Magyar nyelv és irodalom

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

Magyar nyelv és irodalom

Helyi tanterv

Magyar nyelv- és irodalom 5-8. évfolyam

Alapelvek, célok Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi műveltségi terület tanítását, elsajátítását, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését, a társas kapcsolatok kialakulását. A gondolkodás- és a személyiségfejlődés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel és együttműködés is az anyanyelv biztos tudását feltételezi. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelősségérzet kialakulásában, a szocializációban. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális (hangzó és képi) kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; a nyelvi megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket ismerje fel, reflektálja és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen önállóan olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét, mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a fenti célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítására. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.)

2

Helyi tanterv


A fejlesztési feladatok 5–6. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának

3

Helyi tanterv


kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.)

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

A fejlesztési feladatok 7–8. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. .Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekvés a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.

4

Helyi tanterv


Az üzenet rövid szóbeli összefoglalása. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, törekvés a személyiséghez illő, jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás).

2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Képesség szövegek műfaji különbségének érzékelésére (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Rövidebb és hosszabb művek (novellák, ifjúsági regény stb.) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása.

5

Helyi tanterv


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai). Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus: Internet, CDROM stb.). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése.

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását.

6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének megtapasztalása. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása.

6

Helyi tanterv


Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján.

A fejlesztési feladatok 7–8. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A szemkontaktus jelentőségének megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel.

7

Helyi tanterv


A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás).

2. Olvasás, írott szöveg megértése Az iskolai képzés szintjének megfelelő szövegértés, olvasási készség, értő olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelő hangos és csendes olvasást, a különböző tartalmú és rendeltetésű (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, illetve befogadását, valamint a művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelő szinten. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár). Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg megadott szempontok szerinti feldolgozása. Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, archaizáló) szövegek megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (egynyelvű szótárak, jegyzetek stb.). Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvető szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követő helyesírás. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések

8

Helyi tanterv


jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyűjtött, ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelvrendszer, hogy a nyelvnek anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának a felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.

6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben. A főbb költői képek és alakzatok, szókincsbéli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése a tanult versekben. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése.

9

Helyi tanterv


A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) megismerése és azonosítása. A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történet-elbeszélési és történetátírási gyakorlatok. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, belőlük következtetések levonása. Törekvés az időés térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Az elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet érzékelése. Előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny). Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önállóan. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán. A kulturális különbség mint világlátás és mint életforma, a kulturális identitás mint az egyéniség feltétele és mint konfliktusforrás megfigyelése különféle szövegekben.

10

Helyi tanterv


7. ÉVFOLYAM Magyar nyelv Éves óraszám: 74 óra Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszerű mondat Helyesírási ismeretek Könyv- és könyvtárhasználat

időkeret: 15 óra időkeret: 37 óra időkeret: 16 óra időkeret: 6 óra

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK

TARTALOM, A TOVÁBBFEJELVÁRHATÓ TANANYAG ÉS A LESZTÉS MAXIMUM GONDOLKODÁSI ALAPJAI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA szóbeli és írásbeli Legyen képes: Magán- és közéleti A Tudjon: közlésmód kifejezési kommunikáció a szóbeli és írásbeli alkalmazkodni formáinak azonossága és szövegek a különbsége a magán- és a Fejlesztési terület: különbségének kommunikációs közéleti kommunikációban. felismerésére közételi folyamat A közéleti kommunikáció Különféle kommunikációban tényezőihez iskolai helyzetei és műfajai: kommunikációs különféle a tanult helyzetekben való – megbeszélés, beszédhelyzetek beszédműfajok – vita , kommunikálás ben kommunikációs – felszólalás, alkalmazkodni technikáinak – hozzászólás, Különböző típusú alkalmazására érvelni, – rövid alkalmi beszéd, szövegek használata segítséggel. állásfoglalást – köszöntés, kialakítani Társadalmilag felelős --kiselőadás. nyelvhasználat Képességfejlesztés: empatikus – A szöveg tartalmát és a kialakítása viszonyt beszélő szándékát kialakítani tükröző kifejtésmód a mondat és eszközeinek alkalmazása szövegfonetikai eszközökkel megfelelően bánni a műfajok szóbeli alkalmazásakor. Az egyszerű mondat A szöveg. Legyen képes: Tudja: A nyelvtan és a nyelvi A mondat fajtái: funkciók tudatos – a mondatok a beszélő szándéka szerint használata – a mondatok logikai minősége. Szókincsbővítés egyszerű mondat Írott és hallott szöveg Az szerkezete, a mondatrészek megértése és a szintagmák. Nyelvileg helyes és – predikatív szerkezet. igényes beszédkultúra – az állítmány és az alany

ismerettartalmú szövegek értelmező felolvasására segítséggel a szövegelemzés alapvető eljárásait alkalmazni tanári irányítással jegyzetet készíteni olvashatóan,

a szövegelemzés alapvető eljárásait önállóan alkalmazni önállóan jegyzetet készíteni a mondatrészeket,

