MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 28., csütörtök. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY

165. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. október 28., csütörtök

Tartalomjegyzék

Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevõ fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról

23480

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról

23483

2010. évi XCVIII. törvény

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról

23484

183/2010. (X. 28.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata

23645

184/2010. (X. 28.) AB határozat


23652

185/2010. (X. 28.) AB határozat


23677

106/2010. (X. 28.) OGY határozat

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról

23680


Lendvai Ildikó országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében

23681


Rónaszékiné Keresztes Monika országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében

23681


A Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyona meghatározott körének a Mûsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelõ Alap részére történõ átadásáról 23681

2010. évi XCVI. törvény

2010. évi XCVII. törvény

23480

II.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

Törvények

2010. évi XCVI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevõ fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról* A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 1. §

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 200. §-t követõen a következõ 200/A. §-sal egészül ki: „200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdést vagy pénzügyi lízingszerzõdést kötött, akkor a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön, b) a havonta esedékessé váló törlesztõrészlet, valamint c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása – ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját devizaközépárfolyamot – a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. (2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint a) a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy b) a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján történik. (3) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. (4) E § rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztõrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elõ-, illetve végtörleszti. (5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a törlesztõrészlet fizetésére devizában kerül sor.”

2. §

A Hpt. 209. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „209. § (1) A hitel- és a kölcsönszerzõdés általános szerzõdési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetõségekre való figyelemfelhívással együtt, g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdés esetén a 200/A. §-ban foglaltaknak megfelelõen kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely idõpontban kerül sor. (2) Az (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerzõdés esetén is.”

3. §

(1) A Hpt. a következõ 210/A. §-sal egészül ki: „210/A. § (1) Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdésre vagy pénzügyi lízingszerzõdésre a 210. § (3)–(5) és (11) bekezdésétõl eltérõen a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. október 25-i ülésnapján fogadta el.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23481

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezõtlenül – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – nem módosítható. (3) A (2) bekezdésbe ütközõ szerzõdésmódosítás semmis. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezõtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelezõ lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés esetében a szerzõdés felmondását követõ kilencvenedik napot követõen a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelõzõ napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. (6) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés deviza alapú, és a szerzõdés a szerzõdés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történõ meghatározását írja elõ, az (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerzõdés felmondását követõ kilencvenedik napot követõen a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékû késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.” (2) A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következõ o) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „o) a Hpt. 210/A. §-ában meghatározott szerzõdésekben elõírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezõtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára” (vonatkozó részletes szabályokat.) 4. §

A Hpt. a 234. §-t követõen a következõ 234/A. §-sal egészül ki: „234/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevõ fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) a) 1. §-ával megállapított 200/A. §-t – a (3) bekezdés kivételével – a Módosító törvény hatálybalépését követõen folyósított hitelre, kölcsönre és pénzügyi lízingre, valamint a Módosító törvény hatálybalépésekor már fennálló szerzõdésekre a Módosító törvény hatálybalépésétõl számított tizenötödik napot követõen teljesítendõ törlesztõrészlet, valamint devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell; b) 2. §-ával megállapított 209. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 209. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében a pénzügyi intézmény üzletszabályzatát a Módosító törvény hatálybalépésétõl számított tizenöt napon belül köteles módosítani; c) 3. §-ával megállapított 210/A. § (1)–(4) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését megelõzõen fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdésre vagy pénzügyi lízingszerzõdésre is alkalmazni kell; d) 3. §-ával megállapított 210/A. § (5)–(6) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését követõen felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdésre vagy pénzügyi lízingszerzõdésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelõzõen felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdésre, vagy pénzügyi lízingszerzõdésekre a 210/A. § (5)–(6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az abban meghatározott kilencven napos idõtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétõl kell számítani. (2) A Módosító törvénnyel megállapított 200/A. §-nak és 210/A. §-nak való megfelelés érdekében szükséges, a törlesztõrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítására és az egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó rendelkezéseire kiterjedõ, az ügyfél számára kedvezõ egyoldalú szerzõdésmódosítást a pénzügyi intézmény az üzletszabályzata vagy az általános szerzõdési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerzõdés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésõbb a módosítás hatálybalépését követõ legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerzõdésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhetõ módon, elektronikus úton is elérhetõvé kell tenni.”

23482

5. §

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 5. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „5.1. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetõleg kölcsönszerzõdés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bõvítése, korszerûsítése vagy felújítása. 5.2. Lakáscélú pénzügyi lízingszerzõdés: olyan pénzügyi lízingszerzõdés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történõ, lízingbevevõ általi megszerzése.”

A fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása 6. §

A fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyht.) 3. §-a az alábbi új 22. és 23. ponttal egészül ki: „22. Lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bõvítése, korszerûsítése vagy felújítása. 23. Lakáscélú pénzügyi lízing: olyan lízing, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történõ, lízingbevevõ általi megszerzése.”

7. §

(1) Az Fnyht. 25. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az (1) bekezdés esetében az elõtörlesztett összeg 1%-át, a (2) bekezdés esetében az elõtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes elõtörlesztés – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönbõl történik. (5) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés, ha az elõtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerzõdés alapján történt.” (2) Az Fnyht. 25. §-a következõ új (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a fogyasztó részleges vagy teljes elõtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelõzõ tizenkét hónap alatt elõtörlesztést nem teljesített. (7) Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a hitelezõt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a szerzõdés hatálybalépésétõl számított huszonnégy hónapot követõen teljesített elsõ részleges, vagy teljes elõtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes elõtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönbõl történik, vagy ha az elõtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerzõdésben meghatározott kölcsönösszeg felét.”

8. §

Az Fnyht. 28. §-a a következõ új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Lakáscélú jelzáloghitel esetén a futamidõ meghosszabbításáért a hitelezõ nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékû díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidõ meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. (4) Lakáscélú jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerzõdése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a fogyasztó a futamidõ alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidõ meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a hitelezõ alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

9. §

(1) Az Fnyht. 32. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezése lép: „(1) E törvény rendelkezései – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a 2010. június 11-ét követõen kötött szerzõdésekre alkalmazandóak.” (2) Az Fnyht. 32. §-a a következõ új (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki: „(6) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevõ fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) 7. § (1) és (2) bekezdésével megállapított 25. § (4)–(7) bekezdéseket a Módosító törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött szerzõdések esetében a Módosító törvény hatálybalépéstõl számított tizenötödik napot követõen teljesített elõtörlesztésekre is alkalmazni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23483

2010. évi 165. szám

(7) A Módosító törvény 8. §-ával megállapított 28. § (3) bekezdést a Módosító törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött szerzõdések esetében a Módosító törvény hatálybalépéstõl számított tizenötödik napot követõen kezdeményezett futamidõ-hosszabbításra kell alkalmazni.”

Záró rendelkezések 10. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba, és a hatálybalépés napját követõ napon hatályát veszti. Dr. Schmitt Pál s. k.,

Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi XCVII. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról* 1. §

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2010. évi a) bevételi fõösszegét 12 703 719,3 millió forintban, b) kiadási fõösszegét 13 568 030,4 millió forintban, c) hiányát 864 311,1 millió forintban állapítja meg.”

2. §

A Költségvetési törvény a következõ 88/A. §-sal egészül ki: „88/A. § Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007. és 2008. évben keletkezett tartalékát a Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók korábbi évekbõl felhalmozott adósságának rendezésére fordítsa.”

3. §

A Költségvetési törvény 91. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:] „h) a 88/A. §-ban meghatározottak végrehajtásának részletes szabályait.”

4. §

(1) A Költségvetési törvény 1. számú melléklet X. Miniszterelnökség fejezet, 20. Tartalékok cím, 1. Költségvetés általános tartaléka alcím kiadási elõirányzata 92 504,7 millió forintra, a X. fejezet összesen kiadási elõirányzata 345 277,6 millió forintra változik. (2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklet a XLII. A központi költségvetés fõ bevételei fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcíme kiegészül a 10. A MOL Nyrt. befizetése jogcímcsoporttal, melynek bevételi elõirányzata 35 226,6 millió forint, a XLII. fejezet összesen bevételi elõirányzata 6 413 498,7 millió forintra változik, a központi alrendszer összesen kiadási elõirányzata 13 568 030,4 millió forintra, bevételi elõirányzata 12 703 719,3 millió forintra változik.

5. §

E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Schmitt Pál s. k.,





23484

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

2010. évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény végrehajtásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 37/2009. (V. 12.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fõösszegek 1. §

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) végrehajtását – a 3–6. §-okban foglalt finanszírozási célú pénzügyi mûveletek nélkül – a) 8 324 226,2 millió forint bevétellel, b) 9 067 944,2 millió forint kiadással és c) 743 718,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.

2. §

A központi költségvetés kiadási és bevételi elõirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcím-csoportonként, jogcímenként, elõirányzat-csoportonként és kiemelt elõirányzatonként tartalmazza.

A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések 3. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 3. §-ának megfelelõen a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2009-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére a) 2 041 017,1 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezõknek, b) 274 255,5 millió forint összegben fizetett vissza deviza kötvényeket a külföldi hitelezõknek, c) 34 124,9 millió forint összegben fizetett vissza deviza hiteleket a külföldi hitelezõknek.

4. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §-ának felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2009-ben a) 487 484,8 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített, b) 218 814,0 millió forint összegben forinthiteleket vett fel külföldi hitelezõktõl, c) 3 570,5 millió forint összegben devizahitelt vett fel külföldi hitelezõktõl, d) 30 000,0 millió forint összegben devizabetétet használt fel.

5. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy 2009-ben az e törvény 3. §-ában megállapított visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a) 22 627,3 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített, b) 267 930,0 millió forint összegû deviza-államkötvényt értékesített, c) 1 725 969,0 millió forint összegben vett fel devizahitelt külföldi hitelezõktõl, d) 332 871,2 millió forint összegben devizabetétet használt fel.

6. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter – a Költségvetési Törvény 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében 510 001,9 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített és 32 415,2 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát.


MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23485

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések 7. §

(1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív hozzájárulások, valamint a normatív kötött felhasználású támogatások, továbbá a megyei önkormányzatokat az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után megilletõ személyi jövedelemadó-részesedés, illetve a települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódását mérséklõ kiegészítések és beszámítások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolását az államháztartásért felelõs miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes rendeletben (a továbbiakban: R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül. (2) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok évközben 10 587,0 millió forint összegben igényeltek – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Regionális Igazgatóságai javaslataira is figyelemmel – normatív hozzájárulásokat, normatív kötött felhasználású támogatásokat, megyei önkormányzatokat megilletõ személyi jövedelemadót, jövedelem-differenciálódást mérséklõ támogatást, illetve együttesen 21 416,4 millió forint összegben mondtak le évközben e forrásokról, valamint intézményátadás következtében 290,6 millió forint összegben nem jogosultak e támogatásokra, továbbá elismeri, hogy intézményátvétel miatt 5,7 millió forinttal ugyanezen elõirányzatok megnövekedtek. A módosított elõirányzatokat önkormányzatonként és jogcímenként az R. tartalmazza. (3) A normatív hozzájárulások és a normatív, kötött felhasználású támogatások elõirányzatait és pénzforgalmi teljesítését jogcímenként összesítve a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a normatív hozzájárulásokból, a normatív kötött felhasználású támogatásokból a helyi önkormányzatokat az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után, valamint a személyijövedelemadó-részesedésbõl a megyei önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megilletõ, és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (7) bekezdése szerint történt elszámolás alapján a következõk: a) visszafizetési kötelezettség 2 404,6 millió forint, b) a központi költségvetést terhelõ kiegészítés 6 052,8 millió forint, c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatoknak 2009. év után járó hozzájárulás és támogatás 3 648,2 millió forint. (5) Az Országgyûlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódóan normatív hozzájárulásokat és normatív kötött felhasználású támogatásokat saját számításaik alapján az õket ténylegesen megilletõnél 3%-kal magasabb mértékben vették igénybe, az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint 203,5 millió forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét az R. tartalmazza.

8. §

(1) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódását mérséklõ kiegészítések és beszámítások ténylegesen teljesített mutatószámok alapján járó, és a költségvetési évben az önkormányzatok részére folyósított összegek különbözetei – az Áht. 64/A. §-a (8) bekezdésének megfelelõen – az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése szerinti elszámolás alapján a következõk: a) visszafizetési kötelezettség 3 369,1 millió forint, b) központi költségvetést terhelõ pótlólagos támogatás 3 431,4 millió forint, melyek helyi önkormányzatonként részletezett összegét az R. tartalmazza. (2) Az Országgyûlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyeknek az õket ténylegesen megilletõ jövedelem-differenciálódást mérséklõ támogatása 10%-kal alacsonyabb, illetve beszámítása 10%-kal magasabb összegû a saját számításaik alapján igénybevettnél, a Költségvetési Törvény 4. számú melléklete III/6. pontja szerint 300,0 millió forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét az R. tartalmazza. (3) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatoknak az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése alapján a) a központosított elõirányzatok jogcímen 685,4 millió forint, b) a szociális ellátásokkal kapcsolatos egyéb támogatások jogcímen 181,1 millió forint, c) az egyéb központi támogatások jogcímen 66,4 millió forint, d) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) települési önkormányzatok támogatása jogcímen 814,1 millió forint, e) a 2008. december 31-én feladattal terhelt központosított és normatív, kötött felhasználású támogatásokból fel nem használt egyenlegében 113,1 millió forint,

23486

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

f) a kereset-kiegészítéshez kapcsolódó járulék megtakarítás jogcímen 2377,5 millió forint lemondási és visszafizetési kötelezettsége keletkezett, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését az R. tartalmazza. (4) Az Áht. 64/A. §-a alapján a visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamatfizetési kötelezettség 2009. március 26. napjától keletkezett. (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott határidõt követõ 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Kincstár 10032000-01031496-00000000 „Önkormányzatok elõzõ évrõl származó befizetései”, valamint a 10032000-01034073-00000000 „Kincstár Helyi önkormányzatok kamatbefizetései” számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megilletõ követelés érvényesítésérõl. (6) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a helyi önkormányzatok a) saját elszámolásuk alapján az (1) bekezdés b) pontja és a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tételek összesített egyenlegeként 8 678,8 millió forint, b) a kereset-kiegészítés elszámolása alapján 46,1 millió forint pótlólagos támogatásra jogosultak, amely összegek átutalásáról a Pénzügyminisztérium rendelkezett. 9. §

10. §

(1) A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulását a 4. számú melléklet részletezi. Ehhez kapcsolódóan a) az európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 2009. évi elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulását az 5. számú melléklet, b) a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerûsítésének támogatása elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet részletezi. (2) A helyi önkormányzatok színházi támogatása elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulását a 7. számú melléklet részletezi. (3) A helyi önkormányzatok a) címzett és céltámogatása elõirányzatainak, valamint pénzforgalmi teljesítésének alakulását a 8. számú melléklet, b) az egyéb fejlesztési feladatainak támogatását a 9. számú melléklet részletezi. (4) A helyi önkormányzatok a) vis maior támogatása elõirányzatának és felhasználásának alakulását a 10. számú melléklet, b) vis maior tartalék elõirányzatának és felhasználásának alakulását a 11. számú melléklet, c) leghátrányosabb helyzetû kistérségei felzárkóztatásának támogatása elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulását a 12. számú melléklet részletezi. (5) A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai normatív, kötött felhasználású támogatásának alakulását a 13. számú melléklet részletezi. (6) A Budapest 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal elsõ szakasza építésének 2009. évi elõirányzatának és pénzforgalmi teljesítésének alakulását a 14. számú melléklet részletezi. Az Országgyûlés a) az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása jogcímen 14 695 millió forint, b) a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerûsítésének támogatása jogcímen 7 813,3 millió forint, c) a címzett és céltámogatások jogcímen 9 319,2 millió forint, d) a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai támogatása jogcímen 8 802,9 millió forint, e) a helyi önkormányzatok vis maior támogatása jogcímen 43,3 millió forint, f) a vis maior tartalék jogcímen 137,4 millió forint, g) a leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatása jogcímen 4 907,8 millió forint összegû maradványt állapít meg.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23487

11. §

(1) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat 757,0 millió forint egyszeri – a 2009. évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló – közoktatási kiegészítõ támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklet, XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítõ támogatás jogcím-csoport elõirányzata terhére 2010 decemberében. (2) Az egyházi szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményfenntartókat 1017,9 millió forint egyszeri – a 2009. évi önkormányzati, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi támogatást kompenzáló – szociális kiegészítõ támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklet, XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 19. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport elõirányzata terhére 2010 decemberében. (3) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésének rendelkezését a 2009. évi járadék összegének korrekciója tekintetében nem kell alkalmazni. (4) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy 2009. évben a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 120. § (3) bekezdése alapján a felsõoktatási intézmények 3 221,4 millió forint értékben vásároltak és 5 417,0 millió forint értékben váltottak vissza, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kutatóhálózatba tartozó szervezetek 1 050,0 millió forint értékben vásároltak értékpapírt. (5) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat a 2008. évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi CXXIX. törvény 9. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján 2010. I. félévében biztosított egyszeri közoktatási kiegészítõ támogatás összegén túl, azzal azonos jogcímen, további 1 020,6 millió forint illeti meg a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklet, XX. Nemzeti Erõforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítõ támogatás jogcím-csoport elõirányzata terhére 2010 decemberében.

12. §

(1) Az Országgyûlés az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus forrásaira vonatkozó, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 52. § (1) bekezdése alapján tett 2009. évi kötelezettségvállalást 13 945,7 millió forint összegben hagyja jóvá. (2) Az Országgyûlés a Svájci–Magyar Együttmûködési Program forrásaira vonatkozó, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 52. § (2) bekezdése alapján tett 2009. évi kötelezettségvállalást 237,7 millió forint összegben hagyja jóvá. (3) Az Országgyûlés a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, valamint az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások forrásaira vonatkozó, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 52. § (3)–(6) bekezdései alapján tett 2009. évi kötelezettségvállalást a 20. számú mellékletben meghatározott összegben hagyja jóvá.

13. § 14. §

Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és kiadásait alaponként, jogcímenként a 15. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (2) Az elkülönített állami pénzalapok 2009. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét a 16. számú melléklet tartalmazza.

MÁSODIK RÉSZ AZ ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 15. §

(1) A Kincstár által kezelt, állami kölcsönbõl és állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya 2009. december 31-én 492,3 millió forint, amelybõl 278,5 millió forint a kölcsön típusú, 213,8 millió forint a járadék címén elõírt követelés. (2) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi CXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerint 2008. december 31-én ilyen címen fennállt 990,6 millió forint követelés 2009. év során a következõk szerint változott: a) a 2009. évben az állami alapjuttatás járadékaként befolyt törlesztések összege 114,5 millió forinttal csökkentette az állományt,

23488

MAGYAR KÖZLÖNY

b)

•

2010. évi 165. szám

a jogerõs bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteség 383,8 millió forinttal csökkentette a követelés állományt.

16. §

(1) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 6. § (2) bekezdésének felhatalmazása szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. – a pénzügyminiszter döntése alapján – 2009. év folyamán 2304,4 millió forint összegû tulajdonosi kölcsönt nyújtott állami tulajdonú gazdasági társaságok részére. (2) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009. évben 2856,6 millió forint bruttó forgalmi értékû ingyenes vagyonátruházást hagyott jóvá, amelybõl a Költségvetési Törvény 6. § (7) bekezdése szerinti ingyenes vagyonátruházás 2298 millió forint volt.

17. §

Az Országgyûlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közremûködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként 2010. december 31-éig a) központi költségvetés a pénzbeli és az 1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás alapján megállapított életjáradék megtérítése jogcímén 3,9 millió forintot, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások jogcímén 38,2 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) 10032000-01301108-00000000 „Ellátási” számlája javára térítsen meg, b) az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) közgyógyellátás finanszírozása jogcímen 87,7 millió forintot a központi költségvetésnek a 10032000-01034004-00000000 „Különleges bevételek” számlára utaljon vissza.

18. §

(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: Ny. Alap) az e törvény 21. §-a (1) bekezdése c) pontjában megállapított 7 221,3 millió forint összegû hiányát az Ny. Alap KESZ hitelállományából 2010. december 29-ei hatállyal elengedi. (2) Az Országgyûlés az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) az e törvény 23. §-a c) pontjában megállapított 149 475,9 millió forint összegû hiányát az E. Alap KESZ hitelállományából 2010. december 29-ei hatállyal elengedi.

19. §

Az Országgyûlés elrendeli, hogy a Munkaerõpiaci Alap a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (2) bekezdése f) pontja alapján 1 037,0 millió forintot a NYUFIG „Munkáltatói befizetésekbõl finanszírozott korengedményes nyugdíj” 10032000-00284770-00000000 számú technikai számla javára 2010. december 31-éig térítsen meg.

HARMADIK RÉSZ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA I. FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2009. ÉVI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 20. §

(1) Az Országgyûlés az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezésébõl adódó 2009. évi költségvetése végrehajtását a) 4 128 911,7 millió forint bevételi fõösszeggel, b) 4 285 608,9 millió forint kiadási fõösszeggel, c) 156 697,2 millió forint hiánnyal jóváhagyja. (2) A társadalombiztosítási alrendszer 2009. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét a 19. számú melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 21. §

Az Országgyûlés az Ny. Alap 2009. évi költségvetésének végrehajtását a) 2 859 545,5 millió forint bevételi fõösszeggel,

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23489

b) 2 866 766,8 millió forint kiadási fõösszeggel, c) 7 221,3 millió forint hiánnyal jóváhagyja. 22. §

Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az Ny. Alap a) 2009. évi mûködési elõirányzat-maradványa 1 066,4 millió forint, amelybõl az elõzõ évi maradvány összege 111,5 millió forint, b) 2009. évi mûködési kiadásai 949,5 millió forint elõzõ évi elõirányzat-maradvány felhasználását tartalmazzák.

III. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 23. §

Az Országgyûlés az E. Alap 2009. évi költségvetésének végrehajtását a) 1 269 366,2 millió forint bevételi fõösszeggel, b) 1 418 842,1 millió forint kiadási fõösszeggel, c) 149 475,9 millió forint hiánnyal jóváhagyja.

24. §

Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap a) 2009. évi mûködési elõirányzat-maradványa 3 502,8 millió forint, amelybõl az elõzõ évi maradvány összege 330,1 millió forint, b) 2009. évi mûködési kiadásai 2 955,8 millió forint elõzõ évi elõirányzat-maradványának a felhasználását tartalmazzák.

IV. FEJEZET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 25. §

Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény a) 71. §-ának (3) bekezdése, illetve a 76. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján aa) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott elõirányzat terhére méltányossági alapon megállapításra kerülõ nyugellátásra 201,5 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 548,5 millió forint, ab) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül a 2. Táppénz jogcímcsoportnál 111,1 millió forint, 1. Terhességi-gyermekágyi segély jogcímcsoport elõirányzatnál 6,6 millió forint, a 6. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport elõirányzatnál 18,4 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoportnál 28,6 millió forint, az 5. Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportnál 1 289,7 millió forint, b) 71. §-a (4) bekezdésének b)–c) pontjai alapján a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelõ járulékok kiemelt elõirányzata felett 62,0 millió forint felhasználása történt meg.

26. §

Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi CXXIX. törvény 15. §-ában és 17. §-ában elõírt megtérítési kötelezettségek teljesítése megtörtént.

27. §

Az Országgyûlés az Ny. Alap mérlegét a 17. számú melléklet és az E. Alap mérlegét a 18. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

23490

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

29. §

Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy az e törvény 7. §-ának (1)–(2), (5) és 8. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat együttes rendeletben hirdesse ki.

30. §

(1) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a 2009. évben folytatott költségvetési gazdálkodás számos ponton megsértette az államháztartási törvényben rögzített elveket és indokolatlan mértékben terhelte meg a 2010. évi költségvetés végrehajtását. (2) A Kormány az (1) bekezdésben foglaltak hatásainak feltárása céljából az Állami Számvevõszék megállapításait is figyelembe véve jelentést készít az Országgyûlés részére a 2009-es és 2010-es évek költségvetési folyamatait érintõ gazdálkodási problémákról. Dr. Schmitt Pál s. k.,




4

2

7

5

4

2

1

1

Jogcímszám

1

1

1

2

3

2

1

3

2

1

1 2

3 5

3

1

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3

KiElõir.emelt csop.elõir.szám szám

Jogcímnév

Elõir.csop.név Kiemelt elõirányzat neve

FEJEZET

1–4. cím összesen:

Országgyûlés Hivatala Országgyûlés hivatali szervei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok eParlament Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Nemzetközi tagdíjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az Európai Unió magyarországi képviselõi váltásával kapcsolatos kiadások Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Fejezeti egyensúlyi tartalék

I. ORSZÁGGYÛLÉS

Címnév

JogAlcím- címnév csop.név

17 291,5

157,0 45,7 187,1

28,0 27,8

18,0

40,0

28,5 10,0

410,7 121,8 137,5

438,7 1 303,3

8 882,5 2 233,3 3 221,6

Kiadás

415,0

5,0

410,0

Bevétel

2009. évi törvényi módosított elõirányzat

16 876,5

187,1

202,7

55,8

18,0

40,0

703,5

15 669,4

Támogatás

17 658,3

41,6

55,5 0,8 0,6

421,1 121,1 146,8 0,1

895,6 1 498,6 12,5 15,4

8 799,7 2 175,4 3 473,5

Kiadás

1 084,8

0,6

32,5

9,4

15,4

8,8

1 018,1

Bevétel

2009. évi teljesítés

17 012,2

26,7

27,8

805,4

16 152,3

Támogatás

Millió forintban

•

1

JogCím- Alcím- címszám szám csop.szám

1. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez

MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 165. szám 23491

4

1 2 3 4 5

1

3

2

1

1 2

1 2 3



Jogcímnév


1 422,9

179,6

2,7

176,9

Támogatás

Az ORTT prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai Magyar Rádió támogatása Magyar Rádió Zrt. mûsorterjesztési költségeire Magyar Rádió mûvészeti együtteseinek támogatására Magyar Televízió támogatása Magyar Televízió Zrt. mûsorterjesztési költségeire Duna Televízió támogatása Duna Televízió Zrt. mûsorterjesztési költségeire Média közalapítványok támogatása Magyar Televízió Közalapítvány támogatása Hungária Televízió Közalapítvány támogatása

9 452,9

1 533,4

7 803,4

6 101,0 1 000,0

10 122,6 800,0

2 080,3

7 299,7

4 588,1 1 000,0

28,4

545,0 465,5 66,0 88,2 71,2

37,9

953,7 833,2 261,1 227,2 235,3

110,0

2 640,5

16,9 4,9 16,2

668,6 201,2 1 732,7

Kiadás

3 919,3

3 919,8

545,0 465,5 66,0 88,2 71,2 25,0

37,9

953,7 833,2 261,1 227,6 235,4

110,0

1 602,5

1 422,9

Bevétel


5. cím összesen:

2,7

27,6 10,8

625,3 204,0 732,1

Kiadás


25,0

FEJEZET

Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása Pártok támogatása Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása Magyar Szocialista Párt FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség SZDSZ – A magyar liberális párt Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Néppárt Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása MIÉP – Jobbik a harmadik út Pártalapítványok támogatása Táncsics Mihály Alapítvány Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány Antall József Alapítvány Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány Barankovics István Alapítvány Tartalék Magyar Igazságért, a Jobb Magyarországért Alapítvány

Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzések Tanácsa Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Fejezeti egyensúlyi tartalék

Címnév

2 493,7

16,2

2 477,5

Bevétel


186,3

186,3

Támogatás

•

1 2

1

1

1 2

1 2 3 4 5 6 7

2

1

2

1

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

13

12

11

9 10

8

6 7

5


23492 2010. évi 165. szám

19

1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

16 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

1 2 3

Jogcímszám

1


Jogcímnév


FEJEZET


Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása Bolgár Országos Önkormányzat Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Országos Horvát Önkormányzat Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Országos Cigány Önkormányzat Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Országos Örmény Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Ukrán Országos Önkormányzat Országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények támogatása Országos Cigány Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott intézmények Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatása Országos Horvát Önkormányzat prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai


Magyar Távirati Iroda Zrt. támogatása Közszolgálati feladatokra A határon túli magyar sajtó hírellátására A 2009. évi európai parlamenti választások idõszakában történõ tájékoztatási többletfeladatokra Üzemben tartási díj pótlása

Címnév

Költségvetési Tanács Költségvetési Tanács Titkársága Mûködési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 Munkaadókat terhelõ járulékok


1 397,5

19,2 12,5 51,5 73,2 17,2 78,6 14,6 7,0 105,8 16,9 32,2 7,8 8,0

37,5 36,5 92,4 181,4 52,9 235,3 36,5 36,5 93,2 41,6 49,6 29,8 29,8

53 565,4

2 583,0 80,0 75,0 24 936,7

Kiadás

Bevétel

2009. évi törvényi módosított elõirányzat Támogatás

120,2 33,1

1 398,5

19,2 12,5 51,5 73,2 17,2 78,6 14,6 7,0 105,8 16,9 32,2 7,8 8,0 1,0

37,5 36,5 92,4 181,4 52,9 235,3 36,5 36,5 93,2 41,6 49,6 29,8 29,8

53 743,8

2 733,0 80,0 75,0 24 936,7

Kiadás

Bevétel


710,0

Támogatás

•

17

15

14



1

2

1

3

2

1


Jogcímszám

Jogcímnév Kiemelt elõirányzat neve

FEJEZET

Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

Elõir.csop.név

Alkotmánybíróság

Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Köztársasági Elnöki Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Célelõirányzatok Állami kitüntetések Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Fejezeti egyensúlyi tartalék

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG


Összesen:

5,0

849,7 275,7 285,3

1 246,7

239,4 0,8 41,9 27,2

49,1 3,0 2,0

414,0 135,9 333,4

1 417,2

1 246,7

27,2

282,1

937,4

51,1

776,5 242,3 286,5

1 256,1

44,3 10,9 7,3

690,4 127,1 376,0 0,1

79 545,1

2,9

28,4 0,1

Kiadás

Összesen:

17 056,1

Támogatás

184,7 1 837,9

Bevétel

19. cím összesen: 77 776,7

Kiadás


0,8

9,3

6,0

5,3

0,2

0,5

3 578,5

Bevétel


1 444,8

1 257,8

1 257,8

17 908,5

710,0

Támogatás

•

1

1 2 3

1 2 3

1 2

1 2 3 5

1

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

1

3

2

1

2

3 5


23494 2010. évi 165. szám

3

1

2

1

1

1

Jogcímszám

3

2

1

3

2

1

3

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3 5

2



Jogcímnév


FEJEZET

Állami Számvevõszék Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Átmeneti támogatással megvalósuló programok

V. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK

Országgyûlési Biztosok Hivatala Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Fejezeti egyensúlyi tartalék

IV. ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Fejezeti egyensúlyi tartalék

Címnév

Összesen:

Összesen:

1,5

219,6 13,7

4 459,1 1 365,1 1 056,8

1 684,6

5,8

31,3

1 060,9 337,9 248,7

1 433,9

16,7

Kiadás

2,0

18,0

Bevétel


7 094,3

1 684,6

5,8

1 678,8

1 433,9

16,7

Támogatás

448,4 1,6 4,8

4 541,5 1 386,1 1 087,1 0,8

1 707,7

54,8 2,1

1 039,3 311,2 283,5 16,8

1 391,9

34,5 1,0

Kiadás

1,2

4,8

34,6

77,5

10,7

2,1

1,1

7,5

11,3

Bevétel


7 184,7

1 713,5

1 713,5

1 444,8

Támogatás

•

1

4



2

1

1

1

Jogcímszám

1 3

3 5

3

3

3

4

5

1 2 4

1 2 3 5

3

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Igazságszolgáltatás beruházásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Ptk. alapján történõ kártérítés Mûködési költségvetés Dologi kiadások Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések Nemzetközi tagdíjak és kötelezõ jellegû, önkéntes hozzájárulások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Kincstári számlavezetési díj kiadásai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fõvárosi és Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék kezelése

Bíróságok

Összesen:

Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (2006/018–176.04.02) Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fejezeti egyensúlyi tartalék


VI. BÍRÓSÁGOK

Címnév

66,0

50,0

0,8

3,1

5,1

943,6

245,2 200,0

46 474,8 13 502,1 9 897,9

7 224,4

25,3 84,8

Kiadás

0,1

5 526,5

45,3

25,3

Bevétel


931,0

116,0

0,8

3,1

5,1

943,6

64 793,4

7 179,1

84,8

Támogatás

1,2

12,4 61,9

0,5

4,5

796,6

1 647,0 424,0 1 734,1 17,4

45 305,2 13 145,4 12 762,7 1,0

7 498,1

27,8

Kiadás

1,2

17,5

839,7

6 897,1

144,7

27,8

Bevétel


56,4

0,8

4,5

192,3

67 643,0

7 184,7

Támogatás

•

2

1

1

1

1

2

1

3

2

1

2


MAGYAR KÖZLÖNY

8

7

6

4

2

1

4

1


23496 2010. évi 165. szám

3

1

5

4

3

15

3

1

Jogcímszám

1

1

3

2

1

1

2

1

2

1

5

1 2 3

1 2 3

1 2 3 5

5

3

5

1

1 2 3


Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok EU tagságból eredõ feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Jogerõsen megállapított kártérítések célelõirányzata Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fejezeti egyensúlyi tartalék

Ügyészségek

Összesen:

Összesen:

Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés – Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerûsítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fejezeti egyensúlyi tartalék


VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Címnév

76,0

35,0

6,5

34,5

5 526,6

Bevétel

29 323,2

30,0

24,0

29 186,5

66 846,9

53,9

Támogatás

29 973,9

1,8 82,7

12,5 2,0 11,6

1 627,4 50,3 35,0 44,4

19 332,4 5 890,9 2 962,2 3,4

75 955,3

4,2

5,0

32,2

Kiadás

160,7

44,4

2,8

113,5

7 796,9

4,2

5,0

32,2

Bevétel


29 525,6

30,0

26,1

29 469,5

67 897,0

Támogatás

2010. évi 165. szám

29 399,2

30,0 82,7

12,0 2,0 10,0

910,9 50,0 35,0 35,0

19 179,0 6 012,6 3 035,0 5,0

72 373,5

53,9

100,0

463,8 150,8 216,4

Kiadás


•

9


MAGYAR KÖZLÖNY 23497

5

1 2 3 4

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET Kiadás

Bevétel


A települési önkormányzatot megilletõ, a településre kimutatott személyi jövedelemadó A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése Normatív hozzájárulások Települési önkormányzatok feladatai Körzeti igazgatás Körjegyzõség mûködése Megyei, fõvárosi önkormányzatok feladatai Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok feladatai Üdülõhelyi feladatok Közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Pénzbeli szociális juttatások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások Közoktatási hozzájárulások Központosított elõirányzatok Lakossági közmûfejlesztés támogatása Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Határátkelõhelyek fenntartásának támogatása Települési és területi kisebbségi önkormányzatok mûködésének általános támogatása Kiegészítõ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Könyvtári és közmûvelõdési érdekeltségnövelõ támogatás, múzeumok szakmai támogatása Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása Önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerûsítésének támogatása Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása Esélyegyenlõséget, felzárkóztatást segítõ támogatások Közoktatás-fejlesztési célok támogatása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása Az alapfokú mûvészetoktatás támogatása A bölcsödék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása 879,9 4 484,3 150,0 85,0 1 550,7 972,2 709,3 1 660,0 9 193,9 297,1 10 151,2 1 905,0 35 244,4 5 939,1 1 503,0 3 766,6 6 695,8 1 966,7 860,0 4 046,6 2 318,6

16 600,0 35 240,0 8 000,0 1 570,0 4 603,0 6 700,0 2 000,0 860,0 4 100,0 2 400,0

5 462,3 9 872,8 16 105,4 68 541,5 41 861,8 57 219,4 415 907,9

5 462,3 9 854,3 16 105,4 68 541,5 42 075,3 57 670,3 418 884,5 1 350,0 4 500,0 150,0 85,0 1 560,0 1 100,0 710,0 1 660,0 5 090,0 400,0 8 200,0

22 530,8 9 734,9 4 806,1 2 826,6 940,5 145,1

129 870,0 12 733,8 92 894,5

Kiadás

22 530,8 9 731,6 4 811,0 2 826,6 940,5 147,2

129 870,0 12 746,7 100 485,0

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

Címnév Bevétel

2009. évi teljesítés Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

•

21

13 14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

8 9 10 11 12 13

1 2 3 4 5 6 7


23498 2010. évi 165. szám

17

9 10 11 12 13 14 15 16

8

7

3 4

2

1

1 2 3 4 5 6 7

3

1 2

3

1

1 2 3 4

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET Kiadás

Bevétel


Belterületi belvízrendezési célok támogatása 500,0 Bérpolitikai intézkedések támogatása 25 977,5 Az Új Tudás-Mûveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások 7 215,0 Komprehenzív iskola-modellek támogatása 271,0 Iskolai gyakorlati oktatás a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán 50,0 Óvodáztatási támogatás 760,0 Ösztönzõ támogatás kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátásához 100,0 A szegregált lakókörnyezet felszámolásának támogatása 250,0 Sportlétesítmények felújításának támogatása 250,0 A helyi önkormányzatok mûködõképességének megõrzését szolgáló kiegészítõ támogatások Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ települési önkormányzatok támogatása 13 000,0 Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára 100,0 A mûködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása 1 400,0 A helyi önkormányzatok színházi támogatása Kõszínházak mûködtetési hozzájárulása 9 518,3 Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 700,0 Bábszínházak mûködtetési hozzájárulása 377,0 Bábszínházak mûvészeti tevékenységének támogatása 190,0 Színházak pályázati támogatása 523,8 Kiemelt mûvészeti célok pályázati támogatása 400,0 Az önkormányzatok által támogatott magánszínházak pályázati támogatása 1 161,0 Normatív, kötött felhasználású támogatások Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatokhoz Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása 1 647,4 A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 500,0 Pedagógiai szakszolgálat 3 764,8 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 494,8 Egyes szociális feladatok támogatása Egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 105 641,5 Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 348,0 Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása 36 837,2 A többcélú kistérségi társulások támogatása 30 752,6 Címzett és céltámogatások 10 000,0 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása 10 170,0 Helyi önkormányzatok vis maior támogatása 800,0 Vis maior tartalék 360,0 Budapest 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal építésének támogatása 9 500,0 A leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatása 5 850,0 Roma Kulturális Központ lértehozása A házi segítségnyújtást és/vagy a jelzõrendszeres házi segítségnyújtást ellátási szerzõdés keretében biztosító helyi önkormányzatok támogatása Csép település Polgármesteri Hivatal, háziorvosi és védõnõi szolgálat épülete építésének és berendezésének támogatása

Címnév Támogatás

40,0

199,9

142 502,5 346,2 36 837,2 30 654,3 3 778,2 7 543,5 795,7 682,6 13 890,1 4 941,1 900,0

1 643,7 500,0 3 649,2 494,5

9 518,3 1 700,0 377,0 190,0 523,8 400,0 1 161,0

6,0 6 311,0

9 915,2

5 156,2 20,0 42,2 301,8 10,0 250,0 250,0

452,0 36 613,9

Kiadás

Bevétel


•

6

25 26 27 28 29 30

22 23 24



3

2

1

18 19

2

1


Jogcímszám

3

Jogcímnév


FEJEZET

Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatal igazgatás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kölcsönök Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Kormányzati Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Összesen:

1 552,5 156,6 5,0

2 529,1 733,0 29 999,0 3,0

76,3

461,9 137,4 198,2

5,0

1 268,3 40,2

2 899,1 931,6 9 279,5 1 751,0

4 678,3 1 461,6 242,5 3,5 5,0

1 289 970,9

Kiadás

3,0

4,7

18 894,2

100,0

1 786,4

Bevétel


16 084,0

773,8

14 388,3

6 383,2

Támogatás

3 278,1 69,6 5,0

2 425,4 672,5 34 616,8 2 459,8

398,2 3,7

465,1 135,1 723,3 186,0

2 624,3 54,5 150,6 2,6

3 228,0 967,5 9 837,8 1 802,8

5 031,1 1 499,2 643,2 19,0 1,4

1 308 451,9

12,0 10,0

Kiadás

0,4

1 520,7

15 137,3

114,7

826,9

1,1

19,9

4 091,1

2,7

157,6

Bevétel


32 602,3

759,3

14 559,8

7 001,3

Támogatás

•

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3 5


A Miskolc Városi Szabadidõközpont szabadtéri sportöltözõ épülete rekonstrukciójának támogatása Sóskút település játszótere építésének támogatása

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

2

1

3

2

1

3

1


23500 2010. évi 165. szám

9

8

2

1

1

1

1

3

2

1

2

1

2

1

2

1

1 2 3 5

5

3

3

1 2 3 5

1

1 2 3

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Szülõföld Alap Iroda Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Célelõirányzatok Központilag kezelt fejezeti feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Feladatfinanszírozási elõirányzatok maradványának befizetése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Afganisztáni tartományi újjáépítési segélyprogram kiadásainak támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások „Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégia monitoringja és kapcsolódó feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kormány és MTA közötti kutatási megállapodások kiadásai Mûködési költségvetés

Címnév

32,0 10,0 15,9 80,0

230,0 73,0 5,6

228,0 73,1 77,6

69,3 18,5 11,2

341,6 99,5 1 412,8

Kiadás

39,0

99,0

513,3

Bevétel


250,0

137,9

308,6

339,7

1 340,6

Támogatás

17,1 38,4

15,7

2,4

8,5 10,7

21,2 306,6

55,0

251,3 73,0 569,7

17,0

124,1 37,3 112,8 0,1

97,8

403,5 125,0 1 308,3 24,4

Kiadás

10,7

4,9

91,2

20,5

169,9

1,0

948,4

Bevétel


125,0

99,3

164,5

462,7

66,9

1 294,1

Támogatás

2010. évi 165. szám

5

4

3

2

1

Jogcímszám

•

6

4



Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

1 2 3 5

1 2 3

3

3 5

3 5

1 2 3 5

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Szabályozási és monitoring feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közszolgálati és közigazgatási minõségfejlesztési feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Állami vezetõkkel kapcsolatos és egyéb humán feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi tagdíjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Köztisztviselõi továbbképzési rendszer és vezetõképzés támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Kormányzati személyügyi feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A helyi közbiztonság javításában résztvevõk támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


30,0 9,6 60,4

44,0 13,5 30,5

43,7 18,5 14,8

2,0

20,0 6,0 548,0

18,6 5,4 876,0

20,0 6,4 47,4

125,0 49,0 76,0

Kiadás

Bevétel


100,0

88,0

77,0

2,0

574,0

900,0

73,8

Támogatás

50,0

22,4 5,2

0,1

2,6

5,2 10,3

3,4 49,9

1 663,7 568,8

816,8 7,6

3,5

0,1

Kiadás

2,4

65,9

20,2

20,1

Bevétel


100,0

66,8

15,2

32,9

424,9

856,4

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

14

13

12

11

10

9

8

7

6


23502

• 2010. évi 165. szám

3

3

2

1

62

60

26

25

Jogcímszám

1

1

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

3 5

5

5

3

3

3

1 2 3 5

3

3 5

1 2 3 5

1 2 3 5

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

A 2009. évben aktuális, kiemelt jelentõségû történelmi évfordulókkal kapcsolatos rendezvények, események lebonyolítása, nemzetközi médiában való népszerûsítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások EXPO 2010 Világkiállításon való részvétel elõkészítése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kormányzati igazgatással kapcsolatos feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Átvett elõirányzatok kincstári díjai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója megünneplésének támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Puskás Tivadar Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


0,3 461,7

33,0

87,4

15,0 2,7 7,3 170,0

120,0

110,0 34,0 73,3

70,0 22,4 722,6

90,0

Kiadás

Bevétel


462,0

33,0

87,4

195,0

120,0

217,3

815,0

90,0

Támogatás

0,3 410,9

29,0

76,7

0,3

0,5

25,1

5,0 66,6

11,8

7,2 34,5

2,0 26,0

28,8 47,0

Kiadás

27,0

Bevétel


411,2

89,0

76,7

294,4

117,0

23,8

546,8

Támogatás

•

24

16

15



2

4

3

2

1

Jogcímszám

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

1

1

1 2 3 5

3

3 5

3

1 2 3 5

3

1 2 3 5

1

1 2 3 5

3 5

5

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Avicenna, Közel-kelet Kutatások Közalapítvány Mûködési költségvetés Dologi kiadások Bolyai Mûhely Közhasznú Alapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb civil és nonprofit szervezetek támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határon túli magyarok programjainak támogatása Határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nemzetpolitikai tevékenység támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A magyar-magyar kapcsolattartás és az együttmûködést szolgáló intézmények erõsítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Informatikai feladatok támogatása Kormányzati informatikai rendszerek alapszolgáltatásainak biztosítása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


59,0 18,8 2 713,1 150,0

662,4

25,0 8,0 13,1 2 361,0

35,0 12,0 250,0 3 178,3

92,0

32,0 11,0 101,0 767,0

416,8

Kiadás

Bevétel


3 040,9

662,4

2 407,1

3 475,3

1 003,0

416,8

Támogatás

2 618,2 62,0

29,7

0,3 162,1

187,5

44,2 1 589,3

119,5

55,2 5 383,6

42,1 957,1

0,8 447,9

15,0

13,9

Kiadás

0,5

150,0

6,5

11,5

40,9

Bevétel


2 206,4

365,9

2 131,8

5 526,8

1 002,3

325,5

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

5

4

10

8

6


23504

• 2010. évi 165. szám

6

9

8

7

6

5

4

13

12

9

7

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1

2

3

3

3

3

3

3

3 5

3 5

3

3

1

3 5

3

3 5

1


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Információs társadalom kiteljesítése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felsõ- és közoktatási szoftver és licenc díj Mûködési költségvetés Dologi kiadások Készenléti rendszerek (EDR és ESR) üzemeltetése és kapcsolódó kiadások támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások A millenáris programokkal összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közháló program Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Operatív Programok keretében megvalósuló projektek Személyügyi Központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-értékelés ÁROP-2007/321 Mûködési költségvetés Dologi kiadások Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása ÁROP–2007/122 Mûködési költségvetés Dologi kiadások Humánerõforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban ÁROP–2008/2.2.5. Mûködési költségvetés Dologi kiadások E-Közigazgatási Tudásportál ÁROP 2007/1.2.3 Mûködési költségvetés Dologi kiadások Elõkészítõ tevékenységek támogatása a hozzáférés javítása érdekében EKOP-2.A.1–2008–0002 Mûködési költségvetés Dologi kiadások Elõkészítõ tevékenységek támogatása a hozzáférés javítása érdekében EKOP-2.A.1–2008–0003 Mûködési költségvetés Dologi kiadások


2 348,6

686,2

11 846,8

1 164,0

882,2

412,4

90,2

814,1 563,8

100,0

Kiadás

Bevétel


2 348,6

686,2

11 846,8

1 164,0

1 294,6

1 468,1

Támogatás

8,0

16,4

11,0

101,4

206,4

107,8

1 063,9 390,5

0,9 874,2

3 053,5

1 224,4

316,8 493,8

127,2 852,1

Kiadás

11,0

101,4

206,4

107,8

0,3

41,1

Bevétel


8,0

16,4

124,3

540,3

2 507,6

2 748,6

512,0

318,1

Támogatás

•

5

3



11

4

3

2

1

7

1


Jogcímszám


FEJEZET


22,2

89,1 30,5 67,8

868,9 154,0 20,9 23,0

9 556,1 2 953,5 3 175,2 950,4

405,6 47,6 11,6 3,8

3 482,8 1 099,3 2 183,4 388,3

55,5 20,9 17,5 20,0

5 337,2 1 689,8 997,5 705,5

95 534,0

440,0

Kiadás

23,0

147,6

3,8

50,0

20,0

27,4

21 439,6

Bevétel


209,6

17 531,4

7 568,6

8 796,5

74 094,4

440,0

Támogatás

38,7

77,0 21,2 37,4

1 410,2 44,9 20,9 54,1

10 499,6 3 046,9 3 173,8 950,4

380,6 67,5 11,6 13,4

3 527,7 1 082,8 1 577,2 388,3

46,9 21,3 17,5 41,1

5 140,3 1 513,9 1 450,0 705,5

99 478,5

Kiadás

0,1

0,9

54,3

160,2

1 382,2

13,4

13,5

101,7

40,6

42,9

64,0

23 932,0

Bevétel


177,1

17 633,2

6 920,7

8 948,4

78 628,7

104,4

Támogatás

•

1

1 2 3

1 2 5

1 2 3 5

1 2 5

1 2 3 5

1 2 5

1 2 3 5

Jogcímnév

Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék


Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Nemzetbiztonsági Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Lakástámogatás Kölcsönök Információs Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Lakástámogatás Kölcsönök Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Lakástámogatás Kölcsönök Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1


23506 2010. évi 165. szám

5

1

13 20

3

1 2

1

1

1

4

Jogcímszám

2

1

3

2

1

1

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

5


Jogcímnév


FEJEZET

Önkormányzati Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Regionális Államigazgatási Hivatalok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

XI. ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM

K–600 hírrendszer mûködtetésére Tartalékok Költségvetés általános tartaléka Céltartalékok Különféle személyi kifizetések Stabilitási tartalék Összesen:

12. cím összesen:

11. cím összesen:

Fejezeti kezelésû elõirányzatok Az NBSZ és a tagállami bûnüldözõ szervek közötti együttmûködés erõsítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


Alapok támogatása Szülõföld Alap támogatása Adomány-kiegészítés

Címnév

95,1 7,2

5 461,2 1 682,3 1 141,0

110,7

1 986,9 549,3 600,3

323 281,1

66 791,5 78 000,0

47 177,7

400,0

1 000,0

1 000,0

34 377,9

Kiadás

529,6

20,5

21 711,4

271,8

Bevétel


7 857,2

3 226,7

108 200,5

34 106,1

Támogatás

152,8 83,3 19,7

5 830,2 1 675,2 1 528,9 4,2

189,7 16,9 45,6 3,0

3 371,5 641,7 477,9 261,1

135 842,2

1 000,0

1 000,0

35 363,7

Kiadás

3,0

36,5

944,3

3,0

82,9

25 805,8

1 873,8

Bevétel


7 968,5

5 004,4

112 308,1

33 679,4

Támogatás

•

12

5



12

11

7

1

5

3

1

Jogcímszám

2

3

3

3

3 5

3 5

3

3 5

3

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3 5

1 2 3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Kölcsönök Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Lakástámogatás Kölcsönök Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Célelõirányzatok Lakásügy Állami Támogatású Bérlakás Program Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Lakbértámogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Turisztikai célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Távhõszolgáltatás korszerûsítése és kompenzáció Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

Címnév

30 000,0

300,7 6 009,3

5,0 19,0

7 645,0

5,0 250,0

97,8 183,8

1 779,7 564,1 2 789,4

3 129,9 111,7

6 476,3 2 019,1 1 690,6 15,0

Kiadás

15,0

1 606,0

2 603,8

Bevétel


30 000,0

6 295,0

24,0

7 900,0

3 808,8

10 838,8

Támogatás

1 732,9

464,3 6 770,4

4,5 0,7

4 504,9

2,3 287,5

158,3

638,1 99,1 40,2

1 851,1 550,4 3 581,9 1 545,4

4 146,7 668,8 10,8 54,4 59,7

6 814,8 2 057,6 3 816,4 322,1

31,5

Kiadás

10,7

100,0

1 470,0

27,2

0,1

4,4

2 299,7

60,0

3 247,8

2 715,5

29,5

Bevétel


4 831,5

5 577,7

24,0

11 860,0

5 070,7

10 994,7

Támogatás

•

2

1

1

2

1

2

2

1

3

2

1

3


MAGYAR KÖZLÖNY

6

5

4


23508 2010. évi 165. szám

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

2

5

3

3

5

5

5

3 5

5

5

3

5

3

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Beruházások Lakástámogatás Felhalmozási költségvetés Lakástámogatás Nemzetközi kötelezettségek teljesítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Ágazati célfeladatok Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kincstári tranzakciós díj elszámolása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Tûzvédelmi bírság és a biztosítók tûzvédelmi hozzájárulása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar Polgári Védelmi Szövetség támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Önkéntes tûzoltóegyesületek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szakszervezetek támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Tûzoltó Szövetség támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Létesítményi és Önkéntes Tûzoltóságok Országos Szövetségének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Önkéntes tûzoltósággá váló tûzoltóegyesületek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Õrbottyán és térsége csatorna és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyedi önkormányzati beruházások Mûködési költségvetés Dologi kiadások A hét önkormányzati érdekszövetség mûködésének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb helyi önkormányzati beruházások támogatása Felhalmozási költségvetés


12,0

15,0

18,7

38,5

15,0

122,6

20,0

5 000,0

36,2

1 440,0

64,4

55,0

Kiadás

5 000,0

Bevétel


12,0

15,0

18,7

38,5

15,0

122,6

20,0

36,2

1 440,0

64,4

55,0

Támogatás

12,0

15,6

90,0

0,9 15,0

20,0

3 114,1

620,3

32,3

1 440,0

51,9

Kiadás

49,5

665,1

5 029,9

309,8

Bevétel


0,6

25,0

12,0

15,0

20,0

36,2

1 440,0

62,4

Támogatás

2010. évi 165. szám

89

82

34

33

14

13

12

9

7

6

3

2

1

2

Jogcímszám

•

20

14

6



25

23

22

21

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1 2

3

1

1 2 3 5

5

5

5

3

3 5

5

1 2

1 3

1

3

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Központi informatikai kötelezettségek finanszírozása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Hivatásos állomány életbiztosítása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Dologi kiadások Címzetes fõjegyzõi címek adományozása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Duna Palota Kulturális Közhasznú Társaságnak nyújtott támogatás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi önszervezõdések támogatása Társadalmi szervezetek és segítõk támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Önkéntes tûzoltóságok normatív támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások „Segítsünk az árvízkárosultakon!” Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Választások lebonyolítása Az európai parlamenti választások támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások A 2010. évi országgyûlési választások elõkészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Idõközi és kisebbségi választások lebonyolítása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok


