MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 26., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY

110. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. szeptember 26., hétfõ

Tartalomjegyzék

2011. évi CXXI. törvény

Az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról

28666

2011. évi CXXII. törvény

A központi hitelinformációs rendszerrõl

28669

2011. évi CXXIII. törvény

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

28680

2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet

Az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjérõl

28681

3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet

Az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervérõl 28690

9/2011. (IX. 26.) HM rendelet

A szolgálati célú belépésrõl és tartózkodásról szóló értesítés egyes eljárási szabályairól és iratmintájáról

28706

37/2011. (IX. 26.) NGM rendelet

A regionális fejlesztési és képzési bizottságok mûködésérõl szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet módosításáról

28708

25/2011. (IX. 26.) KüM határozat

A Nemzetközi Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2011. évi LVIII. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépésérõl 28709

166/2011. (IX. 26.) OVB határozat

Az Országos Választási Bizottság határozata

28709



28710



28711



28712



28713



28714



28715

28666

II.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

Törvények

2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról* 1. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. §

(1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdése a következõ r)–t) pontokkal egészül ki: (Mentes az ajándékozási illeték alól:) „r) a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés, s) a devizában felvett lakáscélú hitelbõl származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik, t) a pénzügyi intézmény által elengedett devizában felvett lakáscélú hitelbõl származó követelés feltéve, hogy ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.” (2) Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki: (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) „u) a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik.” (3) Az Itv. 11. § (2) bekezdésében a „c), k), l) és m)” szövegrész helyébe a „c), k), l), m), r), s) és t)” szöveg lép.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 2. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 7.15. pont a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Egyéb indokkal adómentes: 7.15. az elengedett követelés akkor, ha az) „a) a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévõket egyenlõ elbánásban részesítõ elv betartásával – részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;” (2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következõ 7.19–7.21. ponttal egészül ki: (Egyéb indokkal adómentes:) „7.19. a szociálisan rászorult magánszemély hiteladósok lakhatásának biztosítása érdekében a) a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben törvény rendelkezése alapján elengedett, megszûnt kötelezettség, valamint az elõbbi ügyletben keletkezett, a magánszemélyt megilletõ, ingatlan értékesítésébõl származó jövedelem; b) az a) pontban említett hiteladósnak (illetve vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának) lakás bérletéhez helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel;

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. szeptember 19-i ülésnapján fogadta el.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28667

c) az a) pontban említett hiteladósnak – mint volt tulajdonosnak – törvény alapján a lakás visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában juttatott bevétel; d) a c) pontban említett opciós jog érvényesítésekor a magánszemély által megszerzett jövedelem; 7.20. a devizában felvett lakáscélú hitel adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történõ végtörlesztés miatt megszûnõ kötelezettség; 7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett devizában felvett lakáscélú hitelbõl származó követelés feltéve, hogy a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”

3. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 3. §

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „aa) a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján történõ lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáscélú hitelbõl származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történõ végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, ab) a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás, ac) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. javára történõ vagyonkezelõi jog bejegyzésére irányuló eljárás;”

4. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 4. §

(1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztõrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának egy részét vagy – a 200/B. §-ban meghatározott kivétellel – a teljes összegét elõtörleszti.” (2) A Hpt. a 200/A. §-t követõen a következõ 200/B. §-sal egészül ki: „200/B. § (1) A Magyar Köztársaság területén lévõ lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizetõ kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés alapján teljesített teljes elõtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha a) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb, b) a kölcsönszerzõdést a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény hatálybalépésének napjáig nem mondta fel, c) a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevõ 2011. december 30. napjáig a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére benyújtja, d) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyûjtõszámlahitelbõl eredõ tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevõ a c) pont szerinti igénybejelentéssel egyidejûleg vállalja, valamint e) a végtörlesztés a c) pont szerinti igénybejelentés napját követõ 60. napig megtörténik. (3) A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles a hitelfelvevõ által megjelölt

28668

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

idõpontig, de legkésõbb a (2) bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentéstõl számított 60 napon belüli idõpontig, a szerzõdés végtörlesztésre irányuló lezárását elõkészíteni, a hitelfelvevõ pedig köteles a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentésének megfelelõen, legkésõbb a szerzõdés végtörlesztésre irányuló lezárásával egyidejûleg a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tenni. (4) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott végtörlesztésért a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló törvényben meghatározott költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. (5) A végtörlesztés egészben vagy részben történõ teljesítése érdekében nyújtott kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért a közvetítõ díjazást nem jogosult érvényesíteni megbízójával szemben.” (3) A Hpt. 210. §-a a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerzõdések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerzõdés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegû kezelési költséget. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerzõdéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások elõállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerzõdés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerzõdés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.” (4) A Hpt. a következõ új 234/F. §-sal egészül ki: „234/F. § A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 200/B. §-nak és 4. § (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésnek való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelõzõen kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerzõdés részévé.”

5. A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása 5. §

A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § A jelzálog-hitelintézet jogosult az elõtörlesztés miatt keletkezõ költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az elõtörlesztésre – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

6. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása 6. §

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a hiteladós elõtörlesztést teljesít, az elõtörlesztett összeget – amennyiben a devizakölcsönbõl eredõ tartozása a hiteladósnak még fennáll – a devizakölcsön elõtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes elõtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az elõtörlesztett összeg a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerzõdésbõl eredõ tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes elõtörlesztésére – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor.”

7. Záró rendelkezések 7. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) 2012. március 31-én hatályát veszti a Hpt. 200/B. §-a, valamint 200/A. § (4) bekezdésében a „– 200/B. §-ban meghatározott kivétellel –”szövegrész. (3) Ez a törvény 2012. április 1-jén hatályát veszti. Dr. Schmitt Pál s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28669

2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerrõl* Az Országgyûlés a közérdek által vezérelve a teljes körû hitelnyilvántartás – ezen belül a lakossági hitelnyilvántartás – létrehozásának, a hitelképesség megalapozottabb megítélésének, túlzott mértékû lakossági eladósodás csökkentésének, a pénzpiac biztonságosabb mûködésének, valamint a hitelezési kockázat csökkentésének, összességében a társadalom egésze gazdasági és pénzügyi stabilitásának elõsegítése érdekében a következõ törvényt alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. §

A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelõs hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének elõmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.

2. Fogalommeghatározások 2. §

(1) E törvény alkalmazásában a) nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás kezeli; b) befektetési hitel nyújtása: a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenység; c) pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 3. §-a (1) bekezdésének 29. pontja és 5. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is; d) referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás e törvény alapján kezelhet; e) referenciaadat-szolgáltató: 1. a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végzõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, 2. a Diákhitel Központ Zrt. 3. a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végzõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, 4. a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti értékpapír-kölcsönzést végzõ befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelõ, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint 5. ha a KHR-hez csatlakozott, a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõ, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végzõ más tagállambeli hitelezõ. f) vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató kereskedelmi kölcsönt nyújt.


28670

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

(2) E törvény alkalmazásában az írásban történõ adatátadás, tájékoztatás és egyéb kommunikáció alatt a) a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás között kizárólag az elektronikus úton történõ közlést; b) a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott személy között a postai úton való közlést; c) a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést és – a nyilvántartott vállalkozás elõzetes hozzájárulása esetén – az elektronikus kézbesítésrõl szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt kell érteni. (3) A nyilvántartott személy távközlési eszköz vagy elektronikus kommunikáció útján továbbított szöveges üzenetben való értesítést is igényelhet a referenciaadat-szolgáltatótól, valamint a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól. A természetes személy e törvényben meghatározott nyilatkozatát a referenciaadat-szolgáltató bármely fiókjában is megteheti írásban. (4) Az e törvényben meghatározottak szerint haladéktalanul elvégzendõ cselekményeket legfeljebb egy munkanapon belül kell elvégezni.

3. A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás létrehozásának, illetve mûködtetésének engedélyezése 3. §

(1) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás létrehozásának, illetve mûködtetésének engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására, továbbá az üzleti titok és a banktitok megtartására, illetve a titoktartási kötelezettség alóli kivételekre a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 17. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel: a) részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi vállalkozás, b) legalább kétszázmillió forint saját tõkével rendelkezik, c) a hitelreferencia szolgáltatást kizárólagos tevékenységként végzi, d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás és e) a hitelinformációs rendszeréhez történõ csatlakozási szándékát a referenciaadat-szolgáltatók legalább hetven százaléka kinyilvánította, és ezen referenciaadat-szolgáltatók legalább nyolcvan százalékával rendelkeznek az összes referenciaadat-szolgáltató tárgyévet megelõzõ év éves beszámolója alapján kiszámított kockázatvállalásának. (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a KHR felett folyamatos felügyeletet gyakorol. (4) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás évente tájékoztatást készít a KHR mûködésérõl, illetve a KHR-ben kezelt adatok alapján a hitelfelvételek számáról, nagyságrendjérõl, a szerzõdéses kötelezettségek teljesítésérõl, valamint az eladósodás alakulásáról. E tájékoztatást a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás évente honlapján közzéteszi, valamint egyidejûleg megküldi a Felügyelet részére.

4. A KHR mûködtetésére irányuló engedély visszavonása 4. §

(1) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a pénzügyi vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követõ öt napon belül nem egyenlítette ki, vagy vagyona (eszközei) az ismert hitelezõk követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet, b) a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi vállalkozás felszámolását. (2) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 29. §-ában foglalt eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha a) a Hpt.13/C. §-ában meghatározott, az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszer elõírásainak nem tesz eleget, b) a pénzügyi vállalkozás – az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon – súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok elõírásait, c) a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás nem tesz eleget a Felügyelet határozatában foglalt, a jogszerû mûködés helyreállítására vonatkozó elõírásoknak. (3) A KHR kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejûleg a Felügyelet köteles a KHR kezelésére egy másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidõ bekövetkezéséig felügyeleti biztost kirendelni.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28671

(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén, a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott kijelölés esetén a Felügyelet azt a pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a KHR kezelõjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a 3. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feltételeknek százhúsz napon belül megfelel. (6) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidõ bekövetkezéséig kezelt referenciaadatokat az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt idõpontban átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a KHR új kezelõjeként kijelöl. Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a KHR kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidõtõl kezdõdõen referenciaadatot nem kezelhet. (7) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás üzletszabályzatának elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

II. A KHR-BEN TÖRTÉNÕ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI 5. A KHR részére történõ adatátadás és a KHR-ben történõ adatkezelés általános szabályai 5. §

(1) A KHR olyan zárt rendszerû adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetõk. (2) A referenciaadat-szolgáltató a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, a kereskedelmi kölcsönszerzõdés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerzõdés, valamint a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés megkötését követõen haladéktalanul írásban átadja a KHR részére a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)–d) alpontjai szerinti referenciaadatait, b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontjaés 2.2 pontja a)–d) alpontja szerinti referenciaadatait. (3) A referenciaadatok KHR-be történõ átadását megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-bõl történõ, más referenciaadat-szolgáltató általi – a (7) bekezdés szerinti – átvételéhez. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11–14. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-bõl történõ átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. (4) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás felelõs a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körû és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. (5) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a KHR-be történõ adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-bõl kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-bõl a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-bõl a Diákhitel Központ Zrt. részére – a 15. § (7) bekezdésében foglaltakon kívül – referenciaadat nem adható át. (6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben összekapcsolhatók. (7) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerzõdés vagy befektetési hitel nyújtására, kereskedelmi kölcsönszerzõdés, illetõleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdés megkötését megelõzõen a referenciaadat szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól – ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult – átveszi a (2) bekezdés szerinti referenciaadatokat. (8) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történõ csatlakozás lehetõségét a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõ számára, valamint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelezõ (a továbbiakban: más tagállambeli hitelezõ) számára, ha Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez. (9) Más tagállambeli hitelezõ részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha a) ezt a más tagállambeli hitelezõ a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történõ csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi,

28672

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

b)

a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelõen használja fel és c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelõen jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket. (10) Más tagállambeli hitelezõ KHR részére teljesítendõ adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevõ nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggõ, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki. 6. §

(1) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. (2) Az egymás között történõ adatátadás tényérõl, idõpontjáról és az átadott adatok körérõl mind a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 8. §-ban meghatározott idõpontig kell kezelni. (3) A referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadni. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van. (4) A KHR feladataik ellátása érdekében adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a Felügyelet részére, ha a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.

7. §

(1) A 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és idõtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésbõl eredõ követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. (2) A szerzõdésbõl eredõ követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevõ referenciaadat-szolgáltató részére. (3) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevõ referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésbõl eredõ követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

8. §

(1) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás – a (3)–(4) bekezdésben, valamint a 9. §-ban foglalt kivétellel – a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott idõponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 9. § szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ számításának kezdete: a) a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szûnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás idõpontjától számított ötödik év vége, b) az adat átadásának idõpontja a 12. §, a 13. § és a 14. § (2) bekezdése szerinti esetben, c) a követelések sorba állításának megszûnési idõpontja a 14. § (1) bekezdése szerinti esetben, d) a vállalkozásnak Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdése megszûnésének idõpontja. (3) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. (4) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésbõl eredõ késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétõl számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 11. § (1) bekezdés szerinti referenciaadatot.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28673

6. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 9. §

(1) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerzõdéses jogviszony megszûnését követõen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) A referenciaadat-szolgáltató az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szerzõdések megkötésével egyidejûleg a szerzõdést kötõ természetes személyt tájékoztatja arról a lehetõségrõl, hogy adatait a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerzõdéses jogviszony megszûnését követõen is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerzõdés megkötésekor vagy a szerzõdés fennállása során – a referenciaadat-szolgáltató útján – írásban kérheti a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerzõdéses jogviszony megszûnését követõ legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszûnését követõ adatkezeléshez való hozzájárulás a szerzõdéses jogviszony megszûnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követõen a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.

