Magyar könyvesház 157

MAGYAR K Ö N Y V E S H Á Z

Régi magyarországi könyvek lengyel könyvtárakban. A régi magyarországi nyom­ tatványok készülő új tudománytörténeti kézikönyvének munkálatai során kezdettől fogva alapvető követelményként jelentkezett a külföldi, elsősorban a szomszédos orszá­ gok nagyobb könyvgyűjteményeiben található magyar anyag felkutatása, nyilvántartá­ sa. Az elmúlt évek során, amint azt a Magyar Könyvszemle lapjain közölt beszámolókból is figyelemmel kísérhettük, ez a munka Csehszlovákiában nagyrészt, Románia és Ausztria könyvtáraiban pedig részben megtörtént. Nem volt azonban biztos áttekintésünk a len­ gyelországi anyagról. Igaz, korábbi kutatóknak (így SZABÓ Károly, FRANKÓI Vilmos, DIVÉKY Adorján vagy újabban BALÁZS János és mások), főleg a korai magyar nyelvű nyomtatványokra vonatkozó eredményeit a szaktudomány művelői jól ismerték. A magyar nyelvű és magyar vonatkozású könyvkiadásnak, könyvnyomtatásnak a XVI. század első évtizedéig visszanyúló lengyelországi gyökerei és a sok százados lengyel—magyar kapcsola­ tok azonban nemcsak további felfedezések reményét nytíjtották, de a lengyel könyvtárak magyar anyagának egy szélesebb, új szempontú áttekintését is indokolták. Erre az áttekin­ tésre az elmúlt év őszén egy négyhetes tanulmányút alkalmával lehetőség nyílott. 1963 szeptemberében főleg varsói és krakkói könyvtárakban tett kutatóutam kiindulása és elsődleges célja a varsói Bibliotéka Narodowa központi katalógusában a régi anyag felmérése volt. Ennek szerkesztését közel egy évtizede Prof. Dr. Alodia KAWECKAGRYCZOWA asszonynak, a könyvtár régi könyvek osztálya vezetőjének irányításával külön munkacsoport végzi, amely Lengyelország minden jelentősebb állami és egyházi könyvtárának anyagát igyekszik számbavenni. A vége felé közeledő hatalmas munka eredményeként az összegyűjtött és nagyrészt már rendszerezett cédulaanyagban századok szerinti csoportosításban találhatók külön a Polonicák és külön a nem lengyelországi nyomtatványok. A XVI. századi lengyel nyomdatermékekről ezenkívül még nyomdahely és officinák szerint rendezett katalógus is áll a kutatók rendelkezésére. A cédulaanyag egyébként a legfontosabb bibliográfiai kézikönyvek, magyar vonatkozásban SZABÓ KÁROLY Régi magyar könyvtára és Karol ESTREICHER Bibliográfia polská]& adatait is ma­ gában foglalja. Így pontosan nyilvántarthatok az idők során elveszett vagy a második világháborúban elpusztult példányok is. A XVI. századi katalógusokban nagyjából hiánytalanul megtaláltam a korai magyar nyelvű nyomtatványoknak valamennyi eddig ismert és nyilvántartott példányát. Rajtuk kívül néhány, az erdélyi antitrinitárius mozgalmakban keletkezett, viszonylag ritka és nehezen hozzáférhető müvet alább részletesen felsorolok. A XVL századi nem lengyelországi és a XVII. század Polonica-anyagban szorosan vett magyarországi könyvre alig, inkább csak Hungaricákra számíthattam. Ezért ezek mellőzésével a XVII. századi nem lengyel nyomdákból kikerült, 1711 előtti nyomtatványok adatainak rendszeres átnézésére kerítettem sort.

Magyar

könyvesház

157

A központi katalógus hozzávetőlegesen százhúszezer cédulájának az átnézése után igyekeztem a legnagyobb gyűjteményekben az ott található magyar anyagot kézbe­ venni és leírni. így jutottam el a Bibliotéka Narodowa-n kívül a varsói egyetemi könyv­ tárba (Bibi. Uniwersytecka w Warszawie), a varsói érseki szeminárium könyvtárába, a krakkói egyetemi könyvtárba (Bibi. Jagiellonska) és a Czartoryski-gyűjteménybe (Bibi. Museum Narodowego Zbiory XX. Czartoryskich), a wroclawi egyetemi könyvtárba (Bibi. Universytetu Wroclawskiego) és az Ossolineumba (Bibi. Zakladu Narodowego im. Ossolinskich). Ezeken kívül elsősorban Krakkóban és környékén megkíséreltem néhány olyan magánjellegű gyűjteménynek, kolostori könyvtárnak az anyagát is áttekinteni, amely a Bibliotéka Narodowa nyilvántartásában nem szerepel. 1 A huszonhat könyvtárban végzett tájékozódás során összesen 159 régi magyar könyvet találtam. Ezekből idáig csupán tizennyolc szerepelt nyilvántartásainkban. Ez a szám természetesen veszít nagyságából, ha tekintetbe vesszük CALEPINUS Dictionariumának vagy a nagyszombati nyomdából az európai könyvpiacra kikerült XVII. századi nyomtatványoknak (mint például SZENTIVÁNYI Márton műveinek) általános gyakori­ ságát. A következőkben a művek megjelenésének időrendjében közlöm azokat az adatai­ mat és a hozzájuk fűzött megjegyzéseket, amelyek a régi magyarországi könyvekkel kap­ csolatos kutatásokat könyvészeti, könyvtörténeti vagy tudománytörténeti szempontból gazdagítják. 1. Epistolae Pauli lingua hungarica donatae. Fordította KOMJÁTI Benedek. Cracoviae, 1532? VIETORIS. 6 fol. 2°. Lelőhely: Krakow, Archiwum Panslw Wawel parter; in: Index Exaccionum Civi­ tatis Byeciensis 1540. KOMJÁTI bibliafordításának ez, az 1533. évben ugyancsak Krakkóban megjelent, negyedrétű, közismert kiadásától (BMK I. 3.) eltérő változata korábban FKAKNÓI Vilmosnak egy könyvtáblából kiáztatott és ma az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, az A4 levél alsó felét tartalmazó töredékéből volt ismert (vö. Magy. Könyvszle. 1879. 173—180. I.). E töredék korának, eredetének, keletkezésének kérdéséhez többen szóltak hozzá. Az itt leírt, ugyancsak könyvtáblából kiáztatott töredéket először az 1928. évi krakkói lengyel—magyar kéz­ irat- és nyomtatvány-kiállításon mutatták be. A kiállítási katalógus a hat levélnyi nyomtatványt a XVI. század har­ mincas éveinek végéről, VIBTORIS műhelyének termékeként írtaié, és függelékben az első lap megközelítően eredeti nagyságú reprodukcióját is közölte.2 A katalógus szerkesztője azonban nem említette, hogy a hat levélnyi töredék nemcsak, hogy a teljes A ívet, de annak első és utolsó folióját 3—3, a többi leveleket pedig 2—2 példányban tartal­ mazza. A töredékeket mindmáig részletesen senki sem vizsgálta, sőt magyar kutatók a legutóbbi időkig elveszettnek tartották. Most a krakkói egyesített állami levéltárnak a Wawelben levő részlegében a töredékeket eredetileg magában foglaló 1540. évi bieczi városi számadáskönyv mellett sikerült ismét megtalálni. Külön ki kell emelnünk, hogy e töredékek egyedül csak az első ív lapjait, azokat azonban többszörösen is tartalmazzák. Ez a tény SZILÁDY Áronnak azt a feltevését látszik erősíteni,3 hogy a gót (fraktur) betűs, folio-rétü nyomtatvány KOMJÁTI fordításának csupán néhány lapnyi, pontosabban az első ívre terjedő próbanyomata volt. Minthogy ez a formátum nem látszott terjesztésre alkalmasnak, VIETOEIS az antikvával szedett negyedrét formá­ ban hozta forgalomba. Figyelemre méltó továbbá az a körülmény is, hogy VIETOEIS műhelyének 1533 előtti magyar nyelvű nyomtat­ ványai — így HEGENDOEF Rudimentá'ia, (1527) és HEYDEN Sebald Formuláéinak mindkét kiadása (1527 és 1531) — szintén fraktur típussal jelentek meg. VAEJAS Béla a SYLVESTEE-féle bibliafordítás vizsgálata során megfigyelte, 1 Teljesség kedvéért az említetteken kívül felsorolom azokat a könyvtárakat is, melyek régi magyar anyagáról akár a központi katalógusból, akár pedig közvetlenül tájékozódást szerezhettem. Személyesen kutathattam a következőkben: Czestochowa (Bibi. Claromontana), Krakow (Archiwum Panslw Wawel parter), Krakow (Bibi. Polskiéj Akademii Umiejetnosc), Krakow (Bibi. 00. Pijarów, Dominikanów, Francise. Conventualium, Provincieji 00. Bernardynów), Krakow-Bielany (Bibi. Eremit. Camald.), Krakow-Nowa Huta (Opactwo cystersów w Mogile). A központi katalógusban találtam meg az adatokat a következő helyekről: Bidgoszcz (Bibi. Miejska), Gdansk (Bibi. PAN), Kórnik-Zamek (Bibi. PAN), Plock (Towarystwo Naukowe), Plock (Sémin. Duchowne), Poznan (Bibi. Uniwersytetu), Poznan (Bibi. Towarystwa Przyjaciol Nauk), Poznan (Bibi. Rachynskich), Torun (Bibi. Ksiaznicy Miejskiej), Wroclawek (Sémin.). 2 Katalog toyslatoy renkopisów i druków polsko-wçgierkich XV i XVI wieku. Krakow, 1928. 20—21. 1. és VI. tábla. Ismertette ,,K. P . " szignóval MELICH János: Magy. Nyelv. 1929. 62—63. 1. 3 Az 1533. évi kiadás új kiadásának jegyzetében. Bp. 1883. 475—479. 1.

158

Magyar

könyvesház

hogy a betűtípusok megválasztása, változtatása ebben az időben elsősorban a magyar helyesírási rendszer ki­ alakítására törekvő próbálkozások vetülete. Az újszigeti könyvnyomtató, szerinte, ennek a törekvésnek a jegyében látta megfelelőnek az általa alkalmazott, frakturra emlékeztető bastard-típust. 1 VIETORIS is 1533 előtt a SYLVESTER által magyar értelmezésekkel ellátott, és valószínűleg személyes közreműködésével sajtó alá rendezett nyelvgyakor­ ló könyvekben a fraktur típust alkalmazta. Viszont KOMJÁTI fordításának nyomtatására készülve már függetlení­ tette magát SYLVESTERtől. Előbb ugyan az első ív fraktur típussal való, ívrét formájú kivitelével kísérletezett. Mivel az antikvával szedett negyedrét alak bizonyult praktikusabbnak, ezzel alakította ki a magyar hangrendszer kifejezésére alkalmas jelölési módot. 2. S Z É K E L Y I s t v á n : Soltar RMKI.19.

könu.

Krackoba,

1548.

E S T R E I C H E R X V , 79.

L e l ő h e l y : K r a k o w , B i b i . J a g i e l l o n s k a , j e l z . : Cim. 0.148. első t á b l a b e l s ő o l d a l á n X V I .

Possessor-bejegyzés:

Az

századi monogramszerű szignó:

A z u t o l s ó l e v é l (n 4 ) h á t l a p j á n : „ A n n u m e r a t u m i n t e r s u o s G e o r g i u s F a b r i t i u s G r a d nensis. Anno

1641."

A példány maga a nyilvántartásokban eddig is szerepelt. Sehol nem történt azonban említés arról, hogy benne a zsoltárok egy részéhez magyar nyelven tett utasítások, valamint kéziratos XVI. századi kótabejegyzések találhatók. 8 Ezek a régi magyar dallamaink számát gyarapító beírások a következők:

(fol 1 0 y — l l r , a tizennegyedik zsoltárhoz:)

V. Medig leszek ( fol l l v — 1 2 r , a tizenötödik zsoltárhoz:) Szombatra v. regueli. Ps. Antiph. Te paranczoltad Ur In.

Te paranczol tad Ur In, hogj mi meg tar tsuk az te pa ran czo la ti dat. V. Uram (fol 19 r , a huszonkettedik zsoltárhoz:) Nagy péntekre való. fol 27 v , a harmincegyedik zsoltárhoz:)

4 A z Vy Testamentum h a s o n m á s k i a d á s á n a k kísérő t a n u l m á n y á b a n : B p . 1960. 2 8 — 3 0 . 1. 5 E z e k a d a l l a m o k a R é g i M a g y a r D a l l a m o k T á r á - n a k m e g j e l e n t első r é s z é b e n n e m s z e r e p e l n e k . V ö . CSOMASZ T Ó T H K á l m á n : A XVI. század magyar dallamai. B p . 1958. A k ö z ö l t k ó t á k d a l l a m t ö r t é n e t i v i z s g á l a t á t CSOMASZ T Ó T H K á l m á n e s o r o k í r ó j á t ó l f ü g g e t l e n ü l m á r k o r á b b a n m e g k e z d t e , és e r e d m é n y e i t a közel j ö v ő b e n p u b l i k á l n i fogja. A hangjegyek átírására vonatkozó értékes ú t m u t a t á s t neki köszönöm.

