MAGYAR KÖZLÖNY
5. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. január 21., csütörtök
Tartalomjegyzék
6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet
A vasúti társaságok nem vasúti balesetbõl eredõ károk fedezésére szolgáló kötelezõ kárfedezeti képességének biztosításáról
6069
3/2010. (I. 21.) KHEM rendelet
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól szóló 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet módosításáról
6074
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet módosításáról
6075
9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet
A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl
6084
3/2010. (I. 21.) PM rendelet
A befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást, árutõzsdei szolgáltatást végzõk Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl
6096
2/2010. (I. 21.) AB határozat 3/2010. (I. 21.) AB határozat 4/2010. (I. 21.) AB határozat 5/2010. (I. 21.) AB határozat 6/2010. (I. 21.) AB határozat 7/2010. (I. 21.) AB végzés 5/2010. (I. 21.) KE határozat 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat
Az Alkotmánybíróság határozata
6321
Az Alkotmánybíróság határozata
6323
Az Alkotmánybíróság határozata
6325
Az Alkotmánybíróság határozata
6327
Az Alkotmánybíróság határozata
6329
Az Alkotmánybíróság végzése
6331
Hivatásos állományba való visszavételrõl és vezérõrnagyi elõléptetésrõl
6333
A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok 2010–2021
6333
1005/2010. (I. 21.) Korm. határozat
A Nemzeti Éghajlatváltozási Programról
6363
8/2010. (I. 21.) NFGM rendelet
6068
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Tartalomjegyzék
1006/2010. (I. 21.) Korm. határozat
1007/2010. (I. 21.) Korm. határozat
A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
6395
A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat módosításáról
6395
MAGYAR KÖZLÖNY
III.
•
2010. évi 5. szám
6069
Kormányrendeletek
A Kormány 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelete a vasúti társaságok nem vasúti balesetbõl eredõ károk fedezésére szolgáló kötelezõ kárfedezeti képességének biztosításáról A Kormány a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
Általános rendelkezések 1. §
E rendelet meghatározza a vasúti személyszállítási tevékenységet végzõ vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) által a felelõsségi körébe tartozó nem vasúti balesetbõl eredõ károk, valamint a vasúti személyszállítási szerzõdésszegésbõl adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeket.
2. §
(1) A rendeletben – a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel – a vasúti társaságok kötelezõ baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) személyenkénti (utasonkénti) fedezeti összeghatár: egy felelõsségi káresetbõl egy személy részére nem vasúti baleseti kárra, illetve szerzõdésszegésbõl származó igazolt kárra a fedezet felsõ határa; b) tervezett utaslétszám: a folyó évet követõ idõszakra (évre) tervezett utasok száma; c) nem vasúti balesetbõl származó, utasnak okozott kár: a vasúti társaságok kötelezõ baleseti kárfedezetének biztosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó olyan, a vasúti társaságnak felróható károkozás, amely az utasnak a vasúti jármûvön tartózkodása közben, fel-, illetve leszállása alkalmával, a vonat álló helyzetbõl történõ hirtelen megrántása, megrándulása következtében az utas ruházatában, kézipoggyászában, útipoggyászában, utassal együtt utazó élõ állatban következik be, valamint a szerzõdésszegésbõl (vonatkimaradás, késés) származó igazolt kár; d) vonatkimaradás: járat megszûnése esetén azonos vasúti társaság másik vonata az utast az eredeti érkezéstõl számított 180 percnél hosszabb idõ alatt juttatja el a célállomásra; e) késés: az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési idõhöz képest több mint 30 perccel késõbb tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja; f) integrál (eléréses) önrészesedés: a kárnak az a része, amit a vasúti társaság visel, ha a kár nagysága nem éri el az e rendeletben megadott értéket; amennyiben a kár a megadott értéket meghaladja, úgy az egész kár összegét a biztosító viseli.
Kárfedezeti képesség 3. §
(1) A vasúti társaság kötelezõ kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedõ értékben képes legyen az e minõségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közremûködõ személyek által nem vasúti balesetbõl származó, utasnak okozott kár megtérítésére. (2) A vasúti társaság megfelelõ kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérõ értékben – az 5. §-ban meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelõ – vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
A fedezeti összeghatár 4. §
A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az országos, az elõvárosi, a helyi, valamint a térségi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
6070
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A vagyoni biztosíték 5. §
(1) Vagyoni biztosíték lehet: a) bankgarancia, b) a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére felelõsségbiztosítás (a továbbiakban: biztosítás). (2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.
jogosult
biztosítóval
kötött
6. §
(1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerzõdés rendelkezik a következõkrõl: a) a vagyoni biztosíték a 3. §-ban meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható, b) vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó mûködési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területére kiterjed, c) a szerzõdés bármely okból történõ megszûnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja, továbbá d) a biztosítási szerzõdésben legfeljebb 50.000 forint/kár/személy integrál (eléréses) önrészt lehet alkalmazni. (2) A vagyoni biztosítékra kötött szerzõdésnek legalább a tárgyév végéig vagy a vasúti társaság mûködési engedélye idõbeli hatályának teljes idejére kell szólnia. (3) A bankgarancia és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelõzõ évben az MNB által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni. (4) Ha a vagyoni biztosíték a felhasználás következtében az aktuális idõszakra – legalább egy évre vonatkozó – meghatározott fedezeti összeghatár 80%-a alá csökken, a vasúti társaság – amennyiben a vasúti személyszállítási tevékenységét tovább folytatja – a vagyoni biztosítékot legalább a fedezeti összeghatár mértékéig, legkésõbb harminc napon belül pótolja, és ennek megtörténtérõl a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti.
7. §
(1) A bankgaranciára vonatkozó szerzõdésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelõsségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét a) a vasúti társaság írásbeli elismerõ nyilatkozatával, vagy b) a bíróság végrehajtható határozatával igazolja. (2) A vasúti társaság a bankgarancia hatályát a mûködési engedélye visszavonása esetén azt követõen szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta: a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerõsen befejezõdött.
A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás 8. §
(1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerzõdés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett idõszakról – ideértve a díjhalasztást is – a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza: a) a szerzõdés azonosítóját (szerzõdésszám, kötvényszám), b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetõségeit, c) a szerzõdõ biztosított vasúti társaság teljes nevét, székhelyét, d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási idõszakot, e) a biztosítási eseményt, f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát, g) az önrész formáját és mértékét, h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,
MAGYAR KÖZLÖNY
i) j) 9. §
•
6071
2010. évi 5. szám
a kárrendezés és a kárkifizetés módját, valamint a szerzõdés keltét.
A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részére benyújtja a) a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint b) a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített és a honlapján közzétett kockázatértékelési adatlap megfelelõen kitöltött példányát.
Záró és átmeneti rendelkezések 10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévõ mûködési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor mûködési engedéllyel rendelkezõ vasúti társaság 2010. július 1. napjáig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által elõírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a nem baleseti kárfedezeti képességét legalább a mûködési engedélye iránti kérelmében foglalt szinten fenntartani. (3) Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegérõl és kifizetésérõl szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „külügyminiszter” szövegrész helyébe a „külügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter” szöveg, a „Külügyminisztérium” szövegrészek helyébe a „Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium” szövegek lépnek.
11. §
Ez a rendelet – a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a vasúti személyszállítást igénybe vevõ utasok jogairól és kötelezettségeirõl szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
1. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez Vasúti társaságokra irányadó fedezeti összeghatárok 1. Fedezeti összeghatárok számítása országos vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében A felelõsségi károk éves fedezeti összeghatára országos vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében O = ol × 1,0 forint, de legalább évi 80 millió forint, ahol az O = az EGT-államok területén, a vasúti pályahálózaton a felelõsségi károk fedezeti összeghatára az aktuális évben, ol = az aktuális évben tervezett utaslétszám. Egy károsult személyre (utasra) esõ fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint. 2. Fedezeti összeghatárok számítása elõvárosi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében A felelõsségi károk éves fedezeti összeghatára elõvárosi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében E = el × 0,8 forint, de legalább évi 50 millió forint, ahol az E = az adott elõvárosi vasúti pályahálózaton a felelõsségi károk fedezeti összeghatára az aktuális évben, el = az aktuális évben tervezett utaslétszám. Egy károsult személyre (utasra) esõ fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.
6072
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. Fedezeti összeghatárok számítása helyi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében A károk éves fedezeti összeghatára helyi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében H = hl × 0,25 forint, de legalább évi 20 millió forint, ahol a H = az adott helyi vasúti pályahálózaton a nem vasúti balesetbõl eredõ felelõsségi károk fedezeti összeghatára az aktuális évben, hl = az aktuális évben tervezett utaslétszám. Egy károsult személyre (utasra) esõ fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint. 4. Fedezeti összeghatárok számítása térségi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében A felelõsségi károk éves fedezeti összeghatára térségi vasúti személyszállítási mûködési engedély esetében ST = stl × 0,2 forint, de legalább 5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 12 hónap (365 nap) idõtartamig; legalább 3 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 8 hónap (240 nap) idõtartamig; legalább 1.5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 4 hónap (120 nap) idõtartamig folytatja, ahol az ST = az adott térségi vasúti pályahálózaton a nem vasúti balesetbõl eredõ felelõsségi károk fedezeti összeghatára az aktuális évben, el = az aktuális évben tervezett utaslétszám. Egy károsult személyre (utasra) esõ fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.
2. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez Kockázatértékelési adatlap A. Az indított személyszállító vonatok és a szállított utasok száma az utolsó három évben Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként, éves bontásban. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan az indított személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évben szállított utasok összlétszámát kell megadni. B. A nem vasúti balesetbõl származó, utasnak okozott száma és összege az utolsó három évben Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az utolsó három év soronként, éves bontásban kerüljön feltüntetésre. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a nem vasúti balesetbõl származó, utasnak okozott károknak az adott évben elõforduló összes számát kell megadni. A harmadik oszlopban a nem vasúti balesetbõl származó, utasnak okozott károk tekintetében az adott évben történt kifizetések összegét kell megadni forintban. C. A késések és vonatkimaradások száma és az ezek miatt kifizetett kártérítések összege az utolsó három évben Késések: Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként, éves bontásban. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a 60–120 percet késett személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évre vonatkozóan a 120 percet meghaladóan késett személyszállító vonatok számát kell megadni. Vonatkimaradások: Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként, éves bontásban. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a kimaradt személyvonatok számát kell megadni. Késésekre és vonatkimaradások miatt kifizetett kártérítések: Az adatokat az utolsó három évre kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az utolsó három év kerüljön feltüntetésre soronként, éves bontásban. A második oszlopban az adott évre vonatkozóan a személyvonatok késése és
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6073
vonatkimaradás miatt kifizetett kártérítések számát kell megadni. A harmadik oszlopban az adott évre vonatkozóan a személyvonatok késése és vonatkimaradás miatt kifizetett kártérítések összegét kell megadni forintban. D. Az aktuális évben üzemeltetni tervezett személyszállító vonatok száma és a tervezett utaslétszám Az adatokat az aktuális évre vonatkozóan kell megadni úgy, hogy az elsõ oszlopban az aktuális év kerüljön feltüntetésre évszámmal. A második oszlopban az aktuális évben üzemeltetni tervezett személyszállító vonatok számát kell megadni. A harmadik oszlopban az aktuális évben tervezett utaslétszámot kell megadni.
6074
V.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A Kormány tagjainak rendeletei
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 3/2010. (I. 21.) KHEM rendelete a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól szóló 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 24. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól szóló 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az NKH Központi Hivatala az országosan végzett ellenõrzések adatait összesíti és minden év február 15-éig a megelõzõ év adatairól szóló éves összesített jelentést a közlekedésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére átadja a Bizottság részére az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett egységes formanyomtatvány meghatározásáról szóló 2009/810/EK bizottsági határozatban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával történõ, az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében foglalt adatközlés céljából.”
2. §
Az R. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „c) a Bizottság 2009/810/EK határozata (2008. szeptember 22.) az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett egységes formanyomtatvány meghatározásáról.”
3. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. 2. melléklete. (3) Ez a rendelet az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett egységes formanyomtatvány meghatározásáról szóló, 2008. szeptember 22-i 2009/810/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.
Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6075
2010. évi 5. szám
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 8/2010. (I. 21.) NFGM rendelete a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § f) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti intézményeken kívül az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság jogosult szakmai vizsga megszervezésére az ország összes régiójában a) Felvonó- és mozgólépcsõellenõr szakképesítés Felvonóellenõr (OKJ szám: 61 521 01 0010 61 01), valamint Mozgólépcsõ ellenõr (OKJ szám: 61 521 01 0010 61 02) szakképesítés-elágazása, b) Kéményseprõ (OKJ szám: 33 814 01 000 00 00) szakképesítés vonatkozásában.”
2. §
Az R.1. 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés szerinti intézményeken kívül az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság 2010. június 30-ig jogosult szakmai vizsga megszervezésére az ország összes régiójában Településfejlesztési szakelõadó (52 5812 01 azonosító számú) szakképesítés vonatkozásában.”
3. §
(1) A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 2. melléklet IV. Szakmai követelmények fejezet utolsó táblázatában „A 61 582 01 0000 00 00 azonosító számú, Építési mûszaki ellenõr II. megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak” szövegrész helyébe az „A 61 582 01 0100 52 01 azonosító számú, Építési mûszaki ellenõr II. megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak” szövegrész lép. (2) Az R.2. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete, 4. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete, 5. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
4. §
(1) (2) (3) (4)
E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. E rendeletet – a 2. §-ban foglaltak kivételével – a hatálybalépését követõen indított szakképzésekre kell alkalmazni. Az R.1. 1. § (4) bekezdése 2010. június 30. napján hatályát veszti. Ez a rendelet 2010. július 1-jén hatályát veszti.
Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
6076
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
1. melléklet a 8/2010. (I. 21.) NFGM rendelethez „1 melléklet a 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelethez
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések felsorolása Szakképesítés 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplõ adatai
Sorszám
azonosító szám
1.
61
582
01
2.
61
521
01
3.
33
814
01
megnevezés
0000 0100
00 52
00 01
0010 0010 0000
61 61 00
01 02 00
Építési mûszaki ellenõr I. Részszakképesítés: Építési mûszaki ellenõr II. Felvonó- és mozgólépcsõ ellenõr Szakképesítés-elágazás: Felvonóellenõr Szakképesítés-elágazás: Mozgólépcsõ ellenõr Kéményseprõ ”
2. melléklet a 8/2010. (I. 21.) NFGM rendelethez „4 melléklet a 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelethez
KÉMÉNYSEPRÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLÕ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma:33 814 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése:Kéményseprõ 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés:Nincs 3.2. Szakképesítés-elágazások:Nincsenek 3.3. Szakképesítés-ráépülés:Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám:5351 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése
Kéményseprõ
Szakképzési évfolyamok száma
Óraszám
2
2000
II. EGYÉB ADATOK Szakképesítés megnevezése: Kéményseprõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ a gépészet szakmacsoportra jogszabály által meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6077
2010. évi 5. szám
2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 5. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges
III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma
FEOR megnevezése
5351 Tüzeléstechnikai karbantartó és kéményseprõ 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Égéstermék-elvezetõt és tartozékokat ellenõriz és tisztít, valamint mûszaki felülvizsgálatot végez Égéstermék-elvezetõnél és tartozékainál vizsgálatot és szaktanácsadást végez Égéstermék oldali tisztítást végez a tüzelõberendezésben Tüzeléstechnikai mûszeres mérést végez Adminisztrációs tevékenységet folytat, szakmai nyilatkozatot készít Kapcsolatot tart a szolgáltatásban érintettekkel 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma
megnevezése
–
–
IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2588-09 Égéstermék-elvezetõ mûszaki felülvizsgálata, ellenõrzése és tisztítása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Elõzetes értesítési kötelezettségének eleget tesz Kiszáll a helyszínre Felveszi a kapcsolatot a tulajdonossal, a megrendelõvel Beazonosítja az égéstermék-elvezetõt és tartozékait az alsó-, felsõ tisztítás, és az üzemeltetés szintjén, valamint a nyomvonala mentén Szemrevételezi az égéstermék-elvezetõt, tartozékait és annak környezetét a teljes nyomvonalon Megállapítja az égéstermék-elvezetõnek és tartozékainak ellenõrizhetõségét, tisztíthatóságát, a tisztítás szükségességét Elõkészíti az égéstermék-elvezetõt és tartozékait a tisztításra Kiválasztja a tisztítás módját és a megfelelõ szerszámokat Elvégzi a tisztítást mechanikus módon Meghatározza a tisztítással nem megszüntethetõ dugulás, szûkület helyét Szükség szerint kiégeti az égéstermék-elvezetõt, amennyiben a feltételek adottak, majd tisztítást végez Kiszedi a koromzsákból a lesepert égésterméket és egyéb hulladékot Építész- és gépész tervet olvas Tetõrajzot készít Ellenõrzi az égéstermék-elvezetõ átjárhatóságát Ellenõrzi az égéstermék maradéktalan eltávozását
6078
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Ellenõrzi szemrevételezéssel az égési levegõ utánpótlásának lehetõségét Feltárja szemrevételezéssel a hibákat, szabálytalanságokat Rögzíti az égéstermék-elvezetõ adatait Megvizsgálja az égéstermék-elvezetõ tömörségét Megállapítja az égéstermék-elvezetõ hõterhelését Szükség esetén hõmérsékletet (külsõ, belsõ, égéstermék) és huzatot mér Méri az égéstermék szén-monoxid tartalmát Rögzíti az égéstermék-elvezetõre csatlakoztatott tüzelõberendezések adatait, az alkalmazott tüzelõanyag paramétereit Az új égéstermék-elvezetõt nyilvántartásba veszi Rögzíti az észlelt hibákat, szabálytalanságokat Az észlelt hibákról, szabálytalanságokról írásban tájékoztatja az ingatlan használóját, tulajdonosát Betartja a munka-, tûz-, környezetvédelmi elõírásokat, használja a munkavédelmi eszközöket Elvégzi a munkavégzéssel járó adminisztrációt, szükség szerint számlát készít, pénzt kezel Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Anyagismeret C Fizika (hõ- és áramlástechnika) A Vonatkozó jogszabályok, mûszaki elõírások A Vonatkozó szabványok A Szakmai számítások C Építészeti alapismeretek C Mûszaki rajz, szakrajz olvasása A Égéstermék-elvezetõk, kialakítások, típusok A Munkabiztonság, tûz- és környezetvédelem C Tüzelõberendezések A Szerszámok ismerete, alkalmazása, karbantartása B Mûszerek, alkalmazási lehetõségei és karbantartásuk B Tüzeléstechnika C Szakmai és pénzügyi adminisztráció A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Szakmai nyelvû, hallott szöveg megértése 4 Képi jellegû, ábrázoló mûszaki rajz olvasása, értelmezése 3 Szabadkézi rajzolás 3 Elemi számolási készség 4 Komplex eszközhasználat 4 A tisztításhoz, ellenõrzéshez szükséges szerszámok, eszközök célirányos kiválasztása és használata 4 A szakmában általánosan használt gépi eszközök alkalmazása 4 Mérõeszközök, vizsgáló eszközök használata Személyes kompetenciák: Rugalmasság (tolerancia) Problémamegoldó készség Kockázatvállalás Felelõsségtudat Mozgáskoordináció Látás Hallás
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Erõs fizikum Egyensúlyérzékelés Önállóság Állóképesség Mennyiségérzék Tájékozódás Térérzékelés Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtõ készség Kapcsolatfenntartó készség Határozottság Irányíthatóság Kommunikációkészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2589-09 Tüzelõ-, és légtechnikai berendezések ellenõrzése, tisztítása, vizsgálata A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Elõkészíti a tüzelõberendezést az égéstermék oldali tisztításhoz Az égéstermék oldali tisztításhoz kiválasztja annak módját és a megfelelõ szerszámokat, eszközöket A tüzelõberendezésbõl eltávolítja a lerakódott égésterméket Zárja a tüzelõberendezés tisztítónyílásait Tájékoztatja a megrendelõt a tüzelõberendezésen észlelt hibákról Kialakítja a tüzeléstechnikai mérés feltételeit Tüzeléstechnikai mûszeres mérést végez Elemzi a mért értékeket Az elemzés eredményérõl tájékoztatja a megrendelõt Szemrevételezi a légtechnikai berendezést és annak környezetét a teljes nyomvonalon Megállapítja a légtechnikai berendezés ellenõrizhetõségét, tisztíthatóságát Elõkészíti a légtechnikai berendezést a tisztítási munka elvégzésére Kiválasztja az adott rendszerhez szükséges technológiát és szerszámokat Elvégzi a légtechnikai berendezés tisztítását Összegyûjti, és az elõírásoknak megfelelõen ártalmatlanítja a szennyezõdést Visszaállítja a légtechnikai berendezés eredeti állapotát A tisztítás után méréseket végez Tájékoztatja a megrendelõt a légtechnikai berendezésen észlelt hibákról, valamint a mérések eredményérõl Betartja a munka-, tûz-, környezetvédelmi elõírásokat, használja a munkavédelmi eszközöket Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Anyagismeret B Fizika (hõ és áramlástechnika) A Tüzeléstechnika B Légtechnika B Szakmai számítások B Gépészeti alapismeretek
6079
6080
MAGYAR KÖZLÖNY
C Mûszaki rajz, szakrajz C Vonatkozó jogszabályok C Vonatkozó szabványok, mûszaki elõírások A Munkabiztonság, tûz- és környezetvédelem A Tüzelõberendezések (fajtái, szerkezetük, mûködésük) B Légtechnikai berendezések (fajtái, szerkezetük, mûködésük) A Szerszámok ismerete alkalmazása, karbantartása B Mûszerek alkalmazási karbantartási lehetõségei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Szakmai nyelvû, hallott szöveg megértése 3 Képi jellegû, ábrázoló mûszaki rajz olvasása, értelmezése 3 Szabadkézi rajzolás 3 Elemi számolási készség 4 Komplex eszközhasználat 4 A szakmában általános gépi eszközök használata Személyes kompetenciák: Rugalmasság (tolerancia) Kockázatvállalás Felelõsségtudat Mozgáskoordináció Látás Hallás Erõs fizikum Egyensúlyérzékelés Önállóság Állóképesség Mennyiségérzék Tájékozódás Térérzékelés Társas kompetenciák: Kapcsolatfenntartó készség Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Határozottság Konfliktusmegoldó készség Meggyõzõkészség Kommunikációs készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása A 33 814 01 0000 00 00 azonosító számú, Kéményseprõ megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
2588-09 2589-09
megnevezése
Égéstermék-elvezetõ mûszaki felülvizsgálata, ellenõrzése és tisztítása Tüzelõ- és légtechnikai berendezések ellenõrzése, tisztítása, vizsgálata
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6081
V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga eredményes letétele. Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével. 2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2588-09 Égéstermék-elvezetõ mûszaki felülvizsgálata, ellenõrzése és tisztítása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az égéstermék-elvezetõ megközelítése, átvizsgálása, kitisztítása, égéstermék maradéktalan eltávozásának ellenõrzése, égési levegõ utánpótlás ellenõrzése, szén-monoxid mérés, égéstermék-elvezetõ szivárgási érték vizsgálat, szükséges adminisztráció elkészítése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szakrajz, szakmai számítások, anyagismeret, hõ- és áramlástechnika, jogszabályok, szabványok, mûszaki elõírások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az égéstermék-elvezetõ kialakításai, típusai, a vonatkozó munkabiztonsági, tûz-, és környezetvédelmi elõírások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 30% 3. feladat: 20% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2589-09 Tüzelõ-, és légtechnikai berendezések ellenõrzése, tisztítása, vizsgálata A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tüzelõberendezések tüzeléstechnikai mérése, tisztítása, légtechnikai berendezések ellenõrzése, tisztítása, vizsgálata A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Tüzelõberendezés hatásfoka, hõterhelés meghatározása, áramló közeg mennyiségének meghatározása és mértékegységek átszámítása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tüzelõ- és légtechnikai berendezések fajtái, szerkezetük, mûködésük, a vonatkozó munkabiztonsági, tûz- és környezetvédelmi elõírások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 30% 3. feladat: 20%
6082
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 33 814 01 0000 00 00 azonosító számú, Kéményseprõ szakképesítéshez rendelt vizsgarészek, és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 70% 2. vizsgarész: 30% 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –
VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma
Szivárgási érték vizsgáló berendezés Kézi kefe Mechanikus füstnyomás mérõ készülék Kéménymérce Körkefés golyós készülék Rugós tisztítószerszám Fibriszfejes tisztítószerszám Visszaáramlás érzékelõ Kéménykulcs Kaparóvas Égetõkanna, gázolaj Kötél kéménycsigával Központi acélszálas kefefej, pum kefe Tüzeléstechnikai mérõmûszer Füstpatron Áramlási sebesség mérõ Dugulásjelzõ készülék Huzatmérõ Mûanyag kefefej Légnyomás mérõ Kéményvizsgáló kamera Bekötést lezáró dugók Hõálló védõkesztyû Szájkendõ Fejvédõ (kapin) Gumitalpú bakancs Védõ szemüveg Munkavédelmi kesztyû Formaruha Védõruha Beülõs heveder Munkavédelmi sisak Porálarc Munkaöv
Kéményseprõ
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6083
2010. évi 5. szám
VII. EGYEBEK Iskolai rendszerû képzéseknél az összefüggõ szakmai gyakorlat javasolt idõtartama 90 óra.”
3. melléklet a 8/2010. (I. 21.) NFGM rendelethez „5. melléklet a 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelethez
Külön jogszabályokban foglalt jogosultságok megfeleltetése az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel és az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítések között Sorszám
Szakképesítés 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplõ adatai azonosító száma
1.
2.
3.
61
61
33
582
521
814
01
megnevezése
0000
00
00
Építési mûszaki ellenõr I.
0100
52
01
Részszakképesítés: Építési mûszaki ellenõr II.
01
01
Felvonó- és mozgólépcsõ ellenõr Szakképesítés-elágazás: Felvonóellenõr
0010
61
01
0010
61
02
Szakképesítés-elágazás: Mozgólépcsõ-ellenõr
0000
00
00
Kéményseprõ
A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti egyenértékû szakképesítés azonosító száma és megnevezése
71 5801 01 Építési mûszaki ellenõr I. [Épület (É), Mélyépítés és mélyépítési mûtárgyak (M), Építmény-épületgépészet (G), Építmény- és épületvillamosság (V) szakirány] 53 5801 03 Építési mûszaki ellenõr II. [Épület (É), Mélyépítés és mélyépítési mûtárgyak (M), Építmény-épületgépészet (G), Építmény- és épületvillamosság (V) szakirány]
71 5483 01 Felvonó- és mozgólépcsõ-ellenõr (Felvonóellenõr szakirány) 71 5483 01 Felvonó- és mozgólépcsõ-ellenõr (Mozgólépcsõ-ellenõr szakirány) 33 7899 01 Kéményseprõ és tüzeléstechnikai karbantartó ”
6084
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelete a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 51. § (6) bekezdésében, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
A rendelet hatálya 1. §
(1) E rendelet hatálya a Környezet és Energia Operatív Program elõirányzatából nyújtott, az Európai Unió mûködésérõl szóló Szerzõdés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére és mûködtetésére terjed ki. (2) E rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból állami támogatás – pályázati konstrukció tartalmától függõen – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ jogi személyiségû vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, helyi önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkezõ társulásai, valamint jogi személyiségû nonprofit szervezet részére nyújtható.
Értelmezõ rendelkezések 2. §
E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 1. § 5. pontja szerinti csekély összegû támogatás, továbbá a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet IV/A. Fejezete szerinti, pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatás, 2. általános csoportmentességi rendelet: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet, 3. beruházási támogatás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 17. pontja szerinti támogatás, 4. bérköltség: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott költség, 5. diszkont kamatláb: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 36. pontjában meghatározott kamatláb, 6. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérõl szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység, 7. harmadik feles finanszírozás: olyan beruházás-finanszírozási eszköz, melynek alkalmazása esetén a létesítmény tulajdonosa vagy vagyonkezelõje részére egy állami támogatásban részesülõ, a létesítmény tulajdonosától és vagyonkezelõjétõl gazdálkodásában és tulajdonviszonyai szerint független gazdálkodó szervezet beruházást tervez, finanszíroz és hajt végre, azzal, hogy a beruházás támogatással csökkentett árát a tulajdonos vagy vagyonkezelõ a gazdasági társaság számára a beruházás befejezését követõen fokozatosan fizeti vissza, 8. immateriális javak: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott javak, 9. kis- és középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti vállalkozás, 10. környezetbarát termék, illetve technológia: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti termék vagy technológia, amely a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoz, 11. közösségi szabvány: az általános csoportmentességi rendelet 17. cikk 3. pontjában meghatározott szabvány, 12. környezetvédelmi támogatások: az általános csoportmentességi rendelet 4. szakasza szerinti támogatások,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6085
13. közszolgáltatás: a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény rendelkezései alapján, közüzemi szolgáltatási szerzõdés keretében nyújtott távhõszolgáltatás és a távhõszolgáltató által engedélyes távhõtermelõként e célra végzett távhõtermelés, 14. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott munkahelyek, 15. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának, kivéve, ha a kisvállalkozás az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi jogutódlással szûnik meg, figyelembe véve, hogy egy vállalkozásban történõ részesedésszerzés önmagában nem minõsül beruházásnak, 16. mezõgazdasági termék: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott termék, 17. nagyberuházás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott beruházás, 18. nagyvállalkozások: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott vállalkozások, 19. nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott feltételeket teljesítõ vállalkozás, 20. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett, állami támogatásnak nem minõsülõ forrás, 21. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott intenzitás, 22. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke, 23. támogató: a támogatásra javasolt projekt tekintetében döntéshozatalra jogosult, támogatást nyújtó szervezet, 24. tárgyi eszközök: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti, illetve környezetvédelmi támogatások esetében az általános csoportmentességi rendelet 17. cikk 12. pontja szerinti eszközök.
Az állami támogatások elõirányzat szerinti felhasználásának jogcímei 3. §
A Környezet és Energia Operatív Program forrásai állami támogatásokra az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) távfûtõ rendszerek kialakítása és korszerûsítése, b) vállalkozások érdekkörében megvalósítandó energetikai korszerûsítések az iparban, az energiaiparban és a szolgáltató szektorban, c) harmadik feles finanszírozású energiatakarékossági beavatkozások, d) a biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások, e) használt olaj, illetve zsiradékok energetikai alapanyagként történõ hasznosítása, f) növényi és állati eredetû anyagokból, illetve szennyvíztisztító telepeken képzõdõ szennyvíziszapból biogáz, valamint depóniagáz közvetlen hõtermelés, közvetlen vagy kapcsolt villamosenergia-termelés céljából való termelése és felhasználása, g) a hazai geotermikus potenciál kihasználására épülõ hõ-, illetve villamosenergia-elõállítás és -felhasználás fejlesztése, h) hõszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése, i) napenergiát hasznosító rendszerek telepítése, j) 5 MW teljesítmény alatti vízerõmûvek korszerûsítése, illetve létesítése, k) szélenergiával történõ villamosenergia-termelés fejlesztése, l) közvilágítás energia-megtakarítást eredményezõ átalakítása, korszerûsítése, m) bioüzemanyagok energetikai hasznosítását célzó fejlesztések, n) projektelõkészítési és projektmenedzsment szolgáltatások igénybevétele, o) környezetbarát termékek és szolgáltatások minõsítõ rendszereinek kialakítása, fejlesztése, p) környezetbarát termékek és szolgáltatások logisztikájának, elérhetõségének fejlesztése, q) környezetvédelmet elõsegítõ szolgáltatások fejlesztése, környezetbarát fogyasztási szokásokat népszerûsítõ kampányok, rendezvények lebonyolítása, r) települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevõi, állati eredetû, valamint építési-bontási hulladékok kezelése, s) környezetvédelmi szempontú épületfejlesztések, átalakítások, t) részben vagy egészben bioüzemanyaggal mûködõ jármûvek beszerzése, u) bioetanol elõállítása.
6086
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Az állami támogatások formái 4. §
Az elõirányzat forrásaiból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõ jogalanyok részére nyújtható támogatási formák: a) a pályázó mûködési támogatásának nem minõsülõ visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás), b) a pályázóknak nyújtott visszatérítendõ támogatás.
Állami támogatási kategóriák 5. §
(1) A 3. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következõ kategóriájú állami támogatás nyújtható: a) a 3. § alapján csekély összegû támogatás, amelyre a 6. §-ban, valamint a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: de minimis rendelet) foglaltak irányadók, b) a 3. § alapján átmeneti támogatás, amelyre a 7. és 8. §-ban, valamint a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet IV/A. Fejezetében foglaltak az irányadók, c) a 3. § a)–m), o), p), r) és u) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (a továbbiakban: regionális beruházási támogatás), amelyre a 9–13. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 13. cikkében foglaltak az irányadók, d) a 3. § a)–m) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ beruházási támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 14. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 18. cikkében foglaltak az irányadók, e) a 3. § m) pontjában megjelölt jogcím alapján a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 15. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 19. cikkében foglaltak az irányadók, f) a 3. § a)–m) és o) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján a kis- és középvállalkozások jövõbeni közösségi szabványokhoz idõ elõtt történõ alkalmazkodásához nyújtott támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 16. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 20. cikkében foglaltak az irányadók, g) a 3. § a)–m), o), p) és r) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján energia-megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 17. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 21. cikkében foglaltak az irányadók, h) a 3. § a)–b), d–g), m) és r) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történõ beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 18. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 22. cikkében foglaltak az irányadók, i) a 3. § a)–m), r), s) és u) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján megújuló energiaforrásokból származó energia elõmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás, amelyre a 9–10. §-ban és a 19. §-ban, valamint az általános csoportmentességi rendelet 23. cikkében foglaltak az irányadók, j) a 3. § a) pontja alapján közszolgáltatások ellentételezésére nyújtott támogatás, amelyre a 20. §-ban, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet VIII. Fejezetében, valamint az EK Szerzõdés 86. Cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatban foglaltak az irányadók. (2) Az (1) bekezdés c)–i) pontjai szerinti, az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különbözõ elszámolható költségek esetében halmozható más, az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegû támogatással, vagy átmeneti támogatással, ha az nem vezet az általános csoportmentességi rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6087
(3) E rendelet alapján nyújtott támogatási intenzitás felsõ határát a támogatott projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegére kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, országos vagy közösségi forrásból finanszírozzák-e.
A csekély összegû támogatás szabályai 6. §
(1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerzõdésben arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a de minimis rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. (5) Nem nyújtható támogatás az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a) a halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzõ vállalkozásnak, b) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges termelésével foglalkozó vállalkozásnak, c) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak, ha ca) a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, cb) a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és mûködtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülõ egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás, e) az import áruk helyett hazai áru használatától függõ támogatás, f) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásnak, g) a teherszállító jármûvek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén mûködõ vállalkozás számára, h) nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. (6) Egy vállalkozásnak bármely forrásból, csekély összegû támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelõ forintösszeget.
Az átmeneti támogatásokra vonatkozó szabályok 7. §
(1) Az átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegû támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget. (4) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható csekély összegû támogatással. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegû kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
8. §
(1) Átmeneti támogatás nem nyújtható: a) a halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzõ vállalkozásnak, b) az EUMSZ I. mellékletében meghatározott mezõgazdasági termékek elsõdleges termelésével foglalkozó vállalkozásnak,
6088
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
c)
(2) (3)
(4)
(5)
az EUMSZ I. mellékletében meghatározott mezõgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak ca) ha a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, cb) ha a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, ha a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik, illetve értékesítési hálózat kialakításához és mûködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülõ egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik, e) ha az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ. Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minõsült nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. A támogatás nyújtását megelõzõen a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az átmeneti támogatás, illetve csekély összegû támogatás formájában 2008. január 1-jét követõen neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeirõl. A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegû támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget. A kedvezményezett köteles az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követõ 10. évig megõrizni, és a támogatást nyújtó felhívása esetén azokat bemutatni.
Az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételére vonatkozó általános feltételek 9. §
(1) E rendelet alapján az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó beruházási támogatás akkor ítélhetõ oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) által akkreditált közremûködõ szervezethez. (2) Nagyvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás esetében az (1) bekezdésen kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, a közremûködõ szervezet pedig ellenõrizni, hogy a támogatás segítségével a) lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) lényegesen kiszélesedik a tevékenység köre, c) lényegesen növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, d) lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósulna meg.
Beruházási támogatásokra vonatkozó általános rendelkezések 10. §
(1) Az immateriális javak költségként csak akkor számolhatóak el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülõ létesítményben használják fel, b) amortizálható eszköznek minõsülnek, c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs, és d) a kedvezményezett immateriális javakként tartja nyilván azokat, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetében legalább öt, kis- és középvállalkozások esetében legalább három éven keresztül. (2) Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (3) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétõl számított három éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetében három évig fenn kell tartani. (4) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelõzõ 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidõben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidõs és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidõben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6089
(5) A beruházási projektek megkezdésének idõpontja a) építési tevékenység támogatása esetén aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap, b) gép, berendezés, eszköz, anyag, termék, immateriális jószág beszerzés támogatása esetén az elsõ beszerzett eszköz visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátuma, megrendelés hiányában a szállításra megkötött szerzõdés létrejöttének napja, c) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén, ha a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, illetve elõzetes megrendelés hiányában a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja, d) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az elsõ pénzátadás napja, e) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés megkötésének dátuma, f) közmûfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak a szolgáltató részére történõ átutalása (a szolgáltatói szerzõdéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerûen aláírt, banki bankszámla kivonattal igazolva), g) a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az elsõ, nem projekt elõkészítésnek minõsülõ tevékenység felmerülése.
Regionális beruházási támogatások célja, feltételei 11. §
(1) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás az alábbi célt szolgálja: a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévõ létesítmény bõvítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történõ diverzifikációjához vagy egy meglévõ létesítmény termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó vásárolja meg. (2) A támogatási intenzitást százalékos formában kifejezve, a támogatástartalom és a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történõ beruházás elszámolható költségeinek hányadosaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – a támogatástartalom és az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadosaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredõ kedvezõbb értéket. (3) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (4) Nagyberuházás esetében a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig, b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre, c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (5) Ha a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek. (6) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázati tõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/02. 2006.08.18.) alapján részesül támogatásnak minõsülõ kockázati tõkejuttatásban, a tõkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tõke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20%-kal csökkenteni kell. (7) A mezõgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetében a maximális támogatási intenzitások a következõk: a) ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás, a támogatási intenzitás a nem a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek 50%-a, a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek pedig 40%-a lehet,
6090
MAGYAR KÖZLÖNY
b)
•
2010. évi 5. szám
ha a kedvezményezett által az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletének megfelelõen számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fõ és árbevétele kevesebb, mint 200 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, a támogatási intenzitás a nem a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek 25%-a, a Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek elszámolható költségeinek pedig 20%-a lehet.
A regionális beruházás elszámolható költségei 12. §
(1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (2) Elszámolható költségek: a) a regionális beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak), ad) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek, ae) ingatlan bérletének költségei, vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (3) A (2) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja. (4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban. Felvásárlás vagy a kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) A földterülettõl és épülettõl eltérõ eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a futamidõ lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg kis- és középvállalkozások esetében három évig kell folytatódnia.
A regionális beruházási támogatás igénybevételének további szabályai 13. §
(1) A támogatás akkor vehetõ igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétõl (üzembe helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelezõ üzemeltetési idõszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (5) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el. (6) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzõkönyv felvételéig (a fenntartási idõszak végéig) kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6091
(7) Regionális beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az elõkészítõ tanulmányok kivételével) a pályázati program közzététele elõtt merültek fel költségek. (8) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) személygépkocsi bekerülési értéke; e) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülõ eszközök) bekerülési értéke.
A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ környezetvédelmi beruházási támogatás 14. §
(1) E rendelet alapján a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ beruházási támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás a) a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetõvé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeibõl eredõ környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelezõ nemzeti szabványok meglététõl; vagy b) lehetõvé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeibõl eredõ környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében. (4) Nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely a kedvezményezettnek a már elfogadott, de még hatályban nem lévõ közösségi szabványoknak való megfelelését szolgálja. (5) Az elszámolható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által elõírtnál magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletköltségek, a mûködési elõnyök és mûködési költségek figyelembevétele nélkül. (6) Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetbõl kiindulva kell meghatározni: a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerûen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség; b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, mûszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselõ beruházás (amely megfelel a kötelezõ közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlõen megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a mûszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelõkapacitása és minden egyéb mûszaki jellemzõje azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzõket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képezõ beruházáshoz képest. (7) A támogatható beruházást a) tárgyi eszközökbe, b) immateriális javakba, vagy c) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történõ beruházás formájában kell megvalósítani. (8) A közösségi szabványok által elõírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet a következõk szerint kell meghatározni: a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, az elszámolható költségek a nemzeti szabványok által elõírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban,
6092
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
b)
ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, az elszámolható költségek a közösségi szabványok által elõírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban azzal, hogy a közösségi szabványok által elõírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el, c) szabványok hiányában az elszámolható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének. (9) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz az (1)–(8) bekezdés alapján nem nyújtható támogatás.
A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 15. §
(1) A közlekedési ágazatban tevékenykedõ vállalkozások részére új szállítóeszközök beszerzéséhez beruházási támogatás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén nyújtható. (2) A támogatott beruházásnak eleget kell tennie a 14. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek. (3) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelõ közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történõ szállítást szolgáló új jármûvek beszerzéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése elõtt történik, és kötelezõvé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenõleges hatállyal a már megvásárolt jármûvekre. (4) A környezetvédelmi visszamenõleges mûveletekhez támogatás abban az esetben nyújtható, ha a meglévõ szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelõen átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok. (5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. (6) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 10 százalékponttal növelhetõ. (7) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által elõírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetõvé tevõ beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és a mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
A kis- és középvállalkozások jövõbeni közösségi szabványokhoz idõ elõtt történõ alkalmazkodáshoz nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 16. §
(1) Azok a környezetvédelmi beruházások, amelyek lehetõvé teszik a kis- és középvállalkozások számára, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelõ, de még nem hatályos új közösségi szabványoknak, a (2)–(4) bekezdésben foglalt feltételek szerint támogathatók. (2) A közösségi szabvány elfogadása, valamint a beruházás végrehajtása és befejezése legalább egy évvel meg kell, hogy elõzze a közösségi szabvány hatálybalépésének idõpontját. (3) A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás végrehajtása és a befejezése több mint három évvel a szabvány hatálybalépése elõtt történik. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás végrehajtása és a befejezése egy-három évvel a szabvány hatálybalépése elõtt történik. (4) Az elszámolható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése elõtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által elõírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
Az energia-megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 17. §
(1) A vállalkozások energia-megtakarítási intézkedéseihez környezetvédelmi beruházási a (2)–(3) bekezdésben vagy a (4)–(5) bekezdésben rögzített feltételek teljesítése alapján nyújtható.
támogatás
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6093
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át, ha a (3) bekezdésben foglalt költség-meghatározásnak megfelel az elszámolható költségek köre. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében. (3) Az elszámolható költségek a közösségi szabványok által elõírtnál magasabb szintû energia-megtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. Az elszámolható költségek kiszámítása során figyelembe kell venni az energia-megtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és mûködési elõnyöket, amelyek kis- és középvállalkozások esetében e beruházás elsõ három éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevõ nagyvállalatok esetében a beruházás elsõ négy éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevõ nagyvállalatok esetében a beruházás elsõ öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetében ez az idõszak csökkenthetõ e beruházás élettartamának elsõ három évére, ha bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. Az elszámolható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át, ha az (5) bekezdésben foglalt költség-meghatározásnak megfelel az elszámolható költségek köre. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében. (5) Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésben rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történõ beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 18. §
(1) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történõ beruházáshoz e rendelet alapján a (2)–(5) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén nyújtható beruházási támogatás. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át. (3) A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében. (4) Az elszámolható költségek a nagy hatásfokú kapcsolt-energiatermelõ egység megvalósításához szükséges, a referencia-beruházáshoz viszonyított beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni. (5) Egy új kapcsoltenergia-termelõ egységnek összességében primerenergia-megtakarítást kell elérnie a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsõ energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hõ- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló 2007/74/EK bizottsági határozat által meghatározott nem kapcsolt energiatermeléshez viszonyítva. Egy meglévõ kapcsoltenergia-termelõ egység fejlesztésének vagy egy meglévõ erõmûvi egység kapcsoltenergia-termelõ egységgé történõ átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.
A megújuló energiaforrásokból származó energia elõmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás 19. §
(1) E rendelet alapján megújuló energiaforrásokból származó energia elõmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek esetén nyújtható. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át. (3) A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében. (4) Az elszámolható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erõmûhöz vagy fûtõrendszerhez képest. Az elszámolható költségek kiszámításához a 14. § (6) és (7) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
6094
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
(5) Bioüzemanyag elõállításához abban az esetben nyújtható környezetvédelmi beruházási támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag a megújuló energiaforrásból elõállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követõ hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumoknak megfelelõ bioüzemanyagok elõállítására használják fel.
A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok 20. §
(1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat. (2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás mûködtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttõke-rész alapján várható ésszerû profitot is. (4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenõrizhetõ.
Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 21. §
(1) A Környezet és Energia Operatív Program keretében a 3–20. §-ban foglalt szabályoktól eltérõ állami támogatás nem nyújtható. (2) A kedvezményezett köteles az állami támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat legalább 2020. december 31-éig megõrizni. (3) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó elõírásai az NFÜ hivatalos honlapján is közzétételre kerülnek. A támogató köteles a támogatásnak – a jelen rendelet alapján történõ – állami támogatássá minõsítésérõl a támogatáshoz kapcsolódó pályázati felhívásban részletes információt közzétenni. (4) Nem nyújtható állami támogatás a) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereibõl, az Európai Unió elõcsatlakozási eszközeibõl vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét, b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a pályázata benyújtásának idõpontjában – nem minõsül köztartozásmentes adózónak, c) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerõsen bírság megfizetésére kötelezett, d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, e) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tõkéje a törzstõke (alaptõke) jogszabályban elõírt legkisebb mértéke alá csökkent, f) azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott feltételeinek. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. (6) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban meghatározott támogatási intenzitást. (7) Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének idõpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés idõpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó. (8) Az általános csoportmentességi rendelet hatálya alapján nem nyújtható támogatás: a) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakra;
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6095
2010. évi 5. szám
b)
az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ba) képzési támogatás, bb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, bc) hátrányos helyzetû és fogyatékossággal élõ munkavállalóknak nyújtott támogatás; c) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ca) képzési támogatás, cb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, cc) környezetvédelmi támogatás, cd) hátrányos helyzetû és fogyatékossággal élõ munkavállalóknak nyújtott támogatás; d) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez; e) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel: ea) képzési támogatás, eb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás, ec) környezetvédelmi támogatás; f) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)–g) pontjában foglalt tevékenységekhez regionális támogatás; g) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra, kivéve a turisztikai tevékenységekre irányuló programok esetében; h) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben. (9) A projekt-elõkészítési tevékenységek nem jelentik a projekt megkezdését. Ha a projekt keretében több tevékenység támogatására kerül sor, a legkorábbit kell a projekt megkezdésének tekinteni. (10) A 3. § a)–f) és h)–u) pontjában meghatározott jogcímek szerinti projekt-elõkészítési tevékenységek költsége nem haladhatja meg a projekt teljes elszámolható költségvetésének 6%-át. A 3. § g) pontban meghatározott jogcím szerinti elõkészítési tevékenységek költsége nem haladhatja meg a projekt teljes elszámolható költségvetésének 30%-át.
Átmeneti és záró rendelkezések 22. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl szóló 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre alkalmazni kell.
23. §
(1) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû, valamint az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig, az átmeneti támogatások tekintetében 2010. december 31-ig lehet hozni. (2) Ez a rendelet a) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5.o.), b) a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (2008. augusztus 6.) (HL 1 214., 2008. 08. 09.), c) az Európai Bizottság a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetõségek elérésének elõsegítésére irányuló állami támogatási intézkedések ideiglenes keretszabályáról szóló közleménye (HL C 16/1, 2009. 1. 22.), d) az EK Szerzõdés 86. Cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
6096
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A pénzügyminiszter 3/2010. (I. 21.) PM rendelete a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást, árutõzsdei szolgáltatást végzõk Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §
(1) E rendelet hatálya a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást, árutõzsdei szolgáltatást végzõre (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki. (2) Az adatszolgáltatás célja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a rendszeres adatszolgáltatás alapján ellenõrizze az adatszolgáltató mûködésére, tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását. (3) A rendszeres adatszolgáltatás a számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartásokon alapul.
2. §
(1) A rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben és a 2. mellékletben foglaltak szerint kell teljesíteni. (2) Ha az adatszolgáltató a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 12. § (2) bekezdése alapján a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tõkekövetelményét a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) vagy a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján határozza meg, ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek. A bejelentést követõen az adatszolgáltató mentesül a kereskedési könyvi tõkekövetelmény bemutatására szolgáló, az 1. melléklet 2. pont „A Kkr. 12. § (2) bekezdése alapján nem jelentendõ táblák” cím alatt meghatározott táblák küldése alól. (3) Ha az adatszolgáltató a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 5. § (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott szolgáltatásokon kívül más befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik, mentesül a pénzfedezettség, az értékpapír-fedezettség, a saját számlás ügyletek és pozíciók bemutatására szolgáló, az 1. melléklet 2. pont „A befektetési, illetve kiegészítõ szolgáltatások közül kizárólag a Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 5. § (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott szolgáltatásokat végzõk által nem jelentendõ táblák” cím alatt meghatározott táblák küldése alól. (4) Ha az adatszolgáltató önellenõrzési vagy belsõ ellenõrzési tevékenysége megállapítja, hogy a már teljesített rendszeres adatszolgáltatás módosítása szükséges, akkor a módosítást visszamenõleg attól az idõszaktól kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A módosított rendszeres adatszolgáltatást a hiba feltárását követõ 15. napig kell teljesíteni.
3. §
(1) Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minõsített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, a Felügyelet Kihelyezett Adatküldõ Programján keresztül teljesíti. (2) Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatást akkor teljesíti, ha az az adatfogadó rendszerben „elfogadott” státuszt kap. (3) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani útmutatót. (4) Az adatszolgáltató biztosítja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott õrzési idõtartam alatt mindenkor, ellenõrizhetõ módon rendelkezésre álljon a rendszeres adatszolgáltatás, a rendszeres adatszolgáltatást alátámasztó iratok és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információk. (5) Az iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megõrizni.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6097
2010. évi 5. szám
4. §
(1) A Felügyelet megküldi az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából leginkább érintett piac illetékes hatósága részére az 1. melléklet III. pontja szerinti MiFID tranzakciós jelentésben szereplõ információkat. (2) A Felügyelet a más EGT-államban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás fióktelepe által a MiFID tranzakciós jelentésben szereplõ információkat megküldi a befektetési vállalkozás székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságának. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a más EGT-államban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás székhelye szerinti illetékes hatóság az információk megküldésére nem tart igényt.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási szabályokat a napi, a heti és az eseti jelentések vonatkozásában 2010. április 1-jétõl kell alkalmazni. (3) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási szabályokat a (2) bekezdésben nem szereplõ jelentés vonatkozásában úgy kell alkalmazni, hogy az adatszolgáltatás Felügyeletre történõ megküldésének a határideje a havi táblák esetében január, február hónapok vonatkozásában is a március hónapra történõ adatszolgáltatás határidejével egyezik meg. (4) 2010. április 1-jén hatályát veszti a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutõzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 5/2004. (II. 12.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) azzal, hogy az R. rendelkezéseit 2010. január 1-jétõl csak a napi, heti és eseti jelentések vonatkozásában kell alkalmazni. (5) A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget az R. alapján kell teljesíteni. (6) A 2. melléklet szerinti 31D3 táblát elsõ alkalommal e rendelet hatálybalépését követõ 30 munkanapon belül, az érintett értékpapírok teljes listájára vonatkozóan kell megküldeni. (7) Ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet e rendelet hatálybalépését követõen kap engedélyt befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, akkor a napi, a heti és az eseti jelentések esetén alkalmazhatja az e rendelet szerinti adatszolgáltatási szabályokat. (8) A (2)–(7) bekezdés 2010. június 30-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. július 1-jén hatályát veszti.
6. §
Ez a rendelet a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 25. cikk (3) és (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Dr. Oszkó Péter s. k., pénzügyminiszter
6098
MAGYAR KÖZLÖNY
1. melléklet a 3/2010. (I. 21.) PM rendelethez 1. A Felügyelet részére küldendõ adatok Sorkód
30A11 30A12 30B 30C 30D1 30D2 30D3 30K 30L 30M 31A 31B 31C 31D1 31D2 31D3 32A 32B 34A 34B 35A 35B 35C 36DA 36DB 37A 37B1 37B2 37C 37F 38I1 38I2 38J1 38J2 38J4 39AC 39AD 39AE 39AF 39KC 39KD 39KE 39KF 39KG KELERER KELERPE KELERA2 31KA
Megnevezés
I. Felügyeleti táblák – EGYEDI Kereskedési könyvi tõkekövetelmény, sztenderd módszer Kereskedési könyvi tõkekövetelmény, belsõ modell Pénzfedezettségi jelentés Értékpapír fedezettség részletezése Saját számlás állományok a hónap végén Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók Saját számlás deviza pozíciók Tõzsdén kívüli azonnali értékpapírügyletek adatai Tõzsdén kívüli határidõs ügyletek adatai Tõzsdén kívüli opciós ügyletek adatai Felügyeleti mérleg – Eszközök Felügyeleti mérleg – Források Tájékoztató adatok (1) Tájékoztató adatok (2) Tájékoztató adatok (3) Tájékoztató adatok (4) Eredménykimutatás Eredményadatok részletezése Értékpapír kölcsönzés Értékpapír repó Havi forgalmazási jelentés – szabályozott piaci kereskedési adatai Havi forgalmazási adatok – szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint Nagykockázat vállalás, és a nagykockázat vállalási korlát túllépésének pótlólagos tõkekövetelménye Nagykockázat vállalás és a nagykockázat vállalási korlát tárgyhavi túllépései Portfólió elemzés – minõsítés Értékvesztés és értékvesztés visszaírása Céltartalék változása Pénzmosás megelõzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Nyilvántartásba vett panaszügyek Teljesített jegyzési garanciák Hozamra és tõkemegóvásra tett garancia teljesítése Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvbõl átsorolt tételek Kereskedési könyvbõl nem kereskedési könyvbe átsorolt tételek Pénzügyi instrumentum számviteli átsorolása Tõzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletek fedezettsége Tõzsdei saját számlás áruügyletek Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása Árutõzsdei szolgáltatók havi forgalma Elszámolóház – Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány Elszámolóház – Pool alapú értékpapír-kölcsönzési tevékenység Elszámolóház – Háromoldalú értékpapír-kölcsönzési tevékenység Elszámolóház – Saját számlás értékpapír-kölcsönzési ügyletek Elszámolóház – Nem teljesítési értesítés KELER értékpapír számla KELER pénzszámla egyenleg KELER Bruttó kereskedési állomány II. Felügyeleti táblák – KONSZOLIDÁLT Összevont felügyeleti mérleg – Eszközök
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
Sorkód
31KB 31KC 31KD 32KA MIFID
6099
2010. évi 5. szám
Megnevezés
Összevont felügyeleti mérleg – Források Összevonás jellemzõi Összevonásba nem került szoros kapcsolatok jellemzõi Összevont eredménykimutatás III. MiFID TREM tábla MIFID TRANZAKCIÓS JELENTÉS IV. COREP táblák – EGYEDI
Tõke BCAA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZAVATOLÓ TÕKE SZÁMÍTÁSA (CA) BCAB BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TÕKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA) Hitelezési kockázat – sztenderd módszer BCS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA) B1CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA) B2CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA) B3CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA) B4CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA) B5CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA) B6CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA) B7CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (CRSA) B8CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA) B9CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA) B10CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Késedelmes tételek (CRSA) B11CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minõsített kategóriába tartozó tételek (CRSA) B12CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA) B13CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA) B14CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA)
6100
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorkód
B15CS
•
2010. évi 5. szám
Megnevezés
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Egyéb tételek (CRSA) BCTS KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/ NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) B1SECSA HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos B2SECSA HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus BSECD HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS KEZDEMÉNYEZÕNKÉNTI INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) BC11H MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén BC3H ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Hitelezési kockázat – IRB módszer BCIF HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC1CIF HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Központi kormány és központi bank (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC2CIF HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC3CIF HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC31CIF HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BCIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC1CIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC2CIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC3CIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC31CIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) BC4CIA HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6101
2010. évi 5. szám
Sorkód
BC41CIA
BC42CIA
BC43CIA
BCQ BCTS B1SECIRB B2SECIRB BSECD BC12H
BC3H
Piaci kockázat BM1T
Megnevezés
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU) KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/ NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) BM1H PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – HUF BM1E PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – EUR BM1C PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – CHF BM1G PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – GBP BM1U PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – USD BM1J PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) – JPY BM2R PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU) BM3D PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA FX) BM4A PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK – SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA COM) BM5M PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK (MKR IM) BM6AM PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details) BM6B01M PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details) Mûködési kockázat BOP A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MÛKÖDÉSI KOCKÁZATA TÕKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR) B1OPD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK – MÛKÖDÉSI KOCKÁZAT: BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGKATEGÓRIÁNKÉNT AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN (OPR Details)
6102
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorkód
B2OPLD
Tõke KBCAA KBCAB KBCAC
•
2010. évi 5. szám
Megnevezés
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK – Fõbb mûködési kockázati veszteségek, amelyeket az elmúlt négy negyedévben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok (OPR Loss Details) V. COREP táblák – KONSZOLIDÁLT
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ SZAVATOLÓ TÕKE SZÁMÍTÁSA (CA) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TÕKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TÕKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA – RÉSZLETEZÕ TÁBLA Hitelezési kockázat – sztenderd módszer KBCS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA) KB1CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CRSA) Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA) KB2CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA) KB3CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA) KB4CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA) KB5CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA) KB6CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA) KB7CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (CRSA) KB8CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA) KB9CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA) KB10CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Késedelmes tételek (CRSA) KB11CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minõsített követelések (CRSA) KB12CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA) KB13CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA) KB14CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA) KB15CS ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Egyéb tételek (CRSA)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
Sorkód
KBCTS
6103
2010. évi 5. szám
Megnevezés
ÖSSZEVONT ALAPÚ KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) KB1SECSA HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos KB2SECSA HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus KBSECD HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) KBC11H ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén KBC3H ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Hitelezési kockázat – IRB módszer KBCIF ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC1CIF ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Központi kormány és központi bank (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC2CIF ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC3CIF ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC31CIF ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBCIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC1CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC2CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC3CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC31CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC4CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) KBC41CIA ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
6104
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorkód
KBC42CIA
KBC43CIA
KBCQ KBCTS KB1SECIRB
KB2SECIRB
KBSECD KBC12H
KBC3H
Piaci kockázat KBM1T
•
2010. évi 5. szám
Megnevezés
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU) ÖSSZEVONT ALAPÚ KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TÕKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJÛ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZÕDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (forintban összesen) KBM1H ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: HUF) KBM1E ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: EUR) KBM1C ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: CHF) KBM1G ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: GBP) KBM1U ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: USD) KBM1J ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTÕ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: JPY) KBM2R ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI – SZTENDERD MÓDSZER KBM3D ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT – SZTENDERD MÓDSZER KBM4A ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK – SZTENDERD MÓDSZER KBM5M ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK KBM6AM ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE KBM6B01M ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSÕ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE tábla sorainak részletezõ táblái Mûködési kockázat KBOP BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MÛKÖDÉSI KOCKÁZATA ÖSSZEVONT ALAPÚ TÕKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR) KB1OPD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK – MÛKÖDÉSI KOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT AZ ELMÚLT ÉVBEN (OPR Details)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6105
2010. évi 5. szám
Sorkód
KB2OPLD
KTATE1 KTATE2 KTATE3 KTATE4 KTAFTE1 KTAFTE2 BVAD BVVDN BVFAD BVFVDN ASZAD
Megnevezés
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPON- FÕBB MÛKÖDÉSI KOCKÁZAT VESZTESÉGEK, AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG NEM KERÜLTEK LEZÁRÁSRA; ÉS AMELYEK A MÚLT ÉVBEN KERÜLTEK RÖGZÍTÉSRE (OPR Loss Details) VI. Törzsadatok Intézményi alapadatok Vezetõ állású személy adatai Könyvvizsgáló adatai Kiszervezés Intézményi alapadatok Bejelentés és engedélyköteles tisztségviselõ VII. Felügyeleti díjra vonatkozó táblák Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása (éves) Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása (negyedéves) Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása (éves) Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj számítása (negyedéves) Árutõzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása (éves)
2. A Felügyelet részére küldendõ adatok adatszolgáltatónként és gyakoriság szerinti csoportosítása Befektetési vállalkozás Napi jelentés Heti jelentés Havi jelentés Negyedéves jelentés Negyedéves COREP jelentés Éves auditált jelentés Eseti jelentés Törzsadatok Felügyeleti alapdíj
30A11, 30A12, 30B, 30C, 30D2, 30D3 30K, 30L, 30M, 30D1, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 36DB, 39AC, 39AD 30D1, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 36DA, 36DB, 37A, 37B1, 37B2, 37C, 37F, 39AC, 39AD, BVVDN Egyedi (B-vel kezdõdõ) COREP táblák 31A, 31B, 32A, 32B MIFID, 31D3, 38I1, 38I2, 38J1, 38J2, 38J4 KTATE1, KTATE2, KTATE3, KTATE4 BVAD
Befektetési vállalkozás által konszolidált csoport Negyedéves jelentés Negyedéves COREP jelentés
31KA, 31KB, 31KC, 31KD, 32KA, 37A Konszolidált (KB-val kezdõdõ) COREP táblák
Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe Napi jelentés Heti jelentés Havi jelentés Negyedéves jelentés Eseti jelentés Törzsadatok Felügyeleti alapdíj
30B, 30C 30K, 30L, 30M, 30D1, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A,32B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD 30D1, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 35A, 35B, 35C, 37C, 37F, 39AC, 39AD, BVFVDN MIFID, 31D3 KTAFTE1, KTAFTE2 BVFAD
6106
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ hitelintézet, kivéve ha (a Bszt.-ben meghatározott fogalom szerint) csak sajátszámlás kereskedést folytat, és azt is kizárólag a Hkr.-ben definiált meghatározó piaci szereplõkkel Napi jelentés
30C
Heti jelentés
30K, 30L, 30M,
Havi jelentés
30D1, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD
Eseti jelentés
MIFID, 31D3, 38I1, 38I2
Külföldi hitelintézet fióktelepe,, ha a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik a székhely szerinti ország felügyeletétõl Napi jelentés
30C
Heti jelentés
30K, 30L, 30M,
Havi jelentés
30D1, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 39AC, 39AD
Eseti jelentés
MIFID, 36D3
Befektetési alapkezelõ Eseti jelentés
MIFID
Árutõzsdei szolgáltató Havi jelentés
39AC, 39AD, 39AE, 39AF
Negyedéves
39AC, 39AD, 39AE, 39AF, 37C, 37F
Eseti jelentés
MIFID,
Elõkészített jelentés
39AE
Felügyeleti alapdíj
ASZAD
Elszámolóház Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ, kereskedési könyvet vezetõ, hitelintézet formájában mûködõ elszámolóház: Napi jelentés
30A11, 30A12, KELERER, KELERPE, KELERA2
Havi jelentés
39KC
Eseti jelentés
39KD, 39KE, 39KF, 39KG,
A Kkr. 12. § (2) bekezdése alapján nem jelentendõ táblák Napi jelentés
30A11, 30A12, 30D2
Eseti jelentés
38J1, 38J2
A befektetési, illetve kiegészítõ szolgáltatások közül kizárólag a Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 5. § (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott szolgáltatásokat végzõk által nem jelentendõ táblák Napi jelentés
30B, 30C, 30D3
Havi jelentés
30D1, 39AC, 39AD
Negyedéves jelentés
30D1, 39AC, 39AD
3. Az adatszolgáltatás határideje Napi jelentés
Vonatkozási napot követõ 2. munkanap 18. óra
Heti jelentés
Vonatkozási hetet követõ hét 2. munkanapja 18. óra
Havi jelentés
Vonatkozási hónapot követõ hónap 15. munkanap 18 óra
Negyedéves jelentés
Vonatkozási negyedévet követõ hónap 20. munkanap 18 óra
Éves jelentés
A közgyûlést követõ 15. munkanap 18. óra
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6107
2010. évi 5. szám
Eseti jelentések
Az adatszolgáltatás határideje az egyes tábláknál külön szerepel a kitöltési útmutatóban.
Elõkészített jelentés
Bármelyik napra vonatkozólag a Felügyelet által elõírt idõpont
COREP jelentés
Vonatkozási negyedévet követõ hónap 20. munkanap 18 óra
Törzsadatok
A Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyrõl szóló határozat jogerõre emelkedését követõ 15 munkanapon belül, a változást követõ 15 munkanapon belül, valamint a június 30-i állapotot tükrözõ adatokkal a II. negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejûleg.
Felügyeleti alapdíj
Tárgyév január 31.
30A111 30A1111 30A11111 30A11112 30A11113 30A1112 30A1113 30A1114 30A11141 30A11142 30A112 30A1121 30A1122 30A113 30A114 30A115
30A116
017
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
Sorszám
Tilos
Jelmagyarázat
Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás miatt a második szerzĘdés szerinti (fizetést vagy szállítást követĘ) 5. munkanaptól az ügylet megszĦntéig a szavatoló tĘkébĘl levonásra került érték
Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök pozíciókockázati tĘkekövetelménye Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok általános kockázata. Lejárat alapú megközelítés Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok általános kockázata. FutamidĘ alapú megközelítés Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok egyedi kockázata A kollektív befektetési formában való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése Opcióhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázat Részvények Részvények általános kockázata Részvények egyedi kockázata Kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázat ebbĘl: Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök nyitva szállítási kockázati tökekövetelménye Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök elszámolási kockázati tĘkekövetelménye Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök nagykockázati tĘkekövetelménye A tevékenység egészében meglévĘ devizapozíció tĘkekövetelménye A tevékenység egészében meglévĘ árupozíció tĘkekövetelménye
Megnevezés
30A11 PIACI KOCKÁZAT TėKEKÖVETELMÉNYE, SZTENDERD MÓDSZER
z
a
Tájékoztató adatok
2
1
Mód
Nagyságrend: forint TĘkekövetelmény összesen
6108 MAGYAR KÖZLÖNY
2. melléklet a 3/2010. (I. 21.) PM rendelethez ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁK
• 2010. évi 5. szám
30A121
30A12111 30A12112 30A12121 30A12122 30A1213 30A122 30A1221 30A123 30A124
30A125
001
002 003 004 005 006 007 008 009 010
011
PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás miatt a második szerzĘdés szerinti (fizetést vagy szállítást követĘ) 5. munkanaptól az ügylet megszĦntéig a szavatoló tĘkébĘl levonásra került érték
Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök pozíciókockázati, és a tevékenység egészében meglévĘ deviza, -és árupozíció összevont alapon számított tĘkekövetelménye 001. sorból: Egyedi kockázat miatti pótlólagos tĘkekövetelmény Nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tĘkekövetelmény 001. sorból: Kötvények egyedi pozíció kockázatának tĘkekövetelménye Részvények egyedi pozíció kockázatának tĘkekövetelménye 001. sorból: Korrekciós tényezĘ minimális értékét módosító tényezĘ miatti pótlólagos tĘkekövetelmény Kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázat ebbĘl: Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök nyitva szállítási kockázati tökekövetelménye Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök elszámolási kockázati tĘkekövetelménye Kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök nagykockázati tĘkekövetelménye
Megnevezés z
a
Tájékoztató adatok
2
1
Mód
Nagyságrend: forint TĘkekövetelmény összesen
•
Sorszám
30A12 PIACI KOCKÁZAT TėKEKÖVETELMÉNYE, BELSė MODELL
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6109
6110
MAGYAR KÖZLÖNY
30B PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS Nagyságrend: forint Összesen Sorszám
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050
30B1 30B11 30B12 30B121 30B122 30B2 30B21 30B211 30B2111 30B2112 30B212 30B2121 30B21211 30B212111 30B212112 30B212113 30B212114 30B212115 30B212116 30B212117 30B21212 30B212121 30B2121211 30B2121212 30B212122 30B2121221 30B2121222 30B212123 30B2121231 30B2121232 30B212124 30B2121241 30B2121242 30B212125 30B2121251 30B2121252 30B212126 30B2121261 30B2121262 30B21213 30B212131 30B212132 30B212133 30B212134 30B212135 30B212136 30B212137 30B2122 30B21221 30B21222
051
30B213
052 053 054 055 056 057 058 059 060 061 062 063 064 065 066 067 068 069 070 071 072 073 074 075 076 077 078 079 080 081
30B2131 30B2132 30B21321 30B21322 30B214 30B2141 30B2142 30B22 30B221 30B222 30B23 30B231 30B232 30B24 30B25 30B251 30B252 30B261 30B262 30B31 30B32 30B4 30B41 30B42 30B5 30B6 30B7 30B8 30B91 30B92
Megnevezés Ügyfelek követelései Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege Ügyfelek ügyfélszámlára át nem vezetett követelései Ügyfélszámlával rendelkezĘ ügyfelek követelései Ügyfélszámlával nem rendelkezĘ ügyfelek követelései Pénzeszközök Pénztár és pénzforgalmi számlák Pénztárak Saját pénzeszköz Ügyfél pénzeszköz Elszámolóházaknál lévĘ pénzeszköz KELER Rt-nél vezetett számlák értéke összesen Megbízói számlák összesen Ügyfél megbízói bankszámla (06) Multinet megbízói biztosíték számla (32) HatáridĘs megbízói biztosíték számla (05) Megbízói FISZER vételár számla (55) CO2 megbízói számla (31) Vételár letéti megbízói számla (85) Egyéb KELER-nél vezetett megbízói számlák Ügyfélszámlák összesen Ügyfél elkülönített számla (03) Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Pool biztosíték számla (13) Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Hozam számla (60) Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Elszámolási hitel számla (09) Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Elszámolási hitel repo számla (19) Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Egyéb, KELER-nél vezetett számlák Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Saját számlák összesen Ügyfél saját bénzforgalmi bankszámla (01) Multinet saját biztosíték számla (02) HatáridĘs saját biztosíték számla (04) Saját FISZER vételár számla (54) CO2 saját számla (30) Vételár letéti saját számla (15) Egyéb KELER-nél vezetett saját számlák Más - elismert - elszámolóháznál lévĘ pénzeszköz Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkezĘ hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Elszámolási betétszámlán elhelyezett megbízói pénzeszköz Letétszámlán elhelyezett megbízói pénzeszköz MinĘsített pénzpiaci alapban elhelyezett pénzeszköz árfolyamértéke Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezetnél lévĘ pénzeszközök Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Más befektetési szolgáltató(k)nál lévĘ pénzeszköz Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Ügynöknél lévĘ ügyfél pénzeszköz Úton lévĘ pénzeszköz Saját pénzeszköz Megbízói pénzeszköz Saját pénzeszközök összesen Ügyfélkövetelések pénzfedezete Igénybe vett hitelek (abszolut értéken) Saját számlán lévĘ állampapírok árfolyamértéke Garancia alapok KELER-nél lévĘ alapok (TEA ) KELER-nél lévĘ alapok (KGA) ElsĘdleges fedezettség Másodlagos fedezettség Harmadlagos fedezettség Negyedleges fedezettség Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege Más - elismert - elszámolóháznál lévĘ alapok Jelmagyarázat Tilos
Mód
1
2
a
Z
•
2010. évi 5. szám
001 002 004 005
Sorszám
30C19999
30C0 30C10001
PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
Értékpapírok összesen
Megnevezés 2 b
a
ISIN kód
1
Értékpapír megnevezése
c
3
E761 megbízói
d
4
E761 saját
e
5
Saját értéktár
f
6
Egyéb külsĘ helyen
g
7
Szállítás alatt
h
8
Értékpapírok összesen (c+d+e+f+g)
30C ÉRTÉKPAPÍR-FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE
i
9
Saját állomány fizikai készlet
j
13
Bruttó ügyfélkövetelés fizikai készlet k
17
Bruttó ügyféltartozás
l
18
Nettó ügyfélkövetelés (jk) m
19 n
20
Értékpapírok Ügyfél értékpapír egyenlege összesen fedezete (h-j) (m-i) z
21
Mód
MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
6111
30D11 30D111 30D112 30D113 30D114
30D12 30D13 30D14
006 007 008
PSZÁF kód
001 002 003 004 005
Sorszám
Tilos
HatáridĘs ügyletek összesen Opciós ügyletek összesen Csereügyletek összesen Jelmagyarázat
Azonnali ügyletek összesen Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Részvények Befektetési jegyek Egyéb értékpapírok
Megnevezés 2 b
a
Piaci érték
1
Bekerülési érték
30D1 SAJÁT SZÁMLÁS ÁLLOMÁNYOK A HÓNAP VÉGÉN
Piaci érték / Pótlási költség
c
3 z
4
Mód
Nagyságrend: forint Értékkülönbözet
6112 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6113
2010. évi 5. szám
30D2 SAJÁT SZÁMLÁS KERESKEDÉSI KÖNYVI POZÍCIÓK Nagyságrend: forint Sorszám
001
PSZÁF kód
30D20001 …
002
32D29999
Megnevezés
Pozíció megnevezése
ISIN kód
Eszköz típusa
Hosszú pozíció
Rövid pozíció
Nettó hosszú pozíció
Nettó rövid pozíció
Mód
1
2
3
4
5
6
7
8
a
b
c
d
e
f
g
z
001 002 003 004 005 006 007
Sorszám
30D31 30D32 30D33 30D34 30D35 30D36 30D37
PSZÁF kód
EUR USD CHF JPY GBP Egyéb Összesített deviza pozíció
Megnevezés 2 b
a
Rövid pozíció
1
Hosszú pozíció
30D3 SAJÁT SZÁMLÁS DEVIZA POZÍCIÓK
c
3
Nettó hosszú pozíció d
4 z
9
Mód
Nagyságrend: forint Nettó rövid pozíció
6114 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001
30K9999
...
