MAGYAR KÖZLÖNY. 60. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA április 23., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY

60. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. április 23., péntek

Tartalomjegyzék

134/2010. (IV. 23.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl

13401

135/2010. (IV. 23.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a honvédelem terén folytatott együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl

13405

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

A növényvédelmi tevékenységrõl

13414


A személyes fogyasztásra szánt állati eredetû termékek behozataláról

13470


Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól

13471

A honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet módosításáról

13480

8/2010. (IV. 23.) HM rendelet

A kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet módosításáról

13482

35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelet

A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról

13487

1/2010. (IV. 23.) KüM rendelet

A konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról

13495

19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet

A kulturális szakértõi tevékenység folytatásának feltételeirõl és a kulturális szakértõi nyilvántartás vezetésérõl

13497

77/2010. (IV. 23.) KE határozat

Kitüntetés adományozásáról

13503


Kitüntetés adományozásáról

13503


Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésrõl

13505

1098/2010. (IV. 23.) Korm. határozat

A 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatából történõ felhasználásról

13505

7/2010. (IV. 23.) HM rendelet

13400

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Tartalomjegyzék

1099/2010. (IV. 23.) Korm. határozat

A központi költségvetési fejezetek 2009. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradványainak kezelésérõl

13507

331/2010. (IV. 23.) OVB határozat

Az Országos Választási Bizottság határozata

13514



13515



13516



13516



13518



13519



13520



13521



13522



13523



13523



13524



13525

MAGYAR KÖZLÖNY

III.

•

2010. évi 60. szám

13401

Kormányrendeletek

A Kormány 134/2010. (IV. 23.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl 1. §

A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. §

A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

„AGREEMENT ON ECONOMIC COOPERATION BETWEEN THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF SOUTH AFRICA Preamble The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of South Africa, (hereinafter jointly referred to as „the Parties” and in the singular as a „Party”); DESIRING to strengthen and develop economic and industrial cooperation on a reciprocal and mutually beneficial basis; BEING CONVINCED that this Agreement establishes favourable conditions and a suitable basis for further cooperation; HEREBY AGREE as follows:

Article 1 Objectives The Parties shall promote economic cooperation between their states in areas of mutual interest in accordance with the respective domestic law in force in their countries and subject to obligations under international treaties, conventions and agreements to which they may be party.

Article 2 Competent Authorities The Competent Authorities responsible for the implementation of this Agreement shall be: (1) in the case of the Government of the Republic of Hungary, the ministry responsible for external economic relations; and (2) in the case of the Government of the Republic of South Africa, the Department of Trade and Industry.

Article 3 Economic Cooperation

(1) (2)

(3) (4) (5)

The Parties shall encourage and facilitate cooperation between their natural and juristic persons within the framework of the domestic law in force in each country. To this end, the Parties agree to: exchange information on their economic development priorities; identify and facilitate investment and other economic opportunities by(a) providing information on domestic law in force and regulations governing foreign investments and any changes thereto; (b) identifying projects and sectors of potential interest for joint cooperation; and (c) informing their respective business communities of investments and economic opportunities in each state; promote economic and investment missions which bring together potential business partners; exchange information on industrial fairs, exhibitions, missions and other promotional activities in both states; and explore possibilities of cooperation in third markets.

13402

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Article 4 Joint Committee (1) For the purpose of implementing this Agreement, a Joint Committee (hereinafter referred to as „the Committee”), comprised of the representatives of the Parties, shall be established. The Co-Chairpersons of the Committee shall be determined by the Parties. (2) If and when appropriate, the Committee may involve representatives from other ministries, institutions as well as high-ranking business representatives of both countries, to assist in the implementation of this Agreement. (3) The Committee shall meet if and when necessary, alternately in the Republic of Hungary and in the Republic of South Africa on dates mutually agreed upon by the Co-Chairpersons. A provisional agenda shall be exchanged at least a month before the date of the meeting. (4) The host country shall prepare a draft protocol of the session of the Committee, which shall be agreed upon and signed by the Co-Chairpersons at the end of the session. (5) In accordance with Article 2 of this Agreement, and within the framework of domestic law in force in both countries, the Committee shall be responsible for overseeing the implementation of this Agreement. The Committee’s functions may include, amongst other things(a) exchange of information and views on macroeconomic issues in the two states; (b) promotion of economic and industrial cooperation between natural and legal persons of both states, in particular between small and medium enterprises; (c) issues arising in connection with business and investment activities; and (d) co-operation in third markets.

Article 5 Settlement of disputes Any dispute between the Parties arising out of the interpretation or implementation of this Agreement shall be settled amicably through consultation or negotiations between the Parties.

Article 6 Final provisions (1) This Agreement shall in no way prejudice the obligations of the Republic of South Africa as a member of the Southern African Customs Union („SACU”), The Southern African Development Community („SADC”) and The African Union („AU”), and is subject to those obligations. (2) Provisions of this Agreement shall not be interpreted, in such a way that it invalidates or otherwise detrimentally affect the obligations of the Republic of South Africa arising from these regional obligations. (3) This Agreement shall in no way invalidate or otherwise detrimentally affect any obligations that may arise in terms of the Trade, Development and Cooperation Agreement („TDCA”) between the European Union („EU”) and the Republic of South Africa, or the Economic Partnership Agreement between the Southern African Development Community and the European Union („SADC-EU EPA”), if the Republic of South Africa becomes party to the SADC-EU EPA. (4) This Agreement shall in no way prejudice the obligations of the Republic of Hungary as a Member State of the European Union, and is subject to those obligations. Consequently the provisions of this Agreement shall not be invoked or interpreted, neither in whole nor in part in such a way as to invalidate, amend or otherwise affect the obligations of the Republic of Hungary arising from the Treaties on which the European Union is founded, as well as from the primary and secondary law of the European Union.

Article 7 Entry into force, Duration, Termination and Amendment (1) This Agreement shall enter into force on the thirtieth day after the receipt of the last notification through diplomatic channels, indicating the completion of all constitutional requirements necessary for the implementation of both countries. (2) This Agreement shall remain in force for an initial period of five (5) years, where after it shall automatically be extended for similar periods unless terminated by either Party giving six months written notice in advance to the other Party through the diplomatic channel of its intention to terminate this Agreement (3) Termination of this Agreement will be effective six (6) months after the date of the notification of such termination.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13403

2010. évi 60. szám

(4) Termination of this Agreement shall have no effect on the fulfilment of contracts and agreements concluded during its period of validity, but not fulfilled on the date of its termination, unless the Parties agree otherwise. (5) This Agreement may be amended by mutual consent of the Parties through an Exchange of Notes between the Parties through the diplomatic channel. IN WITNESS WHEREOF, the undersigned being duly authorised thereto by their respective Governments, have signed and sealed this Agreement in duplicate in the English language both texts being equally authentic. Done at Pretoria on this 26th day of November 2009. ....................................................................... FOR THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY

...................................................................... FOR THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF SOUTH AFRICA

GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya (a továbbiakban együttesen: „a Felek”, egyenként pedig a „Fél”); a gazdasági és az ipari együttmûködés kölcsönösen elõnyös alapon történõ erõsítésének és fejlesztésének szándékával; meggyõzõdve arról, hogy a jelen Megállapodás kedvezõ feltételeket és megfelelõ alapot teremt a további együttmûködéshez; az alábbiakban állapodnak meg:

1. cikk Célkitûzések A Felek elõsegítik a gazdasági együttmûködést saját államaikban a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó területeken, az országaikban hatályos vonatkozó hazai joggal összhangban, valamint azon nemzetközi szerzõdések, egyezmények és megállapodások kötelezettségei értelmében, amelyeknek szerzõdõ felei lehetnek.

2. cikk Illetékes hatóságok A jelen Megállapodás végrehajtásáért felelõs illetékes hatóságok a következõk: (1) a Magyar Köztársaság Kormánya esetében a külgazdaságért felelõs minisztérium; és (2) a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya esetében a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium.

3. cikk Gazdasági együttmûködés

(1) (2)

(3) (4) (5)

A Felek ösztönzik és elõmozdítják az együttmûködést természetes és jogi személyeik között az országaikban hatályos belsõ jogrendszer keretein belül. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy információkat cserélnek gazdaságfejlesztési prioritásaikról; beazonosítják és elõmozdítják a befektetési és más gazdasági lehetõségeket azzal, hogy a) tájékoztatást adnak a hatályos belsõ jogról és a külföldi beruházásokat szabályozó rendelkezésekrõl, valamint azok változásairól; b) feltárják az együttmûködés szempontjából érdeklõdésre számot tartható projekteket és szektorokat; és c) tájékoztatják érintett üzleti köreiket a két állam befektetési és gazdasági lehetõségeirõl; támogatják a lehetséges üzleti partnerek egymásra találását segítõ gazdasági és befektetési missziókat; információt cserélnek a két állam ipari vásárairól, kiállításairól, misszióiról és más promóciós tevékenységérõl; és feltárják a harmadik piacokon történõ együttmûködés lehetõségeit.

13404

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

4. cikk Vegyes Bizottság (1) A jelen Megállapodás végrehajtása céljából Vegyes Bizottság (a továbbiakban: „a Bizottság”) alakul, amely a Felek képviselõibõl áll. A Bizottság társelnökeit a Felek határozzák meg. (2) A jelen Megállapodás végrehajtásának elõsegítése céljából a Bizottság szükség szerint más minisztériumok, intézmények képviselõit, valamint a két ország magas rangú üzleti képviselõit is bevonhatja. (3) A Bizottság szükség szerint ül össze, felváltva a Magyar Köztársaságban és a Dél-afrikai Köztársaságban, a társelnökök által kölcsönösen egyeztetett idõpontokban. Az elõzetes napirendet az ülés idõpontja elõtt legalább egy hónappal kell kicserélni. (4) A fogadó ország készíti el a Bizottság ülésének jegyzõkönyv-tervezetét, amelyet a társelnökök az ülés végén egyeztetnek és aláírnak. (5) A jelen Megállapodás 2. cikkével összhangban, valamint a két országban hatályos belsõ jogrendszer keretein belül a Bizottság a felelõs a jelen Megállapodás végrehajtásának felügyeletéért. A Bizottság feladatai többek között az alábbiak lehetnek: a) információ- és véleménycsere a két államban felmerülõ makrogazdasági kérdésekrõl; b) a két állam természetes és jogi személyei, különösen a kis- és a középvállalkozások közötti gazdasági és ipari együttmûködés elõmozdítása; c) az üzleti és a befektetési tevékenységekkel kapcsolatban felmerülõ kérdések; és d) együttmûködés harmadik piacokon.

5. cikk Vitarendezés A jelen Megállapodás értelmezésébõl vagy végrehajtásából a Felek között felmerülõ vitákat a Felek konzultáció vagy tárgyalások révén, békés úton rendezik.

6. cikk Záró rendelkezések (1) A jelen Megállapodás semmilyen módon nem sérti a Dél-afrikai Köztársaság azon kötelezettségeit, amelyek a Dél-afrikai Vámunióban („SACU”), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségben („SADC”) és az Afrikai Unióban („AU”) meglévõ tagságából származnak, és azokat betartani köteles. (2) A jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy a Megállapodás érvényteleníti vagy más módon hátrányosan érinti a Dél-afrikai Köztársaság e regionális kötelezettségekbõl eredõ kötelezettségeit. (3) A jelen Megállapodás semmilyen módon nem érvényteleníti, vagy nem érinti más módon hátrányosan azokat a kötelezettségeket, amelyek az Európai Unió („EU”) és a Dél-afrikai Köztársaság közötti Kereskedelmi, Fejlesztési és Együttmûködési Megállapodásból („TDCA”) vagy a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és az Európai Unió közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodásból („SADC-EU EPA”) erednek, amennyiben a Dél-afrikai Köztársaság az SADC-EU EPA szerzõdõ felévé válik. (4) A jelen Megállapodás semmilyen módon nem sérti a Magyar Köztársaságra az Európai Unió tagállamaként háruló kötelezettségeket. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései sem részben, sem egészben nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Magyar Köztársaság azon kötelezettségeit, amelyek az Európai Unió alapját képezõ szerzõdésekbõl, valamint az Európai Unió elsõdleges és másodlagos jogából származnak.

7. cikk A Megállapodás hatálybalépése, idõtartama, megszûnése és módosítása (1) A jelen Megállapodás a diplomáciai úton történõ utolsó, a végrehajtáshoz szükséges valamennyi alkotmányos követelmény mindkét ország részérõl történõ teljesítésérõl szóló értesítés kézhezvétele utáni harmincadik napon lép hatályba. (2) A jelen Megállapodás kezdetben öt (5) évig marad érvényben, azt követõen pedig hasonló idõszakokra automatikusan meghosszabbodik, mindaddig, amíg az egyik Fél a jelen Megállapodás megszüntetésének szándékáról diplomáciai úton hat hónappal korábban elõzetes írásbeli értesítést nem küld a másik Félnek. (3) A jelen Megállapodás megszûnése a megszüntetésrõl szóló értesítés idõpontja után hat (6) hónappal lép hatályba.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13405

2010. évi 60. szám

(4) A jelen Megállapodás megszûnése nem befolyásolja az érvényességi ideje alatt megkötött, de a megszûnés idõpontjában még nem teljesített szerzõdések és megállapodások teljesítését, amennyiben a Felek nem állapodnak meg másként. (5) A jelen Megállapodás a Felek közös egyetértésével módosítható a Felek közötti, diplomáciai úton történõ jegyzékváltás révén. A FENTIEK TANÚSÁGÁUL a Kormányaik részérõl hivatalos felhatalmazással rendelkezõ alulírott személyek aláírásukkal és pecsétjükkel látták el a jelen Megállapodás két példányát, angol nyelven; mindkét szöveg egyformán hiteles. Kelt, Pretoriában, 2009. november 26. napján. ...................................................................... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRÕL 4. §

....................................................................... A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRÕL”

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a Megállapodás 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külgazdaságért felelõs miniszter gondoskodik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 135/2010. (IV. 23.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a honvédelem terén folytatott együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl 1. §

A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a honvédelem terén folytatott együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. §

A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvû szövege a következõ:

„AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF SERBIA CONCERNING CO-OPERATION IN THE FIELD OF DEFENCE The Government of the Republic of Serbia and the Government of the Republic of Hungary, hereinafter referred to as the „Parties”, Taking into account the need to contribute to strengthen the peace and stability in the region as well as to develop the good neighbourly relations in the spirit of the Final Act of the Conference on Security and Co-operation in Europe (hereinafter referred to as OSCE) concluded at Helsinki on 1 August 1975 (Helsinki Final Act) and the Charter of Paris for a New Europe concluded under the aegis of the OSCE in 1990, Confirming their dedication to the purposes and principles of the Charter of the United Nations, Assessing positively the ongoing integration process in Europe, Expressing their desire for mutually beneficial cooperation based on mutual respect and confidence, Emphasizing the need for a comprehensive cooperation through enhancement of confidence and security building measures,

13406

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Highlighting the necessity of improving the already existing military co-operation and the mutual obligations, laying emphasis on European Security and Defence Policy, Strengthening their defence and security co-operation within the Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE), Have agreed as follows:

Article 1 PURPOSE AND PRINCIPLES OF CO-OPERATION (1) The purpose of this Agreement is to establish general principles and procedures for co-operation in the field of defence between the Parties. (2) The Parties shall co-operate on the basis of the principles of equality and mutual benefit. (3) The co-operation shall be carried out in accordance with the respective national legislation of the Parties' States and the rules of international law.

Article 2 DEFINITIONS For the purpose of the present Agreement the following terms mean: 1. Sending Party is the Party, personnel of which takes part in the activity pursuant to the Annual Cooperation Plan on the basis of this Agreement in the territory of the other Party’s State; 2. Receiving Party is the Party, in the state territory of which the activity pursuant to the Annual Cooperation Plan on the basis of this Agreement is implemented.

Article 3 AGREEMENT IMPLEMENTING AUTHORITIES (1) The ministries of defence of the Parties’ States are competent to implement the present Agreement (hereinafter referred to as „Implementing Authorities”). (2) For the purpose of the implementation of this Agreement the Implementing Authorities may conclude protocols and other separate arrangements.

Article 4 FIELDS OF CO-OPERATION (1) The present Agreement governs the co-operation between the Parties in the following fields: 1. security and defence policy, development of the security and defence documents, 2. education, training and exercises of the armed forces of the Parties' States, 3. legal regulations governing the relationships in the field of security and defence of the state, legal regulations of the service in the armed forces of the Parties’ States, 4. management of the budget resources, planning and execution of the defence budget, 5. personnel management and social security system within the armed forces of the Parties’ States, 6. organizational structure of multinational units and their training, 7. organization of command of the armed forces of the Parties' States in case of multilateral operations, 8. armaments, weapon systems and military equipment, defence research and military technology, interoperability of the military equipment, 9. structure and operation of telecommunication systems within the different services of the armed forces of the Parties’ States, 10. military infrastructure, 11. airspace control and management of the airspace control, 12. military medical services, 13. organization and tasks of the logistic support of the elements of the armed forces of the Parties’ States, 14. military history, 15. military legislation and disciplinary regulations, 16. military geography, meteorology, cartography and topography (military geospatial activities), 17. cultural and sport activities, 18. environment protection in military facilities,

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13407

19. defence planning, 20. mutual studying and analyzing the possibility of common execution of crisis management and humanitarian activities under aegis of UN, or OSCE, 21. troop movement and customs procedures (regulations, documents) relating to the armed forces of the Parties’ States, 22. diplomatic licenses necessary for the execution of the strategic movement, 23. information security structures and legal regulations, 24. arms control, 25. other fields of mutual interest, agreed upon by the Parties or their Implementing Authorities. (2) Details relating to individual fields of co-operation may be regulated by the Implementing Authorities within the respective Annual Cooperation Plan, or in separate agreements, if rights or obligations of the Implementing Authorities necessary to implement the abovementioned fields of co-operation are not covered by this Agreement.

Article 5 FORMS OF CO-OPERATION The Parties co-operate – primarily – by means of: 1. consultations and working meetings at all levels of command and control, 2. mutual visits, 3. studies as well as participations in courses at the military educational institutions, 4. congresses, inspections, conferences and seminars, 5. joint military exercises of the armed forces of the Parties' States, 6. training of the units of the armed forces of the Parties' States; 7. expert meetings of the members of the armed forces of the Parties' States and the representatives of the organizational structures of the Implementing Authorities, 8. exchange of documentation and information, 9. other forms of co-operation agreed upon by the Parties or their Implementing Authorities.

Article 6 VISITS In regular periods, the Parties organize mutual visits of their representatives at different levels of Implementing Authorities for the purpose of strengthening the understanding, trust and cooperation.

Article 7 BILATERAL MILITARY CO-OPERATION (1) Proposal related to the Annual Cooperation Plan shall be exchanged and coordinated by the designated representatives of the Parties or their Implementing Authorities by 15th October of the preceding year. (2) The Annual Cooperation Plan shall contain information concerning the title of the event, date and place of execution and number of the personnel. (3) The representatives of the Implementing Authorities establish the Annual Cooperation Plan for each coming year. The Annual Cooperation Plan shall be signed by 15th December in the preceding year alternatively (on the rotation basis) in the Republic of Serbia or in the Republic of Hungary. Parties or their Implementing Authorities may also agree and sign the Annual Cooperation Plan through the military diplomatic channels.

Article 8 GENERAL PROVISIONS ON THE JOINT EXERCISES AND TRAININGS The Parties or their Implementing Authorities, in accordance with the internal state regulations of their States, organize and conduct joint exercises and training involving the participation of one or more services or military units of different branches of the armed forces of the Parties’ States. These exercises and training will be included in annual operation and training plans of the Implementing Authorities. The specific provisions concerning the joint exercises and trainings shall be defined by the Implementing Authorities in separate arrangements.

13408

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Article 9 ENVIRONMENTAL PROTECTION DURING THE JOINT EXERCISES AND TRAINING (1) Acknowledging the importance of environmental protection during the joint exercises and training, the Parties will take the necessary steps in order to protect the environment in accordance with the internal state regulation of the Receiving Party’s State. (2) Hazardous or environmentally dangerous materials transported to the territory of the Receiving Party's State by the Sending Party for the purpose of the exercise or training not used during their stay shall be transported back to the Sending Party's State. In case of transportation of such materials to and from the Receiving Party's State a record shall be made on their type and amounts. Responsibility and other details concerning the mentioned record shall be specified in the Agreement concerning the specific joint exercise or training.

Article 10 MOVEMENT OF MILITARY TROOPS AND MILITARY MATERIAL Military personnel and military troops of the Parties’ States performing activities in accordance with this Agreement will use and possess necessary travel documents for crossing their common border according to the national legislation of the Receiving Party’s State.

Article 11 FINANCIAL ISSUES (1) The Parties and/or their Implementing Authorities shall cover all costs related to the execution of the activities in this Agreement or separate agreements and Annual Co-operation Plans based upon the principle of the reciprocity. (2) The Receiving Party shall cover the costs of organization and execution of the co-ordination related to the Annual Co-operation Plan. In the course of this co-ordination the Receiving Party shall cover all costs for transportation in its territory – except for the travel costs mentioned in paragraph (3) of this Article – as well as the costs of meals and accommodation for personnel of the delegation of the Sending Party. (3) The Sending Party shall cover the costs of international travel, daily allowances and an insurance of medical expenses abroad for the personnel of the delegation of the Sending Party arising out of the co-ordination of the Annual Co-operation Plan. (4) The Sending Party shall bear the costs incurred in connection with the death of its personnel in the territory of the Receiving Party, including the cost for transportation of mortal remains onto its state territory. (5) In every case, separate arrangements concluded at the level of the Implementing Authorities shall regulate the financial issues relating to the joint exercises and trainings. (6) The Parties and/or their Implementing Authorities may agree on different cost sharing for specific activities.

Article 12 MEDICAL SUPPORT In case of emergency, the Receiving Party provides emergency medical assistance and basic dental care to the Sending Party’s personnel in the military medical institutions free of charge. If further treatment is needed, the patient will be sent back to the territory of the Sending Party’s State at the cost of the Sending Party.

Article 13 EXCHANGE AND PROTECTION OF INFORMATION (1) The Parties shall exchange only unclassified information under this Agreement. (2) Conditions and details on the mutual exchange and protection of classified information between the Parties within the implementation of this Agreement shall be subject to a separate agreement between the Parties on the mutual protection of classified information.

Article 14 OBLIGATIONS OF THE PARTIES RESULTING FROM OTHER INTERNATIONAL AGREEMENTS (1) This Agreement does not affect the obligations of the Parties resulting from other international agreements, and its purpose does not affect interests, security and territorial integrity of other states. (2) The present Agreement shall in no way prejudice the obligations of the Republic of Hungary as a member state of the European Union. Consequently the provisions of the present Agreement shall not be invoked or interpreted in such

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13409

2010. évi 60. szám

a way as to invalidate or otherwise affect the obligations of the Republic of Hungary imposed by the Treaties on which the European Union is founded.

Article 15 SETTLEMENT OF DISPUTES Any disputes arising from the interpretation and implementation of this Agreement shall be settled between the Parties and/or their Implementing Authorities by mutual negotiations and those will not be submitted to any third party for settlement. The issue or dispute shall not be referred to a national or international court, i.e. tribunal.

Article 16 FINAL PROVISIONS (1) This Agreement shall enter into force on the 30th day after the date of the last notification by which the Parties notify each other through diplomatic channels that they have met internal legal requirements necessary for its entering into force. (2) This Agreement is concluded for an unlimited period of time unless one Party notifies in written form to the other Party about the intention to terminate it. The termination shall take effect 180 days after the date of the receipt of such notification. In case of termination the relevant provisions of this Agreement will remain in effect until all the ongoing activities are terminated or all issues arising from the activities carried out under this Agreement are settled. (3) This Agreement may be amended at any time in writing with the mutual consent of the Parties. The amendments and supplements shall enter into force in accordance with paragraph (1) of this Article and will form the inseparable part of this Agreement. Signed in Belgrad, on 22nd of March 2010, in two original copies, each of them in the Serbian, Hungarian and English languages, all texts being equally authentic. In case of any differences in interpretation, the English text shall prevail. FOR THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF SERBIA

FOR THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY

MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A HONVÉDELEM TERÉN FOLYTATOTT EGYÜTTMÛKÖDÉSRÕL A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya, a továbbiakban: „Felek”, Figyelembe véve, hogy a régióban szükség van a béke és a stabilitás erõsítésére, továbbá, hogy az 1975. augusztus 1-jén, Helsinkiben aláírt Európai Biztonsági és Együttmûködési Konferencia (a továbbiakban: EBESZ) Záródokumentuma és az EBESZ égisze alatt 1990-ben megkötött Párizsi Charta az Új Európáért dokumentum szellemének megfelelõen szükség van a jószomszédi kapcsolatok javítására, Megerõsítve elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei iránt, Kedvezõnek ítélve az európai integrációs folyamatot, Kifejezve szándékukat, hogy a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján nyugvó, kölcsönösen elõnyös együttmûködést folytassanak, Hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a bizalom- és biztonságépítõ intézkedések révén átfogó együttmûködést valósítsanak meg, Kiemelve, hogy az Európai Biztonság- és Védelempolitika megerõsítése érdekében a már meglévõ katonai együttmûködést és kölcsönös kötelezettségeket javítani szükséges, Erõsítve védelmi és biztonsági együttmûködésüket az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) keretében, A következõkben állapodtak meg:

1. cikk Az együttmûködés célja és elvei (1) A jelen Megállapodás célja, hogy megteremtsék a Felek közötti védelmi együttmûködés általános elveit és eljárásait. (2) A Felek az egyenlõség és a kölcsönös elõnyök elvei alapján folytatnak együttmûködést. (3) Az együttmûködést a Felek államainak vonatkozó nemzeti jogszabályainak és a nemzetközi jog szabályainak megfelelõen kell folytatni.

13410

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

2. cikk Meghatározások Ennek a Megállapodásnak az alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következõ: 1. Küldõ Fél az a Fél, amelynek állománya a másik Fél államának területén a jelen Megállapodás alapján készült Éves Együttmûködési Tervben meghatározott tevékenység keretében tartózkodik; 2. Fogadó Fél az a Fél, amely államának területén a jelen Megállapodás alapján készült Éves Együttmûködési Tervben meghatározott tevékenység végrehajtásra kerül.

3. cikk A megállapodást végrehajtó hatóságok (1) A Felek államainak védelmi minisztériumai (a továbbiakban: „Végrehajtó Hatóságok”) felelõsek a jelen Megállapodás végrehajtásáért. (2) A jelen Megállapodás megvalósítása érdekében a Végrehajtó Hatóságok jegyzõkönyveket és más külön megállapodásokat írhatnak alá.

4. cikk Együttmûködési területek (1) A jelen Megállapodás a Felek közötti együttmûködést az alábbi területeken szabályozza: 1. biztonság- és védelempolitika, a biztonsági és védelmi dokumentumok kidolgozása, 2. a Felek államai fegyveres erõinek oktatása, kiképzése és a részvételükkel megtartott hadgyakorlatok, 3. a honvédelmet és a biztonságot érintõ kapcsolatokról szóló jogi szabályozás, valamint a Felek államai fegyveres erõiben való szolgálatot érintõ jogszabályok, 4. költségvetési forrásokkal való gazdálkodás, a védelmi költségvetés tervezése és végrehajtása, 5. humánerõforrás-gazdálkodás és társadalombiztosítási rendszer a Felek államainak fegyveres erõinél, 6. többnemzetiségû alakulatok szervezeti felépítése és kiképzése, 7. a Felek államai fegyveres erõinek parancsnoki szervezete többoldalú hadmûveletek során, 8. fegyverzetek, fegyverrendszerek és katonai felszerelések, a védelmi kutatás és katonai technológia, katonai felszerelések átjárhatósága, 9. a távközlési rendszerek felépítése és mûködése a Felek államai fegyveres erõinek különbözõ haderõnemein belül, 10. katonai infrastruktúra, 11. légtérellenõrzés és a légtérellenõrzés irányítása, 12. a katonai egészségügyi szolgálatok, 13. a Felek államai fegyveres erõi haderõnemeinek logisztikai ellátásával kapcsolatos feladatok és szervezetek, 14. hadtörténelem, 15. katonai jogszabályok és fegyelmi elõírások, 16. katonai földrajz, meteorológia, térképészet és topográfia (katonai GS tevékenység), 17. kulturális és sporttevékenységek, 18. környezetvédelem a katonai létesítményekben, 19. védelmi tervezés, 20. az ENSZ vagy az EBESZ égisze alatt mûködõ válságkezelõ és humanitárius tevékenységek lehetséges közös végrehajtásának elemzése és tanulmányozása, 21. a Felek államai fegyveres erõinek csapatmozgásai és vámeljárásai (szabályozás és dokumentumok), 22. a stratégiai hadmozdulatok lebonyolításához szükséges diplomáciai engedélyek, 23. informatikai biztonsági struktúrák és jogi szabályozás, 24. leszerelés, 25. a Felek vagy a Végrehajtó Hatóságaik által egyeztetett egyéb, kölcsönös érdekkörbe tartozó együttmûködési területek. (2) Az együttmûködés egyes részterületeit a Végrehajtó Hatóságok az egyes Éves Együttmûködési Tervekben, valamint, amennyiben a Végrehajtó Hatóságok fenti területeken folytatandó együttmûködéséhez szükséges jogait és kötelezettségeit a jelen Megállapodás nem szabályozza, külön megállapodásokban szabályozhatják.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13411

5. cikk Az együttmûködés formái A Felek kölcsönösen együttmûködnek – mindenekelõtt – az alábbiak szerint: 1. konzultációk és munkatalálkozók a vezetés és irányítás minden szintjén, 2. kölcsönös látogatások, 3. tanulmányok folytatása és tanfolyamokon való részvétel katonai oktatási intézményekben, 4. kongresszusok, szemlék, konferenciák és szemináriumok, 5. a Felek államai fegyveres erõinek közös hadgyakorlatai, 6. a Felek államai a fegyveres erõk alakulatainak kiképzése, 7. a fegyveres erõk tagjainak és a Végrehajtó Hatóságok képviselõinek szakértõi találkozói a Felek államaiban, 8. dokumentumok és információk cseréje, 9. a Felek vagy a Végrehajtó Hatóságok által egyeztetett egyéb együttmûködési formák.

6. cikk Látogatások A Felek az egyetértés, a bizalom és az együttmûködés erõsítése érdekében rendszeresen kölcsönös látogatásokat szerveznek a Végrehajtó Hatóságok különbözõ szintjeinek képviselõi részére.

7. cikk Kétoldalú katonai együttmûködés (1) Az Éves Együttmûködési Tervhez kapcsolódó javaslatok cseréjét és koordinációját a Felek vagy Végrehajtó Hatóságaik kijelölt képviselõi végzik a megelõzõ év október 15-ig. (2) Az Éves Együttmûködési Terv tartalmazza az eseményekre, azok idõpontjára és helyére, valamint a Felek létszámára vonatkozó információkat. (3) A Végrehajtó Hatóságok képviselõi elkészítik a következõ évre szóló Éves Együttmûködési Tervet. Az Éves Együttmûködési Terv aláírására a megelõzõ év december 15-ig felváltva kerül sor a Magyar Köztársaságban, illetve a Szerb Köztársaságban. A Felek vagy Végrehajtó Hatóságaik megállapodhatnak abban is, hogy az Éves Együttmûködési Tervet a katonai diplomáciai csatornákon keresztül írják alá.

8. cikk A közös hadgyakorlatokra és a kiképzésre vonatkozó általános rendelkezések A Felek vagy a Végrehajtó Hatóságaik, az államaik jogszabályaival összhangban, fegyveres erõik egy vagy több haderõneme alakulatának vagy szolgálatának bevonásával közös hadgyakorlatokat és kiképzéseket szerveznek és tartanak. Ezeket a gyakorlatokat és kiképzéseket a Felek beiktatják Végrehajtó Hatóságaik éves mûveleti és kiképzési tervébe. Az egyes közös gyakorlatokra és kiképzésekre vonatkozó rendelkezéseket a Végrehajtó Hatóságok külön megállapodásokban rendezik.

9. cikk Környezetvédelem a közös hadgyakorlatok és kiképzés során (1) A Felek, elismerve a környezet védelmének fontosságát a közös gyakorlatok és kiképzések során, minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a környezet védelmét a Fogadó Fél államának jogszabályaival és belsõ rendelkezéseivel összhangban. (2) A Küldõ Fél által a Fogadó Fél területére a hadgyakorlat vagy kiképzés céljából szállított, de fel nem használt veszélyes vagy környezeti szempontból ártalmas anyagokat visszaszállítják a Küldõ Fél államába. Abban az esetben, ha ilyen anyagokat szállítanak a Fogadó Fél államába, illetve onnan vissza, az anyagok típusáról és mennyiségérõl jelentést kell készíteni. Az említett jelentéssel kapcsolatos felelõsséget és egyéb körülményeket a felek az adott hadgyakorlatról vagy kiképzésrõl szóló Megállapodásban rögzítik.

10. cikk Katonai alakulatok mozgása, hadianyagok szállítása A Felek államainak jelen Megállapodás szerinti tevékenységeket végzõ katonai állománya és alakulatai a közös államhatárok átlépéséhez a Fogadó Fél államában alkalmazandó jogszabályok szerint a határátlépéshez szükséges úti okmányokat használják és birtokolják.

13412

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

11. cikk Pénzügyi kérdések (1) A Felek és/vagy a Végrehajtó Hatóságaik fedezik a kölcsönösség elve alapján a jelen Megállapodás vagy külön megállapodások végrehajtásából és az Éves Együttmûködési Tervbõl eredõ tevékenységekkel kapcsolatos költségeket. (2) A Fogadó Fél fedezi az Éves Együttmûködési Terv koordinációjának megszervezésével és megvalósításával kapcsolatos költségeket. A koordináció során a Fogadó fél fedezi a saját területén felmerülõ szállítási költségeket – kivéve a (3) bekezdésben említett utazások költségeit – továbbá a Küldõ Fél delegációjához tartozó állomány étkezési és szállásköltségeit. (3) A Küldõ Fél fedezi a Küldõ Fél delegációjához tartozó állománynak az Éves Együttmûködési Terv koordinációja kapcsán nemzetközi utazási, napidíj és a külföldön felmerülõ egészségbiztosítási költségeit. (4) A Küldõ Fél viseli a Fogadó Fél területén bekövetkezõ halálesetekkel kapcsolatos költségeket, így a földi maradványok saját államának területére történõ szállításának költségeit is. (5) Minden esetben a Végrehajtó Hatóságok szintjén megkötött külön megállapodások szabályozzák a közös hadgyakorlatok és kiképzések pénzügyi vonatkozásait. (6) A Felek és/vagy a Végrehajtó Hatóságaik egyes konkrét tevékenység esetén más költségmegosztásban is megállapodhatnak.

12. cikk Orvosi támogatás A Fogadó Fél szükség esetén ingyenes sürgõsségi orvosi ellátást és fogászati alapellátást biztosít a Küldõ Fél állománya részére a katonai egészségügyi intézményekben. Ha további orvosi kezelésre van szükség, a beteget a Küldõ Fél költségén visszautaztatják a Küldõ Fél államának területére.

13. cikk Információk cseréje és védelme (1) A Felek a jelen Megállapodás keretében kizárólag nem titkosított információkat cserélnek. (2) A Felek közötti, a jelen Megállapodás végrehajtása keretében történõ minõsített adatok kölcsönös cseréjére és védelmére vonatkozó feltételek és részletek a Felek közötti, minõsített információk védelmérõl szóló külön kétoldalú megállapodásban kerülnek rögzítésre.

14. cikk A felek más nemzetközi megállapodásokból eredõ kötelezettségei (1) A jelen Megállapodás nem érinti a Felek más nemzetközi megállapodásokból eredõ kötelezettségeit, továbbá a jelen Megállapodás szándéka nem érinti más államok érdekeit, biztonságát és területi integritását. (2) Jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képezõ szerzõdésekbõl származó kötelezettségeit.

15. cikk Vitás kérdések rendezése A jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával összefüggõ vitákat a Felek és/vagy Végrehajtó Hatóságaik kölcsönös tárgyalások útján rendezik, és azokat rendezés céljából nem terjesztik harmadik fél elé. Az adott kérdés vagy vita rendezésébe nem vonnak be nemzeti szintû vagy nemzetközi bíróságot (döntõbíróságot).

16. cikk Záró rendelkezések (1) A Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelményeknek eleget tettek. A jelen Megállapodás a késõbbi értesítés napját követõ 30. napon lép hatályba. (2) A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól, azonban bármely Fél írásban értesítheti a másik Felet felmondási szándékáról. A felmondás az említett értesítés kézbesítése után 180 nappal lép hatályba. Felmondás esetén a jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezései mindaddig hatályban maradnak, amíg a folyamatban lévõ tevékenységek

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13413

2010. évi 60. szám

lezárulnak, vagy a jelen Megállapodás szerint végrehajtott tevékenységekkel összefüggõ kérdések rendezésre kerülnek. (3) A jelen Megállapodás a felek kölcsönös megegyezésével írásban bármikor módosítható. A módosítások és kiegészítések ennek a cikknek az (1) bekezdésében foglaltak szerint lépnek hatályba, és a jelen Megállapodás elidegeníthetetlen részét képezik. Kelt: 2010. március 22-én, Belgrádban, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven, amely szövegek mindegyike egyformán hiteles. Értelmezési viták esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó. A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA NEVÉBEN 4. §

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA NEVÉBEN”

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a Megállapodás 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter – annak ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a honvédelemért felelõs miniszter gondoskodik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

13414

V.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A Kormány tagjainak rendeletei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelete a növényvédelmi tevékenységrõl Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 8., 9. és 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

Károsítók elleni védekezési kötelezettség 1. §

(1) A földhasználó és a termelõ a) az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen elõforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztetõ vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a továbbiakban: gyomnövény), b) a növényre, különösen kultúrnövényre, növényi termék bármely részére kifejezhetõ mennyiségi vagy minõségi veszteséggel járó, károsítást okozó állati szervezet (a továbbiakban: kártevõ), valamint c) a növény, különösen kultúrnövény megbetegítésére képes, növényre, növényi termék bármely részére kifejezhetõ mennyiségi vagy minõségi veszteséggel járó, károsítást okozó fertõzõképes szervezet (a továbbiakban: kórokozó) elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra, környezetre gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínûsítésére szolgáló növényvédelmi elõrejelzésre alapozva hozza meg. (2) A földhasználó és a termelõ a növényvédelmi tevékenységet köteles: a) a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszerei alkalmazásával, b) a gyomnövények, kártevõk és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentõ, élõ szervezetek fokozott védelme mellett, c) az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával folytatni.

2. §

(1) A földhasználó és a termelõ köteles védekezni, különösen a) csávázással, illetve talajfertõtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektõl a növény a vegetációs idõben más módon kielégítõen nem védhetõ meg, vagy amelyek a kelõ növényben különösen nagy kárt képesek okozni, b) mezei rágcsálók (mezei pocok, hörcsög) és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentõ károsítók ellen, c) kukoricamoly ellen legkésõbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történõ megsemmisítésével, továbbá d) parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), e) keserû csucsor (Solanum dulcamara), f) selyemkóró (Asclepias syriaca), g) aranka fajok (Cuscuta spp.), h) raktári kártevõk ellen. (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó gyomnövények irtását virágzásuk elõtt végre kell hajtani. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén, forgatás nélküli talajmûvelés kizárólag akkor végezhetõ, ha a táblán az elõzõ évi növényállomány kukoricamoly fertõzéstõl mentes volt.

3. §

(1) Magtermesztésre kijelölt pillangósokban az aranka fajok fertõzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból ki kell zárni, ha a védekezés nem eredményes vagy azt határidõre nem végezték el.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13415

(2) Arankamaggal szennyezett vetõmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a MgSzH területi szerve által határozatban kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetõmag tisztítása során keletkezõ hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban elõírt módon szabad felhasználni vagy megsemmisíteni. (3) Arankamaggal szennyezett vetõmag kizárólag eredményes tisztítás után fémzárolható. A szennyezett, a szennyezésre gyanús, a fémzárolás nélkül forgalomba hozott vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket és a szennyezett maggal vetett területre az MgSzH területi szerve korlátozást kell elrendelni. 4. §

A termelõ köteles a szemes termény tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelõzõ fertõtlenítésben részesíteni, valamint a teljes tárolási idõszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket raktári károsítóktól mentesen tartani. Raktári kártevõvel fertõzött helyrõl termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetõmag és fertõzött göngyöleg – fertõtlenítési cél kivételével – nem szállítható ki és nem forgalmazható.

