MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV
2007
Összeállította a Külügyminisztérium
Szerkesztette: KüM Dokumentációs Főosztálya Könyvtár Torda Endréné
ISSN 0541 9220 (13115)
2
TARTALOMJEGYZÉK ___________________________
I.A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ESEMÉNYEI – 2007 .....................31 Eseménynaptár ...........................................................................................................32 Magas szintű látogatások ..........................................................................................158 (csoportosítás funkciók szerint - az eseménynaptárból) Nagyköveti megbízólevelek átadása 2007-ben ........................................................190 Nemzetközi konferenciák, kongresszusok, amelyeken a Magyar Köztársaság 2007-ben képviseltette magát ...................................................................................................193
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI – 2007 Január A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – a belarusz és orosz viszonylatban tett diplomáciai lépésekről .............................................................................202 A V-4 országok kulturális minisztereinek 16. találkozójáról kiadott Közös Közlemény (Budapest, 2007. január 11–12) ................................................................................202 A Külügyminisztérium Közleménye Ausztrália vízumrendészeti könnyítéséről magyar állampolgárok számára .............................................................................................205 Sólyom László köztársasági elnök köszöntő beszéde a Magyarországon akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőinek tiszteletére adott újévi fogadásán........................ 205 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ/FAO között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállítására vonatkozó Megállapodás jóváhagyásáról (2001/2007./I.18./Korm.) .........................................208 Kormányhatározat a Genfben 1929. április 20-án aláírt, és az 1933. évi XI. törvénycikkel kihirdetett, a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi Egyezményhez tett, és a 157/2006.(VII.27.) Korm. rendelettel kihirdetett Nyilatkozatban foglaltak végrehajtásáról (illetékes szervezet kijelölése) (2002/2007./I.18./Korm.) .....................208 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) alapjainak tizennegyedik feltöltésében (2003/2007./I.18.Korm.) ............208
3
Kormányhatározat a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) Multilaterális Adósságelengedési Kezdeményezésében (2004/2007/I.18.Korm.) ............................................................................................209 Magyar–Vatikáni Közös Nyilatkozat (2007. január 25.) .........................................209
Február Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéz Köztársaság részére Magyarország által nyújtandó kötött segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló Keretmegállapodás jóváhagyásáról (2013/2007./II.6.Korm.) .........211 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2014/2007./II.6./Korm.) .....................211 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a romániai hivatalos látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Bukarest, 2007. február 12.)....................................212 A Külügyminisztérium Közleménye Mizsei Kálmánnak az Európai Unió moldovai különleges képviselőjévé történt kinevezéséről ............................................................213 Az Országgyűlés határozata az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról (1/2007./II.13./OGy.)...............................................214 Az Országgyűlés határozata a Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki Kiképző Missziójában való magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról (2/2007/II.13./OGy.) ..................................................................214 Az Országgyűlés határozata az Afganisztánban magyar vezetésű tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról (3/2007./II.13./OGy.)..............214 Az Országgyűlés határozata Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról (4/2007./II.13./OGy.)215 Kormányhatározat az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról 1992-ben létrejött Egyezmény, és az 1992. évi Egyezményhez elfogadott 2003. évi Jegyzőkönyv elfogadásáról, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Egyezmény részes államává váláshoz szükséges bejelentésről (2020/2007./II.13./Korm.) ..........................215
4
Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya a gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2021/2007./II.13./Korm.) .........................................................................................215 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtására szolgáló Igazgatási Megállapodás jóváhagyásáról (2026/2007./II.20./Korm.).......................................................................216 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterülteknek a magyarországi Salgótarján-Somoskőújfalu település által épített szennyvízcsatorna üzemeltetésére és karbantartására történő ideiglenes igénybevételéről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2027/2007./II.28./Korm.)..........................................................216
Március Kormányhatározat az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 21. cikke szerinti jelentés jóváhagyásáról (2040/2007./III.13./Korm.) .........217 Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (43/2007./III.14./Korm.) ......................................................................................217 Sólyom László köztársasági elnök beszéde Romániában tett látogatásakor a kolozsvári Állami Magyar Operaházban, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján (Kolozsvár, 2007. március 14.) ...........................................................................217 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Lengyel Köztársaságban tett látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Varsó, 2007. március 22.) ....................220 Magyar–dán külügyminiszteri Közös Felhívás (dr. Göncz Kinga és dr. Per Stig Moller) a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából .....................................222 Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója (Berlin, 2007. március 25.) által elfogadott Berlini Nyilatkozat a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján 223 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az EU Tanácsa 2003. február 18-i 343/2003/EK sz. rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló Közigazgatási Megállapodás jóváhagyásáról (2048/2007./III.26./Korm.)........................................................................................225 Kormányhatározat magyar nagykövetség nyitásáról a Lett Köztársaságban (Riga) (2050/2007./III.26./Korm.)........................................................................................225 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Görög Köztársaság magyarországi látogatást tett elnöke, Karolosz Papouliasz tiszteletére adott díszvacsorán ..............226
5
Sólyom László köztársasági elnök nyitó beszéde a budapesti Olasz Kulturális Intézetben a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkonferencián....................................................................................................227
Április Sólyom László köztársasági elnök beszéde az államfők „Arraiolos Csoportja” informális találkozóján (Riga, 2007. április 11.)....................................................................229 A Külügyminisztérium Közleménye a KüM és civil szervezet együttműködéséről az afganisztáni békefenntartó misszióban .........................................................................231 A Külügyminisztérium Nyilatkozata az Algériában történt terrorista merényletsorozat magyar hivatalos megítéléséről .................................................................................231 Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Esterházy János halála 50. évfordulója alkalmából (Budapesten rendezett) emlékkonferencián...............................................232 Sólyom László köztársasági elnök részvéttávirata Vlagyimír Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének, az állam korábbi elnöke, Borisz Jelcin elhunyta után ............234 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Közleménye Borisz Jelcin korábbi orosz államfő elhunyta után ................................................................................................................235 Kormányhatározat egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési Megállapodás jóváhagyásáról (2065/2007./IV.24.Korm.).........................................................................................235 Sólyom László köztársasági elnök beszéde Kanadában tett látogatásakor a Torontói Empire Clubban (Torontó, 2007. április 24.) ...........................................................236 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Kanadában tett látogatásakor a tiszteletére Michaëlle Jean főkormányzó által adott díszvacsorán (Ottawa, 2007. április 25.) ............................................................................................................................238 A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – Magyarország moldovai nagykövetségén (Chisinau/Kisinyov) az Európai Unió közös vízumkérelem átvevő központjának megnyitásáról ...........................................................................................239
Május A KÜM Közleménye a Holland Királyság munkaerő-piaci nyitásáról.....................240 Kormányhatározatok (a 2007. január 1-jén hatályba lépett 2247/2006./XII.23./Korm. határozat kiegészítéseképpen) a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről
6
(2072/2007./V.3./Korm., továbbá 2102/2007./VI.12./Korm., 2123/2007.VI.28. és 2195/2007./X.24./Korm ............................................................................................240 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Horvát Köztársaságban tett látogatásakor a Stjepan Mešić államfő által a tiszteletére adott díszvacsorán (Zágráb, 2007. május 3.) ...................................................................................................................240 Sólyom László köztársasági elnök gratuláló távirata Nicolas Sarkozy-nek, a Francia Köztársaság megválasztott elnökének ......................................................................242 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Külügyminisztériumban az Európa Nap (május 9.) alkalmából rendezett ünnepségen ............................................................242 Kormányhatározat a 2011. első félévében esedékes a soros magyar EU-elnökség előkészítésének feladatairól (2079/2007./V.11./Korm.) ...................................................248 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a magyar-horvát második közös kormányülésen (Zágráb, 2007. május 17.) ..................................................................................249 Sólyom László köztársasági elnök beszéde „A határon túli magyarság a XXI. században” konferenciasorozat III. találkozóján .................................................................250 Kormányhatározat a szomszédos országokkal létrejött megállapodások alapján működő egyes kisebbségi vegyes bizottságok által tett ajánlások elfogadásáról (2085/2007.V.23./Korm.) .........................................................................................251 Kormányhatározat a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság IX. ülésén kidolgozott ajánlások elfogadásáról (2086/2007.V.23./Korm.) ...........................................252 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője az állami látogatást tett I. János Károly spanyol király tiszteletére adott díszvacsorán ..............................................252 Kormányhatározat az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 2006. évi határozatának módosításáról (2095/2007./V.31./Korm.) ........................................................................................254 Kormányhatározat magyar nagykövetség nyitásáról a Belarusz Köztársaságban Minszk székhellyel (2097/2007./V.31./Korm.) .....................................................................254 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Máltai Köztársaságban tett állami látogatásakor a tiszteletére Edward Fenech-Adami elnök által adott díszvacsorán (Valletta. 2007. május 31.) ..............................................................................................255
7
Június Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője az Algériában tett hivatalos látogatásakor a tiszteletére Abdelaziz Bouteflika elnök által adott díszebéden (Algír, 2007. június 2.) ......................................................................................................................257 Az Országgyűlés határozata az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 2006. évi határozatának módosításáról (53/2007./VI.13./OGy.) ............................................................................................259 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság államhatárán a határvonal és a határjelek felújításának, megjelölésének és a karbantartásának 2005–2006. évi munkálatairól készült Zárójegyzőkönyv (Bp. 2006. szept. 28.) jóváhagyásáról (2105/2007./VI.13.Korm.) ........................................................................................259 Sólyom László köztársasági elnök sajtónyilatkozata a Jordán Hasimita Királyság államfőjével, Abdullah Il Ibn Al-Husseinnel folytatott tárgyalása után ...........................259 Kormányhatározat a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet (NAMO) létrehozásáról és a stratégiai légiszállítási képességgel kapcsolatos kormányzati teendőkről (2109/2007./VI.15./Korm.) .......................................................................................260 A magyar-szlovák kormányfői tárgyaláson elfogadott közös állásfoglalás dokumentuma (Pozsony, 2007. június 18.) ......................................................................................261 A V-4 tagállamok miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján (Pozsony, 2007. június 18.) elfogadott Közös Nyilatkozat ......................................................................................262 Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója (kormányszóvivői tájékoztató keretében) a kormány külügyi tevékenységének első évéről .............................................263 A Külügyminisztérium Közleménye az EU-ukrán vízumkönnyítési megállapodás magyar hivatalos megítéléséről .....................................................................................265 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról Budapesten 1996. január 24-én aláírt Egyezmény jegyzékváltás útján történő módosításáról (2122/2007./VI.28./Korm.) .......................................................................................266
Július Kormányhatározat az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról adott jelentés elfogadásáról (1051/2007./VII.3./Korm.) 267 2007. évi LXXXIX. törvény az államhatárról. Az Országgyűlés a törvényt a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el; megjelent 2007. július 4-én ......................................267
8
A Köztársasági Elnöki Hivatal Közleménye a magyar–ukrán államfői tárgyalás után (dokumentumok cseréje elesettek listájáról) ............................................................271 Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője az Ukrán Köztársaság állami látogatást tett elnöke Viktor Juscsenko tiszteletére adott díszvacsorán .............................271 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2129/2007./VII.12./Korm.) .....................................................................................273 Kormányhatározat a NATO iraki Kiképző Missziójában való magyar katonai részvételről szóló 2006. évi határozatának módosításáról (2138/2007./VII.17./Korm.) ........273 Kormányrendelet a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 2004. évi rendelete módosításáról (188/2007./VII.18.Korm.) ..................................273 Kormányrendelet a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó 2006. évi rendeletének módosításáról (189/2007./VII.18./Korm.) .......................................................................................274 Kormányhatározat a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében biztosított egyes haditechnikai eszközök átadásáról (2139/2007./VII.27./Korm.) .................................274 Kormányhatározat a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2140/2007./VII.27./Korm.) .....................................................................................275 Kormányrendelet az EU-tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i, 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok elfogadásáról (198/2007./VII.30./Korm.) ...................................275 A Külügyminisztérium Közleménye Magyarország csatlakozásáról a nukleáris terrorizmus elleni globális kezdeményezéshez ................................................................279
Augusztus Kormányhatározat a Kormány Európa-politikai stratégiájának új irányairól és feladatairól (2147/2007./VIII.8./Korm.) .................................................................................280 Kormányhatározat magyar főkonzulátus nyitásáról az Oroszországi Föderáció Jekatyerinburg városában (2150/2007./VIII.15./Korm.) ..........................................282 Kormányhatározat a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti Nemzeti Jelentésről és a részes országok nemzeti jelentéseit megvitató felülvizsgálati értekezleten, vala-
9
mint az ezt előkészítő szervezési értekezleten való magyar részvételről (2151/2007./VIII.15./Korm.) ....................................................................................283 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválján augusztus 20-án ........................................................................................................283 A Külügyminisztérium Nyilatkozata kubai menekültek befogadásának ügyével kapcsolatban ........................................................................................................................285 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistautakon turisztikai céllal történő államhatárátlépésről szóló, 2006. május 10-én aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2160/2007./VIII.30./Korm.) ................................................286
Szeptember Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Kínában tett látogatásakor Pekingben, gazdasági fórumon (Peking, 2007. szeptember 3.) ........................................................287 Kormányhatározat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti adminisztrációs és szolgáltató központjának elhelyezéséről (1069/2007./IX.4./Korm.) ........................288 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a magyar határ 1989-ben történt megnyitása évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián ....................................289 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Nyilatkozata az USA ellen elkövetett nemzetközi terrortámadás (2001. szeptember 11.) évfordulóján .....................................................291 Az Országgyűlés határozata az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén a 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról (70/2007./IX 13./OGy.) ............................................................................................292 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a Francia Köztársaság elnöke, Nicolas Sarkozy első látogatásakor a tárgyalások után adott közös sajtótájékoztatója (kvázi közös állásfoglalás) .........................................................................................................................292 A Köztársasági Elnöki Hivatal Közleménye Adrian Cioroianu román külügyminiszter fogadásáról Sólyom László köztársasági elnök által ................................................298 Az Országgyűlés határozata a Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki Kiképző Missziójában való magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról (73/2007./IX.21./OGy.) ............................................................298 A Külügyminisztérium Közleménye a Mianmari Államszövetségben kialakult helyzet hivatalos magyar megítéléséről ................................................................................299
10
Október Dr. Göncz Kinga külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlés LXII. Ülésszakán (New York, 2007. október 1.) ............................................................................................300 Sólyom László köztársasági elnök beszéde (részletek) Szlovákiában a Selye János Egyetemen (Révkomárom, 2007. október 2.) ...........................................................305 A Köztársasági Elnöki Hivatal Közleménye a Sólyom László elnök komáromi látogatásával kapcsolatos szlovákiai reakciókra ...................................................................307 Az Országgyűlés határozata a Szülőföld Alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról (86/2007./X.5./OGy.) ...........................................................308 A Külügyminisztérium Közleménye a Luxemburgi Nagyhercegség munkaerőpiaci nyitásáról .......................................................................................................................308 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság, valamint Bosznia-Hercegovina Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény jóváhagyásáról (2183/2007./X.16./Korm.) .........................................................................308 Kormányhatározat az Európai Közösségek és tagállamai, valamint a Montenegrói Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás jóváhagyásáról (2184/2007./X.18./Korm.) ........................................................................................309 A Külügyminisztérium Közleménye a Pakisztánban kialakult helyzet hivatalos magyar megítéléséről .............................................................................................................309 A Külügyminisztérium tájékoztatója – szóvivője útján – az Európai Unió Reformszerződésének elfogadásáról ...........................................................................................309 Kormányhatározat Afganisztán egy tartományában magyar vezetésű újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2006. évi határozatának módosításáról (2190/2007./X.20./Korm.) ..................................................................................310 Kormányhatározat az EU-tagállami kötelezettségből fakadó segélyezési kötelezettség összehangolásával kapcsolatos feladatokról, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottság létrehozásról (2191/2007./X.20./Korm.) ...................311 A V-4 tagországok és Moldova külügyminisztereinek Közös Nyilatkozata (elfogadva a csehországi 2007. október 25-i találkozón) ..............................................................312 A V-4 tagországok külügyminisztereinek Közös Nyilatkozata a Mianmari Államszövetségben kialakult helyzetről (elfogadva a csehországi 2007. október 25-i találkozón) 313 Kormányhatározat a Magyar Köztársaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kezelt Nyugat-balkáni Alaphoz történő csatlakozásáról (2198/2007./X.29./Korm.) ........................................................................................314
11
Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési Központ működéséről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2199/2007./X.29./Korm.) ........................................................................................314 Kormányhatározat a csádi és a közép-afrikai köztársasági EU katonai műveletekben való magyar közreműködésről (2200/2007./X.29./Korm.) ..........................................314
November Sólyom László köztársasági elnök beszéde a World Science Forum (WSF, Budapest) III. konferenciáján ....................................................................................................316 Sólyom László köztársasági elnök üzenete a VIII. Országos Horvát Nap alkalmából 319 Magyar-brit kormányfői Közös Nyilatkozat – Gyurcsány Ferenc és Gordon Brown (London, 2007. november 12.) .................................................................................320 A Külügyminisztérium Közleménye Magyarország bekapcsolódásáról a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet munkájába ...................................................321 Az Országgyűlés határozata a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól (100/2007./XI.14./OGy.) ..........................................................................................321 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a légtérrendészeti feladatokban való együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2210/2007./XI.14./Korm.) .................................................................................322 Kormányhatározat Magyarország külkapcsolati stratégiájának első olvasatban történt megtárgyalásáról és társadalmi egyeztetésre bocsátásáról (2215/2007./XI.16./Korm.)323 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán Szécsény és Pető (Petov) települések közötti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény jóváhagyásáról (2218/2007./XI.20./Korm.) .................................................................................323 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán Rákospuszta és Rákoš települések között Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény jóváhagyásáról (2219/2007./XI.20./Korm.) .................................................................................323 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2220/2007./XI.21./Korm.) ................................................324
12
Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2221/2007./XI.20./Korm.) .................................................324 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról (2222/2007./XI.20./Korm.) ................................................324 Az Országgyűlés Politikai Nyilatkozata a burmai (mianmari) helyzetről (1/2007./XI.28./OGy.) ..............................................................................................325 A Külügyminisztérium Közleménye a koszovói ügyben folyó tárgyalások magyar hivatalos megítéléséről ....................................................................................................325 A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – az izraeli–palesztin ügyben Annapolisban folyó konferencia magyar hivatalos megítéléséről ............................326 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a World Political Forum (WPF) (volt államés kormányfők által létrehívott fórum) budapesti nemzetközi konferenciáján ........326 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a magyar–osztrák második kihelyezett közös kormányülésen ..........................................................................................................330 Sólyom László köztársasági elnök beszéde „A határon túli magyarság a XXI. században” téma-megjelölésű konferencia-sorozat negyedik konferenciáján ....................332
December Kormányhatározat a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Köztársaság Kormánya között létrejött Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás jóváhagyásáról (2226/2007./XII.5./Korm.) ..............................334 Kormányhatározat a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program elfogadásáról (2227/2007./XII.5./Korm.) .......................................................................................334 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermek Alapja közötti fejlesztési együttműködésről szóló Keretmegállapodás jóváhagyásáról (2230/2007./XII.10./Korm.) .....................................................................................335 A V-4 tagországok és Szlovénia miniszterelnökeinek Közös Nyilatkozata (elfogadva a csehországi Ostravában 2007. december 9–10-én tartott csúcstalálkozón) .............335
13
A Külügyminisztérium Nyilatkozata az Algériában történt terrormerényletek magyar hivatalos megítéléséről .............................................................................................337 Kormányhatározat az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés szövegének elfogadásáról (2232/2007./XII.12./Korm.) ................................................................................337 Sólyom László köztársasági elnök beszéde (rádióbeszéd) a Schengeni Rendszerhez csatlakozás előestéjén .....................................................................................................338 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Schengeni Határok megnyitásakor (Hegyeshalom, 2007. december 21.) ..............................................................................338 Gyurcsány Ferenc magyar és Alfred Gusenbauer osztrák kormányfő Közös Nyilatkozata a Schengeni Rendszerhez csatlakozás előestéjén .................................................339 Az Országgyűlés határozata a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódóan az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkéről (113/2007./XII.22./OGy.) .......................................340 Kormányhatározat az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvételről (2250/2007./XII.23./Korm.) .........................................................341 Kormányhatározat a határátlépéssel járó csapatmozgások 2008. évi engedélyezéséről (a határozat hatályba lép 2008. január 1-jén!) (2251/2007./XII.23./Korm.) ................342 Kormányhatározat a határon túli magyarságot érintő gazdaság-fejlesztési és vállalkozásösztönzési feladatokról (2252/2007./XII.23./Korm.) ...............................................342 Kormányhatározat magyar főkonzulátus nyitásáról Kazahszánban Almati székhellyel, és a Kirgiz Köztársaságra és a Tadzsik Köztársaságra is kiterjedő konzuli kerülettel (2254/2007./XII.23./Korm.) .....................................................................................343 Kormányhatározat regionális hatáskörű magyar nagykövetség nyitásáról a Grúz Köztársaságban Tbiliszi székhellyel, és Örményországra és Azerbajdzsánra is kiterjedő területi hatáskörrel, valamint annak kereskedelmi, konzuli érdekképviseleti irodájaként Bakuban (2257/2007./XII.23./Korm.) ..............................................................................343 Kormányhatározat a Magyar Köztársaság részvételéről a 2008. június 14. és szeptember 14. között Zaragozában sorra kerülő B kategóriás Szak-Világkiállításon (2260/2007./XII.29./Korm.) .....................................................................................343 .
14
III. ADATOK A MAGYAR KAPCSOLATAIRÓL – 2007
KÖZTÁRSASÁG
NEMZETKÖZI
Kimutatás a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli kapcsolatairól (2007. december 31-i állapot szerint) ...................................................................................................346 A Magyar Köztársaság képviseletei nemzetközi szervezetek mellett (2007. december 31-i állapot szerint) ...................................................................................................357 A fentiek számszerűen összesített adatai ..................................................................358 A Magyar Köztársaság véderő, katonai és légügyi attaséi és helyetteseik (2007. december 31-i állapot szerint) .............................................................................................360 A Magyar Köztársaság kereskedelmi képviseletei (vezetői) (2007. december 31-i állapot szerint) ......................................................................................................................363 A Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljai és főkonzuljai (2007. december 31-i állapot szerint) ................................................................................................................364 A Magyar Köztársaság tagsága nemzetközi szervezetekben (2007. december 31-i állapot szerint) ................................................................................................................387 Magyar tagságok, tisztségek, megbízatások nemzetközi szervezetekben (2007. december 31-i állapot szerint) .............................................................................................390 Ezen belül: békefenntartó, megfigyelő missziók ......................................................391 Magyar tisztségviselők nemzetközi szervezetekben (2007. december 31-i állapot szerint) ...........................................................................................................................393 Kimutatás a Magyar Köztársaságba akkreditált diplomáciai képviselőkről (2007. december 31-i állapot szerint) ......................................................................................394 Kimutatás nemzetközi szervezetek Magyarországon működő képviselőiről (2007. december 31-i állapot szerint) ......................................................................................412 A magyar külkereskedelem fő adatai – 2007 ...........................................................414
15
FÜGGELÉK ______________
KIMUTATÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL KÖTÖTT, 2007-ben KIHIRDETETT ÉS KÖZZÉTETT KÉT- és TÖBBOLDALÚ SZERZŐDÉSEKRŐL I. Kimutatás a kihirdetett két- és többoldalú szerződésekről ....................................417 II.Kiegészítés a „Többoldalú szerződések, amelyeknek a Magyar Köztársaság részese és nem az ENSZ vagy a szakosított intézmények keretében jöttek létre” című listához 427 III.Kiegészítés „Az Egyesült Nemzetek Szervezetével és a szakosított intézményekkel kapcsolatos, a keretükben vagy a közreműködésükkel létrejött többoldalú egyezmények” című listához ..................................................................................................430 IV.Nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályok hatályon kívül helyezése (nemzetközi szerződés lejárta vagy felmondása) ..........................................................................432
* Bibliográfia - válogatás: Államfő, kormányfő, külügyminiszter külpolitikai témájú cikkei, interjúi magyarországi és külföldi nyomtatott vagy elektronikus médiában .................................................434 *
NÉV- és TÉMAMUTATÓ .....................................................................................440
16
CONTENTS _______________
ICHRONICLE OF EVENTS IN THE INTERNATIONAL RELATIONS AND FOREIGN POLICY ACTIVITIES OF THE REPUBLIC OF HUNGARY – 2007 Calendar of events ......................................................................................................32 High-level visits (Classification according to functions from the Calendar) .......................................158 Presentation of Ambassadors’ credentials 2007 ....
190
International conferences and congresses in 2007 at which the Republic of Hungary was represented ................................................................................................................193
II. DOCUMENTS OF THE INTERNATIONAL RELATIONS AND FOREIGN AFFAIRS ACTIVITY OF THE REPUBLIC OF HUNGARY – 2007
January Information given by the Ministry for Foreign Affairs – by the way of its Spokesman – on the diplomatic steps taken in Belarusian and Russian relations ..........................202 Joint Communiqué issued on the 16th meeting of the cultural ministers of the V4 countries (Budapest, 11–12 January 2007) ......................................................................202 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the facilitations for Hungarian citizens in the visa system with Australia ......................................................................205 Speech delivered by President László Sólyom at the New Year’s reception given in the honour of the heads of diplomatic representations accredited in Hungary ..............205 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the UN/FAO on the establishment of the FAO Regional Office for Europe and Central Asia, the FAO Sub-regional Office for Central and Eastern Europe and the Shared Service Centre (2001/2007./I.18./Korm.) ............................208 Government decision on the implementation of those contained in the Declaration promulgated with Government Decree 157/2006.(VII.27.) concerning the International Convention for the repression of counterfeiting signed on 20 April 1929 in Geneva, promulgated by Act XI of 1933 (designation of the responsible organisation) (2002/2007./I.18./Korm.) .........................................................................................208
17
Government decision on the participation of the Republic of Hungary in the eleventh filling up of the funds of the International Development Association (2003/2007./I.18.Korm.) ...........................................................................................208 Government decision on the participation of the Republic of Hungary in the Multilateral Debt Relief Initiative of the International Development Association (2004/2007/I.18.Korm.) ............................................................................................209 Joint Declaration of Hungary and the Vatican (25 January 2007) ...........................209
February Government decision on the approval of the Framework Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Indonesia on the general conditions, the procedural order, the institutional background and the financial framework of the development aid to be granted by Hungary to the Republic of Indonesia (2013/2007./II.6.Korm.) ...........................................................................211 Government decision on the approval of the Agreement on the establishment of the framework programme for financial co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Democratic Socialist Republic of Sri Lanka (2014/2007./II.6./Korm.) ...............................................................................211 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in his honour by President Traian Basescu on his official visit to Romania (Bucharest, 12 February 2007) .........................................................................................................................212 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the appointment of Kálmán Mizsei as the EU Special Representative for Moldova ........................................................213 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the Hungarian military contribution to the NATO support granted at the time of the Riga summit of the North Atlantic Treaty Organisation (1/2007./II.13./OGy.) .......................................214 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the decision of the Government of the Republic of Hungary on the Hungarian military participation in the NATO Training Mission in Iraq (2/2007/II.13./OGy.) ............................................214 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the establishment of a Hungarian led Provincial Reconstruction Team in Afghanistan (3/2007./II.13./OGy.) ................................................................................................214 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the transit through the area of the Republic of Hungary of foreign military forces participating in the stabilisation and humanitarian operations necessary for the democratic reconstruction of Iraq (4/2007./II.13./OGy.) ................................................................................................215
18
Government decision on the notification necessary to become a member state of: the 1992 Protocol to the Convention on the establishment of an international fund for compensation for oil pollution damages; of the 2003 Protocol to the Convention on the establishment of an international fund for compensation for oil pollution damages; and of the 1992 Protocol to the Convention on civil liability for oil pollution damages (2020/2007./II.13./Korm.) ........................................................................................215 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Singapore on economic co-operation (2021/2007./II.13./Korm.) ...................................................................215 Government decision on the approval of the Administrative Agreement for the implementation of the Agreement between the Republic of Hungary and the Republic of Korea on social security (2026/2007./II.20./Korm.) ......................................................216 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Slovak Republic on the provisional utilisation of the land areas belonging to the state area of the Slovak Republic for the purposes of the operation and maintenance of the sewer built in the settlement of the Hungarian Salgótarján-Somoskőújfalu (2027/2007./II.28./Korm.) ..........................216
March Government decision on the approval of the report prepared on the basis of Article 21 of the World Health Organization Framework Convention on tobacco control (2040/2007./III.13./Korm.) .......................................................................................217 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Moldova on international development co-operation (43/2007./III.14./Korm.) 217 Speech delivered by President László Sólyom on his visit to Romania, in the Hungarian Opera House in Cluj, on the anniversary of the 1848-1849 Hungarian Revolution and War for Independence (Cluj, 14 March 2007) .........................................................217 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in his honour by President Lech Kaczynski on the occasion of his visit to the Republic of Poland (Warsaw, 22 March 2007) ........................................................................................220 Joint Invitation put forth by the Hungarian and Danish Foreign Ministers (dr. Kinga Göncz and dr. Per Stig Moller) on the occasion of the 50th anniversary of the signing of the Treaty of Rome ...................................................................................................222 Berlin Declaration adopted by the Heads of State and Government of the European Union at the summit (Berlin, 25 March 2007) held on the 50th anniversary of the signing of the Treaty of Rome ...................................................................................................223
19
Government decision on the approval of the Administrative Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Slovenia on co-operation in the application of EU Council Regulation (EC) No 343/2003 of 18 March 2003 (2048/2007./III.26./Korm.) .............................................................225 Government decision on the opening of a Hungarian embassy in the Republic of Latvia (Riga) (2050/2007./III.26./Korm.) ............................................................................225 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in the honour of President of the Republic of Greece Karolos Papoulias on the occasion of his visit to Hungary ........................................................................................................226 Speech delivered by President László Sólyom at the Italian Cultural Institute in Budapest at the commemorative conference held on the 50th anniversary of the signing of the Treaty of Rome .........................................................................................................227 April Speech delivered by President László Sólyom at the informal meeting of the “Arraiolos group” of Heads of State (Riga, 11 April 2007) .......................................................229 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the co-operation between the MFA and nongovernmental organisations in the peacekeeping mission in Afghanistan ..231 Declaration of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position on the series of terror attacks in Algeria ..............................................................................231 Speech delivered by President László Sólyom at the commemorative conference held in Budapest on the 50th anniversary of the death of János Esterházy ...........................232 Telegramme of condolence sent by President László Sólyom to President of the Russian Federation Vladimir Putin with reference to the death of previous President of the Federation Boris Yeltsin .................................................................................................234 Communiqué published by Prime Minister Ferenc Gyurcsány with reference to the death of previous President of the Russian Federation Boris Yeltsin .......................235 Government decision on the approval of the Agreement on air transport between the European Union and its Member States on one side, and the United States of America on the other side (2065/2007./IV.24.Korm.) ............................................................235 Speech delivered by President László Sólyom at the Toronto Empire Club on his visit to Canada (Toronto, 24 April 2007) .............................................................................236 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in his honour by Governor General Michaëlle Jean on his visit to Canada (Ottawa, 25 April 2007) 238
20
Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs – by the way of its Spokesman – published at the Embassy of the Republic of Hungary in Moldova (Chisinau) on the opening of the Common European Union Visa Application Centre ................................239
May Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the opening of the labour market of the Kingdom of the Netherlands ...............................................................................240 Government decisions (complementing Government decision 2247/2006./XII.23./Korm. which entered into force on 1 January 2007) on the authorisation of military movements involving border crossing (2072/2007./V.3./Korm., furthermore 2102/2007./VI.12./Korm., 2123/2007.VI.28. and 2195/2007./X.24./Korm) ............240 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in his honour by President Stjepan Mešić on his visit to the Republic of Croatia (Zagreb, 3 May 2007) ...............................................................................................240 Telegram of congratulation from President László Sólyom to Nicolas Sarkozy, President-elect of the Republic of France .........................................................................242 Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the Ministry for Foreign Affairs at the ceremony arranged on the occasion of Europe Day (9 May) .................242 Government decision on the tasks related to the preparations for the Hungarian EUPresidency due in the first half of 2011 (2079/2007./V.11./Korm.) .........................248 Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the second HungarianCroatian joint government session (Zagreb, 17 May 2007) .....................................249 Speech delivered by President László Sólyom at the 3rd meeting in the series of conferences named “Hungarians Beyond the Borders in the 21st Century” .......................250 Government decision on the approval of the recommendations given by certain minority mixed committees operating on the basis of agreements concluded with the neighbouring countries (2085/2007.V.23./Korm.) ...................................................................251 Government decision on the approval of the recommendations elaborated at the 9th session of the Hungarian-Croatian Minority Mixed Committee (2086/2007.V.23./Korm.) ..........................................................................................252 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in the honour of Spanish King Juan Carlos I on his official visit to Hungary ..........................252 Government decision on the amendment of its 2006 decision on the Hungarian participation in the UN peacekeeping mission in Lebanon (UNIFIL) (2095/2007./V.31./Korm.) .........................................................................................254
21
Government decision on the opening of a Hungarian embassy in the Republic of Belarus, seated in Minsk (2097/2007./V.31./Korm.) .......................................................254 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in his honour by President Edward Fenech-Adami on his official visit to the Republic of Malta (Valletta, 31 May 2007) ...................................................................................................255
June Toast given by President László Sólyom at the ceremonial lunch arranged in his honour by President Abdelaziz Buteflika on his official visit to Algeria (Algiers, 2 June 2007) ..............................................................................................257 Resolution of the National Assembly on the amendment of its 2006 resolution on the Hungarian participation in the UN peacekeeping mission in Lebanon (UNIFIL) (53/2007./VI.13./OGy.) .............................................................................................259 Government decision on the approval of the Final Report (Budapest, 28 September 2006) on the work executed in 2005-2006 related to the renewal, the remarking and the maintenance of the borderline and the border signs on the state border between the Republic of Hungary and the Republic of Serbia (2105/2007./VI.13.Korm.) ..............259 Press statement made by President László Sólyom after his talks with Abdullah Il Ibn Al-Hussein, head of state of the Hachemite Kingdom of Jordan, on his official visit to Hungary ....................................................................................................................259 Government decision on the government tasks related to the establishment of the NATO Airlift Management Organization (NAMO) and to the Strategic Airlift Capability (2109/2007./VI.15./Korm.) .......................................................................................260 Document containing the joint position accepted at the talks between the Hungarian and Slovak Prime Ministers (Bratislava, 18 June 2007) .................................................261 Declaration accepted at the summit (Bratislava, 18 June 2007) of the Prime Ministers of the V4 Member States ..............................................................................................262 Information given by Foreign Minister Dr. Kinga Göncz (in the context of a press conference held by the Government Spokesman) on the first year of the foreign affairs activity of the government ...........................................................................................263 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position related to the EU-Ukraine visa facilitation agreement ................................................265 Government decision on the amendment through the exchange of notes of the Agreement signed between the Government of the Republic of Hungary and the Government
22
of the Republic of Albania on 24 January 1996 on the international road transport of passengers and goods (2122/2007./VI.28./Korm.) ...................................................266 July Government decision on the approval of the report on the implementation of the Renewed EU Sustainable Development Strategy (EU SDS) (1051/2007./VII.3./Korm.)267 Act LXXXIX of 2007 on the state border. The National Assembly passed it on 18 June 2007, issued on 4 July) .............................................................................................267 Communiqué of the Office of the President of the Republic of Hungary on the press conference held after the talks between the Hungarian and Ukrainian presidents ...271 Toast given by President László Sólyom at the ceremonial dinner arranged in the honour of Viktor Yushchenko, President of the Republic of Ukraine, on his official visit to Hungary ....................................................................................................................273 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Arab Republic of Egypt on economic co-operation (2129/2007./VII.12./Korm.) ................................................................273 Government decision on the amendment of its 2006 decision on Hungarian military participation in the NATO Training Mission in Iraq (2138/2007./VII.17./Korm.) .......273 Government decision on the amendment of its 2004 decision on the regulations to be applied by Hungary after the accession to the European Union related to mutuality and protective measures of the labour markets (188/2007./VII.18.Korm.) ....................273 Government decision on the amendment of its 2006 decision on the free movement of labour to be applied by the Republic of Hungary after the accession to the European Union of the Republic of Bulgaria and Romania (189/2007./VII.18./Korm.) ..............274 Government decision on the transfer of certain military technology ensured in combating international terrorism (2139/2007./VII.27./Korm.) ...........................................274 Government decision on the approval of the Agreement on the participation of the Republic of Bulgaria and Romania in the European Economic Area (2140/2007./VII.27./Korm.) .....................................................................................275 Government decision on the approval of the procedural regulations included in Regulation (EC) No 847/2004 of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004 on the negotiation and implementation of air service agreements between EU Member States and third countries (198/2007./VII.30./Korm.) ..............................................275 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the joining of Hungary to the Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism .......................................................279
23
August Government decision on the new directions and tasks in the European policy guidelines of the Government (2147/2007./VIII.8./Korm.) .......................................................280 Government decision on the opening of a Hungarian consulate general in the city of Yekaterinburg of the Russian Federation (2150/2007./VIII.15./Korm.) ..................282 Government decision on the National Report required by the Convention on Nuclear Safety and on the Hungarian participation at the Review Meeting discussing the national reports of the member states and at the organisational meeting preparing the Review Meeting (2151/2007./VIII.15./Korm.) ......................................................................283 Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the Cultural Festival for Hungarians Living Abroad on 20 August .......................................................................283 Declaration of the Ministry for Foreign Affairs concerning the affair of the reception of Cuban refugees .........................................................................................................285 Government decision on the approval of the Agreement on the amendment of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Slovak Republic on the crossing of the state border for tourist purposes on hiking trails passing through the state border, signed on 10 May 2006 (2160/2007./VIII.30./Korm.) ....................................................................................286
September Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at an economic forum in Peking, on his visit to China (Peking, 3 September 2007) ....................................................287 Government decision on the placing of the administrative and servicing centre of the UN High Commissionership in Budapest (1069/2007./IX.4./Korm.) ......................288 Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the international conference arranged on the anniversary of the opening of the Hungarian border in 1989 .........289 Declaration made by Prime Minister Ferenc Gyurcsány on the anniversary of the international terror attack (11 September 2001) against the USA ...................................291 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the transit through the area of the Republic of Hungary in 2006 of foreign military forces participating in the stabilisation and humanitarian operations necessary for the democratic reconstruction of Iraq (70/2007./IX 13./OGy.) .........................................................................292
24
Joint press communiqué issued after the talks between Prime Minister Ferenc Gyurcsány and President of the Republic of France Nicolas Sarkozy on his first visit to Hungary ...........................................................................................................................292 Communiqué of the Office of the President of the Republic of Hungary on the receiving by President László Sólyom of Romanian Foreign Minister Adrian Cioroianu ......298 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the decision of the Government of the Republic of Hungary on Hungarian military participation in the NATO Training Mission in Iraq (73/2007./IX.21./OGy.) ........................................298 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position on the situation in the Union of Myanmar .....................................................................299
October Address delivered by Foreign Minister Dr. Kinga Göncz at 62nd Session of the UN General Assembly (New York, 1 October 2007) ............................................................300 Speech delivered by President László Sólyom (excerpts) in Slovakia at the János Selye University (Komarno, 2 October 2007) ....................................................................305 Communiqué of the Office of the President of the Republic of Hungary on the Slovak reactions related to the visit by President László Sólyom to Komarno.....................307 Resolution of the National Assembly on the approval of the report on the activity of the Motherland Fund in 2005-2006 (86/2007./X.5./OGy.) ............................................308 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the opening of the labour market of the Grand Duchy of Luxembourg .............................................................................308 Government decision on the approval of Agreement between the Republic of Hungary and the Republic of Bosnia and Herzegovina on social services and social security (2183/2007./X.16./Korm.) ........................................................................................308 Government decision on the approval of the Stabilisation and Association Agreement between the European Union and its Member States and the Republic of Montenegro (2184/2007./X.18./Korm.) .........................................................................................308 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position on the situation in Pakistan ............................................................................................309 Information given by the Ministry for Foreign Affairs – by the way of its Spokesman – on the approval of the EU Reform Treaty ................................................................309
25
Government decision on the amendment of its 2006 decision on the preparation for the establishment and operation of a Hungarian led Provincial Reconstruction Team in one of the provinces in Afghanistan (2190/2007./X.20./Korm.) ....................................310 Government decision on the tasks related to the co-ordination of aid obligations originating from EU membership obligations and on the establishment of a Government Committee for International Development Co-operation (2191/2007./X.20./Korm.) 311 Joint Declaration of the foreign ministers of the V4 countries and Moldova (accepted at the meeting in the Czech Republic on 25 October 2007) .........................................312 Joint Declaration of the foreign ministers of the V4 countries on the situation in the Union of Myanmar (accepted at the meeting in the Czech Republic on 25 October 2007) .....................313 Government decision on the joining of the Republic of Hungary to the Western Balkans Fund managed by the European Bank of Reconstruction and Development (EBRD) (2198/2007./X.29./Korm.) ........................................................................................314 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary, the Government of the Republic of Austria and the Government of the Republic of Slovenia on the operation of the Dolga Vas Co-operation Centre for Security (2199/2007./X.29./Korm.) ..........................................................................314 Government decision on the Hungarian participation in the EU military operations in Chad and the Central African Republic (2200/2007./X.29./Korm.) ........................314
November Speech delivered by President László Sólyom at the 3rd World Science Forum (Budapest) ..........................................................................................................................316 Message delivered by President László Sólyom on the occasion of the 8th National Croatian Day .............................................................................................................319 Joint Declaration issued by Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsány and British Prime Minister Gordon Brown (London, 12 November 2007) ................................320 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the joining of Hungary in the work of the Organization of the Black Sea Economic Co-operation .................................321 Resolution of the National Assembly on the tasks of the planning and co-ordination process related to the long term sustainable development of the Republic of Hungary (100/2007./XI.14./OGy.) ..........................................................................................321
26
Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of Romania on co-operation in airspace protection tasks (2210/2007./XI.14./Korm.) ..................................................................322 Government decision on the first reading of Hungary’s External Relations Strategy and on its launching to social consultation (2215/2007./XI.16./Korm.) .........................323 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Slovak Republic on the construction of the Ipoly bridge between Szécsény and Petov and its related projects on the common state border between the two countries (2218/2007./XI.20./Korm.) ........................323 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Slovak Republic on the construction of the Ipoly bridge between Rákospuszta and Rákoš and its related projects on the common state border between the two countries (2219/2007./XI.20./Korm.) ................323 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Estonia on the procedures mutually applied by their diplomatic and consular representations related to the issuing of visas in each other’s name and to the collection of biometric data (2220/2007./XI.21./Korm.) .......................................................................................324 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Latvia on the procedures mutually applied by their diplomatic and consular representations related to the issuing of visas in each other’s name and to the collection of biometric data (2221/2007./XI.20./Korm.) .......................................................................................324 Government decision on the approval of the Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Lithuania on the procedures mutually applied by their diplomatic and consular representations related to the issuing of visas in each other’s name and to the collection of biometric data (2222/2007./XI.20./Korm.) .......................................................................................324 Political Declaration of the National Assembly on the situation in Burma (Myanmar) (1/2007./XI.28./OGy.) ..............................................................................................325 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position on the talks related to Kosovo .......................................................................................325 Information given by the Ministry for Foreign Affairs – by the way of its Spokesman – on the official Hungarian position on the conference in Annapolis on Israeli-Palestinian affairs ........................................................................................................................326 Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the international conference in Budapest of the World Political Forum (WPF) (forum established by former heads of state and government) ...............................................................................................326
27
Speech delivered by Prime Minister Ferenc Gyurcsány at the second AustrianHungarian joint government session in Budapest ....................................................330 Speech delivered by President László Sólyom at the fourth conference in a series of conferences with the theme “Hungarians Beyond the Borders in the 21st Century” 332 December Government decision on the approval of the Framework Agreement on the implementation of the Swiss-Hungarian Co-operation Programme established between the Swiss Federal Council and the Government of the Republic of Hungary, aimed at reducing the economic and social inequalities in the enlarged European Union (2226/2007./XII.5./Korm.) .......................................................................................334 Government decision on the acceptance of the Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine European Neighbourhood and Partnership Instrument Cross-Border Co-operation Programme (2227/2007./XII.5./Korm.) .........................................................................334 Government decision on the approval of the Framework Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the United Nations Children’s Fund on development co-operation (2230/2007./XII.10./Korm.) ...................................................335 Joint Declaration of the prime ministers of the V4 countries and Slovenia (accepted at the summit held in Ostrava, Czech Republic, on 9-10 December 2007) .................335 Communiqué of the Ministry for Foreign Affairs on the official Hungarian position on the terror attacks in Algeria ......................................................................................337 Government decision on the acceptance of the text of the Treaty of Lisbon amending the Treaty on European Union and the Treaty establishing the European Community (2232/2007./XII.12./Korm.) .....................................................................................337 Speech delivered by President László Sólyom (radio speech) on the eve of joining the Schengen System.......................................................................................................337 Joint Declaration by Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsány and Austrian Prime Minister Alfred Gusenbauer on the eve of joining the Schengen System ................338 Resolution of the National Assembly related to the Treaty of Lisbon, on Article 2 of the Treaty on European Union (113/2007./XII.22./OGy.) .............................................339 Government decision on the Hungarian participation in the civil activities of the European Union in the Western Balkans (2250/2007./XII.23./Korm.) ...........................340 Government decision on the authorisation of military movements in 2008 implying border crossing (the resolution enters into force on 1 January 2008!) (2251/2007./XII.23./Korm.) .....................................................................................341
28
Government decision on the on the tasks related to the economic development and the incentives given to enterprises involving Hungarians beyond the borders (2252/2007./XII.23./Korm.) .....................................................................................342 Government decision on the opening of a consulate general seated in Almaty, Kazakhstan with a consular district also covering the Republic of Kyrgyzstan and the Republic of Tajikistan (2254/2007./XII.23./Korm.) ................................................................343 Government decision on the opening of a Hungarian embassy in the Republic of Georgia, seated in Tbilisi, with a regional competence also covering Armenia and Azerbaijan, and with a commercial and consular office in Baku (2257/2007./XII.23./Korm.) 343 Government decision on the participation of the Republic of Hungary at the Zaragoza Category B Specialised World Expo to be arranged between 14 June and 14 September 2008 (2260/2007./XII.29./Korm.) ............................................................................343
III. FACTS and FIGURES ON THE INTERNATIONAL RELATIONS OF THE REPUBLIC OF HUNGARY – 2007 List of diplomatic and consular relations of the Republic of Hungary (the situation on December 31, 2007) .................................................................................................346 Heads of Hungarian missions to international organizations (the situation on December 31, 2007) ...................................................................................................................357 A summary relative to the foregoing ........................................................................358 Defence, Military and Air Attachés (and Assistants) of Republic of Hungary (the situation on December 31, 2007) .....................................................................................360 Trade representations (and their chiefs) of the Republic of Hungary (the situation on December 31, 2007) .................................................................................................363 Honorary Consuls and Consul-generals of the Republic of Hungary (the situation on December 31, 2007) .................................................................................................364 Membership of the Republic of Hungary in international organizations (the situation on December 31, 2007) .................................................................................................387 Hungarian membership, offices, mandate in the elected of appointed bodies of United Nations and its specialized agencies and other international organizations (the situation on December 31, 2007) ............................................................................................390 Within the foregoing mandate to peacekeeping and monitoring ..............................391 Hungarian officials in international organizations
29
(the situation on December 31, 2007) ......................................................................393 List of Diplomatic Representatives accredited to Republic of Hungary (the situation on December 31, 2007) .................................................................................................394 List of the missions (and their Heads) of international organizations accredited to Hungary (the situation on December 31, 2007) ..............................................................412 Basic data on Hungary’s foreign trade – 2007 .........................................................414
APPENDICES _________________
REGISTER OF BILATERAL AND MULTILATERAL INTERNATIONAL TREATIES CONCLUDED BY THE REPUBLIC OF HUNGARY, PROMULGATED AND PUBLISHED IN 2007 I.
Listof bilateral and multilateral treaties promulgated ...................................417
II.
Supplements to the list of “Multilateral treaties to which the Republic of Hungary is a party and which were concluded outside the framework of the United Nations or its specialized agencies” ..............................................................427
III.
Supplements to the list of “Multilateral treaties relating to and concluded within the framework or with the co-operation of the United Nations or its specialized agencies” .......................................................................................................430
IV.