11

Helyi tanterv


szófaja, fajtái. – a tárgy, a tárgyas szerkezet, Különféle mondatok a tárgy alakja, fajtái. változatos és tudatos – Az alanyi és tárgyas ragozás használata – A határozók, a határozós szerkezetek. – A jelzők, a jelzős szerkezetek. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. kialakítása

*A szöveg és a mondat kapcsolata. Képességfejlesztés: A mondat és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása A nyelvi egységek szerkezeti, összefüggéseinek megfigyelése A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségeinek megtapasztalása

esztétikusan írni a mondatrészeket felismerni, jelölni

szintagmákat felismerni, elemezni a nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseit felfedezni a nyelvhelyességi hibákat javítani a téma, séma fogalmát mit jelent a szöveg makroés mikroszerkezete

egyszerű mondat Legyen képes: Helyesírási ismeretek Az Tudja: helyesírása (vessző, az egyszerű a zárójel, Olvasható, esztétikus gondolatjel, mondatok helyesírási tulajdonnevek kettőspont, pontosvessző). írásmód kialakítása tudnivalóinak helyesírására A tulajdonnevek helyesírási alkalmazására vonatkozó A helyesírási és ismereteinek bővítése: szabályokat a helyesírási – a tanult idegen nyelvhelyességi alkalmazni kézikönyvek ismeretek tudatos személynevek használatára a helyesírási – a többelemű földrajzi alkalmazása hibákat önállóan nevek, intézménynevek helyesírási hibák javítani. és a belőlük képzett A helyesírási rendszer javítására tanári melléknevek grammatikai irányítással. helyesírása. meghatározottságának – felismerése Képességfejlesztés: utáni helyesírás Tanulási technikák Hallás fejlesztése kialakítása Akaratlagos írás fejlesztése – Könyvés A könyvtár írott és a modern Legyen képes: Tudjon: technológián alapuló könyvtárhasználat információgyűjtésre önállóan dokumentumainak lexikonokból információt különféle Az IST-eszközök felhasználása gyűjteni segédkönyvek magabiztos használata témák feldolgozásában. használatára a gyűjtött ismereteket Forráshasználat, segítséggel a önállóan forrásjegyzék. gyűjtött ismereteket elrendezni elrendezni. Képességfejlesztés: a forrásokat

12

Helyi tanterv


Vázlatkészítés Jegyzetkészítés technikáinak elsajátítása

megjelölni, forrásjegyzéket összeállítani.

Magyar irodalom Éves óraszám: 74 óra Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota. A regény változatai Egy drámai mű feldolgozása Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tánc és dráma

időkeret: 17 óra időkeret: 25 óra időkeret: 6 óra időkeret: 20 óra időkeret: 6 óra

TÉMAKÖR TARTALOM, TANANYAG ÉS A TOVÁBBFEJELVÁRHATÓ A GONDOLKODÁSI LESZTÉS MAXIMUM FEJLESZTÉSI FELADATOK MÓDSZEREK ALAPOZÁSA ALAPJAI Ritmus, kép, Különféle lírai témájú lírai Legyen képes: Tudja: kifejezésmód – alkotások a klasszikus és kortárs, a feldolgozott meghatározni magyar és világirodalomból. líra alapformái művekhez kötődő a lírai műfajokat Janus Pannonius: Pannonia kifejezésmódok azok Fejlesztési terület: dicsérete jellemzőinek jellemzőit Csokonai Vitéz Mihály: A megnevezésére Elemző-értelmező Reményhez a lírai művek a lírai műfajok Radnóti Miklós: Virágének olvasás elemzésének felismerésére Vörösmarty Mihály: Ábránd képességének menetét segítséggel Nagy László: Ki viszi át a kialakítása a verselési szerelmet a lírai műfajok formák A véleményalkotás Heinrich Heine: Mint egy virág, elemzésére tanári sajátosságait. olyan vagy Robert Burns: John nyelvi formáinak irányítással. Anderson, szívem,John kialakítása Tanulási technikák elsajátítása