A növényvédõ szerekre vonatkozó általános elõírások 5. §

(1) A növényvédõ szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. (2) Növényvédõ szereket a növényvédõ szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (a továbbiakban: engedélyokirat), illetve címkéjének az ember és környezet veszélyeztetését megelõzõ elõírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni. (3) A növényvédõ szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából az MgSzH Központ I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolja. (4) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédõ szerrel végzett szolgáltatásához I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges. (5) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. (6) Növényvédõ szer forgalmazónak minõsül valamennyi növényvédõ szerrel kereskedelmi tevékenységet folytató növényvédõszer-gyártó, -formáló, -kiszerelõ, a külföldi gyártók hazai képviselete, valamint a kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytató (növényvédõszer-raktározást végzõ vállalkozó stb.), illetve telepengedély alapján tevékenységet folytató raktár. (7) E rendelet alkalmazásában növényvédõ szer forgalomba hozatala a növényvédõ szer készleten tartása eladás céljára, beleértve a növényvédõ szer eladásra való felkínálását, vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történõ átadásának bármely egyéb formáját, valamint a növényvédõ szerek eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját.

Különleges alkalmazási elõírások 6. §

(1) Növényvédõ szert csak az 5. § (2) bekezdésétõl eltérõ módon a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló külön jogszabály szerint kiadott eseti, kísérleti célú, valamint címkétõl eltérõ felhasználási engedélyben foglaltak szerint szabad felhasználni. (2) Közterületen, lakott területrészen, üdülõterületen, ideértve az ott áthaladó vasúti pályatestet is, házi kertben, közösségi célt szolgáló területen (így különösen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények területén) csak az engedélyokirat szerint, II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédõ szereket szabad felhasználni. (3) A növényvédõ szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképzõdés a lehetõ legnagyobb mértékben elkerülhetõ legyen. (4) A jogellenesen forgalmazott növényvédõ szert és annak csomagolóanyagát – a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló külön jogszabályban meghatározott hulladék minõsítési eljárás befejezõdéséig – veszélyes hulladékként kell kezelni.

7. §

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ lejárta elõtti kényszerbetakarítást a termelõ köteles az MgSzH területi szervének bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó terményt más terménytõl elkülönítetten kell tárolni, és az MgSzH területi szerve további intézkedéséig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni.

13416

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

8. §

(1) A permetlé elõkészítése a permetezõgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígító tartályban történhet. A permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható. (2) A növényvédõ szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban – az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával – a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható. (3) A friss fogyasztásra alkalmas szõlõ, gyümölcs, zöldség, valamint zöldtakarmány termelésére szolgáló, növényvédõ szerrel kezelt területen a betakarítás idõszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ tartamára, szembetûnõ helyen, kellõ számú, jól látható „Vigyázat! Növényvédõ szerrel kezelt terület! Idegeneknek engedély nélkül belépni tilos!” feliratú, vagy ezzel azonos tartalmú táblát kell elhelyezni. (4) A növényvédõ szer kiürített üveg, fém, illetve mûanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az ûrtartalom 10%-ának megfelelõ vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni. (5) A növényvédõ szer keverõtartályában a növényvédõ szeres kezelést követõen fel nem használt permetlé vagy a növényvédõ szer keverésre szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a keverõtartály illetéktelenektõl elzárható vagy õrizhetõ. A munka során használt eszközök és egyéni védõeszközök (a továbbiakban: védõeszköz) a 28. §-ban foglalt elõírásoknak megfelelõ raktárban tárolhatók. A növényvédõ szerrel való munkavégzésre szolgáló védõeszközt más ruházattól és használati tárgytól elkülönítetten kell tárolni. (6) Növényvédõ szerrel való munkavégzés során szennyezett védõeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók. (7) A növényvédõ szer hulladékát a veszélyes hulladékok kezelésérõl szóló külön jogszabály elõírásainak megfelelõen kell kezelni.

9. §

(1) A növényvédelmi gép rendeltetésszerû, biztonságos mûködését a növényvédelmi gép kezelõjének a munka megkezdése elõtt ellenõrizni kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikai szempontból biztosítania kell a növényvédõ szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását. (2) Növényvédõ szeres permetezés 4 m/s-ig, levegõrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásos permetcsepp-képzési technikával 6 m/s szélsebességig végezhetõ. Hideg- és melegködképzés esetében 2 m/s-nál, nagyobb szélsebességnél, esõben és elsodródást okozó légmozgás esetén permetezés nem végezhetõ. (3) Két vagy több növényvédelmi gép egyidejû üzemeltetése esetén a növényvédelmi gépek egymás légterét nem szennyezhetik. (4) Az egészségkárosodás megelõzésére a mindenkori szélirányt figyelembe kell venni.

10. §

(1) Adott területen kizárólag olyan növényvédõ szer használható, amely az összes – a növényvédõ szerrel érintkezésbe kerülõ – fogyasztásra és takarmányozásra kerülõ növényben, köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédõ szer ne kerüljön. (2) Az elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõt a kezelt területen lévõ fogyasztásra és takarmányozásra kerülõ növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani. (3) A betakarítás elõtti – gyepterületen a legeltetés elõtti – utolsó növényvédõ szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ a kezelt terület egészén betartható legyen. (4) Két vagy több növényvédõ szer egyidejû alkalmazásakor az egyes felhasznált készítményekre elõírt szabályok közül a legszigorúbb felhasználási szabályokat kell betartani. (5) Közterületen, valamint közösségi célt szolgáló területen növényvédõ szert a 17. § (2)–(3) bekezdése szerinti felsõfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkezõ személy közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésrõl az érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (6) Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédõ szert, illetve a növényvédõ szerrel szennyezett talajt össze kell gyûjteni. A kiömlött folyékony növényvédõ szert megfelelõ anyaggal (például homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. A keletkezett anyagot (a szennyezett talajt is beleértve) veszélyes hulladékként kell kezelni.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13417

Növényvédõ szeres kezelés zárt térben 11. §

(1) Zárt térben (például üvegházban, fólia alatt, gombapincében, szemes- és nyerstermény tárolóban) növényvédelmi célra kizárólag az adott légtérben termesztett, illetve tárolt, valamennyi kultúrára, illetve terményre engedélyezett növényvédõ szer használható, amennyiben nem biztosítható, hogy a kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédõ szer ne kerüljön. (2) A növényvédõ szerrel kezelt zárt tér bejáratára, az adott növényvédõ szerre elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõ tartamára a 8. § (3) bekezdése szerinti feliratú, vagy azzal azonos tartalmú táblát kell elhelyezni. (3) Növényvédõ szerrel kezelt térben a munkaegészségügyi várakozási idõ letelte elõtt és az azt követõ szellõztetés alatt bármilyen munkát végezni kizárólag az alkalmazott növényvédõ szer engedélyokiratában elõírt védõeszköz viselésével szabad. (4) Zárt térben automata adagolással mûködõ növényvédelmi gépet, berendezést a kezelés ideje alatt a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem hagyhatja õrizetlenül. A preventív kezelésben részesített terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ leteltéig a kezelés feltüntetésével meg kell jelölni.

A környezet és természet védelme 12. §

(1) A növényvédõ szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. (2) Növényvédelmi tevékenység során növényvédõ szer nem kerülhet a kezelendõ területen kívül más területre.

13. §

A földhasználó, illetve a termelõ felhívására – elõzetes egyeztetést követõen – a vadakra veszélyes növényvédõ szer használatakor az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult köteles közremûködni a vadak riasztásában.

14. §

(1) Vizek és vízfolyások környezetében az engedélyokirat szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vízi szervezetekre veszélyes növényvédõ szert csak a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló rendeletben elõírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet elõkészíteni. (2) Tilos növényvédõ szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertõ-tó, valamint a fürdõzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízmûvek, víznyerõ helyek, víztározók védõterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelõ saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. (3) Vízbázisok védõövezetein növényvédõ szerekkel kapcsolatos tevékenységek végzését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló külön jogszabály elõírásainak megfelelõen lehet végezni.

15. §

(1) Gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétõl a virágszirmok lehullásáig terjedõ idõszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédõ szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelõ növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják. (2) A gazdasági növényt a virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak idõtartama alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minõsítésû növényvédõ szerrel lehet kezelni. (3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minõsítésû növényvédõ szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédõ szer engedélyokirata lehetõvé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követõen, legkorábban a csillagászati naplemente elõtt egy órával kezdhetõ meg és legkésõbb 23 óráig tarthat (ezen eljárás a továbbiakban: méhkímélõ technológia). (4) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követõen haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez.

13418

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Képesítési elõírások 16. §

(1) Az I., illetve II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási tevékenységre, illetve ezek forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggõ vásárlásra, szállításra, raktározásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végzõ a) rendelkezik az 1. melléklet A része szerinti hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédõ szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, az 1. melléklet B része szerinti hatályos engedéllyel. (2) A kizárólag III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott forgalmazásra, valamint az ezzel összefüggõ raktározási és szállítási tevékenység folytatására, valamint szolgáltatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végzõ a) rendelkezik legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédõ szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, az 1. melléklet B része szerinti hatályos engedéllyel.

17. §

(1) I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult a felsõfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezõ személy. (2) Felsõfokú növényvédelmi képesítésnek minõsül: a) egyetemi szintû képzésben, nappali tagozaton okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki, növényorvos MSC képzettség, amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát tartalmaz, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár, b) az egyetemi szintû szakirányú továbbképzésben okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, illetve különbözeti vizsgát tett okleveles biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdõmérnök és egyéb természettudományi egyetemi végzettségû személy által legalább 24 konzultáció hetes képzésen szerzett okleveles növényorvosi szakmérnök vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak megfelelnek, c) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékûnek elfogadott végzettség. (3) Felsõfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezõnek kell tekinteni a növényorvosi, növényvédelmi szakmérnöki, erdészeti növényvédelmi szakmérnöki, agrárkémikus agrármérnöki, növényvédelmi szaküzemmérnöki, növényvédelmi üzemmérnöki, növényvédelmi és talajerõ-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerõ-gazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzõt, valamint a növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt, továbbá a növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal rendelkezõt, amennyiben a rendelet hatálybalépése elõtt rendelkezett I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel. (4) A felsõfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezõ személy I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult, és a növényvédõ szer forgalmi kategóriájától függetlenül jogosult bármely tevékenység folytatására.

18. §

(1) II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – jogosult – a felsõfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezõkön kívül – aki a) növénytermesztõ és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerõ-gazdálkodási technikus képesítésû, b) növényvédõ és méregraktár-kezelõ szakképesítéssel, illetve növényvédõ szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik, c) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy fõiskolai képzés során vizsgát tett, vagy d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követõen eredményes vizsgát tett.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13419

(2) A II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkezõ, a) az (1) bekezdés a) pontjában említett személyek jogosultak a II. és a III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a növényvédelmi munkavégzés megrendelõjének felsõfokú képesítéssel rendelkezõ megbízottja (a továbbiakban: szakirányító) felügyelete és felelõssége mellett jogosultak munkavégzõként részt venni az I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységben, b) az (1) bekezdés b) pontjában említett személyek jogosultak a III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységre, továbbá – a szolgáltatás kivételével – jogosultak a II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve szakirányító felügyelete és felelõssége mellett jogosultak munkavégzõként részt venni I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységben, c) az (1) bekezdés c)–d) pontjában említett személyek jogosultak – a szolgáltatás kivételével – a II. és a III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a szakirányító felügyelete és felelõssége mellett jogosultak munkavégzõként részt venni az I., II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott bármely tevékenységben. 19. §

Az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer vásárlására és szállítására, az arra nem jogosult személy csak a szakirányító által a 4. melléklet szerint kiállított, egyszeri vásárlásra jogosító növényvédelmi-növényorvosi vénnyel jogosult.

20. §

(1) Növényvédõ szerrel végzett szolgáltatásnak minõsül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédõ szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. (2) Nem minõsül az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnak a munkavállalóként, tagként a saját vállalkozás, vagy közeli hozzátartozó és annak családi gazdasága részére végzett növényvédelmi tevékenység.

Engedély és továbbképzés 21. §

(1) Az engedély iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni a folytatni kívánt tevékenységet és a kért engedély kategóriáját. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot (képzettséget, végzettséget, ismeretet) igazoló okiratokat, továbbá I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyhez az érvényes növényvédõ mérnöki és növényorvosi kamarai tagságot igazoló okiratot. (2) Az engedélyt a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes MgSzH területi szerve adja ki. Az engedélyben a jogosult által nem folytatható szolgáltatói tevékenységet a „nem” szó bejegyzésével kell megjelölni. (3) Egy jogosult csak egy engedéllyel rendelkezhet. Adott tevékenység a szükséges növényvédelmi képesítés vagy végzettség birtokában is csak akkor folytatható, ha a tevékenységet végzõ rendelkezik a tevékenységgel érintett növényvédõ szer kategóriájának megfelelõ, adott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel. (4) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatható, adott tevékenységre jogosító engedély a II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít. (5) A II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatható, adott tevékenységre jogosító engedély a III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít. (6) Az engedély – a (8) bekezdésben foglalt feltétel teljesülése esetén – határozatlan idõre hatályos, melyet a (8) bekezdés szerinti továbbképzést igazoló tanúsítvány alapján, az MgSzH területi szerve hatósági bélyegzõvel igazol. (7) Az engedélyt az azzal való visszaélés esetén az MgSzH területi szerve visszavonhatja, és visszavonás esetén az engedélyt hivatalos közzététel útján hatálytalanítja. Visszaélésnek minõsül a növényvédõ szer forgalmazására, vásárlására, felhasználására, illetve a szolgáltatásra vonatkozó elõírások megsértése. (8) Az engedéllyel rendelkezõ személynek 5 évenkénti vagy folyamatos, a miniszter által meghatározott feltételek és tematika szerinti szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzés szakmai ismeretanyagának elsajátítása nem vizsgaköteles. A továbbképzésen való részvételrõl a továbbképzést végzõ intézmény tanúsítványt állít ki, ha a kötelezett a továbbképzés óráinak legalább 90%-án részt vett. (9) A növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ mentesül a (8) bekezdésben elõírt továbbképzési kötelezettség alól, ha a) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az MgSzH állományában növényvédelmi munkakörben teljesít szolgálatot, és a miniszter által elõírt rendszeres továbbképzési kötelezettségeinek eleget tesz, b) a növényvédelmi felsõoktatás szaktanára, vagy

13420

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

c)

a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által – szakoktatói, kutatói tevékenysége miatt – a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben részesült. (10) Amennyiben az engedély elveszett, vagy az engedéllyel rendelkezõ adataiban változás következett be, úgy ezt a tényt 8 napon belül be kell jelenteni az MgSzH területi szervéhez.

Növényvédõ szer felhasználása 22. §

(1) A felhasználási tevékenységet folytató felelõssége kiterjed a növényvédõ szerek jogszabálynak megfelelõ vásárlására, szállítására, tárolására és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra, kijuttatására, a keletkezett hulladék elõírásszerû kezelésére, a növényvédõ szer címkeszövegében megfogalmazott elõírások betartására, valamint az ezekkel összefüggõ egyéb tevékenységekre. Az ebbõl származó kötelezettségek csak más szolgáltatásra jogosultra, vagy az idõközben megszerzett megfelelõ engedélye esetén, a megrendelõre ruházhatók át. (2) A 4. melléklet szerinti növényvédelmi-növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak a (1) bekezdésben meghatározott felelõssége keletkezik, amely kiterjed valamennyi növényvédelmi tevékenységre, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen tevékenységtõl. (3) A növényvédelmi-növényorvosi vényt, mint szigorú számadású, egyszeri vásárlásra jogosító bizonylatot, a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara adja ki tagjainak. (4) Gázmesteri képesítéssel rendelkezõ szakember külön engedély nélkül, a hatályos gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat és használhat fel olyan növényvédõ szert, amelynek engedélyokiratában a felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött.

Növényvédõ szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának, raktározásának feltételei 23. §

(1) Növényvédõ szer nagykereskedelemben történõ forgalmazása csak I. forgalmi kategóriájú hatályos növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkezõ személy folyamatos felügyeletével történhet. (2) Növényvédõ szer kiskereskedelemben történõ forgalmazása csak a fogalmazott növényvédõ szer kategóriájának megfelelõ, de legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos növényvédõ szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkezõ személy folyamatos felügyeletével történhet. (3) Növényvédõ szer raktár vezetésével, illetve I. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel történõ raktári tevékenység végzésével szakirányító vagy annak felügyelete mellett legalább a 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezõ személy bízható meg. (4) A II., illetve III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerrel raktári tevékenységet legalább a 18. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezõ személy végezhet. (5) Az (1) és (2) bekezdésben elõírt feltételek nem vonatkoznak a szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésû, III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szereket forgalmazó kiskereskedelmi egységekre.

24. §

(1) A növényvédõ szer kis- és nagykereskedelmi engedélyezési eljárás során az MgSzH területi szerve szakhatósági állásfoglalásának kialakításához a kérelmezõnek a kérelem mellékleteként a) csatolnia kell a forgalmazni kívánt növényvédõ szer forgalmazási kategóriájának megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ felelõs személy növényvédelmi képesítésének másolatát; megbízás, illetve munkaviszony esetén az erre vonatkozó szerzõdés másolatát is, b) meg kell adnia a hatályos engedély sorszámát, továbbá növényvédõ szer nagykereskedelmi forgalmazása esetén a kamarai érvényes regisztrációs számát. (2) A telepengedély kiadása iránti engedélyezési eljárás során a telep fekvése szerint illetékes MgSzH területi szerve szakhatósági állásfoglalásának kialakításához a kérelmezõnek a kérelem mellékleteként az (1) bekezdésben felsoroltakat kell csatolnia.

25. §

A forgalmazásra jogosult tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a növényvédõ szerek vásárlására, telephelyre, illetve telepen belüli szállítására, tárolására, értékesítésére, nyilvántartására, a vásárlói jogosultság vizsgálatára, a növényvédõ szer címkeszövegében megfogalmazott elõírások betartására, és a felhasználásra.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13421

Árusítás, szállítás, tárolás, raktározás 26. §

(1) Tilos növényvédõ szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani. (2) Növényvédõ szer kizárólag eredeti csomagolásban forgalmazható. Növényvédõ szer kiméréssel nem árusítható. A kiskereskedõ köteles biztosítani a vásárolt áru további védõcsomagolását. (3) A növényvédõ szereket az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõ, más áruféleségektõl biztonságosan elkülönítetten, felhasználási területük (gombaölõ, rovarölõ, gyomirtó, egyéb) szerint rendezetten kell az árusító polcokon elhelyezni. Tilos a növényvédõ szerek önkiszolgáló rendszerben történõ árusítása, a szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésû, III. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerek kivételével. (4) Az árusító helyen, az árusítás ideje alatt a növényvédõ szer felhasználás elõírásairól, a kötelezõ tájékoztatáson túl, a vevõt igény szerint tájékoztatni kell. (5) A növényvédõ szereket más áruféleségekkel együtt az árusító hely egész területén – az árusító és a vevõ által egyaránt – tilos szállítani, melyrõl a vevõt tájékoztatni kell.

27. §

(1) Növényvédõ szer kizárólag olyan szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ahol a talajvíz az év egyetlen szakaszában sem emelkedik a tároló szint fölé, valamint ahol biztosított, hogy a tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem jut a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, továbbá az esetlegesen kiszóródott, kiömlött anyagok összegyûjtése megoldható. (2) A raktározás során be kell tartani a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó külön jogszabályban elõírt környezetvédelmi követelményeket. (3) Növényvédõ szert emberek és állatok tartózkodására, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtõl elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhetõ helyen és módon elhelyezett szekrényben, tûz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztetõ módon szabad tárolni úgy, hogy szennyezõdés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen. (4) A raktárnak a következõ mûszaki, biztonsági feltételeknek kell megfelelnie: a) a raktárnak a szabadból kell nyílnia, átjárás nélkül megközelíthetõnek kell lennie, nem lehet közös fala – a raktári tevékenységhez kapcsolódó helyiségek kivételével – állandó vagy ideiglenes emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak, b) a raktárnak a túlzott felmelegedéstõl vagy lehûléstõl védettnek kell lennie, c) a raktár nyílászáróinak meg kell felelniük az általános biztonsági követelményeknek, d) gondoskodni kell arról, hogy a csapadékvíz a helyiségbe ne juthasson be, e) gondoskodni kell a zárt raktár folyamatos szellõztetésérõl, f) a raktár padlózatának, falainak, berendezési tárgyainak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük, g) a raktár bejáratát tömör, szükség esetén fémráccsal megerõsített, biztonsági záras, magasított küszöbû ajtóval kell ellátni, amelynek kulcsát kizárólag a raktáros, illetve megbízott helyettese kezelheti, h) a raktár ajtajára, jól látható helyen és módon a „Méregraktár” vagy „Növényvédõ szer raktár” és „Idegeneknek belépni tilos!” feliratot kell elhelyezni, i) növényvédõ szer raktárt más célra használni csak az egészségügyi államigazgatási szerv által elõírt mentesítés után szabad. (5) Munkaterületen az egynapi felhasználásra elõkészített növényvédõ szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges növényvédõ szer szennyezõdés maradéktalan eltávolítása után használható. (6) Növényvédõ szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges növényvédõ szer kimérésével összefüggõ munka végezhetõ, munkavégzõkön és hatósági ellenõrzést végzõ személyeken kívül más nem tartózkodhat ott. (7) Növényvédõ szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban, illetve a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott módon átcsomagolva tárolható.

13422

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

(8) Mikro és makro szervezeteket tartalmazó növényvédõ szer tárolására, szállítására és felhasználására a növényvédõ szerekre vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni, ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik. (9) A növényvédõ szer raktárban a növényvédõ szerektõl elkülönítetten kell tárolni a) a kiürült, de növényvédõ szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerûen megtisztított és lezárható növényvédõ szer csomagolóeszközt, b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt felhasználhatósági idejû szavatosságú szereket, ártalmatlanításra váró göngyölegeket, illetve szennyezett védõfelszerelést. (10) A raktárba belépni, növényvédõ szert a raktárba be-, illetve onnan kivinni, ott bármilyen tevékenységet folytatni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával, a szükséges egyéni védõeszközök használatával szabad. (11) A tárolt növényvédõ szer engedélyokiratában az elõkészítõnek elõírt védõeszközöket és az elsõsegélynyújtáshoz szükséges felszerelést biztosítani kell. A raktár épületében vagy annak közvetlen közelében ezek elhelyezésére, valamint a ruhaváltásra és a tisztálkodásra alkalmas, elkülönített helyiségeket kell létesíteni. (12) A raktárt el kell látni a növényvédõ szerek szállításához, rakodásához, méréséhez, valamint a takarításhoz szükséges, feltûnõ módon megjelölt, más célra nem használható munkaeszközökkel. (13) A raktárban a következõ anyagokat és eszközöket szabad tárolni: a) sértetlen csomagolású növényvédõ szereket, termésnövelõ anyagokat, b) elkülönítetten kezelt kiürült, kívül és belül szabályszerûen megtisztított növényvédõ szer csomagolóeszközöket, c) az ártalmatlanításra váró hulladékokat és sérült csomagolású vagy kiselejtezett növényvédõ szer készleteket, d) a növényvédõ szerek szállításához, rakodásához, méréséhez és a növényvédõ szer raktár takarításához szükséges munkaeszközöket, e) az egészségügyi államigazgatási szerv és környezetvédelmi hatóság által megadott feltételekkel egyéb vegyi anyagot, illetve szükség szerinti csomagolásban egyéb termékeket. (14) A kiskereskedelmi üzletek növényvédõ szert az áruraktár elkülönített részében – más termékkel nem érintkezõ, élelmiszertõl, takarmánytól elzárt légterû – az általános biztonsági követelményeknek megfelelõ, a (4) bekezdés h) pontja szerint feliratozott helyiségben is tárolhatnak, az (1) bekezdésben, a (4) bekezdés c)–e) pontjában, továbbá a (11) bekezdés második mondatában, a (12) bekezdésben, valamint a (13) bekezdés a) és c)–e) pontjában foglalt feltételek megtartásával. (15) Azon logisztikai raktárak, melyek megfelelnek a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló külön jogszabályban és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, mentesülnek a (4)–(5), (9) és a (12)–(14) bekezdésekben elõírt kötelezettségek teljesítése alól. 28. §

(1) Növényvédõ szert a 27. § (7) bekezdés szerinti csomagolóeszközben, megfelelõen rögzítve kell szállítani. Ezzel a tevékenységgel megfelelõ ismeretekkel és jogosultsággal rendelkezõ személy bízható meg. (2) Jármû rakfelületén növényvédõ szerrel együtt embert, állatot, takarmányt, élelmiszert vagy gyógyszert szállítani tilos. Egyéb árut kizárólag olyan módon lehet szállítani, hogy a növényvédõ szerrel ne érintkezhessen. A növényvédõ szert úgy kell elhelyezni, hogy az a szállító jármûvet és a környezetet ne szennyezze. (3) A jármû esetleges szennyezõdése esetén a tisztítást haladéktalanul el kell végezni. A szennyezett jármû tisztítása során keletkezõ szennyvizet, hulladékot a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõen kell kezelni és ártalmatlanítani. (4) Növényvédõ szer szállításánál védõeszközt kell biztosítani. Többféle növényvédõ szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelõ védõeszközt kell biztosítani.

Nyilvántartási kötelezettség 29. §

(1) A felhasználási tevékenységet folytatónak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szer raktárkészletérõl és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie. (2) A felhasználási tevékenységet folytatónak a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szerek raktárkészletérõl 25 kg-ot meghaladó összmennyiség felett, valamint a növényvédõ szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13423

(3) A kereskedõnek a növényvédõ szerek nagykereskedelmi forgalmazásáról naprakész, kiskereskedelmi forgalmazásáról legalább heti összesítésû, az 5. melléklet szerinti, vagy tartalmában annak megfelelõ, folyamatos nyilvántartást kell vezetni. (4) A kereskedõnek az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerek forgalmazásáról a 6. melléklet szerinti, vagy tartalmában annak megfelelõ nyilvántartást kell vezetni. (5) A növényvédõ szer raktárkészletek számlabizonylatait 5 évig meg kell õrizni. (6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilvántartásnak megfelel a növényvédõ szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett készletnyilvántartó lap, vagy a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelõ permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási idõszak alatt kötelezõen vezetendõ Gazdálkodási Napló vonatkozó nyilvántartása is. 30. §

Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék elõállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédõ szeres kezelésekrõl a 2. melléklet szerinti, vagy azzal megegyezõ adattartalmú nyilvántartást (permetezési, külön jogszabály szerinti gazdálkodási napló) folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követõ 3 évig meg kell õrizni.

Jelentési, tájékoztatási kötelezettség 31. §

(1) Növényvédõ szer elvesztésének, tévesen történõ felhasználásának, eltulajdonításának, élelmiszerbe és takarmányba keveredésének, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba, illetve kezelésre nem szánt területre jutásának észlelése esetén az MgSzH területi szervét haladéktalanul értesíteni kell. (2) Az MgSzH területi szerve köteles értesíteni a) a kémiai biztonságról szóló külön jogszabály szerint nagyon mérgezõ vagy mérgezõ, valamint tûz- és robbanásveszélyes növényvédõ szer elvesztésérõl, tévesen történõ felhasználásáról, eltulajdonításáró – bûncselekményre utaló adat, tény, körülmény megállapítása esetén – a rendõrséget, b) növényvédõ szer élelmiszerbe, takarmányba keveredésérõl, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról, a növényvédõ szernek a kezelésre nem szánt területre jutásáról – a veszélyeztetett egyidejû tájékoztatása mellett – az egészségügyi államigazgatási szervet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget. (3) Az MgSzH Központ tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je elõtt a növényvédõ szerek forgalmazására és felhasználására vonatkozó hatósági ellenõrzés eredményeirõl és a megtett intézkedésekrõl.

Növényvédelmi gépek 32. §

(1) Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkezõ növényvédelmi gépeket, illetve növényvédõ szer kijuttatására szolgáló berendezéseket (a továbbiakban: növényvédelmi gép) – a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépek kivételével – a 3. melléklet szerinti típusminõsítési eljárás alá kell vetni a forgalomba hozatal elõtt. (2) Adminisztratív úton kell minõsíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényû minõségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az elõállító, illetve a forgalmazó vállalat köteles a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézete (a továbbiakban: Intézet) felé nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek az e rendeletben meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) az elõállító, forgalmazó vállalat vagy importõr nevét és címét, b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését. (4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell: a) a használati útmutatót, b) a géptípust leíró dokumentumokat (adatlap, mátrix), és c) az elbírálást segítõ egyéb dokumentumokat.

13424

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

(5) Az Intézet hivatalból, illetve az MgSzH területi szerve vagy Központja megkeresésére a növényvédelmi gép alkalmasságával kapcsolatban kiegészítõ adatszolgáltatást kérhet, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát rendelheti el. (6) A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédõ szerek kijuttatását befolyásolja, a (4) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani az Intézet felé. (7) A típusminõsítési eljárás lefolytatásáért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. 33. §

Az Intézet a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyek rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel. Az Intézet a jegyzéket az MgSzH Központ részére folyamatosan rendelkezésre bocsátja.

34. §

(1) Ha a típusminõsítési eljárás eredményeként egy növényvédelmi gép a 32. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor az Intézet nem adja meg a forgalomba hozatali engedélyt, illetve a már megadott engedélyt visszavonja. (2) A 32. § (1) bekezdése szerint nem minõsített növényvédelmi gépet tilos forgalomba hozni.

35. §

(1) A 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetezõgépek idõszakos felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) 2011. január 1-jétõl kötelezõ. (2) A permetezõgépek 3. melléklet szerinti felülvizsgálatát a tulajdonosnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény szerint elõírt idõközönként el kell végeztetnie az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkezõ felülvizsgáló állomáson (a továbbiakban: állomás). (3) A felülvizsgálat rendjét és az állomások címjegyzékét az Intézet javaslatára a miniszter közleményben teszi közzé.

36. §

(1) A permetezõgépnek minden munkavégzés alkalmával meg kell felelnie a 3. melléklet szerinti permetezés-technikai követelményeknek. Ha a permetezõgép a követelményeknek nem felel meg, az MgSzH területi szerve a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítja. (2) A növényvédelmi gépet munkavégzés után meg kell tisztítani.

A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi elõírások 37. §

(1) Növényvédõ szerrel bármilyen tevékenység kizárólag az egészséget nem veszélyeztetõ módon, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban elõírt feltételek biztosításával végezhetõ. (2) Növényvédõ szer kijuttatásával kizárólag olyan 18. életévét betöltött személy foglalkoztatható, aki elõírt elõzetes, idõszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minõsült, valamint a szerek szakszerû és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik. (3) 14–18 év közötti személyeket növényvédõ szerekkel kapcsolatos tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsõfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezõ szakoktató felügyelete mellett szabad foglalkoztatni. (4) A növényvédõ szeres munka során, illetve annak megkezdése elõtt és azt követõen nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettõl eltérõ elõírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédõ szeres munkavégzés közben étkezni, dohányozni tilos.

38. §

(1) A munkavégzése során növényvédõ szerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülõ dolgozó – ideértve a tömény növényvédõ szerrel dolgozó elõkészítõt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is – az adott növényvédõ szer engedélyokiratában elõírt védõeszközöket köteles viselni. (2) A növényvédelmi munkavégzéshez szükséges védõeszközöket a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani, akinek gondoskodnia kell a védõeszközök cseréjérõl, elkülönített tisztításáról, megfelelõ mûszaki állapotban való tartásáról is.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13425

(3) Növényvédõ szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát végezni a növényvédõ szer teljes száradása, illetve a munkaegészségügyi várakozási idõ lejárta elõtt kizárólag az alkalmazott növényvédõ szerhez elõírt védõeszközben szabad. (4) A növényvédõ szerrel szennyezett gépek, illetve szóróberendezések javítása, tisztítása során a növényvédõ szer engedélyokiratában elõírt egyéni védõeszközt kell viselni. 39. §

(1) Csoportos növényvédelmi munkavégzéshez munkát vezetõ dolgozót kell kijelölni, akinek legalább a 18. § (1) bekezdés b) pontjában megnevezett képesítéssel kell rendelkeznie. (2) Ha nagyon mérgezõ vagy mérgezõ besorolású növényvédõ szerrel a munkát csoportosan végzik, a kijelölt vezetõnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsõsegélynyújtására, valamint az azt követõ intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel. (3) A munkacsapat tagjait a veszélyesebb (például elõkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes (például szállítás, vízhordás, permetezés) tevékenységek során a munkaegészségügyi követelményeknek megfelelõ gyakorisággal váltani kell.

40. §

(1) A növényvédõ szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szernek a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, porlódását, szóródását, szembe, bõrre jutását, belélegzését, esetleges lenyelését, b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését, c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását. (2) Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a növényvédõ szeres munkát haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerû egészségügyi ellátásáról.

41. §

(1) A munkavégzést követõen, valamint étkezés elõtt alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelezõ. A munkaterület közelében megfelelõ tisztálkodó helyet kell kijelölni. (2) A növényvédõ szerrel végzett munka során, rövid idõn belül elérhetõ helyen, megfelelõ mennyiségû ivóvíz minõségû vizet, tisztálkodási eszközt, valamint a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó által a munkavégzés jellegének megfelelõ, a baleseti és mérgezési elsõsegélynyújtáshoz szükséges eszközöket kell biztosítani. (3) A növényvédõ szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához, töltéséhez, kezeléséhez a raktárban és a munkavégzés helyén feltûnõen megjelölt és biztonságos munkaeszközöket kell használni, amelyeket más célra felhasználni nem szabad. Elkülönítve kell kezelni a gyomirtó szerek kiméréséhez használatos eszközöket. A raktárban a biztonságos anyagmozgatás eszközeirõl is gondoskodni kell. (4) A növényvédõ szeres munkavégzés gépeit és eszközeit az üzemeltetési dokumentációban vagy a technológiai utasításban leírtak szerint kell az üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz elõkészíteni.

Csávázás, gázosítás, csalétek alkalmazása 42. §

(1) A csávázott termény egyértelmû megkülönböztetése érdekében csávázásra olyan növényvédõ szer használható – önállóan vagy adalékkal – amely a kezelt terményt jól megkülönböztethetõ színnel, maradandó módon megfesti. (2) A csávázást lakóépülettõl, állat- vagy vízjárta helytõl, kutaktól, álló- és folyóvizektõl, emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására szolgáló növényzettõl biztonságos távolságban, kell végezni. Élelmiszer, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra használt termék tárolására szolgáló tárolóban csávázást végezni tilos. (3) Zárt térben végzett csávázáskor megfelelõ szellõztetést kell alkalmazni. (4) Csávázott termény tárolására, szállítására külön erre a célra szolgáló és a csávázásra utaló, feltûnõen megjelölt csomagolást kell használni, amelyet más célra felhasználni tilos. (5) Csávázott terményt, csávázási hulladékot élelmezési, takarmányozási célra felhasználni tilos.

43. §

(1) A csávázott terményt zárt raktárban kell tárolni, más anyagoktól elkülönítve. Élelmiszer, illetve takarmányozási célú terménnyel közös helyiségben a csávázott terményt tárolni nem szabad.

13426

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

(2) Csávázott termény raktárhelyiségeit egyéb termény, takarmány tárolására – külön elõírás hiányában – csak nedves felseprést követõ lúgos vagy mosószeres vizes felmosás után szabad használni. A mosószeres vizet a 47. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni. (3) A csomagolóeszközön, ömlesztett tárolás esetén a prizmára a „Vigyázat! Mérgezõ csávázó szerrel kezelve” vagy ezzel azonos tartalmú feliratot kell feltüntetni. (4) A csávázott termény csomagolóeszközének kezelésére a növényvédõ szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó elõírások irányadóak. (5) Csávázott termény – engedélyezett ártalmatlanítási technológia hiányában – kizárólag vetésre vagy a kártevõk elleni csalétek készítésére használható fel. (6) Az (1), (2) és (4) bekezdés a kis kiszerelésû házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetõmagvakra nem vonatkozik. 44. §

(1) A csalétek kihelyezési szándékot az engedélyokiratban meghatározottak szerint kell bejelenteni. A mérgezõ csalétket úgy kell elhelyezni, hogy gyermek, illetéktelen felnõtt, haszonállat, illetve nem célszervezetnek minõsülõ vadon élõ állat ne férhessen hozzá. (2) Növényvédõ szeres gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkezõ személy végezhet.

Növényvédõ szer minõségének ellenõrzése 45. §

(1) A forgalomban lévõ növényvédõ szerek minõségét, csomagolását a gyártónál, a kiszerelõnél, a forgalmazónál és a felhasználónál ellenõrizni kell. A minõségre vonatkozó vizsgálatokat éves program alapján az MgSzH laboratóriuma végzi. (2) A vizsgálatokhoz az MgSzH területi szerve térítésmentesen mintát vehet. (3) A lejárt felhasználhatósági idejû növényvédõ szerek vizsgálatát a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (4) Minõségi kifogás esetén az MgSzH Központ meghatározza a további forgalmazás és felhasználás feltételeit, indokolt esetben megtiltja a növényvédõ szer forgalmazását és felhasználását. (5) A vizsgálatokhoz az engedélyokirat jogosultjának analitikailag tiszta hatóanyag mintát kell biztosítania térítésmentesen az MgSzH területi szervének igénybejelentése alapján. (6) A vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban foglalt díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára vonatkozik, ha a mintát nem az ellenõrzõ hatóság vette.

Hulladékkezelés 46. §

(1) A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni a) az engedélyokirattal nem rendelkezõ növényvédõ szer, b) a felhasználásra alkalmatlannak minõsített vagy a felhasználásra alkalmatlan, lejárt felhasználhatósági idejû növényvédõ szer, c) az összekeveredett növényvédõ szer, d) az MgSzH területi szerve által – szükség esetén a környezetvédelmi hatóság szakértõi véleménye alapján – a szennyezõdéstõl nem mentesíthetõnek minõsített védõeszköz, munkaeszköz, növényvédõ szer raktár, tároló elbontása során szennyezõdhetett bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetõmag, e) a kiömlött növényvédõ szer felitatására, összegyûjtésére használt anyag, növényvédõ szerrel szennyezett talaj kezelése során. (2) A növényvédõ szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13427

(3) A növényvédõ szert tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítõ-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésbõl kikerülõ és egyéb használhatatlan növényvédõ szer hígításokat tartalmazó szennyvizet a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõen kell kezelni és ártalmatlanítani. (4) A növényvédõ szer forgalmazó helyiség és raktár teljes készletét a készlet tulajdonosának vagy megbízottjának legalább évente felül kell vizsgálnia. A rendeltetésszerû használatra alkalmatlan tételeket selejtezni kell, és a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. (5) A kiselejtezett növényvédõ szert további kezelésig a növényvédõ szer raktár elkülönített részében kell tárolni.

Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában e rendelet szerinti tevékenység folytatásához szükséges igazolás kiállítása 47. §

A toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerû használatával, beleértve a közvetítõk tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 1974. június 4-i 74/556/EGK tanácsi irányelv 2. és 3. cikkében írt feltételek teljesülésérõl az Európai Gazdasági Térség más tagállamában folytatni tervezett tevékenységhez szükséges igazolást az azt kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes MgSzH területi szerve adja ki.