10. §

(1) A szerzõdéskötést megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-bõl átvett adatokat és az abból, a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira. (2) Ha a KHR-bõl igényelt adatok alapján megállapítható, hogy a szerzõdésbõl származó kötelezettségek teljesítése meghaladja a természetes személy kockázatvállalási képességét, a referenciaadat-szolgáltató a folyósítható hitel összegét a felelõs hitelezés követelményének megfelelõen a természetes személy kockázatvállalási képességét meg nem haladó mértékben állapítja meg.

11. §

(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdésben, kereskedelmi kölcsönszerzõdésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés idõpontjában érvényes legkisebb összegû havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. (2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerzõdésszegését több jogviszony egyidejû fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. (3) Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdés esetén a meg nem fizetett tartozást a Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani.

12. §

A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, kereskedelmi kölcsönszerzõdés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

13. §

A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, a) aki a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követõen, miszerint a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre, b) aki a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, c) akivel szemben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerõs határozatában a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában meghatározott bûncselekmény elkövetését állapítja meg.

28674

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

7. A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 14. §

(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó idõszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegû sorba állított követelést tartanak nyilván. (2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.

III. ÜGYFÉLVÉDELEM ÉS JOGORVOSLAT 15. §

(1) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, kereskedelmi kölcsönszerzõdés, továbbá a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés elõkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerzõdés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megilletõ jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, valamint arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11–13. § szerint átadásra kerülhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató kiadvány. (3) A 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a melléklet II. fejezete 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerzõdésben foglalt kötelezettségének. (4) A természetes személy a szerzõdés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. (5) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére – az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követõen a referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás az 1. §-ban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja – a szerzõdés megkötését megelõzõen írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 14. §-ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. (6) A referenciaadat-szolgáltató valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére történõ adatátadást követõen legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtérõl. (7) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. (8) A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésõbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak. A referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követõen ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésõbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezõnek. (9) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a (7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.

16. §

(1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás által történõ kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28675

(3) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejû értesítése mellett – haladéktalanul köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszûnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésbõl eredõ követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetõleg a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követõ három munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményérõl a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésõbb a vizsgálat lezárását követõ két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul köteles a helyesbített vagy törlendõ referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejû értesítése mellett – a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszûnt és az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésbõl eredõ követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a helyesbítésrõl vagy törlésrõl haladéktalanul, de legkésõbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyrõl a helyesbítést vagy törlést megelõzõen referenciaadatot továbbított. 17. §

(1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetõleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követõ harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidõ elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidõt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidõ leteltétõl kell számítani. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésõbb a bírósághoz érkezésétõl számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitûzésére alkalmas – intézkedik a tárgyalási határnap kitûzésérõl. A tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy az elsõ tárgyalás legkésõbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ nyolc munkanapon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitûzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitûzésére elõírt határidõ kezdõ idõpontját ettõl az idõponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc napon belül kell megtartani.

18. §

(1) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerõs befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás elõkészítése során ideiglenes intézkedésként haladéktalanul elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínûnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül elõzetesen végrehajtható. (3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követõen haladéktalanul, de legkésõbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás. (4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. (5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye.

19. §

(1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történõ kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak.

28676

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetõleg a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerõre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsõfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerõs határozatának kézhezvételét követõen haladéktalanul, de legkésõbb két munkanapon belül végre kell hajtani. (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerõs határozatát a Felügyeletnek is megküldi. 20. §

A 18–20. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelõen irányadók.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. Hatálybalépés 21. §

E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések 22. §

(1) Az e törvény hatálybalépésétõl számított harminc napon belül a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerzõdések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségérõl, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megilletõ jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. (2) A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül átadja a fennálló szerzõdéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1–1.2 szerinti referenciaadatokat. (3) A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a 11–14. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére a törvény hatálybalépésétõl átadja. (4) A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását. (5) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére legkésõbb e törvény hatálybalépésétõl számított száznyolcvan napon belül átadja a törvény hatálybalépését megelõzõ 5 évben lezárt, természetes személy ügyfelekkel kötött szerzõdésinek a melléklet II. fejezet 1.1–1.2 pontban meghatározott referenciaadatait. (6) A referenciaadatok (2) és (5) bekezdés szerinti KHR-be történõ átadását megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-bõl történõ, más referenciaadat-szolgáltató általi – a 5. § (7) bekezdés szerinti – átvételéhez. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-bõl történõ átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. (7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulást az ügyfél az adatok (2) és (5) bekezdés szerinti átadását követõen bármikor megadhatja. (8) Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs Rendszerben kezelt adatokat e törvény hatálybalépését követõen a KHR-ben kell kezelni. (9) A referenciaadat-szolgáltató az adat átadásáról és annak tartalmáról a nyilvántartott személyt az e § szerinti adatátadás megtörténtétõl számított nyolc napon belül értesíti. Az értesítési kötelezettség nem vonatkozik a (3) bekezdés szerinti adatátadásra.

23. §

(1) E törvény nem érinti a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás KHR mûködtetésére irányuló engedélyének érvényességét. (2) Az e törvény hatálybalépése elõtt jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító, a zálogkölcsönnyújtással foglalkozó közraktár, legkésõbb e törvény hatálybalépésétõl számított száznyolcvan napon belül köteles a tevékenységét engedélyezõ hatóság részére benyújtani a KHR-hez történõ csatlakozásról szóló nyilatkozatot. (3) A jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó közraktár esetében a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott határidõ a KHR-hez történõ csatlakozás napjától számítandó. (4) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó biztosítóra, közraktárra a 11–12., és 14. §-ban meghatározott adatátadási kötelezettség csak az e törvény hatályba lépését követõen bekövetkezett esetekre alkalmazandó.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28677

10. Módosuló jogszabályok 24. §

(1) Hatályát veszti a) a Hpt. 130/A. §-át megelõzõ cím, a Hpt. 130/A–130/O. §-a, 2. számú mellékletének V. fejezete, 3. számú mellékletének II. fejezete; b) a Tpt. 157. §-át megelõzõ cím, a Tpt. 157. §-a, 157/A–157/B. §-a. (2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában] „81. központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerrõl szóló törvényben meghatározott rendszer,” (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 4.§-a a következõ q) ponttal egészül ki: [4. § Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a Felügyelet látja el] „q) a központi hitelinformációs rendszerrõl szóló törvény” [hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.] (4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ l) ponttal egészül ki: [A részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:] „k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címérõl, továbbá l) zálogkölcsön-nyújtás esetén a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásról szóló nyilatkozatot.” (5) A Hpt. 15. § (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Kizárólag csoportfinanszírozást végzõ pénzügyi vállalkozásként történõ mûködés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minõsülõ vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásról szóló nyilatkozat.” (6) A Hpt. 18. § (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:] „l) a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá” (7) A Hpt. 18/A § (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:] „p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmezõ külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,” (8) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 68. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki: [A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:] „d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tõkével rendelkezik, valamint e) a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásról szóló nyilatkozatot.” (9) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét] „c) a 3. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végzõ pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetõleg készfizetõ kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részérõl a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerbõl a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,”

28678

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

(10) A Hpt. 2. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:] „g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra.” (11) A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-a (2) bekezdésének 37. és 54. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban] „37. központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerrõl szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),” „54. referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerrõl szóló törvényben meghatározott fogalom,” (12) A Hpt. 2. melléklet I. Fejezetének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Hitelreferencia-szolgáltatás: a) banktitkot nem sértõ bankinformáció díjazás ellenében történõ nyújtása vagy b) a külön törvényben meghatározott Központi Hitelinformációs Rendszert kezelõ pénzügyi vállalkozás által történõ adatkezelés.” Dr. Schmitt Pál s. k.,




Melléklet a 2011. évi CXXII. törvényhez I. Az azonosító adatok 1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma. 2. A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekrõl nyilvántartható adatok 1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1 azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idõ, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím. 1.2 a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra, kereskedelmi kölcsönszerzõdésre, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerzõdési adatok: a) a szerzõdés típusa és azonosítója (száma), b) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének idõpontja, c) ügyféli minõség (adós, adóstárs, kezes), d) a szerzõdés összege, a szerzõdéses összeg törlesztõ részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, e) a 11. §-ban (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének idõpontja, f) a 11. §-ban (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszûnésének módja és idõpontja, h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történõ átruházására, perre utaló megjegyzés.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28679

1.3 a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, kereskedelmi kölcsönszerzõdés valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának idõpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) perre utaló megjegyzés. 1.4 a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás idõpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel végrehajtott mûveletek idõpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerõre emelkedésének idõpontja, g) perre utaló megjegyzés. 1.5 a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. 2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1 azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 2.2 a pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdési adatok: a) a szerzõdés típusa és azonosítója (száma), b) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének idõpontja, c) a szerzõdés megszûnésének módja, d) a szerzõdés összege a szerzõdéses összeg törlesztõ részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének idõpontja és összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszûnésének idõpontja és módja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történõ átruházására, perre utaló megjegyzés. 2.3 azon bankszámlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerzõdés azonosítója (száma), b) a bankszámla száma, c) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének idõpontja, d) a sorba állított követelések összege és devizaneme, e) a követelések sorba állításának kezdõ és megszûnési idõpontja, f) perre utaló megjegyzés, 2.4 a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdésre vonatkozó adatok: a) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének, felfüggesztésének idõpontja, b) perre utaló megjegyzés.

28680

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

2011. évi CXXIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól* 1. §

(1) Azon összeget, amelyre az adózó e törvény hatálybalépését megelõzõen utoljára esedékes, benyújtott általános forgalmi adó bevallásában (a továbbiakban: bevallás) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)–(4) bekezdése alapján – kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt – visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e határidõtõl függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendõ adót csökkentõ tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti. A kérelem az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából bevallásnak minõsül. A kérelem benyújtására elõírt határidõ jogvesztõ, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (2) Az adózó 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelmében az e törvény hatálybalépése elõtti idõszakra vonatkozó bevallásának kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából ismételt ellenõrzését kérheti az állami adóhatóságtól, ha a korábbi ellenõrzés alapján az Áfa tv. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)–(4) bekezdésének vagy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. §-a (7) bekezdésének alkalmazása miatt terhére jogerõs határozattal adóbírság, késedelmi pótlék került megállapításra. E kérelmet az adózó akkor is benyújthatja, ha az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza. E kérelem benyújtására elõírt határidõ jogvesztõ, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha a kérelmet nem teljesíti. (4) Ha az adózó visszaigénylési jogát az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával érvényesíti, akkor e törvény hatálybalépését követõen benyújtott bevallásában a visszaigényelt összeget a fizetendõ adót csökkentõ tételként nem számolhatja el. (5) Ha az adózó visszaigénylési jogát az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával érvényesíti, a visszaigényelt általános forgalmi adót 30 napon belül, ha a visszaigényelt összeg az egymillió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Az adóhatóság az Art. 151. § (2) bekezdése alapján a visszaigényelt összegre visszatartási jogot gyakorolhat.

2. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

3. §

Az Áfa tv. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)–(4) bekezdése, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. §-a (7) bekezdése az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben és az e törvény hatálybalépését követõen indult ügyekben nem alkalmazható.

4. §

Az Áfa tv. 186. § (1) bekezdésében a „különbözetnek – a (2) bekezdés szerint korrigált – összege” szövegrész helyébe a „különbözet összege” szöveg lép.

5. §

Hatályát veszti az Áfa tv. 186. § (2)–(4) bekezdése. Dr. Schmitt Pál s. k.,





MAGYAR KÖZLÖNY

IV.