Képességfejlesztés: Lírai művek elemzésében való jártasság fejlesztése Költői képek felismerése A zenei eszközök szerepének felismerése A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése A kisepika műfaji Anekdotikus történetek, kisepikai Legyen képes: Tudja: alkotások a magyar és a változatai a prózai művek feldolgozni különböző A regény világirodalom önálló olvasására, önállóan az korszakaiból. változatai feldolgozására olvasmányokat Magyar történelmi események és segítséggel a helyzet, korszakok megidézése az Elbeszélő művek történetmondásra helyszín, irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth önálló olvasása, szereplők, Kálmán és mások műveiben. értelmezése az olvasott művek cselekményelem Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa, legfontosabb ek, idő, A kőszívű ember fiai Szóbeli műfaji ismérveinek eseményszerkez Mikszáth Kálmán: Szent Péter szövegalkotás megnevezésére et szerepét esernyője, A néhai bárány a mű témájának *A mák az érzelmek, ismertetésére. Lázár Ervin: Az asszony Önálló magatartások, Thea Beckmann: Keresztes műbefogadás jellemek, hadjárat farmerban élményének kapcsolatok,

13

Helyi tanterv

kialakítása


Az anekdota változatai, felépítése. A novella szerkezeti jellemzői.

Kulturális különbség és sokszínűség megismerése

indítékok bemutatásának mikéntjét a megismert művek elemző értékelésének módját.

Egy drámai mű Egy dráma (vígjáték) feldolgozása, Legyen képes: Tudja: megtekintése feldolgozása a drámai a drámai Molière: A fösvény (részlet) műfajok, műnem Műelemzésben sajátosságainak fogalmát, A komikum, humor, paródia való jártasság felismerésére jellemzőit tartalmi és nyelvi eszközei. kialakítása a mű a mű A szöveg és az előadás cselekményének szerkezetét összehasonlítása. Empatikus ismertetésére megállapítani képesség segítséggel. önállóan kialakítása mi a jellem – Irodalmi művek illetve iránti érzékenység helyzetkomikum Irodalom és Kölcsey Ferenc: Himnusz Legyen képes: Tudja: kulturális élet a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz költők életútjából a kort (részletek) reformkorban jegyzetet készíteni ismertetni Vörösmarty Mihály: Szózat tanári irányítással a Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szövegértés a művekben a jegyzetkészítés Szeptember végén A XIX század megjelenített menetét Egy gondolat bánt Írásbeli és szóbeli költői, témákat, engemet… szövegalkotás a művekben a élethelyzeteket Arany János: Szondi két apródja képességének képeket, felismerni Olvasmányok a reformkor fejlesztése alakzatokat irodalmából, szerzők és művek, a romantika megnevezni írók és olvasók, írói életpályák, Lírai művek stílusjegyeinek a műveket irodalmi társaságok, folyóiratok, önálló felismerésére korba helyezve színházi élet, irodalmi kapcsolatok. feldolgozása 2 vers értelmezni Romantikus életérzés, életmód, elmondására. segítséggel stílusjegyek. a téma 4 versét. Tánc és dráma Önálló véleményalkotás A vitakultúra fejlesztése A nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban

Figurateremtés hanggal és nem Vegyen részt verbális eszközökkel. csoportos Improvizáció közösen egyeztetett improvizációkban. témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

Vegyen részt aktívan, szereplők megjelenítésével a dramatikus játékokban. Alkalmazzon különböző technikákat a szereplők jellemzésére.

A toleráns viselkedés képességének kialakítása

14

Helyi tanterv


8. ÉVFOLYAM Magyar nyelv Éves óraszám: 74 óra A tömegkommunikáció Az összetett mondat A szóalkotási módok A tanult leíró nyelvtani fogalmak, rendszerezése Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat

időkeret: 10 óra időkeret: 20 óra időkeret: 10 óra időkeret: 7 óra időkeret: 9 óra időkeret: 8 óra időkeret: 6 óra időkeret: 4 óra

