SZAKASZVIZSGA 2009
Név: ……………………………… osztály: ……………..
Magyar nyelv és irodalom
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAKASZVIZSGA 2009. MÁJUS 4. "A" változat
Időtartam: 60 perc
Fontos tudnivalók Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Válaszait gondos mérlegelés után írja le! Egyértelműen és szabatosan fogalmazzon! Ha javít, egyértelműen tegye! Ügyeljen a helyesírásra! Eredményes munkát kívánunk!
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: ……………..
Az „irodalmi Deák-párt” Aki irodalomtörténészként szeretné megközelíteni Deák Ferencet, az igen nehéz feladatot vállal magára: folyamatosan valamiféle hiánnyal kell szembesülnie. (…) Már kiindulásképpen azt kell rögzítenünk, hogy a fiatal Deák - legalábbis tanulóévei alatt - nem mutatott különösebb érdeklődést az irodalom iránt: a közös győri jogakadémiai tanulmányokra visszaemlékező Sinkay János szerint Deák nem rajongott a versekért és a regényekért. (…) Ráadásul Deákból még az a latens irodalmi ambíció is hiányzott, amely a politikusi szerepvállalásra készülő köznemesi vagy főnemesi fiatalok egy részében akkortájt - és néhány évtizeddel korábban - megvolt. Gondoljunk csak a romantikus költői pózokat kipróbáló, naplójában egy byroni személyiségképet megrajzoló Széchenyi Istvánra vagy a fiatalkorában verseket író, drámát fordító Kossuth Lajosra. De nem is kell ilyen messzire mennünk. Deák bátyja, Deák Antal, akinek nagy szerepe volt az árván maradt kisfiú felnevelésében, maga is írt két regét (Pölöske, Szentgyörgyvár), mégpedig Kisfaludy Sándor formai és műfaji újításait követve. Deák Antal ilyesféle irodalmi tevékenységéről egyébként még a vele régebben kapcsolatban nem lévő Kölcsey Ferenc is értesült. Az 1832-34 közötti évek országgyűlési eseményeit rögzítő Országgyűlési Naplójában följegyezte Antalról: „Arcában van valami Himfyhez (értsd: Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei című verses-kötetének lírai hőséhez!) hasonló, van valami, ami költőt sejdíttet; s hallottam említtetni, fiatalabb éveiben regéket írt.” Vörösmarty „ügynöke” Ha az irodalmi érdeklődés szempontjából nem is, a korszak irodalmi intézményrendszerével való megismerkedése dolgában lényegi változást hozott pesti joggyakorlatának időszaka (1822. november 23-án esküdött föl a Királyi Táblán, lett jurátus, és 1823. december 19-ei dátummal állították ki ügyvédi diplomáját). Ekkor ugyanis olyan ismeretségekre tett szert, amelyek hosszú ideig tartó barátságokat alapoztak meg. Ebben fontos szerepe volt a közös jurátuskodás élményeinek. Így ismerte meg például a Békés megyei Szombathelyi Antalt, akivel aztán követként is találkozott az 1832-36. évi országgyűlésen. Ezek az ismeretségek, persze, továbbvezették őt újabb kapcsolatokhoz, mint a későbbi Tocqeuville-t fordító Fábián Gáborhoz és a Fenyéry álnéven publikáló Stettner Györgyhöz. Az utóbbi szálak már az Aurora almanach köré csoportosuló írók irányába is mutatnak. Így, ilyen személyes kontaktusok és közvetítések révén alapozódott meg Deák és Vörösmarty Mihály barátsága. Vörösmarty segítségét kérte bátyja regéinek kiadása ügyében, Deák pedig Zalában előfizetőket keresett a Zalán futására (az eposz előfizetőinek legnagyobb része dunántúli és számottevő arányban katolikus pap volt). (…) Keresztapaság Deák és Vörösmarty - mély személyes szimpátián alapuló - barátságának nagy fontosságú közéleti szerepe akkor lett, amikorra (az 1840-es évekre) egyrészt megszilárdult Vörösmarty „nemzeti költői” státusa, másrészt Deák politikai tekintélye és vezérszerepe is kétségen felül állt. Ezt jól mutatja Deák 1845. évi pesti látogatása: ekkorra készült el Garay János Deákot köszöntő verse, éppúgy, mint Vörösmarty epigrammája. Szimbolikus politikai eseménnyé vált Deáknak a Vörösmartyval Zsibóra, Wesselényi Miklóshoz tett közös útja. Az erdélyi látogatást a helybéliek Kolozsvárott nyilvános ünnepléssel fogadták. A zsibói utazáshoz egy kedves anekdota is fűződik: Apagyon a református lelkész megkérte Deákot és Vörösmartyt, hogy írjanak neki valamit az emlékkönyvébe. Deák a következőket írta: „Alább írt ezennel bizonyítom, hogy T Vörösmarty Mihály úr, ki egyébként sokkal jelesebb költő, mint vadász, mai napon Tét és Apagy közt, kilencz lövésre egy szalonkát lőtt. Apagyon, május 3-ikán 1845. Deák Ferencz.” Ez az anekdota jól érzékelteti, hogy Deák és Vörösmarty együttléte a humort sem nélkülözte. Egyébként az útnak magánéleti célja volt. Vörösmarty ekkor született fiának - a 3 éves korában elhunyt -, Mihály Miklós Sándornak a keresztapaságát Wesselényi és Deák vállalta el. A keresztkomaság különleges érdekessége: a református Wesselényi és a katolikus Deák együtt volt keresztapa egy
