Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program

Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program

2010.


Magyar nyelv és irodalom Alapelvek, célok Tárgyunk (tárgyaink) komplexitása kivételes. Az anyanyelv oktatása egy kultúra történetileg változó, szinkronitásában végtelen gazdagságú szemléletének, gondolkodásmódjának reproduktív és alkotó őrzője, az egyéni és közösségi kommunikáció fejlesztője, az összes kognitív tantárgy/tudomány alapvető feltétele és segítője, és nem utolsó sorban egy tökéletlenségében is az egyik legtökéletesebb- érzékeny jelrendszerbe beavató folyamat. Az irodalom tanítása összekapcsolja a nyelv, a kultúrtörténet, a lélek/tan, a társadalomtudományok világát a nem éppen normatív recepcióesztétika és az egyre bonyolultabbá váló tudományos elméletek szempontjai mentén és gyakorlatába merülve. A magyar nyelv és irodalom tantárgy, talán anakronisztikusnak tűnő módon, őrző és lélekvezető abból a szempontból, amiről Jung beszél: „ A csupán természeti emberen és világias létezésén túlmutató spirituális cél feltétlenül szükséges a lelki egészséghez; mivel ez az archimédeszi pont, ahonnan az egész világ sarkából kifordítható, és a természeti állapot kulturális állapottá alakítható.” 1 A kultúra nem pusztán az ész, az intellektus gyermeke, hanem a tudattalan, az ősi természet mélységét is magában foglaló, alakító szellemből is ered. Tárgyaink a kultúra őrzői, s nem egyszerűen a civilizáció kiszolgálói. A modern világ bonyolultságához való alkalmazkodást segítő kilenc kulcskompetencia közül hét egyértelműen kapcsolódik az anyanyelv és az irodalom tanításához. Alapfeladatként: - az anyanyelvi kommunikáció –azaz az élet különböző területein, színterein az alkotó, az adott helyzetekhez lélektani szempontból, stílusban, hangnemben alkalmazkodó, igényes, egyéni szövegalkotás és az értő, figyelmes, ugyanakkor kritikus szövegértés; a köznyelv, szaknyelv, metanyelv és irodalmi nyelv közötti különbségeket és hasonlóságokat érzékelő képesség; - a hatékony, önálló tanulás – azaz a régi és új tanulási stratégiák segítségével egy/vagy több saját módszer megtalálásának, az önálló gondolkodásnak, a memória, a képzelet , az érzékelés, a gondolkodás, az intuíció együttes megmozgatásának kompetenciája, a saját világ teremtésére képes és a másokkal együttműködni tudó ember képessége; mindezt segítik az elemzések/körülgondolások, értelmezések, a legkülönbözőbb műfajú (érvelés, esszé, értekezés stb. ) írásbeli munkák, a szintetizáló szóbeli feleletek, témák csoportmunkában való feldolgozásai, a kreatív írás gyakorlása, a vitakultúra fejlesztése a retorikai feladatokon keresztül és az órai beszélgetésekkel, a memoriterek és dramatizálások , a különböző nagyságrendű házi feladatok; - a szociális és állampolgári kompetencia – amennyiben tananyagunk az átélés és a racionális megközelítés kettősségében tudja értelmezni az egyén és közösség konfliktusait, tematizál erkölcsi, történelmi, politikai , filozófiai alapproblémákat, felmutat mintákat, sorsokat, folyamatosan szembesíti a tanulókat a nemek, a család, a nemzet, Európa, az emberiség és az emberlét ontológiai természetének kérdéseivel; az órákon különböző kultúrák világa találkozik, a legkülönbözőbb attitűdök empatikus vizsgálatával foglalkozunk; az összefüggések értelmezésének felelőssége, a problémamegoldás gyakorlása, a nagyságrendek érzékelése –mindez természetes módon építi a magyar nyelv és irodalom órákat; a közügyekben való részvétel segítője a közéleti és hivatalos nyelvhasználat tanítása és gyakorlása; - az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - az irodalmi művekkel való foglalkozás (befogadás, gondolati feldolgozás) a nyilvánvalóság erejével mutatja fel az esztétikum és a gondolat szétválaszthatatlanságát, megsejtetve diákjainkkal azt, hogy az esztétikum nem valamiféle „plusz jellemző”, „esetleg társuló”, bizonyos megnyilvánulásokat „kísérő” , hanem minden kimondottban élővé, szellemmé, akár - gondolattá váló jelenség. A tanulás során érthetővé válhat az az elképzelés, hogy a költészet – a művészet- másképp gondolkodik, mint a tudomány, s hogy ezt – többek között – épp az esztétikum erejénél fogva teszi így (egyes filozófusok – pl. Heidegger – szerint a költészet gondolkodik igazán, szabadon). Az 1

in:J.Jacobi:C.G. Jung pszichológiája Bp. 2009 189.o.

