MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

TANTERV

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária, Szabó Eszter)

2008.

2 A tanterv a kerettantervre, a NAT-ra és az érettségi vizsga követelményeire épül, négy és ötéves képzésre vonatkozik. A nyelvi előkészítő és kéttannyelvű osztályokban 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítása ismétlő, szintfenntartó, képességfejlesztő jellegű, 10. osztálytól pedig az oktatás az általános tantervű osztályok 9 - 12. évfolyama számára készült tanterv szerint folyik. A magyar nyelvet és irodalmat a kéttannyelvű osztályokban is magyar nyelven oktatjuk. A 11-12. évfolyamra vonatkozóan tantervünkben két változat – középszint és emelt szint – szerepel. Az emelt szint tanterve a középszintre kiegészítésképpen épül, heti két óra plusz óraszám felhasználására vonatkozik. Óraterv 9. évf. nyelvi előkészítő,

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

általános tantervű általános tantervű általános tantervű általános tantervű

kéttannyelvű 2 óra

Irodalom

3 óra

középszint: 3 óra középszint: 3 óra emelt szint: 4 óra emelt szint: 4 óra

2 óra

Nyelvtan

1 óra

középszint: 1 óra középszint: 1 óra emelt szint: 2 óra emelt szint: 2 óra

ALAPELVEK A magyar nyelv és irodalom a nemzeti kultúra hordozója és alakítója, a magyaróra a nemzeti hagyományok átörökítésének és aktív befogadásának egyik legfontosabb színtere. Ezzel együtt más népek kultúrájának, szokásainak megismerése és megbecsülése, a különböző kultúrák iránti nyitottságra való nevelés is kitüntetett feladata ennek a tantárgynak. Az anyanyelvi tudás elengedhetetlen a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák elsajátításához: az idegen nyelvi kommunikációnak éppúgy alapja, mint a hatékony tanulásnak vagy az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. Az önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága ugyancsak fontos fejlesztési feladata a műveltségterületnek: 2

3 -

felelősségteljes, önálló ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről,

-

a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, esztétikai, etikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján,

-

képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A kultúra egyik fő hordozója és megújítója az irodalom mint nyelvi művészet, melynek

kiemelt szerepe van a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésében. A beszéd- és íráskultúra minden korban a társadalom önmegértését és a kommunikációt szolgálta, elősegítette a véleménykülönbségek megértését, kezelését és az önkifejezést. Ebből következően a műveltségterületnek egyenrangúan fontos feladata a szóbeli és írásbeli nyelvhasználati tevékenységek gyakorlása, a képességek fejlesztése. A hagyományos iskolai gyakorlat alapvetően passzív szerepre „kárhoztatja” a tanulókat, ezzel szemben az új kerettanterv a változó világ sajátosságait és követelményeit figyelembe véve a komplex, modern, aktív, magyar és európai identitástudattal rendelkező, a nemzeti önismeretre, a hazánkban és szomszédságunkban élő, más népek értékeinek, kultúrájának megismerésére nyitott, az őt körülvevő világban eligazodni képes, a fogyasztói társadalomban tudatos felnőttlétre felkészülni tudó személyiség tevékenységközpontú fejlesztését helyezi előtérbe. Fontosnak tartjuk az élmények és érzések kreatív kifejezésének gyakoroltatását, a humorérzék fejlesztését. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. A pozitív attitűd magában foglalja az igényt és képességet a kulturált nyelvi magatartásra és a vitatkozás szabályainak betartására a közös értékek felismerésére és tiszteletben tartására alapozva, valamint a csoportban való hatékony együttműködés képességét. Hangsúlyozzuk a tanulóközpontú tanulásszervezést. A tanulói tevékenységek során változatos munkaformákra nyílik lehetőség (pl.: projektmunka, csoportmunka, portfolió). A feladattartalmak megjelölik a fejlesztési területekben kitüntetett kulcskompetenciákat (például esztétikai, szociális, életviteli). A feladatok tárgya, témája kapcsolódik a tananyagtartalmakhoz is, a hagyományos forrásanyag mellett esetenként kifejezetten az Interneten elérhető információk használatát és alkalmazását igénylik. A páros munkamódszer gyakoribb alkalmazása által növekedne a diákok megszólalási esélye, gyarapodnának kommunikációs kezdeményezési lehetőségeik, miközben a tanári beszéd a szükséges minimumra csökkenne. A páros munka segít a stressz- és szorongásmentes légkör kialakításában is. Ez a tanulási mód növeli az autonóm tanulás képességét is, illetve a korlátozott kódtól a kidolgozott kód felé haladás lehetőségét is. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt erősíti az érettségi vizsga értékelési szabályzata. A gyakorlatban azonban a műveltségterület fejlesztési feladatai két tantárgyban realizálódnak, az érettségi követelményekben is bontva jelennek meg a nyelvi és 3

4 irodalmi ismeretkörök. Tantervünk ennek megfelelően ugyancsak két tantárgyban gondolkodik, de folyamatosan törekszik a két tantárgy koordinálására. Különösen igaz ez a nyelvi előkészítő osztályok kezdő (9.) évfolyamaira, ahol a fő cél a kulcskompetenciák kialakítása, szintre hozása.

CÉLOK ÉS FELADATOK 1. Anyanyelvi kommunikáció A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről minden tantárgyban a fejlesztési feladatok között szerepel. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek magas szintű, kifinomult és kreatív anyanyelvi kompetenciával. A pozitív attitűd kialakítása magában foglalja a minden kommunikációs szituációban kritikus és építő jellegű megnyilatkozásra, párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és a nyelvhasználat társadalmi szerepének, valamint a nyelv másokra gyakorolt hatásának reflexióját. Elengedhetetlen a kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a téves ítéletekhez való kritikus viszonyulás, a manipulációs szándék felismerése, koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is, a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal; a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. Törekedni kell az egyéni adottságok kihasználására, a tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértésére és értelmezésére. Ehhez ismerni kell és tudatosítani a nyelvhasználat jelentőségét. Az anyanyelv eszköz a kulcskompetenciák kialakításában. Az anyanyelvi kompetencia az alapja az idegen nyelven való kommunikálásnak és a hatékony, önálló tanulásnak, az IST eszközök használatának. Éppen ezért a fejlesztést úgy kell kialakítani, hogy esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. 2. Az idegen nyelvi kommunikáció segítése Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az elsajátítását. Olyan képességek fejlesztését igényli, melyek a hallott szöveg megértése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség területén is hatékony kommunikációt tesz lehetővé. Mindezek kialakítása elképzelhetetlen az anyanyelven történő készségek begyakoroltatása, elsajátíttatása nélkül. Idegen 4

5 nyelvet tanító kollégákkal való folyamatos együttműködés nélkül elképzelhetetlenek ezek a tevékenységformák. 3. Digitális kompetencia A különböző médiumokkal, az információs társadalom technológiái (IST) kínálta lehetőségekkel való megismerkedésre, azok használatára, az onnan szerezhető ismeretek összegyűjtésére, szelektálására, kritikus és etikus alkalmazásukra az ezen kompetenciák kialakítására alkalmas elméleti ismeretekkel és azok gyakorlati alkalmazásával az első órától folyamatosan nevelni és ösztönözni kell a tanulókat. Feladatunk kialakítani az igényt és képességet az adott problémához vagy jelenséghez kapcsolódó releváns szövegek, információk megkeresésére, összehasonlítására és kritikus feldolgozására, valamint az igényt a gyűjtött információk kreatív és etikus felhasználására az informatika tanárokkal való szoros együttműködésben. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás alapfeltétele az értő szövegolvasás- és alkotás, a problémamegoldó gondolkodás, valamint az IST-eszközök kreatív és kritikus használata. Ezekre a készségekre épül a tananyag értő elsajátítása, az ismeretek önállóan, kooperatív és projekt alapú tevékenységgel történő bővítésének és a feladatok megoldásának képessége, a megfelelő tanulási stratégia kialakítása. Mindezek érdekében lépésről lépésre kell segíteni a szövegfeldolgozást és alkotást, a tananyag-elsajátítást és -visszaadást, az önálló ismeretszerzés során az összefüggések felismerését, a problémamegoldó gondolkodást. 5. Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi kompetenciák minél sokrétűbb és árnyaltabb birtoklása a különféle kommunikációs helyzetek felismerése és kezelése magabiztosságot ad a tanulóknak. A nyelvhasználatra és a viselkedésre vonatkozó normák, melyek magukban foglalják a más népek kialakult szokásainak megismerése iránti igényt is, biztosítják a normatudatos viselkedés lehetőségét itthon és külföldön egyaránt. A közéleti szövegtípusok elemzésének és alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a közélet műfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és gyakorlását, melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal, színház- és film-, valamint múzeumélmények megvitatásával lehet kialakítani a tanulókban. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában.

