MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 8., csütörtök. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY

143. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. október 8., csütörtök

Tartalomjegyzék

220/2009. (X. 8.) Korm. rendelet

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó mûködési elõlegrõl

37977

129/2009. (X. 8.) FVM rendelet

Az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról

37980

130/2009. (X. 8.) FVM rendelet

A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet módosításáról

37989

16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet

A barlangok felszíni védõövezetének kijelölésérõl

37995

92/2009. (X. 8.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata

38006

4/2009. BJE szám

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata

38008

1168/2009. (X. 8.) Korm. határozat

A központi költségvetési fejezetek és a társadalombiztosítási költségvetési szervek 2008. évi elõirányzat-maradványainak kezelésérõl

38012


A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház számára rendezésre javasolt ingatlanok rendezésérõl, az e célra elkülönített költségvetési keret elosztásáról

38017

A nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedõ fontosságú rendezvények elõkészítésérõl és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat módosításáról

38020

80/2009. (X. 8.) ME határozat

A Haditechnikai Külkereskedelmi Tárcaközi Bizottság elnökének felmentésérõl és kinevezésérõl

38022

400/2009. (X. 8.) OVB határozat

Az Országos Választási Bizottság határozata

38022



38023



38024


37976

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Tartalomjegyzék



38025



38025



38027



38028



38029



38030



38031



38032



38033



38034

MAGYAR KÖZLÖNY

III.

•

2009. évi 143. szám

37977

Kormányrendeletek

A Kormány 220/2009. (X. 8.) Korm. rendelete az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó mûködési elõlegrõl A Kormány a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja: 1. §

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 59. cikke és 63. cikk c) pontja szerinti intézkedések tekintetében a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) a 4. §-ban meghatározott kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) kérelmére mûködési elõleget nyújt.

A mûködési elõleg kiszámításának alapja és a mûködési elõleg mértéke 2. §

(1) A mûködési elõleg kiszámításának alapja az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti „LEADER mûködési forrásnak” a ,,HVK mûködési forrással” és az adott LEADER helyi akciócsoport által az 5. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának idõpontjáig kifizetett LEADER mûködési forrással csökkentett összege. (2) A mûködési elõleg mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeg legfeljebb 20%-a lehet.

A mûködési elõleg forrása 3. §

A mûködési elõleg forrása – az adott támogatási jogcímnél elõírt közösségi-nemzeti finanszírozási arányban – az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap európai bizottsági elõlege, illetve a támogatási jogcím finanszírozását szolgáló nemzeti költségvetési elõirányzat.

A kedvezményezettek köre 4. §

(1) Mûködési elõlegre az a LEADER helyi akciócsoport jogosult, amely a) a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeirõl szóló 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet alapján meghozott támogatási határozattal rendelkezik, és b) a mûködési elõleg iránti kérelem benyújtásának idõpontjában nem áll csõd-, felszámolási, végelszámolási eljárás, adósságrendezési vagy gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt. (2) Ha a kedvezményezett nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor az 5. § (1) bekezdése szerinti kérelméhez 30 napnál nem régebben kiállított igazolást kell mellékelnie arról, hogy – a mûködési elõlegre vonatkozó kérelem benyújtásának idõpontjában – az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minõsül. (3) Mûködési elõleg abban az esetben is igényelhetõ, ha az (1) bekezdés szerint mûködési elõlegre jogosult a mûködési elõleg iránti kérelemhez kapcsolódó támogatási jogcímen már nyújtott be kifizetési kérelmet az MVH-hoz.

37978

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A mûködési elõleg igénylése, folyósítása, igénylési díja, elszámolása 5. §

(1) A mûködési elõleg iránti kérelmét a kedvezményezett 2009. október 15. és november 4. között nyújthatja be az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon az MVH-hoz. A mûködési elõleg iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak helye nincs. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány a következõket tartalmazza: a) a kedvezményezett azonosítására vonatkozó adatok (név, regisztrációs szám), b) az igényelt mûködési elõlegre vonatkozó adatok (támogatási jogcím, támogatási határozat azonosítója, igényelt mûködési elõleg százalékos mértéke), c) a kedvezményezett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett a mûködési elõleg igénybevételére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel, és az azokból eredõ kötelezettségeinek eleget tesz, d) a kedvezményezett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, e) a kedvezményezett hozzájárulása ahhoz, hogy a mûködési elõleg iránti kérelem szerinti adatait az MVH továbbítja az Irányító Hatóság részére, f) a kedvezményezett hozzájárulása ahhoz, hogy a mûködési elõleg iránti kérelem szerinti adatait az államháztartásról szóló törvény szerint felhasználják, g) a kiállítás dátuma és a kedvezményezett cégszerû aláírása. (3) A mûködési elõleg iránti kérelemrõl az MVH dönt, és egy összegben folyósítja a mûködési elõleget a döntés jogerõre emelkedésétõl számított 22 munkanapon belül. (4) A mûködési elõleg igénylésének díja (a továbbiakban: elõlegigénylési díj) a mûködési elõleg összegének 2,8%-a, amelyet a megállapított mûködési elõlegbõl az MVH a mûködési elõleg megállapítását követõen számít ki, és a mûködési elõleg folyósítását megelõzõen egy részletben von le a megállapított mûködési elõlegbõl. Az elõlegigénylési díj az MVH-t illeti meg. (5) A kedvezményezett legkésõbb 2010. december 31-ig köteles a mûködési elõleggel elszámolni. Az elszámolás a mûködési elõleg fizetésének alapjául szolgáló támogatási jogcímmel kapcsolatos kifizetési kérelem MVH részére történõ benyújtásával történik. (6) Az MVH minden olyan kifizetési kérelem alapján a LEADER mûködési forrás terhére jóváhagyható támogatás összegét csökkenti – a kifizetési kérelemre vonatkozó formanyomtatványon meghatározott adott támogatási jogcímen kifizetett mûködési elõleg összegének a kedvezményezett által meghatározott esetben és mértékében –, amelyet 2010. december 31-ig nyújtottak be. (7) Ha a kedvezményezett a mûködési elõleggel az (5) bekezdésben meghatározott határnapig nem vagy csak részben számol el, a kifizetett, de el nem számolt mûködési elõleg jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül, amely a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 59. § (3) bekezdése alapján adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül.

Záró és átmeneti rendelkezések 6. § 7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjérõl szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 10. §-a a következõ e) ponttal egészül ki: [Az MVH mûködési kiadásainak fedezetére használható(k) fel:] „e) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a LEADER helyi akciócsoportok részére nyújtandó mûködési elõlegrõl szóló 220/2009. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti támogatási elõleg igénylésének a díja.” (2) Az (1) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

37979

2009. évi 143. szám

Az Európai Unió jogának való megfelelés 8. §

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: a) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, b) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, c) a Bizottság 482/2009/EK rendelete (2009. június 8.) az Európai Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet, valamint az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizetõ ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes szabályairól szóló 883/2006/EK rendelet módosításáról.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

37980

V.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A Kormány tagjainak rendeletei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 129/2009. (X. 8.) FVM rendelete az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

Általános rendelkezések 1. §

Ez a rendelet a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet) (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. április 7-i 288/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) által elõírt szabályok alkalmazásához szükséges, egyes nemzeti szabályokat állapítja meg.

A támogatás célja 2. §

A támogatás célja, hogy a hazai gyümölcsfogyasztási szint növekedésének elõsegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történõ elmozdítása érdekében az általános iskolák 1–4. osztályát látogató gyermekeket a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti idõszakra vonatkozóan az iskolagyümölcs-program keretei között, e rendeletben meghatározott mértékben és feltételekkel friss étkezési almával lássa el, és ennek során megvalósítsa a tanácsi rendeletben meghatározott célkitûzéseket. A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás.

Értelmezõ rendelkezések 3. §

E rendelet alkalmazásában: a) iskolagyümölcs-program: a tanácsi rendelet 103ga. cikkében meghatározott program; b) zöldség-gyümölcs termelõi csoport: a tanácsi rendelet 125e. cikkében meghatározott szervezet, figyelemmel a 203a. cikk (4) bekezdésében foglaltakra; c) termelõi szervezet: a tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a tanácsi rendelet 125b. cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet; d) termelõi szervezetek társulásai: a tanácsi rendelet 125c. cikke alapján létrejött társulás; e) almatermelõ: a tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet, aki/amely a tanácsi rendelet I. melléklete IX. részében szereplõ 080810 KN-kódú alma terméket állítja elõ; f) közoktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 3. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartású, a közoktatási törvény 20. § (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott intézmény.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37981

Az iskolagyümölcs-program kedvezményezettjei és jogosultjai 4. §

(1) Az iskolagyümölcs-programban kedvezményezettként a közoktatási törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1–4. évfolyamán tanuló gyermekek (a továbbiakban: tanulók) vehetnek részt. (2) Az iskolagyümölcs-program keretében az e rendelet szerint nyújtott támogatás jogosultjai a közoktatási intézmények.

A támogatási összeg igénylõi és az iskolagyümölcs-programban történõ részvételre vonatkozó elõzetes jóváhagyásuk 5. §

A támogatási összeg igénylõi azok a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok, termelõi szervezetek, termelõi szervezetek társulásai, valamint almatermelõk (a továbbiakban: kérelmezõk) lehetnek, akik megfelelnek az e rendeletben elõírt feltételeknek.

6. §

(1) Az iskolagyümölcs-programban azok a kérelmezõk vehetnek részt, amelyek (akik) rendelkeznek a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) iskolagyümölcs-programban történõ részvételre vonatkozó elõzetes jóváhagyásával (a továbbiakban: elõzetes jóváhagyás). (2) Az elõzetes jóváhagyás feltétele a) a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok, a termelõi szervezetek, a termelõi szervezetek társulásai esetében a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet alapján kiadott elismerésrõl szóló határozat; b) almatermelõ esetében: a 2008-ban benyújtott területalapú támogatás iránti kérelme alapján legalább tíz hektár alma termõterületre (ULT01 hasznosítási kód) kapott támogatást, továbbá 2009-ben is legalább tíz hektár alma termõterületre kérelmezte a területalapú támogatást. (3) Az elõzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelmezõnek az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon legkésõbb 2009. október 30-ig postai úton kell benyújtania az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához. Az elõzetes jóváhagyás iránti kérelmek benyújtási határideje jogvesztõ. (4) Az iskolagyümölcs-programban csak az jogosult elõzetes jóváhagyás iránti kérelem elõterjesztésére, amely (aki) a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § y) pontja szerinti pénzügyi kapcsolattal rendelkezõ ügyfél, nyilvántartásba vetette magát. (5) Ha a kérelmezõ nem rendelkezik regisztrációs számmal, vagy mint pénzügyi kapcsolattal nem rendelkezõ ügyfelet vették nyilvántartásba, a nyilvántartásba vételt, illetve annak kiegészítését (bankszámlaszámának bejelentését) legkésõbb az elõzetes jóváhagyás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg kérheti az MVH-tól. (6) Az elõzetes jóváhagyás iránti kérelemre vonatkozó, az MVH által rendszeresített nyomtatványt az MVH a honlapján legkésõbb e rendelet hatálybalépését követõ nyolc munkanapon belül teszi közzé. A nyomtatvány kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. §

(1) A támogatási összeget az a kérelmezõ igényelheti, amely (aki) rendelkezik: a) az MVH iskolagyümölcs-programban történõ részvételre vonatkozó elõzetes jóváhagyásával, és b) legalább egy, a közoktatási intézménnyel kötött és az MVH által jóváhagyott, 10. § szerinti megállapodással. (2) Az elõzetes jóváhagyás iránti kérelemmel egyidejûleg kell benyújtani a 10. § szerinti megállapodás egy eredeti példányát és az e megállapodás MVH által történõ jóváhagyására vonatkozó kérelmet. A megállapodás jóváhagyása iránti kérelmet postai úton kell benyújtani az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához, továbbá a kérelemnek a megállapodások adatait tartalmazó betétlapját elektronikus úton is meg kell küldeni az MVH honlapján megadott elektronikus levélcímre. (3) A 10. § szerinti megállapodás jóváhagyása iránti kérelemre vonatkozó, MVH által rendszeresített nyomtatványt az MVH a hivatalos honlapján legkésõbb e rendelet hatálybalépését követõ nyolc munkanapon belül teszi közzé. A nyomtatvány kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Az MVH a hiányosan beküldött elõzetes jóváhagyás iránti kérelem, illetve a megállapodás jóváhagyása iránti kérelem tekintetében egy alkalommal tíz munkanapos határidõ tûzésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (5) Az MVH egyidõben dönt a kérelmezõ elõzetes jóváhagyásáról és a megállapodás jóváhagyására irányuló kérelem elfogadásáról, és döntését a kérelmezõvel legkésõbb 2009. december 15-ig közli.

37982

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

(6) Az elõzetes jóváhagyásról az MVH abban az esetben is dönt, ha a kérelmezõnek a megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét elutasítja.

A támogatott termék 8. §

(1) Az iskolagyümölcs-program keretében – az MVH által jóváhagyott mennyiség erejéig és a megállapodásban meghatározott ütemezéssel – szállítható termék tisztított, fogyasztásra közvetlenül alkalmas, és a 9. § szerinti minõségi és élelmiszer-biztonsági feltételeknek megfelelõ, friss étkezési alma. (2) A támogatott termék elszámolási egysége: darab.

9. §

(1) Az e rendelet alapján támogatott terméknek meg kell felelnie a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet I. mellékletében elõírt forgalmazási-minõség szabványokban meghatározott I. osztályra vonatkozó követelményeknek. (2) A támogatás akkor nyújtható, ha a szállítandó termék megfelel a hatályos növényvédõszer-maradék határérték elõírásoknak.