Záró rendelkezések 48. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt kiadott – a 21. § szerinti – engedélyeket a 21. § (8) bekezdésben foglalt feltétel teljesülése során megadott igazoló tanúsítvány kiállításakor kell felülvizsgálni az e rendeletben foglaltaknak való megfelelés tekintetében. Ennek során a kiadott engedélyeket módosítani kell vagy vissza kell vonni. (3) Hatályát veszti a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet. (4) A növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) „Az engedélyezéshez benyújtott dokumentáció kezelése” alcím alatt a következõ 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) Az engedélyes, párhuzamos behozatal esetén az importõr a növényvédõ szer elsõ forgalomba hozatalát megelõzõen köteles a készítmény végleg-mintáját és a csomagolás jellemzõ bélyegeit rögzítõ képeket digitális adathordozón a hatóság rendelkezésére bocsátani. (2) Az engedélyezõ hatóság az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatokból adatbázist hoz létre, melyet hivatalos honlapján a fogyasztók, felhasználók részére elektronikusan hozzáférhetõvé tesz.” (5) A R. 30. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A növényvédõ szer csomagolóeszköz (a továbbiakban: csomagolóeszköz) külsõ megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a növényvédõ szert ne lehessen összetéveszteni. A csomagolóeszköz termékcímkéjén (a továbbiakban: címkéjén) fel kell tüntetni „Gyermekek elõl el kell zárni” feliratot, amennyiben az engedélyokirat erre vonatkozó S-mondatot nem tartalmaz, illetve meg kell felelnie az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezésérõl, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének 4. részében foglalt elõírásnak. Címkének minõsül a növényvédõ szer valamennyi csomagolóeszközére, vagy külsõ és belsõ csomagolóanyagára letörölhetetlen módon rányomtatott, vagy grafikus úton elõállított, illetve az (5) bekezdésben szereplõ kiszerelések esetén az azt kísérõ nyomtatott vagy szemléltetõ anyag is. A címke részének kell tekinteni a levehetõ vagy elkülöníthetõ tájékoztatót (például: részletes használati utasítás, mellékelt útmutató), valamint minden további külsõ és belsõ csomagolás feliratozását. Ezeket forgalomba kerülése elõtt a készítmény valamennyi kiszerelésére be kell nyújtani nyomtatott (eredeti méretben) és elektronikus formában.” (6) A R. 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A címkén a jóváhagyott címketervben szereplõ adatokat, de – a 13. számú melléklet 4., 18. és 20. pontja kivételével – legalább az engedélyokiratban szereplõ elõírásokat, a gyártó által adott gyártási számot vagy annak azonosítására utaló jelzést, a csomag nettó tartalmát, valamint a gyártás idejét, illetve a használati utasításra vonatkozó utalást kell feltüntetni. A hatóanyag(ok) és egyéb összetevõk azon elnevezését kell feltüntetni, amelyek

13428

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

az 1. számú mellékletben szerepelnek, vagy ha ott nem találhatóak, akkor az ISO közhasználatú nevet. Ha ez utóbbi nem áll rendelkezésre, akkor az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) szabályok szerinti kémiai megnevezést kell alkalmazni. Tilos a címkén bármilyen növényvédõszer-maradék határértéket feltüntetni. Kombi csomag esetén valamennyi, a csomagolásban lévõ növényvédõ szer gyártási idejét vagy a legrégebbi gyártási idõt kell feltüntetni a külsõ csomagolási egységen. A címkefelirat elkészítésénél a Gyûjtemény címkézésrõl szóló fejezete szerinti követelményeknek kell eleget tenni. A címkén fel kell tüntetni annak a személynek a nevét és címét, aki a forgalmazott növényvédõ szer végsõ csomagolásáért és címkézéséért, vagy végsõ címkézéséért felelõs, amennyiben nem azonos az engedélyessel.” (7) A R. 30. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Magyarországi forgalomba hozatalra szánt idegen nyelvû felirattal behozott készítményt magyar nyelvû címkével át kell címkézni. Többnyelvû címke alkalmazása esetén el kell különülnie egymástól a különbözõ nyelvû címkefeliratoknak, melyek együttes szerepeltetése nem mehet az olvashatóság és az áttekinthetõség rovására. (9) Csak a jóváhagyott, magyar nyelvû címkeszöveggel megegyezõ tartalmú termékcímkével lehet átcímkézni a terméket úgy, hogy növényvédõ szer végsõ csomagolásáért, illetve címkézéséért, illetve végsõ címkézéséért felelõs azt elõzetesen 15 nappal korábban bejelenti, és a felhasználni kívánt címke egy példányát méretazonos formában mellékeli.” (8) A (3)–(7) bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés a hatálybalépést követõ 2. napon hatályát veszti. 49. §

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerû használatával, beleértve a közvetítõk tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 1974. június 4-i 74/556/EGK tanácsi irányelv, b) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítõk tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról szóló, 1974. június 4-i 74/557/EGK tanácsi irányelv, c) a növényvédõ szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv, d) a felszín alatti vizeknek az egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelmérõl szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13429

2010. évi 60. szám

1. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez A. rész A forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája ............................................................ Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Sorszám: I./.................../................. II./.................../.................

Engedély Név: ............................................................................................................................................................................................................................... Lakóhely: ..................................................................................................................................................................................................................... Végzettség: ................................................................................................................................................................................................................ Oklevél száma: ................................................................. Kiállításának éve: ................................................................................................. Oklevelet kiállította: ................................................................................................................................................................................................ Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara regisztrációs száma: ................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... Egyéb megjegyzés: ................................................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Az engedély jogosultja a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletben meghatározott szakképesítése alapján ..................................... (számmal és betûvel kiírt) forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szer – nagykereskedelmi forgalmazására ......................... jogosult – kiskereskedelmi forgalmazására jogosult – vásárlására jogosult – saját célú felhasználására jogosult – azzal folytatott szolgáltatási tevékenységre önállóan ........................ jogosult – azzal folytatott szolgáltatási tevékenységre munkavégzõként jogosult (A kipontozott részbe csak a „nem” jogosultságot lehet bejegyezni.) Kelt: ...................................., .................. év ..................................... hó ............ nap P. H. ............................................. aláírás

Az engedély hátoldala: Továbbképzés idõpontja: .......................... Továbbképzés idõpontja: .......................... Továbbképzés idõpontja: ..........................

P. H. P. H. P. H.

aláírás: .................................... aláírás: .................................... aláírás: ....................................

13430

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

B. rész Külföldiek forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája ............................................................ Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Sorszám: I./.................../................. II./.................../.................

Engedély Név: ............................................................................................................................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................................................................................................................ Lakóhely: ..................................................................................................................................................................................................................... Személyazonosító igazolvány száma: .............................................................................................................................................................. Származási tagállam igazolásának száma: ..................................................................................................................................................... Kiállításának kelte: ................................................................................................................................................................................................... Kiállító hatóság: ........................................................................................................................................................................................................ Az engedély jogosultja a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, valamint a 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet alapján ....................................................... (számmal és betûvel kiírt) forgalmi kategóriába sorolt növényvédõ szer – nagykereskedelmi forgalmazására ....................... jogosult – kiskereskedelmi forgalmazására jogosult – vásárlására jogosult – saját célú felhasználására jogosult – illetve azzal folytatott szolgáltatási tevékenységre önállóan ....................... jogosult – illetve azzal folytatott szolgáltatási tevékenységre munkavégzõként jogosult (A kipontozott részbe csak a „nem” jogosultságot lehet bejegyezni.) Kelt: ............................, ............ év ............................ hó ......... nap

P. H.

............................................................. aláírás

MAGYAR KÖZLÖNY

2. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez

A növényvédõ szeres kezelés nyilvántartásának mintája

• 2010. évi 60. szám

Oldalszám: .............................

NYILVÁNTARTÁS A NÖVÉNYVÉDÕ SZERES KEZELÉSEKRÕL (permetezési napló) ................................... évben Termelõ neve: ................................................................................................................................................................................................................................. Lakcíme: ............................................................................................................................................................................................................................................ Növényvédelmi szakirányítójának neve és engedélyének száma: ............................................................................................................................. Szakirányító lakcíme: .................................................................................................................................................................................................................... A kezelés Sorszám

Kezelt kultúra

helye (hrsz., tábla, parcellaazonosító, termesztõ berendezés, raktár)

területe/térfogata (ha, m2, m3)

A használt növényvédõ szer

idõpontja

neve

mennyisége (kg, 1/ha, g/m2, g/fm)

Permetlé mennyisége (1/ha, 1/m2)

Élelmezésegészségügyi várakozási idõ

Betakarítás idõpontja (hó, nap)

Felhasználásért felelõs aláírása

Lezárva: ............... év ............. hó ........ nap ..................................................................................... termelõ

13431

13432

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

3. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez Növényvédelmi gépek típusminõsítési eljárása és a permetezõgépek felülvizsgálata Növényvédelmi gépek típusminõsítési eljárásának követelményei 1. Növényvédelmi gép a növényvédõ szer kijuttatására és a célfelületen (növény, talaj) történõ egyenletes elosztására alkalmas eszköz vagy berendezés. 2. A 32. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel, az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkezõ növényvédelmi gépek csak típusminõsítés után hozhatók forgalomba. A típusminõsítési eljárást a növényvédelmi gép gyártója, forgalmazója által szolgáltatott adatok alapján, vagy vizsgálat alapján kell lefolytatni. 3. A növényvédelmi gép gyártójának, illetve forgalmazójának a gép forgalomba hozatala elõtt nyilatkozatot kell tenni az 1. függelék szerint a típusminõsítési eljárást végzõ Intézetnek, hogy a géptípus megfelel a minõsítési követelményeknek és ezzel egyidejûleg a növényvédelmi gép gyártójának, illetve forgalmazójának kérni kell a forgalomba hozatali engedély kiadását. A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell a használati útmutatót, a géptípust leíró dokumentumokat (adatlap, mátrix), a hazai vagy külföldi minõségtanúsítást, valamint egyéb, a növényvédelmi gép megítélését elõsegítõ dokumentumokat. 4. A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelményeket a 2. függelék tartalmazza. 5. A gyártó vagy forgalmazó köteles a típusminõsítési eljárásra bejelentett növényvédelmi gép megtekintését vagy vizsgálatát az Intézet számára lehetõvé tenni. 6. Az Intézet a nyilatkozat és a nyilatkozathoz mellékelt dokumentumok alapján a típusminõsítési eljárást 30 napon belül köteles lefolytatni. Ha a benyújtott dokumentumok nem kielégítõk, a gyártótól vagy forgalmazótól adatpótlás kérhetõ. A típusminõsítési eljárást ebben az esetben a pótlás benyújtását követõ 30 napon belül kell lefolytatni. Ha a típus minõsítéséhez a növényvédelmi gép vizsgálata is szükséges, a minõsítést a növényvédelmi gép átadásától számított 90 napon belül el kell végezni. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján nem lehet dönteni az alkalmasságról, de vizsgálatra nincs szükség, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok szemle útján is beszerezhetõk. 7. Az Intézet a növényvédelmi gép megfelelése esetén az 5. függelék szerinti forgalomba hozatali engedélyt kiadja. 8. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépekrõl az Intézet nyilvántartást vezet. 9. A forgalomba hozatali engedély 5 évig hatályos. Az idõbeli hatály lejártával a forgalomba hozatali engedélyt meg kell újítani. Az Intézet a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha a géptípusnál minõségromlás következik be, vagy a használatot befolyásoló mûszaki változást az engedélyes nem jelentette be. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentõs hiányosság, eltérés esetén 1 évig hatályos ideiglenes forgalomba hozatali engedély is kiadható. 10. A forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló, 6. függelék szerinti matricát a növényvédelmi gépen feltûnõ helyen kell elhelyezni.

Permetezõgépek felülvizsgálata 1. A felülvizsgálatot az Intézet tanúsítványával rendelkezõ állomások végezhetik. A felülvizsgálatra kerülõ permetezõgépekkel szemben támasztott követelményeket, az ellenõrzési és vizsgálati módszereket, a felülvizsgálatok során alkalmazandó mérõeszközök és vizsgálóberendezések jellemzõit, továbbá a felülvizsgálatról készítendõ jegyzõkönyv mintáját a 9. függelék tartalmazza. 2. Az állomás mûködése akkor tanúsítható, ha a) legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezõ, továbbá az Intézet által szervezett rendszeres képzésen részt vevõ vezetõvel, b) a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fõ szakmunkással, c) a 9. függelék szerinti mérõberendezésekkel és eszközökkel rendelkezik. 3. A permetezõgépek felülvizsgálatára szóló jogosultság megszerzéséhez a 7. függelék szerinti pályázati ûrlapot kell benyújtani az Intézethez, amely a kérelem alapján kiadja a 8. függelékben foglalt tanúsítványt meghatározott díj befizetését követõen.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13433

2010. évi 60. szám

4. Felülvizsgálatra a permetezõgép tulajdonosának a permetezõgép mûködési engedélyének lejártát megelõzõen kell jelentkeznie. A jelentkezést az állomás címére kell beküldeni, amely értesíti a permetezõgép tulajdonosát a felülvizsgálat idõpontjáról. A felülvizsgálat elvégzéséig a permetezõgép rendeltetés szerint használható. 5. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelõ, az állomás kiadja a 10. függelék szerinti, a permetezõgép mûködési engedélyét igazoló matricát. Ha a permetezõgép állapota a felülvizsgálat eredménye alapján nem megfelelõ, a permetezõgép mûködési engedélyt nem kaphat.

1. függelék

A növényvédelmi gép forgalomba hozatali engedélyének kiadására irányuló kérelem mintája Nyilatkozó neve: ...................................................................................................................................................................................................... Címe: ............................................................................................................................................................................................................................. Mint az alább felsorolt gép(ek), gépcsalád(ok) gyártója, illetve forgalmazója kijelentem, hogy az alább felsorolt gép(ek), illetve gépcsalád(ok) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényvédelmi tevékenységrõl szóló FVM rendelet 3. mellékletének 2. függelékében foglalt követelményeket kielégíti(k). Mellékelten megküldjük a gép(ek)kel, illetve gépcsalád(ok)kal kapcsolatos következõ dokumentációkat magyar nyelven: – használati útmutató(k), – hazai vagy külföldi minõségtanúsítás(ok), – gépcsalád(ok) esetén a típusokat meghatározó mátrix(ok), – típusonként az azonosításhoz szükséges adatlap, – egyéb, az elbírálást segítõ dokumentum(ok). A fent feltüntetett gép(ek), illetve gépcsalád(ok) a ............................................................................ helyszínen megtekinthetõk. Kívánságra a gép(ek)et, illetve gépcsaládo(ka)t megbeszélés alapján az Intézet telephelyére szállítjuk. Kérjük, hogy a fent felsorolt gép(ek), illetve gépcsalád(ok) forgalomba hozatali engedélyét kiadni szíveskedjenek. Dátum: ................................................................. ............................................. aláírás

2. függelék

A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények 1. Szántóföldi permetezõgépek agrotechnikai követelményei A követelményeket a 3. függelék, valamint a 4. függelék I. és II. része és tartalmazza. 2. Ültetvény (kertészeti) permetezõgépek agrotechnikai követelményei A követelményeket a 3. függelék, valamint a 4. függelék I. és III. része tartalmazza. 3. Hordozható, nem motoros hajtású permetezõgépek agrotechnikai követelményei A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell rendelkezniük. A szivattyú szállítási mennyiségének elegendõnek kell lennie a gép folyadékigényének kielégítésére. A nyomás üzem közben egyenletes mûködtetésnél legfeljebb ±5%-ot változhat. A szórófej szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem változhat. A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy személy számára felvehetõnek, hordozhatónak és levehetõnek kell lennie. Háti permetezõgépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki.

13434

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A hevedereknek a kezelõ vállát nem szabad vágnia. A szórószerkezettõl 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell fejezõdnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia. A tömlõket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg. A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell megadni. A tartály ürítése során, azonos nyomásnál a szórásteljesítmény az átlagtól ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el. A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhetõ. Nyomás alatt nem álló tartályok beöntõ nyílásának mérete legalább 100 mm legyen. A beöntõnyílást szûrõvel kell ellátni. A gépek a töltés szintjétõl függetlenül 8,5°-os lejtõig nem borulhatnak fel. A nyomóvezetékben szûrõnek kell lennie. A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka legkisebb átfolyó keresztmetszete. A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szûrõkön jelentkezõ nyomásesés nem lehet több 5%-nál. A tartály és a beöntõszûrõ között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet. Battériás permetezõgépnél legyen lehetõség beöntõszûrõ alkalmazására. A tartályok alsó és felsõ töltési határainak jól láthatónak kell lennie. A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5% tartalékkal kell rendelkeznie. A tartályfedélnek megfelelõen kell tömítenie. A gép beállításának könnyen elvégezhetõnek, megfelelõ mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenõrizhetõen kell tudni állítani. A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetõeknek kell lenniük. A nyomóvezetékben gyorszáró berendezést kell elhelyezni. A gépnek biztonságosan, könnyen és teljesen üríthetõnek kell lennie. A mûszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem haladhatja meg. A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. A szûrõket szabadon hozzáférhetõ helyre kell felszerelni. A szûrõbetéteknek biztonságosan kivehetõnek kell lennie. A tartályfalak felületi érdességének kívül és belül 0,150 mm-nél kisebbnek kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetõnek és cserélhetõnek kell lennie. A szórófejek áteresztõképessége ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el a névleges értékektõl. A gépeken meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét. A szórófejeken fel kell tüntetni a méretüket. 4. Hordozható, motoros permetezõgépek agrotechnikai követelményei A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell rendelkezniük. A gázkar a beállított helyzetbõl magától nem mozdulhat el. A szivattyú szállítási mennyiségének elegendõnek kell lennie a gép folyadékigényének kielégítésére. A nyomás állandó fordulatszámnál legfeljebb ±5%-ot ingadozhat. A szórófejek szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem változhat. A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy személy számára felvehetõnek, hordozhatónak és levehetõnek kell lennie. Háti permetezõgépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki. A hevedereknek a kezelõ vállát nem szabad vágnia. A szórószerkezettõl 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell fejezõdnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia. A tömlõket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg. A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell megadni. A gépnek megfelelõ pontossággal kell adagolnia és megfelelõ pontosságú eloszlást kell biztosítania. A tartály ürítése során a szórásteljesítmény az átlagos értéktõl ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el. A folyadék koncentrációja a feltöltött tartály teljes kiürüléséig jelentõsen nem változhat. A szórásmennyiség állandó fordulatszámnál maximum ±10%-kal térhet el az átlagos értéktõl. A gép használata során a melegedõ alkatrészek töltéskor vagy ürítéskor növényvédõ szerrel nem érintkezhetnek. A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhetõ. A beöntõ nyílás mérete legalább 100 mm legyen. A gépek a töltésszinttõl függetlenül 8,5°-os lejtõig nem borulhatnak fel. A nyomóvezetékben szûrõnek kell lennie.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13435

A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka legkisebb átfolyási keresztmetszete. A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szûrõkön jelentkezõ nyomásesés nem lehet több 5%-nál. A tartály és a beöntõszûrõ között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet. A tartályok alsó és felsõ töltési határainak jól kivehetõnek kell lennie. A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5% tartalékkal kell rendelkeznie. A gépeket úgy kell kialakítani, hogy permetlé elfolyás véletlenszerûen ne következhessen be. A tartályfedélnek megfelelõen kell tömítenie. A gépek beállításának könnyen elvégezhetõnek, megfelelõ mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenõrizhetõ formában be kell tudni állítani. A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetõeknek kell lennie. A nyomóvezetékekben gyorszáró szelepet kell elhelyezni. A gépeknek biztosan, könnyen és teljesen üríthetõnek kell lennie. A mûszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem haladhatja meg. A gépeknek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. A szûrõket szabadon hozzáférhetõ helyre kell felszerelni. A szûrõbetéteknek biztonságosan kivehetõnek kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetõnek és cserélhetõnek kell lennie. A szórófejek folyadékfogyasztása ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el a névleges értéktõl. A gépeken meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét. 5. Csávázógépek agrotechnikai követelményei A csávázógépet úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerûen, szakszerûen és biztonságosan alkalmas legyen növényvédõ szernek szaporító anyagok felületére való felvitelére. A gépnek megfelelõ pontossággal kell adagolnia, és megfelelõ pontosságú elosztást kell biztosítania. A csávázás során a szaporító anyag és a csávázószer mennyisége arányának állandónak kell lennie. Folyamatos üzemû csávázógépek esetén a magáram megszakadásakor a csávázószer áramának is le kell állnia. A szaporítóanyagon megtapadt csávázószer mennyisége maximum ±10%-kal térhet el az átlagtól. Az adagolási teljesítmény eltérése az átlagtól maximum ±10% lehet. A csávázószereket a tartály ürítésének idõtartama alatt egyenletesen kell adagolni. A csávázógép használata során a melegedõ alkatrészek növényvédõ szerrel nem érintkezhetnek. A feltöltésnek biztonságosan elvégezhetõnek kell lennie. Folyadéktartályon a beöntõnyílás méretének legalább 100 mm-nek kell lennie. Portartályon a beöntõnyílás méretének legalább 200 mm-nek kell lennie. Szakszerû töltés esetén a csávázószer fröccsenése nem következhet be. A folyamatos üzemû berendezéseket elszívóval kell felszerelni. A tartályoknak a névleges térfogatukhoz képest legalább 5% pótlólagos térfogattal kell rendelkeznie. A csávázógépet úgy kell kialakítani, hogy véletlen növényvédõ szer elfolyás, elszóródás ne következhessen be. A tartályfedélnek megfelelõen kell tömítenie. Az elszívó berendezést úgy kell kialakítani, hogy növényvédõ szer ne kerülhessen a szabadba. A tartály töltési szintjét skála alapján meg kell tudni határozni. A csávázógépek beállításának könnyen elvégezhetõnek kell lennie. A beállítás megismétlése esetén a vetõmag és a csávázószer adagolása ±10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el az eredeti beállítás értékeitõl. Az adagolást könnyen hozzáférhetõ helyen kell tudni szabályozni. Az adagolás ellenõrzésére a csávázószer és a vetõmag keveredése elõtt a csávázószert egyszerûen és maradéktalanul fel kell tudni fogni. Az adagoló beállításának egyértelmûnek és reprodukálhatónak kell lennie. A gépnek a kezelõhelyrõl biztonságosan mûködtethetõnek, ellenõrizhetõnek és azonnal leállíthatónak kell lennie. Az állítóberendezéseknek könnyen kezelhetõnek kell lennie. A csávázótartályban a kiürítés után a térfogat maximum 3%-ának megfelelõ mennyiségû anyag maradhat. A tartályok ürítésének egy személy számára elvégezhetõnek kell lennie. A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetõeknek és cserélhetõeknek kell lennie. Az adagolási utasításnak a mag és a csávázószer adagolás beállítására vonatkozó adatokat kell tartalmaznia, a cserélhetõ adagolószerkezeteket figyelembe véve. A csávázógépen meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét.

13436

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

6. Granulátumszóró gépek/adapterek agrotechnikai követelményei A granulátumszóró gépet úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerûen és szakszerûen alkalmas legyen a granulátumok kijuttatására. A granulátumok morzsolódása vagy aprítása nem megengedhetõ. A gépet csepegõ vízzel szemben védeni kell, nedvesség a granulátumot nem érheti. Az egyes szóróadapterek adagolási teljesítménye azonos beállítás esetén az átlagtól maximum ±10%-kal térhet el. A fajlagos szórásmennyiség ±10%-nál nagyobb mértékben nem változhat. A tartály ürítésének ideje alatt a granulátumot egyenletesen kell kijuttatni és elosztani. A gépek feltöltésének biztonságosan elvégezhetõnek kell lennie. A tartály beöntõ nyílása méretének legalább 200 mm-nek kell lennie. A gépnek szennyezõdésekkel szemben védve kell lennie. A tartályok névleges és teljes térfogata között 5% biztonsági tartománynak kell lennie. Biztosítani kell, hogy az adagoló hajtásának kikapcsolása után a gépbõl granulátum ne juthasson ki. A gépek beállításának könnyen elvégezhetõnek, megfelelõ mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. A hajtásnak olyannak kell lennie, hogy az adagolók fordulatszáma, illetve elmozdulása a névleges értéktõl ±10%-nál nagyobb mértékben ne térjen el. A gépnek a kezelõhelyrõl biztonságosan mûködtethetõnek, ellenõrizhetõnek és azonnal leállíthatónak kell lennie. A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetõeknek kell lennie. A tartályt tökéletesen ki kell tudni üríteni. A tartályok ürítését egy személynek el kell tudni végezni. A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetõeknek és cserélhetõeknek kell lennie. A gépen meg kell adni a típusjelzést és a típusbesorolást, valamint a gyártás évét.

3. függelék

Növényvédelmi gépek biztonsági követelményei 1. Biztonsági követelmények, illetve intézkedések 1.1. Általános elõírások A gép legyen kezelhetõ, üzemeltethetõ, feltölthetõ és karbantartható a gépgyártó és a növényvédõ szer gyártója által megnevezett védõöltözetet viselõ kezelõ által. A szivattyúk és a szûrõk legyenek karbantarthatók anélkül, hogy a folyadék a névleges térfogatig feltöltött tartályból kifolyna. Ez elérhetõ pl. a szerkezeti elemek megfelelõ elrendezésével, csapok vagy szelepek beépítésével. 1.2. A mozgó hajtásátviteli elemek védõberendezései A hozzáférhetõ mozgó hajtásátviteli elemek veszélyei elleni védelemre a gépen rögzített védõburkolatok legyenek. Amikor gyakoribb hozzáférést terveznek, akkor olyan védõburkolatokat kell alkalmazni, amelyek csak szerszámmal nyithatok. Ezek a védõburkolatok nyitott helyzetben maradjanak a géphez rögzítve (például csuklópántokkal), és csukott helyzetben szerszám használata nélkül önmûködõen újra záródjanak. Ha nem ilyen típusú védõburkolatot alkalmaznak, akkor a gépen legyenek: a) reteszelt védõburkolatok; vagy b) olyan szerkezetekkel ellátott nyitható védõburkolatok, amelyek mindaddig megakadályozzák a nyitást, ameddig a részek mozognak. 1.3. Állékonyság 1.3.1. Általános elõírások A használati utasításban levõ adatoknak megfelelõen felszerelt gép behajtott permetezõkerettel minden irányban legyen stabil a legálabb 8,5°-os lejtésû szilárd talajon. Ezt a követelményt üres tartállyal és vízzel feltöltött tartállyal, valamint mindkét esetben az olyan kiegészítõ felszerelésekkel és tartályokkal, valamint azok nélkül is teljesíteni kell, amelyekkel a gép rendeltetésszerûen felszerelhetõ. 1.3.2. A lekapcsolt gép kézi mozgatásához való szállítógörgõs függesztett gépek A lekapcsolt gép kézi mozgatásához való szállítógörgõs gépeket úgy kell kialakítani, hogy ne borulhassanak fel.

MAGYAR KÖZLÖNY

1.4. 1.4.1.

1.4.2.

1.4.3. 1.4.4.

1.5. 1.5.1.

•

2010. évi 60. szám

13437

Ezt a követelményt a következõkeppen kell vizsgálni: a használati utasításban levõ adatoknak megfelelõen elhelyezett gépet vízszintes és sík felületen 1 m/s-os sebességgel 50 mm magas derékszögû, a gép haladási irányára merõlegesen elhelyezett merev akadálynak kell nekitolni. Permetezõkeretek Elõl függesztett permetezõkeretek Az elõl függesztett permetezõkeretes gépeken a vezetõ permetlé elleni védelmére: a) legyen vezetõfülke; vagy b) a vezetõülés ülésindexpontja (SIP) legálabb 1000 mm-re legyen a permetezõkeret legnagyobb munkamagassága felett. Elfordítható szerkezeti elemek A használati utasítási adatoknak megfelelõ be-/kifordításkor szokásos körülmények között a keret egy része se kerüljön a talajtól mért 4 m-es magasság föle. A kézzel be- és kifordítható kereteken legyen két fogantyú a következõ csuklótól legálabb 300 mm távolságra. A keret részei lehetnek fogantyúk, ha azokat egyértelmûen és maradó módon megjelölték. Külsõ erõvel való mûködtetéskor a kezelõelem önmûködõ visszaállású legyen, és a fordítási tartományon kívül legyen elhelyezve. Legyen rajta olyan szerkezet, amely szállítási helyzetben megakadályozza a befordított keret mozgását. Ha olyan hidraulikus szelepet alkalmaznak, amelyik nem közvetlenül a hidraulikus hengeren van, akkor a szelep és a henger közötti hidraulikus körfolyam építõelemeinek repesztési nyomása érje el a megengedett nyomás négyszeresét. A reteszelõ szerkezet mûködtetése és a keret be-/kifordítása két külön szerkezeten keresztül következzen be. Feljárók A feljárók fogantyúi ne legyenek a keret részei. A keretmagasság beállítása A keretmagasság beállításához szükséges kézi erõ legfeljebb 250 N lehet. Ha a magasságot csörlõ segítségével állítják, akkor a csörlõ önzáró legyen és viselje el legalább a keretsúly 1,3-szeresének megfelelõ terhelést. A csörlõ a talajról vagy a kezelõállásról legyen mûködtethetõ. Ha a magasságot külsõ erõvel állítják, akkor a kezelõelem a kezelõállásról legyen mûködtethetõ és önmûködõ visszaállítású legyen. A kezelõnek a vezérlõköri meghibásodáskor fellépõ összenyomási és nyírási helyek miatti veszélyek elleni védelme érdekében a gépen legyen: a) olyan szerkezet, amely a keret lefele mozgásának sebességét legfeljebb 10 mm/s-ra korlátozza; vagy b) olyan szerkezet, amely a keret és a talaj között legalább 500 mm-es szabad teret biztosit. Ezt a szabad teret csak szándékos mozgatással lehessen csökkenteni. A keretet felemelt helyzetében reteszelõ szerkezettel kell biztosítani. Ha a biztosításra olyan hidraulikus szelepet alkalmaznak, amelyik nem közvetlenül a hidraulikus hengeren van, akkor a szelep és a henger közötti hidraulikus körfolyam építõelemeinek repesztési nyomása érje el a megengedett nyomás négyszeresét. Permetlétartály A vegyszerekhez való hozzáférés és a velük való érintkezés megakadályozása töltéskor A gépen legyen töltõberendezés. Ha ez nem lehetséges, akkor a betöltõnyílást úgy kell elhelyezni, hogy a talaj vagy a kezelõ számára való kezelõállás feletti magassága legfeljebb 1500 mm legyen. A tartály pereme és a töltõnyílás közötti vízszintes távolság legfeljebb 300 mm lehet (lásd az 1. ábrát). Minden olyan töltõnyíláson, amelynek átmerõje nagyobb 400 mm-nél, illetve amelynek derékszögû nyílások esetén az oldalhosszúságai 400 mmx300 mm-nél nagyobbak, legyen olyan rács, amely csak szerszám segítségével távolítható el. A rács nyílásai ennél a méretnél nem lehetnek nagyobbak.

13438

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Méretek mm-ben

1. ábra: Legnagyobb távolságok a vegyszerek kézi betöltése esetén 1.5.2. A kifolyás és a túlfolyás megakadályozása A tartály tényleges térfogata legálabb 5%-kal legyen nagyobb a névleges térfogatánál. A tartály fedele: a) legyen a géphez rögzítve; b) mechanikus kényszerhatással zárjon (pl. csavarmenetes fedél); c) a permetlével szemben tömített legyen. A tartály tartalma a töltés és az ürítés közben legyen megfigyelhetõ. A nyomás alatt nem álló tartályoknak legyen az ürítés és a töltés közbeni nyomáskiegyenlítésre való szerkezete. 1.5.3. A permetlével való érintkezés megakadályozása ürítés közben A tartály ürítésekor a kezelõt védeni kell a permetlével való érintkezés ellen. Ez a követelmény teljesül, ha: a) a kifolyócsonk szerszám nélkül nyitható (pl. egy csappal); és b) a folyadéksugár a kezelõtõl távolodóan irányul. 1.6. Nyomásmérõ A gépen legyen nyomásmerõ. Az üzemi nyomás vagy az üzemi nyomások a vezetõhelyrõl egyértelmûen leolvashatók legyenek. A leolvasáshoz a fej vagy a felsõtest elfordítható. A nyomásmérõ házát a permetlétõl szigetelni kell. Az analóg nyomásmerõk házának átmerõje legálabb a következõ legyen: a) 63 mm, ha kezelõelem kapcsolódik hozzá és a kezelõ kéztartományán belül vagy a hárompontfüggesztõ szerkezet csatlakozási pontjai es a traktor között van; b) minden más esetben 100 mm. A megengedett nyomást a nyomásmérõn egy piros vonallal meg kell jelölni. A nyomásmérõt úgy kell elhelyezni, hogy kilyukadása esetén a kilepõ folyadék ne találja el a kezelõt. 1.7. Biztonsági szelep A gépen legyen biztonsági szelep, amely megakadályozza a gyártó által megengedett rendszernyomás 20%-kal való túllépését. A biztonsági szelep beállítását az illetéktelen megváltoztatás ellen védeni kell. A biztonsági szelep nyitása következtében a rendszerbõl folyadék nem juthat ki. Ez a követelmény nem vonatkozik az örvényszivattyúkra, amelyeknek legnagyobb nyomása, függetlenül a térfogatáramtól, nem lépheti túl a megengedett legnagyobb rendszernyomás 20%-át. 1.8. Ventilátorok A ventilátorokat úgy kell elhelyezni és biztosítani, hogy az üzem közben beszívott vagy kiröpített idegen testek ne okozzanak sérülést a kezelõnek. A ventilátorhoz való hozzáférést olyan rögzített védõburkolatokkal kell megakadályozni, amelyek tömör falu felületek és rácsfelületek kombinációjából állnak. Ha a szivattyúk és a ventilátor hajtása nem független egymástól, akkor a ventilátor hajtása legyen lekapcsolható (a szivattyúk hajtásáról) a talajon vagy a kezelõállason tartózkodva.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13439

1.9. Permetlétömlõk A vezetõfülkés gépek fülkéjében ne legyenek tömlõk. A vezetõfülke nélküli gépek tömlõit és azok összekötõ elemeit burkolatokkal kell védeni azért, hogy lyukadás eseten a kezelõ ne szennyezõdhessen. Minden nyomás alatt álló tömlõn közvetlenül és maradó módon fel kell tüntetni a megengedett nyomást. A tömlõkre és az összekötõ elemekre megengedett nyomás legálabb a gyártó által megengedett rendszernyomást érje el. A permetlétartály töltõberendezését úgy kell kialakítani, hogy a permetlé a tartályból ne folyhasson vissza a töltési helyre. 1.10. A permetezési folyamat kézi kezelõelemei A permetezési folyamat kikapcsolására való kezelõelem mûködtetése után 5 percen belül fúvókánként legfeljebb még 2 ml utáncsöpögés megengedett. Az utáncsöpögést a permetezõkerethez való folyadék-hozzávezetés kikapcsolása után 8 s elteltével kell mérni. A kezelõ a permetezési folyamat kézi kezelõelemeit üzem közben a vezetõhelyrõl tudja mûködtetni. 1.11. Frissvíz-tartály A gépeken a kezelõ részére legalább 15 liter térfogatú frissvíz-tartálya legyen. Ezt a tartályt a gép többi részétõl teljesen el kell szigetelni, és legyen rajta olyan csap, amely nyitva lehet anélkül, hogy állandóan mûködtetnék. 1.12. Kézi mûködtetésû permetezõszerkezetek A kézi mûködtetésû permetezõszerkezeteket (pl. a permetezõpisztolyokat) úgy kell kialakítani, hogy (pl. egy különálló, kézzel mûködtetett zárószerkezettel vagy reteszeléssel) kizárt legyen azok akaratlan mûködtetése. Ezek a berendezések kikapcsolt helyzetben lezárhatók legyenek, és bekapcsolt helyzetben ne legyenek lezárhatók. 2. Használati információk 2.1. Használati utasítás A használati utasítás átfogó utasításokat és információkat tartalmazzon a gép karbantartására és biztonságos használatára. Különösen a következõket kell kiemelni: a) a gép újbóli üzembe helyezése idénykezdéskor; b) a nyomás beállítása; c) beállítási sajátosságok a különbözõ fúvókák használata eseten; d) a keret be- és kifordítása; e) az egyes karbantartási munkák, különösen a hegesztési munkák, csak akkor végezhetõk, ha a gép permetlét vezetõ részeit kiöblítették; f) a fúvókák eldugulása vagy egyéb zavarok esetén szükséges intézkedések; g) a kezelõ által a szennyezõdések ellen szükséges védõintézkedések pl. védõöltözet viselése, a növényvédõ szerek és mûtrágyák tartályba való közvetlen betöltését megkönnyítõ berendezések használata stb. a következõ munkák esetén: ga) a tartály töltése és vegyszerek adagolása, gb) permetezés es kiszórás, gc) beállítás, gd) a tartály ürítése és tisztítása, ge) különbözõ vegyszerek használata, gf) karbantartás; h) a fülke nélküli traktorra nem szabad felszerelni elõl függesztett keretet; i) tilos a tartályba bemenni; j) a kezelõn kívül más nem tartózkodhat a gép közelében, különösen a ventilátor közelében; k) a légvezetékek akaratlan megérintésének veszélye az olyan gépek esetén, amelyeknek a keretmagassága túllepheti a 4 m-t; l) útmutatások a gép tarolásához. 2.2. Megjelölés 2.2.1. Általános elõírások Jól olvashatóan és maradó módon minden gépet meg kell jelölni legalább a következõ adatokkal.

13440

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

2.2.2. Permetezõgép A gépen legalább a következõ adatok legyenek megadva: a) a gyártó neve és címe; b) a gyártási év; c) a típus vagy a sorozat megjelölése; d) a sorozatszám, ha van; e) a megengedett rendszernyomás; f) a szerkezeti tömeg; g) a megengedett össztömeg; h) a gépoldali tengelycsonk névleges fordulatszáma és forgásiránya (nyíllal megjelölve) ha van; i) a névleges teljesítmény, kW (az önjárók esetén). Kiegészítõleg: j) figyelmeztetõ felirat a tartályon, hogy tilos a tartályba bemenni; k) az olyan gépek esetén, amelyeknek a keretmagassága túllepheti a 4 m-t, a vezetõhelyen figyelmeztetõ felirat a légvezetékek véletlen megérintésének veszélyérõl; l) figyelmeztetõ felirat a víztartályon, hogy a tartályt csak friss vízzel szabad megtölteni. 2.2.3. Szivattyúk A szivattyúkon legalább a következõ adatok legyenek megadva: a) a gyártó neve es címe; b) a sorozatszám; c) a szivattyú legnagyobb szállítási teljesítménye; d) a szivattyú legnagyobb nyomása; e) a szivattyú legnagyobb szállítási teljesítménye a szivattyú legnagyobb nyomásánál; f) a névleges és a legnagyobb fordulatszám. 2.2.4. Tömlõk A tömlõkön meg kell adni a megengedett nyomást.

