MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erısíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erısíti az etikai és erkölcsi ítélıképességet, elısegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levı differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlıdı szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetıvé, hogy önállóan, illetve másokkal együttmőködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezıinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különbözı szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevı, az alkotói szándékból, az olvasók igényeibıl, továbbá a különféle szövegmőfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlıdı rendszer, eszközszerő használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezıképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhetı a beszélıtıl független létezı jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos mőködése során jön létre. Feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenı (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelı kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erısíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minıségi megnyilatkozás iránti igényt, erısíti az etikai, erkölcsi ítélıképességet, elısegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az irodalmi mővekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövı között. A jelentıs mővek szembesítik a befogadót az élet alapvetı kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,

az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtıdjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerısítése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtı megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetıséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentéső hagyomány fogalmát, a nyelvi és mővészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a mővészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sıt saját élményeiken, reflexióikon átszőrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetık. Együttérzıvé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyızıdések iránt. Megszerezhetik azt a mőveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi mőveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bıvítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevıje. A magyar nyelv és irodalom mőveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelkiérzelmi nevelıdéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belsı tartalékok is fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi mővek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélıképességet. Az értékkeresés az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különbözı korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindez hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális kötıdések alakulását, megerısödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhetı modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelıs döntéseiket. A magyar nyelv és irodalom céljai és feladatai között kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különbözı tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyőjtésben és elıadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különbözı szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentısen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható.

A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértı olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsısorban az ismeretterjesztı és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségő, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében mőködik. E kihívás ugyanis jelentıs erıvel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentıségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyőjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetıségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetıség és feladat is egyúttal a megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv az érettségi vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életmővek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Mivel a kerettanterv célokat, feladatokat, tananyagokat 9-10., illetve 11-12. évfolyamra bontva fogalmaz meg, ezért magyar nyelvbıl is - az adott, kétéves ciklusokon belül - a szaktanár megállapíthatja az anyagrészek sorrendjét.

Heti óraszám: Magyar nyelv: Irodalom:

9. 2 2

10. 1 3

11. 1 3

12. évfolyam 1 óra 3 óra

9–10. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bıvítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvő írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értı hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásmőig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztı) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése.

A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggı, azt megelızı, illetve kísérı feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelı nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelmőség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmaitudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevıinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú mőfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenı – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásmővek (meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzıit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e mőfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mővek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttmőködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi mővek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a mővek mőfaji természetének megfelelı szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a mőfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különbözı mőfajú és hangnemő lírai alkotások értelmezése, költıi képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtı szerepének megértését elısegítı elemzı-értelmezı tevékenységek, a költıi nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma mőneméhez tartozó mővek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idı-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemzı szövegtípusainak felismertetése különbözı szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a mővek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az elıreutalások, késleltetések és az elbeszélı mővek motivikusmetaforikus szintjének értelmezése, továbbá a mővekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.

Az irodalmi mőveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különbözı korú és világlátású mővekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, mővek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztı feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyőjtést, önálló munkát igénylı, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerőbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerő győjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információfelhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló mőelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Magyar nyelv 9. (évi 72 óra) Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elızetes tudás

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret 14 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthetı, kifejezı beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelı követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvetı kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, A tematikai egység hogy önállóan, illetve másokkal együttmőködve a tanuló képes legyen nevelési-fejlesztési a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezıinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különbözı céljai szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idı és résztvevıi szerepeinek (kontextus) megfelelıen. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelı adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élıszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idı és résztvevıi szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérı nem nyelvi jelek lehetıségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élıszó zenei kifejezıeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos

Kapcsolódási pontok Kitekintés, aktualizálás: médiamőfajok és jellemzıik; médiatudatosság. a média társadalmi hatása,

alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzıinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzıi, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs mőfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzıi.

fogyasztói társadalom

Kommunikáció, kommunikációs tényezı (adó, vevı, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejezı, metanyelvi, Kulcsfogalmak/ esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató mőfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlı mőfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzıi

Órakeret 25 óra

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelı használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A nyelvi szintek elemzı áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értı, elemzı használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsıdleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvetı képzési, ejtési jellemzıi. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történı

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.

összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótı, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerő és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletérıl, rendszerérıl tanultak fogalmi szintő megnevezése, rendszerezı áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótı, képzı, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelı, mellérendelı szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelzı. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerő mondat, összetett mondat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elızetes tudás

Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret 10 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzıik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különbözı típusú és mőfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyőjtés technikák.

A szöveg tartalmának, céljának megfelelı jegyzetelési technika A tematikai egység kialakítása. nevelési-fejlesztési A társalgás általános szerkezetének, szabályszerőségének megfigyelése. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. céljai A szövegalkotás lépései, az anyaggyőjtés-technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelı olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különbözı típusú források feldolgozása;

Különbözı magánjellegő és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzıinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelıen: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbıvítés.

Az anyaggyőjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérı könyvtári anyaggyőjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelı alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.

esszéírás.

Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.

Az esszé típusai, jellemzıi, az esszéírás folyamata. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, fogalmak elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.


Jelentéstan

Órakeret 13 óra

Elızetes tudás

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentéső és a rokon értelmő szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvő szótárak önálló használata (pl. értelmezı, szinonima).

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különbözı beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezık felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmezı. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemzı típusai, használati köre. Állandósult szókapcsolatok. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvő szótárak használata.

Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Kulcsfogalmak/ Metaforikus jelentés. fogalmak Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestı szó. Egyjelentéső, többjelentéső szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.


Órakeret 10 óra

Helyesírási ismeretek

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövetı írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerőségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert fıbb szabályszerőségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betős szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenırzı programok szerkezetének és mőködésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenırzı programok ismerete, használata.

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

Magyar nyelv 10. (évi 36 óra)


A szöveg

Órakeret 19 óra

Elızetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelı szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, elızetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenéső és típusú szövegeken. Elbeszélı, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fı jellemzıinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.


A szövegszervezı erık megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevıinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzıbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggı szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemzı képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelı leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.



A szöveg fogalma, jellemzıinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérı jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmezı szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevıi: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minısége, eltérı jegyei. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzıi. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérı és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggı felépítése. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: a természettudományos ismeretterjesztı, illetve

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a szakszövegek különbözı forrásokból származó adatok megbízhatóságának és témahálózata, használhatóságának kérdései. szókincse, felépítése. A különbözı forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézıpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Kulcsfogalmak/ Nyelvtani (szintaktikai) tényezı (kötıszó, névmás, névelı, határozószó, elıre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). fogalmak Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegmőfaj (elbeszélı, leíró, érvelı). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerı, szünet, beszédtempó).


Elızetes tudás

Szövegértés, szövegalkotás (a 9. osztályos anyag elmélyítése, gyakorlás)

Órakeret 7 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzıik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különbözı típusú és mőfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyőjtés technikák.

A szöveg tartalmának, céljának megfelelı jegyzetelési technika kialakítása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési A társalgás általános szerkezetének, szabályszerőségének megfigyelése. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. céljai A szövegalkotás lépései, az anyaggyőjtés-technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelı olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. Az esszé típusai, jellemzıi, az esszéírás folyamata, az értekezés jellemzıi, fogalmazási gyakorlatok.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás, értekezésírás

Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Kulcsfogalmak/ Esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak


Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Befogadói és mőelemzési tapasztalatok, alapvetı szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélı, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek A tematikai egység nevelési-fejlesztési felismerése és alkalmazása a mőelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelı stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmezı képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzıinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzıkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése mővészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemzı gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelı stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különbözı forrásszövegek stílusjellemzıi. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben.

Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvő szótárak használata. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett fogalmak költıi kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötıszóhiány, ismétlıdés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Irodalom 9. (évi 72 óra)


Szövegvilágok (mővészet, irodalom, szerzı-mő-befogadó)

Órakeret 5 óra

Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerő irodalom, szépirodalom,

elbeszélés, novella. A tematikai egység Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; nevelési-fejlesztési irodalom, mővészet összefüggései; szerzı-mő-befogadó kapcsolata céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az irodalom fogalma, eredete, Történelem: A tanuló szóbeliség és írásbeliség. − az irodalom és más ıskor, írásbeliség mővészeti ágak kialakulása. Szerzı-mő-befogadó összefüggéseit (Pl. Karinthy: A cirkusz − tudatosítja a szépirodalom és Kosztolányi: A kulcs a népszerő irodalom vagy más választott novellák, kapcsolatát lírai alkotások)

− megismer irodalmi mőnemek, mőfajok rendszerét

Népszerő irodalomszépirodalom

Mőnemek-mőfajok (rendszerezés) Kulcsfogalmak/ irodalom, szépirodalom, népszerő irodalom, lírai én, elbeszélı, fogalmak beszédhelyzet, vershelyzet, mőnem, mőfaj


Elızetes tudás

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Órakeret 10 óra

Mitológiai ismeretek, mőnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), idımértékes verselés. Mőfordítás. Epikai és lírai mővek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költıi képek típusai.

Mitológiai ismeretek, epika, eposz, líra (és mőfajai), idımértékes A tematikai egység verselés. Mőfordítás. nevelési-fejlesztési Alapvetı emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapmőveltség céljai építése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hısök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, és/ vagy Odüsszeia (részletek). Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzıkhöz, illetve hısökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzımővészetben, filmen.

A tanuló − felismer és azonosít alapvetı emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban − megismer irodalmi alapformákat, mőfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélıi nézıpontokat és a narratív struktúra szerepét; − felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: az antik-görög mővészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi mővek párhuzamai, késıbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ

tudományosságának öröksége.

Kulcsfogalmak/ Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervezı elv; dal, elégia, fogalmak epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.


Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret 6 óra

Dráma, tragédia, komédia, színház, elıadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

A tematikai egység Alapvetı erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus mővek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzıi. Drámai elıadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és választható az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló − képes dialogikus mő olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet elıadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlıdik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a mőrıl szóló vélemények kritikus befogadására.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája.

Kulcsfogalmak/ Színház, esztétikai minıség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, fogalmak katarzis.


Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret 6 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, mőnemek, mőfajok, idımértékes verselés.

Különbözı magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Mőfajok, versformák szervezıi elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szemelvények a római lírából és A tanuló Történelem, társadalmi epikából, − azonosít, értékel emberi és állampolgári magatartásformákat a mővek, ismeretek; Catullus, Vergilius, Horatius illetve a szerzık portréi Földrajz: néhány mőve alapján; az antik római kultúra (továbbá választható: Ovidius, topológiája. − véleményezi a horatiusi Phaedrus egy-két mőve vagy életelvek érvényességét; részletek) − megismer irodalmi Kitekintés: filmmővészet alkotásai mőfajokat, versformákat; A római irodalom mőfajainak, − értelmezi a görög és római témáinak, motívumainak hatása, kultúra viszonyát; továbbélése. − felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Kulcsfogalmak/ Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozásfogalmak történet.


Világirodalom – Biblia

Órakeret 9 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplıje.

A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, céljai befogadásának képessége, továbbélı hatásuk tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségbıl (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok).

A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkelető bibliai szólás, állandósult Szemelvények az Újszövetségbıl kifejezés eredetét és (pl. Máté evangéliuma; jelentését; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, − ismeri a Bibliához Az irgalmas szamaritánus; a kapcsolódó ünnepek, passió, Pál apostol hagyományok (karácsony, „szeretethimnusza”; az húsvét, pünkösd, vízkereszt Apokalipszis egy részlete). stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai A bibliai hagyomány továbbélése motívumok, témák, mőfajok az európai és a magyar szóbeli és továbbélését a kultúrában; írásos kultúrában (pl. − ismeri a Biblia máig tartó szókincsben, szólásokban, hatását az európai irodalomra témákban, motívumokban). és mővészetre (zene, képzımővészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle mővészeti ágból).

Kapcsolódási pontok Kitekintés: A Biblia hatása más mővészeti ágakra; különbözı korok bibliai témafeldolgozásai, különféle mővészeti ágak példáival.

Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. fogalmak


Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Órakeret 6 óra

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy A tematikai egység hagyományaival, kódjaival. A történelmi és mővelıdéstörténeti nevelési-fejlesztési korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, mőfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 4–14. századi A tanuló európai irodalomból, − megérti a történelmi és himnuszköltészet mővelıdéstörténeti (pl. Assisi Szt. Ferenc, korszakolás problémáit

Kapcsolódási pontok Kitekintés: a középkori építészet, képzımővészet, zene

J. da Todi) −

vallomás legendák, trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok.

Dante: Isteni színjáték (részlet/ek − a Pokolból). Villon mővei ( egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).

− −

(ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái; megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával; tud példákat hozni a különféle irodalomtípusokra (pl. kolostori, lovagi és vágáns irodalom) felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. VergiliusDante); néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életmővének jelentıségét.

néhány alkotása. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Villonfordításokról.

Kulcsfogalmak/ Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, fogalmak balladaforma, refrén.


Középkori nyelvemlékek

Órakeret 5 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek nevelési-fejlesztési megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség céljai szerepének, a nyelvemlékek jelentıségének tudatosításával. Mővelıdéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Középkori írásbeliség, mőfajok, nyelvemlékek. Szemelvények a 12-15. századi latin és magyar nyelvő magyar irodalomból (pl. részletek: Margit-legenda, Anonymus Gesta Hungarorum) Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom.

A tanuló − értelmezi a magyar nyelvő kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelezı mővek: HB; ÓMS); − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentıségét és

Kapcsolódási pontok Történelem és állampolgári ismeretek: a könyvnyomtatás történetérıl; könyvtártörténet.

továbbélésüket késıbbi korokban(„Halotti beszéd”-ek) Kulcsfogalmak/ Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció, legenda, himnusz. fogalmak


Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Órakeret 5 óra

Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

Az eszménykép és mőalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tematikai egység magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék nevelési-fejlesztési fejlesztése. Mővelıdéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak céljai tudatosítása. A poétikai mőveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy-két novella).

A tanuló − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; − Petrarca és Boccaccio néhány mőve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettısségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit mőelemzés alapján a novella mőfajáról; felismeri a szonettformát.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: a reneszánsz építészet, képzımővészet, zene néhány alkotása.

Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. fogalmak


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret 2 óra

Dramatikus megjelenítés, elıadási formák.

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, A tematikai egység váratlan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelı megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel céljai történı megközelítése. A dráma és a színjáték mőfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Néhány sajátos színjátéktípus a A tanuló Dráma és tánc: dráma 10–16. században (a középkor és − részt vesz a témakörhöz és színháztörténet, reneszánsz vallásos és világi játéktípusok. kapcsolódó drámajáték elıadási formái). Rögtönzés elıkészítésében és cselekményváz alapján. elıadásában; − képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); − megismer néhányat az európai színjátszás máig élı hagyományaiból; − felismeri az elıadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Kulcsfogalmak/ Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák. fogalmak


Janus Pannonius portréja

Órakeret 5 óra

Idımértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmő néhány A tematikai egység fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert nevelési-fejlesztési körülvevı világ lényegi kérdéseinek különbözı megközelítési módokat felölelı megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetıségei. céljai A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése.



Történelem, társadalmi Janus Pannonius lírája, jellemzı A tanuló témái (pl. öntudat, békevágy, és állampolgári − megismeri egy humanista ismeretek: betegség). alkotó portréját, költıi és Epigrammák és elégiák emberi szerepvállalását; a 15. sz. kulturális élete (pl. Egy dunántúli mandulafáról, személyes élményanyagának Magyarországon. Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmő néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költıi öntudat, mővészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); − elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy mőve. Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költıi magatartás, irónia, gúny. fogalmak


Balassi Bálint portréja

Órakeret 8 óra

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: A tematikai egység végvári élet, költı lét. nevelési-fejlesztési Az életmő megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos céljai énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költıi tudatosság; az életmő néhány tematikus és formai jellemzıje. Egy katonaének (kompozíció, értékrend).

A tanuló − megismeri az alkotó költıi portréját és magatartását (az életmő 3-4 darabja nyomán); − tudatosítja az életmő megközelítési problémáit (kötetkompozíció; kéziratos

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon.