31,0 9,9

97,0

420,0

35,0 11,2 1 390,6 2 243,2

1,0

1 711,3

36,0

36,0

300,0

77,5 22,5

36,0

200,0

Kiadás

Bevétel

1,0


90,0

97,0

4 100,0

1 711,3

36,0

36,0

300,0

100,0

36,0

200,0

Támogatás

1 711,3

36,0

5,1

4,2 33,9

300,0

30,2 4,7

187,9

128,2

186,1

Kiadás

Bevétel

2,3


98,7

97,0

1 711,3

36,0

36,0

300,0

36,0

183,3

Támogatás

•

3

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

3

2

95

94

93

92


23510 2010. évi 165. szám

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

1

1

1

1

1

2

1

1

1

2

1

1

2

1 2

5

1 5

5

5

1 3

1 2 3 5

3 5

5

3

1 2 3 5

1

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Országgyûlési képviselõ-választás kampányának támogatása Mûködési költségvetés Sporttevékenység támogatása Utánpótlás-nevelési feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Iskolai, diák és felsõoktatási sport támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Versenysport támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2008. évi Pekingi Olimpián és Paralimpián való részvétel támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Jégkorong utánpótlás nevelés támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti Sporttanács támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok


2,3 0,7

3 140,0

1 374,5 620,7

170,0

2 157,6

130,0 42,3

295,0

298,7

192,0 64,5 331,3 787,8

20,4 28,7

Kiadás

Bevétel


3,0

3 140,0

1 995,2

170,0

2 329,9

295,0

298,7

1 375,6

Támogatás

3 934,9

581,2

0,4

15,0 3,4

5,4 2 371,1

132,3 60,0

321,6

0,1

1,5 172,7

3,1

133,8

Kiadás

0,6

1,0

62,2

38,6

10,5

Bevétel


4 002,9

689,7

2 412,3

189,1

248,7

164,0

Támogatás

•

26

4



Jogcímszám

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

5

5

1 2 3 5

5

3

3 5

5

5

5

5

5

5

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Magyar Olimpiai Bizottság mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Paralimpiai Bizottság mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti Sportszövetség mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti Szabadidõsport Szövetség mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportegyesületek Országos Szövetsége mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Wesselényi Miklós Sportközalapítvány mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szabadidõsport támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kiemelt stratégiai célok megvalósítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sport népszerûsítésével összefüggõ kiadások Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportköztestületek mûködési támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egészségjavítást célzó sporttevékenység (szabadidõsport- és diáksport-programok támogatása) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok mûködtetése és projektjei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

JogAlcím- címnév csop.név Bevétel

271,1

126,4

40,0

266,0

42,7

28,8

2,8

13,3

31,6

16,0

61,7

Támogatás

31,9 93,0

126,4

24,6

30,9 18,3

0,5

0,5

5,3 547,7

29,9

28,4

2,8

13,3

31,6

15,6

42,4

Kiadás

Bevétel

2,0

0,9


71,1

126,4

30,0

253,6

42,7

28,8

2,8

13,3

31,6

16,0

61,7

Támogatás

•

187,9

25,0 8,2

126,4

0,6

35,0 4,4

266,0

42,7

28,8

2,8

13,3

31,6

16,0

61,7

Kiadás


MAGYAR KÖZLÖNY

28

27

26

25

24

23

22

19

17

15

14

13

12


23512 2010. évi 165. szám

1

14

1

31

30

27

2

12

11

10

3

Jogcímszám

1

1

1

2

1

1

1

1

1

2

Jogcímnév


FEJEZET

XII. FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Összesen:


Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fogyatékkal élõk sportjának támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportági szakszövetségek olimpiai felkészüléssel összefüggõ támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történõ fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar Sport Háza program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Energiaadó emelésének ellentételezése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék


Lakástámogatások Egyéb lakástámogatások

Címnév

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása Mûködési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 Munkaadókat terhelõ járulékok 3 Dologi kiadások

3

5

3

1 2 3 5

3

5

5

5

3


2 357,1 754,3 96,6

306 793,7

205 532,0

101 261,7

137,7

8,3

372,5

46,4

10,0 3,3 10,0 121,1

1 499,5

275,0

50,0

Kiadás

132,0

9 775,9

9 775,9

Bevétel


3 076,0

91 485,8

91 485,8

137,7

8,3

372,5

190,8

1 499,5

275,0

Támogatás

2 665,0 729,0 1 030,4

273 255,2

199 289,3

73 965,9

236,2

453,2

12,4 173,0

1 437,4

1,2

10,6

292,1

14,0

Kiadás

5,3

1,7

496,8

17 404,8

17 404,8

171,9

0,2

21,7

Bevétel


3 945,4

65 546,3

65 546,3

337,5

178,6

929,5

275,0

Támogatás

•

30

29



2

1

Jogcímszám

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5 6

1

1 2 3

1 2

1 2 3 5

1 2

5


Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Szakigazgatási intézmények Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Állami Ménesgazdaság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés

Címnév

4 500,6 1 440,1 1 835,7 2 468,7

74,8 23,1 205,5

10 614,5 3 396,7 10 592,0

9,8

64,4 20,6 48,4

18 204,1 5 825,3 5 921,7

Kiadás

31,0

138,0

24 603,2

13 758,0

Bevétel


10 392,0

165,4

143,2

16 193,1

Támogatás

7 502,6 2 082,5 5 401,8 1 545,5

15,0

98,6 31,0 201,1 3,9

1 565,4 200,9 11,2

11 404,5 3 306,7 9 708,8 10,7 0,2

6,4

95,5 26,8 95,5

940,9 11,0 18,2

20 782,5 5 761,3 11 340,8 1 136,1

11,6 13,6 28,3

8,6

Kiadás

972,5

6 478,9

7,5

157,8

11,7

471,0

23 737,0

0,1

54,9

18,2

702,1

22 331,2

28,3

50,0

Bevétel


10 411,7

184,5

1 693,3

162,7

16 955,3

Támogatás

•

2

1

2

1

3

2

1

2

1

3

2

1

3

2


MAGYAR KÖZLÖNY

5

4

3

2


23514 2010. évi 165. szám

10

9

8

1

13

Jogcímszám

2

2

1

3

2

1

2

1

2

1

4

1

1 2 3 5

1 2 4

1 2 3 5

1 2 3 4

1 2 3 5

1 2 4

1 2 3 4 5

1 2



Jogcímnév


FEJEZET

Intézményi beruházási kiadások Felújítás Mezõgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás Közmûvelõdési intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Agrárkutató intézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás Kölcsönök Agrármarketing-Centrum Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Intézmények központi beruházásai Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás

Címnév

74,9

117,6 37,7 53,4

2 188,2 700,2 903,2

336,5 107,8 182,2

3 202,8 1 024,9 1 563,5

177,9

Kiadás

11,0

83,6

1 669,0

107,0

114,9

1 508,2

Bevétel


74,9

197,7

2 039,0

519,5

4 168,1

Támogatás

8,8

142,5 37,3 1 316,2 281,0

262,9 54,5 3,6 4,7

2 109,1 622,4 2 447,7 5,2

23,6 8,7 0,1 30,0

334,6 93,5 247,3 0,9

438,0 169,4 10,0

3 690,4 1 081,7 6 100,8 6,3 58,4

1 329,0 0,7

Kiadás

5,0

1 320,4

4,7

80,7

2 897,0

117,9

455,3

6 537,5

Bevétel


31,3

957,5

2 542,3

617,4

4 603,9

Támogatás

•

7

6



2

2

1

Jogcímszám

5

3 5

3 5

3 5

5

3 5

3

5

3

1 2 3 5

1

1 2 3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatok FAO intézmények finanszírozása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Agrárkutatás, tanüzemek, felsõoktatás támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Magyar–Román regionális kutató-oktató központ támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Génbanki tevékenység feladatfinanszírozása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Állami génmegõrzési feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vízügyi feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Parlagfû elleni védekezés támogatása Parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtásának támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A „Parlagfû-mentes Magyarországért” tárcaközi bizottság által elfogadott programok végrehajtásának támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) állandó titkársága feladatainak finanszírozása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


510,1

443,4

368,0

193,2

500,0

100,0

64,4

9,2

150,0 48,0 208,5 128,5

46,8

40,0 12,8 150,4

Kiadás

Bevétel


510,1

443,4

368,0

193,2

500,0

100,0

64,4

9,2

535,0

250,0

Támogatás

100,0

0,3 280,5

4,0 115,8

0,5 450,4

246,2

75,3

17,7

32,7

Kiadás

0,1

2,9

0,5

68,1

205,3

Bevétel


268,6

131,5

590,0

207,2

90,3

5,0

9,2

21,1

Támogatás

•

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

11

10

9

8

6

5

4

3

2

1


23516 2010. évi 165. szám

3

1

10

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

5

5

5

3

5

3

5

5

5

5

1 3

1 2 3 5

1 2 3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Központosított bevételekbõl finanszírozott intézményi feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar Agrárkamara állami feladatainak támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Állatorvosi Kamara állami feladatainak támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Növényorvosi Kamara állami feladatainak támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kincstári szolgáltatási díjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Bormarketing és minõség-ellenõrzés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi Szervezetek tagsági díjai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Erdõterület közjóléti célú védelmének és bõvítésének feladata Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb szervezetek feladataira Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Phare támogatásból megvalósuló programok Agrárgazdasági intézményfejlesztés (HU 01XX) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Átmeneti támogatással megvalósuló programok Agrár-környezeti információs és monitoring rendszer kifejlesztése


250,0

1 500,0

100,0

184,0

6,4

12,0

64,4

60,0

513,7 164,4 399,4

100,0 32,0 68,0

Kiadás

1 500,0

Bevétel


250,0

100,0

184,0

6,4

12,0

64,4

1 137,5

200,0

Támogatás

0,8

36,2

131,9

95,4

184,0

6,4

12,0

64,4

3 000,0

4 208,8

57,1

Kiadás

2,2

7 690,5

Bevétel


34,0

82,0

184,0

6,4

12,0

64,4

430,0

62,3

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

35

26

25

22

21

20

18

17

16

Jogcímszám

•

15

13



5

4

10

7

6

5

4

3

Jogcímszám

2

3

5

5

5

5

3 5

5

3 5

1

3

1

3

3

5

5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Az új „Forest Focus” szabályozás bevezetése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az élelmiszerbiztonsági intézményi háttér fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az elektronikus ügyintézés fejlesztése a KAP területén Mûködési költségvetés Dologi kiadások Az állat- és növényegészségügyi határállomások kapacitásának megerõsítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások FVM megyei földmûvelésügyi hivatalainak felkészítése KAP feladatokra Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Az összevont kifizetési rendszer (SPS) alkalmazása az MVH-nál Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb uniós támogatást kiegészítõ támogatások Méhészeti Nemzeti Program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Igyál tejet program Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyes állatbetegségek ellenõrzése és felszámolása támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Uniós Programok ÁFA fedezete Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti támogatások Erdészeti feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Termõföldvédelem támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés


1 091,8

1 100,0

450,0

900,0

480,0

241,9

27,0

182,5

12,9

39,3

Kiadás

241,9

27,0

182,5

12,9

39,3

Bevétel


251,0

1 091,8

1 100,0

450,0

900,0

480,0

Támogatás

33,5

32,1

708,4

920,1

1 059,2

332,8 520,6

485,0

11,4 1,0

164,3

278,5

65,3

1,9

9,5

Kiadás

0,5

1,6

1,1

18,0

291,0

0,1

373,0

0,7

11,4

104,4

168,1

2,8

45,7

11,6

Bevétel


195,2

453,3

45,0

905,0

400,0

480,0

Támogatás

•

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

10

9

8

7

6


23518 2010. évi 165. szám

14

13

12

7

6

1

1

10

9

8

Jogcímszám

1

2

1

1

1

1

2

1

3

2

1

1

1

1 2 3 5

3

3

3 5

5

5

3

3 5

3

3

5

5

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Állattenyésztési feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vadgazdálkodás támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fejlesztési típusú támogatások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Folyó kiadások és jövedelem-támogatások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Erdõtelepítés, erdõszerkezet-átalakítás, fásítás Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nemzeti agrár kárenyhítés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Állat- és növénykártalanítás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Sapard támogatásból megvalósuló programok SAPARD intézkedések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EU tagságból eredõ feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék



181 727,2

160,0

292,9 93,7 113,4

4 000,0

500,0

351,8

270,0

63,8 83 722,8

870,0

180,0

780,0

251,0

Kiadás

44 159,5

Bevétel


137 567,7

160,0

500,0

4 000,0

500,0

351,8

270,0

83 786,6

870,0

180,0

780,0

Támogatás

282 665,9

36,9

158,9

24,9

4 367,6 39 775,4

16,3 1 633,5

20,4

18,1

8,1 112 548,3

411,4

69,5

148,9

791,4

197,4

Kiadás

0,3

0,6

0,7

159 579,7

8,7

70,3

109,2

44 790,6

2 154,0

1,3

36 406,3

25,0

60,3

Bevétel


131 102,8

51,3

2 959,0

1 618,6

351,8

597,6

77 506,7

456,0

780,0

Támogatás

•

7

5

3



10

11

3

2

1


1

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Vidékfejlesztési és halászati programok Vidékfejlesztési és halászati programok I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT) I. tengely: A mezõgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások III. tengely: Az életminõség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások IV. tengely: Leader intézkedések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Halászati Operatív Program Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Technikai segítségnyújtás (V. tengely) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

36,0

84,0

36,0

765,0

255,0

730,7

6 576,5

500,0

500,0

6 396,9

13 907,6

10 211,8

37 778,0

62 206,3

9 631,5

Kiadás

27,0

63,0

27,0

573,8

191,2

548,0

4 932,4

384,3

384,3

4 591,0

9 981,5

7 848,8

29 036,2

44 645,5

6 912,5

Bevétel


15,0

30,0

255,0

1 826,8

231,4

5 732,0

11 104,8

20 279,8

Támogatás

52,7

11 611,3

2 101,1

7 601,9

3 267,9

1 832,2

34 097,9

115 745,4

8 238,9

6,1

148,9 655,7

Kiadás

39,5

9 197,7

1 898,0

3 938,2

4 689,9

969,2

32 159,7

64 564,2

26 598,5

96,5

565,3

Bevétel


12,0

288,0

2 228,3

277,9

2 250,7

5 683,1

26 734,8

Támogatás

•

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

5

4

3

2

1

Jogcímszám

23520 2010. évi 165. szám

2

1

5

4

3

2

1

1 2 4 5

1 3

2

1 2

1 2

Jogcímszám

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

3


Jogcímnév


FEJEZET

Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Egyéb HM szervezetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Központosított bevételek Erdészeti bevételek Erdõfenntartási járulék áthúzódó befizetése Erdõvédelmi és erdõgazdálkodási bírság Termõföld védelmével, hasznosításával kapcsolatos bevételek Földvédelmi járulék Földvédelmi és talajvédelmi bírság Állattenyésztési és tenyésztésszervezési bevételek Lóverseny totalizatõr forgalom utáni bevételek Halgazdálkodási bevételek Állami halász- és horgászjegyek díja Halvédelmi bírság Vadgazdálkodási bevételek Állami vadászjegyek díja Hatósági eljárási díj, trófea bírálat Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás Vadvédelmi bírság

Címnév

Összesen:

753,1

3 915,1 1 465,7 4 054,7 539,9

3 016,9 910,4 578,1 64,4

331 366,5

24,0

Kiadás

158 304,0

430,0 30,0 25,0 25,0

200,0 10,0

10,0

3 000,0 50,0

200,0

18,0

Bevétel


10 728,5

4 569,8

177 042,5

Támogatás

1 139,8 239,3

4 469,2 1 287,7 3 433,8 522,2

13,9 2,2

3 540,8 1 017,1 567,4 12,3

468 025,9

Kiadás

64,3

10,6

438,0

25,6

73,3

309 728,8

420,3 51,1 32,2 22,0

152,5 61,8

4 407,9 75,7

108,2 100,7

Bevétel


10 763,9

5 230,8

168 577,6

Támogatás

2010. évi 165. szám

3

2

1

3

2

1

2


•

1

13



1

2

1

Jogcímszám

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

HM Infrastrukturális Ügynökség, csapatok központi infrastrukturális ellátás kiadásai Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, csapatok központi logisztikai ellátás kiadásai Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Honvédség Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök MH ÖHP és alárendelt szervezetei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok Katonai Felderítõ Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

4 903,9 1 328,4 2 501,5 18,0

53 209,7 14 566,9 12 897,5 271,6

449,8

12 468,0 3 266,8 4 090,4 121,0

14 300,2 2 986,5 200,0

3 500,0 839,2 40 412,9 10,1

535,1 1 149,6

1 202,4 189,5 39 512,8 4,3

Kiadás

329,5

220,5

200,0

Bevétel


8 787,8

80 616,2

20 175,5

62 048,9

42 593,7

Támogatás

4 796,4 1 266,4 2 552,2 17,2

87,5 74,2 171,5

54 002,4 14 342,1 13 965,5 397,9

288,9

14 108,5 3 686,9 3 404,5 73,2

15 503,7 4 233,6 209,3

3 653,1 849,1 38 966,7 16,6

812,0 4 773,8 330,1 594,7

1 378,7 220,0 29 457,6 3,7

Kiadás

276,6

111,9

1 620,1

12,8

518,6

179,6

640,1

647,2

848,2

1 699,7

Bevétel


8 612,2

79 566,0

21 415,0

68 819,2

31 991,7

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

4

3


23522

• 2010. évi 165. szám

8

6

5

2

1

1

2

2

1

1

3

2

1

3

2

1

3

2

3

5 6

1

1 2 3 5 6

1 2 3 5

1 3

1 2 3 4 5

1

1 2 3 5

1



Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Katonai Biztonsági Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Katonai Ügyészségek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások HM Állami Egészségügyi Központ Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Központilag kezelt lakástámogatási elõirányzatok Felhalmozási költségvetés Lakástámogatás Lakásépítés Ágazati célelõirányzatok Válságkezelõ és békemûveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group) Mûködési költségvetés Dologi kiadások Társadalmi szervek támogatása

Címnév

200,0

1 200,0 23,0

9 230,1 2 781,8 3 851,8 44,7

777,6 233,1 87,3 3,6

79,3

12,2

2 454,0 697,7 1 066,5

40,0

1 745,6 517,1 264,7 7,2

36,0

Kiadás

450,0

11 374,2

690,0

Bevétel


200,0

773,0

4 534,2

1 101,6

3 619,7

2 574,6

Támogatás

1 200,0 113,6

731,2

9 173,9 2 749,1 6 938,6 59,4 7,7

892,6 257,0 86,9 3,5

208,1 4,3

2 755,3 741,4 1 295,0 10,2 9,4

49,9

1 623,5 464,5 246,7 7,6

34,3 18,8

Kiadás

450,0

3,7

13 815,6

34,2

0,4

65,1

907,0

0,6

6,3

17,5

Bevétel


862,7

6 703,7

1 209,9

3 983,7

2 395,1

Támogatás

2010. évi 165. szám

3

1

5

Jogcímszám

•

4

2




17

1

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Címnév



FEJEZET

Honvédszakszervezet (HOSZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Csapatok Érdekvédelmi Szövetsége (CSÉSZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb társadalmi szervek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Országos Szövetsége Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvédségi Nyugdíjas Klubok (HNYK) Országos Szövetsége Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Huszár és Katonai Hagyományõrzõ Szövetség (MHKHSZ) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Egyesülete Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Budapesti Honvéd Sportegyesület támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvéd Kulturális Egyesület (HKE) támogatása

Jogcímnév

5,5

1,6

4,7

9,0

9,4

25,0

1,0

8,5

100,0

4,0

10,0

2,0

3,8

5,0

60,0

Kiadás

Bevétel


4,0

25,0

1,0

8,5

100,0

4,0

10,0

2,0

3,8

5,0

60,0

5,5

1,6

4,7

9,0

9,4

Támogatás

25,0

1,0

8,5

210,0

4,5

10,0

2,0 10,0

2,0

5,0

5,0

66,0

5,5

1,6

9,7

9,0

9,4

Kiadás

65,0

Bevétel


5,5

1,6

9,7

9,0

9,4

4,0

25,0

1,0

8,5

145,0

4,5

2,0

2,0

5,0

5,0

69,5

Támogatás

•

16

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

23524 2010. évi 165. szám

1

38

37

36

35

32

25

24

Jogcímszám

1

1 2 3 5

3

5

5

3 5

5

3

3 5

5

5

5

Jogcímnév


FEJEZET

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

Összesen:

Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nonprofit korlátolt felelõsségû társaságok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi kártérítés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb uniós befizetések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Honvéd Együttes Mûvészeti Nkft. támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A fejezeti kezelésû elõirányzatokkal összefüggésben felmerült, a Magyar Államkincstár által nyújtott szolgáltatások díjai Mûködési költségvetés Dologi kiadások


XIV. IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

Címnév

4,0

57,6

3 117,4 890,7 1 714,8 29,6

291 226,3

24,7

143,0

36,1

613,8

23 305,1

2 808,4

4 056,0

4 398,0

Kiadás

104,0

13 264,2

Bevétel


5 706,1

277 962,1

24,7

143,0

36,1

613,8

23 305,1

2 808,4

4 056,0

4 398,0

Támogatás

99,9

3 393,4 967,3 1 967,5 104,4

296 823,2

19,6

67,9

0,2 514,9

23 305,1

1 508,4

0,5 4 596,8

1,8

6 263,6

4,0

Kiadás

45,8

1 115,6

22 653,5

121,5

Bevétel


5 760,2

278 835,7

24,7

67,9

513,8

23 305,1

2 308,4

4 603,1

6 142,1

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1


•

15

5



7

5

4

3

2


Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

242,7 342,5

133 556,8 40 476,0 19 352,0

108,0

200,0 157,7

21 841,7 6 158,3 7 932,2 2,7

136,8

1 376,5 431,6 534,0

50,0

3 337,4 1 036,6 579,1 3,0

1 100,4 341,7 138,9

Kiadás

4 660,7

2 715,6

600,0

Bevétel


189 309,3

33 685,0

1 878,9

5 006,1

1 581,0

Támogatás

3 243,4 533,0

150 170,0 43 459,9 30 411,8 14 314,2

587,8 260,9 39,2 107,6

23 758,0 6 618,0 11 752,8 2,3 716,8

231,1 2,4

1 368,0 397,5 802,6 298,0

30,4 1,7

3 389,7 969,0 881,2 2,5

1,5 0,3 0,3

1 186,4 349,7 145,2

4,5

Kiadás

1,0

8,0

4,5

980,4

34 239,0

153,1

2,0

3 406,1

1,0

0,6

1 416,1

5,7

430,8

Bevétel


202 359,8

39 415,1

1 851,2

5 049,2

1 627,4

Támogatás

•

1 2

1 2 3 5

1 2 5

1 2 3 4 5

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3


Kölcsönök Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Igazságügyi Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Szakértõi Intézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Büntetés-végrehajtás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Lakástámogatás Kölcsönök Rendõrség Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3


23526 2010. évi 165. szám

15

13

Jogcímszám

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

3

1 2 3

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1

1 2 3 4 5

3 4 5



Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Lakástámogatás Kölcsönök Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Rendõrtiszti Fõiskola Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Központi Gazdasági Fõigazgatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Oktatási Igazgatás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök

Címnév

19,9 31,9

2 671,9 846,7 602,9

128,4

624,3 171,9 678,2

834,4 261,3 242,3 2,9

104,0

2 524,6 823,3 1 767,3 8,0 49,0

Kiadás

563,2

565,7

191,8

104,4

Bevétel


3 610,1

1 037,1

1 149,1

5 171,8

Támogatás

115,4 44,0 5,6 1,3

2 511,8 634,7 1 588,7 0,1 153,3

24,8 52,9 90,2

1 097,4 314,8 893,5 2,5

31,4 54,7 27,8 2,5

986,4 254,6 316,2 7,2

189,7 5,0

2 654,5 788,8 1 642,8 45,6 182,8

5,4 266,2 102,9 942,9

Kiadás

24,0

20,5

836,1

90,2

16,1

953,9

9,4

358,9

4,6

54,6

391,4

1 001,6

Bevétel


3 796,5

1 392,1

1 274,2

5 189,5

Támogatás

•

11

10



20

16

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

1

3

2

1

3

5

3

3

3

1 2 3 5

3 5

3

5

5

1 2

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Magyar Szabadalmi Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Ágazati célfeladatok A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Energia-racionalizálás Kölcsönök A büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Jogi segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Bûncselekmények áldozatainak kárenyhítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi bûnmegelõzéssel összefüggõ kiadások, támogatások Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Informatikai rendszerekkel összefüggõ kötelezettségek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Rendõrségi feladatellátás korszerûsítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások PPP rendszerben épülõ börtön Mûködési költségvetés Dologi kiadások Lakhatási támogatás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások MÁK – számlavezetési díjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások

Címnév

10,0

300,0

4 150,9

1 656,0

164,5

21,0 8,0 9,0 22,9

132,0

85,0

120,0

80,0

92,0

127,2 6,0

1 352,8 412,1 1 291,5 172,4

Kiadás

80,0

3 362,0

Bevétel


10,0

300,0

4 150,9

1 656,0

164,5

60,9

132,0

85,0

120,0

92,0

Támogatás

9,0

175,5

25,0 170,8

3,7 193,3

160,2

230,4

77,6

234,1 4,2 1,0

1 341,5 414,3 1 432,2 92,2

Kiadás

1,2

1,7

5,6

65,7

1,0

14,4

3 440,4

Bevétel


8,9

185,9

148,0

36,3

192,7

154,0

230,5

24,6

Támogatás

•

11

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1


23528 2010. évi 165. szám

3

2

5

4

1

25

22

21

20

18

16

Jogcímszám

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

4

5

5

5

5

5

3 5

1 2 3 5

3 5

5

3 5

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Közrendvédelmi bírság Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Országos Baleset-megelõzési Bizottság Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Bûnmegelõzéssel összefüggõ feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Rendõrségi és büntetés-végrehajtási ágazati feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi fizetési kötelezettség Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az Európai Unió Biztonság- és Védelempolitikájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvétel Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közbiztonsági feladatterv támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Alapítványok támogatása Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Beruházás Közbiztonsági beruházások Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Rendõrség lakáscélú beruházása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


222,6

11,0

105,5

195,0

390,0 110,0 880,0

750,0

40 344,8

100,0

Kiadás

750,0

100,0

Bevétel


100,0

222,6

11,0

105,5

195,0

1 380,0

40 344,8

Támogatás

4,9

176,6

10,7

231,6

25,0

12,7

223,2 0,5

36,6

37,1 0,1

747,5

10,0 39 412,1

11,7 71,9

Kiadás

234,5

36,6

834,3

13,3

Bevétel


128,5

10,7

23,6

191,1

40 344,8

Támogatás

•

15

14

13



5

3

21

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

5

3 5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Lakástámogatás Büntetés-végrehajtás lakáscélú beruházása Felhalmozási költségvetés Lakástámogatás Társadalmi önszervezõdések támogatása Szabadságharcosokért Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Rendészeti sportszervezetek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szakszervezetek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Jogász Egylet támogatása az V. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez Mûködési költségvetés Fehér Gyûrû Közhasznú Egyesület támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Országos Polgárõr Szövetség Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai PHARE támogatással megvalósuló programok 2003. évi PHARE nemzeti program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Átmeneti támogatással megvalósuló programok Küzdelem a szervezett bûnözés ellen Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A BSZKI labor akkreditációra való felkészítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb közösségi programok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szolidaritási programok Európai Menekültügyi Alap Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Integrációs Alap Mûködési költségvetés Dologi kiadások


131,2

250,0

30,0

139,0

8,7

17,0

25,0

150,0

40,0

100,0

Kiadás

469,6

100,0

200,0

Bevétel


149,5

31,2

50,0

30,0

139,0

8,7

17,0

25,0

150,0

40,0

Támogatás

0,1

164,1

35,7 161,5

72,9

12,9

2,1

29,3

235,5

8,5

16,6

24,4

201,2

Kiadás

275,0

104,5

93,3

60,8

10,3

Bevétel


149,5

31,2

112,0

29,3

235,5

8,5

16,6

24,4

201,2

Támogatás

•

2

1

2

1

14

11

7

4

3

2

1

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

9

8

6

5

6


23530 2010. évi 165. szám

3

1

21

1

Jogcímszám

2

1

3

2

1

2

1

2

1

1

1 2 3

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

3

5

3

3 5

5

5


Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Visszatérési Alap Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Külsõ Határok Alap Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


Összesen:


Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások

XV. NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Központosított bevételek Cégnyilvántartás bevételei

Címnév

130,7 10,0 5,4

1 937,3 589,0 3 086,6 2,7

38,3

2 761,2 835,7 588,7 12,6

314 661,7

314 661,7

1 401,6

600,6

187,4

619,1

Kiadás

5 250,0

38,3

6,8

17 827,3

1 500,0

16 327,3

1 135,2

486,5

138,6

Bevétel


511,7

4 191,4

298 334,4

298 334,4

380,5

48,8

Támogatás

565,6 55,0

2 120,8 615,5 3 021,9

0,2 23,7 26,7

2 982,5 844,2 826,5 177,4

367 216,9

367 216,9

44,2

103,1

982,9

0,1 481,0

47,5

407,5

Kiadás

5 609,1

26,7

0,4

128,2

53 886,7

1 435,4

52 451,3

44,2

103,1

983,0

516,6

40,8

Bevétel


684,3

4 546,5

310 627,1

310 627,1

375,3

48,8

Támogatás

•

5

4

3



25

3

2

1

1

Jogcímszám

1

3 5

3

3 5

3

3 5

3 5

3

1

3

3 5

3 5

5

5


Jogcímnév


FEJEZET

Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Államigazgatás hatékonyságát növelõ beruházások Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Ágazati célelõirányzatok Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar találmányok külföldi bejelentése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közpolitikai feladatok ellátása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Államigazgatás hatékonyságának növelése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Nemzetközi kötelezettségek teljesítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Nemzetközi jelentõségû, kiemelt KFI programok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kiemelt ágazatok fejlesztési stratégiájának támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vállalkozási célelõirányzatok Beruházás ösztönzési célelõirányzat Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nemzeti beruházás ösztönzési vállalkozási célelõirányzat Nemzeti beruházás ösztönzési célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kis- és középvállalkozói célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

498,0 1 005,0

10,0

542,0 328,0

17 000,0

80,0

100,0

10,0

115,0

85,0

Kiadás

Bevétel

3,0


1 700,0

880,0

17 000,0

80,0

100,0

125,0

85,0

Támogatás

1 301,1 1 712,9

7,1

319,6 849,1

12 462,1

8,4 15,0

237,0

2,0

169,7

9,9 31,5

12,2 9,1

3,6

48,1

1,4

Kiadás

9,4

1,4

60,5

249,3

205,7

52,2

82,3

116,3

Bevétel


865,1

282,0

17 000,0

72,0

39,9

115,0

49,0

Támogatás

•

2

1

2

1

1

1

2

1

1

1

1

1

3


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

47

46

45

17

16

4

3

2


23532 2010. évi 165. szám

4

3

2

1

9

3

2

1

Jogcímszám

3

3 5

3

5

3

3 5

3

3 5

1

1 2 3 5

3

3

3 5

3

5

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar vállalkozások tõzsdei bevezetésének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Külgazdaság fejlesztési célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Területfejlesztési és építésügyi feladatok Területrendezés Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Építésügyi célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat Központi fejlesztési feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Decentralizált területfejlesztési programok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


3 362,0

138,0

837,9

93,1

231,0

862,1 400,0

200,0

200,0 200,0

5,0 1,4 27,6 45,0

90,0

70,0 2 830,0

200,0

Kiadás

600,0

Bevétel


3 500,0

931,0

1 493,1

79,0

90,0

2 900,0

Támogatás

1 463,1

109,5 1 608,5

50,0

0,6

78,8

487,6 1 310,3

19,3

59,0 676,4

0,6

3,8 69,8

24,7

0,2

59,5 2 675,0

65,7

50,3

957,7

Kiadás

402,8

123,9

44,0

1 164,4

3,7

0,2

522,3

40,3

Bevétel


424,9

915,0

686,0

49,4

50,0

2 158,2

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

2


•

8

4



1

1

2

1

2

1

1

1

2

1

1

1

1

1

2

1

3

3

3

5

3

5

5

5

3

5

1 2

5

3 5

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik mûködési kiadásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik mûködési kiadásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásának támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Önkormányzati és térségi koordinátori hálózat mûködési kiadásai Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Balaton Fejlesztési Tanács támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb területfejlesztési intézmények mûködésének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása Közremûködõi szervezeti feladatok ellátása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Területfejlesztési háttérintézményi feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Balaton integrált fejlesztési térség Mûködési költségvetés Dologi kiadások Duna-menti integrált fejlesztési térség Mûködési költségvetés Dologi kiadások


54,0

386,0

12,0

17,0

1,0

89,0

267,7 62,8

700,0

150,0

371,0

Kiadás

Bevétel


440,0

12,0

17,0

90,0

330,5

700,0

150,0

371,0

Támogatás

4,4

22,1

7,7

235,8

100,0

80,0

1,0

1,0

1,7

360,0

1,3

1,8 360,1

79,5

2,7

163,0

Kiadás

5,5

20,9

227,8

Bevétel


280,0

6,0

4,0

63,5

520,0

85,0

326,9

Támogatás

•

9

2

1

8

7

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

8

5

4


23534 2010. évi 165. szám

30

17

14

13

11

5

26

16

5

23

21

18

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2 3

3 5

3 5

5

3 5

3

3 5

3

3 5

3

3

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Kiemelt regionális repülõtér fejlesztések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Gazdasági és társadalmi kohézió erõsítése (HU 02XX) Mûködési költségvetés Dologi kiadások Gazdasági és társadalmi kohézió erõsítése (HU 03XX) Mûködési költségvetés Dologi kiadások Azbesztcementbõl épült házak szakértõi vizsgálata Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások INTERREG III. HU 03XX Mûködési költségvetés Projekt Elõkészítõ Alap II. (PEA II.) Mûködési költségvetés Dologi kiadások EU tagságból eredõ feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások ITD-H Befektetés-ösztönzési és kereskedelem-fejlesztési tanácsadás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Üzletre hangolva Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi szervezetek címzett támogatása Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Elõre nem tervezett kiadások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatok Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások


5,4 0,6 144,5

13,7 41,0

126,0

110,0

10,0

Kiadás

Bevétel


150,5

54,7

126,0

110,0

10,0

Támogatás

194,2

18,7

100,0 127,6

87,0

170,5 100,4

61,4

29,9 0,1

3,1

6,8

9,8

7,6

1,7

Kiadás

2,0

3,6

0,2

600,0

120,0

Bevétel


6,4

140,5

75,2

90,0

37,8

Támogatás

•

15

14

11



1

28

1 4

50

47

42

41

36

1

2

35

34

33


Jogcímszám

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

3

5

3

3

3 5

5

3

3


Jogcímnév


FEJEZET

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Összesen:


Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati Mûködési költségvetés Dologi kiadások NATO tagságból adódó ágazati feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Kegyeleti Alap Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közhasznú szervezetek támogatása Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht közhasznú feladatai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Kincstári díjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Kötött segélyhitelezés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék


Központosított bevételek Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése

Címnév

2 288,1 692,9 2 240,8 393,7

43 533,5

43 533,5

500,0

585,2

100,0

1,0

100,0

44,7

76,6

Kiadás

25,9

6 088,1

40,0 150,0

5 898,1

Bevétel


5 670,0

37 635,4

37 635,4

585,2

100,0

1,0

100,0

44,7

76,6

Támogatás

2 369,8 704,6 2 489,5 397,2

41 501,0

41 501,0

500,0

789,9

8,9

14,8 23,0

40,0

25,4

27,9

Kiadás

662,4

9 957,2

120,6

9 836,6

13,5

Bevétel


4 972,4

30 321,6

30 321,6

585,2

35,7

45,0

28,0

55,1

Támogatás

23536 MAGYAR KÖZLÖNY

• 2010. évi 165. szám

6

5

4

Jogcímszám

1

3

2

1

2

1

3

2

1

2

1

3

2

1 2

1 2 3 4

1 2 3 5

1 2 3 4

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2



Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Országos Meteorológiai Szolgálat Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Nemzeti park igazgatóságok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok

Címnév

5 195,2 1 657,7

86,0 70,5

2 342,8 748,4 2 019,1

47,9 4,1

360,2 115,8 566,7

124,0 40,0 3,0

750,1 239,8 770,4 0,4

30,4

471,6 151,5 252,4

63,4 23,0 5,0

Kiadás

5,0

6,0

2 456,6

2 026,9

20,4

3,0

11,0

987,0

Bevétel


6 384,0

3 239,9

1 074,3

926,7

905,9

Támogatás

6 287,8 1 792,1

1 870,6 117,0 13,8 2,2 11,9

2 920,8 855,0 4 008,8 116,5

5 094,4 4,4 65,5 2 830,1

581,5 171,7 1 922,1 249,9

258,2 40,0 2,4

835,6 223,5 764,2 0,4

57,8

1 110,3 333,2 1 640,2 30,2

571,6 45,9 11,0

Kiadás

4 567,9

3,0

1 172,2

4 578,8

4 524,6

4 894,3

2,4

3,9

1 027,0

13,5

2 058,5

11,0

57,9

Bevétel


6 395,0

3 949,3

1 411,6

959,2

820,5

Támogatás

•

3

2



10

7

1

7

5

Jogcímszám

2

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

1 2 3 4

1 2 3 5

1 2 3


Jogcímnév


FEJEZET

Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Természetvédelem beruházásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Regionális víziközmû rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerõ Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Vízkárelhárítás Vásárhelyi terv továbbfejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Vízkárelhárítási mûvek fejlesztési és állagmegóvási feladatai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Balatoni regionális víziközmû-hálózat fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás

Címnév

206,3

211,0

1 249,0

602,3

200,0

141,2

9 020,8 2 886,5 3 678,7

231,1 7,5

1 749,1

Kiadás

24,9

2 348,1

Bevétel


206,3

211,0

1 249,0

602,3

200,0

13 354,2

Támogatás

33,1

125,1

1 008,1

1 665,2

2,2

4 837,3 56,5 38,6 1 725,2 18,2

10 628,2 3 023,6 8 548,3 50,2

311,3 38,9 0,1 30,7

2 413,8 6,8

Kiadás

49,8

0,2

19,0

5 106,7

6 763,0

18,7

22,4

Bevétel


54,7

62,3

251,4

602,3

100,0

17 008,6

Támogatás

•

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3

2

1

3

2

3 5


MAGYAR KÖZLÖNY

19

9

7

5

4


23538 2010. évi 165. szám

1

2

1

1

2

1

1

1

1

1

1

2

1

1 2 3

3

3 5

1 2 3

3 5

5

3

3 5

1 2 3

1 2 3

4

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Ivóvíz-minõség javító program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Ágazati célelõirányzatok Vízkárelhárítási mûvek fenntartása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Szigetközi térség kárainak mérséklése, környezeti monitoring mûködtetése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Nemzetközi fizetési kötelezettségek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szigetközi vízpótlással kapcsolatos mûködési kiadások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Tárca szintû kutatási feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai Felhalmozási költségvetés Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Kincstári számlavezetési díjak és kamat kifizetések


20,0 6,4 60,2

26,6 8,5 16,9

120,0

100,0

180,0

20,0 6,4 48,6

200,0 64,0 736,0

871,8

Kiadás

Bevétel


60,0

86,6

52,0

120,0

100,0

180,0

75,0

1 000,0

871,8

Támogatás

277,3

23,0 380,0

85,0

3,0

46,8

0,4

0,1

550,2

Kiadás

426,9

930,0

7 923,3

Bevétel


12,0

30,0

60,0

550,5

Támogatás

2010. évi 165. szám

30

15

14

12

11

10

9

8

7

6

3

Jogcímszám

•

2

20



1

1

2

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

3

3 5

1

1 2 3 5

3 5

3

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

5

1 2 3

3

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok technikai maradványa Mûködési költségvetés Dologi kiadások Víz- és környezeti kárelhárítás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Természetvédelmi kártalanítás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Természetvédelmi pályázatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hulladék-kezelési és gazdálkodási feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások


80,0

300,0

424,0

50,0 16,0 410,0

1 800,0

21,1

20,0 6,4 73,6

156,1 11,8

96,7 31,5 213,0 68,8

52,0

200,0 64,0 136,0

60,0

Kiadás

Bevétel


80,0

300,0

900,0

1 800,0

121,1

577,9

52,0

400,0

Támogatás

0,2

0,8 241,0

136,7

284,7 1 324,2

6,5

56,2 82,8

3,4

103,4

Kiadás

2,8

36,6

47,5

Bevétel


22,3

305,0

25,1

1 800,0

Támogatás

•

43

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

41

39

38

37

36

35

34

31


23540 2010. évi 165. szám

10

9

8

7

6

4

3

1

4

3

Jogcímszám

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

5

3

3 5

3

3

3 5

5

3

5

1 2 3

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET


Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vízgazdálkodási pályázatok elõkészítése és támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi szervezetek támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2007–2013 közötti nagy projektek elõkészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Átmeneti támogatással megvalósuló programok Madárvédelmi és élõhelyvédelmi irányelvnek megfelelõ monitorozás és területkezelés elõkészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Környezetvédelmi és vízügyi célelõirányzat Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások GEF – A Duna szennyezettségének csökkentése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék


49 396,6

200,0

72,4 23,2 266,2

120,0

Kiadás

7 914,8

Bevétel


41 481,8

200,0

361,8

120,0

Támogatás

81 872,2

1 363,7

67,2

39,1

0,5 142,6

125,7

112,0

20,7 418,7

146,2

1,2

294,0

51,2 120,6

Kiadás

0,2

6,1

46 480,1

1 363,7

16,6

79,3

70,0

19,9

Bevétel


39 481,8

3,6

86,0

Támogatás

•

46

45

44



5

3

1 2

1 2 3 4 5 7 9 10

1 3 4 5 6

Jogcímszám

1 2 3

1 2

1 2 3

3

1 2 3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Összesen:

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatórium Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Nemzeti Hírközlési Hatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások

XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM

Központosított bevételek Környezetvédelmi támogatások visszatérülése Bírságok Légszennyezési bírság Szennyvíz bírságok Veszélyes hulladék bírság Zaj- és rezgésvédelmi bírság Természetvédelmi bírság Termékdíjak Gumiabroncs termékdíjak Csomagolóeszközök termékdíja Hûtõberendezések termékdíja Akkumulátorok termékdíja Kenõolajok termékdíja Reklámhordozó papírok termékdíja Elektromos és elektronikai berendezések termékdíja Hûtõközeg termékdíja Vízkészletjárulék

Címnév

2 803,5 896,5 14 809,8

65,9 22,3 54,3

24,7 11,0

1 627,5 482,8 472,6 53,7

49 396,6

Kiadás

21 347,8

66,0

11,0

310,4

42 433,9

300,0 6 200,0 2 200,0 2 300,0 200,0 11 591,7

500,0 10 200,0

27,1 10,4 9,7

454,9

525,3

Bevétel


76,5

2 350,9

41 481,8

Támogatás

3 119,1 947,7 16 778,9

0,8 14,1

62,5 18,7 59,5

13,4

1 636,1 458,8 707,7 127,7

81 872,2

Kiadás

24 612,6

72,1

13,4

871,7

90 871,2

14 708,1

331,0 16 883,9 218,7 949,2 5 544,1 1 988,0 3 112,6

37,8 0,6 18,4 12,4 19,9

566,4

Bevétel


45,4

80,6

2 495,7

39 481,8

Támogatás

•

1

2

1

3

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

12


23542 2010. évi 165. szám

6

5

3

2

1

Jogcímszám

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1

2

1

3

2

1 2 3

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2

5



Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Országos Atomenergia Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Bányászati és Földtani Intézmények Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Állami Földtani Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Energia Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások

Címnév

775,8 241,3 2 278,7

248,2 79,4 280,1

0,4

388,5 126,1 303,4

3,0

130,0

846,3 257,7 752,1 21,4

78,9

685,4 210,5 1 027,2

2 574,4 116,3 13,0

160,0

Kiadás

3 399,0

355,5

0,4

496,7

3,0

1 862,6

1 934,7

5,7

20,0

Bevétel


252,2

321,3

144,9

67,3

Támogatás

884,0 266,3 2 351,3

2,7 0,4 1,0

284,2 80,7 281,3 3,5

6,2 2,0 0,7

344,6 105,6 254,3 4,9

145,7 6,9 0,4

1 000,0 275,2 1 127,4 51,7

46,4

671,9 193,9 1 076,7 26,3

2 596,6 178,9 5,2

455,8

Kiadás

3 908,5

3,9

1,0

384,3

0,7

366,1

0,4

1,7

2 460,6

1,6

1 990,4

4,0

12,0

Bevétel


11,3

273,1

356,7

167,9

76,8

Támogatás

•

4



12

10

9

8

7

1

2

2

2

1

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

4

4

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2

5



Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Nemzeti Közlekedési Hatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök MÁV egészségügyi alapellátó intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Közlekedésbiztonsági Szervezet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás A magyarországi uránércbánya bezárása Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Kikötõk fejlesztése Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Akadálymentes közlekedés fejlesztése

Címnév

0,5

312,3

12,8

303,1 88,0 75,5 2,0

10,4

737,8 242,8 369,1

264,0 4,0

1 273,4 387,0 2 473,8

1 718,9 45,9 34,3

9 344,0 2 675,9 13 784,8 300,0

98,9 2,4 2,4

Kiadás

1,0

1 360,1

4 402,2

18,5

16,7

27 868,6

Bevétel


98,6

312,3

481,4

Támogatás

45,8

18,5

24,5

267,5 75,6 192,3

4,7

725,6 230,8 872,4 21,2

325,7 55,0

999,0 305,0 1 710,0 443,0

4 665,1 38,2 11,3

8 573,8 2 350,6 14 373,6 523,0

450,4 9,8 7,3

40,6

Kiadás

2,7

5,8

0,5

1 485,6

53,9

3 593,3

20,8

74,7

30 370,7

2,8

13,7

Bevétel


177,8

49,7

490,9

52,4

13,5

216,6

Támogatás

•

9

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

3

1


23544 2010. évi 165. szám

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2

3

5

3

3

3

3

3

3

3

3

5

3 5

3

3 5

4


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Ágazati célelõirányzatok Energiafelhasználási hatékonyság javítása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Belvízi hajózási alapprogram Mûködési költségvetés Dologi kiadások Államigazgatás hatékonyságának növelése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Szociális ártámogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások EU szabványok honosítása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Informatikai, hírközlési fejlesztési programok, támogatások, szociális telefon támogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Információs társadalom stratégia tervezés és monitoring Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Közpolitikai kutatások, elemzések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Szakképzési feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Ágazati szabályozási feladatok Ágazati szabályozási feladatok (Hírközlés, Közlekedés, Infrastruktúra, Energetika) Mûködési költségvetés Dologi kiadások Postapiaci liberalizáció Mûködési költségvetés


206,4

67,9

325,0

27,3

41,6

0,5

680,0

1 200,0

1 361,2

4,5 140,3

98,6

Kiadás

1 200,0

Bevétel


100,0

206,4

67,9

325,0

27,3

41,6

0,5

680,0

1 506,0

Támogatás

211,0

59,8

15,0

1 524,0

50,0

447,1

190,9

6,7

0,9

671,9

726,2 909,1

2 057,9

2,4 219,0

256,7

Kiadás

635,6

115,9

1 418,3

1 601,1

Bevétel


90,0

206,4

59,8

1 174,5

15,6

34,3

0,5

671,9

120,0

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

19

18

17

15

14

12

9

8

6

4

2

1

Jogcímszám

•

4

2



5

Jogcímszám

3

3 5

3 5

3

3 5

3

5

3

3 5

3

3

1 2 3

3 5

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Dologi kiadások Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatok Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Útpénztár Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Autópálya rendelkezésre állási díj Mûködési költségvetés Dologi kiadások EU támogatású projektek elõkészítése és technikai támogatása Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások TEN-T pályázatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások BKSz mûködtetésének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kihelyezett szakértõi támogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások RO-LA gördülõ országút Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határkikötõk mûködtetése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szolnok új városi híd építésének elõkészítése Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


162,0

730,0

195,8 450,0

8,3

1 725,0

360,0

900,0 5 283,7

71,0

55 510,0

2 366,8 28 255,3 4 689,8

22 723,6 50 293,6

12 995,0

100,0

Kiadás

2 543,7

51 100,0

Bevétel


162,0

730,0

645,8

8,3

1 725,0

4 000,0

71,0

55 510,0

57 229,1

12 995,0

Támogatás

5,1

257,4

22,5 500,0

4,8

145,4 488,2

86,9

1 460,0

480,0

769,0 1 248,1

263,3

57 742,7

780,0 18 479,5 9 318,2

45 382,6 18 928,5

28 984,2

95,4

Kiadás

29,5

32,9

51,6

2,3

566,8

9,9

50 911,6

Bevétel


202,9

500,0

573,8

1 159,0

4 000,0

71,0

57 150,0

50 730,3

28 984,2

Támogatás

•

2

1

1

2

1

1

1

2

1

2

1

2

1

2

3


MAGYAR KÖZLÖNY

17

16

15

14

11

10

9

8

3

2

1


23546 2010. évi 165. szám

40

39

37

36

35

34

33

30

29

28

26

Jogcímszám

1

2

1

1

1

1

2

1

1

1

2

1

1

2

2

5

3

3

1 2 3

3

3

3

5

3 5

5

3

5

5

1

1


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Hajózási információs Rendszer megvalósítása Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Vasúti információs adatbázis fejlesztése 2004/016-689.05.02. Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Nemzeti szélessávú stratégia, monitoring rendszerének felépítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Energia Központ Kht. közhasznú feladatai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vasúti fejlesztések EIB hitelbõl Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Új kerékpár utak és létesítmények Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kockázati céltartalék Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Vasúthálózat fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Mûködési költségvetés Dologi kiadások Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások NATO tagságból adódó ágazati feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Autópálya EIB hitelbõl Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közúti Közlekedési Elektronikus Ellenõrzési Rendszer Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


905,2

202,5

0,9 0,1 3,6

2,5

6,7

79,5

Kiadás

Bevétel


905,2

202,5

4,6

2,5

6,7

79,5

Támogatás

2 231,3

26,0

189,5

2,1

13,0

678,4

1 530,0

14,2 6,7

19,5

1 239,7

79,5

33,4

54,9

108,0

Kiadás

27,4

47,1

Bevétel


200,0

178,0

6,8

79,5

Támogatás

•

24

23

18



1

15

14

13

2

1

1

1 2

1

8

7

6

2 3

1


Jogcímszám

1

3

2

1

1

1

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

3

3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Állami többletfeladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kincstári díjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék



Külügyminisztérium Külügyminisztérium központi igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Külképviseletek igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

Összesen:

Vállalkozások folyó támogatása Egyedi támogatások, ellentételezések Bányabezárás A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat mûködtetésének költségtérítése Központosított bevételek Gépjármû túlsúlydíj Energiaár-kompenzációs befizetés Alapok támogatása Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása

Címnév

17 709,6 3 571,3 13 569,5

24,0

4 453,7 1 474,7 1 482,2 54,3

466 743,3

10 080,0

3 056,1

12,0

230,0

179 723,6

32 289,9

7 246,9

17 394,6 3 528,5 15 666,5 29,2

50,2 37,0 45,7

4 537,5 1 274,7 1 381,2 74,0

461 571,8

10 868,3

174 468,8

275 234,7

177,2

1 576,1 426,8

Kiadás

193 900,0

142 679,7

142 679,7

1 175,8

166,6

Támogatás

1 000,0

1 400,0 60 000,0

118 323,6

Bevétel

1 760,0

261 003,3

1 175,8

166,6

Kiadás


3 230,8

33,7

41,1

209,0

178 626,8

676,1 51 884,2

126 066,5

287,0

Bevétel


34 382,6

7 017,1

150 803,5

150 803,5

86,6

Támogatás


• 2010. évi 165. szám

14

12

9

8

6

3

1

9

2

1

2

1

Jogcímszám

1

2

1

1

1

1

1

1

2

1

3

2

5

1 3

1 2 3

1 2 3

3 5

3

3

3 5

1

1 2 3 5

1 2



Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Magyar Külügyi Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok NATO Békepartnerség Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések Nemzetközi tagdíjak és kötelezõ jellegû, önkéntes hozzájárulások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Európai uniós befizetések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Turistakölcsönök és konzuli segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Állami Protokoll Államfõi Protokoll kiadásai Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Kormányfõi Protokoll Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Alapítványok támogatása Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Civil szervezetek támogatása Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervezetek

Címnév

50,0

30,0 5,0 292,2

30,0 5,0 292,2

5,0

10,0

1 904,3

74,5 24,7 78,6

112,6

558,0

Kiadás

2,0

2,0

112,6

62,4

Bevétel


34,0

50,0

327,2

327,2

3,0

10,0

1 904,3

175,8

Támogatás

95,0

0,5 9,9

24,0 4,6 659,8

8,1 1,1 246,3

1,8 1,6

15,9

599,9

3,7 3,6

1,1

79,2 22,8 74,8 4,5

1 051,0 223,3 142,2

Kiadás

13,6

20,3

0,9

0,2

33,6

177,4

76,1

Bevétel


7,0

110,0

683,9

338,3

3,0

49,8

6 090,4

163,5

Támogatás

•

5

4



1

2

4

2

1

Jogcímszám

3

3 5

1 2

3 5

3 5

1

3 5

1 3

3 5

3 5

3 5

5

3 5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A nemzetközi szervezeteket kutató és népszerûsítõ nem kormányzati szervek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Külügyi kommunikáció Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EU utazási költségtérítések Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi fejlesztési együttmûködés és humanitárius segélyezés Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Humanitárius segélyezés Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Schengeni követelmények Schengeni követelményeknek való megfelelés Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kelet és Dél-kelet Európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Lakossági EU tájékoztatási feladatok „Euvonal” Telefonos Tájékoztató Szolgálat Mûködési költségvetés Dologi kiadások


150,0

130,0

13,5

27,5

30,0

160,0

190,0 150,0

40,0 260,0

0,2 397,8

66,0 54,3

3,0

34,0

Kiadás

397,8

Bevétel


150,0

130,0

41,0

30,0

500,0

300,0

0,2

120,3

3,0

Támogatás

125,7

1,1 138,8

26,1 132,0

119,2 3,3

1,3 105,5

1,3 200,6

2,7 7,6

230,0 235,1

0,2 386,1

79,2 27,7

3,0

0,1 6,9

Kiadás

144,6

33,2

81,3

0,1

480,1

Bevétel


3,0

100,0

10,0

22,5

60,0

183,0

137,1

0,2

102,7

Támogatás

•

1

1

2

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

36

35

30

22

17

15

2


23550 2010. évi 165. szám

44

43

41

40

39

38

1

Jogcímszám

1

2

1

2

1

1

2

1

2

1

1

1

1

5

3

3 5

1

3 5

1 2 3 5

1

1 3

1

3 5

3

1 2 3 5

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

EU projektek és programok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Európai Uniós Kiadványok-Európai Tükör Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar állampolgárok válsághelyzetbõl történõ evakuálása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Demokratikus átalakulás elõsegítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészülés Külügyminisztérium feladatai a 2011. évi magyar EU elnökségre való felkészüléssel kapcsolatban Mûködési költségvetés Személyi juttatások Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Külsõ Határok Alap Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Külföldi magyar emlékek megõrzése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Finn–Magyar ifjúsági csereprogramok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