4. függelék

Növényvédelmi gépek környezetvédelmi követelményei I. rész Általános követelmények 1. Általános elõírások A permetezõgépek és alkatrészeik megbízhatóak és olyan kialakításúak legyenek, hogy azokat rendeltetésszerûen lehessen használni a tervezett használatnak megfelelõen anélkül, hogy a környezetet feleslegesen szennyeznék. A gépeket úgy kell kialakítani, hogy azokat biztonságosan lehessen mûködtetni, felügyelni és kikapcsolni közvetlenül a kezelõhelyrõl. A töltés és az ürítés legyen könnyû és biztonságos. Ez tartalmazza azt is, hogy a töltési szint és a határok legyenek könnyen megállapíthatok, és hogy kellõ különbség legyen a névleges és a teljes térfogat között. A folyadék nem szándékolt szétszóródását meg kell akadályozni. 1.1. A kijuttatandó lémennyiség beállítása A kijuttatandó lémennyiség beállítása legyen könnyû, pontos és megismételhetõ. A tervezett mennyiség beállítása és ellenõrzése megköveteli: a) a berendezés kalibrálásának eszközeit; b) a kijuttatandó lémennyiség beállításának és ellenõrzésének eszközeit; c) a megfelelõ s pontos merõberendezést; d) a mûszerek jó leolvashatóságát; e) az útmutatásokat a kijuttatandó lémennyiség beállításához.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13441

1.2. Eloszlás és lerakodás A permetezõgépeket úgy kell kialakítani, hogy elérhetõ legyen az egyenletes eloszlás és a megfelelõ lerakodás. Ezt jellemzi például: a) az egyenletes keresztirányú eloszlás a szántóföldi permetezõgépek eseten; b) az egyenletes hosszirányú eloszlás; c) a permetlé egyenletes keveredése; d) a permetlé egyenletes mennyisége és eloszlása a célterületen; e) az elsodródás minimalizálása. 1.3. Tisztítás és karbantartás Legyen lehetséges a permetezõgép könnyû, biztonságos és teljes ürítése és tisztítása, valamint az elhasználódott alkatrészek cseréje. Legyenek csatlakoztathatók mérõeszközök a permetezõgép ellenõrzésére. 2. Megjelölés 2.1. Általános elõírások A következõ egységeket kell megjelölni. Ezt a jelölést meg kell magyarázni a használati utasításban. 2.2. Fúvókák A fúvókákat úgy kell megjelölni, hogy azok azonosíthatók legyenek közvetlenül vagy a használati utasításban megadott információból. Legalább a típust és a méretet meg kell adni. 2.3. Szûrõk A szûrõket a gyártó nevével vagy jelével és a lyukmérettel kell megjelölni. 3. Használati utasítás A permetezõgép gyártójának/forgalmazóinak használati utasítást kell a permetezõgéppel együtt szállítania. Az 3. függelék 2.1. pontja szerint megkívánt utasításokhoz és információhoz kiegészítõleg a használati utasításnak ki kell emelnie a következõ pontokat: a) kiegészítõ berendezések vagy tartozékok a permetezõgéphez a rendeltetésszerû használatnak megfelelõen; b) a töltés és a környezet szennyezõdésének megakadályozását célzó óvintézkedések; c) használati körülmények (például a legnagyobb haladási sebesség) és a permetezõgép megfelelõ beállítása; d) az elsodródás megakadályozása a különbözõ paraméterek, mint a fúvókák, a nyomás, a szórókeret magassága, a szélsebesség, a haladási sebesség stb., figyelembevételével; e) a teljes visszamaradó mennyiség; f) az ürítés és a tisztítás; g) a kijuttatandó légmennyiség ellenõrzése; h) a szûrõrácsok és szûrõk lyukbõsége; i) a permetezõgép ellenõrzésének idõközei; j) bizonyos növényvédõ szerek használatára vonatkozó korlátozások; k) különbözõ használati körülmények esetén szükséges elõkészületek; l) más berendezésekhez való csatlakozás lehetõségei és a szükséges óvintézkedések; m) a permetezõgép ellenõrzése.

II. rész Szántóföldi permetezõgépekre vonatkozó elõírások 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.1.1.

Követelmények Általános elõírások Permetlétartály Felület

A tartály belsõ és külsõ falainak felületi érdessége, Rz £ 100 mm legyen. 1.1.1.2. Töltés A töltõberendezést úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza a folyadék bármilyen visszafolyását a tartályból a töltõforráshoz. A töltõnyílás átmerõje az alábbiak szerinti legyen: – < 100 l névleges térfogatú tartályok esetében: min. 100 mm – 100 l–150 l (mindkét értéket beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 150 mm

13442

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

– 200 l–600 l (mindkét értéket beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 200 mm – > 700 l (ezt az értéket is beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 300 mm A zárófedél tömören zárjon a kiömlés megakadályozására. A tartály össztérfogata legálabb 5%-kal legyen nagyobb a névleges térfogatánál. A 200 l-nél nagyobb névleges térfogatú tartályok névleges térfogata a 100 l többszöröse legyen. A szûrõrácsok legkisebb mélysége, d, az 1. táblázat szerinti legyen, és az 1. ábra szerint kell mérni. A töltõnyílásokban szûrõrácsokat kell elhelyezni, és a lyukméret 2 mm-nél kisebb legyen. Továbbá a tartály töltõnyílása és a szûrõrács minden egyes rés legfeljebb 2 mm lehet (lásd az 1. ábrát). A tartály töltési kapacitása szûrõráccsal, ha vízzel töltik fel, legalább 100 l/min legyen a legalább 100 l névleges térfogatú tartályok esetén. A 100 l névleges térfogatnál kisebb tartályokat 1 min-en belül lehessen feltölteni. A vegyszerbemosónak, ha van, legyen szûrõrácsa, legfeljebb 20 mm-es lyukmérettel. 1. táblázat: A szûrõrácsok legkisebb mélysége

1

Névleges tartálytérfogat (C)

Legkisebb melyseg1 (d)

C£150 150600

60 100 150 250

A szûrõrács felsõ szélétõl lefelé, annak aljáig mérve.

Méretek milliméterben

1. ábra: A szûrõrács mélységének és a rés(ek) méretének meghatározása 1.1.1.3. Ürítés A teljes visszamaradó mennyiség legfeljebb a tartály névleges térfogatának 0,5%-a lehet, plusz a szórókeret minden méterére 2 l. Az ürítõ szerkezet tegye lehetõvé a tartályban lévõ maradék teljes leürítését, ha a permetezõgép vízszintes helyzetben van. A maradék akkor van teljesen leürítve, ha 5 min ürítés után nincs látható tócsa a tartály alján. A folyadék legyen összegyûjthetõ a kifolyónál anélkül, hogy szennyezné a kezelõt vagy a gép részeit, például a géptámaszokat. A tartály kifolyónyílását védeni kell a véletlen kinyitás ellen. 1.1.1.4. A tartály szintjelzõje A szintjelzõ legyen tartósan és jól leolvasható a vezetõhelyrõl és a töltési helyrõl. A jelzés elfogadható tûrése: a) ±7,5% minden egyes térfogati beosztásra a tartály névleges térfogatának 20%-áig; b) ±5% minden egyes térfogati beosztásra a tartály névleges térfogatának 20%-a felett. 1.1.1.5. Keverés A tartályt olyan berendezéssel (például keverõvel) kell felszerelni, amely egyenletes permetlé-koncentrációt biztosít. A legnagyobb megengedett eltérés ±15%.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13443

1.1.2. Tömlõk és vezetékek A tömlõk hajlítási sugara a tömlõ gyártója által ajánlott határokon belül legyen. A tömlõknek ne legyen olyan hajlata, amely lehetõvé teszi a folyadék áramlásának zavarását. A nyomás alatt levõ vezetékeken gyors mûködésû leválasztó szelepek legyenek (például billenõ karos szelepekkel). 1.1.3. Szórókeret 1.1.3.1. Munka- és permetezési savszélesség A munkaszélesség feleljen meg a vetõgépek, kultivátorok stb. szokásos munkaszélességének, és ezek egészszámú többszöröse legyen. A szórókeretszakaszok legnagyobb savszélessége: a) 4,5 m, ha a keret szélessége £ 24 m; b) 6 m, ha a keret szélessége > 24 m. Az egyes szórókeretszakaszokat egyedileg is lehessen használni. 1.1.3.2. Beállítás A szórókeret magasságának beállítási tartománya legalább 1,0 m legyen. A fúvókák és a célfelület közötti legkisebb távolság legyen beállítható a fúvókák jellemzõinek megfelelõen. Az 1,0 m-nél magasabb növényzetben használt permetezõgépek esetén a keretmagasság beállítási tartománya legalább 1,2 m legyen. A legfeljebb 21 m keretszélességû permetezõgépek esetén a fúvókák és a talaj közötti távolság legyen beállítható a talajtól számítva legfeljebb 0,5 m-re. A szórókeretmagasság legyen beállítható vagy fokozatmentesen, vagy 0,1 m-nél nem nagyobb fokozatokkal. A szórókeret talaj feletti magasságától függetlenül folyadék nem kerülhet a keretre. Ez nem vonatkozik a permetezõgép olyan szerkezeti elemeire (például az érzékelõkre), amelyeknek rendeltetésszerû mûködéséhez szükséges a permetlével való érintkezés. Azonban ezekben az esetekben is a legkisebbre kell csökkenteni a ráfolyást. A 13 m-nél nagyobb munkaszélességû szórókeretek esetén a keret mozgásai legyenek függetlenek a permetezõgéptõl (például inga), hogy a keret a talajjal párhuzamosan legyen beállítható. 1.1.3.3. Akadályokkal való érintkezés A legfeljebb 10 m munkaszélességû szórókeretek legyenek kepések hátrafelé elmozdulni a talajon levõ akadályokkal való érintkezéskor. Ezt a követelményt a permetezõgép 4 km/h ± 0,2 km/h sebességû elõrehaladásával kell ellenõrizni a keret fél munkaszélességének 90%-a és 100%-a között elhelyezett akadállyal, a nyomtávolság közepétõl mérve (lásd a 2. ábrát). A szórókeret nem károsodhat a megadott módon. A 10 m-nél nagyobb munkaszélességû szórókeretek legyenek kepések elmozdulni elõre és hátra a talajon levõ akadályokkal való érintkezéskor. Ezt a követelményt a permetezõgép 4 km/h ± 0,2 km/h sebességû elõre, és 2 km/h ± 0,2 km/h sebességû hátrafelé haladásával kell ellenõrizni a keret fél munkaszélességének 90%-a és 100%-a között elhelyezett akadállyal, a nyomtávolság közepétõl mérve (lásd a 2. ábrát). A szórókeret nem károsodhat a megadott módon. A szórókeretek vagy keretszakaszok rögtön és önmûködõen térjenek vissza eredeti helyzetükbe az akadályokkal való érintkezés után.

2. ábra: Akadályokkal való érintkezés Jelmagyarázat 1: Fél munkaszélesség

13444

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1.1.4. Szûrõ A térfogat-kiszorításos elven mûködõ szivattyús permetezõgépeknek legyen szívószûrõjük. A nyomóoldalon a fúvókákhoz áramló folyadékot központi szûrõvel vagy a keretszakaszok vezetékeiben levõ szûrõkkel kell szûrni. A szûrõk lyukbõsége feleljen meg a permetezõgépre szerelt fúvókák méretének. Ez vonatkozik a fúvókák és a szivattyúk szûrõire is. Az eltömõdéseket jelezni kell a kezelõnek, például a nyomóoldali központi szûrõk és a nyomásmérõ megfelelõ elhelyezésével. A szûrõk legyenek könnyen hozzáférhetõek, és a szûrõbetétek kiszerelhetõek. A gyors tisztítás érdekében a betét szûrõszövete legyen könnyen hozzáférhetõ. A névleges térfogatra feltöltött tartály esetén a központi szûrõk tisztíthatóak legyenek anélkül, hogy permetlé kijusson, kivéve annyit, amennyi a szûrõházban és a szívó- vagy a nyomóvezetékekben jelen lehet. 1.1.5. Fúvókák A helyes szórásirány biztosításához a fúvókák elõre meghatározott helyzetben való rögzítésére legyen megfelelõ eszköz, például megjelölés, rögzítõszerkezet vagy diagramok. A permetezést leállító kezelõelem mûködtetésekor az egyes fúvókák utáncsepegése 5 min alatt ne haladja meg a 2 ml-t. A mérést a szórókerethez való áramlás kikapcsolása után 8 s-mal kell kezdeni. A 10 m-nél nagyobb munkaszélességû szórókeret végén levõ fúvókáknak a talajjal való érintkezés miatti karosodás ellen védelme legyen (például egy mechanikus csúszószerkezet használatával). Az egyes fúvókák adagolási teljesítménye legfeljebb 5%-kal térhet el az adagolási teljesítmény táblázatának adatától. 1.1.6. Merõberendezés Az üzemi nyomás, ahol ez lényeges, a kijuttatandó mennyiség (l/ha-ban), a kezelõelemek beállítása és a tartály szintjelzése a vezetõhelyrõl egyértelmûen leolvasható legyen. A fej és a felsõtest elfordítása meg van engedve. A permetezõgép minden, például az adagolási teljesítményt, az elõremeneti sebességet, a nyomást merõ berendezése a valódi érték ± 5%-ának megfelelõ legnagyobb hibán belül mérjen. A nyomásmérõ pontossága legyen: a) ± 0,2 bar az 1 bar és 8 bar közötti üzemi nyomás esetén; b) ± 0,5 bar a 8 bar feletti, de legfeljebb 20 bar üzemi nyomás esetén; c) ± 1 bar a 20 bar feletti üzemi nyomás esetén. A nyomás legyen egyértelmûen leolvasható. A nyomás kijelzése stabil legyen. A nyomásmérõ skáláját a következõk szerint kell jelölni a) 0,2 bar osztással 5 barnál kisebb üzemi nyomás esetén; b) 1,0 bar osztással 5 bar és 20 bar közötti üzemi nyomás esetén; c) 2,0 bar osztással 20 bar feletti üzemi nyomás esetén. 1.1.7. Vizsgálati csatlakozók A gép nyomásmérõjének a vizsgálatához legyen 1/4 hüvelykes belsõ menetes csatlakozás. Ha ilyen nincs, akkor a gyártónak/forgalmazónak gondoskodnia kell megfelelõ csatlakozóról. A szivattyú és a nyomásszabályozó között legyen lehetõség áramlásmérõ csatlakoztatására anélkül, hogy bármelyik tömlõ károsodna vagy tömlõcsatlakozást kellene levenni. A megfelelõ csatlakozókat a gyártónak/forgalmazónak kell biztosítania 3/4, 1 vagy 2 hüvelykes csatlakozóval. 1.2. A kijuttatandó mennyiség beállítása 1.2.1. A nyomásszabályozó berendezéseknek a szivattyú állandó fordulatszámán állandó üzemi nyomást kell tartaniuk. A szórókeret és egyes szakaszainak ki- és bekapcsolása után az üzemi nyomásnak vissza kell állnia az eredeti értékre ±7,5%-on belül. Ez akkor is érvényes, ha a nyomást idõközben állították. 1.2.2. A térfogat-hektár értéket beállító rendszereknek a következõ feltételeknek kell megfelelnie: a) az üzemi körülmények változásai után 7 s-mal a mért kijuttatandó mennyiség a közepes kijuttatandó mennyiség ±10%-on belül legyen az új állandó üzemi körülmények között; b) ugyanannak a kijuttatandó mennyiségnek (l/ha) az ismételt beállítása esetén a 7 mérésbõl számított szóródási együttható ne haladja meg a 3%-ot; c) állandó TLT-fordulatszámmal és állandó haladási sebességgel végzett permetezés közben a közepes kijuttatandó mennyiségtõl (l/ha) való legnagyobb eltérés ne haladja meg az 5%-ot; d) a mért kijuttatandó mennyiségnek (l/ha) vagy a megfelelõ adagolási teljesítménynek a szükséges értéktõl való elfogadható eltérése a következõ: 1. ±6% a középeltérés esetén; és 2. 3% a szóródási együttható esetén.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13445

1.2.3. A szántóföldi permetezõgépen levõ nyomásmérési pont és a fúvóka (beleértve a csepegésgátló szerkezetet, ha van) vagy a mérõperem közötti nyomásesés ne haladja meg a nyomásmérõn látható nyomás 10%-át. 1.2.4. A permetezõgéppel együtt kell szállítani a megfelelõ kalibrációs segédeszközt (legalább 1 l-es és ± 2,5% pontosságú merõedényt). 1.3. Eloszlás és a permetlé elsodródásának elkerülése 1.3.1. Eloszlás Permetezés közben, és a tartályban levõ folyadékmennyiségtõl függetlenül, a mért kijuttatandó mennyiség (l/ha) az 5 mérésbõl számított középérték ±10%-on belül legyen. A szóródási együttható ne haladja meg a 7%-ot a gyártó által elõírt szórókeret-magasságon és nyomáson. A gyártó által elõírt más szórókeret-magasságok és nyomások esetén a szóródási együttható ne haladja meg a 9%-ot. Átfedéses szórásképû fúvókák esetén ezt a követelményt csak a szórókeret azon részeire kell alkalmazni, ahol teljes az átfedés. A szórókereten levõ egyes fúvókák adagolási teljesítménye legfeljebb 10%-kal térhet el a permetezõgép gyártója által biztosított szórási táblázatban megadott adatoktól. A szórókereten levõ ugyanazon típusú egyes fúvókák adagolási teljesítménye legfeljebb 5%-kal térhet el a kereten levõ összes fúvóka közepes adagolási teljesítményétõl. 1.3.2. A permetlé elsodródásának elkerülése A szántóföldi permetezõgép fúvókáinak 10%-os térfogati cseppátmérõje ne legyen kisebb, mint a 110°-os szórásszögû, lapossugarú fúvókák alkalmazásakor, 2,5 bar permetezési nyomáson 0,72 l/min kijuttatandó mennyiség esetén (például 110 02 fúvóka). 1.4. Tisztítóvíztartály A permetezõgépet a tisztításhoz víztartállyal (vagy -tartályokkal) kell felszerelni. Ezt a tartályt nem szabad összekapcsolni a kezelõ számára szánt frissvíz-tartállyal. A térfogat a legalább a névleges tartálytérfogat 10%-a, vagy legalább a felhígítandó visszamaradó mennyiség tízszerese legyen. Az utóbbi esetében a tartályban visszamaradó mennyiséget meg kell adni a használati utasításban. A víztartályt úgy kell kialakítani, hogy úgy lehessen összekötni a permetezõgéppel, hogy a csõvezetékeket még akkor is lehessen tisztítani, amikor a tartály a névleges térfogatra van feltöltve. Ezen felül legyen lehetséges a tartályban visszamaradó mennyiség felhígítása. 2. A növényvédõszer-göngyölegek tisztítóberendezésének kiegészítõ követelményei A növényvédõszer-göngyölegek tisztítóberendezéseit ha terveztek, úgy kell kialakítani, hogy a tisztítás utáni maradék mennyisége a göngyöleg névleges térfogatának 0,01%-ánál kevesebb legyen. A tisztító víz összegyûjthetõ és a permetezõgép tartályába juttatható legyen. 3. A savszórók kiegészítõ követelményei A szántóföldi növények savszórói feleljenek meg a 4. pont szerinti elõírásoknak. 4. A savszórók kiegészítõ követelményei 4.1. Általános elõírások Ha savszórókat más gépekkel (például mechanikus gyomirtókkal, burgonyaültetõkkel, burgonyaszárzúzókkal) kombinálva használnak, akkor amennyire lehetséges, meg kell elõzni a por, a növényzet vagy a talajrészecskék negatív hatásait az alkalmazott kémiai szerre. A savszórók feleljenek meg annak a növényzetnek, amelyre azokat terveztek. Egyes növényzetek kezelése esetén a következõ követelmények némelyiket nem kell alkalmazni. 4.1.1. Szórófejek A sávos kezelésre használt szórófejeket úgy kell csatlakoztatni, hogy azok alkalmasak legyenek a talaj egyenetlenségeinek párhuzamos követésére. A szórófejek munkamagassága fokozatmentésen legyen beállítható. A szórófejek helyzete legyen állítható a vízszintes síkban, például a sávszélesség állításával. Segédeszközként legyenek megjelölések, rögzítõk vagy sablonok. Ha szükséges, a permet iránya legyen beállítható a célfelület (például a bakhátak oldalainak) lejtéséhez. Legyen olyan ábra (a savszórón vagy a használati utasításban), amely jelzi a felszerelt szórófejek magasságának és helyzetének (függõleges és vízszintes szögének) befolyását a sávszélességre. Az egy sávot kezelõ szórófejek legyenek függetlenül kikapcsolhatok. 4.1.2. Védõintézkedések A gyártónak tájékoztatást kell adnia az elsodródás vagy a növényzet károsodási kockázatának csökkentésére való hatékony védõintézkedésekrõl.

13446

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

4.2. Eloszlás Az elõírt nyomástartományok esetén az eltérés ne haladja meg a sávonkénti középérték 30%-át. A kezelt sáv bármelyik oldalán a 0%-tól 100% térfogatig való átmenet legfeljebb 50 mm-es oldalirányú távolság lehet.

III. rész Ültetvény (kertészeti) permetezõgépekre vonatkozó elõírások 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.1.1.

Követelmények Általános elõírások Permetlétartály Felület

A tartály belsõ és külsõ falainak felületi érdessége, Rz £ 100 mm legyen. 1.1.1.2. Töltés A töltõberendezést úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza a folyadék bármilyen visszafolyását a tartályból a töltõforráshoz. A töltõnyílás átmerõje az alábbiak szerinti legyen: – < 100 l névleges térfogatú tartályok esetében: min. 100 mm – 100 l–150 l (mindkét értéket beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 150 mm – 200 l–600 l (mindkét értéket beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 200 mm – > 700 l (ezt az értéket is beleértve) névleges térfogatú tartályok esetében: min. 300 mm A zárófedél tömören zárjon a kiömlés megakadályozására. A tartály össztérfogata legalább 5%-kal legyen nagyobb a névleges térfogatánál. A 200 l-nél nagyobb névleges térfogatú tartályok névleges térfogata a 100 l többszöröse legyen. A szûrõrácsok legkisebb mélysége, d, az 1. táblázat szerinti legyen, és az 1. ábra szerint kell mérni. A töltõnyílásokban szûrõrácsokat kell elhelyezni, és a lyukméret 2 mm-nél kisebb legyen. Továbbá a tartály töltõnyílása és a szûrõrács közötti minden egyes rés legfeljebb 2 mm lehet (lásd az 1. ábrát). A tartály töltési kapacitása szûrõráccsal, ha vízzel töltik fel, legalább 100 l/min legyen a legalább 100 l névleges térfogatú tartályok esetén. A 100 l névleges térfogatnál kisebb tartályokat 1 min-en belül lehessen feltölteni. A vegyszerbemosónak, ha van, legyen szûrõrácsa, legfeljebb 20 mm-es lyukmérettel. 1. táblázat: A szûrõrácsok legkisebb mélysége

1

Névleges tartálytérfogat

Legkisebb mélység1

C£150 150C£600 C>600

60 100 150 250

A szûrõrács felsõ szélétõl lefele, annak aljáig mérve.

Méretek milliméterben

1. ábra: A szûrõrács mélységének és a rések méretének meghatározása

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13447

1.1.1.3. Ürítés A teljes visszamaradó mennyiség legfeljebb: a) a tartály névleges térfogatának 4%-a lehet 400 l-nél kisebb tartálytérfogat esetén; b) a tartály névleges térfogatának 3%-a lehet 400 l-és 1000 l közötti tartálytérfogat esetén; c) a tartály névleges térfogatának 2%-a lehet 1000 l-nél nagyobb tartálytérfogat esetén. Az ürítõszerkezet tegye lehetõvé a tartályban levõ maradék teljés leürítését, ha a permetezõgép vízszintes helyzetben van. A maradék akkor van teljésen leürítve, ha 5 min ürítés után nincs látható tócsa a tartály alján. A folyadék legyen összegyûjthetõ a kifolyónál anélkül, hogy szennyezne a kezelõt vagy a gép részeit, például a géptámaszokat. A tartály kifolyónyílását védeni kell a véletlen kinyitás ellen. 1.1.1.4. A tartály szintjelzõje A szintjelzõ legyen tartósan és jól leolvasható a vezetõhelyrõl és a töltési helyrõl. A jelzés elfogadható tûrése: a) ± 7,5% minden egyes térfogati beosztásra a tartály névleges térfogatának 20%-áig; b) ± 5% minden egyes térfogati beosztásra a tartály névleges térfogatának 20%-a felett. 1.1.1.5. Keverés A tartályt olyan berendezéssel (például keverõvel) kell felszerelni, amely egyenletes permetlé-koncentrációt biztosít. A legnagyobb megengedett eltérés ±15%. 1.1.2. Tömlõk és vezetékek A tömlõk hajlítási sugara a tömlõ gyártója által ajánlott határokon belül legyen. A tömlõknek ne legyen olyan hajlata, amely lehetõvé teszi a folyadék áramlásának zavarását. A nyomás alatt álló vezetékeken gyors mûködésû leválasztó szelepek legyenek (például billenõkaros szelepekkel). 1.1.3. Szûrõ A térfogat-kiszorításos elven mûködõ szivattyús permetezõgépeknek legyen szívószûrõjük. A nyomóoldalon a fúvókákhoz áramló folyadékot központi szûrõvel vagy a keretszakaszok vezetékeiben levõ szûrõkkel kell szûrni. A szûrõk lyukbõsége feleljen meg a permetezõgépre szerelt fúvókák méretének. Ez vonatkozik a fúvókák és a szivattyúk szûrõire is. Az eltömõdéseket jelezni kell a kezelõnek, például a nyomóoldali központi szûrõk és a nyomásmerõ megfelelõ elhelyezésével. A szûrõk legyenek könnyen hozzáférhetõek, és a szûrõbetétek kiszerelhetõek. A gyors tisztítás érdekében a betét szûrõszövete legyen könnyen hozzáférhetõ. A névleges térfogatra feltöltött tartály esetén a központi szûrõk tisztíthatóak legyenek anélkül, hogy permetlé kijusson, kivéve annyit, amennyi a szûrõházban és a szívó- vagy a nyomóvezetékekben jelen lehet. 1.1.4. Fúvókák A helyes szórásirány biztosításához a fúvókák elõre meghatározott helyzetben való rögzítésére legyen megfelelõ eszköz, például megjelölés, rögzítõszerkezet használata vagy diagramok. A permetezést leállító kezelõelem mûködtetésekor az egyes fúvókák után csepegése 5 min alatt ne haladja meg a 2 ml-t. A mérést a permetezõkerethez menõ áramlás kikapcsolása után 8 s-mai kell kezdeni. Az egyes fúvókák adagolási teljesítménye legfeljebb 5%-kal térhet el az adagolási teljesítmény táblázatának adatától. 1.1.5. Merõberendezés Az üzemi nyomás, ahol ez lényeges, a kijuttatandó mennyiség (l/ha-ban), a kezelõelemek beállítása és a tartály szintjelzése a vezetõhelyrõl egyértelmûen leolvasható legyen. A fej és a felsõtest elfordítása meg van engedve. A permetezõgép minden egyes, például az adagolási teljesítményt, az elõremeneti sebességet, a nyomást merõ berendezése a valódi érték ± 5%-ának megfelelõ legnagyobb hibán belül mérjen. A nyomásmerõ pontossága legyen: a) ± 0,2 bar az 1bar és 8 bar közötti üzemi nyomás esetén; b) ± 0,5 bar a 8 bar és 20 bar közötti üzemi nyomás esetén; c) ± 1 bar a 20 bar feletti üzemi nyomás esetén. A nyomás legyen egyértelmûen leolvasható. A nyomás kijelzése stabil legyen. A nyomásmerõ skáláját a következõk szerint kell jelölni a) 0,2 bar osztással 5 barnál kisebb üzemi nyomás esetén; b) 1,0 bar osztással 5 bar és 20 bar közötti üzemi nyomás esetén; c) 2,0 bar osztással 20 bar feletti üzemi nyomás esetén.

13448

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1.1.6. A fúvóka adagolási teljesítménye Mindegyik egyedi fúvóka adagolási teljesítményét mérni lehessen. Többfúvókás szórófejek esetén ez a követelmény mindegyik fúvókara vonatkozik. 1.1.7. Vizsgálati csatlakozók Ha a fúvókákra nem lehet 3/4 hüvelykes tömlõt közvetlenül csatlakoztatni, akkor a gyártónak/forgalmazónak kell gondoskodnia olyan tömített csatlakozókról, amelyek felszerelhetõk. A gép nyomásmérõjének a vizsgálatához legyen 1/4 hüvelykes belsõ menetes csatlakozás. Ha ilyen nincs, akkor a gyártónak/forgalmazónak gondoskodnia kell megfelelõ csatlakozóról. A szivattyú és a nyomásszabályzó között legyen lehetõség áramlásmérõ csatlakoztatására anélkül, hogy bármelyik tömlõ károsodna vagy tömlõcsatlakozást kellene levenni. A megfelelõ csatlakozókat a gyártónak/forgalmazónak kell biztosítania 3/4, 1 vagy 2 hüvelykes csatlakozóval. 1.1.8. A folyadék- és a légáram beállítása A ventilátor(ok) a gép többi hajtott részétõl függetlenül legyen(ek) kapcsolható(k). A permetezés a permetezõgép mindegyik oldalán egymástól függetlenül legyen kapcsolható. A folyadék- és légsugarakat legyen képes egy személy beállítani a mindenkori növényzet fajtájának és magasságának megfelelõen, reprodukálható módon, erre alkalmas eszközzel, mint a megjelölés, a rögzítõ szerkezetek vagy a diagramok. Minden fúvóka legyen kikapcsolható, és azok permetezési iránya függetlenül beállítható. Többfúvókás szórófejek esetén ez a követelmény mindegyik fúvókára vonatkozik. 1.2. A kijuttatandó mennyiség beállítása 1.2.1. A nyomásszabályzó berendezéseknek a szivattyú állandó fordulatszámán állandó üzemi nyomást kell tartaniuk. A permetezõgép és egyes szakaszainak ki- és bekapcsolása után az üzemi nyomásnak vissza kell állnia az eredeti értékre ±7,5%-on belül. Ez akkor is érvényes, ha a nyomást idõközben állították. 1.2.2. A térfogat-hektár értéket beállító rendszerek feleljenek meg a következõ követelményeknek: a) az üzemi körülmények változásai után 7 s-mal a mert kijuttatandó mennyiség a közepes kijuttatandó mennyiség ±10%-on belül legyen az új állandó üzemi körülmények között; b) ugyanannak a kijuttatandó mennyiségnek (l/ha) az ismételt beállítása esetén a 7 mérés számított szóródási együtthatója ne haladja meg a 3%-ot; c) állandó TLT-fordulatszámmal és állandó haladási sebességgel végzett permetezés közben a közepes kijuttatandó mennyiségtõl (l/ha) való legnagyobb eltérés ne haladja meg az 5%-ot; d) a mért kijuttatandó mennyiségnek (l/ha) vagy a megfelelõ adagolási teljesítménynek a szükséges értéktõl való elfogadható eltérése a következõ: da) ± 6% a középeltérés esetén; és db) 3% a szóródási együttható esetén. 1.2.3. A szállítólevegõs permetezõgépen levõ nyomásmérési pont és a fúvóka (beleértve a csepegésgátló szerkezetet, ha van) vagy a merõperem közötti nyomásesés ne haladja meg a nyomásmérõn látható nyomás 10%-át. 1.2.4. A permetezõgéppel együtt kell szállítani a megfelelõ kalibrációs segédeszközt (legalább 1 l-es és ± 2,5% pontosságú mérõedényt). 1.3. Folyadék- és légeloszlás 1.3.1. Folyadék Permetezés közben, a tartályban levõ folyadékmennyiségtõl függetlenül, a mért kijuttatandó mennyiség (l/ha) 5 mérésbõl számított középérték ±10%-on belül legyen. Az egyes fúvókák adagolási teljesítménye legfeljebb 10%-kal térhet el a permetezõgép gyártója által biztosított szórási táblázatban megadott adatoktól. Az ugyanazon jellemzõjû, például névleges adagolási teljesítményû, típusú stb., összes fúvóka adagolási teljesítménye legfeljebb 10%-kal térhet el a közepes adagolási teljesítménytõl. A jobb és a bal oldal adagolási teljesítménye a teljes adagolási teljesítmény 50% ± 5%-án belül legyen. 1.3.2. Levegõ A ventilátor tényleges adagolási teljesítménye legfeljebb 10%-kal térhet el a névleges adagolási teljesítménytõl. A permetezõgépet lehessen beállítani úgy, hogy a ventilátor által elõállított legnagyobb légsebesség szimmetrikus legyen a jobb és a bal oldalon.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13449

2010. évi 60. szám

1.4. Tisztítóvíz-tartály A permetezõgépet a tisztításhoz víztartállyal (vagy -tartályokkal) kell felszerelni, kivéve a legfeljebb 400 l kapacitású, függesztett permetezõgépeket. Ezt a tartályt nem szabad összekapcsolni a kezelõ számára szánt frissvíz-tartállyal. A térfogata legalább a névleges tartálytérfogat 10%-a, vagy legalább a felhígítandó, visszamaradó mennyiség tízszerese legyen. Az utóbbi esetben a tartályban visszamaradó mennyiséget a használati utasításban meg kell adni. A víztartályt úgy kell kialakítani, hogy úgy lehessen összekötni a permetezõgéppel, hogy a csõvezetékeket még akkor is lehessen tisztítani, amikor a tartály a névleges térfogatra van feltöltve. Ezen felül legyen lehetséges a tartályban visszamaradó mennyiség felhígítása. 2. A növényvédõszer-göngyölegek tisztítóberendezésének kiegészítõ követelményei A növényvédõszer-göngyölegek tisztítóberendezéseit, ha terveztek, úgy kell kialakítani, hogy a tisztítás utáni maradék mennyisége a göngyöleg névleges térfogata 0,01%-ánál kevesebb legyen. A tisztítóvíz összegyûjthetõ és a permetezõgép tartályába juttatható legyen.

5. függelék

Növényvédelmi gép forgalomba hozatali engedélyének mintája FVM Mezõgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllõ, Tessedik S. u. 4. Engedély száma: .....................................

NÖVÉNYVÉDELMI GÉP FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLYE ................................................................ gyártó, illetve forgalmazó nyilatkozata és a benyújtott dokumentumok, illetve az elvégzett vizsgálatok alapján a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézete a .............................................................. típusú, .................................................. kivitelû növényvédelmi gép forgalomba hozatalát engedélyezi. A gépen a forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló matricát fel kell tüntetni. A forgalomba hozatali engedély a kiadásától számított 5 évig hatályos. Az idõbeli hatály lejárta esetén a forgalomba hozatali engedélyt új nyilatkozat benyújtásával meg kell újítani. Az Intézet jogosult a forgalomba hozatali engedély hatályossági idõtartamán belül vizsgálatot folytatni, ha a géptípusnál minõségromlás vagy változtatás gyanúja merül fel. Az Intézet a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha a géptípusnál minõségromlás vagy változtatás következik be. Dátum: ............................................................................ ............................................. aláírás

6. függelék A forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló matrica mintája

13450

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

7. függelék

Pályázati ûrlap mintája permetezõgépek felülvizsgálatára szóló jogosultság megszerzéséhez

........................................................................................................ kérem a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján permetezõgépek idõszakos felülvizsgálatára szóló tanúsítvány megadását. A hivatkozott jogszabályban foglalt követelményeknek a felállítandó felülvizsgáló állomás megfelel. A felállítandó állomás adatai: .............................................................................................................................................................................. .........................................................................................................................................................................................................................................

A felállítandó állomás vezetõjének fõbb adatai: Név:................................................................................................................................................................................................................................ Születési hely, idõ:.................................................................................................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................................................................................................................. Szem. ig. száma: ........................................................................................................................................................................................................ Lakcíme: ....................................................................................................................................................................................................................... Legmagasabb szakirányú végzettsége: ...........................................................................................................................................................

A rendelkezésre álló mérõberendezések, eszközök: ......................................................................................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................................................................................

A feladatra célirányosan felkészített szakmunkás(ok) létszáma, adatai: .........................................................................................................................................................................................................................................

Az állomás a fent hivatkozott jogszabály elõírásai alapján fogja elvégezni a felülvizsgálatokat.

Dátum: ..................................................................

...................................... aláírás

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13451

2010. évi 60. szám

8. függelék

Permetezõgépek felülvizsgálatára jogosító tanúsítvány mintája A tanúsítvány száma: ............................................

PERMETEZÕGÉPEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA JOGOSÍTÓ TANÚSÍTVÁNY A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézete tanúsítja, hogy a .................................................. állomás szántóföldi és/vagy ültetvény (kertészeti) permetezõgépek felülvizsgálatára alkalmas a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján. Ez a tanúsítvány visszavonásáig hatályos. Dátum: ..................................... ...................................... aláírás

9. függelék

Permetezõgépek idõszakos felülvizsgálata Követelmények; ellenõrzési és vizsgálati módszerek; mérõeszközök és vizsgálóberendezések jellemzõi; felülvizsgálati jegyzõkönyv mintája I. rész: Szántóföldi permetezõgépek idõszakos felülvizsgálata 1. Követelmények és az ellenõrzés módszere 1.1. Erõátviteli alkatrészek 1.1.1. Az erõátviteli tengely (kardántengely) védõburkolata legyen jó állapotú, és megfelelõen rögzített: – A kardántengely különbözõ részein a kardáncsuklóknak, és a reteszelõ/biztosító berendezéseknek nem szabad nagy mértékû kopást mutatniuk, és megfelelõen kell mûködniük; – A védõburkolat funkciója egyértelmûen legyen feltüntetve, a védõburkolat nem lehet kopott, nem lehet rajta lyuk, deformáció, vagy sérülés; – Meg kell lennie, és megbízhatóan kell mûködnie a kardántengely megtámasztására szolgáló berendezésnek/eszköznek, amely megakadályozza a kardántengely védõburkolatának elfordulását. A védõburkolatok, továbbá a mozgó vagy forgó erõátviteli alkatrészek funkciójának betöltését, rendeltetésszerû mûködését semmi sem akadályozhatja. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.1.2. A kardántengely megtámasztására szolgáló berendezésnek/eszköznek akkor is rendelkezésre kell állnia, ha éppen nincs használatban, és jó állapotban kell lennie. A kardántengely védõburkolatát rögzítõ lánc vagy berendezés erre a célra nem elfogadható. Az erõbemeneti csatlakozó (bordás tengelycsonk/tengelyvég) védõburkolatának megfelelõen rögzítettnek és jó állapotúnak kell lennie. 1.2. Szivattyú 1.2.1. A szivattyú szállítási teljesítményének (szállítási kapacitásának) meg kell felelnie a permetezõgép szükségleteinek. a) A szivattyú szállítási kapacitása a permetezõgép gyártója által megadott eredeti névleges szállítási teljesítmény legalább 90%-a kell, hogy legyen. Ellenõrzés módja: a 2.2.1. a) pont szerinti mérés; vagy

13452

MAGYAR KÖZLÖNY

b)

1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.3.

1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4.

1.4.5.

1.4.6.

1.4.7. 1.4.8. 1.4.9.

1.5. 1.5.1.

1.5.2.

1.5.3.

