MAGYAR KÖZLÖNY 82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A 2015. június 16., kedd

82. szám

Tartalomjegyzék

30/2015. (VI. 16.) BM rendelet








A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről

7508

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről

7568

A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével összefüggő szabályokról

7596

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól

7600

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosításáról

7611

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról

7616

Egyes, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről

7623

Egyes miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről

7648

20/2015. (VI. 16.) AB határozat

Az adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokkal kapcsolatos alkotmányos követelményről és bírói kezdeményezés elutasításáról 7677

277/2015. (VI. 16.) KE határozat

Dandártábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról

7683

7508

V.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 82. szám

A Kormány tagjainak rendeletei

A belügyminiszter 30/2015. (VI. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 1. pontjában, 2. pont a), b) és d) alpontjában, 17. pontjában, 19. pontjában, 21. pont b) alpontjában, 341. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában: a) alapfeladat ellátására létrehozott szolgálati beosztás: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 352. § d) pont 1., 3. és 4. alpontja szerinti törvényekben meghatározott feladatatok ellátására létrehozott szolgálati beosztás, b) alapfeladat ellátására létrehozott munkakör: a Belügyminisztériumban a miniszteri irányítási jogkör megvalósítását közvetlenül szolgáló szolgálati beosztások, egyéb szerveknél a szerv alapvető rendeltetésének megvalósítást szolgáló szolgálati beosztások, c) munkakör: a szolgálati beosztásnak nem minősülő, a belügyminiszter által irányított szervnél rendszeresített egyéb önálló munkakör, mely az ellátandó feladatokra figyelemmel kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazott jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személlyel tölthető be, d) rendvédelmi szerv: a Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, e) státusz: az állománytáblázatban megjelölt szolgálati beosztás, munkakör ellátására rendszeresített létszámhely. 2. §

3. §

(1) Az állománytáblázat tartalmazza: a) a szervezeti egység megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát), a rendvédelmi szerv szervezeti hierarchiájában elfoglalt helyét (központi, területi, helyi szerv), b) a szervezeti egység felépítésének megfelelően szervezeti elemekre bontva ba) az egyes szervezeti elemekhez tartozó rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök megnevezését (az ellátott feladat jellegét zárójelben), bb) a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök számát, bc) a vezetői szolgálati beosztások és munkakörök vezetői besorolási kategóriáját, bd) a tiszti és tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolási kategóriáját, be) a munkakörökhöz rendelt foglalkoztatási jogviszony megnevezését, (közalkalmazotti jogviszony esetén a fizetési osztály megjelölésével), bf ) a szolgálati beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét, bg) a szolgálati beosztáshoz tartozó legalacsonyabb és legmagasabb rendfokozatot, bh) a szolgálati beosztáshoz előírt szakirányú és speciális rendészeti képesítési követelményeket, bi) a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-tudást, bj) a ruházati ellátási normát, bk) a speciális alkalmassági követelmények (pszichológiai alkalmasság) megjelölését, bl) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezést, bm) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottakkal betölthető szolgálati beosztásokat. (2) Az állománytáblázat összesítve tartalmazza a szervezeti egység szervezeti felépítését, valamint a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök alapvető adatainak statisztikai összegzését, rendszerezését is. (3) Az állománytáblázatban fel kell tüntetni a hatálybalépésének dátumát, módosítás esetén a módosítás hatálybalépésének dátumát. (1) A rendvédelmi szerv szervezeti egységeinek állománytáblázatát, illetve annak módosítását a rendvédelmi szerv központi szerve készíti elő.


7509

(2) Az állománytáblázat módosítása helyett új állománytáblázatot kell előkészíteni a) ha új szervezeti egység jön létre, b) ha a szervezeti egység olyan lényeges átalakítására került sor, amely a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök összességének legalább 20%-át érinti, vagy c) a jóváhagyó vagy a belügyminiszter döntése alapján.

4. §

(1) Az új állománytáblázatot, valamint a rendvédelmi szerv központi szerve szervezeti egységei állománytáblázatának módosítását a belügyminiszter hagyja jóvá. Egyéb esetben az állománytáblázat módosítását a rendvédelmi szerv vezetője hagyja jóvá. (2) A rendvédelmi szerv szervezeti egységeinek állománytáblázatát, illetve annak módosítását három példányban kell elkészíteni és jóváhagyni. Egy példányt az állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység, egy példányt a rendvédelmi szerv központi szerve, egy példányt a Belügyminisztérium kezel. (3) A Belügyminisztérium az állománytáblázatokat, illetve azok módosításait nyilvántartásba veszi és hatályon kívül helyezésüket követő ötven évig archív nyilvántartásként kezeli. (4) Az állománytáblázat hatályos adatait a számítógépes személyügyi, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszerben is folyamatosan vezetni kell.

5. §

(1) A rendvédelmi szerv központi szerve a rendvédelmi szerv egészére kiterjedő összesítő adatokat tartalmazó szervezeti állománytáblázatot vezet. A szervezeti állománytáblázatot elektronikus nyilvántartási rendszerben folyamatosan, havonta frissítve kell vezetni. (2) A szervezeti állománytáblázat tartalmazza: a) a rendvédelmi szerv valamennyi szervezeti egységére kiterjedően osztály, illetve osztály jogállású szervezeti elem szintjéig lebontva a rendvédelmi szerv felépítését, b) az a) pont szerinti bontásban ba) a vezetői szolgálati beosztások és munkakörök megnevezését és (a jogviszonynak megfelelő) besorolását, valamint az azokra rendszeresített és a ténylegesen betöltött státuszok számát, bb) a tiszti és tiszthelyettesi beosztási osztályba tartozó szolgálati beosztások megnevezését, valamint az azokra rendszeresített és a ténylegesen betöltött státuszok számát, bc) a beosztotti munkakörök megnevezését, a hozzárendelt jogviszonyt, a munkakör jogviszonynak megfelelő besorolását, valamint a rendszeresített és ténylegesen betöltött státuszok számát.

6. § A szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának módszertanát és eljárási rendjét az 1. melléklet tartalmazza. 7. § A rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztásokhoz rendelt hivatásos pótlék mértékét a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a 2. melléklet, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv esetében a 3. melléklet, c) a terrorizmust elhárító szerv esetében a 4. melléklet, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében az 5. melléklet, e) a büntetés-végrehajtási szervezet esetében a 6. melléklet tartalmazza. 8. §

(1) A Belügyminisztériumban és a belügyminiszter által irányított szervnél vezényléssel betölthető szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztásokhoz rendelt hivatásos pótlék mértékét a 7. melléklet tartalmazza. (2) A Belügyminisztériumhoz és a belügyminiszter által irányított szervhez szolgálati beosztás ellátására vezényelhető hivatásos állományúak száma egyidejűleg legfeljebb a) a Belügyminisztériumnál: 145 fő, b) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál: 41 fő, c) a rendészeti szakközépiskoláknál: 250 fő, d) a Nemzetközi Oktatási Központnál: 25 fő, e) a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságnál: 25 fő lehet. (3) A (2) bekezdés szerinti létszámkeretbe nem kell beszámítani az európai uniós forrásból finanszírozott státusz terhére foglalkoztatott hivatásos állományút.

7510


9. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat, továbbá azok besorolási kategóriába sorolását és a beosztásokhoz rendelt hivatásos pótlék mértékét a 8. melléklet tartalmazza. 10. §

11. §

12. §

(1) Ha a 7. és 8. mellékletben meghatározott szolgálati beosztást a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományába tartozó tölti be, a hivatásos pótlék mértéke 250%. (2) A Szervezett Bűnözés Elleni Központban a belügyminiszter által vezényelt hivatásos állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 250%. (1) A Hszt. 114. § (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontjai szerinti vezetői besorolási osztályba tartozó vezetői beosztásba kinevezés feltétele az egyetemi végzettség, vagy azzal egy tekintet alá eső mesterfokozatú – „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc) – felsőfokú végzettség megléte. (2) A 2., 5., 6., 7. és 8. mellékletben meghatározott tiszti besorolási osztály „E” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele a rendészeti szakvizsga sikeres teljesítése. (3) A 3. és 4. mellékletben meghatározott tiszti besorolási osztály „D” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele a rendészeti szakvizsga sikeres teljesítése. (4) A Hszt. 114. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt vezetői és középvezetői vezetői szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele a rendészeti szakvizsga, a rendészeti vezetővé képző, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam sikeres teljesítése. (5) A Hszt. 114. § (2) bekezdés c) pontja szerinti beosztott vezetői szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele a rendészeti szakvizsga és a rendészeti vezetővé képző tanfolyam sikeres teljesítése. (6) A vezetői besorolású tanácsadó és főtanácsadó szolgálati beosztásba kinevezés feltétele a rendészeti szakvizsga sikeres teljesítése, de nem feltétele a rendészeti vezetővé, illetve a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam elvégzése. (1) A Hszt. 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott rendvédelmi szervek vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásai betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 9. melléklet tartalmazza. (2) A Hszt. 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásai betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 10. melléklet tartalmazza. (3) A Hszt. 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásai betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet tartalmazza.

13. § A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások, a készenléti jellegű szolgálati beosztások, valamint az őrszolgálati beosztások körének meghatározását a 11. melléklet tartalmazza. 14. § Az 1–5. §-t a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra is alkalmazni kell. 15. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba. 16. § Azt a hivatásos állományút, aki 2015. június 30-án hatályos jogszabály alapján a szolgálati beosztására előírt képesítési (végzettségi, képzettségi) követelményeknek megfelelt vagy a részére előírt képzést határidőben megkezdi, az adott szolgálati beosztás betöltéséig a képesítési követelményeknek megfeleltnek kell tekinteni. 17. § Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

7511


1. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának módszertana és eljárási rendje I. Módszertan A tiszthelyettesi és a tiszti állomány részére megállapított önálló munkaköri kategóriákat a Hszt. 114. § (3) bekezdése tartalmazza. A besorolási kategóriák alapja a munkakör elemzés és értékelés eredményeként megállapított munkaköri kategória. A munkaköri kategória megállapítása – a Hszt. 155. § (1) bekezdésének megfelelően – a beosztási illetmény meghatározásához szükséges. Az egyes szolgálati beosztások besorolása a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott elemzése és értékelése alapján kerül megállapításra. A munkakör elemzés a munkaköri ismérvek feltárásánál a munkakör tartalmára vonatkozó jellemzőket veszi alapul. A munkakör elemzés és értékelés szakaszai: elemzési szakasz: adatgyűjtés; értékelési szakasz: a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív értékének és a munkakörök közötti különbség relatív mérőszámmal történő meghatározása. A munkakör elemzési és értékelési folyamat során a következő dimenziók vizsgálata szükséges: tudás, problémamegoldás, felelősség, terhelés. Az értékelés során további tényezők kerülhetnek felhasználásra. A munkakör tartalmának vizsgálatakor továbbá figyelembe kell venni a szolgálati beosztás szervezeti szintjét is (központi, területi, helyi szerv). [A központi szerveknél például az irányításból adódó magasabb elvárt tudás-és felelősségi szint feladatok ellátása kiemelkedő szerepet kap.] Az elemzési és értékelési tényezők aránya kifejezi a munkaköröknek más munkakörhöz viszonyított értékét. Az egységes dimenziók és értékelési követelmények használata lehetővé teszi a munkakörök tárgyilagos rangsorolását, amelyek alapján a Hszt-ben meghatározott munkaköri kategóriákba kerülnek. A dimenziókon belül használt értékelési tényezők között fontosságuk szerint további különbség tehető, azaz sor kerülhet súlyozásra. A szolgálatellátás sajátosságaiból adódó speciális kockázatok – a Hszt. 157. §-a alapján – alapvetően a hivatásos pótlék mértékének megállapításakor kerül figyelembevételre, ugyanakkor a hivatkozott §-ban szereplő tényezőkre – beosztásonként eltérő mértékben - a munkakör elemzés és értékelés során is tekintettel kell lenni. Az értékelés során használt dimenziók, ez egyes dimenziókon belüli tényezők, valamint az egyes tényezők közötti súlyozás mértékét az alábbi ábra szemlélteti.

7512


Dimenziók

a munkakör elemzési modell súlyozási arányai Szaktudás Emberi kapcsolatok Tevékenység terjedelme Vezetői tapasztalat

38%

2% alapfok középfok

Továbbképzési szükséglet, igény

Fix pontozás

Tudás

felsőfok

48%

több idegen nyelv max. informatikai ismeretek alapvizsga

6%

szakvizsga vezetőképzés előmeneteli vizsga egyéb továbbképzés speciális képzettségi igény

Felelősség

Problémamegoldás

Hely- és személyismeret Gondolkodás szabadsága Gondolkodási kihívás Kommunikáció Együttműködés Cselekvés szabadsága Befolyás nagysága

14% 18% 2% 2%

15%

Befolyás terjedelme Korrupció Kényszerítő eszközök alkalmazása Minősített időszaki feladat

Terhelés

2%

28% 7% 6%

Fizikai terhelés Pszichés terhelés Munkakörnyezetből adódó terhelés

6%

7513


II. Eljárásrend 1. Új szolgálati beosztás esetén a javaslatot meg kell küldeni a Belügyminisztérium humánigazgatási feladatait ellátó szervezeti egységén keresztül a belügyminiszternek. 2. A javaslatban meg kell határozni az I. pontban szereplő módszertan szerinti dimenziókat, és meg kell határozni a javasolt besorolási kategóriát. A javaslatot indokolni kell, megjelölve a költségvetési fedezet rendelkezésre állását. 3. A Belügyminisztérium humánigazgatási szerve az I. pontban szereplő módszertan alapján, valamint a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság bevonásával megvizsgálja a javasolt szolgálati beosztást. 4. Ha indokolt az új szolgálati beosztás létrehozása, a Belügyminisztérium humánigazgatási szerve javaslatot tesz a rendszeresített szolgálati beosztások módosítására, az erre vonatkozó jogszabály előkészítésére.

7514


2. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szolgálati beosztásai I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások 1. Központi szervnél A

B

C

vezetői kategória

besorolási kategória

beosztás

D

1. 2. 3.

hivatásos pótlék mértéke (%)

központi szerv vezetője

4. 5.

kiemelt vezető

E

központi szerv vezetőjének helyettese

alapfeladat

országos rendőrfőkapitány

100

bűnügyi országos rendőrfőkapitányhelyettes

100

rendészeti országos rendőrfőkapitányhelyettes

100

nem alapfeladat

6.

gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes

100

7.

szolgálatvezető humánigazgatási, ellenőrzési)

100

szakirányító 1

8. 9.

középvezető

10.

hivatalvezető (ORFK)

beosztott vezető

13.

100

szakirányító 2

főosztályvezető

100

100

főosztályvezető 1

főtanácsadó (főkapitányi biztos)

100

100

főosztályvezető-helyettes

100

100

11. 12.

(ORFK

főosztályvezetőhelyettes 1 főosztályvezetőhelyettes 2

irodavezető

100

osztályvezető

100

100

D

E

2. Területi szervnél A

B

C

vezetői kategória


beosztás

kiemelt vezető

területi szerv vezetője

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

szakirányító 2 közép-vezető

8. 9.


hivatásos pótlék mértéke (%) alapfeladat

rendőrfőkapitány

100

igazgató (RRI)

100

igazgató-helyettes (RRI, BSZKI)

100

bűnügyi (MRFK)

rendőrfőkapitány-helyettes

100

rendészeti (MRFK)


gazdasági (MRFK)


főosztályvezető (RRI)

nem alapfeladat

100

100 100 100

7515


10. 11. 12.

beosztott vezető

13.

főosztályvezetőhelyettes 2

szolgálatvezető (MRFK, RRI humánigazgatási, ellenőrzési, határrendészeti, KHSZ)

100

hivatalvezető osztályvezető 1

100

100

osztályvezető

100

100

D

E

3. Helyi szervnél A

B

C

vezetői kategória


beosztás

1. 2. 3. 4.

főosztályvezető 1 közép-vezető

5.


6. főosztályvezetőhelyettes 2

7. 8.

beosztott vezető

9.

osztályvezető 2

10.


kapitányságvezető (kiemelt)

100

határrendészeti kirendeltségvezető (kiemelt)

100

kapitányságvezető

100

határrendészeti kirendeltségvezető

100

kapitányságvezető-helyettes (kiemelt)

100

osztályvezető

100

100

hivatalvezető (kiemelt) őrsparancsnok (osztály jogállású)

nem alapfeladat

100 100

II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

szerv


beosztás

1. 2. 3.

D E hivatásos pótlék mértéke (%) alapnem alapfeladat feladat

ügyeletvezető

150

kiemelt főreferens

150

100

osztályvezető-helyettes

150

100

alosztályvezető

150

100

kiemelt főnyomozó

150

főügyeletes

150

csoportvezető

150

100

10.

kiemelt főelőadó

150

100

11.

kiemelt főellenőr*****

150

100

főnyomozó

150

4. E

5. 6. 7. 8. 9.

12.

központi D

C

7516


13.

ügyeletes

150

14.

nyomozótiszt

150

15.

főelőadó

150

16.

ügyeletvezető

100

alosztályvezető

100 125**

17.

18.

alosztályvezető (közterületi támogató)

19. E


100

50

200 100 150*** 200****

50

20.

titkárságvezető (alosztály jogállású)

50

21.

főorvos

50

22.

szolgálatirányító tiszt

100 200****

23.

sajtószóvivő

24.

főügyeletes

100

25.

alosztályvezető-helyettes

100

26.

alosztályvezető-helyettes (közterületi támogató)

27. csoportvezető 28.

kiemelt főellenőr*****

29.

kiemelt főelőadó

30. 31.

100

200 100, 125*** 200****

50

100

50

100 200****

50

kiemelt főmérnök területi

D

32.

kiemelt főnyomozó kiemelt főtechnikus

50

50 100 150*** 200**** 100 150***

50

33.

kiemelt fővizsgáló

34.

kiképzésvezető

100

35.

kiképzésszervező

100

36.

lőtérvezető

50

37.

pszichológus (bűnügyi)

100

38.

szakorvos (bűnügyi)

100

39.

főellenőr*****

100

40.

főelőadó

41. 42.

főnyomozó C

43.

100

100 200**** 100 200****

főrevizor főtechnikus

50 50

50 100 150***

50

44.

fővizsgáló

100

45.

ügyeletes

100

ellenőr *****

100

50

előadó I.

100

50

46. 47.

B

7517


48.

mérnök

49.

nyomozótiszt

100

technikustiszt

100 150***

50. 51.

50

50

vizsgálótiszt

100

előadó II.

100

50

53.

alosztályvezető

100

50

54.

hivatalvezető (alosztály jogállású)

52.

A

55. D

56.

50


100

50

őrsparancsnok (alosztály jogállású)

100

57.

őrsparancsnok-helyettes (osztály jogállású)

100

58.


100

59.


100

50

60.

csoportvezető

100

50

61.

kiemelt főelőadó

100

50

kiemelt főnyomozó

100

kiemelt főtechnikus

100

64.


100

65.

őrsparancsnok-helyettes (alosztály jogállású)

100

66.

főnyomozó

100

főtechnikus

100

62. 63.

C helyi

67. B

68.

fővizsgáló

100

69.

főelőadó

100

70.

nyomozótiszt

100

technikustiszt

100

vizsgálótiszt

100

előadó I.

100

71. A

72. 73.

50

50

III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

szerv


beosztás

1. 2. 3. 4.

központi

5.

E

csoportparancsnok

150

100

D

referens

150

100

C

segédelőadó

150

100

100 200****

50

6.

csoportparancsnok

7. 8.

E területi

9. 10. 11.

D E hivatásos pótlék mértéke (%) nem alapalapfeladat feladat

D

őrparancsnok

100

szolgálatparancsnok

100

szolgálatparancsnok (közterületi támogató)

200

helyszínelő

100

helyszínelő és balesetvizsgáló

100

7518


12.

nyomozó

13.

szakoktató

14.

technikus

15.

ügyeletes

16.

referens

100 100 100 125* 150** 100 100 200***

17.

raktárvezető

18.

vizsgáló

100

19.

kiemelt főhatárrendész

100

20.

100 125* 200***

21.

fogdafelügyelő

100

22.

főhatárrendész

100, 125*

23.

futár

25. C

26.

50

járőrvezető

100 125*

járőrvezető (közterületi támogató)

200

kutyavezető

125 200***

27.

szolgálatparancsnok-helyettes

100

28.

segédelőadó

100

29.

kiképző

30.

bűnügyi referens

100

31.

fogdaőr

100

járőr

100 125*

járőr (közterületi támogató)

200

gépjárművezető

100

35.

kísérőőr

100

36.

bűnügyi segédelőadó

100

objektumőr

50* 100

járőrtárs

50*

őrparancsnok

100


100

szolgálatirányító parancsnok

100

32. 33.

B

34.

37. A

38. 39. 40.

E

41. 42. 43. 44.

csoportparancsnok helyi

45. 46.

D

50 100

100 125**

helyszínelő

100


100

körzeti megbízott

50 50

járőrparancsnok

24.

50

100 125**

nyomozó

100

47.

határrendészeti szakértő

100

48.


100

50

7519


49.

technikus

100 125**

50.

vizsgáló

100

51.

referens

100

52.

segédtechnikus

100

53.

ügyeletes

100

54.

kiképző C

55. 56.

kiemelt főhatárrendész járőrparancsnok

100 100 125** 100 125**

57.

bűnügyi referens

100

58.

fogdafelügyelő

100

főhatárrendész

100 125**

59. 60.

hajóvezető

61.

100

hajóvizsgáló

100

járőrvezető

100 125**

63.

kutyavezető

125

64.

segédelőadó

100

65.


100

66.

fogdaőr

100

B

62.

67.

határrendész

68.

járőr

69.

100

motorcsónakvezető

100

objektumőr

50* 100

72.

gépjárművezető

100

73.

bűnügyi fogalmazó

100

74.

járőrtárs

50*

A

71.

50

100 125** 100 125**

kísérőőr

70.

50

50

50*

Az önálló intézkedésre nem jogosult rész-szakképesítéssel rendelkező állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 50%.

125**:

A szolgálati állat kiképzésében résztvevő, azzal folyamatosan foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 125%.

150***:

A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztály Központi Technikai Osztály beosztotti állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 150%.

200****:

A közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott szervezet – MEKTA – közterületi támogató feladatokat közvetlenül ellátó állománya, továbbá a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztály szakfeladatot közvetlenül ellátó állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 200%.

*****

Az ellenőr/főellenőr/kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár az alapfeladatra vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi, közbiztonsági, vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.

7520


IV. Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (területi szerv besorolású) 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

D

1. vezetői kategória


kiemelt vezető


igazgató

100

szakirányító 2

igazgató-helyettes

100

főosztályvezető

100

osztályvezető

100

osztályvezető (BEI)

200

2. 3. 4.

E

hivatásos pótlék mértéke (%) beosztás

alapfeladat

nem alapfeladat

közép-vezető

5.


6. beosztott vezető

7.

osztályvezető 1

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1. 2.

B


beosztás

3. alosztályvezető 4.

E osztályvezető-helyettes

5. kiemelt főelőadó 6.

D kiemelt főnyomozó

7. 8.

főelőadó C

főnyomozó

C

D

hivatásos pótlék mértéke (%) alapfeladat 150 175* 300** 150 175* 300** 150 175* 300** 450*** 150 175* 300** 450*** 150 150 175* 300** 450***

nem alapfeladat 100

100

100

100

7521


3.

1. 2.

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

A

B


beosztás

C

hivatásos pótlék mértéke (%) 150 175* 300** 450*** 150 300** 450***

technikus D 4. referens C

nem alapfeladat

alapfeladat

3.

5.

D

segédelőadó

100

100

100

175*

a titkos információgyűjtésre feljogosított bűnüldöző szervek részére háttértámogató és ellátó alapfeladatot végző állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 175%.

300**:

tényleges műveleti támogató feladatot közvetlenül ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 300%.

450***

speciális műveleti feladatot ténylegesen ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 450%.

V. Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (területi szerv besorolású) 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

D

vezetői kategória


beosztás

kiemelt vezető


igazgató

100

szakirányító 2

igazgató-helyettes

100


főosztályvezető

100



100

osztályvezető 1

osztályvezető

100

1. 2. 3. 4. 5.


nem alapfeladat

közép-vezető

6. 7.

E

beosztott vezető

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1. 2.

A

B


beosztás

3. 4. 5.

E D

C

D


nem alapfeladat

alosztályvezető

100


100

kiemelt főelőadó

100

7522


6.

kiképzésvezető

100

7.

kiképzésszervező

100

8.

lőtérvezető

100

főelőadó

100

9.

C

3.

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

A 1. 2.

B


3. D

4. 5.

C

C

D


beosztás

nem alapfeladat

alapfeladat

referens

100

szakoktató

100

segédelőadó

100

VI. Készenléti Rendőrség szolgálati beosztásai (területi szerv besorolású) 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

vezetői kategória


beosztás

kiemelt vezető


műveleti országos rendőrfőkapitányhelyettes (Készenléti Rendőrség parancsnoka)

100

szakirányító 1

igazgató

200

1. 2. 3. 4. 5.


6. 7. 8.

közép-vezető

D

E


igazgató-helyettes (KR GI GEK)

nem alapfeladat

150 150

szolgálatvezető (humánigazgatási, ellenőrzési, ÁFSZ, KR LRSZ)

200

150

főosztályvezető

200

150

főosztályvezető (KEŐ) főosztályvezető 2

500 szolgálatvezető (TŰSZ)

9.

hivatalvezető

10. 11.


12. 13. 14.

beosztott vezető


osztályvezető 1

150

igazgató-helyettes (NNI, GI)

200

szolgálatvezető (ÜVSZ)

200


200

főosztályvezető-helyettes (KEŐ)

500

osztályvezető

200

150

150

150

7523


15. 16.

osztályvezető (KEŐ SZO, TŰSZ)

500

szolgálatvezető-helyettes (KR LRSZ)

650

2. Tiszti szolgálati beosztások A 1. 2.

B


3.

C

D

hivatásos pótlék mértéke (%) beosztás osztályvezető-helyettes

4. alosztályvezető E

alapfeladat 150** 200 150** 200 225*** 600******

nem alapfeladat 100

100

5.

karmester

100

6.

főorvos

100

7.

ügyeletvezető

200

8.

helikoptervezető

650

9.


10. csoportvezető 11. kiemelt főelőadó 12.

D

13.

kiemelt főellenőr******* kiemelt főnyomozó

200 600****** 200 225***, 600****** 150** 200 225***, 600****** 200

100 100

100 100

200 225***

14.

karmester-helyettes

15.

kiemelt főmérnök

200

100

16.

kiképzésvezető

200

100

17.

kiemelt biztonsági főtiszt

18.

főelőadó

19. 20.

100

200 600****** 200 600******

főrevizor C

100 100

főtechnikus

200

21.

biztonsági főtiszt

200

22.

főmérnök

200

100

23.

mérnök

200

100 100

24.

előadó I.

200

25.

biztonsági tiszt

200

26.

szólamvezető

27.

B

A

előadó II.

100

100 200

100

7524


3. Tiszthelyettesi szolgálati beosztások

1. 2.

A

B


beosztás

szolgálatparancsnok 4. 5.

csoportparancsnok szolgálatirányító

6.

őrparancsnok

7.

biztonsági gépkocsivezető

8.

fedélzeti szolgálattevő (helikopter hajózó)

9.

referens

10.

raktárvezető

11.

PSZH parancsnok

12.

technikus

13. 14.

nyomozó D

15.

tűzszerész személybiztosító

16.

helyszínbiztosító

17.

lakásbiztosító

18.

zenész

19.

vízágyúgépkocsi-parancsnok

20.

járőrparancsnok

21. 22.

kiemelt objektumőr segédelőadó

27.

futár

28.

kiképző

29.

fogdafelügyelő

30. 31. 32. 33.

járőr B

100

100

200 600****** 300**** 200

100

150** 200

100

200 150** 200 200 225***

100

600 200 600****** 200 600****** 200 600****** 100 200 200 225***

járőrvezető

kutyavezető

nem alapfeladat

200

200 225***

kiemelt kísérőőr

26.

150** 200 225*** 200 225*** 600****** 200 600******

200

24. C

alapfeladat

szakoktató

23.

25.

D


3.

E

C

100

200 225 150** 200 200 225***

100 100

200

100

200 200 225***

PSZH kezelő

200

vízágyú gépkocsi-kezelő

200

gépjárművezető

200

100

7525


34.

kísérőőr

200

35.

objektumőr

200

járőrtárs

100*

36.

A 100*:


150**:

A Személy és Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály alapfeladatokat ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 150%.

225***:

A Rendészeti Igazgatóság bevetési főosztályainak támogató alegységeinél szolgálatot teljesítő állomány, a Személy és Objektumvédelmi Igazgatóság Megelőző- és Tanúvédelmi Osztály Tanúvédelmi Szolgálat állománya, a Lovas és Kutyás Szolgálati Osztály állományában, a szolgálati állat kiképzésében résztvevő, azzal folyamatosan foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány, a Különleges Szolgálatok Igazgatósága Bevetési Főosztály III. Bevetést Támogató Osztály beosztotti állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 225%.

300****:

A Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat fedélzeti szolgálattevő (helikopter hajózó) beosztások esetében a hivatásos pótlék mértéke 300%.

500*****:

A Köztársasági Elnöki Őrség főosztályvezető, főosztályvezető-helyettesi és a KR KEŐ Személyvédelmi Osztály osztályvezető beosztása, valamint a Tűzszerész Szolgálat vezető beosztásai esetében a hivatásos pótlék mértéke 600%.

600******:

A Köztársasági Elnöki Őrség személyvédelmi feladatait ellátó állománya és a Tűzszerész Szolgálat beosztotti állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 600%.

*******

A kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár az alapfeladatra vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi, közbiztonsági, vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.

7526


VII. Budapesti Rendőr-főkapitányság 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások a) Területi szervnél A

B

C

1. 2. 3.

vezetői kategória


kiemelt vezető


4. 5.

szakirányító 1

6. 7.



alapfeladat

rendőrfőkapitány

100

bűnügyi (BRFK)

100


rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes (BRFK)

főosztályvezető

9.

11.

beosztás

E nem alapfeladat

100

gazdasági rendőrfőkapitány-helyettes (BRFK)

közép-vezető

8.

D


100 100

100

szolgálatvezető (humánigazgatási, ellenőrzési)

100

hivatalvezető

100



100

100

osztályvezető 1

osztályvezető

100

100

D

E

b) Helyi szervnél A

B

C

vezetői kategória


beosztás

1. 2. 3. 4.

7. 8.

alapfeladat


kapitányságvezető (kiemelt)

100


kapitányságvezető

100


kapitányságvezető-helyettes (kiemelt)

100

osztályvezető

100

nem alapfeladat

közép-vezető

5. 6.


beosztott vezető

osztályvezető 2

hivatalvezető (kiemelt) őrsparancsnok (osztály jogállású)

100 100

100

7527


II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1. 2.

szerv

B

C


3.

beosztás ügyeletvezető

4.

alosztályvezető

5.

E

D

E



alapfeladat

nem alapfeladat

125 125 200*** 125 200***

75 75

6.

főorvos

7.


125

8.

főügyeletes

125

9.


125

75

10.

csoportvezető

125

75

11.

kiemelt főellenőr****

125

75

125

75

12.

D

13.

kiemelt főelőadó

75

kiemelt főnyomozó

125 200***

14.


125

15.


125

16.

területi

lőtérvezető

75

75

17.

főellenőr****

125

75

18.

főelőadó

125

75

19.

főnyomozó

20.

C

125 200***

főrevizor

75

21.

főtechnikus

125,

22.

fővizsgáló

125

23.

ügyeletes

125

24.

ellenőr****

125

75

25.

előadó I.

125

75

26.

nyomozótiszt

125 200***

27.

technikustiszt

125,

28.

vizsgálótiszt

125

B

29.

A

75

75

előadó II.

125

75

30.

alosztályvezető

125

75

31.

hivatalvezető (alosztály jogállású)

32.

D

33. 34.

helyi

35. 36. 37.

C

75

őrsparancsnok (alosztály jogállású)

125

őrsparancsnok-helyettes (osztály jogállású)

125


125


125

75

csoportvezető

125

75

kiemelt főelőadó

125

75

7528


38.

kiemelt főnyomozó

125

39.


125


125

41.

őrsparancsnok-helyettes (alosztály jogállású)

125

42.

főnyomozó

125

főtechnikus

125

40.

43. B

44.

75

fővizsgáló

125

45.

főelőadó

125

46.

nyomozótiszt

125

technikustiszt

125

vizsgálótiszt

125

előadó I.

125

75

D

E

47. A

48. 49.

75

2. Tiszthelyettesi szolgálati beosztások A

B

C

szerv


beosztás

1. 2. 3. 4.


csoportparancsnok

125

őrparancsnok

125

5.


125

6.

helyszínelő

125

7.


125

E

8.

nyomozó

9.

125 200***

szakoktató

10.

75

technikus

125

11.

ügyeletes

125

12.

referens

125

13.

vizsgáló

125

14.

D

területi

15. 16. 17.

C

18.

járőrparancsnok

125 150**

fogdafelügyelő

125

járőrvezető

125 150**

kutyavezető

150**

segédelőadó

125 200***

19.

bűnügyi referens

125

20.

fogdaőr

125

21. 22. 23. 24.

járőr B

75

75

75

125 150**

gépjárművezető

125

kísérőőr

125


nem alapfeladat

125 200***

75

7529


25. A

26. 27. 28.

E

objektumőr

75* 125

járőrtárs

75*

őrparancsnok

125

szolgálatirányító parancsnok

125

29.

csoportparancsnok

125

30.

helyszínelő

125

31.


125

32.

körzeti megbízott

33.

D

125 150**

nyomozó

125

34.

technikus

125

35.

vizsgáló

125

36.

referens

125

75

37.

segédtechnikus

125

75

ügyeletes

125

járőrparancsnok

125 150*

bűnügyi referens

125

fogdafelügyelő

125

42.

hajóvezető

125

43.

hajóvizsgáló

125

járőrvezető

125 150**

45.

kutyavezető

150

46.

segédelőadó

125

47.


125

48.

fogdaőr

125

38. C

39. 40. 41.

helyi

44.

B

49.

járőr

50.

125

motorcsónak-vezető

125

objektumőr

75* 125

53.

gépjárművezető

125

54.

bűnügyi fogalmazó

125

55.

járőrtárs

75*

A

52.

75

125 150**

kísérőőr

51.

75

75

75*:


150**:

A szolgálati állat kiképzésében résztvevő, azzal folyamatosan foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 150%.,

200***:

A Bűnügyi Szervek Kiemelt Ügyek Főosztálya Bűnügyi Bevetési Osztály bevetési feladatokat közvetlenül ellátó állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 200%.

****

Az ellenőr/főellenőr/kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár az alapfeladatra vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi, közbiztonsági, vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.

7530


Megjegyzés: Központi szerv: Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Területi szervek: (megyei illetékességű középirányító és azonos jogállású): BRFK + MRFK-k + KR + RRI + BSZKI + Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ + Nemzetközi Együttműködési Központ Helyi szervek: rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek Kiemelt rendőrkapitányságok: a BRFK II., III., IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. kerületi és a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok, a Gödöllői, Soproni, Nagykanizsai, Dunaújvárosi, Érdi, Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Kiemelt Határrendészeti Kirendeltségek: a Szegedi, Kelebiai, Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség Egyéb rövidítések: ÁFSZ: BRFK: BSZKI: KHSZ: KR: KR GI: KR GI GEK: KR NNI: KR TŰSZ: KR ÜVSZ: KR KEŐ: KR KEŐ SZO: KR LRSZ: MRFK: RRI:

Készenléti Rendőrség Állami Futárszolgálat Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Közigazgatási Hatósági Szolgálat Készenléti Rendőrség Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat Készenléti Rendőrség Ügyeleti Védelmi Szolgálat Készenléti Rendőrség Köztársasági Elnöki Őrség Készenléti Rendőrség Köztársasági Elnöki Őrség Személyvédelmi Osztály Légirendészeti Szolgálat Megyei Rendőr-főkapitányság Repülőtéri Rendőr Igazgatóság

7531


3. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv szolgálati beosztásai I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1. 2. 3.

A vezetői kategória

C beosztás

D

kiemelt vezető

5. közép-vezető

központi szerv vezetője (tábornok)

főigazgató

központi szerv vezetőjének helyettese (tábornok) területi szerv vezetője*

főigazgató-helyettes

szakirányító 1

igazgató-helyettes hivatalvezető

300 igazgató

szakirányító 2

főosztályvezető

8.


főtanácsadó

9.


önálló osztályvezető (főigazgató közvetlen irányítása alatt)



beosztott vezető

11.

nem alapfeladat

300

7.

10.

E


4.

6.

B besorolási kategória

főosztályvezetőt osztályvezető

12.


osztályvezető

13.

osztályvezető 1

tanácsadó

14.

osztályvezető 2

alosztályvezető

15.


16.

kirendeltség-vezető

helyettesítő

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

300

7532


II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1. 2.

A besorolási kategória

B beosztás

C

D


nem alapfeladat

3.

D

kiemelt főreferens

450

300

4.

C

kiemelt főelőadó

450

300

III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1.

A besorolási kategória

B beosztás

2. 3.

D

szakreferens

C

D


nem alapfeladat

450

300

* A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv központi szervi jogállású, de igazgatója a vezetői beosztás szempontjából a területi szerv vezetőjével esik egy kategóriába.