Magyar

könyvesház

159

(fol 29 r a harminckettedik zsoltárhoz:)

(fol 29 r , a harmincharmadik zsoltárhoz:) Pünkösd napian primara V. Isteni dicseret Antiphona ü r Innec Sz. Lelke ki tölti foldnec. (fol 31 r , az előbbihez tartozó dallam; a zsoltár nyomtatott szövegében a hajlított dallamú szótagok külön megjelölve)

<•> o

<> <> <> | a

g

a

y

g Èj | f

o
Y

u

î ï ï

(fol 3 1 r , a harmincnegyedik zsoltárhoz:)

HHI j j A g i j i j JFç^

o

<> a <>

^

^

(a lap széle kiszakadt) fol 37 r , a harmincnyolcadik zsoltárhoz:)

^

t

1 I I I | 1 y? 1 I 1 I I I 1

0

B

Öt

(fol 46 r , a negyvennyolcadik zsoltárhoz:) Az Chr menybe menesenec ünnepen uechernyere ualo Ini dicziret. Anti: GalUeabeliec mit neztec fel az égbe. v

(fol 46 , a negyvennyolcadik

zsoltárhoz:)

(fol 64 r , a hatvanhetedik zsoltárhoz:) Pro festő Trinitatis decantatur hic psalmus, (vol 117 r , a száztizedik zsoltárhoz:) Az Urnák napiain, azaz uasarnapon veczernire V. In dicze: Antip. Egy hatalmú legyen velem, (fol 127 v , a száztizenegyedik zsoltárhoz:) In festő Catharinae decantand; (fol 118 r , a száztizenkettedik zsoltárhoz:) Az Chri§ feltamadasanac ennepe után köuötközö ur napiara ualo diczeret. Anti: Feltamaduan az ChriS meg jelenik az ö tanituanyi. (fol 140 r , a százharminckettedik zsoltárhoz:) In Circumcisioni Dfii. (fol 153 v , a száznegyvenhetedik zsoltárhoz:) Antiph. Meg aldota mi közöttunc az mi fiánkat.

3. Breuis RMK

confessio

pastorvm

ad

synodvm

Debrecij

celebratam.

D e b r e c i n i , 1567.

I I . 105.

L e l ő h e l y : W a r s z a w a , B i b i . U n i w e r s y t e c k a , jelz.: 28. 5. 4. 18. S z é t b o n t o t t t u m b ó l származó fűzött

példány.

4. D Á V I D , F r a n c i s c u s : Refutatio RMK

scripti

Petri

Melii.

A l b a e J u l i a e , 1567.

I I . 107. E S T R E I C H E R X I I I , 1 6 1 .

L e l ő h e l y : W a r s z a w a , B i b i . U n i w e r s y t e c k a , jelz.: 28. 1. 4. 32.

kolligá-

Magyar

160

könyvesház

Possessor-bejegyzések: ,,A Domino Prospero dono dátum 1568 17 May" ,,F. A. E. P . Szelens m p a " (XVII. sz.); „Pro Conventu Wichontynensi Fretwhrosius S\vinanka . . . Provinciáé et Prior Convenais obtulit 1708"; „Ginta F e i a r . . . " ; „M. Z.". Teljes példány XIX. századi félbőr kötésben. A katalógusban BLANDRATA neve alatt szerepel. Eddig csupán öt, erdélyi példányról tudtunk, amelyből kettő lappang, kettő hiányos és csupán a Brukenthal-múzeum (Nagy­ szeben) példánya teljes és hozzáférhető.

5. [DÁVID, Franciscus]: Brevis enarratio dispvtationis Albanae de Deo Trino, et Christo dvplici. Albae Ivliae, 1568. RMK II. 111. Lelőhely: Warszawa, Bibl. Uniwersytecka, jelz.: 28. 1. 9. 13. Teljes példány X I X . századi félbőr kötésben. Possessor-bejegyzés: ,,F. A. E. P. Szelén, mpia" (XVII. sz.). 6. [DÁVID, Franciscus]: Antithesis Psevdo Christi com verő illó ex Maria nato. Albae Ivliae, 1568. RMK I I . 112. Lelőhely: Warszawa, Bibl.Uniwersytecka, jelz.: 28. 1. 4. 40 a . A katalógusban külön nem szerepel. Kolligátumban az RMK I I . 113. után kötve. 7. [DÁVID, Franciscus]: Aeqvipollentes ex scriptvra phrases. Albae Iuliae, 1568. RMK I I . 113. ESTREICHER XIII, 161.

Lelőhely: Warszawa, Bibl. Uniwersytecka, jelz: 28. 1. 4. 40 a . A katalógusban szer­ zőként BLANDRATA szerepel. Ld. előző tételt. 8. [DÁVID, Franciscus]: De mediatoris Jesv Christi hominis divinitate. Albae Juliae, 1568. RMK I I . 115. ESTREICHER X I I I , 161.

Lelőhelyek: a) Warszawa, Bibl. Uniwersytecka, jelz.: 28. 1 9. 14. Teljes példány X I X . századi félbőr kötésben. Possessor-bejegyzés: ,,F. A. E. P. Szelén . . . mpia" (XVII. sz.). b) WTroclaw, Bibl. Uniwersytetu Wroclawskiego, jelz.: 4 n B 177,2. Teljes példány, amelynek egykorú hártyakötésén, a hátsó tábla belső lapján 1598-as évszám olvasható. Kolligátumban az RMK II. 120. példánya után; vö. következő tétel. 9. [DÁVID, Franciscus]: De regno Christi. De regno antichristi et eius mysteriis. Albae Juliae, 1569. RMKll.

120. ESTREICHER XII, 161 és XIV, 317.

Lelőhelyek: a) Warszawa, Bibl. Uniwersytecka, jelz.: 28. 1. 9. 12. Teljes példány X I X . századi félbőr kötésben. Possessor-bejegyzés a címlapon: ,,F. A. E. P. Szelén, mpia." (XVII. sz.) b) Wroclaw, Bibl. Uniwersytetu Wroclawskiego, jelz.: 4 n B 177,1. Teljes pél­ dány, egykorú hártyakötésben. Vö. az előbbi tétellel. 10. DÁVID, Franciscus — BLANDRATA, Georgius: Refvtatio scripti Georgii Maioris. [Claudiopoli], 1569. RMK

I I . 121. ESTREICHER XV,

86.

Lelőhely: Krakow, Bibl. Chartoryskich, jelz.: XVI. 1646/1. Teljes példány közép­ kori neumás graduale-töredékbe kötve. 11. RANSANUS, Petrus: Epitome rervm Hvngaricarvm. Ternaviae, 1579. RMK I I . 152. Lelőhely: Krakow, Bibl. Czartoryskich, jelz.: 58125/1. Ez a teljes, egykorúnak látszó zöld hártyakötésű példány az eddigi nyilvántartásokban is szerepelt. Possessorbejegyzései miatt említem. Ezek a következők: ,,Sum fidus possessor huius libri Jacobus Dambrowski Anno domini 1. 5. 9. 2." (a hátsó előzéken és a hátsó táblán); „Pro libraria Praemonstrensium ob. fr. Czart. Campo X ( ) 1622 m p " (a címlevél hátlapján); „Joann. Lyneij". 12. BEITHE István: Stirpivm nomenclator Pannonicvs. Antwerpiae, 1584. RMK I. 205. Lelőhely: Krakow, Bibl. Czartoryskich, jelz.: 55082/1.

Magyar könyvesház

161

BEJTHÉnek ez a nyolc leveles munkája Carolus CLTJSITXS Baríorum aliquot stirpium história (Antwerpiae, 1583) című növénytani kézikönyvének függelékeként jelent meg. Érdemesnek tartjuk följegyezni, hogy ez a pél­ dány az alap-munkán kívül még a következő növénytani dolgozatokkal szerepel egy kolligátumban: 1. Ciusius, C : Aliquot notae in Oareiae aromatum históriám. Antwerpiae, 1582. 2. Costa, Christophoms: Aromatum et medicamentorum in orientali India nascentium liber. Antwerpiae, 1582. (Fordította C. CLUSIT/S). 3. Monardes, Nicolaus: Simplicium medi­ camentorum ex novo orbe delatorum. (Fordította C. CLUSIUS). Antwerpiae, 1582.

13. POLTTS, Clemens: História confoederationis Polonicae. Debrecini, 1596. ESTREICHER XVIII, 206.

Lelőhely: Krónik—Zamek, Bibliotéka PAN., jelz.: Cim. Qu. 2747. (A Bibi. Narodowa központi katalógusának adata; a példányt nem láttam.) E nyomtatvány SZABÓ Károlynál nem szerepel. A régi magyarországi nyomtatványok kézikönyvének szer­ kesztéséhez ideiglenesen az U M K I I . 261a. számmal van nyilvántartva. Eddig csupán egyetlen, a bécsi Nationalbibliothekban levő példányáról tudtunk (vö. Magy. Könyvszle. 1895. 340. 1.).

14. Psalterium Hungaricum /Az az: / SZENT / DAVID KIRÁLYNAK ES PRO- / phetának száz ötven / SOLT ARI; / A' FRANCIÁI nóták és Rhyth- / musok szerint / MAGYAR versekre fordíttattak / es rendeltettek. / SZENCZI MOLNÁR ALBERT által. / DEBRECZENBEN. / Nyomtatta FODORIK MENYHÁRT. / Anno M. DC. LI. / RMK I. 843—844. Lelőhely: Warszawa, Bibi.Sémin. Metr., jelz.: J. 19. 26. és 61498. Possessor-bejegyzés: „Domus Varsaviens. Sehol. Piar. 1699." SÁNDOR István (Magyar könyvesház. 35. 1.) feltehetően a budapesti egyetemi könyvtár idáig unikumnak tar­ tott, címlap nélküli példánya alapján a zsoltárok után kötött, kiadói kolligátumban új címlappal nyomtatott imádságos­ könyv fordítóját, LASKAI Jánost egyúttal a zsoltárok átültetőjének is tekintette. Adatát átvette SZABÓ Károly is. A címlevél hátlapján „Kegyes olvasó vedd eszedbe im ezeket" kezdettel a rövidítésekre és az azonos dallamú zsoltárokra vonatkozó kiadói megjegyzést találjuk.

15. FLORÍLEGIUM / SELECTISSIMARUM / PRECUM, / Spectabili, ac Generoso / DOMINO, D. / NICOLAO / ANDRÁSI / D E SZENTKIRÁLY, / Perpetuo ac Haereditario / Domino in Arcé Krasznahorka, / Equiti Aurato, utriusq; Distri- / ctus Cumanorum, et Ja- / zygum Capitaneo, / DICATUM / A SÉMINARIO CASSOVIENSI / S. Regis LADISLAI Kisdiano, hac / vice: olim autem Eminentissimo Cardinali ac Principi ab Harrach, per / R. P. Constantáim Arzonnium, Con- / gregationis Clericorum Regula- / rium S. Pauli, collectum, / et oblatum. / CASSOVIAE, / Typis SUSANNae, An. 1669. / [8], 130, [6] 1. 12° Lelőhely: Warszawa, Bibi. Uniwersytecka, jelz.: 9. 30. 12. 3823. Possessor-bejegyzós: „Cartus Gidlensis" (címlapon); ,.P. Winter C a p . . . X . P . Philip. . . Ostrosski'' (előzéken). Ismeretlen kassai nyomtatvány, a régi magyarországi könyvek között ideiglenesen EMK I I . 1166a. szám­ mal nyilvántartva. ARZONNITTS Constantius, a XVII. század második felében Bécsben több vallásos írásáról neves barnabita szer­ zetes imádságos könyve, amelyet eredetileg HARRACH bécsi hercegérseknek ajánlott. A címlevél után hat lapon az Epistola Dedicatoriát találjuk, amelyben a KISDI Benedek egri püspöktől alapított kassai szeminárium köszönti a kiadás kezdeményezőjét és anyagi támogatóját, ANDRÁSI Miklós jászkún kapitányt és Krasznahorka urát, I I I . FER­ DINÁND és I. LIPÓT hívét. E könyvecskét egyébként a mecénás fia, ANDRÁSSY Pál esztergomi kapitány, később R Á ­ KÓCZI tábornoka 1699-ben Nagyszombatban újra kinyomatta (vö. RMKÏÏ. 1969.).6 H o L L BÉLA

6

ARZONNiusról: JÖCHER, Ch. G. — ADELUNG, J. Ch.: Gelehrten-Lexicon.

1. Bd.

Leipzig, 1784. Sp. 1157. UNGARELLI A.: Bihliotheca scriptorum e congregatione clericorum regularium 8. Pauli. Romae, 1836. Az ANDKÁssYakról: NAGY Iván: Magyarország csaláiai. 1. köt. Pest, 1857. 37—38. 1.