2010

-1-

Lovassy László Gimnázium


egyetemes és magyar irodalom színei, hangjai, kifejezésmódjai, a „világló világok” gazdagítják, megmozgatják, kimozdítják az egyén életét, vagy éppen segítenek élni (és halni), változtatják az ingerküszöböket, finomítják az érzékenységet, támogatják a belső látás erősödését, a „lelki szem” kialakulását, a befogadás alkotásba változhat, a megértő teremtővé alakulhat, a művészi erő megnyitja az emlékezés és az intuíció kapuit. További három kulcskompetencia kiegészítő feladatként jelentkezik tantárgyaink tanításánál: - a matematikai kompetencia – hiszen a modellek, struktúrák felismerése és értelmezése az irodalmi művek és egyes alkalmazott beszédművek esetében alapvető feladat; a linearitás vagy a linearitás elvetése, az ok-okozati összefüggések, a gondolatmenet logikája, arányai ( pl. aranymetszés) és irányai lényegiek lehetnek mind az olvasott, mind az alkotott szövegek esetében; a racionális és irracionális, a középpont gravitációja és ontológiai jelentése, az algoritmizáló gondolkodás, a szintaxis szószerkezeti képletei, a permutáció mint alkotói módszer, a lélek – és a grammatika- geometriája –hogy csak néhány példát említsünk- is bizonyítja, hogy lényegi kapcsolódási pontokat találhatunk a matematika illetve az irodalom és nyelv világa között; - a digitális kompetencia – mert minden területen –így a mi tárgyaink esetében is- alapvető a legújabb technológiai eszközök bevonása a gondolkodásba, kutatásba, szemléltetésbe; mert az új lehetőségek új gondolkodásmódot, új nyelvet és interaktív kommunikációt, új filozófiát és művészetet jelentenek s témáinkká válnak; mert a számítógép nyelve analógiaként is működhet, stratégiát adva a tanuláshoz; mert az információs technológiák felfrissítik a kreativitást, és alkotók/műélvezők között új kommunikációs csatornákat nyithatnak; mert –nem utolsó sorban- alkalmazásukkal indirekt módon felértékelődhetnek a hagyományos eszközök és közlésmódok; - a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia- amennyiben tárgyaink fejlesztik a kreativitást, adott helyzetek elemzésének képességét, kialakítják illetve erősítik a kommunikáció árnyaltságát és tudatosságát; számos alkotás elgondolkodtat a pénz természetéről, a társadalmi és gazdasági összefüggések logikájáról és etikájáról. A kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok is –értelemszerűen- megjelennek oktatói, nevelői munkánkban. Mivel folyamatosan az emberrel és emberekkel foglalkozunk, kulcsszó esetünkben az identitás fogalma, melynek koncentrikus körei az önismeret, a népismeret, a nemzeti kultúra ismerete, az európai és egyetemes kultúrában megtalált otthonosság, a természetben és társadalomban megélhető emberi és polgári lét témája (egyes alkotóknál –pl. Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty stb.- szinte egyszerre és egymáshoz képest jelennek meg a különböző szintek, kizárva vagy megerősítve egymást). Diákjaink közül sokan eltávolodtak a hagyományos –bibliai, folklór, mitologikus- kódoktól, miközben tudatuk mélyén még mindig működnek az ősi archetípusok, mint pszichés szervek. Az önismeret és mások megértésének segítője lehet, ha figyelmüket sikerül visszafordítani az elhagyott világok felé. Kiemelten kell kezelnünk –az általában alapvetően meglévő erős kritikai attitűd finomítása mellett- az önreflexióra, az önfejlesztésre, önkritikára, öniróniára való képesség fejlesztését. A saját vélemény és gondolat kiküzdése, megtalálása és vállalása, másfelől a másikra való figyelmes rátekintés, a „nem-én” világának tisztelete vagy legalább tudomásul vétele meghatározó élménykettős. A konfliktusok kezelésének gyakorlata és gyakorlása, a vitakultúra kialakítása a demokráciára és a felnőtt élet egyes szerepeire is előkészít. A lelki egészség fogalma meglehetősen bizonytalan, a művészet világából nehezen értelmezhető kifejezés. Az irodalmi –és általában a művészeti- tudás, tapasztalat nem a kompetenciák ideális létházzá épülésének példája. Őrzi –vagy éppen elveszti- a bonyolultat, a nagy narratívákat; kételyeket, bizonytalanságot ébreszt, Madách szavával: „kandivá tesz”. Szembeállíthat olyan minőségeket, melyeket a kultúrpolitika vagy egy pedagógiai program szívesen látna egymással békében, egy fedél alatt. Mélységet is nyit, nem csupán magasságot, kísértést és feladatot ad a léleknek. Az irodalmi jelentésképződés radikális heterogenitása - egyszerre szubjektív és interszubjektív, egyszerre egyedi és általános, egyszerre új és hagyományos - sokak számára zavaró, nehezen kezelhető lehet. Mégis: a magyar nyelv és irodalom tantárgy segíteni tud abban, hogy „…az önmegvalósítás felszínre hozza az egyénben mindazt a toleranciát és kedvességet, amely csak azoknak adatik meg, akik legsötétebb mélységüket átkutatták és tudatosan megélték. A közösségre vonatkoztatva az önmegvalósítás különleges értéke abban rejlik, hogy képes a teljes felelősségtudattal bíró egyént a közösség számára felajánlani, aki a pszichés teljesség személyes 2010

-2-



megtapasztalása következtében tisztában van azzal, hogy minden, ami különleges, kötelezően az általánoshoz tartozik.” 2 Alapelveinket, céljainkat tekintve talán vállalható az, amit Weöres Sándor mondott egy interjúban: „Arra szolgálnak ezek a versek, mint a mintaképeik: hogy az emberi lelket megszabadítsák az individualista erre-arra hányódástól, mélyebb és magasabb lehetőségeire ébresszék, az egyetemes és örök mértékre figyelmeztessék. A gépkorszak embere csak akkor tud ember maradni, ha ezt a tanítást megérti: nem csak gyomra, ágyéka és praktikus gyűjtőképessége van,… birtokba kell hogy vegye tudatalatti ösztönvilágát; tiszta tudatát…és tudatfeletti intuitív, szellemi világát (melyről már azt hiszi, hogy nincsen). …A modern művészet célja: a világosabb, a teljesebb humánum feltárása, meghódítása.” 3

A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának rendszere a Lovassy László Gimnáziumban matematika specializáció német nemzetiségi tagozat informatika specializáció kiemelt angol nyelvi képzés AJTP

9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 3 óra

11. évfolyam 4 óra

12. évfolyam 4K v.6E óra

13. évfolyam 5K v.6E. óra

3 óra

3 óra

4 óra

4K v.6E óra

5K v.6E óra

3 óra

3 óra

3,5 óra

4K v.6E óra

5K v.6E óra

3 óra

3 óra

4 óra

4K v.6E óra

5K v.6E óra

4 óra

3 óra

4 óra

4K v.6E óra

5K v.6E óra

A tankönyvválasztás elvei Mivel a tankönyvkínálat egyelőre hektikus, a piacon megjelenő új tankönyvcsaládok érdemi áttekintésére nincs mód és idő, a tapasztalatok pedig újraírják az elvárásokat, igényeket, a munkaközösség minden évben megvitatja, hogy melyik osztályban illetve képzési forma esetén melyik tankönyvet rendelje az iskola a gyerekeknek. A tankönyvlistán csak munkaközösségi határozattal lehet változtatni. Emelt szinten előnyt élveznek az összetettebb gondolatvilágú, szélesebb kultúrtörténeti horizontot képviselő tankönyvek (jelenleg a Pethőné Nagy Csilla által írtakat érezzük ilyennek). A tanítás gyakorlatában ugyanakkor egyre jobban be kell vonnunk a diákok szerette információs forrásokat.