7533


4. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A terrorizmust elhárító szerv szolgálati beosztásai I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások B

A 1.

vezetői kategória

C


beosztás

2.

kiemelt vezető

5. 6. 7.

550


550

szakirányító 1

igazgató

550

400

szakirányító 2

igazgató-helyettes

550

400

főosztályvezető**

550 650*

400

főtanácsadó

550

400


9.

főosztályvezetőhelyettes 1 főosztályvezetőhelyettes 2

10.

főosztályvezető-helyettes** osztályvezető**

beosztott vezető

12.

nem alapfeladat

főigazgató

közép-vezető

8.

11.

központi szerv vezetője (tábornok) központi szerv vezetőjének helyettese (tábornok)

E


3. 4.

D

osztályvezető 1

13.

550 650* 550 650*

400 400

irodavezető

550

400

tanácsadó

550

400

osztályvezető**

550 650*

400


1.

A

B


beosztás

3.

csoportvezető

4.

jogtanácsos

5.


6.

kiemelt főreferens D

mentőorvos 1

650 500**

400

650 650 500**

400

650

műveleti tiszt 1

9.


10.

ügyeletvezető

11.


650

főmérnök

650

C

nem alapfeladat

350

8.

12.

D


2.

7.

C

650 650 500

400

7534


13.

kiemelt főelőadó

14.

mentőorvos 2

15.

mentőtiszt 1

16.

műveleti tiszt 2

17.

főelőadó

650

18.

kiemelt biztonsági tiszt

650

mentőtiszt 2

650

20.

műveleti tiszt 3

650

21.


650

22.

biztonsági tiszt

650

előadó

650

19.

23.

B

A

650 500**

400

650 650 650 400

400

III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1.

B


beosztás

3.

biztonsági gépjárművezető 1

4. D

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

nem alapfeladat

650 500**

helyszínbiztosító 1

650

műveleti tiszthelyettes 1

650

személybiztosító 1

650

technikus 1

650


D


2.

5.

C

350

650 500**


650

lakásbiztosító 1

650

műveleti mentőápoló 1

650


650

objektumőr 1

500

350

segédelőadó 1

650 500**

350

350

C

személybiztosító 2

650


500

technikus 2

650

350

7535


18.


19. 20. 21. 22.

B

23. 24. 25. 26. 27. 28.

A

29.

650 500**

gépjárművezető 1

650

350


650

lakásbiztosító 2

650

műveleti mentőápoló 2

650


650

objektumőr 2

500

350

segédelőadó 2

650 500**

350

technikus 3

650

350

gépjárművezető 2

650

350

objektumőr 3

500

350

segédelőadó 3

650 500**

350

350

650*

A TEK Műveleti Igazgatóság, Személyvédelmi Igazgatóság, a Felderítési Igazgatóság, valamint az Operatív Technikai-Informatikai Igazgatóság közvetlen műveleti tevékenységében résztvevő vezető beosztást betöltő állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 650%.

500**

A TEK Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóságon szolgálatot teljesítők esetében a hivatásos pótlék mértéke 500%.

7536


5. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szolgálati beosztásai I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások 1. Központi szervnél

1. 2.


C beosztás

kiemelt vezető

5.


főigazgató

központi szerv vezetőjének helyettes szakirányító 1


országos polgári védelmi főfelügyelő

7.

országos iparbiztonsági főfelügyelő szolgálatvezető

9.

hivatalvezető

10.

szakirányító 2

főosztályvezető

11.


főosztályvezető (főfelügyelő-helyettes)

12.




osztályvezető

osztályvezető 1

titkárságvezető

13.

beosztott vezető

14.

nem alapfeladat

100

országos tűzoltósági főfelügyelő

közép-vezető

E

100

6.

8.

D


3. 4.


100 100 100 100

100

100

100

100

100

100 100

100

100

100 100

2. Területi szervnél

1. 2. 3. 4. 5.



C beosztás

D


kiemelt vezető közép-vezető

E


katasztrófavédelmi igazgató

100

szakirányító 2

katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes

100


polgári védelmi főfelügyelő

100

nem alapfeladat

7537


6.

tűzoltósági főfelügyelő

100

7.

iparbiztonsági főfelügyelő

100

szolgálatvezető

100

8. 9.

beosztott vezető


10. 11.

osztályvezető1

12. 13.

osztályvezető 2

100

hivatalvezető

100

zenekarvezető

100

osztályvezető

100

100

szolgálatvezető-helyettes

100

100

szakcsoport-vezető (KOK)

100

3. Helyi szervnél

1. 2.



C beosztás

D

alapfeladat

3.


katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető (megyeszékhelyi)

100


katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető

100


polgári védelmi felügyelő

100

6.

tűzoltósági felügyelő

100

7.

iparbiztonsági felügyelő

100

szolgálatvezető

100

tűzoltóparancsnok

100

10.

osztályvezető

100

11.

irodavezető

100

4.

közép-vezető

5.

8. 9.

beosztott vezető osztályvezető 2

E

hivatásos pótlék mértéke (%) nem alapfeladat

100

7538



1.

A szerv

2.


D

E

5.

alosztályvezető kiemelt főreferens

150 150

munkabiztonsági főfelügyelő központi

E


3. 4.

6.

C beosztás

nem alapfeladat 100 100 100

vezető főügyeletes

150

7.

D

kiemelt főelőadó

150

100

8.

C

főelőadó

150

100

9.

E

alosztályvezető

100

50

10.

vezető tanár

11.

ügyeletvezető

12.

D

100 100

kiemelt főtanár

100

13.

kiemelt főelőadó

100

14.

kiemelt főelőadó KMSZ, KML

150

15.

ügyeletvezető (KOK)

50

16.

karmester-helyettes

50

17.

főügyeletes

100

18.

csoportvezető

100

50

főelőadó

100

50

20.

főeladó KMSZ, KML

150

21.

koncertmester

50

22.

főtanár

100

23.

ügyeletes

24.

oktató

50

szólamvezető

50

26.

tanár

100

27.

előadó I.

100

28.

előadó I. (KMSZ, KML)

150

19.

területi

25.

C

B

50

100

50

29.

A

előadó II.

100

50

30.

D

alosztályvezető

100

50

31.

parancsnokhelyettes

100

32.

őrsparancsnok

100

kiemelt főelőadó

100


150

műszaki biztonsági tiszt

100

36.

katasztrófavédelmi megbízott

100

37.

csoportvezető

100

50

főelőadó

100

50

hajóskapitány

150

33.

C

34. 35.

38. 39.

helyi

B

50

7539


40. 41.

A

rajparancsnok

150

előadó I.

100

50

III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1.

A szerv

2. 3. 4.


C beosztás

D


központi

D C

referens segédelőadó

E

150 150

nem alapfeladat 100 100

5.

szakoktató

6.

referens

100

50

technikus

100

50

technikus KMSZ, KML zenész

150

segédelőadó

100

segédelőadó KMSZ, KML

150

7.

D

8. 9. 10.

területi

11. C

12.

50

50 50

raktáros

50

13.

kiképző

50

14.

gépjárművezető

100

gépjárművezető KMSZ, KML rajparancsnok-helyettes

150

hajóvezető

150

szerparancsnok

150

referens

100

gépész

125

különlegesszer-kezelő

135

gépjárművezető

135

beosztott tűzoltó

125

matróz

125

15.

B

16.

D

17. 18.

C

19. 20. 21.

helyi

B

22. 23. 24.

A

Rövidítések: KMSZ: Katasztrófavédelmi műveleti szolgálat KML: Katasztrófavédelmi mobil laborok

50

150

50

7540


6. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati beosztásai I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

A 1.

vezetői kategória

B

1. Központi szervnél C


beosztás

2.

D

E


nem alapfeladat

3. központi szerv vezetője

országos parancsnok

100

központi szerv vezetőjének helyettes

országos parancsnok helyettes

100

kiemelt vezető 4. 5.

100

szakirányító 1

szolgálatvezető

szakirányító 2

főosztályvezető


szolgálatvezetőhelyettese

100

8.


főosztályvezetőhelyettes

100

9.


osztályvezető

6.

középvezető

7.

10.

beosztott vezető

osztályvezető 1

11.

munkavédelmi főfelügyelő titkárságvezető

100

100 100 100

2. Területi szervnél

1.



C beosztás

2.

parancsnok

4.

főigazgató-főorvos kiemelt vezető

6.


ügyvezető igazgató (gazdasági társaságok) igazgató (intézmény)

7. középvezető

parancsnok-helyettes (kiemelt büntetésvégrehajtási intézetek)

E


3.

5.

D

100 100 100 100 100

nem alapfeladat

7541


8.



100

gazdasági vezető (kiemelt büntetés-végrehajtási intézetek, Bv. Holding Kft.) ügyvezető igazgató-helyettes (Bv. Holding Kft.) parancsnok-helyettes

100

ügyvezető igazgató-helyettes (gazdasági társaságok) igazgató-helyettes (intézmény)

100

14.

gazdasági vezető

100

15.

osztályvezető

100

biztonsági vezető (gazdasági társaságok)

100

9.

10. 11. 12. főosztályvezető 2

13.

16.

beosztott vezető

osztályvezető 1

100

100

100

3. Helyi szervnél

1.



C beosztás

2.

D

E


nem alapfeladat

3. középvezető 4. 5.

beosztott vezető

szakirányító 2 főosztályvezetőhelyettes 1

6. osztályvezető 2

parancsnok

100

parancsnok-helyettes

100

gazdasági vezető

100

osztályvezető

100

II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1.

szerv


C beosztás

2. 3. 4. 5. 6.

kiemelt főreferens fegyelmi tiszt nyomozó tiszt központi

E


E 7. 8.

D

150

nem alapfeladat 100 100 100

környezetvédelmi vezető

100

energetikai vezető tűzvédelmi vezető

100 100

7542


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

főügyeletes kiemelt főelőadó osztályvezető-helyettes szakorvos vezető főtanár csoportvezető kiemelt főelőadó kiemelt főtanár szakpszichológus fegyelmi és nyomozótiszt üzemvezető biztonsági tiszt főelőadó pszichológus főművezető diplomás ápoló főtanár vezető reintegrációs tiszt előadó

D E

D

területi

C

27. 28.

B

reintegrációs tiszt

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

tanár osztályvezetőhelyettes csoportvezető kiemelt főelőadó szakpszichológus fegyelmi és nyomozótiszt üzemvezető biztonsági tiszt főelőadó pszichológus főművezető vezető reintegrációs tiszt előadó

D

helyi C

41. 42.

B

reintegrációs tiszt

150 150 100 100

100 50

100 100

100 50 50 100

100 100 100 100 100 100 100 100

50

100 150** vagy 100 100 150** vagy 100

50

100 100

50

100 100 100

50 50

100 100 100 100 100 100 150** vagy 100 100 150** vagy 100

50

50

III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A szerv

1.

C


beosztás

2.

központi

5.

raktárvezető

150

D

referens

150

100

C

segédelőadó

150

100

körlet-főfelügyelő

7. területi

E

9. 10.

nem alapfeladat

E

6.

8.

E


3. 4.

D

D

150

főfelügyelő

*150 vagy 125

raktárvezető

100

élelmezésvezető

100

kutyatelep-vezető

125

7543


11.

konyhavezető

100

12.

mosodavezető

100

13.

vezető szakasszisztens

100

14.

főápoló

100

15.

szakoktató

16.

műhelyvezető

100

17.

kiemelt művezető

100

18.

biztonságtechnikus

100

19.

fegyvermester

100

20.

szállítmányvezető

100

21.

raktáros

22.

C

23.

szociális segédelőadó segédelőadó

100

100 150** vagy 100 150** vagy 100

24.

művezető

100

25.

szakasszisztens

100

26.

szakápoló

100

27.

felügyelő (körlet, foglalkoztatási, munkáltatási)

B

28.

150** vagy 100

kutyavezető

125

29.

ápoló

100

30.

gépjárművezető

125

biztonsági felügyelő

125

segédfelügyelő

100

körlet-főfelügyelő

150

31.

A

32. 33.

főfelügyelő

*150 vagy 125

35.

raktárvezető

100

36.

élelmezésvezető

100

37.

kutyatelep-vezető

125

38.

konyhavezető

100

39.

mosodavezető

100

vezető szakasszisztens

100

főápoló

100

34. E

40. 41.

helyi

D

42.

szakoktató

43.

műhelyvezető

100

44.

kiemelt művezető

100

45.

biztonságtechnikus

100

fegyvermester

100

szállítmányvezető

100

raktáros

100

46. 47. 48.

C

50

50

100

7544


49.

szociális segédelőadó

50.

segédelőadó

150** vagy 100 150** vagy 100

51.

művezető

100

52.

szakasszisztens

100

53.

szakápoló

100

54.

felügyelő (körlet, foglalkoztatási, munkáltatási)

55.

B

150** vagy 100

kutyavezető

125

56.

ápoló

100

57.

gépjárművezető

125

biztonsági felügyelő

125

segédfelügyelő

100

58. 59.

A

50

50

Megjegyzés: * 150% a pótlék mértéke, amennyiben speciális (hosszúidős biztonsági, gyógyító-terápiás, pszichoszociális, szexuális bűncselekményt elkövetettek, drogprevenciós) részlegen, különleges biztonsági részlegen vagy HIV részlegen, műveleti osztályon, illetve csoportban teljesít szolgálatot, vagy páncélozott szállító járművet vezet, vagy ténylegesen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogvatartottat munkáltat. Kiemelt büntetés-végrehajtási intézetek: Budapesti Fegyház és Börtön, Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön, Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Márianosztrai Fegyház és Börtön, Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Váci Fegyház és Börtön

7545


7. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A Belügyminisztériumban és a belügyminiszter által irányított szervnél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások, azok besorolása és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelmények, valamint a vezényléssel betölthető szolgálati beosztások száma I. A Belügyminisztériumba vezényléssel betölthető szolgálati beosztások 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1.

B

vezetői kategória

2. 3.

C


beosztás

közép-vezető

6.

beosztott vezető

7.

nem alapfeladat

150

150

150

150

150

150

150

150

150

150

főtanácsadó


5.

E

alapfeladat

főosztályvezető

szakirányító 2

4.

D


főosztályvezető-helyettes 1



osztályvezető

osztályvezető 1

tanácsadó

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C


beosztás

1. 2. 3. 4.


kiemelt főreferens

E

kiemelt főelőadó

D

D

alapfeladat

nem alapfeladat

150

150

150

150

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B


beosztás központi szervnél

1. 2. 3. 4.

E C

referens gépkocsivezető

C

D


nem alapfeladat

125

125 125

7546


II. A belügyminiszter által irányított szervnél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások A) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ szolgálati beosztásai 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1. 2.

A

B

vezetői kategória


3. kiemelt vezető

4. 5.

közép-vezető


7.

C

D

E

hivatásos pótlék mértéke (%) beosztás


főigazgató

központi szerv vezetőjének helyettes (tábornok)


250 250

főosztályvezető

szakirányító 2

nem alapfeladat

alapfeladat

250



osztályvezető 1

osztályvezető

250

250

250

250

B) A rendészeti szakközépiskolák szolgálati beosztásai 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

C

D

vezetői kategória


beosztás

kiemelt vezető


igazgató

100

középvezető


igazgató-helyettes

100

100

beosztott vezető

osztályvezető 1

osztályvezető

100

100

1. 2. 3. 4. 5.

E


nem alapfeladat


B


beosztás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

E

C

D


nem alapfeladat

alosztályvezető, osztályvezető helyettes

100

100

szakcsoportvezető

100

szolgálatvezető

100

vezetőorvos évfolyamparancsnok

100 100

100

7547


8. 9. 10.

D

11. 12.

kiemelt főreferens

100

100

kiemelt főelőadó

100

100

főtanár

100

csoportvezető

100

tanár

100

főelőadó

100

100

C

13.

100


B

C

beosztás

2.


3.

E

1.

4.


szakoktató

100

felcser

6.

D

7. 8.

nem alapfeladat

100

ügyeletes

5.

D

100

referens

100

100

szolgálatvezető

100

segédelőadó

100

C

9.


100

100

C) A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ szolgálati beosztásai 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1. 2. 3.

vezetői kategória

kiemelt

4. 5. 6.

közép vezető

beosztott vezető

B

C

besorolási kategória területi szerv vezetője főosztályvezető 1 főosztályvezető 2 főosztályvezetőhelyettes 1

D

E

hivatásos pótlék mértéke (%) beosztás főigazgató főigazgató-helyettes osztályvezető (GNEO) osztályvezető (ILEA, KERA, CEPOL, ICOFI, TKO)

alapfeladat 100 100 100 100

nem alapfeladat

7548



B

C


beosztás

1. 2.

D


nem alapfeladat


100

100

alosztályvezető

100

100

D

főreferens

100

100

C

referens

100

100

3. E

4. 5. 6.


B

C

beosztás

2.


3.

D

4.

C

5.

B

1.

referens

D


nem alapfeladat

100

100

főelőadó

100

gépkocsivezető

100

Rövidítések: GNEO ILEA KERA CEPOL ICOFI TKO

Gazdasági és Nemzetközi Ellátó Osztály Nemzetközi Rendészeti Akadémia (International Law Enforcement Academy) Közép-európai Rendőr Akadémia Európai Rendőr Akadémia (European Police College) Nemzetközi Pénzügyi Nyomozói Akadémia (International College of Financial Investigation) Továbbképzési és Koordinációs Osztály D) A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság szolgálati beosztásai 1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1. 2.



D

kiemelt vezető


4.

középvezető



főigazgató főigazgató-helyettes


igazgató

osztályvezető 1

osztályvezető

E


3.

6.

C beosztás

nem alapfeladat

100 100

100

100 100

100

7549



B


beosztás

1. 2.

5. 6.

D


nem alapfeladat

kiemelt főreferens

100

100

vezető tréner

100

100

D

kiemelt főelőadó

100

100

C

főelőadó

100

100

3. 4.

C

E


B

2.


beosztás

3.

D

1.

4. 5.

C

D


nem alapfeladat

referens

100

főelőadó

100

gépkocsivezető

100

C

7550


8. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztások, azok besorolási kategóriája I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A 1.

C

B

vezetői kategória


beosztás

2. rektor*


4. kiemelt vezető

6.

területi szerv vezetője (tábornok)

7. szakirányító 1

dékán

100

karközi intézetvezető

100

100

karközi intézet igazgató-helyettes (KVI, NBI) tanszékvezető

közép-vezető 10.

100

kari intézetvezető

9.

szakirányító 2

11.

beosztott vezető


100 100 100 100

100 100

kari tanulmányi vezető

12. 13.

100

dékán-helyettes

8.

nem alapfeladat

100

rektor-helyettes* központi szerv vezetőjének helyettese (tábornok)

E

hivatásos pótlék mértéke (%)* alapfeladat

3.

5.

D

100 100

hivatalvezető

100

osztályvezető

100

osztályvezető 1 II. Oktatói, nevelői és képzést támogató beosztások

1.

A

B


beosztás

3.

osztályvezető 1

7. 8.

egyetemi tanár

100

kutató professzor

100

egyetemi docens

100

tudományos tanácsadó

100

nem alapfeladat


5. 6.

D


2.

4.

C

ügyvivő szakértő E

adjunktus

100 100

7551


9. 10. 11. 12.

D

13. 14. 15.

tudományos főmunkatárs

100

tanársegéd

100

tudományos munkatárs

100

gyakorlati oktató (szakoktató)

100

mesterkiképző

100

tudományos segédmunkatárs

100

kiképző

100

C

III. Kiképzői beosztások

1.

A

B


beosztás

3.

segédkiképző

D

hivatásos pótlék mértéke (%) alapfeladat*

2.

4.

C

nem alapfeladat

100

D fegyvermester

100

* A rektor és a rektor helyettes munkakörébe kinevezett, e rendelet hatálya alá tartozó hivatásos állományú besorolási szintjét mutatja, a munkakör hivatásos szolgálati beosztássá minősítése nélkül.

7552

9. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél és a terrorizmust elhárító szervnél rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei I. 1. Az alapbeosztásnak minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

1

3 4

7 8

11

D

BESOROLÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

szakirányító 2

szakirányú egyetemi végzettség szakirányú egyetemi végzettség szakirányú egyetemi végzettség szakirányú egyetemi végzettség felsőfokú végzettség


felsőfokú végzettség







osztályvezető 1


osztályvezető 2


központi szerv vezetőjének helyettese területi szerv vezetője

felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV


12

beosztott vezető

9 10

C

szakirányító 1 középvezető

5 6

B

központi szerv vezetője kiemelt vezetők

2

A

A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E


felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

3

D



nem szükséges

4

C



nem szükséges

5

B



nem szükséges

6

A



nem szükséges

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY beosztáshoz előírt szaktanfolyam+RSZV beosztáshoz előírt szaktanfolyam + RSZV * beosztáshoz előírt szaktanfolyam beosztáshoz előírt szaktanfolyam beosztáshoz előírt szaktanfolyam


2. Az alapbeosztásnak minősülő tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

RSZV *: a rendészeti szakvizsga a terrorizmust elhárító szervnél és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél rendszeresített D besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében képesítési követelmény. Magyarázat 1-2. táblázathoz: Iskolai végzettség 1. Szakirányú egyetemi végzettség: Rendészeti, közigazgatási, katonai, jogi végzettséget adó egyetemi vagy mesterképzési szakon szerzett (Msc,Ma) végzettség, 2. Felsőfokú végzettség: - főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (Ba) Felsőfokú rendészeti szakképzettség: 1. Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola, vagy NKE bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági alapképzési szakon, kapcsolódó mesterképzési szakon) 2. Rendészeti szervező szakképesítés (OKJ 62 861 01) Beosztáshoz előírt szaktanfolyam: a szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú iskolarendszeren kívüli képzés Rövidítések: MVK: mestervezetővé képző tanfolyam VK: rendészeti vezetővé képző tanfolyam RSZV: rendészeti szakvizsga

7553

7554

3. Az alapbeosztásnak minősülő tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E

középiskolai végzettség (érettségi)

rendőr tiszthelyettes (OKJ 54 861 01)

nem szükséges

3

D



nem szükséges

4

C



nem szükséges

5

B A

rendőr tiszthelyettes (OKJ 54 861 01) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51-861 01- 03)

nem szükséges

6

középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi)

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 54 861 01-07) beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 54 861 01-07) beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 54 861 01-07) nem szükséges

nem szükséges

nem szükséges


1. Az alapbeosztásnak nem minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

1. 2.

kiemelt vezető

4. 5. 6.

középvezető

3.

8. 9. 10.

beosztott vezető

7.

A

B

C

D

BESOROLÁS




központi szerv vezetőjének helyettese szakirányító 1

szakirányú egyetemi végzettség

szakirányító 2

szakirányú felsőfokú végzettség





főosztályvezetőhelyettes 1 főosztályvezetőhelyettes 2 osztályvezető 1


osztályvezető 2



felsőfokú végzettség felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges


nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

VK+RSZV


II.

VK+RSZV VK+RSZV

7555

A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E



3

D



4

C



5

B



6

A



beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés

7556

2. Az alapbeosztásnak nem minősülő tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY RSZV RSZV ** nem szükséges nem szükséges nem szükséges

RSZV **: a rendészeti szakvizsga a terrorizmust elhárító szervnél és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél rendszeresített D besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében képesítési követelmény. Magyarázat 1-2. táblázathoz: Iskolai végzettség 1. Szakirányú felsőfokú végzettség: a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletben szereplő felsőfokú képzettségek valamelyike a:


- jogi, igazgatási szakterületen - ügyviteli és adatvédelmi szakterületen - humánigazgatási (személyügy, munkaügy, szociális és társadalombiztosítási igazgatás) szakterületen, - oktatás, képzési, nevelési szakterületen - Informatikai fejlesztés és infrastruktúra szakterületen - sajtó és tájékoztatási szakterületen, - pénzügyi, számviteli szakterületen, - műszaki-logisztikai fejlesztési, fenntartási és ellátási szakterületen, - egészségügyi, közegészségügyi és munkavédelmi szakterületen, - állat-egészségügyi, kiképzési és gondozási szakterületen, - belső ellenőri szakterületen.

Felsőfokú rendészeti szakképzettség: 1. Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola, vagy NKE bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági alapképzési szakon, kapcsolódó mesterképzési szakon) 2. Rendészeti szervező szakképesítés (OKJ 62 861 01) Egyéb szakképzettség: Beosztásnak megfelelő szakképesítés: Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő közép, felsőfokú, vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés. Rövidítések: MVK: rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam, VK: rendészeti vezetővé képző tanfolyam RSZV: rendészeti szakvizsga


2. Felsőfokú végzettség: főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (Ba)

3. Az alapbeosztásnak nem minősülő tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E

3

D

4

C

5

B

6

A

középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi)

rendőr tiszthelyettes (OKJ 54 861 01) rendőr tiszthelyettes (OKJ 54 861 01) rendőr tiszthelyettes (OKJ 54 861 01) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51-861 01- 03) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51-861 01- 03)

beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY nem szükséges nem szükséges nem szükséges nem szükséges

nem szükséges

Magyarázat 3. táblázathoz: Egyéb szakképzettség: Beosztásnak megfelelő szakképesítés: Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő közép, felsőfokú, vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés.

7557

7558

III. Megfeleltetések 1. Rendészeti szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni: a) Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán szerzett főiskolai végzetséget, b) Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen) határrendészeti és védelmi vezetői szakán szerzett végzettséget 2. Rendőri tiszthelyettes szakképzettségnek kell tekinteni: Kun Béla zászlósképző iskolán szerzett rendőrképzettséget 3. Nem alapbeosztásnak minősülő szolgálati beosztások tekintetében műszaki, logisztikai, pénzügyi szakterületen szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni: Zalka Máté Műszaki Katonai Főiskolán (jogutód: Bólyai János Műszaki Katonai Főiskola) szerzett szakirányú végzettséget.


A büntetés-végrehajtás szervezeténél rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei I. 1. Az alapbeosztásnak minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei A

B

C

D

BESOROLÁS






nem szükséges

központi szerv vezetőjének helyettese területi szerv vezetője


nem szükséges

MVK+RSZV

nem szükséges

MVK+RSZV

5

szakirányító 1


nem szükséges

MVK+RSZV

6

szakirányító 2


nem szükséges

MVK+RSZV



nem szükséges

MVK+RSZV

8



nem szükséges

MVK+RSZV

9



nem szükséges

VK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

nem szükséges

VK+RSZV

osztályvezető 2


felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség


nem szükséges

VK+RSZV

4

7

10 11 12

középvezető

3

beosztott vezető

2

kiemelt vezetők

1




10. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez

7559

7560

2. Az alapbeosztásnak minősülő tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E



nem szükséges

3

D



nem szükséges

4

C



nem szükséges

5

B



nem szükséges

6

A



nem szükséges

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY beosztáshoz előírt szaktanfolyam+RSZV beosztáshoz előírt szaktanfolyam beosztáshoz előírt szaktanfolyam beosztáshoz előírt szaktanfolyam beosztáshoz előírt szaktanfolyam

Magyarázat 1-2. táblázathoz: Iskolai végzettség: 1. Szakirányú egyetemi végzettség: Rendészeti, közigazgatási, katonai, jogi végzettséget adó egyetemi vagy mesterképzési szakon szerzett (Msc,Ma) végzettség, 2. Felsőfokú végzettség: - főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (Ba)

Beosztáshoz előírt szaktanfolyam: a szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú iskolarendszeren kívüli képzés Rövidítések: MVK: mestervezetővé képző tanfolyam VK: rendészeti vezetővé képző tanfolyam RSZV: rendészeti szakvizsga


Felsőfokú rendészeti szakképzettség: 1. Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási szak, vagy NKE rendészeti igazgatási szak büntetés-végrehajtási szakirány, kapcsolódó mesterképzési szakon, ZMNE alapképzési szakon büntetésvégrehajtási nevelő szakképzettség) 2. Rendészeti szervező (büntetés-végrehajtási szervező szakmairány) szakképesítés (OKJ 62 861 01)

A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E


büntetés-végrehajtási felügyelő (OKJ 52 861 02)

nem szükséges

3

D



nem szükséges

4

C



nem szükséges

5

B A

büntetés-végrehajtási felügyelő (OKJ 52 861 02) Büntetés-végrehajtási őr, segédfelügyelő (OKJ 31 861 01-02)

nem szükséges

6

középiskolai végzettség (érettségi) középfokú

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 53 861 01-04) beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 53 861 01-04) beosztásnak megfelelő szakképesítés ráépülés (OKJ 53 861 01-04) nem szükséges

nem szükséges

nem szükséges


3. Az alapbeosztásnak minősülő tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

7561

7562

II. 1. Az alapbeosztásnak nem minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó beosztások képesítési követelményei A

B

C

D

BESOROLÁS





nem szükséges

MVK+RSZV

4.

szakirányító 2


m szükséges

MVK+RSZV



nem szükséges

MVK+RSZV

6.



nem szükséges

MVK+RSZV

7.



nem szükséges

VK+RSZV


beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

VK+RSZV

osztályvezető 2

felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti v szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

3.

központi szerv vezetőjének helyettese szakirányító 1


1.

8. 9. 10.

középvezető

5.

kiemelt vezető

beosztott vezető

2.

szakirányú egyetem


VK+RSZV VK+RSZV


A

B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E



3

D



4

C



5

B



6

A



beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY RSZV nem szükséges nem szükséges nem szükséges


2. Az alapbeosztásnak nem minősülő tiszti szolgálati beosztások képesítési követelményei

nem szükséges

Magyarázat 1-2. táblázathoz: Iskolai végzettség 1. Szakirányú felsőfokú végzettség: a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletben szereplő felsőfokú képzettségek valamelyike a: - jogi, igazgatási szakterületen - ügyviteli és adatvédelmi szakterületen - humánigazgatási (személyügy, munkaügy, szociális és társadalombiztosítási igazgatás) szakterületen, - oktatás, képzési, nevelési szakterületen - Informatikai fejlesztés és infrastruktúra szakterületen - sajtó és tájékoztatási szakterületen, - pénzügyi, számviteli szakterületen, - műszaki-logisztikai fejlesztési, fenntartási és ellátási szakterületen, - egészségügyi, közegészségügyi és munkavédelmi szakterületen, - állat-egészségügyi, kiképzési és gondozási szakterületen, - belső ellenőri szakterületen.

7563

7564

2. Felsőfokú végzettség: főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (Ba) Felsőfokú rendészeti szakképzettség: 1. Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási szak, vagy NKE rendészeti igazgatási szak büntetés-végrehajtási szakirány, kapcsolódó mesterképzési szakon, ZMNE alapképzési szakon büntetésvégrehajtási nevelő szakképzettség) 2. Rendészeti szervező (büntetés-végrehajtási szervező szakmairány) szakképesítés (OKJ 62 861 01) Egyéb szakképzettség: Beosztásnak megfelelő szakképesítés: Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő közép, felsőfokú, vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés. Rövidítések: MVK: rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam, VK: rendészeti vezetővé képző tanfolyam RSZV: rendészeti szakvizsga 3.

Az alapbeosztásnak nem minősülő tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei B

C

D

1

BESOROLÁS




2

E

3

D

4

C

5

B

középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi) középiskolai végzettség (érettségi)

beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés beosztásnak megfelelő szakképesítés

6

A

büntetés-végrehajtási felügyelő (OKJ 52 861 02) büntetés-végrehajtási felügyelő (OKJ 52 861 02) büntetés-végrehajtási felügyelő (OKJ 52 861 02) Büntetés-végrehajtási őr, segédfelügyelő (OKJ 31 861 01-02) Büntetés-végrehajtási őr, segédfelügyelő (OKJ 31 861 01-02)

középfokú

beosztásnak megfelelő szakképesítés

E EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY nem szükséges nem szükséges nem szükséges nem szükséges

nem szükséges


A

Egyéb szakképzettség: Beosztásnak megfelelő szakképesítés: Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő közép, felsőfokú, vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés. III. Megfeleltetések 1. Rendészeti szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni: a) Juhász Gyula Tanárképző Főiskola büntetés-végrehajtási tagozatán szerzett oklevelet, b) büntetés-végrehajtási felsőfokú szaktanfolyamot 2. Büntetés-végrehajtási felügyelő képzettségnek kell tekinteni: a) Kun Béla zászlósképző iskolán szerzett büntetés-végrehajtási tiszthelyettes képzettséget b) büntetés-végrehajtási középfokú szaktanfolyamot. 3. Büntetés-végrehajtási segédfelügyelői képzettségnek kell tekinteni: büntetés-végrehajtási alapfokú szaktanfolyamot.


Magyarázat a 3. táblázathoz:

7565

7566


11. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások, a készenléti jellegű szolgálati beosztások, valamint az őrszolgálati beosztások 1. Őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok a rendőrségnél 1. Őrszolgálatok a) Objektumőr b) Fogdaőr c) Kísérőőr d) Őrparancsnok Fogdafelügyelő e) Segédelőadó (őrzött szálláson) f) Szolgálatparancsnok(őrzött szálláson) 2. Ügyeleti szolgálatok a) Ügyeleti Főosztály(ORFK) b) Központi ügyeleti szolgálat (KR), ügyeleti szolgálat (RRI) c) Tevékenység-irányítási Központ (BRFK, MRFK) d) Sajtóügyelet (ORFK) e) híradástechnikai ügyeleti szolgálat f) határrendészeti kirendeltség ügyelete g) NEBEK nemzetközi kapcsolattartási pont ügyelete h) Őrzött Szállás i) Ügyeleti Főosztály (TEK). 3. Készenléti szolgálatok a) az ORFK Közrendvédelmi, Közlekedésrendészeti és Igazgatásrendészeti Főosztályai által adott szolgálattal érintett beosztások, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, valamint rendőrkapitányságok közrendvédelmi, közlekedési és igazgatásrendészeti szolgálataival érintett beosztások, b) KR bevetési főosztályok beosztásai, c) KR Informatikai Osztály beosztásai, d) KR ÁFSZ beosztásai, e) KR LRSZ beosztásai, f) KR SZOVIG biztonsági főtiszt, biztonsági tiszt, objektumőr, lakásbiztosító, helyszínbiztosító, személybiztosító, biztonsági gépkocsivezető, referens, tűzszerész, technikus és fogdafelügyelő beosztásai, g) KR KEÖ alosztályvezető-helyettes, csoportvezető, kiemelt főelőadó, kiemelt biztonsági főtiszt, főelőadó, csoportparancsnok, szolgálatirányító, biztonsági gépkocsivezető, személybiztosító, helyszínbiztosító, lakásbiztosító, objektumőr, beosztásai, h) RRI (ügyeletes vezető, bűnügyi készenlét, idegenrendészeti készenlét beosztásai), i) Területi és helyi szervek bűnügyi szolgálati ág forrónyomos csoportjaival érintett beosztások. 2. Ügyeleti szolgálat a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a) vezető főügyeletes (központi szerv) b) főügyeletes (központi szerv) c) főügyeletes (területi szervek) d) Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat állománya (területi szervek) e) Megyei/Fővárosi Műveltirányítási Ügyelet állománya (területi szervek) f) Katasztrófavédelmi Mobil Labor (főváros) állománya g) ügyeletvezető (területi jogállású szervek) h) ügyeletes (helyi szervek) i) ügyeletvezető (területi szervek) j) ügyeletvezető (KOK) 3. Őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok a büntetés-végrehajtási szervezetnél 1. Őrszolgálati jellegű beosztások a) Főápoló (Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza) b) Szakápoló (Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza, Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) c) Ápoló (Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza, Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) d) Vezető szakasszisztens (Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza) e) Szakasszisztens (Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza)


f) Biztonsági tiszt g) Biztonsági főfelügyelő h) Körlet-főfelügyelő i) Felügyelő (biztonsági, körlet, foglalkoztatási) j) Technikai-rendszer kezelő k) Kutyavezető 2. Ügyeleti szolgálat a) (egészségügyi) Osztályvezető (főorvos) b) Főorvos c) Szakorvos d) Szakasszisztens e) Ügyeletes tiszt (BVOP) 3. Készenléti szolgálat a) (egészségügyi) Osztályvezető (főorvos) b) Szakorvos c) Szakasszisztens d) Speciális (akció) csoportba beosztottak.

57

7567

7568


A belügyminiszter 31/2015. (VI. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 7. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 19–20. § és a 64–70. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 21–22. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont f ) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 23. §, a 25–36. § és a 41–55. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont e) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 24. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont e) alpontjában és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 56–58. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 59–63. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 71–76. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 77. § és a 98. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 78–80. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 81–82. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 83–94. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:


7569

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

(1) E rendelet hatálya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) és a hivatásos állományára terjed ki. (2) A 21. alcím hatálya a – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendvédelmi szerv hivatásos állományának volt tagjára is kiterjed. (3) A 19–22. §, az 56–58. §, a 64–80. § és a 83–94. § hatálya a miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatra és hivatásos állományára nem terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában: 1. humánigazgatási szakszolgálat: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért, 2. központi humánigazgatási szakszolgálat: az országos parancsnok vagy országos főigazgató irányítása alatt működő humánigazgatási szakszolgálat, 3. moduláris képzés: meghatározott, összekapcsolható egységekből álló rendészeti képzési program alapján felépülő oktatási forma, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokra való felkészülést, a képzések különböző irányú specializálását, 4. szenior állomány: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv különleges foglalkoztatási állománya. 3. § Azon munkáltatói intézkedéseket, amelyekről e rendelet szerint állományparancsban kell rendelkezni, a miniszter vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jogkörök esetében állományparancs helyett határozatban kell kiadni.

II. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE 1. A szolgálati viszony létesítésének általános eljárási szabályai 4. §

(1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján induló felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosulthoz kell címezni és ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek a vezetése alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező részére szolgálati beosztás biztosítható vagy a szolgálati beosztásba kinevezését tervezik. (2) A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésének és a szolgálati beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, b) a kérelmezett szolgálati helyet és szolgálati beosztást, továbbá c) a szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (4) A kérelemhez csatolni kell a hivatásos szolgálatra jelentkező a) fényképes önéletrajzát, b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak, valamint nyelvvizsga-bizonyítványainak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy az okiratok bemutatását követően a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa által hitelesített másolatát,

7570


c)

5. §

6. §

személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány, a társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány és adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány másolatát – az eredeti okmányok bemutatása mellett –, d) korábbi szolgálati viszonyáról és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, e) írásbeli nyilatkozatát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f ) pontjában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat lehetőségének tudomásulvételéről, f ) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról, g) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a szolgálati viszony létesítését megelőző és a szolgálati viszony fennállása alatti kifogástalan életvitel-ellenőrzéshez történő hozzájárulásról, h) a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint felnőttkorú hozzátartozója Hszt. 2. melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatát, i) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a felvételi eljárást lefolytató szerv által biztosított – kitöltött és aláírt adatlapot, j) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba tervezett kinevezése esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, kitöltött és aláírt – a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított – biztonsági kérdőívet zárt borítékban, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatot. (5) A (4) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott nyilatkozatok, valamint – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba tervezett esetében – a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető okiratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt tizenöt munkanapon belül – írásban, lehetőség szerint rövid úton történő szóbeli tájékoztatása mellett – hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről. (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja. (2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára. Ha a vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merül fel, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére, vagy ha a tervezett szolgálati beosztás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, az annak kezdeményezésére jogosultnál a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére. (3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján a jelentkező nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba helyezésére nem kerülhet sor, de a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkezőt más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztásba tervezi kinevezni, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatására a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél. (4) Ha a felvételi eljárás során a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény, vagy valamely, a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltétel hiányának megállapítására kerül sor, a felvételi kérelmet – a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek további vizsgálatának mellőzésével – az állományilletékes parancsnok elutasítja és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja. (1) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, a) aki a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte, b) aki a tervezett szolgálati beosztása betöltéséhez szükséges szakirányú rendészeti szakképesítéssel rendelkezik, c) aki – a 7. §-ba nem tartozó esetben – a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi,


7571

d)

7. §

8. §

aki a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt és a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy e) aki a rendvédelmi szervnél korábban szolgálati viszonyban állt és a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítéssel rendelkezik. (2) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki a) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítést igazoló oklevelet kiadták, b) arra feljogosított képző intézményben a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítést szerzett, c) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely az adott szolgálati beosztás ellátására képesít – a Hszt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettség vagy előírt szakmai alapképzettség hiányában is –, vagy d) rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik. (1) A 6. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományába – a Hszt. 49. § (4) bekezdése szerinti próbaidő kikötése mellett – a miniszter előzetes engedélye alapján kinevezhető az, aki középfokú rendvédelmi oktatási intézményben szervezett képzésben az első oktatási évet eredményesen befejezte és a megkezdett képzés folytatását vállalja. (2) Az (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy kinevezésekor megfelelő határidő kitűzésével elő kell írni a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben megkezdett képzés befejezését. (1) Ha nem az állományilletékes parancsnok a kinevezésre jogosult, abban az esetben a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – ha a jelentkező a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeknek megfelel és a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem merült fel, továbbá a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával a hivatásos állományba kinevezésre jogosulthoz szolgálati úton felterjeszti. (2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell a) a kinevezés feltételeként meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot és a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát, b) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a kinevezésről szóló állományparancs (a továbbiakban: kinevezési okmány) tervezetét, c) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített esküokmányt, d) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó, a szolgálati elöljáró által jóváhagyott munkaköri leírás tervezetét, e) az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, és f ) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó, a szervezeti egység illetmény-gazdálkodásáért felelős vezetője által kiadott nyilatkozatot. (3) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló, kiadmányozott kinevezési okmányt az esküokmánnyal együtt – a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja. A jelentkező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja és egyidejűleg a kinevezést elfogadó nyilatkozatot aláírja. (4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományba kinevezett hallgatóinak, tanulóinak eskütétele és a kinevezési okmány átvétele a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő rendben is történhet, azonban az eskütételnek és a kinevezési okmány átvételének ebben az esetben is ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát. (5) A humánigazgatási szakszolgálat az aláírt esküokmányt a kinevezési okmány mellékleteként a személyi anyaggyűjtőben helyezi el és kezeli.

7572


9. § A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szolgálati viszony létesítése más rendvédelmi szervtől történő áthelyezéssel, vagy kormányzati szolgálati jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel történik. 10. §

(1) A próbaidő letelte előtt legalább tizennégy nappal a humánigazgatási szakszolgálat előterjesztést készít a véglegesítésre vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetésére. Az előterjesztés tartalmazza a Hszt. 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozó adatokat, valamint a hivatásos állomány tagjának legalább osztályvezető 2 szintű szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelését és javaslatát a véglegesítésre vagy annak mellőzésére. (2) Az állományilletékes parancsok az előterjesztésben foglaltak figyelembevételével legkésőbb a próbaidő leteltét megelőző utolsó előtti munkanapon dönt a véglegesítésről vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetéséről. Döntése előtt – ha szükségesnek tartja – a hivatásos állomány tagját meghallgatja. A véglegesítésről szóló munkáltatói intézkedés csak a véglegesítésről szóló tájékoztatást tartalmazza.

2. Hivatásos állományba visszavétel 11. §

12. §

(1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szolgálati viszony létesítésére a hivatásos állományba visszavétellel kerül sor. (2) A hivatásos állományba visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz címezve, a kérelemben megjelölt szervezeti egység állományilletékes parancsnokához kell benyújtani. (3) Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával harminc napon belül felterjeszti a visszavételre jogosult elöljáróhoz, vagy – amennyiben arra hatáskörrel rendelkezik – gondoskodik a hivatásos állományba történő visszavétel iránt. (4) Ha a hivatásos állományba visszavételt a Hszt. 39. § (1) bekezdése alapján kéri a hivatásos állomány korábbi tagja, a humánigazgatási szakszolgálat a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennáll-e. Ha a humánigazgatási szakszolgálat azt állapítja meg, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn, a visszavételt ezen megállapítást követő első nappal – de leghamarabb a mandátum, tisztség megszűnését követő nappal – kell elrendelni. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennállása esetén a kinevezésre jogosult vezető a hivatásos állományba történő visszavétel törvényi feltételeinek hiányáról és annak indokairól írásban értesíti a kérelmezőt. (5) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyaggyűjtőben kell őrizni. (6) Ha a hivatásos állományba visszavételre a Hszt. 37. §-a alapján határozott időre kerül sor, a meghosszabbításra az (1)–(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. (1) Ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítése válik szükségessé, az állományilletékes parancsnok a Hszt. 37. §-a szerinti határozott idejű szolgálati viszony létesítésére alkalmas személyek megtalálása érdekében – a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges feltételek és képesítési követelmények megjelölésével – megkeresi a tartalékos-nyilvántartást kezelő központi humánigazgatási szakszolgálatot. (2) A megkeresés alapján a központi humánigazgatási szakszolgálat megvizsgálja, hogy a tartalékos-nyilvántartás tartalmaz-e a tartósan távol lévő szolgálati beosztásának betöltésére alkalmas személyt és ennek eredményéről az állományilletékes parancsnokot tizenöt napon belül tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg megküldi a tartalékos-nyilvántartásban szereplő személynek a tartalékos-nyilvántartásban szereplő adatait és elérhetőségét. (3) Az állományilletékes parancsnok a határozott idejű szolgálati viszonyba visszavétel kezdeményezése céljából a hivatásos állomány volt tagját megkeresheti. (4) A tartalékos-nyilvántartásban szereplő beleegyezése esetén az állományilletékes parancsnok a visszavétel általános szabályaira figyelemmel a hivatásos állomány volt tagját a hivatásos állományba határozott időre visszaveszi. (5) A szolgálati beosztás betöltésére irányadó szabályokra figyelemmel a határozott idejű szolgálati viszony – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével – határozatlan idejű szolgálati viszonnyá módosítható. (6) E § alkalmazásában a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának különösen az minősül, aki a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságát megkezdi, továbbá az, aki szolgálati beosztását előreláthatólag egy évig, vagy azt meghaladó ideig nem tudja betölteni.


7573

3. A szenior állomány szolgálati viszonyának létesítését megelőző személyzeti eljárás 13. §

14. §

15. §

(1) A szenior állományba történő kinevezésre irányuló kérelmet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kinevezésre jogosult vezetőjéhez címezve, ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek a vezetése alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezi. (2) A humánigazgatási szakszolgálat a szenior állományba jelentkezőt tájékoztatja a szolgálati viszony szenior állományban történő létesítésének feltételeiről, valamint a szenior állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, b) a jelentkezőnek a kérelem benyújtásakor érvényes szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat számát, c) a kérelmezett szervezeti egység megjelölését, d) a hivatásos szolgálat szenior állományban történő vállalásáról szóló nyilatkozatot, valamint e) azon rendvédelmi szervnek vagy honvédségi szervnek a megjelölését, amelynek állományából a kérelmező szolgálati nyugállományba vonult. (4) A kérelemhez csatolni kell a 4. § (4) bekezdésében felsorolt dokumentumokat, továbbá a) a kérelmező szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat másolatát, b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a nyugállományba vonulást követően esetlegesen megszerzett iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, a nem az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a kérelmező iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, valamint c) a kérelmező írásbeli hozzájárulását a szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően a kérelmezőt foglalkoztató rendvédelmi vagy honvédségi szerv által kezelt személyzeti anyagok beszerzéséhez. (5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok és okiratok vagy hiteles másolataik csatolásának hiányában a kérelmezőt tizenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről. (1) A szenior állományba vételhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló felvételi eljárást megindítja. (2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szakszolgálat – az alábbi sorrendben – intézkedik: a) a kérelmezőt szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően foglalkoztató szerv megkeresésére a személyzeti fogyatékanyagának beszerzése iránt, megjelölve az iratok beszerzésének célját és mellékelve a kérelmező 13. § (4) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli hozzájárulását, b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatára, valamint c) a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére. (1) Ha a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételi kérelmet az állományilletékes parancsnok elutasítja és erről a jelentkezőt – az állományba vételt kizáró ok megjelölésével – írásban tájékoztatja. (2) Kizáró ok hiányában a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló kinevezési javaslatával – ha nem ő az arra jogosult – a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz szolgálati úton felterjeszti. Az iratok felterjesztésére a 14. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmassági vizsgálatok elvégzését vagy a kifogástalan életvitel megállapításáról szóló tájékoztatás megérkezését követő nyolc napon belül intézkedni kell. (3) A kinevezési javaslathoz csatolni kell a) a kinevezés feltételeként meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot és a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát, b) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a szenior állomány tagjával az állományilletékes parancsnok által aláírandó szerződés tervezetét,

7574


c) d) e) f ) 16. §

a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a kinevezésre jogosult által a szenior állományba vételről kiadmányozandó, a szerződésben meghatározott időtartamra szóló kinevezésről készített okmány tervezetét, a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített esküokmányt, a munkaköri leírás tervezetét, és az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolatát.

(1) A szenior állomány tagjával kötendő szerződésben rendelkezni kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges kérdésről, így különösen a) a szolgálati viszony kezdő és tervezett befejező napjáról, b) a foglalkoztató szervről, szervezeti egységről, c) a szolgálatteljesítési helyről, d) a szenior állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok megjelöléséről, e) a szenior állomány tagjának illetményéről, f ) az eskü letételéről és időpontjáról, valamint g) a szolgálati feladat ellátásához esetlegesen előírt képzésről, annak időtartamáról, a képzettség megszerzésének határidejéről, és annak elmulasztása esetén bekövetkező jogkövetkezményekről. (2) A szenior állományba kinevezésről szóló, kiadmányozott állományparancsot, valamint a szerződést és a munkaköri leírást az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok – a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a szenior állományba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a kérelmezőnek átadja. A kérelmező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja és egyidejűleg a kinevezést elfogadó nyilatkozatot aláírja. (3) Az aláírt esküokmányt – az állományparancs és a szerződés mellékleteként – a személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és kezelni.

17. § Ha kizáró ok miatt a szenior állományba vételre irányuló kérelem elutasítására kerül sor és az érintett az elutasítást követő hat hónapon belül újabb kérelmet nyújt be, a 13–16. § rendelkezései megfelelően irányadók azzal, hogy a felvételi eljárás során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a szenior állományba vételt kizáró ok továbbra is fennáll-e. A korábbi felvételi eljárásban megállapított kizáró ok fennállása esetén a további feltételek vizsgálatától el kell tekinteni és az egyszerűsített eljárás eredményeként a kérelem elutasítását kell indokolással ellátva, írásban közölni a kérelmezővel. 18. § A Hszt. 324. § (3) bekezdése szerinti, a szenior állományba történő visszavételre irányuló, a szenior állomány volt tagja által benyújtott kérelem elintézése során a 13–16. § rendelkezései megfelelően irányadók.

III. FEJEZET SZOLGÁLATI BEOSZTÁS BETÖLTÉSE 4. Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással 19. §

(1) Az állományilletékes parancsnok betölthető vagy határidőre megüresedő, vezetői beosztásnak nem minősülő szolgálati beosztás betöltésének tervezése esetén – humánigazgatási szakszolgálata útján – köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását. (2) A kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány önként jelentkező, valamint a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat által javasolt tagjai vehetők figyelembe. (3) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állománynak a) a betölthető szolgálati beosztással azonos vagy annál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő, vagy b) rendelkezési állományban lévő tagjai között végez keresést a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek kiválasztása érdekében. (4) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), valamint h)–k) pontjaiban foglalt jogcímen a szervezeti egység rendelkezési állományában lévők között van-e a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy.


20. §

7575

(5) A kiválasztás eredményeként a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki a) a minősítésében – rendelkezési állományban lévő kinevezése esetén az utolsó rendelkezésre álló minősítésében – foglalt megállapítások alapján, b) szolgálati idejére figyelemmel, valamint c) a képzettségére, végzettségére figyelemmel alkalmas a szolgálati beosztás betöltésére és megfelel az előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek. (6) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik. (1) Ha a szervezeti egységnél nincs a 19. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, abban az esetben az állományilletékes parancsnok javaslattétel céljából megkeresheti az elöljáró parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálatot vagy a központi humánigazgatási szakszolgálatot, továbbá a rendvédelmi szerv személyi állománya körében pályázatot tehet közzé. A pályázat közzétételének a kiválasztási eljárás lefolytatása nem feltétele, azonban kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a pályázat csak annak eredménytelensége esetén írható ki. (2) A megkeresés alapján a megkeresett humánigazgatási szakszolgálat a rendelkezésére álló nyilvántartások adatai alapján harminc napon belül javaslattal élhet a megkereső szervezeti egység részére. (3) Ha a kiválasztási eljárás vagy a rendvédelmi szerven belüli pályáztatás eredménytelenül zárult, az állományilletékes parancsnok – az országos parancsnok útján – felterjeszti javaslatát a miniszterhez más rendvédelmi szerv, a Magyar Honvédség vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv személyi állománya körében kiírásra javasolt pályázat engedélyezése érdekében. A pályázatot egyes szervek vagy valamennyi érintett szerv körében együttesen is ki lehet írni.

5. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal 21. §

(1) Betölthető vagy a pályázat kiírásakor betöltött, de legalább a pályázatban megjelölt határidőre megüresedő szolgálati beosztás betöltésére az állományilletékes parancsnok pályázatot jogosult kiírni. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató elrendelheti a rendvédelmi szervnél betöltetlen vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázattal történő betöltését. (2) Vezetői beosztás betöltésére történő pályázat kiírásához a rendvédelmi szerv országos parancsnokának vagy az országos főigazgatónak az előzetes hozzájárulása szükséges. Kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a miniszter előzetes hozzájárulásával lehet. (3) A vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a rendvédelmi szerv központi humánigazgatási szakszolgálata teszi közzé. (4) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a kiíró szervezeti egység megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását, c) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat: iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat, e) vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázat esetén a 24. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket, f ) az előnyt jelentő körülményeket, g) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, h) a pályázat benyújtásának módját, határidejét, i) az elbírálás várható időpontját, j) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, k) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá l) egyéb tájékoztató adatokat. (5) A pályázatot a rendvédelmi szerv és a Belügyminisztérium internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, valamint a rendvédelmi szerv szervezeti egységeinek belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában is ki kell helyezni.

7576


(6) A pályázat elektronikus úton történő meghirdetése és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napja között legalább tizenöt napot kell biztosítani.

22. §

(1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai: a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró megbízottja, b) a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint c) a humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja. (2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. (3) Ha a bizottság a pályázó személyes meghallgatására ad lehetőséget, a megjelenést a szolgálati elöljárónak – a pályázó erre irányuló igazolt kérelme alapján – biztosítania kell. (4) A bizottság a pályázatok elbírálására vonatkozó javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak. A bizottság javaslata a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót döntésében nem köti. (5) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak – az érvényes és eredményes pályázat kivételével történő – egyidejű visszaküldésével. Az érvényes és eredményes pályázatot a kinevezésre jogosult parancsnok vagy vezető eredetben köteles megőrizni a hatályos irattári szabályoknak megfelelően.

IV. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE 6. Szolgálati beosztás módosítása 23. §

(1) A szolgálati beosztásnak a Hszt. 52. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott módosítását – amennyiben az nem az érintett kérelmére történik – személyzeti megbeszélés keretében kell közölni az érintettel, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) Ha az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezésre nem a Hszt. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján került sor, a hivatásos állomány tagjának az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb szolgálati beosztás tekintetében is meg kell felelnie. (3) Létszámcsökkentés, átszervezés vagy a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni. (4) A személyzeti megbeszéléseken az érintett, az állományilletékes parancsnok vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat képviselője köteles részt venni, továbbá – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője vagy az érintett által meghatalmazott jogi képviselő részt vehet.

7. Vezetői beosztásba kinevezés 24. §

(1) Vezetői beosztásba az nevezhető ki, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel: a) a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket meghatározó miniszteri rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben – meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik – kivéve azokat az eseteket, ha a rendészeti szakvizsgáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján a hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül –, c) a beosztáshoz előírt rendészeti vezetővé, rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítette, d) a kinevezést megelőző két évben a minősítése legalább „B” szintű volt, valamint e) a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbankjának utánpótlási nyilvántartásában vagy vezetői nyilvántartásában szerepel. (2) Beosztott vezetői szolgálati beosztásba – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki – a vezetői beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken túl – a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítette.


25. §

7577

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a 2012/2013. tanévben vagy azt követően indított rendészeti vezető mesterképzésben szerzett mesterfokozatú végzettséget, b) azt a hazai vagy külföldi vezetőképzésben szerzett végzettséget, amelyet a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) vezetője a rendészeti vezetővé képző tanfolyammal azonos értékűnek ismert el, c) a 2002. január 1. előtt a KSZF jogelőd intézményeiben szervezett és bonyolított vezetőképző tanfolyamot, d) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) hatálybalépését megelőzően a KSZF-en vagy jogelőd intézményeiben elvégzett rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot. (4) A hivatásos állománynak a rendvédelmi szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és az egyes személyügyi tárgyú BM rendeletek módosításáról szóló 76/2014. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, legfeljebb beosztott vezetői beosztásba nevezhető ki. (5) Középvezetői vagy kiemelt vezetői beosztásba – a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon, a Hszt. 58. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő tagja nevezhető ki, aki – a vezetői beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken és a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon túl – a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam követelményeit eredményesen teljesítette. (6) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni a) a KSZF jogelőd intézménye által az 1999/2000. évben lebonyolított kapitányságvezetővé képző tanfolyamot, b) a KSZF jogelőd intézménye által 2000/2001. évben megrendezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot, c) a 2/2013. BM rendelet hatálybalépését megelőzően a KSZF vagy jogelőd intézményei által szervezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot. (7) A hivatásos állománynak a rendvédelmi szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és a Módr. hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, középvezetői vagy kiemelt vezetői beosztásba nem nevezhető ki. (8) Aki a Módr. hatálybalépését megelőző napon a 2/2013. BM rendelet 65. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, vagy 66. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alól mentesült, a) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztást a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége nélkül a jövőben is betöltheti, b) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztásnál magasabb besorolású vezetői beosztást csak akkor tölthet be, ha az adott vezetői beosztáshoz e rendeletben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesíti, c) a b) pontban meghatározott vezetői beosztáson kívüli vezetői beosztásba a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítése nélkül kinevezhető. (9) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás ellátásával – a Hszt. 71. §-a szerint – átmenetileg akkor is megbízható, ha az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg. (1) A vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás során a kinevezésre jogosult vezető legalább három, a 24. § (1)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a vezetői beosztásba kinevezhető személyt (a továbbiakban: vezetői beosztásba kinevezhető személy) jelöl meg, kivéve azt az esetet, amikor a 27. §-ban foglaltak szerint a vezetői beosztás betöltésére pályázat útján kerül sor. (2) Ha a kinevezésre jogosult vezető vezetése alatt álló szervezeti egységnél nincs, vagy háromnál kevesebb vezetői beosztásba kinevezhető személy van, a kinevezésre jogosult vezető a szolgálati elöljárójánál kezdeményezi, hogy az elöljáró vezetése vagy irányítása alatt álló szervezet állományából jelöljön meg a vezetői beosztásba kinevezhető személyeket, lehetőség szerint olyan számban, hogy a vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma legalább háromra kiegészüljön. A szolgálati elöljáró a vezetői beosztásba kinevezhető személyekről tizenöt napon belül tájékoztatja a kinevezésre jogosult vezetőt.

7578

26. §


(3) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető legkésőbb a vezetői beosztás megüresedésétől számított tizenöt napon belül jelöli meg az (1) bekezdés szerinti, vezetői beosztásba kinevezhető legalább három személyt vagy kezdeményezi a szolgálati elöljárónál a (2) bekezdés szerinti jelölést. (4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt személyek száma nem éri el a három főt, a kinevezésre jogosult vezető a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbankjában történő keresés érdekében a szolgálati elöljáró tájékoztatásának megérkezését követő öt napon belül megkeresi a rendvédelmi szerv más szervezeti egységeinek humánigazgatási szakszolgálatait, amely szervek a megkereséstől számított tizenöt napon belül továbbítják a vezetői beosztásba kinevezhető személyek adatait a kinevezésre jogosult vezető részére. (5) Ha a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározottak szerint a kinevezésre jogosult vezető részére ajánlott, vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma több mint három, a kinevezésre jogosult vezető dönt arról, hogy milyen számú – de legalább három fő –, és mely személyek vonatkozásában teszi meg a 26. § szerinti lépéseket. (6) A (2), (4) vagy (5) bekezdés szerinti esetekben ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint – legkésőbb a vezetői beosztás megüresedésétől számított hatvan napon belül megjelöli azt a legalább három személyt, akik vonatkozásában a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárást tovább folytatja [a továbbiakban ezen személyek és az (1) bekezdés szerint megjelölt vezetői beosztásba kinevezhető személyek együtt: vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy]. (1) A kinevezésre jogosult vezető előzetes véleményt kér a KSZF-től a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek közötti sorrend felállítása érdekében. Az előzetes vélemény beszerzésére irányuló megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik KSZF részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a KSZF által történő, az előzetes vélemény elkészítésének céljából történő kezeléséhez. (2) A KSZF a rendelkezésére álló adatok alapján húsz napon belül ad előzetes véleményt. Az előzetes vélemény kialakítása során a KSZF a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot megelőző, a vezető-kiválasztási eljárás első szakasza során elvégzett felmérés, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot megelőző mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés során megismert vezetői kompetencia-profilt, valamint b) – a rendvédelmi szerv vezetőinek bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes vezetői beosztások sajátosságait figyelembevevő súlyozással ellátott, – az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggéseket veti össze, majd az így kapott eredményeket összehasonlítja. (3) A KSZF a rendelkezésére álló húsz napon belül elvégzi a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést, és a KSZF az így elvégzett felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, ha a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyam és a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alóli mentesítés következtében a KSZF a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatokkal nem rendelkezik, vagy b) a KSZF rendelkezésére álló, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatok öt évnél régebbiek. (4) A kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy beleegyezésével kezdeményezheti, hogy a KSZF a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést ismételten végezze el, ebben az esetben a KSZF az ismételt felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, a rendelkezésére álló húsz napon belül. (5) A KSZF az előzetes véleményében sorrendet állít fel a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek között aszerint, hogy az egyes, vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek kompetencia-profilja milyen mértékben illeszkedik az adott vezetői beosztáshoz meghatározott elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez. (6) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a KSZF előzetes véleménye nem köti. Ha azonban a vezetői beosztásba nem a KSZF által első helyen javasolt személyt nevezi ki, a kinevezésre jogosult vezető szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja. (7) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az (1)–(6) bekezdés, valamint a 25. § alkalmazásától el lehet tekinteni. (8) A miniszter hozzájárulásával vezetői beosztásba a 24. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek meg nem felelő személy is kinevezhető.


27. §

7579

(1) A vezetői beosztás pályázattal is betölthető, ha a 25. § (2) bekezdése alapján sem oldható meg a vezetői beosztásba történő kiválasztás, vagy a kinevezésre jogosult vezető azt célszerűnek tartja. (2) A vezetői beosztás pályázattal történő betöltése esetén a 26. § (1) bekezdése szerinti előzetes véleményt a bíráló bizottság kéri be. (3) Előzetes véleményt azon pályázatot benyújtó személyekről kell kérni, akik a 21. § (4) bekezdés g) pontja alapján közzétett, tartalmi és iratcsatolási követelményeknek megfelelő pályázatot nyújtottak be és a pályázati kiírásban a 21. § (4) bekezdés d) és e) pontja alapján meghatározott előírásoknak maradéktalanul megfelelnek.

28. § A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbank a) utánpótlási nyilvántartásába történő felvétele iránt – a Hszt. 279. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás megléte esetén –, a vezető-kiválasztási eljárás keretében elvégzett felmérés eredményes teljesítéséről az érintett állományilletékes parancsnok részére megküldött tájékoztatás megérkezését követő – ha az későbbi, az írásbeli hozzájárulás benyújtásától számított – tizenöt napon belül, b) utánpótlási nyilvántartásából történő törlésére, a Hszt. 279. § (4) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásától vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül, c) vezetői nyilvántartásába történő felvétele iránt a vezetői kinevezés kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül, d) vezetői nyilvántartásából történő törlésére, a vezetői beosztás megszűnésétől – ha azzal egyidejűleg az érintett más vezetői beosztással történő kinevezésére nem kerül sor –, vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül, e) utánpótlási vagy vezetői nyilvántartásában nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránt, a változásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül intézkedik. 29. §

(1) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a Hszt. 59. § (2) és (5) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlásáról, az annak keretében tett nyilatkozatokról személyzeti megbeszélés keretében jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára a személyzeti megbeszélés napjától a Hszt. 59. § (5) bekezdése szerinti, a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozata megtételéig, de legfeljebb öt napig a rendelkezési állományra vonatkozó szabályok az irányadóak. (3) A személyzeti megbeszélésen a 23. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

8. Áthelyezés a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez 30. § A rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésről az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka, a tervezett szolgálati beosztásba helyezésről a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka állományparancsban gondoskodik. 31. § Ha a hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésére szolgálati érdekből, a Hszt. 57. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat személyzeti megbeszélés keretében jegyzőkönyv felvétele mellett kell közölni a hivatásos állomány tagjával. 32. §

(1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezése akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását és a fogadó szervezeti egység a várható szolgálati beosztásba helyezésről tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. (2) Az áthelyezési kérelmet a hivatásos állomány tagja a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton terjeszti elő. (3) Az áthelyezési kérelem átvételét követően a humánigazgatási szakszolgálat tájékoztatást kér a fogadó szervezeti egységtől, hogy várható-e az áthelyezési kérelmet benyújtó szolgálati beosztásba helyezése. A fogadó szervezeti egység tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról.

7580


(4) A Hszt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti, az áthelyezés szolgálati érdekből – legfeljebb négy hónapra – történő elhalasztása esetén az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka az elhalasztásról szóló döntésről a szolgálati érdeket alátámasztó indokok megjelölésével írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és a fogadó szervet. Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kérte, a halasztás időtartamát az áthelyezésre irányuló kérelemnek a szolgálati elöljáróhoz történő benyújtásától, ha az áthelyezést a fogadó szervezeti egység kérte, a fogadó szervezeti egység megkeresésének az átadó szervezeti egységhez érkezésétől kell számítani.

9. Átrendelés 33. §

(1) A Hszt. 60. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti átrendelést állományparancsban, a Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelést állományparancsban vagy az érintettnek címzett írásbeli utasítással kell elrendelni, amely tartalmazza a) az átrendelés helyét, b) az átrendelés időtartamát, kezdő és befejező napját, c) az átrendelés indokát, valamint a Hszt. 60. § (1) bekezdése és 61. §-a szerinti átrendelés esetében az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat, d) az illetmény és egyéb járandóságok folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint e) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését. (2) A hivatásos állomány tagjának Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa vezetett vagy irányított szervezeti elemek között rendelheti el.

34. § A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ által folytatott vagy szervezett belföldi és külföldi képzésekre a hivatásos állomány tagját – a képzés időtartamára történő szolgálatmentesség biztosítása mellett – az állományilletékes parancsnok átrendeli. Az átrendelésről állományparancs rendelkezik.

10. Megbízás helyettesítésre 35. §

(1) A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti szolgálati beosztás, feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van. (2) A megbízás várható időtartamát a megbízást elrendelő állományparancsban meg kell határozni. (3) Ha a megbízás előreláthatólag az egy hónapot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell. (4) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti szolgálati beosztás meghagyása mellett történik és annak tartama a harminc napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni és azt a hivatásos állomány helyettesítéssel megbízott tagjával írásban közölni kell. (5) Az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani. (6) A helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. (7) A Hszt. 71. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személynek különösen azt kell tekinteni, aki előreláthatólag három hónapig vagy azt meghaladó ideig nem tudja a szolgálati feladatait ellátni. (8) A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása a fenyítés időtartama alatt csak a Hszt. 71. §-a szerinti megbízással, esetlegesen határozott idejű szolgálati viszony létesítésével látható el.

36. § A 35. § rendelkezéseit a szenior állomány tagjának megbízására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szenior állomány tagjának a szenior állományba vételről kötött szerződésben meghatározott szolgálati feladatoktól eltérő feladatokkal történő megbízására annak időtartamától függetlenül csak beleegyezésével van lehetőség.


7581

11. Rendelkezési állományba helyezés 37. §

38. §

(1) A hivatásos állomány tagját a rendvédelmi szerv azon szervezeti egységének a rendelkezési állományába kell helyezni, ahol az utolsó szolgálati beosztása szerint teljesítette szolgálatát. (2) Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató szolgálati érdekből – különösen, ha a továbbfoglalkoztatás a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységénél várható –, a hivatásos állomány tagját áthelyezheti a rendvédelmi szerv más szervezeti egységének rendelkezési állományába vagy a rendvédelmi szerv központi rendelkezési állományába. (3) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozó rendelkezési állományba helyezése esetén a rendelkezési állományba helyezésre az állományilletékes parancsnok a kinevezéssel egyidejűleg rendelkezik. (4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés b), h), i), j) vagy k) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítési helyét, az ideiglenes szolgálati feladatok jellegét és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ideiglenesen ellátja. A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg. (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak – az országos parancsnok vagy az országos főigazgató a hivatásos állomány tagjának kérelmére dönthet úgy, hogy a hivatásos állomány tagja részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez és a hivatásos állomány tagját egyidejűleg a Hszt. 77. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi. Az illetmény nélkül szabadság a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a pályázattal elnyert tisztség vagy munkakör betöltéséig, de legfeljebb három év időtartamra engedélyezhető. Az illetmény nélküli szabadság időtartama – ha az annak alapjául szolgáló tisztséget, munkakört az érintett továbbra is betölti – egy alkalommal egy évre meghosszabbítható. (2) Ha a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat nem minősül a miniszter által támogatottnak, az illetmény nélküli szabadság engedélyezése nem kötelező. (3) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen: a) a hivatásos állomány nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő tagjának személyi azonosító adatait, b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát. (4) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

12. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés 39. §

(1) A hivatásos állomány Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagja a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot legalább hatvan nappal megelőzően, a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnok részére nyújtja be. Az állományilletékes parancsnok a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról. (2) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az állományilletékes parancsnok – a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább harminc nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját. (3) Az állományilletékes parancsnok a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően – az illetmény összegének megállapítása érdekében – megkeresi a nyugdíj-megállapító szervet annak kiszámítása érdekében, hogy a hivatásos állomány tagját a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor mekkora összegű öregségi nyugdíj illetné meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna.

7582


13. A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás 40. §

(1) A könnyített szolgálatba helyezés iránti kérelmet a hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton terjeszti elő. (2) A kérelem elbírálásakor a Hszt. 79. §-ában, valamint a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokról szóló miniszteri rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben – meghatározottak alapján meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező szolgálati beosztása könnyített szolgálatban is ellátható-e. Ha az érintett szolgálati beosztása könnyített szolgálat formájában nem látható el, azt kell megvizsgálni, hogy az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezeti egységnél van-e a kérelmező által képzettségére, végzettségére tekintettel könnyített szolgálattal betölthető szolgálati beosztás. Ennek hiányában az érintettet a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél, más rendvédelmi szervnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumban kell könnyítet szolgálat formájában ellátható szolgálati beosztásban vagy munkakörben foglalkoztatni. (3) Ha a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezéssel jár, az áthelyezéshez az érintett beleegyezését is be kell szerezni. (4) Az állományilletékes parancsnok a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról. (5) Az állományilletékes parancsnok indokolással ellátott döntéséről a kérelmezőt írásban köteles tájékoztatni. (6) A hivatásos állomány tagja kérelmezheti a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megszüntetését. A kérelmet az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton kell előterjeszteni.

V. FEJEZET A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE 41. §

(1) A szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén a munkáltatói intézkedés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető személyzeti megbeszélést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. (2) Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti, a kifogásolható életvitel vagy a nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani. (3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának vagy az érdek-képviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni. (4) Fizetési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető megbeszélés során a hivatásos állomány tagját tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

42. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik vagy azt más jogcímen végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni. 43. §

(1) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok a) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát, b) a kiadmányozást követően személyesen vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot,


7583

c)

intézkedik annak érdekében, hogy a szolgálati beosztással járó szolgálati feladatok átadására és a leszerelés végrehajtására legkésőbb az utolsó szolgálatban töltött napon sor kerüljön. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának akadályoztatása vagy közreműködésének hiányában a leszerelés végrehajtása elmarad, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő tíz napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a hivatásos állomány tagja esetlegesen mely – elszámolási kötelezettséggel kiadott – vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a szolgálati viszony megszűnésének beálltát nem érinti. (3) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a humánigazgatási szakszolgálat a) gondoskodik a szükséges okmányok, a Hszt. 99. § (2) bekezdése szerinti igazolás, a leszerelési lap előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, valamint az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, b) bevonja a szolgálati igazolványt, c) bevonja a szolgálati jelvényt és a hímzett azonosítókat, továbbá d) arra való jogosultság esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt. (4) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, a hivatásos állomány tagja részére át nem adható ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat, b) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről, c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a rendvédelmi szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá d) a Hszt. 99. § (2) bekezdése szerinti igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat. (5) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a rendvédelmi szerv adatvédelemért felelős szervezeti eleme gondoskodik a minősített adatok megismerésére jogosító megismerési engedély, valamint a minősített adatok felhasználására jogosító felhasználói engedély visszavonásáról.

14. A szolgálat felső korhatárának elérése és a szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva 44. §

(1) A szolgálati viszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti okból történő megszűnése esetén az erről szóló állományparancsban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni. (2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választás jogerős eredményének hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani. (3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját meghallgatja vagy írásban nyolc napos határidővel tájékoztatja a mulasztási ok kimentésének lehetőségéről és figyelmezteti a sikeres kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.

15. Közös megegyezés 45. §

(1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban lehet kezdeményezni. (2) A kezdeményezés elfogadása esetén a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásnak a Hszt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok tételes felsorolását, b) a hivatásos állomány tagját esetlegesen terhelő megtérítési kötelezettség kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást, c) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint d) – ha szükséges – a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét. (3) A megállapodás kizárólag a hivatásos állomány tagját megillető olyan juttatást tartalmazhat, amely őt a szolgálati viszony fennállásáig jogszabály vagy szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján megilleti.

7584


(4) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról. (5) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

16. Lemondás 46. §

(1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. (3) A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell. (4) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát a) az egyenruha viselésére, b) a rendfokozat használatára, c) a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére, és d) a szolgálati lakás használatára.