Annulment of laws promulgating international treaties (expiry or termination of international treaties) .....................................................................................432 *
Bibliography – selection: Articles and interviews on foreign policy subjects by President, Prime Minister and Foreign Minister of Hungary, published in Hungarian and foreign newspapers and news networks - 2007 .........................................................................................................434
*
INDEX – (NAMES and THEMES) .......................................................................440
***
30
I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK
ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ESEMÉNYEI
2007
31
Január Január 1. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Bolgár Köztársaságban részt vett Bulgáriának az Európai Unióhoz történt csatlakozása ünnepségein. Január 3. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Susilo Bambang Yodhoyononak, az Indonéz Köztársaság elnökének, a halálos áldozatokat is követelő sorozatos természeti csapások, valamint tengeri és légi balesetek okozta szerencsétlenségek miatt. Január 8. és 9. A Külügyminisztérium – a szóvivője útján – tájékoztatást adott a Belarusz Köztársaság, valamint az Oroszországi Föderáció irányában tett diplomáciai lépésekről. (Tájékoztatás-kérés kőolajvezetékek üzemzavarai kapcsán.) Január 9. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Brüsszelben előadást tartott az Európai Parlament liberális-párti frakciójának tanácskozásán. Január 9. Aharon Leshno Yaar, Izrael Állam külügyminisztériumi helyettes államtitkára (és a kíséretében Rony Adam, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó főosztály vezetője és David Admon nagykövet) konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral. Január 11–12. Aszo Taro, Japán külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után a miniszterek közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Aszo Taro megbeszélést folytatott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Január 11–12. A V-4 tagországok kulturális minisztereinek – Közös Nyilatkozat kiadásával zárult – találkozója Budapesten dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter elnökletével, Marek Madarič Szlovákia minisztere, Petra Smoliková Csehország államtitkára, Krzysztof Olendzki Lengyelország államtitkára részvételével. Január 12. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatást adott (külpolitikai naptár) Magyarország Európai Parlament-beli képviselőinek. Január 13. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett Irakban. Megbeszélést folytatott a kormány képviselőjével Martin Dempsey-vel, továbbá a NATO bagdadi kiképzőközpontját felügyelő amerikai parancsnokkal és George Casey-vel, az Irakban lévő ameri-
32
kai erők tábornokával. Meglátogatta a NATO-kiképzésben részt vevő magyar katonai kontingenst. A miniszter kíséretében volt Havril András vezérkari főnök. Január 13–15. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Izrael Államban. Tárgyaló partnere volt Juli Tamir oktatási, kulturális és sportügyi miniszter (aláírták az érvényben lévő együttműködési Egyezmény hatályának meghosszabbítását és meghosszabbították további tíz évvel a Jad Vasem Intézettel közös oktatási programot). Hiller István MSZP-elnöki minőségében megbeszélést folytatott Amir Perec védelmi miniszterrel, az izraeli Munkapárt elnökével. A látogatás programja keretében Hiller István Jeruzsálemben a Miatyánk templomban a cigány Holokauszt emlékére lovári nyelvű emléktáblát avatott fel. Január 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) látogatást tett Ukrajnában (Kárpátalja – Nagydobrony, Munkács, Csongor). Tárgyaló partnere volt Viktor Juscsenko államfő. Juscsenko elnök és Gyurcsány miniszterelnök Csongoron együtt felavatták a magyar tannyelvű iskolát. Gyurcsány Ferenc találkozott és megbeszélést folytatott Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, valamint Gajdos Istvánnal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével, és találkozott a magyar közösség társadalmi és vallási képviselőivel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Tóth János nagykövet. Január 14. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Drezda) részt vett az EU-tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek informális találkozóján.
Január 14–15. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott a Finn Köztársaság külügyminisztériumában Pertti Torstila államtitkárral. Január 15. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett a Szlovén Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Janez Janša miniszterelnök. Találkozott a parlament (Nemzetgyűlés) elnökével, France Cukjatival. A kétoldalú tárgyalás programja mellett Gyurcsány Ferenc részt vett az eurónak Szlovéniában történt bevezetése alkalmából – az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának Angela Merkelnek, valamint az EU Bizottság elnökének José Manuel Barrosonak és a Luxemburgi Nagyhercegség miniszterelnökének Jean-Claude Junckernak a részvételével – megrendezett ünnepségen. A nemzetközi programokon kívül Gyurcsány Ferenc találkozott a szlovéniai magyarság képviselőivel. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett
33
Gémesi Ferenc államtitkár (MeH), dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, dr. Czukor József nagykövet; Janez Janša miniszterelnök mellett Dimitrij Rupel külügyminiszter, Ladislav Lipić nagykövet. Január 15. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki az Ausztrál Államszövetség magyar állampolgárokra vonatkozó vízumrendészeti könnyített eljárásáról. Január 16. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – dr. Göncz Kinga külügyminiszter részvételével – fogadta a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit az új év alkalmából. Január 16. A Magyar–Indiai Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság ülése Delhiben, dr. Veres János pénzügyminiszter, valamint Kamal Nath kereskedelmi és ipari miniszter társelnökletével. A vegyes bizottsági ülés programja mellett dr. Veres János és kísérete az indiai üzleti szféra képviselőivel folytatott tárgyalást. Január 18. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ/FAO között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ (magyarországi) felállításáról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Január 18. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi Egyezményhez (Genf, 1929. április 20., és kihirdetve az 1933. évi XI. törvénycikkel) tett Nyilatkozathoz kapcsolódó 157/2006. (VII. 27.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az Országos Rendőrfőkapitányságnak mint nemzeti központi hivatalnak a kijelöléséről. Január 18. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) alapjainak tizennegyedik feltöltéséről. Január 18. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) Multilaterális Adósság-elengedési Kezdeményezésében. Január 18. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese RMDSZ-elnöki minőségében (együtt Bugár Bélával, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével) Magyarországon tartózkodott; megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel.
34
Január 19. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látogatást tett az EUelnökséget ellátó Német Szövetségi Köztársaságban, a Grüne Woche mezőgazdasági és élelmezési kiállítás (Berlin) megtekintése céljából. Találkozott és megbeszélést folytatott Horst Seehofer az NSZK, Petr Gandalovic a Cseh Köztársaság, Miroslav Jurenc a Szlovák Köztársaság és Jurij Melnyik Ukrajna mezőgazdasági miniszterével. Január 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és dr. Göncz Kinga külügyminiszter konzultációs megbeszélésen fogadta az Európai Parlament (MSZP, SZDSZ, MDF által jelölt és megválasztott) képviselőit a kormány EU-összefüggésű politikájának egyes kérdései témakörében. (A Fidesz-MPSz európai parlamenti képviselői nem fogadták el a kormányfő meghívását.)
Január 19. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter fogadást adott a Magyarországon rezideáló konzuli képviseletek és nemzetközi szervezetek vezetőinek tiszteletére az új év alkalmából. Január 19. Frantisek Kosicky, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere Magyarországon tartózkodott: Hejce községben részt vett a 2006-ban békefenntartó misszióból hazatérő szlovák katonákat e térségben ért repülőgép-katasztrófa évfordulóján rendezett megemlékezésen. Január 21. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Romániában (Nagyvárad). Részt vett és beszédet mondott az RMDSZ által a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi programon. Találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Január 22. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának (külügyminiszterek testülete!) ülésén. Az értekezlet után sajtókonferencián ismertette a testület állásfoglalását a nemzetközi fő kérdésekben. Január 22. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Francia Köztársaságban (Cannes) részt vett az EU-tagországok kulturális minisztereinek és zenei exportirodák képviselőinek a MIDEM alkalmából sorra került informális tanácskozásán. Január 22. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a hivatalába kérette Hans Peter Schiffet-, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetét: tájékoztatás-kérés a Németországból Magyarországra illegálisan szállított szemétrakomány ügyében.
35
Január 22. Dr. Eörsi Mátyást, az Országgyűlés Európai Integrációs ügyek Bizottsága elnökét, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ismét a liberális frakció elnökévé választotta. Január 24–25. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Svájci Államszövetségben (Davos) részt vett a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF; 28 állam- és kormányfő, 85 miniszter és mintegy 2400 meghívott részvételével sorra került) 37. tanácskozásán. Előadást tartott az európai gazdasági növekedéssel foglalkozó munkacsoport szekcióülésén. A tanácskozás után interjút adott az AP (amerikai) hírügynökségnek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Boros Jenő nagykövet (Bern), Szelei K. Gyula nagykövet (Genf). Január 25. A Magyar–Vatikáni Vegyes Bizottság első (alakuló) ülése Budapesten, dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Julius Janus érsek pápai nuncius társelnökletével. A miniszter mellett részt vett Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára. Január 25. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter látogatást tett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Bajor Szabad Államában (München). Megbeszéléseket folytatott befektetői és banki körökben. Január 25. Charles Kleibert, a Svájci Államszövetség belügyminisztériumi államtitkára látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter. (Megállapodás-aláírás oktatásnak nyújtandó svájci támogatásról). Január 25–26. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében Martinusz Zoltán NATO-hoz akkreditált nagykövet – Brüsszelben részt vett a NATO-tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli értekezletén. Január 26. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) a magyar nagykövetség által rendezett fórumon előadást tartott üzleti körök vezető képviselőinek. A programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott Martin Balkenstein gazdasági és munkaügyi miniszterrel. Január 26. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeiben illetékes szakállamtitkára Szerbia Köztársaságban (Szabadka) ünnepélyesen átadta – egy egyetemi tanársegédnek – a Magyarországon tartózkodásra jogosító ezredik nemzeti vízumot.
36
Január 26. Barbara Prammer, az Osztrák Köztársaság parlamenti elnöke (Nemzeti Tanács) látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Január 26. Hans Hoogervorst, a Holland Királyság egészségügyi, jóléti és sportminisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Január 27. A V-4 tagországok vezérkari főnökei – Havril András, a cseh Pavel Stefka, a lengyel Franciszek Gragero, a szlovák Lubomir Bulik – a Szlovák Köztársaság-ban (Szilácsfürdő) értekezletet tartottak a 2015-ig létrehozandó közös harci alakulat témaköréről. Január 28–29. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett a Jordán Hasemita Királyságban. Tárgyaló partnere volt Abdullal al-Hatib külügyminiszter. Fogadta őt Maarúf al-Bahit miniszterelnök. Találkozott Haszán bin Talal herceggel, II. Abdullah király apai nagybátyjával, a Római Klub elnökével. Ugyancsak találkozott Omar Maanival, Amman főpolgármesterével. Tárgyalásai tartalmáról tájékoztatta a nemzetközi sajtót. A külügyminiszter kíséretében volt Várkonyi László szakállamtitkár, Dobokay Gábor nagykövet. Január 29. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok agrárminisztereinek tanácskozásán. Január 29. – Február 2. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Tárgyaló partnere volt Nancy Pelosi, a Kongresszus alsóházának elnöke. Találkozott Tom Lantos képviselővel, szenátorokkal, a Képviselőház külügyi bizottsága tagjaival, valamint Nancy Goodman-Brinker (2001–2003 között) magyarországi volt nagykövettel. Megbeszélést folytatott vízumügyekről Paul Rosenberg belbiztonsági minisztériumi államtitkárral. Washingtonban és New Yorkban találkozott amerikai magyar egyházak vezetőivel, valamint magyar szervezetek képviselőivel. Január 30. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részt vett – az EU-tagállamok magyarországi nagyköveteivel együtt – az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete által (az év eleje alkalmából) szervezett munkaebédjén.
37
Január 30. Magyarországnak a közel-keleti térségbe akkreditált nagyköveteinek és misszióvezetőinek regionális konferenciája a Jordán Hasemita Királyságban (Amman), dr. Göncz Kinga külügyminiszter elnöklésével és Várkonyi László szakállamtitkár részvételével. Január 30. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácskozásán. (EcoFin) Január 30. – Február 1. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett Izrael Államban. Tárgyaló partnere volt Cipi Livni (Tzipi Livni) miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Megbeszélést folytatott Simon Peresz miniszterelnök-helyettessel és regionális fejlesztési miniszterrel. Fogadta őt Dalia Itzik parlamenti (Knesszet) elnök, ügyvezető köztársasági elnök. A program során Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett a Jad Vasem múzeumban, koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában és Jichak Rabin volt miniszterelnök emlékművénél. A külügyminiszter kíséretében volt Várkonyi László szakállamtitkár, dr. Gyenge András nagykövet, Judit Sharon tiszteletbeli konzul
38
Február Február 1. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (SZDSZ-elnöki minőségében, pártküldöttség élén) látogatást tett Romániában (Erdély). Találkozott az RMDSZ vezetőivel. Február 2. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett a Palesztin Nemzeti Hatóságnál (Ramallah). Fogadta őt Mahmúd Abbasz, a Nemzeti Hatóság elnöke. A magyar Képviseleti Iroda által adott fogadás alkalmával találkozott emberi jogi kérdésekkel foglalkozó NGO-k vezetőivel, valamint a palesztin média képviselőivel. A külügyminiszter kíséretében volt Várkonyi László szakállamtitkár, dr. Jungbert Béla nagykövet. Február 2. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látogatást tett a Svéd Királyságban. Tárgyaló partnere volt Eskil Erlandsson mezőgazdasági miniszter. (Megállapodás-aláírás) Február 2. A Magyar–Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság határon átívelő együttműködéssel foglalkozó ülése a szlovákiai Párkányban és a magyarországi Esztergomban; magyar részről dr. Szaló Péter szakállamtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke (MeH) vett részt. Február 2. Simon Hetherington, az Afganisztánban (Kandahar) tartományi újjáépítési békefenntartó misszió (PRT-csoport) parancsnoka – szolgálatát befejezve – Kanadába hazatérőben útját Budapesten megszakítva megbeszélést folytatott katonai szakértőkkel, valamint dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkárral; a KüM szervezésében tájékoztatta a sajtót. Február 3. Dr. Szilvásy György miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látogatást tett Ukrajnában. Tárgyaló partnere volt Mikola Rugykovszkij (ukrán) közlekedési és távközlési miniszter, valamint Igor Levityin, az Oroszországi Föderáció közlekedési minisztere. (Magyar–ukrán–orosz megállapodás aláírása logisztikai központ létesítéséről Záhony térségében.) Február 3. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Francia Köztársaságban. (Párizs) részt vett a (Jacques Chirac államfő kezdeményezte, 46 ország részvételével megtartott) környezetvédelmi témájú konferencián. Február 5–6. Charlie McCreevy, az EU Bizottság belső piaci és szolgáltatási ügyekben illetékes biztosa látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és
39
közlekedési miniszter, valamint dr. Veres János pénzügyminiszter; megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Találkozott gazdasági és üzleti vezetőkkel. Február 5–6. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Kenyai Köztársaságban (Nairobi) részt vett az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Kormányzótanácsának ülésén. Február 6. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéziának Magyarország által nyújtandó segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló Keretmegállapodás jóváhagyásáról. Február 6. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Február 6. Dr. Udvardi Iván, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató a Cseh Köztársaságban (Prága) részt vett a V-4 tagországok és a balti államok külügyminisztériumi Coalition for Visa Equality (az amerikai–kanadai viszonylatban vízummentességet elérni célzó) külügyi politikai igazgatók testületének találkozóján. Február 6. Meglena Kuneva, az EU Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Meglena Kuneva és Herczegh László szociális és munkaügyi szakállamtitkár megnyitotta az „Európai Fogyasztói Központ – Magyarország” EU-intézményt. Február 7. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Susilo Bambang Yodhoyononak, az Indonéz Köztársaság elnökének az Indonéziát sújtó áradással összefüggésben. Február 7. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Brüsszelben részt vett az EPP vezetőinek energiaügyi témájú értekezletén. Brüsszelben tartózkodása alkalmával a hivatali épületben elhelyezte állandó tiszteleti tárgyként Bibó István portréját, és sajtótájékoztatót tartott. Február 7–8. Giuseppe Fioroni, az Olasz Köztársaság oktatási minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit.
40
Február 8. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztató megbeszélésen fogadta magyar és Magyarországon is megfigyelést folytató külföldi emberi jogi szervezetek képviselőit. Február 8. Vladimir Drobnjak, a Horvát Köztársaság kormánya nagyköveti rangú EU-főtárgyalója, külügyminisztériumi helyettes államtitkár konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Iván Gábor és dr. Szőke László szakállamtitkárokkal. Február 8. és Február 9. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök José Manuel Barrosonak az EU Bizottság elnökének, továbbá Javier Solananak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának, valamint az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának Angela Merkelnek írt levélben (febr. 8.) tájékoztatta a kormány álláspontjáról a Koszovó jövőbeli státusára vonatkozóan Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által kidolgozott javaslatokkal kapcsolatban; dr. Göncz Kinga külügyminiszter sajtótájékoztató keretében (febr. 9.) ismertette a magyar hivatalos álláspontot; dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató tájékoztatta a miniszterelnöki levélről az EUtagországok magyarországi nagyköveteit. Február 11–12. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén (Koszovó-téma). Az ülés után sajtótájékoztatót tartott. Február 11–13. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (és felesége) állami látogatást tett Romániában. Tárgyaló partnere volt Traian Băsescu köztársasági elnök. A tárgyalás után a két államfő közös sajtókonferencián tájékoztatta álláspontjáról a nemzetközi sajtó képviselőit. A program Bukaresten kívüli keretében Sólyom László látogatást tett Marosvásárhelyen – itt találkozott a város polgármesterével, alpolgármesterével, a prefektussal, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel az RMDSZ elnökével, a Sapientia Egyetem vezetőivel és diákjaival –, valamint Kolozsváron, ahol megbeszélést folytatott Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, az Elnöki Hivatal vezetője, dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, dr. Terényi János nagykövet; Traian Băsescu köztársasági elnök mellett Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, Ireny Comaroschi nagykövet. Február 12. Az Országgyűlés határozatot hozott az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója (2006. november 28–29.) idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történt
41
magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. február 13-ánál!) Február 12. Az Országgyűlés határozatot hozott a NATO iraki Kiképző Missziójában magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. február 13-ánál!) Február 12. Az Országgyűlés határozatot hozott az Afganisztánban magyar vezetésű tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. február 13-ánál!) Február 12. Az Országgyűlés határozatot hozott az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. február 13-ánál!) Február 12. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter telefonon tárgyalást folytatott David Milibanddal, Nagy-Britannia környezetvédelmi, élelmezésügyi és vízügyi miniszterével (madárinfluenza-ügy). Február 13. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság részes államává váljon az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról szóló Egyezménynek (1992) és az ahhoz elfogadott Jegyzőkönyvnek (2003), valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló Egyezménynek (1992). Február 13. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Február 15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter munkalátogatást tett a Lengyel Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Anna Fotyga külügyminiszter. Fogadta őt Marek Jurek a szejm elnöke, és Bogdan Borusewicz a szenátus elnöke. A kíséretében volt Kőrösi Csaba főosztályvezető, Győr Mihály nagykövet. Február 15. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Külön megbeszélést folytatott Franco Frattinivel, az EU Bizottság alelnökével, bel- és igazságügyi biztosával.
42
Február 15. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) meghívott vendégként részt vett az operabálon. Február 15. Magyar–cseh KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Szombati Béla főosztályvezető, valamint Juraj Chmiel és Jaroslav Olsa főosztályvezetők). A cseh diplomatákat fogadta dr. Szőke László szakállamtitkár. Február 15–16. Pavol Paška, a Szlovák Köztársaság parlamenti elnöke (Nemzeti Tanács) látogatást tett Magyarországon (2002 óta parlamentközi első hivatalos tárgyalás). Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök. Február 16. Vaszil Dzsarti, Ukrajna környezetvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Február 16. Magyar–lett KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Zalai Csaba, Kosaras Ferenc, Váradi Tibor főosztályvezetők, valamint Kristine Medne, Jelena Drozdova és Martins Kreitus főosztályvezetők). Február 18–25. Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter a Mexikói Egyesült Államokban (Cancun) tartózkodott (magánlátogatás, pihenés). Február 19. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató konzultációt folytatott Szerbia Köztársaság külügyminisztériumában Radojko Bogojević külügyminiszter-helyettessel. Február 19–20. Kolinda Grabar-Kitarović, a Horvát Köztársaság külügy- és Európa-ügyi minisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után a két miniszter közös sajtó-konferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Kolinda Grabar-Kitarović minisztert fogadta dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Február 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtására szolgáló Igazgatási Megállapodás jóváhagyásáról.
43
Február 20. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma – külügyi és Európa-ügyi – albizottságának első (alakuló) ülése Budapesten, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének megnyitójával. Megjegyzés: A 2006-ban alakult testület (KMKF) négy albizottságot hozott létre (külügyi-EU, gazdasági, jogi, kulturális.) Február 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részt vett és előadást tartott az EU-tagországok kereskedelmi kamarájának (EU Chambers) Budapesten tartott üzleti munkaebédjén. Február 20. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán. Február 20. Dimitrij Rupel, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere Magyarországon tartózkodott: Szentgotthárdon találkozott a Rába-vidéki szlovén kisebbség vezetőivel. Február 20–21. Franco Frattini, az EU Bizottság alelnöke és bel- és igazságügyi biztosa látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Petrétei József igazságügyi és rendvédelmi miniszter, valamint dr. Göncz Kinga külügyminiszter (fő téma: a schengeni rendszerre áttérés). Megbeszélést folytatott az Országgyűlés Európai Integrációs ügyek Bizottsága, valamint Emberi Jogi Bizottsága tagjaival; találkozott civil szervezetek képviselőivel. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Február 21. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet a Francia Köztársaságban előadást tartott a szenátus három bizottsága (nyilvános) ülésén a magyar kormány reformprogramjáról. Február 21. Dr. Udvardi Iván, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató konzultációt folytatott az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumában Michael Schaefer államtitkárral. Február 22. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) részt vett (Karel Schwarzenberg cseh, Anna Fotyga lengyel, Ursula Plassnik osztrák, Ján Kubiš szlovák, Dimitrij Rupel szlovén miniszterekkel) a Regionális Partnerség országai külügyminisztereinek találkozóján, amelyen meghívottként részt vett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, továbbá az ENSZ főtitkárának a Koszovó státusa ügyében folyó tárgyalások vezetésére felkért különmegbízottja Martti Ahtisaari Finnország (1994–2000 között) volt elnöke, valamint Mohamed el-Baradei az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) főigazgatója. (Témák: Közel-Kelet, Afganisztán, Irán, Koszovó.)
44
Február 22. Herczog Máriát New Yorkban a Gyermekek Joga Egyezmény részes államainak 11. ülésén az ENSZ Gyermekek Joga Bizottságának tagjává választották. Február 23. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Vaira Vike-Freiberga-nak, a Lett Köztársaság elnökének az Alsunga városban történt tűzvész miatt. Február 22–23. Anatolij Tolsztouhov, Ukrajnának a Miniszterek Kabinetjét (kormány) vezető miniszter látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szilvásy György miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Február 24. Silvia Gašparovičová, a Szlovák Köztársaság elnökének felesége Budapesten tartózkodott, részt vett – Sólyom Erzsébettel, a magyar államfő feleségével együtt – Szlovákia nagykövetségének és a Magyarországi Szlovákok Szövetségének közös programján. Február 24–25. Alfred Gusenbauer, az Osztrák Köztársaság kancellárja – az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke minőségében – meghívott díszvendégként, valamint Boris Tadić, Szerbia Köztársaság elnöke – a Demokrata Párt (DS) elnöke minőségében – meghívott vendégként részt vett a Magyar Szocialista Párt mint kormányzópárt tisztújító kongreszszusán. (Gyurcsány Ferenc febr. 25-től MSZP-elnök.) Február 25. Boris Tadić, Szerbia Köztársaság elnöke (államközi) kétoldalú megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Február 25. Alfred Gusenbauer, az Osztrák Köztársaság kancellárja (kormányközi) kétoldalú megbeszélést folytatott a.) Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a megbeszélés után a kormányfők közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit; b.) dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével,valamint c.) dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. A tárgyaláson részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár; dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mellett dr. Horváth István nagykövet. Február 25. Háromoldalú megbeszélés Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Boris Tadić Szerbia Köztársaság államfője és Alfred Gusenbauer az Osztrák Köztársaság kancellárja részvételével.
45
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett részt vett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár. Február 25–26. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató konzultációt folytatott a Görög Köztársaság külügyminisztériumában Sztavrosz Vaszpolopousz államtitkár, politikai igazgatóval. Február 26. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott a Szlovák Köztársaság külügyminisztériumában Olga Algayerová államtitkárral. Február 26. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett és előadást tartott a „Slovakia and Hungary in the EU – Findig Common Interests” téma-megjelölésű nemzetközi konferencián. Február 26. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott NagyBritannia külügyminisztériumában Shan Morgan európai igazgatóval, valamint a miniszterelnöki hivatalban (Cabinet Office) Kim Darroch-kal, a miniszterelnök EUügyekben illetékes tanácsadójával. Február 27. A Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórum alakuló ülése Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elnökletével és Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH) előadásával, dr. Szilvásy György miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője munkaebédjével, a határon túli magyar pártok és szervezetek vezetőinek részvételével. Részt vettek: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának elnöke, Horvátországi magyarok képviselője, Mura-vidéki magyarok képviselője. Előzményként volt két „magyar–magyar kormányzati konzultáció”: 2005. szept. 5. és 2006. dec. 13., Budapest. Február 27. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán (a magyar Konvergencia-program elfogadása). (EcoFin)
46
Február 27–28. Magyar–orosz KüM-közi konzultáció Budapesten külügyi szóvivői szinten (Polgár Viktor és Mihail Kaminyin szóvivők). Mihail Kaminyint fogadta Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Február 28. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovákia államterületén lévő földterületeknek a magyarországi Salgótarján–Somoskőújfalu település által épített szennyvízcsatorna üzemeltetésére és karbantartására történő ideiglenes igénybevételéről szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Február 28. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár a Spanyol Királyságban (Madrid) részt vett a spanyol külügyminisztérium és az ENSZ közös szervezésében a közepes jövedelmű országokra vonatkozó témakörben rendezett miniszteri konferencián. Február 28. – Március 1. Besnik Mustafaj, az Albán Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Megbeszélésen fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ugyancsak fogadta Sólyom László köztársasági elnök. A minisztert kísérő üzletemberek a partnereikkel folytattak tárgyalást. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen részt vett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Szabó Sándor nagykövet.
47
Március Március 1. Sólyom László köztársasági elnök (írásos) üzenetet küldött a „Raoul Wallenberg – One Man Can Make a Difference” elnevezésű kiállítás megnyitására. Március 1. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett az Osztrák Köztársaságban. Tárgyalást folytatott a megalakítandó Európai Alapjogi Ügynökségről (EU-szervezet). Március 1. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett Brüsszelben a NATOközpontban. Megbeszélést folytatott Jaap de Hoop Scheffer-rel, a NATO főtitkárával. Március 1. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató konzultációt folytatott az Osztrák Köztársaság külügyminisztériumában dr. Thomas Mayr-Harting államtitkár politikai igazgatóval. Március 1–2. Rosemary DiCarlo, az USA külügyminisztériumának balkáni ügyekben illetékes helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár politikai igazgatóval és dr. Szőke László szakállamtitkárral. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Március 1–2. Emilia Müller, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Bajor Szabad Államának Európa-ügyi minisztere, a Magyar–Bajor Kormányközi Vegyes Bizottság bajor társelnöke látogatást tett Magyarországon; parlamenti párt (MDF) meghívására előadást tartott az Andrássy Gyula Egyetemen. Budapesten tartózkodása alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkárral, a Vegyes Bizottság magyar társelnökével. Március 2. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Wiesbaden) az EU-tagállamok védelmi minisztereinek informális találkozóján. Március 5. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati ügyek Tanácsának (külügyminiszterek testülete!) ülésén. Március 5. Andrej Vizjak, a Szlovén Köztársaság gazdasági minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
48
Március 5. Akbar Zeb, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral, valamint Bohár Ernő és Pataki Zsolt főosztályvezetőkkel. Március 5–7. Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke – parlamenti küldöttség élén – látogatást tett az Indonéz Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Agung Laksono a Képviselőház elnöke. Megbeszélést folytatott Ginandjar Kartasasmita regionális képviselők közgyűlési elnökével, Hidayat Nur Wahid népi tanácskozó gyűlés elnökével. Ugyancsak megbeszélést folytatott Hassan Wirayuda külügyminiszterrel, Mari Elka Pangestu kereskedelmi miniszterrel. Fogadta őt Jusuf Kalla, az Indonéz Köztársaság alelnöke. A Szili Katalin kíséretében lévő parlamenti képviselők találkoztak az indonéz parlament IPU tagozatával és az Indonéz–Magyar Együttműködési Csoport tagjaival. Dr. Szili Katalin kíséretében volt Illés Mihály nagykövet. Március 5–8. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban (a 2009-re tervezett magyar kulturális évad programjaival is összefüggésben). Tárgyaló partnere volt Miller Crouch oktatási-kulturális ügyekben illetékes megbízott helyettes államtitkár (oktatási csereprogram-egyezmény aláírása). Megbeszélést folytatott az USA Kongresszusi Könyvtárának elnökével. Találkozott Nancy GoodmanBrinker (2001–2003 között) magyarországi volt nagykövettel, akinek Pro Cultura Hugarica díjat adott át. Ugyanilyen díjat adott át Denverben egy magyar művészházaspárnak. Március 6. Viktor Janukovics, Ukrajna miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után a kormányfők közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A kormányfők aláírták a lentebb felsorolt dokumentumokat. Részt vettek magyar–ukrán üzleti találkozón. Viktor Janukovics miniszterelnököt fogadta Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bársony András nagykövet; Viktor Janukovics miniszterelnök mellett Jurij Bojko tüzelőanyag- és energetikai miniszter, Volodimir Makuha gazdasági miniszter, Mikola Rugykovszkij közlekedési és távközlési miniszter, Volodimir Handogij külügyminiszter-helyettes, Mikola Litvin az Állami Határőrszolgálat elnöke, Olekszandr Jegorov az Állami Vámszolgálat elnöke, Valentina Szemenyuk az Állami Vagyonalap elnöke, Dmytro Tkach nagykövet.
49
Aláírt dokumentumok: = A két kormány cselekvési terve 2007-re. = Együttműködési megállapodás az ITD-H és Ukrajna Befektetési és Innovációs Állami Ügynöksége kőzött; =Memorandum az ÁPV Zrt. és Ukrajna Állami Vagyonalapja között; = A Magyar–Ukrán Kormányközi Vegyes Bizottság 2007. márc. 5-i ülésének Jegyzőkönyve. = Megállapodás az Ukrán Agrár Konföderáció és az Inter Service Group – Bp. között. Március 6. A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság megállapodást kötött arról, hogy a Moldovai Köztársaság fővárosában Chisinau-ban (Kisinyov) a magyar diplomáciai képviseleten közösen felállít vízumkérés-átvevő és -továbbító szolgáltatást az Európai Unió országaiba utazni szándékozók számára. (Első ilyen közös diplomáciai szolgáltatás.) Március 7. Az EBESZ miniszteri tanácsa Haraszti Miklóst további három évre kinevezte a szervezet sajtószabadság-képviselőjévé (biztosává). (Haraszti Miklós 2004 óta tölti be ezt a tisztséget.) Március 7. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai évértékelő tájékoztatást adott a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviselőknek. A miniszterelnök mellett tématájékoztatókként részt vettek dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár, dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Iván Gábor szakállamtitkár, európai igazgató, dr. Szőke László szakállamtitkár, Várkonyi László szakállamtitkár. Március 7. Nedžad Hadžimušić, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettese – a USIA szervezésében – Magyarországon tartózkodott. NATO-ügyekben főosztályvezetői szintű konzultációt folytatott a Külügyminisztériumban (dr. Molnár György, Baktai Erik). Március 8. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) a Nemzetközi Idegenforgalmi Börzén (ITB). Március 8–9. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben részt vett az Európai Tanács (EC – állam- és kormányfők testülete) csúcstalálkozóján. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató,
50
dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Kiss Tibor nagykövet, az EU melletti Állandó Képviselet vezetője. Március 10. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke – ez utóbbi minőségében – Magyarországon tartózkodott; parlamenti párt (MDF) meghívására részt vett a párt tisztújító kongresszusán. Március 12. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) részt vett a Közép-Európai Rendőr Akadémia (MEPA) létrejöttének 15. évfordulója alkalmából rendezett miniszteri találkozón. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – az Osztrák Köztársaság belügyminiszterével, Günther Platterrel. Március 12. Martin Povejšil, a Cseh Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára, politikai igazgató konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval (munkaebéd). Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Március 12–13. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Bonn, Petersberg) az EU-tagállamok fejlesztési minisztereinek informális találkozóján, valamint a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló ACP–EU informális párbeszéd-programon. Március 12–15. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (és felesége) nem hivatalos (magán-) látogatást tett Romániában Erdély több településén (Bözödújfalu, Szováta, Fehéregyház, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torockó, Marosvásárhely, Nagyvárad, Bonchida, Válaszút, Zsobok, Kolozsvár). Nagyváradon találkozott Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel, valamint Tempfli József római katolikus megyés püspökkel. Kolozsváron beszédet mondott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségen. Március 13. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 21. cikke szerinti jelentés jóváhagyásáról. Március 13. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a Svájci Államszövetségben (Genf) részt vett az EJT 4. ülésszakán. Március 13. Euripides Evriviades, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára és politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi
51
Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval és dr. Szőke László szakállamtitkárral. Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Március 13. Magyar–koreai KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Bohár Ernő főosztályvezető, valamint Baik Joo Hyeon és Shin Sunng Shul főosztályvezetők). Március 14. A Magyar Köztársaság Kormánya rendeletet adott ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a nemzetközi fejlesztési együttműködésről aláírt Megállapodás jóváhagyásáról. Március 14–15. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Nürnberg) részt vett az EU-tagállamok és az ASEAN-országok miniszteri szintű értekezletén. Március 15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett Szerbia Köztársaság Vajdaság tartományában (Szabadka, Bácskossuthfalva). Díszvendégként részt vett a magyar nemzeti ünnep jegyében rendezett ünnepségeken. Szabadkán találkozott a Magyar Nemzeti Tanács vezetőségével, Kasza József MVSZ-elnökkel; ünnepi beszédet mondott a Bácskossuthfalván rendezett központi megemlékezésen. A külügyminiszter kíséretében volt Papp Sándor nagykövet, Nagy Ferenc főkonzul. Március 15. Dr. Veres János pénzügyminiszter látogatást tett Ukrajnában (Beregszász). Díszvendégként részt vett a kárpátaljai magyar szervezetek nemzeti ünnepi programján. Március 15. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából parlamenti párt (Fidesz-MPSz) meghívására Budapesten tartózkodott Vytautas Landsbergis, a Litván Köztársaság (1991–1992. között) volt elnöke, EP-képviselő (beszédet mondott a párt ünnepi gyűlésén), valamint Alain Terrenoir az Európai Néppárt (EPP) alelnöke (az ünnepi gyűlésen felolvasta Silvio Berlusconinak, Olaszország volt kormányfőjének levelét), továbbá Reto Nause a svájci Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára. Március 17. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Szerbia Köztársaság Vajdaság tartományában (Újvidék). Tárgyaló partnere volt Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke. Programja – a március 15-i nemzeti ünneppel össze-függésben – kiterjedt Zentára is. Március 17. Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke látogatást tett Romániában (Nagyszeben), a Nagyszebent és Pécset érintő „Európa Kulturális Fővárosa”-programmal összefüggésben.
52
Március 18. Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke nem hivatalos látogatást tett a Szlovák Köztársaság néhány városában (Révkomárom, Galánta, Dunaszerdahely, Pozsony). (Meglátogatta a kórházban a magyar nagykövetségi diplomata közlekedési balesetében megsérült személyeket is.) Március 19. Karel Schwarzenberg, a Cseh Köztársaság külügyminisztere munkalátogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Március 19. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán. Március 19–22. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott a.) az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumában (március 19–20-án) Mark Pekala, Charles Shapiro, Daniel Fisk, Jeffrey Delaurentis, Paula Dobriansky, John Gastright, James Jeffrey helyettes államtitkárokkal és John Norris főosztályvezetővel. Március 20. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Vlagyimír Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének a bányaszerencsétlenség és tűzkatasztrófa után. Március 20. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Brüsszelben részt vett az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa által összehívott adóügyi fórumon. Március 20. Andris Piebalgs, az EU Bizottság energiaügyi biztosa látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
Március 20. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságát a schengeni rendszerre áttérés előkészítő munkálatainak helyzetéről. Március 20–21. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet látogatást tett a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Nguyen Tan Dung miniszterelnök. Programja kiterjedt Ho Si Minh városban – Le Huang Quan polgármesterrel együtt – egy magyar érdekeltségű haltápgyártó-telep ünnepélyes átadására. Megbeszélést folytatott az EU-tagállamok Vietnamban beruházó vállalatait tömörítő érdekvédelmi kamarájának (EuroCham) elnökével Alain Cany-val, valamint vietnami üzletemberekkel.
53
Március 21. Ali Babacan, a Török Köztársaság államminisztere és EU-főtárgyalója látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter és Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Göncz Kinga és Ali Babacan a tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Március 21. Magyar–német KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Pataki Zsolt főosztályvezető és Renate Schimkoreit főosztályvezető). Március 21. Magyar–belarusz KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (dr. Takács László főosztályvezető és Vasily Zhlutko főosztályvezető). Március 22. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett az Oroszországi Föderációban. Tárgyaló partnere volt Vlagyimír Putyin államfő és Mihail Fradkov miniszterelnök. A tárgyalás után Gyurcsány Ferenc tájékoztatást adott a nemzetközi sajtó képviselőinek. A tárgyalásokon részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök, Gilyán György államtitkár (MeH), Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH), Székely Árpád Gyula nagykövet; Vlagyimír Putyin elnök és Mihail Fradkov miniszterelnök mellett Vlagyimír Tyitov külügyminiszter-helyettes, Szergej Prihogyko elnöki külpolitikai tanácsadó, Leonyid Rejman informatikai és hírközlési miniszter, Andrej Reusz ipari és energetikai miniszterhelyettes, Szergej Arisztov közlekedési miniszterhelyettes, Andrej Versinyin mezőgazdasági miniszterhelyettes, A. V. Mazilov, az Orosz–Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság titkára, Igor Szavolszkij nagykövet. Március 22. Samir Safirov, az Azerbajdzsáni Köztársaság pénzügyminisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Veres János pénzügyminiszter (minisztériumok közötti együttműködési nyilatkozat aláírása). Március 22–23. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Olasz Köztársaságban részt vett és felszólalt az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából az EU-tagállamok parlamenti elnökeinek ünnepi ülésén. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – az Európai Parlament elnökével, Hans-Gert Pötteringgel, – a Lengyel Köztársaság alsóházi elnökével, Marek Jurekkel, – az Olasz Köztársaság képviselőházi elnökével, Fausto Bertinottival.
54
Március 22–24. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (és felesége) hivatalos látogatást tett a Lengyel Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Lech Kaczyński köztársasági elnök. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, az Elnöki Hivatal vezetője, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Gőgös Zoltán földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Merényi Miklós gazdasági minisztériumi szakállamtitkár, Bogyay Katalin oktatási-kulturális minisztériumi szakállamtitkár, Győr Mihály nagykövet; Lech Kaczyński köztársasági elnök mellett Elzbieta Jakubiak, az Elnöki Hivatal vezetője, Malgorzata Bochenek elnöki hivatali helyettes államtitkár, Rafal Wisniewski külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Marek Zagórski földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Piotr Naimski gazdasági minisztériumi államtitkár, Olaf Gajl tudományos-felsőoktatási minisztériumi államtitkár, Joanna Stempińska nagykövet. Március 23. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Per Stig Moller a Dán Királyság külügyminisztere közös felhívást tett közzé (sajtóban), „Hozzuk formába Európát!” címmel, a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulójával ősszefüggésben. Március 23. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter beszédet mondott az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája, az EU Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozata által az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Március 23. Berislav Rončević, a Horvát Köztársaság védelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Március 23. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztériumában Maria de Lourdes Aranda Bezaury külügyminiszter-helyettessel. Március 23–25. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Olasz Köztársaságban részt vett az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulójával összefüggő (magyar vonatkozású) rendezvényeken.
55
Március 24. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – mint az MSZP elnöke – részt vett Berlinben az Európai Szocialisták Pártja (PSE) vezetőinek az Európai Tanács csúcstalálkozójával összefüggésben rendezett ünnepi ülésén. Március 24–25. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban részt vett az Európai Tanácsnak (állam- és kormányfők testülete – EC) a Berlini Nyilatkozat elfogadásával zárult ünnepi találkozóján az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Gyurcsány Ferenc a magyar nagykövetségen sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit a kormány álláspontjáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kísértében volt dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, dr. Peisch Sándor nagykövet. Március 24–25. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) részt vett az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából sorra került EU-csúcstalálkozóval összefüggésben az Európai Néppárt vezetőinek ünnepi ülésén. Március 26. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az Európai Tanács 2003. február 28-i rendeletének (343/2003/EK) alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló Közigazgatási Megállapodás jóváhagyásáról. Március 26. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott magyar nagykövetség nyitásáról 2007 folyamán a Lett Köztársaságban (Riga). Megjegyzés: Lásd még: nov. 22. Március 26–27. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató Brüsszelben részt vett az Észak-Atlanti Tanács (NAC) külügyi politikai igazgatóinak ülésén. Március 27. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon megbeszélést folytatott az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával, Angela Merkellel. Március 27. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter a Portugál Köztársaságban (Liszszabon) részt vett a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok belügyminisztereivel együtt a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) belépéshez szükséges eszközcsomagok átvétele alkalmából rendezett ünnepségen.
56
Március 27. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán. (EcoFin) Március 27. Geoffrey Hoon, Nagy-Britannia Európa-ügyi minisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Március 27. Jacques Diouf, az ENSZ/FAO főigazgatója látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (Megállapodásaláírás a FAO Európai és Közép-Európai Regionális Hivatalának és Szolgáltatási Központjának Budapestre helyezéséről), valamint dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Mindkét tárgyalás után a tárgyaló felek közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Jacques Diouf főigazgatót megbeszélésen fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ugyancsak fogadta és kitüntette Sólyom László köztársasági elnök. Március 27–29. Karolosz Papouliasz, a Görög Köztársaság elnöke (és felesége) hivatalos állami látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyalás után a két államfő közösen nyilatkozott a nemzetközi sajtónak. Karolosz Papuliasz megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Találkozott dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Ugyancsak találkozott parlamenti pártok elnökeivel, valamint Budapest főpolgármesterével; megtekintette az 1973. évi athéni diákfelkelés emlékére készült emlékművet a Nemzeti Galériában. A program kiterjedt vidéki látogatásra is (Herend, Keszthely, Beloiannisz); találkozott a Magyarországon élő görögök képviselőivel. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Tóth József nagykövet; Karolosz Papuliasz köztársasági elnök mellett Dimitrios Kypreos nagykövet. Március 28. Patrick O’Reilly dandártábornok, az USA Rakétavédelmi Ügynökségének (MDA) helyettes vezetője konzultációt folytatott Budapesten – összhangban a NATO 2006 novemberi rigai csúcstalálkozójának döntéseivel – a Honvédelmi Minisztériumban, valamint dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgatóval. Március 28–29. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke – küldöttség élén – látogatást tett a Moldovai Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Marian Lupu parlamenti elnök. (Együttműködési akcióterv aláírása) Fogadta őt Vasile Tarlev miniszterelnök, valamint Vladimir Voronyin köztársasági elnök. Találkozott Bánfi Ferenc dandártábornokkal, az Európai Unió Moldáv–Ukrán Határtámogató Missziójának vezetőjével. Dr. Szili Katalin kíséretében volt Bayer Mihály nagykövet.
57
Március 29. Sigmar Gabriel, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság környezetvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Március 29. Az Európai Uniót megalapító államok magyarországi nagykövetei által az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója jegyében rendezett konferenciát megnyitotta Sólyom László köztársasági elnök és Hans Peter Schiff német nagykövet; beszédet mondott a konferencián dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Március 29. Laimonas Talat-Kelpša, a Litván Köztársaság külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral, valamint dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval. Március 29. Magyar–észak-koreai KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Bohár Ernő és Kim Chun Guk). Kim Chun Guk főosztályvezetőt fogadta Várkonyi László szakállamtitkár. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegációját főosztályvezetői szinten fogadták a Pénzügyminisztériumban. Március 29–30. Mirek Topolánek, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után a kormányfők közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Mirek Topolánek találkozott dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, továbbá az Országgyűlés Külügyi Bizottsága és Európai Integrációs ügyek Bizottsága vezetőivel és tagjaival. Ugyancsak találkozott – az „Utazás – 2007” című kiállítás helyszínén dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztés miniszterrel. Mirek Topolánek miniszterelnököt fogadta Sólyom László köztársasági elnök. A program vidéki látogatást is tartalmazott (Sárospatak, Tarcal). A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök, dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkár, Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH), Szabó István nagykövet; Mirek Topolánek miniszterelnök mellett Gabriela Kloudová miniszterelnöki kabinetfőnök, Jan Novák a MeH vezetője, Ales Rebícek közlekedési miniszter, Hana Hubáčková külügyminisztériumi szakállamtitkár, Jaromir Plíšek nagykövet.
58
Március 29–30. Tomaj Dénes főosztályvezető a Cseh Köztársaságban (Prága) részt vett Csehország külügyminisztériuma és a cseh Fejlesztési Központ, valamint az OECD – „A magánszféra bekapcsolódása a fejlesztési együttműködésbe” téma-megjelölésű – együttes szervezésű konferenciáján. Március 30–31. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Bréma) részt vett az EU-tagállamok külügyminiszteteinek – Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével és Benita Ferrero-Waldner, az EU Bizottság külügyi biztosával kiegészült – informális (Gymnich típusú) találkozóján. Ugyancsak részt vett V-4 tagországok és a balti államok külügyminisztereinek a nemzetközi teljes program mellett sorra került külön megbeszélésén. A nemzetközi programokon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – a Lett Köztársaság külügyminiszterével, Artis Pabriskkal (Megállapodás-aláírás a Moldáviában vízumkérelem-átvevő közös központ – Common Application Centre – CAC – létrehozásáról); – a Portugál Köztársaság külügyminiszterével, Luís Amadoval.
59
Április Április 2. Dušan Čaplovič, a Szlovák Köztársaság EU-, emberi jogi és kisebbségi ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettese – egy magyarországi romaügyi konferencián való részvétele alatt – találkozott és megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Április 2. Matt Bryza, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval (és Szombati Béla főosztályvezetővel). Megbeszélést folytatott Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkárral (és a MOL vezetőivel), valamint Valki László nemzetközi jogász, miniszterelnöki tanácsadóval (MeH). Találkozott az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottsága tagjaival. Április 3. Vladimir Šeks, a Horvát Köztársaság parlamenti (Sabor) elnöke látogatást tett Magyarországon (Pécs). Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. (Stratégiai-partnerségi megállapodás aláírása Horvátország EU-csatlakozásának segítéséről.) Április 3. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár – és a kíséretében Tomaj Dénes főosztályvezető – a Francia Köztársaságban (Párizs) részt vett az OECD fejlesztésisegélyezési (Development Assistance Committee) értekezletén. Április 3–5. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság (2000–2005 között) volt elnöke – a Világ Jogi Intézet nevű nemzetközi tanácsadó szervezet tagjaként – látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban (Atlanta) a Carter Központban, James Earl Carter (1977–1981 között) volt elnök vendégeként. A látogatás alkalmával Szent István Emlékérmet adott át J. E. Carternek. Április 5. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látogatást tett a Francia Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Dominique Bussereau mezőgazdasági és halászati miniszter. Április 10–11. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (és felesége) a Lett Köztársaságban (Riga) részt vett a Arraiolos Csoportban („Living in Europe and in the World”) tagországok nyolc államfőjének (Finnország: Tarja Halonen, Lengyelország: Lech Kaczyński, Lettország: Vaira Vike-Freiberga, Németország: Horst Köhler, Olaszország: Giorgio Napolitano, Osztrák Köztársaság: Heinz Fischer, Portugália: Aníbal Cavaco Silva) 4. informális találkozóján (témák: az EU szomszédságpolitikája, stratégiai partnerség, új kihívások). Beszédet mondott a környezetvédelem kérdését magyar javaslatra megtárgyaló szekció ülésén. Sólyom László köztársasági elnök kíséretében volt dr. Mohácsi István nagykövet (Tallinból ide is akkreditálva).