5

6 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és múzeumi, színházi- és filmtapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése. Ehhez tartozik a műismeret, –elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és megfogalmazni az irodalmi alkotásokban, művészeti produktumokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. Fontosnak tartjuk a giccs, ponyvairodalom és a szépirodalom funkciói, értékei közötti különbség felismerési képességének elsajátítását. Ehhez szorosan kapcsolódik a média negatív hatásainak felismertetése, a bulvár és a tényközlő, tényfeltáró műfajok megkülönböztetésének képessége. A nyitottság, az érdeklődés a sokféleség iránt, a törekvés a különböző értékek közötti választásra a középiskolai tanítás-tanulás fontos fejlesztési feladata. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS: Szóbeli: legalább félévenként egy felelet Írásbeli: -

Minden évfolyamon évente két kötelező dolgozat (félévente egy, 90 percben). Műfajok:

beleéléses fogalmazás mű- és szövegértelmezés (elbeszélő, magyarázó, dokumentumtípusú szövegek), összehasonlító elemzés (érvelés, emelt szinten vitaindító) esszé (az érettségi vizsgán megkövetelt műfajokhoz igazodva)

-

Témazáró dolgozatok (feladatlapok)

-

röpdolgozatok

-

házi dolgozatok (félévente maximum egy)

-

havonta max. 1 nagyobb lélegzetű házi feladat, legalább 1 hét határidővel A tananyagelsajátítást

Az ellenőrzést szolgáló

Az értékelést szolgáló

szolgáló módszerek

módszerek

módszerek

 Hibakeresés  Hibajavítás (helyesejtési, helyesírási,

 Szóbeli felelés (a tananyag  Tanári szóbeli értékelés reprodukciója)  A bevésett, megértett

megerősítő / szabályozó / korrigáló funkcióval  Tanulói értékelés egymás

nyelvhelyességi,

tananyag, tankönyvi

kommunikációs)

szöveg, algoritmus, stb.

produktumáról

előadása különböző

(versmondás helyesejtési,

(elképzelt) második

kommunikációs

 Néma olvasás skipping, skimming technikával

6

7  Dinamikus olvasás

személynek, különféle

szempontból; mese vagy

(gyorsaság+megértés+olva

műfajokban szóban vagy

fantázia-szülte fiktív

sási attitűd)

írásban

történet

 Szakszövegek jegyzetelése  Az olvasási teljesítmény,

kitalálása/folytatása, rajz,

 Kiscsoportos

versmondás, szóbeli

multimédiás produktum

kommunikáció (vita,

szövegalkotás magnón

stb.)

társalgás, megbeszélés,

való rögzítése a tanév

kibeszélés, elbeszélés,

elején és végén

stb.)  Kiselőadás (írók, költők életéről, valamely olvasókönyvi témáról, stb.)  Utánzás minta alapján

 Verseny (versmondó,

 Saját tanulói teljesítmény (írásos, magnón, képmagnón, számítógépen

helyesírási, versíró,

rögzített) elemzése,

esszéíró, stb.)

önértékelése a

 Témazáró feladatlapok,

követelmények

tesztek megoldása

kritériumainak

 Iskolai dolgozatok (a

összevetésével  A versenyeken a zsűri

(helyesejtés,

pedagógus által

kommunikációs helyzet

összeállított

által preferált értékelési

megoldása, stb.)

feladatlapokkal, pl.

kritériumok meghallgatása

helyesírási képesség,

és megértése

 Bemutatás (felolvasás, verses, prózai alkotások

nyelvtani elemzőképesség  Évközi, érdemjeggyel

előadása)

ellenőrzése, stb.)

 Megfigyelés (nyelvjárási

 Memoriterek kikérdezése

ejtés, kommunikációs

a pedagógus / diáktársak

hiba, gesztus,

által

térközszabályozás)

 Egyéni vagy közös alkotás

 Magyarázat

létrehozása (iskolaújság

 Kérdezés

szerkesztése, versírás,

 Alkotások létrehozása

műfordítás-készítés,

(irodalmi, publicisztikai,

versírás adott poétikai

multimédiás stb.)

témára, stb.)

 Versenyzés (versmondó,

 Ajánló készítése szóban és

prózamondó, helyesírási,

írásban (pl. filmről,

egyéb tanulmányi)

plakátról, egyéb

 Gyűjtés (tárgyi értékek, pl.

képzőművészeti

könyvek, újságcikkek,

alkotásról, könyvről,

írók, költők arcképei,

eseményről) 7

történő értékelés  Félévi, év végi osztályozás

8 plakátok, műsorfüzetek, reklámfilmek, stb.)  Tanulópárok szerveződése bizonyos képességek begyakorlására Értékelés: A műértelmezés, szövegalkotás jellegű feladatokat két osztályzattal értékeljük. (irodalom: tartalmi minőség, nyelv: szerkezet, nyelvi minőség, helyesírás). A szövegértési, nyelvtani, nyelvi -irodalmi műveltségi feladatlapokat és röpdolgozatokat egy osztályzattal értékeljük. Középszinten

Emelt szinten

100 – 80 %

100 – 60 %

jó:

79 – 60 %

59 – 47 %

közepes

59 – 40 %

46 – 33 %

elégséges:

39 – 20 %

32 – 20 %

elégtelen:

19 – 0 %

19 – 0 %

jeles:

Az irodalom röpdolgozatokra megfelelő terjedelmű kifejtő válaszok esetén nyelvi osztályzatot is adhatunk. Ezt a dolgozatírás előtt közöljük a tanulókkal A fogalmazás tartalmi minősítésének szempontjai: Tárgyi tudás: -

Megértette-e a tanuló a címet?

-

Milyen mélyek, alaposak a tanuló ismeretei a választott témában?

-

Milyen a műismerete, mennyire értette meg az adott mű jelentésrétegeit?

-

Felismeri-e a jelentés hordozóit a műalkotásban? /kompozíció, a stílus elemei, költői képek, ritmus stb. – a mű esztétikai eszközkészlete/

-

Érti-e a tartalom és forma egységét, képes-e a formai eszközök funkciójának vizsgálatára?

-

Képes-e a műalkotást irodalomtörténeti szempontból megítélni, elhelyezni korban és az írói életműben?

-

Milyen alaposak a tanuló irodalomelméleti ismeretei?

-

Mennyire ismeri a műnemet, műfajt?

8

9 b) Elemzési módszer: -

Milyen logikai készség nyilvánult meg a téma kifejtése során? /összefüggések látása, következtetések, az ítéletalkotás logikája/

-

Milyen a tanuló lényegkiemelő képessége?

-

Hogyan szelektál a rendelkezésére álló ismeretek - művek, tényanyag között a megadott címnek vagy szempontnak megfelelően?

-

Műközpontúság /A téma igényes kifejtése nem azonos az írói-költői életrajz és a cselekmény vagy a tartalom ismertetésével./

c) Élményszerűség, az önállóság mértéke, a véleményalkotás színvonala -

Igényesen, a közlendő élménynek, kifejtendő tárgynak, véleménynek megfelelően szerkesztette-e meg a közleményt, vagy hiányosan?

-

Képes volt-e a művel vagy más művekkel, alkotásokkal kapcsolatos asszociációkra?

-

Hogyan értelmezi a művészet és valóság viszonyát, a műalkotás társadalmi szerepét és emberformáló hatását?

-

Mennyire reprodukáló vagy alkotó a téma megközelítése?

-

Jellemzi-e a tanuló gondolkodását egyéni látásmód, önállóság?

-

Sikeres-e a tanulónak a témával való azonosulása, milyen annak mértéke?

-

Milyen a tanuló érveléstechikája?Milyen a tanuló irodalom és művészet iránti érzékenysége, fogékonysága, kifejtésben megnyilvánuló készségszintje az adott műfajokban?

A nyelv minősítésének szempontjai: a) Szerkesztés -

Milyen szerkesztési elvet választott, s ennek megfelelően rendezte-e el az anyagot?

-

Mennyire áttekinthető a szöveg? Milyen rendszerező képességet tükröz?

-

Hogyan tagolta a szöveget? Érvényesül-e az arányosság elve?

-

Mennyire mélyült el a feladat megvalósításában, törekedett-e teljességre?

-

Biztosítja-e a logikai és grammatikai következetességet? (egység elve, szempontváltások logikája vagy logikátlansága)

-

Érvényesíti-e a tanuló a haladás elvét?

-

Megfelel-e a szerkesztés a témával kapcsolatos elvárásoknak? (kifejtettség, lezártság, kötöttségek)

-

A szövegkapcsoló elemek megfelelő használata

9

10 b) Nyelvhelyesség -

Pontos és szabatos fogalomhasználat, a gondolatok tagolása, a tanuló mondatalkotása, a szószerkezetek helyessége, egyértelmű megfogalmazásuk, helyes szórend, egyeztetés, nyelvi viszonyító elemek megválasztása (kötőszó, névutó, névelő stb.)

c) Stílus -

Milyen mértékben sajátította el és használja a művelt köznyelvi stílus eszköz- és normarendszerét?