•

2010. évi 60. szám

A szivattyúnak elegendõ szállítási kapacitással kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a szivattyúnak ki kell elégítenie a permetezõgép folyadékigényét akkor is, ha a géppel a szórókeretre felszerelt legnagyobb folyadékszállítású fúvókákkal, a permetezõgép vagy a fúvókák gyártója által megadott maximális üzemi nyomáson permeteznek. A szivattyúnak emellett azt a folyadékmennyiséget is biztosítania kell, ami ahhoz szükséges, hogy a fentebb leírtak szerint végzett permetezés során a keverõ berendezés a permetlétartályban folyamatosan jól látható folyadékmozgást biztosítson az 1.3. pontban leírtaknak megfelelõen. Ellenõrzés módja: a 2.2.1. b) szakasz szerinti mérés. A szivattyú mûködése következtében nem jöhet létre a nyomásmérõn szemmel látható nyomásingadozás (pulzálás). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. Ha a szivattyú nyomóoldalán található biztonsági szelep, ennek a szelepnek megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. A szivattyúból nem szivároghat folyadék (pl. csöpögés). Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Keverés Névleges fordulatszámmal történõ meghajtás mellett, a névleges kapacitáshoz képest félig feltöltött permetlétartállyal történõ permetezésnél a tartályban jól látható folyadékmozgást kell tapasztalni. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Permetlétartály A tartályból vagy a töltõnyílásból nem szivároghat folyadék, ha a nyílás záró fedele zárva van. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A töltõnyílásban jó állapotban lévõ szûrõnek kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A vegyszerbemosó tartályban – ha van ilyen tartály a gépen – védõrácsnak kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A nyomáskiegyenlítést (a tartály túlnyomásának vagy túlságosan alacsony nyomásának elkerülése érdekében) biztosítani kell. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A permetlétartályon kell lennie jól leolvasható szintjelzõnek, ami a vezetõ helyérõl, és a tartály töltési helyérõl egyaránt látható. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Lehetõvé kell tenni, hogy a tartályból leürített permetlevet egyszerûen, szerszámok, és a véletlenszerû elfolyás veszélye nélkül össze lehessen gyûjteni (például egy csap segítségével). Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. Ha a tartály feltöltõ berendezésén van visszacsapó szelep, annak megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. Ha van a gépen vegyszerbemosó tartály, annak megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. A növényvédõ szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezésnek – ha van ilyen a gépen – megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. Mérõrendszerek, kezelõszervek és szabályozó berendezések Minden mérõ-, kapcsoló-, valamint nyomást és/vagy átfolyt mennyiséget szabályzó berendezésnek megbízhatóan kell mûködnie, és nem szivároghat belõlük folyadék. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. A permetezés végrehajtásához szükséges kezelõszerveknek könnyen elérhetõnek, és jól kezelhetõnek kell lenniük, továbbá a kijelzõ(kö)n megjelenített információnak könnyen leolvashatónak kell lennie. Az összes fúvóka egyidejû nyitásának, és elzárásának lehetségesnek kell lennie. MEGJEGYZÉS: A fej, és a felsõtest elfordítása elfogadható. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A nyomásmérõ (manométer) skálájának tisztán leolvashatónak, és az alkalmazott üzemi nyomástartományhoz megfelelõnek kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13453

1.5.4. A skála beosztásának az alábbiak szerintinek kell lennie: – max. 0,2 bar az 5 bar alatti üzemi nyomás esetén; – max. 1,0 bar az 5 bar és 20 bar üzemi nyomás között; – max. 2,0 bar a 20 bar fölötti üzemi nyomás esetén. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.5.5. Analóg nyomásmérõk esetében a nyomásmérõ minimális átmérõje 63 mm kell, hogy legyen. Ellenõrzés módja: mérés. 1.5.6. A nyomásmérõ pontossága ± 0,2 bar 1 bar (ezt az értéket is beleértve), és 2 bar (ezt az értéket is beleértve) közötti üzemi nyomás esetén. 2 bar üzemi nyomás felett a nyomásmérõnek a valós értéket ± 10%-os pontossággal kell mutatnia. A nyomásmérõ mutatójának stabilan kell állnia az üzemi nyomás egyértelmû leolvashatóságának biztosítása érdekében. Ellenõrzés módja: a 2.2.2. szakasz szerint. 1.5.7. A többi mérõberendezés – különösen (a térfogat/hektár érték szabályozása során használt) az átfolyásmérõk – a valós értékhez képest maximum ± 5%-os eltéréssel mérhetnek. Ellenõrzés módja: a 2.2.3. szakasz szerint. 1.6. Vezetékek és tömlõk 1.6.1. A vezetékekbõl és a tömlõkbõl nem szivároghat folyadék (a permetlé-rendszer vonatkozásában engedélyezett maximális üzemi nyomás beállítása esetén sem). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.6.2. A tömlõknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ne legyenek megtörve, és ne legyenek rajtuk olyan kopások, amelyek következtében szövetük kilátszik. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.7. Szûrés 1.7.1. Legalább egy központi szûrõnek kell lennie a szivattyú nyomóoldalán, illetve térfogat-kiszorításos elven mûködõ szivattyúk esetében egy központi szûrõnek a szívóoldalon is kell lennie. MEGJEGYZÉS: A fúvókaszûrõk nem tekinthetõk nyomóoldali szûrõknek. A szûrõ(k)nek jó állapotban kell lennie/lenniük, és a lyukbõségüknek (mesh) meg kell felelnie a gyártói ajánlás szerint felszerelt fúvókák méretének. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.7.2. Ha a gép kivitele lehetõvé teszi, akkor a névleges térfogathoz képest félig feltöltött permetlétartály esetén legyen lehetséges a szûrõk tisztítása anélkül, hogy permetlé jusson a külvilágba, kivéve a szûrõházban és a szívóoldali tömlõkben található mennyiséget. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.7.3. A szûrõbetéteknek cserélhetõnek kell lenniük. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.8. Szórókeret 1.8.1. A szórókeretnek minden irányban stabilnak kell lennie, azaz egyik csuklónál sem lehet laza, és nem lehet hajlott, csavarodott, sérült stb. A szórókeret jobb és bal oldala egyforma hosszúságú legyen. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.8.2. Amennyiben a szórókeret kivitele lehetõvé teszi, a keretnek akadálynak történõ ütközés esetén elõrefelé és hátrafelé egyaránt ki kell térnie, majd önmûködõen vissza kell térnie eredeti helyzetébe (a szórókeret eközben nem károsodhat). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.8.3. A szórókeret biztonságosan legyen rögzíthetõ szállítási helyzetben. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.8.4. A fúvókák közötti távolságok (a fúvókák osztása), és a fúvókák iránya a szórókeret teljes (munka)szélességében azonos legyen, kivéve az olyan speciális berendezéseknél, mint pl. a szegélypermetezõ. Rendeltetésszerû üzemeltetés esetén a fúvókák rögzített helyzetükbõl véletlenszerûen nem mozdulhatnak el (például a szórókeret nyitása, illetve csukása során). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mérés.

13454

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1.8.5. A gép álló helyzetében, vízszintes felületen mérve az egyes fúvókák alsó élei, és a vízszintes felület közötti távolság egyetlen fúvóka esetében sem térhet el 10 cm-nél vagy a munkaszélesség felének 1%-ánál nagyobb mértékben. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mérés. 1.8.6. Permetezés közben – a szórókeret talajtól való távolságától függetlenül – permetlé nem kerülhet a permetezõgépre. Ez nem vonatkozik olyan esetekre, ahol ez a funkcióból adódóan szükségszerû, és a csepegés minimális mértékûre van csökkentve. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.8.7. 10 m-nél nagyobb munkaszélesség esetén a szórókereten legyen olyan eszköz/berendezés (pl. védõkengyel), amely megakadályozza, hogy a fúvókák sérüljenek, ha a szórókeret a talajnak ütközik. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.8.8. Az egyes szórókeret-szakaszoknak külön-külön ki- és bekapcsolhatónak kell lenniük. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.8.9. A szórókeret magasságának beállítására szolgáló berendezés(ek)nek megbízhatóan kell mûködniük. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.8.10. A nem kívánatos keretmozgásokat csillapító, és a lejtõs területek kedvezõtlen hatásait kiegyenlítõ berendezés(ek)nek megbízhatóan kell mûködniük. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.8.11. Az egyes szórókeret-szakaszok bemeneti részén mérve az üzemi nyomás nem változhat 10%-nál nagyobb mértékben a beállított értékhez képest a szakaszok egyesével történõ lezárása során. Ellenõrzés módja: a 2.2.7. szakasz szerint. 1.9. Fúvókák 1.9.1. A szórókereten az összes fúvókának egyformának kell lennie (típus, méret, anyag és eredet), kivéve speciális funkció esetén, például a szórókeret végén lévõ, szegélypermetezésre szolgáló fúvókák esetében. A többi alkatrésznek (fúvókaszûrõk, csepegésgátló berendezések) szintén azonosnak kell lennie a szórókeret teljes szélességében. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.9.2. A permetezés leállítását követõen a fúvókák nem csöpöghetnek. 5 másodperccel a permetezés befejezése után nem lehet csepegés. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.10. Keresztirányú eloszlás A keresztirányú eloszlás vonatkozásában az 1.10.1. VAGY az 1.10.2. szakaszok követelményei és vizsgálati módszerei alkalmazandók. 1. MEGJEGYZÉS: Ha a szórókereten elhelyezett fúvókák egyenletes eloszlású permet kijuttatásához használatosak, az 1.10.1. VAGY az 1.10.2. szakasz, minden más esetben a 4.10.2. szakasz alkalmazandó. 2. MEGJEGYZÉS: Az 1.10.1. és az 1.10.2. szakaszban megadott két módszer összehasonlító értékelésére jelen szabvány átdolgozása során kerül sor annak ellenõrzése érdekében, hogy szükséges-e preferenciaként hivatkozni a két módszer egyikére. 1.10.1. Mérés vályúsoron a) A keresztirányú eloszlásnak (keresztirányú szórásegyenletesség) a teljes átfedett tartományban egyenletesnek kell lennie. A keresztirányú eloszlás értékelése a variációs együttható (CV%) értéke alapján történik, amely nem haladhatja meg a 10%-ot, és b) Az egyes vályúkban összegyûjtött folyadék mennyisége – a teljes átfedett tartomány vonatkozásában – nem térhet el ± 20%-nál nagyobb mértékben a közös átlagértéktõl. Ellenõrzés módja: a 2.2.4. szakasz szerinti mérés. 1.10.2. Folyadékszállítás (szórásteljesítmény) mérése 1.10.2.1. Az egyes, azonos típusú fúvókák folyadékszállításának eltérése a gyártó által megadott névleges szórásteljesítménytõl nem haladhatja meg a ± 10%-ot. Ellenõrzés módja: a 2.2.5. szakasz szerinti mérés. 1.10.2.2. A permetezõgépen az üzemi nyomás mérésére szolgáló pont, és az egyes szórókeret-szakaszok végei között a nyomásesés nem haladhatja meg a gép nyomásmérõjén beállított üzemi nyomás 10%-át. Ellenõrzés módja: a 2.2.6. szakasz szerinti mérés.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13455

2010. évi 60. szám

2. Vizsgálati módszerek 2.1. A permetezõgép elõkészítése A felülvizsgálatot nem lehet megkezdeni, ha az 1.1.1. szakasz követelményeit nem ellenõrizték. Mielõtt az ellenõrzés megtörténik, a permetezõgépet alaposan meg kell tisztítani. Különös figyelmet kell fordítani a permetlé-rendszer átöblítésre, és a permetezõgép belsõ tisztítására, beleértve a szûrõket és a szûrõbetéteket, valamint a permetezõgép azon külsõ részeinek tisztítására, amelyek a legnagyobb mértékben ki vannak téve a növényvédõ szerekkel történõ érintkezés veszélyének a permetezés során. A látható és egyéb ismert hibákat lehetõleg a felülvizsgálat elõtt ki kell javítani. Egy elõzetes „állapotfelmérést” célszerû lehet elvégezni a „rendes” felülvizsgálat helyszínén annak érdekében, hogy elkerülhetõek legyen az olyan permetezõgépek ellenõrzése következtében felmerülõ idõveszteségek, amelyek felülvizsgálata során nyilvánvalóan komoly hibák fognak feltárásra kerülni. A permetezõgép tulajdonosa lehetõleg legyen jelen a felülvizsgálat teljes idõtartamában. 2.2. Vizsgáló berendezések és vizsgálati módszerek 2.2.1. A szivattyú szállítási teljesítményének (szállítási kapacitásának) meghatározása a) Az alkalmazott átfolyásmérõ mérési hibája nem haladhatja meg a mért érték 2%-át, ha a szivattyú kapacitása ³100 l; valamint a 2 l/min értéket, ha a szivattyú kapacitása <100 l. A szivattyú által szállított mennyiséget szabad kifolyásnál, egy, lehetõleg 8 bar és 10 bar közé esõ nyomásértéknél kell meghatározni, illetve ha a szivattyú megengedett legmagasabb üzemi nyomása ennél alacsonyabb érték, akkor a szivattyú gyártója által megadott maximális üzemi nyomás mellett kell elvégezni a mérést. b) Olyan permetezõgépek esetében, amelyeken nem található a vizsgálat elvégzéséhez szükséges csatlakozási pont, illetve olyan szivattyúk esetén, amelyek maximális üzemi nyomása nem ismert (lásd az 1.2.1. szakaszt), egy kalibrált nyomásmérõt kell csatlakoztatni az egyik szélsõ fúvókára, és a permetezõgép vagy a fúvóka gyártója által megadott maximális üzemi nyomás mellett kell elvégezni a mérést. 2.2.2. A permetezõgépek nyomásmérõinek ellenõrzése 2.2.2.1. A vizsgálathoz használt ellenõrzõ manométerek specifikációi Az ellenõrzéshez használt analóg nyomásmérõk átmérõje legalább 100 mm legyen. A vizsgálathoz használt nyomásmérõkre vonatkozó egyéb minimum követelményeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Az ellenõrzéshez használt nyomásmérõk jellemzõi Nyomástartomány Dp bar

Skálaosztás max. bar

Pontosság bar

Elõírt pontossági osztály

Méréshatár bar

0 < Dp £ 6

0,1

0,1

1,6

6

1,0

10

0,6

16

1,6

16

1,0

25

2,5

40

1,6

60

1,0

100

6 < Dp £ 16

Dp > 16

0,2

1,0

0,25

1,0

Az ellenõrzéshez használt nyomásmérõt legalább kétévente egyszer ellenõriztetni (pl. kalibráltatni) kell. 2.2.2.2. A permetezõgép nyomásmérõjének ellenõrzési módszere A permetezõgépek nyomásmérõjét a permetezõgépen vagy tesztpadon kell vizsgálni. Az ellenõrzést emelkedõ, majd csökkenõ nyomásértékeknél egyaránt végre kell hajtani. 2.2.3. A térfogat/hektár érték szabályozása során alkalmazott átfolyásmérõk Az ellenõrzésnél alkalmazott mérõberendezések hibája nem haladhatja meg a mért érték 1,5%-át.

13456

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

2.2.4. A keresztirányú eloszlás egyenletességének mérése vályúsor segítségével 100 mm széles (a vályúk szélességére vonatkozó tûrés ± 2,5 mm), legalább 80 mm mély, és legalább 1,5 m hosszú vályúkból álló vályúsort kell használni a keresztirányú eloszlás egyenletességének (keresztirányú szórásegyenletesség) meghatározására. A vizsgálat megkezdését megelõzõen a vályúk méreteit megfelelõ eszközökkel kell ellenõrizni (például egy sablon) annak érdekében, hogy a fenti jellemzõk biztosítottak legyenek. A skálabeosztással ellátott mérõhengereknek egyforma típusúnak, és méretûnek, és legalább 500 ml térfogatúaknak kell lenniük. A skálabeosztás maximum 10 ml lehet. A hengerek mérési hibája nem lehet nagyobb 10 ml-nél vagy a mért érték 2%-ánál. Az elektronikus adatgyûjtésre képes, illetve a mérés lépésenként történõ elvégzését biztosító vizsgáló berendezések (pl. szkennerek) vályúinak szélessége meg kell, hogy feleljen a fentebb említett méreteknek. A vályúk szélességére vonatkozó tûréshatár ezeknél a berendezéseknél ± 1 mm. A mérés során használt sínpályán történõ haladás során az egyes mérési pontok pozícionálása ± 20 mm-es pontossággal történjen. Az egyes vályúkban összegyûjtött (felfogott) folyadék mennyiségének mérési hibája 300 ml/min mennyiség esetén kevesebb, mint 4% lehet. A vályúsor használati útmutatója tartalmazzon a berendezés pontos beállítására vonatkozó információt. Óvintézkedéseket kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a mérések eredményeit az idõjárási viszonyok befolyásolhassák. Különbözõ típusú berendezések használhatók, ha alkalmazásuk során legalább azonos (vagy még jobb) mérési pontosság biztosítható. A vizsgáló berendezés jellemzõi meg kell, hogy feleljenek a vizsgálandó szórókeret méretének, illetve a permetezés típusának, valamint biztosítania kell, hogy a teljes átfedett tartomány meg legyen vizsgálva. 2.2.5. A folyadékszállítás (szórásteljesítmény) meghatározása Ezt a mérést el lehet végezni szórókereten üzemelõ, vagy a szórókeretrõl leszerelt fúvókákkal is. A mérési hiba nem haladhatja meg a mért érték 2,5%-át. 2.2.5.1. Mérés szórókereten üzemelõ fúvókákkal Az egyes fúvókák folyadékszállítását (szórásteljesítményét – l/perc) a fúvókák gyártója által ajánlott minimum, és maximum nyomáson, továbbá legalább két köztes nyomásértéknél meg kell határozni minimum háromszoros ismétlésben. Az egyes mérések minimális idõtartama minden egyes fúvókánál: 1 perc. A mérést mindegyik, a gépre szerelt fúvókagarnitúra esetében el kell végezni. 2.2.5.2. Mérés a szórókeretrõl leszerelt fúvókákkal Az egyes fúvókák szórásteljesítményének mérését a célra alkalmas tesztpadon kell végrehajtani. 2.2.6. A nyomásesés mérése Az egyes szórókeret-szakaszok végére, azonos helyre (az egyes szakaszok szélén található fúvókára) szabványos nyomásmérõt kell felszerelni. Legalább két különbözõ üzemi nyomásértéket kell beállítani a permetezõgép nyomásmérõjén. A permetezõgép nyomásmérõje által mutatott értékeket össze kell hasonlítani a szabványos nyomásmérõ által mért értékekkel. 2.2.7. Nyomásváltozás mérése az egyes szórókeret-szakaszok lezárásakor Az egyes szórókeret-szakaszok bemeneti részére, azonos helyre (az egyes szakaszok betáplálási pontjához legközelebb található fúvókára) szabványos nyomásmérõt kell felszerelni. A szabványos nyomásmérõ által mutatott érték változását meg kell figyelni a szakaszok egyenként történõ lezárásakor. 2.2.8. Egyéb vizsgáló berendezések Fordulatszámmérõ (erõátvitel), mérõszalag (fúvókák osztása és magassága), stopperóra (folyadékszállítás, eloszlás), mérõhenger (2 l mérési tartománnyal, 20 ml skálabeosztással, max. 20 ml mérési hibával) vagy átfolyásmérõ (fúvókák szórásteljesítménye), valamint légnyomásmérõ (szivattyú légüstjében lévõ levegõ nyomása).

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13457

2010. évi 60. szám

3. A felülvizsgálat összefoglalása Fejezet

Követelmény

1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.3. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3.

Erőátviteli alkatrészek Szivattyú – Szállítási teljesítmény (kapacitás) – Nyomásingadozás (pulzálás) – Biztonsági szelep, ha alkalmazható – Szivárgás Keverés Permetlétartály – Szivárgás – Szűrő – Védőrács, ha alkalmazható

1.4.4. 1.4.5. 1.4.6. 1.4.7. 1.4.8.

– Nyomáskiegyenlítés – Szintjelző – Leürítés – Visszacsapó szelep, ha alkalmazható – Vegyszerbemosó tartály, ha alkalmazható – Növényvédő szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezés, ha alkalmazható

1.4.9. 1.5. 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3–1.5.6. 1.5.7. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.7. 1.7.1. 1.7.2. 1.7.3. 1.8. 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.8.4. 1.8.5. 1.8.6. 1.8.7. 1.8.8. 1.8.9. 1.8.10. 1.8.11. 1.9. 1.9.1. 1.9.2. 1.10. 1.10.1. 1.10.2. MEGJEGYZÉS:

Mérőrendszerek, kezelőszervek és szabályozó berendezések – Megbízhatóság / szivárgás – Kezelőszervek működtetése – Nyomásmérő (manométer) – Egyéb mérőberendezések Vezetékek és tömlők – Szivárgás – Megtörés / Kopás Szűrés – Szűrők megléte – Tisztíthatóság, ha alkalmazható – Szűrőbetétek cserélhetősége Szórókeret – Stabilitás / Egyenesség / Szimmetria – Kitérés / Automatikus visszaállás, ha alkalmazható – Biztonságosan rögzíthető – Fúvókák osztása / iránya – Fúvókák magassága – Permetezőgép permetlével történő érintkezése – Fúvókák sérülésének elkerülése – Szórókeret-szakaszok kapcsolhatósága – Magasságállítás – Csillapítás, kiegyenlítés – Nyomásváltozások

Szemrevételezés/ működési vizsgálat

Mérés

Megjegyzés

X X X X X X

a nyomásmérőn

félig töltött tartály

X X X

a töltőnyílásban a vegyszerbemosó tartályban

X X X X X X

X X X

X X

X X

max. üzemi nyomás

X X X X X X X X X X X X X

X X

X

szállítási helyzetben egységes

üzemi helyzetben szórókeret/szakaszok zárása

Fúvókák – Azonosság X – Csepegés X Eloszlás – Mérés vályúsoron X – Folyadékszállítás mérése X Szemrevételezés = annak szemrevételezése, hogy az adott alkatrész rajta van-e a gépen, a követelmény ezáltal teljesül-e; Működési vizsgálat = a gép/alkatrész rendeltetésszerű működésének ellenőrzése normál üzemi körülmények között; Mérés = egy érték meghatározása bizonyos vizsgáló berendezés vagy mérőeszköz segítségével.

13458

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

4. Felülvizsgálati jegyzõkönyv A géptulajdonos közvetlenül a felülvizsgálatot követõen az ellenõrzés helyszínén kap egy felülvizsgálati jegyzõkönyvet. A jegyzõkönyv tartalmazza a permetezõgép esetleges mûködési hibáit, és tájékoztatja a géptulajdonost a berendezésén elvégzendõ javításokról. A felülvizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza továbbá a mérések eredményeit is.

Jegyzõkönyv szántóföldi permetezõgép felülvizsgálatáról Jegyzõkönyv száma: ................................. Felülvizsgáló állomás neve, címe: Géptulajdonos neve: Géptulajdonos címe: Permetezõgép adatai:

Gyártó: Típus (pontos megnevezés): Azonosítószám (sorozatszám, gépszám stb.): Gyártási év: Rendszer:

függesztett

rászerelt

vontatott

önjáró

egyéb: ...................................... Tulajdonos:

gazdálkodó

szolgáltató

gépkör

egyéb: ......................................

Megjegyzések: A felülvizsgálat eredménye: Aláírás: ..........................................

nincs hiba

apró hibák

kritikus hibák

Dátum: ....................................................................

Matrica:

igen

nem

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13459

2010. évi 60. szám

Általános megjegyzések a permetezőgép állapotáról

Hiba Tárgy

Leírás

1. Erőátvitel 2. Szivattyú

3. Keverés 4. Permetlétartály

Ƒ Dugattyús Ƒ Membrán Ƒ …………. ..…l/min…..bar Ƒ mechanikus Ƒ hidraulikus Térfogat....… l

6. Vezetékek és tömlők 7. Szűrés

9. Fúvókák

10. Keresztirányú eloszlás

a

ha alkalmazható

Apró hibák

Kritikus hibák

Javítva

Védőburkolatok

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Kapacitás(min. 90%) Nyomásingadozás Biztonsági szelep a Szivárgás Jól látható folyadékmozgás

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Szivárgás Szűrő Védőrács (vegyszerbemosó tartály)a Nyomáskiegyenlítés Szintjelző Leürítés Visszacsapó szelep a

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ




Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Vegyszebemosó tartály a Növényvédő szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezés a Funkció Szivárgás Kezelőszervek működtetése

5. Mérőrendszerek, kezelőszervek és szabályozó berendezések

8. Szórókeret

Nincs

Követelmény a

Munkaszélesség …………….m Fúvókaosztás ………….. cm Szakaszok száma ………..

Fúvókák száma ……………..db Típus ............... CV ………..%

Nyomásmérő – leolvashatóság – osztás – átmérő – pontosság – mutató stabilitása Egyéb mérőberendezések (hiba < 5%) Szivárgás Megtörés / Kopás Szűrők megléte Tisztíthatósága Szűrőbetétek cserélhetősége Stabilitás/Egyenesség Szimmetria Kitérés/Automatikus visszaállása Biztonságos rögzíthetőség Fúvókaosztás/irány Fúvókamagasság (10 cm vagy 1%) Permetlével történő érintkezés Fúvókák sérülésének elkerülése Szórókeret-szakaszok kapcsolhatósága Magasságállítás Csillapítás Kiegyenlítés Nyomásváltozások a szakaszok bemeneténél (< 10%) Azonosság Csepegés Variációs együttható (≤ 10%) Max. eltérés az átlagértéktől (≤20%) VAGY A mért szórásteljesítmény eltérése a névleges szórásteljesítménytől (≤ 10%) Nyomásesés (mérési pont / szakaszvégek, ≤ 10%)

13460

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

II. rész: Ültetvény (kertészeti) permetezõgépek idõszakos felülvizsgálata 1. Követelmények és az ellenõrzés módszere 1.1. Erõátviteli alkatrészek, légfúvó berendezés 1.1.1. Az erõátviteli tengely (kardántengely) védõburkolata legyen jó állapotú, és megfelelõen rögzített: – A kardántengely különbözõ részein a kardáncsuklóknak, és a reteszelõ/biztosító berendezéseknek nem szabad nagy mértékû kopást mutatniuk, és megfelelõen kell mûködniük; – A védõburkolat funkciója egyértelmûen legyen feltüntetve, a védõburkolat nem lehet kopott, nem lehet rajta lyuk, deformáció, vagy sérülés; – Meg kell lennie, és megbízhatóan kell mûködnie a kardántengely megtámasztására szolgáló berendezésnek/eszköznek, amely megakadályozza a kardántengely védõburkolatának elfordulását. A védõburkolatok, továbbá a mozgó vagy forgó erõátviteli alkatrészek funkciójának betöltését, rendeltetésszerû mûködését semmi sem akadályozhatja. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.1.2. A kardántengely megtámasztására szolgáló berendezésnek/eszköznek akkor is rendelkezésre kell állnia, ha éppen nincs használatban, és jó állapotban kell lennie. A kardántengely védõburkolatát rögzítõ lánc vagy berendezés erre a célra nem elfogadható. Az erõbemeneti csatlakozó (bordás tengelycsonk/tengelyvég) védõburkolatának megfelelõen rögzítettnek és jó állapotúnak kell lennie. 1.1.3. A teljes légfúvó berendezésnek (ventilátor, védõburkolat, légterelõ lemezek stb.) rendelkezésre kell állnia, mûködõképesnek és jó állapotúnak kell lennie: – minden alkatrész mechanikai deformációtól, kopástól és szakadástól, korróziótól és vibrációtól mentes legyen; – a ventilátorhoz való hozzáférést megakadályozó védõburkolatnak meg kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési teszt. 1.2. Szivattyú 1.2.1. A szivattyú szállítási teljesítményének (szállítási kapacitásának) meg kell felelnie a permetezõgép szükségleteinek. a) A szivattyú szállítási kapacitása a permetezõgép gyártója által megadott eredeti névleges szállítási teljesítmény legalább 90%-a kell, hogy legyen. Ellenõrzés módja: a 2.2.1. a) pont szerinti mérés; vagy b) A szivattyúnak elegendõ szállítási kapacitással kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a szivattyúnak ki kell elégítenie a permetezõgép folyadékigényét akkor is, ha a géppel a legnagyobb folyadékszállítású fúvókákkal, a permetezõgép vagy a fúvókák gyártója által megadott maximális üzemi nyomáson permeteznek. A szivattyúnak emellett azt a folyadékmennyiséget is biztosítania kell, ami ahhoz szükséges, hogy a fentebb leírtak szerint végzett permetezés során a keverõ berendezés a permetlétartályban folyamatosan jól látható folyadékmozgást biztosítson az 1.3. pontban leírtaknak megfelelõen. Ellenõrzés módja: a 2.2.1. b) szakasz szerinti mérés. 1.2.2. A szivattyú mûködése következtében nem jöhet létre a nyomásmérõn szemmel látható nyomásingadozás (pulzálás). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.2.3. Ha a szivattyú nyomóoldalán található biztonsági szelep, ennek a szelepnek megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.2.4. A szivattyúból nem szivároghat folyadék (pl. csöpögés). Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.3. Keverés Névleges fordulatszámmal történõ meghajtás mellett, a névleges kapacitáshoz képest félig feltöltött permetlétartállyal történõ permetezésnél a tartályban jól látható folyadékmozgást kell tapasztalni. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.4. Permetlétartály 1.4.1. A tartályból vagy a töltõnyílásból nem szivároghat folyadék, ha a nyílás záró fedele zárva van. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.4.2. A töltõnyílásban jó állapotban lévõ szûrõnek kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13461

1.4.3. A vegyszerbemosó tartályban – ha van ilyen tartály a gépen – védõrácsnak kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.4.4. A nyomáskiegyenlítést (a tartály túlnyomásának vagy túlságosan alacsony nyomásának elkerülése érdekében) biztosítani kell. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.4.5. A permetlétartályon kell lennie jól leolvasható szintjelzõnek, ami a vezetõ helyérõl, és a tartály töltési helyérõl egyaránt látható. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.4.6. Lehetõvé kell tenni, hogy a tartályból leürített permetlevet egyszerûen, szerszámok, és a véletlenszerû elfolyás veszélye nélkül össze lehessen gyûjteni (például egy csap segítségével). Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.4.7. Ha a tartály feltöltõ berendezésén van visszacsapó szelep, annak megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.4.8. Ha van a gépen vegyszerbemosó tartály, annak megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.4.9. A növényvédõ szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezésnek – ha van ilyen a gépen – megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.5. Mérõrendszerek, kezelõszervek és szabályozó berendezések 1.5.1. Minden mérõ-, kapcsoló-, valamint nyomást és/vagy átfolyt mennyiséget szabályzó berendezésnek megbízhatóan kell mûködnie, és nem szivároghat belõlük folyadék. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.5.2. Az üzemi nyomás beállítására, szabályozására szolgáló berendezések biztosítsák a nyomás állandó értéken tartását állandó fordulatszámmal történõ meghajtás mellett. A tûréshatár ±10%. A permetezés leállítása, majd újbóli elindítása után az üzemi nyomás álljon vissza a leállítás elõtt beállított értékre. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.5.3. A permetezés végrehajtásához szükséges kezelõszerveknek könnyen elérhetõnek, és jól kezelhetõnek kell lenniük, továbbá a kijelzõ(kö)n megjelenített információnak könnyen leolvashatónak kell lennie. Az összes fúvóka egyidejû nyitásának, és elzárásának lehetségesnek kell lennie. MEGJEGYZÉS: A fej, és a felsõtest elfordítása elfogadható. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.5.4. A permetezõgép kivitele tegye lehetõvé az egy oldalra történõ permetezést (mindkét oldal külön kapcsolható legyen). Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.5.5. A nyomásmérõ (manométer) skálájának tisztán leolvashatónak, és az alkalmazott üzemi nyomástartományhoz megfelelõnek kell lennie. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.5.6. A skála beosztásának az alábbiak szerintinek kell lennie: – max. 0,2 bar az 5 bar alatti üzemi nyomás esetén; – max. 1,0 bar az 5 bar és 20 bar üzemi nyomás között; – max. 2,0 bar a 20 bar fölötti üzemi nyomás esetén. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. 1.5.7. Analóg nyomásmérõk esetében a nyomásmérõ minimális átmérõje 63 mm kell, hogy legyen. Ellenõrzés módja: mérés. 1.5.8. A nyomásmérõ pontossága ± 0,2 bar 1 bar (ezt az értéket is beleértve), és 2 bar (ezt az értéket is beleértve) közötti üzemi nyomás esetén.

13462

MAGYAR KÖZLÖNY

1.5.9.

1.6. 1.6.1.

1.6.2.

1.6.3. 1.7. 1.7.1.

1.7.2.

1.7.3. 1.8. 1.8.1. 1.8.2.

1.8.3.

1.8.4.

1.8.5. 1.9. 1.9.1.

•

2010. évi 60. szám

2 bar üzemi nyomás felett a nyomásmérõnek a valós értéket ± 10%-os pontossággal kell mutatnia. A nyomásmérõ mutatójának stabilan kell állnia az üzemi nyomás egyértelmû leolvashatóságának biztosítása érdekében. Ellenõrzés módja: a 2.2.2. szakasz szerint. A többi mérõberendezés – különösen (a térfogat/hektár érték szabályozása során használt) az átfolyásmérõk – a valós értékhez képest maximum ± 5%-os eltéréssel mérhetnek. Ellenõrzés módja: a 2.2.3. szakasz szerint. Vezetékek és tömlõk A vezetékekbõl és a tömlõkbõl nem szivároghat folyadék (a permetlé-rendszer vonatkozásában engedélyezett maximális üzemi nyomás beállítása esetén sem). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. A tömlõknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ne legyenek megtörve, és ne legyenek rajtuk olyan kopások, amelyek következtében szövetük kilátszik. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A gép mûködése közben a tömlõk nem kerülhetnek a kijuttatott permetlé útjába. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Szûrés Legalább egy központi szûrõnek kell lennie a szivattyú nyomóoldalán, illetve térfogat-kiszorításos elven mûködõ szivattyúk esetében egy központi szûrõnek a szívóoldalon is kell lennie. MEGJEGYZÉS: A fúvókaszûrõk nem tekinthetõk nyomóoldali szûrõknek. A szûrõ(k)nek jó állapotban kell lennie/lenniük, és a lyukbõségüknek (mesh) meg kell felelnie a gyártói ajánlás szerint felszerelt fúvókák méretének. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. Ha a gép kivitele lehetõvé teszi, akkor a névleges térfogathoz képest félig feltöltött permetlétartály esetén legyen lehetséges a szûrõk tisztítása anélkül, hogy permetlé jusson a külvilágba, kivéve a szûrõházban és a szívóoldali tömlõkben található mennyiséget. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A szûrõbetéteknek cserélhetõnek kell lenniük. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Fúvókák A fúvókák legyenek alkalmasak a növényvédõ szerek szakszerû kijuttatására. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. A fúvókák legyenek szimmetrikusan elhelyezve a bal, és a jobb oldalon (azonos típus, azonos méret), kivéve speciális funkció esetén (pl. egy oldalra történõ permetezés, a légfúvás aszimmetriájának kiegyenlítése stb.). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. A permetezés leállítását követõen a fúvókák nem csöpöghetnek. 5 másodperccel a permetezés befejezése után nem lehet csepegés. Ellenõrzés módja: szemrevételezés. Minden egyes fúvóka külön elzárható legyen. A több fúvóka befogadására alkalmas szórófej-tartók esetében ez a követelmény az egyes szórófej-tartókra vonatkozik. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. A fúvókákat szimmetrikusan és reprodukálható (megismételhetõ) módon be lehessen állítani. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. Eloszlás A szóráskép egyöntetûsége (egyformasága) Minden egyes fúvókának egyforma szórásképet kell biztosítania (egységes alakú, homogén szóráskép). Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat kikapcsolt légfúvó berendezéssel hidraulikus cseppképzésû fúvókák esetén, illetve bekapcsolt légfúvó berendezéssel más rendszerû fúvókák esetében (például pneumatikus fúvókák).

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13463

1.9.2. Fúvókák folyadékszállítása (szórásteljesítménye) Az azonos megjelöléssel ellátott fúvókák folyadékszállítása nem térhet el 15%-nál nagyobb mértékben a fúvókák vagy a permetezõgép gyártója által megadott névleges szórásteljesítménytõl, VAGY 10%-nál nagyobb mértékben az azonos megjelöléssel ellátott fúvókák szórásteljesítményének közös átlagától (az összes fúvóka átlagos folyadékszállításából számított átlagérték). A szimmetrikus permetezés érdekében a bal és jobb oldalon elhelyezett fúvókák összegzett átlagos szórásteljesítménye (a két oldalon elhelyezett fúvókák átlagos szórásteljesítményének összege) közötti különbség maximum 10% lehet. Ellenõrzés módja: 2.2.4. szakasz szerinti mérés. 1.9.3. Nyomáskülönbség A nyomáskülönbség az egyes szakaszok bemeneténél (betáplálási pontjánál) maximum 15% lehet a permetezõgép manométerén beállított értékhez viszonyítva. Ellenõrzés módja: 2.2.5. szakasz szerinti mérés. 1.9.4. Opcionális mérés vertikális vályúsorral MEGJEGYZÉS: Az 1.9.1–1.9.3. fejezetek alapján elvégzett vizsgálatok, mérések során kapott eredmények kiegészítése céljából a géptulajdonos/üzemeltetõ részére további információ adható a permeteloszlás (vertikális szóráskép) vertikális vályúsorral történõ meghatározásával jelen függelék I. részének 1.10.1. szakasza szerint. 1.10. Légfúvó berendezés 1.10.1. A légfúvó berendezés tényleges forgási sebessége feleljen meg a gyártó által megadott értéknek. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.10.2. Ha a légfúvó berendezés a permetezõgép többi meghajtott részétõl függetlenül, külön kikapcsolható, a tengelykapcsolónak megbízhatóan kell mûködnie. Ellenõrzés módja: mûködési vizsgálat. 1.10.3. A légfúvó berendezésen és a berendezés házán elhelyezett, állítható légterelõ lemezeknek megfelelõen kell mûködniük. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 1.10.4. A berendezés alkatrészei nem érintkezhetnek permetlével, kivéve, ahol ez szükséges a légfúvó berendezés mûködéséhez, és az érintkezés minimális mértékû csepegést eredményez. Ellenõrzés módja: szemrevételezés és mûködési vizsgálat. 2. Vizsgálati módszerek 2.1. A permetezõgép elõkészítése A felülvizsgálatot nem lehet megkezdeni, ha az 1.1.1. szakasz követelményeit nem ellenõrizték. Mielõtt az ellenõrzés megtörténik, a permetezõgépet alaposan meg kell tisztítani. Különös figyelmet kell fordítani a permetlé-rendszer átöblítésre, és a permetezõgép belsõ tisztítására, beleértve a szûrõket és a szûrõbetéteket, valamint a permetezõgép azon külsõ részeinek tisztítására, amelyek a legnagyobb mértékben ki vannak téve a növényvédõ szerekkel történõ érintkezés veszélyének a permetezés során. A látható és egyéb ismert hibákat lehetõleg a felülvizsgálat elõtt ki kell javítani. Egy elõzetes „állapotfelmérést” célszerû lehet elvégezni a „rendes” felülvizsgálat helyszínén annak érdekében, hogy elkerülhetõek legyen az olyan permetezõgépek ellenõrzése következtében felmerülõ idõveszteségek, amelyek felülvizsgálata során nyilvánvalóan komoly hibák fognak feltárásra kerülni. A permetezõgép tulajdonosa lehetõleg legyen jelen a felülvizsgálat teljes idõtartamában. 2.2. Vizsgáló berendezések és vizsgálati módszerek 2.2.1. A szivattyú szállítási teljesítményének (szállítási kapacitásának) meghatározása a) Az alkalmazott átfolyásmérõ mérési hibája nem haladhatja meg a mért érték 2%-át, ha a szivattyú kapacitása ³100 l; valamint a 2 l/min értéket, ha a szivattyú kapacitása < 100 l. A szivattyú által szállított mennyiséget szabad kifolyásnál, egy, lehetõleg 8 bar és 10 bar közé esõ nyomásértéknél kell meghatározni, illetve ha a szivattyú megengedett legmagasabb üzemi nyomása ennél alacsonyabb érték, akkor a szivattyú gyártója által megadott maximális üzemi nyomás mellett kell elvégezni a mérést.

13464

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

b)

Olyan permetezõgépek esetében, amelyeken nem található a vizsgálat elvégzéséhez szükséges csatlakozási pont, illetve olyan szivattyúk esetén, amelyek maximális üzemi nyomása nem ismert (lásd az 1.2.1. szakaszt), egy kalibrált nyomásmérõt kell csatlakoztatni az egyik szélsõ fúvókára, és a permetezõgép vagy a fúvóka gyártója által megadott maximális üzemi nyomás mellett kell elvégezni a mérést. 2.2.2. A permetezõgépek nyomásmérõinek ellenõrzése 2.2.2.1. A vizsgálathoz használt ellenõrzõ manométerek specifikációi Az ellenõrzéshez használt analóg nyomásmérõk átmérõje legalább 100 mm legyen. A vizsgálathoz használt nyomásmérõkre vonatkozó egyéb minimum követelményeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Az ellenõrzéshez használt nyomásmérõk jellemzõi

2.2.2.2.

2.2.3. 2.2.4.

2.2.5.

2.2.6.

Nyomástartomány Dp bar

Skálaosztás max. bar

Pontosság bar

Elõírt pontossági osztály

Méréshatár bar

0 < Dp £ 6

0,1

0,1

6 < Dp £ 16

0,2

0,25

Dp > 16

1,0

1,0

1,6 1,0 0,6 1,6 1,0 2,5 1,6 1,6

6 10 16 16 25 40 60 100

Az ellenõrzéshez használt nyomásmérõt legalább kétévente egyszer ellenõriztetni (pl. kalibráltatni) kell. A permetezõgép nyomásmérõjének ellenõrzési módszere A permetezõgépek nyomásmérõjét a permetezõgépen vagy tesztpadon kell vizsgálni. Az ellenõrzést emelkedõ, majd csökkenõ nyomásértékeknél egyaránt végre kell hajtani. A térfogat/hektár érték szabályozása során alkalmazott átfolyásmérõk Az ellenõrzésnél alkalmazott mérõberendezések hibája nem haladhatja meg a mért érték 1,5%-át. A fúvókák folyadékszállításának (szórásteljesítményének) meghatározása Az egyes fúvókák folyadékszállítását (szórásteljesítményét – l/perc) a fúvókák gyártója által ajánlott minimum, és maximum nyomáson, továbbá legalább két köztes nyomásértéknél meg kell határozni minimum háromszoros ismétlésben. Az egyes mérések minimális idõtartama minden egyes fúvókánál: 1 perc. A mérést mindegyik, a gépre szerelt fúvókagarnitúra esetében el kell végezni. Egyéb, releváns módszer alkalmazása megengedett. Nyomáskülönbségek mérése Az egyes szakaszok bemeneti részére (betáplálási pontjára) szabványos nyomásmérõt kell felszerelni. A permetezõgép nyomásmérõjén legalább két referencianyomást kell beállítani. A permetezõgép nyomásmérõje által mutatott értékeket össze kell hasonlítani a szabványos nyomásmérõ által mért értékekkel. Egyéb vizsgáló berendezések Fordulatszámmérõ (erõátvitel), mérõszalag (fúvókák osztása és magassága), stopperóra (folyadékszállítás, eloszlás), mérõhenger (2 l mérési tartománnyal, 20 ml skálabeosztással, max. 20 ml mérési hibával) vagy átfolyásmérõ (fúvókák szórásteljesítménye), valamint légnyomásmérõ (szivattyú légüstjében lévõ levegõ nyomása).

