1998. november
MAGYAR SZABVÁNY
MSZ 18150-1
A környezeti zaj vizsgálata és értékelése
Az MSZ 18150-1:1983 helyett
Investigation and rating of the environmental noise
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelez´´ oen alkalmazandónak nyilvánítja. A szabvány alkalmazása el´´ ott gy´´ oz´´ odjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, továbbá hogy kötelez´´ o alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el. E szabvány tárgya: az épületek környezetében, helyiségeiben és bármely emberi tartózkodásra való területen észlelhet´´ o környezeti zaj általános vizsgálati és értékelési módszereinek el´´ oírása a következ´´ o vizsgálati célokra: – a zajterhelési és zajkibocsátási követelményértékek teljesítésének ellen´´ orzése, – a háttérterhelés meghatározása, – a változást megel´´ oz´´ o állapot zajvizsgálata és – egy terület zajállapotának vizsgálata. Nem tárgya a szabványnak a munkahelyi zaj vizsgálata, az akusztikai szempontból különleges rendeltetés´´ u helyiségekben végzend´´ o zajvizsgálat, valamint az infrahangok mérése. E módszer az egyedi zajimpulzusok, illetve az olyan zaj vizsgálatánál, amelynél a zajterhelést dönt´´ oen zajimpulzusok okozzák, csak a legnagyobb A-hangnyomásszint mérésére alkalmas.
ICS 13.140
Hivatkozási szám: MSZ 18150-1:1998
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az 1995. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a nemzeti szabványt – a megjelenés formájától függetlenül – csak a Magyar Szabványügyi Testület engedélyével szabad forgalmazni és terjeszteni.
(17 oldal) Árkategória: J
MSZ 18150-1:1998 El´´ oszó Az 1995. évi XXXIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól új helyzetet teremtett a környezeti zajvédelem területén is. A törvény szellemében újrafogalmazott zajvédelmi szabályozás (jelenleg: javaslat) olyan m´´ uszaki el´´ oírást követel meg, amely tartalmazza mindazon technikai szabályokat, amelyek segítségével a jogszabályi el´´ oírások végrehajthatóvá válnak. A technika fejl´´ odése mellett, amelynek eredményeit egy új szabványnak tartalmaznia kell, ez a szabályozási átalakulás a legf´´ obb oka annak, hogy az MSZ 18150-1:1983 szabványt új, kib´´ ovített alakban jelenik meg. A nemzetközi zajvédelem m´´ uszaki szabályozási dokumentumai közül e szabványéhoz hasonló tárgykörrel az ISO 1996-os sorozat foglalkozik, amelyet MSZ ISO szabványként a magyar m´´ uszaki szabályozás is honosított, és amely ezen szabvány keretszabályozásaként is felfogható. A korábbi MSZ 18150-1:1983-hez képest új elem néhány m´´ uszaki fogalom felvétele (pl. zajeseményszint, statisztikus szintek stb.). Ezek használata a környezeti zajvédelemben ma már általános, ezért helyet követeltek maguknak a szabványban. A szabályozás új elemeinek végrehajthatóságát új eljárások (a háttérterhelés, a változást megel´´ oz´´ o helyzet, illetve egy terület zajhelyzetének vizsgálata) biztosítják, amely szabályait e szabvány részletes el´´ oírásokkal foglalkozó fejezetei tartalmazzák. A szabvány felépítésében a következ´´ o logikát követi: a bevezetés és a fogalommeghatározások után (Bevezetés és 1. fejezet) az általános el´´ oírások következnek (2-4. fejezet), amelyek azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyek alapvet´o´ fontosságúak vagy minden eljárásban szerepelnek. A részletes el´´ oírások (5-8. fejezet) tartalmazzák az egyes eljárásokat, amelyek közül az els´´ o a szabvány korábbi változotaiban is szerepelt, míg a következ´´ o három új. Végül (9. fejezet) a dokumentáció tartalmi követelményei következnek.
2
MSZ 18150-1:1998 Tartalomjegyzék Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1.
Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2. Általános el´oírások. ´ Mér´oberendezés ´ ................................... 6 2.1. A mér´om´´ ´ uszerek megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 2.2. A mér´om´´ ´ uszerek ellen´orzése ´ ......................................... 6 3. 3.1. 3.2. 3.3.
Általános el´´ oírások. A vizsgálat el´´ okészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérési pontok kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mér´omikrofon ´ elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mér´omikrofon ´ védelme a szél hatása ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6 6 6 6
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.
Általános el´´ oírások. A vizsgálati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zajjellemz´ok ´ mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vonatkoztatási id´o, ´ Tv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérési id´o, ´ Tm megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb el´oírások ´ .................................................... A vizsgált zaj LAeq egyenérték´´ u A-hangnyomásszintjének meghatározása . . . . . . A megítélési szint, LAM meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6 6 7 7 7 8 9
5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
Részletes el´´ oírások. Zajvédelmi követelmény meghatározása és teljesítésének ellen´orzésére ´ való zajvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A mérési pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Megítélési id´´ o (TM) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A mérési id´´ o (Tm) megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A vizsgálati eredmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A vizsgálat eredményének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
Részletes el´´ oírások. A háttérterhelés vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérési pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megítélési id´o´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérési id´o´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghatározandó mennyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
11 11 11 11 11
7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.
Részletes el´´ oírások. A változást megel´´ oz´´ o állapot vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . A mérési pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizsgálati id´´ o.................................................... A mérési id´o´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghatározandó mennyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12 12 12 12 12
8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 9.
Részletes el´´ oírások. Egy terület zajállapotának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérési pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Id´otartamok ´ ...................................................... Adatgy´ujtés ´ ...................................................... A vizsgált zajjellemz´´ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vizsgálat eredményeinek közlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13 13 13 13 14 14
Melléklet M1. A Kimp impulzuskorrekció meghatározásának módszere (el´´ oírás) . . . . . . . . . . . . 16 M2. A Kton keskeny sávú korrekció meghatározásának módszere (el´´ oírás) . . . . . . . . 16 M3. Az LA95 95%-os A-hangnyomásszint meghatározásának módszere (tájékoztatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
3
MSZ 18150-1:1998 Bevezetés A szabvány célja olyan általános zajvizsgálati el´´ oírás meghatározása, amely részben önállóan is alkalmazható (például üzemi zajforrásoktól származó zajterhelés vizsgálatára és értékelésére), részben pedig egységes alapját képezi más, a környezeti zajvédelem részterületein alkalmazott, azok különleges igényeit is kielégít´´ o mérési módszereknek (például üzemi zajforrások zajkibocsátása vizsgálatának, közlekedési zajforrásoktól származó zajterhelés vizsgálatának). A szabvány használatát segíti a következ´´ o táblázat: A használandó fejezet A vizsgálat célja
az általános
a részletes
a dokumentálási
követelményekre A zajterhelési és a zajkibocsátási követelményértékek teljesítésének ellen´orzése ´
1., 2., 3., 4.
5.
9.
A háttérterhelés meghatározása
1., 2., 3., 4.
6.
9.
A változást megel´oz´ ´ o´ állapot zajvizsgálata
1., 2., 3., 4.
7.
9.
Egy terület zajállapotának vizsgálata
1., 2., 3., 4.
8.
9.
Az el´oírás ´ megegyezik az MSZ ISO 1996-1, MSZ ISO 1996-2 és az MSZ ISO 1996-3 szabványsorozatban el´´ oírt zajvizsgálati elvekkel és módszerekkel, de ezeken túl olyan kiegészítéseket és konkrét el´´ oírásokat is tartalmaz, melyek lehet´´ ové teszik a zajvédelmi követelmények teljesítésének egységes ellen´´ orzését, valamint a vonatkozó jogszabályokban el´´ oírt zajvizsgálatok elvégzését.