4 Magyar Könyvszemle

162

Magyar

könyvesház

XVI. századi magyarországi nyomtatványok a bécsi Nationalbibliothekb an. 1963 n y a ­ r á n a bécsi N a t i o n a l b i b l i o t h e k b a n régi m a g y a r o r s z á g i n y o m t a t v á n y o k u t á n k u t a t h a t ­ t a m . E l s ő s o r b a n a X V I . századi n y o m t a t v á n y o k a t k e r e s t e m , m e r t a Régi magyar könyvtár készülő új k i a d á s á n a k első k ö t e t e a z 1601 e l ő t t i k o r s z a k r a t e r j e d k i . K u t a t á s o m a t igen jól s e g í t e t t e az, h o g y a N a t i o n a l b i b l i o t h e k b a n az e l m ú l t évek során k ü l ö n k a t a l ó g u s készült a X V I . századi n y o m t a t v á n y o k r ó l . E n n e k összeállítása a z o n b a n m e c h a n i k u s a n t ö r t é n t : c é d u l a k é s z ü l t m i n d e n n y o m t a t v á n y r ó l , a m e l y e n a z 1501—1600 k ö z ö t t i é v s z á m szerepelt a n y o m t a t á s é v e k é n t . í g y az é v s z á m n é l k ü l i m u n k á k r ó l e n n e k a k a t a l ó g u s n a k a segítsé­ g é v e l n e m s z e r e z h e t ü n k t u d o m á s t . Az a m i n t e g y ö t v e n e z e r n y o m t a t v á n y a z o n b a n , a m e ­ lyet az e m l í t e t t k a t a l ó g u s t a r t a l m a z , k é t s é g t e l e n ü l az oroszlánrészét teszi k i a g a z d a g g y ű j t e m é n y X V I . századi a n y a g á n a k . A s z a k i r o d a l o m b a n megjelent közlések, v a l a m i n t a N a t i o n a l b i b l i o t h e k k a i k o r á b b a n f o l y t a t o t t levelezés a l a p j á n t u d t u k 13 d b X V I . századi R M K - n y o m t a t v á n y r ó l (RMK I . 3 , 6 , 7, 15, 30, 33, 3 6 , 4 3 , 98, 236 és RMK I I . 78c 1 ,152a, 261a 2 , h o g y p é l d á n y a v a n Bécsben. Az e m l í t e t t k a t a l ó g u s átnézése a l a p j á n m o s t t o v á b b i 25 n y o m t a t v á n y t sikerült t a l á l n o m . E z m i n d hazai, nem magyar nyelvű n y o m t a t v á n y , amelyek közül huszonkettőt (RMK I I . 3, 28, 47, 97, 105, 106, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 143, 144, 172, 1 8 2 , 1 8 3 , 184e 3 , 196 4 , 244, 287) i s m e r t m á r a szakirodalom, de a bécsi p é l d á n y o k r ó l n e m t u d t u n k . Az a l á b b i h á r o m n y o m t a t v á n y a z o n b a n , a m e l y e k r ő l m a m á r a z Országos Széchényi K ö n y v t á r b a n mikrofilm á l l rendelkezésre, teljességgel ismeretlen v o l t . I. C H Y A B A I M a t h i a s : Encomivm Seruatae Agriae. Anno 1552. Colosuarini, 1555, Hoffgreuius. [8] lev. — 4 ° E g e r v á r á n a k 1552 őszi sikeres v é d e l m e a z o n n a l visszhangra t a l á l t az i r o d a l o m b a n : T I N Ó D I S e b e s t y é n m á r a k ö v e t k e z ő év n j ' a r á n m e g í r t a az Eger vár viadaljáról való énekét.& T I N Ó D I az éneket 1553 s z e p t e m b e r é b e n — a nemesség a d o m á n y o z á s á r a v o n a t k o z ó kérel­ m é v e l e g y ü t t — e l j u t t a t t a Bécsbe F E R D I N Á N D k i r á l y h o z , a k i a z t ZsÁMBOKival l a t i n r a fordíttatta.6 Az egri d i a d a l t l a t i n n y e l v ű v e r s b e n CSABAI ( C H Y A B A I ) M á t y á s is m e g ö r ö k í t e t t e . E n n e k 1556-ban W i t t e n b e r g b e n megjelent k i a d á s a m á r k o r á b b r ó l i s m e r e t e s . 7 A bécsi N a t i o n a l b i b l i o t h e k b a n a z o n b a n — 38 T 58 jelzet a l a t t — r á n k m a r a d t egy p é l d á n y a k o r á b b i — feltehetően első — k i a d á s b ó l , a m e l y e t 1555-ben a kolozsvári H O F F G R E F F n y o m d á b a n k é s z í t e t t e k . A n e g y e d r é t a l a k ú n y o m t a t v á n y mindössze nyolc levélből (A 4 B 4 ) áll. A címsorok a l a t t — egy szó eltéréstől e l t e k i n t v e — u g y a n a z a k é t s o r o s vers áll, m i n t a w i t t e n b e r g i k i a d á s b a n . A címlevél h á t l a p j a üres, m a j d h á r o m l a p o n a szerző D O B Ó I s t v á n h o z i n t é z e t t a j á n l á s a t a l á l h a t ó . U t á n a 11 lapon — összesen 280 s o r b a n — k ö v e t ­ k e z i k m a g a a v e r s . Az u t o l s ó l a p o n t o v á b b i 12 soros verses a j á n l á s á l l . N é m i szövegigazí­ t á s s a l u g y a n e z e k a sorok t a l á l h a t ó k a w i t t e n b e r g i k i a d á s címlevelének h á t l a p j á n is, m i n t a D O B Ó I s t v á n n a k szóló dedikáció. A kis k i a d v á n y t kolofon zárja, ahol a r ó m a i s z á m o k b a s a j t ó h i b a csúszott: D. M. LV. á l l M. D. LV h e l y e t t . 1 K L E Y N , L a u r e n t i n u s : Elégia ad Michaelem Cyakium. S. 1. [1558?] M a g y . K ö n y v szle. 1900. 83. 1. 2 Sztr. I I . 2489/37. A k é t k i a d v á n y (RMK I I 78c és I I 261a) t u l a j d o n k é p p e n n e m is h a z a i n y o m t a t v á n y . 3 F R I S C H L I N , N i c o d e m u s : De ratione instituendi puerum. N é m e t ú j v á r , 1584. Az Or­ szágos Széchényi K ö n y v t á r É v k ö n y v e 1959. B p . 1961. 188. 1. 4 Claudiopoli: K r a k o w ! Vö. Magy. Könyvszle, 1957. 5 0 — 5 1 . 1. 5 D É Z S I L a j o s : Tinódi Sebestyén. B p . 1912. 95. 1. 6 A m a g y a r e r e d e t i K o l o z s v á r o t t 1554-ben (RMK I . 33), a l a t i n fordítás n y o m ­ t a t á s b a n 1558-ban jelent m e g B é c s b e n (RMK I I I . 448). 7 RMK I I I . 437. — Teljes t e r j e d e l m é b e n közölte B O D O L A G y u l a : Dobó István a magyar költészetben. K o l o z s v á r , 1908. 69—87. 1.

Magyar

könyvesház

163

Ha a két kiadást összevetjük egymással, akkor már a terjedelemből rögtön kiderül, hogy a két vers nem azonos: a kolozsvári 280 sorával szemben a wittenbergi 650 sorból áll. CSABAI ugyanis a szöveget teljesen átdolgozta: igen sokat bővített, egyes részeket kiha­ gyott, másokat betoldott, sorokat felcserélt, szavakat változtatott stb. Ritkaság, ha nagyobb részt meghagyott (pl. az első kiadás 23—38. sora megtalálható a másodikban mint 81—96. sor). A kolozsvári kiadás formájában is kezdetlegesebb: az egyes részek tipog­ ráfiailag nem tagoltak, mint a wittenbergiben. Az eltérés a címben is megvan: a második kiadás ebben is lényegesen bővebb. A kolozsvári kiadásban ránk maradt CSABAI Mátyás ajánlása DOBÓ Istvánnak, amelyet 1554. december elsején írt az Ung megyei Palóc várában, amely akkor DOBÓÓ volt Eddig is tudtuk, hogy ő a DoBÓk alumnusa volt, de a wittenbergi egyetemi tanulmányai, előtti páléci tartózkodása kiegészíti életrajzi adatait. 8 Külön ki kell térni CSABAI előszavának arra a részére, amelyben a hazai történelmi énekek nyelvével foglalkozik. Szerinte az a körülmény, hogy ezeket mind magyarul írták, hátrányos, mert ez a nyelv annyira elüt a többitől, hogy mások sem írásban, sem szóban nem értik. Ezért ő — miután a hősi cselekedetek hírét széles e világon terjeszteni kívánja — a latin nyelvet választotta. Véleménye szerint, ha az ország megalakulása óta mások is így cselekedtek volna, akkor sokak neve dicsőséggel övezve maradt volna fenn. Érdekes ez az állásfoglalás, hiszen CSABAI anyanyelve magyar (,,nostra lingua''). Igazi humanista véleménye ez, aki a mindenhol érthető latin nyelven kívánja a maga és az általa megéne­ keltek dicsőségét öregbíteni, illetve megörökíteni. Már korábban többen is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy vajon CSABAI ismerte-e TINÓDI énekét Eger vára megvédéséről. SZILÁDY Áron 9 párhuzamosnak tűnő helyek közlé­ sével látta ezt bizonyítottnak. Ezzel szemben BODOLA Gyula szerint 10 ennek semmi nyoma sem található a versekben. Később a vélemények megoszlottak: PINTÉR Jenő 1 1 SZILA DYnak adott igazat, HORVÁTH János 12 szerint nem bizonyos, hogy CSABAI ismerte TINÓDI énekét. Az előszó ismertetett része mintha TINÓDI magyar nyelvű énekére is vonat­ koznék. TINÓDI kapcsolatait és tevékenységét ismerve több mint valószínű, hogy 1554 végén DOBÓ palóci várában ismerték az ő egri énekét. Mint láttuk, TINÓDI a verset 1553 nyarán írta, és néhány hétre rá írásban eljuttatta FERDINÁND királynak. ZSÁMBOKI szerint ezzel egyidejűleg olyanok, akiknek közüli volt a vár megvédéséhez (pl. OLÁH Miklós), ugyancsak kaptak belőle másolatot. 13 Aligha képzelhető el, hogy DoBÓnak ne küldött volna TINÓDI egy kézírásos példányt. De CSABAI ha máskép­ pen nem, nyomtatott alakban nyilván hozzájutott ehhez, hiszen a Chronica 1554. már­ cius végén ki volt már nyomtatva. 14 CSABAI azonban tudatosan külön utat választott, ezt hangsúlyozta a nyelvet illetően előszavában is. A kis nyomtatványban mindössze két fametszetes könyvdísz található: az egyik a címlapon levő nyomdászjegy, amely a kolozsvári címert Clausenburg felirattal ábrázolja, és több más kiadványból is ismeretes. 15 Az ajánlás szövegének 0 iniciáléja pedig más nyomtatványokból ugyancsak jól ismert. 16

XVI.

8 Vö. SZINNYEI I I . köt. 44. has. FRANKX Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a században. Bp. 1873. 104—105. 1. RMKT I I I . 436. 1. 9 RMKT III. 436—441. 1. 10 I.m. 20—23. 1. 11 Magyar irodalomtörténete. Bp. 1930. 2. köt. 508. 1. 12 A reformáció jegyében. Bp. 1957. 216. 1. 13

14 15

Vö.

DÉZSI: I.m.

104.

1.

Vö. BÓTA László tanulmánya 18. 1. a Chronica facsimile kiadásához. Bp. 1959. Vö. SOLTÉSZ Zoltánné: A magyarországi könyvdiszités a XVI. században. B p . 1961. 136—137. 1. 1/b nyomdászjegy— XVI. tábla 1. = XVEII. tábla 1. 16

4*

Vö. SOLTÉSZNÉ: I.m.

138. 1. = 2. sz. iniciálésorozat.