60
Április 11. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma gazdasági albizottságának alakuló ülése (a határokon átnyúló regionális együttműködés témakörében) Budapesten, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének nyitó beszédével. Április 11–14. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett a Koreai Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Szong Min Szun külügyminiszter. Fogadta őt Ro Mu Hjon köztársasági elnök. Látogatást tett a Hangkok Egyetem magyar tanszékén. Programja kiterjedt az északi–déli demarkációs vonal közelében lévő ipari park meglátogatására (hivatalban lévő külügyminiszterként tett első látogatás az ipari parkban). A külügyminiszter kíséretében volt dr. Torzsa István nagykövet. Április 12. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki az Afganisztánban békefenntartó szolgálatot teljesítő magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) tevékenysége segítése céljából a Külügyminisztérium és a pályázatnyertes Magyar Ökumenikus Segélyszervezet között létrejött támogatási szerződésről (aláírók: Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár és Lehel László igazgató). Április 12. Bogdan Olteanu, Románia képviselőházi elnöke látogatást tett Magyarországon (Pécs). Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. (Parlamenti együttműködési megállapodás aláírása) Április 12. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett a V-4 tagországok védelmi minisztereinek (cseh: Vlasta Parkanva, lengyel: Alexander Szczyglo, szlovák: Frantisek Kasicky) találkozóján. Április 12. Magyar–belarusz KüM-közi konzultáció főosztályvezetői szinten Budapesten (Szombati Béla főosztályvezető és Jelena Gricenko külügyi tervezői főnök). Április 12. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Brüsszelben részt vett az EPP és a Hans Seidel Alapítvány szervezésében rendezett konferencián. Április 12–13. Erwin Huber, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Bajor Szabad Államának gazdasági minisztere – vállalkozók élén – látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Április 13. Dr. Udvardi Iván, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató megnyitó előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében „Függetlenség és auto-
61
nómia között Koszovó – európai és magyar perspektívák” címmel rendezett nemzetközi konferencián. Április 14–19. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter munkalátogatást tett a Kínai Népköztársaságban. Tárgyaló partnere volt Li Csao-Hszing (Li Zhaoxing) külügyminiszter; a tárgyalás után a magyar külügyminiszter tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Megbeszélést folytatott Ju Guangzhuval, Po Hszi-Lai külkereskedelmi miniszter helyettesével, valamint Szun Csia-Cseng (Sun Jiazheng) kulturális miniszterrel. Fogadta őt Tang CsiaHszüan (Tang Jiaxuan) a külügyeket is felügyelő államtanácsos. Látogatást tett a Kínai Külügyi Intézetben (CIIS), megbeszélést folytatott Ma Zhegang főigazgatóval. Sanghaji látogatása során foglalkozott a 2007 szeptemberétől 2008 áprilisáig tartó Hungarian Season elnevezésű magyar évad előkészítésével, valamint a 2010. évi Világkiállítás magyar pavilonja ügyével; itt találkozott Tang Dengije főpolgármester-helyettessel. Előadást tartott a Sanghaji Külügyi Intézetben. Újhelyi István államtitkár külön megbeszélést folytatott Liu Csi-Feng (Liu Zhifeng) építésügyi miniszterhelyettessel. A külügyminiszter kíséretében volt Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, dr. Mészáros Sándor nagykövet. Április 17. Sólyom László köztársasági elnök magánlevélben köszöntötte XVI. Benedek pápát a 80. születésnapja és pápává választásának 2. évfordulója alkalmából. Április 17. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben fejezte ki Magyarország kormányának jókívánságait XVI. Benedek pápának pápává választásának 2. évfordulója alkalmából. Április 17. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött George W. Bush-nak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, a Virginiai Műszaki Egyetemen egy ámokfutó által elkövetett – 32 halálos áldozattal és sok tucat ember sérülésével járt – bűncselekmény miatt. Április 17. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvéttáviratot küldött George W. Bush-nak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, a Virginiai Műszaki Egyetemen egy ámokfutó által elkövetett – 32 halálos áldozattal és sok tucat ember sérülésével járt – bűncselekmény miatt. Április 17. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Horvát Köztársaság miniszterelnökével Ivo Sanaderrel együtt Nagy-Britanniában (Cardiff) részt vett a 2012. évi labdarúgó EB megrendezési jogára közösen beadott pályázat UEFA-nál megtartott prezentációján és eredményhirdetésén. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt (sportvezetőkön kívül) dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter,
62
dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Czakó Borbála nagykövet. A pályázat nem nyert. Április 17. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató konzultációt folytatott Nagy-Britannia külügyminisztériumában Mark Lyall-Grant politikai igazgatóval. Április 17. Magyar–orosz KüM-közi (konzuli témájú) konzultáció főosztályvezetői szinten Budapesten (dr. Takács László főosztályvezető-helyettes és Andrej Podjolisev főosztályvezető-helyettes). Április 18. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Cseh Köztársaságban (Prága) részt vett a V4 tagországok parlamenti elnökeinek 8. találkozóján. (Megállapodás aláírása a parlamentek együttműködéséről) Április 18. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett Nagy-Britanniában. Megbeszélést folytatott Tony Blair miniszterelnökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Czakó Borbála nagykövet. Április 18. Gerhard Schröder, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság (1998– 2005 között) volt kancellárja, az SPD volt elnöke meghívásra Budapesten tartózkodott; előadást tartott a Közép-Európai Üzleti Fórumon (Central European Business Center). Találkozott és megbeszélést folytatott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel. Április 18. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató Brüsszelben részt vett a NATO és az Észak-Atlanti Tanács (NAC) külügyi politikai igazgatókkal kiegészített ülésén. Április 18. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett a V-4 tagországok és a Francia Köztársaság külügyminisztériumi európai igazgatóinak konzultációján.
63
Április 18–19. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár a Dominikai Köztársaságban részt vett az EU – Riói Csoport 13. miniszteri találkozóján Santo Domingo-ban. Ezt követően konzultációt folytatott a Dominikai Köztársaság külügyminisztériumában. Április 19. Sólyom László köztársasági elnök előadást tartott a MTA Kisebbségkutató Intézete és a Rákóczi Szövetség közös rendezésében megtartott konferencián, amelyet az egykori Csehszlovákia néhai parlamenti képviselője, Esterházy János halálának 50. évfordulója alkalmából rendeztek. Április 19. Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Luxemburgban részt vett az EUtagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán (állásfoglalás a gyűlöletbeszéd, a Holokauszt-tagadás, stb. büntetés alá vonásában). Április 19. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató tájékoztatta az EU-tagállamok külügyi európai igazgatóinak informális találkozójáról Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia magyarországi nagyköveteit. Április 19. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Holland Királyság Külügyminisztériuma közötti konzultáció főosztályvezetői szinten (stratégiai tervezés téma) Budapesten (Szombati Béla főosztályvezető és Pim Dumoré főosztályvezető). Április 20. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetének az EU-tagállamok nagykövetei részvételével rendezett munkaebédjén. Április 20. Matt Bryza, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Fogadta őt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Április 20–21. Dr. Veres János pénzügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek informális találkozóján. Külön megbeszélést folytatott Joaquín Almuniaval, az EU Bizottság pénzügyi biztosával. Április 20–22. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett a Szlovák Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Pavol Paška parlamenti elnök. Találkozott Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével. Programja vidéki látogatást is tartalmazott (Kassa, Abaújszántó).
64
Április 21–22. Tran Thi Trung Chien, a Vietnami Szocialista Köztársaság közegészségügyi minisztere hivatalos látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt az egészségügyi minisztert (április 6–23. között) helyettesítő dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint dr. Horváth Ágnes egészségügyi minisztériumi államtitkár. Április 23. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Vlagyimír Putyin-nak, az Oroszországi Föderáció elnökének, Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció első elnökének elhunyta miatt. Április 23. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Nyilatkozatot tett közzé Borisz Jelcinnek, az Oroszországi Föderáció (1991–1999 közötti) első elnökének elhunyta után. Április 23. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgató és Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet – Luxemburgban részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. Április 23. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) részt vett az EU-tagállamok „Focal Point” találkozóján. Április 23. Adrian O’Neill, az Ír Köztársaság külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkárral. A program kiterjedt főosztályvezetőkkel (Bacskai József, Budai János, Noszkó-Horváth Péter) folytatott megbeszélésre és a KüM válságkezelő központja megtekintésére. Április 23–24. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár megnyitó beszédével szakértői szeminárium Budapesten – „Democratic Transitions – Lessons Learned for Democracy Assistance” téma-megjelöléssel – az ENSZ Demokrácia Alap (UNDEF) és a budapesti székhelyű Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja (International Center for Democratic Transition – ICDT) közös szervezésében (az OGy Külügyi Bizottságának termében). Záróeseményként (részt vettek a DT tagjai) a Külügyminisztériumban aláírták a UNDEF és az ICDT együttműködési megállapodását; ez alkalomból Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár fogadást adott. Április 23–27. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. a.) Részt vett a NATO Átalakítási Parancsnokságán (Norfolk) megtartott értekezleten. Megbeszélést folytatott John Negroponte-tal, az USA külügyminiszter-helyettsével, valamint Peter Pace tábornokkal, az USA vezérkari főnökével. b.) Washingtonban tár-
65
gyaló partnere volt Robert Gates védelmi miniszter; konzultációt folytatott az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőivel. Április 23–28. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke állami látogatást tett Kanadában. Ottawában tárgyaló partnere volt Michaëlle Jean főkormányzó. Megbeszélést folytatott Stephen Harper szövetségi miniszterelnökkel. Találkozott Noël A. Kinsella szenátusi elnökkel, valamint Peter Milliken alsóházi elnökkel. Torontóban találkozott Ontario állam parlamenti elnökével, Michael A. Brownnal, Alberta állam miniszterelnökével, Ed Stelmach-kal és Norman L. Kwong alkormányzóval. Ebéd keretében megbeszélést folytatott Beverly McLachlin legfelső bírósági elnökkel. Találkozott a magyar közösség képviselőivel. Ottawán és Torontón kívül ellátogatott Calgary és Lake Louis városokba. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Merényi Miklós gazdasági és közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, dr. Vastagh Pál nagykövet; Michaëlle Jean főkormányzó mellett Robert Hage nagykövet. Hiller István megnyitott egy Kodály Zoltán életéről szóló kiállítást, valamint tankönyvcsomagot adott át a montreali magyar iskolának. Merényi Miklós előadást tartott Calgary-ban magyar gazdasági befektetésekről. Április 23–28. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter – Sólyom László köztársasági elnök kíséretében Kanadában tartózkodása idején – külön tárgyalást folytatott Beverly J. Odaval, a szövetségi kormány oktatási miniszterével, Ron Lieperttel, Alberta tartomány oktatási miniszterével, továbbá Diane Finley-vel, a szövetségi kormány bevándorlási és állampolgársági ügyekben illetékes miniszterével. Április 24. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Európai Közösség és tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött Légiközlekedési Megállapodás jóváhagyásáról és annak ideiglenes alkalmazásáról. Április 24. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatást tett az Olasz Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Romano Prodi miniszterelnök. A tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt rövid megbeszélésen fogadta Giorgio Napolitano köztársasági elnök. A hivatalos programon kívül Gyurcsány Ferenc (MSZP-elnökként) találkozott a Baloldali Demokraták (DS) koalíciós párt főtitkárával Piero Fassinoval. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök (MeH), Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH),
66
dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, Kőrösi Csaba főosztályvezető, Kovács István nagykövet; Romano Prodi miniszterelnök mellett Daniele De Giovanni, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, Silvio Sircana szóvivő (képviselő), Stefano Sannino, a kormányfő diplomáciai tanácsadója, Laura Mirachian külügyminisztériumi főigazgató, Dr. Paolo Guido Spinelli nagykövet. Április 24–25. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Bosznia-Hercegovinában. Tárgyaló partnere volt Beriz Belkić képviselőházi elnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Szili Katalint fogadta Nikola Špirić miniszterelnök, valamint Nebojša Radmanović, a kollektív államelnökség szerb tagja. Dr. Szili Katalin kíséretében volt Varga Imre nagykövet. Április 24–25. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett a Moldovai Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Andrei Stratan miniszterelnök-helyettes, külügy- és Európa-ügyi miniszter. Konzultációjukról Jegyzőkönyvet írtak alá. Egyetértési Nyilatkozatot írtak alá a magyar nagykövetségen magyar vezetéssel megnyitott (EU-országokba irányuló vízumkérelmeket fogadó) többoldalú Közös Vízumkérelem-átvevő Központ (Common Application Center – CAC) működéséről. A magyar külügyminiszter találkozott Marian Lupu parlamenti elnökkel. Fogadta őt Vasile Tarlev miniszterelnök, valamint Vladimir Voronyin köztársasági elnök. Április 24–25. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a Moldovai Köztársaságban (Chisinau/Kisinyov) – dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel, Franco Frattinivel, az EU Bizottság bel- és igazságügyi biztosával, valamint Andrei Stratan moldovai miniszterelnök-helyettes külügy- és Európa-ügyi miniszterrel együtt megnyitotta a magyar nagykövetségen az egyes EU-tagországokba irányuló vízumkérelmeket fogadó Közös Vízumkérelem-átvevő Központot (Common Application Center – CAC). A magyar és a moldovai külügyminiszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit a Központ szolgáltatásáról. Vladimir Voronyin köztársasági elnök ez alkalomból vacsorát adott a programban részt vett külföldi személyiségek tiszteletére. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter kíséretében volt dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bayer Mihály nagykövet; Andrei Stratan miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter mellett részt vett Valeriu Bobutac nagykövet. A magyar vezetésű programhoz eddig csatlakozott államok részéről a megnyitón részt vettek: – az Észt Köztársaság parlamenti elnöke, Ene Ergma, – a Lett Köztársaság parlamenti elnöke, Indulis Emsis, – az Osztrák Köztársaság külügyminisztere, Ursula Plassnik, – a Szlovén Köztársaság belügyminisztere, Dragutin Mate.
67
Április 25. A Külügyminisztérium – a szóvivője útján – tájékoztatást adott a Moldovai Köztársaságban a magyar nagykövetségen (több ország részvételével működő) az EUországokba irányuló utazásokhoz szolgáló vízumkérelmeket fogadó Közös Vízumkérelem-átvevő Központ (Common Application Center – CAC) megnyitásáról. Április 25. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet a kormány képviseletében részt vett az Oroszországi Föderációban Borisz Jelcinnek, az Oroszországi Föderáció első elnökének temetésén. Április 25. Pieter de Gooijer, a Holland Királyság külügyminisztériumának politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval. Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Április 25–26. Hat nyugat-balkáni ország belügyi vezetőinek találkozója dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter elnökletével „Budapesti Fórum” elnevezéssel. Részt vettek – az Albán Köztársaság belügyminisztere, Bujar Nishani, – Bosznia-Hercegovina biztonsági minisztere, Tarik Sadović, – a Horvát Köztársaság belügyminisztere, Ivica Kirin, – a Macedón Köztársaság belügyminiszter-helyettese, Refet Elmazi, – a Montenegrói Köztársaság belügyi államtitkára, Svetozar Djurović, – Szerbia Köztársaság belügyminisztere, Dragan Jočić. Április 26. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett a Macedón Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Ljubisa Georgievszki, a Nemzetgyűlés elnöke. Dr. Szili Katalin kíséretében volt dr. Póka Ferenc nagykövet. Április 26. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a Norvég Királyságban (Oslo) részt vett a NATOtagállamok külügyminisztereinek informális találkozóján. Április 26. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató konzultációt folytatott a Portugál Köztársaság külügyminisztériumában Nuno Brito európai igazgatóval. Április 27. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) hivatalos látogatást tett (az EU soros elnökségét 2007 második felében ellátó) Portugál Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt José Sócrates miniszterelnök. A hivatalos tárgyaláson kívül Gyurcsány Ferenc nyitó beszédet mondott egy üzleti fórumon. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett
68
Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkár dr. Gecse Attila nagykövet; José Sócrates miniszterelnök mellett Francisco Manuel Guimaraes Henriques da Silva nagykövet.
Április 28–30. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – mezőgazdasági delegáció élén – látogatást tett az Algériai Demokratikus Népi Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Szaid Barkat mezőgazdasági miniszter. Április 29. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Osztrák Köztársaságban (Oberpullendorf – Felsőpulya) megnyitotta a 9. nemzetközi kerámia-kiállítást. Április 30. Charles Simonyi, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar üzletember (USAállampolgár) – a Nemzetközi Űrállomáson civilként részt vett űrutazásáról visszatérte után – a Magyar Vöröskereszt elnökének, Habsburg György nagykövet vendégeként látogatást tett Magyarországon. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint – állami kitüntetés egyidejű átadásával – Sólyom László köztársasági elnök.
69
Május Május 1–3. Parlamenti párt vezető testületének külföldi programjaként dr. Orbán Viktor (1998– 2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke vezetésével – az Európai Parlament EPP-frakciója elnökségének meghívására – a Fidesz-MPSz elnöksége kihelyezett ülését tartotta Brüsszelben. Megbeszélést folytattak Wilfried Martens-szel az Európai Néppárt elnökével. Részt vettek az EPP és az Európai Parlament magyar delegáltjainak közös frakcióülésén. Orbán Viktor és Joseph Daul, az Európai Parlament EPP-frakciójának vezetője (május 3-án) Közös Politikai Nyilatkozat formájában szerződést írt alá. Az elnökség tagjai találkoztak Jacques Barrot-val, az EU Bizottság alelnökével és közlekedési biztosával. Május 2. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Lengyel Köztársaságban részt vett és beszédet mondott az első lengyel alkotmány (1791. május 3., Európában elsőként és a világban másodikként) létrejöttének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Május 2. Roberto García Moritan, az Argentin Köztársaság külügyminiszter-helyettese konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Fogadta őt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Május 3. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a határátlépéssel járó 2007. évi csapatmozgások engedélyezéséről szóló 2006. évi, de 2007. jan. 1-jén hatályba lépett határozatának (2247/2006./XII.23./Korm.) módosításáról. Lásd: Határozatok Tára, 2006/64. szám, 647–652. és Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006., 337.old. További kiegészítések és módosítások június 12-nél, július 28-ánál és okt. 24-énél. Május 3. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter – útban Afganisztán felé (üzemanyag-felvétel) – Ukrajnában (Szimferopol) útját megszakítva találkozott és kétoldalú ügyekben megbeszélést folytatott Anatolij Hricenko védelmi miniszterrel. Május 3. Markus Lyra, a Finn Köztársaság külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval. Május 3–4. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a Horvát Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Stjepan Mešić köztársasági elnök. Megbeszélést folytatott Ivo Sanader miniszterelnökkel. A program vidéki látogatásokat is tartalmazott (Orahovica, Eszék, Vörösmart). A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett
70
dr. Turi Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, dr. Gulyás András külpolitikai főtanácsadó (KeH). dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Haraszthy László környezetvédelmi-vízügyi minisztériumi szakállamtitkár, dr. Györkös Péter kijelölt nagykövet, Ritecz Miklós ideiglenes ügyvivő; Stjepan Mešić köztársasági elnök mellett Boris Šprem, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Budimir Lončar elnöki különleges tanácsadó (KeH), Tomislav Jakić elnöki külpolitikai tanácsadó (KeH), Kolinda Grabar-Kitarović külügyi és európai integrációügyi miniszter, Ivan Bandić nagykövet. Május 3–4. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett az Afganisztánban békefenntartó misszió keretében szolgálatot teljesítő magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) kontingensnél. Találkozott Mahamad Alam Iszakzajjal, Baghlan tartomány kormányzójával; meghívta őt magyarországi látogatásra. Május 4. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban részt vett az EU Bizottság, Németország külügyminisztériuma és a Dresdner Bank szervezte nemzetközi konferencián, valamint a Collegium Hungaricum Berlinben elkészült új épületének bokrétaünnepén. (Ennek keretében Kertész Imre Nobel-díjas írót a Magyar Kultúra Követe címmel tüntette ki.) Május 4. Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének megnyitójával „Együtt az Európai Unióban a következő 50 évben” téma-megjelölésű nemzetközi konferencia a Külügyminisztérium szervezésében (az Országházban); részt vett Pat Cox, az Európai Parlament (2002–2004 között) volt elnöke, és dr. Balázs Péter egyetemi tanár, nagykövet, az EU Bizottság (2004-ben) volt biztosa, az alkotmány-tervezetet előkészítő Konvent (2003–2004-ben) volt tagja. Május 4–5. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Romániában (Csíkszereda). Markó Bélával Románia miniszterelnök-helyettesével és az RMDSZ elnökével együtt megnyitotta a Munkácsy Mihály műveiből rendezett kiállítást. Május 7. Sólyom László köztársasági elnök táviratban gratulált Nicolas Sarkozynek, a Francia Köztársaságmegválasztott elnökének. Május 7. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben gratulált Nicolas Sarkozynek, a Francia Köztársaságmegválasztott elnökének.
71
Május 7. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok agrárminisztereinek értekezletén. Május 7. Nagy Zsolt, Románia távközlési és informatikai minisztere látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. Május 7. és Május 30. Raymond Hall, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Regionális Képviseletének (nem Budapesten rezideáló) vezetője konzultációt folytatott a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral, valamint Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkárral az UNHCR szervezeti és igazgatási átalakulása keretében az UNHCR Adminisztratív Központjának Budapestre helyezéséről. Május 7–8. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára a Szaúd-Arábiai Királyságban (Rijád) részt vett az Európai Unió és az OET külügyminiszteri találkozóján. Május 8. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságát a kormány (külügyi kormányzat) álláspontjáról néhány aktuális külpolitikai kérdést illetően. Május 8. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán. (EcoFin) Május 8. Frans Timmermans, a Holland Királyság Európa-ügyi minisztere látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgatóval, valamint dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgatóval. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Május 9. Az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Hof város) – az EU részéről történt elfogadásképpen – aláírták a kormány által kidolgozott „Új Magyarországi Fejlesztési Terv” dokumentumot. Aláíró volt magyar részről Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos (MeH), az Európai Unió részéről Danuta Hübner regionális ügyekben illetékes biztos. Május 9. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter az Oroszországi Föderációban (Vorkuta) felavatta az ott egykor fogva tartott magyarok emlékművét.
72
Május 9. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató konzultációt folytatott a Dán Királyság külügyminisztériumában Liselotte Plesner államtitkár politikai igazgatóval. Május 9. Jozias van Aartsen, a Holland Királyság (1998–2003 között) volt külügyminisztere, a tervezett energiaügyi „Nabucco Program” leendő EU-koordinátora látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Május 9. Az Európa Nap (május 9.) alkalmából az újra létrehozott Magyar Külügyi Intézet ünnepélyes megnyitója (a Külügyminisztérium szervezésében), dr. Göncz Kinga külügyminiszter megnyitó beszédével, Dunay Pál az intézet igazgatója előadásával, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalásával. Május 9–11. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet az Albán Köztársaságban (Tirana) részt vett és felszólalt a Balkán jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. Találkozott Sali Berisha miniszterelnökkel. Május 10. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár tájékoztatta a latin-amerikai országok magyarországi nagyköveteit az EU Riói Csoportja 13. miniszteri találkozójáról (Dominika, április 18.). Május 10. Hakan Jonsson, a Svéd Királyság miniszterelnöki hivatalának EU-ügyekben illetékes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval, valamint dr. Iván Gábor szakállamtitkár, európai igazgatóval. Május 10–11. Dr. Szőke László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára a Francia Köztársaságban (Strasbourg) részt vett az Európa Tanács (Council of Europe – CE) Miniszteri Bizottságának külügyminiszteri szintű 117. ülésén. Május 11. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott Bizottság létrehozásáról az Európai Unió soros elnökségét 2011. első félévében Magyarország által elvégzendő feladatok előkészítésére és megszervezésére. Május 11. Branimir Gvozdenović, a Montenegrói Köztársaság gazdasági minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
73
Május 11. Giulio Terzi di Santagata, az Olasz Köztársaság külügyminisztériumának politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval. Május 14. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Udvardi Iván, dr. Iván Gábor, Várkonyi László szakállamtitkárok és Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának (külügyminiszterek testülete!) ülésén. Május 14. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozásán. a.) Megállapodás: 2007. július 1-jétől fél év időtartamban Magyarország 250 katonával részt vesz az EU (ezúttal magyar–olasz–szlovén összetételű) katonai gyorsreagálású erőiben. b.) Megállapodás-aláírás Magyarország csatlakozásáról (az EU-tagállamok védelmi miniszterei által 2005 novemberében elfogadott) a hazai beszerzésekre vonatkozó EUszabályozáshoz („versenyelemeken alapuló magatartási kódex”). Május 15. Gál J. Zoltán államtitkár (MeH) az Európai Unió alkotmány-tervezete ügyében szakértői tárgyalásokon Magyarország kapcsolattartójaként a miniszterelnök megbízásából részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) az EU-tagállamok szakértőinek tanácskozásán. Május 15. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) részt vett a Focal Point plenáris találkozóján (informatika). Május 15. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott a Finn Köztársaság külügyminisztériumában Pertti Torstila államtitkárral. A konzultáció mellett részt vett a finn külügyminisztériumi szervezésű finn–magyar energiapolitikai szemináriumon. Május 15–16. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató konzultációt folytatott a Spanyol Királyság külügyminisztériumában Rafael Dezcallar politikai igazgatóval. Május 16. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter látogatást tett az Osztrák Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Josef Pröll környezetvédelmi miniszter. (Rábaszennyezés ügye.) Dr. Fodor Gábor 2007. május 7-étől a tárca élén.
74
Május 16. Alvin Lie Ping Piao, az Indonéz Köztársaság parlamentje IPU-csoportjának alelnöke, az Indonéz–Magyar Baráti Csoport elnöke – a Csoport tagjainak élén – látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke. Május 16–18. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke – parlamenti küldöttség élén, köztük a Költségvetési Bizottság elnöke Varga Mihály – látogatást tett a Kazah Köztársaságban (magyar házelnök első látogatása Kazahsztánban). Tárgyaló partnere volt Oral Muhamedzsanov, a parlament alsóházi (Mazsilisz) elnöke. Megbeszélést folytatott a felsőház (Szenátus) elnökével, Kaszim-Zsomart Tokajev-rel. Ugyancsak megbeszélést folytatott Baktikozsa Izmuhambetov energetikai miniszterrel. Fogadta őt – a küldöttség tagjaival – Nurszultan Nazarbajev államfő. Szili Katalint az Asztanai Egyetem a díszdoktorává választotta. Dr. Szili Katalin kíséretében volt Németh János nagykövet. Május 17. A Magyar Köztársaság Kormányának és a Horvát Köztársaság Kormányának második együttes kihelyezett ülése Zágrábban, Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader kormányfők társelnökletével és valamennyi kormánytag (kivétel a kormányfőt itthon helyettesítő dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter), valamint az országok nagyköveteinek részvételével. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitó beszédet mondott, az ülés után sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Az ülés után szaktárcák vezetői aláírtak több gazdasági megállapodást. Az első együttes ülés Magyarországon volt 2006. jan. 26-án. Aláírt megállapodások: = Kormányközi egyezménymódosítása (autópálya-határhidak építése); aláírók: dr. Kóka János, Bozidar Kalmeta miniszterek; = Minisztériumközi együttműködési Megállapodás (vállakozások támogatása); aláírók: dr. Kóka János, Branko Vukelić miniszterek; = Önkormányzatok együttműködési megállapodása; aláírók: dr. Lamperth Mónika miniszter és Antun Palarić áll. hiv. vez.; = Kormányközi fejlesztési együttműködési Szándéknyilatkozat; aláírók: Bajnai Gordon, Bozidar Kalmeta miniszterek; = Kulturális minisztériumi együttműködési Nyilatkozat (Pécs Kulturális Főváros – 2010); aláírók: dr. Hiller István és Bozo Biskupić miniszterek. Május 17. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató a Bolgár Köztársaságban (Szófia) részt vett a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK-CEI) tagországai külügyminisztereinek találkozóján. Május 17–18. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet – és a kíséretében Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár – részt vett a Jordán Hasemita Királyságban (Amman) a Világgazdasági Fórum („Davos” formájú!) állam- és kormányfői szintű éves konferenciáján.
75
Május 17–19. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett az Azerbajdzsáni Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Elmar Mammadiarov külügyminiszter. Megbeszélést folytatott Hejdar Babajev gazdaságfejlesztési miniszterrel (megállapodás-előkészítés), valamint Natiq Alijev ipari és energiaügyi miniszterrel. Fogadta őt Artur Rasizadeh miniszterelnök, valamint Ilham Alijev köztársasági elnök. A kíséret tagjaként Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgatója üzleti különtárgyalásokat folytatott partnereivel és megállapodást írt alá. A külügyminiszter kíséretében volt dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Merényi Miklós gazdaság-közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Szabó István (Azerbajdzsánba akkreditált) nagykövet. Május 18. A Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Pataki Zsolt és Kékesi Ferenc főosztályvezetők, valamint Arünas Vinčiünas kelet-európai és közép-ázsiai főosztályvezető). Május 18. Sólyom László köztársasági elnök által kezdeményezett és vezetett – „Határon túli magyarság a XXI. században” elnevezésű – konferenciasorozat harmadik találkozója – „Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés” téma-megjelöléssel – hét szomszédos államban élő magyar tudósok és értelmiségi személyiségek részvételével. A konferencia után Sólyom László részletes tartalmi ismertetést adott a Duna-TV programján. Az első találkozó 2006. május 4-én, a második találkozó 2006. november 30-án volt. Május 19–20. Wilfried Martens, a Belga Királyság (1979–1992 között) volt miniszterelnöke, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, valamint Joseph Daul, az Európai Parlament EPPfrakciójának vezetője – parlamenti párt meghívására – látogatást tett Magyarországon; díszvendégként részt vettek és felszólaltak a Fidesz-MPSz kongresszusán. Május 21. A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Kékesi Ferenc főosztályvezető, Leon Marcot délkelet-európai főosztályvezető). Május 21–22. Georg Millbradt, az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Szász Szabad Állama tartományi miniszterelnöke látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után Georg Millbradt sajtótájékoztatót tartott. Megbeszélést folytatott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Találkozott parlamenti pártok elnökeivel. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár,
76
Georg Millbradt miniszterelnök mellett Hans Peter Schiff nagykövet. Május 22. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkaebéd keretében tájékoztatta az EU-, a NATOés a G8-tagállamok magyarországi diplomáciai képviselőit a kormány különböző kérdésekre vonatkozó álláspontjáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett részt vett dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató. Május 22. Norbert Darabos, az Osztrák Köztársaság védelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Május 22. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma állandó bizottságának ülése, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének megnyitó beszédével. Május 22. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban Március 15-e alkalmából utólag magyar állami kitüntetéseket adott át a kétoldalú kapcsolatok terén kifejtett tevékenységük méltatásaképpen Alois Mock (1987–1995 között) volt alkancellárnak és külügyminiszternek, Roland Hans Ertl tábornoknak és Josef Mayer külügyminisztériumi osztályvezetőnek. Május 22. Andrew Dean, az OECD igazgató-helyettese látogatást tett Magyarországon, a szervezetnek a magyar gazdaságról és államháztartásról szóló jelentése átadása alkalmából. Tárgyaló partnere volt dr. Veres János pénzügyminiszter. Május 22–23. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató konzultációt folytatott a Portugál Köztársaság külügyminisztériumában Manuel Lobo Antunes Európa-ügyi államtitkárral. Május 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2006. április 16-i VIII., a Magyar–Román Kisebbségi Vegyes Bizottság 2005. december 15-i VI., a Magyar–Szerbia-Montenegrói Kisebbségi Vegyes Bizottság 2005. november 10-i II., a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság 2006. szeptember 22-i VI., valamint 2005. május 24-i félbeszakadt és 2006. április 3-án folytatott VIII. üléseken kidolgozott ajánlások elfogadásáról. Május 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2007. május 2-i IX. ülésén kidolgozott ajánlások elfogadásáról.
77
Május 23. Ene Ergma, az Észt Köztársaság Állami Gyűlésének (Riigikogu) elnöke magánlátogatáson Magyarországon tartózkodott. Május 23. Uliziisaikhan Enkhtuvshin, Mongólia oktatási, kulturális és tudományügyi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Együtt megnyitották a „Dzsingiz kán öröksége – a Mongol Birodalom”, valamint „A tatárjárás” című kiállításokat a Nemzeti Múzeumban. Május 23–24. Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Vu Pang-kuo találkozott dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnökkel, továbbá dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt részt vett és felszólalt üzleti fórumon. Dr. Szili Katalin mellett részt vett Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár. Május 24. Giorgi Barmidze, a Grúz Köztársaság miniszterelnök-helyettese látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Május 24. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter részt vett és beszédet mondott az afrikai országok magyarországi nagykövetei által rendezett „Afrika Napja” programon. Május 24. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató részt vett és felszólalt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem külkapcsolati-stratégia témakörű szakmai vitáján. Május 24. A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (dr. Gábor Zoltán Iván és dr. Thomas Buril főosztályvezetők). Május 24–25. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke részt vett a Cseh Köztársaságban (Brno) a közép-európai országok államfőinek – Alfred Moisiu albán, Georgi Parvanov bolgár, Nebojša Radmanović boszniai-hercegovinai, Stjepan Mešić horvát, Lech Kaczyński lengyel, Branko Crenkovszki macedóniai, Vladimir Voronyin moldáv, Filip Vujanović montenegrói, Giorgio Napolitano olasz, Heinz Fischer osztrák, Traian Băsescu román, Boris Tadić szerb, Ivan Gašparovič szlovák államfőkkel és Václav Klaus cseh államfő elnökéletével sorra került – 14. találkozóján. A nemzetközi programon kívül Sólyom László kétoldalú megbeszélést folytatott – a Bolgár Köztársaság elnökével Georgi Parvanovval,
78
– a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége és a Kazinczy Ferenc Diákkör képviselőivel. Sólyom Ferenc köztársasági elnök kíséretében volt Kőrösi Csaba főosztályvezeteő, Szabó István nagykövet. Május 24–25. Jevgenyij Primakov, az Oroszországi Föderáció (1998–1999 között) volt miniszterelnöke, (1996–1998 között) volt külügyminisztere részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén, az Oroszországi Föderáció-beli társszervezet elnökeként. Május 24–25. Kai Eide, a Norvég Királyság külügyminisztériumi politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval. A kísérete tagjaiként a külpolitika-tervezői főosztályvezetői külön konzultációt folytattak Szombati Béla és Kékesi Ferenc főosztályvezetőkkel. Május 25. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett az EU-tagállamok és a csatlakozásra váró országok parlamenti elnökeinek tanácskozásán. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – Románia parlamenti elnökével, Bogdan Olteanuval, – a Szlovén Köztársaság parlamenti elnökével, France Cukjatival, – a Török Köztársaság parlamenti elnökével, Bülent Arinccal. Május 25. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok oktatási és kulturális minisztereinek tanácskozásán. A nemzetközi program mellett kétoldalú megbeszélést folytatott – a Francia Köztársaság kulturális miniszterével, Christine Albanellel, – a Német Szövetségi Köztársaság oktatási miniszterével, Anette Schavannel, – az Osztrák Köztársaság oktatási és kulturális miniszterével, Claudia Schmieddel. Május 25. Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium főosztályvezetője Brüsszelben a külügyminiszter képviseletében részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. Május 28–29. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében Várkonyi László szakállamtitkár és dr. Peisch Sándor nagykövet – az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Hamburg) részt vett az ASEM (Asia–Europe Meeting) interregionális együttműködés külügyminiszteri szintű 8. tanácskozásán. A plenáris konferenciától elkülönítve megbeszélést folytattak a V-4 tagországok külügyminiszterei. A nemzetközi program mellett kétoldalú megbeszélést folytatott – a Szlovák Köztársaság külügyminiszterével, Ján Kubišsal.
79
Május 28–30. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter látogatást tett a Görög Köztársaságban. Tárgyaló partnerei voltak Marietta Giannakou közoktatási miniszter és Georgiosz Vulgarakisz kulturális miniszter. (Megállapodás-aláírás) Május 29. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter telefonon – európai energia témájú – megbeszélést folytatott az EU Bizottság energetika-ügyekben illetékes biztosával, Andris Piebalgsszal. Május 29. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató konzultációt folytatott a Portugál Köztársaság külügyminisztériumában Vasco Bramao Ramos politikai főigazgatóval. Május 29–31. I. János Károly király, a Spanyol Királyság államfője (és felesége) hivatalos állami látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök. Megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A két államfő együtt részt vett magyar–spanyol üzleti fórum megnyitóján. I. János Károly találkozott (kötetlen találkozó) dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint a parlamenti pártok elnökeivel; beszédet mondott az Országgyűlés ülésnapján. Találkozott Göncz Árpád (1990–2000 között) volt köztársasági elnökkel (sétahajózás-program), valamint Mádl Ferenc (2000–2005 között) volt köztársasági elnökkel. A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Kőrösi Csaba főosztályvezető, Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök (Gyurcsány Ferenc mellett), dr. Tóth Gábor nagykövet; I. János Károly király mellett Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter, Alberto Aza, a Király Hivatalának vezetője Rafael Valle Garagorri nagykövet. Május 30. Miguel Ángel Moratinos, a Spanyol Királyság külügyminisztere – az államfő kíséretében Magyarországon tartózkodása idején – külön tárgyalást folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Május 30. A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) Közös Együttműködési Bizottsága (JCC) Romániában tartott ülésén (Bukarest) a Bizottság elnökévé választották egy évre Nagy János vezérőrnagyot, a VPOP országos parancsnokát.
80
Május 31. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételre vonatkozó korábbi határozatának módosításáról. Lásd: Határozatok Tára/2006/64. és Magyar Külpolitikai Évkőnyv 2006., 283. old. Május 31. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott nagykövetség nyitásáról 2007 folyamán a Belarusz Köztársaságban Minszk székhellyel. Nagykövetség nyitása 2007-ben nem realizálódott. Május 31. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) részt vett a régió helyzetével foglalkozó nemzetközi nőkonferencián. Május 31. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke munkaebéd keretében tájékoztatta az EU-tagállamok Budapestre akkreditált nagyköveteit pártja álláspontjáról. Május 31. – Június 1. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett a Görög Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök. A két kormányfő részt vett és beszédet mondott az Institute of International Finance éves közgyűlésén. Gyurcsány Ferenc (az MSZP elnökeként) megbeszélést folytatott Georgiosz Papandreuval, a Szocialista Internacionálé és a görög szocialista párt (PASZOK) elnökével. Találkozott üzletemberi körökkel. Megtekintette az Athénban megrendezett Magyar Kulturális Fesztivál kiállításait. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Tóth József nagykövet; Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök mellett Dimitrisz Sziufasz fejlesztési miniszter, Dimitrios Kypreos nagykövet. Május 31. – Június 2. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke állami látogatást tett a Máltai Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Edward Fenech-Adami köztársasági elnök. A tárgyalás után az államfők közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Sólyom László megbeszélést folytatott Lawrence Gonzi miniszterelnökkel; találkozott az ellenzék vezetőjével Alfred Santtal, valamint La Valletta főpolgármesterével. A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter,
81
Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Kovács István nagykövet; Edward Fenech-Adami államfő és Lawrence Gonzi kormányfő mellett Anthony Attard, a Köztársasági Elnöki Hivatal államtitkára, Leonard Callus, a Miniszterelnöki Titkárság helyettes vezetője, Michael Frendo külügyminiszter, Cecilia Attard Pirotta külügyi államtitkár Walter Balzan nagykövet.
82
Június Június 1. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatást adott az Európai Parlament magyar képviselőinek a fő nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontjáról. Június 1. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Luxemburg Nagyhercegség fővárosában részt vett és felszólalt a nyugdíjrendszerekkel foglalkozó nemzetközi konferencián. Június 1–2. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Essen) részt vett az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – a Német Szövetségi Közársaság. környezetvédelmi miniszterével, Sigmar Gabriellel, – az Osztrák Köztársaság környezetvédelmi miniszterével, Josef Pröll-lel. Június 2. Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság elnöke Magyarországon tartózkodott; dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével együtt részt vett Pilisszentkereszten a falu újratelepítésének 260. évfordulója alkalmából rendezett szlovák nemzetiségi ünnepségen. Június 2. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban (Göttweig) részt vett és beszédet mondott az „Europa Forum Wachau” 14., „Polgárbarát Európa – a nép által a népért” téma-megjelölésű konferenciáján. Június 2–4. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett az Algériai Demokratikus Népi Köztársaságban (a Magyar Köztársaság államfőjének első látogatása Algériában). Tárgyaló partnere volt Abdel-Aziz Buteflika köztársasági elnök. Megbeszélést folytatott Abdel-Azíz Belhadem miniszterelnökkel. Találkozott Abdelkader Bensalah szenátusi elnökkel, valamint Abdelaziz Ziari nemzetgyűlési elnökkel. A program kiterjedt vidéki látogatásra (Batna, Biskra). Hivatalos programja mellett találkozott magyarországi egyetemeken tanult algériai szakemberekkel, valamint feleségként Algériába került magyarokkal. A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, dr. Gulyás András, az elnök külpolitikai tanácsadója, dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Benedek Fülöp földművelésügyi szakállamtitkár, Merényi Miklós gazdasági-közlekedési szakállamtitkár, dr. Marton Béla nagykövet; Abdel-Aziz Buteflika köztársasági elnök mellett
83
Murad Medelci külügyi államminiszter, Taleb Belajez igazságügyi államminiszter, Karim Dzsudi pénzügyminiszter, Mohamad Sarif Abbesz védelmi miniszter, Salah Lebdioui nagykövet. Június 4. Luc Frieden, a Luxemburgi Nagyhercegség költségvetési minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Veres János pénzügyminiszter. A két miniszter részt vett és beszédet mondott a „Luxemburg – az ön kiemelt partnere Európában” téma-megjelölésű üzleti fórumon. Június 5. Dr. Veres János pénzügyminiszter Luxemburgban részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek értekezletén. (EcoFin) Június 5. Lotfi Awad, a Marokkói Királyság királyi különmegbízottja látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkárral. (A király zsúfolt programjának ismertetése, a magyar államfő tervezett látogatásával összefüggésben.) Június 5. Magyar–bolgár KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Kékesi Ferenc, Váradi Tibor, Szabó Endre, Kőrösi Csaba főosztályvezetők, illetőleg Atanasz Mladenov főosztályvezető). Június 5. Anitta Underlin, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies – IFRC) Európai Regionális (Területi) Hivatalának vezetője Magyarországra látogatott. Habsburg György nagykövettel, a Magyar Vöröskereszt elnökével együtt megbeszélésen fogadta dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Az IFRC Európai Regionális Hivatalának székhelye 2007 második félévétől kezdve Budapest. Június 6. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Brüsszelben az Európai Parlamentnél. Tárgyaló partnere volt Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke. A tárgyalás után bemutatták a kisebbségi politika témájában az Országgyűlés gondozásában megjelent háromnyelvű (magyar–angol–francia) állásfoglalás- és jogforrás-gyűjteményt. Június 6. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Belga Királyságban (Brüsszel) részt vett háromoldalú parlamenti elnöki találkozón Anne-Marie Lizinnel a belga szenátus elnökével és Francisco Javier Rojo Garcíaval, a spanyol szenátus elnökével.
84
Június 6. Alexandros Mitrogogos, a Görög Köztársaság külügyminisztériumi főigazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval és Tomaj Dénes főosztályvezetővel. Június 6. A Magyar Köztársaság és a Belga Királyság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Dr. Molnár György főosztályvezető és Pol de Witte biztonságpolitikai főosztályvezető). Június 6. A Magyar Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Bohár Ernő főosztályvezető és Ali Bagheri észak- és közép-európai főosztályvezető). Június 6–10. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter látogatást tett az Olasz Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Danielle Gattegno Mazzonis kulturális államtitkár (Megállapodás-aláírás), valamint Giuseppe Fioroni közoktatási miniszter. Dr. Hiller István Giuseppe Proietti kulturális minisztériumi főtitkárral felavatta a Római Magyar Akadémia felújított épületének átadása alkalmából a RMA 80. évfordulójára elhelyezett márványtáblát. A Római Magyar Akadémián találkozott Louis Godard-ral, az elnöki hivatal Művészeti Örökségvédelmi Hivatalának igazgatójával. Június 7. Az Európai Palliatív Szövetség Budapesten rendezte meg (gyógyítás-ápolás témájú) 10. kongresszusát. Sólyom László köztársasági elnök köszöntőt mondott a konferencián. Június 7. Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter látogatást tett a Holland Királyságban (Amszterdam), a hollandiai egészségügyi több-biztosítós modell tanulmányozására. Dr. Horváth Ágnes 2007. május 23-tól a tárca élén. Június 8. Gregor Virant, a Szlovén Köztársaság közigazgatási minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter. (A második félévben tervezett közös kormányülés előkészítése.) A tárgyalás után a két miniszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Június 8. EU-témájú nemzetközi konferencia Budapesten az MTA Politikai Tudományok Intézete szervezésében „Három év az unióban – négy évre a soros EU-elnökségtől” témamegjelöléssel. Beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök; részt vett Kovács László az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa.
85
Június 8. Mizsei Kálmán, (2007 márciusától) az Európai Unió moldáviai (Chisinau – Kisinyov) különleges képviselője (Special Representative – EUSR) bemutatkozó látogatás keretében megbeszélést folytatott dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgatóval és dr. Szőke László szakállamtitkárral, valamint találkozott a terület és téma szerint érintett főosztályok vezetőivel. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter is fogadta őt. Június 9. Dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Sólyom László köztársasági elnök képviseletében a Cseh Köztársaságban részt vett a néhai gróf Esterházy János tiszteletére rendezett emlékünnepségen. Június 9. Dr. Veres János pénzügyminiszter az Oroszországi Föderációban (Szentpétervár) részt vett a Nemzetközi Gazdasági Fórum tanácskozásán. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – az Oroszországi Föderáció pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal. Június 9–10. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett Katar Államban. Tárgyaló partnere volt Abdullah bin Hamad al-Attija miniszterelnök-helyettes ipari és energiaügyi miniszter. A magyar külügyminisztert fogadta Hamad bin Dzsaszim bin Dzsabir asz-Szani miniszterelnök, valamint Hamad bin Kalifa asz Szani sejk államfő. A külügyminiszter kíséretében volt Csillag Ferenc nagykövet, Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató. Június 11. Az Országgyűlés határozatot hozott az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló korábbi határozatának (44/2006./X.10./OGy.) módosításáról. (Publikálását lásd 2007. június 13-ánál!) Június 11. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban – Romano Prodival az Olasz Köztársaság miniszterelnökével és Valdas Adamkus-szal a Litván Köztársaság elnökével együtt – részt vett Angela Merkel kancellár munkavacsoráján (a június 21–22-i EU-csúcsértekezletre felkészülés). Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató. Dr. Peisch Sándor nagykövet a vendégek kíséretében vett részt. Június 11. Jozefina Topalli az Albán Köztársaság parlamenti elnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. (Együttműködési Keretmegállapodás aláírása.) Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök.
86
Június 11–12. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett Kuvait Államban. Tárgyaló partnere volt (energia- és külügyminisztériumok közötti ügyek) Mohamed asz-Szabah aszSzalim asz-Szabah sejk miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. (KüM-közi együttműködési Megállapodás aláírása.) A külügyminisztert fogadta Nasszer Mohamed aszSzabah sejk miniszterelnök, valamint Szabah el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah sejk államfő. A külügyminiszter kíséretében volt Gyuris János nagykövet, Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató. Június 12. és Június 28. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatokat hozott a határátlépéssel járó 2007. évi csapatmozgások engedélyezéséről szóló 2006. évi, de 2007. január 1-jén hatályba lépett határozatának (2247/2006./XII.23. Korm.) újabb módosításáról. Június 12. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett a Dán Királyságban. Tárgyaló partnere volt Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök. A tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferencet fogadta II. Margrethe királynő. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Merényi Miklós gazdasági és közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár (MeH), kabinetfőnök, Banai Károly kormányfői külpolitikai főtanácsadó, Dobolyi Alexandra, az Európai Parlament képviselője, Róna Ottó nagykövet; Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök mellett Annette Lassen protokollfőnök-helyettes, Jens Christian Andersen nagykövetségi ideiglenes ügyvivő. Június 12. Oliver Dulić, Szerbia Köztársaság parlamenti elnöke látogatást tett Magyarországon (Szeged, határ menti találkozó). Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. (A „toleranciatábor” programjának előkészítése). Június 12. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Luxemburgban részt vett az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozásán. Június 12. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter az Olasz Köztársaságban (Gemona város) megtekintette az „Európai Szél” elnevezésű (2007. május 31. és június 12. között megrendezett) hadgyakorlat zárónapját.