-

A témának, mondanivalónak és a közlés körülményeinek megfelelően válogatott-e a nyelvi eszközök közül? /műfaj, stílusárnyalat, hangnem, szókincs stb./

-

Milyen árnyaltan, világosan képes megfogalmazni mondanivalóját?

-

Mennyire tükröződik a szövegből a tanuló egyénisége, stílusának kiforrottsága?

-

Képes-e a tanuló választékosan használni a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat? /szóismétlések, sablonok kerülésével/

-

Stílusegység, természetesség

-

Tömörség, változatosság, szemléletesség, magyarosság, jóhangzás

d) Helyesírás -

A helyesírási hibák minősítésének alapja A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása. A durva, súlyos és egyéb hibák megkülönböztetésére, illetve az elégséges és jeles szint meghatározására az Oktatási Minisztérium által kiadott érettségi javítási útmutatót alkalmazzuk a terjedelemhez igazítva.

e) Rendezett, esztétikus íráskép

Taneszközök: Tankönyvek Irodalom tankönyvek, szöveggyűjtemények Nyelvtan tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Kézikönyvek, segédkönyvek -

helyesírási szabályzat

-

szótárak

-

helyesírási gyakorlókönyvek 10

11 -

nyelvművelő kézikönyvek

-

retorikai kézikönyvek

-

fogalmazási, levelezési, iratszerkesztési tanácsadó könyvek

-

anyanyelvi-kommunikációs munkafüzetek

-

irodalomtörténeti munkák

-

irodalmi, művészeti lexikonok

-

műelemzéskötetek

-

verstani szakkönyvek

-

médiaismereti szakkönyvek

-

gyűjteményes kötetek, antológiák

-

esszé-, interjúkötetek, monográfiák

-

képzőművészeti albumok, kézikönyvek

-

irodalmi folyóiratok

Internet Power Point-os prezentációk CD-lemezek, CD-ROM-ok: -

versek

-

zeneművek

videofilmek:

művészettörténeti anyagok interjúk írói portrék művészfilmek színházi előadások

A taneszközkiválasztás elvei: A munkaközösség valamennyi évfolyam minden osztálya számára egységesen választ olyan tankönyveket és taneszközöket, -

amelyek megfelelnek a NAT és a kerettanterv előírásainak, valamint az érettségi vizsgakövetelményeknek;

-

amelyeknek tartalma és szemléletmódja korszerű, tudományosan megalapozott;

-

amelyek alkalmasak a képességek fejlesztésére, a nyelvhasználat-központú anyanyelvoktatás elősegítésére, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek elsajátítására

11

12

Tanterv a nyelvi előkészítő és kéttannyelvű osztályok 9. évfolyama számára A magyar nyelv és irodalom oktatásának fő célja ezen az évfolyamon a szintfenntartó ismétlés, az ismeretek rendszerezése, elmélyítése, a készségfejlesztés és a középiskolai tanulási módszerek kialakítása.

IRODALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek, filmek, színházi előadások megértése, értelmezése, alkotása Megfelelő szóbeli szövegalkotás: a kommunikáció tényezőinek és funkcióinak, ezek meghatározó szerepének az ismerete és szem előtt tartása. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége minden beszédhelyzetben, a megfelelő kód kiválasztása a különböző kommunikációs helyzetekben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. A másként vélekedők álláspontjának felfogása, annak tisztelete, amennyiben azok a társadalom által kialakított és elfogadott normáknak megfelelnek. A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a manipulációs szándék felismerése. Koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal; a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. Aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A kommunikációs helyzetek

12

13 megfelelő értelmezése. A társas – társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli, nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Az írói, rendezői, kurátori stb. álláspontoknak - összefoglalóan az alkotók álláspontjának felfogása, annak tisztelete. Közösen látott, olvasott művek értelmezése. Saját vélemény megvédése, szükség esetén korrigálása szóban és írásban. Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. Ezzel fejlesztenünk kell a figyelem- és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, és a hatékony tanulási technikák elsajátítását, valamint a diákok jelenre vonatkozó tudását is (pl. konfliktuselemzés, egyéni és csoportos anyaggyűjtés, projektmunka). 2. Olvasott, írott szövegek, képek, plakátok stb. megértése Az értő hangos és néma olvasás folyamatos fejlesztése minden szövegfajtában. A szövegértés és -alkotás képessége az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének jellegzetes írásbeli megnyilatkozásaiban, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) fejlesztése. A szövegértési technikák bővítése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, különös tekintettel a szavak kommunikációs helyzettől, kontextustól függő különféle használatának tudatosítására és gyakorlására. Az elemzési jártasság színvonalának kialakítása és fejlesztése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai és leíró nyelvtani ismeretek alkalmazásával, az elemzés kiterjesztése a különféle céllal alkotott és különféle médiumokban használatos szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Az írásbeliség normáinak a megismerése, képesség a lényegkiemelő, áttekintő jegyzetelésre és vázlatkészítésre az adott cél és téma figyelembe vételével, a magyar helyesírás szabályainak alkalmazásával. A szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megközelítése, a különféle műértelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás. A szerzői szándék és a mondottakhoz való viszony (modalitás) feltárása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése. 13

14 A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése és alkalmazása. A vizuális közlés nyelvi és nem nyelvi elemeinek értelmezése, az IST műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, a hozzájuk kapcsolódó típushibák felismerése és kiküszöbölése. A könyvtárismeret bővítése, szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése az információk világában való eligazodásban. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Szabatos fogalmazás, a személyiséget kifejező, egyéni stílusra való törekvés. Az egyéni, esztétikus és olvasható írásmód fejlesztése. Világos szövegalkotás és kifejezőkészség különféle szövegfajtákban az egyéni stílusra törekedve. Szövegalkotás önállóan gyűjtött anyag rendszerezése után (pl.: beszámoló, ismertetés, esszé írása). A tananyag és a vele kapcsolatos néhány, a korosztály számára is hozzáférhető szakirodalmi szöveg megértése, feldolgozása. Verbális és nem verbális információk gyűjtése, kritikával fogadása, szelektálása, rendszerezése és felhasználása. Mások gondolatainak elemzése, etikus beépítése saját gondolatainkba A források megjelölése és az etikus idézés szabályainak betartása. Szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. 4. Tanulási képességek fejlesztése Eligazodás az információk világában. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Verbális és nem verbális információk felhasználása. A könyvtárismeret bővítése. Különböző információhordozók ismerete, az információfelhasználás normájának megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, jegyzetek készítése). Vázlatkészítés, az összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés; az információ értékének, jelentőségének felismerése, értékelése. Kritikai gondolkodás, szelekció, összehasonlítás és forráskritika a kutatás folyamán. Az idegen nyelv tanulásának segítése a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismeretével.. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) folyamatos összehasonlítása.

14

15 Pozitív attitűd kialakítása, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 5. Ismeretek az anyanyelvről A hangra, szóra, mondatra, szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében, elemzésében (pl.: a mondottakhoz való viszony, szövegtagolás, stb.). A nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. A nyelv és a társadalom viszonyának, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatának ismerete. A magyar nyelv hangrendszerének, hangtörvényeinek, szófajainak, alaktanának és mondattanának az ismerete, az ismeretek alkalmazása szóbeli és írott szövegek alkotásakor. A nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás, a normától való eltérések funkcionális és etikai megítélése, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény értékelése és tökéletesítése. A szövegek jelentésének, szerkezetének, jelentésrétegeinek a feltárása. A tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. A szövegek önálló elemzése és értékelése a szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai és retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalmi műveltség gyarapítása. Érzékenység kialakítása az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. Az irodalomelméleti ismeretek elmélyítése. 7. Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye. A kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. Új és régi korokat átívelő párbeszédének felismerése a művészetben. Művészeti alkotások teljesebb megértése a szövegtani és stilisztikai ismeretek bővítésével. Önálló gondolkodás, kulturált önkifejezés. Az ízlés önálló fejlesztése. Ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és 15

16 kultúrtörténeti ismeretek alapján. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Más művészeti ágakhoz tartózó művek összehasonlítása irodalmi alkotásokkal. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése, alkalmazása saját szövegek alkotásában.

IRODALOM

TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK

1. Művészet és valóság

A művészet fogalma szerepe az ember életében. A művészi tükrözés A művészi hatás (katarzis) Művészi érték. Az irodalom határterületei. bestseller, lektűr, giccs. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése A művészetek rendszerének áttekintése Művészeti ágak és sajátos formanyelvük Olvasmányok: pl. Fejes Endre: A hazudós, Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról

2. Az irodalom

A művészi nyelvhasználat. Az irodalmi mű jelentésrétegei Adaptáció Olvasmányok: pl. Karinthy Frigyes: A cirkusz

3. Műnemek, műfajok

A műnemek sajátosságai, alapműfajok Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása. A mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat Olvasmányok: pl. Lázár Ervin: Dömdödöm Az olvasott (látott) művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezése. Művek könyvben és filmen

3.1 A epika

Epikus műfajok. Az epikai közlés formái 16

17 Művek könyvben és filmen Olvasmányok: Pl. Kosztolányi Dezső: A kulcs Golding: A legyek ura (házi olvasmány) 3.2 A líra.

