Közlönyfigyelés 2010. június Hivatalos Értesítő 43. szám megjelenés június 1. Miniszterelnöki határozatok
a minisztériumok alapító okiratáról
A Belügyminiszter felelős
kapcsolatos feladatokért, A Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter felelős az
Magyar Közlöny 89. szám megjelenés június 1. 2010. évi XLIV. tör vény
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról
A törvény célja a magyar állampolgárságról szóló 1993 . évi LV. törvény módosításán keresztül az ún . „kettős állampolgárság”, azaz a határon túli magyarok számára egyszerűsített, kedvezményes állampolgárság-szerzés biztosítása. Bizonyos feltételek fennállása esetén (a kérelmező a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti) – kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. A visszahonosításnál sem feltétel már a magyarországi lakóhely. A miniszterelnök 2/2010. (VI. a miniszterelnök-helyettes kijelöléséről 1.) ME rendelete A miniszterelnök miniszterelnök-helyettesként dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert és dr. Semjén Zsolt tárca nélküli minisztert jelölte ki. A miniszterelnök helyettesítésére első helyen dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter jogosult. Magyar Közlöny 90. szám megjelenés június 2. 186-187/2010. (VI. 2.) Korm. rendelet
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről
A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 149. § (3) bekezdés a) pontja alapján a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi és belvízi veszélyhelyzetet hirdet ki. A veszélyhelyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes, valamint Nógrád megye Hasznos, Pásztó településeinek közigazgatási területén áll fenn. A veszélyhelyzet elhárításába a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. § b) pontja alapján a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonhatók. veszélyhelyzetnek megfelelően rendkívüli készültséggel érintett területek a Sajó, a Hernád,a Bódva A köztársasági elnök 180/2010. (VI. 2.) KE határozata
államtitkárok kinevezéséről
A köztársasági elnök dr. Kontrát Károlyt és Tállai Andrást a Belügyminisztérium államtitkárává, Balog Zoltánt, dr. Kovács Zoltánt, dr. Répássy Róbertet, dr. Rétvári Bencét, dr. Szabó Erikát és Szászfalvi Lászlót
a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárává, dr. Felkai Lászlót a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárává dr. Gál András Leventét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává, nevezte ki. Magyar Közlöny 91. szám megjelenés június 3. 188/2010. (VI. 3.) Korm. rendelet
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről
A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 149. § (3) bekezdés a) pontja alapján a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi és belvízi veszélyhelyzetet hirdet ki. A veszélyhelyzet az alábbi települések közigazgatási területén áll fenn: a) Bőny, Mezőörs, Rétalap (Győr-Moson-Sopron Megye), b) Jászdózsa, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Jásztelek, Jászjákóhalma és Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok Megye). A veszélyhelyzet elhárításába a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. § b) pontja alapján a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonhatók. Magyar Közlöny 92. szám megjelenés június 4. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. évi XLV. törvénye
a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
Az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. Magyar Közlöny 93. szám megjelenés június 4. 2010. évi XLVI. törvény
a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében a csapadékvíz elvezetés helyébe a vízelvezetés lépett, majd a bekezdés kiegészült a következő feladattal: A települési önkormányzat feladata , a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása; Hasonlóan az előzőhöz az Ötv. 8.§ (4) bekezdés is kiegészült A települési önkormányzat köteles gondoskodni „a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról” Az újonnan beépített 9.§ (5) bekezdés alapján „A 8. § (4) bekezdés szerinti helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a
helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.” A módosítás értelmében az előbbi gazdasági társaságokban fennálló részesedés forgalomképtelen. Fontos változás, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat – törvényben szabályozott módon – másnak átengedheti; 2010. évi XLVII. törvény
a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. Törvény módosításáról*
A törvénymódosítás rögzíti, hogy járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelőjének feladata. A várakozás a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj egfizetéséért a jármű üzembentartója felel. A helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében – forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, a törvényben meghatározott keretek között – kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni. Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében. A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni. A törvény meghatározza az egy órára vonatkozó várakozási díj legmagasabb összegét. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb. A törvény rögzíti, hogy díjfizetés nélküli várakozás esetén, vagy a kifizetett várakozási idő túllépése esetén várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A törvény türelmi időt is megállapít, mely szerint pótdíjat kivetni csak akkor lehet, ha egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépik a kifizetett várakozási időt. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget. A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese.
Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés – hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját, b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, c) a fizetendő várakozási díj mértékét, d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult. 2010. évi XLVIII. törvény
a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról*
A módosítással rendezték a Főváros esetében a tulajdonosi jogok gyakorlását a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésénél. Magyar Közlöny 94. szám megjelenés június 4. 189/2010. (VI. 3.) Korm. rendelet
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről
A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 149. § (3) bekezdés a) pontja alapján a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi és belvízi veszélyhelyzetet hirdet ki. A veszélyhelyzet Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Fejér megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes közigazgatási területén áll fenn. A veszélyhelyzet elhárításába a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. § b) pontja alapján a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonhatók. Magyar Közlöny 95. szám megjelenés június 7. Magyar Közlöny 96. szám megjelenés június 8. Magyar Közlöny 97. szám megjelenés június 8. Magyar Közlöny 98. szám megjelenés június 9. Magyar Közlöny 99. szám megjelenés június 10. 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet
az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről
A Korm. rendelet szerint az állami vezető juttatásokra való jogosultsága az állami vezetői megbízatás időtartamára és a Ksztv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra áll fenn. A juttatások a következők lehetnek: Hivatali lakás használata, lakásfenntartási térítés, külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások, utazással kapcsolatos juttatások, személygépkocsi használata, rádiótelefon és az internet használata, a Kormány központi üdülőjének használata. 106/2010. (VI. 10.) AB határozat
Közterület-használati díjról
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 34/1991. (XI. 20.) sz. Ök. rendelete 1. számú melléklet 2. pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó, egy országos hálózattal rendelkező, mozgóbolti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet szerint a szabályozás a 6 m2-nyi területet elfoglaló mozgóbolt tekintetében a hasonló területen lévő üzlet, pavilon stb. díjtételéhez (530, 600, illetőleg 670 Ft/m2/hó) képest akár harmincszoros különbséget is jelent. Az indítványozó ezért az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt diszkrimináció tilalmának megsértése miatt kezdeményezte az Ör. említett rendelkezése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését. A közterület használatáért fizetendő díj, ahogyan azt az Alkotmánybíróság az Abh.-ban is hangsúlyozta „a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterülethasználók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek” (ABK 2009. november, 2015, 2016.). A jelen ügyben az önkormányzat a közterület tényleges használatához képest jelentősen eltérő mértékben állapította meg a közterületi értékesítés után fizetendő közterület-használati díjat. Az ugyanolyan nagyságú helyet elfoglaló mozgóbolt kb. másfél napig tartó közterület használatáért kell ugyanis megközelítőleg ugyanannyit fizetni, mint egy üzlet, pavilon stb. egy havi közterület használatáért. Az Alkotmánybíróság korábban már azt is hangsúlyozta, hogy a „közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes” [38/1998. (IX. 23.) AB határozat, ABH 1998, 454, 456–457.]. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. számú melléklet 2. pontja indokolatlanul tesz különbséget a közterületi értékesítést végzők között, ami így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát sérti, ezért azt megsemmisítette. 107/2010. (VI. 10.) AB határozat
Közműfejlesztési hozzájárulásról
