MAGYAR SZABVÁNY MSZ 151-1

Tartalmazza a Sz. K. 2002. évi 6. számában közzétett helyesbítést.

2000. június

MAGYAR SZABVÁNY

MSZ 151-1

Erősáramú szabadvezetékek. 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai Az MSZ 151-1:1986, az MSZ 151-1:1986/1M:1997, az MSZ 151-5:1986, az MSZ 151-5:1986/1M:1997, az MSZ 151-6:1992, az MSZ 151-6:1992/1M:1997 és az MSZ 151-7:1987 helyett

Overhead lines for power transmission. Installation prescriptions for overhead transmission lines with a nominal voltage above 1 kV

E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, továbbá, hogy kötelező alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el. Előszó A szabvány tárgya az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű, erősáramú szabadvezeték (a továbbiakban: szabadvezeték), valamint e vezeték tartozékai, beleértve a szabadvezeték tartószerkezeteire szerelt bármilyen más vezetéket is. A 750 kV-os szabadvezetékekre e szabvány nem vonatkozik. A kisfeszültségű szabadvezetékek létesítési előírásait az MSZ 151-8, a tartószerkezetekre (oszlopokra) vonatkozó előírásokat az MSZ 151-3 és az alapozásukra vonatkozó előírásokat az MSZ 151-4 tartalmazza. Nem tárgya a szabványnak a szabadtéri kapcsoló- és transzformátorállomások körülzárt területében alkalmazott vezeték, a sínhíd, a vasúti üzemnek a pályatesten haladó munka- és erőátviteli vezetékei, a tolópad, a daru és más hasonló jellegű üzemi berendezések munkavezetéke, valamint az oszlopok törzsére szerelt, le- és felmenő vezetékek és az oszlopokra szerelt köz- és akadályvilágítási világítótestek. E szabvány hatálybalépése előtt készült szabadvezetékekre (vagy annak részére) a szabvány előírásai csak abban az esetben érvényesek, ha a szabadvezetéket (vagy annak részét) lényeges változtatással (pl. más anyagú vagy keresztmetszetű vezetőkkel) átépítik. Az átépítendő szabadvezeték, illetve annak átépítésre kerülő része e szabvány hatálya alá tartozik. Az e szabványban előforduló kompozit szigetelő fogalma alatt kizárólag az üvegszál-szigetelésű kompozit szigetelőket kell érteni. Minden más, az e szabványban nem említett szigetelőre a porcelánszigetelőkre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az e szabványban előforduló „villamos” és az „elektromos” kifejezések szinonim szavak, mindkettő elterjedt a szakmai gyakorlatban.

ICS 29.020; 29.240.20

Hivatkozási szám: MSZ 151-1:2000

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az 1995. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a nemzeti szabványt – a megjelenés formájától függetlenül – csak a Magyar Szabványügyi Testület engedélyével szabad forgalmazni és terjeszteni.

(58 oldal) Árkategória: U

MSZ 151-1:2000 Tartalomjegyzék 1.

Fogalommeghatározások .............................................................................................. 2

2.

Általános előírások ........................................................................................................ 8

3.

Mechanikai terhelések .................................................................................................. 10

4.

Szélteher ....................................................................................................................... 11

5.

A vezető anyaga, minősége és feszítése ...................................................................... 13

6.

Belógás. Feszítőköz. Oszlopköz ................................................................................... 14

7.

Vezetőkötések ............................................................................................................... 17

8.

A vezető felerősítése ..................................................................................................... 17

9.

A vezetők elrendezése a tartószerkezeten ................................................................... 18

10. Szigetelők, szigetelőláncok ........................................................................................... 21 11. A szabadvezeték földtől mért legkisebb távolsága ........................................................ 22 12. Biztonsági előírások ...................................................................................................... 23 13. Közös oszlopsoron haladó nagy- és kisfeszültségű vezetékek ..................................... 24 14. A fokozott és a különleges biztonság előírásai ............................................................. 25 15. Megközelítések és keresztezések ................................................................................ 29 16. Vezetékes távközlő létesítmény megközelítése és keresztezése ................................. 44 17. Nyomvonalhoz kötött szállítóberendezés megközelítése és keresztezése ................... 51

1.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1.

Erősáramú szabadvezeték: a villamos energia átvitelére, illetve elosztására szolgáló, szabadtéren elhelyezett, tartószerkezetekre szerelt, olyan földfeletti vezető, amelynek mechanikai méretezésekor a vezető belógása nem hanyagolható el. E fogalom magában foglalja a vezeték valamennyi tartozékát (a vezetőket, szigetelőket, szerelvényeket, tartószerkezeteket, ezek alapozását, a földeléseket stb.), de nem foglalja magában a tartószerkezeteken a segédeszközzel vagy anélkül elérhető magasságban (a szabadvezeték vezetőire megengedett legkisebb magasság alatt) elhelyezett, az MSZ 1600 vagy az MSZ 1610 szabványsorozat szerint létesített villamos berendezéseket. Nem tekintendők szabadvezetékeknek a falra szerelt kábelek és szigetelt vezetékek, a merev sínekkel készült sínhidak és azok a vezetékek, amelyek felerősítési fesztávolsága 5 m-nél nem nagyobb. A vezetőkhöz tartozik az e meghatározásnak megfelelő, valamennyi csupasz, burkolt vagy szigetelt, egy- vagy többerű vezető.

1.2.

A szabadvezeték névleges feszültsége (U): az a feszültség, amelyre a szabadvezeték készült. (Egysége e szabványban: kV). (Lásd az MSZ 1-et.)

1.3.

Nagyfeszültségű szabadvezeték: az a csupasz, burkolt vagy szigetelt vezetőjű szabadvezeték, amelynek névleges feszültsége nagyobb 1 kV-nál.

1.4.

Ideiglenes szabadvezeték: a villamos energia nem állandó, legfeljebb két évig tartó átvitelére vagy elosztására szolgáló szabadvezeték.

2

MSZ 151-1:2000 1.5.

Normális biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális biztonságra vonatkozó előírásainak.

1.6.

Fokozott biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális biztonságra vonatkozó előírásain túlmenően a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak is.

1.7.

Különleges biztonságú szabadvezeték: az a szabadvezeték, amely megfelel e szabvány normális biztonságra vonatkozó előírásain túlmenően a különleges biztonságra vonatkozó előírásainak is.

1.8.

Pótteher: a szabadvezeték szerkezeti részein lerakódó zúzmara, jég, hó, ónos eső, tapadó hó erőhatásait leképező, számítás céljaira felvett, függőleges irányú járulékos erő.

1.8.1.

Egyenletes pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön egyenletesen eloszló pótteher.

1.8.2.

Egyenlőtlen pótteher: a vezeték feszítőközében az áram- és védővezetőkön nem egyenletesen eloszló pótteher. Megjegyzés: Ez a jelenség a vezetőkön való egyenlőtlen zúzmaralerakódás vagy a vezetőkről való egyenlőtlen zúzmaraleválás következménye lehet.

1.8.3.

Kivételes pótteher: a vidékenként és esetenként eloforduló pótteher.

1.8.4.

Mértékadó pótteher: az a pótteher vagy a kivételes pótteher, amely a vezetoben a legnagyobb megengedett (a méretezésnél alapul vett) húzófeszültséget létrehozza.

1.8.5.

Szerelési pótteher: a szerelés és üzemvitel során (pl. akadályjelző gömbök, távolságtartók stb. szerelése, vezetők leengedése) a vezetéken tartózkodó szerelőnek és szerszámainak, valamint szerelőberendezéseinek a terhe.

1.9.

Szélteher: az az erő, amely a szabadvezeték vezetőire és tartószerkezetére a szél által kifejtett statikai és dinamikai hatásokat helyettesíti a méretezés céljára.

1.10.

Legnagyobb megengedett húzófeszültség (σe): a húzóigénybevételnek az a legnagyobb fajlagos értéke, amelynél nagyobbnak a vezetőkben – rendeltetésszerű üzemi körülmények között - nem szabad fellépnie.

1.11.

A vezető tartós szilárdsága (σt): az a legnagyobb húzófeszültség, amellyel igénybevett vezető egy éven belül nem szakad el.

1.12.

Legnagyobb megengedett vezetőhúzás: a vezetőben megengedett húzófeszültségnek és a vezető számított összkeresztmetszetének szorzata.

1.13.

Tartószerkezet (általában: oszlop): a vezetőknek a talaj felett, kellő magasságban való felerősítésére szolgáló szerkezet.

legnagyobb

3

MSZ 151-1:2000 1.13.1.

Tartóoszlop: a szabadvezeték esetén a vezetők tartására, a vezetőknek a meteorológiai hatásokból származó terheinek és a szerelési terheknek felvételére szolgáló oszlop.

1.13.2.

Saroktartó oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain elhelyezett tartóoszlop.

1.13.3.

Feszítőoszlop: az egyenes nyomvonalú szabadvezeték esetén a vezetők tartására és az egyoldalú vezetékhúzás részbeni felvételére szolgáló oszlop.

1.13.4.

Sarokfeszítő oszlop: a szabadvezeték iránytörési pontjain a saroktartó oszlop és a feszítőoszlop feladatainak együttes ellátására szolgáló oszlop.

1.13.5.

Végfeszítő oszlop: a teljes egyoldalú vezetékhúzás felvételére is szolgáló oszlop.

1.13.6.

Leágazóoszlop: a tartó- vagy feszítőoszlop rendeltetésén túlmenően a leágazó vezetők húzásának felvételére is szolgáló oszlop.

1.13.7.

Keresztező oszlop: a különféle berendezések és építmények, nyomvonalas létesítmények felett, illetve alatt átmenő vezetékszakaszok vezetőinek külön előírások szerint való tartására, illetve feszítésére szolgáló, a keresztezés egyik, illetve másik oldalán álló oszlop.

1.14.

Alap: az oszlopnak az a - rendszerint a földben levő - része, amely az oszlop állékonyságát és a talajjal a teherbíró kapcsolatot biztosítja. Megjegyzés: Az alapozással kapcsolatos egyéb fogalommeghatározásokat az MSZ 151-4 tartalmazza.

1.15.

Rendeltetésszerű terhelés: azoknak az oszlopra ható erőknek az összessége, amelyek a rendeltetésszerű üzemi viszonyok között felléphetnek.

1.16.

Rendkívüli terhelés: az oszlopra ható és a rendeltetésszerű terheléstől eltérő olyan erőhatás, amely rendkívüli esetekben léphet fel.

1.17.

Oszlopköz (a): a szabadvezeték két szomszédos hossztengelyeinek vízszintes távolsága (lásd az 1.ábrát).

1.18.

Széloszlopköz: az oszlop két oldalán lévő oszlopközök felezőpontjainak egymástól mért vízszintes távolsága.

1.19.

Súlyoszlopköz: a vezetőnek az oszlop két oldalán lévő legmélyebb pontjai között mért vízszintes távolság.

tartószerkezetének,

illetve

azok

Megjegyzés: Meredek terepen előfordulhat, hogy mindkét láncgörbe mélypontja az oszlop azonos oldalára esik.

1.20.

4

Feszítőköz: a szabadvezeték két egymást követő feszítőoszlopa közötti oszlopközök összege.

MSZ 151-1:2000 1.21.

Közepes oszlopköz: olyan elméleti oszlopköz, amelyben a terhelés vagy a hőmérséklet-változás következtében a húzófeszültség változása közel azonos, mint a feszítőköz tényleges oszlopközeiben.

1.22.

Határoszlopköz: a szabadvezetéknek a vezetőktől és a póttehertől függő, legnagyobb megengedett oszlopköze.

1.23.

Felfüggesztési köz (c): a szabadvezeték vezetője két szomszédos tartószerkezeten levő felfüggesztési pontjának, - feszítőszigetelők esetén azokkal együtt mért - távolsága (lásd az 1. ábrát).

1.24.

Belógás (b): az egy oszlopközben belógó vezető felerősítési pontjait összekötő húr és a vezető valamely pontja közötti függőleges távolság (lásd az 1. ábrát). Megjegyzés: A közel vezetőirányban álló láncok a vezető meghosszabbításának tekinthetők.

1.25.

Legnagyobb belógás (bmax): az egy oszlopközben belógó vezető felerősítési pontjait összekötő húrral párhuzamos érintő érintkezési pontjának a húrtól mért legnagyobb függőleges távolsága (lásd az 1. ábrát). Megjegyzés: A közel vezetőirányban álló láncok a vezető meghosszabbításának tekinthetők.

5

MSZ 151-1:2000

1. ábra

1.26.

Szabad magasság: a feszültség alatt álló részek és a föld felszíne közötti legkisebb távolság, meghatározott körülmények között.

1.27.

Biztonsági távolság a földelt részektől: a feszültség alatt álló részek és a földpotenciálon lévő szerkezeti részek közötti legkisebb távolság, meghatározott körülmények között.

1.28.

Biztonsági távolság a műtárgyaktól: a feszültség alatt álló részek és a földpotenciálon lévőnek tekinthető műtárgyak közötti távolság, meghatározott körülmények között.

1.29.

Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:

1.29.1.

Zavarás: az a hatás, amely valamely szervezet és/vagy szerkezet és/vagy folyamat állapotában, tevékenységében, működésében, lezajlásában szabálytalanságot, rendellenességet, fennakadást okoz.

6

MSZ 151-1:2000 1.29.2.

Veszélyeztetés: az a hatás, amely valamely szervezet és/vagy szerkezet és/vagy folyamat épségében hátrányos változást, károsodást okozhat.

1.29.3.

Akadályoztatás: az a hatás, amely valamely szervezetet és/vagy folyamatot lezajlásában, kibontakozásában, haladásában, mozgásában, továbbjutásában gátol, hátráltat.

1.29.4.

Hatósáv: az egyik kölcsönható (kölcsönhatásban résztvevő) azon számítással, kísérlettel, előírással megállapított környezete, amelyen belül eső másik kölcsönható esetleges zavarása és/vagy veszélyeztetése bekövetkezhet.

1.29.5.

Megközelítési helyzet: az a térbeli elhelyezkedési helyzet, amikor az egyik kölcsönható a másik kölcsönható hatósávjába esik.

1.29.6.

Megközelítés: elhelyezkedés megközelítési helyzetben.

1.30.

Az MSZ 17200-1 szerinti fogalommeghatározásokkal egyezően:

1.30.1.

Nyomvonal: a vezetékes és/vagy a vezeték nélküli vonalas építmények − szimmetria vagy definíciós, vagy az anyag (közeg), részecske, hullám terjedése, áramlása irányába eso elméleti − tengelyének térszintre függőleges vetítéssel meghatározott képe.

1.30.2.

Körvonal: létesítmények, építmények (épületek, műtárgyak), sajátos építmények (vonalas építmények, bányaművelési építmények, atomenergia alkalmazására szolgáló építmények), a földfelszín természetes és mesterséges geológiai alakulatai, területek, felszerelési tárgyak, köztárgyak, növényzet vízszintes (vízszintes körvonal) vagy függőleges (függőleges körvonal), vagy tetszőleges elhelyezkedésű síkra merőleges vetítéssel meghatározott képének határvonala.

1.30.3.

Kereszteződési helyzet: az a térbeli elhelyezkedési helyzet, amely helyzetben lévők nyomvonalainak és/vagy körvonalainak van közös pontja.

1.30.4.

Keresztezési helyzet: az a kereszteződési helyzet, amely egyben megközelítési helyzet is.

1.30.5.

Keresztezés: elhelyezkedés keresztezési helyzetben.

1.31.

Keresztező (megközelítő) feszítőköz: olyan feszítőköz, amelyen belül a szabadvezeték valamilyen berendezést vagy építményt keresztez (megközelít).

1.32.

Keresztező (megközelítő) oszlopköz: a keresztező (megközelítő) feszítőköznek az az oszlopköze, amelyben a szabadvezeték a berendezést vagy építményt keresztezi (megközelíti). Ha a keresztező (megközelítő) feszítőköz egyetlen oszlopközből áll, akkor a keresztező (megközelítő) feszítőköz azonos a keresztező (megközelítő) oszlopközzel.

1.33.

Lengőhossz (bh): az adott oszlopközben +40 °C vezető-hőmérsékleten kiadódó belógás, illetve függőszigetelős tartóoszlopnál annak a szigetelőlánc hosszával megnövelt értéke (m).

1.34.

Kilendülési szög: a vezető felerősítési pontjait összekötő húr függőleges síkjára merőleges függőleges síkban lévő – a húrra a csúcsával illeszkedő – a nyugalmi helyzetben lévő és a kilendült vezető döféspontjaival meghatározott szárú szög.

7

MSZ 151-1:2000 1.35.

Lengőtávolság (L): a nyugalmi helyzetben lévő szélső vezető függőleges síkjától való, a következő képlet szerint számított vízszintes távolság: L = bh · sin α

m

ahol: α a vezető legnagyobb kilendülési szöge bh a lengőhossz

m

1.36.

A védővezető védőszöge: a vezeték nyomvonalra merőleges metszetében a védővezetőt és a villámcsapás ellen védendő áramvezetőt összekötő egyenesnek a függőleges iránnyal bezárt szöge.

1.37.

Szabadvezetékek szerelvényei: az MSZ 275-1 szerint.

1.38.

Belterület: - e szabvány szempontjából - minden beépített terület (város, község, tanyaközpont, állandó táborhely, állandó rakodóhely, üdülő, zártkert), illetve a földhivatal által nyilvántartott és az illetékes önkormányzati szervek által a település érvényes rendezési tervében beépítésre kijelölt terület.

1.39.

Külterület: - e szabvány szempontjából - minden, az 1.38. szakaszban fel nem sorolt terület.

1.40.

Távközlő nyomvonalas létesítmények: a távközlő nyomvonalas létesítményekre vonatkozó fogalommeghatározásokat az MSZ 13200-1 tartalmazza.*

2.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.

A szabadvezeték névleges feszültsége feleljen meg az MSZ 1 előírásainak.

2.2.

A szabadvezeték káros túláramok és túlfeszültségek elleni védelme érdekében be kell tartani az MSZ 1610 szabványsorozat előírásait, és figyelembe kell venni az MSZ EN 60071-1 előírásait is.

2.3.

A szabadvezeték egyéb követelmények alapján megválasztott vezetőit üzemi és zárlati melegedés szempontjából is ellenőrizni kell az MSZ-09-00.0316 előírásai szerint.

2.4.

A zúzmaraolvasztás esetén megengedhető áramerősséget úgy kell meghatározni, hogy a vezetők hőmérséklete - szélcsendes időben - ne haladja meg az MSZ-09-00.0316-ban előírt, rövid idejű túlterhelés esetén megengedhető legnagyobb hőmérsékletet 0 °C környezeti hőmérséklet mellett.