Hagyományos lírai műfajok és modern lírai alkotások. A líra sajátos stíluseszközei Szerelmes versek Tájfestés szóval és ecsettel Memoriterek

szöveghű

tolmácsolása

a

szövegfonetikai

eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással Olvasmányok: Pl. Varró Dániel, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Weöres Sándor versei 3.3. A dráma

A dráma fogalma, műfajai. Olvasmány: Pl. Shakespeare: Romeo és Julia Színházi élmény elemzése Az olvasott (látott), különböző korú és világlátású művekben megjelenített

témák,

élethelyzetek,

motívumok,

megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. 4. Az ismeretszerzés forrásai és

Könyvtár- és internethasználat

módszerei. 5. A fogalmazási készségek

Elbeszélés, leírás, párbeszéd, vita; esszé .

elmélyítése

Érveléstechnikák

HÁZI OLVASMÁNYOK:

Golding: A legyek ura Shakespeare: Romeo és Júlia Novellák a tanár és a tanulók választása szerint

MEMORITER

Az általános iskolában tanult versek felelevenítése, kifejező elmondása A diákok kedvenc verseinek bemutatása

17

formai

18 FOGALMAK: az

általános iskolában tanultak ismétlése: epika, líra, dráma; alapvető műfajok (pl.

novella, regény, dal, óda, himnusz, epigramma, komédia, tragédia); hangsúlyos és időmértékes verselés. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE: -

A tananyagban szereplő irodalmi művek ismerete, megértése

-

Alapvető műfaji, irodalomelméleti ismeretek

-

Irodalmi szövegek lényeges sajátosságainak felismerése

-

Személyes vélemény megfogalmazásának képessége az irodalmi művek kapcsán felvetődő erkölcsi, esztétikai kérdésekről

MAGYAR NYELV


1. A nyelvek típusai.

Nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása

Nyelvcsaládok.

a szövegalkotásban.

Nyelvtani rendszerünk

A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint

sajátosságai

jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

2. Ismétlő gyakorlatok a leíró

(az idegennyelv-tanárok igényei alapján)

nyelvtan köréből 3. Helyesírásunk

A kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés elve Különírás és egybeírás A tulajdonnevek írása Elválasztás Írásjelek A Magyar Helyesírási Szabályzat használata Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírásra

18

19 4. Szövegértés, szövegelemzés

Szövegek; illusztrációk, ábrák, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben; szövegek vizuális elrendezése

5. A mindennapi kommunikáció szituációi, műfajai. Nyelvi illemtan

(a viselkedéskultúra-tanárral együttműködve) Pl.:

-köszönés, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, elköszönés -meghívás és fogadása -információkérés -bocsánatkérés -gratuláció, jókívánság, ajándékozás, megköszönés -érzelmek, szándékok kifejezése -telefonbeszélgetés

A közlés verbális, nem verbális elemeinek felismerése, célszerű gyűjtése, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása Szókincsbővítés Idegen szavak problematikája Tájékozódás a tömegkommunikáció új jelenségeiről

6. Fogalmazási ismeretek szóban

Szövegszerkesztés

és írásban

A fogalmazás stílusa

6.1. Közlésfajták

Elbeszélő, leíró, érvelő szövegek A vélemény megvédése vagy korrekciója Érveléstechnikák (konfliktuskezelés, a manipulációs szándék észrevétele és hárítása, megalapozatlan ítéletek felismerése) Olvasható, esztétikus, egyéni írásmód kialakítása Napjaink leggyakoribb fogalmazási műfajai: élménybeszámoló, leírás, meghatározás, jellemzés, bemutatkozás, könyvismertetés, meghívó, hirdetés, vita

7. Szövegtranszformáció: bővítés, Jegyzetelési technikák (magyar és idegen nyelven) – tömörítés, lényegkiemelés,

lényegkiemelő, áttekinthető, önálló jegyzetelési technika

vázlatkészítés

kialakítása 19

20 Hallás utáni jegyzetelés Fürtábra Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé) írására Az összefoglalás műveletének elsajátítása, önálló alkalmazása, pl. lényegkiemelés, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése 8. Tanulásmódszertan.

A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása (egy- és kétnyelvű

Az ismeretek forrásai

szótárakkal, enciklopédiákkal, szakkönyvekkel való ismerkedés)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI:

-

A tanuló életkorának megfelelő kommunikációs készség

-

Köznyelvi stílusú szövegek értése

-

Olvasható írás; az alapvető helyesírási szabályok betartása

-

Elbeszélő, leíró és érvelő fogalmazás írásának képessége

-

Alapvető leíró nyelvtani ismeretek az anyanyelvről

-

Ismeretszerzés képessége a legfontosabb forrásokból (könyvtár, internet)

Tanterv a normál tantervű osztályok számára 9. évfolyam IRODALOM

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás -

A mindenkori beszédhelyzet összetevőit figyelembe vevő kulturált nyelvi magatartás kialakítása: a beszédpartner álláspontjának megértése és tiszteletben tartása,

-

Saját vélemény megfogalmazása, álláspont megvédése.

20

21 -

A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában.

-

Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben.

-

Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).

-

Kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. A testbeszéd (nem nyelvi kifejezőeszközök) értelmezése a mindennapi kommunikációban.

-

Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra.

-

Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése.

-

A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.

2. Olvasás, írott szöveg megértése -

Írott szövegek értelmezése, logikai és jelentésbeli szerkezetük követése, szövegek jelentésrétegeinek feltárása; kérdések feltevése az olvasott szövegekhez.

-

Szövegeknek információforrásokként való használata.

-

A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmaitudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban.

-

Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére.

-

Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése.

-

Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel.

3. Írás, szövegalkotás -

A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban.

-

A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. 21

22 -

Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában. Jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása.

-

Vizuális elemek (kiemelések, betűtípusok, színek, illusztrációk) tudatos alkalmazása az írott nyelvben (pl. beszámoló, portfólió, informatikai hátterű szövegek, különféle publicisztikai műfajok stb.).

-

Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján.

-

Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása.

-

Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak megfogalmazása.

-

Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

4. A tanulási képesség fejlesztése -

Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról.

-

Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával.

-

Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

-

A tudatos anyanyelvhasználaton alapuló sikeres idegennyelv-tanulás elősegítése.

5. Ismeretek az anyanyelvről -

A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása értelmezési és fogalmazási feladatokban.

-

Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése.

-

Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati (pl. digitális) szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak, vizuális megjelenítésének bemutatásával.

-

A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele.

22

23 -

A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása.

-

A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.

6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról -

Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ.

-

Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből.

-

Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrása, a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről.

-

Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek elhelyezése motivikus kontextusban (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).

-

Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.

-

A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben.

-

Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása.

-

A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.

-

Lírai művekben a költő életrajzi alakja és a versben megszólaló ,,én’’ megkülönböztetése.

-

A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása.

-

A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása.

-

A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.

-

A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának az ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése.

-

A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában.

-

Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.

-

A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése.

-

A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. 23

24 -

A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában.

-

Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.

-

Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.

-

Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban.

-

Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében.

-

Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között.

-

Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése -

Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása.

-

A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása.

-

Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése.

-

Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről.

-

Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

IRODALOM TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK

1. Szerző, mű, befogadás

A művészetek rendszerének áttekintése, a művészet jellege és jellemzése A szépirodalmi műnemek áttekintése A kreatív művészi nyelvhasználat A irodalmi szövegek értelmezési lehetőségei, a jelentésrétegek Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben A művészi értékelés és érték, ízlés, élmény, giccs Művész és közönség kapcsolata 24

25 Fikció Az irodalmi tudás összetevőinek (műismeret, műelemezési szempontok, esztétikai, poétikai, stilisztikai, verstani fogalmak) ismétlése, rendszerezése (kiegészítve a szabadvers fogalmával) 2. Mítosz és irodalom

Mitológiai történetek

Az antikvitás irodalma

Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű) Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából A görög dráma. Szophoklész egy drámája, az Antigoné vagy az Oidipusz király Antik témák, alakok továbbélése az irodalomban, filmen és a képzőművészetekben (archetípusok, archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, átiratok, intertextualitás, reflexív megnyilatkozások ismerete, felfedezése) Szapphó és Anakreon 1-2 verse Catullus, Vergilius, Horatius 1-2 verse

3. A Biblia

Részletek az Ó- és Újszövetségből; a Biblia könyvei Emberi alapszituációk, viselkedésmódok a bibliai történetekben Jelentős személyek és cselekedeteik A példabeszédek és értelmezésük Bibliai témák és műfajok továbbélése az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetekben, filmen (pl. bibliai archetípusok, a kétszintes világkép megjelenései, az apokalipszis motívuma, bibliai parafrázisok, adaptációk stb.)