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Zalaapáti Önkormányzata Képviselő-testületének a külterületi útépítési hozzájárulásról szóló 16/2004. (XII. 22.) számú rendeletének egyes rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette. Az indítványozó (Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal) szerint a Képviselő-testület az útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját csak az Ét. és KKt. keretei között szabályozhatja, és az útépítési hozzájárulás kiszabásakor az ingatlantulajdonosok között nem tehet különbséget az ingatlan fekvése (a kiépített úttal közvetlenül, illetve nem közvetlenül érintett), az ingatlanok mérete, a tulajdonosok lakóhelye (helyi, illetve vidéken lakóhellyel rendelkezők) szerint. Véleménye szerint az Ét. és a Kkt. értelmében az útépítési hozzájárulást csak a közút mentén ingatlannal rendelkező személyekre lehet kivetni.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az útépítési és közművesítési hozzájárulásra vonatkozó önkormányzati rendeletalkotás alkotmányos kereteivel. A 9/2005. (III. 31.) AB határozatában – visszautalva a 914/B/2000. AB határozatra – a következőket állapította meg: „Az utak és a közművek kiépítése az érintett ingatlanok tulajdonosainak alapvető érdeke, ugyanakkor a települési önkormányzatok feladata is. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok általános feladatai között külön kiemeli a településfejlesztést, a helyi közutak és közterületek fenntartását, a vízrendezést és a csapadékvíz elvezetését, a csatornázást. Az Ötv. 8. § (2) bekezdése hangsúlyozza, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az Ötv. 1. § (5) bekezdése alapján törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat Az Ötv. 8. § (3) bekezdése szerint törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak.” (ABH 2001, 1438, 1442.) A Képviselő-testület az Ör.-t az Ét. 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. Az Ét. 28. § (2) bekezdése általános felhatalmazást ad arra, ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. „Az Ét. 28. § (2) bekezdése a költségek áthárítását nem köti feltételekhez, törvényi felhatalmazás alapján a költségek áthárítása történik a közművesítési hozzájárulás fizetési kötelezettségének a megállapításával.” (431/B/2003. AB határozat ABH 2005, 1443, 1449.) A közműfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség mindazon ingatlantulajdonosra vonatkozik – függetlenül attól, hogy helyi vagy vidéki lakóhellyel rendelkezik, és függetlenül az ingatlan mértékétől –, akinek ingatlana a közút építésében érintett, és aki, mint az ingatlan tulajdonosa érdekelt annak megépülésében, hiszen az ingatlan értéke a közút révén emelkedik, valamint az utat bármikor használhatja. A diszkrimináció szempontjából tehát ők alkotnak homogén csoportot (vannak összehasonlítható helyzetben). Az Ét. 28. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat a kiszolgáló út megvalósítását követően, annak költségét részben vagy egészben a kiszolgáló úttal közvetlenül érintett ingatlantulajdonosokra átháríthatja. Az Ét. nem ad arra felhatalmazást a települési önkormányzat számára, hogy az ingatlan kiszolgáló úttal való érintettségén túl a hozzájárulási fizetési kötelezettség megállapítására további feltételeket állapítson meg, s így az egy ingatlanra eső költség nagyságát olyan, az ingatlan forgalmi értékét befolyásoló tényezőtől (a megépített kiszolgáló úttal való érintettség) független további feltételhez kösse, mint az ingatlan nagysága, vagy a tulajdonos lakóhelye. Az ingatlan forgalmi értékét a kiszolgáló út megépítése automatikusan megnöveli, amely értéknövekedés a tulajdonos személyétől vagy az ingatlan nagyságától függetlenül áll be. Nem lehet a tulajdonosok között az ingatlan jellege és a tulajdonosok egyéb jellemzői alapján különbséget tenni, ilyen körnek kedvezmény sem adható a közműfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség tekintetében. A különbségtétel sérti az egyenlő méltóságú személyként való kezelés alkotmányos követelményét Az ilyen különbségtételeket, kedvezményeket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Magyar Közlöny 100. szám megjelenés június 10. Magyar Közlöny 101. szám megjelenés június 11. Magyar Közlöny 102. szám megjelenés június 14. 2010. évi L. törvény
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
Az új törvénnyel változott a tartózkodási hely létesítési időpontja. Korábban az is választhatott, aki a választás kitűzését megelőző napon tartózkodási helyet létesített, az új szabálynál ezt a kitűzés napjától visszamenőlegesen 30 napjáig van erre lehetőség.
A korábbi kislistás fogalom egyéni listára változik. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma Eddig a) 100 lakosig 3, b) 600 lakosig 5, c) 1 300 lakosig 7, d) 3 000 lakosig 9, e) 5 000 lakosig 11, f) 10 000 lakosig 13.
Ezután: a) 100 lakosig 2 fő, b) 1000 lakosig 4 fő, c) 5000 lakosig 6 fő, d) 10 000 lakosig 8 fő.