164

Magyar

könyvesház

I I . M A D E R , V a l e r i a n u s : Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum. — Libellus adoption*. Galgocii, 1588, M a n t s k o v i t . [22], 166, [4] 1. — 8° E z a kis k ö n y v n y o m d a t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l h a s z n o s a n egészíti ki eddigi ismere­ t e i n k e t , t i s z t á z ó d i k u g y a n i s M A N T S K O V I T B á l i n t galgóci m ű k ö d é s é n e k ideje, illetve t o v á b b i vándorlásának időpontja. M A N T S K O V I T D e t r e k ő r ő l 1585-ben t e l e p ü l t á t Galgócra. E z é v b ő l k é t i t t készült n y o m t a t v á n y a m a r a d t r á n k (RMK I I . 185 és Sztr. I . 1822). E d d i g i s m e r t m u n k á i k ö z ü l a z i d ő r e n d b e n k ö v e t k e z ő t , a vizsolyi b i b l i á t (RMK I . 236) 1589. f e b r u á r elsején k e z d t e n y o m n i . M i u t á n ez a tipográfiai s z e m p o n t b ó l is igényes m u n k a n y i l v á n jelentős előkészü­ letet igényelt, G U L Y Á S 1 7 ú g y v é l t e , h o g y t a l á n m á r 1587 végén Vizsolyban v o l t . 1587. n o v e m b e r 20-án u g y a n i s a pozsonyi k a m a r a felkérte MANTSKOViTot m i n t galgóci n y o m ­ d á s z t , h o g y becsülje fel N y i t r á n az e l h u n y t MOSSÓCZY Z a k a r i á s p ü s p ö k k ö n y v t á r á t . M i u t á n alig k é t h é t t e l k é s ő b b m á s o k végezték el a m u n k á t , G U L Y Á S ú g y vélte, h o g y a ka­ m a r a felkérő levele m á r n e m t a l á l t a MANTSKOViTot Galgócon. A bécsi N a t i o n a l b i b l i o t h e k ból m o s t előkerült k ö t e t e t (jelzete o t t 35 X 164) a z o n b a n 1588-ban Galgócon n y o m t a M A N T S K O V I T , így jogosan feltehető, h o g y ő 1585-től 1588-ig o t t t a r t ó z k o d o t t , és az emlí­ t e t t s z a k é r t ő i felkérésnek m á s okból kifolyólag n e m t e t t v a g y n e m t u d o t t eleget t e n n i . A bécsi p é l d á n y b a n az első k ö t é s t á b l a belsejében a szerző kézírásos d e d i k á l á s a is r á n k m a r a d t , amelyet 1588. j ú n i u s 14-én írt H e r e m i a s SARTORiusnak, a t r e n c s é n i iskola igaz­ g a t ó j á n a k . E z e k a l a p j á n M A D E E m u n k á j a 1588 első felében készült, és t a l á n M A N T S K O V I T utolsó galgóci n y o m d a t e r m é k e , hiszen a Vizsolyba v a l ó á t t e l e p ü l é s , a m ű h e l y berendezése, az új b e t ű k m u n k á b a v é t e l e s t b . 1589. február elseje előtt m é g v a l ó b a n t ö b b h ó n a p n y i időt igényelt. A kis k ö t e t t u l a j d o n k é p p e n l a t i n v e r s g y ű j t e m é n y , a m e l y e t V a l e r i a n u s M A D E K á l l í t o t t össze iskolai h a s z n á l a t r a m i n t e g y p é l d a t á r k é n t . Az első részben (a 130. l a p p a l bezárólag) M A D E R saját a l k a l m i k ö l t e m é n y e i t , m í g a m á s o d i k részben (131—166. lapokon) b a r á t a i hasonló verseit g y ű j t ö t t e e g y b e . A címlevelet k ö v e t ő ajánlás (az A„—A 5 leveleken) B A L A S S A I s t v á n f i á n a k , M e n y h á r t n a k szól, a m i a r r a u t a l , h o g y a n y o m d á s z D e t r e k ő r ő l , BALASSÁék v á r á b ó l Galgócra t ö r t é n t á t t e l e p ü l é s e u t á n is m e g t a r t o t t a azok t á m o g a t á s á t . V a l e r i a n u s M A D E R életrajzából — a m e l y r ő l k ü l ö n b e n t á j é k o z a t l a n o k v a g y u n k ( S Z I N N Y E I , Z O V Á N Y I s t b . n e m ismeri) — is e l á r u l n a k a versek egyet s m á s t . í g y m e g t u d ­ juk, h o g y 1558-ban s z ü l e t e t t (116. 1.), és a m i n t ezt m e l l é k n e v e is t a n ú s í t j a , T r e n c s é n b e n . Apja, Nicolaus t r e n c s é n i polgár volt, és 1585-ben h a l t m e g . K é t fivére J o s e p h u s és Nicolaus volt (124. 1.). A szerző előszava u t á n i leveleken a M A D E R m ű v é h e z í r t kis üdvözlő versek foglal­ n a k h e l y e t . M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y ezek egy részét k é s ő b b n y o m t á k . F é l ívet, azaz n é g y levelet csillagos ívjellel, a h o g y ezt a z őrszavak is bizonyítják, u t ó l a g i l l e s z t e t t e k az A 7 és A 8 levelek közé. E z e k k ö z ö t t az elkésett üdvözlőversek k ö z ö t t v a n H e r e m i a s S A R T O R I U S k ö l t e m é n y e is, a k i n e k — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — a bécsi p é l d á n y k é z i r a t o s a j á n l á s a is szól. A kis k ö t e t végén a s a j t ó h i b á k jegyzéke áll, a m e l y a z o n b a n m á r c s o n k a : a z utolsó (M 4 ) levelet a r á n k m a r a d t p é l d á n y b ó l k i s z a k í t o t t á k . A m ű b e n t ö b b záródísz és iniciálé t a l á l h a t ó , a m e l y e k j e l e n t ő s része a k é s ő b b i vizsolyi n y o m t a t v á n y o k b a n előfordul. í g y a S O L T É S Z N É á l t a l 3. és 4. s z á m m a l jelölt 1 8 17 A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. B p . 1931. 1 7 3 — 174. 1. I V Á N Y I Béla közlése szerint (Magy. Könyvszle, 1932—34. 53—54. 1. és Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. B p . 1932. 100—101. 1.) a szepesi k a m a r a 1589 m á r c i u s á b a n eljárt R Á K Ó C Z I Z s i g m o n d n á l az , , W y h e l " - e n t a r t ó z k o d ó m e n e k ü l t n y o m d á s z ü g y é b e n . A z o n b a n I V É N Y I egy h i b á s X V I I I . századi m á s o l a t o t l á t o t t : az e r e d e t i n (Liber e x p e d i t i o n u m c a m e r a e Scepusiensis 1588 — 96. 31. 1.) , , V y s o l " áll. A n y o m d á s z t e h á t M A N T S K O V I T , a z o n b a n Galgócról való m e n e k ü l é s é n e k o k a m a ismeretlen. 18 I . m. 143. 1. — X L V I I I t á b l a 9—16.

Magyar

könyvesház

165

iniciálésorozatból a 0 (*la) es H ( K l a ) , illetve A (A 6 a ), S (A 2 ű ) és V (A 8 û ) b e t ű k szerepelnek. A h á r o m záródísz közül az egyik (A g a és K l a ) 1 9 Vizsolyban, m a j d k é s ő b b B á r t f á n fordul elő. A m á s i k r ó l (címlap) 2 0 e d d i g c s u p á n B á r t f á n t ö r t é n t felhasználásából t u d t u n k . A h a r m a d i k fonatos záródísz (* 3a ) m o s t a n á i g i s m e r e t l e n volt, e h h e z h a s o n l ó a k a z o n b a n m á r f o r d u l t a k elő M A N T S K O V I T n y o m d á j á b a n . 2 1 A M A D E B g y ű j t e m é n y é b e n szereplő v e r s e k keletkezése a z 1580. és 1588. é v közé esik. A b e n n ü k szereplő személyek, vagyis a k i k h e z a k ö l t e m é n y e k szólnak, illetve a k i k a z o k a t í r t á k , jelentős része t r e n c s é n i . A z ö m ü k b e n felvidékieken k í v ü l t a l á l u n k a z o n b a n brassói, kolozsvári s t b . személyeket is. K ü l ö n t a n u l m á n y o z á s t érdemelnek ezek, hiszen számos o l y a n a l a k n e v é t , illetve a l k o t á s á t , a k i k l a t i n v e r s e k í r á s á v a l foglalkoztak Magyar­ országon e k o r b a n , csak ez a kis k ö n y v őrizte m e g s z á m u n k r a . I I I . A N N A , F ü r s t i n v o n W a l d e c k : Das fürstliche Wurtzgertlein zu Arolsen. (Giessingen) [ E b e r a u T ] , 1589, (Mannlin). [40] lev. — 8° A v á r o s n é v (Giessingen) és a n y o m d á s z n e v e ( H a n s M A N N L I N ) e g y ü t t e s e n kétség­ t e l e n n é teszik, h o g y h a z a i n y o m d á r ó l v a n szó: N é m e t ú j v á r (Güssing) és M A N L I Ü S (Mannel). A v á r o s n é v formája a z o n b a n s z o k a t l a n . E z u g y a n i s a l a t i n n y e l v ű n y o m t a t v á n y o k b a n „ G y s s i n g a e " , ,,Gissingae",illetve , , N e m e t v y v v a r i n i " a l a k b a n fordul e l ő , m í g a z e d d i g is­ m e r t egyetlen n é m e t n y e l v ű k i a d v á n y b a n 2 1 ,,zu G ü s s i n g " áll. 2 2 T ö b b g o n d o t jelent a n y o m ­ t a t á s ideje. A c í m l a p o n a l u l u g y a n i s ,,M. D . L X X X I X " é v s z á m áll, ezzel s z e m b e n MANLITJS n é m e t ú j v á r i t e v é k e n y s é g é r ő l c s u p á n az 1582—1584, illetve 1595—1597 k ö z ö t t i é v e k b ő l t u d u n k . 2 3 1589-ben a s o k a t v á n d o r l ó n y o m d á s z Monyorókeréken dolgozott, a h o l 1587—1592 k ö z ö t t tevékenykedett.. 2 4 J ó l l e h e t MANLITJS sok helyen dolgozott, m é g s e m n a g y o n lehet feltételezni, h o g y t ö b b éves m o n y o r ó k e r é k i t e v é k e n y s é g é t ezért a z e g y n y o m t a t v á n y é i t m e g s z a k í t o t t a v o l n a . A p r o b l é m a m e g o l d á s á t t a l á n a b b a n kell k e r e s n ü n k , h o g y a címlapon levő é v s z á m c s u p á n az e l ő t t e levő s o r o k r a v o n a t k o z i k : „Mit einer Vorrede J e r e m i a e H o m b e r g e r s , d e r H . Schrifft D o c t o r i s " . H O M B B K G E B előszava, a m e l y a kis n y o m t a t v á n y 3—9. l a p j a i n t a l á l h a t ó , v a l ó b a n 1589. f e b r u á r 2-án kelt. E b b e n a z e s e t b e n a k i s m u n k a n y o m t a t á s á r a MANLITJS 1595—1597 k ö z ö t t i n é m e t ú j v á r i m ű k ö d é s e k o r k e r ü l t sor. E z e s e t b e n a z o n b a n fel k e l l t é t e l e z n ü n k egy k o r á b b i k i a d á s t is, m e r t az a j á n l á s b a n H O M B E E G E B k i f e j e z e t t e n a n y o m t a t á s b a n k i a d o t t m ű r ő l beszél, m á r p e d i g H O M B E E G E B 1595. n o v e m b e r 5-én 2 5 , B E R N H A R D p ü s p ö k pedig, a k i h e z a z a j á n l á s szül, 1591. m á r c i u s 11-én 2 6 m e g h a l t . E g y m á s i k — t a l á n v a l ó s z í n ű b b — feltevés e s e t é n a z é v s z á m a n y o m t a t á s é v é t is j e ­ lenti, d e MANLITJS a h e l y s é g n é v k é n t — M o n y o r ó k e r é k h e l y e t t — a r e g e n s b u r g i s z á m ­ k i v e t é s b e n élő H O M B E R G E E s z á m á r a ismerősnek csengő ,,Giessingen"-t h a s z n á l t a . R ö ­ vid gráci e g y ü t t l é t ü k u t á n u g y a n i s MANLITJS N é m e t ú j v á r r a t á v o z o t t , a h o l t ö b b H O M BEEGEB-munkát is k i n y o m t a t o t t 2 7 ezzel a h e l y s é g n é v v e l . 19

S O L T É S Z N É : I.m. 143. 1. 16. sz. fejléc-záródísz — X L V I I t á b l a l b . S O L T É S Z N É : I. m. 145 1. 3. sz. fej léc-záródísz — L X t á b l a 5. S O L T É S Z N É : I.m. X L V I t á b l a 10 és 13. 21 V ö . Magy. Könyvszle, 1955. 114. 1. 22 Á l t a l á b a n MANLITJS helyesírása a n y ö m d a h e l y e t illetőleg is r e n d k í v ü l szeszélyes, pl. N é m e t l ö v ő az a l á b b i a l a k o k b a n szerepel n y o m t a t v á n y a i b a n : Sic, Sicz, Siezbe, Siczben, Syczben, S c h ü t z i n g . 23 Vö. G U L Y Á S : I.m. 212—215., 221—222. 1. 24 SZABÓ K á r o l y u g y a n az egyik h e l y n é l k ü l i 1588. é v i n y o m t a t v á n y t (RMK II. 203.) , , N é m e t ú j v á r " megjelöléssel közli, de ezt G u l y á s (i. m. 217. 1.) h e l y r e i g a z í t o t t a . 25 Allgemeine Deutsche Biographie, ( t o v á b b i a k b a n : A D B ) Leipzig, 1889. 5 0 . k ö t . 460. 1. 20

21

28

27

ETJBEL

RMK

III.

II.

264.

177,

184.