30K0001
...
Megnevezés
Tilos
Jelmagyarázat
PSZÁF kód 2 b
1 a
Értékpapír típusa
c
3
ISIN kód
d
4
Tranzakció iránya
e
5
Mennyiség
f
6
Átlagár
g
7
Minimum ár
h
8
Maximum ár
i
9
Ügyletösszérték
z
10
Mód
Nagyságrend: forint
•
Sorszám
Értékpapír megnevezése
30K TėZSDÉN KÍVÜLI AZONNALI ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK ADATAI
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6115
001
Sorszám
30L9999
...
30L0001
...
Megnevezés
Tilos
Jelmagyarázat
PSZÁF kód 2 b
1
a
Ügylet megnevezése
HatáridĘs ügylet típusa
c
3
Tranzakció iránya
d
4
Alaptermék típusa
e
5
Alaptermék megnevezése
f
6
Alaptermék azonosítója
30L TėZSDÉN KÍVÜLI HATÁRIDėS ÜGYLETEK ADATAI
g
7
Alaptermék azonosító jelzése
h
8
Kötési ár, árfolyam
i
9
Kötési darabszám, érték, vagy elvi fĘösszeg
j
10
Ügyletérték forintban
k
11
Lejárat
z
12
Mód
Nagyságrend: forint
6116 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
30M9999
...
30M0001
PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
...
Megnevezés 2 b
1
a
Opció típusa
c
3
Tranzakció iránya
d
4
Alaptermék típusa
e
5
Alaptermék megnevezése
f
6
Alaptermék azonosítója
g
7
Alaptermék azonosító jelzése
h
8
Kötési ár, árfolyam
i
9
Kötési darabszám, érték, vagy elvi fĘösszeg
j
10
Ügyletérték forintban
k
11
Opció jellege
l
12
Opció díja
m
13
Lejárat
z
14
Mód
Nagyságrend: forint
•
001
Sorszám
Ügylet megnevezése
30M TėZSDÉN KÍVÜLI OPCIÓS ÜGYLETEK ADATAI
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6117
6118
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
31A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök Nagyságrend: forint Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001 002 003 004 005 006
31A0 31A1 31A11 31A111 31A112 31A113
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORGÓESZKÖZÖK PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek TĘzsdeforgalmi számla Elszámolási betétszámla
007
31A114
Megbízásra végzett bef. szolg-hoz kapcs. ügyfélpénz letéti számlán
008 009 010
31A12 31A121 31A1211
011
31A1212
ÉRTÉKPAPÍROK Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak
012
31A122
Lejáratig tartani szándékozott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
013
31A1221
014
31A1222
Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak Kereskedési célú, tulajdonosi részesedést jelentĘ befektetések, visszavásárolt saját részvény Kapcsolt vállalkozásban lévĘk Visszavásárolt saját részvény Kereskedési célú egyéb értékpapírok Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak Lejáratig tartani szándékozott egyéb értékpapírok Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak Értékpapírok értékelési különbözete KÖVETELÉSEK TĘzsdei ügyletek elszámolásaiból EU tĘzsdén kötött ügylet elszámolásából Hazai tĘzsdén kötött ügylet elszámolásából
015
31A123
016 017 018 019
31A1231 31A1232 31A124 31A1241
020
31A1242
021 022
31A125 31A1251
023
31A1252
024 025 026 027 028
31A126 31A13 31A131 31A1311 31A13111
029
31A132
Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettĘl
030 031 032 033 034 035
31A1321 31A13211 31A132111 31A1322 31A13221 31A132211
Elszámolóháztól EU elszámolóháztól Hazai elszámolóháztól Elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettĘl EU elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettĘl Hazai elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettĘl Kereskedési célúnak minĘsített keletkeztetett kölcsön- és más követelések VevĘkövetelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Követelések tĘzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Váltókövetelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Kölcsönök és egyéb követelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Kereskedési célúnak nem minĘsített keletkeztetett kölcsön- és más követelések VevĘkövetelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Követelések tĘzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Váltókövetelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl
036
31A133
037 038
31A1331 31A13311
039
31A13312
040 041
31A1332 31A13321
042
31A13322
043 044
31A1333 31A13331
045
31A13332
046 047
31A1334 31A13341
048
31A13342
049 050
31A1335 31A13351
051
31A13352
052
31A134
053 054
31A1341 31A13411
055
31A13412
056 057
31A1342 31A13421
058
31A13422
059 060
31A1343 31A13431
061
31A13432
062 063
31A1344 31A13441
064
31A13442
Forint
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
065 066 067 068
31A1345 31A13454 31A135 31A1351
069
31A1352
070 071
31A136 31A1361
072
31A1362
073 074 075 076 077 078 079 080 081 082 083 084
31A137 31A1371 31A1372 31A138 31A139 31A14 31A141 31A142 31A2 31A21 31A211 31A2111
2010. évi 5. szám
Kölcsönök és egyéb követelések Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege Kereskedési céllal vásárolt vagy engedményezett követelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl ÉrtékesíthetĘ, vásárolt vagy engedményezett követelések Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök Kapcsolt vállalkozáshoz Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásához Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete KÉSZLETEK Követelés ellenében kapott eladási célú vagyontárgyak Egyéb készletek BEFEKTETETT ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Részesedések Kapcsolt vállalkozásban
085
31A212
Lejáratig tartani szándékozott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
086
31A2121
Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak ÉrtékesíthetĘ, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe által kibocsátottak Kereskedési célúnak nem minĘsített keletkeztetett kölcsön- és más követelések Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönök Kapcsolt vállalkozással szembeni más követelések Hosszú lejáratú bankbetétek Kapcsolt vállalkozásnál Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete IMMATERIÁLIS JAVAK Vagyoni értékĦ jogok Szoftver termékek Egyéb immateriális javak Immateriális javakra adott elĘlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok MĦszaki berendezések, gépek, jármĦvek Egyéb berendezések, felszerelések, jármĦvek Beruházások, beruházásokra adott elĘlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése AKTÍV IDėBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív idĘbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív idĘbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások
087
31A2122
088 089
31A213 31A2131
090
31A2132
091
31A214
092 093 094 095 096 097 098 099 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113
31A2141 31A2142 31A215 31A2151 31A216 31A217 31A22 31A221 31A222 31A223 31A224 31A225 31A23 31A231 31A232 31A233 31A234 31A235 31A3 31A31 31A32 31A33
Jelmagyarázat Tilos
6119
6120
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
31B BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - FELÜGYELETI MÉRLEG - Források Nagyságrend: forint Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001 002 003 004 005 006
31B0 31B1 31B11 31B111 31B1111 31B11111
007
31B112
008 009 010 011 012
31B1121 31B11211 31B112111 31B1122 31B11221
FORRÁSOK ÖSSZESEN KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettségek tĘzsdei ügyletek elszámolásaiból EU tĘzsdén kötött ügylet elszámolásából Hazai tĘzsdén kötött ügylet elszámolásából Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé Elszámolóház felé EU elszámolóház felé Hazai elszámolóház felé Elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé EU elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé
013
31B112211
Hazai elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé
014 015
31B113 31B1131
Kapcsolt vállalkozással szemben HitelekbĘl, kölcsönökbĘl
016
31B1132
VevĘktĘl kapott elĘlegbĘl, áruszállításból és szolgáltatásból
017 018 019 020 021
31B1133 31B1134 31B1135 31B1136 31B1137
022
31B114
023
31B1141
ÜgyfélügyletekbĘl TĘzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból Váltótartozásokból Kapott letétek és árkülönbözetek EgyebekbĘl Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásával vagy annak más fióktelepével szemben HitelekbĘl, kölcsönökbĘl
024
31B1142
VevĘktĘl kapott elĘlegbĘl, áruszállításból és szogáltatásból
025 026 027 028 029 030 031
31B1143 31B1144 31B1145 31B1146 31B1147 31B115 31B1151
ÜgyfélügyletekbĘl TĘzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból Váltótartozásokból Kapott letétek és árkülönbözetek EgyebekbĘl Egyéb személyekkel, gazdálkodókkal szemben HitelekbĘl, kölcsönökbĘl
032
31B1152
VevĘktĘl kapott elĘlegbĘl, áruszállításból és szogáltatásból
033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052 053 054 055 056 057 058 059 060
31B1153 31B1154 31B1155 31B1156 31B1157 31B116 31B117 31B12 31B121 31B1211 31B1212 31B1213 31B1214 31B122 31B1221 31B1222 31B1223 31B1224 31B13 31B131 31B2 31B21 31B22 31B23 31B3 31B31 31B311 31B312
061
31B313
062 063 064 065 066
31B314 31B32 31B33 31B331 31B332
067
31B333
068 069 070
31B4 31B41 31B4111
ÜgyfélügyletekbĘl TĘzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból Váltótartozásokból Kapott letétek és árkülönbözetek EgyebekbĘl Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékeklési különbözete HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Kapcsolt vállalkozás felé Kapott kölcsönbĘl Kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési kölcsönbĘl Egyéb ügyletbĘl Egyéb személyekkel, gazdálkodókkal szemben Kapott kölcsönbĘl Kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési kölcsönbĘl Egyéb ügyletbĘl HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Kapcsolt vállalkozás felé PASSZÍV IDėBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív idĘbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív idĘbeli elhatárolása Halasztott bevételek CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre HatáridĘs, opciós és swap ügyletek miatt Jegyzési garanciavállalás miatt Hozamra, illetve tĘke megóvására vonatkozó -Tpt.szerintiígéret miatt Egyéb Céltartalék jövĘbeni költségekre Egyéb céltartalék Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék Nyitott pozíció veszteségre képzett céltartalék Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének fedezetére képzett céltartalék (Sztv.41.§.(4) bek.) SAJÁT TėKE Jegyzett tĘke Kapcsolt vállalkozások által jegyzett
071
31B4112
Egyéb részesedési viszonyban lévĘ vállalkozások által jegyzett
Forint
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
MAGYAR KÖZLÖNY
072 073 074 075 076 077 078 079 080 081 082 083 084 085 086
•
31B4113 31B4114 31B412 31B413 31B42 31B43 31B431 31B432 31B44 31B45 31B46 31B461 31B462 31B47 31B48
2010. évi 5. szám
Egyéb vállalkozások, egyéb szervezetekkel által jegyzett Magánszemélyek által jegyzett Visszavásárolt saját részvény névértékben Dotációs tĘke Jegyzett, de még be nem fizetett tĘke (-) TĘketartalék Ázsióból Egyéb tĘketartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-) Jelmagyarázat Tilos
6121
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029
Sorszám
31C11 31C111 31C112 31C113 31C114 31C12 31C121 31C122 31C123 31C124 31C13 31C131 31C132 31C133 31C134 31C135 31C136 31C14 31C141 31C142 31C1421 31C144 31C145 31C15 31C151 31C1511 31C16 31C161 31C162
PSZÁF kód
MINėSÍTETT BEFOLYÁST JELENTė PIBB-RÉSZESEDÉSEK Hitelintézetben Pénzügyi vállalkozásban Biztosító intézetben Befektetési vállalkozásban MINėSÍTETT BEFOLYÁST NEM JELENTė PIBB-RÉSZESEDÉSEK Hitelintézetben Pénzügyi vállalkozásban Biztosító intézetben Befektetési vállalkozásban EGYÉB RÉSZESEDÉSEK TĘzsdében Elszámolóházban Befektetési alapkezelĘben ÁrutĘzsdei szolgáltatóban Járulékos vállalkozásban Egyéb vállalkozásban ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni díj Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni kötelezettségek tartozik egyenlege Halasztott fizetésekbĘl Befektetési hitelek Ügyfelekkel szembeni egyéb követelések PER ALÁ VONT KÖVETELÉSEK TELJES ÉRTÉKE Peresített összeg a követelésekbĘl Peresített összegbĘl pénzügyileg rendezett INGATLANOK KÖNYVSZERINTI ÉRTÉKE Tevékenységhez közvetlenül szükséges Befektetési célú
Megnevezés
31C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1.) 2 b
a
Deviza
1
Forint c
3
z
4
Mód
Nagyságrend: forint Összesen
6122 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
030 031 032 033 034 035 036 037 038
31C17 31C171 31C172 31C18 31C181 31C19 31C20 31C201 31C202 Jelmagyarázat
•
Tilos
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK Megbízásra végzett tevékenységbĘl az ügyfelet megilletĘ pénz Ügyfelekkel szembeni egyéb kötelezettségek Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték) Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelĘleg különbözete Átlagos állományi létszám (fĘ) KözvetítĘk száma (db) FüggĘ ügynök (db) Befektetési vállalkozás (db)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6123
6124
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
31D1 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2.) Nagyságrend: forint Forint Sorszám
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033
31D101 31D10111 31D10112 31D10121 31D10122 31D10123 31D10124 31D102 31D10211 31D10212 31D10221 31D10222 31D10223 31D10224 31D1031 31D10311 31D10312 31D10313 31D1032 31D10321 31D10322 31D104 31D105 31D1051 31D10511 31D10512 31D10513 31D1052 31D10521 31D10522 31D10523 31D106 31D1061
034
31D107
035 036 037 038
31D1071 31D1072 31D1073 31D1074
039
31D108
040
31D109
041 042 043 044 045
31D110 31D1101 31D1102 31D1103 31D1104
Megnevezés IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA NÉVÉRTÉKEN Nyomdai úton elĘállított Dematerializált Megbízásból az ügyfél javára végrehajtott ügylethez kapcsolódó Letéti Ęrzésben Letétkezelésben Portfolió kezelésben IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN Nyomdai úton elĘállított Dematerializált Megbízásból az ügyfél javára végrehajtott ügylethez kapcsolódó Letéti Ęrzésben Letétkezelésben Portfolió kezelésben KÖLCSÖNADOTT ÉRTÉKPAPÍROK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKEN Saját értékpapírok Ügyfél tulajdonában lévĘ értékpapírok Kölcsönadott értékpapírok után értékpapír formájában kapott óvadék KÖLCSÖNVETT ÉRTÉKPAPÍROK SZERZėDÉS SZERINTI ÉRTÉKEN Saját értékpapírok Ügyfél tulajdonában lévĘ értékpapírok Vezetett ügyfélszámlák száma (db) Portfoliókezelt szerzĘdések darabszáma Portfoliókezelésre átvett vagyon átvételkori piaci értéken Pénztári portfolió Biztosítói portfolió Egyéni portfolió Portfoliókezelésre átvett vagyon aktuális piaci értéken Pénztári portfolió Biztosítói portfolió Egyéni portfolió Vezetett értékpapírszámlák száma (db) EbbĘl aktív értékpapírszámlák száma (db) Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült megbízások száma összesen prompt ügyletek (db) 1 millió Ft alatti összegĦ teljesült megbízások száma (db) 1-10 millió Ft közötti összegĦ teljesült megbízások száma (db) 10-100 millió Ft közötti összegĦ teljesült megbízások száma (db) 100 millió Ft feletti összegĦ teljesült megbízások száma (db) Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült megbízások száma összesen származtatott ügyletek (db) Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült megbízások száma összesen (db) Váltóval végzett tevékenység (41+42-44) Saját váltók értéke Idegen váltók értéke Óvadék teljes értéke Óvadék beszámítható értéke
Jelmagyarázat Tilos
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6125
2010. évi 5. szám
31D2 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (3.) Nagyságrend: forint Forint Sorszám 001
PSZÁF kód
Megnevezés
31D21
IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
Állampapírok Magyarország által kibocsátott állampapír Államkötvény Kincstárjegy Az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír Egyéb Más EU tagállam által kibocsátott állampapír Államkötvény Kincstárjegy Az Európai Központi Bank, vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír Egyéb Nem EU tagállam által kibocsátott állampapír Államkötvény Kincstárjegy Egyéb Kötvények Vállalati kötvény Hitelintézeti kötvény Önkormányzati kötvény Jelzáloglevél Nem hazai kibocsátású kötvények Részvények Szabályozott piacra bevezetett részvények Budapesti ÉrtéktĘzsdére bevezetett részvények Más szabályozott piacra bevezetett részvények Szabályozott piacra be nem vezetett részvények Befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír Hazai kibocsátású befektetési jegyek Nyilvános alapok Értékpapír alapok Likviditási alap Pénzpiaci alap Rövid kötvényalap Hosszú kötvényalap Kötvénytúlsúlyos vegyes alap Kiegyensúlyozott vegyes alap Részvénytúlsúlyos alap Tiszta részvény alap ETF Származtatott ügyletekbe fektetĘ alapok Garantált alapok Egyéb, be nem sorolt alapok Ingatlan alapok Ingatlanforgalmazó alap Ingatlan fejlesztĘ alap ZártkörĦ alapok Külföldi kibocsátású befektetési jegyek Nyilvános alapok Értékpapír alapok Likviditási alap Pénzpiaci alap Rövid kötvényalap Hosszú kötvényalap Kötvénytúlsúlyos vegyes alap Kiegyensúlyozott vegyes alap Részvénytúlsúlyos alap Tiszta részvény alap ETF Származtatott ügyletekbe fektetĘ alapok Garantált alapok Egyéb, be nem sorolt alapok Ingatlan alapok ZártkörĦ alapok Private equity és venture capital alapok Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok Egyéb értékpapírok
002
31D211
003
31D2111
004
31D21111
005
31D21112
006
31D21113
007
31D21114
008
31D2112
009
31D21121
010
31D21122
011
31D21123
012
31D21124
013
31D2113
014
31D21131
015
31D21132
016
31D21133
017
31D212
018
31D2121
019
31D2122
020
31D2123
021
31D2124
022
31D2125
023
31D213
024
31D2131
025
31D21311
026
31D21312
027
31D2132
028
31D214
029
31D2141
030
31D21411
031
31D214111
032
31D21411101
033
31D21411102
034
31D21411103
035
31D21411104
036
31D21411105
037
31D21411106
038
31D21411107
039
31D21411108
040
31D214111081
041
31D21411109
042
31D21411110
043
31D21411112
044
31D214112
045
31D2141121
046
31D2141122
047
31D21412
048
31D2142
049
31D21421
050
31D214211
051
31D21421101
052
31D21421102
053
31D21421103
054
31D21421104
055
31D21421105
056
31D21421106
057
31D21421107
058
31D21421108
059
31D214211081
060
31D21421109
061
31D21421110
062
31D21421111
063
31D214212
064
31D21422
065
31D2143
066
31D2144
067
31D215
Jelmagyarázat Tilos
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
6126
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
31D3 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (4.)
Sorszám
PSZÁF kód
001
31D31
002
31D311
003
31D3111
004
31D311101
005
31D311101001
Megnevezés
Külföldi kibocsátású befektetési jegyek Nyilvános alapok Értékpapír alapok Likviditási alap
… 31D311101999 006
31D3111102
007
31D311102001
Pénzpiaci alap
… 31D311102999 008
31D311103
009
31D311103001
Rövid kötvényalap
… 31D311103999 010
31D311104
011
31D311104001
Hosszú kötvényalap
… 31D311104999 012
31D311105
013
31D311105001
Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
… 31D311105999 014
31D311106
015
31D311106001
Kiegyensúlyozott vegyes alap
… 31D311106999 016
31D311107
017
31D311107001
Részvénytúlsúlyos alap
… 31D311107999 018
31D311108
019
31D311108001
Tiszta részvény alap
… 31D311108999 020
31D3111081
021
31D3111081001
ETF
… 31D3111081999 022
31D311109
023
31D311109001
Származtatott ügyletekbe fektetĘ alapok
… 31D311109999 024
31D311110
025
31D311110001
Garantált alapok
… 31D311110999 026
31D311111
027
31D311111001
Egyéb, be nem sorolt alapok
… 31D311111999 028
31D3112
029
31D3112001
Ingatlan alapok
… 31D3112999 030
31D312
031
31D312001
ZártkörĦ alapok
… 31D312999 032
31D32
033
31D32001
Private equity és venture capital alapok
… 31D32999 034
31D33
035
31D33001
Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok
… 31D33999 Jelmagyarázat Tilos
ISIN kód
Alap megnevezése
AlapkezelĘ megnevezése
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6127
2010. évi 5. szám
32A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - EREDMÉNYKIMUTATÁS Nagyságrend: forint
Sorszám
PSZÁF kód
001 002
32A1 32A11
003
32A111
004 005 006
32A1111 32A11111 32A111111
Megnevezés
007
32A111112
008
32A11112
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (+/-) Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Bizományosi tevékenység bevételei Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Kereskedelmi tevékenység bevételei
009
32A111121
Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat bevételek
010
32A1111211
Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei összesen Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Saját számlás határidĘs ügyletek árfolyamnyeresége Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeibĘl értékelési különbözet Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Bizományosi tevékenység ráfordításai Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Kereskedelmi tevékenység ráfordításai Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamvesztesége Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé
011
32A1111212
012 013 014
32A111122 32A1111221 32A11112211
015
32A11112212
016 017
32A1111222 32A11112221
018
32A11112222
019 020
32A1111223 32A11112231
021
32A11112232
022
32A11113
023
32A111131
024
32A111132
025
32A11114
026
32A111141
027
32A111142
028 029
32A11115 32A111151
030
32A111152
031
32A11116
032 033 034
32A1112 32A11121 32A111211
035
32A111212
036 037 038
32A11122 32A111221 32A1112211
039
32A1112212
Halmozott
Mód
1 a
2 z
6128
MAGYAR KÖZLÖNY
040 041
32A111222 32A1112221
042
32A1112222
043 044
32A111223 32A1112231
045
32A1112232
046
32A11123
047
32A111231
048
32A111232
049
32A11124
050
32A111241
051
32A111242
052 053
32A11125 32A111251
054
32A111252
055
32A11126
056 057
32A112 32A1121
058
32A1122
059
32A1123
Saját számlás határidĘs ügyletek árfolyamvesztesége Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaiból értékelési különbözet EGYÉB BEVÉTELEK Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl Egyéb bevételekbĘl visszaírt értékvesztés NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásától vagy annak más fióktelepétĘl AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE ANYAGJELLEGĥ RÁFORDÍTÁSOK SZEMÉLYI JELLEGĥ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegĦ egyéb kifizetések Bérjárulékok ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé Egyéb ráfordításokból értékvesztés NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozása vagy annak más fióktelepe felé PÉNZÜGYI MĥVELETEK EREDMÉNYE NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MĥVELETEK BEVÉTELEI Kapott (járó) osztalék és részesedés Kapcsolt vállalkozástól Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Kapcsolt vállalkozástól
060
32A113
061
32A1131
062
32A1132
063 064 065 066 067 068 069 070 071
32A114 32A115 32A116 32A1161 32A1162 32A1163 32A117 32A118 32A1181
072
32A1182
073
32A1183
074
32A119
075
32A1191
076
32A1192
077
32A12
078
32A121
079 080 081 082
32A1211 32A12111 32A1212 32A12121
083
32A1213
Befektetett eszköznek minĘsülĘ, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége
084
32A12131
Kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6129
2010. évi 5. szám
Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásása vagy annak más fióktelepe által kibocsátott Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek Kapcsolt vállalkozástól Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásásától vagy annak más fióktelepétĘl Pénzügyi mĦveletek egyéb bevételei Pénzügyi mĦveletek egyéb bevételeibĘl értékelési különbözet NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MĥVELETEK RÁFORDÍTÁSAI Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Kapcsolt vállalkozás által kibocsátott Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásása vagy annak más fióktelepe által kibocsátott Fizetett (fizetendĘ) kamatok és kamatjellegĦ kifizetések Kapcsolt vállalkozás felé Fióktelep külföldi székhelyĦ vállalkozásása vagy annak más fióktelepe felé
085
32A12132
086 087
32A1214 32A12141
088
32A12142
089
32A1215
090
32A12151
091
32A122
092 093
32A1221 32A12211
094
32A12212
095 096
32A1222 32A12221
097
32A12222
098
32A1223
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
099
32A1224
100
32A12241
101 102 103 104 105 106 107 108
32A2 32A21 32A22 32A3 32A4 32A5 32A6 32A61
Pénzügyi mĦveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mĦveletek egyéb ráfordításaiból értékelési különbözet RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások ADÓZÁS ELėTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség (év közben fizetett adóelĘleg) ADÓZOTT EREDMÉNY EREDMÉNY (év végén Mérleg szerinti eredmény) Általános tartalék felhasználás (+)
109
32A62
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
110
32A63
Jóváhagyott osztalék és részesedés Jelmagyarázat Tilos
6130
MAGYAR KÖZLÖNY
•
32B EREDMÉNYADATOK részletezése Nagyságrend: forint Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001 002 003 004 005 006
32B1 32B11 32B111 32B1111 32B1112 32B112
007
32B1121
008 009 010 011 012 013 014
32B1122 32B1123 32B1124 32B1125 32B11251 32B11252 32B11253
BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Bizományosi tevékenység bevételei felszámított bizományi díjak egyéb jutalék bevételek Kereskedelmi tevékenység bevételei eladási árban érvényesített kamatbevétel vételárban elismert kamatráfordítással csökkentett értéke eladás árfolyamnyeresége felértékelési nyereség, értékvesztés visszaírása kamat- és osztalékbevétel kereskedelmi tevékenység kamatjellegĦ bevételei óvadéki repo ügyletekbĘl kapott kamat kapott értékpapír kölcsönzési díj egyéb
015
32B1126
határidĘs, opciós és swap ügyletekbĘl várható, elszámolható bevételek
016
32B11261
017 018
32B112611 32B112612
019
32B11262
020 021 022 023
32B112621 32B112622 32B11271 32B11272
024
32B1128
025 026
32B1129 32B113
határidĘs, opciós és swap ügyletekbĘl várható, elszámolható kamatbevétel fedezeti ügyletekbĘl nem fedezeti ügyletekbĘl határidĘs, opciós és swap ügyletekbĘl várható, elszámolható árfolyamnyereség fedezeti ügyletekbĘl nem fedezeti ügyletekbĘl árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználása nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználása forgatási célú értékpapírok közül kölcsönbeadott értékpapír szerzĘdés szerinti értéke és kivezetett könyv szerinti értéke közötti nyereség jellegĦ különbözet kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei
027
32B114
Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei
028 029 030 031 032 033 034 035 036
32B1141 32B1142 32B1143 32B115 32B1151 32B1152 32B1153 32B1154 32B1155
037
32B1156
038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049
32B1157 32B1158 32B11581 32B11582 32B11583 32B1159 32B12 32B121 32B1211 32B1212 32B122 32B1221
letéti Ęrzés bevétele letétkezelés bevétele portfolió kezelés bevétele Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei értékpapírszámla vezetés díjai és jutalékai ügyfélszámla vezetés díjai és jutalékai befektetési tanácsadás díjai és jutalékai befektetési hitelnyújtás díjai és jutalékai jegyzési garanciavállalás díjai és jutalékai vállalatok felvásárlásával, átalakulásával kapcs. tevékenység, tanácsadás díjai és jutalékai ügynöki tevékenységgel kapcsolatos díjak és jutalékok egyéb befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak és jutalékok másodlagos értékpapír kibocsátása miatt kapott konverziós díj másodlagos értékpapír bevonása miatt kapott konverziós díj egyéb Beszkr. 7.§ (2) bek. e) pont szerinti értékvesztés visszaírása Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Bizományosi tevékenység ráfordításai közvetítĘi (ügynök) díjak bizományosi tevékenység egyéb ráfordításai Kereskedelmi tevékenység ráfordításai eladás árfolyamvesztesége
Halmozott
Mód
1
2
a
z
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6131
2010. évi 5. szám
050 051 052 053 054 055
32B1222 32B1223 32B12231 32B12232 32B12233 32B1224
leértékelés miatti értékvesztés kereskedelmi tevékenység kamatjellegĦ ráfordításai óvadéki repo ügyletekbĘl fizetett kamat fizetett értékpapír kölcsönzési díj egyéb határidĘs, opciós ügyletekbĘl várható, elszámolható ráfordítások
056
32B12241
határidĘs, opciós ügyletekbĘl várható, elszámolható árfolyamveszteség
057 058
32B122411 32B122412
059
32B12242
060 061 062 063
32B122421 32B122422 32B1225 32B1226
064
32B1227
065
32B1228
fedezeti ügyletekbĘl nem fedezeti ügyletekbĘl határidĘs, opciós és swap ügyletekbĘl várható, elszámolható kamatráfordítás fedezeti ügyletekbĘl nem fedezeti ügyletekbĘl céltartalék képzése árfolyamveszteségre céltartalék képzése nyitott pozíció veszteségére forgatási célú értékpapírok közül kölcsönbeadott értékpapír szerzĘdés szerinti értéke és kivezetett könyv szerinti értéke közötti veszteség jellegĦ különbözet kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai
066
32B123
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai
067
32B124
Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai
068 069 070 071 072 073 074 075 076
32B1241 32B1242 32B1243 32B125 32B1251 32B1252 32B1253 32B1254 32B1255
letéti Ęrzés ráfordítása letétkezelés ráfordítása portfolió kezelés ráfordítása Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai értékpapírszámla vezetés ráfordítása ügyfélszámla vezetés ráfordítása befektetési tanácsadás ráfordítása befektetési hitelnyújtás ráfordítása jegyzési garanciavállalás ráfordításai
077
32B1256
vállalatok felvásárlásával átalakulásával kapcs. tevékenység ráfordítása
078 079 080 081 082 083
32B1257 32B1258 32B12581 32B12582 32B12583 32B1259
086
32B21
087
32B22
088
32B31
089
32B32
ügynöki tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások egyéb befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordítások másodlagos értékpapír kibocsátása miatt fizetett konverziós díj másodlagos értékpapírbevonása miatt fizetett konverziós díj egyéb Beszkr. 7.§ (2) bek. e) pont szerinti értékvesztés Nem forgalmazási célú pénzügyi mĦveletek bevételeibĘl másodlagos értékpapír kibocsátása miatti kötelezettségtöbblet Nem forgalmazási célú pénzügyi mĦveletek ráfordításaiból másodlagos értékpapír kibocsátása miatti követeléstöbblet Nem forgalmazási célú pénzügyi mĦveletek bevételeibĘl másodlagos értékpapír bevonása miatti kötelezettségtöbblet Nem forgalmazási célú pénzügyi mĦveletek ráfordításaiból másodlagos értékpapír bevonása miatti követeléstöbblet Jelmagyarázat Tilos
6132
MAGYAR KÖZLÖNY
•
34A ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS Nagyságrend: forint
Sorszám
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041
PSZÁF kód
34A1 34A111 34A1111 34A1112 34A1113 34A1114 34A1115 34A1116 34A1117 34A1118 34A1119 34A121 34A1211 34A1212 34A1213 34A1214 34A1215 34A1216 34A1217 34A1218 34A1219 34A2 34A211 34A2111 34A2112 34A2113 34A2114 34A2115 34A2116 34A2117 34A2118 34A2119 34A221 34A2211 34A2212 34A2213 34A2214 34A2215 34A2216 34A2217 34A2218 34A2219
Megnevezés
Saját értékpapírok Értékpapír kölcsön adása MNB Elismert elszámolóház Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Befektetési alapkezelĘ Biztosítók Pénztárak Ügyfelek Egyéb Értékpapír kölcsön vétele MNB Elismert elszámolóház Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Befektetési alapkezelĘ Biztosítók Pénztárak Ügyfelek Egyéb Ügyfél értékpapírok Értékpapír kölcsön adása MNB Elismert elszámolóház Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Befektetési alapkezelĘ Biztosítók Pénztárak Ügyfelek Egyéb Értékpapír kölcsön vétele MNB Elismert elszámolóház Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Befektetési alapkezelĘ Biztosítók Pénztárak Ügyfelek Egyéb
Ügyletben szereplĘ értékpapírok árfolyamértéke a szerzĘdés lejártakor
Fizetett kölcsönzési díj összege
1
2
a
b
Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti értéke
Kapott kölcsönzési díj összege
Mód
5
8
9
e
h
z
2010. évi 5. szám
34B1
34B11
34B12
34B13
34B2
34B21
34B22
34B23
002
003
004
005
006
007
008
PSZÁF kód
001
Sorszám
Sajátos szállításos
Szállításos
Óvadéki
Fordított repó ügyletek
Sajátos szállításos
Szállításos
Óvadéki
Repó ügyletek
Megnevezés
Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti visszavásárlási értéke 2 b
1 a
c
3
Ügyletben szereplĘ értékpapírok tárgynapi árfolyamértéke
z
4
Mód
Nagyságrend: forint
•
Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti eladási értéke
34B ÉRTÉKPAPÍR REPÓ
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6133
011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050 051 052 053 054 055 056 057
010
004 005 006 007 008 009
003
001 002
Megnevezés
Értékpapírok összes prompt forgalma Budapesti ÉrtékdĘzsdén Internetes ajánlatbeviteli rendszeren 35A111 keresztül 35A1111 Részvények összesen 35A11111 Részvények 35A11112 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb) 35A1112 Állampapírok összesen 35A11121 Államkötvény 35A1117 Egyéb (35A111-bĘl) Nem internetes ajánlatbeviteli rendszeren 35A112 keresztül 35A1121 Részvények összesen 35A11211 Részvények 35A11212 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb) 35A1122 Állampapírok összesen 35A11221 Államkötvény 35A11222 Kincstárjegy 35A1123 Egyéb kötvények összesen 35A11231 Hitelintézeti kötvény 35A11232 Vállalati kötvény 35A11233 Jelzáloglevelek 35A1124 Certifikátok 35A1125 Egyéb értékpapír összesen 35A11251 Befektetési jegy 35A112511 Ingatlanalap 35A112512 Egyéb alap 35A11252 Kárpótlási jegy 35A11253 Egyéb (35A1125-bĘl) 35A1126 Áru 35A1127 Egyéb (35A112-bĘl) 35A12 Egyéb elismert tĘzsdén 35A121 Részvények összesen 35A1211 Részvények 35A1212 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb) 35A122 Állampapírok összesen 35A1221 Államkötvény 35A1222 Kincstárjegy 35A123 Egyéb kötvények összesen 35A1231 Hitelintézeti kötvény 35A1232 Vállalati kötvény 35A1233 Jelzáloglevelek 35A124 Certifikátok 35A125 Egyéb értékpapír összesen 35A1251 Befektetési jegy 35A1252 Egyéb (35A125-bĘl) 35A126 Áru 35A127 Egyéb (35A12-bĘl) 35A13 MTF-en 35A131 Részvények összesen 35A1311 Részvények 35A1312 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb) 35A132 Állampapírok összesen 35A1321 Államkötvény 35A1322 Kincstárjegy 35A133 Egyéb kötvények összesen 35A1331 Hitelintézeti kötvény 35A1332 Vállalati kötvény 35A1333 Jelzáloglevelek
35A1 35A11
Sorszám PSZÁF kód forint 1 a
deviza összesen 2 3 b c
Saját számlás forgalom forint 4 d
deviza 5 e
összesen 6 f
Devizabelföldi magánbefektetĘi megbízás alapján teljesített forgalom forint 7 g
deviza 8 h
összesen 9 i
Devizabelföldi intézményi befektetĘi megbízás alapján teljesített forgalom
35A HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACI KERESKEDÉS ADATAI
forint 10 j
deviza 11 k
összesen 12 l
Devizakülföldi megbízás alapján teljesített forgalom forint 13 m
deviza 14 n
Mód 16 z
Nagyságrend: forint
összesen 15 o
Forgalom összesen
6134 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
35A21
35A211
35A2111 35A21111 35A21112 35A21113 35A21114 35A21115 35A2112 35A21121 35A21122 35A21123 35A21124 35A21125
35A212
35A2121 35A21211 35A21212 35A21213 35A21214 35A21215 35A2122 35A21221 35A21222 35A21223 35A21224 35A21225 35A22 35A221 35A2211 35A2212 35A2213 35A2214 35A2215 35A222 35A2221 35A2222 35A2223 35A2224 35A2225 35A23 35A231 35A2311 35A2312 35A2313 35A2314 35A2315 35A232 35A2321 35A2322 35A2323 35A2324 35A2325
064
065 066 067 068 069 070 071 072 073 074 075 076
077
078 079 080 081 082 083 084 085 086 087 088 089 090 091 092 093 094 095 096 097 098 099 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115
35A2
062
Tilos
Jelmagyarázat
Certifikátok Egyéb értékpapír összesen Befektetési jegy Egyéb Származtatott ügyletek kötéskori értéke összesen Budapesti ÉrtékdĘzsdén Internetes ajánlatbeviteli rendszeren keresztül HatáridĘs ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Opciós ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Nem internetes ajánlatbeviteli rendszeren keresztül HatáridĘs ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Opciós ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Egyéb elismert tĘzsdén HatáridĘs ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Opciós ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru MTF-en HatáridĘs ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru Opciós ügyletek Deviza Kamat Részvény Index Áru
•
063
35A134 35A135 35A1351 35A1352
058 059 060 061
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6135
35B1 35B11 35B111 35B112 35B12 35B121 35B122 35B13 35B131 35B132 35B133 35B14 35B15 35B151 35B152 35B153
35B2
35B3
35B31 35B311 35B312 35B313 35B314 35B315 35B316 35B317 35B32 35B321 35B322 35B323 35B324 35B325 35B326 35B327 35B33 35B331 35B332 35B333 35B334
35B4
35B5
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016
017
018
019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039
040
041
Sorszám PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
Budapesti ÉrtéktĘzsdére bevezetett részvényekre Egyéb szabályozott piacra bevezetett részvényekre
Származtatott ügyletek kötéskori értéke összesen HatáridĘs ügyletek Deviza Részvény Állampapír Egyéb értékpapír Kamat Index Egyéb Opciós ügyletek Deviza Részvény Állampapír Egyéb értékpapír Kamat Index Egyéb Csereügyletek Kamat Deviza Currency Egyéb
Pénzpiaci eszközök összes prompt forgalma
Értékpapírok összes prompt forgalma Részvények összesen Részvények Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb) Állampapírok összesen Államkötvény Kincstárjegy Egyéb kötvények összesen Hitelintézeti kötvény Vállalati kötvény Jelzáloglevelek Certifikátok Egyéb értékpapír összesen Befektetési jegy Kárpótlási jegy Egyéb
Megnevezés
forint
forint 1 a
Internalizálás deviza
Saját számlás forgalom deviza 2 b
összesen
összesen 3 c
forint
Rendszeres internalizálás deviza
összesen
Megbízás alapján teljesített forgalom forint deviza összesen 4 5 6 d e f
35B HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACON KÍVÜLI KERESKEDÉS ADATAI forint 7 g
Forgalom összesen deviza 8 h Mód 10 z
Nagyságrend: forint
összesen 9 i
6136 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002 003 004 005 006
35C1 35C11 35C12 35C2 35C21 35C22
PSZÁF kód
Saját számlás forgalom devizabelföldi partnerrel devizakülföldi partnerrel Bizományosi forgalom devizabelföldi részére devizakülföldi részére
Megnevezés
tĘzsdén kívüli 2 b
tĘzsdei 1 a
c
3
tĘzsdei d
4
tĘzsdén kívüli
Származtatott ügyletek forgalma
z
5
Mód
forint
•
Sorszám
Értékpapírok prompt forgalma
35C Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6137
36DA22
36DA22001 … 36DA22999
36DA25
36DA25001 … 36DA25999 36DA3 36DA4 36DA4001 36DA4001001 … 36DA4001999 … 36DA4999 36DA4999001 … 36DA4999999
005
006
007
008
013 014
009 010 011 012
36DA21
36DA21001 … 36DA21999
003
36DA11001 … 36DA11999
004
36DA11
002
PSZÁF-kód
001
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
TĘkekövetelmény összesen Ügyfélcsoportok részletezése
10 napnál hosszabb ideig fennálló, a szavatoló tĘke 25 (20)%-át meghaladó kockázatvállalások
10 napnál rövidebb ideig fennálló, a szavatóló tĘke 25 (20) %-át meghaladó kockázatvállalások
A szavatóló tĘke 10 %-át meghaladó kockázatvállalások
A szavatóló tĘke 10 %-át meg nem haladó 50 legnagyobb kockázatvállalás
Megnevezés
1 a
Ügyfélcsoport/ügyfél megnevezése
2 b
Ügyfél azonosítója
Kereskedési
3 c
4 d
5 e
Kapcsolt vállalkozás A kibocsátó hosszú Jegyzési garanciavállalás (I/N) pozícióinak rövid pozíciók nettó kockázata feletti többlete
36DA NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS ÉS A NAGYKOCKÁZAT VÁLLALÁSI KORLÁT TÚLLÉPÉSÉNEK PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNYE
6138 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Kereskedési könyvi kockázatvállalások összesen
7 g
Partnerkockázat, partnerkockázati súlyok alkalmazása nélkül
6 f
8 h
Nem kereskedési könyvi kockázatvállalások (vállalt garancia, kezesség és egyéb jövĘbeni vagy függĘ kötelezettség) korrigált nettó kockázata 9 i
Nagykockázat-vállalás összesen (g+h)
10 j
A túllépések levonása elĘtti szavatoló tĘke 25%ból a nem kereskedési könyvben felmerült kockázatok levonása után megmaradt érték 11 k
Limittúllépés összege (g-j)
12 l
13 z
Limittúllépés pótlólagos Mód tĘkekövetelménye
Nagyságrend: forint
•
könyvi kockázatok
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6139
36DB12
36DB12001 … 36DB12999
36DB15
36DB15001 … 36DB15999 36DB3 36DB3001 36DB3001001 … 36DB3001999 … 36DB3999 36DB3999001 … 36DB3999999
002
003
004
005
009 010
006 007 008
36DB11
PSZÁF-kód
001
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
Ügyfélcsoportok részletezése
10 napnál hosszabb ideig fennálló, a szavatoló tĘke 25 (20)%-át meghaladó kockázatvállalások
A szavatóló tĘke 10 %-át meghaladó kockázatvállalások 10 napnál rövidebb ideig fennálló, a szavatóló tĘke 25 (20) %-át meghaladó kockázatvállalások
Megnevezés 1 a
Ügyfélcsoport/ügyfél megnevezése 2 b
Ügyfél azonosítója 3 c
Kapcsolt vállalkozás (I/N)
20 vagy 25%-os ügyféllimit túllépése (nap) 4 d 5 e
500%-os ügyféllimit túllépése (nap)
36DB NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS ÉS A NAGYKOCKÁZAT VÁLLALÁSI KORLÁT TÁRGYHAVI TÚLLÉPÉSEI
6 f
600%-os limit túllépése (nap) 7 g
800%-os limit túllépése (nap) 8 h
9 z
Mód
Nagyságrend: forint
Tárgyhavi limittúllépések maximális összege
6140 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
37A2
37A21
37A22
37A3
013
014
37A12
010
012
37A116
009
011
37A1 37A11 37A111 37A112 37A113 37A114 37A1151 37A1152
001 002 003 004 005 006 007 008
Tilos
Jelmagyarázat
MinĘsítendĘ mérlegtételek összesen Követelések Befektetési hitel Halasztott pénzügyi teljesítés Egyéb halasztott fizetés Értékpapír-kölcsön Óvadéki repo Sajátos szállításos repó Befektetési szolgáltatásból adódó egyéb követelés Követelések ellenében átvett – készletként kimutatott – vagyontárgyak MinĘsítendĘ mérlegen kívüli tételek összesen Jegyzési garanciavállalás Hozamra és a tĘke megóvására vonatkozó garancia MinĘsítendĘ mérleg- és mérlegen kívüli tételek összesen
Megnevezés
Külön figyelendĘ – könyv szerinti érték (nettó) 2 b
Problémamentes 1 a
3 c
Külön figyelendĘ – bruttó könyv szerinti /nyilvántartási érték 4 d
Átlag alatti – könyv szerinti érték (nettó) 5 e
Átlag alatti – bruttó könyv szerinti/nyilvántartási érték
•
Sorszám PSZÁF kód
37A PORTFOLIÓ ELEMZÉS- MINėSÍTÉS
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6141
Kétes – bruttó könyv szerinti /nyilvántartási érték 7 g
Kétes – könyv szerinti érték (nettó)
6 f
8 h
Rossz – könyv szerinti érték (nettó) 9 i
Rossz – bruttó könyv szerinti/nyilvántartási érték 10 j
Összesen – könyvszerinti érték (nettó) (a+b+d+f+h) 11 k
12 z
Mód
Nagyságrend: forint
Összesen – bruttó könyvszerinti/nyilvántartási érték (a+c+e+g+i)
6142 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
37B1116
37B112
37B12
37B121 37B1211
37B1212
37B1213 37B1214 37B122 37B1221 37B1222 37B1223
37B123
009
010
011
012 013
014
015 016 017 018 019 020
021
37B11 37B111 37B1111 37B1112 37B1113 37B1114 37B11151 37B11152
Tilos
Jelmagyarázat
MinĘsítendĘ mérlegtételek összesen Követelések Befektetési hitel Halasztott pénzügyi teljesítés Egyéb halasztott fizetés Értékpapír-kölcsön óvadéki repo Sajátos szállításos repó Befektetési szolgáltatásból adódó egyéb követelés Követelések ellenében átvett – készletként kimutatott – vagyontárgyak A nem minĘsített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés Befektetett eszközök Tartós részesedések Tartós hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Tartósan adott kölcsönök Hosszú lejáratú bankbetétek Forgóeszközök A nem minĘsített készletek A nem minĘsített követelések Értékpapírok Bevételek aktív idĘbeli elhatárolásából követelés jellegĦ tételek
Megnevezés 1 a
Értékvesztés nyitó állománya 2 b
Értékvesztés képzése 3 c
Visszaírás – az adott évi ráfordítások csökkentésével
Visszaírás – az adott évi bevételek növelésével (elĘzĘ évek képzése miatt) 4 d 5 e
Értékvesztés változása összesen (b-c-d) 6 f
Értékvesztés záró állománya (a+e) 7 g
8 z
Mód
Nagyságrend: forint
El nem számolt értékvesztés
•
001 002 003 004 005 006 007 008
Sorszám PSZÁF kód
37B1 ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6143
37B21 37B211 37B212
37B213
37B214 37B215 37B22 37B23
37B231
37B232
37B233
37B24
001 002 003
004
005 006 007 008
009
010
011
012
Sorszám PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
Céltartalék a várható kötelezettségekre HatáridĘs, opciós és swap ügyletek miatt Jegyzési garanciavállalás miatt Hozamra és a tĘke megóvására vonatkozó garancia Értékpapírok Egyéb Céltartalék jövĘbeni költségekre Egyéb céltartalék összesen Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék Nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének fedezetére képzett céltartalék (Sztv.41.§ (4) bek.) MINDÖSSZESEN
Megnevezés 1 a
2 b
3 c
4 d
Nyitó állomány Képzés Felhasználás Felszabadítás
37B2 CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA Céltartalék változása (b-c-d) 5 e
Záró állomány (a+e) 6 f 7 g
8 z
Mód
Nagyságrend: forint
Meg nem képzett céltartalék
6144 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
37C32
37C33
37C34 37C35 37C36 37C41 37C42
37C431 37C432 37C433 37C434 37C435
37C44 37C5 37C6 37C7 37C8
10
11
12 13 14 15 16
17 18 19 20 21
22 23 24 25 26
BejelentésekbĘl:1. legnagyobb összegĦ bejelentés 2. legnagyobb összegĦ bejelentés 3. legnagyobb összegĦ bejelentés 4. legnagyobb összegĦ bejelentés 5. legnagyobb összegĦ bejelentés BejelentésekbĘl: közvetítĘk által végzett tranzakciók bejelentése BejelentésekbĘl: 24/48 órára felfüggesztett tranzakció Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés Terrorista lista alapján zárolt követelések
EbbĘl: kiemelt közszereplĘ (PEP) ügyfél átvilágítása Normál ügyfél-átvilágítás Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás Hárommillió-hatszázezer forintot elérĘ vagy meghaladó összegĦ tranzakció miatti átvilágítás Több, egymással ténylegesen összefüggĘ, hárommillióhatszázezer forintot meghaladó összegĦ tranzakció miatti átvilágítás Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele KözvetítĘk által végzett átvilágítás Saját bejelentések BejelentésekbĘl devizában lebonyolított ügyletek
Megnevezés Nem teljes körĦen átvilágított ügyfél ebbĘl: ügyfélkövetelés ebbĘl: ügyfél-kötelezettség Összes ügyfél-átvilágítás EgyszerĦsített ügyfél-átvilágítás Fokozott ügyfél-átvilágítás
Jelmagyarázat Tilos
37C221 37C23 37C31
PSZÁF kód 37C1 37C11 37C12 37C2 37C21 37C22
7 8 9
Sorszám 1 2 3 4 5 6
Mód. 5 z
•
Tárgy negyedév Darabszám Összeg 1 2 a b
Nagyságrend: forint
Halmozott (naptári év elejétĘl kumulált) Darabszám Összeg 3 4 c d
37C Pénzmosás megelĘzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6145
37F123 37F124 37F13 37F131 37F14
37F2
37F3
013 014 015 016 017
018
019
37F522
37F6
024
025
37F51
37F122
012
37F521
37F121
011
023
37F12
010
022
37F117
009
37F4
37F113 37F114 37F115 37F116
005 006 007 008
37F5
37F112
004
021
37F11 37F111
002 003
020
37F1
PSZÁF kód
001
Sorszám
Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen
Megbízás végrehajtása az ügyfél javára Sajátszámlás kereskedés Portfóliókezelés Befektetési tanácsadás Jegyzési garanciavállalás Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység KiegészítĘ szolgáltatás Pénzügyi eszköz letéti Ęrzése és nyilvántartása, az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése Letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, értékpapír nyilvántartása, az ügyfélszámla vezetése Befektetési hitel nyújtása Egyéb kiegészítĘ szolgáltatás Egyéb tevékenységgel kapcsolatos EbbĘl: értékpapír-kölcsönzés ÁrutĘzsdei szolgáltatás TárgyidĘszakban lezárt panaszügyek száma összesen Folyamatban lévĘ panaszügyek száma az idĘszak elején Folyamatban lévĘ panaszügyek száma az idĘszak végén PERESÍTETT PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK: Folyamatban lévĘ peresített panaszügyek száma Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek száma Intézmény javára lezárt peresített panaszügyek száma
TárgyidĘszakban nyilvántartásba vett panaszügyek száma összesen Befektetési szolgáltatási tevékenység Megbízás felvétele és továbbítása
Megnevezés
TárgyidĘszakban nyilvántartásba vett panaszok összesen 2=(3+4+5+6+7+8+ 9+10+11)
2 b
TárgyidĘszakban lezárt panaszok összesen
1 a
Tájékoztatási hiányosság 3 c
Árfolyam használat, árfolyam-különbözet 4 d
Szolgáltatás minĘsége, ügyfélkiszolgálás minĘsége 5 e
Jutalék, díj, költség mértéke 6 f
Kamat, hozam mértéke 7 g
Nyilvántartási, ügyviteli hiba 8 h
KHR (BAR) lista Egyéb
Elszámolás, megbízás teljesítés 9 10 11 i j k
Ügyintézés 15 napon belül 12 l
Ügyintézés 15 napon túl 13 m
14 n
Elutasított panaszügyek
Panasztípusok szerinti megoszlás
15 o
Részben megalapozott
TárgyidĘszaki adatok összesen
16 p
Megalapozott
Panaszügyek megalapozottsága
18
r
17
q
z
19
Mód
Nagyságrend: forint
Tárgyévi halmozott adatok összesen Lezárt panaszügyek: ElĘzĘ negyedéves tábla "17/q" és a tárgy negyedéves tábla "1/a" oszlopaiban szereplĘ adatok összege
Panaszügyintézés idĘtartama
Nyilvántartásba vett panaszügyek: ElĘzĘ negyedéves tábla "18/r" és a tárgy negyedéves tábla "2/b" oszlopaiban szereplĘ adatok összege
37F Nyilvántartásba vett panaszügyek (darab, illetve forint)
6146 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002
Sorszám
38I11 38I11001 ... 38I11999
PSZÁF kód
...
Összesen
Megnevezés
Kibocsátó azonosítója (törzsszáma)
2 b
1
a
c
3
Értékpapír megnevezése
d
4
ISIN-kód
e
5
Értékpapír darabszáma
f
6
Jegyzési garanciavállalás idĘpontja
g
7 h
8 i
9
j
10
z
9
Jegyzési garancia Jegyzési garancia Értékpapír Teljesített garancia pénzügyi vállalási garancia-vállalási Mód értéke teljesítésének kötelezettség szerzĘdésben dátuma összege rögzített árfolyama
Nagyságrend: forint
•
Kibocsátó megnevezése
38I1 TELJESÍTETT JEGYZÉSI GARANCIÁK
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6147
003 004
Sorszám
38I21 38I21001 ... 38I21999
PSZÁF kód
...
Összesen
Megnevezés
Garanciavállalás idĘpontja
2 b
Portfolió azonosítója
1
a
c
3
Portfolió induló értéke
d
4
Garanciavállalásból fakadó kötelezettség szerzĘdéskötéskori értéke
e
5
Teljesítés idĘpontja
f
6
Portfólió teljesítéskori értéke
g
7 h
8
GaranciaBefektetési vállalásból fakadó vállalkozás által kötelezettség teljesített garancia teljesítéskori értéke értéke
38I2 HOZAMRA ÉS TėKEMEGÓVÁSRA TETT GARANCIA TELJESÍTÉSE
i
9
Teljesítéshez igénybe vett bankgarancia értéke
j
10
GarantĘr bank azonosítója
z
9
Mód
Nagyságrend: forint
6148 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002
38J11 38J11001 ... 38J11999
...
Összesen
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
Fedezeti pozíció
Nagyságrend: forint
1 a
2 b
3 c
4 d
5 e
6 f
7 g
8 h
9 i
10 j
11 k
12 l
13 z
•
Az átsorolt Az átsorolt tétel Az átsorolt Az átsorolt tétel tételek kereskedési tételek kereskedési Pénzügyi Kereskedési Pénzügyi Kereskedési kereskedési könyvbe való Pénzügyi Pénzügyi kereskedési könyvbe való Pénzügyi Pénzügyi eszköz könyvbe való eszköz könyvbe való felvételkori piaci könyvbe való Mód eszköz eszköz felvételkori piaci könyvbe való eszköz eszköz mennyiségi felvétel mennyiségi felvétel felvételkori ára megnevezése azonosítója felvételkori ára megnevezése azonosítója egysége idĘpontja egysége idĘpontja piaci értéke (Ft/mennyiségi piaci értéke (Ft/mennyiségi összesen (Ft) egység) összesen (Ft) egység)
Pozíció (Fedezett pozíció)
38J1 KERESKEDÉSI KÖNYVBE NEM KERESKEDÉSI KÖNYVBėL ÁTSOROLT TÉTELEK
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6149
...
Összesen
2 b
3 c
4 d
38J21 38J21001 ... 38J21099
1 a
001 002
Kereskedési könyvbĘl való kivezetés idĘpontja
Pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz mennyiségi megnevezése azonosítója Sorszám PSZÁF kód Megnevezés egysége
Pozíció (Fedezett pozíció)
5 e
Az átsorolt tétel kereskedési könyvbĘl való kivezetéskori piaci ára (Ft/mennyiségi egység) 6 f
Az átsorolt tételek kereskedési könyvbĘl való kivezetéskori piaci értéke összesen (Ft) 7 g
8 h
9 i
10 j
Kereskedési könyvbĘl való kivezetés idĘpontja
Fedezeti pozíció
Pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz mennyiségi megnevezése azonosítója egysége
38J2 KERESKEDÉSI KÖNYVBėL NEM KERESKEDÉSI KÖNYVBE ÁTSOROLT TÉTELEK
11 k
Az átsorolt tétel kereskedési könyvbĘl való kivezetéskori piaci ára (Ft/mennyiségi egység) 12 l
Az átsorolt tételek kereskedési könyvbĘl való kivezetéskori piaci értéke összesen (Ft)
13 z
Mód
Nagyságrend: forint
6150 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002
38J41 38J41001 ... 38J41999
...
Összesen
1 a
2 b
Az átsorolt pénzügyi instrumentum(ok) átsorolás elĘtti könyv szerinti értéke 3 c
Az átsorolt pénzügyi instrumentum(ok) átsorolás utáni számviteli értékelési csoportkódja (KE, EE, LE, GK, KK, EK) 4 d
Az átsorolt pénzügyi instrumentum(ok) átsorolás utáni könyv szerinti értéke 5 e
A lejáratig tartott csoportból értékesített pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke 6 f
Az átsorolás (értékesítés) lényegességi kódja (I, N)
7 z
Mód
Nagyságrend: forint
•
Az átsorolt pénzügyi instrumentum(ok) eredeti számviteli értékelési Sorszám PSZÁF kód Megnevezés csoportkódja (KE, EE, LE, GK, KK, EK)
38J4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM SZÁMVITELI ÁTSOROLÁSA
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6151
001 002
...
Összesen
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
39AC1 39AC101 ... 39AC199
Sorszám PSZÁF kód
1 a
Termék megnevezése
2 b
Termék lejárata
3 c
Termék típusa (azonnali, határidĘs, opciós)
4 d
MeglévĘ hosszú nyitott pozíciók száma (db)
5 e
MeglévĘ rövid nyitott pozíciók száma (db)
6 f
SzerzĘdés szerinti érték
39AC TėZSDEI MEGBÍZÁSRA VÉGREHAJTOTT ÁRUÜGYLETEK FEDEZETTSÉGE
7 g
Piaci érték
8 h
Alapletét
9 i
Változó letét
10 z
Mód
Nagyságrend: forint
6152 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002
...
Összesen
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
39AD1 39AD101 ... 39AD199
Sorszám PSZÁF kód
1 a
2 b
Termék lejárata
3 c
Termék típusa (azonnali, határidĘs, opciós)
4 d
MeglévĘ hosszú nyitott pozíciók száma (db)
5 e
MeglévĘ rövid nyitott pozíciók száma (db)
6 f
SzerzĘdés szerinti érték
7 g
Piaci érték
8 h
Alapletét
9 i
Változó letét
10 z
Mód
Nagyságrend: forint
•
Termék megnevezése
39AD TėZSDEI SAJÁT SZÁMLÁS ÁRUÜGYLETEK
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6153
39AE1 39AE11 39AE111 39AE112 39AE1121 39AE1122 39AE1123 39AE12 39AE121 39AE122 39AE1221
39AE1222
39AE1223
39AE1224
39AE1225
39AE1226
39AE1227
39AE2
012
013
014
015
016
017
018
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011
Sorszám
Tilos
Jelmagyarázat
Saját szabad nem állampapír tĘzsdén kívüli értékpapírok Saját zárolt nem állampapír tĘzsdén kívüli értékpapírok Saját tĘke
Saját zárolt nem állampapír tĘzsdei értékpapírok
Saját szabad nem állampapír tĘzsdei értékpapírok
Összes eszköz Megbízók eszközei Megbízók pénze Megbízók értékpapírjai Megbízók állampapírjai Megbízók egyéb tĘzsdei értékpapírjai Megbízók egyéb értékpapírjai Saját eszközök Saját pénzeszközök Saját értékpapírok Saját szabad állampapírok Saját áruügylethez kapcsolódóan KELER Rt. kedvezményezettségével zárolt állampapírok Saját, egyéb okból zárolt állampapírok
Megnevezés 2 b
a
Hitelintézeti pénzforgalmi számlák pozitív egyenlegei
1
Pénztárban
c
3
KELER letétben
d
4
Saját értéktárban
ÜGYFÉL- ÉS SAJÁT ESZKÖZÖK HELY SZERINTI KIMUTATÁSA
39AE
e
5
KülsĘ letéti helyen
f
6
Összesen
7
Mód
Nagyságrend: forint
6154 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
009 010
006 007 008
004 005
001 002 003
39AF3 39AF3001 ... 39AF3999 39AF4 39AF41 39AF41001 ... 39AF41999 39AF42 39AF42001 ... 39AF42999
39AF2999
39AF1 39AF2 39AF2001 ...
PSZÁF kód
Jelmagyarázat Tilos
...
Eladási opciós ügyletek
...
Opciós ügyletek összesen Vételi opciós ügyletek összesen
...
HatáridĘs ügyletek összesen
...
Forgalom összesen Azonnali ügyletek összesen
Megnevezés 2 b
Terméknév
1 a
3 c
Saját számlás eladások kontraktusszáma 4 d
Saját számlás vételek kötési értéken 5 e
6 f
7 g
8 h
9 i
10 j
11 k
12 l
13 m
14
Mód
Nagyságrend: forint
Saját számlára és Saját számláról és Megbízás alapján Saját számlára és Saját számláról és Saját számlás Megbízás alapján Megbízás alapján Megbízás alapján megbízás alapján megbízás alapján teljesített megbízás alapján megbízás alapján eladások kötési teljesített vételek teljesített eladások teljesített vételek kötött vételi kötött eladási eladások kötési kötött vételi ügyletek kötött eladási ügyletek értéken kontraktusszáma kontraktusszáma kötési értéken ügyletek kötési ügyletek kötési értéken kontraktuszáma kontraktusszáma értéke értéke
•
Sorszám
Saját számlás vételek kotraktusszáma
39AF ÁRUTėZSDEI SZOLGÁLTATÓK HAVI FORGALOMA
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6155
001 015
Sorszám
39KC0 39KC10001 ... 39KC19999
PSZÁF kód
Tilos
...
Jelmagyarázat
Értékpapírok összesen
Megnevezés
39KC
Mennyiségi egység 2 b
Értékpapír megnevezése 1 a
c
3
ISIN kód
d
4
KELER-nél
e
5
Elismert elszámolóháznál (értéktárnál)
f
6
Egyéb külsĘ helyen
g
7
Szállítás alatt
ELSZÁMOLÓHÁZ - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány
h
8
Értékpapírok összesen (d+e+f+g)
i
9
Saját állomány
j
10
Ügyfélkövetelés
k
11
Ügyfél értékpapírfedezete (h-j)
z
12
Mód
6156 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001 002
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
Megnevezés
39KD1 Összesen 39KD101 ... ... 39KD199
PSZÁF kód
2 b
Értékpapír megnevezése
1 a 3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i 10 j
39KD ELSZÁMOLÓHÁZ - POOL ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉSI TEVÉKENYSÉG
ISIN kód
Kölcsönbe vevĘ kódja
S/Ü
Kölcsönbe adó kódja
S/Ü
Ügyletkötés dátuma
Ügyletben szereplĘ értékpapírok darabszáma Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti értéke összesen
Adott készpénzóvadék értéke
11 k
Adott állampapíróvadék tárgynapi árfolyamértéke
12 l 13 z
Nagyságrend: forint
Adott egyéb értékpapíróvadék tárgynapi árfolyamértéke
•
Mód.
MAGYAR KÖZLÖNY
6157
2010. évi 5. szám
001 002
Sorszám
...
Összesen
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
39KE1 39KE101 ... 39KE199
PSZÁF kód
2 b
Értékpapír megnevezése
1 a 3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i 10 j
39KE ELSZÁMOLÓHÁZ - HÁROMOLDALÚ ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉSI TEVÉKENYSÉG
ISIN kód
Kölcsönbe vevĘ kódja
S/Ü
Kölcsönbe adó kódja
S/Ü
Ügyletkötés dátuma Ügyletben szereplĘ értékpapírok darabszáma Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti értéke összesen Az ügylet biztosítékául szolgáló pénzeszközök tárgynapi értéke összesen
11 k
Az ügylet biztosítékául szolgáló állampapírok tárgynapi árfolyamértéke
12 l 13 m 14 z
Nagyságrend: forint
Az ügylet biztosítékául szolgáló egyéb értékpapírok tárgynapi árfolyamértéke Lejárat idĘpontja Mód.
6158
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
001 002
Sorszám
...
Összesen
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
39KF1 39KF101 ... 39KF199
PSZÁF kód
2 b
Értékpapír megnevezése
1 a 3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i
39KF ELSZÁMOLÓHÁZ - SAJÁT SZÁMLÁS ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉSI ÜGYLETEK
ISIN kód
Ügylet kódja KV, KA
Partner kódja
Ügyletkötés dátuma Ügylet szerzĘdés szerinti lejárata (dátum) Ügyletben szereplĘ értékpapírok darabszáma Ügyletben szereplĘ értékpapírok szerzĘdés szerinti értéke összesen Adott/kapott készpénzóvadék értéke
10 j
Adott/kapott értékpapíróvadék tárgynapi árfolyamértéke
11 k 12 z
Nagyságrend: forint
Kapott/fizetett kölcsönzési díj összesen
•
Mód
MAGYAR KÖZLÖNY
6159
2010. évi 5. szám
001 002
Sorszám
...
Összesen
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
39KG1 39KG101 ... 39KG199
PSZÁF kód
2 b
Nem teljesítés dátuma
1 a 3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h
39KG ELSZÁMOLÓHÁZ - NEM TELJESÍTÉSI ÉRTESÍTÉS
A nem teljesítés idĘpontja A nem teljesítĘ neve A nem teljesítĘ törzsszáma Az elmaradt teljesítés típusa (É;P;B)) Értékpapír neve
Értékpapír ISIN kódja Az ügylet típusa (A;H;HÓ;O;O-Ó;R;K;K-Ó)
9 i
Az elmaradt teljesítés értéke
10 j
Teljesítés módja
11 k 12 l 13 z
Nagyságrend: forint
Teljesítés dátuma
Teljesítés idĘpontja Mód.
