MAGYAR KÖZLÖNY
35. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. március 12., péntek
Tartalomjegyzék 2010. évi XXXVIII. törvény
A hagyatéki eljárásról
10194
10194
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
2010. évi XXXVIII. tör vény a hagyatéki eljárásról** I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. §
Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkezõ hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10195
A Polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása 2. §
(1) A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni. A hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény másként nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni. (2) A hagyatéki eljárásban a közjegyzõ eljárása az elsõfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
Hatáskör 3. §
(1) A hagyatéki eljárást – a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével – a közjegyzõ folytatja le. (2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzõnek van hatásköre.
Illetékesség 4. §
(1) Az eljárás lefolytatására a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) az a)–b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) az a)–c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyzõ illetékes. (2) Az illetékesség megállapításakor az (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. (3) Ha a közjegyzõ illetékességének hiányát megállapítja, az iratoknak az illetékes közjegyzõhöz való áttétele iránt haladéktalanul intézkedik. (4) Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzõi székhelyen (a fõvárosban: mûködési körzetben) mûködõ közjegyzõ is eljárhatna, közülük az jár el, akit – az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve – a jegyzõ választ. (5) A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzõ kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás). (6) Az illetékes közjegyzõ kizárására, valamint az eljáró közjegyzõ kijelölésére a Kjnp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. §
(1) A hagyatéki eljárásban a jegyzõ illetékességére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közjegyzõ illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy kizárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a vagyon fekvése szerint több jegyzõ illetékes, az eljárás bármelyik elõtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást elõbb indították meg.
Értelmezõ rendelkezések 6. §
(1) E törvény alkalmazásában: a) hagyaték átadása: annak a – közjegyzõ végzésével történõ – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel; b) hagyatékátadási teher: az örökhagyó illõ eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; c) hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;
10196
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
d)
hagyatéki eljárásban érdekelt: aki da) az öröklésben érdekelt, db) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, dc) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépõ kötelezettje és dd) tulajdonostársak közös öröklési szerzõdése esetén az örökhagyót túlélõ tulajdonostárs; e) hagyatéki hitelezõ: aki ea) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban elõterjesztõ személy, eb) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történõ átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt; f) hagyatéki per: az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képezõ igénye érvényesítése iránt indított per; g) igénylõ: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elõ igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylõt illeti meg; h) kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak – sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint – nem örököse, de ha valamelyik örökös az öröklésbõl kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé válik; i) lajstromozott vagyontárgy: olyan ingó dolog vagy jog, amelyre vonatkozóan a tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történõ bejegyzés igazolja; j) másodlagos öröklési vita: az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezõi igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerûsége tárgyában felmerült vita; k) osztályos egyezség: a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenõleges hatállyal meghatározó, élõk közötti jogügyletnek nem minõsülõ egyezség; l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezõként, igénylõként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a végrendeleti végrehajtó, és a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem elõterjesztése körében a gyámhatóság; m) öröklési jogi vita: az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt kötelesrész tárgyában felmerült vita; n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel – ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint a végintézkedéssel létesített alapítványt, továbbá az utóörököst és a dologi utóhagyományost is. (2) A meghagyás jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezõre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közremûködõként (a továbbiakban: közremûködõ) vesz részt a hagyatéki eljárásban.
Általános rendelkezések 7. §
A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.
8. §
A hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye.
9. §
A hagyatéki eljárásban a képviselõként fellépõ személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni.
10. §
A közjegyzõ a hagyatéki eljárás során felmerült kérdésekben végzéssel dönt.
11. §
(1) A közjegyzõ a hagyatéki eljárás iratait bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény rendelkezései szerint
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10197
kézbesíti, a megkeresett bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a megkeresésre. (2) A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre. (3) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt vállalkozás vagy jogi képviselõvel rendelkezõ személy vagy szervezet, részére az iratokat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. 12. §
(1) A közjegyzõ végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. (2) Ha az egyezség érvényességéhez hatóság vagy egyéb harmadik személy jóváhagyása vagy hozzájárulása szükséges, annak megszerzésére a közjegyzõ megfelelõ határidõt szab; ha a határidõ eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetõleg a harmadik személy azt nem adta meg, az egyezség jóváhagyását megtagadja.
13. §
(1) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban érdekelt és az eljárásban részt vevõ más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be. (2) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadását érintõ lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti elõzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi szakértõ kirendelését indítványozza, az ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ kizárólagosan illetékes. A közjegyzõ nem köteles a hagyatéki eljárás befejezését ezen eljárás befejezésétõl függõvé tenni, de a hagyaték átadásakor – ha ezen eljárás addigra már befejezõdött és abban a kérdésben, amelyben az elõzetes bizonyítás felvételére vagy igazságügyi szakértõ kirendelésére került sor, a hagyatéki eljárásban bizonyításnak van helye – azt figyelembe véve dönt.
14. §
A közjegyzõ a jegyzõ és a hagyatéki eljárásban közremûködõ személy eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelmérõl.
15. §
(1) A közjegyzõre vonatkozó, a közjegyzõkrõl szóló törvényben foglalt titoktartás szabályai a jegyzõre és az eljárásban közremûködõ személyre is irányadóak. A titoktartási kötelezettség a jegyzõre az eljárás megindulása, a közremûködõre az erre történõ figyelmeztetésrõl való tudomásszerzés idõpontjával áll be; a figyelmeztetést a jegyzõkönyvben, illetve a közremûködõ kirendelésérõl, kijelölésérõl szóló iratban fel kell tüntetni. (2) A titoktartás alóli felmentés megadására a jogorvoslatot elbíráló bíróság, a hagyatéki ügyben eljárt közjegyzõ, szolgálatának megszûnése után a területi közjegyzõi kamara elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló törvényben meghatározottak alapján megkapta.
16. §
(1) Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelõ egyéb szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyzõ vagy a közjegyzõ megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából. (2) A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésõbb a megkeresés megérkezésétõl számított 3 munkanapon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és errõl egyidejûleg tájékoztatja a megkeresõt. (3) A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidõn belül kell teljesíteni. A megkeresett szerv vezetõje ezt a határidõt annak letelte elõtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést 3 munkanapon belül kell teljesíteni. (4) Ha az adatot kezelõ, megkeresett személy hivatásos magyar konzuli tisztviselõ, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott határidõkbe a diplomáciai vagy konzuli futárposta igénybevételének idõtartama nem számít bele. A (3) bekezdés alkalmazásában a megkeresett konzuli tisztviselõ számára a megkeresés teljesítésére elõírt határidõt a külpolitikáért felelõs miniszter hosszabbíthatja meg.
10198
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
17. §
(1) Ha az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából kiadott megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. (2) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkeresõ tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggõ személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejûleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni. (4) A közjegyzõ a Pp.-ben a perbeli nyilatkozatok indokolatlanul késedelmes megtétele esetében a bíróság által kiszabható pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazva pénzbírsággal sújthatja az általa megkeresett személyt vagy szervet, ha a megkeresést a megállapított határidõn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja; erre vonatkozóan a megkeresés figyelmeztetést tartalmaz.
18. §
(1) Ha a közjegyzõ végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történõ intézkedésekhez a végzés rendelkezõ részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyzõ a végzésnek csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges. (2) Ha a közjegyzõnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülõ öröklési rendet igazolni, a közjegyzõ a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges.