————————— * Előkészületben

8

MSZ 151-1:2000 2.5.

A szabadvezeték nyomvonalát a terepviszonyok figyelembevételével úgy kell megválasztani, hogy az, a célnak megfelelően, gazdaságilag a legelőnyösebb legyen. A szabadvezeték nyomvonalának kijelölése, illetve kitűzése alkalmával meg kell állapítani azoknak a szakaszoknak a helyét, ahol kivételes pótteherrel vagy szélteherrel, illetve környezeti szennyezéssel kell számolni. A kivételes terhek nagyságát és előfordulásának valószínűségét a helyi tapasztalatok szerint szükség esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat közreműködésével - kell megállapítani. Megjegyzés: A szabadvezeték nyomvonalával célszerű elkerülni –

a vasúti pályaudvarokat,

–

a temetőket,

–

az élő vízfolyások (folyók) árterét (hullámterét),

–

a mozgó hordalékkal borított területeket,

–

az árasztással öntözött területeket,

–

a mocsaras vagy tőzeges, valamint az olyan területeket, amelyeken korábban tó vagy mocsár volt,

–

a növényzettel nem takart, futóhomokos területeket,

–

a csúszásveszélyes hegyoldalakat, kőgörgetegnek kitett területeket,

–

a feltöltött területeket,

–

a földalatti bányaművelésre kijelölt területeket, ahol talajsüllyedés következhet be,

–

a külfejtésre kijelölt területeket,

–

az erdőterületeket,

–

a természetvédelmi területeket.

Ha műszaki vagy gazdasági okok miatt nem lehet kikerülni a felsorolt területeket, akkor a nyomvonalat úgy kell kialakítani, hogy ezeken a területeken - az egyes területek kezelőivel egyeztetett - lehető legrövidebb úton vezessen át.

Lehetőleg kerülni kell az olyan megközelítést, keresztezést, hatósávban haladást és általában minden olyan terepszakaszt, amely különleges biztonságú kivitelt tesz szükségessé, továbbá az olyan iránytörést, amely különleges tartószerkezeteket (oszlopokat) igényel. Figyelembe kell venni a szabadvezeték zavartalan üzemvitelének, karbantartásának és bejárhatóságának követelményeit, valamint a közlekedés, a távközlés és a mezőgazdasági művelés érdekeit is.

2.6.

A szabadvezetéken szükség esetén fázisforgatást kell alkalmazni, hogy az egyes fázisvezetőknek a földdel és egymással szemben mért kapacitása és induktivitása megközelítően egyenlő legyen.

2.7.

Az oszlopokat és rendszereket meg kell jelölni és leolvasható magasságban figyelmeztető táblával kell ellátni (MSZ 453). Vasbeton oszlopokra, kör- vagy sokszögkeresztmetszetű csőoszlopokra a figyelmeztető tábla helyett annak szövegét jól olvasható, feltűnő és időtálló módon kell felvinni. Kettő vagy többrendszerű, 35 kV feletti névleges feszültségű szabadvezetéken a rendszereket megkülönböztető jelöléseket az oszlop minden vezetékkarján is alkalmazni kell.

2.8.

Megközelítés és keresztezés esetén ezen szabványban leírtakon túlmenően figyelembe kell venni a nyomvonalas létesítmények megközelítésével és keresztezésével kapcsolatos ágazati előírásokat is.

9

MSZ 151-1:2000 2.8.1.

Megközelítés és keresztezés esetén a legkisebb üzemszerű magasságon és távolságon – függőleges irányban: a 6. fejezet szerint számított legnagyobb belógás figyelembevételével kiadódó, a szabadvezeték vezetője és az idegen műtárgy közötti legkisebb távolságot; – egyéb irányban: +40 °C vezető hőmérsékleten, a szélnyomás következtében kilengetett vezető és az idegen műtárgy közötti legkisebb távolságot kell érteni. A szélnyomás következtében kilengetett vezető kilengési szögét a 9. fejezet feltételei szerint kell kiszámítani.

2.8.2.

A szabadvezeték és a nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge általában nincs korlátozva.

2.8.3.

Az egyenlőtlen pótteher feltételét a 14.2.5. szakasz előírásai szerint kell figyelembe venni.

2.8.4.

Ha a szabadvezeték egyidejűleg több létesítményt vagy berendezést keresztez vagy közelít meg, akkor a szabadvezeték ezen szakasza létesítési módjának ki kell elégítenie az összes létesítmény vagy berendezés keresztezésére, illetve megközelítésére vonatkozó előírást.

3.

MECHANIKAI TERHELÉSEK

3.1.

A szabadvezeték önsúlyaként a mechanikai méretezéskor a szerkezeti anyagok súlyának összegét kell figyelembe venni.

3.2.

A szabadvezeték mechanikai méretezésekor a szerkezeti elemek összsúlyát a 3.2.1....3.2.5. szakaszok szerinti, egyenletesen eloszló pótteherrel kell megnövelni a 6. fejezet előírásai szerint.

3.2.1.

A csupasz vagy burkolt vezető mértékadó pótterhét általában a következő képlet segítségével kell számítani: z = 3,25 + 0,25d ahol: z: a pótteher [N/m] d: a csupasz vagy burkolt vezető külső átmérője [mm]

3.2.2.

A függőszigetelők pótterhét a következő képlet segítségével kell számítani: y = 2000 · h · D

2

ahol:

10

y:

a pótteher [N];

h:

a szigetelőlánc hossza [m];

D:

a szigetelőlánc tányérjának átmérője [m].

MSZ 151-1:2000 3.2.3.

3

A kereszttartók pótterhét a felületeket 15 mm vastagságban egyenletesen borító, 8 · 10 N/m fajsúlyú jégréteg súlyával kell számításba venni.

3

Megjegyzés: Rácsos acélszerkezetű kereszttartók esetén a pótteher megközelítőleg a kereszttartó önsúlyának 30%-aként vehető számításba.

3.2.4.

Állószigetelőkre, szigetelőtartókra, oszloptörzsre pótterhet nem kell számításba venni.

3.2.5.

Vidékenként és esetenként a 3.2.1. szakaszban előírtnál nagyobb pótteher is előfordulhat, amely nagyobb, ún. kivételes pótteher számításbavételét teszi indokolttá. A szabadvezeték ilyen szakaszain az Országos Meteorológiai Szolgálat, az áramszolgáltató társaságok, a távközlési szolgáltatók, az egyes szabadvezetékek üzemeltetői tapasztalatainak, illetve véleményének alapján kell a mértékadó pótterhet megállapítani. Megjegyzés: Amennyiben az erre vonatkozó, legalább 5-10 évenkénti adatok rendelkezésre állnak, az ezen rövidebb időszakonként ismétlődő pótterhet kell mértékadónak tekinteni.

Ha csak a hosszabb időszakonként (több, mint 10 évenként) előforduló legnagyobb pótteher, az ún. kivételes pótteher (zk) ismeretes, akkor a mértékadó pótterhet (Zm) [N/m] a következő képlet szerint kell számítani: Zm = (0,8 · z + 0,2 · zk) Rendszeres zúzmaraolvasztás vagy zúzmara-eltávolítás esetén a pótterhet a 3.2.1. szakasz szerint kell számítani.

4.

SZÉLTEHER

4.1.

A szélterhelést a számítások során egyenletesen megoszlónak, irányát vízszintesnek kell tekinteni.

4.2.

A felületre ható szélerőt a következő képlet segítségével kell számítani: F = α · c · p · A · sin φ, ahol: F: a szélerő [N] (a felület normálisának irányában értelmezve); α: a szélerőt annak egyenlőtlensége miatt csökkentő tényező, a vezetőre ható szélerő számításához értéke 0,75; minden más esetben 1; c: a szélérte felület alakjának és minőségének, továbbá a szívó- és örvénylő hatásoknak a befolyását kifejező alaki tényező, amelynek értékét a 4.3. szakasz tartalmazza; 2

p: a torlónyomás [N/m ], értékét az 1. táblázat tartalmazza; 2

A: a szélnek kitett felület [m ]; φ: a szélnek kitett felületnek a szél irányával bezárt szöge.

11

MSZ 151-1:2000 1. táblázat Az alkatrész terepszint 1) feletti magassága

Torlónyomás

m

N/m

2)

2

25-ig

600

25 felett, 60-ig

700

60 felett, 100-ig

900

100 felett, 150-ig

1150

150 felett, 200-ig

1300

1)

A vezetőnek a terepszint feletti legnagyobb magassága.

2)

A torlónyomás (p) értékét [N/m ] a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

2

p=

v2 1,6

ahol: v a sebesség [m/s] Vidékenként és esetenként a 4.2. szakaszban megadott torlónyomás szerinti szélsebességnél nagyobb szélsebesség vagy széllökés is előfordulhat, amely kivételes szélsebesség számításbavételét teszi indokolttá. A szabadvezeték ilyen szakaszain az Országos Meteorológiai Szolgálat, az áramszolgáltató társaságok, a távközlési szolgáltatók, illetve az egyes szabadvezetékek üzemeltetői tapasztalatai alapján kell a várható széllökés és torlónyomás értékét megállapítani. Megjegyzés: Amennyiben az erre vonatkozó, legalább 5-10 évenkénti adatok rendelkezésre állnak, ezen rövidebb időszakonként ismétlődő szélsebességet kell mértékadónak tekinteni. Ha csak a hosszabb időszakonként (több mint 10 évenként) előforduló szélsebesség az ismeretes, akkor a mértékadó szélsebességet a következő képlet szerint kell számítani: vm

=

(0,8 · v + 0,2 · vk),

ahol: vm: a mértékadó szélsebesség [m/s] v: a táblázat szerinti torlónyomás alapját képező szélsebesség [m/s] vK: a kivételes szélsebesség [m/s]

4.3.

Az alaki tényező (c) értékét a következők szerint kell figyelembe venni.

4.3.1.

Vezető alaki tényezője: 12 mm átmérőig

1,2;

16 mm átmérőig

1,1;

16 mm átmérő felett

1,0;

burkolt vezető

1,0.

Megjegyzés: Köteges vezetők esetén a kötegben lévő minden vezetőt teljes felülettel kell figyelembe venni.

12

MSZ 151-1:2000 4.3.2.

Nagyobb függőleges sík felület (pl. lemezes vasszerkezet, oszloptranszformátor) alaki tényezője: 1,4.

4.3.3.

Derékszögű négyszög, valamint I keresztmetszetű, tömör vasszerkezet (pl. vasbetonoszlop, ácsolt fagerenda) alaki tényezője: 1,4.

4.3.4.

Hat- vagy nyolcszög keresztmetszetű, zárt felületű szerkezet alaki tényezője: 1,0.

4.3.5.

Kör- vagy ellipszis keresztmetszetű szerkezet (fa-, cső- vagy vasbetonoszlop, szigetelők stb.) alaki tényezője: 0,7.

4.3.6.

Síkbeli rácsos szerkezet alaki tényezője a tényleges felület figyelembevételével, ha a szerkezet idomacélból készült: 1,4; ha csőből készült: 1,1.

4.3.7.

Körkeresztmetszetű oszlopokból összeállított ikeroszlopnál, ha a szél iránya az oszlopok tengelyén átmenő síkra merőleges, és az oszlopok közötti köz az oszlopok közepes átmérőjének felénél kisebb, a hézag nélkül számított vetületet c = 0,8 alaki tényezővel kell figyelembe venni.

4.3.8.

Egyszerű bak- és ikeroszlopoknál, ha a szél iránya a két oszlop tengelyén átmenő síkkal párhuzamos, a szélárnyékban levő oszlopra eső szélnyomást az oszlop szélnyomásának 40%ával kell számításba venni.

4.3.9.

Derékszögű négyszög keresztmetszetű, idomacélból készült rácsos oszlopok alaki tényezője: 2,8.

4.4.

60 m-nél magasabb négyszög keresztmetszetű, rácsos szerkezetű vasoszlopnál – az oszlop egész magasságában – az átlós irányban ható szelet is figyelembe kell venni. A merőlegesen ható szélerő 10%-kal növelt értékét kell az átló irányában működtetni.

5.

A VEZETŐ ANYAGA, MINŐSÉGE ÉS FESZÍTÉSE

5.1.

A szabadvezeték építésénél alkalmazott vezető feleljen meg a termékszabványok előírásainak.

5.2.

A vezető anyagát, szerkezetét és keresztmetszetét, burkolt vezető esetén a burkolat anyagát úgy kell megválasztani, hogy kellően ellenálljon a káros légköri behatásoknak (pl. füstgáz, vegyi gyár gőze, légszennyezés, UV-sugárzás, hőmérséklet stb).

5.3.

A szabadvezeték vezetője sodronyszerkezetű legyen.

5.4.

A szabadvezeték vezetőinek legkisebb megengedett keresztmetszete 35 mm . Alumíniumacél (ACSR) vagy ötvözött alumíniumacél (AACSR) sodrony esetén ez a keresztmetszet az alumíniumra (ASC), illetve az ötvözött alumíniumra (AASC) vonatkozik.

5.5.

A szabadvezeték vezetőinek legnagyobb megengedett húzófeszültségét a 2. táblázat tartalmazza. A 2. táblázat adatai a vezető felfüggesztési pontjában keletkező, tiszta statikus húzóigénybevételre vonatkoznak. Emellett a felfüggesztési pontban fellépő statikus hajlító igénybevételeket általában nem kell külön számításba venni, mert a táblázat értékei - a gyakorlati tapasztalatok alapján - már ezen igénybevételre való tekintettel vannak meghatározva. A legnagyobb megengedett

2

13

MSZ 151-1:2000 húzófeszültség határain belül az üzemi viszonyok, a gazdaságosság és egyéb számításba jövő szempontok figyelembevételével kell a szabadvezetéken ténylegesen alkalmazott húzófeszültséget megállapítani. 5.5.1.

A felfüggesztési pontban keletkező igénybevétel helyett szabad a vezető legmélyebb pontján keletkező húzófeszültséggel számolni, ha: – azonos szintű felfüggesztési pontok esetén a legnagyobb belógás kisebb az oszlopköz 7,5%-ánál; – különböző szintű felfüggesztési pontok esetén az előző feltételen kívül a felfüggesztési pontok magasságkülönbségének és az oszlopköznek a hányadosa kisebb a következő értéknél: 1,2 ⋅ a − 16 ⋅ bmax 4 ⋅ a + 5 ⋅ bmax (Lásd az 1. ábrát.)

5.5.2.

Ha a vezető fokozott mértékben ki van téve rezgéseknek, akkor a szabadvezetéken rezgéscsillapításról gondoskodni kell.

5.5.3.

A vezetőt – hőmérsékletének megfelelően – olyan húzóerővel kell feszíteni, hogy a következő esetek egyikében sem keletkezhessen benne a 2. táblázat szerinti megengedettnél nagyobb húzófeszültség. – -5 °C hőmérsékleten, – mértékadó pótteherrel, szélteher nélkül; – szélteherrel, pótteher nélkül, ha a szélterhet – akár a terepszint feletti nagyobb magasság 2 miatt, akár egyéb okból – 700 N/m -nél nagyobb torlónyomással kell számítani; – -20 °C hőmérsékleten, pótteher és szélteher nélkül.

5.5.4.

Vidékenként és esetenként a zúzmara és szél együttes előfordulásával is kell számolni. A szabadvezeték ilyen szakaszain a vezetőben 3. fejezet szerinti mértékadó pótteherrel, a pótterhes átmérő szerinti felületre ható, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az áramszolgáltató társaságok, a távközlési szolgáltatók, illetve az egyes szabadvezetékek üzemeltetői által megadott, de legfeljebb az 1. táblázat szerinti torlónyomás 1/5-ével figyelembe vett szélteherrel számított igénybevétel a 2. táblázat szerinti megengedett húzófeszültség 1,5-szörösét ne haladja meg. Megjegyzés: Az 5.5.3. és az 5.5.4. szakaszban foglaltakat többfém-anyagú sodronyok esetében az alkotó részekre külön-külön is be kell tartani.

6.

BELÓGÁS. FESZÍTŐKÖZ. OSZLOPKÖZ

6.1.

A vezető belógását a következő feltételek mellett kell meghatározni és a kiadódó értékek közül a legnagyobbat kell mértékadónak tekinteni.

6.1.1.

Mértékadó pótteherrel -5 °C vezető hőmérsékleten, szélteher nélkül.

6.1.2.

Pótteher és szélteher nélkül: – 35 kV és annál kisebb feszültségű szabadvezetékek esetén +40 °C vezető hőmérsékleten; – 35 kV-nál nagyobb feszültségű szabadvezetékek esetén +60 °C vezető hőmérsékleten.

14

MSZ 151-1:2000 6.1.3.

A vezető igénybevételének és belógásának számításához a termékszabványban előírt értékeket kell alkalmazni. Ezek hiányában a 2. táblázat adatait kell alkalmazni.

6.2.

Állószigetelők alkalmazása esetén a feszítőköz ne legyen nagyobb 3 km-nél. A szabadvezetéknek azokon a szakaszain, ahol a 3.2.5. szakasz szerint kivételes pótteher fellépésével kell számolni, a feszítőközt legfeljebb 10 oszlopközre kell korlátozni.

6.3.

Egy feszítőközön belül az oszlopközök – amennyire erre a terepviszonyok lehetőséget nyújtanak – ne térjenek el jelentősen egymástól.

6.3.1.

Ha a lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőkkel szerelt szabadvezeték egy feszítőközén belül a legnagyobb és a legkisebb oszlopköz aránya 1,1-nél nagyobb, akkor a vezető szerelésekor fellépő igénybevételt és belógást a következő ak közepes oszlopköz figyelembevételével kell meghatározni: n

ak =

c i3

∑a i =1 n

∑ i =1

2 i 2 i

c ai

n

⋅

∑a

3 i

i =1 n

∑a

i

i =1

ahol: c és a:

az 1. ábra szerint értelmezett méretek,

n:

a feszítőköz oszlopközeinek száma.

6.3.2.

Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) vezetővel szerelt faoszlopos vagy előfeszített betonoszlopos vezetéken az oszlop rugalmassága általában elegendő mértékben kiegyenlíti a kétoldalú vezetőhúzások különbségét, ezért az egyenlőtlen oszlopközre csak akkor kell tekintettel lenni, ha egy feszítőközön belül a legnagyobb és a legkisebb oszlopköz aránya 1,2-nél nagyobb. Ebben az esetben a vezető szereléskor fellépő igénybevételét és belógását olyan közepes oszlopköz figyelembevételével kell meghatározni, amely az oszlopközök számtani középértékével egyenlő.