6160
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
001
Megnevezés
KELERER00001 ... ... KELERER99999
PSZÁF kód
Szolgáltató azonosítója 1 a 2 b
ISIN kód 3 c
E761 megbízói 4 d
E761 saját 5 z
Mód
•
Sorszám
KELERER KELER értékpapír számla
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6161
001
Sorszám Megnevezés
KELERPE00001 ... ... KELERPE99999
PSZÁF kód
T. nap
2 b
BelsĘ azonosító
1 a 3 c
Szolgáltató adószáma
4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i
3006
Alszámla
3005
Alszámla
3004
Alszámla
3001
Alszámla
1090
Alszámla
1055
Alszámla
1054
Alszámla
1019
Alszámla
1015
Alszámla
1013
Alszámla
1009
Alszámla
1006
Alszámla
1005
Alszámla
1004
Alszámla
1002
Alszámla
1001
Alszámla
egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege egyenlege Nagyságrend: forint
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 j k l m n o p q r s t u v w x y z
3009
Alszámla
KELERPE KELER pénzszámla egyenleg
3015
Alszámla
Egyéb alszámla egyenlege Alszámla '1032' egyenlege Alszámla '1085' egyenlege Alszámla '3085' egyenlege Mód
6162
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
001
Megnevezés
KELERA200001 ... ... KELERA299999
PSZÁF kód
2 b
T. nap
Sorszám
OTC típus
1 a 3 c
OTC forrás
4 d
Visszaadás dátuma
5 e
HatáridĘ típusa
6 f
VevĘ
7 g
Eladó
8 h
Ép. kód
KELERA2 KELER Bruttó kereskedési állomány
VevĘ pénzforgalmi jelzĘszám VevĘ pénzforgalmi jelzĘszám Eladó pénzforgalmi jelzĘszám VevĘ GIRO szám Eladó GIRO szám
Eladó eredeti GIRO
Nagyságrend: forint
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap az
Ép. sorozat Ép. jelleg Névérték Árfolyam Vételár HatáridĘ árfolyam Kamat %1 Kamat %2 Eredeti név Eredeti vételár Eredeti kamat%2 Eladó Ép. típusa Eladó ép. alszámla VevĘ ép. típusa VevĘ alszámla VevĘ pénzforgalmi jelzĘszám Eladópénzforgalmi jelzĘszám Eladópénzforgalmi jelzĘszám VevĘ hivatkozási szám Eladó hivatkozási szám Értékesítési nap VevĘ eredeti GIRO VevĘ eredeti hivatkozási szám Eladó eredeti hivatkozási szám ISIN Ép. darab Árfolyam OTC -értékesítési nap
•
Mód
MAGYAR KÖZLÖNY
6163
2010. évi 5. szám
6164
MAGYAR KÖZLÖNY
31KA ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök Nagyságrend: forint
Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001
31KA0
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
002
31KA1
FORGÓESZKÖZÖK
003
31KA11
PÉNZESZKÖZÖK
004
31KA111
Pénztár, csekkek
005
31KA112
TĘzsdeforgalmi számla
006
31KA113
Elszámolási betétszámla
007
31KA114
Megbízásra végzett bef. szolg-hoz kapcs. ügyfélpénz letéti számlán
008
31KA12
ÉRTÉKPAPÍROK
009
31KA121
Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
010
31KA1211
011
31KA122
012
31KA1221
013
31KA1222
014
31KA123
Egyéb értékpapírok
015
31KA1231
Szoros kapcsolatban lévĘ személyek által kibocsátott egyéb papírok
016
31KA124
Értékelési különbözet
017
31KA13
KÖVETELÉSEK
018
31KA131
TĘzsdei ügyletek elszámolásaiból
019
31KA132
Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettel szembeni követelések
020
31KA1321
Elszámolóházzal szembeni követelések
021
31KA1322
Elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezettel szembeni követelések
022
31KA133
Szoros kapcsolatban lévĘ személyekkel szembeni követelések
023
31KA1331
VevĘkövetelések
024
31KA1332
Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
025
31KA1333
Követelések tĘzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
026
31KA1334
Váltókövetelések
027
31KA1335
Kölcsönök és egyéb követelések
028
31KA1336
Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök
029
31KA134
Követelések egyéb személyekkel szemben
030
31KA1341
VevĘkövetelések
031
31KA1342
Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
032
31KA1343
Követelések tĘzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
033
31KA1344
Váltókövetelések
034
31KA1345
Kölcsönök és egyéb követelések
035
31KA1346
Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök
036
31KA135
Követelések értékelési különbözete
037
31KA136
Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
038
31KA1361
Szoros kapcsolatban lévĘ személyekkel kötött származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
039
31KA137
Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés
040
31KA14
KÉSZLETEK
Szoros kapcsolatban lévĘ személyek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Tulajdonosi részesedést jelentĘ befektetések, visszavásárolt saját részvény Szoros kapcsolatban lévĘ személyekben lévĘ tulajdonosi részesedést jelentĘ befektetések Visszavásárolt saját részvény
Forint
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6165
2010. évi 5. szám
31KA ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök Nagyságrend: forint
Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
041
31KA141
Követelés ellenében kapott eladási célú vagyontárgyak
042
31KA142
Egyéb készletek
043
31KA2
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
044
31KA21
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
045
31KA211
Részesedések
046
31KA2111
Szoros kapcsolatban lévĘ vállalkozásokban
047
31KA212
Hitelviszonyt megtestesitĘ értékpapírok
048
31KA2121
Szoros kapcsolatban lévĘ személyek által kibocsátottak
049
31KA213
Adott kölcsönök
050
31KA2131
Szoros kapcsolatban lévĘ személyeknek adott tartós kölcsönök
051
31KA214
Bankbetétek
052
31KA2141
Szoros kapcsolatban lévĘ hitelintézetnél elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek
053
31KA215
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
054
31KA216
Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
055
31KA217
TĘkekonszolidációs különbözet
056
31KA2171
Leányvállalatokból
057
31KA2172
Társult vállalkozásokból
058
31KA22
IMMATERIÁLIS JAVAK
059
31KA221
Vagyoni értékĦ jogok
060
31KA222
Szoftver termékek
061
31KA223
Egyéb immateriális javak
062
31KA224
Immateriális javakra adott elĘlegek
063
31KA225
Immateriális javak értékhelyesbítése
064
31KA23
TÁRGYI ESZKÖZÖK
065
31KA231
Ingatlanok
066
31KA232
MĦszaki berendezések, gépek, jármĦvek
067
31KA233
Egyéb berendezések, felszerelések, jármĦvek
068
31KA234
Beruházások, beruházásokra adott elĘlegek
069
31KA235
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
070
31KA3
AKTÍV IDėBELI ELHATÁROLÁSOK
071
31KA31
Bevételek aktív idĘbeli elhatárolása
072
31KA32
Költségek, ráfordítások aktív idĘbeli elhatárolása
073
31KA33
Halasztott ráfordítások
Jelmagyarázat Tilos
Forint
Deviza
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
6166
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
31KB ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Források Nagyságrend: forint Forint Deviza Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001 002 003 004
31KB0 31KB1 31KB11 31KB111
FORRÁSOK ÖSSZESEN KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettségek tĘzsdei ügyletek elszámolásaiból
005
31KB112
Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé
006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050
31KB1121 31KB1122 31KB113 31KB1131 31KB1132 31KB1133 31KB1134 31KB1135 31KB1136 31KB1137 31KB1138 31KB1139 31KB114 31KB1141 31KB1142 31KB1143 31KB1144 31KB1145 31KB1146 31KB1147 31KB1148 31KB1149 31KB115 31KB12 31KB121 31KB1211 31KB1212 31KB1213 31KB1214 31KB122 31KB1221 31KB1222 31KB1223 31KB1224 31KB13 31KB131 31KB14 31KB2 31KB21 31KB22 31KB23 31KB3 31KB31 31KB311 31KB312
Elszámolóház felé Elszámolóházi tevékenységet végzĘ szervezet felé Szoros kapcsolatban lévĘ személyek felé Kapott hitelekbĘl, kölcsönökbĘl VevĘtĘl kapott elĘlegekbĘl, áruszállításból és szolgáltatásból ÜgyfélügyletekbĘl TĘzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból Váltótartozásokból Kapott letétek és árkülönbözetek miatt EgyebekbĘl Kötelezettségek értékelési különbözetébĘl Származékos ügyletek negatív értékelési különbözetébĘl Egyéb személyekkel szembeni kötelezettségek Kapott hitelekbĘl, kölcsönökbĘl VevĘtĘl kapott elĘlegekbĘl, áruszállításból és szolgáltatásból ÜgyfélügyletekbĘl TĘzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból Váltótartozásokból Kapott letétek és árkülönbözetek miatt EgyebekbĘl Kötelezettségek értékelési különbözetébĘl Származékos ügyletek negatív értékelési különbözetébĘl Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Szoros kapcsolatban lévĘ személyek felé Kapott kölcsönökbĘl Kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési kölcsönbĘl Egyéb ügyletbĘl Egyéb személyek felé Kapott kölcsönökbĘl Kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési kölcsönbĘl Egyéb ügyletbĘl HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Szoros kapcsolatban lévĘ személyek felé TėKEKONSZOLIDÁCIÓS KÜLÖNBÖZET PASSZÍV IDėBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív idĘbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív idĘbeli elhatárolása Halasztott bevételek CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre HatáridĘs, opciós és swap ügyletek miatt Jegyzési garanciavállalás miatt
051
31KB313
Hozamra, illetve tĘke megóvására vonatkozó -Tpt.szerinti-ígéret miatt
052 053 054 055
31KB314 31KB32 31KB33 31KB331
Egyéb Céltartalék jövĘbeni költségekre Egyéb céltartalék Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6167
2010. évi 5. szám
31KB ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Források Nagyságrend: forint Forint Deviza Sorszám
PSZÁF kód
056
31KB332
057
31KB333
058 059 060 061 062 063 064 065 066 067 068 069 070 071 072 073 074 075 076 077 078
31KB4 31KB41 31KB4111 31KB4112 31KB4113 31KB4114 31KB412 31KB413 31KB421 31KB422 31KB423 31KB424 31KB4241 31KB4242 31KB425 31KB43 31KB44 31KB45 31KB451 31KB452 31KB46
Megnevezés Nyitott pozíció veszteségre képzett céltartalék Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének fedezetére képzett céltartalék (Sztv.41.§.(4) bek.) SAJÁT TėKE Jegyzett tĘke Szoros kapcsolatban lévĘ jogi személy által jegyzett Szoros kapcsolatban lévĘ természetes személy által jegyzett Egyéb jogi személy által jegyzett Egyéb természetes személy által jegyzett Visszavásárolt saját tulajdoni részesedés névértékben Jegyzett, de még be nem fizetett tĘke (-) TĘketartalék Eredménytartalék (+/-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka Általános tartalék MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY [ÉV KÖZBENI EREDMÉNY](+/-) LEÁNYVÁLLALATI SAJÁT-TėKE VÁLTOZÁS (+/-) KONSZOLIDÁCIÓ MIATTI VÁLTOZÁSOK (+/-) Adósságkonszolidálás különbözetébĘl (+/-) KözbensĘ eredmény különbözetébĘl (+/-) KÜLSė TAGOK (MÁS TULAJDONOSOK) RÉSZESEDÉSE Jelmagyarázat Tilos
Összesen
Mód
1
2
3
4
a
b
c
z
001
Sorszám
...
Összevonásra került gazdálkodó
...
31KC99
Tilos
Jelmagyarázat
Összevonásra került gazdálkodó
Megnevezés
31KC01
PSZÁF kód
Bevont azonosítója 2 b
Bevont neve 1 a
c
3 d
4 e
5
Bevont Bevonás típusa (H; Konszolidáció módszere jogcíme (1; Pv; Bv; Jv; (T; R; S) 2; 3; 4; 5) Ph)
31KC ÖSSZEVONÁS JELLEMZėI
f
6
Konszolidáció módszerének jogcíme (F; K; M; J) g
7
Bevont mérlegfĘösszege
h
8
Bevont saját tĘkéje
i
9
Bevont szavatoló tĘkéje
z
10
Mód
Nagyságrend: forint
6168 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
003
002
001
Sorszám
...
Szoros kapcsolatban lévĘ egyéb gazdálkodó
31KD399
Jelmagyarázat Tilos
Szoros kapcsolatban lévĘ egyéb gazdálkodó
31KD301
31KD299
...
...
Szoros kapcsolatban lévĘ természetes személy
...
31KD199
Szoros kapcsolatban lévĘ természetes személy
...
Szoros kapcsolatban lévĘ jogi személy
...
31KD201
Szoros kapcsolatban lévĘ jogi személy
Megnevezés
31KD101
PSZÁF kód 2 b
1 a
c
3 d
4
Nem fölérendelt szoros Fölérendelt szoros kapcsolat Személy azonosítója jellege (T; M; V; O; F; Ö; A; kapcsolat jellege (T; M; V; O; F; Ö; A; R;) R)
z
5
Mód
•
Személy neve
31KD ÖSSZEVONÁSBA NEM KERÜLT SZOROS KAPCSOLATOK JELLEMZėI
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6169
6170
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
32KA ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS Nagyságrend: forint
Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
001
32KA1
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
002
32KA11
ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
003
32KA111
BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (+/)
004
32KA1111
Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
005
32KA11111
Bizományos tevékenység bevételei
006
32KA111111
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
007
32KA11112
Kereskedelmi tevékenység bevételei
008
32KA111121
Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat bevételek
009
32KA1111211
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
010
32KA111122
Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei összesen
011
32KA1111221
Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
012
32KA11112211
013
32KA1111222
Saját számlás határidĘs ügyletek árfolyamnyeresége
014
32KA11112221
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
015
32KA1111223
Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei
016
32KA11113
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei
017
32KA111131
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
018
32KA11114
Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei
019
32KA111141
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
020
32KA11115
Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
021
32KA111151
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
022
32KA11116
Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeibĘl értékelési különbözet
023
32KA1112
Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
024
32KA11121
Bizományos tevékenység ráfordításai
025
32KA111211
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
026
32KA11122
Kereskedelmi tevékenység ráfordításai
027
32KA111221
Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamvesztesége
028
32KA1112211
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
029
32KA111222
Saját számlás határidĘs ügyletek árfolyamvesztesége
030
32KA1112221
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
031
32KA111223
Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai
032
32KA1112231
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
033
32KA11123
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai
034
32KA111231
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
035
32KA11124
Letétkezelési, letéti Ęrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai
036
32KA111241
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
037
32KA11125
Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
038
32KA111251
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
039
32KA11126
Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaiból értékelési különbözet
040
32KA112
EGYÉB BEVÉTELEK
041
32KA1121
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl Egyéb bevételekbĘl visszaírt értékvesztés
042
32KA1122
043
32KA113
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI
044
32KA1131
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
045
32KA114
AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE
046
32KA115
ANYAGJELLEGĥ RÁFORDÍTÁSOK
047
32KA116
SZEMÉLYI JELLEGĥ RÁFORDÍTÁSOK
048
32KA1161
Bérköltség
049
32KA1162
Személyi jellegĦ egyéb kifizetések
050
32KA1163
Bérjárulékok
051
32KA117
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
Tárgyfélév
Halmozott
Mód
1
2
3
a
b
z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6171
2010. évi 5. szám
32KA ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS Nagyságrend: forint
Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
052
32KA118
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
053
32KA1181
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
054
32KA1182
Egyéb ráfordításokból értékvesztés
055
32KA119
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI
056
32KA12
PÉNZÜGYI MĥVELETEK EREDMÉNYE
057
32KA121
NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MĥVELETEK BEVÉTELEI
058
32KA1211
Kapott (járó) osztalék és részesedés
059
32KA12111
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
060
32KA1212
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
061
32KA12121
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
062
32KA1213
Befektetett eszköznek minĘsülĘ, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége
063
32KA12131
Szoros kapcsolatban lévĘ személy által kibocsátott
064
32KA1214
Kapott kamatok és kamatjellegĦ bevételek
065
32KA12141
Szoros kapcsolatban lévĘ személytĘl
066
32KA1215
Pénzügyi mĦveletek egyéb bevételei
067
32KA12151
Pénzügyi mĦveletek egyéb bevételeibĘl értékelési különbözet
068
32KA122
NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MĥVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
069
32KA1221
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
070
32KA12211
Szoros kapcsolatban lévĘ személy által kibocsátott
071
32KA1222
Fizetett (fizetendĘ) kamatok és kamatjellegĦ kifizetések
072
32KA12221
Szoros kapcsolatban lévĘ személy felé
073
32KA1223
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
074
32KA1224
Pénzügyi mĦveletek egyéb ráfordításai
075
32KA12241
Pénzügyi mĦveletek egyéb ráfordításaiból értékelési különbözet
076
32KA2
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
077
32KA21
Rendkívüli bevételek
078
32KA22
Rendkívüli ráfordítások
079
32KA3
ADÓZÁS ELėTTI EREDMÉNY
080
32KA4
Adófizetési kötelezettség (év közben fizetett adóelĘleg)
081
32KA5
ADÓZOTT EREDMÉNY
082
32KA6
EREDMÉNY (év végén Mérleg szerinti eredmény)
083
32KA61
Általános tartalék felhasználás (+)
084
32KA62
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
085
32KA63
Jóváhagyott osztalék és részesedés
Jelmagyarázat Tilos
Tárgyfélév
Halmozott
Mód
1
2
3
a
b
z
001
Jelmagyarázat Tilos
MIFID00001 ... ... MIFID99999
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
MIFID MIFID tranzakciós jelentés
A kereskedés napja
2 b
A bejelentĘ cég azonosítása
1 a
3 c
A kereskedés idĘpontja
4 d
Vétel/Eladás jelzése
5 e
Kereskedési szerep
6 f
Az eszköz azonosítása
7 g
8 h
9 i
10 j
11 k
1 karakteres A kereskedési hely A származékos piac által 1 karakteres Expyry/ Put/Call azonosító adott kód egyedileg azonosítója, ahol az adott azonosító a Delivery/ opciók esetében. társítva az alaptermék származékos papírra származékos Promt Futures esetében kereskednek valamely jellemzĘjével papír típusára date kötelezĘen "F"
6172 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
12 l
13 m
14 n
15 o
Az alapeszköz azonosításának kódtípusa
16 p
Az eszköz típusa
17 q
A lejárat napja
18 r
A származtatott ügylet típusa
19 s
20 t
21 u
22 v
23 w
24 x
Eladás/Vétel Kötési ár Árszorzó Egységár Árjelzés Mennyiség
25 y
26 aa
27 ab
A mennyiség A helyszín Partner jelzése azonosítása
28 ac
Az ügylet hivatkozási száma
•
A strike price. Csak opciós termék Eszközkód- Az alapeszköz esetén értelmezett. típus azonosítása Futures esetében kötelezĘen zérus
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6173
29 ad
30 ae
31 af
A törlés Az elszámolás Ügyfél jelzése napja
32 ag
Elszámolás devizaneme
33 ah
Partner kód típusa
34 ai
A helyszín azonosító kód típusa
35 aj
Ügyfél kód típusa
36 ak
A jelentést benyújtó azonosítása
37 al
38 am
39 an
A jelentést benyújtó A kötés A jelentés azonosító kódjának azonosító készítés napja típusa száma
40 z
Mód
Nagyságrend: forint
6174 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
COREP táblák egyedi Nagyságrend: forint BCAA
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)
BCAB
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA)
Hitelezési kockázat - sztenderd módszer BCS B1CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
B2CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA)
B3CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
B4CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
B5CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA)
B6CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
B7CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (CRSA)
B8CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA)
B9CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA)
B10CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Késedelmes tételek (CRSA)
B11CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek (CRSA)
B12CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA)
B13CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA)
B14CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA)
B15CS
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Egyéb tételek (CRSA)
6175
6176
MAGYAR KÖZLÖNY
BCTS B1SECSA
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/ NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
B2SECSA
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
BSECD
HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK
BC11H
Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén BC3H
ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Hitelezési kockázat – IRB módszer BCIF
BC1CIF
BC2CIF
BC3CIF
BC31CIF
BCIA
BC1CIA
BC2CIA
BC3CIA
BC31CIA
BC4CIA
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Központi kormány és központi bank (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
BC41CIA
BC42CIA
•
2010. évi 5. szám
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
BC43CIA
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
BCQ
HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU)
BCTS B1SECIRB B2SECIRB BSECD BC12H
KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/ NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén
BC3H
ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Piaci kockázat BM1T BM1H
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - HUF
BM1E
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - EUR
BM1C
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - CHF
BM1G
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - GBP
BM1U
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - USD
BM1J
PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - JPY
BM2R BM3D
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU) PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA FX)
BM4A
PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA COM)
BM5M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
6177
6178
MAGYAR KÖZLÖNY
BM6AM
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
BM6B01M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
Működési kockázat BOP B1OPD
B2OPLD
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGKATEGÓRIÁNKÉNT AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN (OPR Details) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - Főbb működési kockázati veszteségek, amelyeket az elmúlt négy negyedévben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok (OPR Loss Details)
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6179
2010. évi 5. szám
BCAA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA) Nagyságrend: forint Sorszám
PSZÁF kód
001
BCAA1
002 003 004
BCAA11 BCAA111 BCAA1111
005
BCAA111101
006
BCAA11111
007
BCAA11112
008 009 010 011 012
BCAA11113 BCAA11114 BCAA1112 BCAA1113 BCAA11131
013
BCAA11132
014
BCAA11133
Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė SZAVATOLÓ TėKE ÖSSZESEN ALAPVETė TėKE ALAPVETė TėKEKÉNT ELISMERT TėKEELEMEK Befizetett jegyzett tĘke ebbĘl: Osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények a) Cégbíróságon bejegyzett tĘke b) Felügyeletnek bejelentett, dokumentált jegyzett tĘkeemelés összege, amelyet a Cégbíróság még nem jegyzett be c) (-) Cégbíróságon még nem bejegyzett tĘkeleszállítás összege d) (-) Jegyzett tĘke be nem fizetett része (-) Visszavásárolt saját részvények névértéke TĘketartalék a) Számviteli tĘketartalék b) (-) TĘketartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke emelés miatt c) TĘketartalék növekedése a Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke leszállítás miatt (-) Osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények ALAPVETė TėKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék alapvetĘ tĘkeként figyelembe vehetĘ része Számviteli lekötött tartalék (-) Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete Általános tartalék Eredménytartalék a1) Számviteli eredménytartalék, ha pozitív a2) (-) Számviteli eredménytartalék, ha negatív
015
BCAA1115
016 017 018 019
BCAA112 BCAA1121 BCAA11211 BCAA112111
020
BCAA112112
021 022 023 024
BCAA11212 BCAA11213 BCAA112131 BCAA112132
025
BCAA112133
b) (-) Eredménytartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke emelés miatt
026
BCAA112134
c) Eredménytartalék növekedése a Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke leszállítás miatt
027
BCAA112301
Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív
028 029
BCAA1124101 BCAA1124201
030
BCAA1125
031 032 033 034
BCAA114 BCAA115 BCAA1151 BCAA1153
(-) Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív (-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív (-) Értékpapírosított eszközökbĘl származó jövĘbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminĘség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra ALAPVETė KÖLCSÖNTėKE teljes összege (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETė TėKÉBėL (-) Immateriális javak (-) AlapvetĘ kölcsöntĘke limit feletti része
Összeg
Mód
1
2
a
z
6180
MAGYAR KÖZLÖNY
035
BCAA1154
036
BCAA115421
037
BCAA115422
038 039 040 041
BCAA12 BCAA1211 BCAA1213 BCAA12131
042
BCAA12132
043
BCAA121321
044
BCAA121322
045
BCAA1216
046 047
BCAA1218
048
BCAA1222
049 050
BCAA1223 BCAA1224
051
BCAA1225
052
BCAA123
BCAA1217
(-) Egyéb levonások (-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül) (-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek JÁRULÉKOS TėKE AlapvetĘ kölcsöntĘkébĘl a járulékos tĘkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tĘkében figyelembe vehetĘ rész ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékelésébĘl származó értékelési tartalék Lejárat nélküli osztalékelsĘbbségi , a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények és alárendelt kölcsöntĘke IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet Járulékos kölcsöntĘke Lejárattal rendelkezĘ osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények Lejárattal rendelkezĘ alárendelt kölcsöntĘke Részvénnyé átváltoztatható kötvények (-) Lejárattal rendelkezĘ alárendelt kölcsöntĘke és osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének limit feletti része (-) JÁRULÉKOS TėKE LIMIT FELETTI RÉSZE
053
BCAA13
(-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETė TėKÉBėL ÉS A JÁRULÉKOS TėKÉBėL
054 055 056 057 058 059 060 061
BCAA13001 BCAA130011 BCAA130012 BCAA130013 BCAA13002 BCAA130021 BCAA130022 BCAA1301
062
BCAA1302
063
BCAA1303
064
BCAA1304
065
BCAA1305
EbbĘl: (-) Levonások az alapvetĘ tĘkébĘl (-) Levonás az alapvetĘ tĘkébĘl az 50-50 %-os arányú levonás miatt (-) Levonás alapvetĘ tĘkébĘl járulékos tĘke hiánya miatt (-) Levonás limittúllépés miatt EbbĘl: (-) Levonások a járulékos tĘkébĘl (-) Levonás járulékos tĘkébĘl az 50-50 % arányú tételek miatt (-) Levonás limittúllépés miatt (-) PIBv-ben lévĘ tĘbefektetések korlátozása miatt (-) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke korlátozása miatt (-) A PIBv-ben lévĘ nem befolyásoló tĘkebefektetés és alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke, járulékos kölcsöntĘke limit feletti része (-) Biztosítóban lévĘ tĘkebefektetések korlátozása miatt (-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke korlátozása miatt
066
BCAA1306
067
BCAA130610
068
BCAA1307
069
BCAA1308
(-) A Biztosítóban lévĘ nem befolyásoló tĘke befektetés és alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke limit feletti része KiegészítĘ információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETė ÉS JÁRULÉKOS TėKE (-) A kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege (-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6181
2010. évi 5. szám
070
BCAA1310
075
BCAA14
076
BCAA15
077
BCAA1510
078
BCAA16
079 080
BCAA161 BCAA163
081
BCAA166
082
BCAA167
083
BCAA181
084 085 086 087
BCAA1811 BCAA1812 BCAA182 BCAA183
(-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerzĘdés szerinti (fizetést vagy szállítást követĘ) 5. munkanaptól az ügylet megszĦntéig KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė ÖSSZES ALAPVETė TėKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė ÖSSZES JÁRULÉKOS TėKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETė ÉS JÁRULÉKOS TėKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTė TėKE Járulékos tĘke szavatoló tĘkébe be nem számítható része KiegészítĘ alárendelt kölcsöntĘke (-) befektetési vállalkozás kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tĘkelevonás (-) Elismert, de fel nem használt kiegészítĘ tĘke KiegészítĘ információk: IRB SZERINTI ÉRTÉKVESZTÉS/CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (-) IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék (-) IRB szerint várható veszteségek ALÁRENDELT KÖLCSÖNTėKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE INDULÓ TėKEKÖVETELMÉNY Jelmagyarázat Tilos
6182
MAGYAR KÖZLÖNY
Vonatkozásiidƅvége:
Adatszolgáltatóneve:
•
2010. évi 5. szám
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BCAB BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA) Nagyságrend: forint Sorszám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
PSZÁF sorkód BCAB2 BCAB21 BCAB211 BCAB21111 BCAB2111101 BCAB2111102 BCAB2111103 BCAB2111104 BCAB2111105 BCAB2111106 BCAB2111107 BCAB2111108 BCAB2111109 BCAB2111110 BCAB2111111 BCAB2111112 BCAB2111113 BCAB2111114 BCAB2111115 BCAB2112 BCAB212 BCAB2121
22 23 24 25
BCAB212101 BCAB212102 BCAB212103 BCAB2122
26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51
BCAB212201 BCAB212202 BCAB212203 BCAB212204 BCAB2123 BCAB2124 BCAB2125 BCAB22 BCAB23 BCAB231 BCAB2311 BCAB2312 BCAB2313 BCAB2314 BCAB232 BCAB24 BCAB241 BCAB242 BCAB243 BCAB26 BCAB261 BCAB3 BCAB31 BCAB311 BCAB32
Megnevezés
TėKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tĘkekövetelménye SA módszer tĘkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minĘsített kategóriába tartozó tételek Fedezett kötvények Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tĘkekövetelménye IRB-n alapuló módszer tĘkekövetelménye FIRB módszer tĘkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezĘt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Intézmények Vállalkozások AIRB módszer tĘkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezĘt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormány és központi bank Intézmények Vállalkozások Lakosság Részesedések IRB módszer szerint tĘkekövetelménye Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tĘkekövetelménye Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítĘ eszközök tĘkekövetelménye ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TėKEKÖVETELMÉNYE ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tĘkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Részvények Deviza Áruk Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belsĘ model szerinti tĘkekövetelménye ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A MĥKÖDÉSI KOCKÁZATRA Alapmutató módszer szerinti tĘkekövetelmény (BIA módszer) Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tĘkekövetelmény (TSA/ASA módszer) MĦködési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tĘkekövetelmény (AMA módszer) EGYÉB ÉS ÁTMENETI TėKEKÖVETELMÉNY Átmeneti rendelkezésként elĘírt tĘkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tĘketöbblet ÖSSZEGZė ADATOK Szavatoló tĘke többlet/hiány egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények elĘtt TĘkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények elĘtt Szavatoló tĘke többlet/hiány egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények után
Összeg 1 a
Mód z
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6183
2010. évi 5. szám
Vonatkozásiidƅvége:
52
BCAB321 BCAB33
BCAB341
TMM egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények után FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELėÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETėEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TėKE FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELėÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETė TėKEKÖVETELMÉNY Szavatoló tĘke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen TĘkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen TMM felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen BELSė TėKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TėKE BELSė TėKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TėKE SZÜKSÉGLETE Szavatoló tĘke többlet/hiány belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen
BCAB342 BCAB343
TĘkemegfelelési index belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen TMM belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen
53 54 55 56 57 58 59 60 61 62
Adatszolgáltatóneve:
BCAB3301 BCAB331 BCAB332 BCAB333 BCAB34 BCAB3401
Jelmagyarázat Tilos
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BCS15
BCS201 BCS202 BCS203 BCS204 BCS205 BCS2051
BCS2052 BCS2053 BCS206 BCS207 BCS2071
BCS2072 BCS2073 BCS208 BCS2081 BCS209 BCS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
BCS13 BCS14
4 5
7 8 9 10 11 12
BCS11 BCS12
2 3
6
BCS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír finanszírozó ügyletek & Hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
BCS
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
8 f2
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
9 g1
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6184 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B1CS15
B1CS201 B1CS202 B1CS203 B1CS204 B1CS205 B1CS2051
B1CS2052 B1CS2053 B1CS206 B1CS207 B1CS2071
B1CS2072 B1CS2073 B1CS208 B1CS2081 B1CS209 B1CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B1CS13 B1CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B1CS11 B1CS12
6
B1CS0
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
B1CS
Adatszolgáltatóneve:
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozásiidƅvége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6185
B2CS15
B2CS201 B2CS202 B2CS203 B2CS204 B2CS205 B2CS2051
B2CS2052 B2CS2053 B2CS206 B2CS207 B2CS2071
B2CS2072 B2CS2073 B2CS208 B2CS2081 B2CS209 B2CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B2CS13 B2CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B2CS11 B2CS12
2 3
6
B2CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B2CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
8 f2
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
9 g1
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6186 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B3CS15
B3CS201 B3CS202 B3CS203 B3CS204 B3CS205 B3CS2051
B3CS2052 B3CS2053 B3CS206 B3CS207 B3CS2071
B3CS2072 B3CS2073 B3CS208 B3CS2081 B3CS209 B3CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B3CS13 B3CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B3CS11 B3CS12
6
B3CS0
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
Tilos
Jelmagyarázat
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
4 d
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3)
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: ElĘre rendelkezésre CRM helyettesítĘ korrigált értékek (Ga) bocsátott fedezetek hatások a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
B3CS
Adatszolgáltatóneve:
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 15 j
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozásiidƅvége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6187
B4CS15
B4CS201 B4CS202 B4CS203 B4CS204 B4CS205 B4CS2051
B4CS2052 B4CS2053 B4CS206 B4CS207 B4CS2071
B4CS2072 B4CS2073 B4CS208 B4CS2081 B4CS209 B4CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B4CS13 B4CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B4CS11 B4CS12
2 3
6
B4CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Tilos
Jelmagyarázat
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
3 c
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan
B4CS
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: ElĘre rendelkezésre CRM helyettesítĘ korrigált értékek (Ga) bocsátott fedezetek hatások a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 15 j
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6188 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B5CS15
B5CS201 B5CS202 B5CS203 B5CS204 B5CS205 B5CS2051
B5CS2052 B5CS2053 B5CS206 B5CS207 B5CS2071
B5CS2072 B5CS2073 B5CS208 B5CS2081 B5CS209 B5CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B5CS13 B5CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B5CS11 B5CS12
2 3
6
B5CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
5CS Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA)
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
B5CS
Adatszolgáltatóneve:
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozásiidƅvége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6189
B6CS15
B6CS201 B6CS202 B6CS203 B6CS204 B6CS205 B6CS2051
B6CS2052 B6CS2053 B6CS206 B6CS207 B6CS2071
B6CS2072 B6CS2073 B6CS208 B6CS2081 B6CS209 B6CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B6CS13 B6CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B6CS11 B6CS12
2 3
6
B6CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B6CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6190 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B7CS15
B7CS201 B7CS202 B7CS203 B7CS204 B7CS205 B7CS2051
B7CS2052 B7CS2053 B7CS206 B7CS207 B7CS2071
B7CS2072 B7CS2073 B7CS208 B7CS2081 B7CS209 B7CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B7CS13 B7CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B7CS11 B7CS12
2 3
6
B7CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan c
3
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) d
4
Garanciák e1
5
Hitelderivatívák e2
6
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
f2
8
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
g1
9 g2
10 h
11
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
f1
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
i1
12
Pénzügyi biztosíték értéke
i2
13
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
i3
14
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
j
15
k1
k2
k3
k4
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
l
20
m
21
n
22
z
Mód 23
Nagyságrend: forint
•
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
B7CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozással szembeni kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Adatszolgáltatóneve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Vonatkozásiidƅvége:
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6191
B8CS15
B8CS201 B8CS202 B8CS203 B8CS204 B8CS205 B8CS2051
B8CS2052 B8CS2053 B8CS206 B8CS207 B8CS2071
B8CS2072 B8CS2073 B8CS208 B8CS2081 B8CS209 B8CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B8CS13 B8CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B8CS11 B8CS12
2 3
6
B8CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B8CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6192 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B9CS15
B9CS201 B9CS202 B9CS203 B9CS204 B9CS205 B9CS2051
B9CS2052 B9CS2053 B9CS206 B9CS207 B9CS2071
B9CS2072 B9CS2073 B9CS208 B9CS2081 B9CS209 B9CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B9CS13 B9CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B9CS11 B9CS12
2 3
6
B9CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA)
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
B9CS
Adatszolgáltatóneve:
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozásiidƅvége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6193
B10CS15
B10CS201 B10CS202 B10CS203 B10CS204 B10CS205 B10CS2051
B10CS2052 B10CS2053 B10CS206 B10CS207 B10CS2071
B10CS2072 B10CS2073 B10CS208 B10CS2081 B10CS209 B10CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B10CS13 B10CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B10CS11 B10CS12
6
B10CS0
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B10CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Késedelmes tételek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6194 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B11CS13 B11CS14
B11CS15
B11CS201 B11CS202 B11CS203 B11CS204 B11CS205 B11CS2051
B11CS2052 B11CS2053 B11CS206 B11CS207 B11CS2071
B11CS2072 B11CS2073 B11CS208 B11CS2081 B11CS209 B11CS210
4 5
6
7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
Jelmagyarázat
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
B11CS11 B11CS12
Tilos
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
B11CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
B11CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: ElĘre rendelkezésre CRM helyettesítĘ korrigált értékek (Ga) bocsátott fedezetek hatások a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minĘsített kategóriába tartozó tételek (CRSA)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
13 i2
14 i3
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 15 j
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
Adatszolgáltatótörzsszáma:
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
•
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6195
B12CS15
B12CS201 B12CS202 B12CS203 B12CS204 B12CS205 B12CS2051
B12CS2052 B12CS2053 B12CS206 B12CS207 B12CS2071
B12CS2072 B12CS2073 B12CS208 B12CS2081 B12CS209 B12CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B12CS13 B12CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B12CS11 B12CS12
6
B12CS0
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B12CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
8 f2
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
9 g1
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6196 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B13CS15
B13CS201 B13CS202 B13CS203 B13CS204 B13CS205 B13CS2051
B13CS2052 B13CS2053 B13CS206 B13CS207 B13CS2071
B13CS2072 B13CS2073 B13CS208 B13CS2081 B13CS209 B13CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B13CS13 B13CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B13CS11 B13CS12
2 3
6
B13CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan c
3
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) d
4
Garanciák e1
5
Hitelderivatívák e2
6
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
f2
8
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
g1
9 g2
10 h
11
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
f1
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
i1
12
Pénzügyi biztosíték értéke
i2
13
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
i3
14
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
j
15
k1
k2
k3
k4
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
l
20
m
21
n
22
z
Mód 23
Nagyságrend: forint
•
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
B13CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Adatszolgáltatóneve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Vonatkozásiidƅvége:
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6197
B14CS15
B14CS201 B14CS202 B14CS203 B14CS204 B14CS205 B14CS2051
B14CS2052 B14CS2053 B14CS206 B14CS207 B14CS2071
B14CS2072 B14CS2073 B14CS208 B14CS2081 B14CS209 B14CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B14CS13 B14CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B14CS11 B14CS12
6
B14CS0
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B14CS
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
10 g2
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA)
14 i3
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltatóneve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozásiidƅvége:
6198 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B15CS15
B15CS201 B15CS202 B15CS203 B15CS204 B15CS205 B15CS2051
B15CS2052 B15CS2053 B15CS206 B15CS207 B15CS2071
B15CS2072 B15CS2073 B15CS208 B15CS2081 B15CS209 B15CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
B15CS13 B15CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
B15CS11 B15CS12
2 3
6
B15CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Egyéb tételek (CRSA)
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
B15CS
Adatszolgáltatóneve:
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozásiidƅvége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6199
BCIF31 BCIF32 BCIF33 BCIF341 BCIF35 BCIF36 BCIF37
Jelmagyarázat Tilos
2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12 k1
13
Garanciák k2
14 l1
15
16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
17 m1
18 m2
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
Hitelderivatívák
Egyéb elismert biztosítékok
Ingatlanok
19 m3
n
20
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
•
1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfélkategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
1
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Követelések
BelsĘ minĘsítési rendszer
Adatszolgáltatótörzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
20 BCIF6
19 BCIF5
18 BCIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 BCIF3
8 BCIF2101 ….. 9 BCIF2199
7 BCIF2
6 BCIF15
4 BCIF13 5 BCIF14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BCIF11 3 BCIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BCIF0
Sorszám
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD számítás során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
Várható veszteség összege
BCIF
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozásiidƅvége:
6200 2010. évi 5. szám
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
BC1CIF31 BC1CIF32 BC1CIF33 BC1CIF341 BC1CIF35 BC1CIF36 BC1CIF37
20 BC1CIF6
19 BC1CIF5
18 BC1CIF4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250%
8 BC1CIF2101 ….. ….. 9 BC1CIF2199 1.2 Különleges hitelezési 10 BC1CIF3 kitettségek: Összesen
7 BC1CIF2
6 BC1CIF15
4 BC1CIF13 5 BC1CIF14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC1CIF11 3 BC1CIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BC1CIF0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
18
m1 m2
17
Egyéb dologi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
BC1CIF
Adatszolgáltatóneve:
BelsĘ minĘsítési rendszer
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
b
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6201
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
BC2CIF31 BC2CIF32 BC2CIF33 BC2CIF341 BC2CIF35 BC2CIF36 BC2CIF37
20 BC2CIF6
19 BC2CIF5
18 BC2CIF4
11 12 13 14 15 16 17
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok 17
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
m3
19
Követelések
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD számítás során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
BelsĘ minĘsítési rendszer
Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
8 BC2CIF2101 ….. ….. 9 BC2CIF2199 1.2 Különleges hitelezési 10 BC2CIF3 kitettségek: Összesen
7 BC2CIF2
6 BC2CIF15
4 BC2CIF13 5 BC2CIF14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC2CIF11 3 BC2CIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BC2CIF0
Sorszám
BC2CIF
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozásiidƅvége:
6202
• 2010. évi 5. szám
8 BC3CIF2101 ….. 9 BC3CIF2199
7 BC3CIF2
6 BC3CIF15
BC3CIF31 BC3CIF32 BC3CIF33 BC3CIF341 BC3CIF35 BC3CIF36 BC3CIF37
20 BC3CIF6
19 BC3CIF5
18 BC3CIF4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC3CIF11 3 BC3CIF12
4 BC3CIF13 5 BC3CIF14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC3CIF0
PSZÁF kód
10 BC3CIF3
Sorszám
BC3CIF
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
18
m1 m2
17
Ingatlanok
Egyéb elismert biztosítékok
Egyéb dologi biztosítékok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
Adatszolgáltatóneve:
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24 s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6203
8 BC31CIF2101 ….. 9 BC31CIF2199
7 BC31CIF2
6 BC31CIF15
BC31CIF31 BC31CIF32 BC31CIF33 BC31CIF341 BC31CIF35 BC31CIF36 BC31CIF37
20 BC31CIF6
19 BC31CIF5
18 BC31CIF4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
BelsĘ minĘsítési rendszer
Tilos
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
18
m1 m2
17
Ingatlanok
Egyéb elismert biztosítékok
Egyéb dologi biztosítékok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
LGD számítás során figyelembevett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Egyenes adós és garantĘr együttes nem teljesítésének esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC31CIF11 3 BC31CIF12
4 BC31CIF13 5 BC31CIF14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC31CIF0
PSZÁF kód
10 BC31CIF3
Sorszám
BC31CIF
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24 s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozásiidƅvége:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
6204 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
BCIA31 BCIA32 BCIA33 BCIA341 BCIA35 BCIA36 BCIA37
20 BCIA6
19 BCIA5
18 BCIA4
11 12 13 14 15 16 17
10 BCIA3
8 BCIA2101 ….. 9 BCIA2199
7 BCIA2
6 BCIA15
4 BCIA13 5 BCIA14
Jelmagyarázat Tilos
1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
2 BCIA11 3 BCIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BCIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
c
3
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12 k1
13
Garanciák k2
14 l1
15
16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
17
18
m1 m2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
Hitelderivatívák
Egyéb elismert biztosítékok
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
d1
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
LGD becslések során figyelembevett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Egyenes adós és garantĘr együttes nem teljesítésének esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
BelsĘ minĘsítési rendszer
KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
BCIA
Adatszolgáltatóneve:
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6205
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
BC1CIA31 BC1CIA32 BC1CIA33 BC1CIA341 BC1CIA35 BC1CIA36 BC1CIA37
20 BC1CIA6
19 BC1CIA5
18 BC1CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
8 BC1CIA2101 ….. ….. 9 BC1CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 BC1CIA3 kitettségek: Összesen
7 BC1CIA2
6 BC1CIA15
4 BC1CIA13 5 BC1CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC1CIA11 3 BC1CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BC1CIA0
Sorszám
BC1CIA
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)
1
a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13 k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Hitelderivatívák
Egyéb elismert biztosítékok
18
m1 m2
17
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
d1
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24 s
25 t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozásiidƅvége:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
6206 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
BC2CIA31 BC2CIA32 BC2CIA33 BC2CIA341 BC2CIA35 BC2CIA36 BC2CIA37
20 BC2CIA6
19 BC2CIA5
18 BC2CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
8 BC2CIA2101 ….. ….. 9 BC2CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 BC2CIA3 kitettségek: Összesen
7 BC2CIA2
6 BC2CIA15
4 BC2CIA13 5 BC2CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC2CIA11 3 BC2CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 BC2CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
c
3
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat
BC2CIA
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15 l2
16
Pénzügyi biztosítékok 17
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
m3
19
Követelések
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
BelsĘ minĘsítési rendszer
Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
Adatszolgáltatóneve:
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6207
6 BC3CIA15
8 BC3CIA2101 ….. 9 BC3CIA2199
7 BC3CIA2
BC3CIA31 BC3CIA32 BC3CIA33 BC3CIA341 BC3CIA35 BC3CIA36 BC3CIA37
20 BC3CIA6
19 BC3CIA5
18 BC3CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15 l2
16
Pénzügyi biztosítékok 17
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
m3
19
Követelések
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC3CIA11 3 BC3CIA12
4 BC3CIA13 5 BC3CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC3CIA0
PSZÁF kód
10 BC3CIA3
Sorszám
BC3CIA
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozásiidƅvége:
6208
• 2010. évi 5. szám
8 BC31CIA2101 ….. 9 BC31CIA2199
7 BC31CIA2
6 BC31CIA15
BC31CIA31 BC31CIA32 BC31CIA33 BC31CIA341 BC31CIA35 BC31CIA36 BC31CIA37
20 BC31CIA6
19 BC31CIA5
18 BC31CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC31CIA11 3 BC31CIA12
4 BC31CIA13 5 BC31CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC31CIA0
PSZÁF kód
10 BC31CIA3
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6 l2
16
Pénzügyi biztosítékok
18
m1 m2
17
Egyéb dologi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
BC31CIA
Adatszolgáltatóneve:
BelsĘ minĘsítési rendszer
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
26 t
Adatszolgáltatótörzsszáma:
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6209
6 BC4CIA15
8 BC4CIA2101 ….. 9 BC4CIA2199
7 BC4CIA2
BC4CIA31 BC4CIA32 BC4CIA33 BC4CIA341 BC4CIA35 BC4CIA36 BC4CIA37
2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6 l2
16
Pénzügyi biztosítékok
18
m1 m2
17
Egyéb dologi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
n
20
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
•
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
1
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
BelsĘ minĘsítési rendszer
Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltatótörzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
20 BC4CIA6
19 BC4CIA5
18 BC4CIA4
11 12 13 14 15 16 17
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC4CIA11 3 BC4CIA12
4 BC4CIA13 5 BC4CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC4CIA0
PSZÁF kód
10 BC4CIA3
Sorszám
BC4CIA
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozásiidƅvége:
6210 2010. évi 5. szám
8 BC41CIA2101 ….. 9 BC41CIA2199
7 BC41CIA2
6 BC41CIA15
BC41CIA31 BC41CIA32 BC41CIA33 BC41CIA341 BC41CIA35 BC41CIA36 BC41CIA37
20 BC41CIA6
19 BC41CIA5
18 BC41CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15 l2
16
Pénzügyi biztosítékok 17
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
m3
19
Követelések
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC41CIA11 3 BC41CIA12
4 BC41CIA13 5 BC41CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC41CIA0
PSZÁF kód
10 BC41CIA3
Sorszám
BC41CIA
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
Adatszolgáltatóneve:
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6211
8 BC42CIA2101 ….. 9 BC42CIA2199
7 BC42CIA2
6 BC42CIA15
BC42CIA31 BC42CIA32 BC42CIA33 BC42CIA341 BC42CIA35 BC42CIA36 BC42CIA37
2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6 l2
16
Pénzügyi biztosítékok
18
m1 m2
17
Egyéb dologi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
n
20
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
•
Jelmagyarázat Tilos
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
1
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltatótörzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
20 BC42CIA6
19 BC42CIA5
18 BC42CIA4
11 12 13 14 15 16 17
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC42CIA11 3 BC42CIA12
4 BC42CIA13 5 BC42CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC42CIA0
PSZÁF kód
10 BC42CIA3
Sorszám
BC42CIA
Várható veszteség összege
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatóneve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozásiidƅvége:
6212 2010. évi 5. szám
8 BC43CIA2101 ….. 9 BC43CIA2199
7 BC43CIA2
6 BC43CIA15
BC43CIA31 BC43CIA32 BC43CIA33 BC43CIA341 BC43CIA35 BC43CIA36 BC43CIA37
20 BC43CIA6
19 BC43CIA5
18 BC43CIA4
11 12 13 14 15 16 17
Jelmagyarázat Tilos
250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115%
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 BC43CIA11 3 BC43CIA12
4 BC43CIA13 5 BC43CIA14
Összes kitettség
Megnevezés
1 BC43CIA0
PSZÁF kód
10 BC43CIA3
Sorszám
BC43CIA
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8 f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11 j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Pénzügyi biztosítékok 17
18
m1 m2
m3
19
Követelések
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
d1
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen
Egyenes adós és garantĘr együttes LGD becslések során figyelembevett CRM nem technikák, kivéve az egyenes adós és a teljesítésének garantĘr együttes nem teljesítésének esetét esete
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
Adatszolgáltatóneve:
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozásiidƅvége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6213
Sorszám
6 7 8 9
BCQ21 BCQ22 BCQ23 BCQ3
Jelmagyarázat Tilos
3. BelsĘ modellek módszere
190% 290% 370%
2. EgyszerĦ kockázati súlyozás módszere: Összesen
…..
1. PD/LGD módszer: Összesen
2 BCQ1
3 BCQ101 ….. 5 BCQ199 BCQ2
Összes IRB Részesedések típusú kitettség
Megnevezés
1 BCQ0
PSZÁF kód
BCQ
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához tartozó PD (%) 1 a
3
Garanciák
4
Hitelderivatívák c2
5
(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen d1
6 d2
7
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül e
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek f
8
9 g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)
h
i
10 11
Kockázattal súlyozott kitettség érték j
12
k
13
TėKEKÖVETELMÉNY
l
14
KiegészítĘ információk
m
15
z
16
Mód
ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT az egyszerĦ kockázati súlyozás módszere szerint
BelsĘ minĘsítési rendszer
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Nagyságrend: forint
ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT
c1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek összesen
ElĘre nem rendelkezésre CRM helyettesítĘ bocsátott hatások a fedezetek kitettségre
Helyettesítésen alapuló hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Kitettség értéke
HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU)
Várható veszteség
Adatszolgáltatóneve:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Vonatkozásiidƅvége:
6214 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
1 2 3 4 5 6 Jelmagyarázat
1.1 Ki nem egyenlített ügyletek - 4 napon belüli 1.2 K i nem egyenlített ügyletek - 5-15 nap 1.3 Ki nem egyenlített ügyletek - 16-30 nap 1.4 Ki nem egyenlített ügyletek - 31-45 nap 1.5 Ki nem egyenlített ügyletek - 45 napon túli
BCTS11 BCTS12 BCTS13 BCTS14 BCTS15
Tilos
1. Kereskedési könyvben nyilvántartott ki nem egyenlített ügyletek összesen
Megnevezés
BCTS1
PSZÁF kód
Ki nem egyenlített ügyletek árkülönbözet kitettsége 2 b
Ki nem egyenlített ügyletek teljesítési ára 1 a
3 c
TĘkekövetelmény
4 d
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BCTS KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT)
Adatszolgáltatóneve:
•
Sorszám
Vonatkozásiidƅvége:
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6215
Sor-szám
17 Jelmagyarázat Tilos
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
B1SECSA32
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
16 B1SECSA31
B1SECSA22
B1SECSA2 B1SECSA21 B1SECSA211 B1SECSA212 B1SECSA213
ÖSSZES KITETTSÉG ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR) Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák Lejárat elĘtti visszafizetés
Megnevezés
15 B1SECSA3
14
10 11 12 13
B1SECSA1 B1SECSA11 B1SECSA111 B1SECSA112 B1SECSA113
B1SECSA12 7 8 B1SECSA13
9
2 3 4 5 6
1 B1SECSA0
PSZÁF kód
Vonatkozásiidƅvége:
2
b1
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
1
a b2
3
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
b3
4
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGRE VONATKOZÓ HITELKOCKÁZATI FEDEZET
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam) (-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (Ga)
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege
c
5
Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
d
6
e
7=5+6
f1
8
f2
9
g1
10
g2
11
Kitettség helyettesítése a CRM technikák alkalmazásával
HITELKOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
h
12
Adatszolgáltatóneve:
i
13
j
14
k1
15
k2
16
k3
17
k4
18
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJESEN KORRIGÁLT ÉRTÉKÉNEK (E*) CSOPORTOSÍTÁSA CCF-EK SZERINT
B1SECSA HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
(-) Értékvesztés és céltartalékképzés Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékképzéssel csökkentett) érték ElĘre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet korrigált érték (Ga) ElĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (-) Összes kiáramló helyettesített tétel Összes beáramló helyettesítĘ tétel
Nettó kitettség a CRM helyettesító hatások figyelembevételével, CCF nélkül (-) CRM technikák hatása a kitettség összegére: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) 0% >0% és <=20% >20 % és <=50%
>50 % és <=100%
l
19
Kitettség értéke
m
20
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl
n
21=19+20
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ KERÜLė ÉRTÉK
o1
22
o2
23
o3
24
MINėSÍTETT (HitelminĘsítési besorolások: 1-4-ig)
o4
25
p1 p2
1250%
26 27
q1
28
q2
29
A KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉK KOCKÁZATI SúLYOK SZERINT
20% 50% 100% 350% MinĘsített Nem minĘsített
Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer ebbĘl: Második veszteség-viselĘ kategória (ABCP-ben)
r
30
Kockázattal súlyozott kitettségérték
s
31
t
32
u
33
z
34
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevétele nélkül KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevételével
6216
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
17 B2SECSA32 Jelmagyarázat Tilos
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
16 B2SECSA31
B2SECSA22
B2SECSA2 B2SECSA21 B2SECSA211 B2SECSA212 B2SECSA213
Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák Lejárat elĘtti visszafizetés
ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR)
15 B2SECSA3
14
9
10 11 12 13
B2SECSA1 B2SECSA11 B2SECSA111 B2SECSA112 B2SECSA113
B2SECSA12 7 8 B2SECSA13
2 3 4 5 6
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
2
b1
1
a b2
3
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
b3
4
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGRE VONATKOZÓ HITELKOCKÁZATI FEDEZET
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
c
5
d
6
e
7=5+6
f1
8
f2
9
g1
10
g2
11
Kitettség helyettesítése a CRM technikák alkalmazásával
HITELKOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
h
12
i
13
j
14
k1
15
k2
16
k3
17
k4
18
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJESEN KORRIGÁLT ÉRTÉKÉNEK (E*) CSOPORTOSÍTÁSA CCFEK SZERINT
B2SECSA HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
Adatszolgáltatóneve:
0%
l
19
m
20
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl
n
21=19+20
o1
22
o2
23
o3
24
o4
25
MINėSÍTETT (HitelminĘsítési besorolások: 1-4-ig)
p1 p2
26 27
1250%
q1
28
q2
29
A KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉK KOCKÁZATI SúLYOK SZERINT
20%
r
30
s
31
t
32
Adatszolgáltatótörzsszáma:
u
33
z
34
Mód
Nagyságrend: forint
•
1 B2SECSA0
SorPSZÁF kód szám
Vonatkozásiidƅvége:
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (Ga)
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege
Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül (-) Értékvesztés és céltartalékképzés Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékképzéssel csökkentett) érték ElĘre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet korrigált érték (Ga) ElĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (-) Összes kiáramló helyettesített tétel
Összes beáramló helyettesítĘ tétel
Nettó kitettség a CRM helyettesító hatások figyelembevételével, CCF nélkül
(-) CRM technikák hatása a kitettség összegére: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)
>0% és <=20% >20 % és <=50%
>50 % és <=100% Kitettség értéke
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ KERÜLė ÉRTÉK
50% 100% 350% MinĘsített Nem minĘsített
Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer ebbĘl: Második veszteség-viselĘ kategória (ABCP-ben) Kockázattal súlyozott kitettségérték
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevétele nélkül KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevételével
MAGYAR KÖZLÖNY
6217
2010. évi 5. szám
Tilos
Jelmagyarázat
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Mérlegtételek
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
17 B1SECIRB32
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória
15 B1SECIRB3 16 B1SECIRB31
Lejárat elĘtti visszafizetés
B1SECIRB13
B1SECIRB2 B1SECIRB21 B1SECIRB211 B1SECIRB212 B1SECIRB213
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória
Mérlegtételek
ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR)
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
14 B1SECIRB22
8 9 10 11 12 13
7 B1SECIRB12
B1SECIRB11 3 4 B1SECIRB111 5 B1SECIRB112 6 B1SECIRB113
2 B1SECIRB1
1 B1SECIRB0
SorPSZÁF kód szám
2 b1
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
a
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
1
3
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) b2
4
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege b3
Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül c
5
6
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) d1
7
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet d2
8
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel e1
9
Összes beáramló helyettesítĘ tétel e2
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül f
10
(-) CRM technikák hatása a kitettségre: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam) g
11
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) h
12
0% i1
13
>0% és <=20% i2
14
>20% és <=50% i3
15 i4
16
Kitettség értéke j
17
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl k
18
MINėSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HitelminĘsítési besorolások: 1250% hosszú távon: 1-12-ig, rövid távon: 1-4-ig)
50 - 75%
20 - 35%
12 - 18%
Kockázati súlyozás alá tartozó érték
7- 10%
l
24
100%
m1 m2 m3 m4 m5
19=17+18 20 21 22 23
25
250% m6
26
425% m7
m8
27
650%
Kitettség helyettesítése CRM technika alkalmazásával
n1 n2
28 29
MinĘsített
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
>50% és <=100%
Mérlegen kívüli kitettség korrigált értékének CCF-enkénti részletezése
o1
30
FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE
HITELKOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
o2
31
p
32
Bhkr. 239.§-a szerinti módszer
Szintetikus értékpapírosítás:az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet
Nem minĘsített
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%)
B1SECIRB HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
r1
33
BELSė ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%) r2
34
(-) A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentĘ értékvesztés és céltartalék összege s
35
Kockázattal súlyozott kitettségérték t
36
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevétele nélkül u
37
v
38
x
39
z
40
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen
Adatszolgáltatóneve:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevételével
Vonatkozásiidƅvége:
6218 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
B2SECIRB11
ElsĘ veszteségviselĘ kategória
KözépsĘ kategória
Tilos
Jelmagyarázat
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Mérlegtételek
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
15 B2SECIRB3 16 B2SECIRB31
17 B2SECIRB32
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
14 B2SECIRB22
ElsĘ veszteségviselĘ kategória
Legmagasabb prioritású kategória
B2SECIRB212
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG Mérlegtételek
Lejárat elĘtti visszafizetés
B2SECIRB211
13 B2SECIRB213
12
11
8 B2SECIRB13 9 B2SECIRB2 10 B2SECIRB21
Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
KözépsĘ kategória
B2SECIRB113
Legmagasabb prioritású kategória
Mérlegtételek
ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR)
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
B2SECIRB112
7 B2SECIRB12
6
5
4 B2SECIRB111
3
2 B2SECIRB1
1 B2SECIRB0
SorPSZÁF kód szám
2 b1
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
a
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
1
3
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) b2
4
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege b3
Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül c
5
6
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) d1
7
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet d2
8
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel e1
9
Összes beáramló helyettesítĘ tétel e2
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül f
10
(-) CRM technikák hatása a kitettségre: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam) g
11
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) h
12
0% i1
13
>0% és <=20% i2
14
>20% és <=50% i3
15 i4
16
Kitettség értéke j
17
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl k
18
MINėSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HitelminĘsítési besorolások: 1250% hosszú távon: 1-12-ig, rövid távon: 1-4-ig)
50 - 75%
20 - 35%
12 - 18%
Kockázati súlyozás alá tartozó érték
7- 10%
l
24
100%
m1 m2 m3 m4 m5
19=17+18 20 21 22 23 m6
25
250%
Kitettség helyettesítése CRM technika alkalmazásával
m7
26
425%
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
>50% és <=100%
Mérlegen kívüli kitettség korrigált értékének CCF-enkénti részletezése
m8
27
650%
HITELKOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
n1 n2
28 29
MinĘsített
Szintetikus értékpapírosítás:az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet
Nem minĘsített
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése
o1
30
FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE
B2SECIRB HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
o2
31
p
32
Bhkr. 239.§-a szerinti módszer r1
33
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%) r2
34
(-) A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentĘ értékvesztés és céltartalék összege s
35
Kockázattal súlyozott kitettségérték t
36
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevétele nélkül u
37
v
38
x
39
z
40
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen
Adatszolgáltatóneve:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevételével
Vonatkozásiidƅvége:
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%)
•
BELSė ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6219
Tilos
Megnevezés
Jelmagyarázat
PSZÁF kód
1 BSECD001 2… 3 BSECD999
Sorszám
Vonatkozásiidƅvége:
2
b
BelsĘ azonosító kód
1
a c
3
d
4 5
e1
6
e2
Nem ABCP programok
f
7 8
g1
9
g2
10
g3 g4 g5 g6
11 12 13
Értékpapírosított kitettség
14
g7 h
15
i1
16
i2
17
Legmagasabb prioritású kategória
j1
18
j2
19
KözépsĘ kategória
k1
20
k2
21
ElsĘ veszteségviselĘ kategória
l1
22
l2
23
l3
24 25
m1
26
m2
Ép-i struktú ra Ép-i pozíciók: eredeti kitettség hitelegyenértékesítési tényezĘ nélkül Mérlegen kívüli tételek és Lejárat elĘtti Mérlegtételek derivatívák visszaadás
Adatszolgáltatóneve:
BSECD HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details)
Értékpapírosítás (Ép.) azonosítója Ép. típusa: Hagyományos/ Szintetikus
Az intézmény szerepe: Szponzor/Originátor Ép. idĘpontja Ép-sal keletkezett kitettség teljes összege az ép. idĘpontjában Teljes összeg Intézmények részesedése (%) Típus Alkalmazott módszer (Sztenderd/IRB/Kombinált) Kitettségek darabszáma ELGD % (-) Értékvesztés és céltartalék összege Ép. elĘtti szavatoló tĘkekövetelmény (%) ElsĘ veszteségviselĘ kategória
MinĘsített
Nem minĘsített MinĘsített Nem minĘsített MinĘsített
Nem minĘsített
Közvetlen hitelhelyettesítĘ eszközök Elismert likviditási lehetĘségek Egyéb EllenĘrzött? (igen/nem) Alkalmazott hitelegyenértékesítési tényezĘ
n
27
(-)Kitettség értékének levonása a szavatoló tĘkébĘl
o
28
p
30
Mód
z
Nagyságrend: forint
29
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§, 28.§ ill. 234.§ának figyelembevétele nélkül Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§, 28.§ ill. 234.§ának figyelembevételével
6220
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BC3H23
BC3H3
BC3H4 BC3H5 BC3H6
022
023
024 025 026
Jelmagyarázat Tilos
BC3H221
BC3H21 BC3H211 BC3H212 BC3H213 BC3H214 BC3H215 BC3H216 BC3H22
008 009 010 011 012 013 014 015
BC3H222 BC3H223 BC3H224 BC3H225 BC3H226
BC3H2
007
016
BC3H11 BC3H111 BC3H112 BC3H113 BC3H12
002 003 004 005 006
017 018 019 020 021
BC3H1
PSZÁF kód
001
Sorszám
Nyitvaszállítási ügyletek Elszámolási ügyletek ÖSSZESEN
Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
KamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet bázis swapügylet OTC határidĘs kamatláb-megállapodás tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet vásárolt kamatlábopció egyéb hasonló jellegĦ szerzĘdés Devizaügylet és arany egy idĘpontra vonatkozó devizás kamatláb swapügylet OTC határidĘs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidĘs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb hasonló jellegĦ szerzĘdés arany Egyéb referenciaeszközt tartalmazó szerzĘdések
Származtatott ügyletek
Értékpapírfinanszírozó ügyletek repóügyletek értékpapír-és árukölcsönzési ügyletek értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Értékpapírfinanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek összesen
Megnevezés
ebbĘl: pozitív pótlási költség 2 a1
1 a
3 b
4 c
Sztenderd módszer szerint 5 d
BelsĘ modell módszer szerint 6 e
Összesen
7 f
8 g
Piaci árazási ebbĘl: pozitív módszer pótlási költség szerint 9 h
Eredeti kitettség módszer szerint 10 i
Sztenderd módszer szerint 11 j
BelsĘ modell módszer szerint 12 k
Összesen
Kitettség értéke (tartalma az alkalmazott módszertĘl függĘen változik)
Eredeti kitettség módszer szerint
Kitettség értéke (tartalma az alkalmazott módszertĘl függĘen változik)
13 z
Mód.
Nagyságrend: forint
•
Piaci árazási módszer szerint
Kereskedési könyvi tételek
Nem kereskedési könyvi tételek
BC3H ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Vonatkozásiidƅvége:
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6221
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BC11H1121
BC11H1122
005
006 007
BC11H114
BC11H1141
BC11H1142
BC11H1143
011
012
013
BC11H1131 BC11H1132
009 010
008
BC11H11 BC11H111 BC11H112
002 003 004
BC11H113
BC11H1
PSZÁF kód
001
Sorszám
HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL RENDELKEZė KITETTSÉGEK Mérlegen kívüli tételek Teljes kockázatú (100%) Közepes kockázatú (50%) Értékpapírkibocsátáshoz vállalt jegyzési garancia, garanciavállalásra vonatkozó ígérvények Egyéb közepes kockázatú tételek Alacsony kockázatú (20%) Eredeti lejárat szerint legfeljebb 1 éves le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását Egyéb alacsony kockázatú tételek Kockázatmentes (0%) Le nem hívott ígérvény és hitelkeret amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi A nagykockázatvállalási limit túllépése miatt a szavatoló tĘkébĘl levont tételek összege Egyéb kockázatmentes tételek
Megnevezés 1 a
Forint 2 b
Euró 3 c
Más deviza 4 d
Bruttó érték összesen 5 e
Céltartalék 6 f
Nettó érték összesen 7 g
Értékelési kölönbözet 8 h
Összesen
9 z
Mód
Nagyságrend: forint
BC11H MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén
Vonatkozásiidƅvége:
6222 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
BC11H2
BC11H21 BC11H211 BC11H212
BC11H213
BC11H22 BC11H221 BC11H2211 BC11H2212 BC11H2213 BC11H2214 BC11H23 BC11H231 BC11H232
BC11H24
037 038 039
040
041 042 043 044 045 046 047 048 049
050
BC11H14
035
036
BC11H1326
BC11H1322 BC11H1323 BC11H1324 BC11H1325
029 030 031 032
BC11H133
BC11H1321
028
033
BC11H121 BC11H122 BC11H123 BC11H124 BC11H13 BC11H131 BC11H1311 BC11H1312 BC11H1313 BC11H1314 BC11H1315 BC11H1316 BC11H132
015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027
Tilos
Jelmagyarázat
Egyéb, hitelezési kockázattal nem rendelkezĘ tételek
tĘzsdén kívüli határidõs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidõs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb, hasonló jellegû szerzõdés a fenti 1321-1325. sorokban szereplĘhöz hasonló jellegĦ, arannyal kapcsolatos szerzõdés egyéb referencia eszközt tartalmazó szerzĘdés Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL NEM RENDELKEZė TÉTELEK Mérlegen kívüli tételek Peres ügyekkel kapcsolatos függĘ kötelezettségek TĘke- vagy hozamígéret, tĘke- vagy hozamgarancia Egyéb, hitelezési kockázatot nem hordozó mérlegen kívüli tételek Származtatott ügyletek Kiírt opciók Kiírt eladási leszállításos opció Kiírt eladási elszámolásos opció Kiírt vételi leszállításos opció Kiírt vételi elszámolásos opció Azonnali ügyletek 2 napon belüli elszámolású deviza ügyletek 5 napon belüli elszámolású értékpapír ügyletek
egy idõpontra vonatkozó, devizás kamatláb swapügylet
Értékpapír és árukölcsönzési ügylet Értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügylet Származtatott ügyletek kamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet, bázis swapügylet, tĘzsdén kívüli határidĘs kamatláb-megállapodás, tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet, vásárolt kamatlábopció egyéb, hasonló jellegĦ szerzĘdés devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerzĘdés
Repoügyletek
Értékpapír finanszírozó ügyletek & hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
034
BC11H12
Vonatkozásiidƅvége:
014
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6223
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
BC12H1326
BC12H133
BC12H14
BC12H2 BC12H21 BC12H211
051
052
053
054 055 056
BC12H121 BC12H122 BC12H123 BC12H124 BC12H13 BC12H131 BC12H1311 BC12H1312 BC12H1313 BC12H1314 BC12H1315 BC12H1316 BC12H132 BC12H1321 BC12H1322 BC12H1323 BC12H1324 BC12H1325
033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050
BC12H1152
027
BC12H1153
BC12H1151
026
BC12H12
BC12H1142 BC12H115
023 025
032
BC12H1141
022
028
BC12H1131
BC12H1132 BC12H114
015
016 021
BC12H1 BC12H11 BC12H111 BC12H112 BC12H113
PSZÁF kód
001 002 003 011 014
Sorszám
Repoügyletek Értékpapír és árukölcsönzési ügylet Értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügylet Származtatott ügyletek kamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet, bázis swapügylet, tĘzsdén kívüli határidĘs kamatláb-megállapodás, tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet, vásárolt kamatlábopció egyéb, hasonló jellegĦ szerzĘdés devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerzĘdés egy idõpontra vonatkozó, devizás kamatláb swapügylet tĘzsdén kívüli határidõs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidõs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb, hasonló jellegû szerzõdés a fenti 1321-1325. sorokban szereplĘhöz hasonló jellegĦ, arannyal kapcsolatos szerzõdés egyéb referencia eszközt tartalmazó szerzĘdés Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL NEM RENDELKEZė TÉTELEK Mérlegen kívüli tételek Peres ügyekkel kapcsolatos függĘ kötelezettségek
Értékpapír finanszírozó ügyletek & hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL RENDELKEZė KITETTSÉGEK Mérlegen kívüli tételek Teljes kockázatú (100%) 75%-os súlyozású egyéb tételek Közepes kockázatú (50%) Értékpapírkibocsátáshoz vállalt jegyzési garancia, garanciavállalásra vonatkozó ígérvények Egyéb közepes kockázatú tételek Alacsony kockázatú (20%) Eredeti lejárat szerint legfeljebb 1 éves le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását Egyéb alacsony kockázatú tételek Kockázatmentes (0%) Le nem hívott ígérvény és hitelkeret amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi A nagykockázatvállalási limit túllépése miatt a szavatoló tĘkébĘl levont tételek összege Egyéb kockázatmentes tételek
Megnevezés 1 a
Forint 2 b
Euró 3 c
Más deviza
Bruttó érték összesen 4 d 5 e
Céltartalék
Nettó érték összesen 6 f
Értékelési kölönbözet 7 g 8 h
Összesen
9 z
Mód
Nagyságrend: forint
BC12H MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén
Vonatkozásiidƅvége:
6224 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
057 058 059 060 061 062 063 064 065 066 067 068
BC12H212 BC12H213 BC12H22 BC12H221 BC12H2211 BC12H2212 BC12H2213 BC12H2214 BC12H23 BC12H231 BC12H232 BC12H24
Vonatkozásiidƅvége:
Jelmagyarázat
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
Tilos
TĘke- vagy hozamígéret, tĘke- vagy hozamgarancia Egyéb, hitelezési kockázatot nem hordozó mérlegen kívüli tételek Származtatott ügyletek Kiírt opciók Kiírt eladási leszállításos opció Kiírt eladási elszámolásos opció Kiírt vételi leszállításos opció Kiírt vételi elszámolásos opció Azonnali ügyletek 2 napon belüli elszámolású deviza ügyletek 5 napon belüli elszámolású értékpapír ügyletek Egyéb, hitelezési kockázattal nem rendelkezĘ tételek
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6225
BM1T1
BM1T11
BM1T111 BM1T1111 BM1T1112 BM1T1113 BM1T1114
BM1T112 BM1T1121 BM1T1122 BM1T1123
BM1T113 BM1T1131 BM1T1132 BM1T1133 BM1T1134 BM1T1135 BM1T1136 BM1T1137 BM1T1138
BM1T1141
BM1T1142
BM1T1143
BM1T1144
BM1T1145
BM1T1146
BM1T1147
BM1T1148
BM1T12
BM1T121
BM1T122
BM1T123
BM1T1241
BM1T1242
BM1T1243
BM1T1244
BM1T1245
BM1T13
BM1T131
BM1T132
BM1T1321
BM1T1322
BM1T1323
BM1T133
BM1T134
BM1T135
BM1T14
BM1T15
BM1T16
BM1T17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1T PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)
6226 2010. évi 5. szám
BM1H1
BM1H11
BM1H111 BM1H1111 BM1H1112 BM1H1113 BM1H1114
BM1H112 BM1H1121 BM1H1122 BM1H1123
BM1H113 BM1H1131 BM1H1132 BM1H1133 BM1H1134 BM1H1135 BM1H1136 BM1H1137 BM1H1138
BM1H1141
BM1H1142
BM1H1143
BM1H1144
BM1H1145
BM1H1146
BM1H1147
BM1H1148
BM1H12
BM1H121
BM1H122
BM1H123
BM1H1241
BM1H1242
BM1H1243
BM1H1244
BM1H1245
BM1H13
BM1H131
BM1H132
BM1H1321
BM1H1322
BM1H1323
BM1H133
BM1H134
BM1H135
BM1H14
BM1H15
BM1H16
BM1H17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1H PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - HUF
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6227
BM1E1
BM1E11
BM1E111 BM1E1111 BM1E1112 BM1E1113 BM1E1114
BM1E112 BM1E1121 BM1E1122 BM1E1123
BM1E113 BM1E1131 BM1E1132 BM1E1133 BM1E1134 BM1E1135 BM1E1136 BM1E1137 BM1E1138
BM1E1141
BM1E1142
BM1E1143
BM1E1144
BM1E1145
BM1E1146
BM1E1147
BM1E1148
BM1E12
BM1E121
BM1E122
BM1E123
BM1E1241
BM1E1242
BM1E1243
BM1E1244
BM1E1245
BM1E13
BM1E131
BM1E132
BM1E1321
BM1E1322
BM1E1323
BM1E133
BM1E134
BM1E135
BM1E14
BM1E15
BM1E16
BM1E17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1E PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - EUR
6228 2010. évi 5. szám
BM1C1
BM1C11
BM1C111 BM1C1111 BM1C1112 BM1C1113 BM1C1114
BM1C112 BM1C1121 BM1C1122 BM1C1123
BM1C113 BM1C1131 BM1C1132 BM1C1133 BM1C1134 BM1C1135 BM1C1136 BM1C1137 BM1C1138
BM1C1141
BM1C1142
BM1C1143
BM1C1144
BM1C1145
BM1C1146
BM1C1147
BM1C1148
BM1C12
BM1C121
BM1C122
BM1C123
BM1C1241
BM1C1242
BM1C1243
BM1C1244
BM1C1245
BM1C13
BM1C131
BM1C132
BM1C1321
BM1C1322
BM1C1323
BM1C133
BM1C134
BM1C135
BM1C14
BM1C15
BM1C16
BM1C17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1C PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - CHF
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6229
BM1G1
BM1G11
BM1G111 BM1G1111 BM1G1112 BM1G1113 BM1G1114
BM1G112 BM1G1121 BM1G1122 BM1G1123
BM1G113 BM1G1131 BM1G1132 BM1G1133 BM1G1134 BM1G1135 BM1G1136 BM1G1137 BM1G1138
BM1G1141
BM1G1142
BM1G1143
BM1G1144
BM1G1145
BM1G1146
BM1G1147
BM1G1148
BM1G12
BM1G121
BM1G122
BM1G123
BM1G1241
BM1G1242
BM1G1243
BM1G1244
BM1G1245
BM1G13
BM1G131
BM1G132
BM1G1321
BM1G1322
BM1G1323
BM1G133
BM1G134
BM1G135
BM1G14
BM1G15
BM1G16
BM1G17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1G PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - GBP
6230 2010. évi 5. szám
BM1U1
BM1U11
BM1U111 BM1U1111 BM1U1112 BM1U1113 BM1U1114
BM1U112 BM1U1121 BM1U1122 BM1U1123
BM1U113 BM1U1131 BM1U1132 BM1U1133 BM1U1134 BM1U1135 BM1U1136 BM1U1137 BM1U1138
BM1U1141
BM1U1142
BM1U1143
BM1U1144
BM1U1145
BM1U1146
BM1U1147
BM1U1148
BM1U12
BM1U121
BM1U122
BM1U123
BM1U1241
BM1U1242
BM1U1243
BM1U1244
BM1U1245
BM1U13
BM1U131
BM1U132
BM1U1321
BM1U1322
BM1U1323
BM1U133
BM1U134
BM1U135
BM1U14
BM1U15
BM1U16
BM1U17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1U PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - USD
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6231
BM1J1
BM1J11
BM1J111 BM1J1111 BM1J1112 BM1J1113 BM1J1114
BM1J112 BM1J1121 BM1J1122 BM1J1123
BM1J113 BM1J1131 BM1J1132 BM1J1133 BM1J1134 BM1J1135 BM1J1136 BM1J1137 BM1J1138
BM1J1141
BM1J1142
BM1J1143
BM1J1144
BM1J1145
BM1J1146
BM1J1147
BM1J1148
BM1J12
BM1J121
BM1J122
BM1J123
BM1J1241
BM1J1242
BM1J1243
BM1J1244
BM1J1245
BM1J13
BM1J131
BM1J132
BM1J1321
BM1J1322
BM1J1323
BM1J133
BM1J134
BM1J135
BM1J14
BM1J15
BM1J16
BM1J17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
BM1J PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - JPY
6232 2010. évi 5. szám
BM2R1
BM2R11
BM2R111
BM2R112
BM2R12
BM2R121
BM2R122
BM2R13
BM2R14
BM2R15
BM2R16
002
003
004
005
006
007
008
009
010
011
PSZÁF-kód
001
Sorszám
(4) (d)
(5) (e)
RÖVID (6) (f)
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
8,00
(7) (g)
(%)
KOCKÁZATI SÚLY
4,00
A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
6 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
5 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
3
(3) (c)
HOSSZÚ
NETTÓ POZÍCIÓK
2,00
(2) (b)
(1) (a)
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
2.2 Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be
RÖVID
HOSSZÚ
ÖSSZES POZÍCIÓ
2.1 Magas minĘségĦ, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tĘkekövetelményekkel
2 Egyedi kockázat
1.2 Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be
1.1 Részvényindexekre vonatkozó tĘzsdei határidĘs ügyletek, amelyek széles körĦen diverzifikált indexeket reprezentálnak - és külön megközelítés alá esnek
1 Általános kockázat
RÉSZVÉNYEK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
(8) (h)
TėKEKÖVETELMÉNY
(9) (i)
Mód
forint
•
POZÍCIÓK
BM2R PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6233
BM3D01 BM3D011
BM3D012 BM3D013
BM3D014 BM3D015
BM3D016
BM3D02 BM3D03 BM3D031 BM3D032 BM3D033 BM3D034 BM3D04 BM3D05 BM3D06 BM3D07 BM3D08 BM3D09 BM3D10 BM3D11
BM3D12
BM3D13
001 002
005 006
007
008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021
022
023
PSZÁF-kód
003 004
Sorszám
Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formák (KBF-ek)
Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái
EUR EMU2 valuták DKK EEK LTL LVL GBP SEK CHF Az Európai Gazdasági Térség egyéb valutái USD CAD AUD JPY
KiegészítĘ rész: devizapozíciók
1 Az EMU2-ben lévĘ valuták 2 Kormányközi megállapodások hatálya alá esĘ valuták 3 Szorosan korreláló valuták 4 Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is) 5 Arany 6 Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok
FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ
Megnevezés
RÖVID
(2) b
(1) a
KiegészítĘ rész:
(3) c
Hosszú (4) d
Rövid
Fedezeti pozíciók a tĘkemegfeleléshez
ÖSSZES POZÍCIÓ
HOSSZÚ
BM3D
(5) e
HOSSZÚ (7) g
HOSSZÚ
KiegészítĘ rész: devizapozíciók
(6) f
RÖVID
NETTÓ POZÍCIÓK
(8) h
RÖVID (9) i
KIEGYENLÍTETT
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė POZÍCIÓK (Beleértve a kiegyenlítetlen pozíciók újraelosztását azon valuták esetében, amelyek a kiegyenlített pozíciókra egyedi elbánásban részesülnek)
PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA FX)
8,00 8,00
8,00
(11) k
RÖVID
8,00
(10) j
HOSSZÚ
(%)
4,00
1,60
(12) l
KIEGYENLÍTETT
KOCKÁZATI SÚLY
(13) m
TėKEKÖVETELMÉNY
(14) n
Mód
forint
6234 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
BM4A182
BM4A183
BM4A184
038
BM4A14
031
037
BM4A132
030
036
BM4A131
029
BM4A181
BM4A13
028
BM4A17
BM4A126
027
035
BM4A125
026
034
BM4A124
025
BM4A15
BM4A123
024
BM4A16
BM4A122 BM4A1221 BM4A1222
021 022 023
032
BM4A1211 BM4A1212 BM4A1213 BM4A1214
017 018 019 020
033
BM4A12
BM4A121
015
016
BM4A116
014
BM4A113
011
BM4A114
BM4A112 BM4A1121 BM4A1122
008 009 010
BM4A115
BM4A111 BM4A1111 BM4A1112 BM4A1113 BM4A1114
003 004 005 006 007
012
BM4A11
002
013
BM4A1
PSZÁF-kód
(6) (f)
RÖVID (7) (g)
(8) (h)
(%)
3,00
3.b Bruttó pozíciók
04 Összes pozíció az egyéb termékek (beleértve az energetikai termékeket) árucsoportjában
03 Összes pozíció a mezĘgazdasági termékek árucsoportjában
02 Összes pozíció a nem nemesfémek árucsoportjában
01 Összes pozíció a nemesfémek árucsoportjában
7 A likviditáshiány kockázata
6 Áruopciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
5 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
15,00
3.a Nettó pozíciók
3 EgyszerĦsített megközelítés: összes pozíció
2.c Maradék kiegyenlítetlen pozíciók
2.b Sávok között kiegyenlített pozíciók
2.a Sávokon belüli kiegyenlített pozíciók
2.3 Lejárati sáv > 3 év
> 1 2 év > 2 3 év
2.2 Lejárati sáv > 1 év és 3 év
> 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
0 1 hónap
2.1 Lejárati sáv 1 év
2 Kiterjesztett lejárat szerinti lépcsĘzetes megközelítés
0,60
(5) (e)
HOSSZÚ
KOCKÁZATI SÚLY
15,00
(4) (d)
Rövid
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė POZÍCIÓK
1.c Maradék kiegyenlítetlen pozíciók
(3) (c)
Hosszú
NETTÓ POZÍCIÓK
1,50
(2) (b)
(1) (a)
KiegészítĘ rész: Tisztán készletfinanszírozásra szolgáló pozíciók
1.a Sávokon belüli kiegyenlített pozíciók
RÖVID
HOSSZÚ
1.b Sávok között kiegyenlített pozíciók
1.3 Lejárati sáv > 3 év
> 1 2 év > 2 3 év
1.2 Lejárati sáv > 1 év és 3 év
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 Lejárati sáv 1 év
1 Lejárat szerinti lépcsĘzetes megközelítés
ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
(9) (i)
TėKEKÖVETELMÉNY
(10) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
BM4A PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA COM)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6235
012
011
010
009
008
007
006
005
004
003
002
001
Sorszám
4 Árukockázat
5 Általános kockázat összesen
6 Egyedi kockázat összesen
BM5M114
BM5M121
BM5M122
2.2 Egyedi kockázat
3 Devizakockázat
BM5M1122
BM5M113
2.1 Általános kockázat
BM5M1121
2 Részvények
1.2 Egyedi kockázat
BM5M112
1.1 Általános kockázat
BM5M1112
KiegészítĘ rész: a piaci kockázat felbontása 1 Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
ÖSSZES POZÍCIÓ
Megnevezés
BM5M1111
BM5M111
BM5M1
PSZÁF-kód
ELėZė NAPI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
(2) (b)
KORREKCIÓS TÉNYEZė x AZ ELėZė 60 ÜZLETI NAP ÁTLAGOS KOCKÁZTATOTT ÉRTÉKE (VaR) (1) (a)
BM5M
(c)
(3) (d)
(4)
A NEMTELJESÍTÉSI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(e)
(5)
TėKEKÖVETELMÉNY
KiegészítĘ rész: a piaci kockázat felbontása
EGYEDI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK (MKR IM)
(f)
(6)
A túllépések száma az elĘzĘ 250 munkanapban
(g)
(7)
Korrekciós tényezĘ
KiegészítĘ rész:
forint
(h)
(8)
Mód
6236 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
001
Sorszám
BM6AM01 ….. BM6AM99
PSZÁF-kód
ALAPINFORMÁCIÓK
(2)
(b)
(1)
(c)
(3)
AZ EGYEDI KOCKÁZAT AZ EGYEDI KOCKÁZAT KISZÁMÍTÁSÁNAK KÓDJA KISZÁMÍTÁSÁNAK A HITELVISZONYT KÓDJA A MEGTESTESÍTė RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKPAPÍROK ESETÉBEN ESETÉBEN
(d)
(4)
A TÚLLÉPÉSEK SZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁNÁL HASZNÁLT NYERESÉG/VESZTESÉG KÓDJA
SZABÁLYOZÁS SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
(a)
A SZABÁLYOZÁSI MODELL INSTRUMENTUMKÓDJA
BM6AM
(e)
(5)
KONFIDENCIAINTERVALLUM (a)
(f)
(6)
TARTÁSI PERIÓDUS (b)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
(g)
(7)
Mód
•
PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6237
BM6B01M91
BM6B01M92
BM6B01M09
009
092
BM6B01M08
008
…
BM6B01M07
007
091
BM6B01M06
006
…
BM6B01M05
005
BM6B01M10
BM6B01M04
004
…
BM6B01M03
003
…
BM6B01M02
002
010
BM6B01M01
PSZÁF-kód
001
Sorszám
(3)
(2)
(b)
(1)
(a)
(d)
(4)
EGYEDI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(e)
(5)
A NEMTELJESÍTÉSI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(f)
(6)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (c)
(a) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérĘ konfidencia-intervallumot alkalmaznak. (b) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak. (c) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámítása eltér (2)-tĘl, vagy (3)-tól.