A továbbhaladás és értékelés általános jellemzői, elvei Mivel a NAT, a vizsgakövetelmények szabad kezet adnak a tanároknak, mivel nincs egyértelmű törzsanyag és a könyvek kínálatként működnek, nem könnyű az egységes értékelést megvalósítani. Halat fogni tanítunk, nem halakat számolunk és mérünk össze. Nem íratunk közös témazáró dolgozatokat, a tematikát csak az alapvető témakörök (életművek) esetén rögzítjük. Közös elvárás ugyanakkor: a kötelező olvasmányok ismerete, az alapvető szövegalkotási feladatok –az adott műfajt figyelembe vevő- megoldása, a finom hallású szövegértés elsajátítása, adott mennyiségű memoriter ismerete, a nyelvi eszköztár kreatív, önálló használatának képessége, az elemző technikák, megközelítési módok gyakorlati alkalmazása. A munkaközösség tagjai napi szintű műhelymunkát kell, hogy folytassanak, kiemelten fontos az érettségi tapasztalatainak megbeszélése, és egy adott év végén a friss élmények, újítások, sikerek és kudarcok emlékének, konkrét példáinak elemzése, megosztása egymással. 2

lásd:i.m.191.o.

3

in: Weörestől Weöresről Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 194.o.

2010

-3-



A számonkérés formái: szintetizáló és kérdés/válasz természetű szóbeli feleletek, olvasatellenőrzések, versfelismerések, órai felmérők és röpdolgozatok, különböző nagyságrendű házi dolgozatok, memoriterek. Érdemjeggyel jutalmazhatjuk a rangosabb versenyeken való sikeres szereplést, a kiemelkedő órai munkát. Az elégséges szintet esetünkben nehéz meghatározni. A szaktanárnak joga van megbuktatni a tanulót, ha jegyeinek többsége elégtelen , ha egyértelműen kiderül, hogy nem olvasta a kötelező olvasmányokat, ha értékelhetetlen, minimalista írásbeli szövegeket ad be, és a kötelezően megtanulandó fogalmakat nem ismeri.

Külső kapcsolatok Állandó kapcsolatban kell lennünk az –erre igényt tartó- általános iskolákkal, beszélgetéseket, vitalehetőségeket, módszertani gyakorlatokat felajánlva. A Pannon Egyetem magyar szakos hallgatóit folyamatosan fogadják vezető tanáraink. Bekapcsolódunk az Arany János Tehetséggondozó Program országos munkaközösségi hálózatába, igyekszünk minél több versenyre, közös programra elvinni diákjainkat. Kiemelten kezeljük a veszprémi Középiskolai Kollégiummal való kapcsolatunkat. Nyitottak vagyunk a különböző pályázati társulásokra, a városi kulturális intézményekkel való együttműködésre.

Belső kapcsolatok Az afrikai mondás értelmében- „ Egy falu kell ahhoz, hogy fölneveljünk egy gyereket”- nyitottan kell figyelnünk minden munkaközösségre, minden iskolapolgárra. Kiemelten intenzív kapcsolatot jó fenntartanunk az osztályfőnökökkel, hiszen mi –akik folyamatosan emberi lelkekkel beszélgetünk emberi lelkekről- sok segítséget kaphatunk tőlük és adhatunk nekik. Társmunkaközösségünk a művészeti munkaközösség, közös programokkal (pl. Helikon, Alma Mater, iskolai műsorok stb.), gondolatcserével támogathatjuk egymás munkáját. Mivel tárgyaink szintetizálóak és több tudományterületet összekapcsolnak, a magyar nyelv és irodalomnak integráló szerepe is lehet az iskolában.

2010

-4-



Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. ÉVFOLYAM 74 óra / AJTP-n 111 óra Irodalom