17. Azonnali hatályú lemondás 47. §

(1) Az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton, írásban, az ok pontos és részletes megjelölésével kell bejelenteni. A Hszt. 85. § (1) bekezdése vonatkozásában az azonnali hatályú lemondás bejelentésének napja az a nap, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója az arra irányuló írásbeli nyilatkozatot átvette. A szolgálati elöljáró a nyilatkozatot haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnok részére továbbítani. (2) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rendelkezni kell arról, hogy az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnok megalapozottnak tartja-e. (3) Az azonnali hatályú lemondásról szóló állományparancsban a Hszt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési és helytállási kötelezettségekről – amennyiben lehetséges, összegszerűen – rendelkezni kell. (4) Azonnali hatályú lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát: a) az egyenruha viselésére, és b) a rendfokozat használatára. (5) Az azonnali hatályú lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a szolgálati lakás használatára. Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozott volt, a szolgálati lakás használata az érintett részére méltányosságból a szolgálati viszony megszűnését követő legfeljebb egy év időtartamra engedélyezhető. (6) Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozatlan volt, a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére.

18. Felmentés 48. §

(1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. (2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell. (3) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.


7585

49. § Ha a szolgálati viszony megszüntetésére a Hszt. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján, létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt kerül sor, a rendvédelmi szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. 50. § A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti a) minősítés alapján történő felmentésre a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot, b) egészségi vagy pszichikai állapot alapján történő felmentésre a felülvizsgáló orvosi bizottság jogerős határozata alapján kerülhet sor. 51. §

52. §

53. §

(1) A nem kifogástalan életvitel miatti, a Hszt. 86. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felmentésre a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor. (2) A Hszt. 43. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok a kifogástalan életvitelellenőrzés során elvégzett vizsgálat eredményét megállapító határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját a határozat indokolásában megjelölt körülményekre és okokra vonatkozóan. Az érintett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a hivatásos állomány tagja a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, az állományilletékes parancsnok a Hszt. 43. § (3) bekezdésében foglaltakról írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és a rendelkezésére álló adatok alapján, az érintett személyes meghallgatása nélkül hozza meg döntését. (3) Az állományilletékes parancsnok a) a Hszt. 42. § (8) bekezdésében foglalt esetben a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy ítéleti értesítő kézhezvételét követően visszamenőleg, az ítélet jogerőre emelkedésének napját követő nappal, vagy b) a Hszt. 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben – amennyiben a (2) bekezdésben foglalt meghallgatást követően a kifogásolható életvitelt megállapítja – a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a felmentés iránt. (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 86. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogerős ítélet alapján, a Hszt. 86. § (2) bekezdés b) pontja miatti alkalmatlanságból történő felmentésről szóló állományparancs kézhezvételét követően három munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti a minisztertől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. Erről a jogáról az állományparancs közlésekor tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott kérelem alapján nyolc munkanapon belül dönt arról, hogy az alkalmatlanság megállapításától eltekint, vagy a kérelmet elutasítja. (3) A miniszter döntésének meghozataláig a felmentés végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól. (4) Az állományparancsot vagy határozatot a miniszter döntésétől függően az állományilletékes parancsnok hatályon kívül helyezi vagy annak hatályát a miniszter elutasító döntésének napjára kell módosítani. (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapított kockázati tényező esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni, hogy indokoltnak tartja-e a hivatásos állomány tagjának az adott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásban tartását. Ha indokoltnak tartja, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartásához történő jóváhagyás beszerzése érdekében intézkedik. (2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését a panasz elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokat láthat el, ha a rendvédelmi szervnél rendszeresített valamennyi szolgálati beosztás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, az érintett a panasz elbírálásáig csak olyan szolgálati feladatokat láthat el, amelyek minősített adat kezelésével nem járnak. Az elbírálás ideje alatt az érintett a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alapján megállapított illetmény helyett a ténylegesen ellátott szolgálati beosztás alapján járó illetmény folyósítására jogosult.

7586


19. A szolgálati viszony megszüntetése a szenior állomány tagjának kérelmére 54. §

(1) A szenior állomány tagja a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló – a Hszt. 324. § (2) bekezdése alapján a szolgálati viszony megszűnésének időpontját tartalmazó – kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz címezve, írásban nyújthatja be. A kérelmet nem kell indokolni. (2) Az állományilletékes parancsnok a kérelem alapján intézkedik: a) a szenior állomány tagját megillető járandóságok kifizetésére, b) az esetlegesen megállapítható megtérítési kötelezettség érvényesítésére, c) szükség esetén a szolgálati viszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadása rendjének meghatározására, valamint d) az állományparancs elkészítésére és aláíratására.

20. Tartalékállomány 55. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 91. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az állományilletékes parancsnok intézkedik a tartalékállományba helyezésére. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is. (3) A humánigazgatási szakszolgálat a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló állományparancs megküldésével haladéktalanul értesíti az országos parancsokságot, amely a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell. (5) A Hszt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszonyának megszűnését megelőző tizenöt nappal a volt szolgálati helye szerinti állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. A humánigazgatási szakszolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja az országos parancsnoksághoz és intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására, továbbá az ideiglenes szolgálati járandóság megállapítására és folyósítására.

21. A tartalékos-nyilvántartás kezelése 56. § A Hszt. 38. §-a szerinti tartalékos-nyilvántartást a központi humánigazgatási szakszolgálat működteti. 57. §

(1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a hivatásos állománynak a Hszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja nyilatkozik arról, hogy a tartalékos-nyilvántartásba történő felvételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat megtétele előtt tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját a tartalékos-nyilvántartás céljáról és a nyilvántartott adatokról, továbbá a nyilvántartásból törlés lehetőségéről. (2) A tartalékos-nyilvántartásba vételt az állományilletékes parancsnok humánigazgatási szakszolgálata a szolgálati viszony megszűnésének napjával kezdeményezi a központi humánigazgatási szakszolgálatánál. (3) A tartalékos-nyilvántartásba vételről és az onnan való törlésről a központi humánigazgatási szakszolgálat soron kívül értesíti a hivatásos állomány volt tagját.

58. § A tartalékos-nyilvántartásba vételt követő tizedik évben, a nyilvántartásból törlés határidejét megelőző hatvan nappal a központi humánigazgatási szakszolgálat a Hszt. 38. § (4) bekezdésben szabályozott hosszabbítás érdekében, nyilatkozattétel céljából megkeresi a hivatásos állomány volt tagját. A hivatás állomány volt tagjának nyilatkozata alapján a központi humánigazgatási szakszolgálat a tartalékos-nyilvántartásban tartást öt évvel


7587

meghosszabbítja, annak hiányában a Hszt. 38. § (4) bekezdése szerinti tíz év elteltekor a hivatásos állomány volt tagját a nyilvántartásból törli.

VI. FEJEZET ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 59. § Az országos parancsnok, és az országos főigazgató a hivatásos állomány tagjának közeli hozzátartozójával való közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülését a hivatásos állomány tagjának méltányolható okok miatti kérelme alapján, az állományilletékes parancsnok javaslatára engedélyezheti, ha azt valamely méltányolható ok – így különösen a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája vagy a családi körülmények miatt nem vállalható utazás – indokolja. 60. §

61. §

(1) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, b) a kérelmező szolgálati helyét és szolgálati beosztását, továbbá c) azt, hogy milyen szervezetnél, milyen jogviszonyban, minőségben, munkakörben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni. (3) A hivatásos állomány tagja részére – a Hszt. 109. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. (4) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 109. § (6) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. (5) A hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése során különösen azt kell mérlegelni, hogy a munkavégzés a) ellentétes-e a rendvédelmi szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza-e, b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a szolgálati beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti-e, c) a rendvédelmi szerv vagy a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv gazdasági érdekeit sérti-e, d) a rendvédelmi szerv vagy a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv tekintélyének csorbítására alkalmas-e vagy azt veszélyezteti, e) során végzendő tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata-e, f ) során végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul-e, g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed-e ki, vagy követelés behajtására irányul-e, h) során végzendő tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne-e, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik-e, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el, i) a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár-e. (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan időtartamra, írásban engedélyezheti. (2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. (3) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok vagy az országos főigazgató döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt – a Hszt. 109. §-ában meghatározott kizáró körülmények esetén, a 60. § rendelkezéseire is figyelemmel –, az engedélyt visszavonni.

7588

62. §

63. §


(1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni. (2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére, indokolt esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a fegyelmi eljárás elrendelésére. (1) Vezetői kinevezést megelőzően a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy az érintett részére munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére irányuló állományilletékes parancsnoki engedély kiadásra került-e. (2) A vezetői kinevezéssel egyidejűleg – a Hszt. 109. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és fenntartására irányuló engedély visszavonásáról a humánigazgatási szakszolgálat jelentése alapján az állományilletékes parancsnok az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás mellett haladéktalanul gondoskodik. (3) A hivatásos állomány vezetői beosztásba kinevezett vagy megbízott tagját háromévente fel kell hívni nyilatkozattételre a fennálló munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyai, valamint bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységei tekintetében.

VII. FEJEZET A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK BESOROLÁSA ÉS ELŐMENETELE 64. §

65. §

(1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel, a szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a szolgálati beosztás módosításával, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja. (1) A besorolási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak. (2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt az állományilletékes parancsok intézkedik annak megállapítására, hogy az érintett a Hszt. 121. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az ok megjelölésével értesíti az érintettet.

66. § A vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatba besorolása során a Hszt. 118. § (6) bekezdése és a Hszt. 357. § (3) bekezdés b) pontja szempontjából a 2015. július 1-jét megelőzően vezetői beosztásban eltöltött időt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaink szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján úgy kell megállapítani, hogy a) az osztályvezető 2, osztályvezető 1 és főosztályvezető-helyettes 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) a főosztályvezető-helyettes 1 és főosztályvezető 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7,5-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, c) a főosztályvezető 1, szakirányító 2 és szakirányító 1 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 8-szorosa, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő számítható be. 67. § A Hszt. 58. § (4) bekezdése és a Hszt. 348. § (1) bekezdése szempontjából, a három év számításánál korábban megfelelő vezetői beosztásban töltött időnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaink szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján


7589

a)

beosztott vezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 7-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) középvezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 8-szorosa, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő. 68. §

69. §

70. §

(1) A szolgálati beosztásba kinevezéskor a rendfokozatot a Hszt. 5–9. mellékletében meghatározott, a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével az állományilletékes parancsnok írásban értesíti. (1) A hivatásos állomány tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakról rendkívüli esetben az állományilletékes parancsnok a miniszter engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani. (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának képzésére a rendvédelmi szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a Hszt. 132. § (1) bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a képző intézmény megnevezését, b) a képzés megnevezését és helyét, c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét, d) a képzés kezdő és záró időpontját, és e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét.

VIII. FEJEZET SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ, PIHENŐIDŐ, SZABADSÁG 22. Szolgálatteljesítési idő 71. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően a rendvédelmi szerv szervezeti egységének jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) rugalmas, c) folyamatos, d) váltásos, e) vezényléses, vagy f ) kombinált szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. (2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendszerét az állományilletékes parancsnok határozza meg. (3) A folyamatos és váltásos szolgálatteljesítési időrendszerben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. (4) A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.

7590

72. §

73. §

74. §


(1) Hivatali szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati feladatok csak a nappali időszak meghatározott részében igénylik a szolgálat ellátását. A hivatali szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja a hét munkanapjain, hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig vagy 8.00 órától 16.30 óráig, pénteki munkanapon 7.30 órától 13.30 óráig vagy 8.00 órától 14.00 óráig teljesíti a heti szolgálatteljesítési idejét. A szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből vagy kérelemre – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – ettől eltérő időpontban is megállapíthatja. (2) Rugalmas szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati beosztással járó feladatok nem kötődnek kizárólag a hivatali szolgálati időrendszerben meghatározott időszakhoz, illetve amelyeknél a napi szolgálatteljesítés időtartama előre nem meghatározható és hullámzó jellegű. A rugalmas szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely öt napján teljesít szolgálatot, amelyben a napi szolgálatteljesítési időt – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – úgy állapítják meg, hogy a napi szolgálatteljesítési idő nem lehet öt óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb. A napi szolgálatteljesítési időben meg kell határozni azt az öt órás időszakot, amelyet a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési napon szolgálatban köteles tölteni, a fennmaradó időtartamot a hivatásos állomány tagja az általa vagy a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró által meghatározott időpontban tölt szolgálatban. (3) Folyamatos szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a megszakítás nélküli működést igénylő feladatok ellátása fokozott figyelmet igényel és a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. (4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható. (5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat. A vezényléses szolgálati időrendszer a hét bármely napján teljesíthető, egyenlőtlenül beosztható, amelyben a napi szolgálatteljesítési idő – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban határozható meg. (6) A kombinált szolgálati időrendszer a váltásos, vezényléses és a hivatali szolgálati időrendszer kombinációjának függvényében alakul. A szolgálati időrendszer váltását a szolgálatteljesítési napot követő szabadidő letelte után lehet végrehajtani. (1) A pihenőnapokat és a tervezett szabadság napjait a szolgálati elöljáró a szolgálati időrendszernek megfelelően, legalább négy hetes időszakra előre tervezi. (2) A Hszt. 135. § (6) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól – a túlszolgálat elrendelésének kivételével – csak akkor lehet eltérni, ha azt rendkívüli eset szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető. (3) A (2) bekezdés szerinti, a közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább huszonnégy órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával. (4) A Hszt. 137. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendeletet a hivatásos állomány hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagjára alkalmazni kell. (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani. (2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni, b) a kétnapos távollétnél legalább napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a nyolc órát meghaladja,


7591

c)

a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell elismerni, kivéve, ha nyolc órát meghaladó szolgálatteljesítés történt, d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték. (3) Ha a külföldi kiküldetés során a hivatásos állomány tagját a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott szolgálati feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a hivatásos állomány tagját nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek.

75. § Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

23. Túlszolgálat 76. § A nem hivatali szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja részére meghatározott szolgálatteljesítési idő keretét az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési időbeosztáson túl szolgálatteljesítésre szolgálatba rendelték. 77. §

(1) Az állományilletékes parancsok vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli. (2) A túlszolgálat elrendelésére történő felhatalmazást a szolgálati elöljáró részére az állományilletékes parancsnok írásban adhat, amelyben egyértelműen meg kell jelölni, hogy mely szervezeti elemek mely vezetői beosztást betöltő tagjai és mely állomány vonatkozásában jogosultak a túlszolgálat engedélyezésének jogkörét gyakorolni. A felhatalmazást az érintett állománnyal írásban ismertetni kell.

24. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 78. §

79. §

(1) A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza. (2) A szabadság nyilvántartását, a szabadságolási terv elkészítését és a szabadság kiadásának tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. (1) A szabadság kiadásánál a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. (2) A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetében a szabadság kiadása a szolgálatteljesítési napok figyelembevételével történik. (3) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (4) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után a hivatásos állomány tagjának az eredeti szolgálatteljesítési időbeosztásaszerint szolgálatteljesítési nap következzen. (5) Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja: a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a hivatali munkarendtől eltérő rendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát, b) a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya, c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

7592


80. § A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

IX. FEJEZET A SZOLGÁLATI PANASZ ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 81. §

82. §

(1) A szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja a szolgálati út betartásával nyújthatja be a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy mulasztó elöljáróhoz. (2) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal egyetért, a munkáltatói intézkedés megváltoztatása és a mulasztás pótlása érdekében haladéktalanul, de legkésőbb a Hszt. 267. § (4) bekezdése alapján rendelkezésére álló időn belül intézkedik. (3) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal nem ért egyet, a keletkezett iratokat és az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat az elöljáró parancsnokhoz az álláspontját alátámasztó indokokat tartalmazó írásbeli véleménnyel kiegészítve terjeszti fel. (4) Ha az elbírálásra jogosult elöljáró parancsnok a panasznak részben vagy egészében helyt ad, a) a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, b) a sérelmezett munkáltatói intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy c) kötelezi a munkáltatói intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. (5) A (4) bekezdés alapján kiadott határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni. (1) A szolgálati panasz tárgyában meghozott érdemi döntésről a szolgálati út betartásával kell a panaszost tájékoztatni. Ha a panaszos szolgálati viszonya időközben megszűnt, őt az érdemi döntésről postai úton kell tájékoztatni. (2) Ha a szolgálati panaszként benyújtott jognyilatkozat nem szolgálati viszonnyal függ össze, erről a jognyilatkozatot benyújtót és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell. Ha a szolgálati panaszként benyújtott jognyilatkozatot külön eljárás alapján kell a rendvédelmi szerven belül elbírálni, erről a jognyilatkozatot benyújtót és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a jognyilatkozatot a hatáskörrel rendelkező illetékes elöljárónak kell megküldeni.

X. FEJEZET A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS RENDJE 25. A személyügyi nyilvántartás 83. § A Hszt. 275. §-a szerinti ellenőrzési és felügyeleti jog gyakorlása érdekében a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében bekövetkezett változásokról a rendvédelmi szerv minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton közvetlenül tájékoztatja a Hszt. 275. § d) pontjában meghatározott helyettes államtitkárt. 84. §

(1) A rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés esetén a személyi anyaggyűjtőt végleg eredetben át kell adni a fogadó szervnek. (2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

85. § Jogszabály vagy a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz előírása esetén, továbbá évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni a hivatásos állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, a képzési tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítéséhez, vagy annak hatásai, eredményei vizsgálata érdekében. Az elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatóak fel. 86. §

(1) A személyi anyaggyűjtőben a Hszt.-ben meghatározott adatkörre vonatkozó iratokat tárgykörönként csoportosítva, nyilvántartásba vételük sorrendjében kell tárolni.


7593

(2) A személyi anyaggyűjtőben az időszerűségét vagy okszerűségét vesztett, papír alapú iratokat selejtezni kell, a kiselejtezett irat selejtezésének időpontját az adatlapon fel kell tüntetni. A selejtezést a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa hajtja végre. (3) A (2) bekezdésben megjelölt selejtezés csak a személyi anyaggyűjtőben elhelyezett iratokra terjed ki, az egyes iratok alapjául szolgáló eljárásban keletkezett iratok selejtezésének kötelezettségét nem keletkezteti, az alapeljárásban keletkezett iratokat az alapeljárásra vonatkozó iratkezelési és selejtezési szabályok szerint lehet selejtezni. (4) A selejtezhető iratok körét és a selejtezési időt az 1. melléklet tartalmazza.

26. Személyügyi igazgatás 87. §

88. §

(1) A rendvédelmi szervnél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, b) a hivatásos állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, c) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek, d) a rendvédelmi szerv és szervezeti egységei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása, e) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése, f ) a hivatásos állományban lévők és a szolgálati nyugdíjasokkal kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása, g) a személyügyi nyilvántartás kezelésével összefüggő feladatok végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátása során a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság és az egyoldalú megítélés kizárását, b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, valamint jogszabályi kötelezettség vagy az érintett kérelme esetén a hatáskörrel rendelkező érdek-képviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt és bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény esetében a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni, c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá d) biztosítani kell – a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást. (1) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, vagy a humánigazgatási szakszolgálat útján irányítani és ellenőrizni. (2) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére, b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, humánigazgatási szakszolgálatok személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére, és c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára.

27. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása 89. §

(1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 280. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján a) a felmentési idő, b) a végkielégítés, c) a pótszabadság, d) a jubileumi jutalom, és e) a szolgálati időpótlék szempontjából a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét. (2) A Hszt. 280. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában az (1) bekezdés a)–d) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 326–329. §-a alapján

7594


beszámított szolgálati időt, az (1) bekezdés e) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 100/A. § (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni. (3) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani továbbá a Hszt. 280. § (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pontja alapján a) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, és b) a könnyített szolgálat szempontjából a hivatásos állomány tagjának tényleges hivatásos szolgálatban töltött idejét, valamint a fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vehető időket. (4) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál háromszázhatvanöt napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet. (5) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni. (6) A Hszt. 351. § (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározottakon túl a munkáltatói intézkedésben meg kell állapítani a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét a) a felmentési idő, b) a végkielégítés, c) a pótszabadság, és d) a jubileumi jutalom szempontjából.

90. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, módosítja és tartja nyilván. 91. §

(1) A kinevezéskor a 89. § alapján megállapított szolgálati idő kezdetének módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. A szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a rendvédelmi szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. (3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, a szolgálati nyugdíjas esetében történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

28. A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje 92. §

(1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni a) a szolgálati viszony létesítését, a kinevezést, a szenior állományba vételt, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, b) a szolgálati hely és a szolgálati beosztás változását, módosítását, c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást, a vezetői kinevezést és annak visszavonását, d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást, e) az elismerést és a jutalmazást, f ) a fegyelmi eljárással és a méltatlansági eljárással kapcsolatos intézkedéseket, g) az illetmény nélküli szabadság és a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését, h) a szolgálati viszony szünetelését, i) a névváltozás átvezetését, j) a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő, a rendvédelmi szervek közötti, továbbá a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, az ideiglenes átrendelés kivételével az átrendelést, megbízást,


7595

k)

93. §

94. §

a rendelkezési állományba helyezést, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést, a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatást, és azok megszüntetését, l) a szolgálati viszony megszüntetését és megszűnését, m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását, és n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik. (3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése vagy szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor, a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni. (1) Az állományparancs és a határozat szakszerű előkészítéséért a humánigazgatási szakszolgálat, valamint a minisztérium személyügyi szerve, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (2) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni. (3) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni. (4) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát az azt kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (5) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új szolgálati beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az (1) bekezdés szerinti első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, és a hivatásos állomány tagját ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 95. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) A 97. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

96. § Hatályát veszti a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körének meghatározásáról, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjéről szóló 2/1997. (II. 26.) TNM rendelet 1. §-ában az az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra” szövegrész, b) a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó munkáltatói jogkörökről és azok gyakorlására feljogosított elöljárókról szóló 61/2011. (XII. 29.) BM rendelet, c) a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet, d) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 67/2013. (XII. 9.) BM rendelet.

7596


97. § Hatályát veszti a 77. § (1) bekezdése.


belügyminiszter

1. melléklet a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A személyi anyaggyűjtőből selejtezendő iratok köre és selejtezési ideje

1.

A

B

Irat megnevezése

Selejtezési idő (év)

2.

munkaköri leírás

a szolgálati beosztás betöltésének megszűnését követő 5 év

3.

egészségi alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

4.

fizikai alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

5.

pszichikai alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

6.

teljesítményértékelés

5 év

7.

minősítés

5 év

8.

lakhatási támogatásra vonatkozó adatok

9.

tanulmányi szerződés

10.

szociális vagy temetési segélyezésre, támogatásra vonatkozó iratok

11.

fegyelmi eljárás iratai

fegyelmi eljárás megszűnésekor, fenyítés kiszabása esetén a fenyítés hatálya alóli mentesüléskor

12.

kártérítési eljárás iratai

eljárás megszűnését követő 3 év

a támogatás megszűnését követő 5 év a tanulmányi szerződés megszűnését vagy az abban előírt képesítés megszerzését követő 6 év a támogatás vagy segély kifizetését követő 3 év

A belügyminiszter 32/2015. (VI. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével összefüggő szabályokról A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) helyi személyügyi szerv: a rendvédelmi szervnek a szolgálati jelvény birtokosának szolgálatteljesítési helye szerint illetékes személyügyi szerve, b) rendvédelmi szerv: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.


2. §

7597

(1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának a tagját (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésekor, vagy a Hszt. 97. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés esetén az e rendeletben meghatározottak szerint kell szolgálati jelvénnyel ellátni. (2) A hivatásos állomány tagját szolgálati viszony létesítésekor első alkalommal térítésmentesen kell ellátni az adott rendvédelmi szerv szolgálati jelvényével. (3) A szolgálati jelvény tulajdonosa a rendvédelmi szerv, birtokosa a hivatásos állomány tagja, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi, amely őt a szolgálati viszony megszűnéséig – a rendeletben meghatározott kivétellel – megilleti. (4) A szolgálati jelvény leírását az 1–5. melléklet tartalmazza.

3. § A szolgálati jelvény megrendeléséért, kiadásáért, cseréjéért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért (a továbbiakban együtt: ellátás), valamint az ezekkel járó költségek biztosításáért a) a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott aa) általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állománya esetében az Országos Rendőr-főkapitányság személyügyi szerve, ab) terrorizmust elhárító szerv állománya esetében a Terrorelhárítási Központ személyügyi szerve, ac) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állománya esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat személyügyi szerve, b) a büntetés-végrehajtási szervezet állománya esetében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága személyügyi szerve, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya esetében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság személyügyi szerve, d) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állománya esetében a helyi személyügyi szerv saját költségvetése terhére felel. 4. § A szolgálati jelvény kiadására, cseréjére, visszavonására a helyi személyügyi szerv személyi állományparancs, jegyzőkönyv, jelentés vagy szolgálati jegy alapján intézkedik a 3. §-ban meghatározott személyügyi szerv felé. 5. § A szolgálati jelvény helyi személyügyi szerv részére történő továbbítását, nyilvántartását és ellenőrzését a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszer adatai alapján a 3. §-ban meghatározott személyügyi szerv végzi. 6. §

(1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni, jogszerűen és rendeltetésszerűen használni. (2) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy – ha a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni nem tudja – a rendvédelmi szerv ügyeleti szolgálatának, akik erről értesítik a helyi személyügyi szervet. A szolgálati jelvénye megrongálódását a hivatásos állomány tagja a helyi személyügyi szerv részére is haladéktalanul jelenteni köteles. (3) A szolgálati jelvény eltulajdonítása esetén a helyi személyügyi szerv köteles haladéktalanul feljelentést tenni a legközelebbi rendőri szervnél, amely a feljelentésről jegyzőkönyvet vesz fel. (4) A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a helyi személyügyi szerv azonnal kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását.

7. § A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a megrongálódott szolgálati jelvény számával azonos számú új szolgálati jelvényre kell kicserélni. Az új szolgálati jelvény elkészítéséig a hivatásos állomány tagját ideiglenesen más számú szolgálati jelvénnyel kell ellátni. 8. §

(1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes. (2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni a) a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor, b) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén,

7598


c) d)

9. §

a Hszt. 97. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés esetén, a hivatásos állomány tagjától a beosztásából felfüggesztés esetén a felfüggesztés idejére, valamint a szolgálati viszony szünetelése esetén a szüneteltetés idejére. (3) A Hszt. 97. § (1) bekezdés szerint áthelyezett hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályok szerint az a rendvédelmi szerv látja el szolgálati jelvénnyel, ahova áthelyezték. (4) Ha a helyi személyügyi szerv a szolgálati jelvény visszavonására intézkedik, a visszavonandó szolgálati jelvényt – ha a hivatásos állomány tagjánál rendelkezésre áll – a hivatásos állomány tagjának le kell adni a helyi személyügyi szerv részére. A szolgálati jelvényeket a helyi személyügyi szerv a 3. §-ban meghatározott személyügyi szerv részére továbbítja. (5) A beosztásából felfüggesztett és a szolgálati viszonyát szüneteltető hivatásos állomány tagja visszavont szolgálati jelvényét a helyi személyügyi szerv őrzi. A felfüggesztés, illetve a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a helyi személyügyi szerv visszaadja a visszavont szolgálati jelvényt a hivatásos állomány tagjának. (1) A 3. §-ban meghatározott személyügyi szerv a visszavont szolgálati jelvényeket – a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszernek történő adatszolgáltatást követően – évente selejtezi. (2) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek adatait a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerben kell rögzíteni. A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni. A személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerben a szolgálati jelvény visszavonásának okát, a selejtezés tényét és a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát kell rögzíteni.

10. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba. 11. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott szolgálati jelvények a visszavonásukig érvényesek.


belügyminiszter

1. melléklet a 32/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása A szolgálati jelvény felső része ívelt, alsó része pedig enyhén ívelt szárú háromszögben végződik. A bőralátét akasztó része fordított alakú trapéz. Az akasztó rész bevágását (metszés) körök határolják. A jelvény alakja az Országos Rendőr-főkapitányság embléma kontúrját követi, anyaga műgyanta felülettel ellátott fémlemez bőr alátéten. A jelvény alapon, a felső köríven elhelyezett kék szalagban „RENDŐRSÉG” kiálló aranyszínű felirat olvasható. A felirat betűi középen helyezkednek el a szalagon. Az öt számjegyű egyedi azonosító részére a jelvény alsó részén egy szám mezőt kell kialakítani, amelybe az azonosító számok véséssel kerülnek kialakításra. Az azonosító számokat galvanizálás után fekete színre kell kifesteni. A jelvény középső részén a „pallos a mérleggel” jelkép látható kiálló arany színben. A felső szalag alatti részt két aranyszínű fém vágás osztja három részre, amit nemzeti színre (piros-fehér-zöld) kell festeni.

2. melléklet a 32/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása A sorszámozott réz színű pajzs jelvény alakját felgombolható bőr alátét keretezi. Pajzs alakú jelvény mezőben a büntetés-végrehajtási szervezet jelképe a nyitott könyvön kulcs és toll található. A jelkép fölött a pajzsfej szélességével azonos hosszúságú szövegmező található. A szövegmezőben vésett azonosító szám középen helyezkedik el, amely fekete színre kifestett. Az akasztó résszel ellátott bőralátét marhabőrből kettéhajtva, összeragasztva készül. A pajzs, a bőralátétre ragasztott technológiával kerül rögzítésre.


7599

3. melléklet a 32/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása A szolgálati jelvény pajzs alakú. A pajzs alakban felül ívelt, trapéz alakban elvékonyodó, legfelül és legalul aranyszínű szalagmintán fekete színű betűkkel „katasztrófavédelem” felirat. Alatta balról jobbra keskenyedő formában bal felől 16 mm-es, jobb felől 5 mm-es piros, bal felől 15 mm-es, jobb felől 15 mm-es fehér, bal felől 20 mm-es, jobb felől 32 mm-es zöld mezőben a pajzs alak tengelyén 30 mm magas, legszélesebb pontján katasztrófavédelmi jelkép (zöld babérkoszorúban a polgári védelem nemzetközi logója – narancssárga körben kék háromszög – mellette arany fejű, fehér nyelű tűzoltócsákány, fölötte fekete színű, arannyal díszített tűzoltósisak). A zöld mezőben téglalap alapon ötjegyű, számokból álló azonosító szám. A pajzs alak, valamint a benne lévő mezők arany színnel vékonyan keretezettek, az azonosító számok feketék. A szolgálati jelvény fekete bőralátéten rögzített, a bőralátét szélesebb a fémjelvénynél, kitűzős kivitelű felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

4. melléklet a 32/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása A szolgálati igazolvány bőr tokjának felső részében található plakett vastartalmú ötvözött lemezből sajtoló fémnyomással készül. A plakett fémlemez széle vékonyodó, lekerekített. A plakett felszínét szürkés-feketés fémes hatású bevonat borítja. A plakett optikailag két elkülöníthető részből, egy körből és a kör mögött található pajzsból áll. A pajzs alapvetően keskenyebb a körnél, annak alsó és felső széle azonban kilóg a logót tartalmazó kör alól. A pajzs felső íve enyhébb, az alsó szélét a pajzs szélességével azonos átlójú körív zárja. A plakett látható részének mérete ennél csekély mértékben kisebb, a dombornyomott lemez a látható felület felé kúposodik. A plakett alsó részét záró körív bal és jobb oldalán szimmetrikus, zöld színű tölgyfalevél ékítmények láthatók, amelyek az igazolványszámot fogják közre. A pajzs legalsó részében apró, szabályos négylevelű lóherén két, egymásra helyezett villás végződésű zászlószalag díszítőelem.

5. melléklet a 32/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása A szolgálati jelvény ezüst/szürke színű, köriratában a szolgálat megnevezését és a megalakulásának dátumát tartalmazza, a Friz Quadrata betűtípus nagybetűs változatával szedve. Középen jobboldalra néző, kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely csőrében István-kardot, karmai között pedig lovagi pajzsot és „Fortes fortuna adiuvat” feliratú szalagot tart. A lovagi pajzs 4/4 osztású, egymást váltó piros és ezüst/fehér színű sávozással. A jelvény felső harmada a jelvény sorszámát tartalmazza.

7600


A belügyminiszter 33/2015. (VI. 16.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 8., 9., és 21. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

(1) A rendelet hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv) hivatásos szolgálati viszonyban állókra (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) terjed ki. (2) A 14–16. § hatálya nem terjed ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományára.

2. § E rendelet alkalmazásában: 1. humánigazgatási szerv: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért, 2. gazdasági szerv: a rendvédelmi szerv, vagy annak önálló költségvetési szervként működő szervezeti egységének a költségvetési gazdálkodásért felelős vezető által irányított szervezeti eleme, amely felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedések költségvetési megalapozottságáért és az illetmény folyósításáért.

II. FEJEZET AZ ILLETMÉNYRE ÉS AZ ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az illetmény megállapítása 3. §

(1) A hivatásos állomány tagjának illetményét hivatásos állományba vételkor vagy a szolgálati beosztás változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati idő pótlékra jogosultság változásakor, rendszeres pótlékra jogosultság keletkezésekor vagy megszűnésekor, valamint a rendvédelmi illetményalap változásakor, az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) meg kell állapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói intézkedésben egyidejűleg teljes körűen be kell mutatni – illetményelemenkénti bontásban – a megváltozó és az új illetményt is. (4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni az egyes illetményelemek megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát is. (5) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekben fel kell tüntetni az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot, és annak módosulását. (6) Ha a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye nem éri el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 154. § (3) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegét, azt a jogszabályban meghatározott mértékig ki kell egészíteni. A kiegészítést külön illetményelemként kell a munkáltatói intézkedésben feltüntetni és a kerekítést csak ezt követően lehet elvégezni.


4. §

5. §

6. §

7601

(7) A Hszt. 353. § (6) bekezdésében meghatározott kompenzációs díjat önálló illetményelemként kell feltüntetni. A Hszt. 353. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a hatályos rendszeres díjazás 30%-os mértékű emelését biztosító alapilletményt az illetményemelkedés százalékos értékének feltüntetésével egyidejűleg önállóan fel kell tüntetni. (8) Az illetményemelkedés szempontjából a Hszt. 352. § b) pontjában meghatározott beosztási illetmény részének minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 99. § (4) bekezdés szerinti garantált bérminimumra történő kiegészítés jogcímén folyósított bérelem. (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a gazdasági szerv vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek. (2) A szolgálati beosztásba kinevezésre, beosztásba helyezésre jogosult vezető a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja. (3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni az arról szóló megállapodás jóváhagyása előtt is, ha a szolgálati viszony létesítésére a Hszt. 96–98. §-a szerinti áthelyezéssel kerül sor. (1) A humánigazgatási szerv az illetmény megállapítására vagy módosítására vonatkozó munkáltatói intézkedés két példányát a kiadmányozást követően haladéktalanul megküldi a gazdasági szervnek. (2) A gazdasági szerv gondoskodik a munkáltatói intézkedés vagy annak illetményfolyósítás szempontjából nélkülözhetetlen adatainak a Magyar Államkincstár részére történő megküldésre. (3) Az illetmény megállapítást tartalmazó munkáltatói intézkedéseket úgy kell kiadmányozni, hogy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár részére tárgyhó 15-ig megtörténhessen. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. (1) A hivatásos állomány tagjának illetményét – eltérő rendelkezés hiányában – a rendvédelmi szerv azon szervezeti egységének a költségvetéséből kell fedezni és folyósítani, amelynek állományába tartozik. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy – a Hszt. és más jogszabályok előírása szerint – az ellátott szolgálati beosztás, kormánytisztviselői munkakör vagy közalkalmazotti munkakör alapján megillető illetményt a) teljes egészében a fogadó szerv költségvetését terheli, vagy b) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli és ő folyósítja, vagy c) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, de a fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a rendvédelmi szervnek megtéríti. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha a vezénylés a vezénylés helye szerinti szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba, vagy kormánytisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történik, vagy ha az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják. (4) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv megyei védelmi bizottságokhoz vezényel és a központi szerv rendelkezési állományába helyezett hivatásos állományú tagok illetményét az eredeti szolgálati hely folyósítja.

2. A rendelkezési állományba helyezettek illetménye 7. §

(1) A hivatásos állománynak a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő, rendelkezési állományba helyezett tagjának illetményére az 6. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. (2) A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), d), e), k) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett vagy külföldre vezénylés miatt rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatásos pótlék mértéke 50%. (3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett illetményére a Hszt. 64. § (2) bekezdése szerint kell eljárni azzal, hogy a rendelkezési állomány tartamára a hivatásos pótlék mértéke 50%. (4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani.

7602


(5) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön intézkedésben.

3. A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt megillető illetmény és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosultság 8. § A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult. A próbaidő tartama alatt albérleti, lakásbérlet támogatásban részesíthető, rendvédelmi szerv által fenntartott szállást igénybe vehet. Részére kamatmentes családalapítási támogatás nem nyújtható.

4. A teljesítményjuttatás megállapítása 9. §

(1) A Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tárgyév március 15-éig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik. (2) A teljesítményjuttatást két részletben, 50-50%-os megosztásban, a március havi és a szeptember havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani.