6.3.3.

Egy feszítőközön belül a szomszédos oszlopközök egymáshoz képest 1,2-szeresnél nagyobb eltérése csak lengő felfüggesztésű vezetőkkel szerelt vezetéken engedhető meg. A merev felfüggesztésű vezetővel szerelt faoszlopos, illetve előfeszített vasbetonoszlopos vezetékeknél is megengedett az 1,2-szeresnél nagyobb eltérés. Ez az előírás vízszintes vagy olyan szabadvezetékre érvényes, amelynek a vizsgált feszítőközön belüli oszlopközeinek két felfüggesztési pontja között a szintkülönbség nem nagyobb az oszlopköz 10%-ánál. Ellenkező esetben az alsó és felső felfüggesztési pontok vezetőhúzásában mutatkozó különbséget a közepes oszlopköz meghatározásánál is figyelembe kell venni.

15

16 100

160 200 200

Alumíniumsodrony, ASC

Ötvözött alumíniumsodrony, AASC

Burkolt szabadvezeték 6)

315 310 290 280

1:6,0

1:6,16

1:7,7

1:7,71

A BSZV (burkolt szabadvezeték sodrony) az MSZ 149-6 szerinti termék.

6)

240

Az alumíniumacél és az ötvözött alumíniumacél sodronyok fajlagos ellenállásértékeinél az acélmag vezetőképessége nincs figyelembe véve.

81,0

5)

x 10-6

33,0

350 mm2-nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén – ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva – a megengedett igénybevétel 105 N/mm2-ig felemelhető.

11

37,2

4)

185 000

18,23 x 10

33,0

33,0

28,9

28,9

28,9

28,9

28,9

33,0

50 mm2-nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén – ha az oszlopköz 300 m-nél kisebb és a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva – a megengedett igénybevétel felemelhető 110 N/mm2-ig.

400

80 000

44,3

16,01 x 10-6 -6

46,7

15,34 x 10-6

33,9

33,8

35,2

34,6

46,7

39,2

3)

860

145

97 000

104 000

19,3 x 10-6

19,58 x 10

-6

19,05 x 10

-6

18,63 x 10

-6

15,32 x 10-6

23 x 10-6

33,0

28,9

Ω · mm2/km

Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel felemelhető 175 N/mm2-ig.

1 200

Acélsodrony, AV4

300

180

200

70 000

72 000

76 000

78 000

103 000

57 500

27,3

27,3

23 x 10-6 23 x 10-6

N/mm2 · km

1/°C

vezetőrétegének fajlagos ellenállása 1), 5)

2)

440

1:6,69

380

4)

3)

85 4)

85

90

90

3)

140 2)

110

57 500

57 500

N/mm2

rugalmassági lineáris hőtágulási vezetőjének tényezője 1) együtthatója 1) fajlagos súlya 1)

A táblázat értékei az MSZ 149 szabványsorozat adataiból számított átlagértékek.

540

1:2,21

410

190

200

218

215

370

205

110

70

megengedett legnagyobb húzófeszültsége N/mm2

1)

600

1:1,71

Ötvözött alumíniumacél sodrony, AACSR, ha az acél és az aludur keresztmetszet aránya

540

1:1,70

Alumíniumacél sodrony, ACSR, ha az acél és az alumínium keresztmetszet aránya

N/mm2

N/mm2

205

tartósszilárdsága

szakítószilárdsága 1)

megnevezése

A sodrony

2. táblázat

MSZ 151-1:2000

MSZ 151-1:2000 6.4.

A határoszlopközt a vezető anyagának, keresztmetszetének, húzófeszültségének és a felfüggesztési helyek szintkülönbségének figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy -5 °C hőmérsékleten, szélteher nélkül számítva, a mindenkori mértékadó pótteher háromszorosának hatására a vezetőkben fellépő húzófeszültség ne haladja meg a 2. táblázatban megadott tartós szilárdság értékét.

7.

VEZETŐKÖTÉSEK

7.1.

A húzószilárd kötések szakítószilárdsága az ép vezető szakítószilárdságának legalább 95%-a legyen, egyébként a kötések feleljenek meg az MSZ 275-2 előírásainak.

7.2.

A vezetőkötés (toldó- és végkötés, leágazó kötés) kizárólag szerelvénnyel készülhet. A vezető mechanikai és villamos tulajdonságait az alkalmazott kötés kedvezőtlenül ne befolyásolja. Sárgarezet e célra nem szabad alkalmazni.

7.3.

Olyan környezetben épülő szabadvezetékek esetén, amely fokozott mértékben megtámadja a szerelvények anyagát, a szerelvények fokozott korrózió elleni védettséggel készüljenek vagy olyan anyagból kell azokat gyártani, amely a szabadvezeték adott környezetében összeszerelve is korrózióálló.

7.4.

Kötés céljára használt szerelvények sugárzás és rádiózavar szempontjából feleljenek meg az MSZ EN 60437* előírásainak.

8.

A VEZETŐ FELERŐSÍTÉSE

8.1.

Általános előírások

8.1.1.

A vezetőszerelvények feleljenek meg az MSZ 275-2 előírásainak, de a végfeszítő szerelvény, a kettős vagy többszörös lánc távolságtartója és a hozzájuk tartozó egyes szerelvények szakítóereje ne legyen kisebb az ép vezető szakítóerejének 95%-ánál.

8.1.2.

A sodrony felerősítése a vezetőt ne koptassa és ne roncsolja, minél kisebb mechanikai többletigénybevételt okozzon a vezetőben, óvja a vezetőt a rezgések kifárasztó hatásától és ne adjon alkalmat elektrolitikus korrózióra.

8.2.

Felerősítés állószigetelőn

8.2.1.

A felerősítés módja és az alkalmazott szerelvények feleljenek meg a rájuk vonatkozó előírásoknak.

8.2.2.

Állószigetelőket csak olyan mértékű, felfelé irányuló húzóerővel szabad terhelni, amelyet az adott szigetelőtípusra a műszaki ismertető előír, illetve amennyit a vezetőkötés lehetővé tesz.

–––––––––––––

* Jelenleg jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven bevezetett szabvány.

17

MSZ 151-1:2000 8.3.

Felerősítés függőszigetelőn

8.3.1.

A felerősítésre a vezetők anyagának, a szigetelőlánc jellegének (tartó, illetve feszítő szigetelőlánc) és a vonatkozó előírásoknak megfelelő szerelvényeket kell alkalmazni.

8.3.2.

A kettős vagy többszörös szigetelőláncok szerelvényei olyanok legyenek, hogy a vezető által létrehozott terhelés mind tartó, mind feszítő elrendezésben egyenletesen vegye igénybe az egyes láncokat. E feltételt a szerelvénynek egy lánc leszakadása esetén is teljesítenie kell.

8.3.3.

A tartóláncok vezetőmegfogó szerelvénye, valamint a többszörös láncok távolságtartója és a hozzájuk tartozó egyes szerelvényelemek kétszeres biztonsággal és maradó alakváltozás nélkül bírják el a vezető pótteherrel számított súlyerejét. A feszítőláncok végfeszítő-szerelvénye, a kettős vagy többszörös láncok távolságtartója és a hozzájuk tartozó egyes szerelvényelemek maradó alakváltozás nélkül bírják el az 5.5. szakaszban előírt legnagyobb húzófeszültségnek megfelelő erőhatás 1,6-szorosát. Kettős vagy többszörös láncok egyik láncának szakadása esetén az ép láncág(ak) szerelvényei együttesen bírják el a legnagyobb üzemi vezetőhúzás kétszeresét.

8.4.

Védővezető felerősítése oszlopra A védővezető-sodrony és az oszlop között a villamos vezetést a felerősítésre szolgáló szerelvényekkel, illetve függesztett védővezető esetén a földvezetővel kell létrehozni.

9.

A VEZETŐK ELRENDEZÉSE A TARTÓSZERKEZETEN

9.1.

A vezetőket a tartószerkezeten úgy kell elrendezni, hogy pótteher nélkül vagy mértékadó pótteherrel a szél által nyugalmi helyzetükből kilengetve sem egymáshoz, sem más, feszültség alatt álló vagy földelt vezetőhöz, sem a tartószerkezethez ne kerüljenek olyan közel, hogy feszültség átütést vagy átívelést okozhasson.

9.2.

A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a különböző fázisú vagy feszültségű vezetőknek egymástól, illetve a védővezetőtől való távolságát – a legnagyobb belógás helyén – szerkesztéssel vagy számítással kell meghatározni. Csupasz vezető esetén ez a távolság 20 kV névleges feszültségig legalább 0,2 m, 35 kV névleges feszültségen legalább 0,25 m legyen. Burkolt vezetők összelengése esetén az azonos rendszerhez tartozó fázisvezetők pontszerűen érinthetik egymást. 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a 3. táblázat szerinti távolságokat kell betartani.

18

MSZ 151-1:2000 3. táblázat

A megengedett legkisebb távolság A szabadvezeték névleges feszültsége kV

m 1) a torlónyomás legnagyobb értékének 25%-áig

25%-a felett, 100%-áig

1)

120

1,1

0,45

220

2,0

0,8

400

3,6

1,6

A torlónyomást az 1. táblázat szerint kell meghatározni.

Az azonos oszlopon elhelyezett, különböző névleges feszültségű rendszerekhez tartozó szabadvezetékek vezetői közötti távolságok 3. táblázat 25% torlónyomás feletti tartományra megadott értékeit növelni kell a következők szerint: – ha a nagyobb feszültség 400 kV, akkor 1,5 m-rel, – ha a nagyobb feszültség 220 kV, akkor 1,0 m-rel, – ha a nagyobb feszültség 120 kV, akkor 0,5 m-rel. 9.2.1.

A vezetők szembelengésével nem kell számolni.

9.2.2.

A vezetőtávolság megállapítása a következő esetekre terjedjen ki:

9.2.2.1.

Egyik vezetőn sincs pótteher. A belógás +40 °C-nak, a szélteher a 4. fejezet előírásainak feleljen meg.

9.2.2.2.

Mindkét vezetőn van pótteher, a hőmérséklet -5 °C. A szélterhet a 4. fejezet szerint kiadódó torlónyomás 1/5-ével kell számításba venni, a vezetőnek a pótteherrel megnövekedett átmérőjére 3 vonatkoztatva. Az átmérőnövekedés számításakor a pótteher fajsúlyát 8·10 N/m-nek kell felvenni. Ezt a vizsgálatot csak különleges esetekben, pl. a 3.2.5. szakasz szerinti esetben kell elvégezni.

9.2.2.3.

Az egyik – ha a vezetők különböző magasságban vannak felfüggesztve, akkor a magasabban levő – vezetőn van pótteher, a másikon – az alacsonyabban levőn – nincs. A hőmérséklet -5 °C, a szélteher a 9.2.2.2. szakasz szerinti.

9.3.

A vezetőtávolság (f) szerkesztéssel vagy számítással történő meghatározása nem szükséges, ha a lengőhossz kisebb 4,5 m-nél és a vezetők egymástól való távolsága (m) nyugalmi helyzetükben, a legnagyobb belógás helyén, legalább: f = 0,2·bh + 0,65 + 0,007·U ahol: bh:

a lengőhossz, [m],

U:

a névleges feszültség [kV].

19

MSZ 151-1:2000 9.4.

Ugyanabban a függőleges síkban, egymás felett haladó vezetőket akkor szabad alkalmazni, ha közöttük a legkisebb függőleges távolság az oszlopköz közepén nagyobb a 4. táblázatban feltüntetett értékeknél abban az esetben, amikor a felső vezető zúzmarával van terhelve, az alsó vezető pedig zúzmaramentes. 4. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége

A legkisebb függőleges távolság

kV

m

120 alatt

2,0

120

3,1

220

4,0

400

5,6

Megjegyzés: Burkolt vezetők esetén az azonos rendszerhez tartozó fázisvezetők pontszerűen érinthetik egymást. A távolságok csökkenthetők, ha számítással vagy szerkesztéssel bizonyítható, hogy a zúzmara leesése esetén keletkező vezetőfelcsapódáskor sem közelítik meg egymást a vezetők a 9.2. szakasz, illetve a 3. táblázatban a 25% feletti torlónyomásra megadott távolságoknál jobban.

9.5.

120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a feszültség alatt álló vezetők, szerelvények és a földelt tartószerkezet között nyugalmi állapotban és a szél által kilengetett állapotban – a legnagyobb számított kilendülési szög 80%-áig – 20 kV névleges feszültségig legalább 0,20 m, 35 kV névleges feszültségen legalább 0,25 m távolságot kell tartani.

9.6.

120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek esetén a feszültség alatt álló vezetők, szerelvények és a földelt tartószerkezet között az 5. táblázat szerinti értékeket kell betartani. 5. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége kV

A megengedett legkisebb távolság m a torlónyomás legnagyobb értékének 25%-áig

25%-a felett, 100%-áig

120

0,9

0,3

220

1,6

0,5

400

2,7

1,0

Ha a vezető legnagyobb kilendülési szöge 50°-nál nagyobb, akkor 50° kilendülést kell figyelembe venni.

20

MSZ 151-1:2000 10.

SZIGETELŐK, SZIGETELŐLÁNCOK

10.1.

Az alkalmazott szabadvezetéki termékszabványok előírásainak.

10.2.

A szigetelést az MSZ-09-00.0248 és az MSZ IEC 815 előírásai alapján kell villamosan méretezni.

10.3.

Az állószigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.

10.3.1.

A tartóoszlopra szerelt állószigetelő legkisebb hajlító törőerő értéke mértékadó üzemi teher 2,4-szeresénél.

szigetelők

és

fémszerelvényeik

2)

feleljenek

meg

a

ne legyen kisebb a

Mértékadó üzemi tehernek – függőleges tengellyel szélterhelését,

szerelt

szigetelőnél

a

pótteher

nélküli

vezető

legnagyobb

– vízszintes tengellyel szerelt szigetelőnél a mértékadó pótteherrel terhelt vezető súlyát, – ferde tengellyel szerelt szigetelőnél az előző kettő közül a nagyobb igénybevételt okozót, – a vezető nyomvonaltörésből származó húzóigénybevételét kell tekinteni. 10.3.2.

Nagyfeszültségen állószigetelőket feszítőszigetelőként alkalmazni nem szabad.

10.4.

Az egysapkás láncszigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.

10.4.1.

Egyszeres tartóláncot alkotó szigetelők elektromechanikai törőereje ne legyen kisebb a szigetelőlánc által hordott mértékadó pótteherrel terhelt vezető, szigetelőlánc, szerelvény súlya és a pótterhes átmérő szerinti felületre ható, a 4. fejezet szerinti torlónyomás 1/5-ével számított szélterhelés eredőjének 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.

10.4.2.

Egyszeres feszítőlánc szigetelőinek elektromechanikai törőereje ne legyen kisebb az 5.5.3. szakasz szerint számított legnagyobb vezetőhúzás 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.

10.4.3.

Többszörös szigetelőlánc alkalmazása esetén az eredő elektromechanikai törőerő összegével csak akkor szabad számolni, ha:

2

– a legnagyobb vezetőhúzás a többszörös láncot alkotó elemi láncokat egyenletesen terheli, és – egy elemi lánc szakadása esetén a megmaradt láncok teherfelvétele egyenletes.

10.5.

A kétsapkás és a hosszúrúd-szigetelők feleljenek meg a következő mechanikai előírásoknak.

10.5.1.

Egyszeres tartólánc legkisebb húzó-törőerő értéke (SML) ne legyen kisebb a szigetelőlánc által hordott mértékadó pótteherrel terhelt vezető, szigetelőlánc, szerelvény súlya és a pótterhes átmérő szerinti felületre ható, a 4. fejezet szerinti torlónyomás 1/5-ével számított szélterhelés eredőjének – porcelánszigetelők esetén 3,2-szeres; – kompozit szigetelők esetén 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.

——————— 2

Porcelánszigetelők esetén az MSZ EN 60383-1 szerint.

21

MSZ 151-1:2000 10.5.2.

Egyszeres feszítőlánc húzó-törőerő értéke (SML) ne legyen kisebb az 5.5.3. szakasz szerint számított legnagyobb vezetőhúzás – porcelán- és üvegszigetelők esetén 3,2-szeres, – kompozit (üvegszálas) szigetelők esetén 2,5-szeres biztonsággal számított értékénél.

10.5.3.

Többszörös szigetelőlánc alkalmazása esetén az eredő húzó-törőerő értékével csak akkor szabad számolni, ha: – a legnagyobb vezetőhúzás a többszörös láncot alkotó elemi láncokat egyenletesen terheli, – egy elemi lánc szakadása esetén a megmaradt láncok teherfelvétele egyenletes.

10.6.

Különleges szigetelőszerkezetek, szigetelőkarok, szigetelt távtartók. A különleges szigetelőszerkezetek elemeinek mechanikai méretezését a szerkezet kialakításától függően, az egyes elemekben keletkező húzó, nyomó, vagy hajlító igénybevételekre kell elvégezni. Ennek megfelelően a szigetelő húzó, nyomó, vagy hajlító törőereje ne legyen kisebb, mint a mértékadó terhelésből kiadódó húzó, nyomó, vagy hajlítóerő 2,4-szerese. Mértékadó terhelésnek – a pótteher nélküli vezető legnagyobb szélterheléséből, vagy – a mértékadó pótteherrel terhelt vezető súlyából az adott szerkezeti elemre nézve nagyobb igénybevételt jelentő terhelést kell tekinteni.

10.7.

A szigetelők szerelvényei a legnagyobb üzemi feszültségen rádiózavar és sugárzás szempontjából feleljenek meg az MSZ EN 60437 előírásainak.

11.

A SZABADVEZETÉK FÖLDTŐL MÉRT LEGKISEBB TÁVOLSÁGA

11.1.

A szabadvezeték vezetőinek felfüggesztési pontjait úgy kell megválasztani, hogy a 6. fejezet szerint számított belógásértékek esetén a vezető bármely pontjának a földtől mért távolsága ne legyen kisebb a 6. táblázatban feltüntetett értékeknél. A 6. táblázatban közölt föld feletti távolságértékek 1 m-rel csökkenhetnek, ha a vezető hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az MSZ 149-6 szerinti legnagyobb megengedhető tartós üzemi értéket eléri.

22

MSZ 151-1:2000 6. táblázat

A földtől mért legkisebb távolság Sorszám

A terület jellege

m 120 kV-ig

220 kV

400 kV

6,0

7,0

8,0

– ott csak gyalogosok közlekednek

5,0

6,0

7,0

– ott járművek is közlekednek

6,0

7,0

8,0

3.