13,0

5,0

9,6

11,5

19,0 6,0

10,0

15,0 65,0

5,0

11,0 4,0 32,0

13,0 17,0

Kiadás

Bevétel


13,0

5,0

21,1

25,0

10,0

80,0

5,0

47,0

30,0

Támogatás

11,7

12,1

0,1 0,8

169,4

15,1 0,5 4,2 14,0

1 031,7

4,1 151,6

0,4

5,4 36,7

10,1

7,9 1,4 36,0 0,3

9,8 18,4

Kiadás

Bevétel

6,6


13,0

5,0

25,0

233,7

5,0

40,0

23,5

Támogatás

•

37

3

2



2

1

7

1

1

45

1

1

2

1

2

3

2

1

1

5

3 5

3

5

3

1 2

1 2 3 5

1 2 3


Jogcímnév


Évfordulók, nemzetközi kötelezettségek, rendezvények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások

JogAlcím- címnév csop.név FEJEZET

Összesen:


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program (ROP) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Humánerõforrás fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése a régiókban Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A turisztikai potenciál erõsítése a régiókban Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ROP Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezõgazdaságban Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

Központosított bevételek Konzuli és vízumdíj

Címnév

47,0

24,9 10,7

355,0

177,5

355,0

64,2 9,9 2,7

1 384,5 431,3 632,8

47 912,7

47 912,7

11,0 4,0 143,9

Kiadás

1,0

84,2

6 214,9

2 340,0

3 874,9

Bevétel


1 190,4

35,6

355,0

177,5

355,0

2 440,2

44 037,8

44 037,8

158,9

Támogatás

54,9

72,3

152,8

24,0

4,3

196,5

3 738,2 1 180,9 946,6 12,0

50 745,9

50 745,9

76,9

Kiadás

2,5

20,3

0,3

2,8

55,8

3 580,9

7 908,3

3 298,4

4 609,9

27,3

Bevétel


1,1

155,0

2 455,5

49 940,3

49 940,3

131,0

Támogatás

•

1

4

3

2

1

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1


23552 2010. évi 165. szám

4

2

1

5

4

3

2

1

4

3

2

Jogcímszám

2

2

2

1

2

1

1 2

2

1

1 2

1

2

1

2

1

2

3

3

1 3

3 5

3

5

3

3

5

3

5

3

5

3

5

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Élelmiszergazdaság modernizálása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Vidéki térségek fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások AVOP Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Beruházás-ösztönzés Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kis- és középvállalkozások fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kutatás-fejlesztés, innováció Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások GVOP Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Környezetvédelem-Energetika Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


30,8

30,8

30,8

30,8

5,5

1 646,7

360,4

384,9

1 143,4

Kiadás

Bevétel


30,8

30,8

30,8

30,8

5,5

2 007,1

384,9

Támogatás

0,3

729,1

72,0 153,1

29,3 105,8

154,0

123,0

353,2

1 080,4

31,7

1 512,7

20,3

583,7

120,8

54,5

0,1

655,0

Kiadás

140,9

3,6

33,2

1,6 20,7

429,4

84,3

182,3 824,9

1,8

26,6

15,4

14,4

Bevétel


0,3

0,1

289,6

35,3

330,6

Támogatás

•

3



1

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

5

5

1 3

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

1 3

3 5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Környezetvédelem Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások KIOP Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítésére Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások HEFOP Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások KTK technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közösségi Kezdeményezések INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai INTERREG IIIA HU-SK-UA Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


7,0

108,5 201,4

22,8

261,6

408,0

55,6

478,7

4 307,9

123,1

2 337,8

Kiadás

Bevétel


7,0

309,9

284,4

463,6

4 786,6

2 460,9

Támogatás

95,3

55,1

619,0 10,6

170,8 310,8

9,3

5 174,9

1 015,9

5 146,0

297,6

9 474,3

80,3

2 173,2

36,4 0,5

160,0 1 151,2

62,9

5,3

Kiadás

0,1

0,8

35,5

1 024,9

941,7

32,9

6 435,8

2 639,3

Bevétel


7,0

1 306,0

Támogatás

•

1

15

13

10

5

1

4

3

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

2

6

5


23554 2010. évi 165. szám

3

1

3

2

1

3

2

1

6

5

4

3

2

Jogcímszám

2

1 2

1 2

2

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

5

5

3

5

3

5

5

5

5

5

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

INTERREG IIIA HU-RO-SER Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások INTERREG IIIA SL-HU-CR Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások INTERREG IIIA AU-HU Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások INTERREG IIIB Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások INTERREG IIIC Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EQUAL Közösségi Kezdeményezés EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Budapest–Gyõr–Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója II. ütem 2000/HU/16/P/PT/002 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Budapest–Cegléd–Szolnok–(Lökösháza) vasúti vonalszakasz felújítása I. ütem 2000/HU/16/P/PT/001 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Útrehabilitációs program I. ütem: 3. és 35. utak 2001/HU/16/P/PT/006 Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


28 468,7

985,0

6,2

11,6

27,2

516,3

Kiadás

9 547,8

Bevétel


19 905,9

6,2

11,6

543,5

Támogatás

796,7

5 284,3

2 164,0

5,0

0,4

3,0

2,2

485,8

1,0

0,5

5,0

64,7

138,3

Kiadás

322,1

1,5

1,3

2,4

2,9

60,8

4,4

9,0

10,7

35,2

Bevétel


4 810,0

1 825,0

110,0

Támogatás

•

2



2


5

3

3

5

3

5

5

3

3

5

3

3

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Útrehabilitációs program II. ütem: 2, 6, 42, 47 és 56. számú utak, 2001/HU/16/P/PT/008 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Zalalövõ–Zalaegerszeg–Boba vasútvonal felújítása 2000/HU/16/P/PT/003 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Budapest–(Cegléd–Szolnok)–Lökösháza vasúti vonalszakasz felújítása II. ütem 2001/HU/16/P/PT/007 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Technikai segítségnyújtás a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek elõkészítéséhez 2003/HU/16/P/PA/013 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Budapest–Szolnok–Lökösháza vasútvonal 2. ütem II. fázis 2004/HU/16/C/PT/001 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások M0 körgyûrû, Keleti szektor 2004/HU/16/C/PT/002 Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Radarrendszer fejlesztése 2004/HU/16/C/PT/003 Mûködési költségvetés A Kohéziós Alap által finanszírozott projektek elõkészítése a vasúti ágazatban 2007. és 2013. között 2005/HU/16/C/PA/001 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló környezetvédelmi projektek Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program 2000/HU/16/P/PE/002 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/003 Mûködési költségvetés Dologi kiadások Szeged regionális hulladékkezelõ rendszer fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/005 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


29 642,2

412,4

Kiadás

22 072,9

147,9

Bevétel


7 833,8

Támogatás

38,9

74,7

383,9

270,1

515,8

18 779,4

21 217,0

287,6

3 369,9

17 892,3

4 093,4

Kiadás

532,7

0,3

261,2 16 699,4

32,1 11 720,8

65,2

1,2

146,1 6 184,5

4,4 3 714,7

Bevétel


465,9

2 230,0

9 350,0

3 300,0

11 517,7

2 643,8

Támogatás

•

1

1

2

1

2

1

1

1

1 2

1 2

1

1 2

1 2

1 2


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

13

11

10

9

8

7

6

4

Jogcímszám

23556 2010. évi 165. szám


15

14

13

12

11

10

9

8

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

1

5

3

5

3

5

3

5

3

5

5

5

5

5

5

5


Címnév



FEJEZET

Miskolc regionális hulladékgazdálkodási program támogatása 2000/HU/16/P/PE/004 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Technikai segítségnyújtás a 2002. évi ISPA program pályázati és tenderdokumentáció kidolgozásához 2001/HU/16/P/PA/009 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A Budapesti Központi szennyvíztisztítótelep fejlesztésének szakmai elõkészítése, tender elkészítése 2000/HU/16/P/PA/001 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyõr Megyei Jogú Város Szennyvíztisztító telepének fejlesztés 2000/HU/16/P/PE/001 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Tisza-tavi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/006 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szakértõi segítségnyújtás a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek elõkészítéséhez ISPA 2003/HU/16/P/PA/012 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Projektek elõkészítése Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízhálózatának bõvítése érdekében 2001/HU/16/P/PE/009 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Csatornázási és szennyvíztisztító program Sopron régióban 2001/HU/16/P/PE/011 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Duna-Tisza közi Kommunális Települési Szilárdhulladékgazdálkodási rendszer 2001/HU/16/P/PE/008 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Sajó-Bodva völgyi települések regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer 2001/HU/16/P/PE/010 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Technikai segítségnyújtás a (Zagyva-Tarna) vízgyûjtõ medence gazdálkodási tervhez 2002/HU/16/P/PA/011 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Jogcímnév Kiadás

Bevétel


0,7

44,6

302,8

1 378,7

97,5

284,9

299,7

1 282,5

455,0

162,5

79,3

151,8

51,4

52,8

125,7

Kiadás

744,0

3,8

520,5

6,9

135,0

Bevétel


149,7

1 074,4

370,3

1 534,4

142,5

Támogatás

•

7

6

5

Jogcímszám



1

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

5

3

5

3

5

3

5

Címnév



FEJEZET

Homokhátsági regionális háztartási hulladékkezelési rendszer 2002/HU/16/P/PE/015 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer 2002/HU/16/P/PE/016 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Dél-Balaton és Sió-völgyi regionális hulladékkezelési rendszer 2002/HU/16/P/PE/018 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Projektek elõkészítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A budapesti központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó szennyvízgyûjtõ rendszer 2004/HU/16/C/PE/001 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Ivóvízminõség javítása a magyarországi Észak-alföldi Régióban 2004/HU/16/C/PE/005 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési- és kezelési projekt 2004/HU/16/C/PE/002 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-kelet Pest megyei regionális hulladékkezelõ program Közép-Magyarországon 2002/HU/16/P/PE/014 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kecskeméti Agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési program 2003/HU/16/P/PE/019 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szombathely város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása 2003/HU/16/P/PE/021 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Jogcímnév Kiadás

Bevétel


231,4

294,7

150,2

3 813,1

230,8

1 850,6

187,1

1 679,9

270,3

13 461,7

1 030,2

191,6

1 728,3

781,5

934,6

269,9

1 252,3

621,1

Kiadás

1,4

294,7

1,8

190,4

6,8

114,9

16 523,6

1 149,2

1 728,2

60,8

1 382,3

45,8

1 234,0

48,8

Bevétel


12,0

3 826,3

2 947,3

1 861,8

5 931,0

0,2

401,6

Támogatás

•

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

2

1

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

25

24

23

22

21

20

19

18

17

16

Jogcímszám

23558 2010. évi 165. szám

1

3

2

1

30

29

28

27

26

Jogcímszám

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer I. szakasz 2004/HU/16/C/PE/004 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-Balaton regionális települési szilárdhulladékkezelési rendszer 2002/HU/16/P/PE/017 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Veszprém és térsége szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztése (Közép-dunántúl) 2004/HU/16/C/PE/003 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése 2006/HU/16/C/PE/001 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztései Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A modern üzleti környezet erõsítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


923,0

1 367,0

17 889,7

1 047,2

232,1

3 093,9

Kiadás

784,6

1 161,9

15 206,2

890,2

197,3

2 629,8

Bevétel


343,5

2 840,5

498,9

Támogatás

2 323,5

988,2

39 824,4

1 251,7

7 073,4

5 241,1

1 798,5

74,7

644,0

160,2

7 446,9

646,4

1 318,7

54,8

1 780,2

281,7

355,5

Kiadás

2 123,7

910,2

36 144,6

1 133,5

6 381,8

4 815,1

1 127,4

766,7

0,3

1 964,4

100,0

304,5

18,3

1 054,0

81,0

390,5

Bevétel


576,9

2 332,1

1 092,8

699,3

740,0

6 313,6

1 226,0

720,0

Támogatás

•

4



3

2


1

3

5

1 3

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

3 5

3

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Gazdaságfejlesztés Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közlekedés Operatív Program Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetõségének javítása Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetõségének javítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Térségi elérhetõség javítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Városi és elõvárosi közösségi közlekedés fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közlekedés Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Társadalmi megújulás Operatív Program A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerõpiacra való belépés ösztönzése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Alkalmazkodóképesség javítása Mûködési költségvetés


1 368,4

19 316,4

2 215,3

77 647,1

437,5

48 489,8

79 242,1

54 208,6

1 122,5 92,3

27 652,5

39,9

Kiadás

13 227,4

1 223,6

17 271,8

1 883,0

66 000,1

371,9

41 216,2

67 355,8

46 077,3

1 032,6

23 538,5

33,8

Bevétel


2 601,9

2 189,4

332,3

11 647,0

65,6

7 273,6

11 886,3

8 131,3

182,2

4 120,1

Támogatás

32,9

24 781,3

2,4 14,3

1 081,7 829,0

16 249,1

956,6

314,6

505,2

21 857,1

78,1

20 752,5

1 028,4

24 489,0

2 175,6 90,9

11 730,0

Kiadás

18 835,1

34,7

26 635,4

415,1

1 316,3

9 680,5

617,9

267,9

432,0

12 106,2

8 760,8

1 991,1

14 625,8

2 254,8

12 492,1

Bevétel


85,8

110,8

7 690,7

11 049,6

18 758,1

739,0

Támogatás

•

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

6

5

4

3

2

1

5

4

Jogcímszám

23560 2010. évi 165. szám

14

13

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

3

5

1

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Minõségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A felsõoktatás tartalmi és szervezetei fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Társadalmi befogadás, részvétel erõsítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egészségmegõrzés és egészségügyi humánerõforrás-fejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Társadalmi megújulás Operatív Program – MPA A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerõpiacra való belépés ösztönzése – MPA Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások TAMOP Alkalmazkodóképesség javítása – MPA Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Társadalmi megújulás Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés


15 706,6

3 926,7

3 562,4 369,2

119,1

1 680,9

603,5

4 224,4

430,5

4 193,7

1 037,4

3 298,4

1 596,5

11 430,8

1 784,4

15 561,6

Kiadás

4 116,1

13 350,6

3 337,7

3 341,9

119,1

1 680,9

4 205,4

4 398,3

3 783,6

11 382,0

1 516,7

Bevétel


3 631,8

2 945,0

589,7

622,5

225,9

552,2

1 645,3

Támogatás

3 153,0

1 207,4

97,2

1 415,5 46,7

53,7

2 747,4

5,7

4 371,0

6,7

611,4

113,4

5 737,8

4 361,4

21,0

14 106,6

304,6

15 561,9

Kiadás

619,5

2 639,5

1 026,4

191,0

2 537,3

919,3

880,7

5,3

520,1

102,5

5 023,5

4 277,3

18,6

12 384,2

384,4

Bevétel


1 017,5

2 073,6

584,9

100,0

2 620,2

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

2

1

6

5

4

3

Jogcímszám

•

8



19


2

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3 5

3

5

3

5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A munkaerõpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Társadalmi infrastruktúra Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Környezet és energia Operatív Program Egészséges, tiszta települések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Vizeink jó kezelése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Természeti értékeink jó kezelése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fenntartható életmód és fogyasztás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hatékony energia-felhasználás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Projekt elõkészítés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


12 678,5

2 857,3

585,1

1 879,2

384,7

32,5

364,6

14 327,7

46 339,7

2 125,4 184,5

9 340,5

2 335,1

19 369,8

4 842,5

Kiadás

10 776,9

2 428,7

497,3

1 597,3

327,0

26,0

309,9

12 178,9

39 388,7

1 963,4

8 483,9

2 120,9

16 464,4

Bevétel


1 901,6

516,4

339,6

6,5

54,7

2 148,8

6 951,0

346,5

1 070,8

Támogatás

1 807,5

4 495,6

990,6

72,0

1 097,3

3,5

89,4

743,8

371,9

77,9

5 282,1

2 203,2

3 926,4

117,9

404,4 24,7

6 510,2

353,5

5 195,5

708,3

Kiadás

2 281,9

5 684,2

842,0

61,2

932,7

3,0

76,0

632,2

317,3

66,5

4 685,1

1 954,1

3 337,4

100,2

1 144,1

5 545,1

291,8

4 542,6

Bevétel


601,0

206,7

10,0

416,5

254,7

900,0

1 336,6

907,8

Támogatás

•

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

2


MAGYAR KÖZLÖNY

7

6

5

4

3

2

1

4

3

Jogcímszám

23562 2010. évi 165. szám

22

21

4

3

2

1

4

3

2

1

9

Jogcímszám

1

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3 5

3

3

5

3

5

3

5

3

3

5

3

5

3

5

3

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Környezet és energia Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Államreform Operatív Program Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az emberi erõforrás minõségének javítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Államreform Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Elektronikus közigazgatás Operatív Program A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belsõ folyamatainak megújítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A közigazgatás szolgáltatásokhoz történõ hozzáférést támogató fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kiemelt fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Elektronikus közigazgatás Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Végrehajtás Operatív Program Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


2 495,6 2 102,1

70,8

1 090,4

79,4

2 857,7

317,6

3 502,0

389,2

47,7

182,0

873,6

159,8

624,6

70,6

558,1

6,2 1 361,4

Kiadás

3 613,4

60,2

926,9

67,5

2 429,1

270,0

2 976,6

330,8

40,6

154,7

742,5

135,8

530,9

60,0

474,5

1 162,5

Bevétel


1 185,5

10,6

175,4

476,2

583,8

7,1

158,4

117,7

94,2

205,1

Támogatás

4 461,5 6 190,5

44,2

1 080,4

577,8

3 308,1

1 380,5

3 679,9

1 976,9

140,8

112,4

1 037,1

89,0

509,0

82,7

1 387,9

10,5

110,6 1 919,8

Kiadás

12 648,2

73,7

862,1

461,1

2 554,1

1 065,8

2 973,7

1 517,5

147,7

90,6

839,7

66,7

387,6

72,1

1 210,1

15,2

3 080,9

Bevétel


675,4

1 176,2

1 083,8

100,0

418,8

138,3

220,7

Támogatás

•

20



24

23


1

5

3

5

3

5

3

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

1 3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nyugat-dunántúli Operatív Program NYDOP Regionális gazdaságfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások NYDOP Városfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások NYDOP Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nyugat-dunántúli Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közép-dunántúli Operatív Program KDOP Regionális gazdaságfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások KDOP Regionális turizmusfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fenntartható településfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


37,3

2 545,6

51,9

1 083,2

22,1

20,4

368,4 20,4

1 444,0

1 501,4

1 350,0

41,8

2 167,8

44,4

749,5

15,2

799,0 141,8

Kiadás

33,0

2 256,2

46,0

960,0

19,6

18,2

344,6

1 279,8

1 330,6

1 196,5

37,0

1 921,4

39,2

664,3

13,5

739,6

Bevétel


141,4

295,3

125,7

46,4

164,2

170,8

158,3

251,6

86,9

Támogatás

1,2

2 207,7

670,1

411,4

114,1

361,9 21,0

2 379,8

268,5

4 164,2

431,5

1 576,4

76,5

1 765,0

312,4

434,1

190,4

1 028,5 54,2

Kiadás

1,2

1 970,1

618,1

376,3

104,4

612,8

2 266,6

255,9

3 655,4

378,8

1 555,9

75,6

1 548,0

274,0

406,0

178,2

1 260,4

Bevétel


2,0

101,4

25,7

246,4

584,2

1 177,1

758,3

651,6

386,9

Támogatás

•

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

23564 2010. évi 165. szám

6

5

4

3

2

1

6

5

4

Jogcímszám

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

3 5

3

5

3

5

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások KDOP Humán infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közép-dunántúli Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Dél-dunántúli Operatív Program A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások DDOP – A turisztikai potenciál erõsítése a régióban Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Humán közszolgáltatások fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Integrált városfejlesztési akciók támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Az elérhetõség javítása és környezetfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Dél-dunántúli Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés


469,0 26,1

2 376,1

3 592,1

111,3

2 514,4

1 932,4

39,5

643,4

13,0

19,6

351,4 19,6

1 049,7

2 072,8

1 205,8

Kiadás

23,1

439,0

2 106,1

3 183,6

98,5

2 228,5

1 712,7

34,9

570,2

11,5

17,4

328,8

930,4

1 837,1

1 068,7

Bevétel


59,1

270,0

421,3

285,9

224,3

74,7

44,4

119,3

235,7

Támogatás

416,1 0,7

4 678,6

37,0

8 166,7

188,2

3 470,5

227,4

3 097,3

7,3

1 979,6

48,1

0,6

369,2 7,3

2 202,3

196,6

4 523,9

220,5

67,8

Kiadás

550,6

3 197,6

25,4

6 527,6

152,9

2 565,7

168,1

2 605,8

6,2

1 356,7

32,8

0,3

508,9

1 933,7

172,5

3 625,1

176,7

65,9

Bevétel


1 382,0

1 674,4

802,0

534,0

615,9

168,7

981,0

Támogatás

2010. évi 165. szám

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2


•

25



27

26


2

3

5

3

5

3

5

3

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Dél-alföldi Operatív Program DAOP Regionális gazdaságfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások DAOP Turisztikai célú fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások DAOP Közlekedési infrastruktúra fejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások DAOP Humán infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Településfejlesztési akciók Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Dél-alföldi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP Regionális gazdaságfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ÉAOP Turisztikai célú fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közlekedési feltételek javítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


1 928,7

3 178,6

64,9

2 911,6

59,5

28,8

520,4 28,8

3 165,9

51,2

2 473,7

1 667,5

2 812,3

57,5

1 629,7

33,3

26,1

Kiadás

1 709,4

2 817,2

57,5

2 580,5

52,7

25,6

486,7

2 805,8

45,3

2 192,4

1 478,0

2 492,6

50,9

1 444,4

29,5

Bevétel


219,3

368,8

337,9

65,7

366,0

281,3

189,5

326,3

189,1

Támogatás

6 428,3

3,5

3 952,4

78,5

1 682,8

146,8

619,9 22,1

1 303,4

132,9

5 659,5

118,3

11 823,1

111,9

3 693,8

83,1

1 173,8

223,0

Kiadás

4 799,7

2,6

2 449,8

48,7

925,0

80,7

612,2

885,3

60,7

4 910,7

125,5

9 231,4

89,1

2 605,0

33,7

953,6

177,7

Bevétel


1 532,3

1 388,4

823,9

530,0

586,7

445,5

1 116,0

238,0

Támogatás

•

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3


MAGYAR KÖZLÖNY

3

2

1

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

23566 2010. évi 165. szám

6

5

4

3

2

1

6

5

4

Jogcímszám

2

1

2

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3

3 5

3

3

5

3

5

3

5

3

5

3

3 5

3

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

ÉAOP Humán infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Térségfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-alföldi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-magyarországi Operatív Program A versenyképes helyi gazdaság megteremtése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A turisztikai potenciál erõsítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Településfejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Térségi közlekedés fejlesztése Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Észak-magyarországi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


45,9

826,0 45,9

1 957,7

2 613,0

4 773,5

77,1

3 351,8

68,4

1 265,4

25,9

38,3

690,0 38,3

3 819,0

61,7

3 448,3

Kiadás

40,7

772,9

1 735,0

2 315,9

4 230,7

68,3

2 970,7

60,6

1 121,6

22,9

34,0

645,4

3 384,8

54,6

3 056,2

Bevétel


104,2

222,7

297,1

551,6

388,9

146,8

87,2

441,3

392,1

Támogatás

693,2 14,3

8 729,6

5 394,1

702,1

1 973,6

45,1

2 972,3

112,5

1 709,2

214,7

541,7 4,2

1 271,7

27,2

6 337,6

481,2

Kiadás

1 049,6

7 420,2

5 115,7

655,4

1 888,7

43,2

2 679,0

101,4

1 465,3

184,1

1,9

739,6

984,5

21,1

5 056,8

383,1

Bevétel


2 975,9

1 851,3

614,3

650,0

32,2

295,8

1 219,5

Támogatás

•

28



5

1

29


2

1

6

5

4

3

2

1

Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A régió vonzerejének fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások A települési területek megújítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közép-magyarországi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Területi Együttmûködés Európai Területi Együttmûködés ETE HU-SK Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE HU-RO Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


551,1

799,1

549,2

599,8

73,1

1 316,3 73,1

3 754,2

116,1

9 767,7

6 222,0

66,6

13 375,0

7 153,0

146,0

Kiadás

481,8

741,1

493,8

579,9

64,8

1 231,3

3 327,3

103,0

8 657,1

5 514,6

59,0

11 854,4

6 339,7

129,3

Bevétel


127,3

75,3

166,4

440,0

1 110,6

715,0

1 520,6

830,0

Támogatás

12,7

69,8 282,0

10,6

67,9 223,1

1 472,5 9,7

2 179,3

398,8

11 774,5

750,8

4 074,9

941,7

10 707,5

103,4

15 450,8

5 919,3

Kiadás

20,4

66,3

1 001,3

1 308,2

239,5

11 116,6

707,8

3 555,9

843,8

9 384,0

90,9

12 532,0

4 797,5

Bevétel


360,6

295,0

982,0

98,0

563,8

210,0

2 200,0

Támogatás

•

3

3 5

3

3 5

3

3 5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1


23568 2010. évi 165. szám

6

1

10

9

8

7

6

5

4

3

Jogcímszám

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

5

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

ETE HU-SER Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE HU-CRO Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE SEES Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE AU-HU Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE SLO-HU Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ETE CES Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások INTERREG IVC Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ENPI HU-SK-RO-UA együttmûködési program Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások INTERACT 2007–2013 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb uniós elõirányzatok EU DIRECT információs egységek hálózata Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


24,1

5,7

108,4

210,3

6,1

6,9

28,1

25,9

28,9

51,3

52,9

70,1

124,9

415,4

117,8

246,5

111,8

217,0

Kiadás

24,1

99,8

199,3

63,4

436,1

112,2

223,2

81,6

246,6

Bevétel


5,7

19,6

13,0

54,0

80,2

123,0

40,8

28,9

0,6

Támogatás

26,9

19,4

189,0

1,9

27,1

5,0

89,0

1,7

59,8

3,9

107,1

11,5

426,2

3,2

128,9

3,1

80,9

Kiadás

24,6

204,2

47,6

Bevétel


2,4

2,1

38,8

114,2

82,2

114,0

446,0

138,1

108,2

Támogatás

•

2



7

Jogcímszám

3 5

3

5

5

1 2 3 5

1 3

1 2 3 5

1 3

3 5

3

3 5

3 5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Igazgatási Partnerség Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Közremûködõi intézményrendszer támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Modernizációs és Euro-atlanti Integrációs Projektiroda támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások KEOP derogációs projektek kamattámogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2007. évtõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítésének decentralizált támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások 2007-tõl induló EU nagyberuházások és komplex programok elõkészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


460,0

184,0

384,6 115,4 1 571,0 2 412,0

211,5

120,0 38,3 515,5 0,5

5,1 2 630,6

28,5 2 698,6

143,3

143,3

41,7

Kiadás

1 363,0

3 668,3

129,0

128,9

41,7

Bevétel


460,0

184,0

4 483,0

885,8

331,5

28,7

Támogatás

18,0 786,8

982,5

180,0

1 641,1 386,2

176,7 0,4

779,9 252,6

3,1 2 576,7

119,7 2 795,8

10,5

96,3 29,0

Kiadás

0,6

116,0

2,2

3,5

1 403,6

1 585,3

122,1

Bevétel


100,0

130,0

3 671,1

1 108,5

1 650,2

10,4

Támogatás

•

1

1

1

1

1

2

1

2

1

2

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

6

5

4

3

2

1

4

3

2


23570 2010. évi 165. szám

3

2

1

1

8

Jogcímszám

1

3

2

1

3

2

1

1

2

1

2

1 2

1 2 3 4

1 2 3 4 5 6

1 4

1 2 3 5

3

3

3

3


Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EU támogatások intézményrendszerének fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterõ támogatása Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék Mûködési költségvetés Dologi kiadások


Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatása Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Egyetemek, fõiskolák Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Közgyûjtemények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok

XX. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Címnév

Összesen:

7 594,7 2 417,9

78,0

17 674,8 5 544,0 129,4

154 605,3 49 710,7 134 398,0 31 587,6 1 518,4

3 436,6 963,7 723,6 17,5

754 282,4

5 000,0 2 650,1

Kiadás

3 555,2

78,0

17 188,1

192 360,1

15,0

604 394,5

Bevétel


11 118,4

185 620,0

5 126,4

149 887,9

2 650,1

5 000,0

Támogatás

7 547,4 2 187,7

22 583,4 9 424,6 3 542,5 1 601,6 874,5

157 844,7 47 467,4 162 510,9 30 381,6 2 846,9 55,3

53,2 5,6 9,0

3 644,6 991,4 10 853,1 19,1

656 686,6

3 315,1

8 891,5

78,5

512,0

Kiadás

5 684,5

151,5

20 417,3

220 218,2

9,5

1,9

1 167,1

484 599,1

Bevétel


12 859,6

197 845,5

13 360,6

172 668,2

897,9

8 891,5

Támogatás

•

8

7



11

7

6

4

1

9

Jogcímszám

5

1 2

1 2 3 5

1 2 3 4

1 2 3 4 5 6

1 2 4

1 2 3 5

1 2 3 4


Jogcímnév


FEJEZET

Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Mûvészeti intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás Egyéb kulturális intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Egyéb oktatási intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felsõoktatási fejlesztési program Eszterházy Károly Fõiskola rekonstrukció Felhalmozási költségvetés

Címnév

56,7 4,0

4 014,7 1 231,9 1 945,9 687,5

1,2

364,3 14,6 7,1

5 291,1 1 469,3 3 855,1 492,9 216,1

293,4

4 840,2 1 518,8 778,4 2,6

152,8 14,5 1,0

4 374,6 121,1

Kiadás

3,0

25,0

3 881,4

1,2

40,2

3 102,8

1 690,0

Bevétel


35,0

4 034,3

8 567,5

5 743,4

Támogatás

5,6

547,2 57,2

3 835,2 1 081,9 5 138,9 4 767,2

547,9 150,3 43,3 500,6 0,5

5 834,9 1 522,1 12 745,7 471,5 1 620,9 4,5

218,4 26,1 4,8

4 318,0 1 010,4 2 875,6 2,6

1 867,3 479,7 40,0 482,2 70,5

6 997,7 316,4

Kiadás

248,6

7 069,6

0,7

235,4

10 814,2

2,3

2 340,4

20,5

1 035,2

Bevétel


4,4

7 244,6

11 585,6

6 445,5

Támogatás

•

2

1

2

1

3

2

1

2

1

3

2

3 5


MAGYAR KÖZLÖNY

3

1


23572 2010. évi 165. szám

1

33

32

31

30

29

28

27

25

24

23

16

15

12

10

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

2

1

5

5

5

5

5

5

4

5

5

5

5

5

5

4

5

4


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Kormányzati beruházás Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rekonstrukció Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás SZIE Jászberényi Fõiskolai Kar jégpálya építése és berendezése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nyíregyházi Fõiskola tanulmányi épület rekonstrukció Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Zeneakadémia rekonstrukció elõkészítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások ELTE Múzeum krt. 6–8. épület rekonstrukció befejezése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szent István Egyetem Gödöllõi Campus fûtésrekonstrukció Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Miskolci Egyetem High-tech laboratóriumok kialakítása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Károly Róbert Fõiskola rekonstrukció Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Dunaújvárosi Fõiskola informatikai épület rekonstrukciója Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Táncmûvészeti Fõiskola oktatási épület rekonstrukciója Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Károly Róbert Fõiskola sportcentrum beruházás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem informatikai fejlesztés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Budapesti Gazdasági Fõiskola tetõtéri rekonstrukció és épületgépészeti korszerûsítés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felsõoktatási intézmények rekonstrukciói és eszközbeszerzések Mûködési költségvetés Kulturális beruházások Múzeumi rekonstrukció Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


105,0

193,5

35,0

Kiadás

Bevétel


849,0

105,0

193,5

Támogatás

78,5

100,0

20,0

29,1

63,6

9,7

99,3

79,2

199,2

0,1

775,3

131,1

582,2

Kiadás

260,0

Bevétel


291,8

105,0

50,0

Támogatás

•

4



2

2

1

11

9

5

4

3

2

Jogcímszám

5

1 2 3

3

5

3

3 5

5

4

4

4

5

5

4

5

4

4

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom) Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Kulturális tevékenységek beruházásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Külföldi kulturális intézetek bõvítése, rekonstrukciója, kiépítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Örökségvédelmi fejlesztések Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Millenniumi beruházások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Erzsébet téri beruházás Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Normatív finanszírozás Felsõoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai központi elõirányzata Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítõ támogatás Humánszolgáltatások normatív állami támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítõ támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsõoktatás) Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyházi felsõoktatási intézmények hitéleti képzése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


2 520,0

60,0 19,0 21,0

20 000,0

69 685,5

3 845,0

743,0

976,8

849,0

Kiadás

Bevétel


2 520,0

100,0

20 000,0

69 685,5

3 845,0

743,0

976,8

Támogatás

2 520,3

6,0

25 527,2

40,2

4,6 73 997,1

3 694,7

0,5

0,6

120,9

72,4

1,1

9,9

1 112,3

Kiadás

54,1

192,0

233,5

0,7

7,0

322,2

Bevétel


2 520,0

50,5

21 550,0

73 519,9

3 826,0

278,2

550,0

Támogatás

•

1

1

2

1

2

1

1

2

2

2

1

1

2

1

1 2

2


MAGYAR KÖZLÖNY

8

7

3

1


23574 2010. évi 165. szám

4

31

30

29

27

23

18

9

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2 5

5

1 2 3 5

1 2 3 5

1 2 3 5

1 2 3 5

5

1 2 3

5

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsõoktatás) Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyakorlóiskolák normatív támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Közoktatási feladatok támogatása Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi elõirányzata Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Érettségi vizsga lebonyolítása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közoktatás hatékonyságát javító mérés, értékelés Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyógypedagógiai és nemzetiségi tankönyvellátás, sajátos nevelési igényû gyerekek, tanulók közoktatási ellátásának támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közoktatás speciális feladatainak támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közoktatás Fejlesztési Célelõirányzat Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közoktatási ellenõrzési, pályázat-lebonyolítási feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


97,0 31,0

200,0

240,0 72,0 28,0

40,0 13,0 21,0 27,0

500,0 150,0 30,0 20,0

528,8 169,2 68,0 384,0

100,0

90,0 27,0 33,0

2 750,0

5 700,0

Kiadás

200,0

Bevétel


128,0

340,0

101,0

700,0

1 150,0

100,0

150,0

2 750,0

5 700,0

Támogatás

55,6

0,2

4,6 40,0

0,2 36,3

1,5 86,8

61,2

2 738,3

5 598,3

Kiadás

7,3

37,8

0,2

15,6

0,1

9,4

0,1

85,8

Bevétel


41,0

54,8

76,2

48,5

398,9

84,8

14,6

2 750,0

5 700,0

Támogatás

•

17

11

10



5

Jogcímszám

1 2 5

1 2 3 5

1 2

1 2 5

1

1 2 5

1 3

1 2 3 5

1 2 3 5

3 5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Országos Kisebbségi Önkormányzatok havi kereset-kiegészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetiségi oktatási programok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti Tehetség Program Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felsõoktatási feladatok támogatása Felsõoktatási oktatói-kutatói ösztöndíjak Mûködési költségvetés Személyi juttatások Dologi kiadások Felsõoktatás kiegészítõ támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felsõoktatási információs rendszerek mûködtetése EISZ-koordináció Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felsõoktatási intézmények gazdasági tanácsainak mûködtetése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Felsõoktatási szakkollégiumok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Pedagógus díszdiploma Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


38,0 12,0

32,0 14,0 4,0

122,0 39,0

100,0 32,0 368,0

30,0

50,0 16,0 4,0

50,0

360,0 110,0 30,0

15,0 4,8 9,7 18,0

Kiadás

Bevétel


50,0

50,0

161,0

500,0

100,0

50,0

500,0

47,5

Támogatás

7,0

50,3

480,0

25,0

0,7

249,5

17,5

0,2 48,9

Kiadás

Bevétel

0,4

0,1

1,6


7,0

2,6

480,0

25,2

499,5

29,0

45,3

Támogatás

•

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

36

35

34

33

26

4

34

33

32


23576 2010. évi 165. szám

10

7

1

18

15

4

46

45

Jogcímszám

2

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1

3

1 2 3 4 5

1 2 3 5

3

1 2 3 5

5

5

5

1

1 2 3 5

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Maradványelszámolás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kis létszámú szakok, kiemelkedõ intézményi teljesítmény, doktori iskolák, tehetséggondozás támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felsõoktatási és Tudományos Tanács támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb felsõoktatási regionális feladatok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb feladatok támogatása Esélyegyenlõségi és integrációs programok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások „Útravaló” ösztöndíj program Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Alapítványok, közalapítványok támogatása Oktatási alapítványok, közalapítványok támogatása


100,0 30,0 50,0 200,0 220,0

200,0 64,0 50,0 1 886,0

548,0 194,5

70,0

250,0

9,0

168,0 50,0 23,0

Kiadás

Bevétel


905,0

600,0

2 200,0

742,5

70,0

250,0

250,0

Támogatás

1,0

147,4

8,0 510,3

6,5

5,7 358,0

5,0

68,9

245,5

1,2 20,2

266,9 1,3

Kiadás

0,3

12,4

423,0

18,9

Bevétel


1 001,1

255,3

327,3

5,0

68,9

245,5

52,8

244,0

Támogatás

•

44

42

40



11

10

9

8

7

6

5

3

2


2

1

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3 5

3 5

1 2 3 5

5

5

5

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása Magyar Mozgókép Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Oktatásért Közalapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai Kétoldalú munkatervi feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi tagdíjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EU közösségi programok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Világ-Nyelv Program Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások OECD és EU kötelezettségek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


400,0 120,0 50,0 304,5

30,0 9,0 11,0

12,0 3,8 4,2 30,0

50,0 16,0 45,0 47,0

207,1

20,0 6,0 10,0 44,0

33,2

3 117,5

5 420,0

905,0

Kiadás

Bevétel


874,5

50,0

50,0

158,0

207,1

80,0

33,2

3 117,5

5 420,0

Támogatás

7,2 160,4

6,4 67,6

15,7

1,1 26,6

35,0

3 003,0

5 420,0

1,0 795,2

Kiadás

1,0

1,3

3,3

19,5

27,0

Bevétel


195,2

3,0

135,1

5,0

36,5

32,7

3 147,9

5 420,0

Támogatás


• 2010. évi 165. szám

15

14

6

5

3

2

1

8

4

3

1

3

2

1

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

2

1

2

2

2

2

1

2

2

5

3

3

3

3

3

3 7

3 5

3

7

2

2

5

2

3


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Felújítások központi támogatása Felsõoktatási felújítási programok Felhalmozási költségvetés Felújítás Egyéb intézményi felújítási programok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Felújítás Nemzeti kulturális intézmények felújítása Felhalmozási költségvetés Felújítás Egyéb fejlesztési támogatás Egyházi felsõoktatási intézmények felújítási, fejlesztési programja Felhalmozási költségvetés Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások Egyházakkal kapcsolatos beruházások, felújítások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Nem állami intézmények felújítás, beruházás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások EUSZA árvízi támogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások PPP programokkal kapcsolatos kiadások Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához Mûködési költségvetés Dologi kiadások Hozzájárulás a meglévõ kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához Mûködési költségvetés Dologi kiadások Hozzájárulás az új diákotthoni férõhelyek bérleti díjához Mûködési költségvetés Dologi kiadások Hozzájárulás a berlini Collegium Hungaricum bérleti díjához Mûködési költségvetés Dologi kiadások Közhasznú és gazdasági társaságok támogatása Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. által ellátott feladatok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


180,0

103,6

207,5

2 511,8

4 204,5

2 660,9

90,0

340,0

10,0

150,0

Kiadás

Bevétel


180,0

103,6

207,5

2 511,8

4 204,5

2 660,9

90,0

340,0

10,0

150,0

Támogatás

150,5

0,4

653,1

0,1 970,4

41,4

94,1

4,2

Kiadás

60,0

Bevétel


177,1

595,4

Támogatás

•

13

12



31

22

21

19

3

9

8

6

6

2

8

7


2

Jogcímszám

1

1

1

1

1

2

1

2

1

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 5

1

1 2 3 5

3

5

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Oktatási közhasznú társaságok által ellátott feladatok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kulturális közhasznú és gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kutatás-fejlesztés támogatása Felsõoktatási kutatási program Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások PHARE Programok Halmozottan hátrányos helyzetû fiatalok társadalmi integrációja II. Hazai társfinanszírozás Mûködési költségvetés EU tagsággal kapcsolatos feladatok EU tagságból eredõ szakmai együttmûködések Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EU Oktatás és Képzés munkaprogram Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EU elnökség kulturális megjelenése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Kulturális feladatok és szervezetek támogatása Kulturális szaktörvénybõl adódó feladatok és kötelezettségek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

JogAlcím- címnév csop.név Bevétel

190,0

30,0

20,0

81,0

145,3

9 747,8

920,0

Támogatás

0,3 98,1

1,7 6,5

15,0

1,0

80,0

9 325,9

900,1

Kiadás

4,0

0,8

19,0

Bevétel


79,1

11,5

33,3

1,0

9 614,4

900,1

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

•

125,0

50,0 15,0

23,0 7,0

10,0 3,2 6,8

61,0 20,0

10,0

100,0 32,0 3,3

9 747,8

920,0

Kiadás


23580 2010. évi 165. szám

35

34

32

4

3

4

7

Jogcímszám

2

1

2

1

2

1

2

1

1

2

1

1

3

1 2 3 5

3

3 5

1 3

1 2 3 5

3

1 2 3 5

5

3

3 5

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Hozzájárulás a Mûvészetek Palotájának mûködtetéséhez Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Reneszánsz Év programjai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyéb filmszakmai támogatások Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és kisebbségi kultúra támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Mûvészeti tevékenységek Mûvészeti tevékenységek támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Civil és nonprofit szervezetek támogatása Egyéb civil és nonprofit szervezetek Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Oktatási társadalmi szervezetek, szövetségek, testületek, egyesületek, bizottságok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


40,0 12,8 5,2 170,7

190,0

10,0

500,0 150,0 100,0 1 228,1

50,0

500,0 150,0 600,0 2 250,0

10,0

7 300,0

Kiadás

Bevétel


228,7

190,0

1 988,1

3 550,0

10,0

7 300,0

Támogatás

0,7

0,6 117,4

3,2

0,6 80,7

2,3

8,4 1 036,8

208,2

1,2 683,2

11,6

123,2

2,9 180,2

1 000,0

Kiadás

1,3

0,1

24,9

37,9

1 000,0

Bevétel


9,2

118,1

107,1

1 166,3

1 303,7

Támogatás

•

20

7

4



1

1

10

9

8

6

5

4

1

2

1

Jogcímszám

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

5

3

5

3

5

5

5

3 5

5

5

3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Összesen:


Kulturális társadalmi szervezetek, szövetségek, testületek, egyesületek, bizottságok Területi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyéb kulturális társadalmi szervezetek, szövetségek, testületek, egyesületek, bizottságok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások Egyházi közgyûjtemények és közmûvelõdési intézmények Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hittanoktatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyházi alapintézmény-mûködés, Szja rendelkezése és kiegészítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítõ egyházi személyek jövedelempótléka Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyházi oktatási és kulturális célú támogatás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások A kincstár által felszámított díjak, jutalékok rendezése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


Kormányzati rendkívüli kiadások Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése

Címnév

222 140,0

222 140,0

Bevétel

408 579,7

408 579,7

300,0

104,5

50,0

796,8

1 700,0

9 696,3

9 511,4

3 305,4

716,0

52,0

640,0

Támogatás

703 442,5

8 980,5

694 462,0

102,1

50,0

359,0

1 700,0

9 842,8

9 821,4

0,4 3 304,6

716,0

101,1

1,4 629,5

Kiadás

272 312,0

272 312,0

0,3

50,0

Bevétel


414 647,6

414 647,6

97,0

50,0

796,8

1 700,0

9 842,8

9 822,8

3 305,4

716,0

51,1

629,5

Támogatás

•

640 489,7

9 770,0

630 719,7

300,0

104,5

50,0

796,8

1 700,0

9 696,3

9 511,4

3 305,4

716,0

52,0

640,0

Kiadás


MAGYAR KÖZLÖNY

15

50

41

39

5


23582 2010. évi 165. szám

4

3

1

2

1

Jogcímszám

1

2

1

2

1

2

1

3

2

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 4

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Egészségügyi Minisztérium igazgatása EüM Központi Igazgatás Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök EüM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatal és intézményei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás Szak- és továbbképzõ intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok, kutatóintézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM

Címnév

12 797,7 4 180,2 17 469,5 13,3

44,5

859,2 250,0 209,1 8 233,3

369,9 38,8

12 659,0 4 098,9 3 772,0 172,3

1,0

112,3 34,3 64,9

9,9

1 260,2 373,4 113,7

Kiadás

35 317,5

541,8

5 033,4

100,0

35,3

Bevétel


1 920,9

9 054,3

16 077,5

112,5

1 721,9

Támogatás

13 317,9 4 104,3 26 744,0 3 878,0

57,0 8,7

756,6 205,8 600,3 6 933,3

752,3 385,4 0,7

12 710,8 3 712,0 9 683,4 997,1

19,9

175,6 48,5 131,9 0,4

1,8 8,5

1 387,3 387,5 1 940,0 159,0

Kiadás

45 725,9

1,5

788,7

29,8

6 643,0

0,5

238,2

8,1

556,6

Bevétel


4 672,0

9 053,9

21 013,0

122,1

3 249,8

Támogatás

•

2

1



10

8

7

5

1

Jogcímszám

1

5

4

5

4

5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5 6

1 2

1 2 3 5

1 2 3 4


Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kormányzati beruházás Kölcsönök Országos Mentõszolgálat Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Országos Vérellátó Szolgálat Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egészségbiztosítási Felügyelet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Beruházás Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Egyéb beruházások Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

10,0

2 694,9

50,0

510,5 158,5 342,6

413,0 20,0

3 953,7 1 214,2 6 068,1

14 584,8 4 670,4 3 537,1 578,2

10,0

2 028,9 707,8 911,0

Kiadás

331,6

8 890,2

22 824,2

880,0

Bevétel


10,0

10,0

2 694,9

730,0

2 778,8

546,3

Támogatás

120,7

5,6

0,4

22,6

378,8 109,1 214,5 335,6

428,5 38,0

3 938,6 1 123,5 6 667,4 4,1 0,6

326,2 392,5

15 740,9 5 047,3 4 092,3 2 119,4

2 624,1 268,2 496,2 910,3 3,3

Kiadás

305,0

20,6

9 928,8

98,8

23 979,0

1,3

1 057,1

Bevétel


10,0

2 000,2

538,5

2 384,7

2 207,3

Támogatás

•

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3

2


MAGYAR KÖZLÖNY

8

7

1


23584 2010. évi 165. szám

2

41

13

12

11

9

8

4

3

1

Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

2

3 5

1 2 3 5

1 2 3 5

3 5

5

3 5

3

1 3

1 2 3 5

3 5

4


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Kormányzati beruházás Egészségügyi ágazati célelõirányzatok Oltóanyag beszerzés Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Légimentés eszközpark bérlésével összefüggõ kiadások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egészségügyi reformmal összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egészségmegõrzési célok és kémiai biztonság fenntartásának támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Altató-, lélegeztetõgép, monitor bérlésével összefüggõ kiadások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Regionális ágazati feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kisforgalmú gyógyszertárak mûködtetési támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Központi intézmények felújítása Intézményi felújítások


494,0

3,9 1,2 64,9

6,0 1,9 4,4 17,7

1 250,0

800,0

256,2

844,9 270,4 517,5 113,1

4 026,0

10,0

Kiadás

80,0

Bevétel


100,0

414,0

70,0

30,0

1 250,0

800,0

2 002,1

4 026,0

Támogatás

897,5

1,4 256,4

29,1

131,8

76,8

30,7 3,3

0,6

358,2

294,6 2 855,5

15,0

Kiadás

225,9

220,5

48,5

65,0

886,6

3 031,6

Bevétel


394,0

67,9

1 344,0

Támogatás

•

2

1



1

1

11

1

Jogcímszám

1

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

3

5

5

3 5

2

3

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Felújítás Nemzetközi kapcsolatokból eredõ kötelezettségek Nemzetközi szervezetek tagdíjai és egyéb támogatásai Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Köztestületek és egyéb társadalmi szervek támogatásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Vöröskereszt támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék


Pénzügyminisztérium igazgatása Pénzügyminisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások PM Informatikai Szolgáltató Központ Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Mûködési költségvetés

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

Címnév

Összesen:

10,0

240,4 66,4 63,6

2 899,9 822,2 198,7 2,3

118 974,1

3,1

223,5

143,5

220,8

100,0

Kiadás

345,0

831,2

74 034,0

Bevétel


79 417,8

380,4

3 091,9

44 940,1

3,1

223,5

143,5

220,8

Támogatás

3 021,6

235,6 69,1 1 185,1 3,8

83,1

3 297,4 888,8 667,0 62,8

140 076,5

12,0

223,5

125,9

240,3 6,7

0,5

Kiadás

1 188,4

2 963,8

1 226,1

62,7

1 371,7

93 962,5

42,5

59,0

Bevétel


108 042,2

718,3

3 773,0

47 645,2

223,5

143,5

220,8

Támogatás

•

2

1

2

1

1

1

1

1

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

5

4

1

22

20

15

11


23586 2010. évi 165. szám

12

10

2

7

5

3

2

1

Jogcímszám

1

1

1

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1 2 3 5

5

5

5

1 2

1 2 3 5

1 2 5

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Vám- és Pénzügyõrség Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Lakástámogatás Kölcsönök Magyar Államkincstár Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Ágazati célelõirányzatok Kárrendezési célelõirányzat Függõ kár kifizetés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Járadék kifizetés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Tõkésítésre kifizetés Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer mûködtetéséhez Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

13,3 3,6 13,1 93,7

40,0

2 050,0

410,0

139,6 41,5 21,8

13 163,4 4 232,4 4 176,0

347,5 60,0 134,4 85,0

20 037,7 6 227,2 6 227,6 2 347,9

2 055,3 522,0

50 254,2 15 267,9 11 653,3 35,1

Kiadás

5 644,1

85,0

20,0

3 608,7

25,0

Bevétel


123,7

40,0

2 050,0

410,0

16 130,6

31 753,6

Támogatás

39,6

3 007,4

896,9

2 991,9 91,7 110,2

15 017,3 4 219,4 5 411,1 118,3

3 679,7 392,7 151,3 104,2

25 702,8 7 331,3 11 578,2 2 413,4

7 168,5 3 183,3 0,4 85,6

58 702,0 16 950,7 29 676,2 2 056,5

Kiadás

75,4

14,3

8 317,1

104,2

156,1

5 293,7

63,6

26,6

Bevétel


40,0

2 977,8

906,7

18 294,2

44 606,1

Támogatás

•

6



13

1

11

10

6

5

4

3

1

2

12

10

9


8

2

Jogcímszám

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

3

3

1 3

5

1 3

5

5

5

3

5


Jogcímnév


FEJEZET


Csempészet és hamisítás elleni küzdelem Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások ÁKK Rt. osztalék befizetés Mûködési költségvetés Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás biztosítási díja Mûködési költségvetés Dologi kiadások EU Fiskális 2013 programjában való részvétel Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások EU Customs 2013 Programban való részvétel Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok ÁBPE Módszertani és képzési központ Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2006/018-176.04.01 A kockázatelemzésen alapuló ellenõrzésre történõ kiválasztás hatékonyságának növelése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kincstári számlavezetési díj kiadásaira Mûködési költségvetés Dologi kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék Fejezeti kezelésû elõirányzatok maradvány-elszámolása Mûködési költségvetés Dologi kiadások


Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

4 815,0 1 469,0 3 015,9 753,9

144 618,4

458,8

15,0

18,0 33,9

15,0 30,0

90,7

Kiadás

10 733,9

10 622,9

33,9

30,0

Bevétel


133 995,5

458,8

15,0

18,0

15,0

90,7

Támogatás

4 606,3 1 343,9 1 953,1 456,7

216 276,0

4 697,8

12,7

23,2

13,7

54,0

48,0

56,4

55,3

720,0

Kiadás

11 450,0

21 833,9

23,2

54,1

33,2

56,4

55,3

28,0

720,0

Bevétel


0,9

179 390,2

13,0

18,0

Támogatás


• 2010. évi 165. szám

16 17

15

1

3

2

1

9 10 11 12 13

4 5 6 7

2 3

1

3

1

1 2

7

2

Jogcímszám

2

1

1

1

3

2

1 2

1 2 3

3 5

1 2


Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Tartalék illetményfejlesztésre Mûködési költségvetés Intézményi mûködési tartalék Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


14. cím összesen:

13. cím összesen:

Vállalkozások folyó támogatása Egyéb vállalati támogatások Termelési támogatás Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása Egyéb megszûnt jogcímek miatt járó támogatás Normatív támogatások Megváltozott munkaképességûek kereset-kiegészítése Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése Fogyasztói árkiegészítés Egyéb költségvetési kiadások Vegyes kiadások Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások Szanálással kapcsolatos kiadások Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése Védelmi felkészítés elõirányzatai Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális mûködési feltételeinek biztosítása Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredõ fizetési kötelezettség Nettó finanszírozással kapcsolatos kiadások Egyéb vegyes kiadások 1% SZJA közcélú felhasználása Rendkívüli beruházási tartalék

Kormányzati Ellenõrzési Hivatal Kormányzati Ellenõrzési Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás

Címnév

3,0

3,0

11 326,2

455,5

125,4

11,4

Bevétel

1 452,7

1 452,7

9 055,4

Támogatás

8 216,1 209,5 3 156,4 9 830,0

523,3

1 591,9

504,0 2 871,5 107 397,9

221,5 16,5

1 458,0

20,1 0,5

789,1 229,3 419,0

11 659,3

10,3 214,5

52,2

380,1 0,5 37,8

Kiadás

2,9

3,1

3,1

52,2

154,2

Bevétel


1 424,7

1 424,7

Támogatás

2010. évi 165. szám

3 860,0 10 400,0 500,0

497,0 900,0 5 000,0

1 200,0 1,0 1 500,0

750,0 5 500,0 106 000,0

235,0 5,0

1 455,7

1,4

931,3 297,9 225,1

11 326,2

455,5

666,3 25,2 125,4

Kiadás


•

14

2



28

26

24

18



Jogcímnév


FEJEZET

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések Államadósság Kezelõ Központ Zrt. közremûködési díja Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése Eximbank által vállalt garanciaügyletekbõl eredõ fizetési kötelezettség MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységbõl eredõ fizetési kötelezettség Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteibõl eredõ fizetési kötelezettség Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteibõl eredõ fizetési kötelezettség A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességbõl eredõ fizetési kötelezettség Agrárhitelekhez vállalt kezességekbõl eredõ fizetési kötelezettség A „fészekrakó” programhoz vállalt kezességbõl eredõ fizetési kötelezettség MFB Zrt. által nyújtott hitelekbõl és vállalt garanciaügyletekbõl eredõ fizetési kötelezettség Téves utalások rendezése Kormányzati rendkívüli kiadások Pénzbeli kárpótlás Pénzbeli kárpótlás Az 1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei Pénzügyigazgatás korszerûsítése Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása Magánnyugdíjpénztárba átlépõk miatti járulékkiesés pótlására Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása GYES-en, GYET-en és rehabilitációs járadékon lévõk után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak Létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz 2009. évi havi kereset-kiegészítés Ösztöndíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos támogatás A 13. havi nyugdíj kifizetésével összefüggõ mûködési kiadások elszámolása Méltányossági kifizetések többletének támogatása Egészségbiztosítási Alap támogatása Központi költségvetésbõl járulék címen átadott pénzeszköz Létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások 2009. évi havi kereset-kiegészítés Felügyeleti díj fedezetének kiegészítése Nemzetközi elszámolások kiadásai Nemzetközi tagdíjak EBRD tõkeemelés Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához EIB tõkebefizetés EIB tartalékokba befizetés Bruegel tagdíj Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység IDA alaptõke-hozzájárulás IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz EU Szomszédsági Beruházási Eszköz

Címnév

1 232,9 99,1 30,7 82,0

65,5 3,4 1 827,2 4 617,8 24,7

313 641,0

9 295,0

1 238,3 78,8 37,1

74,7 4,2 2 263,6 5 720,6 29,1

313 641,0 142,0 387,3 0,6

19 012,6 45,7 7 913,7 457,2 2,4 50,0 500,0

3 308,8 2 005,5 108,0

0,7

378,8 16 899,3 1 216,2 415,0 243,2 1 256,0

1,6 56,0 3,6

Kiadás

19 012,6

Támogatás

354 099,1 217 542,8

Bevétel

354 099,1 217 542,8

3 516,0 2 065,0 108,0 6 357,3

1 400,0 200,0 12 000,0 1 000,0 400,0 1 215,0 400,0 100,0

3,0 10,0

Kiadás

2009. évi törvényi módosított elõirányzat Bevétel


•

1 2 3 4

2 4 5 6 7

4 5 8 9

5 7 8 9 10 11

1 2 3

1 2 3

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

2

1

4

2

3 4 5 7 10 13 14 15 16

19 21 25


23590 2010. évi 165. szám

2

1

33

32

1

5 6

2

1 2

1 2 3 4 5

3

Jogcímszám

3

2

1

3

2

1

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

KiElõir.emelt csop.elõir.szám szám Kiemelt elõirányzat neve

FEJEZET

Szociális és Munkaügyi Minisztérium igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök

XXVI. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

41,6 8,2

1 268,9 406,9 195,5

67,1

2 754,6 879,5 635,8

139,3 1 224,9 6,4

34 671,4 154 793,9 20 791,8 1 644,9 14 116,3

35,0

Kiadás

41,6

1 711,3

40,0

370,7

26 057,1

5,0 4 100,0

Bevétel


1 471 537,7

Elõir.csop.név

Összesen:

Jogcímnév

17,4


Egyéb kiadások Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Áfa alapú hozzájárulás GNI alapú hozzájárulás Brit korrekció Hollandia és Svédország számára teljesítendõ bruttó GNI csökkentés Egyéb Központosított bevételek Kárrendezési célelõirányzat befizetése Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj- és bírságbevételek Adósság-átvállalás és tartozás-elengedés Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulás 2009. évi kölcsöntörlesztésének részleges elengedése Külföldi követelések elengedése Altek Kft.-vel szembeni állami kölcsön kamat-követelés elengedése Alapok támogatása Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap támogatása

Címnév

17,4

139,3 1 397,3 16,9

32 082,8 159 188,9 16 135,8 1 707,0 14 543,3

10,0

Kiadás

168,2

3 926,3

69,2 6,9

1 080,0

3 777,5 666,3 8 234,8 7 931,0

43,8 15,6 4,9

2 941,0 895,2 1 382,4 80,4

135 448,2 1 535 700,2

Támogatás

1,9

2 063,8

15 666,4

4,9

62,1

871,5

37 809,9

6,0 4 307,6

Bevétel


7 098,0

4 232,9

180 814,9

Támogatás

•

31

29



7

6

5

4

3


Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

2,0

117,1 36,1 52,4

69,1 20,0 28,9

897,0 303,8 2 461,0 474,0

356,6 22,1

1 673,5 534,6 2 685,3

29,5

145,0 0,7

3 939,2 1 256,4 800,8 232,9

288,3

12 982,2 4 150,1 4 004,2

Kiadás

3,0

118,0

3 745,9

378,7

4 371,5

87,3

2 786,2

288,3

20 513,4

Bevétel


204,6

389,9

521,9

3 531,0

623,1

Támogatás

9,4

143,1 41,6 78,6 0,1

136,4 16,2 16,0

2 491,2 717,4 2 500,5 491,6

336,7 39,3 0,6

1 807,9 498,8 4 979,5 106,7

521,9 29,3 56,9 12,6

4 431,3 1 288,0 1 916,6 166,4

622,5 7,2 4,6

15 158,3 4 335,4 5 782,6 16 729,0

Kiadás

200,2

184,7

4 193,4

0,6

178,4

6 479,2

6,5

116,5

3 180,0

4,6

546,6

41 409,5

Bevétel


206,2

256,3

530,0

4 015,9

1 302,8

Támogatás

•

1

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5


Regionális Munkaügyi Központok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Regionális képzõ központok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyenlõ Bánásmód Hatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1


23592 2010. évi 165. szám

16

14

13

12

3

Jogcímszám

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 4 5

1 2

1 2 3 4 5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Állami szociális intézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program Mûködési költségvetés Dologi kiadások

Címnév

750,0

66,4

2 365,2 744,8 517,6

66,1 6,8

2 306,5 751,4 1 030,9 61,0

110,1 1,3

1 268,2 422,2 693,0 4,7

96,8

1 801,6 572,5 878,5 2,3

4,5

413,5 133,8 135,7 52,0

Kiadás

2,7

750,0

915,5

170,7

277,3

49,8

Bevétel


2 778,5

4 052,0

2 222,2

3 299,6

736,8

Támogatás

34,2

2 134,4 604,1 1 079,2 10,0

66,1 162,4

2 343,1 684,7 1 085,1 56,6 5,3

330,8 5,3

1 386,9 424,5 860,3 4,7 11,7

285,0

2 121,7 674,4 743,4

171,9 39,0

515,5 151,1 478,3 146,0

Kiadás

192,9

1 488,1

49,4

219,1

167,7

516,6

9,0

83,4

25,9

438,6

Bevétel


2 878,8

4 144,5

2 271,0

3 712,1

927,5

Támogatás

•

11

8



32

17

14

13

7

4

1

Jogcímszám

3

3

3

1 2 3 5

3

5

3

3 5

3

5

3

3 5

1 2 3

1

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Állami Foglalkoztatási Szolgálat mûködtetésének kiegészítése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Lakóotthon-fejlesztés támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Ágazati információs és tanácsadói szolgáltatások Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások ESZA Kht. pályázatkezelõ szervezet támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Képzéssel támogatott közmunkaprogram Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Maradvány-elszámolás Elõzõ évek maradványa Mûködési költségvetés Dologi kiadások Ifjúsági közösségi terek és egyéb ifjúsági kezdeményezések támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Határon túli ifjúsági szervezetek mûködésének és programjainak támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások


120,0 40,0 60,1 1 779,9

1 050,0

179,3

13,0 100,0

54,6 17,3 165,6

827,6

Kiadás

2 000,0

113,0

237,5

827,6

Bevétel


1 050,0

179,3

Támogatás

1,1

2,0

27,0

171,4 5 887,8

120,0

930,0

0,1

1,1 102,3

37,6

86,9

5,0

18,7 198,9

Kiadás

0,3

2 401,0

1,5

3,7

131,4

Bevétel


360,0

1 080,0

122,6

Támogatás

•

1

1

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

2


MAGYAR KÖZLÖNY

16

9

1

3

2


23594 2010. évi 165. szám

55

54

53

52

50

49

45

43

41

40

31

22

Jogcímszám

3 5

3

3 5

3 5

5

5

3

5

3

3 5

3

3

3

3 5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Települési és területi ifjúságpolitikai programok, ifjúsági szolgáltatások, ifjúsági munka támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szociális alapellátások fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Aktív szociálpolitikai eszközök, szociális földprogram Mûködési költségvetés Dologi kiadások Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Ifjúságpolitikai feladatok támogatása maradványa Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása maradványa Mûködési költségvetés Dologi kiadások Esélyegyenlõség Mindenki Számára – EU év 2007 Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 13. havi illetmény támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvány – Agora Irodahálózat mûködtetése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ gyermek és ifjúságpolitikai szakmai feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hálózatfejlesztési központok és szociális képzések, felkészítési feladatok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Módszertani intézmények és szociális gyámhivatalok támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hitelhátralékok konszolidációs programja Mûködési költségvetés Dologi kiadások Hajléktalan ellátás fejlesztése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés

JogAlcím- címnév csop.név Kiadás

Bevétel


2,8 93,6

1 314,9

18,9 235,1

1,6 85,9

2,2

2,5

73,7

8,5

2,2

20,9 0,2

1,7

1,2

1,5

7,6 40,0

Kiadás

Bevétel

1,7

1,6

4,4


2010. évi 165. szám

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


•

20

17



3

2

1

Jogcímszám

1 2 3 5

3 5

1 2 3 5

3 5

3

3 5

5

3

3 5

3

3 5

5

3

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Országos Fogyatékosügyi Program támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Akadálymentesítési program és jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Rehabilitációs modell-szolgáltatások támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások EU tagságból és nemzetközi együttmûködésekbõl eredõ kötelezettségek teljesítése Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felnõttképzés normatív támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások MÁK tranzakciós díj Mûködési költségvetés Dologi kiadások Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának támogatása Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával összefüggõ bértámogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával összefüggõ költségkompenzáció Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés A kábítószer-fogyasztás megelõzésével kapcsolatos feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


14,8 4,5 300,0 745,4

3,5 5 596,5

34,0 11,5 137,0 35 117,5

6,0 11 994,0

32,6

Kiadás

Bevétel


1 064,7

5 600,0

35 300,0

12 000,0

32,6

Támogatás

30,0 755,3

124,1 8 011,1

2 760,2 34 722,8

303,1 16 038,4

37,0

7,9 2,7

2,4

2,2

0,1 65,3

12,3

2,5 713,4

21,9

85,1 80,0

Kiadás

0,1

0,1

0,8

15,5

9,5

61,3

27,3

Bevétel


831,6

8 177,2

35 300,0

16 060,2

32,6

Támogatás

•

1

2

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1

1

3


MAGYAR KÖZLÖNY

40

38

37

65

61

58

57

56


23596 2010. évi 165. szám

3

2

1

5

3

1

4

2

1

2

1

Jogcímszám

1

2

1

1

1

2

1

1

2

2

1

2

3 5

3

5

1 2 5

1 2 3 5

3

1 2 3 5

3 5

2

3

3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok Ifjúsági intézmény és szolgáltatásrendszer, ifjúságszakmai feladatok Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Budapesti Európai Ifjúsági Központ fejlesztése Felhalmozási költségvetés Felújítás Ifjúságpolitikai feladatok támogatása Gyermek és ifjúsági célú pályázatok Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határon túli ifjúsági feladatok koordinációja és a Magyar Ifjúsági Konferencia mûködtetése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása Békéltetõ testületek támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Európai Fogyasztói Központ Magyarország támogatása


308,8

375,0

7,6 2,4 6,9

3,2 1,0 1,1 194,7

6,9 2,2 34,9 42,1

228,9

53,4

380,0

Kiadás

Bevétel


27,4

308,8

375,0

16,9

200,0

86,1

228,9

53,4

380,0

Támogatás

5,4 166,9

34,6

340,4

6,0 219,9

0,1

0,9 79,4

10,8 231,5

50,0

1,0 380,0

Kiadás

0,1

1,9

2,1

0,1

5,6

37,1

Bevétel


27,4

308,8

375,0

200,0

25,5

228,9

380,0

Támogatás

•

42

41



1

7

6

5

3

1

1

Jogcímszám

3 5

1 3

1 2 3 5

3 5

3

3 5

3 5

3 5

3 5

3

1 2 3 5

5

Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szociális szolgáltatások Szociális alap és szakosított ellátások, módszertani feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Egyes pénzbeli támogatások Otthonteremtési támogatás Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyermektartásdíjak megelõlegezése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások GYES-en és GYED-en lévõk hallgatói hitelének célzott támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, módszertani feladatok ellátása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Szociális célú humánszolgáltatások Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


20,1 29 222,6

50,0 60,0

40,0 12,8 3,5 237,3

261,0

65,3 1 595,2

2,0 1 980,5

1,0 1 271,6

1,0 1 744,0

324,0

238,3 76,5 223,4 1 066,7

27,4

Kiadás

Bevétel


29 242,7

403,6

261,0

1 660,5

1 982,5

1 272,6

1 745,0

1 928,9

Támogatás

4 765,8 32 057,8

0,6

32,3 345,6

8,8 447,5

0,2

17,0 929,5

313,8 1 378,4

341,6 1 011,3

526,0 1 249,6

426,3

64,3 2 295,2

27,4

Kiadás

1 537,8

5,1

9,7

249,5

Bevétel


33 705,6

387,9

448,0

511,0

1 982,5

1 272,6

1 745,0

2 426,9

Támogatás

•

1

2

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1


MAGYAR KÖZLÖNY

48

47

46

44


23598 2010. évi 165. szám

51

9

6

5

2

1

4

Jogcímszám

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1 2 3 5

3

1 2 3 5

3

3 5

1 2 3 5

3

1 2 3 5

3 5

1 2 3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Szociális szolgáltatások kiegészítõ támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások finanszírozása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi kohéziót erõsítõ tárcaközi integrációs programok Országos Fogyatékosügyi Tanács mûködtetése Mûködési költségvetés Dologi kiadások A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi egyenlõtlenségek csökkentését elõsegítõ programok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Roma telepeken élõk lakhatási és szociális integrációs programja Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fogyatékos személyek esélyegyenlõségét elõsegítõ programok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Roma Integráció Évtizede Program végrehajtása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


10,0 3,2 22,0 81,0

22,5 7,2 6,4 584,5

1 060,0

8,5 2,6 29,7

9,1

29,0 9,3 36,7 6 835,0

3,2 3 988,8

16,4 5,2 12,0 791,1

Kiadás

Bevétel


116,2

620,6

1 060,0

40,8

9,1

6 910,0

3 992,0

824,7

Támogatás

5,0 104,7

0,4

0,4 532,1

299,8

0,5 158,5

9,8 4,5

135,0 11 604,9

175,8 2 474,4

Kiadás

21,9

410,3

1 003,1

153,1

66,5

Bevétel


67,6

587,1

2,4

147,8

12 426,3

247,6

Támogatás

•

3

2



55

54

53

52

2

1

7

3

1

1

2

1


Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Civil szervezetekhez kapcsolódó feladatok Civil szervezetek, kapcsolódó feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzeti Civil Alapprogram Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Az egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség fejlesztése Az egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Alapítványok támogatása Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Társadalmi szervezetek támogatása Értelmi Fogyatékossággal Élõk és Segítõik Országos Szövetségének támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


177,0

138,0

2,5 4 597,5

193,9

464,7

81,5 26,1 86,8 685,6

3,5 7 696,5

27,0 8,6 37,4 90,7

Kiadás

Bevétel


177,0

138,0

4 600,0

193,9

464,7

880,0

7 700,0

163,7

Támogatás

13,2

1,5 163,8

138,0

2,2 3 997,5

21,9

178,2

17,0 605,4

1,8

27,4 622,9

526,4 5 631,4

7,8 101,1

11,3

Kiadás

12,7

154,0

Bevétel


177,0

138,0

4 600,0

208,9

464,7

719,9

7 680,0

101,3

Támogatás

•

3

3 5

5

3 5

3

5

3 5

3

1 2 3 5

3 5

1 2 3 5

3

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

1

1

2

1

1

2

1

1

1

2


23600 2010. évi 165. szám

60

58

56

1

4

3

1

8

16

5

Jogcímszám

1

1

2

1

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

5

3

1 2 3 5

1 2 3

3 5

3

5

3

3 5

3

5

3

5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fogyatékos személyek országos és regionális szervezeteinek támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Autisták és Autisztikusok Országos Szövetsége Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Célelõirányzatok Európai Globalizációs Alap Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi kapcsolatokból eredõ kötelezettségek Nemzetközi szervezetek tagdíjai, nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésbõl eredõ kötelezettségek teljesítése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások ÚMFT-s fejlesztések elõkészítése, projektek kidolgozása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Európai uniós programok elõfinanszírozása Mûködési költségvetés Szociálpolitikai társadalmi szervezetek támogatása Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások


250,0

15,0 5,0 20,8

30,0 11,0 150,0

10,0

30,0

37,8

207,0

160,7

Kiadás

Bevétel

5,0


250,0

40,8

191,0

5,0

30,0

37,8

207,0

160,7

Támogatás

250,0

11,8

11,4 13,3

212,9

5,0

0,4

29,6

1,4

3,5 10,7

1,0

206,0

30,0

130,7

Kiadás

0,3

247,5

30,0

Bevétel


250,0

280,9

6,2

191,0

5,0

30,0

37,8

207,0

160,7

Támogatás

•

4

3



62

61

11

10

9

8

7

6

5

3

2


Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Magyar Lelki Elsõsegély Telefonszolgálatok Országos Szövetsége Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálatok Országos Szövetsége Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Hajléktalanokért Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Magyar Tanya és Falugondnoki Szolgálat Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kríziskezelõ program Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Egyéb intézményi felhalmozási kiadások


80,0

20,0 5,5 219,7 1 674,2

28,4

23,2

256,8

80,5

27,4

7,8

20,1

2,4

27,2

3,2

35,0

Kiadás

80,0

1 919,4

Bevétel


28,4

23,2

256,8

80,5

27,4

7,8

20,1

29,6

38,2

Támogatás

22,0

16,2 2 650,8

28,4

23,2

192,2

80,5

27,4

7,8

20,1

2,4

30,1

3,2

35,0

Kiadás

3 219,5

Bevétel


1 100,0

28,4

23,2

256,8

80,5

27,4

7,8

20,1

29,6

38,2

Támogatás

•

3

3 5

3

1 2 3 5

5

5

5

5

5

5

5

3

5

3

5

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

2

1


23602 2010. évi 165. szám

1

21

4

3

2

1 2 3 5 6 7 8

1 2 3

1 2 3 4 5 6 8 9 13

1

Jogcímszám

1

1

1 2 3 5

3 5


Jogcímnév


FEJEZET

Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék



Gazdasági Versenyhivatal igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

Összesen:

Családi támogatások Családi pótlék Anyasági támogatás Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások Életkezdési támogatás Egyéb szociális ellátások és költségtérítések Jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások Rokkantsági járadék Megváltozott munkaképességûek járadéka Egészségkárosodási járadék Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és kereset-kiegészítése Mezõgazdasági járadék Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések Házastársi pótlék Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás) Különféle jogcímen adott térítések Közgyógyellátás Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás Terhesség-megszakítás Folyósított ellátások utáni térítés

Címnév

982,2 293,6 272,5 40,0

904 169,0

21 000,0 3 900,0 1 600,0 1 500,0

12 740,0 72 650,0 2 532,0 6 968,0 4 554,0 30 108,0 20 428,0 5 282,0 110,0

373 960,0 7 500,0 59 160,0 15 939,0 1 656,0 6 000,0 4 744,0

251 838,0

37,5

70,0 62 747,1

Kiadás

41 804,4

41 804,4

Bevétel


1 607,3

210 033,6

210 033,6

37,5

62 817,1

Támogatás

1 095,2 320,6 421,4 128,9

969 262,7

19 471,0 3 900,0 1 600,0 1 500,0

12 931,6 67 670,4 2 509,7 7 119,4 4 455,6 30 388,1 18 957,4 5 223,7 102,2

366 562,8 6 458,5 64 357,9 13 793,3 1 666,3 6 570,1 5 237,7

328 787,0

69,2 66 816,4

Kiadás

271,7

91 170,1

91 170,1

2 980,5

Bevétel


1 691,4

249 131,6

249 131,6

81 217,1

Támogatás

•

20

99

92



6

5

4

1

2

5

1


Jogcímszám

1

2

1

2

1

3

2

1

3

2

3

2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1



Jogcímnév


FEJEZET

Központi Statisztikai Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök KSH Könyvtár Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás KSH Népességtudományi Kutató Intézet Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Felújítás Fejezeti kezelésû elõirányzatok Nemzetközi tagdíjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök Fejezeti kezelésû elõirányzatok Fejezeti egyensúlyi tartalék

Címnév

Összesen:

Összesen:

418,4

18,8

3,0

28,7

367,9

1 652,4

Bevétel

10 894,2

0,3

97,9 27,6 36,3 0,1

4,5 2,5

132,5 38,1 42,9 0,4

164,3 0,2 34,5

6 331,8 1 724,2 2 220,5 35,6

273,1

10,7 0,6

Kiadás

0,6

0,8

916,7

48,2

9,6

34,5

3,0

821,4

1 691,4

Bevétel


9 571,4

119,1

207,0

9 245,3

Támogatás

•

9 521,6

0,3

93,8

186,6

9 240,9

1 977,4

45,1

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

9 940,0

0,3

76,2 24,2 12,2

0,5 0,5

123,8 38,2 26,6

242,2 12,5 28,7

5 631,1 1 712,8 1 987,2 23,0

1 652,4

45,1

19,0

Kiadás


23604 2010. évi 165. szám

3

4

3

2

1

Jogcímszám

2

1

2

1

1

1

1

3

2

1

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

MTA Titkársága MTA Titkárság Igazgatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Kölcsönök MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai ösztöndíjak Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások MTA Köztestületi feladatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások MTA Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások MTA Könyvtára Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Címnév

1,0 18,3

241,2 77,9 162,5

0,6

9,8 2,9 2,5

45,0 8,2 91,0 5,7

1 917,3 206,4 1,7

3 943,1 572,8 43,8

15,0

830,4 251,3 115,1 0,3

Kiadás

25,5

2,4

22,0

15,0

18,2

Bevétel


475,4

13,4

149,9

2 125,4

4 537,7

1 178,9

Támogatás

21,6 38,9

248,0 73,3 265,5 23,3

8,8 2,7 7,6

40,6 8,7 55,6 10,3

1 807,8 197,0 1,7

3 547,0 503,3 36,5 0,1

2,4 13,0

936,2 270,1 398,9 13,1

Kiadás

130,4

3,6

6,2

15,0

13,0

118,5

Bevétel


508,9

18,5

102,6

2 125,4

4 535,1

1 579,3

Támogatás

•

2

1



Jogcímszám

1 2 3

1 2

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5

1 2 3

1 2 3 5 6


Jogcímnév


FEJEZET

MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kamatfizetések Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök MTA Élettudományi kutatóintézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök MTA Területi akadémiai központok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás MTA Akadémiai létesítmények fenntartása és üzemeltetése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások

Címnév

232,1 81,0 461,3

29,0

116,8 37,4 81,6

94,7 184,6

3 199,8 989,0 218,0 28,1

8,9

206,0 206,1

4 078,2 1 285,3 1 253,8 61,3

361,6 240,3

6 986,6 2 137,0 2 323,6 18,9

Kiadás

299,5

62,0

16,1

728,1

5,9

77,6

2 641,5

117,6

4 467,3

Bevétel


668,4

202,8

3 970,0

4 374,6

7 483,1

Támogatás

243,1 75,1 512,6

10,7 55,3

133,4 37,2 103,6 0,3

130,1 249,1 2,5 0,7

3 643,3 1 079,2 2 148,9 140,3

828,6 300,3 250,2 9,3

4 567,4 1 338,7 3 732,4 144,6

974,9 358,2 800,9 42,2

7 882,0 2 289,8 8 157,7 193,0 0,2

Kiadás

363,0

2,0

90,4

0,3

37,5

2 030,7

2,1

573,4

4 982,5

40,9

430,8

7 843,6

Bevétel


770,2

224,7

5 194,0

5 778,2

11 613,3

Támogatás

•

1

2

1

3

2

1

3

2

1

3

2

1


MAGYAR KÖZLÖNY

8

7

6

5

4


23606 2010. évi 165. szám

13

12

11

2

1

2

1

1

Jogcímszám

1

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

5

5

5

1

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1

1 2 3 5

1 2 4



Jogcímnév


FEJEZET

Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kormányzati beruházás MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások MTA Támogatott Kutatóhelyek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások MTA Jóléti intézmények Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás OTKA Iroda Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Alapkutatás beruházásai Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Ágazati célelõirányzatok Tudós társaságok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás Magyar Tudomány Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

Címnév

15,8

26,5

21,8

247,4 70,7 88,2

0,2 60,0

221,9 70,8 167,5

5,2

1 447,2 431,6

1,5

114,6 36,5 4,9

38,5 155,0

Kiadás

239,5

15,0

Bevétel


15,8

26,5

428,1

280,9

1 869,0

157,5

Támogatás

18,1

26,5

4,5

40,9

280,5 77,9 119,6 375,7

36,0 100,4

222,8 65,8 187,0 0,1

167,3

1 518,5 463,0 456,1 17,8

2,0

129,3 39,6 34,6 4,8

65,7 115,2 4,5

Kiadás

4,7

327,8

23,0

251,2

30,1

256,3

14,7

Bevétel


15,8

26,5

533,9

347,7

2 105,0

221,4

Támogatás

•

10

9



13

11

10

9

8

7

6

5

4

3


2

Jogcímszám

Jogcímnév


FEJEZET

Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Fiatal kutatók pályázatos támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások MTA sajátos nemzetközi kapcsolatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Nemzetközi tagdíjak Mûködési költségvetés Dologi kiadások Kutatóintézetek kutatási tematika átalakításának támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Közel-Keleti kutatások támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság mûködtetésének alapítványi támogatása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Bolyai Mûhely Közhasznú Alapítvány támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Határon túli magyar tudósok támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Szakmai feladatok teljesítése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások


12,5

264,6 43,4 187,8 10,0

10,0

19,4

13,1

50,0

12,0

75,0 24,0 141,0

110,0

121,2 21,7 158,5

170,4 49,3

10,0 3,0 10,0 60,7

Kiadás

Bevétel


518,3

10,0

19,4

13,1

50,0

12,0

240,0

110,0

301,4

219,7

83,7

Támogatás

91,9 466,9

9,9

19,0

13,1

1,7 50,0

12,0

108,9

49,2

73,2

Kiadás

0,9

58,3

3,0

16,3

Bevétel


527,6

9,9

19,0

13,1

50,0

12,0

35,7

110,0

118,2

6,6

67,7

Támogatás

•

1

1 2 3 5

5

5

5

3 5

5

1 2 3

3

1 2 3

1 2 5

1 2 3 5

Címnév

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


23608 2010. évi 165. szám

10

8

7

6

5

3

1 2

1

Jogcímszám

1 2

1

1

2

1

2

1

1

3

2

1

1 2 3 5

1 2 3 5

2

5

1

1 2 3 5

5

1 3

1 2 3 5


Címnév

Jogcímnév


FEJEZET

Intézményekhez le nem bontott bevétel Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Kölcsönök Balaton állapotának javítását szolgáló kutatási feladatok Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Kutatási témapályázatok Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Központi kezelésû felújítások Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Felújítás Gazdasági és Szociális Tanács mûködtetése Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Q2 Program Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Fejezeti tartalék Fejezeti általános tartalék Fejezeti egyensúlyi tartalék


Összesen:

49 088,0

178,9 1 122,3

560,0 180,0 460,0

23,0 7,3 19,7

12,8

338,2

2 345,6 583,8 1 868,2 100,0

430,0 60,0 0,9

1 196,7 386,0 896,4 30,0

Kiadás

11 753,2

3 000,0

Bevétel


37 334,8

178,9 1 122,3

1 200,0

50,0

12,8

5 235,8

Támogatás

55 198,7

59,0

26,4

16,9

62,6 580,0

16,0

Kiadás

23 790,9

440,9 5 559,1

41,0

0,1

13,6

66,0

Bevétel


37 637,8

1,2

19,8

946,5

Támogatás

•

15

14



6

4

1

1

1

8

7

6

5

3

1


Jogcímszám

1

1

1

1

1

1

2

1

5

1 2 3

5

5

3

3 5

1 3

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

Alapok támogatása Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Összesen:


Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Egyéb intézményi felhalmozási kiadások Fejezeti kezelésû elõirányzatok Ágazati célelõirányzatok K+F+I intézmény és szabályozási rendszerének átalakítása Mûködési költségvetés Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Nemzetközi tagdíjak (NKTH) Mûködési költségvetés Dologi kiadások K+F és innovációs díjak Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Kutatóreaktor kiégett fûtõelemeinek cseréje Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Európai Innovációs és Technológiai Intézet mûködésének támogatása Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások „Magyarországi ûrkutatás fõ irányainak és programjainak kidolgozása” maradványfelhasználás Mûködési költségvetés Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

XXXIV. KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA

Címnév

2 595,9

2 595,9

100,0

2 495,9

Bevétel

2 463,4

2 463,4

67,1

1 800,0

36,4

143,2

416,7

Támogatás

32 532,7

28 695,1

3 837,6

48,5

0,1

223,1

90,0 37,7

144,5 182,5

1 061,0 313,1 1 679,4 57,7

Kiadás

2 952,2

2 952,2

85,0

186,7

106,6

2 573,9

Bevétel


465,4

465,4

4,5

36,4

29,3

395,2

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

33 754,4

28 695,1

5 059,3

32,7 10,4 24,0

1 800,0

36,4

143,2

120,0

1 056,9 319,0 1 516,7

Kiadás


23610

• 2010. évi 165. szám

2

2

1

3 4 5 6 7 8

2

1

2

1

2

1 2

2

1

6 7 8

1 2 3 4

1

3 18 19

1 2 3 4 6 7 8 9 10

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET Kiadás

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai Devizahitelek kamatelszámolásai Nemzetközi pénzügyi szervezetektõl és külföldi pénzintézetektõl felvett hitelek kamatelszámolásai Világbanki hitelek elszámolásai EBB hitelek kamatelszámolásai KfW hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai MÁV-tól és a GySEV-tõl 2002-ben átvállalt hitelek kamatelszámolásai ÁAK Rt.-tõl 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai EBRD hitelek kamatelszámolásai IMF hitelek kamatelszámolásai EB hitelek kamata 1999-tõl felvett devizahitelek kamatelszámolásai Devizakötvények kamatelszámolásai 1999-tõl kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai Amerikai kötvények kamata IMF-hitel rendelkezésre állási jutaléka IMF hitelbõl származó betét kamata EB hitelekbõl származó betét kamata Bankoknak nyújtott devizahitel kamata M2M-tel kapcsolatos kamatok Devizaszámla kamatelszámolásai A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai Forinthitelek kamatelszámolásai Egyéb hitelek kamatelszámolásai Állami kölcsön kamatelszámolása EBB forint hitelek kamatelszámolásai ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai Államkötvények kamatelszámolása Piaci értékesítésû államkötvények kamatelszámolásai Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai Nem piaci értékesítésû államkötvények kamatelszámolása Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Konszolidációval kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai Rubelkövetelések megvásárlását fedezõ államkötvények kamatelszámolásai Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai ÁPV Rt. gázközmûvek miatti tartalékfeltöltését fedezõ kötvény kamata Alárendelt kölcsöntõkekötvény kamatelszámolása MFB Rt.-nek átadott államkötvények kamatelszámolásai 1 378,2

1 378,2

11 508,4 317,3

11 255,6 285,1

617 234,8

23 550,4 1 526,2

673,4

203 307,0 2,0 342,1

403,0 13 680,5 529,8 3 278,4 1 568,5 942,5 22,6 41 631,4 27 170,2 1 681,2

Kiadás

2 250,3 24 059,9 479,3

1 314,5

55 965,6

6,4

173,0

Támogatás

1 831,4 21 273,7 479,3

710 414,9

13 488,0

194 358,0 2,2 7 225,0

355,8 31 779,1 473,8 11 185,6 1 668,0 833,3 35,8

Bevétel


XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TÕKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI

Címnév

0,6 1 555,8

79 056,8

16,9

10 281,1 969,7 10 712,1 1 876,0 87,3

Bevétel


•

1



1 2 3

1 2

3

2

1

1 2 3 4



Jogcímnév


FEJEZET

Vállalkozások költségvetési befizetései Társasági adó Társas vállalkozások különadója Hitelintézeti járadék Cégautóadó Egyszerûsített vállalkozói adó Bányajáradék Játékadó-bevétel Ökoadó Energiaadó Környezetterhelési díj Egyéb befizetések Energiaellátók jövedelemadója Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó

XLII. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FÕ BEVÉTELEI

Összesen:

Kincstárjegyek kamatelszámolásai Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai Intervenciós felvásárlás elõfinanszírozási költségének megtérítése Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai Jutalékok és egyéb költségek Deviza elszámolások Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai IMF hitelek jutalékai EB hitelek jutaléka Deviza elszámolások (nem bontott) Forint elszámolások Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások Adósságkezelés költségei Követeléskezelés költségei Tõke követelések visszatérülése Kormányhitelek visszatérülése Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tõke-visszatérülése OECF hitel tõke-visszatérülése Állami alapjuttatás járadéka Adósságszolgálattal kapcsolatos egyéb elszámolások

Címnév

1 208 846,2

1 814,4 7 022,5 880,0 882,0 2,7

152 001,7 37 920,1

Kiadás

2 135 100,0 830 000,0 82 100,0

15 000,0 9 500,0 31 000,0 30 000,0

540 400,0 195 300,0 13 000,0 27 000,0 172 900,0 33 500,0 75 900,0

75 756,9

417,9 114,5

1 561,0

16 148,9 35,0

20,1

Bevétel


1 180 244,2

6 631,8 878,9 882,0 0,3

2 658,2 3 381,4 4 009,9

144 815,1 39 449,2

Kiadás

2 168 488,2 868 815,5 33 552,4

13 182,9 10 702,7 21 733,6 24 170,0

385 543,1 156 859,2 12 619,0 18 036,7 169 703,5 26 620,5 66 736,1

144 447,5

278,4 114,5 0,2

1 795,8

36 373,5 495,4

833,4

Bevétel


•

10 11

1 2 3 5 6 7 8 9

4

1 2

2 3 4

1

1 2

Jogcímszám

MAGYAR KÖZLÖNY

2

1

5

4

3

4 5

3


23612 2010. évi 165. szám

1

7

5

3 4

2

1

2 3 4

1 2 3

1

1 2 3 4

1

2 3 4

1

2

1

2 3 4

6

8 9 10

1 2

1

1 3

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET

Összesen:

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Értékesítési bevételek Ingatlan értékesítésbõl származó bevételek Termõföld értékesítésbõl származó bevételek Egyéb ingatlanok értékesítésbõl származó bevételek Egyéb eszközök értékesítésbõl származó bevételek Hasznosítási bevételek Bérleti díjak Haszonbérleti díj Vagyonkezelõi díj Osztalékbevételek Koncessziós díjak Szerencsejáték koncessziós díj Infrastruktúra koncessziókból származó díj Egyéb bevételek Pénzforgalommal nem járó bevételek Ingatlancsere bevételek

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

Lakosság költségvetési befizetései Személyi jövedelemadó Egyéb lakossági adók Magánszemélyek különadója Lakossági illetékek Egyéb költségvetési bevételek Vegyes bevételek Egyéb vegyes bevételek Kezesség-visszatérülés TB nyugdíjrendszerbe visszalépõk utáni befizetések Költségvetési befizetések Központi költségvetési szervek Helyi önkormányzatok befizetései Elkülönített állami pénzalapok befizetései Munkaerõpiaci Alap Egyéb uniós bevételek Vámbeszedési költség megtérítése Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése Uniós támogatások utólagos megtérülése Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Strukturális Alapok Kohéziós Alap

Címnév Kiadás

1 589,4 638,1 76,3

3 696,2 2 587,6 48 300,0

8 781,0 31 500,0 80,2

6 666 139,2

7 393,2 45 403,8 3 282,3

8 078,1 158,8

143 598,7

27 078,3 6 500,0

4 886,0 3 560,0

2 062 400,0 5 300,0 29 400,0 128 400,0

Bevétel


Kiadás

Támogatás

2010. évi 165. szám

1 490,5

1 583,4 1 471,3 8 494,7

7 531,7 6 828,2 93 837,0

7 364,6 12 903,0 1 850,6

6 300 085,3

27 697,6 972,9

7 994,6 157,0

146 060,7

65 491,1 14 871,8

11 736,1 1 828,0 26 335,2

1 874 224,0 8 272,1 25 504,9 112 175,9

Bevétel


•

4

3



2

5 8 9

4

3

2

1

1 2

1 2 3 4 5

1 2 3 4 5 6 7 8

3 4

1 2

2 3 4 5 6

1


1

1 2

1 2

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET

8 285 171,5 –675 932,2

BEVÉTELI FÕÖSSZEG: A FÕÖSSZEGEK EGYENLEGE:

97 248,8

Bevétel

8 961 103,7

112 344,5

1 000,0 230,0 9 302,0 1 569,0 2 100,0 14 500,0 1 000,0

2 900,0

146,0 826,0 570,0 324,0 14 893,0 3 280,0 178,0

1 630,0 800,0 784,0 5 532,0

11 760,5

940,0 1 100,0 950,0 11 619,0 24 011,0 400,0

Kiadás


KIADÁSI FÕÖSSZEG:

Összesen:

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Felhalmozási jellegû kiadások Ingatlan vásárlás Termõföld vásárlás Egyéb ingatlanok vásárlása Egyéb eszközök vásárlása Ingatlan-beruházások Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményezõ kiadások Volt szovjet ingatlanok környezeti kármentesítése Pénzügyi stabilitási célú részesedés-szerzés Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások Életjáradék termõföldért Ingatlanok fenntartásával járó kiadások Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás Ingatlanok õrzése Egyéb vagyonkezelési kiadások Állami tulajdonú társaságok támogatása A Magyar Államot korábbi értékesítésekhez kapcsolódóan terhelõ kiadások Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések Kezesi felelõsségbõl eredõ kifizetések Konszernfelelõsség alapján történõ kifizetések Belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendõ járandóság Az állam tulajdonosi felelõsségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása Egyéb bírósági döntésbõl eredõ kiadások Egyéb szerzõdéses kötelezettségek Egyéb jogszabályból eredõ kiadások Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai Tanácsadók, értékbecslõk és jogi képviselõk díja Eljárási költségek, perköltségek Az MNV Zrt. mûködésének támogatása Átcserélhetõ kötvény kamatfizetése Állami ingatlanvagyon felmérése Fejezeti tartalék ÁFA elszámolás Pénzforgalommal nem járó kiadások Ingatlancsere kiadások Térítésmentes vagyon-átadások kiadásai

Címnév Támogatás

99 294,2

1 490,5 2 856,6

2 325,2

1 653,3 83,7 9 302,0 1 732,2

2 435,3

13 820,3 129,1 37,7

2 095,5 943,4 675,7 4 603,7

11 117,0

196,5 1 008,6 980,8 5 457,5 5 998,7 350,8 30 000,1

Kiadás

•

–743 718,0

Támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

8 324 226,2

9 067 944,2

143 355,0

Bevétel


23614 2010. évi 165. szám

ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK EGYÉB BEVÉTELEK ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEK Vám és cukorágazati hozzájárulás visszatérítés Uniós támogatások utólagos megtérülése BEVÉTELI FÕÖSSZEG: A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE:

BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBÕL Központi költségvetési szervektõl származó befizetések Elkülönített állami pénzalapok befizetése Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak befizetése Helyi önkormányzatok befizetése

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSÛ ELÕIRÁNYZATOK Költségvetési szervek bevételei Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok saját bevételei Fejezeti kezelésû elõirányzatok EU támogatása

LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Személyi jövedelemadó Magánszemélyek különadója Adóbefizetések Illetékbefizetések

Összesen:

Összesen:

Összesen:

Összesen:

Összesen:

143 355,0 39 899,3 144 447,5 8 151,6 28 670,5 8 324 226,2 –743 718,0

8 236,9 56 079,3 8 285 171,5 –675 932,2

14 871,8 226 423,6

6 500,0 177 177,0 97 248,8 8 446,0 75 756,9

65 491,1 146 060,7

794 160,4 227 884,7 602 741,5 1 624 786,6

1 874 224,0 25 504,9 8 272,1 112 175,9 2 020 176,9

2 168 488,2 868 815,5 33 552,4 3 070 856,1

385 543,1 156 859,2 12 619,0 169 703,5 26 620,5 66 736,1 23 885,6 21 733,6 111 551,8 24 170,0 18 036,7 1 017 459,1


27 078,3 143 598,7

546 985,5 72 489,1 718 517,9 1 337 992,5

2 062 400,0 29 400,0 5 300,0 128 400,0 2 225 500,0

2 135 100,0 830 000,0 82 100,0 3 047 200,0

540 400,0 195 300,0 13 000,0 172 900,0 33 500,0 75 900,0 24 500,0 31 000,0 108 034,1 30 000,0 27 000,0 1 251 534,1


Összesen:

Összesen: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA Elkülönített állami pénzalapok támogatása Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz Helyi önkormányzatok támogatása Összesen: TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉSEK TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS TARTALÉKOK Általános tartalék Céltartalékok Stabilitási tartalék Összesen: ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ KIADÁSI FÕÖSSZEG:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSÛ ELÕIRÁNYZATOK Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok kiadásai

EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK KÖZSZOLGÁLATI MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK Családi támogatások Jövedelempótló és jövedelem kiegészítõ szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések

KIADÁSOK

47 177,7 66 791,5 78 000,0 191 969,2 112 344,5 46 087,3 16 715,0 1 370,6 226 018,3 8 961 103,7

39 792,5 913 590,5 1 289 970,9 2 243 353,9 5 317,3 8 018,3 1 208 846,2

1 823 568,2 1 857 916,5 3 681 484,7

468 959,0 156 122,0 28 000,0 653 081,0

2009. évi törvényi módosított elõirányzat 201 400,0 53 565,4 106 000,0 205 532,0

99 294,2 37 991,2 20 409,2 1 553,5 223 657,8 9 067 944,2

40 580,8 913 794,4 1 308 451,9 2 262 827,1 5 317,8 9 456,4 1 180 244,2

2 239 180,2 1 808 023,6 4 047 203,8

464 646,6 149 862,1 26 471,0 640 979,7

178 578,3 53 743,8 107 397,9 199 289,3


Millió forintban

•

FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó

GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI Társasági adó Társas vállalkozások különadója Hitelintézeti járadék Egyszerûsített vállalkozói adó Bányajáradék Játékadó-bevétel Ökoadók Egyéb befizetések Egyéb központosított bevételek Energiaellátók jövedelemadója Cégautóadó

BEVÉTELEK

A központi költségvetés mérlege



23616

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

3. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A helyi önkormányzatokat megilletõ normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása Millió forintban Sorszám

1 2 3 4 5 6 7

Megnevezés

I. Normatív hozzájárulások Települési önkormányzatok feladatai Körzeti igazgatás Körjegyzõség mûködése Megyei, fõvárosi önkormányzatok feladatai Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok feladatai Üdülõhelyi feladatok Közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Pénzbeli szociális juttatások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások Közoktatási hozzájárulások

Eredeti elõirányzat

Módosított elõirányzat

Teljesítés

22 530,8 9 731,6 4 811,0 2 826,6 940,5 147,2 5 462,3

22 530,8 9 731,6 4 804,2 2 826,6 940,5 145,1 5 462,3

22 530,8 9 734,9 4 806,1 2 826,6 940,5 145,1 5 462,3

9 854,3 16 105,4 68 541,5 42 075,3 57 670,3

9 808,3 16 105,4 68 541,5 41 806,1 57 124,7

9 872,8 16 105,4 68 541,5 41 861,8 57 219,4

418 884,5 659 581,3

416 438,0 656 265,1

415 907,9 655 955,1

1 647,4

1 643,7

1 643,7

500,0 3 764,8 494,8

500,0 3 772,2 494,5

500,0 3 649,2 494,5

105 641,5

105 641,5

142 502,5

III. Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása

348,0 36 837,2

345,9 36 837,2

346,2 36 837,2

IV. A többcélú kistérségi társulások támogatása

30 752,6

30 621,7

30 654,3

179 986,3

179 856,7

216 627,6

8 8 10 11 12 13 Összesen

II. Normatív kötött felhasználású támogatások I. Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatokhoz I.1. I.2. I.3. I.4.

Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Pedagógiai szakszolgálat Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása

II. Kiegészítõ támogatás egyes szociális feladatokhoz II.1. II.2.

Összesen

Egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23617

2010. évi 165. szám

4. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása Millió forintban Ktgv. tv. mell. száma

5./1. 5./2. 5./3. 5./4. 5./5. 5./6.

5./7.

5./8. 5./9.

5./10.

5./11.

5./12.

5./13. 5./14.

5./15. 5./16.

5./17. 5./18. 5./19.

Központosított elõirányzat jogcíme

Lakossági közmûfejlesztés támogatása Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Határátkelõhelyek fenntartásának támogatása Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása Kiegészítõ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Könyvtári és közmûvelõdési érdekeltségnövelõ támogatás, múzeumok szakmai támogatása Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása A 2008. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása (T) Önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerûsítésének támogatása Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása Esélyegyenlõséget, felzárkóztatást segítõ támogatások Közoktatás-fejlesztési célok támogatása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Az alapfokú mûvészetoktatás támogatása

2009. évi eredeti elõirányzat

Országgyûlés hatáskörében

Elõirányzat-módosítás Kormányfejezeti hatáshatáskörben körben

összesen

2009. évi módosított elõirányzat


Elõirányzatmaradvány

1 350,0

0,0

0,0

–471,0

–471,0

879,0

879,9

–0,9

4 500,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4 500,0

4 484,3

15,7

150,0

0,0

0,0

0,0

0,0

150,0

150,0

0,0

85,0

0,0

0,0

0,0

0,0

85,0

85,0

0,0

1 560,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1 560,0

1 550,7

9,3

1 100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1 100,0

972,2

127,8

710,0

0,0

0,0

0,0

0,0

710,0

709,3

0,7

1 660,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1 660,0

1 660,0

0,0

5 090,0

0,0

1 100,0

3 003,9

4 103,9

9 193,9

9 193,9

0,0

400,0

0,0

0,0

0,0

0,0

400,0

297,1

102,9

8 200,0

0,0

0,0

0,0

0,0

16 600,0

0,0

0,0

0,0

0,0 16 600,0

35 240,0

0,0

0,0

4,4

4,4 35 244,4 35 244,4

8 000,0

0,0

0,0

5 456,4

1 570,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4 603,0

0,0

0,0

–628,1

6 700,0

0,0

0,0

2 000,0

0,0

860,0

0,0

8 200,0 10 151,2 –1 951,2

5 456,4 13 456,4

1 905,0 14 695,0

0,0

5 939,1

7 517,3

1 570,0

1 503,0

67,0

–628,1

3 974,9

3 766,6

208,3

0,0

0,0

6 700,0

6 695,8

4,2

0,0

0,0

0,0

2 000,0

1 966,7

33,3

0,0

0,0

0,0

860,0

860,0

0,0

23618

Ktgv. tv. mell. száma

MAGYAR KÖZLÖNY

Központosított elõirányzat jogcíme


5./20. A bölcsõdék és közoktatási 4 100,0 intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése 5./21. Gyermekszegénység elleni 2 400,0 program keretében nyári étkeztetés biztosítása 5./22. Belterületi belvízrendezési célok 500,0 támogatása 5./23. Bérpolitikai intézkedések 25 977,5 támogatása 5./24. Az Új Tudás-Mûveltség Program 7 215,0 keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások 5./25. Komprehenzív iskola-modellek 271,0 támogatása 5./26. Iskolai gyakorlati oktatás a 50,0 szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán 5./27. Óvodáztatási támogatás 760,0 5./28. Ösztönzõ támogatás 100,0 kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történõ ellátásához 5./29. A szegregált lakókörnyezet 250,0 felszámolásának támogatása 5./30. Sportlétesítmények felújításának 250,0 támogatása Központosított elõirányzat összesen: 142 251,5

Országgyûlés hatáskörében

Elõirányzat-módosítás Kormányfejezeti hatáshatáskörben körben

összesen


•

2010. évi 165. szám


Elõirányzatmaradvány

0,0

0,0

–31,5

–31,5

4 068,5

4 046,6

21,9

0,0

0,0

–76,5

–76,5

2 323,5

2 318,6

4,9

0,0

0,0

–48,0

–48,0

452,0

452,0

0,0

0,0 10 800,0 36 777,5 36 613,9

163,6

0,0 10 800,0 0,0

0,0 –1 663,2 –1 663,2

5 551,8

5 156,2

395,6

0,0

0,0

0,0

0,0

271,0

20,0

251,0

0,0

0,0

0,0

0,0

50,0

42,2

7,8

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 –90,0

0,0 –90,0

760,0 10,0

301,8 10,0

458,2 0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

250,0

250,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

250,0

250,0

0,0

0,0

11 900,0

5 456,4

17 356,4 159 607,9 137 475,5

22 132,4

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23619

2010. évi 165. szám

5. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez Önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesitésének alakulása Millió forintban ELÕIRÁNYZATOK

PÉNZFORGALMI TELJESÍTÉS



Kifizetés elõzõ évek döntései alapján

Kifizetés 2009. évi döntések alapján

Összes kifizetés

1

2

3

4

5=3+4

16 600,0

16 600,0

1 727,1

177,9

Maradvány 6

1 905,0

14 695,0

6. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerûsítésének támogatása elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása Millió forintban ELÕIRÁNYZATOK 2009. JAN.1-JÉN RENDELKEZÉSRE ÁLL



Évközi elõirányzat módosítás kormányzati és fejezeti hatáskörben

2009. dec. 31-én módosított elõirányzat

2

3=5

4=2+3

5 456,4

13 456,4

1

5 752,4

8 000,0

2009. DEC. 31-ÉN RENDELKEZÉSRE ÁLL

Korábbi évek elõirányzat maradványából

Teljesítés eredeti elõirányzatból

Összes teljesítés

Elõzõ évek maradványából

Eredeti elõirányzatból

Összesen

5

6

7=5+6

8=1–5

9=2–6

10=8+9

5 456,4

482,7

5 939,1

296,0

7 517,3

Magyarázatok: 3. oszlop

A maradványfelhasználás EG03F adatlap alapján

9. oszlop

A 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet szerint 2010. december 31-ig utalható összeg

7 813,3

23620

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

7. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A helyi önkormányzati színházi támogatások elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása a) Kõszínházak mûködtetési hozzájárulása Millió forintban Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín) Budapest Fõváros Önkormányzata (Bp. Bábszínház, Fõvárosi Operettszínház, József Attila Színház Kht., Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház Kht., Mikroszkóp Színpad Kht., Radnóti Miklós Színház, Thália Színház Kht., Trafó Kht., Új Színház) Budapest Fõváros V. Kerület Önkormányzata (Komédium Színház Kht.) Budapest Fõváros VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Színház Kht.) Budapest Fõváros IX. Kerület Önkormányzata (Az FMK Pinceszínháza) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Gyõri Balett) Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (A Pro Kultúra Sopron Kht. Petõfi Színháza) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne Ungarn) Veszprém Megyei Önkormányzat (Petõfi Színház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház) Kõszínházak mûködtetési hozzájárulása összesen:



265,6 58,3 3 614,4

265,6 58,3 3 614,4

265,6 58,3 3 614,4

28,0 195,1 42,3 447,8 98,4

28,0 195,1 42,3 447,8 98,4

28,0 195,1 42,3 447,8 98,4

539,6 254,8 291,8 255,8 422,4 412,8 247,8

539,6 254,8 291,8 255,8 422,4 412,8 247,8

539,6 254,8 291,8 255,8 422,4 412,8 247,8

255,7 574,9 286,2 309,1 194,8 151,3 67,9 253,8 249,7 9 518,3

255,7 574,9 286,2 309,1 194,8 151,3 67,9 253,8 249,7 9 518,3

255,7 574,9 286,2 309,1 194,8 151,3 67,9 253,8 249,7 9 518,3



82,2 559,3

82,2 559,3

82,2 559,3

17,2 90,0 21,6

17,2 90,0 21,6

17,2 90,0 21,6

161,8 44,6 80,8 35,4 88,3 75,4

161,8 44,6 80,8 35,4 88,3 75,4

161,8 44,6 80,8 35,4 88,3 75,4


b) Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) Budapest Fõváros Önkormányzata (Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, József Attila Színház Kht., Katona József Színház, Kolibri Gyermekés Ifjúsági Színház, Madách Színház Kht., Mikroszkóp Színpad Kht., Radnóti Színház, Thália Színház Kht., Trafó Kht., Új Színház Kht., Centrál Színház Kht., Vígszínház) Budapest Fõváros VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Színház Kht.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Gyõri Balett) Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)


MAGYAR KÖZLÖNY

•

23621

2010. évi 165. szám

Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (A Pro Kultúra Sopron Kht. Petõfi Színháza) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne Ungarn) Veszprém Megyei Önkormányzat (Petõfi Színház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház) Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulása összesen:



36,9

36,9

36,9

45,6 75,7 74,1 62,6 35,9 28,8 10,0 40,3 33,5 1 700,0

45,6 75,7 74,1 62,6 35,9 28,8 10,0 40,3 33,5 1 700,0

45,6 75,7 74,1 62,6 35,9 28,8 10,0 40,3 33,5 1 700,0



24,7 53,2 34,8 30,6 41,1 32,3 26,7 24,9 34,1 31,0 43,6 377,0

24,7 53,2 34,8 30,6 41,1 32,3 26,7 24,9 34,1 31,0 43,6 377,0



7,2 29,0 21,6 8,9 26,6 21,3 22,5 9,0 17,2 13,5

7,2 29,0 21,6 8,9 26,6 21,3 22,5 9,0 17,2 13,5

7,2 29,0 21,6 8,9 26,6 21,3 22,5 9,0 17,2 13,5

13,2 190,0

13,2 190,0

13,2 190,0



15,0

15,0

15,0

48,0 2,0

48,0 2,0

48,0 2,0


c) Bábszínházak mûködtetési hozzájárulása Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Békés Megyei Önkormányzat (Napsugár Bábszínház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vaskakas Bábszínház) Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Ciróka Bábszínház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csodamalom Bábszínház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bóbita Bábszínház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) Veszprém Megyei Önkormányzat (Petõfi Színház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Griff Bábszínház) Bábszínházak mûködtetési hozzájárulása összesen:


24,7 53,2 34,8 30,6 41,1 32,3 26,7 24,9 34,1 31,0 43,6 377,0

d) Bábszínházak mûvészeti tevékenységének kiadásaihoz való hozzájárulás Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Békés Megyei Önkormányzat (Napsugár Bábszínház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vaskakas Bábszínház) Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Ciróka Bábszínház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csodamalom Bábszínház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bóbita Bábszínház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közmûvelõdési Intézmény) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Griff Bábszínház) Bábszínházak mûködtetési hozzájárulása összesen:


e) Önkormányzati színházak pályázati támogatása Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Szabadtéri színházak Balatonföldvár Város Önkormányzata (Balatonföldvári Szabadtéri Színház Kulturális Kikötõ) Budapest Fõváros Önkormányzata (Szabad Tér Színház Kht.) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (Agria Nyári Játékok Szabadtéri Színház)


23622

MAGYAR KÖZLÖNY


Egervár Község Önkormányzata (Zalai Nyári Színházak Kht.) Esztergom Város Önkormányzata (Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft.) Gyula Város Önkormányzata (Gyulai Várszínház) Kisvárda Város Önkormányzata (Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza) Kõszeg Város Önkormányzata (Jurisics-vár Mûvelõdési Központ és Várszínház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Szabadtéri Játékok) Pusztazámor Község Önkormányzata (Zsámbéki-Medence Idegenforgalmi Egyesület) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervezõ Nonprofit Kft.) Szentendre Város Önkormányzata (Szentendrei Közmûvelõdési, Kulturális és Városmarketing Kht.) Várpalota Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színmûvészetfejlesztési Kht.) Szabadtéri színházak összesen:

•

2010. évi 165. szám



9,0 27,0

9,0 27,0

9,0 27,0

68,0 62,0 15,0 14,0 42,1

68,0 62,0 15,0 14,0 42,1

68,0 62,0 15,0 14,0 42,1

49,0

49,0

49,0

25,0

25,0

25,0

20,0 396,1

20,0 396,1

20,0 396,1


Nemzetiségi színházak Budapest Fõváros Önkormányzata (Hókirálynõ Közhasznú Egyesület, Karaván Mûvészeti Alapítvány, Cinka Panna Cigány Színház Alapítvány /Duende Színházi Társulás/) Lórév Község Önkormányzata (Magyarországi Szerb Színház Kht.) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Romano Teatro Kulturális Egyesület) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Horvát Színház) Szarvas Város Önkormányzata (Szarvasi Szlovák Színház) Nemzetiségi színházak összesen:

16,0

16,0

16,0

38,0 1,7 50,0 22,0 127,7

38,0 1,7 50,0 22,0 127,7

38,0 1,7 50,0 22,0 127,7

Önkormányzati színházak pályázati támogatása összesen:

523,8

523,8

523,8



18,0

18,0

18,0

1,5 1,5 5,0

1,5 1,5 5,0

1,5 1,5 5,0

2,5 1,5 6,5 1,5 11,5 5,0 3,5 1,5 1,5 2,5 5,0

2,5 1,5 6,5 1,5 11,5 5,0 3,5 1,5 1,5 2,5 5,0

2,5 1,5 6,5 1,5 11,5 5,0 3,5 1,5 1,5 2,5 5,0

68,5

68,5

68,5

4,6

4,6

4,6

f) Kiemelt mûvészeti célok pályázati támogatása Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Katona József Produkciós pályázat Budapest Fõváros Önkormányzata (Vígszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Budapest, Kolibri Gyermek- és Ifjusági Színház, Madách Színház, Merlin Angol Nyelvû Színház Közhasznú Alapítvány, Radnóti Miklós Színház, Trafó Kortárs Mûvészetek Háza, Új Színház) Budapest IX. Kerület Önkormányzata (Sanyi és Aranka Színház) Budapest VII. Kerület Önkormányzata (Astoria Színház) Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft., Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.) Budapest XVII. Kerület Önkormányzata (Gózon Gyula Kamraszínház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház) Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház, Harlekin Bábszínház) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) Kisvárda Város Önkormányzata (Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház) Tolna Megyei Önkormányzat (Magyarországi Német Színház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház) Katona József Produkciós pályázat összesen: Weöres Sándor Bábszínházi Pályázat Budapest Fõváros Önkormányzata (Kolibri- Gyermek- és Ifjúsági Színház, Zugszínház Egyesület)


MAGYAR KÖZLÖNY

•

23623

2010. évi 165. szám


Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Ciróka Bábszínház) Békés Megyei Önkormányzat (Békés Megyei Napsugár Bábszínház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház, Mesebolt Bábszínház) Kisvárda Város Önkormányzata (Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza) Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Griff Bábszínház) Weöres Sándor Bábszínházi Pályázat összesen: Magyar szerzõk mûveinek bemutatásának, repertoáron tartásának támogatása Budapest Fõváros Önkormányzata (Budapesti Operettszínház, Cinka Panna Cigány Színház Alapítvány, József Attila Színház Nonprofit Kft., Karinthy és Karinthy Kft., Katona József Színház, Madách Színház Nonprofit Kft., Radnóti Miklós Színház, Új Színház Nonprofit Kft., Vígszínház) Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Kft.) Budapest IX. Kerület Önkormányzata (Ferencvárosi Mûvelõdési Központ és Intézményei Pinceszínház) Budapest XI. Kerület Önkormányzata (Éless- Szín Közhasznú Nonprofit Kft.) Budapest XVII. Kerület Önkormányzata (Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány) Celldömölk Város Önkormányzata (Soltis Lajos Színház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft.) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolci Nemzeti Színház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Harmadik Színház) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (MASZK – Magyarországi Alternatív Színházi Kozpont Egyesület) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) Törökbálint Város Önkormányzata (Nemzeti Kamara Színház) Várpalota Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színmûvészetfejlesztési Nonprofit Kft.) Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) Veszprém Megyei Önkormányzat (Petõfi Színház) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház) Magyar szerzõk mûveinek bemutatásának, repertoáron tartásának támogatása összesen: Táncbemutatók belföldi forgalmazásának támogatása Budapest Fõváros Önkormányzata (Trafó Kortárs Mûvészetek Háza) Budapest VII. Kerület Önkormányzata (Közép-Európa Táncszínház) Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Józsefvárosi Színház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat (Miskolci Nemzeti Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (MASZK – Magyarországi Alternatív Színházi Kozpont Egyesület) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza)



1,6 2,4 2,4 0,5 1,5 2,3 1,5 3,6 2,1 3,0 25,5

1,6 2,4 2,4 0,5 1,5 2,3 1,5 3,6 2,1 3,0 25,5

1,6 2,4 2,4 0,5 1,5 2,3 1,5 3,6 2,1 3,0 25,5

10,0

10,0

10,0

2,2

2,2

2,2

1,1

1,1

1,1

0,5 0,5 0,5 3,0 0,5

0,5 0,5 0,5 3,0 0,5

0,5 0,5 0,5 3,0 0,5

0,8 3,0

0,8 3,0

0,8 3,0

0,5 3,0 0,5 3,0 2,5

0,5 3,0 0,5 3,0 2,5

0,5 3,0 0,5 3,0 2,5

1,5 3,0

1,5 3,0

1,5 3,0

1,5 0,5 0,5

1,5 0,5 0,5

1,5 0,5 0,5

0,6 1,5 3,0

0,6 1,5 3,0

0,6 1,5 3,0

43,7

43,7

43,7

5,5 1,7 1,0 0,5 5,0

5,5 1,7 1,0 0,5 5,0

5,5 1,7 1,0 0,5 5,0

5,0

5,0

5,0


23624

MAGYAR KÖZLÖNY


Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Gyõri Balett) Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) Százhalombatta Város Önkormányzata (Táncvilág Mûvészeti Szolgáltató Nonprofit Kft.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Jászberény Város Önkormányzata (Új Színházért Alapítvány) Balatonfüred Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színmûvészetfejlesztési Nonprofit Kft.) Táncbemutatók belföldi forgalmazásának támogatása összesen: Nemzetközi táncesemények Budapest Fõváros Önkormányzata (Trafó Kortárs Mûvészetek Háza, Thália Színház) Budapest VII. Kerület Önkormányzata (Közép-Európa Táncszínház) Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Józsefvárosi Színház) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Gyõri Balett) Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) Százhalombatta Város Önkormányzata (Táncvilág) Budakalász Város Önkormányzata (Budakalászi Lenvirág Alapítvány – Duna Táncmûhely) Jászberény Város Önkormányzata (Új Színházért Alapítvány) Nemzetközi táncesemények összesen: Kiemelkedõ színház projektek Budapest Fõváros Önkormányzata (Budapest. Bábszínház, József Attila Színház Kht., Karinthy és Karinthy Kft., Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház Kht., Merlin Színház, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház Kht., Trafó Kht., Új Színház Kht., Vígszínház) Budapest VII. Kerület Önkormányzata (Astoria Színházi Közmûvelõdési Egyesület RS 9 Színháza) Budapest VIII. Kerület Önkormányzata (Bárka Józsefvárosi Színház és Kulturális Nonprofit Kft.) Budapest IX. Kerület Önkormányzata [Sanyi és Aranka Színház (Trio Kulturális Bt.)] Budapest XI. Kerület Önkormányzata (MU Színház) Balatonfüred Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színmûvészetfejlesztési Nonprofit Kft.) Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) Celldömölk Város Önkormányzata (Soltis Lajos Színház) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza) Esztergom Város Önkormányzata (Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft.) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Gyõri Balett) Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház) Jászberény Város Önkormányzata (Új Színházért Alapítvány) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft.) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat (Miskolci Nemzeti Színház) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Nemzeti Színház) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közmûvelõdési Intézmény) Kiemelkedõ színház projektek összesen:

•

2010. évi 165. szám



2,8 4,9 2,4 5,0

2,8 4,9 2,4 5,0

2,8 4,9 2,4 5,0

5,0 2,4 5,0

5,0 2,4 5,0

5,0 2,4 5,0

46,2

46,2

46,2

6,1 4,3 1,5 5,0 4,0 5,0 4,5

6,1 4,3 1,5 5,0 4,0 5,0 4,5

6,1 4,3 1,5 5,0 4,0 5,0 4,5

0,7 31,1

0,7 31,1

0,7 31,1

58,6

58,6

58,6

1,0

1,0

1,0

7,5

7,5

7,5

2,0 3,5 3,0

2,0 3,5 3,0

2,0 3,5 3,0

3,6 0,5 22,6 1,7

3,6 0,5 22,6 1,7

3,6 0,5 22,6 1,7

1,0

1,0

1,0

1,8 9,7 2,3 3,5

1,8 9,7 2,3 3,5

1,8 9,7 2,3 3,5

18,5 1,5 4,7 8,1 0,4 10,6 2,0 1,9

18,5 1,5 4,7 8,1 0,4 10,6 2,0 1,9

18,5 1,5 4,7 8,1 0,4 10,6 2,0 1,9

170,0

170,0

170,0


MAGYAR KÖZLÖNY

•

23625

2010. évi 165. szám


Nemzetiségi vendégjáték Budapest XX. Kerület Önkormányzata (Cinka Panna Cigány Színházi Alapítvány) Hejõkeresztúr Község Önkormányzata (Romano Tatro Kulturális Egyesület) Lórév Község Önkormányzata (Magyarországi Szerb Színház NKft.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Horvát Színház) Szarvas Város Önkormányzata (Regionális Színház Nonprofit Kft.) Tolna Megyei Önkormányzat (Magyarországi Német Színház) Nemzetiségi vendégjáték összesen: Kiemelt mûvészeti célok pályázati támogatása összesen:



3,1 1,0 2,8 2,5 2,8 2,8 15,0

3,1 1,0 2,8 2,5 2,8 2,8 15,0

3,1 1,0 2,8 2,5 2,8 2,8 15,0

400,0

400,0

400,0



353,0

353,0

353,0

21,0 11,0

21,0 11,0

21,0 11,0

3,0 14,0

3,0 14,0

3,0 14,0

7,0 1,0 410,0

7,0 1,0 410,0

7,0 1,0 410,0

264,0

264,0

264,0

21,0 5,3 0,7

21,0 5,3 0,7

21,0 5,3 0,7


g) Az önkormányzatok által támogatott magánszínházak pályázati támogatása Helyi önkormányzat (intézmény) neve

Független színházi mûhelyek támogatása Budapest Fõváros Önkormányzata (Európai Szabadúszó Mûvészek Egyesülete, Manna Kulturális Egyesület – Jaross Viktória, Pont Mûhely Egyesület, Art Sector Alapítvány – Radikális Szabadidõ Színház, Zugszínház Egyesület, Káva, Artemisz nyilai nonprfit Bt., Katlan Csoport Egyesület, Andaxinház Színjátszó Egyesület, Baltazár Színház Alapítvány, Élõkép Társulat, Ágens és Társulata, Picaro Mûvészeti Produkciós Mûhely Alapítvány, Ginger és Fred Színházmûvészeti Alapítvány, TÁP Színház Alapítvány, KoMa 08 Nonprofit Kft., Természetes Vészek Közhasznú Egyesület, Erõs Táncért Alapítvány, Tünet Nonprofit Kft. – Szabó Réka, Hólyagcirkusz Egyesület, Manna Kulturális Egyesület – Maladype, Hálózat a Színházért Alapítvány, Stúdió „K” Alapítvány, Pintér Béla és Társulata Egyesület) Budakeszi Város Önkormányzata (Budakeszi Kompánia Színházi Mûhely Alapítvány) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Óperencia Regionális Kulturális Egyesület, Alternatív Színházi Mûhely Alapítvány) Szada Község Önkormányzata (Kerekasztal) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kép-Szín-Ház Mûvészmozi Alapítvány, Szegedi Pince Színház Közhasznú Nonprofit Mûvészeti Kft., Szegedi Focus Mûhely Alapítvány, MASZK – Magyarországi Alternatív Színházi Kozpont Egyesület) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Happy Art Alapítvány) Vigántpetend Község Önkormányzata (Nap Kör Alapítvány) Független színházi mûhelyek támogatása összesen: Tánc- és mozgásszínházi mûhelyek Budapest Fõváros Önkormányzata (ARTMAN Egyesület, L1 Egyesület – Zéró Balett, Medáliák Egyesület, Érintéspont Alapítvány – Batarita Társulat, SIN Kulturális Központ Góbi Rita, Katlan Csoport Egyesület – Gold Bea, Aulea Alapítvány az elõadómûvészetekért, SIN Nonprofit Kft. – Nagy Andrea, Sin Produkciós Iroda Nonprofit Kft., Fõvárosi Táncszínház, Kontakt Táncért Alapítvány, Aulea Alapítvány – INPUT, ARTMAN Mozgásterápiás Mûvészeti Egyesület, Gesztus Mûhely – Hámor József, L1 Egyesület – Ladjánszki Márta, Dadu Art. Kft., Katlan Csoport Egyesület – Fehér Ferenc, OFF Alapítvány – Hód Adrienn Társulata, Pataky Klári – SIN produkciós iroda, Juhász Anikó, Madách Musical Tánciskola Nonprofit Kft., Magyar Mozdulatmûvészeti Nonprofit Kft., Terminál Alapítvány – MU Terminál, Táncvilág Mûvészeti Szolgáltató Kft., Európai Szabadúszó Mûvészek Egyesülete – PR Evolution, Széll Kulturális Egyesület – Tranzdanz, GK-Társulata Nonpr. Kft., Frenák Pál – Kortárs Táncért Alapítvány, Artus Kortárs Mûvészeti Egyesület, Bozsik Yvette Alapítvány, Közép-Európa Táncszínház Egyesület) Budapest XX. Kerület Önkormányzata (Budapest Táncszínházért Alapítvány) Budakalász Város Önkormányzata (Budakalászi Lenvirág Alapítvány) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Modern-Tánc-Játék Stúdió Alapítvány)


23626

MAGYAR KÖZLÖNY


Gödöllõ Város Önkormányzata (Magyar Balettszínházért Alapítvány) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Misina Kulturális és Táncegyesület) Tánc és mozgásszínházi mûhelyek összesen: Független színházakat és táncszínházakat befogadó mûhelyek Budapest Fõváros Önkormányzata (Zeusz Milf Kft. – KINO, Bakelit Multi Art Center Alapítvány, L1 Egyesület, Tûzraktér – Art Sector Alapítvány, Új Elõadómûvészeti Alapítvány, SIN Kulturális Központ – Nagy Zoltán, Mûhely Alapítvány, Orkesztika Alapítvány, Manna Kulturális Egyesület, Astoria Egyesület – R.S. 9., Flórián Mûhely – Mozgó Ház Alapítvány, Mûegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht. – Szkéné Színház, Városi Színház Kht., Angolnyelvû Színház Alapítvány – Merlin, MU Színház Egyesület) Budapest IX. Kerület Önkormányzata [Ifj. Molnár ferenc Egyesület (Zöld Macska)] Jászberény Megyei Jogú Város Önkormányzata (Új Színházért Alapítvány) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (MASZK – Magyarországi Alternatív Színházi Központ Egyesület) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Esõ elõtt Mûvészeti Egyesület) Független színházakat és táncszínházakat befogadó mûhelyek összesen: Nonprofit színházi vállalkozások Budapest Fõváros Önkormányzata (Mimosz Alapítvány – Nevesincs Színház, Magyar Bábjátékos E. – Figurina Animációs Kisszínpad, PS Produkció, Utcaszak Kulturális Egyesület, Kacsacsõrû Mûvészeti Nonprofit Kft., Scalla Mûvészeti Non-profit Kft., Nézõpont Kulturrális Egyesület, Tûzraktér – Art Sector Alapítvány (m) Színház, Fényév Alapítvány, Memo Art Alapítvány, Karinthy Frigyes Alapítvány, Neptun Brigád , PanoDráma Nonprofit Kft., Malko Teatro Alapítvány, Gózon Gyula Kamaraszínház Alapítvány, Térszínház Egyesület) Budapest XVI. Kerület Önkormányzata (Holdvilág Kamaraszínház) Budapest XVIII. Kerület Önkormányzata (ESZME) Celldömölk Város Önkormányzata (Soltis Lajos Színház Mûvelõdési Egysület) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (Mikropódium, Babszem Jankó Gyermekszínház Bt.) Hottó Község Önkormányzata (Zirano Színház Mûvészeti Nonprofit Kft.) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tintaló Mûvészeti Egyesület) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (SZÁMÁ DA NOJ! – Vigyázz Ránk! Egyesület, Martyn Ferenc Szabad Mûvészetoktatási Alapítvány, Apolló Kulturális Egyesület, Levendula Alapítvány, Báb a Míves Egyesület) Szár Község Önkormányzata (Magyar Bábjátékos Egyesület) Várpalota Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színházmûvészetfejlesztési Kht.) Nonprofit színházi vállalkozások összesen: Az önkormányzatok által támogatott magánszínházak pályázati támogatása: Helyi önkormányzati színházi támogatások mindösszesen:

•

2010. évi 165. szám



8,0 1,0 300,0

8,0 1,0 300,0

8,0 1,0 300,0

309,0

309,0

309,0

4,0 4,0 28,0

4,0 4,0 28,0

4,0 4,0 28,0

5,0 350,0

5,0 350,0

5,0 350,0

50,6

50,6

50,6

7,5 2,5 8,0 2,6

7,5 2,5 8,0 2,6

7,5 2,5 8,0 2,6

2,5 3,0 14,8

2,5 3,0 14,8

2,5 3,0 14,8

2,5 7,0

2,5 7,0

2,5 7,0

101,0

101,0

101,0

1 161,0

1 161,0

1 161,0

13 870,1

13 870,1

13 870,1


MAGYAR KÖZLÖNY

•

23627

2010. évi 165. szám

8. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A címzett és céltámogatás elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása Millió forintban PÉNZFORGALMI TELJESÍTÉS

ELÕIRÁNYZATOK

(Támogatás folyósítása – visszafizetés) Maradvány

Eredeti elõirányzat költségvetési törvény szerint

Évközi módosítás Fejezeti hatáskörben(+/–)

Módosított elõirányzat 2009. dec. 31-én

Lekötött elõirányzatmaradványból

Eredeti elõirányzatból és le nem kötött elõirányzatmaradványból

Összesen

2009. december 31-én

1

2

3=1+2

4

5

6=4+5

7=3–5

10 000,0

–460,01

9 540,0

10 000,0

–460,0

9 540,0

3 557,4 –46,2 3 511,2

220,8 220,8

3 778,2 –46,22 3 732,0

9 319,2 9 319,2

1. oszlop 3. oszlop 8. oszlop

Magyarázatok:

10 170,0

5 085,0

5 085,0

2 858,3

3 318,1

2


6 176,4

1

2009. jan. 1-jén rendelkezésre áll

3 210,9

2 846,1

6 057,0

3=5

Maradványfelhasználás elõirányzatosítása

8 295,9

7 931,1

16 227,0

4=2+3


3 210,9

2 846,1

6 057,0

5


615,0

871,5

1 486,5

6


3 825,9

3 717,6

7 543,5

7=5+6



Millió forintban

107,2

12,2

119,4

8=1–5


4 470,0

4 213,5

8 683,5

9


4 577,2

4 225,7

8 802,9

10=8+9

Összesen


A 2009. évet megelõzõ évek döntéssel lekötött maradványa elõirányzat módosítás EG03F adatlap alapján, tárgyév elõtti döntések maradványfelhasználása Az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 7. §. (18) bekezdése értelmében a korábbi évek elõirányzatai terhére hozott döntésekhez kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésbõl eredõ összegrõl a Tanács új támogató döntést nem hozhat. A döntéssel le nem kötött összeget a késõbbiekben már nem használhatják fel a Tanácsok.

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása összesen ebbõl: Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (HÖF TEKI) ebbõl: Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (HÖF CÉDE)

Támogatás neve

ELÕIRÁNYZATOK

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai támogatás elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása



• 2010. évi 165. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23629

2010. évi 165. szám

10. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A helyi önkormányzatok vis maior támogatás elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása Millió forintban ELÕIRÁNYZATOK







Maradványfelhasználás elõirányzatosításából

Összesen


1

2

3=1+2

4

5

6=4+5

7=1–4

800,0

39,0

839,0

756,7

39,0

795,7

43,3

Magyarázatok: Jelen jogcím esetében nem volt kötelezettséggel terhelt maradvány 2008. évben. Ebbõl adódóan a 2009. jan 1-jén – elõirányzaton kívül – rendelkezésre álló egyenleg 0 Ft 2. oszlop

elõirányzat-módosítás EG03F adatlap alapján, tárgyév elõtti döntések maradványfelhasználása

11. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A vis maior tartalék támogatás elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása Millió forintban ELÕIRÁNYZATOK



Évközi elõirányzat módosítás kormányzati és fejezeti hatáskörben

2009. dec. 31-én a módosított elõirányzat

Döntéssel lekötött elõirányzatokból

1

2

3=1+2

4

360,0

460,0

820,0

Maradvány 2009. december 31-én

5=3–4

682,6

137,4

Magyarázatok: Jelen jogcím esetében nem volt kötelezettséggel terhelt maradvány 2008. évben. Ebbõl adódóan a 2009. jan 1-jén – elõirányzaton kívül – rendelkezésre álló egyenleg 0 Ft 2. oszlop

Átcsoportosítás a címzett és céltámogatások elõirányzat lemondásaiból felszabadult összeg részébõl: 460,0 millió forint

3 998,9

10. oszlop

3. oszlop

Magyarázatok:

1

2009. jan. 1-jén rendelkezésre áll

5 850,0

3 932,1

3=5

9 782,1

4=2+3

Módosított elõirányzat 5

1 009,0

4 941,1

7=5+6


A Tanácsok 2009. évi döntései és a 2009. évben a tárgyévi ütemmel kapcsolatban folyósított összeg különbsége, továbbá a késõbbiekben már fel nem használható elõzõ évek maradvány.

6



3 932,1


A 2009. évet megelõzõ évek döntéssel lekötött maradványa

2



ELÕIRÁNYZATOK

+ – + =

Millió forintban

8=1–5

5 850,0 1 009,0 66,8 4 907,8

66,8

4 841,0

9=2–6


4 907,8

10=8+9

Összesen

2009. DEC. 31-ÉN RENDELKEZÉSRE ÁLL Elõzõ évek maradványából

A leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatása elõirányzatainak, pénzforgalmi teljesítésének és maradványának alakulása



• 2010. évi 165. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23631

2010. évi 165. szám

13. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai normatív, kötött felhasználású támogatásának alakulása (A költségvetési törvény 8/IV. fejezete szerinti részletezettségben) Millió forintban Megnevezés

2.1. 2.2.1. 2.2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

Általános feladatok támogatása Közoktatási intézményi feladatok támogatása Közoktatási szakszolgálati feladatok támogatása Szociális intézményi feladatok támogatása Szociális alapszolgáltatási feladatok támogatása Gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása Gyermekjóléti alapellátási feladatok támogatása Mozgókönyvtári feladatok támogatása Belsõ ellenõrzési feladatok támogatása Összesen:


3 969,3 12 988,4 2 669,5 1 122,0 4 880,0 38,0 1 794,8 2 070,9 1 219,7 30 752,6


3 969,3 13 325,7 2 228,0 1 187,7 4 794,2 37,5 1 799,5 2 125,8 1 186,6 30 654,3

23632

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

14. számú melléklet a 2010. évi XCVIII. törvényhez Budapest 4-es – Budapest és Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal építésének támogatása 2009. évi elõirányzat- és pénzforgalmi teljesítésének alakulása Millió forintban ELÕIRÁNYZATOK


Évközi módosítás Fejezeti hatáskörben (+/–)

Évközi módosítás Kormányzati hatáskörben (+/–)


1

2

3

4=1+2+3

9 500,0

0,0

0,0

9 500,0


A költségvetési törvény 44. §-a alapján külön szabályozott módosítás nélküli eltérés (túllépés: +) mértéke (+/–)

5

6=5–4

13 890,1

4 390,1

8 9 22 23 24 25 26

7

5 6

3 4

2

1 2 3

1 2 3

1 2 3 4 5 6 7 8

1 2 3 4

1

1 2 3 4 5 6 7

Jogcímszám



Jogcímnév


ALAP

Aktív támogatások Foglalkoztatási és képzési támogatások Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása Közmunka céljára pénzeszköz átadás TÁMOP 1.1 Munkaerõpiaci szolgáltatások és támogatások TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönzõ normatív támogatások Társadalmi párbeszéd programok Járulékkedvezmény megtérítés Szakképzési és felnõttképzési támogatások Szakképzési és felnõttképzési célú kifizetések Rehabilitációs célú munkahelyteremtõ támogatás Passzív kiadások Álláskeresési támogatások Vállalkozói járadék Jövedelempótló támogatás Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás Bérgarancia kifizetések Mûködtetési célú kifizetések Az alapkezelõnek átadott pénzeszköz Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak átadott pénzeszköz Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program Állami Foglalkoztatási Szolgálat központosított kerete Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségnek pénzeszköz átadás Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetnek pénzeszköz átadás Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak pénzeszköz átadás Tranzakciós díj Költségvetési befizetés Megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának támogatása Egyéb költségvetési befizetés Közcélú munkavégzés járuléka Közcélú munkavégzés járuléktartaléka Méltányosságból elengedett követelések technikai kiadási tételei Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Vállalkozói járulék TÁMOP intézkedések bevételei Egyéb bevétel Területi egyéb bevétel Központi egyéb bevétel Szakképzési és felnõttképzési egyéb bevétel

LXIII. MUNKAERÕPIACI ALAP

Címnév

53 000,0 86 848,7 3 750,0 3 750,0

402,7 22 314,2 1 577,6 237,5 2 249,3 2 616,4 961,1 120,0

100 040,0 1 680,0 1,0 2 560,0 5 250,0

24 533,8 4 000,0

46 009,6 1 800,0 2 000,0 22 477,0 9 110,1 1 999,4 5 000,0

Kiadás

Egyenleg

114,3

53 000,0 86 848,7 6 212,0

402,7 22 830,9 1 577,6 237,5 2 249,3 2 616,4 961,1 69,7

3 204,4 9 179,8

139 622,1 2 640,1

19 535,0 617,1

39 624,7 1 800,0 2 000,0 20 241,6 4 111,6 1 999,4 5 450,7

Kiadás

907,5 4 218,7 1 040,8

170 371,8 96 304,6 11 284,6 24 474,5

Bevétel

2009. évi teljesítés Egyenleg

2010. évi 165. szám

1 000,0 4 500,0 500,0

216 900,0 99 200,0 14 000,0 23 797,0

Bevétel


Millió forintban

•

1





Jogcímnév


ALAP

1 2

6

2

1

Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének elõkészítése Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének elõkészítése Püspökszilágyi RHFT beruházásai Nagy aktivitású hulladéktároló telephely kiválasztás Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bõvítése, felújítása

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

A Szülõföld Alap függõ, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása

Önkéntes befizetések, adományok Költségvetési támogatás Adomány-kiegészítés Egyéb bevétel Alapból nyújtott támogatás Egyéb támogatások Alapkezelõ mûködési költségei Egyéb kiadások

Összesen:


Összesen:


6 781,9 311,3 300,0

1 000,1

1 000,1

900,1 100,0

404 288,4

404 288,4

Kiadás

1 000,1

1 000,1

1 000,0

0,1

419 288,4

419 288,4

16 080,0 1,4 42 300,0 1 010,0

Bevétel


15 000,0

15 000,0

Egyenleg

6 769,6 176,7 298,8

2 763,5

2 763,5

2 376,3 185,3 201,9

427 151,1

4,4

427 146,7

Kiadás

2 763,5

881,7

1 881,8

1 000,0 881,8

427 151,1

323,3 58 264,8

368 563,0

43 982,1 850,0 114,3

15 014,1

Bevétel


–881,7

–58 583,7

Egyenleg

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2 3

1

50

5 6

3 4

1 2

LXV. SZÜLÕFÖLD ALAP

A Munkaerõpiaci Alap függõ, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Függõ tételek Betétállomány változása

1 2

Címnév

50


Rehabilitációs hozzájárulás Rehabilitációs célú munkahelyteremtõ támogatás törlesztése Szakképzési hozzájárulás Bérgarancia támogatás törlesztése Méltányosságból elengedett követelések technikai bevételi tételei

Jogcímszám

28 29 31 33 34


23634 2010. évi 165. szám

50

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

50

1 2

1

1

1

1

Jogcímszám



Jogcímnév


ALAP

Összesen:


NKA függõ és átfutó tételei Betétállomány változása Függõ tételek Összesen:


Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megõrzésének, terjesztésének támogatása Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon való részvétel támogatása Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel támogatása Mûvészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések támogatása Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása Épített örökség, építõmûvészet támogatása Kultúrateremtõ, közvetítõ, valamint egyéni és közösségi tevékenységek támogatása Szakmai díjazásához való hozzájárulás Nemzetközi tagdíjak Mûködési kiadások Kulturális járulék Egyéb bevételek

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

A Központi Nukleáris Alap függõ, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bõvítése Nukleáris létesítmények leszerelésének elõkészítése Paksi Atomerõmû leszerelésének elõkészítése Hulladéktárolók és az RHK Kht. üzemeltetési kiadásai Társadalmi ellenõrzési és információs társulások támogatása Alapkezelõnek mûködési célra Nukleáris létesítmények befizetései Paksi Atomerõmû Rt. Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése Költségvetési támogatás Egyéb bevételek

Címnév

8 815,0

8 815,0

2 856,7 1 382,6 2 095,6 285,1 46,2 351,1 912,5 7,7 1,5 876,0

32 915,1

18 981,0

13 934,1

501,0 3 393,2 994,1 130,0

1 522,6

Kiadás

8 815,0

8 815,0

8 700,0 115,0

32 915,1

32 915,1

22 827,5 6,5 10 080,0 1,1

Bevétel


18 981,0

Egyenleg

9 668,4

–0,4

9 668,8

3 088,6 2 496,8 1 849,8 231,3 22,0 260,3 763,0 1,5 1,9 953,6

33 751,4

19 837,8

13 913,6

500,6 3 393,0 994,1 130,0

1 650,8

Kiadás

9 668,4

1 624,5 2,7

8 041,2

7 682,1 359,1

33 751,4

33 751,4

22 827,5 5,7 10 868,3 49,9

Bevétel


–1 627,6

19 837,8

Egyenleg

•

9 10 11

5 6 7 8

4



Jogcímnév


50

1 2 4 5 6 7 8 19 20 21 22 23

1 2

ALAP

Összesen:

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap függõ, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei Betétállomány változása Függõ tételek


Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttmûködésben megvalósuló innováció támogatása A tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása A Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása Alapkezelõnek átadott pénzeszköz Új fejlesztési tervekre való felkészülés, értékelés Innovációs járulék Költségvetési támogatás Visszterhes támogatások törlesztései Egyéb bevétel Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása

Összesen:


LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

WMA függõ és átfutó tételei Betétállomány változása

1


55 909,6

55 909,6

853,3

41 897,3 10 000,0 436,1 87,0 50,0 2 515,9 70,0

23,4

23,4

55 909,6

55 909,6

26 292,5 28 695,1 217,0 705,0

23,4

23,4

6,0 17,4

Bevétel


23,4

Kiadás

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

Címnév

50


Rendszeres befizetés Költségvetési támogatás Mûködési kiadások Káreseménnyel összefüggõ kártalanítás kifizetése

Jogcímszám

1 3 6 7

JogCím- Alcím- címszám szám csop.szám Egyenleg

52 927,9

9 892,1

43 035,8

2 515,9 8,3

37 573,9 2 937,7

23,4

15,8

7,6

6,1 1,5

Kiadás

52 927,9

15,7

52 912,2

23 179,0 28 695,1 244,9 793,2

23,4

23,4

6,0 17,4

Bevétel


9 876,4

15,8

Egyenleg


• 2010. évi 165. szám

43 035,8 496 536,0

Összesen

7,6

9 668,8

13 913,6

2 763,5

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

LXV. SZÜLÕFÖLD ALAP

427 146,7

KIADÁSOK

465 173,0

52 912,2

23,4

8 041,2

33 751,4

1 881,8

368 563,0

BEVÉTELEK

0,0

40 580,8

28 695,1

17,4

0,0

10 868,3

1 000,0

Bevételbõl költségvetési támogatás


–31 363,0

9 876,4

15,8

–1 627,6

19 837,8

–881,7

–58 583,7

EGYENLEG

Millió forintban

•

LXIII. MUNKAERÕPIACI ALAP

Megnevezés

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ÖSSZEVONT MÉRLEGE



2

1

1

7

5 6

3

1 2

2

1 2 3 4 5

1 2

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET

Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Biztosítotti nyugdíjjárulék Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék Magánnyugdíjpénztárak átutalásai Rokkantsági nyugellátás Pénztártagok visszalépése Egyéb járulékok és hozzájárulások Megállapodás alapján fizetõk járulékai Közteherjegy után befolyt járulék Rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás Honvédelmi Minisztérium fejezettõl Önkormányzati Minisztérium fejezettõl Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezettõl Pénzügyminisztérium fejezettõl Miniszterelnökség fejezettõl MPA által START kártya kiegészítés Korkedvezmény-biztosítási járulék GYED-ben részesülõk utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az E. Alaptól átvett pénzeszköz Késedelmi pótlék, bírság Központi költségvetési hozzájárulások GYES-ben, GYET-ben és rehabilitációs járadékban részesülõk utáni központi költségvetési térítés Magánnyugdíjpénztárba átlépõk miatti járulék-kiesés pótlására költségvetési támogatás Központi költségvetésben tervezett pénzeszköz-átadás Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz Méltányossági kifizetések többletének fedezete Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai Nyugellátások Öregségi nyugdíj Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás Egyösszegû méltányossági kifizetések Egyszeri segély Rehabilitációs járadék Tizenharmadik havi nyugdíj

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

Címnév

11 827,2

19 012,6 354 099,1 217 542,8 9 295,0

23 305,1 1 440,0 40 344,8 2 347,9 2 044,2 4 137,9 8 572,9 21 605,0 9 673,4

1 686,5 3 261,8

5 000,0 15 000,0

326 574,3

1 920 826,0

Bevétel

Támogatás

548,5 7 045,1 82 094,2

1 777 483,0 632 100,5 335 169,6

Kiadás

11 910,2

19 012,6 354 099,1 217 542,8 7 913,7 500,0

23 305,1 1 440,0 39 412,2 2 347,9 2 044,2 7 091,5 7 223,3 21 605,0 9 373,8

1 410,6 4 842,3

3 515,7 9 211,2

331 158,2

1 781 981,8

Bevétel


•

150,0 4 120,0 165 577,2

1 804 150,0 654 330,0 339 580,0

Kiadás


Millió forintban

MAGYAR KÖZLÖNY

5 6

1 2 3 4

3

4 5 6 7

3

10 11 12

2 5 9

1 3



23638 2010. évi 165. szám

2

1

1

4

2 3

Jogcímszám

2

1

3

2

1

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

2 999 306,5 2 999 306,5 0,0

KIADÁSI FÕÖSSZEG: BEVÉTELI FÕÖSSZEG: A FÕÖSSZEGEK EGYENLEGE:

62,0

1 638,0

10,0

Bevétel

2 999 306,5 2 999 306,5

12 441,5 3 904,6 2 702,6

31,2

185,7

1 647,1 501,4 3 410,2 50,0

5,0

6 013,0 507,0

Kiadás


LXXI. fejezet összesen:

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások Postaköltség Egyéb kiadások Vagyongazdálkodás Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésû elõirányzatok Központi hivatali szerv Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Igazgatási szervek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás

Címnév

97,8 26,5

13 117,3 3 773,0 2 604,2 46,1

671,6 9,7 56,4

1 634,5 504,2 3 117,4 21,2

0,3

5 605,0 1 040,7

Kiadás

23 174,3 2 866 766,8

18 986,7

4 187,6

Támogatás

8,7

–7 221,3

2 859 545,5

2 866 766,8

2 859 545,5

8,3

746,5

6,4

22,0

1 812,4

Bevétel


23 089,7

18 896,1

4 193,6

Támogatás

•

5

3

4



2

1

2

7

5 6

4

1 2 3



Jogcímnév


FEJEZET

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti egészségbiztosítási járulék Egyéb járulékok és hozzájárulások Egészségügyi szolgáltatási járulék Megállapodás alapján fizetõk járulékai Munkáltatói táppénz hozzájárulás Közteherjegy után befolyt járulék MPA által Start kártya kiegészítés Egészségügyi hozzájárulás Tételes egészségügyi hozzájárulás Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék, bírság Központi költségvetési hozzájárulások Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési Központi költségvetésbõl járulék címen átvett pénzeszköz Felügyeleti díj fedezetének kiegészítése Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek Terhességmegszakítás egyéni térítési díja Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései Szerzõdések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek Nemzetközi egyezménybõl eredõ ellátások megtérítése EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése Egészségbiztosítási ellátások kiadásai Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai Terhességi-gyermekágyi segély Táppénz Táppénz Gyermekápolási táppénz Baleseti táppénz Betegséggel kapcsolatos segélyek Külföldi gyógykezelés Egyszeri segély

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

Címnév

820,0 450,0

90 844,7 4 680,6 7 317,9

39 209,2

Kiadás

315,0 20,0 250,0

1 034,8 450,0

97 488,4 3 572,5 6 963,2

642,5 5,0 361,1

36 846,6

657,5 3 211,9 1 494,1

1 600,0 3 900,0 313 641,0 0,6

78 996,7 30 937,4 4 246,4

17 309,9 214,9 24 807,5 461,2 2 382,0

314 905,9 424 335,2

Bevétel


31 500,0

39 329,7

Kiadás

6 713,0

Támogatás

4 000,0

740,0 4 879,4 1 994,0

1 600,0 3 900,0 313 641,0

91 581,0 27 624,0 4 897,9

10 919,5 213,0 24 159,5 806,7 862,1

419 804,8 464 046,0

Bevétel


•

1 4

1 2 3

1 2

1 2

Jogcímszám

Millió forintban

MAGYAR KÖZLÖNY

3

1 2

11

8

1 2 3 7

1 2 6 7

1 2

1 2 4 5 10



23640 2010. évi 165. szám

5

3

1

1

4

6 7

5

2 3 4

1

1 2 3 4 5 6

1 2 3

1 2 3

1 2 4 5

1 2 3 4 5 8 9 11 13 15 17 18

Jogcímszám



Jogcímnév


FEJEZET

Kártérítési járadék Baleseti járadék Gyermekgondozási díj Természetbeni ellátások Gyógyító-megelõzõ ellátás Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás Védõnõi szolgáltatás, anya-, gyermek és ifjúságvédelem Fogászati ellátás Gondozóintézeti gondozás Betegszállítás és orvosi rendelvényû halottszállítás Mûvesekezelés Otthoni szakápolás Mûködési költségelõleg Célelõirányzatok Mentés Laboratóriumi ellátás Összevont szakellátás Gyógyfürdõ és egyéb gyógyászati ellátás támogatása Anyatej-ellátás Gyógyszertámogatás Gyógyszertámogatás kiadásai Speciális beszerzésû gyógyszerkiadás Gyógyszertámogatás céltartalék Méltányossági gyógyszertámogatás kiadása Gyógyászati segédeszköz támogatás Kötszertámogatás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás Utazási költségtérítés Nemzetközi egyezménybõl eredõ és külföldön történõ ellátások kiadásai EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások Külföldi sürgõsségi gyógykezelés Egészségbiztosítás egyéb kiadásai Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások Kifizetõhelyeket megilletõ költségtérítés Postaköltség Egyéb kiadások Orvosspecifikus vények Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése GYED-ben részesülõk utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz Vagyongazdálkodás Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésû elõirányzatok Központi hivatali szerv

Címnév

5,0

10,2

21 605,0

5 885,5 158,1 302,1

6 457,6 86,8 39 808,0 4 073,6

5 027,2

328 510,5 9 637,0

425,2 22 865,9 20 300,4 519 413,8 4 037,6 182,4

77 611,5 18 554,3 22 652,2 4 595,4 5 861,1 22 933,5 3 817,7

992,2 7 806,9 89 649,4

Kiadás

21 605,0

19 368,2

Támogatás

1 471,4 1 169,8 801,8 255,0 6,0

24,0

Bevétel

1 453,9 1 404,7 625,3 300,0 500,0

2 800,0 320,0 400,0

4 794,4 650,0 37 005,7 4 500,0

300 040,0 9 000,0 29 500,0 4 500,0

77 611,5 18 554,3 23 152,2 4 735,4 6 061,1 23 433,5 4 630,2 500,0 623,0 22 865,9 20 700,4 524 715,1 4 627,3 300,0

982,6 8 260,8 90 021,0

Kiadás


14,9

Bevétel


18 573,1

Támogatás

•

4

3

4 5 6



8

2


Jogcímszám

2

1

3

2

1

1 2

1 2 3 5

1 2

1 2 3 5



Jogcímnév


FEJEZET

1 408 714,0 –8 852,1

A FÕÖSSZEGEK EGYENLEGE :

1 408 714,0

BEVÉTELI FÕÖSSZEG:

1 417 566,1

523,7

412,4

Bevétel

1 417 566,1

LXXII. fejezet összesen:

500,0

406,7 26,5 2 351,6

30,0

1 502,7

11 176,5 3 549,2 3 297,2 225,0

Kiadás


KIADÁSI FÕÖSSZEG:

Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Kölcsönök Igazgatási szervek Mûködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás E. Alap befizetési céltartalék

Címnév

183,8 42,0

352,6 5,7 2 771,9 1,0

2 039,8 207,6 43,6

11 444,5 3 434,7 2 362,8 148,4

Kiadás

21 629,3 1 418 842,1

2 261,1

Támogatás

–149 475,9

1 269 366,2

1 418 842,1

1 269 366,2

2,0

524,4

43,6

14,1

1 096,8

Bevétel


21 584,4

3 011,3

Támogatás


• 2010. évi 165. szám

BEVÉTELI FÕÖSSZEG: A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK EGYENLEGE:

Összesen:

4 408 020,5 –8 852,1

2 340 630,8 810 620,3 145 706,9 119 205,0 14 571,3 913 590,5 5 500,0 55 525,6 4 405 350,4 34,0 2 636,1

2009. évi elõirányzat

4 128 911,7 –156 697,2

2 096 887,7 768 220,3 155 897,6 109 934,1 13 620,2 912 709,8 5 500,0 61 841,9 4 124 611,6 23,6 4 276,5


TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI Nyugellátások Öregségi nyugdíj Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék Hozzátartozói nyugellátás Tizenharmadik havi nyugdíj és egyszeri segély Nyugellátások összesen: Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai Természetbeni ellátások Egyéb kiadások Összesen: VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KIADÁSAI E. ALAP BEFIZETÉSI CÉLTARTALÉK KIADÁSI FÕÖSSZEG:

KIADÁSOK

1 804 150,0 658 450,0 339 580,0 165 727,2 2 967 907,2 242 586,8 1 126 020,0 32 408,9 4 368 922,9 10,0 47 439,7 500,0 4 416 872,6

2009. évi elõirányzat

1 777 483,0 639 145,6 335 169,6 82 642,7 2 834 440,9 247 287,1 1 123 197,4 31 954,7 4 236 880,1 10,5 48 718,3 0,0 4 285 608,9


Millió forintban

•

VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI

ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK Társadalombiztosítási járulékbevételek Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok Egyéb járulékok és hozzájárulások Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék, bírság Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz Központi költségvetési hozzájárulások Egyéb bevételek

BEVÉTELEK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése végrehajtásának mérlege



23644

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám


Az uniós programok kötelezettségvállalási keret-elõirányzatai és azok teljesülése Millió forint

Többéves keret

2009. évi rendelkezésre álló keret

EU forrás

EU forrás

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keret-elõirányzatai

Teljesülés 2009-ben

EU forrás

Központi költségvetési forrás

Összesen

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

330 742,4

144 884,1

131 155,2

23 145,0

154 300,2

Közlekedés Operatív Program*

920 842,9

281 582,4

441 141,4

77 848,4

518 989,8

Társadalmi megújulás Operatív Program

492 168,2

364 387,9

100 816,7

17 791,2

118 607,9

Államreform Operatív Program

23 246,7

12 049,2

6 254,9

1 103,8

7 358,7

Elektronikus közigazgatás Operatív Program

54 357,1

24 902,5

14 154,2

2 497,8

16 652,0

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

332 446,6

285 099,6

129 980,6

9 203,7

139 184,3

Környezet és energia Operatív Program

638 301,9

468 878,1

146 131,0

25 787,8

171 918,8

Nyugat-dunántúli Operatív Program

61 692,0

42 285,7

18 419,4

–153,5

18 265,9

Közép-dunántúli Operatív Program

67 567,4

56 407,8

26 462,8

552,6

27 015,4

Dél-dunántúli Operatív Program

93 802,8

62 696,3

42 410,9

–765,7

41 645,3

Dél-alföldi Operatív Program

99 599,7

65 056,9

32 117,0

–1 053,8

31 063,2

Észak-alföldi Operatív Program

129 711,3

107 734,0

45 267,8

3 310,3

48 578,1

Észak-magyarországi Operatív Program

120 220,3

107 557,7

49 324,5

3 727,4

53 051,9

Közép-magyarországi Operatív Program

326 154,8

180 833,0

72 127,7

–1 345,9

70 781,8

34 788,0

8 581,6

6 927,5

1 222,5

8 150,0

3 725 642,1

2 212 936,8

1 262 691,7

162 871,5

1 425 563,2

653 970,0

225 816,0

157 238,0

52 913,2

210 151,2

3 197,5

3 191,0

2 322,1

776,6

3 098,7

Végrehajtás Operatív Program Összesen Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keret-elõirányzatai A Halászati Operatív Program keret-elõirányzatai

* A Közlekedési Operatív Program esetében a 2009. évi kerethez viszonyítva többletkötelezettség-vállalásra került sor a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 52. § (7) bekezdése alapján.

MAGYAR KÖZLÖNY

VI.

•

2010. évi 165. szám

23645

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság 183/2010. (X. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyûlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének elõzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján – dr. Lenkovics Barnabás és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról” szóló, az Országgyûlés által 2010. július 5-én elfogadott törvény 2. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenes. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról” szóló, az Országgyûlés által 2010. július 5-én elfogadott törvény 1. §-ának az „illetve az elnökének javasolt személy” szövegrésze nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I.

Az Országgyûlés 2010. július 5-ei ülésnapján a T/369. számú törvényjavaslat alapján törvényt fogadott el „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról” (a továbbiakban: Törvény). A Törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 35. § (1)–(4) bekezdéseit úgy változtatta meg, hogy a módosított rendelkezéseket az érvényben levõ kinevezésekre is alkalmazni kell. Az Országgyûlés elnöke a Törvényt 2010. július 6-án küldte meg a köztársasági elnöknek, sürgõsségi kérelem nélkül. A köztársasági elnök az Alkotmány 26. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – a részére elõírt határidõn belül – 2010. július 15-én fordult az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy megítélése szerint a Törvény 1. §-ának az „illetve az elnökének javasolt személy” szövegrésze, és a 2. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenes. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § a) pontja alapján – tekintettel a 21. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a 35. §-ára is – indítványozta a ki nem hirdetett törvény támadott rendelkezései alkotmányellenességének elõzetes vizsgálatát. Indítványát arra alapozta, hogy az új rendelkezések két helyen sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság két különbözõ aspektusát. Az indítvány indokolásában a köztársasági elnök elsõ helyen kifejtette: a Törvény 1. §-ában található rendelkezés értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) elnökhelyettesei személyére a GVH elnökének javasolt személy is javaslatot tehetne, vagyis már azt megelõzõen, hogy õt a köztársasági elnök kinevezte volna. Ebben a megoldásban azt látja kifogásolhatónak, hogy olyan személy gyakorolna javaslattételi hatáskört, élhetne egy közhatalmi jogosítvánnyal, aki még nincs birtokában az ehhez szükséges demokratikus legitimációnak. Ezért a Törvény 1. §-ának erre vonatkozó fordulata a köztársasági elnök véleménye szerint ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével. A másik kifogásolt rendelkezés a Tpvt. 35. § (4) bekezdés e) pontja beiktatásával a GVH elnökhelyettesei megbízatásának egy új megszûnési okát állapítja meg: az elnökhelyettesek megbízatása megszûnik akkor is, ha az elnök megbízatása a kinevezési idõtartam lejárata miatt szûnik meg. A Törvény tehát ez esetben összekapcsolja az elnök és a helyettesek mandátumát, de az összes többi elnöki megbízatás-megszûnési jogcím nincs kihatással a helyettesekre. Ezzel összefüggésben a köztársasági elnök felhívja a Törvény 2. § (1) bekezdésének második mondatát, amely kimondja, hogy a Törvény rendelkezéseit a hatálybalépéskor érvényben lévõ kinevezésekre is

23646

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

alkalmazni kell. Ennek következtében az elnökhelyettesek megbízatása a Tpvt.-ben és a kinevezésükben meghatározott idõ elõtt megszûnne. Az indítványozó szerint az új megszûnési ok hatálybalépésének ez a módja alkotmányellenes. A köztársasági elnök álláspontja alátámasztására hivatkozik két olyan alkotmánybírósági határozatra, amelyek jogszabályi formába foglalt egyedi hatású döntések alkotmányosságának vizsgálatával foglalkoztak. Véleménye szerint az új megszûnési jogcím alkalmazása a fennálló jogviszonyokra nem csupán azért alkotmányellenes, mert egyedi döntés jogszabályi formába öntésével visszaélésszerû megoldást eredményez, hanem azért is, mert a visszamenõleges hatályú jogi szabályozás tilalmába ütközik [Alkotmány 2. § (1) bekezdés]. II.

A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság által figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következõk: 1. Az Alkotmány rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” 2. A Törvény rendelkezései: „1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 35. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: »35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll. (2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve az elnökének javasolt személy tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki azt – egyetértése esetén – elõterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendõinek az ellátásával. A miniszterelnök javaslatának megtétele elõtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyûlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a megbízatás megszûnését követõen ismételten kinevezhetõk, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal van helye. (3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének megbízatása megszûnik, ha a) a kinevezési idõtartam lejár, b) tisztségérõl lemond, c) meghal, d) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól. (4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek megbízatása megszûnik, ha a) a kinevezési idõtartam lejár, b) tisztségérõl lemond, c) meghal, d) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól, e) a Gazdasági Versenyhivatal elnökének megbízatása a (3) bekezdés a) pontja alapján megszûnik.« 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor érvényben levõ kinevezésekre is alkalmazni kell. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tv. 35. § (8) bekezdése és 95. § (2) bekezdése hatályát veszti.”

III.

Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsõként azt a rendelkezést vizsgálta, amely új szabályként tartalmazza, hogy akár már a GVH elnökének javasolt személy is tehessen javaslatot az elnökhelyettesek személyére. A köztársasági elnök szerint az alkotmányellenességet a javaslattételi jogosítvánnyal felruházott személy demokratikus legitimációjának hiánya okozza. 1.1. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint: „[a] közhatalom gyakorlásának [...] alkotmányos feltétele, hogy arra demokratikus legitimáció alapján kerüljön sor. Az Alkotmánybíróság a bírói hatalom forrását elemezve már állást foglalt a demokratikus legitimáció kérdésében. Eszerint a népszuverenitásra épülõ rendszerben a hatalmi ágak lehetnek önlegitimálók, ha közvetlen választáson alapulnak. A másik út a közhatalom elnyerése valamely más hatalmi ág közremûködésével; a hatalomnak azonban ekkor is, ezen a láncolaton keresztül visszavezethetõnek kell lennie a szuverén néphez. [38/1993. (VI. 11.) AB hat. ABH 1993, 256, 262.] A demokratikus legitimáció elsõdlegesen valósul meg akkor, ha a közhatalmat gyakorló testületet a választópolgárok közvetlenül választják. Demokratikus a legitimáció akkor is, ha a közvetlenül választott szervezet által választott vagy kinevezett szervek, személyek

MAGYAR KÖZLÖNY

1.2.

1.3.

2. 2.1.