87
Június 12. Mari Elka Pangestu, az Indonéz Köztársaság kereskedelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Megbeszélést folytatott dr. Veres János pénzügyminiszterrel. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Június 12. A Magyar Köztársaság és Ukrajna Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (dr. Horváth István főosztályvezető, Borisz Bazilevszkij konzuli igazgató). (Kishatárforgalmi megállapodás előkészítése) Június 12–13. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke látogatást tett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban. Baden-Württemberg tartományában (Stuttgart) – felkérésre – előadást tartott a Robert Bosch Alapítvány programján; itt megbeszélést folytatott Günther Oettinger tartományi miniszterelnökkel. Berlinben vendéglátója volt dr. Horst Köhler államfő; találkozott Norbert Lammert-tel, a Bundestag elnökével, akinek magyar állami kitüntetést adott át. Sólyom László köztársasági elnök kíséretében volt dr. Peisch Sándor nagykövet, Kovács József főkonzul. Június 12–13. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Luxemburgban részt vett az EUtagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. Dr. Takács Albert 2007. június 1-jétől a tárca élén! Június 13. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság és Szerbia Köztársaság államhatárán a határvonal és a határjelek felújításának, megjelölésének és karbantartásának 2005–2006. évi munkálatairól aláírt Zárójegyzőkönyv (Budapest, 2006. szeptember 28.) jóváhagyásáról. Június 13–14. II. Abdullah ibn Al Hussein, a Jordán Hasemita Királyság államfője (és felesége Rania al Abdullah) hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyalás után a két államfő együtt nyilatkozott a nemzetközi sajtó képviselői előtt. II. Abdullah ibn Al Hussein király megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A miniszterelnökkel folytatott tárgyalás keretében sor került két együttműködési megállapodás szaktárcák vezetői részéről történt aláírására. A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett Dr. Veres János pénzügyminiszter, Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár, Merényi Miklós gazdasági-közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, dr. Mihályi Géza főosztályvezető, kijelölt nagykövet; II. Abdullah ibn Al Hussein király mellett
88
Abdul Ilah Al Khatib külügyminiszter, Szalem al-Hazaleh ipari és kereskedelmi miniszter, Shihab Al-Deen Madi nagykövet. Június 13–14. Madeleine Albright, az Amerikai Egyesült Államok (1997–2001 között) volt külügyminisztere magánlátogatáson Magyarországon tartózkodott. Ez alkalommal vele megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Június 14. Sólyom László köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Izrael Állam megválasztott elnökének, Simon Peresz-nek. Június 14. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár a Francia Köztársaság RhôneAlpes (Dél-Dunántúl régióval testvérrégió kapcsolatban álló) régiójának (a Péccsel testvérvárosi kapcsolatban álló) Lyon városában megnyitotta a Magyar Köztársaság főkonzulátusát (Aquitaine, Auvergne, Corse, Limouisin, Languedoc-Rousillon, MidiPyrénnées, Provence-Alpes-Côte d’Azur és Rhone-Alpes régiókra kiterjedő konzuli kerülettel). Főkonzul Püspök László. A létesítésére vonatkozó 2074/2006/IV.4./Korm. határozatot lásd a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006. 35. és 214–215. oldalain! Június 14. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Osztrák Köztársaságban részt vett a „Kulturális Főváros – Linz – 2009” címmel a parlamentben rendezett program megnyitóján. A magyar nagykövetségen magyar állami kitüntetéseket adott át osztrák személyiségeknek a kétoldalú kapcsolatok ápolásáért.. Június 14. Marjatta Rasi, a Finn Köztársaság külügyminisztériumi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Június 14–15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett Bosznia-Hercegovinában. Tárgyaló partnere volt Sven Alkalaj külügyminiszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Dr. Göncz Kinga minisztert fogadta Nikola Špirić miniszterelnök, valamint a Bosnyák–Horvát Föderáció kormányfője Nedžad Branković. A külügyminiszter kíséretében volt Varga Imre nagykövet. Június 14–15. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Brüsszelben részt vett a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek ülésén.
89
Június 15. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet (NAMO) létrehozásáról és a stratégiai légiszállítási képességgel kapcsolatos kormányzati döntésekről. Június 16. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke látogatást tett az Osztrák Köztársaságban; részt vett az Osztrák Máltai Kórházszolgálat megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Találkozott és megbeszélést folytatott Heinz Fischer államfővel. Június 17. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (a V-4 tagországok kormányfőinek találkozójára utaztában) – mint az MSZP elnöke – a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) megbeszélést folytatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja vezetőivel. Június 17–18. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató és Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet – Luxemburgban részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. Június 18. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatást tett a Szlovák Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Robert Fico miniszterelnök. A közös állásfoglalást tartalmazó (14 pontos) Dokumentum elfogadásával zárult tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH), Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkár, Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos, Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Kőrösi Csaba főosztályvezető, Heizer Antal nagykövet; Robert Fico miniszterelnök mellett Ján Kubiš külügyminiszter, Ján Kuderjavy külügyminisztériumi főigazgató, Jozef Dravecky külügyminisztériumi igazgató, Marek Estók igazgató (MeH), Silvia Glendová kormányszóvivő, Juraj Migaš nagykövet. Június 18. Az Országgyűlés törvényt fogadott el az államhatárról. Publikálását lásd 2007. július 4-énél. Hatályba lépés: 2008. január 1.
90
Június 18. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett – Mirek Topolánek cseh, Jaroslaw Kaczyński lengyel, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, valamint meghívottként az EU soros elnökségét 2007 második felében ellátó José Sócrates portugál miniszterelnökkel együtt – a V-4 tagországok kormányfőinek Közös Nyilatkozat elfogadásával zárult találkozóján. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Heizer Antal nagykövet. Június 19. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött dr. Horst Köhlernek, a Német Szövetségi Köztársaság elnökének, a Németországban történt közúti baleset kapcsán. Június 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU-csúcstalálkozót megelőzően az alkotmányos szerződés ügyével összefüggésben telefonon megbeszélést folytatott Nicolas Sarkozyvel, a Francia Köztársaság elnökével (francia kezdeményezésű telefonbeszélgetés). Június 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános tájékoztatást adott (az Országházban) a kormánynak az Európai Unió csúcsértekezletén (június 20–21.) képviselendő álláspontjáról. Június 19. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét – Budapesten tartózkodása alkalmával – megbeszélésen fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Június 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Brandenburg tartományában (Potsdam) Matthias Platzeck tartományi miniszterelnök felkérésére előadóként részt vett a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján. Június 20–21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben részt vett az Európai Tanács csúcsértekezletén. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője. Június 21–23. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az Amerikai Egyesült Államokban tárgyalásokat folytatott üzleti (befektető) körökben. Találkozott Matthew Bryzaval, a külügyminiszter európai ügyekben illetékes államtitkár-helyettesével.
91
Június 23. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaság Schleswig-Holstein tartományában (Flensburg) megnyitotta a „Magyar Nyár” elnevezésű kulturális programsorozatot. Június 23–29. Dr. Mohammad Alam Ishaqzai, az Afganisztáni Iszlám Állam tartományi (Baghlan) kormányzója látogatást tett Magyarországon. Meghívója, valamint tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Szőke László szakállamtitkár. Munkaebéd keretében megbeszéléseket folytatott Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkárral. Találkozott az Országgyűlés Külügyi Bizottsága tagjaival. Ugyancsak találkozott dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel, Gémesi Ferenc szakállamtitkárral (MeH), Banai Károllyal, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával, Merényi Miklós gazdasági-közlekedési minisztériumi szakállamtitkárral, továbbá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjével és egyik intézete vezetőjével. Látogatást tett a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnál, a Baptista Szeretetszolgálatnál, valamint a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központjánál (ICDT). A Külügyminisztérium szervezésében találkozott a Diplomáciai Testület képviselőivel. Június 24–26. Taalajbek Kidirov, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral. Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Megbeszélést folytatott Merényi Miklós gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkárral. Találkozott az Országgyűlés Közép-Ázsiai Baráti Tagozata elnökével, Varga Mihállyal. Ugyancsak találkozott a miniszterelnök tanácsadójával Sz. Bíró Zoltánnal. Június 25. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter megnyitójával Open Source Intelligence (OSINT) nemzetközi konferencia a Külügyminisztériumban („Nyílt forrású információ feldolgozása – és a modern diplomácia” téma-megjelöléssel), az EU-tagállamok és más államok nagyköveteinek, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselőinek, valamint OSINT-szakértők részvételével. Június 25. Albert Gajo, az Albán Köztársaság külügyminiszter-helyettese és delegációja konzultációt folytatott (EU-tapasztalatok átadása) Budapesten a Külügyminisztériumban Váradi Tibor főosztályvezetővel és dr. Györkös Péter főosztályvezető-helyettessel. Június 25. Az EU-tagállamok versenyképességi ügyekben illetékes minisztereinek tanácskozásán dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter képviseletében Egyed Géza szakállamtitkár vett részt. Június 25–26. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett az Oroszországi Föderációban. Megbeszélést folytatott a parlament két Házának védelmi bizottságaiban a MIG 29-es gépek további sorsáról. Programja kiterjedt a Voronyezs megyei Boldirjevkában – az I.
92
Magyar Katonai Temető megnyitásának 10. évfordulója alkalmából – kegyeleti látogatásra; személyében magyar honvédelmi miniszter első ízben helyezett el koszorút a második világháború során elesett magyar katonák emlékhelyein a Don-kanyarban. Június 26. Josef Pröll, az Osztrák Köztársaság környezetvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon (határ menti találkozó, Sarród). Tárgyaló partnere volt dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (A Rába-szennyezés ügyének megoldását szolgáló hatpontos cselekvési terv aláírása.) Június 26–27. Christine Egerszegi-Obrist, a Svájci Államszövetség parlamenti elnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel, valamint dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügy miniszterrel. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Június 27–28. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter látogatást tett a Francia Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Christine Lagarde gazdasági, pénzügyi és munkaügyi miniszter. Június 28. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon megbeszélést folytatott Gusenbauerrel, - az Osztrák Köztársaság kancellárjával. (MOL–ÖMV-ügy)
Alfred
Június 28. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról aláírt Egyezménynek (Budapest, 1996. január 24.) jegyzékváltás útján történő módosításáról. Június 28. A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Budai János főosztályvezető és szakma szerinti cseh partner-főosztályvezető.) Június 28–29. Dr. Tarek Ahmad Al Haidan, az Egyesült Arab Emirátusok külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Fogadta őt Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Az államtitkár megbeszéléseket folytatott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetőivel, továbbá látogatást tett a Kereskedelmi és Iparkamara arab tagozatánál és az ITDH-nál.
93
Június 29. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter részt vett és előadást tartott a Francia Köztársaságban (La Baule) megrendezett Befektetési Világ-konferencián. Június 29. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Lipcse) részt vett a Konrad Adenauer Alapítvány konferenciáján.
94
Július Július 2. Magyar–vietnami KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Szombati Béla és Bohár Ernő főosztályvezetők, valamint Nguyen Van Tho főosztályvezető). Július 2–6. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár európai igazgató az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban részt vett az EU-tagállamok külügyminisztériumi igazgatóinak informális ülésén. Július 3. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról. Július 3. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató dr. Göncz Kinga külügyminiszter képviseletében a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett a Regionális Partnerség csoport (V-4 tagországok, Osztrák Köztársaság, Szlovén Köztársaság) és meghívottként Szerbia Köztársaság külügyminisztereinek értekezletén. A kíséretében volt Heizer Antal nagykövet. Július 4. Claudia Schmied, az Osztrák Köztársaság oktatási és kulturális minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Július 4. Russel Mildon, az EU Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának borügyekben illetékes igazgatója Magyarországon tartózkodott (borbemutató). Találkozott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. Július 5–6. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Berlinben találkozott Norbert Lammerttel, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) elnökével. Hessen tartományban (Eisenach) Wartburg várában Roland Koch tartományi miniszterelnökkel együtt megnyitotta az Árpád-házi Szent Erzsébetről (született 1207. július 7-én) megemlékező kiállítást. Július 6. Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió (1990–1991 között) volt elnöke, parlamenti párt (MSZP) meghívására Budapesten tartózkodott. Részt vett Horn Gyula (1990–1998 között) volt MSZP-elnök, (1989–1990 között) volt külügyminiszter, (1994–1998 között) volt miniszterelnök, a Szocialista Internacionálé (1996–2003 között) volt alelnöke 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen.
95
Július 6. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság (1974–1992 között) volt alkancellárja és külügyminisztere, parlamenti párt (MSZP) meghívására Budapesten tartózkodott. Részt vett Horn Gyula 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Július 6–7. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató – és a kíséretében Mohai László nagykövet – a Horvát Köztársaságban (Dubrovnik) részt vett a „Croatia Summit – 2007” konferencián. Július 10. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsának ülésén. (EcoFin) Július 10. Dimitrij Rupel, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban (a tervezett közös kormányülés előkészítése). Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után a két miniszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Dimitrij Rupel megbeszélést folytatott dr. Gyarmati Istvánnal, a Demokratikus Átmenet Központja (ICDT) igazgatójával. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Július 10–11. Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke (és felesége) hivatalos állami látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyalás alkalmával sor került katonasírokra vonatkozó dokumentumok átadására. A tárgyalás után a két államfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Az elnökök felavatták Tarasz Sevcsenko ukrán költő (1814–1851) szobrát. Viktor Juscsenko tárgyalást folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel; a tárgyalás után közös sajtókonferencián nyilatkoztak a sajtónak. Viktor Juscsenko találkozott dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Ugyancsak találkozott dr. Orbán Viktor (1998– 2002 között) volt miniszterelnökkel, a Fidesz-MPSz elnökével és az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. A program kiterjedt vidéki látogatásra (Dunaújváros, az ukrán tulajdonú Vasmű). A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Bársony András nagykövet; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár, Bársony András nagykövet; Viktor Juscsenko köztársasági elnök mellett Arszenyij Jacenyuk külügyminiszter, Jurij Boguckij kulturális és turisztikai miniszter, Vadim Csuprun, a tüzelőanyag- és energetika miniszter első helyettese, Mikola Litvin, az Állami Határőrszolgálat elnöke,
96
Olekszandr Jegorov, az Állami Vámszolgálat elnöke, Dmytro Tkach nagykövet. Július 11. Daniel Fried, az Amerikai Egyesült Államok balkáni ügyekben illetékes külügyi helyettes államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgatóval és Várkonyi László szakállamtitkárral. Megbeszélés keretében fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Július 11–13. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett az Afganisztáni Iszlám Államban a PRT-koncepció (Afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport – Provincial Reconstruction Team) jegyében. A fővárosban tárgyaló partnere volt Rangin Dadfar Szpanta külügyminiszter és Zarar Ahmed Mokbal belügyminiszter. Találkozott a parlament alelnökével. Fogadta őt Hamid Karzai államfő. Látogatást tett a Baghlan tartományi Pul-i-Humri-ban a magyar vezetésű PRT-csoport katonai kontingensnél. Itt találkozott Mahamad Alam Iszakzaj tartományi kormányzóval. Ugyancsak találkozott a békefenntartó ISAF-erők főparancsnokával Dan McNeil tábornokkal, valamint Francese Vendrell-lel, az Európai Unió különleges képviselőjével. A külügyminiszter kíséretében volt a parlamenti pártok egy-egy országgyűlési képviselője Július 12. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Július 12–13. Dr. Udvardi Iván szakállamtitkár politikai igazgató – és a kíséretében Hernyes Zoltán európai levelező – részt vett az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Estoril) az EU-tagállamok külügyi igazgatóinak informális találkozóján. Július 13. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) látogatást tett az Osztrák Köztársaságban (munkavacsora-meghívás). Vendéglátója volt Alfred Gusenbauer kancellár. A kormányfő kíséretében volt dr. Horváth István nagykövet. Július 13. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeiben illetékes szakállamtitkára Romániában (Erdély, Tusnádfürdő) részt vett a Magyar Ifjúsági Értekezlet hagyományosan évente rendezett programján. Július 14. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Francia Köztársaságban részt vett az államfő meghívása alapján minden EU-tagország katonái között egy magyar katonai alakulatnak a nemzeti ünnep hagyományos párizsi díszszemléjén, valamint Nicolas Sarkozy köztársasági elnök ez alkalomból rendezett ebédjén. Sor került Szekeres Imre miniszter rövid megbeszélésére Francois Fillon miniszterelnökkel és Nicolas Sarkozy államfővel.
97
Július 14–20. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár konzultációt folytatott (kormányfői látogatás előkészítése) a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumában Kong Quan főcsoportfőnökkel. Programja kiterjedt Pekingen kívülre: megbeszélést folytatott Sanghaj város főpolgármester-helyettesével, Tang Dengije-vel. Július 16. és Július 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben tájékoztatta Andrus Ansipot, - az Észt Köztársaság miniszterelnökét, az Oroszországi Föderációban (Saranszk) július 19-én sorra kerülő finnugor kongresszussal kapcsolatos álláspontjáról, és egyben jelezve készségét (onnan hazafelé útjában) erről tájékoztatás adására. A tájékoztatás Budapestről telefonon történt meg, július 20-án. Észtország szakértői szinten vett részt a programon. Július 17. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a NATO iraki kiképző missziójában magyar katonai részvételről szóló korábbi határozatának módosításáról (kiegészítéséről). A 1091/2006/IX.28.Korm. határozatot lásd: Magyar Közlöny 2006/118.sz. és Magyar. Külpolitikai Évkönyv 2006., 275. old.! Július 18. A Magyar Köztársaság Kormánya rendeletet adott ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya között aláírt pénzügyi együttműködési keretprogramról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Július 18. A Magyar Köztársaság Kormánya rendeletet adott ki a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló korábbi (2004. jún. 27.) rendeletének módosításáról. Július 18. A Magyar Köztársaság Kormánya rendeletet adott ki a Magyar Köztársaság által a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályokról szóló korábbi (2006. december 23.) rendeletének Bulgáriára és Romániára kiterjesztéséről a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően. Július 19. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Traian Băsescunak, Románia elnökének a Makó térségében bekövetkezett, több román állampolgár halálát követelő közúti baleset után. Július 19. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Luiz Inácio Lula da Silvanak, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének, a Brazíliában történt repülőgépszerencsétlenség miatt.
98
Július 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – Vlagyimír Putyin államfő meghívására, Tarja Halonennel, a Finn Köztársaság elnökével együtt – az Oroszországi Föderációban (a tagköztársaság Mordvin Köztársaság Saranszk városában és Sztaraja Terizmorga faluban) részt vett az oroszországi finnugor népek háromnapos etnográfiai kongresszusának nyitó napján. Ez alkalommal sor került a.) finn–orosz–magyar (Halonen, Putyin, Gyurcsány) háromoldalú megbeszélésre (téma: Koszovó), b.) kétoldalú (Putyin, Gyurcsány) megbeszélésre (téma gazdasági kapcsolatok, energiaügy (gáztározó), záhonyi vasúti csomópont, kormányközi vegyesbizottság ülései 2007 második felében. Július 19. Markó Béla, az RMDSZ elnöke – az év második felében megtartani tervezett III. magyar–román együttes kihelyezett kormányülés előkészítésében közvetítőként – látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott Kiss Péter miniszterrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel. Bajnai Gordon 2007. július 1-jétől a tárca élén! Július 20. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett 14 EU-tagország bel- és igazságügyi minisztereinek a schengeni rendszerre áttéréssel kapcsolatos értekezletén. Dr. Takács Albert 2007. július 1-jétől a tárca élén! Július 21. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Románában (Tusnádfürdő) részt vett és beszédet mondott a 18. Bálványosi Nyári Szabad Egyetem programján. Július 22. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató Brüsszelben részt vett az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaság (brüsszeli) Állandó Képviselete szervezésében az EU-tagállamok külügyi politikai igazgatóinak informális megbeszélésén. Július 23. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Traian Bašescunak, Románia elnökének egy újabb súlyos közúti balesettel összefüggésben. Július 23. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Lech Kaczyńskinak-, a Lengyel Köztársaság elnökének, lengyel vallási zarándokokat Franciaországban ért közúti baleset után.
99
Július 23. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgató és Kiss Tibor az EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. A tanácskozás után dr. Göncz Kinga sajtótájékoztatón ismertette a Koszovó kérdésben képviselt álláspontot. Július 23. Az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának brüsszeli ülése hivatalosan megnyitotta az alkotmánytervezet utódjának tekintett Európai Szerződés megszövegezésével megbízott Kormányközi Konferenciát. A Kormányközi Konferencia 2007 szeptemberéig (a miniszterek következő tanácsüléséig) szakértők szintjén tevékenykedik. Július 26. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett Szerbia Köztársaságban (Vajdaság, Bácstopolya). Tárgyaló partnere volt Oliver Dulić, a Képviselőház elnöke (határ menti találkozó). Július 27. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében – az Amerikai Egyesült Államok Kormányának kérelmére – bizonyos haditechnikai eszközök átadásáról. Július 27. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodás jóváhagyásáról. Július 27. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) munkalátogatást tett Ukrajnában (Kárpátalja). Munkácson tárgyalást folytatott Viktor Juscsenko köztársasági elnökkel és megnyitották a Munkácsy Mihály műveiből rendezett kiállítást. Beregszászon találkozott a KMKSZ és az UMDSZ magyar szervezetek, valamint az egyházak vezetőivel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Veres János pénzügyminiszter, Banai Károly a kormányfő külpolitikai főtanácsadója (MeH), Gilyán György államtitkár (MeH), dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, dr. Kapolyi László országgyűlési képviselő, Bársony András nagykövet, Sziklavári Vilmos (ungvári) főkonzul; Viktor Juscsenko köztársasági elnök mellett Jurij Bohuckij kulturális és turisztikai miniszter, Jurij Bojko fűtőipari és energetikai miniszter, Ruszlan Demcsenko, az Elnöki Kabinet Iroda vezetője, Dmytro Tkach nagykövet.
100
Július 27. Sasa Dragin, Szerbia Köztársaság környezetvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (Együttműködési Keretmegállapodás aláírása.) Július 30. A Magyar Köztársaság Kormánya rendeletet adott ki az EU-tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról az Európai Parlament és az Európai Tanács által 2004. április 29én elfogadott rendelet (847/2004/EK) 5. cikkében foglalt eljárási szabályokról. Július 30. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki Magyarország csatlakozásáról a nukleáris terrorizmus elleni – az USA elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke által 2006. július 15-én meghirdetett – globális kezdeményezéshez (Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism). Július 30. Franco Frattini, az EU Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa látogatást tett Magyarországon. Részt vett a magyar diplomáciai vezetők éves konferenciáján, emellett megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A megbeszélés után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Július 30. Frank-Walter Steinmeier, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere látogatást tett Magyarországon. Részt vett a magyar diplomáciai vezetők éves konferenciáján és emellett megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel; a megbeszélés után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit; továbbá tárgyalást folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel, valamint Megállapodást írtak alá a külügyminisztériumok közötti együttműködésről. Július 30–31. A Magyar Köztársaság nagyköveteinek és misszióvezetőinek éves konferenciája dr. Göncz Kinga külügyminiszter elnökletével, előadásával és záró beszédével, valamint Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár és Bacskai József főosztályvezető korreferátumával. Előadást tartott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, dr. Veres János pénzügyminiszter, dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Havril András vezérezredes vezérkari főnök, Szetey Gábor államtitkár (MeH), Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH), Bogyay Katalin oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, Újhelyi István önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese. Meghívott vendégként részt vett és előadást tartott Frank-Walter Steinmeier a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, valamint Franco Frattini az EU Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa, továbbá a vitában felszólalt Kovács László az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa.
101
Augusztus Augusztus 6. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (írásos) üzenetet küldött a Kárpátmedencei VI. Nyári Egyetem megnyitó ünnepségére. Augusztus 8. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Kormány Európa-politikai stratégiájának új irányairól és feladatairól. Augusztus 10. Shaikh Mohammad bin Mubarak al-Khalifa, Bahrein Állam miniszterelnök-helyettese átutazóban Magyarországon tartózkodott. Ebéd keretében megbeszélést folytatott vele dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár. Augusztus 10–15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett a Norvég Királyságban. Tárgyaló partnere volt Jonas Gahr Store külügyminiszter. (Kormányfői találkozó előkészítése.) Fogadta őt Thorbjørn Jagland parlamenti elnök. Előadást tartott a Külügyi Intézetben Nyugat-Balkán témaköréről. A kíséretében volt Kőrösi Csaba főosztályvezető, Krausz György nagykövet. Augusztus 13. Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár jelenlétében Budapest V. kerületi polgármestere Rogán Antal és April H. Foley az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete közterület-használati Megállapodást írtak alá. Augusztus 14. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára tájékoztató előadást tartott a budapesti Sziget-fesztivál közönségének. Augusztus 15. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott magyar főkonzulátus létrehozásáról az Oroszországi Föderáció Jekatyerinburg városában (hat autonóm körzetre, négy területre, tíz megyére kiterjedő konzuli hatáskörrel). Augusztus 15. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a nukleáris biztonságról szóló Egyezmény (1994. szeptember 20.) 5. Cikke alapján készített negyedik Nemzeti Jelentés elfogadásáról. Augusztus 16. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Alan Garcíának, a Perui Köztársaság elnökének, a Perut sújtó földrengés után.
102
Augusztus 19. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke látogatást tett a Szlovák Köztársaságban (Deáki); beszédet mondott a város Szent István-napi megemlékezésén. Augusztus 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédet mondott Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválján (a Budai Várban rendezett fesztivál). Augusztus 21. Angela Merkel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök. Találkozott dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnökkel, a Fidesz-MPSz elnökével és az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. Angela Merkel előadást tartott az Andrássy Gyula Egyetemen. A tárgyalásokon részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök (MeH), Banai Károly, a kormányfő külpolitikai főtanácsadója (MeH), dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, dr. Peisch Sándor nagykövet; Angela Merkel kancellár mellett Thomas Romes, a Kancellári Iroda helyettes vezetője, Ulrich Wilhelm kormányszóvivő, Christoph Heusgen kül- és biztonságpolitikai főtanácsadó, Uwe Corsepius Európa-politikai főtanácsadó, Hans Peter Schiff nagykövet. Augusztus 21–28. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. Tárgyaló partnere volt Cao Kang-csuan (Cao Gangchuan) védelmi miniszter. (Minisztériumközi Együttműködési Keretmegállapodás aláírása) Meglátogatta a kínai űrközpontot és a pekingi légteret biztosító rendszer központját, valamint a kínai hadsereg terrorizmusellenes harcra kiképzett egységét. Augusztus 22. Magyar–egyiptomi Megállapodás aláírása a diplomata-útlevelekre vonatkozó vízummentességről (aláírók: Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár és Hisham Mohamed El-Zimaity nagykövet). Augusztus 22–27. Magyar–kirgiz szakmai konzultáció Budapesten a Külügyminisztériumban a NEFEprogram keretében főosztályvezetői szinten, magyar részről Szűcs Szergej főosztályvezető, kirgiz részről Dzsamal Minbajeva és Erkin Aszrandijev elnöki hivatali főosztályvezetők, Akbar Dzsigitov kormányhivatali főosztályvezető, Kumjusaj Szujumbajeva és Aszel Bilanova külügyminisztérimi diplomaták, valamint Azamat Almakunov nagykövetségi (Bécs) diplomata részvételével.
103
Augusztus 23. A Külügyminisztérium Nyilatkozatot adott ki kubai menekültek befogadására vonatkozó magyar készség miatt a Kubai Köztársaság részéről sajtóban megjelent bírálattal öszszefüggésben. Augusztus 23. Selye János születésének 100. évfordulója tiszteletére Budapesten rendezték meg a nemzetközi Stressz Világkongresszust. Nyitó (üdvözlő) beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök. Augusztus 24. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Osztrák Köztársaságban (Salzburg) részt vett nyolc kelet- és közép-európai ország kulturális minisztereinek találkozóján. Augusztus 24. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár – és a kíséretében Kontra Ferenc főosztályvezető – Brüsszelben részt vett az Európai Unió „Moldova-konferenciáján”. Augusztus 24. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára „A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért” elnevezésű elismerést (oklevél és emléktárgy) adott át e témakörben kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségeknek: dr. Elek Istvánnak, a Diplomata Magazin alapítójának, Szenczy Sándornak, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány elnökének, Lehel Lászlónak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatójának. Augusztus 24. Mircea Geoana, Románia (2000–2004 között) volt külügyminisztere, jelenleg a Szociáldemokrata Párt elnöke – e minőségében – látogatást tett Magyarországon; megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, az MSZP elnökével. Augusztus 24–25. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Osztrák Köztársaságban (Salzburg) részt vett az EU-tagállamok parlamentjei női elnökeinek találkozóján. Augusztus 29. Nanin Surie, az Indiai Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Fogadta őt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Augusztus 30. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatár-átlépésről aláírt Megállapodás (2006. május 10.) módosítására vonatkozó Megállapodás jóváhagyásáról.
104
Augusztus 30. Sólyom László köztársasági elnök táviratban gratulált Abdullah Gülnek, a Török Köztársaság megválasztott elnökének. Augusztus 31. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Stjepan Mešić-nek, a Horvát Köztársaság elnökének a Kornat szigeten történt tűzvész miatt. Augusztus 31. Wolfgang Ischinger nagykövet, az „EU – Koszovo Trojka” képviselője látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Külön megbeszélést folytatott dr. Udvardi Iván szakállamtitkár politikai igazgatóval és dr. Szőke László szakállamtitkárral.
105
Szeptember
Szeptember 1–6. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) hivatalos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. Tárgyaló partnere volt Ven Csia-Pao (Wen Jiabao) miniszterelnök. Gyurcsány Ferencet fogadta Ceng Csing-hung államfő-helyettes. A tárgyalás után Gyurcsány Ferenc, dr. Kóka János és dr. Veres János közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferenc megnyitotta Pekingben és Sanghajban a 2007–2008. évi Magyar Évad elnevezésű (kiállításokkal, koncertekkel is szervezett) gazdasági, kulturális és turisztikai rendezvénysorozatot. Sanghajban (itt magyar miniszterelnök látogatására első ízben került sor) Han Cseng (Han Zheng) főpolgármester jelenlétében a felek aláírták a 2010. évi Világkiállításon magyar részvételre vonatkozó Megállapodást, továbbá két üzleti megállapodást. Gyurcsány Ferenc részt vett befektetési érdekeltségű üzletemberek fórumain. Öt üzleti szerződést írtak alá Gyurcsány Ferenc és Hui Liangyu miniszterelnök-helyettes jelenlétében (vegyes vállalatok). A kormányfői látogatás kíséretében részt vett üzletemberek a partnereikkel folytattak tárgyalásokat. A tárgyalásokon részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Kóka Jánosgazdasági és közlekedési miniszter, dr. Veres Jánospénzügyminiszter, BogyayKatalin oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, dr. Huszty András gazdasági kapcsolatokban illetékes kormánymegbízott, Szetey Gábor államtitkár (MeH), Pimper Richárd szakállamtitkár (MeH), Dobolyi Alexandra, az Európai Parlament képviselője, dr. Mészáros Sándor nagykövet; Ven Csia-pao miniszterelnök mellett Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), az Országos Népi Gyűlés elnöke, Zeng Qinghong, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Hui Liangyu miniszterelnök-helyettes, Szun Csia-Cseng (Sun Jianzheng) kulturális miniszter, Meng Xiaosi kulturális miniszterhelyettes, Dai Bingguo külügyminiszter-helyettes, Yu Guangzhou külker. miniszterhelyettes, vegyes bizottsági társelnök, Zhang Csun-Csiang (Zhang Chunxiang) nagykövet. Aláírt szerződések: = kínai márkás áruk központja létesítéséről Budapesten (CBTC), = Sehyang Ipari Park-projektben magyar részvételről, = melegburkolati technológia (pvc) gyártás (Masterplast), = szennyvíztisztító berendezés (Organica), = tejipari technológia-transzfer (EU-Milk Kft.) = építőipari-technológia, tengerparti fejlesztés.
106
Szeptember 3. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Ivan Gašparovičnak-, a Szlovák Köztársaság elnökének, a Zólyom közelében történt súlyos közlekedési baleset kapcsán. Szeptember 3. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Szlovák Köztársaságban (Révkomárom) beszédet mondott a Selye János Egyetem létrejötte 5. évfordulójával összefüggésben rendezett ünnepi tanévnyitón. Az ünnepség alkalmával találkozott Pavol Paška parlamenti elnökkel, Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettessel, valamint a szlovákiai magyar közélet személyiségeivel. Szeptember 3. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a Belga Királyságban (Brüsszel) részt vett és felszólalt az Európai Unió Szomszédságpolitikája (European Neighbourhood Policy) témakörében rendezett nemzetközi konferencián. Szeptember 4. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott hozzájárulásáról az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Adminisztrációs és Szolgáltató Központjának (Administrative and Operational Support Centre) Budapestre telepítéséhez. Szeptember 4. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, Boris Tadić Szerbia Köztársaság elnöke, és Stjepan Mešić a Horvát Köztársaság elnöke találkozója a magyarországi Nagyréten, a szerbiai batinai ártéren és a horvátországi kopácsi réten (határ menti hármas találkozó) a Duna–Dráva vidék természetvédelme témaköre jegyében. A megbeszélés után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Az államfők kíséretében voltak: Sólyom László köztársasági elnök mellett Papp Sándor nagykövet (Belgrádból), az Európai Ügyek Hivatalának (MeH) elnökhelyettese; Boris Tadić köztársasági elnök mellett Predrag Čudić nagykövet; Stjepan Mešič köztársasági elnök mellett Ivan Bandić nagykövet. Szeptember 5. Dr. Orbán Viktor (1998–2002. között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke – és a kíséretében dr. Martonyi János (1998–2002 között) volt külügyminiszter – tájékoztatta a Magyarországon rezideáló diplomáciai képviselőket álláspontjáról a Magyar Gárda nevű szervezet megalakulásával kapcsolatban. Szeptember 6. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (a kormányfői látogatásról Kínából hazatérőben útját megszakítva) látogatást tett a Koreai Köztársaságban. Üzleti körökben (Hankook) folytatott tárgyalást.
107
Szeptember 6. Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külkereskedelmi és fejlesztési minisztere (Romániából és Bulgáriából hazatérőben útját megszakítva) látogatást tett Magyarországon. Megbeszélés keretében fogadta őt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Szeptember 6. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Juhász Sándor protokollfőnök és Jean-Pierre Asvazadourian protokollfőnök). (Államfői látogatás előkészítése) Szeptember 6–8. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Porto, Viana do Castelo) részt vett az EU-tagállamok külügyminisztereinek informális („Gymich típusú”) találkozóján. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – a Szlovák Köztársaság külügyminiszterével, Ján Kubišsal. Szeptember 9. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megnyitó beszédével, Franz Vranitzky az Osztrák Köztársaság (1986–1997 között) volt kancellárjának, Hans-Dietrich Genscher a Német Szövetségi Köztársaság (1974–1982 között) volt alkancellárjának és külügyminiszterének, Kovács László az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosának felszólalásával nemzetközi ünnepi konferencia Budapesten (az Országházban) „Az első tégla a berlini falból” címmel, a magyar határnyitás (1989) évfordulója alkalmából. Szeptember 10. Az Országgyűlés határozatot hozott az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén 2006. évben történt áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. szeptember 13-ánál!) Szeptember 10. Megállapodás aláírása magyar–amerikai ingatlancseréről (Budapesten) a Budai Vár-beli volt Táncsics-börtön épülete tulajdonjogi rendezéséről. Aláírók: dr. Göncz Kinga külügyminiszter és April H. Foley nagykövet. Szeptember 10. Gémesi Ferenc határon túli magyarok ügyeiben illetékes szakállamtitkár (MeH) látogatást tett Szerbia Köztársaságban (Vajdaság, Szabadka). Megbeszélést folytatott a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőivel és Pásztor István VMSZ-elnökkel. Szeptember 10. Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője Magyarországon tartózkodott; dr. Kóka János pártelnök meghívására részt vett és beszédet mondott parlamenti párt (SZDSZ) ülésén.
108
Szeptember 10–11. Nikola Špirić, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Nikola Špirić külön megbeszélést folytatott (munkavacsora keretében) dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Sólyom László köztársasági elnök. A miniszterelnökök együtt részt vettek a Magyar–Bosznia-Hercegovinai Gazdasági Fórum (ITD-H) tanácskozásán. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója Varga Imre nagykövet; Nikola Špirić miniszterelnök mellett Slobodan Šoja kabinetfőnök, Gordana Živković, a kormányfő első tanácsosa, Slobodan Puhalac külkereskedelmi miniszter, Ana Trišić-Babić külügyminiszter-helyettes, Sabahka Rađo külügyminisztériumi főosztályvezető, Branimir Mandić nagykövet. Szeptember 11. Dragutin Mate, a Szlovén Köztársaság belügyminisztere látogatást tett Magyarországon (határ menti találkozó, Lenti). Tárgyaló partnere volt dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter. Szeptember 11. Thomas Mayr-Harting, az Osztrák Köztársaság külügyminisztériumának politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Udvardi Iván szakállamtitkár politikai igazgatóval. Fogadta őt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Szeptember 11. Magyar–amerikai szimpózium „A US-AID és a magyar vezetésű Afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) együttműködése” téma-megjelöléssel a MeH szervezésében. Szeptember 11–12. Dandzan Lundédzsancan (Dandzan Lundeejantsan), Mongólia Nagy Népi Huráljának elnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Részt vett az Országgyűlés ülésnapján, ahol köszöntötték őt. Találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Ugyancsak találkozott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök.
109
Szeptember 12. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – kormányszóvivői keretben – tájékoztatta a nemzetközi sajtót a schengeni rendszerre való áttérésről és az ezzel összefüggő tárgyalásokról, valamint a magyar álláspontról. Szeptember 12. Maxime Verhagen, a Holland Királyság külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Együtt felavatták a 2008 február–márciusban esedékes holland kulturális rendezvénysorozat koordinációs központját a holland nagykövetségen. A minisztert fogadta Sólyom László köztársasági elnök. Szeptember 12. Németh Miklós (1988–1990 között) volt miniszterelnöknek, a Transparency International (korrupcióellenes) nemzetközi szervezet tagjának vezetésével az ENSZ Etikai Hivatala egy ad hoc vizsgálóbizottságot állított fel, összefüggésben az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) észak-koreai missziójának egy volt munkatársa ügyével. Szeptember 12–13. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató az Észt Köztársaságban (Tallinn) részt vett a V-4 tagországok és hat NATO-tagország („Vilniusi Tízek”) külügyminisztériumi politikai igazgatóinak és Kurt Volkernek, az USA külügyi államtitkárának hagyományos (hetedik) találkozóján. Szeptember 13. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke és felesége – Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének felkérésére – látogatást tett Szerbia Köztársaságban (Vajdaság, Szabadka). A VMSZ mellett találkozott a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével. Ugyancsak találkozott a nemzetiségi önkormányzat feladatát ellátó Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel. Külön megbeszélést folytatott (a Belgrádból oda utazott) Boris Tadić köztársasági elnökkel. A szabadkai magyar főkonzulátuson magyar állami kitüntetéseket adott át délvidéki magyar személyiségeknek. Interjút adott a vajdasági Pannon Televíziónak. Sólyom László köztársasági elnök kíséretében volt Nagy Ferenc főkonzul. Szeptember 13–15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Tárgyaló partnere volt Condoleezza Rice külügyminiszter. Találkozott Daniel Fried külügyi államtitkárral, valamint James Jeffrey nemzetbiztonsági helyettes tanácsadóval. A külügyminiszter kíséretében volt Várkonyi László szakállamtitkár, dr. Somogyi Ferenc nagykövet.
110
Szeptember 14. Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök, valamint (plenáris munkaebéd keretében) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az államfők tárgyalása, valamint a francia államfő és a miniszterelnök tárgyalása után a felek közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Nicolas Sarkozy találkozott dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, beszédet mondott az Országház üléstermében, ahol köszöntötték őt. Találkozott és megbeszélést folytatott dr. Orbán Viktor (1998– 2002 között) volt miniszterelnökkel, a Fidesz-MPSz elnökével és az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. Ugyancsak találkozott Budapest főpolgármesterével. A tárgyalásokon részt vettek: Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára, Nikicser László nagykövet; Nicolas Sarkozy köztársasági elnök mellett Jean-Pierre Jouyet Európa-ügyi államtitkár, Robert del Picchia szenátor, René Louis Roudaut kijelölt nagykövet, Philippe Zeller nagykövet. Szeptember 14. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülése Budapesten, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének megnyitó beszédével. A testület megvitatta az anyaország és a külhoni magyarság viszonyának kérdéseit. Sólyom László köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Megjegyzés: Lásd még: 2007. szeptember 19-nél. Szeptember 14. Energiaügyi nemzetközi (EU) konferencia Budapesten, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megnyitó beszédével, Andris Piebalgs az EU Bizottság energiaügyi biztosának, valamint dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter előadásával. Szeptember 14. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter – MSZP elnökhelyettesi funkciója minőségében – részt vett a Cseh Köztársaságban (Prága) hat közép-európai szociáldemokrata párt vezetőinek az USA csehországi és lengyelországi rakétapajzs-telepítési szándékával kapcsolatos tanácskozásán. (Az MSZP nem csatlakozott az ott elfogadott ellennyilatkozathoz.) Szeptember 14. Andreas Carlgren, a Svéd Királyság környezetvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Szeptember 14. Andrei Stratan, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettes külügyminisztere – Szófiából hazafelé utazásakor – útját megszakította Budapesten (néhány óra tranzit). A repülőtéren köszöntötte őt Berecz Marianne főosztályvezető.
111
Szeptember 15. Dr. Veres János pénzügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Porto) részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek és az EU központi bankja vezetőinek informális találkozóján. Szeptember 17. Az Országgyűlés határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki Kiképző Missziójában való magyar katonai részvételre vonatkozó döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. szeptember 21-énél!) Szeptember 17. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) részt vett és beszédet mondott az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) Közgyűlésének 51. ülésszakán. Külön megbeszélést folytatott Mohamed El-Baradei IAEAfőigazgatóval. Találkozott Ursula Plassnikkal, az Osztrák Köztársaságnak a Közgyűlés ülésszaka tiszteletére fogadást adó külügyminiszterével. A külügyminiszter kíséretében volt dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Szeptember 17. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Osztrák Köztársaságban (Bécs) részt vett és felszólalt az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBT-O) az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) hatálybalépését szorgalmazó és elősegítő XIV. cikkelyes konferenciáján. A külügyminiszter kíséretében volt dr. Tóth Tibor nagykövet, a CTBT-O megválasztott végrehajtó titkára. Dr. Göncz Kinga miniszter fogadást adott a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetek (EBESZ, ENSZ, IAEA, CTBT-O) magyar munkatársai tiszteletére. Szeptember 17. Leonyid Rejman, az Oroszországi Föderáció (ez időben átalakulóban lévő) kormányának informatikai és hírközlési minisztere, a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság orosz társelnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyalást folytatott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szeptember 17. Veiccoh Nghiwete, a Namíbiai Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László szakállamtitkárral. Találkozott és megbeszélést folytatott Bogyay Katalinnal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi kulturális kérdésekben illetékes szakállamtitkárával, valamint Garamhegyi Ábellel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárával. Szeptember 17–18. Han Duk Szu (Han Duck-soo), a Koreai Köztársaság miniszterelnöke (és felesége Wonki Kim) hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonfe-
112
rencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Han Duk Szu miniszterelnököt fogadta Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyalásokon részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök, Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Róna Ottó főosztályvezető állandó kísérőként, a kijelölt szöuli nagykövet helyett; Han Duk Szu miniszterelnök mellett Yoon Hu Duk miniszterelnöki kabinetfőnök, Hong Yun Sik külügyminisztériumi főigazgató, Hong Suk Woo kereskedelmi-ipari-energetikai miniszterhelyettes, Shin Pyung Sik tengerészeti-halászati miniszterhelyettes, Eom Seock-Jeong nagykövet. Szeptember 18. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter munkalátogatást tett Ukrajnában (Ungvár, Záhony). Tárgyaló partnere volt Arszenyij Jacenyuk külügyminiszter (kishatárforgalmi Megállapodás aláírása) A tárgyalás után a miniszterek közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Együtt koszorút helyeztek el az ungvári börtön falán lévő ’56-os emléktáblán, továbbá Tarasz Sevcsenko költő szobránál. Göncz Kinga külügyminiszter villásreggeli keretében megbeszélést folytatott a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak vezetőivel, és magyar állami kitüntetéseket adott át a kárpátaljai magyar kulturális élet személyiségeinek. A külügyminiszter kíséretében volt: Bársony András nagykövet (Ungváron), Sziklavári Vilmos főkonzul (Záhonyban). Szeptember 18. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok önkormányzati ügyekben illetékes minisztereinek értekezletén. Az ülés után magyar sajtótudósítóknak tájékoztatást adott. Szeptember 18. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok belügyi és igazságügyi minisztereinek ülésén. Szeptember 18–19. Dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató konzultációt folytatott a Bolgár Köztársaság külügyminisztériumában Valentin Poriazov politikai igazgatóval. (Bulgária EU-csatlakozása óta első konzultáció külügyi politikai igazgatók szintjén.) Szeptember 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismertette a nyilvánossággal a külhoni magyarság külön-támogatására szolgáló új keretet. (Összefüggés a Kárpátaljai Magyar Képviselők Fóruma által 2007. szeptember 14-én elfogadott stratégia-tervezettel.)
113
Szeptember 19–20. Adrian Cioroianu, Románia külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Adrian Cioroianu minisztert fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. A hivatalos tárgyalások után Románia külügyminisztere és dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár együtt megnyitotta Constantin Flondor román festőművész alkotásainak kiállítását. Szeptember 20. Johannes Kyrle, az Osztrák Köztársaság külügyminisztériumi főtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkárral. Szeptember 20–21. A V-4 elnökségét ez évben ellátó Magyar Köztársaságban (Keszthely, Balaton-környék) Sólyom László köztársasági elnök meghívására a V-4 tagországok államfőinek – a Cseh Köztársaság elnöke Václav Klaus, a Lengyel Köztársaság elnöke Lech Kaczyński és a Szlovák Köztársaság elnöke Ivan Gašparovič (és feleségeik) – találkozása. Az államfők a plenáris tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Az államfők a csúcstalálkozó emlékére fákat ültettek el a keszthelyi Kastélymúzeum belső udvarán. Sólyom László köztársasági elnök kíséretében volt dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató. Szeptember 20–21. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke az Olasz Köztársaságban (Róma)részt vett a Keresztény Demokrata Internacionálé (CDI) tisztújító vezetőségi ülésén; őt további két évre újraválasztották a CDI alelnökévé. A szervezet vezetőit együttesen fogadta XVI. Benedek pápa. Szeptember 20–23. Várkonyi László külügyminisztériumi (NEFE-ügyekben illetékes) szakállamtitkár az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Madeira sziget) részt vett az EUtagállamok fejlesztési ügyekben illetékes minisztereinek informális találkozóján. Szeptember 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon (magyar kezdeményezésű) megbeszélést folytatott Robert Ficoval, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökével, a szlovák parlament által a Beneš-dekrétumok megerősítéseképpen elfogadott határozattal összefüggésben. Szeptember 24. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára a hivatalába kérette a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövetét Juraj Migašt; kifejtette előtte a kormány álláspontját Szlovákia parlamentje által elfogadott, a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos határozatról.