10 000-nél több lakosú települések, fővárosi kerületek 1990 2010 Egyéni Kompenzációs Egyéni Kompenzációs Lakosságszám Lakosságszám mandátum mandátum mandátum mandátum 25 000-ig 10 7 25 000-ig 8 3 50 000-ig 14 9 50 000-ig 10 4 60 000-ig 15 10 75 000-ig 12 5 70 000-ig 16 11 100 000-ig 14 6 Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 15 egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. választott képviselők száma. A megyei önkormányzatnál a korábbi két választókörzet helyett egységes listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható. Nem változtak a jelöléshez szükséges ajánlószelvények számai. Egyedül a Főpolgármesternél emelték fel 0,5%-ról 2%-ra Változás van a kompenzációs listára történő felkerülés feltételében is, hiszen korábban a 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthatott, amely az adott település egyéni választókerületeinek legalább egynegyedében jelöltet állított, ezentúl azonban a település egyéni választókerületinek több mint felében kell jelöltet állítania annak a jelölő szervezetnek, amely versenybe akar szállni az egyébként csökkentett kompenzációs mandátumokért. 2010. évi LI. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
A közoktatási törvény biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon . A hatályos szabályozás szerint, a fenntartói jogok átadását követő legalább 5 éven keresztül az egyházi kiegészítő támogatást végeredményben a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kell fizetnie. Ekkor azonban felmerülhet a kettős finanszírozás, melynek problémáját a módosítással rendezték. Ezzel könnyebb lesz egyházi fenntartásba átadni az intézményeket.
Magyar Közlöny 103. szám megjelenés június 16. Magyar Közlöny 104. szám megjelenés június 17. 196-197-198/2010. (VI. 17.) Korm. rendelet
A korábban kihirdetett veszélyhelyzetek feloldásáról
Magyar Közlöny 105. szám megjelenés június 17. A Kormány 199/2010. (VI. 18.) Korm. rendelete
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény szerinti, a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv kijelöléséről
A Kormány a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény szerinti, a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szervként a Közigazgatási és elektronikus Közszolgáltatások központi Hivatalát jelölte ki. Magyar Közlöny 106. szám megjelenés június 21. Magyar Közlöny 107. szám megjelenés június 23. 2010. évi LVI. törvény
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
A „Három csapás” néven ismertté vált törvény, mely beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. Ezzel párhuzamosan — ugyanazon büntetőpolitikai megfontolásból — a törvény visszaállítja a 2003. márciusát megelőző büntetéskiszabási szabályokat, az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely törvényhozói értelmezést ad a Büntető Törvénykönyv büntetési rendszerének helyes alkalmazásához . A Törvénykönyv ezután fokozottabban védi a közoktatásban dolgozó pedagógusokat . A törvény a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében módosítja az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amely „A holokauszt nyilvános tagadása” néven került beiktatásra a magyar büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli . Magyar Közlöny 108. szám megjelenés június 28. 2010. évi LVII. törvény
A helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Az adózás rendjét szabályozó törvény ez év elejétől módosult úgy, hogy az önkormányzatok helyett az APEH szedhette be a helyi iparűzési adót, amelyet havonta kellett továbbutalnia az önkormányzatok számláira. Jelen törvény indokolása szerint az iparűzési adó az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása, valamint utal arra is, hogy az idei költségvetés felhatalmazza az APEH-et, hogy az iparűzési
adóbevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti hiányok fedezetére a kincstár kamatmentes hitelt nyújtson az adóhatóságnak. A régi eljárási rend visszaállításával erre nem lenne szükség. Az elfogadott törvénymódosítás folytán a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok június 29ével visszakerülnek az önkormányzati adóhatóságokhoz. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget június 29-étől már az önkormányzatokhoz kell teljesíteni Vannak azonban olyan önkormányzatok, amelyek személyi és tárgyi feltételei nem teszik lehetővé a végrehajtási tevékenység hatékony gyakorlását. Az egyik elfogadott módosító indítvány a mintegy 3200 önkormányzattal történő esetleges végrehajtási szerződéskötés helyett a végrehajtás megkeresésre törvényi szabályokat határoz meg a helyi adók és a gépjárműadó esetén. E szerint az önkormányzatok megkereshetik az állami adóhatóságot a helyi adó és a gépjárműadó tartozások esetén azzal, hogy a megkereséseket havonta továbbíthassák az állami adóhatósághoz. 2010. évi LVIII. törvény
A kormánytisztviselők jogállásáról