4
MSZ 18150-1:1998 1. Fogalommeghatározások
1.14. Mérési pont: A mikrofon helye a mérés idején.
E szabvány alkalmazásakor a következ´´ o fogalommeghatározások érvényesek.
1.1. A vizsgált zaj egyenérték´´ u A-hangnyomásszintje, LAeq: A mért egyenérték´´ u A-hangnyomásszintnek az alapzaj és a helyiség berendezettsége szerint korrigált értéke.
1.2. A-hangnyomásszint: Az MSZ ISO 1996-1 szerint.
1.3. Alapzaj: Olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési id´´ o alatt nem a vizsgált zajforrás okoz, és zavaró hatása méréstechniailag nem kiküszöbölhet´´ o.
1.15. Mért egyenérték´´ u A-hangnyomásszint, LAeq,mért: A mérési id´´ o végén a zajmér´´ o m´´ uszerr´´ ol leolvasható, vagy a mér´´ orendszerrel rögzített egyenérték´´ u A-hangnyomásszint.
1.16. Napi megítélési szint, LA,24h: Az egyes napszakokra vonatkozó megítélési szintekb´´ ol a napi 24 órára e szabvány szerint számított, ered´´ o A-hangnyomásszint.
1.17. Statisztikai szint: Az MSZ ISO 1996-1 szerint.
1.18. Terc-hangnyomásszint, Lterc: A hangnyo1.4. Állandó zaj: Az MSZ 184-7 szerint. 1.5. Egyenérték´´ u A-hangnyomásszint: Az
másszint értéke egy tercsávban.
1.19. Tercsáv: Az MSZ 11145 szerint
MSZ ISO 1996-1 szerint.
1.6. Hatásterület (közvetlen, közvetett): Jog-
1.20. Változó zaj: Az MSZ 184-7 szerint
szabály szerint.
1.7. Háttérterhelés: A környezeti zajforrás terhelési területén, a forrás m´´ uködése nélkül, de a terhelési követelmény tekintetében vele azonos megítélés alá tartozó forrásoktól származó zajterhelés.
1.8. Legnagyobb A-hangnyomásszint, LAmax: A vizsgált zaj e szabványban el´´ oírt id´´ oállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszintje a mérési id´´ o alatt.
1.9. Legkisebb A-hangnyomásszint, LAmin: A vizsgált zaj e szabványban el´´ oírt id´´ oállandóval mért legkisebb A-hangnyomásszintje a mérési id´´ o alatt.
1.21. Vizsgálati id´´ o: A vizsgálat megkezdése és befejezése közötti id´´ o, beleértve a mérés el´´ okészítésére, az eredmények értékelésére fordított id´´ ot is.
1.22. Vizsgált zaj: Attól a zajforrástól származó zaj, amelyre a vizsgálat irányul.
1.23. Vonatkoztatási id´´ o, Tv: Az az id´´ otartam, amelyre egy egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet, vagy más zajadatot vonatkoztathatunk, figyelembe véve a jellegzetes emberi tevékenységeket és a zajforrás m´´ uködésének változását.
1.24. Zajeseményszint, LAX: Az MSZ ISO 1996-1 1.10. Megítélési szint, LAM: A vizsgált zaj egyen-
szerint.
érték´´ u A-hangnyomásszintjének a zaj impulzustartalma és keskeny sávú összetev´´ oje szerint a vonatkoztatási id´´ ore korrigált értéke.
1.25. Zajmér´´ o: Az MSZ ISO 1996-1 szerinti m´u´ szer vagy mér´´ orendszer.
1.11. Megítélési id´´ o, TM: Jogszabályban el´´ oírt vonatkoztatási id´´ o.
2. Általános el´´ oírások. Mér´´ oberendezés
1.12. Megítélési legnagyobb szint, LAMmax: A vizsgált zaj legnagyobb A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási id´´ o alatt.
2.1. A mér´´ om´´ uszerek megválasztása
1.13. Mérési id´´ o, Tm: Egy folyamatos mérés id´´ o-
A mér´´ om´´ uszereket az MSZ ISO 1996-1 4.1. szakasza szerint kell megválasztani, de a zajmér´´ o, illetve az összetett mér´´ orendszer
tartama.
5
MSZ 18150-1:1998 a) az épületek helyiségeiben végzett méréskor az MSZ 11144 szerinti 1. pontossági osztályú, b) az épületen kívüli méréskor az MSZ 11144 szerinti 1. vagy 2. pontossági osztályú legyen. Megjegyzés: Az 1. és a 2. pontossági osztály követelményei a mikrofonok irányjelleggörbéje tekintetében olyan mértékben különböznek, amelyek zárt térben való méréskor jelent´´ os pontatlansághoz vezethetnek.
2.2. A mér´´ om´´ uszerek ellen´´ orzése A zajmér´´ o(ke)t, illetve az összetett mér´´ orendszer(eke)t – a mikrofonnal együtt – legalább a mérés megkezdése el´´ ott és a mérés befejezését követ´´ oen a gyártó el´´ oírásainak megfelel´´ oen ellen´´ orizni kell.
3. Általános el´´ oírások. A vizsgálat el´´ okészítése
Az id´o´ függvényében állandó zaj egyenérték´u´ A-hangnyomásszintje a zajmér´o´ m´uszerr´ ´ ol ´ vagy közvetlenül leolvasható, vagy szabályos id´oközönként ´ (3-5 másodpercenként) leolvasott legalább 10 érték számtani középértékével adható meg.
4.1.2. A zaj LAmax legnagyobb A-hangnyomásszintjét dB-ben a mérés célja szerinti m´´ uszer-id´o´ állandóval kell mérni. A legnagyobb A-hangnyomásszintet els´´ osorban olyan m´´ uszerrel kell mérni, amely azt rögzíti, de megengedett a mérés a közvetlen kijelzés´´ u m´´ uszer leolvasásával is. Megjegyzés: A kétféle módszer közül a zaj id´obeli ´ változása és az alkalmazott m´uszer-id´ ´ oállandó ´ szerint kell választani. Például: – lassú vagy impulzus-id´oállandóval ´ a kétféle módszer közül bármelyik alkalmazható; – gyors id´oállandóval ´ a legnagyobb A-hangnyomásszintet a m´´ uszer által rögzített értékkel célszer´u´ mérni, különösen akkor, ha a vizsgált zaj szabálytalanul változik és ugyanakkor nem kell azzal számolni, hogy a legnagyobb szintet más forrástól származó zaj okozza,
3.1. A mérési pontok kijelölése
4.1.3. A zaj LAmin legkisebb A-hangnyomásszintjét dB-ben a mérés célja szerinti m´´ uszer-id´oállandó´ val kell mérni.
A mérési pontokat az MSZ ISO 1996-1 5.2. szakasza szerint kell kijelölni, figyelembe véve e szabvány részletes el´´ oírásait is.
A legkisebb A-hangnyomásszint mérése egyaránt elvégezhet´´ o a közvetlen kijelzés´´ u m´´ uszer leolvasásával, vagy olyan m´´ uszerrel, amely azt rögzíti.
3.2. A mér´´ omikrofon elhelyezése A mér´´ omikrofont a mérési pontban a legnagyobb hangérzékelés irányába kell állítani. A mérést végz´´ o személy távolsága a mér´´ omikrofontól legalább 0,5 m legyen.
Megjegyzés: A kétféle módszer közül a zaj id´obeli ´ változása, az alkalmazott m´´ uszer- id´oállandó ´ és a mérés célja szerint kell választani. Például: – az alapzaj LAa szintjének mérésekor (a 4.1.8. szakasz szerint) nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy valóban a mérést zavaró zaj szintjét határozzák meg, ezért ekkor a m´uszer ´ közvetlen leolvasását kell el´onyben ´ részesíteni;
–
3.3. A mér´´ omikrofon védelme a szél hatása ellen Szeles id´´ oben a mér´´ omikrofonon a szél ellen védelmet nyújtó eszköz legyen, és a m´´ uszerkönyv el´´ oírásai szerint kell eljárni. 5 m/s szélsebesség felett nem szabad mérni.