166

Magyar

könyvesház

Az eddig ismeretlen MANLius-kiadvány t a r t a l m i l a g meglehetősen messze esik h a z á n k t ó l és J e r e m i á s H O M B E R G E R hesseni h a z á j á b a vezet. A l u t h e r i t a n o k a t Stájeror­ s z á g b a n h i r d e t ő lelkipásztor u g y a n i s F r i t z l a r b a n született, 2 8 a m e l y félúton fekszik H o m berg és W a l d e c k k ö z ö t t , a m e l y neki, illetve a hercegségnek a d o t t n e v e t . A kis k ö n y ­ vecske szerzője m a g a A N N A , az özvegy waldecki hercegasszony, a k i r ö v i d b e v e z e t ő j é b e n kifejtette, h o g y m i é r t és m i k é p p e n l e t t L U T H E R követője, m a j d e t a n o k szellemében fog­ lalja össze — h i t v a l l á s s z e r ű e n — a főbb h i t t é t e l e k r e v o n a t k o z ó v é l e m é n y é t . H O M B E R G E R , a m i n t ezt e l ő s z a v á b a n m e g í r t a , m á r 35 é v v e l k o r á b b a n (azaz 1554ben) a hercegasszony u d v a r i p a p j a volt, és a kis m u n k a k é z i r a t á t — D i e t r i c h R A P L E N B O L m e n g e r i g h a u s e n i lelkész t á r s a s á g á b a n — a hercegi l e v é l t á r b a n t a l á l t a Arolsenben. A kéz­ irat n y o m t a t á s b a n való megjelentetéséről is H O M B E R G E R g o n d o s k o d o t t , a k i a h a b s b u r g i ellenreformáció n y o m á s á r a 1585 vége ó t a G r á c b ó l R e g e n s b u r g b a k é n y s z e r ü l t s z á m ű z e ­ t é s b e . Stájerországi híveivel a z o n b a n t o v á b b r a is élénk levelezésben á l l o t t , és az o t t a n i r e n d e k t ő l rendszeres a n y a g i t á m o g a t á s t k a p o t t . 1590-ben vissza is t é r t G r á c b a , m a j d 1595-ben a m o r v a o r s z á g i Z n o j m o - b a n h a l t meg. 2 9 A fentiekből feltehető, h o g y H O M B E R ­ G E R k a p c s o l a t a MANLiusszal — a k á r közvetlenül, a k á r a gráciák k ö z v e t í t é s é v e l — a t o v á b ­ b i a k b a n is f e n n m a r a d t . E n n e k b i z o n y í t é k a ez a n y o m t a t v á n y is. H O M B E R G E R a j á n l á s á t B e r n h a r d W A L D E C K grófhoz, a z o s n a b r ü c k i p ü s p ö k h ö z i n t é z t e , a k i t m a g a keresztelt m é g u d v a r i p a p k o r á b a n . B E R N H A R D p ü s p ö k e z e k b e n a z é v e k b e n fordult el véglegesen R ó m á t ó l . A p ü s p ö k u n o k á j a volt a kis m u n k a szerzőjének, A N N A h e r c e g a s s z o n y n a k , a k i n e k életéről viszonylag b ő v e n m a r a d t a k r á n k r o m a n t i k u s a d a t o k is. 3 0 E s z e r i n t I I I . F Ü L Ö P , W a l d e c k hercege a t y a i beleegyezés n é l k ü l v e t t e el ANNÁt, J o h a n n K L E V E , Berg u n d M a r k hercege l á n y á t . E z é r t a z e s k ü v ő t jogilag meg­ s e m m i s í t e t t é k , és ANNÁt k é t évig fogságban t a r t o t t á k . Csak e z u t á n (1519-ben) I I . M I K S A császár k ö z b e a v a t k o z á s á r a t a r t h a t t á k m e g a m o s t m á r jogilag is elismert e s k ü v ő t . I I I . F Ü L Ö P 1524-ben v e t t e á t W a l d e c k b a n a z u r a l k o d á s t , és 1529-től feleségével e g y ü t t a l u t h e r á n u s t a n o k a t v a l l o t t á k m a g u k é n a k . A hercegasszony 28 é v v e l élte t ú l férjét: 1567ben halt meg. Az ötíves n y o m t a t v á n y (A 8 — E 8 ) a m á r e m l í t e t t a j á n l á s u t á n m á r csak A N N A hercegasszony m u n k á j á t t a r t a l m a z z a . A kolofon e l ő t t — 30 X 53 m m m é r e t ű — záródísz t a l á l h a t ó , a m e l y e t u g y a n M A N L I U S n y o m t a t v á n y á b ó l n e m i s m e r ü n k , 3 1 de erős hasonla­ tosságot m u t a t e m ű h e l y egy m á s i k díszével. 3 2 Az e g y e t l e n ismert p é l d á n y t e k i a d v á n y b ó l a bécsi N a t i o n a l b i b l i o t h e k 80 H 53 jelzet a l a t t őrzi. BORSA GEDEON A Huszár Gál és Török Mihály közötti időszak a debreceni nyomdában. H U S Z Á R G á l d e b r e c e n i n y o m d á s z t e v é k e n y s é g e , n y o m d a t e r m é k e i n e k kronológiai rendje m a m á r meg­ lehetősen t i s z t á z o t t . T u d j u k , h o g y 1561 elején m e n e k ü l t K a s s á r ó l M É L I U S Z J U H Á S Z P é t e r v á r o s á b a , és k ö r ü l b e l ü l a k ö v e t k e z ő év m á j u s á i g élt i t t , m e r t 1562 n y a r á n m á r a révk o m á r o m i sajkások k ö z ö t t f o l y t a t j a p r é d i k á t o r i t e v é k e n y s é g é t . 1 A szűk másfél e s z t e n d ő t k i t e v ő debreceni t a r t ó z k o d á s a a l a t t n e m m i n t lelkipásztor, h a n e m m i n t n y o m d á s z m ű k ö d i k , m e r t m a m é g felderítetlen m ó d o n o d a k e r ü l t n y o m d á s z ­ felszerelése is. U g y a n i s D e b r e c e n b e n u g y a n a z o k k a l a b e t ű k k e l dolgozik, m i n t amelyeket 28

ADB 50. k ö t . 458. 1. Vö. ADB 50. k ö t . 4 5 8 — 4 6 1 . 1. W A G N E R , Alfred: Die Geschichte 29—30. 1. 29

30

1888,

31

32

SOLTÉSZNÉ:

I.m.

142.

Waldecks

und

Pyrmonts.

Bad

Wildungen,

1.

SoLTÉszNÉ: I.m. L X X I I . t á b l a 1 1 . G U L Y Á S P á l : A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. B p . 1931. 113-—119. 1. — B E N D A - I R I N Y I : A négyszáz éves debreceni nyomda. B p . 1961. 18—22. 1. — Ö T V Ö S J á n o s : Huszár Qál mint nyomdász. E g y h á z t ö r t é n e t . 1959. 84—88. 1. 1

Magyar

könyvesház

167

M a g y a r ó v á r t megjelent k ö n y v e i b e n h a s z n á l t , s a m e l y e k e t n y i l v á n K a s s á r a is m a g á v a l v i t t . D e b r e c e n b e n m é g a z odaérkezése é v é b e n , t e h á t 1561-ben k i n y o m t a t t a M É L I U S Z k é t m u n k á j á t , 2 a k ö v e t k e z ő é v b e n pedig a h a r m a d i k a t , az Arán Tamást.3 E z a díszes kivitelű, kissé egyenetlen n y o m á s a ellenére is g y a k o r l o t t kézre valló k ö n y v 1562 február végén h a g y t a el a sajtót, s G U L Y Á S P á l szerint m é g b i z t o s a n H U S Z Á R G á l m u n k á j a . 4 Az Arán Tamás megjelenése u t á n , t e h á t m á r c i u s b a n m é g ő fogott bele a k é t f a j t a v á l t o z a t b a n i s m e r t Confessio5 n y o m á s á b a , m é g p e d i g eléggé zavaros, h á b o r ú s viszonyok k ö z ö t t . A F E R D I N Á N D ellen J Á N O S ZSIGMOND segítségére siető t ö r ö k D e b r e c e n m e l l e t t ü t ö t t t á b o r t , s M É L I U S Z m e g is e m l í t i a k ö n y v a j á n l á s á b a n : ,,a t ö r ö k ö k d ü h e v á r o s u n k r a t ö r t , és m u n k á n k a t a k a d á l y o z t a " . 6 A k ö n y v n y o m á s a h í v e n t ü k r ö z i a nehéz i d ő k e t . Ivrőlí v r e e g y e n e t l e n e b b , g o n d a t l a n a b b , b á r ugrásszerű r o m l á s t sehol s e m lehet m e g á l l a p í t a n i . E z utóbbi tényből azt következtethetjük, hogy a m ű nyomását még HUSZÁR intézte, s a m á j u s t á j á n b e k ö v e t k e z e t t t á v o z á s á i g el is k é s z ü l h e t e t t vele. E z a Confessio, m i n t t u d j u k , k é t f a j t a v á l t o z a t b a n jelent m e g . Az egyik a z eger­ völgyiek h i t v a l l á s a k é n t , 7 a z egrieknek F E R D I N Á N D I I O Z és MiKSÁhoz, m a j d M É L I U S Z P é t e r ­ n e k és S Z E G E D I G y ö r g y n e k , u t á n a pedig k ü l ö n C Z E G L É D I G y ö r g y n e k az olvasóhoz i n t é ­ z e t t a j á n l á s á v a l , a m á s i k v á l t o z a t pedig a debreceni e g y h á z h i t v a l l á s a k é n t 8 M É L I U S Z P é t e r és S Z E G E D I G y ö r g y előszavával, N É M E T I F e r e n c n e k a j á n l v a . E z e k n e k az előszóknak és a j á n l á s o k n a k a kiszedésére m i n d k é t v á l t o z a t n á l szokás szerint a k ö n y v elkészülte u t á n k e r ü l t sor, a m e l y n é l H U S Z Á R G á l m á r n e m volt jelen. M á s k é p p n e h e z e n m a g y a r á z h a t ó a z az ugrásszerű r o m l á s , a m e l y e z e k n e k a részeknek a szedésében és n y o m á s á b a n észlelhető. N e m csoda, h a C Z E G L É D I G y ö r g y az a j á n l á s b a n a n y o m t a t ó k j á r a t l a n s á g á r a — „ i n f a n t i a t i p o g r a p h o r u m " -— h i v a t k o z i k , és S Z E G E D I G y ö r g y is szükségesnek t a r t j a megjegyezni, h o g y a n y o m t a t ó k újoncok v o l t a k . E z e n k í v ü l m i n d ­ k e t t e n m e n t e g e t ő z n e k , h o g y h i á n y z o t t a m e g b í z h a t ó k o r r e k t o r is. E z e k e t a k e f e l e n y o m a t r a e m l é k e z t e t ő íveket p r i m i t í v , g y a k o r l a t l a n kezek, t a l á n H U S Z Á R G á l helybéli f a m u l u s a i á l l í t o t t á k elő. Az n e m t é v e s z t h e t m e g b e n n ü n k e t , h o g y a b e t ű k t o v á b b r a is H U S Z Á R G á l b e t ű i . Ő u g y a n i s a l i g h a n e m csak a p a t r i c á k a t v i t t e m a g á v a l , a k i ö n t ö t t b e t ű k e t és a m a t r i c á k a t D e b ­ r e c e n b e n h a g y t a . 9 Ű g y látszik a z o n b a n , h o g y sietősen t á v o z o t t , m e r t az , , i " b e t ű m a t r i c á ­ j á t m a g á v a l v i t t e , v a g y t a l á n az a z ű r z a v a r o s h e l y z e t b e n e l k a l l ó d o t t . U g y a n i s ezeken a távozása u t á n szedett lapokon a rendes ,,i" b e t ű mellett — amelyek nyilván HUSZÁR ö n t é s é b ő l m é g m e g m a r a d t a k — megjelenik egy korcs, a r e n d e s n é l j ó v a l v é k o n y a b b és 2,2 m m h e l y e t t 2,7 m m m a g a s , , i " b e t ű , a m e l y r ő l r á a d á s u l m é g a p o n t is sokszor l e m a r a d . Szemm e l l á t h a t ó l a g egy házilag, szükségmegoldásként k é s z í t e t t p r i m i t í v m a t r i c a s z ü l e m é n y e . A m i k o r a z u t á n a z ívek összefűzésére k e r ü l t a sor, k i d e r ü l t , h o g y a P í v b ő l v a g y k e v e s e b b e t n y o m t a k , v a g y a k i n y o m o t t ívek egy része t ö n k r e m e n t . í g y j ö h e t e t t l é t r e az Egervölgyi hitvallásnak a z a v a r i á n s a , a m e l y jelenleg az Országos Széchényi K ö n y v t á r b a n t a l á l h a t ó . 1 0 E b b e n u g y a n i s — a t ö b b i p é l d á n n y a l e l l e n t é t b e n — a P ív a korcs , , i " b e t ű k ­ kel e g y ü t t az ajánlások p r i m i t í v szedőjének kezéről á r u l k o d i k , s r á a d á s u l a l a p o k s e m meg­ felelő s o r r e n d b e n k ö v e t k e z n e k , jeléül a n n a k , h o g y a k i s z e d e t t l a p o k íven belüli elhelyezé­ s é t — az ú n . „ k i l ö v é s t " — s e m g y a k o r l o t t m e s t e r végezte. 2

RMK RMK *I.m. 5 RMK 3

6

BENDA—IRINYI:

T RMK »RMK 9

10

I . 47. és 46. I . 48. 114—115. 1. I I . 85. és 86.

ÖTVÖS János:

RMK

I . m.

21.

1.

I I . 85. I I . 86. I.m.

87.

1.

I I . 85. Első példány.