•

2011. évi 110. szám

28681

A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletei

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelete az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjérõl Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet hatálya a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók), b) azon felhasználókra, akiket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló elõfizetõi jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók), c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság), és d) az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervében (a továbbiakban: ANFT) meghatározott azonosítókkal való gazdálkodásra terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában: 1. Azonosító: az elektronikus hírközlõ hálózat mûködéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetõleg az elektronikus hírközlõ hálózatok és szolgáltatások együttmûködéséhez szükséges, az információ, illetõleg a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét egyértelmûen meghatározó, betûkbõl, számokból, illetve jelekbõl álló karaktersorozat, kivéve a domain nevet, az e-mail és IP címet; a) számozási tartomány: egy adott belföldi rendeltetési számhoz tartozó, az ANFT-ben meghatározott célra kijelölhetõ elõfizetõi számok összessége; b) számmezõ: a számozási tartományból kijelölhetõ, leköthetõ legkisebb egység, amelyet a kezdõszáma és a számjegyeinek száma határoz meg; c) egyedi azonosító: olyan azonosító, amely egyértelmûen meghatározza az igénybe venni kívánt szolgáltatást vagy hálózatot, illetve annak egy elemét. 2. Azonosítókkal való gazdálkodás: az ANFT-ben meghatározott azonosítók lekötésével, kijelölésével, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása: a) lekötés: adott számmezõ lefoglalásának hatóság általi engedélyezése a számmezõ használati jogának késõbbi idõpontban történõ megszerzése céljából; b) kijelölés: egyedi azonosító vagy számmezõ használatának hatóság általi engedélyezése; c) visszavonás: a számmezõ lekötésének, illetve egyedi azonosító vagy számmezõ kijelölésének hatóság általi megszüntetése; d) nyilvántartás: az azonosítógazdálkodás körében kibocsátott hatósági határozatok rendelkezõ részében foglalt adatokat tartalmazó, naprakész, a hatóság honlapján közzétett kimutatás; e) számmezõ átadás: meghatározott számmezõ kijelölésének hatóság általi visszavonása az egyik szolgáltatótól és egyidejû kijelölése egy másik szolgáltatónak. 3. Azonosító állapot: az azonosító jellemzõje, amely egy adott idõpontban lehet: a) szabad: az azonosító vonatkozásában sem lekötési sem kijelölési kérelem nem érkezett a hatósághoz, nem zárolt és nem pihentetett; b) lekötésre kért: a lekötési kérelem hatósághoz történõ beérkezésétõl a lekötési engedély jogerõre emelkedéséig; c) lekötött: a jogerõs lekötési engedély érvényessége alatt;

28682

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

d)

4. 5.

kijelölésre kért: a kijelölési kérelem hatósághoz történõ beérkezésétõl a kijelölési engedély jogerõre emelkedéséig; e) kijelölt: a jogerõs kijelölési engedély érvényessége alatt; f) pihentetett: a kijelölést visszavonó határozat jogerõre emelkedésétõl a határozatban meghatározott idõpontig, de legfeljebb 6 hónapig; g) zárolt: a gazdálkodás körébõl kivont azonosító, melynek kijelölhetõségét a hatóság hirdetményben teszi közzé; Kijelölési engedély jogosultja: az azonosítót használó elektronikus hírközlési szolgáltató, amely számára a hatóság a számmezõt, illetve egyedi azonosítót kijelölte. Számhasználó: az azonosítót használó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet, amelyet az azonosító használatára – a számhasználó azonosítása, illetve szolgáltatás igénybevétele céljából – a kijelölési engedély jogosultja a közöttük fennálló elõfizetõi jogviszony alapján feljogosított.

Az azonosító gazdálkodás általános szabályai 3. §

(1) Az azonosítókkal való gazdálkodás feladatait – az Eht. 10. § (1) bekezdés j) pontjában és 55/A. §-ában foglaltakra tekintettel – a hatóság látja el. (2) A hatóság ellátja az azonosító gazdálkodáshoz kapcsolódó nemzetközi kötelezettségekbõl származó feladatokat, így különösen: a) értesíti az érintett nemzetközi szervezeteket az azonosítókkal kapcsolatos jogszabályok módosításáról, amennyiben a változás a nemzetközi kötelezettséget érinti; b) együttmûködik az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Megállapodásban részes államokkal az azonosító felosztási terveknek az európai harmonizált közérdekû szolgáltatások bevezetéséhez szükséges harmonizációja tekintetében, a hazai használók körében irányítja az Európai Bizottság által e tárgyban elõírt mûszaki felkészülési feladatok végrehajtását és ellátja az európai harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számainak bevezetésével kapcsolatban az Európai Bizottság vonatkozó határozatai által a tagállamoknak, vagy a nemzeti szabályozó hatóságnak címzett nemzeti azonosító gazdálkodási feladatokat; c) együttmûködik az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Megállapodásban részes államokkal az azonosítókra vonatkozó nemzetközi elõírások ügyében döntéshozó nemzetközi szervezetekben és más fórumokon képviselni kívánt egyeztetett álláspont kialakításában. (3) A hatóság honlapján és hivatalos lapjában teszi közzé: a) az egyes konkrét 116 kezdõszámú harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai – jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusán alapuló – használatának és kijelölésének feltételeit, b) az ANFT 3. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes azonosító kijelölésre felmerülõ igény esetén, az ideiglenesen kijelölni kívánt azonosítókat és a használatuk jogszabályon alapuló feltételeit, c) az egyes 135 és 136 kezdõszámú adománygyûjtõ számokat és a hozzá tartozó adománygyûjtõ szervezet, illetve adománygyûjtést közvetítõ szervezet nevét, legfontosabb adatait és honlapjának elérhetõségét, d) a 18 kezdõszámú közérdekû tájékoztató és támogató szolgáltatások számait, a számokon nyújtott szolgáltatásokat és használatuk jogszabályon alapuló feltételeit, e) a 135, illetve 136 számtartományokban az elektronikus hírközlési szolgáltatók által elszámolható legmagasabb hívásköltséget. (4) A (3) bekezdés a)–d) pontja szerint közzétett kijelölhetõ számokra a hirdetmény megjelenését követõen az elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölési kérelmet nyújthatnak be. A használat feltételeit a (3) bekezdés b) pontja esetén a hatóság ideiglenes kijelölési határozata tartalmazza. (5) A hatóság az ANFT-ben meghatározott számozási tartományokban a kezdõ számjeggyel meghatározott egyes résztartományokat – a hatékony azonosító gazdálkodás érdekében – zárolhatja. Amennyiben a szabad állapotú számmezõk aránya egy résztartomány 25%-a alá csökken, a hatóság megnyit egy zárolt résztartományt.

4. §

(1) Az azonosító lekötés és kijelölés az elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmére induló hatósági eljárás. (2) A lekötési és kijelölési eljárást a hatóság a kérelmek beérkezésének sorrendjében folytatja le.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28683

(3) A hatóság lekötési, illetve kijelölési határozata tartalmazza: a) a lekötött, illetve kijelölt azonosítót; b) a szolgáltatás meghatározását, amely számára az azonosítót lekötötték, illetve kijelölték, megjelölve a használat jogszabályban elõírt feltételeit, valamint a harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai esetében az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusában elõírt sajátos feltételeit; c) a lekötési, illetve kijelölési engedély érvényességének idõtartamát; d) a lekötött, illetõleg kijelölt azonosító után fizetendõ díj összegét. 5. §

(1) Az azonosítók jogszabályoknak megfelelõ használatát a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenõrzi. (2) A hatóság az azonosítók kijelölési engedély nélküli vagy engedélytõl eltérõ használata esetén határidõ tûzésével felszólítja a szolgáltatót a jogellenes használat megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen a hatóság az azonosítók használatát határozatban megtiltja. (3) Az Eht. 91. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott egységes azonosító használat megvalósítása érdekében a hatóság – határidõ tûzésével – felszólíthatja a szolgáltatókat az együttmûködési kötelezettség teljesítésére. (4) A hatóság elutasítja azon szolgáltató lekötési vagy kijelölési kérelmét, amely a felszólításban foglalt határidõre nem tesz eleget az együttmûködési kötelezettségének.

Lekötés 6. §

(1) Lekötési kérelem az e rendelet 1. mellékletében meghatározott számozási tartományokban a szabad és pihentetett állapotú számmezõre nyújtható be a számmezõ késõbbi idõpontban történõ használatbavétele céljából. (2) A lekötés iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét (cégnevét), címét (székhelyét); b) a lekötésre kért azonosító megjelölését, használatának célját, a használat földrajzi kiterjedését és a tervezett használatbavétel idõbeni megvalósítását, ütemezését. (3) A lekötési engedély egy évig érvényes, kérelemre egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.

7. §

(1) A hatóság a lekötési engedélyt visszavonja, ha a) jogszabály rendelkezése ezt szükségessé teszi, b) a bíróság a hatóságot erre kötelezi, c) az érintett szolgáltató kéri, d) a szolgáltató a lekötési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének az esedékességet követõen küldött írásbeli felszólításban meghatározott határidõig sem tett eleget, e) a lekötési engedélyt a szolgáltató a kérelmében közölt valótlan vagy megtévesztõ adatok alapján kapta meg, f) a lekötés jogcíméül szolgáló elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy tevékenység végzése megszûnik, g) a jogutód a bejelentési kötelezettségének a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidõben nem tett eleget, h) idõközben vállalt nemzetközi kötelezettségek miatt a lekötött azonosító a késõbbiekben használatra már nem jelölhetõ ki. (2) A jogosult szolgáltató jogutód nélküli megszûnése esetén a lekötési engedély visszavonás nélkül érvényét veszti. (3) Amennyiben jogszabály-módosítás a lekötési engedély visszavonását teszi szükségessé, a visszavonással egyidejûleg az engedélyes részére az ANFT-ben szereplõ elegendõ számú, a használati célnak megfelelõ azonosítót kell lekötni. (4) A számmezõ lekötését visszavonó határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától a számmezõ szabad állapotúnak, illetõleg pihentetett számmezõre vonatkozó lekötés visszavonása esetén a pihentetési határidõig pihentetett állapotúnak minõsül.

8. §

(1) A lekötési engedély – a jogutódlás esetét kivéve – más szolgáltatónak át nem engedhetõ. (2) Jogutódlás esetében a lekötés a jogutódlástól számított 30 napon belül a hatóságnál tett bejelentés alapján továbbra is érvényes. A bejelentésnek a jogutód vonatkozásában tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat.

28684

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

Kijelölés 9. §

(1) Kijelölési kérelmet a kérelmezõ a hatóság által közzétett szabad, illetve pihentetett állapotú, valamint a részére lekötött azonosítóra vonatkozóan nyújthat be. (2) A kijelölési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét (cégnevét), címét (székhelyét); b) a kijelölni kért azonosítók megjelölését, használatának földrajzi kiterjedését, a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, rövid leírását, a használatbavétel idõbeni ütemezését, a harmonizált közérdekû szolgáltatás esetén a számhasználót; valamint c) határozott idõtartamra szóló kijelölési kérelem esetén az azonosító használat megszûnésének idõpontját. (3) Pihentetett állapotú azonosítókra vonatkozó kijelölési kérelem esetén a hatóság az engedélyt abban az esetben adja meg, amennyiben a kérelmezõ írásban nyilatkozik annak tudomásul vételérõl, hogy az azonosító pihentetett állapotából eredõen a számhasználatban zavarok merülhetnek fel, ami számhasználói panaszokra adhat okot. Pihentetettnek kell tekinteni a kérelmezõ számára lekötött pihentetett állapotú számmezõt is a pihentetési határidõig.

10. §

(1) A használati jogosultság határozatlan vagy határozott idõtartamra szól. A határozatlan idõre szóló jogosultság visszavonásig érvényes. A határozott idõtartamra szóló jogosultság – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kijelölési engedélyben megjelölt idõpontban visszavonás nélkül érvényét veszti. (2) A hatóság a kijelölési engedélyt visszavonja, ha a) jogszabály elõírja; b) a bíróság a hatóságot erre kötelezi; c) a jogosult szolgáltató kéri; d) a szolgáltató az azonosító használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének az esedékességet követõen küldött írásbeli felszólításban meghatározott határidõig sem tett eleget; e) a hatóság piacfelügyeleti eljárás során megállapítja, hogy a szolgáltató a kijelölési engedély jogerõre emelkedését követõ 90 napon belül az azonosító tényleges használatát nem kezdte meg, vagy ha az azonosító használata 6 hónapon túl szünetel; f) a kijelölési engedélyt a szolgáltató a kérelmében közölt valótlan vagy megtévesztõ adatok alapján kapta meg; g) a hatóság piacfelügyeleti eljárása során az azonosító engedélytõl eltérõ használatát megállapította; h) nemzetközi kötelezettségek miatt a továbbiakban az azonosító a kijelölt célra már nem használható; i) a kijelölés jogcíméül szolgáló elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy tevékenység végzése megszûnik; j) a jogutód a bejelentési kötelezettségének a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidõben nem tett eleget. (3) A jogosult szolgáltató jogutód nélküli megszûnése esetén a kijelölési engedély visszavonás nélkül érvényét veszti. (4) A kijelölést visszavonó határozatban meg kell jelölni az azonosító pihentetésének idõszakát. (5) Amennyiben az ANFT módosítása a kijelölési engedély visszavonását teszi szükségessé, abban az esetben az engedélyes részére az ANFT-ben szereplõ, elegendõ számú, a használati célnak megfelelõ azonosítót kell kijelölni. A hatóság az azonosítócsere végrehajtására legalább 6 hónapot, illetve legfeljebb 1 évet állapíthat meg.

11. §

(1) A kijelölési engedély – a jogutódlás esetét kivéve – más szolgáltatóknak át nem engedhetõ. (2) Jogutódlás esetében – az e rendelet 1. mellékletében foglalt kivételekkel – a kijelölési engedély a jogutódlástól számított 30 napon belül a hatóságnál tett bejelentés alapján továbbra is érvényes. A bejelentésnek a jogutód vonatkozásában tartalmaznia kell a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat.

Számmezõ átadás 12. §

(1) A számmezõ átadás hivatalból, piacfelügyeleti eljárás keretében vagy kérelemre induló hatósági eljárás. (2) Az eljárás hivatalból indul a 10. § (2) bekezdés szerinti esetekben – a c) pont kivételével – az olyan földrajzi számmezõ tekintetében, amelyben lévõ egyes számokon valamely szolgáltató elõfizetõi szerzõdés keretében szolgáltatást nyújt. (3) A hatóság a visszavont számmezõt annak a szolgáltatónak jelöli ki, akinél az adott számmezõbõl a legtöbb hordozott szám van. (4) A hatóság az Eht. 37. § (4) bekezdése alapján, a (3) bekezdés szerinti kijelölési határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28685

2011. évi 110. szám

13. §

(1) A kijelölési engedély jogosultja kérelmezheti a számmezõ átadását olyan – hordozott számokat tartalmazó – számmezõre, amelyben lévõ számok egyikén sem nyújt elõfizetõi szolgáltatást. A hatóság a számmezõt annak a szolgáltatónak jelöli ki, amely a számmezõben a legtöbb hordozott számmal rendelkezik. (2) A kijelölési engedély jogosultja és az a szolgáltató, amely elõfizetõi szolgáltatást nyújt adott számmezõben, e számmezõ vonatkozásában közösen kérelmezhetik az átadást.