I. Bevezetés A kilencedik (előkészítő) évfolyam tanterve részben szakít a középiskolai irodalomoktatásban megszokott irodalomtörténeti-kronologikus szemlélet hagyományával, mivel az első 15 óra (az őszi szünetig terjedő időszak) elsődleges feladatának nem az irodalmi kánon időarányos részletének elsajátítását tekinti. Célja a következő évek irodalomtanításának megalapozása, az értő befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a szövegértés-értelmezés, a műelemzés szempontjainak és technikáinak minél bőségesebb megismertetése. Célként fogalmazzuk meg a kötelező tananyagként kijelölt művek olvasásán túl is fennmaradó olvasási igény és motiváció erősítését, az olvasási szokások kedvező irányú befolyásolását; az értő-értelmező attitűd kialakításán túl az önálló véleményalkotás- és megfogalmazás igényének és képességének fejlesztését. Mindezeken túl az irodalmi művek elemzését-értelmezését nem öncélú tevékenységnek, hanem a személyiségfejlesztést, az önmegismerést-megértést, a közvetlen és a tágabb környezetben való eligazodást segítő-támogató eszköznek tekintjük. Ennek megfelelően az első 15 óra anyaga tematikusan egymás mellé rendezett művekből áll. Ezek olyan, a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból származó szépirodalmi szövegek, amelyek - irodalmiesztétikai értékükön túl - számíthatnak az adott korosztály érdeklődésére. A feldolgozás általában kettős célt szolgál. Az első: valamely társadalmi-etikai problémának, jelenségnek megvitatása, a művek tartalmi elemzésének eredményeként kialakítható tanulságok vagy pusztán gondolatok, vélemények megfogalmazása. Mivel a feldolgozásra felkínált szövegek egy része a közösségi-társadalmi együttélés modelljeit dolgozza fel, ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tanórákon – a művekhez kapcsolódva – olyan fogalmakról is szó essen, mint a diktatúra és demokrácia természete, a tudatos állampolgári magatartás, a felnőtt léttel együtt járó lehetőségek és felelősség. A feldolgozásra felkínált szövegek egy része a magyar irodalom kiemelkedő alkotásai közül kerül ki, melyek által bővülhetnek a tanulók ismeretei az országról, amelyben élnek és nemzeti közösségről, amelynek tagjai. A művek között szerepelnek olyanok, amelyek lélektani szempontok szerint is értelmezhetők; ezek lehetőséget nyújtanak a lelki egészség, a belső egyensúly fontosságának hangsúlyozására. A másik cél esztétikai jellegű: valamely poétikai-műfajelméleti probléma feldolgozása a készségfejlesztés eszközeivel (műelemzés-műértelmezés, szövegértés, szövegfeldolgozás, verstani-prozódiai jelenségek megfigyelése stb.). A modul felépítése e kettős célt követi. Olyan - változatos műfajú - tartalmi-tematikai szempontból egymáshoz kapcsolódó (így egymást erősítő) irodalmi szövegekből áll, amelyek egyben valamely sajátos esztétikai vagy társadalmi, lélektani kérdésre is ráirányítják a figyelmet. A modulban feltüntetett művek feldolgozása - az időkeret szűkösségéből és a szóba jöhető anyag bőségéből adódó feszültséget is tekintetbe véve - részben ajánlott; ez lehetőséget teremt az ezekben az osztályokban tanító kollégák számára, hogy - a fő irányelvek szem előtt tartásával - saját személyiségük és az osztály igényei, adottságai szerint alakíthassák a tananyagot. Emellett - a művek közös tanórai feldolgozásán túl - lehetőség van egyes szövegek tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos vállalásra épülő, változatos munkaformákban, a tanárral egyeztetett szempontok alapján történő feldolgozására is. A modult nem tekintjük véglegesnek: a későbbiekben - több tapasztalat birtokában - alakítható, az alább felsorolt művek más művekkel való felcserélése is elképzelhető. A következő 59 órában (az őszi szünet után következő szakaszban) - a korábbiakban négy év alatt elsajátítandó tananyag mennyiségének és az időkeret szűkösségének ellentmondásaiból adódó állandó feszültség oldása, valamint a tantervi célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében – a tematikus elrendezést felváltja a kronologikus/irodalomtörténeti, és elkezdődik a korábban a kilencedik/ később tizedik évfolyamhoz rendelt tananyag feldolgozása. Abból, hogy ebben a szakaszban a tananyagot már a kronológia strukturálja, következik, hogy a tanulók ebben a „modulban” a mitológiai világörökség, az antik görög és latin irodalom, valamint a Biblia szövegeivel találkoznak. Ez a „modul” – kevés kivételtől 2010

-5-



eltekintve – Európa-centrikus. Ez lehetőséget nyújt az európai azonosságtudat és az egyetemes emberi kultúrához való kötődés kialakítására. Különösen az első 15 óra fontos feladata a legfontosabb tanulási technikák elsajátíttatása. Ezzel a következő fejezet 4. alpontja részletesen foglalkozik.

II. Belépő tevékenységek 1. Szóbeli kifejezőkészség; a kulturált nyelvi magatartás fejlesztése • • • •

Az olvasott szövegek értelmezése; saját vélemény megfogalmazása Beszélgetés, vita Érvek-ellenérvek mérlegelése, érvek felsorakoztatása, csoportosítása Szóbeli beszámoló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás (választható tevékenység)

2. Olvasás, szövegértés •

Az olvasott szépirodalmi szövegek mögöttes jelentésének tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és önálló elemzéssel (közösen egyeztetett szempontok alapján) vagy csoportmunkában

3. Szövegalkotás írásban • • • •

Az írásművek makroszerkezeti elemei Bekezdés, tételmondat Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás Ismertetés, könyvajánlás írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről (választható tevékenység)

4. A tanulási készség fejlesztése • • • •

Különféle témákhoz kapcsolódó ismeretek, érvek, példák önálló gyűjtése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektromos információhordozóinak használata Hivatkozás a forrásra A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben

5. Esztétikai-irodalomelméleti ismeretek • • • • • • • • • • • • 2010

Az epikus - lírai - drámai művek megkülönböztetése A műfaji ismeretek elmélyítése, bővítése Irodalmi művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyok, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak pontos használatával Az epikai műnem sajátosságai; a homéroszi eposzok világa; az eposz műfaji jegyei; eposzi kellékek A lírai műnem sajátosságai; a görög líra legfontosabb műfajai: epigramma, elégia, himnusz Az időmértékes verselés alapfogalmai A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában Az idő-, tér- és cselekményszervezés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása; a konfliktusos dráma; az analitikus dráma -6-



• •

A Biblia szó jelentése, a Biblia szerkezete. Az Ószövetség, a kanonizáció, az apokrif fogalma. Az Ószövetség legfontosabb műfajai. Az Újszövetség fogalma. Az evangéliumok, az evangélisták. Szinoptikusok. Példázatok.

A tanév során végzendő munka hatékonysága érdekében a nyelvi előkészítő osztályokba felvett tanulók a rájuk váró feladatokról előzetes információkat kapnak. Ez tartalmazza azoknak a kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a tanulóknak a nyár folyamán kell elolvasniuk. A kötelező olvasmányok jegyzékéről a tanév befejezése előtt a nyelvi előkészítő osztályokban tanító pedagógusok évente közösen határoznak. Az első 15 óra összefoglaló címe Beavatás, ami részben a tanulók élethelyzetére, a középiskolai létbe való beavatásukra utal, részben azoknak műveknek az üzenetére, amelyekkel a tanulók ebben az első modulban találkoznak. E művek között legalább két regénynek szerepelni kell. Memoriter: kb. 50 sor a tanár választása alapján Az év folyamán két iskolai dolgozatot (értekező fogalmazást) és három nagyobb terjedelmű házi feladatot íratunk.