4. Általános el´´ oírások. A vizsgálati eljárás
mintavételezéses méréskor (a 8.3.2. szakasz szerint) a m´u´ szer által rögzített értéket célszer´u´ meghatározni.
4.1.4. A zajesemény LAX zajeseményszintje – vagy az MSZ ISO 1996-1 4.1. szakaszának b) pontja szerinti zajeseményszint-mér´´ ovel mérhet´´ o közvetlenül, – vagy a 4.1.1. szakasz szerint mért LAeq,mért (dB) értékb´´ ol és a hozzá tartozó t (sec) mérési id´´ ob´´ ol a következ´´ o összefüggéssel határozható meg:
LAX = LAeq,mért + 10 lg
4.1. A zajjellemz´´ ok mérése
t t0
(1)
4.1.1. Az LAeq,mért egyenérték´u´ A-hangnyomásszintet dB-ben, az MSZ ISO 1996-1 5.4. szakasza szerint kell mérni.
ahol
Megjegyzés: Az egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet a zaj jellegét´ol ´ függetlenül általában integráló zajmér´´ o m´´ uszerrel vagy más, ennek megfelel´´ o átlagolást végz´´ o mér´´ om´´ uszerrel kell mérni.
4.1.5. A zaj A-hangnyomásszintjének statisztikai szintjét (LAN%) a m´uszer ´ gyors (F) id´´ oállandójával kell mérni.
6
to = 1 s.
MSZ 18150-1:1998 4.1.6. A terc-hangnyomásszinteket az adott tercsávban általában integráló vagy ennek megfelel´´ o átlagolást végz´´ o m´´ uszerrel kell mérni. Állandó terc-hangnyomásszint esetén, a m´´ uszer közvetlen leolvasásával is elvégezhet´´ o. 4.1.7. A zajjellemz´ok ´ mérésekor arra kell törekedni, hogy a vizsgált forrás zaja mellett más zaj ne befolyásolja a mérési eredményt. A mérést zavaró zaj (alapzaj) szintje legalább 10 dB-lel kisebb legyen a vizsgált zaj szintjénél. Abban az esetben, ha számottev´´ o alapzaj csak a vizsgálati id´´ o egy részében hat, akkor a vizsgált zajforrás mérését az alapzaj szüneteiben kell elvégezni.
id´´ okb´´ ol a megítélési id´´ o összeállítható legyen. 4.2.2. A vonatkoztatási id´ot, ´ ha a zaj impulzusos vagy keskeny sávú jellege megváltozik, részid´´ okre kell bontani úgy, hogy egy-egy részid´on ´ belül az impulzusos, illetve a keskeny sávú jelleg egy-egy részid´´ on belül állandó legyen. 4.2.3. A vonatkoztatási id´´ o felbontható olyan részid´´ okre is, amelyeken belül a zaj az id´o´ függvényében statisztikusan azonos jelleggel változik vagy az id´´ o függvényében állandó, de az egyenérték´u´ A-hangnyomásszintek lényegesen eltér´oek. ´
Abban az esetben, ha a fentiek egyike sem lehetséges, akkor a mért értékeket a 4.1.8. szakasz szerint meghatározott alapzaj miatt korrigálni kell (alapzaj-korrekció).
Megjegyzés: A vonatkoztatási id´o´ részid´okre ´ történ´o´ bontása esetén a mérési eredményeket minden egyes részid´ore ´ külön-külön meg kell határozni.
4.1.8. Az alapzajt a mérési pontban, a vizsgált zajforrás kiiktatása után, vagy olyan id´´ oszakban kell mérni, amelyben a zajforrás nem m´´ uködik és az alapzaj azonos a mérést zavaró, nem a vizsgált zajforrástól származó zajjal.
4.3. A mérési id´´ o, Tm megválasztása
Ha a vizsgált zajforrás kiiktatása nem lehetséges, akkor az alapzaj mérését olyan helyen lehet elvégezni, ahol a vizsgált zajforrás zaja nem észlelhet´´ o, és az alapzaj feltételezhet´´ oen azonos a mérési ponton fellép´´ o alapzajjal. Általában az alapzaj LAa legkisebb A-hangnyomásszintjét kell mérni a m´´ uszer lassú (S) id´´ oállandójával a 4.1.3. szakasz szerint. Ha a vizsgált zajforrás mérése (a zaj változó jellege miatt) hosszabb mérési id´´ ot igényel és az alapzaj szabálytalanul változik, illetve a zajforrás mérését nem lehet az alapzaj szüneteiben elvégezni, akkor u A-hangnyomásszintaz alapzaj LAaeq egyenérték´´ jét kell mérni a 4.1.1. szakasz szerint.
A mérési id´´ ot általában az MSZ ISO 1996-2 5.4. szakasza szerint kell megválasztani, de a) a mérési id´´ oket és a mérések számát általában úgy kell megválasztani, hogy a mért zajadatok a vonatkoztatási id´´ ore, részid´´ ore jellemz´´ ok legyenek; b) az id´´ o függvényében szabálytalanul változó zajok egyenérték´´ u A-hangnyomásszintjének mérésekor egy-egy mérés id´´ otartama ne legyen rövidebb, mint 10 perc; c) a hosszú idej´´ u vizsgálat során a mérést folyamatosan vagy szakaszosan lehet elvégezni. Az utóbbi esetben az egyes mérések id´´ otartamát és a mérések s´´ ur´´ uségét célszer´´ u el´´ ozetes tájékozódó mérések alapján megválasztani.
Megjegyzések: 1. A zajeseményszint mérésekor megengedett az alapzaj „zajeseményszintjének” meghatározása ugyanolyan módszerrel, mint a forrás zajeseményszintjének mérése volt. Ekkor ügyelni kell arra, hogy az integrálási id´ot ´ az alapzaj mérésekor a forrás zajeseményszintje mérésénél alkalmazottal azonosra kell választani. 2. A forrás terc-hangnyomásszintjének meghatározásához az alapzaj terc-hangnyomásszintjét is mérni kell.
4.2. A vonatkoztatási id´´ o, Tv 4.2.1. A vonatkoztatási id´ot ´ általában az MSZ ISO 1996-2 5.4. szakasza szerint kell kiválasztani, de a) a vonatkoztatási id´´ o ne legyen hosszabb, mint 24 óra, b) a zajvédelmi követelményértékek ellen´´ orzésére való vizsgálatkor a vonatkoztatási
4.4. Egyéb el´´ oírások 4.4.1. A mérés idején a vizsgált zajforrás üzemszer´´ uen m´´ uködjön, és a mérési eredményt befolyásoló egyéb helyszíni körülmények a szokásosak legyenek. 4.4.2. A mérési id´´ o alatt a mér´´ omikrofon 5 m-es környezetében, illetve a vizsgált helyiségben a mérést végz´´ o személyen kívül mások lehet´´ oleg ne tartózkodjanak. 4.4.3. A mérési id´´ o alatt a mérési pont környezetében nem szabad olyan zajt kelteni, ami nem tárgya a vizsgálatnak. A nem kiküszöbölhet´o´ vagy a természeti zajokat alapzajként kell figyelembe venni. 7
MSZ 18150-1:1998 4.4.4. A mérést nem szabad olyan meteorológiai körülmények között elvégezni, melyek a szokásos akusztikai környezetet számottev´´ oen megváltoztatják. Ez alól kivételt jelenthet az, ha a mérés célja éppen az ilyen körülmények közötti zajterhelés meghatározása. 4.4.5. Épületen belül a mérést a rendeltetésszer´´ u állapotnak megfelel´´ oen berendezett helyiségben kell elvégezni. A mérés kivételes esetekben berendezetlen helyiségben is elvégezhet´´ o, ezt a tényt azonban a mérési jegyz´okönyvben ´ rögzíteni kell, és alkalmazni kell a 4.5.4. szakasz szerinti Kb korrekciót. 4.4.6. Épületen belüli mérés esetén a vizsgált helyiség és az ezzel szomszédos olyan helyiségek homlokzati nyílászáróit, melyek a vizsgált helyiségb´´ ol ajtóval nyílnak vagy a vizsgált helyiséggel közös légter´´ uek, csukva kell tartani. Ugyancsak csukva kell tartani a vizsgált helyiség ajtaját, lakásban történ´´ o vizsgálat esetén a lakás bejárati ajtaját is. Megjegyzés: Ha a vizsgált védend´´ o egységben (például: lakásban) a bels´o´ ajtókat leszerelték, vagy a helyiségek között nem is építettek be ajtókat, vagy a vizsgált helyiség bels´´ o ajtaját állandóan nyitva tartják, a mérés elvégezhet´´ o ilyen körülmények között is, azonban ezt a tényt a mérési jegyz´´ okönyvben a lakó nyilatkozatával rögzíteni kell.
