MAGYAR LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 7020 Dunaföldvár, Templom u. 5

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

MAGYAR LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 7020 Dunaföldvár, Templom u. 5.

Készítette: az intézmény igazgatója

Elfogadás dátuma: Jóváhagyás dátuma: Hatálybalépés: 2004. szeptember1. Érvényesség időtartama: 5 év

TARTALOM I.

Az intézményi minőségirányítás alapjai I/1. Az intézmény bemutatása I/2. Minőségpolitikai előzmények I/3. A fenntartó elvárásai

II.

Az intézményi minőségpolitika II/1. Minőségpolitikai nyilatkozat II/2. Minőségpolitikai célok

III.

Intézményi minőségfejlesztési rendszer III/1. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban III/2. Tervezés III/3. Ellenőrzés III/4. Mérés

IV.

Partnerkapcsolatok

V.

Az IMIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok

VI.

A dokumentumok kezelésének rendje

VII. Mellékletek

2

I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60–61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” Az IMIP intézményünk stratégiai dokumentuma. A feladatok teljesítéséhez lehetséges közvetlen partnereink:      

az intézményben dolgozó pedagógusok az intézmény alkalmazotti köre az intézményben tanuló diákok az intézményben tanuló diákok szülei a fenntartó városi önkormányzat az intézménnyel kapcsolatban álló általános iskolák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei Az intézmény közvetett partnereink:    

Megyei Pedagógiai Intézet Családsegítő Szolgálat (az iskolaorvos és a védőnő) sportegyesületek, ahol diákjaink egyesületi tagok művészeti iskolák (Levendula Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola)

I/1. Az intézményről Az intézmény adatai Neve: Magyar László Gimnázium Székhelye: 7020 Dunaföldvár, Templom u. 5. Fenntartója: Dunaföldvár Város Önkormányzata, 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u.2. Jogállása: önálló költségvetési szerv, önálló jogi személy, önálló gazdálkodó Alapító okirat kelte: 2003. október 28. Alaptevékenysége: nappali képzés: általánosan képző intézmény középfokon, felnőtt oktatás: levelező és esti tagozatos általános képzés Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója 3

Működő alapítványok: „Áldozzunk Gyermekeink Tudásáért” Alapítvány Testvérkapcsolat: Németország- Weikersheim Iskolánk 2002-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Tolna megye legészakibb csücskében látja el középfokú gimnáziumi oktatás, nevelés feladatait. A három megye határán fekvő kisvárosi gimnázium tanulóinak közel fele a környező kistelepülésekről 20-40 km-es körzetből jár be naponta. A gimnáziumban 4 és 6 osztályos képzés folyik, de reményeink szerint a 2004/2005-ös tanévtől ez 5 évfolyamos képzéssel bővül. A nappali tagozaton tanulók létszáma 280- 300 fő között mozog. Intézményünk kisebb iskolának számít, ezért családias légkör jellemzi. Az alacsonyabb tanulói létszám előnyeit a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban, illetve a tanulói személyiség megismerésében is hasznosítani tudjuk; mindenkire odafigyelő nevelői-oktatói munka jellemzi iskolánkat. A tantestület legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a tanulókat - képességeik kibontakoztatásával - felkészítse a sikeres érettségi, felvételi vizsgára; a sikeres pályaválasztásra. 1995 óta a németországi testvérváros, Weikersheim középiskolájával szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Ennek keretében évente tanárok, diákok kölcsönös látogatására kerül sor. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében érdeklődési körök szerint szakköröket szervezünk; előadások, hagyományos rendezvények teszik színesebbé a mindennapokat. Az iskola és diákközössége széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik a város közéletében. A diákok, tanárok részt vállalnak Dunaföldvár közéleti, kulturális eseményeiben (nemzeti és városi ünnepeinkről való megemlékezések, Várjátékok rendezvénysorozat), tagjai a város és a környékbeli települések sport és kulturális egyesületeinek. I/2. Minőségpolitikai előzmények Az iskolai minőségbiztosítással, a partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását a 2001. szeptember 1-jétől 2003. szeptember 1-jéig tartó időszakban az iskola pedagógusaiból alakult 5 fős munkacsoport irányította, melynek vezetőjét és tagjait a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével az iskola igazgatója bízta meg a nevelési program elfogadásával egy időben. Minőségbiztosításunk a nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének meghatározását, a nevelési –oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a partnerközpontú működés, melynek alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll. A partnerek igényeinek teljesítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. Nevelőtestületünk a partnerközpontú működés megvalósítását az alábbi tervek szerint valósította meg: A 2001-2002. tanévben:  A nevelőtestület elméleti felkészülése (belső továbbképzése) az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra. 4



Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetmérés. (Az intézmény dolgozóinak – elsősorban pedagógusainak – értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről. Helyzetelemzés)  A partnerek – érdekelt felek – iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségének felmérése.  A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése.  A nevelő-oktató munka céljainak és prioritásainak felülvizsgálata és módosítása.  Intézkedési terv készítése a nevelő-oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérése. A 2002-2003. tanévben:  A nevelő – oktató munka új vagy módosított – céljainak elérése kidolgozott intézkedési terv megvalósítása.  Az intézkedési terv megvalósításának értékelése (az intézkedési tervben meghatározott időközönként). I/3. A fenntartó elvárásai Az intézményfenntartó önkormányzat a következő kötelező feladatokat fogalmazta meg számunkra: Az alapító okiratban nappali rendszerű középfokú oktatás-nevelés 6, 5, 4 évfolyamos képzés keretében, felkészítés a választott foglalkozás gyakorlati művelésére, a magasabb szintű tanulmányok folytatására, segítségnyújtás a tanulók pályaválasztásában, az ahhoz szükséges képességek fejlesztése, a tanulók munkába állásának előkészítése, az érettségi vizsga lehetőségének biztosítása. Az önkormányzati fenntartói minőségirányítási programban nyitottság a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére, a tanulók biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetben, az információválogatás és értékelés során fejlődjön lényegmegragadó és kritikai képességük, valamint az összefüggések feltárásának képessége, I. az osztályok év végi tanulmányi átlaga ne legyen rosszabb az előző öt év adott évfolyamra számított tanulmányi átlagánál, a lexikális tudás mellett kapjon hangsúlyos szerepet a logikus gondolkodásra építő tanítás, minél több tanuló szerezzen legalább egy középfokú nyelvvizsgát, minél többen jelentkezzenek és tegyenek sikeres ECDL vizsgát, a gimnázium hajtsa végre az ECDL vizsgaközpont akkreditációját, a jó képességű tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt tanulmányi versenyeken, a nappali tagozatos tanulók valamennyien tegyenek sikeres érettségi vizsgát és folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy szerezzenek OKJ-s szakképesítést. az oktató- nevelőmunka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzéseken, önképzésben való részvételükkel biztosítsák, költséghatékony működés, takarékos gazdálkodás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok készítése eszközfejlesztésre, továbbképzésekre.

5

II. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA (MP) II/1. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; információcserére törekszik, hogy a partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási kínálatot biztosítsunk. Számunkra a minőség a szakmai felkészültséget, a felelősségtudatot, a megbízhatóságot jelenti. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi, módszertani, tárgyi feltételeit, vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét; jobbító intézkedéseket hozunk, melyeket meg is valósítunk. A szülőknek, tanulóknak tetsző szabadidős tevékenységet kínálunk. Kapcsolatot tartunk külföldi iskolával. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. II/2. Minőségpolitikai célok 1.

2.

3.

4. 5.