(c)
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (T=1)
KONFIDENCIASZINT = 99%
SZABÁLYOZÁS SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (T=10)
Nap
BM6B01M PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
(g)
(7)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉKRE (VaR) VONATKOZÓ LIMIT
(h)
(8)
Elméleti
(i)
(9)
Tényleges
AZ UTÓLAGOS ELLENėRZÉSNÉL TÉNYLEGESEN HASZNÁLT NYERESÉG/VESZTESÉG
(j)
(10)
Mód
forint
6238 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBM1T1
KBM1T11
KBM1T111 KBM1T1111 KBM1T1112 KBM1T1113 KBM1T1114
KBM1T112 KBM1T1121 KBM1T1122 KBM1T1123
KBM1T113 KBM1T1131 KBM1T1132 KBM1T1133 KBM1T1134 KBM1T1135 KBM1T1136 KBM1T1137 KBM1T1138
KBM1T1141
KBM1T1142
KBM1T1143
KBM1T1144
KBM1T1145
KBM1T1146
KBM1T1147
KBM1T1148
KBM1T12
KBM1T121
KBM1T122
KBM1T123
KBM1T1241
KBM1T1242
KBM1T1243
KBM1T1244
KBM1T1245
KBM1T13
KBM1T131
KBM1T132
KBM1T1321
KBM1T1322
KBM1T1323
KBM1T133
KBM1T134
KBM1T135
KBM1T14
KBM1T15
KBM1T16
KBM1T17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1T PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6239
KBM1H1
KBM1H11
KBM1H111 KBM1H1111 KBM1H1112 KBM1H1113 KBM1H1114
KBM1H112 KBM1H1121 KBM1H1122 KBM1H1123
KBM1H113 KBM1H1131 KBM1H1132 KBM1H1133 KBM1H1134 KBM1H1135 KBM1H1136 KBM1H1137 KBM1H1138
KBM1H1141
KBM1H1142
KBM1H1143
KBM1H1144
KBM1H1145
KBM1H1146
KBM1H1147
KBM1H1148
KBM1H12
KBM1H121
KBM1H122
KBM1H123
KBM1H1241
KBM1H1242
KBM1H1243
KBM1H1244
KBM1H1245
KBM1H13
KBM1H131
KBM1H132
KBM1H1321
KBM1H1322
KBM1H1323
KBM1H133
KBM1H134
KBM1H135
KBM1H14
KBM1H15
KBM1H16
KBM1H17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1H PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - HUF
6240 2010. évi 5. szám
KBM1E1
KBM1E11
KBM1E111 KBM1E1111 KBM1E1112 KBM1E1113 KBM1E1114
KBM1E112 KBM1E1121 KBM1E1122 KBM1E1123
KBM1E113 KBM1E1131 KBM1E1132 KBM1E1133 KBM1E1134 KBM1E1135 KBM1E1136 KBM1E1137 KBM1E1138
KBM1E1141
KBM1E1142
KBM1E1143
KBM1E1144
KBM1E1145
KBM1E1146
KBM1E1147
KBM1E1148
KBM1E12
KBM1E121
KBM1E122
KBM1E123
KBM1E1241
KBM1E1242
KBM1E1243
KBM1E1244
KBM1E1245
KBM1E13
KBM1E131
KBM1E132
KBM1E1321
KBM1E1322
KBM1E1323
KBM1E133
KBM1E134
KBM1E135
KBM1E14
KBM1E15
KBM1E16
KBM1E17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1E PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - EUR
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6241
KBM1C1
KBM1C11
KBM1C111 KBM1C1111 KBM1C1112 KBM1C1113 KBM1C1114
KBM1C112 KBM1C1121 KBM1C1122 KBM1C1123
KBM1C113 KBM1C1131 KBM1C1132 KBM1C1133 KBM1C1134 KBM1C1135 KBM1C1136 KBM1C1137 KBM1C1138
KBM1C1141
KBM1C1142
KBM1C1143
KBM1C1144
KBM1C1145
KBM1C1146
KBM1C1147
KBM1C1148
KBM1C12
KBM1C121
KBM1C122
KBM1C123
KBM1C1241
KBM1C1242
KBM1C1243
KBM1C1244
KBM1C1245
KBM1C13
KBM1C131
KBM1C132
KBM1C1321
KBM1C1322
KBM1C1323
KBM1C133
KBM1C134
KBM1C135
KBM1C14
KBM1C15
KBM1C16
KBM1C17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1C PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - CHF
6242 2010. évi 5. szám
KBM1G1
KBM1G11
KBM1G111 KBM1G1111 KBM1G1112 KBM1G1113 KBM1G1114
KBM1G112 KBM1G1121 KBM1G1122 KBM1G1123
KBM1G113 KBM1G1131 KBM1G1132 KBM1G1133 KBM1G1134 KBM1G1135 KBM1G1136 KBM1G1137 KBM1G1138
KBM1G1141
KBM1G1142
KBM1G1143
KBM1G1144
KBM1G1145
KBM1G1146
KBM1G1147
KBM1G1148
KBM1G12
KBM1G121
KBM1G122
KBM1G123
KBM1G1241
KBM1G1242
KBM1G1243
KBM1G1244
KBM1G1245
KBM1G13
KBM1G131
KBM1G132
KBM1G1321
KBM1G1322
KBM1G1323
KBM1G133
KBM1G134
KBM1G135
KBM1G14
KBM1G15
KBM1G16
KBM1G17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1G PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - GBP
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6243
KBM1U1
KBM1U11
KBM1U111 KBM1U1111 KBM1U1112 KBM1U1113 KBM1U1114
KBM1U112 KBM1U1121 KBM1U1122 KBM1U1123
KBM1U113 KBM1U1131 KBM1U1132 KBM1U1133 KBM1U1134 KBM1U1135 KBM1U1136 KBM1U1137 KBM1U1138
KBM1U1141
KBM1U1142
KBM1U1143
KBM1U1144
KBM1U1145
KBM1U1146
KBM1U1147
KBM1U1148
KBM1U12
KBM1U121
KBM1U122
KBM1U123
KBM1U1241
KBM1U1242
KBM1U1243
KBM1U1244
KBM1U1245
KBM1U13
KBM1U131
KBM1U132
KBM1U1321
KBM1U1322
KBM1U1323
KBM1U133
KBM1U134
KBM1U135
KBM1U14
KBM1U15
KBM1U16
KBM1U17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
001
Sorszám
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
(11) (j)
Mód
•
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
12,00
(10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
forint
MAGYAR KÖZLÖNY
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
(%)
30,00
(6) (f)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
40,00
(4) (d)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1U PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - USD
6244 2010. évi 5. szám
KBM1J1
KBM1J11
KBM1J111 KBM1J1111 KBM1J1112 KBM1J1113 KBM1J1114
KBM1J112 KBM1J1121 KBM1J1122 KBM1J1123
KBM1J113 KBM1J1131 KBM1J1132 KBM1J1133 KBM1J1134 KBM1J1135 KBM1J1136 KBM1J1137 KBM1J1138
KBM1J1141
KBM1J1142
KBM1J1143
KBM1J1144
KBM1J1145
KBM1J1146
KBM1J1147
KBM1J1148
KBM1J12
KBM1J121
KBM1J122
KBM1J123
KBM1J1241
KBM1J1242
KBM1J1243
KBM1J1244
KBM1J1245
KBM1J13
KBM1J131
KBM1J132
KBM1J1321
KBM1J1322
KBM1J1323
KBM1J133
KBM1J134
KBM1J135
KBM1J14
KBM1J15
KBM1J16
KBM1J17
002
003 004 005 006 007
008 009 010 011
012 013 014 015 016 017 018 019 020
021
022
023
024
025
026
027
028
029
030
031
032
033
034
035
036
037
038
039
040
041
042
043
044
045
046
047
048
049
050
PSZÁF-kód
100,00
1.f Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
1.g Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók
2.d Maradvány nem kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíciók
1,60
3.2.c HátralévĘ futamidĘ > 24 hónap
7 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
6 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
5 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
3.4 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok 3.5 Az 1250%os kockázati súlyozású, ill. levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minĘsített likviditási lehetĘségek
12,00
8,00
1,00
3.2.b HátralévĘ futamidĘ > 6 hónap és 24 hónap
3.3 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,25
3.2.a HátralévĘ futamidĘ 6 hónap
3.2 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
3.1 A 244/2000 Korm. rendelet 3. számú mellékletének elsĘ kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
0,00
100,00
2.c Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között
3 Egyedi kockázat
40,00 150,00
2.b2 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
2,00 40,00
2.a Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az összes zónában
2.b1 Kiegyenlített, futamidĘvel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
2.3 Harmadik zóna
2.2 Második zóna
2.1 ElsĘ zóna
2 Általános kockázat. FutamidĘ alapú megközelítés
40,00 150,00
1.e2 Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között
40,00
(9) (i)
30,00
(8) (h)
1.e1 Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között
(7) (g)
30,00
(6) (f)
(%)
1.d Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában
(5) (e)
NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKHOZ
40,00
(4) (d)
NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓKHOZ
KOCKÁZATI SÚLY
1.c Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában
(3) (c)
RÖVID
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
10,00
(2) (b)
(1) (a)
HOSSZÚ
( - ) A HITELDERIVATÍVÁKKAL FEDEZETT KERESKEDELMI KÖNYVI POZÍCIÓKBÓL ADÓDÓ CSÖKKENTÉSEK
1.b Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában
RÖVID
HOSSZÚ
POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK
1.a Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban
> 4 5 (> 3,6 4,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 5 7 (> 4,3 5,7 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 7 10 (> 5,7 7,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 10 15 (> 7,3 9,3 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 15 20 (> 9,3 10,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 20 (> 10,6 12,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 12,0 20,0 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év (> 20 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.3 Harmadik zóna
> 1 2 (1,9 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 2 3 (> 1,9 2,8 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év > 3 4 (> 2,8 3,6 a 3%-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében) év
1.2 Második zóna
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 ElsĘ zóna
1 Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS (10) (j)
TėKEKÖVETELMÉNY
(11) (j)
Mód
forint
•
001
Sorszám
ÖSSZES POZÍCIÓ
KBM1J PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTė ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI) - JPY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6245
KBM2R1
KBM2R11
KBM2R111
KBM2R112
KBM2R12
KBM2R121
KBM2R122
KBM2R13
KBM2R14
KBM2R15
KBM2R16
002
003
004
005
006
007
008
009
010
011
PSZÁF-kód
001
Sorszám
(4) (d)
(5) (e)
RÖVID (6) (f)
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė NETTÓ POZÍCIÓK
8,00
(7) (g)
(%)
KOCKÁZATI SÚLY
4,00
A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése
6 Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
5 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
3
(3) (c)
HOSSZÚ
NETTÓ POZÍCIÓK
2,00
(2) (b)
(1) (a)
( - ) A JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁSI POZÍCIÓKKAL KAPCSOLATOS CSÖKKENTÉSI HATÁS
2.2 Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be
RÖVID
HOSSZÚ
ÖSSZES POZÍCIÓ
2.1 Magas minĘségĦ, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tĘkekövetelményekkel
2 Egyedi kockázat
1.2 Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be
1.1 Részvényindexekre vonatkozó tĘzsdei határidĘs ügyletek, amelyek széles körĦen diverzifikált indexeket reprezentálnak - és külön megközelítés alá esnek
1 Általános kockázat
RÉSZVÉNYEK A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN
Megnevezés
POZÍCIÓK
KBM2R PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU)
(8) (h)
TėKEKÖVETELMÉNY
(9) (i)
Mód
forint
6246 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBM3D01 KBM3D011
KBM3D012 KBM3D013
KBM3D014 KBM3D015
KBM3D016
KBM3D02 KBM3D03 KBM3D031 KBM3D032 KBM3D033 KBM3D034 KBM3D04 KBM3D05 KBM3D06 KBM3D07 KBM3D08 KBM3D09 KBM3D10 KBM3D11
KBM3D12
KBM3D13
001 002
003 004
005 006
007
008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021
022
023
PSZÁF-kód
Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formák (KBF-ek)
Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái
EUR EMU2 valuták DKK EEK LTL LVL GBP SEK CHF Az Európai Gazdasági Térség egyéb valutái USD CAD AUD JPY
KiegészítĘ rész: devizapozíciók
1 Az EMU2-ben lévĘ valuták 2 Kormányközi megállapodások hatálya alá esĘ valuták 3 Szorosan korreláló valuták 4 Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is) 5 Arany 6 Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok
FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ
Megnevezés
RÖVID
(2) b
HOSSZÚ
(1) a
KiegészítĘ rész:
(3) c
Hosszú (4) d
Rövid
Fedezeti pozíciók a tĘkemegfeleléshez
ÖSSZES POZÍCIÓ
(5) e
HOSSZÚ (7) g
HOSSZÚ
KiegészítĘ rész: devizapozíciók
(6) f
RÖVID
NETTÓ POZÍCIÓK
(8) h
RÖVID (9) i
KIEGYENLÍTETT
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė POZÍCIÓK (Beleértve a kiegyenlítetlen pozíciók újraelosztását azon valuták esetében, amelyek a kiegyenlített pozíciókra egyedi elbánásban részesülnek)
8,00 8,00
8,00
(11) k
RÖVID
8,00
(10) j
HOSSZÚ
(%)
4,00
1,60
(12) l
KIEGYENLÍTETT
KOCKÁZATI SÚLY
(13) m
TėKEKÖVETELMÉNY
(14) n
Mód
forint
•
Sorszám
KBM3D PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA FX)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6247
KBM4A102
KBM4A103
KBM4A104
038
KBM4A14
031
037
KBM4A132
030
036
KBM4A131
029
KBM4A101
KBM4A13
028
KBM4A17
KBM4A126
027
035
KBM4A125
026
034
KBM4A124
025
KBM4A15
KBM4A123
024
KBM4A16
KBM4A122 KBM4A1221 KBM4A1222
021 022 023
032
KBM4A1211 KBM4A1212 KBM4A1213 KBM4A1214
017 018 019 020
033
KBM4A12
KBM4A121
015
016
KBM4A116
014
KBM4A113
011
KBM4A114
KBM4A112 KBM4A1121 KBM4A1122
008 009 010
KBM4A115
KBM4A111 KBM4A1111 KBM4A1112 KBM4A1113 KBM4A1114
003 004 005 006 007
012
KBM4A11
002
013
KBM4A1
PSZÁF-kód
001
Sorszám
(6) (f)
RÖVID (7) (g)
(8) (h)
(%)
3,00
3.b Bruttó pozíciók
04 Összes pozíció az egyéb termékek (beleértve az energetikai termékeket) árucsoportjában
03 Összes pozíció a mezĘgazdasági termékek árucsoportjában
02 Összes pozíció a nem nemesfémek árucsoportjában
01 Összes pozíció a nemesfémek árucsoportjában
7 A likviditáshiány kockázata
6 Áruopciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok
5 Az OTC határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
4 A tĘzsdei határidĘs és opciós ügyletek letéti követelmény alapú megközelítése
15,00
3.a Nettó pozíciók
3 EgyszerĦsített megközelítés: összes pozíció
2.c Maradék kiegyenlítetlen pozíciók
2.b Sávok között kiegyenlített pozíciók
2.a Sávokon belüli kiegyenlített pozíciók
2.3 Lejárati sáv > 3 év
> 1 2 év > 2 3 év
2.2 Lejárati sáv > 1 év és 3 év
> 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
0 1 hónap
2.1 Lejárati sáv 1 év
2 Kiterjesztett lejárat szerinti lépcsĘzetes megközelítés
0,60
(5) (e)
HOSSZÚ
KOCKÁZATI SÚLY
15,00
(4) (d)
Rövid
A TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDė POZÍCIÓK
1.c Maradék kiegyenlítetlen pozíciók
(3) (c)
Hosszú
NETTÓ POZÍCIÓK
1,50
(2) (b)
(1) (a)
KiegészítĘ rész: Tisztán készletfinanszírozásra szolgáló pozíciók
1.a Sávokon belüli kiegyenlített pozíciók
RÖVID
HOSSZÚ
ÖSSZES POZÍCIÓ
1.b Sávok között kiegyenlített pozíciók
1.3 Lejárati sáv > 3 év
> 1 2 év > 2 3 év
1.2 Lejárati sáv > 1 év és 3 év
0 1 hónap > 1 3 hónap > 3 6 hónap > 6 12 hónap
1.1 Lejárati sáv 1 év
1 Lejárat szerinti lépcsĘzetes megközelítés
ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ
Megnevezés
KBM4A PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA COM)
(9) (i)
TėKEKÖVETELMÉNY
(10) (j)
Mód
forint
6248 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
012
011
010
009
008
007
006
005
004
003
002
001
4 Árukockázat
5 Általános kockázat összesen
6 Egyedi kockázat összesen
KBM5M114
KBM5M121
KBM5M122
2.2 Egyedi kockázat
3 Devizakockázat
KBM5M1122
KBM5M113
2.1 Általános kockázat
KBM5M1121
2 Részvények
1.2 Egyedi kockázat
KBM5M112
1.1 Általános kockázat
KBM5M1112
KiegészítĘ rész: a piaci kockázat felbontása 1 Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok
ÖSSZES POZÍCIÓ
Megnevezés
KBM5M1111
KBM5M111
KBM5M1
PSZÁF-kód
(2) (b)
(1) (a)
(c)
(3) (d)
(4)
A NEMTELJESÍTÉSI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(e)
(5)
TėKEKÖVETELMÉNY
KiegészítĘ rész: a piaci kockázat felbontása
EGYEDI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(f)
(6)
A túllépések száma az elĘzĘ 250 munkanapban
(g)
(7)
Korrekciós tényezĘ
KiegészítĘ rész:
forint
(h)
(8)
Mód
•
Sorszám
ELėZė NAPI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
KORREKCIÓS TÉNYEZė x AZ ELėZė 60 ÜZLETI NAP ÁTLAGOS KOCKÁZTATOTT ÉRTÉKE (VaR)
KBM5M PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK (MKR IM)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6249
001
Sorszám
KBM6AM01 … KBM6AM99
PSZÁF-kód
ALAPINFORMÁCIÓK
(2)
(b)
(1)
(c)
(3)
AZ EGYEDI KOCKÁZAT AZ EGYEDI KOCKÁZAT KISZÁMÍTÁSÁNAK KÓDJA KISZÁMÍTÁSÁNAK A HITELVISZONYT KÓDJA A MEGTESTESÍTė RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKPAPÍROK ESETÉBEN ESETÉBEN
(d)
(4)
A TÚLLÉPÉSEK SZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁNÁL HASZNÁLT NYERESÉG/VESZTESÉG KÓDJA
SZABÁLYOZÁS SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
(a)
A SZABÁLYOZÁSI MODELL INSTRUMENTUMKÓDJA
KBM6AM
(e)
(5)
KONFIDENCIAINTERVALLUM (a)
(f)
(6)
TARTÁSI PERIÓDUS (b)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
(g)
(7)
Mód
6250 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBM6B01M92
092
KBM6B01M09
009
KBM6B01M91
KBM6B01M08
008
091
KBM6B01M07
007
…
KBM6B01M06
006
…
KBM6B01M05
005
KBM6B01M10
KBM6B01M04
004
…
KBM6B01M03
003
…
KBM6B01M02
002
010
KBM6B01M01
PSZÁF-kód
001
Sorszám
(d)
(4)
EGYEDI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(e)
(5)
A NEMTELJESÍTÉSI KOCKÁZAT MIATTI PÓTLÓLAGOS TėKEKÖVETELMÉNY
(f)
(6)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (c)
(a) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérĘ konfidencia-intervallumot alkalmaznak. (b) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak. (c) Akkor kell kitölteni, ha a belsĘ modellnél a kockáztatott érték kiszámítása eltér (2)-tĘl, vagy (3)-tól.
92
91
…
…
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
(3)
(2)
(b)
(1)
(a)
(c)
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (T=1)
KONFIDENCIASZINT = 99%
SZABÁLYOZÁS SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR)
KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) (T=10)
Nap
KBM6B01M
(g)
(7)
BELSė MODELL SZERINTI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉKRE (VaR) VONATKOZÓ LIMIT
(h)
(8)
Elméleti
(i)
(9)
Tényleges
AZ UTÓLAGOS ELLENėRZÉSNÉL TÉNYLEGESEN HASZNÁLT NYERESÉG/VESZTESÉG
(j)
(10)
Mód
forint
•
PIACI KOCKÁZAT: BELSė MODELLEK RÉSZLETEZÉSE (MKR IM Details)
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6251
PSZÁF kód
Megnevezés
AlapvetĘ mutató módszer szerint (BIA) Sztenderd módszer (TSA) szerint / Alternatív sztenderd módszer (ASA) szerint Sztenderd módszer szerint (TSA) Vállalati finanszírozás Kereskedés és értékesítés Lakossági közvetítĘi tevékenység Kereskedelmi banki tevékenység Lakossági banki tevékenység Fizetési és elszámolási szolgáltatás Ügynöki szolgáltatás
Fejlett mérési módszer szerint (AMA)
TĘkekövetelmény összesen (több módszer együttes alkalmazása esetén)
014 BOP222
015 BOP3
016 BOP4
Jelmagyarázat
Lakossági banki tevékenység
013 BOP221
Tilos
Alternatív sztenderd módszer szerint (ASA)
Kereskedelmi banki tevékenység
012 BOP22
Vagyonkezelés
BOP2 BOP21 BOP211 BOP212 BOP213 BOP214 BOP215 BOP216 BOP217
011 BOP218
002 003 004 005 006 007 008 009 010
001 BOP1
Sorszám
A tárgyévet megelĘzĘ 2. év bruttó jövedelme 2 b
A tárgyévet megelĘzĘ 3. év bruttó jövedelme 1 a
A tárgyévet megelĘzĘ év bruttó jövedelme 3 c
A tárgyévet megelĘzĘ 3. év állománya 4 d
5 e
A tárgyévet megelĘzĘ 2. év állománya
A tárgyévet megelĘzĘ év állománya 6 f
7 g
TĘkekövetelmény
8 h
Fejlett mérési módszer (AMA) szerinti elemek
9 = 7-10-11 i
TĘkekövetelmény az azt csökkentĘ hatások elĘtt (amelyek a várható veszteségeket mérséklĘ belsĘ üzletviteli eljárásokból, biztosítás vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet alkalmazásából adódnak)
Hitelek és kölcsönök
10 j
(-) TĘkekövetelmény csökkentése a várható veszteségek üzletviteli eljárásokkal történĘ mérséklésébĘl
Bruttó jövedelem
EbbĘl (7. oszlopból): allokációs mechanizmusból adódó
BOP A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MĥKÖDÉSI KOCKÁZATA TėKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR)
11 k
(-) TĘkekövetelmény csökkentése biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet által
12 l
13 m
14 z
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
EbbĘl (11. oszlopból): biztosítás miatt
Adatszolgáltatóneve:
Biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletek tĘkekövetelménycsökkentési limitjének túllépése
Vonatkozásiidƅvége:
6252 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Adatszolgáltatóneve:
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036
B1OPD1 B1OPD11 B1OPD12 B1OPD13 B1OPD2 B1OPD21 B1OPD22 B1OPD23 B1OPD3 B1OPD31 B1OPD32 B1OPD33 B1OPD4 B1OPD41 B1OPD42 B1OPD43 B1OPD5 B1OPD51 B1OPD52 B1OPD53 B1OPD6 B1OPD61 B1OPD62 B1OPD63 B1OPD7 B1OPD71 B1OPD72 B1OPD73 B1OPD8 B1OPD81 B1OPD82 B1OPD83 B1OPD9 B1OPD91 B1OPD92 B1OPD93
Sorszám PSZÁF kód
Tilos
Jelmagyarázat
Vállalati finanszírozás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Kereskedés és értékesítés Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Lakossági közvetítĘi tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Kereskedelmi banki tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Lakossági banki tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Fizetési és elszámolási szolgáltatás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Ügynöki szolgáltatás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Vagyonkezelés Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Üzletágak összesen Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség
Megnevezés
KülsĘ csalás 2 b
BelsĘ csalás 1 a
Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság 3 c
Ügyfelek, termékek és üzleti gyakorlat 4 d
5 e
Tárgyi eszközöket ért károk
Veszteségkategóriák
Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba 6 f
7 g
Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés
Adatszolgáltatótörzsszáma:
8 h
Veszteségkategóriák összesen
Az adatgyĦjtésnél használt küszöbérték
9 i
10 j
11 z
Mód
B1OPD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - MĥKÖDÉSI KOCKÁZAT: BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGKATEGÓRIÁNKÉNT AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN (OPR Details) Nagyságrend: forint
Vonatkozásiidƅvége:
Legalacsonyabb
•
Legmagasabb
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6253
2 b
1 a
Jelmagyarázat Tilos
….
B2OPLD099
PSZÁF kód
001 B2OPLD001
Sor szám
3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i 10 j 11 k 12 l 13 m 14 n 15 o
A bruttó veszteség üzletágankénti százalékos megoszlása
Adatszolgáltatóneve:
16 p 17 r
Veszteségkategória
18 s 19 sz 20 t 21 u
A kockázati eseményekre vonatkozó dátumok
22 v 23 z 24 zs
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
B2OPLD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - FĘbb mĦködési kockázati veszteségek, amelyeket az elmúlt négy negyedévben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok (OPR Loss Details)
BelsĘ referencia szám
Vonatkozásiidƅvége:
Bruttó veszteség EbbĘl: nem realizált
Státusz: lezárt? (I/N)
Közvetlenül megtérült veszteségrész
Biztosítás (vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet) következtében már megtérült veszteség Potenciálisan még megtérülĘ veszteség (közvetlenül, illetve biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet következtében Hitelkockázattal, vagy piaci kockázattal kapcsolatos (H/P)
Vállalati finanszírozás
Kereskedés és értékesítés
Lakossági közvetítĘi tevékenység
Kereskedelmi banki tevékenység
Lakossági banki tevékenység
Fizetési és elszámolási szolgáltatás
Ügynöki szolgáltatás
Vagyonkezelés
Bekövetkezés
Felismerés
Az elsĘ kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletbĘl adódóan)
A legutóbbi kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletbĘl adódóan)
Könyvelés dátuma
Az eseményhez kapcsolódó veszteségek száma
6254
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
PSZÁF kód
KBOP2 KBOP21 KBOP211 KBOP212 KBOP213 KBOP214 KBOP215 KBOP216 KBOP217 KBOP218 KBOP22 KBOP221 KBOP222 KBOP3
016 KBOP4
002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015
001 KBOP1
Sorszám
Tilos
Jelmagyarázat
AlapvetĘ mutató módszer szerint (BIA) Sztenderd módszer (TSA) szerint / Alternatív sztenderd módszer (ASA) szerint Sztenderd módszer szerint (TSA) Vállalati finanszírozás Kereskedés és értékesítés Lakossági közvetítĘi tevékenység Kereskedelmi banki tevékenység Lakossági banki tevékenység Fizetési és elszámolási szolgáltatás Ügynöki szolgáltatás Vagyonkezelés Alternatív sztenderd módszer szerint (ASA) Kereskedelmi banki tevékenység Lakossági banki tevékenység Fejlett mérési módszer szerint (AMA) TĘkekövetelmény összesen (több módszer együttes alkalmazása esetén)
Megnevezés
A tárgyévet megelĘzĘ 2. év bruttó jövedelme 2 b
A tárgyévet megelĘzĘ 3. év bruttó jövedelme 1 a
A tárgyévet megelĘzĘ év bruttó jövedelme 3 c
4 d
A tárgyévet megelĘzĘ 3. év állománya
5 e
6 f
A tárgyévet megelĘzĘ év állománya
7 g
TĘkekövetelmény
8 h
9 = 7-10-11 i
10 j
11 k
12 l
13 m
14 z
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
•
A tárgyévet megelĘzĘ 2. év állománya
Fejlett mérési módszer (AMA) szerinti elemek
TĘkekövetelmény az azt csökkentĘ hatások elĘtt (amelyek a várható veszteségeket mérséklĘ belsĘ üzletviteli eljárásokból, biztosítás vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet alkalmazásából adódnak)
Hitelek és kölcsönök
(-) TĘkekövetelmény csökkentése a várható veszteségek üzletviteli eljárásokkal történĘ mérséklésébĘl
Bruttó jövedelem
EbbĘl (7. oszlopból): allokációs mechanizmusból adódó
KBOP A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MĥKÖDÉSI KOCKÁZATA ÖSSZEVONT ALAPÚ TėKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR)
(-) TĘkekövetelmény csökkentése biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet által
Adatszolgáltatóneve:
Biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletek tĘkekövetelmény-csökkentési limitjének túllépése
Vonatkozásiidƅvége:
EbbĘl (11. oszlopból): biztosítás miatt
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6255
KB1OPD1 KB1OPD11 KB1OPD12 KB1OPD13 KB1OPD2 KB1OPD21 KB1OPD22 KB1OPD23 KB1OPD3 KB1OPD31 KB1OPD32 KB1OPD33 KB1OPD4 KB1OPD41 KB1OPD42 KB1OPD43 KB1OPD5 KB1OPD51 KB1OPD52 KB1OPD53 KB1OPD6 KB1OPD61 KB1OPD62 KB1OPD63 KB1OPD7 KB1OPD71 KB1OPD72 KB1OPD73 KB1OPD8 KB1OPD81 KB1OPD82 KB1OPD83 KB1OPD9 KB1OPD91 KB1OPD92 KB1OPD93
Sorszám PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036
Adatszolgáltatóneve:
Adatszolgáltatótörzsszáma:
Tilos
Jelmagyarázat
Vállalati finanszírozás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Kereskedés és értékesítés Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Lakossági közvetítĘi tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Kereskedelmi banki tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Lakossági banki tevékenység Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Fizetési és elszámolási szolgáltatás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Ügynöki szolgáltatás Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Vagyonkezelés Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség Üzletágak összesen Az események száma Összes veszteség Maximális egyedi veszteség
Megnevezés
KülsĘ csalás 2 b
BelsĘ csalás 1 a
Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság 3 c
Ügyfelek, termékek és üzleti gyakorlat 4 d
Tárgyi eszközöket ért károk 5 e
Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba 6 f
7 g
8 h
Veszteségkategóriák összesen
9 i
Legalacsonyabb
Az adatgyĦjtésnél használt küszöbérték
10 j
Legmagasabb
Veszteségkategóriák
Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés
11 z
Mód
KB1OPD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - MĥKÖDÉSI KOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGKATEGÓRIÁNKÉNT AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN (OPR Details) Nagyságrend: forint
Vonatkozásiidƅvége:
6256 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
2 b
1 a
Jelmagyarázat Tilos
….
KB2OPLD099
PSZÁF kód
001 KB2OPLD001
Sor szám
3 c 4 d 5 e 6 f 7 g 8 h 9 i 10 11 12 13 14 j k l m n 15 o 16 p
A bruttó veszteség üzletágankénti százalékos megoszlása
Adatszolgáltatóneve:
17 r
Veszteségkategória
18 19 s sz 20 t 21 u
A kockázati eseményekre vonatkozó dátumok
22 v 23 z 24 zs
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltatótörzsszáma:
KB2OPLD BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK összevont alapon- FĘbb mĦködési kockázati veszteségek, amelyeket az elmúlt négy negyedévben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok (OPR Loss Details)
BelsĘ referencia szám
Kereskedelmi banki tevékenység
Felismerés
Vonatkozásiidƅvége:
Bruttó veszteség EbbĘl: nem realizált Státusz: lezárt? (I/N)
Közvetlenül megtérült veszteségrész
Biztosítás (vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet) következtében már megtérült veszteség Potenciálisan még megtérülĘ veszteség (közvetlenül, illetve biztosítás, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügylet következtében Hitelkockázattal, vagy piaci kockázattal kapcsolatos (H/P) Vállalati finanszírozás Kereskedés és értékesítés Lakossági közvetítĘi tevékenység
Lakossági banki tevékenység Fizetési és elszámolási szolgáltatás Ügynöki szolgáltatás Vagyonkezelés
Bekövetkezés
Az elsĘ kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletbĘl adódóan) A legutóbbi kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentĘ más jogügyletbĘl adódóan) Könyvelés dátuma
•
Az eseményhez kapcsolódó veszteségek száma
MAGYAR KÖZLÖNY
6257
2010. évi 5. szám
6258
MAGYAR KÖZLÖNY
COREP táblák - konszolidált Tőke KBCAA
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)
KBCAB
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA)
KBCAC
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA - RÉSZLETEZŐ TÁBLA
Hitelezési kockázat - sztenderd módszer KBCS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA)
KB1CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CRSA) Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
KB2CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA)
KB3CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
KB4CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
KB5CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA)
KB6CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
KB7CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (CRSA)
KB8CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA)
KB9CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA)
KB10CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Késedelmes tételek (CRSA)
KB11CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített követelések (CRSA)
KB12CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA)
KB13CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA)
KB14CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA)
KB15CS
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Egyéb tételek (CRSA)
KBCTS
ÖSSZEVONT ALAPÚ KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
KB1SECSA
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
KB2SECSA
HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
KBSECD
HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén
KBC11H
KBC3H
ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Hitelezési kockázat - IRB módszer KBCIF
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC1CIF
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Központi kormány és központi bank (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC2CIF
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC3CIF
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC31CIF
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBCIA
KBC1CIA
KBC2CIA
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC3CIA
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC31CIA
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
KBC4CIA
KBC41CIA
KBC42CIA
KBC43CIA
KBCQ
ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCFet alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB) ÖSSZEVONT ALAPÚ HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU)
6259
6260
MAGYAR KÖZLÖNY
KBCTS KB1SECIRB
ÖSSZEVONT ALAPÚ KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI/NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT) HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
KB2SECIRB
HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
KBSECD
HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI INFORMÁCIÓK (CR SEC Details) ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén
KBC12H
KBC3H
ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Piaci kockázat KBM1T KBM1H KBM1E KBM1C KBM1G KBM1U KBM1J KBM2R
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (forintban összesen) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: HUF) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: EUR) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: CHF) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: GBP) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: USD) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (pénznem: JPY) ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER
KBM3D
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER
KBM4A
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK - SZTENDERD MÓDSZER
KBM5M
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK
KBM6AM
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
KBM6B01M
ÖSSZEVONT ALAPÚ PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE tábla sorainak részletező táblái
Működési kockázat KBOP KB1OPD KB2OPLD
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA ÖSSZEVONT ALAPÚ TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT AZ ELMÚLT ÉVBEN (OPR Details) BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPON- FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT VESZTESÉGEK, AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG NEM KERÜLTEK LEZÁRÁSRA; ÉS AMELYEK A MÚLT ÉVBEN KERÜLTEK RÖGZÍTÉSRE (OPR Loss Details)
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
KBCAA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ SZAVATOLÓ TėKE SZÁMÍTÁSA (CA) Nagyságrend: forint Összeg Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Mód 1 a KBCAA1 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė SZAVATOLÓ 001 TėKE ÖSSZESEN 002 KBCAA11 ALAPVETė TėKE 003 KBCAA111 ALAPVETė TėKEKÉNT ELISMERT TėKEELEMEK 004 KBCAA1111 Befizetett jegyzett tĘke KBCAA111101 ebbĘl: Osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett 005 részvények 006 KBCAA11111 a) Cégbíróságon bejegyzett tĘke KBCAA11112 b) Felügyeletnek bejelentett, dokumentált jegyzett tĘkeemelés 007 összege, amelyet a Cégbíróság még nem jegyzett be 008 KBCAA11113 c) (-) Cégbíróságon még nem bejegyzett tĘkeleszállítás összege 009 KBCAA11114 d) (-) Jegyzett tĘke be nem fizetett része 010 KBCAA1112 (-) Visszavásárolt saját részvények névértéke 011 KBCAA1113 TĘketartalék 012 KBCAA11131 a) Számviteli tĘketartalék KBCAA11132 b) (-) TĘketartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke emelés 013 miatt KBCAA11133 c) TĘketartalék növekedése a Cégbíróságon még nem bejegyzett 014 jegyzett tĘke leszállítás miatt KBCAA1115 (-) Osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett 015 részvények 016 KBCAA112 ALAPVETė TėKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK 017 KBCAA1121 Tartalékok 018 KBCAA11211 Lekötött tartalék alapvetĘ tĘkeként figyelembe vehetĘ része 019 KBCAA112111 Számviteli lekötött tartalék (-) Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és 020 KBCAA112112 névértékének különbözete 021 KBCAA11212 Általános tartalék 022 KBCAA11213 Eredménytartalék 023 KBCAA112131 a1) Számviteli eredménytartalék, ha pozitív 024 KBCAA112132 a2) (-) Számviteli eredménytartalék, ha negatív KBCAA112133 b) (-) Eredménytartalék csökkenése a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, Cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tĘke emelés 025 miatt KBCAA112134 c) Eredménytartalék növekedése a Cégbíróságon még nem 026 bejegyzett jegyzett tĘke leszállítás miatt KBCAA1122 Konszolidáció miatt az AlapvetĘ tĘkeelemek pozitív/(-) negatív 027 különbözeteibĘl beszámítható rész 028 KBCAA11221 AlapvetĘ tĘkeelemek pozitív/(-) negatív különbözetei 029 KBCAA112211 Saját tĘke növekedése/(-)csökkenése 030 KBCAA1122111 a) Leányvállalatok saját tĘke változása (követel/(-) tartozik)
6261
6262
MAGYAR KÖZLÖNY
031 032 033 034 035 036 037 038
KBCAA1122112 KBCAA112212 KBCAA1122121 KBCAA1122122 KBCAA112213 KBCAA112301 KBCAA1124101 KBCAA1124201
039
KBCAA1125
040 041 042 043 044
KBCAA114 KBCAA115 KBCAA1151 KBCAA1153 KBCAA1154 KBCAA115421
045 046
KBCAA115422
047 048 049 050
KBCAA12 KBCAA1211 KBCAA1213 KBCAA12131 KBCAA12132
051 052
KBCAA121321
053
KBCAA121322
054 055 056 057 058 059 060 061 062 063 064 065
KBCAA1215 KBCAA12151 KBCAA121511 KBCAA1215111 KBCAA1215112 KBCAA121512 KBCAA1215121 KBCAA1215122 KBCAA121513 KBCAA1215131 KBCAA1215132 KBCAA121514
b) Közös vezetésĦ vállalkozások saját tĘke változása (követel/(-) tartozik) Konszolidáció miatti változások (követel/(-) tartozik) a) adósságkonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetébĘl b) közbensĘ eredménykonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetébĘl Kisebbségi részesedés (KülsĘ tagok, más tulajdonosok részesedése) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív (-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív (-) Értékpapírosított eszközökbĘl származó jövĘbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminĘség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra ALAPVETė KÖLCSÖNTėKE teljes összege (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETė TėKÉBėL (-) Immateriális javak (-) AlapvetĘ kölcsöntĘke limit feletti része (-) Egyéb levonások (-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül) (-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek JÁRULÉKOS TėKE AlapvetĘ kölcsöntĘkébĘl a járulékos tĘkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tĘkében figyelembe vehetĘ rész ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékelésébĘl származó értékelési tartalék Konszolidáció miatt a Járulékos tĘkeelemek pozitív/(-) negatív különbözeteibĘl beszámítható rész Járulékos tĘkeelemek pozitív/(-) negatív különbözetei Passzív/(-)aktív tĘkekonszolidációs különbözet a) Leányvállalatokból b) Közös vezetésĦ vállalkozásból Saját tĘke növekedése/(-)csökkenése a) Leányvállalatok saját tĘke változása (követel/(-) tartozik) b) Közös vezetésĦ vállalkozások saját tĘke változása (követel/(-) tartozik) Konszolidáció miatti változások (követel/(-) tartozik) a) adósságkonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetébĘl b) közbensĘ eredménykonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetébĘl Kisebbségi részesedés (KülsĘ tagok, más tulajdonosok részesedése)
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
066
KBCAA1216
067 068
KBCAA1217 KBCAA1218 KBCAA1222
069 070 071
KBCAA1223 KBCAA1224 KBCAA1225
072 073 074 075 076 077 078 079 080 081 082 083
KBCAA123 KBCAA13 KBCAA13001 KBCAA130011 KBCAA130012 KBCAA130013 KBCAA13002 KBCAA130021 KBCAA130022 KBCAA1301 KBCAA1302 KBCAA1303
084 085 086
KBCAA1304 KBCAA1305 KBCAA1306
087 088 089 090 091 092 093
KBCAA130609 KBCAA13060911 KBCAA13060912 KBCAA13060921 KBCAA13060922 KBCAA1306093 KBCAA130610
094
Lejárat nélküli osztalékelsĘbbségi , a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények és alárendelt kölcsöntĘke IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet Járulékos kölcsöntĘke Lejárattal rendelkezĘ osztalék-elsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények Lejárattal rendelkezĘ alárendelt kölcsöntĘke Részvénnyé átváltoztatható kötvények (-) Lejárattal rendelkezĘ alárendelt kölcsöntĘke és osztalékelsĘbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének limit feletti része (-) Járulékos tĘke limit feletti része (-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETė TėKÉBėL ÉS A JÁRULÉKOS TėKÉBėL EbbĘl:(-) Levonások az alapvetĘ tĘkébĘl (-) Levonás az alapvetĘ tĘkébĘl az 50-50 %-os arányú levonás miatt (-) Levonás alapvetĘ tĘkébĘl járulékos tĘke hiánya miatt (-) Levonás limittúllépés miatt EbbĘl: (-) Levonások a járulékos tĘkébĘl (-) Levonás járulékos tĘkébĘl az 50-50 % arányú tételek miatt (-) Levonás limittúllépés miatt (-) PIBv-ben lévĘ tĘbefektetések korlátozása miatt (-) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke korlátozása miatt (-) A PIBv-ben lévĘ nem befolyásoló tĘkebefektetés és alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke, járulékos kölcsöntĘke limit feletti része (-) Biztosítóban lévĘ tĘkebefektetések korlátozása miatt (-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke korlátozása miatt (-) A Biztosítóban lévĘ nem befolyásoló tĘke befektetés és alárendelt kölcsöntĘke, alapvetĘ kölcsöntĘke és járulékos kölcsöntĘke limit feletti része (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv miatti levonás (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetéseknek könyv szerinti értéke (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetéseknek minimális szavatoló tĘke szükséglete (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések arányosított könyv szerinti értéke (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések arányosított minimális szavatoló tĘke szükséglete (-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetéseknek nyújtott alárendelt kölcsöntĘke könyv szerinti értéke KiegészítĘ információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETė ÉS JÁRULÉKOS TėKE
6263
6264
MAGYAR KÖZLÖNY
095 096 097 102 103
KBCAA1307 KBCAA1308
KBCAA1310 KBCAA14 KBCAA15 KBCAA1510
104 105 106 107 108 109
KBCAA16 KBCAA161 KBCAA163 KBCAA166 KBCAA167 KBCAA181
110 111 112 113 114
KBCAA1811 KBCAA1812 KBCAA182 KBCAA183 Jelmagyarázat Tilos
(-) A kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege (-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége (-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerzĘdés szerinti (fizetést vagy szállítást követĘ) 5. munkanaptól az ügylet megszĦntéig KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė ÖSSZES ALAPVETė TėKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė ÖSSZES JÁRULÉKOS TėKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETė, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETė ÉS JÁRULÉKOS TėKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTė TėKE Járulékos tĘke szavatoló tĘkébe be nem számítható része KiegészítĘ alárendelt kölcsöntĘke (-) Hitelintézet kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tĘkelevonás (-) Elismert, de fel nem használt kiegészítĘ tĘke KiegészítĘ információk: IRB SZERINTI ÉRTÉKVESZTÉS/ CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (-) IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék (-) IRB szerint várható veszteségek ALÁRENDELT KÖLCSÖNTėKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE INDULÓ TėKEKÖVETELMÉNY
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6265
2010. évi 5. szám
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
KBCAB BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA)
Sorszám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
PSZÁF kód KBCAB2 KBCAB2001 KBCAB2002 KBCAB21 KBCAB211 KBCAB21111 KBCAB2111101 KBCAB2111102 KBCAB2111103 KBCAB2111104 KBCAB2111105 KBCAB2111106 KBCAB2111107 KBCAB2111108 KBCAB2111109 KBCAB2111110 KBCAB2111111 KBCAB2111112 KBCAB2111113 KBCAB2111114 KBCAB2111115 KBCAB2112 KBCAB212 KBCAB2121
24 25 26 27 28
KBCAB212101 KBCAB212102 KBCAB2121021 KBCAB212103 KBCAB2122
29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
KBCAB212201 KBCAB212202 KBCAB2122021 KBCAB212203 KBCAB212204 KBCAB2123 KBCAB2124 KBCAB2125 KBCAB22 KBCAB23 KBCAB231 KBCAB2311 KBCAB2312 KBCAB2313 KBCAB2314 KBCAB232 KBCAB24 KBCAB241 KBCAB242 KBCAB243 KBCAB25
50 51 52
KBCAB26 KBCAB261
Megnevezés
TėKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE ebbĘl:a 20(2) cikk szerinti befektetési vállalkozások tĘkekövetelménye (a 24.cikket nem alkalmazzuk) ebbĘl:a 20(3) cikk szerinti befektetési vállalkozások tĘkekövetelménye (a 25.cikket nem alkalmazzuk) ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tĘkekövetelménye SA módszer tĘkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minĘsített kategóriába tartozó tételek Fedezett kötvények Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tĘkekövetelménye IRB-n alapuló módszer tĘkekövetelménye FIRB módszer tĘkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezĘt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások ebbĘl: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások AIRB módszer tĘkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezĘt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül) Központi kormány és központi bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások ebbĘl: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Részesedések IRB módszer szerint tĘkekövetelménye Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tĘkekövetelménye Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítĘ eszközök tĘkekövetelménye ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TėKEKÖVETELMÉNYE ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tĘkekövetelménye eszközcsoportonként Kereskedési célú,hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok Részvények Deviza Áruk Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belsĘ model szerinti tĘkekövetelménye ÖSSZES TėKEKÖVETELMÉNY A MĥKÖDÉSI KOCKÁZATRA Alapmutató módszer szerinti tĘkekövetelmény (BIA módszer) Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tĘkekövetelmény (TSA/ASA módszer) MĦködési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tĘkekövetelmény (AMA módszer) AZ ELėZė ÉVI MĥKÖDÉSI KÖLTSÉGEN ALAPULÓ TėKEKÖVETELMÉNY (befektetési vállalkozás esetén) EGYÉB ÉS ÁTMENETI TėKEKÖVETELMÉNY Átmeneti rendelkezésként elĘírt tĘkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tĘketöbblet
Nagyságrend: forint Összeg 1 Mód a
6266
MAGYAR KÖZLÖNY
Vonatkozási idĘ vége:
53 54 55 56 57
KBCAB3 KBCAB31
ÖSSZEGZė ADATOK Szavatoló tĘke többlet/hiány egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények elĘtt
KBCAB311
TĘkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények elĘtt Szavatoló tĘke többlet/hiány egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények után
KBCAB32 KBCAB321 KBCAB33
KBCAB341
TMM egyéb és átmeneti tĘkekövetelmények után FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELėÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETėEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TėKE FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELėÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETė TėKEKÖVETELMÉNY Szavatoló tĘke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen TĘkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen TMM felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembevételét követĘen BELSė TėKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TėKE BELSė TėKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TėKE SZÜKSÉGLETE Szavatoló tĘke többlet/hiány belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen
KBCAB342 KBCAB343
TĘkemegfelelési index belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen TMM belsĘ tĘkemegfelelés értékelést követĘen
58 59 60 61 62 63 64 65 66 67
Adatszolgáltató neve:
KBCAB3301 KBCAB331 KBCAB332 KBCAB333 KBCAB34 KBCAB3401
Jelmagyarázat Tilos
•
2010. évi 5. szám
Adatszolgáltató törzsszáma:
1 2
Tilos
KBCAC1 KBCAC101 …….. KBCAC199
PSZÁF kód
Jelmagyarázat
Sorszám
Vonatkozási idĘ vége:
………..
Összesen
Megnevezés Kódja
2
b
Neve
1
a
Összevont felügyelet alá vont társaságok és csoportok
c
3 4
d e
5
Adatszolgáltató neve:
f
6 7
g
8
h i
9
összesen
j
10
ebbĘl: alapvetĘ tĘke
Kockázatok fedezetére figyelembe vehetĘ szavatoló tĘke (Pillér I)
KBCAC BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEVONT ALAPÚ TėKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA - RÉSZLETEZė TÁBLA
TĘkekövetelmény a hitelezési, partner, felhígulási és nyitvaszállítási kockázatra
TĘkekövetelmény az elszámolási/szállítási kockázatra
TĘkekövetelmény a pozíció-, devizaárfolyam és árukockázatra TĘkekövetelmény a mĦködési kockázatra Egyéb és átmeneti tĘkekövetelmény TĘkekövetelmény minimális szintje öszesen 8=3+4+5+6+7
k
11
SZAVATOLÓ TėKE TÖBBLET vagy HIÁNY (a tĘkekövetelmény minimális szintje figyelembe vételével) 11=9-8
l
12
z
13
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
SZAVATOLÓ TėKE TÖBBLET vagy HIÁNY a felügyeleti felülvizsgálat elĘírásainak figyelembe vételét követĘen
MAGYAR KÖZLÖNY
6267
2010. évi 5. szám
KBCS15
KBCS201 KBCS202 KBCS203 KBCS204 KBCS205 KBCS2051
KBCS2052 KBCS2053 KBCS206 KBCS207 KBCS2071
KBCS2072 KBCS2073 KBCS208 KBCS2081 KBCS209 KBCS210
6
7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KBCS13 KBCS14
4 5
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KBCS11 KBCS12
2 3
Megnevezés
KBCS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
KBCS - ÖSSZEVONT ALAPON
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
8 f2
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
9 g1
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
12 i1
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre Pénzügyi biztosíték értéke
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CRSA)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6268 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB1CS2051
KB1CS2052 KB1CS2053 KB1CS206 KB1CS207
KB1CS2071
KB1CS2072 KB1CS2073 KB1CS208
KB1CS2081 KB1CS209 KB1CS210
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB1CS15
KB1CS201 KB1CS202 KB1CS203 KB1CS204 KB1CS205
6
KB1CS13 KB1CS14
4 5
7 8 9 10 11
KB1CS11 KB1CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB1CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB1CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6269
KB2CS13 KB2CS14
KB2CS15
KB2CS201 KB2CS202 KB2CS203 KB2CS204 KB2CS205
KB2CS2051
KB2CS2052 KB2CS2053 KB2CS206 KB2CS207
KB2CS2071
KB2CS2072 KB2CS2073 KB2CS208
KB2CS2081 KB2CS209 KB2CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB2CS11 KB2CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB2CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer 7 f1
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB2CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6270 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB3CS13 KB3CS14
KB3CS15
KB3CS201 KB3CS202 KB3CS203 KB3CS204 KB3CS205
KB3CS2051
KB3CS2052 KB3CS2053 KB3CS206 KB3CS207
KB3CS2071
KB3CS2072 KB3CS2073 KB3CS208
KB3CS2081 KB3CS209 KB3CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB3CS11 KB3CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB3CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer 7 f1
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB3CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6271
KB4CS13 KB4CS14
KB4CS15
KB4CS201 KB4CS202 KB4CS203 KB4CS204 KB4CS205
KB4CS2051
KB4CS2052 KB4CS2053 KB4CS206 KB4CS207
KB4CS2071
KB4CS2072 KB4CS2073 KB4CS208
KB4CS2081 KB4CS209 KB4CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB4CS11 KB4CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB4CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer 7 f1
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB4CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6272 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Jelmagyarázat Tilos
KB5CS2081 KB5CS209 KB5CS210
KB5CS2052 KB5CS2053 KB5CS206 KB5CS207
13 14 15 16
21 22 23
KB5CS2051
12
KB5CS2071
KB5CS201 KB5CS202 KB5CS203 KB5CS204 KB5CS205
7 8 9 10 11
KB5CS2072 KB5CS2073 KB5CS208
KB5CS15
6
17
KB5CS13 KB5CS14
4 5
18 19 20
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
KB5CS11 KB5CS12
Megnevezés
KB5CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
5CS Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB5CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6273
KB6CS13 KB6CS14
KB6CS15
KB6CS201 KB6CS202 KB6CS203 KB6CS204 KB6CS205
KB6CS2051
KB6CS2052 KB6CS2053 KB6CS206 KB6CS207
KB6CS2071
KB6CS2072 KB6CS2073 KB6CS208
KB6CS2081 KB6CS209 KB6CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB6CS11 KB6CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB6CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB6CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6274 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB7CS13 KB7CS14
KB7CS15
KB7CS201 KB7CS202 KB7CS203 KB7CS204 KB7CS205
KB7CS2051
KB7CS2052 KB7CS2053 KB7CS206 KB7CS207
KB7CS2071
KB7CS2072 KB7CS2073 KB7CS208
KB7CS2081 KB7CS209 KB7CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB7CS11 KB7CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB7CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékka csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB7CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozással szembeni kitettségek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6275
KB8CS2051
KB8CS2052 KB8CS2053 KB8CS206 KB8CS207
KB8CS2071
KB8CS2072 KB8CS2073 KB8CS208
KB8CS2081 KB8CS209 KB8CS210
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB8CS15
KB8CS201 KB8CS202 KB8CS203 KB8CS204 KB8CS205
6
KB8CS13 KB8CS14
4 5
7 8 9 10 11
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB8CS11 KB8CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB8CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer 7 f1
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB8CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6276 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB9CS2051
KB9CS2052 KB9CS2053 KB9CS206 KB9CS207
KB9CS2071
KB9CS2072 KB9CS2073 KB9CS208
KB9CS2081 KB9CS209 KB9CS210
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB9CS15
KB9CS201 KB9CS202 KB9CS203 KB9CS204 KB9CS205
6
KB9CS13 KB9CS14
4 5
7 8 9 10 11
KB9CS11 KB9CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB9CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB9CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Ingatlannal fedezett kitettségek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6277
KB10CS2051
KB10CS2052 KB10CS2053 KB10CS206 KB10CS207
KB10CS2071
KB10CS2072 KB10CS2073 KB10CS208
KB10CS2081 KB10CS209 KB10CS210
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB10CS15
KB10CS201 KB10CS202 KB10CS203 KB10CS204 KB10CS205
6
KB10CS13 KB10CS14
4 5
7 8 9 10 11
KB10CS11 KB10CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB10CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB10CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Késedelmes tételek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6278 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB11CS15
KB11CS201 KB11CS202 KB11CS203 KB11CS204 KB11CS205 KB11CS2051
KB11CS2052 KB11CS2053 KB11CS206 KB11CS207 KB11CS2071
KB11CS2072 KB11CS2073 KB11CS208 KB11CS2081 KB11CS209 KB11CS210
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
0% 10% 20% 35% 50% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100% ebbĘl: késedelmes tételek elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150% ebbĘl: késedelmes tételek 200% Egyéb kockázati súlyok
KB11CS13 KB11CS14
4 5
7 8 9 10 11 12
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
2 3
6
ÖSSZES KITETTSÉG
KB11CS11 KB11CS12
Megnevezés
KB11CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer 7 f1
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 20% 50% 100% 16 17 18 19 k1 k2 k3 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB11CS HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minĘsített kategóriába tartozó tételek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Vonatkozási idĘ vége:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6279
KB12CS2051
KB12CS2052 KB12CS2053 KB12CS206 KB12CS207
KB12CS2071
KB12CS2072 KB12CS2073 KB12CS208
KB12CS2081 KB12CS209 KB12CS210
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB12CS15
KB12CS201 KB12CS202 KB12CS203 KB12CS204 KB12CS205
6
KB12CS13 KB12CS14
4 5
7 8 9 10 11
KB12CS11 KB12CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB12CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB12CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6280 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KB13CS13 KB13CS14
KB13CS15
KB13CS201 KB13CS202 KB13CS203 KB13CS204 KB13CS205
KB13CS2051
KB13CS2052 KB13CS2053 KB13CS206 KB13CS207
KB13CS2071
KB13CS2072 KB13CS2073 KB13CS208
KB13CS2081 KB13CS209 KB13CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB13CS11 KB13CS12
2 3
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
KB13CS0
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékka csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB13CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6281
KB14CS13 KB14CS14
KB14CS15
KB14CS201 KB14CS202 KB14CS203 KB14CS204 KB14CS205
KB14CS2051
KB14CS2052 KB14CS2053 KB14CS206 KB14CS207
KB14CS2071
KB14CS2072 KB14CS2073 KB14CS208
KB14CS2081 KB14CS209 KB14CS210
4 5
6
7 8 9 10 11
12
13 14 15 16
17
18 19 20
21 22 23
Jelmagyarázat Tilos
KB14CS11 KB14CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB14CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
9 g1
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen
10 g2
11 h
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
15 j
0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB14CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek (CRSA)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13)
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18) 20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
Adatszolgáltató neve:
TėKEKÖVETELMÉNY
Vonatkozási idĘ vége:
6282 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Jelmagyarázat Tilos
KB15CS2081 KB15CS209 KB15CS210
KB15CS2052 KB15CS2053 KB15CS206 KB15CS207
13 14 15 16
21 22 23
KB15CS2051
12
KB15CS2071
KB15CS201 KB15CS202 KB15CS203 KB15CS204 KB15CS205
7 8 9 10 11
KB15CS2072 KB15CS2073 KB15CS208
KB15CS15
6
17
KB15CS13 KB15CS14
4 5
18 19 20
KB15CS11 KB15CS12
késedelmes tételek
késedelmes tételek
késedelmes tételek
200% Egyéb kockázati súlyok
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli ingatlannal fedezett 150%
ebbĘl:
elismert hitelminĘsítĘ szervezet általi minĘsítés nélküli nem lakóingatlannal fedezett 75% 100%
ebbĘl:
0% 10% 20% 35% 50%
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
KB15CS0
Megnevezés
2 3
PSZÁF kód
1
Sorszám
EbbĘl: Partnerkockázatból származó hitelkockázat 2 b
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 1 a
(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan 3 c
Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke (4=1+3) 4 d
Garanciák 5 e1
Hitelderivatívák 6 e2
Pénzügyi biztosítékok: EgyszerĦ módszer
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 8 f2
(-) Kiáramló helyettesített tételek: Összesen 9 g1
10 g2
11 h
Nettó kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
7 f1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: Összesen
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
12 i1
Pénzügyi biztosíték értéke
13 i2
(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
14 i3
(-) volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: korrigált értékek (Ga)
Volatilitási korrekciós tényezĘ hatása a kitettségre
A kitettség értékét módosító CRM technika: ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere
15 j
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) (15=11+12+13) 0% 16 k1
20% 17 k2
50% 18 k3
100% 19 k4
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása
KB15CS - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Egyéb tételek (CRSA)
Adatszolgáltató neve:
20 l
21 m
22 n
Mód 23 z
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Kitettség értéke (20=15-16-0,8*17-0,5*18)
Vonatkozási idĘ vége:
Kockázattal súlyozott kitettség érték
•
TėKEKÖVETELMÉNY
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6283
KBCIF31 KBCIF32 KBCIF33 KBCIF341 KBCIF35 KBCIF36 KBCIF37
Tilos
Jelmagyarázat
20 KBCIF6
19 KBCIF5
18 KBCIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBCIF3
8 KBCIF2101 ….. 9 KBCIF2199
7 KBCIF2
6 KBCIF15
4 KBCIF13 5 KBCIF14
1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfélkategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBCIF11 3 KBCIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBCIF0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m1
17
Ingatlanok 18
Egyéb dologi biztosítékok m2
27
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBCIF - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6284 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
6 KBC1CIF15
KBC1CIF31 KBC1CIF32 KBC1CIF33 KBC1CIF341 KBC1CIF35 KBC1CIF36 KBC1CIF37
Tilos
Jelmagyarázat
20 KBC1CIF6
19 KBC1CIF5
18 KBC1CIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBC1CIF3
8 KBC1CIF2101 ….. 9 KBC1CIF2199
7 KBC1CIF2
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
4 KBC1CIF13 5 KBC1CIF14
Összes kitettség
Megnevezés
2 KBC1CIF11 3 KBC1CIF12
PSZÁF kód
1 KBC1CIF0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek Egyéb elismert biztosítékok
17
Ingatlanok m1
m2
18
Egyéb dologi biztosítékok
28
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
p
22
Átlagos lejárat
KBC1CIF - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6285
KBC2CIF31 KBC2CIF32 KBC2CIF33 KBC2CIF341 KBC2CIF35 KBC2CIF36 KBC2CIF37
2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Egyéb elismert biztosítékok
m1
17
Ingatlanok 18 m2
29
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok 19 m3
n
20
o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
KiegészítĘ információk
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
•
Tilos
250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115%
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül
1
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)
BelsĘ minĘsítési rendszer
Adatszolgáltató törzsszáma:
MAGYAR KÖZLÖNY
Jelmagyarázat
20 KBC2CIF6
19 KBC2CIF5
18 KBC2CIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBC2CIF3
8 KBC2CIF2101 ….. 9 KBC2CIF2199
7 KBC2CIF2
6 KBC2CIF15
4 KBC2CIF13 5 KBC2CIF14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC2CIF11 3 KBC2CIF12
Megnevezés
1 KBC2CIF0
PSZÁF kód
Összes kitettség
Sorszám
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Várható veszteség összege
KBC2CIF - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
Vonatkozási idĘ vége:
6286 2010. évi 5. szám
KBC3CIF31 KBC3CIF32 KBC3CIF33 KBC3CIF341 KBC3CIF35 KBC3CIF36 KBC3CIF37
Tilos
Jelmagyarázat
20 KBC3CIF6
19 KBC3CIF5
18 KBC3CIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBC3CIF3
8 KBC3CIF2101 ….. 9 KBC3CIF2199
7 KBC3CIF2
6 KBC3CIF15
4 KBC3CIF13 5 KBC3CIF14
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC3CIF11 3 KBC3CIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC3CIF0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
17
Ingatlanok m1
m2
18
Egyéb dologi biztosítékok
30
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
p
22
Átlagos lejárat
KBC3CIF - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6287
KBC31CIF31 KBC31CIF32 KBC31CIF33 KBC31CIF341 KBC31CIF35 KBC31CIF36 KBC31CIF37
Tilos
Jelmagyarázat
20 KBC31CIF6
19 KBC31CIF5
18 KBC31CIF4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBC31CIF3
8 KBC31CIF2101 ….. 9 KBC31CIF2199
7 KBC31CIF2
6 KBC31CIF15
4 KBC31CIF13 5 KBC31CIF14
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC31CIF11 3 KBC31CIF12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC31CIF0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
17
Ingatlanok m1
m2
18
Egyéb dologi biztosítékok
31
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD számítás során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBC31CIF - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6288 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
6 KBCIA15
7 KBCIA2
Jelmagyarázat Tilos
20 KBCIA6
19 KBCIA5
18 KBCIA4
1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%
1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250%
11 12 13 14 15 16 17
KBCIA31 KBCIA32 KBCIA33 KBCIA341 KBCIA35 KBCIA36 KBCIA37
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
10 KBCIA3
…..
Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
4 KBCIA13 5 KBCIA14
8 KBCIA2101 ….. 9 KBCIA2199
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek Származtatott ügyletek
2 KBCIA11 3 KBCIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBCIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek e
6
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13 k2
14
Hitelderivatívák
l1
15
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
f1
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Pénzügyi biztosítékok
32
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázatmérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
o
21
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)
KBCIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6289
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
KBC1CIA31 KBC1CIA32 KBC1CIA33 KBC1CIA341 KBC1CIA35 KBC1CIA36 KBC1CIA37
Jelmagyarázat Tilos
20 KBC1CIA6
19 KBC1CIA5
18 KBC1CIA4
11 12 13 14 15 16 17
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
8 KBC1CIA2101 ….. ….. 9 KBC1CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC1CIA3 kitettségek: Összesen
7 KBC1CIA2
6 KBC1CIA15
4 KBC1CIA13 5 KBC1CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC1CIA11 3 KBC1CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC1CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13 k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Hitelderivatívák
Egyéb elismert biztosítékok
18
m1 m2
17
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
33
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
d1
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBC1CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6290 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
KBC2CIA31 KBC2CIA32 KBC2CIA33 KBC2CIA341 KBC2CIA35 KBC2CIA36 KBC2CIA37
Jelmagyarázat Tilos
20 KBC2CIA6
19 KBC2CIA5
18 KBC2CIA4
11 12 13 14 15 16 17
250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115%
8 KBC2CIA2101 ….. ….. 9 KBC2CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC2CIA3 kitettségek: Összesen
7 KBC2CIA2
6 KBC2CIA15
4 KBC2CIA13 5 KBC2CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC2CIA11 3 KBC2CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC2CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6 l2
16
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
34
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
p
22
Átlagos lejárat
KBC2CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Intézménnyel szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6291
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
KBC3CIA31 KBC3CIA32 KBC3CIA33 KBC3CIA341 KBC3CIA35 KBC3CIA36 KBC3CIA37
Jelmagyarázat Tilos
20 KBC3CIA6
19 KBC3CIA5
18 KBC3CIA4
11 12 13 14 15 16 17
250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115%
8 KBC3CIA2101 ….. ….. 9 KBC3CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC3CIA3 kitettségek: Összesen
7 KBC3CIA2
6 KBC3CIA15
4 KBC3CIA13 5 KBC3CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC3CIA11 3 KBC3CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC3CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13 k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Hitelderivatívák
Egyéb elismert biztosítékok
18
m1 m2
17
Ingatlanok
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
Pénzügyi biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyéb dologi biztosítékok
35
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
d1
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBC3CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6292 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBC31CIA31 KBC31CIA32 KBC31CIA33 KBC31CIA341 KBC31CIA35 KBC31CIA36 KBC31CIA37
Jelmagyarázat Tilos
20 KBC31CIA6
19 KBC31CIA5
18 KBC31CIA4
11 12 13 14 15 16 17
10 KBC31CIA3
8 KBC31CIA2101 ….. 9 KBC31CIA2199
7 KBC31CIA2
6 KBC31CIA15
4 KBC31CIA13 5 KBC31CIA14
250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115%
1.2 Különleges hitelezési kitettségek: Összesen
…..
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC31CIA11 3 KBC31CIA12
Megnevezés
Összes kitettség
PSZÁF kód
1 KBC31CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6 l2
16
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
36
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
o
21
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)
KBC31CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó különleges hitelezési kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
BelsĘ minĘsítési rendszer
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
Adatszolgáltató törzsszáma:
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6293
Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
KBC4CIA31 KBC4CIA32 KBC4CIA33 KBC4CIA341 KBC4CIA35 KBC4CIA36 KBC4CIA37
Jelmagyarázat Tilos
20 KBC4CIA6
19 KBC4CIA5
18 KBC4CIA4
11 12 13 14 15 16 17
0% 50% 70% EbbĘl: 1. kategória 90% 115% 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés
8 KBC4CIA2101 ….. ….. 9 KBC4CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC4CIA3 kitettségek: Összesen
7 KBC4CIA2
6 KBC4CIA15
4 KBC4CIA13 5 KBC4CIA14
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek
2 KBC4CIA11 3 KBC4CIA12
Megnevezés
1 KBC4CIA0
PSZÁF kód
Összes kitettség
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
37
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBC4CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6294 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
PSZÁF kód
Összes kitettség
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
11 12 13 14 15 16 17
KBC41CIA31 0% KBC41CIA32 50% KBC41CIA33 70% KBC41CIA341 EbbĘl: 1. kategória KBC41CIA35 90% KBC41CIA36 115% KBC41CIA37 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal 18 KBC41CIA4 fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 19 KBC41CIA5 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes 20 KBC41CIA6 vásárolt követelés
8 KBC41CIA2101 ….. ….. 9 KBC41CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC41CIA3 kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és 4 KBC41CIA13 hosszú elszámolási idejĦ ügyletek 5 KBC41CIA14 Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján 6 KBC41CIA15 fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, pool7 KBC41CIA2 onkénti kitettségek: Összesen
2 KBC41CIA11 Mérlegtételek 3 KBC41CIA12 Mérlegen kívüli tételek
1 KBC41CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
38
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
p
22
Átlagos lejárat
KBC41CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó ingatlannal fedezett kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6295
PSZÁF kód
Összes kitettség
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
11 12 13 14 15 16 17
KBC42CIA31 0% KBC42CIA32 50% KBC42CIA33 70% KBC42CIA341 EbbĘl: 1. kategória KBC42CIA35 90% KBC42CIA36 115% KBC42CIA37 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal 18 KBC42CIA4 fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 19 KBC42CIA5 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes 20 KBC42CIA6 vásárolt követelés
8 KBC42CIA2101 ….. ….. 9 KBC42CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC42CIA3 kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és 4 KBC42CIA13 hosszú elszámolási idejĦ ügyletek 5 KBC42CIA14 Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján 6 KBC42CIA15 fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, pool7 KBC42CIA2 onkénti kitettségek: Összesen
2 KBC42CIA11 Mérlegtételek 3 KBC42CIA12 Mérlegen kívüli tételek
1 KBC42CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
39
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
Átlagos lejárat p
22
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
KBC42CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó rulírozó kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató neve:
Ügyfelek/adósok száma
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
Adatszolgáltató törzsszáma:
6296 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
PSZÁF kód
Összes kitettség
Megnevezés
Jelmagyarázat Tilos
11 12 13 14 15 16 17
KBC43CIA31 0% KBC43CIA32 50% KBC43CIA33 70% KBC43CIA341 EbbĘl: 1. kategória KBC43CIA35 90% KBC43CIA36 115% KBC43CIA37 250% 1.3 Alternatív eljárás: ingatlannal 18 KBC43CIA4 fedezett 1.4 Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 19 KBC43CIA5 100% 1.5 Felhígulási kockázat: összes 20 KBC43CIA6 vásárolt követelés
8 KBC43CIA2101 ….. ….. 9 KBC43CIA2199 1.2 Különleges hitelezési 10 KBC43CIA3 kitettségek: Összesen
Értékpapír-finanszírozó ügyletek és 4 KBC43CIA13 hosszú elszámolási idejĦ ügyletek 5 KBC43CIA14 Származtatott ügyletek Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján 6 KBC43CIA15 fennálló kitettség 1.1 Ügyfél kategóriánként, pool7 KBC43CIA2 onkénti kitettségek: Összesen
2 KBC43CIA11 Mérlegtételek 3 KBC43CIA12 Mérlegen kívüli tételek
1 KBC43CIA0
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%) 1 a
EbbĘl: partnerkockázatból származó hitelkockázat c
3
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
4
Garanciák d1
5
Hitelderivatívák
Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
7
(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen f1
8
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek: összesen f2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül (9=2+7+8) g
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek h
10
Kitettség értéke i
11
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek j
12
Garanciák k1
13
Hitelderivatívák k2
14 l1
15
LGD saját becslés: Egyéb elĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek 16 l2
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KITETTSÉG TÍPUSONKÉNT
e
6
Pénzügyi biztosítékok
Egyéb elismert biztosítékok
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezetek
18
Egyéb dologi biztosítékok
m1 m2
17
Ingatlanok
40
KÜLÖNLEGES HITELEZÉSI KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT
ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT, POOL-ONKÉNT
d2
CRM helyettesítĘ hatások a kitettségre
LGD saját becslés: ElĘre nem rendelkezésr e bocsátott fedezetek
m3
19
Követelések
Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
n
20
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Egyenes adós és garantĘr együttes nem LGD becslések során figyelembevett CRM teljesítésének technikák, kivéve az egyenes adós és a esete garantĘr együttes nem teljesítésének esetét
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) o
21
p
22
Átlagos lejárat
KBC43CIA - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSI- ÉS PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY Lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó egyéb lakossági kitettségek (ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak) (CRIRB)
Adatszolgáltató neve:
Kockázattal súlyozott kitettség érték q
23
TėKEKÖVETELMÉNY r
24
s
25
t
26
u
27
z
28
Mód
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információk
Várható veszteség összege
BelsĘ minĘsítési rendszer
Vonatkozási idĘ vége:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Ügyfelek/adósok száma
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6297
6 7 8 9
KBCQ21 KBCQ22 KBCQ23 KBCQ3
3. BelsĘ modellek módszere
190% 290% 370%
2. EgyszerĦ kockázati súlyozás módszere: Összesen
…..
PD/LGD módszer: Összesen
2 KBCQ1
3 KBCQ101 ….. 5 KBCQ199 KBCQ2
Összes IRB Részesedések típusú kitettség
Megnevezés
1 KBCQ0
PSZÁF kód
Jelmagyarázat Tilos
Sorszám
Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül 2 b
Ügyfél-kategóriához tartozó PD (%) 1 a
3
Garanciák
4
Hitelderivatívák c2
5
(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen d1
6 d2
7
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül e
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek f
8
Kitettség értéke g
9
Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)
h
i
10 11
Kockázattal súlyozott kitettség érték j
12 k
13
TėKEKÖVETELMÉNY
KiegészítĘ információk
l
14
BelsĘ minĘsítési rendszer
z
16
ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYONKÉNT az egyszerĦ kockázati súlyozás módszere szerint
m
15
Mód
Nagyságrend: forint
ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÉNT
c1
(+) Beáramló helyettesítĘ tételek összesen
ElĘre nem rendelkezésre CRM helyettesítĘ bocsátott hatások a fedezetek kitettségre
Helyettesítésen alapuló hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák hatása a kitettségre
EbbĘl: Mérlegen kívüli tételek
KBCQ - ÖSSZEVONT ALAPON HITELEZÉSIKOCKÁZAT: RÉSZESEDÉSEK IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR IRB EQU)
Várható veszteség
Adatszolgáltató neve:
(-) Értékvesztés és céltartalék
Vonatkozási idĘ vége:
Adataszolgáltató törzsszáma:
6298 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
2 3 4 5 6
1
1.1 Ki nem egyenlített ügyletek - 4 napon belüli
1.2 K i nem egyenlített ügyletek - 5-15 nap 1.3 Ki nem egyenlített ügyletek - 16-30 nap 1.4 Ki nem egyenlített ügyletek - 31-45 nap 1.5 Ki nem egyenlített ügyletek - 45 napon túli
KBCTS11
KBCTS12 KBCTS13 KBCTS14 KBCTS15
Tilos
Jelmagyarázat
1. Kereskedési könyvben nyilvántartott ki nem egyenlített ügyletek összesen
Megnevezés
KBCTS1
PSZÁF kód
Ki nem egyenlített ügyletek árkülönbözet kitettsége 2 b
Ki nem egyenlített ügyletek teljesítési ára 1 a
3 c
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
TĘkekövetelmény
KBCTS - ÖSSZEVONT ALAPON KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZATOK (CR TB SETT)
Adatszolgáltató neve:
•
Sorszám
Vonatkozási idĘ vége:
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6299
Sorszám
Jelmagyarázat Tilos
KB1SECSA32
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
17
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
16 KB1SECSA31
KB1SECSA22
KB1SECSA2 KB1SECSA21 KB1SECSA211 KB1SECSA212 KB1SECSA213
15 KB1SECSA3
14
10 11 12 13
KB1SECSA12 7 8 KB1SECSA13
9
KB1SECSA1 KB1SECSA11 KB1SECSA111 KB1SECSA112 KB1SECSA113
ÖSSZES KITETTSÉG ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR) Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák Lejárat elĘtti visszafizetés
1 KB1SECSA0
2 3 4 5 6
Megnevezés
PSZÁF kód
2
b1
1
a
3
b2
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
4
b3
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGRE VONATKOZÓ HITELKOCKÁZATI FEDEZET
c
5 6
d e
7=5+6 8
f1
9
f2
10
g1
11
g2
Kitettség helyettesítése a CRM technikák alkalmazásával
HITELKOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
h
12
i
13
Adatszolgáltató neve:
j
14
k1
15
k2
16
k3
17
k4
18
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJESEN KORRIGÁLT ÉRTÉKÉNEK (E*) CSOPORTOSÍTÁSA CCF-EK SZERINT
l
19
m
20
n
21=19+20
o1
22
o2
23
o3
24
MINėSÍTETT (HitelminĘsítési besorolások: 1-4-ig)
o4
25
p1 p2
26 27
1250%
q1
28
q2
29
A KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉK KOCKÁZATI SúLYOK SZERINT
KB1SECSA HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
0%
20%
Vonatkozási idĘ vége
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (Ga)
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege
Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül (-) Értékvesztés és céltartalékképzés Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékképzéssel csökkentett) érték ElĘre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet korrigált érték (Ga) ElĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (-) Összes kiáramló helyettesített tétel
Összes beáramló helyettesítĘ tétel
Nettó kitettség a CRM helyettesító hatások figyelembevételével, CCF nélkül
(-) CRM technikák hatása a kitettség összegére: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)
>0% és <=20% >20 % és <=50%
>50 % és <=100% Kitettség értéke (-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ KERÜLė ÉRTÉK
50% 100% 350% MinĘsített Nem minĘsített
Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer ebbĘl: Második veszteség-viselĘ kategória (ABCP-ben)
r
30
Kockázattal súlyozott kitettségérték
s
31
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevétele nélkül
t
32
u
33
z
34
Mód
Adatszolgáltató törzsszáma:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevételével
Nagyságrend: forint
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen
6300
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Jelmagyarázat Tilos
KB2SECSA32
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
17
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
16 KB2SECSA31
KB2SECSA22
KB2SECSA2 KB2SECSA21 KB2SECSA211 KB2SECSA212 KB2SECSA213
ÖSSZES KITETTSÉG ESZKÖZÁTRUHÁZÓ (ORIGINÁTOR) Mérlegtételek Legmagasabb prioritású kategória KözépsĘ kategória ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák Lejárat elĘtti visszafizetés
Megnevezés
15 KB2SECSA3
14
10 11 12 13
KB2SECSA1 KB2SECSA11 KB2SECSA111 KB2SECSA112 KB2SECSA113
KB2SECSA12 7 8 KB2SECSA13
9
2 3 4 5 6
1 KB2SECSA0
Sor-szám PSZÁF kód
Vonatkozási idĘ vége
2
b1
1
a
3
b2
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel
4
b3
SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGRE VONATKOZÓ HITELKOCKÁZATI FEDEZET
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
c
5 6
d e
7=5+6 8
f1
9
f2
10
g1
11
g2
Kitettség helyettesítése a CRM technikák alkalmazásával
HITELKOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
h
12
i
13
Adatszolgáltató neve:
j
14
k1
15
k2
16
k3
17
k4
18
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJESEN KORRIGÁLT ÉRTÉKÉNEK (E*) CSOPORTOSÍTÁSA CCF-EK SZERINT
l
19
m
20
n
21=19+20
o1
22
o2
23
o3
24
MINėSÍTETT (HitelminĘsítési besorolások: 1-4-ig)
o4
25
p1 p2
26 27
1250%
q1
28
q2
29
A KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉK KOCKÁZATI SúLYOK SZERINT
KB2SECSA HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC SA) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (Ga)
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege
Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül (-) Értékvesztés és céltartalékképzés Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékképzéssel csökkentett) érték ElĘre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet korrigált érték (Ga) ElĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (-) Összes kiáramló helyettesített tétel
Összes beáramló helyettesítĘ tétel
Nettó kitettség a CRM helyettesító hatások figyelembevételével, CCF nélkül
(-) CRM technikák hatása a kitettség összegére: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam)
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)
0% >0% és <=20% >20 % és <=50%
>50 % és <=100% Kitettség értéke (-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl
KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ KERÜLė ÉRTÉK
20% 50% 100% 350% MinĘsített Nem minĘsített Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer ebbĘl: Második veszteség-viselĘ kategória (ABCP-ben)
r
30
Kockázattal súlyozott kitettségérték
s
31
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevétele nélkül
t
32
u
33
z
34
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§ ill. 28. §-ának figyelembevételével
•
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen
MAGYAR KÖZLÖNY
6301
2010. évi 5. szám
KözépsĘ kategória
9 KB1SECIRB2
8 KB1SECIRB13
7 KB1SECIRB12
Legmagasabb prioritású kategória
KözépsĘ kategória
Tilos
Jelmagyarázat
17 KB1SECIRB32
16 KB1SECIRB31
15 KB1SECIRB3
14 KB1SECIRB22
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
12 KB1SECIRB212
13 KB1SECIRB213
11 KB1SECIRB211
Mérlegtételek
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
Lejárat elĘtti visszafizetés
ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Legmagasabb prioritású kategória
6 KB1SECIRB113
5 KB1SECIRB112
Mérlegtételek
ESZKÖZÁTRUHÁZÓ(ORIGINÁTOR)
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
4 KB1SECIRB111
3 KB1SECIRB11
2 KB1SECIRB1
1 KB1SECIRB0
PSZÁF kód
10 KB1SECIRB21
Sorszám
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam)
2
b1
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
1
a
(-) Összes kiár
3 b2
4
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fede elvi összege b3
Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényez (CCF) nélkül c
5
6
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) d1
7
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet d2
Kitettség helyettesítése CRM technika alkalmazásával
8
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel e1
9
Összes beáramló helyettesítĘ tétel e2
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül f
10
(-) CRM technikák hatása a kitettségre: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált ért (Cvam) g
11
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) h
12
0% i1
13
>0% és <=20% i2
14
>20% és <=50% i3
15
>50% és <=100% i4
16
Kitettség értéke j
17
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl k
18
MINėSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HitelminĘsítési besorolások: 1250% hosszú távon: 1-12-ig, rövid távon: 1-4-ig)
50 - 75%
20 - 35%
12 - 18%
7- 10%
l
24
100%
m1 m2 m3 m4 m5
19=17+18 20 21 22 23
25
250% m6
26
425% m7
27
650% m8
Nem minĘsített
MinĘsített n1 n2
28 29 o1
30
FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE o2
31
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%)
Mérlegen kívüli kitettség korrigált értékének CCF-enkénti részletezése
p
32
Bhkr. 239.§-a szerinti módszer
HITELKOCKÁZAT MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
r1
33
BELSė ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER
Szintetikus értékpapírosítás:az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga)
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése
Kockázati súlyozás alá tartozó érték
KB1SECIRB HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Hagyományos
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%) r2
34
(-) A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentĘ értékvesztés és céltartalék összege s
35
Kockázattal súlyozott kitettségérték t
36
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevétele nélkül u
37
v
38
Adatszolgáltató törzsszáma:
x
39
z
40
Mód
Nagyságrend: forint
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevételével
Adatszolgáltató neve:
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történĘ sorolásnak megfelelĘen
Vonatkozási idĘ vége:
6302 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KözépsĘ kategória
9 KB2SECIRB2
8 KB2SECIRB13
7 KB2SECIRB12
Legmagasabb prioritású kategória
KözépsĘ kategória
Tilos
Jelmagyarázat
17 KB2SECIRB32
16 KB2SECIRB31
15 KB2SECIRB3
14 KB2SECIRB22
Mérlegtételek Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
SZPONZOR: ÖSSZES KITETTSÉG
ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
12 KB2SECIRB212
13 KB2SECIRB213
11 KB2SECIRB211
Mérlegtételek
BEFEKTETė: ÖSSZES KITETTSÉG
Lejárat elĘtti visszafizetés
ElsĘ veszteségviselĘ kategória Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák
Legmagasabb prioritású kategória
6 KB2SECIRB113
5 KB2SECIRB112
Mérlegtételek
ESZKÖZÁTRUHÁZÓ(ORIGINÁTOR)
ÖSSZES KITETTSÉG
Megnevezés
4 KB2SECIRB111
3 KB2SECIRB11
2 KB2SECIRB1
1 KB2SECIRB0
PSZÁF kód
10 KB2SECIRB21
Sorszám
(-) ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet (Cvam) 2
b1
Értékpapírosításra kerülĘ kitettség eredeti értéke
1
a
(-) Összes kiár
b2
3
(-) ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga)
Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet összege b3
4
Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényezĘ (CCF) nélkül c
5
ElĘre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (Ga) d1
6
ElĘre rendelkezésre bocsátott fedezet d2
7
Kitettség helyettesítése CRM technika alkalmazásával
(-) Összes kiáramló helyettesített tétel e1
8
Összes beáramló helyettesítĘ tétel e2
9
Kitettség a CRM helyettesítĘ hatások figyelembevételével, CCF nélkül f
10
(-) CRM technikák hatása a kitettségre: elĘre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (Cvam) g
11
Kitettség teljesen korrigált értéke (E*) h
12
Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése
0% i1
13
>0% és <=20% i2
14
>20% és <=50% i3
15 i4
16
>50% és <=100% Kitettség értéke j
17
(-) Levonás a szavatoló tĘkébĘl k
18
MINėSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HitelminĘsítési besorolások: 1250% hosszú távon: 1-12-ig, rövid távon: 1-4-ig)
Mérlegen kívüli kitettség korrigált értékének CCF-enkénti részletezése
50 - 75%
20 - 35%
12 - 18%
7- 10%
l
24
100%
m1 m2 m3 m4 m5
19=17+18 20 21 22 23
250% m6
25
425% m7
26
650% m8
27
Nem minĘsített
MinĘsített n1 n2
28 29 o1
30
FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE
HITELKOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (CRM) HELYETTESÍTė HATÁSA A KITETTSÉGRE
o2
31
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%)
Szintetikus értékpapírosítás:az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet
Kockázati súlyozás alá tartozó érték
KB2SECIRB HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS - IRB MÓDSZER SZERINTI TėKEKÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) Értékpapírosítás típusa: Szintetikus
p
32 r1
33
EbbĘl: Átlagos kockázati súly (%) r2
34
(-) A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentĘ értékvesztés és céltartalék összege s
35
Kockázattal súlyozott kitettségérték t
36
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevétele nélkül u
37
v
38
Adatszolgáltató törzsszáma:
x
39
z
40
Mód
Nagyságrend: forint
Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 234.§-ának figyelembevételével
Adatszolgáltató neve:
KiegészítĘ információ: TĘkekövetelmény az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába törté sorolásnak megfelelĘen
Vonatkozási idĘ vége:
Bhkr. 239.§-a szerinti módszer
•
BELSė ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6303
Tilos
Jelmagyarázat
3 KBSECD999
PSZÁF kód
1 KBSECD001 2…
Sorszám Megnevezés
2
b
1
a c
3
d
4
e1
5
e2
6
Nem ABCP programok
f
7
g1
8
g2
9
g3
10
g4 g5 g6
11 12 13
Értékpapírosított kitettség
g7
14
Adatszolgáltató neve:
h
15
i1
16
i2
17
Legmagasabb prioritású kategória
j1
18
j2
19
KözépsĘ kategória
k1
20
k2
21
ElsĘ veszteségviselĘ kategória
l1
22
l2
23
l3
24
m1
25
m2
26
Ép-i struktúra Ép-i pozíciók: eredeti kitettség hitelegyenértékesítési tényezĘ nélkül Mérlegen kívüli tételek és Lejárat elĘtti Mérlegtételek derivatívák visszaadás
n
27
o
28
p
29
z
30
Mód
Nagyságrend: forint
Adatszolgáltató törzsszáma:
KBSECD HITELKOCKÁZAT: ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZPONZORI ÉS ESZKÖZÁTRUHÁZÓI (ORIGINÁTORI) INFORMÁCIÓK (CR SEC Details)
BelsĘ azonosító kód
Vonatkozási idĘ vége:
Értékpapírosítás (Ép.) azonosítója Ép. típusa: Hagyományos/ Szintetikus
Az intézmény szerepe: Szponzor/Ép-t kezdeményezĘ Ép. idĘpontja Ép-sal keletkezett kitettség teljes összege az ép. idĘpontjában Teljes összeg Intézmények részesedése (%) Típus Alkalmazott módszer (Sztenderd/IRB/Kombinált) Kitettségek darabszáma ELGD % (-) Értékvesztés és céltartalék összege Ép. elĘtti szavatoló tĘkekövetelmény (%) ElsĘ veszteségviselĘ kategória
MinĘsített
Nem minĘsített MinĘsített Nem minĘsített MinĘsített
Nem minĘsített
Közvetlen hitelhelyettesítĘ eszközök Elismert likviditási lehetĘségek Egyéb EllenĘrzött? (igen/nem) Alkalmazott hitelegyenértékesítési tényezĘ
(-)Kitettség értékének levonása a szavatoló tĘkébĘl Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§, 28.§ ill. 234.§ának figyelembevétele nélkül Teljes tĘkekövetelmény az Bhkr. 18.§, 28.§ ill. 234.§ának figyelembevételével
6304
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
KBC3H11 KBC3H111 KBC3H112 KBC3H113 KBC3H12
KBC3H2
KBC3H21 KBC3H211 KBC3H212 KBC3H213 KBC3H214 KBC3H215 KBC3H216 KBC3H22
KBC3H221
KBC3H222 KBC3H223 KBC3H224 KBC3H225 KBC3H226
KBC3H23
KBC3H3
KBC3H4 KBC3H5 KBC3H6
002 003 004 005 006
007
008 009 010 011 012 013 014 015
016
017 018 019 020 021
022
023
024 025 026
Jelmagyarázat Tilos
KBC3H1
PSZÁF kód
001
Sorszám
Nyitvaszállítási ügyletek Elszámolási ügyletek ÖSSZESEN
Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség
KamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet bázis swapügylet OTC határidĘs kamatláb-megállapodás tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet vásárolt kamatlábopció egyéb hasonló jellegĦ szerzĘdés Devizaügylet és arany egy idĘpontra vonatkozó devizás kamatláb swapügylet OTC határidĘs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidĘs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb hasonló jellegĦ szerzĘdés arany Egyéb referenciaeszközt tartalmazó szerzĘdések
Származtatott ügyletek
Értékpapírfinanszírozó ügyletek repóügyletek értékpapír-és árukölcsönzési ügyletek értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Értékpapírfinanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejĦ ügyletek összesen
Megnevezés
1 a
2 a1
3 b
4 c
Sztenderd módszer szerint 5 d
BelsĘ modell módszer szerint 6 e
Összesen
7 f
8 g
Piaci árazási ebbĘl: pozitív módszer pótlási költség szerint 9 h
Eredeti kitettség módszer szerint 10 i
Sztenderd módszer szerint 11 j
BelsĘ modell módszer szerint 12 k
13 z
Mód.
Nagyságrend: forint
Összesen
Kitettség értéke (tartalma az alkalmazott módszertĘl függĘen változik)
Eredeti kitettség módszer szerint
Kitettség értéke (tartalma az alkalmazott módszertĘl függĘen változik) Piaci árazási ebbĘl: pozitív módszer pótlási költség szerint
Kereskedési könyvi tételek
•
Nem kereskedési könyvi tételek
KBC3H ÖSSZEVONT ALAPÚ ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJĥ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZėDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK, ELSZÁMOLÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA
Vonatkozási idĘ vége:
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6305
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
KBC11H1131 KBC11H1132 KBC11H114
KBC11H1141
KBC11H1142
KBC11H1143
009 010
011
012
013
008
KBC11H1121
KBC11H1122 KBC11H113
005
KBC11H11 KBC11H111 KBC11H112
002 003 004
006 007
KBC11H1
PSZÁF kód
001
Sorszám
HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL RENDELKEZė KITETTSÉGEK Mérlegen kívüli tételek Teljes kockázatú (100%) Közepes kockázatú (50%) Értékpapírkibocsátáshoz vállalt jegyzési garancia, garanciavállalásra vonatkozó ígérvények Egyéb közepes kockázatú tételek Alacsony kockázatú (20%) Eredeti lejárat szerint legfeljebb 1 éves le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását Egyéb alacsony kockázatú tételek Kockázatmentes (0%) Le nem hívott ígérvény és hitelkeret amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi A nagykockázatvállalási limit túllépése miatt a szavatoló tĘkébĘl levont tételek összege Egyéb kockázatmentes tételek
Megnevezés 1 a
Forint 2 b
Euró 3 c
Más deviza 4 d
Bruttó érték összesen 5 e
Céltartalék 6 f
Nettó érték összesen 7 g
Értékelési kölönbözet 8 h
Összesen
9 z
Mód
Nagyságrend: forint
KBC11H ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJĥ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZėDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK Sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetén
Vonatkozási idĘ vége:
6306 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBC11H213
KBC11H22 KBC11H221 KBC11H2211 KBC11H2212 KBC11H2213 KBC11H2214 KBC11H23 KBC11H231 KBC11H232
KBC11H24
050
KBC11H2
KBC11H21 KBC11H211 KBC11H212
036
037 038 039
040
KBC11H14
035
041 042 043 044 045 046 047 048 049
KBC11H1326
KBC11H1322 KBC11H1323 KBC11H1324 KBC11H1325
029 030 031 032
KBC11H133
KBC11H1321
028
033
KBC11H121 KBC11H122 KBC11H123 KBC11H124 KBC11H13 KBC11H131 KBC11H1311 KBC11H1312 KBC11H1313 KBC11H1314 KBC11H1315 KBC11H1316 KBC11H132
015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027
Tilos
Jelmagyarázat
Egyéb, hitelezési kockázattal nem rendelkezĘ tételek
tĘzsdén kívüli határidõs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidõs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb, hasonló jellegû szerzõdés a fenti 1321-1325. sorokban szereplĘhöz hasonló jellegĦ, arannyal kapcsolatos szerzõdés egyéb referencia eszközt tartalmazó szerzĘdés Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL NEM RENDELKEZė TÉTELEK Mérlegen kívüli tételek Peres ügyekkel kapcsolatos függĘ kötelezettségek TĘke- vagy hozamígéret, tĘke- vagy hozamgarancia Egyéb, hitelezési kockázatot nem hordozó mérlegen kívüli tételek Származtatott ügyletek Kiírt opciók Kiírt eladási leszállításos opció Kiírt eladási elszámolásos opció Kiírt vételi leszállításos opció Kiírt vételi elszámolásos opció Azonnali ügyletek 2 napon belüli elszámolású deviza ügyletek 5 napon belüli elszámolású értékpapír ügyletek
egy idõpontra vonatkozó, devizás kamatláb swapügylet
Értékpapír és árukölcsönzési ügylet Értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügylet Származtatott ügyletek kamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet, bázis swapügylet, tĘzsdén kívüli határidĘs kamatláb-megállapodás, tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet, vásárolt kamatlábopció egyéb, hasonló jellegĦ szerzĘdés devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerzĘdés
Repoügyletek
Értékpapír finanszírozó ügyletek & hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
034
KBC11H12
Vonatkozási idĘ vége:
014
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6307
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
KBC12H1142 KBC12H115
KBC12H1151
023 025
026
Értékpapír finanszírozó ügyletek & hosszú elszámolási idejĦ ügyletek
Repoügyletek Értékpapír és árukölcsönzési ügylet Értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel Hosszú elszámolási idejĦ ügylet Származtatott ügyletek kamatlábszerzĘdés egyvalutás kamatláb swapügylet, bázis swapügylet, tĘzsdén kívüli határidĘs kamatláb-megállapodás, tĘzsdei határidĘs kamatlábügylet, vásárolt kamatlábopció egyéb, hasonló jellegĦ szerzĘdés devizaügylet és az arannyal kapcsolatos szerzĘdés egy idõpontra vonatkozó, devizás kamatláb swapügylet tĘzsdén kívüli határidõs devizaszerzĘdés tĘzsdei határidõs devizaügylet megvásárolt devizaopció egyéb, hasonló jellegû szerzõdés a fenti 1321-1325. sorokban szereplĘhöz hasonló jellegĦ, arannyal kapcsolatos szerzõdés egyéb referencia eszközt tartalmazó szerzĘdés
KBC12H12
KBC12H121 KBC12H122 KBC12H123 KBC12H124 KBC12H13 KBC12H131 KBC12H1311 KBC12H1312 KBC12H1313 KBC12H1314 KBC12H1315 KBC12H1316 KBC12H132 KBC12H1321 KBC12H1322 KBC12H1323 KBC12H1324 KBC12H1325
KBC12H1326
KBC12H133
032
051
052
HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL RENDELKEZė KITETTSÉGEK Mérlegen kívüli tételek Teljes kockázatú (100%) 75%-os súlyozású egyéb tételek Közepes kockázatú (50%) Értékpapírkibocsátáshoz vállalt jegyzési garancia, garanciavállalásra vonatkozó ígérvények Egyéb közepes kockázatú tételek Alacsony kockázatú (20%) Eredeti lejárat szerint legfeljebb 1 éves le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását Egyéb alacsony kockázatú tételek Kockázatmentes (0%) Le nem hívott ígérvény és hitelkeret amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevĘ hitelképességében bekövetkezĘ minĘségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi A nagykockázatvállalási limit túllépése miatt a szavatoló tĘkébĘl levont tételek összege Egyéb kockázatmentes tételek
Megnevezés
033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045 046 047 048 049 050
KBC12H1152
KBC12H1141
022
KBC12H1153
KBC12H1132 KBC12H114
016 021
027
KBC12H1131
015
028
KBC12H1 KBC12H11 KBC12H111 KBC12H112 KBC12H113
PSZÁF kód
001 002 003 011 014
Sorszám 1 a
Forint 2 b
Euró 3 c
Más deviza
Bruttó érték összesen 4 d 5 e
Céltartalék
Nettó érték összesen 6 f
Értékelési kölönbözet 7 g 8 h
Összesen
9 z
Mód
Nagyságrend: forint
KBC12H ÖSSZEVONT ALAPÚ MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJĥ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZėDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK IRB módszert alkalmazó intézmények esetén
Vonatkozási idĘ vége:
6308 MAGYAR KÖZLÖNY
• 2010. évi 5. szám
KBC12H14
KBC12H2 KBC12H21 KBC12H211 KBC12H212 KBC12H213 KBC12H22 KBC12H221 KBC12H2211 KBC12H2212 KBC12H2213 KBC12H2214 KBC12H23 KBC12H231 KBC12H232 KBC12H24
053
054 055 056 057 058 059 060 061 062 063 064 065 066 067 068
Vonatkozási idĘ vége:
Jelmagyarázat
Adatszolgáltató neve:
Adatszolgáltató törzsszáma:
•
Tilos
Termékek közötti szerzĘdéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség HITELEZÉSI KOCKÁZATTAL NEM RENDELKEZė TÉTELEK Mérlegen kívüli tételek Peres ügyekkel kapcsolatos függĘ kötelezettségek TĘke- vagy hozamígéret, tĘke- vagy hozamgarancia Egyéb, hitelezési kockázatot nem hordozó mérlegen kívüli tételek Származtatott ügyletek Kiírt opciók Kiírt eladási leszállításos opció Kiírt eladási elszámolásos opció Kiírt vételi leszállításos opció Kiírt vételi elszámolásos opció Azonnali ügyletek 2 napon belüli elszámolású deviza ügyletek 5 napon belüli elszámolású értékpapír ügyletek Egyéb, hitelezési kockázattal nem rendelkezĘ tételek
MAGYAR KÖZLÖNY 2010. évi 5. szám
6309
6310
MAGYAR KÖZLÖNY
KTATE1 Intézményi alapadatok
Sorszám
PSZÁF kód
Megnevezés
Nagyságrend: forint Adat Mód 1 2 a b
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026
KTATE101 KTATE102 KTATE103 KTATE104 KTATE105 KTATE106 KTATE107 KTATE1071 KTATE1072 KTATE1073 KTATE1074 KTATE108 KTATE1081 KTATE1082 KTATE1083 KTATE1084 KTATE109 KTATE110 KTATE111 KTATE112 KTATE113 KTATE114 KTATE1151 KTATE1152 KTATE116 KTATE1161
027
KTATE1171
028
KTATE1172
029 030 031 032 033 034
KTATE118 KTATE1191 KTATE1192 KTATE120 KTATE121 KTATE122
035
KTATE123
A felügyeleti adatszolgáltatásért felelĘs személy
036 037 038 039 040 041 042
KTATE1231 KTATE1232 KTATE1233 KTATE124 KTATE1241 KTATE1242 KTATE1243
Neve Telefonszáma E-mail-címe PSZÁF kapcsolattartásért felelĘs személy Neve Telefonszáma E-mail-címe
Intézmény neve Intézmény régi neve Rövid név Cégforma Adószám Intézmény jogi státusza Székhely Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Levelezési cím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Telefon Telefax E-mail Weblap Cégjegyzékszám Cégbírósági bejegyzés kelte (éééé.hh.nn) Alapítás idĘpontja (éééé.hh.nn) Jogi státusz változás idĘpontja (éééé.hh.nn) Jegyzett tĘke összesen ebbĘl: jegyzett tĘke pénzbeni Befektetési vállalkozás tevékenységének kezdete (éééé.hh.nn) Befektetési vállalkozás tevékenységének vége (éééé.hh.nn) Internetes megbízás KELER kód KELER kód 2 BEVA tagság kezdete (éééé.hh.nn) Hivatalos levelek címzettjének neve Beosztás/hivatali rangja
Jelmagyarázat Tilos
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6311
2010. évi 5. szám
KTATE2 Vezető állású személyek adatai Sorszám
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020
KTATE20101 KTATE2010101 KTATE2010102 KTATE2010103 KTATE2010104 KTATE2010105 KTATE2010109 KTATE2010110 KTATE20101101 KTATE20101102 KTATE20101103 KTATE20101104 KTATE2010111 KTATE20101121 KTATE20101122 KTATE2010113 KTATE2010114 KTATE2010115 KTATE2010116 KTATE2010117 ...... KTATE20199 KTATE2019901 KTATE2019902 KTATE2019903 KTATE2019904 KTATE2019905 KTATE2019909 KTATE2019910 KTATE20199101 KTATE20199102 KTATE20199103 KTATE20199104 KTATE2019911 KTATE20199121 KTATE20199122 KTATE2019913 KTATE2019914 KTATE2019915 KTATE2019916 KTATE2019917
021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040
Megnevezés TisztségviselĘk TisztségviselĘ neve Születési név Anyja neve Születési helye Születés ideje (éééé.hh.nn) Állampolgársága Lakcím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Tisztség megnevezése Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn) Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn) VezetĘ beosztásnak minĘsülĘ tisztség ElsĘ számú vezetĘ Cégjegyzési joggal rendelkezik Tisztség betöltésének alapja Az intézmény alkalmazottja ...... TisztségviselĘk TisztségviselĘ neve Születési név Anyja neve Születési helye Születés ideje (éééé.hh.nn) Állampolgársága Lakcím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Tisztség megnevezése Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn) Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn) VezetĘ beosztásnak minĘsülĘ tisztség ElsĘ számú vezetĘ Cégjegyzési joggal rendelkezik Tisztség betöltésének alapja Az intézmény alkalmazottja Jelmagyarázat Tilos
Adat Mód 1 2 a b
6312
MAGYAR KÖZLÖNY
KTATE3 Könyvvizsgáló adatai Sorszám 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031
PSZáF kód KTATE301 KTATE3021 KTATE3022 KTATE303 KTATE304 KTATE3041 KTATE3042 KTATE3043 KTATE3044 KTATE305 KTATE306 KTATE307 KTATE308 KTATE309 KTATE310 KTATE311 KTATE312 KTATE313 KTATE3141 KTATE3142 KTATE320 KTATE321 KTATE322 KTATE323 KTATE324 KTATE3251 KTATE3252 KTATE331 KTATE332 KTATE333 KTATE334
Megnevezés Könyvvizsgáló társaság neve Megbízás kezdete (éééé.hh.nn) Megbízás vége (éééé.hh.nn) Adószáma Székhely Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Telefon Telefax E-mail Weblap Kamarai tagság száma Kamarai státusz Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn) Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn) Könyvvizsgáló személy neve Megbízás kezdete (éééé.hh.nn) Megbízás vége (éééé.hh.nn) Kamarai tagság száma Kamarai státusz Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn) Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn) Helyettes könyvvizsgáló személy neve Megbízás kezdete (éééé.hh.nn) Megbízás vége (éééé.hh.nn) Kamarai tagság száma Kamarai státusz Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn) Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn) Jelmagyarázat Tilos
Adat Mód 1 2 a b
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6313
2010. évi 5. szám
KTATE4 Kiszervezés adatai Sorszám 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040
PSZÁF kód KTATE4101 KTATE410101 KTATE410102 KTATE410103 KTATE4101031 KTATE4101032 KTATE4101033 KTATE4101034 KTATE410104 KTATE410105 KTATE410106 KTATE410107 KTATE410108 KTATE4101091 KTATE4101092 ...... KTATE4199 KTATE419901 KTATE419902 KTATE419903 KTATE4199031 KTATE4199032 KTATE4199033 KTATE4199034 KTATE419904 KTATE419905 KTATE419906 KTATE419907 KTATE419908 KTATE4199091 KTATE4199092 KTATE4201 KTATE420101 KTATE420102 KTATE4201031 KTATE4201032 ...... KTATE4299 KTATE429901 KTATE429902 KTATE4299031 KTATE4299032
Megnevezés Kiszervezett tevékenységet végzĘ intézmény Neve Adószám Székhely Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Telefon Telefax E-mail Weblap Kiszervezett tevékenység Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn) Kiszervezés vége (éééé.hh.nn) ...... Kiszervezett tevékenységet végzĘ intézmény Neve Adószám Székhely Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Telefon Telefax E-mail Weblap Kiszervezett tevékenység Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn) Kiszervezés vége (éééé.hh.nn) Kiszervezett tevékenységet végzĘ személy Neve Kiszervezett tevékenység Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn) Kiszervezés vége (éééé.hh.nn) ...... Kiszervezett tevékenységet végzĘ személy Neve Kiszervezett tevékenység Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn) Kiszervezés vége (éééé.hh.nn) Jelmagyarázat Tilos
Adat Mód 1 2 a b
6314
MAGYAR KÖZLÖNY
KTAFTE1 Intézményi alapadatok
Sorszám
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037
KTAFTE101 KTAFTE102 KTAFTE103 KTAFTE104 KTAFTE105 KTAFTE106 KTAFTE107 KTAFTE1071 KTAFTE1072 KTAFTE1073 KTAFTE1074 KTAFTE108 KTAFTE1081 KTAFTE1082 KTAFTE1083 KTAFTE1084 KTAFTE109 KTAFTE110 KTAFTE111 KTAFTE112 KTAFTE1131 KTAFTE1132 KTAFTE114 KTAFTE1141 KTAFTE1151 KTAFTE1152 KTAFTE116 KTAFTE117 KTAFTE118 KTAFTE119 KTAFTE1191 KTAFTE1192 KTAFTE1193 KTAFTE120 KTAFTE1201 KTAFTE1202 KTAFTE1203
Megnevezés
Nagyságrend: forint Adat Mód 1 2 a b
Intézmény neve Intézmény régi neve Rövid név Cégforma Adószám Intézmény jogi státusza Székhely Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Levelezési cím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Telefon Telefax E-mail Weblap Alapítás idĘpontja (éééé.hh.nn) Jogi státusz változás idĘpontja (éééé.hh.nn) Jegyzett/Dotációs tĘke összesen Jegyzett/Dotációs tĘke pénzbeni Befektetési szolgáltatás kezdete (éééé.hh.nn) Befektetési szolgáltatás vége (éééé.hh.nn) Hivatalos levelek címzettjének neve Beosztás/hivatali rangja Intézmény típus A felügyeleti jelentésért felelĘs személy Neve Telefonszáma E-mail-címe PSZÁF kapcsolattartásért felelĘs személy Neve Telefonszáma E-mail-címe Jelmagyarázat Tilos
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6315
2010. évi 5. szám
KTAFTE2 Vezető állású személy adatai Sorszám
PSZÁF kód
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018
KTAFTE20201 KTAFTE2020101 KTAFTE2020102 KTAFTE2020103 KTAFTE2020104 KTAFTE2020105 KTAFTE2020106 KTAFTE2020107 KTAFTE20201071 KTAFTE20201072 KTAFTE20201073 KTAFTE20201074 KTAFTE2020108 KTAFTE20201091 KTAFTE20201092 KTAFTE2020110 KTAFTE2020111 KTAFTE2020112 ...... KTAFTE20299 KTAFTE2029901 KTAFTE2029902 KTAFTE2029903 KTAFTE2029904 KTAFTE2029905 KTAFTE2029906 KTAFTE2029907 KTAFTE20299071 KTAFTE20299072 KTAFTE20299073 KTAFTE20299074 KTAFTE2029908 KTAFTE20299091 KTAFTE20299092 KTAFTE2029910 KTAFTE2029911 KTAFTE2029912
019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036
Megnevezés TisztségviselĘk TisztségviselĘ neve Születési név Anyja neve Születési helye Születés ideje (éééé.hh.nn) Állampolgársága Lakcím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Tisztség megnevezése Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn) Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn) VezetĘ beosztásnak minĘsülĘ tisztség ElsĘ számú vezetĘ Az intézmény alkalmazottja ...... TisztségviselĘk TisztségviselĘ neve Születési név Anyja neve Születési helye Születés ideje (éééé.hh.nn) Állampolgársága Lakcím Irányítószám Város Utca, házszám, emelet, ajtó Ország Tisztség megnevezése Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn) Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn) VezetĘ beosztásnak minĘsülĘ tisztség ElsĘ számú vezetĘ Az intézmény alkalmazottja Jelmagyarázat Tilos
Adat Mód 1 2 a b
6316
MAGYAR KÖZLÖNY
BVAD Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása (éves)
Sorszám 001 002
PSZÁF kód BVAD1 BVAD2
Megnevezés ElĘírt alapdíj Megfizetett alapdíj Jelmagyarázat Tilos
Nagyságrend: ezer forint Érték Mód 1 2 a b
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6317
2010. évi 5. szám
BVVDN Befektetési vállalkozás változó díj számítása (negyedéves)
Sorszám PSZÁF kód 001 002 003
BVVDN1 BVVDN2 BVVDN21
Megnevezés
004
BVVDN22
005 006 007 008 009 010
BVVDN3 BVVDN31 BVVDN32 BVVDN4 BVVDN41 BVVDN42
Tárgynegyedévi mĦködés napjainak száma Változó díj alapja Változó díj alapja (tĘkekövetelmény) Változó díj alapja (portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt portfolió eszközértéke) Tárgynegyedévre számított változó díj összesen TĘkekövetelmény után számított változó díj Kezelt portfolió eszközértéke után számított változó díj Tárgynegyedévre fizetendĘ változó díj EbbĘl: elĘzĘ évi korrekció összege túlfizetés/hiány (+/-) Tárgynegyedévre jutó összeg (+)
011
BVVDN5
ElĘzĘ évben felügyeleti változó díjként megfizetett összeg
012
BVVDN6
Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj
013
BVVDN71
Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj alapja (tĘkekövetelmény)
014
BVVDN72
Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj alapja (portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke) Jelmagyarázat
Tilos
Nagyságrend: ezer forint Tárgynegyedévi érték Mód 1 2 a b
6318
MAGYAR KÖZLÖNY
•
BVFAD Más EGT-állambeli befektetési vállakozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása (éves)
Sorszám 001 002
PSZÁF kód
BVFAD1 BVFAD2
Megnevezés
Elƅírtalapdíj Megfizetettalapdíj Jelmagyarázat
Tilos
Nagyságrend: ezer forint Érték Mód 1 2 a b
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6319
2010. évi 5. szám
BVFVDN EU tagállami befektetés vállalkozás fióktelepe változó díj számítása (negyedéves) Sorszám PSZÁF kód 001 002 003
Megnevezés
005 006 007 008
BVFVDN1 Tárgynegyedévi mĦködés napjainak száma BVFVDN2 Változó díj alapja BVFVDN21 Változó díj alapja (mérlegfĘösszeg) Változó díj alapja (portfoliókezelési tevékenység keretében BVFVDN22 kezelt portfolió eszközértéke) BVFVDN3 Tárgynegyedévre számított változó díj összesen BVFVDN31 MérlegfĘösszeg után számított változó díj BVFVDN32 Kezelt portfolió eszközértéke után számított változó díj BVFVDN4 Tárgynegyedévre fizetendĘ változó díj
009
BVFVDN41 EbbĘl: elĘzĘ évi korrekció összege túlfizetés/hiány (+/-)
010 011 012
BVFVDN42 Tárgynegyedévre jutó összeg (+) BVFVDN5 ElĘzĘ évben felügyeleti változó díjként megfizetett összeg BVFVDN6 Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj BVFVDN71 alapja (mérlegfĘösszeg) Auditált beszámoló alapján elĘzĘ évre számított változó díj BVFVDN72 alapja (portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke)
004
013 014
Jelmagyarázat Tilos
Nagyságrend: ezer forint Tárgynegyedévi érték Mód 1 2 a b
6320
MAGYAR KÖZLÖNY
BVAD Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása (éves)
Sorszám 001 002
PSZÁF kód ASZAD1 ASZAD2
Megnevezés ElĘírt alapdíj Megfizetett alapdíj Jelmagyarázat Tilos
Nagyságrend: ezer forint Érték Mód 1 2 a b
•
2010. évi 5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VI.
•
2010. évi 5. szám
6321
Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései
Az Alkotmánybíróság 2/2010. (I. 21.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 302/2009. (VI. 23.) OVB számú határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I.
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 302/2009. (VI. 23.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kifogástevõk 2009. június 4-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez hitelesítés céljából, amely aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a szavazatszámláló bizottság, a helyi választási bizottság, az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság, a területi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság nem választott tagjait – a bizottság ülésén – szavazati jog ne illesse meg?” Az OVB vitatott határozatával az aláírásgyûjtõ ív mintapédányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indoklása megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelmûségi követelménynek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés értelmezését jelentõsen megnehezíti az, hogy abban a kezdeményezõk egy kérdésben kívánnak különbözõ hatáskörrel rendelkezõ, és különbözõ feladatot ellátó választási bizottságok tagjainak szavazati jogáról rendelkezni. A felsorolt választási bizottságok eltérõ feladat- és hatásköreibõl következõen a megbízott tagok szerepe is lényegesen eltér egymástól, ezért a szavazati jog egységes megvonását nem lehet egyetlen kérdésben egyformán megítélni. Példaként hivatkozik az indokolás arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok a szavazás napján végeznek elsõsorban a szavazás lebonyolításához és az eredmény megállapításához kapcsolódó cselekményeket, míg a többi választási bizottság elsõsorban jogorvoslati fórumként jár el. Mindezek alapján az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. 2. A kifogástevõk álláspontja szerint OVBh. indokolása jogszabálysértõ és a kérdést elõterjesztõ személyek irányában szubjektív indíttatású. Nézetük szerint a kérdés értékelésére, szakmai indokainak mérlegelésére, a meglevõ jogi környezetbe való beillesztés alkalmasságának vizsgálatára az OVB-nek nincs hatásköre. A kérdést egyértelmûnek és világosnak tartják: a választási bizottságok nem választott (megbízott) tagjait – a bizottság ülésén – ne illesse meg szavazati jog. Mindezekre tekintettel a kifogástevõk az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérik az Alkotmánybíróságtól.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következõ jogszabályokat vette alapul: Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
6322
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” A Ve. alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) Az Országgyûlés népszavazást elrendelõ, valamint kötelezõen elrendelendõ népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követõ nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. […] (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” III.
A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyûjtõ ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. 2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelmûség követelményének. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 302/2009. (VI. 23.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, ugyanazon indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 18. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 730/H/2009.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6323
Az Alkotmánybíróság 3/2010. (I. 21.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 71/2009. (II. 27.) OVB számú határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I.
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 71/2009. (II. 27.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVBh.-val az OVB hitelesítette azon aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az eddig a Kormány hatáskörébe tartozó, rendeleti szinten szabályozott, a felsõoktatásban hallgatók által igénybe vehetõ tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatos feltételeket az Országgyûlés törvényi szinten szabályozza?” Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. 2. A kifogástevõ álláspontja szerint az OVBh. indoklása nem helytálló. Egyrészt azért, mert értelmezése szerint „ez a kérdés azért nem lehet országos népszavazás tárgya, mert nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe”, mivel a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Fot.) 51. § (3) bekezdése a kormány számára ad felhatalmazását a kérdésben szereplõ ösztöndíjak szabályozására. (Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Fot. hivatkozott rendelkezése alapján valójában a Fot. 153. § (1) bekezdésének 12. pontja értelmében kapja a kormány a felhatalmazást a kérdéses rendelet-szintû szabályozásra.) A kormány a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) eleget is tett jogalkotási kötelezettségének. Másrészt azért, mert szerinte a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelmûségi követelménynek. Az egyértelmûség hiányát a kifogástevõ abban látja, hogy nem világos, hogy a kezdeményezés mely ösztöndíjakra vonatkozik, hiszen a kérdés megfogalmazása szó szerint a Kr.-nek a tanulmányi és a doktorandusz ösztöndíjat szabályozó 13–14. §-ait megelõzõ alcímre utal, ugyanakkor a Kr. rendelkezik a teljesítmény alapú, a szociális alapú, továbbá a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíjak feltételeinek a szabályozásáról, ami mind a választópolgárokat (a kérdés megválaszolásában), mind a címzett jogalkotót (eredményes népszavazás esetén) zavarhatja meg. A kifogástevõ szerint bizonytalanságot okoz az is, hogy a kérdés nem ad iránymutatást az Országgyûlés számára abban sem, hogy eredményes népszavazás esetén „a feltételeket pontosan milyen tartalommal szabályozza”, vagy elegendõ lesz a kormányrendeleti szabályozás szó szerinti törvényi szintre emelése. Mindennek alapján a kifogástevõ kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következõ jogszabályokat vette alapul: Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.”
6324
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A Ve. alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) Az Országgyûlés népszavazást elrendelõ, valamint kötelezõen elrendelendõ népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követõ nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. […] (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” III.
A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyûjtõ ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. 2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfelel a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi – így az egyértelmûségi – követelményeknek. Az Alkotmánybíróság a Ve. 130. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – jogorvoslati fórumként – az OVB kifogással támadott határozatát vizsgálja felül. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 71/2009. (II. 27.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 330/H/2009.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6325
Az Alkotmánybíróság 4/2010. (I. 21.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 166/2009. (V. 20.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 166/2009. (V. 20.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a választási bizottságok jogi személyiségérõl.” Az OVB határozata indokolásában utalt arra, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-a szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok számára a kezdeményezés tárgya nem egyértelmû, mert mögöttes jogszabályi ismeretek hiányában a választópolgárok nem tudják mit jelent a választási bizottságok jogi személyiségének hiánya, illetve milyen következményekkel járna annak megadása. A kezdeményezõk a törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 166/2009. (V. 20.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra, mert a kezdeményezést jogszabálysértés hiányában hitelesíteni kellett volna. Véleményük szerint a kérdés a választópolgárok számára és a jogalkotó számára is egyértelmû. Hivatkoztak arra, hogy a jogi személyiség mibenléte az iskolarendszerben – szerintük – oktatási tananyag. Álláspontjuk szerint a „választópolgárt az OVB nem tekintheti tudatlannak, és nem feltételezheti róluk, hogy a törvényben foglalt, a kérdés jogi környezetét érintõ jogszabályokat nem ismerik.” A kifogásban hivatkoztak az Alkotmány 77. § (2) bekezdésére, mely szerint az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire kötelezõek. Szerintük „mindebbõl nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a választópolgárok a rájuk kötelezõ jogszabályokat nem ismerik (pl. a jogi személy mibenlétét)”. A kezdeményezõk az OVB eljárását is jogszabálysértõnek tartották, arra hivatkozva, hogy a határozathozatalban olyan tagok is részt vettek, akik az európai parlamenti képviselõk választására tekintettel a jelölõ szervezet részérõl történt megbízás alapján kerültek az OVB-be. A törvényes határidõn belül másik kifogás is érkezett a 166/2009. (V. 20.) OVB határozattal szemben, melyben a kifogást tevõ arra hivatkozott, hogy, ha az OVB minden kérdésnél megvizsgálná, hogy azt mindenki érti-e, vélhetõen minden esetben találna olyanokat, akik nem tudják értelmezni az adott kérdést. Ha emiatt nem lehetne népi kezdeményezést tartani, csorbulna az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében, illetve 28/D. §-ában biztosított népi kezdeményezéshez való jog. Az Alkotmánybíróság a 166/2009. (V. 20.) OVB határozattal szemben elõterjesztett kifogásokat egyesítette, és azokat egy eljárásban bírálta el.
II.
1. Az Alkotmány kifogásokkal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyûlés köteles megtárgyalni.” „77. § (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek.”
6326
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
2. Az Nsztv. rendelkezése: „17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” 3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.): „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” III.
A kifogások megalapozottak. 1. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. A kifogásolt határozatban az OVB azt állapította meg, hogy a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 17. §-a követelményének. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban utalt arra, hogy az Országgyûlést a népi kezdeményezés nem köti oly módon, mint a legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére elrendelt ügydöntõ és eredményes népszavazás alapján hozott döntés, amikor az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben az Országgyûlésnek a kérdés napirendre tûzésére, megvitatására és határidõn belüli döntésre van kötelezettsége, de a döntés tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg. Éppen ezért a népi kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. A népi kezdeményezésbõl csupán törvényhozási kérdésben való vita és döntés következik. Így a népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívén szereplõ kérdéssel szemben is mindössze annyi az elvárás, hogy törvényhozási tárgykörre vonatkozzon. [42/2002. (X. 11.) AB határozat, ABH 2002. 316, 318.; 89/2009. (IX. 24.) AB határozat, ABK 2009 szeptember 1005.] Az Alkotmánybíróság fentieket figyelembe véve, jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy a benyújtott népi kezdeményezés konkrétan tartalmazza a megtárgyalásra javasolt kérdést, az az egyértelmûség nyelvtani értelemben vett követelményének megfelel, az Országgyûlés számára pedig nyilvánvaló, hogy milyen törvényhozási tárgykörre vonatkozik. Az egyértelmûség hiánya az OVB határozat indokolásában megfogalmazott indok alapján a népi kezdeményezésre feltett kérdés tekintetében nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság a 166/2009. (V. 20.) OVB határozatot megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. 3. Az Alkotmánybíróság a kifogások alapján a Ve. 130. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva az OVB támadott határozatát vizsgálja felül, ezért a határozat tényleges tartalmát nem érintõ kifogással érdemben jelen ügyben sem foglalkozott.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6327
2010. évi 5. szám
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 558/H/2009.
Az Alkotmánybíróság 5/2010. (I. 21.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 295/2009. (VI. 23.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 295/2009. (VI. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a jogi személy fogalmának meghatározásáról?” Az OVB határozata indokolásában utalt arra, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az OVB álláspontja szerint nem tekinthetõ egyértelmûnek a kezdeményezés, mert a választópolgároknak megtévesztõen azt sugallja, hogy jelenleg nincs jogszabályi rendelkezés a jogi személy fogalmáról. Az indokolás utalt arra, hogy a jogi személy kritériumait a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény tartalmazza, amelybõl levezethetõ és meghatározható a jogi személy fogalma. A kezdeményezõk a törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 295/2009. (VI. 23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra.
6328
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Véleményük szerint a határozat jogszabálysértõ, és a kezdeményezést jogszabálysértés hiányában hitelesíteni kellett volna. Álláspontjuk szerint a jogi személy mibenléte nincs kellõen szabályozva, és az Alkotmány 28/C. §-ában foglalt rendelkezés és az Nsztv. 10. §-ában foglalt törvényi rendelkezés nem zárja ki az országos népszavazást olyan kérdésben – különösen az Alkotmány 2. §-ában foglalt demokratikus jogállamiság követelményének érvényre juttatására tekintettel – amely egyértelmû fogalmi definicíót ad. Nem kizáró feltétel, ha az adott kérdést a törvény bizonyos részeiben már szabályozza. II.
1. Az Alkotmány kifogásokkal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló rendelkezéseirõl, d) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrõl, e) az Országgyûlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlatásáról, j) közkegyelem gyakorlásáról.” 2. Az Nsztv. rendelkezése: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés határkörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” „3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.): „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott. 1. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6329
2010. évi 5. szám
2. A kifogásolt határozatban az OVB azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve, az indokok helyességére tekintettel a 295/2009. (VI. 23.) OVB határozatot azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 727/H/2009.
Az Alkotmánybíróság 6/2010. (I. 21.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok, Országos Választási Bizottság, területi választási bizottságok, országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottságok, helyi választási bizottságok) jogi személyiségérõl?” Az OVB határozata indokolásában utalt arra, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az indokolás kitért arra, hogy a kezdeményezés értelmezését jelentõsen megnehezíti az, hogy abban a beadványozó
6330
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
egy kérdésben kíván különbözõ hatáskörrel rendelkezõ és feladatot ellátó választási bizottságok jogi személyiségérõl rendelkezni. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok nem tudnak egyértelmûen válaszolni a kérdésre azért sem, mert az csupán a jogi személyiség problémájának törvényi rendezését indítványozza, de nyelvtani megfogalmazásából nem állapítható meg, hogy az indítványozók a jogi személyiség megadásához vagy annak mellõzéséhez kérik-e a választópolgárok támogatását. A kezdeményezõk a törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. Véleményük szerint a kérdésre egyértelmû választ lehet adni, hiszen az „igen” válasz azt jelenti, hogy a választópolgár szeretné, ha törvényt alkotna az Országgyûlés, a „nem” válasz, pedig azt, hogy nem akarja a törvény alkotását. Úgy vélik, hogy a kérdés megfelel az Nsztv. 10. §-ában foglaltaknak, ezért azt hitelesíteni kellett volna, a hitelesítés megtagadása jogszabálysértõ, és a kérdést elõterjesztõk irányában szubjektív indíttatású. II.
1. Az Alkotmány kifogásokkal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” 2. Az Nsztv. rendelkezése: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés határkörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” „3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.): „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott. 1. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. A kifogásolt határozatban az OVB azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogást nem találta megalapozottnak, az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve, az indokok helyességére tekintettel a 296/2009. (VI. 23.) OVB határozatot azonos indokok alapján helybenhagyta.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6331
2010. évi 5. szám
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 728/H/2009.
Az Alkotmánybíróság 7/2010. (I. 21.) AB végzése Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 334/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 334/2009. (VII. 22.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB megtagadta a magánszemély kezdeményezõ országos népszavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését. A népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívén a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületen található parkolóhelyeket kizárólag a helyi önkormányzatok üzemeltethessék, így az üzemeltetésbõl származó összes bevétel õket illesse meg?” Az OVBh. indokolásában kifejtette, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezésben szereplõ kérdés megtévesztõ a választópolgárok számára, mivel azt sugallja, hogy a közterületek kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak, holott a közterületek egy része jelenleg nem önkormányzati, hanem állami tulajdonban van. Nem egyértelmû továbbá az OVBh. szerint a kérdésben szereplõ üzemeltetés mibenléte és módja sem.
6332
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A kifogástevõ beadványa szerint egyetért azzal, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta, viszont nem ért egyet annak indokolásával, illetve a „megállapított tényállással”. Álláspontja szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés egyértelmûségének hiányát az OVB-nek arra alapozva kellett volna megállapítania, hogy az nem tesz különbséget az ingyenes és nem ingyenes parkolás között, valamint nem pontosítja azt, hogy a „helyi önkormányzat” kifejezés alatt települési vagy megyei önkormányzatot kell érteni. A kifogástevõ az általa elõterjesztett indokok alapján kéri az OVBh. helyben hagyását. 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] A jelen eljárás tárgyát képezõ ügyben a kifogás benyújtója nem állította, hogy az OVB határozata jogszabálysértõ lenne, nem jelölt meg a határozattal kapcsolatban jogsértést, sõt az indítványában elõterjesztett, de az OVBh. tartalmától eltérõ indokok alapján annak helyben hagyását kérte az Alkotmánybíróságtól. A népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntés elleni kifogást csak az OVB határozatának rendelkezõ része ellen lehet elõterjeszteni, annak megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérve. A kifogástevõ azonban csak az OVBh. indokolását, illetve az „abban megállapított tényállást” sérelmezte. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint az OVB határozata ellen elõterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/2008. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/2009. (II. 13.) AB végzés, ABK 2009. február, 154.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben elõterjesztett kifogás nem tekinthetõ érdemben elbírálhatónak, mert a törvényben elõírt követelményeknek nem felel meg, önmagában az OVBh. indokolásának vizsgálatára vonatkozóan pedig hatásköre nincsen. Az Alkotmánybíróság ezért a tartalmi feltételeknek meg nem felelõ kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdésében, valamint a Ve. 116. §-ában, 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, illetõleg az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVBh. változatlanul hatályban marad. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. január 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 849/H/2009.
MAGYAR KÖZLÖNY
IX.
•
6333
2010. évi 5. szám
Határozatok Tára
A köztársasági elnök 5/2010. (I. 21.) KE határozata hivatásos állományba való visszavételrõl és vezérõrnagyi elõléptetésrõl Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt jogkörömben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 64. § (1) bekezdése alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére Varga Valériát 2010. január 16-ai hatállyal a hivatásos állományba visszaveszem, egyúttal büntetés-végrehajtási vezérõrnaggyá elõléptetem. Budapest, 2010. január 14. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2010. január 14.
Dr. Forgács Imre s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
KEH ügyszám: IV-6/00165/2010.
A Kormány 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozata a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok 2010–2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képezõ „a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok 2010–2021” címû stratégiát; b) a Stratégiában foglalt hosszú távú célkitûzések megvalósítása érdekében elrendeli az elsõ két évre (2010–2011) vonatkozó végrehajtandó intézkedések kidolgozását és az azokhoz tartozó indikátorok meghatározását a következõ célkitûzések mentén: ba) a nõk és férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nõk és a szegénység, a nõk és az egészség szempontjainak figyelembevétele; bb) a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása; bc) a férfi-nõi részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén; bd) az erõszak elleni hatékony fellépéshez, a megelõzéshez szükséges intézkedések megtétele; be) a nemekhez kötõdõ sztereotípiák visszaszorításának támogatása;
6334
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
bf)
a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve célkitûzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyûjtés). Határidõ: 2010. március 31. Felelõs: egészségügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter honvédelmi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter külügyminiszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter oktatási és kulturális miniszter önkormányzati miniszter pénzügyminiszter a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter a végrehajtás koordinálásáért: szociális és munkaügyi miniszter 2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. 3. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Nõk IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról szóló 2174/1997. (VI. 26.) Korm. határozat.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozathoz a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia – Irányok és célok 2010–2021 I.
Bevezetés A „Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006–2010” ESÉLYEGYENLÕSÉG A NÕKNEK címû fejezete rögzíti a Kormány elkötelezettségét a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége iránt. Eszerint a Kormány biztosítani kívánja, hogy a nõknek a férfiakkal azonos jogai legyenek a mindennapokban, és a nõk férfitársaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. A Kormány ezen irányok és célok megvalósítása érdekében támogatja a gender mainstreaming (a továbbiakban: a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve) és a nemek közötti egyenlõség érvényesítését. A gender mainstreaming a magyar nyelvben csak körülírással visszaadható fogalom, jelentése: a nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatok minden egyes szintjén: a tervezésbe, a kivitelezésbe, a monitorozásba és az értékelésbe, azzal a céllal, hogy elõsegítsék a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség érvényesülését. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve úgymond fõsodorba helyezi a nemi dimenziókat. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve nem cél, hanem olyan eszközrendszer, út, mely a nemek közötti egyenlõséghez vezet. Ennek a stratégiai módszernek az alkalmazásával megközelíthetjük, majd elérhetjük a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségét. Az Európai Tanács a következõképpen definiálta a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elvét: Az egyenlõség érvényesítése, a szabályozási folyamatok (át)szervezése, javítása, fejlesztése és értékelése azzal a céllal, hogy a nemek társadalmi egyenlõségének szempontjait a politikai döntéshozatalban résztvevõ szereplõk minden szinten és minden szakaszban integrálják valamennyi szabályozási folyamatba. Eszerint valamennyi
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6335
szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a nemek egyenlõségére, illetve a nõk és a férfiak életére. A szakmapolitikai döntéseket e mérlegelés alapján úgy kell meghozni, hogy azok a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének megvalósulását elõsegítsék. Ez egyben az EU-tagságunkból eredõ elvárás is, melynek aktuális feladatait – többek közt – „A nõk és férfiak egyenlõségérõl szóló útiterv 2006–2010” (a továbbiakban: Roadmap) címû Európai Bizottság által kiadott dokumentum rögzíti. A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) elsõsorban ezen dokumentum prioritásaira épül, jelentõs mértékben e dokumentum szóhasználatát átemelve kerültek megfogalmazásra a prioritásai is. Eszerint a Stratégia 6 prioritást határoz meg olyan területeken, ahol a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének eléréséhez határozott kormányzati lépések megtétele szükséges. Ezek a következõk: 1. A nõk és férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nõk és a szegénység, a nõk és az egészség szempontjainak figyelembevétele. A Lisszaboni Stratégia foglalkoztatási iránymutatásai azt a követelményt támasztják a tagállamokkal szemben, hogy olyan foglalkoztatáspolitikát folytassanak, amely az Európai Unió 27 tagállamának (EU27) átlagában biztosítja a 15–64 éves népesség 70%-os foglalkoztatási rátájának elérését, a nõk esetében pedig a 60%-ot. A foglalkoztatottság növelése Magyarországnak az Európai Uniótól függetlenül is elemi érdeke. A társadalom ugyanis akkor jár a legjobban, ha minden munkaképes állampolgára aktívan jelen van a munkaerõ-piacon, mert, ez az egyének anyagi függetlenségének a záloga, ami elõfeltétele a társadalmi jólétnek, és a magas foglalkoztatottsággal elkerülhetõ az egyes egyének és települések elszegényedése. A munkaerõ-piaci részvétel nem csupán magasabb jövedelemhez juttathat, s ily módon mérsékli a szegénységet, hanem gazdagíthatja az emberi kapcsolatokat, hatékonyabbá teheti az információkhoz való hozzáférést, erõsíti az egyének társadalmi részvételét, hozzájárul a társadalmi kohézió erõsödéséhez, csökkenti a társadalmi kirekesztõdés kockázatát. A többszörös diszkrimináció, azaz a nemi (gender) alapú és etnikai alapú diszkrimináció összefonódása a legösszetettebben a roma nõket, illetve a bevándorló (faji alapon megkülönbözetett) etnikai csoportokhoz tartozó nõket sújtja. Esetükben a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelõ lakhatási körülmények, alacsony társadalmi és gazdasági státuszuk, valamint az elõítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák a többszörös (interszekcionális) társadalmi kirekesztettséget. A felnõtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzõje a születéskor várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idõ elõtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhetõ életminõség. A felnõtt magyar népességet ebbõl a két szempontból éppen ellenkezõ irányú tendenciák jellemzik. Noha hasonló tendencia Európa nyugati felében is kimutatható, ott a férfiak alacsonyabb várható életkora nagyrészt megfelel a biológiai különbségekbõl adódó eltérésnek, és a nõk életminõsége sem olyan rossz, mint Magyarországon. A korábbi évszázadokban, amíg a szülés körüli halálozás a nõk körében igen magas volt, a nõk várható élettartama volt alacsonyabb, azonban a biztonságos szülési körülmények megteremtése óta ez az arány valamennyi civilizált országban megfordult. 2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása Sokféle család van. A család olyan társadalmi egység, amely a család létrejöttének módjait, a családhoz tartozó egyének számát, viszonyrendszerét, és alá-fölé vagy mellérendeltségi viszonyait tekintve változatos képet mutat. Ennek megfelelõen vannak házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élõ, gyerekes, nagycsaládos, vagy gyermektelen, örökbefogadott gyermeket nevelõ családok, vannak elvált szülõk, egyszülõs családok, olyan családok, ahol a különbözõ házasságokból származó gyerekek együtt nevelkednek, azonos nemû partnerek együttélése, özvegyek, és a gyermekekkel együtt élõ és gondozott, vagy egyedül élõ, közösségi ápolásban részesülõ idõs szülõk, már külön élõ egyedülálló felnõtt gyerekek. Bizonyos családok nukleárisak, tehát anya, apa, gyerekek alkotják azt, mások nagycsaládok, vagyis több generáció és rokonsági szint él együtt. A család érték. A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élõ egyének testi, lelki és szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül. A családi szerepek változhatnak. Azok a szerepek, melyeket a család tagjai betöltenek, társadalmilag szocializáltak és nem elsõsorban biológiai adottságok. Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben, akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és idõsgondozási feladatokat tekintjük annak.