énekeskönyv; különféle Legalább további két mő felfogások: kompozíció / értelmezése tematika); (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers − megkülönbözteti a / Célia-vers; dallamvers és szövegvers Hogy Júliára talála… fogalmát; istenes tematika, − tud ritmizálni zsoltárparafrázis vagy ütemhangsúlyos formákat, könyörgésvers, pl. Adj már felismeri a Balassi-strófát; csendességet) − elemzési minimuma: Egy Megformáltság, szerkezet (pl. katonaének és még egy-két aranymetszés, hárompillérő mő. kompozíció). Kulcsfogalmak/ Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. fogalmak


Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Órakeret 5 óra

A drámai mőnem. A tragédia mőfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, elıadása, egy dráma ismerete.

A végzetszerőség és az egyéni felelıs cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A mővekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelı megítélése. A tematikai egység A mőismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése nevelési-fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és céljai dráma jellemzıi, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzıknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi elıadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életmővének, mővészetének mai hatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. században. Shakespeare egy drámája (Hamlet vagy Romeo és Júlia vagy más, választott mő).

A tanuló − ismer néhány Shakespearetémát, szállóigét; − képes egy mő részletes elemzése kapcsán a hısök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését;

Kapcsolódási pontok Kitekintés: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-mővekbıl.

− részt vesz egy jelenet kidolgozásában és elıadásában; − értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; − lehetıség szerint megtekint egy színházi elıadást (vagy felvételét); − mőismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemzı feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; − alkalmassá válik az adott mőrıl szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai mőfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. fogalmak



Világirodalom – késı reneszánsz, barokk, klasszicizmus Órakeret (16–17. század) 4 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

Elızetes tudás

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi mőveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz céljai és a barokk/klasszicizmus alapvetı formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények A reneszánsz kései szakasza A tanuló (manierizmus). − ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: pl. problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17. − tisztában van irányzatok században (háttér, tematika, egymás mellett élésével; stílus- és formajegyek). − meg tudja különböztetni a Szemelvényrészletek az reneszánsz / barokk / irányzatokról, szerzıkrıl, klasszicizmus alapvetı mővekrıl. formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; − mőismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Kapcsolódási pontok Kitekintés: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemzı alkotások formajegyei (minden mővészeti ágból).

Kulcsfogalmak/ Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. fogalmak


Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret 4 óra

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mő ismerete.

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelıs megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A tematikai egység A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (mőfaji hierarchia, nevelési-fejlesztési szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum mőfajformáló minıségének és céljai változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Mőelemzı képesség fejlesztése: egy mő részletes elemzése, a hısök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. A tanuló Tragédia és komédia. − felismeri a klasszicista A francia színház a 17. normatív esztétika században (színház, elıadás és sajátosságait (mőfaji dramaturgia összekapcsolódása). hierarchia, szabályok); a Molière: Tartuffe ( esetleg egy korabeli elvárások és a részlete - vagy más mőve). A dramaturgia összefüggését; komikum megjelenési formái. − megérti a komikum mőfajformáló minıségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mő részletes elemzése kapcsán a hısök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és elıadásában; − lehetıség szerint megtekint egy színházi elıadást (vagy felvételét); − mőismereti minimuma: egy Molière-mő (vagy részletének) elemzı feldolgozása

Kapcsolódási pontok Kitekintés: színháztörténet

Kulcsfogalmak/ Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzıi utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, fogalmak jellemtípus, bizalmas, rezonır.


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

Órakeret 6 óra

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötıdés erısítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a nevelési-fejlesztési barokk formajegyeinek, a világkép és mőfajok, poétikai/retorikai céljai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi mővekben és más mővészeti ágakban). A mőfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott mővek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. Szemelvény: pl. Pázmány Péter értekezı prózájából (hitvita, prédikáció).

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a fıhıs mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi mővekben és más mővészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; − megismeri világkép és mőfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); − mőismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete).

Kapcsolódási pontok Kitekintés: a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében.

Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. fogalmak


Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 12 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regénymőfaji változatok.

Különbözı világlátású mővek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai A tematikai egység ítélıképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. céljai A szabadság eszményének különbözı megközelítései. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések

megvilágítása. Szemelvények, mővek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemzı mőfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Mővek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Voltaire Candide vagy Defoe Robinson Crusoe vagy Swift Gulliver utazásai c. regényeibıl, részletek pl. Rousseau, Goethe, Schiller (Jane Austin) különféle mőfajú alkotásaiból. A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − választható beszámolót készíthet olvasmányélménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller mővei); − mőismereti minimuma: Swift, Rousseau, Goethe egyegy mővének /részletének ismerete.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: klasszicizmus, rokokó más mővészeti ágakban; megzenésített irodalmi mővek (pl. Goethe, Schiller alkotásai).

Kulcsfogalmak/ Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélıi nézıpont, kalandregény, robinzonád, fejlıdésregény, fogalmak levélregény, tézisregény, szatíra (szatirikus hangnem).


Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Órakeret 22 óra

Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életmővének néhány jellemzıje. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erısítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések A tematikai egység megbecsülése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás céljai idıszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentıségének tudatosítása. Jellemzı stílusirányzatok, mőfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életmővének jellegével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a A tanuló felvilágosodás elıtt − ismereteket szerez a kuruc kor (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmáról irodalmi formák; Mikes − ismeri a magyar nyelv ügyében Kelemen: Törökországi levelek született legfontosabb részlete). programok, értekezések gondolatait; Kazinczy A felvilágosodás korának tevékenységét; a magyar irodalma. felvilágosodás idıszakának, Mővelıdési programok. irodalmi életének néhány Bessenyei György értekezı sajátosságát; prózai mővének részlete (pl. − tisztában van Csokonai és Magyarság). Berzsenyi életmővének Alkotói csoportok, irodalmi jellegével, az alkotók helyével, központok, sajátos életutak (pl. szerepével a magyar irodalom Batsányi János, Kármán József). történetében; felismer jellemzı Kazinczy Ferenc stílusirányzatokat, mőfajokat, irodalomszervezı tevékenysége verstípusokat és versformákat; és írói munkássága (legalább egy − mőismereti minimuma: Mikes epigrammája). Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Csokonai Vitéz Mihály portréja; − Kazinczy Ferenc egy életmővének mőfaji, formai és epigrammája; stiláris sokszínősége − Bessenyei György egy értekezı A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz prózai részlete; és még legalább egy mő (pl. Az − Csokonai Vitéz Mihály: estve, Tartózkodó kérelem, A − A Reményhez; Magánossághoz) alapján. − A tihanyi Ekhóhoz és egy mő; Berzsenyi Dániel: Berzsenyi Dániel portréja; − A közelítı tél, jellemzı mőfajok, témák, − A magyarokhoz I. és egy mő. életérzések költészetében. A közelítı tél, A magyarokhoz I. − Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 és legalább még egy mő (pl. alkotásuk és a mőveikrıl szóló Levéltöredék barátnémhoz, vélemények, elemzések Osztályrészem) értelmezése. értelmezésére; egy-egy szóbeli Csokonai és Berzsenyi hatása, témakör kifejtésére; továbbélése a késıbbi magyar memoriterek tolmácsolására. költészetben.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.

Kulcsfogalmak/ Nyelvújítás, irodalmi élet, mővelıdési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, fogalmak létösszegzés, idıszembesítı verstípus.


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század elsı felében (romantika, romantika és realizmus)

Órakeret 16 óra

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvetı jellemzıje.

A nemzeti és az európai identitás erısítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei A tematikai egység és erkölcsi törekvések értékelése. nevelési-fejlesztési A romantika korstílus jellegének, jelentıségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a céljai stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyőjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmezı képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A romantika irodalmának jellemzıi.

A tanuló Kitekintés: − felismeri az életmővek a romantika mővészete. egymásmellettiségét az 1830as években (klasszika, romantika, realizmus Új mőfajok, formák tendenciáit, és a romantika (pl. történelmi regény, korstílus-jellegét, bőnügyi történet, jelentıségét; drámai költemény, − a romantika és a kritikus, verses regény). realista szemlélet együtthatását; Társadalmi típusok (felesleges és − mőismerete: Shelley, Keats, karrierista hısök, hivatalnokok) Poe, V. Hugo, E. T. A. megjelenése a romantikával Hoffmann, Puskin, illetve egyidejő, realista szemlélető Balzac, Stendhal egy-egy mővekben. mővének / részletének ismerete; Mővek, szemelvények az − képes egy választott/kijelölt angol/amerikai, francia, német és epikai alkotás (házi orosz irodalomból, olvasmány) elemzı bemutatására a közös pl. Byron, Shelley, Keats; értelmezés után; Poe; − beszámolót/könyvajánlót Victor Hugo, készíthet egyéni E. T. A. Hoffmann, H. Heine, olvasmányélménye alapján a Puskin vagy mások alkotásaiból; korszak mőveibıl; illetve Balzac, Stendhal, − alkalmassá válik a korszakról, mőveibıl. a szerzıkrıl, mővekrıl szóló A választott szerzıkhöz, vélemények kritikus mővekhez kacsolódó fogalmi befogadására, egy lehetséges ismeretek. szóbeli tétel kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Mőfajkeveredés, hangnemi kevertség, irónia, bőnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak


Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 7 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hıs összeomlása.