Cél Megfelelő minőségügyi képzettségű szakemberek a MP irányításában Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör

Sikerkritérium - külső szakértő biztosítása - akkreditált képzésen vegyen részt min. 1 fő

Megvalósítási idő Mutató 2 év - az IMIP aktualizálása és elfogadása tantestület és a partnerek részéről

- újabb szakmai kompetenciák, végzettségek megszerzése Nyitottság a szakma - könyvtár állományának elméleti és gyakorlati bővítése szakmai fejlődése iránt, kiadványokkal - tudományos tanácskozás szakértelem - módszertani továbbképzési terv - belső szakmai képzések szervezése Megbízhatóság - határidők kiírása - területek, folyamatok szabályozása Működő - szülői értekezletek, partnerkapcsolatok, fogadó órák, kommunikáció családlátogatások - Áldozzunk Gyermekeink Tudásáért alapítvány - tájékoztatók az általános iskolákban - az általános iskolások látogatási lehetőségei - felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központ helyben tartott tájékoztatói - védőnők óratartásai - Magyar László-nap meghívott előadói - megfelelés a fenntartó elvárásainak -

3 tanév

- a többdiplomások, akkreditált képzésen részt vettek és a tantestület számának aránya

Folyamatosan

- a könyvtár szakmai beszerzéseire fordított összeg, a kölcsönzések gyakorisága - külső és belső előadók száma - konferencián való részvétel - új ismeretek, eljárások beépítése az iskolai folyamatokba - határidők, előírások pontos betartása

Folyamatosan

- a szülői értekezletek, fogadóórák látogatottsága, - szülői részvétel az iskolai rendezvényeken - az alapítványba befolyt összeg felhasználása - a választott taneszközök sikeres alkalmazása - az általános iskolások látogatásainak száma - külső intézmények óratartásainak száma - elvárások, megvalósítható elvárások aránya - végzettek/ felsőoktatásba felvettek arány

6

6.

7.

8.

Cél A tanulók képességeinek fejlesztése, a viselkedéskultúra fejlesztése, ennek részeként a jó kommunikációs képesség kialakítása

Sikerkritérium - nyelvtanulás, informatika és matematikaoktatás csoportbontásban - nyelvi szakkörök - tehetséggondozás - felzárkóztatás - megfelelő mérőanyag - városi, iskolai műsorok szervezése - iskolaújság rendszeres megjelenése - partnerkapcsolatok (helyi újság, tv) - színházlátogatások

Balesetmentes, biztonságos, esztétikus, fejlesztő környezet megteremtése Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása

- zöldítés a termekben, kisudvarban - egységes elvek szerinti osztálydekorációk

Megvalósítási idő Mutató Folyamatosan - a részképesség-hiánnyal küzdő tanulók száma - a sikeres nyelvvizsgát tevők aránya - országos mérések eredménye - ECDL vizsgák eredményessége - versenyeredmények - tanulmányi eredmények - a vizsgarendszer eredményessége - szereplési lehetőségek - az iskolaújság megjelenésének gyakorisága és az eladott példányszám - az előadásokon részt vettek száma Folyamatosan - partneri visszajelzések

- a stratégiai tervezési folyamat, - az intézményi önértékelés, - a partneri kapcsolatok, - a külső, belső képzések - a beiskolázás, - a vizsgarendszer szabályozása - egységes követelményrendszer kidolgozása, betartása és betartatása - költséghatékony működés - pályázatok készítése

2 év

- a működő folyamatokkal kapcsolatos elégedettségi mérések eredménye - a beiskolázott tanulók száma - a felsőoktatásba felvettek száma - jól szervezett és eredményes vizsgák - sikeres pályázatok száma

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER (MR) III/1. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban Az intézmény vezetése elkötelezett az IMIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását, fenntartja és folyamatosan tökéletesíti azt. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az intézmény működését szabályozó alapdokumentumok elkészítését, az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azok tartalmát, lehetővé teszi, hogy azokat az intézmény dolgozói ismerjék és betartsák. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások, az ideális munkakörnyezet rendelkezésre álljanak.