A támogatott termék szállítására vonatkozó megállapodás 10. §

(1) A kérelmezõ egy vagy több közoktatási intézménnyel köthet intézményenként egy megállapodást a támogatott terméknek a 4. § (1) bekezdése szerinti tanulók számára történõ kiszállítására. (2) Egy közoktatási intézmény a 2. §-ban meghatározott idõszak vonatkozásában csak egy kérelmezõvel köthet megállapodást. (3) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezõ és a közoktatási intézmény, mint szerzõdõ felek között létrejött, az (1) bekezdésben említett megállapodás legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a kérelmezõ neve, székhelye, adószáma, regisztrációs száma; b) a közoktatási intézmény neve, székhelye, adószáma, OM azonosító száma; c) a teljesítés helyszíne vagy helyszínei; d) a 2. §-ban meghatározott idõszakon belül a termékkel való ellátás idõtartama, amely legalább három hónap lehet; e) a szállítások ütemezése, amely legalább heti gyakoriságú lehet; f) a 4. § szerint jogosult tanulók száma; g) a szállítandó (támogatott) termék megjelölése és a darabszámban meghatározott teljes mennyisége, amelyrõl a kérelmezõ havonként, az átadott alma darabszámát is tartalmazó – a feleknek az erre vonatkozó, az általános forgalmi adóról szóló törvényben elõírt elõzetes megállapodásán alapuló – gyûjtõszámlát állít ki; h) a tanulónként kiosztásra kerülõ termék mennyisége, amely nem lehet kevesebb heti két darab almánál, de nem haladhatja meg foglalkozási naponként az egy darab almát; i) a termékek kiszerelési módja, illetve a kiszerelési mód szerinti egységnyi mennyiség (darabszám); j) a termékek eredete (Magyarország, Európai Unió, egyéb); k) a magas minõségû termékek mennyisége (pl. integrált termesztésbõl származó termék, ökológiai termesztésbõl származó termék mennyisége); l) a támogatott termék átvételének módja; m) a támogatott termék kiosztásának módja és ideje; n) az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott kísérõ intézkedések közül legalább egy alkalmazott kísérõ intézkedés és annak tervezett költsége, földrajzi kiterjedése, valamint az intézkedéssel érintett tanulók létszáma, illetve annak rögzítése, hogy a közoktatási intézmény és (vagy) a kérelmezõ felelõs-e a kísérõ intézkedés megvalósításáért; o) a közoktatási intézmény kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a 4. § szerinti tanulók számáról és a kiosztott alma mennyiségérõl naprakész nyilvántartást vezet; p) a közoktatási intézmény kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a támogatott terméket nem a közétkeztetéssel egy idõben osztja ki a tanulók részére; q) a közoktatási intézmény kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy aláveti magát az MVH által hivatalból indított, az e rendeletben, valamint a bizottsági rendelet 13. cikkében szabályozott ellenõrzésnek, különös tekintettel a nyilvántartások részletes vizsgálatára és a fizikai ellenõrzésre;

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37983

r)

a közoktatási intézmény nyilatkozata annak tudomásulvételérõl, hogy ha nem a megállapodásban foglaltaknak megfelelõen osztja ki a részére kiszállított támogatott terméket, akkor a ki nem osztott termék – az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló FVM rendelet alapján kiszámított – ellenértéke jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül, és az MVH vele szemben alkalmazza a Tv. 69. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket; s) a kérelmezõ és a közoktatási intézmény képviseletére jogosult személyek aláírása; t) az a kikötés, hogy a megállapodás az azt jóváhagyó határozat jogerõre emelkedésének napján lép hatályba, és a megállapodás a határozatban jóváhagyott termékmennyiségre vonatkozik. (4) A megállapodás kötelezõ tartalmi elemeit magában foglaló és a (3) bekezdésnek megfelelõ, MVH által rendszeresített nyomtatványt az MVH a hivatalos honlapján teszi közzé. Annak mintáját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (5) Amennyiben a megállapodások összesítésekor megállapítást nyer, hogy a kérelmezõk által igénybe venni kívánt támogatási összeg meghaladja az iskolagyümölcs-program támogatására a 2009. július 22-i, C(2009) 5514 számú bizottsági határozat és a bizottsági rendelet II. melléklete által meghatározott társfinanszírozási arány alapján rendelkezésre álló összeget, az MVH a kérelmezõk között rangsort állít fel. A rangsor felállításának szempontjai az alábbiak: a) a rangsorban a kérelmezõk az általuk megkötött megállapodások száma alapján foglalnak helyet, a rangsor a megállapodások számának csökkenõ sorrendjében áll fel, b) amennyiben két vagy több kérelmezõ azonos számú megállapodást kötött, úgy közöttük a rangsort az egy megállapodásra jutó átlagos almamennyiség határozza meg, a legkisebb mennyiségtõl növekvõ sorrendben haladva, c) a rangsorban utolsó – még jóváhagyható megállapodást benyújtó – kérelmezõ megállapodásait az MVH a támogatási keret erejéig hagyja jóvá, a legkisebb mennyiségre vonatkozó szerzõdéstõl növekvõ sorrendben haladva. (6) A 2. §-ban meghatározott idõszakban kiszállított alma mennyisége legfeljebb tíz százalékkal lehet kevesebb az MVH által jóváhagyott megállapodásban meghatározott mennyiségnél. Ezt meghaladó eltérés esetén az MVH a 13. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

A kifizetési kérelem 11. §

(1) A támogatási összeg kifizetése iránti kérelmet (a továbbiakban: kifizetési kérelem) az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon a 2010. január 1. és 2010. március 31. közötti idõszakban (a továbbiakban: I. idõszak), illetve a 2010. április 1. és 2010. június 30. közötti idõszakban (a továbbiakban: II. idõszak) kiszállított almára vonatkozóan, idõszakonként egy alkalommal, az adott idõszak végét követõ harmadik hónap utolsó napjáig az MVH-hoz kell benyújtani. A nyomtatvány kötelezõ tartalmi elemeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (2) A kifizetési kérelemhez csatolni kell az egy idõszakban kiszállított összes támogatott termékrõl kiállított havi gyûjtõszámlákat, amelyeken a kiszállított mennyiség darabszámban van feltüntetve, a gyûjtõszámlák összesítõjét, továbbá a közoktatási intézmény által kiállított, a gyûjtõszámlához csatolt havi igazolást, amely szerint a közoktatási intézmény a megkötött megállapodásban foglaltaknak megfelelõen a terméket átvette. (3) A kifizetési kérelem (1) bekezdésben meghatározott határidõn túli benyújtása esetén a bizottsági rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra. (4) Az MVH a hiányosan benyújtott kifizetési kérelmek tekintetében nyolc munkanapos határidõ tûzésével, egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezõt. (5) Az MVH a támogatás kifizetésérõl a kifizetési kérelem hiánytalan beérkezésének napját követõ három hónapon belül gondoskodik.

Az igényelhetõ támogatás mértéke 12. §

(1) A támogatás mértéke a megállapodásnak megfelelõen leszállított és kiosztott, a 8–9. §-ban elõírtaknak megfelelõ alma darabjaként legfeljebb bruttó negyven forint, amely tartalmazza a tanácsi rendelet 103ga. cikk (1) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt költségeket, és amelynek összegére a kérelmezõ a számlát kiállította. (2) A 4. § szerinti tanulóknak iskolagyümölcs-program keretei közötti friss gyümölccsel történõ ellátása a bizottsági rendelet II. melléklete szerinti támogatás összegéig az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból, illetve ehhez kapcsolódóan a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésében meghatározott forrásból kerül finanszírozásra.

37984

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Ellenõrzés, jogkövetkezmények 13. §

(1) A bizottsági rendelet 13. cikkében foglalt szabályoknak megfelelõen a kérelmezõ és a közoktatási intézmény által kötött, a 10. § szerinti megállapodás megvalósulásának adminisztratív és helyszíni ellenõrzését az MVH végzi. Az MVH a helyszíni ellenõrzés során a támogatási kérelemhez mellékelt gyûjtõszámlák tõpéldányai mellett az átvételi jegyeket, szállítójegyeket, fuvarleveleket és nyilvántartásokat is ellenõrzi. (2) Ha az MVH az ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a kérelmezõ a jogszabályokban, illetve a megállapodásban elõírt bármely feltételt nem teljesítette, akkor a támogatási összeg kifizetése iránti kérelmet elutasítja. (3) Amennyiben a kérelmezõ által a 2. §-ban meghatározott idõszakban kiszállított alma mennyisége az MVH által jóváhagyott megállapodásban meghatározott mennyiségnek kevesebb, mint 90%-a, úgy a leszállított mennyiségre esõ támogatási összeget az MVH a le nem szállított mennyiségre esõ támogatás mértékével csökkenti. (4) Ha az MVH a hivatalból indított ellenõrzése során megállapítja, hogy a közoktatási intézmény nem tett eleget a jogszabályokban, illetve a megállapodásban elõírt kötelezettségeinek, akkor a közoktatási intézmény által ki nem osztott támogatott termék e rendelet alapján kiszámított ellenértéke a közoktatási intézménynél jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül.

Az európai iskolagyümölcs-programot népszerûsítõ plakát 14. §

Az európai iskolagyümölcs-programban résztvevõ közoktatási intézmény a program teljes idõtartama alatt köteles egy, a bizottsági rendelet 14. cikkében foglalt elõírásoknak és a bizottsági rendelet III. mellékletében meghatározott minimumfeltételeknek megfelelõ plakátot a közoktatási intézmény fõbejáratánál elhelyezni.

Záró rendelkezés 15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 16. §

Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl („az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet”), b) a Bizottság 288/2009/EK rendelete (2009. április 7.) az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37985

1. számú melléklet a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelethez Az elõzetes jóváhagyás iránti kérelem kötelezõ tartalmi elemei a) b) c) d)

e) f)

A kérelmezõ regisztrációs száma; a kérelmezõ neve; kapcsolattartási információk; a kérelmezõ: zöldség-gyümölcs termelõi csoport termelõi szervezet termelõi szervezetek társulása egyéni almatermelõ, ebben az esetben kitöltendõ: – a 2008. évben benyújtott területalapú támogatás iránti kérelme tárgyában az MVH által hozott határozat vonalkódja, – a 2008. évben benyújtott területalapú támogatás iránti kérelmében jóváhagyott almatermõ terület nagysága (ha), – a 2009. évben benyújtott területalapú támogatás iránti kérelmében bejelentett almatermõ terület nagysága (ha); nyilatkozatok; keltezés és aláírás.

2. számú melléklet a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelethez A megállapodás jóváhagyása iránti kérelem kötelezõ tartalmi elemei a) b) c) d)

e) f) g)

A kérelmezõ regisztrációs száma; a kérelmezõ neve; kapcsolattartási információk; a közoktatási intézményekkel kötött megállapodások adatai a. közoktatási intézmény OM azonosítója b. tanítási/foglalkozási napok száma c. 1–4. osztályos tanulók száma d. teljesítési idõszak e. a szállítandó termék teljes mennyisége (db) f. a szállítandó termék eredete g. magas minõségû termékek aránya a szállítandó termékeken belül h. a tanulónként kiosztásra kerülõ termék mennyisége (db/hét) i. a termék átvételéért felelõs személy neve j. a termék átvételéért felelõs személy beosztása/munkaköre k. a kiosztás idõpontja l. a kiosztás helyszíne m. az alkalmazandó kísérõ intézkedés(ek) n. a kísérõ intézkedés(ek) megvalósításáért felelõs fél o. a kísérõ intézkedés(ek) tervezett költsége p. a kísérõ intézkedés(ek) terjedelme (elérhetõsége) q. a kísérõ intézkedéssel érintett tanulók száma csatolandó mellékletek: a közoktatási intézményekkel kötött megállapodások; nyilatkozatok; keltezés és aláírás.

37986

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

3. számú melléklet a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelethez Az iskolagyümölcs-program során alkalmazható kísérõ intézkedések 1. 2. 3. 4.

Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos honlap létrehozása. Zöldség-gyümölcs termelõi csoportokhoz, termelõi szervezetekhez, termelõkhöz szervezett tanulmányutak. Iskolakert létrehozása. Oktatási segédanyag készítése/készíttetése és annak alkalmazása az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek fejlesztése érdekében. 5. A gyümölcs- és zöldségágazatot vagy az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek oktatása. 6. Pedagógusok részére a gyümölcs- és zöldségágazatot vagy az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek fejlesztése érdekében szervezett továbbképzések. 7. A tanulók zöldség-, gyümölcsfogyasztásának ösztönzése érdekében adott jutalom (apró ajándékok, pl. matricák, kitûzõk, írószerek, uzsonnás doboz stb.).

4. számú melléklet a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelethez Az iskolagyümölcs szállítására vonatkozó megállapodás mintája MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészrõl a … (székhelye: ... adószáma: ... regisztrációs száma: ... képviseli: ...) a továbbiakban mint szállító, másrészrõl a … (székhelye: ... adószáma: ... OM azonosító száma: ... képviseli: ...) a továbbiakban mint átvevõ között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek mellett: 1. A megállapodás tárgya A szállító vállalja, hogy a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet) 103ga. cikkében meghatározott iskolagyümölcs-program keretében tisztított, fogyasztásra közvetlenül alkalmas friss almát szállít az átvevõ részére, az átvevõ pedig vállalja, hogy a terméket átveszi és az 1–4. osztályos tanulói részére kiosztja. 2. A szállítandó termék A szállítandó alma meg kell feleljen a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet 9. §-a szerinti minõségi és élelmiszer-biztonsági feltételeknek. A szállítandó alma származási helye: Magyarország; EU; egyéb: ......................................... Magas minõségû termékek tervezett aránya a szállítandó teljes mennyiség %-ában: Integrált termelésbõl származó alma aránya: % Global gap tanúsítvánnyal rendelkezõ alma aránya: % Bio alma aránya: %

MAGYAR KÖZLÖNY

•

37987

2009. évi 143. szám

3. A teljesítés helyszíne ..................... (helység) ..................... (út/utca/tér) ................... (hsz./hrsz.) 4. A teljesítési idõszak és a szállítások ütemezése A jelen megállapodás alapján történõ szállítások idõszaka: 2010. év hónap napjától 2010. év hónap napjáig tart. A teljesítési idõszak alatti szállítások száma: ... alkalom/hét. 5. A szállítandó termék mennyisége Tanítási/ foglalkozási napok száma a teljesítési idõszakban

1–4. osztályos tanulók száma

A szállítandó termék teljes mennyisége (db)

A tanulónként kiosztásra kerülõ termék mennyisége (db/hét)

A termékek kiszerelési módja

A kiszerelési mód szerinti egységnyi mennyiség (db)

6. A termék átvételének és kiosztásának módja A termék átvételéért felelõs személy neve: .................................................................................................................................................. A termék átvételéért felelõs személy beosztása/munkaköre: ............................................................................................................... A termék kiosztásáért felelõs személy: pedagógus; egyéb: ......................................... A kiosztás idõpontja: elsõ tanóra elõtt; tanórán; tanórák közti szünetben; tízórai szünetben; napköziben; egyéb: ......................................... A termék kiosztásnak helyszíne: tanterem; egyéb: ......................................... 7. Számlázás A leszállított termékrõl a szállító havonként egy, az átadott alma darabszámát is tartalmazó – a Feleknek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 164. § (2) bekezdésében meghatározott elõzetes megállapodásának megfelelõ – gyûjtõszámlát állít ki. A gyûjtõszámlán kiszámlázott ellenértéket a kérelmezõ által igényelhetõ támogatás fedezi. 8. Kísérõ intézkedések A jelen megállapodás 4. pontjában meghatározott szállítási idõszak alatt a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott (valamely) kísérõ intézkedés(ek) megvalósításáért felelõs szerzõdõ fél: szállító; átvevõ; közösen. A kísérõ intézkedés(ek), amelye(ke)t az idõszak alatt megvalósít: Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos honlap létrehozása. Zöldség-gyümölcs termelõi csoportokhoz, termelõi szervezetekhez, termelõkhöz szervezett tanulmányutak. Iskolakert létrehozása. Oktatási segédanyag készítése/készíttetése és annak alkalmazása az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek fejlesztése érdekében. A gyümölcs- és zöldségágazatot vagy az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek oktatása. Pedagógusok részére, a gyümölcs- és zöldségágazatot vagy az egészséges étkezési szokásokat érintõ ismeretek fejlesztése érdekében szervezett továbbképzések.

37988

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A tanulók zöldség-, gyümölcsfogyasztásának ösztönzése érdekében adott jutalom (apró ajándékok, pl. matricák, kitûzõk, írószerek, uzsonnás doboz stb.). A kísérõ intézkedés(ek) tervezett költsége: ............ Ft A kísérõ intézkedés megvalósításának terjedelme (elérhetõsége):

helyi; régiós; országos.

A kísérõ intézkedéssel érintett tanulók száma: ........ fõ 9. Az átvevõ kötelezettségei Az átvevõ köteles: – az 1–4. osztályos tanulói számáról és a kiosztott gyümölcs mennyiségérõl naprakész nyilvántartást vezetni; – a támogatott terméket a tanulók részére nem a közétkeztetéssel egy idõben kiosztani; – az MVH által végzett, a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó ellenõrzéseknek – különös tekintettel a nyilvántartások részletes vizsgálatára és a fizikai ellenõrzésre – magát alávetni; – ha nem a megállapodásban foglaltaknak megfelelõen osztja ki a részére kiszállított támogatott terméket, akkor a ki nem osztott termék – az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló FVM rendelet alapján kiszámított – ellenértékét az MVH határozatának megfelelõen visszafizetni. 10. Záró rendelkezések A jelen megállapodást a Felek az alul megjelölt napon írták alá azzal a kikötéssel, hogy a megállapodás az azt jóváhagyó határozat jogerõre emelkedésének napján lép hatályba, és a megállapodás a határozatban jóváhagyott termékmennyiségre vonatkozik. Jelen megállapodás ..... eredeti példányban készült, amelybõl ...... példány a szállítót, a .... példány az átvevõt, továbbá egy eredeti példány az MVH-t illeti meg. ........................., 2009.

