Magyar Tudomány Ünnepe 2010

Magyar Tudomány Ünnepe 2010 GAZDASÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán

2010. november 11. A konferencia védnöke: Vastagh Pál, kand., főisk. tanár az Általános Vállalkozási Főiskola rektora

A rendezvény támogatója a Friedrich Ebert Stiftung

PROGRAM

09.00 – 09.15

Védnöki megnyitó: Vastagh Pál kand. főisk. tanár, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora, a rendezvény védnöke

09.15 – 11.00

Sárközy Tamás a tud. dr., egy. tanár Demokrácia, jogállamiság kontra hatékonyság a jelenlegi magyar államszervezetben

11.00 – 11.45

Belyó Pál PhD, tszv. főisk. tanár A válság hatása a magyar gazdaságra

11.45 – 12.30

Ebédszünet

12.30 – 17.00

Szekcióülések

17.00 – 18.00

Záró plenáris ülés Vezeti: Hámori Balázs kand., egy. tanár Tájékoztató a szekciókban végzett munkáról

Kiadja az Általános Vállalkozási Főiskola Felelős kiadó: Antal János főigazgató Tördelő szerkesztő: Németh Zsuzsa Megjelent a Dandera Bt. gondozásában

I. SZEKCIÓ 216/17ES TEREM

SZOCIÁLIS ÁLLAM ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA Szekcióvezető: Kelen András Kelen András: Gazdasági patriotizmus, avagy mégis van-e nemzetisége a tőkének? Dési György: Az állami jövedelemelosztás etikai kérdései a gazdasági válság tükrében G. Márkus György: Pszeudo-szociáldemokrácia Kuti Éva: Szociális és piacgazdasági elemek a foglalkoztatásban Hülvely István: Szociális piacgazdaság – fából vaskarika? Bilecz Endre: A tulajdonformák esélyegyenlőségéről különös tekintettel a kollektív tulajdonformákra Miklós Ágnes Kata: Együttérző kapitalizmus: a bondavölgyi bánya Bajor Tibor: Miért előnyös a hátrányos? (A területfejlesztés kérdései) Bálint Mónika: Szociális és zöld vállalkozások Csige Zoltán: Szociális (jog)állam – szociális (jog)biztonság Moldicz Csaba: Fejlesztéspolitika 2008 után

II. SZEKCIÓ 200AS TEREM

GLOBALIZÁCIÓ ÉS DEMOKRÁCIA Szekcióvezető: Horváth Zoltán Zoltán Horváth: Globalization vs. EU decision-making – Larger democracy, transparency, efficiency? – The decision-making of the EU after the Lisbon Treaty János Matus: Impacts of the international system’s globalisation on individual regions of the world László Csicsmann: The Impact of Economic Development on Democracy. The ‘Lee-thesis’ and its Critics. 3

Csaba Kádas: The nature of Khmer Democracy - Effect of “promise of wealth” to the social and economic development András Joó: Radical political ideologies in Europe and the extreme right of Hungary through the visions of social justice and a “new world order”

III. SZEKCIÓ 300AS TEREM

EMBER A TÁRSADALOMBAN ÉS A GAZDASÁGBAN Szekcióvezető: Szakács Ferenc Faragó Klára: Kockázatvállalás és gondolkodásmód. Hogyan befolyásolja a vállalkozói kockázatvállalást a kognitív stílus? Rétallér Orsolya, Rétallérné Görbe Éva: Kulturális intelligencia – a hatékony multikulturális team építésének alapköve? Radnóti István: Újabb eredmények a DOSPERT alkalmazásával Rétallérné Görbe Éva: A portfólió módszer és bázisintézményi rendszer eredményei a Vezetési és szervezési ismeretek tantárgyban Skultéty Viktor: Humán informatika gyakorlati alkalmazásai: a HR teljesítmény mérése Szakács Ferenc, Radnóti István, Gáspár Erika, Szuly Annamária: ÁVF-es hallgatók énképe és jövőképe Gáspár Erika, Szuly Annamária, Szakács Ferenc: ÁVF-es hallgatók jövőképe és karrier-elképzelései Radnóti István, Szakács Ferenc: ÁVF-es hallgatók jövőképe és kockázatvállalási hajlandósága Szépe Orsolya: A gyakorlati képességek elméleti számonkérése a kommunikációs ismeretek oktatásában Menyhártné Zsiros Mária: Say törvénye és a marketing

4

IV. SZEKCIÓ 416/17ES TEREM

KISVÁLLALKOZÁSOK AZ EURÓPAI GAZDASÁGBAN ÉS TÁRSADALOMBAN – A FOGLALKOZTATÁS LETÉTEMÉNYESEI Szekcióvezető: Salamonné Huszty Anna Vágány Judit, Kárpátiné Daróczi Judit: A gazdasági világválság kihívásai és a kilábalás lehetőségei a kkv-k számára Salamonné Huszty Anna: A pénzügyi és gazdasági válság hatása a kisés középvállalkozások fejlődési pályájára, rövidtávú és stratégiai döntéseire Nagyné Pércsi Kinga, Szabó Virág: Kis- és középvállalkozások helyzete és fejlődési lehetőségei a hazai húsiparban Pónusz Mónika, Katona Brigitta: Borászati csomagolóanyagok zöld logisztikai folyamatai az ellátási láncban Vértes Edit: Informatikai támogatások a KKV szektor logisztikai feladataihoz. Gecse Gergely: Magyarországi KKV-k logisztikai gyakorlata Kovács László, Orlovits Zsolt: Magyarország és néhány további uniós tagország agrárvállalkozási formáinak összehasonlító elemzése Lajos Attila: A dolgozói elégedettség, mint szervezet-fejlesztési módszer a hazai kis- és középvállalkozásoknál nézőpontjából

V. SZEKCIÓ 322/23AS TEREM

TÁRSADALMI MARKETING – POLITIKAI MARKETING Szekcióvezető: Bárd András Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média Andó Éva: Szavak, szlogenek, szimbólumok – manipulált kollektív emlékezet és emlékezéspolitika Szeredi Pál: Mégis, kinek az érdeke? – A médiatulajdon-viszonyok változása Magyarországon Szánthó Zsuzsanna: A demokrácia válasza 5

Gellért Kis Gábor: A webes kommunikáció elemzése az országgyűlési választási kampányban. Bárd András: A magyar parlamenti pártok online kommunikációja

VI. SZEKCIÓ 316/17ES TEREM

KAPCSOLATOK, HÁLÓZATOK – INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS VIRTUÁLIS VALÓSÁG Szekcióvezető: Lipécz György I. rész. Új lehetőségek, viták az információs korszakban Lipécz György: Információs társadalom és virtuális valóság Békési Gábor: Webszolgáltatások a KKV-k életében Kovács Edith: Kollaboratív szűrés – a módszer, ami a keresőnek és a kereskedőnek is jó Baksa-Haskó Gabriella: Informatikaoktatás a gazdálkodástudományi felsőoktatásban Csépai János: Kik azok az informatikusok (és kik nem-azok)? II. rész. Az eLearning és a Moodle távlatai az ÁVF-en és a nagyvilágban Vitaindítók: Vig Zoltán: A Moodle pilot projekt tapasztalatai az ÁVF-en Nagy Gábor Zsolt: A MOODLE tanulási környezet a BME APPI mindennapjaiban Horváth Cz. János: Adatbányászat és a nyílt forráskód Korreferátumok: Baksa Haskó Gabriella: Informatika oktatás Moodle környezetben – a legfrissebb tapasztalatok Lipécz György: Statisztika oktatás Moodle környezetben – a legfrissebb tapasztalatok Vita 6

VII. SZEKCIÓ 418/19ES TEREM

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA Szekcióvezető: Fenyvesi Éva Szakolczai György: A jóléti állam kialakulása, elméleti megalapozása, valamint fenntartásának és átalakításának szükségessége Benkő Péter: Szociális piacgazdaság fejlettségének területi egyenlőtlenségei Magyarországon Tóth Arnold: A kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott marketing eszközök hatékonyságának vizsgálata Kertész Krisztián: A gazdasági válság hatása a „svéd nyugdíjmodellre” Kertész Krisztián: Pro és kontra érvek: állami vagy magán egészségügyi rendszert? Büttl Ferenc: A görög pénzügyi válság és az Európai Monetáris Unió jövője Papp Ferenc: A klasszikus és az alternatív közgazdaságtan néhány tanítása a kapitalizmus szociális demokráciájának lényegéről Fenyvesi Éva, Anduska Beatrix, Szeleczki Péter: Egészségügy – paraszolvencia – gazdasági növekedés

VIII. SZEKCIÓ 420/21ES TEREM

PÉNZÜGYI VÁLSÁG HATÁSA A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁSRA Szekcióvezető: Böcskei Elvira Belyó Pál: A vállalkozói szféra változásai a rendszerváltás óta Fehér Helga: A nemzetközi fejlesztési segélyezés működési mechanizmusának kritikája – modern elvek, kiforratlan gyakorlat? Sipos Eszter: A magyarországi gyógyszeripar gazdasági elemzése Fenyvesi Szilárd: Gazdasági válság hatása az árfolyamokra Takács Tamás: Környezetmenedzsment létjogosultsága pénzügyi válság idején Ángyán Tamás, Böcskei Elvira: A gazdasági válság hatása a controlleri munkára Böcskei Elvira, Dimény Erzsébet, Kádasné V. Nagy Éva: Mérlegen a valóság – kockázatkezelés és kockázatelemzés jelentősége gazdasági válság idején 7

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Anduska Beatrix főisk. hallgató Általános Vállalkozási Főiskola Andó Éva PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Ángyán Tamás egy. adj. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Bajor Tibor PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Baksa-Haskó Gabriella PhD hallgató, főisk. ts. Általános Vállalkozási Főiskola Bálint Mónika PhD hallgató Pécsi Tudományegyetem, Kommunikációtudományi Doktori Iskola Barát Tamás PhD, főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Bárd András kand., tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Békési Gábor kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Belyó Pál PhD, tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Benkő Péter kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Bilecz Endre főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Böcskei Elvira PhD, főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Büttl Ferenc szakmunkatárs Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 8

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Csépai János egy. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Csicsmann László PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Csige Zoltán PhD hallgató, dr. univ ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi Doktori Iskola Dési György PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola Dimény Erzsébet PhD, egy. doc. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Faragó Klára PhD, egy. tanár, intézet vezető ELTE PPK, Gazdasági és Döntéspszichológiai Intézeti Központ Fenyvesi Éva PhD, tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Fenyvesi Szilárd PhD hallgató, egy. ts. Pannon Egyetem Számvitel és Controlling Tanszék Fehér Helga egy. adj. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar G. Márkus György kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Gáspár Erika főisk. hallgató Általános Vállalkozási Főiskola Gecse Gergely tanácsos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Gellért Kis Gábor mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Horváth Cz. János PhD hallgató, egy. ts. Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet 9

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Horváth Zoltán PhD, tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Hülvely István kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Joó András PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Kádas Csaba PhD hallgató, főisk. adj. Általános Vállalkozási Főiskola Kádasné V. Nagy Éva kand., egy. tanár Budapesti Műszaki Egyetem, Általános Vállalkozási Főiskola Kárpátiné Daróczi Judit mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Katona Brigitta PhD hallgató, főisk. adj. Általános Vállalkozási Főiskola Kelen András kand., tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Kertész Krisztián PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Kovács Edith PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Kovács László PhD hallgató, dr. univ, egy. adj. Szent István Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet Kuti Éva PhD, főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Lajos Attila PhD, egy. doc. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Rendszertechnikai és Menedzsment Intézet 10

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Lipécz György kand., tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Matus János a tud. dr., egy. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Menyhártné Zsiros Mária főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Miklós Ágnes Kata PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Moldicz Csaba PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Nagy Gábor Zsolt rendszergazda Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Nagyné Pércsi Kinga PhD, egy. adj. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Orlovits Zsolt PhD hallgató, egy. adj. Szent István Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet Papp Ferenc PhD, főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Pónusz Mónika PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Radnóti István PhD hallgató, főisk. ts. Általános Vállalkozási Főiskola Rétallér Orsolya egy. hallgató Budapesti Corvinus Egyetem, Community of European Management Schools 11