114
Szeptember 24–25. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter New Yorkban részt vett az ENSZ (főtitkára által összehívott) klíma-konferenciáján. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – az USA (1993–2001 között) volt alelnökével, Al Gore-ral. Szeptember 24. – Október 3. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter New Yorkban részt vett az ENSZ Közgyűlés LXII. ülésszakán. Október 1-jén beszédet mondott a Közgyűlés plenáris ülésén. Részt vett a.) a küldöttség-vezetők tiszteletére Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által adott vacsorán, valamint George W. Bush USA-elnök által adott fogadáson; b.) az EU-tagállamok külügyminisztereinek és az USA külügyminiszterének találkozóján, valamint Condoleezza Rice USA-külügyminiszter transz-atlanti munkavacsoráján; c.) az EU-tagállamok és Oroszország külügyminisztereinek munkaebédjén; d.) az ülésszakon részt vett női vezetők fórumán; e.) általa és George Pataki New York állam volt kormányzója mint társházigazda által adott munkareggeli keretében befektetésben érdekelt cégek képviselőivel és üzletemberekkel sorra került megbeszélésen; f.) találkozott az USA-ban élő magyar fiatal szakemberekkel (a new yorki magyar főkonzulátuson). A nemzetközi programokon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – az ENSZ főtitkárával, Ban Ki Munnal, (meghívta Magyarországra) – az ENSZ Közgyűlés (macedón) elnökével, Srgjan Kerimmel, – az Albán Köztársaság külügyminiszterével, Lulzim Bashaval, – az Ausztrál Államszövetség külügyminiszterével, Alexander Downerrel, – a Benini Köztársaság külügyminiszterével, Moussa A. Okanlaval, – a Bolíviai Köztársaság külügyminiszterével, D. C. Cespedesszel, – a Burundi Köztársaság külügyminiszterével, A. Batumubwiraval, – a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminiszterével, Alberito G. Romuloval, – a Kameruni Köztársaság külügyminiszterével, H. Eyebe Ayissival, – a Mauritániai Iszlám Köztársaság külügyminiszterével, M. S. O. Mohamed Leminenel, – a Mauritiusi Köztársaság külügyminiszterével, Madan Dullooval, – a Perui Köztársaság külügyminiszterével, J. A. García Belaundeval, – Saint Kitts and Nevis külügyminiszterével,T. Sylvester Harrisszal, – a Szenegál Köztársaság külügyminiszterével, C. Tidiane Gadioval, – Szerbia Köztársaság külügyminiszterével, Vuk Jeremićcsel, – a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterével, George Jeo Jong Bonnal, – a Szlovák Köztársaság külügyminiszterével, Ján Kubiš-sal, – a Török Köztársaság külügyminiszterével, Ali Babacannal, – Türkmenisztán külügyminiszterével, Rashid Mermedovval, – Zambia Köztársaság külügyminiszterével, Kabinga J. Pandevel, – a Zöld-foki Köztársaság külügyminiszterével, Victor Borgesszel. A külügyminiszter kíséretében volt dr. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, dr. Taubner Zoltán főosztályvezető, Bródi Gábor, az ENSZ-hez akkreditált nagykövet. A 137/2004.(X.25.)KE. sz. államfői határozat alapján elindított diplomáciai kapcsolatfelvétel Saint Kitt és Nevis-szel még nem realizálódott.
115
Szeptember 25. Paolo de Castro, az Olasz Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Szeptember 25. Valerij P. Markov, a Finnugor Világkongresszus Konzultatív Bizottságának elnöke látogatást tett Magyarországon. Sólyom László köztársasági elnök fogadta és kitüntette. Szeptember 25. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató – Szetey Gáborral a MeH személyügyi államtitkárával együtt – tájékoztatta az Országgyűlés Európai Integrációs ügyek Bizottságát Magyarország 2011-ben esedékes soros EU-elnökségének feladataira való felkészülés programjáról. Szeptember 26. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – az ENSZ Közgyűlés LXII. ülésszakán New Yorkban tartózkodása idején – részt vett az ENSZ főtitkára által létrehozott és Jorge Sampaio – Portugália volt államfője – főmegbízotti vezetésével működő Civilizációk Szövetsége (Alliance of Civilisations) ülésén. Szeptember 26. A Magyar Köztársaság és az Indonéz Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Berecz Marianne és Róna Ottó főosztályvezetők, és Eddi Hariyadhi külügyi főigazgató). Eddi Hariyadhi főigazgatót fogadta Várkonyi László szakállamtitkár, a főigazgató által vezetett delegációt fogadta Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár. Szeptember 26–27. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán. Szeptember 27. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének Nguyen Minh Trietnek, a Can Tho városban épülő híd több tucat ember halálát okozó összeomlása kapcsán. Szeptember 27–28. A nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozója Budapesten dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének megnyitó beszédével. Részt vettek: – az Albán Köztársaság parlamenti elnöke, Jozefina Topalli, – a Bolgár Köztársaság parlamenti elnöke, Georgi Pirinszki, – Bosznia-Hercegovina parlamenti elnöke, Momčilo Živković, – a Macedón Köztársaság parlamenti elnöke, Liubisha Georgevski, – a Montenegrói Köztársaság parlamenti elnöke, Ranko Krivokapić, – Szerbia Köztársaság parlamenti elnöke, Oliver Dulić, – a Vajdaság tartományi parlament elnöke, Bojan Kostreš .
116
Szeptember 28. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki a Mianmari Államszövetségben kialakult helyzet hivatalos magyar megítéléséről. Szeptember 28. Dr. Hiller István (egyházi ügyekben is illetékes) oktatási és kulturális miniszter hivatalos látogatást tett a Vatikán Államban. Tárgyaló partnere volt Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, Zenon Grocholewski bíboros kongregáció-vezető. Találkozott Francesco Buranellivel, a vatikáni múzeumok igazgatójával valamint Gianfranco Ghirlandaval, a Pápai Gergely Egyetem rektorával. Szeptember 28. Sólyom László köztársasági elnök fogadta Kandech Yumkellát, az ENSZ Fejlesztési Szervezete (UNIDO) főigazgatóját, aki egy nemzetközi konferencián tartózkodott Budapesten. Szeptember 28. Poul Nyrup Rasmussen a Dán Királyság (1993–2001 között) volt miniszterelnöke, az Európai Szocialisták Pártja (PSE) elnöke, valamint Piero Fassino az Olasz Szociáldemokrata Párt főtitkára részt vett az MTA Politikai Tudományok Intézete által „A szociáldemokrácia a XXI. században” címmel szervezett nemzetközi konferencián. Előadást tartott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke. Szeptember 29. Georgi Pirinszki, a Bolgár Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke hivatalos látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök.
117
Október Október 1. Az Országgyűlés határozatot hozott a Szülőföld Alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. (Publikálását lásd 2007. október 5-énél!) Október 1. Az „EU-Források Hét – Budapest” nemzetközi konferencia nyitó napja dr. Veres János pénzügyminiszter és Kovács László az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa nyitó előadásával. A nyitó ülés után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Október 1. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Osztrák Köztársaságban előadást tartott a bécsi egyetem Kelet-Európai Történeti Intézete fennállásának 100. évfordulója ünnepségén. Találkozott és megbeszélést folytatott Claudia Schmied oktatási, tudományos és kulturális miniszterrel. Október 1. Karen Hughes, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkárral. Október 2. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke (és felesége) a Szlovák Köztársaság Révkomárom város önkormányzatának és a Palatinus Polgári Társulásnak a meghívására látogatást tett szoboravatás és emléktábla leleplezés alkalmából. Találkozott Bastrnák Tibor polgármesterrel, továbbá a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja vezető személyiségeivel, valamint a Selye János Egyetem diákjaival. Látogatása végén sajtótájékoztató keretében találkozott a sajtó képviselőivel. Sólyom László köztársasági elnök kíséretében volt Heizer Antal nagykövet. Október 2. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendvédelmi miniszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett az EU-tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek informális találkozóján. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott –az Ír Köztársaság igazságügyi miniszterével, Michael McDowell-lel, – Német Szövetségi Köztársaság igazságügyi miniszterével, Brigitte Zypriesszel, – a Szlovén Köztársaság igazságügyi miniszterével, Lovro Šturmmal. Október 2. Borbély László, Románia regionális fejlesztési, területrendezési és lakásépítési minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
118
Október 2. Az Európa Tanács (Council of Europe – CE) Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán szavaztak az Európa Tanács 19 tagú Bírósága új tagjairól; köztük a Bíróság tagjává választották Sajó Andrást, az állam- és jogtudomány doktorát, az MTA rendes tagját. Október 3. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) munkalátogatást tett a Norvég Királyságban. Tárgyaló partnere volt Jens Stoltenberg miniszterelnök. A tárgyalás után a két kormányfő közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferencet fogadta Thorbjorn Jagland parlamenti (Storting) elnök. Megbeszéléseket folytatott üzleti körökkel. A kíséretének lévő üzletemberek a partnereikkel folytattak tárgyalást. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Felsmann Balázs gazdasági és közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár (MeH), kabinetfőnök, Bozi Lajos nagykövet; Jens Stoltenberg miniszterelnök mellett Elisabeth Roderburg külügyminisztériumi főcsoportfőnök, Jan Farberg kereskedelmi és ipari minisztériiumi főcsoportfőnök, Ingvar Havnen főcsoportfőnök (MeH), Bente Angell-Hansen nagykövet. Október 3. France Cukjati, a Szlovén Köztársaság parlamenti (Nemzetgyűlés) elnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök. Október 4. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett az Olasz Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Luigi Parisi védelmi miniszter. Rómában tartózkodása alkalmával előadást tartott a NATO Védelmi Akadémiáján (magyarországi haderőreform). Október 4. Makrosz Kiprianu, az EU Bizottság egészségügyi biztosa látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Részt vettek az „EU-Források Hét – Budapest” nemzetközi konferencia egészségügyi napjának programján. Október 4. Erwin Buchinger, az Osztrák Köztársaság szociális és fogyasztóvédelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter.
119
Október 4. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár hivatalosan megnyitotta az Amerikai Egyesült Államokban, Chicagóban a Magyar Köztársaság főkonzulátusát. Főkonzul dr. Mezei István. A létesítésére vonatkozó 2074/2006./IV.4.Korm.számú határozatot lásd a Magyar Külpolitikai Évkönyv – 2006. 214–215. oldalán! Október 4–6. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter látogatást tett az Indiai Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Ambika Soni kulturális és idegenforgalmi miniszter, valamint Ardzsun Szingh oktatási és humán-erőforrási miniszter. Megnyitotta a magyar kulturális fesztivál (december végéig tartó) programját. Találkozott egyetemi professzorokkal és a kulturális élet más képviselőivel. Október 5. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett a Montenegrói Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Milan Roćen külügyminiszter. Részt vett a Szlovén Köztársaság podgoricai nagykövetségén létrehozott szlovén–osztrák–lengyel–magyar közös működtetésű vízumkérelem-átvevő központ megnyitóján. Ez utóbbi program keretében találkozott és megbeszélést folytatott Franco Frattinivel, az EU Bizottság alelnökével és igazságügyi biztosával, valamint dr. Dimitrij Rupellel, a Szlovén Köztársaság külügyminiszterével. A kíséretében volt Berecz Marianne főosztályvezető, dr. Somogyi Zoltán János nagykövet. Október 5. Kerényi György, dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének személyes küldötteként a Szlovák Köztársaságban (Kassa) átadta a házelnöknek a Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményébe szánt ajándékát: II. Rákóczi Ferenc maga faragta rodostói pihenőszékének másolatát. Október 5. Dr. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, európai igazgató – az EU korábbi és jelenlegi vezető személyiségeivel és más kontinensek vezetőivel együtt – Brüsszelben részt vett és előadást tartott a „Friends of Europe” elnevezésű civil szervezet által rendezett, az Európai Unió ötvenéves múltjával és a jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. Október 6. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke magánlátogatáson – a Csemadok meghívására – a Szlovák Köztársaságban (Pozsonypüspöki) tartózkodott. Október 6. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Romániában (Arad) részt vett a magyar vértanú tábornokok emlékére rendezett központi koszorúzási ünnepségen.
120
Október 6. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Romániában – Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök meghívására – Érmihályfalván és Nagyváradon részt vett a magyar vértanú tábornokok emlékére rendezett koszorúzási ünnepségen. Október 6–7. William Jefferson Clinton, az Amerikai Egyesült Államok (1993–2001 között) volt elnöke (európai előadókörútja keretében) Magyarországon tartózkodott, „Embracing our common humanity” címmel előadást tartott a budapesti székhelyű konferencia-szervező Central European Business Center (CEBC) rendezésében sorra került – gálavacsorával összekötött – konferencián. Külön találkozó keretében megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A gálavacsora alkalmával találkozott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint dr. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszterrel. Október 7. Selmo Cikotić, Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Október 8–10. Li Hszien Lung (Lee Hsien Loong), a Szingapúri Köztársaság miniszterelnöke (és felesége Ho Chin) hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A kormányfők aláírtak kutatási-fejlesztési megállapodásokat. Megnyitották a magyar–szingapúri üzleti fórum programját. Li Hszien Lung miniszterelnököt fogadta dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Li Hiszen Lung találkozott dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnökkel, utazó nagykövettel; ugyancsak találkozott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel, akivel közösen megnyitottak üzletemberfórumot. Li Hszien Lung miniszterelnököt az ELTE a díszdoktorává avatta. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára fogadást adott a miniszterelnököt kísérő küldöttség tagjai tiszteletére. A miniszterelnök kíséretében lévő üzletemberek a partnereikkel folytattak tárgyalásokat. A tárgyalásokon részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök, Gilyán György államtitkár (MeH), Garamhegyi Ábel gazdasági-közlekedési minisztériumi államtitkár, Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Banai Károly miniszterelnöki biztonságpolitikai főtanácsadó, Magda Tamás nagykövet; Li Hszien Lung miniszterelnök mellett Balaji Sadasivan első rangidős államminiszter, S. Iswaran kereskedelmi-ipari minisztériumi államminiszter, Bilahari Kausikan külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Teo Ser Luck parlamenti államtitkár, Ng Ser Miang (utazó, Magyarországra is akkreditált) nagykövet.
121
Aláírt egyezmények: = gazdasági megállapodás (a 40 évvel ezelőttinek felváltására), = kutatási-fejlesztési megállapodás (intézményi), = egyetemek közötti (ELTE). Október 9 Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke – Václav Havel (1989–1992 között) Csehszlovákia illetve (1993–2003 között) a Cseh Köztársaság volt elnöke személyes meghívására – Prágában részt vett egy európai témájú kerekasztal-megbeszélésen (az USA-beli) Paul Wolfowitzcal, a Világbank elnökével, Michëlle Jeannal, Kanada főkormányzójával, Adam Michnik lengyel politikussal, Leszek Balcerowicz-cal, a lengyel nemzeti bank volt elnökével, Elie Wiesel Nobel-díjas íróval. Október 9. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán. (EcoFin) Október 9. Frigyes herceg, a Dán Királyság trónörököse a családjával átutazóban Magyarországon tartózkodott (néhány órai tranzit). Köszöntötte őt Kőrösi Csaba főosztályvezető. Október 9. Christian Meuwly, a Svájci Államszövetség külügyminisztériumi politikai igazgatója konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral. Külön konzultációk folytak főosztályvezetőkkel (Berecz Marianne, Szombati Béla, dr. Taubner Zoltán, dr. Varga György). Október 9–10. Az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) az Európai Unió és a latin-amerikai országok (EU-LAC) vezető tisztviselőinek XXXIII. tanácskozásán Magyarország képviseletében részt vett Bus Szilveszter, a Külügyminisztérium osztályvezetője. Október 10–11. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Demetrisz Krisztofiasz parlamenti elnök. Megbeszélést folytatott Akisz Klentusz oktatási és kulturális miniszterrel (Magyarországon tanuló ciprusi diákok ügye). Fogadta őt Tasszosz Papadopoulosz köztársasági elnök. Hivatalos programja mellett Szili Katalin meglátogatta a békefenntartó misszióban szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingenst. Október 10–12. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter részt vett Szerbia Köztársaságban (Belgrád) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szervezésében sorra került páneurópai környezetvédelmi konferenciáján.
122
Október 11. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki a Luxemburgi Nagyhercegségnek a munkaerő szabad áramlására vonatkozó – Magyarország állampolgárait is érintő – döntésének hivatalos magyar megítéléséről. Október 11. Ursula Plassnik, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter (a második közös kormányülés előkészítése). A tárgyalás után a két miniszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Ursula Plassnik minisztert fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. Hivatalos tárgyalásai után részt vett a Hundertwasser-kiállítás megnyitásán. Október 11. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter és Günther Platter az Osztrák Köztársaság belügyminisztere határ menti (Hegyeshalom, Nickelsdorf) találkozó keretében megbeszélést folytattak a schengeni határrendészeti közös feladatokról. (Együttműködési Nyilatkozat aláírása) Október 11. Első Regionális (kelet-közép-európai) Energia Fórum Budapesten. Bevezető beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Október 11. Nemzetközi konferencia (workshop) Budapesten a Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében, dr. Veres János pénzügyminiszter, valamint Kovács László az EU Bizottság adóés vámügyi biztosa részvételével és előadásával. Október 11–12. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalos látogatást tett a Bolgár Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Ivajlo Kalfin miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter (Megállapodás-aláírás). Fogadta őt Szergej Sztanisev miniszterelnök, Georgi Pirinszki parlamenti elnök, valamint Georgi Parvanov köztársasági elnök. Munkareggeli keretében találkozott nemzetközi kapcsolatokban érdekelt civil szervezetek vezetőivel. A kíséretben volt Berecz Marianne főosztályvezető és dr. Faller Jenő nagykövet. Október 14–15. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, valamint Kiss Tibor nagykövet az Állandó Képviselet vezetője – Luxemburgban részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. Október 15. A Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (harmadik) ülése Budapesten, Leonyid Rejman az Oroszországi Föderáció informatikai és hírközlési minisztere és dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter társelnökletével (Jegyzőkönyv-aláírás). Leonyid Rejman minisztert fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
123
Október 15. Nemzetközi konferencia Budapesten az IBRD (Világbank), a Nemzetközi Pénzügyi Társaság és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezésében. Nyitó beszédet mondott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Október 15. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Szlovák Köztársaságban (Pozsony) részt vett az Európai Unió jövőjével (reform-szerződés) foglalkozó nemzetközi konferencián. Október 15. Magyar–belarusz KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Berecz Marianne és Szűcs Szergej, valamint Vjacseszlav A. Oszipenko és Valerij Ny. Kurdjukov főosztályvezetők). Október 15–16. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett BoszniaHercegovinában. Tárgyaló partnere volt a kollektív államelnökség soros (horvát) elnöke, Željko Komšić. A tárgyalás után Sólyom László tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Az elnök vidékre is ellátogatott: Butmirban felkereste az EUFOR békefenntartó misszióban szolgálatot teljesítő magyar kontingenst, valamint Mosztart és Hutovo Blato természetvédelmi terület. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Boros Miklós, az államfő külpolitikai tanácsadója, Havril András vezérezredes, vezérkari főnök, Íjgyártó István főosztályvezető helyettes, Varga Imre nagykövet; Željko Komšić mellett Nebojša Radmanović, az államelnökség szerb tagja, Haris Silajdžić, az államelnökség bosnyák tagja, Branimir Mandić nagykövet. Október 16. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság, valamint Bosznia-Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény jóváhagyásáról. Október 16. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Viktor Juscsenkonak, Ukrajna elnökének, a Dnyepropetrovszk város lakótelepén történt házomlással összefüggésben. Október 16. Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfők kormányközi együttműködésről dokumentumot írtak alá, a jelenlétükben
124
szaktárcák három megállapodást írtak alá. A tárgyalás után a miniszterelnökök közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Moldova miniszterelnökét fogadta dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Vasile Tarlev megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. A kormányfők részt vettek magyar– moldáv üzletemberi találkozón. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpol. tanácsadója (MeH), dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bali József honvédelmi minisztériumi szakállamtitkár, Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Valki László nemzetközi jogász, a kül- és biztonságpol. Tanács elnöke, Bayer Mihály nagykövet; Vasile Tarlev miniszterelnök mellett Alexandra Prigorschi, a kormányfő külügyi főtanácsadója (MeH), Igor Dodon gazdasági és közlekedési miniszter, Valeriu Ostalep külügyi és európai integrációügyi miniszterhelyettes, Feodosia Furculita, a Vámhivatal főigazgatója, Viorica Carare, a Versenyhivatal főigazgatója, Gheorghe Cucu, a Kereskedelmi-Ipari Kamara elnöke, Valeriu Bobutac nagykövet. Aláírt megállapodások: = gazdasági, aláírók: Nagy Zoltán, Viorica Carare; = vám, aláírók: Nagy János, Feodosia Furculita; = katonai-térképészeti, aláírók: Bali József, Valeriu Ostalep. Október 16. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságát a kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési (NEFE) politikájáról. Október 16–17. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tett a Montenegrói Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Filip Vujanović köztársasági elnök. Sólyom László találkozott Ranko Krivokapić parlamenti elnökkel, valamint megbeszélést folytatott Zeljko Sturanović miniszterelnökkel. A két államfő felszólalt a Magyar– Montenegrói Üzleti Tanács ülésén. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Íjgyártó István főosztályvezető helyettes, dr. Somogyi Zoltán János nagykövet; Filip Vujanović köztársasági elnök mellett Ivan Leković, elnöki kabinetfőnök, Vukašin Maraš, az elnök belügyi biztonsági tanácsadója, Vuk Bošković, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Milan Roćen külügyminiszter, Jovan Lakčević altábornagy, vezérkari főnök.
125
Október 16–18. Dr. Veres János pénzügyminiszter látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Texas államban (Austin, Houston) ország- és gazdaságismertető előadásokat tartott üzleti és pénzügyi körökben. Houstonban (október 18-án) fogadta őt a magyar nagykövettel és az USA e programban részt vevő magyarországi nagykövetével, April H. Foleyval együtt George Bush, az USA (1989–1993 között) volt elnöke. A pénzügyminiszter kíséretében volt dr. Somogyi Ferenc nagykövet, Garamhegyi Ábel, GKM államtitkár, Rétfalvi György, az ITD-H vezérigazgatója, Fáth Péter, az AmCham vezérigazgatója. Október 17. A Magyar Köztársaság Kormányának és a Szlovén Köztársaság Kormányának első együttes kihelyezett ülése Szlovéniában (Lendva) és Magyarországon (Szentgotthárd), Gyurcsány Ferenc és Janez Janša miniszterelnökök vezetésével, valamennyi kormánytag részvételével. A kormányülés keretében sor került nyolc megállapodás és szándéknyilatkozat aláírására. A kormányülés után a két miniszterelnök közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. A kormányfők Lendván találkoztak a szlovéniai magyarság és a magyarországi szlovének képviselőivel. Aláírt dokumentumok: = az EU Tanács 2003. II.18-i rendelkezésének alkalmazásában együttműködés, = Egészségügyi minisztériumok 2007–2008. évi munkaterve, = szándéknyilatkozat az Ormoz–Hodos–Boba vasútvonal továbbfejlesztésére, = katonai-térképészeti anyagok és adatok cseréje a védelmi minisztériumok között, = megállapodás az ITDH és a JAPTI együttműködéséről, = megállapodás az ipari kamarák együttműködéséről, = Külügyminisztériumok közötti megállapodás Almatiban és Tajpejben képviseleteinken vízumkérelmek fogadásáról és továbbításáról, = kancelláriahivatalok megállapodása elektronikus kormányzás témakörében, = megállapodás önkormányzati és regionális tárcák, és agrártárcák együttműködéséről, = hadi sírok gondozásában való együttműködés, = a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) és partnere közötti együttműködés, = megállapodások vállalatok együttműködéséről. Október 17–18. Peter Chin Fah Kui, Malajzia ültetvényipari minisztere (Közép-Európában tett körútja keretében) látogatást tett Magyarországon. Részt vett magyar–malajziai gumiipari üzleti szemináriumon. Megbeszélést folytatott dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel.
126
Október 18. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Montenegrói Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás jóváhagyásáról. Október 18. Jonas Jucas, a Litván Köztársaság kulturális minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter (Megállapodásaláírás). Október 18. Magyar–kínai KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Róna Ottó főosztályvezető és Li Ruiyu főosztályvezető.) Li Ruiyu főosztályvezetőt fogadta Várkonyi László szakállamtitkár. Október 18–19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett az Európai Tanács informális csúcstalálkozóján. (A reformszerződés – Lisszaboni Szerződés – megtárgyalása.) A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést is folytatott (lásd október 19-énél!). Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, Kiss Tibor, az EU-hoz akkreditált nagykövet, Állandó Képviselet vezető, dr. Gecse Attila nagykövet. Október 18–19. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett a Török Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Hayati Yazici miniszterelnök-helyettes és Mehmet Vecdi Gönül védelmi miniszter. Fogadta őt Köksal Toptan parlamenti elnök. Október 18–19. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Francia Köztársaságban (Párizs) részt vett az ENSZ/UNESCO Közgyűlésének 34. ülésszakán. Az ülésszanak (harminchárom év után először) levezető elnöke volt dr. Lakatos András magyar nagykövet. Október 18–19. A Public Interest Law Institute (PILI) Budapesten rendezte meg első európai Pro Bono Forumát. A konferenciához Sólyom László köztársasági elnök írásos üzenetet intézett. Október 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Robert Fico a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke – az Európai Tanács csúcstalálkozóján a Portugál Köztársaságban (Lisszabon) tartózkodásuk idején kétoldalú megbeszélést folytattak a magyar–szlovák kapcsolatok helyzetéről. (Megállapodás: hivatalos találkozó előkészítése kancellária-miniszteri, illetve miniszterelnök-helyettesi szinten.) A megbeszélésen részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett
127
dr. Göncz Kinga külügyminiszter; Robert Fico miniszterelnök mellett Ján Kubiš külügyminiszter. Október 19. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) – SZDSZ-elnöki funkciójában – részt vett az Európai Liberális Demokrata és Reformpárt konferenciáján. (Kérte, hogy telepítsék Magyarországra az EU Energetikai Szabályozó Hatóságok Ügynökségét.) Október 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a magyar vezetésű afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) létesítéséről és működéséről hozott korábbi (2115/2006./VI.29.) határozatának módosításáról. A 2006. évi határozatot lásd a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006. 245–246. oldalán. Október 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az EU-tagállami kötelezettségből fakadó segélyezési kötelezettség összehangolásával kapcsolatos feladatokról (Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottságnak a külügyminiszter elnökletével való létrehozásáról). Október 22. Dr. Veres János pénzügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban (Washington) részt vett a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD – „Világbank”) éves Közgyűlésén. A plenáris programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – John Lipskyvel, az IMF első vezérigazgató-helyettesével. Október 23. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár Nagy-Britanniában (London) megbeszélést folytatott Wolfgang Ischingerrel, az Európai Unió Koszovó-témákban illetékes különmegbízottjával, valamint a Német Szövetségi Köztársaság londoni nagykövetével. Október 23–25. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára New Yorkban részt vett az ENSZ „High-Level Dealogue on Financing for Development” téma-megjelölésű nemzetközi konferenciáján. Október 24. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló korábbi (2006. december 23-i) határozatának módosításáról (kiegészítéséről). A 2006. évi, de 2007. január 1-jén hatályba lépett határozatot lásd a MagyarKülpolitikai Évkőnyv 2006. 337. oldalán.
128
Október 25. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a Cseh Köztársaságban (Stirín) részt vett a V-4 tagországok – Karel Schwarzenberg cseh, Anna Fotyga lengyel, Ján Kubiš szlovák – külügyminisztereinek, és meghívottként Andrei Stratan a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettes, külügy- és európai integrációs miniszterének Közös Nyilatkozat(ok) (Moldova, Mianmar) elfogadásával zárult találkozóján. Október 25. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Holland Királyságban (Noordwijk) részt vett a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek informális találkozóján. A NATOtagállamok védelmi miniszterei külön találkoztak Anatolij Szergyukovval, az Oroszországi Föderáció védelmi miniszterével. Október 25. Dr. Veres János pénzügyminiszter és dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Nagy-Britanniában (London) tárgyalást folytatott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnökével Varel Freemann-nel és más vezetőivel. Október 25. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság (1974–1982 között) volt alkancellárja és külügyminisztere Magyarországon tartózkodott, a Magyar–Német Gazdasági Fórum 15. évfordulója alkalmából rendezett vacsora díszvendégeként. Megbeszélésen fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Október 25. A Magyar Köztársaság és a Macedón Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten. (Hamikus Vilmos főosztályvezető és Zoran Dabik igazgatóság-vezető). Október 26. Mariann Fischer Boel, az EU Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Október 26. Anatolij Szergyukov, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Október 26. A XII. nemzetközi NATO-konferencián (Budapesten az Országházban) előadást tartott dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Vadai Ágnes honvédelmi minisztériumi államtitkár.
129
Október 28. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság (2000–2005 között) volt elnöke látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaság Thüringia tartományában (Eisenach), a Wartburg Alapítvány 2007. évi Díjának átvétele alkalmából. Október 28. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke Romániában (Erdély, Partium) részt vett és beszédeket mondott Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kampányrendezvényein. Október 28–29. Antonio Milososzki, a Macedón Köztársaság külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után a két miniszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Antonio Milososkit fogadta Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Találkozott az Országgyűlés Európai Integrációs ügyek Bizottságának elnökével. Október 28–30. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter látogatást tett az Afganisztáni Iszlám Államban. Szekeres Imre megbeszélést folytatott (a védelmi miniszter külföldi tartózkodása folytán) Ahmed Yusuf Nurestan védelmi miniszterhelyettessel. Fogadta őt Hamid Karzai államfő. Horváth Ágnes megbeszélést folytatott Haszan Bano Gazanfar egészség- és nőügyi miniszterrel. Mindketten látogatást tettek Baghlan tartományában (Pul-i-Humri) a nemzetközi erők keretében (ISAF) békefenntartó szolgálatot teljesítő és újjáépítő csoportot (PRT) vezető magyar katonai missziónál (az újjáépítési program keretében induló kórházépítés alkalmából). Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter kíséretében volt Havril András vezérkari főnök, Mátyus Sándor id. ügyvivő. Október 28. – November 1. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnökelátogatást tett Kanadában. Tárgyaló partnere volt Peter Milliken szövetségi alsóházi elnök. Megbeszélést folytatott Diane Finley állampolgárság- és bevándorlásügyi miniszterrel, Jason Kenney multikulturális ügyekben illetékes junior miniszterrel, valamint Stéphane Dionnal, a parlamenti ellenzék vezetőjével. Munkaebéd keretében találkozott a parlamenti Kanada–Európa Baráti Csoport elnökével és tagjaival. Október 29. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz történő csatlakozásáról. Október 29. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vas településen Rendészeti Együttműködési Központ működtetéséről szóló Megállapodás jóváhagyásáról.
130
Október 29. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Csád Köztársaság-beli és a Közép-Afrikai Köztársaságbeli nemzetközi (EU) katonai műveletekben való magyar közreműködésről. Október 29. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – a Kormányszóvivői Iroda útján – köszönetet mondott az Osztrák Köztársaság rendőri és egészségügyi testületeinek a magyar állampolgárokat ért közúti buszbaleset alkalmával nyújtott segítségért. Október 29. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Luxemburgban részt vett az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán. Október 29. Anwar ul Haq (nyugalmazott) tábornok vezette pakisztáni köztisztviselőkből álló delegáció államigazgatási témakörű konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban főosztályvezetőkkel. Fogadta őket Várkonyi László szakállamtitkár. Október 29–30. Az ASEM (Asia–Europe Meeting) vezető tisztviselőinek találkozóján a Kínai Népköztársaságban (Guilin, Dél-Kína) részt vett Róna Ottó főosztályvezető. Október 29–31. Vasziliosz Szkurisz, az Európai Bíróság elnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök. Október 29. – November 4. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Spanyol Királyságban tartózkodott (magánlátogatás, pihenés). Október 30. A Magyar–Román Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság ülése Budapesten dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Ovidiu Silaghi kereskedelmi, idegenforgalmi és vállalkozásügyi miniszter társelnökletével. Az ülés után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Október 30. A Magyar–Román Kormányközi Környezetvédelmi Vegyes Bizottság ülése Magyarországon (Eger) dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Koródi Attila romániai környezetvédelmi miniszter társelnökletével (Jegyzőkönyv-aláírás). Október 30. A Magyar–Horvát Kormányközi Vegyes Bizottság ülése a Horvát Köztársaságban (Zágráb) Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár és Hidajet Biščević külügyminiszter-helyettes társelnökletével.
131
Október 30. Erwin Pröll, az Osztrák Köztársaság Alsó-Ausztria tartományfőnöke látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Október 30–31. Vardan Oszkanian, az Örmény Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Találkozott az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának elnökével. Előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen (CEU). Október 31. Vuk Jeremić, Szerbia Köztársaság külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után a két miniszter közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Vuk Jeremić találkozott az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának elnökével. Előadást tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen.
132
November November 1. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Albán Köztársaságban – külföldi külügyminiszternek első ízben adott meghívásra – részt vett és előadást tartott Albánia nagyköveteinek éves konferenciáján. E program mellett kétoldalú kérdésekről megbeszélést folytatott Lulzim Basha külügyminiszterrel. Fogadta őt Gazmend Oketa miniszterelnök-helyettes, Jozefina Topalli parlamenti elnök, Bamir Topi köztársasági elnök. A külügyminiszter kíséretében volt Molnári Sándor nagykövet. November 4–5. Mohammad Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk, Kuvait Állam miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. November 5. Dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke látogatást tett Romániában (Erdély); Székelyudvarhelyen szoboravatási ünnepségen vett részt. November 5. A Szülőföld Alap Egyeztető Fórumának ülése Budapesten, Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH) vezetésével, a határon túli magyar közösségek pártjai és szervezetei vezetőinek részvételével. Budapesten tartózkodásuk alkalmával külön megbeszélésen Markó Béla RMDSZ-elnököt Kiss Péter miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, Csáky Pál szlovákiai MKP-elnököt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogadta. November 5–6. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett és felszólalt az EU-tagországok és tíz mediterrán ország („EuroMed”) külügyminisztereinek találkozóján. (A decemberben esedékes KözelKelet Konferencia előkészítése.) November 5–6. Michel Barnier, a Francia Köztársaság mezőgazdasági és halászati minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Részt vett Törökbálinton a „Francia Hetek” programja megnyitásán. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. November 6. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Brüsszelben tárgyalást folytatott Frits Bolkesteinnel, az EU Bizottság belső piac ügyeiben illetékes biztosával. November 6–7. Brantz John Craddock, a NATO európai (SACEUR) főparancsnoka látogatást tett Magyarországon. Tárgyalást folytatott a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel (Szolnok). Találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök.
133
November 7–8. A Magyar–Szerb Gazdasági Kormányközi Vegyes Bizottság ülése Budapesten Gilyán György államtitkár (MeH) és Jansa Matić regionális fejlesztési minisztériumi államtitkár társelnökletével (Egyezmény-aláírás). November 7–9. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett az Európai Unió programja keretében rendezett Fejlesztési Napokon. November 8. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok belügyi és igazságügyi minisztereinek – a schengeni határok hatályba lépése idejének meghatározásáról (2007. december 21.) döntést hozó – tanácskozásán. November 8. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter, Günther Platter, az Osztrák Köztársaság belügyminisztere, Dragutin Mate, a Szlovén Köztársaság belügyminisztere (az EU-miniszterek ülése alkalmából Brüsszelben tartózkodásuk idején) háromoldalú Megállapodást írtak alá közös rendőrségi szolgálati hely létrehozásáról a szlovéniai Dolga Vas településen. November 8. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke – Sólyom László köztársasági elnök nevében – a Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin, magyar nagykövetség) magyar állami kitüntetéseket adott át Matthias Platzecknek, Brandenburg tartomány miniszterelnökének, Angelica Schwall-Dürennek, a parlament frakcióvezetőjének, Peter Ignée-nek, a szászországi Chemnitz tartományi bíróság elnökének. November 8. Dr. Göncz Kinga külügyminiszternek és Németh Zsoltnak, az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottsága elnökének nyilvános vitája a Corvinus Egyetem „Tárcatükör”-programja keretében külpolitikai kérdésekről. November 8. El Hasszan bin Talil herceg, Jordánia uralkodóházának tagja, a Római Klub elnöke (a WSF konferencián részvétele alkalmából Magyarországon tartózkodása idején) találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel (Sándor-palota). Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. Előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen (CEU), továbbá az ELTE-n –amelynek díszdoktorává avatták –, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen; találkozott dr. Erdő Péter bíboros hercegprímással. November 8. Magyar–V-4 KüM-közi biztonságpolitikai konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (magyar: Hamikus Vilmos, cseh: Veronika Kuchynová-Smigolová, lengyel: Robert Kupiecki, szlovák: Juraj Podhorsky főosztályvezetők).
134
November 8–9. Ilkka Kanerva, a Finn Köztársaság külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Ilkka Kanerva miniszter találkozott az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottsága elnökével. Fogadta őt dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Találkozott dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnökkel, a Fidesz-MPSz elnökével és az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. Előadást tartott (a finn nagykövetség szervezésében) a Corvinus Egyetemen. November 8–10. A Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciája Budapesten az ENSZ-főtitkár védnökségével, az UNESCO főigazgatójának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, valamint a Tudományos Szervezetek Nemzetközi Tanácsának (ICSU) társ-szervezésével, „Befektetés a tudásba – befektetés a jövőbe” vezérgondolattal (60 országból kb. 400 vendég). Nyitó beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök. A WSF elnöki paneljében a nyitó napon beszédet mondtak a konferenciára érkezett államfők, a záró napon Jordánia trónörököse; beszédeik után közös sajtókonferencián nyilatkoztak a nemzetközi sajtónak. A konferencián megalakult az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében a természeti erőforrások fenntartható használatával foglakozó nemzetközi testület. Sólyom László köztársasági elnök fogadást adott a WSF-konferencián részt vett személyiségek tiszteletére. Államfők: – a Görög Köztársaság elnöke, Karolosz Papouliasz, – a Horvát Köztársaság elnöke, Stjepan Mešić, – az Osztrák Köztársaság elnöke, Heinz Fischer. Más magas rangú személyiségek: – a Jordán Hasemita Királyság uralkodóházának tagja, El Hasszan Bin Talal herceg, – az (ENSZ) UNESCO főigazgatója, Macoura Koicsiro, – az (ENSZ) UNEP divízió-igazgatója, Sylvie Lemmet, – az EU Bizottság környezetvédelmi főbiztosa, Sztavrosz Dimasz, – az EU Bizottság igazgatója, Timo Makela. A WSF I. konferenciája 2003. november 8–10-én, II. konferenciája 2005. november 10– 12-én volt Budapesten. November 9. A Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján Budapesten megalakult az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében a természeti erőforrások fenntartható használatával foglalkozó nemzetközi testület, dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügy miniszter, Sylvie Lemmet, a UNEP divízió-igazgatója és Timo Makela, az EU Bizottság igazgatója részvételével. November 9. Macoura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója külön megbeszélést folytatott Bogyay Katalinnal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárával.
135
November 9–10. A Regionális Partnerség (V4-tagországok, Ausztria, Szlovénia) parlamenti elnökeinek – a cseh Miloslav Vlcek, az osztrák Barbara Prammer, a szlovák Pavol Paška a szlovén France Cukjati és Lengyelország parlamenti elnöke képviseletében Joanna Stempińska nagykövet – találkozója Budapesten, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének elnöklésével. November 10. Sztavrosz Dimasz, az EU Bizottság környezetvédelmi főbiztosa külön megbeszélést folytatott dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel. November 10. Sólyom László köztársasági elnök írásos üzenetet küldött a VIII. Országos Horvát Nap ünnepségének. Az ünnepségen részt vett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár. November 12. Az Országgyűlés határozatot hozott a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól. (Publikálását lásd 2007. november 14-énél!) November 12. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett Nagy-Britanniában. Tárgyaló partnere volt Gordon Brown miniszterelnök. A tárgyalásukról Közös Közleményt adtak ki, és közös sajtókonferencia keretében tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferenc megbeszélést folytatott Jean Lemierre-rel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével. Előadást tartott – közép-európai politikusok közül elsőként Anthony Giddens meghívására – a London School of Economics and Political Science egyetemen üzletemberekből is álló hallgatóság előtt. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Czakó Borbála nagykövet; Gordon Brown miniszterelnök mellett Simon MacDonald, a külügyminiszter főtanácsadója, John Nichols nagykövet. November 12–17. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodott, Horváth János parlamenti képviselőnek, az Országgyűlés korelnökének (Fidesz-MPSz) az amerikai Truman-Reagan Szabadság Emlékérem (a washingtoni magyar nagykövetségen nov. 15-én történt) átadásán való részvétele alkalmából. Találkozott (nov. 13.) George Patakival, New York állam (2001–2006 között) volt kormányzójával; részt vett New Yorkban (nov. 14.) az Amerikai Magyar Alapítvány programján; találkozott (nov. 15.) Tom Lantos képviselőházi külügyi bizottsági elnökkel, valamint Richard Holbrooke-kal, az USA volt ENSZ-beli nagykövetével.
136
November 12–18. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter – a Magyar Kulturális Évad programjával összefüggésben – látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. Tárgyaló partnere volt Szun Csia-Cseng kulturális miniszter. A kulturális program kapcsán Pekingen kívül más nagyvárosokban is tett látogatást. November 13. Vojislav Koštunica, Szerbia Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Vojislav Koštunica kormányfőt fogadta dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Sólyom László köztársasági elnök. A hivatalos program mellett találkozott a Duna Bizottság vezetőivel és tagjaival. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Papp Sándor nagykövet; Vojislav Koštunica miniszterelnök mellett Predrag Čudić nagykövet. November 13. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán. (EcoFin) November 14. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia kormánya között a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről szóló Megállapodás jóváhagyásáról. November 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – a magyar–román együttes kihelyezett kormányülés előtt – Romániában (Nagyszeben) találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után együtt tájékoztatták a sajtó képviselőit. November 14. A Magyar Köztársaság Kormányának és Románia Kormányának harmadik együttes kihelyezett ülése Romániában (Nagyszeben, a város 2007-ben „Világ Fővárosa”), Gyurcsány Ferenc és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökök vezetésével, a kormányok tagjainak (kivéve a kormányfőt a fővárosban helyettesítő miniszter) és a bukaresti és budapesti nagyköveteknek a részvételével. Aláírtak, illetve véglegesítettek 15 megállapodást és dokumentumot. A kormányülés után a két miniszterelnök közös sajtókonferencián tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Az első együttes kihelyezett kormányülés 2005. okt. 30-án Bukarestben, a második 2006. nov. 16-án Budapesten volt. Aláírtak többek között: = megállapodást a magyar munkaerőpiac megnyitásáról, = megállapodást kutatásokról kisebbségi témakörben.
137
November 14–17. Angel Gurria, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Együtt részt vettek és felszólaltak a Gazdaságkutató Zrt. üzleti konferenciáján. Angel Gurria külön megbeszélést folytatott Kiss Péter miniszterrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével, dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel, Király Júlia MNB-alelnökkel. Fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök. A tárgyalásokon Gyurcsány Ferenc és dr. Göncz Kinga mellett részt vett dr. Gottfried Péter, az OECD-hez akkreditált nagykövet. November 14–17. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára a Mali Köztársaságban (Bamako) részt vett a Demokráciák Közösségének (DK) miniszteri szintű 4. találkozóján. A találkozón részt vett dr. Gyarmati István, a Demokratikus Átmenet Budapesti Nemzetközi Központjának (International Center for Democratic Transition – ICDT) igazgatója is. A 2000-ben (1. találkozó) Varsóban létrehozott szervezet több mint 100 tagot számlál. A 3. találkozóján (Santiago de Chile) jelentették be a budapesti székhelyű ICDT létrejöttét. November 15. A Magyar Köztársaság és a Görög Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (magyar részről Hamikus Vilmos és dr. Taubner Zoltán főosztályvezetők). November 16. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott Magyarország külkapcsolati stratégiájának (első olvasatban, tervezetként való) megtárgyalásáról és társadalmi egyeztetésre bocsátásáról. November 16. Magyarország megnyerte a NATO stratégiai légi szállítási flotta bázis-repülőterére kiírt pályázatot. (Pápa város repülőtere) November 16. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter munkalátogatást tett a Szlovák Köztársaságban (Párkány–Stúrovo). Tárgyaló partnere volt Ján Kubiš külügyminiszter (Megállapodásaláírás a 2218/2007./XI.20.Korm. és a 2219/2007.(XI.20.Korm. sz. határozatok alapján Ipoly-hidak építéséről). A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Együtt részt vettek a szlovákiai Milan Simek Alapítvány és Hollandia nagykövetsége közös szervezésében („Anna Frank naplója – a történelem üzenete a mának” címmel) megrendezett kiállítás megnyitóján; a minisztereket ez alkalommal fogadta Jan Oravec, Párkány–Stúrovo polgármestere. A miniszterek találkoztak a Szlovák–Magyar Baráti Társaság (civil szervezet) vezetőivel. Dr. Göncz Kinga – útban hazafelé – Érsekújváron találkozott a Csemadok járási szervezetének vezetőivel. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter kíséretében volt dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár,
138
Kőrösi Csaba főosztályvezető, Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Heizer Antal nagykövet. November 16. A magyarországi németek második világháború utáni kényszerű kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából nemzetközi emlékkonferencia az Országházban dr. Szili Katalin országgyűlési elnök, Kiss Péter miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője és Kállai Ernő országgyűlési biztos köszöntő beszédével, valamint Norbert Lammertnek, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti (Bundestag) elnökének felszólalásával. November 16. Norbert Lammert, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti (Budestag) elnöke – a magyarországi németek kitelepítése 60. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián Budapesten tartózkodása idején – külön megbeszélést folytatott dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. November 17. Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke Magyarországon tartózkodott (magánlátogatáson). Sólyom László köztársasági elnök Habsburg Ottó 95. születésnapja alkalmából díszvacsorát adott. November 19. Dr. Szőke László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára tájékoztatta az EUtagállamok magyarországi nagyköveteit Magyarország álláspontjáról a Koszovókérdésben. November 19. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Romániában (Erdély – Barót, Sepsiszentgyörgy) részt vett és beszédeket mondott Tőkés László Királyhágó melléki református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, az európai parlamenti (romániai) választáson induló független jelöltnek a kampányzáró körútján. November 19–20. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Iván Gábor szakállamtitkár és Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. November 19–20. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára – valamint Bali József a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára – Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok védelmi minisztereinek és a fejlődő országok segítésében illetékes minisztereinek tanácskozásán.
139
November 19–20. Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett és felszólalt az Európai Unió „Az Esélyegyenlőség Éve – 2007” konferencia záróülésén. November 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozato(ka)t hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán közúti Ipoly-hidak (Szécsény és Pető/Petov között, valamint Ráróspuszta és Rároš között) és azokhoz kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény(ek) jóváhagyásáról. (Két határozat.) November 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. November 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. November 20. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás jóváhagyásáról. November 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett a Litván Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Gediminas Kirkilas miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A tárgyalás idején sor került Megállapodás aláírására (közös vízumgyakorlat). A miniszterelnök látogatást tett a parlamentben, valamint a bölcsészettudományi egyetemen, továbbá előadást tartott egy üzleti fórumon. Fogadta őt Valdas Adamkus köztársasági elnök. A tárgyaláson részt vettek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bogyay Katalin oktatási és kulturális minisztériumi szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár, kabinetfőnök (MeH), Noszkó-Horváth Péter nagykövet; Gediminas Kirkilas miniszterelnök mellett Petras Vaitiekunas külügyminiszter, Alvydas Stančikas helyettes államtitkár (MeH), Vytautas Naudužas gazdasági miniszterhelyettes, Marius Janukonis külügyi igazgatóhelyettes, Darius Semaska nagykövet.