.

.

...................................... Szállító

...................................... Átvevõ

5. számú melléklet a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelethez A kifizetési kérelem kötelezõ tartalmi elemei a) b) c) d) e) f) g)

A kérelmezõ regisztrációs száma; a kérelmezõ neve; kapcsolattartási információk; az igénylés alapját képezõ idõszak, az idõszakban kiosztott támogatott termék teljes mennyisége; az igényelt támogatás összege; a gyûjtõszámlák adatai: a. közoktatási intézmény OM azonosítója, b. a számla sorszáma, c. a számla teljesítési idõpontja, d. a leszállított termék mennyisége (db), e. a leszállított terméknek a 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet 12. § (1) bekezdése szerint számított értéke;

MAGYAR KÖZLÖNY

h)

i) j)

•

2009. évi 143. szám

37989

csatolandó mellékletek: az idõszakban kiszállított összes támogatott termékrõl kiállított havi gyûjtõszámlák; a közoktatási intézmény által kiállított a gyûjtõszámlához csatolt havi igazolást, mely szerint a közoktatási intézmény a megkötött megállapodásban foglaltaknak megfelelõen a terméket átvette; nyilatkozatok; keltezés és aláírás.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 130/2009. (X. 8.) FVM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet módosításáról A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termõföldön folytatott mezõgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termõföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következõ esetekben:” (2) Az R. 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „d) a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minõsülõ 1000 m2 -nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2 -t meghaladó területigényû beruházások megvalósítása során a humuszos termõréteg mentéséhez,”

2. §

Az R. 1. §-a a következõ (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Tfvt. 12. §-a szerinti kérelemhez e rendelet 2. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott talajvédelmi tervet a termõföld más célú hasznosításhoz szükséges teljes területre kell elkészíteni. (7) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt beruházások külön jogszabályok szerinti engedélyezése céljából készített tervnek a 2. melléklet 2.4.2. pontjában meghatározott humuszgazdálkodási tervet (a továbbiakban: humuszgazdálkodási talajvédelmi terv) kell tartalmaznia, melyet a 2. melléklet 2.4.1. pontja szerinti talajvédelmi tervre alapozottan kell elkészíteni úgy, hogy az a beépítésre kerülõ terület igénybevétele, valamint a beruházás egyéb földmunkáinak végzése során letermelt humuszos talajréteg mentését, hasznosításának módját határozza meg. (8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti, beruházásnak nem minõsülõ, de a talajszint végleges megváltoztatásával járó tevékenység esetén a 2. melléklet 2.4.1. pontja szerinti talajvédelmi tervnek tartalmaznia kell a letermelésre kerülõ humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározását is.”

3. §

Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt tevékenység engedélyezési eljárásában az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 1. § d) pontjában meghatározott aszály jelenség esetén az öntözési talajvédelmi terv helyett elegendõ a 2. melléklet 2.6. pont b) alpontjában elõírt öntözõvíz, talajvíz laboratóriumi vizsgálata.”

4. §

Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezéséhez, kivitelezéséhez szükséges talajvédelmi tervet a Tfvt. 51/A. §-a szerinti szakértõ készíthet. A 2. melléklet 2.4.2. pontjában meghatározott talajvédelmi terv elkészítéséhez csak abban az esetben szükséges szakértõ igénybevétele, amennyiben a letermelt humuszos talajt termõföld területen kívánják elhelyezni.”

37990

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

5. §

(1) Az R. 1. melléklet 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ Elõlap: tartalmazza a talajvédelmi terv megnevezését, készítésének dátumát, készítõjének nevét és címét.” (2) Az R. 1. melléklet 6. pontjának hatodik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „– a talajvédelmi szakértõi jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot.” (3) Az R. 2. mellékletének 2.4. pontja e rendelet 1. melléklete szerint módosul. (4) Az R. 2. melléklet 2.7. pontja helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (5) Az R. 4. melléklete e rendelet 3. melléklete szerinti 3. ponttal egészül ki.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekre kell alkalmazni. (2) E rendelet a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez ,,2.4. A talaj humuszos termõrétegének mentését megalapozó talajvédelmi terv 2.4.1. Talajvédelmi terv a termõföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez E rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott beruházások létesítése, illetve beruházásnak nem minõsülõ, de a talajfelszín megbontásával járó tevékenységek folytatása érdekében a termõföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez a talaj humuszos termõrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni. A talajvédelmi terv a termõföld végleges más célú hasznosításához szükséges teljes területen meghatározza a humuszos termõréteg vastagságát, valamint a mentésre érdemes humuszos talajréteg mélységét és minõségét. A humuszos talajréteg mentésére irányuló talajvédelmi terv célja: – a termõföld végleges más célú hasznosításának külön jogszabály szerinti engedélyezési eljárása során a talajvédelmi követelmények meghatározása, – a 400 m2-nél nagyobb területigényû beruházás külön jogszabály szerinti engedélyezése céljából készített – a humuszos termõréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat tartalmazó – tervrész (humuszgazdálkodási tervrész) megalapozása, – a beruházásnak nem minõsülõ, de a talajfelszín – külön jogszabály szerinti engedélyhez nem kötött – megbontásával járó, 1000 m2-nél nagyobb terület igénybevételével járó tevékenység folytatásához a letermelésre kerülõ humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározása. A humuszos talajréteg annak minõsége alapján mentésre érdemes: a) minden esetben, ha – mélysége legalább 20 cm, – humusztartalma nagyobb, mint 1,0%, – talajidegen és szennyezõ anyagot nem tartalmaz, – kémhatása nem szélsõséges, azaz a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, valamint – a talaj, vízben oldható sótartalma 0,15%-nál kisebb; b) feltételesen, ha – humusztartalma <1,0%, – szénsavas mésztartalma magasabb 20%-nál, – a környezõ, kedvezõtlenebb adottságú területek talajának kedvezõtlen tulajdonságai mérsékelhetõk, – bányászattal vagy egyéb módon roncsolt talajok rekultivációja során kielégítõ minõségû humuszos termõréteg a szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésre.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37991

Helyszíni talajmintavétel szabályai: A humuszvagyonra vonatkozó állapotfelméréshez meg kell határozni a humuszos réteg mélységét a teljes területen. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrt szelvénybõl történik. A mintavétel szabályait a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza. Talajminták laboratóriumi vizsgálata: a) minden esetben vizsgálandó: – humusztartalom (%), – fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész), – kémhatás pH(H2O), – összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1), – vízben oldható összes sótartalom (%). b) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: – fenolftalein lúgosság, – tápanyag-ellátottság, – összes toxikus elemtartalom, – szerves szennyezõk vizsgálata, – kicserélõdési savanyúság (y2). A mentésre érdemes humuszos talajréteg meghatározása a helyszíni és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján történik. Tartalmi követelmények: A tervnek tartalmazni kell – a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben, – a mentésre érdemes humuszos rétegvastagságokat cm-ben, – a mentendõ humuszos talajanyag minõségi jellemzését, – a mentendõ humuszos talajanyag mennyiségére vonatkozó javaslatot. – a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély megszerzése nélkül folytatható, 1000 m2 -nél nagyobb termõföld területet más célú hasznosítása esetén a letermelendõ humuszos talaj mennyiségének, mentési és felhasználási módjának meghatározását. Mellékletként csatolni kell: alkalmas méretarányú térképvázlatot a mentendõ humuszos termõréteg vastagságok lehatárolásával. 2.4.2. Humuszgazdálkodási talajvédelmi terv tartalmi követelményei A humuszgazdálkodási feladatokat tartalmazó tervrésznek tartalmaznia kell: – a tervezett földmunkákkal érintett terület pontos kimutatását (m2), – a letermelésre kerülõ humuszos talaj mennyiségének meghatározását (m3) a talajvédelmi terv valamint a hossz- és keresztszelvény adatai alapján, – a mentett humuszos talajanyag ideiglenes tárolási területének és a tárolás módjának meghatározását, – a mentett humuszos talajanyag hasznosítási módjának meghatározását, a pontos terület (m2), terítési vastagság (cm), hasznosított mennyiség (m3) feltüntetésével, – a helyben nem hasznosítható, átruházásra kerülõ humuszos talajanyag mennyiségének meghatározását (m3). Az átmeneti deponálást követõen a humuszos talajanyag hasznosítása lehet többek között: – elsõsorban a beruházás területén parkosítás céljából termõréteg kialakítása, a terület helyreállítása, – a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezõgazdasági területen, – a humuszos talaj hasznosítása tereprendezéshez annak humuszos termõrétegeként, – felhasználás rekultivációra hulladéklerakók, meddõ, felhagyott bányák, közterületek stb. területén, mint felszíni humuszos termõréteg. Amennyiben a mentésre kerülõ humuszos talaj a beruházás helyszínén megfelelõ módon hasznosítható, a talaj eredeti humuszos szintjével együtt legfeljebb 100 cm vastag humuszos talajréteg alakítható ki. Ha a humuszos talaj – nem helyben, de – termõföld területen történõ hasznosítása szerepel a tervezõi célok között és azt a mentett humuszos termõréteg minõségi paraméterei lehetõvé teszik, meg kell vizsgálni a hasznosításra kijelölt mezõgazdasági területek talaját. A hasznosításra kijelölt termõföld területen eltérõ talajfoltonként kell mintát venni. A mintavétel legfeljebb 5 hektárt jellemezhet. A talajvizsgálat az alábbi paraméterekre terjedjen ki: – humusztartalom (%), – fizikai féleség (kötöttség vagy leiszapolható rész),

37992

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

– kémhatás pH(H2O), – összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1), – vízben oldható összes sótartalom (%). Humuszos talaj terítése csak hasonló, vagy annál kedvezõtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkezõ termõföldterületen végezhetõ, ahol a terítés eredményeképpen a minõségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezõbb állapotokat biztosít, vagy a változás nem mérhetõ. Az elterített humuszos talajanyagot az eredeti humuszos szinttel össze kell dolgozni, mûvelni, tehát a terítés maximum 25 cm vastagságban valósítható meg. Termõföld esetében a 25 cm-t meghaladó vastagságú humuszos talaj terítése mezõgazdasági célú tereprendezésnek minõsül. Ebben az esetben a 2.2. pontban leírtak szerinti mezõgazdasági célú tereprendezési talajvédelmi terv elkészítése kötelezõ. A földmunkák során mentett humuszos termõréteg nem használható fel a földmunkák során keletkezõ vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek stb. feltöltésére.”

2. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez ,,2.7. Hígtrágya mezõgazdasági területen történõ felhasználását megalapozó talajvédelmi terv Hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivóvízbõl és technológiai vízbõl áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termõföldön történõ felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkezõ, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is. A hígtrágya felhasználását kizáró okok: Talajtani, domborzati tényezõk: – 60 cm-nél sekélyebb termõréteg, – az átlagos talajvízszint 150 cm-nél közelebb helyezkedik el a talajfelszínhez, – esõszerû öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtõ, vagy ellenesésekkel tarkított terület, – felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtõ, – csúszócsöves (csõfüggönyös) technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtõ, – injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtõ. Tilos hígtrágya felhasználása továbbá: – vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon, – állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, – egyéb felszíni vizektõl mért 5 méteres sávban, – közegészségügyi védõtávolságokon belül lévõ területeken. Közegészségügyi védõtávolságok a) felületi hígtrágya kijuttatás esetén: 300 m lakott területtõl, (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytõl élelmiszeripari üzemtõl 300 m országos közutaktól 10 m tanyától 50 m b) esõztetõ öntözési mód esetén: 500 m lakott területtõl (legalább 5 lakóház együttese), egészségügyi intézménytõl élelmiszeripari üzemtõl, állattartó teleptõl 500 m gyorsforgalmi utaktól (autópálya, autóút) és közlekedési fõutaktól (elsõ- és másodrendû fõút) 200 m alacsonyabb rendû közutaktól (mellékút) 100 m tanyától 100 m c) injektálásos technológia alkalmazása esetén: gyorsforgalmi utaktól, közlekedési fõutaktól, illetve tanyától 10 m védõtávolságot kell tartani. Minden egyéb esetben 100 m védõtávolság figyelembevétele indokolt. Hígtrágya felszín alatti vízbázisok területén, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védõterületén külön jogszabály2 rendelkezései szerint használható fel. NATURA 2000 gyepterületen hígtrágya a külön jogszabály rendelkezése szerint nem juttatható ki.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37993

Legelõ öntözése másik állattartó teleprõl származó hígtrágyával állategészségügyi okokból nem engedélyezett, kivéve, ha azt a külön jogszabályban3 foglaltak lehetõvé teszik. A terv elkészítésénél a felszíni, illetve a felszín alatti vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a külön jogszabályokban4 meghatározottakat is figyelembe kell venni. A hígtrágya használatát korlátozó egyéb tényezõk: – a külön jogszabályban5 feltüntetett nitrátérzékeny területeken kívül a kijuttatott N mennyisége – talaj nitrogénszolgáltató képességét figyelembe véve – legfeljebb 200 kg/ha/év lehet. – hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, a foszfor hatóanyag mennyisége pedig 150 kg/ha/év, – közegészségügyi várakozási idõk: = nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetõk, = gyümölcsfák, szõlõ csak felületi módszerrel öntözhetõ és betakarítás elõtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni, = szántóföldi növények, rét, legelõ öntözését a betakarítás – valamint a külön jogszabály6 szerint a legeltetés kezdete – elõtt 30 nappal be kell fejezni, = fásított területek várakozási idõ korlát nélkül öntözhetõk. Helyszíni mintavétel szabályai: Talajszelvényt kell feltárni eltérõ talajfoltonként, de legalább 10 hektáronként. A talajszelvény genetikai szintjeibõl vagy rétegeibõl mintát kell venni. Az eltérõ fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezõ talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemzõ talajszelvénybõl” (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvénybõl) bolygatatlan talajmintát kell gyûjteni. 5 méteren belül elérhetõ talajvízszint esetén talajvíz mintát kell venni. Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0–30 cm-es talajrétegbõl (injektálás esetén 30–60 cm-bõl is). A felhasználásra kerülõ hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni. Laboratóriumi vizsgálatok: a) talajminták laboratóriumi vizsgálata aa) az összes talajmintából minden esetben vizsgálandó paraméterek: – kémhatás pH(H2O), – kötöttségi szám (KA), – humusztartalom (%), – NO3 + NO2 – nitrogén, – összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1), – vízben oldható összes sótartalom %, – bõvített tápanyag-vizsgálat az átlag mintákból, ab) jellemzõ szelvényekbõl vizsgálandó paraméterek: – részletes mechanikai összetétel, – térfogattömeg, – pF sor (méréssel vagy számítással) indokolt esetben, – 1:5 vizes talajkivonatból sóösszetétel (0,15% vízben oldható sótartalom felett), – báziscsere, ac) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó paraméterek: – kritikus talajvízszint meghatározása, – sómaximum mélysége, – sóforgalmi számítások, ad) számítással meghatározott paraméterek: – összporozitás, – differenciált porozitás, – levegõ kapacitás, – relatív levegõ tartalom, – víz-levegõ arány, – vízháztartási mérleg; b) hígtrágya laboratóriumi vizsgálata: – össznitrogén, nitrát, ammónium, K2O, P2O5, sótartalom, szárazanyag, szervesanyag.