Belterület

7,0

8,0

9,0

4.

Kert (ha a növények magasságára nem kell figyelemmel lenni)

6,0

7,0

8,0

1.

Külterület

2.

Töltés, meredek hegyoldal, part megközelítésénél a vezetőnek a szél által kilengetett helyezetétől a talajig mért távolság, ha

Megjegyzések: 1. A táblázat értékei biztosítják a szabadvezeték biztonsági övezetében a jogszabályban előírt feltételek mellett a tevékenységek veszélytelen és időkorlátozás nélküli végzését a szabadvezeték által okozott élettani hatások szempontjából is. 2. A táblázat értékei utakra nem vonatkoznak, az azokra vonatkozó értékeket a 15. fejezet 9. táblázata tartalmazza.

11.2.

A vezetőnek a talajt legjobban megközelítő pontját az oszlopközben kiadódó legnagyobb belógás figyelembevételével kell meghatározni.

11.3.

Azokon a vezetékszakaszokon, ahol a 3.2.1. szakaszban meghatározott mértékadó póttehernél nagyobb pótteher felléptével kell számolni, a vezetőbelógást -5 °C hőmérsékleten a 3.2.5. szakasz szerinti kivételes pótteherrel is ellenőrizni kell. Az így kiadódó belógás figyelembevételével a vezető és a talaj, illetve a műtárgyak között a 6. táblázatban előírt távolság helyett legalább 0,007·U + 2,0 m-t kell betartani, ha a 15., 16., 17. fejezetek ettől eltérően nem rendelkeznek. (U kV-ban értendő).

12.

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK Megjegyzés: Érintésvédelem szempontjából az MSZ 172-2 és az MSZ 172-3 előírásai a mértékadók.

12.1.

A szabadvezeték és tartozékai kivitele és elrendezése olyan legyen, hogy rendeltetésszerű üzemben a feszültség alatt álló részek külön segédeszköz nélkül a földről, épületről vagy más, emberek által megközelíthető helyről véletlenül ne legyenek megérinthetők, illetve veszélyesen megközelíthetők.

12.2.

Az oszlopkapcsoló felső vasszerkezetét (alapkeretét és a működtetőkar felerősítő vasszerkezetét) földelni kell. 23

MSZ 151-1:2000 12.3.

A 12.2. szakasz előírásainak betartásán kívül a működtetőkar környezetében, a talajszint alatt 0,8 m-nél nem nagyobb mélységben, 1 m · 1 m méretű, potenciálteret befolyásoló földelőkeretet kell elhelyezni. E földelőkeretet az oszlop egyéb földelésével a talajszint felett egyesíteni kell és ide be kell kötni a hajtás földelővezetőjét is.

12.4.

Az oszlopkapcsoló felső vasszerkezetét és működtetőszerkezetét nem kell külön földelővezetővel ellátni, ha a tartószerkezet, amelyre fel van erősítve, földelt és földelése megfelel az MSZ 172-2 előírásainak. Ebben az esetben ezeket a részeket csak a földeltnek tekinthető (tartó-) szerkezettel kell fémesen összekötni.

12.5.

A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékeken felszerelendő készülékek (oszlopkapcsoló, megszakító, szakaszoló, esetleges mérőberendezés stb.) helyének kijelölése és típusának kiválasztása az üzemben tartó által e célra kiadott irányelvek, ezek hiányában az üzemben tartóval az üzemviteli és életvédelmi szempontok figyelembevételével kialakított, közös megállapodás szerint történjen.

12.6.

A szabadvezetékek és a hozzájuk kapcsolódó berendezések légköri túlfeszültség elleni védelmét szolgáló szabadvezetéki létesítmények (védővezető, oltócső, szikraközök, földelés stb.) megvalósításáról az MSZ-09-00.0287 előírásainak megfelelően kell gondoskodni.

12.7.

A környezet általános szintjéből lényegesen kiemelkedő létesítményeket az illetékes hatóság által előírt módon kell a nappali, illetve az éjszakai légiközlekedési akadályjelzéssel ellátni.

13.

KÖZÖS OSZLOPSORON HALADÓ NAGY- ÉS KISFESZÜLTSÉGŰ VEZETÉKEK

13.1.

Közös oszlopsoron haladó nagy- és kisfeszültségű vezetékek

13.1.1.

Kisfeszültségű szabadvezetéket legfeljebb 20 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel szabad közös oszlopsoron létesíteni.

3

Megjegyzés: A nagy- és kisfeszültségű vezetékek közös oszlopsoron való vezetése biztonságos megoldhatóságának eldöntéséhez az MSZ 151 sorozat tárgyába nem tartozó egyéb kérdések (pl. a földzárlati áram erőssége, a földelések szétterjedési ellenállása és egymástól való függetlensége) mérlegelése is szükséges.

13.1.2.

A nagyfeszültségű vezetéket kell felül vezetni.

13.1.3.

A nagyfeszültségű vezetéket a fokozott biztonság előírásainak megfelelően kell létesíteni, figyelembe véve az MSZ 151-8 vonatkozó előírásait.

——————— 3

Jelenleg a KHVM Légügyi Igazgatóság

24

MSZ 151-1:2000 14.

A FOKOZOTT ÉS A KÜLÖNLEGES BIZTONSÁG ELŐÍRÁSAI

14.1.

Általános előírások Ha a szabadvezeték egy szakasza a 15., 16., 17. fejezetek előírásaiban említett létesítményt vagy helyet keresztez, illetve megközelít, akkor a szabadvezeték e szakaszát a 15., 16., 17. fejezetek előírásaitól függően fokozott vagy különleges biztonságú kivitelben kell létesíteni.

14.2.

Fokozott biztonság

14.2.1.

A vezető legkisebb megengedett keresztmetszete és legnagyobb megengedett húzófeszültsége a 7. táblázat 1. fokozata szerinti legyen. 7. táblázat

A vezető legkisebb megengedett keresztmetszete, A vezető anyaga

mm 1

2

2

legnagyobb megengedett húzófeszültsége, 2 N/mm 1

2

fokozat esetén Alumínium sodrony, ASC

35

–

70

–

Nemesített alumínium sodrony, AASC

35

95

110

90

Alumíniumacél sodrony, ACSR, ha az acél 4) és az alumínium keresztmetszet aránya 1 : 1,71 1 : 6,0; 6,16 1 : 7,7; 7,71

35 35 35

95 110 110

Acélsodrony AACSR, ha az acél és az 4) aludur keresztmetszetaránya 1 : 1,71 1 : 2,21 1 : 6,69

35 35 35

95 110 110

200 180 145

200 180 145

Acélsodrony, AV4

35

120

400

300

1)

140 2) 90 3), 4) 85

140 90 85

1) Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel 2 felemelhető 175 N/mm -ig. 2

2) 50 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha az oszlopköz 300 m-nél kisebb és a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel 2 felemelhető 110 N/mm -ig. 2

3) 350 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha a vezetők 2 rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 105 N/mm ig. 4) Az alumíniumacél és aluduracél sodronyok megengedett legkisebb keresztmetszete az alumíniumra, illetve az aludurra vonatkozik.

25

MSZ 151-1:2000 14.2.2.

A vezetőket keresztező oszlopközben általában nem szabad toldani. Vezetőnként egy toldás a keresztező oszlopközben is megengedett a következő feltételek egyidejű kielégítése esetén: – a vezető névleges keresztmetszete nem kisebb, mint a 7. táblázatban a 2. fokozatra megadott érték; – a vezető húzófeszültsége nem nagyobb, mint a 7. táblázatban a 2. fokozatra megadott érték; – a toldás a 7. fejezet szerinti húzószilárdsági követelményeket kielégíti. Kötegvezető alkalmazása esetén a vezetőnkénti egy-egy toldás a köteget alkotó vezetők mindegyikén megengedett, ha a toldás egyébként meg van engedve.

14.2.3.

Ha a vezetőt állószigetelőre erősítik fel, akkor általában kettős felfüggesztést (két szigetelőn való felerősítést) kell alkalmazni. Nem szükséges kettős felfüggesztés leesésgátló alkalmazása esetén.

14.2.4.

Ha a vezetőt függőszigetelőre erősítik fel, akkor általában kettős szigetelőláncot kell alkalmazni. Nem szükséges kettős felfüggesztést alkalmazni – nem szakadásveszélyes és UV-sugárzásálló, kompozit szigetelők; – egysapkás üveg szigetelőláncok alkalmazása esetén, ha a kiválasztott szigetelő húzó-törőereje, illetve az elektromechanikai törőereje a 10.4., 10.5. szakaszokban előírt terheléseket az ott rögzített biztonsági tényezők 2-szeres értékével számolva elviselik. A függőleges helyzetű „V” vagy „Λ” láncok kettős szigetelőláncoknak tekintendők, ha szerkezetileg biztosított a láncágak egyenlő terhelése. Szigetelő keresztkarok esetén elegendő a húzott láncágak kettőzése.

14.2.5.

Azokon a helyeken, ahol e szabvány 15., 16., 17. fejezetei az egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetére megadják a megközelítési távolságot vagy annak megengedett mértékű csökkenését, a vezető felfüggesztési magasságát függőszigetelő esetén úgy kell megállapítani, hogy a keresztező oszlopköz feszültség alatt álló vezetői és a keresztezett műtárgy közötti távolság ne legyen kisebb a vonatkozó előírásnál, azzal a feltételezéssel, hogy a keresztező oszlopköz vezetőjét -5 °C-on az e szabvány szerinti mértékadó pótteher 1/2-e terheli, és a feszítőköz többi oszlopköze zúzmaramentes (azaz a keresztező feszítőközt a zúzmara egyenlőtlenül terheli).

14.2.6.

35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékeken, valamint a 20 kV-os burkolt szabadvezetékeken a keresztező oszlopközben ívterelő szerelvényt kell alkalmazni.

14.3.

Különleges biztonság

14.3.1.

A vezető legkisebb megengedett keresztmetszete és legnagyobb megengedett húzófeszültsége a 8. táblázat szerinti legyen.

26

MSZ 151-1:2000 8. táblázat

A vezető A vezető anyaga

legnagyobb megengedett húzófeszültsége, 2 N/mm

legkisebb megengedett keresztmetszete, 2 mm

Alumínium sodrony, ASC

50

52,5

Nemesített alumínium sodrony, AASC

35

82,5

Alumíniumacél sodrony, ACSR, ha az acél 2), 5) és az alumínium keresztmetszet aránya 1 : 1,71 1 : 6,0; 6,16 1 : 7,7; 7,71

95 95 95

115 3) 67,5 4) 65

Acélsodrony AACSR, ha az acél és az 2), 5) aludur keresztmetszet aránya 1 : 1,71 1 : 2,21 1 : 6,69

95 95 95

165 160 105

Acélsodrony, AV4

35

300

1)

1) Ha a vezetők rezgéscsillapítással vannak ellátva, akkor a megengedett igénybevétel 2 felemelhető 140 N/mm -ig. 2) Csak sodronyszerkezetű acélmaggal készült alumíniumacél és aludur vezetőket szabad alkalmazni. 3) Alumíniumacél sodronyok esetén - ha az oszlopköz 300 m-nél kisebb és a vezetők 2 rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 82,5 N/mm ig. 2

4) 350 mm -nél nagyobb keresztmetszetű sodronyok esetén - ha a vezetők 2 rezgéscsillapítással vannak ellátva - a megengedett igénybevétel felemelhető 80 N/mm -ig. 5) Az alumíniumacél és aluduracél sodronyok megengedett legkisebb keresztmetszete az alumíniumra, illetve az aludurra vonatkozik. 14.3.2.

Állószigetelő esetén a keresztező oszlopközben a vezető toldása tilos.

14.3.3.

Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőt a keresztező feszítőköz keresztező oszlopközében toldani nem szabad. A feszítőköz egyéb oszlopközeiben vezetőnként egy toldás megengedett a következő feltételek egyidejű kielégítése esetén: 2

– a vezető tényleges keresztmetszete nem kisebb 120 mm -nél; – a toldás a 7. fejezet szerinti húzószilárdsági követelményeket kielégíti. Kötegvezető alkalmazása esetén a vezetőnkénti egy toldás a köteget alkotó vezetőknek csak egyikén megengedett. 14.3.4.

Acél védővezető toldása a keresztező feszítőközben tilos. Alumíniumacél és ötvözött alumíniumacél védővezető-sodrony toldására a 14.3.2. és a 14.3.3. szakasz előírásai vonatkoznak. 27

MSZ 151-1:2000 14.3.5.

Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) vezetőket a keresztező feszítőköz minden egyes oszlopán két-két szigetelőre kell szerelni.

14.3.6.

Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) vezetőket a feszítőoszlopon kettős vagy többszörös feszítőlánccal, a keresztező oszlopköz tartóoszlopain kettős vagy többszörös tartólánccal kell felerősíteni. Egyéb közbeeső, nem keresztező tartóoszlopon - ha más biztonsági okok nem teszik szükségessé - egyszeres tartólánc is megfelel.

14.3.7.

A védővezetőt a keresztező feszítőköz mindkét végén feszítőszerelvénnyel kell szerelni, de kettős felfüggesztés sem a tartó-, sem a feszítőoszlopra nem szükséges. A védővezetőnek tartóoszlopra történő felerősítésekor értelemszerűen be kell tartani a 8. fejezet előírásait. Szigetelt felfüggesztésű védővezető esetén a fázisvezető szigetelésére vonatkozó mechanikai előírásokat kell betartani.

14.3.8.

Az oszlopközzel és a tartószerkezettel (oszloppal) kapcsolatos többletkövetelmények a következők.

14.3.8.1.

A keresztező oszlopköz tartószerkezeteit (oszlopait) és azok alapozását azonos terhelési feltételekkel és azonos módon kell méretezni és építeni, mint a szabadvezeték egyéb tartószerkezeteit és alapozásait, kivéve ha a 15., 16., 17. fejezetek ettől eltérően rendelkeznek.

14.3.8.2.

Épületet (pl. kapcsolóházat) szabadvezeték tartószerkezeteként csak akkor szabad felhasználni, ha az épület legalább II. tűzállósági fokozatú (MSZ 595-3), a csatlakozás nem éghető (MSZ 595-2) anyagú épületszerkezethez történik, továbbá, ha az épület, mint tartószerkezet, a szabadvezetékről ráháruló mechanikai többletigénybevételek felvételére is alkalmas.

14.3.8.3.

A szabadvezeték keresztező oszlopközének fa tartó- vagy feszítőoszlopára olajszigetelésű készüléket vagy transzformátort szerelni nem szabad.

14.3.8.4.

Keresztező oszlopközben fából készült támszerkezetet csak betonlábra szerelve szabad alkalmazni. 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték keresztező feszítőközében fa tartószerkezetet nem szabad alkalmazni.

14.3.9.

A belógással kapcsolatos többletkövetelmények a következők. A vezetők felfüggesztési magasságát úgy kell megválasztani, hogy a keresztező oszlopköz feszültség alatt álló vezetői és a keresztezett műtárgy közötti távolságok a következő kivételes esetek egyikében se legyenek kisebbek, mint a 15., 16., 17. fejezetekben erre az esetre megengedett értékek.

14.3.9.1.

Ha a keresztezett műtárgyhoz közelebb levő keresztező feszítőoszlopon a kettős vagy többszörös feszítőláncból egy szigetelőlánc elszakad, ebben az esetben a legkisebb távolságot az e szabvány szerint számított legnagyobb belógásból kell meghatározni.

14.3.9.2.

Az egyenlőtlen zúzmaraterhelés feltételét a 14.2.5. szakasz szerint kell számítani.

14.3.9.3.

A csupasz vezető hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az MSZ 149-6 szerinti tartós üzemi tehelésnek megfelelő értékű.

14.3.10.

A keresztező vagy a megközelítő feszítőköz szigetelése sem villamos, sem mechanikai szempontból ne legyen kisebb értékű a csatlakozó, normális biztonságú feszítők szigetelésénél.

28

MSZ 151-1:2000 14.3.10.1. Kettős vagy többszörös feszítőlánc valamelyik láncának elszakadása esetén a megmaradó láncok legkisebb törőereje legalább olyan nagy legyen, mint az üzemi legnagyobb vezetőhúzás kétszerese. 14.3.10.2. Többszörös feszítőláncot olyan elrendezéssel kell felfüggeszteni, hogy a vezető húzásából származó erő szigetelőszakadás esetén a nem sérült láncokat gyakorlatilag egyenlően terhelje. 14.3.10.3. A keresztező vagy megközelítő oszlopközt határoló tartóoszlopok kettős vagy többszörös szigetelőláncait alkotó láncok egyikének legkisebb törőereje se legyen kisebb a csatlakozó, normális biztonságú feszítőköz tartó szigetelőláncainak legkisebb törőerejénél. 14.3.10.4. A 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékeken, valamint a 20 kV-os burkolt szabadvezetéken ívterelő szerelvényeket kell alkalmazni. 14.3.11.

Burkolt 20 kV-os szabadvezetéken a 14.3.10.4. szakasz előírásainak megtartása mellett a fokozott biztonság egyúttal megfelel a különleges biztonság követelményeinek is.

15.

MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS KERESZTEZÉSEK (A vezetékes távközlőberendezések, illetve a nyomvonalhoz kötött szállítóberendezések megközelítéseit és keresztezéseit a 16. és 17. fejezetek tartalmazzák).

15.1.

Út megközelítése és keresztezése E szakasz előírásai gyalogutakra és kerékpárutakra nem kötelezőek.

15.1.1.

Út megközelítése

15.1.1.1.

Ha a szabadvezeték szilárd burkolatú út kiemelt szegélyét, vagy kiemelt szegély hiányában a szilárd burkolat szélét lengőtávolságon belül közelíti meg, akkor a szabadvezetéket fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.

15.1.1.1.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága legalább a 9. táblázat szerinti legyen. 9. táblázat

Névleges feszültség

Út feletti magasság

kV

m

1-10 között

6,2

20 és 35

6,5

120

7,0

220

8,0

400

9,0

29

MSZ 151-1:2000 15.1.1.1.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és a kiemelt szegély, illetve a szilárd burkolatú leállóhely, védőszerkezet széle közötti legkisebb vízszintes távolságok legalább a következők legyenek:

35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség

35 kV-nál nagyobb névleges feszültség

külterület

5m

5m

belterület

MSZ 7487-3

5m

15.1.1.1.3. Belterületen a 120 kV és annál nagyobb névleges feszültség esetén, ha a 15.1.1.1.2. szakasz előírásait műszaki-gazdasági okok miatt nem lehetséges betartani, akkor az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni.