7

Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet. Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit, azok megvalósulását; működteti az intézményben foglalkozatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzését. Értékeli az intézmény munkáját. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását, felügyeli annak működését. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Az intézmény kialakította és működteti az alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit. III/2. Tervezés: Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévő elemeink: munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülői Munkaközösség, Iskolaszék) munkatervei, iskolai munkaterv, rendezvényterv. Fejlesztésre, kidolgozásra vár: a tervezési szintek konkrét meghatározása és az operatív tervezés tartalmi kidolgozása. Az intézmény igazgatója éves munkatervben meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat az MR működtetéséhez. Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, melyekhez rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A fenntartás tökéletesítése érdekében az intézmény a meghatározott időben elkészíti a továbbképzési tervet, új munkatárs felvételekor pedig előírja a szükséges képzettség és gyakorlat meglétét. A tárgyi készleteket rendszeresen ellenőrizzük, pótlásukról, javításukról a megfelelő időben gondoskodunk. A tanulók és alkalmazottak számára biztosított helyiségekben rendezett, tiszta környezetet biztosítunk a szolgáltatások megvalósításához. Célunk a társadalmi, szülői igényeknek megfelelő képzési kínálat biztosítása, sokirányú érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiségek formálása a nevelőmunkában. Feladatunk a helyi képzési kínálat folyamatos bővítése, a rendszeres pedagógiai együttműködés formáinak kidolgozása, az oktatás - nevelés közös követelményeinek érvényesítése, a tanulás támogatása a meglévő elemek felhasználásával. Célunk a minőségfejlesztési rendszer folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése, a szükség szerinti beavatkozás, korrekció. Feladatunk az ellenőrzési, mérési rendszer folyamatba szabályozása belső auditorok felhasználásával, és a folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása. III/3. Ellenőrzés: Célunk a fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés. Feladatunk az ellenőrzési szintek meghatározása, az ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti pedagógusok estében az igazgató, az

8

igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, valamint külső szakértők, a tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók, szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése a nevelési programban meghatározottakra terjed ki. A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  a tanár – diák kapcsolatra,  a szülőkkel való kapcsolattartásra,  a nevelő és oktató munka színvonalára tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  a nevelő felkészülése, tervező munkája,  a tanítási óra szervezése és az órán alkalmazott módszerek,  a tanulók ellenőrzése, értékelése,  a tanulók munkája és magatartása a tanítási órán,  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,  a felzárkóztatás, a tehetséggondozás,  az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése,  a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése és az ezeken való részvétel,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,  a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása,  a pedagógusra bízott tanterem rendezettsége. A tanulók iskolai munkáján belül:  a tanulók értékválasztása, jellemvonásai,  a helyi tantervben előírt következmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítmény,  az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenység,  a tanulói magatartás, viselkedés. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve ill. a nevelők által összeállított tanmenetek alapján. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a pedagógusok körében:  az iskolai klíma vizsgálata (5 évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató  az erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente) Felelős: igazgató a szülők körében:  a szülői elégedettség mérése szülői értekezleten (évente a tanév utolsó szülői értekezletén), ill. kérdőíves módszerrel (háromévente) Felelős: igazgató a tanulók körében:  a tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések,  tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (két évente) Felelős: osztályfőnökök  a tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 9. és a 12. évfolyamon ( évente) Felelős: osztályfőnökök  a helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően követelménye elsajátítását vizsgáló összegző mérés 9