4. A középkor irodalma

A középkor kultúrája, jelentős műveltségközvetítő műhelyek Vallási és világi műfajok Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából A magyar középkori kultúra jelentős szövegemlékei: Halotti beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, egy legendarészlet

5. Az európai reneszánsz

A reneszánsz és a humanizmus Petrarca: Daloskönyv (részletek) Boccaccio: Dekameron (egy novella)

6. Az európai színház

Az angol reneszánsz színjátszás és dráma – Shakespeare egy

történetéből I.

drámájának elemzése (Rómeó és Júlia vagy Hamlet)

7. A magyar reneszánsz

A magyarországi humanizmus és reneszánsz jellegzetes vonásai, 25

26 Humanizmus és reformáció

emlékei

Magyarországon

Néhány mű, részlet a magyarországi udvari reneszánsz és a reformáció irodalmából A költői öntudat megjelenése a művekben Janus Pannonius költészete 2-3 verse alapján Balassi Bálint költői portréja, Egy katonaének és 2 másik vers, témák Balassi költészetében másik 2-3 verse alapján

8. A barokk

A barokk kultúra és életszemlélet

Portrék a magyar barokk

A barokk irodalom Európában és Magyarországon; a művek stílusa

irodalomból

és szerkezete Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek), a világlátás és kifejezésmód sajátosságainak bemutatása Részletek Pázmány Péter prédikációiból vagy Mikes Kelemen leveleiből

9. Az európai színház

A francia klasszicista dráma jellemzői

történetéből

Moliére egy vígjátékának értelmezése (pl. Tartuffe)

HÁZI OLVASMÁNYOK

Teremtéstörténetek Olvasmányok az európai mitológiából Biblia – részletek Homérosz: Iliász vagy Odüsszeia – egy-egy jellemző részlet Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király Shakespeare egy drámája (pl. Hamlet, Rómeó és Júlia) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Moliere: Tartuffe

MEMORITER

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Pl. Homérosz: Odüsszeia – részlet Szophoklész: Antigoné – részlet Halotti beszéd - részlet Ómagyar Mária - siralom – részlet 26

27 Dante: Isteni színjáték – részlet Részlet Shakespeare egy drámájából Janus Pannonius egy verse Balassi Bálint egy verse

FOGALMAK:

művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél ciklus drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus értelmezés


-

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése.

-

Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése

-

A művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából

-

Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása

-

Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása

-

A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése

-

A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése

-

Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete

-

Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából

-

Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

27

28

MAGYAR NYELV


1. Kommunikáció,

-

tömegkommunikáció

a kommunikációs folyamat tényezői, a közlésfolyamat funkciói

-

beszédhelyzetek elemezése

-

a tömegkommunikáció sajátosságai, hatása a nyelvre és a gondolkodásra

-

az írott és elektronikus sajtó tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai; sajátos nyelvi kifejezési formáik, hatáskeltő eszközeik, képi elemeik

-

objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény megfogalmazásának stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban

2. A nyelvi szintek grammatikája

-

hitelesség, hatás, meggyőzési szándék;

-

a manipuláció felismerése, értékelése.

Hangtan: - a magyar nyelv hangállománya - hangtörvények - betűrend Alaktan -

szóelemek (szótő, képző, jel, rag), kapcsolódásuk és változataik

Szófajtan -

a szófaj fogalma és a szófaji rendszer

-

a szóalkotás módjai

-

a kettős vagy hármas szófajúság és az alkalmi szófajváltás

Mondattan -

a szintagmák 28

29 -

a mondatok osztályozása; egyszerű és összetett mondat

Jelentéstan -

hangalak és jelentés viszonya

-

a szókészlet

-

jelentésváltozás

3. A szöveg szerkezete, szintaktikai szintje és fogalma, jellemzői - a szöveg jelentése

- a szöveg és a mondat - a szöveg felépítése, szövegegységek - a szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei - a szövegösszefüggés eszközei a jelentés szintjén; témahálózat, kulcsszavak, tételmondatok, témahálózat - a logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe - a mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal; az aktuális tagolás - a szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése - a szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében

4. Helyesírás

- a magyar helyesírás rendszere, alapelvei - a szöveg központozása

5. Könyv-és könyvtárhasználat

- témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával

FOGALMAK:

Tömegkommunikáció: interjú, riport, cikk, glossza, kommentár, recenzió, kritika Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, 29

30 egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: (téma, réma); szövegfonetikai, vizuális eszközök Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

-

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás

-

A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő, szabatos, világos fogalmazás.

-

Véleményalkotás, kritikus magatartás a tömegkommunikáció gyakori műfajainak befogadásában, az eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában.

-

Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök és pragmatikai szintű jelzések szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében.

-

Szabatos, világos fogalmazás Vizuális kifejező elemek alkalmazása írott és digitális szövegekben

-

A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. J

-

Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról.

-

Könyvtárhasználati tájékozottság.

10. évfolyam BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, kultúrált nyelvi magatartás -

A kommunikációs helyzetnek megfelelően nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata.

-

A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással, különböző kommunikációs helyzetekben.

-

Szónoklat, alkalmi beszéd előadása, értékelése. A tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek alapján.

30

31 -

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása (szóbeli és írott formában); saját és eltérő vélemény összevetése (különböző műértelmezések alapján).


A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával.

-

Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek felismerése és értelmezése.

-

Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik felismerése.

-

Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése, és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában.

-

A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.


Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában, szóban és írásban.

-

Hivatalos írásművek (meghatalmazás, kérvény, pályázat, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban.

-

Szónoklat, alkalmi beszéd, vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

-

Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti, vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

4. Tanulási képesség fejlesztése -

A tantárgy feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal (kitekintéssel a különféle tantárgyakra): definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

-

Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A

31

32 megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése egyszerűbb bibliográfia forrásjegyzék összeállítása, kiselőadás tartása az IST kínálta lehetőségekkel, projektmunka, csoportmunka. 5. Az irodalom és az olvasó kapcsolata, ismeretek az irodalomról és az anyanyelvről -

Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar- és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása.

-

A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti, és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban pl. a magyar- és világirodalom történetében, az alkotó életpályájában.

-

A tanult lírai, drámai és epikai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, elméleti ismeretek alkalmazásával.

-

A nyelvi norma és társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában a saját nyelvhasználat kontrollja.

-

Közéleti és hivatalos írásművek néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei.

-

A retorikai eszközök megnevezése és hatásuk értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban.

-

A helyesírási ismeretek bővítése: a tanulmányokban előforduló, nem latinbetűs tulajdonnevek és a gyakran használt újkeletű idegen szavak helyesírásával.

-

A nemzeti és az európai identitástudat erősítése.

6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése -

A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

-

A tények és érzelmek szétválasztásának képessége a vizsgált szónoki beszédekben, érvelésekben, a manipulációs szándékok felismerésének képessége. Az opponens vélemény figyelemmel kísérése, tanulságainak leszűrése, ellenvélemény kultúrált megfogalmazása. 32

33 -

Esztétikai- művészi tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.

IRODALOM

TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. Írók, költők, irányzatok a

Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar

felvilágosodás korában

felvilágosodás korából. A témakör feldolgozásakor kitekintés a kortárs művészetekre (zene, festészet, építészet). Az Enciklopédia tartalma, felépítése. Schiller: Az örömhöz című ódája Prezentáció készítése a korszak eszmei- és stílusjegyeinek bemutatására. Alkotói szándék és a műfajok kapcsolata: az ún. eszmeterjesztő műfajok sajátosságai; a szatíra fogalma. pl. Swift: Gulliver utazásai Voltaire: Candide (tézisregény, kalandregény) Rousseau - a természeti ember és polgár fogalma Goethe: Vándor éji dala (különböző fordítások összevetése)

1.1. A magyar felvilágosodás

A magyar felvilágosodás programja. Sajátos társadalmipolitikai viszonyok és törekvések. A nyelvművelés szerepe. Arcképvázlatok: Bessenyei, a programadó Kazinczy, a nyelvújító, a fentebb stíl kialakítója Batsányi, a politikai költészet és a szentimentális líra megteremtője

1.2. Csokonai Vitéz Mihály

Rövid pályakép

alkotói portréja.

Témák, műfajok: -

a felvilágosodás eszméinek művészi megfogalmazása,

-

magányélmény

-

szerelmi élmény.