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13465

2010. évi 60. szám

3. A felülvizsgálat összefoglalása Fejezet

Követelmény

1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.3. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3.

Erőátviteli alkatrészek, légfúvó berendezés Szivattyú – Szállítási teljesítmény (kapacitás) – Nyomásingadozás (pulzálás) – Biztonsági szelep, ha alkalmazható – Szivárgás Keverés Permetlétartály – Szivárgás – Szűrő – Védőrács, ha alkalmazható

1.4.4. 1.4.5. 1.4.6. 1.4.7. 1.4.8.

– Nyomáskiegyenlítés – Szintjelző – Leürítés – Visszacsapó szelep, ha alkalmazható – Vegyszerbemosó tartály, ha alkalmazható – Növényvédő szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezés, ha alkalmazható

1.4.9. 1.5. 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3. 1.5.4. 1.5.5.,1.5.8 1.5.9. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.7. 1.7.1. 1.7.2. 1.7.3. 1.8. 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.8.4. 1.8.5. 1.9. 1.9.1. 1.9.2. 1.9.3. 1.10. 1.10.1. 1.10.2. 1.10.3. 1.10.4. MEGJEGYZÉS:

Mérőrendszerek, kezelőszervek és szabályozó berendezések – Megbízhatóság / szivárgás – Állandó üzemi nyomás tartása – Kezelőszervek működtetése – Permetezés egy oldalon – Nyomásmérő (manométer) – Egyéb mérőberendezések Vezetékek és tömlők – Szivárgás – Megtörés / Kopás – Elhelyezés (ne legyen a permet útjában) Szűrés – Szűrők megléte – Tisztíthatóság, ha alkalmazható – Szűrőbetétek cserélhetősége Fúvókák – Alkalmasság – Szimmetrikus elhelyezés – Csepegés – Elzárhatóság – Beállíthatóság Eloszlás – Szóráskép egyöntetűsége – Fúvókák szórásteljesítménye / a két oldal szimmetriája – Nyomáskülönbség

Szemrevételezés/ működési vizsgálat

Mérés

Megjegyzés

X X X X X X

a nyomásmérőn

félig töltött tartály

X X X

a töltőnyílásban a vegyszerbemosó tartályban

X X X X X X

X X X X X

X X

X X X

max. üzemi nyomás

X X X X X X X X X X

X Légfúvó berendezés – Forgási sebesség X – Kikapcsolhatóság X – Légterelő lemezek X – Érintkezés permetlével / Csepegés X Szemrevételezés = annak szemrevételezése, hogy az adott alkatrész rajta van-e a gépen, a követelmény ezáltal teljesül-e; Működési vizsgálat = a gép/alkatrész rendeltetésszerű működésének ellenőrzése normál üzemi körülmények között; Mérés = egy érték meghatározása bizonyos vizsgáló berendezés vagy mérőeszköz segítségével.

13466

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

4. Felülvizsgálati jegyzõkönyv A géptulajdonos közvetlenül a felülvizsgálatot követõen az ellenõrzés helyszínén kap egy felülvizsgálati jegyzõkönyvet. A jegyzõkönyv tartalmazza a permetezõgép esetleges mûködési hibáit, és tájékoztatja a géptulajdonost a berendezésén elvégzendõ javításokról. A felülvizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza továbbá a mérések eredményeit is.

Jegyzõkönyv ültetvény (kertészeti) permetezõgép felülvizsgálatáról Jegyzõkönyv száma: ................................. Felülvizsgáló állomás neve, címe: Géptulajdonos neve: Géptulajdonos címe: Permetezõgép adatai:

Gyártó: Típus (pontos megnevezés): Azonosítószám (sorozatszám, gépszám stb.): Gyártási év: Rendszer:

függesztett

rászerelt

vontatott

önjáró

egyéb: ...................................... Tulajdonos:

gazdálkodó

szolgáltató

gépkör

egyéb: ......................................

Megjegyzések: A felülvizsgálat eredménye: Aláírás: ..........................................

nincs hiba

apró hibák

kritikus hibák

Dátum: ....................................................................

Matrica:

igen

nem

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13467

2010. évi 60. szám

Általános megjegyzések a permetezőgép állapotáról

Hiba Tárgy

1. Erőátvitel / Légfúvó ber. 2. Szivattyú

3. Keverés 4. Permetlétartály

Leírás

Ƒ Dugattyús Ƒ Membrán Ƒ …………….. …...l/min….bar Ƒ mechanikus Ƒ hidraulikus Térfogat....… l

5. Mérőrendszerek, kezelőszervek és szabályozó berendezések

6. Vezetékek és tömlők 7. Szűrés

8. Fúvókák

Fúvókák száma ………….….db

Követelmény a

Nincs

Apró hibák

Kritikus

Javítva

Védőburkolatok

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Kapacitás (min. 90%) Nyomásingadozás Biztonsági szelepa

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Szivárgás Jól látható folyadékmozgás

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ

Szivárgás Szűrő Védőrács (vegyszerbemosó tartály)a Nyomáskiegyenlítés Szintjelző Leürítés Visszacsapó szelepa Vegyszebemosó tart.a

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ




Szimmetrikus elhelyezés

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Csepegés

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Elzárhatóság

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Beállíthatóság

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Egyöntetű szóráskép

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Az egyes fúvókák szórásteljesítményének eltérése (≤ 15% a névleges teljesítménytől, vagy ≤ 10% a közös átlagtól) Szórásteljesítmény eltérése bal / jobb oldalon (≤ 10%) Nyomáskülönbség a szakaszbemeneteknél (≤ 15%) Forgási sebesség Kikapcsolhatóság Terelőlemezek Érintkezés permetlével/Csepegés

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ

Növényvédő szeres göngyölegek tisztítására szolgáló berendezés a Funkció Szivárgás Állandó ü. nyomás Kezelőszervek működtetése Nyomásmérő – leolvashatóság – osztás – átmérő – pontosság – mutató stabilitása Egyéb mérőberendezések (hiba < 5%) Szivárgás Megtörés / Kopás Elhelyezés Szűrők megléte Tisztíthatósága Szűrőbetétek cserélhetősége Alkalmazhatóság

Típus …………

9. Eloszlás

10. Légfúvó berendezés

a

ha alkalmazható

13468

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

10. függelék

Permetezõgépek mûködési engedélyének igazolására szolgáló matrica mintája

A PERMETEZÕGÉP a ...................................................................................... állomás ............................................ számú felülvizsgálati jegyzõkönyve alapján SZAKSZERÛ NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁRA ALKALMAS 11 12 13 14 15 16 17 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

4. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez A növényvédelmi-növényorvosi vény tartalmi és alaki követelményei I.

A növényvédelmi-növényorvosi vényben fel kell tüntetni: a) a növényvédelmi-növényorvosi vény számát b) a növényvédõ mérnök, növényorvos nevét, címét és engedélyszámát c) a mezõgazdasági termelõ nevét és címét, regisztrációs számát d) a növényvédõ szer nevét és mennyiségét e) az elõírt felhasználást, technológiát f) a vény kiállításának keltét g) a növényvédõ mérnök, növényorvos aláírását és bélyegzõjét h) a forgalmazó nevét, aláírását, bélyegzõjét és a keltezést, valamint „A növényvédelmi-növényorvosi vény idõbeli hatálya: a kiállítástól számított 30 nap.” „A növényvédelmi-növényorvosi vényt öt évig kell megõrizni!” „A növényvédõ szeres kezelés idõpontját a felhasználó köteles bejelenteni a vény kiállítójának a munka megkezdése elõtt 24 órával.” mondatokat.

II.

A forgalmazó köteles a növényvédelmi-növényorvosi vényre rávezetni az átvevõ nevét és az engedély számát.

III.

A növényvédelmi-növényorvosi vényt 3 példányban kell kiállítani, melybõl az eredeti példányt a megrendelõ, a másolati példányt a forgalmazó, a tõpéldányt pedig a kiállító köteles megõrizni.

5. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez A növényvédõ szerek kiskereskedelmi forgalmazásáról szóló nyilvántartás tartalma Forgalmazó:................................................................................................................................................................................................................ Oldalszám: ................................................................................................................................................................................................................ Cím:................................................................................................................................................................................................................................ Idõszak:......................................................................................................................................................................................................................... Sorszám

Növényvédõ szer megnevezése

Értékesített mennyiség

Raktári készlet

MAGYAR KÖZLÖNY

6. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez Az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédõ szerek forgalmazásáról szóló nyilvántartás tartalma Forgalmazó: .....................................................................................................................................................................................................................................

•

Oldalszám:........................................................................................................................................................................................................................................

2010. évi 60. szám

Cím: ..................................................................................................................................................................................................................................................... Növényvédõ szer neve: ............................................................................................................................................................................................................... Kiinduló mennyiség:..................................................................................................................................................................................................................... A beszerzés dátuma:..................................................................................................................................................................................................................... Számla/azonosító szám:.............................................................................................................................................................................................................. Sorszám

Vásárló neve

Vásárlási engedély száma

Növényvédõ szer megnevezése

Forgalmi kategória

Értékesített mennyiség

Dátum

Átvette (név)

Vény száma

Kiadta

13469

13470

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 44/2010. (IV. 23.) FVM rendelete a személyes fogyasztásra szánt állati eredetû termékek behozataláról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 23., 26. és 36. pontjában, valamint (5) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

(1) E rendelet hatálya az állati eredetû termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történõ behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 206/2009/EK bizottsági rendelet) 1. és 2. cikke szerinti személyes fogyasztásra szánt állati eredetû termékekre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazása során a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenõrzésérõl szóló miniszteri rendelet szerinti fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

2. §

(1) A harmadik országból Magyarország határszakaszán keresztül az Európai Unió területére behozott vagy küldött személyes fogyasztásra szánt állati eredetû terméknek az Európai Unió határán történõ, a 206/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározottakra kiterjedõ ellenõrzését a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: állat-egészségügyi hatóság) és a vám- és pénzügyõrség (a továbbiakban: vámhatóság) végzi. (2) Az állat-egészségügyi hatóság a vámhatósággal közösen biztosítja, hogy Magyarország azon határszakaszain, amelyek egyben az Európai Unió külsõ határszakaszai is – beleértve a nemzetközi forgalmat lebonyolító repülõtereket és kikötõket is – valamennyi belépési ponton az állati eredetû termékek behozatalának állat-egészségügyi feltételeire felhívják a harmadik országokból érkezõ utazók figyelmét. A tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a 206/2009/EK bizottsági rendelet III. mellékletében elõírt információkra, és azokat jól látható helyekre kihelyezett szembetûnõ plakátokon kell feltüntetni. (3) A nemzetközi utasszállító cégeket az állat-egészségügyi hatóság és a vámhatóság a behozatal feltételeirõl tájékoztatja, annak érdekében, hogy az Európai Unióba utazó valamennyi utasuk figyelmét fel tudják hívni az állati eredetû termékek behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekre, valamint e rendelet rendelkezéseire.

3. §

(1) Az utasforgalom 206/2009/EK bizottsági rendelet szerinti ellenõrzését minden határátlépõ ponton elsõként a vámhatóság végzi. (2) A vámhatóságnak – a kikötõk és repülõterek üzemeltetõivel együttmûködve – folyamatos ellenõrzést kell fenntartania az állati eredetû termékek illegális behozatalának felderítése, továbbá a 2. § szerinti tájékoztató plakátok meglétének ellenõrzése céljából.

4. §

(1) A vámhatóságnak, amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben, valamint a végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben meghatározottakat megsértik, a büntetõeljárásról vagy a szabálysértésekrõl szóló törvényben foglaltak szerint kell eljárnia. (2) A vámhatóságnak – ha a rendeletben meghatározottak megsértése nem az (1) bekezdés szerint történt – az intézkedés tárgyát képezõ állati eredetû termékek behozatalát meg kell akadályoznia. Amennyiben a termékeket az ügyfél nem kívánja visszavinni vagy a visszavitel nem lehetséges, a vámhatóság azokat – kijelölt állat-egészségügyi határállomáson az állat-egészségügyi hatósággal együttmûködve, állat-egészségügyi határállomásnak nem minõsülõ határátkelõhelyen önállóan – elkobozza és megsemmisítésükrõl intézkedik.

5. §

(1) Az eljáró vámhatóság jogszerû intézkedései esetén az ügyfelet a rendelet hatálya alá tartozó elkobzott termékek vonatkozásában kártalanítás nem illeti meg. (2) A rendelet hatálya alá tartozó termékek tárolásához és megsemmisítéséhez szükséges feltételeket állat-egészségügyi határállomás esetén az állat-egészségügyi hatóság, állat-egészségügyi határállomásnak nem minõsülõ határátkelõhelyen a vámhatóság biztosítja.

6. §

Az állati eredetû termékek személyes fogyasztásra történõ behozatalára vonatkozó – a 206/2009/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti – beszámolási kötelezettséget a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13471

2010. évi 60. szám

Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) teljesíti. Ennek érdekében az állat-egészségügyi hatóság és a vámhatóság a szükséges adatokat – a 206/2009/EK bizottsági rendelet V. Mellékletében szereplõ adatlapon – a január 1-jétõl december 31-ig tartó beszámolási idõszakot követõ év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. 7. §

E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

8. §

Ez a rendelet az állati eredetû termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történõ behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

9. §

A személyes fogyasztásra szánt állati eredetû termékek behozatalának szabályozásáról szóló 87/2005. (X. 1.) FVM–PM együttes rendelet hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 20. pontjában, valamint a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet alkalmazásában: 1. állattartó: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amely a tartott állatokért, vagy egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelõs; 2. végrehajtási idõszak: a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e közötti idõszak.

1. A pénzügyi hozzájárulás igénybevételének általános szabályai 2. §

A tagállamok által 2010-re és az azt követõ évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2009. november 26-i 2009/883/EK bizottsági határozatnak (a továbbiakban: Határozat) megfelelõen, az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat szerint, az alábbi célterületeken vehetõ igénybe pénzügyi hozzájárulás: a) az endemikus vagy nagy fertõzési kockázatot jelentõ területeken a kéknyelv betegség [Határozat 4. cikk], b) a Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirkeállományokban, valamint a pulykaállományokban (Meleagris gallopavo) elõforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella) [Határozat 5. cikk], c) a klasszikus sertéspestis [Határozat 6. cikk], d) a baromfiban és a vadon élõ madarakban elõforduló madárinfluenza [Határozat 8. cikk], e) a fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak (a továbbiakban: TSE), szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (a továbbiakban: BSE) és súrlókór [Határozat 9. cikk], f) a veszettség [Határozat 10. cikk], és g) az Aujeszky-betegség [Határozat 12. cikk] felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves nemzeti programok.

13472

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

3. §

A 2. § szerinti programok végrehajtásának alapjául szolgáló rendelkezéseket a Határozat 4., 5., 6., 8., 9., 10. és 12. cikkével elfogadott nemzeti programok, valamint a) a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló FVM rendelet, b) a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló FVM rendelet, c) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésrõl szóló FVM rendelet, d) a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló FVM rendelet, e) a fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésérõl, az ellenük való védekezésrõl, illetve leküzdésükrõl szóló FVM rendelet, f) a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló FVM rendelet, és g) a sertésállományok Aujeszky-betegségtõl való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló FVM rendelet állapítja meg.

4. §

A pénzügyi hozzájárulás forrása a központi költségvetésben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében az egyes állatbetegségek ellenõrzése és felszámolása támogatása jogcímen elõirányzott 500 millió forint, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap terhére a Határozat szerint a 2. § szerinti célterületek finanszírozására meghatározott pénzösszeg, amelynek nemzeti forrásból történõ elõfinanszírozásához szükséges összegét a Magyar Államkincstár megelõlegezési számlák közbeiktatásával biztosítja a Kincstári Egységes Számláról.

5. §

(1) A jogosultság mértékét alátámasztó számlákon és egyéb bizonylatokon szereplõ összegekhez abban az esetben nyújtható pénzügyi hozzájárulás, ha a számlák és bizonylatok teljesítési dátuma a végrehajtási idõszakra esik. A pénzügyi hozzájárulás folyósítására a 13. § (2) bekezdése esetén csak pénzügyileg teljesített számla esetében kerülhet sor. (2) A pénzügyi hozzájárulás alapja a pénzügyileg teljesített számlán és egyéb bizonylaton szereplõ költségek általános forgalmi adót és egyéb adót sem tartalmazó összege.

6. §

(1) A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) és a Magyar Juhtenyésztõk és Kecsketenyésztõk Szövetsége negyedévente egy alkalommal, a 2. §-ban meghatározott célterületenként külön-külön, postai úton vagy személyesen, a Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és a honlapján közzétett, a 2. melléklet szerinti adattartalommal rendelkezõ formanyomtatványon, a tárgynegyedévet követõ hónap utolsó napjáig, elsõ alkalommal 2010. június 20-ig – a 10. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti jogcím esetén 2010. szeptember 10. és 20. között – az MVH-hoz nyújthatja be. A benyújtott kérelemben csak azon számlák és egyéb bizonylatok fogadhatóak el igénylési alapként, amelyek teljesítésének dátuma nem az adott tárgyidõszakot követõen keletkezett. A benyújtási határidõ elmulasztása jogvesztõ. (2) Az MVH a kérelmeket azok beérkezési sorrendje szerint bírálja el. Hiányosan vagy hibásan benyújtott kérelmek esetén az elbírálás sorrendjét a maradéktalan hiánypótlás vagy javítás beérkezése határozza meg. (3) Ha az adott célterületre egy napon beérkezett támogatási igény meghaladja a még rendelkezésre álló keretet, akkor az MVH egységes visszaosztást végez. Az MVH az adott napon beérkezett összes jogos igény és a felosztható keret arányosításával kapott együttható alkalmazásával állapítja meg a folyósítható hozzájárulás összegét. Az adott célterületre meghatározott keret kimerülését követõen benyújtott kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) Ha a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek feldolgozása során a célterületre meghatározott keret kihasználtsága eléri a 80 százalékot, akkor az MVH haladéktalanul tájékoztatja az agrárpolitikáért felelõs minisztert és az MgSzH Központját. (5) Az adott célterületre meghatározott keret megemelése esetén a (3) bekezdés alapján hozott döntéseket a keretösszeget módosító miniszteri rendelet hatálybalépését követõ 10 munkanapon belül az MVH felülvizsgálja.

7. §

(1) A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem jóváhagyását követõen a jóváhagyott összeg a pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõnek 30 napon belül az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett bankszámlájára kerül átutalásra. (2) Az euróban meghatározott pénzügyi hozzájárulást az MVH forintban fizeti ki. Az euró-forint átváltás az Európai Központi Bank által e rendelet hatálybalépésének napján közzétett árfolyamon történik.

MAGYAR KÖZLÖNY

8. §

•

2010. évi 60. szám

13473

Ha a költségtérítés igénylésére vonatkozó feltételek teljesítésének helyszíni ellenõrzése során az állattartónál az MgSzH a költségtérítés kifizetését követõen megállapítja, hogy az állattartó a feltételeket nem teljesíti, akkor a kifizetett teljes összeg jogosulatlanul igénybe vett kifizetésnek minõsül.

2. A pénzügyi hozzájárulás igénybevételének részletes szabályai 9. §

(1) A kéknyelv betegség tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 4. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti virológiai, szerológiai és entomológiai megfigyeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok, valamint a csapdák és az oltóanyag beszerzésének, valamint beadásának költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 160 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (3) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg a) ELISA próbára vizsgálatonként az 5 EUR, b) PCR vizsgálatra vizsgálatonként a 20 EUR, c) monovalens oltóanyag beszerzése esetén adagonként a 0,6 EUR, d) bivalens oltóanyag beszerzése esetén adagonként a 0,9 EUR, e) szarvasmarhák vakcinájának beadására beoltott állatonként, függetlenül a felhasznált oltóanyagadagok számától és típusától a 3 EUR, valamint f) a juh- és kecskefélék vakcinájának beadására beoltott állatonként, függetlenül a felhasznált oltóanyagadagok számától és típusától az 1,5 EUR összeget. (4) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást.

10. §

(1) A szalmonellózis tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 5. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti hatósági mintavétel keretében elvégzett bakteriológiai vizsgálatok, antimikrobiális gátló hatásra irányuló vizsgálatok és a szerotipizálás költségeire, a felszámolásra került állatok értékéért a tulajdonosok részére fizetendõ kárenyhítésre, az oltóanyagok beszerzésére, valamint a fertõtlenítés hatékonyságának igazolására végzett hatósági laboratóriumi vizsgálatok költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 560 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH a) a hatósági mintavétel és hatósági laboratóriumi vizsgálatok bakteriológiai és szerotipizálási költségei tekintetében 160 000 EUR keretösszegig, b) az állattartónak az MgSzH által elrendelt, a fertõzött tojó- vagy tenyészállomány felszámolása vagy elkülönített vágása miatt keletkezett kára enyhítéséhez 300 000 EUR keretösszegig, valamint c) az állattartónak tenyész- és tojóállományokban, állományonként maximálisan kétszeri, az MgSzH által jóváhagyott járványügyi intézkedési terve szerinti immunizáláshoz szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek a Határozat 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott összeget meg nem haladó mértékû megtérítéséhez 100 000 EUR keretösszegig jogosult. (3) Az MgSzH a (2) bekezdés b) és c) pontban szereplõ pénzügyi hozzájárulást csak olyan állattartónak történt kifizetést követõen igényelheti, aki a) eleget tett aa) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló FVM rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének, és ab) a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló FVM rendeletben foglalt kötelezettségeinek, b) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy ba) valamennyi állat-egészségügyi nyilvántartásba vételi, nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, bb) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a beszerzett oltóanyagot az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott járványügyi intézkedési tervben leírtak szerint használja fel, bc) nem áll csõd-, felszámolási-, végrehajtási vagy végelszámolási eljárás alatt vagy természetes személy esetében nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt, és bd) nincs köztartozása, továbbá

13474

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

c)

a naptári negyedévre vonatkozóan egy alkalommal, a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig ca) a (2) bekezdés b) pontja esetében az elsõ negyedévre vonatkozóan 2010. május 31-ig, cb) a (2) bekezdés c) pontja esetében az elsõ és második negyedévre vonatkozóan együttesen 2010. augusztus 30-ig a tárgyidõszakban az oltóanyag beszerzésének költségeit igazoló bizonylatok (számlák, kifizetést igazoló bizonylatok) és az oltóanyag felhasználását igazoló bizonylatok másolati példányai mellett az MgSZH által rendszeresített és a honlapján közzétett, az 1. melléklet szerinti adattartalommal rendelkezõ kérelmet benyújtja a telephely szerint illetékes MgSzH-hoz. (4) Az MgSZH a (3) és (5) bekezdésben leírtaknak való megfelelés estén dönt a költségtérítés összegérõl, amelyet az adott célterületre meghatározott keret figyelembevételével kifizet az állattartónak. (5) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg a) bakteriológiai vizsgálat esetén (tenyésztés) vizsgálatonként a 10 EUR, b) Salmonella spp. megfelelõ izolátumainak szerotipizálása esetén vizsgálatonként a 40 EUR, c) szalmonellával fertõzött állomány eltávolítását követõen a tyúkólak fertõtlenítési hatékonyságának ellenõrzésére végzett bakteriológiai vizsgálatra vizsgálatonként a 10 EUR, d) szalmonellával vizsgált állományokból származó madarakból származó szövetekben az antimikrobiális vagy a baktériumok elterjedését gátló hatások kimutatására végzett vizsgálatra vizsgálatonként a 10 EUR, e) felszámolt Gallus gallus tenyész-állományokért nyújtott kárenyhítésre madaranként a 8 EUR, f) felszámolt Gallus gallus tojó-állományokért nyújtott kárenyhítésre madaranként a 4,40 EUR, g) felszámolt Meleagris gallopavo tenyészpulyka-állományokért nyújtott kárenyhítésre madaranként a 24 EUR, valamint h) egy adag oltóanyag beszerzésére adagonként a 0,1 EUR összeget. (6) Az MgSzH-nak a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránti kérelméhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást. 11. §

(1) A klasszikus sertéspestis tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 6. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti, a házisertések és vaddisznók virológiai és szerológiai vizsgálatainak költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 100 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (3) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg ELISA próbára vizsgálatonként az 5 EUR összeget. (4) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást.

12. §

(1) A madárinfluenza tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 8. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti felmérési programok laboratóriumi vizsgálatainak költségeire, valamint a vadon élõ madarakból történõ mintavétel költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 240 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (3) A pénzügyi hozzájárulás mértéke vadon élõ madarak mintavételezésére mintánként 20 EUR, továbbá az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg a) ELISA próbára vizsgálatonként a 4 EUR, b) agargél-immundiffúziós próbára vizsgálatonként a 2,4 EUR, c) H5/H7 altípusokra HI-próbára vizsgálatonként a 24 EUR, d) vírusizolációs próbára vizsgálatonként a 80 EUR, valamint e) a PCR vizsgálatra vizsgálatonként a 4 0 EUR összeget. (4) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást.

13. §

(1) A TSE, BSE és súrlókór tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 9. cikkével elfogadott nemzeti programok szerinti gyorstesztek, a megerõsítõ és elsõdleges molekuláris vizsgálatok költségeire, valamint a genotípus-vizsgálatok költségére vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 760 000 EUR.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13475

2010. évi 60. szám

(2) A genotípus vizsgálatokra a keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 100 000 EUR. A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére a Magyar Juhtenyésztõk és Kecsketenyésztõk Szövetsége jogosult. (3) A gyorstesztek, a megerõsítõ és elsõdleges molekuláris vizsgálatok költségeire a keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 660 000 EUR. A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (4) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg a) az egyes fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK az Európai Parlament és a Tanács rendelete (a továbbiakban: 999/2001/EK rendelet) III. mellékletében említett szarvasmarhaféléken végzett gyorsteszt vizsgálatokra vizsgálatonként az 5 EUR, b) a 999/2001/EK rendelet III. és VII. mellékletében említett juh- és kecskeféléken végzett vizsgálatokra vizsgálatonként a 30 EUR, c) a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének C. fejezete 3.2. bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett megerõsítõ és elsõdleges molekuláris vizsgálatokra vizsgálatonként a 175 EUR, valamint d) a genotípus-vizsgálatonként a 20 EUR összeget. (5) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást. 14. §

(1) A veszettség tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 10. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti laboratóriumi vizsgálatok, valamint az oltóanyag beszerzési és kihelyezési költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 1 760 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (3) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg a) ELISA próbára vizsgálatonként a 16 EUR, b) tetraciklin csontban való kimutatására szolgáló tesztre vizsgálatonként a 16 EUR, valamint c) a fluoreszkáló ellenanyagpróba (FAT) vizsgálatonként a 24 EUR összeget. (4) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást.

15. §

(1) Az Aujeszky-betegség tekintetében a pénzügyi hozzájárulás a Határozat 12. cikkével elfogadott nemzeti program szerinti laboratóriumi vizsgálatok költségeire vehetõ igénybe. A keretösszeg a végrehajtási idõszakra legfeljebb 244 000 EUR. (2) A pénzügyi hozzájárulás igénybevételére az MgSzH jogosult. (3) A pénzügyi hozzájárulás mértéke az igazolt költségek 100%-a, de nem haladhatja meg ELISA próbára vizsgálatonként a 2 EUR összeget. (4) A pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylõ kérelemhez csatolni kell a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült, a 3. melléklet szerinti adattartalmú összesítõ kimutatást.

3. Záró rendelkezések 16. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

17. §

Ez a rendelet a tagállamok által 2010-re és az azt követõ évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2009. november 26-i 2009/883/EK bizottsági határozat 4–6., 8–10. és 12. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. §

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2009. évi finanszírozásának szabályairól szóló 38/2009. (IV. 8.) FVM rendelet 2010. június 30-án hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

13476

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1. melléklet a 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez KÉRELEM Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól szóló 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján a baromfi állományokban elõforduló szalmonellózis ellen való védekezésre irányuló nemzeti programokhoz kapcsolódó költségtérítés igénybevételére vonatkozó kérelem adattartalma és a csatolandó mellékletek 1. 1.1.

Az ügyfél azonosító adatai Az ügyfél-nyilvántartási száma

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3.

Az állatállomány adatai Tenyészetkód Faj megjelölése (házityúk vagy pulyka) Hasznosítási irány megjelölése (tenyész vagy tojóállomány) Immunizálás esetén a felhasznált vakcina adatai (megnevezése, mennyisége, gyártási száma) Az állomány felszámolása vagy elkülönített vágása esetén Levágatott vagy leölt egyedszám (db) A levágást végzõ vágóhíd tenyészetkódja vagy a leölést végzõ adatai A megsemmisítést, felszámolást vagy az elkülönített vágást megelõzõ forgalmi korlátozást elrendelõ határozat száma

3.

Nyilatkozat a) arról, hogy az állattartó eleget tesz a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló FVM rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének, b) arról, hogy az állattartó eleget tesz a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló FVM rendeletben foglalt kötelezettségeinek, c) arról, hogy az állattartó valamennyi állat-egészségügyi nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, d) arról, hogy az állattartó a kérelem benyújtásakor nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt vagy természetes személy esetében nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt, valamint e) arról, hogy az állattartónak a kérelem benyújtásakor nincs köztartozása.

4.

Keltezés, állattartó (cégszerû) aláírása

5. 5.1.

Csatolandó mellékletek: A vágóhíd telephelye szerint illetékes MgSzH igazolása az állomány felszámolása vagy elkülönített vágása esetén arról, hogy a 2. pont szerinti szalmonellózissal fertõzött állományból hány db állatot és mikor vágtak le. (BIR szállítólevél kódja) MgSzH területi szervének megnevezése, az ügyirat iktatószáma, keltezés, igazgató fõállatorvos aláírása

5.2.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13477

2010. évi 60. szám

2. melléklet a 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez

KIFIZETÉSI KÉRELEM adattartalma az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól szóló 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján igényelhetõ pénzügyi hozzájáruláshoz 1. 1.1. 2.

Az ügyfél azonosító adatai Az ügyfél-nyilvántartási száma Az igényelt pénzügyi hozzájárulás megjelölése az alábbi táblázat szerint: A

B

C

Programok

Célterületek

Igényelt pénzügyi hozzájárulás összege (Ft)

1.

2.

a kéknyelv betegség

2.1. vektorfajokon végzett entomológiai és laboratóriumi vizsgálatok (fajmeghatározás és virológiai vizsgálatok) elvégzésének költségei 2.2. vektorfajok befogására alkalmas rovarcsapdák beszerzésének költségei 2.3. oltóanyag beszerzésének költségei 2.4. szarvasmarhák vakcinázásának költségei 2.5. juh- és kecskefélék vakcinázásának költségei 2.6. laboratóriumi vizsgálatok (szerológiai és virológiai) elvégzésének költségei

3.

3.1. az állattartó állategészségügyi programja a Gallus gallus tenyészállományokban elõforduló szerinti immunizáláshoz szükséges oltóanyagok beszerzésének költségei szalmonellózis 3.2. az állattartónál a fertõzött állomány felszámolása miatt keletkezett kár enyhítésére 3.3. a fertõtlenítés hatékonyságának hatósági ellenõrzésének laboratóriumi költségei 3.4. a járványügyi nyomozások keretében vett hatósági mintákban történõ maradványanyag kimutatás költségei 3.5. hatósági laboratóriumi vizsgálatok (bakteriológiai és szerotipizálási) elvégzésének költségei

4.

a Gallus gallus tojóállományokban 4.1. az állattartó állategészségügyi programja elõforduló szalmonellózis szerinti immunizáláshoz szükséges oltóanyagok beszerzésének költségei 4.2. az állattartónál a fertõzött állomány felszámolása miatt keletkezett kár enyhítésére 4.3. a fertõtlenítés hatékonyságának hatósági ellenõrzésének laboratóriumi költségei 4.4. a járványügyi nyomozások keretében vett hatósági mintákban történõ maradványanyag kimutatás költségei 4.5. hatósági laboratóriumi vizsgálatok (bakteriológiai és szerotipizálási) elvégzésének költségei

13478

MAGYAR KÖZLÖNY

A

5.

a Gallus gallus brojlercsirke állományokban elõforduló szalmonellózis

B

5.1. a fertõtlenítés hatékonyságának hatósági ellenõrzésének laboratóriumi költségei 5.2. a járványügyi nyomozások keretében vett hatósági mintákban történõ maradványanyag kimutatás költségei 5.3. hatósági laboratóriumi vizsgálatok (bakteriológiai és szerotipizálási) elvégzésének költségei

6.

6.1. az állattartó állategészségügyi programja a Meleagris gallopavo tenyészállományokban elõforduló szerinti immunizáláshoz szükséges oltóanyagok beszerzésének költségei szalmonellózis 6.2. az állattartónál a fertõzött állomány felszámolása miatt keletkezett kár enyhítésére 6.3. a fertõtlenítés hatékonyságának hatósági ellenõrzésének laboratóriumi költségei 6.4. a járványügyi nyomozások keretében vett hatósági mintákban történõ maradványanyag kimutatás költségei 6.5. hatósági laboratóriumi vizsgálatok (bakteriológiai és szerotipizálási) elvégzésének költségei

7.

a Meleagris gallopavo hízópulyka állományokban elõforduló szalmonellózis

7.1. a fertõtlenítés hatékonyságának hatósági ellenõrzésének laboratóriumi költségei 7.2. a járványügyi nyomozások keretében vett hatósági mintákban történõ maradványanyag kimutatás költségei 7.3. hatósági laboratóriumi vizsgálatok (bakteriológiai és szerotipizálási) elvégzésének költségei

8.

a klasszikus sertéspestis

8.1. házi sertésekbõl származó minták laboratóriumi vizsgálatok (szerológiai és virológiai) elvégzésének költségei 8.2. vaddisznókból származó minták laboratóriumi vizsgálatok (szerológiai és virológiai) elvégzésének költségei

9.

a baromfiban és a vadon élõ madarakban elõforduló madárinfluenza

10. fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak (TSE): szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE) és surlókór

9.1. laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének költségei 10.1. gyorstesztek szarvasmarhák esetén gyorstesztek és elsõdleges molekuláris vizsgálatok költségei 10.2. gyorstesztek juhok és kecskék esetén genotípus vizsgálatok költségei 10.3. megerõsítõ és elsõdleges molekuláris vizsgálatok költségei 10.4. genotípus vizsgálatok költségei

•

2010. évi 60. szám

C

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13479

2010. évi 60. szám

A

11. a veszettség

B

C

11.1. oltóanyag beszerzési és kihelyezési költségei 11.2. ELISA próbák költségei 11.3. tetraciklin csontban való kimutatására szolgáló tesztek költségei 11.4. fluoreszkáló ellenanyagpróba (FAT) vizsgálatok költségei

12. az Aujeszky-betegség

12.1. laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének költségei

13. Összesen: 3. 4. 5.

A Magyar Juhtenyésztõk és Kecsketenyésztõk Szövetsége esetében nyilatkozat arról, hogy az igénylõ a kérelem benyújtásakor nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. Keltezés, igénylõ (cégszerû) aláírása Csatolandó melléklet: a tárgyidõszakban a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról készült összesítõ kimutatás.

3. melléklet a 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez Összesítõ kimutatás adatai a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatokról 1. Tárgyidõszak megjelölése (év, negyedév) 2. Számla/egyéb bizonylat száma

3. Keltezés, igénylõ (cégszerû) aláírása

Számla/egyéb bizonylat teljesítési ideje

A számla nettó költsége

13480

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A honvédelmi miniszter 7/2010. (IV. 23.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjában, az (5) bekezdés b), c), d), o) és t) pontjában, valamint (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdés d) pontja szerint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszterrel és a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

A honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) Közalkalmazotti munkakörben magyar állampolgár, valamint – nemzetbiztonsági ellenõrzéshez kötött munkakör kivételével – a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudással rendelkezõ nem magyar állampolgár foglalkoztatható. (2) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható közalkalmazottként, ha rendelkezik a szakiskolai vagy a szakmunkás képesítéssel betölthetõ munkakörökhöz szükséges végzettséggel és képzettséggel.”

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Pályázati kiírás nélkül létesíthetõ közalkalmazotti jogviszony a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok valamennyi közalkalmazotti munkakörében, valamint az e rendelet mellékletében külön mentesítettként megjelölt munkakörökben. (2) A pályázati felhívást a HM honlapján is közzé kell tenni. A pályázati felhívásnak a Kjt-ben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az állás betöltésének várható idõpontját is.”

3. §

Az R. a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól felmentés akkor adható, ha a) az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy b) nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési elõírásoknak megfelelõ – személy, aki az adott munkakörben kinevezhetõ lenne. (2) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíthetõ az, aki azonos munkakörben legalább tizenöt éve dolgozik és az öregségi nyugdíjra való jogosultság eléréséhez legfeljebb tíz év szükséges.”

4. §

Az R. a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § Az illetményt a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell kifizetni.”

5. §

Az R. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

6. §

(1) Az R. 1. §-ában a „Honvédelmi Minisztériumra” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM)” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az R. 3/A. §-a. (3) Hatályát veszti az R. melléklet [2. Csoportvezetõ, Pályáztatásra kötelezett, Fõkönyvtáros, könyvtáros], [2. Csoportvezetõ, Pályáztatásra kötelezett, könyvtárvezetõ], [2. Csoportvezetõ, Pályáztatásra kötelezett, könyvtárvezetõ-helyettes], [3. Ügyintézõk, Pályáztatásra kötelezett, Kulturális menedzser], [3. Ügyintézõk, Pályáztatásra kötelezett, Népmûvelõ szervezõ] és [5. Fizikai, állatgondozó] sora.

MAGYAR KÖZLÖNY

7. §

•

13481

2010. évi 60. szám

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba. (2) A 6. § (2) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba. (3) E rendelet 2013. január 1-jén a hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

1. melléklet a 7/2010. (IV. 23.) HM rendelethez 1. Az R. melléklet [Vezetõi munkakörök] sor helyébe a következõ sor lép: 1. Vezetõi munkakörök: 2. Az R. melléklete a [Vezetõi munkakörök, b) Vezetõ beosztás] sort követõen a következõ [Pályáztatásra kötelezett] sorral egészül ki: Pályáztatásra kötelezett: 3. Az R. melléklet [2. Csoportvezetõ, Pályáztatás alól mentesített, részlegvezetõ (ügyviteli)] sor helyébe a következõ sor lép: részlegvezetõ (ügyviteli)

*

*

*

*

*

*

*

4. Az R. melléklet [4. Ügyviteli, Pályáztatás alól mentesített adminisztrátor] sor helyébe a következõ sor lép: adminisztrátor

*

*

5. Az R. melléklet [5. Fizikai, szakmunkás] sor helyébe a következõ sor lép: szakmunkás

*

*

*

6. Az R. melléklet [5. Fizikai, pincér (felszolgáló)] sor helyébe a következõ sor lép: pincér (felszolgáló)

*

*

*

*

7. Az R. melléklet [5. Fizikai, raktáros, raktárvezetõ] sor helyébe a következõ sor lép: raktárvezetõ; raktárvezetõ helyettes

*

*

*

8. Az R. melléklete az [5. Fizikai, raktáros, raktárvezetõ] sort követõen a következõ [raktáros] sorral egészül ki: raktáros

*

*

9. Az R. melléklet [5. Fizikai, anyagmozgató] sor helyébe a következõ sor lép: Anyagmozgató; targoncavezetõ

*

*

*

13482

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A honvédelmi miniszter 8/2010. (IV. 23.) HM rendelete a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés aj) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) A kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § a) pontja a következõ 9. alponttal egészül ki: [Igényjogosult:] „9. az önkéntes tartalékos katona, valamint családtagja,” (2) Az R. 3. § c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E rendelet alkalmazásában] „c) Igényjogosulti üdültetési forma: az igényjogosult és családtagja részére igényjogosulti térítési díj ellenében biztosított üdülési lehetõség. d) Szolgáltató szervezet: a HM által alapított HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: HM Kft.), valamint a Kiképzési-Oktatási és Regeneráló Központ (a továbbiakban: KORK).” (3) Az R. 3. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) Igényjogosulti térítési díj: a 3. számú mellékletben meghatározott összeg, amelyet az igényjogosult a szolgáltató szervezetnek fizet.” (4) Az R. 3. § n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „n) Beutaló: az igényjogosult számára a 2. számú mellékletben meghatározott adatlap (a továbbiakban: adatlap) alapján a szolgáltató szervezet által kiállított, szolgáltatás biztosítására szolgáló olyan nyomtatvány, amely na) belföldi igényjogosulti üdülés esetében tartalmazza az igényjogosult 2. számú melléklet szerinti személyes adatain túl az üdültetési intézmény címét, az üdülés idõpontját, az elhelyezés jellemzõit, továbbá a térítési díjat, nb) külföldi igényjogosulti üdülés esetében tartalmazza az igényjogosult 2. számú melléklet szerinti személyes adatain túl a kiutazási célország nevét, az üdülés idõpontját, az elhelyezés jellemzõit és a térítési díjat.” (5) Az R. 3. §-a a következõ p) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „p) Pótágy: 90×190 cm-nél kisebb vagy több fekvõfelületi elembõl álló ágy.”

