MAGYAR KÖZLEKEDÉS www.magyarkozlekedes.hu
XV. évfolyam, 1. szám
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
Ára: 500 Ft
2007. január 17.
Masped a többségi tulajdonos
KRÓNIKA Antal Attila a BKV-vezér A fõvárosi közgyûlés felmentette tisztségébõl Aba Botondot, a BKV vezérigazgatóját és utódjául Antal Attilát, a Nógrád Volán Zrt. korábbi vezérigazgatóját nevezte ki. Antal Attila a Fõtaxi vezérigazgatójaként vált ismertté és évek óta betölti a BKIK közlekedési osztályelnöki tisztségét is.
Dr. Békési István új beosztásban Dr. Békési István a magyar közlekedési szakma ismert és elismert személyisége. A Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatói tisztségébõl 2006 júliusában távozott. Az 52 éves szakember jelenleg a Bombardier MÁV Kft.-nél dolgozik vevõszolgálati igazgatóként.
Hinfner Miklós menesztése
Elkészült a Szegedi Logisztikai Központ Jelentõs logisztikai létesítménnyel gyarapodott Szeged, illetve Dél-Magyarország. Befejezõdött ugyanis a Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) elsõ ütemének építése. A 47 hektáros területbõl 3,6 hektáron elkészült a 2600 négyzetméter fedett és ugyanennyi alapterületû nyitott raktár, valamint a központi irodaépület. A beruházás egymilliárd forintba került, az átadási ünnepségen részt vettek a SZILK üzemeltetõjének, a GlobálLog Kft.-nek a tulajdonosai is. A többségi tulajdonos a Masped Zrt., de résztulajdonos a szegedi önkormányzat, a MÁV Kombiterminál Kft. és a Zoll-Platz Kft. is. – Rendkívül fontos számunkra a dél-magyarországi jelenlét – mondotta az avatóünnepségen Kautz István (képünkön), a Masped Csoport elnöke. A karácsony elõtti hangulatos rendezvényen Nagy Sándor alpolgármester hangsúlyozta, hogy a SZILK átadásával Szeged is felkerült a logisztikai központok országos térképére. A Masped Csoport jelenléte garantálja, hogy a beruházás folytatódik, hiszen a második ütem költsége ugyancsak egymilliárd forint lesz. A teljes logisztikai és ipari park várhatóan 5-6 év múlva népesülhet be. A logisztikai raktárak üzemeltetését a Masped Csoporthoz tartozó Eurosped Zrt. vállalta. Vörös Béla, a GlobálLog Kft. ügyvezetõ igazgatója több szerzõdést is aláírt az avatóünnepségen. Várhatóan szeptember 30-ig költözik be bérlõként egy 2600 négyzetméteres csarnokba a Szegedi Finomöntöde Kft., és egy 2200 négyzetméteresbe a horganyzott lemezeket elõállító Zinkve Kft. A közeljövõben aláírásra kerül az üzemeltetõ és a Hansa-Kontakt Kft. megállapodása is, amely egy 20 ezer négyzetméteres csarnok létesítésérõl szól. A szegedi logisztikai központ elõnye az autópálya és a MÁV-terminál közelsége, de az önkormányzat terveiben a repülõtér és a tiszai kikötõ fejlesztése is szerepel.
Szemerey Lóránd az Év embere A Magyar Közlekedési Kiadó gondozásában megjelenõ Navigátor szakfolyóirat évek óta január elsõ napjaiban dönt az Év embere megtisztelõ cím odaítélésérõl. A szerkesztõbizottság és a szerkesztõség tagjai minden esetben áttekintik az elõzõ év szakmai teljesítményeit – figyelembe véve a jelöltek szakmai pályafutását is –, mielõtt meghoznák végleges döntésüket. Sipos István, Kautz István, dr. Berényi János, Wáberer György, Iszak Tibor, Révész Bálint, Fülöp Zsolt, Kovács Imre és Rózsa Pál részesült eddig ebben a szakmai elismerésben, idén pedig Szemerey Lórándnak, a Szemerey Transport tulajdonos-vezérigazgatójának ítélte oda az Év embere díjat a piacvezetõ cargo szaklap. Szemerey Lóránd az elsõ számú belföldi közúti fuvarozóként vált közismertté szakmai körökben. Miskolci otthonában, 1990 tavaszán alapította az SZK Transport Kft.-t, amely 16 millió forintos árbevétellel zárta az elsõ évet. Sikeres mûködésének köszönhetõen a cég 1995-tõl részvénytársaság. Dinamikus fejlõdésüket jellemzi, hogy 1998-ban az egymilliárdos, 2004-ben pedig az ötmilliárdos árbevételi határt is átlépték. A Gyõrött végzett közlekedésmérnök két éve nevét adta vállalkozásához, és azóta Szemerey Transport néven mûködik, amely szakmánkban a legnagyobb árbevételi növekedést mondhatja magáénak. A 2005-ös 5,3 milliárd után tavalyi várható árbevételük 8,5 milliárd forint. Az elõzõ évek 40-40 százalékos növekedését követõen a 2006-os 60 százalékos mindenképpen kiemelkedõ teljesítmény. Ezzel párhuzamosan folyamatosan erõsítették a szolgáltatási színvonalukat is. A hûtõáruk tekintetében tovább növelték piaci részesedésüket, vezetõ szerepük vitathatatlan. Jármûparkjuk folyamatos fejlesztésének köszönhetõen a Szemerey Transport ma már országos hálózattal rendelkezik, és az utóbbi idõszakban újabb és újabb cégekkel bõvült csoportjuk. A lokális jelenlét, regionális összhang és globális megoldások a Szemerey Transport stratégiája, amely biztosítja a dinamikus fejlõdést és az eddigi sikersztori folytatását is.
Új fõtitkár irányítja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének apparátusát január 1-jétõl. Hinfner Miklós közös megegyezéssel távozott, és Wáberer György, az MKFE elnöke a fõtitkári tisztségre Kovács Alizt kérte fel, aki 1989–1998 között már dolgozott ebben a beosztásban. Karmos Gábor fõtitkár-helyettest megerõsítették tisztségében.
Az év menedzsere Az ÁPV Zrt. Az év menedzsere díjjal tüntette ki Ignácz Lászlót, a Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatóját. A vállalat az ország egyik leghátrányosabb helyzetû térségének közlekedésében tölt be meghatározó szerepet és szinte megalakulása óta dinamikusan fejlõdik.
Kitüntetések Új kitüntetést alapított a gazdasági és közlekedési miniszter. A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem elsõ kitüntetettjei: Bánóczy György, Bárdosi Ferenc, Bobák György és Skonda Ödön.
Sínen vagyunk…
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
© RCA
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.at
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2
EURÓPAI UNIÓ
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Növekszik a légi utasés áruszállítás forgalma
Új elnök a DSLV élén A Német Szállítmányozói és Logisztikai Szövetség (DSLV) korábbi elnökétõl, Manfred Boestõl Michael Kubenz vette át a vezetést. Kubenz korábban a DSLV elnökhelyetteseként vett részt az irányításban.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) január 5-én tette közzé taglégitársaságainak 2006. novemberi összesített forgalmi adatait. Ezek az utasszállítás esetében 2005 azonos idõszakához képest 6,7 százalékos növekedést mutatnak, ami 2006 májusa óta a legmagasabb érték. A nemzetközi légi áruszállítás forgalma ugyancsak növekedett, bár 3,1 százalékos bõvülése elmarad utasforgalométól. A novemberrel záruló egyéves idõszakot vizsgálva az utasforgalom 5,8, az áruforgalom pedig 4,8 százalékkal növekedett. A 2006. novemberi utasférõhely-kihasználtság 73,9, a 12 hónapos pedig 76,1 százalékos volt.
n
A GLS felvásárolja az ABX Belgiumot A GLS átveszi az ABX Belgium Distribution csomag- és általános árufuvarozási üzletágát, amely évente körülbelül 90 millió euró bevételt generál (2005. pénzügyi év). Ezzel a lépéssel a GLS piacvezetõvé válik a belga B2B-csomagpiacon. A bevéte-
lek kb. kétharmadát a csomagszállítás üzletág adja. Az ABX Belgium cég összesen kilenc helyszínen (egy brüsszeli központot is beleértve) több mint 650 alkalmazottal rendelkezik és 560 jármûvel megközelítõleg 8000 ügyfelet szolgál ki. n
Január végéig eladó az Alitalia Az eladásra kínált olasz légitársaság privatizációja immár hivatalosan is elkezdõdött. Az olasz kormány összes részvényét, azaz mind a 49,9 százalékos részesedését eladásra kínálta. Az olasz gazdasági minisztérium feltételeivel megnehezítette a vételt. Ezek szerint a felkínált 49,9 százalékot az
érdekelt ajánlattevõnek egy minimális 30,1 százalékos csomagban kell átvennie. Ezenkívül garantálnia kell a 18 000 Alitalia-munkahely megtartását és a légitársaság nemzeti arculatának megõrzését. Az ajánlattétel határideje január 29.
n
A MAN felvásárolja a Scaniát Az Európai Bizottság nem gördít akadályt az elé, hogy a német MAN felvásárolja a svéd Scaniát, aminek révén Európa vezetõ tehergépjármûgyártó cége jönne létre. A Bizottság nem szabott semmilyen feltételt az ügylethez, amelyet novemberben a Scania vezetése és legfõbb részvényese, az Investor AB azonban elutasított. A MAN a múlt héten azt közölte, hogy a jövõ év január 31-ig meghosszabbította a Scaniára tett, eredetileg csak december 11-ig érvényes felvásárlási ajánlata határidejét. A MAN azzal indokolta a lépését, hogy az Európai Bizottság is december 6-ról december 20-ra halasztotta az üggyel kapcsolatos döntését.