II. FEJEZET AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS A HAGYATÉKI VAGYONNAL KAPCSOLATOS EGYES INTÉZKEDÉSEK Az eljárás megindulása 19. §
(1) Az eljárás akkor indul, amikor a jegyzõ a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fûzõdik, az örökhagyó haláláról értesül. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben elõ kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentõnek a hagyatéki eljárás megindításához fûzõdõ jogi érdekét valószínûsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elõ kell adni és valószínûsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzõnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyzõ a bejelentõt 5 munkanapon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyzõ az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentõ a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidõ eltelte elõtt a határidõ meghosszabbítását sem kérte. A jegyzõ az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentõ a hiányokat a meghosszabbított határidõ alatt sem pótolta. Az e bekezdés szerinti megszüntetõ végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (4) A jegyzõ az eljárás megindulását követõ 5 munkanapon belül megkezdi a leltározást.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10199
A hagyaték leltározása 20. §
(1) A hagyatékot leltározni kell, ha a) a hagyatékban aa) belföldön fekvõ ingatlan van, ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, ac) lajstromozott vagyontárgy van, ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékû ingó vagyon van, vagy b) a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozó vagyon értékét. (2) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelezõ leltározás alá esõ vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dd) alpontjaiban nevezettek kérelmére leltározni kell a kérelmezõ hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat. (3) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és aa) méhmagzat, ab) cselekvõképtelen, valamint korlátozottan cselekvõképes kiskorú, ac) olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, ad) ismeretlen helyen lévõ személy, ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy b) csak a Magyar Állam. (4) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.
21. §
(1) A leltározást – a (2) bekezdés kivételével – a jegyzõ végzi. (2) A leltározást a közjegyzõ végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyzõ vagy a jegyzõ által megbízott ügyintézõ eljárása után merült fel. A közjegyzõ a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzõt is megkeresheti.
22. §
(1) A hagyatéki leltárt – a (2) bekezdés kivételével – az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. (2) Ha a hagyatéki leltárt a közjegyzõ maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási jegyzõkönyvbe is foglalhatja. (3) A jegyzõ eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénybõl a) a jegyzõkönyvre, b) a tényállás tisztázására, c) a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történõ beszerzésére, d) az idézésre, valamint e) a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell. (4) A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná.
23. §
(1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidõt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyzõ a kötelezõ leltározás alá esõ vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezõvé tevõ tényrõl, körülményrõl okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidõ meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges. A leltárt az elkészítését követõ 5 napon belül a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény rendelkezései szerint kell megküldeni a közjegyzõnek. (2) A leltár mellékletét képezõ papír alapú okiratokat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény rendelkezésein felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz,
10200
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú megküldést a közjegyzõ hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti. (3) Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyzõ mely hiányok pótlására milyen határidõn belül képes. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidõbe nem számít bele a konzuli védelemrõl szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének idõtartama vagy a posta továbbításához szükséges idõ. 24. §
(1) A leltár egy példányát – az ok megjelölésével – az illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselõje, vagy törvényes képviselõje akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és a) méhmagzat, b) cselekvõképtelen, valamint korlátozottan cselekvõképes kiskorú, c) olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, d) törvényes képviselõvel vagy meghatalmazottal nem rendelkezõ, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy. (2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott esetekben gyámot, gondnokot, illetve eseti gondnokot rendel ki, és errõl a közjegyzõt értesíti.
25. §
(1) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megilletõ hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni. (2) Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban. (3) Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli. (4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy valamely leltározás alá esõ ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.
26. §
(1) A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje által az illetékekrõl szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezõen kell feltüntetni a leltárban. (2) A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése elõtt az öröklésben érdekeltek arra – az érték meghatározását megkönnyítõ adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek. Erre a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés figyelemfelhívó rendelkezést tartalmaz.
27. §
(1) Ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, e vagyontárgyat fel kell venni a leltárba e körülmény, valamint annak a közjegyzõnek a megjelölésével, aki a másik hagyatéki eljárást folytatja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt hagyatéki eljárásokat folytató közjegyzõk a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (a továbbiakban: országos kamara) iránymutatása szerint együttmûködve kötelesek eljárni annak érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek jogaikkal élhessenek és az érintett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élõ örökösnek kerüljön átadásra.
28. §
(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó halálakor közjegyzõ, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértõ, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azokat a vagyontárgyakat, iratokat, amelyek
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10201
az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzõkönyvben kell feltüntetni. A jegyzõkönyv megküldésével a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezeteket akkor is értesíteni kell, ha leltározásra nem kerül sor. (2) A jegyzõ vagy a közjegyzõ, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó a) közjegyzõ volt, akkor az országos kamarát, b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát, c) önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, d) igazságügyi szakértõ volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarát vagy e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról. (3) A jegyzõ vagy a közjegyzõ a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetrõl – ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt – az örökhagyó gondnokát, gyámját és támogató személyét. 29. §
(1) A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha a) az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, ismeretlen helyen levõ, ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, b) örökösként csak a Magyar Állam érdekelt, vagy c) a jegyzõ vagy a közjegyzõ – az eset arra okot adó körülményeire figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve – indokoltnak tartja, vagy d) helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelezõ vagy a gyámhatóság kéri. (2) A helyszíni leltár felvételének idejérõl és helyérõl értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.
30. §
(1) A hagyatéki leltár tartalmát képezõ adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható. A meghallgatás idejérõl és helyérõl értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet. (2) Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza. (3) Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy látszik érdekeltnek, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti az ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, a jegyzõ a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselõjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselõvel vagy meghatalmazottal nem rendelkezõ személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti gondnokot meghallgatja. (4) Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévõknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemlérõl készült jegyzõkönyvben fel kell tüntetni.
31. §
A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.
Biztosítási intézkedés 32. §
(1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínûsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzõnek, a jegyzõ, azt követõen – a közjegyzõ végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a) bírósági letétbe helyezését, b) hatósági vagy közjegyzõi letétbe vételét (az elrendelõ személyének megfelelõen), c) felelõs õrzésre kirendelt hagyatéki gondnok birtokába adását (birtokában hagyását), d) a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel, illetve hagyatéki gondnok kirendelésével – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplõ zárlat szabályainak és a zárgondnokra vonatkozó szabályoknak a megfelelõ alkalmazásával,
10202
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
e) f)
(2)
(3) (4)
(5) (6)
a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon), értékesítését, szükség esetén hagyatéki gondnok kirendelésével, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megõrzését, ha fa) gyors romlásnak van kitéve, fb) huzamos tárolásra alkalmatlan, fc) kezelése, tárolása, illetve õrzése – különösen a vagyontárgy értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel – aránytalan és jelentõs költséggel járna, vagy fd) értéke az elõreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentõsen csökkenne. Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekrõl szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzõnek, a jegyzõ, azt követõen – a közjegyzõ biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a mûködésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére hagyatéki gondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) mûködésének biztosítása érdekében szükséges. A hagyatéki gondnok vagyoncsökkenést eredményezõ határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyzõ hagyatéki gondnokot rendelhet ki. Ha arra hivatalból nem került sor, a hagyatéki gondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyzõ (a leltár megküldéséig a jegyzõ) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejûleg – ha az a végrendelet késõbbi elõkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy hagyatéki gondnokul történõ kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltrõl nincs tudomásuk. A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott hagyatéki gondnok csak akkor rendelhetõ ki, ha az eljárásának elõrelátható díját és költségeit a kérelmezõ – a hagyatéki eljárás költségeitõl függetlenül – megelõlegezi és viseli. Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy hagyatéki gondnok helyett – ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó látja el – ügygondnok kirendelése lehetséges.
33. §
Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1) bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a gyámhivatal értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, aki: a) méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát és nincs törvényes képviselõje vagy törvényes képviselõje akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy b) törvényes képviselõvel vagy meghatalmazottal nem rendelkezõ olyan személy, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügyben más okból eljárni nem tud.
34. §
(1) A biztosítási intézkedést elrendelõ azt maga foganatosítja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzõt keresi meg. A megkeresett jegyzõ a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni. (2) A végrendeleti végrehajtó, a kirendelt vagy meghatalmazott hagyatéki, ügy- és eseti gondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedésérõl a jegyzõ vagy a közjegyzõ utasítása szerint beszámol.