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Rétallérné Görbe Éva főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Salamonné Huszty Anna kand., tszv. főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Sipos Eszter egy. adj. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Skultéty Viktor HR csoportvezető AVIS Group BSC Kft. Szabó Virág MSc. egy. hallgató Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Szakács Ferenc kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Szakolczai György kand., főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola Szánthó Zsuzsanna PhD hallgató, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Szeleczki Péter főisk. hallgató Általános Vállalkozási Főiskola Szépe Orsolya PhD hallgató, főisk. adj. Általános Vállalkozási Főiskola Szeredi Pál mestertanár Általános Vállalkozási Főiskola Szuly Annamária főisk. hallgató Általános Vállalkozási Főiskola Takács Tamás PhD hallgató Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola 12

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Tóth Arnold PhD hallgató, főisk. adj. Általános Vállalkozási Főiskola Vágány Judit PhD, főisk. doc. Általános Vállalkozási Főiskola Vértes Edit logisztikai szakértő Magyar Logisztikai Egyesület Vig Zoltán PhD, főisk. tanár Általános Vállalkozási Főiskola

13

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Sárközy Tamás DEMOKRÁCIA, JOGÁLLAMISÁG KONTRA HATÉKONYSÁG A JELENLEGI MAGYAR ÁLLAMSZERVEZETBEN Az 1989-1990-ben kialakult magyar államszervezet – mintegy a korábbi diktatórikus rendszerre reagálva – jellemző a demokratikus düh, a parlamenti hatalom túlépítése, a kormányzattal szembeni ellenhatalmak tobzódása, a jogállamiság túlépítése. A költségek felmérése elmaradt, a hatékonyság, illetve a magyar állam teljesítőképessége gyenge, a kormányzás szakmai színvonala ciklikusan és fokozatosan gyöngült. A közszféra intézményei számukban és apparátusukban ciklikusan, de állandóan növekedtek, eltartásukra a versenyszféra képtelen. Korrekcióra van szükség. A változtatás két útja: a) a jelenlegi rendszer keretein belül maradás a túlzások lefaragásával, vagy b) egy mérsékelt félprezidenciális rendszerre való áttérés.

Belyó Pál A VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA Meddig jutottunk a szociális piacgazdaság megteremtésében és mennyire gátolja e folyamatot a jelenlegi válság? Az eltelt évtizedek sajátos fejlődési „cikkcakjai”, a magyar nemzetgazdaság és társadalom kialakított nyitottsága, az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségeink alapvetően meghatározzák lehetőségeinket valamennyi, a válság okozta nehézség kezelésére, leküzdésére. Fontos annak tisztázása, hogy milyen volt az eltelt két évtized fejlődése és milyen állapotban ért bennünket az egész világban „végigdübörgő” pénzügyi és gazdasági válság. Érdemes végiggondolni, hogy a foglalkoztatottságban, a gazdaság egyes területein, a társadalmi folyamatokban milyen mély visszaesés szenvedtünk el és milyen kilábalási esélyeink lehetnek.

14

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Kelen András GAZDASÁGI PATRIOTIZMUS, AVAGY MÉGIS VAN-E NEMZETISÉGE A TŐKÉNEK? Marx óta tudjuk, hogy a tőke nemzetközi. Ennélfogva, a címben feltett kérdésre felelek és a dolgot ennyiben is hagyom. Témául a következményeket választom: azt, hogyan lehet itthon tartani a tőkét, magyart és külföldit egyaránt. Erre négy lépésben válaszolok A kultúrjavak itthon tartására (a/) már kialakult egy eljárásrend (védett műtárgyak) – igaz ez a rezsim különösen érzéketlen, és majdnem ostoba, de a miénk. Az alapítványi világot is lehet értelmezni úgy (b/), hogy azok arra is szolgálnak, hogy itthon tartsuk a felhalmozott vagyonokat. A „közhasznúság” fogalmát ennyiben kicsit (tovább) átértékelve ekkor azt is mondhatjuk, hogy csak az a lényeg, hogy hol a tőke, nem az, hogy mi a funkciója. Ekkor egy családi alapítvány, teszem azt egy Esterhazy Stiftung megszerezheti mindazt az adókedvezményt, ami egy civilszervezetnek jár, jóllehet a kedvezményezett nem más, mint a család – ha (és ez egyáltalán nem egy „nagy ha”) a vagyontestek Ausztriában maradnak. Az adományosztó alapítványok tehát (a magyar scéna cca 1%-a) kevéssé építik a civil társadalmat, de segítenek (1) hazai bankban tartani a pénzt és (2) a „döntéseik itthon születnek”, valamint (3) programjaik vagy kedvezményezett célcsoportjuk függvényében, esetleg társadalmi felelősségvállalásuk keretében nagy valószínűséggel itthon (Kárpát-medencében) költik azt el. Ott van aztán (c/) a kedvezménykártyás megoldások garmadája: mindenütt, ahol számottevő méretű közösség létezik (Waldorf-iskolák hálózata, II. Kerületi lakosok, stb.) a közös szükségletek fedezésére saját cég alapítható vagy kártya kibocsátható, amellyel aztán az elfogadóhelyeken keresztül „célozhatóvá” válik a beszerzés és fogyasztás. Végül (d/) a gazdaság lokalizációjára irányuló erőfeszítéseket szeretném megvizsgálni, amelyek között ma már néhány egészen színes és izgalmas kezdeményezés is megtalálható.

Dési György AZ ÁLLAMI JÖVEDELEMELOSZTÁS ETIKAI KÉRDÉSEI A GAZDASÁGI VÁLSÁG TÜKRÉBEN A jóléti (szociális) állam 21.sz-i funkcióit, feladatait és kihívásait tekintve áttekintem, hogy a redisztribúció kérdéseihez milyen közgazdasági, filozófiai, politológiai gondolkodás kapcsolódik (Nozick, Rawls, Sen, és néhány mai gondolkodó), majd részletesebben foglalkozom Jouvenel írásaival, belehelyezvén a témát a válságra adott kormányzati válaszok néhány nagyon konkrét nemzetközi és/vagy hazai történetébe. Záráskánt pedig jön egy összevetés: teóriák és politikai gyakorlatok alcímmel.

15

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI G. Márkus György PSZEUDO-SZOCIÁLDEMOKRÁCIA Piactalanító szociáldemokrácia és pszeudo-szociáldemokrácia. A szociáldemokrata identitás lényege az ipari modernitás korszakában: dekommodifikáció, azaz a piacosítás visszaszorítása politikai intervenció és állami redisztribúció révén. A szociáldemokrata típusú keynesi-jóléti állam. A nyugat-európai kapitalizmus szociáldemokratizálódása az arany hatvanas években. A szociáldemokrata évszázad vége. Az ipari modernitás átalakulása, a globalizáció és a szociáldemokrácia identitásproblémái. A globalizációpárti „harmadik út” tündöklése és bukása. A közép-európai (magyar) posztkommunista szociáldemokrácia piacosító, kommodifikáló, liberalizáló, globalizáló projektje és delegitimációja. A nacionalizmus ideológiájára támaszkodó, etatista, illiberális pszeudoszociáldemokrata offenzíva alakváltozatai Magyarországon. Analógia nyugati populista-szélsőjobbos

Kuti Éva SZOCIÁLIS ÉS PIACGAZDASÁGI ELEMEK A FOGLALKOZTATÁSBAN Az előadás a nonprofit szervezetek foglalkoztatási és foglalkoztatáspolitikai szerepvállalásának legfontosabb kérdéseit elemzi. Áttekinti a munkaerőpiac és a foglalkoztatási helyzet azon változásait, amelyek ezt a szerepvállalást nemcsak kívánatossá, de bizonyos területeken nélkülözhetetlenné is teszik. Mérlegeli a szociális és a piacgazdasági megfontolások súlyát; megkísérel képet adni arról, hogy a jelenlegi körülmények között a civil szervezetek milyen feladatokat vállalnak magukra a társadalmi integrációs és rehabilitációs célú foglalkoztatásban; a tartós munkanélküliek, strukturális okokból munkanélkülivé váltak munkaerőpiacra való visszasegítésében; a munkanélküliek és családjaik lelki gondozásában, mentorálásában; a foglalkoztatáspolitika befolyásolásában, monitorozásában, az esélyegyenlőségi elvek számonkérésében; az innovatív megoldások keresésében, kikísérletezésében, elterjesztésében. Az előadás a finanszírozási háttér és a megoldásra váró problémák áttekintésével, illetve a gyakorlati következtetések levonásával zárul.

16

A KONFERENCIA ELŐADÁS KIVONATOK ELŐADÓI Hülvely István SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG – FÁBÓL VASKARIKA? Egy akadémikustól hallottam egy konferencián a kijelentést, akitől hosszú ideig éppen az ellenkezőjét hallhattam. Hát tényleg fából vaskarika? Az ideológiák megosztó világában hajlamosak vagyunk arra, hogy elvontan sarkítsunk le bonyolultan dialektikus problémákat, s ezzel lapos ellentétekké nyomorítsunk és megoldhatatlanná tegyünk eleven kérdéseket. Gazdasági kérdések és szükségszerűségek nem fordíthatók át voluntarisztikus módon morális kérdésekké, mint ahogy puszta morális szándékok sem motiválhatják egyoldalúan a gazdasági cselekvést. Ettől azonban még meglehetősen problematikusnak tűnik a szociális és a gazdasági érdek és érték közvetítetlen szétválasztása. Az eszmefuttatás arról szól, hogy melyek lehetnek (többek között) azok a közvetítő mozgások, amelyek alapján nemcsak hogy nem tűnik fából vaskarikának a szociális piacgazdaság, hanem egyúttal a jelző nélküli, „tiszta piacgazdaságot” minősíti át ugyanezzé. Ha az érvelés helyes, akkor ideologikus megközelítésben akármi lehet fából vaskarika. Ez persze felvet egy kérdést: a tudomány feladata nem éppen az, hogy leleplezze ezt az ideológiai fellengzősséget, s a tényleges emberi cselekvésben felmutassa az ellentétek tényleges dialektikáját? Mert, hogy a fellengzős igenlés vagy elutasítás helyett éppen ezekben az ellentmondásokban rejlik az élet.

Bilecz Endre A TULAJDONFORMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL  KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOLLEKTÍV TULAJDONFORMÁKRA 1.) Magyarországon 1990 óta az Alkotmány is rögzíti a tulajdonformák esélyegyenlőségét; vagyis elismeri a többszektorú szociális piacgazdaságot. Miért nem valósult meg? 2.) Általános politikai oka, az állami szektor privatizációjának sajátos értelmezése: „az álam rossz gazda” ... 3.) A külföldi tőkebefektetések (zöldmezős beruházások stb.) túlsúlya következtében a meghatározó ágazatok multinacionális konszernek kezébe kerültek. E folyamat azonban megszakított a sajátos szerves fejlődés metódusát. 4.) A kárpótlási törvények is elősegítették a magyar mezőgazdaság szövetkezeti szektorának felbomlasztását. 5.) Magyarországon nem kapott reális esélyt a munkahelyi kollektívák privatizációs kísérletének semelyik formája. 6.) Mindennnek következtében Magyarországon szétestek a szociális állam és demokrácia gazdasági létalapja.

17

ELŐADÁS KIVONATOK Miklós Ágnes Kata EGYÜTTÉRZŐ KAPITALIZMUS  A BONDAVÖLGYI BÁNYA Minden irodalmi műnek létezik kettő-három-sok olvasata – attól függően, milyen korban és milyen nézőpontból szemléljük, milyen céllal olvassuk vagy milyen okból foglalkozunk vele, más és más mondanivalók kerülhetnek előtérbe. Jókai Mór Fekete gyémántok című regénye sem kivétel: olvashatjuk és értelmezhetjük romantikus szerelmi történetként, de vázlatos korrajzként, a szénbányák világába kalauzoló leírásként, és bizony akár a gazdaság különböző intézményeinek sajátosságaira reflektáló írásként is. A két valamikori barát, Berend Iván és Kaulman Félix alakjának szembeállításában nem csak két különböző erkölcsi és életfilozófiai meggyőződés, de kétféle tőkés-prototípus összecsapását is felfedezhetjük – természetesen mindezt csak olyanféleképpen, ahogyan ezt a romantikus kerettörténet megengedi: sarkítottan és idealizáltan. A Berend Iván tulajdonában lévő bánya működését és „menedzselési módszereit” leíró szövegrészek vizsgálata során – kis anakronizmussal – az emberbaráti kapitalizmus lehetőségeinek és (átmeneti) kudarcainak irodalmi megjelenítésével találkozhatunk. A műfaji sajátosságoknak köszönhetően persze nem maradhat el végül a romantikus főhős és az általa képviselt elvek és elképzelések végső győzelme – érdemes viszont az addig vezető utat is megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy Jókai szerint milyen értékek, milyen szociális intézkedések és milyen „bányamanedzselési” módszerekben látja az ideális munkaadó-munkavállalói viszony megvalósulását.