14. §

A számmezõ átadásra vonatkozó határozatában a hatóság meghatározza a kijelölés egyik szolgáltatótól való visszavonásának és a számmezõ másik szolgáltató számára való kijelölésének idõpontját. Az idõpont megegyezik a számátadásban közvetlenül érintett szolgáltatókkal elõre egyeztetett számátadási idõablakkal, amely idõablakban a számmezõben lévõ számok irányítási adatai a külön jogszabályban foglaltak alapján módosulnak vagy törlõdnek. A hatóság a számmezõ átadást engedélyezõ határozatát legalább két héttel a határozatban meghatározott idõpontot megelõzõen valamennyi érintett szolgáltatónak megküldi.

Nyilvántartás 15. §

(1) A hatóság a lekötési, kijelölési és ideiglenes kijelölési engedélyekrõl, valamint az engedélyek visszavonásáról naprakész, nyilvános hatósági nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) az azonosítókat az állapot megjelölésével; b) a kérelmezõ, illetve jogosult szolgáltató nevét (cégnevét); c) az engedélyek iktatószámát és az érvényességükre vonatkozó adatokat. (3) A hatósági nyilvántartást a hatóság a honlapján folyamatosan hozzáférhetõvé teszi. (4) A szolgáltatók együttmûködésük során a hatóság honlapján hozzáférhetõ nyilvántartásban szereplõ adatokat kötelesek elfogadni.

16. §

(1) A beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival való gazdálkodás rendjét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) A nemzetközi mobil elõfizetõi azonosítókkal való gazdálkodás rendjét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) Az adathálózatok azonosítóival való gazdálkodás rendjét e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (4) A jelzéspont kódokkal való gazdálkodás rendjét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések 17. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen adománygyûjtés céljára kijelölt, az azonosítók nemzeti felosztási terve (ANFT) 1. sz. melléklet 3.8. pontja szerinti adománygyûjtõ számoktól eltérõ számoknak a használati engedélyét 2012. december 31-ig a hatóság visszavonja. (3) E rendelet a) az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérõl szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; b) az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; c) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; d) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai részére történõ fenntartásáról szóló 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatának való megfelelést szolgálja. Szalai Annamária s. k., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

28686

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

1. melléklet a 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez A beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóival való gazdálkodás rendje 1. BELFÖLDI SZÁMOK A belföldi számok lentiekben meghatározott egyes típusai esetén az elõfizetõi számmezõk egy késõbbi idõpontban történõ használat céljára leköthetõk. A belföldi számok használatát a szolgáltatók részére a hatóság az elõfizetõi számmezõk kijelölésével engedélyezi. A szolgáltató a kijelölést a szabad, a pihentetett állapotú vagy a részére lekötött számmezõkre kérheti. 1.1. Földrajzi számok 1.1.1. A gazdálkodás rendje A földrajzi számokat a hatóság 1000-es számmezõkben köti le, jelöli ki és vonja vissza. 1.1.2. Számmezõ használat Földrajzi számmezõ azon szolgáltató számára jelölhetõ ki és köthetõ le, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. Az elõfizetõi szolgáltatást tartalmazó számmezõk használati jogát a hatóság a 12. § (2) bekezdésben foglalt esetben számmezõ átadás hatósági eljárás keretében hivatalból átadja, vagy kérelemre induló eljárásban átadhatja. A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezõbõl – a hordozott számok kivételével – elõfizetõi számot meghatározni, és a szám használatára az elõfizetõt az elõfizetõi szerzõdés keretében feljogosítani. 1.2. Mobil számok (SHS = 20, 30, 31, 50, 60, 70) 1.2.1. A gazdálkodás rendje A mobil számokat a hatóság 1000-es számmezõkben köti le, jelöli ki és vonja vissza. 1.2.2. Számmezõ használat Mobil számmezõ köthetõ le és jelölhetõ ki azon szolgáltató számára, amelyet mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. Az 50-es és a 60-as szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számok számozási tartományában elõfizetõi számmezõk olyan, a hatóság által ezen rendelet hatálybalépését követõen mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására bejegyzett szolgáltatók kérelmére köthetõk le és jelölhetõk ki, amelyek jogerõs frekvenciahasználati engedéllyel rendelkeznek. A hatóság a frekvenciahasználati engedéllyel rendelkezõ mobil rádiótelefon-szolgáltatók részére a hálózatukhoz eredetileg hozzárendelt SHS-hez tartozó elõfizetõi számmezõket köti le és jelöli ki. Amennyiben az adott számozási tartományban nincs kijelölhetõ számmezõ, a szolgáltató részére a 31-es SHS számozási tartományból jelölhetõ ki számmezõ. Frekvenciahasználati engedéllyel nem rendelkezõ mobil szolgáltatónak számmezõ köthetõ le és jelölhetõ ki az SHS=31 számozási tartományból, valamint a – tartományhoz hozzárendelt frekvenciahasználati engedéllyel rendelkezõ szolgáltató hozzájárulásával – az SHS= 20, 30, 50, 60 és 70 számozási tartományból. Kijelölt számmezõre a hatóságtól számmezõ átadás a 13. §-ban foglalt esetekben akkor kérhetõ, ha a fenti feltételek a számmezõ átadás után is teljesülnek. A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezõbõl – a hordozott számok kivételével – az elõfizetõi számot meghatározni és a szám használatára az elõfizetõt az elõfizetõi szerzõdés keretében feljogosítani. 1.3. Különleges díjazású szolgáltatások számai (SHS = 40, 80, 90, 91) 1.3.1. A gazdálkodás rendje A kedvezményes díjazású szolgáltatás, a díjmentes szolgáltatás, az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás és az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezõkben köti le, jelöli ki és vonja vissza. 1.3.2. Számmezõ használat Díjmentes szolgáltatás, kedvezményes díjazású szolgáltatás, emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás és emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás elõfizetõi számmezõ azon szolgáltató számára köthetõ le és jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezõbõl – a hordozott számok kivételével – elõfizetõi számot meghatározni és a szám használatára a számhasználót elõfizetõi jogviszony keretében feljogosítani. 1.4. Nomadikus beszédcélú szolgáltatás számai (SHS = 21) 1.4.1. A gazdálkodás rendje A nomadikus beszédcélú szolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezõkben köti le, jelöli ki és vonja vissza.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28687

1.4.2. Számmezõ használat Nomadikus beszédcélú szolgáltatás számmezõ köthetõ le és jelölhetõ ki olyan szolgáltató számára, amelyet nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési engedély jogosultja a számára kijelölt számmezõbõl jogosult az elõfizetõi számot meghatározni és a szám használatára az elõfizetõt elõfizetõi szerzõdés keretében feljogosítani. 1.5. Internet-hozzáférési szolgáltatás számai (SHS = 51) 1.5.1. A gazdálkodás rendje Az internet-hozzáférési szolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezõkben jelöli ki és vonja vissza. 1.5.2. Számmezõ használat Internet-hozzáférési szolgáltatás számmezõ jelölhetõ ki azon szolgáltató számára, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy országos területû internet-hozzáférési szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. Amennyiben a kijelölési engedély jogosultja telefonszolgáltató, jogosult számot meghatározni és az internet-hozzáférési szolgáltatót hálózati szerzõdésben a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára feljogosítani. 1.6. Üzleti hálózatok (SHS = 71) 1.6.1. A gazdálkodás rendje A hatóság egy adott üzleti hálózat elérésére egyedi számot, vagy az üzleti hálózat tagjainak elérésére számmezõt jelöl ki. A kijelölhetõ számmezõk az üzleti hálózat azonosítói szerint az alábbiak: 20–29 azonosító: 100 000-es számmezõk; 30–39 azonosító: 100 000-es számmezõk vagy 300–399 azonosító: 10 000-es számmezõk; 400–599 azonosító: 10 000-es számmezõk; 6000–9999 azonosító: 1000-es számmezõk. 1.6.2. Számmezõ használat Üzleti hálózati szám, vagy számmezõ azon szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési engedély jogosultja az adott számmezõben szereplõ számok használatát – az elõfizetõi szerzõdés keretében – együtt engedi át az üzleti elõfizetõ részére. 2. RÖVID KÓDOK A rövid kódok használatát – az alábbi kivételekkel – a hatóság egyedi azonosító kijelöléssel engedélyezi. A rövid kódokra lekötés nem alkalmazható. A nemzetközi elõtétet (00) és belföldi elõtétet (06) nem kell kijelölni. A mentõk (104), tûzoltóság (105), rendõrség (107), valamint az egységes európai segélyhívó szám (112) használata a külön jogszabályban erre kötelezett szolgáltatók részére kijelölés nélkül kötelezõ. 2.1. Kiegészítõ szolgáltatás elõtétek A hívószámkijelzést hívásonként engedélyezõ (130) és hívásonként letiltó (131) elõtét azon szolgáltató számára jelölhetõk ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. 2.2. Közvetítõ választó elõtétek A 15cd formátumú közvetítõ választó elõtét azon szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonvagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. Egy szolgáltató legfeljebb kettõ közvetítõ választó elõtét használatára jogosult. A kijelölési engedély jogosultja a közvetítõ választó elõtét használatára számhasználót feljogosíthat, e tényt – a feljogosított számhasználó 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adataival együtt – köteles bejelenteni a hatóságnak. A számhasználati díjat minden feljogosított számhasználónak is meg kell fizetni. 2.3. Harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai A 116 kezdõszámú, harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai használatának és kijelölésének feltételeit a hatóság a 3. § (3) bekezdése szerint teszi közzé.

28688

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

2.4. Országosan elérhetõ telefon tudakozó számok A 118de formátumú országosan elérhetõ telefon tudakozó szám azon szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonvagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési kérelemhez csatolni kell a tudakozó szolgáltatás részletes leírását, amely kiterjed a tudakozó által kezelt elõfizetõi adatok körére. A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót feljogosíthat. 2.5. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai A 12cd formátumú ügyfélszolgálati szám olyan szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jegyzett be az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába. Egy szolgáltató legfeljebb egy ügyfélszolgálati szám kijelölésére jogosult. Ügyfélszolgálati számmal rendelkezõ szolgáltatók egyesülése esetén a jogutód szolgáltató – a jogelõd szolgáltatók által korábban használt 12cd formátumú ügyfélszolgálati számok közül – egy általa meghatározott ügyfélszolgálati szám használatára jogosult, a fennmaradó ügyfélszolgálati számot a hatóság visszavonja. Az ügyfélszolgálati számot a kijelölési engedély jogosultja másnak használatra nem adhatja át. 2.6. Adománygyûjtõ számok A 135d és 136de formátumú számokon adománygyûjtésre illetve az adománygyûjtés közvetítésére a hatóság honlapján közzétett, az adott adománygyûjtõ számhoz rendelt szervezet jogosult. A közzétett adománygyûjtõ szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhetõ, amely rendelkezik a számhoz tartozó szervezet írásbeli meghatalmazásával, gondoskodik a hívószámok elérhetõségérõl, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. 2.7. Különös díjazású országos számok A 14cd(e) formátumú, díjmentes vagy kedvezményes díjazású országos szám azon szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtására számhasználót feljogosíthat. 2.8. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok A 17c(d)(e) formátumú, elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt szám olyan szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. A kijelölési engedély jogosultja a szám használatára számhasználót feljogosíthat. 2.9. Közérdekû tájékoztató és támogató szolgáltatások számai A 18c(d) formátumú közérdekû tájékoztató és támogató szám olyan szolgáltató számára jelölhetõ ki, amely a számhoz tartozó szolgáltatás elérését biztosítja, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett. 2.10. Telefonos kezelõi szolgáltatások számai A 19c formátumú telefonos kezelõi szolgáltatás szám olyan szolgáltató számára jelölhetõ ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28689

2. melléklet a 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez A nemzetközi mobil elõfizetõ azonosítókkal való gazdálkodás rendje 1. Mobil hálózati kód 1.1. A gazdálkodás rendje A mobil hálózati kódot (MNC) a hatóság jelöli ki, lekötés nem alkalmazható. A mobil hálózati kód kijelölését és a visszavonását a hatóság bejelenti a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU TSB igazgatójának. 1.2. Azonosító használat Mobil hálózati kód jelölhetõ ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett Mobil hálózati kód a helyhez kötött telefonhálózatot üzemeltetõ, és azon elõfizetõi hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató részére is kijelölhetõ, ha a helyhez kötött telefonszolgáltató a mobil szolgáltatókkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatásokat kíván nyújtani. A mobil hálózati kód kijelölésének feltétele, hogy a helyhez kötött telefonhálózat szolgáltatója részére legalább egy mobil rádiótelefon-hálózatot saját nevében birtokló és üzemeltetõ szolgáltató igazolja, hogy hálózataikat összekapcsolták, és kész együttmûködni vele az említett kompatibilis szolgáltatások közös nyújtásában. 2. Mobil elõfizetõi azonosító szám A mobil elõfizetõi azonosító számot (MSIN) a mobil hálózati kód használatára jogosult szolgáltató jelöli ki.

3. melléklet a 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez Az adathálózatok azonosítóival való gazdálkodás rendje 1. Adathálózati azonosító kód 1.1. A gazdálkodás rendje Az adathálózati azonosító kódot (DNIC) a hatóság jelöli ki, lekötés nem alkalmazható. Az adathálózati azonosító kód kijelölését és a visszavonását a hatóság az ITU TSB igazgatójának bejelenti. 1.2. Azonosító használat Adathálózati azonosító kód jelölhetõ ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság nyilvános adathálózati szolgáltatóként az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett. 2. Adatátviteli elõfizetõi szám Az adatátviteli elõfizetõi számot (NTN) az adathálózati azonosító kód használatára jogosult szolgáltató jelöli ki.