35. §
(1) Biztosítási intézkedés elrendelése elõtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. (2) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelõ, – a jegyzõ által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe – közjegyzõi letétbe vehetõ biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellõzhetõ. A felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzõi letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10203
36. §
(1) A biztosítási intézkedés költségeit az köteles elõlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. (2) A jegyzõ vagy a közjegyzõ felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezõt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülõ költségeket helyezze közjegyzõi letétbe. Ha a kérelmezõ a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.
37. §
(1) Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni. (2) A biztosítási intézkedés elrendelésérõl szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell. (3) A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzõkönyv készül.
38. §
(1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy rendelkezési, birtok-, vagy használati jogát közhiteles, vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetõséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezetõ hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtérõl a megkeresõt tájékoztatja. (2) A biztosítási intézkedés elrendelését követõen a biztosítási intézkedést elszenvedõ a rendelkezési, birtok-, vagy használati jog átmeneti jellegû korlátozását tûrni köteles. Arra, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett biztosítási intézkedést nem ismeri, senki sem hivatkozhat.
39. §
(1) Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a felelõs õrzõjévé vált – ideértve az e törvény szerinti közremûködõt is – köteles a) e tekintetben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben meghatározott felelõs õrzés szabályai és az intézkedést elrendelõ utasításai szerint eljárni, b) annak hasznairól a közjegyzõhöz számadást elõterjeszteni; e számadás helyességét az öröklésben érdekeltek bírósági úton vitathatják. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségre a biztosítási intézkedést elrendelõ végzés figyelemfelhívó rendelkezést tartalmaz.
40. §
(1) A biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy értékesítésébõl befolyt ellenérték a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy helyébe lép. (2) Ha más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam öröklése valószínûsíthetõ, és a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, a jegyzõ, illetõleg a közjegyzõ a biztosítási intézkedés elrendelésére és foganatosítására vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával a Magyar Állam kérelmére hozzájárulhat a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok értékesítéséhez. Az értékesítés során befolyt összeget a temetési költségek fedezésére kell fordítani, a fennmaradó összeget pedig bírósági letétbe vagy közjegyzõi letétbe kell helyezni.
41. §
(1) A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszûnt. (2) A hagyatéki eljárás megszüntetésérõl szóló végzésben, a teljes hatályú hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetésérõl.
42. §
A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntetõ vagy az eljárást befejezõ végzésében – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyzõ szünteti meg, a jegyzõ végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viselésérõl.
Intézkedések a hagyaték leltározása után 43. §
(1) A közjegyzõ – ha a (2) bekezdésben foglaltaknak nincs helyük – az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint intézkedéseket tehet a tárgyalás elõkészítésére, és ha az ügy alkalmas a tárgyalásra, haladéktalanul kitûzi a hagyatéki tárgyalást. (2) A közjegyzõ a hagyatéki leltárt az érkezésétõl számított 15 napon belül megvizsgálja és – ha az indokolt – a) bejelenti, hogy kizárási ok miatt nem járhat el, b) intézkedik az iratok illetékességi okból történõ áttételérõl,
10204
MAGYAR KÖZLÖNY
c) d)
•
2010. évi 35. szám
saját hatáskörben, illetve a jegyzõ megkeresésével intézkedik a hiányos leltár kiegészítése érdekében, vagy megszünteti a hagyatéki eljárást.
III. FEJEZET A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS A tárgyalás kitûzése 44. §
(1) A tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelõzze. A tárgyalási idõközt a közjegyzõ sürgõs esetben lerövidítheti. (2) A tárgyalást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kitûzni, hogy az elsõ tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzõhöz érkezését – ha azt igényelte, a kiegészítést – követõen legkésõbb 2 hónapon belül megtartható legyen. (3) A közjegyzõ a (2) bekezdésben meghatározott határidõt meghosszabbíthatja a) a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás elõkészítése érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti, b) az intézkedés teljesítéséhez szükséges idõre figyelemmel, ha a tárgyalás elõkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további elõkészítõ intézkedés szükséges.
45. §
A tárgyalást rendszerint a közjegyzõ hivatalos helyiségébe kell kitûzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitûzhetõ.
A végintézkedés beszerzése 46. §
(1) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyzõ – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak átadására felhívja azt a hatóságot vagy személyt, aki azt birtokában tartja. (2) Aki az örökhagyó haláláról hitelt érdemlõen értesül, vagy akit a közjegyzõ a végintézkedés átadására felhív, – ha annak birtokában van, vagy helyérõl, illetve birtokosáról információval rendelkezik – köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó adatokat a közjegyzõnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni. (3) A végintézkedést tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzõnek vagy közjegyzõnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselõnek is átadható. A jegyzõ és a közjegyzõ az átvett végintézkedést, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ részére, ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként haladéktalanul továbbítja. (4) Ha a végintézkedést külföldön a konzuli tisztviselõnek adták át, azt a konzuli tisztviselõ a külpolitikáért felelõs miniszternek terjeszti fel. A végintézkedésnek a (3) bekezdés szerinti megküldésérõl a továbbiakban a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. A megkeresés teljesítésére igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.
47. §
(1) Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyzõ elõzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeirõl és tartalmáról tudomása van; a felhívott a nyilatkozattételre való felhívásnak köteles eleget tenni. (2) A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeirõl és tartalmáról – ha a közjegyzõ felhívása másként nem rendelkezik – nyilatkozni lehet a) teljes bizonyító erejû magánokiratnak vagy közokiratnak postai ajánlott, tértivevényes továbbításával, vagy belföldön bármely jegyzõnek vagy közjegyzõnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselõnek továbbításra való átadásával, vagy b) közjegyzõnél közjegyzõi okiratba foglalt nyilatkozatban, vagy az erre felhatalmazott hivatásos magyar konzuli tisztviselõnél konzuli okiratba foglalt nyilatkozatban. (3) A szóbeli végintézkedés tanújának (2) bekezdésben foglalt nyilatkozatából ki kell tûnnie, hogy a tanú a nyilatkozatot a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a szóbeli végintézkedés tanúját az (1) bekezdésben foglalt felhívásban, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10205
(4) A szóbeli végintézkedésrõl szóló iratot átvevõ vagy nyilatkozatot okiratba foglaló jegyzõ vagy közjegyzõ az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul továbbítja a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ részére tértivevényes küldeményként. (5) A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeirõl és tartalmáról szóló iratot átvevõ vagy az errõl szóló nyilatkozatot okiratba foglaló konzuli tisztviselõ az átvett iratot vagy a nyilatkozatról készített konzuli okiratot a külpolitikáért felelõs miniszternek terjeszti fel, aki azt a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ részére ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként továbbítja. A továbbításra igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele. (6) Ha a szóbeli végintézkedés tanúja elhunyt, vagy egyéb okból nem képes nyilatkozni, a végintézkedés megtételének körülményeirõl és tartalmáról az általa azokról korábban tett, teljes bizonyítóerejû magánokiratba vagy közokiratba foglalt, illetve olyan személy nyilatkozata alapján is meg lehet gyõzõdni, aki az elhunyt tanú által hallottakról tudomással bír. 48. §
(1) A hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ a tárgyalás elõkészítése végett az örökhagyó által zárt borítékban letétbe helyezett végrendeletet felbonthatja. (2) Ha a közjegyzõ az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, arról az érintetteket legkésõbb a végintézkedés kihirdetése során tájékoztatja.
49. §
(1) A közjegyzõ ügygondnokot rendel ki, vagy – ha az a leltározás során nem történt meg – a gyámhatóságot keresi meg eseti gondnok kirendelése végett, ha a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselõje és méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát; b) nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselõje az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek, vagy c) az öröklésben érdekelt törvényes képviselõje jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. (2) Ha a közjegyzõ által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekelt értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebbõl eredõ, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és a cselekvõképesség korlátozásának elmaradása károsodását okozhatja, errõl az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges megindítása végett értesíti.