Klasszicizmus, érzékenység, népies hatások. 33

34 A sententia és pictura szerepe. Bölcseleti ódák, dalok, elégiák. Rousseau hatása. Művek: Az estve, Konstancinápoly, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, Tartózkodó kérelem, A Reményhez. 1.3. Berzsenyi Dániel alkotói

Berzsenyi Dániel személyisége

portréja.

Ódák és elégiák, elégiko-ódák, idő- és értékszembesítő versek. A horatiusi eszmék újraértékelése (aktualitása). Művek: Osztályrészem, A magyarokhoz I, II., A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz

2. A magyar drámairodalom

A magyar nyelvű színjátszás kezdetei.

megszületése

Vándortársulatok, az első kőszínház. Katona József: Bánk bán – műelemzés

3. Romantika a világirodalomban

A romantika fogalma, időbelisége, tartalma, fontosabb esztétikai és világképi jellemzői. Embereszmény. Képalkotás, műfaji határok átlépése. Vizuális példák – a romantikus festészet egy-egy alkotásának bemutatása. „Romantika” a mai populáris kultúrában. Művek: két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. Pl.: Hoffmann: Az arany virágcserép, Puskin: Anyegin, Hugo, Dickens Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, Coleridge: Kubla kán

4. A magyar romantika irodalma

A reformkor mint a nemzeti romantika. kora. Kultúra a reformkori Magyarországon: irodalmi élet, folyóiratok.

4.1. Kölcsey Ferenc alkotói

Kölcsey egyénisége, közéleti tevékenysége, értekező művei és

portréja

költészete. Művek: Himnusz és még két vers, pl. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke; Parainesis (részlet), Búcsú az országos rendektől (részlet).

4.2. Vörösmarty Mihály alkotói

Vörösmarty egyénisége, szerepe a reformkor irodalmi életében,

portréja

romantikus világlátása és költészete, témái és műfajai. Művek: 34

35 Csongor és Tünde, Szózat és még négy vers (pl. A Guttenberg albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, A vén cigány). 4.3. Jókai Mór alkotói portréja

A romantikus regény. Az arany ember – műelemzés. A regény és a filmváltozat összevetése.

5. Petőfi Sándor életműve

Az életút, az életmű jelentős tényei Jellemző műfajok, témák teljes művek és részletek feldolgozásával.: népies dalok, epikus művek, tájleíró költemények, ars poeticák, forradalmi látomásköltészet, szerelmi, hitvesi költészet. Legalább 10 mű a korábban tanultakkal együtt: pl. A helység kalapácsa, Az apostol, megy a juhász szamáron, A négyökrös szekér, A bánat egy nagy óceán, A természet vadvirága, Sors nyiss nekem tért, A XIX: század költői, Az Alföld, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szabadság, szerelem, Nemzeti dal, Pacsirtaszót hallok megint, Minek nevezzelek? A Petőfi-kultusz.

6. Arany János életműve

Életút, pályakép. Jellemző műfajok, témák, korszakok Arany életművében teljes művek és részletek feldolgozásával: elbeszélő költemények, elégikus lírai versek, balladák. Legalább 10 mű a korábban tanultakkal együtt pl. Toldi estéje, Lejtőn, Szondi két apródja, Ágnes asszony, Letészem a lantot, Kertben, A tölgyek alatt, Hídavatás, Vörös Rébék , Epilogus

HÁZI OLVASMÁNYOK Katona József: Bánk bán 35

36 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa Jókai Mór: Az arany ember (vagy más regény) Két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából pl. Hugo, Dickens, Hoffmann, Puskin művei

MEMORITER Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, Az estve (részletek), A Reményhez Részletek Berzsenyi Dániel verseiből Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor egy ars poeticája, egy tájleíró, egy szerelmes, egy forradalmi verse Arany János egy elégikus verse, egy balladája; részletek a Toldi estéjéből (legalább 20 sor)

FOGALMAK: klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok (kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény), idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers; enciklopédia, irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés


-

A tananyagban szereplő szerzők és művek ismerete

-

Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása szóban és írásban.

-

Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

36

37 MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. A nyelv rétegződése

A nemzeti nyelv Területi és társadalmi nyelvváltozatok. A nyelvi sztenderd. Rétegezettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezésformái, tartalmi és magtartásbeli követelményei. Kisebbségi nyelvhasználat. A verbális agresszió.

2. Alapvető retorikai ismeretek

A retorika fogalma, elmélete és gyakorlati alkalmazása. A szónok tulajdonságai. Az érvelés technikája. Érvek fajtái, elrendezésük. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. Ünnepi beszéd, köszöntő, pohárköszöntő fogalmazása. Érvelő szövegek gyűjtése, elemzése. A szöveg megszólaltatása. Mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, nyomaték, hangamagasság, hangerő, szünet, beszédtempó) és használatuk a szöveg tagolásában és értelmezésében, illetve a beszélő szándékának kifejezésében (felismerés és tudatos alkalmazás). Verbális és nonverbális kommunikáció

3. Szövegtípusok

Elbeszélő, leíró és meggyőző, monologikus és dialogikus, írott és élőszóbeli szövegek. Tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. Az ismeretterjesztő szövegek. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának lépései, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek szerkesztése: önéletrajz, motivációs levél, pályázat, hivatalos levél, kérvény, jegyzőkönyv, fellebbezés, 37

38 meghatalmazás formai és nyelvi követelményei. Kommunikációs helyzetek megoldása hivatalos ügyek intézésekor. 4. Helyesírás

A nem latin betűs tulajdonnevek és gyakran használt újkeletű szavak helyesírása.

5. Könyv- és könyvtárhasználat

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Ismeretközlő művek (pl. lexikonok, kézikönyvek, szótárak). A bibliográfia. Az idézés szabályai. Különféle digitális szövegkiadások. Tájékozódás a könyvtárak honlapjain

6. Hangalak és jelentés kapcsolata A jelentés – a hangsor és a jelölt kapcsolata. Egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak, szinonimák, antonimák,

FOGALMAK:

nyelvi norma, nyelvváltozatok, sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, csoportnyelvek, hobbinyelvek; retorika, alkalmi beszéd, meggyőző műfajok; érvelés, tétel, érv, cáfolat; szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.


-

A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható írás.

-

A művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban.

-

Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása.

-

Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan.

-

Hivatalos levél, önéletrajz, kérvény készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése, a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.

38

39


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése; kulturált nyelvi magatartás -

Tájékozottság különböző beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.

-

A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.


Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos-, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai, szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése.

-

XX. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magtartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban.

-

Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, az ilyen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.


Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére.

-

A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban, különböző műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegretörő, világos felépítésű, információban gazdag kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében.

-

Kreatív gyakorlatok a mondat– és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

-

Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról, többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek.

39

40 4. A tanulási képesség fejlesztése -

Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.

-

Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, ill. önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból; jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (pl. műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források - alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.

5. Az irodalom és az olvasó kapcsolata, ismeretek az irodalomról és az anyanyelvről -

A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok, és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe.

-

Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével.

-

A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

-

Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása.

-

Az irodalom határterületeihez tartozó alkotások (lektűr, ponyva) jellegzetességeinek megismerése. A szórakoztató film és a művészfilm elkülönítése.

-

Különböző stílusrétegek, stílusárnyalatok, szóképek, alakzatok, nem nyelvi stíluseszközök felismerése és adott esetben alkalmazása.

6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése -

Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, hazugság, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek (a kapcsolatok szociális tartalmainak) érzékelése, felfogása, értékelése.

-

Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. 40

41 -

Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása.

-

A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következetés megfogalmazása.


Témakörök

Tartalmak

1. Madách Imre Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés, a mű utóélete 2. Világirodalom

Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából

– széppróza, líra, Stendhal vagy Balzac egy műve dráma

Gogol: A köpönyeg Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete Csehov vagy Ibsen egy drámája Egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás A lektűr- és ponyvairodalom megjelenési formái

3. Portrék a magyar

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája Egy novella a századforduló novellairodalmából (pl. Krúdy, Gyula, Bródy Sándor,

szépprózából Petelei István) Móricz Zsigmond egy regénye és két novellája 4. Ady Endre

Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű

5. Portrék a Nyugat első nemzedékéből 6. Babits Mihály 7. Kosztolányi Dezső 8. Stílusirányzatok,

Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve Egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán stb.) Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos)

41

42 képek, formák

HÁZI OLVASMÁNYOK

Magyar irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán egy regénye, két novellája Móricz Zsigmond egy regénye és két novellája Karinthy Frigyes három műve Ady Endre egy publicisztikai műve Kosztolányi Dezső: egy regény, legalább két novella, egy esszé vagy esszérészlet Babits Mihály: Jónás könyve Világirodalom: Gogol: A köpönyeg Tolsztoj Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete Csehov vagy Ibsen egy drámája Balzac vagy Stendhal egy regénye

MEMORITER

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

FOGALMAK:

pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, kevert ritmusú vers, szabad vers fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, novellaciklus drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia esszé, karcolat, paródia, látvány, látomás, parafrázis

42

43 A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: -

A 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása.