Élet-válaszutak a különbözı helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti A tematikai egység dráma” mint közös ismeret. nevelési-fejlesztési A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelı képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú mőértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; − a szereplık körei, Bánk összeomlása; a címszereplı megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).


A tanuló Kitekintés: − ismeri a magyar színház operafeldolgozás. történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) − megismer néhány álláspontot a mőértelmezéshez; − lehetıség szerint megtekint egy színházi elıadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; − mőismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemzı feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a mőbıl; − alkalmassá válik a mő értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak


Magyar irodalom a 19. század elsı felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret 17 óra

Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyrıl, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók mőveiben megjelenített A tematikai egység egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A nevelési-fejlesztési reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, céljai szerepének és jelentıségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmartymővek befogadásának, értelmezésének elısegítése, jelentıségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. A tanuló század elsı felében; orgánumok, − ismeri a magyar irodalom folyóiratok, alkotói csoportok. A néhány sajátosságát a 19. reformkori nemzeti romantika. század elsı felében; − felismeri a reformkor-nemzeti Kölcsey Ferenc alkotói portréja; romantika-népiesség fogalmak közéleti szerep, egyéni és tartalmát, szerepét és közösségi sors. jelentıségét; Hymnus és még egy lírai alkotása − tisztában van Kölcsey és (pl. Elfojtódás; Vanitatum Vörösmarty életmővének vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi jellegével, az alkotók helyével, második éneke). szerepével a magyar irodalom Értekezı prózája (pl. Nemzeti történetében; hagyományok és / vagy a − mőismereti minimuma: Parainesis részlete). Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mő, egy értekezı Vörösmarty Mihály portréja. prózai részlet; Vörösmarty: Romantikus világlátás, tematika Szózat, Elıszó és még egy-két és képalkotás lírában és lírai mő, valamint a Csongor drámában a és Tünde (esetleg részletek); Szózat; Elıszó és még egy-két memoriterek; lírai alkotás − Kölcsey és Vörösmarty (pl. Késı vágy; Gondolatok a kapcsán alkalmassá válik könyvtárban; Az emberek, A vén legalább négy alkotásuk és a cigány) alapján, illetve a mőveikrıl szóló vélemények, Csongor és Tünde elemzések értelmezésére; egyértelmezésével (pl. alapkérdések, egy szóbeli témakör értékszerkezet, motívumok, kifejtésére; memoriterek mőfaji sajátosságok: tolmácsolására. mesejáték/drámai költemény).

Kapcsolódási pontok Kitekintés: a magyar romantika más mővészeti ágakban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori mővelıdés és társadalmi élet.

Kulcsfogalmak/ Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyőjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítı és idıszembesítı verstípus, rapszódia, romantikus fogalmak irónia, drámai költemény.


Elızetes tudás

Életmő – Petıfi Sándor

Órakeret 12 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélı költemény, életkép, episztola, felezı tizenkettes versforma. Ismeretek Petıfi életútjáról, mőveirıl. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petıfi jellemzı témáinak, mőfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemzı hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. céljai A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló mőértelmezés megfogalmazására. Petıfi mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Petıfi Sándor életmőve. Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmő fıbb alkotói költıi magatartás) és jellemzı korszakait; Petıfi helyét, szerepét alkotások. a magyar irodalom történetében; A népi szemléletmód hatása; költészetének jellegét; romantika és népiesség. − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség Témák (pl. szerelem, táj, ars stílustendenciájának poetica), együtthatásával; versciklusok; − mőelemzések során megismeri lírai mőfajok és líratípusok Petıfi jellemzı témáit, mőfajait, (pl. dalok, helyzetdalok, poétikai megoldásait, versformáit; ódák, elégiák, rapszódiák; megkülönbözteti jellemzı tájlíra, forradalmi hangnemeit (pl. humor és irónia); látomásvers) és versformák − képes önálló mőértelmezés változatossága; megfogalmazására; A puszta, télen; − mőismereti minimuma: Az alföld; A XIX. század költıi; Nemzeti dal ; János vitéz; Európa csendes, újra A puszta, télen; A XIX. század csendes…; költıi; Európa csendes, újra Szeptember végén, csendes…; Szeptember végén és Minek nevezzelek? még három-négy mő és A Felhık ciklus 1-2 verse memoriterek; és még három-négy lírai

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petıfi emlékhelyek. Földrajz: Petıfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika mővészete, Petıfi mővek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).

− képessé válik Petıfi életmővének bemutatására (legalább 8-10 lírai Verses epika (pl. A helység és 1–2 verses epikai alkotás kalapácsa mint eposzparódia; alapján); a mőveirıl szóló és/vagy Az apostol. vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. alkotás elemzı feldolgozása.

Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélı költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költıi szerep, váteszköltı. fogalmak


Elızetes tudás

Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regénymőfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kıszívő ember fiai vagy más regénye.

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai mővének/mőveinek ismeretében, azok olvasására építve A tematikai egység beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói nevelési-fejlesztési elvárásainak különbségérıl, a különbség megértése. A befogadói céljai horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzıi, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemzı mőfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jókai alkotásainak jellemzıi, mőfaji változatok az életmővében; regényírói mővészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.

A tanuló − tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével; − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, Jókai Mór: Az arany ember alkotásmódjának jellemzıit; (esetleg más regényének) elemzı − felismeri a romantikus értelmezése sok szempontú ábrázolásmód sajátosságait és megközelítéssel, a romantikus regény jellemzı pl.: a romantika megjelenési mőfaji változatait; formái; mőfaji változat; − képes egy regény sok szerkezet, jellemábrázolás, szempontú megközelítésére, elbeszéléstechnika, nézıpont, saját álláspont kifejtésére; közlésformák; hangnemi és − mőismereti minimuma: egy motivikus összetettség. regénye: Az arany ember

Kapcsolódási pontok Kitekintés: Jókai-mővek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája.

Problematika (az adott mőhöz pl. (vagy más, pl. Egy magyar természet és civilizáció, bőn és nábob, Fekete gyémántok) büntetés, kettıs jellem). − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtı megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. fogalmak

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelı szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghő, értelmezı felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülı) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetıségeivel. Értı módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzıire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásmővek jellemzıit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori mőfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerőbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások mőfaji természetének megfelelı szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi mővekben megjelenı

álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérı vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, elıadására a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról, az olvasott, feldolgozott mővekrıl. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek fıbb jellemzıinek bemutatásra, a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő, lényegre törı ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghő tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. 11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle mőfajú és témájú és megjelenéső (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minıségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibıvítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetıségekkel. A nyelvi képzés életszerő, gyakorlati tudásösszetevıje a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mőfaji jellemzıinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelıen képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelıs magatartásra a magyar nyelv értékeinek ırzésében. A magyar nyelv rendszerérıl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérıl tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvetı célja irodalmi mővek olvasása, értelmezése, megvitatása. A mőveltségépítés szempontja a hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és

regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegébıl következıen fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmővekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínőségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett élésébıl néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítı, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különbözı nézıpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelı képességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerzı és mő utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más mővészeti ágakban. Alapvetı irodalomszemlélet az irodalmi mővek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek győjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység mőfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzı jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetıségeket is), azaz az ismeretterjesztı (például mőelemzı, mővelıdéstörténeti, mővészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselıadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális mőfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a mőfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas mővészeti és szórakoztató mővekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehetı egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzető dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szőkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötıdés érzését erısíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítı intézmények körében.