Bajor Tibor MIÉRT ELŐNYÖS A HÁTRÁNYOS? (A TERÜLETFEJLESZTÉS KÉRDÉSEI) Véleményem szerint ezt a „szemérmes áldemokratikus” rendszert eredményesen működtetni nem lehet. Nincs értelme, eredménye a hátrányos helyzetű települések támogatási rendszerének, létrehozása óta, mert a hátrányos helyzetű települések száma fokozatosan nő! A területfejlesztés a valóságban kormányzati feladat, amihez a helyi önkormányzat sajátos lehetőségeivel kapcsolódhat. A területfejlesztést a kormányzat ténylegesen, csak a gazdasági szféra bevonásával tudja megvalósítani, vagyis a folyamatból, büntetlenül nem kihagyható. A jelenlegi uniformizált pályázati rendszer, nem tudja kezelni az adott fejlesztési programok átlagtól eltérő szükségleteit. (Van ahol járdára, van ahol kocsibejáróra, van szükség, pályázni pedig csatornázásra lehet). Egyetlen pályázati formára van szükség, amelyben a kormányzat meghatározza, hogy milyen feltételek mellet nyújt támogatást, a pályázok pedig, a pályázatukban meghatározzák, hogy mi a fejlesztés célja és mit akarnak elérni. Ha cél egyezik a kormányzat akaratával, (jelenleg sem lehet forráshoz jutni a kormány akarata ellenére) akkor támogatja és ellenőrzi, hogy valóban az, valósult-e meg amire a támogatást kapták. Csak azért nem kapjon senki külön támogatást, mert az átlagnál szegényebb, település! (Amíg van

18

ELŐADÁS KIVONATOK három önálló település mindig lesz, minimum egy, amely átlag alatti.) Számonkérhetően mutassa be, a település, hogy mit kíván tenni a hátrányos helyzet megszüntetésért, és ezt lehet, sőt kell, minden eszközzel támogatni és ellenőrizni a megvalósítás folyamatát, a cél elérését.

Bálint Mónika SZOCIÁLIS ÉS ZÖLD VÁLLALKOZÁSOK Olyan példákat elemzek, ahol a vállalkozás termékeivel és működésében egyszerre képvisel zöld irányelveket és foglalkoztatottjai kiválasztásánál szociális szempontokat vesz figyelembe. Zöld szempontból ezeknek a cégeknek a működése összekapcsolható a „környezeti igazságosság” gondolatával, amit a bevezetőmben részletezőn bemutatok. A környezetvédelemben és azzal összekapcsolódva, a gazdasági és szociális szférában a nyolcvanas évek óta elterjedt és elfogadott a fenntartható fejlődés elve, amely az emberi fogyasztásra illetve az ahhoz köthető környezeti hatásokra fekteti a hangsúlyt, elsősorban a jövő perspektívájából. Ez az elv csak kevéssé tudja értelmezhetővé enni azokat a vertikális különbségeket, amelyeket a globális neoliberális gazdasági berendezkedés a különböző társadalmi rétegek között okoz, illetve azt a jelenséget, hogy a környezeti károk általi terheltség globális és lokális szinten is eltérő mértékben érinti a különböző társadalmi rétegeket, negatívan befolyásolva a hátrányos helyzetű, hatalommal nem rendelkező társadalmi csoportok, a szegények és a kisebbségek életminőségét. Hazánkban ma még kevéssé elterjedt egy másik elképzelés, a környezeti igazságosság elve, amely ezeknek a különbségeknek az értelmezésében, koncipiálásában segít. A hangsúly ebben a koncepcióban a fogyasztásról a környezeti javakhoz való hozzáférés egyenlőségére kerül, illetve fordítva, arra, hogy a környezetvédelmi veszélyek és kockázatok egy társadalom tagjai közt egyenlően legyenek elosztva. A gyakorlatban a legtöbbször ez az elv olyan különböző infrastrukturális beruházások fejlesztése kapcsán merül fel, mint a csatornarendszer, szemétégetők, környezetvédelmi beruházások, illetve az ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódó döntéshozatali folyamatok. Előadásomban én más területet vizsgálok, olyan vállalkozásokat mutatok be, amelyek egyszerre követnek környezettudatos termelési módot, és működésükben valamilyen társadalmi csoport életminőségének javítását tűzik ki célul, ezzel direkt vagy áttételes módon kapcsolódnak a környezeti igazságosság elvének érvényesüléséhez.

19

ELŐADÁS KIVONATOK Csige Zoltán SZOCIÁLIS (JOG)ÁLLAM – SZOCIÁLIS (JOG)BIZTONSÁG A szociális piacgazdaság, szociális biztonsághoz való jog alkotmányos rendelkezéseiről, az ezekre vonatkozó joggyakorlat érdekesebb vonatkozásairól. A jogirodalomban széles körben elfogadott, de némileg leegyszerűsítő nézet szerint az ún. második generációs jogok (azaz a gazdasági, szociális és kulturális jogok) az első generációhoz tartozó politikai- és szabadságjogoktól eltérően, az állam és állampolgár között aktív, az állam részéről cselekvést, illetve elsősorban az újraelosztás révén a magánszférába történő beavatkozást is magában foglaló viszonyt feltételeznek. Az, hogy ez a viszony milyen tartalommal töltődik fel, az állam milyen elvek alapján és milyen keretek között tesz eleget a rá háruló kötelezettségeknek, legfőképpen az alaptörvény rendelkezéseiből hámozható ki. Mindennek feltérképezéséhez jó kiindulópontként szolgálhat az állam alkotmányba foglalt önmeghatározása. A szociális állam, szociális piacgazdaság, vagy csak szimplán jelző nélküli jogállam - hogy csak egy párat említsünk a lehetséges öndefiníciók közül -, mind eltérő árnyalatait jelenti az állam lehetséges szerepfelfogásának. De mi a helyzet a magyar alkotmány esetében? Hogyan határozza meg a Magyar Köztársaság önmagát? Szociális (jog)állam-e Magyarország? Milyen szociális alapelvek, jogok, illetve kötelezettségek eredeztethetőek önmeghatározásából? Miként rendelkezik az Alkotmány a szociális biztonságról és hogyan érvényesülhetnek ezek a rendelkezések?

Moldicz Csaba FEJLESZTÉSPOLITIKA 2008 UTÁN A fejlesztési intézmények és bankok gazdaságfejlesztési feladatok alapvetően nem változtak az elmúlt évtizedek során, ugyanakkor annak módja, ahogy funkcióiknak meg tudnak felelni, gyökeresen átalakult, hiszen a működési környezet alapvető változásokon ment keresztül. A pénzpiacok, pénzügyi szolgáltatások és egyáltalán a piacok deregulációja, az EU-tagállamok korábbinál szorosabb gazdasági kooperációja, az euró bevezetése, az állami támogatások uniós szintű szabályozása teljes mértékben új működési környezet alakított ki a fejlesztési szereppel bíró intézmények számára. A 2008-as világgazdasági válság e folyamatok folytatódását nagyban kérdésesé tette, és valódi dilemma, hogy ez az átalakulás kiválthatja-e a keynesi gazdaságpolitika és az ágazat-orientált fejlesztéspolitika reneszánszát.

20

ELŐADÁS KIVONATOK Zoltán Horváth GLOBALIZATION VS. EU DECISION-MAKING – LARGER DEMOCRACY, TRANSPARENCY, EFFICIENCY? – THE DECISION-MAKING OF THE EU AFTER THE LISBON TREATY With the entry into force of the Lisbon Treaty the EU concluded an almost decade long debate on institutional reforms of the enlarged Union, but one can also say that the new Treaty ended a quarter century long reform process started with the Single European Act of 1986. The presentation tries to analyse whether the reforms of the Lisbon Treaty in favour of introducing larger democracy and transparency will make the EU more efficient as well in order to better respond to the main challenges ahead. It will be examined whether after the Lisbon Treaty the EU became more capable of managing especially the challenges coming from the new form of globalization, like long-term competitiveness, regulation of financial markets, internal security and migration, energy security and climate change, regional crises, etc. The main question is whether the EU now disposes of the potential to make the necessary decisions which can revitalize the European integration as an efficient “regulatory state” and a “global player”.

János Matus IMPACTS OF THE INTERNATIONAL SYSTEM’S GLOBALISATION ON INDIVIDUAL REGIONS OF THE WORLD Frequency and intensity of interaction among states increased from the beginning of the 1990s. To a great extent it was the result of major shift in power relationship between the two superpowers. Political, economic and military influence of the two superpowers decreased in all continents due to the collapse of the former Soviet Union. Russia lost much of its capacity of exerting influence in the world and the US lost its enthusiasm to compete for influence. As a consequence political social and economic developments acquired greater autonomy in different regions of the world. The process of globalisation accelerated during the same period. Strengthening interdependence and growing interconnectedness shed new light on interaction capacity of states. Capability to compete in economic performance became crucial. Since the sources of competitive capabilities of states are very diverse, the problem of unequal development has emerged as a major political and social factor with dramatic consequences in some regions of the world. Existing mechanisms of international trade and finance only aggravate this situation. Different regions of the world are making efforts to manage this situation. Integration seems to be an efficient solution of the problem of unequal development. European integration serves as a good example for other continents. There is a great deal of goodwill and readiness to help less developed countries

21

ELŐADÁS KIVONATOK especially those which are shaken by social, political and ethnic conflicts. Looking back to the past half century we may conclude that there is an enormous discrepancy between what the economically developed world is ready and can offer and what the disadvantaged countries really need. Unfortunately this is true not only for Africa but also for the new Central and Eastern European members of the European Union.

László Csicsmann THE IMPACT OF ECONOMIC DEVELOPMENT ON DEMOCRACY. THE ‘LEE-THESIS’ AND ITS CRITICS. In an often-criticized work of the former prime minister of Singapore, Lee Kwan Yew argues against rapid democratization in Asian countries, which can cause social upheaval and economic mismanagement. According to the so-called Lee-thesis a reform-oriented powerful leader is preferable over a democratically elected authority in countries facing poverty, economic disparity and a low level of GDP per capita. The strongest critics of Lee Kwan Yew, the Nobel-prize winner, Amartya Sen in his book entitled Freedom as Development rejects the idea of the ‘developmental dictatorship’ using the example of India to show the advantages of democracy and freedom. The aim of the presentation is to show the arguments in favour of and the contra-arguments against the validity of the Lee-thesis comparing the economic and political development of China and India.

Csaba Kádas THE NATURE OF KHMER DEMOCRACY – EFFECT OF “PROMISE OF WEALTH” TO THE SOCIAL AND ECONOMIC DEVELOPMENT Despite of more than a decade of spectacular economic growth, Cambodia remains one of the poorest countries in Southeast-Asia. Its economy is based mainly on the tourism, garment industry and construction, while the majority of the workforce continues to be engaged in self-supporting agriculture. The government relies heavily on foreign aid and increasingly on the projects of foreign investors. The citizens receive just basic services from the state. In recent years, there is a growing interest toward the expected profit coming from oil production since crude oil deposit was found at Cambodia’s continental shelf. The government augurs its nation that the incomes will be spent to break off poverty. This „promise of wealth” is not originating from a new discovery, as the energy potential of the country is known for many years. The aim of the presentation is to show why the

22

ELŐADÁS KIVONATOK exploitation has not yet started therefore the economic and political stake-holders that are present both internationally and within country will be introduced and attention will be drawn on the possible scenarios that can cause negative effects on the Khmer society after oil production has started.