37994

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Tartalmi követelmények: A tervnek tartalmazni kell – az állattartó telepre vonatkozó információk felsorolását: állatfaj, állatlétszám, tartástechnológia, keletkezõ hígtrágya mennyisége (m3/év), tározótér nagysága (m3), tervezett tárolási idõ (nap), – a külön rendelet7 szerinti területi érzékenység megjelölését, – a hígtrágya vizsgálati eredmények értékelését, – a hígtrágya öntözés feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási idõkre, védõtávolságokra, – a felhasználható hígtrágya mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyag- (elsõsorban nitrogén) igénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni, – javaslatot az állattartótelepen keletkezõ és tárolható hígtrágya függvényében a területigényre, – nitrátérzékeny területen a dózisszámítások és a trágyakijuttatás esetében a külön jogszabályban8 meghatározottakat kell érvényesíteni, – javaslatot a szükséges tápanyag kiegészítésre, – javaslatot egyéb beavatkozásokra (kémiai talajjavítás, mélylazítás stb.). Mellékletként csatolni kell: – 1:10 000 méretarányú talajtérképet, – hígtrágya felhasználás lehetõségére vonatkozó kartogramot a felhasználható hígtrágya mennyiségek szerinti lehatárolással.

2 3 4 5 6 7 8

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, illetve 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, illetve 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet”

3. melléklet a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelethez [A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz] „3. A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következõk: A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termõföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetõen elõtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhetõ, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sûrûbb feltárásra az eltérõ talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termõföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a késõbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelõ mennyiségû információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan. Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az elõzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembevételével, sûrûbben kell tervezni.”

MAGYAR KÖZLÖNY

•

37995

2009. évi 143. szám

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelete a barlangok felszíni védõövezetének kijelölésérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. §

A barlangok felszíni védõövezeteként a mellékletben meghatározott ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területeket állapítom meg.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelethez A barlangok felszíni védõövezete Abaliget 048; 049/1; 049/2; 050; 051; 052/3; 057; 060; 062; 072; 074; 0225/3; Aggtelek 02; 03; 04; 05; 06; 08/1; 08/2; 08/4; 08/6; 08/7; 08/8; 09; 010; 011/1; 011/2; 012/1; 012/2; 012/3; 012/4; 012/5; 012/6; 012/7; 012/8; 012/9; 012/10; 012/11; 013/1; 013/2; 013/3; 013/4; 013/5; 013/6; 013/7; 013/8; 013/9; 013/10; 013/11; 013/12; 013/13; 013/14; 013/15; 013/16; 013/17; 013/18; 013/19; 013/20; 013/21; 013/22; 013/23; 013/24; 013/25; 013/26; 013/27; 013/28; 013/29; 013/30; 013/31; 013/32; 013/33; 013/34; 013/35; 013/36; 013/37; 013/38; 013/39; 013/40; 013/41; 013/42; 013/43; 013/44; 013/45; 013/46; 013/47; 013/48; 013/49; 013/50; 013/51; 013/52; 013/53; 013/54; 013/55; 013/56; 013/57; 013/58; 013/59; 013/60; 013/61; 013/62; 013/63; 013/64; 013/65; 013/66; 013/67; 013/68; 013/69; 014; 016/1; 016/2; 017; 018; 019; 020; 024; 025; 026/6; 026/9; 029/2; 030/3; 031; 036/1; 036/2; 036/3; 039; 040/1; 040/2; 040/4; 042; 043; 044/1; 044/2; 044/3; 046; 047/1; 047/2; 047/3; 047/4; 047/5; 047/6; 047/7; 047/8; 047/9; 047/10; 047/11; 047/12; 047/13; 047/14; 047/15; 047/16; 047/17; 047/18; 047/19; 047/20; 047/21; 047/22; 047/23; 047/24; 047/25; 047/26; 047/27; 047/28; 047/29; 047/30; 047/31; 047/32; 047/33; 047/34; 047/35; 047/36; 047/37; 047/38; 047/39; 047/40; 047/41; 047/42; 047/43; 047/44; 047/45; 047/46; 047/47; 047/48; 047/49; 047/50; 047/51; 047/52; 047/53; 047/54; 047/55; 047/56; 047/57; 047/58; 047/59; 047/60; 047/61; 047/62; 047/63; 047/64; 047/65; 047/66; 047/67; 047/68; 047/69; 047/70; 047/71; 047/72; 047/73; 047/74; 047/75; 047/76; 047/77; 047/78; 047/79; 047/80; 047/81; 047/82; 047/83; 048/1; 048/2; 049/2; 049/8; 049/9; 049/10; 049/11; 049/12; 049/13; 049/14; 049/15; 049/16; 049/17; 049/19; 049/20; 049/21; 049/22; 049/23; 049/24; 049/25; 049/26; 049/27; 049/28; 049/29; 049/30; 049/31; 049/32; 049/33; 049/34; 049/35; 049/36; 049/37; 049/38; 049/39; 049/40; 049/41; 049/42; 049/43; 049/44; 049/45; 049/46; 049/47; 049/48; 049/49; 049/50; 049/51; 049/52; 049/53; 049/54; 049/55; 049/56; 049/57; 049/58; 049/59; 049/60; 049/61; 049/62; 049/63; 049/64; 049/65; 049/67; 049/68; 049/69; 049/70; 049/71; 049/72; 049/73; 049/74; 049/75; 049/76; 049/77; 049/78; 049/79; 049/80; 049/81; 049/82; 049/83; 049/84; 052; 053/2; 053/3; 053/4; 053/5; 053/6; 053/7; 053/8; 053/9; 053/10; 053/11; 053/12; 053/13; 053/14; 053/15; 053/16; 053/17; 053/18; 053/19; 053/20; 053/21; 053/22; 053/23; 053/24; 053/25; 053/26; 053/27; 053/28; 053/29; 053/30; 053/31; 053/32; 053/33; 053/34; 053/35; 053/36; 053/37; 053/38; 053/39; 053/40; 053/41; 053/42; 053/43; 053/44; 053/45; 053/46; 054; 055/1; 055/2; 055/3; 055/4; 055/5; 055/6; 055/7; 055/8; 055/9; 055/10; 055/11; 055/12; 055/13; 055/14; 055/15; 055/16; 055/17; 055/18; 055/19; 055/20; 055/21; 055/22; 055/23; 055/24; 055/25; 055/26; 055/27; 055/28; 055/29; 055/30; 055/31; 055/32; 055/33; 055/34; 055/35; 055/36; 055/37; 055/38; 055/39; 055/40; 055/41; 055/42; 055/43; 055/44; 055/45; 055/46; 055/47; 055/48; 055/49; 055/50; 055/51; 055/52; 055/53; 055/54; 055/55; 056/1; 056/2; 057; 058; 059; 060; 061; 062; 063; 064; 065; 066; 068; 069; 070; 071; 073; 074/2; 075/1; 075/2; 075/3; 076; 077; 078/1; 078/2; 079/2; 079/3; 079/4; 079/5; 079/6; 079/7; 082; 083/3; 083/5; 083/6; 083/7; 084/2; 085/; 086/1; 086/2; 087; 088; 089/2; 089/3; 089/4; 089/5;

37996

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

089/6; 090/1; 090/2; 091/1; 091/2; 092/1; 092/2; 092/3; 093; 094/1; 094/2; 097/1; 097/2; 097/3; 097/4; 098; 099/1; 099/2; 0100; 0102/7; 0103/2; 0103/3; 0103/4; 0103/6; 0103/7; 0104; 0105; 0107/2; 0110; 0116/1; 0116/2; Ajka 031/4; 031/6; 033; 0186/4 hrsz.-ból 1 ha (0186/4a alrészlet területébõl az E538351–N194312, E538393–N194223, E538303–N194182, E538254–N194274 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északra fekvõ rész); 0334/52; 01034/2; 01061/1; 01071; 01076/2; 01076/4; 01077/1; 01100/3; 01346/7; Alcsútdoboz 0149/3; 0149/5; 0149/6; Arka 09/1; Badacsonytomaj 038/22; 0259; Badacsonytördemic 043/6; Baj 098; 0103; 0104; 0105; 0108; Bajna 058/5; 0256/3; Bajót 0121/4; 0220/6; 0220/8; 0220/10; 0220/11; 0220/16; 0220/19; 0220/20; Bakonybél 07; 021; 0116; 0122; 0124; 0163; 0177/1; 0220/5; Bakonycsernye 0365/1; Bakonyjákó 069/5; 0105; 0119/2; 0142; 0143/3; 0143/4; Bakonykúti 044; Bakonynána 041 hrsz.-ból 1 ha (az E569696–N213836, E569696–N213937, E569796–N213937, E569796–N213836 EOV koordinátájú töréspontok által határolt rész); 041 hrsz.-ból 2,1 ha (az E570135–N214552, E570429–N214402, E570392–N214345, E570092–N214505 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északkeletre fekvõ rész); 053 hrsz.-ból 7,4 ha (az E569120–N213170, E569162–N213247, E569654–N213205, E569522–N212992 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délkeletre fekvõ rész); Bakonyoszlop 0107; 0108; 0109/1; 0110/4; 0122; Bakonyszentkirály 052/3; 053/1; Bakonyszentlászló 0157/1; 0167/3 hrsz.-ból 3,1 ha (0167/3a alrészlet területébõl az E558562–N226804, E558449–N226694, E558176–N226571, E558152–N226645, E558535–N226874 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északnyugatra fekvõ rész); 0183/5; 0196; 0203; 0230/1; 0231/1; Bakonyszücs 047; 048/1; 053/2; 069; 073; 0126/1; 0127/1; 0128; Balatonederics 026/2; 036/3; 036/5; 036/8; Balatonfüred 099; 0142/1; 0156; Balatongyörök 068; 069; Bánd 091;

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37997

Bánhorváti 016/2; Baskó 0191; 0192; Bátonyterenye 0333/1; Bélapátfalva 0136; 0140/1; 0179/3; 0179/4; Beremend 0146/4; Bernecebaráti 0306; 0466; 0467; Biatorbágy 0132/24; 0135; 0178/6; Bicske 0397/2; Bodajk 034; 043/3; 049; Bódvarákó 028/4; 032; Bódvaszilas 099; 0103; 0122/1; 0122/2; 0151; 0159; Boldogkõújfalu 014/1; Boldogkõváralja 06; 011/3; 032/7; Borsosberény 0139/4; Borzavár 018; 074; 098/7; Bozsok 0219/1; 0219/2; Bózsva 011; 015/17; Budakalász 08/27; 08/28; 063/4; Buják 0164/17 hrsz.-ból 0,9 ha (az E687011–N282816, E686902–N282779 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délkeletre fekvõ rész); Bükkszentkereszt 018; 021; 040; 056; 061; 063; 087; 089; 090; 091; 094; 096; 097; 0113; Bükkzsérc 024/2; 0163; 0177/2; 0225; 0227; 0230; 0234; 0235; 0236; 0241/1; Cák 0151; Csákberény 0100/2; 0116/3; Csákvár 0193/2; 0198; 0215; 0225; 0241; Csarnóta 019; Cserépfalu 07; 08/1; 08/2; 013; 016; 028; 037; 038; 049; 058;

37998

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Cserépváralja 050; 060; Cserszegtomaj 084/5; 084/7; 088; Csesznek 029/24; 036/1; 048/11; 0107/4; 0109/1; 0113; 0124/5; 0158/1; 0159; Csobánka 02/5; 039/1; 041; 044/1; 062/9; Csókakõ 018/6; Csolnok 059/2; Csór 073/8; Dédestapolcsány 0160; 0185/1 hrsz.-ból 0,6 ha (az E755232–N313356, E755155–N313391, E755153–N313463, E755213–N313479 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól keletre fekvõ rész); 0187; Devecser 0488/8; Diósjenõ 0158/1; Döbrönte 0125/9; Dömös 066; 079; 081; 086; Dörgicse 045/9; Dudar 0155; 0156; 0157; 0158; 0159; 0160/1; Dunaalmás 0560/13; 0587; Dunaszentmiklós 0118; Eger 068/10; 085; 0335/29; 0335/42; 0354/2; Egerbakta 09/3; Égerszög 029; 031; 032; 034/3; 037; Eplény 0216/1 hrsz.-ból 1 ha (0216/1c alrészlet területébõl az E566485–N206844, E566519–N206941, E566606–N206908, E566578–N206806 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délkeletre fekvõ rész); 0216/2; Epöl 0220; Erdõbénye 0267; Esztergom 0290; 0555/129; 0556/13; 0572; 0578; 0591; Fehérvárcsurgó 051/8 hrsz.-ból 1 ha (az E587478–N217837, E587580–N217837, E587580–N217738, E587478–N217738 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északra fekvõ rész); 051/8 hrsz.-ból 1,1 ha (az E587239–N218762, E587248–N218664, E587164–N218644, E587118–N218755 EOV koordinátájú töréspontok által határolt rész); 053;

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

37999

Felsõtárkány 026/3; 027/1; 069; 086; 087; 095; 098; 0100; 0102; 0103; 0105; 0108; 0113; 0116; 0122; 0123; 0127; 0129; 0131; 0133; 0155; 0167; 0171/2; Fenyõfõ 091/3; 093/6; 095/5; 0104/1; Fertõrákos 0136; Fony 033/1; 034; 0215/7; 0215/8; 0215/10; 0215/15; 0222/7; Füzérkajata 046/1; Gánt 044; 056/5; 065; 074; 099; 0133; 0149; Gyenesdiás 039/1; 039/2; Gyermely 015; Gyöngyössolymos 04/14; Gyulakeszi 070; 077/2; Hajmáskér 03/3; 060/26; 083; Háromhuta 0132; 0138; 0140/1; Hárskút 043/4; 050/9; 074/4; 0114; 0115; 0124/5; 0151/1; 0156; 0157/12; 0157/14; 0169/1; 0172/6; 0177; Hegyesd 020/1; Hegymagas 016; Héreg 07/2; 08; 0240/3; 0240/6; 0252; Herend 0165/5; 0167/1; Hidvégardó 06/3; Hont 064; Imola 037/3; Ipolytölgyes 057; Isztimér 031; 033; 062; 063; 075; 077/10; 091; 093; 0102; 0112; 0121; 0136/4; 0139; 0140; 0141; 0161; 0164/5; 0174; Jásd 053/9; Jósvafõ 011; 015; 016; 017/3; 017/4; 022/3; 057; 063/2; 084; 090; 095; 0104/5; 0107/2; 0112; 0124/2; 0125/5; 0172; 0192; 0199/21; 0239/1; Kács 064/4; 098; 0109; 0114;

38000

MAGYAR KÖZLÖNY

Kapolcs 036/1; 096; 0105; Kemence 0135/10; 0141/4; 0141/7; 0143; 0146/1; 0148/6; 0151/1; 0178/1; Keszthely 084; 086/1; Kesztölc 073/1; 073/2; 074; 0133; 0134; 0135/1; Kisapáti 049; Kisgyõr 095; 096/2; 099; 0125; 0155; 0160; 0163; 0170; 0176; 0182; 0184; 0188; 0192; 0235; 0236; Kishartyán 067; Kislõd 095/18; 095/19; 095/20; 0125; 0180/2; Kismaros 0212; Komjáti 0100; 0110; 0113; 0118; Kosd 0501; Kovácsszénája 0123/1; 0124/2; Kõszeg 0342/38; 0342/43; 0344; 0348/6; Kõvágószõlõs 026; 030; 068/11; 073; Kõvágótõttõs 056; Köveskál 0327/2; Lábatlan 0121/1; 0121/2; 0126/7; 0126/9; 0136/2; Legyesbénye 083/1; Lókút 053/2; 067; Lovas 071/1; Magyaregregy 0176; Magyarpolány 0190/32; 0267; Mályinka 076; 082; 090; 091; 092; 096; 0104; 0105; 0108; Mánfa 0552/7; 0552/8; 0553; Martonyi 020/6; 021; 022/4; Mátramindszent 0128/18;