50. §
A közjegyzõ ügygondnokot csak akkor rendelhet ki, ha az ügygondnok elõreláthatólag felmerülõ készkiadásának és várható díjának megelõlegezése megtörtént. Az ügygondnok elõreláthatólag felmerülõ készkiadásának és várható díjának elõlegezésérõl a közjegyzõ külön végzésben rendelkezik.
51. §
Ügygondnokul a közjegyzõnek elsõsorban ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet kell kirendelnie. Sürgõs esetben ügygondnokul az öröklésben érdekelt másik személy is kirendelhetõ, ha sem õ, sem az esetlegesen általa képviselt harmadik személy az érintettel nem ellentétesen érdekelt.
52. §
Az ügygondnokra – ha törvény másként nem rendelkezik – a meghatalmazott jogállására vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és értéktárgyat azonban csak a gyámhatóság engedélyével vehet át. Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le, jogokat (követeléseket) nem ismerhet el és kötelezettséget nem vállalhat, kivéve, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
10206
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
Idézés 53. §
(1) A közjegyzõ a hagyaték tárgyalására az örökhagyó végintézkedésének hiányában megidézi a) a törvényes örökösöket, b) a hagyatéki hitelezõt, c) a hagyatéki eljárásban fellépett igénylõt és d) azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte. (2) Ha az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyzõ a hagyaték tárgyalására a végintézkedés lényeges tartalmának közlésével megidézi: a) a végintézkedésben megjelölt, örökösként érdekeltet, b) a kötelesrészre jogosult törvényes örököst, c) a végrendeleti végrehajtót, d) a hagyatéki hitelezõt, e) a hagyatéki eljárásban fellépett igénylõt, valamint f) azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte, g) tulajdonostársak közös öröklési szerzõdése esetén az örökhagyót túlélõ tulajdonostársat. (3) Ha a közjegyzõ az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, vagy valamelyik törvényes örökös – az örökhagyó végintézkedése ellenére is – örökösként igényt jelentett be a hagyatékra, akkor a hagyatéki tárgyalásra valamennyi törvényes örököst is meg kell idézni.
54. §
Ha az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett, a közjegyzõ a hagyatéki tárgyalásra a szóbeli végrendelet tanúit megidézheti, de ha elõzetes nyilatkozatot nem tett, vagy az öröklésben érdekelt kéri, meg kell idéznie vallomásuk jegyzõkönyvbe foglalása végett. Ha a tanúk vallomása folytán újabb, olyan érdekeltek adatai válnak ismertté, akiknek a hagyatéki tárgyalásra történõ idézése nem történt meg, a közjegyzõ a tárgyalást elhalasztja.
55. §
(1) A közjegyzõ a szóbeli végrendeletet a tanúk elõzetes írásbeli nyilatkozatainak, illetve tárgyalási jegyzõkönyvbe foglalt vallomásainak felolvasásával hirdeti ki. (2) A közjegyzõ a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy kihirdetésekor jelen nem levõ – korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált – örökösként érdekelteknek a tanúk elõzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló tárgyalási jegyzõkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyzõ az örökhagyó szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkezõ esetben a végrendelet kihirdetésére azt követõen kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen nem lévõ érdekeltekkel is szabályszerûen közlésre került.
56. §
(1) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezõ meghatalmazottja nincs, õt a közjegyzõ az idézés kézbesítésével egyidejûleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti érdekelt a kézbesítési megbízott nevét és címét legkésõbb az elsõ hagyatéki tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejûleg benyújtani a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejû magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerzõdését. Cég esetében kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi érdekeltnek a cégjegyzékben szereplõ kézbesítési megbízottja jár el. (3) Ha az érdekelt a (2) bekezdésben meghatározott idõpontig, továbbá a megbízás megszûnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követõen külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy az érdekelt külön felhívásának nincs helye, hanem a közjegyzõ az érdekelt részére hirdetményi úton kézbesít. E rendelkezés nem alkalmazható az elsõ tárgyalásra szóló idézés kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a Pp. külföldön történõ kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) E §-ban foglaltakra az (1) bekezdés szerinti érdekeltet külön is figyelmeztetni kell.
MAGYAR KÖZLÖNY
57. §
•
2010. évi 35. szám
10207
(1) Az idézés figyelmeztetést tartalmaz az alábbiakra is: a) ha szabályszerû idézése ellenére valaki a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a hagyatéki tárgyalás megtartását és a végzés meghozatalát nem akadályozza, b) az egyezségkötés lehetõségére és c) a közvetítõi eljárás igénybevételének lehetõségére. (2) Ha az örökhagyó házastársát törvényes örökösként az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõházastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, a közjegyzõ a túlélõ házastársat és a törvényes állagörökösöket a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõházastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásának lehetõségérõl az idézésben tájékoztatja.
Hirdetmény 58. §
(1) Ha a képviselõvel nem rendelkezõ hagyatéki eljárásban érdekelt tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetõleg ha a kézbesítés megkísérlése már elõre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. (2) A hirdetményt 15 napra kell közzétenni és a 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.
59. §
(1) A közjegyzõ a hirdetményt elektronikus úton megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény elektronikus közzétételérõl. (2) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhetõ, nyilvános, díjmentesen megtekinthetõ elektronikus nyilvántartást mûködtet. Az országos kamara a hirdetményt az érkezését követõ munkanapon köteles a közzététele idõpontjának megjelölésével együtt a nyilvántartásban közzétenni. A közzététel 15. napján e tényrõl az országos kamara a közjegyzõt díjmentesen, elektronikus úton értesíti. (3) A hirdetmény közzétételéhez fûzõdõ jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel alapján állnak be.
60. §
(1) A hirdetmény útján kézbesítendõ iratot 15 napra ki kell függeszteni az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzõ székhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetõtáblájára is. (2) A hirdetményt a közjegyzõ elektronikus úton küldi meg a polgármesteri hivatalnak, amely azt az érkezését követõ munkanapon köteles a hirdetõtáblájára a közzététele idõpontjának megjelölésével együtt kifüggeszteni. A közzététel 15. napján e tényrõl a polgármesteri hivatal a közjegyzõt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.
61. §
Bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére a hirdetményt közzé kell tenni az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti kormányzati portálon vagy – ha annak költségeit elõlegezi – más egyéb módon is (országos napilapban vagy más formában). Az ezzel felmerült költséget a kérelmezõ viseli.
62. §
(1) A hirdetmény tartalmazza: a) a közzététel napját, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ nevét és székhelyét, c) az ügy számát, d) az örökhagyó nevét, e) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helyét, f) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált, g) az érdekelt tudomására hozandó adatokat és figyelmeztetéseket (a közlés tartalma). (2) A hagyatéki eljárásban hozott végzés hirdetményi úton történõ kézbesítése esetén a hirdetmény a végzés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy a közjegyzõ az ügyben végzést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az érdekelt vagy képviselõje a végzést a közjegyzõnél átveheti. (3) Az örökhagyó végintézkedésének hirdetményi úton történõ közlése esetén a hirdetmény a végintézkedés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy az örökhagyó végintézkedését az érdekelt vagy képviselõje a közjegyzõnél megtekintheti.
10208
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
63. §
(1) Ha az öröklésben érdekeltet természetes személyazonosító adatainak – részben vagy egészben való – ismeretlensége miatt nem lehet azonosítani, hirdetményi úton kell megidézni a tárgyalásra azzal a felhívással, hogy igényét a hirdetményi kézbesítéstõl számított 30 napon belül a közjegyzõnél jelentse be. (2) Ha az ismeretlen öröklésben érdekelt igényét a hirdetményben megadott határidõn belül nem jelenti be, és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában õt mint öröklésben érdekeltet és igényét figyelmen kívül kell hagyni.
64. §
(1) Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam örököl, a közjegyzõ a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelõen alkalmazva hirdetményt bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy azt számára a kézbesítéstõl számított 30 napon belül írásban jelentse be. (2) A közjegyzõ a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselõ szerven keresztül a hirdetmény egyidejû megküldésével tájékoztatja a Magyar Államot. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidõ alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyzõ a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok szerint adja át.