140
November 20. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter munkaebéd keretében megbeszélést folytatott a határon túli magyar közösségek pártjainak képviselőivel. Részt vettek: – az Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetsége (Radda István főtitkár), – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Kovács Miklós elnök), – a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (Kocon József elnök), – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (Markó Béla elnök), – az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Gajdos István elnök), – a Vajdasági Magyar Szövetség, (Pásztor István elnök), – a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, – a Magyar Egyesületek Szövetsége, – a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, képviselői. November 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gratulált (telefon-beszélgetés) Donald Tusknak, a Lengyel Köztársaság miniszterelnökének a hivatalába történt kinevezése alkalmából. November 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett az Észt Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Andrus Ansip miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A szaktárcák képviselői oktatási, valamint külügyi együttműködésre (közös vízumgyakorlat) vonatkozó megállapodásokat írtak alá. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bogyay Katalin oktatási és kulturális minisztériumi szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár (MeH), kabinetfőnök, Vig József nagykövet; Andrus Ansip miniszterelnök mellett Gert Antsu EU-ügyekben illetékes főtanácsos (MeH), Kyllike Sillaste-Elling külpolitikai tanácsadó, Miko Haljas nagykövet. November 21. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter látogatást tett a Török Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Hilmi Güler energetikai miniszter. (A miniszter kíséretében volt a MOL elnöke.) November 22. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett a Lett Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Aigars Kalvitis miniszterelnök. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Gyurcsány Ferenc a partnere jelenlétében hivatalosan megnyitotta Magyarország nagykövetségét Rigában (2050/2007. III. 26. Korm.). Fogadta őt Valdis Zatlers köztársasági elnök. A kormány-
141
fői tárgyalást követően szaktárcák képviselői külügyi együttműködési megállapodást (közös vízumgyakorlat) írtak alá. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Bogyay Katalin oktatási és kulturális minisztériumi szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár (MeH), kabinetfőnök, Dr. Mohácsi István (Észtországból akkreditált) nagykövet; Aigars Kalvitis miniszterelnök mellett Alda Vanaga külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Mareks Gruškevic oktatási és tudományos minisztériumi államtitkár, Janis Dzanuškans kabinetfőnök-helyettes, Peteris Ustubs külpolitikai tanácsadó, Andris Ozols befektetési igazgató, Aivars Groza nagykövet. November 22. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter látogatást tett az Azerbajdzsáni Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Hejdar Babajev gazdaságfejlesztési miniszter, Natiq Alijev energetikai miniszter, Ali M. Abbaszov távközlési és információ-technológiai miniszter. Fogadta őt Ilham Alijev köztársasági elnök. A tárgyaló kíséretében volt a MOL elnöke. November 22. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet Szingapúrban részt vett az EU- és ASEAN-tagországok évi ülésén. November 22. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter részt vett az ASEAN-tagországok magyarországi nagyköveteinek munkaebédjén. November 22. Magyar–ukrán KüM-közi konzultáció Budapesten főosztályvezetői szinten (Hamikus Vilmos főosztályvezető, Vladislav Jasnuk főosztályvezető és Mihajlo Junger tanácsos). November 22. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke a Francia Köztársaságban (Párizs) részt vett az EPP elnökségének a francia Népi Mozgalom Uniója (UPM) vezetőivel folytatott tanácskozásán. November 22–23. Nurszultan Nazarbajev, a Kazah Köztársaság elnöke állami látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László állami kitüntetést adományozott a kazah államfőnek. A tárgyalás után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Az államfők jelenlétében a külügyminisztériumok közötti együttműködésről Szándéknyilatkozat aláírására (aláíró dr. Göncz Kinga és Marat Tazsin), valamint gazdasági együttműködési kormányközi
142
Megállapodás parafálására (Felsmann Balázs és Galim Orazbakov) került sor. Nurszultan Nazarbajev találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, valamint dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. A tárgyaláson részt vettek: Sólyom László köztársasági elnök mellett dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár, Felsmann Balázs gazdasági-közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, Németh János nagykövet; Nurszultan Nazarbajev köztársasági elnök mellett Marat Tazsin külügyminiszter, Bahit Szultanov gazdasági-költségvetéstervezési miniszter, Galim Orazbakov ipari-kereskedelmi miniszter, Rasid Ibrayev nagykövet. November 22–23. A Magyar–Japán Együttműködési Fórum ülése Budapesten, Vizi E. Szilveszter MTAelnök és Jonekura Hiromasa üzletember és a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetsége alelnöke társelnökletével. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter vacsorát adott a Fórum tagjai tiszteletére. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélést folytatott a Fórum japán társelnökével. Sólyom László köztársasági elnök magyar állami kitüntetést adott át Jonekura Hiromasa-nak. A testületet 2004-ben hozta létre Koidzumi Dzsunicsiro akkori kormányfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. November 23. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Német Szövetségi Köztársaságban (Frankfurt) előadást tartott az Európai Bankügyi Kongresszuson. November 23. Matthias Platzeck, a Német Szövetségi Köztársaság Brandenburg tartományának miniszterelnöke látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. November 23. A Magyar–Német Fórum 17. Közgyűlése Budapesten, Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár és Günter Gloser külügyi államminiszter társelnökletével. Az ülés után Günter Gloser külön megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. November 23–24. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter látogatást tett Türkmenisztánban. Tárgyaló partnere volt Tacsberdi Tagijev olaj- és gázipari ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes, Bajmudar Hodzsamuhammedov olaj- és gázipari miniszter; megbeszélést folytatott Jagsigeldi E. Kakajevvel, a Törkmen Gas elnökével. Fogadta őt Gurbanguli Berdimuhammedov köztársasági elnök. A miniszter tárgyaló kíséretében volt a MOL elnöke.
143
November 23–24. A Magyar Nők Világkonferenciája Budapesten, a házigazda dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitó beszédével, dr. Göncz Kinga külügyminiszter és Gurmai Zita az Európai Parlament képviselője fővédnökségével. November 25–27. Jean Lemierre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke és az EBRD irányító testületének tagjai tárgyalást folytatott Budapesten dr. Veres János pénzügyminiszterrel, Garamhegyi Ábel GKM-államtitkárral, Simor András MNB-elnökkel. Találkoztak az üzleti élet vezető személyiségeivel. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke díszvacsorát adott a tárgyalók tiszteletére. November 26. Az Országgyűlés Politikai Nyilatkozatot adott ki a burmai (Mianmari Államszövetség) helyzetről. (Publikálását lásd 2007. november 28-ánál.) November 26. Ahmed Ecet, a Török Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László szakállamtitkárral. November 26–27. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseletében – a Bolgár Köztársaságban (Szófia) részt vett a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK– CEI) tizennyolc tagállamának (az EBESZ és az Európa Tanács képviselői részvételével is rendezett) miniszterelnöki csúcstalálkozóján. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – a Bolgár Köztársaság Európa-ügyi miniszterével, Gergana Grancsarovaval. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter kíséretében volt Kovács István kabinetfőnök, dr. Faller Jenő nagykövet. November 27. A Magyar–Mongol Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság (második) ülése Budapesten Gilyán György államtitkár (MeH) és Szodnomin Csinzorig szociális és munkaügyi miniszterhelyettes társelnökletével (Jegyzőkönyv-aláírás). November 27–28. A Politikai Világfórum/Világpolitikai Fórum (World Political Forum – WPF), volt állam- és kormányfők Mihail Gorbacsov (a volt Szovjetunió 1990–1991 közötti elnöke) által alapított konzultatív testület) „Európai álom – ígéretek és valóság” témamegjelölésű szemináriuma Budapesten (MTA). Megnyitotta Mihail Gorbacsov, a WPF elnöke; Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök; előadást tartott Mihail Gorbacsov, valamint a magyar kormány képviseletében Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára ebédet adott a WPF résztvevői tiszteletére. Részt vettek a következő egykori vezetők: – az ENSZ (1992–1996 között) volt főtitkára, Boutros-Boutros Ghali, – a Cseh Köztársaság (1998–2002 között) volt miniszterelnöke, Miloš Zeman,
144
– Románia (1990–1996 és 2000–2004 között) volt elnöke, Ion Iliescu, – a Szlovák Köztársaság (1999–2004 között) volt elnöke, Rudolf Schuster, – a Szlovén Köztársaság (1992–2002 között) volt elnöke, Milan Kučan. Létrejött Torinóban, 2003. V. 19.; a 30 fővel indult Alapító Tanács tagja Horn Gyula (1994–1998 közt) volt miniszterelnök. (Most betegsége miatt távol.) November 27–28. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok agrárminisztereinek tanácskozásán. November 28. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki a Koszovóról folyó szerb–koszovói tárgyalások eredménytelenségének magyar hivatalos megítéléséről. November 28. A Külügyminisztérium – a szóvivője útján – tájékoztatást adott a közel-keleti konfliktus ügyében az Amerikai Egyesült Államokban (Annapolis) sorra került tárgyalások magyar hivatalos megítéléséről. November 28–30. Dr. Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár – és a kíséretében Pecze Zoltán főosztályvezető – a Spanyol Királyságban (Madrid) részt vett az EBESZ-tagállamok miniszteri értekezletén. November 28–30. Brigitte Diogot, Kanada állampolgársági és bevándorlási minisztériumának főigazgatója és Peter MacDougall igazgatója (munkaebéd keretében) konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkárral (a schengeni rendszerrel összefüggő konzultáció). A kanadai szakértők megbeszélést folytattak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetőivel, valamint (munkaebéd keretében) a Határőrség Országos Parancsnokságával. November 29. A Magyar Köztársaság Kormányának és az Osztrák Köztársaság Kormányának második együttes kihelyezett kormányülése Budapesten, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Alfred Gusenbauer kancellár társelnökletével, a kormányok tagjainak, valamint a nagykövetek részvételével. Az együttes ülésen sor került dokumentumok aláírására. Az ülés után közös sajtókonferencia keretében tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. Az osztrák kormány tagjait fogadta Sólyom László köztársasági elnök. Az első együttes kihelyezett kormányülés Bécsben 2005. dec. 30-án volt. Aláírt dokumentumok: = Megállapodás egymás külképviseletein vízumkérelmek fogadásának eljárásra, = Egészségügyi együttműködési Munkaterv (2008–2009), = A 2008. évi Labdarúgó Európa Bajnokság kapcsán megvalósuló együttműködésről szóló közös nyilatkozat, = Erdészeti együttműködés.
145
November 29. Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Brüsszelben megbeszélést folytatott Andris Piebalgs-szal, az EU Bizottság energiaügyi biztosával. November 29–30. Henri Bentégeat hadseregtábornok, az EU Katonai Bizottságának elnöke látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel, és részt vett Szolnokon a katonai bázis bemutatóján. Találkozott Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkárral. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök. November 30. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Abdullah Gülnek, a Török Köztársaság elnökének, az Isparta közelében történt légi katasztrófa kapcsán. November 30. A Sólyom László köztársasági elnök által túli magyar vezető értelmiségi személyiségek részvételével – szervezett „Határon túli magyarok a XXI. században” téma-megjelölésű konferencia-sorozat 4. programja Budapesten, „Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés – a felzárkózás esélyei a határon túl” címmel. Nyitó beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök. A program indítása után a 2. konferencia 2006. május 4-én, a 3. konferencia 2006. november 30-án volt. November 30. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter – Anette Schavan oktatási és kulturális miniszterrel együtt – a Német Szövetségi Köztársaságban hivatalosan átadta rendeltetésének Berlinben a Collegium Hungaricum új épületét. November 30. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter megbeszélést folytatott a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetőivel, valamint a külgazdaságban meghatározó szerepet játszó vállalatok és az ITD-H vezetőivel (külkapcsolati stratégia témakör). November 30. Hana Hubáčková, a Cseh Köztársaság külügyminisztériumi szekció-főigazgatója (és az őt kísérő főosztályvezető-helyettesek) konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban Várkonyi László és dr. Szőke László szakállamtitkárokkal. Találkozott Banai Károly miniszterelnöki főtanácsadóval.
146
December December 1. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Szlovák Köztársaságban Királyhelmecen részt vett (Csáky Pál MKP-elnökkel együtt) „A nemzetek közötti megbékélés európai hírnökei” címmel rendezett Esterházy János Emléknap programján; koszorúzás alkalmával beszédet mondott. December 3. A Demokratikus Átmenet Nemzetközi (Bp-i) Központja (International Centre for Democratic Transition – ICDT) nemzetközi konferenciát rendezett. Ezen részt vett Emil Constantinescu, Románia (1996–2000 között) volt elnöke. December 3. A Külügyminisztérium évzáró sajtófogadása alkalmával dr. Göncz Kinga külügyminiszter a külpolitikai újságírás területén kifejtett tevékenység méltatásaként Nívódíjat adott át (Pócs Balázs a Népszabadság munkatársának, Benda László a Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőjének, Hayakawa Mioko az Asia Press újságírójának). December 3–4. A Magyar Köztársaság és a Holland Királyság Külügyminisztériumai közötti szakmai szeminárium Budapesten a nemzetközi fejlesztéspolitikában való együttműködésről, Várkonyi László NEFE-ügyekben illetékes szakállamtitkár és Ronald Alexander Mollinger nagykövet részvételével. December 4. Dr. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozásán (megállapodás elektronikus szolgáltatások forgalmi adóztatásáról). (EcoFin) December 4. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – évenkénti szokásos ebédmeghívása keretében – találkozott magyarországi és határon túli magyar vezető egyházi személyiségekkel. December 4. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az Országgyűlés Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottsága előtt beszámolt a kormány 2007 második félévi külpolitikai tevékenységéről. December 4. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Európai Integrációs ügyek Bizottsága elnökének együttes vezetésével és államigazgatási és gazdasági vezető személyek részvételével konferenciát tartottak. Témája Magyarország felkészülése a 2011-es EU elnökség feladataira.
147
December 4. A Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közötti, az UNHCR budapesti székhelyére vonatkozó Megállapodás véglegesítésére került sor a Külügyminisztériumban (Horváth István és Raymond Hall UNHCR-igazgató). December 4. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár – és a kíséretében Róna Ottó főosztályvezető – konzultációt folytatott az Indiai Köztársaság külügyminisztériumában Nanin Surie államtitkárral. December 4. Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet magánprogram keretében Romániában (Bukarest) tartózkodása alkalmával találkozott és megbeszélést folytatott Markó Bélával az RMDSZ elnökével és a szervezet más vezetőivel, továbbá Teodor Stolojan (1991–1992 között) volt miniszterelnökkel a Liberális Demokrata Párt elnökével, valamint Mircea Geoana (2000–2004 között) volt külügyminiszterrel a Szociáldemokrata Párt elnökével. December 5. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács között létrejött együttműködési program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás jóváhagyásáról. December 5. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyarország–Szlovákia– Románia–Ukrajna közötti „Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program” elfogadásáról. December 6. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok belügyi és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. (Magyarország vonatkozásában ekkor végleges döntés a schengeni határrendészeti rendszer indításának – 2007. december 21. – időpontjáról.) December 7. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter Brüsszelben részt vett a NATO-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján. December 7. Magyar–Orosz Kormányközi (első) Konzultáció (magyar kezdeményezésre) Budapesten, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Viktor Zubkov az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke közös elnöklésével. A kormányfők jelenlétében öt dokumentum aláírására került sor. A tárgyalás után a kormányfők közös sajtókonferencia keretében tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. A tárgyaláson részt vettek: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Kiss Péter miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, dr. Veres János pénzügyminiszter,
148
Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter, dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Horváthné dr. Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár, Gilyán György államtitkár (MeH), Banai Károly, a kormányfő kül- és biztonságpol. főtanácsadója (MeH), Székely Árpád Gyula nagykövet; Viktor Zubkov miniszterelnök mellett Leonyid Rejman gazdasági-technológiai miniszter, Sztanyiszlav Kuznyecov gazdasági és fejlesztési miniszter, Vlagyimír Tyitov külügyminiszter-helyettes, Igor Levityin közlekedési miniszter, Dmitrij Kozak regionális fejlesztési miniszter, Andrej Buszigin kulturális és kommunikáció-ügyi miniszter, Andrej Furszenko oktatási miniszter, Szergej Kirijenko, az Atomenergia Ügynökség vezetője (volt kormányfő), Szergej Vinokurov, a kormányfő tanácsadója, Valentyina Matvijenko, Szent-Pétervár kormányzója, Igor Szavolszkij nagykövet. Aláírt dokumentumok: = Regionális Együttműködési Megállapodás (Kákosy Csaba – Valerij Szergyukov), = Gazdasági Együttműködési Megállapodás (Gilyán György – Murtaza Rahimov), = Oktatási–Kulturális Együttműködési Jegyzőkönyv (Schneider Márta – Alekszander Golutva), = TriGránit – Szentpétervár Megállapodás (Demján Sándor – Valentyina Matvijenko), = Malév – Air-Union és Bank (Leonov Péter – Vlagyimír Dimitrijev), = Jekatyerinburg – főkonzulátus – Jegyzékváltás, = Cselekvési terv, 2008–2009. December 7. Andrej Furszenko, az Oroszországi Föderáció oktatási minisztere – a Magyar–Orosz Kormányközi Konzultáción részvétele mellett – külön megbeszélést folytatott dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel. December 7. Andrej Buszigin, az Oroszországi Föderáció kulturális és kommunikáció-ügyi minisztere – a Magyar–Orosz Kormányközi Konzultáción részvétele mellett – külön megbeszélést folytatott dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel. December 7. Valentyina Matvijenko, Szentpétervár kormányzója – a Magyar–Orosz Kormányközi Konzultáción részvétele mellett – megbeszélést folytatott Budapest főpolgármesterével, dr. Demszky Gáborral.
149
December 7. Alberto van Klaveren Stork, a Chilei Köztársaság külügyminisztériumi államtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban (6. konzultáció) Várkonyi László és dr. Szőke László szakállamtitkárokkal. December 7. A Magyar Köztársaság és a Macedón Köztársaság Külügyminisztériumai közötti konzultáció Budapesten, főosztályvezetői szinten (Berecz Marianne főosztályvezető és Agnesa Ruzi integrációs főosztályvezető). December 7–9. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseletében részt vett az Európai Unió és az Afrikai Unió tagállamainak – az EU és az AU elnökségeinek, bizottságainak, valamint az Európai Parlament és a Pán-Afrikai Parlament képviselőinek, továbbá az ENSZ főtitkárának is a részvételével sorra került – csúcstalálkozóján. A külügyminiszter kíséretében volt Várkonyi László szakállamtitkár, Tomaj Dénes főosztályvezető, dr. Gecse Attila nagykövet, Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, Állandó Képviselet vezetője. December 9–10. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Cseh Köztársaságban (Ostrava) – Miroslav Topolánek cseh, Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák, valamint meghívottként Janez Janša szlovén miniszterelnökökkel – részt vett a V-4 tagországok miniszterelnökeinek – Közös Nyilatkozat elfogadásával zárult – informális találkozóján. A nemzetközi programon kívül kétoldalú megbeszélést folytatott – a Lengyel Köztársaság miniszterelnökével, Donald Tuskkal, – a Szlovák Köztársaság miniszterelnökével (röviden), Robert Ficoval. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt Szentiványi Gábor KüM szakállamtitkár, politikai igazgató, Szabó István nagykövet. Szentiványi Gábor 2007. december 1-jétől e funkcióban. December 9–11. Omar Hilale, a Marokkói Királyság külügyminisztériumi főtitkára konzultációt folytatott Budapesten a Külügyminisztériumban dr. Szőke László és Várkonyi László szakállamtitkárokkal. Találkozott a Magyar Külügyi Intézet munkatársaival. (A főosztályvezetők tájékoztatást adtak a főtitkárnak, bemutatva neki a KüM konzuli védelemmel összefüggő úgynevezett válságközpontját.) December 10. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ Gyermekalapja közötti együttműködésre vonatkozó Keretmegállapodás jóváhagyásáról.
150
December 10. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – és a kíséretében dr. Iván Gábor szakállamtitkár, európai igazgató és Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet az Állandó Képviselet vezetője – Brüsszelben részt vett az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén. December 10. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter megnyitó beszédével nemzetközi konferencia Budapesten „A gazdasági versenyképesség növelése a határ menti régiókban” téma-megjelöléssel. Kákosy Csaba 2007. december 5-étől a tárca élén. December 11. Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Abdel-Aziz Buteflikanak, az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság elnökének az Algírban december 11-én elkövetett terrorista robbantások miatt. December 11. A Külügyminisztérium Közleményt adott ki az Algériai Demokratikus Népi Köztársaságban történt terrorista merényletek hivatalos magyar megítéléséről. December 11–14. Misszióvezetői regionális értekezlet Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó) dr. Szőke László szakállamtitkár vezetésével Magyarország nyugat-balkáni országokba akkreditált nagykövetei és Berecz Marianne főosztályvezető részvételével. December 12. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló szerződés (Liszszaboni Szerződés) szövegének elfogadásáról és annak Magyarország részéről történő aláírására vonatkozó felhatalmazásról. December 12. Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció (harmadik) Budapesten a határon túli magyar közösségek pártjainak és szervezeteinek vezetőivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével, Kiss Péter miniszter a Miniszterelnöki Hivatal vezetője és Gémesi Ferenc szakállamtitkár (MeH) részvételével. Részt vettek: – az RMDSZ elnöke Markó Béla, és ügyvezető elnöke Kelemen Hunor, – a (szlovákiai) Magyar Koalíció Pártjának elnöke Csáky Pál, – a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Pásztor István, – Méray Tibor író (Párizsból), – a horvátországi szervezetek képviselője, – a szlovéniai szervezet képviselője. Az első konzultáció 2005. szeptember 5-én, a második konzultáció 2006. dec. 13-án volt. December 12. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma külügyi és Európa-ügyi, valamint jogi albizottságának ülése Budapesten. Köszöntötte dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke,
151
Németh Zsolt a Külügyi Bizottság elnöke és dr. Kozma József alelnöke, valamint dr. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára. December 12. Szentiványi Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár politikai igazgató jelenlétében Szegeden ünnepélyesen megnyitották a Román Kulturális Intézet szegedi kirendeltségét. December 12. Magyar–USA KüM-közi videokonferencia vízumügyekről Budapesten (az amerikai nagykövetségen) Judy Garber külügyi főcsoportfőnök és Bus Szilveszter főosztályvezető részvételével. December 12–13. Fatmir Mediu, az Albán Köztársaság védelmi minisztere látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Megbeszélést folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel. December 13. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) részt vett az Európai Tanácsnak az Európai Szerződés (Lisszaboni Szerződés) ünnepélyes aláírása alkalmából sorra került csúcstalálkozóján. A dokumentumot a Magyar Köztársaság nevében aláírta Gyurcsány Ferenc és dr. Göncz Kinga külügyminiszter (2232/2007./XII. 12. Korm. határozattal felhatalmazva). A nemzetközi programon kívül kétoldalú (rövid) megbeszélést folytatott – a Lengyel Köztársaság miniszterelnökével, Donald Tuskkal. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője, dr. Gecse Attila nagykövet. December 13. Szergej Kiszljak, az Oroszországi Föderáció külügyminiszter-helyettese (a rakétapajzstelepítésről Budapesten folytatott orosz–amerikai konzultáció alkalmából Magyarországon tartózkodása idején) találkozott és megbeszélést folytatott a Külügyminisztériumban Szentiványi Gábor szakállamtitkár politikai igazgatóval. December 13. John C. Rood, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi helyettes államtitkára (a rakétapajzs-telepítésről Budapesten folytatott amerikai–orosz konzultáció alkalmából Magyarországon tartózkodása idején) találkozott és megbeszélést folytatott a Külügyminisztériumban Szentiványi Gábor szakállamtitkár politikai igazgatóval. December 13–14. Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára – és a kíséretében Tomaj Dénes főosztályvezető – a Szlovén Köztársaságban (Ljubljana) részt vett az EU-
152
tagállamoknak a tagállami működés fejlesztése együttműködési tapasztalataival foglalkozó 12. találkozóján. December 13–15. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az Indonéz Köztársaságban (Bali-szigete) részt vett az ENSZ környezetvédelmi témakörben rendezett konferenciáján. December 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben részt vett az Európai Tanács ülésén. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Szentiványi Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató, Kiss Tibor EU-hoz akkreditált nagykövet, az Állandó Képviselet vezetője. December 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben (az Európai Tanács ülése előtt) részt vett a V-4 tagországok és a balti államok kormányfőinek – e keretben első – megbeszélésén. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter, dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, európai igazgató, Szentiványi Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár, politikai igazgató. December 14. Marta Gajecka, az Európai Beruházási Bank (EiB) alelnöke látogatást tett Magyarországon. Tárgyaló partnere volt dr. Veres János pénzügyminiszter (Megállapodásaláírás). December 15–16. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter látogatást tett Szerbia Köztársaságban a Koszovóban (Pristina, Pec) KFOR-keretben békefenntartó misszióban részt vevő magyar katonai kontingensnél. Találkozott a KFOR NATO-parancsnokával. (Elkísérte őt April H. Foley, az USA magyarországi nagykövete.) December 16–17. Várkonyi László külügyminisztériumi szakállamtitkár a Francia Köztársaságban (Párizs) részt vett a palesztin problémával foglalkozó donorkonferencián. Bejelentette Magyarország NEFE-keretből vállalt 2008-ban esedékes hozzájárulását. December 17. Az Országgyűlés törvényt fogadott el az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés kihirdetéséről (Ratifikálás).
153
December 17. Az Országgyűlés határozatot hozott a Lisszaboni Szerződés (törvényi) kihirdetéséhez kapcsolódóan az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkéről. (Publikálását lásd 2007. december 22-énél.) December 17. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter év végi sajtókonferencia keretében fogadta a vidéki lapok főszerkesztőit. December 17–19. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok agrárminisztereinek értekezletén (döntés magyar vonatkozású borügyekben). December 18. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter látogatást tett Ukrajnában (Ungvár). A Magyar Köztársaság főkonzulátusán Konsztantyin Jeliszejev külügyminiszter-helyettes jelenlétében ünnepélyes keretek között (a schengeni határrendszer életbelépésével összefüggésben) átadta a magyar–ukrán kishatárforgalmi megállapodás alapján kiállított első kishatárforgalmi engedélyeket. E program mellett találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőivel, a kárpátaljai magyar egyházak képviselőivel; a Külügyminisztérium ajándékaként történelemkönyveket adott át Ungvár magyar tannyelvű középiskolája számára. A külügyminiszter kíséretében volt Bársony András nagykövet. December 18–19. Dora Bakojannisz, a Görög Köztársaság külügyminisztere látogatást tett a Magyar Köztársaságban. Tárgyaló partnere volt dr. Göncz Kinga külügyminiszter. Fogadta őt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Dora Bakojannisz találkozott dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnökkel, a Fidesz-MPSz elnökével és az Európai Néppárt (EPP) alelnökével; ugyancsak találkozott Budapest főpolgármesterével. December 19. Magyar–szlovén KüM-közi megállapodás aláírása Budapesten (dr. Berta Krisztina, a Konzuli Főosztály vezetője és Ladislav Lipić nagykövet) a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján kölcsönösen vízumok kiadásában történő eljárásról. December 19. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és felesége) – dr. Göncz Kinga külügyminiszter részvétele mellett – karácsonyi fogadást adott a Magyarországra akkreditált Diplomáciai Testület és más meghívottak részére. December 19. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek és Günther Platter az Osztrák Köztársaság belügyminiszterének – a schengeni határrendszerre áttérés jegyében – Burgenlandban St. Margarethenben rendezett határsorompó-leszerelési ünnepségén részt vett Alois Mock, egykori osztrák alkancellár-külügyminiszter (Horn Gyula volt kül-
154
ügyminiszter betegsége miatt nem tudott részt venni), Benita Ferrero-Waldner és Kovács László volt külügyminiszterek, jelenleg az EU Bizottság biztosai. December 20. Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Brüsszelben részt vett az EUtagállamok környezetvédelmi minisztereinek ülésén. December 20. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter látogatást tett a Svájci Államszövetségben. Tárgyaló partnere volt Doris Leuthard gazdasági miniszter. (Megállapodás-aláírás.) Fogadta őt Micheline Calmy-Rey (soros) államfő. December 20. A schengeni határrendszerre áttérés alkalmából (21-én 0,0 órakor) ünnepség a Hegyeshalom–Nickelsdorf volt határállomás közös kapcsolattartási szolgálati helyen. Ünnepélyes határnyitás és emléktábla felavatása, valamint Közös Nyilatkozat aláírása Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Alfred Gusenbauer, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja részvételével. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter – Béndek József a megszűnő Határőrség parancsnoka és Erich Buxbaum az osztrák belügyminisztérium közigazgatási igazgatója jelenlétében – leszerelte a határsorompót. December 20. Dr. Orbán Viktor (1998–2002 között) volt miniszterelnök, a Fidesz-MPSz elnöke és az Európai Néppárt (EPP) alelnöke, Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével – a schengeni határrendszerre áttérés jegyében – Esztergom–Párkány hídjánál ünnepséget tartott. December 21. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Nemesnép–Kebele (volt) magyar–szlovén határátkelőnél részt vett a schengeni határrendszerre áttérés alkalmából tartott ünnepségen. December 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Cered–Tajti (volt) magyar–szlovák határátkelőnél részt vett a schengeni határrendszerre áttérés alkalmából tartott ünnepségen. December 21. A Külügyminisztérium – a szóvivője útján – tájékoztatást adott a schengeni határrendszerre áttérés után az egyes határon túli magyar közösségeknek az anyaországgal való kapcsolattartása gyakorlati feltételeiről. December 21. A Magyar Köztársaságnak az Oroszországi Föderáció Jekatyerinburg városában (szeptember óta a 2150/2007./VIII. 15. Korm. sz. határozat alapján a Magyar Kereskedelmi Iroda mellett ideiglenesen működött) főkonzulátusa hivatalosan megnyílt.
155
December 21. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter – dr. Szőke László szakállamtitkár és főosztályvezetők társaságában – humanitárius segély átadása alkalmából megbeszélésen fogadta a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit, Solomon Adrián elnököt és Kovács Melánia irodaigazgatót és az általuk vezetett küldöttséget. A találkozó után közös sajtókonferencián tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselőit. December 22. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére Hegyeshalom (volt) határállomáson Magyarországnak a schengeni övezethez csatlakozása alkalmából rendezett ünnepség keretében emlékoszlopot állítottak és azt együtt avatta fel Magyarország miniszterelnöke, Szlovákia miniszterelnöke, Ausztria belügyminisztere, az EU soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke. Az ünnepségen részt vettek: – az Európai Uniótól a soros elnök Portugál Köztársaság miniszterelnöke, José Sócrates, az EU Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, az EU Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa, Franco Frattini, az Európai Parlament Elnöksége képviseletében dr. Fazakas Szabolcs, – az Osztrák Köztársaság belügyminisztere, Günther Platter, – a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico. December 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvételről. December 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a határátlépéssel járó 2008. évi csapatmozgások engedélyezéséről. Megjegyzés: A határozat 2008. jan. 1-jén lép hatályba. December 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a határon túl élő magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési feladatokról. December 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott főkonzulátus nyitásáról a 2008. év folyamán a Kazah Köztársaságban Almati székhellyel. December 23. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott regionális hatáskörű nagykövetség nyitásáról a 2008. év folyamán a Grúz Köztársaságban (Örményországra és Azerbajdzsánra is kiterjedő területi hatáskörrel) Tbiliszi székhellyel, valamint kereskedelmi és konzuli érdekképviseleti irodájaként képviselet nyitásáról Baku városban. December 28. Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára első ízben adta át közéleti személyiségeknek „A Magyar Külügyek Szolgálatáért Emlékérem” elismerő díjat
156
(dr. Katona Tamás volt pénzügyminiszteri államtitkárnak, az Államkincstár elnökének és dr. Aradi Zsoltnak, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének). December 29. A Magyar Köztársaság Kormánya határozatot hozott a Magyar Köztársaság részvételéről a Zaragozában 2008. június 14. és szeptember 14. között sorra kerülő „B” kategóriás szak-világkiállításon.
157
MAGAS SZINTŰ LÁTOGATÁSOK (Az eseménynaptárból – funkciók szerinti csoportosítás) A csoportosítás kiterjed az alábbi funkciókra: államfő, államfő-helyettes, államfő megbízottja, parlamenti elnök és alelnök, kormányfő, kormányfő megbízottja, miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, nemzetközi szervezet vezetője. A./ MAGYAR VEZETŐK LÁTOGATÁSA KÜLFÖLDÖN
ÁLLAMFŐ
Sólyom László köztársasági elnök Románia, 2007. február 11–13., állami látogatás; Románia, 2007. március 12–15., nem hivatalos látogatás Erdély több városában; Lengyel Köztársaság, 2007. március 22–24., hivatalos látogatás; Lett Köztársaság, (Riga), 2007. április 10–11., részvétel az „Arriaolos Csoport” államfőinek 4. informális találkozóján; Kanada, 2007. április 23–28., állami látogatás; Horvát Köztársaság, 2007. május 3–4., hivatalos látogatás; Cseh Köztársaság (Brno), 2007. május 24–25., részvétel a közép-európai országok államfőinek 14. találkozóján; Máltai Köztársaság, 2007. május 31. – június 2., állami látogatás; Algériai Demokratikus Népi Köztársaság, 2007. június 2–4., hivatalos látogatás; Német Szövetségi Köztársaság, 2007. június 12–13., látogatás (Stuttgart: előadás, Berlin államfői és parlamenti program); Osztrák Köztársaság, 2007. június 16., látogatás;
158
Német Szövetségi Köztársaság, Hessen tartomány (Eisenach), 2007. július 5–6., a 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébetről megemlékező kiállítás megnyitása; Szlovák Köztársaság (Deáki), 2007. augusztus 19., részvétel a város Szent István napi megemlékezésén; Szerbia Köztársaság (batinai ártér) és Horvát Köztársaság (kopácsi rét), 2007. szeptember 4., részvétel három államfő határ menti találkozóján; Szerbia Köztársaság (Vajdaság, Szabadka), 2007. szeptember 13., látogatás magyar nemzetiségi szervezeteknél, és találkozó a köztársasági elnökkel;
a
Szlovák Köztársaság (Révkomárom), 2007. október 2., szobor- és emléktábla-avatáson részvétel; Bosznia-Hercegovina, 2007. október 15–16., hivatalos látogatás; Montenegrói Köztársaság, 2007. október 16–17., hivatalos látogatás. Mádl Ferenc, 2000–2005 között volt köztársasági elnök Amerikai Egyesült Államok, 2007. április 3–5., a Világ Jogi Intézet nemzetközi szervezet tagjaként J. E. Carter volt elnök meghívására látogatás a Carter Központban; Német Szövetségi Köztársaság Thüringia tartománya (Eisenach), 2007. október 28., a Wartburg Alapítvány (2007. évi) Díjának átvétele.
ÁLLAMFŐ SZEMÉLYES MEGBÍZOTTJA =
Dr. Tari Sándor, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Sólyom László köztársasági elnök képviseletében a Cseh Köztársaságban 2007. június 9-én részt vett a néhai gróf Esterházy János tiszteletére rendezett emlékünnepségen. =
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke – Sólyom László köztársasági elnök nevében – a Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin, magyar nagykövetség) 2007. november 8-án magyar állami kitüntetéseket adott át Matthias Platzeck-nek Brandenburg tartomány miniszterelnökének, Angelica SchwallDürennek a parlamenti frakció vezetőjének, Peter Ignée-nek a szászországi Chemnitz tartományi bíróság elnökének.
159
ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE és ALELNÖKEI Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke Bolgár Köztársaság, 2007. január 1., részvétel Bulgáriának az Európai Unióhoz csatlakozása ünnepségein; Románia (Erdély, Nagyvárad), 2007. január 21., részvétel a Magyar Kultúra Napja programján; Amerikai Egyesült Államok, 2007. január 29. – február 2., látogatás; Indonéz Köztársaság, 2007. március 5–7., látogatás; Szerbia Köztársaság Vajdaság tartománya (Újvidék, Zenta), 2007. március 17., látogatás; Románia (Nagyszeben), 2007. március 17., látogatás a Nagyszebent és Pécset érintő kulturális programmal összefüggésben; Szlovák Köztársaság, 2007. március 18., (Révkomárom, Galánta, Dunaszerdahely, Pozsony), nem hivatalos látogatás; Olasz Köztársaság (Róma), 2007. március 22–23., részvétel az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából az EUtagállamok parlamenti elnökeinek ünnepi ülésén; Moldovai Köztársaság, 2007. március 28–29., látogatás; Cseh Köztársaság (Prága), 2007. április 18., részvétel a V-4 tagországok parlamenti elnökeinek 8. találkozóján; Szlovák Köztársaság, 2007. április 20–22., látogatás; Bosznia-Hercegovina Köztársaság 2007. április 24–25., látogatás; Macedón Köztársaság, 2007. április 26., látogatás; Osztrák Köztársaság (Felsőpulya), 2007. április 29., a 9. nemzetközi kerámia-kiállítás megnyitása;
160
Lengyel Köztársaság, 2007. május 2., részvétel az első lengyel alkotmány (1791. V. 3.) létrejötte évfordulójának ünnepségén; Románia (Csíkszereda), 2007. május 4–5., látogatás, a Munkácsy-kiállítás megnyitása; Kazah Köztársaság, 2007. május 16–18., látogatás; (magyar házelnök első látogatása az országban); Szlovák Köztársaság (Pozsony), 2007. május 25., részvétel az EU-tagországok és a csatlakozásra váró országok parlamenti elnökeinek tanácskozásán; Brüsszel, 2007. június 6., látogatás az Európai Parlamentnél (magyar szerkesztésű dokumentumgyűjtemény átadása); Belga Királyság (Brüsszel), 2007. június 6., részvétel háromoldalú (magyar–belga–spanyol) parlamenti elnöki találkozón; Osztrák Köztársaság, 2007. június 14., látogatás; Német Szövetségi Köztársaság, Schleswig-Holstein (Flensburg), 2007. június 23., magyar kulturális program megnyitása; Szerb Köztársaság (Vajdaság, Bácstopolya), 2007. július 26., látogatás (határ menti találkozó); Osztrák Köztársaság (Salzburg), 2007. augusztus 24–25., részvétel az EU-tagországok parlamentjei női elnökeinek találkozóján; Szlovák Köztársaság (Révkomárom), 2007. szeptember 3., részvétel a Selye János Egyetem tanévnyitó ünnepségén; Szlovák Köztársaság (Pozsonypüspöki), 2007. október 6., magánlátogatás (Csemadok-meghívás); Ciprusi Köztársaság, 2007. október 10–11., látogatás; Kanada, 2007. október 28. – november 1., látogatás; Szlovén Köztársaság (Nemesnép–Kebele volt határállomás), 2007. december 21., részvétel a schengeni határrendszerre áttérés ünnepségén.
161
Dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke Románia (Székelyudvarhely), 2007. november 5., részvétel szoboravatási ünnepségen.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Szlovák Köztársaság (Királyhelmec), 2007. december 1., részvétel az Esterházy János Emléknap programján.
KORMÁNYFŐ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Ukrajna, 2007. január 14., látogatás; Szlovén Köztársaság, 2007. január 15., hivatalos látogatás; Svájci Államszövetség (Davos), 2007. január 24–25., részvétel a Világgazdasági Fórum (WEF) 37. tanácskozásán; Brüsszel, 2007. március 8–9., részvétel az Európai Tanács csúcstalálkozóján; Oroszországi Föderáció, 2007. március 22., munkalátogatás; Berlin, 2007. március 24., MSZP-elnökként részvétel az Európai Szocialisták Pártja (PSE) ünnepi ülésén a Római Szerződés 50. évfordulójával összefüggésben; Német Szövetségi Köztársaság (Berlin), 2007. március 24–25., részvétel az Európai Tanács csúcstalálkozóján, az Európai Közösségek Római Szerződése aláírásának 50. évfordulója alkalmából (Berlini Nyilatkozat elfogadása); Nagy-Britannia (Cardiff), 2007. április 17., részvétel a 2012. évi labdarúgó EB megrendezési jogára beadott magyar–horvát közös pályázat hivatalos prezentációján; Nagy-Britannia, 2007. április 18., munkalátogatás;
162
Olasz Köztársaság, 2007. április 24., látogatás; Portugál Köztársaság, 2007. április 27., hivatalos látogatás;
Horvát Köztársaság, 2007. május 17., második magyar–horvát kihelyezett együttes kormányülés, valamennyi kormánytaggal együtt; Görög Köztársaság, 2007. május 31. – június 1., munkalátogatás; Német Szövetségi Köztársaság, 2007. június 11., munkalátogatás; Dán Királyság, 2007. június 12., hivatalos látogatás; Szlovák Köztársaság (Pozsony), 2007. június 17., MSZP-elnökként megbeszélés a Magyar Koalíció Pártja vezetőivel; Szlovák Köztársaság, 2007. június 18., látogatás ( kormányfői kétoldalú tárgyalás); Szlovák Köztársaság (Pozsony), 2007. június 18., részvétel a V-4 tagországok kormányfőinek találkozóján; Német Szövetségi Köztársaság, Brandenburg tartomány (Potsdam), 2007. június 20., a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján előadás tartása; Brüsszel, 2007. június 20–21., részvétel az Európai Tanács ülésén; Osztrák Köztársaság, 2007. július 13., munkalátogatás (munkavacsora); Oroszországi Föderáció (Saranszk), 2007. július 19., részvétel finnugor etnográfiai és kulturális programon, magyar–finn–orosz államfői megbeszélések; Ukrajna (Munkács, Beregszász), 2007. július 27., munkalátogatás; Kínai Népköztársaság, 2007. szeptember 1–6., hivatalos látogatás;
163
Norvég Királyság, 2007. október 3., munkalátogatás; Szlovén Köztársaság (Lendva, a program első része), 2007. október 17.; részvétel a magyar–szlovén első együttes kihelyezett kormányülésen a kormány minden tagjával együtt; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. október 18–19., részvétel az Európai Tanács ülésén; Spanyol Királyság, 2007. október 29. – november 4., magánlátogatás; Nagy-Britannia, 2007. november 12., munkalátogatás; Románia (Nagyszeben), 2007. november 14., részvétel a magyar–román harmadik együttes kihelyezett kormányülésen a kormány minden tagjával együtt; Litván Köztársaság, 2007. november 20., hivatalos látogatás; Észt Köztársaság, 2007. november 21., hivatalos látogatás; Lett Köztársaság, 2007. november 22., hivatalos látogatás; Német Szövetségi Köztársaság (Frankfurt), 2007. november 23., az Európai Bankügyi Kongresszuson részvétel; Cseh Köztársaság (Ostrava), 2007. december 9–10., részvétel a V-4 tagországok (és meghívottként Szlovénia) miniszterelnökeinek informális találkozóján; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. december 13., részvétel az Európai Tanács találkozóján (az Európai Szerződés /Lisszaboni Szerződés aláírása); Brüsszel, 2007. december 14., részvétel a V-4 tagországok és a balti államok kormányfőinek (e keretben első) megbeszélésén; Brüsszel, 2007. december 14., részvétel az Európai Tanács ülésén;
164
Szlovák Köztársaság (Cered–Tajti volt határállomás), részvétel a 2007. december 21., a schengeni határrendszerre áttérés alkalmából rendezett ünnepségen.
A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYES MEGBÍZOTTJA (KÉPVISELŐJE) =
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. február 21-én a Francia Köztársaságban előadást tartott a szenátus három bizottsága (nyilvános) ülésén a magyar kormány reformprogramjáról.
=
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. március 20–21-én látogatást tett a Vietnami Szocialista Köztársaságban.
=
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. április 25-én a kormány képviseletében részt vett Borisz Jelcinnek, az Oroszországi Föderáció 1991–1999 között volt első elnökének temetésén.
=
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. május 9–11-én az Albán Köztársaságban (Tirana) a Balkán jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián részt vett és felszólalt a kormány képviseletében.
=
Gál J. Zoltán államtitkár (MeH) az Európai Unió alkotmány-tervezete ügyében szakértői tárgyalásokon Magyarország kapcsolattartójaként a miniszterelnök megbízásából 2007. május 15-én részt vett az EU soros elnökségét ellátó Német Szövetségi Köztársaságban (Berlin) az EU-tagállamok szakértőinek tanácskozásán.
=
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. május 17–18-án részt vett a Jordán Hasemita Királyságban (Amman) a Világgazdasági Fórum állam- és kormányfői szintű éves konferenciáján.
=
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter 2007. november 26–27-én a Bolgár Köztársaságban (Szófia) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseletében részt vett a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK-CEI) tagállamai kormányfőinek csúcstalálkozóján.
=
Dr. Medgyessy Péter (2002–2004 között) volt miniszterelnök, utazó (tárgyaló) nagykövet 2007. december 4-én magánprogram keretében Romániában (Bukarest) tartózkodása alkalmával találkozott és megbeszélést folytatott Markó Bélával az RMDSZ elnökével és a szervezet más vezetőivel, továbbá Teodor Stolojan (1991–1992 között) volt miniszterelnökkel a Liberális Demokrata Párt
165
elnökével, valamint Mircea Geoana (2000–2004 között) volt külügyminiszterrel a Szociáldemokrata Párt elnökével. =
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter a miniszterelnök képviseletében részt vett az EU soros elnökségét ellátó Portugál Köztársaságban (Lisszabon) az Európai Unió és az Afrikai Unió tagállamainak – az EU és az AU elnökségeinek, bizottságainak, valamint az Európai Parlament és a Pán-Afrikai Parlament képviselőinek, továbbá az ENSZ főtitkárának részvételével sorra került – csúcstalálkozóján.
KÜLÜGYMINISZTER Dr. Göncz Kinga Brüsszel, 2007. január 22., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Brüsszel, 2007. január 25–26., részvétel a NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezletén; Jordán Hasemita Királyság, 2007. január 28–29., hivatalos látogatás; Jordán Hasemita Királyság (Amman), 2007. január 30., elnöklés Magyarország közel-keleti térségben működő nagyköveteinek regionális konferenciáján; Izrael Állam, 2007. január 30. – február 1., hivatalos látogatás; Palesztin Nemzeti Hatóság (Ramallah), 2007. február 2., hivatalos látogatás; Brüsszel, 2007. február 11–12., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Lengyel Köztársaság, 2007. február 15., munkalátogatás; Brüsszel, 2007. március 5., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Brüsszel, 2007. március 8–9., Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében részvétel az Európai Tanács csúcstalálkozóján; Svájci Államszövetség (Genf), 2007. március 13., részvétel az E.J.T. 4. ülésszakán;
166
Szerbia Köztársaság, Vajdaság (Szabadka, Bácskossuthfalva), részvétel a 2007. március 15., nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségeken; Német Szövetségi Köztársaság (Bréma), 2007. március 30–31., részvétel az EU-tagállamok külügyminisztereinek – Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság külügyi biztosával kiegészült – „Gymnich típusú” informális találkozóján; Koreai Köztársaság, 2007. április 11–14., hivatalos látogatás; Kínai Népköztársaság, 2007. április 14–19., munkalátogatás; Luxemburg, 2007. április 23-24., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Moldovai Köztársaság, 2007. április 24–25., hivatalos látogatás; Moldovai Köztársaság, Chisinau/Kisinyov, 2007. április 24–25., a Közös Vízumkérelem-átvevő Központ hivatalos megnyitása; Norvég Királyság (Oslo), 2007. április 26., részvétel a NATO-tagállamok külügyminisztereinek informális találkozóján; Horvát Köztársaság, 2007. május 3–4., a hivatalos látogatást tett Sólyom László államfő kíséretében; Horvát Köztársaság, 2007. május 17., részvétel a magyar–horvát második együttes kihelyezett kormányülésen; Azerbajdzsáni Köztársaság, 2007. május 17–19., hivatalos látogatás; Osztrák Köztársaság, 2007. május 22., magyar állami kitüntetések átadása osztrák politikusoknak; (:Brüsszel, 2007. május 25. az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén a külügyminiszter képviseletében Tomaj Dénes főosztályvezető vett részt!:) Német Szövetségi Köztársaság (Hamburg), 2007. május 28–29., részvétel az ASEM (Asia–Europe Meeting) interregionális együttműködés külügyminiszteri szintű 8. találkozóján;
167
Osztrák Köztársaság (Bécs), 2007. május 31., részvétel a régió helyzetével foglalkozó nemzetközi (nő)konferencián; Osztrák Köztársaság (Göttweig), 2007. június 2., részvétel az „Europa Forum Wachau” 14. konferenciáján; Katar Állam, 2007. június 9–10., látogatás; Kuvait Állam, 2007. június 11–12., látogatás; Bosznia-Hercegovina, 2007. június 14–15., hivatalos látogatás; Luxemburg, 2007. június 17–28., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Brüsszel, 2007. június 20–21., az Európai Tanács ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében; (Szlovák Köztársaság, Pozsony, 2007. július 3., a külügyminiszter képviseletében a Regionális Partnerség csoportja – V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia – és meghívottként Szerbia külügyminisztereinek értekezletén dr. Udvardi Iván szakállamtitkár, politikai igazgató vett részt.) Afganisztáni Iszlám Állam, 2007. július 11–13., látogatás a békefenntartó PRT-program jegyében a fővárosban (tárgyalások) és Baghlan tartományban magyar katonai kontingensnél; Brüsszel, 2007. július 23., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Norvég Királyság, 2007. augusztus 10–15., látogatás; Brüsszel, 2007. szeptember 3., az European Neighbourhood Pilicy témakörében rendezett nemzetközi konferencián részvétel; Portugál Köztársaság (Porto), 2007. szeptember 6–8., részvétel az EU-tagállamok külügyminisztereinek informális találkozóján; Amerikai Egyesült Államok, 2007. szeptember 13–15., hivatalos látogatás;
168
Osztrák Köztársaság (Bécs), 2007. szeptember 17., részvétel az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) Közgyűlésének 51. ülésszakán; Osztrák Köztársaság (Bécs), 2007. szeptember 17., részvétel az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBT-O) XIV. cikkelyes konferenciáján; és ez alkalomból fogadás adása a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetek magyar munkatársai tiszteletére; Ukrajna (Ungvár), 2007. szeptember 18., munkalátogatás; ENSZ, New York, 2007. szeptember 24. – október 3., részvétel a Közgyűlés LXII. ülésszakán; ENSZ, New York, 2007. szeptember 26., részvétel a Civilizációk Szövetsége (Alliance of Civilisations) nevű ENSZszervezet konferenciáján; Montenegrói Köztársaság, 2007. október 5., munkalátogatás; Bolgár Köztársaság, 2007. október 11–12., hivatalos látogatás; Luxemburg, 2007. október 14–15., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Szlovén Köztársaság (Lendva), 2007. október 17., részvétel a magyar–szlovén első együttes kihelyezett kormányülésen; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. október 18–19., a miniszterelnök kíséretében részvétel az Európai Tanács ülésén; Cseh Köztársaság (Stirín), 2007. október 25., részvétel a V-4 tagországok és Moldova külügyminisztereinek találkozóján; Albán Köztársaság, 2007. november 1., meghívásra részvétel és előadás Albánia nagyköveteinek éves konferenciáján és kétoldalú megbeszélések; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. november 5–6., részvétel az EU-tagországok és tíz mediterrán ország (EuroMed) külügyminisztereinek találkozóján; Románia (Nagyszeben), 2007. november 14., részvétel a magyar–román harmadik együttes kihelyezett kormányülésen;
169
Szlovák Köztársaság (Párkány–Stúrovo), 2007. november 16., munkalátogatás; Brüsszel, 2007. november 19–20., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Bolgár Köztársaság (Szófia), 2007. november 26–27., részvétel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseletében a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK–CEI) tagállamainak csúcstalálkozóján; Brüsszel, 2007. december 7., részvétel a NATO-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. december 7–9., részvétel az Európai Unió és az Afrikai Unió tagállamainak csúcstalálkozóján Gyurcsány Ferenc kormányfő képviseletében; Brüsszel, 2007. december 10., részvétel az EU Általános Külkapcsolati Ügyek Tanácsának ülésén; Portugál Köztársaság (Lisszabon), 2007. december 13., részvétel az Európai Tanács találkozóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében (az Európai Szerződés /Lisszaboni Szerződés/ aláírása); Brüsszel, 2007. december 14., részvétel a V-4 tagországok és a balti államok kormányfőinek (e keretben első) megbeszélésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében; Brüsszel, 2007. december 14., részvétel az Európai Tanács ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében; Ukrajna (Kárpátalja, Ungvár), 2007. december 18., látogatás (első kishatárforgalmi engedélyek átadása).
Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár (KüM-konzultációkon túli) magasabb szintű tárgyalása külföldön: Oroszországi Föderáció, 2007. március 22., a munkalátogatást tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében.
170
B./ KÜLFÖLDI VEZETŐK LÁTOGATÁSA MAGYARORSZÁGON ÁLLAMFŐK
Amerikai Egyesült Államokból William Jefferson Clinton, az USA (1993–2001 között) volt elnöke, 2007. október 6–7., európai előadó körútja keretében részvétel éselőadás a Central European Business Center konferenciáján.
Cseh Köztársaságból Václav Klaus köztársasági elnök, 2007. szeptember 20–21., részvétel a V-4 tagországok elnökeinek találkozóján (Keszthely).
Francia Köztársaságból Nicolas Sarkozy köztársasági elnök, 2007. szeptember 14., hivatalos látogatás.
Görög Köztársaságból Karolosz Papouliasz köztársasági elnök, 2007. március 27–29., hivatalos állami látogatás; Karolosz Papouliasz köztársasági elnök, 2007. november 8–10., a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján részvétel.
Horvát Köztársaságból Stjepan Mešić köztársasági elnök, 2007. szeptember 4. (Nagyrét), részvétel határ menti magyar–horvát–szerb államfői hármas találkozón; Stjepan Mešić köztársasági elnök, 2007. november 8–10., részvétel a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján.
Jordán Hasemita Királyságból II. Abdullah ibn Al Hussein király, 2007. június 13–14., hivatalos látogatás.
171
Kazah Köztársaságból Nurszultan Nazarbajev köztársasági elnök, 2007. november 22–23., állami látogatás.
Lengyel Köztársaságból Lech Kaczyński köztársasági elnök, 2007. szeptember 20–21., a V-4 tagországok államfőinek találkozóján (Keszthely) részvétel.
Litván Köztársaságból Vytautas Landsbergis (1991–1992. között) volt köztársasági elnök, az Európai Parlament képviselője, 2007. március 15., parlamenti párt meghívására részvétel a nemzeti ünnepi pártprogramon.
Oroszországi Föderációból Mihail Gorbacsov az egykori Szovjetunió (1990–1991 között) volt elnöke, 2007. július 6., parlamenti párt (MSZP) meghívására részvétel Horn Gyula 75. születésnapján; Mihail Gorbacsov az egykori Szovjetunió (1990–1991 között) volt elnöke, 2007. november 27–28; részvétel a Politikai Világfórum (World Political Forum – WPF – volt állam- és kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán.
Osztrák Köztársaságból Heinz Fischer köztársasági elnök, 2007. november 8–10., a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján részvétel. Romániából Ion Iliescu (1990–1996 és 2000–2004 között) volt köztársasági elnök, 2007. november 27–28., a World Political Forum – WPF – volt állam- és kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán részvétel; Emil Constantinescu (1996–2000 között) volt köztársasági elnök, 2007. december 3., részvétel a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja (International Centre for Democratic Transition – ICDT) nemzetközi konferenciáján.
172
Spanyol Királyságból I. János Károly király, 2007. május 29–31., hivatalos állami látogatás.
Szerbia Köztársaságból Boris Tadić köztársasági elnök, 2007. február 24–25., a Demokrata Párt (DS) elnöke minőségében meghívott vendégként részvétel kormányzópárt (MSZP) tisztújító kongresszusán, és külön megbeszélés a kormányfővel; Boris Tadić köztársasági elnök, 2007. szeptember 4. (Nagyrét), részvétel határ menti magyar–horvát–szerb államfői hármas találkozón.
Szlovák Köztársaságból Ivan Gašparovič köztársasági elnök, 2007. június 2., Pilisszentkereszt, részvétel nemzetiségi ünnepségen; Ivan Gašparovič köztársasági elnök, 2007. szeptember 20–21., részvétel a V-4 tagországok államfőinek találkozóján (Keszthely); Rudolf Schuster (1999–2004 között) volt köztársasági elnök, 2007. november 27–28., részvétel a World Political Forum – WPF (volt államés kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán
Szlovén Köztársaságból Milan Kučan (1992–2002 között) volt köztársasági elnök, 2007. november 27–28., részvétel a World Political Forum – WPF (volt államés kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán.
Ukrajnából Viktor Juscsenko köztársasági elnök, 2007. július 10–11., hivatalos állami látogatás.
173
ÁLLAMFŐ SZEMÉLYES MEGBÍZOTTJA (KÉPVISELŐJE)
Dán Királyságból Frigyes herceg, trónörökös (és családja), 2007. október 9., átutazóban Budapesten tartózkodott (néhány órai tranzit).
Jordán Hasemita Királyságból El Hasszan bin Talal herceg, az uralkodóház tagja, 2007. november 8–10. részvétel a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján, valamint kétoldalú külön találkozók, előadások egyetemeken és díszdoktorrá avatás.
Marokkói Királyságból Lotfi Awad királyi különmegbízott, 2007. június 5. látogatás, a király programjának ismertetésére (a magyar államfő tervezett látogatásával összefüggésben).
Szlovák Köztársaságból Silvia Gašparovičová, a Szlovák Köztársaság elnökének felesége, 2007. február 24-én Budapesten tartózkodott, Szlovákia nagykövetsége és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége közös programja alkalmából.
PARLAMENTI ELNÖKÖK, ALELNÖKÖK
Albán Köztársaságból Jozefina Topalli parlamenti elnök, 2007. június 11., látogatás; Jozefina Topalli parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján.
Bolgár Köztársaságból Georgi Pirinszki parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján;
174
Georgi Pirinszki parlamenti elnök, 2007. szeptember 29., hivatalos látogatás.
Bosznia-Hercegovinából Momčilo Živković parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján.
Cseh Köztársaságból Miloslav Vlcek parlamenti elnök, 2007. november 9–10., részvétel a Regionális Partnerség (V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia) parlamenti elnökeinek találkozóján.
Észt Köztársaságból Ene Ergma, az Állami Gyűlés elnöke, 2007. május 23., magánlátogatás.
Horvát Köztársaságból Vladimir Šeks, a parlament (Sabor) elnöke, 2007. április 3. (Pécs), látogatás;
Kínai Népköztársaságból Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke, 2007. május 23–24., látogatás.
Lengyel Köztársaságból (:A Regionális Partnerség – V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia – parlamenti elnökeinek találkozóján 2007. november 9–10-én a lengyel parlamenti elnök képviseletében Joanna Stempińska budapesti nagykövet vett részt.:)
Macedón Köztársaságból Liubisha Georgevski parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján.
175
Mongóliából Dandzan Lundédzsancan (Dandzan Lundeejantsan), a Nagy Népi Hurál elnöke, 2007. szeptember 11–12., látogatás.
Montenegrói Köztársaságból Ranko Krivokapić parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján részvétel.
Német Szövetségi Köztársaságból Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, 2007. november 16., részvétel a magyarországi németek kényszerű kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.
Osztrák Köztársaságból Barbara Prammer, a Nemzeti Tanács elnöke, 2007. január 26., látogatás; Barbara Prammer, a Nemzeti Tanács elnöke, 2007. november 9–10., részvétel a Regionális Partnerség (V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia) parlamenti elnökeinek találkozóján.
Romániából Bogdan Olteanu a Képviselőház elnöke, 2007. április 12., látogatás.
Svájci Államszövetségből Christine Egerszegi-Obrist, a Nationalrat, Conseil National elnöke, 2007. június 26–27., látogatás.
Szerbia Köztársaságból Oliver Dulić parlamenti elnök, 2007. június 12., látogatás (Szeged, határ menti találkozó);
176
Oliver Dulić parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján; – Vajdaság tartományból Bojan Kostreš tartományi parlamenti elnök, 2007. szeptember 27–28., részvétel a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek találkozóján
Szlovák Köztársaságból Pavol Paška a Nemzeti Tanács elnöke, 2007. február 15–16., látogatás; Pavol Paška a Nemzeti Tanács elnöke, 2007. november 9–10., részvétel a Regionális Partnerség (V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia) parlamenti elnökeinek találkozóján.
Szlovén Köztársaságból France Cukjati a Nemzetgyűlés elnöke, 2007. október 3., látogatás; France Cukjati a Nemzetgyűlés elnöke, 2007. november 9–10., a Regionális Partnerség (V-4 tagországok, Ausztria, Szlovénia) parlamenti elnökeinek találkozóján részvétel.
KORMÁNYFŐK
Belga Királyságból Wilfried Martens, a Belga Királyság (1979–1992 között) volt miniszterelnöke, az Európai Néppárt elnöke, 2007. május 19–20., díszvendégként részvétel parlamenti párt (Fidesz-MPSz) kongresszusán.
Bosznia-Hercegovinából Nikola Špirić miniszterelnök, 2007. szeptember 10–11., hivatalos látogatás. Cseh Köztársaságból Mirek Topolánek miniszterelnök, 2007. március 29–30., hivatalos látogatás;
177
Milos Zeman (1998–2002 között) volt miniszterelnök, 2007. november 27–28., részvétel a World Political Forum – WPF (volt államés kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán. Dán Királyságból Poul Nyrup Rasmussen (1993–2001 között) volt miniszterelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PSE) elnöke, 2007. szeptember 28., a World Political Forum – WPF (volt állam- és kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán részvétel.
Koreai Köztársaságból Han Duk Szu (Han Duck-soo) miniszterelnök, 2007. szeptember 17–18., hivatalos látogatás.
Moldovai Köztársaságból Vasile Tarlev miniszterelnök, 2007. október 16., hivatalos látogatás.
Német Szövetségi Köztársaságból Gerhard Schröder (1998–2005 között) volt szövetségi kancellár, 2007. április 18., előadás tartása közép-európai üzleti fórumon; Angela Merkel szövetségi kancellár, 2007. augusztus 21., látogatás; – Brandenburg tartományból Matthias Platzeck tartományi miniszterelnök, 2007. november 23., látogatás; – Szász Szabad Államból Georg Millbradt tartományi miniszterelnök, 2007. május 21–22., látogatás.
Oroszországi Föderációból Jevgenyij Primakov (1998–1999 között volt miniszterelnök, 1996–1998 között volt külügyminiszter), 2007. május 24–25., a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén az oroszországi társszervezet elnökeként részvétel;
178
Viktor Zubkov miniszterelnök, 2007. december 7., az első Magyar–Orosz Kormányközi Konzultáción orosz társelnökként részvétel.
Osztrák Köztársaságból Alfred Gusenbauer kancellár, 2007. február 24–25., az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke minőségében meghívott díszvendégként részvétel kormányzópárt (MSZP) tisztújító kongresszusán, valamint (kormányközi) külön megbeszélések; Franz Vranitzky (1986–1997 között) volt kancellár, 2007. szeptember 9., részvétel a magyar határnyitás (1989) évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi ünnepi konferencián; Alfred Gusenbauer kancellár, 2007. november 29., részvétel a magyar–osztrák második együttes kihelyezett kormányülésen; Alfred Gusenbauer kancellár, 2007. december 20., (21-én 0,0 óra), Hegyeshalom–Nickelsdorf határállomás közös kapcsolattartási szolgálati helyen a schengeni határrendszerre áttérés alkalmából a határsorompó hivatalos megszüntetésén részvétel.
Portugál Köztársaságból José Sócrates miniszterelnök, mint az Európai Unió soros elnöke, részvétel Hegyeshalom volt határállomáson 2007. december 22., Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából felállított emlékoszlop felavatásán.
Szerbia Köztársaságból Vojislav Koštunica miniszterelnök, 2007. november 13., hivatalos látogatás.
Szingapúri Köztársaságból Li Hszien Lung (Lee Hsien Loong) miniszterelnök, 2007. október 8–10., hivatalos látogatás.
Szlovák Köztársaságból Robert Fico miniszterelnök, Hegyeshalom volt határállomás, 2007. december 22., Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából
179
felállított emlékoszlop felavatásán részvétel.
Szlovén Köztársaságból Janez Janša miniszterelnök, 2007. október 17., (Szentgotthárd) részvétel a magyar–szlovén első együttes kihelyezett kormányülésen.
Ukrajnából Viktor Janukovics miniszterelnök, 2007. március 6., hivatalos látogatás.
MINISZTERELNÖK-HELYETTESEK
Bahrein Államból Shaikh Mohammad bin Mubarak al-Khalifa miniszterelnök-helyettes, 2007. augusztus 10., magánlátogatás közben ebéd keretében megbeszélés külügyi szakállamtitkárral.
Grúz Köztársaságból Giorgi Baramidze miniszterelnök-helyettes, 2007. május 24., látogatás;
Kuvait Államból Mohammad Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, 2007. november 4–5., látogatás;
Moldovai Köztársaságból Andrei Stratan miniszterelnök-helyettes külügyminiszter, 2007. szeptember 14., átutazás (néhány óra tranzit).
Német Szövetségi Köztársaságból Hans-Dietrich Genscher (1974–1982 között) volt alkancellár és külügyminiszter, 2007. szeptember 9., részvétel a magyar határnyitás (1989) évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi ünnepi konferencián;
180
Hans-Dietrich Genscher (1974–1982 között) volt alkancellár és külügyminiszter, 2007. október 25., a Magyar–Német Fórum 15. évfordulója alkalmából rendezett vacsora díszvendégeként, és megbeszélés Gyurcsány Ferenccel.
Romániából Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, 2007. január 18., látogatás; Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, 2007. március 10., pártelnöki minőségében meghívás alapján részvétel az MDF tisztújító kongresszusán.
Szlovák Köztársaságból Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes, 2007. április 2., látogatás (konferencián részvétel és megbeszélés).
Török Köztársaságból Ali Babacan államminiszter, Törökország EU-főtárgyalója, 2007. március 21., látogatás.
KÜLÜGYMINISZTEREK
Albán Köztársaságból Besnik Mustafaj külügyminiszter, 2007. febr. 28. – márc. 1., hivatalos látogatás.
Amerikai Egyesült Államokból Madeleine Albright (1997–2001 között) volt külügyminiszter, 2007. június 13–14., látogatás.
Cseh Köztársaságból Karel Schwarzenberg külügyminiszter, 2007. március 19., munkalátogatás.
181
Finn Köztársaságból Ilkka Kanerva külügyminiszter, 2007. november 8–9., látogatás.
Görög Köztársaságból Dora Bakojannisz külügyminiszter, 2007. december 18–19., látogatás.
Holland Királyságból Frans Timmermans Európa-ügyi miniszter, 2007. május 8., látogatás. Jozias van Aartsen (1998–2002 között) volt külügyminiszter, a tervezett „Nabucco Program” leendő EU-koordinátora, 2007. május 9., látogatás; Maxime Verhagen külügyminiszter, 2007. szeptember 12., látogatás.
Horvát Köztársaságból Kolinda Grabar-Kitarović külügy- és Európa-ügyi miniszter, 2007. február 19–20., látogatás.
Japánból Aszo Taro külügyminiszter, 2007. január 11–12., hivatalos látogatás. Jordán Hasemita Királyságból Abdul Ilah Al-Khatib külügyminiszter, 2007. június 13–14., a II. Abdullah ibn Al Hussein hivatalos látogatást tett király kíséretében.
Kazah Köztársaságból Marat Tazsin külügyminiszter, 2007. november 22–23., az állami látogatást tett Nurszultan Nazarbajev államfő kíséretében.
182
Kuvait Államból Mohammad Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, 2007. november 4–5., látogatás.
Macedón Köztársaságból Antonio Milososzki külügyminiszter, 2007. október 28–29., látogatás.
Moldovai Köztársaságból Andrei Stratan miniszterelnök-helyettes külügyminiszter, 2007. szeptember 14., átutazás (néhány óra tranzit);
Nagy-Britanniából Geoffrey Hoon Európa-ügyi miniszter, 2007. március 27., látogatás;
Német Szövetségi Köztársaságból Hans-Dietrich Genscher (19974–1982 között) volt alkancellár és külügyminiszter, 2007. július 6., parlamenti párt (MSZP) meghívására részvétel Horn Gyula 75. születésnapján; Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, 2007. július 30., meghívottként részvétel a magyar nagykövetek éves konferenciáján, valamint külügyminiszteri hivatalos tárgyalás és megállapodás-aláírás; Hans-Dietrich Genscher (1974–1982 között) volt alkancellár és külügyminiszter, 2007. szeptember 9., részvétel a magyar határnyitás (1989) évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi ünnepi konferencián; Hans-Dietrich Genscher (1974–1982 között) volt alkancellár és külügyminiszter, 2007. október 25., a Magyar–Német Fórum 15. évfordulója alkalmából rendezett vacsora díszvendégeként, és megbeszélés Gyurcsány Ferenccel.
183
Oroszországi Föderációból Jevgenyij Primakov, az egykori Szovjetunió (1996–1998 között) volt külügyminisztere, (1998–1999 között) volt miniszterelnöke; 2007. május 24–25., a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén az oroszországi társszervezet elnökeként részvétel;
Osztrák Köztársaságból Ursula Plassnik külügyminiszter, 2007. október 11., hivatalos látogatás; Ursula Plassnik külügyminiszter, 2007. november 29., részvétel a magyar–osztrák második együttes kihelyezett kormányülésen.
Örmény Köztársaságból Vardan Oszkanian külügyminiszter, 2007. október 30–31., hivatalos látogatás.
Romániából Mircea Geoana (2000–2004 között) volt külügyminiszter, 2007. augusztus 24., pártelnöki funkciója minőségében látogatás; Adrian Cioroianu külügyminiszter, 2007. szeptember 19–20., hivatalos látogatás.
Spanyol Királyságból Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter, 2007. május 29–31., a hivatalos állami látogatás tett I. János Károly király kíséretében.
Szerbia Köztársaságból Vuk Jeremić külügyminiszter, 2007. október 31., látogatás.
Szlovén Köztársaságból Dimitrij Rupel külügyminiszter, 2007. február 20., Szentgotthárdon találkozó a szlovén kisebbség képviselőivel;
184
Dimitrij Rupel külügyminiszter, 2007. július 10., hivatalos látogatás.
Török Köztársaságból Ali Babacan államminiszter, Törökország EU-főtárgyalója, 2007. március 21., látogatás.
Ukrajnából Arszenyij Jacenyuk külügyminiszter, 2007. július 10–11., a hivatalos látogatást tett Viktor Juscsenko államfő kíséretében.
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK VEZETŐI
ENSZ-től Raymond Hall az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Regionális Képviseletének vezetője, 2007. május 7., látogatás; Kandeh Yumkella, az ENSZ Fejlesztési Szervezete (UNIDO) főigazgatója, 2007. szeptember 28., látogatás (nemzetközi konferencián részvétel); Macoura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója, 2007. november 8–10., részvétel a Tudomány Világfóruma (World Science Forum –WSF) III. konferenciáján; Sylvie Lemmet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) divízióigazgatója, 2007. november 8–10., a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján részvétel, valamint részvétel a szervezet témakörébe tartozó nemzetközi testület megalakításában; Boutros-Boutros Ghali, az ENSZ (1992–1996 között) volt főtitkára, 2007. november 27–28., részvétel a World Political Forum – WPF (volt államés kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán.
185
Európai Néppárttól (EPP) Alain Terrenoir, az Európai Néppárt alelnöke, 2007. március 15., parlamenti párt meghívására részvétel a nemzeti ünnepi pártprogramon; Wilfried Martens, a Belga Királyság (1979–1992 között) volt miniszterelnöke, az Európai Néppárt elnöke, 2007. május 19–20., díszvendégként részvétel parlamenti párt (Fidesz-MPSz) kongresszusán.
Európai Parlamenttől Pat Cox, az Európai Parlament 2002–2004 között volt elnöke, 2007. május 4., részvétel nemzetközi konferencián; Joseph Daul, az Európai Parlament EPP-frakciójának vezetője, 2007. május 19– 20., díszvendégként részvétel parlamenti párt (Fidesz-MPSz) kongresszusán; Graham Watson, az Európai parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője, 2007. szeptember 10., részvétel parlamenti párt (SZDSZ) ülésén; Dr. Fazakas Szabolcs, Hegyeshalom, 2007. december 22., az Európai Parlament Elnöksége képviseletében részvétel Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából felállított emlékoszlop felavatási ünnepségén.
Európai Szakszervezeti Szövetségtől (ETUC) John Monksaz Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, 2007. március 3–4., látogatás magyarországi szakszervezeteknél. ,
Európai Szocialisták Pártjától (PSE) Poul Nyrup Rasmussen (1993–2001 között) volt miniszterelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PSE) elnöke, 2007. szeptember 28., részvétel nemzetközi konferencián.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) Jean Lamierre, az EBRD elnöke, 2007. november 25–27., látogatás.
186
Európai Uniótól
Charlie McCreevy, az EU Bizottság belső piaci és szolgáltatási biztosa, 2007. február 5–6., látogatás; Meglena Kuneva, az EU Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa, 2007. február 6., látogatás, és az Európai Fogyasztói Központ megnyitása; Franco Frattini, az EU Bizottság alelnöke és bel- és igazságügyi biztosa, 2007. február 20–21., látogatás; Andris Piebalgs, az EU Bizottság energiaügyi biztosa, 2007. március 20., látogatás; Kovács László, az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa, 2007. június 8., EU-témájú nemzetközi konferencián részvétel; Mizsei Kálmán, az Európai Unió moldáviai (Chisinau) különleges képviselője (Special Representative – EUSR), 2007. június 8., bemutatkozó látogatás; Russel Mildon, az EU Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának igazgatója, 2007. július 4., részvétel borbemutatón; Franco Frattini, az EU Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa, 2007. július 30., meghívottként részvétel a magyar nagykövetek éves renciáján;
konfe-
Kovács László, az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa, 2007. július 30., meghívottként részvétel a magyar nagykövetek éves konferenciáján; Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, 2007. augusztus 27–31., részvétel nemzetközi konferencián; Andris Piebalgs az EU Bizottság energiaügyi biztosa, 2007. szeptember 14., nemzetközi konferencián részvétel; Kovács László, az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa, 2007. október 1., részvétel az „EU-Források Hét” nemzetközi konferencián; Makrosz Kiprianu, az EU Bizottság egészségügyi biztosa, 2007. október 4., látogatás; Mariann Fischer Boel, az EU Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, 2007. október 26., látogatás;
187
Vasziliosz Szkurisz, az Európai Bíróság elnöke, 2007. október 29–31., látogatás; Sztavrosz Dimasz, az EU Bizottság környezetvédelmi főbiztosa, 2007. november 8–10., a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján részvétel, valamint részvétel a szervezet témakörébe tartozó nemzetközi testület megalakításában; Timo Makela, az EU Bizottság igazgatója, 2007. november 8–10., a Tudomány Világfóruma (World Science Forum – WSF) III. konferenciáján részvétel, valamint a szervezet témakörébe tartozó nemzetközi testület megalakításában részvétel; Kovács László, az EU Bizottság adó- és vámügyi biztosa, 2007. november 27– 28., a World Political Forum – WPF (volt állam- és kormányfők konzultatív testülete) szemináriumán részvétel; Henri Bentégeat hadseregtábornok, az EU Katonai Bizottságának elnöke, 2007. november 29–30., látogatás; José Sócrates, az EU soros elnökségét ellátó Portugália kormányfője, 2007. december 22., részvétel a Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából felállított emlékoszlop (Hegyeshalom) felavatási ünnepségén; José Manuel Barroso, az EU Bizottság elnöke, 2007. december 22., részvétel a Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából felállított emlékoszlop (Hegyeshalom) felavatási ünnepségén; Franco Frattini, az EU Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa, 2007. december 22., részvétel a Magyarországnak a schengeni zónához csatlakozása alkalmából felállított emlékoszlop (Hegyeshalom) felavatási ünnepségén.
Észak-Atlanti Szerződés Szervezetétől (NATO) Brantz John Craddock, a NATO európai főparancsnoka, 2007. november 6–7., látogatás.
NATO-tól = lásd: Észak-Atlanti Szerződés…
Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF) John Lipsky, az IMF első vezérigazgató-helyettese, 2007. június 4., látogatás a Magyar Nemzeti Banknál.
188
OECD-től (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Andrew Dean, az OECD igazgató-helyettese, 2007. május 22., látogatás; Michael Davidson, az OECD oktatási igazgatóságának vezetője, 2007. szeptember 18., látogatás felsőoktatási intézményeknél; Angel Gurria, az OECD főtitkára, 2007. november 14–17., látogatás.
Páneurópai Uniótól Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, 2007. november 17., magánlátogatás.
Pékek és Cukrászok Világszövetségétől Bert Kolkman, a Világszövetség elnöke, 2007. szeptember 4., látogatás .
Svájci Kereszténydemokrata Néppárttól Reto Nause, a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára, 2007. március 15., parlamenti párt meghívására részvétel a nemzeti ünnepi pártprogramon.
Zsidó Világkongresszustól Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, 2007. november 26., a MaZsiHisz meghívására látogatás, (megbeszélés Gyurcsány Ferenccel, dr. Medgyessy Péterrel). ***
189
NAGYKÖVETI MEGBÍZÓLEVELEK ÁTADÁSA 2007-ben (Időrend szerinti felsorolás)
A./ A Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetei
Átadás dátuma
Nagykövet
Ország
Államokhoz akkreditálva: Január 16. Január 30. Február 5. Február 7. Február 7. Február 7. Február 17. Március 5. Március 9. Március 17. Március 22. Május 22. Május 29. Június 7. Június 11. Június 27. Július 26. Augusztus 30. Szeptember 2. Szeptember 6. Szeptember 6. Szeptember 13. Szeptember 13. Szeptember 18. Szeptember 19. Szeptember 19. Szeptember 19. Szeptember 20. Szeptember 27.
Heizer Antal Dr. Vastagh Pál Dr. Varga Koritár Pál Bársony András Nikicser László Magda Tamás Szabó István Szabó István Kató Ferenc Bayer Mihály Czakó Borbála Dr. Pálmai Géza Vizi László Horvát János Vizi László Dr. Pólyi Csaba Bársony András Dr. Györkös Péter Fodor László Kékesi Ferenc Dr. Mihályi Géza Bozi Lajos Kecskés Tibor Dr. Somogyi Ferenc Molnári Sándor Noszkó-Horváth Péter Dr. Somogyi Zoltán Dr. Tóth András Csaba Gábor
Szlovák Köztársaság Kanada Venezuelai Köztársaság Ukrajna Francia Köztársaság Brunei Darussalam Állam Török Köztársaság Azerbajdzsáni Köztársaság Benini Köztársaság Moldovai Köztársaság Nagy-Britannia Egy. Kir. Indiai Köztársaság Vietnami Szoc. Köztársaság Kubai Köztársaság Kambodzsai Köztársaság Brazíliai Szöv. Köztársaság Grúz Köztársaság Horvát Köztársaság Szaúd Arábiai Királyság Macedón Köztársaság Jordán Hasemita Királyság Norvég Királyság Luxemburgi Nagyhercegség Amerikai Egyesült Államok Albán Köztársaság Litván Köztársaság Montenegrói Köztársaság Dán Királyság Ausztrál Államszövetség
Átadás dátuma
Nagykövet
Ország
Október 2. Október 11. Október 16. Október 19.
Vig József Vizi László Lengyel Miklós Bohár Ernő
Észt Köztársaság Laoszi Népi Dem. Köztárs. Koreai Köztársaság Japán
190
Október 26. Október 30. Október 30. November 12. November 25. November 29. December 3. December 5. December 6.
Pap László Csaba Kiss Róbert Illés Mihály Dr. Pálmai Géza Fodor László Dr. Pálmai Géza Dr. Busztin György Csaba Gábor Emri István
Marokkói Királyság Lengyel Köztársaság Kelet-Timori Köztársaság Maldiv Köztársaság Jemeni Köztársaság Banglades Népi Köztárs. Iráni Iszlám Köztársaság Új-Zéland Dél-Afrikai Köztársaság
Nemzetközi szervezet(ek)hez akkreditálva:
Átadás dátuma
Nagykövet
Szervezet(ek)
Február 19. Augusztus 31. Szeptember 18.
Dr. Gottfried Péter József Judit Dr. Molnár György
OECD (Párizs) Európa Tanács (Strasbourg) EBESZ, ENSZ, stb. (Bécs)
B./ A Magyar Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetek
Átadás dátuma
Nagykövet
Február 2. Február 2. Február 2. Február 2. Február 2. Február 20. Február 20. Február 20. Február 20. Április 2.
Florian NOVA Dimitrios KYPREOS Ivan BANDIĆ Mangasi SIHOMBING Cecilia BJÖRNER Pengiran YUNUS MAHMUD Jonas SPONKIE MALEWA Alan COOK Ian Cilanzi Beattie SIKAZWE ZHANG Csun-csiang (ZHANG Chunxiang) Francisco Manuel Guimaraes HENRIQUES DA SILVA Piamsak MILINTACHINDA Alexander John BROOKING Dato Kamilan MAKSON Piero Dario COEN MONTEALEGRE Adeola Adebisi OBILEYE Jari VILEN
Április 2. Április 2. Május 17. Május 17. Május 17. Május 17. Augusztus 13.
Ország
191
Albán Köztársaság Görög Köztársaság Horvát Köztársaság Indonéz Köztársaság Svéd Királyság Brunei Darussalam Állam Lesotho Királyság Új-Zéland Zambiai Köztársaság Kínai Népköztársaság Portugál Köztársaság Thaiföldi Királyság Ausztrál Államszövetség Malajzia Nicaraguai Köztársaság Nigériai Szöv. Köztársaság Finn Köztársaság
Augusztus 13. Augusztus 13. Szeptember 11. Szeptember 11. Szeptember 11. Szeptember 11. Október 3. Október 3. Október 3. Október 3. Október 3. November 13. December 5. December 5. December 5.
Selma ASHIPALA-MUSAVYI Carlos HIGUERAS RAMOS Joan PUJAL LABORDA Mads SANDAU-JENSEN Pierre GUIMOND NGUYEN QUOC DONG René Louis ROUDAUT Aliza BIN-NOUN BINNEWIES Soraya Elena ÁLVAREZ NÚÑEZ Isabel DAMIAN KAREKIDES Roberto OCHOA MADRID Mohammad Fadel KHALAF Pedro GONZALEZ RUBIO SANCHEZ Gregory John DOREY Eugen-Richard GASANA
***
192
Namíbiai Köztársaság Perui Köztársaság Andorrai Fejedelemség Dán Királyság Kanada Vietnami Szoc. Köztársaság Francia Köztársaság Izrael Állam Kubai Köztársaság Panamai Köztársaság Hondurasi Köztársaság Kuvait Állam Mexikói Egyesült Államok Nagy-Britannia Egy. Kir. Ruandai Köztársaság
NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK, KONGRESSZUSOK, AMELYEKEN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007-ben KÉPVISELTETTE MAGÁT A./ Az ENSZ és a szakosított intézmények konferenciái Dátum, A konferencia megnevezése Magyarország képviselője Helyszín Február 5–6. Az ENSZ Környezetvédelmi Dr. Persányi Miklós környezetvéNairobi Programja(UNEP) Kormány- delmi és vízügyi miniszter zótanácsának ülése Február 22. A Gyermekek Joga Egyez- Küldöttség, 3/2007. (II.20.) ME New York mény részes államainak 11. (Korm.) határozattal ülése Az ülés Herczog Máriát a Gyermekek Joga Bizottságának tagjává választotta. Február 28. A közepes jövedelmű országok Várkonyi László Madrid témakörében (Spanyolország KüM szakállamtitkár külügyminisztériumával együtt szervezett) miniszteri szintű ENSZ-konferencia Március 13. Az EJT 4. ülésszaka Dr. Göncz Kinga Genf külügyminiszter Április 23–24. Az ENSZ Demokrácia Alap Dr. Szőke László Budapest (UNDEF), a budapesi székhe- KüM szakállamtitkár, (nyitó belyű ICDT és a KüM közös széd), szervezésű szakértői szeminá- Horváthné dr. Fekszi Márta államriuma; egyidejűleg megállapo- titkár (fogadás) dás aláírása a UNDEF és az ICDT együttműködéséről Május 7–25. A Meteorológiai Világszerve- Küldöttség, 5/2007.III.7.ME. Genf zet (WMO) 15. Kongresszusa (Korm.) határozattal Május 14–23. Az Egészségügyi Világszerve- Küldöttség, 20/2007.V.11.ME. Genf zet (WHO) 60. Közgyűlése (Korm.) határozattal A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez Május 30. – A Nemzetközi Munkaügyi Küldöttség, 2081/2007.V.15. Június 15. Konferencia 96. ülésszaka Korm. határozattal Genf A határozat melléklete Irányel- Szelei K. Gyula, veket tartalmaz a küldöttség dr. Héthy Lajos, dr. Rolek Ferenc, tevékenységéhez Palkovics Imre Szeptember 17. A Nemzetközi Atomenergia Dr. Göncz Kinga Bécs Ügynökség (IAEA) Közgyű- Külügyminiszter (beszéd) lésének 51. ülésszaka Szeptember 17. Az Átfogó Atomcsend Szerző- Dr. Göncz Kinga Bécs dés Szervezetének (CTBT-O) külügyminiszter
193
(a Szerződés hatálybalépését elősegítő) XIV. cikkelyes konferenciája Szeptember Az ENSZ klíma-konferenciája 24–25. (a főtitkár által összehívott New York konferencia) Szeptember Az ENSZ Közgyűlés LXII. 24-től ülésszaka New York A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez Szeptember 26. Civilizációk Szövetségének New York (Alliance of Civilisations) ülése (a főtitkár által létrehozott és Jorge Sampaio – Portugália volt államfője – főmegbízotti vezetésével működő szervezet) Október 10–12. Az ENSZ-EGB pán-európai Belgrád környezetvédelmi konferenciája (klímaváltozás) Október 18–19. Az UNESCO Közgyűlésének Párizs 34. ülésszaka A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez
Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Küldöttség, 2164/2007. IX. 20. Korm. határozattal, Dr. Göncz Kinga Külügyminiszter (IX. 24. – okt. 3.) (beszéd) Dr. Göncz Kinga külügyminiszter
Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Küldöttség, 2180/2007.X.10./ Korm. határozattal, Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Dr. Lakatos András nagykövet az ülésszak levezető elnökeként Alap Dr. Veres János pénzügyminiszter ÚjjáBank éves
Október 22. A Nemzetközi Valuta Washington (IMF) és a Nemzetközi építési és Fejlesztési (IBRD – „Világbank”) közgyűlése Október 23–25. ENSZ-konferencia „High- Várkonyi László New York Level Dealogue on Financing szakállamtitkár, KüM for Development” témamegjelöléssel Október
A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2007. évi Rádiótávközlési Világ értekezlete A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez November 17– Az ENSZ/FAO Konferenciá24. jának 34. ülésszaka Róma A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez
194
Küldöttség, 2189/2007.(X.20.) Korm. határozattal
Küldöttség, 2217/2007./XI.20. Korm. határozattal
November 22– 30. Cartagena de Indias (Kolumbia)
November 23. Frankfurt
A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Közgyűlésének 17. ülésszaka A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez Európai Bankügyi Kongreszszus
Küldöttség, 49/2007./XI.14.ME(korm.) határozattal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (előadás) December 13– Az ENSZ környezetvédelmi Dr. Fodor Gábor 15. konferenciája környezetvédelmi és vízügyi miIndonézia niszter (Bali-szigete)
B./ Az európai és szélesebb körű integrációs szervezetek (Európa Tanács, Európai Unió, NATO, WEU, stb.) konferenciái Dátum, A konferencia megnevezése helyszín Január 17–19. A határokat átlépő vízfolyások Genf és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezményhez (Helsinki, 1992. márc.17.) kapcsolódó „Víz és Egészség Jegyzőkönyv” Részes Feleinek első ülése A határozat melléklete Irányelveket tartalmaz a küldöttség tevékenységéhez Január 22. Az Európa Tanács Parlamenti Strasbourg Közgyűlésének ülése A Parlamenti Közgyűlés liberális frakciójának 2002 óta elnökét, dr. Eörsi Mátyást, a Parlamenti Közgyűlés továbbra is megválasztotta e posztra. Február 3. Párizs
Február Pozsony
Magyarország képviselője Küldöttség, 1/2007.(I.18.)ME (Korm.) határozattal
Dr. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő
Környezetvédelmi témájú kon- Dr. Persányi Miklós környezetvéferencia Jacques Chirac francia delmi és vízügyi miniszter államfő kezdeményezésére, 46 ország részvételével 26. Slovakia and Hungary in the Dr. Szőke László EU – Finding Common KüM szakállamtitkár (előadás) Interests téma-megjelölésű nemzetközi konferencia
195
Február Madrid
28. Miniszteri konferencia „közepes jövedelmű országok” téma-megjelöléssel Április 13. Bu- „Függetlenség és autonómia dapest között Koszovó – európai és magyar perspektívák” témamegjelölésű nemzetközi konferencia (MTA) Május 3–4. „Együtt az Európai Unióban a Budapest következő 50 évben” témamegjelölésű nemzetközi konferencia (KüM-szervezés) Május 9–11. A Balkán jövőjével foglalkozó Tirana nemzetközi konferencia Május 10. Bu- „Éghajlatvédelmet most!” tédapest ma-megjelöléssel nemzetközi konferencia Május 15. Berlin Május 31. Bécs Június 1. Luxemburg Június 2. Göttweig Június 7–9. Párizs Június 8. Budapest
Június 8. Budapest Június 25. Budapest Július 6–7. Dubrovnik
Július 17–18. Budapest
Várkonyi László KüM szakállamtitkár Dr. Udvardi Iván KüM szakállamtitkár (nyitó előadás)
Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke (nyitó beszéd)
Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök, utazó nagykövet Katona Kálmán (elnöklés) Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter (köszöntő beszéd) Focal Point konferencia Dr. Iván Gábor KüM szakállamtitkár A régió helyzetével foglalkozó Dr. Göncz Kinga nemzetközi (nő)konferencia külügyminiszter A nyugdíjrendszerekkel fog- Kiss Péter lalkozó nemzetközi konferen- szociális és munkaügyi miniszter cia Az „Europa Forum Wachau” Dr. Göncz Kinga 14. konferenciája külügyminiszter (előadás) Az Európai Kutatási és Inno- Bajnai Gordon vációs Szalon 3. konferenciája fejlesztéspolitikai kormánybiztos „Három év az unióban – négy Gyurcsány Ferenc évre a soros EU-elnökségtől” miniszterelnök (beszéd) témamegjelölésű EUkonferencia „Adózás Európában” téma- -nemzetközi konferencia megjelölésű Open Source Intelligence Dr. Göncz Kinga (OSINT) nemzetközi konfe- külügyminiszter szervezésében és rencia megnyitójával „Croatia Summit – 2007” kon- Dr. Udvardi Iván ferencia KüM szakállamtitkár Mohai László nagykövet Nemzetközi konferencia -„Fenntartható szociális gazdaság Kelet-Közép-Európában” téma-megjelöléssel
196
Augusztus 24. „Moldova-konferencia” Brüsszel Szeptember 3. Az Európai Unió SzomszédBrüsszel ságpolitikája (European Neighbourhood Policy) témamegjelölésű nemzetközi konferencia Szeptember 14. Energiaügyi nemzetközi konBudapest ferencia
Dr. Szőke László KüM szakállamtitkár Dr. Göncz Kinga külügyminiszter (beszéd)
Október Brüsszel
Dr. Iván Gábor KüM szakállamtitkár
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (nyitó beszéd), Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (előadás) Szeptember 26. Az Európai Unió adóhivatali Gyurcsány Ferenc Budapest vezetőinek szakmai tanácsko- miniszterelnök (előadás) zása Október 1–5. „EU-Forrás Hét” nemzetközi Dr. Veres János Budapest konferencia pénzügyminiszter (nyitó előadás) Október 2. Az Európa Tanács (Council of Sajó András, Strasbourg Europe CE) Parlamenti Köz- az MTA rendes tagja gyűlése A CE 19 tagú Bírósága új tagjai között a Bíróság tagjává választották Sajó Andrást. 5. „Friends of Europe” civil szervezet konferenciája az Európai Unió ötvenéves múltja és a jövője téma-körében Október 9–10. Az EU-tagországok és a latinLisszabon amerikai országok (EU-LAC) vezető tisztviselőinek XXXIII. tanácskozása Október 11. Első Regionális (kelet-középBudapest európai) Energia Fórum Október 15. Európa jövőjével (reformPozsony szerződés) foglalkozó nemzetközi konferencia Október 26. XII. Nemzetközi NATOBudapest konferencia
Bus Szilveszter KüM-osztályvezető
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (előadás) Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Vadai Ágnes HM államtitkár (előadások) November 19– „Az Esélyegyenlőség Éve – Dr. Lamperth Mónika szociális és 20. 2007” zárókonferenciája munkaügyi miniszter (beszéd) Lisszabon November 22. Az EUés ASEAN- Dr. Medgyessy Péter utazó nagySzingapúr tagországok évi ülése követ
197
December 10. Nemzetközi konferencia „A Budapest gazdasági versenyképesség növelése a határ menti régiókban” téma-megjelöléssel December 16– Az EU – palesztin problémával 17. foglalkozó – donorkonferenciPárizs ája
Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter (nyitó beszéd) Várkonyi László KüM szakállamtitkár
C./ Az EBESZ égisze alatt vagy a keretében rendezett konferenciák Dátum, helyszín Október Varsó
A konferencia megnevezése
Magyarország képviselője 4–5. Az Ázsia-Európa Alapítvány Róna Ottó nagykövet, továbbá dr. (ASEF) Kormányzótanácsának Balogh András nagykövet az ülése ASEF-kormányzó képviseletében
D./ Egyéb nemzetközi kongresszusok, konferenciák Dátum, hely- A konferencia megnevezése szín Január 24–25. A Világgazdasági Fórum Davos (World Economic Forum – WEF) 37. tanácskozása
Magyarország képviselője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Január 25. Az AmCham és a Joint Dr. Göncz Kinga Budapest Venture Association közös külügyminiszter (előadás) konferenciája Március 29– „A magánszféra bekapcsolódá- Tomaj Dénes 30. sa a fejlesztési együttműkö- KüM főosztályvezető Prága désbe” téma-megjelölésű konferencia a cseh külügyminisztérium és az OECD szervezésében Április 12–13. Az Európai Bírói Egyesület Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy meValencia éves közgyűlése gyei Bíróság elnöke Április 19. Esterházy János (az egykori Sólyom László Budapest Csehszlovákia parlamenti kép- köztársasági elnök viselője) emlékére (halálának (beszéd) 50. évfordulója) konferencia a MTA és a szlovákiai Rákóczi Szövetség rendezésében. Május 17–18. A Világgazdasági Fórum ál- Dr. Medgyessy Péter volt korAmman lam- és kormányfői szintű éves mányfő, utazó nagykövet, ülése Várkonyi László KüM szakállamtitkár
198
Május 21. Budapest
Az Európai Légi Társaságok Szövetsége Közgyűlése A Szövetség elnökévé választották Gönczi Jánost, a Malév Zrt. vezérigazgatóját. Június 7. Az Európai Palliatív Szövetség Budapest 10. kongresszusa (gyógyításápolás témakör) Június 9. Nemzetközi Gazdasági Fórum Szentpétervár 11. kongresszusa Június 20. A Friedrich Ebert Alapítvány Potsdam konferenciája Június 29. Befektetési Világkonferencia La Baule (Franciaország) Július 19. Oroszország finnugor népeinek Saranszk etnográfiai konferenciája, (Oroszország) egyidejűleg kulturális és sportprogram Augusztus 23. Stressz Világkongresszus (öszBudapest szefüggésben Selye János születésének 100. évfordulójával) Augusztus 27– Tudományos konferencia a 31. Magyar Tudományos AkadéBudapest mia, az Európai Közgazdász Társaság (European Economic Association – EEA), az Ökonometriai Társaság (Economic Society – ESEM) szervezésében Augusztus 31. A Hungarian Business Leaders Budapest Forum (HBLF) VI. nemzetközi konferenciája
---
Sólyom László köztársasági elnök (köszöntő) Dr. Veres János pénzügyminiszter Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (előadás) Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (előadás) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Sólyom László köztársasági elnök (nyitó beszéd) MTA
Czakó Borbála nagykövet, a HBLF elnöke
Szeptember 9. „Az első tégla a berlini falból” Gyurcsány Ferenc Budapest címmel nemzetközi ünnepi miniszterelnök (nyitó beszéd) konferencia a magyar határnyitás (1989) évfordulója alkalmából Szeptember 11. Szimpózium „A US-AID és a MeH Budapest magyar vezetésű Afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) együttműködése” téma-megjelöléssel Október 11. Budapest
10– „Európai Fórum a Városi Biz- MTA tonságért” (EFUS) nemzetközi konferencia
199
Október Budapest
11. A Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében konferencia (workshop) adózás és verseny témájában Október 15. Az IBRD (Világbank), a NemBudapest zetközi Pénzügyi Társaság és a magyar GKM szervezésében nemzetközi konferencia Október 18– A Public Interest Law Institute 19. (PILI) első európai Pro Bono Budapest Foruma Október 29– Az ASEM (Asia–Europe 30. Meeting) vezető tisztviselőinek Guilin (Kína) konferenciája November 14– A Demokráciák Közössége 17. (DK) miniszteri szintű 4. találBamako (Mali) kozója November 16. Nemzetközi konferencia a máBudapest sodik világháború után a magyarországi németek kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából November 23– A Magyar Nők Világkonferen24. ciája Budapest
November 27– A Politikai Világfórum / Vi28. lágpolitikai Fórum (World Budapest Political Forum – WPF – volt állam- és kormányfők konzultatív testülete) szemináriuma, „Európai álom – ígéretek és valóság” téma-megjelöléssel December 3. A Demokratikus Átmenet Budapest Nemzetközi Központja (International Cenre for Democraatic Transition – ICDT) nemzetközi konferenciája December 10– Az Európai Főbírók Szövetsé11. gének (EFSZ) nemzetközi konBudapest ferenciája ***
200
Dr. Veres János pénzügyminiszter (előadás)
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (nyitó beszéd) Sólyom László köztársasági elnök (írásos üzenet) Róna Ottó KüM főosztályvezető Várkonyi László KüM szakállamtitkár Dr. Gyarmati István ICDTigazgató Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kiss Péter miniszter (MeH), Kállai Ernő országgyűlési biztos (beszédek) Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, (házigazda, nyitó beszéd), Dr. Göncz Kinga külügyminiszter (fővédnök) Gurmai Zita EP-képviselő (fővédnök) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (nyitó beszéd), Bajnai Gordon miniszter (előadás)
ICDT szervezésében
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az EFSZ alelnöke
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS
KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI
2007
201
Január Január 8. – Január 9. A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság irányában tett diplomáciai lépésről 2007. január 8-án Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár a Külügyminisztériumba kérette a Belarusz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét Alekszandr Hajnovszkijt, valamint az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetét Igor Szavolszkijt, magyarázatot kérve arra, miért fordulhatott elő, hogy január 7én már akadozott, január 8-án már leállt a kőolaj szállítása a Barátság kőolajvezetéken. Az államtitkár kifejtette: a magyar kormány Minszk és Moszkva sürgős válaszát várja arról, hogy mikor indul újra a szállítás, valamint hogy a két fél milyen biztosítékokat tud adni arra, hogy a jövőben nem fordul elő ilyen fennakadás. Magyarország nem kíván beleavatkozni Belarusz és Oroszország energetikai-pénzügyi vitájába, de elvárja, hogy a nemzetközi üzleti normák alapján megkapja az érvényes szállítási szerződésekben foglaltak szerint megrendelt kőolaj teljes mennyiségét. Az államtitkár egyúttal jelezte: a magyar kormány elvárja, hogy felvetéseire 24 órán belül érdemi választ kapjon. Mindkét diplomata azt ígérte, hogy január 9-én délután személyesen ad tájékoztatást kormánya válaszáról. 2007. január 9-én Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár fogadta Igor Szavolszkij az Oroszországi Föderáció és Alena Kupchyna a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövetét, akik tájékoztatást adtak kormányaik álláspontjáról. Igor Szavolszkij nagykövet kifejtette, hogy Oroszországnak nem szándéka válságot generálni. Értékelésük szerint a kialakult helyzet nem okoz válságot, hiszen valamennyi érintett ország a szállítások leállítása ellenére jelentős tartalékokkal rendelkezik. Oroszország reményei szerint belátható időn belül létrejön a megállapodás a Belarusz Köztársasággal. Alena Kupchyna nagykövet hangsúlyozta: a belarusz fél felelősséget érez az európai országok energiaellátásáért, így maga is megegyezésre törekszik. A nagykövetek tájékoztatást adtak arról, hogy a két fél magas szinten tárgyal a megegyezés érdekében. Reményüket fejezték ki, hogy belátható időn belül megállapodás születik a két állam között. Magyar részről megismételték, hogy Magyarország az Oroszországtól megrendelt teljes olajmennyiségre igényt tart. Január 12. A V-4 tagországok kulturális minisztereinek közös nyilatkozata (Elfogadva 16. találkozójukon, Budapesten, 2007. január 12-én.) A Visegrádi Csoport országai kulturális minisztereinek találkozóját 2007. január 12-én tartották Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.