III. A továbbhaladás feltételei A tanuló • • •

olvassa el a kijelölt műveket; képes legyen az olvasott szövegek megértésére, adott szempontok alapján gondolatainak, véleményének mind szóbeli, mind írásbeli megfogalmazására a tanult irodalomelméleti fogalmak használatával; tudjon szépirodalmi szövegeket elhelyezni a három műnem ismérvei alapján

IV. Témakörök, szerzők, művek 1. Beavatás (Az alábbiakban egy kínálatot fogalmazunk meg.) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 2010

Kosztolányi Dezső: A kulcs Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Salinger: Zabhegyező Emile Ajar: Előttem az élet Karinthy Frigyes: A cirkusz Defoe: Robinson Golding: A legyek ura Radnóti Miklós: Mint a bika József Attila: Lassan, tűnődve Örkény - egypercesek (Mi mindent kell tudni?; Ballada a költészet hatalmáról; Leltár; Matematika; Információ; Egy szoba, vályogfal, zsúpfedél; Visszatért a földre a magyar holdrakéta stb.) Shakespeare: LXXV. szonett Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról; Júliát hasonlítja a szerelemhez; Hogy Júliára talála… Vörösmarty: Ábránd Petőfi: Szeptember végén; Minek nevezzelek? Vörösmarty: Előszó Petőfi: Feltámadott a tenger Ady: Harc a Nagyúrral; A fekete zongora József Attila: Tiszta szívvel Ady: Tüzes seb vagyok; Lédával a bálban Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Juhász Gyula: Milyen volt?; Anna örök -7-



• • • • • •

Kaffka Margit: Litánia József Attila: Klárisok; Flóra Nagy László: Himnusz minden időben Déry Tibor: Szerelem Kádár Kata Arany: Tetemre hívás

2. Mítosz és irodalom, képzőművészet, zene • • • • • • • •

Mitológiai vándormotívumok megjelenése és összehasonlítása a különböző kultúrkörök mitológiáiban: istenképek, a világ teremtése, az ember teremtése, pusztulásmítoszok. Mitológiai motívumok megjelenése a modern irodalomban, a képzőművészetben és a zenében Gilgames Ószövetség; Újszövetség Kalevala Ovidius: Átváltozások Germán, kelta mitológia Hindu és dél-amerikai eposzok

3. A görög epika; homéroszi eposzok • •

Az Íliász társadalmi-történeti háttere, az Íliász világa. Homérosz. A trójai mondakör. Kiemelkedően fontos részletek olvasása és megbeszélése az Íliászból. Az Odüsszeia társadalmi-történeti háttere, az Odüsszeia világa. Az új hőstípus megjelenése. Bonyolultabb szerkezet. Kiemelkedően fontos részletek olvasása és megbeszélése az Odüsszeiából.

4. A görög líra • • • • • •

A görög líra történeti-társadalmi háttere Görög epigrammák Szapphó költészete Anakreon költészete Az időmértékes verselés elmélete Gyakorlatok az időmértékes verselés köréből

5. A görög dráma • • • • • • •

A görög dráma társadalmi-történelmi háttere A görög drámai műnem kialakulásának előzményei A görög dráma fejlődése Szophoklészig (Euripidészig) A thébai mondakör Szophoklész: Antigoné Utalás – Szophoklész: Oidipusz király Utalás - Arisztophanész komédiái

6. A latin irodalom • • • • • • • 2010

Róma születése, a latin irodalom előzményei és kezdetei Az első polgárháború; Catullus költészete Róma a polgárháborúk után; a Pax Romana világa Vergilius eclogái Vergilius: Aeneis Horatius költészete Utalás – Ovidius költészete -8-



7. A Biblia • • • • •

• • • •

2010

Az Ószövetség könyveinek társadalmi-történeti háttere, ennek megjelenése az Ószövetség szövegeiben. Az Ószövetség keletkezésének története. Ószövetség: teremtéstörténetek; a bűnbeesés; Káin és Ábel; az erkölcsi romlás; a vízözön; a bábeli torony; Jónás története. A zsoltárok. Az Ószövetség világa, istenképe. Az Újszövetség könyveinek társadalmi-történeti háttere; az Újszövetség keletkezésének története; a kereszténység születése. Újszövetség: Jézus születése; a napkeleti bölcsek; az egyiptomi menekülés; Visszatérés Egyiptomból; a hegyi beszéd; Pilátus ítélete; a Passió; csodák Jézus halálakor;Jézus temetése; Jézus feltámadása; Jézus megjelenik az asszonyoknak; az apostolok küldetése. A tékozló fiú története. A dúsgazdag és a szegény Lázár története. A kereszténység elterjedése; az apostolok cselekedetei. A Jelenések könyve Az Újszövetség világa, istenképe. A Biblia motívumainak megjelenése a modern irodalomban, képzőművészetben, zenében.

-9-



Anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek 9. évfolyam, évi 37 óra

Anyanyelvi előkészítő I. Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek tantárgy célja szorosan kapcsolódik a nyelvi előkészítő osztályok nevében megfogalmazott programhoz. E cél lényege, hogy a tanulókat a 9. osztályban olyan eszközökkel lássuk el, melyek rövid távon lehetővé teszik számukra középiskolai tanulmányaik eredményes folytatását, befejezését, hosszabb távon felkészítik őket arra, hogy a felsőoktatásban és a felnőtt életszakaszban jelentkező feladatokkal sikeresen megbirkózzanak. Ezek közé az eszközök közé tartozik a szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatossá tétele, a középiskolai továbbhaladáshoz szükséges helyesírási készségek megszilárdítása, az általános iskolában is érintett leíró nyelvtani alapfogalmak rendszerező ismétlése, elsősorban elemzési gyakorlatok segítségével. Ez azért is fontos, mert a nyelvi előkészítő osztályok tanulói ebből a szempontból nagyon egyenetlen ismeretekkel rendelkeznek. Egy egyenletesen magas színvonalú leíró nyelvtani tudás és elemzési készség kialakítása egyszerre egyéni és közösségi érdek. Ismerve azokat a nehézségeket, amelyeket nemzetközi felmérések mutattak ki a magyar gyerekek értő olvasásával kapcsolatosan, a nyelvi előkészítés anyanyelvi szakaszában fontos célnak tekintjük az értő olvasás képességének és készségének fejlesztését. E képességeket és készségeket olyan szintre kell hozni, hogy az e téren mutatkozó hiányosságok ne akadályozzák a tanulók későbbi középiskolai előmenetelét. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az értő olvasás készségének tökéletes birtoklása nélkül tanulóink sem a felsőoktatásban, sem az élethosszig tartó tanulás vagy a munkaerőpiaci boldogulás folyamataiban nem számíthatnak sikerre. A középiskolában és a felsőoktatásban is nélkülözhetetlen a gyors, de szabatos jegyzetelés technikáinak elsajátítása. E technikák kialakítását és gyakoroltatva megszilárdítását az anyanyelvi előkészítés fontos feladatának tekintjük.