•

2009. évi 143. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

38001

Mátraszentimre 031/7; 031/53; Mátraszõlõs 072; Mátraverebély 0135/3; Miskolc 07/3; 011/11; 011/12; 011/13; 011/14; 0379/2; 01002/2; 01006; 01007; 01008; 01010; 01012; 01028/1; 01030; 01031; 01035; 01037; 01040; 01042; 01045/3; 01047; 01050; 01051/1; 01051/2; 01052; 01054; 01055; 01056; 01057; 01060; 01061/2; 01064; 01069; 01071; 01072; 01073; 01077; 01089; 01092; 01094; 01099; 01102; 01108/1; 01114; 01115; 01116; 01121; 01122; 01127/1; 01127/2; 01128; 01132; 01133; 01172; 01174; 01177/4; 01181; 01182; 01183; 01201/1; 01202; 01206/6; 02016; 02030; 02031; 02032; 02033; Mogyorósbánya 088; Mónosbél 036/12; Nagybörzsöny 0208/11; Nagyesztergár 0152/9; 0160/13; 0176/1; Nagygörbõ 046/1; Nagyharsány 0180; 0254/1; Nagyhuta 042; 094/2; Nagykovácsi 046; 047; 0102; 0104/1; 0171; Nagymaros 049/18; 049/19; Nagyoroszi 0168/2; Nagyvázsony 0239; 0241; 0242; 0244; 0247; 0249; 0273; Nagyvisnyó 0273; 0280; 0316; 0319; 0353; 0356; 0358; 0362; 0372/2; 0385; 0387; 0400; 0401; 0402; 0404; 0405; 0409/1; 0409/7; 0421; 0435; Nemesvámos 010/2; 0274/7; 0283/2; Németbánya 024/9; Neszmély 0163; 0301; Nézsa 099/4; 099/18; 099/21; 099/22; 099/25; 099/30; Nyergesújfalu 0165; 0182/1; 0183; 0230/4; Nyirád 0103/9; Óbarok 0396/2;

38002

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Olaszfalu 0102/1 hrsz.-ból 5,1 ha (0102/1a alrészlet területébõl az E568664–N212147, E568727–N212212, E568924–N211942 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délkeletre fekvõ rész); 0131; 0180; 0259/4; Orfû 038/1; 038/5; 096/12; 096/13; 0125/5; 0125/18; 0132/3; 0327; 0328; 0337; 0339; 0340; 0341; 0342; 0344; 0345; 0347/1; 0348; 0349; 0350; 0352; 0353; 0354; 0356; 0359; 0360; 0363; 0364; 0365; 0366; 0367; 0368; 0369; Oroszlány 0166; 0169; 0181/4; Pákozd 014; Pápa 01333/3; 01341/1; 01341/2; Parád 022; Parádsasvár 013; Parasznya 0135; Pásztó 045/10; 046/3; Páty 0100/9; Pécs 023; 024; 030; 031; 032; 034; 036; 038; 039; 076; 0338; 0351; 0355; 0359; 0360; 0362; 0363; 0368; 0370; 0374; 0375; 0381; Pénzesgyõr 035; Perõcsény 0289; 0291/1; 0294/1; 0295/5; Pilisborosjenõ 066/1; 0119/1; 0119/2; Piliscsaba 065; Piliscsév 081; 0177; 0179/2; Pilisjászfalu 042/2; 051/32; Pilismarót 0178; Pilisszentlélek 069/1; 080/4; Pilisvörösvár 044; Pilisszántó 084/1; 0117; Pilisszentkereszt 021; 022/2; 042/12; 050/9; Pomáz 02/28; 02/33; 0153/21; 0242/14; 0243; 0265/5; 0371/5; 0386/2; 0387/1; 0405; 0467; Porva 0170/1; 0193; 0195 hrsz.-ból 1 ha (0195a alrészlet területébõl az E556935–N213059, E556935–N213160, E557036–N213160, E557036–N213059 EOV koordinátájú töréspontok által határolt rész); 0195 hrsz.-ból 0,6 ha (0195a alrészlet területébõl az E557338–N213188, E557413–N213240, E557443–N213208, E557381–N213117 EOV

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

38003

koordinátájú töréspontok által határolt rész); 0195 hrsz.-ból 6 ha (0195a alrészlet területébõl az E556995–N212320, E557085–N212080, E556840–N212125, E556792–N212481 EOV koordinátájú töréspontok által határolt rész); Pula 037/1; 069/12 hrsz.-ból 0,8 ha (069/12a alrészlet területébõl az E542975–N184535, E542965–N184461, E542887–N184461, E542858–N184533 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északra fekvõ rész); Pusztafalu 012; 018; 049/1; Pusztamiske 0110/3; Raposka 066; Regéc 0131/1; 0164; 0166; 0192; 0197; Répáshuta 033; 041; 043/1; 063; 064; 069; 070; 075/1; 079; 082; Rezi 071/57; 0105/2; 0138/6; 0144/3; 0144/8; 0144/9; 0144/16; Salgótarján 0143/9; Sály 0260; 0261/1; Sámsonháza 056; Sárisáp 0115/1; Sárospatak 0769/1; Sáska 083/22; Siklós 0608/2; Solymár 067; 098/16; Somlóvásárhely 026; Sopron 0101; 0102/1; 0932; Sóskút 028; 058/33; 0162; Süttõ 0167/15; Szalonna 099/3; Szár 097; Szendrõ 0149/1; 0169; 0172; Szentantalfa 0197/3; Szentbékkálla 04/8;

38004

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Szentendre 0449/3; 0590; Szentgál 0133/2; 0134/3; 0333/8; 0333/11; 0413/1; Szilaspogony 053/2; Szilvásvárad 0152; 0158/1; 0160; 0161; 0162/1; 0162/2; 0162/4; 0163/1; 0164/1; Szin 0264/2; Szinpetri 035/1; 086/3; 086/6; Szokolya 0440/7; Szomód 0139/8; Szomolya 0140; Szögliget 073/2; 076/5; 079; 080/5; 0191; 0192; 0205; 0213; 0219; 0221; 0230; 0237; 0245; 0265; Szõlõsardó 094; Taliándörögd 0134/1; Tardos 018/23; 032/8; Tarnalelesz 0125/5; 0147/2; 0165; 0175/1; 0175/2; Tatabánya 0164/15; 0165/1; 0165/8; 0196; 0274/1; 0286; 0303/2; 0303/6; 0303/7; 0304/12; 0368/1; 0368/2; 0381/3; 0381/4; 0381/5; 0603/10; 0744/1; Telkibánya 0155; 0159; Teresztenye 036; 037; 039; 044; 046; 053; 057; 061; 062; 063; Tés 04; 019/6; 019/18; 022; 026; 028/11; 028/21; 033/12; 033/13; 033/14; 033/17; 033/18; 033/19; 033/20; 033/22; 033/23; 033/25; 033/26; 033/27; 035; 038/13; 038/14; 050; 054/2; 054/5; 054/6; 054/48; 077/2; 079; 087/24; 087/27; 087/29; 087/30; 0188; 0189/4; 0190; 0191; 0192; 0193; 0206/20; 0220/3; Tihany 093/94; 0101/4; 0104/3; 0138/2; Tokod 0132/16; 0137; 0138/1; Tornanádaska 02; 068; Tornaszentandrás 073/2; Ugod 0146/2; 0153/1; 0157/3; 0176; 0190/1; 0244; Uppony 062; 063; 076/1; Úrkút 086/5;

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

38005

Üröm 034; 058/3; 062/63; 064/26; 064/65; Vác 0111/9; 0167/1; 0203; Vállus 015; 028; 062; Varbó 040; 047; 048/5; 056; Varbóc 052/3; 054; Várgesztes 044; 0128; Városlõd 0144; 0237/1; Várpalota 090/1; 0152/2; 0154/5; 0154/7; 0154/11; Vászoly 055/8; Vékény 0141; Velem 0147; 0213; 0217/1; 0231; Vértesboglár 059; Vértessomló 010; 017/3; 018/6; Vértestolna 0113; 0127; 0146; 0219; Vértesszõlõs 044; 045/1; Vizsoly 04; Zalaszántó 045/13; Zirc 0147 hrsz.-ból 16,3 ha (az E559094–N211456, E559292–N211880, E559566–N211858, E559602–N211608, E559436–N211413 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól délkeletre fekvõ rész); 0169; 0188/4 hrsz.-ból 15,5 ha (az E560533–N215917, E560835–N215640, E560311–N215388 EOV koordinátájú töréspontok által meghatározott határvonaltól északkeletre fekvõ rész); 0201/1.

38006

VI.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság 92/2009. (X. 8.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 26/2009. (I. 30.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a Nyugdíjasok Országos Képviselete kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 26/2009. (I. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ívnek a mintapéldányát, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját – nyugdíjának összegétõl függetlenül – egységesen, egyenlõ (azonos) összegben emeljék?”. Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kérdés megfelel az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) foglalt formai és tartalmi feltételnek, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. Az OVB határozata ellen törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be, amelyben arra hivatkozással kérik a támadott határozat „megsemmisítését”, mert az tömeges egyéni jogsérelmet okozó jogalkotásra kötelezné a jogalkotót, mivel változtatna a nyugdíjak biztosítási jellegén. A sikeres népszavazás esetén alkotandó jogszabály sértené azok tulajdonhoz való jogát, akik magas járulékfizetésük alapján a jelenlegi arányos rendszerben magasabb nyugdíjemelést kapnak, s ettõl a kérdés szerinti rendszerben elesnének. A kifogást tévõ szerint a jogalkotás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (4) és (7) bekezdéseit, az abban szabályozott alanyokat szükségképpen érinti, nekik jogsérelmet okoz.

II.

A kifogás az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyûjtõ ív és a rajta szereplõ kérdés hitelesítésérõl való döntés során az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfelel-e az egyértelmûség követelményének. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatban értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelmûség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelmûség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38007

2009. évi 143. szám

a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelmûség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyûlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelmûségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelmûség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360–361.; 84/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABH 2008, 695, 703.]. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a feltenni kívánt kérdés a jogalkotói egyértelmûség követelményének nem felel meg. A kérdés nem differenciál a nyugellátási formák számos típusa között. Ilyenek a saját jogú nyugellátások, azon belül az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék; valamint a hozzátartozói nyugellátások, azon belül az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülõi nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások [Tny. 6. § (1)–(2) bekezdés]. A jogalkotói egyértelmûség tehát hiányzik, mert nem egyértelmû a jogalkotó számára, hogy eredményes népszavazás esetén a nyugellátások közül csak azok tekintetében kötelezõ a kívánt módszerrel emelni a nyugellátásokat, amelyeket kifejezetten a ,,nyugdíj” elnevezéssel illet a jogalkotó, vagy azon nyugellátások tekintetében is, amelyek elnevezése bár más, továbbra is a nyugellátások rendszerébe tartoznak. Ilyen a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék [Tny. 6. § (1) bekezdés d) pont]; árvaellátás [Tny. 6. § (2) bekezdés b) pont]. A fentiek miatt a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, ezért az Alkotmánybíróság a 26/2009. (I. 30.) OVB határozatot megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB határozat megsemmisítésére tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogás további részét érdemben nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bragyova András s. k.,

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 205/H/2009.

38008

VII.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Jogegységi határozatok

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 4/2009. BJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Büntetõ Jogegységi Tanácsa a legfõbb ügyész indítványa alapján lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2009. év szeptember hó 28. napján tartott nyilvános ülésén meghozta a következõ jogegységi határozatot: A nyomozás során a polgári jogi igény kielégítésének biztosítása érdekében zár alá vétel kizárólag a gyanúsított vagyonára rendelhetõ el. Így nincs helye zár alá vétel elrendelésének ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban függetlenül attól, hogy az feljelentésre vagy hivatalból indult meg. Amennyiben a feljelentett, illetve a hivatalból indult eljárásban az elkövetéssel gyanúsítható személy nem ismeretlen, hanem meghatározott személy, zár alá vétel elrendelésére az ellene elõterjesztett polgári jogi igény biztosítása érdekében csak akkor van lehetõség, ha a nyomozást elrendelték, vagy azt megindították, és ezt követõen az ügyész vagy a nyomozó hatóság a gyanút megalapozottnak találva vele szemben olyan eljárási cselekményt foganatosít, amelyet csak gyanúsítottal szemben tesz lehetõvé a büntetõeljárási törvény.

Indokolás I.

A Legfõbb Ügyész a Be. 440. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva, a 439. § (1) bekezdés a) pontjában írt célból – az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében – jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta, miután a bíróságok gyakorlatában a büntetõeljárásban érvényesített polgári jogi igény biztosítására szolgáló zár alá vételnek a nyomozás során történõ elrendelése kapcsán eltérõ álláspontok érvényesülnek. Az általa hivatkozott bírósági határozatok lényege a következõ: 1. Egy kft. képviselõje feljelentést tett egy másik kft. két képviselõje ellen csalás, illetve sikkasztás bûntette miatt. A feljelentés szerint a feljelentettek az általuk bizományosi szerzõdés alapján átvett 30 millió forint értékû áru vételárával annak ellenére nem számoltak el, hogy azt értékesítették. A nyomozó hatóság a feljelentés alapján nyomozást rendelt el. A feljelentõ a nyomozás során polgári jogi igényt terjesztett elõ, amelynek biztosítására zár alá vétel elrendelését indítványozta. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a 2008. november 25. napján kelt 4.Bny.XXI.44822/2008/2. számú határozatával a feljelentõ kérelmének helyt adva az egyik feljelentett fellelhetõ ingó- és ingatlan vagyonára 30 millió forint erejéig zár alá vételt rendelt el. E határozatot az ügyész, valamint a feljelentett és annak képviselõje által bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Fõvárosi Bíróság a 2009. január 5. napján kelt 30.Bnf.2854/2008/2. számú végzésével felülbírálta, és helybenhagyta azt. Döntésének indokolása szerint az ügy gyanúsítottjának a feljelentett tekinthetõ. Ennek alátámasztására a Legfelsõbb Bíróság 2/2008.BJE. számú jogegységi határozatára hivatkozott. Álláspontja szerint ugyanis a döntés indokolásának III. pontja helyesen akként értelmezendõ, hogy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel elrendelése a nyomozás során csak akkor kizárt, ha az ismeretlen tettes ellen folyik. Azonban akkor, ha az elkövetõ azonosított személy, a feljelentéssel gyanúsítottá válik, függetlenül attól, hogy meghallgatták-e gyanúsítottként vagy sem, ekként vele szemben a kényszerintézkedés elrendelhetõ.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

38009

A nyomozás során a BRFK. XXI. Kerületi Rendõrkapitányság a feljelentetteket tanúként idézte meg és hallgatta ki. Gyanúsítotti kihallgatásukra, és ekként velük a gyanúsítás lényegének közlésére nem került sor, és a nyomozást 2008. december 17. napján kelt határozatával a nyomozó hatóság meg is szüntette. A határozat ellen a feljelentõ panasszal élt, azt azonban a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség 2009. február 2. napján kelt határozatával elutasította. 2. Egy kft. képviselõje 30 millió forint értékû ingóság eltulajdonítása miatt tett feljelentést az általa meg is nevezett feljelentett ellen a Gárdonyi Rendõrkapitányságon, akivel szemben polgári jogi igényt is elõterjesztett. A nyomozó hatóság a nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelte el. A polgári jogi igény biztosítására a feljelentõ a feljelentett vagyonára zár alá vétel elrendelését kérte. A Székesfehérvári Városi Bíróság nyomozási bírája a 2007. május 29. napján kelt 5.Bny.218/2007/2. számú végzésével az indítványt elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a büntetõeljárás ismeretlen tettes ellen folyik, így a feljelentett nem tekinthetõ terheltnek, ezért vele szemben a kényszerintézkedés nem rendelhetõ el. II.