6336
MAGYAR KÖZLÖNY
3.
4.
5.
6.
•
2010. évi 5. szám
A jóléti állam fontos szerepet vállal a családok életében. A modern társadalmakban az állampolgárok a jóléti államra ruháznak bizonyos gondozói feladatokat, amelyek hazánkban ingyenesen vagy kedvezményes áron elérhetõk, így pl. védõnõi és gyermekorvosi szolgálat, korai fejlesztés, bölcsõde, óvoda, oktatási intézmények, napközik, gyermekjóléti szolgáltatások, ápolási és idõsgondozó intézmények, védelem és oltalom a családon belüli erõszak áldozatainak, segítség a mélyszegénységbe került családok egyben tartásához, a hajléktalan családok oltalmazása. A magyar bölcsõdei és óvodai ellátórendszer, továbbá a védõnõi szolgálat nagy múltra tekintenek vissza, és nemzetközi összehasonlításban is magas szakmai színvonalat képviselnek mind a pedagógiai módszerek, mind pedig a fizikai ellátások tekintetében. A gyermekellátásnak alapvetõen ennek a rendszernek a fejlesztésén kell alapulnia az alternatív megoldások támogatása és bõvítése mellett (családi napközi, házi gyermekfelügyelet). A társadalomnak elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását családon belül, a nõk és férfiak számára egyaránt. A férfi-nõi részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén A döntéshozatalra vonatkozó általános cél, hogy a stratégia által meghatározott idõtartam végére, vagyis 2021-re Magyarország felzárkózzon az EU-s országok középmezõnyébe a nõknek a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén elfoglalt helyét illetõen. A felzárkózást nem csak a nemzetközi kötelezettségek, és a nemzetközi mezõnytõl való leszakadás teszi szükségessé. Ezen kívül a patriarchális és konzervatív társadalomban a nõk helyzete tartósan akadályozhatja Magyarország felzárkózását és pozitív teljesítményét. Bizonyított tény, hogy a döntéshozatalban a sokszínûség, a többféle szempont érvényesítése elõny. Minden dokumentum hangsúlyozza – és minden tapasztalat igazolja –, hogy a nemek közötti egyenlõtlenség a politikai és a gazdasági döntéshozatalban negatívan befolyásolja az ország egészének nem csak a megítélését, de a teljesítményét is. A kontraszelekció, egy bizonyos csoport (mégha rejtett) diszkriminációja, az elõítéletek a teljesítmény rovására mennek. Nemzeti érdek, hogy ez ne így legyen. A nemzeti érdeken kívül az európai elvárások, a Roadmap irányelvei szintén intézkedéseket igényelnek. A magyar társadalom patriarchális és konzervatív értékei nagyrészt megerõsítést nyernek a jelenlegi döntéshozók megnyilvánulásaiban, a nemek közötti egyenlõségrõl hangoztatott nézeteikben vagy éppen a hallgatásukban. Ezért alapvetõ feladat, hogy megértsék a problémát, azonosuljanak azzal, és kezdeményezõen lépjenek fel annak orvoslásában. Az erõszak elleni hatékony fellépéshez, a megelõzéshez szükséges intézkedések megtétele A végsõ cél a nõk és a gyermekek elleni erõszak minden formájának felszámolása, és a sürgõs fellépés a nõk és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvetõ jogának megsértése ellen. Az e célok elõmozdításához szükséges stratégiai prioritásoknak az áldozatok védelmét és az elkövetõk felelõsségre vonását szolgáló jogi keret kialakítását, az infrastrukturális háttér erõsítését, és a megelõzést kell szolgálniuk. A nemekhez kötõdõ sztereotípiák visszaszorításának támogatása Az oktatásra vonatkozó EU-s irányelvek azt hangsúlyozzák, hogy lehetõséget kell adni mindenki számára a személyes fejlõdésre, az új nemzetközi környezet által megkívánt legmagasabb szintû teljesítmény elérésére és a társadalmi integrációhoz szükséges forrásokhoz való hozzájutásra. Ezért a tagállamokban olyan oktatásirányítási stratégiákat kell kimunkálni és alkalmazni, melyeknek deklarált alapelve, hogy nem fogadhatja el a társadalmilag tartósan és visszafordíthatatlanul kizárt személyek létét, és elõsegíti a személyiség fejlõdését és az aktív polgárok nevelését. Több olyan jelentõsebb tényezõre is érdemes utalni, melyek a közösségi oktatási kompetenciák kiszélesítésének irányába vezethetnek. Kiemelendõ a más terülteket érintõ szabályozás hatása az oktatásra és a más területeken zajló fejlesztések oktatási komponenseinek erõsödése. Ezen alapelvek mentén kerülhet sor a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségét elõsegítõ prioritások kidolgozására az oktatás területén. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve célkitûzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyûjtés) A nemek közötti egyenlõség megteremtésében tett intézkedéseknek Európa és a világ más országaiban már számos, nehezen kiküzdött eredménye van. A nõk munkaerõ-piaci pozíciójának javításában, a munkavégzés formájának megválasztásában, a családi élet és a munkahely összeegyeztetésében elért eredmények, a családon belüli erõszak megfékezéséért folytatott harc – hogy csak a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve néhány kulcsterületét említsük –, mérhetõ, pozitív hatással voltak a nõk és férfiak életére, életminõségére, a személyes és a társadalmi jövõkép alakulására. A Magyarországról szóló hazai és külföldi ország-jelentések is észlelik az EU-s jogharmonizáció eredményeit, de a gyakorlati megvalósítás ellentmondásait egyaránt. Ahhoz, hogy a nemek közötti
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6337
egyenlõség területén érdemi és érzékelhetõ változások történjenek, egyre több nõ szerepvállalására lenne szükség, mind a törvényhozásban, az igazgatásban, mind a gazdaságirányító pozícióiban. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve célkitûzéseinek megvalósításához elengedhetetlen, hogy kialakuljanak azok az intézmények és mechanizmusok, amelyek a jelenleginél hatékonyabban képesek a politikai akarat formálására. Ezen célkitûzés eléréséhez létfontosságú, hogy a nemek egyenlõsége és ennek gyakorlati politikává változtatása ne maradjon az értelmiségi nõk belügye. A nemek közötti egyenlõséggel foglalkozó írásokkal való azonosulás világossá teszi minden érintett számára, hogy ennek érvényesítése nélkül tovább nõnek a strukturális egyenlõtlenségek, és a szociális különbségek. Ez adja a hosszú távú Stratégia és a kétéves akciótervek alapját. II.
A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia általános célja a Kormány programja és a nemzetközi kötelezettségek tükrében A „Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006–2010” ESÉLYEGYENLÕSÉG A NÕKNEK címû fejezete rögzíti a Kormány elkötelezettségét a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége iránt, amely egyben az EU-tagságunkból eredõ elvárás is. A Stratégia megalkotására számos nemzetközi egyezmény, rendelet és ajánlás is kötelezi Magyarországot. Ezek egyike a Nõkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezmény – Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination against Women – 1979, közkeletû nevén a CEDAW Egyezmény –, amit Magyarország az 1982. évi 10. törvényerejû rendelettel tett a belsõ jog részévé. Az ENSZ által szervezett Nõk Pekingi IV. Világkonferenciájának (1995) Cselekvési Programja és a Pekingi Nyilatkozat szintén fontos alapját képezik a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve hazai alkalmazásának. A Pekingi Cselekvési Tervben a világ országai elismerték, hogy a nõk és férfiak egyenlõ jogainak gyakorlatban való biztosítása elengedhetetlen feltétele a fejlõdésnek és a békének, valamint, hogy a nõk helyzetének javítása globális kérdés. A fentieken kívül számos, a nõkre vonatkozó Európai Uniós irányelv és jogi norma – többek között az Európai Unió Tanácsának 2006 márciusi elnökségi ülésén elfogadott Gender Equality paktum, valamint a már idézett, az Európai Bizottság által kiadott „A nõk és férfiak egyenlõségérõl szóló útiterv 2006–2010 (Roadmap)” ajánlásai rögzítik az aktuális feladatokat a nõk és férfiak közötti egyenlõség és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megvalósítására vonatkozóan. A nemzeti jogszabályok közül a nemek közötti megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 70/A. §-a rögzíti: „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.” Az Alkotmány 66. § (1) bekezdése ugyanakkor nevesíti, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Az Alkotmány 70/E. §-a a szociális jogokat minden egyes állampolgár számára – az ellátáshoz jutás jogi értelemben vett egyenlõ esélyeinek megteremtésével – biztosítja. A magyar jog ugyancsak kifejezett követelményeket támaszt a munka területén, hiszen közvetett módon is tiltja az egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvének megsértését. Az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése szerint: „Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga”. A hazai jogszabályok közül szintén alapvetõ fontosságú a 1982. évi 10. törvényerejû rendelet a nõkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról. Az Egyezmény a nõk alapvetõ emberi jogaival foglalkozik. Tiltja a nõkkel szemben megnyilvánuló diszkriminációt az élet valamennyi területén. Az Egyezmény alapján a részes országok periodikusan ország-jelentést nyújtanak be a CEDAW Bizottsághoz. Magyarország 2006 tavaszán nyújtotta be hatodik ország-jelentését, melynek tárgyalására 2007. július 31-én került sor. A 2174/1997. (VI. 26.) Korm. határozat az ENSZ Nõk IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok Magyarországi megvalósítását szolgáló Stratégiai programról, a 2001. évi LX. törvény a nõkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítõ Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szól. A hazai gender politikát meghatározó törvények sorában a következõ az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), amely – a hátrányos megkülönböztetés több más formája mellett – tiltja a nemi alapú diszkriminációt is. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint a hatóság többek között a nemi alapon történõ diszkrimináció ellen is felléphet. A Kormány az 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozattal létrehozta a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanácsot,
6338
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
a nõk érdekeit képviselõ civil szervezetek kormányzati tevékenységbe való bevonása céljából, továbbá a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének a jogalkotásban, illetõleg a cselekvési programok kidolgozása során történõ érvényesítése érdekében. A Tanács a Kormány döntéseit elõkészítõ konzultatív, véleményezõ, javaslattevõ testület. A Tanács tagjai a minisztériumok képviselõi, a civil szervezetek által delegált tagok, valamint a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs által felkért, a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége tárgyában kiemelkedõ tudományos, érdekképviseleti, illetve gyakorlati tevékenységet végzõ személyek. A fentiek indokolják, hogy a Kormány elfogadja és támogassa „A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia” megalkotását, illetve érvényre juttatását a fejlesztési tervekben, stratégiákban és intézkedésekben, valamint olyan intézményrendszer létrehozását és mûködtetését, amely biztosítja az egyes szakpolitikák területén jelentkezõ feladatok koordinálását, végrehajtását, annak monitorozását, ellenõrzését és értékelését. III.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia hosszú távú prioritásai A Kormány támogatja a 2010–2021-ig szóló hosszú távú stratégia prioritásait, amelyek a Pekingi Cselekvési Programmal összhangban és Roadmap alapján fogalmazódtak meg, a következõk szerint: A nõk és férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nõk és a szegénység, a nõk és az egészség szempontjainak figyelembevétele. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása. A férfi-nõi részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén. Az erõszak elleni hatékony fellépéshez, a megelõzéshez szükséges intézkedések megtétele. A nemekhez kötõdõ sztereotípiák visszaszorításának támogatása. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve célkitûzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyûjtés). A Kormány a Stratégiát hosszú távú fejlesztési koncepcióként fogadja el. A hosszú távú célkitûzésekhez kapcsolódó intézkedéseket, és azok megvalósításának konkrét módozatait a kétévenként kidolgozandó intézkedési tervek tartalmazzák majd. A kétéves intézkedési terveket a Kormány a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanáccsal együttmûködve készíti elõ. A Kormány támogatja azt az elvet, hogy a Stratégiában szereplõ feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetésbõl kell biztosítani, ezért a költségvetési tárgyalásoknál minden évben támogatja a Stratégiában foglalt irányok és célok figyelembevételét. A Stratégia meghatározza azokat az irányokat és célokat, amelyek szükségesek a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének elõsegítéséhez. Ugyanakkor meghagyja a mindenkori kormány számára a prioritások kijelölését és az ezek végrehajtásához szükséges források tervezését. A kétéves intézkedések kidolgozásakor a szükséges költségek tervezésére tárcánként kerül majd sor. Ennek költségvetési hatásai annak függvényében alakulnak, hogy a hosszú távú Stratégia irányainak és céljainak megvalósításához a mindenkori kormány mely intézkedéseket tartja a legszükségesebbnek és ezekhez milyen forrásokat rendel. A 2010–2011. évi kétéves intézkedési terv szigorúan igazodik a meglévõ költségvetési keretekhez. A tárcáknak kétévente jelentéstételi kötelezettségük van a kormány felé, az elsõ jelentést 2012. július 30-ig készítik el, majd kétévente július 30-ig. A nemzeti, éves költségvetési kereteken túl Magyarország kihasználhatja az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatását a Stratégiában megfogalmazott feladatok végrehajtásához. Kiemelten fontos, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél (illetve az operatív programokban) alkalmazott gördülõ tervezés elve alapján kerüljenek be a megfogalmazott feladatok errõl a területrõl, forrásokat is biztosítva számukra. Mivel a jelenlegi Operatív Programok 2013-ig biztosítanak támogatást a különbözõ szakpolitikákhoz, így a következõ idõszak (2014–2020) Operatív Programjainak tervezésekor szükséges folytatni a források hozzárendelését a Stratégia célkitûzéseihez. A Stratégiáról és annak elõrehaladásáról folyamatosan tájékoztatni kell a közvéleményt. A Kormány fontosnak tartja a helyi önkormányzatok és az Esélyegyenlõségi Hálózat közvetítõ szerepének fejlesztését. A program kommunikációjának egyik központi eleme egy erre a célra létrehozott internetes honlap, amelyen keresztül elérhetõek a Stratégia alapdokumentumai. A honlap friss információkat tartalmaz majd a programmal kapcsolatosan, valamint fórumként szolgál az állampolgárok és a Stratégia koordinátorai közötti kommunikációban, illetve lehetõséget teremt a példaértékû gyakorlatok összegyûjtésére és terjesztésére.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6339
Az új kommunikációs stratégia legfõbb célja, hogy hatékony eszközökkel tudatosítsa mind a közszereplõkben, mind az állampolgárokban azt a tényt, hogy minden társadalmi csoport közös érdeke az esélyegyenlõség, valamint a diszkriminációmentesség az élet minden területén, így a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének biztosítása minden területen. Hangsúlyt kell fektetni a közvélemény formálására a Stratégia megvalósítása során, felhasználva a média jelentõs szerepét a hagyományos társadalmi nemi szerepek egyenlõség irányában való elmozdításában, valamint a nõk és férfiak egyenlõségével kapcsolatos kép kialakításában. A Kormány kiemelten támogatja a párbeszéd és együttmûködés fontosságát a nõk és férfiak közötti, a mindennapi életben elõforduló egyenlõtlenségek csökkentése érdekében. IV.
Magyarországi helyzetkép Nõk és férfiak a munkaerõ-piacon Magyarországon a piacgazdasági átmenet sokkja az 1989–92 közötti idõszakra koncentrálódott. Ez idõ alatt 1,1 millió munkahely szûnt meg, amelynek a következtében több mint 20%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. A visszaesés 1993–1996 közötti években is folytatódott, de ez a 15–74 éves népesség körében már csak 4,4 százalékpontos létszámcsökkenéssel járt. Az 1997-es esztendõ a stagnálás éve volt, majd 2000-ig évi 1–3%-kal bõvült a foglalkoztatottság. Ennek köszönhetõen a rendszerváltozás elsõ tíz évében zárult az olló a két nem foglalkoztatási rátái között (1990: 15,6; 2000: 13,8). A 2001–2002 évi változatlan mértékû rátakülönbség után 2003-ra a foglalkoztatási mutató tekintetében fennálló különbség 13,3 százalékpontra csökkent. Ez annak tulajdonítható, hogy ez idõ alatt a 15–74 éves foglalkoztatott nõk száma (+45 ezer) a férfiakénak több mint a kétszeresével nõtt (+21 ezer). 2004–2007 között a 15–74 éves népesség foglalkoztatási rátája összességében 0,4 százalékponttal emelkedett. Ez fõként a férfiakat érintette (+0,5 százalékpont), miközben a hasonló korú foglalkoztatott nõk létszáma gyakorlatilag stagnált (1783 ezer fõ). A foglalkoztatási ráták közti rés ismét növekedni kezdett, és 2007-ben 13,7 százalékpontot ért el, majd 2008-ban 13,2 százalékpontra csökkent. A nõk foglalkoztatási szintje 1990-ben még kb. 18 százalékponttal felülmúlta az Európai Unió tagállamainak átlagos mutatóját, 2000-ben viszont már (az EU–15 országok átlagát tekintve a nemzetközi összehasonlításra használt 15–64 évesek körében) 4,5 százalékponttal alacsonyabb volt annál. A férfiak foglalkoztatási rátája ennél is rosszabb volt: 2000-ben 9,8 százalékpontos elmaradást mutatott az EU–15 tagállamok átlagától. Azóta (a 2004–2007-es idõszak EU–27 átlagát tekintve) a férfiaknál javulás következett be, a nõknél viszont romló tendenciára figyelmeztetnek az adatok. Az adatok fényében megállapítható, hogy 2007-ben a nõknek 7,4, a férfiaknak 8,5 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatási mutatója, mint az EU–27 tagállamainak az átlaga. A foglalkoztatás terén fennálló deficit elsõsorban a fiatalokra és az idõsekre koncentrálódik. A fiatalok esetében különösen aggasztó, hogy 2000. év óta nemhogy nem csökkent, hanem jelentõsen nõtt a lemaradásunk az EU átlagához képest. 2000-ben a 15–24 éves fiúk közül 6,2 százalékponttal, a lányok közül pedig 7,3 százalékponttal kevesebben dolgoztak nálunk, mint amit az EU–15 tagállamok átlaga mutatott. 2007-ben hátrányunk mindkét nemnél meghaladta a 16 százalékpontot az EU–27 átlagához képest. Az 55–64 éves férfiak foglalkoztatási rátája 33,0%-ról 41,7%-ra, a nõké pedig 13,0%-ról 26,2%-ra nõtt 2000–2007 között Magyarországon. Emiatt az említett idõszakban az EU tagállamok átlagához (2000: EU–15, 2007: EU–27) képest a foglalkoztatottság tekintetében fennálló különbség az 55–64 éves férfiak körében 14,6-ról 12,2 százalékpontra, a nõknél pedig 14,8-ról 9,7 százalékpontra csökkent. A munkavállalás szempontjából ideálisnak tekintett 25–54 éves nõk foglalkoztatási rátája 2000-ben még 1 százalékponttal meghaladta az EU–15 átlagos mutatóját, ami akkor 65,7%-ot ért el. Azóta itt is nõ a lemaradásunk: 2004-ben 1,7, 2007-ben 3,5 százalékponttal volt alacsonyabb az ilyen korú nõk foglalkoztatása Magyarországon az EU–27 átlagához képest. 2000-ben a férfiak közül nálunk 8,1 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint az EU–15 átlagában. A lemaradást (az EU–27 átlagához képest) 2007-re 5,5 százalékpontra sikerült csökkenteni. Az alacsony magyar foglalkoztatási mutatók szorosan összefüggnek a részmunkaidõs foglalkoztatás szûkös elterjedtségével, amely nem új jelenség. 2007-ben a 15–64 éves férfiak 2,5%-a, a nõknek pedig 5,5%-a dolgozott részmunkaidõben, szemben az EU–27 tagállamainak 7,0, illetve 30,7%-os átlagával. Az alacsony részmunkaidõs foglalkoztatás miatt Magyarország jóval elõbbre kerül a nõk foglalkoztatási rátája alapján felállított rangsorban, ha annak értékét nem létszámarányosan, hanem teljes munkaidõre átszámított létszámban határozzuk meg. Ez esetben ugyanis az EU–27 átlagához képest a foglalkoztatási ráta tekintetében fennálló lemaradásunk minimalizálódik, a nõknél pedig ki is egyenlítõdik.
6340
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A 2004–2007 közötti idõszakban a korábban csökkenõ munkanélküliség ismét növekedésnek indult. A hazai munkanélküliség alakulása ellentétes irányú volt, mint az EU–27 mutatójának alakulása. Az is új jelenség volt, hogy ebben az idõszakban a nõk munkanélküliségi rátája magasabb lett, mint a férfiaké, ami ezt megelõzõen még nem fordult elõ a rendszerváltozás óta. 2007-ben több tartós munkanélküli is volt a nõk között (47,2%), mint a férfiak körében (46,5%). A gazdasági aktivitás tekintetében nagyok a területi különbségek. A fõvárosban a nõk munkaerõ-piaci részvétele 10 százalékponttal marad el a férfiakétól, a városokban 12-vel, a községekben pedig 16 százalékponttal. Alacsony gazdasági aktivitás jellemzi a fiatalokat és az idõseket, továbbá a kis- és sokgyermekes anyákat is, különösen, ha azok a roma kisebbséghez tartoznak. A legalább egy, 12 éven aluli kiskorú gyermeket nevelõ, 25–49 éves nõk közül Málta után Magyarországon vannak a legkevesebben jelen a munkaerõ-piacon. A romák munkaerõ-piaci helyzete drámai mértékben romlott a rendszerváltás után. Az állami építõipari cégek, mezõgazdasági szövetkezetek, amelyek a legtöbb roma betanított munkást foglalkoztatták, tönkrementek. A romák a legveszteségesebb gazdasági ágazatokban dolgoztak, és ezeknek is a legalacsonyabban képzett munkásai voltak. Kedvezõtlen munkaerõ-piaci helyzetüket tovább súlyosbította az etnikai alapú diszkrimináció. 2003-ban a 15–74 év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának volt valamilyen munkajövedelem az elsõdleges megélhetési forrása, kevesebb, mint harmadának volt valamilyen rendszeres munkája. A roma nõk mintegy hatodának volt elsõdleges megélhetési forrása valamilyen munkajövedelembõl, és szintén mintegy hatodának volt valamilyen rendszeres munkája. A roma nõk kedvezõtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal, korai gyermekvállalással, a nem megfelelõ képzettséggel, illetve a nemi alapú diszkriminációval. Az Európai Unió tagállamaiban a nõk átlagkeresete 1995-ben mintegy 17%-kal maradt el a férfiakétól. Ez a különbség 2006-ra 15% körülire változott. Magyarországon a 2002 elõtti években a nõk kereseti helyzete ennél kedvezõtlenebbül alakult, kereseti hátrányuk meghaladta a 20%-ot. A 2002 utáni években azonban jelentõsen szûkült a nemek szerint mért kereseti rés – 2005–2006-ban 11%-ra –, és ezzel Magyarország az Unióban az átlagosnál kisebb kereseti különbséggel rendelkezõ tagállamok közé került. Az Unió 2009-tõl a nemek szerinti kereseti különbségekre vonatkozóan olyan uniós szinten harmonizált statisztikai adatok közlésére tért át, amelyek az elõzõekben ismertetettekkel nem összehasonlíthatóak, és jellemzõen magasabb értékeket adnak. Ezen új adatok szerint a magyar nõk kereseti lemaradása 2006-ban 14,4%, 2007-ben 16,3% volt a tagállamok összességére számított 17–18% körüli hátránnyal szemben. A nemzetgazdasági kereseti rés csökkenésében szignifikáns szerepet játszottak a költségvetési szféra 2001-ben kezdõdõ kereset-kiigazításai, hiszen e szférát a nõi foglalkoztatottak dominanciája jellemzi, a közszférában a munkát vállalók 68%-a közülük kerül ki. A bérek kiigazításában tehát nagyobb volt a nõk érintettsége, mint a férfiaké. A nõk bérelmaradása elsõdlegesen nem annak tulajdonítható, hogy azonos munkáért nem azonos bért fizetnek a férfiaknak és a nõknek, hanem annak, hogy a két nemhez tartozók eltérõ típusú munkát végeznek. Ennek egyik tényezõje, hogy a nõk ágazati-foglalkozás szerinti összetétele lényegesen eltér a férfiakétól. A nõk viszonylag kevés szakmában koncentrálódnak, sokkal kevesebben, mint a férfiak. A férfikeresõk közel háromnegyede a foglalkozások erõteljesen, vagy teljesen szegregált 52%-ában található, a nõknek pedig majdnem ugyanekkora hányada a foglalkozások nemileg elkülönülõ másik 30%-ában. A nõk és férfiak jelenléte a munka világának hierarchikus rendjében ugyancsak aránytalan. A nagyobb keresettel járó magasabb vezetõi beosztásokba jóval nagyobb valószínûséggel neveznek ki férfiakat, mint nõket, még a „nõi” szakmákban is. Az ágazati és foglalkozási szegregációra vonatkozó nemzetközi adatok arra utalnak, hogy Magyarországon mindkét index meghaladja az EU átlagát. A nõk alulreprezentáltan vannak jelen a vállalkozók között is, elõfordulási gyakoriságuk hosszabb ideje csupán 30%. Egy 2008-as kutatás szerint a vállalkozó nõk mindössze kb. 15%-a tartja növekvõnek vállalkozását. Nagy részüknek nincs jelentõs nyeresége, kétharmaduk még soha, semmilyen együttmûködésben nem vett részt, többségük csak a saját településén értékesít. Mindössze 15%-uk vett már fel vállalkozói bankhitelt, ugyanakkor 30%-uk használt már személyi vagy háztartási hitelt a vállalkozása érdekében. 2008-ban alig több mint 10%-uk tervezte vállalkozása bõvítését, több mint felük a visszaforgatott nyereségbõl finanszírozza fejlesztéseit. A vállalkozó nõk nagyon csekély arányban veszik igénybe szakértõk szolgáltatásait, alig rendelkeznek üzleti tervvel, márkanévvel, logóval, nem foglalkoznak szellemi tulajdonuk védelmével. Azokról a nõkrõl, akik vállalkozásukban sikereseket értek el összességében elmondható, hogy 2000-ben vagy az azt követõ években alapították meg cégüket, többségükben 35 és 45 év közötti, felsõfokú végzettségûek. Megállapítható továbbá, hogy jellemzõen néhány nagy stabil vevõvel és sok kis vevõkörrel rendelkeznek és jóval tudatosabban mûködnek, mint az átlag, körükben háromszor gyakoribb az üzleti terv készítése, mint a mikro-vállalkozók között általában.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6341
A nõk foglalkozási struktúrában elfoglalt, átlagosnál rosszabb pozíciója nemcsak a nõknek a férfiakénál kisebb keresetében tükrözõdik vissza, hanem az ebbõl származtatott szociális jövedelmek alacsonyabb szintjében is. Ezek közül a nõk öregségi nyugdíját emeljük ki, ami 2007-ben mintegy 25%-kal volt alacsonyabb a férfiakénál. Ez az elmaradás – a munkaerõ-piaci pozíciók különbözõségén túl – arra vezethetõ vissza, hogy a nõk szolgálati ideje átlagosan 2–3 évvel rövidebb volt, mint a férfiaké, továbbá az elõrehozott nyugdíjazásnál a nõk az utóbbi években még kedvezõbb feltételek mellett, a férfiakéhoz képest korábban mehettek nyugdíjba. Fontos kiemelni azt is, hogy éppen a hátrányos helyzetû romák által felülreprezentált településeken a fiatalkorú népesség száma jelentõsen növekszik. A tizenéves korukban, akár több gyereket is szülõ nõk teljesen kiszorulnak az oktatási intézményrendszerbõl, következésképpen a munkaerõ-piacról is. Ennek az lesz a drasztikus következménye, hogy kizárólag segélybõl fognak élni, s emiatt kiesnek a biztosítás alapú nyugdíjrendszerbõl is. A nõknek a férfiakéhoz képest hátrányosabb pozíciója és alacsonyabb keresete megmutatkozik alacsonyabb szociális jövedelmükben, így kihat a várható nyugdíjukra is. A nyugdíjhatár meghatározásánál a nõk pozitív diszkriminációja fokozatosan megszûnik, és 2009-re megvalósul a nemenként egységes 62 éves nyugdíjkorhatár. Egyéb területen a magyar nyugdíjrendszer biztosítja a teljes jogegyenlõséget a nemek között. Korábban a nõk magas szintû foglalkoztatottsága miatt a nõk nyugdíjjogosultsága a férfiakéhoz hasonlóan alakult, így a nõk a férfiakéhoz közeli, magas arányban részesedtek saját jogon nyugdíjban. Ez a helyzet a jövõben változni fog, mivel a 90-es évek eleje-közepe óta megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a nõk foglalkoztatási rátája tartósan, több mint 10%-ponttal alacsonyabb a férfiakénál. Ez azt vetíti elõre, hogy vélhetõen a nõk közül kevesebben szereznek majd a késõbbiekben nyugdíjjogosultságot, és a nyugdíjak színvonalában is nagyobb lesz az eltérés a nemek között. Számolni kell azzal is, hogy a nõk 5–6 évvel tovább élnek, és az egyedül élõk között várhatóan jelentõsen több lesz a nõ, mint a férfi. Az országos szegénységi ráta nem mutat különbséget férfiak és nõk között, a nõi háztartásfõvel rendelkezõ családok szegénysége is csak csekély mértékben magasabb, mint a férfi háztartásfõvel rendelkezõ családok esetében. Mégis, bizonyos háztartástípusokban nagyobb a nõk szegénységi kockázata. Ilyenek az egyszülõs családok, melyekben jellemzõen az anya neveli egyedül gyermekét és a 65 évesnél idõsebb, egytagú háztartások, melyekben a nõk szegénységi aránya jelentõsen meghaladja a férfiakét elsõsorban a rövidebb szolgálati idõ, az alacsonyabb kereset és a hosszabb várható élettartam miatt. Az egyedülálló nyugdíjas férfiak száma 2006-ban 132 438, a nõké 534 619 fõ volt. E két családtípusban nem csupán a jövedelmi szegénység kockázata magasabb, hanem a halmozott anyagi deprivációé is. Magyarországon a nõk iskolai végzettsége általánosságban valamivel magasabb, mint a férfiaké. A munkaképes korú nõk nagyobb százalékának van középfokú, illetve felsõfokú végzettsége, mint a hasonló korú férfiaknak. A férfiak viszont magasabb arányban rendelkeznek szakképesítéssel. A lányok a gimnáziumokban jelentõsen felül, a szakiskolákban jelentõsen alulképviseltek. Ez azt jelenti, hogy a lányok inkább általános középfokú képzést kapnak, és ritkábban is tanulnak szakmát ezen a szinten. Az oktatás jelenleg Magyarországon nemek szerint erõsen szegregált, ami fõleg a szakoktatásban és a felsõoktatásban figyelhetõ meg. Az iskolai rendszeren kívüli képzésekben is a nõk relatíve magasabb számban vesznek részt, mint a férfiak. A munkaerõ-piaci képzések sajátossága, hogy a képzésben részt vevõ nõk aránya általában közel 10%-kal magasabb a képzésben részt vevõ férfiak arányánál. Ellentétben a fenti általános trenddel, a roma nõk az iskolarendszerben történõ részvételük tekintetében jelentõs hátrányt szenvednek. Igaz ugyan, hogy arányaiban nõtt a 20–24 éves roma fiatalok általános iskolai végzettsége, de a hasonló korú populációhoz képest alacsonyabb mértékben és nagy részük még mindig késve fejezi be tanulmányait. Az alapfokú oktatásban jellemzõ a nagyfokú lemorzsolódás, és a roma gyerekek magántanulóvá minõsítése sokkal magasabb, mint az országos átlag. Kutatói megfigyelések alapján az iskolából lemorzsolódók és a magántanulóvá minõsített tanulók között a roma lányok felülreprezentáltak. A vizsgálatok adatai egyértelmûen azt mutatják, hogy akik korábban vállalnak gyermeket a többieknél, azok jóval kisebb arányban tudnak továbbtanulni. Az 1990 és 2002 közötti idõszakban a 18 éves koruk elõtt szülõ roma nõk mindössze 3%-ának volt az általános iskolainál magasabb végzettsége. Reprezentatív vizsgálatok megerõsítik azt a feltételezést, hogy a fiatal roma nõk döntõ többségének kilátástalan a munkaerõ-piaci integráció, s ezért nagyobb hangsúlyt fektethetnek a gyermekvállaláson keresztül történõ státusemelkedésre, ami ugyanakkor tovább csökkenti bármilyen jövõbeni integrációs esélyüket. Az oktatási rendszer értékelése gender megközelítésben A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény számos strukturális és tartalmi változás iránytûjéül szolgál a közoktatási rendszerben. Az Európai Uniós irányelvekkel egyezõ elvi és stratégiai alapozás mellett a törvényi kereteket biztosítja ahhoz, hogy az oktatási intézmények a tanulói szükségleteknek megfelelõen dolgozzák ki helyi oktatási profiljukat. A törvényi alapozást azonban nem követte olyan szakma-közpolitikai folyamat, mely lehetõséget teremtett volna
6342
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
a közoktatásban döntéshozók és résztevõk számára, hogy megismerkedjenek és elsajátítsák az oktatási és nevelési szükségletekre alapozó pedagógiai szervezés, irányítás és tanítási módszerek kompetenciáit. A tanulói szükségletek sorában nevesítendõ annak az igénynek a szakmapolitikai szintre való emelése, hogy a társadalmi nem, etnicitás, társadalmi osztály, személyes hátrányok és elõnyök által meghatározott oktatási igényekre válaszolva kell, hogy létrejöjjenek az adekvát tantervek, tanítás-tanulás módszertanok és taneszközök. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló jogszabályok szakmapolitikai definíciói már egy-egy tényezõre szûkítenek, mint hátrányt jelentõ tényezõre. A társadalmi nem és közoktatás témában nem áll rendelkezésünkre részletes oktatás-közpolitikai elemzés, így a társadalmi nemi identitás nevesítõdik olyan, hátrányt okozó tényezõként, amely stratégiai cselekvési tervezés szükségességét vonja maga után a közoktatásban. A taneszközök és tankönyvek minõségét szabályozni hivatott rendelet kimondja ugyan, hogy a tankönyvek elbírálása során vizsgálni kell a tananyag tartalmát – többek között – a nemek egyenlõségét sértõ, illetve az esélyegyenlõtlenséget erõsítõ sztereotípiák, kijelentések, ábrák, fotók grafikák használata szempontjából. A rendelet betartatásához azonban nem készült még protokoll. A tanárképzés „bolognai” kritériumoknak megfelelõ megújítása, illetve a tanárképzés radikális csökkentése – az évtizedeken át tartó túlképzés miatt –, ellenébe mennek az innováció és tartalmi változtatás társadalmi és politikai igényének. Ezért a megmaradt tanárképzõ stúdiumokra jellemzõ a hagyományos tudástartalmak, szemléletmódok továbbélése, valamint az elméleti és gyakorlati pedagógia mesterségesen fenntartott különválasztása. Az inkluzív pedagógia, a multikulturális pedagógia, a gender pedagógia, a feminista pedagógia elméleti alapozása és gyakorlati módszertani tárháza mindössze a válaszható vagy specializációt ígérõ képzések között jelenik meg egy-egy egyetem programjában. A felsõoktatás és benne a tanárképzés jelenlegi helyzetében a létezõ gender kurzusok egyértelmû személyhez/oktatóhoz kötöttsége látszik a meghatározó tényezõnek, azaz ott tud élni a kurzus, ahol az oktató státusza létezik. A széles körû szakmai és tudományos választék létrejötte ellen ható tényezõ a felsõoktatás tartalmi és minõségi értelemben vett homogenizálódása, annak ellenére, hogy a bolognai folyamat egyik hivatása a nyitás a társadalom szélesebb rétegei felé, és a diverzifikáció. A szakképzésben és felnõttoktatásban – a célcsoportok és a fenntartók sokfélesége miatt – kevéssé nyomon követhetõ a diszkrimináció és szegregáció. Az elkövetkezendõ években azonban ezeken a területeken várhatóak a legnagyobb strukturális és tartalmi változások. Ezért olyan kutatások szükségesek, amelyek eredményeire alapozva a felnõttoktatás pedagógiájának módszertani alapozásakor eleve megfogalmazott már a társadalmi nem szempontja. A pedagógusok munkaerõ-piaci helyzetérõl 2003-ban készített értékelés szerint az elmúlt egy évtizedben a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok esetében az átlagos életkor és a nõk aránya növekedett, a képzettség átlagos szintje viszont csökkent, miután a fiatalabb korcsoportokban a fõiskolai végzettségûek aránya nõtt. Ez a megállapítás továbbra is megerõsíti a közoktatásban dolgozóknak a nemek tekintetében megnyilvánuló munkaerõ-piaci szegregációját. Bár a tanárok nagy része nõ, a nõk aránya a vezetésben a pozíció presztízsével és szintjével egyenes arányban csökken. Jól érzékelhetõ tehát az üvegplafon jelenség: a nõk a hierarchia alsóbb fokáig juthatnak csak el, esélyük vezetõ pozíció betöltésére kevesebb, mint férfitársaiknak. Nemekhez kötõdõ sztereotípiák a médiában Számos hazai és nemzetközi vizsgálat eredményei mutatják, hogy a magyarországi elektronikus és nyomtatott média, a közszolgálati, a profitorientált és az alternatív egyaránt hátrányos képet üzen a nõk társadalmi és kulturális státuszáról és szerepeirõl – a témaválasztásban és a képi és nyelvi kommunikáció szintjén egyaránt – a nõk magánéleti és közéleti környezetben való ábrázolásakor. Ezzel megsokszorozza, tovább élteti a tradicionális felfogásokból eredõ sztereotip közvélekedések hatását. A hátrányos ábrázoláson túlmenõen a szexista töltetû nyelvezet és attitûd médiában való „elfogadottsága” kimondottan diszkriminatív jelleggel bír, ezért indokolt egyrészt a társadalmi szintû média kritika, továbbá olyan elvárás-rendszer létrehozása és mûködtetése, amely elfogadhatatlanná teszi a különbözõ kisebbségi társadalmi csoportokkal szembeni diszkriminatív kommunikációs módokat. A média szakma, ezen belül az ellenõrzésre és önszabályozásra hivatott szervezetek összetettsége és viszonylagos szervezetlensége megnehezíti a civil nyomásgyakorlást, a számonkérés és érdekérvényesítés gyakorlását, illetve ezek stratégiáinak fejlesztését. Az újságíró, illetve kommunikációs szakember képzés társadalomismereti mélységének és társadalomkritikai érzékenységének hiányosságai ugyancsak hozzájárulnak a médiában a nemekhez kötõdõ sztereotípiák fennmaradásához.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6343
Nõk a döntéshozatalban A Roadmap-nek a nõk döntéshozatalban elfoglalt helyét erõsítendõ célkitûzései három területre vonatkoznak, így a politika, a gazdasági döntéshozatal, valamint a tudomány és technológia területére. Ezeket nem lehet egymástól elválasztani még abban sem, hogy a mindegyiken súlyos és növekvõ lemaradásban vagyunk Európa folyamataitól és fejlõdési irányától, és mind a horizontális, mind a vertikális szegregáció tapasztalható. Elõbbi a strukturális hátrányokat jelenti – a nõk eleve a kevesebb erõforrással rendelkezõ politikai, gazdasági és tudományos-kutatási területeken vannak jelen –, az utóbbi pedig a hierarchiában elfoglalt alacsonyabb pozíciókat. A legfelsõ szintû politikai pozíciókban a nõk aránya elenyészõ, még a parlamenti képviselõk esetében is stagnál. Magyarországon 1990 óta nem változott számottevõen a nõi képviselõk aránya. Az 1995-ben az országok sorában elfoglalt 43. helyrõl 1998-ban a 86., 2002-ben a 103., majd a jelenlegi 123–127. helyre csúsztunk le. Ez a trend akkor is, ha az Európai Unió országaival vagy térségünk országaival hasonlítjuk össze a magyarországi helyzetet. A nõk politikai szerepe a döntéshozatal minden területén csekély – az önkormányzatoktól a minisztériumi hierarchiáig. A vertikális szegregációból adódóan például a legszegényebb önkormányzatokban 30% körüli, a 142 kiemelt település élén pedig csak 6%-os a nõk aránya. A vertikális szegregáció a munka világának hierarchikus rendjében is megmutatkozik. Az ezredforduló óta a felsõvezetõk körébe tartozó nõk és férfiak száma egyaránt nõtt, de a nõk részaránya változatlan maradt. Továbbra is egyharmad körül mozog, ami erõs alulreprezentáltságot tükröz a nõknek a foglalkoztatottak összességén belüli, mintegy 45%-os részesedéséhez képest. Vélhetõen még nagyobb különbséget tapasztalnánk, ha a nõk vezetõ pozícióban elfoglalt helyét külön vizsgálnánk az állami és a magánszektorban. A tudományban is súlyos horizontális és vertikális szegregáció érvényesül. Mind a magán/állami, mind a tudományterületi megoszlásban a nõk a leginkább alulfinanszírozott, alul-preferált helyeken találhatók. A PhD-fokozattal rendelkezõk 37%-a nõ, egyetemi tanári szinten a részarányuk már csak 13,7%. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak mindössze 3,5%-a nõ, vezetõ testületeiben szinte csak férfiak vannak. Mindezen jelenségek miatt Magyarország nemzetközi megítélése romlik. A családi és munkahelyi feladatok összehangolása Mind a keresõ tevékenységre, mind a házimunkára és a gyermekek ellátására a magyar nõk fordítják a legtöbb idõt Európában az EUROSTAT adatai szerint. A nõk által a háztartási munkára fordított idõt nem a gyermek megszületése növeli nagyon jelentõsen, hanem a házasság, élettársi kapcsolat, együttélés stb. Mindez független a feleség munkájának státuszától. A háztartási munka 80%-át akkor is a nõ végzi, ha neki van magasabb presztízsû, jobban fizetett foglalkozása. A magyar nõk ilyen mértékû kettõs leterheltsége enyhítéséhez nagyfokú társadalmi és családon belüli szemléletváltásra van szükség. A nõk személyes és szakmai kiteljesedésének útját állja az a sztereotípia és gyakorlat, miszerint a háztartás és a gyermeknevelés elsõdlegesen a nõk feladata. A férfiak érzelmi teljességének kibontakozását és egészséges életkilátásait pedig az gátolja, hogy a társadalom õket tartja az elsõdleges családfenntartónak, és a gyermeknevelési, illetve háztartási feladatokban mellékes segítõ, vagy kisebb szerepet szán nekik. Különösen az elsõ gyermek megszületése jelent fordulópontot a pár életében, ha az alatt az idõ alatt, míg az anya otthon van gyerekével, ezek a gyakorlatok rögzülnek. A gyermekek számának növekedése a nõket megbízhatatlan, míg a férfiakat megbízható munkaerõnek tünteti fel a munkaadók szemében, mivel a nõk feladatának tartják a gyermeknevelést, s ezért csak „másodlagos” munkaerõnek tartja õket a munkaerõ-piac, s gyakran ezeket a sztereotípiákat a nõk is elfogadják. A gyermekgondozási feladatok mellett és a háztartáson kívül a beteg- és idõsgondozás feladatai is általában a nõkre hárulnak. A gondozói szakmában dolgozók is szinte kivétel nélkül nõk. A gondozási feladatok aránytalan elosztását az Európai Unió nõi civil és szakmai szervezetei is kifogásolják. Ezért indította el az Európai Nõi Lobbi (European Women’s Lobby) 2006-ban a Who Cares? (Kinek a gondja?) kampányt, melyben a következõket fogalmazzák meg: „Olyan Európát szeretnénk, ahol a nõket és a férfiakat egyaránt alkalmasnak tartják a gondozói szerep betöltésére, s mindkét nem teljes értékû szereplõnek számít a társadalmi és magánélet minden területén. (…) Olyan Európát szeretnénk, ahol anyagilag elérhetõ, könnyen hozzáférhetõ és magas színvonalú gyermek-, beteg- és idõsgondozói szolgáltatások állnak mind a nõk, mind a férfiak rendelkezésére…”. A nõk és férfiak egészsége Magyarországon a férfiak jelentõsen korábban halnak meg, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján várható volna. Bár ez a tendencia a 90-es években volt a legdrámaibb, még ma is jelentõs hátrányban vagyunk ebben a tekintetben, nem csupán Európa nyugati országaihoz viszonyítva, hanem néhány szomszédunkkal összehasonlítva
6344
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
is. A UNDP Human Development Report (2008) adatai szerint annak valószínûsége, hogy egy nõ, illetve férfi túléli a 65. életévét, Magyarországon 84, illetve 64%, ami igen kedvezõtlen eredmény a többi országgal összehasonlítva. Az idõ elõtti halálozás tekintetében elsõsorban a férfiak életkilátásai tekintetében van nagy lemaradásunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar férfiak nem sérülékenyebbek szomszédainknál, hisz a 60-as években a magyarországi mutatók még jobbak voltak az osztrák szomszédainknál is. A társadalmi-gazdasági tényezõk meghatározó szerepet játszanak az idõ elõtti halálozás alakulásában. Az 1986–1990-es évek átlagában 8,9 év volt a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségû férfiak várható élettartama között, ez 2004-re 16,5 évre nõtt. A nõk esetében a korábbi 4 évrõl 10,2 évre emelkedett a legalacsonyabb végzettségûek rovására. Hasonlóan drámai a különbség abban, hogy a 30 évesek hány százaléka éli meg a 65. évét. Ennek valószínûsége a legalacsonyabb iskolai végzettségû férfiak esetében csupán 43%, a nõknél pedig 70%, ezzel szemben a legmagasabb iskolai végzettségû férfiak és nõk körében 85%, illetve 91%. A munkahelyi krónikus stressz szintén egészségkárosító tényezõ, megelõzésére pedig az európai uniós keretszerzõdést szükséges általánosan érvényesíteni, hiszen ma már bizonyított tény a munkahelyi stressz egészségkárosító hatása. Az EU felmérések szerint emiatt a GDP legalább 1%-a vész el. Magyarországon a helyzet vélhetõen valamivel nagyobb, hiszen a stressz sokkal súlyosabb egészségkárosító tényezõ. A hazai várható átlagos élettartamtól a romák mindkét nemnél még 8–10 évvel elmaradnak. Amennyiben a roma népesség mutatóit az iskolai végzettséggel korrigáljuk, már nem tapasztalunk eltérést a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségû roma és nem roma népesség adatai között. Csak míg a legalacsonyabb végzettség a többségi társadalomban viszonylag ritka, a roma népesség körében még mindig elég gyakori. A 25–64 éves korosztályban a magyarországi standardizált halálozási kockázat a szív-érrendszeri okok miatt mind a férfiak, mind a nõk esetében 3,1-szer, a daganatos megbetegedésnél a férfiak esetében 2,2-szer, a nõknél 1,6-szor, az emésztõszervi – nagyrészt alkohollal kapcsolatos – megbetegedésnél a férfiak esetében 5,5-ször, a nõknél 4,6-szor, és az öngyilkosság, gyilkosság miatt a férfiak esetében 2,2-szer, a nõknél 1,7-szer magasabb arányú, mint az EU országok átlaga. A halálokok közül tehát az emésztõszervi és a külsõ ok – gyilkosság, öngyilkosság – miatti halálozás 65 év alatt lényegesen gyakoribb a férfiak között. A szív- és érrendszeri és a daganatos halálozás a nõk esetében nagyobb részt az idõsebb életkorra tolódik, de ezek miatt is lényegesen többen halnak meg, mint az európai átlag. Ha csupán a 70 évnél fiatalabb népesség jellemzõit vizsgáljuk, a két legalacsonyabb iskolai végzettségû réteg egészségi állapota az átlagosnál sokkal rosszabb, 4,7-szer gyakoribb közöttük a munkaképesség csökkenése. Az egészség megromlása közel kétszeres arányú a roma telepeken lakók között, mint az általános populációban, amit a telepek adottságaival és az ott élõk szociális körülményeivel lehet magyarázni. Míg a 70 évnél fiatalabbak 8,1%-át jellemzi súlyos, feltétlenül kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes, ami a tartós egészségromláshoz vezetõ stressz következménye, a nyolc általánosnál kevesebbet végzettek között ez az arány 15%, a nyolc általánost végzettek között 11%, a felsõfokú végzettségûek között pedig 5,6%. Ezeket a tüneteket nagy mértékben rontja, hogy többet dohányoznak, elhízottabbak, így azok az egészségkárosító magatartásformák, amelyeket stressz-kezelési módszerként alkalmaznak, tovább rontják életesélyeiket. Emiatt a mai magyar társadalom mintegy egyharmadát kitevõ, súlyosan leszakadó társadalmi réteg életminõsége sokkal rosszabb, mint a másik kétharmadáé. Ezeken az arányokon belül a nõk a saját életminõségüket sokkal rosszabbnak minõsítik, mint az azonos korú férfiak. Tehát míg a megélt életévek tekintetében a nõk jobb helyzetben vannak, a pozitív életminõségben megélt évek tekintetében a nõk a helyzetüket sokkal negatívabban ítélik meg. Nõkkel szembeni erõszak A Stratégia a nõk elleni erõszakot – összhangban a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel és az Európai Unió országainak demokratikus normáival – emberi jogi jogsértésként kezeli, és a felszámolásához vezetõ lépéseket is ennek szellemében irányozza elõ. Az emberi jogi jogsértések minden ember veleszületett jogait sértik (pl. jog az élethez, a testi épséghez, és az emberi méltósághoz). Az ilyen jogok sérelme általában egy körülhatárolható társadalmi csoportot érint politikai, faji, nemi, származásbeli stb. hovatartozás alapján, így a nõk elleni erõszak esetében a nõk csoportját, mivel az erõszak e fajtája – a nemzetközi szakirodalom meghatározása szerint, többek között a Nõk IV. Világkonferenciájának Cselekvési Programja és a Pekingi Nyilatkozatban foglaltak szerint – a nõk hagyományosan kisebb társadalmi súlyában, alacsonyabb társadalmi státuszában gyökerezik. Az erõszak ilyen, emberi jogi sérelmet megvalósító formái – beleértve a nõk elleni erõszakot is – tehát strukturálisan épülnek bele egy társadalom szövetébe, ennek megfelelõen csakis stratégiailag átgondolt, és strukturálisan megvalósított változások bevezetésével szüntethetõk meg. A nõk elleni erõszak tipikus fajtájának tekintik a nemzetközi emberi jogi dokumentumok, és a nemzetközi szakirodalom a családon belüli (párkapcsolati) erõszakot, a szexuális zaklatást, a nemi erõszakot,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6345
az emberkereskedelmet, a prostitúciót, a nõk elleni erõszak propagálását a médiában, melynek egyes nemzetközi szakértõk szerint része a pornográfia, a fenyegetõ zaklatást, valamint az ún. „hagyományokon alapuló” erõszakfajtákat, mint a kényszerházasság, a nõi nemi szervek csonkítása, vagy az ún. „becsület-bûncselekmények”. A nõk elleni erõszak különféle formái közül eddig csupán a családon belüli erõszak, valamint a nemi erõszak kérdéskörével kapcsolatban készültek felmérések. A családon belüli erõszakról és a nõk elleni erõszak egyes egyéb formáiról (pl. a prostitúcióról, illetve átfogó országos felmérés a büntetõeljárásban alkalmazható távoltartás elsõ két éves alkalmazásáról) a szakértõi kutatásokon kívül civil szervezetek is készítettek kutatásokat, felméréseket. Ezzel együtt elmondható, hogy a nõk elleni erõszak minden formájával kapcsolatban összefoglaló felmérés Magyarországon még nem készült, annak ellenére, hogy az ENYÜBS statisztikák alapján az adatok nyilvánosak. Az ENYÜBS honlapja bizonyos adatokhoz ingyenes, automatikus regisztrációt követõen ad hozzáférést, de várhatóan 2010. január 1-jétõl egy interaktív adatbázis lekérdezõ felület kerül kialakításra, amely nagyban megkönnyíti a kutatásokat. A nõk elleni erõszak, valamint a családon belüli erõszak áldozatai számára intézményrendszert hozott létre a kormány. Ez az intézményhálózat az utóbbi években jelentõs fejlesztésen esett át. A családon belüli erõszak elleni küzdelem területén végzett munka prioritásait a bántalmazottakat befogadó intézményhálózat bõvítése, a jelzõrendszer hatékonyabb mûködésének elõsegítése, országos lefedettségû, a nap huszonnégy órájában ingyenesen elérhetõ telefonos tanácsadás létrehozása, szakemberképzés, köztudatformálás és a bántalmazás megelõzése képezték a családon belüli erõszak megelõzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat és a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat végrehajtásának köszönhetõen. Az Országos Kríziskezelõ és Információs Telefonszolgálat (a továbbiakban: OKIT) 2005. április 1-jétõl mûködik, országos lefedettséggel, és a nap 24 órájában ingyenesen elérhetõ. Az OKIT elsõdleges feladata a telefonon segítséget kérõ áldozatok krízisközpontokba és a titkos menedékházba való irányítása. A Regionális Kríziskezelõ Hálózat kialakításának célja hét régióban és Budapesten a családok átmeneti otthonaiban, a családon belüli erõszak áldozatainak – szülõ gyermekével, egyedülálló nõ – befogadása. A bántalmazottak azonnali, komplex segítségnyújtásban – elhelyezés, pszichológiai, jogi, szociális tanácsadás – részesülnek. A Regionális Kríziskezelõ Hálózat rendszere 2007-ben 9 intézményre és 2008-ban 11-re bõvült. A családon belüli erõszak áldozatait befogadó titkos menedékház a mûködését 2005 áprilisában kezdte meg. A titkos menedékház feladata, hogy azonnali, biztonságos elhelyezést nyújtson bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek, valamint egyedülálló nõknek, olyan esetekben, amikor az eset különösen veszélyes voltából adódóan kiemelten szükséges, hogy az áldozat titkos és biztonságos helyen tartózkodhasson. 2008-ban modellprogramként elindult a félutas-kiléptetõ rendszer mûködtetése, ahol a bántalmazott 5 évig lakhat az önkormányzat vagy civil szervezet által nyújtott bérlakásban. Azok a bántalmazottak vehetik igénybe ezt a lehetõséget, akik a krízisellátás (30 vagy 60 nap) után bekerültek a családok átmeneti otthonába. Itt szintén szakemberek segítik álláshoz juttatni, illetve szükséges, hogy elõtakarékoskodjon, valamint életcélja legyen a jövõre nézve. A modellprogramban jogász, pszichológus, szociálpedagógus segíti a beköltözött bántalmazót. Ezen költségeket a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs tárca biztosítja. Jelenleg 4 megyében mûködik félutas-kiléptetõház. Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény alapján – és az annak kihirdetésérõl szóló 1955. évi 34. törvényerejû rendelet szerint – tilos a prostituáltak bármiféle rendõrségi vagy egészségügyi nyilvántartásba vétele, ellenõrzése. Az egyezmény a prostitúciót kizsákmányoló, abból megélõ személyeket rendeli büntetni. Ennek megfelelõen iktatta be az Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvénybe (a továbbiakban: Btk.) a jogalkotó a kitartottság, a kerítés valamint az üzletszerû kéjelgés elõsegítése tényállásait. Az egyezmény aláírásával Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy a prostitúció megelõzésére, valamint a prostitúció és az Egyezményben említett bûncselekmények áldozatainak társadalomba történõ reintegrálására megfelelõ intézkedéseket tesz vagy elõsegíti az ilyen intézkedéseket. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikája stratégiai elvének érvényesítése A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve szempontjából a közgondolkodás, a nõk gondolkodása és az intézményrendszer is inkább konzervatív. Az elmúlt tizenöt év hazai kutatásai alapján a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége tekintetében a magyar lakosság túlnyomó többsége egyértelmûen konzervatív álláspontot képvisel. Nemzetközi viszonylatban a magyar családokra jellemzõ legjobban a tradicionális munkamegosztás, a nõk túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi elfogadása. Egy
6346
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
2006-ban készült kutatás arra hivatkozik, hogy „a magyar lakosság körében erõteljesen kifejezõdik a hagyományos szerepkép és szerepmagatartás,” továbbá, hogy „a magyar munkaerõ-piac fokozottan a férfiak teljes munkaidõs szerepvállalását célozza”. Bár közben generációk nõttek fel, a fenti okok magyarázataként még ma is megjelenik, hogy a teljes foglalkoztatást jelentõ idõszak máig tartó szocializációs hatásokat eredményezett a bérbõl és fizetésbõl élõ nõknél. Az egy munkahelyen eltöltött élet, az otthoni feladatokat megkönnyítõ szolgáltatások magától értetõdõ állami megoldása, a férfiközpontú, esetenként tekintélyelvû családi szocializáció tudomásulvétele, anyákról lányokra átörökítve máig a társadalmi nemre érzékeny nõi szerepfelfogás elfogadása és érvényesítése ellen hat. Az elmúlt évtized, és különösen az EU csatlakozás utáni évek kinyitották és gazdagították a gondolkodási kereteket és a nõi és férfi szerepek tartalmát. A nõk és a férfiak ismerethiányainak felszámolása, és különösen az új generáció a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve tudatosságának megalapozása mellett a döntés-elõkészítésért és az implementációért felelõs intézményrendszer képzésének fontosságát kell kiemelnünk. A hosszú ideig demokráciahiánytól szenvedõ társadalmakban – a 2004-ben, és az azóta az EU-hoz csatlakozott országok többsége ilyen – ugyanis kiemelkedõen fontos a felsõ mintakövetés lehetõsége, az, hogy a szabályok és a hirdetett értékrend az intézmények és munkatársaik magatartásában magától értetõdõen és számon kérhetõen megjelenjenek. V.
A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia célkitûzései prioritásonként A nõk és férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nõk és a szegénység, a nõk és az egészség szempontjainak figyelembevétele területére vonatkozó feladatok 1.1. A nõk és férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségének megteremtése Stratégiai irányok és célok: – A Lisszaboni Akcióprogramban kitûzött 60%-os foglalkoztatási arány eléréseaz Akcióprogramban meghatározott korú nõk körében. – A kisgyermekes anyák munkaerõ-piaci részvételének növelése az EU-tagállamok átlagos szintjére. – A fekete-szürke gazdaságban dolgozó aktív korú nõk legális foglalkoztatását elõsegítõ kezdeményezések támogatása. – A vidéki nõk munkaerõ-piaci részvételének növelését elõsegítõ feltételek megteremtése. – Az alacsony iskolai végzettségû, szakképzetlen munkanélküli nõk és férfiak bekapcsolása az élethosszig tartó tanulásba oly módon, hogy a fokozatosan támogatni kell az általános iskolai végzettség, majd szakképzettség megszerzését és az erre épülõ továbbképzéseket, az EU által elvárt szinten. – Az egyenlõ bánásmódról és esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jével életbe lépõ módosítása tapasztalatainak megvizsgálása abból a szempontból, hogy ezt a kötelezettséget hogyan lehet és szükséges-e elõírni a magánszférában. 1.2. A fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása Stratégiai irányok és célok: – A munkaerõ-piaci kereseti aránytalanságok csökkentésének elõsegítése az „egyenlõ munkáért egyenlõ bér” elvének érvényre juttatásával. – A foglalkozások, munkakörök, bérek, teljesítmények összehasonlító sztenderd módszereinek elterjesztése. – A nõk beáramlásának ösztönzése a férfiasnak tekintett munkakörökbe, és az elnõiesedett foglalkozások vonzóvá tétele a férfiak számára (horizontális szegregáció csökkentése). – Az oktatási és szakképzési rendszer nemenként arányos feltöltésének elõsegítése. – Nõk felkészítése a magasabb vezetõi posztok betöltésére. 1.3. Nõk a vállalkozásban Stratégiai irányok és célok: – A nõket és férfiakat egyaránt érintõ méretgazdasági problémák felszámolása, ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenység a gazdasági döntéshozatal minden szintjén. – A nõk önfoglalkoztatóvá és vállalkozóvá válásának elõsegítése, tudásbéli és kulturális kockázataik csökkentése. – Felkaroló – foglalkoztatást javító és a források elérését biztosító intézkedések – a vállalkozó nõk vállalkozásai növekedési pályára állásának elõsegítésére. – Mikro-hitelezési programok elérhetõvé tétele a többszörösen hátrányos helyzetû nõk részére. 1.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6347
1.4. A nõk szegénységi kockázatának csökkentése Stratégiai irányok és célok: – A nõi jövedelmi szegénységre, halmozott anyagi deprivácóra és a társadalmi kirekesztõdés nemek szerinti különbségeire vonatkozó mérések módszertanának kidolgozása. – Kutatás lehetõségének megteremtése a nõk férfiakénál alacsonyabb keresetébõl származó hátrányok feltárására, elsõsorban a szociális ellátások területén. – A nõk és férfiak munkaerõ-piacról való kilépésének átlagos életkorát a jelenlegihez képest 5 évvel szükséges megnövelni (EU iránymutatás). – A gyermeküket egyedül nevelõ szülõk munkaerõ-piaci pozíciójának megerõsítése. – A leghátrányosabb helyzetû településeken élõ, gyermeket vállaló fiatal roma nõk életminõsége javításának ösztönzése. – A roma és nem roma nõk közötti esélyegyenlõtlenség csökkentése az oktatás, foglakoztatás és egészségügy területén. – A vidéken egyedül élõ idõs nõk elszegényedése megakadályozásának ösztönzése. – A migráns és a nemzetközi védelemben részesített nõk (menekültek és oltalmazottak) munkaerõ-piaci problémáinak feltárása, foglalkoztatási esélyeik javításának ösztönzése. 1.5. A nõk és férfiak egészségi helyzetének javítása Stratégiai irányok és célok a nõket fokozottan veszélyeztetõ tényezõk tekintetében: – Az idõs nõk segítõkészségének mozgósítása, erõforrásaik hasznos felhasználása. – Szervezett népegészségügyi szûréseken való részvételt ösztönzõ programok szervezése, továbbá az egyenlõ hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetû nõk részére. – A roma nõk egészségi állapotának javítása célzott prevenciós programokkal. – A mentálhigiénés szempontból veszélyeztetett nõcsoportok [egyedülálló idõs nõk, egyedülálló anyák, migráns, nemzetközi védelemben részesített nõk (menekültek és oltalmazottak) stb.] helyzete javításának ösztönzése. – A traumatizált, valamint a kínzás vagy embertelen bánásmód áldozatává vált nemzetközi védelemben részesített nõk és leánygyermekek pszichoszociális és pszichoterápiás kezeléshez való hozzáférésének elõsegítése. – A rendszeres testmozgás, mint preventív, illetve fizikai és mentális értelemben egyaránt egészségmegõrzõ tevékenység széles körû népszerûsítése, illetve ösztönzése. – Az egészségtudatos magatartás fejlesztése már gyermekkortól. Stratégiai irányok és célok a férfiakat fokozottan veszélyeztetõ tényezõk tekintetében: – A férfiak egyoldalú teljesítmény-, illetve munka-központú szemléletének megváltoztatása, a férfiak részvételének ösztönzése a gyermekgondozásban. – Szervezett népegészségügyi szûréseken való részvételt ösztönzõ programok szervezése, továbbá az egyenlõ hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetû férfiak részére. – Az egészségtudatos magatartás fejlesztése már gyermekkortól. Stratégiai irányok és célok mindkét nem tekintetében: – A megelõzés gyakorlati megvalósítása és a szûrések szélesebb körre való kiterjesztése. – A szûrõvizsgálatok hatékonyságának növelése mindkét nem esetében. – A szexuális felvilágosítás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata, a létezõ rendszerek integrálása, új eszközök kialakítása. – A fogamzásgátlás módjainak szélesebb körû megismertetése, eszközeinek elérhetõbbé tétele, a hátrányos helyzetûek részére ingyenes hozzáférés biztosítása – tekintettel a családi életre nevelés szempontjaira is. – Az egyedülálló nyugdíjas nõk és férfiak részére speciális támogató szolgálat kialakítása, az önkéntes munka és az önsegítõ-kortárs-segítõ csoportok bevonásával (szellemi fejlesztõ program). A célok eléréséhez szükséges mutatók: – 15–64 éves nõk és férfiak foglalkoztatási rátái iskolai végzettségi csoportok szerint – 15–64 éves nõk és férfiak munkanélküliségi rátái iskolai végzettségi csoportok szerint – egy éven túli munkanélküliek aránya a 15–64 éves nõk és férfiak között – gazdasági aktivitási ráták nemenként és településtípusonként – a 12 éven aluli gyermekkel rendelkezõ és nem rendelkezõ 25–49 éves nõk és férfiak foglalkoztatási rátái – a roma nõk foglalkoztatásban és képzésben való részvételének mutatói – a migráns és menekült nõk képzési és foglalkozási mutatói – a nõk és férfiak bruttó órakeresete közötti különbség százalékban
6348
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
– a nõi vállalkozók száma – az egészségben eltöltött életévek száma – a beadott ingyenes védõoltások száma – az egyes szûrõvizsgálatokon megjelentek száma – szervezett lakossági szûrések (emlõ, méhnyak) részvételi aránya – daganatos megbetegedések halálozási aránya (nõ, férfi) – az elvégzett szûrések száma – a nem közfinanszírozott orvosok által végzett szûrõvizsgálatok száma – az abortuszok száma – a regisztrált keretek között rendszeresen sportoló nõk száma 2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása 2.1 Elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nõk és férfiak számára egyaránt a munka világában A nemi egyenlõtlenség feloldásához támogatni szükséges a férfiaknak és a nõknek egyenlõ arányú részvételét a házimunka, a gyermekgondozás, a beteggondozás és az idõsgondozás feladatainak ellátásában – ezek általában az otthoni fizetetlen munkák, vagy ha fizetnek érte, akkor a feketegazdaság keretébe tartoznak –, s a társadalomnak, az államnak, az oktatási rendszernek, a médiának az egyenlõtlenség feloldását segítenie kell. A munkaerõ-piac átszervezésére tett javaslatok, amellett, hogy elõsegítik a család és karrier összeegyeztetését mindkét nem számára, jelentõs munkahelyteremtõ erõvel is bírnak, több bölcsõdei gondozói, óvónõi, betegápolói állás, a helyettesi munkakörben pályakezdõ fiatalok vagy 45 éven felüliek alkalmazása állami ösztönzéssel, rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése, részmunkaidõvel kombinált gyes stb. Stratégiai irányok és célok: – A munka és a magánélet összehangolását elõsegítõ munkavégzési formák elterjesztése mindkét nem számára – részmunkaidõ, távmunka, tandem-állás, rugalmas munkaidõ, munkaidõbank –, az igénybevételüknek gátat szabó alacsony fizetés és magas járulékterhek elhárítására vonatkozó javaslatok kidolgoztatása szakértõk által. 2.2 Elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nõk és férfiak számára egyaránt a gyermekgondozási szabadság tekintetében A gyermekgondozás idõtartama alatt járó juttatások – TGYÁS, GYED, GYES, GYET – igénybevételével töltött idõ és a munka hermetikus szétválasztását enyhíteni szükséges, – gyes alatti kapcsolattartás a munkahellyel, a fokozatos visszatérés lehetõsége, helyettesi rendszer bevezetése, rugalmas gyermekellátó intézmények –, a férfiakat pedig ösztönözni kell arra, hogy a gyermek kiskorában õk is maradjanak otthon velük egy idõre, mivel a korai kötõdésnek ebben az idõszakában rögzülnek a társadalmi nemi szerepek egy családban. Mivel azonban ezek a döntések a családok belügyeibe tartoznak, és a magyar társadalomban mélyen rögzült az otthonáról gondoskodó anya és a kenyérkeresõ apa képe, minden változtatás csak megfelelõ elõkészítés után, kellõ körültekintéssel vezethetõ be. Stratégiai irányok és célok: – A gyermekgondozási díj rendszerének a családi felelõsségek jobb megosztása érdekében történõ átgondolása. – A gyessel kombinált részmunkaidõ rendszerszerû továbbfejlesztése. 2.3 Elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nõk és férfiak számára egyaránt, a gondozási feladatok állami és munkaadói átvállalásával A gyermekgondozási ellátás helyhiánnyal küzd, sok szülõpár kényszerûségbõl tartja fenn a hagyományos nemi szerepeket racionális, gazdasági megfontolások miatt. Stratégiai irányok és célok: – A bölcsõdei és az óvodai férõhelyek jelentõs növelése központi költségvetésbõl, és a fenntartásuk forrásainak biztosítása. – Ösztönözni kell a munkahelyi/vállalati bölcsõdék és óvodák újraindítását. – A javítani kell a gyermekintézmények területi elosztását, alapvetõen állami bölcsõdék (újra)indításával, kiegészítésként családi napközik, házi gyerekfelügyeleti rendszer kiépítésével. – Meg kell teremteni a lehetõségét annak, hogy a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata után a kidolgozott innovációk terjesztése széles körben megtörténjen. – A „Legyen jobb a gyermekeknek!” 2007–2032 Nemzeti Stratégia kidolgozott innovációinak felhasználása és terjesztése. – Az új fejlesztéseknél, lakóparkok, lakótelepek, családi házas telekkimérések esetén a vállalkozót az önkormányzattal együttmûködve, még a tervek beadása idején elõtanulmány készítésére kell ösztönözni,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6349
hogy felmérje a beköltözõ családokban várható gyermeklétszámot. Infrastrukturális alapszolgáltatásként kell beterveznie (illetve a már meglévõket bõvítve) gyermekorvosi rendelõt, bölcsõdét, óvodát, s igény szerint általános iskolát, mivel ezek a – gyakran agglomerációs – lakórészek nagy számban vonzzák a kisgyermekes családokat, és a befogadó falu, város, vagy városrész gyakran nem bõvíti gyermekellátó intézményeinek kapacitását, így nincs felkészülve a hamarosan megjelenõ igényekre. – Meg kell vizsgálni annak a lehetõségét, hogy hogyan lehet a háztartási és gondozási szolgáltatásokat – takarítás, vasalás, betegvigyázás, gyermekmegõrzés, idõsápolás, kerti munkák, családi napközi szolgáltatás stb. – végzõket fokozatosan és választhatóan az eddigieknél kedvezõbb módon juttatásban részesíteni. – Az állami idõsgondozói kapacitásokat, a házi betegápolásban alkalmazottak számát bõvíteni szükséges. 2.4 Elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nõk és férfiak számára egyaránt a nemi sztereotípia-mentes oktatással, különös hangsúllyal a gyermekgondozási, háztartási feladatok ellátására Stratégiai irányok és célok: – Az oktatásban nagy hangsúlyt kell helyezni a nemi sztereotípia-mentes nevelésre, különösen a gondozási és háztartási feladatokat illetõen. A csecsemõgondozás, gyermeknevelés, idõsgondozás, betegápolás, háztartási ismeretek, fõzés, varrás, háztartási szerelés, barkácsolás stb. oktatásának fokozatos bevezetése nemtõl függetlenül mindenkinek – játékos formában már óvodás korban. Ehhez megfelelõ tananyag-csomag kidolgozása. – A várandós állapot idejében legalább trimeszterenként egyszer a védõnõi konzultáción az együtt élõ apa is vegyen részt annak érdekében, hogy az apa is felkészüljön arra, hogyan lehet részt venni a csecsemõgondozásban, hogyan változik meg a munkamegosztás a gyermek megérkezésekor stb. 2.5 Elõ kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nõk és férfiak számára egyaránt, gyermekbarát környezet kialakításával A gyermekek életkorukból adódó igényei láthatók legyenek a köztereken, ezért meg kell könnyíteni a gyermekek számára a közterek használatát – gyermekbarát közterek, építmények, városok, intézmények és szolgáltatóipar –, hogy ne csak az anya magánügye legyen a kicsikkel való törõdés, hanem az egész társadalomé. Stratégiai irányok és célok: – A gyermekbarát megoldások elterjesztése építészeti és belsõépítészeti megoldásokkal, – rámpa, pelenkázó mindkét nem mosdójában, vagy a közös elõtérben, szoptatóhelyiség, gyereksarok, etetõszék, játszósarok, mosdóhoz gyermekfellépõ stb. – gyermekbarát szolgáltatások alkalmazása közintézményekben, ajánlások üzletek, hotelek, könyvtárak, tömegközlekedési vállalatok, benzinkutak, éttermek stb. számára. – A Családbarát Munkahely Díj mintájára megpályázható állami díj bevezetése gyermekbarát intézmények, üzletek számára. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – bölcsõdei és óvodai férõhelyek száma, ezek területi elosztása – atipikus munkavégzési formákban dolgozó nõk és férfiak száma és aránya – gyest, családi gyedet, részmunkaidõvel kombinált gyest, gyermek után járó betegszabadságot igénybe vevõ nõk és férfiak száma – nemi bontású statisztika az otthon és a munkahelyen teljesített munkaórák számáról – betegápolásban, idõsgondozásban dolgozó önkormányzati házi betegápolók száma – ápolást nyújtó intézményi helyek száma – a családdal a betegápolási szolgáltatás biztosításában együttmûködõ önkormányzatok száma – a Gyermekbarát Díjat elnyert intézmények, üzletek száma 3. A férfi-nõi részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén 3.1 Az egyenlõ arányú férfi-nõi részvétel támogatása a politikai döntéshozatalban Stratégiai irányok és célok: – Intézményi átalakító reformok megtervezésével meg kell teremteni annak lehetõségét, hogy a nõk politikai döntéshozatali hátrányai felszámolhatók legyenek – Megvizsgálni annak a lehetõségét, hogy a nõk politikai döntéshozatalban történõ arányosabb képviselete milyen módon biztosítható.