•

2010. évi 165. szám

23647

gyakorolnak közhatalmat. Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható. Ezért tekinthetõ demokratikusan legitimáltnak a Kormány és az államigazgatási szervezet is.” [16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 146.] Az Alkotmánybíróság a tényleges (szûk értelemben vett) döntéshozatali jogosítványon túlmenõen még az egyetértési jogot tekinti olyan minõségnek, amellyel kapcsolatban a demokratikus legitimáció meglétét indokolt vizsgálni. A 47/1991. (IX. 24.) AB határozat szerint: „[a] hazai joggyakorlatban a döntésalkotásban való részvétel több formája ismert, – így pl. a javaslattétel, a véleményezés. Az egyetértési jog – természeténél fogva – sem a döntési joggal rendelkezõ, sem az egyetértési jog címzettje számára nem biztosít önálló döntési lehetõséget. Konszenzus hiányában nem kerülhet sor érvényes döntés megalkotására.” (ABH 1991, 438, 440.) Ezt az érvelést alkalmazta a 792/B/1998. AB határozat is (ABH 2004, 1255, 1260.), amelyet megerõsített az 1336/B/1997. AB határozat is (ABH 2003, 1025, 1031.). „Az egyetértési jog hasonló értelmezését követte még a 39/2006. (IX. 27.) AB határozat (ABH 2006, 498, 505.), az 59/2001. (XII. 7.) AB határozat (ABH 2001, 739, 741.), az 58/1992. (XI. 6.) AB határozat (ABH 1992, 410, 412.), a 45/1993. (VII. 2.) AB határozat (ABH 1993, 484, 485.), a 12/1995. (II. 22.) AB határozat (ABH 1995, 74, 76.) és az 1090/B/2005. AB határozat is (ABH 2006, 1837, 1844.). A felsorolt határozatokból kiderül, hogy az egyetértési jog nem önálló, de mégis döntéshozatali jogot jelent, és mindenképpen alkalmas arra, hogy a döntéshozatali jog jogosultjának döntését megakadályozza.” [124/2008. (X. 14.) AB határozat, ABH 2008, 988, 996–997.] A Tpvt.-nek a Törvény 1. §-a által módosított 35. § (1) bekezdése a GVH vezetõi (elnök és elnökhelyettesek, akik közül az egyik egyúttal a Gazdasági Versenytanács elnöki teendõit is ellátja) kinevezésének szabályait tartalmazza. A szabályok egyértelmûen tartalmazzák az egyes jogosítványokhoz rendelt hatásköröket, amelyek együttesen zárt rendszert alkotnak. A rendszer egyes szabályozási elemei ugyanakkor nem pontosan egyezõek: egyrészt van eltérés a vezetõi szinttõl függõen, másrészt a Törvény által beiktatott módosítás alternatív megoldást tesz lehetõvé a gyakorlatban. Az elnök esetében a rendszer két lépcsõs: a miniszterelnök javasol, a köztársasági elnök kinevez. Az indítvánnyal összefüggésben a legfontosabb szabályozási elem az, hogy az elnökhelyettesek kinevezése viszont három lépcsõs rendszerben történik. A jogszabályi szóhasználat szerint a GVH elnöke (vagy – alternatívaként – az annak javasolt személy) tesz javaslatot (a továbbiakban: kezdeményezés) a miniszterelnöknek, aki azt – egyetértése esetén – elõterjeszti a köztársasági elnöknek. Egyértelmûen megállapítható tehát, hogy a három lépcsõs rendszerben középen elhelyezkedõ miniszterelnöki jogosítvány az, amelyik ténylegesen „javaslat”-tá emeli a kezdeményezést; a miniszterelnök egyetértésének hiánya pedig megakadályozza a kezdeményezésnek a köztársasági elnökhöz való eljutását, vagyis azt, hogy abból érdemi javaslat váljék. Ebbõl kifolyólag a „javaslat” mögül nem hiányzik a demokratikus legitimáció, hiszen azt a miniszterelnök személyének a javaslattételi eljárásba érdemi elõterjesztõként történõ bevonása biztosítja, akár a GVH elnöke, akár az elnöknek javasolt személy kezdeményezi az elnökhelyettesek személyének kiválasztását. Az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlatának megfelelõen, a Törvény vonatkozó szabályozási tartalma alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Törvény 1. §-ának az „illetve az elnökének javasolt személy” szövegrész – a demokratikus legitimáció hiányára alapított indítvány körében – nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. A továbbiakban az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy alkotmányellenes-e a Törvény által beiktatott új jogviszonymegszüntetési jogcím alkalmazhatóságának elõírása a hatálybalépéskor érvényben levõ kinevezésekre. A köztársasági elnök idevonatkozó indítványának egyik eleme szerint az egyedi döntés jogszabályi formába foglalása visszaélésszerû megoldást eredményez. A jogszabályi formába foglalt egyedi hatású – valamely megbízatás megszûnését eredményezõ – döntéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejtette: „[...] a jogalkotás diszfunkcionális, ha a jogalkotó normatív szabályozási tárgykörben (s kétségkívül ilyennek minõsül a Hivatal [Magyar Energia Hivatal] elnöke és elnökhelyettese megbízatási jogviszonyának tartalma) egyedi döntést hoz. A normatív aktus szükségképpeni eleme ugyanis az, hogy a címzettek köre szélesebb, s nem közvetlenül és konkrétan meghatározott egy vagy több személy, vagyis a rendelkezés nem valamely konkrét egyedi ügyre vonatkozik. Ha a jogalkotó a hatályos jogszabály alkalmazását, vagy a jogszabály normatív módon történõ módosítását kerüli meg az egyedi döntés jogszabályi formába öntésével, a megoldás visszaélésszerûvé válik. A konkrét jogviszonyokat ezzel a módszerrel megszüntetõ jogszabályi rendelkezés [...] tartalmában jogalkalmazói (munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatot helyettesítõ) aktus, amely ellen viszont (tekintettel a jogszabályi formára) az érintettek jogorvoslattal nem élhetnek. Az állami vezetõk határozott tartamú megbízatási jogviszonya idejének lerövidítésére csak a törvényben meghatározott objektív vagy szubjektív okok (lemondás, halál, illetõleg összeférhetetlenség megállapítása, továbbá valamely nevesített felmentési jogcím alkalmazása, valamint a megbízatásra közvetlenül kiható egyéb ok, így például szervezet-átalakítás) alapján kerülhet sor.” [5/2007. (II. 27.) AB határozat, ABH 2007, 120, 126.]

23648

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

A jelen ügyben az Alkotmánybíróság mindenekelõtt azt hangsúlyozza, hogy a Törvény nem egyedi döntést tartalmaz a GVH jelenlegi elnökhelyettesei megbízatása megszüntetésérõl, hanem egy olyan normatív jogcímmel egészíti ki a Tpvt.-t, amely általában – a mindenkori – elnökhelyettesek jogviszonyát érinti. A Tpvt. hatályos szabályozása is lehetõvé teszi a hatéves idõtartam lerövidítését: akár objektív akár szubjektív jogcímek alkalmazása révén. A Törvény ezeket a jogcímeket bõvíti egy objektív megszûnési jogcímmel: az elnöki kinevezési idõtartam lejárta automatikusan megszünteti a mindenkori elnökhelyettesek megbízatását. Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította, hogy a Törvény 1. §-ában foglalt új megbízatás-megszûnési jogcím beiktatása megfelel a normatív aktussal szemben támasztott fogalmi követelményeknek, így az önmagában visszaélésszerû jogalkotásnak nem minõsíthetõ. 2.2. Az indítványnak megfelelõen azt is vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy egy új megbízatás-megszûnési jogcímnek a hatálybalépéskor érvényben levõ kinevezésekre való alkalmazása a visszamenõleges hatályú jogi szabályozás tilalmába ütközik-e. A visszamenõleges hatályú jogi szabályozás tilalmával, valamint a közszolgálati jogviszony megszûnési (megszüntetési) jogcímei változásával, így azoknak a hatálybalépéskor érvényben lévõ kinevezésekre történõ alkalmazásával, az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott. A következetes alkotmánybírósági gyakorlat szerint valamely jogszabály nem csupán akkor minõsülhet az említett tilalomba ütközõnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenõlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenõlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése elõtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.] Közszolgálati jogviszony megszüntetése törvényi feltételeinek megváltoztatása kapcsán az Alkotmánybíróság elvi éllel mondta ki a következõket: „[m]íg az Mt. [a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény] fõ szabály szerint szabad és korlátozhatatlan felmondási jogkört biztosít a munkáltatónak, addig a közszférában az ún. elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis felmentésre csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján kerülhet sor. Ezeknek a felmentési okoknak a nevesítése olyan garanciális követelmény, amely összefügg a köztisztviselõk (közalkalmazottak) foglalkoztatási viszonyának sajátos jellegével, vagyis azzal, hogy a versenyszféra szabályozásával szemben a közszférában zárt (karrier) típusú rendszert hozott létre a jogalkotó. A közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétõl. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül – a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében – lehetne megszüntetni. (833/B/2003. AB határozat, ABH 2004, 1775, 1780.) A határozott idõtartamra szóló megbízatásokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: „[a] Felügyelet [Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete] elnökének (elnökhelyetteseinek) megbízatása határozott idõre, konkrétan hatéves idõtartamra szól, de az a jelenleg hatályos szabályozásból nem következik, hogy a megbízatás ennél semmiképpen nem lehet rövidebb. A törvényben foglalt és ennek megfelelõen a kinevezésben meghatározott idõtartam – adott körülmények között – lerövidülhet.” [7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 117.] A GVH a Tpvt. 33. § (1) bekezdése értelmében központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot. A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Szervezeti törvény) annak preambuluma szerint az Országgyûlés a kormányzati szervezetrendszer mûködésének hatékonyabbá tétele érdekében alkotta meg. A Szervezeti törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a központi államigazgatási szervek egyik csoportját az autonóm államigazgatási szervek képezik, s a (3) bekezdés c) pontja idesorolja a GVH-t is. Az egyes állami (államhatalmi, államigazgatási, ideértve az ún. autonóm igazgatási szerveket is, mint amilyen, pl. a Felügyelet vagy a GVH) szervek vezetõi körében nem egyformán érvényesülnek a kinevezésben meghatározott idõtartam jogszerû lerövidítésére vonatkozó követelmények. Az Alkotmánybíróság rámutatott: „[a]z Alkotmányban nevesített tisztségviselõk (pl. köztársasági elnök, alkotmánybírák, Állami Számvevõszék elnöke, Legfelsõbb Bíróság elnöke, legfõbb ügyész) ciklusokon átívelõ megbízatási idõtartama a demokratikus jogállam mûködésének olyan biztosítéka, amely az ügyek vitelének folyamatosságához fûzõdõ érdeken túlmutat.” [7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 117.] A jelen eljárásban az Alkotmánybíróság figyelembe vette, hogy a GVH ugyan nem az Alkotmányban szabályozott állami szerv, de a GVH sajátos jogállásának alkotmányos garanciális szerepe van. Az Alkotmány 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy „[a] Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” A GVH államszervezetben betöltött szerepe a gazdasági versenyszabadság

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23649

2010. évi 165. szám

védelmében nyilvánul meg. A Tpvt. megalkotásakor a versenyszabadság érvényesítésének biztosítékaként – a kormányzati szervek befolyásgyakorlásának kizárása érdekében – szervezték meg a Kormánytól független, autonóm államigazgatási szervként a GVH-t. Az a törvényi szabályozás, amely a GVH-t a versenyszabadság védelmében megilletõ hatáskörök gyakorlóinak – a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak – a megbízatását elszakítja a kormányzati ciklusváltásoktól, és megbízatásuk idõtartamát 6 évben állapítja meg, egyik eleme a GVH autonómiáját védõ garanciarendszernek. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: a GVH jogállására és rendeltetésére tekintettel a vezetõi megbízatások idõtartamának összehangolása érdekében megállapított új megbízatás-megszûnési jogcím nem elegendõ indok arra, hogy azt a törvényhozó a hivatalban lévõ elnökhelyettesek megbízatására visszaható hatállyal kiterjessze, s ezáltal megbízatási idejüket lerövidítse. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: ha a törvényhozó a GVH racionális mûködésének biztosítása szempontjából szükségesnek tartja a vezetõi megbízatások idõbeli összehangolását, azt a jövõre nézve – a már létrejött, határozott idõtartamú jogviszonyok érintetlenül hagyása mellett – átmeneti szabályok megalkotásával tudja alkotmányosan biztosítani. A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Törvény 2. § (1) bekezdésének második mondata a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, vagyis sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben történõ közzétételét az alkotmányellenesség megállapítására tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. október 26. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1143/A/2010.

Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró különvéleménye A következõkben kifejtett indokok miatt nem értek egyet a határozat rendelkezõ részének elsõ pontjával. Véleményem szerint a támadott Törvény nem tartalmaz egyedi, visszamenõleges hatályú döntést a GVH elnökhelyettesei megbízatásának megszüntetésérõl, hanem csupán egy olyan normatív jogcímmel egészíti ki a Tpvt.-t, amely általánosságban érinti a mindenkori elnökhelyettesek jogviszonyát (így értelemszerûen a jelenlegi elnökhelyettesek mandátumát is). A Törvény a Tpvt.-ben egyébként is meglévõ, a hatéves idõtartam lerövidítését lehetõvé tévõ (objektív és szubjektív) jogcímek sorát egészíti ki egy újabbal, azzal, hogy az elnöki kinevezési idõtartam lejárta automatikusan megszünteti az elnökhelyettesek megbízatását. Amint arra a többségi határozat is utal, az állami vezetõk határozott tartamú megbízatási jogviszonya idejének lerövidítésére csak a törvényben meghatározott objektív vagy szubjektív okok (lemondás, halál, illetõleg összeférhetetlenség megállapítása, továbbá valamely nevesített felmentési jogcím alkalmazása, valamint a megbízatásra

23650

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

közvetlenül kiható egyéb ok, így például szervezet-átalakítás) alapján kerülhet sor [5/2007. (II. 27.) AB határozat, ABH 2007, 120, 126.]. Úgy vélem, hogy pontosan ilyen szervezet-(át)alakítás az a jogszabály-módosítás is, mely arra irányul, hogy az elnök és helyettesei megbízatási idõtartama – fõszabály szerint – azonos idõpontban kezdõdjön és végzõdjön (a Törvény által bevezetni szándékozott módosítás szerint, ha az elnök mandátuma lejár, a helyettesei mandátuma is automatikusan megszûnik). Kétségtelen: „a jogalkotás diszfunkcionális, ha a jogalkotó normatív szabályozási tárgykörben (...) egyedi döntést hoz” [5/2007. (II. 27.) AB határozat, ABH 2007, 120, 126.], tehát, ha jogszabály – normatív tartalom nélkül – egyedi módon (munkáltatói jognyilatkozatot helyettesítõ aktussal) szünteti meg bizonyos állami szervek vezetõinek a megbízatását. Ugyanakkor, ha a rendelkezés nem valamely konkrét egyedi ügyre vonatkozik, tehát a jogalkotó célja nem közvetlenül és konkrétan meghatározott – egy vagy több személy – eltávolítása, hanem valódi és indokolható szervezeti reform, úgy nem beszélhetünk sem jogalkotói hatalommal való visszaélésrõl, sem pedig visszamenõleges hatályú jogalkotásról. Jelen ügyben – megítélésem szerint – ez utóbbi helyzet áll fenn, tehát nem egyedi döntés jogszabályi formába öntésérõl, hanem szervezeti reformról van szó még akkor is, ha a hatálybalépéskor érvényes kinevezésekre is alkalmazni kellene az új szabályokat. Nyomós jogállami érdek, az elvárt szakmaiság érvényesülésének feltétele ugyanis az, hogy az állami szervek mûködését ne terheljék belsõ feszültségek, konfliktusok. Az elnök és az elnökhelyettesek szakmai együttmûködését nyilván nem zárja ki, ha megbízatásuk nem azonos idõpontban kezdõdik, illetve végzõdik. Ugyanakkor belátható, hogy a megbízatási idõtartamok összehangolása (illetve az elnökhelyettesek jelölése jogának az elnökjelöltre való kiterjesztése) a vezetõk közötti – az együttmûködés alapvetõ feltételének tekinthetõ – bizalmat, egységet és kooperációt nagyban elõsegíti, és ezzel a szervezet mûködésének hatékonyságához, zavartalanságához hozzájárul. Határozott álláspontom, hogy az Országgyûlésnek a szerzett tapasztalatok alapján joga van mérlegelni azt, hogy mely szervezeti modell szolgálja és garantálja legjobban egy adott szerv hatékony és zökkenõmentes mûködését. Ezzel összhangban pedig az Országgyûlés szintén jogosult mérlegelni azt is, hogy egy adott – szervezeti racionalizálást végrehajtó – jogszabály-változtatás esetében szükség van-e átmeneti idõre (tehát, hogy a jogalkotó hozzáigazítja-e a módosítások hatálybalépésének idõpontját a már hivatalban lévõ tisztségviselõk megbízatása idõtartamának lejártához). Ellenkezõ esetben ugyanis az egyszer már kialakított rendszer valójában megváltoztathatatlanná válik. Amint azt a 7/2004. (III. 24.) AB határozat is megfogalmazta: „a jogbiztonság követelményeinek az államigazgatási szervek átszervezésére vonatkozó szabályok alkotmányosságának megítélésére való közvetlen kivetítése az Alkotmányból le nem vezethetõ korlátok közé szorítaná az Országgyûlés és a Kormány szervezetalakítási szabadságát” (ABH 2004, 98, 111–112.). Összefoglalva tehát úgy vélem, hogy a Törvény egyértelmûen szervezet-átalakításra irányuló, szervezeti racionalizálást végrehajtó jogszabály-módosítás, amely nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Budapest, 2010. október 26. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró

Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet a többségi határozat rendelkezõ részének 1. pontjával. A Törvény 2. § (1) bekezdésének második mondatát a többségi határozattól eltérõen nem tartom alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmának sérelme – véleményem szerint – nem állapítható meg. A Tpvt.-t módosító Törvény 2. § (1) bekezdésének második mondata közvetlenül a hatályba léptetõ rendelkezést egészíti ki. E mondat szerint a Törvény „[r]endelkezéseit a hatálybalépésekor érvényben lévõ kinevezésekre is alkalmazni kell.” Ezzel egyidejûleg a Törvény 1. §-a a GVH elnökhelyetteseinek megbízatására vonatkozóan létrehoz egy új megszûnési okot. Eszerint az elnökhelyettesek határozott idejû megbízatása – a már eddig is szabályozott okokon (kinevezési idõtartam lejár, lemondás, halál, felmentés) túlmenõen – akkor is megszûnik, ha a GVH elnökének kinevezési idõtartama lejár. A Törvény e két rendelkezését figyelembe véve az új megszûnési okot az érvényben lévõ, vagyis a Törvény hatálybalépését megelõzõen létrejött elnökhelyettesi kinevezésekre is alkalmazni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23651

A Törvény ismertetett rendelkezései egyértelmûen azt a törvényalkotói szándékot tükrözik, hogy a mindenkori elnökhelyettesek megbízatása a GVH elnökének megbízatásához igazodjon. A törvényalkotó ezzel annak a feltételeit kívánta megteremteni, hogy a GVH elnöke végeredményben az általa kiválasztott (saját javaslatára kinevezett), a vele együttmûködõ elnökhelyettesekkel lássa el a feladatát. Az Országgyûlés ilyenformán kívánta összehangolttá tenni az elnök és helyettesei megbízatását, s biztosítani a vezetõk közötti kooperációt, mely – véleményem szerint – az Országgyûlés szervezetalakítási szabadságába tartozó legitim célnak tekinthetõ. A Törvény fenti rendelkezéseihez kapcsolódóan megjegyzem, hogy az Alkotmánybíróság már többször vizsgált olyan jogszabályi módosításokat, amelyek az Alkotmányban nem nevesített állami tisztségviselõk megbízatási (szolgálati) jogviszonyát valamilyen módon hátrányosabbá tették. Az Alkotmánybíróság ezeknek a hátrányosabb feltételeknek a bevezetését, s a fennálló megbízatási jogviszonyokra való alkalmazását korábban nem tekintette a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközõnek. Így nem minõsült alkotmányellenesnek az, amikor a törvényhozó a köztisztviselõi, közalkalmazotti és szolgálati jogviszonyokra vonatkozóan hátrányosabb szabályozást vezetett be, s azt a módosítás következtében az érvényben lévõ megbízatásokra is alkalmazni kellett. (174/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 870, 876.) Egy másik ügyben az Alkotmánybíróság azt a szabályt sem találta alkotmánysértõnek, mely a közszolgálati jogviszony esetében kiegészítette a felmentésre lehetõséget adó döntés (létszámcsökkentés) meghozatalára jogosultak körét, s így a köztisztviselõk jogviszonyának megszüntetésére tágabb körben nyílt lehetõség. E határozat indokolásában az Alkotmánybíróság kifejezetten utalt arra, hogy „a közszolgálati jogviszony ugyan relatíve stabil jogviszonynak számít más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokhoz mérve, de ez nem jelent abszolút stabilitást”. (833/B/2003. AB határozat, ABH 2004, 1775, 1784.) Eltérõ megítélésre kizárólag akkor került sor, amikor a jogalkotó nem csupán hátrányosabbá tette az Alkotmányban nem nevesített állami tisztségviselõk megbízatási (szolgálati) jogviszonyát, hanem jogszabályi formában kifejezetten deklarálta egy konkrét jogviszony megszûnését. Ezt az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközõ visszaélésszerû jogalkotásnak minõsítette, mert a jogalkotó az egyedi döntés normába foglalásával elvonta az érintett jogorvoslati jogát az egyedi döntéssel szemben. [5/2007. (II. 27.) AB határozat, ABH 2007, 120, 126–127.] Alkotmányellenesség megállapítására adhat továbbá okot, ha a vezetõ tisztségviselõ jogviszonyának megszüntetése az államigazgatási szerv olyan átszervezésével jár együtt, mely „a hatósági tevékenységet, illetve a feladatok ellátását veszélyezteti vagy a szerv mûködésének kiszámíthatatlanságát eredményezi”, mivel ekkor szintén sérül a jogállamiság követelménye. [7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 121.] E kivételektõl eltekintve tehát az Alkotmányban nem nevesített állami tisztségviselõk érvényben lévõ megbízatási (szolgálati) jogviszonyát hátrányosan érintõ jogszabályi változás nem volt alkotmányellenes, s még ezekben a kivételes esetekben sem a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalma, hanem más alkotmányos elv sérült. Az ilyen jellegû módosítások alapján tehát a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalma nem állapítható meg, mivel az Alkotmánybíróság szerint „az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével való alkotmányjogi összefüggés nem merülhet fel”. [68/2006. (XII. 6.) AB határozat, ABH 2006, 740, 757.] Mi több, az Alkotmánybíróság határozataiban kifejezetten utalt arra, hogy a törvényben foglalt objektív, illetve szubjektív okok alapján lerövidülhet az Alkotmányban nem nevesített állami tisztségviselõk határozott tartamú (szolgálati) jogviszonya. [7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 117.; 5/2007. (II. 27.) AB határozat, ABH 2007, 120, 126.] A jelen esetben a többségi határozat kifejezetten megállapítja azt, hogy az „új megbízatás-megszûnési jogcím beiktatása megfelel a normatív aktussal szemben támasztott fogalmi követelményeknek, így az önmagában visszaélésszerû jogalkotásnak nem minõsíthetõ”. Tehát a többségi határozat is azon az állásponton van, hogy a jogviszony megszüntetésének új jogcíme nem jelent normába foglalt egyedi döntést, s ezért – az 5/2007. (II. 27.) AB határozat (ABH 2007, 120.) mintája alapján – alkotmányellenessége nem vezethetõ le. Megállapítható továbbá, hogy a Törvény alapján a GVH átszervezésre nem került sor, ezért pusztán az elnökhelyettesek megbízatására vonatkozó új megszûnési ok létrehozása a GVH mûködésének kiszámíthatatlanságát szintén nem eredményezheti. [7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 121.]. A Törvény szabályai révén a GVH már kinevezett elnökhelyetteseinek határozott tartamú megbízatása törvényi szinten meghatározott objektív okokból lerövidülhet. A GVH elnökhelyettesei nem Alkotmányban nevesített állami tisztségviselõk. Megbízatásukra vonatkozó új objektív megszûnési ok – a többségi határozattól eltérõen – semmilyen alkotmányos elvet sem sért. Az Alkotmányban nem nevesített állami tisztségviselõk érvényben lévõ megbízatási

23652

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

(szolgálati) jogviszonyára vonatkozó új, objektív megszûnési ok beiktatását hivatkozott határozataiban az Alkotmánybíróság eddigiekben sem zárta ki. Minderre figyelemmel álláspontom szerint a jelen esetben sem lehet a Törvény 2. § (1) bekezdésének második mondatának alkotmányellenességét megállapítani. Budapest, 2010. október 26. Dr. Stumpf István s. k., alkotmánybíró

Az Alkotmánybíróság 184/2010. (X. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és jogszabály nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában – dr. Bihari Mihály, dr. Kiss László, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolásával – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 8–12. §-a és 133. §-a alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket a hatálybalépésükre – 2010. október 1-jére – visszaható hatállyal megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (2) bekezdésének a 2000. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény 11. cikkébe, mint nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9. §-ának a 2009. évi VI. törvénnyel kihirdetett, Módosított Európai Szociális Karta 4. cikkébe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I.

1. Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett, amelyben az indítványozók az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Törvény) II. Fejezete, valamint 133. §-a alkotmányellenességének vizsgálatát kezdeményezték. Az Alkotmánybíróság az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) alapján egyesítette és egy eljárásban, tartalmuk szerint bírálta el. Az indítványok lényege a következõképpen foglalható össze: 1.1. A kifogásolt rendelkezések (a Törvény 8–12. §-a) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazzák, mely szerint a Törvény által meghatározott foglalkoztatotti körnek a jogviszonyuk megszûnésével kapcsolatban juttatott bevétel kétmillió forintot meghaladó része után 98%-os különadót kell fizetnie. A különadóra vonatkozó szabályokat a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre, vagyis a Törvény hatálybalépését, 2010. október 1-jét megelõzõen juttatott jövedelmekre is alkalmazni kell (133. §). A már kifizetett összegekre vonatkozó különadót 2010. október 31-ig kell megfizetni [11. § (5) bekezdése]. Az indítványozók álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések ellentétesek a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] elvével, mert a Törvény a kihirdetését megelõzõ idõre állapít meg kötelezettséget, amelynek

MAGYAR KÖZLÖNY

1.2.

1.3.

1.4.

1.5.

•

2010. évi 165. szám

23653

következtében a jogalanyok magatartásukat nem tudják a jog elõírásaihoz igazítani. Az indítványozók a Törvény 8–12. §-a és 133. §-a megsemmisítését kérték. Az indítványozók kifejtették, hogy a köztisztviselõi jogviszonyban álló munkavállalók jogviszonyának megszûnése esetén törvény szabályozza a köztisztviselõt megilletõ juttatásokat, így azok nem tekinthetõk jó erkölcsbe ütközõ jövedelemnek; ezért az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésébe ütközik a különadó alapjára vonatkozó szabály [Törvény 9. § (2) bekezdése]. A különadó nem felel meg az arányos közteherviselés [Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése] elvének sem, mert a Törvény szerinti egységes 98%-os adóelvonás független attól, hogy a jövedelem milyen mértékben haladja meg a kétmillió forintot. Nem veszi figyelembe továbbá a szabályozás azt sem, hogy az illetõ foglalkoztatása során milyen javadalmazásban részült, milyen vagyoni viszonyokkal rendelkezik. A különadó alapját meghatározó 9. § (2) bekezdése nem felel meg az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt követelményeknek azért sem, mert az adó eszközét nem az adó alkotmányi rendeltetésének, a közfeladatok ellátása anyagi alapjainak megteremtésére, illetve gazdaságpolitikai preferenciák érvényesítésére használja. A 98%-os elvonás az indítványozók véleménye szerint a tulajdonjog [Alkotmány 13. § (1) bekezdése] aránytalan mértékû, túlzott korlátozását is jelenti, mert akár teljes egészében elvonhatja a már megszerzett tulajdont; a tulajdonjogot csak a szükségesség és arányosság követelményének megtartásával, a közérdek pontos megjelölésével lehetne korlátozni. Hivatkoznak a szerzett jogok védelmének sérelmére is, mert a különadó különbözetet a már levont közterheken túl utólag is meg kell fizetni. A közterhek átminõsítésének következtében az indítványozók szerint csökken a szolgálati idõ és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, melynek eredményeként sérülnek a szerzett jogok. Érvelésük szerint a közszférából való távozással összefüggésben jogszabály alapján, vagy a rendeltetésszerû joggyakorlás keretei között kötött szerzõdés alapján járó, már kifizetett, illetõleg a jövõben fizetendõ összegekre vonatkozó jogszabályi és szerzõdéses kötelezettségek olyan szerzett jogot keletkeztetnek, amelyre kiterjed az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl következõ alkotmányos védelem. Az indítványozók szerint a jogalkotó csak olyan jövedelmeket adóztat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon az államtól származnak, nem tartozik azonban a különadó hatálya alá a versenyszférában keletkezett jövedelem. Ez sérti a köztulajdon és magántulajdon egyenlõ védelmének elvét, a gazdasági verseny szabadságát [Alkotmány 9. § (1)–(2) bekezdése], valamint az állami tulajdonban álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek felelõs önálló gazdálkodásának elvét (Alkotmány 11. §). Az indítványozók álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések a közszférában dolgozók hátrányos megkülönböztetését is eredményezik, mert a Törvény 9. § (1) bekezdésében foglalt különadó nem vonatkozik a versenyszféra alkalmazottaira, valamint egyes választott tisztségviselõkre. A hátrányos megkülönböztetés a jövedelemveszteség mellett a nyugdíj megállapításánál is kedvezõtlenebb helyzetet eredményez a közszférában dolgozók számára. A Törvény 9. § (1) bekezdésében szabályozott különadó fizetésére köteles foglalkoztatotti kör meghatározása az indítványozók véleménye szerint a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, állami tulajdonban álló vállalatoknál dolgozó munkavállalókkal szemben diszkriminatív, mert az Mt. hatálya alá tartozó, de nem állami tulajdonú vállalatoknál dolgozók esetén a megszerzett jövedelem után kevesebb adót kell fizetni. A Törvény 9. § (2) bekezdése – a szabadság megváltása címén kifizetett összeg különadó alapjába történõ beszámítása miatt – sérti az Alkotmány 70/B. § (4) bekezdésében foglalt fizetett szabadságra vonatkozó jogosultságot, mert a különadó megfizetésének eredményeként a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltására a valóságban nem kerül sor. Mivel a szabadság megváltása címén kifizetett összegrõl szintén törvény rendelkezik, ezért az indítványozók szerint az sem tekinthetõ jó erkölcsbe ütközõ jövedelemnek. A Törvény szabályai az indítványozók érvelése szerint sértik a végzett munkához kapcsolódó jövedelemhez való jogot, mert majdnem teljes egészében olyan jövedelmet vonnak el, amely a munkában töltött idõhöz és a végzett munka mennyiségéhez kapcsolódik. Ily módon a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó összeg adóval történõ elvonása sérti a munkához való jogot. Az indítványozók álláspontja szerint a Törvény 9. § (1) bekezdésében foglalt szabályokból nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy kik tartoznak a különadó fizetésére köteles foglalkoztatotti körbe, ugyanis nem egyértelmû, mely szervezeteket kell érteni a mûködési támogatásban részesített más jogi személyek alatt. Véleményük szerint a Törvény 9. § (2)–(4) bekezdései és 12. §-a alapján nem lehet meghatározni a különadó alapját sem, mert az adóalap kiszámításához szükséges „rendszeres járandóság” fogalmát a Törvény nem taxatíve, hanem csak példálódzó felsorolással definiálja. További jogbizonytalanságot [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] okoz az indítványozók szerint annak az értelmezési kérdésnek az eldöntése, hogy a kétmillió forint bevételt bevételenként külön-külön, vagy valamennyi bevétel teljes összegét figyelembe véve kell vizsgálni.

23654

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

1.6. Az indítványozó érdekképviseleti szervezet hivatkozik arra is, hogy a különadó az Európai Szociális Karta ama szabályába ütközik, amely a méltányos díjazáshoz való jog biztosításának a kötelezettségét (4. cikk) írja elõ. 1.7. Az indítványozó országgyûlési képviselõ az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § c) pontja és 44. §-a alapján a Törvény 9. § (2) bekezdése nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezte. Az országgyûlési képviselõ álláspontja szerint a Törvény 9. § (2) bekezdésében a szabadság megváltása címén kifizetett összegnek a különadó alapjába történõ beszámítása ellentétes a 2000. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény 11. cikkével, amely rögzíti, hogy a munkaviszony megszûnése esetén biztosítani kell a letöltött szolgálati idõ után járó, ki nem vett fizetett szabadságot vagy szabadságmegváltást. A 98%-os különadó megfizetésének eredményeként azonban az indítványozó szerint a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltását szinte teljes egészében elvonja az állam, amellyel a Törvény kiüresíti a hivatkozott nemzetközi szerzõdésben biztosított, ki nem adott szabadság megváltásához való jogot. 2. Több indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a szociális biztonsághoz való jogot, mert csökkentik a társadalombiztosítási szolgálati idõbe beszámítható adózott jövedelmet, ily módon a szolgálati idõt is, amelynek alapján a nyugdíj összege megállapításra kerül. Véleményük szerint az Alkotmány 70/E. §-ának sérelme az önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség kapcsán is fennáll, mert a munkavállalót megilletõ juttatások nem tölthetik be azt a szerepüket, amelyeket például a munkanélkülivé válás esetére rendelt a jogalkotó (például a fizetett idõtartam biztosítása új munkahely keresésére). Álláspontjuk szerint a Törvény 9. §-ának, 10. §-ának és 12. §-ának a rendelkezései sértik a család és az anyák alkotmányos védelmének elvét [Alkotmány 15. §, 66. § (2) bekezdés], ugyanis – gyakorlati példával illusztrálva – a munkaviszony megszûnése esetén az anyák részére kifizetett jövedelem jelentõs része a különadó hatálya alá esik: a gyermek hároméves kora elõtt az anya munkaviszonya nem szüntethetõ meg rendes felmondással. Ha a munkáltató mégis megszünteti – pl. átszervezés miatt —, köteles a védett idõre járó minden, a munkaszerzõdés alapján járó juttatás egyösszegû megfizetésére, így az anyának kifizetett összeg jelentõs része a különadó hatálya alá esik. Van olyan beadvány, amelyben az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és 70/A. §-a sérelmére is hivatkoznak. Egy indítványozó hivatkozik az Alkotmány 11. §-ának sérelmére, mert szerinte sérül a gazdálkodó szervezetek felelõs önálló gazdálkodásának elve. 3. Több indítványozó felvetette, hogy az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése az Alkotmány más szabályaival [2. § (1) bekezdése, 70/A. § (1) bekezdése] áll ellentétben. II.

1. Az Alkotmány érintett szabályai szerint: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (…) 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. (...) 11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelõsséggel önállóan gazdálkodnak. (...) 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. (...) 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. (...) 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (...) 66. § (...) (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani (...). 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (...) 70/B. § (...) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. (...)

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23655

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (...) 70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtõl kezdõdõen, külön mértékû kötelezettséget állapíthat meg.” 2. A Törvény támadott rendelkezései az alábbiak szerint szólnak: „A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója 8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben elõírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg. (2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók. 9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy mûködési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelõsségrõl szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minõsülõ bevételt szerez. (2) A különadó alapjának minõsül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszûnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételbõl – ide nem értve a jogviszony megszûnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszûnésekor a magánszemélyt megilletõ jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) idõnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendõ munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerzõdéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem minõsül a különadó alapjának a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. (4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a különadó alapjának minõsül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részébõl a kétmillió forint feletti összeg. (5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély elõször a különadó-alapot nem képezõ adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani. 10. § A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka. 11. § (1) A kifizetõ a magánszemélyt terhelõ adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására elõírt határidõig fizeti meg. (2) Amennyiben a kifizetõ a magánszemélyt terhelõ adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követõ hónap 12. napjáig. (3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál; b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény alkalmazásában nem kell járulékalapnak tekinteni. (4) A különadó alapja után a kifizetõ az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet. (5) Amennyiben a különadó alapjául szolgáló bevételnek, vagy egy részének kifizetése e fejezet hatálybalépését megelõzõen történt meg, az (1)–(2) bekezdések rendelkezéseitõl eltérõen a) a kifizetõ aa) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyesbíti a magánszemélyt terhelõ személyi jövedelemadóelõleget, járulékokat (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), valamint az általa fizetendõ társadalombiztosítási járulékot

23656

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

azzal, hogy a magánszemélyt terhelõ, a kifizetéskor megállapított (levont) személyi jövedelemadó-elõleg, járulékok (magánnyugdíjpénztári tagdíj) és a megfelelõ helyesbített összegek különbözete a magánszemélytõl levont különadó-elõlegnek, a kifizetõ által bevallott társadalombiztosítási járulék egészségügyi hozzájárulásnak minõsül; ab) az e fejezet hatálybalépése napjának hónapjában keletkezett kötelezettségek bevallására nyitva álló határidõig az aa) alpontnak megfelelõen – a különadó-alapot, a különadó-elõlegnek, illetve egészségügyi hozzájárulásnak minõsülõ összeget e hónap kötelezettségeként feltüntetve – köteles bevallásának benyújtására, illetve a már benyújtott bevallásának módosítására; ac) a magánszemélynek az ab) alpontban említett határidõig helyesbített adó- és járulék-igazolást ad ki, amelyben külön igazolja a különadó-alapot, a fizetendõ különadót, a különadó-elõlegnek minõsülõ levont összeget és a különadó még megfizetendõ összegét; b) a magánszemély a különadó még megfizetendõ összegét 2010. október hó 31-éig fizeti meg. (6) A magánszemély az adóbevallásában adóelõlegként veszi figyelembe a kifizetõ által levont különadót, valamint – a megfizetésre nyitva álló határidõ napjának kötelezettségeként feltüntetve – az általa a (2) bekezdés és az (5) bekezdés b) pontja szerint megfizetett különadót. (7) A kifizetõ által az (5) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerint benyújtott, illetve módosított bevallás beérkezését követõen az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a Munkaerõpiaci Alapnak és a magánnyugdíjpénztáraknak korábban átutalt járulékok, illetve tagdíjak összegébõl a különadó-elõlegnek minõsülõ összegeket – az adóhatóság jelzése alapján – a Magyar Államkincstár levonja a következõ napo(ko)n utalandó összegbõl. 12. § E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minõsül minden olyan bevétel – különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj – amely a magánszemélyt a jogviszony megszûnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerzõdés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott idõközönként vagy a tartós megbízás teljes idõtartamára illeti meg. (...) 133. § A II. Fejezet e törvény kihirdetését követõ 44. napot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1-jétõl megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni.” III. 1.

1.1.

1.2.

1.3.

Az indítványok az alábbiak szerint megalapozottak. Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i, az Alkotmány 70/I. §-ára vonatkozó módosítása számos új rendelkezést tartalmaz: 1) nevesített forrásokra, jogalanyokra, az államtól származó jövedelmekre vonatkozik, 2) sajátos – jó erkölcsbe ütközõ – módon juttatott jövedelmekrõl szól, 3) az adott adóév (vagyis 2010-ben a 2010-es adóév) kezdetére utal, (az alkotmányozó kifejezetten kinyilvánította, hogy „az adójogszabályok tekintetében el kíván térni az Alkotmánybíróság 903/B/1990. AB határozatban megfogalmazott megállapításától, amely szerint az új adókötelezettséget érintõ szabályozásnál az adókötelezettség keletkezésének idõszakát, és nem a bevallás idõpontját tekinti irányadónak.”) 4) „külön mértékû” kötelezettség bevezetését engedélyezi a közteherviselés keretei között. Az Alkotmány módosítása jelentõséget tulajdonít annak, hogy valamely jövedelem juttatása a „jó erkölcsbe ütközõ módon” történt-e, de az Alkotmány nem határozza meg ennek fogalmát. [A „jó erkölcs” kifejezés írásmódja a határozatban az Alkotmány módosításának szövegéhez igazodik, kivéve ahol polgári jogi értelemben szerepel; ott a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint egybeírjuk.] Az Alkotmány 70/I. §-ának új (2) bekezdése lehetõvé teszi a hatálya alá tartozó, jó erkölcsbe ütközõ módon juttatottnak minõsíthetõ jövedelmek eltérõ kezelését. Az új közteherviselési szabály az adott adóév kezdetére utal: az adott adóévtõl kezdõdõen teszi lehetõvé „kötelezettség” megállapítását. A Törvény hatálybalépésekor az adott adóév a 2010-es. Ennek a kezdete 2010. január 1-je. Ez azt jelenti: az Alkotmány módosítása lehetõvé tette, hogy ennek az adóévnek a kezdetére kiterjedõ hatállyal, vagyis akár visszahatóan is, vezessenek be külön mértékû kötelezettséget, a jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmeket illetõen. A módosítás lehetõvé teszi, hogy törvény az adókötelezettséggel kapcsolatban a visszaható hatályú jogalkotás tilalmától, a jogállam e lényeges jellemzõjétõl eltérjen, és visszaható hatállyal állapítson meg kötelezettséget az Alkotmány módosításának hatálya alá tartozó esetekben, a jövedelem juttatásának módjával összefüggésben. Az Alkotmány módosítása „külön mértékû” adókötelezettség bevezetését engedélyezi. Ez a szabály is a 70/I. §-t egészíti ki. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az adó mértékének arányossági vizsgálatára már 1992-ben sor került, amikor az Alkotmánybíróság egy határozatban azt a megállapítást tette, hogy „[...] az AB az adó mértékének meghatározását

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23657

nem tekinti tehát alkotmányossági kérdésnek csak akkor, ha a szabályozás diszkriminatív, vagy olyan nagyságot ér el, amely nyilvánvalóan eltúlzott mértékû, indokolatlanná, aránytalanná válik.” (1558/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 506.) Egy másik döntés értelmében aránytalan az adó, ha nagy hányadban meghaladja az elméletileg még elfogadhatónak minõsített százalékos arányt; az adott ügyben egy vagyonadó az alapul vett ingatlan forgalmi értékét legalább 110%-kal meghaladta. (1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 711.) Az Alkotmány módosítása az alkotmányozó szándéka szerint „az ott meghatározott jövedelemadók esetében az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására bízza.” 2. Az Alkotmánybíróság egyik határozata (801/B/2002. AB határozat) számos megállapítást tartalmaz a jóerkölccsel – mint magánjogi kategóriával – kapcsolatban. A határozat lényeges megállapításai szerint „a jó erkölcs mint magánjogi kategória áttételesen kapcsolódik a közerkölcshöz. A közerkölcs védelmének a szükségességét a legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok kivétel nélkül elismerik. E dokumentumok biztosítják továbbá a nemzeti jogrendszerek számára a közerkölcs – és ezzel összefüggésben a közrend – védelméhez szükséges alkotmányos, törvényi és más jogszabályi rendelkezések megalkotásának és alkalmazásának a lehetõségét. (...) Az erkölcsi rend védelmére (megerõsítésére) hivatott jogi korlátozások lehetõségét a nemzetközi egyezményeken kívül – azokkal összhangban – az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorlata és a magyar Alkotmánybíróság határozatai [21/1996. (V. 17.) AB határozat, ABH 1996, 74, 83.; 20/1997. (III. 19.) AB határozat, ABH 1997, 85, 92.] is megerõsítik.” A határozat megállapítja, hogy a jogszabályok – összhangban a külföldi és a magyar magánjogi jogterületi törvényekkel – „nem határozzák meg sem a közerkölcs, sem a jó erkölcs fogalmát, ezek tartalmának konkretizálását az eseti jogalkalmazásra bízzák. A jó erkölcsbe ütközés tilalma olyan nyitott, az absztrakció magas szintjén megfogalmazott generálklauzulának tekinthetõ, amely nem bizonyos, meghatározott magatartásokat tilt vagy tesz kötelezõvé. Természete szerint a magánjogi szabadság (privátautonómia) morális határát jelöli ki, és azon belül a jogalanyok magatartását, döntéseik irányát és tartalmát kívánja befolyásolni.” (ABH 2008, 1899.) Ilyen jellegû jogi fogalom alkalmazása esetében szükséges, hogy a jogalkotó – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl fakadó jogbiztonság és normavilágosság érdekében –meghatározza, hogy a jövedelem juttatása milyen esetekben tekinthetõ jó erkölcsbe ütközõ módon juttatottnak még akkor is, ha ennek tartalmi elemeit igen nehéz normatív módon törvényben felsorolni. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában eddig a Ptk. alapján, a szerzõdéssel kapcsolatos jogvitákban merült fel a jóerkölcsbe ütközésre vonatkozó rendelkezés vizsgálata; az indítványt az Alkotmánybíróság a bírói mérlegelés megengedhetõ határaival kapcsolatban bírálta el. 3. A Törvény az „államtól származó” jövedelmekre vonatkozik [9. § (1) bekezdése], az állammal fennálló jogviszony megszûnésével összefüggésben kifizetett bevételrõl szól [9. § (2) bekezdése], a különadó mértékét 98%-ban állapítja meg (10. §), 2010. január 1-jére visszaható alkalmazását írja elõ [11. § (5) bekezdése, 133. §], kétmillió forint feletti összegre (a bevétel kétmillió forint feletti részére) vonatkozik [9. § (3)–(4) bekezdése]. A Törvény szövegszerûen nem minõsíti jó erkölcsbe ütközõ módon szerzett jövedelemnek a különadó hatálya alá tartozó bevételeket, és olyan külön eljárást sem szabályoz, amelyben ezt megállapítani lehetne, hanem objektív módon írja körül az ismertetettek szerint, hogy milyen jövedelmekre vonatkozik (állami forrás, jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó jogcím, összeghatár feletti mérték). A különadó törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokat az Mt., a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üszt.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), továbbá a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktj.) vagyis az ún. jogállási törvények (Ktv., Kjt., Üszt., Hszt., Bjt., Iasz., Hjt., Ktj. és az Mt.) szabályozzák. A Ktv., a Kjt., az Üszt., a Hszt., a Bjt., az Iasz. és a Hjt. szabályai értelmében az illetményt ún. bértábla határozza meg, béralkura fõszabály szerint nincs mód, az illetményre nem a felek közös megállapodása az irányadó. Az említett törvények további jellemzõje, hogy a jogviszonyok megszûnése és megszüntetése eseteit oly módon szabályozzák, hogy míg az Mt. fõszabály szerint viszonylag szabad felmondási jogkört biztosít a munkáltatónak, addig a közszférában felmentésre csak a törvényben meghatározott esetekben, jogcímek alapján kerülhet sor (kivétel ezalól a nemrég hatályba lépett Ktj.). Míg az Mt. fõszabály szerint a jogviszony megszûnésének anyagi következményeit féloldalasan kogens módon szabályozza (klaudikáló kogencia), azaz itt a felek megállapodással a munkavállaló javára eltérhetnek, addig a közszférában ezek a következmények általában eltérést nem engedõ módon szabályozottak.