A legfõbb ügyész szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fõvárosi Bíróság határozata törvénysértõ. A jogegységi indítványban kifejtettek szerint a terheltté válás idõpontja többnyire a megalapozott gyanú közlésével esik egybe, és ettõl a pillanattól illetik meg a terheltet a gyanúsított jogai is. Arra figyelemmel azonban, hogy vannak esetek, amikor a megalapozott gyanú nem közölhetõ, a gyanúsítotti jogok megilletik azt is, akivel a megalapozott gyanú azért nem közölhetõ, mert tartózkodási helyének felkutatása nem járt eredménnyel; aki ellen távollétében folyik a nyomozás; akivel a megalapozott gyanú közlését megelõzõen foganatosítottak olyan eljárási cselekményt (õrizetbe vételt), amely csak a terhelttel szemben rendelhetõ el; továbbá azt is, akivel azért nem lehetett a megalapozott gyanút közölni, mert azt tartós, súlyos betegsége, vagy a cselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége akadályozza. Annak eldöntése pedig, hogy a nyomozás adatai alapján konkrét személy gyanúsítható-e megalapozottan bûncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetve a nyomozóhatóság feladata, és nem a nyomozási bíróé. Miután az adott ügyben a feljelentett gyanúsítotti kihallgatására és a gyanú közlésére nem került sor, vele szemben olyan eljárási cselekményt, amely csak a terhelttel szemben rendelhetõ el, nem foganatosítottak, õ nem is vált gyanúsítottá. Így vele szemben zár alá vétel elrendelésének nem volt helye.

III.

A jogegységi tanács osztotta a legfõbb ügyész azon álláspontját, mely szerint az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a felvetett elvi kérdésben jogegységi határozat hozatala indokolt. Ezért a Be. 439. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt okra és a Bszi. 29. § (1) bekezdésére figyelemmel jogegységi eljárást folytatott le. Az elvi kérdés eldöntése során irányadó rendelkezések a következõk: A Be. 43. § (1) bekezdése szerint terhelt az, akivel szemben büntetõeljárást folytatnak; a terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerõs kiszabása, a megrovás, próbára bocsátás, illetve javítóintézeti nevelés jogerõs alkalmazása után elítélt. A Be. 54. § (2) bekezdése szerint a magánfél a büntetõeljárásban érvényesítheti a terhelttel szemben a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett polgári jogi igényét. A Be. 159. § (2) bekezdése szerint pedig abban az esetben, ha az eljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy annak kielégítését meghiúsítják, annak biztosítására a terhelt vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhetõ el. A Legfelsõbb Bíróság a vagyonelkobzást biztosító zár alá vétel elrendelhetõségérõl szóló, 2/2008. BJE. számú büntetõ jogegységi döntését indokolva – az indokolás III. pontjában – kifejtette a következõket: „Polgári jogi igényt a Be. 54. §-ának (2) bekezdése alapján a magánfél [illetve a Be. 54. §-ának (4) bekezdése szerint az ügyész] kizárólag a terhelttel szemben érvényesíthet. Ennek megfelelõen a Be. 159. §-a (2) bekezdésének elsõ fordulata a polgári jogi igény biztosítására csak a terhelt vagyonának zár alá vételét engedi meg, a más által birtokolt vagyon ilyen célból történõ zár alá vétele – a Be. 159. §-a (2) bekezdésének második mondata értelmében – viszont nem lehetséges. Ebbõl következõen az ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban a polgári jogi igény kielégítésének biztosítását szolgáló zár alá vétel alkalmazása fogalmilag kizárt.”

38010

IV.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A jogegységi indítvány megalapozott. A Be. fent idézett rendelkezései alapján egyértelmû, hogy a polgári jogi igény kielégítését biztosító zár alá vétel csak a terhelttel szemben alkalmazható, azaz a nyomozás során kizárólag a gyanúsítottal szemben rendelhetõ el. Gyanúsítottá a feljelentett, illetve az elkövetéssel gyanúsítható személy a következõ feltételek mellett válhat: A) Gyanúsított csak olyan személy lehet, akinek a személyazonossága ismert. A Be. 43. §-ban, illetve a törvényben ezt követõen szabályozott jogok és kötelezettségek csak ilyen személyhez fûzõdhetnek; ismeretlen személy nem tud jogokat gyakorolni, ahogy nem tud eleget tenni kötelezettségeknek sem. Ebbõl következõen ismeretlen személy nem válhat terheltté. A nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a Be. 170. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel hivatalból vagy feljelentésre rendeli el. Elrendelés nélkül csupán a (4) bekezdésben írt kivétellel indulhat meg a nyomozás, akkor, ha a bizonyítási eszközök biztosítása, az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtõzésének, a bûncselekmény befejezésének, vagy újabb bûncselekmény elkövetésének megakadályozása végett vagy késedelmet nem tûrõ más okból nyomozási cselekményt kell végezni; ezzel az ügyész vagy a nyomozóhatóság megindítja a nyomozást. A feljelentésre induló nyomozásban a feljelentett, illetve a hivatalból elrendelt (indított) nyomozás során az elkövetéssel gyanúsítható személy lehet ismeretlen és lehet meghatározott, konkrét személy is. A nyomozás elrendelésével (megindításával) azonban nem válik automatikusan gyanúsítottá a meghatározott személy, az ismeretlen személy pedig értelemszerûen nem válhat azzá. A törvény megnevezésükben is különbséget tesz a gyanúsított, a feljelentett és az elkövetéssel gyanúsítható személy között. A 176. § (2) bekezdése szerint a nyomozás határidejének egy éven túli meghosszabbítására akkor van lehetõség, ha az meghatározott személy ellen folyik, és a hosszabbítás a gyanúsítotti kihallgatásától számít. A 178/A. § (1) bekezdése szerint pedig a nyomozás elrendelését követõen adatszolgáltatás az ott írtak szerint igényelhetõ a gyanúsítottról, a feljelentettrõl, illetve az elkövetéssel gyanúsítható személyrõl. Erre a különbségtételre nyilvánvalóan nem lenne szükség, ha önmagában a nyomozás elrendelésével (megindításával) a feljelentett, illetve az elkövetéssel gyanúsított személy terheltté (gyanúsítottá) válna. B) További feltétele a gyanúsítottá válásnak az, hogy vele szemben a gyanú megalapozott legyen. A gyanúsítás, illetve a gyanú nem azonos a megalapozott gyanúval. A törvény maga is különbséget tesz a gyanú, az alapos és a megalapozott gyanú között. Így pl. a feljelentést az ügyész elutasítja, ha a bûncselekmény gyanúja hiányzik [174. § (1) bekezdés b) pont]; azaz a törvény ehhez nem a megalapozottság hiányát szabja feltételként. A 178. § (2) bekezdése szerint be kell szerezni a bûnügyi nyilvántartás adatait a meghatározott személyrõl (és nem a gyanúsítottról), ha megalapozottan gyanúsítható bûncselekmény elkövetésével. Azaz a gyanú ehhez az intézkedéshez önmagában nem elegendõ. C) Terheltté (gyanúsítottá) a gyanú megalapozott volta mellett is csak akkor válhat a feljelentett, illetve az elkövetéssel gyanúsítható meghatározott személy, ha vele szemben olyan eljárási cselekményt foganatosítanak, amelyet csak gyanúsítottal szemben tesz lehetõvé az eljárási törvény. – Amennyiben ismert helyen tartózkodik, megidézik, és az idézésben közlik vele azt is, hogy gyanúsítottként kell megjelennie [Be. 67. § (1) bekezdés a) pontja]; gyanúsítottként hallgatják ki, és ennek során közlik vele a gyanúsítás tényét [Be. 179. § (1) és (2) bekezdése]; õrizetbe veszik [Be. 126. § (1) és (2) bekezdése]. – Amennyiben ismeretlen helyen tartózkodik, intézkednek tartózkodási helyének felkutatása iránt, körözését rendelik el, vele szemben elfogatóparancsot bocsátanak ki (Be. 73. §). A fentiekkel összhangban áll a hivatkozott 2/2008. BJE. számú jogegységi határozat is. Annak indokolása kizárólag arra utal, hogy az ismeretlen tettes ellen folyó eljárásnak nincs és nem is lehet gyanúsítottja, így a zár alá vétel elrendelése vele szemben szóba sem jöhet; miután azonban más a tárgya, nem tér ki a polgári jogi igényt biztosító kényszerintézkedés lehetõségeire. Azt kiterjesztõen értelmezni semmiképp sem lehet; a hivatkozott bírósági határozat szerinti kiterjesztõ értelmezés nem felel meg sem a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, sem a jogegységi határozatban foglaltaknak.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38011

2009. évi 143. szám

A kifejtettek alapján a Legfelsõbb Bíróság Jogegységi Tanácsa a legfõbb ügyész indítványának helyt adva a rendelkezõ rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatot a Bszi. 32. §-a (4) bekezdése, illetve a Be. 445. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2009. szeptember 28.

Dr. Kónya István s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Mészár Róza s. k.,

Dr. Édes Tamás s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Katona Sándor s. k.,

Dr. Márki Zoltán s. k.,

bíró

bíró

38012

MAGYAR KÖZLÖNY

IX.

•

2009. évi 143. szám

Határozatok Tára

A Kormány 1168/2009. (X. 8.) Korm. határozata a központi költségvetési fejezetek és a társadalombiztosítási költségvetési szervek 2008. évi elõirányzat-maradványainak kezelésérõl

A Kormány 1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján jóváhagyja az elõirányzat-maradványok átcsoportosítását a melléklet szerinti részletezésben, 2. az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján engedélyezi a június 30-ig pénzügyileg nem teljesült elõirányzat-maradványokhoz kapcsolódó feladatok további finanszírozását. Felelõs: Határidõ:

pénzügyminiszter azonnal


Melléklet az 1168/2009. (X. 8.) Korm. határozathoz

A 2008. évi elõirányzat-maradványok fejezeten belüli átcsoportosítása Ezer forintban

Fejezetszám

Címszám

Alcímszám

Jogcímcsop.szám

Jogcímszám

Elõir.csoportszám

Kiemelt elõir.szám

XI.

Fejezetnév

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

Kiemelt elõirányzat neve

Átcsoportosítás (+/–)

Önkormányzati Minisztérium 1

Önkormányzati Minisztérium Igazgatása 1

Mûködési költségvetés 0

5

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása

–11 000

Regionális Államigazgatási Hivatalok 3

Felhalmozási költségvetés 7

12

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétele

11 000

Fejezeti kezelésû elõirányzatok 1

Célelõirányzatok 4

Lakás- és építésügy 3

Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása 3


5


576

Lakbértámogatás 2


XV.

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása

–576

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 25


Vállalkozási célelõirányzatok 3

Kis- és középvállalkozói célelõirányzat 1


2

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Ágazati célelõirányzatok

16

Közpolitikai feladatok ellátása 3

Mûködési költségvetés

–70 000

MAGYAR KÖZLÖNY

Fejezetszám

Címszám

Alcímszám

Jogcímcsop.szám

•

38013

2009. évi 143. szám

Jogcímszám

Elõir.csoportszám


Fejezetnév

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

4 42


Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel


32 500

Kincstári díjak 3


1


13 500

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása 3


25


24 000


Vállalkozási célelõirányzatok 3

Kis- és középvállalkozói célelõirányzat 2


3


–233 727

Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal 3


XVI.

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel

233 727

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 2


1


–29 239

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Igazgatása 3


10


27 239


PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 2

Átmeneti támogatással megvalósuló programok 4

Magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának int. fejl. 3


XVII.

Elõzõ évi mûködésicélú elõirányzat-maradvány átvétele

2 000

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 3

Nemzeti Hírközlési Hatóság 1


4

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás

–17 486

Országos Atomenergia Hivatal 1


7


–233

Nemzeti Közlekedési Hatóság 1



2

–4 737


12

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadás

–904


Beruházás 1

A magyarországi uránércbánya bezárása 2


2

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadás

–15 010

Ágazati célelõirányzatok 2

A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 1


4


–1 439

Ágazati szabályozási feladatok 2

Postapiaci liberaliziáció 1


5


–42

Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezlésû elõirányzatok 5

A 44-es fõút már elkészült Békéscsaba elkerülõ szakaszain, életveszélyes csomópontokon körforforgalom létesítése 2


18


–4 152

Hajózási információs rendszer megvalósítása 1


23


–817

Vasúti információs adatbázis adatbázis fejlesztése (2004/016-0689.05.02.) 2


9

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása MÁV egészségügyi alapellátó intézmények (Budapesti MÁV Kórházak és Központi Rendelõintézet Kötelezettségrendezõ Szervezet)

3

Mûködési költségvetés

–41 809

38014

Fejezetszám

MAGYAR KÖZLÖNY

Címszám

Alcímszám

Jogcímcsop.szám

Jogcímszám

Elõir.csoportszám


Fejezetnév

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

4 12



•

2009. évi 143. szám


71 619



Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítása 3


XVIII.


15 010

Külügyminisztérium 1

Külügyminisztérium 1

Külügyminisztérium központi igazgatása 1


2


–36 450

Külképviseletek Igazgatása 1



3

–20 899


4


40 754

Magyar Külügyi Intézet Magyar Külügyi Intézet 2



3

–456


5

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele

456


Állami Protokoll 1

Államfõi Protokoll kiadásai 3


15


19 885

Külügyi kommunikáció 1


22


–2 142

Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés 4

Humanitárius segélyezés 1


30


–77

Schengeni követelmények 2

Schengeni követelményeknek való megfelelés 1


36


–101

Lakossági EU tájékoztatási feladatok 2

EU projektek és programok 1


3


–214

Európai Uniós kiadványok – Európai Tükör 1


38


–312

Demokratikus átalakulás elõsegítése 1


43


–264

Külföldi magyar emlékek megõrzése 2


XX.


–180

Oktatási és Kulturális Minisztérium 1

Oktatási és Kulturális Minisztérium Igazgatása 1

Oktatási és Kulturális Minisztérium Igazgatása 3


3


33 662

Közgyûjtemények Országos Széchényi Könyvtár 1


6


–18 961

Egyéb kulturális intézmények Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus 1


11

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1

Beruházás 3

Felsõoktatási fejlesztési program

–32 828

MAGYAR KÖZLÖNY

Fejezetszám

Címszám

Alcímszám

Jogcímcsop.szám

•

38015

2009. évi 143. szám

Jogcímszám

Elõir.csoportszám


Fejezetnév

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

12

Jogcímnév

Elõir.csop.név



SZIE Jászberényi Fõiskolai Kar beruházás éves üteme 2



13

–305

Károly Róbert Fõiskola könyvtárfejlesztés 2



25

–39

Miskolci Egyetem High-tech laboratóriumok kialakítása 2



31

–697

Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem informtikai fejlesztés 2


4


–9

Kulturális beruházások 1

Múzeumi rekonstrukció 2



3

–101

Kulturális tevékenység beruházásai 2



5

–92

Örökségvédelmi fejlesztések 2



11

–4

Erzsébet téri beruházás 2


4


–57

Közoktatási feladatok támogatása 23

Közoktatás hatékonyságát javító mérés, értékelés 1


7


–89

Egyéb feladatok támogatása 4

Esélyegyenlõségi és integrációs programok támogatása 1


31


–149

Kulturális feladatok és szervezetek támogatása 3

Kulturális szaktörvénybõl adódó feladatok és kötelezettségek 3


7


18 961

Reneszánsz Év programjai 1


32


–5 362

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra 7

Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra támogatása 3


XXI.