2. §

(1) Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Fõszezoni belföldi üdülést igénybe vehet a 3. § a) pont 1–3. alpontjában, továbbá szabad kapacitás esetén a 3. § a) pont 4–5., 8–10. alpontjában meghatározott igényjogosult.” (2) Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A beutalás alapján történõ üdülés idõtartama 6 vagy 13 vendégéjszaka lehet. A beutalás alapján történõ üdülés idõtartamát csak abban az esetben lehet 6 vendégéjszakában megállapítani, ha ezt az igényjogosult kéri.”

3. §

(1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Külföldi egyszerûsített csereüdülésre jogosult a HM által kötött megállapodás alapján külföldi katonai üdülõben a 3. § a) pont 1–3. alpontjában, továbbá szabad kapacitás esetén a 3. § a) pont 4–5. és 8. alpontjában meghatározott igényjogosult.” (2) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Külföldi gyermek csereüdülésen a 3. § a) pont 1–3. alpontjában, továbbá szabad kapacitás esetén a 3. § a) pont 4–5. és 8. alpontjában meghatározott igényjogosult gyermeke – pedagógus felügyeletével – vehet részt. A résztvevõk életkorát, az üdülés idõtartamát szerzõdés határozza meg.”

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13483

4. §

Az R. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A regeneráló pihenést a hivatásos, a szerzõdéses és az önkéntes tartalékos katona veheti igénybe. Az önkéntes tartalékos katona a regeneráló pihenést kizárólag legalább 6 hónap egybefüggõ tényleges katonai szolgálat teljesítését követõ 3 hónapon belül, a katonai szolgálatra való rendelkezésre állás idõszakában veheti igénybe. (2) A regeneráló pihenés – melynek leghosszabb idõtartama 5 vendégéjszaka – elõ- és utószezonban a HM Kft. üdültetési intézményeiben, fõszezonban a KORK-ban kerül megszervezésre.”

5. §

Az R. 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az igénybevételi kérelmet belsõ rendelkezésben meghatározott módon, a megelõzõ év október 10-éig – indokolt esetben a rendezvény elõtt legalább 1 hónappal – a szolgálati út betartásával kell a HM humánstratégiáért felelõs szervének felterjeszteni. A HM Kft. által visszaigazolt rendezvényre vonatkozó konkrét igényt a megrendelõ szerv a 6. számú melléklet szerinti rendelvényen határozza meg, a rendezvény kezdete elõtt legalább 1 hónappal. Rendelvény hiányában a HM Kft. az elõzetesen leadott igényt törli. Amennyiben a visszaigazolt igénybevételi kérelmet a megrendelõ szerv a rendezvény elõtt 3 héten belül lemondja – függetlenül a szakmai szerv jóváhagyásától – a HM Kft. a rendezvény költségének 20%-át kitevõ regisztrációs díjat számol fel és számláz ki a megrendelõ szerv részére. (3) A harcászati repülõhajózó, szállító repülõhajózó, harci és szállító helikopter-hajózó, kiképzõ repülõ hajózó, fedélzet-technikus, valamint az ejtõernyõs állomány egészségi állapotának megóvása, pszichikai és fizikai képességeinek fokozása, fenntartása érdekében kondicionáló, fizikai erõnlét-fokozó kiképzést kell tartani évente egybefüggõen 13 vendégéjszaka idõtartamban, elõ- vagy utószezonban az MH összhaderõnemi középszintû irányító szervének terve alapján. A harcászati repülõhajózó állomány részére évente, a szállító repülõhajózó, harci és szállító helikopter-hajózó, valamint kiképzõ repülõ hajózó állomány részére 2 évente egybefüggõen 21 vendégéjszaka idõtartamban szubalpin körülmények között kondicionáló, fizikai erõnlét-fokozó kiképzést kell tartani.”

6. §

(1) Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az igényjogosult elsõ alkalommal akkor válik jogosulttá igényjogosulti fõszezoni üdülés igénybevételére, ha legalább egy év a) hivatásos, szerzõdéses, önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal, vagy b) honvédséggel fennálló köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonnyal, vagy munkaviszonnyal rendelkezik.” (2) Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 7–9. §-ban meghatározott kivételektõl eltekintve az igényjogosult és családtagja évente 13 vendégéjszakát üdülhet igényjogosulti térítési díj igénybevételével.” (3) Az R. 12. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha az igényjogosult a KORK-ban 5 vendégéjszakát tartalmazó regeneráló pihenésben részesül, ugyanabban az évben, fõszezonban igényjogosulti térítési díjjal nem üdülhet.”

7. §

(1) Az R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A szervezeti egység parancsnoka vagy vezetõje gondoskodik arról, hogy a szervezeti egységéhez tartozó valamennyi igényjogosult, amennyiben igényli – a biztosított kereteknek megfelelõen – hozzájuthasson igényjogosulti üdülési beutalóhoz. Az üdülési lehetõségek elbírálásánál figyelembe veszi a Szociális Bizottság javaslatát, és tiszthelyettesek esetében a vezénylõ zászlós véleményét, valamint az igényjogosult által megelõzõen igénybe vett igényjogosulti üdülés minõségét, gyakoriságát és idõtartamát.” (2) Az R. 13. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az igénybe vett igényjogosulti üdülést – a Hjt. 5. számú mellékletének IX. pontja alapján, mint igényjogosulti juttatást – a 4. számú melléklet szerint külön „Üdültetési Nyilvántartó Lap”-on kell nyilvántartani. Munkavállaló esetében a nyilvántartás a szabadság-nyilvántartással azonos módon történik.”

8. §

Az R. 13/A. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „13/A. § Az igényjogosulti üdülés során a napi étkezés nyersanyag értéke a HM Kft. üdülõiben teljes panzió esetén nettó 1570 forint (a továbbiakban: Ft)/fõ/nap, félpanzió esetén annak ebéd hányaddal csökkentett része, a KORK-ban a VI. számú élelmezési norma pénzértéke.”

13484

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

9. §

(1) Az R. 14. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az igényjogosult a 4–6. §-ban meghatározott üdülési formák, valamint a 11. §-ban szabályozott pihenési forma esetén a 3. számú mellékletben megállapított igényjogosulti térítési díjat fizet. Ha többágyas szobát az igényjogosult – saját elhatározásán alapuló döntése alapján – egyedül veszi igénybe, az igényjogosulti üdülés térítési díja az igényjogosulti térítési díj 140%-a. A KORK ellátását igénybevevõ nem igényjogosult az igényjogosulti térítési díj 130%-át fizeti meg. A 3. számú melléklet szerinti igényjogosulti térítési díjak – az euróban megállapított díj kivételével – az áfát nem tartalmazzák. (2) Az igényjogosulti üdültetésben részt vevõ igényjogosult gyermekek után három éves korig nem kell térítési díjat fizetni. A 3–12 éves gyermekek esetében a térítési díj a 3. számú mellékletben meghatározott felnõtt térítési díj 60%-a. A Nemzetközi CLIMS Kemping térítési díját a fogadó ország üdültetési szervezete állapítja meg. A kiutazás, szállítás költségét a HM Kft. viseli, magánszemélyenként legfeljebb a mindenkori minimálbér összegéig. (3) Igényjogosulti térítési díjjal teljes panziós vagy félpanziós üdülés vehetõ igénybe. Pótágyas elhelyezést csak 16 év alatti gyermek vehet igénybe. A teljes panziós üdülés vendégéjszakánként ebédet, vacsorát és reggelit, a félpanziós üdülés vendégéjszakánként vacsorát és reggelit tartalmaz.” (2) Az R. 14. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az egyszerûsített csereüdülés térítési díja kiegészül a kétoldalú megállapodásokban, kölcsönösségi alapon biztosított szolgáltatások, továbbá a szállítás egy igényjogosultra vetített költségeivel. A csereprogramok összesített térítési díját külön költségvetés alapján a HM humánstratégiáért felelõs szervének vezetõje hagyja jóvá.”

10. §

(1) Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 4–6. §-ban szabályozott üdültetési forma igénybevételére jogot adó igényjogosulti térítési díjú kereteket a HM humánstratégiáért felelõs szerve vezetõjének jóváhagyásával a HM Kft. és a honvédelmi tárca logisztikai tervezõ, irányító és végrehajtó feladatait ellátó szervezete biztosíthat.” (2) Az R. 15. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az üdültetési szolgáltatást igénybe vevõ igényjogosult az üdülés megkezdése elõtt adatlapot tölt ki. A kitöltött adatlapot az üdültetési felelõs a HM Kft.-nek küldi meg. A HM Kft. az igényjogosult részére beutalót, „készpénz-átutalási megbízás”-t küld, a térítési díj befizetésérõl számlát állít ki.”

11. §

Az R. 16. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A befizetett szolgáltatást annak igénybevétele elõtt 15 nappal lehet a térítési díj teljes visszafizetése mellett a HM Kft. útján lemondani. (5) A HM Kft. a részére befizetett térítési díjat az igényjogosult kérelmére a lemondás elmaradása esetén is visszatéríti, ha a szervezeti egység parancsnoka, vezetõje igazolja, hogy a befizetett szolgáltatás igénybevételére az igényjogosult szolgálati feladata, megbetegedése, vagy családtagjának betegsége, halála miatt nem került sor. Ettõl eltérõ esetekben a befizetett térítési díjat 20%-os regisztrációs díjjal csökkentve fizeti vissza a HM Kft., vagy ha a térítési díj befizetésére nem került sor, a térítési díj 20%-át kell a HM Kft. részére befizetni.”

12. §

(1) Az R. 3. § a) pont 8. alpontjában a) az „a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú társaság azon” szövegrész helyébe az „a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévõ gazdasági társaság” szöveg, b) az „aki a társaság alapításakor a honvédség közalkalmazottja vagy köztisztviselõje volt és családtagjai,” szövegrész helyébe a „valamint családtagja,” szöveg lép. (2) Az R. 3. § b) pontjában a „25 éves koráig” szövegrész helyébe „23 éves koráig” szöveg lép. (3) Az R. a) 3. § e) pontjában, b) 5/A. § (1) bekezdésében, c) 8. § (1) bekezdésében, d) 10. § (1) bekezdésében, e) 13/B. §-ában, f) 15. § (9) bekezdésében, g) 16. § (1) és (2) bekezdésében, a „HM Kht.” szövegrész helyébe a „HM Kft.” szöveg lép.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13485

2010. évi 60. szám

(4) Az R. a) 3. § j) pontjában, b) 5/A. § (4) bekezdésében, c) 12. § (4) bekezdésében, d) 14. § (5) bekezdésében a „kedvezményes” szövegrész helyébe az „igényjogosulti” szöveg lép. (5) Az R. 3. § o) pontjában az „érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek,” szövegrész helyébe az „érdekvédelmi szervezetek,” szöveg lép. (6) Az R. 5/A. § (3) bekezdésében a „munkavállaló,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszonyban álló munkavállaló,” szöveg lép. (7) Az R. 5. § a) (2) bekezdésében a „14 nap.” szövegrész helyébe a „13 vendégéjszaka.” szöveg, b) (3) bekezdésében a „16. életéve” szövegrész helyébe a „18. életéve” szöveg lép. (8) Az R. 8. § (3) bekezdésében a „14 nap, amelynek 7 nappal” szövegrész helyébe a „13 vendégéjszaka, amelynek 6 vendégéjszakával” szöveg lép. (9) Az R. 11. § a) (1) bekezdésében a „4 nap.” szövegrész helyébe a „3 vendégéjszaka.” szöveg, b) (2) bekezdésében a „díjat számíthat” szövegrész helyébe a „díjat nem számíthat” szöveg lép. (10) Az R. 13. § (2) bekezdésében az „a kedvezményes” szövegrész helyébe a „az igényjogosulti” szöveg lép. (11) Az R. a) 13. § (7) bekezdésében, b) 14. § (8) bekezdésben az „A kedvezményes” szövegrész helyébe a „Az igényjogosulti” szöveg lép. (12) Az R. 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „HM ReCreatív Kht. illetékes szervéhez” szövegrész helyébe a „HM Kft.-hez” szöveg lép. (13) Az R. 16/A. (1) bekezdésében a „HM Kht.-t” szövegrész helyébe a „HM Kft.-t” szöveg lép. (14) Az R. 6. számú mellékletben a „HM Üdültetési E. R. Kht. Kereskedelmi Igazgatóság” szövegrész helyébe a „HM Kft.” szöveg lép. 13. §

A hatályát veszti az R. a) 2. §-ában a „kedvezményes” szövegrész, b) 5/A. § (2) bekezdése, c) 6. § (2) bekezdése, d) 12. § (5) bekezdése, e) 15. § (1) bekezdés a) pontjában az „és 9.” szövegrész.

14. §

Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, rendelkezéseit az azt követõen kezdõdõ üdültetési turnusok esetében kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ 2. hónap 1. napján a hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

13486

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1. melléklet a 8/2010. (IV. 23.) HM rendelethez „3. számú melléklet a 35/2002. (V.10.) HM rendelethez 1. Belföldi egyéni, családos üdülés A

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

üdülõ megnevezése

Annavölgy Balatonkenese

Buják Erdõbénye

Göd Hajdúszoboszló

Mátraháza KORK

B

C

D

szoba kategória

elõ-utószezoni teljes panzió nettó térítési díja (Ft/fõ/vendégéjszaka)

fõszezoni teljes panzió nettó térítési díja (Ft/fõ/vendégéjszaka)

1240 1960 3720 3040 1600 1680 3120 2520 2120 2120 2120 1960 3120 1960 1600 3120 3120 1960 3120 1680 1800 3120 1960 3120 1520

1360 2720 4400 3960 1880 2040 4040 3640 2960 2960 2960 2720 3640 2720 1880 3640 4040 2720 3640 2040 2040 3640 2720 3640 1520

faház komfort nélkül fürdõszobás szoba I.-es villa II.III.A-B villa I.szálló, folyóvizes szoba WC nélkül I.szálló, fürdõszobás szoba WC nélkül III. szálló apartman IV. szálló lakosztály „I.-II. szálló; IV.-es villa fürdõszobás szoba” IV. szálló fürdõszobás szoba faház fürdõszobás szoba lakosztály fürdõszobás szoba folyóvizes szoba WC nélkül lakosztály villa fürdõszobás szoba lakosztály komfortos faház fürdõszobás szoba lakosztály fürdõszobás szoba lakosztály vendégegység (ház, szoba)

2. Belföldi gyermeküdülés hazai gyermeküdülõben 1. 2. 3.

A

B

az üdülés megnevezése

az üdülés nettó térítési díja

nemzetközi gyermektábor Balatonkenese

fõ/13 vendégéjszaka: 29 400 Ft fõ/11 vendégéjszaka: 22 280 Ft

3. Külföldi egyéni, családos és gyermeküdülés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A

B

az üdülés megnevezése

az üdülés nettó térítési díja

külföldi egyszerûsített csereüdültetés egyéni utazással külföldi egyszerûsített csereüdültetés légi szállítással ICC külföldi egyszerûsített csereüdültetés (Mallorca) külföldi egyszerûsített csereüdültetés (Malaga) külföldi egyszerûsített csereüdültetés (Portugália)

fõ/vendégéjszaka: 2 960 Ft fõ/vendégéjszaka: 8 400 Ft fõ/turnus: bruttó 420 Euro fõ/turnus: 127 840 Ft fõ/turnus: 127 840 Ft fõ/turnus: 151 840 Ft „

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13487

2010. évi 60. szám

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelete a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A segítõ kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítõ kutya, továbbá a rendõrségi (vám- és pénzügyõrségi) szolgálati kutya szállítása díjtalan.”

2. §

Az R. 1–3. mellékletei helyébe e rendelet 1–3. mellékletei lépnek.

3. §

Ez a rendelet 2010. május 1-jén lép hatályba, és 2010. május 2-án hatályát veszti. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelethez „1. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez 1. Egy útra szóló menetdíjak (forintban) A

B

C

D

E

Távolság (km)

Teljes árú menetjegy az autóbusz-közlekedésben és a vasúti közlekedésben 2. kocsiosztályon

Teljes árú menetjegy a vasúti közlekedésben 1. kocsiosztályon

50%-os kedvezményes menetjegy az autóbusz-közlekedésben és a vasúti közlekedésben 2. kocsiosztályon

90%-os kedvezményes menetjegy az autóbusz-közlekedésben és a vasúti közlekedésben 2. kocsiosztályon

1

2

5

155

195

80

15

3

10

245

305

125

25

4

15

305

380

155

30

5

20

365

455

185

35

6

25

460

575

230

45

7

30

550

690

275

55

8

35

640

800

320

65

9

40

735

920

370

75

10

45

825

1 030

415

85

11

50

915

1 140

460

90

12

60

1 100

1 380

550

110

13

70

1 280

1 600

640

130

14

80

1 470

1 840

735

145

15

90

1 650

2 060

825

165

16

100

1 830

2 290

915

185

13488

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

17

120

2 160

2 700

1 080

215

18

140

2 480

3 100

1 240

250

19

160

2 790

3 490

1 400

280

20

180

3 080

3 850

1 540

310

21

200

3 360

4 200

1 680

335

22

220

3 630

4 540

1 820

365

23

240

3 890

4 860

1 950

390

24

260

4 130

5 160

2 070

415

25

280

4 360

5 450

2 180

435

26

300

4 580

5 730

2 290

460

27

350

5 080

6 350

2 540

510

28

400

5 500

6 880

2 750

550

29

450

5 840

7 300

2 920

585

30

500

6 110

7 640

3 060

610

6 300

7 880

3 150

630

31

500 felett

2. A felmutatóra érvényes bérletek ára a) A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autóbuszjáratain felmutatóra érvényes területi érvényességû bérletek ára (forintban) A

1 2 b)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

megyei

B

C

havi

éves

83 600

836 000

A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autóbuszjáratain felmutatóra érvényes viszonylati érvényességû bérletek ára (forintban) A

B

C

Távolság (km)

havi

éves

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 100 felett

7 590 11 300 15 500 20 800 26 100 31 500 36 600 41 900 47 000 52 200 62 700 73 100 83 600 94 100 104 400 114 800

75 900 113 000 155 000 208 000 261 000 315 000 366 000 419 000 470 000 522 000 627 000 731 000 836 000 941 000 1 044 000 1 148 000

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13489

2010. évi 60. szám

3. A havi (30 napos) bérletek és félhavi bérletek díjai a) Havi (30 napos) bérlet (forintban) A

B

C

1

Távolság (km)

Teljes árú havi (30 napos) bérlet az autóbuszközlekedésben és a vasúti közlekedésben 2. kocsiosztályon

Teljes árú havi (30 napos) bérlet a vasúti közlekedésben 1. kocsiosztályon

2 3 4 5 6

5 10 15 20 25

5 940 9 380 11 700 14 000 17 600

7 430 11 700 14 600 17 500 22 000

7 8 9 10 11

30 35 40 45 50

21 100 24 500 28 200 31 600 35 000

26 400 30 600 35 300 39 500 43 800

12 13 14 15 16

60 70 80 90 100

42 100 49 000 56 300 63 200 70 100

52 600 61 300 70 400 79 000 87 600

17 18 19 20 21

120 140 160 180 200

82 700 95 000 106 900 118 000 128 700

103 400 118 800 133 600 147 500 160 900

22 23 24 25 26

220 240 260 280 300

139 000 149 000 158 200 167 000 175 400

173 800 186 300 197 800 208 800 219 300

27 28 29 30

350 400 450 500

194 600 210 700 223 700 234 000

243 300 263 400 279 600 292 500

31

500 felett

241 300

301 600

b)

Félhavi bérlet (forintban) A

B

C

1

Távolság (km)

Teljes árú félhavi bérlet az autóbusz-közlekedésben és a vasúti közlekedésben 2. kocsiosztályon

Teljes árú félhavi bérlet a vasúti közlekedésben 1. kocsiosztályon

2 3 4 5 6

5 10 15 20 25

2 970 4 690 5 840 6 990 8 810

3 720 5 850 7 300 8 750 11 000

7 8 9

30 35 40

10 500 12 300 14 100

13 200 15 300 17 700

13490

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

10 11

45 50

15 800 17 500

19 800 21 900

12 13 14 15 16

60 70 80 90 100

21 100 24 500 28 200 31 600 35 000

26 300 30 700 35 200 39 500 43 800

17 18 19 20 21

120 140 160 180 200

41 400 47 500 53 400 59 000 64 300

51 700 59 400 66 800 73 800 80 500

22 23 24 25 26

220 240 260 280 300

69 500 74 500 79 100 83 500 87 700

86 900 93 200 98 900 104 400 109 700

27 28 29 30

350 400 450 500

97 300 105 300 111 800 117 000

121 700 131 700 139 800 146 300

31

500 felett

120 600

150 800

4. A rendszeres kedvezményes utazásra szolgáló havi (30 napos) bérletek és félhavi bérletek ára A

B

C

1

Távolság (km)

90%-os kedvezményes havi (30 napos) bérlet

90%-os kedvezményes félhavi bérlet

2 3 4 5 6

5 10 15 20 25

595 940 1 170 1 400 1 760

295 470 585 700 880

7 8 9 10 11

30 35 40 45 50

2 110 2 450 2 820 3 160 3 500

1 060 1 230 1 410 1 580 1 750

12 13 14 15 16

60 70 80 90 100

4 210 4 900 5 630 6 320 7 010

2 110 2 450 2 820 3 160 3 510

17 18 19 20 21

120 140 160 180 200

8 270 9 500 10 700 11 800 12 900

4 140 4 750 5 350 5 900 6 440

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13491

2010. évi 60. szám

22 23 24 25 26

220 240 260 280 300

13 900 14 900 15 800 16 700 17 500

6 950 7 450 7 910 8 350 8 770

27 28 29 30

350 400 450 500

19 500 21 100 22 400 23 400

9 730 10 500 11 200 11 700

31

500 felett

24 100

12 100 „

2. melléklet a 35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelethez „2. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez 1. Útipoggyász és élõ állatok fuvarozásának díja a helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben A

B

1

Távolság (km)

Útipoggyász fuvarozásának díja (forint)

2 3 4

1–50 51–100 100 felett

155 195 270

Kutyaszállításért és az autóbuszba bevitt, a kézipoggyásznál nagyobb tömegû vagy terjedelmû csomagok továbbításáért az útipoggyász fuvarozására meghatározott díjat kell fizetni. Kerékpár a kerékpár szállítására alkalmas autóbuszokon szállítható, az alkalmasságot a szolgáltató köteles az autóbuszokon feltüntetni. A segítõ kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítõ kutya, továbbá a rendõrségi (vám- és pénzügyõrségi) szolgálati kutya szállítása díjtalan. 2. Útipoggyász fuvarozásának díja a vasúti közlekedésben 1

A

B

Távolság (km)

Poggyász-darabonként forintban

2 3 4 5 6

5 10 15 20 25

505 505 505 505 505

7 8 9 10 11

30 35 40 45 50

505 505 505 505 505

12 13 14 15 16

60 70 80 90 100

605 705 805 905 1 010

13492

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

17 18 19 20 21

120 140 160 180 200

1 190 1 360 1 530 1 690 1 850

22 23 24 25 26

220 240 260 280 300

2 000 2 140 2 270 2 400 2 520

27 28 29 30

350 400 450 500

2 790 3 020 3 210 3 360

31

500 felett

3 470

3. Élõ állatok fuvarozásának díja, valamint a kerékpár viteldíja a vasúti közlekedésben a) Egy útra szóló A

1 2

B Bármely vonat 2. kocsiosztályában

Távolság (km)

Forintban

3 4 5 6 7

5 10 15 20 25

230 230 230 230 230

8 9 10 11 12

30 35 40 45 50

230 230 230 230 230

13 14 15 16 17

60 70 80 90 100

275 320 365 410 460

18 19 20 21 22

120 140 160 180 200

540 620 695 770 840

23 24 25 26 27

220 240 260 280 300

905 970 1 030 1 090 1 150

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13493

2010. évi 60. szám

28 29 30 31

350 400 450 500

1 270 1 370 1 460 1 530

32

500 felett

1 580

A segítõ kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítõ kutya, továbbá a rendõrségi (vám- és pénzügyõrségi) szolgálati kutya szállítása díjtalan. b)

Havi (30 napos) bérlet A

1 2

B Bármely vonat 2. kocsiosztályában

Távolság (km)

Forintban

3 4 5 6 7

5 10 15 20 25

1 340 2 110 2 630 3 150 3 960

8 9 10 11 12

30 35 40 45 50

4 750 5 510 6 350 7 110 7 880

13 14 15 16 17

60 70 80 90 100

9 470 11 000 12 700 14 200 15 800

18 19 20 21 22

120 140 160 180 200

18 600 21 400 24 100 26 600 29 000

23 24 25 26 27

220 240 260 280 300

31 300 33 500 35 600 37 600 39 500

28 29 30 31

350 400 450 500

43 800 47 400 50 300 52 700

32

500 felett

54 300

A segítõ kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítõ kutya, továbbá a rendõrségi (vám– és pénzügyõrségi) szolgálati kutya szállítása díjtalan.”

13494

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

3. melléklet a 35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelethez „3. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez

A nevelési-oktatási intézmények által rendelt autóbusz különjáratának díja 1. A díjak az autóbuszok ülõhelyeitõl és komfortfokozatától függõen a következõk: A

B

1

Díjcsoport

Ülõhely (fõ)

2

I.

D

E

F

alap

komfort

kiemelt komfortú

forint/km

225

295

385

3

forint/óra

2 810

3 690

4 810

4

Legcsekélyebb díj (forint)

14 100

18 500

24 100

forint/km

295

385

455

6

forint/óra

3 690

4 810

5 690

7


18 500

24 100

28 500

forint/km

385

455

540

9

forint/óra

4 810

5 690

6 750

10


24 100

28 500

33 800

forint/km

455

540

625

12

forint/óra

5 690

6 750

7 810

13


28 500

33 800

39 100

5

8

11

14

II.

III.

IV.

V.

9–20 fõ

C

21–40 fõ

41–54 fõ

55 felett

Csuklós

forint/km

575

15

forint/óra

7 190

16


36 000

Az ülõhelyek számának meghatározásánál a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti besorolást kell alkalmazni. 2. a) Az „alap komfort” fokozatba tartoznak azon autóbuszok, amelyek nem felelnek meg legalább a „komfortos” kategóriában elõírt jellemzõk mindegyikének. b) A „komfort” kategóriába tartozó autóbuszoknak legalább a következõ felszereltséggel kell rendelkezniük: – napvédõ roletta vagy függöny az utasablaknál, – mikrofon és hangerõsítõ az autóbusz-vezetõ vagy utaskísérõ számára (kivéve a 20 fõ alatti befogadóképességû autóbuszokat), utastéri hangszórók, – az utastértõl elkülönített, külön zárható poggyásztér vagy utánfutó (kivéve a 20 fõ alatti befogadóképesség), – légkondicionálás. c) A „kiemelt komfort” kategóriájú autóbuszoknak a „komfortos” kategória követelményein felül rendelkezniük kell: – videóval (41 fõ feletti befogadóképesség esetén legalább 2 képernyõvel), – forróital-automatával, – vízöblítéses vagy kémiai mûködtetésû WC-vel, – az átjáró felé kimozdítható üléssel, – 20 fõ alatti befogadóképesség esetén is mikrofonnal és hangerõsítõvel és az autóbusz-vezetõ vagy utaskísérõ számára utastéri hangszórókkal. A „komfortos” és a „kiemelt komfortú” fokozatba akkor sorolható valamely autóbusz, ha a fokozatra meghatározott feltételek mindegyikének megfelel.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13495

3. A díjszámítás módját az határozza meg, hogy a különjárat idõtartama legfeljebb 72 óra vagy azt meghaladja. a) A 72 óra vagy ennél rövidebb idõtartamú különjáratért a díjat vagylagos számítással úgy kell megállapítani, hogy az autóbusz ülõhelyszámára, illetve típusára és komfortfokozatára érvényes óra-, illetve kilométerdíjat meg kell szorozni a díjszámítási idõvel, illetõleg a díjszámítási távolsággal. A két eredmény közül a magasabb díjat kell felszámítani. Ha az így számított díj nem éri el autóbuszonként a legcsekélyebb díjat, úgy megállapodás szerinti, de legfeljebb a legcsekélyebb díjnak megfelelõ a fizetendõ díj. Ha a különjáratot – ugyanazon személyekbõl álló csoport szállítása céljából – egy nap folyamán többször kell kiállítani, a legcsekélyebb díjat a napi szállítások befejezése után, egyszer lehet felszámítani. A díjszámítási idõ: a garázsból (telephelyrõl) indulástól, a garázsba (telephelyre) visszaérkezésig eltelt idõ, az általános kerekítési szabályok szerint egész órára kerekítve. A díjszámítási távolság: a garázsból (telephelyrõl) indulástól a garázsba (telephelyre) visszaérkezésig megtett kilométer, az általános kerekítési szabályok szerint egész kilométerre kerekítve. b) A 72 órát meghaladó különjáratok díját – az autóbusz ülõhelyszámára és komfortfokozatára figyelemmel – a megtett távolság alapján kell megállapítani. A díjszámítási távolságot az a) pontban elõírtak szerint kell meghatározni, ha azonban autóbuszonként és naptári naponként a teljesítmény nem éri el a 100 km-t, megegyezés szerinti, de legfeljebb 100 km vehetõ számításba. Minden megkezdett 24 óra teljes napnak számít. c) A különjárat által megtett kilométer-távolságot az autóbusz menetíró készüléke, annak hiányában a kilométer-számláló szerkezet állása alapján kell megállapítani. Ha a kilométer-számláló szerkezet útközben meghibásodik, a kilométer-távolságot a mindenkori legújabb kiadású úthálózati térkép alapján kell kiszámítani. 4. Ha a szolgáltató a megrendelés visszaigazolásában szereplõnél magasabb vagy alacsonyabb kategóriába tartozó autóbuszt állít ki, mindkét esetben az alacsonyabb kategória szerinti díjat kell felszámítani. 5. A díjak alkalmazására vonatkozó jogosultságot a megrendelõ köteles igazolni. 6. A különjárat teljesítése során felmerülõ autópálya-használati, parkolási és kompdíjak a megrendelõt terhelik.”

A külügyminiszter 1/2010. (IV. 23.) KüM rendelete a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § m) pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben –, a külügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) A konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidõ eredménytelen eltelte esetén a Külügyminisztérium megkeresi az adóhatóságot a kölcsön összegének adók módjára történõ behajtására. Errõl a konzuli tisztviselõ a kölcsön nyújtásával egyidejûleg tájékoztatja az ügyfelet.” (2) Az R. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) 200 EUR összeghatár felett a kölcsön nyújtásáról szóló hatósági szerzõdés érvényességéhez a külpolitikáért felelõs miniszter hozzájárulása szükséges. A konzuli tisztviselõ a külpolitikáért felelõs miniszter hozzájárulásának beszerzése iránt soron kívül intézkedik, és a kérelemrõl öt munkanapon belül dönt.” (3) Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésére kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselõ kérelemre segítséget nyújt az eltemetésre kötelezett és a halottszállítást végzõ szervezet közötti kapcsolat felvételéhez.”

13496

2. §

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

(1) Az R. 14/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14/C. § (1) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, vagy erre vonatkozóan viszonosság nem áll fenn, a képviselet nélküli uniós polgár védelme körében a magyar konzuli szolgálat – a (3) bekezdésben, valamint a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – kizárólag abban az esetben nyújthat anyagi segítséget, vagy tehet anyagi kötelezettségvállalásra irányuló nyilatkozatot, amennyiben a tagállami konzuli hatóság azt írásban engedélyezte, és vállalta az eljárás valamennyi költségének megtérítését, beleértve a konzuli díjat is. (2) Ha a tagállami konzuli hatóság az (1) bekezdés szerint engedélyezte az anyagi támogatás nyújtását, a képviselet nélküli uniós polgárnak vagy törvényes képviselõjének a külpolitikáért felelõs miniszter által rendszeresített formanyomtatványon a visszafizetésre vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozatot kell tennie, amelynek ki kell terjednie az esetlegesen felmerült egyéb költségekre és a konzuli díjra is. A kötelezettségvállalási nyilatkozatban a képviselet nélküli uniós polgár arra vállal kötelezettséget, hogy az abban részletezett összeget az állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóságnak megtéríti. A kötelezettségvállalási nyilatkozatban foglalt összeg kifizetését a magyar konzuli szolgálat igazolja a képviselet nélküli uniós polgár állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóság felé, és kéri annak megtérítését. (3) Ha az azonnali anyagi segítségnyújtás elmulasztása miatt a konzuli védelemre szoruló személy biztonsága vagy egészsége közvetlenül veszélybe kerülne, vagy a késedelem súlyos érdeksérelmet okozna, úgy a közvetlen veszély elhárításához szükséges mértékben és formában nyújtható anyagi segítség a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint. A megtett intézkedésekrõl, a képviselet nélküli uniós polgárnak nyújtott konzuli kölcsön mértékérõl és módjáról, továbbá a segítségnyújtás indokául szolgáló körülményekrõl utólag, de a lehetõ legrövidebb idõn belül – a Külügyminisztérium egyidejû értesítése mellett – tájékoztatni kell a tagállami konzuli hatóságot. A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidõ eredménytelen eltelte esetén a Külügyminisztérium megkeresi a képviselet nélküli uniós polgár állampolgársága szerinti tagállami konzuli hatóságot a kölcsön összegének megtérítése céljából. Errõl a konzuli tisztviselõ a kölcsön nyújtásával egyidejûleg tájékoztatja a képviselet nélküli uniós polgárt.” (2) Az R. 14/H. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14/H. § (1) Ha a képviselet nélküli uniós polgár úti okmánya elveszett, azt eltulajdonították, megsemmisült, megrongálódott vagy más okból nem rendelkezik utazásra alkalmas okmánnyal, és az állampolgárság szerinti állam által kiállított úti okmány beszerzése aránytalan nehézséggel járna vagy aránytalanul hosszú idõt venne igénybe, a konzuli tisztviselõ a képviselet nélküli uniós polgár számára a tagállami konzuli hatóság engedélye alapján, és az abban foglaltaknak megfelelõen az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott ideiglenes úti okmányt állít ki. (2) A külpolitikáért felelõs miniszter az ideiglenes úti okmány kiállítása iránti kérelem benyújtásához formanyomtatványt rendszeresít. A kérelem a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza a kérelmezõ születési helyét és idejét, állampolgárságát, családi állapotát, magasságát, az utazás útvonalát, valamint az úti okmány kért érvényességi idejét. Az adattartalmat angol és francia nyelven is meg kell határozni. (3) Az ideiglenes úti okmány iránti kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtani a konzuli védelemre okot adó helyzet szerint illetékes hivatásos vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselõnél. A kérelem benyújtásakor a bemutatott okiratok és a tagállami konzuli hatóság segítségével ellenõrizni kell a kérelmezõ személyazonosságát és állampolgárságát. A tiszteletbeli konzuli tisztviselõ a nála benyújtott kérelmet soron kívül továbbítja az illetékes hivatásos konzuli tisztviselõnek. A kérelmezõ személyazonosságának és állampolgárságának megállapításához szükséges természetes személyazonosító adatokat, valamint az ideiglenes úti okmány kiállítását indokoló körülmények leírását a konzuli tisztviselõ haladéktalanul továbbítja a tagállami konzuli hatóságnak, kérve az adatok ellenõrzését és az ideiglenes úti okmány kiállításának engedélyezését. (4) Az ideiglenes úti okmány érvényességére a tagállami konzuli hatóság rendelkezése irányadó. Az ideiglenes úti okmány kiállításáról – az okmány másolat digitalizált változatának vagy az okmány másolatának megküldésével – tájékoztatni kell a tagállami konzuli hatóságot és a Külügyminisztériumot. Az ideiglenes úti okmány kiállításával összefüggõ konzuli díj tekintetében a magyar állampolgárok hazatéréséhez szükséges okmányok kiállítása esetére irányadó szabályokat kell alkalmazni. (5) A magyar konzuli szolgálat az ideiglenes úti okmány kiállításával összefüggésben keletkezett iratokat az ideiglenes úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig õrzi meg, ezt követõen azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.”

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13497

2010. évi 60. szám

3. §

Az R. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatait” szövegrész helyett a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, a 9. § (2) bekezdés d) pontjában az „egyéb adatait” szövegrész helyett a „címét” szöveg, a 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „személyi adatait” szövegrész helyett a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, a 14/B. § (3) bekezdésében a „személyes adatok” szövegrész helyett a „természetes személyazonosító adatok” szöveg.

4. §

Az R. a) 1. § (1) bekezdése b) 14/B. § (4) bekezdése, c) 14/F. § (3) bekezdése, d) 1., 2., 3., és 4. számú melléklete hatályát veszti.

5. §

Az R. a következõ 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § E rendeletnek – a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet módosításáról szóló 1/2010. (IV. 23.) KüM rendelettel megállapított – rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter

Az oktatási és kulturális miniszter 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelete a kulturális szakértõi tevékenység folytatásának feltételeirõl és a kulturális szakértõi nyilvántartás vezetésérõl A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés l) és r) pontjában, a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés a), c), i), j), m) és o) pontjában, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 36. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet alkalmazásában a) kulturális szakértõi tevékenység: a könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi, levéltári vagy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen felmerült kulturális szakkérdésben folytatott szakértõi tevékenység, amennyiben jogszabály szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg; b) részszakterület: kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen a régészet; c) szakág: a múzeumi szakterületen a muzeológiai tudományterületek köre: természettudomány, régészet, numizmatika, képzõmûvészet, iparmûvészet és építészet, történeti muzeológia, néprajz és szabadtéri néprajz, mezõgazdaság- és agrártörténet, mûszaki- és technikatörténet, irodalom-, színház- és zenetörténet; d) szakterület: könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi, levéltári, kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület.

2. §

(1) Kulturális szakértõi tevékenységet az folytathat, aki az adott szakterületen rendelkezik a) e rendelet 1. mellékletében elõírt mesterfokozattal és szakképzettséggel vagy egyetemi szintû végzettséggel és szakképzettséggel és b) a tevékenység megkezdését megelõzõen 3 évnél nem régebben szerzett – legalább 5 éves, múzeumi szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal. (2) Könyvtári szakterületen kulturális szakértõi tevékenységet az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeket teljesíti, és a kultúráért felelõs miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérõl, követelményeirõl és a képzés finanszírozásáról szóló rendelete szerinti akkreditált könyvtári szakértõi tanfolyam jellegû szakmai továbbképzés elvégzésérõl tanúsítványt szerzett.