4.5. A vizsgált zaj LAeq egyenérték´´ u A-hangnyomásszintjének meghatározása 4.5.1. A z LAeq,mért egyenérték´´ u A-hangnyomásszintb´ol ´ a vizsgált zaj LAeq egyenérték´´ u A-hangnyomásszintjét az alapzaj-korrekció és (ha szükséges) a berendezetlen helyiség miatti korrekció alkalmazásával kell meghatározni, a következ´´ o összefüggéssel:
LAeq = LAeq,mért + Ka + Kb
Megjegyzés: Ha a ∆LA különbség kisebb, mint 3 dB, akkor a vizsgált zajforrástól származó zaj egyenérték´u´ A-hangnyomásszintje az alapzajtól függetlenül nem határozható meg. Ebben az esetben a Ka korrekció nem alkalmazható, és a vizsgálati eredmény nem határozható meg. Ilyenkor azt lehet kijelenteni, hogy a vizsgált zaj egyenérték´u´ A-hangnyomásszintje kisebb az alapzaj A-hangnyomásszintjénél.
4.5.3. A vizsgált zaj LAX zajeseményszintjének, vagy terc-hangnyomásszintjének meghatározásánál is a 4.5.2. szakasz szerint kell az alapzaj-korrekciót alkalmazni. Megjegyzés: Ezekben az esetekben az egyes mennyiségek a megfelel´o´ zajeseményszintet vagy terc-hangnyomásszintet jelentik.
4.5.4. Épületek berendezetlen helyiségeiben végzett méréskor a Kb berendezetlen helyiség miatti korrekciót kell alkalmazni a következ´´ o összefüggés szerint:
Kb = 10 lg
Ka az alapzaj-korrekció a 4.5.2. szakasz szerint. Kb a berendezetlen helyiség miatti korrekció a 4.5.4. szakasz szerint 4.5.2. A Ka alapzaj-korrekciót a következ´´ o összefüggéssel kell meghatározni.
A A0
(5)
ahol
A
a berendezetlen helyiség egyenérték´´ u elnyelési felülete m2-ben, az MSZ EN 20354 szerint 500 Hz-en,
A0 a vonatkoztatási egyenérték´´ u elnyelési felület m2-ben, melynek értéke V (m3) térfogatú lakószoba vagy hasonló funkciójú helyiségnél: A0 = 0,326 V, V (m3) térfogatú tanterem, el´´ oadóterem, vagy hasonló funkciójú helyiségnél:
(2)
ahol
Ka = 10 lg 1 − 10−0,1∆LA
Ha az alapzajt a 4.1.8. szakasz szerinti LAaeq mennyiséggel határozták meg, a (4) összefüggésbe LAa helyett LAaeq írandó.
A0 = 0,163 V. 4.5.5. Ha a vonatkoztatási id´´ on belül k darab, ti id´´ otartamú mérést végeztek és a zaj jellege a vonatkoztatási id´oben ´ azonos marad, a vonatkoztatási id´ore ´ érvényes LAeq egyenérték´u´ A-hangnyomásszintet a mérésenként, a 4.5.1. szakasz szerint meghatározott LAeq,i egyenérték´u´ A-hangnyomásszintekb´´ ol a következ´´ o összefüggéssel kell számítani. k 1 0,1LAeqi LAeq = 10 lg t 10 ∑ i Tm i = 1
(3) ahol
ahol
k
∆LA = LAeq,mért − LAa
(4)
Tm a teljes mérési id´´ o, azaz Tm = ∑ ti i= 1
8
(6)
MSZ 18150-1:1998 4.6. A megítélési szint, LAM meghatározása 4.6.1. Az LAM megítélési szintet a mérési eredményekb´´ ol a következ´´ ok szerint kell meghatározni: a) Ha a vonatkoztatási id´´ ot nem bontották részid´´ okre, akkor
LAM = LAeq + Kimp + Kton
(7)
ahol:
LAeq a vizsgált zaj egyenérték´´ u A-hangnyomásszintje a vonatkoztatási id´´ ore, a 4.5. szakasz szerint, Kimp impulzuskorrekció az M1. szerint,
5. Részletes el´´ oírások. Zajvédelmi követelmény meghatározása és teljesítésének ellen´´ orzésére való zajvizsgálat 5.1. A mérési pontok 5.1.1. A mérési pontokat azokban a védend´o´ helyiségekben, illetve azokon a védend´o´ területeken kell kijelölni, ahol zajvédelmi követelménynek kell teljesülni. 5.1.2. Épületek helyiségeiben a mérési pontokat a helyiség padlószintje felett 1,2 m magasságban és a helyiség falaitól vagy más nagy visszaver´´ o felülett´´ ol legalább 1 m-re kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a mérési pont eltér´o´ elhelyezését a mérési jegyz´´ okönyvben indokolni kell. Ha a vizsgálat a helyiségbe a küls´´ o térb´ol ´ behatoló zajra irányul, a mérési pont távolsága az ablaktól ne legyen kisebb, mint 1,5 m.
Kton keskenysávú korrekció az M2. szerint. Ha a vonatkoztatási id´´ ot n darab Tv,j részid´´ ore bontották, akkor az egyes részid´´ okre vonatkoztatott LAM,j részmegítélési szinteket az a) szerint kell meghatározni és ezekb´´ ol a vonatkoztatási id´´ ore érvényes LAM megítélési szintet a következ´´ o összefüggéssel kell számolni.
b)
n 1 0,1LAMj LAM = 10 lg T 10 ∑ v,j Tv j = 1
(8)
ahol
Tv
a vonatkoztatási id´´ o, Tv = Σ tvj
c) Ha a vonatkoztatási id´´ on belül több különböz´´ o forrás meghatározott ideig m´´ uködik (függetlenül az esetleges egyidej´´ uségt´´ ol) és az ezekt´´ ol származó zaj LAM,k megítélési szintjét a tk m´uködési ´ id´´ okre külön-külön határozták meg, akkor a vonatkoztatási id´´ ore érvényes ered´´ o megítélési szintet a (8) összefüggéssel kell számítani úgy, hogy Tv,j helyett tk-t, az LAM,j helyett LAM,k-t kell venni. Megjegyzés: Ebben az esetben a Σ tk nagyobb lehet a Tv vonatkoztatási id´´ onél.
4.6.2. A megítélési szint értékét az 1 tizedesjegyre kerekített mérési és számítási részeredményekb´´ ol kell számítani, és egész számra kerekítve kell megadni.
Megjegyzés: A vizsgált helyiségben általában több ponton célszer´u´ a mérést elvégezni, és a vizsgálat során, az el´oz´ ´ oekben ´ megadott feltételek között meg kell keresni a legnagyobb vizsgálati eredményt adó pontot.