4. melléklet a 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez A jelzéspont kódokkal való gazdálkodás rendje 1. Nemzetközi jelzéspont kód 1.1. A gazdálkodás rendje A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC) részét képezõ jelzéspont azonosítót (SPI) a hatóság jelöli ki, a kérelem kézhezvételétõl számított 90 napon belül. Egy jelzéspont számára egy nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhetõ ki. A jelzéspont azonosító kijelölését és visszavonását a hatóság az ITU TSB igazgatójának bejelenti.

28690

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

1.2. Azonosító használat Nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhetõ ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett. 2. Nemzeti összekötõ jelzéshálózati jelzéspont kód 2.1. A gazdálkodás rendje A nemzeti összekötõ jelzéshálózati jelzéspont kódjának (NISPC) NIAA + NIBB kijelölõ kód részeit a hatóság határozza meg. Egy adott NIAA + NIBB kódhoz tartozó NICC tartomány kijelölõ számait a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki a szolgáltató kapu jelzéspontjai számára. 2.2. Azonosító használat Nemzeti összekötõ jelzéshálózati jelzéspont kód jelölhetõ ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett. 3. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód 3.1. A gazdálkodás rendje Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA + NIBB kódokat. Az NSPC kiosztását a szolgáltató végzi.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelete az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervérõl Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet hatálya: a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók), b) azon felhasználókra, akiket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló elõfizetõi jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók), c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság), és d) az elektronikus hírközlõ hálózatok mûködéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetõleg az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttmûködéséhez szükséges azonosítókra terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában 1. Beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózat: olyan nyilvánosan elérhetõ elektronikus hírközlõ hálózat, amely alkalmas hálózati végpontok közötti beszédre, továbbá más kommunikációra, és amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetõvé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását. 2. Kedvezményes díjazású szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a számhasználónak vagy az általa információt, tartalmat nyújtó szolgáltatásnak az elérését a hívó fél számára a normál hívásdíjnál általában kedvezõbb díj ellenében teszi lehetõvé. A kedvezményes díjazású szolgáltatás hívásának díja a hívó fél részére a saját szolgáltatója által meghatározott, rögzített díj, amely független a hívott fél földrajzi helyétõl. A hívott fél a hívás fogadásáért a saját szolgáltatója által megállapított díjat fizeti, amelynek mértéke függhet attól, hogy a hívást milyen (helyhez kötött, mobil vagy nemzetközi) hálózatból kezdeményezték. 3. Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból információt, tartalmat nyújtó szolgáltatások elérését teszi lehetõvé. Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az információt, tartalmat nyújtó szolgáltatás díját is.

MAGYAR KÖZLÖNY

4.

5.

•

28691

2011. évi 110. szám

Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból olyan információs vagy tartalomszolgáltatások elérését teszi lehetõvé, amelyek hívása – tekintettel a szolgáltatott tartalomra és a hívás mérsékelt díjára – nem jelent a kiskorúak védelme érdekében mérlegelendõ kockázatot. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az információt, tartalmat nyújtó szolgáltatás díját is. Nomadikus beszédcélú szolgáltatás: olyan beszédcélú elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely a hívások kezdeményezése és fogadása céljából a szolgáltatást nyújtó hálózatok tetszõleges hozzáférési pontján elérhetõ, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott hozzáférési ponthoz rendelve, azonban a szolgáltatás igénybevétele közben a hozzáférési pont nem változtatható.

3. §

(1) Az 1. § d) pontjában meghatározott – az Eht. 188. §-ának 3. pontja szerint az azonosító gazdálkodás körébe esõ – azonosítókat a hatóság köti le, illetõleg jelöli ki külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint. (2) A hatóság jogosult arra, hogy amennyiben nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében számcsere válik szükségessé, vagy a piaci igények új szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám (SHS), vagy új rövid kód bevezetését indokolják, az érdekeltekkel történõ elõzetes egyeztetést követõen – az azonosítókkal való gazdálkodásra vonatkozó, az Eht. 55/A. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglalt elvek megsértése nélkül – ideiglenesen, legfeljebb 6 hónap idõtartamra e rendelet mellékleteiben foglaltaktól eltérõ azonosítókat jelöljön ki. (3) Az azonosítók kijelölési engedély nélkül, valamint a kijelölési engedélyben meghatározottaktól eltérõ módon nem használhatók. (4) A beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatok számozási tervét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (5) A nemzetközi mobil elõfizetõ azonosítók felosztási tervét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (6) Az adattovábbításra használt, számozási terv alapján irányított elektronikus hírközlõ hálózatok (a továbbiakban: adathálózatok) számozási tervét e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (7) Az elektronikus hírközlõ hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E rendelet a) az elektronikus hírközlõ hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérõl szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; c) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai részére történõ fenntartásáról szóló 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatának való megfelelést szolgálja. (3) Ez a rendelet a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Szalai Annamária s. k., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

28692

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

1. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez A beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatok számozási terve Ez a számozási terv meghatározza a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatokban használatos számok típusát, a különbözõ típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, az elõtéteket és a tárcsázási eljárásokat. A számozási terv a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU-T E.164 és E.213 Ajánlása és az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült. 1. NEMZETKÖZI SZÁMOK FELOSZTÁSA 1.1. Leírás A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) elõfizetõjének elérése érdekében tárcsázandó, az ITU-T E.164. Ajánlásban meghatározott felépítésû szám, amely tartalmazza az országkódot és a hívott elõfizetõ belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi elõtétet, sem az adott ország belföldi elõtétjét. 1.2. A számok felépítése A nemzetközi szám formátumai: a) A földrajzi területek nemzetközi száma: OS + Belföldi szám ahol: OS a földrajzi terület országkódja. Az OS egy, kettõ vagy három számjegybõl áll. Magyarország országkódja: 36. b) A globális szolgáltatások nemzetközi száma: OS + GES ahol: OS a globális szolgáltatás országkódja, GES globális elõfizetõi szám, amely a globális szolgáltatás egy elõfizetõjét határozza meg. Az OS három számjegybõl áll. A GES legfeljebb tizenkét számjegyû lehet. c) A Hálózatok nemzetközi száma: OS + AK + ES ahol: OS a Hálózat országkódja, AK Hálózat azonosító kód, ES elõfizetõi szám, amely a Hálózat egy elõfizetõjét határozza meg. Az OS három számjegybõl áll és a Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy, kettõ, három vagy négy számjegybõl áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják. 1.3. A számok használatának adminisztrációja Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg. A globális elõfizetõi számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki. A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat elõfizetõi számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki. 1.4. A használat feltételei A nemzetközi hívás lehetõségét a szolgáltató az elõfizetõje kérésére köteles letiltani. 2. BELFÖLDI SZÁMOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA 2.1. A belföldi számok felosztása 2.1.1. Leírás A belföldi szám egy magyarországi elõfizetõi hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a belföldi rendeltetési számot és az elõfizetõi számot, de nem tartalmazza a belföldi elõtétet. 2.1.2. A számok felépítése A belföldi szám két részbõl áll: BRS + ES ahol: BRS belföldi rendeltetési szám, amely egy földrajzilag vagy más módon elkülönülten kezelt hálózathoz vagy szolgáltatáshoz tartozó számozási tartományt határoz meg, ES elõfizetõi szám, amely egy BRS által meghatározott számozási tartományban egy elõfizetõi hozzáférési pont hívására, vagy egy szolgáltatás elérésére szolgál.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28693

2011. évi 110. szám

A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos. A belföldi rendeltetési szám típusai: KS körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez (a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg, SHS szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg. A belföldi szám típusa KS esetén földrajzi szám, SHS esetén nem-földrajzi szám. 2.1.3. A körzetszámok felosztása A körzetszám egy- vagy kétjegyû szám. A körzetszámok és a földrajzi számozási területek összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza: KS

1 22 23 24 25 26 27 28 29 32 33 34 35 36 37 42 44 45 46 47 48 49 52 53 54 55 56 57 59 62 63 66 68 69 72 73 74 75 76 77 78

Földrajzi számozási terület

Budapest Székesfehérvár Biatorbágy Szigetszentmiklós Dunaújváros Szentendre Vác Gödöllõ Monor Salgótarján Esztergom Tatabánya Balassagyarmat Eger Gyöngyös Nyíregyháza Mátészalka Kisvárda Miskolc Szerencs Ózd Mezõkövesd Debrecen Cegléd Berettyóújfalu teszt-körzet Szolnok Jászberény Karcag Szeged Szentes Békéscsaba Orosháza Mohács Pécs Szigetvár Szekszárd Paks Kecskemét Kiskunhalas Kiskõrös

28694

MAGYAR KÖZLÖNY

KS

79 82 83 84 85 87 88 89 92 93 94 95 96 99

•

2011. évi 110. szám

Földrajzi számozási terület

Baja Kaposvár Keszthely Siófok Marcali Tapolca Veszprém Pápa Zalaegerszeg Nagykanizsa Szombathely Sárvár Gyõr Sopron

Az egyes földrajzi számozási területekhez tartozó települések felsorolását, az érintett szolgáltatókkal történt egyeztetés után, a hatóság a honlapján teszi közzé. 2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ számok felosztása A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölõ szám kétjegyû. Az SHS-ek és a szolgáltatások, vagy hálózatok összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza: SHS

20 21 30 31 40 50 51 60 70 71 80 90 91

Szolgáltatás vagy hálózat

Mobil rádiótelefon szolgáltatás Nomadikus beszédcélú szolgáltatás Mobil rádiótelefon szolgáltatás Mobil rádiótelefon szolgáltatás Kedvezményes díjazású szolgáltatás Mobil rádiótelefon szolgáltatás Internet-hozzáférési szolgáltatás Mobil rádiótelefon szolgáltatás Mobil rádiótelefon szolgáltatás Üzleti hálózat Díjmentes szolgáltatás Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás

2.2. Földrajzi számok 2.2.1. Leírás A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó elõfizetõk azonosítását és elérését teszik lehetõvé. A földrajzi szám körzetszám része az elõfizetõi hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki. 2.2.2. A számok felépítése A földrajzi szám körzetszámból és elõfizetõi számból áll. A szám felépítése egyjegyû körzetszám esetén: A abc defg ahol: A körzetszám abc defg elõfizetõi szám 200 0000-999 9999 között. Kétjegyû körzetszám esetén: AB abc def ahol: AB körzetszám abc def elõfizetõi szám 200 000-999 999 között. A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint. 2.2.3. A használat feltételei A földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett elõfizetõi hozzáférési ponthoz rendelhetõ.

MAGYAR KÖZLÖNY

2.3. 2.3.1. 2.3.2.

2.3.3.

2.4. 2.4.1.

2.4.2.

2.4.3.

2.5. 2.5.1.

2.5.2.

2.6. 2.6.1. 2.6.2.

•

2011. évi 110. szám

28695

Földrajzi számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás, valamint nomadikus beszédcélú szolgáltatás nem nyújtható. Mobil számok (SHS = 20, 30, 31, 50, 60, 70) Leírás A mobil számok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó elõfizetõk azonosítását és elérését teszik lehetõvé. A számok felépítése A mobil szám szolgáltatáskijelölõ számból és elõfizetõi számból áll: AB abc defg ahol: AB mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölõ SHS, abc defg elõfizetõi szám 000 0000-999 9999 között. A használat feltételei Amennyiben az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusa eltérõen nem rendelkezik, mobil számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás nem nyújtható. Nomadikus beszédcélú szolgáltatás számai (SHS = 21) Leírás A nomadikus számok Magyarország területén a nomadikus beszédcélú szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlõ hálózathoz csatlakozó elõfizetõk azonosítását és belföldi vagy nemzetközi hívásokkal való elérését teszik lehetõvé. Az elõfizetõi hozzáférési pont helye változhat, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott hozzáférési ponthoz rendelve, azonban a szolgáltatás igénybevétele közben a hozzáférési pont nem változtatható. A számok felépítése 21 abc defg ahol: 21 nomadikus beszédcélú szolgáltatást jelölõ SHS, abc defg elõfizetõi szám 200 0000-999 9999 között. A használat feltételei Az elõfizetõi számokon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás és helyhez kötött telefonszolgáltatás nem nyújtható. Amennyiben a nomadikus beszédcélú szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az elõfizetõje vagy a szolgáltatásának igénybe vevõje részére a segélyhívó szolgálatok – beleértve a „112” egységes európai segélyhívószámot is – ingyenes elérését nem tudja biztosítani, köteles errõl az általános szerzõdési feltételeiben, az elõfizetõi szerzõdésben, valamint a honlapján tájékoztatást közzétenni. Kedvezményes díjazású szolgáltatás számai (ún. kék számok) (SHS = 40) Leírás Lehetõvé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból a 2. § 2. pontban meghatározott kedvezményes díjazású szolgáltatások elérését. A számok felépítése A kedvezményes díjazású szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölõ számból és elõfizetõi számból áll: 40 abc def ahol: 40 a kedvezményes díjazású szolgáltatást jelölõ SHS, abc def elõfizetõi szám 100 000-999 999 között. 2.5.3. A használat feltételei A szolgáltatónak kötelessége, hogy a hálózatából kedvezményes díjazású szolgáltatások elérésére kezdeményezett hívások hívó által fizetendõ, az általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó hívásdíját az általános szerzõdési feltételeiben közzétegye. A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a kedvezményes díjazású szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi számozási területekrõl és hálózatokból való elérését. Internet-hozzáférési szolgáltatás számai (SHS = 51) Leírás Lehetõvé teszi internetszolgáltatók telefonhálózaton keresztül történõ elérését. A számok felépítése 51 abc def ahol: 51 internet-hozzáférési szolgáltatást jelölõ SHS,

28696

MAGYAR KÖZLÖNY

abc

2.6.3.

