A DÉLVIDÉKTŐL DÉL-AMERIKÁIG Az első magyar református templom Brazíliában
SZÁMUNKRA
ez a d é l - a m e r i k a i ügy k ü l ö n é r d e k e s ,
mégpedig
azért, m e r t T r i a n o n u t á n az u t ó d á l l a m o k b ó l t ö m e g e s e n v á n d o r o l t a k a m a g y a r o k e távoli földrészre. M a is c s a k találgatják, b e c s ü l g e t i k a h o z z á é r t ő k , vajon h á n y a n . A R e f o r m á t u s V i l á g s z e m l e 1935.
februári s z á m á b a n A p o s t o l János'** t o l l á b ó l m e g j e l e n t e g y
tudósítás, amely tartalmaz erre vonatkozó adatokat. Hivatkozik S z e l e c z A r n o l d " : Sao
Paolo
a
-
Brazíliai
Magyarság
készült, s a m e l y k ö n y v
földrajza
című munkájára,
nyilván o t t a n i k i a d ó
csak
világháború
6152 utáni
magyar
amely
megbízásából
1934-ben jelent meg Sao Paulóban. A
m i n k e t é r d e k l ő rész így szól: „1908-1927-ig alapján
-
a hivatalos
van Brazíliában".
békediktátum,
majd
adatok
K ö v e t k e z e t t az első a
magyarok
tömeges
^' Apostol János: (Kiskunhalas, 1 9 0 3 . 0 4 . 0 9 . - Sao Paulo, 1 9 9 1 . 0 7 . 15.) Ref. lelkész. [...] Járt Japánban, Kínában Ceylon szigetén, Egyiptomban és a Szentföldön. A Magyarországi Református Egyetemes Zsinat 1 9 3 2 - b e n h á r o m évre kiküldte Brazíliába, hogy az ottani magyar reformátusokat összefogja, és egyházat szervezzen. H á r o m évre érkezett, és 5 9 évet töltött ugyanannál a brazíliai egyházközségnél Sao Paulóban. - Enciclopaedia Hungarica, Calgary, 1992. (Hungárián Ethnic Lexicon Foundation kiadása) Apostolról azt az anek dotát őrizték meg ismerősei, hogy bármerre járt, mindenütt nyomot hagyott maga után. Tokióban például a pályaudvar csarnokának mennyezetére korom mal felírta: Itt járt Apostol János. Egyiptomban valamelyik piramis egyik kövén hagyta kézjegyét. " Szelecz Arnold (Pér, 1 9 0 0 - Sao Paulo, 1972.) - Misszionárius, egyház szervező. A Pannonhalmi Szemle felelős kiadója volt. Pannonhalmán jelölték őt a brazíliai magyarok első lelkipásztorául. 1 9 3 1 . március 2 3 - á n érkezett Sao Paulóba. 1934-ben m á r 11 szervezett csoportja volt. Lovon, gyalog eljutott messze tájak magyarjai közé. Árpádfalván, az akkori idők legnagyobb brazíliai magyar településén templomot építtetett. 41 éven át végezte missziós munká ját. Rengeteg kiadvánnyal segítette híveit és áhalában az ott élő magyarokat. - Az Enciclopaedia Hungarica adatai.