A Scania novemberben azzal utasította el a MAN 10,3 milliárd euró átvételi ajánlatát, hogy az „jelentõsen alulértékeli” a céget. A Scania indoklása szerint az egyesülésbõl eredõ szinergiahatások is csak hoszszú távon érvényesülnének, rövid távon a MAN erõsen eltúlozta a várható hatásokat. A Scania szerint a MAN által korábban adott munkahely-garancia is hátráltatja a szinergiahatások érvényesülését. A MAN vezérigazgatója nyáron az IG Metall szakszervezeti szövetségnek hétezer munkahely megõrzését szavatolta, amiért cserébe hoszszabb munkaidõben állapodtak meg a szakszervezettel.
Január 8-án kezdte meg munkáját Budapesten Tamur Goudarzi-pour, a Lufthansa újonnan kinevezett közép-kelet-európai regionális vezetõje. Regionális igazgatóként a térség 14 országának piacát irányítja. Elõdje, Stephan Semsch 2006 novemberében távozott a posztról, mivel a légitársaság ibériai régiójának vezetésével bízták meg. Tamur Goudarzipour 1998 óta dolgozik a Lufthansánál, 2003 januárjától mostani kinevezéséig a cégcsoport iráni ügyvezetõi teendõit látta el, teheráni székhellyel. n
2007. január 17. 563. megjelenés
Giovanni Bisignani, az IATA fõigazgatója szerint bár a 12 hónapos növekedés elmarad a 2004-es és 2005ös élénk felfutástól, összességében megfelel az iparág átlagos, hosszú távú növekedési ütemének. A közzétett adatok szerint a leggyorsabb fejlõdést továbbra is a Közel-Kelet produkálta. Ebben a térségben az IATA-tag légitársaságok 18,3 százalékkal növelték utasforgalmukat a kapacitások 20 százalékos növekedése mellett. A múlt év utolsó elõtti hónapjában az afrikai kontinensen 7,5, Észak-Amerikában 7, Európában 6,1, a Csendes-óceáni térségben pedig 5,6 százalékkal bõvült az utasforgalom. Latin-Amerika volt az egyetlen térség, ahol 2,4 százalékos csökkenést kellett elkönyvelniük a légitársaságoknak 2006 novemberében. A légi áruszállítás területén 17,3 százalékos felfutással ugyancsak a Közel-Kelet vezet a növekedésben. Ezt a térséget Afrika követi 3,9 százalékos forgalombõvüléssel. Európában – a légi áruszállítás számára fontos gazdasági tényezõk viszonylagos kedvezõ alakulása ellenére – a forgalom mindössze 1,4 százalékkal bõvült.
Az IATA-vezér az eredmények kapcsán elmondta: a taglégitársaságoknak a bevételi oldal kedvezõ ala-
kulása segített összesen mintegy félmilliárd dollárra csökkenteni a veszteségeket. Bisignani – aki erre az évre lassú növekedést prognosztizál – arra is felhívta a figyelmet, hogy a légitársaságoknak rendkívül fegyelmezett kapacitásgazdálkodást kell folytatniuk és újabb hatékonyságnövelõ eszközöket kell találniuk ahhoz, hogy elérhessék a 2007-re iparági szinten célul kitûzött, összességében mintegy 2,5 milliárd dolláros profitot.
Giovanni Bisignani: fegyelmezett kapacitásgazdálkodásra és hatékonyságnövelésre van szükség
Új Raabersped-iroda Zágrábban
n
Kinevezték a Lufthansa új regionális igazgatóját
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2007. január 17.
v
Rónai Gábor és Damir Vukic, a Raabersped zágrábi ügyvezetõ igazgatói köszöntötték az irodaavatási ünnepség vendégeit
Potvorszki Zoltán partnereik körében
Gustav Poschalko is megjelent a zágrábi ünnepségen
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál n Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin n Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. n Felelõs kiadó: Kiss Pál n Lapigazgató: F. Takács István n Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter n Pénzügyek: Weisz Zsuzsa n Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. n Telefon: 349-2574, 350-0763, 350-0764. Fax: 210-5862 n E-mail:
[email protected] n Médiaértékesítés: blend média n Stúdió: Sprint Kft. n Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató. n Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. n Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: 477-6300; postacím: adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden Bp. 1900). További információ: 06 (80) 444-444;
[email protected] n Elõfizetési díj: egy jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet. évre 13 000 Ft n Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
2007. január 17.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Mindenki olcsóbban szeretne utazni
Egyeztetés a közlekedési kedvezményekrõl A közösségi közlekedés kedvezményrendszerének módosításával kapcsolatban szervezett egyeztetést a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium január 3án. A meghívott társadalmi szervezetek jelentõs része összességében üdvözölte a rendszer egységesítését, de nagyon sok elemét, elsõsorban a diákok számára kedvezõtlen szigorításokat, kedvezménymegvonásokat élesen bírálták. 43 társadalmi szervezetet hívtak meg, de nem mindegyiknek a képviselõje jött el az egyeztetésre. Akik ott voltak, azok viszont szinte kivétel nélkül azt az igényüket fogalmazták meg, hogy az általuk képviselt szervezet tagjai lehetõség szerint minél nagyobb kedvezményben részesüljenek. Felsmann Balázs, a GKM infrastruktúráért felelõs szakállamtitkára bevezetõjében az egyeztetési folyamat elsõ – részérõl nulladiknak nevezett eseményén – azt hangsúlyozta: a kedvezményrendszer átalakításának célja egyebek mellett az, hogy áttekinthetõ, következetes struktúra jöjjön létre. A diákokat képviselõ szervezetek többsége azt kifogásolta, hogy a levelezõs és esti felsõfokú képzésben részt vevõ diákok kedvezményét a kormány eltörölné. Hangsúlyozták a tanulók, hallgatók mobilitásának, az ebbõl eredõ tapasztalatoknak a jelentõségét. A diákokat, hallgatókat, fiatalokat képviselõ szervezetek nem tartják elfogadhatónak, hogy a kedvezményrendszer módosítása különbséget tesz az esti-levelezõs és a nappali képzésben részt vevõ diákok között. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az oktatás több esetben másmás intézményekben folyhat, a szak-
Felsmann Balázs
képzéseknél a szakmai gyakorlat jellemzõen nem az iskolában folyik. Ezért az a módosítás, hogy a hallgatók csak az oktatási intézmény és a lakóhelyük közötti szakaszon vehetnek igénybe kedvezményt, nem megfelelõ. A diákokat, hallgatókat érintõ módosításokkal összefüggésben elhangzott: a 18 év alattiaknál a rendszer nem változik, csak a mérték módosulna. Többen javasolták, hogy a mértékrõl késõbb egyeztessenek. Egy számítás szerint a jelenlegi jegyáremelés és a hallgatóknál tervezett 50 százalékos kedvezmény-
csökkentés mintegy 85 százalékkal növeli a diákok utazási költségeit. A pedagógusokat képviselõ szervezetek képviselõi elmondták: a rendszeres továbbképzéseken részt vevõ pedagógusoknak sem megfelelõ az ismertetett módosítás. Azzal a több részrõl elhangzott felvetéssel kapcsolatban, hogy olyan rendszert kellene létrehozni, amelyben nyomon lehetne követni a tényleges utazást, a szakállamtitkár közölte: a regisztráció költségekkel jár, azonban kifejezett cél, hogy megoldják a mérhetõség problémáját. Hangsúlyozta: továbbra is folynak az elektronikus jegyrendszer kialakításához szükséges munkák. Az elsõ lépés azonban az új kedvezményrendszer elveinek definiálása. A szakállamtitkár hangsúlyozta: a költségvetés lehetõségei nem végtelenek. Egy ilyen kedvezmény- és tarifapolitikával, a belsõ hatékonyságjavító intézkedésekkel és a fejlesztéspolitikával elérhetõ, hogy a konvergenciaprogramban szereplõ finanszírozási számokon belül tudják tartani a közösségi közlekedési költségeket. A mozgáskorlátozottakat képviselõ szervezetek felvetéseivel kapcsolatban a szakállamtitkár közölte: technikai jellegû pontosításokat fogalmaztak meg, amelyek irányával egyetért. Felsmann Balázs kiemelte: az egyeztetés folytatását a különbözõ érdekvédelmi csoportokkal különkülön képzeli el. Kuklai Katalin
Szélesebb útpálya, korszerûbb járda
Megújult a komáromi Erzsébet híd Mintegy 5,6 millió euró (1,37 milliárd forint) felhasználásával felújították a Komárom–Komárno közötti Erzsébet hidat, amelyet még decemberben adott át Milan Mojs, a szlovák Közlekedési, Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium államtitkára, valamint Horváth László, a magyar Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság vezetõje. Az 1892-ben épült, idén 115 éves Dunahídon a II. világháború óta nem végeztek komoly felújítási munkákat. Eddig 10 évenként mindössze a hídszerkezet korrózióvédelmét látták el. A híd felújítása a két Duna-parti város életében kiemelt történelmi esemény, valamint a térség gazdasági fejlõdése szempontjából, illetve turisztikai szempontból is kiemelt fontosságú – hangzott el Komárnóban a híd átadási ünnepségén. A két országot összekötõ Erzsébet híd felújításáról 2005-ben írta alá a két ország, Magyarország és Szlovákia szakminisztériuma a tárcaközi keretmegállapodást. A hídon félpályás forgalomelterelésekkel tavaly februárban kezdõdtek a felújítási munkák, és határidõre, 2006. november 30-ára befejezték a teljes rekonstrukciót. A