168

Magyar

könyvesház

A m a t r i c a h i á n y a f o l y t á n megjelenő korcs M i " b e t ű k é t s é g t e l e n bizonyítékot a d k e z ü n k b e az 1562-i debreceni n y o m t a t v á n y o k e l h a t á r o l á s á r a : egyrészt, h o g y m i s z á r m a z i k H U S Z Á R G á l t ó l és m i n e m , m á s r é s z t , h o g y m i l y e n n y o m t a t v á n y o k k e l t e z h e t ő k D e b r e ­ c e n b e n e r r e az é v r e . SZABÓ K á r o l y 1562-ből az eddig felsorolt debreceni n y o m t a t v á n y o k o n k í v ü l m é g k e t t ő t e m l í t : M É L I U S Z Catekizmusát11 és u g y a n c s a k MÉLiusznak A kísértet és a bűnös ember párbeszéde12 c í m e n s z á m o n t a r t o t t m u n k á j á t . G U L Y Á S az előbbiről — n e m l á t h a t v á n a marosvásárhelyi unikumot — n e m t u d t a megállapítani, hogy ki n y o m t a t t a , az utóbbit p e d i g az ajánlás k e l t e (1562. a u g u s z t u s 31.) a l a p j á n m á r n e m H U S Z Á R m ű v é n e k t e k i n t i . 1 ' M O L N Á R József ezek k ö z ü l csak a Catekizmust vizsgálta, s a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t , h o g y helyesírása a l a p j á n m á r n e m H U S Z Á R G á l n y o m t a t t a , h a n e m v a l a k i m á s , de n e m T Ö R Ö K Mihály.14

A k é t m ű m e g l e v ő u n i k u m p é l d á n y a i világosan m a g u k o n viselik a H U S Z Á R G á l u t á n i idő jellemző tipográfiai jegyeit. M i n d k e t t ő b e n o t t t a l á l j u k a korcs , , i " b e t ű t . A n y o m ­ d a t e c h n i k a — t a l á n a szerzett g y a k o r l a t r é v é n — v a l a m i t j a v u l , de m é g m i n d i g p r i m i t í v . A szedő rosszul r a k j a fel az ő r s z a v a k a t , p l . u g y a n a n n a k a l a p n a k az utolsó v a g y a k ö v e t ­ kező l a p n a k a m á s o d i k sorához igazodik, m á s h o l b e l e t a r t o z i k a szövegbe, v a g y helyesírása e l t é r ő . Jellegzetes t o v á b b á m i n d k é t n y o m t a t v á n y b a n az ívjelzésekben a p o n t k ö v e t k e z e ­ t e s a l k a l m a z á s a — p l . ,,A. i i j . " -— a m e l y H U S Z Á R Gál n y o m t a t v á n y a i b a n s o h a s e m fordul elő, s k ü l ö n b e n is eléggé egyedülálló, t u d á l é k o s g y a k o r l a t n a k t e k i n t h e t ő . A kísértet és a bűnös ember párbeszéde c í m ű m ű a l a p o s a b b v i z s g á l a t a e g y é b k é n t m e g o l d o t t egy m á s i k p r o b l é m á t is, a m e l y e t m á r SZABÓ K á r o l y felvetett n e m s o k k a l m ű v e megjelenése u t á n . 1 5 0 a Régi magyar könyvtárh&n. e k i a d v á n y m a r o s v á s á r h e l y i p é l d á n y á t u n i k u m k é n t í r t a le, s ( m á s címen) felvett egy D e b r e c e n b e n 1570-ben megjelent m á s o d i k k i a d á s t is. 1 6 E n n e k l e í r á s á b a n h i v a t k o z o t t egyrészt W E S Z P R É M I t e k i n t é l y é r e , a k i n e m c s a k említi a z 1570-i k i a d á t t , h a n e m m é g idéz is belőle, másrészt pedig ú g y t u d t a , h o g y e m á s o d i k k i a d á s b ó l p é l d á n y is volt N A G Y I s t v á n k ö n y v t á r á b a n . Valóban, e k ö n y v t á r L i s i és FRANCKE-féle k a t a l ó g u s a 1 7 1117. s z á m a l a t t felsorolja a m ű v e t , „ D e b r e c z e n 1 5 7 0 " hely és időmegjelöléssel, m i n t egy k o l l e g á t u m első t a g j á t (a m á s o d i k t a g j a M É L I U S Z 1562b e n megjelent k a t e k i z m u s a ) , s az előbbi ismertetéséhez hozzáfűzi, h o g y e b b e n a k i a d á s ­ b a n a z egyetlen i s m e r t p é l d á n y . A m i k o r N A G Y I s t v á n h a g y a t é k á n a k egyes d a r a b j a i k ö z ö t t a British M u s e u m b a n ez a p é l d á n y is f e l b u k k a n t , SZABÓ K á r o l y m e g v i z s g á l t a t t a , s a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , h o g y a z 1570-i megjelenés feltételezése n e m alapszik m e g b í z h a t ó a d a t o k o n . Kifejezte g y a n ú j á t , h o g y a z R M K I . 50-nek m a r o s v á s á r h e l y i és a z R M K I . 79-nek londoni csonka p é l d á n y a i e g y a r á n t az 1562-i k i a d á s b ó l l e h e t n e k , ,,ezen k é r d é s t a z o n b a n csak a k é t p é l d á n y összehasonlítása u t á n l e h e t n e e l d ö n t e n i " . R á n e g y e d é v s z á z a d r a K A N Y A R Ó F e r e n c 1 8 m i n d e n h i v a t k o z á s n é l k ü l újra felsorolja ezt a z 1570-i m á s o d i k k i a d á s t , s b á r a m ű n e k csak a M a r o s v á s á r h e l y t levő első k i a d á s ú u n i k u ­ m á t l á t t a , m é g azt is t u d n i véli, h o g y a m á s o d i k k i a d á s „ b i z o n y o s a n az új időket m e g ­ illető v á l t o z t a t á s o k k a l " jelent m e g .

11

RMK I . 49. RMK I . 50. 1 . m. 115. 1. 14 M O L N Á R József: A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására 1527—1576 között. B p . 1963. 304. 1. 15 Régi magyar nyomtatványok egyetlen példányai a British Múzeum könyvtárában. Magv. K ö n y v s z l e . 1880. 219. 1. 16 RMK I . 79. 17 Catalogue. . . d'une. . . collection. . . de feu M. Estienne de Nagy... Leipzig, 1870. 18 Melius ismeretlen és elveszett művei. Magy. K ö n y v s z l e . 1906. 302. 1. 12

13

Magyar

könyvesház

169

SZABÓ érzéke nem csalt. A marosvásárhelyi és londoni példányok mikrofilmjének összevetéséből a címlevél kivételével hiánytalanul előttünk van a mű 1562-i, a HUSZÁR. Gál utáni idő jegyeit végig magán viselő kiadása. Egyes levelek mindkét példányban meg­ vannak, s ez a körülmény kétségtelenné teszi az azonosságot. A 8° alakú mű terjedelme (a 8 — h 4 ) 60 számozatlan levél, és a könyv három részből áll. Az első rész, amelynek cím­ lapja (s talán az egész mű közös címlapja) hiányzik, ajánlással kezdődik a címlap verzóján (feltehetőleg NÉMETI Ferencnének) Debrecen, 1562. augusztus 31 -ikeltezéssel. Ez árész a kísértet és a bűnös ember párbeszédét tartalmazza, s tart a c 4 verzóig, ahol külön címlap nélkül,,Minden fele szwkseges kônyôrgesnec igaz moggya Rôwid sommába" kezdődik, s ez a rész az e3 verzóján fejeződik be FINIS jelöléssel. Az e 2 levél rektóján új címlap követke­ zik: Az Hitről es az kereztiensegrwl való vetekedés: Christus, S. Peter és Papa. 8. Pal. Ezt követi az ajánlás ,,Németi Ferenczne azzonyomnac" Debrecen, 1562. október 12-i kelte­ zéssel, s ez a rész tart h4;3-ig, ahol újra a FINIS jelölést találjuk. A British Museumban levő, címlap nélküli példány meghatározásáról a NAGY István előtti tulajdonos, a régiségeket kedvelő NAGY Gábor (1770—1861) táblabíró az előzéklapon ezt jegyezte be: „Krisztusnak, Szent Péternek, Szent Pálnak és Pápának egymással való Beszélgetési. í r t a Melius Péter. Debreczenben 1570. 8° Ezen ritka és unicum Exemplar könyvnek czimjét megtaláltam Sándor Könyvesház III. 99. [ide Nagy István betoldotta: ,,4. lapon N. I."] Sem a' G Teleky Sánd sem a' Múzeumban nem talál­ tatik. . ." Nem sikerült nyomára bukkanni, hogy milyen forrás alapján írta SZABÓ Károly 19 erről a példányról, hogy ez ,,az egykor Weszprémi és NAGY Gábor birtokában volt, s most a British Museumban levő csonka példány". WESZPRÉMI könyvtáráról KÖLCSEY Ferenc azt írja KAZiNCZYnak,20 hogy „ezelőtt mintegy hat évekkel Weszpréminek könyveit elvesztegették". A levél 1812. januárjában kelt, tehát a könyvet 1806-ban a 36 esztendős NAGY Gábor valóban megszerezhette. Ez esetben talán WESZPRÉMI e címlap nélküli példányról csak találomra írta az 1570-i megjelenést, amelyet tőle vett át SÁNDOR István. SZABÓ Károly erre a megállapításra jutott: „Min alapszik Weszprémi és Sándor István meghatározása, kik e czimlaptalan példányt Debrecen 1570-re helyezték nem tudom, s e meghatározást biztosnak állítani nem merem". 21 WESZPRÉMI nagyság- és terjedelem­ leírása pontosan egyezik ezzel az első kiadással: „in 8. plag. 8", vagyis nyolcadrétben 8 (a — h) ív. 28 sorban idéz a mű f3ft és f4 leveleiről, ezek itt-ott betűben eltérnek ugyan, de szó szerint egyeznek az 1562-i szövegével, és semmiképpen nincs nyoma a KANYARÓ által feltételezett „új időket megillető változtatásoknak." Mindezek alapján SZABÓ Károly gyanúját megerősítve nyugodtan állíthatjuk, hogy e műből 1570-ben újabb kiadás nem jelent meg. SZABÓ Károly a következő debreceni nyomtatványként MÉLIUSZ Magyar prédiká­ cióit22 sorolja fel, amelyben már ott áll az új nyomdászmester, TÖRÖK Mihály neve. Ennek az ajánlása 1563. május 25-én kelt, tehát HUSZÁR Gál távozása után körülbelül egy esz­ tendővel. Az 1562. és 1563. évre a SZABÓ Károly utáni irodalom — elsősorban KANYARÓ Ferenc 23 — rnég mintegy tíz debreceni nyomtatványt említ, amelyek közül kettő már SZABÓ Károlynál is szerepel, mint debreceni év nélküli nyomtatvány. E művek közül csupán a példányban is ismerteket vizsgáljuk, bár szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a nyomda primitív körülményeinek ismeretében kissé gyanús 19 Magy. Könyvszle. 20 Levelezése. 9. köt. 21 Magy. Könyvszle. 22 RMK I. 53. 23

i. h. 225. 1. i. h.

J. ra. 1906. 291. 1.

170

Magyar

könyvesház

ez a bőség. Mielőtt a z o n b a n a p é l d á n y o k a t s z e m ü g y r e v e n n é n k , vizsgáljuk m e g a T Ö R Ö K féle n y o m t a t v á n y o k s a j á t s á g a i t . E z e k m á r g y a k o r l o t t n y o m d á s z k e z e t á r u l n a k el. A k o r c s ,,i" b e t ű e l t ű n i k , h o z z á é r t ő kéz ú j , H U S Z Á R G á l b e t ű i n e k t í p u s á b a szépen beillő ,,i"-t m e t s z , a m e l y n é l csak a r á h e l y e z e t t p o n t k e r ü l m a g a s a b b r a , s így gondos v i z s g á l a t t a l jól m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő az eredeti, H U S Z Á R Gál-féle , , i " b e t ű t ő l . Az egy esztendős i n t e r ­ r e g n u m m á s i k jellegzetessége a z o n b a n m é g a k ö v e t k e z ő é v e k b e n is fel-felbukkan: a r ó m a i s z á m o s ívjelzések e l s z ó r t a n t o v á b b r a is p o n t o z á s s a l jelennek m e g . Sőt ez a p o n t o z á s m é g a H O F F H A L T E R i m p r e s s z u m á v a l megjelent n y o m t a t v á n y o k b a n is kísért, s csak a K O M L Ó S A n d r á s keze alól k i k e r ü l t m ű v e k b e n t ű n i k el. H a s o n l ó k é p p e n n e m t a l á l j u k H O F F H A L T E R n e k v á r a d i n y o m t a t v á n y a i b a n sem. E z e k n e k a z i s m e r e t e k n e k a b i r t o k á b a n v e g y ü k vizsgálat a l á azt a h á r o m m ű v e t , a m e l y a fenti m i n t e g y t í z k ö z ü l p é l d á n y b a n is r á n k m a r a d t — sajnos, m i n d a h á r o m c í m l a p nélkül. Az egyik MÉLiusznak a A lélek könyve c í m e n e m l e g e t e t t m u n k á j a . 2 4 A m a m á r a z Országos Széchényi K ö n y v t á r b a n levő ToDORESZKU-féle p é l d á n y r ó l T R Ó C S Á N Y I közölte S Z I L Y K á l m á n m e g á l l a p í t á s á t , h o g y a k ö n y v h á t l a p j á n t a l á l t k é z i r a t o s s z á m í t á s o k szerint 1563-ra t e h e t ő a megjelenési ideje. 2 5 Z O V Á N Y I szerint b i z t o s a n 1566 e l ő t t , valószínűleg 1563-ban jelent meg. 2 6 Soraiból élesen, t i s z t á n u g r i k elő az új , , i " b e t ű a t ö b b i , m á r k o p o t t a b b b e t ű k ö z ü l . ívjelzései h e l y e n k i n t p o n t o z o t t a k . T a l á n n e m t é v e d ü n k , h a a T Ö R Ö K féle vezetés első t e r m é k é n e k t a r t j u k . Az Evangéliumok és epistolák2'' c í m ű m u n k a megjelenési ideje n e m e n n y i r e tisztá­ z o t t . SZABÓ K á r o l y év n é l k ü l v e t t e fel, csak a n n y i t említ róla, h o g y az Arán Tamás b e t ű i ­ v e l n y o m t á k , s az i r o d a l o m e n n e k a l a p j á n h a l l g a t ó l a g o s a n elfogadta az 1562 t á j á n való megjelenését. A korcs h e l y e t t a z új , , i " b e t ű szerepel b e n n e , v á l t a k o z v a a H U S Z Á R G á l öntéséből m e g m a r a d t , , i " b e t ű k k e l . N y o m á s a eléggé egyenetlen, ívjelzése a r a b s z á m m a l fut, így a p o n t o z á s n e m j e l e n t k e z h e t . A h a r m a d i k m ű — Életnek kútfeje28 — időbeli elhelyezésével s z i n t é n m o s t o h á n b á n t az i r o d a l o m . SZABÓ K á r o l y a z t e m l í t i róla, h o g y e g y e t l e n p é l d á n y a az Evangéliumok és epistolák k ö t e t é h e z kolligálva m a r a d t fenn. E b b ő l H O R V Á T H I g n á c elég m e r é s z e n a z t k ö v e t k e z t e t t e , h o g y k ö r ü l b e l ü l a z z a l egy időben jelent meg 2 9 — h o l o t t a n n a k megjelenési ideje is eléggé b i z o n y t a l a n . Véleménye szerint az ismert h á r o m X V I . századi k i a d á s a közül ez a legrégibb, s megelőzte az 1589-i debreceni k i a d á s t . Sajnos, H U S Z Á R G á l másik, k i s e b b b e t ű t í p u s á v a l készült, amellyel p é l d á u l A Szent Pál apastal levelének. . . magyarázattya30 c í m ű m ű v e t n y o m t á k , ívjelzései is a r a b s z á m m a l f u t n a k , így a k é t jellegzetesség n e m u g o r h a t elő. V a l a m i a z o n b a n közeli k a p c s o l a t b a hozza az előbbi Evangéliumok és epistolák c í m ű m ű v e l . M i n d k e t t ő n é m e t a n y a n y e l v ű szedőt s e j t t e t : „kerlec, H o g y M y n d e n Z a u a r o s p o c h a d e k o t h a t r a H a - / / g y v v a n . . . " 3 1 A n a g y k e z d ő b e t ű k bőséges, de i n d o k o l a t l a n h a s z n á ­ l a t a , az e l v á l a s z t á s m ö g ö t t m e g b ú v ó olvasat — h a - g i - v á n " — m i n d m a g y a r u l n e m t u d ó n é m e t e m b e r r e u t a l , a k i hasonló m ó d o n — ,,ho-gi" — v á l a s z t j a el a „ h o g y " k ö t ő s z ó t is.