Magyar nyelv 11. (évi 36 óra) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás

Órakeret 5 óra

Kommunikáció Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A különbözı kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelı nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelı kezelése. céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı Kitekintés: stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs reklám, meggyızés, helyzetben is. manipuláció. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken elıforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. Kulcsfogalmak/ Kommunikációs zavar. Manipuláció. fogalmak


Órakeret 12 óra

Retorika

A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelı szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggı nyilvános A tematikai egység megszólalásokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfıbb érvelési hibáknak a céljai megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos elıadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Kapcsolódási pontok Történelem,

A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyőjtéstıl a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselıadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos elıadásmód eszközei. Az elıadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különbözı formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különbözı helyzetekben. Monologikus szöveg (elıadás, beszéd) és memoriter kifejezı tolmácsolása.

társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája.

Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat.

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklıdés felkeltése, a jóindulat megnyerése, Kulcsfogalmak/ témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalmak kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötıelem. Érvelés, indukció, dedukció.


Pragmatikai ismeretek

Órakeret 4 óra

Elızetes tudás

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, A tematikai egység hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is nevelési-fejlesztési végrehajtani. céljai A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás fıbb összetevıinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttmőködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban elıforduló néhány jellemzı deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

Megnyilatkozás. Kulcsfogalmak/ Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttmőködési elv (mennyiségi, minıségi, mód, kapcsolódási).


Szövegalkotás

Órakeret 6 óra

A kommunikációs céloknak megfelelı papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak Elızetes tudás ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzıinek ismerete. A kommunikációs célnak, mőfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelı stíluseszközök. alkalmazása. A tematikai egység A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelı stílusban történı szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törı, világos fölépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelı esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelı esszé. fogalmak


Nyelv és társadalom

Kapcsolódási pontok Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.

Órakeret 9 óra

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A tematikai egység A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. nevelési-fejlesztési A vitakészség, a meggyızı érvelés fejlesztése. Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet céljai nyelvhasználatának azonos és eltérı vonásainak, valamint nyelvjárási

szövegek jellemzıinek megfigyelése. Rendszerezı, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlıdési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élı nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvmővelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függıleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzıi, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemzı használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemzı elıfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzıi, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzıi. A határon túli magyar nyelvhasználat fıbb adatai, tendenciái, a kétnyelvőség, kettısnyelvőség, kevert nyelvőség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái. Földrajz: a magyar nyelvhasználat területi tagolódása.

Nyelvmővelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függıleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettısnyelvőség, kétnyelvőség, kevert nyelvőség.

Magyar nyelv 12. (évi 32 óra)


Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 4 óra

Elızetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerezı, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló nevelési-fejlesztési ismeretek a nyelvrıl, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyezı és eltérı tulajdonságai, nyelvtipológia, fıbb nyelvtípusok és jellemzıik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemzı tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). fogalmak Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Nyelvtörténet

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.

Órakeret 10 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvetı kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett A tematikai egység tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi nevelési-fejlesztési tanulmányokkal. céljai A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetérıl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Történelem, társadalmi és állampolgári Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzıi. A magyar ismeretek: nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, a magyar nép kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. vándorlásának A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott története, nyelvemlékek. nyelvemlékek, A magyar nyelv történetének fıbb korszakai, a legfontosabb kódexek. nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának fıbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita fıbb állomásai és szereplıi, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzıje. Változás és állandóság a nyelvben.

Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Kulcsfogalmak/ İsmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány). fogalmak İsi szó, belsı keletkezéső szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.


Órakeret 14 óra

Ismeretek a nyelvrıl A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység Rendszerezı képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi nevelési-fejlesztési témaköreinek és a követelményeknek megfelelı tételvázlatok céljai összeállítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, Történelem,társadalmi nyelvi ismeretek rendszerezı áttekintése. és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek: a nyelvrıl, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. fogalmak


Szövegalkotás (a 11. osztályos anyag elmélyítése)

Órakeret 4 óra

A kommunikációs céloknak megfelelı papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak Elızetes tudás ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzıinek ismerete. A kommunikációs célnak, mőfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelı stíluseszközök. alkalmazása. A tematikai egység A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelı stílusban történı szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törı, világos fölépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelı esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelı esszé. fogalmak

Kapcsolódási pontok Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.



Elızetes tudás

Életmő – Arany János

Órakeret 13 óra

A bőn és bőnhıdés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélı költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és idımértékes verselési formák, felezı tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, mőveirıl; kapcsolat Petıfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.

Az Arany-életmőben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése, az életmő fıbb alkotói A tematikai egység korszakainak, Arany költıi szerepének, költészete jellegének nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai Mőelemzés, értelmezés: Arany jellemzı lírai témái, mőfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a mővekrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Informatika: könyvtári A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói és internetes tájékozódás. korszakait; Arany költıi szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének Jellemzı lírai tematika (pl. ars jellegét; poeticák), hangnemek, mőfajok − mőelemzések során (pl. elégiko-óda, elégia) és megismeri Arany jellemzı szerkesztésmód, lírai témáit, mőfajait, poétikai verstípusok (pl. idı- és megoldásait, versformáit és értékszembesítés, létösszegzés) a néhány verses epikai nagykırösi és a kései alkotását; költészetben − megismeri a lírikus és epikus (Letészem a lantot, költıszerep szembeállítását, Epilogus, változó megítélését; Mindvégig és még egy-két − képes lírai és epikai választható lírai alkotás. alkotások önálló értelmezésének A ballada mőfaji sajátosságai; megfogalmazására; a Toldi és tematikus és szerkesztésmódbeli a Toldi estéje néhány különbségek a két szempontú összevetésére; balladakorszak alkotásaiban − mőismereti minimuma: A (A walesi bárdok és még walesi bárdok, Rege a legalább 1–2 ballada). csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két A Toldi estéje elemzı ballada; Toldi estéje; bemutatása. Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életmővének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 23 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus Arany János életmőve. Pályaszakaszok (életérzések, költıi magatartások) és jellemzı alkotások.

befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Elbeszélı költemény, verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és idımértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idı- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés).


Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret 9 óra

A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvetı drámai mőfajok és formák. A romantika mőfaji kevertsége.

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erısítıi az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mő megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia mőfaji változatának jellemzıi, filozófiai, céljai bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hısei; többféle világfelfogás egyidejő létezése; a drámai költemény mibenléte). Mőértelmezés többféle megközelítésbıl. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú mőértelmezés.

A tanuló − megismeri a drámai költemény mőfaji jellemzıit sajátos drámai hıseit; A drámai költemény mőfajának értelmezi a mővet (lehetıleg következménye a szerkezetre és többféle megközelítésbıl); hısökre. − megismerkedik néhány Felépítés (cselekmény-szerkezet: mőértelmezéssel, keret- és történeti színek, állásponttal; személyiségközpontúan / lírai − lehetıség szerint megtekint szerkezet: tematikus, szétválásegy színházi elıadást (vagy sorozat). felvételét), és közös Problematika, elemzéssel értékelik az adott történelemszemlélet, bölcseleti interpretációt és a mő háttér (szabadelvőség és színpadra állításának pozitivizmus). lehetıségeit; Az idı, tér, anyag szerepe az − mőismereti minimuma: a emberiség és különbözı szellemi Tragédia (házi olvasmány) irányok történetében. elemzı feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a mőbıl, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik a mő

Kapcsolódási pontok Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi elıadásairól, fordításairól, adaptációiról.

értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. fogalmak


Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret 16 óra

Romantika és realizmus, hıstípusok (pl. karrierista hıs, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a mőfordítások szerepe.

A környezet és származás hatása a hısök karakterére. Különbözı világlátású mővekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, A tematikai egység a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése nevelési-fejlesztési és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzıinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzıi jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika A tanuló jellemzıi (esztétikai elvek, stílus- − felismeri a romantika és és formajegyek), a próza újításai. realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; Impresszionizmus, szimbolizmus értelmezi a realista és és a lírai mőnem megújítása (pl. naturalista stílusirányzat a személyiség, a lírai jellemzıit; közvetlenség háttérbe szorulása, − megismeri az impresszionista a látomás felszabadítása, és szimbolista európai líra objektivizálódás). néhány sajátosságát; − képes egy választott/kijelölt Mővek, szemelvények az epikai alkotás (házi angol/amerikai, francia, német és olvasmány) elemzı orosz irodalomból bemutatására a közös (pl. Emily Brontë, Dickens, értelmezés után; néhány lírai Flaubert, Zola, Gogol, Lev alkotás értelmezésére; Tolsztoj, Dosztojevszkij − beszámolót / könyvajánlót alkotásaiból, készíthet egyéni valamint Stendhal és Balzac olvasmányélménye alapján a munkásságának felelevenítése korszak szerzıinek mőveibıl; (pl. Vörös és fekete − mőismeret: néhány mő /

Kapcsolódási pontok Kitekintés: impresszionizmus, szimbolizmus más mővészeti ágakban.