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: …………….. katolikus keresztelőn. Ez a komaság demonstratív, közéleti esemény volt, Vörösmarty később komájának választotta a szintén református Fáy Andrást is. Egy nagy család Ebben az időszakban a liberális reformellenzék és a korszak írói egymással baráti és rokoni kapcsolatokat alakítottak ki. Például Vörösmarty 1843-ban Csajághy Laurát vette nőül, akinek az egyik testvére Bajza József felesége lett. a harmadik Csajághy-lány, Erzsébet pedig Csapó János ügyvédhez ment férjhez, aki ugyan irodalommal nem foglalkozott, de az ő gyermeke volt az a Csapó Mária, akit később Vachott Sándor vett el feleségül, illetve az a Csapó Etelke, akinek halálára a házba - Vachott és Vörösmarty révén - bejáratos Petőfi Sándor megírta a Cipruslombok Etelka sírjára című versciklusát. Ezek és ez ehhez hasonló családi és társasági kapcsolatok azzal kaptak politikai dimenziót, hogy 1838-ban Pesten létrejött a Kör, amely aztán 1843-ban felvette a Nemzeti Kör nevet. Amikor Deák véglegesen lakóhelyet változtatott (1854-ben adta el birtokát és költözött föl Pestre az Angol Királynő nevű szállodába), a társasági élet is más dimenziót kapott az életében. Számára ekkor a politikai véleményformálás a személyes kapcsolatokban, azok részeként jelent meg. A korlátozott politikai nyilvánosság terében való létezés a - személyes tekintély latba vetésén alapuló - közösségi feladatvállalással bővült. Deák szinte minden olyan kezdeményezésben részt vett, amely erősíthette a társadalmi szolidaritást, akárha csak lokálisan vagy egyetlen társadalmi csoport esetében is. Mindebben kiemelt szerepet kapott az irodalom, amelynek Deák már csak azért is nagy társadalmi jelentőséget tulajdonított, mert a nemzetnek mint közösségnek a fönntartásban kitüntetett helye volt. Nem véletlen hát, hogy például Tomori Anasztáz, a neves irodalompártoló az első helyen őt, az írói babérokra soha nem vágyó politikust említette meg az 1856. február 9-én rendezendő estély meghívottjai között. Tomori az estre Arany Jánost is meghívta. Arany - reá jellemző módon - nem ment el, ám Deák ott volt a rendezvényen. Deák szintén részt vett a Nemzeti Színház támogatásában és az írókat társadalmilag elismert foglakozási csoportként megjelenítő írói segélyegylet megszervezésben, sőt, az Akadémia újraindulását demonstráló Kazinczy-emlékünnepségen is szerepet vállat - a záró díszlakomán mondván köszöntőt. Ebben a folyamatban külön hely illeti meg az 1855-ben elhunyt Vörösmarty Mihály árváinak segélyezésre indított mozgalmat, amelynek élére szintén Deák állt. A gyűjtést egyébként csak magánakcióként engedélyezték, a nyilvános újsághirdetéseket megtiltották, de ez még intenzívebbé és hatásosabbá tette Deák közreműködését, hiszen így magánlevélben kellett a kiszemelt, reménybeli támogatókhoz fordulnia. A tekintély elvén Deáknak és az irodalmi életnek a szoros kapcsolatára először Salamon Ferenc mutatott rá 1889ben, mondván: az 1854-től Deákot körülvevő, mérsékelt „irodalmi jobboldalt” „méltán nevezhetjük irodalmi Deák-pártnak”. Egyébként idesorolta Kemény Zsigmondot, Arany Jánost és Gyulai Pált éppúgy, mint Csengery Antalt. (…) Deák szerepe a csoportban azon a tekintélyen alapult, amelyet politikai szerepvállalása éppúgy megalapozott, mint az összes többi személyes morális és intellektuális képessége. Az egyébként Deákról önálló verset nem író Arany néhány töredéke is egy tisztelt és bölcsnek tekintett személy portréját villantja fel. Igaz, épp Arany verse át is lépi a szokásos sémákat A jó öreg úrról című töredékében: „És a hazafiság ne lenne/ Méltóbb erény mindannyinál:/ azt mondanám: nagyobb volt benne/ Az ember a hazafinál.” (Szilágyi Márton cikkéből)
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: …………….. 1.