6 070

Egészségügyi Minisztérium 1

Egészségügyi Minisztérium Igazgatása 1

EüM Központi Igazgatása 1


2


–156 377

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1

Országos Tisztifõorvosi Hivatal és intézményei 1


4


–1 196

Gyógyító megelõzõ ellátás országos szakintézetei 1


8


–119 980

Egészségbiztosítási Felügyelet 1


10


–17 432


Egészségügyi ágazati célelõirányzatok 2

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 3


11


300 427

Regionális ágazati feladatok támogatása 1



–5 442

38016

Fejezetszám

MAGYAR KÖZLÖNY

Címszám

Alcímszám

Jogcímcsop.szám

Jogcímszám

Elõir.csoportszám


XXVI.

Fejezetnév

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név


•

2009. évi 143. szám


Szociális és Munkaügyi Minisztérium 1

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Igazgatása 1



2

–1 406


8


–42 573

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 3


13


17 639

Gyermek- és Ifjúságvédelem Intézetei 3



3

1 406


16


24 934


Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának támogatása 2

Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával összefüggõ költségkompenzáció 1


44


–1 190 000

Szociális szolgáltatások 1

Szociális alap és szakosított ellátások, módszertani feladatok támogatása 3


51


160 000

Társadalmi kohéziót erõsítõ tárcaközi integrációs programok 5

Roma telepeken élõk lakhatási és szociális integrációs programja 3


58


1 000 000

Nemzetközi kapcsolatokból eredõ kötelezettségek 1

Nemzetközi szervezetek tagdíjai, nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésbõl eredõ kötelezettségek teljesítése 3


32


30 000


Hálózatfejlesztési központok és szociális képzések, felkészítési feladatok támogatása 1


44


–8 482




32


8 482


Módszertani intézmények és szociális gyámhivatalok támogatása 1


44


–9 818




XXXIV.


9 818

Kutatás és Technológia 1

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1


4


–1 302



K+F+I Intézmény és szabályozási rendszerének átalakítása 1


3


–2 798

Nemzetközi Tagdíjak (NKTH) 3



4 100

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38017

2009. évi 143. szám

A Kormány 1169/2009. (X. 8.) Korm. határozata a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház számára rendezésre javasolt ingatlanok rendezésérõl, az e célra elkülönített költségvetési keret elosztásáról

1. A Kormány a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény értelmében alakított egyeztetõ bizottság által a 2009. év I. félévében rendezésre javasolt ingatlanok jegyzékét jóváhagyja, és elrendeli, hogy az oktatási és kulturális miniszter gondoskodjon az 1. számú melléklet szerinti jegyzékben felsorolt ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonába adásáról és a kártalanítás kifizetésérõl a 2. számú mellékletben csatolt pénzellátási terv alapján, a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet 15. cím 1. alcíme terhére. Felelõs: oktatási és kulturális miniszter Határidõ: haladéktalanul 2. E határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.


38018

1. számú melléklet az 1169/2009. (X. 8.) Korm. határozathoz JEGYZÉK a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház számára rendezésre javasolt ingatlanokról MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

Sorszám 1.

1.

Az ingatlan címe

Az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelõje

Az ingatlan használatának célja

helyrajzi száma

területe m2

1948. I. 1. elõtt

államosítást követõen

2.

3.

4.

5.

Acsa, Kossuth u. 99. 260

Evangélikus szolgálati iskola, lakások kántor899 tanítói lakás

tervezett

államosításkor

jelenleg

6.

7.

8.

Gyülekezeti Evangélikus Községi ház Egyház Önkormányzat

Az állami tulajdonba vétel jogcíme 9.

2960/1950. sz. hat.

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása

Egyházi kártalanítás

év

M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

A határozat közzétételét követõ 15 napon belül

21,2 (funkciókiváltás címén)

Birtokbaadás tervezett ideje

Megjegyzések

14.

15.

Megtörtént

MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

Sorszám 1.

1.

2.

4.

helyrajzi száma

területe m2

1948. I. 1. elõtt


2.

3.

4.

5.

Ászár, Kossuth u. 41. 62 Bábonymegyer, Szent István u. 44. 532/3 Becsvölgye, Fõ u. 61. 125

államosításkor

jelenleg

6.

7.

8.

9.

gyülekezeti Református Községi terem Egyház Önkorbõvítése mányzat

1948. évi XXXIII. tv.

Templomépítés befejezése

Református Községi Egyház Önkormányzat


Gyülekezeti Református Községi terem Egyház Önkorbõvítése mányzat


ifjúsági ház

Református Református 1948. évi Egyház Egyház XXXIII. tv.

Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása év

M Ft

10.

11.


7,0 (funkciókiváltás címén)

Egyházi kártalanítás év

M Ft

12.

13.

A határozat közzétételét követõ 15 napon belül A határozat közzétételét követõ 15 napon belül

7,0


15,0


Megjegyzések

14.

15.

8,0

Megtörtént

2009. évi 143. szám

Református 3 lakás iskola, szolgálati 1295 lakás Református óvoda iskola, szolgálati lakás 2186 Református általános iskola, iskola, 3962 szolgálati szolgálati lakás lakás Református 2 lakás iskola, szolgálati lakás 683

tervezett

Az állami tulajdonba vétel jogcíme

•

KomáromSzõny, Kossuth L. u. 43. 4695



MAGYAR KÖZLÖNY

3.

Az ingatlan címe

1.

Az ingatlan címe helyrajzi száma

területe m2

2.

3.

6.

Mór, Perczel Mór u. 10. 2496

7.

8.

9.

10.

Nemesvámos, Kossuth u. 35. 405 Nyírábrány, Szabadság u. 53. 967 Ózd, belterület 12011 Pázmándfalu, Kertalja u. 28. 301

tervezett

4.

5.

6.

Kántorlakás pedagógus imaház, szolgálati diakónia 1431 lakás

államosításkor

jelenleg

7.

8.


9.


Önkormányzati, illetve egyéb szerv kártalanítása év

M Ft

év

M Ft

10.

11.

12.

13.

Református kisegítõ iskola iskola

Gyülekezeti Református Református 1948. évi ház Egyház Egyház XXXIII. tv.

Református általános iskola, iskola, kultúrház szolgálati lakás

hitéleti, ifjúsági cél és egyházi szolgálati lakás parókia



10,0 (funkciókiváltás címén) 8,4 (értéknövelõ beruházás címén) 7,0 (funkciókiváltás címén)


mûvelõdési közösségi ház, orvosi ház rendelõ


általános iskola, szolgálati lakás


A határozat közzétételét követõ 15 napon belül A határozat közzétételét követõ 15 napon belül A határozat közzétételét követõ 15 napon belül

12,0 (funkciókiváltás címén) 6,0 (funkciókiváltás címén) 25,2 (funkciókiváltás címén)

1256

890 Református bérlakások iskola 4430 Református iskola, 2630 szolgálati lakás Református iskola, szolgálati lakás 1100

gyermek-, ifjúságvédelem, oktatás


Egyházi kártalanítás

A határozat közzétételét követõ 15 napon belül A határozat közzétételét követõ 15 napon belül


Megjegyzések

14.

15.

Megtörtént

Megtörtént

Megtörtént

2010. 06. 30.

2009. évi 143. szám

Márokpapi, Kossuth u. 9. 198

1948. I. 1. elõtt


Az állami tulajdonba vétel jogcíme

•

5.



MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

Megtörtént

2009. 12. 31.

2. számú melléklet az 1169/2009. (X. 8.) Korm. határozathoz PÉNZELLÁTÁSI TERV Átutalás idõpontja, összege: a kormányhatározat közzétételét követõ 15 napon belül

126,8 millió Ft

A korábbi kormányhatározatokban elfogadott és megállapított kártalanítási összegek kifizetése változatlan marad. 38019

38020

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A Kormány 1170/2009. (X. 8.) Korm. határozata a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedõ fontosságú rendezvények elõkészítésérõl és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat módosításáról 1. A nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedõ fontosságú rendezvények elõkészítésérõl és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 1. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. A Kormány] „b) a nemzeti és állami ünnepnek nem minõsülõ ünnepi megemlékezés [május utolsó vasárnapja (a Magyar Hõsök Emlékünnepe, Gyermeknap), június 16-a (Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének Emléknapja) és október 6-a (nemzeti gyásznap), november 4-e (gyásznap)], valamint” [központi állami rendezvényeinek (a továbbiakban együtt: központi rendezvény) összehangolt elõkészítése és lebonyolítása érdekében az érintett miniszterek feladatait a következõk szerint határozza meg.] 2. A H. 2. c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter) „c) gondoskodik a hivatalos állami ünnepek, valamint a Magyar Hõsök Emlékünnepe és az október 6-i nemzeti gyásznap kivételével az 1. b) pontban felsorolt ünnepi megemlékezések elõkészítésérõl, Határidõ: a rendezvényt megelõzõen, az elõkészítés idõszükségletére figyelemmel” 3. A H. 2. pontja a következõ f)–i) pontokkal egészül ki: (A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter) „f) gondoskodik a kormány által elfogadott részletes program megvalósításának elõkészítésérõl, szervezésérõl, a rendezvények megfelelõ színvonalú szakmai lebonyolításáról, a program megvalósításában közremûködõ állami szervek és más szervezetek tevékenységének összehangolásáról, biztonsági kérdésekben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési fõigazgató-helyettesével mint operatív irányítóval (a továbbiakban: operatív irányító) együttmûködve, Határidõ: a rendezvényt megelõzõen, az elõkészítés idõszükségletére figyelemmel, valamint a rendezvények lebonyolítása során g) irányítja a programok szakmai megvalósítását, lebonyolítását, dönt a programok nem biztonsági okokból történõ módosításáról, Határidõ: a rendezvényt megelõzõen, az elõkészítés idõszükségletére figyelemmel, valamint a rendezvények lebonyolítása során h) az érintett miniszterekkel és az operatív irányítóval együttmûködve gondoskodik az Operatív Törzs felállításáról, Határidõ: a rendezvényt megelõzõen, az elõkészítés idõszükségletére figyelemmel i) a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében gondoskodik az operatív törzs mûködéséhez szükséges költségvetési forrásokról. Határidõ: a költségvetési tervezés keretében, illetve szükség szerint” 4. A H. 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Az operatív irányító a törzskar tagjai útján gondoskodik a programok biztonságos lebonyolításáról. Határidõ: a 2. b) pont szerinti jelentés elfogadását követõen azonnal” 5. A H. 5. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [5. Az 1. b) pontban foglalt ünnepi megemlékezések közül] „b) a külügyminiszter gondoskodik – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel és az igazságügyi és rendészeti miniszterrel együttmûködve – a június 16-ai Vértanúk terén rendezendõ programnak, az október 6-ai nemzeti gyásznap központi rendezvényeinek, valamint a november 4-i központi temetõi kegyeleti események elõkészítésérõl és megszervezésérõl. Határidõ: a rendezvényt megelõzõen, az elõkészítés idõszükségletére figyelemmel” 6. A H. Mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben a melléklet a következõ 3/A–3/C. pontokkal egészül ki: „3. Az operatív törzs tagjait a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter megkeresése alapján az érintett miniszter jelöli ki. Az operatív törzset az operatív irányító irányítja. Az operatív irányító biztonsági okokból dönthet a programok változtatásáról, elhalasztásáról vagy lemondásáról.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38021

2009. évi 143. szám

3/A. Az operatív törzs tagja a) a Miniszterelnöki Hivatal, b) a Nemzetbiztonsági Hivatal, c) az Országos Rendõr-fõkapitányság, a területileg illetékes rendõr-fõkapitányság és az ORFK Köztársasági Õrezred, d) Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság és a Polgári Védelmi Igazgatóság, e) az Országos Mentõszolgálat, f) az Országos Meteorológiai Szolgálat, g) a területileg illetékes megyei, fõvárosi védelmi bizottság intézkedési jogkörrel rendelkezõ képviselõje. 3/B. Az operatív törzs titkársági feladatait, mûködését a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt szervezeti egysége végzi az Operatív Törzsbe a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt munkatársak közremûködésével. 3/D. Az operatív törzs feladata a) a program megvalósításának elõmozdítása, a vállalkozói szerzõdésben a rendezvény biztonságos lebonyolítására vonatkozó elõírások betartatása, a rendezvény biztonsági tervének elfogadása, ellenõrzése és intézkedés a hiányosságok kiküszöbölésére, b) a lebonyolítás során folyamatos ügyeleti szolgálat biztosítása, ennek keretében a helyszínrõl beérkezõ információk és a kockázatokra vonatkozó jelzések elemzése és értékelése, c) intézkedés a helyszínen parancsnoki jogkörben nem rendezhetõ biztonsági problémák megoldására, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ rendkívüli körülmény és más elháríthatatlan ok esetén intézkedés a program egyes elemeinek vagy egészének elhalasztására, megszakítására, d) a rendezvény – a rendezvény szervezõje által elkészített – biztonsági és helyszíni közlekedési, egészségügyi, tömegközlekedési, valamint programtervének elfogadása az operatív irányító által a törzs tagjaiból kijelölt biztonsági albizottság szakmai javaslata alapján.” 7. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. 8. A H. 4. pontjában a ,,2. pontban foglalt feladatokat” szövegrész helyébe az „e határozat szerinti feladatait” szöveg, 6. pontjában a „2005-ben a” szövegrész helyébe az ,,A nemzeti és hivatalos állami ünnepek, valamint egyéb” szöveg, Mellékletének 1. pontjában a ,,megvalósításáért” szövegrész helyébe a ,,biztonságos megvalósításáért” szöveg, a ,,rendezvény elhalasztására” szövegrész helyébe a ,,biztonsági okokból a rendezvény elhalasztására” szöveg, Mellékletének 2. pontjában a ,,6. pontban foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint az ott említett” szövegrész helyébe a ,,biztonsági” szöveg, Mellékletének 2. pontjában a ,,problémák megoldására, indokolt esetben” szövegrész helyébe a ,,biztonsági problémák megoldására, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ rendkívüli körülmény és más elháríthatatlan ok esetén” szöveg, Mellékletének 4. pontjában a ,,kérdések” szövegrész helyébe a ,,biztonsági kérdések”, az „utasítások” szövegrész helyébe a ,,biztonsági utasítások” szöveg, Mellékletének 5. pontjában az „elõkészítésének” szövegrész helyébe a ,,biztonságos elõkészítésének” szöveg lép. 9. A H. 2. b) pontjában az „a) és az 1. c)” szövegrész, valamint 6. pontjában a ,,2006. január 1-jétõl” szövegrész hatályát veszti. 10. A jelentõs értékû közbeszerzések megindításának egyes kérdéseirõl szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat 1. pontjában az „illet” szövegrész helyébe az „illetve – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –” szöveg lép.


38022

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A miniszterelnök 80/2009. (X. 8.) ME határozata a Haditechnikai Külkereskedelmi Tárcaközi Bizottság elnökének felmentésérõl és kinevezésérõl A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömben dr. Garamhegyi Ábelt, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium volt szakállamtitkárát a Haditechnikai Külkereskedelmi Tárcaközi Bizottság elnöki tisztségébõl felmentem, egyidejûleg Mester Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkárát a Haditechnikai Külkereskedelmi Tárcaközi Bizottság elnökévé kinevezem.