Goriot apó) illetve szemelvények Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) mőveibıl. A választott szerzıkhöz, mővekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. −

részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Stendhal, Balzac, Gogol, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman mőveibıl; alkalmassá válik a korszakról, a szerzıkrıl, mővekrıl szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta fogalmak költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.


Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret 6 óra

Az európai dráma és színház néhány megelızı nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzıje (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai mőnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv).

A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értı és felelıs megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különbözı mővekben. A férfi-nıi társadalmi A tematikai egység szerepek megértése. nevelési-fejlesztési A romantika utáni drámatörténet néhány jellemzı tendenciájának céljai megvitatása, két jelentıs szerzı egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A mővekrıl, színházi elıadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a 19. sz. második. Egy drámai mő elemzése a 19. század második felébıl (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai. Egy Csehov-mő (esetleg

A tanuló − megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemzı tendenciáját; − elemzi a kijelölt alkotást (alkotásokat), − megismer néhány álláspontot a mővek értelmezéséhez; − lehetıség szerint megtekint egy színházi elıadást (vagy

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzıi problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.

részletének) elemzı bemutatása felvételét), és közös elemzéssel (pl. Ványa bácsi, Három nıvér). értékelik az adott A csehovi dramaturgia interpretációt; sajátosságai (pl. a drámaiság − mőismereti minimuma: egy fogalmi változása; dráma/ drámarészlet a 19. drámaiatlan/lírai dráma). század második felébıl − alkalmassá válik a mővek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. fogalmak


Magyar irodalom a 19. század második felében – Órakeret 12 óra portré: Mikszáth Kálmán Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyıje), novellaelemzések.

Néhány alapvetı emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nı, szerelem, gyermek, szülıföld, haza, törvény, bőn és bőnhıdés). Az elbeszélı és állásfoglalásának viszonya az elbeszélı mővekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötıdés egyetemes emberi kérdések A tematikai egység felvetését is jelentheti. nevelési-fejlesztési A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintı megismertetése: céljai sajátosságok, néhány jellemzı tendencia. (Petıfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzıi, a novellaelemzı készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A 19. század második felének magyar irodalmából néhány − tisztában van a 19. sz. szerzı és mő(részlet) ismerete. második fele magyar Vajda János alkotói helyzete, irodalmának sajátosságaival, költészetének jellemzıi ismeri a korszak néhány (legalább. egy mőve, pl. Húsz év jellemzı tendenciáját; múlva, A vaáli erdıben, Az − a századvég üstökös). novellisztikájának néhány A századvég és századelı darabját értelmezve fejleszti novellisztikája (mőelemzési novellaelemzési készségét;

Kapcsolódási pontok Kitekintés: Mikszáth a filmmővészetben

− ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzıit; Mikszáth alkotásainak jellemzıi, képes egy regényének sok témák, motívumok és mőfaji szempontú megközelítésére, változatok az életmővében; saját álláspont kifejtésére és írásmővészetének sajátosságai, adott szempontú, önálló stílusszintézise. novellaértelmezésre; lehetıséget kap beszámoló / A jó palócok novelláinak világa könyvajánló készítésére (legalább két mő elemzése). egyéni olvasmányélménye Egy Mikszáth-regény (pl. alapján; Beszterce ostroma, A Noszty fiú − mőismereti minimuma: esete...) elemzı értelmezése, sok Vajda János egy mőve; szempontú megközelítéssel, pl. Mikszáth egy regénye (házi mőfaji változat; szerkezet, olvasmány) és két novellája; jellemábrázolás, elbeszélés− alkalmassá válik a mővek technika, nézıpont, értelmezéseinek kritikus közlésformák, hangnemek; befogadására; egy szóbeli problematika (pl. megkésettség, érettségi témakör anyagának dzsentriábrázolás). összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. lehetıségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor mőveibıl).

Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak



Magyar irodalom – a Nyugat és elsı nemzedéke

Órakeret 10 óra

A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínő törekvések együttese. Érvelı bemutatás: a Nyugat jelentısége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzıjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztık, kritikusok, nemzedékek; célkitőzések;

A tanuló − felismeri a Nyugat jelentıségét a magyar kultúrtörténetben;

Kapcsolódási pontok Kitekintés: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más

filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy mőve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerőség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi).

alkalmazza a nemzedékkorszakolást késıbbi tanulmányai során; − mőismereti minimuma: Juhász Gyula egy mőve, Tóth Árpád egy-két mőve.

mővészeti ágakban.

Tóth Árpád lírájának jellemzıi; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két mőve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektıl lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (idıszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. fogalmak


Életmő – Ady Endre

Órakeret 14 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelın

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötıdés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tematikai egység Ady költészetének befogadása: fıbb alkotói korszakai, költıi szerepe, nevelési-fejlesztési költészetének jellege. Mőelemzések, összpontosítva Ady jellemzı köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai céljai megoldásaira. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú mőértelmezések megfogalmazása a mővekrıl szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életmőve. Kötet- és cikluskompozíció; költıi szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költıi indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerő tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemzı alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mő választás szerint(memoriterek is), pl. Párisban járt az İsz; A magyar Ugaron; Harc a Nagyúrral, Lédával a bálban, Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára, İrizem a szemed stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is).

A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Ady helyét, költıi szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; − mőelemzések során megismeri Ady jellemzı köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − mőismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; és még 4-5 mő; − képessé válik az Ady-életmő jellemzıinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás.

Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.

Kulcsfogalmak/ Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. fogalmak


Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 10 óra

Realista és naturalista epika, Móricz egy mőve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja A tematikai egység jellemzıinek megismerése, alkotásainak több szempontú nevelési-fejlesztési megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, céljai megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései. Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzıi, írásmővészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja.

A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának Tárgykörök, témák (pl. paraszti, jellemzıit; dzsentri; szegénység) és mőfaji − képes néhány alkotásának sok változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló Novelláinak világa (legalább két mőértelmezésre mő elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); − lehetıséget kap beszámoló / Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, könyvajánló készítésére Rokonok, Sárarany, Az Isten egyéni olvasmányélménye háta mögött, Pillangó) elemzı alapján; értelmezése, sok szempontú − mőismereti minimuma: megközelítéssel, pl. mőfaji Móricz egy regénye (házi változat; szerkezet, olvasmány) és egy novellája; jellemábrázolás, elbeszélés− alkalmassá válik a mővek technika, nézıpont, értelmezéseinek kritikus közlésformák, hangnemek, írói befogadására; egy szóbeli elıadásmód; problematika (pl. érettségi témakör anyagának vívódó hısök, dzsentriösszeállítására és az abban ábrázolás). megjelölt feladat kifejtésére.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: Móricz-mővek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).

Kulcsfogalmak/ Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. fogalmak


Életmő – Babits Mihály

Órakeret 12 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.

A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és A tematikai egység prófétai küldetés értelmezési lehetıségei. A vívódó, az örök értékeket nevelési-fejlesztési védı, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyezı mővek céljai megismerése. Babits fıbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése,

mőértelmezések: jellemzı témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életmőve. Pályaszakaszok, kötetek, költıi magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, mővészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklıdés hatásai. Magyarság és európaiság.