András Joó RADICAL POLITICAL IDEOLOGIES IN EUROPE AND THE EXTREME RIGHT OF HUNGARY THROUGH THE VISIONS OF SOCIAL JUSTICE AND A “NEW WORLD ORDER” During the last decade the growing presence of radical political ideas and right-wing radicalism in Western Europe, similarly to the rise of extremism on the political right in Central and Eastern Europe, is undoubtedly related to the numerous social and other challenges presented by the rapid globalisation process. Neither states nor societies have so far made sufficient efforts to face these challenges and to react effectively. In postCommunist countries, like Hungary, a long and painful transition period generated considerable disappointment, thus providing “fertile ground” for the extreme right, which has deep historical roots, and became popular with the younger generations and former left-wing supporters as well. The various extreme right movements, with their growing popularity, have appeared on the European political scene. However, their representatives being primarily the apostles of their own particularism rooted in history, have failed to find common ground. It is not to be excluded at the same time that their cooperation could become more intensive in the future, while they are going to focus their attention on challenging the prevailing political and social system. The suggested presentation would reflect on the phenomena mentioned here by drawing comparison between the Western European ideological waves and their Hungarian counterparts in a historical and social context.

23

ELŐADÁS KIVONATOK Faragó Klára KOCKÁZATVÁLLALÁS ÉS GONDOLKODÁSMÓD. HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A VÁLLALKOZÓI KOCKÁZATVÁLLALÁST A KOGNITÍV STÍLUS? A vállalkozóknak és menedzsereknek számos nagy horderejű és kockázatos döntést kell meghozniuk mindennapi tevékenységük során. Szükséges az, hogy elviseljék a döntéseikkel együttjáró bizonytalanságot, ami az elégtelen információból a gazdasági és politikai folyamatok és a versenytársak viselkedésének kiszámíthatatlanságából ered. Fontos továbbá az is, hogy időben, az elégtelen információ dacára helyesen felismerjék a kínálkozó lehetőségeket, továbbá, hogy kreatívan és innovatívan új lehetőségeket teremtsenek maguk és vállalkozásuk számára. Az előadásban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy milyen kognitív stílusbeli dimenziók segítik az eredményes kockázatvállalást és a sikeres innovációt

Rétallér Orsolya, Rétallérné Görbe Éva KULTURÁLIS INTELLIGENCIA  A HATÉKONY MULTIKULTURÁLIS TEAM ÉPÍTÉSÉNEK ALAPKÖVE? Ahogy a világunk egyre inkább globálissá válik, a kulturálisan sokszínű csoportok szerepe is egyre jelentősebb. A munkavállalók mobilitása, az üzletágak kiszervezése és más országokba való telepítésének gyakorlata, a felvásárlások és fúziók, a virtuális multikulturális teamek létrejötte nagymértékben megváltoztatta az üzleti környezetet. A kultúraközi megértés hiánya, a rossz beidegződések, sztereotípiák, a hatékony munka, az üzleti siker akadályaivá is válhatnak. Éppen ezért egyre nagyobb kihívás, hogy megtaláljuk, azonosítsuk, és fejlesszük azokat a jellemzőket, melyek a képesítésen és előző szakmai sikereken kívül a kulturálisan sokszínű csoportban való hatékonyságra teszik képessé a munkavállalót.

Radnóti István ÚJABB EREDMÉNYEK A DOSPERT ALKALMAZÁSÁVAL Az előadás egy, a kockázatvállalási szándék mérésére alkalmas, E. Weber (2002) által jegyzett kérdőív, a DOSPERT magyar változatát és annak kidolgozását mutatja be. A mérőeszköz újdonsága a következőkben rejlik: • nem csak a kockázatvállalási szándékot méri, hanem a kockázatok észlelését és várható hasznát is;

24

ELŐADÁS KIVONATOK • • •

megkülönbözteti a „hagyományos”, kockázatos események iránti attitűdöt az észlelt kockázat iránti viszonyulástól; elméleti háttere az un. kockázatmegtérülési keret; figyelembe veszi a kockázatvállalás területspecifikusságát és az élet öt különböző területén méri fel a kockázatvállalási szándékot.

A szerző a közel 1.000 fős minta alapján végzett megbízhatósági, érvényességi és faktoranalízis számítások eredményeit és a kérdőív így kapott végső magyar változatát is ismerteti. Kulcsszavak: DOSPERT, kockázatészlelés, kockázat iránti attitűd, területspecifikusság

Rétallérné Görbe Éva A PORTFÓLIÓ MÓDSZER ÉS BÁZISINTÉZMÉNYI RENDSZER EREDMÉNYEI A VEZETÉSI ÉS SZERVEZÉSI ISMERETEK TANTÁRGYBAN A felsőoktatás tömegessé válásával egyre nehezebb személyre szabott oktatást nyújtani, és a hallgatók fejlődését szolgáló módszereket alkalmazni. A szeminárium, kiscsoportos gyakorlat kivitelezése, a hallgató egyéni munkájának nyomon követése az oktatótól több munkát, fokozott odafigyelést követel meg. Az előadáson bemutatott hallgatói véleményelemzések tükrében megállapítható, hogy a hallgatók jól körvonalazott elvárásokat fogalmaznak meg az oktatással, oktatóval szemben, és többségében pozitívan értékelik a fejlődésüket szolgáló módszereket, eljárásokat.

Skultéty Viktor HUMÁN INFORMATIKA GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI: A HR TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE Egyre gyakrabban találkozni mostanában a HR informatika és HR kontrolling fogalmának összekapcsolásával HR-es körökben, mivel a HR teljesítmény és a HR-es folyamatok hatékonyságának mérése központi szerepbe került a folyamatos költségoptimalizálást megvalósító vállalati környezetben. Az előadásban gyakorlati megközelítésben vázolom a költséghatékony HR-es működést elősegítő rendszerek kialakításának fő kérdéseit és a mérés szolgálatába állítható eszközrendszer leggyakoribb elemeit (Service Level Agreement, Balanced Scorecard, Key Performance Indicator, Dashboard).

25

ELŐADÁS KIVONATOK Szakács Ferenc, Radnóti István, Gáspár Erika, Szuly Annamária ÁVFES HALLGATÓK ÉNKÉPE ÉS JÖVŐKÉPE A feltételezett jövőnek a mindennapi emberi cselekvések meghatározásában is fontos szerepe van: ha nem gondolnánk cselekedeteink várható következményeire, a tőlünk független események várható alakulására, akkor elgondolt céljaink megvalósítását nem tudnánk tervezni. A jövőre vonatkozó elképzelések, remények (mint igényszint) meghatározzák a jelenbéli cselekvéseket is, azt, hogy mit vár el magától az ember. Feltételeztük, hogy a jövő iránti attitűd, közelebbről az, amit elvár magától az egyén, kapcsolatban van személyiségével, intellektuális színvonalával és önmagára vonatkozó nézeteivel, énképével.

Gáspár Erika, Szuly Annamária, Szakács Ferenc ÁVFES HALLGATÓK JÖVŐKÉPE ÉS KARRIERELKÉPZELÉSEI A hallgatók karriertervei bizonyára függenek attól is, milyen képük van a jövőről. Feltevésünk szerint azok, akik optimistán tekintenek a jövőbe, bátrabban tervezik karrierjüket, mint a pesszimista jövőképpel rendelkezők. Kutatásunk során (többek között) arra kerestünk választ, hogy milyen összefüggés van a Főiskola első éves, Gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatóinak karrier-elképzelései (milyen céllal döntöttek az ÁVF mellett, illetve milyen szerepben képzelik el magukat az üzleti életben) „ és jövőképe (Magyarországi életlehetőségek 10 év múlva) között.

Radnóti István, Szakács Ferenc ÁVFES HALLGATÓK JÖVŐKÉPE ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁGA A kockázat fogalmának nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. Annyiban azonban mindegyik hozzáállás egyetért, hogy a jövő nem előre determinált, hanem függ a jelenben zajló emberi tevékenységektől. Ez azt jelenti, hogy a ma megtett dolgok következményei lesznek ránk holnap hatással, azaz a pozitív következmények elérhetők, a negatív következmények pedig elkerülhetők, vagy legalábbis enyhíthetők. A jövőre vonatkozó elképzeléseink tehát elvileg erősen befolyásolják a jelenben vállalt kockázatokat. A szerzők elvárásai szerint egy optimista jövőkép a jelenben a kockázatok iránti pozitív attitűddel jár együtt, míg egy pesszimista hozzáállás negatív kockázatok iránti attitűddel. Feltevésünket Főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálattal ellenőrizzük.

26

ELŐADÁS KIVONATOK Szépe Orsolya A GYAKORLATI KÉPESSÉGEK ELMÉLETI SZÁMONKÉRÉSE A KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK OKTATÁSÁBAN A kommunikációs ismeretek számonkérése (amely maga is egy kommunikációs helyzet) különös nehézségekkel jár. Más dolog tárgyalni, megbeszélni, meggyőzni, értően hallgatni, és megint más erről általánosságban, élőszóban vagy írásban beszámolni. A referátum összegzi és megpróbálja továbbgondolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szerző a Beszéd és tárgyalástechnika c. tárgy oktatása, számonkérése során, sok száz zárthelyi dolgozat megíratása során szerzett. Az egyidejű dolgozatok nagy száma statisztikai elemzéseket is lehetővé tesz, amelynek alapján a szerző következtetéseket fogalmaz meg a gyakorlati készségek elméleti számonkérése kapcsán, különös tekintettel a nyitott és zárt kérdések problémáira.

Menyhártné Zsiros Mária SAY TÖRVÉNYE ÉS A MARKETING A szerző abból indul ki, hogy mintegy 200 évvel ezelőtt, amikor a közgazdaságtan még nem volt önálló tudomány, legkiemelkedőbb képviselői erkölcs-tudományként kezelték azt. A közgazdaságtan, legalább is a múlt század közepéig biztosan, erkölcsi indíttatású volt, az emberi kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonylatában iránytűként használt diszciplínának számított. A klasszikus polgári közgazdászok által leírt nézetek közül több újra felbukkant a XX. század második felében, de e mesterek és tanok erkölcsiségére a kor már nem tartott igényt. Példákkal mutatja be milyen hatásokra, milyen eszközök segítségével vált el a klasszikusok erkölcsi megközelítése és a klasszikusokból (is) építkező neoliberális gazdaságfilozófia. Hangot ad annak a nézetének, hogy ma sem eretnekség az erkölcsi alapokon álló közgazdaságtan, de ahhoz előbb le kellene zárni a fogyasztói társadalomra épített korszakot, és egy emberközpontú gazdasági szemléletet kellene erkölcsös marketing eszközökkel felépíteni.

27

ELŐADÁS KIVONATOK Vágány Judit, Kárpátiné Daróczi Judit A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG KIHÍVÁSAI ÉS A KILÁBALÁS LEHETŐSÉGEI A KKV-K SZÁMÁRA Nincs olyan vállalkozás, melyet ne érintene a gazdasági világválság. A KSH adatai szerint a vállalkozások 99,8%-a kis-és középvállalkozásként működik, ezért rendkívül fontos megvizsgálni, hogy a válságban hogyan és milyen gyorsan reagálnak a megváltozott körülményekre. A szakfolyóiratok, tanácsadó cégek, kutatók tanulmányainak feldolgozása alapján megállapítható, hogy a szerzők sokféle – gyakran egymásnak ellentmondó – véleményt fogalmaznak meg a gazdasági válsággal kapcsolatban. Még kaotikusabb a helyzet, ha nemzetközi kitekintést is végzünk. Előadásunkban szekunder források segítségével bemutatjuk a gazdasági világválság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásait majd szintén szekunder források alapján ismertetjük a válságból való lehetséges kilábalás irányait.

Salamonné Huszty Anna A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLŐDÉSI PÁLYÁJÁRA, RÖVIDTÁVÚ ÉS STRATÉGIAI DÖNTÉSEIRE Az Európai Unióban és Magyarországon a kis- és középvállalati szektor (KKV) foglalkoztatja a munkavállalók több mint 60 %-át, és kiemelkedő a szerepük az új munkahelyek teremtésében is. Az európai gazdaság és társadalom fejlődése szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy ez a szektor miképpen lesz képes a válság hatásait olyan módon kezelni, hogy megtartsa, esetleg erősítse pozícióit. Az előadás a vállalkozások körében végzett saját kutatás eredményeire támaszkodva mutatja be a kis- és középvállalatok válságra való reagálásának főbb jellemzőit, a jövőépítésre vonatkozó szándékait.