5. Helyettesítésre történő megbízás 10. §

(1) A Hszt 71. §-a szerinti helyettesítéssel megbízást munkáltatói intézkedésbe kell foglalni, ha az illetmény módosításával, vagy helyettesítési díj folyósításával jár. A munkáltatói intézkedés előkészítése és kiadmányozása tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg. (3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, vagy kormánytisztviselőt helyettesít, a (2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.

6. Végkielégítés kifizetése 11. §

(1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, amennyiben a Hszt. 91. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybe vételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésekor nem kerül sor. A humánigazgatás szerv a felmentés közlésekor, de legkésőbb szolgálati viszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybe vételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére. (2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a végkielégítés kifizetésre.


7603

7. Jubileumi jutalom 12. §

(1) A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja. (2) A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani. (3) A jubileumi jutalmat a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével kell megállapítani.

8. A túlszolgálat pénzbeni ellentételezése 13. §

(1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni. (2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani. (3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.

III. FEJEZET A PÓTLÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9. Idegennyelv-tudási pótlék 14. §

(1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 160. § (5) bekezdése szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha – angol, francia és német nyelveken kívül – az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos nyelvéből, ukrán vagy szerb nyelvből a Hszt. 160. § (2) bekezdés szerint elismerhető nyelvtudással rendelkezik, és szolgálati beosztása az állománytáblázatban idegennyelv-tudási pótlékra jogosító beosztásként van feltüntetve. (2) Idegennyelv-tudási pótlék folyósítható az (1) bekezdésben meghatározottakon túli bármely állam hivatalos nyelvének használatáért, ha annak használatát a szolgálati feladatok teljesítése szükségessé teszi és a használat rendszeressége a szolgálatellátás során megállapítható. (3) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egység alapfeladatai és a szolgálatellátás sajátos körülményeire, így különösen a területi elhelyezkedésre, a lakosság nemzetiségi összetételére, az idegenforgalmi jellemzőkre, a nemzetközi kapcsolatokra tekintettel az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat az állománytáblázatban jelöli meg. (4) A nyelvtanári, tolmács, idegen-nyelvi fordító vagy lektor feladatokra létrehozott szolgálati beosztások idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztások. Ilyen szolgálati beosztást ellátó hivatásos állományú részére csak olyan nyelv tudása után fizethető idegen-nyelv tudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

10. Éjszakai pótlék 15. §

(1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni. (2) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.

11. A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka 16. § A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban teljesítők pótlékára jogosító beosztásokat az 1. melléklet tartalmazza.

7604


IV. FEJEZET KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK 12. Belföldi kiküldetés és napidíja 17. § A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés írásban történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető jogosult. 18. §

19. §

20. §

21. §

(1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére jogosult. (2) Kiküldetési költségtérítés a) utazási és parkolási költség, b) szállásköltség, c) napidíj – és esetlegesen élelmezési többletköltség – címén állapítható meg. (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási és parkolási költségeit. (2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg. (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi parkolási, őrzési költsége is elszámolható. (2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakára, amelyre a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe. (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagja szállásköltség címén a kötelező reggeli árát elszámolja, a napidíj összegét 25%-kal csökkenteni kell. (2) Nem illeti meg napidíj azt, a) akit állandó lakóhelyére vagy tartózkodási helyére küldenek ki, b) aki a kiküldetés időtartama alatt térítés nélkül természetbeni élelmezési ellátásban részesül. (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a (2) bekezdés a) pontja alkalmazása alól az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből eltérhet.

13. Szolgálatteljesítési hely változásával összefüggő költségtérítések 22. §

23. §

(1) A Hszt. 169. §-a szerinti, szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos átköltözési költség, ha a hivatásos állomány tagja az új szolgálati helyre költözik: a) az utazási költség, b) az ingóságok szállítási költsége, c) az átköltözési átalány. (2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség, ha a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át és a szolgálatteljesítés helye lakóhelyétől eltér: a) az utazási költség, b) a különélési díj. (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére. (2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg. (3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.


24. §

25. §

26. §

27. §

7605

(4) A költségtérítésre jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi fenyítésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor. (5) Költségtérítésként a hivatásos állomány tagja vagy a költségvetési szerv nevére kiállított számlával igazolt költségek számolhatók el. (6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető. (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a hivatásos állomány tagja vagy a költségvetési szerv nevére kiállított számlával igazolt költségeket kell megtéríteni. (2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége. (3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is. (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség. (2) Az áthelyezett személy átköltözési átalányra akkor jogosult, ha a) nős, férjezett, vagy olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy b) egyedülálló és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította. (3) Az átköltözési átalány összege a rendvédelmi illetményalap a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás, b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása három szobás, c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás, d) 95%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két szobás, e) 80%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás, f ) 65%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egy szobás volt. (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett, valamint a tiszti kinevezés után az első szolgálati beosztásba kerülő tagja átköltözés esetén az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költsége a hivatásos állomány tagja vagy költségvetési szerv nevére kiállított számla alapján történő megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult. (2) Ugyanazon önálló állománytáblázattal rendelkező szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el. (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett, vagy családfenntartónak minősülő személy, a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem a rendvédelmi szerv által részére biztosított ideiglenes szálláshelyre tér haza, így emiatt családjától külön élni kényszerül. (2) A családtól való külön élésnek minősül a bejegyzett élettárstól való különélés is. (3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani. (4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozójuk nincs és a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítés helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja. (5) A különélési díj a hivatásos állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. Az egy év elteltét követően a különélési díj folyósítását az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg. (6) A különélési díj egy napra eső összege a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó – számla nélkül adható – napidíj összegével egyezik meg.

7606


28. §

(1) Szabadság idejére különélési díj nem jár. (2) A külön élőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére vagy családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

29. §

(1) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy vissza tud térni, hogy lakóhelyén legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult. (2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg. (3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és a külön jogszabályban meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.

30. § A hivatásos állomány tagjának áthelyezése esetén vele együtt költöző házastársa kereset-, valamint jövedelem kiesésének átmeneti pótlására szolgáló jövedelem-kiegészítés megállapításáról és folyósításáról külön jogszabály rendelkezik. 31. § Az áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a rendvédelmi szervet terhelik, akinek a kezdeményezésére a hivatásos állomány tagjának áthelyezése történt.

14. Egyéb költségtérítések 32. § A Hszt. 60. § (1) vagy (2) bekezdése alapján más helységbe átrendelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 27–28. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja különélési díjra jogosult és részére napidíj nem jár. 33. § A Hszt. 169. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen a) az utazási költség, b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke. 34. § A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 176. §-ában meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható.

15. Kedvezmények és támogatások 35. § A hivatásos állomány tagja és családtagja külön rendelkezésben meghatározott feltételek szerint és az ott meghatározott térítési díj ellenében kedvezményes üdülésben részesíthető a rendvédelmi szerv, valamint a rendvédelmi szervet irányító miniszter vezetése alatt álló minisztérium kezelésében levő üdülőkben, hétvégi pihenőházakban. 36. §

(1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a negyven évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi viszonyban élő hivatásos állomány tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják. (2) Nem részesíthető támogatásban az, a) akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van, b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, c) akinek illetményét – a fennálló tartozásai miatt – további levonásokkal terhelni már nem lehet. (3) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható. (4) A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal – házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére – engedélyezhető.


37. § 38. §

7607

(5) A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a mindenkori illetményalap összegének tizenötszörösét. (6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik. (7) A vissza nem térített családalapítási támogatásból eredő tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott. (8) Az állományilletékes parancsnok kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás törlését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül. (1) A rendvédelmi szerv részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatás előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet. (2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli. (1) A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. (2) A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét. (3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 5-éig eleget kell tenni. (4) Az illetményelőleg törlésére a 36. § (7) és (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

16. Megtérítési kötelezettség 39. §

(1) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen: a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek, vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás, b) a szolgálati beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj, c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege, d) a rendvédelmi szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek, e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség. (2) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (a továbbiakban: nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását. (3) A (1)–(2) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni. (4) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani. (5) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a gazdasági szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzést végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell. (6) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

7608


V. FEJEZET IDEIGLENES KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS 17. Kiküldetés és költségtérítés 40. §

41. §

42. §

43. §

(1) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot nem meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére. (2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a Hszt. 69. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból történő vagy a d) pontja alapján három hónapot meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés. (3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – vezetője belső szabályzatban állapítja meg. (4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja: a) a napidíjat, b) a szállásköltséget, c) az utazási költséget, d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségeket. (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró. (2) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön, b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. (4) Ha a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. (5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – az érintett választása szerint – készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni. (6) A külföldi napidíj összegét a vonatkozó hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A személyi jövedelemadót a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – költségvetési gazdálkodásért felelős szerve a hivatásos állományú illetményéből levonja a kiküldött írásbeli nyilatkozata alapján. (7) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személy a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül – büntetőjogi felelősség terhe mellett – nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (4) bekezdésben meghatározott összeget. (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud. A számlát mindenkor a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – nevére, címére kell kiállítani és az utazó nevét fel kell tüntetni rajta. (2) A kiutazás előtt a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – legfeljebb a 2. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre. (3) A szállásköltség elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden – a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli – egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége, – kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége – teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg. (4) A szállásköltség a 2. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható, attól eltérni kizárólag a belügyminiszter engedélyével lehet. (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell – számla vagy nyugta alapján – megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg: a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,


7609

b)

44. §

az ideiglenes kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer – autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi – használatának díja, amelynek igénybevételét számlával kell igazolni, c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, autópálya-, és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak, d) célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a belügyminiszter engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják. (3) Szolgálati gépkocsi külföldi kiküldetésre történő igénybevételét a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Saját vagy a házastárs tulajdonában álló gépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a gépkocsi megfelel a forgalomban tartási követelményeknek – érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás, zöldkártya – és a gépjármű tulajdonosa járműre érvényes teljes körű casco és balesetbiztosítással rendelkezik. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat. (4) Saját tulajdonú személygépkocsival történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett km alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani. (5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a leadott menetjegyek ellenértéke alapján kell megtéríteni, feltéve, hogy a menetjegyen feltüntették az árát. (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére. (2) Nyugta vagy számla alapján elszámolható egyéb költségek különösen: a) hivatali célból felmerült telefon-, telefaxköltség, internethasználat díja; b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek; c) a hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség. (3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el térkép-, szoftver-, könyvvásárlás, eszközbeszerzés, a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek.

18. Elszámolással kapcsolatos egyéb szabályok 45. §

(1) A kiküldetés befejezését követő öt munkanapon belül a kiküldött útijelentést köteles készíteni, és a részére biztosított valuta felhasználásáról elszámolni köteles. A kiküldött az útijelentést az utazást kezdeményező vezető részére, az elszámolást a rendvédelmi szerv – vezényelt esetén a fogadó szerv – gazdasági szervének adja át. A kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését a kiküldetést elrendelő vezető kiküldetési rendelvényen igazolja. Az országos parancsnok, országos főigazgató kiküldetését a miniszter igazolja. (2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget három munkanapon belül vissza kell fizetni. (3) Az elszámolást a kiküldött elsősorban a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz. (4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege, vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése – amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi – az előlegben kiadott valutanemben történik. (5) Amennyiben a kiküldött az út befejezésétől számított harminc napon belül felvett előleggel nem számol el, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem után adófizetésre kötelezett.

7610


VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) A 49. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

47. §

(1) A Hszt. 350. § (4) bekezdése alapján kifizetésre kerülő túlszolgálat esetén az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a Hszt. 154. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kiszámított egy órára eső távolléti díj alapulvételével kell megállapítani. (2) A hivatásos állomány tagja részére távolléti díj kifizetésére csak a Hszt. 140. § (1) bekezdése alapján arra jogosult által elrendelt és nyilvántartott túlszolgálat után kerülhet sor.

48. §

(1) Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak illetményéről, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet 1. §-ában az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra” szövegrész. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet.

49. § Hatályát veszti a 8. alcím és a 46. §.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

1. melléklet a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelethez A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótlékára jogosító szolgálati beosztások Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél: 1. osztályvezető, 2. alosztályvezető, 3. főorvos, 4. szakorvos, 5. kiemelt főreferens, 6. segédelőadó, amennyiben a beosztás betöltése az alábbi munkakör valamelyikének ellátását szolgálja: 1. orvos, 2. fogorvos, 3. egészségügyi asszisztens, 4. fogorvosi asszisztens, 5. felcser.

2. melléklet a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái 1. kategória: országos parancsnok, országos főigazgató és helyettesei 2. kategória: az 1. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek.

7611


Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők szállásköltség-kerete földrészenkénti bontásban Földrész neve

Valutanem

I. kategória

II. kategória

Európa

EUR

220

150

Afrika

USD

200

150

Amerika

USD

200

150

Ausztrália és Óceánia

USD

220

160

Ázsia

USD

200

150

A belügyminiszter 34/2015. (VI. 16.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosításáról A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Országgyűlési Őrség állománytáblázata tartalmazza: a) az Országgyűlési Őrség megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát), b) a szervezeti egység felépítésének megfelelően a szervezeti elemekre bontva ba) az egyes szervezeti elemekhez tartozó rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök megnevezését (az ellátott feladat jellegét zárójelben), bb) a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök számát, bc) a vezetői szolgálati beosztások és munkakörök vezetői besorolási kategóriáját, bd) a beosztotti állománynál a szolgálati beosztás besorolási osztályát és a besorolási kategóriát, be) a rendszeresített munkakörökhöz rendelt foglalkoztatási jogviszony megnevezését, (köztisztviselői jogviszony esetén a fizetési osztály megjelölésével), bf ) a szolgálati beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét, bg) a szolgálati beosztáshoz tartozó legalacsonyabb és legmagasabb rendfokozatot, bh) a szolgálati beosztáshoz előírt szakirányú és speciális rendészeti képesítési követelményeket, bi) a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-tudást, bj) a ruházati ellátási normát, bk) a speciális alkalmassági követelmények (pszichológiai alkalmasság) megjelölését, bl) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezést, bm) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottakkal betölthető szolgálati beosztásokat, c) az állománytáblázat adatainak statisztikai összegzését, rendszerezését.” 2. § Az R. 56. § helyébe a következő rendelkezés lép: „56. § (1) Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglalt mellékletben az Országgyűlési Őrség alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására irányul (e rendelet alkalmazásában: alapfeladat).

7612


(3) A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.” 3. §

(1) Az R. 1. melléklete helyébe az e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 2. melléklete helyébe az e rendelet 2. melléklete lép.

4. § Hatályát veszti az R. 54. § (1) bekezdése. 5. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.


belügyminiszter

1. melléklet a 34/2015. (VI. 16.) BM rendelethez „1. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrség szolgálati beosztásai

I. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1.

A

B

C

vezetői kategória


beosztás

2.

D

E

F


nem

szakirányú rendészeti képesítési követelmény

alapfeladat

3. 4.

kiemelt vezető

5. 6.

közép-vezető

7. 8.

beosztott vezető


parancsnok

300

szakirányú felsőfokú


parancsnokhelyettes

300

szakirányító 1

igazgató

300

szakirányító 2

főosztályvezető

300

300



főosztályvezetőhelyettes

500

400



osztályvezető

500

400


300

szakirányú felsőfokú szakirányú felsőfokú

II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

1.

besorolási

beosztás

2.

kategória

3. 4.

D

5. 6. 7. 8.

C

C

D


nem alapfeladat

E szakirányú rendészeti képesítési követelmény


450


ügyeletvezető

450


kiemelt főreferens

450

350


kiemelt főelőadó

450

350



650


főmérnök

250


7613


9. 10.

B

11.


550


mérnök

200


rajparancsnok

400


III. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások A

B

1.

besorolási

beosztás

2.

kategória

3. 4.

D

alapfeladat

csoportvezető

250

nem alapfeladat

E szakirányú rendészeti képesítési követelmény

rendőr szakképesítés


250

5.

szakreferens

250

6.


250

7.

főreferens

250

8.

technikus

250


helyszínbiztosító

450


10.

lakásbiztosító

400


11.

biztonsági gépkocsivezető

600


objektumőr I.

450


beosztott tűzoltó I.

450


objektumőr II.

350


beosztott tűzoltó II.

350


9.

12. 13. 14. 15.

D

C


C

B A

rendőr szakképesítés 200

rendőr szakképesítés rendőr szakképesítés

200


”

2. melléklet a 34/2015. (VI. 16.) BM rendelethez „2. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített egyes beosztások betöltéséhez szükséges képzettségek A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségek, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségek, képzettségek, szakirányú rendészeti képesítési követelmények valamint az egyéb képzettségi feltételek I. Alapfeladatokat ellátók 1. Személyvédelmi és létesítményvédelmi feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam, ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) NKE RTK bűnügyi vagy rendészeti igazgatási, vagy katasztrófavédelem, vagy nemzetbiztonsági szakán alapképzésben szerzett végzettség, ab) RTF bűnügyi vagy nemzetbiztonsági szakán szerzett végzettség, ac) NKE nem rendvédelmi szakán szerzett végzettség és rendészeti szervező (OKJ 62 861 01) szakképesítés, ad) más felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és rendészeti szervező (OKJ 62 861 01) szakképesítés. 2. Tűzoltási feladatot ellátók A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben meghatározottak szerint. 3. Tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos és protokolláris díszelgési feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam,

7614


ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) NKE RTK bűnügyi igazgatási vagy rendészeti igazgatási, vagy katasztrófavédelem, vagy nemzetbiztonsági szakán alapképzésben szerzett végzettség, ab) RTF valamely szakán szerzett végzettség, ac) NKE nem rendvédelmi szakán szerzett végzettség és rendészeti szervező (OKJ 62 861 01) szakképesítés, ad) más felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és rendészeti szervező (OKJ 62 861 01) szakképesítés. 4. Informatikai, híradó és biztonságtechnikai feladatokat ellátók: Rendészeti szakirányú szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam és középfokú informatikai vagy műszaki végzettség, ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam és középfokú informatikai vagy műszaki végzettség. Szakirányú felsőfokú végzettség: Felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai villamos-, biztonságtechnikai mérnök, mérnök-informatikus felsőfokú végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség. 5. Kiképzési, továbbképzési feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam, ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) NKE RTK vagy RTF valamely szakán szerzett felsőfokú végzettség, valamint a nem rendészeti szakok esetében rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) felsőoktatási intézményben humánszervező, pedagógiai szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú végzettség, ac) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett főiskolai végzettség és átképző tanfolyam, ad) más felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség, valamint átképző tanfolyam.

II. Nem alapfeladatokat ellátók 6. Jogi, igazgatási feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam, ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) NKE RTK vagy RTF valamely rendvédelmi szakán szerzett rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) más felsőoktatási intézményben szerzett jogász; okleveles közigazgatási szakértő szakképzettség, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség és rendészeti szervező szaktanfolyam. 7. Jogtanácsosi feladatokat ellátók: Rendészeti és szakirányú szakképesítés NKE RTK-n vagy az RTF-n szerzett rendészeti felsőfokú szakképzettség vagy rendészeti szervező (OKJ 62 861 01) szakképesítés és jogi szakképzettség, valamint jogi szakvizsga. 8. Humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és szociális feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): Középiskolai végzettség és az OKJ szerint: felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző, szociális asszisztens szakképesítés. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) NKE RTK vagy RTF valamely szakán szerzett végzettség, valamint a nem rendészeti szakok esetében rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) felsőoktatási intézményben humánerőforrás, humánszervező, pszichológia, pedagógia, szociológia szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség,


9.

10.

11.

12.

13.

7615

ac) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem humánerőforrás-gazdálkodási szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség. Sajtó- és tájékoztatási feladatokat ellátók: Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) Felsőoktatásban szerzett jogi egyetemi, főiskolai végzettség, kommunikációs vagy „PR” szakon szerzett képzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) az RTF valamely szakán szerzett végzettség, valamint a nem rendőri szakok esetében rendészeti szervező tanfolyam. Ügyviteli és adatvédelmi feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam számítógépkezelői szakképesítés, ab) rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam beosztásnak megfelelő szaktanfolyam, informatikai, számítógép-kezelői szakképesítés. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) felsőoktatásban szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) az RTF vagy az NKE valamely szakán szerzett végzettség. Pénzügyi, számviteli, gazdálkodási feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): aa) középfokú közgazdasági végzettség, rendőr tiszthelyettes szakképesítés (OKJ 54 861 01), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam, ab) középfokú közgazdasági végzettség vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés rendőr tiszthelyettes rész-szakképesítés (OKJ 51 861 01-03), beosztásnak megfelelő szaktanfolyam. Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) Felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, ab) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem logisztikai szakán szerzett végzettség és rendészeti szakirányú végzettség, illetve egyéb rendvédelmi szakképzettség és átképző tanfolyam, ac) a Bolyai János Műszaki Főiskolán a szakterületnek megfelelő szakon szerzett végzettség és rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, vagy rendészeti szervező szakképzettség (OKJ 62 861 01), ad) tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, az Államigazgatási Főiskolán, a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán szerzett végzettség, felsőfokú pénzügyi-számviteli szakképesítés, valamint rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség. Munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, vagy rendészeti szervező szakképzettség (OKJ 62 861 01). Szakirányú felsőfokú végzettség: felsőoktatásban szerzett foglalkozás egészségügyi és munkavédelmi szakképzettség, felsőoktatásban szerzett egészségügyi szakképzettség. Belső ellenőrzési feladatkört ellátók: Rendészeti szakképesítés (rendőr vagy határrendészeti szakképesítés): rendészeti szakirányú felsőfokú végzettség, vagy rendészeti szervező szakképzettség (OKJ 62 861 01). Szakirányú felsőfokú végzettség: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus közgazdász, igazgatásszervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser ab) olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi. Más, olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, amely nem az előző pontban meghatározott felsőfokú végzettség és emellett a) okleveles pénzügyi revizori, b) pénzügyi-számviteli szakellenőri,

7616


c) d) e) f ) g)

okleveles könyvvizsgálói, költségvetési ellenőri, mérlegképes könyvelői, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), h) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, i) felsőfokú költségvetési, vagy j) felsőfokú államháztartási szakképesítéssel rendelkezik. Tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások Felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettség vagy mesterképzési szakon (Msc, Ma) szerzett végzettség és felsőfokú rendőri szakképesítés, valamint rendészeti szakirányú továbbképzés. További vezetői beosztások: a) felsőoktatási intézményben szerzett főiskolai vagy felsőfokú alapképzési szakon szerzett végzettség (Ba) és felsőfokú rendészeti szakképesítés valamint rendészeti szakirányú továbbképzés, b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) és jogelőd szerveinél szerzett rendészeti, védelmi szakirányú végzettség, valamint rendészeti szakirányú továbbképzés. Rövidítések: NKE: Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK: Rendészettudományi Kar RTF: Rendőrtiszti Főiskola”

A belügyminiszter 35/2015. (VI. 16.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. és 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„1. Az illetmény és egyéb juttatások megállapítása, folyósítása 1. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) illetményét hivatásos állományba vételkor vagy a szolgálati beosztás változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati idő pótlékra jogosultság változásakor, rendszeres pótlékra jogosultság keletkezésekor vagy megszűnésekor, valamint a rendvédelmi illetményalap változásakor, az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) meg kell állapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.


7617

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói intézkedésben egyidejűleg teljes körűen be kell mutatni – illetményelemenkénti bontásban – a megváltozó és az új illetményt is. (4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni az egyes illetményelemek megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát is. (5) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekben fel kell tüntetni az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot, és annak módosulását. (6) Ha a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye nem éri el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 154. § (3) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegét, azt a jogszabályban meghatározott mértékig ki kell egészíteni. A kiegészítést külön illetményelemként kell a munkáltatói intézkedésben feltüntetni és a kerekítést csak ezt követően lehet elvégezni. (7) A Hszt. 353. § (6) bekezdésében meghatározott kompenzációs díjat önálló illetményelemként kell feltüntetni. A Hszt. 353. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a hatályos rendszeres díjazás 30%-os mértékű emelését biztosító alapilletményt az illetményemelkedés százalékos értékének feltüntetésével egyidejűleg önállóan fel kell tüntetni. (8) Az illetményemelkedés szempontjából a Hszt. 352. § b) pontjában meghatározott beosztási illetmény részének minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 99. § (4) bekezdés szerinti garantált bérminimumra történő kiegészítés jogcímén folyósított bérelem. 2. § (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a költségvetési gazdálkodásért felelős szervezeti elem (a továbbiakban: gazdasági szerv) vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek. (2) A szolgálati beosztásba kinevezésre, beosztásba helyezésre jogosult vezető a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja. (3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni az arról szóló megállapodás jóváhagyása előtt is, ha a szolgálati viszony létesítésére a Hszt. 96–98. §-a szerinti áthelyezéssel kerül sor. 3. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy – a Hszt. és más jogszabályok előírása szerint – az ellátott szolgálati beosztás, kormánytisztviselői munkakör vagy közalkalmazotti munkakör alapján megillető illetményt a) teljes egészében a fogadó szerv költségvetését terheli, vagy b) teljes egészében a rendvédelemi szervet terheli és ő folyósítja, vagy c) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, de a fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a rendvédelemi szervnek megtéríti. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha a vezénylés a vezénylés helye szerinti szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba, vagy kormánytisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történik, vagy ha az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják. 4. § (1) A hivatásos állománynak a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő, rendelkezési állományba helyezett tagjának illetményére az 6. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. (2) A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), d), e), k) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett vagy külföldre vezénylés miatt rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatásos pótlék mértéke 50%. (3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett illetményére a Hszt. 64. § (2) bekezdése szerint kell eljárni azzal, hogy a rendelkezési állomány tartamára a hivatásos pótlék mértéke 50%. (4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani. (5) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön intézkedésben.

7618


5. § A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult. A próbaidő tartama alatt albérleti, lakásbérlet támogatásban részesíthető, rendvédelmi szerv által fenntartott szállást igénybe vehet. Részére kamatmentes családalapítási támogatás nem nyújtható. 6. § (1) A Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tárgyév március 15-éig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik. (2) A teljesítményjuttatást két részletben, 50-50%-os megosztásban, a március havi és a szeptember havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani. 7. § (1) A Hszt 71. §-a szerinti helyettesítéssel megbízást munkáltatói intézkedésbe kell foglalni, ha az illetmény módosításával, vagy helyettesítési díj folyósításával jár. A munkáltatói intézkedés előkészítése és kiadmányozása tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg. (3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, vagy kormánytisztviselőt helyettesít, a (2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.

2. Végkielégítés kifizetése 8. § (1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, amennyiben a Hszt. 91. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybe vételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésekor nem kerül sor. A humánigazgatás szerv a felmentés közlésekor, de legkésőbb szolgálati viszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybe vételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére. (2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a végkielégítés kifizetésre.” 2. § Az R. a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

„2/A. A túlszolgálat pénzbeni ellentételezése „8/A. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni. (2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani. (3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.” 3. § Az R. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni. (2) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani. 12. § (1) A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi kockázattal járó


7619

szolgálati beosztások pótléka) az jogosult, akinek a munkavédelemről szóló törvény alapján végrehajtott kockázatértékelésben az állományilletékes parancsnok megállapítja, hogy a szolgálati beosztás ellátása során a pótlék megállapítására okot adó veszélyek, egészségkárosító kockázat közvetlen és gyakori előfordulásával kell számolni. (2) Az egészségi kockázattal járó szolgálati beosztás pótlékát akkor lehet megállapítani és folyósítani, ha a havi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át – ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban 3 órát – a kockázatértékelésben megállapított egészségkárosító kockázat között tölti el.” 4. § Az R. 13. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja. (2) A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani. (3) A jubileumi jutalmat a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével kell megállapítani.” 5. § Az R. 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„6. Ideiglenes külföldi kiküldetés és költségtérítés 19. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot nem meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére. (2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a Hszt. 69. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból történő vagy a d) pontja alapján három hónapot meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés. (3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – vezetője belső szabályzatban állapítja meg. (4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja: a) a napidíjat, b) a szállásköltséget, c) az utazási költséget, d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségeket. 19/A. § (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró. (2) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön, b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. (4) Ha a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. (5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – az érintett választása szerint – készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni. (6) A külföldi napidíj összegét a vonatkozó hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A személyi jövedelemadót a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – költségvetési gazdálkodásért felelős szerve a hivatásos állományú illetményéből levonja a kiküldött írásbeli nyilatkozata alapján. (7) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személy a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül – büntetőjogi felelősség terhe mellett – nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (4) bekezdésben meghatározott összeget.

7620


19/B. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud. A számlát mindenkor a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – nevére, címére kell kiállítani és az utazó nevét fel kell tüntetni rajta. (2) A kiutazás előtt a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – legfeljebb a 2. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre. (3) A szállásköltség elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden – a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli – egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége, – kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége – teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg. (4) A szállásköltség a 2. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható. 19/C. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell – számla vagy nyugta alapján – megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg: a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj, b) az ideiglenes kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer – autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi – használatának díja, amelynek igénybevételét számlával kell igazolni, c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, autópálya-, és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak, d) célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a belügyminiszter engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják. (3) Szolgálati gépkocsi külföldi kiküldetésre történő igénybevételét a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Saját vagy a házastárs tulajdonában álló gépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a gépkocsi megfelel a forgalomban tartási követelményeknek – érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás, zöldkártya – és a gépjármű tulajdonosa járműre érvényes teljes körű casco és balesetbiztosítással rendelkezik. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat. (4) Saját tulajdonú személygépkocsival történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett km alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani. (5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a leadott menetjegyek ellenértéke alapján kell megtéríteni, feltéve, hogy a menetjegyen feltüntették az árát. 19/D. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére. (2) Nyugta vagy számla alapján elszámolható egyéb költségek különösen: a) hivatali célból felmerült telefon-, telefaxköltség, internethasználat díja; b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek; c) a hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség. (3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el térkép-, szoftver-, könyvvásárlás, eszközbeszerzés, a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek. 19/E. § (1) A kiküldetés befejezését követő öt munkanapon belül a kiküldött útijelentést köteles készíteni, és a részére biztosított valuta felhasználásáról elszámolni köteles. A kiküldött az útijelentést az utazást kezdeményező vezető részére, az elszámolást a rendvédelmi szerv – vezényelt esetén a fogadó szerv – gazdasági szervének adja át. A kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését a kiküldetést elrendelő vezető kiküldetési rendelvényen igazolja. Az országos parancsnok, országos főigazgató kiküldetését a miniszter igazolja.


7621

(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget három munkanapon belül vissza kell fizetni. (3) Az elszámolást a kiküldött elsősorban a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz. (4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege, vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése – amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi – az előlegben kiadott valutanemben történik. (5) Amennyiben a kiküldött az út befejezésétől számított harminc napon belül felvett előleggel nem számol el, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem után adófizetésre kötelezett.” 6. § Az R. az 57. §-t követően egy új 9/A. alcímmel egészül ki:

„9/A. Megtérítési kötelezettség (1) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen: a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek, vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás, b) a szolgálati beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidőkedvezmény tartamára járó távolléti díj, c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege, d) a rendvédelmi szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek, e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség. (2) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (a továbbiakban nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását. (3) A (1)–(2) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni. (4) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani. (5) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a gazdasági szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzést végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell. (6) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.” 7. § Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 8. § Az R. a) b) c) d) e)

9. § (1) bekezdésében a „nyelvtudási” szövegrész helyébe az „idegennyelv-tudási”, 9. § (3) bekezdésében a „104. §” szövegrész helyébe a „160. §”, 10. §-ában a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, 21. §-ában a „116/A. §” szövegrész helyébe a „176. §”, 74. § (1) bekezdésében az „53. § f ) vagy g) pontjára, 56. § (1) bekezdés c) pontjára, 56. § (2) bekezdés b) pontjára, 56. § (5) bekezdés b) pontjára, vagy 59. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjára” szövegrész helyébe a „80. § (1) bekezdés f )–g), 86. § (2) bekezdés b), 86. § (1) bekezdés b), 82. § a) és c) pontjára” szöveg lép.

7622

9. §


(1) Hatályát veszti az R. a) 9. § (2) bekezdése, b) 1. melléklete, c) 3. melléklete. (2) Hatályát veszti az R. 2/A. alcíme

2. Záró rendelkezések 10. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) A 9. § (2) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.


belügyminiszter

1. melléklet a 35/2015. (VI. 16.) BM rendelethez „2. melléklet a 85/2015. (XII. 28.) BM rendelethez

Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái 1. kategória: 2. kategória:

országos parancsnok, országos főigazgató és helyettesei az 1. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek.

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők szállásköltség-kerete földrészenkénti bontásban Földrész neve

Valutanem

I. kategória

II. kategória

Európa

EUR

220

150

Afrika

USD

200

150

Amerika

USD

200

150

Ausztrália és Óceánia

USD

220

160

Ázsia

USD

200

150 „


7623

A belügyminiszter 36/2015. (VI. 16.) BM rendelete egyes, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, a 2., a 7. alcím és az 1. melléklet tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, a 3. alcím tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, az 5. alcím és a 2. melléklet tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

1. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása 1. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a következő 13/A. alcímmel egészül ki: „13/A. A szolgálati jelvény 65/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor, vagy a Hszt. 97. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés esetén az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően kell ellátni a 6. melléklet szerinti szolgálati jelvénnyel, amely őt a szolgálati viszony megszűnéséig – az e rendeletben meghatározott kivétellel – megilleti. (2) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor első alkalommal térítésmentesen kell ellátni az Országgyűlési Őrség szolgálati jelvényével. (3) A szolgálati jelvény tulajdonosa az Országgyűlési Őrség, birtokosa a hivatásos állomány tagja, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi. 65/B. § (1) A szolgálati jelvény megrendeléséért, kiadásáért, cseréjéért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért (a továbbiakban együtt: ellátás), valamint az ezekkel járó költségek biztosításáért az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve (a továbbiakban: személyügyi szerv) felel. (2) A szolgálati jelvény kiadására, cseréjére, visszavonására a személyügyi szerv személyi állományparancs, jegyzőkönyv, jelentés vagy szolgálati jegy alapján intézkedik. (3) A szolgálati jelvény továbbítását, nyilvántartását és ellenőrzését a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszer adatai alapján a személyügyi szerv végzi. 65/C. § (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni és jogszerűen és rendeltetésszerűen használni. (2) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy – ha a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni nem tudja, – az ügyeletvezetőnek, akik erről értesítik a személyügyi

7624


szervet. A szolgálati jelvénye megrongálódását a hivatásos állomány tagja a személyügyi szerv részére is haladéktalanul jelenteni köteles. (3) A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a személyügyi szerv azonnal kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását. 65/D. § (1) A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a megrongálódott jelvény számával azonos számú szolgálati jelvényre kell kicserélni. 65/E. § (1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes. (2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni a) a szolgálati viszony megszűnésekor, b) a szolgálati jelvény megrongálódása esetén, c) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása esetén, d) a Hszt. 97. § (1) bekezdésében meghatározott más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén, vagy e) a hivatásos állomány tagjától a beosztásából felfüggesztés esetén a felfüggesztés idejére, valamint a szolgálati viszony szünetelése esetén a szüneteltetés idejére. (3) A szolgálati jelvény visszavonására az állományilletékes parancsnok jogosult. (4) A más rendvédelmi szervhez áthelyezett hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályok szerint az a szerv látja el szolgálati jelvénnyel, ahova áthelyezték. (5) A beosztásából felfüggesztett és a szolgálati viszonyát szüneteltető hivatásos állomány tagja visszavont szolgálati jelvényét a személyügyi szerv a visszavonás idejére elhelyezi a hivatásos állomány tagja személyi anyagában. A felfüggesztés, illetve a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a személyügyi szerv visszaadja a visszavont szolgálati jelvényt a hivatásos állomány tagjának.” 2. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Hszt. 179. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzjutalom összege, valamint a tárgyjutalom értéke – alkalmanként – nem lehet kevesebb a központi költségvetésről szóló törvény által évente megállapított mindenkori rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: rendvédelmi illetményalap) ezer forintra kerekített összegénél.” 3. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 80. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Fegyelemsértés megalapozott gyanúja akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli.” 4. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 86. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A szolgálati beosztásból felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (3) bekezdése alapján történő meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt. (5) A beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a megszüntetésre a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A beosztásból történő felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (5) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, az eljárás alá vont – eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett – vezényléssel az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó szervnél, ennek hiányában a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél levő másik – a besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő, ha erre nincs lehetőség, alacsonyabb – szolgálati beosztásban foglalkoztatható az eljárás befejezéséig.” 5. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi iratok kézhezvételét követően a személyes meghallgatás időpontját a Hszt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával tűzi ki.” 6. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 104. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


7625

„(6) Nem alkalmazható a Hszt. 185. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti fenyítés, ha azzal a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztáshoz rendelt rendfokozatba kerülne visszavetésre.” 7. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 106. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértésre kormányrendelet által meghatározott kötelező mértékű pénzbírság alkalmazását határozták meg és a hivatásos állományú a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a szabálysértés elkövetését elismerte, a fegyelmi eljárásban a helyszíni bírságnak megfelelő mértékű pénzbírság fenyítést kell kiszabni.” 8. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel, az eljárást folytató szerv kezdeményezésére függesztették fel szolgálati beosztásából és a felfüggesztésből két hónap letelt, az állományilletékes parancsnok a felfüggesztést kezdeményező szervet írásban a felfüggesztés indokoltságának felülvizsgálatára kéri fel. Ha a beosztásból felfüggesztés a hat hónapot meghaladja, a fenntartás indokoltságáról az állományilletékes parancsnok írásban kikéri az eljárást folytató szerv felettes szerve vezetőjének a véleményét. (2) A szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel történő felfüggesztéssel szemben a felfüggesztett a 86. § (7) bekezdése szerint élhet panasszal.” 9. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a következő 154. §-sal egészül ki: „154. § E rendeletnek az egyes, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 36/2015. (VI. 16.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései a Módr. hatálybalépését megelőzően kiállított szolgálati jelvények érvényességét nem érinti, amely szolgálati jelvények a visszavonásukig érvényesek.” 10. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet az 5. melléklettel egészül ki. 11. §

(1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 1. 66. §-ában a „118. §-án” szövegrész helyébe a „179. §-án”, 2. 68. § (3) bekezdésében a „118. § (1) bekezdés d)” szövegrész helyébe a „179. § (1) bekezdés e)”, 3. 68. § (3) bekezdésében, továbbá 69. § (2) bekezdésében a „köztisztviselői illetményalap” szövegrész helyébe a „rendvédelmi illetményalap”, 4. 69. § (3) bekezdés a) pontjában a „42. § (2) bekezdése és a 43. §” szövegrész helyébe az „51. § (2)–(4) bekezdése, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdése”, 5. 71. §-ában a „119. §-a” szövegrész helyébe a „181. § (1) bekezdése”, 6. 72. § (2) bekezdésében a „122. §” szövegrész helyébe a „184. §”, 7. 73. §-ában a „121. §-a” szövegrész helyébe a „183. §-a”, 8. 74. § (2) bekezdésében a „126. § (5) és (6)” szövegrész helyébe a „192. § (2) és (3)”, 9. 74. § (3) bekezdésében a „42. § (2)” szövegrész helyébe az „51. § (2)–(4)”, 10. 75. §-ában a „127/A. §” szövegrész helyébe a „194. §”, 11. 76. § (1) bekezdésében a „Hszt. 120. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „fegyelmi”, 12. 76. § (2) bekezdésében a „123. §” szövegrész helyébe a „185. §”, 13. 77. § (1) bekezdésében a „127. §” szövegrész helyébe a „193. §”, 14. 77. § (1) bekezdésében és 82. § (2) bekezdésében a „128. §” szövegrész helyébe a „195. §”, 15. 77. § (2) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „140. § (1) bekezdés a)–d), illetve f )” szövegrész helyébe a „210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f )–h)”,

7626


16.