A szöveg alapján 3-4 mondatban mutassa be Deák Ferenc viszonyát magához az
irodalomhoz! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 3 pont
2.
Magyarázza meg a következő szavak jelentését!
ambíció:
_______________________________________________________________
latens:
_______________________________________________________________
jurátus:
_______________________________________________________________
almanach:
_______________________________________________________________
dimenzió:
_______________________________________________________________ 5 pont
3.
A szövegben szerepel a következő kifejezés: „byroni személyiségkép” a) Kire vonatkozik a szövegben ez a kifejezés? _________________________________ 1 pont
b) Melyik stílusirányzat jellegzetes alakja Byron? _______________________________ 1 pont
c) Melyik világirodalmi alkotás lehetséges mintaképe volt az ő alakja? ___________________________________________________________________________ 2 pont
d) Mit jelent a byronizmus? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 3 pont
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: …………….. 4.
Igazak vagy hamisak-e a következő állítások? Válaszát jelezze a megállapítás előtt egy
„I” vagy „H” betűvel! ___ A Zalán futását többségében dunántúli katolikus papok vásárolták. ___ Deák személyesen támogatta a Vörösmarty-árvák segélyezési programját. ___ A Nemzeti Kör már az 1830-as évek elejétől szerveződött és működött. ___ Deákról Vörösmarty hosszú elégiát írt. 2 pont
5.
Fejtse ki, mire utal a „korlátozott politikai nyilvánosság tere” kifejezés!
___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 1 pont
6.
A mondatrészek alapján elemezze és ábrázolja az alábbi mondatot!
Az erdélyi látogatást a helybéliek Kolozsvárott nyilvános ünnepléssel fogadták.
5 pont
7.
a) Keressen a szövegben két különböző igenevet, és nevezze meg a fajtáját!
___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2 pont
b) Keressen a szövegben két határozószót! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 2 pont
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: …………….. 8.
Tomori Anasztáz a politikus Deákot köszönti elsőként egy irodalmi eseményen. Mi
ennek az oka? Válaszoljon 4-5 mondatban! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 4 pont
9.
A szöveg alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) Ki volt Himfy? ________________________________________________________ 1 pont
b) Ki említi meg Deák Antal költői munkásságát? _______________________________ 1 pont
c) Kinek az álneve Fenyéri? ________________________________________________ 1 pont
d) Miben hasonlít Deák és Vörösmarty pályájának indulása? ______________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 2 pont
10. Jelölje be a tanult módon (szótő=1, képző=2, jel=3, rag=4) és nevezze meg az alábbi szavak szóelemeit! tanulmányokra _______________________________________________________________ újítását _____________________________________________________________________ nevelésében _________________________________________________________________ változtatott __________________________________________________________________ 4pont
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: ……………..
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
Név: ……………………………… osztály: ……………..
Helyesírási hibapontok száma Levont vizsgapontok száma
Maximális pontszám Szövegértés Helyesírás levonás Összesen
Elért pontszám
40 Levonható: 15 40
___________________________________ javító tanár
Magyar nyelv és irodalom
"A" változat
szakaszvizsga 2009. május 4.