munkálatok kivitelezését a Hídtechnika Kft. és a KÖZGÉP Zrt. alkotta Komárom-Komárno 2005. Konzorcium végezte. Megerõsítették a hídszerkezet fõtartó végoszlopait és a vég-kereszttartókat, a régi vasbeton gyalogjárda helyett új, ortotróp acélszerkezetû gyalogjárdát építettek, amelyre új kopásálló, járható szigetelést helyeztek. Húsz centivel szélesebb kocsipályát alakítottak ki, amelyre kétrétegû öntött aszfaltburkolatot raktak. A hídtartozékok közül kicserélték a dilatációs szerkezetet, a hajózási jelzéseket és a radarárbocokat, vala-
mint megújult a híd teljes közvilágítási hálózata. Ugyanakkor teljesen új három-, illetve négyrétegû korrózióvédelmi bevonattal látták el a hídszerkezetet, valamint elvégezték a hídelemek bizonyos szintû megemelését is. A szerkezeti erõsítések elsõdleges célja nem a híd jelenlegi teherbírásának növelése, hanem a szerkezet teherbírásának egyenletessé tétele, a meglévõ gyenge pontok kiiktatása volt. Ezáltal szükséghelyzetben a hídon nagyobb jármû átkelése is megengedhetõ. A Duna-híd teljes felújításának beruházója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, és a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Telekommunikációs Minisztériuma volt. A kivitelezési munkák mintegy 5,6 millió eurós költségeit a két ország fele-fele arányban állta. Bertalan János
Január második felében várható a Volán-részvények átadása A kormány várhatóan január második felében hagyja jóvá, hogy a Volán-társaságok részvényei a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz kerüljenek vagyonkezelésbe – közölte a kormányszóvivõi iroda. Az ÁPV Zrt.-nél lévõ Volán-részvényeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) adják át, majd ezt követõen a KVI vagyonkezelési szerzõdést köt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal (GKM). A KVI tájékoztatása szerint a részvények átadásával kapcsolatos szerzõdést bemutatják a kormánynak és a jóváhagyást követõen bonyolítják le az átadást. Az ÁPV Zrt.-nél közölték, hogy készen állnak a Volán-társaságok részvényeinek átadására, ennek idõ-
pontját a jelenlegi helyzetben elsõ sorban a KVI, illetve a GKM lépései befolyásolják. A minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a vagyonkezelést vállalva a tárca célja a 2012-es piaci liberalizációig a Volán-társaságok megerõsítése regionális összevonásokkal, vonalhálózatok újraszervezésével, menetrendek összehangolásával. A kormány tavaly júliusban döntött arról, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a minõségi szolgáltatások érdekében. Az átalakítás során összehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszerét. Annak érdekében, hogy egy kézbõl tudják irányítani a közlekedéspolitikát, a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja majd a Volán vagyonkezelési jogát.
Az ÁPV adatai szerint a 24 Volán-társaság saját tõkéje 41 milliárd 532 millió 141 ezer forint, jegyzett tõkéje 66 milliárd 716 millió 513 ezer forint. A 24 Volán-társaság értékesítésének nettó árbevétele 2005. évi adatok alapján 137 milliárd 731 millió forint volt. A jegy- és bérletértékesítésbõl származó bevételek 72 milliárd 474 millió forintot, az árkiegészítések az 50 százalékos, a 67,5 százalékos és a 90 százalékos kedvezmény után 51 milliárd 925 millió forintot tettek ki. A támogatások teljes összege 5 milliárd 431 millió forint, ebbõl a fejlesztési támogatások összege 2 milliárd 468 millió forint, a mûködési támogatások összege 2 milliárd 643 millió forint. Az egyéb bevételek összege elérte a 4 milliárd 260 millió forintot.
NÉVJEGY
Tomcsányi István Románia és Bulgária EU-csatlakozása a hazai Ro-La forgalmat nehéz helyzetbe hozhatja. A Magyarországot 2005–2006-ban érintõ Ro-La tranzitforgalmakban a román és bolgár kamionok aránya meghaladta a 82 százalékot. Hazánk EU-csatlakozását követõen a közútinál magasabb vasúti fuvardíjak miatt 2-3 hónap alatt teljesen eltûntek a magyar fuvarozócégek kamionjai a vasúthálózatról. Románia és Bulgária uniós tagsága a kamionforgalom özönét fogja a közutakra zúdítani, hacsak a kombinált fuvarozás tarifái csökkentésével, versenyképes alternatív szállítási módként piacon nem marad. A problémáról a hazai kombinált fuvarozás ismert és elismert 55 éves, kétdiplomás szakembere mondta el véleményét. Tomcsányi István kezdetektõl az 1991-ben alapított Hungarokombi Kft. vezérigazgatója, korábban a szállítmányozás területén szerzett államigazgatási tapasztalatokat. – Az adminisztratív korlátok megszûnésével a jelenleginél lényegesen több kamion áthaladása várható Magyarországon? – Az óvatos szakmai becslések a tranzitforgalom megduplázódását jelzik elõre. Ezt a tetemesen megnövekedõ forgalmat hazánk közúti infrastruktúrája nem képes kiszolgálni. Ezért szükséges megvizsgálni, hogy az új tagállamok belépése milyen hatással lesz a Magyarországon áthaladó tehergépjármû-forgalom vasúti szállítására, illetve milyen intézkedések szükségesek a drasztikus visszaesés elkerüléséhez. A kérdéskört részletesen kidolgozott háttértanulmányban (KTI Kht. 2006) vizsgáltuk meg, feltártuk a Ro-La fuvarozás versenyhátrányát. – A Ro-La versenyhátrányáról és annak kompenzálási lehetõségeirõl a Ro-La és a tisztán közúti fuvarozási forma költségszerkezetének részletesebb vizsgálatával lehet teljes képet alkotni. Végeztek ilyen számításokat? – Természetesen. A Ro-La jegy árában legnagyobb hányaddal a vasúti szolgáltatási díj szerepel, amelynek fõbb összetevõi a pályahasználati díj, a vonattovábbítás költségei, illetve a kereskedelmi költségek. További jelentõs költségösszetevõ a vagonköltség. A jegyár kalkulációjában szerepel a terminálokon igénybe vett szolgáltatásokért fizetendõ termináli díj, továbbá az ügynöki jutalék és a szervezési költség. A teljes költség mintegy 95 százalékát teszik ki a vasúti szolgáltatások és a gördülõ állomány költségei, itt van tér és szükség egyes költségelemek, költségek kompenzálására. Mindezek figyelembevételével (a mûködõ Szeged–Wels reláció 2006-os adatai alapján számolva) a Ro-La fuvarozás összköltségének fajlagos értéke 0,74 euró/km – 193,0 Ft/km – értékre adódik. A közúti fuvarozás költségszerkezetének összeállítását a magyar nemzetközi fuvarozást végzõ fuvarozók jellemzõ adatai alapján végeztük. A költségek között nem szerepelnek az autópálya- és úthasználati díjak, mivel ezek a konkrét útvonaltól függenek, és országonként nem egységesek. A közúti fuvarozás összköltségének fajlagos értéke 0,69 euró/km – 179,0 Ft/km – értékre adódik, a guruló költség pedig ennek csak mintegy 60 százaléka. Megállapítható, hogy a hazai fuvarozási piac döntõ többsége fuvarfeladatai nagy részében önköltség körüli szinten fuvaroz (az aktuális fuvardíjak 0,6-0,75 euró között alakulnak). – A Ro-La megmentésére milyen megoldási lehetõségeket látnak? – A kompenzációra a hazai úthálózatra is bevezetendõ pályadíj, a szigorított törvényes vezetési idõk következetes ellenõrzése és betartatása és a Ro-La üzemeltetési támogatása útján van lehetõség. Hazánkban is segíteni kell a közlekedési hatóságot, hogy az ellenõrzések megfelelõen visszatartó erejûek legyenek. A hosszabb távolságon szállító kamionok hatékonysága jelentõsen növelhetõ azzal, hogy a gépkocsivezetõ a kötelezõ pihenõidejét a Ro-La vonat hálókocsijában tölti el, miközben jármûvével együtt nem egy parkolóban várakozik, hanem vasúton halad a célja felé. Számításaink kimutatták, hogy kizárólag a jelenlegi Ro-La forgalom vasútról közútra terelõdésének hatásaként 4,8 milliárd Ft kár keletkezne évente. Az új EU-s csatlakozással együtt járó piacnyitás a nemzetközi közúti forgalom várható megnövekedésével a káros hatásokat is tovább növeli. Jó jel, hogy a kormányzat figyelmét sikerült ráirányítani a problémára és az üzemeltetés támogatására, a kombinált fuvarozás átmeneti versenyhátrányának kiegyenlítésére a 2007-es költségvetésben 900 millió forintos nevesített támogatást fogadott el az Országgyûlés.