Nagyné Pércsi Kinga, Szabó Virág KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI HÚSIPARBAN Az EU csatlakozás óta eltelt időszakban a kis- és középvállalkozások az élelmiszeripar termelésének évente mintegy 35-40%-át adják. Hasonló részesedésük az árbevételből, a jegyzett tőkéből és az élelmiszeripar vagyonából is. Az export árbevételből 30% körüli értéket képviselnek az élelmiszeripari kkv-k. Az élelmiszer-feldolgozás szakágazatain belül 2004-2008

28

ELŐADÁS KIVONATOK közötti időszakban a kenyér és friss pékáru gyártás után a húsfeldolgozás, és tartósítás szakágazatban foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, és itt működik a legtöbb kis- és középvállalkozás is. Az előadás a hazai húsfeldolgozók körében, 2009. év tavaszán végzett kutatás eredményeit mutatja be, amely alapján körvonalazhatók a lehetséges fejlődési stratégiák a kis- és középvállalkozások ezen csoportja számára.

Pónusz Mónika, Katona Brigitta BORÁSZATI CSOMAGOLÓANYAGOK ZÖLD LOGISZTIKAI FOLYAMATAI AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Az európai gazdaságok, közöttük Magyarország jövőbeni fejlődésében meghatározó szerepet játszik az, hogy profitorientált szervezetei mennyire fogadják el és érvényesítik a társadalmi felelősség elvét. A vállalkozás a közösség szolgálatának egyik formája, és mint ilyen tevékenységének következményeiért morális felelősséggel tartozik. Működése során tekintettel kell lennie a pénzügyi érdekcsoportok elvárásai mellett, más stakeholderek (természeti környezetet védők) érdekeire is. Előadásunkban – saját kutatási eredményeinkre támaszkodva – az újrahasználható csomagolóanyagok ezen környezeti kihívásoknak megfelelő logisztikai folyamatait mutatjuk be, kiemelve a borászati csomagolóanyagok zöld logisztikai vonatkozásait.

Vértes Edit INFORMATIKAI TÁMOGATÁSOK A KKV SZEKTOR LOGISZTIKAI FELADATAIHOZ Az informatika a logisztikai folyamatok szervezésében az értékteremtő logisztikai folyamatoknál nyújt hatékony támogatást. Az előadásban bemutatásra kerül, hogy az elérhető és megfizethető rendszerek milyen többlettámogatást nyújthatnak a kis- és középvállalkozások számára a piaci jelenlétük és piaci pozíciójuk megtartásában. A klaszterbe való tömörülés lehet a megoldás a kkv-k számára, amely az önállóságuk megtartása mellett a korszerű és hatékony értéknövelő eszközök használatát biztosítaná.

29

ELŐADÁS KIVONATOK Gecse Gergely MAGYARORSZÁGI KKV-K LOGISZTIKAI GYAKORLATA Magyarországon a foglalkoztatotti létszám 76%-át, a bruttó hozzáadott érték 63%-át adó kis- és középvállalkozások versenyképességét – különösen a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban és kereskedelemben – a logisztikai tevékenységük jelentősen befolyásolja. Az előadás közel kétezer hazai KKV körében végzett reprezentatív mintás felmérés eredményeit mutatja be, mely a logisztikai szervezetet/felelőst, költségeket, outsourcingot és a logisztika fontosságát mérte fel; emellett kitér arra, hogy milyen eszközökkel lehet javítani a kis- és középvállalkozások logisztikáján.

Kovács László, Orlovits Zsolt MAGYARORSZÁG ÉS NÉHÁNY TOVÁBBI UNIÓS TAGORSZÁG AGRÁRVÁLLALKOZÁSI FORMÁINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A mezőgazdasági vállalkozások fejlődése Magyarországon kiemelten fontos terület. Fejlődésük egyik záloga, a megfelelő makrokörnyezeti feltételrendszer – közöttük a megfelelő jogi szabályozás – kialakítása. Az uniós jog a mezőgazdasági üzemet önálló jogi kategóriának tekinti és épít arra, hogy a tagországok nemzeti szintű jogszabályokban határozzák meg agrárüzemeik működtetésének jogi-közigazgatási kereteit. Az agrárvállalkozásokra vonatkozó hazai szabályozásra a következetlenség, az egységes személetmód hiánya jellemző. Az egyes vállalkozási formák, különösen az agrárszektor kisvállalkozási formái (őstermelő, mezőgazdasági kistermelő, családi gazdálkodó) esetlegesen, és ott jelennek meg, ahol és amikor – gyakran aktuálpolitikai szempontokat figyelembe véve – a jogalkotó éppen indokoltnak tartotta egy új forma létrehozását. Előadásunkban ezeket a kérdéseket tárgyaljuk, bemutatva, a mezőgazdasági vállalkozások számára kedvező jogi feltételeket teremtő javaslatainkat.

30

ELŐADÁS KIVONATOK Lajos Attila A DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG, MINT SZERVEZET-FEJLESZTÉSI MÓDSZER A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL A foglalkoztatottak munkával való elégedettsége és a szervezeti elköteleződés a vállalkozások sikeres működésének kulcsfontosságú tényezője. A külföldi szakirodalom már több évtizede foglalkozik a dolgozói elégedettség vizsgálataival. A magyarországi vállalkozásokkal foglalkozó kutatók, csak mostanában figyeltek fel a terület fontosságára. A dolgozói elégedettség mérésének alapvető célja annak vizsgálata, hogy a munkavállalók körében milyen az elégedettség szintje, milyen a dolgozók közérzete, melyek az elégedettséget leginkább befolyásoló tényezők, milyen a kitűzött célokkal való azonosulás, a munkahely iránti lojalitás, a hivatástudat, mely területek fejlesztése szükséges a hatékonyság növelése érdekében. Az előadásban az elmúlt egy évben, magyarországi vállalkozások körében végzett dolgozói elégedettség vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra. Képet adunk arról, hogy a munkavállalók hogyan ítélik meg azt a környezetet, légkört, amiben a mindennapjaik közel egyharmadát töltik. Ennek eredményeként ismertetjük azokat a területeket, amelyeket a kis- és középvállalkozásoknak a harmonikus munkavállalói légkör érdekében fejleszteni szükséges.

31

ELŐADÁS KIVONATOK Barát Tamás MÉDIA ÉS TÁRSADALOM  TÁRSADALMI KÖZÖSSÉGI MÉDIA Az előadás a média és a társadalom viszonyát a társadalmi (közösségi) média aspektusából vizsgálja. A társadalmi (közösségi) média elterjedésének alapvetően két oka van, nevezetesen a technika fejlettségén kívül, a társadalom nagy részében megfogalmazódott demokratikus igények fokozott megjelenése. Egyrészről szükséges volt hozzá a kommunikáció technikájával összefüggő találmányok fejlettségének mai szintje. Másrészt két egymással szorosan összefüggő társadalmi igény megjelenése követelte ki a társadalmi média helyét a mai, modern, kapitalistának nevezett társadalomban. Az egyik, a demokrácia minél szélesebb körben elérhető megjelenésében, illetve a másik ok, a társadalom tagjainak a kommunikáció szabadsága iránti követelményben keresendő. A média fontos társadalmi-, közfunkciókat lát el. Így például közreműködik a politikai hatalom kontrollálásában, hiszen kezdeményező módon működik közre a hatalom gyakorlói által meghozott döntések nyilvánosságra hozatalában és megvitatásában. A média közigazgatási funkciókat is ellát, hiszen a politikai és állami intézményektől származó információkat eljuttatja a tömegkommunikáció eszközein keresztül a társadalom tagjaihoz, hogy azokat cselekvésre ösztönözze. A média fontos szerepet játszik a társadalomban azzal is, hogy közvetíti a társadalom számára az értéket jelentő normákat és viselkedésmintákat is. Ennek keretében fontos a szerepe a társadalom tagjai szocializálásában, azzal hogy fejleszti a társadalmi összetartó erőt és tudatosságot, valamint, hogy megpróbálja ösztönözni a társadalom tagjait arra, hogy aktívan kapcsolódjon be a közéletbe. A social media jelentősége a társadalomban A magyar köznyelv és a szakma is, a kifejezés social szavát nem társadalminak, hanem közösséginek fordítja. A közösségi média ismert „műfajai” az internetes fórumok, a különféle blogok, stb. A két legismertebb megjelenési formája a Facebook és a Twitter. Az online media egyesíti a nyomtatott és elektronikus sajtó minden előnyét, viszonylag kevés hátrányt mutat. Amíg a nyomtatott sajtó, véges, illetve bizonyos fokig korlátozott, addig az online media végtelen számú lehetőséget tud nyújtani, annak ellenére, hogy pszichológiai szempontból valójában nem igazán tekinthető új médiumnak, hiszen egyesíti a korábbi médiumok előnyeit, és valójában hasonlóan is működik, mint a korábban ismert média. Mégis új médiumnak tekintjük, hiszen olyan lehetőségeket nyújt, amely az eddigi média felhasználásnál csak korlátozottan volt lehetséges és ez az új lehetőség az interaktivitás. A közösségi média egyértelműen, a szervezetek tudatos kommunikáció szervezése, a public relations tevékenységük részeként a kétirányú kommunikáció lehetőségét biztosítja, hiszen a kifejezetten erre a célra létrehozott internetes közösségi - társadalmi – felületeken közölt tartalmakra lehetőséget teremt az azonnali visszacsatolásra, azaz az interakcióra. A közösségi média ezzel közreműködik az értékteremtésben, oly módon, hogy hatékonyan és alkotó módon tud hozzájárulni a résztvevők közötti kölcsönös megértéshez, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok létrejöttéhez.

32

ELŐADÁS KIVONATOK Andó Éva SZAVAK, SZLOGENEK, SZIMBÓLUMOK – MANIPULÁLT KOLLEKTÍV EMLÉKEZET ÉS EMLÉKEZÉSPOLITIKA Előadásomban a történelemtudomány narratív felfogásából és a kollektív emlékezet működési törvényszerűségeiből kiindulva mutatom be, hogy a nemzeti történelem valójában konstrukció, amely a jelennel és a jövő víziójával szoros kapcsolatban álló nemzeti múlt történeteinek önkényes, tudatos szelekcióján alapul. Napjaink magyarországi politikai diskurzusainak elemzésével tárom fel azokat a legfontosabb identitásképző elemeket, amelyek központi szerepet töltenek be az emlékezéspolitikai stratégiákban. A politikai kommunikációban kiemelt jelentőségű szimbólumok, történelmi események, helyszínek és szereplők válnak az irányított kollektív emlékezet sarkköveivé.

Szeredi Pál MÉGIS, KINEK AZ ÉRDEKE? – A MÉDIATULAJDON-VISZONYOK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Az 1989-90-es rendszerváltoztatás megteremtette a plurális média lehetőségét Magyarországon. Előadásomban elemzem a rendszerváltoztató politikai erők médiával kapcsolatos elképzeléseit, programjait, valamint azok megvalósulását, a változás következtében elindult privatizációs folyamatot a média világában. A közszolgálati médiumok esetében az irányítási struktúra változásait és azok hatásait, a kereskedelmi médiumok esetében a tulajdonosi változásokat és azok következményeit vizsgálom. Előadásomban felrajzolom a rendszerváltozást követő két évtized médiatulajdonosi térképét, elemzem a legfontosabb és legjelentősebb „behatolási” irányokat. Vizsgálom az egyes tulajdonosi változásokat követő szerkezeti, fejlesztési, műsor- és tájékoztatáspolitikai, személyi és arculati elmozdulásokat. A teljes struktúra megismerése egyben arra is lehetőséget teremt, hogy a fő politikai értékrendek és a médiumok közötti kapcsolatrendszerre és megnyilvánulási formáira is következtetéseket vonhassunk le.