78. § (3) bekezdésében az „A Hszt. 120. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A fegyelmi eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni”, 17. 79. § (3) bekezdésében a „120. §” szövegrész helyébe a „182. §”, 18. 80. § (6) bekezdésében a „128. §” szövegrész helyébe a „195. §”, 19. 82. § (1) bekezdésében a „7. § (3)” szövegrész helyébe a „6. § (4)”, 20. 83. § (3) és (4) bekezdésében a „129. §” szövegrész helyébe a „196. §”, 21. 84. § (1) bekezdés b) pontjában és 84. § (2) bekezdésében a „130. §” szövegrész helyébe a „197. §”, 22. 86. § (6) és (7) bekezdésében a „132. § (5)” szövegrész helyébe a „199. § (6)”, 23. 86. § (7) bekezdésében a „132. § (8)” szövegrész helyébe a „201. § (1)”, 24. 87. § (6) bekezdésében, 94. (1) bekezdésében, 96. § (1) bekezdésében és 98. § (2) bekezdésében a „133. §” szövegrész helyébe a „203. §”, 25. 101. §-ában a „140. §” szövegrész helyébe a „210. §”, 26. 104. § (2) bekezdésében a „123. § (1) bekezdés d)–g)” szövegrész helyébe a „185. § (1) bekezdés d)–h)”, 27. 104. § (4) és (7) bekezdésében a „123. §” szövegrész helyébe a „185. §”, 28. 107. § (2) bekezdésében a „119. §” szövegrész helyébe a „181. §”, 29. 110/A. § (1) és (6) bekezdésében az „56. § (2) bekezdése e)” szövegrész helyébe a „86. § (2) bekezdés d)”, 30. 114. § (1) bekezdésében a „158. § (5)” szövegrész helyébe a „237. § (6)”, 31. 120. § (2) bekezdésében a „133. § (1) bekezdését, valamint a 134. §” szövegrész helyébe a „203. § (1) bekezdését, valamint 204. §”, 32. 129. § (1) bekezdésében a „161. §-a” szövegrész helyébe a „240. §-a”, valamint 33. 132. §-ában a „162. §” szövegrész helyébe a „241. §” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a) 83. § (2) bekezdése, b) 87. § (2) bekezdésében az „– a Hszt. 133. (1) bekezdésére figyelemmel –„ szövegrész, c) 97. § (3) bekezdése, d) 98. § (2) bekezdésében a „Ha az eljárás alá vont személyes meghallgatáson való részvételében önhibáján kívül akadályoztatva van és védekezését írásban sem közölte, az eljárást a Hszt. 131. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni.” szövegrész, e) 105. §-a, f ) 110. §-a, valamint g) 130. § (1) bekezdése.

2. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosítása 12. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „a) állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, a más szervhez vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;” 13. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § A hivatásos állomány egyenruhás állományból vegyes vagy polgári ruhás állományba átsorolt tagja a meglévő társasági ruházatát, illetve szolgálati öltözetét az Országgyűlési Őrségnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alatt megtarthatja.” 14. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a ruhaszemle eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a hivatásos állományt nem kell természetbeni ellátmányban részesíteni, abban az esetben a következő évi utánpótlási ellátmányt pénzben kell kifizetni. Ha a ruhaszemle eredményeképpen a természetbeni ellátás szükségessé válik, akkor a Hszt. 175. § (3) bekezdésében


7627

meghatározott, a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjére vonatkozó rendeletet úgy kell előkészíteni, hogy a rendészetért felelős miniszter azt a tárgyév április 15-éig kiadhassa.” 15. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Attól, akinek a szolgálati viszonya megszűnt, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – az egyenruha-jellegtől megfosztott kesztyű, lábbeli, téli alsóruházat, zokni, társasági hosszú ujjú fehér póló és ing kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására fel lehet használni. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminősítés figyelembevételével kell végrehajtani. (2) Arra a személyre, akinek a szolgálati viszonya a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az egyenruha-jellegtől megfosztott társasági ruházatot is megtarthatja.” 16. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Egyenruha viselésére jogosultak az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjai. A hivatásos állományból nyugállományba helyezettek kizárólag a társasági ruházatot viselhetik (nyugállományú kiegészítő jelzéssel), amennyiben az egyenruha viselésétől nem tiltották el őket.” 17. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 18. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet a) 3. § (1) bekezdésében a „szakértő” szövegrész helyébe az „előadó”, b) 19. § (7) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében és 37. § (1) bekezdés b) pontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, valamint c) 26. § (2) bekezdésében az „50%-át” szövegrész helyébe a „100%-át” szöveg lép.

3. Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása 19. §

(1) Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „2. csoportos tárolás: a használatra kiadott fegyverzet szolgálati helyen, fegyverszobában vagy szolgálati helyen kívül, ideiglenes fegyvertároló helyen történő tárolása,” (2) Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „4. alegységkészlet: a fegyverszobáért felelős személy részére kiadott és személyi leltárba vett fegyverzet, amely nem személyi felszerelésként, hanem alegység szinten kerül kiadásra,” (3) Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „7. szolgálati csoport: a szolgálati feladatok ellátásra szervezett napi készenléti létszám,” (4) Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „12a. rendfokozat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 15. § (1) bekezdése alapján viselt besorolás szerinti vagy a Hszt. 346. § (2) bekezdése alapján viselt címzetes rendfokozat; ha a hivatásos állomány tagja címzetes rendfokozatot visel, e rendelet rendelkezéseinél a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.”

7628


20. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szolgálati ágak: a) a személyvédelmi szolgálati ág, b) a létesítményvédelmi szolgálati ág, c) a protokolláris díszelgési szolgálati ág, d) a tárgyalási rendfenntartói szolgálati ág, valamint e) a tűzoltási és tűzbiztonsági szolgálati ág.” 21. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szakképzettséggel nem rendelkező országgyűlési őr kizárólag szakképzett országgyűlési őr irányításával intézkedhet. Ha a szakképzettséggel nem rendelkező országgyűlési őr a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt önállóan észleli, vagy ilyen cselekményt hoznak tudomására, köteles arról a legközelebbi, szakképzettséggel rendelkező országgyűlési őrt értesíteni. Ha az országgyűlési őr értesítésével járó késedelem elháríthatatlan veszéllyel járna, az országgyűlési őr az ügyeletes útján az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemét értesíti a rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében.” 22. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnöke részére állandó híradástechnikai összeköttetést biztosít, technikai átvizsgálást végez és gondoskodik lakása technikai védelméről.” 23. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 44. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Országgyűlési Őrség) „b) az (1) bekezdésben meghatározott épületek biztonságának biztosítása – különösen az Országgyűlés működését és tevékenységét érintő adatok és információk jogellenes megszerzésének megakadályozása – érdekében az Rtv. szerinti személy- és létesítménybiztosítási intézkedéseket alkalmaz, valamint – kizárólag az Ogytv. 141/A. §-ában meghatározott célból – technikai átvizsgálást végez.” 24. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „51. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során az országgyűlési őr a kijelölt őrhelyén, mozgási körzetében meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz vagy protokolláris díszelgési, tárgyalási rendfenntartással kapcsolatos feladatot lát el. (2) Az őrszolgálat formája lehet a) objektumőri, b) rendkívüli őri, valamint c) protokolláris díszelgési feladatot és tárgyalási rendfenntartással kapcsolatos feladatot ellátó objektumőri szolgálat.” 25. § Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet a) 21. § (3) bekezdésében a „Külügyminisztérium” szövegrész helyébe „Külgazdasági és Külügyminisztérium”, b) 16. alcímének címében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII.”, c) 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)”, d) 27. § (6) bekezdésében a „foganatosításától számított 15 napon belül” szövegrész helyébe a „foganatosítását követően haladéktalanul, de legkésőbb az azt követő napon”,


7629

e)

62. § (2) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 7. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Hszt. 1. mellékletében”, valamint f ) 80. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres” szövegrész helyébe a „Hszt. hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép.

4. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása 26. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Országgyűlési Őrségnél – a hivatásos állomány tagjának, illetve a hivatásos állományból nyugállományba helyezett tagjának (a továbbiakban együtt: személyi állomány) adható szociális, kegyeleti, illetve lakhatási támogatással kapcsolatos feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – véleményező és javaslattevő jogkörrel az Országgyűlési Őrség parancsnoka mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.” 27. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 60. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A szociális bizottság javaslatát szakmai előterjesztés alapján többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.” 28. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha mindkét szülő jogosult a gyermek után járó beiskolázási segélyre, azt csak az egyik – a szülők nyilatkozata alapján megállapított – szülő jogosult igénybe venni.” 29. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 66. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Temetési segélyben részesíthető – szociális helyzetének figyelembevételével – a személyi állomány tagja a közeli hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben. (2) Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha, és a nevelőszülője, a testvére, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak és nem került sor az elhunyt hősi halottá, a szolgálat halottjává vagy az Országgyűlési Őrség halottjává minősítésre.” 30. §

(1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 22. § (5) bekezdésében a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „rendvédelmi” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 58. § (2) bekezdésében az „és a nyugdíjas” szövegrész.

5. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet módosítása 31. § Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet a) 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép, valamint b) 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

7630


6. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet módosítása 32. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E rendelet szabályai a hivatásos állománynak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. alcíme alapján más szervhez vezényelt tagja esetében nem alkalmazandóak.” 33. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a teljesítményértékelés ajánlott elemeként) „b) beosztotti besorolású értékelt személy részére évente legalább egy, legfeljebb három – a munkavégzéshez kötődő vagy a munkavégzésen kívüli – fejlesztési célt” (határoz meg). 34. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ajánlott elemeket évente egyszer, a teljesítményértékelés kötelező elemeinek az egész tárgyévre vonatkozó értékelésével és mérésével egyidejűleg, a tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell értékelni.” 35. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Szervezeti teljesítményértékelés esetén a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott „A” szintet csak akkor lehet megállapítani, ha a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok átlagos teljesülése meghaladja a 110%-ot.” 36. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 37. §

(1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 1. 1. § (1) bekezdés 5. pontjában a „lehetnek munkavégzéshez kötődőek és” szövegrész helyébe a „lehetnek a munkavégzéshez kötődőek vagy”, 2. 1. § (1) bekezdés 14. pontjában a „szemben tárgyévre” szövegrész helyébe a „szemben a tárgyévre”, 3. 1. § (1) bekezdés 16. pontjában az „érdekben” szövegrész helyébe az „érdekében”, 4. 2. § (1) bekezdésében a „parancsnoka tárgyév” szövegrész helyébe a „parancsnoka a tárgyév”, 5. 4. § (2) bekezdésében a „mellékletben szereplő” szövegrész helyébe a „melléklet szerinti”, 6. 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „és szolgálatteljesítéssel” szövegrész helyébe az „és a szolgálatteljesítéssel”, 7. 8. § (1) bekezdés c) pontjában a „fejleszthetőségre” szövegrész helyébe a „fejleszthetőségére”, 8. 8. § (2) bekezdésében a „82. § (5)” szövegrész helyébe a „112. § (3)”, 9. 10. §-ában az „a továbbiakban az a)–c) pont” szövegrész helyébe az „az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban”, 10. 11. § (1) bekezdésében az „elnöke tárgyév” szövegrész helyébe az „elnöke a tárgyév”, 11. 11. § (2) bekezdésében a „határoz.” szövegrész helyébe a „határoz meg.”, 12. 11. § (3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a „parancsnoka tárgyév” szövegrész helyébe a „parancsnoka a tárgyév”, 13. 12. §-ában az „összértéken” szövegrész helyébe az „összértékén”,

7631


14. 13. §-ában és 15. § (1) bekezdésében a „0–100%-ig” szövegrész helyébe a „0%-tól 100%-ig”, 15. 16. § (1) bekezdésében a „bekezdésben” szövegrész helyébe a „bekezdésében”, 16. 17. § (2) bekezdésében az „alapján – tárgyévet” szövegrész helyébe az „alapján – a tárgyévet”, 17. 7. mellékletében a) a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 82. § (5)” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 112. § (3)”, továbbá b) a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 83. § (3)” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 113. § (2)”, valamint 18. 8. melléklet a) I. cím 6. pontjában az „az Őrség” szövegrész helyébe az „az Országgyűlési Őrség”, b) II. cím 2. pont 2.3. alpontjában a „vitelének” szövegrész helyébe a „vitele”, c) II. cím 3. pont 3.2. alpontjában a „telepítés és karbantartás” szövegrész helyébe a „telepítése és karbantartása”, d) III. cím 5. pont 5.9. alpontjában a „végrehajtásának” szövegrész helyébe a „végrehajtása”, továbbá e) III. cím 5. pont 5.14. alpontjában a „rendszer, kezelési” szövegrész helyébe a „rendszer kezelési” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet a) 2. § (2) bekezdése, b) 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „ha” szövegrész, valamint c) 19. §-a.

7. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak 2014. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről, valamint az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 26/2014. (III. 31.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 38. § Hatályát veszti az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak 2014. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről, valamint az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 26/2014. (III. 31.) BM rendelet.

8. Záró rendelkezések 39. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

7632


1. melléklet a 36/2015. (VI. 16.) BM rendelethez „1. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

1 Ruházati alapellátási normák A 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Termék megnevezése Szolgálati sapka, zöld Szolgálati sapka, téli, zöld Szolgálati sapka, tábornoki, zöld

C

D

MennyiE1 E2 ségi egység

E E1T

F

G

E3 V1

H

I

J

K

L

V1K

V1KB

V2

V2K

V2KB

M

N

P

T1 T2 P1 P2

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

Szolgálati sapka, tábornoki, téli, zöld

db

1

1

Szolgálati zubbony, zöld

db

Szolgálati zubbony, női, zöld Tépőzárra rf. jelzés szolgálati zubbonyra, parlamenti bordó

O

2

db

2

2

1

1

1

2

2 1

1

1

1 2

1

pár

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

9.

Szolgálati többfunkciós védőkabát, polár béléssel, zöld

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

10.

Tépőzáras rf. jelzés többfunkciós kabátra, parlamenti bordó

db

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

Szolgálati póló, zöld

db

6

6

6

6

3

3

3

3

3

3

6

6

3

3

Szolgálati nadrág, fekete

db

2

2

2

1

1

1

11. 12.

13. Szolgálati nadrág, női, fekete 14. Szolgálati többfunkciós nadrág, fekete

db

2

2 1

1

1

1 2

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

pár

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

pár

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

pár

6

6

6

6

2

2

3

2

2

3

6

6

2

2

18. Szolgálati kesztyű, téli, fekete

pár

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

19. Szolgálati téli felső, vékony, zöld

db

1

1

1

1

1

1

20. Szolgálati téli alsó, vékony, zöld

db

1

1

1

1

1

1

21. Szolgálati téli felső, vastag, zöld

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

15. Szolgálati bakancs, nyári, fekete 16. Szolgálati bakancs, téli, fekete 17. Szolgálati zokni, fekete

22. Szolgálati téli alsó, vastag, zöld Szolgálati derékszíj, 23. fekete, parlamenti bordó szegéllyel

B

7633


2 24. Szolgálati fegyvertok, fekete 25. Szolgálati tártok, fekete 26. Szolgálati bilincstok, fekete 27. Szolgálati könnygáztok, fekete 28. Szolgálati rendőrbottartó, fekete 29. Szolgálati jegyzettok, fekete 30. Társasági sapka, fekete 31. Társasági kalap, női, fekete 32. Társasági tábornoki sapka, fekete

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

2

1

1

2 1

1

2

db db

2

db

34. Társasági póló, hosszú ujjú, fehér

db

3

35. Társasági ing, hosszú ujjú, fehér

db

2

36. Társasági ing, női, hosszú ujjú, fehér

db

41. Társasági zubbony, főtiszti, zöld 42. Társasági zubbony, tábornoki, zöld 43. Társasági zubbony, női, zöld 44. Társasági zubbony, főtiszti, női, zöld 45. Társasági zubbony, tábornoki, női, zöld 46. Tépőzáras nyakszegély, fehér 47. Társasági öv, fekete 48. Társasági pantalló, fekete 49. Társasági pantalló, női, fekete 50. Társasági szoknya, fekete

1 1

33. Társasági tábornoki kalap, női, fekete

37. Nyakkendő, parlamenti bordó 38. Nyakkendőtű, parlamenti 39. Hímzett karjelvény, tépőzáras 40. Társasági zubbony, zöld

db

2 3

3

6

3

3

6

2

3

2

2

3

2

3

3

6

6

6

3 2

2

3

3

db

1

1

1

2

1

1

2

1

1

2

2

2

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

2

1

db

1

1

2

1

1

2

db

2

db

1

1

db

1

1

1

2

db

2

db

3

3

3

6

3

3

6

3

3

6

6

6

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

db

1

1

2

1

1

2

db

1

1

1

2

db

1

1

1

1

7634


3 51. Társasági pantalló, tábornoki, fekete

db

52. Társasági pantalló, tábornoki, női, fekete

db

2

db

1

53. Társasági szoknya, tábornoki, fekete 54. Társasági félcipő, fekete 55. Társasági félcipő, női, fekete 56. Társasági tábornoki félcipő, fekete 57. Társasági tábornoki félcipő, női, fekete 58. Társasági cipő, téli, fekete 59. Társasági zokni, fekete 60. Társasági harisnyanadrág, fekete 61. Társasági köpeny, zöld 62. Társasági köpeny, női, zöld 63. Társasági tábornoki köpeny, zöld

pár

2

1

pár

1

2

2 2

pár

2

pár pár

1 3

db

3

6

3

3

6

10

6 10

db

1

10

10

1

1

10

1

db db

1

pár

1

db

1

pár

6

1

1

1

1

1

A ruházati alapellátási normák megjelölései: E1- férfi egyenruhás alapellátási norma E2- női egyenruhás alapellátási norma E3- díszelgő egyenruhás alapellátási norma E1-T - tűzoltó férfi egyenruhás alapellátási norma V1 - férfi vegyes ruhás alapellátási norma V1-K - férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel V1-KB - férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel, bővített V2- vegyes ruhás női alapellátási norma V2-K - vegyes ruhás női alapellátási norma, köpennyel V2-KB - vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel, bővített T1- férfi egyenruhás tábornoki alapellátási norma T2- női egyenruhás tábornoki alapellátási norma P1- férfi polgári ruhás alapellátási norma P2- női polgári ruhás alapellátási norma”

1

pár

65. Társasági kesztyű, fekete, bőr

Málhazsák

2 1

db

68.

1

1

64. Társasági tábornoki köpeny, női, zöld

66. Társasági díszelgő köpeny, zöld 67. Díszelgő kesztyű, fehér

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

7635


2. melléklet a 36/2015. (VI. 16.) BM rendelethez 4

„5. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Iktatószám:

Szerv megnevezése:

BALESETI JEGYZŐKÖNYV Születési ideje:

A SÉRÜLT Neve, rendfok.: (születési név): Anyja neve: Lakcíme: Állománycsoportja:

TAJ száma: Születési helye: Beosztása, munkaköre: Beosztási helye:

1. Hivatásos - 2. Köztisztviselő - 3. Munkavállaló Tevékenysége: 01. Személy- és létesítményvédelmi feladat végrehajtása 02. Tárgyalási rend fenntartása 03. Tűzoltási, tűzbiztonsági tevékenység 04. Szellemi, irodai tevékenység 05. Gépkezelés, gépkiszolgálás 06. Javítás, karbantartás 07. Munkavégzés kézi erővel

08. Anyagmozgatás 09. Közlekedés 10. Napirend szerinti tevékenység 11. Kötelező sportfoglalkozás 12. Szabadfoglalkozás 13. Kiképzés 14. Protokolláris díszelgési feladat 15. Egyéb

Szolgálati, szakmai, munkavédelmi ismeretei: A szükséges szolgálati, szakmai képesítéssel rendelkezik: 1. Igen 2. Nem 3. Nem szükséges

A BALESET Helyszíne:

Az előírt munkavédelmi oktatásban részesült: Időpontja: év hó nap (24 órás időszámítás) Napja:

1.H

2.K

3.Sz

4.Cs

5.P

6.Szo

7.V

A szolgálat, ill. munkaidő hányadik órájában történt a baleset? Fajtája: 01. Járművek ütközése, borulása, gázolás 02. Leesés, zuhanás 03. Elbotlás, elesés, elcsúszás 04. Tárgyak esése, omlása 05. Forgó, mozgó géprész érintése

06. Természeti tényező 07. Ütés, ütődés 08. Szúrás, vágás 09. Lövés 10. Robbanás

11. Égés, forrázás 12. Fagyás 13. Sugárzás okozta hatás 14. Biológiai hatás 15. Elmerülés 16. Egyéb

óra

7636


5 Jellege:

A) 1. Szolgálattal, munkával összefüggésben, objektumon belül 2. Szolgálattal, munkával összefüggésben objektumon kívül 3. Szolgálatba, munkába menet, onnan jövet B) 1. Szerv tulajdonában lévő, vagy általa igénybevett járművel történő közlekedés közben 2. Személyi tulajdonban lévő járművel történő közl. közben

Oka: 01. Környezet hibája 02. Anyag, szerszám, gép hibája 03. Egyéb eszköz, szerkezet, berendezés hibája 04. Védőburkolat,- berendezés (jelző) hibája, hiánya 05. Egyéni védőeszköz hibája, hiánya 06. Káros környezeti hatás 07. Emberek támadása 08. Állatok támadása 09. Elemi csapás 10. Előírási, tervezési, szervezési hiba 11. Ellenőrzés elmulasztása 12. Karbantartás elmulasztása 13. Felügyelet hiánya Eszköze, anyaga: 01. Fegyver, lőszer, haditechnikai eszköz 02. Gépjármű, egyéb közlekedési eszköz 03. Gép, gépi berendezés 04. Munkaeszköz, szerszám 05. Sporteszköz, - létesítmény Védőeszközök alkalmassága: 1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták 2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták 3. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták

4. TB szolgáltatások igénybevétele során 5. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, obj. belül 6. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, obj. kívül 3. Tömegközlekedési járművel történt közlekedés közben 4. Gyalogos közlekedés közben 5. Nem közlekedés közben

14. A sérült gyakorlatlansága 15. A sérült egészségi alkalmatlansága 16. A sérült figyelmetlensége 17. A sérült gondatlansága 18. A sérült előírástól eltérő tevékenysége 19. A sérült befolyásoltsága (alkohol, gyógyszer, stb.) 20. Más személy gyakorlatlansága 21. Más személy figyelmetlensége 22. Más személy fegyelmezetlensége, gondatlansága 23. Más személy előírástól eltérő tevékenysége 24. Más személy ittassága 25. Más személy jogellenes magatartása 26. Egyéb: emberi tényező

06. Anyagok, hatások (maró, ionizáló, hő stb.) 07. Berendezési tárgy 08. Használati eszköz 09. Egyéb 10. Eszköz nélkül Egyéni védőeszköz: 4. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták 5. Szükséges, de nem volt 6. Nem szükséges Védőberendezés: Volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati vagy munkahelyen az előző évben: 1. Nem 2. Egyszer 3. Többször A baleset során megsérült személyek száma:

7637


6 A baleset részletes, pontos leírása:

A SÉRÜLÉS

Az alapellátó orvos tölti ki Természete (BNO alapján az orvos tölti ki): A sérülés típusa: A sérült testrész megnevezése: Felmentési napok száma:

Súlyossága: 1. Könnyű (1-8 nap) 2. Súlyos (8 napnál több) 3. Súlyos csonkulásos Egészségügyi szabadság (táppénzes állomány) kezdetének időpontja:

4. Halálos

A sérült (beteg) sérülése (betegsége) a balesettel vagy a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e? IGEN

NEM

VÉLELMEZHETŐ

Vélemény (megjegyzés): P.H.

…………………………… alapellátó orvos

Kelt.

Milyen munkavédelmi vagy más előírást szegtek meg:

Hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelőse:

7638


7 Egyéb adatok: (Tanúk, balesetért felelős személyek, elhalálozás esetén a hozzátartozó adatai, elhalálozás időpontja, stb.)

A jegyzőkönyvet készítették:

Kelt:

…………………………… …………………………… …………………………… szolgálati elöljáró munkavédelmi tevékenységet érdekképviselő (munkahelyi vezető) ellátó személy A sérült a jegyzőkönyvben foglaltakkal A balesetet minősítő határozatot a sérültnek kiadtam: 1. Egyetért 2. Nem ért egyet …………………………… (Az ellenkező véleményt csatolni kell!) a szerv vezetője (parancsnoka)

„

…………………………… sérült (hozzátartozó)

7639



8

3. melléklet a …/2015. (… …) BM rendelethez 1. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 6. melléklet 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „20. A sérülés természete (Az alapellátó orvos tölti ki a BNO kód és kórisme magyarul történő beírásával.) A sérülés típusa: Annak a sérülésnek a típusát kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell figyelembe venni. Például: ha a munkavállaló elesés következtében ficamot és zárt törést szenvedett, akkor a „Zárt törések” elnevezésű (021) kódot kell beírni.

1 2 3 4

B Megjelölés Meg nem határozott, illetve ismeretlen sérülés típus Sebek és felületi sérülések 011 Felületi sérülés

5

012

6

019

7 8

9 10 11

A Kód 000

Nyílt sebek

Egyéb típusú sebek és felületi sérülések Csonttörések 021 Zárt törések

022

Nyílt törések

029 Egyéb típusú csonttörések Ficamok, húzódások, rándulások

C Ide tartozik

Zúzódás, ütődés, vérömleny, horzsolás, karcolás, hólyagosodás, nem mérges rovarok csípése, felületi sérülések, a fejbőr sérülése és a szembe, fülbe stb. kerülő idegen testek által okozott felületi sérülések Repedések, nyílt sebek, vágott sebek, sebekkel járó zúzódások, a körmök elvesztése, az izmok, inak és idegek sérülésekor keletkező sebek

Egyszerű törések, ízületi sérüléssel (ficam stb.) járó törések, belső- vagy idegsérülésekkel járó törések A lágyrészek sérülésével járó törések (nyílt törések) Az izmok, inak, porcok és ízületek túlterhelése miatt bekövetkező valamennyi akut csont- és izomrendszeri probléma

D Nem tartozik ide

Allatok marásai következtében mérgezés (071-es kód)

Traumás csonkolás, enukleáció, szem kiszakadása (040-es kód), nyílt törés (022es kód), nyílt sebekkel járó égési sérülések (061-es kód), felületi sérülések (011-es kód)

7640

9 12

031

Ficamok

13

032

Húzódások, rándulások

14

039

15

040

Egyéb típusú ficamok, húzódások, rándulások Traumás amputáció [testrész(ek) elvesztése]

16

17

051

18

052

19

059

20 21

Agyrázkódás és belső sérülések

Agyrázkódás és koponyán belüli sérülések Belső sérülések

Egyéb típusú agyrázkódás, illetve belső sérülések Égések, forrázások, fagyási sérülések 061 Égési sérülések, forrázások (hőhatás miatt)

22

062

Vegyi anyag (marás) okozta égési sérülések

23

063

Fagyási sérülések

24

069

Egyéb típusú égési, fagyási sérülések és forrázások

Részleges ficam (szubluxáció) és a csontok elmozdulása az ízületeknél Az izmok, inak, porcok (és ízületek) szakadásához, repedéséhez, valamint sérvhez vezető túlterhelés

Csonkolás és összezúzódással járó sérülések, enukleáció, ideértve a szem traumás kiszakadását és a fül(ek) elvesztését Valamennyi, töréssel nem járó belső sérülés, vagyis az agy és a belső szervek zúzódása, bevérzése, repedése, szakadása Koponyán belüli sérülések


Töréssel járó ficam (021-es kód) A csontok ízületeknél való elmozdulásának valamennyi típusára a 031-es kód vonatkozik; amennyiben az ilyen sérülések nyílt seb keletkezésével járnak, akkor a 012 csoport szerint kell őket kódolni

Nyílt sebek (012-es kód) és töréssel járó sérülések (020-as kódcsoport)

Mellkasüregi, hasüregi és medenceüregi szervek sérülése

Forró tárgyak vagy nyílt láng okozta égési sérülések, forrázás, súrlódásos égési sérülések, sugárzás okozta égési sérülések (infravörös), napégés, villám hatásai, elektromos áram okozta égési sérülések, nyílt sebbel járó égési sérülések Vegyi anyag (sav, lúg) okozta (kizárólag külső) égési sérülés Alacsony hőmérséklet hatásai (fagyási sérülések), részleges mélységű bőrveszteség, szövetelhalássál (nekrózis) járó fagyási sérülés

Sugárzás égési sérülésektől eltérő hatásai (102-es kód)

Maró hatású anyagok lenyelése okozta égési sérülések (071-es kód) Rendellenesen alacsony testhőmérséklet (hypothermia) és a túlzott hideg egyéb hatásai (103-as kód)

7641


10 25 26

27

072

28

079

29 30

082

32

089

092

36

099

38 39

Vízbefulladás, nem halálos vízbe merülés

Egyéb típusú vízbefulladás és fulladás Hang, rezgés, illetve nyomás hatásai 091 Heveny hallásvesztés

35

37

Heveny fertőzések

Egyéb típusú mérgezések és fertőzések Vízbefulladás és fulladás 081 Fulladások

31

33 34

Mérgezések és fertőzések 071 Heveny mérgezések

Nyomásból adódó hatások

Hang, rezgés, illetve nyomás egyéb heveny hatásai Szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás hatásai 101 Hőguta és napszúrás 102

Sugárzás hatásai (nem hősugárzás)

Mérgező vagy maró hatású anyagok befecskendezésének, lenyelésének, felszívódásának vagy belélegzésének akut hatásai, állatok marásai következtében mérgezés, szénmonoxid vagy más mérgező gázok okozta fulladás Vírus, baktérium és egyéb fertőző ágensek okozta fertőzés (baleset következtében bekövetkező fertőzések)

Vegyi anyag okozta külső égési sérülések (062-es kód), anafilaxiás sokk (119-es kód)

Fertőző betegség

Nyomás, szorítás vagy fojtás Szén-monoxid vagy más okozta fulladás, ideértve a mérgező gázok okozta környezeti levegőben fulladás (071-es kód) tapasztalható oxigénmegvonás vagy oxigéncsökkenés okozta fulladást, valamint a légutakba kerülő idegen test okozta fulladást is A 081-es kód szerinti fulladás, anyagok vagy egyéb, nem folyékony halmazállapotú testek, például hó, föld stb. alá temetődés

Hallás teljes vagy részleges elvesztése A légnyomás és a víznyomás által kifejtett hatások (barotrauma)

A túlzott természetes hő és a Villám okozta sokk (112-es napfény (hőguta, napszúrás) kód), napégés (061-es kód) vagy a mesterséges hő hatásai Röntgensugárzás, radioaktív anyagok okozta sugárzás, ultraibolya-sugárzás, ionizáló sugárzás hatásai, hegesztés utáni szemgyulladás

7642


11

40

103

Alacsony hőmérséklet hatásai

41

109

42 43

Sokk 111

A szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás egyéb hatásai

44

112

Traumás sokk

45

119

Sokk egyéb formái

46

120

47

999

Agresszió és fenyegetés hatására fellépő sokk

Véletlen hypothermia és az alacsony hőmérséklet egyéb hatásai

Fagyási sérülés (063-as kód)

Személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés például bankrablás, vásárlók és ügyfelek által tanúsított agresszió, „társadalmi konfliktus” hatására fellépő sokk Áramütés, villám okozta sokk, a baleset után azonnal vagy késleltetve fellépő sokk

Anafilaxiás sokk (119-es kód), traumás sérülések után fellépő sokk (112-es kód)

A sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó, állatok által tanúsított agresszió; nem közvetlenül ember által előidézett, a sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó természeti katasztrófák és egyéb események; anafilaxiás sokk Többszörös sérülések Ebbe a csoportba kizárólag azok az esetek tartoznak, amelyeknél a sérült legalább kétféle, egyformán súlyos sérülést szenvedett Egyéb, más kategóriába nem Ez a csoport kizárólag a sorolható sérülések többi kategóriába nem sorolható sérülések kódolására használható: idegek és a gerincvelő sérülése, erek sérülése, természetes testnyíláson keresztül behatoló idegen test okozta sérülés stb.

Anafilaxiás sokk (119-es kód), személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés (111-es kód), közvetlen fizikai sérülést nem okozó balesetek


12

A sérült testrész: Azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült. Például: ha a bal kézen a mutató ujj sérült meg, akkor az „Ujj(ak)” elnevezésű (54-es) kódot kell beírni. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

A B Kód Megjelölés 00 A sérült testrész nem határozható meg Fej, pontosabb meghatározás nélkül 11 Fej, agy és agyidegek, agyi erek, véredények 12 Arc 13 Szem(ek) 14 Fül(ek) 15 Fogak 18 Többszörös fejsérülés 19 Fej fent nem említett egyéb részeinek sérülése, (pl. homlok, orr, állkapocs, halánték, tarkó, fej izmai) Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt 21 Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt 29 A nyak fent nem említett egyéb részei, (pl. nyakszírt, a nyak izmai) Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt 31 Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt 39 A hát fent nem említett egyéb részei Törzs és belső szervek, pontos meghatározás nélkül 41 Mellkas, bordák az ízületekkel és a lapockákkal együtt 42 Mellkasi terület a belső szervekkel 43 Medence és has a belső szervekkel 48 Törzs több helyen sérült 49 A törzs fent nem említett részei Felső végtagok, pontosabb meghatározás nélkül 51 Váll és vállízület (vállcsúcs, kulcscsont) 52 Kar a könyökkel együtt (felkar és alkar is) 53 Kéz (benne tenyér, kézfej) 54 Ujj(ak) 55 Csukló 58 Felső végtagok, több helyen sérültek 59 A felső végtagok fent nem említett egyéb részei Alsó végtagok, pontosabb meghatározás nélkül 61 Csípő és csípőízület 62 Láb a térdekkel (benne comb és alsólábszár) 63 Boka 64 Lábfej (talp is) 65 Lábujj(ak) 68 Alsó végtagok több helyen sérültek 69 Az alsó végtagok fent nem említett egyéb részei (pl. farizom, az alsó végtag izmai, Achilles-ín) Egész test vagy a test több területen sérült 71 Egész test (általános szervezeti hatások) (A test jelentős része pl. égési, fagyás sérülés) 78 A test több része sérült 99 A test fent nem említett egyéb részei

7643

7644


13

Az orvos minden esetben köteles a BNO kódot megjelölni, a kórismét magyarul meghatározni. Politraumás baleseteknél az orvos a vezető kórismének megfelelő választ adja meg, a mellette levő számok beírásával.”. 2. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 6. melléklet 21-22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „21. Felmentési napok száma „A sérülés típusa” rész jobb sarkában lévő 3 négyzetbe a szolgálat (munkavégzés) alóli felmentési naptári napok számát kell beírni. Ha a felterjesztés időpontjáig (30 napon belül) ez nem ismert, úgy üresen kell hagyni, és azt az ismertté válás időpontjában kell közölni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervvel. 22. A sérülés súlyossága (Az alapellátó orvos tölti ki.) 1. Könnyű (1-8 nap) 2. Súlyos (8 napnál több) 3. Súlyos csonkulásos 4. Halálos A válasz kiválasztásakor a „Könnyű (1-8 nap)” és a „Súlyos (8 napnál több)” esetében az orvosi felmentési javaslatot kell figyelembe venni. A súlyosság megállapítását követően az alapellátó orvos aláírásával és keltezéssel ellátja a baleseti jegyzőkönyvet.”.