A tanévben magunk elé kitűzött célok megvalósítását megkönnyítheti az egyes feladatok integrációja, koncentrációja. Az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség összekapcsolható az értő olvasás és a jegyzetelés technikáinak elsajátításával. A feladatok ilyenfajta párhuzamosítása időt szabadít fel, és életszerűbbé teszi a gyakorlatokat.

II. Általános célok •

•

• • 2010

Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyermekeinknek az összeurópai munkaerőpiacon is versenyképesnek kell lenniük; ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek erősítése. A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni magukat, és képviselni tudjanak számukra fontos ügyeket. A helyesírási készségek megszilárdításával olyan eszközt kell a gyerekek számára biztosítani, amelynek segítségével az írásbeli önkifejezés és az írásbeli hivatalos érintkezés világában is otthonosabban mozognak. A helyesírási szempontból kifogástalanul létrehozott szöveget a magánéleti, a közéleti és a munkaerőpiaci boldogulás esélynövelő értékének tekintjük. A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak rendszerező ismétlésével növelni kívánjuk tanulóink anyanyelvi tudatosságát, e tudatosságon keresztül erősíteni kapcsolódásukat az anyanyelvhez, amit a tartalmas nemzeti identitás egyik legfontosabb elemének tekintünk. Az egyre bonyolultabb szövegek értő olvasásával kapcsolatos készségek és képességek fejlesztésével eszközt kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy az életútjuk során felmerülő írásbeli szöveg-kihívásokkal -10-



•

sikeresen megbirkózzanak. A jegyzetelés technikáit olyan készséggé kell formálni, mely elsősorban a szakmai életpályán, kisebb mértékben a magán- és a közéletben is felmerülő feladatok megoldásának hatékony eszközeként funkcionál.

III. Követelmények • • • • • • • • • •

2010

A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése; rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához, képesség az önálló véleményalkotásra. Az általános iskolában már legalább részben elsajátított leíró nyelvtani alapfogalmak ismerete, a rendszerezett elméleti fogalmak birtokában az azokhoz kapcsolódó elemzési feladatok egyenletesen magas szintű megoldása. A magyar helyesírás alapelveinek gyakorlati alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírásával, az egybeés különírással, az elválasztással, az ly – j megkülönböztetéssel, az írásjelek használatával kapcsolatos legfontosabb szabályok ismerete és gyakorlati alkalmazása. A középiskolai tanulmányok eredményes folytatásához szükséges, az értő olvasással kapcsolatos feladatok magas színvonalú megoldása kötött időtartamon belül. A jegyzeteléssel kapcsolatos technikák gyakorlati működőképességének demonstrálása, elsősorban e technikák eredményes tanórai alkalmazása által. A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása. A beszédpartnerrel való együttműködés; érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása; az eltérő vélemény tisztelete. Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában; képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására; a manipulációs szándékok felismerése. A mondatfonetikai eszközök biztonságos használata. A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően; önkontroll és szövegjavítás.

-11-



Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetők, így a célul kitűzött készségeket és képességeket a tanév során folyamatosan és párhuzamosan – a két terület (szóbeli kommunikáció, helyesírás, leíró nyelvtani ismétlés, értő olvasás, jegyzetelési technikák) anyagát – elsősorban gyakoroltatás által – párhuzamosan sajátíttatjuk el. A tantárgyat heti 1 órában (évi 37 óra), lehetőség szerint csoportbontásban (max. 15 – 20 fő) tanítjuk. 1. Értő olvasással kapcsolatos feladatok 1. • • •

hosszabb írott szövegek kijegyzetelése az elkészített jegyzetek alapján a szövegek tartalmának összefüggő szóbeli összefoglalása az elkészített jegyzetek alapján beszélgetés ill. vita az írott szövegek témájával kapcsolatosan felvetődő kérdésekről

2. Helyesírás 1. • • •

a hangjelöléssel kapcsolatos helyesírási gyakorlófeladatok a különírás és az egybeírás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok az elválasztás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok

3. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerező ismétlése 1. • •

a szóelemek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok a szófajtannal kapcsolatos ismeretek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok

4. A jegyzetelés technikájával kapcsolatos készségek elsajátítása, jegyzetelési gyakorlatok • • •

jegyzet készítése rövid tanári előadások alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) a tanári előadások szóbeli rekonstrukciója az elkészített jegyzet alapján összefüggő írásbeli szöveg készítése a tanári előadások alapján

5. Helyesírás 2. • • •

a tanári előadás alapján készített írásbeli szövegek helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása a kis és nagy kezdőbetűkkel kapcsolatos helyesírási gyakorlatok a tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos gyakorlatok

6. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerező ismétlése 2. • •

egyszerű mondatok elemzése mondatrészek szerint alá- és mellérendelő összetett mondatok elemzése

7. A jegyzeteléssel és az értő olvasással kapcsolatos gyakorló feladatok • • • • • • 2010

jegyzet készítése hosszabb tanári előadás alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) jegyzet készítése hosszabb írott szöveg alapján az elkészített jegyzetek tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása hosszabb terjedelmű írásbeli munka (házi feladat) készítése az elkészített jegyzetek alapján a házi feladatok tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása néhány perces szóbeli előadás tartása az elkészített jegyzetek felhasználásával -12-