A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásmővészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat elsı nemzedéke tevékenységével, jelentıségével; − mőelemzések során megismeri Babits jellemzı Szerepe a Nyugat mozgalmában; lírai témáit, poétikai irodalmi kapcsolatai; esszé- és megoldásait és a Jónás irodalomtörténet-írói, mőfordító könyvét; tevékenysége. − mőismereti minimuma: İsz és tavasz között és még kétStílusirányzati sokszínősége (pl. három mőve (memoriter is) impresszionizmus, szecesszió, és a Jónás könyve; szimbolizmus); klasszicizálás. − képessé válik a Babits-életmő jellemzıinek bemutatására Jellemzı lírai tematika, költıi (legalább négy lírai alkotás); magatartás (békevers, pl. Húsvét a mőveirıl szóló elıtt; vélemények, elemzések a prófétaszerep elutasítása vagy értelmezésére, kritikus vállalása, pl. Mint különös befogadására; egy-egy hírmondó); szóbeli témakörben kijelölt versszerkezetek, hangnemek, feladat kifejtésére, formák, motívumok gazdagsága memoriterek tolmácsolására. (pl. Esti kérdés, İsz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban).

Kapcsolódási pontok Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok.

A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.

Kulcsfogalmak/ Bergsoni idıszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat. fogalmak


Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 6 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

A nosztalgia és humor szerepe a mőalkotásban és az ember A tematikai egység önértelmezésében. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a céljai korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzıi. Önálló tájékozódás, mőválasztás, mőértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzıi A tanuló választott novella (pl. A cirkusz; − kijelöli Karinthy és Krúdy Találkozás egy fiatalemberrel; helyét a korszakban (újságírás; Barabbás) és a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem karcolatgyőjtemény darabjai tartozás); ismeri alkotás- és alapján. látásmódjuk jellemzıit; Humorfelfogása (humoreszkjei). − képes néhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, értelmezésére, mőelemzések már megismert szerzı /mő és kritikus befogadására, saját paródiája) az Így írtok ti álláspont kifejtésére és adott szemelvényei alapján. szempontú, önálló mőmegközelítésre (pl. Krúdy Gyula írói világa, egyéni novellaelemzések hangja legalább egy Szindbádmegfogalmazására); novella alapján (pl. Negyedik út, − mőismeret: Karinthy Ötödik út); anekdotikusság, az (választható valamely mőve); idı és az emlékezés formaalkotó Krúdy egy novellája. szerepe. A Krúdy-mővek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

Kapcsolódási pontok Kitekintés: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy mőveinek filmes adaptációi, mőveinek elıadómővészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.

Kulcsfogalmak/ Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. fogalmak



Életmő – Kosztolányi Dezsı

Órakeret 10 óra

Elızetes tudás

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A A tematikai egység személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó nevelési-fejlesztési szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira céljai összpontosító mőelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentıs darab értelmezése. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezsı életmőve. Pályaszakaszok, életérzések, költıi magatartásformák; világkép, mővészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemzı lírai tematika; hangnemek, mőfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemzı értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. mőfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézıpont, közlésformák, hangnemek, írói

A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásmővészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat elsı nemzedéke tevékenységével, jelentıségével; − mőelemzések során megismeri Kosztolányi jellemzı lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentıs darabját; − képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; − mőismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két mőve (memoriter is); − képessé válik a Kosztolányiéletmő jellemzıinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a mőveirıl szóló vélemények, elemzések

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó.

Kitekintés: Kosztolányi-mővek filmes feldolgozásai.

elıadásmód; problematika.

értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. fogalmak


Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Órakeret 6 óra

Stílusirányzatok a századfordulón.

A tematikai egység Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd nevelési-fejlesztési irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak céljai feltárása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Apollinaire, Éluard mőveibıl). A jellemzıen nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitőzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe

A tanuló − megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Kapcsolódási pontok Kitekintés: az avantgárd a képzımővészetekben (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada).

Kulcsfogalmak/ Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, szabad vers, szimultanizmus, önmőködı írás, képvers. fogalmak


Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Órakeret 7 óra

Avantgárd irányzatok.

Valóság és fikció, a bőntelenség és bőnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A tematikai egység A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának nevelési-fejlesztési megismertetése. Mővek, mőrészletek feldolgozása, alkotói nézıpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az céljai önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Epikus mővek (szemelvények, A tanuló Kitekintés: részletek a kis- és nagyepikából) − megismeri a 20. századi filmes feldolgozások irodalom néhány meghatározó tendenciáját; pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger − ismer néhány jellemzı, jelentıs 20. századi epikus / Mario és a varázsló; mővet, részletet (pl. Bulgakov, Bulgakov: A Mester és Camus, Hemingway, Hrabal, Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Kafka, Thomas Mann, Orwell, Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Szolzsenyicin alkotásaiból) és Hemingway:Az öreg halász és a kortárs szerzık epikai és lírai tenger, alkotásait; Hrabal, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs mővekbıl. − ismeri egy kiemelkedı lírikus portréját, egy-két mővét (pl. A választott szerzık jellemzı T. S. Eliot); tematikája, kérdésfelvetése; − képes önálló mőértelmezések formanyelvi, szóhasználati megfogalmazására; sajátosságai. − lehetıséget kap saját Mővek és adaptációik olvasmányélményeinek összevetése. elıadására (mőbemutatás / ajánlás). Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két mővének elemzı megközelítésével (pl. T. S. Eliot). Kulcsfogalmak/ Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. fogalmak


Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Órakeret 5 óra

Egy 19. század végi szerzı dramaturgiája.

A tematikai egység Annak megélése, hogy a mővekben megjelenített konfliktusok átélése, nevelési-fejlesztési megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. céljai A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló Kitekintés: drámairodalom egy-két jellemzı − megismeri a 20. századi színháztörténet, tendenciája színházmővészet. és/vagy kortárs dráma és (pl. az epikus dráma, abszurd színház néhány jellemzı dráma, egzisztencialista dráma, tendenciáját; groteszk színház, amerikai − elemez egy-két jelentıs 20. drámairodalom körébıl). századi vagy kortárs alkotást, bemutatja dramaturgiájuk Szemelvények, részletek drámai sajátosságait; mővekbıl, pl. Brecht (pl. − megismer néhány álláspontot Koldusopera/Kurázsi mama; a mővek értelmezéséhez; Beckett: Godot-ra várva; − lehetıség szerint megtekint Ionesco: A kopasz énekesnı; egy színházi elıadást (vagy Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy felvételét), és közös látogatása/A fizikusok); egy elemzéssel értékelik az adott szerzı, mő középpontba állítása. interpretációt; − alkalmassá válik a mővek A választott szerzıkhöz, értelmezéseinek kritikus mővekhez kacsolódó fogalmi befogadására. ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítı effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). Kulcsfogalmak/ Epikus színház, abszurd dráma. fogalmak


Életmő – József Attila

Órakeret 14 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; mővek az 5–8. évfolyamról.

A tematikai egység Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és nevelési-fejlesztési képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség

céljai

viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életmőben. Az életmő fıbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásmővészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Mőelemzések: jellemzı lírai témák, stílusirányzati jellemzık, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanuló − ismeri az életmő fıbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetfelfogás (pl. Ars poetica) írásmővészetének jellegét; Stílusirányzatok (pl. − mőelemzések során expresszionizmus, szürrealizmus, megismeri József Attila és stílustendenciák (pl. újnépiesség) jellemzı lírai témáit, hatása. motívumait, poétikai megoldásait; Jellemzı lírai tematika (pl. − képes önálló Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); versértelmezések megfogalmazására; gondolati költészet 1932-1934 − mőismereti minimuma: között (pl. Téli éjszaka, Külvárosi éj; Óda; Tudod, Reménytelenül; A város peremén); hogy nincs bocsánat és még 4-5 mőve (memoriter is); kései költészet (közéleti, pl. − képessé válik az életmő Levegıt!; A Dunánál; Hazám; jellemzıinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás szerelmi, pl. Nagyon fáj; alapján); a mőveirıl szóló tragikus önsors-versek, vélemények, elemzések pl. Karóval jöttél; Talán eltőnök értelmezésére, kritikus hirtelen...). befogadására; egy-egy Versszerkezetek, verstípusok, szóbeli témakörben kijelölt hangnemek, formák, témák, feladat kifejtésére, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, memoriterek külváros, bőntudat) gazdagsága. tolmácsolására. Komplex költıi képek (síkváltások). Hatása a késıbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott mővekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú).

Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról.

József Attila életmőve. Pályaszakaszok, életérzések, költıi magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép,

Megzenésített költemények.

Kulcsfogalmak/ Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, idıszembesítés, önmegszólítás. fogalmak


Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 6 óra

Radnóti egy-két mőve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga mőfajának története.