6350
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3.2 Az egyenlõ arányú férfi-nõi részvétel támogatása a gazdasági döntéshozatalban Stratégiai irányok és célok: – A nõk vezetõ pozícióban elfoglalt helyét mind az állami, mind a magánszektorban az esélyegyenlõségi tervek szerepének hangsúlyosabbá tételével az idõszak végére úgy szükséges növelni, hogy a kiinduló állapothoz képest az 1/3-dal magasabb legyen, és/vagy egyik nem aránya se legyen 40% alatt. A gazdasági döntésekben és általában a munka világában megmutatkozó nemi szegregáció orvoslásának egyik útja lehet, ha ezen a területen is biztosítjuk a nõk megfelelõ arányú részvételét. 3.3 Az egyenlõ arányú férfi-nõi részvétel támogatása a tudomány területén Stratégiai irányok és célok: – Az elkövetkezendõ idõszakban valamennyi Európai Uniós forrásból támogatott kutatási, fejlesztési és innovációs projektekben kapjon prioritást a társadalmi nem kérdése, mint a kutatás tárgya, valamint a gender szemlélet és módszertan jelenjék meg a kutatásokban alkalmazott módszerek között. A pályázatok kiírása és elbírálása során kiemelt szempontként jelenjen meg a gender aspektus meglétének kritériuma. – A nõi hátrányok felszámolása az oktatási és kutatási intézményekben. A gender szempontú kutatásokkal más, új, innovatív megközelítések jelenhetnek meg. Új szempontok alapján bizonyíthatóan új tudományos eredmények is várhatóak. Ennek feltételeként ösztönözni szükséges a kutatási pályázatokban és a nõk tudományos pályáján meglévõ elõmeneteli akadályok megszüntetését. 3.4 A Kormány tudatos, folyamatos, jól felépített elõkészítõ munkája és kampánya a társadalmi tudatformálásban a fenti stratégiai irányok és célok megvalósítása érdekében Stratégiai irányok és célok: – Folyamatos kampány könyvek, tájékoztató anyagok kiadásának, terjesztésének ösztönzése társadalmi célú hirdetések segítségével is, mivel a kormányzati-politikai erõk elkötelezettsége nélkül nem remélhetõ a társadalmi és politikai reform. – A gender tudatosság és a társadalom értékváltásának ösztönzése. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a nõk száma és aránya a politikai döntéshozatalban – a nõk száma és aránya a gazdasági döntéshozatalban – a nõk száma és aránya a tudomány egyes szintjein és területein 4. Az erõszak elleni hatékony fellépéshez, a megelõzéshez szükséges intézkedések megtétele – A nõk ellen elkövetett erõszak minden formájának felszámolása, sürgõs fellépés a nõk és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvetõ jogának megsértése ellen 4.1 Az áldozatok védelmét és az elkövetõk felelõsségre vonását szolgáló általános jogi és infrastrukturális keret kialakítása Magyarországon a családon belüli erõszak megelõzése, valamint az áldozattá válás megelõzése, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja területén a Társadalmi Bûnmegelõzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozatnak köszönhetõen átfogó és hosszú távú bûnmegelõzési program valósult/valósul meg. Ugyanakkor a nõk elleni erõszak különféle fajtáinak megelõzése és felszámolása, és a kérdés stratégiai megközelítése terén Magyarországnak további lépéseket kell tennie. Ennek megfelelõen az alábbi intézkedések azt hivatottak elõsegíteni, hogy fokozatosan létrejöjjön a nõk elleni erõszak, mint a nemi alapú erõszak minden formáját megragadni képes, a nõk integritásának megsértését, mint emberi jogi jogsértést meghatározó és szankcionáló jogi keret és az áldozatok speciális igényeinek megfelelõ intézményrendszer. A nõk elleni erõszakra vonatkozó átfogó Stratégia emberi jogi jogsértésként kezeli az elfogadott nemzetközi meghatározás szerint nemi alapú erõszaknak (gender-based violence) tekintett különféle erõszakfajtákat, melyekkel szemben részben általános, részben speciális intézkedésekkel tervez fellépni. A tervezett stratégiai irányok és célok meghatározása során alapelv a már ismertetett emberi jogi megközelítés alkalmazása. Ennek értelmében a nõk elleni erõszak fajtái – különösen ismerõs által elkövetett visszatérõ erõszak – nem konfliktusnak, veszekedésnek vagy életvezetési nehézségnek minõsülnek, hanem emberi jogi jogsértésnek, amelyek ellen az állam azonnali és hatékony beavatkozással védi állampolgárait, felelõsségre vonja az elkövetõket, valamint gondoskodik az áldozatok reviktimizációjának elkerülésérõl és az erõszak hosszú távú megelõzésérõl. Stratégiai irányok és célok: – A 45/2003. (IV.16.) OGY határozat II. a) pontjában körülírt egységes, az emberi jogi szemléletmód szerinti szakmai protokollok megalkotása valamennyi, a nõk elleni erõszak kezelésében szerephez jutó szakma számára. A Rendõrség szakmai protokollját e tárgykörben a 32/2007. (OT. 26.) ORFK utasítás tartalmazza,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6351
a jogalkalmazásban mûködõ egyéb szakmák, valamint az egészségügyi és a pszicho-szociális szakmák számára is ezen utasításhoz hasonlóan szükséges a szakmai protokoll megalkotása. – Attitûdformáló és a nõk elleni erõszak során elkövetett emberi jogi jogsértések felismerését és elismerését fejlesztõ ismereteket közvetítõ képzési programok kidolgozása, továbbfejlesztése és megvalósítása a jogalkalmazók számára, hasonlóképpen az Igazságügyi Hivatal által a pártfogó felügyelõknek és áldozatsegítõ munkatársaknak nyújtott, egyéb rendszeres képzésekhez, az érintett szakemberek számára. – Speciális, a nõk elleni erõszakkal, mint emberi jogi jogsértéssel foglalkozó, telefonos és személyes tanácsadást nyújtó segélyszolgálatok felállítása, megerõsítése az erõszak különféle formáinak áldozatává vált nõk számára. – Az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények bevonása a nõk elleni erõszak feltárásába, kezelésébe és megelõzésébe. – A nõk elleni erõszakra és az emberi jogokra vonatkozó speciális tudásanyagot átadó képzések bevezetése az iskolai oktatásban, a közép- és felsõoktatási intézményekben. – Ismeretterjesztõ kiadványok, kézikönyv kiadása a nõk jogaira vonatkozó hazai és európai jogszabályokról, kiadványsorozat készítése a jogok érvényesítéséhez szükséges gyakorlati tudnivalókról. – A nõk elleni erõszak minden típusának körében regisztrált cselekményekre vonatkozó, nemekre, cselekménytípusokra bontott, valamint az elkövetõ és az áldozat közötti kapcsolatra kiterjedõ statisztikai adatgyûjtés fejlesztése, a jelenleg rendelkezésre álló adatbázisok (Netzsaru, ENYÜBS, OITH) kompatibilitásának biztosítása, az adatgyûjtés szempontjainak protokoll alapján történõ egységesítése és ennek nyilvánosságra hozatala, a statisztikai adatoknak az interneten könnyen kereshetõ és hozzáférhetõ adatbázisban való közzététele évente. A bûnügyi személyes adatok statisztikai célú kezelése során a különleges adatok kezelésére vonatkozó követelményekre is figyelemmel kell lenni a jogalkotási feltételek megvizsgálása során. – A fenti intézkedéseknek a témával régóta foglalkozó és az áldozatokkal való foglalkozás terén tapasztalatokkal rendelkezõ civil szervezetekkel együttmûködésben történõ megvalósítása. – A célok megvalósulásának rendszeres ellenõrzése, monitorozása a megvalósulás ütemének figyelemmel kísérése, illetve a mindenkori részfeladatok kijelölése érdekében. 4.2 Nõk elleni családon belüli erõszak Mind a külföldi, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nõ él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta õt. Ezek az adatok kizárólag a fizikai erõszakot elszenvedõket foglalják magukban, de tudjuk, hogy a folyamatos lelki erõszakban élõ nõk száma ennél jóval magasabb. Magyarországon a rendõrség statisztikája szerint, a családon belüli erõszak hetente legalább egy nõ és havonta legalább egy gyerek életét követeli. Összesen évente 200 körül van a családon belüli erõszak körében meghalt emberek száma. A nõk és gyerekek ellen elkövetett erõszak azonban az esetek nagy részében nem jelent emberölést. Az áldozatok által inkább „választott” öngyilkosság, az életveszélyes testi sérülések, a kiesett munkanapok, a gyógyszeres és pszichiátriai kezelések és a lelki sérülések évente nõk és gyerekeik százezreinek életét teszik tönkre. Magyarországon a büntetõeljárás során alkalmazható távoltartás volt az egyetlen olyan jogi eszköz, amelyet kifejezetten az erõszak e fajtájának szankcionálására hoztak létre egészen 2009. október 1-ig. Megjegyzendõ, hogy a büntetõeljárásról szóló törvényben szereplõ távoltartást Magyarországon a vonatkozó szabályozás hatálybalépését követõ két évben összesen 141 esetben rendelt el a bíróság, míg pl. a 8,3 milliós Ausztriában az ottani törvény hatálybalépésének (1997. május 1.) második évében, 1998-ban a rendõrség és a csendõrség összesen 2600 távoltartási határozatot adott ki. 2009. október 1. óta hatályos a 2009. évi LXXII. törvény, amely a távoltartás külön ilyen esetekre specializált változatát vezeti be és szabályozza részletesen. Többek között a törvény 1. §-a meghatározza a családon belüli erõszak fogalmát. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre statisztikák az új törvény érvényesülésével kapcsolatban. A korábbi egyeztetésen részt vevõ minisztériumok, a büntetõeljárási távoltartás kidolgozása során több alkalommal is kísérletet tettek egy önálló családon belüli erõszak tényállás megfogalmazására. Ezt az igényt a civil szervezetek is rendszeresen felvetik jelezve, hogy a köztársasági elnök sem zárta ki ennek lehetõségét egy, a 2009. évi LXXII. törvény alkotmányossági felülvizsgálati indítványában. A legfõbb probléma, hogy a családon belüli erõszak számos olyan fogalommal rendelkezik, amellyel a jelenlegi büntetõjogi dogmatika nem tud mit kezdeni (pl.: párkapcsolat). Elõrelépést a témában csak úgy lehetne elérni, hogy ezen jogilag megfoghatatlan fogalmakat a megfelelõ jogágakban pontosan meg lennének határozva. Csak ezután kezdõdhet el a büntetõjogi implementálásuk. A Btk.-ban és a szabálysértésekrõl szóló törvényben jelenleg közel harminc olyan tényállás található, amelyek a fizikai, a pszichikai, a szexuális abúzust, valamint az elhanyagolást foglalják magukba, és amelyek a családon belüli emberileg
6352
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
és jogilag elítélhetõ cselekményeket teljes körûen felölelik. Kormányzati és társadalmi egyeztetést szükséges kezdeményezni arról, hogy melyek azok bûncselekményi tényállások, amelyeknél egy minõsített esettel átfogóbban lehetne kezelni a családon belüli erõszak problémáját. Eljárásjogi szempontból említésre méltó, hogy a családon belüli erõszakkal kapcsolatos ügyek ex lege soron kívül kell eljárni, és a többi esetben is ez kérelmezhetõ, azonban a mûködésének hatékonyságát meg kell vizsgálni, és ha szükséges, intézkedéseket kell hozni a hatékonyság növelése érdekében. Stratégiai irányok és célok: – A családon belüli erõszak, valamint a kapcsolódó fogalmak pontos meghatározása, nemzetközi definíciók alapján, a megfelelõ jogágban. – A pontos fogalmi meghatározások ismeretében annak vizsgálata, hogy szükséges-e akár a Btk.-ban, akár a szabálysértésekrõl szóló törvény módosítása. – A nemek szerint bontott kriminálstatisztikai adatgyûjtés bõvítése az alkalmazott szankciókra vonatkozó kvantitatív adatokkal (annak kimutatása, hogy pontosan milyen büntetéssel végzõdtek az ügyek) – elsõsorban a jogszabály alapján a büntetõbíróságok által a bûnügyi nyilvántartó szerv felé teljesített adatszolgáltatás szakmai tartalmának továbbfejlesztése, valamint a bûnügyi nyilvántartó szerv által nyilvántartott szankcionálási adatok statisztikai célú felhasználása lehetõségének megteremtése által, ideértve az esetleg szükségessé váló jogalkotási és informatikai fejlesztési feltételek megteremtésének a megvizsgálását is. A bûnügyi személyes adatok statisztikai célú kezelése során a különleges adatok kezelésére vonatkozó követelményekre is figyelemmel kell lenni a jogalkotási feltételek megvizsgálása során. – Az ügyek lemorzsolódására („attríció”) vonatkozó rendszeres szakmai felmérések szervezése, célorientált kutatások támogatása. – A családon belüli erõszak áldozataival foglalkozó állami és civil áldozatvédelmi szolgáltatások személyi és intézményi kapacitásának növelése, a civil szervezetek által kidolgozott és alkalmazott integrált ügyfélellátás bevezetése az áldozatokat ellátó állami szolgáltatóknál, a segítségnyújtás fejlesztése, a már meglévõ krízisközpontok szolgáltatásainak kiegészítése többek között az elektronikus segítségnyújtás módszerének alkalmazásával. – Annak biztosítása, hogy az elkövetõkkel történõ foglalkozás – elterelés az erõszakos magatartástól – ne vonjon el emberi és anyagi erõforrásokat az áldozatoktól. – A bántalmazó magatartás, bántalmazó viselkedésjegyek felismerésére kidolgozott képzések beépítése az iskolai képzésbe és a szakemberek oktatásába, mint a családon belüli erõszak elleni speciális megelõzõ intézkedés. – A tömegtájékoztatás eszközeinek bevonása a párkapcsolati erõszakkal kapcsolatos sztereotípiáknak, a párkapcsolati erõszak romantikus beállításának felszámolásához, felvilágosító és köztudatformáló kampányok meghirdetése, oktatási anyagok terjesztése, pályázatok kiírása. 4.3 Szexuális zaklatás A szexuális zaklatás fogalma jelenleg nincs pontosan meghatározva, ezek az esetek jellemzõen nem kerülnek jogi fórumok elé. Az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesülését ellenõrzõ hatóság – saját honlapja tanúsága szerint – sem 2007-ben, sem 2008-ban egyetlen, szexuális zaklatást panaszoló ügye sem volt. Nyilvánvaló, hogy ezen eseteket kellemetlen feltárni. Európai Uniós felmérések szerint a nõk legalább 30–50 százaléka szenved el munkahelyi szexuális zaklatást. Bár Magyarországon semmilyen reprezentatív felmérés nem áll rendelkezésre a szexuális zaklatásról, alappal feltételezhetõ, hogy hazánkban az EU átlagához képest, ez az arány bizonyosan nem kisebb. Stratégiai irányok és célok: – Az ügyek számára, alakulására vonatkozó statisztikai adatok feltárása, az adatok nyilvánosságának folyamatos biztosítása, kutatások, reprezentatív és kvalitatív felmérések rendszeres idõközönkénti végzése. – A témával kapcsolatos fogalmak pontos jogszabályi meghatározása. – Az Európai Bizottság által 2007-ben a tagországok az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesülését ellenõrzõ hatóságai számára, a nemi alapú diszkrimináció fokozottabb szankcionálásának elõsegítésére létrehozott munkacsoport Magyarországra vonatkozó tevékenységének, és a tevékenység eredményének nyilvánosságra hozása, átláthatóságának biztosítása. – Az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesülését ellenõrzõ hatóság dolgozói, döntéshozói, valamint a munkaügyi bírók gender-szemléletû képzésének folyamatos biztosítása. – A munkáltatók számára mintaként használható, a részletes panasztételi mechanizmusra is kiterjedõ Magatartási Szabályzat kidolgozása, és a Szabályzat alkalmazásának kötelezõvé tétele legalább azon munkáltatók számára, amelyek esélyegyenlõségi tervek elfogadására kötelezettek.
MAGYAR KÖZLÖNY
–
•
2010. évi 5. szám
6353
Felvilágosító, ismeretterjesztõ kampányok folytatása a nagyközönség, illetve kifejezetten a munkavállalók és a munkáltatók számára. 4.4 Zaklatás A Btk. módosításával 2008. január 1-én hatályba lépett egy új, zaklatás elnevezésû tényállás. Eszerint, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetõleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. A 176/A. § (2) bekezdése szerint ugyanis, aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértõ vagy veszélyeztetõ esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. A zaklatás az erõszakos cselekményeket megelõzõ, illetve azt a szintet el nem érõ helyzeteket kívánja szankcionálni. Az új tényállással kapcsolatban még nem áll rendelkezésre komoly gyakorlati tapasztalat, de a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy megpróbálja lefedni a zaklatás számos formáját. Szükséges az elkövetkezõ idõkben a zaklatás tényállásának felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatok tükrében. Lényeges annak feltárása, hogy a mintegy kétéves jogalkalmazói gyakorlat során milyen problémák, hiányosságok merültek fel a tényállással kapcsolatban. A vizsgálat függvényében kell sort keríteni esetleges jogszabály-módosításokra. Stratégiai irányok és célok: – A Btk.-ban szereplõ zaklatásról szóló rendelkezés körültekintõ felülvizsgálata és az eredmény függvényében a szükséges módosítások elvégzése. – A rendõrök, egyéb jogalkalmazók, illetve a segítõ szakmák dolgozóinak képzése a zaklatással, annak az áldozatra gyakorolt hatásaival, a cselekmény súlyosságával kapcsolatban, különös figyelemmel a fenyegetõ zaklatás idejében történõ felismerésének megelõzõ funkciójára. – Statisztikai adatok gyûjtése reprezentatív és kvalitatív felmérések, valamint a Btk. zaklatás tényállása alapján indult eljárások útján, az eljárások sorsának alakulását is beleértve. 4.5 A szexuális önrendelkezés A nõk és gyermekek által megélt erõszak jelentõs része a szexuális önrendelkezés megsértésébõl ered. A nemi erõszak, gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés vagy erõszak, a prostitúció, a pornográfia, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó nõ- és gyermekkereskedelem megszüntetésének és megelõzésének egyik akadálya az a jogi szemléletmód, mely e sérelmeket nem az önrendelkezés megsértésnek, hanem „erkölcsi” – a nõk erkölcseit elrontó – kérdésnek tekinti. A Btk. olyan tényállásokat tartalmaz, mint a „szemérem elleni erõszak”, „vérfertõzés”, és a szexuális önrendelkezés elleni bûncselekményeket magában foglaló fejezet neve is „nemi erkölcs elleni bûncselekmények” maradt. Az emberi jogi megközelítésre való váltás itt is elengedhetetlen a hatékony fellépéshez. Civil szervezetek több kutatásban kimutatták a szexuális önrendelkezés körébe tartozó jogsértésekkel szemben az elõítéletességet, az áldozathibáztatást, és az elkövetõk felelõsségének kisebbítését, vagy teljes elmosását a társadalom, a jogalkalmazók, a szakértõk és a sajtó részérõl. Miközben a nemi erõszakot, illetve szexuális abúzust elszenvedõ nõk és gyerekek száma évente több tízezerre rúg, az életük során legalább egyszer nemi erõszakot elszenvedett nõk és lányok aránya 29%. Ugyanakkor a rendõrség által regisztrált erõszakos közösülések száma pl. 2003–2007 között mintegy 250 eset évente. Az elítélések, valamint a reprezentatív minta alapján megbecsülhetõ elkövetések számaránya alapján egy 2000-ben készült elemzés a büntetlenül maradt nemi erõszakot elkövetõk számát 98,92%-ra tette. Azok a lányok és nõk, akiket megerõszakoltak, arra számíthatnak, hogy nem hisznek nekik és stigmatizálják õket. Magyarországon sokkal kevesebb a szexuális bûncselekmény miatti feljelentés, mint más európai országokban, ugyanakkor az egyik legmagasabb az elmarasztaló ítéletek aránya, ami arra utal, hogy kizárólag a gyakorlatilag már a rendõrségi feljelentéskor „eleve bizonyítottnak” tekintett ügyek kerülnek bíróságok elé. A CEDAW Bizottság korábbi két állami idõszaki jelentés nyomán kiadott ajánlása ellenére a gyakorlat továbbra is megköveteli, hogy az áldozatnak bizonyítania kell a fizikai ellenállást ahhoz, hogy az ellene elkövetett szexuális visszaélés bûncselekménynek minõsüljön. A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus látenciáját magyar szakértõk 24-szeresre becsülik, azaz csak minden 24. esetre derül fény. A szexuális önrendelkezés megsértésének többi fajtájáról még ennyi megbízható adattal sem
6354
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
rendelkezünk. Mindezek fényében megállapítható, hogy a szexuális önrendelkezés megsértésének eseteire a magyar jog és társadalom jelenleg még nem képes a legmegfelelõbb választ megadni. Stratégiai irányok és célok: – A statisztikai adatgyûjtés szélesítése, országos reprezentatív kutatások folytatása, az ügyek alakulásának nyomon követése, és az adatok hozzáférésének biztosítása a hatóságok által vezetett nyilvántartásokban és adatbázisokban, továbbá az ilyen adatgyûjtésre irányuló kutatások támogatása független szervezetek/kutatók részére – különös tekintettel arra a tényre, hogy a szexuális abúzusok látenciája kiemelkedõen magas. – Az alap- és középfokú oktatási intézmények tanulóit érintõ, a szexuális kultúrával és magatartással kapcsolatos széles körû, objektív ismeretek átadását, a felnõtt életre és a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítést célzó fejlesztések támogatása. A szexuális önrendelkezés jogának érvényesülését szolgáló szexuális és mentálhigiénés felvilágosító programok megvalósításának ösztönzése. – A szexuális erõszak különféle fajtájával foglalkozó speciális hatósági egységek létrehozása különösen, de nem kizárólag a nyomozó hatóságoknál, a bíróságoknál, valamint az egészségügyben, ezek dolgozóinak speciális, a nõk elleni erõszak jellemzõire, a nõk emberi jogainak nemzetközi meghatározására, az elkövetõk és áldozatok felismerésére és a velük való foglalkozás speciális ismeretire kiterjedõ képzése. – A szexuális erõszakkal kapcsolatos ügyekben eljáró különbözõ hatóságok tevékenységére vonatkozó protokollok kidolgozása. – A szexuális erõszak, illetve a szexuális visszaélések áldozatait integrált módon ellátó szolgáltatások létrehozása az Európa Tanács ajánlásainak figyelembevételével. – Az áldozatvédelemben már ismert és a nemzetközi tapasztalatokban bevált speciális technikai felszerelések alkalmazása (zárt láncú televíziós rendszeren történõ kihallgatás; a kihallgatás, tanúvallomás hanganyagon, videón történõ rögzítése stb.), az eljárás során az áldozat védelmében, különösen a többszöri tanúvallomás-tételi kötelezettség által tipikusan okozott reviktimizáció elkerülése érdekében. 4.6 Prostitúció, emberkereskedelem és pornográfia Mind a prostitúció, mind az emberkereskedelem területén viszonylag új jogszabályok vannak érvényben Magyarországon. Mivel azonban e jogszabályokat társadalmi valóság mélyebb ismerete nélkül módosították, az a furcsa helyzet állt elõ, hogy e két kérdéskört a magyar jogszabályok egymástól teljesen függetlenül kezelik. A prostitúcióra vonatkozó szabályozást 1993-ban – figyelembe véve az akkor már közel negyven éve érvényben lévõ ún. New Yorki Egyezmény rendelkezéseit – módosították. Kiiktatták a prostituált személy büntethetõségét. Erre a változtatásra azonban úgy került sor, hogy a prostitúcióval összefüggésben megfogalmazott többi bûncselekmény leírását, valamint értelmezését nem módosították. Az üzletszerû kéjelgés tényállása hatályon kívül helyezésre került ugyan, ám a prostitúció többi szereplõje – a bordélyfenntartók, kerítõk, futtatók – meghatározása nem változott meg. Õk a törvény szerint csak elõsegítik, esetleg kihasználják a prostitúciót, de azt az értelmezõ rendelkezés szerint továbbra is a most már nem büntetendõ prostituált követi el. A Btk. 2007-es módosítása nyomán büntethetõvé vált a kiskorú prostituált szolgáltatásait igénybe venni kívánó személy. Minthogy azonban a magyar állam továbbra is következetesen úgy vélekedik, hogy a prostitúcióban mégiscsak a prostituált a fõszereplõ, egy szabálysértési tényállással – az 1999-ben hatályba lépett szervezett bûnözés elleni törvény keretei között – valójában visszahelyezte a magyar jogba a prostituált büntethetõségét. A törvény türelmi zónákat ír elõ, ahol az utcai prostituált találkozhat a szolgáltatásait igénybe venni kívánó személlyel, s védett zónákat, ahol nem. A zónák kijelölése a törvény értelmében az önkormányzatok feladata, de azok mostanáig nem jelöltek ki ilyeneket. A rendõri eljárásoktól félõ utcai prostituáltak lakásokba, illegális bordélyokba húzódtak vissza, s ezt elõsegítette az Internet és a mobiltelefon elterjedése. A prostitúció valódi mûködtetõivel szemben ritkán lép fel a rendõrség, az utóbbi években 100–200 esetben folyt eljárás, a látencia ezen a területen legalább százszoros lehet. Emberkereskedelem címén évente mindössze 20–40 esetet regisztrálnak a bûnügyi statisztikák. A jogalkalmazók szerint nehéz ezeket az eseteket felderíteni. Az eljárás során bizonyítani kell ugyanis, hogy az emberrel folytatott kereskedés aktusa megtörtént. Ezt a tényt azonban, mivel a sértett tanúk többnyire megfélemlített nõk és lányok, igen nehéz bizonyítani. Az emberkereskedelem áldozatai számára egy biztonságos menedékotthon (shelter) mûködik, amelyet egy civil szervezet üzemeltet. Biztonsági okokból kizárólag az Országos Kríziskezelõ és Információs Telefonszolgálat, illetve a rendõrség közvetíthet oda jelentkezõket. 2005-ben a shelter céljára biztosított négy épületbõl kettõt be kellett zárni, mivel túl kevés kérelmezõ jelentkezett, s azok is viszonylag rövid ideig vették igénybe a szolgáltatásokat.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6355
A pornográfia jellegzetessége az erõszakos szex népszerûsítése. A pornográfia a nõt (általában a nõt, s emellett a gyermeket) mint kiszolgáltatott szextárgyat ábrázolja. Az Amerikai Pszichológiai Társaság közelmúltban kiadott jelentése kimutatta, hogy a nõi test szexuális tárgyként történõ ábrázolása (pornófelvételek) a fiatal lányok testükkel kapcsolatos önbizalomhiányához, depresszióhoz, valamint táplálkozási rendellenességekhez vezet, továbbá a fiatalok egészséges nemi fejlõdését is akadályozza (http://www.apa.org/releases/sexualization.html). Stratégiai irányok és célok: – Szociológiai, pszichológiai, egészségügyi, gazdasági és kriminológiai – a bûnszervezetekre vonatkozó – kutatások, valamint felvilágosító tevékenység folytatása a prostitúció, mint társadalmi jelenség megszüntetésének igényével és céljából. – Tekintettel arra, hogy a pornográfia elfogadtatására és népszerûsítésére – szalonképessé tételére – hatalmas anyagi apparátus áll rendelkezésre, a tipikusan az abban szereplõ lányok és nõk tömegeinek rendkívüli mértékû anyagi kizsákmányolása révén, elsõsorban a felvilágosítás, a köztudatformálás, a pornográfia szokásos és valótlan „romantikus” ábrázolását ellensúlyozó tájékoztatás megkezdése és fenntartása. – A migráns, illetve nemzetközi védelemben részesített nõk áldozattá válásának megelõzése, hiszen kiszolgáltatott helyzetükbõl adódóan könnyebben válnak a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatává. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a nõk elleni erõszak bármely formáját a nõk önrendelkezési jogának, emberi jogainak sérelmeként értelmezõ jogszabályváltozások száma és iránya – a nõk elleni erõszak körében elkövetett bejelentett, regisztrált, kivizsgált és szankcionált bûncselekmények száma – az elrendelt büntetõeljárási kényszerintézkedések száma, jellege, hossza, a regisztrált bûncselekmények arányában, az elkövetõkre kiszabott szankciók jellege, mértéke, hossza – az állami és civil szféra által nyújtott szolgáltatások számának alakulása, speciális – telefonos és személyes – krízisszolgálatok, segélyvonalak, jogsegélyszolgálatok, integrált ellátást nyújtó szolgálatok száma és finanszírozási forrása – a meglévõ és létrehozandó krízisközpontok hálózatainak adatai, áldozatok, segítségkérések számának alakulása, a nyújtott segítség természete, az utánkövetés eredményei stb. – képzésekben résztvevõk száma képzésmódok, képzési napok, témák, képzõk szerint – az ellátottak elégedettségi mutatói független felmérések alapján – az emberi jogi szemléletmódnak megfelelõ felvilágosító és oktatási anyagok címzettjeinek száma – a témáért felelõs állami szervek, valamint a nõk elleni erõszakkal foglalkozó emberi jogi civil szervezetek anyagi és emberi erõforrásainak változása, a célcsoport közvetlen ellátására jutó, illetve a célcsoport segítésére nyújtott összeg mértéke és annak változása – az egységes szakmai protokollok száma az egyes témákban – a nõk elleni erõszak nemzetgazdasági és egyéni anyagi következményeit feltáró kutatások száma – a családon belüli erõszak körébe vonható bûncselekmények áldozatainak száma nemi és életkori bontásban – az írott és elektronikus sajtóban megjelenõ, sztereotípiákat mellõzõ híradások, tájékoztató, ismeretterjesztõ cikkek, anyagok száma – a sztereotípiáktól, a nõk számára bármely módon megalázó, az áldozatokat hibáztató ábrázolástól mentes ismeretterjesztõ, felvilágosító, köztudatformáló kampányok száma – az elõítélet-mentes oktatási anyagokat alkalmazó alap-, közép- és felsõfokú oktatási intézmények száma – az egészségügyi és a segítõ szolgáltatásokban megjelenõ ráfordítások összege – a férfiaknak a nõk elleni erõszak megszüntetésében való felelõsségét kimondó kampányok száma – a férfiakat megcélzó, a nõk erõszaktól való védelmét elõtérbe helyezõ szolgáltatások száma – a férfiak számára nyújtott szolgáltatások költségeinek aránya az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások, illetve az áldozatok védelmét szolgáló intézkedések költségeinek arányában, ahol ez az arány nem haladja meg a 10%-ot – a mutatók mindegyikénél különös figyelmet kell szentelni a többszörös diszkrimináció áldozataivá váló nõkre 5. A nemekhez kötõdõ sztereotípiák visszaszorításának támogatása 5.1 A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása az oktatásban Stratégiai irányok és célok: – A Nemzeti Alaptanterv tartalmának rendszeres revíziója oly módon, hogy azokban tanulói szükségletként, pedagógiai értékként jelenjen meg a sztereotípiamentes társadalmi nemi identitás, valamint a társadalmi esélyegyenlõséget biztosító kompetenciák.
6356
MAGYAR KÖZLÖNY
–
•
2010. évi 5. szám
Olyan továbbképzõ rendszerek kidolgozásának elõsegítése, amelyek érintik az oktatásban résztvevõ szakmák mindegyikét: az oktatásirányítókat, a közoktatási szakértõket, valamint a pedagógusokat. Ezek célja a gender érzékenyített tantervek implementációjának támogatása. – A pedagógiai szakmai szolgáltatások keretében kapjon helyet a gender szemlélet alkalmazásának kiépítése és annak ösztönzése, hogy a nõk és férfiak egyenlõségének szempontjai jelenjenek meg a pedagógiai és társ-szakmai tanácsadások során. – A tankönyvek és tananyagok jóváhagyásának folyamatában a gender szempontú kritériumok alkalmazásának továbbfejlesztése. – A közoktatás számára történõ taneszköz-fejlesztés során horizontális szempontként jelenjék meg a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének kérdése. – A felsõoktatás szintjén olyan kutatóbázis megteremtésének ösztönzése, melynek feladata a gender oktatáspolitikai innovációk és fejlesztések hátteréül szolgáló tudásalap léthozása, az információs bázis fejlesztése és közzététele, és további stratégiai oktatáspolitikai ajánlások kidolgozása. – A felnõttképzés és az élethosszig tartó tanulás szférájában bõvítése, második esélyteremtõ képzés megvalósítása az oktatási rendszerbe illesztve (pl. nõi akadémia létrehozásával). 5.2 A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a média bevonásával Stratégiai irányok és célok: – Olyan kritériumrendszer kidolgozása, amely alapja lehet a vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatának, a szexizmusmentes és a nemek közötti egyenlõséget támogató médiakommunikációs nyelvezet és ábrázolásmód gyakorlásának, valamint a modellül szolgáló „médiatermékek” létrehozásának erõsítése érdekében. – A közpolitikai, sport, tudományos, gazdasági mûsorokban és témákban való nõi részvétel támogatása. – Olyan mûsorsorozatok megjelenésének ösztönzése, amelyek a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségére vonatkozó általános ismeretek elterjesztését elõsegítik. – A médiaismeretek tárgyköre gender revíziójának elõsegítése a közoktatásban. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a gender-képzésre fordított összeg és az abban résztvevõk száma – a téma iránt érdeklõdõ, a mintaprojektben résztvevõ iskolák száma – a mintaprojektben résztvevõ tanárok száma – a mintaprojektben oktatott diákok száma – a funkcionálisan analfabéta nõk száma – a nemek megjelenése a sajtóban (közéleti mûsorokban, a nõi és férfiszerkesztõk száma stb.) – a passzív megszólalás nemek szerinti aránya – a nem sztereotip ábrázolások aránya a sztereotiphoz viszonyítva – a nõk megalázó, csak dekorációként történõ ábrázolásának száma a médiában, kiemelten a reklámokban – a távoktatásban részt vett nõk és férfiak száma 6. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve célkitûzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyûjtés) 6.1 A gender szakértelem fejlesztése és szakértõk képzése, valamint a gender alapú szaktudás elterjesztése az államigazgatásban a) Képzés a fenti stratégiai cél elérése érdekében: A képzés feltétele egy, az államigazgatás belsõ hierarchiájára, hatásköreire, felelõsségi viszonyaira maximálisan figyelõ, modulokból álló, a változásokra rugalmasan reagáló tananyag elkészítése. Célja a témával kapcsolatos releváns tudás és kompetenciák átadása, a szükségletekre figyelõ, empatikus, ügyfélbarát attitûd kialakítása. A kompetenciák a hazai és külföldi jó gyakorlatok átgondolását és gyakorlati adaptációját segítik. Módszertana szakít azzal a gyakorlattal, hogy csak a munkatársak vesznek részt képzéseken, és a továbbiakban vezetõi támogatás és ellenõrzés nélkül végzik munkájukat. Az új rendszerben a képzés a vezetõkkel, vagy vezetõi felkészítéssel kezdõdik. A munkatársi képzést a tudását reprezentáló, a fogalommal és a belõle következõ feladatokkal azonosuló vezetõ indítja, személyes hitelével ösztönzi a részvételt és a befogadást. A tréningmódszer, a résztvevõk bevonását segítõ interakciók, esetmegoldások felkészítenek a tanultak alkalmazására, a személyiség fejlesztése a résztvevõk munkáját általában is segíti. A képzéshez szükséges és elégséges idõt konszenzussal alakítják ki. A szervezeti fluktuáció tréner tréninget is feltételez, ami biztosítja, hogy mindig van valaki a szervezetben, aki az új belépõk felkészítését elvégzi.
MAGYAR KÖZLÖNY
b)
•
2010. évi 5. szám
6357
Manapság még ritka, hogy a minisztériumok tudatosan közremûködõi szemléletben gondolkodjanak, pedig a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elvével kapcsolatos sikerekben sokan érdekeltek és érintettek, s a megvalósításban is sokan segíthetnek. A közös gondolkodáshoz tudat- és szemléletváltás eléréséhez képzésre van szükség. Különösen fontos lehet a véleményformáló munkáltatók, a civilek, mint animátorok, – akik helyben az önkormányzatok figyelmét a megoldásra irányítanák – és az érdekképviseletek képzése. A közös képzés elõsegíti a nyitott, befogadó és elfogadóbb szervezeti magatartás kialakulását. Stratégiai irányok és célok: – Az államigazgatás belsõ hierarchiájára, hatásköreire, felelõsségi viszonyaira maximálisan figyelõ, modulokból álló, a változásokra rugalmasan reagáló tananyag elkészítése. – Képzés indítása a vezetõknek, vagy vezetõi felkészítéssel, majd a munkatársi képzés. – A tréningek lehetõségének és feltételeinek megteremtése. Közremûködõi szemlélet kialakítása. A szaktudás és fejlesztése a fenti stratégiai cél elérése érdekében Az államigazgatás hatékony mûködésének egyik alapfeltétele a hatékony kommunikáció. A Stratégia egészét tekintve ez a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve szakmai feladatainak rétegés ügyfél specifikus lefordítását jelenti. Elsõ lépésben ez a jogok és kötelességek tudástranszferét jelenti, a jogérvényesítés praktikus tudnivalóival együtt, késõbb a téma általános népszerûsítését, amelyhez akkor már iskolában szerzett alapok adnak kiindulópontot. Megfelelõ tananyagok készítése óvodáskortól a felsõoktatásig, a hazai kisebbségek számára is elérhetõ fordításban. Szükséges a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve alapján a „jó gyakorlatok” összegyûjtése az EU-tagállamokból és a hazai államigazgatási szervezetektõl. Szükséges a jó gyakorlat napi munkába történõ adaptációja, szolgáltató közigazgatás mûködõ gyakorlatába való beépítése. Fontos, hogy a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve az e-közigazgatásnak is részévé váljon, könnyû elérést biztosítva a nemek közötti egyenlõség jogi szabályai és jogérvényesítési lehetõségei, a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elvével kapcsolatos köz- és szakpolitikák megismeréséhez, a jogsértésekkel kapcsolatos jelzések eljuttatásához stb. Azokban a minisztériumokban, ahol az Operatív Programok Közremûködõ Szervezetei mûködnek, rendkívül gazdag forrásanyagot jelenthet az elsõ tervezési periódusban a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve értelmezésének és gyakorlati tapasztalatainak összegyûjtése, különös tekintettel a gender szempontú tervezés hiányaiból következõ diszfunkciókra. Stratégiai irányok és célok: – A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve váljon a jogi és államigazgatási felsõoktatás részévé, s kerüljön be a köztisztviselõi alapvizsga követelményrendszerébe. – Az egyenlõ bánásmódról és esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jével életbe lépõ módosítása vezeti be az esélyegyenlõségi szakértõ intézményét, szükséges ezen módosítás tapasztalatainak megvizsgálása, valamint megfelelõ hatásvizsgálat lefolytatása a szakértõk mûködési területének esetleges kiterjesztésére az államigazgatás különbözõ szintjeire. – A kormány támogatja, hogy ajánlás készüljön az esélyegyenlõségi szakértõ képzésen belül a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve tartalmi minimumára. – A megszerzett tudás alapján készüljön megfelelõ, a dolgozók és a honlapot olvasók számára is példaértékû esélyegyenlõségi terv. – A megszerzett ismereteket és kompetenciákat az államigazgatás különbözõ szintjein a változások követésére és beemelésére alkalmas távoktatás/képzés kondicionálja, amely megteremti a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve vizuális megerõsítésének lehetõségét, és javítja annak átélhetõségét – külföldi példa olyan piktogramokat említ, ahol apák ülnek gyerekükkel az autóbuszok gyerekesek számára fenntartott helyein, az épületek menekülési útvonalait pedig nõk és nem férfiak jelzik. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve alapján felépülõ képzésben résztvevõk száma az államigazgatás egyes szintjein – a sikeres vizsgát tevõk száma
6358
MAGYAR KÖZLÖNY
–
•
2010. évi 5. szám
a képzés anyagának érdekességére, hasznosságára, napi munkában való alkalmazhatóságára adott osztályzatok – a képzés hatására kibõvített esélyegyenlõségi tervek száma – a gender szakértõk száma az államigazgatásban – a kiképzett belsõ trénerek multiplikációs száma az új belépõknek tartott képzések után az egyes évek végén – a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve szempontjára épülõ ügyfélelégedettség-mérés eredményei az egyes államigazgatási szervek ügyfelei által kitöltött kérdõívek alapján – a képzések nyomán megváltozott munkahelyi pozíciók száma 6.2 A stratégia megvalósításához szükséges intézményrendszer létrehozása és mûködtetése, amely az ágazatokban érvényesítendõ feladatok koordinálását, megvalósítását, annak monitorozását kiértékelését és ellenõrzését biztosítja A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikája stratégiai elvének fogalma, tartalma nem eléggé ismert, a közbeszédben és egyes dokumentumokban más, hasonló fogalmakkal keveredik. Egy 2006. évi kutatás az Ebktv. ismertségét és ennek kapcsán a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve érvényesítésének feltételeit vizsgálva a kérdezettek több mint felénél tájékozatlanságot tapasztalt esélyegyenlõségi kérdésekben. Az esélyegyenlõség egy csoport számára elsõsorban egyenlõ lehetõségeket jelent, amit az egyenlõ bánásmód követ. Erre a 30–50 év közöttiek érzékenyebbek. Közel azonos nagyságrend említette a hátrányos helyzet kompenzálását is. A nõk és férfiak egyenlõsége nem különállóan, hanem más említésekkel együtt, mint az adott probléma társadalmi nemi metszete jelent meg a definíció elemei között úgy, hogy az egyenlõtlenségek érzékelése elsõsorban a kisgyerekes anyák és az ötven fölötti nõk elhelyezkedésére, illetve a nõk és férfiak bérezésére vonatkozott. Az alacsony jogismerettel rendelkezõ válaszadók nem sok helyrõl kaphattak ez ügyben eligazítást. Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) intézményes mechanizmusok híján nem hozott igazi áttörést a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve megismertetésében és gyakorlattá válásában. A felülrõl lefelé történõ bevezetés nem párosult egy párhuzamos, alulról felfelé is elinduló ismeretátadással. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve bekerült a pályázatok horizontális követelményei közé, de – az intézményes befogadás fogyatékossága és az intézmények ellenállása miatt – jelentõsen leegyszerûsítve. A fogalmi bizonytalanság alapján megfogalmazódott, hogy bár a személyek és szervezetek pályázóképességének javításának érdekében sok hasznos, magyarázó kiadvány született, a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve céljának, jelentõségének és következményeinek lefordítása éppen azok számára nem történt meg, akik talán a leginkább érdekeltebbek abban. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve megvalósulása és jövõje csak tisztázott fogalomrendszerrel, széles intézményes alapokon, az uralkodó politikai akarat befolyásolására alkalmas konszenzusos döntéshozatalt folytatva képzelhetõ el. A konszenzus alapfeltétele az érintettek szükségleteinek ismerete, a kutatási adatokra épülõ alternatív tervezés, az egyén választási lehetõségeinek és szabadságának tiszteletben tartása és a döntési folyamatban való részvétel biztosítása. Csak így képzelhetõ el a tradíciók lassú átalakítása, fogadókészség a gender szempont mainstreammé változtatására – a nemi szempont fõsodorba helyezése –, és az eredmények érintettek által történõ elfogadására. a) Nyitott kérdések az intézményrendszer átalakítása kapcsán Az intézményrendszerrõl gondolkodva kiindulópontnak tekintjük az jelenlegi status quo-t, azaz, hogy a Kormány mellett a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs tárca érvényt szerez a hazai és nemzetközi jogszabályokból adódó kötelezettségeknek. Az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesülését ellenõrzõ hatóság a módosított Ebktv. által adott hatáskörökkel élve eljár a jogsértések megszüntetése, igazolások kiadása tárgyában. A civil kontrollt továbbra is a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanács jelenti. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve hatékony megvalósuláshoz azonban további intézmények bevonása szükséges, amelyeknél a statútumok szintjén jelennek meg a feladatok. A politika meggyõzéséhez és a nyomásgyakorláshoz elengedhetetlen a változó-növekvõ közremûködõi kör, civilekbõl, vállalatokból, vállalkozókból. Feltételezzük, hogy az intézményes szereplõk gender képzettséggel rendelkeznek. A közös érdekek kialakításához jó és fontos a közös képzés, továbbképzés. Az intézményrendszer jövõbeni alakulása jórészt attól függ, hogy a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve kezelése a jövõben elkülönül-e más társadalmi csoportokétól. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT), az NFT-hez hasonlóan esélyegyenlõség címszó alatt együtt említi a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségét, a fogyatékkal élõk és a romák hátrányait. A megoldás törvényes, hiszen az Ebktv. megoldását követi, de nem hasznos, mert versengõ helyzetbe kényszeríti az egyes csoportokat,
MAGYAR KÖZLÖNY
b)
•
2010. évi 5. szám
6359
miközben elfedi a csoportokon belüli nõk speciális problémáit. A csoportok problémáinak összehasonlíthatatlansága, az esetenként elõforduló elõítéletesség és a minden pozitív kezelésmódra történõ reakció megosztó aránytalanságokhoz vezet. Az említett csoportok különbözõ strukturális problémákkal, évszázados és új keletû hátrányokkal és egyenlõtlenségekkel szembesülnek. A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikája stratégiai elvének és a másik két csoportnak is segítene, ha a jövõben elkülönülten, a saját problémákra reflektáló saját programokkal, célokkal és indikátorokkal, differenciáltan kezelnénk õket, feltételezve, hogy így nagyobb az esély a helyzetük javulására. Javaslatok az intézményrendszer jövõjére A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elvéért felelõs intézményrendszer javasolt kibõvítése elõsegítené a más csoportokkal való szolidaritás elvének fenntartását és gyakorolását, valamint folytatását a programok és célok mentén. Ennek következtében a fejlõdésnek a képzési és jogszabályi feltételei folyamatosan megteremtõdhetnek. Stratégiai irányok és célok: – Megvizsgálni, hogy az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesülését ellenõrzõ hatóság mellett szükséges-e egy, a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége érvényesüléséért felelõs országgyûlési biztos kijelölése. – Ne csak a monitoring bizottságokban, hanem a tervezés idején is legyen az Operatív Programoknál a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikája stratégiai elvének szakértõje. Feladata: adatok, tények, jó gyakorlatok közvetítése, hatáselemzés. – A társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs tárca hozzon létre a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve érvényesítésének monitorozására megfelelõ egységet, amelynek munkatársai az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges terveket és operatív programokat készítõ szervnél (EU pénzfelhasználás), az állami foglalkoztatási szervnél (foglalkoztatási támogatások) és az államháztartásért felelõs tárcánál (nemekre érzékeny költségvetés) végeznek elõzetes hatáselemzõ, javaslattevõ majd értékelõ tevékenységét. – A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve monitorozását végzõ egység a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs tárca jelenlegi gyakorlatát folytatva kutatások, célvizsgálatok és fókuszcsoport megbeszélések alapján alakítja ki álláspontját. – A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve monitorozását végzõ egység az információs és kommunikációs technológiák segítségével és a média figyelésével végzi, gondoskodik a hatásvizsgálatokhoz, javaslattételhez, változtatásokhoz szükséges férfi-nõi társadalmi jelzõrendszer kialakításáról. – A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve monitorozásának munkáját rotációs alapon civil önkéntesek is segíthetik. – A helyi polgármesterek kérése alapján szakértõk segítik a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve érvényesítését a tervezésben, a közigazgatás alsó szintjein. Ez elõsegíti az alulról felfelé történõ építkezést, a térségi és regionális szempontok esetleges elõnyeinek kihasználását, különösen a leghátrányosabb helyzetû térségekben. A közremûködõi körben figyeljünk a polgármesternõkre, és politikai hovatartozástól függetlenül tekintsük szövetségesnek az egyenlõségért dolgozókat. – Személyei feltételek biztosítása az intézményesítés végrehajtásához. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elvének szempontjait figyelembe vevõ jogalkotási terv elkészítése – nemi szempontú egyenlõségi ellenõrzõ lista kidolgozása a közigazgatásra, a nemi szempontú egyenlõségi minimum megfogalmazásával – az Ombudsmannál kezdeményezett és sikerrel/sikertelenül elintézett, a nemek társadalmi egyenlõségére vonatkozó ügyek száma – a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve monitorozása során készített hatásvizsgálatok, javaslatok száma, az elfogadott javaslatok aránya az összesen belül – pályázatok esetén a korábban rosszabb helyzetben levõ férfi/nõ kedvezményezettek helyzetének, nyerési arányainak változása a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve érvényesítésének hatására
6360
MAGYAR KÖZLÖNY
–
•
2010. évi 5. szám
a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõsége Tanács elfogadó vagy elmarasztaló értékelése a monitorok munkájáról az elõzetes sikerkritériumok teljesítése alapján. 6.3 A nemekre érzékeny költségvetési (gender budgeting) szemlélet kialakítása A gender budgeting (a továbbiakban: nemekre érzékeny költségvetés) a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve alkalmazását jelenti a költségvetési folyamatokban. Azaz olyan, a nemek szempontjaira érzékeny költségvetés kialakítását, amely a költségvetés tervezésének minden szintjén szem elõtt tartja a nemek szempontjait, és úgy tervezi a költségvetési bevételeket és kiadásokat, hogy azok a nemek közötti egyenlõséget támogassák. A központi költségvetés tervezésénél a döntéshozóknak figyelembe kell venni a nemek különbözõ szükségleteit és érdekeit. Ehhez az szükséges, hogy a kiadások és bevételek hosszabb távú hatása nemenkénti bontásban kerüljön bemutatásra a költségvetés tervezésekor. A gender szempontú gondolkodás egyik eszköze a nemek közötti igazságosság mérlegelése a költségvetés szintjén. Ezt a módszert nemcsak a központi költségvetésben kell érvényre juttatni, hanem az önkormányzatoknál is. A célzott programok hiánya az ÚMFT Operatív Programjaiban, a „nõszempont” hiánya a pénzügyi tervezésben szintén indokolttá teszi a nemekre érzékeny költségvetés kérdése stratégiai jelentõségének biztosítását. Az ÚMFT második tervezési periódusa csak kis részben támaszkodhatott az elsõ NFT értékelésére, amelyben nem voltak – most már tudjuk, nagyon hiányoztak – kifejezetten a nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve megismertetését, intézményesülését vagy érvényesülését segítõ célzott programok. Több szakértõ véleménye ellenére az ÚMFT programozási folyamata sem javított ezen a helyzeten. Az ilyen programok fontosságát egyebek mellett a növekvõ nõi elszegényedés és annak hatásai is indokolnák. Ezért hosszú távon elképzelhetetlen, hogy a támogatási programok tervezése, pénzügyi hátterének meghatározása, majd megvalósítása és értékelése a jövõben megtörténjen a gender szempont markáns, intézményes érvényesítése nélkül, és ez a szempont ne jelenjen meg az EU-val történõ egyeztetésekben is. Ugyanez igaz a költségvetés makro-, mezzo- és mikro szintjeire is. Noha a gazdasági válság miatt minden területen önmérséklet és takarékosság várható el, éppen ezért az eddigieknél sokkal fontosabb a nemek szempontjaira érzékeny költségvetés erõteljes érvényesítése a közkiadások várható megnyirbálása során. a) A Pekingi Nyilatkozat elfogadása óta próbáljuk megérteni és megértetni a nemek szempontjaira érzékeny költségvetés fontosságát, azt, hogy amennyiben a költségvetési tervezés során nem veszik figyelembe a nõk szükségleteit és a gazdasághoz való hozzájárulásuk súlyát, a források elosztása során nem érvényesülhet a méltányosság és az egyenlõség. A tervezés alapelve, hogy nem több pénzrõl, hanem az adott pénzmennyiség más szempontok szerinti elosztásáról van szó. Néhány önkormányzat hajlandó volt kipróbálni, mit is jelent ez valójában, de a jövõben ennél sokkal többre, a gender szempont földrajzilag kiterjedtebb érvényesítésére és magától értetõdõbb alkalmazására lesz szükség. A szegénység már ma is indokolná a nemekre érzékeny költségvetésért és a szegények sorsának javításáért küzdõ csoportok kapcsolatfelvételét. Amennyiben a munkanélküliség szintje nem változik vagy nõ, akkor nagyon fontos az aktív és passzív munkaerõ-piaci eszközök gender szempontú megoszlása; ha nõ a Széchenyi kártya kamattámogatása, akkor pedig lényeges, hogy az errõl szóló információ eljut-e a vállalkozó nõkhöz is, segíti-e hitelhez jutásukat. A pályázatok kiírása tipikusan a férfifoglalkozásokban csökkenti a nõk esélyeit. Általános szemlélet szerint az egyenlõség biztosításáért az állam, valamint a minisztériumok mellett leggyakrabban az önkormányzatok a felelõsek. Azonban a foglalkoztathatóságot javító szociális feladataiknak – gyermekintézmények létesítése és fenntartása, idõsek napközi otthona – egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Lemondani e feladatok megoldásáról, vagy a szociális gazdaság eszközeivel, civileknek történõ feladatátadással megoldást keresni – ezt is lehet a nemekre érzékeny költségvetési szemlélet szerint menedzselni. Stratégiai irányok és célok: – A nemek szempontjaira érzékeny költségvetési szemlélet érvényesítése a központi költségvetésben és az önkormányzatoknál. b) Az ismert társadalmi és demográfiai okok következtében a nõkre háruló kettõs elvárás a jövõben sem fog csökkeni. Az öregedõ európai társadalmakban, így nálunk is, az eltartó-eltartott arány csak a nõk jelenleginél nagyobb arányú gazdasági aktivitásával lesz javítható, ugyanakkor a nyugdíjrendszerek finanszírozása hosszú távon csak a születésszám emelkedésével javítható. Tehát a nõknek a jelenleginél több gyermeket kellene vállalniuk, és a jelenleginél nagyobb arányban kellene keresõ tevékenységet is folytatniuk. E folyamatok támogatása elképzelhetetlen a költségvetés szempontjainak átgondolása nélkül.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6361
Stratégiai irányok és célok: – Ajánlással, vagy új jogszabállyal meg kell határozni a költségvetés tervezésének azokat a minimumpontjait, ahol a gender szempontokat érvényesíteni kell. Ilyen a helyi adók meghatározása, a foglalkoztathatóságot érintõ kérdések, mint pl. a gyermek- és idõsgondozás, a munkanélküliek foglalkoztatása a helyi szükségletek kielégítésére. De szó lehet a szociális gazdaság ösztönzésérõl önkormányzati megrendelésekkel, térségi összefogásról a méretgazdasági, járatsûrûségi problémák megoldása érdekében. – Kampány meghirdetése és elindítása többek között parlamenti vitanap megszervezésének ösztönzésével és sajtókampánnyal. – Ösztönözni, hogy a kérdés az általános- és a nemek közötti egyenlõségrõl szóló közbeszéd részéve váljon, és így megkerülhetetlen eleme legyen a majdani választási témáknak is. – A nemekre érzékeny költségvetéssel foglalkozó tréningek indításának ösztönzése az (újra)választásra készülõ polgármesterek és polgármesternõk számára. – Ösztönözni és szakértõi segítséggel támogatni szükséges a nemekre érzékeny költségvetés tervezését vállaló elsõ száz települést. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a nemekre érzékeny költségvetés tervezését folytató települések száma és ennek változása – a választási programok tartalomelemzése alapján elért hatás – a téma sajtómegjelenéseinek alakulása – a résztvevõk száma a rendezvényeken, elégedettségmérés, javaslatok, mint a téma társadalmasításának jelzései – a nõket érintõ többletkiadások aránya az elõzõ év tervéhez képest, folyó áron 6.4 Gender szempontú statisztikai adatgyûjtés A nõk és férfiak közötti társadalmi egyenlõség politikájának stratégiai elve az Európai Uniós jogharmonizáció révén vált feladattá, feltétellé, strukturális változások alakítójává. Mivel megvalósulása állami köz- és szakpolitikák közvetítésével történik, így az elvárások alapján a szolgáltató közigazgatás része. Finanszírozása részben Európai Uniós, részben hazai forrásból valósul meg. Mindkét fogalom – a szolgáltató közigazgatás és a finanszírozás is – magától értetõdõen átláthatóságot és elszámoltathatóságot feltételez. A mérés a változások és elmozdulások követésének feltétele, ami lehetõvé teszi az összehasonlítást is azokkal, akikkel az Európai Unión belül problémaközösségben élünk. A didaktikus bevezetõ oka, hogy mindez nem annyira egyértelmû, mint amilyennek tûnik. A CEDAW jelentés mellett az EU különbözõ igazgatóságainak kérdõívei figyelmeztetnek a hazai statisztikai háttér hiányosságaira. E hiányok a nõk és férfiak társadalmi egyenlõtlenségeivel kapcsolatos szakszerû érvelést is nehezítik. Stratégiai irányok és célok a kölcsönös mérés és mérhetõség nemzetközi és idõbeli összehasonlítása érdekében: a) EU források felhasználásának követése. Jogszabályi háttér és tárcaközi egyeztetés révén olyan intézményes kapcsolatok megteremtése, amelyek biztosítják, hogy minden olyan EU-s és hazai költségvetési forrás felhasználásáról, amelynek hatása van a nemi alapú egyenlõtlenségek kialakulására, fennmaradására és felszámolására, készüljön nõi-férfi bontású statisztikai felvétel. Ennek alapmutatóit és indikátorait a Stratégia elkészültével, az egyes prioritások szempontjait figyelembe véve szükséges véglegesíteni. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – nõk részvétele az NFT programjaiban – a férfiak és a nõk által benyújtott pályázatok, és ezen belül a nyertes pályázatok aránya – a formai hiba miatt elutasított pályázatok nemek szerinti megoszlása – meg nem valósult, módosítást kérõ stb. pályázatok nemek szerinti megoszlása – az eredmény és hatásindikátorok teljesülése nemek szerinti bontásban – a továbbfoglalkoztatottak foglalkoztatási ideje nõknél és férfiaknál b) A társadalmi nemek különbözõségeire érzékeny tervezés és program-értékelés érdekében elengedhetetlen az ÚMFT által átfogott minden területen az adatok nemek szerinti gyûjtése és elemzése, valamint releváns, a nemek egyenlõségét segítõ indikátorok meghatározása. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – egy fõre jutó támogatás nõi-férfi aránya – a nõk és férfiak képzési, tanácsadási, mentorálási stb. óráinak száma – az önfoglalkoztatóvá vált nõk száma
6362
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
– – – – c)
VI.
a képzések elégedettségi mutatói a munkanélkülibõl foglalkoztatottá vált nõk száma az egyenlõ munkáért egyenlõ bér elv érvényesülése a pályázati kifizetésekben az Európai Bizottság által indított JEREMIE programból (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) felvett mikro- és nagyobb hitelek megoszlása A mérés, és az ennek nyomán létrejövõ adatbázis mellett az összehasonlíthatóság szempontjának figyelembevétele. Ennek érdekében szükséges a Roadmap EUROSTAT-ra hivatkozó monitoring indikátorainak felhasználása a magyar statisztikai adatbázisban is az ott szereplõ bontásban. A célok eléréséhez szükséges mutatók: – a Roadmap EUROSTAT-ra hivatkozó monitoring indikátorainak a Központi Statisztikai Hivatal által adaptált indikátorainak száma
Jó irányító munka, mint a Stratégia sikerének elõfeltétele Jó gyakorlatok összegyûjtése és beépítése a programokba A Stratégia egész idõtartama alatt kiemelten fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az egyes célterületekre hatást gyakorló kormányzati és civil programokat, beavatkozási formákat. Jó gyakorlatok („best practices”) egyaránt lehetnek olyan programok, amelyek a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia hatására jöttek létre és olyanok is, amelyek attól függetlenül, de annak valamely célfeladatával megegyezõ céllal mûködnek. A jó gyakorlatok összegyûjtése az adott minisztériumok feladata. Az egyes minisztériumok képviselõi, egyéb kormányzati szereplõk, illetve a civil szféra képviselõi egy évente megrendezendõ kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az elmúlt évben a területükre vonatkozó programok mûködése során feltárt jó és rossz tapasztalatokat. Fontos tehát, hogy bár alapvetõen a jó gyakorlatokra fókuszál ez a tapasztalatgyûjtés, ki kell térni azokra a programokra vagy programelemekre is, amelyek rossz gyakorlatnak minõsülnek. A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégiában meghatározott intézkedések, programok monitoring rendszere A Stratégiában meghatározott feladatok monitorozását a célprogramok tervezésekor felállított szempontrendszer alapján lehet végrehajtani. A programok tervezésekor már meg kell állapítani a monitorozás során használni kívánt indikátorokat, jellemzõket és ezek alapján lehet eredménymutatókat felállítani. Az eredmények mellett fontos az esetleges hiányosságok okainak feltárása és részletes elemzése is, amelyek megkövetelik a szükséges intézkedések meghatározását és következetes végrehajtását. Az adatok szerepe a Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégiában A nõi-férfi bontású adatok minden területen történõ használata alapvetõ fontosságú a Stratégia intézkedéseinek tervezése és monitorozása érdekében. Fel kell továbbá mérni, hogy milyen releváns indikátorokra van szükség ahhoz, hogy a célprogramokat monitorozni tudjuk. A Nõk és Férfiak Társadalmi Egyenlõségét Elõsegítõ Nemzeti Stratégia megvalósítása során szükséges a Központi Statisztikai Hivatal és/vagy független kutatóintézetek adatait gyûjteni és használni. A megvalósítás során figyelmet kell fordítani az adatok kötelezõ kezelésére vonatkozó alkotmányossági, adatvédelmi követelmények betartására, valamint arra, hogy a statisztikai adatkezelésnek meg kell felelnie a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek. Ehhez a szükséges költségvetési forrásokat biztosítani kell, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az ezekkel az intézményekkel való megfelelõ együttmûködés érdekében. Továbbá a tervezéshez szükség lesz egy olyan szociológiai kutatásra is, amely kifejezetten a roma nõket érintõ problémákat tárja fel, nem roma nõkkel és roma férfiakkal összehasonlítva.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6363
2010. évi 5. szám
A Kormány 1005/2010. (I. 21.) Korm. határozata a Nemzeti Éghajlatváltozási Programról A Kormány az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 3. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak alapján, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatra tekintettel meghozta a következõ határozatot: A Kormány 1. elfogadja a határozat mellékletét képezõ 2009–2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP–1), és elrendeli az abban foglalt feladatok végrehajtását, Felelõs:
a környezetvédelemért felelõs miniszter az érintett miniszterek bevonásával Határidõ: folyamatos 2. elrendeli, hogy készüljön jelentés az Országgyûlés számára a programban foglalt feladatok végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. Felelõs:
környezetvédelemért felelõs miniszter az érintett miniszterek bevonásával Határidõ 2011. I. félév 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1005/2010. (I. 21.) Korm. határozathoz A 2009–2010. évekre vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Program Bevezetés Az Országgyûlés ötpárti egyetértéssel egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvénnyel összhangban elsõ alkalommal a 2008–2025 idõszakra került kidolgozásra. A stratégiában meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások. Így az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, valamint ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök. A NÉS végrehajtására – tekintettel a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire – és a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenõrzése érdekében készült a jelen Nemzeti Éghajlatváltozási Program (továbbiakban: NÉP). A NÉP a törvénynek megfelelõen tartalmazza – a Keretegyezményben, illetve a Jegyzõkönyvben az emberi eredetû üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelõinek erõsítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fõ intézkedéseit, ezek menetrendjét és fõ finanszírozási forrásait;
6364
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
–
az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges fõbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; – a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A NÉP 2009–2010-es kétéves idõszakokra került meghatározásra, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és elõírásokat. A Kormány a NÉP végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról beszámol az Országgyûlés elõtt. I.
I/1.
Kibocsátás-csökkentés Az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzõkönyvben 38 fejlett és átalakuló gazdaságú ország vállalta, hogy 2012-ig kibocsátásaikat átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az 1990-es bázisévhez képest. A Kiotói Jegyzõkönyv 2005. február 16-án lépett érvénybe, amelyben az EU–15-ök már átlagos 8 százalékos csökkentés mellett kötelezték el magukat, míg Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt. Magyarország a Kiotói Jegyzõkönyv aláírásakor nem az 1990-es általános bázisévet tekintette kibocsátás-csökkentési vállalásainak alapjául, hanem 1985–1987-es évek átlagát. Ebben az idõszakban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 113 millió tonna volt, amely 2005-re 76 millió tonnára csökkent. Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi elõzetes becslések alapján a következõképpen alakulhatnak: – az EU 20 százalékos egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16–25 százalékos csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. – 30 százalékos feltételes EU csökkentési cél esetén: 27–34 százalékos csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Az éghajlatváltozás kockázatának korlátozását alapvetõen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével lehet elérni. Ennek érdekében 2009–2010-es idõszakban a kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell megvalósítani leginkább az energetika, a közlekedés, a mezõgazdaság, valamint a hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés terén. Az energetika területén a lakossági és kommunális szektor igen jelentõs kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy az eddigi és jelenlegi kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések a lakossági szektort alig érintették, továbbá azért, mert a teljes kibocsátás közel harmadáért ez a szektor a felelõs. A stratégia végrehajtása során figyelembe vettük a kibocsátás-csökkentésnek a NÉS-ben meghatározott leglényegesebb prioritásait: – az energiahatékonyság elõsegítése a lakossági és közületi szektorban, – hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés növelése, – a megújuló energiaforrások felhasználásának elõsegítése, – ipari termelés közvetlen tüzelõanyag-igénye és máshol megtermelt hõ fogyasztása, – ipari szektor elsõsorban gyártástechnológiai célú villamos energia fogyasztása, – közlekedés energiaigényének csökkentése, – a szénmegkötés elõsegítése erdõtelepítéssel és az erdõk természetességének fokozásával. A program a kibocsátások mérséklésére irányuló tevékenységeket alapvetõen költség-hatékonyságuk sorrendjének figyelembevételével hajtja végre, amely elvnek az alkalmazása biztosítja, hogy adott költségen a legnagyobb mértékû kibocsátás-csökkentést érhesse el. A következõkben az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének 2009–2010 közötti intézkedéseit vesszük számba az energetika, a közlekedés, a mezõgazdaság, valamint a hulladék- és szennyvízkezelés terén. Energetika Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozás kockázatának csökkentésében az energiaszektor döntõ szerepet játszik, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 45–50%-a ezen ágazathoz köthetõ. Csökkenteni kell tehát a fosszilis energiahordozók felhasználását, az ellátásbiztonság szempontjait szem elõtt tartva pedig energiaforrás-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban. Ökológiai terhelésünk mérséklését csak a teljes társadalmi energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni. Ezen célok eléréséhez jelentõs mértékû energiatakarékossági mozgalmat kell indítani, ösztönözni kell mind a lakosságot, mind az intézményi energiafelhasználást a megtakarítás irányába a fogyasztói magatartás befolyásolásán keresztül. Az államnak elõ kell segíteni, és ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások terjedését és alkalmazását.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6365
A fosszilis tüzelõanyagot használó energiaszektor kibocsátásai az alábbi módon csökkenthetõk: – energiahatékonyság növelése (fajlagos energiafelhasználás-csökkentés); – energiatakarékosság növelése (energiafogyasztás csökkentés); – energiahatékonyság és energiatakarékosság növelését lehetõvé tevõ mûszaki feltételek biztosítása; – megújuló energia térnyerése; – energiaforrás-váltás, azaz az alacsony fajlagos kibocsátású energiaforrások fokozottabb alkalmazása. Az intézkedések végrehajtására közép és hosszú távú programok szükségesek. Az EU stratégiákkal és jogszabályokkal ösztönzi az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot a tagállamaiban. A 2008 decemberében véglegesített uniós klíma- és energiacsomag a következõ kötelezõen végrehajtandó célokat (ún. 3x20-as célok) adja meg 1990-hez képest, 2020-ra: 20%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés, 20%-os energiafelhasználás-csökkentés és a megújuló energiaforrásokból származó energia arányának 20%—os növelése. ezeket a célokat az EU a nemzetközi klímatárgyalások sikerétõl függetlenül, önálló vállalásként kívánja megvalósítani; a klímatárgyalások eredményessége esetén az ÜHG kibocsátás-csökkentés célszáma 20-ról 30%-ra nõhet. Hazánkban az energetikára vonatkozó közösségi célok eléréséhez már rendelkezésre áll az energiapolitika keretdokumentuma a Magyarország Energia Politikája 2008–2020-ig stratégia, valamint rész-stratégiák, mint a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2008–2016-ig, illetve Magyarország Megújuló Energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2008–2020-ig. I. A NÉS-ben meghatározott energiahatékonyság, energiatakarékosság, hatásfok növelése érdekében: 1. Iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezõ korszerûsítésének, felújításának támogatása. (ZBR Panel alprogram) Forrás az éves központi költségvetés KvVM fejezete az éves központi költségvetés ÖM fejezete Kiotói kvóta értékesítésébõl befolyt összeg Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter önkormányzati miniszter Indikátor pályázatban meghatározott 2. A távhõvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása. (Öko program) Forrás az éves központi költségvetés ÖM fejezete Felelõs önkormányzati miniszter Indikátor pályázatban meghatározott 3. Költségvetési szervek, alapítványok és egyházak által fenntartott intézményi épületek valamint üzemi és irodaépületek épületenergetikai energiatakarékossági célú projektek támogatása. Forrás Harmadik feles finanszírozás (KEOP – 5.2.0) Épületenergetikai fejlesztések (KEOP – 5.3.0) Felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter Indikátor Energiahatékonyság növelés révén megtakarított energia évente (PJ/év) A megtakarítás aránya a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év) 4. A távhõtermelés és –szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerûsítésének támogatása. Forrás Távhõ-szektor energetikai korszerûsítése (KEOP – 5.4.0) Felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter Indikátor Energiahatékonyság növelés révén megtakarított energia évente (PJ/év) A megtakarítás aránya a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év)
6366
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
5. Az egészségügyi ellátó intézmények fejlesztése az energiahatékonyság, energiatakarékosság figyelembevételével. Forrás Regionális járóbeteg-szakellátó intézmények fejlesztése (TIOP 2.1.1.) Sürgõsségi ellátás fejlesztése (TIOP 2.2.2/II.) A regionális vérellátó központok fejlesztése (TIOP 2.2.3.) Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvõbeteg-szakellátásban II. (TIOP 2.2.4/II.) Felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter egészségügyi miniszter Indikátor Beépített nettó alapterület (m2) Fejlesztéssel érintett (új/korszerûsített/fejlesztett) sürgõsségi osztályok száma (db) Fejlesztett ingatlan száma (db) Energiatakarékos megoldásokat alkalmazó intézmények száma (db) Felújított m2 (%) II. A NÉS-ben meghatározott megújuló energiaforrás felhasználásának növelése érdekében: 1. A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítõ beruházások megvalósulásának ösztönzése. Forrás Helyi energia igény kielégítése (KEOP 4.2.0) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Megújuló energiaforrás felhasználás (PJ/év) Részarány a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év) 2. Megújuló energiák használatának regionális támogatása. Forrás Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése (KMOP – 3.3.3.) Felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Indikátor Megújuló energiaforráson alapuló beruházások száma (db) Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év) Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (GJ/év) Létesített energiatermelõ berendezés beépített teljesítménye (db) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (t/év) 3. A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokon alapuló hõ és/vagy villamosenergia-termelés ösztönzése. Forrás Megújuló energia alapú térség-fejlesztés (KEOP 4.3.0) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Megújuló energiaforrás felhasználás (PJ/év) Részarány a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év) 4. Megújuló alapon történõ villamosenergia-termelés, és kapcsolt hõ-és villamosenergia-termelés támogatása. Forrás Megújuló alapon történõ villamosenergia-termelés, és kapcsolt hõ-és villamosenergia-termelés (KEOP 4.4.0) Felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Indikátor Megújuló energiaforrás felhasználás (PJ/év) Részarány a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6367
2010. évi 5. szám
5. Nagy (80 kt/év feletti) és közepes (30 kt/év – 50 kt/év) kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása. Forrás Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása (KEOP 4.6.0) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Megújuló energiaforrás felhasználás (PJ/év) Részarány a hazai energiafelhasználásban (%) Üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkenés (kt/év) 6. A kiskapacitású (max. 10 kt/év végtermék), termelõi tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása. Forrás A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) A mezõgazdasági termékek értéknövelése (ÚMVP 123.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott 7. Biogáz-létesítmények létrehozásának támogatása. Forrás A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott 8. Szilárd biomassza megtermelésének, elõállításának és hasznosításának elterjesztése. Forrás A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) A mezõgazdasági termékek értéknövelése (ÚMVP 123.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott III. A NÉS-ben meghatározott energetikai célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. Megújuló erõforrások (elsõsorban nap-, szél- és vízenergia) elõrejelzése, valamint a meglévõk pontosítása Forrás Szélenergia becslésére vonatkozó pályázat beadva a Nemzeti Technológiai Program „Élhetõ fenntartható környezet” (A4) témakörében (elfogadás esetén 2010-ben indulhat be) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Mérõszám Javuló beválású nagyfelbontású rövidtávú (szél)elõrejelzések 2. Egy 2011-tõl induló kedvezményes hitelrendszer kidolgozásának megkezdése, finanszírozási lehetõségek felmérése az energia-takarékosság, energia-hatékonyságnövelés és a megújuló energiát hasznosító technikák alkalmazásának elõsegítésére a kkv, intézményi és lakossági szektorban. Forrás ---(szabályozás) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, pénzügyminiszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor A hitelmechanizmus /hitelrendszer terveinek elkészülte. 3. Klímatörvény tervezése. Forrás Felelõs Indikátor
---(szabályozás) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Klímatörvény terveinek elkészülte.