Szánthó Zsuzsanna A DEMOKRÁCIA VÁLASZA A rendszerváltás első húsz éve folyamán a magyar politikai piac a pártok öt alkalommal történt megmérettetése eredményeként többé-kevésbé letisztult, és egyértelműen kétpólusúvá vált. Kialakult egyfajta status quo, amin láthatóan sem a politikai pártoknak, sem a

33

ELŐADÁS KIVONATOK szavazóknak nem állt szándékában változtatni. A 2010-es választások azonban szétzilálták a mindeddig merevnek tűnő piaci struktúrát. A döntő változást nem a FIDESZ-KDNP kétharmados győzelme jelentette (Bár Orbán Viktor történelmi fordulatról beszél), hiszen a kormányzásra felkért párt szavazóinak száma csupán kétszázezerrel haladja meg az MSZP 2006-os eredményét. Magyarország legújabbkori történelmének valódi fordulatát az a tény fémjelzi, hogy két új párt (az egyik mindeddig csupán marginális szereppel bíró, a másik vadonatúj formációként megjelenő) bekerült a magyar parlamentbe. E két párt eszmerendszere ugyan meglehetősen távol esik egymástól, de nem elhanyagolható szavazóbázisuk kialakulásában számos közös eredő is fellelhető. Előadásomban az LMP és a Jobbik parlamentbe kerülésének hátterét kívánom górcső alá tenni. Megkísérlem megtalálni azokat a tényezőket, melyek a szavazó polgárokat e két, egymástól gyökeresen eltérő irányzatot képviselő politikai szervezet felé fordították.

Gellért Kis Gábor A WEBES KOMMUNIKÁCIÓ ELEMZÉSE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN Nem elsősorban a pártok által közvetlenül iniciált elemek vizsgálata a cél, hanem mindazon megnyilvánulások, amelyeket – főként fiatalok az egymás közti webes érintkezéseiben - tapasztalni lehetett február-március-áprilisban. Ezek között nem kétségesen voltak olyanok is, amelyeket érzékelhetően a háttérből jött vezényszóra kezdeményeztek, de többségében mégis azok voltak, amelyeket a közélet iránt fogékonyabbak spontán reakcióiként lehet és kell felfogni. Sajnálatosan ezek zöme önbevallás szerint nem a hagyományosan felfogott baloldali értékrendhez áll közelebb, de azt sem lehet állítani, hogy fideszes, netán jobbikos, mert sok közülük úgy jobboldali és nacionalista, hogy egyidejűleg lehülyézi, kigúnyolja Orbánt vagy/és Vonát s ezt a szörnyen avítt revizionizmust. Tehát valójában az eszközhasználat révén megmutatkozó értékvilágbeli eklektika áll majd az előadás középpontjában, amely eklektika nem vagy aligha írható le a tradicionális bal-jobboldali mezőben.

Bárd András A MAGYAR PARLAMENTI PÁRTOK ONLINE KOMMUNIKÁCIÓJA Az előadás bemutatja a magyar parlamenti pártok „hivatalos” online kommunikációját, elemzi és értékeli webhelyeiket, különös tekintettel az interaktív lehetőségekre és „rich media” alkalmazásokra. Ezen túl kiimelten foglalkozik a pártok online arculatával és a Web 2.0 által nyújtott lehetőségek felhasználásával.

34

ELŐADÁS KIVONATOK Lipécz György INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS VIRTUÁLIS VALÓSÁG A referátum azt elemzi, hogy mennyire jogosult valóság és virtuális valóság éles szembeállítása. Megítélésünk szerint az információs társadalom új jelenségeinek manapság gyakran indokolatlanul nagy távlatokat tulajdonítanak. A virtuális valóság valós sajátosságai olyan – néha utópisztikus – rendszerré állnak össze, amely csak az elemzők képzeletében létezik. Másrészt a társadalom mint rendszer sok vonatkozásban eleve magában foglalja a virtualitást, tehát az éles szembeállítás a nem-virtuális valóság oldaláról sem indokolt.

Baksa-Haskó Gabriella INFORMATIKAOKTATÁS A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI FELSŐOKTATÁSBAN Kutatásomban egy módszertant szeretnék kidolgozni a felsőoktatásban a határterületek tantervének kialakításához, ehhez a leendő közgazdászok számára szükséges informatikai ismereteket vizsgálom. A tantervelméletek világosan kifejtik, hogy mennyire fontos a kimeneti követelmények meghatározása. A felsőoktatásra vonatkoztatva több szerző is kiemeli, hogy az adott intézmény végzett hallgatóival folytatott kapcsolattartás segítheti elő a tananyag megfelelő körülhatárolását. [1] Egyrészt a teljes informatikai diszciplínán belül egy szűkítést kell alkalmazni, hogy melyek azok a részterületek, amelyek egy közgazdász hallgató számára valóban relevánsak, másrészt a bővítést folyamatosan kontrollálni kell. Az informatika területén különösen, de más területeken is olyan gyors ütemű a változás (jó esetben fejlődés), hogy szükséges nyomon követni, hogy ezek a változások milyen ütemben és milyen intenzitással mennek át a mindennapi munkahelyi használatba. Elméleti keretként egy ontológiaépítési módszertant mutatok be, ami építve a szakirodalomban megtalálható módszertanokra, azokat kiegészítve lefedi a teljes folyamatot. Külön hangsúlyt fektetek az ontológia életciklus két végpontjára, a projektindításra és a karbantartásra, amelyek kidolgozottsága a szakirodalomban hiányos. [2] A projektindításnál fontosnak tartom az érintettek bevonását a folyamatba: az oktatókat, a szakmát (szakfolyóiratok elemzésével, szövegbányászati eszközökkel [3]), a jelenlegi és a végzett hallgatókat, a munkáltatókat. A karbantartás eszköze lehet a folyamatos minőségi kapcsolattartás a végzett hallgatókkal a közösségi hálózatokon keresztül.

35

ELŐADÁS KIVONATOK Békési Gábor WEBSZOLGÁLTATÁSOK A KKVK ÉLETÉBEN Információ faló világunk a kis- és középvállalkozások üzletvitelében is szembetűnő változásokkal jár: az interneten való jelenlét az adatok állandó frissítésén kívül megköveteli a partnerek és a konkurencia figyelemmel kisérését, a velük való lépéstartást. Az informatikai háttér fejlesztése létkérdés. Sajnos az anyagiak szűkössége nagyban behatárolja az erre fordítható összegeket. De lehet-e gazdaságosan, költséghatékonyan megoldani informatikai rendszereik kiépítését, bővítését? A SOA (szerviz orientált alkalmazások) modell értelmében a válasz: igen. A modell egyik megvalósítását a webszolgáltatások jelentik. Az előadás áttekinti a KKV-k lehetőségeit e téren, bemutatva néhány példát is.

Kovács Edith KOLLABORATÍV SZŰRÉS – A MÓDSZER, AMI A KERESŐNEK ÉS A KERESKEDŐNEK IS JÓ Napjainkban az e-kereskedelem egyre nagyobb teret hódít. A vásárló jellemzően internetes katalógusokban keres. Az adat-, információmennyiség óriási, így időben és emberi aggyal áttekinthetetlenné válik. Ezért szükségszerűvé válik a keresés automatizálása. A kollaboratív szűrésen alapuló ajánló rendszer, arra az alapötletre épít, hogy azoknak az embereknek, akiknek az ízlése a múltban megegyezett, a jövőben is megegyezik majd, ennek alapján ízlésüknek, érdeklődésüknek megfelelően ajánlja ki a rendszer a termékeket. Hatékonyságára jó példa az Amazon.com, amely 1995-ben jött létre majd 1999 májusában 23 milliárd dollárra lett értékelve. Egy másik elgondolkoztató szempont az, hogy a Netflix DVD ajánló rendszer kiírt egy versenyt, aminek a fődíja 1 millió dollár volt. A verseny célja az volt, hogy az ajánló rendszer RMSE hibáján 10%-ot kellett javítani. A verseny tavaly ért véget. Manapság, a pénzügyi válság ellenére a cég részvényei egyre értékesebbek. Ezeket figyelembe véve fontos és hasznos cél a minél hatékonyabb ajánlórendszerek kidolgozása. Az előadásunkban összefoglalunk néhány alkalmazott matematikai módszert, és felvázolunk néhány továbbfejlesztési lehetőséget.

Csépai János KIK AZOK AZ INFORMATIKUSOK ÉS KIK A NEMAZOK? A magyar felsőoktatásban – így főiskolánkon is – több évtizede kialakult és meggyökerezett „struktúrája” van a nem-informatikus hallgatók számára folyó számítástechnikai (informatikai) oktatásnak. Kérdés, hogy ez a struktúra, amely ugyan folyamatosan figyelembe veszi a

36

ELŐADÁS KIVONATOK mindenkori technológiai fejlődést nem szorul-e revízióra, nincs e szükség egyfajta paradigmaváltásra? Az előadás egyebek mellett ennek a paradigmaváltásnak a szükségességét, okait tárja fel. Rávilágít, hogy manapság már miért nem felhasználókat, hanem alkalmazókat kell képezni a felsőoktatásban, és hogy manapság a nem informatika szakos képzésben mit jelentsen az „alkalmazók” képzése. Mindeközben választ kapunk arra a kérdésre is, hogy „kik azok az informatikusok, és kik a nem-azok”.

Szakolczai György A JÓLÉTI ÁLLAM KIALAKULÁSA, ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA, VALAMINT FENNTARTÁSÁNAK ÉS ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A kontinentális jóléti állam a valósággal az állam létét fenyegető szociális feszültségek enyhítésére jött létre az ezzel kapcsolatos gazdasági problémák alaposabb elemzése nélkül. Feladatát sikerrel oldotta meg, a társadalmi berendezkedés alapvető elemévé vált, létrehozása és fenntartása nem okozott nagyobb gazdasági problémákat. A jóléti állam létével és működésével kapcsolatos elméleti elemzés a jóléti állam létrehozását követően alakult csak ki. Ennek az elméleti elemzésnek a legjelentősebb képviselői a méltányosság és a hatékonyság ellentétének gondolatát képviselték, úgy vélve, hogy ellentét, trade-off, átváltási viszony van a méltányosság és a hatékonyság között. Abból az általánosan elfogadott nézetből, hogy a szabad piaci rendszer szükségképpen optimális megoldásra vezet, egyenesen következett az a tétel, hogy az ebbe való bármilyen beavatkozás csak ronthatja a hatékonyságot. Ezt az az érvelés egészítette ki, hogy a nagyobb méltányosság és az ezzel járó nagyobb, alkalmasint progresszív adózás csökkenti a nagyobb, kiemelkedő erőfeszítésre és teljesítményre való indítékot, a nagyobb méltányossággal együtt járó nagyobb létbiztonság pedig nemcsak a nagyobb, hanem akár a bármilyen erőfeszítésre való indítékot is csökkenti, megteremtve a társadalmi juttatásból való megélés lehetőségét. Mindezek a meggondolások vezettek a jóléti állam neoklasszikus elméletére, a gazdasági és a jóléti szempontok elválasztására és arra az elgondolásra, hogy a szabad piacoknak ki kell alakítaniuk az elérhető legnagyobb nemzeti jövedelmet, amelyet azután – a piacok működésébe való lehető legkisebb beavatkozással – részben újra el kell osztani a legalacsonyabb jövedelműek javára. Az elsősorban a latin-amerikai de más tapasztalatokból kiinduló új felfogás szakít a hatékonyság és a méltányosság dichotómiájának ezzel a neoklasszikus felfogásával. Egyrészt megrendült az az elmélet, amely szerint a szabad piacok szükségképpen optimális megoldásra vezetnek. Másrészt általánossá vált az a felismerés, hogy a hatékonyság és a méltányosság nem ellentétes egymással. A nagyobb méltányosság nagyobb hatékonyságra vezet, mert a mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás és oktatás, valamint a nagyobb mértékű kutatás és fejlesztés is, nyilvánvaló módon növeli a társadalom egészének termelőképességét. Ezekből a meggondolásokból egyenesen következik a jóléti állam fenntartásának szükségessége. A legutóbbi két

37

ELŐADÁS KIVONATOK évtized magyar közgazdasági közgondolkodását nagymértékben a ma már túlhaladottnak tekinthető neoklasszikus felfogás határozta meg. Általános volt, sőt ma is általános az a felfogás, hogy le kell építeni a jóléti államot, és csökkenteni kell az újraelosztás mértékét. Az előbb tárgyalt felismerések alapján ez a felfogás nemcsak hogy nem tekinthető megalapozottnak, hanem téves, és a jóléti állam leépítése, valamint a redisztribúció mértékének csökkentése és különösképpen nagyarányú csökkentése nem javasolható. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jóléti állam reformjára. Ezt elkerülhetetlenné teszi az egészségügyi kiadások növekedése és a várható élettartam meghosszabbodása. Talán még ennél is fontosabb szempont, hogy a juttatásoknak elsősorban nem a munkapiacról kiszorultak elemi létfeltételeinek biztosítását, hanem munkaképességük helyreállítását kell szolgálnia. A feladat tehát nem a jóléti állam visszaszorítása, hanem átalakítása úgy, hogy a leszakadó rétegek felemelésével az egész társadalom jólétét szolgálja.