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG A TOVÁBBFEJELVÁRHATÓ ÉS A GONDOLKODÁSI LESZTÉS MAXIMUM MÓDSZEREK ALAPJAI ALAPOZÁSA Alapismeretek a Legyen képes: A Tudja: tömegkommunikáció tömegkommunikációról publicisztikai a szövegelemzés nyelvi szempontból, szövegek eljárásait önállóan elsősorban a befogadás Fejlesztési terület: olvasására, alkalmazni oldaláról. megértésére a különféle Különféle tájékoztató és tömegkommunikác A tömegkommunikáció kommunikációs véleményt közlő iós szövegműfajok helyzetekben való néhány gyakori szövegműfaja: műfajok technikáit hír, tudósítás; cikk, kommunikálás megkülönböztetés alkalmazni, kommentár, kritika; interjú, ére értékelni riport. Különböző típusú szövegek használata segítséggel a különböző A reklám, a hirdetés, az illusztrációk véleményeket eszközei és Társadalmilag felelős apróhirdetés értelmezésére. összevetni hatása. nyelvhasználat a reklám, hirdetés kialakítása vizuális környezetét átlátni Emberi jogok teljes ábrákat önállóan körű tisztelete értelmezni. összetett mondat Legyen képes: Az összetett mondat Az Tudja: szerkezete, a tagmondatok az egyszerű és a tagmondatok A nyelvtan és a nyelvi sorrendje. összetett mondat közötti tartalmi és alárendelő összetett funkciók tudatos Az szerkezetének grammatikai mondat fajtái: használata összevetésére kapcsolatot – az állítmányi alárendelő felfedezni az összetett összetett Szókincsbővítés mondat fogalmi a kötőszó mondat, jegyeinek fogalmát, szerepét Írott és hallott szöveg – az alanyi alárendelő felismerésére összetett mondat, megértése a többszörösen – a tárgyi alárendelő összetett az alárendelő összetett mondatot Nyelvileg helyes és mondat, összetett mondat elemezni igényes beszédkultúra – a határozói alárendelő fajtáinak segítséggel összetett mondat, kialakítása felismerésére miben áll a – a jelzői alárendelő összetett segítséggel szöveg mikro- és mondat. A mellérendelt az utalószó, makro szerkezete Különféle mondatok összetett mondat fajtái: kötőszó felismerni ezeket, változatos és tudatos – a kapcsolatos mellérendelt

15

Helyi tanterv

használata


összetett mondat, – az ellentétes és a választó mellérendelt összetett mondat, – a következtető és a magyarázó mellérendelt összetett mondat. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen mondat. A mondat viszonya.

és

szerepének felismerésére a mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerésére segítséggel

segítséggel szerepüket megfigyelni a szövegszerkesztésb en.

összetett

a

szöveg

A szóösszetétel: az alá- és a Legyen képes: Tudja: mellérendelő összetett szavak. az összetett az összetett Olvasható, esztétikus A gyakori szóalkotási módok szavak szavak fajtáit – szóképzés, szóösszetétel – írásmód kialakítása felismerésére megnevezni rendszerező összefoglalása. az aláés megnevezni a A helyesírási és mellérendelő gyakori névszó- és A mozaikszók. nyelvhelyességi szavak igeképzőket ismeretek tudatos megkülönböztetés alkalmazása segítséggel az ére alaktani elemzés A helyesírási rendszer a mozaikszavak lépéseit grammatikai felismerésére. a mozaikszavakat meghatározottságának használni. felismerése A szóalkotási módok

Tanulási technikák kialakítása Memóriafejlesztés

A tanult leíró A nyelvi szintek. A nyelvi Legyen képes: Tudja: tanultak nyelvtani fogalmak, szintekről az egyes nyelvi az egyes nyelvi rendszerezése: a mondat rendszerezése szintek szinteket önállóan szerkezete és jelentése, a felismerésére, megnevezni Logikus, rendszerező szószerkezetek (szintagmák) megnevezésére a komplex nyelvi kifejezőeszközei a szófajok gondolkodásmód a nyelvi elemzést önállóan rendszere. kialakítása egységek végezni szövegbeli ismeretek: szó, Tanulási stratégiák Alaktani az anyanyelvi és szerepének szóelem, egyszerű szó, elsajátíttatása az idegen nyelvi megfigyelésére összetett szó, alapszó, képzett ismereteit szó. Igényes a hangtani, összevetni nyelvhasználat szótani, összefoglalást, A magyar hangrendszer, a kialakítása mondattani rendszerezést mondatfonetikai eszközök. ismeretek készíteni megadott Az egyén személyes felidézésére szempontok önmegvalósítása, az elemzésre a alapján tanári önfejlesztés igénye különböző nyelvi irányítással. szinteken tanári irányítással.