A törvény lényeges változást jelent az állami feladatot ellátó köztisztviselők jogviszonyában. A törvény indokolása szerint nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztvisel ők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. A törvény előterjesztője hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára, mely elvi éllel kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti . A törvény – többek között – ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja [ld . : 67/2009 (VI.29.) AB hat.] . A fentiek alapján alakították ki azt a megoldást, hogy az államot - ebben az elismerten számár a alkotmányosan erősebb helyzetében – megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, 2 hónapos felmentési idővel. A tervezet hatályba lépésével a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztvisel ői jogviszonnyá, a vezet ők megbízása vezetői munkakörré alakul át. A kormánytisztviselői jogviszonyra fő szabályként a törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni; a nem szabályozott kérdésekben a Ktv. előírásai irányadók. E jogviszonyra a Munka Törvénykönyve azon rendelkezései alkalmazandók, amelyeket a Ktv. és a törvény kijelöl. A törvény nem titkolt célja, hogy ezekkel a módosításokkal megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végrehajtásához. A törvény indokolásába is bekerülő szándék szerint a törvény előzménye egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő közszolgálati dolgozóknak komparatív el őnyöket és biztonságot garantáló, megalapozott, a lehető legszélesebb hatályú, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának. A fentieknek megfelelően módosult a Ktv. hatálya. A képviselõ-testület – a községi önkormányzat kivételével – önkormányzati fõtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre a képviselõ-testület hivatalában a képviselõ-testület és bizottságai döntésének elõkészítéséhez, illetve a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Változott a jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjának, a végkielégítés, az összeférhetetlenség, a jogviszony jogellenes megszüntetés következményeinek szabályozása.
2010. évi LIX. törvény
Az egyes elektronikus eljárások módosításáról
A törvény a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról szóló, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényekben előírt az elektronikus eljárást előíró határidőket módosítja. Magyar Közlöny 109. szám megjelenés június 29. 2010. évi LX. törvény
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
A törvény célja a választási eljárás lerövidítésén túl a különböző választási eljárások közelítése volt, illtve az, hogy egy új törvény megalkotása nélkül megtartható legyen a helyi választás. Fontos szempont volt, hogy rövidüljön a kampání, az ne nyúljon indokolatlanul hosszúra . A rövidebb kampány kisebb költséget is igényel a résztvev ktől. A választási kampány időszakának lerövidülése értelemszerűen eredményezi, hogy az egyes eljárási határidők is módosulnak . Ennek megfelelően a névjegyzék közszemlére tételének időpontja és időtartama, valamint az értesítő megküldésének határideje is módosul. A kampánycsend intézménye a választás napjának 0 órájától kezdődik és 19 óráig tart. Ekkor tilos kampányt folytatni, a választói akarat befolyásolására törekedni. Nem indokolt azonban ezt az időszakot a szavazás napját megelőző napra is kiterjeszteni, különös tekintettel arra, hogy a kampányidőszak lerövidült. A változások értelmében a választás időpontját legkésőbb 60 nappal előtte kell bejelenteni, szemben az eddigi 72 nappal, így 12 nappal rövidülhet a kampányidőszak. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati választásokkal egy időpontban kell megtartani.
2010. évi LXI. törvény
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
A módosítás értelmében az Országos Választási Bizottságot szerint minden általános választás alkalmával meg kell újítani: az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti általános választások kitűzését követ ően új Országos Választási Bizottságot kell választani. 2010. évi LXII. törvény
a kisebbségi önkormányzati képviselõk számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról
A törvényjavaslat a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát csökkenti. (5-ről 4-re) Célja, hogy úgy állapítsa meg a kisebbségi önkormányzati képviselők számát, hogy az egyrészt arányban álljon a helyi önkormányzatok képviselőinek létszámával , másrészt viszont ne kerüljenek veszélybe azok a feladatok és tevékenységek, amelynek ellátására a kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van. A javaslat egymáshoz arányosítja a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok létszámát úgy, hogy egyúttal tükröződjék az adott helyen élő, magukat nemzetiségekhez tartozóknak valló választópolgárok létszáma is .
2010. évi LXIII. törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
A törvény megszüntette a közoktatási intézmények költségvetés elfogadása előtti egyeztetési kötelezettségét és 3-nál több ilyen intézményt fenntartó önkormányzatnál az egyéb egyeztetéseket az intézményvezetők folytatják majd le. Nem minősül intézményátszervezésnek a feladatellátást nem érintő vagyonról való rendelkezés.