3
4
VASÚT
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
Már nyolctagú a Magyar Vasúti Egyesülés
Élesedik a verseny a vasúti árufuvarozásban
A január elsejétõl kiteljesedõ vasúti árufuvarozási liberalizáció elsõ idõszakában várhatóan azok a magánvasutak lesznek életképesebbek Európában és Magyarországon is, amelyek közvetett vagy közvetlen nagyvasúti érdekeltségként vannak jelen a piacon – mondta Berényi János, a Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója. Az európai vasúti árufuvarozási piac liberalizációjának egyik jellemzõje, hogy országonként eltérõ módon nyílt meg a vasúti árufuvarozási piac, Franciaországban a legkevésbé, ugyanakkor Németországban több száz magánvasút mûködik, közülük azonban legfeljebb 3-4 tudja teljeskörûen felvenni a versenyt a nagyvasúttal. A magyar helyzetrõl szólva kiemelte, hogy Magyarországon is megnyílt és még inkább megnyílik a vasúti árufuvarozási piac. Jelenleg 6-7 magánvasút rendelkezik vasúti tevékenységi engedéllyel, és további 5-6 engedélykérelem van a vasúti hivatalnál. Hangsúlyozta, hogy miként Európában, úgy Magyarországon sem tudtak jelentõs részarányt szerezni a magánvasutak. Jellemzõ, hogy 2-3, maximum 4 százalék a részarányuk a vasúti árufuvarozási összforgalomban, elsõsorban a tisztázatlan viszonyok miatt. A vasutak nem átjárhatóak, az eltérõ nyomtávés áramrendszer, fék- és jelzõberendezések nem teszik lehetõvé a határokon átívelõ folyamatos forgalomszervezést.
Dr. Berényi János
Nincs azonos versenyfeltétel az árufuvarozásban a közút és a vasút között – mondta Berényi János, aki szerint a vasútnak sokkal rosszabb feltételek között kell általában versenyeznie a közúti árufuvarozással. A versenyhez tartozik, hogy a közút adottságánál fogva rugalmasabb, nem kötött pályához, sínhez kapcsolódik a tevékenysége. Az úthasználati díjak vonatkozásában is sokkal kedvezõbb a közúti fuvarozás helyzete, mint a vasúté. Berényi János elmondta, hogy Magyarországon a piacra lépõ ma-
gánvasutaknak viszonylag magas pályahasználatidíj-fizetéssel kell szembesülniük. A magyar pályahasználati díj a közép-, illetve felsõ kategóriában található, míg a közúton nem, vagy csak alig kell úthasználati díjat fizetni. Az elnök-vezérigazgató szerint a közúti úthasználati díj vonatkozásában 2008 változást hozhat, bár a közlekedési minisztérium kezdeti elszántsága gyengülni látszik. A Magyar Vasúti Egyesülés fél éve alakult, jelenleg nyolc tagja van, a MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., a GySEV Zrt., az MMV Magyar Magánvasút Zrt., a CER Vasúti Zrt., a Train Hungary Magánvasút Kft., a MÁV-Hajdú Vasútépítõ Kft. és a Mátrai Erõmû Zrt. Az egyesülés célja egységesen fellépni a magyar vasút érdekeinek érvényesítéséért Magyarországon, az Európai Unióban és a különbözõ nemzetközi fórumon. Céljuk továbbá minél több fejlesztési forrást megszerezni a magyar vasút számára a különbözõ pénzügyi alapokból. Ennek keretében támogatják és lobbiznak a kombinált fuvarozást végzõ Hungarocombi vezette konzorcium eredményes részvételéért az Európai Unió Marco Polo programjában, illetve közremûködnek az II. Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak tartalommal való megtöltésében.
Február végére megszülethet a döntés
Három tanácsadójelölt December 18-ig lehetett részvételi jelentkezést beadni európai uniós közbeszerzési pályázat alapján a MÁV Cargo Zrt. értékesítési stratégiájának kidolgozására. Hat pályázat érkezett, amelyek közül január 5-én a három legjobbat kérték fel ajánlattételre. A CA IB Tõkepiaci Tanácsadó Zrt. által vezetett Pro Cargo Konzorcium, a Credit Suisse Securities (Europe) Ltd. és az Ernst and Young Tanácsadó Kft. által vezetett konzorcium kapott meghívást ajánlattételre a vállalatértékesítési tanácsadói pályázat második fordulójában. A tanácsadó kiválasztását legkésõbb február elsõ felében le szeretnénk zárni – mondta el lapunknak Dióssy Gábor, a MÁV Cargo elnöke. A pályázati kiírásból kitûnik, hogy a nyertes feladata – a MÁV Cargo Zrt. 100 százalékos, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV Vagyonkezelõ Zrt. tulajdonában lévõ, 29 513 046 000 Ft névértékû részvénycsomagjának ér-
tékesítésével kapcsolatos stratégia kidolgozása, – az értékesítési alternatívák bemutatása és elemzése, – részletes javaslat tétele a legmegfelelõbbnek javasolt megoldásra (ideértve az értékesítést megelõzõ intézkedésekre történõ javaslattételt), – a befektetõi érdeklõdés felkeltése, illetve az értékesítési eljárás lefolytatása, beleértve a jogi teendõket.
Létrejött a bérmegállapodás December 30-án megszületett a megállapodás a MÁV és a vasutas szakszervezetek között a 2007-es évre vonatkozó béremelésrõl és a kollektív szerzõdésrõl. A vasútnál a legalacsonyabb személyi alapbérrel rendelkezõk körében 8 százalékos alapbérfejlesztésrõl rendelkezik a bérmegállapodás. Mindez az érintett munkavállalók esetében minimum ötezer forint alapbéremelést jelent. Az ennél magasabb munkaköri kategóriák esetében 7,5 százalékos, de szintén legalább ötezer forint alapbéremelést hajt végre a vasúttársaság. Mindezen felül a MÁV valamennyi munkavállaló részére 1,5 százalékos egyszeri, eredményfüggõ juttatást ad, amelyet 2007 decemberében fizet ki a dolgozóknak. További jövedelemnövelõ hatása van a szintén minden munkavállalónak járó 210 ezer forint éves keretösszegû, béren kívüli javadalmazási rendszernek is, amelyet a jelenlegi 180 ezer forintról növel meg a MÁV a megállapodás értelmében.