5.1.3. Küls´´ o téren a mérési pontokat a következ´o´ képpen kell elhelyezni: a) a zajtól védend´´ o épületet ér´´ o zajterhelés vizsgálatakor a terepszint felett, illetve az egyes emeletek padlószintje felett 1,5 m magasságban, aa) általában a védend´´ o homlokzat nyílászárója el´´ ott 2 m-re, ab) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, e távolság zajforrástól számított 2/3 részén, de a nyílászáró el´´ ott legalább 1 m-re, ac) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaver´´ o felület van, a nyílászáró és e felület közötti távolság felez´´ opontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ad) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, a nyílászáró felületén, testhangszigetelve; b) zajtól védend´´ o területet ér´´ o zajterhelés vizsgálatánál a terepszint felett 1,5 m magasságban. Megjegyzés: Az aa), az ab) és az ac) esetekben, ha a védend´o´ helyiség nyílászárója balkonra nyílik, a távolságokat az épület küls´o´ homlokzati síkjától kell számítani.
9
MSZ 18150-1:1998 5.2. Megítélési id´´ o (TM) A megítélési id´´ ot a vizsgált zajforrásra jogszabályban meghatározott zajvédelmi követelmény érvényességi id´´ otartama szerint kell felvenni. Jogszabály hiányában a megítélési id´´ o a közlekedést´´ ol ered´´ o zajok vizsgálatánál nappal: a 6.00 és 22.00 közötti 16 óra (57 600 s), éjjel:
a 22.00 és 6.00 óra közötti 8 óra (28 800 s),
egyéb zajok vizsgálatánál nappal: a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos 8 óra (28 800 s), éjjel:
a legnagyobb megítélési szintet adó folyamatos fél óra (1 800 s).
ítélési id´´ ore megállapított LAM megítélési szint és (ha szükséges) az LAMmax megítélési legnagyobb szint. 5.4.2. Az LAM megítélési szintet a 4.6. szakasz szerint kell meghatározni úgy, hogy a vonatkoztatási id´ot ´ a megítélési id´´ ovel azonosnak kell felvenni. 5.4.3. Az LAMmax megítélési legnagyobb szint a m´´ uszer gyors (F) id´´ oállandójával, a 4.1.2. szakasz szerint, a megítélési id´´ oben mért LAmax értékek közül a legnagyobb érték. 5.4.4. Ha a vizsgálat zajforrás zajkibocsátási követelményének ellen´´ orzésére történik, a vizsgálat eredményeként a 5.4.2. szakasz szerint meghatározott megítélési szint jele: LAK.
5.3. A mérési id´´ o (Tm) megválasztása
5.5. A vizsgálat eredményének értékelése
5.3.1. A mérési id´´ ot elvileg a megítélési id´´ ovel, illetve részid´´ okkel azonosnak kell választani.
5.5.1. A zajterhelési követelményértékkel az LAM megítélési szintet, a zajkibocsátási követelményértékkel a zajkibocsátásra jellemz´´ o LAK megítélési szintet, a legnagyobb szintet korlátozó követelményértékkel pedig az LAMmax megítélési legnagyobb szintet kell összehasonlítani.
5.3.2. A megítélési id´´ onél, illetve részid´´ onél rövidebb mérési id´ot ´ is lehet választani a 4.3. szakasz szerint.
5.4. A vizsgálati eredmény 5.4.1. A zajterhelési követelmény teljesítésének ellen´´ orzésére való zajvizsgálat eredménye a meg-
10
5.5.2. A zajterhelési, illetve zajkibocsátási követelményértékkel (zajvédelmi követelményértékkel) való összehasonlítást a 2. táblázat szerint kell elvégezni.
MSZ 18150-1:1998 2. táblázat
A vizsgálati körülmények
A mérési pont zajforrástól mért távolsága1) nem nagyobb 100 m-nél
A mérési pont zajforrástól mért távolsága1) nagyobb 100 m-nél
A vizsgálati eredmény (E) és a zajvédelmi követelményérték (K) összefüggése
A zajterhelés, illetve a zajkibocsátás a követelményértéknek
E≤K
megfelel
E>K
nem felel meg
E < K–1
megfelel
E > K+1
nem felel meg
A túllépés mértéke
– E–K – E–K 2)
K–1 ≤ E ≤ K+1
nem min´´ osíthet´´ o
–
E2átl < K
megfelel
–
E2átl > K
nem felel meg
E2átl – K 3)
E2átl = K
nem min´´ osíthet´´ o
–
E3átl ≤ K
megfelel
–
E3átl > K
nem felel meg
E3átl – K
Megjegyzések: 1) A távolságot a zajterhelést vagy zajkibocsátást meghatározó zajforrástól kell mérni. Ha ennek pontos helyét nem lehet meghatározni (pl. több zajforrást magába foglaló üzemi zajforrás), akkor a mérési pont távolságát a zajforrást magába foglaló létesítmény telekhatárától lehet mérni. 2) Újabb vizsgálatot kell végezni, és a két vizsgálati eredmény átlagát (E2átl) kell számolni. 3) Újabb vizsgálatot kell végezni, és a három vizsgálati eredmény átlagát (E3átl) kell számolni.
6. Részletes el´´ oírások. A háttérterhelés vizsgálata A háttérterhelés vizsgálatának célja: valamely zajforrás (a továbbiakban: új zajforrás) létesítésével kapcsolatban az új zajforrás nélküli követelményérték el´´ oírásához a zajterhelés meghatározása. Egy új zajforrás környezeti hatása tekintetében háttérterhelésnek a tervezett zajforrással azonos típusú zajforrásoktól származó együttes zajterhelést kell érteni.
6.4. Meghatározandó mennyiség 6.4.1. Új üzemi zajforrás esetén a háttérterhelés LAH,üzem szintjét az a) vagy b) bekezdés szerint kell meghatározni. a) Ha a 6.1. szakasz szerint kijelölt mérési pontokon más üzemi zajforrás vagy zajforrások hatása is észlelhet´´ o, a háttérterhelés értéke megegyezik ezen n darab üzemi zajforrástól származó, együttes zajterhelés 4.6. szakasz szerint meghatározott LAM,üzem megítélési szintjével, azaz
6.1. A mérési pontok A mérési pontokat a 5.1. szakasz szerint, abban a védend´´ o helyiségben vagy azon a védend´´ o területen kell kijelölni, ahol a tervezett zajforrás hatását a kés´´ obbiekben meg kell ítélni.
LAH,üzem = LAM,üzem és n LAM,üzem = 10 lg ∑100,1LAM,i i=1
6.2. A megítélési id´´ o Megegyezik az új zajforrástól származó zajterhelés megítélési idejével, a 5.2. szakasz szerint.
6.3. A mérési id´´ o Az 5.3. szakasz szerint.
(9)
(10)
ahol
LAM,i
az i-edik üzemi zajforrástól származó zaj megítélési szintje.