-

Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról.

-

Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása.

-

Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével.

-

Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése.

-

Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

-

Az életút alapvető tényeinek ismerete a következő szerzők esetében: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső

-

Az irodalmi elemzéshez szükséges szakszókincs ismerete; értekezés szerkesztése

-

A memoriter ismerete

-

Az esztétikai, poétikai, művelődéstörténeti, stilisztikai fogalomkészlet ismerete

MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A stílus. A stílus mint a szövegértelem összetevője. A nyelv elemi mint a szöveg stíluselemei. Korstílus, csoportstílus, egyéni stílus. Az adekvát stílus. A stílusváltás képessége változatos műfajú és témájú szóbeli megnyilatkozásokban, különböző kommunikációs helyzetekben. A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; denotatív és konnotatív jelentés; motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. A szólások, közmondások stílusértéke.

43

44 2. Stílusrétegek

Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai, közéleti és társalgási stílusrétegekben. A hivatalos stílus jellemzői, követelményei. Publicisztikai stílus. A figyelemfelkeltés, a manipuláció, a csúsztatás és a szenzáció mint médiajelenségek.

3. Szépirodalmi stílus

Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok). Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái. A szóhasználat stílusértéke. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szöveg alkotásában. Nyelvhelyességi és stilisztikai normaszegés a mindennapi nyelvhasználatban, és szerepe a kortárs irodalomban (pl. Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Varró Dániel műveiben).

3.1. Szóképek

A szóképek fogalma, szerepük a szemléletes kifejezésmódban. Hasonlóságon és érintkezésen alapuló szóképek: metafora, metonímia, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, szimbólum. Köznyelvi szóképek gyűjtése.

3.2. Alakzatok

Az erősítés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén: alliteráció, figura etymologica, szavak és szószerkezetek ismétlése, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét, paradoxon, oximoron

3.3. Egyéb költői eszközök

Hasonlat, eufemizmus, enjambement, költői szóalkotás stb. Stílusparódia készítése szabadon választott költőről, íróról.

4. Helyesírás

Irodalmi alkotás készítése szabadon választott műfajban és formában. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

5. Könyvtárhasználat

A könyvtárhasználati ismeretek bővítése

44

45

FOGALMAK:

jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatika metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.


-

Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésben; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is.

-

Lényegretörő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. Vélemény kifejtése a mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről kulturált formában, szóban és írásban, különféle műfajokban (pl. kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés, glossza.)

-

Szövegformálási,- szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása.

-

A hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyagyűjtés az információfeldolgozás szabályainak megtartásával.

-

A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek felismerése. A szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek stilisztikai típusjegyeinek fölismerése (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok, stb).

-

A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.

45

46

Emelt szint IRODALOM


1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok.. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk.

2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésévelVálasztandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai 46

47 vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). 4. Világirodalom

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele Jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

5. Az irodalom

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége,

határterületei

példái) Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia) „Magas” (elit) művészet és tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban

6. Témák, motívumok

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása

7. Műfajok, poétika

Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban

8. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, 47

48 hőstípusok változásai; irányzatok, programok)

MEMORITER

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Madách Imre: Az ember tragédiája - részletek Ady Endre egy-két verse

FOGALMAK:

irodalomtörténet, folklór, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szerepvers, emlékirat, fabula, históriás ének, széphistória, vallomás, verses regény, családregény, fiktív levél, elégiko-óda, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód, archetípus, toposz, paródia

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI EMELT SZINTEN> -

Olvasottság, megértő olvasás, műelemzési eljárások ismerete

-

Tájékozódás a szakirodalomban

-

A szakszókincs használata írásban és szóban; esszé szerkesztése

-

Önálló értékítélet megfogalmazása az olvasmányok feldolgozása során

-

Irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban (pl.: kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés)

-

Történeti, tematikai, motivikus, kompozícióbeli összefüggések megfigyelése, a szerző utóélete, hatása

-

Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása

-

A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban

-

Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában

-

Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása

-

A memoriter ismerete, helyénvaló idézése

-

A hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával

-

Az esztétikai, poétikai, művelődéstörténeti, stilisztikai fogalomkészlet ismerete, alkalmazása 48

49 Emelt szint MAGYAR NYELV


1. Kommunikáció

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege

2. A jel, a jelrendszer

A nyelvi jel sajátosságai

3. A nyelvi szintek

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A magyar hangállomány A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat A szinteződés és a tömbösödés jelenségei Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlás, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

4. Nyelv és társadalom

A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása

5. A szöveg

Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveg dinamikus és statikus összetevői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint

49

50 többdimenziós rendszer). Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg) – tartalmi, szerkezet és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. 6. A retorika alapjai

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)


A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár) Legalább egy nyelvjárástípus jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó) A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában)

8. Stílus és jelentés

A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése; állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikaiu eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek..

50

51 Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körébe. A stílus és norma koronkénti változatai –néhány példa bemutatásával.

FOGALMAK: denotatív, konnotatív jelentés, jelentésmező, téma, réma, rámutatás, anafora, katafora, deixis, lineáris, globális kohézió, deduktív, induktív érvelés, ellipszis, oxymoron, poétizáció, metaforizáció, mondatstilisztikai változatok: verbális stílu, nominális stílus, körmondat, motiváltság, motiválatlanság, szinekdokhé,


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, kulturált nyelvi magatartás -

Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban, minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban.

-

Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében.

-

Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

51

52 -

Kritikai érzék különféle témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésében, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelv- és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi- történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása.

-

Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyagok beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).

-

Nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében, a szokatlan szerkezetű nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadásában.


Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása, a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása.

-

Az értekezés és esszé műfaji sajátosságainak magabiztos alkalmazása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban.

-

A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegretörő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés).

-

Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban.

4. Tanulási képesség fejlesztése -

A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat, pályamunka megírása: könyvtárhasználattal, szakszerű anyaggyűjtéssel, elrendezéssel, kidolgozással, forrásjelöléssel.

-

Felkészülés az önálló tájékozódásra a kortárs irodalmi nyilvánosságban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés, színházi kritika stb.) műfajaiban, a televíziós és a filmes adaptáció néhány kérdésében.

-

Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban.

-

Információk kiválasztása és újrarendezése irodalmi és más kérdések megvitatásához.

-

Érvek felkutatása, válogatása, értékelése irodalmi élmény, erkölcsi dilemma értelmezéséhez, megvitatásához

52

53 5. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról és az anyanyelvről -

Az olvasott művekben a téma a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései¸

-

a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi, stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból.

-

Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történelmi szempontú vizsgálata.

-

Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal.

-

Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása.

-

Az olvasott - látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján különböző korok színházának bemutatása.

-

Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésben.

-

Nyelvművelő kérdések szakszerű megvitatása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól.

-

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos köztatások irányában.

-

A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal.

-

Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).

-

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv érétkeinek őrzésében, aktív védelmében.

-

A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése

53

54 -

Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (pl. József Attila, Kosztolányi, Babits) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben.

-

Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében.

-

Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódást bizonyító kortárs szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Annak bizonyítása néhány példával, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

-

A magyar irodalom főbb korszakainak ismerete tények és példák, olvasott művek alapján.

-

Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság.

-

Életművek és műalkotások gondolati tematikus motivikus összevetése.

-

Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra.

-

Tájékozódás a régió, a település, a kerület kulturális irodalmi hagyományaiban, a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.

-

Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó „műfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, a szépirodalmi művek rövid, átírt változatai). A szórakoztató irodalom és a film vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

-

Törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre.


1. József Attila

József Attila életműve. Jellemző korszakok és témák az életműben. - avantgárd kísérletek - klasszikus műfajok átértékelődése (elégia, líra, dal, óda) Tájköltészeti hagyományok felhasználása, továbbvitele Legalább 8-10 vers ismerete tematikai változatosságban: pl Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Külvárosi éj, Holt vidék, Téli éjszaka, A város peremén, Ars poetica Óda, Gyermekké tettél, Születésnapomra, Nagyon fáj, Flóra, A Dunánál, Levegőt, Hazám, Nem emel föl, Bukj föl az árból, Karóval jöttél, Talán

54

55 eltűnök, Tudod, hogy nincs bocsánat, Íme, hát megleltem hazámat) József Attila műveinek továbbélése Kovács András Ferenc, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Orbán Ottó stb. verseiben) 2. Portrék a 20. századi magyar

2-3 lírai vagy 1-2 epikus vagy drámai alkotás a huszadik század

irodalomból

első felének magyar irodalmából (pl. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes műveiből)) Klasszikus hagyományok továbbélése (Radnóti – eklogák ), szerepjáték (pl. Weöres), tárgyias költészet, szociográfia

3. Modern törekvések a magyar

Németh László, Márai Sándor, Ottlik Géza, Örkény István

drámában és szépprózában

(Legalább két alkotó műve vagy műrészlete)

4. Színház- és drámatörténet

Új színházi törekvések: az epikus színház (Brecht), a későmodern dráma, az abszurd dráma Egy mű elemzése.