Az aláírt megállapodás része a kollektív szerzõdés, amely a korábbi évektõl eltérõen két évre szól, de legkorábban a jövõ év végén mondható fel. A csomag részét képezõ, a 2007–2010-re szóló középtávú megállapodás a munkavállalók részére adandó foglalkoztatási garanciákat tartalmazza. Egyebek mellett rögzíti, hogy a végrehajtó szolgálatot ellátó dolgozók (többségében fizikai állomány) körében nincs munkaerõfelesleg, ezért nem szükséges ezekben a munkakörökben a további létszámleépítés. A szerzõdés keretében a MÁV kötelezettséget vállalt a cégen belül kialakult bérfeszültségek csökkentésére, de sok más mellett a munkakörülmények javítása is célja az aláírt megállapodásnak. A munkaerõ megtartásának nélkülözhetetlen eleme az átképzés, melynek koncepcióját a megállapodás értelmében a MÁV a szakszervezetekkel együtt alakítja ki. A mozdonyvezetõk heti munkaideje határozatlan idõre két órával emelkedik, szemben a többi munkakörben dolgozókéval, akik heti egy órával dolgoznak többet.
A tanácsadó a fix tanácsadói díj mellett sikerdíjra jogosult. A sikerdíj és a fix díj együttes nettó összege nem haladhatja meg a befolyt értékesítési árbevétel 0,75 százalékát. A pályázatok elbírálása során fele részben az árat, fele részben a projektterv szakmai minõségét vették figyelembe. Dióssy Gábor elmondta, hogy az ajánlattételi lehetõséget kapott cégek január 15-ig adhatták be pályázati anyagukat, majd azt követõen tárgyalások kezdõdnek mindhárom résztvevõvel. A kormány júliusban döntött a MÁV Cargo értékesítésérõl, a tervek szerint a MÁV Cargo részvényeinek eladása 2007. végén fejezõdik be. A társaság éves árbevétele 2006-ban várhatóan meghaladta a 90 milliárd forintot. Andó Gergely
Változások a MÁV-nál A MÁV központi adminisztrációjában a dolgozói létszám 2006-ban 1200-zal csökkent, de 2007. június 30-ig további 1300-zal mérséklõdik – közölte a MÁV Zrt. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter még a július 5-i kormányülést követõ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a MÁV racionalizálása keretében a központi adminisztrációban 2500 fõvel csökkentik a létszámot, a nem adminisztratív személyzet leépítésérõl azonban nem árult el részleteket. A MÁV központi adminisztrációjában 15 800-an dolgoztak, mielõtt a létszám csökkentése megkezdõdött. A vasúttársaság tájékoztatott arról is, hogy a MÁV Zrt. igazgatósága Mosóczi Lászlót üzletági általános vezérigazgató-helyettessé, Sipos Sándort portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettessé nevezte ki. Mosóczi László 2006. december 11-e óta, Sipos Sándor 2007. január 1-jétõl tölti be a posztot.
2007. január 17.
A GySEV sikeres évet zárt A Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt. sikeres évet zárt 2006-ban, az erõsödõ versenyhelyzet ellenére az áruszállítási és vontatási területen növelni tudta teljesítményét, és várhatóan pozitív eredménnyel zárja az esztendõt – jelentette ki Ács Sándor vezérigazgató-helyettes. A társaság vezérigazgató-helyettese elmondta: a személyszállítási teljesítmény 2006-ban várhatóan bázisszinten alakul, az év végéig 2,7 millió utast szállított a GySEV. Az áruszállítás teljesítménye 2006-ban várhatóan összesen 6,1 millió árutonna, 2007-ben tovább szeretnék növelni piaci részesedésüket az áruszállítás és a logisztikai szolgáltatások területén. Az áruszállítási teljesítményt mintegy 22 százalékkal tervezik növelni. A növekedés nagy részben a szentgotthárdi vonal átvételébõl
adódik, és az áruszállítási teljesítmény növekedését várják elsõsorban a balkáni országokba – Romániába, Bulgáriába, Törökországba – irányuló forgalomtól. A GySEV 2007-ben több nagy jelentõségû beruházást tervez. Befejezõdik a szombathelyi vonal biztosítóberendezésének kiépítése, és kapacitásbõvítést végeznek a Soproni Logisztikai Központ kombinált fuvarozási terminál vágányhálózatán. A logisztikai központ 2007-ben egy nagy alapterületû hûtõházzal is bõvül. A GySEV vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a Szombathely–Szentgotthárd vonalszakasz villamosítására, a pályafelújításra, illetve a legkorszerûbb biztosítási berendezés kiépítésére az elkövetkezendõ években mintegy 18 milliárd forintot költenek az Európai Unió Kohéziós Alapjának forrásaiból, a tulajdonosok – a magyar és az osztrák állam – aktív közremûködésével.
Újabb piacokat céloz meg a Bombardier MÁV Kft. Ismét eredményes évet fejeztünk be! – jelentette ki Dian József ügyvezetõ igazgató a 2006-os év utolsó munkanapján, december 22-én Dunakeszin a hagyományosan az egyik üzemcsarnokban megtartott év végi munkásgyûlésen. A Bombardier MÁV Kft. vezetõje a csaknem 800 fõs törzslétszámmal mûködõ vállalat dolgozóinak bejelentette: 7,4 milliárd forintos árbevétel mellett 1 milliárd forint feletti nyereséggel zárták az évet. 2006-ot a „fõvizsga évnek” nevezte, mivel össztevékenységük mintegy kétharmadát, 450 ezer üzemórát 431 kiadott fõvizsgás személykocsi tette ki, ami 3,7 milliárd forintos bevételt hozott. Tovább folytatták a MÁV Zrt. igen sikeres elõvárosi programja részeként a hárommilliárdos BDtfõjavítási tevékenységet is. A jövõrõl is szólt: bízik abban, hogy eredményesen szerepelnek a MÁV Bhv és az úgynevezett „len-
gyel kocsi” fõjavítási tenderén, a franciaországi STVA cég és a svéd vasutak kocsiátalakítási-felújítási programjában, illetve két másik nemzetközi gyártási-felújítási programban. G. Szûcs László
Egyéves a Hungaria Intermodal Kft. Egy év telt el azóta, hogy hosszas elõkészítések után megalakult a Hungaria Intermodal Kft., amelynek tulajdonosai a MÁV Cargo Zrt., a MÁV Kombiterminál Kft., a német Kombiverkehr, a Speditions Holding és a GySEV Zrt. A céget azzal a szándékkal hozták létre, hogy a magánvasúti terjeszkedéssel szemben egy erõs, meghatározó piaci szereppel bíró kombinált fuvarozási operátorrá váljon a legfontosabb európai vasúti kombinált fuvarozási tengelyeken és áruáramlatokban. A már futó kíséretlen konténervonatok forgalmát az új piaci szereplõként fellépõ cég sikeresen folytatta.
A társaság bázisát szakmai múlttal rendelkezõ fiatal értékesítési csapat adja, ügyvezetõ igazgatójuk a kombinált fuvarozási körbõl ismert Bíró Tibor, aki kezdettõl fogva felvállalta a piacon történõ megmaradás összes problémáját. Mûködésük elsõ évében megtartották az északi kikötõk felé menõ projektet, a Duna–Elbát, megkétszerezték az adriai irány vonatforgalmát, üzleti tervüket sikeresen teljesítették és több projektben váltak érdekeltté. A MÁV Cargo Group leányvállalataival együttmûködve az operátori tevékenységén túl szállítmányozási és logisztikai szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára, az anyacéggel közösen pedig bizakodva várja a 2007. év kihívásait.
Szevasz a SzeVaSznak A MÁV Zrt. Személyszállítási Üzletága 2007. július 1-jétõl a tervek szerint a MÁV Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló társaságként mûködik tovább. Az új cégnek a MÁV Személyszállítási Vasúti Szolgáltató Zrt. (SzeVaSz) elnevezést szánta az üzletág, de ehhez végül a leendõ közvetlen és/vagy közvetett tulajdonos nem járult hozzá. Ezért 2007 elsõ napjaiban MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, rövidített nevén MÁV-START Zrt.-ként kérték az új társaság bejegyzését a cégbíróságon. Az új céghez kapcsolódó legújabb hír, hogy a FreeSoft Nyrt. 249 millió forint plusz áfa értékû szerzõdést kötött a MÁV Zrt.-vel informatikai rendszer kialakítására. A szerzõdés tárgya a MÁV Zrt. gazdálkodásirányítási információs rendszerén belül az alapítással létrejövõ személyszállítási Zrt. önálló vállalati mûködését támogató, gazdálkodásirányítási, informatikai rendszer kialakítása.
KÖZÚT
2007. január 17.