65. §
(1) Az ismeretlen hagyatéki tartozás jogosultját a közjegyzõ bármely, öröklésben érdekelt kérelmére a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelõen alkalmazva hirdetmény útján hívja fel arra, hogy követelését a kézbesítéstõl számított 30 napon belül a közjegyzõnél írásban jelentse be. (2) Az a hitelezõ, aki követelését a közjegyzõi felhívásban megszabott határidõ alatt nem jelentette be a) a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja és b) az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, ha a hagyatéki osztály már megtörtént. (3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható annak az örökösnek a javára, akinek a követelésrõl a bejelentés nélkül is tudomása volt. (4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakra való figyelemfelhívást az (1) bekezdésben foglalt esetben a hirdetmény tartalmazza, és a közjegyzõ az érdekeltekkel is közli.
66. §
(1) A hirdetményi kézbesítésrõl az országos kamara számítógépes nyilvántartást (e §-ban a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelybe rögzíti az eljáró közjegyzõ nevét, az ügy számát, az utolsó belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzõ székhelye megjelölésével a címzett nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának idõpontját. (2) A nyilvántartás közhiteles, a benne foglalt adatokról az országos kamara külön jogszabályban meghatározott módon kérelemre vagy megkeresésre felvilágosítást ad. (3) A hirdetménnyel kézbesített irat címzettjén kívül, más személy kérelmére vagy megkeresésre felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, bírósági végrehajtó, büntetõügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyzõ vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérõ személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínûsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás idõpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. (4) A hirdetmény nyilvántartásba való rögzítéséért és a közzétételéért költségtérítést kell fizetni, amely a közjegyzõ készkiadását képezi; az országos kamara a hirdetményi nyilvántartás létesítésének, mûködtetésének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésbõl fedezi.
A tárgyalás menete 67. §
(1) A tárgyalás megnyitása után a közjegyzõ megállapítja, hogy a megidézettek személyesen vagy képviselõik útján megjelentek-e. Ha valamelyik idézett a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra e törvény szabályai szerinti idézése megtörtént-e. A szabályszerûen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10209
(2) A hagyatéki tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha valamelyik meg nem jelent, a tárgyalásra egyébként megidézendõ érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerûen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi végzést hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitûzni és arra a tárgyalásra megidézendõ, de szabályszerûen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kell megidézni. (3) Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt idézésének kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi végzés meghozatalát a kézbesítési bizonyítvány megérkezéséig el kell halasztani. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalás megtartását követõ 30 napon belül a közjegyzõhöz megérkezik, és abból megállapítható, hogy a meg nem jelent érdekelt tárgyalásra történõ megidézése szabályszerû volt – ha újabb tárgyalás megtartása nem szükséges –, az érdemi végzés újabb tárgyalás kitûzése nélkül is meghozható; az ekként hozott végzést kézbesítés útján kell közölni. (4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselõ a képviseleti jogát nem igazolja, a közjegyzõ az érdekelt nevében megjelent személyt megfelelõ határidõ kitûzésével felhívja a képviseleti jog megfelelõ igazolására. Ha a képviselõként megjelent személy az érdekeltet nem képviselheti, az érdekeltet megfelelõ határidõ kitûzésével fel kell hívni, hogy személyesen vagy a törvénynek megfelelõ képviselõ útján járjon el. (5) Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a közjegyzõ a tárgyalást a hiány pótlása elõtt is folytathatja, a megjelent érdekeltek egyezõ kérelmére pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitûzött határidõ alatt nem pótolták, a közjegyzõ az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. 68. §
(1) Ha a megjelentek számbavétele után a közjegyzõ megállapítja, hogy helye van a tárgyalás elhalasztásának, akkor elhalasztja a tárgyalást, valamint – amennyiben ez lehetséges – a folytatólagos tárgyalás idõpontját kitûzi, feltéve, hogy az érdemi határozathozatalt befolyásoló a) fontos okból azt bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kéri, b) egyezség megkötése érdekében érdemesnek látszik, vagy c) tényállás további tisztázása miatt szükséges. (2) A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek egyezõen kérik, a közjegyzõ tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közli.
69. §
(1) A tárgyaláson a közjegyzõ elõször a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek. (2) Az örökhagyó végintézkedését a közjegyzõ a tárgyaláson hirdeti ki. A szóbeli végrendelet kihirdetése a tanúk tárgyalási jegyzõkönyvbe foglalt vallomásának és – ha készült – az általuk a szóbeli végrendelet megtételének körülményeirõl és tartalmáról készített nyilatkozatok felolvasásából és jegyzõkönyvhöz csatolásából áll. (3) A tárgyaláson a jelen lévõ hagyatéki eljárásban érdekeltnek módot kell adni arra, hogy észrevételét megtehesse.
70. §
(1) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyzõ megállapítja a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást, b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. (2) A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépõ személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot.
A hagyatéki eljárás felfüggesztése 71. §
(1) A közjegyzõ a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha a) az öröklésben érdekelt gondnokság alá helyezési eljárásának megindítása érdekében az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot értesítette, vagy b) a hagyaték vagy egy részének átadása olyan elõzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában ba) büntetõeljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás, vagy bb) polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás van folyamatban.
10210
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
(2) A közjegyzõ a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása, b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként, ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélõ házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén õt megilletõ részesedés megállapítása vagy cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid idõn belül megindulása valószínûnek mutatkozik, a közjegyzõ az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelõ határidõt tûz. Ha a határidõ eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. (4) A hagyatéki eljárás felfüggesztése az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárások jogerõs befejezéséig tarthat. (5) A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.
A hagyatéki eljárás költsége 72. §
(1) A hagyatéki eljárás költsége a) a közjegyzõt a közjegyzõi díjszabásról szóló jogszabály szerint megilletõ munkadíj és költségtérítés (közjegyzõi díjazás), b) az ügygondnok és eseti gondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás) és c) a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége). (2) A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a hagyatéki eljárásban nem alkalmazhatók.
73. §
(1) A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzõi díjazás kivételével – a hagyatéki eljárásban a) annak kell elõlegeznie, aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt); b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált; ha ez a személy nem állapítható meg, az örökös. (2) Az (1) bekezdés ab) pontja szerint elõlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minõsül. (3) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl – az örökös viseli. (4) A közjegyzõi munkadíj megelõlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzõi díjazást egyéb tekintetben a) annak kell elõlegeznie, aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt); b) az viseli, aki örököl; ilyen személy hiányában az, aki a hagyatékra igényt terjesztett elõ. (5) Ha a hagyatéki eljárás díjának elõlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség õket egyetemlegesen terheli.
74. §
A költségek megelõlegezésére szolgáló pénzösszeget – a jegyzõ vagy a közjegyzõ felhívásának megfelelõen – közjegyzõi letétbe kell helyezni.
75. §
A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelõ határidõt kell tûzni, mely az eljárást befejezõ végzés jogerõre emelkedésétõl számított 15 napnál távolabbi nem lehet; a meg nem fizetett közjegyzõi díj erejéig a hagyatékon a közjegyzõt törvényes zálogjog illeti meg.
76. §
A hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá esõ követelésnek minõsül.
MAGYAR KÖZLÖNY
77. §
•
2010. évi 35. szám
10211
Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolat kiadását kérõnek a külön jogszabályban meghatározott másolati díjat kell fizetnie a közjegyzõ részére, a jegyzõ eljárásában készült irat másolata esetén a települési önkormányzatnak.
A hagyatéki eljárás megszüntetése 78. §
A közjegyzõ az elõtte folyamatban levõ hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és a) megszûnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelezõ, vagy b) a hagyatéki leltár felvétele kérelemre történt és a kérelmezõ – több kérelmezõ esetén valamennyi kérelmezõ – e kérelmét a hagyatékátadó végzés meghozataláig visszavonta.
A hagyaték átadása 79. §
A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetõleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az elõfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).