5. Világirodalom a 20. században

Két szerző egy-egy műve, műrészlete (pl. Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Bulgakov).

6. Kortárs magyar irodalom

Néhány alkotói portré Példák a képversre, az intertextualitásra, a motívumok továbbélésére. Legalább egy alkotó egy-két verse (pl. Nagy László, , Juhász Ferenc, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató Károly, Kovács András Ferenc, Orbán Ottó, Varró Dániel)

7. Az irodalom határterületei

Negatív utópiák (pl Huxley, Orwell) Populáris kultúra. Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben. Szappanopera, akciófilm, krimi, sci-fi Elitirodalom – kommersz irodalom elkülönítése:

HÁZI OLVASMÁNYOK:

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei Illyés Gyula, Márai Sándor vagy Németh László egy szépprózai műrészlete Ottlik Géza egy regénye, regényrészlete vagy két kisprózája Örkény István négy műve (egypercesek és egy dráma) 55

56 Művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból Legalább két szerző 1-1 műve vagy műrészlete a huszadik századi világirodalomból (pl. Franz Kafka-, Thomas Mann-, Hemingway - novellák vagy regényrészletek), Brecht egy színműve; egy mű vagy műrészlet a század második feléből, pl. Camus, Marquez, Golding, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal vagy Kundera műveiből

MEMORITER

József Attila: Óda (részletek), A Dunánál, Hazám, Ars poetica (részletek), Tudod, hogy nincs bocsánat, Íme, hát meglelem hazámat (részletek), Tiszta szívvel, Születésnapomra Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Hetedik ekloga (részletek), Töredék (részletek)

FOGALMAK:

egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, hosszúvers, szonett-ciklus, abszurd dráma, epikus dráma és színház, szociográfia, utópia, ellenutópia, napló, komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, parabola, abszurd, szubjektívobjektív idő.


-

Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi jellemzőjének bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival.

-

Alkotói portrék megrajzolása: a szerzőnek és néhány művének, jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.

-

Néhány korábban tanult szerző huszadik századi utóéletének, hatásának ismerete az irodalmi hagyományban

-

Különböző korokban keletkezett alkotások összevetése.

Emelt szint IRODALOM

I. TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. Életművek

Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 56

57 A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok.. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. 2. Portrék

Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

3. Látásmódok

Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa..

4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi 57

58 ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. 5. Világirodalom

Az avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom Jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

6. Az irodalom

Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról

határterületei

(pl. az olvasásterápia)

7. Témák, motívumok

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása

8. Műfajok, poétika

Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban

9. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban. (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok)

II. MEMORITER

58

59 Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

ELMÉLETI ISMERETEK ÉS FOGALMAK:

esztétika, filozófia, etika, esztétikai érték, történeti érték; jelentésrétegek, nyitott mű, reflexió polifónia, poétizáció, stilizáltság, beat-irodalom, posztmodern utópia, prófécia, apokalipszis abszurd dráma sorfajták, strófaképletek

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI EMELT SZINTEN A 12. ÉVFOLYAMON -

Fogalmak, fogalomkörök definíciószerű ismerete, történeti kontextusaik és változásaik ismerete; alkalmazása

-

Kultúrtörténeti ismeretek alkalmazása a tanult művek elemzése során

-

Művek és szerzők sokoldalú megközelítése; utóéletük ismerete; a felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai elmélyítése

-

Különféle műértelemezések összehasonlítása

-

Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (pl. József Attila,

-

Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben

-

Elmélyült, beható szövegismereten alapuló műelemzés

-

A memoriter ismerete, helyénvaló idézése

-

Az esztétikai, poétikai, művelődéstörténeti, stilisztikai fogalomkészlet ismerete, alkalmazása

-

Különböző művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása

-

Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, értelmi és érzelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása

-

Tájékozottság a régió kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományaiban (pl.: folklór, művelődéstörténet, irodalomtörténet, múzeum, színház ) A régióhoz kötődő szerzők, a régió hagyományainak irodalmi alkotásokban való megjelenítése

-

Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú

megközelítése, feldolgozása, a

tárgyalási szempontok közti mérlegelés, a döntés indoklása -

Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete 59

60 -

Nyitottság az irodalmi szövegek befogadásában, megértésében, a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt

-

Eligazodás a szakirodalomban, önálló kutatómunka

-

Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár, Internet, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia) irodalmi és más kérdések megvitatása, kiválasztása, újrarendezése, célirányos használata

-

A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat, esetleg pályázat megírása: könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával

-

Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése

-

Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés, filmajánlás, filmismertetés stb.) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében

-

Hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegzés)

MAGYAR NYELV


1. Általános ismeretek a nyelvről

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a nyelv és kultúra viszonya. A nyelvek sokfélesége, nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

2. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A változások okai. A magyar nyelv eredete és rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A nyelvrokonság bizonyítékai. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai, szókincsének bővülése és szűkülése. Nyelvemlékeink


A mai magyar nyelv jellemzői. Nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben. 60

61 Nyelvünk helyzete a határon túl (szomszédos országok, szórványmagyarság). A nyelvi tervezés elvei és feladatai, aktualitása. A nyelvünk szerkezetében napjainkban folyamatban lévő változások értékelése. Az IST hatása a nyelvhasználatra.

4. Az anyanyelvi ismeretek

1. Ember és nyelv

összefoglalása és rendszerezése

2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom. A kommunikáció tényezői és funkciói 5. Nyelvi szintek. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan, alaktan, mondattan). 6. A szöveg. A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Készülés az írásbeli érettségire: a korábbi évek középszintű érettségi feladatainak megoldása.

FOGALMAK: jel, jelrendszer, indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, nyelvtípusok, összehasonlító nyelvtudomány, szinkrónia, diakrónia, nyelvemlék, szórványemlék, kódex, ősnyomtatvány, szövegemlék, alapszókincs, jövevényszavak és idegen szavak, belső keletkezésű szavak,


-

Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra; eszközszintű írni- és olvasni tudás.

-

Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos kommunikációról és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében.

-

Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről, ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban, szóban és írásban. 61

62 -

Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés –feldolgozás; az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása.

-

Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között.

-

A mai magyar nyelv főbb jellemzőinek ismerete.

-

Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi – történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése.

-

Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban.

-

A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő, hiteles szóbeli ismertetés, összegzés.

Emelt szint MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK

1. Ember és nyelv

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer

2. Nyelvi és vizuális

Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire

kommunikáció

egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere)

3. A magyar nyelv története

A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, a középmagyar korszak, az újmagyar kor A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben, néhány példával. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen) Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. 62

63 4. A nyelvi szintek

A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.


Kisebbségi nyelvhasználat Főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről Nyelvpolitika, nyelvi tervezés

FOGALMAK: nyelvemlékes kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, szórványemlék,vendégszöveg, összehasonlító nyelvtudomány, kettősnyelvűség, kétnyelvűség, nyelvi tervezés, nyelvpolitika,

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI EMELT SZINTEN A 12. ÉVFOLYAMON

-

-Szépirodalmi és köznyelvi szövegek leíró grammatikai, szövegtani és stilisztikai elemzése, az elemzésben alkalmazott fogalmak és nyelvi rendszerbeli összefüggések tudatosítása

-

-A nyelvművelés nézőpontjainak, a köznyelvi normák változásainak tanulmányozása

-

-Nyelvészeti témák önálló feldolgozása

-

-Szövegelemzések; az eljárások, műveletek fogalmi megnevezése;

-

-Problémamegoldásról szóló tárgyszerű beszámoló, magyarázat írásbeli és szóbeli előadásának gyakorlása;

-

-Egy témakör több szempontú, önálló feldolgozása adott műfajban

-

Kreatív fogalmazás írása (pl. elbeszélés, leírás, paródia);

-

-Érvelő szövegek alkotása

-

-Szövegtranszformációs gyakorlatok

-

-A nyilvános megszólalás közérdekű műfajainak előadása: hozzászólás, előadás, érvelés

-

-A beszéd- és szövegmondás történeti változatainak megismerése: történeti értékű szónoki beszédek elemzése (pl. Kölcsey, Kossuth, Széchenyi, Deák);

-

-Teljes művek és részletek szöveghű előadása;

-

-Szövegmondás, ill. kifejező előadásmódok összehasonlítása élőbeszédben, ill. audiovizuális forrásokban.

-

-Grammatikai, általános nyelvészeti és retorikai fogalmak, fogalomkörök definíciószerű ismerete, biztonságos alkalmazása feladatmegoldásokban.

63

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Recommend Documents