Horváth Zsolt Csaba az elnök
Megalakult a Nemzeti Közlekedési Hatóság A kormány döntése alapján 2007-tõl a közlekedési hatóságok egyetlen szervezetbe integrálódtak. A létrejött egységes Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, Horváth Zsolt Csaba korábban a GKM közlekedési helyettes államtitkáraként, majd a Közlekedési Fõfelügyelet fõigazgatójaként készítette elõ az NKH megalakítását. Az új közlekedési hatóság, amely integrálja a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedési hatósági tevékenységet, a korábbi Közlekedési Fõfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek és a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogutódjaként mûködik tovább. A közlekedéshez kapcsolódó hatósági feladatok továbbra is változatlanok. Ami változik, az csupán az, hogy egy országos hatáskörrel rendelkezõ államigazgatási szerv, az NKH látja el a hatályos jogszabályokban megállapított rend szerint a közlekedési hatósági feladatokat. A korábbi 23
költségvetési intézmény önállósága megszûnt, a párhuzamos szervezeteket összevonták. A megyei felügyeletek helyett hét regionális területi igazgatóságot és két országos hatáskörû szervezetet, a PÁV-ot és a Polgári Légiközlekedési Igazgatóságot, mint elsõfokú hatóságot alakítottak ki. A másodfokú feladatokat az NKH Központi Hivatala végzi. Az NKH fõbb vezetõi: Lovas Károly elsõfokú területi fõigazgató, Ipolyi-Keller Imre stratégiai és módszertani igazgató, Érsek László másodfokú döntéselõkészítõ fõosztályvezetõ, Andorkóné dr. Németh Ibolya gazdasági fõosztályvezetõ.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük Regionális igazgatóság
Székhely
Illetékességi terület
Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép- Budapest Budapest és Pest megye magyarországi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat- Gyõr Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zadunántúli Regionális Igazgatósága la megye Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép- Tata- Komárom-Esztergom, Fejér és dunántúli Regionális Igazgatósága bánya Veszprém megye Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-du- Szek- Tolna, Somogy és Baranya menántúli Regionális Igazgatósága szárd gye Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-al- Kecske- Csongrád, Békés és Bács-Kisföldi Regionális Igazgatósága mét kun megye Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak- Nyír- Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdúalföldi Regionális Igazgatósága egyháza Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak- Eger Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén magyarországi Regionális Igazgatósága és Nógrád megye
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
5
Már jövõre elektronikus útdíjat ígérnek
A Deloitte ad tanácsot az ÚKIG-nak A nagy tehergépjármûvek után már egy év múlva, a személyautók után 2009-tõl lehetne használatarányos autópályadíjat fizetni, ami a jelenlegi elképzelések szerint egy hosszabb útra többe kerülne, mint amennyibe ma egy négynapos matrica. A Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. adhat tanácsokat az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságnak (ÚKIG) a használatarányos elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED) bevezetésével, illetve használatával kapcsolatban – mondta Sándor Zsolt, az ÚKIG stratégiai irodájának vezetõje. A Deloitte havi 15 millió forintért végzi az elkövetkezõ 24 hónapban az ED elõkészítése, illetve beindítása körüli tanácsadói munkálatokat. A nyertes feladata lesz az ED kiépítésére szóló pályázat elõkészítése, de közre kell mûködnie a kivitelezõ kiválasztásában és kezdetben az üzemeltetés monitoringjában is. Sándor Zsolt elmondta, hogy az ED-pályázat megjelentetésével megvárják az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot, ami az irodavezetõ szerint január vége elõtt várható. Amint a határozat megjelenik, az ÚKIG napokon belül kész a tenderfelhívás megjelentetésére, Sándor Zsolt szerint júliusban már szerzõdést is köthetnek a kivitelezõvel. Az a pályázó, amelyik nagyobb technikai lefedettséget ígér, elõnyösebb helyzet-
be kerül, vagyis magasabb pontszámot kap. Arról, hogy hol vezetik be a ED-t, a kormány dönt majd; a „minimálprojekt” szerint legalább a gyorsforgalmi utakon lenne lefedettsége a rendszernek, míg egy másik, maximalista változat szerint valamennyi – egy, két és három számjegyû – fõútra kiterjesztenék az informatikai rendszert, hogy a D4 kategóriába tartozó jármûvek után bárhol lehessen ilyen módon díjat szedni. Az szinte biztosra vehetõ, hogy a D4-es kategóriába tartozó, vagyis a 12 tonna össztömeget meghaladó jármûvek után már a jövõ év elejétõl ilyen módon egyenlítik ki az úthasználati díjat, de a személygépkocsitulajdonosok még biztosan nem így fizetnek egy év múlva. Számukra erre legkorábban 2009-ben nyílhat le-
hetõség, de alternatívaként továbbra is megmarad a jelenlegi, matricás díjfizetési gyakorlat. A közlekedési tárca tanulmánya szerint a D1-es jármûvek (például a személyautók) után mai áron számolva 2009-tõl kilométerenként 5,60 és 7,50 forint közötti díjat kell fizetni, míg a D4-es nagyteherautók után, 2008 elejétõl 22,40-tõl 26,31 forintig terjedhet a kilométerenkénti díj. Tehát például Budapesttõl Debrecenig csaknem 1300 forintba kerül az út, de ez emelkedhet 1725 forintra is, 230 kilométeres távval számolva. A teherautók díja pedig ugyanezen a távon legalább 5152 forint lehet egy útra, vagyis például a személyautók esetében – amíg lehet – érdemesebb lesz négynapos matricát váltani, feltéve hogy annak ára nem emelkedik jelentõsen 2009-re. Igaz, rövidebb távra viszont olcsóbb lesz így fizetni, mint matricával, és végre a teherautók is annyival többet fizetnek, amennyivel többet közlekednek. Az elképzelések szerint a nyertes pályázónak saját költségén kell majd kiépítenie az úthasználat-arányos díjfizetést biztosító informatikai rendszert, amelyet öt vagy tíz évig üzemeltetnie is kell. A szakemberek szerint az ED kialakításának költsége 30-40 milliárd forint lehet. Ebben a konstrukcióban az állam öt vagy tíz éven keresztül éves szolgáltatási díjat fizetne, a futamidõ végén pedig opciója lenne a kiépített rendszer megvásárlására. A nemzetközi gyakorlat alapján ez évente több milliárd forint szolgáltatási díjat jelentene, ami a futamidõ egészére vonatkozóan meghaladhatja az 50 milliárd forintot.
6
RÉGENS
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2007. január 17.
Európai kutatás-fejlesztési eredmények
Innovációs bonbonok Európai kitekintés Az Európai Bizottság által 2000-ben megfogalmazott liszaboni stratégia ambiciózus törekvése, hogy az európai térség 2010-re a világ legdinamikusabban bõvülõ versenyképes gazdasága legyen. Ez a célkitûzés kizárólag az Európai Unió tagállamainak összefogásával, közös erõfeszítések megtételével érhetõ el. Mindezekkel összhangban az informatika napjaink meghatározó technológiai báziskövének tekinthetõ. Ugyanakkor Európa gazdasági versenyképességét biztosító új információs technológiák és megoldások, csak nemzetközi összefogásban, határokon átívelõ projektbe szervezõdve valósulhatnak meg. Az Európai Bizottság költségvetésébõl finanszírozott 6-os Kutatás Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban (FP6), amely 2006-ban zárult le, folyamatosan nagy hangsúlyt kaptak a pán-európai együttmûködést támogató informatikai projektek. A program lezárulását követõen új idõszámítás kezdõdik, új költségvetéssel és új lehetõségekkel a 7-es Kutatás Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban (FP7). Az új keretprogramon belül kiemelt helyet kapnak az információs társadalom technológiáinak (IST) fejlesztését támogató célkitûzések. Az IST projektekben az európai kutatási térség (ERA) kutatóinak és ipari szereplõinek szerepvállalásával, nemzetközi projektekben keresik a szakemberek azokat az üzleti modelleket és informatikai megoldásokat, melyek hatékonyan támogatni tudják a vállalati kooperációt és határon átívelõ üzleti együttmûködéseket, továbbá hozzájárulnak az ipar versenyképességének növeléséhez.
Vállalati határokon átívelõ informatikai rendszerek Az európai kutatás-fejlesztés egyik fókuszterülete a vállalati rendszerek együttmûködésének technológiai, gazdasági és jogi problémáinak megismerése és leküzdése. Az egyik legnagyobb interoperabilitással foglalkozó európai projekt az Athena (/www.athena-ip.org) 15 szervezetet tömörítve keresi az integráció új technológiáit és mutat rá az együttmûködõ rendszerekben rejlõ gazdasági elõnyökre. Ebben a témában számos tanulmányt és sikertörténetet találhatunk a tengerentúlon is a
Cap Gemini, illetve a Gartner ipari tanulmányaiban. A projektek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a vállalati rendszerek integrációjának és a virtuális vállalati közösségek fejlesztésének halogatása lemaradáshoz vezet. Az integrációs platformok fejlesztése természetesen költséges – és idõigényes, de az a potenciál, mely üzleti elõnyként realizálódik, más eszközökkel nem érhetõ el. A Cap Gemini megállapításai szerint a hálózatban gondolkodás fõként a kis és közepes méretû vállalatok számára jelent komoly költségmegtakarítási potenciált és biztosít rugalmas reakcióképességet a piac folyamatosan változó kihívásaira.