80. §
Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt – ha még nem következett be – a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.
81. §
(1) Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyzõ a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthetõ. (2) Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként érdekelteken kívül álló igénylõ teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha a) ezt az igényt az adott vagyontárgy vonatkozásában örökösként érdekeltek elismerik, b) az ingó vagyontárgyon lévõ jelbõl vagy más körülménybõl valószínû, vagy c) az igénylõ okirattal valószínûsíti, hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylõt illeti meg. (3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha a) jogerõs bírósági vagy közigazgatási határozat alapján megállapítható, hogy az nem tartozott az örökhagyó hagyatékához, vagy b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy javára a tulajdonjogot – a közjegyzõ által megállapított megfelelõ határidõ alatt – a nyilvántartásba bejegyzik. (4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélõ házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélõ élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségbõl õt megilletõ részesedés jogcímén igényt tart és a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy igényét elismeri, vagy c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik és az igény jogossága egyéb körülményekbõl valószínûnek mutatkozik, azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) pontban foglalt eset kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az házastársi vagyonközösség jogcímén a túlélõ házastársat (volt házastársat), vagy együttélés alatt keletkezett vagyonközösségbõl õt megilletõ részesedés jogcímén az örökhagyó túlélõ élettársát (volt élettársát) illeti; e végzés jogerõre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetõleg az élettárs (volt élettárs) javára történõ bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni. (5) Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehetõ fel a hagyatékba, ha a közjegyzõ az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy a hagyatéki eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható meg, a közjegyzõ az azonosság igazolása és ennek eredményeként
10212
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
a leltár kiegészítése érdekében a jegyzõt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyzõ a hagyatékátadó végzésben a nyilvántartást vezetõ hatósággal közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezetõ hatóságot köti. 82. §
A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni, amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni abban a részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.
A hagyaték átadása teljes hatállyal 83. §
(1) A közjegyzõ a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és a) a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekû meghagyás jogcímén igénye nincs, vagy b) a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy – figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat – másodlagos öröklési vita. (2) A közjegyzõ akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény elõterjesztõje a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelõ pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzõi letétbe helyezte. A közjegyzõ a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedését követõ 30. nap leteltét követõen haladéktalanul a letevõnek fizeti ki, kivéve, ha az igény elõterjesztõje a 30. napig – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzõi letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelõlegezi. A közjegyzõ a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelõlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi a földhivatalt. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelõlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban elõterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyzõ a jelzálog törlése iránt megkeresi a földhivatalt. (3) Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény elõterjesztõje a (2) bekezdés szerinti per megindítását igazolta, a) a biztosíték összegét a közjegyzõ a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történõ jogerõs elutasítása – feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fûzõdõ jogi hatályok fennmaradása nem következett be –, a per érdemi döntés nélküli jogerõs megszüntetése vagy szünetelés folytán történõ megszûnése esetén a letevõnek vagy a bíróság érdemi döntése alapján arra jogosultnak fizeti ki, b) a jelzálogjogot kérelemre ba) törölni kell, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította – feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fûzõdõ jogi hatályok fennmaradása nem következett be – vagy a pert érdemi döntés nélkül jogerõsen megszüntette vagy bb) a bíróság jogerõs érdemi döntésének megfelelõen módosítani kell. (4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan-nyilvántartási eljárások költségét az viseli, akinek javára a jelzálogjog-törlési vagy -módosítási – felemelésre vagy leszállításra irányuló – eljárást megindítják. (5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményezõ keresetlevélben – a jogszabályban meghatározottakon kívül – fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét és kérelmet kell elõterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerõs ítéletét vagy a pert megszüntetõ vagy megszûnését megállapító végzését a közjegyzõi letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzõnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a földhivatalnak is megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történõ jogerõs elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzõnek, illetve a földhivatalnak, ha a keresetlevél beadásához fûzõdõ jogi hatályok fennmaradása nem következett be.
84. §
A közjegyzõ az örökhagyó túlélõ házastársa (élettársa) az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon az örökhagyó halála miatt a törvényes öröklés rendje szerint megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti joggal (holtig tartó használati joggal) terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak a haszonélvezeti jog (használati jog) vagy annak terjedelme vitás.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10213
A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal 85. §
(1) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni. (2) A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerzõ a neki ideiglenesen átadott hagyatékot – kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülõ, illetve abban maradó vagyontárgyat – birtokában tarthatja, a birtokában nem lévõ vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemû birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti. (3) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés hozatala esetén az örökös a hagyatéki-átadási terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból is kifizetheti; e célból a közjegyzõ azt engedélyezõ végzése alapján a hagyatéki vagyontárgyakat értékesítheti, a bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzõi letétbe vett készpénzt és vagyontárgyat is birtokba veheti. Ha a birtokba vett készpénzbõl és vagyontárgyból vagy annak értékesítésébõl befolyt összeget az örökös nem e célnak megfelelõen használja fel, annak erejéig e terhek kielégítéséért saját vagyonával felel.
86. §
(1) Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot – függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van – ideiglenes hatállyal a szerzõdéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni. (2) Ha annak az öröklési szerzõdésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkezõ végrendeletben megnevezett örökösnek, illetõleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni. Ezt a szabályt kell megfelelõen alkalmazni akkor is, ha a végintézkedés tartalmi okból nyilvánvalóan érvénytelen. (3) Minden más öröklési jogi vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni a hagyaték ideiglenes hatályú átadásáról.
87. §
A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a végzésben figyelmeztetni kell.
88. §
(1) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja, b) a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerõsen elutasította, c) a bíróság a keresetet jogerõsen elutasította, d) a hagyatéki pert a bíróság jogerõsen megszüntette, vagy e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be. (2) A közjegyzõ az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását az (1) bekezdés a) pontja esetén a határidõ elteltével, illetve az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt irat átvételét követõ 15 napon belül végzéssel állapítja meg.
89. §
Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerõs határozata az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstõl részben vagy egészben eltér, a közjegyzõ az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi, és a bírósági határozatnak megfelelõ teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, míg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak teljes hatályúvá válását.
Végzések közlése 90. §
(1) A tárgyaláson hozott végzéseket a tárgyalás napján kell kihirdetni. (2) Kézbesítés útján kell közölni: a) – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejezõ egyéb végzést aa) a hagyatéki eljárásban érdekeltekkel, ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, valamint ismeretlen helyen levõ, illetve ügyeinek vitelében akadályozott személy van, akkor a gyámhatósággal;
10214
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
b)
a tárgyaláson hozott végzést azzal az eljárásban fellépett érdekelttel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerûen megidézve; c) a tárgyaláson hozott olyan végzést, amely új határnap kitûzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal az érdekelttel, aki a tárgyaláson – szabályszerû idézés ellenére – nem jelent meg; d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekeltekkel. (3) A közjegyzõ a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejezõ egyéb végzést a tárgyaláson jelen levõ érdekeltek részére nyomban kézbesítheti. (4) A (2) bekezdés alá nem esõ végzést a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.
Az eljárás befejezését követõ intézkedések 91. §
(1) A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerõre emelkedését a közjegyzõ állapítja meg. A jogerõre emelkedésrõl az érdekelteket külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerõre emelkedést tanúsító záradékot. (2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyzõ a nyilvántartást vezetõ hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi. (3) A közjegyzõ a teljes hatályú hagyatékátadó végzés és az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerõre emelkedésének megállapítása után megteszi a jogszabályban elõírt intézkedéseket. (4) A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, valamint az eljárást megszüntetõ végzés jogerõre emelkedésének megállapítása után a végzés rendelkezéseinek megfelelõen a közjegyzõ intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági, közjegyzõi vagy bírósági letétben levõ vagyontárgy kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedéssel felelõs õrzésbe adott vagy õrzésben hagyott vagyontárgynak a jogosult részére való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt. (5) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben a közjegyzõ rendelkezik a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedés fenntartásáról vagy megszüntetésérõl. A közjegyzõ a biztosítási intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka megszûnt.