Megjegyzés: Több üzemi zajforrás esetén megengedett, hogy az ezekt´ol ´ származó zaj megítélési szintjét az együttes m´uködés ´ közben történ´o´ méréssel határozzák meg, ha a zajforrások
11
MSZ 18150-1:1998 m´uködési ´ körülményei vagy a zaj jellege nem teszi szükségessé a külön-külön való mérést.
b) Ha a 6.1. szakasz szerint kijelölt mérési pontokon más üzemi zajforrás hatása nem észlelhet´o, ´ akkor a háttérterhelés a 4.1.5. szakasz szerint mért LA95 95%-os A-hangnyomásszint. Az LA95 meghatározható a teljes megítélési id´´ oben folyamatos méréssel vagy több, rövidebb idej´´ u méréssel, az M3. szerint. 6.4.2. Új közlekedési zajforrás esetén a háttérterhelés LAH,közl szintjét az a) vagy b) bekezdés szerint kell meghatározni. a) Ha a 6.1. szakasz szerint kijelölt mérési pontokon más közlekedési zajforrás vagy zajforrások hatása is észlelhet´´ o, akkor a háttérterhelés értéke megegyezik ezen közlekedési zajforrásoktól származó együttes zajterhelés LAM,közl megítélési szintjével. Több, különböz´´ o jelleg´´ u (közúti, vasúti, repülési) közlekedési zajforrás esetén ezeket külön-külön mérve és zajforrásonként az MSZ-13-183-1, az MSZ-13-183-2, az MSZ-13-183-3 és az MSZ-13-183-4 szerint megállapított mértékadó A-hangnyomásszinteket a (10) összefüggéshez hasonlóan összesítve kell az LAM,közl értékét meghatározni. b) Ha a 6.1. szakasz szerint kijelölt mérési pontokon más közlekedési zajforrás hatása nem észlelhet´´ o vagy az egyéb zajok mellett ez önmagában nem vizsgálható, akkor a háttérterhelés a 4.1.1. szakasz szerint meghatározott LAeq,mért egyenérték´´ u A-hangnyomásszint.
7. Részletes el´´ oírások. A változást megel´´ oz´´ o állapot vizsgálata A vizsgálat célja valamely zajforrás (vagy több zajforrás), illetve védend´´ o terület, épület létesítését megel´´ oz´´ oen, a fennálló (meglév´´ o) zajállapot (alapállapot) meghatározása, amely alapján megállapítható lesz, hogy a tervezett beruházás megvalósítása vagy a területfelhasználás módosulása (továbbiakban: változás) a környezet zajterhelésében, illetve annak megítélésében milyen eltérést okoz.
7.1. A mérési pontok 7.1.1. A mérési pontokat a vizsgált területen ott kell kijelölni, ahol a változás hatása majd észlelhet´´ o lesz, illetve ahol új, a korábbitól eltér´´ o védelmi igény jelentkezik. 12
Törekedni kell a mérési pontoknak olyan helyen való kijelölésére, ahol az akusztikai körülmények a változás után várhatóan nem módosulnak. Célszer´´ u a méréseket olyan pontokban is elvégezni, ahol a vizsgált területen el´´ oforduló zajforrások zaja azonosítható. 7.1.2. Hatásvizsgálatoknál a közvetlen és (szükség esetén) a közvetett hatásterületen is el kell végezni a méréseket. 7.1.3. Ha a változás után a követelmények teljesítését is ellen´orizni ´ kell, akkor a mérési pontok kijelölését a 5.1. szakasz szerint kell elvégezni.
7.2. A vizsgálati id´´ o 7.2.1. A vizsgálati id´´ ot olyan hosszúra kell választani, amely alatt a mérési ponton a vizsgálati eredményt meghatározó mennyiség id´´ obeli változása jellemezhet´´ o. 7.2.2. A vizsgálati id´´ on belül vonatkoztatási id´oket ´ lehet meghatározni a 4.2. szakasz szerint. 7.2.3. A vonatkoztatási id´´ oket úgy kell megválasztani, hogy azokból szükség esetén a zajforrásra érvényes megítélési id´´ o (5.2. szakasz) összeállítható legyen. Megjegyzés: A zaj id´obeli ´ lefolyásának jellemzéséhez – ha egyéb okok ett´ol ´ eltér´o´ részid´okre ´ való bontást nem tesznek szükségessé (pl. 4.2.2. szakasz) – célszer´´ u a vizsgálati eredményt meghatározó mennyiségeket a vonatkoztatási id´oben ´ rövidebb, legfeljebb 30 perces id´oszakaszokra ´ megadni.
7.3. A mérési id´´ o A mérési id´´ ot a 4.3. szakasz szerint kell megválasztani. Megjegyzés: A zaj id´obeli ´ változásának jellemzéséhez célszer´u´ az egymást követ´o´ méréseket szabályos id´oszakaszokban ´ elvégezni. Az egyes mérések id´otartamát ´ úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálati eredményt meghatározó mennyiségeket legfeljebb 30 perces id´oszakaszokra ´ meg lehessen adni.
7.4. Meghatározandó mennyiségek 7.4.1. A mérés során, minden egyes mérési id´´ ore meg kell határozni a vizsgált zajra jellemz´o´ LAeq egyenérték´´ u A-hangnyomásszintet a 4.5. szakasz szerint. Megjegyzés: Ha a mérési ponton többféle zajforrás hatása érvényesül, és nem lehet az egyes zajforrások vizsgálatánál értelmezett egyenérték´u´ A-hangnyomásszintet meghatározni, akkor megengedett az LAeq,mért értékek megadása, de ezt a tényt a mérésr´ol ´ készített jegyz´okönyvben ´ rögzíteni kell.
MSZ 18150-1:1998 7.4.2. Ha a vizsgálat egy meghatározott zajforrás létesítését el´ozi ´ meg, akkor meg kell adni a háttérterhelés mértékét a 6. szakasz szerint. 7.4.3. A vizsgálat céljától függ´´ oen további meghatározandó mennyiségek: – az LAmax legnagyobb A-hangnyomásszint (4.1.2. szakasz), gyors (F) id´oállandóval ´ mérve, – az LAmin legkisebb A-hangnyomásszint (4.1.3. szakasz), gyors (F) id´oállandóval ´ mérve, – az LA95 95%-os szint és bármely, a zaj jellemzésére alkalmas százalékos szint (4.1.5. szakasz), – a Kimp korrekció meghatározására való mennyiségek (ha szükséges), – a Kton korrekció meghatározására való mennyiségek (ha szükséges). 7.4.4. A mérési eredményekb´´ ol, a változás jellegének megfelel´´ oen, a következ´´ o vizsgálati eredményeket kell meghatározni: a) ha a változás egy vagy több új zajforrás tervezett telepítése, úgy az ezekkel azonos típusú zajforrásoktól származó zajterhelés LAM megítélési szintjét a vonatkoztatási id´´ okre, illetve a megítélési id´´ ore, továbbá a 6. szakasz szerinti háttérterhelés értékét, b) ha a változás a területfelhasználás módosulása, vagy új védend´´ o épület létesítése, úgy a védend´´ o területen a különböz´´ o zajforrástípusoktól származó zajterhelés LAM megítélési szintjeit a vonatkoztatási id´´ okre, illetve a megítélési id´´ okre. 7.4.5. Ha a tervezett változás után a követelmények a legnagyobb A-hangnyomásszintre is vonatkoznak, akkor meg kell adni az LAMmax értékeit is a 5.4.3. szakasz szerint. 7.4.6. A zaj id´´ obeli lefolyását a vizsgált zaj egyenérték´´ u A-hangnyomásszintjének változásával kell jellemezni a 7.4.1. szakasz megjegyzése figyelembevételével, de ezen kívül a 7.4.3. szakasz szerinti jellemz´´ ok, vagy ezek bármelyikének id´´ obeli változása is megadható.
8. Részletes el´´ oírások. Egy terület zajállapotának vizsgálata Az ebben a fejezetben meghatározott fogalmak és eljárások olyan vizsgálatok módszerének elemei, amelyek egy adott terület, település egésze vagy része zajállapotának jellemzése céljából készülnek. Eredményük általános helyzetjelentéshez, területfelhasználáshoz, a zajállapot hosszú idej´´ u elemzéséhez vagy más célra (pl. döntés-el´´ okészítéshez, településfejlesztéshez) használhatók fel.