Gyártó hálózatok hatékony menedzselése Elõadásunk „jó gyakorlat”-ként mutat be egy nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt eredményeként kifejlesztett business-to-business alkalmazást. A MaNeM© – Manufacturing Network Manager szolgáltatásainak bevezetése jelentõsen növeli a gyártó-beszállító kapcsolatrendszerben a teljes ellátási lánc mûködésének hatékonyságát. Az elõadás fókuszál a beszerzés, a rendeléskövetés és a beszállítói folyamatok ellenõrizhetõségének problémájára, olyan ellátási láncokban, melyekben az üzleti kapcsolatokat mûködtetõ információk gyors és hatékony elérése az egész hálózat versenyképességét befolyásolja. Az általunk bemutatott integrációs platform egy közös informatikai felületen kapcsolja össze a gyártót és beszállítóit. Olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek jelentõsen növelik az ellátási lánc mûködésének rugalmasságát és átláthatóságát. Az európai tapasztalatok alapján minden gyártó vállalat folyamatosan szembesül a piac újabb és újabb kihívásaival. A vásárlók egyre sürgetik az átfutási idõk csökkentését, a termékek és szolgáltatások egyedi igényekre szabását, mindemellett a racionalizált készlettartási politika bevezetésével a kötelezõ rendelési mennyiségek csökkentését. A gyártók teljesítménye sok esetben a beszállítóiktól függ, ami a sokszereplõs ellátási láncokban elavulttá és áttekinthetetlenné teszi a faxon vagy e-mailben történõ kommunikációt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyártó hálózatok menedzselése nem nélkülözheti a fejlett klasszikus ERP modulokon túlmutató, az ellátási lánc szereplõinek együttmûködését támogató B2B megoldások alkalmazását.
A magyar gyártók ugyanolyan helyzetben vannak, mint a többi európai vállalkozás. Az egyelõre még alacsonyabb munkabérekben lévõ elõny egyszer szûkül – fõként a távol-keleti beszállítók térnyerése mellett – így ez hamarosan már nem lesz elegendõ a versenyben maradáshoz. A vállalatoknak a rugalmasságuk megõrzésére kell koncentrálniuk versenyelõnyük megõrzése érdekében, ezt szolgálják a fejlett üzleti kommunikációs megoldások.
Üzleti értékek Az elõadás hátterében egy 2004-ben elindult K+F projekt eredményei állnak. A projekt célja egy informatikai platform létrehozása és ipari beágyazása, mely minden eddiginél hatékonyabban képes támogatni a gyártók és beszállítóik közötti információáramlást, adatcserét és kommunikációt. A létrejött B2B platform jelentõs hozzáadott értéket képvisel a gyártási folyamatokba bevont szereplõk üzleti folyamataiban. – Alkalmazásával jelentõségen csökkenthetõek a humán és kommunikációs költségek, valamint az informatikai rendszer fejlesztésnek és üzemeltetésének költségei is. – A rendszer az üzleti kapcsolatok fejlesztését is segíti. Támogatja a beszállítókkal kapcsolatos irányítási és ellenõrzési folyamatokat, folyamatos rendelés monitoringot biztosít, a beszállítók minõsítéséhez gyors és pontos információt szolgáltat, támogatja az elektronikus adatcserét, és betekintést enged a beszállítói „fekete doboz”-ba. A megoldás infrastruktúra és licenc beruházás nélkül, szolgáltatás formájában vehetõ igénybe, internetes felületen keresztül, több nyelven bárhonnan elérhetõ, mindamellett biztonságos, és megbízható adatokat szolgáltat. Bevezetésével jelentõsen növelhetõ az ellátási lánc áttekinthetõsége, javul a beszállítói teljesítések ellenõrizhetõsége, és minimalizálhatóak a szállítási kockázatok.
A gyártó hálózat kiterjesztése külsõ szolgáltatók irányába Az ellátási láncok kiterjedtsége és komplexitása miatt, a 2004-ben indult projekt végrehajtása során mind az ipari szereplõkben, mind a kutatási-fejlesztési szakemberekben
megfogalmazódott az igény a modell továbbfejlesztésére. A logisztika egyre általánosabb kiszervezésével párhuzamosan a folyamatokban egyre meghatározóbb szerepet játszanak a logisztikai szolgáltatók. A kereskedelmi ügyletek növekvõ finanszírozási igénye miatt pedig a pénzügyi szolgáltatást nyújtó bankok, biztosítók, faktoringcégek kerülnek bevonásra az ellátási folyamatban. A konzorcium mindezt felismerve újabb projektet definiált. A 2006 januárjában indult hároméves logisztikai-pénzügyi kutatás-fejlesztési projektben (FLUID-WIN) a partnerek egy platformon integrálják a részt vevõ külsõ szolgáltatókat. A projekt végrehajtásához egy kibõvített konzorciumra volt szükség, melyben a logisztikai és a pénzügyi folyamatokat jól ismerõ innovatív szemléletû vállalatok bevonása nélkülözhetetlen volt. A logisztikai szakértelem tekintetében a Régens lett az új projekt egyik meghatározó szereplõje. A FLUID-WIN projektben a konzorciumi szereplõk egy multi-domain (több szakterületen átívelõ) virtuális ellátási hálózat feltérképezésén dolgoznak. – A kibõvült célok mentén, új technológiai megoldásokat is felvonultató FLUID-WIN platform olyan szolgáltatásokat nyújt majd az ellátási hálóban megjelenõ pénzügyi és logisztikai szolgáltatók számára, mellyel a szolgáltatók versenyképessége erõteljesen javul, egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek, növelve megbízóik elégedettségét és bizalmát. FLUID-WIN publikus web-site: www.fluid-win.de Régens Hírek: www.regens.hu/news Együttmûködés a Hödlmayr Logistics Kft.vel egy nemzetközi kutatási projektben Forrásanyagok http://www.athena-ip.org http://www.capgemini.com/collaboration http://www.gartner.com/it/ http://cordis.europa.eu/ist//about/fp7.htm http://ec.europa.eu/enterprise/enterpeise_policy/cip/index_en.htm
Bekapcsolódás és felhasználás A Régens támogatja a hazai ipari szereplõk megjelenését a nemzetközi K+F területén. A programokba történõ bekapcsolódás formája lehet az innovatív megoldások korai bevezetése, akár már a tesztelés fázisában. A Régens olyan lehetõségeket kínál a vállalatoknak, melyeken keresztül mind partnerként, mind felhasználóként hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz és megoldásokhoz. Célunk, hogy alkalmazási közelségbe hozzuk a kutatás-fejlesztési projektek eredményeit, és nem mellékesen rávilágítsunk az európai kutatások eredményeinek közvetlen értékteremtõ hasznosíthatóságára a vállalatok üzleti gyakorlatában. Amennyiben nemzetközi projektlehetõségekkel, innovatív eredmények felhasználásával és vállalati alkalmazásával kapcsolatban szeretne részletesebben tájékozódni, kérjük, forduljon bizalommal munkatársunkhoz. Moksony Réka Üzletfejlesztési üzletágvezetõ
[email protected]
Régens Zrt. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19/D Tel.: +36 (1) 205-3090 Fax: +36 (1) 205-3094 Mobil: +36 (30) 655-5070 http://www.regens.hu
LOGISZTIKA
2007. január 17.