92. §
(1) A közjegyzõ a jogerõs teljes hatályú hagyatékátadó végzést és a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás végett megküldi az illetékes állami adóhatóságnak. (2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyzõ a jogerõs teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést és a jogszabályban elõírt egyéb iratokat a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerõre emelkedésének megállapításától számított 15 napon belül az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.
IV. FEJEZET KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK Közvetítõi eljárás, osztályos és egyéb egyezségek 93. §
(1) Ha az öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita rendezése érdekében a felek a bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidõ alatt – a per megindítása helyett – külön törvényben meghatározott közvetítõi eljárás megindítását igazolják, a közjegyzõ – az általa jóváhagyandó egyezség megkötése céljából – a bírósági eljárás megindítására nyitva álló határidõt az eredeti határidõ elteltétõl számított 30 nappal meghosszabbítja. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt meghosszabbított határidõ alatt a közvetítõi eljárás a felek által a közjegyzõhöz a meghosszabbított határidõ alatt egyezségként jóváhagyás végett beterjesztett olyan megállapodással fejezõdik be, a) amelyet a vitatott érték – része vagy egésze – tekintetében a közjegyzõ részben vagy egészben jóváhagy, akkor a közjegyzõ a jóváhagyott egyezségnek megfelelõen intézkedik; a jóvá nem hagyott rész tekintetében a b) pontban és a (4) bekezdésben foglaltak irányadók;
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10215
b)
amelynek jóváhagyását a közjegyzõ megtagadja, vagy a közvetítõi eljárás – a közvetítõnek az eljárás eredménytelen befejezésérõl készített, a közjegyzõhöz beterjesztett igazolásával vagy feljegyzésével igazoltan – a megállapodás nélkül fejezõdik be, akkor a közjegyzõ megállapítja a meghosszabbított határidõ lejártát, és az errõl szóló végzést a vitás felekkel közli. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, vagy ha a meghosszabbított határidõ a közvetítõi eljárás befejezõdése nélkül jár le, a per megindítását az arra jogosult a határidõ lejártát megállapító végzés közlésétõl vagy a meghosszabbított határidõ lejártát követõ 8 napon belül joghatályosan igazolhatja; errõl a közjegyzõ a feleket a határidõ lejártakor hivatalból értesíti. (4) A felek a jóváhagyás céljából a közjegyzõhöz beterjesztett egyezségüket az annak jóváhagyásáról rendelkezõ végzés meghozataláig módosíthatják, és eddig az idõpontig a módosított egyezséget jóváhagyás végett a közjegyzõhöz beterjeszthetik. Ebben az esetben a közjegyzõ a módosított egyezség jóváhagyása felõl határoz, és e határozatának megfelelõen intézkedik. 94. §
(1) A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyzõ nem alakszerû végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelõ hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át. (2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezõre átruházza, avagy az igénylõnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyzõ ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felõl. Ha a közjegyzõ ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerzõ félnek adja át az öröklésben érdekeltek öröklés jogcímén történõ közbensõ jogszerzésének megállapítása mellett.
A hagyaték átadása tárgyalás nélkül 95. §
(1) Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyzõ a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja a) ha csak egy törvényes örökös van, b) ha az örökösként érdekeltek egyezõen, teljes bizonyító erejû magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejû magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható, c) a póthagyatéki eljárásban vagy d) ha az örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes. (2) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedése elõtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitûzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtõl el kíván térni, illetõleg örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelezõ követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezõre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylõvel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.
A törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltása 96. §
(1) A hagyatéki eljárás során a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltását az összes arra jogosult együttesen, az arról szóló egyezségnek a közjegyzõ elé terjesztésével, a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti. (2) Ha a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõházastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltását nem az összes arra jogosult közösen elõterjesztett egyezsége alapján kérték, a közjegyzõ a kérelmet elõterjesztõt megfelelõ határidõvel felhívja arra, hogy a hiányt pótolja vagy az igényt bíróság elõtt érvényesítse. Ha a hiányt az elõterjesztõ pótolja vagy igazolja a per megindítását, a közjegyzõ ennek figyelembevételével folytatja tovább az eljárást.
10216
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
97. §
A törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásáról szóló egyezség jóváhagyásáról a közjegyzõ dönt.
98. §
(1) A megváltás iránti kérelem a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki vagyon, illetve vagyontárgy meghatározott hányadára, illetõleg meghatározott vagyontárgyra is elõterjeszthetõ. (2) A törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.
A végrendeleti végrehajtó jogállása 99. §
(1) A jegyzõ vagy a közjegyzõ amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg és a rendelkezésre álló adatok alapján e személy errõl nem tud vagy a végrendeletet nem ismeri, haladéktalanul értesíti és a végrendelet tartalmát vele közli. (2) A jegyzõ vagy a közjegyzõ amint a végrendeleti végrehajtó személyérõl tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeirõl, valamint felhívja, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadásáról szóló nyilatkozat a jegyzõ vagy a közjegyzõ által felvett jegyzõkönyvbe foglalással, vagy az arról szóló teljes bizonyító erejû magánokiratba vagy közokiratba foglalt elfogadó nyilatkozat közjegyzõ elé terjesztésével történhet. (3) Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül megbízatásának elfogadását a jegyzõ vagy a közjegyzõ elõtt nem igazolja, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
100. §
(1) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyzõ vagy közjegyzõ végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést nem a közjegyzõ hozta meg, azt vele is – közölni kell. Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárásban – legkésõbb annak jogerõs befejezõdéséig – megszûnik, a megbízatás megszûnését a jegyzõ vagy a közjegyzõ bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A megbízatás megszûnésének megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását teljes bizonyító erejû magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni. (2) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyzõ e végzés egyes rendelkezéseirõl kivonatot készít.
101. §
A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezései alól – ezek pontos megjelölésével – a közjegyzõ végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyzõ a hagyatéki eljárást érdemben befejezõ végzésben is dönthet.
Öröklési bizonyítvány 102. §
(1) Annak a kérelmére, aki valószínûsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyzõ a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülõ öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg. (2) Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha a) az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévõ ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzõnek nincs joghatósága, vagy b) a kérelmezõ igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési jogi vita nincs és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor. (3) A közjegyzõ a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki tárgyalásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelõen tárgyalást tûz ki, ha az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása válik szükségessé. Egyebekben a közjegyzõ az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapítása érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az általános szabályok szerint jár el.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10217
(4) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a hagyaték megnyíltáig a feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellõzni kell. (5) A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyzõ annyiban van kötve, hogy attól eltérõ határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásának is csak pénzben lehet helye. (6) Az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásban e törvénynek a közjegyzõ eljárásával kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
Póthagyatéki eljárás 103. §
(1) Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elõ a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki. (3) A közjegyzõ a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelõzõen hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 104. §
(1) Nemzetközi vonatkozású ügyekben törvény vagy nemzetközi szerzõdés alapján kell eldönteni, hogy van-e a közjegyzõnek joghatósága az eljárás lefolytatására, és az eljárásban mely állam anyagi joga alkalmazandó. (2) Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy az örökhagyó az esetleges külföldi állampolgársága mellett halálakor magyar állampolgársággal is rendelkezett, ennek tisztázása érdekében adatszolgáltatás céljából a hagyatéki eljárásra illetékes jegyzõ vagy közjegyzõ megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró hatóságot. (3) Ha az örökhagyó kizárólag külföldi állampolgár volt vagy a magyar állampolgárság mellett külföldi állampolgársággal is rendelkezett, a jegyzõ vagy a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatásának tényérõl az állampolgárság szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét közvetlenül értesíti.