8.1. Mérési pontok 8.1.1. A mérési pontokat az MSZ ISO 1996-2 5.3. szakasza szerint és a vizsgálat céljának megfelel´´ oen e szabvány 8.1.2., 8.1.3. és 8.1.4. szakasza szerint kell kiválasztani. A mérési pontok kiválasztásának módszerét rögzíteni, a mérési pontok elrendezését dokumentálni és lehet´´ oleg térképen ábrázolni kell. 8.1.2. Hálós elrendezéshez a mérési pontok helyét az MSZ ISO 1996-2 5.3.1. a) és 5.3.3. szakasza szerint kell kijelölni. A mérési pontok talajszint feletti magassága lehet´´ oleg ugyanakkora (pl. 1,5 m) legyen. Ha szükséges, akkor a hálót három dimenzióban is lehet értelmezni. Ha egy rácspont a területen kívülre esik, vagy abban más okból (pl. épület belsejébe esik, vagy bármely akadály miatt) a mérés nem lehetséges, akkor ez a pont kis mértékben, a felbontás 10%-áig eltolható, vagy a vizsgálatból kihagyható. Megjegyzés: Felbontásnak nevezzük a hálós elrendezés két szomszédos pontjának távolságát.
8.1.3. Azonos terhelés´´ u részterületek kiválasztása esetén a mérési pontok helyét az MSZ ISO 1996-2 5.3.1. b) és 5.3.4. szakasza szerint kell kijelölni. 8.1.4. A források jellemzésére a mérési pontok helyét az MSZ ISO 1996-2 5.3.1. c) és 5.3.5. szakasza szerint kell kijelölni.
8.2. Id´´ otartamok A vizsgálati id´´ ot az MSZ ISO 1996-2 5.4. szakasza szerinti id´´ otartamokra lehet bontani, a vizsgálat célja, a forrás m´´ uködése és az értékelés szempontjai szerint. Megjegyzés: A vizsgálati id´otartamok ´ megválasztásánál célszer´u´ e szabvány 7.2. szakasza szerint eljárni.
8.3. Adatgy´´ ujtés 8.3.1. Az adatgy´´ ujtést az MSZ ISO 1996-2 5.5. szakasza szerint kell végezni. A mérés elvégezhet´´ o folyamatos méréssel az 5.5.2. szakasz, vagy szakaszos méréssel az 5.5.3. szakasz szerint. 8.3.2. Folyamatos mérés során a hibás eredmény kiküszöbölésére célszer´´ u meghatározott id´okö´ zönként (pl. 5-30 percenként) rögzíteni a mérési eredményeket (mintavételezéses mérés). Megjegyzés: A mintavételezéses méréskor a mérési szakaszok egyenletesen követik egymást, egyenl´o´ hosszúságúak és az egyes szakaszokban mért részeredmények azonos súllyal szerepelnek a mérési eredmény kialakításában.
13
MSZ 18150-1:1998 8.3.3. Szakaszos mérés esetén a mérési szakaszok hosszúsága, ismétl´odésének ´ szabályai els´´ osorban a zaj jellege alapján határozhatók meg.
– a vizsgálat célját,
Megjegyzés: Ha ismerjük a zaj id´´ obeli lefolyásának jellegzetességeit, akkor megengedhet´´ o, hogy a célszer´´ uen kiválasztott mérési szakaszokban kapott eredményeket megfelel´´ o súlyozással vegyük számításba a mérési eredmény kialakításában.
– a helyszín részletes leírását (lehet´´ oleg vázlatos, de szükség esetén léptékhelyes helyszínrajzzal a zajforrások és a védend´´ o területek, illetve épületek, szintadatok, védend´´ o helyiségek feltüntetésével),
8.4. A vizsgált zajjellemz´´ ok
– területi besorolást, illetve a védend´´ o helyiség rendeltetését a követelmények szerint,
8.4.1. A mért zajjellemz´´ ok mindazon mennyiségek lehetnek, amelyek a vizsgálat céljának legjobban megfelelnek. Ilyenek lehetnek például a 7.4. szakasz szerinti mennyiségek. Megjegyzés: A mérési eredmények megadásakor utalni kell arra, hogy ezek adott zajforrásra vagy azonos forráscsoportra vonatkoztathatók-e, vagy pedig több, különböz´´ o jelleg´´ u forrástól származnak.
8.4.2. A mérési eredményekb´´ ol az LA,24h napi megítélési szint a következ´o´ összefüggéssel határozható meg. n 1 0,1(LAM,i + Qi) LA,24h = 10 lg T 10 ∑ i (11) 24 i = 1 ahol
LAM,i az i-edik vonatkoztatási id´´ ore meghatározott megítélési szint, dB Qi az i-edik vonatkoztatási id´´ ore érvényes súlyozótényez´´ o, dB
– a megbízó nevét (ha van),
– a zajforrások leírását (helyzete, m´´ uködési rendje, m´´ uködési, forgalmi adatok a mérés idején, épületen belüli zajforrásoknál a nyílászárók helyzete), – a meteorológiai tényez´´ oket általában, illetve a mérés ideje alatt (min´´ oségi adatok: pl. es´´ os, nedves, száraz, napos; mennyiségi adatok: pl. a szél er´´ ossége és iránya, h´´ omérsékleti gradiens, relatív páratartalom, utóbbiak mér´´ om´´ uszerei), – a zaj terjedését befolyásoló tényez´´ ok (talaj, növényzet, domborzat, árnyékolás stb), – a méréshez használt m´´ uszereket és berendezéseket (gyártmánya, típusa), – a m´´ uszerek hitelesítésének id´´ opontját, bizonylatának számát, – a mérési pontok jelét, helyét, magasságát, jellegét,
Ti
az i-edik vonatkoztatási id´´ o hossza, óra
– az egyes mérések elvégzésének módját,
n
a napi 24 órában meghatározott, eltér´´ o súlyozótényez´´ ovel számításba vett vonatkoztatási id´´ ok száma
– a vizsgálati id´´ ot, a részid´´ oket és az egyes mérések id´´ opontjait,
Megjegyzés: A Qi súlyozótényez´´ o értékeit jogszabályi el´´ oírás hiányában az értékelés szempontjai szerint választhatjuk meg. Ajánlott értékek: – nappal: 0 dB – pihen´´ oid´´ oben: 5 dB – éjjel: 10 dB
– a helyszíni mérési eredményeket, – a mérési adatok feldolgozásának módszerét, számítási eljárásokat, részeredményeket, korrekciókat, – a mérést befolyásoló esetleges körülményeket,
9. A vizsgálat eredményeinek közlése
– a vizsgálat eredményeit (beleértve egyes hatósági eljárásokhoz, pl. zajbírság megalapozására szükséges adatokat),
9.1. A vizsgálatról készített vizsgálati (mérési)
– a vizsgálati jegyz´´ okönyv aláírásának dátumát,
jegyz´´ okönyvben minden olyan adatot és körülményt dokumentálni kell, amelyek a vizsgált zajhelyzetet jellemzik, illetve amelyeket a vizsgálat során figyelembe vettek:
– a mérést végz´´ ok nevét, a vizsgálat felel´´ osének nevét, aláírását.
– a vizsgálatot végz´´ o szervezet vagy szakért´´ o nevét, címét, szakmai engedélyének számát (ha van), – a vizsgálat helyét és id´´ opontját,
14
Megjegyzés: A hatósági intézkedést megalapozó vizsgálatnál a mérési jegyz´´ okönyv mellékleteként szükség lehet a zajforrás üzemeltet´ojé´ nek nyilatkozatára az üzemelési állapotról, az értékelésnél számításba veend´o´ üzemelési id´okr´ ´ ol, ´ valamint a mérést végz´ok ´ vagy más érdekelt személyek (pl. a bejelent´o) ´ nyilatkozatára a mérés, illetve a zajforrás m´uködésének ´ körülményeir´ol. ´
MSZ 18150-1:1998 9.2. A vizsgálatról kiadott szakvélemény, vizsgálati bizonyítvány tartalmazhatja a vizsgálati jegyz´´ okönyv 9.1. szakasz szerinti adatait is, de emellett, vagy ett´´ ol függetlenül tartalmaznia kell – a vizsgálatot végz´´ o szervezet vagy szakért´´ o nevét, címét, szakmai engedélyének számát (ha van), – a vizsgálat helyét és id´´ opontját, – a vizsgálat célját, – hivatkozást e szabványra és a vizsgálat során alkalmazott más szabványokra, – a vizsgálat eredményét,
– a vizsgálati eredmény értékelését, – a zajvédelmi követelmény teljesítésének ellen´´ orzésére való vizsgálatnál – a hatóság által el´´ oírt zajvédelmi követelményt, vagy ennek hiányában a szakért´´ o által, a vonatkozó jogszabályok szerint megállapított (javasolt) zajvédelmi követelményt, a területi besorolással, illetve a védend´´ o helyiség rendeltetésével. – a vizsgálati eredmény összehasonlítását a zajvédelmi követelménnyel, – a vizsgálatért felel´´ os aláírását.