13498

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

(3) Közmûvelõdési szakterületen kulturális szakértõi tevékenységet az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeket teljesíti, és a miniszternek a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérõl, követelményeirõl és a képzés finanszírozásáról szóló rendelete szerinti akkreditált közmûvelõdési szakértõi tanfolyam jellegû szakmai továbbképzés elvégzésérõl tanúsítványt szerzett. (4) Múzeumi szakterületen a muzeális intézmények mûködési engedélyével összefüggõ szakkérdésben kulturális szakértõi tevékenységet az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeket teljesíti, és a miniszternek a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérõl, követelményeirõl és a képzés finanszírozásáról szóló rendelete szerinti akkreditált muzeológiai szakértõi tanfolyam jellegû szakmai továbbképzés elvégzésérõl tanúsítványt szerzett. (5) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos régészeti részszakterületen örökségvédelmi hatástanulmány készítése esetében kulturális szakértõi tevékenységet az folytathat, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeket teljesíti, az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmai gyakorlatát régészeti feltárásra jogosult intézményben régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében szerezte, és e szakmai gyakorlati idõ alatt a 2. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján legalább 30 pontot eredményezõ tevékenységet végzett. (6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmai gyakorlati idõn az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt képzettség megszerzését követõen, az adott szakterületen, esetlegesen részszakterületen, szakágban szakmai munka- vagy feladatkörben eltöltött idõt kell érteni. 3. §

(1) A bejelentés tartalmazza: a) annak a szakterületnek, részszakterületnek, szakágnak a megjelölését, amelyen a bejelentõ kulturális szakértõi tevékenységet folytat; b) végzettségre, szakképzettségre utaló adatokat (ideértve a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, az oklevelet kibocsátó felsõoktatási intézmény nevét, nem magyar felsõoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhetõ oklevéllel való egyenértékûség elismerésrõl szóló határozat számát); c) szakmai gyakorlat megszerzésének helyére, idejére utaló adatokat (ideértve a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet); d) a 2. melléklet szerint 30 pontot eredményezõ tevékenységeket, azok végzésének helyét, idejét és a végzett szakmai tevékenységeket; e) az elõírt tanfolyam elvégzésérõl szóló tanúsítvány számát, keltét és f) a bejelentés idõpontját. (2) A miniszter által vezetett kulturális szakértõi nyilvántartás tartalmazza: a) annak a szakterületnek, részszakterületnek, szakágnak a megjelölését, amelyen a bejelentõ kulturális szakértõi tevékenységet folytat; b) bejelentés idõpontját és c) a nyilvántartásba vétel sorszámát. (3) A bejelentéshez szükséges formanyomtatványt a miniszter rendszeresíti.

4. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) E § (3) bekezdése 2010. június 30-án, az 5–6. § e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) A 3. § szerinti kulturális szakértõi nyilvántartásba e rendelet hatálybalépésétõl számított 60 napon belül át kell venni azokat az e rendelet hatálybalépésekor a szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõket, akiknek szakterülete a 3. melléklet szerinti megfeleltetési táblázat alapján fennmarad. (4) Az a kulturális szakértõi nyilvántartásba átvett szakértõ, aki a 2. §-ban meghatározott valamennyi feltételnek nem felel meg 2020. január 31-ig, 2020. február 1-tõl nem jogosult kulturális szakértõi tevékenység folytatására. (5) E rendelet – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel együtt – a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) számú irányelvnek történõ megfelelést szolgálja.

5. §

(1) A könyvtári szakfelügyeletrõl szóló 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szakfelügyeleti munkát az a kulturális szakértõi tevékenység folytatásának feltételeirõl és a kulturális szakértõi nyilvántartás vezetésérõl szóló miniszteri rendelet szerinti könyvtári szakterületen kulturális szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ végezhet, aki könyvtári szakterületen legalább ötéves, könyvtári, mûvelõdésigazgatási munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13499

2010. évi 60. szám

(2) A Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletrõl szóló 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Feladatának ellátása során a vezetõ szakfelügyelõ, a szakfelügyelõ és a (3) bekezdés szerinti esetenként felkért személy a levéltár helyiségeibe beléphet, minõsített adatot tartalmazó iratok kivételével a levéltári anyagba és a levéltár irattári anyagába, valamint a levéltár által vezetett nyilvántartásokba betekinthet, a szakmai tevékenységrõl a levéltár vezetõjétõl és munkatársaitól tájékoztatást kérhet.” (3) Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Hatástanulmány elkészítésére jogosult:] „a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértõi tevékenység folytatásának feltételeirõl és a kulturális szakértõi nyilvántartás vezetésérõl szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ;” (4) A közmûvelõdési feladatellátás országos szakfelügyeletérõl szóló 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szakfelügyeleti munkát az a kulturális szakértõi tevékenység folytatásának feltételeirõl és a kulturális szakértõi nyilvántartás vezetésérõl szóló miniszteri rendelet szerinti közmûvelõdési szakterületen kulturális szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ végezhet, aki a) közmûvelõdési szakterületen legalább tízéves, közmûvelõdési, mûvelõdésigazgatási munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) a Törvény hatálya alá tartozó területeken, intézményekben, szervezetekben közmûvelõdési tevékenységet folytat, c) a minisztérium által évente szervezett országos és regionális közmûvelõdési szakfelügyelõi továbbképzéseken részt vesz.” (5) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „e) reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 3. § d) pontjában meghatározott reklám, továbbá az építmény (helyiség) rendeltetésére, tulajdonosára vonatkozó, közterületrõl látható feliratot, ábrát vagy figurát tartalmazó felület, önállóan szerelt épülettartozék (cégér), a pártok választásokon való részvételének, jelöltjének támogatására felszólító politikai, valamint társadalmi célú hirdetés,” (6) Az R3. 10. § (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az engedély lejárta után a reklám, reklámhordozó eltávolításáért és az eredeti állapot visszaállításáért a reklám közzétevõje [Rtv. 3. § k) pont] és a reklámozó [Rtv. 3. § l) pont] egyetemlegesen felelõs.” 6. §

(1) A kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplõ „szakértõk” szövegrész helyébe a „az adott kérdésben szakértelemmel rendelkezõ személyek” szövegrész lép. (2) A kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdése e) pontjában és a 3. § (1) bekezdés e) pontjában a „hatósági (szakhatósági) határozatok” szövegrész helyébe a „hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások” szöveg lép. (3) Az R3. 1. § (3) bekezdésében a „szervezeti egységeinek” szövegrész helyébe a „szerveinek” szöveg lép. (4) Az R3. 8. § (6) bekezdésében, a 9. § (7) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (5) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, a 12. § (4) bekezdésében az „érvényessége” szövegrész helyébe a „hatályossága” szöveg, valamint a 13. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg lép. (5) Hatályát veszti a kulturális szakértõk mûködésének engedélyezésérõl és a szakértõi névjegyzék vezetésérõl szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (2) bekezdés „régészeti és” szövegrésze, az R2. 1. § (2)–(3) bekezdése, az R3. 1. § (2) bekezdése, 17. § (3) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, valamint az R1. 3. § (1) bekezdésében a „Közmûvelõdési Fõosztálya” szövegrész, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok 2010. évi szakmai támogatásáról szóló 11/2010. (III. 11.) OKM rendelet 4. § (5) bekezdés i) pontja. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

13500

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

1. melléklet a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelethez Az egyes kulturális szakértõi szakterületekhez kapcsolódó mesterfokozatok és szakképzettségek, valamint egyetemi szintû végzettségek és szakképzettségek felsorolása A

B

Szakterület megnevezése

Mesterfokozat és szakképzettség, valamint egyetemi szintû végzettség és szakképzettség megnevezése

Könyvtári 1.

okleveles könyvtáros,

2.

okleveles könyvtári informatikus vagy

3.

okleveles informatikus könyvtáros Közmûvelõdési

4.

okleveles népmûvelõ,

5.

okleveles közmûvelõdési elõadó,

6.

okleveles mûvelõdésszervezõ,

7.

okleveles mûvelõdési menedzser,

8.

okleveles mûvelõdési (és felnõttképzési) menedzser vagy

9.

okleveles kulturális mediátor Múzeumi

10.

okleveles történész,

11.

okleveles történelem szakos bölcsész,

12.

okleveles történelemtanár,

13.

okleveles történelem szakos bölcsész és tanár,

14.

okleveles történeti muzeológus,

15.

okleveles új- és legújabb kori történeti muzeológia szakos bölcsész,

16.

okleveles mûvészettörténész,

17.

okleveles mûvészettörténet szakos bölcsész,

18.

okleveles mûvészettörténet szakos bölcsész és tanár,

19.

okleveles régész,

20.

okleveles régészet szakos bölcsész,

21.

okleveles néprajz mesterszakos bölcsész,

22.

okleveles néprajz szakos bölcsész,

23.

okleveles néprajz szakos bölcsész és tanár,

24.

okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész,

25.

okleveles magyartanár,

26.

okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár,

27.

kulturális antropológus,

28.

okleveles kulturális antropológia szakos bölcsész,

29.

okleveles kulturális antropológia szakos bölcsész és tanár,

30.

okleveles restaurátormûvész,

31.

okleveles geológus,

32.

okleveles geográfus,

33.

okleveles biológus,

34.

okleveles vegyész,

35.

okleveles vegyészmérnök,

36.

okleveles biológiatanár,

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13501

2010. évi 60. szám

A

B

Szakterület megnevezése

Mesterfokozat és szakképzettség, valamint egyetemi szintû végzettség és szakképzettség megnevezése

37.

okleveles biológia szakos tanár,

38.

okleveles földrajztanár,

39.

okleveles földrajz szakos tanár,

40.

okleveles kémiatanár,

41.

okleveles kémia szakos tanár,

42.

orvosdoktor,

43.

általános orvos,

44.

okleveles agrármérnök,

45.

okleveles erdõmérnök,

46.

okleveles tervezõgrafikus mûvész,

47.

tervezõgrafikus mûvész,

48.

okleveles fotográfustervezõ mûvész,

49.

okleveles vizuális kommunikációs tervezõmûvész,

50.

okleveles színháztörténet szakos bölcsész,

51.

okleveles muzikológus,

52.

okleveles muzikológus, tanár,

53.

okleveles zeneelmélet-tanár,

54.

okleveles zeneismeret-tanár,

55.

okleveles vizuális kultúra szakember,

56.

mûszaki képzési területen, mesterképzésben szerzett szakképzettség,

57.

okleveles andragógus,

58.

okleveles andragógus tanár,

59.

okleveles pedagógia szakos bölcsész és tanár,

60.

okleveles neveléstudomány szakos bölcsész,

61.

okleveles pedagógiatanár,

62.

okleveles humánszervezõ,

63.

okleveles építõmûvész,

64.

okleveles építész tervezõ mûvész,

65.

okleveles mérnök informatikus,

66.

okleveles programtervezõ informatikus,

67.

okleveles informatika szakos tanár,

68.

okleveles informatikatanár,

69.

okleveles nemzetiségi tanár vagy

70.

okleveles nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár Levéltári

71.

okleveles levéltáros,

72.

okleveles történelem szakos középiskolai tanár,

73.

okleveles történelem szakos bölcsész,

74.

okleveles történelemtanár,

75.

okleveles levéltár szakos bölcsész vagy

76.

okleveles történelem szakos bölcsész és tanár Kulturális örökség védelmével kapcsolatos

77.

okleveles régész vagy

78.

okleveles régészet szakos bölcsész.

13502

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

2. melléklet a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelethez A kulturális örökség védelmével kapcsolatos régészeti részszakterületen örökségvédelmi hatástanulmány készítése esetében alkalmazandó számítási módszer A

1. 2. 3. 4.

B

1 önállóan vezetett legalább 10 napos régészeti ásatás 1 legalább 10 napos idõtartamú régészeti ásatáson régész munkatársként való részvétel 1 önállóan vezetett régészeti terepbejárás 1 régész munkatársként való részvétel régészeti terepbejáráson

10 pont 6 pont 2 pont 1 pont

3. melléklet a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelethez A kulturális szakértõk mûködésének engedélyezésérõl és a szakértõi névjegyzék vezetésérõl szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet szerinti szakterületeknek e rendeletben foglalt szakterületekkel való megfeleltetése A

1.

2.

3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15.

Kulturális tárgyi örökségünk – beleértve a muzeális intézményekben õrzött javakat is – feltárása, feldolgozása, értékbecslése, muzeológiai szakágak szerint Az ingó kulturális örökség tárgyainak és dokumentumainak – beleértve a muzeális intézményekben õrzött javakat is – állagvédelme, konzerválása, restaurálása, preparálása Muzeális intézmények, illetve tevékenységük szervezése, fejlesztése Régészeti lelõhelyvédelem

Mûemlékvédelem Restaurátori tevékenység Levéltári, illetve irattári tevékenység Könyvtárak, illetve könyvtári tevékenység Közmûvelõdés Színházi, zenei intézmények informatikai, mûszaki, üzemtechnológiai rendszereinek tervezése, fejlesztése Hangfelvétel készítése, sokszorosítása, hangtechnika Szcenika Mozgóképgyártás, forgalmazás és üzemeltetés Könyvkiadás, könyvterjesztés, könyv-külkereskedelem Történeti forrástudományok (genealógia, paleográfia, heraldika, diplomatika, numizmatika, szfragisztika stb.).

B

Megszûnik

Megszûnik

Múzeumi szakterület Kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület Régészet részszakterület Megszûnik Megszûnik Levéltári szakterület Könyvtári szakterület Közmûvelõdési szakterület Megszûnik

Megszûnik Megszûnik Megszûnik Megszûnik Megszûnik

MAGYAR KÖZLÖNY

IX.

•

13503

2010. évi 60. szám

Határozatok Tára

A köztársasági elnök 77/2010. (IV. 23.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter elõterjesztésére Jelencsik Imrének, az Országgyûlés gondnokságvezetõjének a

Hivatala

Gazdasági

Fõigazgatóság,

Országházi

Gondnokság

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést adományozom. Budapest, 2010. április 9. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter

KEH ügyszám: VIII-1/01273/2010.

A köztársasági elnök 78/2010. (IV. 23.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikája alakításában játszott szerepéért, Magyarország EU tagállamként való integrálása érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként Francois Biltgen igazságügyi miniszternek, volt munkaügyi miniszternek,

13504

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

a thai–magyar turisztikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Suvit Yodmani volt miniszternek, a Thaiföldi Királyság Turisztikai és Sportminisztériuma miniszteri tanácsadójának a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND középkeresztje, polgári tagozata; az 1999-es NATO-bõvítés érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként Daniel Fried-nek, az U.S. Department of State államtitkárának, utazó nagykövetnek, a magyar–német energetikai együttmûködés fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Konrad Kreuzer-nak, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósága elnökének, a magyar–koreai kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztése terén végzett tevékenysége elismeréseként Yim Sung-joon-nak, a Korea Foundation elnökének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND tisztikeresztje, polgári tagozata; a magyar–kanadai tudományos, oktatási együttmûködés fejlesztése érdekében végzett több mint két évtizedes tevékenysége elismeréseként dr. Kiss Lászlónak, a Québec-i Chicoutimi Egyetem egyetemi tanárának, intézetigazgatónak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND lovagkeresztje, polgári tagozata kitüntetést adományozom. Budapest, 2010. április 7. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: VIII-1/01204/2010.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13505

2010. évi 60. szám

A köztársasági elnök 79/2010. (IV. 23.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésrõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörömben, a külügyminiszter elõterjesztésére hozzájárulok Mosud Mannan rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a Bangladesi Népi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történõ kinevezéséhez berlini székhellyel. Budapest, 2010. március 26. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter

KEH ügyszám: IV-5/01115/2010.

A Kormány 1098/2010. (IV. 23.) Korm. határozata a 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatából történõ felhasználásról 1. A Kormány – az Országgyûlési Biztosok Hivatala fejezet vonatkozásában az adatvédelmi biztosnak a minõsített adat védelmérõl szóló törvénybõl következõ, információszabadsággal összefüggõ többletfeladatainak ellátásához szükséges létszámfejlesztésre, a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIX. törvény hatálybalépésével összefüggõ többletfeladatokra, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet vonatkozásában a közbiztonsági háló végrehajtására, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fejezet vonatkozásában a Világgazdasági Kutatóintézetnek a 2011-es magyar EU-elnökséggel összefüggõ kutatási feladataira – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 38. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében 722,3 millió forint melléklet szerinti átcsoportosítását rendeli el a 2010. évi központi költségvetés általános tartaléka terhére. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

13506

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Melléklet az 1098/2010. (IV. 23.) Korm. határozathoz IV. Országgyûlési Biztosok Hivatala VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége X. Miniszterelnökség XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia Fejezet száma, megnevezése

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA* a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2010. Millió forintban, egy tizedessel KIADÁSOK Államháztartási egyedi azonosító

Fejezetszám

KiElõJogir.- emelt FejeJogAlcímCímzetelõcím- csocímcsop.szám név ir.szám portszám szám szám szám

IV. 007218

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

Országgyûlési Biztosok Hivatala 1

Mûködési költségvetés 1

Személyi juttatások

2

Munkaadókat terhelõ járulékok

6,0

Dologi kiadások

5,0

3 VIII.

Ügyészségek 1



2


X.

11,4 2,8

Miniszterelnökség 20

001414

Tartalékok 1

Költségvetés általános tartaléka

XIV.

-722,3

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 7

Rendõrség 1



458,4

2


123,7

3 XXXIII.

Dologi kiadások

36,0

Magyar Tudományos Akadémia 13

Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2

232555

19,0

Magyar Köztársaság Ügyészsége 1

001580

Módosítás (+/–)

Országgyûlési Biztosok Hivatala 1

026338

Kiemelt elõirányzat neve

A módosítás jogcíme

Ágazati célelõirányzatok 13

Szakmai feladatok teljesítése 1

Az elõirányzat-módosítás érvényessége:



2


3

Dologi kiadások

a) a költségvetési évben egyszeri jellegû

24,0 6,5 29,5

A módosítás következõ évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelõ jogszabály/ határozat száma

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13507

2010. évi 60. szám

Államháztartási egyedi azonosító

Fejezetszám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név


Fejezetszám







TÁMOGATÁSOK Államháztartási egyedi azonosító




BEVÉTELEK KiElõJogir.- emelt FejeJogAlcímCímcím- cso- elõ- zetcímcsop.szám név ir.szám portszám szám szám szám

KiElõJogir.- emelt FejeJogAlcímCímcím- cso- elõ- zetcímcsop.szám név ir.szám portszám szám szám szám

IV.

Címnév

ElõJogJogAlir.címcímcímcsop.csop.név név név név


Országgyûlési Biztosok Hivatala

007218

1

Országgyûlési Biztosok Hivatala

VIII.

30,0

Magyar Köztársaság Ügyészsége

026338

1

Ügyészségek

XIV. 001580

7

Rendõrség

XXXIII.

618,1

MagyarTudományos Akadémia 13


232555

14,2

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium



Szakmai feladatok teljesítése

60,0

a) a költségvetési évben egyszeri jellegû Foglalkoztatottak létszáma (fõ) — idõszakra Foglalkoztatottak létszáma (fõ) — idõszakra



Az adatlap 5 példányban töltendõ ki

Fejezet Állami Számvevõszék Magyar Államkincstár Pénzügyminisztérium

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítás +/–)

Összesen

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

1 példány 1 példány 1 példány 2 példány

idõarányos teljesítményarányos egyéb: azonnal

722,3

722,3

* Az összetartozó elõirányzat-változásokat (+/–) egymást követõen kell szerepeltetni.

A Kormány 1099/2010. (IV. 23.) Korm. határozata a központi költségvetési fejezetek 2009. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradványainak kezelésérõl A Kormány jóváhagyja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a központi költségvetési fejezetek 2009. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány átcsoportosítását a melléklet szerinti részletezésben. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

13508

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Melléklet az 1099/2010. (IV. 23.) Korm. határozathoz

A 2009. évi elõirányzat-maradványok átcsoportosítása Ezer forintban

Fejezetszám

Címszám

KiElõJogir.- emelt FejeJogAlcímzetelõcím- csocímcsop.név ir.szám portszám szám szám szám

X.

Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név


Átcsoportosítás (+/–)

Miniszterelnökség 1

Miniszterelnöki Hivatal 1

Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 3


9

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel

200 000


Célelõirányzatok 1

Központilag kezelt fejezeti feladatok 3


4


300 000

„Legyen jobb a gyermekenek” nemzeti stratégia monitoringja és kapcsolódó feladatok támogatása 1


7

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása

-7 777

Nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események támogatása 1


8


-4 570

Lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások 1


12


-5 254

Köztisztviselõi továbbképzési rendszer és vezetõképzés támogatása 1


13


-638

Kormányzati személyügyi feladatok támogatása 1


16


-1 976

Expo 2010 Világkiállításon való részvétel elõkészítése 1


3


-683

Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása 1

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 1


3


-27 039

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása 1


11


-95

Tom Lantos Alapítvány támogatása 1


4

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás

-500 000

Határon túli magyarok programjainak támogatása 2

Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás, valamint szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása 1


5


-12 282

Informatikai feladatok támogatása 5

Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettség 1


2


-333

Felhalmozási költségvetés 0

7

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása

-10

Felsõ- és közoktatási szoftver és licenc díj 1


9


-87

Készenléti rendszerek (EDR és ESR) üzemeltetése és kapcsolódó kiadások támogatása 1


12

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása A millenáris programokkal összefüggõ feladatok

1

Mûködési költségvetés

-70

MAGYAR KÖZLÖNY

Fejezetszám

Címszám

•

13509

2010. évi 60. szám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Elõir.csop.név

Jogcímnév

0



13


-163

Közháló program 1


XI.


-18

Önkormányzati Minisztérium 5

Regionális Államigazgatási Hivatalok 1


12


-246


Célelõirányzatok 4

Lakásügy 3

Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása 2


14


-300 000

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése 1


20


-854

Ágazati célfeladatok 34

Egyedi önkormányzati beruházások támogatása 2



93

-3 346

Hivatásos állomány életbiztosítása 1


21


-1 056

Társadalmi önszervezõdések támogatása 2

Társadalmi szervezetek és segítõk támogatása 1



4

-3 025

Országgyûlési képviselõ-választás kampányának támogatása 1


26


-994

Sporttevékenység támogatása 29

Fogyatékkal élõk sportjának támogatása 1


XIV.


-3

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 3


4


26 400

Szakértõi Intézetek 3


5


16 700

Büntetés-végrehajtás 3


7


650 920

Rendõrség 3


11


4 094 800

Rendõrtiszti Fõiskola 1



3

-293


15


28 300

Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelõ Központ 3


20


7 100


Ágazati célfeladatok 3

A büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 1


4

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Jogi segítségnyújtás

1


-1

13510

Fejezetszám

MAGYAR KÖZLÖNY

Címszám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

0



5

•

2010. évi 60. szám


-136

Bûncselekmények áldozatainak kárenyhítése 1



10

-18

Lakhatási támogatás 1



20

-185 920

Nemzetközi fizetési kötelezettség 1



21

-681

Az Európai Unió Biztonság- és Védelempolitiájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítése 1


2


-1

Alapítványok és társadalmi önszervezõdések támogatása 3

Országos Polgárõr Szövetség 3



4

100 000

Magyar Jogász Egylet támogatása az V. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez 1


3


-10 280

Beruházás 5

Rendõrségi lakáscélú beruházása 2


6


-14

Phare programok és az átmeneti támogatások programjai 2

Átmeneti támogatással megvalósuló programok 3

Küzdelem a szervezett bûnözés ellen 1


XV.


-2 888

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minizstérium 25


Vállakozási célelõirányzatok 2

Nemzeti beruházásösztönzési vállalkozási célelõirányzat 1

Nemzeti beruházásösztönzési célelõirányzat 1


XVI.


-240 000

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása 1


4


-49 450

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2


10


-45 961



Víz- és környezeti kárelhárítás 3


XVII.


95 411

Közlekedési, Hírközlési és Eneriaügyi Minisztérium 3

Nemzeti Hírközlési Hatóság 1


12


-1 765 507


Ágazgati célelõirányzatok 17

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése 3


5


670 000

Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatok 2

Útpénztár 3


33

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Vasúthálózat fejlesztése

800 000

MAGYAR KÖZLÖNY

Fejezetszám

Címszám

•

13511

2010. évi 60. szám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

3

Elõir.csop.név




XIX.


240 000

Uniós Fejlesztések 1

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1



2

-159 580


2


-12 371

Fejezeti Kezelésû elõirányzatok 1

I. Nemzeti Fejlesztési Terv 1

Regionális Operatív Program (ROP) 1

Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2


2

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadás

-559 294

A humánerõforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése a régióban 1


3


-405 107

A turisztikai potenciál erõsítése a régiókban 2


4


-18 849

ROP Technikai segítségnyújtás 1


2


-12 158

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 1

Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezõgazdaságban 2


2


-167 639

Élelemiszer-gazdaság modernizálása 2


3


-520 725

Védéki térségek fejlesztése 1


4


-39 846

AVOP Technikai segítségnyújtás 1


3


-298 732

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 1

Beruházás-ösztönzés 2


2


-105 613

Kis- és középvállalkozások fejlesztése 1


2


-13 000


3


-45 512

Információs társadalom és gazdaságfejlesztés 2


4


-1

Kutatás-fejlesztés, innováció 1


5


-109 524

GVOP Technikai segítségnyújtás 1


4


-94

Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Program 1

Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 3


2


554 302

Környezetvédelem-Energetika 1


3

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Környezetvédelem

1


-3 386

13512

Fejezetszám

MAGYAR KÖZLÖNY

Címszám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

Elõir.csop.név

0 4

•

2010. évi 60. szám




-172 782

KIOP Technikai segítségnyújtás 3


5


97 192

Humán-erõforrás Operatív Program 1

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítésére 1


5


-44 794

Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása 1


10


-941 691

Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 1



2

-400 000


15


-385 069

HEFOP Technikai segítségnyújtás 3


13


234 460

Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása 3


6


231 905

KTK technikai segítségnyújtás 1


2


-61 577

Közösségi Kezdeményezések 1

INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai 1

INTERREG IIIA HU-SK-UA 1


2


-228 403

INTERREG IIIA HU-RO-SER 1


3


-7 447

INTERREG IIIA SL-HU-CR 1


4


-106 898

INTERREG IIIA AU-HU 1


5


-419 677

INTERREG IIIB 1


6


-15 555

INTERREG IIIC 1


2


-6 207

EQUAL Közösségi Kezdeményezés 1

EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései 1


2


-796 056

EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai Segítségnyújtás, Országos Fogalakoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása 1


3


-141 979

EQUAL Közösségi Kezdeményezés - Technikai Segítségnyújtás 1


3


-103 704

Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló projektek 1

Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek 11

Radarrendszer fejlesztése 2004/HU/16/C/PT/003 2


6

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadás Egyéb uniós elõirányzatok

1

Europe Direct információs egységek hálózata

-208 066

MAGYAR KÖZLÖNY

Fejezetszám

Címszám

•

13513

2010. évi 60. szám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

1

Elõir.csop.név





2

-80

Igazgatási Partnerség 1


7


-1 032

Szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok 1

EU Támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás 1



2

-196 820

Közremûködõi intézményrendszer támogatása 1


8


-242 469

Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék 1


XX.


-897 914

Oktatási és Kulturális Minisztérium 1

Oktatási és Kulturális Minisztérium Igazgatása 1

Oktatási és Kulturális Minisztérium Igazgatása 3


7


55 000

Egyéb oktatási intézmények 1

Mûködési Költségvetés 0

11


-165 990


Beruházás 1

Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai 1



4

-1

Kulturális beruházások 5

Örökségvédelmi fejlesztések 1


4


-28

Közoktatási feladatok támogatása 32

Országos Kisebbségi Önkormányzatok egyszeri keresetkiegészítése 1

Mûködési Költségvetés 0

31


-949

Kulturális feladatok és szervezetek támogatása 4

Hozzájárulás a Mûvészetek Palotájának mûködtetéséhez 3

Mûködésiköltségvetés 4

39


1 068 700

Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások 9

Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 1


15


-2

Kormányzati rendkívüli kiadások 1

Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése

XXI.

1 707 100

Egészségügyi Minisztérium 1

Egészségügyi Minisztérium igazgatása 1

EüM Központi Igazgatás 1


10


-40 000


Egészségügyi ágazati célelõirányzatok 2

Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok 3



3

10 000


XXII.

Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel

40 000

Pénzügyminisztérium 5

Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 1


6

Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Vám- és Pénzügyõrség

-987 022

13514

Fejezetszám

MAGYAR KÖZLÖNY

Címszám


Címnév

Alcímnév

Jogcímcsop.név

Jogcímnév

3

Elõir.csop.név


•

2010. évi 60. szám



XXVI.


987 022

Szociális és Munkaügyi Minisztérium 16


Képzéssel támogatott közmunkaprogram 1


48


-246 489

Szociális célú humánszolgáltatások 1

Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 1


38


-1 471 642

Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának támogatása 1

Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával összefüggõ bértámogatás 3



1 718 131

Az Országos Választási Bizottság 331/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozók 2010. március 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényben mondja ki: az Országos Választási Bizottság döntéseit csak nyilvános ülésen hozhatja meg és nem rendelhet el zárt ülést?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. Az egyértelmûség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az Országos Választási Bizottság a jelenleg hatályos szabályozás szerint is nyilvános ülésen hozza meg döntéseit. Ehhez képest egyetlen speciális jogkörben hozott döntés során lehetséges zárt ülés tartása. Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Jogállási tv.) 7. § (2) bekezdése szerint a képviselõválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztésérõl az Országos Választási Bizottság határoz. Kizárólag ezen döntés meghozatala során lehet zárt ülést tartani. A választópolgár számára azonban megtévesztõ a kezdeményezés tekintettel arra, hogy azt a téves benyomást kelti a választópolgárban, mintha a hivatkozott speciális szabályon kívül egyéb esetekben is lehetõség lenne zárt ülés elrendelésére.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13515

2010. évi 60. szám

A választópolgártól azonban nem várható el a joganyagok olyan mélyreható ismerete, hogy pontosan ismerjék az Országos Választási Bizottság eljárására vonatkozó részletes elõírásokat. Fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgárok számára nem lenne egyértelmû, hogy pontosan milyen népszavazási kezdeményezést – és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogalkotási kötelezettséget – támogatnának aláírásukkal, illetve szavazatukkal. Az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben elõírt követelményeknek. II.

A határozat a Jogállási tv. 7. § (2) bekezdésén, a Ve. 6. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 332/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozók 2010. március 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés tárgyalja meg és hozzon törvényt arról, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (2) bekezdésében foglalt választási nemperes eljárás illetékmentes?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a 131. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

13516

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Az Országos Választási Bizottság 333/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkavállalók jogaikat sztrájk helyett bíróságon is érvényesíthessék?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. A választópolgári egyértelmûség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebbõl következõen a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthetõ vagy félrevezetõ kérdés nem tekinthetõ egyértelmûnek. Az Országos Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztõ, mert azt a téves látszatot kelti, mintha jelenleg nem lenne lehetõségük a munkavállalóknak arra, hogy jogaikat a bíróságon érvényesíthessék. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 334/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13517

2010. évi 60. szám

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak a hozzá érkezõ beadványokról 30 napon belül, soron kívüli eljárásban 15 napon belül kötelezõ legyen határozatot hozni?” Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Alkotmánybíróság számos határozatában foglaltakra jelen népszavazási kezdeményezés kapcsán az alábbiakat állapította meg. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) mint alaptörvény, az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, mely csak az Alkotmány rendszerén belül, az alaptörvény által feljogosított alkotmányozó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyûlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyûlés jogkörébe tartozik, és az Országgyûlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el [1260/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 816., 819.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220., 234.]. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjának és a 24. § (3) bekezdésének rendelkezései egyértelmûen az Országgyûlés hatáskörébe utalják az Alkotmány elfogadásáról és módosításáról való döntést. Ebbõl az következik, hogy az Alkotmány – választópolgári kezdeményezésre – népszavazással nem módosítható. Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során megállapította, hogy az az Alkotmánybíróságnak az Alkotmányban meghatározott alapvetõ feladatát, rendeltetését kívánná megváltoztatni, így a népszavazási kezdeményezés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmány módosítására azonban a fentiekre tekintettel nem írható ki népszavazás. Az Nsztv. 10. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. A választópolgári egyértelmûség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebbõl következõen a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthetõ vagy félrevezetõ kérdés nem tekinthetõ egyértelmûnek. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés lehetetlen célra irányul, mivel egy eredményes népszavazást követõ szabályozás az Alkotmánybíróság munkáját ellehetetlenítené. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §-ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontján, a 24. § (3) bekezdésén, 32/A. §-án, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

13518

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alkotmányt módosítani és új Alkotmányt elfogadni kizárólag népszavazással lehessen?” Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Alkotmánybíróság számos határozatában foglaltakra jelen népszavazási kezdeményezés kapcsán az alábbiakat állapította meg. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) mint alaptörvény, az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, mely csak az Alkotmány rendszerén belül, az alaptörvény által feljogosított alkotmányozó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyûlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyûlés jogkörébe tartozik, és az Országgyûlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el [1260/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 816., 819.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220., 234.]. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjának és a 24. § (3) bekezdésének rendelkezései egyértelmûen az Országgyûlés hatáskörébe utalják az Alkotmány elfogadásáról és módosításáról való döntést. Ebbõl az következik, hogy az Alkotmány – választópolgári kezdeményezésre – népszavazással nem módosítható. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyûlésre kötelezõ volta miatt elvonná az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét. Az Országos Választási Bizottság figyelemmel az Nsztv. 10. § b) pontjában foglalt rendelkezésre – mely szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani – a hitelesítés megtagadásáról döntött.

II.

A határozat az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontján és a 24. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13519

2010. évi 60. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén a paksi atomerõmû 100 kilométeres körzetén belül lévõ és késõbb létesülõ atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot?” Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. Az egyértelmûség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés nem felel meg az egyértelmûség követelményének. A kezdeményezés alapvetõen feltételezi azt, hogy a választópolgárok az aláírásgyûjtés és a kérdésben tartott népszavazás alkalmakor pontosan tisztában vannak azzal, hogy jelenleg mennyi a paksi atomerõmû teljesítménye. A Paksi Atomerõmû Zrt. honlapjának adata szerint az atomerõmû névleges teljesítménye eléri a 2 GW-ot. A testület álláspontja szerint a választópolgároktól nem várható el a paksi atomerõmûvel kapcsolatos valamennyi, így többek között a fenti információ pontos és naprakész ismerete sem. A kezdeményezés a Bizottság álláspontja szerint megtévesztõ is, mivel az szinte minden meglévõ és létesítendõ atomreaktor bõvítését és építését megtiltaná, tekintettel arra, hogy a paksi atomerõmû jelenlegi teljesítménye 2 GW. Tekintettel arra, hogy a kérdés az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az egyértelmûség hiánya miatt nem felel meg a jogszabályban elõírt követelménynek az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

13520

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az áramszolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhetõ és a biztonságos ellátás követelményeinek megfelelõ legolcsóbb áramnál drágább áramot?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. A választópolgári egyértelmûség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebbõl következõen a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthetõ vagy félrevezetõ kérdés nem tekinthetõ egyértelmûnek. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán található kérdés nem egyértelmû, ugyanis nem állapítható meg pontosan, hogy milyen alanyi körre vonatkozik a népszavazásra feltenni kívánt kérdés. A Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos további bizonytalan fogalmat tartalmaz, a választópolgár és a jogalkotó számára egyaránt. Nem értelmezhetõ, mit ért a beadványozó a „szabad piaci feltételek” és a „legolcsóbb áram” kifejezéseken. A fentiek miatt a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelmûség követelményének. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyûlésre, amely korlátozná a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, így a kezdeményezés alkotmánymódosítás szükségességét vetné fel. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b), illetve c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja. Az Országos Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztõ, mert azt a téves látszatot kelti, mintha jelenleg nem lenne lehetõségük a munkavállalóknak arra, hogy jogaikat a bíróságon érvényesíthessék.

II.

A határozat az Alkotmány 9. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

13521


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy azok a bírók, akiknek jogerõs határozata jogtalan fogva tartást eredményezett, bíróként ne dolgozhassanak tovább?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. A választópolgári egyértelmûség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebbõl következõen a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthetõ vagy félrevezetõ kérdés nem tekinthetõ egyértelmûnek. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán található kérdés nem egyértelmû, ugyanis nem állapítható meg pontosan, hogy milyen alanyi körre vonatkozik a népszavazásra feltenni kívánt kérdés. Kérdéses ugyanis, hogy a döntéshozatalban szintén részt vevõ – az esetleges jogtalan fogva tartásról ugyanúgy döntést hozó – ülnökök további munkáját mennyiben érintené egy esetleges eredményes népszavazásból eredõ szabályozás. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés továbbá megvalósíthatatlan célra irányul. A fentiek miatt a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelmûség követelményének. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve”. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés a bíró feladatának ellátásával kapcsolatban olyan súlyos szankciót helyez kilátásba, mely alapvetõen összeegyeztethetetlen az Alkotmányban foglalt bírói függetlenség elvével. Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban elõírt eljárási rendben, az alaptörvény 24. § (3) bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye Az Nsztv. 10. § b) pontja szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

13522

II.

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A határozat az Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, az 50. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendõ nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb személyenként 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160 000 forintnál?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelmûnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság az egyértelmûség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi. A testület szerint a kérdés megfogalmazása nem egyértelmû, mivel a nem vagyoni kártérítés fogalmából eredõen nem egyértelmûen körülhatárolható azon események köre, amelyek ezt megalapozhatják, illetve nem határozható meg egyértelmûen – különösen nem pénzösszegben – annak mértéke sem. A nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek, a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, így nem lehetséges az összegszerûség meghatározása. Az aláírásgyûjtõ íven található kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha ezen összeg automatikusan járhatna, holott a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így személyhez kötött jellegébõl adódóan csak személyesen érvényesíthetõ. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §-ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13523

2010. évi 60. szám


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban az Országos Választási Bizottság helyett a Legfelsõbb Bíróság járjon el?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés túlságosan leegyszerûsítve került megfogalmazásra, a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén azonban jelentõs mértékben megváltozna az országos népszavazás eljárási és annak jogorvoslati rendszere is. Az esetleges eredményes népszavazás következményeinek pontos és elõre látható ismerete nem várható el a választópolgároktól. A kérdés megfogalmazása ugyanakkor nem teszi egyértelmûvé a jogalkotó számára sem, mely módon, milyen határidõkkel, illetve jogorvoslati rendszerben zajlana a továbbiakban az országos népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás. A Bizottság megítélése szerint tehát a kérdés nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelmûség követelményének sem. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 341/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

13524

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Magyarország területén Olimpiát rendezzenek?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgy az országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az olimpiai pályázat kezdeményezésének joga az adott város képviselõtestületét, illetve közgyûlését illeti meg a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával. Így a pályázat benyújtásáról való döntés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Nsztv. 10. § a) pontjára, a kérdés hitelesítésének megtagadásáról döntött, mivel az nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe.

II.

A határozat az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának a) pontján, valamint a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le?”

MAGYAR KÖZLÖNY

•

13525

2010. évi 60. szám

Az Országos Választási Bizottság jelen kezdeményezés kapcsán megállapítja, hogy az a választási eljárás egy lényeges elemének – a jelenlegi szavazási mód – részbeni megváltoztatására irányul. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülhetne a szavazás titkosságának – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 71. § (1) bekezdés szerinti – alkotmányos elve, tekintettel arra, hogy a mobilszolgáltatók – a jelenlegi technikai feltételek mellett – abban a helyzetben vannak, hogy megismerhetik az sms-ek tartalmát. Továbbá nem teljesülne az az alkotmányos követelmény, mely szerint a választópolgár választójogát közvetlenül, személyesen gyakorolhatja. A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés a választójog titkosságának és közvetlenségének alkotmányos alapelveit érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyûlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben – annak burkolt alkotmánymódosító jellege miatt – az Nsztv. 10. §- ának b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. II.

A határozat az Alkotmány 71. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 343/2010. (IV. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Sólyom László 2005-ben történt köztársasági elnökké választása nem az Alkotmányban meghatározott titkos szavazással történt, ezért minden, a 2005-2010. közti elnöki megbízatása alatt elnöki jogkörben hozott intézkedése semmis?

13526

MAGYAR KÖZLÖNY

•

2010. évi 60. szám

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg az Nsztv. 17. §-ában foglalt követelménynek, mely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés konkrét törvényalkotási feladatokat határoz meg a jogalkotó számára, mely azonban ellentétes a népszavazásnak az Alkotmányban meghatározott azon szerepével, mely szerint az Országgyûlésnek a kezdeményezést naprendjére kell tûzni és meg kell tárgyalnia azt. Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Nsztv. 18. § b) pontjaiban foglaltakra tekintettel – mely szerint az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – a hitelesítés megtagadásáról döntött. II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, a 18. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József, a szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Tordai Csaba. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

MAGYAR KÖZLÖNY. 60. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA április 23., péntek. Tartalomjegyzék

Recommend Documents