AJTP előkészítő ( 9. évfolyam) Az Arany János Tehetséggondozó Program tantervi sajátosságai: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs képességek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A nyelvi kifejezőkészség állandó fejlesztését szem előtt tartva nem csupán a hagyományos „feldolgozó” jellegű munkaformákat szükséges előnyben részesíteni, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondicionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön. Kiemelt célok és feladatok irodalomból: • • • • • • • •

Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. A művészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása. A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése. Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és műértelmező képesség fejlesztése. Az irodalmi művek középpontba helyezésével segíteni a tanulók elemző készségét, erősíteni problémaérzékenységüket, pozitívan befolyásolni személyiségüket. A helyi sajátosságok, jellegzetességek / irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelkedő irodalmi személyiségei / megismertetése.

Kiemelt célok és feladatok nyelvtanból: • • • • •

Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az írás és helyesírás készségének kiemelt fejlesztése, csoportbontásban is. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejezőképesség kialakítása a helyes kommunikációs formák érdekében. Az anyanyelvű írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség erősítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A kifejezés, a megértés, a beszédkészség fejlesztése / pl. a szókincs gyarapításával /.

Általános fejlesztési követelmények: • • • • • 2010

A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében. Legyen képes korábban tanult ismereteit szintetizálni. Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus használatára. Sajátítsa el a személyiségének megfelelő árnyalt önkifejezés technikáit a különböző kommunikációs szinteken. -13-



• • • • • • •

Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. Tudja értékelni a nyelvben megjelenő új jelenségeket ( pozitív nyelvművelés). Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés: Céljai: • • • •

Következtetés az eredményekből a tanítás és tanulás hatékonyságára. Felmérése annak, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók kiemelkedő, illetve mely területeken gyenge teljesítményt. A tanulók teljesítményének viszonyítása korábbi teljesítményeikhez.

Módjai: • Elsősorban szóbeli értékelés, közvetlen tanári megfigyelés, egymás értékelése, a tanulók hozzásegítése a helyes önértékeléshez. • Feladatsorok, szóbeli és írásbeli beszámolók, kiselőadások, memoriterek. Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás • • • •

Eligazodás az alapvető kisközösségi beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása. Együttműködés a beszédpartnerekkel, emberi közlések egyre pontosabb felfogása, kódolása a mindennapi élethelyzetekben. Képesség önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban.

2. Szövegértés, szövegalkotás • • •

Az életkornak megfelelő szintű értő olvasás. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése. Kreatív szövegalkotás.

3. Tanulási képesség • •

Az ismeretek bővítése önálló kutatómunkával. Többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése.

4. A magyar nyelv rendszerének ismerete • •

2010

A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Az önkontroll további erősítése: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár használata.

-14-



5. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai • •

Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Irodalomelméleti ismeretek rendszerezése, műnemek, műfajok sajátosságainak ismerete; témák, motívumok felismerése irodalmi művekben.

Megjegyzés: A megjelenített tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az előkészítő évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva elsősorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni.

2010

-15-



10. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Fontos, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Lényeges a helyes és kreatív nyelvhasználat alkalmazása. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). A digitális kompetenciát illetően szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. A szociális és állampolgári kompetenciát tekintve fontos, hogy a tanuló különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe vegye és megértse a különböző nézőpontokat. A hon- és népismeret kompetenciáját illetően elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, írók, költők, tevékenységét, munkásságát. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek tapasztalatokat a manipulatív szándék felismerésében; alakuljon ki kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. 2. Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. 3. Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik 2010

-16-



szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. 4. Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A hatékony és önálló tanulás feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére, és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Fontos a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). 7. Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a 2010

-17-



cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. 8. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

2010

-18-



IRODALOM

74 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Szerző – mű – befogadó

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Ismétlés Legalább hét szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (confessio,himnuszok, legendák). Lovagi irodalom, trubadúr és vágánsköltészet. Dante és Villon művei Az itáliai reneszánsz. Petrarca, Boccaccio. Az angol reneszánsz / manierista színház és dráma Shakespeare egy vagy két műve / adaptációk elemzése Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. A kuruc kor költészete A klasszicizmus fogalma A francia klasszicista dráma és színház jellemzői Moliere egy művének elemzése

A középkor irodalma

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

Portrék a magyar barokk irodalomból A francia klasszicista dráma

Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus Memoriter Az anyagrészekhez kapcsolódóan minél több vers, vers-, dráma- és prózarészlet

MAGYAR NYELV 37 óra;

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A tömegkommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai

A nyelvtani szintek grammatikája

Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;. mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés

2010

-19-



viszonya a nyelvi szinteken

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

A szöveg és a mondat,. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása

A szöveg jelentése

A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei

Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával.

Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. 4 A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az 4

Szerepel a 8. évfolyam tananyagában.

2010

-20-



ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

2010

-21-



11. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás A tantárgy az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia fejlesztésére törekszik. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban, később a munkában, családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezen évfolyam tananyagának célja: A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. 2. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. 3. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. 4. Tanulási képesség A tantárgy a hatékony , önálló tanulás kompetenciájának fejlesztésére is törekszik. Fontos, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen önállóan megtalálni a számára elérhető egyéb ismeretforrásokat és azok önálló, felelős és kritikus használatát. A tanuló legyen képes közös munkára és tudásának másokkal való megosztására. Törekvésünk: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék 2010

-22-



összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. 7. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. 8. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tantárgy feladata az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, ez magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését az irodalom nyelvén. A tanuló legyen nyitott a művészi kifejezés sokfélesége iránt, ezzel fejlesztve esztétikai érzékét és kreativitását is. A tanult epikus, lírai és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

Kiemelt fejlesztési feladatok: 1. Énkép, önismeret A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti az arra való készséget is, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Az irodalmi művek elemzése során a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket. A tantárgy alapvető célja tehát az önmegismerés, önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság kialakítása. 2010

-23-



2. Hon- és népismeret valamint európai azonosságtudat A tanulók ismerjék meg nemzeti irodalmunk nagy alakjainak életművén keresztül (Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) nemzeti múltunk hagyományos értékeit, a nemzethez, hazához, Európához, emberiséghez való helyes viszonyulás mintáit. 3. Digitális kompetencia A tanuló legyen képes az internet által kínált lehetőségek, információk alkalmazására, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetésére, prezentációk önálló elkészítésére, a filmes adaptációk az eredeti művel való összevetésére.