V. FEJEZET A KÖZJEGYZÕ ELJÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK A hagyatéki eljárás megismétlése 105. §
(1) A hagyatéki eljárást érdemben befejezõ jogerõs végzés (ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés és az öröklési bizonyítvány) ellen – a teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kivételével – a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet elõterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. (2) A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzõnél kell jegyzõkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül; e határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (3) Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának a feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni. (4) Ha az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének és a hagyatéki eljárás megismétlésének feltételei egyaránt fennállnak, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésére vonatkozó kérelemrõl külön végzést nem kell hozni, azt a megismételt hagyatéki eljárás során kell elbírálni.
10218
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
106. §
A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is elõterjesztheti az arra nyitva álló határidõben, ha az öröklésben érdekelt a) méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, b) ismeretlen helyen levõ személy, vagy c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
107. §
(1) A hagyatéki eljárás és az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatéki eljárást érdemben befejezõ végzést, amely ellen a kérelem irányul, az annak megváltoztatására okot adó tényt, valamint annak bizonyítékait. (2) A hagyatéki eljárás megismétlésének az elõfeltételeit a közjegyzõ hivatalból megvizsgálja, és az eljárás megengedhetõségérõl (a hagyatéki eljárás, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének elrendelésérõl vagy a kérelem elutasításáról) a kérelem beérkezését követõ 30 napon belül külön végzéssel dönt. Hiányos kérelem esetén ezt a 30 napos határidõt a hiányok pótlásától, illetve a hiánypótlásra megszabott határidõ eredménytelen eltelte esetén a határidõ lejártától kell számítani. (3) A hagyatéki eljárás megismétlésének elrendelésérõl szóló végzésben a közjegyzõ biztosítási intézkedés elrendelésérõl is határozhat olyan vagyontárgy tekintetében, amelynek átadására a hagyatékátadó végzéssel sor került, és még annak a tulajdonában és birtokában van, akinek azt a hagyatékátadó végzéssel átadták; a megismételt eljárásra egyebekben a hagyatéki eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
108. §
A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyzõ új végzése a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejezõ végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstõl eltérõ hagyatéki eljárást érdemben befejezõ végzést hoz.
Fellebbezés 109. §
(1) A közjegyzõ hagyatéki eljárást érdemben befejezõ (ideértve az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzést is), valamint az eljárási költséget megállapító és annak viselésére kötelezõ, továbbá pénzbírságot kiszabó végzése ellen fellebbezésnek van helye. (2) A közjegyzõ a biztosítási intézkedésrõl szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelõen – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
110. §
(1) A közjegyzõ hagyatéki eljárás során hozott egyéb végzései ellen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek nincs helye. (2) Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során a) a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító, b) a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító, c) a biztosítási intézkedés tárgyában hozott, d) végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszûnését megállapító vagy a megszûnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító, e) a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentõ, vagy a felmentésre irányuló kérelmet elutasító, f) a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, g) az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott, h) a hagyatéki eljárást megszüntetõ, i) a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott, j) a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító, k) a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélõ házastársat megilletõ, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltása tárgyában hozott, valamint l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott végzés ellen.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10219
(3) A (2) bekezdésben foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs. (4) Az eljárást befejezõ végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási indítványt elutasító végzés. 111. §
(1) Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. (2) A közjegyzõ végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt a) méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve olyan nagykorú személy, akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, b) ismeretlen helyen levõ személy vagy c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
112. §
A fellebbezési jogról elõzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselõje, valamint a gyám, az eseti és az ügygondnok.
113. §
(1) A közjegyzõ végzése a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. (2) A közjegyzõ végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzõnél kell elõterjeszteni és a megyei bírósághoz kell címezni.
VI. FEJEZET A HAGYATÉKI PER ÉS A JEGYZÕ ELJÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK Hagyatéki per 114. §
Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésõbb a határidõ elteltét követõ 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlõ módon a közjegyzõnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vita tárgya.
Jogorvoslat a jegyzõ eljárásával kapcsolatban 115. §
(1) A hagyaték leltározása során a nem a közjegyzõ által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyzõ végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a fellebbezést a jegyzõnél kell elõterjeszteni, b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelõen – részben vagy egészben – a jegyzõ is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzõnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz. (2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyzõ végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.
VII. FEJEZET ADATKEZELÉS 116. §
(1) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti: a) természetes személyazonosító adatai, b) utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye, c) állampolgársága, d) halálesete bekövetkezésének helye, ideje, e) családi állapota, f) a 28. §-ában felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat, g) gondnokság alatt állásának ténye.
10220
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
(2) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti: a) természetes személyazonosító adatai, b) lakóhelye és tartózkodási helye, c) az általa önként közölt sürgõs elérhetõsége (telefon, fax, e-mail), d) az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapul), e) a törvényes képviselõ a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes kiskorú, illetve akinek a cselekvõképességét a bíróság olyan ügycsoportban korlátozta, amely érinti ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezési jogát, illetve örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatát, vagy ismeretlen helyen levõ, ügyeinek vitelében akadályozott személy. (3) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt jogalany képviselõjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét, címét és az általa önként közölt sürgõs elérhetõségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti. 117. §
(1) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban közremûködõ alábbi személyes adatait kezelheti: a) a természetes személy aa) természetes személyazonosító adatai, ab) lakóhelye és tartózkodási helye, ac) az általa önként közölt sürgõs elérhetõsége (telefon, fax, e-mail) vagy b) a nem természetes személy képviselõje (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgõs elérhetõsége (telefon, fax, e-mail). (2) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó írásban tett végintézkedését õrzõjének vagy szóbeli végrendeletérõl tudomással bíró személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait kezelheti: a) a természetes személy aa) természetes személyazonosító adatai, ab) lakóhelye és tartózkodási helye, ac) az általa önként közölt sürgõs elérhetõsége (telefon, fax, e-mail) vagy b) a nem természetes személy képviselõje (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgõs elérhetõsége (telefon, fax, e-mail).
118. §
(1) A jegyzõ és a közjegyzõ az örökhagyó e törvény szerint kezelhetõ adatainak megállapítása és az ezekrõl rendelkezésére álló adatok ellenõrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezetõ anyakönyvvezetõtõl. (2) A jegyzõ és a közjegyzõ az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az errõl rendelkezésére álló adat ellenõrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetõség). (3) A jegyzõ és a közjegyzõ az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenõrzése céljából adatot igényelhet az ingatlannyilvántartásból, az egyedi azonosítójellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi nyilvántartásból. (4) A jegyzõ és a közjegyzõ az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhetõ adatainak megállapítása és az ezekrõl rendelkezésére álló adatok ellenõrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezetõ anyakönyvvezetõtõl. (5) A jegyzõ és a közjegyzõ a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezõsége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 35. szám
10221
VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások 119. §
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) hagyatéki ügyben az azonos illetékességi területen mûködõ közjegyzõk közötti ügyelosztási rendet, b) a hagyatéki leltár nyomtatványának adattartalmát és a nyomtatvány közzétételének módját, c) a hagyatéki eljárás során közjegyzõi letétbe vehetõ vagyontárgyakat és a letétkezelés szabályait, d) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításával kapcsolatban felszámítható készkiadásokat, munkadíjakat, valamint költségeket, továbbá ezek megelõlegezésének és megfizetésének módját, e) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt hagyatéki gondnok, ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját, f) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárás iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértékét és megfizetésének módját, g) a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények elektronikus nyilvántartásából történõ felvilágosításadás részletes szabályait és az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a hirdetményi nyilvántartásba való rögzítés és közzététel költségtérítésének összegét, valamint megfizetésének módját.
Hatálybalépés 120. §
(1) (2) (3) (4) (5) (6)
Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. A 122. § és a 124. § 2010. június 2-án lép hatályba. A 1–10. §, a 11. § (1)–(2) bekezdése, a 12–119. § és a 121. § 2011. január 1-jén lép hatályba. A 125. § 2011. január 2-án lép hatályba. A 11. § (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. A 122–125. § 2011. január 3-án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezés 121. §
E törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.
122. §
„Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos eljárásban „Méltányosság