vándorlása. A tudósítás így folytatódik: „Román útlevéllel 21741en jöttek, akik közül 15893 biztosan magyar, jugoszláv útlevéllel 20503 személy s ebből 12436 szintén magyar, az osztrák útlevéllel jöttek közül 1580, a csehszlovák jelzésűek közül néhány száz ma gyar, így tehát a különböző országok magyarjait összesítve 38538at kapunk. Megjegyezve, hogy ezek mind Santosban léptek partra, a többi brazil kikötőben a különböző országokból jövők közül leg alább 14207 volt a magyar így végeredményben 52240 magyart mutathatunk ki a hivatalos adatok felhasználásával, azonban semmi kétség, hogy ennél jóval nagyobb az itt élő magyarok szá ma, mert a szomszédos Uruguayból, Argentínából is sokan jöttek át. De meg a korházak statisztikai adatai is azt mutatják a hoz záértő szemében, hogy a brazíliai magyarság számát nagyzolás nélkül tehetjük 80000-re." A lapban találtak közül h á r o m dologra hívjuk fel a figyel met. E l ő s z ö r is arra, h o g y az S H S á l l a m h o z került m a g y a r o k b ó l aránytalanul a legnagyobb s z á m b a n vándoroltak D é l - A m e r i k á ba. Igazolja ez azt a tézisünket, h o g y - a k ö z h i e d e l e m m e l ellen tétben - a két v i l á g h á b o r ú közötti időben a délszláv á l l a m b a n éltek a m a g y a r o k a l e g n a g y o b b elnyomatásban. A m á s i k érdekesség, h o g y a későbbi s z á m o k b a m á r Apostol J á n o s n é küldi a tudósításokat, s ez m e g é r d e m l i , h o g y b ő v e b b e n foglalkozzunk vele. Az 1 9 3 5 . n o v e m b e r i s z á m b a n S a o Paulo, 1 9 3 5 . aug. 2 8 . kelte zéssel: Az első református magyar templom felszentelése Brazíliá ban c í m alatt j e l e n t m e g a tudósítás, s a szerző itt m á r így jelöli magát: Apostol J á n o s n é K e c k H e r m i n k a . A szerző a családjának szánt levelet közöltet, s így kezdi: Édes Anyukámék! A számunkra e b b e n az a k ü l ö n ö s , h o g y nevezett H e r m i n k a édes nővére a n n a k a Keck, illetve K e k Z s i g m o n d n a k , akit m á r emlegettünk, s aki, ugyebár, szintén református lelkész volt a Délvidéken 1 9 4 4 végé ig, a m i k o r m e g b í z t á k a titói, k o m m u n i s t a , magyar napilap szer kesztőségének felállításával. K e k Z s i g m o n d tagja lett a titói állam országgyűlésének, úgyszintén a Jugoszláv K o m m u n i s t a Párt leg felsőbb vezetésének. Emellett ő volt a k o m m u n i s t a elkötelezett ségű m a g y a r napilapnak - előbb Szabad Vajdaság néven létezett, napjainkig pedig M a g y a r Szó c í m e n j e l e n i k m e g - a főszerkesz tője, amíg 1 9 4 8 - b a n s z e m b e n e m fordult Titóval. Letartóztatták,
s öt évet töltött az adriai G o l i ó t o k nevű börtönszigeten, ahol az egyik legmegátalkodottabb r a b n a k tartották, m e r t n e m volt hajlandó vétkesnek m i n ő s í t e n i magát, emiatt az utolsók között szabadult. (Illik-e ilyen magatartás ismeretében azt m o n d a n i rá: m i n d e n tévedése ellenére igazi nyakas kálomista!) S o h a többet m é g c s a k a neve s e m j e l e n h e t e t t m e g írásai alatt a lapban, h a n e m a Délvidék egyik legkiválóbb m a g y a r nyelvmüvelőjeként Kossá János néven írta a m a g y a r nyelv v é d e l m é b e n szerzett szakcikkeit. K e k Z s i g m o n d és G a c h a l János, n o h a m i n d k e t t e n tekintélyes és képzett lelkészek voltak, m e g l e h e t ő s e n eltérő eszméket vallottak, s ezt n e m rejtették véka alá. Valójában állandó h a d a k o z á s b a n áll tak egymással, G a c h a l előtt ugyanis n e m volt ismeretlen, h o g y K é k n e k erős baloldali, k é s ő b b határozott k o m m u n i s t a kötődései voltak. Ö r ö k rejtély m a r a d , m i t tudott a lelkészből lett főszer kesztő a p ü s p ö k k é avanzsált, m á r t í r r á lett társáról. Csupán va lószínűsíthetjük, h o g y volt róla t u d o m á s a , hiszen ha előbb n e m , úgy a k k o r tájékozóhatott, a m i k o r - a szintén m a g y a r s á g á n a k áldozatává vált - N é m e t h Péter lelövésének e s e m é n y e i annyira odairányították a h a t a l m o n lévők - köztük K e k Z s i g m o n d fő szerkesztő - figyelmét a torontálvásárhelyi e s e m é n y e k r e . Erről m á r hivatalból is tájékozódnia kellett.