2.7. 2.7.1.

2.7.2.

2.7.3.

2.8. 2.8.1.

2.8.2.

2.8.3.

2.9. 2.9.1. 2.9.2.

•

2011. évi 110. szám

a közremûködõ szolgáltatót határozza meg, amely az internetszolgáltatóval a hívások eljuttatása tárgyában hálózati szerzõdéses jogviszonyban áll, def a közremûködõ szolgáltató hálózatán keresztül elérhetõ internetszolgáltatót és annak szolgáltatását azonosítja. A közremûködõ szolgáltató saját azonosító tartományából jelöli ki. Egy közremûködõ szolgáltatóhoz több „abc”, és egy internetszolgáltatóhoz több „def” azonosító tartozhat. A használat feltételei Az internetszolgáltatás hívószáma nem tehetõ közzé a hívó által fizetendõ díj és a díjazási feltételek ismertetése nélkül. A közremûködõ szolgáltató feladatát az internetszolgáltató is elláthatja. Üzleti hálózatok számai (SHS = 71) Leírás Az elõfizetõk egy meghatározott csoportját – jellemzõen egy céget vagy egyéb szervezetet – kiszolgáló hálózatnak [üzleti hálózat – (Corporate Network)], vagy a hálózat tagjainak elérését biztosítja a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet magánhálózati vagy virtuális magánhálózati elemeit, vagy ezek kombinációját, ezen kívül lehetõséget biztosít az elektronikus hírközlõ hálózat elérésére. Egy üzleti hálózat egyaránt tartalmazhat elektronikus hírközlési szolgáltatói és saját hálózati elemeket. A számok felépítése Üzleti hálózat tagjainak közvetlen elérése esetén: 71 abc defg ahol: 71 71 az üzleti hálózatot jelölõ SHS, abc defg elõfizetõi szám 200 0000-999 9999 között, amely két részbõl áll: azonosítóból és belsõ számból; azonosító: a céget jelöli, számjegyeinek száma az üzleti hálózat használóinak számától függ, belsõ szám: számjegyeinek számát a cég (magán)hálózatának számozási terve határozza meg. Üzleti hálózat elérése esetén: 71 1bc defg ahol: bc defg az üzleti hálózatot határozza meg. A használat feltételei Az üzleti hálózat üzemeltetõje az üzleti hálózat számain nyilvánosan elérhetõ telefonszolgáltatást az üzleti hálózaton kívüli elõfizetõk részére nem nyújthat. Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS = 80) Leírás A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetõvé, feltéve, hogy a hívó fél a hívást a részére elõfizetõi szolgáltatást nyújtó szolgáltató hálózatából (honos hálózat) kezdeményezi. A számok felépítése A díjmentes szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölõ számból és elõfizetõi számból áll: 80 abc def ahol: 80 a díjmentes szolgáltatást jelölõ SHS, abc def elõfizetõi szám, amelynek értéke: 000 000-099 999, ha belföldi formában tárcsázható nemzetközi hívószám, 100 000-999 999, ha belföldi hívószám. A használat feltételei A hívás díját a számhasználó fizeti, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából kezdeményezi. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli. A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi számozási területekrõl és hálózatokból való elérését. Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás számai (SHS = 90) Leírás Lehetõvé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból információt, tartalmat nyújtó szolgáltatások elérését. A számok felépítése 90 abc def ahol: 90 az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatást jelölõ SHS, abc def elõfizetõi szám 100 000-999 999 között.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28697

2.9.3. A használat feltételei A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendõ, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni. Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás elérését az elõfizetõje kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. 2.10. Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számai (SHS = 91) 2.10.1. Leírás Lehetõvé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlõ hálózatból az 2. § 4. pontjában meghatározott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérését. 2.10.2. A számok felépítése 91 abc def ahol: 91 SHS az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számára, abc def elõfizetõi szám 100 000-999 999 között. 2.10.3. A használat feltételei Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon nem nyújtható felnõtt tartalom. Felnõtt tartalomnak minõsül az a szolgáltatás, amelynek meghatározó eleme a szexualitás vagy az erõszak. Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon azzal a feltétellel nyújtható szolgáltatás, amennyiben a szolgáltató a hívó fél által fizetendõ legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg a hatóság által az érintett szolgáltatókkal történõ egyeztetést követõen – évente január 31-ig – a hatóság hivatalos lapjában és internetes honlapján közzétett díjat. A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel. A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendõ, az áfát is tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás elérését az elõfizetõje kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. 3. RÖVID KÓDOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA 3.1. A rövid kódok felosztása 3.1.1. Leírás A rövid kód legfeljebb hatjegyû szám, amelynek struktúrája eltér az ITU-T E.164 Ajánlásban meghatározott nemzetközi és belföldi számok struktúrájától. A rövid kódoknak kétféle típusa van: elõtét és rövid szám. Elõtét: legfeljebb négyjegyû szám, amelyet a nemzetközi vagy belföldi szám elõtt kell tárcsázni, és amely jelöli a tárcsázott számformátumot (nemzetközi vagy belföldi), vagy a választott közvetítõ szolgáltatót, vagy egy kiegészítõ szolgáltatást. Egy hívásban több különbözõ elõtét is alkalmazható. Rövid szám: legalább három-, legfeljebb hatjegyû nem-földrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhetõ el. A rövid szám nemzetközi hálózatból való hívhatóságára az Eht. 148. §-ban foglaltak irányadóak. 3.1.2. A rövid kódok felosztása A rövid kód elsõ számjegye 0 vagy 1. A rövid kódok és rövid kód tartományok felosztása: 0 6 104 105 107 112 116* 118* 12* 130 131 135* 136*

nemzetközi elõtét (NE) belföldi elõtét (BE) segélyhívó számok

harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai országosan elérhetõ telefontudakozó számok elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai kiegészítõ szolgáltatás elõtétek adománygyûjtõ számok

28698

MAGYAR KÖZLÖNY

14* 15* 17* 18* 190 191 192 193 194 197 198 199

•

2011. évi 110. szám

különös díjazású országos számok közvetítõ választó elõtétek (KVE) elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok közérdekû tájékoztató és támogató szolgáltatások számai telefonos kezelõi szolgáltatások számai

A * a számtartományokat jelöli. 3.2. Nemzetközi és belföldi elõtét 3.2.1. Leírás A nemzetközi elõtét tárcsázása nemzetközi számformátumú, a belföldi elõtét tárcsázása belföldi számformátumú szám tárcsázását jelzi. 3.2.2. A használat feltételei Az elõtétek használatát a 4. fejezet (Tárcsázási eljárások) írja le. 3.3. Segélyhívó számok 3.3.1. Leírás Háromjegyû rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentõk, tûzoltóság, rendõrség) elérését teszik lehetõvé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes. 3.3.2. Hívószámok 104 mentõk 105 tûzoltóság 107 rendõrség 112 egységes európai segélyhívószám 3.3.3. A használat feltételei A telefonszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani, hogy elõfizetõje vagy a szolgáltatás igénybe vevõje elérhesse a segélyhívó szolgálatokat. A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal. 3.4. Harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai 3.4.1. Leírás Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekû szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekû – az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló, vagy a bajba jutott állampolgárokon segítõ – szolgáltatás díjmentes elérését hivatott lehetõvé tenni. 3.4.2. A számok felépítése 116def ahol: 116 a harmonizált közérdekû szolgáltatás elérési kódja, def harmonizált közérdekû szolgáltatás azonosítója. 3.4.3. A használat feltételei A harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számai használatának feltétele, hogy a szolgáltatás elõzetes regisztráció nélkül bárki számára – az ország területén belül bárhonnan – elérhetõ legyen. A szolgáltatás idõhatárokhoz nem kötött, a szolgáltatás igénybevételének nem elõfeltétele fizetési kötelezettség vagy kötelezettségvállalás, a hívás díját a számhasználó fizeti. A szolgáltatás a tájékoztatás vagy segítségnyújtás, vagy az állampolgári bejelentés eszköze, vagy ezek tetszõleges kombinációja. A számon nyújtott szolgáltatás keretében reklám, szórakoztatás, továbbá áru, szolgáltatás értékesítését célzó üzletszerzési vagy tájékoztatási tevékenység nem folytatható.

MAGYAR KÖZLÖNY

3.5. 3.5.1.

3.5.2.

3.5.3. 3.6. 3.6.1. 3.6.2.

3.6.3.

3.7. 3.7.1.

3.7.2.

•

2011. évi 110. szám

28699

Az egyes harmonizált közérdekû szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó – jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusán alapuló – használati feltételeket a hatóság a honlapján teszi közzé. Országosan elérhetõ telefontudakozó számok Leírás Rövid számok, amelyek elõfizetõk meghatározott adatairól – az elõfizetõ hozzájárulásától függõen – felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások országos elérését teszik lehetõvé. A számok felépítése 118de ahol: 118 a tudakozó szolgáltatás elérési kódja, de a tudakozó szolgáltatóját azonosítja. A használat feltételei A tudakozó számok elérhetõségét minden telefonhálózatból biztosítani kell. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai Leírás Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetõvé. A számok felépítése 12cd ahol: 12 az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja, cd az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja. A használat feltételei A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhetõ ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az elõfizetõi és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az elõfizetõk és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja. Kiegészítõ szolgáltatás elõtétek Leírás Elõtét, amely jogszabályban elõírt kiegészítõ szolgáltatások igénybevételét teszi lehetõvé tárcsás, impulzusos nyomógombos és hangfrekvenciás hívómûves készülékrõl egyaránt, olyan rendszerekben, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható. A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése elõtét alkalmazása esetén az elõfizetõ az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása elõtét alkalmazása esetén az elõfizetõ az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést. Elõtétek 130 hívószám kijelzés hívásonkénti engedélyezése (KEE) 1310 hívószám kijelzés hívásonkénti letiltása (KTE) 3.7.3. A használat feltételei Az elõtétek használatát azokban a hívószám kijelzésre kötelezett hálózatokban kell lehetõvé tenni, amelyekben tárcsás vagy impulzusos nyomógombos hívómûves készülékeket is használnak. 3.8. Adománygyûjtõ számok 3.8.1. Leírás Rövid számok, amelyek elérése a hívás, illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetõvé. 3.8.2. A számok felépítése Kiemelt adománygyûjtõ számok: 135d, melynek értéke: 1357 Nemzeti Összefogás Vonala hívószáma 135d, d¹7 kiemelt adománygyûjtõ vonal hívószáma. Közcélú adománygyûjtõ számok: 136de, melynek értéke: 13600-13609 adománygyûjtést közvetítõ szervezet hívószáma 13610-13699 közhasznú adománygyûjtõ szervezet hívószáma.

28700

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

3.8.3. A használat feltételei A 135d kiemelt adománygyûjtõ számokon közcélú adománygyûjtésre a Karitatív Tanács tagszervezetei jogosultak. A 135d rövid számok elérhetõségének biztosítása érdekében a rövid számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstõl számított 30 napon belül szerzõdéskötési kötelezettség terheli. A 1357 rövid szám a „Nemzeti Összefogás Vonala”, egy kormányhatározatban megjelölt nemzeti katasztrófa esetén elinduló adományvonal. A 13600-13609 számokon az a szervezet jogosult adományok közvetítésére közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezetek felé, amellyel a hatóság által kijelölt elõfizetõi számok 60%-ával együttesen rendelkezõ hírközlési szolgáltatók megállapodást kötöttek a hívószámok elérhetõségének biztosításáról. A 13610-13699 számokon az a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet jogosult adománygyûjtésre, amely legalább egy elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adománygyûjtésrõl megállapodást kötött. A hatóság internetes honlapján közzéteszi az adománygyûjtõ számokat, a számokhoz tartozó adománygyûjtõ, illetve közvetítõ szervezet adatait és honlapjának elérhetõségét. Az adománygyûjtõ szervezet köteles honlapján az alábbi adatokat közzétenni: – a beérkezett hívásokból és üzenetekbõl származó adomány teljes összege (a) – ebbõl a telefonszolgáltatók részére átadott díj (b) – az adománygyûjtõ szervezet által saját mûködési költségre felhasznált keret (a következõ részletezettséggel: raktározási költség, karbantartási költség, hirdetési költség, bérköltség, bérjárulékok) (c) – a szervezet által a rászorulók megsegítésére felhasználható összeg (d) [d = a – b – c)] – adományban részesítettek száma (fõ) – a gyûjtésbõl befolyt adomány felhasználása, a tevékenység részletes bemutatása Az adománygyûjtést közvetítõ szervezet a honlapján köteles közzétenni az adománygyûjtõ számokon belül az egyes kódokhoz tartozó adománygyûjtõ szervezet adatait és honlapjának elérhetõségét, valamint köteles gondoskodni az általa közvetített adományok fenti adatainak az adománygyûjtõ szervezet általi közzétételérõl. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az adománygyûjtés hívásonkénti, illetve üzenetenkénti költségére legfeljebb a hatóság elnöke által a 135d, illetve 136de számtartományokra megállapított és a hatóság honlapján közzétett – évente felülvizsgált – összeget számíthatják fel. A 135d és 136de számokra az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásra elõírt, 2. § 4. pont és az 1. melléklet 2.10.3. pont szerinti feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az elõfizetõ az adománygyûjtõ számok elérhetõségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 135d és 136de rövidszámokra. 3.9. Különös díjazású országos számok 3.9.1. Leírás Rövid számok, amelyek díjmentes vagy kedvezményes díjazású szolgáltatások országos elérését teszik lehetõvé. 3.9.2. A számok felépítése Négyjegyû számok: 140d, 141d, 142d, 143d, 144d Ötjegyû számok: 145de, 146de, 147de, 148de, 149de 3.9.3. A használat feltételei A számhasználó a szolgáltatás hívószámával együtt köteles közzétenni, hogy a szám elérése a hívó számára díjmentes vagy kedvezményes díjazású. A kedvezményes díjazású szolgáltatások hívásdíjára az 1. melléklet 2.5.3. pontjában leírt feltételeket kell alkalmazni. 3.10. Közvetítõ választó elõtét 3.10.1. Leírás Elõtét, amellyel a hívó megválaszthatja az adott híváshoz a közvetítõ szolgáltatót. 3.10.2. A számok felépítése 15cd ahol: 15 a közvetítõ választás elérési kódja, cd a közvetítõ szolgáltatót azonosítja. 3.10.3. A használat feltételei A közvetítõ választó elõtét használatának feltételeit az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítõválasztásról szóló 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet rögzíti.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28701