21

K A N Y A R Ó : I. m. 1906. 293. 1. A p é l d á n y OSzK jelzete: RMK I . 53a. T R Ó C S Á N Y I Z o l t á n : Egy XVI. századbeli nyomtatványtöredék. Akad. Ért. 154. 1. 26 Z O V Á N Y I J e n ő Cikkei a „Theologiai Lexikon" részére. B p . 1940. 300. 1. 27 RMK I . 329. 28 RMK I . 330. 29 Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I. kötetéhez. Magy. K ö n y v s z l e . 141. 1. 30 RMK I . 47. 31 RMK I . 330. fol. A, fl . 25

1914.

1891.

Magyar

könyvesház

171

Ha az irodalom hallgatólagos megegyezése alapján ez utóbbi két munka 1562 táján való megjelenését elfogadjuk, igen érdekes következtetéshez juthatunk. Próbáljuk nyo­ mon követni az eseményeket. HUSZÁR Gál — a jelek szerint elég sietősen — 1562 tavaszán otthagyta Debrecent. Távozásának okát sok mindenben keresték, 32 de nem figyeltek fel még arra a tényre, hogy HUSZÁR Gál minden tartózkodási helyén mint prédikátor szerepelt — kivéve Debrecent. Talán MÉLIUSZ nem találta elég képzettnek erre a hivatalra, viszont a nyomdásztevékeny­ ség önmagában nem elégítette ki ezt a reformátori buzgalmú férfiút. Révkomáromba megy, ahol könnyen felveheti a kapcsolatot HOFFHALTER Rafael bécsi nyomdásszal, akitől annak idején a mesterséget megtanulta, s a nyomdászfelszerelést vásárolta. ÖTVÖS bizonyosra veszi, hogy HOFFHALTERnek Debrecenbe költözésében HUSZÁR Gál szerepét kell keres­ nünk. 33 A hányatott életű HOFFHALTERTOI nyugodtan feltételezhetjük, hogy Bécsben állandóan tartott attól: mi lesz, ha protestáns érzülete kiderül? HUSZÁR Gáltól értesül, hogy Debrecen nyomdász nélkül van, s ő a jövőt építve elküldi egyik legényét Debre­ cenbe, nézzen körül, milyen lehetőségekre lehet számítani MÉLIUSZ városában. Ez a német legény talán még 1562-ben odaérkezve beáll a szakember nélkül botladozó nyomdába, kimetszi az új ,,i" betűt, s a magyar nyelv ismerete nélkül is segít magyar szövegek -— németes — szedésében. így jelenik meg az Evangéliumok és epistolák, valamint az Életnek kútfeje. Ekkor kapcsolódik be — talán inkább anyagiakkal, mint szakértelem­ mel — TÖRÖK Mihály, átveszi a nyomdát, s mint vezető, ő végzi a korrektúrát. Már ő alatta hagyja el a sajtót a Lélek könyve, amelynek helyesírása MOLNÁR szerint 34 TÖRÖK Mihályra enged következtetni. Közben Bécsben bekövetkezik, amitől HOFFHALTER tartott. 1563-ban még kinyom­ tat egy könyvet, 35 de csakhamar olyan hirtelen kell menekülnie, hogy még nyomdáját is kénytelen otthagyni. Némi kis felszereléssel ismeretlen hányódások után még abban az évben megérkezik családostul Debrecenbe. Hogy 1563-ban már valóban ott volt, az ÖTVÖS szerint biztosra vehető. 36 Ugyanis ebben az évben jelenik meg MÉLIUSZ Magyar prédikációk című munkája —- az első ismert nyomtatvány TÖRÖK impresszumával — amelynek címlapmetszetében és ,,A" iniciáléjában szerinte HOFFHALTER műve ismerhető fel. TÖRÖK és HOFFHALTER kapcsolata még tisztázatlan, mindenesetre 1565-ben két mű HOFFHALTER impresszumával hagyja el a sajtót: A két Sámuel könyvei37 és a Magyar decretum,™ az utóbbi egy ő általa szerzett vagy inkább készített új betűtípussal. E két mű megjelenése után — ilyen szép nyomtatványok eddig nem jelentek meg Debrecenben — HOFFHALTER még abban az évben otthagyja MÉLIUSZ városát, és tovább költözik Váradra. Alighanem HOFFHALTER jelenlétével, s nem — mint GULYÁS gondolja 39 — TÖRÖK

betegeskedésével magyarázhatjuk meg azt az érdekes jelenséget, hogy a TÖRÖK nevével együtt jelentkező fellendülés HOFFHALTER távozásával megszakad, noha TÖRÖK továbbra is a nyomda élén marad. Úgy látszik, hogy a közben betanult legények — köztük az ív jelzéseket pontozó is — nem tudják olyan sikerrel folytatni a vállalkozást. KELECSÉNYI 32

33

ÁKOS

Vö. B E N D A — I R I N Y I : 7. m. 21. 1.

Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1960—1961. Debrecen, 1962. 41. 1. Hasonló eredményre jutott már előzőleg SOL­ TÉSZ Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Bp. 1961. 83. 1. 34 7. m. 176. 1. 35 MAYER, Anton: Wiens Buchdrucker-Geschichte. Bd. 1. Wien, 1883. 92. 1. 36 7. m. 41. 1. 37 RMK I. 55. ™RMK I. 56. 39 7. m. 128. 1.

172

Magyar

könyvesház

A XVI. századi simándi nyomda. A „ r e j t é l y e s " X V I . századi szegedi n y o m d á v a l k a p c s o l a t b a n m á r e m l í t e t t ü k , 1 h o g y a l e g ú j a b b i r o d a l o m t ö r t é n e t i k u t a t á s egy eddig isme­ r e t l e n X V I . századi n y o m d a h e l y e t h o z o t t felszínre. P I R N Á T A n t a l é r d e m e , h o g y m e g t a ­ l á l t a a z t a közel k é t s z á z éve k i a d o t t , e g y k o r ú levelet, a m e l y h í r t a d erről a n y o m d á r ó l . G o t t h o l d E p h r a i m L E S S I N G a b r a u n s c h w e i g i herceg híres wolfenbütteli k ö n y v t á ­ r á b a n fedezte fel A d a m N E U S E R E r d é l y b e n is megfordult heidelbergi „ a r i á n u s " p r é d i k á ­ t o r egyik levelének a m á s o l a t á t , s a z t 1774-ben t a n u l m á n y k í s é r e t é b e n k i is a d t a . 2 E z a levél m o s t a n á i g i s m e r e t l e n volt a m a g y a r irodalom- és n y o m d á s z a t t ö r t é n é s z e k e l ő t t , c s a k P I R N Á T A n t a l k ö n y v é b ő l t u d t u k meg, h o g y a z m i l y e n sok é r t é k e s , m a g y a r v o n a t k o z á s ú adatot tartalmaz.3 N E U S E R e b b e n a levélben elmondja, h o g y — vallási és p o l i t i k a i o k o k b ó l — h a z á ­ j á b ó l E r d é l y b e m e n e k ü l t , s 1572-ben K o l o z s v á r o n a k a r t letelepedni. I t t a z o n b a n k ü l ö n ­ böző v á d a s k o d á s o k , r á g a l m a k m i a t t n e h é z h e l y z e t b e k e r ü l t , ezért D Á V I D F e r e n c t a n á c s á r a egy v i t a i r a t o t a k a r t n y o m t a t á s b a n k i a d n i a m a g a v é d e l m é r e . Az erdélyi fejedelem ( B Á T H O R Y I s t v á n ) a z o n b a n m á r e l t i l t o t t a az u n i t á r i u s m ű v e k k i a d á s á t . D Á V I D ezért a t ö r ö k h ó d o l t s á g i t e r ü l e t e n (Arad és G y u l a k ö z ö t t ) fekvő S i m á n d r a k ü l d t e NEUSERt ajánló levéllel, a h o l m ű k ö d ö t t egy n y o m d a . N E U S E R ú t k ö z b e n Lúgoson t a l á l k o z o t t „ P á l ú r r a l " , a s i m á n d i k ö n y v n y o m t a t ó v a l . PÁLt u g y a n i s a r o m á n h i t e n levők o l y a n h e l y z e t b e h o z t á k , h o g y j o b b n a k l á t t a e l h a g y n i a faluját. N E U S E R k í v á n s á g á n a k L ú g o s o n n e m t u d o t t eleget t e n n i , m e r t az is az erdélyi fejedelemhez t a r t o z o t t , ezért t o v á b b m e n t e k T e m e s v á r r a , s v i t t é k m a g u k k a l a n y o m d á t is. T e m e s v á r o t t a z o n b a n NEUSERnek — a m a g y a r bíró u t a ­ s í t á s á r a — jelentkeznie kellett a p a s á n á l , a k i g y a n ú s n a k t a l á l t a az idegent és elfogatta, m a j d a m i k o r az a m e n e k ü l é s r e m é n y é b e n á t t é r t a m o h a m e d á n h i t r e , K o n s t a n t i n á p o l y b a k ü l d t e . N E U S E R a t ö r ö k f ő v á r o s b a n is f e n n t a r t o t t a k a p c s o l a t a i t az erdélyi és lengyel uni­ t á r i u s o k k a l , s i n n e n í r t a a L E S S I N G á l t a l k i a d o t t „ ö n i g a z o l ó " levelet. A S i m á n d o n m ű k ö d ő , m a j d L ú g o s o n á t T e m e s v á r r a k e r ü l ő PÁLt P I R N Á T is K A R Á D I P á l l a l , a n y o m d á t pedig a k o r á b b i a b r u d b á n y a i m ű h e l l y e l azonosítja. 4 A levélben t a l á l h a t ó u t a l á s v a l ó b a n e g y é r t e l m ű e n K A R Á D I P á l r a illik: „ w u r d e d e r o h a l b e n m i t einer öffentlichen C o m m e n d a t i o n oder S c h r e i b e n des S u p e r i n t e n d e n t e n Francisci D a v i d t s a b gefertiget zu d e m B u c h d r u c k e r gen S c h i m a n . . . u n d ein P r e d i g e r daselbst zu S c h i m a n w a r " . A K A R Á D I életére v o n a t k o z ó eddigi a d a t o k szerint 6 ő 1569 őszén v a g y 1570 t a v a ­ s z á n A b r u d b á n y á r ó l v a l ó b a n S i m á n d r a k e r ü l t . ( S Z I N N Y E I szerint a Balassi-komédia mi­ a t t k e l l e t t E r d é l y t elhagynia. 6 ) I n n e n 1572-ben elűzték, s a k k o r T e m e s v á r o t t l e t t p r é d i k á t o r . N y i l v á n v a l ó így, h o g y az a b r u d b á n y a i n y o m d á t v i t t e m a g á v a l t o v á b b i állo­ máshelyeire. K A R Á D I a S i m á n d o n t ö l t ö t t k é t e s z t e n d ő a l a t t valószínűleg m ű k ö d t e t t e a n y o m d á ­ j á t . E r r e u t a l az is, h o g y D Á V I D o d a k ü l d t e N E U S E R Í . S i m á n d o n e k k o r r a m á r K A R Á D I u n i t á r i u s h i t r e t é r í t e t t e a lakosságot, s virágzó eklézsiát h o z o t t l é t r e . A v á r o s k a h i t v i t á k színhelyéül is szolgált. Z O V Á N Y I s z e r i n t 7 1570 őszén, K A N Y A R Ó szerint 8 k é t ízben is d i s p u t á l t a k a k á l v i n i s t á k és az u n i t á r i u s o k . 1570 1