Külterületen, ha nincs kiemelt szegély, akkor a tartószerkezetet az árkon vagy a rézsűlábon kívül kell elhelyezni. Ennél közelebb csak az útügyi hatóság - saját használatú út esetén az üzembentartó - külön engedélyével hozható. 15.1.1.2.

Minden más, járművek által járható út megközelítése esetén a szabadvezetéket külterületen normális, belterületen fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.

15.1.1.2.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága a 11. fejezet szerinti legyen.

15.1.1.2.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának út felőli síkja és az út széle közötti legkisebb vízszintes távolságok a következők legyenek:

35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség

35 kV-nál nagyobb névleges feszültség

külterület

1,5 m

1,5 m

belterület

MSZ 7487-3

1,5 m

15.1.1.2.3. Belterületen 120 kV és annál nagyobb névleges feszültség esetén ha a 15.1.1.2.2. szakasz előírásait műszaki-gazdasági okok miatt nem lehetséges betartani, akkor az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni. 15.1.2.

Út keresztezése

15.1.2.1.

Ha a szabadvezeték szilárd burkolatú utat keresztez, akkor a szabadvezetéket a keresztező oszlopközben fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.

15.1.2.1.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága feleljen meg az 9. táblázat értékeinek. 15.1.2.1.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és az út széle közötti legkisebb vízszintes távolságra vonatkozóan a 15.1.1.1.2. szakasz előírásait kell betartani. 15.1.2.2.

Minden más, járművek által járható út keresztezése esetén a szabadvezetéket külterületen normális, belterületen fokozott biztonsággal és a következő távolságok betartásával kell létesíteni.

15.1.2.2.1. A szabadvezeték vezetőinek az út feletti magassága feleljen meg az 9. táblázat értékeinek.

30

MSZ 151-1:2000 15.1.2.2.2. A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának az út felőli síkja és az út széle közötti legkisebb vízszintes távolságra vonatkozóan a 15.1.1.2.2. szakasz előírásait kell betartani. 15.1.2.3.

Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) szabadvezeték előírt, úttest feletti magassága a 14.3.9. szakasz szerinti esetekben legfeljebb 0,5 m-rel csökkenhet. Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezeték előírt, úttest feletti magassága a 14.3.9.3. szakasz szerinti esetekben legfeljebb 0,5 m-rel csökkenhet.

15.2.

Folyó, nyílt víz megközelítése és keresztezése A viziutak, folyók, vízfolyások, tavak, holt folyóágak, csatornák (a továbbiakban: vizek) e szabvány szempontjából a következő csoportokba sorolhatók: a) a Duna hajózható szakasza; b) más hajózható vizek; c) nem hajózható vizek.

15.2.1.

Vizek megközelítése

15.2.1.1.

Ha a szabadvezeték vezetői a víz állandósult partélét a lengőtávolságnál kisebb távolságra közelítik meg, akkor a szabadvezetéket a következő előírások betartásával kell létesíteni.

15.2.1.1.1. Az a) és a b) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezetéket a fokozott biztonság előírásainak megfelelően kell létesíteni.

A c) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezeték normális biztonsággal létesíthető. 15.2.1.1.2. A szabadvezeték vezetőinek a legmagasabb hajózási vízszint feletti magassága legalább

– az a) csoportba sorolt vizek esetén 120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 220 kV névleges feszültség esetén 400 kV névleges feszültség esetén

19,0 m 20,0 m 21,0 m

– a b) csoportba sorolt vizek esetén 120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén 220 kV névleges feszültség esetén 400 kV névleges feszültség esetén

15,0 m 16,0 m 17,0 m

legyen. Megjegyzés: Kisebb hajózható vizek esetén a területileg illetékes vízügyi hatóság az előzőekben előírt magasságoknál kisebb értékeket is engedélyezhet.

– a c) csoportba sorolt vizek esetén a szabadvezeték vezetőinek a mértékadó árvízszint feletti magassága legalább 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén 20 és 35 kV névleges feszültség esetén 120 kV névleges feszültség esetén 220 kV névleges feszültség esetén 400 kV névleges feszültség esetén

3,2 m 3,5 m 4,0 m 5,0 m 6,0 m

legyen, feltételezve, hogy a vízen közlekedő mentőjármű legmagasabb pontja nem haladja meg a 2,0 m-t. Mértékadó árvízszint hiányában a 11. fejezet előírásait kell betartani. 31

MSZ 151-1:2000 15.2.1.1.3. Gépi mederkarbantartás esetén, a legfeljebb 7,0 m magasnak tekintett munkagép figyelembevételével, a munkagép tevékenységénél igénybevett partél szintje és a feszültség alatti szabadvezeték vezetői között legalább a következő távolságokat kell betartani:

1-10 kV közötti névleges feszültség esetén

8,2 m

20 és 35 kV névleges feszültség esetén

8,5 m

120 kV névleges feszültség esetén

9,0 m

220 kV névleges feszültség esetén

10,0 m

400 kV névleges feszültség esetén

11,0 m.

Ha a szabadvezeték a mederkarbantartás idejére feszültségmentesíthető, akkor egységesen 7,5 m távolságot kell betartani. 15.2.1.2.

A szabadvezeték tartószerkezete talajba való befogásának a vizek felőli síkja és a vizek védőművei (árvízvédelmi töltések, gátak, padkák lábai, töltései és minden egyéb műtárgya) védőmű nélküli vizek esetén az állandósult partél közötti vízszintes távolság legalább 10 m legyen. Védőműveken tartószerkezetet elhelyezni nem szabad. Ezen előírásoktól kivételes esetben a területileg illetékes vízügyi hatóság engedélyével és műszaki feltételeinek betartásával el szabad térni.

15.2.1.3.

Vizek hullámterében szabadvezeték létesítését kerülni kell. Hullámteret csak a területileg illetékes vízügyi hatóság külön engedélye alapján szabad felhasználni szabadvezetéki tartószerkezet elhelyezésére. Ebben az esetben a jeges árvíz levonulását biztosító műszaki feltételeket a területileg illetékes vízügyi hatóság állapítja meg.

15.2.2.

Vizek keresztezése Megjegyzés: A vizek és az erősáramú szabadvezeték keresztezési szöge nincs korlátozva, azonban törekedni kell arra, hogy a keresztezés minél rövidebb legyen.

15.2.2.1.

Az a) és a b) csoportba sorolt vizek keresztezése esetén a szabadvezetéket a különleges biztonság követelményeinek megfelelően kell létesíteni, azzal az eltéréssel, hogy a vezetők legnagyobb megengedett húzófeszültsége a 14. fejezetben a fokozott biztonságú szabadvezeték 1. fokozatára előírt legnagyobb húzófeszültség. A c) csoportba sorolt vizek keresztezése esetén a szabadvezetéket normális biztonsággal szabad létesíteni.

15.2.2.2.

A keresztező szabadvezeték üzemszerű magassága - a 2.8.1. szakasz szerint eleljen feleljen meg a 15.2.1.1.2. és a 15.2.1.1.3. szakasz előírásainak.

15.2.2.3.

Az előírt magasságok 1 m-rel lehetnek kisebbek – lengő felfüggesztés esetén a 14.3.9.1. és 14.3.9.3. esetekben, – merev felfüggesztés esetén a 14.3.9.3. esetben.

32

MSZ 151-1:2000 15.2.3.

Árvízvédelmi művek keresztezése Ha a szabadvezeték árvédekezéskor feszültségmentesíthető, akkor a töltéskorona feletti magasság legalább a 11. fejezet előírásai szerinti legyen. Ha a szabadvezeték árvédekezéskor nem feszültségmentesíthető, akkor a töltéskorona szintje és a feszültség alatti vezetők közötti távolság - az árvédekezéskor használt munkagép magasságát 10 m-nek feltételezve - ne legyen kisebb a következő értékeknél:

15.2.4.

– 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén

11,2 m

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén

11,5 m

– 120 kV névleges feszültség esetén

12,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

13,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

14,0 m.

Feszítőoszlopok Az a) és b) csoportokba sorolt vizek keresztezésének feszítőoszlopait végfeszítő oszlopként kell méretezni.

15.2.5.

Megjelölés A szabadvezeték a) és b) csoportba sorolt vizekkel való keresztezését az illetékes hatóság 4 érvényben levő előírásai szerint kell megjelölni.

15.3.

Híd megközelítése, keresztezése és felhasználása átvezetésre E szakasz előírásai csak az 5 m-nél hosszabb hidak esetén mértékadók.

15.3.1.

Megközelítés és keresztezés

15.3.1.1.

Vasúti híd megközelítése és keresztezése esetén a vasúti pályatestre (17. fejezet); közforgalmi híd megközelítése és keresztezése esetén pedig az útra (e szabvány 15.1. szakasza) vonatkozó előírásokat kell – a 2.8. szakasz figyelembevételével – értelemszerűen betartani.

15.3.1.2.

A szabadvezeték vezetőinek a hídszerkezettől való legkisebb távolsága: – 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén

2,2 m,

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén

2,5 m,

– 120 kV névleges feszültség esetén

3,0 m,

– 220 kV névleges feszültség esetén

4,0 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

5,0 m

legyen. 15.3.1.3.

Belterületen levő közforgalmi híd megközelítése és keresztezése esetén 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén az MSZ 7487-3 előírásai szerint kell eljárni.

15.3.1.4.

Belterületen levő közforgalmi híd megközelítését és keresztezését 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültség esetén kerülni kell. Amennyiben a megközelítést vagy keresztezést nem lehet elkerülni, akkor az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni.

––––––––––––– 4

Jelenleg a 27/1993.(IX. 23.) KHVM rendelet a viziközlekedés rendjéről.

33

MSZ 151-1:2000 15.3.2.

Átvezetés hídon Szabadvezetéket hídon átvezetni az illetékes hatóságok hozzájárulásával és a következő feltételek betartásával szabad.

15.3.2.1.

100 m-nél rövidebb hídon nagyfeszültségű szabadvezeték tartószerkezetét nem szabad elhelyezni.

15.3.2.2.

A szabadvezeték vezetőit a tartószerkezeten úgy kell elhelyezni, hogy azok a szél által kilengetett szélső helyzetükben a hídszerkezet a 15.3.1.2. szakaszban előírt távolságnál jobban ne közelítsék meg.

15.3.2.3.

A szabadvezetékeket a hídszerkezeteken csak vasoszlopra, illetve vas tartószerkezetre szabad szerelni és ezeket az MSZ 172-2, MSZ 172-3 forgalmas helyre előírt rendelkezései szerint kell érintésvédelemmel ellátni. Vasbeton hídszerkezeteket érintésvédelemmel nem kell ellátni, a hidak vasszerkezetét viszont abban az esetben kell egyenpotenciálra hozó vezetékkel a szabadvezetékek tartószerkezetéhez kötni, ha e hídrészek a szabadvezeték esetleges szakadása esetén feszültség alá kerülhetnek.

15.3.2.4.

Közforgalmi hídon történő átvezetés esetén az út keresztezésére vonatkozó előírásokat (e szabvány 15.1.2. szakasza) is értelemszerűen be kell tartani.

15.3.2.5.

Vasúti hídon történő átvezetés esetén a vasúti pályatest keresztezésére vonatkozó (17. fejezet) előírásokat is értelemszerűen be kell tartani, de a tartószerkezetek száma a feszítőközben nincs korlátozva.

15.3.2.6.

A szabadvezeték vezetői hídszerkezettől vagy úttesttől mért távolságának meghatározásához figyelembe kell venni a hídszerkezet hő okozta (dilatációs) mozgását is.

15.4.

Mezőgazdasági terület megközelítése és keresztezése

15.4.1.

Öntözésre vagy permetezésre berendezett terület megközelítése és keresztezése Öntözéses terület megközelítése és keresztezése esetén - a helyi adottságok figyelembevételével - a következők szerint kell eljárni.

15.4.1.1.

A szabadvezeték vezetőit olyan magasságban kell szerelni, hogy a 16 mS/cm-nél nem nagyobb 5 fajlagos villamos vezetőképességű öntözővíz esetén a tervezéskor megadott kötött vízsugár a legkisebb üzemszerű magasságban levő áramvezetőket legfeljebb – 120 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

2,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

távolságra közelítse meg. 15.4.1.2.

Vegyi anyag fúvása, permetezése során az alkalmazott eszköz az áramvezetőket a 15.4.1.1. szakaszban meghatározott távolságok 1,0 m-rel megnövelt értékénél jobban ne közelítse meg.

15.4.1.3.

Tartósan elárasztott területen (pl. rizsföld, halastó) nagyfeszültségű szabadvezeték tartószerkezeteit csak akkor szabad elhelyezni, ha a tartószerkezet állékonysága a terület elárasztott állapotában is megfelel a szabvány követelményeinek.

———————

5

Megfelel 10 kg/mł koncentrációjú NaCl vizes oldat fajlagos villamos vezetőképességének. Az erre vonatkozó szabvány: MSZ 448-32.

34

MSZ 151-1:2000 15.4.2.

Gyümölcsöskert, szőlő, komlótelep megközelítése és keresztezése

15.4.2.1.

Gyümölcsfák, illetve gyümölcsöskert megközelítése és keresztezése esetén a szabadvezeték áramvezetőit olyan távolságban és magasságban kell vezetni, hogy a vezetők legkedvezőtlenebb üzemi helyzetükben a gyümölcsfák gondozásához használt szerszámokkal és a vegyi anyagok fúvása, permetezése során alkalmazott eszközzel szokásos és elővigyázatos foglalatoskodás közben ne legyenek veszélyesen megközelíthetők. Elegendő védelemnek számít, ha a vezetők a gyümölcsfák várható véglegesen kifejlett állapotában elért magassága felett – 1-35 kV közötti névleges feszültség esetén

2,0 m

– 120 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

5,0 m

távolságban vannak. 15.4.2.2.

Ha lugas- vagy kordonművelésű szőlőtelepet és szőlőalanyvessző-telepet nagyfeszültségű 6 szabadvezeték a biztonsági övezeten belül megközelít, illetve keresztez, akkor a lugas tartószerkezetét és fémhuzalait az MSZ 172-2, 172-3 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni. A 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetéket a fokozott biztonság előírásai szerint kell létesíteni. A telepen várható hajtásmagasság felett a szabadvezeték vezetőinek legkisebb megengedett magassága a 15.4.2.1. szakasz szerinti legyen. Komlótelepet 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékkel az előbbi előírások figyelembevételével, fokozott biztonságú létesítéssel szabad keresztezni. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékkel komlótelepet nem szabad keresztezni.

15.4.3.

Erdő, fák és fasorok megközelítése és keresztezése

15.4.3.1.

Erdő megközelítése esetén a 15.4.3.2. szakasz előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

15.4.3.2.

Külterületen erdőt keresztező nagyfeszültségű szabadvezetéket normális biztonsággal kell létesíteni, a következő előírások figyelembevételével.

15.4.3.2.1. A két szélső vezető által meghatározott sávban a fákat és cserjéket szükség esetén ki kell vágni. Ezt a sávot később be lehet telepíteni, figyelembe véve a következő szakaszok előírásait. 15.4.3.2.2. A szabadvezeték mentén mindazokat a fákat, amelyek véglegesen kifejlett állapotukban, legkedvezőtlenebb irányú kidőlésükkel a legnagyobb mértékben belógó, nyugalmi állapotú vezetőket érinthetnék, ki kell vágni, illetve magasságukat vágással korlátozni kell. (lásd a 2. ábrán a B jelű sávot).

A nyugalmi állapotú, illetve a szél hatására kilendülő áramvezető alatt és mellett megmaradhatnak, illetve telepíthetők mindazok a fák, amelyek a véglegesen kifejlett állapotukban a vezetőket legfeljebb – 120 kV és annál kisebb névleges feszültség esetén

2,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

távolságra közelítik meg (lásd a 2. ábrát). Ezek a távolságok gallyazással is kialakíthatók. ——————— 6

Jelenleg a 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről

35

MSZ 151-1:2000 15.4.3.2.3. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű, csupasz vezetőjű szabadvezetékek mentén, a nyugalmi állapotban lévő szélső vezetőktől mért 7-7 m-es sávon kívül a fák magassága nincs korlátozva.

Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vezetőket megérinthetik, a kidőlésveszélyes fákat ki kell vágni.

d

120 kV és annál kisebb feszültség esetén 220 kV esetén 400 kV esetén

2,0 m 3,0 m 4,0 m

B

120 kV-nál kisebb feszültség esetén

7,0 m + A

H

Végleges kifejlett famagasság

bmax

A legnagyobb belógás

k

A veszélyeztetett vezető függőleges síkjának távolsága a szabadvezeték nyomvonalától

A

A lengotávolság + d 2. ábra

15.4.3.2.4. Burkolt vezetővel szerelt 20 kV-os szabadvezeték mentén, a nyugalmi állapotban lévő szélső vezetőtől mért 2,5-2,5 m-es sávon kívül, a fák magassága nincs korlátozva. Ezen belül a fákat úgy kell gallyazni, hogy a nyugalmi állapotú, illetve a szél hatására kilendülő vezető azokat 1,0 m-nél jobban ne közelítse meg. Abban a sávban, amelyben a kidőlő fák a vezetéket megérinthetik, a kidőlésveszélyes fákat ki kell vágni.

36

MSZ 151-1:2000 15.4.3.4.

Belterületen erdő, fák, fasorok megközelítése és keresztezése esetén a következő előírásokat kell betartani.

15.4.3.4.1. 120 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték esetén a 15.4.3.2.2. szakasz vonatkozó előírásait kell betartani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell eljárni. 15.4.3.4.2. 120 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezeték létesítése esetén a 15.4.3.2.2. szakasz vonatkozó, valamint a 15.4.3.2.3. szakasz előírásait be kell tartani, csupasz vezetővel szerelt szabadvezetékek esetén az MSZ 7487-3 előírásainak figyelembevételével. 15.4.4.

Villamos karám megközelítése és keresztezése Ha a szabadvezeték villamos karámot megközelít vagy keresztez, akkor a villamos karámot az MSZ 20680-1...4 szabványsorozat előírásainak megfelelően kell átalakítani.

15.5.

Erősáramú vezeték megközelítése és keresztezése

15.5.1.