Az Országos Választási Bizottság 400/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozók 2009. szeptember 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a társadalmi szervezet mûködése feletti törvényességi felügyelet a bíróság hatáskörébe tartozzon?” Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés megfogalmazása nem felel meg az egyértelmûség követelményének. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésének elsõ mondata alapján a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. Ugyanezen bekezdés második mondata azonban már arra utal, hogy ha a mûködés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság hatáskörét a fenti törvény 16. § részletezi. Látható tehát, hogy a törvényalkotó a felügyeleti jogosítványokat megosztotta az ügyészség és a bíróság között, és a társadalmi szervezetek döntéseire és mûködésre vonatkozó döntési jogköröket a bíróságokra telepítette. A kérdés tehát félrevezetõ a választópolgárok számára.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38023

2009. évi 143. szám

Az ügyészség jogállásának, az államszervezetben betöltött helyének alapvetõ szabályait a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 51–53. § rendelkezései rögzítik. Az Alkotmány 51. § (3) bekezdése értelmében az ügyészség fellép a törvényesség védelmében. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyûlés számára, mely ellentétes lenne az Alkotmány 51. § (3) bekezdésében rögzített rendelkezéssel, így a törvényi szintû szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.

A határozat az Alkotmány 51. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, az 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésén és a 16. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I.

A beadványozók 2009. szeptember 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létszáma a jelenlegi 15 tag mellett további 6 taggal – a bírósági ülnököket képviselõ 2 taggal, a választópolgárokat képviselõ 2 taggal és a jogtanácsosokat képviselõ 2 taggal – kiegészülve 21 fõbõl álljon?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdése határozza meg azon tárgyköröket, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Ezen bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrõl. Az Országgyûlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekrõl az Országgyûlés számos formában és minõségében dönthet. Az Országgyûlés szervezetalakító hatalma kiterjed a szervezetén kívüli egyes intézmények szabályozására. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. § a) pontja szerint az Országgyûlés törvényben állapítja meg – egyebek mellett – a társadalom meghatározó jelentõségû intézményeire, az állam szervezetére, mûködésére

38024

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja a belsõ és a külsõ szervezetalakítás (-átalakítás, megszüntetés) tekintetében is kizárja az országos népszavazást. A testület álláspontja szerint eredményes népszavazás esetén az OIT eredeti alkotmányos funkciója változna meg a módosítással. A szervezet ilyen jellegû bõvítése alapvetõen átformálná a testület összetételét és ezáltal a szervezet funkciójának kiüresítését idézné elõ. A módosítás struktúraváltást is jelentene, a szervezet funkciója eredeti rendeltetésétõl eltérne. Az Országos Választási Bizottság Nsztv. 10. § b) pontja értelmében – mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani – az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta. II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése d) pontján, 1987. évi XI. törvény 2. § a) pontja, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Az Országos Választási Bizottság 402/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozók 2009. szeptember 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson a köztisztviselõk által betartandó etikai normákról és az – állampolgárok által is kezdeményezhetõ – etikai eljárás szabályairól?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38025

2009. évi 143. szám


Indokolás I.

A beadványozók 2009. szeptember 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényben mondja ki: az Alkotmánybíróság tagjának a határozat meghozatala során az iratokhoz csatolt különvéleménye hivatalos lapban ne kerüljön közzétételre?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) bekezdésében meghatározott szabad véleménynyilvánítás jogát érinti, mégpedig a közérdekû adatok nyilvánosságához fûzõdõ alapvetõ jog vonatkozásában, így burkolt Alkotmánymódosítást jelentene. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Alkotmánybíróság jelenlegi jogállásából és tevékenységébõl adódóan fontos szerepe van a nyilvánosságnak, hogy a különvélemények megjelenjenek és bárki számára megismerhetõek legyenek. Ezen információk közérdekûnek is tekinthetõek, hiszen ebbõl megismerhetõ az Alkotmánybíróság döntésénél az esetleges ellenvélemény. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Alkotmány 61. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 404/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

38026

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy minõsüljön letöltendõ börtönbüntetéssel sújtandó bûncselekménynek a jogerõs építési engedély nélküli vagy attól eltérõ építkezés.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Egy eredményes népszavazás esetén a törvényhozó arra lenne kötelezve, hogy megváltoztassa a törvényhozás és a bírói hatalom között fennálló alkotmányos hatalommegosztást, elvonva a bírói hatalom jurisdikcióját. Ugyanis a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megfogalmazott „minõsüljön letöltendõ börtönbüntetéssel sújtandó bûncselekménynek” kategorikus kifejezés megszüntetné az adott ügyben eljáró bíró mérlegelési jogkörét. A kérdés megfogalmazása figyelmen kívül hagyja tehát a mérlegelési jogkörbõl fakadó bírói kötelességet és egyben azt a lehetõséget, mely szerint a bíró az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét körülményei között vizsgálja és értékelje az adott cselekményt, és ennek alapján ítélje meg annak társadalomra veszélyességének tényét és a cselekmény súlyát. A kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan törvényhozási kötelezettséget róna az Országgyûlésre, mely kogens szabályként rögzítené a letöltendõ szabadságvesztés kiszabását a jogerõs építési engedély nélküli vagy attól eltérõ építkezések esetében, ugyanakkor egyéb konjunktív feltételek meghatározását nem tenné lehetõvé a jogalkotó számára. Mindez azt is jelentené, hogy a legkisebb – akár bagatellnek minõsülõ – eltérésre is szabadságvesztés kiszabását rendelné el a jogalkotó. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés ellentétes az alkotmányos büntetõjog követelményeivel abból a szempontból, hogy a jelenlegi büntetési rendszerhez képest aránytalanul súlyosabb minõsítéseket kíván bevezetni a meghatározott cselekményekre, és ezáltal megbontja az arányosságot a büntetõjogi szankciók súlyozásában. Ez a büntetõ-igazságszolgáltatás alkotmányos elveinek olyan mértékû módosítását igényelné, ami az Alkotmány módosítása nélkül nem valósítható meg. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. Továbbá a fent leírt problémák miatt a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem. Az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, a testület az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


MAGYAR KÖZLÖNY

•

38027

2009. évi 143. szám

Az Országos Választási Bizottság 405/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az országos népszavazási eljárás aláírásgyûjtõ ívét az Országos Választási Bizottság helyett a kezdeményezõ által szabadon választható városi bíróság hitelesítse.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén jelentõs mértékben megváltozna az országos népszavazás eljárási és annak jogorvoslati rendszere is. Az esetleges eredményes népszavazás következményeinek pontos és elõre látható ismerete nem várható el a választópolgároktól. A kérdés megfogalmazása ugyanakkor nem teszi egyértelmûvé a jogalkotó számára sem, mely módon, milyen határidõkkel, illetve jogorvoslati rendszerben zajlana a továbbiakban az országos népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás. A Bizottság megítélése szerint tehát a kérdés nem felel meg az állampolgári és a jogalkotói egyértelmûség követelményének sem. Az egyértelmûségi követelménynek nem felel meg azért sem, mert a kérdés megfogalmazásából nem derül ki, hogy a hitelesített kérdések nyilvántartása hogyan történne. Az eredményes népszavazás a törvényalkotót lehetetlen feladatra kötelezné, mert ha a hitelesítést tetszõlegesen választott városi bíróságok végeznék, akkor nem lenne megoldható egy olyan nyilvántartási rendszer sem, amely a párhuzamos hitelesítést kizárná. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


38028

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítésérõl úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendõ nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelmûnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság az egyértelmûség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmû sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára „az állam által jogtalanul korlátozottak” köre, mert a kérdés ellentmondásos, a mondat két része nincs összhangban egymással. A „jogtalan korlátozást” a második tagmondatban leszûkíti annak egyik lehetséges esetcsoportjára, a jogtalan fogvatartásra, holott a személyes szabadság korlátozásának lényegesen több esetköre létezik. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésbõl az sem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért a ,,tisztességes kártérítés” kifejezésen. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


MAGYAR KÖZLÖNY

•

38029

2009. évi 143. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le.” A kezdeményezés a választási eljárás egy lényeges elemének – a jelenlegi szavazási mód – népszavazás alkalmával történõ részbeni megváltoztatására irányul. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülhetne a szavazás titkosságának – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 71. § (1) bekezdés szerinti – alkotmányos elve, tekintettel arra, hogy a mobilszolgáltatók – a jelenlegi technikai feltételek mellett – abban a helyzetben vannak, hogy megismerhetik az sms-ek tartalmát. Továbbá sérülhetne a választás közvetlenségének alkotmányos alapelve is, mivel nem lenne garantálható a választás alkalmával választójogát gyakorló választópolgár minden kétséget kizáró, hitelt érdemlõ azonosítása. Nem teljesülne az az alkotmányos követelmény sem, hogy a választópolgár választójogát csak személyesen gyakorolhassa. A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés a választójog titkosságának és közvetlenségének alkotmányos alapelveit érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására csak az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben – annak burkolt alkotmánymódosító jellege miatt – az Nsztv. 10. §-ának b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Alkotmány 71. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

38030

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy ha az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy egy népszavazás megtartásához összegyûlt a szükséges számú támogató aláírás, akkor kötelezõ legyen 90 napon belül megtartani a szavazást.” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés c) pontja kimondja: ,,Nem lehet országos népszavazást tartani: c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló rendelkezéseirõl,” A testület álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben a kötelezõ jelleg az, amely egyértelmûen az Alkotmány ezen rendelkezésébe ütközik. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá nem egyértelmû, hogy a kezdeményezõ mit ért az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdésben használt „szükséges számú támogató aláírás” kitétel alatt. Az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése értelmében országos népszavazás esetén népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére, továbbá ugyanezen paragrafus (4) bekezdése kimondja, hogy az Országgyûlés mérlegelés alapján 100 000 választópolgár kezdeményezésére népszavazást rendelhet el. Az alaptörvény hivatkozott rendelkezései értelmében az országos népszavazás elrendeléséhez a 100 000 és a 200 000 érvényes aláírás is tekinthetõ szükséges számúnak, a különbség az, hogy míg az elsõ esetben az elrendelés eldöntését a jogalkotó az Országgyûlés mérlegelési jogkörébe utalja, addig a második esetben kötelezõ megtartani a szavazást. Amennyiben a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezés célja az, hogy 100 000 érvényes aláírás összegyûjtését követõen is kötelezõ legyen elrendelnie az Országgyûlésnek a népszavazást, a kérdésben tartott eredményes népszavazás a jogalkotót az Alkotmánynak a népszavazásról szóló rendelkezéseivel ellentétes jogszabály megalkotására kötelezné, mely azonban az alaptörvény 28/C. § (5) bekezdés c) pontja értelmében tiltott tárgykör. Az Nsztv. 10. § b) pontja szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az Alkotmány által taxatíve felsorolt tiltott tárgykörökbe ütközik, az Országos Választási Bizottság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdésén, (4) bekezdésén és (5) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


MAGYAR KÖZLÖNY

•

38031

2009. évi 143. szám

Az Országos Választási Bizottság 409/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az F. G. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 14-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Akarja-e Ön, hogy a Magyarország államformája Királyság legyen?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 1. §-a a következõképpen rendelkezik: „Magyarország: köztársaság.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezõ által népszavazásra bocsátandó kérdés ezen alkotmányi rendelkezés megváltoztatására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, a 24. § (3) bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Nsztv. 10. § b) pontja szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az Alkotmány módosítására irányul az Országos Választási Bizottság saját és az Alkotmánybíróság fent hivatkozott töretlen gyakorlatára figyelemmel a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Alkotmány 1. §-án, a 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


38032

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Az Országos Választási Bizottság 410/2009. (X. 8.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Életfa Kárpát-medence Összefogás megbízásából eljáró dr. Hardy F. Gábor ügyvéd által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 15-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar termõföld csak a Magyar Állam és intézményei-, a magyar önkormányzatok és intézményei-, a magyarországi székhellyel rendelkezõ egyházak és intézményei-, állandó jelleggel Magyarországon élõ magyar állampolgár-, vagy olyan külföldi állampolgár tulajdonában lehessen, aki legalább 15 év óta megszakítás nélkül Magyarországon él, és ugyanezen idõ óta megszakítás nélkül agrár tevékenységgel foglalkozik, e tevékenységbõl legalább 15 éve itt adózik, és az agrár tevékenységhez képesítéssel rendelkezik?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul, mert eredményes népszavazás esetén mindazokat termõföld tulajdonjoguktól meg kellene fosztani, akik nem felelnek meg a kérdésben felsorolt kritériumoknak. Ez pedig az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog olyan mértékû korlátozása, ami csak az Alkotmányban szabályozható. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelmûnek kell lennie. Az egyértelmûség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is, ahogyan azt már több határozatában is kifejtette a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/ 2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006. június, 429, 430.]. A választópolgári egyértelmûség szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak „igen”-nel vagy „nem”-mel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthetõ kérdés sem tekinthetõ egyértelmûnek. A testület megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés nem felel meg a fent leírt kritériumoknak. A kezdeményezõ nem határozza meg, hogy a termõföld tulajdonjogának megszerzéséhez feltételül szabott, agrártevékenységhez szükséges képesítés mit jelent (ki által, milyen eljárás keretében igazolt képesítést jelent, kizárólag valamely középfokú vagy felsõfokú intézmény képzése révén megszerezhetõ képesítés-e ez vagy esetleg egy az agrártevékenységhez kapcsolódó tanfolyam elvégzésével is eleget lehet tenni e kritériumnak). Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

MAGYAR KÖZLÖNY

II.

•

38033

2009. évi 143. szám

A határozat az Alkotmány 13. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Indokolás I.

A beadványozó 2009. szeptember 16-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar vízmû, magyar vízi-közmû, magyar vízi-közmûvet kiszolgáló Magyarországon lévõ kút, és Magyarországon lévõ termálkút csak a Magyar Állam és a magyar önkormányzatok tulajdonában lehessen?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelmûnek kell lennie. Az egyértelmûség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is, ahogyan azt már több határozatában is kifejtette, a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006. június, 429, 430.]. Az Alkotmánybíróság az egyértelmûség vizsgálata kapcsán 52/2001. (XI. 29.) AB számú határozatában rögzítette, hogy önmagában az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésbõl áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmû, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. A testület megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés nem felel meg a fent leírt kritériumoknak. A kezdeményezésben szereplõ vízmû és víziközmû, valamint a termál kutak a rendeltetésüket tekintve teljesen eltérõek egymástól. Míg az elõbbi kettõ egy vagy több településen a közmûves vízellátást szolgáló mûszaki létesítmények, addig a termál kutat és az abból nyert termálvizet például gyógyfürdõkben, mezõgazdasági tevékenység vagy távhõ-szolgáltatás keretében hasznosítják. A leírtak alapján a kérdésben tartott eredményes népszavazás alkalmával a választópolgárnak nem lenne lehetõsége megkülönböztetést tenni a két egymástól teljesen eltérõ célú és hasznosítású vízilétesítményrõl, és részkérdésenként azokról véleményt nyilvánítani.

38034

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben elõírt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a kérdés a választópolgári és a jogalkotói egyértelmûség kritériumának sem felel meg, a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II.

A határozat az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Indokolás

I.

A beadványozó 2009. szeptember 16-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén lévõ vasútvonalat megszüntetni, vagy az üzemeltetést felfüggeszteni csak az Országgyûlés 2/3-os szótöbbségével lehessen?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 24. § (3) bekezdése értelmében az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Ezen szabály világosan megfogalmazza, hogy mely esetekben írja elõ taxatíve az Alkotmány a fent nevezett szavazati többség használatát. Ebbõl következõen, a kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan törvényhozási kötelezettséget róna az Országgyûlésre, amely alapján a beadványban megfogalmazott esetekben is szükséges lenne az országgyûlési képviselõk 2/3-ának szavazata, mely az Alkotmány burkolt módosítását jelentené.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

38035

2009. évi 143. szám

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. II.

A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


38036

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2009. évi 143. szám

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József, a szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Tordai Csaba. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 8., csütörtök. Tartalomjegyzék

Recommend Documents