16

Helyi tanterv


magyar helyesírás Legyen képes: Helyesírási ismeretek A Tudja: alapelvei. olvasható, a helyesírási Önértékelés, esztétikus írásmód alapelveket Az összetett mondat önellenőrzés kialakítására alkalmazni központozása. a helyesírási a párbeszéd Olvasható, esztétikus ismeretek helyesírását A párbeszéd és az idézetek írásmód kialakítása alkalmazására: írásmódja. az idézés központozás, A helyesírási és A szóösszetételek helyesírása. helyesírási mondatközi-, végi nyelvhelyességi szabályait. írásjelek ismeretek tudatos alkalmazása a kiejtés, Tanulási módszerek szóelemzés A helyesírási elvének kézikönyvek tudatos használatára. használata Kitekintés a magyar Nyelvváltozatok és nyelvi Legyen képes: Tudja: normák a mai magyar nyelv életére a nyelvi régi, archaikus nyelvben. állandóság és szöveget olvasni, Nyelvünk eredete, rokonsága. Összehasonlító változás segítséggel elemzés képességének A magyar nyelv típusa: megfigyelésére. megérteni azt. néhány hangtani, alaktani, kialakítása mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. Kulturális hagyományok tisztelete, nemzeti önismeret elmélyítése Európai azonosságtudat Szövegműfajok és A mindennapi élet néhány Legyen képes: Tudja: alapvető hivatalos irata: a kifejezési formájuk különféle önállóan nyugta, kérdőív, kérvény, beszédműfajok önéletrajzot írni, A szövegalkotási önéletrajz tartalmi és formai kommunikációs nyugtát, kérdőívet, képesség fejlesztése kérdései. technikáinak nyugtát kitölteni különböző alkalmazására könyvismertetést Ismeretek a szövegtípusokban olvasónapló írni véleménynyilvánítás néhány készítésére Vita, érvelés, szóbeli és írásbeli műfajáról kritikát irányítással az olvasmányok meggyőzés megfogalmazni feldolgozásához kapcsolva: tanári olvasmányélményb könyvismertetés, Nyitottság, érdeklődés, – segítséggel ől könyvajánlás; fogékonyság önéletrajzot írni, önállóan – kritika; nyugtát, olvasónaplót Kritikus gondolkodás – olvasónapló. kérdőívet, készíteni. Az idézés módja: egyenes és kérvényt kitölteni. függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. Könyvés A tárgykatalógus használata Legyen képes: Tudja: önálló feladat megoldásához, könyvtárhasználat a cédulázás a cédulázás cédulázás, vázlat, technikájának technikáját forrásjegyzék készítése a Az IST-eszközök elsajátítására önállóan kritikus és magabiztos gyűjtött adatokról. segítséggel elsajátítani használata önállóan a tárgykatalógust információt használni gyűjteni, azokat önállóan vázlatot használni írni. forrásokat megjelölni.

17

Helyi tanterv


Magyar irodalom

Éves óraszám: 74 óra Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai Az irodalom nagy témáiból A Nyugat első nemzedékének irodalmából A dráma világa Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók Tánc és dráma

időkeret: 8 óra időkeret: 6 óra időkeret: 31 óra időkeret: 4 óra időkeret: 21 óra időkeret: 4 óra

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Az irodalom határterületén – a népszerűirodalom műfajai