Erősáramú szabadvezeték megközelítése Külön oszlopsoron haladó erősáramú szabadvezetékek egymást legfeljebb – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

1,0 m

– 120 kV névleges feszültség esetén

2,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

távolságra közelítsék meg. Ezt a távolságot a nagyobb lengőhosszú (bh) szabadvezeték kilendült vezetőjén és a másik szabadvezeték nyugalomban levő szélső áramvezetőjén átfektetett függőleges síkok között kell mérni. Kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 15.5.2.

Erősáramú szabadvezeték keresztezése

15.5.2.1.

Ha a két egymást keresztező szabadvezeték különböző feszültségű, akkor a nagyobb feszültségűnek kell felül haladnia.

15.5.2.2.

Két szabadvezeték keresztezése lehetőleg oszlopközben történjen. Közös oszlopsoron való keresztezés csak szigetelt szabadvezeték esetén megengedett, egyéb vezetők esetében csak különösen indokolt esetben.

15.5.2.3.

A tartószerkezetek bármely pontjától a másik szabadvezeték vezetői legkedvezőtlenebb üzemi helyzetükben is legalább – 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén

1,5 m

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén

2,0 m

– 120 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

5,0 m

távolságban legyenek.

37

MSZ 151-1:2000 15.5.2.4.

A felül keresztező szabadvezetéket a keresztező oszlopközben fokozott biztonsággal kell létesíteni.

15.5.2.5.

A keresztezés helyén a két szabadvezeték vezetői között a függőleges távolság bármely üzemi helyzetükben legalább – 1-10 kV közötti névleges feszültség esetén

1,5 m

– 20 és 35 kV névleges feszültség esetén

2,0 m

– 120 kV névleges feszültség esetén

3,0 m

– 220 kV névleges feszültség esetén

4,0 m

– 400 kV névleges feszültség esetén

5,0 m

legyen. Megjegyzés: Az alul lévő vezető hőmérsékletét -5 °C-nak vagy +10 °C-nak kell tekinteni.

15.5.2.6.

Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar), felül keresztező szabadvezeték esetén a két vezető közötti távolság legfeljebb 1 m-rel csökkenhet, ha a felül keresztező szabadvezeték a 14.3.9. szakaszban megadott állapotú. Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezeték esetén a két vezető közötti távolság legfeljebb 1 m-rel csökkenhet, ha a felül keresztező csupasz vezető a 14.3.9.3. szakasz szerinti. Megjegyzés: Az alul lévő vezető hőmérsékletét -5 °C-nak vagy +10 °C-nak kell tekinteni.

15.5.3.

Erősáramú kábelek megközelítése és keresztezése

15.5.3.1.

Erősáramú kábelek megközelítése Ha a nagyfeszültségű szabadvezeték lengőtávolságán belül közelít meg talajszint alatt elhelyezett erősáramú kábelt, akkor azt keresztezésnek kell tekinteni.

15.5.3.2.

Erősáramú kábelek keresztezése

15.5.3.2.1. 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültségű szabadvezetéknek erősáramú kábelt a normális biztonság előírásai szerint szabad kereszteznie. 15.5.3.2.2. 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetéket a keresztezési közben a fokozott biztonság előírásai szerint kell létesíteni, hacsak a következő feltételek valamelyike nem teljesül:

– a keresztezett erősáramú kábelszakasz erősáramú szabadvezeték részét képezi, és két vége túlfeszültség-levezetővel vagy oltócsővel van ellátva. – a keresztezett erősáramú kábel fektetési mélysége a szabadvezeték alatt legalább annak lengőtávolságáig 1,5 m, vagy ennél több, és felette, vele párhuzamosan, tőle legalább 0,5 m távolságban 5 ohm-nál nem nagyobb földelési ellenállású, olyan szívóvezető (esetleg több) van elhelyezve, legalább a szabadvezetéki oszlop magasságának megfelelő távolság eléréséig, amelynek végső 5 m-es szakaszai az erősáramú kábeltől 45°-os szögben távolodnak el.

38

MSZ 151-1:2000 15.5.3.3.

Nagyfeszültségű szabadvezeték alapozásának bármely föld alatti része - beleértve az oszlop földelését is - a föld alatti erősáramú kábelt ne közelítse meg jobban a következő távolságoknál: – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén – külterületen: – belterületen:

5 m; 0,5 m;

– 120 kV névleges feszültség esetén – külterületen: – belterületen:

5 m; 3 m;

– 220 és 400 kV névleges feszültség esetén – külterületen: – belterületen:

10 m; 5 m.

A külterületekre előírt távolságok a meglévő hálózat tulajdonosával és az üzemeltetőjével történt megállapodást követően csökkenthetők.

15.6.

Épület és hasonló létesítmény megközelítése és keresztezése

15.6.1.

Épület és hasonló létesítmény (a továbbiakban: épület) megközelítése

15.6.1.1.

Szabadvezeték A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet oszlopmagasságánál kisebb távolságra ne közelítsen meg.

15.6.1.2.

Nagyfeszültségű szabadvezeték vezetői a C, D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet ne közelítsék meg jobban a 10. táblázatban megadott távolságoknál. 10. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége

Az épületektől mért távolság

Az épületek emberi tartózkodásra szánt részétől (pl. terasz) mért távolság

kV

m

m

35 -ig*

2,0

3,0

120

3,0

4,0

220

4,0

5,0

400

5,0

6,0

* Burkolt 20 kV-os szabadvezetéknél a két távolság 1,0 m, illetve 1,5 m. Ezt a távolságot a szabadvezeték kilendült áramvezetőjén átfektetett függőleges sík és az épület legközelebbi része között kell mérni. Kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Középmagas és magas épületek tűzoltási felvonulási területén (lásd az MSZ 595-4-et) szabadvezetéket elhelyezni nem szabad; az épületek egyéb oldalai és a szabadvezeték vezetői között mért távolság a legkedvezőtlenebb helyzetben is legalább – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

17 m,

– 120 kV névleges feszültség esetén

18 m,

– 220 kV névleges feszültség esetén

19 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

20 m

legyen. 39

MSZ 151-1:2000 15.6.2.

Épület keresztezése

15.6.2.1.

Erősáramú szabadvezeték A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet ne keresztezzen.

15.6.2.2.

C tuzveszélyességi osztályba sorolt épület szabadvezetékkel történő keresztezését kerülni kell. Más gazdaságos megoldás hiányában a szabadvezetéknek az épület tetőszerkezetétől mért távolsága legkedvezőtlenebb üzemi helyzetben se legyen kevesebb, mint

15.6.2.3.

– 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

8,0 m,

– 120 kV névleges feszültség esetén

9,0 m,

– 220 kV névleges feszültség esetén

10,0 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

11,0 m.

D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt épületet keresztező szabadvezeték távolsága az épület tetőszerkezetétől, vagy az abból kinyúló bármely szerkezettől a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetben se legyen kevesebb, mint – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

3,0 m,

– 120 kV névleges feszültség esetén

4,0 m,

– 220 kV névleges feszültség esetén

5,0 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

6,0 m.

15.6.2.4.

Erősáramú szabadvezetéket a keresztező oszlopközben fokozott biztonsággal kell létesíteni.

15.6.2.5.

Szabadvezetéket épületre vagy annak bármely kapcsolóállomásokat kivéve - nem szabad felszerelni.

15.6.2.6.

Épületet keresztező erősáramú szabadvezeték oszlopait az épülettől legalább 8,0 m távolságra kell felállítani.

részére

-

a

transzformátor-

és

Belterületen létesített szabadvezeték esetén – 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopainak elhelyezését egyedileg kell meghatározni, – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopainak elhelyezését az MSZ 7487-3 előírásait is betartva kell meghatározni. 15.6.2.7.

Lengő felfüggesztésű (pl. függőszigetelő, lengőkar) szabadvezeték esetén a 15.6.2.2. és a 15.6.2.3. szakaszban előírt távolságok legfeljebb 1 m-rel csökkenhetnek, ha a keresztező szabadvezeték a 14.3.9. szakasz szerinti. Merev felfüggesztésű (pl. állószigetelő) szabadvezetéken a fenti távolságok szintén legfeljebb 1 m-rel csökkenhetnek, ha a szabadvezeték a 14.3.9.3. szakasz szerinti.

15.6.3.

Villamos és mágneses térerősség Ha 220 kV és annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték közelít meg vagy keresztez épületet, akkor az épületben és annak személyek tartózkodására szolgáló részein mérhető villamos térerősség az ebből a szempontból legkedvezőtlenebb üzemi körülmények között se haladja meg az 5 kV/m-t, a mágneses térerősség értéke pedig a 100 µT-t. Ezt a térerősség értéket ellenőrizni kell, és szükség esetén a 15.6.1. és a 15.6.2. szakaszban előírt távolságok növelésével vagy más alkalmas intézkedéssel biztosítani kell az előírt értékek betartását. A villamos térerősséget a járószint felett 1,8 m, a mágneses térerősséget 1,5 m magasságban kell meghatározni.

40

MSZ 151-1:2000 15.7.

Magas műtárgy megközelítése és keresztezése

15.7.1.

Magas műtárgyat (antennát, víztornyot stb.) annak dőléstávolságán belül, csupasz szabadvezetékkel a 15.6.1. szakaszban előírt távolságig csak akkor szabad megközelíteni, ha a magas műtárgy megfelel a következő feltételeknek.

15.7.1.1.

A műtárgy feldőlés elleni, valamint szerkezeti biztonsága (az általános méretezési előírások szerint számítva) legalább kétszeres legyen.

15.7.1.2.

A műtárgy villámvédelme az MSZ 274-2, -3 előírásainak megfelelő.

15.7.1.3.

A műtárgy és annak kikötései földelve vannak. A földelő eredő ellenállása legfeljebb 5 ohm legyen. A földelővezeték a föld felszíne alatt ne közelítse meg 5 m-nél kisebb távolságra a szabadvezeték valamely földelését vagy tartószerkezetét, vagy egy azzal összefüggő, föld alatti tárgyat.

15.7.2.

A szabadvezeték földelése ne közelítse meg 5 m-nél kisebb távolságra a műtárgy valamely földelését vagy egy azzal összefüggő, föld alatti tárgyat.

15.7.3.

Ha a kikötés anyaga acélsodrony, akkor a megközelítés legkisebb távolságát a kikötősodrony hossza határozza meg, azzal a feltételezéssel, hogy ha a sodrony a legkedvezőtlenebb helyen elszakad és elszabadul, veszélyesen ne közelítse meg a szabadvezetéket.

15.7.4.

A műtárgy kikötése a szabadvezetéket sem alul, sem felül ne keresztezze.

15.7.5.

Magas műtárgy keresztezését kerülni kell.

15.8.

Belterületen szerelt szabadvezeték Szabadvezeték létesítését belterületen keresztezésnek kell tekinteni és a szabadvezetéket fokozott biztonsággal kell létesíteni, de a 14.3.9. szakasz szerinti ellenőrzéseket csak a műtárgy-keresztezésekre kell elvégezni.

15.9.

Csővezeték megközelítése és keresztezése

15.9.1.

Csővezeték megközelítése

15.9.1.1.

A csővezeték érintésvédelmét az MSZ 172-3 vonatkozó előírásai szerint kell megvalósítani, ha a 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték 7

– a föld alatti, a talajjal közvetlenül érintkező fém csővezetéket 50 m-nél kisebb távolságra, 8

– a föld alatti, a talajjal közvetlenül nem érintkező fém csővezetéket és a föld feletti tartószerkezetre szerelt fém csővezetéket 200 m-nél kisebb távolságra közelíti meg. 15.9.1.2.

Ha a katódvédett csővezetéket a szabadvezeték 100 m-nél kisebb távolságra közelíti meg, akkor a szabadvezeték föld alatti, a katódvédelembe be nem vont fémszerkezeteinek védelmét az MSZ 18095 vonatkozó előírásai szerint kell megoldani.

——————— 7 8

Ide tartoznak a földbe temetett, bitumenkenéssel vagy műanyagfóliával burkolt csővezetékek is. Ide tartoznak a 8) alatt fel nem sorolt csővezetékek, pl. a betoncsatornába fektetett vagy a talaj felszínén fekvő, illetve a földbe temetett, extrudált műanyagburkolattal ellátott csővezetékek.

41

MSZ 151-1:2000 15.9.1.3.

Olyan megközelítés esetén, amikor – a földbe fektetett - a talajjal közvetlenül érintkező vagy a talajjal közvetlenül nem érintkező fém csővezetéket a 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezeték lengőtávolságon belül megközelít, – a föld feletti tartószerkezetre szerelt, bármilyen anyagú csővezetéket a szabadvezeték – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

1,0,

– 120 kV névleges feszültség esetén

2,0,

– 220 kV névleges feszültség esetén

3,0,

– 400 kV névleges feszültség esetén

4,0

m-rel növelt lengőtávolságnál jobban megközelít, akkor azt keresztezésnek kell tekinteni, és a 15.9.2. szakasz előírásait kell betartani. 15.9.1.4.

A szabadvezeték tartószerkezete (a földelést is beleértve) és a föld alatt vagy a föld felett elhelyezett, bármilyen anyagú csővezeték közötti legkisebb vízszintes távolság külterületen: – 0,6 MPa-nál nagyobb nyomású csővezeték esetén legalább 10,0 m; – 0,6 MPa-nál vagy annál kisebb nyomású csővezeték esetén legalább 5,0 m; – nyomás nélküli csővezeték (pl. alagcsövezés vagy védőcső) esetén legalább 1,0 m legyen. Ez az előírás a belterületi közműhálózatra nem vonatkozik, ott az MSZ 7487-2, -3 erre vonatkozó előírásait kell betartani.

15.9.2.

Csővezeték keresztezése

15.9.2.1.

Csővezetéket szabadvezetéknek csak felül szabad kereszteznie.

15.9.2.2.

A szabadvezetéket fokozott biztonsággal kell létesíteni, ha a fém csővezeték – a talajszint felett van elhelyezve, – a földbe van fektetve, a szabadvezeték pedig 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű.

15.9.2.3.

A szabadvezeték vezetői legkedvezőtlenebb üzemi helyzetükben se közelítsék meg jobban a föld feletti csővezetéket a következő távolságoknál: – 35 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

3,0 m,

– 120 kV névleges feszültség esetén

4,0 m,

– 220 kV névleges feszültség esetén

5,0 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

6,0 m.

A távolságok a fentiekhez képest legfeljebb 2 m-rel csökkenhetnek, ha – merev felfüggesztésű szigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén: – a keresztező oszlopköz kettős vagy többszörös szigetelőből egy eltörik, vagy – a csupasz vezető hőmérséklete az MSZ-09-00.0316, a burkolt vezető hőmérséklete az MSZ 149-6 szerinti legfeljebb megengedhető tartós üzemi értéknek felel meg, – lengő felfüggesztésű szigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén, ha a keresztező oszlopközben a szabadvezeték állapota a 14.3.9. szakasz szerinti. 42

MSZ 151-1:2000 15.9.2.4.

A keresztező szabadvezeték tartószerkezeteinek elhelyezésére vonatkozóan a 15.9.1.4. szakasz előírásait kell betartani.

15.9.2.5.

Az érintésvédelmi és a katódvédelmi előírásokkal kapcsolatban értelemszerűen alkalmazni kell a 15.9.1.1. és a 15.9.1.2. szakasz vonatkozó előírásait.

15.10.

Repülőtér és tartozékai megközelítése és keresztezése

15.10.1.

Repülőteret és az irányítást biztosító berendezéseket szabadvezetékkel megközelíteni a 9 vonatkozó előírások betartásával, valamint az illetékes hatóságok hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad.

15.10.2.

Repülőteret szabadvezetékkel keresztezni tilos.

15.11.

Egyéb létesítmények megközelítése és keresztezése

15.11.1.

Fémkerítés 120 kV vagy annál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékkel való megközelítése, illetve keresztezése esetén annak érintésvédelmére az MSZ 172-3 vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

15.11.2.

Fegyveres testületek létesítményeit megközelíteni, illetve keresztezni a vonatkozó előírások , valamint az illetékes hatóságok hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad.

15.11.3.

Szabadvezetéket temetőben általában nem szabad vezetni. Amennyiben a tartószerkezetet mégis temetőben kell elhelyezni, akkor az elhelyezést az illetékes hatóságokkal egyeztetett egyedi megállapodás szerint kell megoldani.

15.11.4.

Kőolaj- és gázfáklya közelében szabadvezetéket legalább 60 m távolságban kell vezetni.

15.11.5.

Sportpálya megközelítését és keresztezését kerülni kell.

9

Megjegyzés: Sportpálya - e szabvány szempontjából - az a hely, amely szabadban való sportolásra alkalmas, és erre a célra hivatalos eljárás keretében hatósági szerv által jóvá lett hagyva. (Ide tartoznak a kempingtelepek, a vizisportok szabadban űzésére alkalmas és arra használt vízterületek, játszóterek, strandfürdők, golfpályák stb.).

Amennyiben ez mégis szükséges, akkor a következő intézkedéseket kell tenni. 15.11.5.1. Szabadvezeték sportpályát lengőtávolságáig, de legfeljebb 10,0 m távolságig közelítsen meg. Ennél kisebb távolság esetén a keresztezésre vonatkozó előírásokat kell betartani. 15.11.5.2. Ha a szabadvezeték sportpályát keresztez, akkor a szabadvezetéket fokozott biztonsággal kell létesíteni. A keresztező oszlopközben a vezetőkben toldás ne legyen.

A szabadvezeték talaj feletti magassága legalább – 220 kV vagy annál kisebb névleges feszültség esetén

12,0 m,

– 400 kV névleges feszültség esetén

15,0 m

legyen. ––––––––––––– 9

Jelenleg a 253/1997.(XII. 20.) Korm.rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK).

43

MSZ 151-1:2000 15.11.5.3. A sportpályát 30 m-nél kisebb távolságra megközelítő rácsszerkezetű oszlopokat felmászást megakadályozó szerkezettel kell ellátni, és érintésvédelméről az MSZ 172-2, -3 forgalmas helyre vonatkozó előírásai szerint kell gondoskodni. 15.11.6.

Szabadvezeték tűzveszélyes üzemanyagtárolót (pl. tartály, hordós tároló) az MSZ 15633 előírásainak, benzinkutat az MSZ 9943 előírásainak betartásával közelíthet meg.

15.11.7.

Szabadvezetéket robbanóanyaggyártól vagy raktártól a vonatkozó előírások , valamint az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő távolságban kell vezetni.

16.

VEZETÉKES TÁVKÖZLŐ LÉTESÍTMÉNYEK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS KERESZTEZÉSE

16.1.

Megközelítés és keresztezés szabadvezetékkel

16.1.1.