„6. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Összesített értékelő lap s.sz.

1.

A teljesítményértékelés kötelező elemei

A teljesítményértékelés ajánlott elemei

Értékelési modul

Az értékelés ideje

A teljesítményértékelés kötelező elemei munkaköri egyéni teljesítménykövetelmé nyek mérésének, illetve értékelésének eredménye

Az 100% értékelő funkciója kivételes teljesítmény

Teljesítményfokozatok <-------------------------------------------------------------------------------------------------------jó teljesítmény

megfelelő teljesítmény

átlag alatti teljesítmény

0% elfogadhatatlan teljesítmény



értékelő

év vége

vezető értékelése

2.

kompetencia alapú

értékelő

munka-magatartás értékelésének

vezető értékelése

eredménye

1. 2. 3.

a teljesítményértékelés kötelező elemei minősítésének az eredménye kompetenciaszintek eredménye fejlesztési célok értékelésének eredménye stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye

év vége év vége

év vége év vége év vége

értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése

7645

7646

4.

év közbeni többletfeladatok értékelésének eredménye a teljesítményértékelés ajánlott elemei minősítésének az eredménye Teljesítményértékel és eredménye

év vége

év vége

év vége

értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése

kivételes teljesítmény 100-91% 100- 98- 96- 94- 9299 97 95 93 91

9087

jó teljesítmény 90-71% 86- 82- 7883 79 75

7471

megfelelő teljesítmény 70-51% 70- 66- 62- 58- 5467 63 59 55 51

átlag alatti teljesítmény 50-41% 50- 48- 46- 44- 4249 47 45 43 41

elfogadhatatlan teljesítmény 40-0% % 40- 32- 24- 168-0 33 25 17 9

Kelt, ................ év ........... hó ....... nap ........................................................... értékelt személy

........................................................... értékelő vezető”


17 7647



5. melléklet a …/2015. (… …) BM rendelethez

„6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

„6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása: A szolgálati jelvény anyagát tekintve műgyanta felülettel ellátott fémlemez, amely bordó alapszínű, kör alakú. Az átmérője 55 mm, a vastagsága 1,5 mm. A jelvény alakját + 5 mm szélesen felgombolható bőr alátét keretezi. A kör alakú jelvény mezőben – amelyet a nemzeti színek szegélyeznek – az Országház sziluettje, az „Országgyűlési Őrség” felirat, valamint a négy számjegyű egyedi azonosító olvasható és látható arany és bordó színnel megjelenítve.”.

7648


A belügyminiszter 37/2015. (VI. 16.) BM rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4. alcím tekintetében a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, az 5. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a 7. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, az emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –, a 8. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 23. pont a) és b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 9. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben –, a 10. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 11. alcím és az 1. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont a) alpontjában és 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, a 12. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 13. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdés d) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. és 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a 14. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont a) és b) alpontjában, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó


7649

egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 81. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 15. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 16. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21., 22. és 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 17. alcím és a 2. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 21–22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 18. alcím tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 19. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f ) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 20. alcím tekintetében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1., 4., 6., 9. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben –, a 21. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 18. pont b), d) és e) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21., 22. és 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 22. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 23. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f ) alpontjában és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 24. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a 25. alcím és a 3. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 26. alcím tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a 27. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva,

7650


a 28. alcím tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 29. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 31. alcím és a 32. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 33., a 36. és a 37. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont a) és f )–g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 34. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 35. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 2. pont a) alpontjában, 6. pont a)–c) és e) alpontjában, továbbá 23. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről szóló 14/1997. (II. 26.) BM rendelet módosítása 1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről szóló 14/1997. (II. 26.) BM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a munkaügyi ellenőrzést a Belügyminisztérium személyzeti szerve (a továbbiakban: főosztály) látja el.” 2. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről szóló 14/1997. (II. 26.) BM rendelet a) 2. §-ában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló”, valamint b) 3. §-ában a „helyi” szövegrész helyébe a „helyszíni” szöveg lép.

2. A büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosítása 3. § Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet 16. § (3) bekezdése.

3. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosítása 4. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 1. § helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és hivatásos állományuk tagjaira terjed ki.”


7651

5. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet a 3. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A kártérítési eljárás mellőzésével hozott határozat 3. § (1) A Hszt. 238. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv általa kijelölt tagja személyes meghallgatást tart. Ha az eljárás alá vont személy a felelősségére vagy a megtérítési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatát a személyes meghallgatás során visszavonta, a kártérítési eljárást öt napon belül meg kell indítani. (2) A személyes meghallgatásról egyidejűleg jegyzőkönyv készül.” 6. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az állományilletékes parancsnok az eljárást felfüggesztheti:) „c) ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a bekövetkezett káreseményre is kiterjedő biztosítással rendelkezik vagy a megrongálódott dolog értékesítése valószínűsíthető, a biztosító kártérítési ajánlatának kézhezvételéig vagy a dolog értékesítéséig, de legfeljebb hat hónapi időtartamra.” 7. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 7. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az eljárás alá vont személy által a kártérítési eljárásban igénybe vett jogi képviselet költségeit a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv viseli, ha az eljárás alá vont személy kártérítési felelősségét az eljárás során nem állapították meg. (4) Ha a kártérítési felelősséget nem állapították meg, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek megtérítésének lehetőségére. (5) Az eljárás alá vont jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt saját névre szóló számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.” 8. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet a következő 18/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Visszatérítési és mentesítési eljárás 18/A. § (1) Ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv kára a kártérítési határozat jogerőre emelkedését követően a dolog értékesítése vagy biztosítási jogviszony alapján részben vagy egészben megtérült, az eljárás alá vont személy által a kártérítési határozat alapján teljesített összegnek a megtérült részét vissza kell téríteni. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben, az eljárás alá vont személy a jogerős határozat alapján még nem teljesített vagy teljesítésének összege nem haladja meg a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv meg nem térült kárának összegét, az állományilletékes parancsnok mentesíti a Hszt. 236. § (4) bekezdése alapján megtérítési kötelezettség alá nem eső kárösszeg megfizetése alól. (3) Visszatérítésről és a mentesítésről az állományilletékes parancsnok határozatban intézkedik. A határozatra és a határozat elleni jogorvoslatra a 15–23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.” 9. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet a) 7. § (1) bekezdésében a „158. § (5)” szövegrész helyébe a „237. § (6)”, b) 8/A. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, II. Fejezet címében, 25. §-át megelőző alcímében, 25. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 29. § (1) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, c) 10. § (2) bekezdésében a „133. §-át” szövegrész helyébe a „203. §-át”, d) 13. § (2) bekezdésében da) a „133. §” szövegrész helyébe a „203. §”, db) a „134. § (3)” szövegrész helyébe a „204. § (2)–(5)”, e) 24. § (1) bekezdésében a „161. §-a” szövegrész helyébe a „240. §-a”, f ) 25. § (1) bekezdésében a „162. §-ának” szövegrész helyébe a „241. §-ának”,

7652


g) 27. §-ában a „162. §” szövegrész helyébe a „241. §”, valamint h) 42. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép.

4. Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet módosítása 10. § Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumra, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumra, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatóságára, valamint az ezen szervek hivatásos állományának tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó azon tagjára terjed ki, akit a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 34. § (1) és (2) bekezdése alapján alkalmaznak összekötő tisztviselőként.” 11. §

(1) Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendelet alkalmazásában) „c) külföldi állomáshely: az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban lévő hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél, uniós ügynökségnél, intézménynél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak,” (2) Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendelet alkalmazásában) „e) kihelyező szerv: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,”

12. § Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A kihelyező szerv gondoskodik arról, hogy a (3) bekezdés alapján nyújtott információk az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB tanácsi határozattal összhangban továbbításra kerüljenek az Európai Rendőrségi Hivatalnak is.” 13. § Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § A rendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter minden év január 31-ig tájékoztatja az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságát a harmadik országba kihelyezett összekötőkről és feladatukról, valamint az Európai Unió bármely tagállamával összekötők kihelyezéséről kötött együttműködési megállapodásról, továbbá tájékoztatja a tagállamokat a harmadik országba vagy nemzetközi szervezetekhez kihelyezni kívánt összekötőkről.” 14. § Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet a következő 36. §-sal egészül ki: „36. § E rendelet 2. § b) pontja, 9. §-a és 43. §-a a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló 2003/170/IB tanácsi határozatnak, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló 2003/170/IB határozat módosításáról szóló 2006/560/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.” 15. §

(1) Az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet a) 2. § d) pontjában a „hivatásos állományú tisztek esetében olyan tartós” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány esetében olyan külföldre”, b) 3. § (1) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter”, továbbá az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter”, c) 3. § (2) bekezdésében az „e rendelet” szövegrész helyébe az „a Kormány rendelete”,


7653

d)

4. §-át megelőző alcímének címében a „kihelyezése, ideiglenes hazarendelése, a kihelyezés megszűnése, megszüntetése” szövegrész helyébe az „ideiglenes hazarendelése”, valamint e) 5. § (4) bekezdésében az „a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti megszüntetés” szövegrész helyébe az „a kihelyezés visszavonásával a tartós külföldi szolgálat megszüntetésének a” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. (VII. 29.) BM–PM együttes rendelet 1. 1. § (2) és (4) bekezdése, 2. 2. § f ) pontja, 3. 3. § (3) bekezdése, 4. 4. §-a, 5. 5. § (6) bekezdése, 6. 6–8. §-a, 7. 10. §-a és a 10. §-t megelőző alcíme, 8. 11–12. §-a és a 11. §-t megelőző alcíme, 9. 13–17. §-a és a 13. §-t megelőző alcíme, 10. 18. §-a és a 18. §-t megelőző alcíme, 11. 19–22. §-a és a 19. §-t megelőző alcíme, 12. 23–25. §-a és a 23. §-t megelőző alcíme, 13. 26. §-a és a 26. §-t megelőző alcíme, 14. 27–30. §-a és a 27. §-t megelőző alcíme, 15. 31. §-a és a 31. §-t megelőző alcíme, 16. 32. § (1) bekezdése, 17. 33. §-a, valamint 18. Melléklete.

5. A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosítása 16. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a) 1/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervvel” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szerv)”, valamint b) 1/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi” szöveg lép.

6. A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosítása 17. § A lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 2. számú melléklete szerinti táblázat első táblázati sorában a) a „Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség”, valamint b) az „10023002-01451722-00000000” szövegrész helyébe az „10023002-01451825-00000000” szöveg lép.

7. A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet módosítása 18. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „b) tanuló: ba) ösztöndíjas tanuló: a szakközépiskolába felvételt nyert és beiratkozott, rendvédelmi pályára készülő személy;

7654


bb) kettős jogállású tanuló: tanulmányai alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 49. § (4) bekezdése alapján hivatásos állományba kinevezett személy;” 19. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 4. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szerződésnek a juttatások és a kötelezettségek meghatározására, valamint a szerződésszegés esetére, az Nkt. által előírtakon felüli juttatások visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseken túl tartalmaznia kell a tanuló alábbi kötelezettségeit:) „c) a szakmairány moduljának megkezdéséig a számára előírt gépjárművezetői engedélyt megszerzi;” 20. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tanuló havonta ösztöndíjra jogosult, amely alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.” 21. §

(1) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Az alapösztöndíj a tanulónak – hivatásos állományba vételének időpontjáig – alanyi jogon jár, havi összege az elméleti képzés időszakában a rendvédelmi illetményalap 0,5 szorzószáma. A tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat idején is megilleti az alapösztöndíj, a tanulmányi és az egyéb pótlék azzal az eltéréssel, hogy az így folyósított összegnek legalább a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 65. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket kell elérnie. (4) A tanulmányi pótlék a tanulónak az előző félévi tanulmányi eredményétől függően jár, mértéke a rendvédelmi illetményalapnak a tanulmányi átlageredményétől függő szorzószáma, az alábbiak szerint: 3,50 és alatti tanulmányi átlag esetén: nem jár 3,51–4,00 tanulmányi átlag esetén: 0,1 4,01–4,50 tanulmányi átlag esetén: 0,15 4,50–5,00 tanulmányi átlag esetén: 0,2” (2) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az alapösztöndíj-kiegészítés a tanulóknak akkor jár, ha megbízás alapján a szakközépiskola szervezetében külön feladatokat is ellát. Mértéke a rendvédelmi alap meghatározott szorzószáma, az alábbiak szerint: osztálytitkár (osztályonként 1 fő) 0,1 egyéb megbízatás (osztályonként max. 3 fő) 0,05” (3) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 6. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az egyéb pótlék szorzószáma az egyes tanulmányi félév során I. tanulmányi félév: 0,25 II. tanulmányi félév: 0,26 III. tanulmányi félév: 0,27 IV. tanulmányi félév: 0,28”

22. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tanuló részére a szakközépiskola tanulói szállásán való elhelyezés a szakközépiskola által elrendelt kötelező bentlakás időszakában térítésmentes, egyéb esetben térítésköteles. A szakközépiskola igazgatójának javaslatára az ORFK vezetője minden évben meghatározza a következő tanévre vonatkozó térítési díj mértékét, amelyet a szállást igénybe vevő tanulónak az igénybevételt követő hónap 15. napjáig kell megfizetnie.”


7655

23. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 8. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A tanuló a szakközépiskola által elrendelt kötelező bentlakás időszakában az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a szakközépiskola élelmezési normatáblája alapján – térítésmentes reggeli és vacsora ellátásra is jogosult.” 24. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet 24. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A rendészeti szakközépiskolai képzéssel összefüggő, valamint a tanulói ellátás biztosítására vonatkozó költségek fedezetét – az e rendeletben foglaltak kivételével – a szakközépiskola költségvetésében kell biztosítani, melyek különösen:) „a) a tanulói pénzbeli juttatás költsége (alapösztöndíj, alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék, valamint egyéb pótlékok); b) a tanulók (szakközépiskolai, szakmai gyakorlat alatti – nem a lakóhely szerint illetékes szolgálati hely esetén napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora), lakóhely szerint illetékes szolgálati hely kijelölése esetén a napszaknak megfelelő egyszeri) – természetben nyújtott élelmezési költsége;” 25. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM–OM együttes rendelet a) 3. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 84–85. §-ait” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 72. alcímét”, b) 3. § (2) bekezdésében a „73. §-ának” szövegrész helyébe a „131. §”, c) 6. § (5) bekezdésében a „juttatás” szövegrész helyébe a „pótlék”, valamint d) 6. § (7) bekezdésében az „ösztöndíj-kiegészítés” szövegrész helyébe az „alapösztöndíj-kiegészítés” szöveg lép.

8. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása 26. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § b) és d) pontjában meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), valamint a Tv. 51. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozók (a továbbiakban együtt: hivatásos állományú) által elkövetett, a Tv. 181. § (1)–(3) bekezdése szerinti fegyelemsértések, a fegyelmi eljárás keretében elbírálandó szabálysértések és katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálására. (2) E rendelet rendelkezéseit a szolgálati beosztást be nem töltő (rendelkezési állományban lévő) hivatásos állományra is megfelelően alkalmazni kell.” 27. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Fegyelemsértés megalapozott gyanúja akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli.” 28. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Fegyelmi vizsgálat lefolytatásával a fegyelmi jogkört gyakorló irányítása alatt álló fegyelmi ügyek intézésére létrehozott szervezeti egység (fegyelmi szerv) hivatásos állományú munkatársát vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott hivatásos állományú személyt kell megbízni. Ilyen szervezeti egység vagy munkatárs hiányában a fegyelmi jogkör gyakorlója az alárendeltjei közül – a Tv. 196. § (1) bekezdése figyelembevételével – megfelelő jogi és szakmai ismeretekkel rendelkező, arra alkalmas hivatásos állományút bíz meg a vizsgálattal.”

7656


29. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 17. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A szolgálati beosztásból felfüggesztésnek a Tv. 199. § (3) bekezdése alapján történő meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt. (5) A beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a megszüntetésre a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A beosztásból történő felfüggesztésnek a Tv. 199. § (5) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, az eljárás alá vont – eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett – vezényléssel az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó szervnél, ennek hiányában a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél levő másik – a besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő, ha erre nincs lehetőség, alacsonyabb – szolgálati beosztásban foglalkoztatható az eljárás befejezéséig.” 30. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vizsgálat megkezdésekor iratjegyzéket kell felfektetni, amelyet az eljárás jogerős befejezéséig folyamatosan vezetni kell. Ha a tárgyi bizonyíték anyagánál vagy méreténél fogva az iratokhoz nem csatolható, akkor azt sorszámmal kell ellátni és az iratjegyzéken fel kell tüntetni. A fegyelmi eljárásra vonatkozó ügyészségi, szakfelügyeleti rendelkezéseket, intézkedéseket, továbbá a belső levelezés iratait keletkezésük sorrendjében, sorszámozva, összefűzötten, a fegyelmi iratoktól elkülönítetten kell kezelni (házi irat).” 31. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi iratok kézhezvételét követően a személyes meghallgatás időpontját a Tv. 203. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával tűzi ki.” (2) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatás befejezésekor közli az eljárás alá vonttal, hogy az eljárást megszünteti, póteljárásra utalja vagy öt napon belül az ügyet érdemben elbírálja.”

32. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egyszerűsített eljárásban a személyes meghallgatás időpontját a Tv. 203. §-ának figyelembevételével kell kitűzni. Ha az eljárás alá vont személyes meghallgatáson való részvételében önhibáján kívül akadályoztatva van és védekezését írásban sem közölte, az eljárást a Tv. 198. § (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni.” 33. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet a 29. §-t megelőző következő alcímmel egészül ki:

„Az érdemi határozat és a fenyítés kiszabásának szempontjai” 34. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Ha az eljárás alá vont távolléte miatt a határozat előtte történő kihirdetésére nem kerülhet sor, azt postai úton – a Tv. 6. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – tértivevénnyel kell részére megküldeni (kézbesítés). Az újra megkísérelt kézbesítés eredménytelensége esetén az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. (4) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot azon a napon kell közöltnek tekinteni, amikor azt az eljárás alá vontnak kihirdették és átvette, vagy az átvételét megtagadta, és arról jegyzőkönyv készült.” 35. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az eljárás alá vont vagy képviselője az érdemi határozattal szembeni panaszát az elöljáró parancsnokhoz címezve írásban vagy szóban a fegyelmi jogkör gyakorlójánál terjesztheti elő. A szóban előadott panaszt írásba kell foglalni, amelynek az írásba foglalásáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik. A panaszt nem szükséges megindokolni.”


7657

36. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Nem alkalmazható a Tv. 185. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti fenyítés, ha azzal a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztáshoz rendelt rendfokozatba kerülne visszavetésre.” 37. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel, az eljárást folytató szerv kezdeményezésére függesztették fel szolgálati beosztásából és a felfüggesztésből két hónap letelt, az állományilletékes parancsnok a felfüggesztést kezdeményező szervet írásban a felfüggesztés indokoltságának felülvizsgálatára kéri fel. Ha a beosztásból felfüggesztés a hat hónapot meghaladja, a fenntartás indokoltságáról az állományilletékes parancsnok írásban kikéri az eljárást folytató szerv felettes szerve vezetőjének a véleményét. (2) A szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel történő felfüggesztéssel szemben a felfüggesztett a Tv. 201. § (1) bekezdése szerint élhet panasszal.” 38. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 45–47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „45. § Az elrendelésre jogosult vezető az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. 46. § Az eljárásra jogosult vezető az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról szóló határozatát a személyes meghallgatást követő öt munkanapon belül hozza meg. 47. § (1) A méltatlansági eljárás alá vont a vizsgáló személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot az elrendelésre jogosult vezető három napon belül elbírálja. (2) Ha az elfogultságot az állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztették elő, azt az állományilletékes parancsnok elöljárója bírálja el, és szükség esetén az alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki eljárásra jogosult vezetőnek, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az állományilletékes parancsnokot megillető hatáskört.” 39. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 1. 2. § (2) bekezdésében a „Hszt. 122. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 184. §”, 2. 3. §-ában a „Hszt. 121. §-a” szövegrész helyébe a „Tv. 183. §-a”, 3. 4. § (1) bekezdésében a „Hszt.” szövegrész helyébe a „Tv.”, 4. 4. § (3) bekezdésében a „Hszt. 42. § (2)” szövegrész helyébe a „Tv. 51. § (2)–(4)”, 5. 4. § (3) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (4) bekezdés b) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, továbbá 45. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi”, 6. 5. §-ában a „Hszt. 127/A. §” szövegrész helyébe a „Tv. 194. §”, 7. 6. § (1) bekezdésében a „vezénylés helye” szövegrész helyébe a „vezénylés vagy átrendelés helye”, 8. 7. § (1) bekezdésében az „A Hszt. 120. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás” szövegrész helyébe az „Az eljárás”, 9. 7. § (2) bekezdésében a „Hszt. 123. §” szövegrész helyébe a „Tv. 185. §”, 10. 8. § (1) bekezdésében a) a „Hszt. 127. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 193. §”, továbbá b) a „Hszt. 128. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 195. § (3)”, 11. 8. § (2) bekezdésében, továbbá 15. § (4) bekezdésében a „Hszt. 140. §-a (1) bekezdésének a)–d), illetve f ) pontja” szövegrész helyébe a „Tv. 210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f )–h) pontja”, 12. 9. § (3) bekezdésében az „A Hszt. 120. §-ának (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „Az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni”, 13. 10. § (3) bekezdésében a „Hszt. 120. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 182. §”, 14. 11. § (6) bekezdésében a „Hszt. 128. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 195. §”,

7658


15. 16. 17. 18. 19.

13. § (1) bekezdésében a „Hszt. 7. §-ának (3)” szövegrész helyébe a „Tv. 6. § (4) és (6)”, 13. § (2) bekezdésében a „Hszt. 128. §” szövegrész helyébe a „Tv. 195. §”, 14. § (3) bekezdésében a „Hszt. 129. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 196. §”, 15. § (1) és (2) bekezdésében a „Hszt. 130. §-ának” szövegrész helyébe a Tv. 197. §”, 17. § (6) és (7) bekezdésében a „Hszt. 132. §-ának (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tv. 199. § (6) bekezdése”, 20. 17. § (7) bekezdésében a „Hszt. 132. §-ának (8)” szövegrész helyébe a „Tv. 201. § (1)”, 21. 18. § (2) bekezdésében a „Hszt. 133. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 203. §”, 22. 18. § (6) bekezdésében a „Hszt. 133. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 203. §”, 23. 24. § (1) bekezdésében a „Hszt. 133. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 203. §”, 24. 30. § (3) bekezdésében a „Hszt. 138. §-a” szövegrész helyébe a „Tv. 208. §-a”, 25. 31. §-ában a „Hszt. 140. §-a” szövegrész helyébe a „Tv. 210. §”, 26. 33. § (7) bekezdésében a „Hszt. 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Tv. 8. §-ában”, 27. 34. § (2) bekezdésében a a) a „Hszt. 123. §” szövegrész helyébe a „Tv. 185. §”, továbbá b) a „Hszt. 49/D. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „Tv. 62. § (1) bekezdése”, 28. 34. § (4) bekezdésében a „Hszt. 123. § (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Tv. 185. § (1) bekezdés”, 29. 34. § (7) bekezdésében a „Hszt. 123. §-a (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Tv. 185. § (1) bekezdés”, 30. 37. § (2) bekezdésében a „Hszt. 119. §-ának” szövegrész helyébe a „Tv. 181. §”, valamint 31. 43. § (1) bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében a „Hszt. 56. § (2) bekezdés e)” szövegrész helyébe a „Tv. 86. § (2) bekezdés d)” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet a) 4. § (5) és (6) bekezdése, b) 17. § (6) bekezdésében az „illetve a távolléti díj visszatartása mértékének megváltoztatásáról” szövegrész, c) 27. § (3) bekezdése, d) 34. § (7) bekezdésében az „a Hszt. 2. §-ának s) pontja figyelembevételével” szövegrész, e) 35. §-a, valamint f ) 41. §-a.

9. A katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetéséről, a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren közlekedő légi járművek határforgalmi ellenőrzéséről, valamint a menet közbeni ellenőrzésre kijelölt vasútvonalakról és víziutakról szóló 68/2007. (XII. 28.) IRM rendelet módosítása 40. § A katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetéséről, a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren közlekedő légi járművek határforgalmi ellenőrzéséről, valamint a menet közbeni ellenőrzésre kijelölt vasútvonalakról és víziutakról szóló 68/2007. (XII. 28.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdésében a „külföldi vagy magyar fegyveres szerv” szövegrész helyébe a „külföldi fegyveres szerv vagy a Magyar Honvédség” szöveg lép.

10. A hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 17/2009. (VI. 4.) IRM rendelet módosítása 41. § A hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 17/2009. (VI. 4.) IRM rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. § f )–g), 56. § (1) bekezdésének c), 56. § (2) bekezdésének b), 56. § (5) bekezdésének b), 59. § (1) bekezdésének b), illetve d) pontjára” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 80. § (1) bekezdés f )–g), 86. § (2) bekezdés b), 86. § (1) bekezdés b), 82. § (1) bekezdés a) és c) pontjára” szöveg lép.


7659

11. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet módosítása 42. § Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „e) rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek,” 43. §

(1) Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet a) 4. § (1) bekezdés e) pontjában, 26. §-t megelőző alcímében, 26. § (3), (6) és (7) bekezdésében, továbbá 2. mellékletében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, b) 22. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 75. §-ában” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-ában”, c) 22. § (2) bekezdésében a „47/A. § (1) bekezdésének és 56. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „86. § (5) bekezdésének”, d) 38/A. § (1) és (2) bekezdésében a „180. §-a” szövegrész helyébe a „257. §-a”, e) 7. melléklet 1. függelék 1., 2. pontja szerinti táblázat B:2 cellájában a „245/H. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „155. § (2) bekezdés”, f ) 7. melléklet 1. függelék 1. pontja szerinti táblázat 17:C és 28:C cellájában a „Központi GEI” szövegrész helyébe a „NEBEK, ROKK”, g) 7. melléklet 1/A. függelék 1.1. pontja és 2.1. pontja szerinti táblázat B:2 cellájában a „245/H. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „155. § (2) bekezdés”, h) 7. melléklet 5. függelék 1. pontja szerinti táblázat A:2 cellájában a „245/H § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „155. § (2) bekezdés”, valamint i) 16. melléklet 16. pontjában a „[Hszt. 93. § (2) bekezdése alapján]” szövegrész helyébe a „[Hszt. 147. § (2) bekezdése]” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet a) 7. mellékletében az „A szolgálati beosztások alkalmassági kategóriába sorolásánál használt rövidítések:” alcím 6. pontja, valamint b) 7. melléklet 1. függelék szerinti táblázat 21:C cellájában az „ORFK BEI, ORFK NEBEK, RSZKK, ORFK DOK” szövegrész.

7660


12. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet módosítása 44. §

(1) A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „4. egységkészlet: a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagnormában (a továbbiakban: norma) – az abban meghatározott felszámítási jogcímen – szereplő szakanyagok.” (2) A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „13a. rendfokozat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 15. § (1) bekezdése alapján viselt besorolás szerinti vagy a Hszt. 346. § (2) bekezdése alapján viselt címzetes rendfokozat; ha a hivatásos állomány tagja címzetes rendfokozatot visel, e rendelet rendelkezéseinél a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.”

45. § A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a rendőr alkoholfogyasztás miatt vagy más szer hatása miatt szolgálatképtelen állapotban van, szolgálatba nem osztható be.” 46. §

(1) A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a) 28. alcímének címében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról”, b) 36. § (1) és (3) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról”, valamint c) 89. § (2) bekezdés a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 7. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Hszt. 1. mellékletében” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 98. § (2) és (5) bekezdése.

13. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet módosítása 47. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet 2. mellékletében foglalt táblázatot követő magyarázó részben az „az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 19/2008. (IX. 18.) IRM rendeletben” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtási szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat és az azok betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket meghatározó miniszteri rendeletben” szöveg lép.

14. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet módosítása 48. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „s) rendfokozat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 15. § (1) bekezdése alapján viselt besorolás szerinti vagy a Hszt. 346. § (2) bekezdése alapján viselt címzetes rendfokozat; ha a hivatásos állomány tagja címzetes rendfokozatot visel, e rendelet rendelkezéseinél a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.”


49. §

7661

(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet a) 1. §-ában az „állományú, tűzoltói és polgári védelmi állományviszonyban” szövegrész helyébe az „állományban”, b) 3. §-ában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.)” szövegrész helyébe a „Hszt.-ben”, valamint c) 16. § (6) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet 20. alcíme.

15. A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosítása 50. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24. § (1) A rendvédelmi szervek személyi állománya tagjának balesetének szolgálati kötelmekkel, valamint munkavégzéssel összefüggő jellegének kivizsgálására irányuló eljárás eredményeként meghozott minősítő határozat elleni, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 257. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést (a továbbiakban: fellebbezés) a belügyminiszter vagy a Belügyminisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint az e feladat- és hatáskörben kiadmányozásra jogosult állami vezető (a továbbiakban együtt: elbíráló személy) bírálja el. (2) A fellebbezést az elbíráló személynek címezve, – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. (3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében az elbíráló személynek címzett fellebbezést a főigazgatóhoz kell benyújtani. (4) A fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési idő az ügy összes iratának az elbíráló személyhez érkezését követő napon kezdődik.” 51. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozásegészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a) 1. §-ában a „rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre”, valamint b) 25. § (1), (2) és (5) bekezdésében az „A rendvédelmi szervet irányító miniszter” szövegrész helyébe az „Az elbíráló személy”, valamint c) 23. § (3) bekezdésében az „a rendvédelmi szervet irányító miniszter” szövegrész helyébe az „az elbíráló személy” szöveg lép.

16. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet módosítása 52. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „a) állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, valamint a vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;”

7662


53. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet a) 25. § (5) bekezdés a) pontjában a „49/B–49/G. §-ában” szövegrész helyébe a „62–64. §-ában”, valamint b) 25. § (6) bekezdésében a „49/C. §-a” szövegrész helyébe a „63. §-a” szöveg lép.

17. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet módosítása 54. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „e) szolgálati viszony: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony.” 55. §

56. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 18. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett a szolgálati igazolvány tartalmazza a) az adott rendvédelmi szerv címerét, illetve emblémáját, b) a rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a rendvédelmi szerv angol megnevezését, c) a hivatásos állomány tagjának jogosultsági körét, valamint állományviszonyának megnevezését, az igazolvány érvényességét, d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a kibocsátó hatóság kódját, e) az igazolvány kitöltésének dátumát, f ) a gépi kódot, valamint g) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében „AZ IGAZOLVÁNY TULAJDONOSA NEMZETBIZTONSÁGI FELADATOT LÁT EL” feliratot.” (2) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szolgálati igazolvány adattartalmának leírását és az egyes adatok szolgálati igazolványon történő elhelyezését az 1–7. melléklet tartalmazza.” (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A helyi személyügyi szerv) „d) az elveszett, majd megkerült szolgálati igazolványt a megkerülést követően haladéktalanul, valamint” (visszavonja.). (2) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A helyi személyügyi szerv) „e) a megrongálódás, valamint adatváltozás miatt cserére szoruló szolgálati igazolványt a csere napján” (visszavonja.).


7663

57. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A hivatásos állomány tagjának halála esetén szolgálati igazolványa – a közeli hozzátartozó kérelmére, kegyeleti okból – az állományilletékes parancsnok engedélyével átadható a közeli hozzátartozónak, az alábbi eljárási szabályok megtartásával:) „c) az érvénytelenítés és az átadás tényét a szolgálati igazolvány adatait tartalmazó nyilvántartásokban rögzíteni kell, valamint” 58. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet a következő 11. §-sal egészül ki: „11. § (1) Aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépését követően a rendfokozatát a továbbiakban címzetes jelzővel viseli, annak a szolgálati igazolványát 2016. június 30-ig kell kicserélni. (2) Akinek a viselt rendfokozata a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény alapján 2015. július 1-jével megállapított besorolására tekintettel megváltozik – kivéve, aki a rendfokozatát a továbbiakban címzetes jelzővel viseli –, annak a szolgálati igazolványát 2015. december 31-ig kell kicserélni.” 59. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (2) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet a) 1. § a)–d) pontjában, 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, továbbá 9. § (2) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, valamint b) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti táblázat 5. sora.

18. A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet módosítása 60. §

(1) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 31. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál] „a) a foglalkoztatási jogviszonyban történt megszakítás esetén valamennyi, a belügyi szerveknél korábban bármely foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt vagy repült órát, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 51. § (2)–(4) bekezdése, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdése szerint más szervnél töltött szolgálati időt össze kell számítani; a repült órák száma, valamint a szolgálati évek tartama közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni;” (2) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál] „c) a belügyi szervektől nyugállományba helyezett, ide értve a szolgálati járandóságban részesülők, illetve azok esetén is, akik 2011. december 31. napján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerinti rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra

7664


jogosultságban részesültek, és jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján ellátásban részesülnek, ismételt foglalkoztatásakor a korábban elismert időt is figyelembe kell venni.” 61. §

(1) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet a) 27. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, b) 27. § (2) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, valamint c) 44. § (1) bekezdésében az „I. besorolási osztályba tartozó hivatásos állományú tagjának a Hszt. 118. § (2)” szövegrész helyébe az „a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó tagjának a Hszt. 180. § (1)” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 44. § (2) bekezdése.

19. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosítása 62. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 3. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Belügyminisztérium lakásügyi szervei:) (helyi lakásügyi szerv:) „bb) a Készenléti Rendőrség: a saját, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a rendészeti szakközépiskolák, a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet állománya vonatkozásában,” 63. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 17. § (3) bekezdés h) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 75/B. § (4)” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 59. § (2)” szöveg lép.

20. A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet módosítása 64. § A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép.

21. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet módosítása 65. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „3. belügyi szerv: a Belügyminisztérium, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott – a belügyminiszter irányítása alatt álló – rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF), a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ;”


7665

66. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31/A. § Az e rendelet hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a személyügyi nyilvántartás részeként a Hszt. 277. §-a szerinti utánpótlási és vezetői adatbankot, ennek részeként a) utánpótlási nyilvántartást, valamint b) vezetői nyilvántartást vezet.” 67. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „49. § A rendészeti tehetséggondozási programban a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki a) legalább négy év szolgálati viszonnyal rendelkezik, b) nem tölt be vezetői beosztást, c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel rendelkezik, d) rendelkezik angol, német, vagy francia nyelvből legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával, e) a jelentkezését megelőző utolsó minősítésén kiváló értékelést kapott, vagy akinek a három éven belüli teljesítményértékelései a két legmagasabb értékelési kategória valamelyikébe tartoztak, valamint f ) a kiválasztási eljárás során jogosultságot szerzett a rendészeti tehetséggondozási programra történő jelentkezésre.” 68. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hivatásos állománynak a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot, továbbá a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot eredményesen teljesítő, vezetői beosztást betöltő tagja (a továbbiakban: rendészeti vezető) vezetői továbbképzésen köteles részt venni.” 69. §

(1) A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet 1. 1. § 12. pontjában a „továbbiakban: intézményi” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt: intézményi”, 2. 3. § (2) bekezdésében a „bejelentés kötelesek” szövegrész helyébe a „bejelentés-kötelesek”, 3. 3. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” szövegrész helyébe az „az NKE”, 4. 4. § (5) bekezdés e) pontjában a „programjegyzékébe” szövegrész helyébe a „programjegyzékbe”, 5. 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjában az „osztály tagjának” szövegrész helyébe az „osztályba tartozó tagjának”, 6. 7. § (4) bekezdés c) pontjában az „a b) pontban” szövegrész helyébe az „az a) pontban”, 7. 7. § (4b) bekezdésében az „év” szövegrész helyébe az „éve”, 8. 9. § (5) bekezdésében az „a új” szövegrész helyébe az „az új”, 9. 10. § (1) bekezdésében a „tovább folytatódik” szövegrész helyébe a „továbbfolytatódik”, 10. 10. § (3) bekezdésében az „eléréséhez” szövegrész helyébe az „eléréséig”, 11. 11. § (2) bekezdésében a „bejelentés köteles” szövegrész helyébe a „bejelentés-köteles”, továbbá az „előirányzat átadással” szövegrész helyébe az „előirányzat-átadással”, 12. 11. § (8) bekezdésében a „pontjai” szövegrész helyébe a „pontja”, a „szállás és” szövegrész helyébe a „szállásés”, továbbá a „pontjaiban” szövegrész helyébe a „pontjában”, 13. 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „végzettséggel,” szövegrész helyébe a „végzettséggel rendelkezik,”, 14. 22. § (2) bekezdésében a „bekezdései megfelelően” szövegrész helyébe a „bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően”, 15. 23. § (2) bekezdésében az „elkészítéshez” szövegrész helyébe az „elkészítéséhez”, 16. 34. § a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 203/C. § (5)” szövegrész helyébe a „Hszt. 279. § (4)”, 17. 48. § (5) bekezdésében a „támogatásának, ilyen képzésekre történő beiskolázás vagy ilyen” szövegrész helyébe a „támogatásának, az ilyen képzésekre történő beiskolázás vagy az ilyen”,

7666


18. 19. 20. 21. 22. 23.