23658

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

4. Az Alkotmánybíróság elsõként a visszaható hatállyal kapcsolatos indítványozói felvetésekkel foglalkozott. A Törvény 133. §-a visszaható hatályú alkalmazást ír elõ a 2010-es adóévre az adókötelezettséggel kapcsolatban. A visszaható hatály alkotmányjogi megítélésénél annak van jelentõsége, hogy a Törvény elfogadásához kapcsolódott az Alkotmány 70/I. §-ának módosítása is. 4.1. Az alkotmánymódosítás szándéka szerint elsõsorban azt tette lehetõvé, hogy a „jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtõl kezdõdõen, külön mértékû kötelezettséget” állapítson meg, vagyis a módosítás jelentõs mértékben arról szól, hogy milyen esetekben, milyen jövedelemnél jöhet szóba a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának mellõzése. Minden más jövedelmet illetõen változatlanul érvényben marad az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság egyik alapvetõ kritériuma, amely szerint az adókötelezettség visszamenõleges hatállyal történõ megállapítását alkotmányellenesnek kell tekinteni (903/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 250, 251.). Az Alkotmánybíróság külön vizsgálta a különadó jövõre szóló szakaszait [8–10. §, 11. § (1)–(4), (6)–(7) bekezdése és 12. §] és a visszaható szabályokat [11. § (5) bekezdése, 133. §]. Ennek oka, hogy a Törvény szerinti összeghatár feletti kifizetések között lehetnek jó erkölcsbe ütközõ módon juttatottak, másrészt a jövõre szóló szabályok elvileg alkotmányosan vonatkozhatnak nemcsak az ilyen jövedelmekre, hanem másokra is: az Alkotmány 70/I. §-a alapján adóztatható bármely jövedelem, a (2) bekezdés alapján bizonyos jövedelmek másképpen is, mint a fõszabály [(1) bekezdés] szerint. A Törvény 11. § (5) bekezdésébõl következik, hogy a különadót a Törvény „hatálybalépését megelõzõen történt” kifizetésekre is alkalmazni kell. A Törvény 133. §-a pedig kimondja, hogy „[a] II. Fejezet e törvény kihirdetését követõ 44. napot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1-jétõl megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni.” A Törvény említett rendelkezéseinek összevetésébõl az állapítható meg, hogy a különadót a 2010. január 1-je elõtt szerzett jövedelmekre nem lehet alkalmazni, viszont alkalmazni kell a 2010. január 1-je után, tehát a Törvény kihirdetése és hatálybalépése (október 1-je) elõtt szerzett jövedelmekre is. A Törvény 133. §-ának a különadó alkalmazására vonatkozó, visszaható hatályú rendelkezése összhangban áll az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésével, ha a Törvény az ott írt jövedelmekre vonatkozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért vizsgálnia kellett, hogy a Törvény II. Fejezete a „jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott” jövedelmekre vonatkozik-e. 4.2. A Törvény 9. § (1) bekezdése határozza meg azokat a jogviszonyokat, amelyekre a különadó kiterjed, a 9. § (2) bekezdése pedig a különadó alapját. Ennek értelmében az államháztartási forrásból származó [állami (önkormányzati), közalapítványi stb. költségvetésbõl vagy támogatásból] vagy köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyonából eredõ egyes – a jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó – juttatások után kell különadót fizetni. A jogviszonyokat illetõen idetartoznak az ún. jogállási törvényekben (Ktv., Kjt., Ktj, Üszt., Hszt., Bjt., Iasz., Hjt., Mt.) szabályozott, munkavégzésre irányuló jogviszonyok. Ami a különadó alapját illeti, a jogviszony megszûnésével összefüggésben kifizetett bevételekrõl van szó, vagyis meghatározott okból juttatott, nem nevesített, de semmiképp sem ismétlõdõ, vagy rendszeres kifizetésekrõl. A jogviszony megszûnésével összefüggésben a jogállási törvények szerint jellemzõen végkielégítést, a felmentési idõnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetendõ munkabért, és az Mt. 3. § (6) bekezdése szerinti versenytilalmi megállapodásból eredõ jövedelmet, valamint nem a jogviszony megszûnésének évében, hanem már a korábbi években esedékessé vált, ki nem adott szabadság megváltását juttathatja a kifizetõ a foglalkoztatottnak. A különadó alapjába tartozó bevételek közül a végkielégítést és a felmentési idõnek azt a részét, amely alatt a munkavégzési kötelezettség alól kötelezõ felmenteni a foglalkoztatottat, a közszférában törvények szabályozzák (Ktv., Kjt. stb.). Az ún. bértáblák és a hozzá kapcsolódó, szintén a törvényekben rögzített egyéb javadalmazási rendszer a járandóságokat szabályozza. Ezek a törvények garantálnak olyan juttatásokat, amelyeknek a jogcíme vagy mértéke az érintettek (munkáltató, munkavállaló) által nem befolyásolható. A Törvény ezekre a juttatásokra is vonatkozik, visszahatóan. A Törvénybõl az következik, hogy a jogalkotó a kétmillió forint feletti összeget 2010. január 1-jétõl tekinti különadó alapnak, függetlenül a kifizetés konkrét körülményeitõl [9. § (3)–(4) bekezdése]. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy nem a juttatás módja, hanem – a jogcímek mellett – a mértéke a meghatározó a Törvény szerint akkor, amikor azt kell eldönteni, hogy egyes kifizetésekre különadót kell-e alkalmazni, visszaható hatállyal. A Törvény nem különböztet a juttatások jogalapja szerint (törvény vagy megállapodás alapján juttatott bevétel) és aszerint sem, hogy az egyes jövedelemtípusokat keletkeztetõ tényállásokat illetõen hol befolyásolható a juttatás mértéke az állami forrásból gazdálkodó szervezet és munkavállalója által (pl. szabadság megváltása, versenytilalmi megállapodás, megállapodás alapján járó egyéb juttatás), és hol egyáltalán nem.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23659

Csak az érintettek által befolyásolható tényállásoknál merülhet fel az, hogy a jövedelmet „jó erkölcsbe ütközõ módon” juttatták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megállapodás alapján juttatott kifizetések minden esetben jó erkölcsbe ütköznek, de azt sem, hogy törvényen alapuló juttatás (pl. szabadságmegváltás) sohasem ütközhet jó erkölcsbe. Az Alkotmány módosítása alapján a Törvény által érintett jogviszonyok megszüntetésekor juttatott, jó erkölcsbe ütközõ kifizetések (pl. méltánytalanul magas kifizetések, bizonyos végkielégítések, vagy több éven át ki nem adott, jelentõs mértékû szabadság megváltása) különadóval sújthatók visszaható hatállyal is, de ez csak a törvények szerint járó juttatások feletti, és az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében említett kifizetésre vonatkozhat. A visszaélések megakadályozását célzó, a társadalom igazságérzetét érvényesítõ törvény nem alkotmányellenes önmagában, de meg kell maradnia a módosított Alkotmány keretei között. Nem minõsíthetõ jó erkölcsbe ütközõnek pusztán a mértéke alapján egy törvényben biztosított, ott meghatározott mértékû, alanyi jogon járó jövedelem. A Törvény azonban nemcsak a jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott, törvény vagy megállapodás alapján járó, de az érintettek által befolyásolható módon keletkezõ jövedelmekre vonatkozik, hanem más, a törvényekben jelenleg is fenntartott, a jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó jövedelmekre is. Ezért a Törvénynek ezek, az általánosan, a jogviszony megszûnésével összefüggésben kifizetett valamennyi jövedelemre vonatkozó, visszaható hatályú különadót elõíró rendelkezései [11. § (5) bekezdése, 133. §] ellentétesek az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésével és a visszaható hatályú jogalkotást tiltó 2. § (1) bekezdésével. 5. A Törvény hatálybalépését követõen kifizetett juttatásokat (pl. végkielégítés) illetõen a különadót – a jövedelem megkülönböztetett, állami forrására, sajátos alapjára és az adó külön mértékére vonatkozó törvényi szabályok miatt – nem egyedül az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján kell vizsgálni. Figyelembe kell venni, hogy a Törvény hatálybalépését követõen kifizetett juttatásokat illetõen a törvényhozó meghatározhatja – a 70/I. § (2) bekezdésétõl függetlenül – az egyes kifizetések feltételeit, az azokkal járó terheket. Ugyanakkor az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alkotmányos felhatalmazás a törvényalkotó számára speciális kötelezettség megállapítására. Az érintett jogviszonyok megszûnésével összefüggésben jellemzõen kifizetett juttatás egyike a végkielégítés. A végkielégítéssel kapcsolatban megállapítható, hogy ezt a jogintézményt az 1991. évi XLVIII. törvény 2. §-a iktatta be az 1967. évi II. törvénybe (Mt1). Az Mt1 27/A. § (3) bekezdése értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele – egyebek között – az, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott idõtartamban fennálljon. „A végkielégítéshez való jog nem tartozik az emberi, illetve állampolgári jogok körébe. A jogalkotó a végkielégítésre vonatkozó elosztási szabályokban a munkavállalók alkalmazási körülményei szerinti megkülönböztetést tehet, ha ez egyébként nem sérti az emberi méltóságot. A végkielégítésre jogosultnak ahhoz van alkotmányosan védett joga, hogy a vele azonos jogállásúak között ne érje tilos megkülönböztetés.” (2180/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 559.) „Minthogy a végkielégítéshez való jog nem tartozik az emberi, illetve állampolgári jogok körébe, és az emberi méltóságot sem érinti, a végkielégítés feltételeinek meghatározásánál a jogalkotót széles körû mérlegelési jog illeti meg.” (1221/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 610.) Az Alkotmánybíróság említett gyakorlatához képest az Európai Unió Bírósága más mércék alapján vizsgálódik a végkielégítésre vonatkozó nemzeti jogszabályokat illetõen. Az Európai Unió Bíróságának a C-499/08. számú ügyben 2010. október 12-én hozott ítélete [Ingenirrforeningen i Danmark (Ole Andersen nevében) kontra Region Syddanmark] végkielégítést korlátozó szabályról szól. Eszerint a munkavállalót nem lehet azzal az indokkal sem megfosztani a végkielégítéstõl, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Az ítélet elismeri, hogy a végkielégítés célja a munkavállalók újbóli munkába állásához vezetõ átmenet megkönnyítése. A dán jogban a szóban forgó korlátozás azt biztosította, hogy a hosszabb idejû munkaviszonnyal rendelkezõ alkalmazottak ne vehessék igénybe a végkielégítést az öregségi nyugdíjjal együtt. A Bíróság megállapította, hogy a korlátozás túllépi az ahhoz szükséges mértéket, amely az említett célok eléréséhez szükséges. Az ítélet szerint az említett szabályozás – azáltal, hogy nem teszi lehetõvé a végkielégítés megfizetését azon munkavállalók számára, akik bár a munkáltatójuk által fizetett öregségi nyugdíjra jogosultak, ugyanakkor átmenetileg lemondanak e nyugdíjról azért, hogy szakmai pályafutásukat tovább folytathassák – túllépi az e rendelkezés által kitûzött szociálpolitikai célok eléréséhez szükséges mértéket, és nem igazolható. 5.1. A törvényhozó a jogállási törvényekben a jogviszony megszûnésével összefüggésben biztosított végkielégítést, a felmentési idõ tartamát, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelezettségét nem változtatta meg. Nem korlátozta sem jogalapját, sem összegszerûségét illetõen a végkielégítés mértékét vagy a felmentési idõre kifizetendõ munkabért, nem rendelkezett a korábbi években esedékessé vált szabadság megváltásának a korlátozásáról sem. [Jóllehet pl. a Ktv.-t a 2010. június 28-án kihirdetett Ktj. módosította, és július 6-tól megváltozott a Ktv.-nek a végkielégítés összegére irányadó 19. § (2) bekezdése is, a végkielégítés mértéke bizonyos esetekben változatlanul, akár

23660

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

tizenkéthavi illetmény lehet; a felmentés idõtartama legfeljebb nyolc hónap lehet, amelynek legalább felére mentesíteni kell a köztisztviselõt a munkavégzési kötelezettség alól (Ktv. 18. §).] A kifizetésre okot adó konkrét tényállástól függõen elõfordulhat, hogy a különadót olyan bevételekre is alkalmazni kell, amelyeket ugyanúgy törvény határoz meg, mint ahogyan a különadó szabályait. Ebben az esetben a jogállási törvények feltétlen alkalmazást kívánó szabályai és a különadó kötelezõ elõírásai között sajátos ellentét feszül: a különadó alkalmazásához vezetõ körülmények megvalósulása, vagyis a Törvényben rögzített különadó alapot meghaladó összeg kifizetése – ha a jogviszony megszûnik – lényegében elkerülhetetlen. Az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a törvényi rendelkezések hatásának említett sajátos ellentéte miatt valamely alkotmányos elv vagy jog sérül-e. 5.2. A Törvény 9. § (1) bekezdésébõl az következik, hogy a különadó – szándéka szerint – az állami forrásokkal való gazdálkodáshoz kapcsolódó, sajátos tényállásokat céloz meg. A fent kifejtettek szerint a Törvény két irányban is eltér az Alkotmány 70/I. § új (2) bekezdésének szabályaitól. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése lehetõvé tenné azt is, hogy az ott írt valamennyi jövedelemre (nemcsak jogviszony megszûnéséhez kapcsolódóra), általánosan különadót vessenek ki. A Törvény ezzel a lehetõséggel nem él. Másfelõl viszont valamennyi, a Törvény által objektív ismérvekkel körülírt, vagyis a Törvény szerinti forrásból és a különadó alap szerinti mértéket meghaladó, alanyi jogon járó kifizetésekre vonatkozik. A Törvény nemcsak a költségvetési szervekre, hanem más, államinak minõsülõ munkáltatókra is vonatkozik. A természetes személyek vagy a tulajdonukban álló vállalkozásaik anyagi javainak a felhasználása a polgárok viszonylag szabad elhatározásától, autonóm döntésétõl függ. Közpénzekrõl szóló döntésnél azonban nem ez a helyzet. A sérelmezett törvényi konstrukcióval érintett tényállásokban közpénzrõl, az állam pénzérõl rendelkeznek, vagyis – legalább közvetve – az állam széles értelemben vett javai sorsáról döntenek. 5.3. A Törvény azokban az esetekben is, amelyekben a jogviszony megszûnése anyagi következményeit a jogviszonyra irányadó, eltérést nem engedõ más törvények a konkrét tényálláshoz kapcsolódóan a különadó szerinti összeghatárt meghaladó kifizetésben határozzák meg, 98%-os adót ír elõ. Vagyis a 98%-os adómérték – konkrét tényállástól függõen – vonatkozhat olyan kifizetésekre is, amelyek eltérést nem engedõ szabályok kényszerû alkalmazásának következményei. (Ebbe a körbe tartozhatnak a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ, hosszabb idõre a munkavégzés alól pl. egészségügyi vagy más, méltányolható okból felmentett személyek, akiknek jogviszonya rajtuk kívül álló okból szûnt meg.) Ebben az esetben a különadó nem szabályozási eszközként mûködik, hiszen a különadó alá esõ tényállás elkerülhetetlen; nem is a visszaélésszerû kifizetések megakadályozása a célja, hanem az a funkciója, hogy a kifizetés összeghatár feletti részének – vagyis a különadó alapjának – csaknem teljes egészét elvonja a központi költségvetés javára. A jogalkotó széles körben mérlegelhet valamely adó részletszabályainak megállapításakor. Igazodhat a jövedelmi és vagyoni viszonyokon túl más gazdaságpolitikai és egyéb szempontokhoz. Adót önmagában a mértéke miatt általában nem lehet aránytalannak minõsíteni. Ennek a megítélése csak az alkalmazási környezetben, a jogviszony jellegének ismeretében, és az egyéb adójogi szempontok vizsgálata alapján lehetséges. [A német alkotmánybíráskodásban adóterheléssel kapcsolatban alkalmazott alapelv, hogy az összes adóterhelésnek a felezõ felosztás közelében kell lennie az adófizetõ és a kincstár között (ún. Halbteilungsgrundsatz, lásd 1995. június 22-i határozat, 2 BvL 37/91), amely azonban nem érvényesül abszolút tilalomként a jövedelem típusú adóknál (2006. január 18-i döntés, 2 BvR 2194/99), ahol a 60% körüli adóztatás alkotmányosnak találtatott.] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelõen az adó és az illeték mértékét, összegszerûségét csak kivételesen vizsgálja. A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatórius jellegû, illetve ha „olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minõségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik”. (1558/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 506, 507.; 360/B/1996. AB határozat, ABH 1998, 629, 638.) A jelen esetben a közszférából való távozással összefüggésben jogszabály alapján, rendeltetésszerû joggyakorlás keretei között teljesített kifizetésekre is alkalmazandó, jelentõs mértékû, büntetõ jellegû adóról van szó. A Törvényt akkor is alkalmazni kellene, ha a jogviszony megszûnésével kapcsolatos kifizetéssel összefüggésben jogellenesség nem állapítható meg; a Törvény az adóalanyt olyan alanyi jogon szerzett jövedelemtõl fosztja meg, amely õt megilletné. A Törvény II. Fejezete a jogszabály alapján járó végkielégítések és más, a jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó kifizetések különadóját szabályozza. A Törvény hatálya alá tartozó kifizetéshez nemcsak 98%-os adó, hanem – a 11. § (4) bekezdése alapján – a kifizetõt terhelõ 27%-os egészségügyi hozzájárulás is kapcsolódik, ami összességében a különadó alapot meghaladó elvonást jelent.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23661

Ezért itt nem alkalmazható a „külön mértékre” vonatkozó alkotmányi felhatalmazás, mert a törvényalkotó jelen esetben a „külön mértéket” teljes elvonásként értelmezte, vagyis túllépett a felhatalmazáson, és megsértette az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdését. A jelen esetben a Törvény ama kifizetésekre vonatkozó szabályaival kapcsolatban kell az Alkotmánybíróságnak döntenie, amely kifizetésekrõl nem állapítható meg a jó erkölcsbe ütközõ módon való juttatásuk, mert az érintettek más törvények kötelezõ rendelkezéseit hajtják végre. Az olyan törvény, amely más törvények végrehajtásához kapcsolódó bevételhez fûz a Törvény szerinti adófizetési kötelezettséget, nyilvánvalóan eltúlzott mértékû, aránytalan. A Törvény szabályai a más törvények alapján megszerzett bevételnek az adóalapba tartozó részét az adóalany magánszemélytõl csaknem teljes egészében elvonják, a kifizetõt pedig további adó megfizetésére kötelezik. Ezzel a törvényhozó az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése hatálya alá vont olyan, törvényben biztosított, alanyi jogon járó juttatásokat, amelyek meghatározott összeghatár felettiek. A törvényalkotó túllépte alkotmányos felhatalmazását, ami az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésének, egyben a 2. § (1) bekezdésének sérelméhez vezetett. Ezért megállapítható, hogy a Törvény 8–10. §-a, 11. § (1)–(4), (6)–(7) bekezdése és 12. §-a is ellentétes az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésével. Valamely juttatásnak az adójogszabályokkal történõ aránytalan elvonását az jellemzi, hogy az adó lényegében lehetetlenné teszi, hogy az adóalany éljen a juttatásból eredõ jogaival, illetve hozzájusson a jogosultságából eredõ juttatáshoz, illetve annak lényeges részéhez. A törvényhozónak az ilyen adóval a költségvetési bevétel növelése, az arányos közteherviselés biztosítása csak másodlagos, esetleges célja. A jogalkotó közvetlen célja ilyen esetben ugyanis az, hogy adójogi eszközzel egyfajta jövedelemkorlátot állapítson meg. Ennek azonban alkotmányosan nem megfelelõ eszköze az adó, illetve egyéb adó jellegû teher kivetése. A törvényhozónak rendelkezésére áll több alkotmányos eszköz is célja elérésére, lehetõsége van a Törvény hatálya alá tartozó, állami forrásból eredõ juttatásokat a jövõre vonatkozóan mérsékelni, akár meg is szüntetni, a juttatási rendszert oly módon átalakítani, hogy a jövõben bizonyos összeghatár feletti juttatásra ne lehessen jogosultságot szerezni. A törvényhozó szabadsága azonban csak a nemzetközi jogi és az európai uniós jogi keretek között érvényesül. Minthogy az Alkotmánybíróság a vizsgált Törvényben szabályozott adót más okok miatt semmisítette meg, nem vizsgálta azt, hogy a különadó törvényi szabályai az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot [Alkotmány 13. § (1) bekezdése] sértik-e. 6. Az Abtv. 21. § (3) bekezdése meghatározza azon lehetséges indítványozók körét, akik az Abtv. 44. §-a szerint valamely jogszabály nemzetközi szerzõdésbe ütközésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetik. Az érdekképviseleti szervezet indítványozó a Módosított Európai Szociális Karta 4. cikkével összefüggésben nem tartozik az itt felsoroltak közé, így az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 29. § c) pontja alapján – ezt az indítványi elemet visszautasította. 7. Azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amely szerint a Törvény 9. § (2) bekezdésében a szabadság megváltása címén kifizetett összeg különadó alapjába történõ beszámítása ellentétes a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény 11. cikkével, amely rögzíti, hogy „azon munkavállalónak, aki letöltötte a jelen Egyezmény 5. Cikke 1. bekezdésében feltüntetett minimális szolgálati idõt, munkaviszonya megszûnése esetén biztosítani kell a letöltött szolgálati ideje után járó, de még ki nem vett fizetett szabadságot, vagy szabadságmegváltást, illetve ezek helyett egyenértékû szabadsághitelt”, azt kell elsõsorban figyelembe venni, hogy a jogviszony megszûnése évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt a Törvény 9. § (2) bekezdése kifejezetten kiveszi a különadó alapjából. A jogviszony megszûnése évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel nem része a különadó alapjának. Ezekre a szabályokra tekintettel azt lehet megállapítani, hogy a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltását nem vonja el teljes egészében az állam, nem üresíti ki a Törvény a hivatkozott nemzetközi szerzõdésben biztosított, ki nem adott szabadság megváltásához való jogot. IV.

1. Azokkal az indítványokkal kapcsolatban, amelyek szerint a Törvény II. Fejezete az Alkotmány 9. §-át vagy a szociális biztonsághoz való jogot, továbbá az Alkotmány 11. §-át, vagy a család és az anyák alkotmányos védelmének elvét (Alkotmány 15. §) sérti, vagy ellentétes az Alkotmány 66. § (2) bekezdésével, 70/A. §-ával, 70/B. §-ával, illetve sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, vagy más, az indítványokban felhívott szabályt, az Alkotmánybíróság már nem vizsgálódott. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, ha az adott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány valamely rendelkezése alapján már megállapította, akkor az indítványban felhívott további alkotmányi rendelkezésekkel való ellentétet már nem vizsgálja [61/1997. (XI. 9.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.].

23662

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

2. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: a jó erkölcsbe ütközõ, államtól származó jövedelmek külön mértékû adóztatása az adott adóévben az Alkotmány 70/I. §-ának új (2) bekezdésébõl eredõ lehetõség. A törvényhozó ezért a most vizsgált különadótól eltérõ módon élhet az Alkotmánynak azzal a felhatalmazásával, amely a jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmeknek a közteherviselés rendszerében való lehetséges kezelésére vonatkozik. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése ugyanakkor nem teszi a jogalkotó kötelezettségévé azt, hogy külön szabályt állapítson meg az ilyen jövedelmekre. A hatályos jogszabályok [Mt. 3. § (1) és (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, Ptk. 200. §, 237. §] a bírói gyakorlat szerint (EBH2008. 1891., EBH2003. 956.) a munkaviszonyt illetõen lehetõvé teszik a jóhiszemû és tisztességes eljárás követelményének érvényesítését, a jóerkölcsbe ütközõ szerzõdés bírósági felülvizsgálatát, és az in integrum restitutio-t. 3. Az Abtv. 43. § (4) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv.-ben szereplõ idõponttól eltérõen is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történõ alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. A jelen ügy körülményeit az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogbiztonság követelménye és az érintett személyek jogainak védelme a szabályozás – hatálybalépésének idõpontjára – visszaható hatályú megsemmisítését indokolja. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Budapest, 2010. október 26. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró


Alkotmánybírósági ügyszám: 1268/B/2010.

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró párhuzamos indokolása A határozat rendelkezõ részét elfogadom, egyetértek a rendelkezõ rész 1. pontjában foglalt megsemmisítéssel. Álláspontom szerint a határozat rendelkezõ részének 1. pontjában foglalt megsemmisítést a párhuzamos indokolásomban kifejtett indokokra kellett volna alapítani. Bár a határozat indokolásának és a párhuzamos indokolásomnak vannak közös elemei, álláspontom szerint az indokolásnak az itt ismertetett, zárt logikai és tartalmi rendben, az indítványokban megjelölt további alkotmányi rendelkezések vizsgálatára is építve kellett volna alátámasztania a rendelkezõ rész 1. pontjában foglalt megsemmisítést. 1. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: Törvény) a határozat rendelkezõ részének 1. pontjában – visszamenõleges hatállyal – megsemmisített rendelkezéseit ellentétesnek tartom az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányi rendelkezésével, a „modern jogállam” alkotmányosan védett intézményével, a jogállami garanciákkal, a jogállam egész „szellemiségével” és értékrendjével.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23663

Álláspontom szerint a megsemmisített törvényi rendelkezések ellentétesek az Alkotmánybíróság által az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság tartalmi elemeként kimunkált, a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmával, a normavilágosság alkotmányi követelményével és a jogintézmények kiszámítható és elõre látható mûködését elõíró alkotmányos rendelkezéseivel is. Ezen túlmenõen – véleményem szerint – a megsemmisített törvényi rendelkezések közül a Törvény 11. § (5) bekezdése és 133. §-a (a Törvény visszamenõleges hatályú adókötelezettséget elõíró rendelkezései) ellentétesek az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével (emberi méltósághoz való alapjog) és 59. § (1) bekezdésével (jóhírnévhez való jog) is. A Törvény adóalanyi kört meghatározó rendelkezése [Törvény 9. § (1) bekezdés] az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével (diszkrimináció tilalma), míg a Törvény 10. §-ában szabályozott adómérték az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésével (arányos közteherviselés alkotmányi kötelezettsége) áll véleményem szerint ellentétben. Mindez – az alábbiakban kifejtett részletes indokolás alapján – nézetem szerint megalapozza a határozat rendelkezõ részének elsõ pontjában megjelölt törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és azok visszamenõleges hatállyal történõ megsemmisítését. 1.1. A jogállamiság alkotmányi intézményének és egyes tartalmi elemeinek sérelme 1.1.1. A jogállam sérelme Álláspontom szerint a Törvény visszamenõleges hatályú különadó fizetési kötelezettséget elõíró szabályozása az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányi intézményét egészében is (nem csak az alant vizsgált részelemeiben) súlyosan sérti. A „modern jogállam” alkotmányi értékével, a jogállam(iság) intézményes alkotmányi védelmével megítélésem szerint nem fér össze olyan, különadó fizetési kötelezettséget visszamenõleges hatállyal elõíró törvényi szabályozás, amely – az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányos értéket („jó erkölcs”) figyelmen kívül hagyva, a „jó erkölcsbe ütközõ juttatási mód” fogalmát, alkalmazási körét meg nem határozva – válogatás nélkül „erkölcstelenül megszerzettnek” tekint minden olyan, a különadó alapjába tartozó [Törvény 9. § (2) bekezdés] és a kétmillió forintos értékhatárt [Törvény 9. § (3) bekezdés] meghaladó bevételt, amelyet törvény alapján, az ott szabályozott feltételeknek megfelelõen, a törvényben szabályozott idõtartamú jogviszony megszûnésére tekintettel alanyi jogon szerez meg az arra jogosult magánszemély. A vizsgált különadó visszamenõleges hatályú alkalmazását lehetõvé tevõ törvényi szabályozás sérti a magánszemély adóalanyok „jogállami biztonságérzetét”, ami az állam és annak polgárai között (alkotmányos) jogokkal és garanciákkal védett helyzetet jelent az állam drasztikus, kiszámíthatatlan beavatkozásával szemben. Az állampolgároknak a demokratikus jogállam mûködésébe vetett „hitét” rombolja, és az érintettekben joggal kelt félelmet az, hogy az állam úgy von el jövedelmet, hogy az jogszerûen, jogszabály alapján jár nekik, mégis – a jövedelem kifizetésének alapjául szolgáló egyes jogszabályok megváltoztatása nélkül – „erkölcstelenül” szerzõ jövedelemtulajdonosnak tekinti õket a Törvény. Hangsúlyozom, hogy nem a különadó visszamenõleges hatályú alkalmazása mögött álló legitim jogalkotói célt tartom alkotmányellenesnek, hanem azt a törvényi szabályozást, amely figyelmen kívül hagyja az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében az alkotmányozó által meghatározott alkotmányosan védendõ alkotmányi értéket („jó erkölcs”). Álláspontom szerint alkotmányellenes az is, hogy a jogalkotó az említett alkotmányi rendelkezés értelmezését elmulasztva a visszamenõleges hatályú különadó fizetési kötelezettség elõírása során tartalmilag meghatározatlanul hagyja a „jó erkölcsbe ütközõ juttatási mód” fogalmát, alkalmazási körét. 1.1.2. A visszamenõleges hatályú jogalkotás alkotmányi tilalmának a sérelme Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság – az ennek szerves részét képezõ – jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének több tartalmi elemét is kimunkálta, ezek közé tartozik – többek között – a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalma, a normatartalom normavilágosság követelményének való megfelelése, az egyes jogintézmények kiszámítható (elõre látható) mûködésének a követelménye. A határozat a vizsgált különadó kapcsán helytállóan állapítja meg, hogy a Törvény 133. §-a – az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésére figyelemmel – kivételt kívánt teremteni a visszamenõleges hatályú jogalkotás alkotmányi tilalma alól akkor, amikor a 2010. január 1-jétõl megszerzett, és a Törvény II. Fejezetének a hatálya alá tartozó jövedelmekre is kiterjeszti a Törvény II. Fejezetében foglalt szabályozás hatályát. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése értelmében az adott adóévtõl kezdõdõen (visszamenõleges hatállyal) külön mértékû kötelezettséget (így adófizetési kötelezettséget) kizárólag a „jó erkölcsbe ütközõ módon” juttatott, olyan jövedelmek tekintetében írhat elõ törvény, amelyek a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl kerülnek kifizetésre.

23664

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

A törvényalkotó a vizsgált esetben úgy állapított meg visszamenõleges hatállyal adófizetési kötelezettséget, hogy nem vette tekintetbe az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt konjunktív alkotmányi feltételek egyikét, a „jövedelem jó erkölcsbe ütközõ módon” történõ juttatását. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalma azt jelenti, hogy a jogszabály a hatálybalépését megelõzõ idõszakra a jogalanyok számára nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve már fennálló kötelezettségeiket nem teheti terhesebbé. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 324, 325.; 339/B/1995. AB határozat, ABH 1998, 607.] A visszamenõleges hatály nemcsak abban az esetben állapítható meg, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenõlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenõlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése elõtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. (365/B/1998. AB határozat, ABH 1998, 852.) Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése kivételesen lehetõséget teremt az alkotmányosan tilalmazott visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalma alól abban az esetben, ha az itt szabályozott konjunktív alkotmányi feltételek egyidejûleg fennállnak. A törvényalkotónak a vizsgált különadó jogintézményének törvényi szabályozása során értelmeznie kellett volna az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezést, az itt meghatározott konjunktív feltételeket, ami álláspontom szerint a vizsgált esetben nem történt meg. Ebbõl következik, hogy a törvényalkotó a különadó jogintézményének szabályozása során, 2010. január 1-je és a Törvény hatálybalépése (2010. október 1.) közötti idõszakra úgy írt elõ visszamenõleges hatályú adófizetési kötelezettséget a különadó adóalanyai számára, hogy nem határozta meg azt, hogy a különadó adóalapjába tartozó adóköteles bevétel miért minõsül a „jó erkölcsbe ütközõ módon” juttatottnak. Nem szabályozta, hogy pontosan mely adóalanyi körre nézve, ki által és milyen tartalmi követelmények alapján állapítható meg az említett bevételrõl, hogy annak juttatására a „jó erkölcsbe ütközõ módon” került sor. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt „jó erkölcsbe ütközõ módon” való juttatás tartalmi meghatározása a Törvényben nem történt meg, a Törvény visszamenõleges hatályú adókötelezettséget elõíró említett rendelkezései a visszamenõleges hatályú jogalkotás alkotmányi tilalmába ütköznek. 1.1.3. A normavilágosság alkotmányi követelményének sérelme Az Alkotmánybíróság irányadó joggyakorlata a jogi normák egyértelmû, világos, a jogalkalmazók számára felismerhetõ és alkalmazható normatartalmát a jogállamiság részét képezõ jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének tartalmi elemeként kezeli. [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 84.; 26/1992. (IV. 30) AB határozat, ABH 1992, 142.] Álláspontom szerint annak következtében, hogy a törvényalkotó a különadó adólapjának a meghatározása során nem határozta meg, hogy az adóalapba tartozó egyes bevételek milyen tartalmi feltételek mellett tekinthetõek a „jó erkölcsbe ütközõ módon juttatottnak” értelmezhetetlenné és alkalmazhatatlanná tette a Törvény 133. §-ának a „rendelkezéseit a 2010. január 1-jétõl megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni” szövegrészét. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az eleve értelmezhetetlen és ennek következtében a jogalkalmazó szervek részérõl alkalmazhatatlan jogi norma sérti a normavilágosság alkotmányi követelményét, ezen keresztül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, az ennek részét képezõ jogbiztonság alkotmányi rendelkezését. (713/B/2002. AB határozat, ABH 2004, 1646, 1647.) A vizsgált esetben a törvényalkotó mulasztása [az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése értelmezésének, és ez alapján a Törvény 133. §-ához kapcsolódóan a „jó erkölcsbe ütközõ módon történõ juttatás” tartalmi meghatározásának az elmaradása] a normavilágosság alkotmányi követelményének kirívóan súlyos sérelmét idézte elõ. A törvényalkotó a különadó adóalanyai számára visszamenõleges hatályú adófizetési kötelezettséget írt elõ a 2010. január 1-je és a Törvény hatálybalépése, 2010. október 1-je között megszerzett bevételekre. Ennek során nem vizsgálta, hogy az adóköteles jövedelem juttatására az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése szerinti „jó erkölcsbe ütközõ módon” került-e sor. Nem határozta meg az említett alkotmányi rendelkezésnek megfelelõ törvényi tartalmat, hanem valamennyi, a törvényben szabályozott kétmillió forintos értékhatárt meghaladó bevételt a „jó erkölcsbe ütközõ módon” („erkölcstelenül”) megszerzettnek minõsített. Álláspontom szerint a törvényalkotónak – akár értelmezõ rendelkezés útján – egyértelmûen meg kellett volna határoznia azt, hogy milyen tartalmi feltételek mellett tekinthetõ a különadó adóalapjába tartozó adóköteles bevétel az Alkotmány hivatkozott értékébe ütközõnek (a „jó erkölcsbe ütközõ módon megszerzettnek”), és ennek következtében visszamenõleges hatállyal adófizetési kötelezettség alá vonhatónak. 1.1.4. A jogintézmény (különadó) kiszámítható, elõre látható mûködése alkotmányi követelményének a sérelme Az Alkotmánybíróság az egyes jogintézmények kiszámítható, a jogalkalmazók részérõl elõre látható mûködését a jogállamiság részét képezõ jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének a részeként kezeli. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] Ha egy jogintézmény törvényi szabályozása olyan fokban hiányos, hogy az akadályát képezi a kiszámítható, elõre látható mûködésnek, akkor sérül az Alkotmány említett rendelkezése.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23665

A vizsgált esetben a Törvény a különadó adóalanyi körének meghatározatlanságával, az alkotmányi értékkategóriába („jó erkölcs”) ütközés, illetve az ebbe ütközõ juttatási mód törvényi feltételeinek meghatározatlanságával a jogintézmény egészének a mûködését és alkalmazhatóságát kiszámíthatatlanná tette, ami a jogbiztonság súlyos sérelmét idézi elõ. 2. Az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésének sérelme Álláspontom szerint az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésében foglalt arányos közteherviselés alkotmányi kötelezettségével ellentétes a Törvény 10. §-ában foglalt 98%-os mértékû adó. A határozat indokolása nem a felhívott alkotmányi rendelkezés, hanem a 70/I. § (2) bekezdésének sérelmét állapítja meg. Véleményem szerint azonban elsõsorban az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésének a sérelme állapítható meg, az alábbi indokok alapján. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata az adó mértékének a jogalkotó által történõ meghatározását olyan adójogi (adótechnikai) jellegû részletszabálynak tekinti, ami önmagában általában nem vet fel alkotmányossági problémát. A jogalkotó – alkotmányi keretek között – széles körben mérlegelhet az adó mértékének a meghatározása során, és az adó mértékének a nagysága kizárólag abban a szélsõ határesetben vet fel alkotmányossági problémát, ha az eltúlzottan magas adómérték konfiskatóriussá, „elkobzó jellegûvé” teszi a vizsgált adót. Ilyen esetben az adó „kilép” az alkotmányos rendeltetésébõl, nem a közterhekhez való arányos hozzájárulást szolgálja, hanem az adóforrást lehetetleníti el, csökkentve ezzel az állam ebbõl eredõ adóbevételét. Az Alkotmánybíróság a többségi határozat indokolásában is hivatkozott 1531/B/1991. AB határozatában az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésével ellentétesnek találta azt a telekadót, amely az adóalapot képezõ föld értékéhez viszonyítottan az említett érték négyszeresének megfelelõ évi adót állapított meg az adóalany terhére. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatának indokolásában – a konkrét ügyben beszerzett adóelméleti és adóigazgatási szakértõ véleményében foglaltakra támaszkodva – kimondta, hogy „ha adó címen olyan elvonást alkalmaz egy norma, amely az adóalany ellehetetlenülését eredményezi, az már nem adó.” Az Alkotmánybíróság említett határozatában a döntése alapjául elfogadta a beszerzett igazságügyi szakértõi vélemény azon megállapítását is, amely szerint „[t]elekadó vonatkozásában – általános adóügyi elévülési ciklusban gondolkodva – (...) »a tételes adó mértékénél súlyosan aránytalan ha az adott vagyontárgy értékének 20%-át meghaladja az évi vagyonadó mértéke.«” (ABH 1993, 707, 711.) Álláspontom szerint a jelen ügyben vizsgált jövedelmi típusú különadó 98%-os – a különadó adóalapjára vetített – mértéke súlyosan aránytalan, az adóalany által ténylegesen megszerzett adóköteles bevétel csaknem egészét elvonja. Véleményem szerint e tekintetben nincs jelentõsége annak, hogy a különadó nem rendszeres, visszatérõen ismétlõdõ jövedelmet, hanem egy hosszabb idõtartam alatt fennálló jogviszony megszûnésére tekintettel, egyszeri alkalommal juttatott bevételt von adófizetési kötelezettség alá. A vizsgált esetben a különadó már nem tekinthetõ adónak, mivel annak mértéke megszünteti az adó alkotmányos funkcióját (a közterhekhez való arányos hozzájárulás biztosítását) és túllép a gazdasági szabályozó, az adóalanyok magatartását befolyásoló szerepén is. Függetlenül attól, hogy az adóköteles mértéket mekkora összeggel haladja meg a különadóval terhelt bevétel, annak csaknem egészét (98%-át) elvonja a vizsgált különadó. Ezzel nem az adóalanyok magatartását befolyásolja, hanem – a jogszerû bevételszerzést is erkölcstelennek tekintve – bünteti az adóalanyokat, az erkölcstelen szerzési mód szankciójaként használja fel a különadót. Fontosnak tartom, hogy a Törvény 10. §-ában foglalt 98%-os adómérték a Törvény hatálybalépését követõen megszerzett jövedelmek esetén is alkalmazandó, tehát nem csak a visszamenõleges hatállyal adóztatott bevételek esetében okoz az adó „elkobzó jellege” alkotmányossági problémát. [A Törvény 10. §-ának a törvény hatálybalépését követõen megszerzett különadó köteles jövedelmekre való alkalmazása azt eredményezi, hogy pl. egy, a Ktv. törvényi rendelkezéseinek megfelelõen több éves, évtizedes közalkalmazotti jogviszony megszûnésére tekintettel 2010. október 1-jét követõen megfizetett, az említett törvény alapján alanyi jogon járó három millió forintos végkielégítés esetén a jövedelmet szerzõ adóalanytól a két millió forintot meghaladó rész (egymillió forint) 98%-át (980 000 Ft-ot) különadó címén az állam elvon azaz az õt törvényesen megilletõ különadó köteles végkielégítésbõl mindösszesen 20 000 Ft-ot kap meg.] A Törvény hatálya alá tartozó egyes bevételekhez, így – egyebek mellett – a végkielégítéshez senkinek nincs az Alkotmányból levezethetõ joga. A törvényalkotó a Törvény már idézett indokolásában foglalt legitim jogalkotói cél elérése érdekében többféle szabályozási technikához, módhoz is nyúlhatott, amely nem igényelte volna az Alkotmány módosítását [Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés], és azt sem, hogy a Törvény visszamenõleges hatállyal teremtsen adókötelezettséget a hatálya alá tartozó „jó erkölcsbe ütközõ módon” megszerzett bevételekre nézve. A törvényalkotó a „szankciós céllal” alkalmazott konfiskatórius adóztatás helyett dönthetett volna a törvényi feltételek szerint alanyi jogon járó különadó köteles bevételek (pl. a végkielégítés) mértékének a csökkentésérõl, vagy

23666

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

maximálhatta volna annak felsõ határát. A példaként említett szabályozási technikák is alkalmasak lettek volna szerintem a legitim jogalkotói célok megvalósítására, a közfelháborodást kiváltó, közpénzekbõl történõ „erkölcstelen” bevételszerzés – ezen keresztül a költségvetésbõl eredõ ilyen pénzkiáramlás – visszaszorítására. Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában vizsgálta a példaként említett végkielégítés Mt.-ben szabályozott jogintézményének a jogi természetét, sajátosságait. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint: „[r]endeltetését tekintve a végkielégítés a munkakeresés idõszakában, az ismételt munkavállalásig terjedõ idõben egyfajta anyagi jellegû támogatást jelent és a megélhetés biztosítását célozza azon nyugellátásra nem jogosult foglalkoztatottak számára, akiknek a jogviszonya önhibájukon kívül (tehát nem szakmai alkalmatlanság, a szolgálatra való méltatlanná válás stb. miatt) kerül megszüntetésre.” (174/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 870, 875.) A végkielégítés jogintézményének a rendeltetését látom sérülni olyan esetekben, amikor a Törvény a nem erkölcstelen módon szerzett bevételt konfiskáló különadóval terheli. Nem kellett volna tehát a törvényalkotónak „erkölcstelen módon megszerzett jövedelem tulajdonosnak” minõsíteni és konfiskáló adóval „szankcionálni” azokat is, akik jogszerûen a törvényi feltételek betartása mellett a hosszabb (sok esetben 20–30 évi) idõtartamú jogviszonyuk megszûnése miatt a Törvényben meghatározott kifizetõtõl az ott meghatározott jogcímen és mérték felett szereztek különadó köteles bevételt. Hozzáteszem: a törvényi feltételek alapján jogszerûen megszerzett, alanyi jogon járó különadó köteles bevételek pusztán azért, mert költségvetési forrásból származnak és meghaladják a Törvényben meghatározott értékhatárt, álláspontom szerint még nem tekinthetõek „erkölcstelen módon” megszerzetteknek. A nem jogszerûen (törvényellenesen) megszerzett különadó köteles bevételek esetében ugyanakkor az állam akár büntetõjogi eszközökkel is felléphet a törvénysértõkkel szemben, mivel ilyen esetben a szerzés módja nemcsak „erkölcstelen” de egyben jogellenes is, ami megalapozhatja a büntetõjogi felelõsségre vonást. Megítélésem szerint tehát a vizsgált esetben a Törvény II. Fejezetében szabályozott 98%-os mértékû különadó már nem adó; annak célja nem a közterhekhez való arányos hozzájárulás biztosítása, hanem „szankciós célzattal” a különadó köteles bevétel csaknem teljes elvonása, ami sérti az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdését. 3. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltóság sérelme Véleményem szerint a megsemmisített törvényi rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való alkotmányos alapjoggal is. Azon adóalanyok esetében, ahol a különadó visszamenõleges hatállyal a 2010. január 1-jét követõen megszerzett adóköteles bevételek tekintetében teremt adófizetési kötelezettséget, sérül az emberi méltósághoz való alapjog. A Törvény az említett esetben a különadó köteles bevételt megszerzõ adózó „szerzési módját” eleve „erkölcstelennek” tekinti a nélkül, hogy a Törvényben a törvényalkotó meghatározta volna ennek tartalmi ismérveit, eseteit. A több éves vagy évtizedes jogviszony megszûnése után, külön törvényekben meghatározott jogszabályi feltételeknek megfelelõen megszerzett és különadó fizetési kötelezettség alá esõ bevételt szerzõ adózót „erkölcstelen módon” bevételt szerzõ magánszemélynek tekinti a Törvény pusztán azért, mert a Törvényben meghatározott értékhatárt (kétmillió forint) meghaladó összegben szerez – különadó fizetési kötelezettség alá esõ jövedelmet – a juttatásra jogosult. Annak következtében tehát, hogy a Törvény adós maradt annak a szabályozásával, hogy a Törvényben meghatározott jogcímeken az adóalanyok által ténylegesen megszerzett bevételek mikor minõsülnek a „jó erkölcsbe ütközõ módon” megszerzettnek, valamennyi különadó fizetésére kötelezett adóalanyt (függetlenül a jövedelemszerzés konkrét módjától és körülményeitõl), az emberi méltóságot sértõ módon „erkölcstelenül szerzõ” magánszemélynek tekinti. Álláspontom szerint azonban nemcsak az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való alapjog, de az Alkotmánybíróság által e jog egyik Alkotmányban nevesített elemeként kezelt – az Alkotmány 59. §-ában foglalt – jóhírnév alkotmányosan védett tartalma is sérül annak következtében, hogy a törvényalkotó a Törvény visszamenõleges hatályú adóztatást lehetõ tevõ rendelkezései körében nem határozta meg a „jó erkölcsbe ütközõ módon” történõ szerzés fogalmát (ennek tartalmát és törvényi feltételeit). A törvényalkotó mulasztása mindazon adóalanyokhoz (azok személyéhez), akik a megsemmisített törvényi rendelkezések alkalmazásával visszamenõlegesen váltak kötelezetté a különadó megfizetésére, egy olyan erkölcsi minõséget („erkölcstelen jövedelemszerzés”) kapcsol, amely súlyosan csorbítja az érintett adóalanyok társadalmi megítélését, jóhírnevét, a róluk kialakult jó véleményt. Azáltal, hogy a törvény nem határozza meg egyértelmûen a „jó erkölcsbe ütközõ szerzési mód” fogalmát, valamennyi különadó fizetés alá esõ bevételt szerzõ magánszemélyt a „jó erkölcsbe ütközõ módon történõ szerzés” vádjával illet, a jóhírnevet sértõ „elõítéletes megbélyegzéssel” sújt.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23667

Álláspontom szerint az ilyen „kollektív stigmatizáció”, vagyis az, hogy a különadó köteles bevételt szerzõ magánszemélyeket a Törvény erkölcstelenül jövedelmet szerzõ személynek tekinti, az emberi méltósághoz és az ebbõl levezethetõ jó hírnévhez való alkotmányos jogot sérti. 4. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelme Véleményem szerint a Törvény 9. § (1) bekezdésének az adóalanyi kört meghatározó szabályozása ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát elõíró alkotmányi rendelkezéssel is. Nem látom tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indokát annak, hogy a törvényalkotó által bevezetett különadó miért csak a közszférában dolgozó adóalanyok oldalán keletkeztet (külön)adó fizetési kötelezettséget. Álláspontom szerint a különadó adóalanyi körének a meghatározására a vizsgált esetben önkényesen került sor. A különadó szempontjából a homogén csoportképzés számomra alkotmányosan igazolható ismérve az egyes jogállási törvényekben meghatározott, hosszú idejû munkavégzés/hosszabb idõtartamú szolgálati idõ és az ennek alapjául szolgáló jogviszony megszûnése. Ehhez képest a homogén csoportképzés szempontjából indifferensnek tartom, hogy az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése alapján a különadó megfizetésére kötelezett adóalanyok, milyen szférában (a köz-, illetve a magánszférában dolgozva) váltak alanyi jogon jogosulttá a törvényben meghatározott feltételek szerinti – különadó fizetési kötelezettség alá tartozó – bevételre. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tiltja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést. Álláspontom szerint a Törvény adóalanyi kört meghatározó rendelkezései esetében nem tehet különbséget a magánszemélyek között azon az alapon, hogy a „jó erkölcsbe ütközõ módon” történõ jövedelemszerzésre a köz- vagy a magánszférában kerül-e sor. A Törvény megsemmisített rendelkezései alapján azok a magánszemélyek, akik 2010. január 1. és 2010. október 1. között a közszférában a törvényben meghatározott jogcímen különadó fizetési kötelezettség alá esõ jövedelmet szereztek, az õket jogszerûen megilletõ említett jövedelemnek csak a 2%-át kaphatják meg, míg a nem közszférában azonos törvényi feltételek mellett azonos jogcímen jövedelmet szerzõ magánszemélyek különadó mentesen juthatnak hozzá a teljes juttatáshoz. [Egy költségvetési szervnél munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, amennyiben az Mt. alapján, a munkaviszonya megszûnése esetén 3 millió forintos végkielégítésre vált jogosulttá, a 2010. január 1. és 2010. október 1. között ténylegesen megszerzett végkielégítés különadó alapba kerülõ része (1 millió forint) után 980 000 Ft-ot fizet meg visszamenõlegesen különadó címén az államnak. Egy magán cégnél munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalót – azonos feltételek esetén – nem terhel különadó fizetési kötelezettség, mert nem a Törvény 9. §-ában meghatározott kifizetõtõl ered az Mt. törvényi feltételei szerint õt megilletõ végkielégítés (nem tekinthetõ adóalanynak).] Álláspontom szerint tehát sem a vizsgált különadó visszamenõleges hatályú alkalmazása során, sem pedig annak a 2010. október 1-je után alkalmazandó rendelkezései körében nem lehet – a fenti szempont alapján – hátrányos megkülönböztetést tenni az említett magánszemélyek között, ezért a többségi határozat rendelkezõ részének elsõ pontjában megsemmisített törvényi rendelkezések az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével is ellentétesek. 5. Összegezés Párhuzamos indokolásom összegezéseként hangsúlyozni kívánom, hogy a Törvény vizsgált rendelkezései mögött álló legitim jogalkotói célok (az indokolás szerint „a társadalom igazságérzetét sértõ, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszûnésével összefüggésben juttatott jövedelem megadóztatása”) érvényre juttatása érdekében a törvényalkotó külön adókötelezettség alá vonhatja a magánszemélyek egyes jövedelmeit, így a hosszabb idõtartam alatt fennálló jogviszony megszûnésével összefüggésben juttatott jövedelmeket is. Önmagában a legitim jogalkotói célok értékelése csakúgy, mint a törvényalkotó által kialakított szabályozás célszerûsége, hatékonysága vagy igazságossága kívül esik az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálatának a hatáskörén. A jövedelmi típusú különadó bevezetése során azonban a törvényalkotónak szem elõtt kell tartania az adó 70/I. § (1) bekezdésébõl fakadó alkotmányos rendeltetését, nevezetesen a közterhekhez való arányos hozzájárulást. Az adót nem lehet az alkotmányos rendeltetésétõl eltérõ célokra, „szankciós jelleggel” alkalmazni, annak mértéke nem teheti az adót elkobzó jellegûvé, az adóforrást ellehetetlenítõvé. Az arányos közteherviselés alkotmányos kötelezettségét biztosító (az alkotmányos rendeltetésének keretein belül maradó) adó nem tehet hátrányos megkülönböztetést a (külön)adóköteles jövedelmet azonos törvényi rendelkezések (feltételek) alapján megszerzõ magánszemélyek között. Amennyiben a törvényalkotó az adóéven belül, az adóév kezdõ napjára visszamenõleges hatállyal kíván új adó (különadó) bevezetésével adófizetési kötelezettséget teremteni, az adótörvény szabályozásában maradéktalanul érvényesítenie kell az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt konjunktív alkotmányi feltételeket, így egyebek mellett egyértelmûen, világosan és a szabályozással érintett jogalanyok által alkalmazható módon meg kell

23668

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

határoznia, hogy az adóköteles bevétel mikor (milyen törvényi feltételek teljesülése esetén) minõsül a „jó erkölcsbe ütközõ módon” megszerzettnek. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében foglalt „külön mérték” álláspontom szerint nem jelent alkotmányi felhatalmazást konfiskáló adó visszamenõleges hatállyal való törvényi bevezetésére. Másként megfogalmazva: az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján törvénnyel az adóév kezdõ napjára visszamenõleges hatállyal bevezetett adó is meg kell, hogy feleljen az arányos közteherviselés alkotmányi követelményének, annak eltúlzott mértéke nem teheti az adót elkobzó jellegûvé (konfiskálóvá). Álláspontom szerint a Törvény többségi határozat rendelkezõ részének 1. pontjában visszamenõleges hatállyal megsemmisített rendelkezései a határozatban és a jelen párhuzamos indokolásban megjelölt alkotmányi rendelkezésekbe ütköztek, ezért azokat az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie. Budapest, 2010. október 26. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró

Dr. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolása 1. A határozat rendelkezõ részével egyetértek. Elfogadom a határozat indokolásának fõbb irányait is, de álláspontom szerint nem lehet az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdését önmagában, a többi alkotmányi rendelkezéstõl elszigetelten értelmezni (I.). Ezen túlmenõen más állásponton vagyok abban a kérdésben, hogy mikortól állapítható meg az új alkotmányi rendelkezés szerinti „külön mértékû kötelezettség” és abban is, mi a „jó erkölcs” autonóm alkotmányi fogalma (II.). A vizsgálat alapján arra a következtetésre kellett volna jutnia az Alkotmánybíróságnak, hogy a Törvény II. Fejezete által elõírt különadó nem esik az államháztartási forrásból származó vagy köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyonából eredõ (a továbbiakban: tág értelemben vett állami forrásból származó), jó erkölcsbe ütközõ módon jutatott jövedelem fogalma alá, az erre kirótt 98%-os különadó nem minõsül külön mértékû kötelezettségelõírásnak, így a különadó alkotmányosságát – elsõsorban – az Alkotmány általános közteherviselési klauzulája, a 70/I. § (1) bekezdése és az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság klauzula részét képezõ in malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalma alapján is elbírálhatta volna (III.). Megjegyzem továbbá, hogy a határozatba foglalt indokok mellett még legalább három (ha nem is többségi) indokolása lehetne még az alkotmánysértõ rendelkezések megsemmisítésének, ahogyan ezt a párhuzamos indokolások is példázzák. 2. Elõrebocsátom tehát: hiányolom, hogy az Alkotmánybíróság a vizsgált és elbírált ügy kapcsán nem vonta meg saját alkotmányértelmezésének a határait. Erre márpedig annál is inkább szükség lett volna, mivel most szembesült elõször egy bizonytalan értékkategória (a „jó erkölcs”) Alkotmányban történõ megjelenésével. Az Alkotmánybíróság elsõdleges hatásköre az Alkotmány értelmezése, melynek alapköveit már mûködésének korai szakaszában lerakta. Alkotmányos mozgásterének erre alapított autonóm meghatározását amiatt is szükségesnek láttam volna, mivel alapos okkal feltételezhetõ, hogy az Alkotmány szövege (a „jó erkölcs” mellett) belátható idõn belül további „alkotmányos érték-elemekkel” is tovább gazdagodhat. Ezek kezelésének módjára nézve célszerû lett volna kijelölni tehát önmaga számára a megfelelõ, az értelmezés során irányadó támpontokat. I.

Az alkotmányértelmezés lehetõségei és határai a vizsgált ügyben 1. Ennek a kérdéskörnek a közelebbi vizsgálatát az a széles körben elterjedt felfogás indokolja, hogy az Alkotmánybíróság „nem kritizálhatja” az Alkotmányt. [A jelen ügyben az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdésének beillesztése révén megfogalmazott szöveget.] Határozottan az a véleményem, hogy nincs olyan mértékben megkötve az Alkotmánybíróság keze, ahogyan azt sokan feltételezik. Az Alkotmánybíróság e tekintetben kialakuló és egyértelmûvé teendõ szerepfelfogása felerõsíthetelgyengíthet egy értékelemeket normatív szerepkörrel felruházni szándékozó, szabályozási gyakorlatot esetlegesen fontolgató (egyben az alkotmánybírósági kontroll ellehetetlenítéséhez vagy súlytalanná tételéhez is elvezetõ) alkotmányozást. 2. Ahogy említettem, az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdését nem lehet a jelen ügyben sem az Alkotmány többi normájától elszigetelten értelmezni. Álláspontom szerint abból az nézõpontból kell kibontani az új alkotmányi rendelkezés értelmét, miszerint az Alkotmány ellentmondásmentes rendszert alkot, és bár az Alkotmány módosítását – annak hatálybalépése után – ugyan tényleg nem vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság, de mindent köteles

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23669

megtenni annak érdekében, hogy – az alkotmányértelmezés eredményeként – az egyes régi-új alkotmányi rendelkezések között ne legyen ellentmondás. Ezt a követelményt a testület több határozatában is megfogalmazta. Elõször egy párhuzamos indokolás fejtette ki ezt a felfogást 1991-ben: „[a]z Alkotmánybíróság (...) abból a feltételezésbõl kiindulva [végzi alkotmányértelmezési tevékenységét], hogy miként a jog az Alkotmány is egységes és ellentmondás nélküli rendszer. Valamennyi rendelkezésének megállapítható célja és értelme van, közöttük sem ellentmondás, sem pedig alkotmányjogi kérdések eldöntését meghiúsító hézag nem lehet. Az Alkotmánybíróság az értelmezés során nem állapít meg új szabályt, csupán kifejti az Alkotmányban egyébként benne rejlõket, mintegy kibontva azokat a rendelkezések szövegébõl, mindenkor szem elõtt tartva azok tartalmát és összefüggéseit. Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe utalt értelmezési jogkör gyakorlása révén tehát megismerõ és értékelõ mûveletet végez, az alkotmányszövegben foglalt alkotmánytartalmat állapítja meg. E feladat teljesítése pedig kifejezetten hatáskörébe tartozik.” [Dr. Ádám Antal, dr. Herczegh Géza, dr. Lábady Tamás, dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybírók párhuzamos indokolása a 48/1991. (IX. 26.) AB határozathoz. ABH 1991, 217, 242.]. Ezt követõen ez a nézet többségi állásponttá is vált: „[a]z Alkotmánybíróság az Alkotmányt nemcsak a kifejezetten erre irányuló eljárásban, hanem a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló minden eljárásában értelmezi. Az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelme így az újabb és újabb értelmezések során bontakozik ki, amelyekben az Alkotmánybíróság mind a konkrét ügy sajátosságára, mind saját korábbi értelmezéseire tekintettel van (...) az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük.” [36/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 207, 210.]. Egy 1996-os döntés az iménti értelmezést az alábbiak szerint erõsítette meg: „[a]z alkotmányértelmezésnek az értelmezendõ jogok fogalmából kell kiindulnia, mint semleges kategóriából, amelynek határaira nézve nagyfokú konszenzus állapítható meg, tartalmára nézve viszont több, eltérõ értéktartalmú koncepcióval is kitölthetõ. A pluralista társadalom lényegéhez tartozik, hogy a jogok többféle értéktartalommal is érvényesíthetõk úgy, hogy közben a jogok egész alkotmányos rendszere koherens és mûködõképes marad. Az Alkotmánybíróságnak határesetekben és össze nem férõ koncepciók ütközésekor kell beavatkoznia, azt a vonalat meghúznia, amelyen túl egy adott tartalmú értelmezés már az alkotmányos jogok rendszerével nem hozható összhangba (...)” [21/1996. (V. 17.) AB határozat. ABH 1996, 74, 83.]. Mi olvasható ki a fentiekbõl? Annyi mindenképpen (s ez irányadó az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdésének az értelmezésére is), hogy az alkotmánybírósági értelmezés eredményeként az Alkotmány rendelkezései koherens rendszert alkotnak, s jóllehet az Alkotmány módosítását az Alkotmánybíróság ténylegesen nem vizsgálhatja felül, de mindent köteles megtenni annak érdekében, hogy – alkotmányértelmezésének eredményeként – az egyes alkotmányi rendelkezések között ne legyen ellentmondás. Az alkotmányértelmezés egyik legfontosabb célja az, hogy az alkotmányértelmezés eredménye – koherens rendszerként – minél inkább, a lehetõ legteljesebb módon beleilleszkedjen az Alkotmány egészének normarendszerébe. Álláspontom szerint mindenesetre nem juthat az Alkotmánybíróság olyan alkotmányértelmezési eredményre, amelynek a következménye az lesz, hogy valamely alkotmányi rendelkezés alkalmazását egy másik értelmezése leronthatja. II.