Benkő Péter A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG FEJLETTSÉGÉNEK TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEI MAGYARORSZÁGON A szociális piacgazdaság fejlettségét a gazdasági fejlettség és a jóléti mutatók összevetésével mérem. A gazdasági fejlettséget a megyék fajlagos GDP-jével, beruházási összegével, az ipari alkalmazottak arányával és a foglalkoztatás adatainak felhasználásával állapítom meg. A szociális jólét megállapításához az infrastruktúra fejlettségét, a kulturális színvonalat, a munkanélküliségi rátát, az öngyilkossági arányt és az átlagkereseteket veszem alapul. Vizsgált időszak: 2003-2008. Várható eredmény: a nyugati megyék lényegesebben fejlettebbek, mint a keleti térségek.

Tóth Arnold A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL ALKALMAZOTT MARKETING ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Az előadásban prezentálom a korábban folytatott kérdőíves felmérés eredményeit. A kutatás a hazai vállalkozásoknál (elsősorban kis- és középvállalkozásoknál) alkalmazott marketing eszközök vizsgálatára terjed ki, külön részletességgel tárgyalja a vállalkozások kommunikációs tevékenységét. A megkérdezés kiterjedt az eszközök hatékonyságánál alkalmazott módszerek feltárására is. A megkérdezésből nyert eredmények, ill. a releváns irodalom alapján vonom le a következtetéseim.

38

ELŐADÁS KIVONATOK Kertész Krisztián A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A „SVÉD NYUGDÍJMODELLRE” Az 1998-ban, elsőször Svédországban bevezetett ún. névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer (NDC) komoly előrelépést jelentett a felosztó-kirovó rendszerhez képest a rendszer fenntarthatósága tekintetében. Az előadás arra keresi a választ, hogy az NDC-modell milyen megoldásokkal igyekszik válaszolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, a gazdasági ciklusok problémájára, a lakosság járulékkerülő magatartására, és az alacsony foglalkoztottságból adódó problémákra. Természetesen ez a nyugdíjmodell sem tökéletes, így felvetődhet a jogod kérdés, hogy hogyan lehetne ezt továbbfejleszteni.

Kertész Krisztián PRO ÉS KONTRA ÉRVEK: ÁLLAMI VAGY MAGÁN EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERT? Az előadás például a következő kérdésekre keresi a választ. Mely országokban költenek többet az egészségügyre: ahol magán vagy ahol állami intézmények a szolgáltatók? Mi az öszszefüggés oka? Hol fektetnek nagyobb hangsúlyt a teljesítményre és hol az álteljesítményre? Mikor van nagyobb kockázata a fiktív számlázásnak? A beruházási döntések mely esetben születnek nagyobb informáltság mellett? A járóbeteg vagy a fekvőbeteg ellátásnál működhet hatékonyabban egy magán szolgáltató? Ha a szolgáltatói oldalon verseny van, akkor javítja vagy rontja a hatékonyságot, ha a finanszírozói oldalra is beengedjük a magántőkét: a több magánbiztosítós rendszer előnyei és hátrányai... Magán biztosítási rendszer esetén hogyan változnak meg az előbbi kérdésekre adott válaszok?

Büttl Ferenc A GÖRÖG PÉNZÜGYI VÁLSÁG ÉS AZ EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ JÖVŐJE A görögöktől félni kell, még ha ajándékot hoznak is? Nos, a görög válság rendezése brutálisan sokba kerül Európának, pontosabban az EMU országoknak. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez az ára az euro övezet egyben tartásának, hogy megéri-e, azt majd a jövő eldönti. De egy dolog biztos: a görög-fiaskó nem ismétlődhet meg. Egyszerűen nem engedhető meg, ha komolyan vesszük, hogy az EU politikai integrációra törekvő szervezet. Nem engedhető meg, hogy a politikai közösség valamelyik tagjának (tagjainak) felelőtlen magatartása, az ott élők nemtörődömsége (lustásága vagy hiszékenysége,

39

ELŐADÁS KIVONATOK kinek mi tetszik) olyan helyzetet teremtsen, hogy a máshol felelősen élő, dolgozó polgárok legyenek kénytelenek a zsebükbe nyúlni és lemondani saját jövedelmük egy részéről (időlegesen). A családban is van következménye annak, ha a családnak kell kifizetnie a tékozló fiú adósságát. A jelenlegi szituációt ahhoz hasonlíthatnám, mintha az Egyesült Államokban mondjuk Kalifornia államot a fenntarthatatlan adósságpálya és ezen keresztül z államcsőd veszélye fenyegetné. Mit tenne vajon ilyen helyzetben Washington? (Egyébként Kalifornia állam meglehetősen eladósodott, még akár csődbe is mehet.) Nos, lehet, hogy semmit. Lehet, hogy hagyná, hogy Kalifornia csődbe menjen. Hogy a piacok büntessék – lenne miért, hiszen a fenntarthatatlan adósságpálya bizony a kormányzat bűne, valamint a neki az ilyetén való kormányzás lehetőségét megadó választóké –, Kalifornia drasztikus költségvetési megszorításokra kényszerülne, a közkiadások befagynának, a jóléti programok és rendszerek leállnának, stb., stb. Valóban? Nem. Még ha a szövetségi kormány nem is sietne a bajbajutott állam megsegítésére, akkor sem pontosan ez történne. Mert Kalifornia csődjétől függetlenül a szövetségi intézmények, programok, ellátások működnének. Lehet, hogy a helyi rendőrséget be kéne zárni, de az FBI tovább működne. Lehet, hogy a helyi segélyek elapadnának, de a szövetségi segélyek nem, a szövetségi társadalombiztosítás (főleg, hogy megszületett) továbbra is védelmet nyújtana. Egy szó, mint száz, az Egyesült Államokban létezik a szövetségi szintű fiskális politika. (A helyzet modellezhető a magyarországi önkormányzat csődbe megy, mit csinál a kormányzat példán keresztül is.) A központ kisegítheti a bajba jutott államot, ha akarja, de ha nem akarja, a szövetségi fiskális politika akkor is jelen van. Az EMU-ban (vagy akár az Európai Unióban) más a helyzet. Nincs központi fiskális politika. A válság fő tanulsága számomra, hogy kéne hogy legyen. Nagyon kéne. Ez persze felveti az EU politikai intézményrendszerének további fejlesztési igényét és az ehhez kapcsolódó kérdéseket is, mert amennyiben a Bizottság valóban kormányként kezd el működni, amely reális költségvetés felett diszponál, akkor a jelenlegi választási és ellenőrzési forma nem fog működni, pontosabban működhetne, de az nem lenne demokratikus működés.

Papp Ferenc A KLASSZIKUS ÉS AZ ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN NÉHÁNY TANÍTÁSA A KAPITALIZMUS SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIÁJÁNAK LÉNYEGÉRŐL A kapitalizmus fejlődéstörténetében az idő előre haladása megmutatta, hogy a klasszikus közgazdaságtan eszme és érvrendszerébe olyan hibák épültek be, váltak dogmává, amelyek természetükben hordozzák a válságok megjelenését, ciklikusságát, és a ciklusidők egyre inkább történő lerövidülését. A legnagyobb hibák, és tévedések közé tartozik, hogy a mainstrem elmélet szerint a kapitalista termelési móddal az emberiség elérte fejlődésének legmagasabb szintjét. Ugyanilyen hibának tűnik, hogy az (Isten által a saját képére teremtett) ember feladata a világ, a természet

40

ELŐADÁS KIVONATOK meghódítása, birtokba vétele, leigázása és átalakítása. Ugyanígy hiba, hogy a gazdaság feladata a korlátot nem ismerő növekedés, a profitmaximalizálás. (Aki a piacgazdaságban csak árut, és nem profitot termel - fogalmazta meg Ricardo -, annak már a létezése is ártalom.) A modern közgazdaságtani szemlélet a tárgyi javakat fontosabbnak tartja az embereknél, a fogyasztást az alkotó tevékenységnél.

Fenyvesi Éva, Anduska Beatrix, Szeleczki Péter EGÉSZSÉGÜGY – PARASZOLVENCIA – GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A Transparency International évek óta végez kutatásokat a korrupció témakörében. Gyakran olvashatjuk súlyos kritikáit a különböző országok korrupcióval való fertőzöttségéről. A 2006-s „Global Corruption Report” központi kérdését az egészségügyben tapasztalt korrupció képezte. E kutatás egyik kommentárja a következőképpen hangzik: „Globálisan tekintve az egészségügy minden szintjén jellemző a korrupció, az egészségügyi minisztériumtól egészen a betegekig. A közpénzek ugyanis a korrupt hivatalnokok révén magánzsebekbe vándorolnak, a klinikákról pedig egyes dolgozók eltulajdonítanak felszerelési tárgyakat, orvosi műszereket. A bérlistákon olyan alkalmazottak szerepelnek, akik valójában nem is léteznek. A megvesztegetési pénzek különösen elterjedtek. Gyakori eset, hogy az egészségügyi dolgozók díjat számolnak fel olyan szolgáltatásokért, amelyeknek ingyenesnek kellene lenniük. Bulgáriában és más délkelet-európai országokban az orvosok pénzt vagy ajándékot fogadnak el az orvosi kezelésért. Ennek összege 10-50 dollár között van, de akár 1100 dollár is lehet, a megvesztegetési pénz azonban nem garantálja a jobb minőségű szolgáltatást.” Valóban ilyen súlyos a nemzetközi (beleértve a magyar helyzetet is) – vagy könnyebb növelni az olvasótábort akkor, ha minél pesszimistábban hangzik a dolgok tálalása –, és ha igen, az elmúlt években változott-e a hálapénz adásának gyakorlata? E tanulmány az elmúlt 20 évben bekövetkező változásokat/változatlanságokat kívánja feltárni rövid kitekintéssel a rendszerváltás előtti időszakra. Mivel a kérdés „közkedvelt” rengeteg publikáció, tanulmány jelent meg a témakörben. A mi célunk az, hogy ezek szekunder feldolgozásával áttekintsük a paraszolvenciakérdést a magyar egészségügyben, valamint kapcsolatot találjunk az egyénileg, illetve az országosan adott hálapénz nagysága és a gazdaság növekedési üteme között.

41

ELŐADÁS KIVONATOK Belyó Pál A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA Az ÁVF kutatási programja keretében célul tűztük ki, hogy az elmúlt két évtizedre, vagyis a rendszerváltás óta eltelt időszakra vonatkozóan elvégzünk egy olyan átfogó vizsgálatot, amely lehetőséget ad annak megismerésére, hogyan is változott a magyarországi vállalkozói szféra szabályozási környezete, hogyan ment végbe a vállalkozási szektor jelenlegi szerkezetének kialakulása, hogyan alakultak a vállalkozói szféra gazdálkodásának jellemzői? Az előadásomban bemutatom a vállalkozásoknak az elmúlt két évtizedben folyó gazdálkodási folyamatait, gazdálkodásuk idősoros elemzését és gazdálkodási jellemzőit. Kitérek a vállalkozások hitelállománya, forráshelyzete alakulására és utalok arra, hogy a vállalkozások hogyan látták/látják saját jövőbeni gazdálkodásukat, milyen előrejelzéseket adtak a várható versenyképességükre vonatkozóan (üzleti bizalmi indexek). A vállalkozások gazdálkodásának elemzésére alkalmazott kutatási módszer a TÁSA adatok feldolgozásával készült statisztikai elemzések és a vállalati konjunktúra kutatásnak az Európai Unióban kialakított rendszere, gyakorlata volt. Mindkét módszer alkalmazásához az Ecostat Gazdaságelemző Intézet adatbázisai adtak lehetőséget.