15
MSZ 18150-1:1998 Melléklet M1. A Kimp impulzuskorrekció meghatározásának módszere (el´´ oírás) M.1.1. A Kimp impulzuskorrekciót akkor kell alkalmazni, ha a szubjektív megfigyelés szerint észlelhet´´ o zajimpulzusok (pl. kalapálás, csattanó zajok) impulzus (I) és lassú (S) id´´ oállandóval mért legnagyobb A-hangnyomásszintje közötti különbség a 3 dB-t eléri vagy meghaladja, vagyis ∆LAmax ≥ 3 dB
illetve sivító hangok) és emellett valamely tercsávban mért szint a vele szomszédos mindkét tercsávban mért terc-hangnyomássszintek közül legalább 5 dB-lel kiemelkedik. Megjegyzés: Némely esetben – ha a tisztahang frekvenciája éppen sávhatárra esik – két szomszédos tercsáv együtt emelkedik ki több, mint 5 dB-lel a szomszédos sávok közül. Ekkor – amennyiben a keskeny sávú jelleg észlelhet´o´ – a kiemelked´o´ két terc-hangnyomásszint átlagát kell venni és a ∆Lterc különbséget ezzel kell meghatározni. Kritikus esetben (ha a vizsgálati eredmény az így megállapított korrekció miatt lépi túl a követelményértéket) a keskeny sávú összetev´o´ jelenlétét keskeny sávú analízissel igazolni kell.
és ∆LAmax = LAImax – LASmax
M2.2. A terc-hangnyomásszinteket a 4.1.6. szakasz szerint kell mérni.
ahol
LAImax
a m´´ uszer impulzus (I) id´´ oállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint dB-ben
LASmax a m´´ uszer lassú (S) id´´ oállandójával meghatározott legnagyobb A-hangnyomásszint dB-ben
M2.3. Ha a 25 Hz–10000 Hz frekvenciatartományban két vagy több tercsáv legalább 5 dB-lel kiemelkedik, úgy ezek közül a legnagyobb érték´´ u korrekciót kell figyelembe venni.
M2.4. A Kton keskenysávú korrekció értékét az M.1.2. A Kimp impulzuskorrekciót a következ´´o összefüggés szerint kell meghatározni: ___ ___ 2 Kimp = (LAImax− LASmax) ≤ 6 dB 3
ahol___ LAImax ___ LASmax
a m´´ uszer I (impulzus-) id´´ oállandójával, a 4.1.2. szakasz szerint meghatározott, legalább 10 db legnagyobb A-hangnyomásszint átlaga dB-ben, a m´´ uszer S (lassú) id´´ oállandójával, a 4.1.2. szakasz szerint meghatározott, legalább 10 db legnagyobb A-hangnyomásszint átlaga dB-ben.
(M2.) összefüggés szerint kell meghatározni. A ∆Lterc a középs´´ o, kiemelked´´ o tercsávban és a vele szomszédos két tercsávban mért terc-hangnyomásszintek közötti különbségek közül a kisebbik érték.
Kton = (∆Lterc − 4) ≤ 6 dB
(M2.)
M3. Az LA95 95%-os A-hangnyomásszint meghatározásának módszere (tájékoztatás)
Megjegyzések: 1. Az esetenként, véletlenszer´´ uen el´´ oforduló zajimpulzusokat – amelyek nem velejárói a zajforrás m´´ uködésének – a mérés folyamán nem szabad számításba venni. 2. Ha az adott részid´´ oben nincs legalább 10 db összehasonlítható zajimpulzus, úgy az átlagképzés 10-nél kevesebb mérésb´´ ol is elvégezhet´´ o. Ezt a mérési jegyz´okönyvben ´ rögzíteni kell.
M2. A Kton keskeny sávú korrekció meghatározásának módszere (el´´ oírás) M2.1. A Kton keskenysávú korrekciót akkor kell alkalmazni, ha a zaj szubjektív megítélés szerint tisztahangú jelleg´´ u összetev´´ oket tartalmaz (búgó, 16
M3.1. Az LA95 95%-os A-hangnyomásszintet annak közvetlen meghatározására alkalmas mér´´ om´´ uszerrel, gyors (F) id´´ oállandóval kell mérni. M3.2. A vonatkoztatási id´´ore érvényes LA95 95%os A-hangnyomásszintet a következ´´ o módszerek valamelyikével kell meghatározni. M3.2.1. A teljes vonatkoztatási id´´ oben való, folyamatos méréssel a 95%-os szint a mér´´ om´uszerr´ ´ ol, ´ a mérési id´´ o végén közvetlenül leolvasható. (Ekkor Tm = Tv)
MSZ 18150-1:1998 M3.2.2. A teljes vonatkoztatási id´oben ´ való, folyamatos, de mintavételezéses méréssel, amikor a mérési szakaszok egyenletesen követik egymást és egyenl´o´ hosszúságúak, a minden egyes mintavételi id´´ ore meghatározott LA95,i értékekb´´ ol a vonatkoztatási id´ore ´ érvényes LA95 szintet a következ´´ o összefüggéssel kell számítani:
LA95 = LA95max РƇtl ahol
LA95max az n darab részid´´ oben meghatározott LA95,i érték közül a legnagyobb
n 1 ∆átl = 10 lg ∑ 100,1∆i és n i=1
∆i = LA95max – LA95,i
n
a részid´´ ok száma, de n legalább 8 legyen.
M3.2.3. A vonatkoztatási id´ore ´ érvényes LA95 mennyiség a vonatkoztatási id´´ onél rövidebb, egyetlen méréssel is meghatározható, ha a zaj jellege a mérési id´´ oben statisztikusan azonos a vonatkoztatási id´oben ´ ható zajjal, azaz ha az így meghatározott mérési eredmény jellemz´´ o a teljes vonatkoztatási id´ore. ´
A szövegben említett magyar szabványok MSZ-13-183-1 MSZ-13-183-2 MSZ-13-183-3 MSZ-13-183-4 MSZ 184-7 MSZ ISO 1996-1 MSZ ISO 1996-2 MSZ ISO 1996-3 MSZ 11144 MSZ EN 20354
A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj helikopterek és kisrepül´oterek ´ környezetében Akusztikai fogalommeghatározások. Zaj Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 1. rész: Alapmennyiségek és alapeljárások Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 2. rész: Adatgy´ujtés ´ területfelhasználáshoz Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás min´´ osítéshez Zajmér´´ ok Akusztika. A hangelnyelés mérése zeng´´ o szobában (ISO 354:1985)
A szabvánnyal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. A Szabványügyi Közlöny bármely hírlapkézbesít´´ o postahivatalban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-el´ofizetési ´ és Lapellátási Irodában (HELIR) el´´ ofizethet´´ o, a Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban megvásárolható. A helyesbít´o, ´ módosító indítványokat és észrevételeket megfelel´´ o indoklással a Magyar Szabványügyi Testülethez, Budapest, IX., Üll´oi ´ út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450, telefax: 218 5125) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhet´o´ a Szabványboltban, Budapest, IX., Üll´oi ´ út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450). Kiadja: a Magyar Szabványügyi Testület.
17