Az ereje teljében
lévő lelkész,
pipával
a kezében
a paplak
udvarán
A Református Világszemle említett számából a z o n b a n m é g egy h a r m a d i k értesülést is szerezhetünk, ezt m á r személyesen G a c h a l Jánosról. Közli ugyanis a könyvkiadással foglalkozó, Ju goszláviára v o n a t k o z ó résznél az alábbiakat: „Gachal János - Tóth Bálint: Debelyacsai Református híradó. Megszűnt." Eszerint tehát G a c h a l lapot is adott ki, amit nyilván ö m a g a írt, és segítőtársa is akadt nevezett Tóth Bálint személyében. Sajnos, n e m került elő belőle mutatványpéldány sem. N e m kizárólag a lelkész buzgóságából d o m i n á l t a faluban az együvé tartozási közszellem. I J g y tűnik, általában is megvolt eh hez a lakosság z ö m é b e n az óhaj. N é m e t h Gyula, az 1 9 4 5 őszén orvul lelőtt, 1 9 4 4 - t ő l k o m m u n i s t a községi párttitkár fiatalabbik fia visszaemlékezésében közölte, h o g y a két h á b o r ú között, a m i k o r édesapját baloldalisága miatt b e b ö r t ö n ö z t é k , a lelkész gon doskodott a családjukról. Róla és fivéréről, Istvánról - az Újvi déki Színház k é s ő b b i alapító igazgatójáról - , valamint édesany jukról.
A községháza
lépcsőházának az udvarra nyiló Mögötte történt a gyilkosság
ajtaja.
Idősb. Keck Zsigmond cservenkai lelkész - az ősz szakállas, bajszos szolgálatának 50. jubileumán, 1935. július 27-én. Jobbra tőle Ágoston Sándor püspök
N e m ellenőrzött a történet, sajnos, m á r n e m is lehet ellenőriz ni az alábbiakat. N é h á n y tanú közölte, h o g y a Tájékoztató Iroda'"' létrehozása miatt kialakult válságos idő kezdetén, a Sztálin és T i t o között k i r o b b a n t harc miatt, a m i k o r a k o m m u n i s t a pár t o k tagjainak színt kellett vallaniuk, a két N é m e t h testvér m e g egyezett, h o g y egyikük az egyik vezér, m á s i k u k a m á s i k mellett fog nyilatkozni. így lett Gyulából a G o l i ó t o k börtönsziget rabja, m e r t Sztálin mellett állt ki, Istvánból pedig elég j ó l futó politikus, m a j d kultúrmunkás, m e r t T i t ó t támogatta. H a történetesen n e m is így váltak el útjaik, az ügy m i n d e n e s e t r e j e l l e m z ő a korra. G a c h a l e m b e r s z e r e t ő gesztusa m á s m ó d o n is megnyilvánult. A z 1 9 4 l - e s n é m e t megszállás idején a lelkész messze földről o d a m e n e k ü l ő izraelitáknak is adott ki bizonyítványt arról, h o g y " Tájél
Gachal János esperes és fia, a fiatal lelkész
az illető az ő híve. A lelkészi hivatal rendezetlen o k m á n y a i k ö zött a kétezres évek elején ott szolgáló M ó r i c z Attila lelkész talált n é h á n y oklevelet, amelyek igazolják, h o g y G a c h a l ilyen h a m i s bizonylatokat a k k o r is szerkesztett, a m i k o r ez n e m csekély ve széllyel járt. S o k a k a t akasztottak föl a k k o r i b a n ilyesmiért. T ö b b e k között például előkerült olyan bizonylat, h o g y bizonyos Spitzer M a r g i t izraelita (apja Spitzer Sándor, anyja K e m p l e r I l o n a ) k e c s k e m é t i születésű torontálvásárhelyi lakos, v a l a m i n t G ö r be Gyuláné Weil Sarolta izraelita (anyja Weil E r z s é b e t budapesti születésű belgrádi) lakos n e m izraelita, h a n e m református vallá sú. S z á m u k r a G a c h a l kiadott erről egy h a m i s bizonylatot. Hasonló
módon
viselkedett
az üldözöttekkel
szemben
az