Fehér Helga A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI SEGÉLYEZÉS MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSÁNAK KRITIKÁJA – MODERN ELVEK, KIFORRATLAN GYAKORLAT? A nemzetközi pénzügyi intézmények és az Európai Unió – mint a nemzetközi fejlesztési segélyezés legfontosabb résztvevői – már hosszú idő óta a világ legelmaradottabb térségeinek élen járó adományozói. Fejlett intézményrendszerükkel, jól strukturált programjaikkal, az érintett területek szoros összefogásával munkálkodnak a fejlődők megsegítésén. A célok markánsan jelennek meg: az alapvető emberi jogok biztosítása, az életmentő humanitárius segélyek célba juttatása, a terrorizmus és fegyverkereskedelem elleni küzdelem, diszkriminációmentes kereskedelempolitika és a méltányos kereskedelem feltételeinek fenntartása áll a jól megfogalmazott elvek középpontjában. Ugyanakkor a szegény és a gazdag országok közötti fejlődési különbség nem csökken annak ellenére sem, hogy a nemzetközi fejlesztési (segélyezési) tevékenység egyre szélesedik. A donorországok és koordináló szervezetek több évtizedre visszatekintő tevékenysége csak kevéssé érzeteti hatását, a nemzetközi fejlesztési segélyezésben kifejeződő törekvések gyakran rendkívüli ellentmondást hordoznak magukban. Előadásom célja, hogy bizonyítsa a fejlődéshez szükséges rugalmasabb struktúrák, jól megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és a felhasznált eszközrendszer közötti konvergencia szükségességét, mégpedig olyan módon, hogy a gazdasági- és politikai egyenlőtlenséggel

42

ELŐADÁS KIVONATOK szembeni küzdelem, valamint az érintett országok társadalmi kohézióját előremozdító cselekvési terv megvalósulása mindenképpen kimutatható, számokban kifejezhető előrehaladást tegyen lehetővé a segélyeket befogadó országokban.

Sipos Eszter A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERIPAR GAZDASÁGI ELEMZÉSE Magyarországi gyógyszeripar közel 150 éves múltra tekint vissza, hiszen első gyógyszergyárat 1867-ben alapították hazánkban. A hazai gyógyszergyártás azóta is töretlenül fejlődik, s ma Magyarország egyik legversenyképesebb ágazata. A magyar Kormány 2009-ben elfogadta a Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akciótervet, mely 3 fő pillérre helyezi a gyógyszeripari és biotechnológiai ágazatot. Az akcióterv jellemzi a magyar gyógyszer- és biotechnológiai ipart, valamint megoldásokat keres a versenyképesség fenntartására és fokozására. Magyarországon az ágazatban foglalkoztatottak száma közel 13 ezer fő, mely 2010-ben hazánkban 88 gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező vállalat alkalmazotti létszámát jelenti. A magyarországi gyógyszeripari alkalmazotti létszám (1,5 alkalmazott/1.000 fő) az európai átlaggal (1,3 alkalmazott/1.000 fő) összehasonlítva jónak mondható, de a kísérleti-fejlesztés költségeinél (hazánkban 13 ezer €/fő/ év, EU átlag: 40 ezer €/fő/év) ezt már nem tudjuk állítani. Célom annak vizsgálata, hogy a hazai gyógyszeripari ágazat gazdasági jellemzői az európai uniós átlaghoz képest miért eltérőek, illetve a versenyképesség fenntartásához, javításához milyen intézkedések szükségesek.

Fenyvesi Szilárd GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA AZ ÁRFOLYAMOKRA A néhány éve kitört gazdasági válság fő kiindulási területe a pénzügyi és bankszektor volt. Az ezen a területen működő vállalkozások, bankok, pénz- és hitelintézetek tevékenységére, devizakészleteik értékelésére jelentős befolyással volt ez a recesszió. A visszaesés a pénzügyi területről átterjedt lassan a gazdaság többi szereplőjére is, a gazdálkodók működését megnehezítve, valamint jelentős veszteségeket okozva számukra. A vállalatok tevékenységeik finanszírozására sokszor vesznek fel hiteleket – más forrás hiányában –, a hitelfelvételi konstrukciók pedig olyanok, hogy gyakran tűnik jobbnak egy külföldi fizetőeszközben felvett hitel, mint a forint alapú. Ennek egyik legfontosabb kockázata az, hogy ha az árfolyamok nem a megfelelő irányba változnak, a törlesztő részletek és fizetendő kamatok akár többszörösére is növekedhetnek. Márpedig a válság pont ilyen negatív irányú hatást gyakorolt az árfolyamokra és ezáltal megnehezítette – több esetben teljesen lehetetlenné is tette – a vállalatok működését, fizetőképességét. Előadásom keretében az árfolyamkülönbözetek alakulását mutatom be, illetve annak hatását a vállalkozások eredményére.

43

ELŐADÁS KIVONATOK Takács Tamás KÖRNYEZETMENEDZSMENT LÉTJOGOSULTSÁGA PÉNZÜGYI VÁLSÁG IDEJÉN A környezeti információk rendkívül fontosak lehetnek a vállalatok számára. Ha egy vállalat zöld elveket vall és igyekszik fenntartható vállalattá válni, akkor be kell vezetnie egy környezeti menedzsment rendszert, amelynek része és fontos támpillére lesz a környezeti controlling rendszer és annak részekén a vezetői környezeti számvitel. Magát a rendszert úgy kell elképzelni, hogy a környezettel kapcsolatos információkat gyűjti és tárolja a vállalat információs rendszere és a vezetői környezeti számvitel. Azonban az utóbbi ezekből az információkból új információkat is előállít, amelyet a már meglévőkkel együtt szolgáltat a környezeti controlling rendszernek. Így a controller támogatni tudja a környezettel kapcsolatos döntéshozatalt, amely akár stratégiai jelentőségű is lehet a szervezet számára. A környezettel kapcsolatos rendszereket nem szabad új rendszerként elképzelni, azok a már meglévő rendszerekbe integrálódnak. Ha ezek a rendszerek külön működnek a már meglévő rendszerektől, akkor túlságosan izolálódnak a környezettel kapcsolatos szempontok és fenn áll a lehetősége annak, hogy a vállalat nem megfelelően alakítja stratégiáját és operatív működését. A rendszerek pedig egymással kölcsönösen kapcsolatban vannak. Az információ oda-vissza áramlik az egyes alrendszerek között. Ennek eredményeként egy hatékonyan működő rendszert kapunk, amely képes arra, hogy a környezettel kapcsolatos vállalati folyamatokat is nyomonkövesse, leképezze és mérje a hatásokat.

Ángyán Tamás, Böcskei Elvira A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A CONTROLLERI MUNKÁRA Talán nem tévedünk túl nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a gazdasági válság a controller szerepét, a controllerrel szemben támasztott követelményeket is óhatatlanul megváltoztatta. Ugyanakkor igaz, hogy a változás(ok) mellett van egy nagyon fontos állandóság, amit mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a controllernek a vezetést kell, hogy támogassa. (Horváth, 1994). A kérdés csak az, hogy – a megváltozott gazdasági helyzetben – tudja-e a vezetést támogatni, hiszen ma még fokozottabban szükség van közgazdasági ismeretekre, mint évekkel ezelőtt. Ahhoz, hogy megértsük a controlleri feladatok változását, érdemes visszatekinteni az elmúlt fél évszázadra. Amíg az 50-es évektől a 60-as évekig bezárólag a controlleri feladat három fő tényező köré koncentrálódott (költségszámítás-kalkuláció, üzemgazdasági tanácsadás, adóügyek), addig alig tíz évvel később, a 70-es évek elejére, már közel 15 tényezőt említ a szakirodalom, amely a 90-es évek közepére kismértékben ugyan, de tovább bővült. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a controlleri feladatok struktúrájában is jelentős változások történtek. Amíg az 50 es években a fent említett három tényező

44

ÁVF TUDOMÁNYOS ELŐADÁS KIVONATOK KÖZLEMÉNYEI közül 50 százalékban a költségszámítás-kalkuláció volt a domináns, addig a 90-es években a költségszámítás háttérbe szorult. A beszámolók készítése (13,2%), az operatív tervezés (11,6%), és a terv-tény adatok összehasonlítása (10,7 %) került előtérbe.

Böcskei Elvira, Dimény Erzsébet, Kádasné V. Nagy Éva MÉRLEGEN A VALÓSÁG – KOCKÁZATKEZELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS JELENTŐSÉGE GAZDASÁGI VÁLSÁG IDEJÉN A gazdasági élet valamennyi szereplőjének szembesülnie kell kockázati tényezőkkel. A 2002ben kirobbant Enron botrány volt az első olyan nagy bukás, amely rávilágított a könyvvizsgáló cégek szerepének és felelősségének fontosságára. 2002 júliusában megalkották a SOX (Sarbanes-Oxley) törvényt, amely a befektetők védelmét volt hivatott szolgálni azzal, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok körében előtérbe helyezték a kockázatok azonosítását. A törvény értelmében a cég menedzsmentjének fel kell mérnie a pénzügyi jelentéseket érintő belső kontrolok hatékonyságát, és megállapításaikat az éves beszámolóban (a vállalkozás tulajdonosai számára így biztosított az objektív, hiteles tájékoztatás) kötelesek nyilvánosságra hozni. A két évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy pénzügyi kockázatokkal számolni kell, így ismét előtérbe került a kockázat, a kockázatkezelés. De vajon mit is értünk kockázatkezelés alatt?

45

ÁVF TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI

„Globalizáció, átalakulás, vállalati környezet”, 2000. március „Átmenet, felzárkózás, versenyképesség”, 2000. október „Verseny Európa küszöbén”, 2001. április „Nemzetközi kapcsolatok – külgazdaság”, 2001. szeptember „Oktatás, kutatás, gyakorlat”, 2001. november „Kis- és középvállalkozások Magyarországon”, 2002. április „On the way to the European Union”, September, 2002. „Információ, tudás, versenyképesség”, 2003. április „Fiatal kutatók két nemzedéke”, 2003. szeptember „Európaizáció, globalizáció, reformok”, 2003. november „A világ 2001 után”, 2004. április „Számok – piacok – emberek”, 2004. szeptember „Az integráció társadalmi-gazdasági hatásai”, 2005. április „Új Európa”, 2005. szeptember „Kis és közepes vállalkozások Magyarországon az EU-csatlakozás után”, 2006. április „Európai útelágazások”, 2006. szeptember „Tudástársadalom, változások, Európa”, 2007. április „Tudás, tudat, hamis tudat”, 2007. szeptember „Kis- és középvállalatok, mint a gazdaságélénkítés tényezői”, 2008. április „Gazdaság, jog, társadalom”, 2008. szeptember „Civil és non-profit szervezetek szerepe a gazdaságban”, 2009. április „Doktorok és doktoranduszok”, 2009. szeptember „E-világi trendek”, 2010. április „Vállalkozás, személyiség, kultúra”, 2010. szeptember 46

ÁVF KÉPZÉSI KÍNÁLAT

ÁVF KÉPZÉSI KÍNÁLAT – 2011. szeptembertől Jelentkezési határidő: 2011. február 15. Felsőfokú szakképzés (érettségizetteknek): • • • •

Közösségi-civil szervező szakügyintéző, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, Reklámszervező szakmenedzser, Üzleti szakmenedzser

Alapszak (érettségizetteknek): • • •

Gazdálkodási és menedzsment, Közszolgálati, Nemzetközi tanulmányok

Mesterszak (diplomásoknak): • Nemzetközi tanulmányok, • Vállalkozásfejlesztés* * 2011. februártól is indul – jelentkezési határidő: 2010. november 15.

Szakirányú továbbképzés (diplomásoknak)* • Controlling szakközgazdász, • Divat- és szépségipari menedzser, • E-kereskedelmi szakközgazdász, • E-közszolgáltatási menedzser, • Európai integrációs szakértő, • Gazdálkodási szakértő, • HR menedzser, • Humán erőforrás, • Non-profit menedzser, • Politikai szervező, • Vállalkozásszervező * Jelentkezési határidő: 2011. január 24. és/vagy 2011. augusztus 26.)

Magyar Tudomány Ünnepe 2010

Általános Vállalkozási Főiskola 1114 Budapest, Villányi út 11-13.