MAGYAR NYELV 37 óra / az informatika specializáción 18,5 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Nyelvváltozatok

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. Az elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.

Alapvető retorikai ismeretek

Szövegtípusok

Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Megjegyzés: Az informatika specializáción ez utóbbi témát nem tanítjuk, hiszen ezzel az informatika órákon foglalkoznak; rövidítjük továbbá a helyesírási és a szövegtípusokkal foglalkozó témakört.

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. 2010

-24-



Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz

IRODALOM 111 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALOM

Írók, költők, irányzatok

A felvilágosodás fogalma. A kor művészeti és filozófiai irányzatai, jelenségei. A francia enciklopédia Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából.(Swift, Voltaire, Rousseau, a német klasszika; Bessenyei, Batsányi,Kármán, Kazinczy, Fazekas) Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja legalább 6 és 4 mű alapján. Néhány epikai mű vagy műrészlet, vers a 19. század világirodalmából (pl.Hoffmann, Heine, Hölderlin, Byron, Shelley, Keats, Hugo, Puskin műveiből – legalább két epikus mű és legalább 4 vers). Bánk bán – műelemzés, értelmezés Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és öt vers. Jókai Mór egy regényének vagy két/három novellájának részletes feldolgozása.

Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Katona József Három portré

Petőfi Sándor

Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt (A helység kalapácsa, Az apostol és versek).

Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopedia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése; az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás 2010

-25-



ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

2010

-26-



12. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Kritikus és építő jellegű párbeszédekre való törekvés; a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségének felismerése. 2. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, szépirodalmi publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. 3. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Művek összehasonlítása adott poétikai, tematikai szempontok követésével. 4. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában. Az elektronikus dokumentumok használatának, az interneten való keresésnek, tájékozódásnak gyakorlása. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, 2010

-27-



publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. 6. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regény- és drámatípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk, az abszurd és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. 7. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

IRODALOM 111 óra ; emelt szinten: 185 óra Megjegyzés: Az emelt szint plusz követelményeit dőlt betűvel jelöljük. Az alábbiakban ajánlatot írunk, hiszen a vizsgakövetelmények értelmében a tanár választhat a központi kínálatból. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Arany János

Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz/tizenöt műve a korábban tanultakkal együtt. Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés, műfaji előzmények, párhuzamok Művek, műrészletek a 19. század európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Balzac vagy Stendhal, Gogol, Tolsztoj vagy/ és Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Csehov és/vagy Ibsen egy drámája; egy-egy / / legalább négy-öt szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy/néhány novellája; Móricz

Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma

Portrék a magyar lírából és szépprózából 2010

-28-



Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály

Zsigmond egy regénye és két/három novellája, Vajda János két / három műve Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű Karinthy Frigyes két /három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább tíz mű, köztük a Jónás könyve, továbbá néhány esszé vagy tanulmányrészlet.

Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, dekadencia, szimbolizmus, szecesszió, hangulatlíra, látomáslíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, anekdota, fejlődésregény, karrierregény, társadalmi regény, polifonikus regény, tudatregény, regényciklus, novellaciklus, versciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, , parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése; az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. MAGYAR NYELV 37 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben

Szépirodalmi stílus

Helyesírás

2010

-29-



Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó, poetizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, , metonímia, allegória, szimbólum , összetett költői kép; alakzatok: ismétlődés, gondolatritmus, alliteráció, figura etimologica ellentét, párhuzam, allúzió,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, áthajlás; eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. A 19. és 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban.

2010

-30-



13. évfolyam Belépő tevékenységek 1. Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. A kognitív képességek kiteljesítése, a váratlan helyzetekben való reagálás gyakorlása. 2. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. A népszerű /vagy kevésbé népszerű kortárs kultúra egyes alkotásainak értő és beleérző ismerete. 3. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. 4. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. Az egész életen át tartó tanulás eszközeinek számbavétele, módszereinek tökéletesítése. A kooperatív munka és az információs források szintetizálásának gyakorlása.

2010

-31-



5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. 6. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnembeli, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakszerű fogalomhasználattal. Műnembeli, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. 7. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

2010

-32-



IRODALOM heti 4 (128) illetve az emelt szinten heti 5 (160) óra Megjegyzés: Az emelt szint plusz követelményeit dőlt betűvel jelöljük. Az alábbiakban ajánlatot írunk, hiszen a vizsgakövetelmények értelmében a tanár választhat a központi kínálatból. A konkrét tanmeneteket mindig meghatározzák a félévkor nyilvánosságra kerülő emelt szintű szóbeli tételek. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Kosztolányi Dezső

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két /három novella, egy regény, öt /hét vers, egy esszé Az avantgárd fogalma, művészettörténeti kitekintés Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl.Apollinaire, Kassák) Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz / 15-20 mű tematikai változatosságban; elméleti írások részletei

Avantgárd József Attila

Választott portrék a magyar irodalomból

Világirodalom a 20. században Széppróza, líra, drámaválasztás alapján

Világirodalom a 20. században 2. Kortárs magyar irodalom

Az irodalom határterületei

Pl. Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy műve,; Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. Legalább négy szerző egy-egy műve, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Pl. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János kéthárom verse és egy prózája; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, Kertész Imre, Tandori Dezső, Gion Nándor és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban

Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív és „objektív” idő, . Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése. Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. 2010

-33-



MAGYAR NYELV heti 1 (32) óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelv és társadalom Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. A magyar nyelv története

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, szóalkotásmódok, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal,Budenz József, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ). A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés és -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. 2010

-34-


Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program

Recommend Documents