ProLogis évértékelés
Sikerek és új projektek Magyarországon A ProLogis 2004. december elsején nyitotta meg budapesti irodáját. Tavaly új, a bérbeadásokért felelõs igazgatót vettek fel, elkezdõdött Hegyeshalomban az új logisztikai központ, a ProLogis Park Hegyeshalom fejlesztése, valamint folytatódott a ProLogis Park Budapest– Gyál bõvítése, ahol az új létesítményeket már bérbe is adták. Ehhez a parkhoz kötõdik az év egyik legnagyobb magyarországi bérleti szerzõdése is, amelyet a ProLogis a Wincantonnal kötött. 2006 mozgalmas év volt a vállalat életében. Kemenes László csatlakozott a ProLogis magyarországi csapatához Leasing Associate (bérbeadásokért felelõs igazgató) pozícióban. Kemenes László, aki új posztján az összes magyarországi fejlesztési és bérbeadási tevékenységért felelõs, korábban a CB Richard Ellis és az Innosec Ingatlantanácsadó munkatársa volt, és hétévi tapasztalatot szerzett az ingatlan értékesítés, bérbeadás és marketing területén. Elkezdõdött az új, három piacot kiszolgáló logisztikai központ fejlesztése Hegyeshalomban. 2006 júniusában a ProLogis egy körülbelül 32,6 hektáros, a Pozsony–Bécs–Hegyeshalom háromszögben elhelyezkedõ területet vásárolt, ahol már zajlanak a következõ korszerû logisztikai központ, a ProLogis Park Hegyeshalom fejlesztési munkái. A terület Hegyeshalomtól délkeletre, öt kilométerre az osztrák és tíz kilométerre a szlovák határtól található. Fej-
lesztése három fázisban zajlik majd, az elsõ fázisban hat létesítmény létrehozását tervezik, összesen 148 ezer négyzetméteren. A további két fázis, amely tizennyolc hektár további terület fejlesztését tartalmazza, 250 ezer négyzetméterre emeli a park teljes építési potenciálját. Az elsõ, 22 700 négyzetméteres létesítmény elkészülte 2007 második negyedévében várható, ezt követõen kezdõdhet
a további létesítmények fejlesztése. A Park kiváló autópálya-kapcsolattal rendelkezik Bécs (65 km, M1), Pozsony (25 km, M15) és Budapest (175 km, M1) irányában is. Az egyik vezetõ európai beszerzési lánc, a Wincanton bérleti szerzõdést írt alá a ProLogis Park Budapest–Gyál 7. számú épületének összesen 21 600 négyzetméteres raktárterületérõl, az egyes számú épületen bérelt 6180 négyzetméteren túl. A ProLogis Park Budapest–Gyál Budapesttõl 18 km-re délnyugatra, a Románia és Szerbia felé vezetõ M5-ös autópálya és a budapesti nemzetközi repülõtérrel közvetlen összeköttetést biztosító új M0-s körgyûrû keresztezõdése mellett helyezkedik el. A park kilenc korszerû disztribúciós létesítménybõl áll, amelyek több mint 150 000 négyzetméternyi raktár- és irodaterületet foglalnak magukba. Ezekbõl jelenleg az elsõ öt áll készen, ezek teljes területét bérbe adták. A ProLogis Park Budapest–Gyál épületei kiválóan alkalmasak disztribúciós, könnyûipari és hozzáadott értéket biztosító logisztikai tevékenységek folytatására. A ProLogis Park Budapest–Gyál ügyfelei közé olyan vállalatok tartoznak, mint a Geodis, a Nagel Kraftverkehr, az Iron Mountain és az MVH.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS
7
HVG: Ötszázas toplista fuvarozókkal, speditõrökkel A megújult Heti Világgazdaság idei elsõ számában megjelent toplisták az 500 legnyereségesebb és legnagyobb árbevételû hazai céget rangsorolják 2005-ös adatok alapján. Ezekbõl kiderül, hogy nem feltétlenül a legnagyobb forgalmú társaságok söprik be a legnagyobb profitot, és fordítva. A hetilap melléklete az 500 legnagyobb hazai céget igyekszik bemutatni. Az adatsorok bázisát a CreditreformInterinfo Kft. szolgáltatta. Számunkra nem meglepõ, hogy a Waberer’s Holding és a Masped szerepel az összeállításban. Örömteli azonban, hogy a két meghatározó csoport mellett más szállítmányozó és fuvarozó cégek is bekerültek a legjobbak közé. A HVG-toplista tallózását olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Az 500 legnagyobb árbevételû hazai cég (millió Ft) 21. 44. 86. 90. 129. 145. 165. 229. 252. 260. 335. 348. 360. 446. 453. 454. 466. 488.
MÁV Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 357 Malév Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 237 BKV Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 434 Waberer’s Holding Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 850 Waberer’s International Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 925 Budapest Airport Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 383 Masped Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 655 GySEV Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 523 Exel Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 806 Volánbusz Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 939 Raabersped Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 495 MÁVTRANSSPED Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 905 Eurasia Sped Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 261 Kisalföld Volán Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 341 Révész Eurotrans Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 068 Zala Volán Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 051 TNT Express Worldwide Hungary Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 778 Masped-Railog Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 246
Az 500 legnagyobb nyereségû hazai cég (millió Ft) 36. 168. 172. 190. 215. 244. 384. 429. 451. 493.
Budapest Airport Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 940 TNT Express Worldwide Hungary Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 378 Waberer’s Holding Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 335 Masped Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 191 Waberer’s International Zrt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 068 Exel Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 913 Eurasia Sped Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 Hödlmayr Hungária Logistics Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 Raaberlog Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 Liegl & Dachser Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 Forrás: HVG 2007/1.
Török–magyar gazdasági kapcsolatok
Kiaknázatlan lehetõségek Törökországban Február 22–24-én immáron tizenharmadik alkalommal rendezi meg éves fórumát és bálját a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE). A tavalyi nagysikerû rendezvény tematikája a Távol-Kelet volt, idén egy még kevésbé felkapott, de annál ígéretesebb régióra koncentrál: Törökországra.
A választás a török gazdaság dinamikus fejlõdése, a nemrég kezdõdött privatizációs folyamatok és az egyre közelebb kerülõ EU-csatlakozás miatt esett a kisázsiai országra. A fórum, ahol az elõadások mellett természetesen üzleti kapcsolatok építésére is lehetõség nyílik, a logisztika szemszögébõl mutatja be a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. A szervezésben Magyarországon mûködõ török, illetve törökországi magyar érdekeltségû szervezetek, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemszervezési Kht. (ITDH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MLE partnerei. Az immáron hagyományos – és egész Európában egyedülálló – Logisztikusok Bálja mellett az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) bizottsági ülése, Bestlog konzultációs lehetõségek és a Visegrádi Négyek közlekedési projektjének (Central Loco) találkozója egészíti ki a rendezvényt.
PROGRAM: 2007. február 22. Délelõtt – Central Loco meeting (Visegrádi négyek közlekedési projektje) Délután – Magyar Posta Országos Logisztikai Központ meglátogatása 2007. február 23. Délelõtt – Plenáris ülés Délután I. Szekcióülés Délután II. Üzletember-találkozó Egész napos – ELA vezetõségi ülés Este – Logisztikusok Bálja 2007. február 24. Egész napos – ECBL Workshop (European Certification Board for Logistics)
A Wincanton egységesíti vállalatainak nevét Európa-szerte A Wincanton Trans European Hungary Logisztikai Kft., a Wincanton Csoport magyarországi tagja Wincanton Magyarország Kft.-re változtatta nevét. A váltás eredményeként könnyebben felismerhetõ lesz a vállalat márkaneve, valamint egyszerûbbé válik a kommunikáció a már meglévõ és az új üzleti partnerekkel. „Legfõbb célunk, hogy immár nevünkben is tükrözõdjön egységes arculatunk Európa-szerte. Az új, közös vállalati név használatával magyar dolgozóink bizonyára még inkább úgy érzik majd, hogy egy egységes Wincanton-csoport szerves részei. Ugyanakkor egyszerûsítettük és fejlesztettük a szervezeten belüli kommunikációs folyamatokat is” – mondta Udvarvölgyi Sándor, a magyarországi Wincanton ügyvezetõ igazgatója.
Hivatalosan 2007. január 1-jén lépett életbe az új név Magyarországon. A névváltozás minden olyan közép-kelet-európai országra kiterjed, ahol jelen van a Wincanton – a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország egyaránt részt vesz az egységesítési folyamatban. A Wincanton magyarországi telefonszámai és címei csakúgy, mint a cégjegyzékszáma és az adószáma nem változnak.
A Wincantonról A Wincanton Európában vezetõ szolgáltató az ellátási lánc-megoldások területén. A 28 000 munkatárssal, évente több mint 2,5 milliárd euró forgalmat bonyolító cég a szolgáltatások széles palettáját nyújtja, amely hozzásegíti ügyfeleit, hogy optimalizálják logisztikai elvárásaikat helyi, országos és regionális szinten egyaránt. A Wincanton Magyarország Kft. a P&O Trans European 2002 decemberi megvásárlásával vált a Wincanton Plc. kizárólagos tulajdonú leányvállalatává. A mintegy 400 dolgozót foglalkoztató társaság, 27 000 négyzetméter alapterületû disztribúciós központja Dunaharasztiban található, valamint Magyarországon további 13 telephellyel rendelkezik. A Wincanton Magyarország Kft. az FMCG- szektor, az autóipar és az elektronikai berendezésgyártók számára nyújt magas szintû ellátásilánc-megoldásokat.
Kedvezményes elõfizetési akció MAGYAR KÖZLEKEDÉS: • a szakma mértékadó lapja • közlekedéspolitika • EU-információk • közút, vasút, hajózás, légiközlekedés, logisztika, szállítmányozás
Kéthetente Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: 349-2574, 350-0763. Fax: 210-5862 Lapterjesztõ: Kovács Eszter
MEGRENDELÉS
p Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év p Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év p Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 000 Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . Példányszám: . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. ........................................ P. H. aláírás
NAVIGÁTOR: • exkluzív gazdasági magazin szállítmányozóknak, fuvarozóknak és logisztikai menedzsereknek
Minden hónapban