A költıi és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború A tematikai egység alatt. Költıi magatartásformák, jellemzı mőfajok, témák több nevelési-fejlesztési szempontú megközelítése. A mőfaji konvenció jelentéshordozó céljai szerepének bemutatása. Versszervezı elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmő egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzıi (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költıi magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemzı mőfajok, témák, életérzések költészetében; mőveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mő alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erıltetett menet,

A tanuló − tisztában van Radnóti életmővének jellegével; a költı helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemzı mőfajait, versformáit; − mőismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két mőve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a mőveirıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor.

Razglednicák).

Kulcsfogalmak/ Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. fogalmak


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Portrék – Szabó Lırinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 10 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentıs szerzıjének már megismert életmőve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemzı beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelıerı, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására és megosztására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lırinc költészetének A tanuló jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy − tisztában van az adott 20. álmai; a Semmiért egészen és századi szerzık életmővének versciklusainak (pl. a jellegével; az alkotók Tücsökzene) néhány darabja helyével, szerepével a alapján. magyar irodalom történetében; Weöres Sándor költészetének − mőismereti minimum: Szabó tematikus és formai Lırinc egy-két mőve, Weöres változatossága, stílusutánzatai Sándor egy-két mőve; (pl. a Rongyszınyeg; Magyar Pilinszky János etüdök alapján) Harmadnapon és még egy Pilinszky János világlátásának mőve; tükrözıdése költészetében; − választhat: Márai Sándor alkotásmódjának, poétikai egy-két alkotása; Ottlik Géza megoldásainak, motívumainak egyik mőve között; sajátosságai néhány vers alapján − a szerzık kapcsán alkalmassá Márai Sándor életmőve néhány válik egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; memoriterek tolmácsolására. A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon regényértelmezés

Kapcsolódási pontok Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.

A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. fogalmak


Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Elızetes tudás

Képesség lírai, epikai mővek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

Órakeret 12 óra

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A tematikai egység nevelési-fejlesztési Szerzık több szempontú bemutatása, életmővük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és mőfaj céljai összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mő korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a − tisztában van az adott 20. zsarnokságról és más mőve századi szerzık életmővének alapján (pl. Bartók, Koszorú); az jellegével; az alkotók irodalmi szociográfia mőfaja, l. helyével, szerepével a Puszták népe (vagy részletek). magyar irodalom történetében; Választható pl.: − mőismereti minimuma: Illyés Németh László egy regénye (pl. Gyula egy mőve; Iszony) vagy egy drámája (pl. II. − továbbá választhat: Németh József; A két Bolyai). László egy mőve; Örkény István néhány mőve; Nagy Nagy László költıi világa, László egy-két mőve; alkotásmódja (pl. népiesség, esszérészlet Illyés Gyula, hosszúénekek, montázstechnika, Németh László mőveibıl; képrendszer, portrévers, képvers) − a szerzık kapcsán alkalmassá egy-két mőve alapján (pl. válik egy-egy szóbeli Himnusz minden idıben, Ki viszi témakör kifejtésére át a szerelmet; József Attila!; Menyegzı).

Kapcsolódási pontok Örkény mőveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.

Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak


Mővelıdéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzık, mővek)

Órakeret 8 óra

A 20. századi magyar irodalom jellemzıi (életmővek, portrék, látásmódok).

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar A tematikai egység irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének nevelési-fejlesztési megbecsülése. céljai Mővelıdéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzık sajátosságai. A 20. század különbözı korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különbözı típusú, terjedelmő és mőfajú epikai, lírai mővek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján mővek, szemelvények 20. századi: − szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirı József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütı András mőveibıl; − lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenı, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két mőve; − értekezı prózai mővekbıl, esszékbıl, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások mőveibıl − Mővelıdés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi


A tanuló Informatika: internetes − tisztában van a választott 20. közlés, irodalmi századi szerzık életmővének adattárak és honlapok. jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom); − választhat mőelemzést / mőajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;

írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. − A választott szerzıkhöz, mővekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Mővelıdéstörténet, irodalomtörténet, nézıpont, nézıpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, költıi attitőd, költıi szerep; Kárpátfogalmak medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható Órakeret szerzık, mővek) 8 óra A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzı- és mőválasztásokra, a választott mővek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A tematikai egység Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a nevelési-fejlesztési körülöttünk levı világ megértését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a céljai fogalmi mőveltség bıvítése. Kortárs alkotások értelmezése, a mővekrıl szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai mővekbıl, esszéirodalomból.


A tanuló Informatika: a digitális − tisztában van a kortárs közlés példái. irodalomból választott szerzık életmővének A kortárs dráma és színház jellegével; az alkotók világa (egy választott mő helyével, szerepével; elemzése). − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, Irodalmi díjak és díjazottak (pl. a sajátosságát, a posztmodern, Nobel-díjas: Kertész Imre digitális irodalom, Sorstalanság címő regénye). hangoskönyv fogalmát; Kortárs irodalmi élet. − választhat A választott szerzıkhöz, mőelemzést/mőajánlást mővekhez kacsolódó fogalmi egyéni olvasmányélményei ismeretek. alapján; − információkat szerez a Tájékozódás az irodalmi és kortárs irodalmi életrıl könyvtári adatbázisok, blogok, (könyvünnepek, kritikai folyóiratok, internetes sikerkönyvek); irodalmi folyóiratok között. díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság Önálló olvasmányválasztás címő regényérıl); szempontjai, indoklása,

értékelése, mások szempontjainak értelmezése. Kulcsfogalmak/ Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak


Órakeret 4 óra

Regionális kultúra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

Azonosulás a szőkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori A tematikai egység értékeivel, a regionális kötıdés erısítése. Irodalmi emlékhelyek, nevelési-fejlesztési nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a céljai tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeirıl. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A régió, tájegység, település, A tanuló kerület, iskola kulturális, − tisztában van a tájegység / irodalmi, múltbeli és jelen település / kerület / iskola stb. hagyományai (pl. kisebbségi kulturális, irodalmi irodalom, folklór, múzeum, hagyományaival, ismer színház stb.); irodalmi emlékhelyeket; az ide kötıdı, ehhez kapcsolódó − a tematika kapcsán szerzı(k) irodalmi mőve(i). alkalmassá válik egy szóbeli Irodalmi emlékhelyek (szülıház, témakör kifejtésére (érettségi emlékszoba, kiállítás, múzeum, követelményrendszer). temetı, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. fogalmak


Az irodalom határterületei

Órakeret 6 óra

Népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.

Igény és képesség erısítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és mővészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintı A témakör nevelési-fejlesztési megbeszélés az ízlésrıl, annak kontextusairól, alakulásáról. A mővészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének céljai igénye. Az érvelı képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Filmes feldolgozások, mediatizált kultúra.

A tanuló − tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; − megérti az ízlés kontextuális Társadalomismeret: a függıségét; kulturális fogyasztás − alakul igénye és képessége az társadalmi jellemzıi; ízlés önálló fejlesztésére; értékviták. Az irodalom filmen; filmes − fejlıdik médiatudatossága, feldolgozások. esztétikai és mővészeti tudatossága; Film- és könyvsikerek, − választhat divatjelenségek. mőelemzést/mőajánlást egyéni olvasmányAz irodalmi ismeretterjesztés élményei/filmélményei fıbb nyomtatott és elektronikus alapján; mőfajai. − a tárgykör kapcsán A választott témához kapcsolódó alkalmassá válik a fogalmi ismeretek. jelenségekrıl/mővekrıl szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi fogalmak ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltı eszközei és sajátos mőfajainak jellemzıi (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektőr; dalszöveg).

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelı hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérı nyelvváltozatokat. Értı módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értı, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterő mőfajban, a képi elemek, lehetıségek és a szöveg összekapcsolásában rejlı közlési lehetıségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülı) információhordozók használatát is.

Képes arra, hogy kellı problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtıen tudjon élni az önképzés lehetıségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmaitudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzıire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásmővek mőfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi mőveltségének fontos összetevıje a tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, rokonságáról, történetének fıbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar mővelıdés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a mővek mőfaji természetének, poétikai jellemzıinek megfelelı szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történı bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemzı beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérı vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különbözı mőfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követı megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról. Meggyızıen be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetésére.

Be tud mutatni mőveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes mővek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghő tolmácsolására, kifejezı szövegmondásra.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam

Recommend Documents