Mi következik az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésébõl? 1. Az új alkotmányi rendelkezés alapjában véve egyértelmû abban a tekintetben, hogy milyen forrásból származó jövedelem esetén, milyen alanyi kör köteles a külön mértékû kötelezettség teljesítésére, ha a jogalkotó – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével összhangban – törvényben írja ezt elõ, de komplex értelmezésre szorul, hogy mikortól és milyen módon juttatott jövedelmekrõl szól az új alkotmányi rendelkezés. 2.1. Mindenekelõtt hangsúlyozom: ahogyan a 675/B/2001. számú AB határozathoz fûzött különvéleményben is rámutattam, az alkotmányértelmezés során nem konkluzív érv az alkotmánymódosító vagy a törvényhozó hatalom „szándéka”. Ezt azért kell kiemelnem, mert – a határozat indokolása – az új alkotmányi rendelkezés és a törvényi szabályok értelmezése során maga is több alkalommal emlegeti az alkotmánymódosító és törvényhozó hatalom vélelmezett szándékát. A határozat kifejezetten idézi és elfogadja az alkotmánymódosító törvényjavaslat indokolását, amely eltérést kíván engedni a tiltott visszaható hatályú szabályozás tilalma alól (III. 1. pont). Ezen túlmenõen hivatkozik arra is, hogy „[a]z Alkotmány módosítása az alkotmányozó szándéka szerint »az ott meghatározott jövedelemadók esetében az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására bízza«.” (III. 1.3. pont). Ugyancsak az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdése tekintetében rögzíti, hogy „[a]z alkotmánymódosítás szándéka szerint elsõsorban azt tette lehetõvé, hogy »jó erkölcsbe ütközõ módon jutatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtõl kezdõdõen, külön mértékû kötelezettséget« állapítson meg, vagyis a módosítás jelentõs mértékben

23670

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

arról szól, hogy milyen esetekben, milyen jövedelemnél jöhet szóba a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának mellõzése.” (III. 4.1. pont). Végül ebbe a körbe sorolható az a megállapítás is, mely szerint „[a] Törvény 9. § (1) bekezdésébõl az következik, hogy a különadó – a szándéka szerint – az állami forrásokkal való gazdálkodáshoz kapcsolódó sajátos tényállásokat céloz meg.” (III. 5.2. pont) Amennyiben lehetséges is egy kollektív testület (a 386 képviselõbõl álló alkotmánymódosító és törvényhozó hatalom) egyirányú szándékát felfejteni (ha létezik is empirikusan a jogalkotó hatalom „szándéka”) akkor is választ kell adni arra a kérdésre: lehet-e amellett érvelni, hogy annak kötelezõ ereje is van? A jogalkotó a leírt szövegen keresztül beszél, nem pedig a feltételezett „szándékán” keresztül. Alkotmányos jogállamban a jog uralmának kell megvalósulnia, az Alkotmánybíróságot pedig kizárólag az Alkotmány szövege köti, sem az alkotmánymódosító (alkotmányértelmezéskor), sem a törvényhozó (a támadott norma alkotmányellenességének magállapításakor) feltételezhetõ szándékát nem veheti figyelembe, amikor egy döntés legitimációját kívánja megalapozni. Ez az érvelés egybecseng Sólyom László 23/1990. (X. 31.) AB határozatban kifejtett párhuzamos indokolásával, amelyben szembeállítja a törvényhozó azon szabadságát, hogy az Országgyûlés dönthet bármely tudományos, aktuálpolitikai vagy gyakorlati megfontolás szerint, míg az Alkotmánybíróság kizárólag alkotmányjogi érvekre alapozhatja döntését, így nem köti azt a jogalkotó hatalom szándéka sem. (ABH 1990, 88, 97.) Alkotmányos jogállamban nem is várható el azoktól, akikre kötelezõ a jog, hogy olyan fogalmat használjanak jogos/jogtalan magatartásuk iránytûjeként, amely egyrészt homályos, másrészt nem rendelkezik normatív erõvel (részletesen lásd a 675/B/2001. számú AB határozathoz fûzött különvéleményt, ABH 2002, 1320, 1344–1345.). 2.2. Ahogyan fentebb már nyomatékosan kiemeltem, az alkotmányértelmezés egyik célja az, hogy az alkotmányértelmezés eredményként elõálló normatartalom minél inkább beleilleszkedjen az Alkotmány egészének normarendszerébe. Álláspontom szerint – ezt is hangsúlyoztam – nem juthat az Alkotmánybíróság olyan alkotmányértelmezési eredményre, amelynek a következménye az, hogy valamely alkotmányi rendelkezést egy másiknak az értelmezése lerontja; az Alkotmánybíróság feladata éppen az, hogy a különbözõ absztrakciós szinten megfogalmazott alkotmányi rendelkezések közötti összhangot megteremtse. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány módosításánál az Alkotmány alapelveit, alapértékeit nem hagyhatja figyelmen kívül. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány módosított rendelkezéseit – ugyanúgy, mint az Alkotmány többi rendelkezését – ezen alapelvek, alapértékek figyelembevételével kell értelmeznie. E követelménynek – nézetem szerint – a határozat indokolása azért nem tesz eleget, mivel a 70/I. § (2) bekezdésének hatálya alá esõ jövedelmek tekintetében kivételt tesz az in malam partem visszaható hatályú szabályozás tilalma alól. A határozat szerint „[a] módosítás lehetõvé teszi azt, hogy törvény az adókötelezettséggel kapcsolatban a visszaható hatályú jogalkotás tilalmától, a jogállam e lényeges jellemzõjétõl eltérjen, és visszaható hatállyal állapítson meg kötelezettséget az Alkotmány módosításának hatálya alá tartozó esetekben, a jövedelem juttatásának módjával összefüggésben.” (III. 1.2. pont). Álláspontom szerint ez az értelmezés semmiképpen nem következik imperatív módon az Alkotmány új, 70/I. § (2) bekezdésébõl. Az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésének értelmezését az in malam partem visszaható hatályú szabályozás, tehát az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szereplõ jogállamiság klauzulára tekintettel – arra vetítve és azzal kölcsönhatásban – kellett volna elvégeznie. 2.3. Mindebbõl pedig az következett volna, hogy az új alkotmányi rendelkezésbõl nem vezethetõ le konkluzív módon, hogy az állami vagyonból jó erkölcsbe ütközõ módon teljesített jövedelem-kifizetéseket visszaható hatállyal adóztathatja az állam (visszaható hatállyal állapítson meg külön mértékû kötelezettséget). A szabályból, ha azt az in malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmával együtt olvassuk, csupán annyi következik, hogy az ilyen külön mértékû kötelezettség-megállapítás az adott (következõ) adóév kezdetétõl állapítható meg, a 2010-es vagy bármely más adóév tekintetében pedig szó sem lehet utólagos kötelezettség-megállapításról. Úgy vélem tehát, hogy nem jelentkezik az Alkotmány rendelkezéseinek egységes szemléletû, ellentmondásmentes rendszerkénti értelmezése a határozatban, ellenkezõleg: az a 70/I. § (2) bekezdését eleve kivételt konstituáló szabályként értelmezi, azaz a 70/I. § (2) bekezdésének hatálya alá esõ jövedelmek tekintetében (III. 1.2. pont) kivételt tesz az in malam partem visszaható hatályú szabályozás tilalma alól. Megjegyzem: a tiltott visszaható hatály tilalma nem egyszerûen alkotmányi alapérték, hanem ezen túlmenõen, az egyik legfontosabb jogállami imperatívusz is. Az Alkotmány egymással kapcsolatba hozható rendelkezéseinek egységes, koherens, ellentmondások kiküszöbölését célzó, az Alkotmány egészének leginkább megfelelõ értelmezése pedig nem hozhat olyan eredményt, amely valamely jogállami szabály eliminálását eredményezi. Márpedig a 70/I. § (2) bekezdésének határozatban írt értelmezése ezzel az eredménnyel jár. (Minthogy gyakorlatilag úgy fogjuk fel, hogy a „jó erkölcsre” hivatkozással kivétel tehetõ a tiltott visszaható hatályú szabályozás tilalmának a követelménye alól.)

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23671

3.1. A külön mértékû kötelezettség-megállapítás nem minden tág értelemben vett állami forrásból származó jövedelem vonatkozásában róható ki, csak azok tekintetében, amelyek jó erkölcsbe ütközõ módon kerültek kifizetésre. Az Alkotmánybíróság nem kerülheti ki azt a kérdést, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a tág értelemben vett állami forrásból juttatott jövedelmek megszerzése jó erkölcsbe ütközõ módon történik. Ennek során az Alkotmánybíróságnak figyelemmel kell lennie arra a tételre, hogy az adott alkotmányi fogalom autonóm értelmezését kellene adnia, autonóm módon kellene meghatároznia, mi az olyan absztrakt fogalmak alkotmányi jelentése, mint a tulajdon, a méltóság vagy az új alkotmányi rendelkezésben szereplõ „jó erkölcs”. (Autonóm az értelmezés azért, mert az Alkotmánybíróságot értelmezése során nem kötik a jogági fogalom-meghatározások vagy az adott fogalomhoz tapadó, azt értelmezõ rendesbírósági gyakorlat sem.) Az Alkotmánybíróság elõtt lévõ ügy – mint mondtam – precedens értékû is lehet, hiszen az Alkotmánybíróság döntésében egy „értékkategória” (a jó erkölcs) jelent meg most konkrét törvényi rendelkezések viszonyítási pontjaként. Megteheti ugyan azt a mindenkori alkotmánymódosító hatalom, hogy hasonlókkal teletûzdeli a magyar Alkotmányt (pl. „igazságosság”, „méltányosság” stb.), s ezekre kérik elvégezni az indítványozók az alkotmányossági vizsgálatot. Teheti akár azt is, hogy határozatlan (jog)fogalmakat emel fel az alkotmányi értékek közé („közrend”, „köznyugalom”, „közérdek”, „nemzetgazdasági érdek”). Az Alkotmánybíróságnak azonban ezeket a régi-új értékkategóriákat – az Alkotmányt egységes rendszerként kezelve – módjában áll az alaptörvény más rendelkezéseivel együttesen, egymásra tekintettel értelmezni. Ugyanakkor úgy vélem, az Alkotmány cseppfolyósításához vezetne el, ha az Alkotmánybíróság szabad utat engedne minden – az Alkotmányba beépített érték-elem kizárólag a törvényhozó általi tartalommal való kitöltésének. Ilyenkor ugyanis aktuálpolitikai mezõbe csúszhatnának át ezek a határozatlan fogalmak (érték-elemek), az Alkotmány pedig gyakorlatilag programmatikus törvénnyé degradálódna, amely nem töltheti be a jogállami Alkotmány szerepét. 3.2. Álláspontom szerint – ismét csak figyelembe véve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek egymásra vonatkoztatott, egymással harmonizáló értelmezésének követelményét – a jó erkölcsbe ütközõ módon jutatott jövedelem tekintetében elsõsorban az állam semlegessége alkotmánybírósági értelmezésének segítségével kell megvilágítani a jó erkölcs problémáját. (A határozat jelenleg elsõsorban absztrakciós problémaként mutatja be a jó erkölcsbe ütközés kérdését, és nem vet számot azzal, hogy a magánjogi jó erkölcs fogalom mennyiben feleltethetõ meg vagy alkalmazható a közterhek viselésére vonatkozó jó erkölcsre vonatkozó tétellel. Magam határozottan azon a véleményen vagyok, hogy a magánjog értékkategóriái csak rendkívül kivételesen ültethetõek át közvetlenül a közjogba.) Az állam semlegességének elve – bár kifejezetten nem szerepel az Alkotmányban, mégis – hasonlóan a német, francia vagy az amerikai alkotmánybírósági gyakorlathoz – fontos szerepet tölt be az ítélkezésben. A magyar gyakorlatban eddig a vallásszabadság [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48.], a gazdaságpolitika [33/1993. (V. 28.) AB határozat, ABH 1993, 247, 249.], a tudományos igazságok [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 182.] és a szólásszabadság [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 179.] területén fejtette ki az Alkotmánybíróság az állam semlegességének doktrínáját. E döntések alapján az állam nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy milyen vallási, gazdaságpolitikai döntések, tudományos állásfoglalások vagy véleménynyilvánítási tartalmak felelnek meg a jó, igazságos élet koncepciójának. Ebben az értelemben az állam ezeken a területeken elsõsorban a be nem avatkozásra kötelezett. Ezzel szemben az új alkotmányi rendelkezés kifejezetten felhatalmazza a jogalkotót: az adott adóév elejétõl külön mértékû kötelezettség befizetésére kötelezheti azokat, akik jó erkölcsbe ütközõ módon jutottak tág értelemben vett állami forrásból származó jövedelemhez. A törvényhozó tehát felhatalmazással rendelkezik erre, de ezt csak a semlegesség doktrínájának alkalmazásával teheti meg. A jó erkölcsbe ütközés és a semlegesség elvének egymásra vonatkoztatott értelmezése alapján a törvényhozó pártatlanul köteles eljárni a törvényalkotáskor. Nem kedvezhet egy általa preferált személyközösségnek, és nem szankcionálhat, nem sújthat kizárólag egy jól körülírható társadalmi csoportot a külön mértékû kötelezettség megállapításával. A törvényhozó döntésének eredményeként pusztán és kizárólag az adott csoporthoz tartozás nem járhat együtt a külön mértékû kötelezettség-megállapítás elõírásával. A külön mértékû kötelezettség megállapításáról szóló törvény csak semleges kritériumokat alkalmazva alkotható meg, és az államnak az adóztatás terén egyébként is fennálló alkotmányi követelményeknek megfelelõen kell eljárnia: a külön mértékû kötelezettség megállapítása például nem lehet visszaható hatályú, és végsõ soron a minden egyén szempontjait egyaránt figyelembe véve (az egyenlõ méltóságú személyként való kezelés alkotmányi imperatívuszát alkalmazva), diszkrimináció-mentesen kell az államnak eljárnia ezekben az esetekben. III.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl eredõ in malam partem visszaható hatály tilalmának és az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésének a sérelme

23672

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

Álláspontom szerint – a határozat indokolásában írtak mellett – más okok miatt is alkotmányellenesek a Törvény 11. § (5) bekezdésébe, valamint 133. §-ába foglalt rendelkezések (1.), továbbá a Törvény II. Fejezetébe tartozó egyéb szabályok, a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló további rendelkezések [8. §–11. § (1)–(4) bekezdése, 11. § (6)–(7) bekezdései és 12. §-a] (3.). 1. Mindenekelõtt emlékeztetek arra, hogy szerintem az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésébõl nem következik közvetlenül, hogy a tág értelemben vett állami forrásból származó, jó erkölcsbe ütközõ módon kifizetett jövedelmet visszaható hatállyal megadóztathassa az állam (visszaható hatállyal állapíthasson meg „különadót”). Az új rendelkezésbõl – ha azt együtt olvassuk az in malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmával – csupán az következik, hogy az ilyen „külön mértékû” kötelezettség-megállapítás az adott adóév kezdetétõl állapítható meg s így a 2010-es adóév tekintetében sem lehet szó utólagos kötelezettség-megállapításról. Ami pedig a Törvény visszaható hatályú rendelkezéseit illeti (a Törvény 11. § (5) bekezdésébe, valamint 133. §-ába foglalt rendelkezések), változatlanul fenntartom a visszaható hatállyal kapcsolatban a 349/B/2001. AB határozathoz fûzött különvéleményemben leírtakat. Az idézett különvélemény – a most vizsgált ügyre is vonatkoztathatóan – a következõkre mutat rá (ezek közül csupán néhány elemet idézek fel): a) Jogállami keretek között csak akkor várható el a jogalanytól a jogszabályok betartása, ha azokat kihirdették, azok a normákat megismerhették, a jogszabályok lehetõséget adnak arra, hogy a jogalanyok a magatartásukat a jog elõírásaihoz igazíthassák, így különösen, ha a hatálybalépésüket megelõzõ idõre nem állapítanak meg többletkötelezettséget a számukra. (...) A retroaktív norma a jogrendszer egyik alappillérét ingatja meg, mivel a „jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól” megdönthetetlen vélelmét fikcióvá alakítja át, ami így nem képes biztosítani a jogi norma érvényesülését. b) A korábbi szabályok szerint lezárt jogviszonyokba – kivételesen – csak akkor lehet alkotmányosan beavatkozni, ha ezt a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz az elérni kívánt célhoz képest aránytalan sérelmet. [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 82.] [Hangsúlyoztam tehát a különvéleményemben, hogy ebben a körben csak a jogbiztonsággal konkuráló alkotmányos elvek jöhetnek számításba, az olyan absztrakt alkotmányos értékek, mint a jó erkölcs, nem. Úgy is fogalmazhatunk: a tiltott visszaható hatály jogállami parancsként olyan – szinte érinthetetlen – tartalom (lényeg), amely sem alkotmányos értékkel (jó erkölcs), sem pedig még akár méltányolható absztrakt államcélra hivatkozással sem korlátozható. A jelen esetben: a jó erkölcsre hivatkozással sem lehet kivételt tenni a jogállami parancsot kifejezésre juttató tiltott visszaható hatály alól.] c) A „cél szentesíti az eszközt” elvének parttalan alkalmazása idegen a jogállam eszméjétõl. Ahogyan egyes német szerzõk fogalmaznak: a tiltott visszaható hatály megengedése a legnagyobb merénylet a jogállam ellen. d) Az Alkotmánybíróságnak itt a jogbiztonság egyik kiemelkedõ jelentõségû elemét kell védenie. Ezt a szerepkört pedig leginkább az a körülmény értékeli fel, hogy a visszaható hatály tilalmának érvényesülése az egész jogállami jogrend stabilitásának az elõfeltétele, az egész jogrendszer érvényesíthetõségének egyik biztosítéka [Részletesen lásd a 349/B/2001. AB határozathoz fûzött különvéleményt, ABH 2002, 1241, 1258–1267.]. Emlékeztetek arra is, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[h]a az új jogszabálynak visszamenõleges hatálya van, az a jogszabály megjelenése elõtt keletkezett jogviszonyok tömegének felülvizsgálatával jár, amely a jogbiztonság alkotmányos követelményét sérti. Különösen irányadó ez azokban az esetekben, amikor az új jogszabály olyan kötelezettséget vagy felelõsséget állapít meg, amely a korábbi jogszabályi környezetben egyáltalán nem, vagy enyhébb feltételek mellett állt fenn.” [339/B/1995. AB határozat, ABH 1998, 605, 607.] Mivel – álláspontom szerint – az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésébõl nem következik kényszerítõ módon az in malam partem visszaható hatályú adómegállapítás, a törvényhozó pedig nem bizonyította, hogy egy, a jogbiztonsággal konkuráló másik alkotmányos elv érvényesülése miatt lenne elkerülhetetlen a visszaható hatályú szabályozás, ezért a Törvény 11. § (5) bekezdése és 133. §-a az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képezõ in malam partem visszaható hatályú szabályozás tilalmába ütközése miatt alkotmányellenes. 2. Látszólag kapcsolatba hozható – a „megengedett” visszaható hatály kapcsán – a most elbírált ügy a 32/1991. (VI. 6.) AB határozattal elbírált üggyel (a kamatadó-üggyel). Álláspontom szerint azonban a 32/1991. (VI. 6.) AB határozattal elbírált jogi probléma jelentõs mértékben eltér a mostani különadó ügy által felvetett alkotmányossági kérdéstõl. E döntés ugyanis nem kifejezetten a visszaható hatályú szabályozásról szólt, hanem a jogállami piacgazdaság kialakítása elõtt tett állami ígérvények jövõbeni sorsáról. A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 226. § (2) bekezdésének elsõ fordulata kimondja, hogy jogszabály a hatálybalépése elõtt megkötött szerzõdések tartalmát csak kivételesen változtathatja

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23673

2010. évi 165. szám

meg. Az Alkotmánybíróság a Ptk. 226. § (2) bekezdése elsõ fordulatának alkotmányossági elemzése során – elsõként a 32/1991. (VI. 6.) AB határozatában – mutatott rá arra, hogy „az állam általában csak ugyanolyan feltételekkel teheti meg az általa jogszabályban kiadott blankettaszerzõdések tartalmának a megváltoztatását, mint amilyen feltételek fennállása esetén a szerzõdés más felei kérhetik a bíróságtól – a rebus sic stantibus klauzulájára alapítottan – a szerzõdés módosítását. Ha ugyanis az állam a polgári jogi jogviszonyokban közvetlenül vesz részt, ezt alkotmányosan csak ugyanolyan feltételek mellett teheti meg, mint amilyen feltételeket az általa kiadott jogszabályokban a polgári jogi jogviszonyok egyéb résztvevõi számára megszab (egyenjogúság, mellérendeltség stb.)”. E határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy „... a kivételességet – amelynek fennállása esetén a meglévõ jogviszonyok tartalma jogszabály útján módosítható – éppúgy esetenként, jogszabályonként kell vizsgálni, mint a bírósági szerzõdésmódosítás alkalmazhatóságát az egyedi jogviszonyokban. Jogszabályonként külön-külön eldöntendõ kérdés tehát az, hogy mikor felel meg a fennálló szerzõdési kapcsolatokban való állami beavatkozás az Alkotmánynak, illetõleg az elõbbi szempontoknak. Ennek eldöntése elsõsorban a törvényhozó felelõssége, de a beavatkozás alkotmányosságát az Alkotmánybíróság dönti el”. [ABH 1991, 151–154, 157.] Az 1991-es döntés tehát olyan tartós, több éve fennálló polgári jogi jogviszonyokba való beavatkozást bírált el, amelyre a privátautonómia elve az irányadó, és amelynek az egyik szereplõje az állam. Tehát arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy piacgazdasági viszonyok között milyen feltételekkel cserélheti ki az állam a kereskedõ köpönyegét a császár tógájára. A mostani különadó ügyben nincs meg ez a kettõs szerep, hiszen itt közjogi kógens szabályrendszer alapján kell dönteni a rövidtávon visszamenõleges adókötelezettség fennállásáról, és a törvényhozó sem hivatkozik a jogviszonyok létrejöttekor elõre nem látható körülmények társadalmi szintû lényeges megváltozására. 3. Álláspontom szerint minden alkotmányi kötelezettség fennállásának bizonyítása az állam kötelessége. Nincs ez máshogy a közterhek kivetésénél, az adómegállapításnál sem. Mivel a törvényhozó nem bizonyította (mert nem is bizonyíthatta), hogy a Törvény II. Fejezete hatálya alá tartozó jövedelmekhez a huzamosabb idõn keresztül állami foglalkoztatottak (legyenek azok az ágazati törvények vagy az Mt. hatálya alá esõk) jó erkölcsbe ütközõ módon jutottak volna hozzá, ezért a Törvény II. Fejezete szerinti különadó az Alkotmány általános közteherviselési klauzulája, a 70/I. § (1) bekezdése hatálya alá tartozik. Ebben a tekintetben osztom dr. Bihari Mihály alkotmánybíró párhuzamos indokolása 2. pontjában foglaltakat, vagyis nekem is az az álláspontom, hogy a 98%-os különadó mértéke konfiskatórius jellegû, ezáltal ellentétes az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésébe foglalt arányos közteherviselés elvével. Budapest, 2010. október 26. Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró párhuzamos indokolása Egyetértek a rendelkezõ résszel, annak indokolásával is, azonban a döntést egy további indokkal is alátámasztanám. Úgy vélem, ez még meggyõzõbben és egyértelmûbben igazolná a Törvény alkotmányellenességét. A törvényi rendelkezések megsemmisítését az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésének és a 70/A. § diszkrimináció tilalmát rögzítõ (1) bekezdésének együttes értelmezésére lehetett volna alapozni. Az együttes értelmezés indoka véleményem szerint az, hogy bár a közpénzekbõl juttatásban részesülõk alanyi körét a 70/I. § új (2) bekezdése maga megkülönbözteti, ezért más, rajtuk kívülálló csoportokkal szemben a diszkrimináció kérdése alkotmányossági szempontból nem vizsgálható, az érintett alanyi körön belül azonban a törvényhozóra a 70/A. § (1) bekezdése alapján már vonatkozik a diszkrimináció tilalma. Több indítványozó éppen azért nyújtott be alkotmányossági kifogást a Törvény ellen, mert az a 70/I. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó alanyi körön belül egyazon homogén csoportba sorolta a jogállási törvények alapján – alanyi jogon járó – nagyobb összegû juttatásban részesülõket az ugyanilyen juttatásokban, de jó erkölcsbe ütközõ módon részesülõkkel. Az alapvetõ kérdés tehát az, hogy a Törvény alanyi és tárgyi hatálya a 70/I. § (2) bekezdésén túlmenõen megfelel-e a 70/A. § (1) bekezdésének is, avagy beleütközik. A jogi normákat a jogalkotótól elvárható gondossággal, körültekintéssel és felelõsséggel kell megalkotni. A normaalkotás különösen fontos, elõre eldöntendõ kérdése az általánosítás (absztrakció) szintjének meghatározása, az ugyanis alapvetõen meghatározza mind a norma tárgyi hatályát (azaz a szabályozni kívánt emberi magatartások körét), mind a személyi hatályát (az érintett alanyi kört). Minden szabály létrehoz magatartási osztályokat és emberi csoportokat, így mindig fontos kérdés, mi volt az osztályozás, a csoportképzés ismérve, s a jogalkotó megfelelõen

23674

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

húzta-e meg a csoport határvonalait. Ehhez fontos szempont a szabályozás minden csoporttaggal szembeni azonos célja és a cél igazolhatósága. A jogalkotónak úgy kell meghatároznia a szabály alkalmazási körét (személyi és tárgyi hatályát), hogy az igazodjon a szabály céljához és igazolásához. (Részletesen ld. Az Alkotmány kommentárja, II. kötet, 2532. old., Szerk.: Jakab András; Századvég Kiadó, Budapest, 2009.) Jelen esetben tehát meghatározott jövedelmek jó erkölcsbe ütközõ módon való juttatásáról és az ilyen juttatásban részesülõ jogalanyok körérõl kellett volna, hogy a Törvény rendelkezzen. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint egy jogszabály azáltal is megvalósíthat diszkriminációt és teremthet alkotmányellenes helyzetet, hogy különbözõ helyzetben lévõket kezel azonos módon. A megkülönböztetés indokolatlan hiánya az alkotmányos egyenlõség sérelméhez vezet [lásd pl. 1/1995. (II. 8.) AB határozat, ABH 1995, 31.; 42/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 564.]. Álláspontom az, hogy a támadott Törvény esetében éppen ez történt: a jogalkotó a szabályozás céljához és tárgyi hatályához viszonyítva az alanyi/személyi hatály tekintetében, a 98%-os különadó megfizetésére kötelezettek csoportján belül elmulasztotta a megfelelõ differenciálást. Az érintettek között ugyanis – ahogyan erre a határozat indokolása is utal – olyanok is vannak, akik valamely törvényi elõírás alapján, alanyi jogon járó juttatásban részesültek, és sem a jogosultságot megalapozó jogviszony kezdete elõtt, sem annak fennállása alatt vagy megszûnése után semmilyen – különösen jó erkölcsbe ütközõ – ráhatásuk nem volt arra, hogy milyen összeget kaptak. Az ilyen juttatások egyáltalán nem minõsíthetõk jó erkölcsbe ütközõnek (pl. több évtizedes pedagógusi pálya lezárása esetén). A jogalkotó azonban az (adó)alanyi kör meghatározása során ezt nem vette figyelembe, ezáltal a Törvény – és az abban írt (vissza)fizetési kötelezettség – nem csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyek valóban sértik a társadalom igazságérzetét [az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése szerinti jó erkölcsöt]. A Törvény a különbözõ helyzetû érintettek között – azáltal, hogy a köztük lévõ lényeges különbözõségeket figyelmen kívül hagyta – hibásan képezett homogén csoportot, morálisan nem igazolható módon állapított meg azonosságot. A differenciálatlan jogalkotói csoportképzés miatt a Törvény számos érintettet – még ha akaratlanul is – erkölcstelennek bélyegez, ami sérti emberi méltóságukat [Alkotmány 54. § (1) bek.], valamint jó hírnevüket is [Alkotmány 59. § (1) bek.]. Mindezek együttesen hátrányos megkülönböztetést, azaz diszkriminációt eredményeznek. Megjegyzem még: a Törvénnyel kapcsolatban felvethetõ annak nem megfelelõ illeszkedése a jogrendszerbe, ami a jogállamiságot és a jogbiztonságot érintõ további probléma is. Ha ugyanis egy szerzõdés (az annak alapján járó juttatás) jóerkölcsbe ütközik [pl. kifejezetten a nemzetgazdaság megkárosítására, illetéktelen elõny szerzésére irányul, azaz joggal való visszaélést valósít meg, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (Vö. Ptk. 5. § (1)–(2) bekezdés és 200. § (2) bekezdés)], akkor az a szerzõdés semmis. A semmis szerzõdés érvénytelenségére határidõ nélkül bárki hivatkozhat, megállapítása esetén a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani [Ptk. 234. § (1) és 237. § (1) bek.]. Az in integrum restitutio 100%-os visszatérítést jelent, a visszatérített érték azonban nem jövedelem, azt nem lehet adóztatni. Ugyanakkor magánjogi szempontból a jóerkölcsbe ütközõ juttatás 98%-ának elvonása sem tehetné erkölcsössé a megmaradó 2%-ot. Budapest, 2010. október 26. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró

Dr. Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolása Egyetértek a határozat rendelkezõ részével, ugyanakkor részben nem értek egyet az indokolásban foglaltakkal. Álláspontom szerint a törvényi rendelkezések megsemmisítését nem az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésére, hanem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó 70/A. § (1) bekezdésére kellett volna alapozni. Egyrészt azért, mert önmagában az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján adó alkotmányellenessége nem állapítható meg, másrészt, mert a Törvény szerinti különadó kivetése a különadó alanyaira – nem annak mértéke miatt, hanem az érintett adóalanyok hátrányos megkülönböztetése folytán – a különadó mértékétõl függetlenül alkotmányellenes. 1. A többségi határozat indokolásának III. 5.3. pontja a Törvény alkotmányellenességét az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésére alapozza, amikor úgy fogalmaz, hogy „[a] törvényalkotó túllépte alkotmányos felhatalmazását, ami az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésének, egyben 2. § (1) bekezdésének sérelméhez vezetett.” Véleményem szerint ugyanakkor önmagában az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján, a 70/I. § (1) bekezdésének vizsgálata nélkül adó alkotmányellenessége nem állapítható meg, mivel az elõbbi speciális rendelkezés az utóbbihoz képest.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

23675

1.1. Az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése a közteherviselés általános alkotmányos követelményeként az „arányosság” mércéjét tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a 44/1997. (IX. 19.) AB határozatban a következõk szerint foglalta össze az adózás arányosságával kapcsolatos gyakorlatát: az Alkotmány a közterhekhez való hozzájárulás tekintetében csak azt a követelményt támasztja a jogalkotóval szemben, hogy az adott fizetési kötelezettség feleljen meg az alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis álljon azokkal arányban (1558/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 506–507.). A jogalkotó tehát széles keretek között mérlegelhet a köztehermérték megállapításakor, szabadsága igen nagy abban a kérdésben is, hogy a közteherviselési kötelezettség kiindulópontjaként milyen gazdasági forrást választ ki, és ennek alapján mit jelöl ki a közteher tárgyának (620/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 539, 541.). Az Alkotmány tehát nem azt határozza meg, hogy jövedelmet és vagyont kell, illetve lehet közteherviselési kötelezettség alapjává tenni, hanem azt írja elõ, hogy a közterhek viselésének a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz igazodóan, arányosan kell megtörténnie (448/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 724, 726.). 1.2. A törvényhozót tehát széles mérlegelési jog illeti meg az adózásra vonatkozó szabályozáskor. Az adó-megállapítási jognak azonban nyilvánvaló korlátját képezik az Alkotmány rendelkezései, ezek között a 70/I. § (1) bekezdése, amely kizárja az aránytalan adóztatás lehetõségét. Az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdéséhez képest az arányosság tekintetében speciális szabályt tartalmaz az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése, amennyiben az egyébként arányosnak minõsülõ adóhoz képest „külön mértékû kötelezettség” megállapítását teszi lehetõvé meghatározott feltételek fennállása esetén (ha a jövedelmet jó erkölcsbe ütközõ módon juttatták és a juttatás közterhek viselésére szolgáló forrásokból vagy az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl történt). Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése tehát a törvényhozónak az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése alapján fennálló adóztatási lehetõségét semmiben nem korlátozza, hanem meghatározott feltételek fennállása esetén tovább bõvíti. Ha az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egy adó vonatkozásában nem állnak fenn, az önmagában csak annyit jelent, hogy az egyébként arányosnak minõsülõ adóhoz képest „külön mértékû kötelezettség” megállapítására nincs lehetõség, de nem eredményezi szükségszerûen az adott adó alkotmányellenességét – ilyen esetben azt az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésének általános „arányossági” mércéje (az Alkotmány egyéb rendelkezései) alapján kell megítélni. 1.3. A többségi határozat indokolása a III. 5. pontjában kijelenti, hogy „[a] Törvény hatálybalépését követõen kifizetett juttatásokat (pl. végkielégítés) illetõen a különadót [...] nem egyedül az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján kell vizsgálni. Figyelembe kell venni, hogy a Törvény hatálybalépését követõen kifizetett juttatásokat illetõen a törvényhozó meghatározhatja – a 70/I. § (2) bekezdésétõl függetlenül – az egyes kifizetések feltételeit.” Az elõbbi megállapítás ellenére a többségi határozat indokolása – miután kimondta, hogy „itt nem alkalmazható a »külön mértékre« vonatkozó alkotmányi felhatalmazás”, elmulasztotta kiterjeszteni a vizsgálatot arra, hogy a különadó megfelel-e az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdése általános „arányossági” mércéjének, illetve az Alkotmány egyéb rendelkezéseinek. Ezek hiányában – önmagában a 70/I. § (2) bekezdése alapján – véleményem szerint az alkotmányellenesség megállapítása nem volt megalapozott. 2. A Törvény 9. § (1) bekezdése által meghatározott körû magánszemélyek (a továbbiakban: közpénzbõl foglalkoztatott személyek) és a versenyszférában foglalkoztatott személyek a tartós foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott személyek csoportján belül az adójogi szabályozás szempontjából homogén csoportot alkotnak. A Törvény szerinti különadó a homogén csoporton belüli elõbbi két csoport közötti hátrányos megkülönböztetést eredményez. A Törvény szerinti különadó bevezetése – az Alkotmány, illetve a Törvény szerinti kötelezettség tárgyát képezõ jövedelem kétségbevonhatatlan azonosságának hiányában – nem alapozható meggyõzõ módon az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésére, és a homogén csoporton belüli adójogi eltérésnek más kellõ alkotmányos indoka sincs. 2.1. Megítélésem szerint a különadóra vonatkozó rendelkezésekkel érintett közpénzbõl foglalkoztatott személyek és a versenyszférában foglalkoztatott személyek az adójogi szabályozás szempontjából homogén csoportot alkotnak, amennyiben tartós foglalkoztatási jogviszonynak az alanyai, jövedelmüket hasonló feltételekkel végzett tevékenységgel, hasonló típusú jövedelem-elemek révén szerzik (a foglalkoztatási jogviszony megszûnésének esetére is hasonló típusú juttatásokban részesülnek – végkielégítés, felmentési idõre szóló illetmény vagy fizetés stb.). 2.2. A Törvény 9. § (2) bekezdése által meghatározott, a jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó egyes bevételeknek a Törvény szerinti különadóval sújtása a közpénzbõl foglalkoztatott személyek és a versenyszférában foglalkoztatott személyek közötti hátrányos megkülönböztetést eredményez, mivel ugyanolyan típusú és nagyságú jövedelmekre az egyik csoport 98 százalékos mértékû különadót köteles fizetni, míg a másik csoport az – a jóval kisebb jövedelem-elvonással járó – általános személyi jövedelemadó-szabályok szerint adózik.

23676

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

2.3. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt általános jogegyenlõségi követelmény arra vonatkozik, hogy az állam, mint közhatalom a jogok és kötelezettségek elosztása során köteles egyenlõkként – egyenlõ méltóságú személyként – kezelni a jogalanyokat, a jogalkotás során a jogalkotónak mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, elfogulatlansággal és méltányossággal kell értékelnie. [pl. 9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.] A megkülönböztetésnek azonos csoportra nézve kell fennállnia. Az azonos csoporton, adott szabályozási koncepción belüli eltérõ szabályozás akkor nem alkotmányellenes, ha az eltérésnek kellõ alkotmányos indoka van. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77–78.] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az azonos helyzetben lévõk között nem alapjogok tekintetében tett megkülönböztetés csak akkor tekinthetõ alkotmányellenesnek, ha nincs ésszerû indoka, tehát önkényes. [16/1991. (V. 20.) AB határozat, ABH 1991, 62.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–282.] 2.4. A közpénzbõl foglalkoztatott személyek eltérõ (hátrányos) kezelése (azaz velük szemben különadó-kötelezettség elõírása) nem indokolható az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdésével. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése alapján ugyan a közpénzbõl foglalkoztatott személyek tekintetében külön mértékû kötelezettség megállapítására lehetõség van, de kizárólag a „jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott” jövedelmek esetén; a Törvény szerinti különadó pedig nem, vagy legalábbis potenciálisan nem csak ilyen jövedelmekre vonatkozik. Egyetértek a többségi határozat indokolásának III. 4.2. pontjában foglaltakkal, miszerint „[a] Törvény nem különböztet a juttatások jogalapja szerint (törvény vagy megállapodás alapján juttatott bevétel) és aszerint sem, hogy az egyes jövedelemtípusokat keletkeztetõ tényállásokat illetõen hol befolyásolható a juttatás mértéke az állami forrásból gazdálkodó szervezet és munkavállalója által [...], és hol egyáltalán nem”. Egyetértek továbbá azzal a megállapítással, hogy „csak az érintettek által befolyásolható tényállásoknál merülhet fel az, hogy a jövedelmet »jóerkölcsbe ütközõ módon« juttatták”, ezért „nem minõsíthetõ jóerkölcsbe ütközõnek pusztán a mértéke alapján a törvényben biztosított, alanyi jogon járó, törvényben meghatározott mértékû jövedelem”. Erre figyelemmel megállapítható, hogy bár egyedi esetekben lehetnek olyan jövedelmek a különadóval érintett jövedelmek között, amelyeket „jó erkölcsbe ütközõ módon” juttattak, a különadóra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó jövedelmek összességében nem minõsíthetõek jó erkölcsbe ütközõ módon juttatottnak, ezért a 2010. évi XC. törvény különadóra vonatkozó szabályaira általánosságban nem alkalmazható az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése mint az általános közteherviselési szabályokhoz képest külön mértékû kötelezettség megállapítását lehetõvé tevõ kivétel. Ez azt jelenti, hogy a Törvény különadóra vonatkozó rendelkezései által eredményezett hátrányos megkülönböztetéssel összefüggésben az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése nem hivatkozható a megkülönböztetés alkotmányos indokaként. 2.5. A tartós foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott személyek homogén csoportján belüli, a Törvény szerinti adójogi eltérésnek a 2.4 pontban leírtakon kívül sincs más kellõ alkotmányos indoka. A különadó alkalmazásának oka a Törvény indokolása szerint a társadalom igazságérzetének vélelmezett sérelme, tehát azt a jogalkotó kvázi szankcióként alkalmazza a közpénzbõl foglalkoztatott személyekkel szemben, a különadó kivetésével összefüggésben egyéb gazdaság- vagy szociálpolitikai cél nem állapítható meg. A költségvetési forrásokkal, állami vagyonnal történõ takarékosabb gazdálkodás elméletileg akár megalapozhatná azt, hogy a közpénzbõl foglalkoztatott személyek eltérõ (csekélyebb) juttatásokban részesüljenek felmentés (felmondás) idején, de ez nem adópolitikai szabályozási kérdés, hanem az érintett jogviszonyokat szabályozó törvények (például Kjt., Ktv. stb.) adott jogintézményeire (például végkielégítés) vonatkozó részletes szabályainak meghatározásával függ össze. Ahogy a többségi határozat indokolásának III. 5.1. pontja is megjegyzi, „[a] törvényhozó a jogállási törvényekben a jogviszony megszûnésével összefüggésben biztosított végkielégítést, a felmentési idõ tartamát, a munkavégzési kötelezettség alól mentesítés kötelezettségét nem változtatta meg. Nem korlátozta sem jogalapját, sem összegszerûségét illetõen a végkielégítés mértékét vagy a felmentési idõre kifizetendõ munkabért, nem rendelkezett a korábbi években esedékessé vált szabadság megváltásának a korlátozásáról sem.” Ezeknek a jogintézményeknek az érintetlenül hagyása mellett a költségvetési forrásokkal, állami vagyonnal történõ takarékosabb gazdálkodás a Törvény szerinti különadó esetében nem tekinthetõ ésszerû adójogi szabályozási indoknak.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23677

2010. évi 165. szám

2.6. Mindezek alapján az az álláspontom, hogy a közpénzbõl foglalkoztatott személyeknek – a versenyszférában foglalkoztatott személyekhez képest – eltérõ kezelése a különadó szempontjából önkényes hátrányos megkülönböztetést jelent, ezért alkotmányellenes. Budapest, 2010. október 26. Dr. Stumpf István s. k., alkotmánybíró

Az Alkotmánybíróság 185/2010. (X. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 342/2010. (IV. 23.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le?” Az OVBh. indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés a választási eljárás lényeges elemének, nevezetesen a választás módjának részbeni megváltoztatására irányul. Az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülne a szavazás titkosságának az Alkotmány 71. § (1) bekezdésben rögzített elve, mivel a mobilszolgáltatók – a jelenlegi technikai feltételek mellett – abban a helyzetben vannak, hogy megismerhetik az sms-üzenetek tartalmát, továbbá nem teljesülne az az alkotmányos követelmény sem, amely szerint a választópolgár választójogát közvetlenül, személyesen gyakorolhatja. Az OVB álláspontja szerint a kezdeményezés a választójog titkosságának és közvetlenségének alapelveit érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné, amelyrõl pedig népszavazás – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – nem tartható. A kifogástevõ – aki azonos a népszavazás kezdeményezõjével – beadványában a következõket adja elõ: – a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés követelményeinek, az aláírásgyûjtõ ív hitelesíthetõ; – Svájcban 2005 óta van lehetõség országos népszavazáson sms-ben szavazni, tökéletesen megoldották a titkosság kérdését, ez elvileg Magyarországon is sikerülhet; – az OVBh.-ban megjelölt jogszabály [Alkotmány 71. § (1) bekezdés] nem a népszavazásra vonatkozik, népszavazás titkosságát nem írja elõ jogszabály; – a kérdés nem jár alkotmánymódosítással.

23678

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

Az OVBh. a Magyar Közlöny 2010. évi 60. számában, 2010. április 23-án jelent meg, a kifogást 2010. április 23-án terjesztették elõ. II.

Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következõ jogszabályokat vette alapul: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „71. § (1) Az országgyûlési képviselõket, az Európai Parlament képviselõit, a helyi önkormányzati képviselõket, valamint a polgármestert és a fõvárosi fõpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.” 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” A Ve. rendelkezései: „2. § E törvényt kell alkalmazni: a) az országgyûlési képviselõk választására, b) az Európai Parlament tagjainak választására, c) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választására, d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására, e) az országos népszavazásra, f) a helyi népszavazásra, g) az országos népi kezdeményezésre, h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].” „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, (...)” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III.

1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23679

2010. évi 165. szám

2. A kifogástevõ álláspontja szerint az OVBh. tévesen hivatkozik az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére, mivel az kifejezetten nem szól az országos népszavazásról. Az Alkotmány szóban forgó rendelkezése azonban a választási rendszer egészének alapelveit tartalmazza, amelyek – az alkotmányi említéstõl függetlenül – érvényesek a választások minden egyes formájára. A szavazás az, ami titkos, a népszavazáson is ennek a gyakorlása történik. Az alapelvek a választási eljárásban realizálódnak, és a Ve. következetesen alkalmazza is ezt, amikor a 2. § felsorolása a törvény hatályát az országos népszavazásra is kiterjedõen határozza meg. A kifogástevõ érvelése tehát – amely szerint az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére való hivatkozás téves, a népszavazás titkosságát nem írja elõ jogszabály – nem megalapozott. 3. Az Alkotmánybíróság megállapítja azonban, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdésben szereplõ, sms-ben leadható szavazat önmagában nem eredményezi a szavazati jog titkos gyakorlása elvének sérelmét; a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén a jogalkotó kötelessége, hogy az íly módon lebonyolítandó szavazás titkosságát, valamint a választójog közvetlen és személyes gyakorlásának feltételeit megfelelõen biztosítsa. Az eredményes népszavazást követõen tehát nem az Alkotmány 71. § (1) bekezdését kellene módosítani, hanem az sms útján történõ voksolásnak az alkotmányos követelményekkel összhangban álló technikai feltételeit kell megteremteni. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdésben tartott eredményes népszavazás nem teszi szükségessé az Alkotmány módosítását. Ebbõl következõen az OVBh. által az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés hitelesítésének megtagadásul megjelölt indokot az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak, ezért a 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatot a rendelkezõ részben foglaltak szerint a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. október 26. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró


Alkotmánybírósági ügyszám: 731/H/2010.

23680

IX.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

Határozatok Tára

Az Országgyûlés 106/2010. (X. 28.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról* 1. Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságba Murányi Levente (Jobbik) helyett dr. Staudt Gábort (Jobbik), az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságba Mirkóczki Ádám (Jobbik) helyett Murányi Leventét (Jobbik), a Fogyasztóvédelmi bizottságba Farkas Gergely (Jobbik) helyett Balla Gergõt (Jobbik), az Oktatási, tudományos és kutatási bizottságba Németh Zsolt (Jobbik) helyett Farkas Gergelyt (Jobbik), az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságba Korondi Miklós (Jobbik) helyett Endrésik Zsoltot (Jobbik), a Nemzetbiztonsági bizottságba Rubi Gergelyt (Jobbik) a bizottság tagjává megválasztja. 2. E határozat elfogadásakor lép hatályba, és a közzétételét követõ napon hatályát veszti. Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

Földesi Gyula s. k.,

Nyakó István s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje


* A határozatot az Országgyûlés a 2010. október 25-i ülésnapján fogadta el.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23681

2010. évi 165. szám

Az Országgyûlés 107/2010. (X. 28.) OGY határozata Lendvai Ildikó országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében* A Magyar Köztársaság Országgyûlése Lendvai Ildikó országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Szentendrei Városi Bíróság 11. B.70/2010/10. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke





Az Országgyûlés 108/2010. (X. 28.) OGY határozata Rónaszékiné Keresztes Monika országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében** A Magyar Köztársaság Országgyûlése Rónaszékiné Keresztes Monika országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20. B.39.344/2008/8. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke





Az Országgyûlés 109/2010. (X. 28.) OGY határozata a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyona meghatározott körének a Mûsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelõ Alap részére történõ átadásáról*** Az Országgyûlés a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 149/C. §-ának és a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) 36/B. §-ának felhatalmazása alapján a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. tulajdonában álló vagyon hatékonyabb kezelése és hasznosítása, továbbá a vagyonnal történõ ésszerû gazdálkodás érdekében – a közszolgálati mûsor- és hírszolgáltatás függetlenségének biztosítása és védelme, illetve színvonalának emelésének szándékával – az alábbi határozatot hozza: 1. A Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) tulajdonában álló Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt., Duna Televízió Zrt. és Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) vagyona – a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékû jogosultságok kivételével – teljes egészében, térítésmentesen, az Rttv. 149/C. § (1) bekezdése, illetve az Nhtv. 36/B. § (1) bekezdése alapján kerül a hivatkozott bekezdések szerinti tulajdonba, mely vagyon

* A határozatot az Országgyûlés a 2010. október 25-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2010. október 25-i ülésnapján fogadta el. *** A határozatot az Országgyûlés a 2010. október 25-i ülésnapján fogadta el.

23682

MAGYAR KÖZLÖNY

2.

3.

4.

5. 6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

•

2010. évi 165. szám

vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Mûsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelõ Alap (a továbbiakban: Alap) – az alábbiakban kifejtett elvek mentén – gyakorolja. A közszolgálati részvénytársaságok tulajdonában marad mindazon vagyon, amely a közszolgálati részvénytársaságok mûsorszerkezetének, továbbá mûsorainak, illetve mûsorszámai tartalmának a – közszolgálati részvénytársaságok által történõ, törvényben szabályozott – meghatározásához, megtervezéséhez, a mûsorok elkészíttetéséhez és a mûsor szolgáltatásához, valamint a nemzeti hírügynökségi feladatok ellátásához szükséges feltételrendszer fennállását biztosítja. Ezen vagyon pontos körének meghatározására az Rttv. 149/C. § (1) bekezdésében, illetve az Nhtv. 36/B. § (1) bekezdésében rögzített felhatalmazás szerint az adott közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának a javaslata alapján a Közalapítvány jogosult és köteles. Az Országgyûlés elhatározza, hogy a Közalapítványnak a közszolgálati részvénytársaságokon kívüli egyéb vagyona – a Közalapítvány feladatainak ellátásához szükséges vagyonrész kivételével – térítésmentesen, az Rttv. 149/C. § (1) bekezdése, illetve az Nhtv. 36/B. § (1) bekezdése alapján kerül a hivatkozott bekezdések szerinti tulajdonba, mely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Alap – az alábbiakban kifejtett elvek mentén – gyakorolja. Az Országgyûlés elhatározza, hogy a közszolgálati részvénytársaságok és a jogelõdeik fennállása során, az általuk készített, sugárzott, illetve egyéb módon közreadott hang-, mozgókép-, valamint fényképfelvételek, továbbá a mûsorés hírszolgáltatás kapcsán keletkezett egyéb dokumentumok (a továbbiakban: Archívum) és a közszolgálati részvénytársaságok tulajdonában álló jelmez-, díszlet-, valamint kottatár – a jövendõ generációk számára történõ megõrzésük céljából – térítésmentesen, az Rttv. 149/C. § (1) bekezdése, illetve az Nhtv. 36/B. § (1) bekezdése alapján kerül a hivatkozott bekezdések szerinti tulajdonba, amely vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Alap – az alábbiakban kifejtett elvek mentén – gyakorolja. Az Országgyûlés felkéri a Médiatanácsot, mint az Alap kezelõjét, hogy intézkedjen az átadott Archívum és a védelem alatt álló jelmez-, díszlet-, valamint kottatár elidegenítésének tilalmát biztosító szabályzat létrehozásáról. Az Országgyûlés kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen országgyûlési határozat hatálybalépését követõ hat hónapon belül törvényt hoz, melyben biztosítja az Archívum és a védelem alatt álló jelmez-, díszlet-, valamint kottatár elidegenítésének tilalmát, annak érdekében, hogy ezen közkincsek a jövendõ generációk számára is megõrzésre kerüljenek. Az Országgyûlés elhatározza, hogy a közszolgálati részvénytársaságok, valamint a Közalapítvány tulajdonában álló ingatlanok térítésmentesen, az Rttv. 149/C. § (1) bekezdése, illetve az Nhtv. 36/B. § (1) bekezdése alapján kerülnek a hivatkozott bekezdések szerinti tulajdonba, mely ingatlanok vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Alap – az alábbiakban kifejtett elvek mentén – gyakorolja. A Közalapítvány tulajdonában maradó vagyon pontos körének – az elõzõ pontokban foglaltak figyelembevétele mellett történõ – meghatározása érdekében a Közalapítvány jogosult és köteles döntést hozni. A Közalapítvány anyagi függetlenségének megõrzését az Rttv. 84. §-ában tett kötelezettségvállalás garantálja. Az Országgyûlés kötelezi a Közalapítványt, hogy eljárjon a közszolgálati részvénytársaságok szerzõdéses jogviszonyaiból származó azon kötelezettségeknek az Alap által történõ átvállalása érdekében, amely kötelezettségek átvállalása az átadott vagyonra tekintettel szükségessé válik. Az Országgyûlés felkéri a Médiatanácsot, mint az Alap kezelõjét, hogy a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóival együttmûködve gondoskodjon arról, hogy a jelen országgyûlési határozat 9. pontja szerinti kötelezettségeknek az Alap által történõ átvállalása érdekében az Alap mindazon intézkedéseket megtegye, amelyek az átadott vagyonra tekintettel szükségessé válnak. Az Országgyûlés kötelezi a Közalapítványt, hogy mûködjön közre a jelen országgyûlési határozat végrehajtásában, egyben kötelezi, hogy a végrehajtáshoz szükséges tulajdonosi döntéseket, beleértve a közszolgálati részvénytársaságok alaptõkéjének a vagyonátadás miatt történõ leszállítása tárgyában szükségessé váló intézkedéseket tegye meg, továbbá mûködjön közre a jelen országgyûlési határozat alapján átadott vagyon kezeléséhez, hasznosításához szükséges személyi feltételeknek az Alap szervezetrendszerén belül történõ biztosítása érdekében. Az Országgyûlés felkéri a Médiatanácsot, mint az Alap kezelõjét, hogy gondoskodjon arról, hogy a jelen országgyûlési határozat végrehajtása érdekében az Alap a Közalapítvánnyal és a közszolgálati részvénytársaságokkal együttmûködésben megtegye a szükséges intézkedéseket. Az Országgyûlés az Rttv. 54. § (4) bekezdésére tekintettel felkéri a Médiatanácsot, mint az Alap kezelõjét, hogy az átadott vagyon hasznosítása, a vagyonnal történõ gazdálkodása kapcsán az alábbiakban meghatározott irányelvek alapján határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történõ gazdálkodásnak a részletes szabályait,

MAGYAR KÖZLÖNY

•

23683

2010. évi 165. szám

ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati részvénytársaságok. 14. A vagyongazdálkodás részletes szabályainak meghatározása során a következõ irányelveket kell figyelembe venni: a) a vagyongazdálkodás elsõdleges célja a vagyon hatékony mûködtetése, állagának védelme, értékének megõrzése, illetve gyarapítása a közszolgálati mûsorszolgáltatás és a nemzeti hírügynökségi szolgáltatás ellátásának elõsegítése érdekében; b) a vagyongazdálkodási szabályok a vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint a közszolgálati részvénytársaságokra és az Alapra terjednek ki; c) a vagyongazdálkodás során az Alap ingyenesen nyújt szolgáltatást a közszolgálati részvénytársaságoknak, ideértve a közszolgálati részvénytársaságok folyamatos mûködõképességét biztosító szolgáltatásokat is; d) a vagyongazdálkodás során a vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban, amennyiben a vagyon hasznosítása, értékesítése a jelen országgyûlési határozat 14/b) pontjában meghatározott személyeken kívüli személyek részére történik, a kiíró valamennyi résztvevõ számára egyenlõ esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében; e) a vagyongazdálkodás során a vagyonnak a jelen országgyûlési határozat 14/d) pontja szerinti hasznosítására irányuló szerzõdés nem köthetõ azzal, aki ea) csõd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll, eb) tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették, ec) az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességû köztartozással rendelkezik, ed) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bûncselekmény elkövetése miatt büntetett elõéletû, aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezetõ tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedésekrõl szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerõs ítéletében korlátozta, ee) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták; f) a vagyon hasznosítására irányuló szerzõdést írásba kell foglalni. 15. A jelen országgyûlési határozatban meghatározott vagyon 2011. január 1. napjával kerül átadásra. A vagyon átadása érdekében szükséges intézkedéseket a hatálybalépést követõen haladéktalanul meg kell kezdeni. 16. Jelen országgyûlési határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke





23684

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 165. szám

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente, a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA október 28., csütörtök. Tartalomjegyzék

Recommend Documents