53. § (8) bekezdésében a „képzőtanfolyamon vagya” szövegrész helyébe a „képző tanfolyamon vagy a”, 55. § (2) bekezdésében a „mellett – rendészeti” szövegrész helyébe a „mellett – a rendészeti”, 56. § (2) bekezdésében a „közzé tett” szövegrész helyébe a „közzétett”, 57. § (1) bekezdésében a „tanfolyamon a” szövegrész helyébe a „tanfolyamon a képzés a”, 59. § (2) bekezdésében a „betartva tanácsadói” szövegrész helyébe a „betartva – tanácsadói”, valamint 61. § (1) bekezdésében a „tanfolyamon a képzési programban a meghatározott” szövegrész helyébe a „tanfolyamon a képzés a képzési programban meghatározott” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet a) 12. §-ában az „és”, valamint b) 48. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy” szövegrész.

22. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendelet módosítása 70. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendelet a) 1. § a) és b) pontjában, 1. § c) pont ca) és cb) alpontjában, 1. § d) és e) pontjában, 1. § f ) pont fa) és fb) alpontjában, 1. § g) pontjában, 4. § (5) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 12. § (3) és (4) bekezdésében, 14. § (1) és (2) bekezdésében, 15. § a) és b) pontjában, 17. § (4) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, továbbá 20. § (2) bekezdésében, 1. melléklet II. rész 1. pont a) alpontjában, 1. melléklet II. rész 2. és 3. pontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, b) 1. § c) pont cd) alpontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII.” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII.”, c) 2. § (1) bekezdésében, 14. § (4) és (5) bekezdésében, 17. § (1) és (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, továbbá 20. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, valamint d) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a „megállapított illetményalap” szövegrész helyébe a „megállapított rendvédelmi illetményalap”, valamint e) 16. §-ában a „210. §” szövegrész helyébe a „264. §” szöveg lép.

23. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló 11/2013. (IV. 23.) BM rendelet módosítása 71. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló 11/2013. (IV. 23.) BM rendelet a) 1. § a) pontjában a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv)”, valamint


7667

b) 5. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe „rendvédelmi” szöveg lép.

24. A belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet módosítása 72. § A belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet 2. melléklet „A 22. sorszámú Rendészeti szervező (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye” alcím 3.1. pontjában foglalt táblázat B:3.1.2– B:3.1.17. pontjában a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó” szöveg lép.

25. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosítása 73. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ajánlott elemek tárgyévi alkalmazásáról vagy mellőzéséről a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya vonatkozásában az országos parancsok a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt.” (2) A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a hivatásos állomány tagja valamely, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá nem tartozó belügyi szervnél a Hszt. 69. §-a alapján vezényléssel teljesít szolgálatot (a továbbiakban: vezényelt), a vonatkozásában végrehajtott teljesítményértékelés során az ajánlott elemek alkalmazásáról a vezénylés helye szerinti belügyi szerv vezetője dönt.”

74. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A szervezeti teljesítményértékelés a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által működtetett értékelő rendszer, amely elősegíti a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv professzionális, jogszerű és szakszerű működését, javítja tevékenysége hatékonyságát és eredményességét, támogatja a vezetői döntés-előkészítést és döntéshozatalt. (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és annak területi, valamint helyi szerve éves teljesítményét a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának értékelése, b) a szervezeti működés teljesítménymutatóinak értékelése, továbbá c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének mérése [az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: értékelési elemek] alapján kell megállapítani.” 75. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az országos parancsnok a tárgyév november 30-ig összeállítja és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv intranetén közzéteszi a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok méréséhez szükséges adatokat.”

7668


76. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 18. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesüléséhez az összesített átlagának függvényében az alábbi százalékos érték kapcsolódik:) „d) ha a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének összesített átlaga az 50%-ot meghaladja, de nem éri el a 75%-ot, azt a teljesítményértékelés szempontjából 50%-os értéken kell figyelembe venni;” 77. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 78. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 1. 2. § 1–2., 6., 20., és 22. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében, valamint 8. melléklet I. és II. pontjának címében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”, 2. 2. § 7. pontjában a „lehetnek munkavégzéshez kötődőek és” szövegrész helyébe a „lehetnek a munkavégzéshez kötődőek vagy”, 3. 2. § 19. pontjában a „szemben tárgyévre” szövegrész helyébe a „szemben a tárgyévre”, 4. 3. § (1) bekezdésében a „teljesítményértékelésnek Korm.” szövegrész helyébe a „teljesítményértékelésnek a Korm.”, 5. 4. § (1) bekezdésében az „egyidejűleg, tárgyév” szövegrész helyébe az „egyidejűleg, a tárgyév”, 6. 4. § (2) bekezdésében a „részére tárgyévre” szövegrész helyébe a „részére a tárgyévre”, 7. 4. § (3) bekezdésében a „három – munkavégzéshez kötődő vagy munkavégzésen” szövegrész helyébe a „három – a munkavégzéshez kötődő vagy a munkavégzésen”, 8. 5. § (3) bekezdésében a „mellékletekben szereplő” szövegrész helyébe a „melléklet szerinti”, 9. 8. § (2) és 9. § (2) bekezdésében az „és helyi” szövegrész helyébe az „és a helyi”, továbbá a „valamint ezek szervezetszerű helyettesi beosztást” szövegrész helyébe a „valamint az ezek szervezetszerű helyettesi beosztását”, 10. 8. § (9) bekezdésében a „bekezdésben a” szövegrész helyébe a „bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a”, 11. 11. § (1) bekezdés a) pontjában az „és szolgálatteljesítéssel” szövegrész helyébe az „és a szolgálatteljesítéssel”, 12. 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „fejleszthetőségre” szövegrész helyébe a „fejleszthetőségére”, 13. 11. § (2) bekezdésében a „82. § (5)” szövegrész helyébe a „112. § (3)”, 14. 13. § (1) bekezdésében az „[a továbbiakban az a)–c) pont együtt: szakterület]” szövegrész helyébe az „[az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakterület]”, 15. 14. § (4) bekezdésében az „és helyi” szövegrész helyébe az „és a helyi”, 16. 16. § (1) bekezdésében az „átlag értekeit” szövegrész helyébe az „átlagértékeit”, 17. 18. § (1) bekezdésében a „0–100%-ig” szövegrész helyén a „0%-tól 100%-ig”, 18. 18. § (4) bekezdés c) pontjában a „100%-t azt” szövegrész helyébe a „100%-ot, azt”, 19. 18. § (4) bekezdés e) pontjában az „50%-t azt” szövegrész helyébe az „50%-ot, azt”, 20. 21. § (2) bekezdésében a „parancsnokság, mint” szövegrész helyébe a „parancsnokság mint”, 21. 22. § (1) bekezdésében a „helyi és területi” szövegrész helyébe a „területi és a helyi”, 22. 7. mellékletében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 82. § (3)” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 113. § (2)”, valamint 23. 8. melléklet a) I. cím 3. pontjában a „feladat meghatározó” szövegrész helyébe a „feladat-meghatározó”, b) II. cím 1. pont 1.2. alpontjában a „követelményeknek megfelelése” szövegrész helyébe a „követelményeknek való megfelelése”,


c) d) e) f ) g) h)

7669

II. cím 2. pont 2.5. alpontjában a „színvonala eredményessége” szövegrész helyébe a „színvonala, eredményessége”, III. címének címében a „feladatók” szövegrész helyébe a „feladatok”, III. cím 1. pont 1.3. alpontjában a „járőr szolgálat” szövegrész helyébe a „járőrszolgálat”, IV. cím 5. pont 5.1. alpontjában a „személy és gépjármű beléptetések” szövegrész helyébe a „személy- és gépjármű-beléptetések”, VI. címének címében a „büntetés-végrehajtás szervezet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási szervezet”, VII. cím 1. pont 1.2. alpontjában a „tűzoltó technika kezelői” szövegrész helyébe a „tűzoltótechnikakezelői”, továbbá VII. cím 5. pont 5.1. alpontjában az „állásfoglalásokat” szövegrész helyébe az „állásfoglalások”

i) szöveg lép. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet a) 4. § (5) bekezdésében a „féléves, illetve” szövegrész, valamint b) 4. § (6) bekezdése.

26. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek tekintetében a dohányzás, a dohányzóhelyek kijelölésének és a dohánytermékek forgalmazásának részletes szabályairól szóló 48/2013. (VIII. 21.) BM rendelet módosítása 79. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek tekintetében a dohányzás, a dohányzóhelyek kijelölésének és a dohánytermékek forgalmazásának részletes szabályairól szóló 48/2013. (VIII. 21.) BM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre, c) a terrorizmust elhárító szervre, d) a büntetés-végrehajtási szervezetre, e) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre, f ) az Alkotmányvédelmi Hivatalra, g) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra [a továbbiakban az a)–g) pont együtt: rendvédelmi szerv] és h) a rendvédelmi szervek állományának a hivatásos állományú, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló tagjaira terjed ki.” 80. §

(1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek tekintetében a dohányzás, a dohányzóhelyek kijelölésének és a dohánytermékek forgalmazásának részletes szabályairól szóló 48/2013. (VIII. 21.) BM rendelet a) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (2) bekezdés a) pontjában, 5. § (3) bekezdésében, továbbá 7. § (1) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „rendvédelmi”, valamint b) 5. § (1) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek tekintetében a dohányzás, a dohányzóhelyek kijelölésének és a dohánytermékek forgalmazásának részletes szabályairól szóló 48/2013. (VIII. 21.) BM rendelet 2. §-a.

27. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosítása 81. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján a rendvédelmi

7670


feladatokat ellátó szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója részére vezetői juttatásként biztosított hivatali lakás használatára.” 82. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet 2. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában a Belügyminisztérium lakásügyi szervei:) (helyi lakásügyi szerv:) „bb) a Készenléti Rendőrség: a saját, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a rendészeti szakközépiskolák, a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság,a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, valamint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet állománya vonatkozásában,” 83. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet 9. § (9) bekezdésében a „fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szöveg lép.

28. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 17/2014. (II. 28.) BM rendelet módosítása 84. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 17/2014. (II. 28.) BM rendelet 11. § (4) bekezdésében a „fegyveres szervet” szövegrész helyébe a „rendőrség szakértői szervét” szöveg lép.

29. A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2015. (IV. 10.) BM rendelet módosítása 85. §

(1) A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2005. (IV. 10.) BM rendelet 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pont 1.1. alpontja a következő 1.1.7. alponttal egészül ki: (Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általános munkakörök közül) „1.1.7. a leltározási feladatokat ellátó munkakör” (2) A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2005. (IV. 10.) BM rendelet 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pont 1.2.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Országos Rendőr-főkapitányság munkakörei közül) „1.2.4. a Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztálya, a Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály, a Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály Bűnügyi Adatkezelési és Alkalmazás Felügyeleti Osztálya valamennyi munkaköre” (3) A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2005. (IV. 10.) BM rendelet 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pont 1.3. alpontja a következő 1.3.5–1.3.6. alponttal egészül ki: (Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a Készenléti Rendőrség munkakörei közül) „1.3.5. a Gazdasági Ellátó Központban a közbeszerzési és EU pályázati eljárásban résztvevő munkakör és a leltározási feladatokat ellátó munkakör 1.3.6. a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály valamennyi munkaköre”


7671

(4) A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2005. (IV. 10.) BM rendelet 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pontja a következő 1.8. és 1.9. alponttal egészül ki: (Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv) „1.8. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ munkakörei közül: 1.8.1. az igazgató és az igazgatóhelyettes; 1.8.2. a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Nemzetközi Információs Osztálya valamennyi munkaköre; 1.8.3. a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Körözési Nyilvántartó és Szakirányító Főosztály Adatkezelő és Alkalmazás-felügyeleti Osztálya valamennyi munkaköre; 1.8.4. a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Bűnügyi Ellátó Igazgatóság valamennyi munkaköre. 1.9. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ munkakörei közül a vezetői munkakörök, valamint a helyettesítésükre kijelölt munkakörök”

86. § Hatályát veszti belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 15/2005. (IV. 10.) BM rendelet 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pont 1.5. pontja, valamint 1. melléklet „B) Rendvédelmi szervek” alcím 1. pont 1.5.1–1.5.3. alpontja.

30. A büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről szóló 4/1998. (II. 25.) IM rendelet hatályon kívül helyezése 87. § Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről szóló 4/1998. (II. 25.) IM rendelet.

31. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 50/1998. (XI. 4.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 88. § Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 50/1998. (XI. 4.) BM rendelet.

32. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 14/2001. (VI. 29.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 89. § Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 14/2001. (VI. 29.) BM rendelet.

33. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 31/2003. (VII. 18.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 90. § Hatályát veszti a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 31/2003. (VII. 18.) BM rendelet.

7672


34. A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I. 21.) BM–IM–MeHVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése 91. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I. 21.) BM–IM–MeHVM együttes rendelet.

35. A hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2010. (XII. 31.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 92. § Hatályát veszti a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2010. (XII. 31.) BM rendelet.

36. A bírósági szervezet átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2011. (XII. 29.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 93. § Hatályát veszti a bírósági szervezet átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2011. (XII. 29.) BM rendelet.

37. Az Alaptörvény hatálybalépésével összefüggően hazánk elnevezésének Magyar Köztársaságról Magyarországra történő változásából eredő, a belügyminisztérium feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 68/2011. (XII. 30.) BM rendelet hatályon kívül helyezése 94. § Hatályát veszti az Alaptörvény hatálybalépésével összefüggően hazánk elnevezésének Magyar Köztársaságról Magyarországra történő változásából eredő, a belügyminisztérium feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 68/2011. (XII. 30.) BM rendelet.

38. Záró rendelkezések 95. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba. 96. § E rendelet 12. §-a és 14. §-a a) a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló, 2003. február 27-i, 2003/170/IB tanácsi határozatnak, valamint b) a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló 2003/170/IB határozat módosításáról szóló, 2006. július 24-i, 2006/560/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.


belügyminiszter


7673

1. melléklet a 37/2015. (VI. 16.) BM rendelethez Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet 7. melléklet „A szolgálati beosztások alkalmassági kategóriába sorolásánál használt rövidítések” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szolgálati beosztások alkalmassági kategóriába sorolásánál használt rövidítések: 1. ÁFSZ Állami Futárszolgálat 2. BRFK Budapesti Rendőr-főkapitányság 3. BSZKI Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 4. KJÜ Központi Javító Üzem 5. KOK Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 6. KR Készenléti Rendőrség 7. KR SZO Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság 8. LRP Légirendészeti Parancsnokság 9. NKE Nemzeti Közszolgálati Egyetem 10. NOK Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ 11. NVSZ Nemzeti Védelmi Szolgálat 12. OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 13. NEBEK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ 14. ORFK RSZKK Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központja 15. ROKK Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ 16. RRI Repülőtéri Rendőr Igazgatóság 17. PMRFK Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 18. PSZH páncélozott szállító harcjármű 19. RSZKI rendészeti szakközépiskolák 20. TEK Terrorelhárítási Központ 21. TÜSZ Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat”

7674



1. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 1. melléklet 1. pontjában az „A rendőrség hivatásos állományú” szövegrész helyébe az „Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományának” szöveg lép. 2. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Az igazolványra kerülő munkáltatói megnevezések és kódszámok jegyzéke

1.

2.

A

B

C

Az igazolvány első oldalára

Az igazolvány hátoldalára

Szerv megnevezése

kerülő szerv megnevezése

kerülő kódszám

RENDŐRSÉG

200.

ORFK központi szervek

3.

203.

Készenléti Rendőrség

4.

290.

Repülőtéri Rendőr Igazgatóság

5.

163.

Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

6.

166.

Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ

7.

183.

Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

8.

301.

Budapesti Rendőr-főkapitányság

9.

302.

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

10.

303.

Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság

11.

304.

Békés Megyei Rendőr-főkapitányság

12.

305.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság

13.

306.

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság

14.

307.

Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság

15.

308.

Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság

16.

309.

Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság

17.

310.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

18.

316.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

19.

311.

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság

20.

312.

Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság

21.

313.

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

22.

314.

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság

23.

315.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság

24.

317.

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság

25.

318.

Vas Megyei Rendőr-főkapitányság

26.

319.

Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság

27.

320.

Zala Megyei Rendőr-főkapitányság ”

1

„6. melléklet a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelethez

Összesített értékelő lap s.sz.

1. A teljesítményértékelés kötelező elemei

Értékelési modul

Az értékelés ideje

A teljesítményértékelés kötelező elemei munkaköri egyéni teljesítménykövetelmén yek mérésének, illetve értékelésének eredménye

100% kivételes teljesítmény

Teljesítményfokozatok <-------------------------------------------------------------------------------------------------------jó teljesítmény

megfelelő teljesítmény

átlag alatti teljesítmény

0% elfogadhatatlan teljesítmény

értékelő

év vége 2.

Az értékelő funkciója



kompetencia alapú munka-magatartás értékelésének eredménye

vezető értékelése értékelő vezető értékelése

év vége a teljesítményértékelés kötelező elemei minősítésének az eredménye

év vége

értékelő vezető értékelése

7675

2 1. 2. 3.

4.

kompetenciaszintek eredménye fejlesztési célok értékelésének eredménye stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye év közbeni többletfeladatok értékelésének eredménye a teljesítményértékelés ajánlott elemei minősítésének az eredménye Teljesítményértékel és eredménye

év vége év vége év vége

év vége

év vége

év vége

7676

A teljesítményértékelés ajánlott elemei

értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése

értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése értékelő vezető értékelése kivételes teljesítmény 100-91% 969492100- 9897 95 93 91 99

9087

jó teljesítmény 90-71% 86827883 79 75

7471

megfelelő teljesítmény 70-51% 706662585467 63 59 55 51

átlag alatti teljesítmény 50-41% 504846444249 47 45 43 41

elfogadhatatlan teljesítmény 40-0% % 403224168-0 33 25 17 9

Kelt, ................ év ........... hó ....... nap ........................................................... értékelt személy


........................................................... értékelő vezető”

7677


VI. Az Alkotmánybíróság határozatai,

teljes ülési állásfoglalásai és végzései

Az Alkotmánybíróság 20/2015. (VI. 16.) AB határozata az adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokkal kapcsolatos alkotmányos követelményről és bírói kezdeményezés elutasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Juhász Imre és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapítja: az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a 9/2013. (III. 6.) AB határozat rendelkező részének 1. pontjában foglalt alkotmányos követelmény azokban az adóhatósági és adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokban is alkalmazandó, amelyek olyan személy mögöttes felelősségét érintik, aki az adóhatósági eljárás megindításakor már nincs a mögöttes felelősségét megalapozó jogviszonyban az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel. 2. Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.27.012/2015. számon folyamatban levő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. Indokolás I.

[1] 1. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája – az előtte 8.K.27.012/2015. szám alatt folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés a) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján bírói kezdeményezéssel fordult az Alkotmánybírósághoz. A bírói kezdeményezés elsődlegesen arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg ezeket a rendelkezéseket, illetve zárja ki azok alkalmazhatóságát az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.27.012/2015. számon folyamatban levő ügyben. A másodlagos indítványi kérelem arra irányult, hogy az Abtv. 46. § (3) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság állapítsa meg azokat az alkotmányos követelményeket, amelyek alapján – figyelemmel az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésére és XXVIII. cikk (7) bekezdésére – „a betéti társaság beltagjának a tagsági jogviszonya megszűnését követően lefolytatott adóellenőrzés során hozott határozat olyan érdemi határozatnak minősül, melyre tekintettel az adó megfizetésére köteles személy is adózónak minősül, ezáltal az alapügyben hozott határozattal szemben fellebbezési jogával élhet”.

[2] 2. A bírói kezdeményezésre okot adó ügyben megállapított tényállás alapján az adóhatósággal szemben indult per felperese egy betéti társaság beltagja volt 1996. december 20-tól 2012. január 31-ig. A társaság kültagja a felperes korábbi házastársa volt, a felperes beltagi jogviszonya házasságuk felbontásáig tartott. A felperes tagsági jogviszonyának megszűnését követően a gazdasági társasággal szemben az adóhatóság a 2009. január 1-jétől 2010. december 31-ig tartó időszakra általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, amelynek során a társaság iratai „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek

7678


vissza az adóhatósághoz. Az elsőfokú adóhatóság becsléssel a társaság terhére 108 940 000 Forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 80 718 000 Forint bírságot szabott ki és 27 738 000 Forint késedelmi pótlékot számított fel. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Ezt követően az adóhatóság végrehajtási eljárást folytatott le a társasággal szemben, amely eredménytelen volt, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Heves Megyei Adóigazgatósága a bírói kezdeményezésre okot adó ügy felperesét – a gazdasági társaság korábbi beltagjaként – 217 920 268 Forint adótartozás megfizetésére kötelezte az Art. 35. § (2) bekezdésének f ) pontja alapján. A felperes fellebbezése folytán a bírói kezdeményezésre okot adó ügy alperese, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztálya a felperessel szemben hozott elsőfokú határozatot az adótartozás összege vonatkozásában változtatta meg, és a felperest 217 420 268 forint megfizetésére kötelezte. A felperes külön eljárásban kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál a gazdasági társasággal szemben hozott határozat kézbesítése és iratbetekintési joga gyakorlása érdekében, amelyet a Heves Megyei Adóigazgatóság Végrehajtási Osztálya végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül elutasított. [3] A felperes – az adó megfizetésre kötelező határozattal szemben előterjesztett keresetében – arra hivatkozott, hogy a társasággal szembeni adóellenőrzési alapügyről őt az adóhatóság nem értesítette, ezért „nem is lehetett ráhatása az adóhiány és jogkövetkezményei jogalapjára és összegszerűségére”, így sérültek az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe és XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt alapjogai. Nézete szerint az eljárás során alkalmazandóak a 9/2013. (III. 6.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) foglalt alkotmányos követelmények. Amennyiben e követelmények érvényesíthetőségét az eljáró bíróság nem látja megalapozottnak, úgy másodlagos kérelmében kérte az eljáró bíróságot az eljárás felfüggesztésére és egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére, annak megállapítása iránt, hogy az Art. 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenesek. A bírói kezdeményezésre okot adó eljárás során a felperes külön kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál az adózói jogállásának megállapítása érdekében, amelyre tekintettel a bírói kezdeményezést előterjesztő bíróság a per tárgyalását felfüggesztette. E kérelmet az első- és másodfokon eljáró adóhatóságok elutasították, majd a végzéssel szemben előterjesztett keresetlevelet a bíróság – idézés kibocsátása nélkül – elutasította, mivel az adózói jogállás megállapítása iránti kérelem nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, ezért arról végzésben kell az adóhatóságnak döntenie, a végzéssel szembeni felülvizsgálat pedig az Art. 143. § (1) bekezdése alapján kizárt. E döntésre tekintettel az egyedi normakontroll kérelmet előterjesztő bíróság a per tárgyalásának felfüggesztését megszüntette. [4] A bírói kezdeményezés indokául az eljáró bíróság a következőket jelölte meg. A támadott Art.-beli normák alaptörvény-ellenesen korlátozzák az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz való jogát, mivel a megszűnt tagsági jogviszonyú tagnak nem adnak fellebbezési jogot a gazdasági társasággal szemben folytatott adóellenőrzési alapeljárásban. Amennyiben az adóellenőrzésre a tagsági jogviszony megszűnését követően kerül sor, „nincs már olyan kapcsolat a társaság és a mögöttesen felelős beltag között, amelyből adódóan a társaság képviselőjeként a társaságot megillető jogorvoslati jogot a beltag gyakorolhatja.” Tekintettel arra, hogy az Art. 6. § (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezése alapján az Art. 136. § (1) bekezdésében foglalt fellebbezés joga az adó megfizetésére kötelezett személyt e körben nem illeti meg, ugyanakkor a társaság adótartozásának behajthatatlansága esetén mögöttes felelősként saját vagyonával felel, sérülnek az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz fűződő alapvető jogai. II.

[5] A bírói kezdeményezés elbírálása során az Alkotmánybíróság által figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következők:

[6] 1. Az Alaptörvény rendelkezései: „XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” „XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

[7] 2. Az Art. vonatkozó szabályai: „6. § (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. […]

7679


(2) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat.” „35. § (2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: […] f ) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel.” „100. § (3) Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.” „136. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.” „143. § (1) Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát – a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével – a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.” III.

[8] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a beadvány megfelel-e a törvényben előírt feltételeknek. Az Abtv. 25. §-a szerint a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – abban az esetben kezdeményezi az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói kezdeményezés az Abtv. 25. §-ában, valamint az 52. § (1) és (1b) bekezdéseiben előírt feltételeknek részben megfelel, mivel az eljárásban alkalmaznia kell a támadott normákat a bíróságnak, az eljárás felfüggesztése megtörtént és az indítvány határozott kérelmet tartalmaz. Ugyanakkor az Alaptörvény és az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján az egyedi normakontroll kezdeményezés nem ad önálló alanyi jogot alkotmányos követelmény megállapításának indítványozására, így a másodlagos indítványi kérelem nem felel meg a törvényi feltételeknek. IV.

[9] A bírói kezdeményezés az alábbiak szerint nem megalapozott. [10] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a bírói kezdeményezés ítélt dologra irányul-e. Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében, ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának. [11] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már vizsgálta az Art. 35. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti mögöttes felelősségi konstrukció egyik elemére vonatkozó, a gazdasági társaságok adótartozásáért helytállni köteles tag felelősségét szabályozó normának a jogállamiság-klauzulából, valamint a jogorvoslathoz való jogból eredő alkotmányos követelményeket. Bár a bírói kezdeményezés ugyancsak eme, az Art.-be foglalt, az adó megfizetésére vonatkozó intézmény alkotmányosságával áll összefüggésben, de nem a mögöttes felelősséget megalapozó norma [az Art. 35. § (2) bekezdés f ) pontjának] alkotmányosságát vitatja, hanem az Art. 6. § (2) bekezdését és a 136. § (1) bekezdését, továbbá – a tulajdonhoz való jog tekintetében – eltérő alaptörvényi rendelkezés alapján történő felülvizsgálatot is kér. Ebből következően az Alkotmánybíróság az ügyben nem állapított meg ítélt dolgot, ugyanakkor irányadónak tekintette az Abh.-ban foglaltakat.

7680


[12] 2. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság megállapította: „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (2) bekezdése második mondatának, 35. § (2) bekezdése f ) pontjának, 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa”. [13] Jelen ügyben – a bírói kezdeményezésben előadottak alapján – azt a kérdést kellett megválaszolnia az Alkotmánybíróságnak, hogy az Art. támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesen kizárják-e jogorvoslathoz való jogot, illetve korlátozzák-e a tulajdonhoz való jogot, továbbá az Abh. rendelkező részének 1. pontjában foglalt adózói jogok akkor is megilletik-e az adó megfizetésére mögöttesen kötelezett személyt, ha nem a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárás során gyakorolná azokat, hanem már a gazdasági társaság ellen folyó alapeljárásban. [14] 3. Az Abh. alapján a mögöttes felelősség egy másik személy valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség. A mögöttes felelősség mindig feltételez egy elsődlegesen felelős személyt is. Ilyen esetben két különböző jogállású kötelezettről: a főkötelezettről és a járulékos kötelezettről van szó. Létrejöttét tekintve a mögöttes felelősség alapulhat szerződésen, vagyis a helytállási kötelezettség elvállalásán (például szerződéses sortartó kezesség) és alapulhat törvény rendelkezésén is. Amikor a jogalkotó mögöttes felelősséget kíván megállapítani, ezt nem csak a kezesség jogintézményének az alkalmazásával teheti, hanem sui generis módon is. Erre példa a jogosulatlan autópálya használatért fizetendő pótdíjfizetési kötelezettség (lásd például a 617/B/2005. AB határozatot, ABH 2008, 2277, 2284.) vagy a társasági jogban a betéti társaság tagjainak mögöttes felelőssége. Ez – a jelen ügyben releváns – mögöttes felelősségi konstrukció a gazdasági társaság vagyona által nem fedezett, vagy egyéb okból meg nem térülő tartozásokért való felelősséget jelenti. (Indokolás [21]). [15] Az Abh. megerősítette, hogy az Art. 35. § (2) bekezdése szerinti mögöttes felelősségi konstrukció alkalmazhatóságának egyértelmű és elengedhetetlen feltétele egy, az ezt megelőző közigazgatási vagy peres eljárás eredményeként keletkezett, jogerős és végrehajtható hatósági vagy bírói döntés. Ez az Art. 35. § (2) bekezdése f ) pontjának alkalmazásában az adózó gazdasági társaság vonatkozásában behajthatatlan adótartozást megállapító jogerős döntést feltételez. [16] 4. Az Abh. – a bírói kezdeményezés által sérülni vélt – jogorvoslathoz való jog tartalmát a következőképpen foglalta össze. A jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma a jogalkotótól azt követeli meg, hogy a hatóságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslat biztosításának követelménye – főszabály szerint – az érdemi határozatokra vonatkozik. Annak vizsgálata során, hogy mely döntés minősül ilyennek, a döntés tárgya és a személyre gyakorolt hatása a meghatározó, vagyis az, hogy az érintett helyzetét, jogait a döntés lényegesen befolyásolta-e. Azaz: az alkotmánybírósági eljárásban a jogorvoslathoz való alapvető jog szempontjából valamely döntés érdemi, ügydöntő volta a tételes jogok által ilyennek tartott döntésekhez képest viszonylagos: a vizsgált döntés tárgya és személyekre gyakorolt hatása által meghatározott. Így alkotmányjogi értelemben, a jogorvoslathoz való jog gyakorlásakor, érdemi határozatnak minősülhetnek kivételesen nem ügydöntő határozatok is. Abban is egyértelmű a gyakorlat, hogy a jogorvoslathoz való jogból mint alapjogból az adott hatósági, illetve bírósági döntés ellen biztosított rendes jogorvoslati eszközök igénybevétele következik (Indokolás [28]). [17] Mivel az Abh. megállapította, hogy a mögöttes felelősségi konstrukció a gazdasági társaság helytállni köteles tagjának vagyoni viszonyaira jelentős hatással van, a helytállási kötelezettség terjedelme miatt az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének oltalma alatt álló tulajdonhoz való jogát nagymértékben érinti, ezért – a fentiek alapján – arra a kérdésre kellett az Alkotmánybíróságnak válaszolnia, hogy mely eljárásokban kell ama az adózói jogok gyakorlását lehetővé tenni az adó megfizetésére kötelezett személy számára, amelyek kiterjednek az adótartozás jogalapjának és összegszerűségének vitatására. Az Abh.-ban – az indítvány keretei között – úgy foglalt állást az Alkotmánybíróság, hogy a gazdasági társaság felszámolása alatt indult adóellenőrzési eljárásban lehetővé kell tenni e jogok gyakorlását (Indokolás [32]). [18] Más mögöttes felelősségi konstrukciókkal szemben [lásd a 2/2013. (I. 23.) AB határozattal elbírált ügyet] a gazdasági társaság tagja esetében már az alapkötelezettség (adótartozás) keletkezésekor is kettős az eredetileg kötelezett személye, mivel a tagsági jogviszony alatt keletkezett tartozásokért – a gazdasági társaságon kívül – annak mögöttes felelősként helytállni köteles tagja vagyonával felel, ha azokat a gazdasági társaság vagyona valamilyen


7681

okból nem fedezi (Abh., Indokolás [30]). Ezért mindazokban az eljárásokban, amelyekben felmerülhet a gazdasági társaság egykori tagjának mögöttes felelőssége, olyan érdemi hatósági vagy bírósági döntések születhetnek, amelyek jelentős mértékben érinthetik a mögöttesen felelős személy vagyoni helyzetét, így az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jogát. Mivel a mögöttes felelősségi pozíció önmagában kiváltja a releváns – az Art.-ben is konkretizált – alapjogok gyakorolhatóságát, ezért az érintett alapjogok érvényesülése nem függhet attól, hogy a gazdasági társasággal szemben már felszámolási eljárás van-e folyamatban. [19] Az Art. 6. § (2) bekezdése ugyanakkor nem teszi lehetetlenné minden mást kizáró, konkluzív módon azt, hogy a mögöttesen felelős személy egykori tag egy, a tagsági jogviszonyának megszűnését követő, a gazdasági társasággal szemben folyó adóellenőrzési alapeljárásban gyakorolhassa azokat az adózói jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagsági jogviszonya alatt keletkezett adótartozások jogalapját és összegszerűségét vitassa, így például éljen az Art. 136. § (1) bekezdése szerinti fellebbezés jogával, amelynek előfeltétele – többek között – az Art. 100. § (3) bekezdése alapján történő iratbetekintési jog gyakorlása, mivel az Art. 6. § (2) bekezdésének második mondata szerint „[a] kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat”. [20] Tekintettel arra, hogy az Art. nem taxatív módon határozza meg az adó megfizetésére kötelezett személy által gyakorolható és védett jogokat, vagyis ebbe a körbe – az indítványozó által is felhívott, az Alaptörvényben biztosított jogok is beletartoznak, ezért az Alkotmánybíróság az Art. 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.27.012/2015. számon folyamatban levő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasította. [21] 5. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra, hogy a támadott Art.-beli rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapításával és megsemmisítésével részben az Alaptörvényen alapuló jogokat vonna el a felvetett alkotmányossági probléma megoldása nélkül, amely ellentétes lenne alkotmányos jogállásával, továbbá arra is – ahogyan erre a bírói kezdeményezés is rámutat –, hogy a támadott normáknak számos, egymással ellentétes értelmezése lehetséges a gyakorlatban. [22] Az Abtv. 46. § (3) bekezdése szerint „[a]z Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie”. Ahogyan az Alkotmánybíróság a határozata indokolásának III. pontjában már megállapította, alkotmányos követelmény kezdeményezésére nincs az egyedi normakontrollkezdeményezőnek alanyi jogosultsága, ami azonban nem zárja ki, hogy az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása során hivatalból eljárva állapítson meg valamely norma vagy normák alkalmazása során irányadó alkotmányos követelményt. [23] A támadott normák megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasítása mellett ezért az Alkotmánybíróság, a tulajdonhoz való jog és a jogorvoslathoz való jog maradéktalan érvényesülését biztosító egységes adóhatósági és rendesbírósági gyakorlat kialakítása érdekében, élve az Abtv. 46. § (3) bekezdésébe foglalt felhatalmazással, az Abtv. 25. §-a szerinti hatáskörében eljárva alkotmányos követelményként határozta meg, hogy milyen feltételekkel marad az Alaptörvény keretein belül az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy mögöttes felelősségét adott esetben kiváltó, a gazdasági társasággal szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás azokban az esetekben, amikor a mögöttesen felelős tag tagsági jogviszonya már megszűnt. Ennek megfelelően azokban az adóhatósági és az adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokban, amelyek olyan személy mögöttes felelősségét érintik, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel, az Art. 6. § (2) bekezdése második mondatának, 35. § (2) bekezdése f ) pontjának, 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az adótartozásért mögöttesen felelős személy az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától, valamint az adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa. Ezen adózói jogok gyakorlásának lehetősége a gazdasági társasággal szemben folytatott alapeljárásban alkotmányos feltétele a mögöttesen felelős tag későbbi esetleges marasztalásának.

7682


[24] 6. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 44. § (1) bekezdésének második mondatán alapul. Budapest, 2015. június 8.

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Czine Ágnes s. k.,

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: III/838/2015.

Dr. Juhász Imre alkotmánybíró különvéleménye

[25] A többségi határozat rendelkező részének első pontját – bár érdemben nem vitatom, azonban megfogalmazásának módjára tekintettel – nem tudom elfogadni, ezért az Abtv. 66. § (2) bekezdése értelmében az alábbi különvéleménnyel élek. [26] Az Alkotmánybíróság eljárására nézve is kötelezőnek tekintem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság elvének szem előtt tartását. Ennek részeként, a normavilágosság analógiájára építve az Alkotmánybíróságtól is elvárható, hogy döntései egyértelműek, az adott határozatból kiolvashatóak legyenek. Különösen igaz ez az alkotmányos követelmény megfogalmazásakor, mivel az Abtv. 46. § (3) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság határozatában állapítja meg azokat az alkotmányos elvárásokat, melyeket a jogalkalmazóknak kötelező követniük a vizsgált jogszabály alkalmazása során. Ezen elvárásoknak azonban egyértelműnek kell lenniük, az Alkotmánybíróság azok megfogalmazását nem teheti oly módon, hogy a rendelkező részben a konkrét alkotmányos követelmény helyett egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalás szerepel. Budapest, 2015. június 8. Dr. Juhász Imre s. k., alkotmánybíró

[27] A különvéleményhez csatlakozom. Budapest, 2015. június 8. Dr. Szívós Mária s. k., alkotmánybíró

7683


IX. Határozatok Tára

A köztársasági elnök 277/2015. (VI. 16.) KE határozata dandártábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 36. § (4) bekezdése és 53. § h) pontja alapján – a belügyminiszter javaslatára – megállapítom, hogy Benkovics Zoltán tűzoltó dandártábornok hivatásos szolgálati viszonya 2015. május 2-ai hatállyal megszűnt. Budapest, 2015. június 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Budapest, 2015. június 8.


belügyminiszter

KEH ügyszám: IV-6/03202-2/2015.

7684


A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető.

MAGYAR KÖZLÖNY 82. szám

Recommend Documents