Felelős: szaktanárok  szintmérő vizsgák (A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere rögzíti) Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. Célunk, hogy ezek kijavítása minél rövidebb időn belül megtörténjen. III/4. Intézményi értékelés-mérés: Célunk, hogy a mérések alapján pontos képet kapjunk arról, melyek az iskolai munkánk erősségei, illetve milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. Feladatunk az e célnak megfelelő értékelési rendszer, folyamat kialakítása a meglévő elemek működtetésével, hatékonysági vizsgálatok kidolgozása, a pedagógus értékelésének rendszerbe foglalása. Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt tényekre, adatokra támaszkodva megvizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a nevelő-oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki:  az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,  pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,  az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelésére,  a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és szorgalmára,  az értékelés módja a pedagógiai programban meghatározottak alapján történik. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai),  a nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek),  a tanítási-tanulási folyamata eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás területei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása),  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat, az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási, viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók),  a pedagógusok nevelő-oktató munkája (tanítási módszerek, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása),  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola és a tantestület hírneve), A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban végzik Az értékelés szempontjai:  tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala,  az órán alkalmazott módszerek,  a tanulók tanórai munkája és magatartása,  a tanulók tanórán kívüli foglakoztatása (szabadidős programok szervezése iskolán belül és kívül, iskola rendezvények, ünnepélyek megrendezése, iskolai tanulmányi, 10

sportversenyek szervezése, pályázatok készítésének segítése, a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különböző versenyekre, az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel),  a felzárkóztatásra szoruló tanulók segítése,  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei,  közösségformálás,  megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása,  a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési vagy tanulási zavarral küzdő tanulókkal való foglalkozás,  gyermekvédelmi feladatok ellátása. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden félévkor és tanév végén értékelik. Az értékelés szempontjai:  az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, új tanulók, távozók stb.),  tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, bukások, a tehetséges tanulók eredményei),  az osztályközösség társas szerkezete,  neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók),  a közösségi tevékenység (közös programok, rendezvények, tanórán kívüli foglakozásokon való részvétel),  a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával, Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat, azaz, hogy milyen változások történtek, illetve milyen beavatkozás látszik célszerűnek. Fontosnak tartjuk a folyamatos és aktív részvételt a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében, melynek mérhető formája lehet:  részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportban,  belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása,  továbbképzésben való részvétel,  az iskolai munka eredményességének javítása,  pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége,  a személyes példamutatás: o a tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus az etika alapvető normáit, o viselkedése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.  A munkafegyelem, a munkához való viszony: o a munkaköri kötelességek teljesítése, o a tanítási órák pontos és eredményes megtartása, o az ügyviteli munka pontos ellátása, o pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők), o a rábízott osztályterem gondozottsága.  Vezetői feladatok ellátásakor azt vizsgáljuk, hogy a különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat (tervezést, szervezést, végrehajtás irányítását, ellenőrzést, értékelést.)  Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalás: o díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.), 11

o a pályakezdő vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése, o önként vállalt feladatok a nevelőtestület közösségi életben (rendezvények, összejövetelek megszervezése stb.).  Az iskola képviselete: o tájékoztató készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban, o érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel, o aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport stb. életében.

IV. PARTNERKAPCSOLATOK A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme, hiszen egyik oldalról a partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Ebből meglévő folyamatelem a partnerazonosítás a pedagógiai programban, illetve a kapcsolattartás rendje a házirendben az iskolai SZMSZ- ben és pedagógiai programban. Fejleszteni kell tehát az igénymérést, és kiegészíteni a kapcsolattartás folyamatát. Intézményünk kérdőíveket alkalmazva rendszeres időközönként felméri partnerei igényeit. A felmérés kiterjed az elvárásokra, az elégedettségre, elégedetlenségre, a nevelő-oktató munka véleményezésére és ez egyéb szolgáltatások minőségére. A tervezés időszakában összevetjük a partneri igényeket az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményekkel, így a partneri igények figyelembe vételével tudjuk lebonyolítani szolgáltatásainkat. A partnerekkel való kapcsolattartás fóruma a szülői értekezlet, a fogadóóra, de egyéb alkalmakkor is mód van a személyes információcserére.