2011. évi 110. szám

3.11. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok 3.11.1. Leírás A szolgáltató hálózatán belül elérhetõ szolgáltatások hívószámai. A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérõ szolgáltatásokra alkalmazhatók. 3.11.2. A számok felépítése Három-, négy- vagy ötjegyû számok:

17c 17cd 17cde

3.11.3. A használat feltételei A 17c(d)(e) formátumú számokon nyújtott szolgáltatások – az egyes szolgáltatók közötti egyedi megállapodások hiányában – csak a szolgáltató hálózatán belül érhetõk el, más hálózatból nem hívhatók. A számokon az 2. § 3. pont szerinti emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás nem nyújtható. Kedvezményes díjazású szolgáltatás csak az 2. § 2. pontjában és az 1. melléklet 2.5.3. pontjában elõírt, valamint emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás csak az 2. § 4. pontjában és az 1. melléklet 2.10.3. pontjában elõírt feltételek szerint nyújtható. Amennyiben az elõfizetõ az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérhetõségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 17c(d)(e) számokon nyújtott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások számaira is. 3.12. Közérdekû tájékoztató és támogató szolgáltatások számai 3.12.1. Leírás Közérdekû szolgáltatások országos elérését lehetõvé tevõ rövid számok. 3.12.2. A számok felépítése Az egyes szolgáltatásokat három- vagy négyjegyû számok azonosítják: Háromjegyû számok: 180, 185, 186, 187, 188, 189 Négyjegyû számok: 181d, 182d, 183d, 184d 3.12.3. A használat feltételei A számokon valamely nagyobb közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegû szolgáltatások nyújthatók. A hatóság internetes honlapján folyamatosan közzéteszi a kijelölhetõ számokat és a számokon elérhetõ szolgáltatásokat. Az országosan harmonizált számokhoz rendelt közérdekû támogató és tájékoztató szolgáltatások bevezetése nem kötelezõ, de alkalmazásuk esetén a közzétett számok csak a megadott szolgáltatáshoz használhatók. A számokon emelt díjas, díjkorlátmentes és emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendõ, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni. 3.13. Telefonos kezelõi szolgáltatások számai 3.13.1. Leírás A telefonszolgáltatók és az egyetemes szolgáltatók számára jogszabályban elõírt, valamint a hagyományos kezelõi szolgáltatásoknak a szolgáltató hálózatából történõ elérését lehetõvé tevõ harmonizált rövid számok. 3.13.2. Számok 190 nemzetközi hívásbejelentõ 191 belföldi távolsági hívásbejelentõ 192 táviratfeladás 193 kezelõi ébresztés 194 hibabejelentõ 197 különleges tudakozó 198 belföldi tudakozó 199 nemzetközi tudakozó 3.13.3. A használat feltételei A hívott szolgáltatás mindig annak a szolgáltatónak a szolgáltatása, amelynek a hálózatából a hívást kezdeményezik, de több szolgáltatóra kiterjedõ szolgáltatás is létrehozható. Az országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelezõ, de alkalmazásuk esetén a fent felsorolt számok csak a megadott szolgáltatásokhoz használhatók. A hívó fél által fizetendõ díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.

28702

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

4. TÁRCSÁZÁSI ELJÁRÁSOK A tárcsázási eljárásokban a belföldi elõtét (BE) és a nemzetközi elõtét (NE) a belföldi és a nemzetközi számformátumot jelzik, a közvetítõ választó elõtét (KVE) az adott híváshoz tartozó közvetítõ szolgáltató választását jelzi. A hívószám kijelzést hívásonként engedélyezõ elõtét (KEE) és a hívószám kijelzést hívásonként letiltó elõtét (KTE) használatával az adott hívásra megváltoztatható a hívószám kijelzési beállítás. Az elõtét nem része a hívószámnak. Egy híváson belül több elõtét is alkalmazható. Mobil rádiótelefon hálózatokban a nemzetközi elõtét (NE) helyett megengedett a + karakter használata is. 4.1. Nemzetközi számok hívása A tárcsázási folyamat: (KVE) – NE – nemzetközi szám 4.2. Belföldi számok hívása A tárcsázási folyamat: (KVE) – BE – belföldi szám vagy (KVE) – NE – 36 – belföldi szám Megengedett a földrajzi számozási területen belüli, azonos körzetszámmal rendelkezõ elõfizetõi hozzáférési pontok közötti hívás esetén az elõfizetõi szám formátumú tárcsázás is: (KVE) – ES 4.3. Rövid számok hívása A rövid számok (RS) általában csak közvetlen formában hívhatók, elõtét (BE, NE), vagy belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem: RS Egyes rövid számmal jelölt szolgáltatások belföldi hívását a szolgáltatókkal egyeztetve a hatóság engedélyezheti. Ezekben az esetekben a tárcsázási folyamat: BE – BRS – RS 4.4. Hívószám kijelzés elõtétek A KEE vagy a KTE elõtétet a tárcsázási folyamat elején kell tárcsázni.

2. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez Nemzetközi mobil elõfizetõ azonosítók felosztási terve A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 mûszaki elõírás írja le. 1. Leírás A mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlõ végberendezései és elõfizetõi számára biztosít egyedi azonosítót. Ez az azonosító a mobil elõfizetõ nemzetközi azonosítója (IMSI). Nemzetközi mobil elõfizetõi azonosító külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a mobil szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából kijelölhetõ helyhez kötött hálózatok, vagy hálózat csoportok – ezen belül azok végberendezései, illetve elõfizetõi – számára is. 2. Az azonosító felépítése A mobil elõfizetõ nemzetközi azonosítója, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) három részbõl áll: MCC + MNC + MSIN ahol: MCC (Mobile Country Code) mobil országkód, melynek hossza 3 számjegy, és egyértelmûen meghatározza a mobil elõfizetõ hálózata szerinti országot. A mobil országkódokat az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216. MNC (Mobile Network Code) mobil hálózati kód, melynek hossza két számjegy. Az MNC az MCC-vel együtt egyértelmûen meghatározza a mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybe vevõ végberendezés vagy elõfizetõ honos hálózatát. Az MNC az MCC-vel együtt, a mobil

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28703

szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából egyértelmûen azonosíthat helyhez kötött telefonhálózatot vagy hálózat csoportot is. A mobil hálózati kódot a hatóság jelöli ki. A kijelölés feltételeit külön jogszabály tartalmazza. MSIN (Mobile Subscriber Identification Number) mobil elõfizetõi azonosító szám, mely egy MCC és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy elõfizetõt. A mobil elõfizetõi azonosító számot a szolgáltató jelöli ki. Az IMSI 0-9 számjegyekbõl állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.

3. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez Az adathálózatok számozási terve Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhetõ azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó elõfizetõk [elektronikus hírközlõ végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetõleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltetõ szolgáltatók osztják ki. A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az ITU-T E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttmûködését az ITU-T E.166/X.122 Ajánlás szabályozza. 1. Adatátviteli nemzetközi szám 1.1. Leírás Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli elõfizetõ (adat-végberendezés, illetõleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott elõfizetõi/adat-végberendezés adatátviteli belföldi számát. 1.2. A számok felépítése Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése: DCC + NN ahol: DCC (Data Country Code) adatátviteli országhívó szám, amelynek hossza három számjegy, egy országot határoz meg az adathálózati számozási tervben. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az ITU-T X.121 Ajánlás adja meg. Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216. NN (National Number) adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegybõl áll. 2. Adathálózati azonosító kód 2.1. Leírás Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosítja. 2.2. A kódok felépítése Az adathálózati azonosító kód felépítése: DNIC = DCC + ND ahol: DNIC (Data Network Identification Code) adathálózati azonosító kód ND (Network Digit) adatátviteli hálózatkijelölõ szám, amely az országon belül egy adathálózatot határoz meg, és amely egyetlen számjegybõl áll. Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet. 3. Adatátviteli belföldi szám 3.1. Leírás Az adatátviteli belföldi szám egy elõfizetõt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) azonosít valamely országon belül.

28704

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

3.2. A számok felépítése Az adatátviteli belföldi szám, NN (National Number) felépítése: NN = ND + NTN ahol: NTN (Network Terminal Number) adatátviteli elõfizetõi szám, amely legfeljebb tíz számjegybõl áll, és az adott hálózatban lévõ elõfizetõk (adat-végberendezések, illetõleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál.

4. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez Jelzéspont kódok felosztási terve A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704 és Q.705 Ajánlásokban foglaltakat is. A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltõ jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejûleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódjának kell lennie, ahány jelzéshálózathoz tartozik. A hazai jelzéshálózat kétszintû, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötõ jelzéshálózaton át csatlakoznak egymáshoz. A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmû mezõ áll rendelkezésre. Ezt a mezõt az ITU-T a nemzetközi jelzéspont kódok esetében három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mezõ felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A 7-es jelzésrendszer a teljes mezõt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmezõ részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti. 1. Nemzetközi jelzéspont kód A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00 1.1. Leírás A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál. 1.2. A jelzéspont kód felépítése A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete: ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit) ahol: SANC (Signalling Area/Network Code) jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek elsõ, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg. A kódot az ITU jelöli ki. A rendelet hatálybalépésének idõpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243 és 6+251. SPI (Signalling Point Identification) jelzéspont azonosító. 2. Nemzeti összekötõ jelzéshálózati jelzéspont kód A nemzeti összekötõ jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11 2.1. Leírás A nemzeti összekötõ jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetõk nemzeti jelzéshálózata között. Magyarországon egyetlen NISN van.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28705

2.2. A jelzéspont kód felépítése A nemzeti összekötõ jelzéshálózati jelzéspont kód, a NISPC (National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete: NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit) ahol: NIAA + a nemzeti jelzéshálózatot kijelölõ kód, NIBB NICC a kapu jelzéspont kijelölõ szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül. 3. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10 3.1. Leírás Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetõk a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak. Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van. 3.2. A jelzéspont kód felépítése A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete: NSPC (14 bit) = tetszõleges

28706

V.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

A Kormány tagjainak rendeletei

A honvédelmi miniszter 9/2011. (IX. 26.) HM rendelete a szolgálati célú belépésrõl és tartózkodásról szóló értesítés egyes eljárási szabályairól és iratmintájáról A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl szóló 2011. évi XXXIV. törvény 17. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) E rendeletet kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erõk, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekrõl szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfetv.) 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak és a küldõ állam illetékes hatósága a külföldi fegyveres erõ állománya vonatkozásában a Küfetv. szerinti kedvezményeket érvényesíteni kívánja. (2) E rendeletet nem kell alkalmazni a külföldi fegyveres erõ állománya tagjának a) tevékenységére, ha a Magyar Köztársaság területére akkreditált diplomáciai képviselethez – ideértve a katonai attaséhivatalokat is – tartozik, b) a Küfetv. 3. § (1) bekezdés alapján engedélyezett látogatására, c) a Magyar Köztársaság területére történõ kizárólag magáncélú látogatására, d) a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség objektumait és hazai katonai rendezvényeket nem érintõ tevékenységére, e) átutazására, ha hivatalos célállomása nem a Magyar Köztársaság területén található, vagy f) három hónapot el nem érõ tervezett tartózkodására. (3) A Küfetv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értesítést a küldõ állam illetékes hatósága az 1. melléklet szerint kitöltött értesítés (a továbbiakban: értesítés) megküldésével teljesíti. (4) A belépés tervezett idõpontjáról, a tartózkodás tervezett idõtartamáról, valamint a külföldi fegyveres erõ állományának tagja elérhetõségeirõl szóló értesítést a küldõ állam illetékes hatósága katonadiplomáciai úton a Honvédelmi Minisztérium Nemzetközi Együttmûködési és Fegyverzet-ellenõrzési Hivatala (a továbbiakban: HM NEFEH) részére postai úton – valamint egyúttal a HM NEFEH által megjelölt faxszámra és elektronikus levélcímre – küldi meg. A Küfetv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 3 napos értesítési határidõ kezdõnapja a postai értesítés HM NEFEH részére történõ kézbesítésének napja.