Hatósávban haladás

10

A szabadvezeték elektromágneses tere a hatósávjában elhelyezkedő távközlő létesítményre hatást gyakorol. A hatósáv, a hatás kiszámítása és a szükséges óvintézkedések tekintetében az MSZ 13200-1; -2; az MSZ-17-101-39 és az MSZ 17-203-4 előírásai a mértékadók. 16.1.2.

Megközelítés

16.1.2.1.

Föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítése A föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és a szabadvezeték közötti legkisebb vízszintes távolság általában a 2 m-rel megnövelt oszlopmagasság legyen. A számításba veendő oszlopmagasság a magasabb támszerkezetű rendszer oszlopának a magassága. A legkisebb vízszintes távolságot a kétnemű rendszer egymáshoz legközelebbi szerkezeti részei között kell mérni. Ha az előzőkben előírt távolság nem tartható be és az elektromágneses hatás lehetővé teszi, akkor a szabadvezetékkel való megközelítésnél a keresztezés előírásainak megfelelően kell eljárni és az arra vonatkozó előírásokat kell betartani.

16.1.2.2.

Föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítése

16.1.2.2.1. Villamos vezetőanyagot tartalmazó föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 35 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezeték oszlopának vagy földelésének bármely föld alatti része közötti legkisebb távolság, a talaj fajlagos ellenállásának figyelembevételével, a 11. táblázat szerint legyen.

–––––––––––– 10

Jelenleg a 253/1997.(XII. 20.) Korm.rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK).

44

MSZ 151-1:2000 11. táblázat

A legkisebb távolság: x m

A talaj fajlagos ellenállása: ρ Ωm

Belterület

Külterület

50

5

10

50 ≤ ρ < 500

10

20

500 ≤ ρ < 5000

50

100

50

100 (200*)

<

5000 ≤ ρ

* 200 m abban az esetben, ha a talaj fajlagos ellenállása: ρ > 10000 Ωm A talaj fajlagos ellenállását az MSZ 4851-2 szerinti méréssel kell meghatározni. Amennyiben az 11. táblázatban megadott távolságok nem tarthatók be, a 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték esetében kivételesen megengedett az

x=

IZ ρ × R + RB 2πU m Rf A +1 R ARB

képlet alapján számított megközelítési távolság, ahol: x

a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a hozzá legközelebb eső szabadvezetéki oszlop bármely szerkezeti része közötti legkisebb távolság, m;

IZ

a hibahelyi teljes szubtranziens földrövidzárlati áram,

Rf

a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményhez legközelebbi szabadvezetéki oszlop földelési ellenállása, Ω;

A;

RA; RB a védővezető és az oszlopföldelések alkotta hosszláncrendszer eredő földelési ellenállása, a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményhez legközelebbi szabadvezetéki oszloptól az A és B táppontok felé, Ω;

ρ

a talaj fajlagos ellenállása a vizsgált oszlop környezetében,

Um

a villamos vezetoanyagot tartalmazó távközlő kábelér kábelköpeny közötti vizsgálati feszültsége 50 Hz-en, V.

Ωm;

A villámlás okozta átívelést megakadályozó, a képlet szerint meghatározott távolság kivételes esetben legfeljebb 3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: – a talaj fajlagos ellenállása legfeljebb 500 Ωm, – a villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő kábel jól vezető acél védőműtárgyban vagy legalább 5 mm falvastagságú szigetelő polietilén védőcsőben van elhelyezve, – a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő kábel és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 10 m. 16.1.2.2.2. A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság

belterületen legalább: külterületen legalább:

0,8 m, 3,0 m

legyen. 45

MSZ 151-1:2000 16.1.2.2.3. A földalatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 1<...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság

belterületen legalább: külterületen legalább:

0,8 m, 3,0 m

legyen. 16.1.2.2.3.1. Belterületen kivételesen a csak a távközlő kábel mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 mre csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:

– a távközlő kábelt megközelítő szabadvezetéki oszlopnak saját oszlopföldelője nincs, – a távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve, – a védomutárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlo kábel és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m. Megjegyzés: A 11. táblázat a CCITT K.8 ajánlás 1/K.8 táblázatának figyelembevételével készült, melyben tükrözodik a bel-, illetve külterület sajátossága és a fajlagos talajellenállás értékének differenciált figyelembevétele.

16.1.3.

Keresztezés

16.1.3.1.

Tilos a telepített távközlő berendezést szabadvezetékkel keresztezni.

16.1.3.2.

Föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése

16.1.3.2.1. A föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és a szabadvezeték nyomvonalai által bezárt szög lehetőleg 90° legyen, melytől eltérni 60°-kal szabad. 16.1.3.2.2. Villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt a szabadvezeték mindkét kölcsönös elhelyezkedési helyzet szerint (felül- és alulkeresztezés) keresztezhet. A szabadvezeték részei és a távközlő létesítmény között a 12. táblázatban megadott legkisebb távolságokat kell betartani. 12. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége, U

Legkisebb távolság a szabadvezeték részei és a távközlő létesítmény vezetékei között

oszlopai között

m

m

1 < U ≤ 35

2,25

5,25

35 < U ≤ 120

2,84

5,84

120 < U ≤ 220

3,54

6,54

220 < U ≤ 400

4,80

7,80

kV

Megjegyzés: A 12. táblázatban közölt távolságok a (0,007U+2) (m), illetve a (0,007 U+5) (m) képlet alapján kerültek meghatározásra.

46

MSZ 151-1:2000 16.1.3.2.3. 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt - egészen kivételes esetektől eltekintve - csak felül szabad keresztezni.

Amennyiben a felülkeresztezés nem oldható meg, akkor a szabadvezetéket felül és mindkét oldalán jól földelt, korrózió ellen védett, számítással igazoltan megfelelő szilárdságú, olyan védőszerkezettel kell ellátni, amely a föld feletti távközlő létesítményt - vezetékeinek szakadása esetén - megvédi a szabadvezetékkel való érintkezéstől, illetve veszélyes közelségbe jutástól. 16.1.3.2.4. A felülkeresztezés létesítési előírásai 16.1.3.2.4.1. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményt 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel csak akkor szabad keresztezni, ha a szabadvezeték a keresztező oszlopközben megfelel a 14.3. szakasz szerinti különleges biztonság előírásainak. 16.1.3.2.4.2. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény vezetőinek és oszlopainak üzemszerű távolsága az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték egyetlen szerkezeti részéhez mérve se legyen kisebb a 12. táblázatban megadott távolságoknál 16.1.3.2.4.3. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény és az 1<...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték szerkezeti részei közötti távolság a következő esetek egyikében se legyen kisebb, mint a 13. táblázatban megadott értékek, ha

– állószigetelőkkel szerelt, csupasz vagy burkolt, szabadvezeték esetén a keresztező oszlopköz kettős vagy többszörös szigetelőiből egy eltörik, illetve a burkolt szabadvezeték egy szigetelője eltörik, – függő-, illetve feszítőszigetelőkkel szerelt szabadvezeték esetén a keresztező feszítőközben – a kettős vagy többszörös szigetelőláncból egy eltörik, vagy – egyenlőtlen pótteher lép fel. 13. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége, U

Legkisebb távolság a szabadvezeték részei és a távközlő létesítmény vezetékei között

oszlopai között

m

m

1 < U ≤ 35

1,5

5,0

35 < U ≤ 120

2,0

5,0

120 < U ≤ 220

3,0

6,0

220 < U ≤ 400

4,5

7,5

kV

16.1.3.2.4.4. A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel a 16.1.3.2.4.2. és a 16.1.3.2.4.3. szakasz előírásainak egyidejű betartása mellett akkor is megengedett, ha a keresztező feszítő oszlopköz nem keresztező oszlopközeinek tartóoszlopai egyes állószigetelővel, illetve szigetelőlánccal szereltek és csak a keresztező oszlopköz felel meg legalább a 14.2. szakasz szerinti fokozott biztonság előírásainak.

47

MSZ 151-1:2000 16.1.3.2.5. Ha az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték nem felel meg a 16.1.3.2.4. szakaszban említett előírásoknak, akkor a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld feletti nyomvonalas távközlő létesítményben a keresztezés helyén beiktatott föld alatti kábelszakaszt (kábelzsákot) kell kialakítani.

A beiktatott kábelszakaszt határoló távközlő oszlopokat a szabadvezeték 2 m-rel növelt oszlopdőléstávolságán és a biztonsági övezeten kívül kell elhelyezni. E távolságot úgy kell megállapítani, hogy a szabadvezeték vezetőinek, és/vagy a távközlő vonal vezetékeinek szakadása esetén a távközlő és az erősáramú vezeték érintkezése minden körülmények között kizárt legyen. A távközlő kábelszakasz két végpontján építendő oszlopok között beton, műanyag stb. csövet kell fektetni. A csőbe műanyag burkolatú kábelt kell behúzni. A kábelszakasz végpontjait túlfeszültség-levezetők beiktatásával kell a föld feletti távközlő létesítmény vezetőihez csatlakoztatni. Az alkalmazott túlfeszültség-levezetők feleljenek meg az MSZ 17016 és az MSZ-17-222 előírásainak. 16.1.4.

Föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény keresztezése

16.1.4.1.

Szabadvezeték villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti távközlő létesítményt feszültségszinttől függetlenül - külön óvintézkedés nélkül keresztezhet.

16.1.4.2.

A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a szabadvezeték bármely földalatti része közötti távolság belterületen legalább: külterületen legalább:

0,8 m, 3,0 m

legyen. Belterületen kivételesen a csak a villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő kábel mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: – a távközlő kábelt megközelítő szabadvezetéki oszlopnak saját oszlopföldelője nincs, – a villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve, – a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő kábel és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m. 16.1.4.3.

A különleges biztonság előírásai szerint létesített 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték a villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítményt védelmi intézkedések nélkül keresztezhet.

16.1.4.4.

A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény normális biztonsággal létesített 35 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel történő keresztezésekor a következő feltételek egyikének teljesülnie kell: – A föld alatti távközlő hálózat a szabadvezeték alatt, a nyomvonalak kereszteződési pontjától mindkét irányban a 10 m-rel megnövelt oszlopmagassággal egyező vízszintes távolságon belül olyan műanyag szigetelésű kábel legyen, amelynek végpontjain az MSZ-17-222 előírásainak megfelelő túlfeszültség-levezetők vannak beépítve. A túlfeszültség-levezetok és földeléseik a szabadvezeték szélső vezetőitől olyan távolságra legyenek, hogy a szabadvezeték keresztező oszlopán vagy az oszlop közelében bekövetkező földzárlat következtében fellépő talajpotenciál emelkedése a túlfeszültség-levezetőket ne tudja ellentétes irányban begyújtani. Ezt a távolságot számítással és/vagy méréssel kell meghatározni. A túlfeszültség-levezetők földeléseit a vezetéktől távolodva kell létesíteni. A földelés földelési ellenállását számítással kell meghatározni, de ne legyen nagyobb mint 20 Ω.

48

MSZ 151-1:2000 – A föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény fektetési mélysége a szabadvezeték alatt, a nyomvonalak kereszteződési pontjától mindkét irányban a 10 m-rel megnövelt oszlopmagassággal egyező vízszintes távolságon belül 1,5 m, vagy ennél több legyen. Felette párhuzamosan, tőle legalább 0,5 m-re olyan szívóvezetőt (esetleg többet) kell elhelyezni a szabadvezetéki oszlop magasságának megfelelő távolságig, amelynek földelési ellenállása legfeljebb: R=

2 × 10 4 Ih

Ω

ahol: Ih

a hibahelyi áram,

A

de 5 Ω-nál nem nagyobb. A szívóvezető végső 5 m-es szakaszai a távközlő kábeltól - a kábel felé való átívelés megakadályozása végett - 45°-os szögben távolodjanak el. A távközlő kábel keresztező szakasza a szívóvezetőn 10-10 m-rel túlnyúlóan olyan villamosan szigetelő anyaggal kiöntött U betoncsatornába legyen fektetve, amelyben a villamosan szigetelő anyag a távközlő kábelt minden irányban legalább 30 mm vastagságban körül veszi. A betoncsatorna helyett megengedett a távközlő kábelt ugyanolyan hosszúságban gyárilag készített műanyag-, vagy azzal egyenértéku szigetelőburkolatba, illetve toldás nélküli, legalább 5 mm falvastagságú, a végein vízzáróan tömített polietilén csőbe helyezni. Ha a távközlő kábel műanyag köpenyű, akkor elegendő a szívóvezetők építése. 16.1.4.5.

A normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték a villamos vezetőanyagot tartalmazó földalatti nyomvonalas távközlő létesítményt védelmi intézkedések nélkül keresztezhet.

16.1.4.6.

A villamos vezetőanyagot tartalmazó, föld alatti nyomvonalas távközlő létesítmény és a 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely föld alatti része közötti távolság belterületen legalább:

0,8 m,

külterületen legalább:

3,0 m

legyen. Belterületen kivételesen csak a távközlő kábel mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-re csökkenthető, ha a következo feltételek egyidejűleg teljesülnek: – a távközlő kábelt megközelítő szabadvezetéki oszlopnak saját oszlopföldelője nincs, – a távközlő kábel védőműtárgyban van elhelyezve, – a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlő kábel és a nagyfeszültségű szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m. 16.1.4.7.

A legalább a normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték védelmi berendezés beiktatása nélkül keresztezheti a villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő lég- és falikábelek föld alatti szakaszait.

16.1.4.8.

Villamos vezetőanyagot tartalmazó távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakasza és a legalább a normális biztonság előírásai szerint létesített 1 <...≤ 35 kV névleges feszültségű szabadvezeték bármely föld alatti része közötti távolság belterületen legalább:

0,8 m,

külterületen legalább:

3,0 m

legyen

49

MSZ 151-1:2000 Belterületen kivételesen a csak a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakaszának mechanikai védelmét biztosító távolság 0,3 m-re csökkenthető, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: – a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakaszát megközelítő szabadvezetéki oszlopnak saját oszlopföldelője nincs, – a távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakasza védőműtárgyban van elhelyezve, – a védőműtárgy hossza biztosítja, hogy a védelem nélküli távközlő lég- vagy falikábelek föld alatti szakasza és a szabadvezeték föld alatti része közötti távolság legalább 2,0 m.

16.2.

1 <...≤ ≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsorra szerelt vezetékes távközlő berendezés létesítése.

16.2.1.

A távközlő berendezés felszereléséből származó többlet igénybevételekre az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték tartószerkezeteit ellenőrizni kell.

16.2.2.

Az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezetékkel közös oszlopsoron csak villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetéket szabad létesíteni

16.2.2.1.

A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetéket az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték tartószerkezetén úgy kell elhelyezni, hogy: – az lehetőleg a szabadvezetéki hálózat feszültségmentesítése nélkül felszerelhető legyen; – a távközlő vezeték fém szerelvényei a szabadvezeték feszültség alatt álló vezetők, szerelvények és a földelt tartószerkezet közötti távolságokra előírt távolságoknál kisebb távolságra – az ott megadott feltételek betartása mellett – ne közelítsék meg, de ez a távolság legalább 0,5 m legyen; – a föld feletti magassága ne legyen kisebb, mint a hatályos előírásokban a távközlő vezetékekre előírt érték.

16.2.2.2.

A távközlő vezeték kezelést igénylő kötési helyeit az 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték tartószerkezetén az áramvezetőktől a 14. táblázatban megadott legkisebb távolságok figyelembevételével kell felszerelni. 14. táblázat

A szabadvezeték névleges feszültsége, U

Az áramvezetőktől mért legkisebb távolság

kV

m

1< U ≤ 35

2,0

120

2,3

220

3,3

400

4,3

Megjegyzés: A távközlő vezeték kezelést igénylő kötési helyeit a 1 <...≤ 400 kV névleges feszültségű szabadvezeték tartószerkezetén úgy kell elhelyezni, hogy azokon az MSZ 1585 előírásainak betartása mellett munkát lehessen végezni abban az esetben is, ha a szabadvezeték feszültség alatt van. A 14. táblázat értékeinek betartásával biztosítható, hogy a kezelési helyen végzett tevékenység az MSZ 1585 feszültség közelében végzett munkának minősüljön.

50

MSZ 151-1:2000 16.2.2.3.

A villamos vezetőanyagot nem tartalmazó távközlő vezetékek felerősítéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges, tartószerkezeteken elhelyezett fém szerkezeteket a tartószerkezeten lévő egyéb fém szerkezetekkel, illetve a tartószerkezettel azonos potenciálra kell hozni. Megjegyzés: Festett acélszerkezet esetén az azonos potenciálra hozás érdekében elegendő a felerősítés helyén a festékréteg eltávolítása. Fa és beton tartószerkezetek esetén megfelelő anyagú és keresztmetszetű sodronnyal történő összekötéssel kell az azonos potenciálra hozást biztosítani.

17.

NYOMVONALHOZ KÖTÖTT SZÁLLÍTÓBERENDEZÉS MEGKÖZELÍTÉSE ÉS KERESZTEZÉSE A szabadvezeték a nyomvonalhoz kötött szállítóberendezést lehetőleg 90°-ban keresztezze. Ha a műszaki és gazdasági okok ferde keresztezést tesznek szükségessé, a keresztezés legkisebb szöge: – személyszállításra berendezett szállítóberendezés esetén legalább 30°, – személyszállításra be nem rendezett szállítóberendezés esetén legalább 15° legyen.

17.1.

Vasútvonal és szállítópálya megközelítése és keresztezése

17.1.1.

Vasútvonal megközelítése

17.1.1.1.

Ha a szabadvezeték valamely része (tartószerkezete, vezetője) a vasúti vágány tengelyétől a 7 m-rel, egyéb létesítményétől a 4 m-rel növelt lengőtávolságnál közelebb van, akkor a szabadvezetéket a vasútvonal keresztezésére vonatkozó előírások (lásd a 17.1.2. szakaszt) szerint kell létesíteni.

17.1.1.2.

A 17.1.1.1. szakaszban megadott távolságoknál nagyobb megközelítési távolság esetén külön előírások betartása nem szükséges, kivéve a szabadvezeték fa tartószerkezeteit, amelyeket a gőz- vagy motorvontatású vasútvonal vágányának tengelyétől csak az oszlop föld feletti magasságánál 2 m-rel nagyobb távolságra szabad elhelyezni.

17.1.1.3.

Ha a szabadvezeték valamely szakaszán vasúti berendezést föld alatti kábellel közelít meg, akkor az MSZ 13207 és az MSZ 7552 előírásai érvényesek.