V. AZ IMIP KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, FELADATOK Feladatfejlesztés

Időskála

Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést Biztosítja a dokumentumok el- 1 év készítését, azok felülvizsgálatát. Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése. Strukturált tervezés kiépítése Tervezési szintek

1év

Évente

Bemenet források, információk Meglévő dokumentumok, munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások. Alkalmazotti kör összejövetelei.

Kimenet eredmények, dokumentumok Egységes dokumentumrendszer Működő, szabályozott tervezés

Felelősök funkciói

Új igénymérések készítése. A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése, szerződések Munkaközösségi munkatervek

PP SZMSZ Éves munkaterv Sajtó

Az intézményi felelősök

Egységes, szabályozott

Munkaközösségvezetők

12

Intézményvezető és helyettesei Szakmai munkaközösségek vezetői Gazdasági vezető

összehangolása

Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe

Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése

A MIR folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése

6 hónap

1 év

1 év

Fenntartói előírások OM éves előírásai Versenynaptár, rendezvénynaptár Megyei Pedagógiai Intézet programja Meglévő mérési anyagok Részletes vizsgaterv és vizsgaszabályzat Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések Iskolai dokumentációk Óralátogatások Tanulói és tanári dokumentumok Szabályzatok Házirend SZMSZ, PP Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, iskolavezetés dokumentumai

stratégiai és operatív iskolai munkaterv

Kibővített iskolavezetés Igazgató

Feldolgozott, értékelt Munkaközösségvezetők mérési anyagok, meghatározott Intézményvezetés fejlesztési irányok Szükséges korrekciók Összefoglalt, Az intézmény folyamatba gazdasági vezetője, szervezett ellenőrzési igazgató terv és beszámoló

A teljes MR megalkotása, működtetése

Intézményvezető, tantestület

IV. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE A szükséges dokumentumok listáját el kell készíteni. Az MR-ért felelős csoport egy tagja felelős 

a dokumentumok határidőre történő elkészítéséért,



a dokumentumok szükséges továbbításáért, illetve iskolai megőrzéséért,



szükség esetén a dokumentumok, adatok nyilvánosságra hozataláért.

V. MELLÉKLETEK 1. Jegyzőkönyv a IMIP elfogadásáról.

VI. AZ IMIP JÓVÁHAGYÁSA Ez az intézményirányítási program 5 évre szól. A MR felülvizsgálatát évente legalább egyszer elvégezzük. Ennek során ellenőrizzük a rendszer megfelelőségét, működésének hatékonyságát. A felülvizsgálatkor elhatározott intézkedéseket a minőségügyi 13

feljegyzésekben dokumentáljuk. A feljegyzés rögzíti a megállapított eltéréseket, a helyesbítő intézkedéseket, a végrehajts felelőseit és a határidőket. Az intézményi minőségirányítási program véleményezése: A Magyar László Gimnázium iskolaszéke a 2004. ………………………………….- n megtartott ülésén a gimnázium intézményi minőségirányítási programjával egyetértett. ………………………………………… Jákli János, az iskolaszék elnöke

A Magyar László Gimnázium Diákönkormányzata a 2004. …………………………… - n megtartott ülésén a gimnázium intézményi minőségirányítási programjával egyetértett. ……………………………………………… Jákli Zsuzsanna, a diákönkormányzat elnöke Az intézményi minőségirányítási program elfogadása: Jelen programot Magyar László Gimnázium alkalmazotti közössége a 2004. …………………….- n megtartott értekezletén …… igen, ….. nem, ..… tartózkodás mellett elfogadta ………………………………………… Veisz János, igazgató Az elfogadott intézményirányítási program Dunaföldvár Város Önkormányzatához való benyújtásának napja: 2004. ……………………………………. ………………………………………… Veisz János, igazgató

Az intézményi minőségirányítási programot jóváhagyta: Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004 ………………….....- n. A jóváhagyott IMIP érvényes 2004. szeptember 1-jétől. ………………………………………… a fenntartó képviseletében.

14