2. §

A HM NEFEH a beérkezõ értesítést egy munkanapon belül tájékoztatás céljából továbbítja a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala, valamint a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve irányába.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28707

2011. évi 110. szám

1. melléklet a 9/2011. (IX. 26.) HM rendelethez Notification About the entry of a member of Foreign Armed Force to the territory of the Republic of Hungary for the performance of official or service duties Értesítés A külföldi fegyveres erõ állománya tagjának a Magyar Köztársaság területére hivatalos vagy szolgálati feladatai ellátása érdekében történõ belépésérõl One-time / Egyszeri látogatás Recurring / Ismétlõdõ látogatás 1. Administrative data / Intézményi adatok Requestor / Igénylõ

Date / Dátum

2. Requesting government agency or industrial facility / Látogatást kezdeményezõ állami szervezet vagy gazdasági társaság Name / Név Postal Address / Postai cím Telefax / Fax szám Telephone / Telefon 3. Government agency or industrial facility to be visited / Látogatni tervezett állami szervezet vagy gazdasági társaság Name / Név Postal Address / Postai cím Telefax / Fax szám Telephone / Telefon Point of contact / Kapcsolattartó 4. Data of visit / A látogatás idõtartama To / -ig From / -tól 5. Subject to be discussed / Javasolt tárgyalási témák 6. Particulars of visitors / A látogatók személyes adatai Name, First name, Rank/Title / Vezetéknév, keresztnév, rendfokozat/tisztség megjelölése Date of birth (YYYY-MM-DD) / Születési Place of birth / Születési hely dátum (ÉÉÉÉ-HH-NN) Security Clearance / Biztonsági engedély ID/PP number / Személyi Nationality / Állampolgárság azonosító/Útlevélszám Position / Beosztás Industrial facility /Agency / Gazdasági társaság/Hivatal Name, First name, Rank/Title / Vezetéknév, keresztnév, rendfokozat/tisztség megjelölése Date of birth (YYYY-MM-DD) / Születési Place of birth / Születési hely dátum (ÉÉÉÉ-HH-NN) Security Clearance / Biztonsági engedély ID/PP number / Személyi Nationality / Állampolgárság azonosító/Útlevélszám Position / Beosztás Industrial facility /Agency / Gazdasági társaság/Hivatal 7. The security officer of the requesting government agency or industrial facility / A küldõ állami szervezet vagy gazdasági társaság biztonsági kapcsolattartója 8. Send to/Címzett: HM Nemzetközi Együttmûködési és Fegyverzet-ellenõrzési Hivatal Balaton utca 7–11. BUDAPEST H-1055 Fax: +36-1-474-14-97 E-mail: [email protected]

28708

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

A nemzetgazdasági miniszter 37/2011. (IX. 26.) NGM rendelete a regionális fejlesztési és képzési bizottságok mûködésérõl szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet módosításáról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 28. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b), c) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erõforrás miniszterrel egyetértésben, a következõket rendelem el: 1. §

A regionális fejlesztési és képzési bizottságok mûködésérõl szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A bizottság tagjainak névsorát a kormányzati portálon közzé kell tenni. (2) A bizottságnak az éves mûködtetésére fordítható keretösszeg felhasználására vonatkozó – a tervezett költségeket kiemelt elõirányzati bontásban, tételesen meghatározó – költségvetést a tárgyév február 15. napjáig kell elfogadnia. A költségvetés elfogadásához, valamint módosításához a jelenlévõ bizottsági tagok kétharmadának a szavazata szükséges.”

2. §

(1) Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bizottság az ügyrendjét a jelenlévõ tagok egyhangú döntése alapján maga határozza meg. Egyhangú döntés hiányában az ügyrendet a 30 napon belül megismételt ülésen jelen levõ bizottsági tagok kétharmadának szavazatával fogadja el.” (2) Az R. 4. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Az ügyrend tartalmazza:) „h) a bizottság mûködtetéséhez biztosított éves keretösszeg felhasználására vonatkozó költségvetés elfogadásának rendjét.”

3. §

Az R. 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bizottság szavazati joggal rendelkezõ tagjait – ülésenkénti részvételük alapján – a kötelezõ legkisebb munkabér havi összege 50%-ának megfelelõ tiszteletdíj illeti meg.”

4. §

Az R. a következõ 11. §-sal egészül ki: „11. § A bizottságnak a 2011. évre szólóan a mûködtetésére biztosított keretösszeg felhasználására vonatkozó költségvetést 2011. szeptember 30. napjáig kell elfogadnia.”

5. §

Az R. a következõ 12. §-sal egészül ki: „12. § A bizottság szavazati joggal rendelkezõ tagjait – az 5. § (4) bekezdésétõl eltérõen – 2011. szeptember 30. napjáig megtartott üléseken történõ részvételük alapján a kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének megfelelõ tiszteltdíj illeti meg.”

6. §

Az R. 8. § (1) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ)” szövegrész helyébe az „a munkaügyi központ” szöveg lép.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

MAGYAR KÖZLÖNY

IX.

•

28709

2011. évi 110. szám

Határozatok Tára

A külügyminiszter 25/2011. (IX. 26.) KüM határozata a Nemzetközi Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2011. évi LVIII. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépésérõl A 2011. évi LVIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2011. június 9-i, 61. számában kihirdetett, a Nemzetközi Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás 13. cikkének 3. bekezdésének b) pontja a hatálybalépésrõl az alábbiak szerint rendelkezik: „Azon Államok számára, melyek a megerõsítésrõl, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratot a Megállapodás hatálybalépését követõen helyezik letétbe a Letéteményesnél, a Megállapodás a letétbehelyezés napján lép hatályba.” A csatlakozási okirat letétbehelyezésének idõpontja: 2011. július 13. A Megállapodás hatálybalépésének idõpontja: 2011. július 13. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2011. évi LVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Közlöny 2011. június 9-i, 61. számában kihirdetett, a Nemzetközi Mezõgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2011. évi LVIII. törvény 2. és 3. §-ai 2011. július 13-án, azaz kettõezer-tizenegy július tizenharmadikán léptek hatályba. Martonyi János s. k., külügyminiszter

Az Országos Választási Bizottság 166/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Kristóf Csaba (7523 Kaposfõ, Kossuth Lajos u. 66.) a Magyarország Megújulásáért társadalmi szervezet elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozó 2011. augusztus 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy 2012 után a helyi önkormányzati választásokon pártok ne indíthassanak és ne támogathassanak képviselõ, vagy polgármester jelölteket?” Az Alkotmánybíróság 1/2002. (I. 11.) határozatában megállapította, hogy az 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 3. § (2) bekezdése rögzíti: „A pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.”

28710

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

Az Alkotmánybíróság az 53/1996. (XI. 22.) AB határozatában már megállapította: „...a pártokat a hatályos alkotmányi és törvényi szabályozás szerint – az egyesülési jog alapján létrejövõ egyéb szervezetekhez viszonyítva – többletjogosítványok illetik meg, és sajátos kötelességek terhelik. A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) preambulumában megjelölt és a pártok által is érvényesítendõ politikai jogok körében kiemelkedõ helyet foglal el az aktív és passzív választójog. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a fentiek alapján a pártok jelöltállítási joga nem korlátozható, mivel az ellentétes lenne az Alkotmány 3. § (2) bekezdésével, mely szerint „a pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”. A leírtak alapján az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyûlés számára, mely ellentétes az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében rögzített rendelkezéssel, így a törvényi szintû szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezéssel. Erre is tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.

A határozat az Alkotmány 3. § (2) bekezdésén, 24. § (3) bekezdésén, Ptv. preambulumán, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 167/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva F-Sz. A. és Sz. S. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozók 2011. augusztus 26-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés törvényben kötelezze a bankokat a deviza alapú hitelek szerzõdéskötéskori árfolyamon forint alapúra történõ átváltására a gazdasági válságra való tekintettel?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti,

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28711

2011. évi 110. szám

hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés tárgyát képezõ kérdés nem egyértelmû, mert nem állapítható meg, hogy beadványozók mit értenek a „deviza alapú hitelek”, „forint alapúra” és a „gazdasági válság” kifejezések alatt. Nem állapítható meg egyértelmûen továbbá az sem, hogy egy esetlegesen eredményes népszavazást követõen megalkotásra kerülõ jogszabály milyen alanyi és tárgyi kört érintene, így a választópolgár számára nem egyértelmû, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogat. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 168/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva F-Sz. A. és Sz. S. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozók 2011. augusztus 26-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés vizsgálja meg, hogy a kereskedelmi bankokkal szemben fizetésképtelenné vált adósok ingó és ingatlan vagyonának elárverezése minden esetben törvényes keretek között zajlott-e le?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az egyértelmûség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmû jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmû a népszavazási kezdeményezés tárgyát képezõ kérdésben, hogy az az Országgyûlésre nézve milyen jogalkotási kötelezettséggel járna. Nem állapítható meg egyértelmûen, hogy a kérdés azt célozza-e, hogy az Országgyûlés jogszabály útján létrehozzon-e egy új, a kérdésben foglaltak

28712

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

felülvizsgálatát végzõ szervezetet, megalkotva annak hatáskörét, illetékességét, eljárási rendjét. Vagy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés konkrétan az Országgyûlés által történõ vizsgálatot célozza, amely azonban már nem jogalkotásra irányul, azaz nem összeegyeztethetõ a népszavazás intézményével. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmû továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mert az lehetetlen célra irányul. Egyrészt nem állapítható meg egyértelmûen, hogy pontosan mely árverések felülvizsgálatát célozza, ugyanis ingó és ingatlan árverésére a fizetésképtelenség esetén túl egyéb esetekben is sor kerülhet. Másrészt egy esetlegesen eredményes népszavazás pontosan nem számszerûsíthetõ, rendkívül nagy mennyiségû szerzõdés illetve már jogerõsen lezárt egyedi ügyek felülvizsgálatát jelentené. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.


Az Országos Választási Bizottság 169/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva, a H. P. magánszemély által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozó 2011. augusztus 29-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: „– Kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés tûzze napirendre azt, hogy legyen önálló bûntetõjogi törvényi tényállása a családon belüli erõszaknak Magyarországon.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-ának rendelkezése értelmében az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 117. § (1) bekezdésén és 131. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

28713

Az Országos Választási Bizottság 170/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva D. Zs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozó 2011. augusztus 31-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy amennyiben egy lakáscélú ingatlant mint biztosítékot tartozás ellenében árvereznek el, majd ugyanazt az ingatlant az árverezést követõ 5 éven belül az árverésen befolyt érték legalább kétszereséért értékesítenek úgy, hogy igazolható értéknövelõ beruházások, értéknövelõ környezeti változás nem történtek és az adásvételi szerzõdés sem tartalmaz az értéknövekedésre indokot, akkor a jelentõs értékkülönbség okán az illeték kiszabásáért felelõs hatóságnak kötelezõ legyen feljelentést tennie csalás gyanújával az ügylet vonatkozásában, és az ingatlan-nyilvántartásba történõ tulajdonosváltozást ne jegyezzék be a vizsgálat lezárultáig!” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak határozata meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – a hatályban lévõ jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelmûsége annak tükrében dönthetõ el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatban kifejtette, hogy az egyértelmûség követelményének része, hogy választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelmûség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelmûség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelmûség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2007, 332, 337.). Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplõ kérdés – tartalmát tekintve – több részkérdést foglal magában. Önmagában az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. Ha azonban a részkérdések ellentmondanak egymásnak, vagy egymáshoz való viszonyuk nem egyértelmû, vagy nem következnek egymásból, illetve tartalmilag nem is kapcsolódnak, az már az Nsztv. 13. § (1) bekezdésének sérelmét jelenti [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 404-405.]. Ebben az esetben a kérdés megfogalmazása túl bonyolult, a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tárgya rendkívül összetett, ellentmondásokat is tartalmaz, valamint több jogterület vonatkozásában is tartalmaz megállapításokat. Ezáltal a kezdeményezés a választópolgár számára nem egyértelmû, ugyanis nem lenne világos számára, hogy aláírásával milyen kezdeményezést támogat, egy eredményes népszavazást követõen megalkotásra kerülõ jogszabály milyen következményekkel járna.

28714

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.


Az Országos Választási Bizottság 171/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Dr. K. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozó 2011. szeptember 12-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a bírók teljes körû, az ítéletek tartalmára is kiterjedõ ítélkezési tevékenységével összefüggõ személyes felelõsségét visszaállítsák, és azt a bírói szervezettõl független eljárási és szervezeti keretek között bírálják el?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve”. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés a bíró feladatának ellátásával kapcsolatban olyan súlyos szankciót helyez kilátásba, mely alapvetõen összeegyeztethetetlen az Alkotmányban foglalt bírói függetlenség elvével. Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

28715

2011. évi 110. szám

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés ebben a megfogalmazásban nem tesz eleget az egyértelmûség fenti követelményének. Sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem derül ki ugyanis, hogy milyen elvek, követelmények, szabályok és feltételek mellett tennék lehetõvé a személyes felelõsség visszaállítását. Nem egyértelmû továbbá az sem, hogy mi értendõ az „ítéletek tartalmára is kiterjedõ” kifejezés alatt. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.

A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, 50. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. G. K. által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143).

Indokolás I.

A beadványozó 2011. augusztus 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: „Egyetért-e azzal: az Országgyûlés tárgyalja meg, hogy a kellõ felkészülés érdekében az Alaptörvény hatálybalépésének napja (2012. január 1.) módosuljon az Alaptörvényben nevesített, idõben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetése napját követõ hatodik hónap elsõ napjára?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezõ által megfogalmazott kérdés nem egyértelmû. A kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ban foglalt egyértelmûség követelményének. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népi kezdeményezés tárgyát képezõ kérdés a választópolgár számára nem egyértelmû, mivel túlságosan bonyolult a hatálybalépés napjának meghatározása, továbbá bizonytalan, hogy mikor lesz az „idõben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény” kihirdetésének napja és az is, hogy idõközben módosításra kerülnek-e az Alaptörvényben meghatározott sarkalatos törvényekre vonatkozó rendelkezések. Az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 18. § b) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, a 18. § b) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

28716

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2011. évi 110. szám

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente, a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA szeptember 26., hétfõ. Tartalomjegyzék

Recommend Documents