17.1.2.

Vasútvonal keresztezése

17.1.2.1.

Általános előírások

17.1.2.1.1. A vasútkeresztezési feszítőközbe kerülő tartóoszlopokat - a vezetőhúzások nagyságától és az oszlop anyagától függetlenül - rendkívüli terhelésre kell méretezni. 17.1.2.1.2. A vasút keresztezési feszítőköz feszítőoszlopainak méretezésénél a vezetőhúzás 50%-át (lazulás) a kisebb húzófeszültségű oldalon nem kell számításba venni. 17.1.2.1.3. Vasútkeresztezésben kikötött fa- és vasbeton oszlopokat nem szabad alkalmazni.

51

MSZ 151-1:2000 17.1.2.1.4. Vasútkeresztezésben az acéloszlopokat, acélszerkezeteket korrózióvédelemmel kell ellátni (pl. festés, horganyzás). 17.1.2.1.5. Vasúti pálya (töltésbevágás) rézsűjébe tartószerkezetet csak a vasútvonal üzembentartójának előírásai szerint szabad beállítani. 17.1.2.1.6. A vasúti pályatestet keresztező szabadvezetéket úgy kell létesíteni, hogy a pályatest áttekinthetőségét, útátjárónál a pályatestről és a közútról a kilátást ne akadályozza. 17.1.2.1.7. Faoszlop csak telített fából készülhet, és betonlábra, vagy a földfelszín fölé emelkedő betonalapra kell szerelni.

A keresztező feszítőköz oszlopai egyenes vonalban legalább bakoszlopok, 10°-nál nagyobb irányeltérésben gúlaoszlopok vagy más, ácsolt szerkezetek legyenek. Feszítő bakoszlopot úgy kell felállítani, hogy síkja egybeessen a keresztező köz síkjával. 17.1.2.1.8. A 17.1.2.1.1. - 17.1.2.1.5. szakaszok előírásai a nem géperejű vontatású pályák keresztezéseire nem vonatkoznak. 17.1.2.2.

Személyszállításra berendezett vasútvonal

17.1.2.2.1. Személyszállításra berendezett, közforgalmú és korlátolt közforgalmú vasútvonal keresztezését a különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni. 17.1.2.2.2. A szabadvezeték vezetőinek és tartozékainak a vasútvonaltól mért legkisebb távolsága feleljen meg az 15. táblázat erre vonatkozó előírásainak. 17.1.2.2.3. Villamosított vagy villamosításra kijelölt vasútvonal keresztező feszítőközének oszlopai acélból, esetleg vasbetonból készüljenek. 17.1.2.3.

Személyszállításra be nem rendezett vasútvonal

17.1.2.3.1. Személyszállításra be nem rendezett, géperejű vontatású vasútvonalak keresztezését a különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni, a következő könnyítésekkel: 2

– 120 mm -nél nagyobb tényleges keresztmetszetű, ötvözött alumínium vagy acélalumínium vezetők alkalmazása esetén a keresztező feszítőközt a fokozott biztonság (14.2 szakasz) előírásai szerint szabad létesíteni; 2

– 120 mm , vagy annál kisebb tényleges keresztmetszetű vezetők alkalmazása esetén a legnagyobb húzófeszültségre vonatkozó előbbi könnyítést - ha ennek gazdasági előnyei 11 nyilvánvalóak - az illetékes hatóság külön engedélyével szabad alkalmazni. 17.1.2.3.2. A szabadvezeték vezetőinek és tartozékainak a vasútvonaltól mért legkisebb biztonsági távolsága feleljen meg az 15. táblázat előírásainak. 17.1.2.3.3. Villamosított vagy villamosításra kijelölt vasútvonal keresztezése esetén a 17.1.2.4. szakasz előírásait is figyelembe kell venni. 17.1.2.4.

Nem géperejű vontatású vasútvonal Nem géperejű vontatású rendes és keskeny nyomközű vasútvonalak keresztezésére a szilárd burkolatú út keresztezésére vonatkozó előírások (15. fejezet) érvényesek.

———————

11

52

Jelenleg a KHVM Műszaki Fejlesztési Főosztálya

6,5

–

–

–

7

–

–

–

Rendes nyomközű, gőz- vagy motorvontatású

Rendes nyomközű, villamos vontatású

Keskeny nyomközű, gőz- vagy motorvontatású

Keskeny nyomközű, villamos vontatású

3

–

3

–

üzemi állapotban

2,5

–

2,5

–

egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetén

a vasúti erősáramú vezeték feszültség alatt álló vezetői felett 2)

–

1,9

–

–

4) A karok kivételével.

3) A távolságokat az illetékes hatóság (jelenleg a KHVM Műszaki Főosztály) engedélyével szabad csökkenteni.

2) Vasúti erősáramú vezeték alatt itt a munkavezetékeket és azok tápvezetékeit kell érteni.

–

2,4

–

–

egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetén

a pálya űrszelvénye felett

üzemi állapotban

1) A táblázat értékeit 120 kV névleges feszültség felett kV-onként 0,0007 m-rel növelni kell.

egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetén

üzemi állapotban

Személyszállításra berendezett és személyszállításra be nem rendezett vasútvonal jellege

a sínkorona felett

A vezető legkisebb megengedett magassága 1)

2,5

2,5

2,5

2,5

nyugalmi és szél által kilengetett állapotban

2,0

2,0

2,0

2,0

egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmaraterhelés esetén

A vezető legkisebb megengedett távolsága a földelt, feszültség alatt nem álló vasúti létesítménytől (bármely irányban)

4

3

5

5

a vágány tengelyétől (vízszintesen mérve)

2

2

2

2

egyéb vasúti létesítménytől (bármely irányban)

A szabadvezeték tartozékainak (oszlop, alap stb.) legkisebb megengedett távolsága 3), 4)

15. táblázat

MSZ 151-1:2000

53

MSZ 151-1:2000 17.1.3.

Vasútüzemi vezetékek keresztezése

17.1.3.1.

A szabadvezeték tartószerkezetei, ezek alapjai, valamint a létesítésükhöz szükséges alapgödrök a vasúti pályatestben elhelyezett, mechanikailag nem védett, nem távközlési földkábelt 0,8 m-nél jobban nem közelíthetik meg. Ha az ilyen földkábelt mechanikai hatások ellen védőcső (vascső, betoncső, eternitcső) vagy falazott csatorna védi, akkor a megközelítési távolságot 0,4 m-re szabad csökkenteni. A védőcsövek, illetve a csatorna hosszát úgy kell megválasztani, hogy a már nem védett földkábel a szabadvezeték említett részeitől legalább 0,8 m távolságban legyen.

17.1.3.2.

Szabadvezeték vasúti pálya mentén haladó vasútüzemi vezetéket csak felül keresztezhet.

17.1.3.3.

A vasúti pályával együtt keresztezett távközlési (távbeszélő-, távíró-, jelző-) berendezés felett betartandó távolságokra a 16. fejezet előírásai érvényesek. A vasúti pályatest mentén elhelyezett távközlési vezetékek és a szabadvezeték hatósávon belüli együtthaladása esetén figyelembe kell venni az MSZ 13200-1...3 előírásait is.

17.1.4.

Szállítópálya és szállítószalag megközelítése és keresztezése

17.1.4.1.

Szállítópálya és szállítószalag megközelítése

17.1.4.1.1. Erősáramú szabadvezeték szállítópályát (sodronykötélpályát, siklót stb.) 10,0 m-nél jobban általában nem közelíthet meg. Ezt a távolságot a szabadvezeték szélső áramvezetőjének függőleges síkjától kell mérni. A szabadvezeték szél által kilengetett vezetője és a szállítópálya bármely része között legalább 2,5 m-rel növelt lengőtávolságot kell betartani.

Ha a helyi körülmények miatt az erősáramú szabadvezetéket a megadott távolságon belül kell elhelyezni, akkor az erősáramú szabadvezeték vezetőinek magasabban kell lenniük, mint a sodronykötélpálya magassága. 17.1.4.1.2. Személyszállításra berendezett szállítópálya megközelítése esetén a szabadvezetéket a megközelítési szakaszon a különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni. 17.1.4.1.3. Személyszállításra be nem rendezett szállítópálya megközelítése esetén a szabadvezetéket a megközelítési szakaszon a fokozott biztonság (14.2. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni. 17.1.4.2.

Szállítópálya keresztezése

17.1.4.2.1. A 17.1.2. szakasz általános rendelkezései közül a 17.1.2.1.1., a 17.1.2.1.4. szakasz előírásai szállítópályák keresztezéseire is érvényesek.

17.1.2.1.2.

és

a

17.1.4.2.2. A személyszállításra berendezett és be nem rendezett szállítópályák keresztezését a különleges biztonság (14.3. szakasz) előírásai szerint kell létesíteni. 17.1.4.2.3. Erősáramú szabadvezeték szállítópályát (sodronykötélpályát stb.) általában csak felül keresztezhet. Alul kereszteznie csak akkor szabad, ha a helyi adottságok más megoldást nem tesznek lehetővé.

Sodronykötélpálya alulkeresztezése esetén a szabadvezeték fölött olyan védőszerkezetet kell létesíteni, amely a szabadvezetéket megvédi a sodronykötél szakadása esetén a csillék és kötelek ráesésétől. A védőszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy az a sodronykötélpálya fenntartását és karbantartását (pl. a kötélcserét) ne akadályozza. Ha a védőszerkezet fémből van, akkor azt az MSZ 172-2, -3 előírásai szerint érintésvédelemmel kell ellátni. 54

MSZ 151-1:2000 17.1.4.2.4. A szállítóberendezés (sodronykötélpálya stb.) keresztezésénél a szabadvezeték tartószerkezete a pálya űrszelvényét a legkedvezőtlenebb helyzetben is csak legfeljebb 8,0 m-re közelítse meg. 17.1.4.2.5. A szabadvezeték vezetői és a sodronykötélpálya bármely része között mindkettőnek legkedvezőtlenebb viszonylagos helyzetében legalább 2,4 m távolság legyen.

Sikló és szállítószalag esetén ez a távolság a pálya űrszelvényétől számít. 17.1.4.2.6. A szállítópályának a keresztezéssel szomszédos acélszerkezeteit, valamint a sodronykötélpálya vagy a sikló két szomszédos állomásának a kötelekkel érintkezésben lévő acél- vagy egyéb fémszerkezeteit az MSZ 172-2, -3 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni.

17.2.

Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút és trolibuszvonal megközelítése és keresztezése

17.2.1.

Megközelítés Ha a szabadvezeték valamely része (tartószerkezete, vezetője) a közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút vagy trolibuszvonal pályatengelyét az 5 m-rel növelt lengőtávolságnál jobban megközelíti, akkor a szabadvezeték megközelítő szakaszát fokozott biztonsággal (14.2. szakasz) kell létesíteni.

17.2.2.

Keresztezés

17.2.2.1.

Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút vagy trolibusz munkavezetékének keresztezésénél faoszlopra szerelt szabadvezeték esetén a személyszállításra berendezett, villamosított, rendes nyomközű vasútvonalra vonatkozó előírásokat kell betartani. Ha a szabadvezeték a keresztező feszítőközön kívül is acél- vagy előfeszített vasbeton oszlopokra van szerelve, akkor a szilárd burkolatú útra vonatkozó előírásokat (15. fejezet) kell betartani.

17.2.2.2.

A szabadvezeték vezetőinek a pálya mentén haladó erősáramú vezeték felett legkedvezőtlenebb üzemi helyzetükben is legalább 2,0 m, a munkavezeték felett pedig legalább 3,0 m távolságban kell lenniük. Ennek a távolságnak egy szigetelőlánc szakadása vagy egyenlőtlen zúzmara-pótteher fellépése esetén legfeljebb 1,0 m-rel szabad csökkennie. Közúti villamosvasút, helyiérdekű vasút és trolibuszvonal munkavezetéke felett a szigetelt szabadvezeték legalább 1,0 m távolságra legyen.

17.2.2.3.

A szabadvezetéki tartószerkezetek legkisebb távolsága a pálya tengelyétől legalább 4,0 m, a pálya menti egyéb létesítményektől legalább 2,0 m legyen.

—————————

55

MSZ 151-1:2000

A szövegben említett magyar szabványok

MSZ EN 60071:1997

Szigeteléskoordináció. szabályok

MSZ EN 60383-1:1999 MSZ EN 60437:1999

56

*

1.

rész:

Fogalommeghatározások,

elvek,

1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek szigetelői Nagyfeszültségű szigetelők rádiózavar vizsgálata

MSZ IEC 815:1993

Irányelvek szennyezett kiválasztására

MSZ 1:1993

Szabványos villamos feszültségek

MSZ 149-6:1997

Erősáramú vezetéksodronyok. Burkolt szabadvezeték-sodrony

MSZ 151-3:1988

Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok)

MSZ 151-4:1989

Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) alapozása

MSZ 151-8:1983

Erősáramú szabadvezeték. Kisfeszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai

MSZ 172-2:1994

Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések

MSZ 172-3:1973

Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb közvetlenül földelt berendezések

MSZ 263-1:1976

Nagyfeszültségű szigetelők. Szabadvezetéki szigetelők.

MSZ 274-2:1981

Villámvédelem. csoportosítása

MSZ 274-3:1981

Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei

MSZ 274-3:1981/1M:1985

Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei

MSZ 275-1:1984

Erősáramú szabadvezetékek szerelvény. Fogalommeghatározások

MSZ 275-2:1986

Erősáramú szabadvezetékek követelmények

MSZ 448-32:1977

Ivóvízvizsgálat. Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása

MSZ 453:1987

Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára

MSZ 595-2:1994

Építmények tűzvédelme. Építőanyagok osztályozása éghetőség, füstfejlesztő képesség és égve csepegési tulajdonságuk szerint

MSZ 595-3:1986

Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei

MSZ 595-3:1986/1M: 1987

Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei

MSZ 595-3:1986/2M:1989

Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei

MSZ 595-4:1986

Építmények tűzvédelme. Középmagas és magas épületek tűzvédelmi előírásai

MSZ 1585 sorozat

Erősáramú üzemi szabályzat

MSZ 1600 sorozat

Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára

MSZ 1610 sorozat

Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára

Épületek

környezetben

és

egyéb

használható

feszültségű,

építmények

szerelvényei.

szigetelők

villámvédelmi

Általános

műszaki

MSZ 151-1:2000 MSZ 4851-2

Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése

MSZ 7487-2:1980

Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszint alatt

MSZ 7487-3:l980

Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszint felett

MSZ 7552:1962

Vezetékek elrendezése iparvágányok alatt

MSZ 9942:1983

Kamra tűzveszélyes folyadékok számára

MSZ 9943:1994**

Üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) előírásai

MSZ 9999:1988

Úszótetős acéltartály éghető folyadékok számára

MSZ 13200-1:1973

Távközlési összeköttetések védelme nagyfeszültségű hálózat káros hatásai ellen. A befolyásolás fogalmai és megengedett értékei

MSZ 13200-2:1975

Távközlési összeköttetések védelme nagyfeszültségű hálózat káros hatásai ellen. Számítási és mérési módszerek

MSZ 13207-1:1994

Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges feszültségre. A kábelek fektetése

MSZ 13207:3:1995

Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges feszültségre. A terhelhetőség meghatározása

MSZ 13207-4:1979

Erősáramú kábel fektetése. A terhelhetőség számítása

MSZ 15633 sorozat

Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai

MSZ 17016

Vezetékes távközlési összeköttetések védelme légköri túlfeszültségek hatása ellen

MSZ 18095 sorozat

Földalatti berendezések passzív korrózióvédelme

MSZ 20860-1:1986

Villamos karámok. Hálózatról táplált villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei és vizsgálatai

MSZ 20860-2:1986

Villamos karámok. Telepről táplált, hálózatra csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei és vizsgálatai

MSZ 20860-3:1986

Villamos karámok. Telepről táplált, hálózatra nem csatlakoztatható villamos karám áramszolgáltató egységeinek biztonsági követelményei és vizsgálatai

MSZ 20860-4:1987

Villamos karámok. Telepítési és biztonsági előírások

MSZ-09-00.0248:1992

Nagyfeszültségű szabadvezetéki szigetelők villamos méretezése

MSZ-09-00.0287:1986

3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme

fővasúti

vágányok

és

ezekből

kiágazó

MSZ-09-00.0287:1986/1M:1997 3-400 kV-os berendezések túlfeszültségvédelme MSZ-09-00.0316:1991

Alumíniumanyagú szabadban elhelyezett sodronyok megengedhető termikus igénybevételei

MSZ 17-101-39

Távközlési fogalmak. Hálózat és berendezésvédelem.

MSZ-17-203-4

Vezetékes távközlési hálózatok és a kiszolgáló személyzet védelme a villamosított vasútvonalak és nagyfeszültségu hálózat indukáló hatásai ellen. Védelmi intézkedések

MSZ-17-222

Távközlési hálózatok légköri túlfeszültségekkel szembeni védelmére alkalmazott védőeszközök 57

MSZ 151-1:2000

A tárggyal kapcsolatos magyar szabványok

MSZ 17200 sorozat**

Nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítési és keresztezési előírásai. A tárggyal kapcsolatos nemzetközi eloírás

CCITT Recommendation K.8

Separation in the soil between telecommunication cables and earthing system of power facilities (Mar del Plata, 1968; modified at Melbourne, 1988)

A tárggyal kapcsolatos jogszabályok

4/1981.(III.11.) KPM-IpM együttes rendelet a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről Módosította: – 9/1983.(VI.30.) KPM-IpM együttes rendelet – 15/1990.(IV.30.) KÖHÉM rendelet 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről 27/1993.(IX.23.) KHVM rendelet a vízi közlekedés rendjéről 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) 9004/1982. (Közl.Ért.16.) KPM-IpM együttes közlemény a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok) közzétételéről

–––––––––––– ** Előkészületben

A szabvánnyal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. A Szabványügyi Közlöny előfizethető a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR, 1089 Budapest, VIII., Orczy tér 1., telefon: 303-3441, 303-3442; telefax: 303-3440; levélcím: 1900 Budapest, Orczy tér 1.) vagy megvásárolható az MSZT Szabványboltban. A helyesbítő, módosító indítványokat és észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi Testülethez, Budapest, IX., Üllői út 25. (levélcím: Budapest, 9. Pf. 24. 1450, telefax: 456-6892; 456-6884) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, IX., Üllői út 25. (levélcím: Budapest, 9. Pf. 24. 1450). Kiadja: a Magyar Szabványügyi Testület

58