egész falu. E g y korabeli névtelen t a n ú a k i l e n c v e n e s évek elején közölt egy példát arra v o n a t k o z ó a n , h o g y a n m e n t e t t e k m e g ra vasz összefogással egy egész c s o p o r t o t az elhurcolástól, a biztos haláltól. Egy a l k a l o m m a l Pancsováról j ö t t egy dzsipen két n é m e t tiszt és egy detektív. H o z t a k m a g u k k a l egy névsort, a helybeli k o m m u n i s t á k és t á m o g a t ó i k névsorát, m i n t e g y negyven névvel. A községi b í r ó T ó t h F e r e n c volt, őt keresték. Kungelt István gé p é s z m é r n ö k t o l m á c s k o d o t t nekik, ő volt a n é m e t e k m e g b í z o t t j a . T ó t h és Kungelt a listát áttekintve gyorsan megegyezett, h o g y m e g a k a d á l y o z z á k az e m b e r e k elvitelét. A jövevényeket elvitték a L á d i a k h o z , a k i k n e k n a g y asztalosműhelyük volt. B e a d t á k a tisz teknek, h o g y abban a gyárban dolgozik a keresettek egy része: éjt nappallá téve gyártják a szánkókat a n é m e t e k n e k az orosz frontra. Ezt megerősítette egy M a r x nevű k a t o n a is, aki ott ő r k ö dött az asztalosüzemben. Utána a jövevényekkel e l m e n t e k Varjú István műhelyébe, h o g y ott dolgozik egy m á s i k csoport. E z e k m e g facipőt gyártanak a n é m e t k a t o n á k n a k a frontra. Rajta volt a listán a h á r o m A n d o r k a , N é m e t h Péter^' és M á r t o n Pál is. Az egész falu tudta róluk, h o g y beszervezett és kipróbált k o m m u nisták. T e r m é s z e t e s e n egészen m á s kérdés, h o g y nevezettek n e m "
1929. december 14-én, a királyi diktatúra idején Némethet öt év börtönre
ítélték. Ugyanebben a perben Mártont felmentették, noha a későbbi időkben tagja volt még a betiltott Jugoszláv Kommunista Párt vajdasági tartományi bi zottságának is. Az Andorka testvéreknek pedig a Magyar K o m m ü n idején a szegedi eseményekben volt jelentős szerepük. A k o m m ü n bukása után Toron tálvásárhelyen találtak menedéket.
tartoztak a k ö z m e g b e c s ü l é s n e k ö r v e n d ő falubeliek közé. Ezeket az e m b e r e k e t a falu vezetői és más, beszervezett polgárok egy öntetű akaratukkal m i n d m e g m e n t e t t é k . A h a s o n l ó magatartás a z o n b a n a k o m m u n i s t á k r a is j e l l e m z ő volt, s n e m m a r a d t a k há látlanok. A z egyik Ládi gyereknek, J á n o s n a k az apja orosz zsidó volt, Askenázi A l e k s z a n d a r A felszabadulás utáni n a p o k b a n egy c s o p o r t cserépaljai (Crepaja) szerb vagy tizenöt szekéren átjött a faluba, h o g y randalírozik majd itt. A szovjet tisztektől két órát k é r t e k rá. Ládi elszaladt apósához és t o l m á c s u l hívta, é r v e l ő n e k m e g a k o m m u n i s t á k közül valakit, és egy, a faluban t a r t ó z k o d ó orosz t á b o r n o k elé kerülve kérték a rablás-gyilkolás m e g a k a d á lyozását. A t á b o r n o k elővette a pisztolyát, és ezzel kényszerítette a rabolni szándékozókat, h o g y a z o n n a l rakják le fegyvereiket, és takarodjanak ki a faluból. Az így elkobzott fegyvereket sokáig őrizgették a községházán.'^
•"^ Ezt a leírást A megtorlás napjai c. kötetből idézzük, de ott nincs feltün tetve, hogy N é m e t h Gyulától származik. Ö ugyanis nyilatkozata idején n e m kívánta ezt a részt a neve alatt nyilvánosságra hozni. A szövegben említett, a szovjet tábornokokhoz érvelőként hívott személy ugyanis az ö édesapja, Né meth Péter volt. A nyilatkozó nem közölte, miért nem óhajtja e nemes és n e m veszélytelen vállalkozás egyik főszereplőjeként megnevezni édesapját. Időköz ben azonban Németh Gyula elhunyt, nincs m á r akadálya, hogy felfedjük a tör ténet előadójának kilétét. - M. M.