AXVI. századi szegedi nyomda kérdése. M a g y . K ö n y v s z l e . 1963. 79.évf. 4.sz.359.1. Zur Geschichte und Litteratur. Aus den Schätzen der Herzoglichen Bibliothek zu Wolfenbüttel. 3 Die Ideologie der Siebenbürger Antitr initarier in den 1570er Jahren. B p . 1961. 117—127. 1. E r r e az a d a t r a STOLL Béla h í v t a fel a f i g y e l m e m e t . 4 Uo. 124. 1. 5 Cikkei a Theológiai Lexikon részére. B p . 1940. 217. 1. 6 Magyar írók élete és munkái. 5. k ö t . B p . 1897. 1010—1013. h a s . 7 1. m. 409. 1. 8 K A N Y A R Ó F e r e n c : Melius ismeretlen és elveszett művei. Magy. K ö n y v s z l e . 1906. Ű j foly. 14. k ö t . 4. füz. 309. 1. 2

Magyar

könyvesház

173

őszén — m i n d k é t forrás szerint — a z u n i t á r i u s o k a t B A S I L I U S I s t v á n és K A B Á D I P á l , a k á l v i n i s t á k a t M E L I U S v e z e t t e . A z e r e d m é n y t e l e n v i t a u t á n M E L I U S 25 t é t e l t a d o t t á t BASiLiusnak m e g v á l a s z o l á s céljából, a r r ó l a z o n b a n n e m i s m e r ü n k a d a t o t , h o g y B A S I L I U S felelt-e e z e k r e . K A B Á D I és B A S I L I U S k ö z ö t t m á r a v i t a e l ő t t is szoros k a p c s o l a t l e h e t e t t . 1569—70ben BASILIUS kezdeményezésére indult t ö b b unitárius prédikátor a tiszántúli terület á t t é r í t é s é r e . E k k o r m e n t á t B A S I L I U S ösztönzésére K A B Á D I is A b r u d b á n y á r ó l S i m á n d r a . K A B Á D I s i m á n d i n y o m t a t v á n y a i k ö z ü l ez i d ő szerint n e m i s m e r ü n k s e m m i t , n é h á n y m ű v e t a z o n b a n összefüggésbe h o z h a t u n k ezzel a m ű h e l l y e l . E l s ő s o r b a n g o n d o l u n k B A S I L I U S I s t v á n elveszett, c s a k h í r b ő l i s m e r t m u n k á i r a . K A N Y A B Ó F e r e n c v e t i fel 9 K É N O S I T Ő Z S É B m u n k á j a 1 0 a l a p j á n , h o g y C Z E G L É D I G y ö r g y és K Á B O L I P é t e r 1569-ben D e b r e c e n b e n megjelent k ö n y v ü k b e n h i v a t k o z n a k BASiLiusnak e g y m a g y a r n y e l v ű , Confessio de Deo Patre, de Jesu Christo et Spiritu Sancto c í m ű m ű v é r e . E z t a d e b r e c e n i n y o m d a ú j t ö r t é n e t e a d e b r e c e n i k i a d v á n y o k k ö z ö t t sorolja fel. 1 1 E z n y i l v á n v a l ó t é v e d é s , hiszen u g y a n a z a n y o m d a n e m a d h a t t a k i m i n d a k é t fél írását, az unitárius BASILIUS kötete n e m jelenhetett meg a kálvinista Debrecen nyomdájá­ b a n . E z t a n y o m t a t v á n y t valószínűleg G y u l a f e h é r v á r o n , d e esetleg K A B Á D I a b r u d b á n y a i vagy simándi műhelyében készítették. KANYABÓ

C Z E G L É D I és K Á B O L I u g y a n a z o n

munkájában

egy másik

BASILIUS-

m ű r e is t a l á l t u t a l á s t . E z e g y SEBVETTOI szóló ének, a m e l y s z i n t é n 1569-ben jelent m e g , s S Z A B Ó K á r o l y n e m i s m e r t e . E z a z elveszett n y o m t a t v á n y az előbbihez h a s o n l ó a n h o z h a t ó kapcsolatba az abrudbányai—simándi műhellyel. A B A S I L I U S és C Z E G L É D I — K Á B O L I k ö z t i v i t a a z e m l í t e t t k é t írás u t á n t o v á b b foly­ t a t ó d o t t , a m i n t a r r a K A N Y A B Ó e g y m á s i k K Á B O L I - m ű b e n u t a l á s t t a l á l t . 1 2 E n n e k a címe — K A N Y A B Ó m e g á l l a p í t á s a szerint — Méliusz követőinek három Istent és két Krisztust vallásáról. Megjelenési h e l y k é n t K o l o z s v á r t , i d ő n e k p e d i g 1570-et jelölt m e g . Z O V Á N Y I 1 8 valószínűleg u g y a n e z t a m ű v e t í r t a le a k ö v e t k e z ő c í m m e l : Válasz Czeglédi György és Károlyi Péter ellene írt művére. S z e r i n t e 1569-ben G y u l a f e h é r v á r o t t jelent m e g . A z e g y k o r ú forrás s z ű k s z a v ú s á g a m i a t t és p é l d á n y h i á n y á b a n a k é r d é s t e l d ö n t e n i n e m l e h e t , a B A S I L I U S is K A B Á D I k ö z t i k a p c s o l a t i s m e r e t é b e n f e l v e t h e t j ü k a z t a lehetőséget is, h o g y ez a m ű is A b r u d b á n y á n v a g y S i m á n d o n j e l e n t m e g . U g y a n e z t m o n d h a t j u k B A S I L I U S k ö v e t k e z ő , u g y a n c s a k elveszett m ü v é r ő l , a m e l y ­ n e k c í m é t K A N Y A B Ó AZ atyáról, fiúról és szent lélekről-ként említi, s 1570-ben K o l o z s v á r o t t m e g j e l e n t n e k jelöli m e g . Z O V Á N Y I szerint ez a m ű 1571-ben készült, ő viszont n e m a d megjelenési h e l y e t . F e l m e r ü l h e t m é g e g y feltevés. K A B Á D I s i m á n d i e l l e n t é t é t a r o m á n h i t e n l e v ő k k e l megpróbálhatnánk azzal magyarázni, hogy az a r o m á n nyelvű protestáns énekeskönyv, a m e l y n e k a t ö r e d é k é t SZTBIPSZKY H i a d o r á z t a t t a k i k ö t é s t á b l á b ó l , 1 4 S i m á n d o n jelent m e g , s a görög k e l e t i e g y h á z i v e z e t ő k a z é r t ü l d ö z t é k el KABÁDit, h o g y m e g a k a d á l y o z z á k a p r o t e s t á n s h i t t e r j e s z t é s t a r o m á n lakosság k ö z ö t t . E z a feltevés a z o n b a n m e g d ő l . S Z T B I P S Z K Y szerint ez a z é n e k e s k ö n y v 1570 és 1573 k ö z ö t t V á r a d o n H O F F H A L T E B R u d o l f

9 Protestáns vitairatok Melius idejéből. M a g y . K ö n y v s z l e . 1896. Ű j foly. 4. k ö t . 4. füz. 334. 1. 10 De typographiis. 2 2 8 . 1. 11 B E N D A K á l m á n — I B I N Y I K á r o l y : A négyszáz éves debreceni nyomda (1561— 1961). B p . 1961. 3 2 3 . 1. 12 Uo. 13 I.m. 35. 1. 14 S Z T B I P S Z K Y H i a d o r — A L E X I C S G y ö r g y : Szegedi Gergely énekeskönyve XVI. századbeli román fordításban. B p . 1911. — Sztr. I I . 2465/13.

174

Magyar

könyvesház

m ű h e l y é b e n készült. 1 5 A tipográfiai vizsgálat ezt a m e g á l l a p í t á s t megcáfolja. Az Országos Széchényi K ö n y v t á r a b i r t o k á b a n levő u n i k u m p é l d á n y t kolozsvári n y o m t a t v á n y k é n t t a r t j a n y í l v á n (RMK I. 36l/e s z á m a l a t t ) . E z a m e g á l l a p í t á s a helyes. A r o m á n énekes­ k ö n y v b e t ű i u g y a n i s n e m egyeznek m e g a HoFFHALTER-nyomda t í p u s a i v a l , ellenben teljesen a z o n o s a k az e g y k o r ú kolozsvári k i a d v á n y o k é i v a l (pl. RMK I . 80 v a g y RMK I . 118). N i n c s e n azonosság a kérdéses t ö r e d é k és a KARÁDi-nyomda e g y e t l e n ismert kiad­ v á n y a , a Balassi-komédia t í p u s a i k ö z ö t t sem. N e m j e l e n h e t e t t m e g a r o m á n é n e k e s k ö n y v S i m á n d o n a z é r t sem, m e r t a z n e m u n i t á r i u s , h a n e m k á l v i n i s t a felfogást m u t a t . 1 0 A KARÁDi-műhely k i a d v á n y a i v a l k a p c s o l a t o s t a l á l g a t á s a i n k k a l a z o k a t a lehető­ ségeket i g y e k e z t ü n k felsorolni, a m e l y e k felmerülhetnek, b á r b i z o n y í t á s u k r a v a g y cáfolá­ s u k r a egyelőre n i n c s e n m ó d u n k . A KARÁDi-nyomda t e m e s v á r i m ű k ö d é s é r ő l N E U S E R semmiféle a d a t o t s e m őrzött m e g s z á m u n k r a . N e m t u d j u k t e h á t , h o g y K A R Á D I o t t e g y á l t a l á n ü z e m b e helyezte-e műhelyét. A n y o m d a k é s ő b b i s o r s á v a l k a p c s o l a t b a h o z h a t ó SOLTÉSZ Z o l t á n n é egy a d a t a . 1 7 Ő u g y a n i s a KARÁDi-műhely M iniciáléját m e g t a l á l t a az 1573-ban m ű k ö d ö t t eperjesi n y o m d a e g y e t l e n f e n n m a r a d t t e r m é k é b e n . 1 8 A k é t n y o m d a b e t ű a n y a g á n a k összevetésével a z o n b a n semmiféle egyezést n e m sikerült m e g á l l a p í t a n i . Az iniciálénak Temesvárról, az u n i t á r i u s KARÁDi-nyomdából a t á v o l i , l u t h e r á n u s eperjesi m ű h e l y b e kerülését SOLTÉSZ Z o l t á n n é sem t u d j a m e g m a g y a r á z n i , s m o s t s e m j u t h a t u n k előbbre a p r o b l é m a megoldá­ s á b a n . A k é t m ű h e l y k ö z ö t t i esetleges összefüggés csak t o v á b b i a d a t o k előkerülésétől remélhető. A P I R N Á T A n t a l á l t a l f e l t á r t a d a t o k t e h á t a X V I . századi m a g y a r o r s z á g i n y o m d a ­ h e l y e k s z á m á t m i n d e n e s e t r e g y a r a p í t o t t á k eggyel, s végleg eloszlattak m i n d e n kétséget a felől, h o g y a Balassi-komédiát valóban Abrudbányán nyomtatták. A simándi nyomda l é t e v é g ü l m o s t m á r M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r ő l is szolgáltat b i z o n y í t é k o t T R Ó C S Á N Y I Z o l t á n 1943-i m e g á l l a p í t á s á h o z , 1 9 h o g y a t ö r ö k ö k a hódoltsági t e r ü l e t e n m e g t ű r t é k a k e r e s z t é n y és zsidó n y o m d á k a t , b á r m a g u k csak 1720-tól éltek G U T E N B E R G t a l á l m á n y á ­ val. A s i m á n d i n y o m d a t e r m é k e i k ö z ü l egyelőre n e m i s m e r ü n k egyet sem, a lehetőségek felsorolásával a z o n b a n fel a k a r t u k h í v n i a figyelmet a s i m á n d i n y o m d á r a , hogy a m é g m e g h a t á r o z a t l a n X V I . századi m ű v e k (esetleg t ö r e d é k e k ) v i z s g á l a t a k o r s z á m í t á s b a v e g y é k k u t a t ó i n k ezt a m ű h e l y t is. DÖRNYEI

15

SÁNDOR

I.m. 142. 1. Uo. 135. 1. A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. B p . 1961. 118. 1. iS RMK Ï I . 131. 19 Magyar és szláv nyomdák a XV—XVI. században. M a g y . K ö n y v s z l e . 1943. 3. foly. 67. év. 3. füz. 268. 1. 16 17