6368
I/2.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Közlekedés Az üvegházhatású gázkibocsátás egyik meghatározó szektora a közlekedés. A szállítási teljesítmények folyamatos emelkedésére visszavezethetõ szennyezõanyag kibocsátás növekedését nem kompenzálja a gépjármûvek technológiai fejlõdése, hazánkban a legjobban szennyezõ közúti közlekedési alágazatban a szennyezõanyag kibocsátás – ezen belül az üvegházhatású gázkibocsátás – stagnál. A mûszaki fejlesztések mellett, ezért szükség van olyan intézkedésekre, amelyek segítségével kibocsátás csökkenés érhetõ el a szektorban. Az intézkedések a következõ csoportokba sorolhatók: – jogi – jogalkotási – gazdasági – a mûszaki technológiai és – infrastrukturális eszközök. A közlekedésfejlesztés alapelveit és fejlesztési célkitûzéseit a Magyar Közlekedéspolitika 2003–2015 tartalmazza. Elvei és stratégiai célkitûzései képezik a terület alapvetõ fejlesztési irányait. A közlekedés területén végrehajtandó, az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2008–2020 [EKFS] mentén kell meghatározni, mivel erre épülnek a hazai közlekedésfejlesztési intézkedések. Az EKFS értelmében a fenntartható gazdasági fejlõdésnek meghatározó eleme a környezetkímélõ és költséghatékony személy- és áruszállítás környezettudatos szervezése, az általános környezetterhelés, az externáliák növekedési mértékének csökkentése. A közlekedésfejlesztési célok körébe tartoznak, azonban külön stratégia is szabályozza a logisztikai fejlesztéseket. A Magyar Intermodális Logisztikai Fejlesztési Koncepció célja olyan szállítási logisztikai rendszer kialakítása Magyarországon, amely az ország kedvezõ geopolitikai helyzetére képes az elosztó és gyûjtõfunkciók hatékony és egyúttal környezetkímélõ, a vasúti és vízi árutovábbítást preferáló ellátására, ezzel hatékonyan hozzájárulva az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentéséhez. Különösen jelentõs szerepet kap a városi közlekedés, a személygépjármû használat csökkentése, a tömegközlekedési rendszerek versenyképességének javítása, a környezetkímélõ közlekedési rendszerek fejlesztése, mint a Városi Közlekedéspolitikai Koncepció Téziseinek fõ irányvonalai. I. A NÉS-ben meghatározott kombinált áruszállítás, intermodális logisztikai központok fejlesztése érdekében: 1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történõ kiszolgálása érdekében, fõként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Forrás Logisztikai Központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP 3.2.1.) Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (KMOP 1.4.2.) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A projekt befejezési évét közvetlenül követõ 3 üzleti év összes intermodális átterelése (tonna) 2. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési módok közötti váltás elõsegítése, valamint a logisztikai központok fõ közlekedési hálózatba (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) való jobb bekapcsolása érdekében, a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történõ átterelése feltételeinek biztosítása. Forrás Közlekedési módok összekapcsolása (KÖZOP 4.1.) Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése (NyDOP 3.2.1/B) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Támogatott multimodális központok száma (db) Fejlesztett kikötõk száma (db) Épített útcsatlakozások hossza (km) Felújított útcsatlakozások hossza (km) Épített összekötõ/csatlakozó vasúti pálya hossza (km) Felújított összekötõ/csatlakozó vasúti pálya hossza (km)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6369
2010. évi 5. szám
3. A gördülõ országúti kombinált árufuvarozás (Ro-La, Ro-Lo) támogatása. Forrás központi költségvetés (KHEM fejezet) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Indikátor A Ro-La / Ro-Lo forgalomban elszállított közúti jármûvek száma [j/év] II. A NÉS-ben meghatározott közlekedési hálózat fejlesztése érdekében: 1. Kerékpárutak fejlesztése Forrás
Felelõs
Indikátor 2. Közösségi közlekedés fejlesztése. Forrás
Felelõs Indikátor
3. A közúti elérhetõség javítása. Forrás
Felelõs Indikátor
központi költségvetés Kerékpárforgalmi-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén (NyDOP 4.3.1/B) Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése (KDOP 4.2.2.) A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (DDOP 5.1.1.) Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése (KMOP 2.1.2.) Regionális hivatásforgalmú kerékpárforgalmi hálózat kialakítása (ÉAOP 3.1.3.) Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése (DAOP 3.1.2.) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter helyi önkormányzatok Megépített kerékpárutak hossza (km)
Közösségi közlekedés fejlesztése (KDOP 4.2.3.) A közösségi közlekedés színvonalának javítása (DDOP 5.1.2.) Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése (ÉMOP 5.1.2.) Közösségi közlekedés fejlesztése (KMOP 2.3.1.) Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése (ÉAOP 3.1.4.) Közösségi közlekedés fejlesztése (DAOP 3.2.1.) Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése (NyDOP 4.3.1.) Városi és elõvárosi közösségi közlekedés fejlesztése (KözOP 5.5.) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utas szám (fõ) Közösségi közlekedést igénybevevõk száma (növekedés, vagy szinten tartás) Támogatásból felújított /épített autóbusz pályaudvar-ok száma (db) Támogatásból létrehozott utasinformációs/forgalomirányítási rendszerek száma (db) Létrehozott P+R parkolók száma (db) Létrehozott B+R parkolók száma (db) A P+R parkolókat igénybe vevõk száma (%) A Dunai közösségi közlekedést igénybe vevõk számának Növekedése (%)
Közúti elérhetõség javítása (ÉMOP 5.1.1.) Közúti elérhetõség javítása (KMOP 2.1.1.) Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetõségének javítása (KözOP 1.5.) Térségi elérhetõség javítása (KözOP 3.5.) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Régióközpontok eléréséhez szükséges max. idõ (min) Gyorsforgalmi út eléréshez szükséges átlagos idõ (min)
6370
MAGYAR KÖZLÖNY
4. Parkolók és csomópontok fejlesztése. Forrás Felelõs Indikátor 5. A dunai közlekedés fejlesztése. Forrás Felelõs Indikátor
•
2010. évi 5. szám
Közösségi közlekedés fejlesztése (KMOP 2.3.1./C) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter P+R parkolót igénybe vevõk száma (db)
Közösségi közlekedés fejlesztése (KMOP 2.3.1./D) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter A Dunai közösségi közlekedést igénybe vevõk számának növekedése (%)
III. A NÉS-ben meghatározott közlekedés területén kitûzött célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. ECODRIVING program képzési feltételeinek megteremtése. Forrás --- (szabályozás) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor A képzési feltételek elkészülte. 2. A jelenlegi személygépkocsi gépjármûadóztatási rendszer (vagyoni típusú adóztatás) CO2 alapú rendszerré történõ esetleges átalakítása esetén bekövetkezõ hatások vizsgálata. Forrás --- (szabályozás) Felelõs közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénzügyminiszter Indikátor Vizsgálati jelentés megléte. I/3.
Mezõgazdaság és erdõgazdálkodás Mezõgazdaság A természetes felszínborítottság növelése egyszerre szolgálja a szén-dioxid elnyelését, a kedvezõbb mikroklíma kialakulását és az ökológiai szolgáltatások növekedését, amely nem csak a klímaváltozás hatásai ellen nyújt segítséget, de a természeti erõforrások védelmét is szolgálja. A külterületek belterületbe vonásának, és beépítésének szabályozásával elõ kell segíteni a zöldfelületek csökkenésének megállítását. Erdõgazdálkodás Az erdõterületek növelését az erdõtelepítések ütemének fenntartásával kell biztosítani. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a természet-közeli erdõgazdálkodás szempontjainak érvényesítésére, illetve elõnyben kell részesíteni az õshonos fajok alkalmazását. A területhasználatot újra kell szabályozni a klímavédelmi szempontok figyelembevételével. Magyarország jelenlegi erdõsültsége az ország területéhez képest 20,3%. A Nemzeti Erdõtelepítési Program megvalósulásával Magyarország erdõterülete a következõ 35–50 évben várhatóan 686 ezer hektárral fog gyarapodni, mely hatására az országos erdõsültség 27,4%-ra nõ. A magyarországi erdõk évente 14–15 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, mely erdõfelület jelzett növelésével további 4–5 millió tonna szén-dioxid megkötése érhetõ el. Ez jelentõs mennyiség, tekintettel arra, hogy az ország évente kb. 80 millió tonna szén-dioxidot termel. Az erdõk a teljes kibocsátásnak majdnem 6%-át, az összes szén-dioxidnak pedig majdnem 8%-át elnyelik. Az erdõtelepítések következtében 2025-ig várhatóan 270–360 ezer hektárral növekszik a magyar erdõk összterülete. Ennek során, a termõhelynek megfelelõ, õshonos fák telepítése esetén 2025-re 25–33 millió tonna szén-dioxid megkötés lesz elérhetõ, a gyorsan növõ fafajok (akác, nyár, fenyõk) ültetésével megvalósított ültetvények esetén pedig 47–58 millió tonna.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6371
I. A NÉS-ben meghatározott mezõgazdasági termelés modernizációja és a természetkímélõ gazdálkodás megvalósítása érdekében: 1. A mezõgazdasági termelés modernizációja, és az állattenyésztés hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése az energiatakarékos technológiák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével. Forrás A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Programban meghatározott 2. Korszerû, a mezõgazdasági termékeket feldolgozó technológiák és bio-üzemanyag üzemek létesítésének támogatása. Forrás A mezõgazdasági termékek értéknövelése (ÚMVP 123.) A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott II. A NÉS-ben meghatározott erdõállomány és az erdõk természetességének növelése érdekében: 1. Az ország erdõvel borított területének növelése. A mezõgazdasági területek alternatív hasznosításának lehetõvé tételével a mezõgazdaság újrastrukturálásának a támogatása. (Nemzeti Erdõtelepítési Program) Forrás A mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 221.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott 2. Az ország erdõvel fedettségének növelése, az erdõk természet- és környezetvédelmi, szociális, közjóléti és gazdasági szerepének fokozása, a foglalkoztatottság javítása a vidéki területeken és nagy biodiverzitású természetes erdõk kialakítása a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajok arányának jelentõs növelésével. (Nemzeti Erdõtelepítési Program) Forrás Nem mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 223.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Programban meghatározott 3. Az erdõfelújítások és tisztán nemzeti forrásból megkezdett erdõtelepítések támogatásának végrehajtása. (Nemzeti Erdõprogram) Forrás Minden nemzeti és uniós erdészeti támogatási jogcím Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor – III. A NÉS-ben meghatározott erdészeti rendszerek fejlesztése, a nem védelmi rendeltetésû erdõkben a fenntartható erdõgazdálkodás, és valamennyi erdõben a fenntartható védelmi, közjóléti szolgáltatás biztosítása érdekében: 1. Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerûsítése, valamint a fiatal erdõállományok gazdasági értékének növelése állománynövelési munkák elvégzésével. Forrás Az erdõk gazdasági értékének növelése (ÚMVP 122.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott 2. Az erdõk természetességének javítása, biológiai sokféleségének növelése, több szintes állományszerkezet kialakítása, valamint erdei közjóléti létesítmények kialakítása. Forrás Erdõterületeket érintõ, nem termelõ beruházások (ÚMVP 227.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Programban meghatározott
6372
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. Természetközeli erdõgazdálkodási módszerek alkalmazásával az erdõk jó környezeti állapotának fenntartása és javítása. Forrás Erdõ-környezetvédelmi kifizetések (ÚMVP 225.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott 4. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelõzõ intézkedések bevezetése az abiotikus károk megelõzése és megakadályozása, az erdõgazdálkodással kapcsolatos kockázatok csökkentése, az erdõk ökológiai és jóléti funkcióit veszélyeztetõ károk megelõzése és megakadályozása érdekében. Forrás Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelõzõ intézkedések bevezetése (ÚMVP 226.) Felelõs földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Indikátor Programban meghatározott I/4.
Hulladék és szennyvíz Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentése Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésbõl származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6–7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott települési (és ipari) hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képzõdõ metán teszi ki. Ez a hulladékgazdálkodásban és szennyvíztisztításban megvalósítható legközvetlenebb beavatkozási pont, ahol hatékonyan lehet csökkenteni az éghajlatra gyakorolt terhelõ hatásokat. A metán megfelelõ kezelésével nemcsak a környezetbe jutás megakadályozása érhetõ el, hanem a hasznosításával jelentõs mennyiségû fosszilis energiaforrás felhasználás váltható ki. A helyzet várhatóan javul, hiszen az európai uniós jogszabályokkal összhangban 2009-ig körülbelül 130 hulladéklerakót kell bezárni és a tervezett intézkedéseknek megfelelõen a tovább mûködõ létesítményeknél is számottevõen csökken a lerakókba kerülõ szerves anyag mennyisége. A bezárt vagy bezárásra kerülõ lerakók nagyobb hányadára készültek már rekultivációs tervek, mely által lehetõség nyílik a bezárt hulladéklerakóknál a képzõdõ üvegházhatású gázok összegyûjtésére. Az összegyûjtött gáz elfáklyázásával vagy energetikai hasznosításával elkerülhetõ a metán légkörbe kerülése, a depógáz üzemanyagként vagy fûtõanyagként történõ felhasználásával megvalósulhat az alternatív energiaforrásként történõ hasznosítás. A lerakógáz hasznosítása jól mûködik piaci alapon, azonban célszerû támogatásokat biztosítani a területen érintett vállalkozásoknak, elsõsorban kamattámogatás vagy visszatérítendõ támogatás formájában. Ugyanígy használható alternatív energiaforrásként a szennyvízkezelés során keletkezõ szennyvíziszapból kinyerhetõ metán is. Erre gazdaságossági szempontok miatt elsõsorban a nagyobb városok, illetve az 50 ezer lakos-egyenértéknél nagyobb (szennyvíz-) agglomerációk szennyvíztisztítói, valamint a szennyvíziszap agglomerációk (nem azonosak a szennyvíz agglomerációkkal) térségi iszaphasznosító mûvei a leginkább alkalmasak. A szennyvíziszapból kinyerhetõ metán nemcsak kapcsolt energiaként gázmotorokkal elõállított villamosenergia formájában hasznosítható, hanem a telepek önfenntartásán felül megmaradó biogáz az elõírásoknak megfelelõ minõségûre történõ tisztításával közvetlenül a gázhálózatba betáplálható. Ez a törekvés kiemelt fontosságot kap mind az EU, mind pedig a hazai megújuló energia hasznosítás terén. Az elmondottakra jó gyakorlati példa az, az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító Telepen a közelmúltban befejezett beruházás, melynek eredményeként a telep energiaellátását a szennyvíztisztítás folyamatából kikerülõ iszapból kinyert biogázból biztosítják gázmotorokon keresztül. A termelt mennyiség jelenleg csak a telep energia szükségletét fedezi, azonban a késõbbiekben a fölösleg gazdaságos hasznosítására kell törekedni. Magas energiaigényû termékek újrahasználata, a hulladékok hasznosítása A hulladékok hasznosítása és az újrahasználat fontos eszköze az éghajlat-politikának, mert ezáltal jelentõs mennyiségû energia takarítható meg, illetve ez az egyik módja a technológiai eredetû kibocsátások csökkentésének. A hulladék lényegében elpazarolt anyag és energia. A hulladékszegény termékek elõnyben részesítése, a hulladékok újrahasznosítása tehát az energiatakarékosság révén közvetetten hozzájárul a klímaváltozás lassításához. Nemcsak a hulladékszegény technológiák elterjesztése a cél a termelõi körben, hanem komoly szerep jut a széles körû tájékoztatásnak és a hatékony szemléletformálásnak a fogyasztók oldalán. A KEOP-ban és ROP-okban támogatott intézkedések tartalmazzák a hulladékgazdálkodás fejlesztése során a szelektív hulladékgyûjtõ rendszerek kiépítését, a települési hulladékból a hasznosítható anyagok minél nagyobb mértékû
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6373
elkülönített kezelését. Ezek mellett biztosítani szükséges további intézkedéseket az újrahasználatot segítõ eszközök (infrastruktúra, szemléletformálás, mintaprojektek, oktatási programok) rendszerszerû megvalósítására. Különösen az energiát jelentõs mennyiségben használó ágazatokban kell az éghajlat-politika prioritásává tenni, hogy az anyagok újrahasznosítása még elterjedtebb gyakorlattá váljon. I. A NÉS-ben meghatározott települési szilárd hulladék kezelése érdekében: 1. Hulladék begyûjtési és hulladékkezelési kapacitások létesítése a prioritási sorrend (újrahasználat, újrahasznosítás, lerakás, égetés) figyelembevételével. Forrás Települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerek (KEOP 1.1.1.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Anyagában hasznosított hulladék mennyisége (kg/fõ/év) Energetikailag hasznosított nagy fûtõértékû frakció (kg/fõ/év) Energetikailag hasznosított vegyesen gyûjtött kg/fõ/év) Lerakott (kg/fõ/év) 2. Települési szilárd hulladéklerakók rekultivációja. Forrás A települési szilárd hulladéklerakókat érintõ térségi szintû rekultivációs programok elvégzése (KEOP 2.3.0.) Települési szilárd hulladéklerakók kármentesítése KEOP 2.4.0/B) Helyi és kistérségi szintû rekultivációs programok elvégzése (NyDOP 4.1.1/C) Települési szilárd hulladéklerakók, dögkutak, földmedrû települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja (KDOP 4.1.1/B) Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók rekultivációja (ÉAOP 5.1.2/C1) Települési hulladéklerakók (DAOP 5.2.1/E) Települési hulladéklerakók rekultivációja (KMOP 3.3.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Rekultivált hulladéklerakók száma (db) Kármentesítés alá bevont rekultivált települési szilárd hulladéklerakók száma (db)
II. A NÉS-ben meghatározott szennyvíz-kezelési cél elérése érdekében: 1. Szennyvíz elvezetése és tisztítása szennyvíztisztító telep létesítésével, bõvítésével, korszerûsítésével, csatornahálózat építésével, bõvítésével, szennyvíziszap kezelõ létesítmények építésével, egyedi szennyvíz elhelyezéssel. Forrás Szennyvíz-elvezetés és tisztítás (KEOP 1.2.0.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A KEOP mûveletek eredményeként a szennyvízcsatornával ellátott lakások arányának növekedése (%) A KEOP mûveletek eredményeként a közcsatornán elvezetett szennyvíz legalább biológiailag tisztított hányada (%) A támogatott projektek keretében EU-s kritériumoknak megfelelõ szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma (fõ)
6374
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
2. Kistelepülések (2000 LE alatti) szennyvízkezelésének fejlesztése. Forrás Szennyvízelvezetés és –kezelés fejlesztése (KDOP 4.1.1/A) Kistelepülések szennyvízkezelése (NyDOP 4.1.1/A) A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése (az LHH–33 kistérségekben is) (DDOP 5.1.4.) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (ÉAOP 5.1.2/B) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (KMOP 3.3.1./A) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése LHH kistérségekben (ÉMOP 3.2.1/A) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Közüzemi szennyvízcsatornára kötött háztartások száma (db) Létrehozott természet-közeli szennyvíztisztító telepek száma (db) Létrehozott hagyományos technológián (eleveniszapos, biofilmes) alapuló szennyvíztisztító telepek száma (db) Egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények száma (db) Szennyvízberuházások száma (db) Megvalósított szennyvízkezelési rendszer (db) Kiépített szennyvízcsatorna-hálózat hossza (m) 3. Helyi és térségi folyékony hulladéklerakók rekultivációja Forrás Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók rekultivációja (ÉAOP 5.1.2/C1) Települési szilárd hulladéklerakók, dögkutak, földmedrû települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja (KDOP 4.1.1/B) Helyi és kistérségi rekultivációs programok elvégzése (NyDOP 4.1.1/C) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Rekultivált hulladéklerakók száma (folyékony hulladék fogadó helyek) (db) III. A NÉS-ben meghatározott állati hulladéktemetõk, dögkutak kezelése érdekében: 1. Állati hulladéktemetõk, dögkutak rekultivációja Forrás Állati hulladéktemetõk, dögkutak rekultivációja (ÉAOP 5.1.2/C2) Települési szilárd hulladéklerakók, dögkutak, földmedrû települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja (KDOP 4.1.1/B) Helyi és kistérségi rekultivációs programok elvégzése (NyDOP 4.1.1/C) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Rekultivált hulladéklerakók száma (állati hulladéktemetõk, dögkutak) (db) IV. A NÉP-ben meghatározott hulladék és szennyvíz célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. A környezet terhelésének csökkenéséhez, megszüntetéséhez hozzájáruló technológiák bevezetésének támogatása. Forrás Környezetközpontú technológiafejlesztés (GOP 2.1.4.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Egységnyi outputhoz felhasznált anyag- és energia megtakarításának értéke (m Ft)
MAGYAR KÖZLÖNY
II.
II/1.
•
2010. évi 5. szám
6375
Alkalmazkodás A klímavédelemben az alkalmazkodás – tudományos nevén adaptáció – az éghajlatváltozással összefüggõ hatások és károk mérséklését és a klímaváltozás iránti érzékenység csökkentésére tett erõfeszítéseket jelenti. Az éghajlatváltozáshoz történõ alkalmazkodás az élet minden területét, illetve a társadalom minden rétegét érinti. Az adaptáció elkerülhetetlen, mivel az üvegházhatású gázok korábbi kibocsátásaiból adódó következmények már jelenleg is éreztetik, illetve a jövõben még inkább éreztetni fogják a hatásukat (gyakoribb szélsõséges idõjárási események, növekvõ átlag hõmérséklet, UV sugárzás erõsödése, növekvõ légszennyezettség, hosszabb pollenszezon, növekvõ pollenkoncentráció, vektorok, ivóvíz, élelmiszerek által terjesztett betegségek gyakoribbá válása stb.). Az alkalmazkodásnak számos fajtája ismert, létezik elõzetes vagy utólagos, tervezett vagy spontán, hosszú távú vagy rövid távú, helyi vagy regionális, passzív vagy aktív adaptáció. Továbbá az alkalmazkodó szereplõ szerint magánszektor vagy közszektor által megvalósított, illetve a társadalom valamint az ökoszisztémák adaptációja. Az éghajlatváltozás kapcsán minden környezeti feltétel változik, amelyhez az egész társadalomnak alkalmazkodnia kell. Ennek során strukturális változásokat kell végrehajtani a termelés és fogyasztás és az infrastruktúrák átalakítása körében. Ilyenek lehetnek: a vízkészletek; vizes területek, az ökoszisztémák; a biológiai sokféleség, mezõgazdaság, erdõgazdálkodás és a halászat; az energia és közlekedés; a turizmus és a pihenés; és az emberi egészség. Az emberi közösségek és a természetes ökoszisztémák eddig is ösztönösen törekedtek a megváltozott idõjárási viszonyokhoz történõ alkalmazkodásra. A Nemzeti Éghajlatváltozás Program célja, hogy a meglévõ adaptációs válaszlépéseket egy mederbe terelje a tudatos, tervezett és a kibocsátás-csökkentés céljait támogató adaptációs intézkedésekkel, valamint, hogy egy következetes és körültekintõ, a regionális és helyi szempontokat egyaránt figyelembe vevõ rendszert hozzon létre. Fontos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló intézkedések egymás hatását segítsék, támogassák, ne pedig rontsák, ugyanis az adaptációs eszközök és a mitigációs lehetõségek között szoros szinergikus hatás léphet fel, melyek lehetnek negatív és pozitív hatásúak is. Elsõdlegesen tehát olyan adaptációs lehetõségeket kell elõmozdítani, melyek egyrészt csökkentik az éghajlatváltozás káros hatásait (hozzájárulnak a mitigáció céljaihoz), másrészt egyéb szociális, környezeti és gazdasági elõnyökkel, többlethaszonnal járnak. Az alkalmazkodás akkor lesz teljes körû, ha az alkalmazkodás szempontjait minden fejlesztésnél, beruházásnál figyelembe veszik mind országos, mind regionális, mind pedig helyi szinten. Természetes élõvilág, természet- és tájvédelem A természetes élõvilág önfenntartó, önszabályozó képességébõl adódóan, magára hagyva is képes alkalmazkodni a változó környezethez (autonóm adaptáció), azonban az alkalmazkodás folyamatát külsõ beavatkozásokkal is lehet segíteni (tervezett adaptáció). A stratégia által megfogalmazott cselekvések fõ célja az, hogy az élõvilág saját alkalmazkodóképességét fenntartsák, és lehetõség szerint növeljék. Az éghajlatváltozás káros hatásainak a mérséklésére elsõsorban az élõhelyek éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességének javításán keresztül van lehetõség. Az élõvilág alkalmazkodóképességét alapvetõen az élõhely természeti állapota határozza meg. Minél természetesebb és változatosabb az élõ rendszer, annak fajösszetétele, vízellátottsága, annál ellenállóbb az élõvilág, annál nagyobb adaptációs kézséggel rendelkezik. De hasonlóan fontos az élõhelyek közvetlen környezetének, azaz a különbözõ élõhelyek általa alkotott ún. „élõhely-mozaik” természetessége, termõhelyi és élõhelyi változatossága, gazdagsága, illetve a tágabb kultúrtáj átjárhatósága az élõhelyek fajai számára, ezért fontos az élõhelyek közötti természetes kapcsolat fenntartása, illetve helyreállítása. Az élõvilág és a kultúrtáj együttese alkotja azt a tájat, amely magába foglalja a természetes és természetszerû élõhelyeket, mezõgazdasági, erdõgazdálkodási tájakat, továbbá az emberi kultúra jellegzetességeit, mint az épületeteket, építményeket, mûszaki létesítményeket, településeket, utakat, vonalas létesítményeket és ezek rendszerét. Ahhoz, hogy elõremutató, klímajavító területi megoldások és programok születhessenek, elengedhetetlen a táj, a tájszerkezet (mûvelési ágak és egyéb tájalkotó elemek arányának) átfogó értékelése és a szükséges tájátalakítások megtétele. A táj „zöldesítése” lehet az átfogó cél, amibe beletartozik az élõhelyek védelme, a zöldterületek fejlesztése, újak kialakítása, a települések zöldterületeinek fejlesztése, a beépítésre szánt területek kialakításának mérséklése, a zöldfelületek minõségének megállapítása és minõség szerinti védelme, fejlesztése.
6376
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
I. A NÉS-ben meghatározott helyben történõ adaptáció elõsegítése, a meglévõ biológiai sokféleség megõrzése céljának érdekében: 1. A védett gyûjteményes növény- és történeti kertek megõrzésének és helyreállításának, valamint a veszélyeztetett növényfajok ex situ megõrzésének támogatása. Forrás Gyûjteményes növénykertek, védett történeti kertek megõrzése és helyreállítása (KEOP 3.1.3) Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megõrzése (KMOP 3.2.1./B) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Élõhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) 2. Élõhely-megõrzõ mezõ- és erdõgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése. Forrás Élõhely-megõrzõ mezõ-és erdõ-gazdálkodás infrastrukturális fejlesztése (KEOP 3.2.1) Élõhely-megõrzõ mezõ-és erdõ-gazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (KMOP 3.2.2) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A természetközeli erdõ- és mezõgazdálkodás feltételeit kielégítõ területek nagysága (ha) 3. A klímaváltozás következtében terjedõ inváziós fajok visszaszorítása. Forrás Élõhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (KEOP 3.1.2.) Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek megõrzése és helyreállítása (KEOP 3.1.3.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Élõhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) 4. Vizes élõhelyek rekonstrukciója. Forrás
Felelõs Indikátor
Élõhelyek és élettelen természeti értékek megõrzését, helyreállítását szolgáló beruházások (KEOP 3.2.1/A) Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megõrzése (KEOP 3.2.1/B) Élõhelyek és élettelen természeti értékek megõrzését, helyreállítását szolgáló beruházások (KMOP 3.2.1./A) Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megõrzése (KMOP 3.2.1./B) környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Élõhelyek és élettelen természeti értékek megõrzését, helyreállítását szolgáló beruházások száma (db) Élõhely-rekonstrukcióval érintett terület nagysága (ha)
5. Ex lege szikes tavak, ex lege lápok helyreállítása a Wetlands International, valamint a Ramsari Egyezmény ajánlásai alapján. Forrás Élõhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (KEOP 3.1.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Élõhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
6377
6. Az élõhelyeket és élettelen természeti értékeket károsító eróziós folyamatok felgyorsulásának megakadályozása. Forrás Élõhelyvédelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megõrzése, vonalas létesítmények természet-károsító hatásának mérséklése (KEOP 3.1.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Élõhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) Élõhelyek és élettelen természeti értékek megõrzését, helyreállítását szolgáló beruházások száma (db) II. A NÉS-ben meghatározott természeti területeket körülvevõ táj átjárhatóságának fokozása a fajok vándorlásának elõsegítése érdekében: 1. A tájstruktúra megõrzése, vizsgálata, kialakítása a Natura 2000 területek között az élõhelyvédelmi irányelv 10. cikkelyében foglaltak teljesítése érdekében. Forrás Élõhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (KEOP 3.1.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Élõhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) 2. A Natura 2000 fajok és élõhelyek megõrzésével kapcsolatos feladatok alapjainak lefektetésére vonatkozó tanulmányok készítése. Forrás Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem (Svájci Alap 4.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Tanulmányok elkészülte Elkészült tanulmányok száma (db) 3. Védett természeti értékekre való figyelemfelhívás tájékoztató kampányok keretében. Forrás Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem (Svájci Alap 4.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Kampány megvalósulása, száma (db) II/2.
Emberi egészség A jövõben gyakrabban elõforduló szélsõséges idõjárási események nagymértékben befolyásolni fogják a lakosság egészségi állapotát. Ezért fel kell készíteni a lakosságot az általuk nem befolyásolható hatásokhoz történõ alkalmazkodásra. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (NÉS) ismertetett hatásokhoz történõ alkalmazkodást, az emberek egészségének fenntartását, javítását rendkívül sok módon kell biztosítani. I. A NÉS-ben meghatározott közegészségügy infrastruktúra-fejlesztés érdekében: 1. A kritikus helyiségek hõszabályozásának, ás UV sugárzás elleni védelmének biztosítása a kórházak és szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével. Forrás EÜM, fenntartók költségvetése Felelõs egészségügyi miniszter, szociális és munkaügyi miniszter Indikátor klimatizált helyiségek és férõhelyek száma, arányának változása
6378
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
II. A NÉS-ben meghatározott emberi egészséggel kapcsolatos célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. Jogszabályi módosítás a beltéri és kültéri munkahelyeken a hõség és UV sugárzás szempontjából egészséget nem veszélyeztetõ munkafeltételek kialakítására. Forrás --- (szabályozás) Felelõs szociális és munkaügyi miniszter Indikátor jogszabályok száma 2. A klímaváltozás hatásai következtében várható egészségkárosodások megelõzésére irányuló tevékenység jogi szabályozása. Forrás --- (szabályozás) Felelõs egészségügyi miniszter, szociális és munkaügyi miniszter Indikátor jogszabályok száma 3. Az Ivóvízminõség-javító Program ütemezett végrehajtása a minden állampolgár számára elérhetõ biztonságos és az egészség megõrzését elõsegítõ ivóvíz szolgáltatás megteremtése és megelõzése érdekében. Forrás Ivóvízminõség javítása (KEOP 1.3.0/A), Ivóvízellátás biztosításának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén (KEOP 1.3.0/B), Svájci Alap 2.3. Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor Az IMJP eredményeként a 98/83/EK irányelv követelményeinek megfelelõ ivóvízzel ellátott lakónépesség száma (fõ) II/3.
Vízgazdálkodás A klímaváltozás jelentõs hatással lehet az ország területére beérkezõ felszíni vizek mennyiségére és minõségére, a lehulló csapadék lefolyásának és beszivárgásának mértékére, illetve az ezekbõl származó felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minõségi változására. A jövõben még a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízvédelmi intézkedésekre – azokon keresztül a meglévõ vizek visszatartására, és azok minõségének javítására –, különös tekintettel azokra, melyek több ágazatot érintenek és jelentõs területi hatásai vannak. A vizek minõségének és mennyiségének védelme, illetve a fenntartható vízgazdálkodás érdekében csökkenteni szükséges a nem ivóvíz ellátási célú felszín alatti vízkészletek igénybevételét, az ipari és egyéb vízhasználatok mértékét, a vizeket érõ terhelések mennyiségét. Maradéktalanul meg kell valósítani a Víz Keretirányelv elõírásai szerint készülõ vízgyûjtõ gazdálkodási tervek intézkedési programjait. Javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát, illetve csökkenteni kell a szennyezõ anyag kibocsátásokat. A vízkárelhárítási eszközrendszert a vele szemben támasztott, kielégítendõ igények alakulásának követése alapján az EU Víz Keretirányelv (EU VKI) célkitûzéseinek figyelembevételével fel kell készíteni a várható ár és belvizekre és aszályos idõszakokra. I. A NÉS-ben meghatározott EU Víz Keretirányelv megvalósítása érdekében: 1. Magyarország Vízgyûjtõ-gazdálkodási Tervének elkészítése a Dunai Vízgyûjtõ-gazdálkodási tervvel összhangban, figyelemmel a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára Forrás Vízgazdálkodási tervezés/A: Vízgyûjtõ-gazdálkodási tervek (KEOP 2.5.0/A.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A vízgyûjtõ-gazdálkodási tervvel rendelkezõ részvízgyûjtõk (db) 2. A magyar részvízgyûjtõk (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) vízgyûjtõ-gazdálkodási tervének elkészítése, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával Forrás Vízgazdálkodási tervezés/A: Vízgyûjtõ-gazdálkodási tervek (KEOP 2.5.0./A) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor elkészül a vízgyûjtõ-gazdálkodási terv A vízgyûjtõ-gazdálkodási tervvel rendelkezõ részvízgyûjtõk (db)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6379
2010. évi 5. szám
3. A Víz Keret-irányelv szerinti vízgyûjtõ-gazdálkodási intézkedési programok részeként komplex vízvédelmi, vízminõség javító, szennyezés csökkentõ beruházások támogatása. Forrás Komplex vízvédelmi beruházások-felszíni víztestek (KEOP 2.2.1.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Kiemelten kezelt vízvédelmi beruházások hatása (%) (magyarázat van a kiírás lábjegyzetében) 4. Tisza folyómeder-kezelése Forrás Felelõs Indikátor
Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem (Svájci Alap 4.) környezetvédelmi és vízügyi miniszter A Tisza folyómeder-kezelésére tett intézkedések száma (db)
II. A NÉS-ben meghatározott vízvisszatartási, vízkészletgazdálkodási cél érdekében: 1. Az ivóvíz-hálózat rossz állapotban lévõ vezeték-szakaszainak rekonstrukciója Forrás Az alap infrastruktúra javítása/helyreállítása és modernizációja, valamint a környezet fejlesztése (Svájci Alap 2.3.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor A rekonstrukció alá vont ivóvíz-hálózat szakaszok hossza (km) 2. Települési bel- és külterületi vízrendezés fejlesztése Forrás Belterületi csapadék- és belvízelvezetés (DAOP 5.2.1/A) Települési bel- és külterületi vízrendezés (DDOP 5.1.5/B) Települési bel- és külterületi vízrendezés az LHH–33 kistérségekben (DDOP 5.1.5/C) Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések (ÉAOP 5.1.2./D2) Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések a VTT által érintett településeken (ÉAOP 5.1.2/D3) Belterületi és térségi vízrendezés (ÉMOP 3.2.1/C) Belterületi és térségi vízrendezés VTT (ÉMOP 3.2.1/E) Települési vízrendezés fejlesztése (KDOP 4.1.1/E) Belterületi vízrendezés (NyDOP 4.1.1/B) Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések Tiszaroff és Tiszagyenda településeken (NFGM 2009. évi költségvetés, TRFC-VTT) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén bel- és csapadékvíz károkozástól megvédett terület nagysága (ha) Fejlesztett szivattyútelepek száma (db) Támogatásból kiépített vízelvezetõ mûvek hossza (km) Támogatásból megépített tározó (zápor-, belvíztározó) térfogat (millió m3) Támogatásból telepített/felújított szivattyútelepi kapacitás (m3/s) Rekonstruált belvízelvezetõ csatornák, árkok hossza (km) A program által megvédett értékek (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet (millió Ft) A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített lakosság száma (fõ)
6380
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. Térségi bel- és csapadék vízzel való gazdálkodás fejlesztése Forrás Regionális jelentõségû vízvédelmi intézkedések (DAOP 5.2.1/B) A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentõségû vízvédelmi területeken (DDOP 5.1.5/A) Belvízvédélemhez kapcsolódó térségi vízrendezés (ÉAOP 5.1.2/D1) Térségi jelentõségû vízrendszerek fejlesztése (ÉMOP 3.2.1/D) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Csapadék-és belvízkároktól megvédett települések száma (db) A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén bel- és csapadékvíz károkozástól megvédett terület nagysága (ha) Fejlesztett szivattyútelepek száma (db) Támogatásból kiépített vízelvezetõ mûvek hossza (km) Támogatásból megépített tározó (zápor-, belvíztározó) térfogat (millió m3) Támogatásból telepített/felújított szivattyútelepi kapacitás (m3/s) Rekonstruált belvízelvezetõ csatornák, árkok hossza (km) A program által megvédett értékek (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet (millió Ft) A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített lakosság száma (fõ) 4. Vízgazdálkodási mintaprojektek támogatása a Duna-Tisza-közi Homokhátság területén. Forrás Komplex vízvédelmi beruházások – felszíni víztestek (KEOP 2.2.1.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Megépített csatorna-hálózat hossza (km) Megépített tározó térfogata (m3) Tisztított szennyvízzel öntözött mezõgazdasági terület nagysága (ha) Víztestek ökológiai állapotában bekövetkezõ változás (%) III. A NÉS-ben meghatározott árvízi védekezési célok érdekében: 1. Az árvízi biztonság növelése, és az árvízi kockázatok csökkentése, a folyók természetbarát hasznosítása, az árvízzel veszélyeztetett térség gazdasági-társadalmi fejlesztése, az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások biztonságos környezetben való megvalósítása. Forrás Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések (KEOP 2.1.1.) Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések (KEOP 2.1.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter önkormányzati miniszter – (OKF) Indikátor A KEOP fejlesztések eredményeként árvízkár ellen kielégítõen védett lakosok száma (ezer fõ) 2. A jelenleg ismert, illetve a jövõben elõrelátható potenciális árvízi kockázat felmérése és kezelése figyelembe véve a klímaváltozás és a jövõbeli terület-használati tervezés hatásait; az árvízi kockázat-kezelés biztosítása annak teljes ciklusában (megelõzés, védelem, felkészültség, védekezés, helyreállítás, tapasztalatok beépítése); stratégiai és koncepcionális tervezés vízminõségi kockázati területi tervek készítése. Forrás Vízgazdálkodási tervezés (KEOP 2.5.0.) A) Vízgyûjtõ-gazdálkodási tervek B) Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor Részvízgyûjtõk száma, amelyekre elõzetes árvízkockázati értékelés/térkép/kockázatkezelési terv készélt (db) A vízgyûjtõ-gazdálkodási tervvel rendelkezõ részvízgyûjtõk (db)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6381
2010. évi 5. szám
IV. A NÉS-ben meghatározott vízgazdálkodási célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. A Víz Keretirányelv szerint üzemelõ monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében. Forrás A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring (KEOP 2.2.2.) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A KEOP mûveletek során fejlesztett objektumok száma (db) A fejlesztéssel érintett, az e-környezetvédelmi szolgáltatáshoz hozzáférõ lakosok száma (fõ) A KEOP mûveletek eredményeként felülvizsgált, kiegészített, harmonizált adatbázisok száma (db) 2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához szorosan kapcsolódó vagy annak végrehajtását segítõ adatbázisok, informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése; a felszíni és felszín alatti vizek terhelési és monitoring adatait nyilvántartó meglévõ adatbázisok fejlesztése és kiegészítése. Forrás A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatika (KEOP 2.2.2/B) Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Indikátor A fejlesztéssel érintett, az e-környezetvédelmi szolgáltatáshoz hozzáférõ lakosok száma (fõ) A KEOP mûveletek eredményeként felülvizsgált, kiegészített, harmonizált adatbázisok száma (db) II/4.
Mezõgazdaság és erdõgazdálkodás Mezõgazdaság Napjaink mezõgazdaságában a legfõbb kihívást az éghajlatváltozásból eredõ új feltételekhez való alkalmazkodás jelenti. A természeti erõforrások hosszú távú megõrzésének szükségessége ráébresztette az embereket arra, hogy a növénytermesztésben elsõsorban a talajkímélõ mûvelési módokat kell alkalmazni, a fajták megválasztásakor pedig vissza kell nyúlni a hagyományos, a környezeti változásokkal szemben ellenállóbb fajták használatához. Az állattenyésztésben törekedni kell a régi magyar háziállatok körébõl választott fajokkal/fajtákkal és a természettel harmonizáló extenzív technológiával megvalósított állattartásra. A mezõgazdaság és a természetvédelem tevékenységének összehangolása és hatékony együttmûködése nélkül nem valósítható meg a fenntartható gazdálkodás és a természeti erõforrások hosszú távú hasznosítása, megõrzése. Erdõgazdálkodás A magyarországi erdõk évente 14–15 millió tonna szén-dioxid megkötése mellett a tervezett erdõfelület növeléssel további 4–5 millió tonna szén-dioxidot köthetõ meg. Ez igen figyelemre méltó mennység, tekintettel arra, hogy az ország évente kb. 80 millió tonna szén-dioxidot termel. Az erdõk a teljes kibocsátásnak majdnem 6%-át, az összes szén-dioxidnak pedig majdnem 8%-át elnyelik. I. A NÉS-ben meghatározott természetkímélõ gazdálkodás megvalósítása érdekében: 1. Az öntözõvíz biztosításához szükséges létesítmények fejlesztésének és üzemeltetésének, a mezõgazdasági üzemekben képzõdõ biomassza, valamint a megújuló energiaforrások fokozott kihasználásának támogatása. Forrás
Felelõs Indikátor
A mezõgazdasági üzemek korszerûsítése (ÚMVP 121.) A mezõgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerûsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra (ÚMVP 125.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Programban meghatározott
6382
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
2. A termõhelyi adottságoknak megfelelõ termelési szerkezet kialakításának, az extenzív kultúrák elõmozdításának és a jövedelemszerzési lehetõségek bõvítésének támogatása. Forrás
Felelõs Indikátor
Kifizetés kedvezõtlen adottságú területen gazdálkodók részére (ÚMVP 212.) Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Programban meghatározott
3. A kijelölt élõhelyek kedvezõ természetvédelmi helyzetének megõrzése és fenntartása a környezetkímélõ földhasználati módok fenntartásával. Forrás
Felelõs Indikátor
Natura 2000 kifizetések mezõgazdasági területeken (ÚMVP 213.) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (ÚMVP 214/A) Zonális célprogramjai földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Programban meghatározott
4. A vidéki területek fenntartható fejlõdésének támogatása, a környezet állapotának megõrzése és javítása, valamint a mezõgazdasági eredetû környezeti terhelés csökkentése. Forrás Felelõs Indikátor
Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (ÚMVP 214/A) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Programban meghatározott
5. A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése. Forrás Felelõs Indikátor
Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) (KEOP 2.1.3.) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Akciótervben meghatározott
6. A vidéki táj megõrzése, a táj természeti állapota és a benne lévõ egyedi tájértékek fennmaradásának elõsegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása. Forrás
Felelõs Indikátor
Nem termelõ beruházásoknak nyújtott támogatás (ÚMVP 216.) Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (ÚMVP 214/A) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Programban meghatározott
7. Az integrált, ökológiai gazdálkodás megvalósításának támogatása, valamint a vidéki területeken található természeti erõforrások védelme. Forrás Felelõs Indikátor
Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (ÚMVP 214/A) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Programban meghatározott
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6383
2010. évi 5. szám
II. A NÉS-ben meghatározott biológiai sokféleség megõrzése érdekében: 1. Az õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzése. Forrás Felelõs Indikátor
Õshonos és veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történõ megõrzése (ÚMVP 214/B) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Programban meghatározott
2. A mezõgazdasági genetikai erõforrások megõrzésének, jellemzésének, begyûjtésének és hasznosításának támogatása. Forrás Felelõs Indikátor
Genetikai erõforrások megõrzése (ÚMVP 214/C) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Programban meghatározott
III. A NÉS-ben meghatározott erdészeti rendszerek fejlesztése érdekében 1. Az Erdõvédelmi Mérõ- és Megfigyelõ Rendszer mûködtetése. Forrás Felelõs Indikátor
Részben nemzeti, részben Európai Uniós (Life+ FutMon programja) támogatási konstrukció földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter prognózisok megállapítása
IV. A NÉS-ben meghatározott erdészeti célok elérésének érdekében: 1. Az erdõterületek nagyságának növelése a Nemzeti Erdõtelepítés Programban foglaltak szerint és az éghajlatváltozás hatására módosuló új termõhelyi viszonyoknak megfelelõ õshonos, vagy kutatási eredmények alapján e célnak megfelelõ fafajok alkalmazásával Forrás:
Felelõs: Indikátor:
Mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 221.) Nem mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 223.) Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter fafajonkénti terület (ha), terület (ha)
2. Mezõvédõ erdõsávok rendszerének kialakítása, fás legelõk területének növelése Forrás:
Felelõs: Indikátor:
Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) Mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 221.) Nem mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 223.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
6384
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. Az erdõsztyepp zónában alacsony záródású ligeterdõk fenntartása Forrás:
Felelõs: Indikátor:
Erdõ-környezetvédelmi kifizetések (ÚMVP 225.) Erdõterületeket érintõ, nem termelõ jellegû beruházások (ÚMVP 227.) Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
4. A Nemzeti Erdõprogram megvalósulásának biztosítása Forrás: Felelõs: Indikátor:
Minden nemzeti erdészeti támogatási jogcím földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter -
5. A Nemzeti Erdõtelepítési Program megvalósulásának biztosítása Forrás: Felelõs: Indikátor:
Mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 221.) Nem mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítése (ÚMVP 223.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
6. A természetes erdõdinamikai folyamatokat figyelembe vevõ és folyamatos erdõborítást eredményezõ erdõgazdálkodás Forrás:
Felelõs: Indikátor:
Erdõterületeket érintõ, nem termelõ jellegû beruházások (ÚMVP 227.) Erdõ-környezetvédelmi kifizetések (ÚMVP 225.) Agrár-erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági földterületeken (ÚMVP 222.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
7. A tûzkockázat mérséklési lehetõségeinek áttekintése, a vegetációtüzek megelõzését szolgáló intézkedések megtétele, a leggyúlékonyabb ültetvénytípusok visszaszorítása a leginkább tûzveszélyes területekrõl Forrás: Felelõs: Indikátor:
Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelõzõ intézkedések bevezetése (ÚMVP 226.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
8. A természeti katasztrófák miatt károsodott erdõterületek mielõbbi helyreállítása Forrás: Felelõs: Indikátor: II/5.
Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelõzõ intézkedések bevezetése (ÚMVP 226.) földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terület (ha)
Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és épített környezet A területfejlesztés és a területrendezés, a településfejlesztés és településrendezés felelõssége, hogy egyrészt olyan fejlesztési célok kerüljenek meghatározásra, másrészt olyan településhálózatok, térhasználati kategóriák, településszerkezeti, építési, települési zöldfelületi rendszerek legyenek kialakíthatóak, amelyek a klímaváltozás hatásait figyelembe veszik. A klímapolitikát érintõ fejlesztési elképzelések megvalósításánál építeni kell az önkormányzatok szerepvállalására, fokozott teret hagyva a helyi döntéseknek.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6385
2010. évi 5. szám
I. A NÉS-ben meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési célok érdekében: 1. Éghajlatváltozás okozta kihívások kiemelt figyelembevétele a hazai területfejlesztési támogatási rendszerekben. Komplex, integrált, a klímaváltozás hatásaira is építõ hazai támogatáspolitika. Várhatóan 2010-tõl a speciális, a többi régiótól eltérõ uniós támogatási szabályozás alatt álló Közép-magyarországi Régióban horizontális elvként érvényre juttatva a klímaváltozás követelményeit. Forrás Felelõs
Indikátor
NFGM költségvetés (TRFC) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter önkormányzati miniszter (OKF) Közép-magyarországi Régióban megvalósuló támogatáspolitika
2. Omlás-és csúszásveszélyes partfalak védelme. Forrás
Felelõs Indikátor
A balatoni és a dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása (DDOP 5.1.5/D) Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása (KDOP 4.1.1/C) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Megerõsített partfalszakasz hossza (km) A program által megvédett értékek (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet (millió Ft)
3. Az idõjárási szélsõségek növekedése révén gyakoribbá váló felszínmozgások okozta veszélyhelyzetek elleni védekezés. Forrás Felelõs Indikátor
Központi költségvetés, IX. fejezet nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pályázati igények/ tényleges támogatás
II. A NÉS-ben meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési célok elérésének elõsegítése érdekében: 1. A fenntartható városfejlesztés feladatai a Lipcsei Charta felfogásában. (A Lipcsei Charta hatása a hazai várospolitikára) Forrás Felelõs Indikátor
- (nincs forrásigény) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
2. Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata és a klímaváltozás megkövetelte fenntartható fejlõdést továbbra is biztosító szempontok beépítése. Forrás Felelõs Indikátor
--- (szabályozás) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felülvizsgált koncepció, szempontok beépítettsége
6386
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
3. Integrált Városfejlesztési Stratégia módszertani kézikönyv felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hatások csökkentése érdekében szükséges intézkedések beépítése érdekében. Forrás Felelõs Indikátor III. III/1.
--- (szabályozás) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felülvizsgált kézikönyv
Horizontális intézkedések Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás Kiemelt fejlesztési irány az éghajlati alkalmazkodás indokoltságára, eljárásaira vonatkozó hétköznapi ismeretek oktatásának bõvítése a közoktatás és felnõttoktatás (beleértve a politikai elit oktatását) minden szintjén. Ennek során a tárgyra vonatkozó ismeretanyag átadása mellett szükséges egyfelõl a problémaorientált, rugalmas alkalmazkodó magatartás általános, másfelõl az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos gyakorlati helyzetek, problémák megoldásának elsajátítása. A legfontosabbak ezen a területen: a megelõzés-védekezésre való felkészülõ magatartás, valamint az öntevékenység, önsegítés képességének érvényesítése. Elengedhetetlenül szükséges a társadalmi szemléletváltozás (összefogás, közös felelõsségvállalás) elõsegítése az egyes társadalmi csoportokra vonatkoztatva. Az elsõ fontos lépés a környezeti nevelés: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelõs életvitel elõsegítése és annak elérése, hogy a környezettudatos gondolkodásmódon belül a klímatudatosság már a korai gyerekkortól kezdve a különbözõ korcsoportokon keresztül az ember egész életét végigkísérje. Fontos a lakosság magatartására ható, a helyes alkalmazkodó magatartásra ösztönzõ, a legszélesebb társadalmi rétegeket elérõ rendszeres tájékoztatás kialakítása, tartalmi összehangolása. Különös jelentõségû annak hangsúlyozása, hogy az éghajlati alkalmazkodás ésszerû választevékenységei során társadalmi elõnyök, üzleti hasznok, nemzetközi szintû politikai elõnyök is elérhetõk. Fontos továbbá a rendszeres, következetes és gyakorlatias tájékoztatás, információs rendszer mûködtetése, mely helyileg közel van a lakossághoz és a helyi problémák kezelésével foglalkozik (regionális és helyi szint). I. A NÉS-ben meghatározott környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése érdekében: 1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózatának fejlesztése, a kapcsolódó képzés és tananyag-fejlesztés támogatása Forrás
Felelõs Indikátor
Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése (KEOP 3.3.1.) Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése (KMOP 3.2.3.) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Minõsített erdei iskolák száma (db)
2. Az oktatási intézmények környezeti neveléshez kapcsolódó fejlesztések támogatása, a kapcsolódó képzés és tananyag-fejlesztés támogatása Forrás
Felelõs
Indikátor
Fenntartató életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzõ kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) (KEOP 6.1.0.) Társadalmi megújulás Operatív Program nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter, oktatási és kulturális miniszter, Zöld Óvodák, Ökoiskolák, környezettudatos intézmények száma (db)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6387
2010. évi 5. szám
II. A NÉS-ben meghatározott környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében: 1. Fogyasztók környezettudatosságának fejlesztése, fenntartható életmód lehetõségérõl szóló kampányok megvalósításával Forrás
Felelõs Indikátor
Fenntartató életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzõ kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) (KEOP 6.1.0.) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter A kampányok és mintaprojektek elérési mutatója a tudatformáló tevékenység típusa szerint (ezer fõ)
2. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztást népszerûsítõ demonstrációs és mintaprojektek megvalósítása Forrás
Felelõs Indikátor
Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetõségeket népszerûsítõ, terjedésüket elõsegítõ mintaprojektek (KEOP 6.2.0/A; 6.2.0/B) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter A kampányok és mintaprojektek elérési mutatója a tudatformáló tevékenység típusa szerint (ezer fõ)
3. Magyarországi környezeti tudáslánc regionális és helyi intézményi rendszereink kiépítésével, fejlesztésével a klímatudatosság erõsítése kisgyermekkortól felnõttkorig. Forrás Felelõs
Indikátor
ÚMFT Operatív Programok környezetvédelmi és vízügyi miniszter, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, oktatási és kulturális miniszter, önkormányzati miniszter A környezettudatos programok megvalósulása
III. A NÉS-ben meghatározott éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásának bõvítése érdekében: 1. Felsõoktatási oktatók továbbképzése, képzési kompetenciáinak fejlesztése az egyetemi-fõiskolai képzés színvonalának emelése, a fenntartható életvitel kialakításra való áttérés elõsegítése. Forrás
Felelõs Indikátor
Tartalomfejlesztés, képzõk képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, mûszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére (TÁMOP 4.1.2/C) oktatási és kulturális miniszter „Képzõk képzése” keretében továbbképzésben résztvevõ felsõoktatási oktatók száma (db) Pedagógusképzõ hálózat tagját jelentõ intézménnyel intézményesen együttmûködõ közoktatási intézmények száma (db)
6388
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
2. Környezettudatos gondolkodásmód segítése a múzeumok és a természettudományos ismeretterjesztõ központok, mûvelõdési központok, könyvtár fejlesztésében. Forrás
Felelõs
Indikátor
OKM – múzeumok és a természettudományos ismeretterjesztõ központok, mûvelõdési központok, könyvtárak támogatására biztosított kerett környezetvédelmi és vízügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter, önkormányzati miniszter (OKF) Környezetvédelmi Jeles napok megrendezésébe bekapcsolódó intézmények száma (db)
3. Környezetnevelési akciók elsõsorban óvodai és iskolai korcsoportok számára. Forrás Felelõs Indikátor
KvVM – Zöld Forrás környezetvédelmi és vízügyi miniszter Környezetvédelmi akciókba bekapcsolódó intézmények száma (db)
IV. A NÉS-ben meghatározott környezeti információs rendszer mûködtetése érdekében: 1. Környezeti információs rendszerek, tanácsadó hálózatok fejlesztése Forrás Felelõs Indikátor III/2.
A környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása (NyDOP 4.1.1/D) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter fejlett információs rendszerek, tanácsadó hálózatok száma (db)
Kutatás-fejlesztés A program a stratégia megvalósítása során jelentõs figyelmet kíván szentelni a megõrzendõ értékeinket veszélyeztetõ hatásokkal kapcsolatos tudományos munkának, továbbá az éghajlatváltozásra különösen érzékeny rendszerekkel kapcsolatos kutatásoknak. A kutatási témák projekt formájában történõ meghirdetésére a kutatás, fejlesztés és innovációs (K+F+I) hálózat szereplõi számára az alábbi fõbb kutatási területek kerülhetnek elõtérbe: I. A NÉS-ben meghatározott környezetvédelmi adatbázis fejlesztése érdekében: 1. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése (környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel, környezeti tartalomszolgáltatások fejlesztése, valamint az egyes szakmai alrendszerek továbbfejlesztése) Forrás Felelõs Indikátor
Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) (KEOP 6.3.0.) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter A fejlesztéssel érintett, az e-környezetvédelmi szolgáltatáshoz hozzáférõ lakosok száma (ezer fõ) A KEOP mûveletek eredményeként felülvizsgált, kiegészített, harmonizált adatbázisok száma (db)
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6389
2010. évi 5. szám
II. A NÉS-ben meghatározott klímamodell fejlesztése és kockázatelemzés érdekében: 1. Magyarország jövõbeli éghajlatának alakulását leíró regionális klímamodellek (ALADIN/Climate és REMO modellek) fejlesztése, illetve alkalmazása éghajlati forgatókönyvek elõállítására; újabb, pontosabb futtatások végrehajtása, valamint a felhasználók igényei alapján a modellek eredményeinek interpretálása. Forrás Felelõs Indikátor
2009: CECILIA és CLAVIER FP6 EU projektek 2010: ECCONET FP7 EU projekt környezetvédelmi és vízügyi miniszter Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Regionális klímamodelleken alapuló hatásvizsgálatok száma
3. Az Európai Unió klíma-energia csomagjából adódó következmények ágazati szintû felmérése, különös tekintettel a mitigációs potenciálra, a versenyképességre és a szénszivárgás következményeire. Forrás Felelõs Mérõszám
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap környezetvédelmi és vízügyi miniszter, kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter ágazati szintû felmérés elkészülte
III. Kutatási tevékenységek támogatása érdekében: 1. A Nemzeti Technológia Programban a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák gazdasági hatékonyságának növelésérõl, a környezetvédelmi ipari és technológiai kutatás-fejlesztések ösztönzésérõl, valamint a környezetet érõ szennyezõdések megelõzésérõl, illetve azok csökkentésérõl szóló kutatások támogatása (Élhetõ, fenntartható környezet alprogram). Forrás Felelõs Indikátor
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter (NKTH) kutatási anyagok száma (db)
2. Az éghajlatváltozás környezeti, társadalmi, gazdasági hatásaira vonatkozó hosszú távú K+F stratégia kidolgozása Forrás Felelõs
Indikátor
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter (NKTH) érintett minisztériumok Magyar Tudományos Akadémia stratégia elkészülte
6390
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
II. Melléklet a KvVM/KJKF/716/2009. számú kormány-elõterjesztéshez A késõbbi Nemzeti Éghajlatváltozási Program esetében átgondolandó fontosabb intézkedések I/1.
Energetika III. A NÉS-ben meghatározott energetikai célok elérésének elõsegítése érdekében: Megújuló erõforrás készletek (elsõsorban nap-, szél-, geotermikus és vízenergia) és felhasználási lehetõségeik felmérése. Forrás Felelõs
Indikátor
I/2.
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Nagyfelbontású klimatológiai széltérképek 40 éves átlagos viszonyok jellemzésére
Közlekedés III. A NÉS-ben meghatározott közlekedés területén kitûzött célok elérésének elõsegítése érdekében: 3. A hidrogén jövedéki adómentességének támogatása Forrás Felelõs környezetvédelmi és vízügyi miniszter Indikátor
I/3.
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter pénzügyminiszter Támogatás megléte.
Mezõgazdaság és erdõgazdálkodás I. A NÉS-ben meghatározott mezõgazdasági termelés modernizációja és a természetkímélõ gazdálkodás megvalósítása érdekében: Tájhasználat-váltáshoz szükséges vízgazdálkodási infrastruktúra kiépítése: A megváltozott gazdálkodási és termelés feltételek okozta új tájhasználatok vízgazdálkodási feltételeit kielégítõ vizilétesítmények építésének, rekonstrukciójának támogatása. Forrás Felelõs Indikátor
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kiépült infrastruktúra
MAGYAR KÖZLÖNY
II/2.
•
6391
2010. évi 5. szám
Emberi egészség A NÉS-ben meghatározott közegészségügy éghajlatváltozáshoz történõ alkalmazkodásának elõsegítése érdekében: Egy interszektorális rendszer kialakításával a Klíma-egészségügyi hálózat továbbfejlesztése. Forrás Felelõs
Indikátor
egészségügyi miniszter, szociális és munkaügyi miniszter, oktatási és kulturális miniszter, földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter, fejlesztési és gazdasági miniszter; közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a részt vevõ intézmények, szervezetek száma (db)
Valós idejû megbetegedési és halálozási adatok gyûjtésének intézményi feltételeinek a kialakítása. Forrás Felelõs Indikátor
egészségügyi miniszter nyári többlethalálozási arány, hõhullámok idején mért többlethalálozási arány, vektorok által terjesztett betegségek miatti halálozás adatai
Az egészségügyi személyzet képzése speciális oktatási programokkal. Forrás Felelõs Indikátor
egészségügyi miniszter akkreditált tanfolyamok, illetve résztvevõk száma
I. A NÉS-ben meghatározott közegészségügy infrastruktúra-fejlesztés érdekében: Közhasználatra is alkalmas, klimatizált helyiségek és UV védelmet biztosító szabadtéri helyek kialakítása. Forrás Felelõs Indikátor
egészségügyi miniszter klimatizált helyiségek és férõhelyek száma, arányának változása
II. A NÉS-ben meghatározott emberi egészséggel kapcsolatos célok elérésének elõsegítése érdekében: Fertõzõ betegségek vektorainak monitorozása. Forrás Felelõs Indikátor
egészségügyi miniszter, földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kihelyezett csapdák, gyûjtési órák, gyûjtött és meghatározott vektorok száma, kórokozók kimutatására irányuló vizsgálatok száma
6392
II/3.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
Vízgazdálkodás A NÉS-ben meghatározott aszály elleni védekezési célok érdekében: Nemzeti Aszálystratégia kidolgozása a vízkészletekbe történõ beavatkozás valamennyi formájára (a vízkészletek visszatartása, át- és továbbvezetése, a lakossági vízigények biztonsága érdekében szükséges beavatkozások, az ökológiai, a gazdasági vízigények kielégítése, a vízminõség-romlás megelõzése, mérséklése, a vízveszteségek csökkentése, a vízkorlátozások elrendelése). Forrás Felelõs
Indikátor
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a vizsgálatba bevont érintettek aránya
III. A NÉS-ben meghatározott árvízi védekezési célok érdekében: Vízgazdálkodási létesítmények és árvízvédelmi mûvek és mûtárgyainak fenntartása. Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter, karban-, illetve fenntartottsági állapot javulása
IV. A NÉS-ben meghatározott vízgazdálkodási célok elérésének elõsegítése érdekében: A belvízrendszerek felülvizsgálata a rendszeres, kiegyensúlyozott fenntartás feltételeinek biztosítása és a vízvisszatartás, tározás feltételeinek kiépítése, a rekonstrukciós és a védekezési költségek ésszerû csökkentése, a vízkárérzékenység (és ezzel egyidejûleg a védekezési igény) számottevõ mérséklése érdekében. Forrás Felelõs Indikátor II/4.
környezetvédelmi és vízügyi miniszter, földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felülvizsgált belvízrendszerek száma
Mezõgazdaság és erdõgazdálkodás A NÉS-ben meghatározott mezõgazdasági célok elérésének elõsegítése érdekében: Az aszálytûrõ kultúrák temékvertikumba történõ illesztésének kutatása. Forrás Felelõs Indikátor
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kutatási anyag elkészülte
Kutatás az extenzív állattenyésztés elõsegítésérõl. Forrás Felelõs Indikátor
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kutatási anyag elkészülte
MAGYAR KÖZLÖNY
II/5.
•
6393
2010. évi 5. szám
Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és épített környezet I. A NÉS-ben meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési célok érdekében: Területi klímaérzékenységi vizsgálat 2009–2013 kutatási módszertani program végrehajtása Forrás Felelõs Indikátor
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter önkormányzati miniszter (OKF) Kutatási módszertani program elkészülte
Éghajlatváltozás okozta veszélyek tudatosítása kiadványok és szemináriumok révén Forrás Felelõs
Indikátor
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter önkormányzati miniszter (OKF) Elkészült kiadvány, megtartott szemináriumok száma, résztvevõk száma
II. A NÉS-ben meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési célok elérésének elõsegítése érdekében: Építési (tervezési) szabályok módosítása a nyári felmelegedés ellen épületszerkezetekkel való védekezés, valamint a téli napsütésbõl eredõ hõnyereség biztosítása érdekében. Forrás Felelõs Indikátor
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter módosított szabályok száma
Kutatási anyag összeállítása az éghajlatváltozás az emberi környezetre gyakorolt hatásairól és veszélyeirõl. Forrás Felelõs
Indikátor III/1.
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter önkormányzati miniszter (OKF) Kutatási anyag elkészülte
Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás II. A NÉS-ben meghatározott környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében: A magyar lakosság klímatudatosságának erõsítése, a konkrét életmód változtatás elõsegítése a lakossági üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése érdekében. Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter Lakossági passzív és aktív elérés ÜHG kibocsátás csökkentés
6394
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
III. A NÉS-ben meghatározott éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásának bõvítése érdekében: Klíma referens OKJ képzés feltételrendszerének kialakítása és a képzés indítása alapvetõen önkormányzati tisztviselõk számára. Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter önkormányzati miniszter OKJ klímareferensek száma (db)
IV. A NÉS-ben meghatározott környezeti információs rendszer mûködtetése érdekében: A települések és a települések éghajlatvédelmi tevékenységeit segítõ szakértõ szervezetek hálózatának létrehozása. Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter A hálózat elkészülte
Klímamenü létrehozása önkormányzati tulajdonú intézmények, háztartások és mezõgazdálkodók környezeti teljesítményének mérésére és javítására. Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter Klímamenü elkészülte, felhasználók száma (fõ)
Országos segítõ hálózat létrehozása a klímamenü megértésére. Forrás Felelõs Indikátor
III/2.
környezetvédelmi és vízügyi miniszter A hálózat létrejötte, igénybevevõk száma (fõ)
Kutatás-fejlesztés I. A NÉS-ben meghatározott környezetvédelmi adatbázis fejlesztése érdekében: Komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztése a tervek, programok, fejlesztési törekvések éghajlatváltozással összefüggõ szempontjainak értékelésére (érintett tervek, fejlesztések lehatárolása, értékelési metodológia, indikátorok meghatározása). Forrás Felelõs Indikátor
környezetvédelmi és vízügyi miniszter Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Valószínûségi alapú éghajlati elõrejelzések rendelkezésre állása, s azok alapján kockázat elemzési módszertan megalkotása
II. A NÉS-ben meghatározott klímamodell fejlesztése és kockázatelemzés érdekében: Természeti csapások kockázatelemzése Forrás Felelõs Mérõszám
Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke (légkör) A szélsõséges jelenségek múltbeli és jövõbeli visszatérési periódusainak megállapítása mérési eredmények, illetve regionális klímamodellek eredményei alapján.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
6395
2010. évi 5. szám
A Kormány 1006/2010. (I. 21.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külpolitikáért felelõs minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Egyezmény bemutatott szövegének – a megerõsítés fenntartásával történõ – végleges megállapítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy az Egyezmény szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. elfogadja az Egyezmény kihirdetésérõl szóló törvénytervezetet és elrendeli az Egyezmény szövegének végleges megállapítását követõen az Egyezmény kihirdetésérõl szóló törvénytervezetnek az Országgyûléshez történõ benyújtását. A törvényjavaslat elõadójának a Kormány az egészségügyért felelõs minisztert jelöli ki.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
A Kormány 1007/2010. (I. 21.) Korm. határozata a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat módosításáról 1. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozat 1. számú melléklet 1. sorában a „729” szövegrész helyébe a „699” szöveg, 14. sorában az „5788” szövegrész helyébe az „5758” szöveg, 2. számú melléklet 15. sorában a „61669” szövegrész helyébe a „61148” szöveg lép, továbbá hatályát veszti a 2. számú melléklet 1.5. és 11.4. sora. 2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. 3. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2057/2008. (V. 14.) Korm. határozatnak az 1. ponttal módosított rendelkezéseit 2010. január 1-jétõl kell alkalmazni.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
6396
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 5. szám
A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József, a szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Tordai Csaba. A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.