TARTALOM, TANANYAG ÉS A TOVÁBBFEJELVÁRHATÓ A GONDOLKODÁSI LESZTÉS MAXIMUM MÓDSZEREK ALAPOZÁSA ALAPJAI Változatos témájú irodalmi művek Legyen képes: Tudjon: olvasása és feldolgozása a magyar elbeszélő művek különbséget és világirodalomból. önálló tenni az A sci-fi, az utópia és a fantasztikus olvasására, elbeszélés és a regény. feldolgozására történet Nemere István: Az űrtárs (részlet) Különböző időrendje között a közvetett térW. Kotz Winkle: E. T., a kultúrák és időmegjelölés értékeltetni az megismerése iránti földönkívüli kalandjai a Földön azonosítására előreutalásokat (részlet) igény kialakítása és késleltetéseket H. G. Wels: Világok harca (részlet) könyvajánlás J. R. Tolkien: A Gyűrűk ura Értő olvasás készítésére az egymástól (részlet) fejlesztése segítséggel. lényegesen Ray Bradbury: Farenheit 451 különböző (részlet) Igényes, esztétikai A népszerű, illetve lektűr irodalom választékos normákhoz hatáskeltő eszközei. beszédstílus igazodó műveket összehasonlítani önállóan könyvajánlást készíteni. Az irodalom nagy Regények, regényrészletek, Legyen képes: Tudja: elbeszélések, lírai alkotások a témáiból az elemzőa változatos magyar és a világirodalom értelmező ritmusú lírai visszatérő nagy témáit feldolgozó Ítélőképesség, olvasásra műveket olvasni, erkölcsi, esztétikai irodalmi alkotások köréből. feldolgozni a kompozíció József Attila: Mama érzék fejlesztése meghatározó a kompozíció Tiszta szívvel elemeinek elemeit Levegőt! Szövegértés felismerésére azonosítani Tamási Áron: Ábel a rengetegben Írásbeli és szóbeli Kertész Imre: Sorstalanság a lírai mű a kreatív szövegalkotás beszédhelyzetének történetet Radnóti Miklós: Nem tudhatom képességének felismerésére elbeszélés Hetedik ecloga fejlesztése módját 1 vers, illetve Sánta Ferenc: Nácik 10 sor prózai a téma 2 lírai Lírai művek önálló szöveg művét, 20 prózai feldolgozása tanulására. sorát A Nyugat első nemzedékének irodalmából

Irodalmi élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások, esszék a

Legyen képes: a lírai műfajok

Tudja: a lírai verses

18

Helyi tanterv


Nyugat első nemzedékének íróitól. Nemzeti önismeret, Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének hazaszeretet Párisban járt az ősz elmélyítése Lédával a bálban Babits Mihály: Messze… messze Szövegértés és/vagy Hazám Írásbeli és szóbeli Móricz Zsigmond: Tündérkert (részlet) szövegalkotás A hét krajcár képességének Kosztolányi Dezső: Téli alkony fejlesztése Esti Kornél Lírai művek önálló Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem feldolgozása

A dráma világa Önálló véleményalkotás A vitakultúra fejlesztése A nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban A toleráns viselkedés képességének kialakítása Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók A művészi szépség felismerésének képessége

Egy dráma (tragédia) feldolgozása, Legyen képes: megtekintése. a drámai W. Shakespeare: Rómeó és Júlia szerkezet felépítésére segítséggel a monológ és dialógus közötti eltérések megfigyelésére az epikai és drámai történet megjelenítések közötti eltérések felismerésére. Olvasmányok, versek a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Bacsó Péter: A Tanú (részlet) Weöres Sándor: Bóbita (versek a kötet ből) Bors néni és a többiek

A művekben fellelhető esztétikai Illyés Gyula: Egy mondat a értékek felismerése zsarnokságról Hajnóczy Péter: Ki a macska? Petri György: Mondogatnivaló

Tánc és dráma A nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban

azonosítására segítséggel a téma, hangnem, műfaj felismerésére a korstílusok felsorolására 1 mű elmondására

Regionális kultúra és irodalmi élet. Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

műfajokat azonosítani önállóan a beszédhelyzet és műfaj összefüggéseit feltárni a tanult szóképeket megnevezni a különböző verselési formákat megkülönböztetn i a téma 2 versét. Tudja: a dráma szerkezeti egységeit megnevezni önállóan a jellemzés módjait a különböző műnemek összehasonlításá nak módját.

Legyen képes: Tudja: a lírai művek a különböző sajátosságait műnemek sajátosságait az epikus művek elkülöníteni sajátosságait melyek a régió a kortárs, legjelentősebb modern szóbeli kulturális költészetet emlékei (reklám, popzene) 2 versét a 1 vers vagy témának. prózarészlet elmondására.

Vegyen részt dramatikus játékban.

Vegyen részt aktívan dramatikus játékban.

A toleráns viselkedés képességének kialakítása

19

Helyi tanterv


Alkotóképesség, kreativitás Önkifejezés

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesítőképességhez szabott megkövetelése. Az 5–6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7–8. évfolyamon már a megnevezésük fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja. A tanulói teljesítmény értékelésének legfőbb szempontja a szövegértésben és szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhető szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjesztő művek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére elsősorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legfőbb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehetőséget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is. A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgyűjtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy műfajban (beszámoló, olvasónapló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás, műsorrészlet stb.).

20

Magyar nyelv és irodalom

Recommend Documents