A módosítás indoka, hogy a korábbi közoktatási törvény szabályozása nem vette figyelembe a települési önkormányzatok rendkívül jelentős nagyságbeli eltéréseit és az ebből adódó problémát, miszerint ugyanazon szabályok alkalmazása, a feladatok és költségek számottevő emelkedése miatt, a fenntartott intézmények számától függően, igazságtalanságot szült. A törvény a gyakorlati tapasztalatok számbavétele nyomán arra is kísérletet tesz, hogy az intézményátszervezés lebonyolítását életszerűbbé és ezáltal egyszerűbbé és ésszerűbbé tegye. A Köot. a közoktatási intézmények átszervezését illetően megállapítja azokat az egyeztetési kötelezettségeket, melyeket végre kell hajtani. Az átszervezés fogalmába és az egyeztetési kötelezettségbe bele érti azt is, amikor a rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve az a feletti rendelkezési jogot vonja meg a fenntartó. A gyakorlatban sokszor merül fel az, hogy egy adott oktatási intézményt évközben át kell helyezni más épületbe, illetve egyes épületrészeit más funkcióra kell használni. Ilyen esetekben teljesen felesleges és értelmetlen a bonyolult egyeztetési kötelezettség, ide értve a szakértői vélemény megkérését is. A Köot. 102. § (6) bekezdése előírja az egyeztetési kötelezettséget. Ezek között szerepel az intézményi költségvetés meghatározásával és módosításával kapcsolatosan is az egyeztetési kötelezettség (alkalmazotti közösség, szülői szervezet, diák önkormányzat). A jelen gazdasági helyzetben a véleményezők a költségvetéshez csak annyit tudnának hozzá tenni, hogy ez kevés és ezt a fenntartó is nagyon jól tudja. A módosítást illetően pedig értelmetlen az egyeztetési kötelezettség, mivel a módosítások többségében meghatározott feladatra történő pénzeszköz átadást jelentenek. A Köot. 102. § (3) bekezdése a közoktatási intézmények működésével kapcsolatos fenntartói döntések kialakításánál számos vélemény beszerzését írja elő. A szabályozás célja az volt, hogy megteremtse annak a feltételét, hogy az érintettek hozzájuthassanak a szükséges információkhoz és garantálja, hogy a vélemény kialakításához megfelelő idő álljon rendelkezésre. Ugyanakkor azon fenntartók részére, amelyek több közoktatási intézményt tartanak fent - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata például 84 közoktatási intézményt tart fent -, jelentős többlet terhet jelent a Köot. e bekezdése szerinti véleményeztetési kötelezettség hatályos szabályozása, különösen olyan fenntartói döntéseknél, mint a közoktatási intézmény költségvetésének meghatározása, amely az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadása előtt valamennyi, az önkormányzat által fenntartott intézményt érint. A rendelkezés a célját úgy is eléri, ha a fenntartó nem közvetlenül, egyesével keresi meg az e bekezdés szerinti közösségeket, hanem az intézményvezetők útján történik meg a tervezett intézkedés véleményeztetése. 205/2010. (VI. 29.) Korm. rendelet
a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról
2011. január 1-től a gépjármû vezetésére jogosító vezetõi engedély megszerzésére irányuló közúti jármûvezetõi tanfolyamra az vehetõ fel, valamint elméleti vizsgát az tehet, aki a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettséget megszerezte. 45/2010. (VI. 29.) OGY határozat
köztársasági elnök választásáról
Az Országgyûlés az Alkotmány 29/A. §-ának (1) bekezdése alapján, 2010. augusztus 6-ai hatállyal Dr. Schmitt Pált köztársasági elnökké megválasztotta. Magyar Közlöny 110. szám megjelenés június 30. 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet
egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggõ kormányrendeletek módosításáról
Az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 207/2010. (VI.30.) Korm. rendelet számos ponton módosította a Ktv.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, így a pályázati eljárásról szóló 406/2007. (XII.27.) Korm. rendeletet, a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III.31.) Korm. rendeletet és a közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI.15.) Korm. rendeletet. Hatályát vesztette a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII.23.) Korm. rendelet.