202
A kulturális miniszterek találkozóját megelőzően 2007. január 11-én szakértői találkozót tartottak Budapesten, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumban. A szakértői találkozón a másnap tartandó miniszteri értekezlet által kibocsátandó jelentést előkészítendően a következő témákat tárgyalták meg: 1. A Visegrádi Csoport 2006. évi projektjeinek megvalósítási állapota valamint újabb javaslatok 2. Az Európai Tanács oktatási és kulturális minisztereinek 2007 februárjában tartandó következő ülésének előkészítése 3. Dialógusok az irodalomban – a Visegrádi Könyvtár és a Visegrádi Antológia projektek 4. Dialógusok a zenében 5. A V-4 országok által 2006 májusában Besztercebányán tartott könyvtári informatikai kollokvium – további támogatás és döntés szükséges a következő házigazda ország kijelöléséhez 6. A Visegrádi országok kulturális öröksége – a lengyel fél felhívására új munkacsoportot létesítenek „Kihívások és veszélyek” elnevezéssel 7. Értékelték a Nemzetközi Visegrádi Alap eredményeit – például a Visegrádi Csoport egyes tagországai kulturális projektjeinek finanszírozásában érvényesített struktúrát és prioritásokat * A Visegrádi Csoport országainak kulturális miniszterei értékelték a V-4 országok közötti együttműködést és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a közép-európai identitást zenei és irodalmi dialógusokkal erősítsék, illetve, hogy megsokszorozzák a V-4 sokoldalú tevékenységét valamennyi művészeti mezőben és a kultúra tágabb kontextusában. A találkozón az alábbiakban állapodtak meg: 1. A miniszterek elfogadták a szakértői jelentést a V-4 Csoport projektjeinek megvalósítási állapotáról. 2. A miniszterek nyugtázták a jelentésnek az új projektek előkészítésében elért eredményekről szóló beszámolóját. 3. A miniszterek melegen üdvözölték a V-4 Jazz Octet koncertjét, amelyet a magyar közrádióban sugároztak, és amelyről CD készül. A miniszterek egyetértettek abban, hogy valamennyi V-4 országban meg kellene fontolni ennek sugárzását. 4. A miniszterek egyetértettek, hogy a magyar Visegrádi Antológia projektet folytatni kell, s be kell mutatni a következő V4 miniszteri találkozón, ahol is meg kell vizsgálni kereskedelmi terjesztésének lehetőségeit. 5. A Kultúrák Közötti Dialógus Évének előkészületeit illetően a miniszterek megállapodtak arról, hogy az EU keretek között támogatják a V-4 együttműködést. 6. Csehország miniszterhelyettese hangsúlyozta a kölcsönös kulturális inspirációnak a közép-európai irodalomban betöltött szerepét. Mind a négy ország teljes mértékben támogatja, hogy a múlt és a jelen közös értékeit és jellegzetességeit az irodalmon keresztül mutassák be. 7. Az EU Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanácsának közelmúltbeli (2006. november 13–14-i) találkozójával kapcsolatosan és „A kultúrára költött pénz nem támogatás, hanem társadalmi befektetés” mottó szellemében a V-4 miniszterek a Bizott-
203
ság részére készített tanulmány alapján megtárgyalták a kulturális gazdaságtan néhány aspektusát. 8. A miniszterek elfogadták a magyar miniszter javaslatát, miszerint a kulturális gazdaságtant illetően alapvető fontosságú a szoros V-4 együttműködés és a további egyeztetések. 9. A miniszterek elfogadták a szlovák miniszter javaslatát egy cseh– szlovák–magyar–lengyel koprodukcióban készülő európai játékfilmet, az „Angol rapszódiát” illetően. 10. A miniszterek üdvözölték a szlovák gondolatot, miszerint támogatni kell a Közös Digitális Sugárzást, valamint, hogy a gondolatot véleményezésre előterjesszék saját megfelelő hatóságaiknak. 11. Elfogadták, hogy a könyvtári informatikai kollokviumot a V-4 országok kulturális miniszterei támogatják, és hogy az 2008-ban kerül megrendezésre. 12. Elfogadták azt a lengyel kezdeményezést, hogy munkacsoportot állítsanak fel a V-4 fórumon belül annak megvizsgálására, hogy milyen hatással volt a gazdasági és társadalmi átalakulás a „visegrádi” országokban a kulturális örökségre. A miniszterek üdvözölték a szakértők részvételét a „Visszahódított emlékezet” címmel a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központban 2007 júniusában megrendezendő konferencián. 13. A miniszterek ösztönzik a szakértőket, hogy folytassák munkájukat a Tanulmányút Programmal kapcsolatban, figyelembe véve a Nemzetközi Visegrádi Alap már létező Visegrádi Bentlakásos Ösztöndíj Programját. 14. A miniszterek üdvözlik Wroclaw pályázatát az EXPO 2012 Világkiállításra mint olyan lehetőséget, amely az egész közép-európai régiót előmozdíthatja, jelesül a „Szabadidő kultúra a világ gazdaságaiban” téma kontextusában, amelynek jelentősége egyre növekszik. Úgy találják, hogy a kiállítás témája egybevág az Európai Unió politikájával, a Lisszaboni Programmal, valamint a kulturális és kreatív iparokat támogatására vonatkozó V-4 érdekekkel. 15. A kulturális miniszterek megállapodtak, hogy különösen erősíteni fogják a kultúrát illető együttműködést az EU munkacsoportokban. 16. A találkozó során a miniszterek megtartották a 2006-os Visegrádi Díj átadási ceremóniáját. Ezt a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központnak nyújtották át. A miniszterek megállapodtak, hogy a következő jelölésre a következő miniszteri értekezleten kerül sor. A felek megállapodtak abban, hogy a Visegrádi Csoport országai kulturális minisztereinek következő találkozóját 2007 októberében Szlovákiában tartják. Aláírók: István Hiller oktatási és kulturális miniszter Magyar Köztársaság
Marek Madarič kulturális miniszter Szlovák Köztársaság
Petra Smolikova kulturális miniszterhelyettes Cseh Köztársaság
Krzysztof Olendzki kulturális h. államtitkár Lengyel Köztársaság
204
Január 15. A Külügyminisztérium közleménye az Ausztrál Államszövetség vízumrendészeti eljárásainak könnyítéséről Jelentős előrehaladás Magyarország és az Ausztrál Államszövetség kapcsolatának fejlődésében, hogy 2007. január 15-étől magyar állampolgárok könnyített eljárásban („e676autogrant”) kérhetnek vízumot, amennyiben turizmus vagy látogatás céljából három hónapnál rövidebb időtartamra kívánnak beutazni Ausztráliába. A magyar kormány üdvözli az ausztrál döntést – olyan előremutató lépésként értékelve azt, amely hozzájárul az EU-tagállamok vonatkozásában nem egységes ausztrál beutazási szabályok kedvező változásához. Reményünket fejezzük ki, hogy az ausztrál részről tervezett új globális beutazási rendszer közeljövőbeli bevezetésével e tekintetben is megvalósul az Európai Unió állampolgárait érintően az egyenlő bánásmód. A vízumrendészeti könnyítésről szóló döntéssel Ausztrália kormánya el kívánja ismerni azt a már most is jó és a jövőben remélhetően tovább erősödő vízumfegyelmet, amit tanúsítanak a magyar állampolgárok Ausztrália előírásaival kapcsolatban. A könnyebbé váló vízumkiadással növekvő kontaktusok elősegítik a két ország közötti üzleti kapcsolatokat, valamint az oktatási és kulturális csereprogramokat. Január 16.
Sólyom László köztársasági elnök köszöntő beszéde a diplomáciai testület tiszteletére az új év alkalmából adott fogadásán
Igen tisztelt Nuncius úr, a Diplomáciai Testület Doyenje! Tisztelt Külügyminiszter Asszony! Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Üdvözlöm Önöket a Sándor-palotában a diplomáciai év protokolláris kezdete alkalmából. Köszönöm Önnek, Doyen úr, és a Diplomáciai Testület minden tagjának az újévi jókívánságokat; viszonzom ezeket, kérve Önöket, továbbítsák legjobb kívánságaimat államfőjüknek és országuk minden polgárának. Nagyra értékelem azt a tevékenységet, melyet Önök misszióvezetőként Magyarország és országuk kapcsolatainak fejlesztése, Magyarország jobb megértése és megismertetése érdekében kifejtenek és kifejtettek az elmúlt évben is. Erre tavaly kitűnő alkalmat kínált az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója, amelyet számos ország tisztelt meg képviselője jelenlétével, sokan államfő és kormányfő vezette delegációval. Köszönöm Önöknek, hogy aktívan és empátiával hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiemelkedő esemény a nemzetközi életben méltó figyelmet kapott. Külön örömmel tölt el, hogy több országban is régiók, városok vagy egyetemi közösségek saját kezdeményezésükre tartottak megemlékezést. Kérem, tolmácsolják köszönetemet népüknek. Egyetértek Nuncius úr beszédének megállapításaival és gondolataival; engedelmükkel csak néhányra reflektálok. Hogy mik voltak a 2006. év legfontosabb történései és tanulságai Magyarország számára, Önök pontosan ismerik, csakúgy mint a köztársasági elnök megnyilvánulásait is. Legutóbbi, az ország polgáraihoz intézett újévi beszédemre utalnék, melyben a köz-
205
bizalom helyreállítására, a pártpolitikai szembenálláson való felülemelkedésre, a Doyen úr által is taglalt erkölcsi kérdések fontosságára hívtam fel a figyelmet, abban a meggyőződésben, hogy lehet másként is politizálni. Meggyőződésem, hogy az államfő elsőrendű kötelessége, hogy felhívja az ország figyelmét a demokrácia erkölcsi alapjainak fontosságára és sérthetetlenségére. Tagságunk az Európai Unióban 2006-ban – túl már a csatlakozás eufóriáján – mindennapos teendőket, a kihívások kezelését és a lehetőségek kihasználását jelentette. A legfontosabb feladat azonban mindenekelőtt az együttműködés és az integráció elmélyítése. Úgy vélem, az ismert nehézségek ellenére az ország sikeresen illeszkedett be az Európai Unió közösségébe s minden reális alapja megvan arra, hogy a fejlesztési politika lehetőségeit felhasználva folytassa felzárkózását; így az uniós tagság pozitívumait a lakosság a mindennapi életében is tapasztalni fogja. Remélem, hogy az Alkotmányos Szerződés ügyében 2007 olyan megoldást fog hozni, amely a Szerződés értékeit fenntartja, és azt minden tagállam számára elfogadhatóvá teszi. Örömmel tölt el minket, hogy 2007. január 1-jétől újabb szomszédunk csatlakozott az unióhoz. Ez azért is lényeges számunkra, mert Romániában él a határon túli legnagyobb létszámú magyar közösség. Ezzel több mint tizenkétmillió magyar, vagyis a magyar nemzet túlnyomó többsége az Európai Unió nyitott közösségén belülre került. Üdvözöljük Romániát és Bulgáriát az EU-ban, és reméljük, hogy másik szomszédunkat, Horvátországot is rövidesen a tagok között üdvözölhetjük. Magyarország az EU nyitottságának fenntartása mellett száll síkra. Reméljük, hogy a tagsági feltételek maradéktalan teljesítésével további országok előtt is nyitva marad a csatlakozás lehetősége. Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a kapcsolatok ápolására és fejlesztésére a szomszédos országokkal. Az elnöki párbeszéd új formáját jelentették egyetemi közös előadásaink Szlovákia elnökével mindkét országban. Találkozókra került sor továbbá Ausztria, Horvátország, Szerbia és Ukrajna államfőjével is. A közeljövőben Romániába látogatok. A szomszédos országokkal meglévő kapcsolatok fejlesztésének egyik célja, hogy az anyaország és az adott magyar közösség kapcsolatait javítva az anyaország hozzájáruljon ahhoz, hogy a magyar kisebbség körében az utóbbi két évtizedben rendkívüli módon felgyorsult asszimilációt és a népességfogyást legalább lassítsa. Úgy vélem, a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése, fejlesztése olyan európai érték, mely a sokszínűség megőrzése, a jog és esélyegyenlőség biztosítása révén kell hogy érvényesüljön. Kezdeményeztem egy a határon túli magyarsággal foglalkozó konferenciasorozatot is, mely a XXI. század kihívásait hivatott elemezni a határon túli magyarok különböző civil szervezeteinek és tudományos intézményeinek bevonásával. Ezek a konferenciák idén is folytatódnak, és remélem, hogy az itt felszínre kerülő adatok, tények, következtetések segítenek majd a körülöttünk zajló folyamatok jobb megértésében, s ennek megfelelő lépések kialakításában. Ez év őszén Magyarországon kerül sor a Visegrádi Négyek államfői következő éves találkozójára. Azért is szólok külön erről az eseményről, mert úgy vélem, ez az egyik olyan politikai kezdeményezés a térségben, mely sikeresen élt túl minden eddigi megpróbáltatást. A V-4 megtartotta jelentőségét az unióhoz csatlakozás után is, és a Visegrádi Alap működése révén kapcsolata van a polgárokkal, a civil és a kulturális szférával, ami a további sikeres működésének egyik alapját is adja. Fontosnak tartom részvételemet az Arraiolos-csoportban. Hét EU-tagállam – Portugália, Németország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Lettország és Finnország – végrehajtó hatalommal nem rendelkező elnökeinek évenkénti informális találkozója kiváló alkalmat kínál az unióval kapcsolatos elvi kérdések és politikák megvitatására.
206
Néhány szót a balkáni térségről, melynek számunkra – és meggyőződésem szerint az EU számára is – különös jelentősége van. Úgy vélem, az integrációs folyamat előrehaladása már olyan környezetet teremtett, melyben a térségi régiós összefogás, valamint a felzárkóztatás lehetőségei nőnek. Magyarország változatlanul kész a szorosabb együttműködésre minden balkáni országgal annak érdekében, hogy a Balkán a jövőben a béke, a fejlődés és együttműködés térségévé váljék. Változatlanul figyelmet fordítunk az Európán kívüli térségekre. Idén több afrikai, amerikai és ázsiai ország szerepel fogadási és utazási programomban, tükrözve Magyarország érdekeltségét a kapcsolatok fejlesztésében. Decemberben látogatást tettem a Sinai-félszigeten és Cipruson állomásozó magyar békefenntartó erőknél. Önök tudják, hogy a világ hány pontján teljesítenek hasonló feladatot a magyar honvédség és rendőrség alakulatai. A béke és az emberi jogok két nagy hívószavára a Magyar Köztársaság mindig érzékenyen reagált és reagál a jövőben is. Ebben szerepe van annak a különleges érzékenységnek, amely Magyarország tapasztalataiból adódik a XX. század nem-jogállami rendszereiből. Ezzel összhangban fenntartom, hogy a biztonsági kockázatok kivédése érdekében az emberi jogokat csak a legszükségesebb mértékben lehet korlátozni. Bízom abban is, hogy az ENSZ új főtitkárának sikerül olyan irányban elmozdítani a szervezetet, mely sikeresebbé teszi a globális kezelést igénylő problémák megoldását. Magyarország kész e téren együttműködni a kihívások megválaszolásában. Szeretném Önöket tájékoztatni a „zöld elnökök” kezdeményezésről. Olyan államfő társaimat szólítottam meg informális kezdeményezésemmel, akik különösen érzékenyek a környezetvédelem és a jövő nemzedékek iránti felelősség kérdéseire. Négy kollegámmal tavaly közösen léptünk fel a biodiverzitás érdekében, többükkel az idén személyesen is találkozom. Örömmel tölt el, hogy az elgondolás iránt egyre nagyobb az érdeklődés. 2007-ben két évforduló érdemel különös figyelmet. Az egyik Magyarországon Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulója. Kodály műve méltó arra, hogy a diplomáciai munka során is figyelemmel legyünk rá, hiszen zenéje és ének-zene oktatási módszere olyan távoli országokat és kultúrákat is összeköt, melyek egyébként nehezebben bukkannak találkozási pontokra. A másik évforduló nemzetközi jelentőségű: a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója. Fontos alkalom ez annak megerősítésére, hogy az európai közösségek és ma az unió céljai messze túlmutatnak a gazdasági együttműködésen, és Európa egységes szellemiségét és értékeit kell hogy képviseljék a globalizáció korában. E gondolatok jegyében kívánok mindnyájuknak sikeres és eredményes tevékenységet 2007-ben!
207
Január 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 2001/2007. (I. 18.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság kormánya és az ENSZ/FAO között a FAO Európai és KözépÁzsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás jóváhagyásárfól A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) között a FAO Európai és KözépÁzsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ Budapesten való felállításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; (…) 4. jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Január 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 2002/2007. (I. 18.) Korm. sz. határozata a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi egyezményhez tett nyilatkozat kihirdetéséhez kapcsolódó intézkedés végrehajtásáról – a Nemzeti Központi Hivatal kijelöléséről 1. A Kormány a Genfben 1929. április 20-án aláírt, az 1933. évi XI. törvénycikkel kihirdetett, a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi egyezményhez tett Nyilatkozat kihirdetéséről szóló 157/2006. (VII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel az Országos Rendőr-főkapitányságot jelöli ki nemzeti központi hivatallá. 2. Ez a határozat a kormányrendelet szerinti Nyilatkozat megtételének napján lép hatályba.
Január 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 2003/2007. (I. 18.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) alapjainak tizennegyedik feltöltésében (A határozat a közzététele napján lépett hatályba.) A Kormány a.) egyetért a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA – a továbbiakban: Társulás) 209. számú, a Társulás 14. alapfeltöltéséről szóló határozatával és a határozatban szereplő magyar hozzájárulás összegével;
208
b.) felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Társulásban a Magyar Köztársaságot képviselő kormányzói feladatkörében eljárva, a jelen határozat a) pontjában foglalt döntésről a Társulást értesítse és az annak megfelelő Kötelezettségvállalási Nyilatkozatot kiadja; c.) felkéri a pénzügyminisztert, hogy a vonatkozó évek központi költség-vetésébe tervezze be a Társulás tizennegyedik alapfeltöltéséből származó fizetési kötelezettségeket és intézkedjen a szükséges fizetési kötelezvények kiállításáról, valamint a befizetések végrehajtásáról. Január 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 2004/2007. (I. 18.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormányának részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) multilaterális adósság-elengedési kezdeményezésében (A határozat a közzététele napján lépett hatályba.) A Kormány a.) támogatja a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA – a továbbiakban: Társulás) Kormányzótanácsának Multilaterális Adósság-elengedési Kezdeményezésére vonatkozó (a továbbiakban: Kezdeményezés) 211. számú határozata alapján a Magyar Köztársaságnak a Kezdeményezésben történő részvételét; b.) egyetért az a.) pontban megjelölt határozat szerinti hozzájárulásnak a Társulás részére történő folyósításával a Kezdeményezés első (2007–2008) és második (2009– 2016) időszakára vonatkozóan. A Kormány a Kezdeményezés harmadik (2017–2044) időszakára vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalásról legkésőbb a Kezdeményezés második időszakának végéig dönt; c.) felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaságot a Nemzetközi Fejlesztési Társulásban képviselő kormányzói feladatkörében eljárva a jelen határozat a.) pontjában foglalt döntésről a Társulást értesítse és az annak megfelelő Kötelezettségvállalási Nyilatkozatot kiadja; d.) felkéri a pénzügyminisztert, hogy a 2007–2016 évek központi költség-vetésébe tervezze be a Kezdeményezés támogatásából származó fizetési kötelezettségeket és intézkedjen a szükséges fizetési kötelezvények kiállításáról, valamint a befizetések végrehajtásáról. Január 25. Magyar – Vatikáni közös nyilatkozat (Budapest, 2007. január 25.) A Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék delegáltjaiból álló egyeztető bizottság alakuló ülést tartott 2007. január 25-én az Oktatási és Kulturális Minisztériumban. A szentszéki oldal képviseletében Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a magyar kormányzati oldal képviseletében dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a következő nyilatkozatot fogadták el a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság 2007. január 25-én megrendezett ülésén. A találkozóra előzetes egyeztetés után került sor mind a két fél kívánságára. A megbeszélés során meghatározták a Magyar Köztársaság és az ApostoliSzentszék viszonyát, különösen az 1997. évi Megállapodást érintő azon kérdéseket, amelyeket a jö-
209
vőre vonatkozóan a Vegyes Bizottság tárgykörébe kívánnak vonni. A kormányzati és a szentszéki oldal megegyezett abban, hogy a Bizottság rendszeres működése elengedhetetlenül fontos a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti további sikeres együttműködés érdekében. Dr. Hiller István Juliusz Janusz miniszter, érsek, apostoli nuncius a delegáció vezetője delegáció vezetője
210
Február Február 6. A Magyar Köztársaság Kormányának 2013/2007. (II. 6.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéz Köztársaság részére Magyarország által nyújtandó kötött segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló keret-megállapodás szövegének jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéz Köztársaság részére Magyarország által nyújtandó kötött segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló Keret-megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás szövegének (jóváhagyás fenntartásával történő) végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét és elrendeli a megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben való kihirdetését. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéz Köztársaság részére Magyarország által nyújtandó kötött segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló Keret-megállapodás szövegének végleges megállapítására és kihirdetésére adott felhatalmazásról szóló 2023/2006. (II. 21.) Korm. határozat. Február 6. A Magyar Köztársaság Kormányának 2014/2007. (II. 6.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a megállapodás végleges szövegének megállapítását köetően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
211
Február 12. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Romániában tett hivatalos állami látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Bukarest, 2007. február 12.)
Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Maria Basescu asszony! Tisztelt Miniszter urak! Köszönetet mondok Önnek, Elnök úr, a magam, a feleségem és a magyar delegáció nevében a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Nagy várakozással érkeztem Bukarestbe, ez az első alkalom, hogy kétoldalú hivatalos látogatás keretében találkozunk Elnök úrral. Először járok köztársasági elnökként Bukarestben, s a látogatásnak – az országaink és nemzeteink közötti viszony jellegének megfelelően – megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok. Különleges ez az alkalom azért is, mert Románia 2007. január 1-jén az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően találkozunk; első ízben tárgyalhatunk egymással két EU-tagország államfőjeként. A közös értékek, az európai biztonság és stabilitás kiterjesztése, a bővítés következetes híveként Magyarország kezdettől támogatta a román csatlakozási törekvéseket, s meggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésben közösek ma és a jövőben is. Mind a magyar, mind a román nemzet legjobbjai – történelmi korszakokon átívelően – Európában látták saját országuk és népük méltó helyét. Az igazi európaiság sosem állt és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshoz való ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogok általános uralma, és különösen az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a problémákon, amelyeket főleg a XIX. század óta egyrészt az állam, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Mind a magyar, mind a román nép számára rengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések, amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásom előtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét, ahol a románság zöme él. A magyar Alkotmány egyébként őket is államalkotó tényezőként ismeri el. Mind az Országos Román Önkormányzat székházában, mind a gyulai ortodox templomban – ahol nagy örömömre valóságos tömeg gyűlt össze –a román nemzet részeként üdvözöltem őket. Itt van tehát az idő, és itt van a lehetőség, hogy a történelmi sérelmeken és bizalmatlanságon túllépjünk. Szolgáljanak támaszul azok a történelmi pillanatok, amikor a közös értékek, magasabb eszmék jegyében mindkét nép fiai akár életük vagy szabadságuk árán is kiálltak a szabadság mellett, és felkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Megrendülve és mély tisztelettel hajtok fejet azok előtt a romániai magyarok, románok és szászok előtt, akik 50 évvel ezelőtt nyilvánosan is szolidaritást vállaltak az 1956. évi magyar forradalommal, és súlyos megtorlás áldozatai lettek. És emlékezem azokra is, akik nemzetiségre tekintet nélkül közösen indították el 1989-ben a diktatúra elleni harcot és léptek arra az útra, amely mára az Európai Unióba vezette Romániát. Tagságunk az Európai Unióban történelmi lehetőség Magyarország és Románia kapcsolatában. Az unió: egység a sokféleség megőrzésében. Az Európai Unió nem csak az oly sokat emlegetett alapszabadságok térsége. Olyan alapelvek is jellemzik, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a regionalizmus. És az unió is osztja azokat az elveket, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai
212
Chartájában vannak lefektetve. Az ezekben is kifejeződő uniós értékközösség ad alapot országaink jövőorientált együttműködésének. Az együttműködés alatt pedig nem csupán az egyébként is működő gazdasági kapcsolatokat, vagy adott ügyekben összehangolt politikai fellépést értek. Ennél sokkal tágabban, de egyben a két nép és két ország viszonyát jellemző fogalomként, az együttműködésnek jóindulatú és felszabadult kölcsönösséget kell jelentenie. Románia másfélmillió lelket számláló magyar közösség otthona is. Ők, miközben Románia állampolgárai, önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvük és kultúrájuk alapján eltéphetetlen szálakkal kötődnek Magyarországhoz és az egész Kárpát-medencei magyarsághoz. Létük alapja a magyar nemzethez tartozásuk. Emberi méltóságukhoz való joguk – ami minden emberi jog alapja – követeli meg ennek elismerését és sértetlenségét. A romániai magyar közösség nélkülözhetetlen szerepet játszott a romániai rendszerváltásban, az elmúlt másfél évtized belső átalakulásában és a demokrácia kiépítésében, továbbá az ország euro-atlanti integrációjában. Románia teljesítményéhez az ő munkájuk is hozzájárult, amiért köszönet és elismerés illeti őket. Történelmi feladatuk a magyar–román viszony új alapokra helyezésében való közreműködés. A romániai magyarság ma az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Ez indokolja mind az anyaországhoz való viszony különleges intenzitását, mind pedig Románián belüli helyének sajátosságát. Az utóbbinak az imént felsorolt európai nemzetközi jogi szerződésekkel összhangban megfelelő jogokban és intézményekben is formát kell öltenie. A romániai magyarság önszerveződését és érdekérvényesítését biztosító politikai, jogi és kulturális keretek továbbépítése – beleértve a román törvényhozás asztalán lévő kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi kárpótlás kiteljesítését, valamint a különféle autonómia-formákról folytatandó demokratikus párbeszédet – mindkét nemzet és mindkét ország érdeke. A Basescu elnök úrral, a román parlament két Házának vezetőivel és a kormányfővel folytatott tárgyalásaimon meggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenének és kilátásainak megítélésében számos kérdésben azonos a véleményünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós közösséggel fémjelezett új korszakban közös feladatunk az, hogy bizalommal és egymás megértésére nyitottan törekedjünk a magyar–román együttműködés fejlesztésére. A Magyar Köztársaság elnökeként mindent megteszek ezért. Emelem poharam: nemzeteink boldogulására, a magyar–román kapcsolatok jövőjére, Basescu elnök úr és Maria Basescu asszony, valamint valamennyi jelenlevő egészségére! Február 12. A Külügyminisztérium közleménye Mizsei Kálmán kinevezéséről az Európai Unió moldáviai különleges képviselőjévé Az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa a 2007. február 12-i ülésén – Javier Solana főképviselő javaslatára – egyhangúlag jóváhagyta, hogy az Európai Unió moldovai új különleges képviselője (EU Special Representative – EUSR), pályázatot elnyerve, 2007 márciusától Mizsei Kálmán – korábban ENSZ főtitkár-helyettesi rangban a UNDP európai és FÁK-országok volt regionális igazgatója – legyen Magyarország jelöltjeként az EU korábbi moldovai különleges képviselője Jacobovits de Szeged visszavonulásával megüresedett poszton.
213
Mizsei Kálmán kinevezése a magyar külpolitika eredményességének elismerése. Ennek jelentősége abban is áll, hogy az Európai Tanács első alkalommal nevezett ki az EU külkapcsolati rendszerén belül kiemelten kezelt különleges képviselőjének magyar szakembert. Mizsei Kálmán az EU jelenlegi kilenc különleges képviselője közül az egyedüli, aki a 2004 után csatlakozott tagországok sorából kerül ki. Az Európai Unió moldovai különleges képviselője az Európai Tanács képviseletében az unió álláspontot és érdekeket kifejezve jár el; a jelentéseit az unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselővel szorosan együttműködve, a vele történő egyeztetés útján juttatja el a Tanácsnak; munkája során kiemelt figyelmet szentel a Dnyeszteren túli válság kérdéskörének, ahol az Európai Unió aktív szerepet játszik a rendezési folyamat elősegítésében. Az Európai Unió legújabb bővülésével Moldovai Köztársaság közvetlen EUszomszédunkká vált, a jelentősége felértékelődött. Moldova Ukrajna mellett kiemelt partnerország Magyarország számára az EU szomszédságpolitikájában. Magyar részről következetesen támogatjuk a Moldovai Köztársaság stabilitását és európai közeledését. A magyar szerepvállalás jelentőségét tükrözi az is, hogy a moldáv–ukrán határon állomásozó EU Határmegfigyelő Misszió vezetője szintén magyar szakember, Bánfi Ferenc rendőrtábornok. Február 13. Az Országgyűlés 1/2007.(II. 13.) OGy. sz. határozata az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO támogatáshoz való magyar katonai hozzájárulásról szóló beszámoló elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. február 12-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés „Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról” szóló beszámolót elfogadja. Február 13. Az Országgyűlés 2/2007. (II. 13.) OGy. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki kiképző missziójában történő magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. február 12-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés „A Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki Kiképző Központjában történő magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről” szóló beszámolót elfogadja. Február 13. Az Országgyűlés 3/2007. (II. 13.) OGy. sz. határozata egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. február 12-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés az „Egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről” szóló beszámolót elfogadja.
214
Február 13. Az Országgyűlés 4/2007. (II. 13.) OGy. sz. határozata Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő kölföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. február 12-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló jelentést elfogadja. Február 13. A Magyar Köztársaság Kormányának 2020/2007. (II. 13.) sz. határozata az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról szóló 1992. évi egyezmény és az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról szóló 1992. évi egyezményhez elfogadott 2003. évi jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkka kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény részes államává váláshoz szükséges bejelentésről A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról szóló 1992.évi Egyezmény és az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozásáról szóló 1992. évi Egyezményhez elfogadott 2003. évi Jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Egyezmény (a továbbiakban: szerződések) részes államává váljon; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a szerződéseknek – a csatlakozásról szóló rendelkezéseiknek megfelelően – a Magyar Köztársaság részes államává válásához szükséges csatlakozásról szóló okiratokat helyezze letétbe; 3. elfogadja a szerződések kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a szerződések szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat benyújtójának a Kormány a gazdasági és közlekedési minisztert jelöli ki. Február 13. A Magyar Köztársaság Kormányának 2021/2007. (II. 13.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) bemutatott szövegével;
215
2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a megállapodás szövegének végleges megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben való kihirdetését. Február 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2026/2007. (II. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti, a szociális biztonságról szóló egyezmény végrehajtására szolgáló igazgatási megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti, a szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtására szolgáló Igazgatási Megállapodás (a továbbiakban: Igazgatási Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az egészségügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Igazgatási Megállapodás szövegének végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Február 28. A Magyar Köztársaság Kormányának 2027/2007. (II. 28.) Korm. sz. Határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek a magyarországi Salgótarján–Somoskőújfalu település által épített szennyvízcsatorna üzemeltetésére és karbantartására történő ideiglenes igénybevételről szóló megállapodásról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek a magyarországi Salgótarján–Somoskőújfalu település által épített szennyvíz-csatorna üzemeltetésére és karbantartására történő ideiglenes igénybevételéről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről készült kormányrendelet tervezetét, és elrendeli annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
216
Március Március 13. A Magyar Köztársaság Kormányának 2040/2007. (III. 13.) Korm. sz. határozata az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének 21. cikke szerinti jelentés jóváhagyásáról A Kormány 1. az Egészségügyi Világszervezetnek a 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 21. cikke szerinti jelentést jóváhagyja; 2. felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a jelentést az Egészség-ügyi Világszervezet illetékes szerve részére juttassa el. Március 14. A Magyar Köztársaság Kormányának 43/2007. (III. 14.) Korm. sz. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről 1. §. A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. §. A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.(…) 4. §. (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a Megállapodás 8.1. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külügyminiszter gondoskodik. A Megállapodás kihirdetett szövegét lásd a Magyar Közlöny 2007/30.sz.1818–1822. oldalán. Március 14. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a kolozsvári Állami Magyar Operaházban az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján (Kolozsvár, 2007. március 14.)
Tisztelt Ünneplő Közönség! A megszólítás ma minden magyarnak szól, mert Március 15-ét az egész magyar nemzet ünnepli, bármely államban él is. Március 15-ét a nemzet a szívébe fogadta, a magyarsága szimbólumának tartja. Nemzedékek találtak rá újra és újra e napra, hogy egybeolvasszák saját eszméikkel és vágyaikkal a szabadságról, a függetlenségről, hogy
217
tiltakozzanak az elnyomás vagy a hamisság ellen. Március 15-e összeforrt a forradalom tiszta ifjú lendületével, a tavasszal, a népek tavaszával, a magyar nemzet tavaszával; kiveti magából – idővel bizonyosan kiveti magából – a hamis hangot, a képmutató gesztusokat, éppen azért, mert folyton megújul, és mindig ama első naphoz való hűségben újul meg. Boldog vagyok, hogy ma este itt lehetek és közösen ünnepelünk, mert ez a magyar nemzet egységét fejezi ki: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek. Különleges okunk is van a közös ünneplésre. 1848-ban – mint Kossuth írta – Európa népei a szabadság által egybeolvadtak; az áprilisi törvények által a magyar nemzet egy európai jog- és értékközösség tagja lett. Most Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásával a magyar nemzet túlnyomó többsége – immár tizenkét millió magyar – ismét az európai jog- és értékközösség része, majdnem mindannyian az Európai Unió polgárai vagyunk. Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia között hamarosan elbontják a határsorompókat, és a román–magyar határon ma akadálytalanul léphetünk át. Később a nemzet további részei fognak az unióba kerülni, s ennek hatása Kárpátalján is érezhető lesz. A további sorsunkat tehát az Európai Unió alkotta közös és nyílt térben, az unió lehetőségeit használva kell elképzelnünk és megterveznünk. Az Európai Unió nem csak gazdasági és politikai szervezet. Jogközösség is. Már az alapítók célja között szerepelt a nemzetek megbékélése. Az értékei között van a nyelvek, a kultúrák sorsközössége, és ezzel összefüggésben a kisebbségek védelme. Az unió alapelve a regionalitás és a szubszidiaritás, vagyis az, hogy a helyi közösség döntsön mind abban, amit nem szükséges magasabb szintre vinni. Az Európai Unió minden tizedik polgára – nemzetállami szemszögből nézve – valamely kisebbséghez tartozik. Ezért ez a kérdést az uniónak a maga alapelveivel összhangban rendeznie kell. Az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga. Magyarország kitartásának köszönhető, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerült az Alkotmányos Szerződés szövegébe. Az unió néhány napja létrejött Emberi Jogi Ügynöksége a kisebbségi jogokat is vigyázza. Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzet fogalmával egyenrangúként ismeri el. Elismerést nyert az is, hogy az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának a támogatására. Más oldalról pedig: a balkáni konfliktusok vezetnek arra a tanulságra, hogy európai stabilitás nehezen érhető el a kisebbségi jogok teljességének és közösségi jogként való elismerése nélkül. A kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, s a kisebbségi jogok teljessége pedig – ahol minden feltétel és az igény megvan rá – a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. A hivatalos látogatásom alkalmával már tolmácsoltam, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenekelőtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról. Sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, és meg kell szerezni az adott állam egyetértését. Magyarország az Európai Unióban többször bizonyította az alapvető jogok iránti különleges érzékenységét. Hitelesen képviselheti tehát az emberi jogok ügyét és ezen belül a kisebbségek jogi igényeit is, különös tekintettel arra, hogy a két- és félmilliós magyar kisebbség a legnépesebbek egyike Európában, továbbá arra is, hogy ezek a közösségek a küzdelmük során mindig az alkotmányos kereteken belül maradtak. Hiba lenne azonban, ha a kisebbségi jogok és kisebbségi problémák mintegy bezárnák vagy elszigetelnék a magyarokat az adott országokon belül. Az Európai Unió hatása sokkal mélyebb és átfogóbb, amellett a bezárkózással ellentétes is; teljesen új
218
környezetet, új viszonyítási rendszert teremt. A szomszédos országokban élő magyarság előtt nemcsak a magyar határ nyílt meg, hanem egész Európa munkavállalási, tanulási, tudományos és gazdasági lehetőségei is. Magyarország ugyanezen változások sodrába került. Mindegyik tagállam formálja a közös Európát. Nekünk abban kell megalkotni a magyar nemzet helyét. Nem csak a határokat, de a lelkeket is meg kell nyitni, hogy megszabaduljunk a bizalmatlanságtól és a kicsinyhitűségtől. A magyar nemzetet az Európai Unióban úgy tudom elképzelni, mint amelyre illik az unió jelszava: egység a sokféleségben. Úgy érzem, az unió feltételei segítenek majd új hangot találni egymás között is. Az unió tárgyszerűségre is késztet; az emberi jogok nyelvén ért, az ilyen igényeket és a sérelmeket tudja kezelni. Pusztán érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre. Az új európai lehetőségek józan mérlegelésére van szükség, és tárgyszerű ismeretekre saját magunkról is. Fel kell mérnünk Magyarország és a szomszéd államok szükséges együttműködésének az esélyeit. Tiszteletben kell tartanunk az egyes nemzetrészek társadalmainak önállóságát. Mindezek a politikában az érzelmeknél súlyosabban esnek latba, mindazonáltal nem érintik a magyarként együvé tartozás mély és erős érzését, amely a személyiségünk és emberi méltóságunk része. Az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kidolgozása nem halogatható tovább. Ez gazdaságilag nélkülözhetetlen. Ugyanakkor kultúránknak nemcsak a múltja, hanem a magyar irodalom, művészet és tudományosság is csak ebben a teljességben létezik tovább. Amit most a közös ünneplés kapcsán elmondtam, azzal nem kanyarodtunk el Március 15-étől, az 1848-as forradalomtól. Akkor az állam és a nyelvében élő kulturális nemzet koncepciója kibékíthetetlennek bizonyult. Ma azonban a nemzetközi jogrend és mindenekelőtt az Európai Unió keretén belül nem zárja ki egymást a nemzet két felfogása; sőt, egyenrangúan egymás mellett élhet. Március 15-ének két arca és két öröksége van. Ez a nap a forradalom lelkét örökítette meg számunkra; mintája lett a szabadságért tett minden megmozdulásnak. A márciusi ifjak tetteit követte a magyar ifjúság 1956-ban is, amikor tüntetni indult, és amikor itt Romániában is kifejezte szolidaritását. Soha jobb lelkiismerettel nem lehetett azonosulni egy forradalmi nappal. Ez a nap csupa lelkesedés, olyan forradalom napja, amelynek nem volt szüksége erőszakra, amelytől távol maradt a bosszúállásnak a szelleme is. A ’48-as forradalom óta a három színű nemzeti zászló a szabadság jelképe is; felülmúlhatatlan jelkép, nincs szükség másra. Ám 1848. március 15-e nem csak egy dicsőséges forradalom napja volt, nem puszta gátszakadás, amely utat nyit a sorsnak. 1848-ban a magyar nemzet pontosan tudta, mit kíván. A Tizenkét Pontot nem a forradalmi hevület rögtönözte: hosszan készült rá a nemzet a reformkor két évtizedén át. Ugyanazon a napon, amikor Pesten a cenzúrát megtagadva kinyomtatták e 12 pontot – és amikor a nép megesküdött, hogy „rabok tovább nem leszünk!”, minderről még hírt sem véve Pozsonyban már hajóra szállt az Országgyűlés küldöttsége és vitte a királyhoz szentesítésre a kidolgozott törvényeket, amelyek ugyanazt tartalmazták: az ország minden lakosa számára jogegyenlőséget, választott parlamentet, felelős kormányt, az alapvető politikai szabadságjogokat. 1989-ben és 1990-ben, amikor a Kárpát-medence országaiban rendszerváltások zajlottak, szintén tudta a magyar nemzet, hogy mit kíván. Sose feledjük 1989 mámorosan felszabadult március tizenötödikéjét! És nem feledjük a ’89 karácsonyán Temesvárra és Erdélybe induló teherautókat. Nem feledjük a magyarok szerepét ezeknek az országoknak a demokratizálásában. Tizenhét évvel ezelőtt mindenütt a szabadságot kí-
219
vánta a nemzet, jogokat és demokráciát. Együtt akart visszatérni Európába, akarta a jog biztosítékait, a politika kultúráját, a gazdasági és a szellemi élet szabadságát egyaránt. Ahogyan 1848-ban az akkori áprilisi törvények, majd az erdélyi törvények teljesen új alapokra helyezték a nemzet életét, úgy hoztak alapvető változást a rendszerváltás utáni alkotmányok. Eltörölték és visszahozhatatlanná tették a korábbi – hol velejéig hazug, hol az utolsó pillanatig durván elnyomó és erőszakosan asszimiláló – rendszereket. A ’48-as párhuzam indoka és lényege az, hogy az új alkotmányok a jövőt határozzák meg. A forradalom napjai elmúlnak, a forradalom eredményei azonban a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki, válnak állandóvá és gyökeresednek meg a kultúra részeként. Helyénvaló tehát, hogy ma az akkori március 15-ét ünnepelve a jogokról beszélünk, az alkotmányos alapokat ünnepeljük. Nem-forradalmi időkben ezek éltetik tovább a forradalmat. Ezek a végső biztosítékok: az alkotmányos jogok megsértése ellen fel lehet lépni, a jogsérelmeket orvosolni lehet. Ezért kívánjuk ma is és kell mindig kívánnia a nemzetnek „a sajtó szabadságát”, a vélemény és a gyülekezés szabadságát, az összes többi jogot. Időszerű hozzátennem ehhez: a demokrácia alapstruktúrái és a szabadságjogok nemzeti konszenzust testesítenek meg. Így volt ez 1848-ban is; és bár 1848 március szépséges napjait hamarosan sokféle meghasonlás és széthúzás követte, azonban az áprilisi törvényekbe foglalt egyetértés minden felszíni viharnak ellenállt és az érvénye máig él. Március 22. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Lengyel Köztársaságban tett állami látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Varsó, 2007. március 22.) Tisztelt Elnök úr és Kaczyńska Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves lengyel Barátaink! Mindenekelőtt szeretném köszönetemet kifejezni a baráti fogadtatásért, a szívélyes vendéglátásért. Nagy örömömre szolgált, hogy a múlt évben több alkalommal is sor került elnöki találkozókra, és személyesen is szerepet vállalhattunk a népeink közötti hagyományos kapcsolatok gazdagításában; majdnem pontosan egy éve, március 24-én Budapesten és Győrben, majd sokoldalú keretek között június 28-án Poznańban, az 50 évvel azelőtti ottani eseményekre emlékezve, azután Csehországban V4-es keretben, október 22–23-ikán pedig Budapesten, a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Szimbolikus jelentősége volt annak, hogy együtt vettünk részt a magyar–lengyel testvérvárosok és testvérmegyék képviselőinek győri találkozóján, majd a magyar–lengyel barátság emlékművének avatási ünnepségén. E találkozó nyomán született az a megállapodás, melynek alapján országaink parlamentjei határozatot hoztak arról, hogy március 23-át a Magyar–Lengyel Barátság Napjává nyilvánítjuk. Nagy öröm számunkra, hogy holnap első ízben itt, Lengyelországban, Önökkel együtt ünnepelhetjük ezt a napot, melynek jelentőségét Kaczyński elnök úrral közös nyilatkozatban is méltattuk. A magyar–lengyel barátság közös kincsünk, amely ezer év alatt kovácsolódott ki. Emlékezzünk közös királyainkra, s arra, hányszor harcoltunk együtt idegen hódítók, elnyomók ellen. A népek tavasza idején a „szabadságunkért és szabadságotokért” jelszó alatt lengyelek ezrei küzdöttek a magyarok oldalán az 1848–1849. évi magyar szabadságharcban. A leghíresebbet közülük, Bem József tábornokot csatába induló katonái
220
„Bem apónak” nevezték, tiszteletre méltó, szeretett, bölcs öregnek. Ezen a néven maradt meg máig a magyar nemzet emlékezetében. Kilencven esztendővel később, a második világháború alatt Magyarország lengyel menekültek ezreit fogadta be, és vette körül őket a lakosság szeretetével és az állami szervek védő támogatásával A magyar–lengyel barátság kiállta a kommunizmus éveinek megpróbáltatásait is. Az 1956. évi poznańi felkelés, majd az októberi budapesti forradalom új fejezetét nyitotta meg a két nép szolidaritásának. Különösen nagy hálával emlékeztünk arra a támogatásra, amelyet – a szovjet blokkban egyedülálló módon – a lengyelek nyújtottak a magyar felkelőknek. A két népnek a szabadságszereteten alapuló mély rokonszenvéről egyetemista korom lengyelországi barangolásai alapján magam is tanúskodom. A rendszerváltás óta eltelt tizenhét év során országaink a NATO, majd az EU tagjaivá váltak, és ezzel új biztonsági és fejlődési perspektívák nyíltak meg előttük. Országaink mérete, földrajzi fekvése eltérő, s ez tükröződik a prioritások kialakításában. Meggyőződésem, hogy a barátokra jellemző empátia, a nyitottság és a jó szándék révén sok olyan területet találhatunk, ahol kölcsönös a törekvés az együttes fellépésre egymás álláspontjának elfogadására, és ahol lehetőséget találunk a közösen vallott elvek közös képviseletére. Az új kihívások közepette még inkább óvnunk, ápolnunk kell a magyar– lengyel barátságot, fejlesztenünk az együttműködést, hogy népeink különleges kapcsolata tovább erősödjön. Magyarok és lengyelek a múltban és a jelenben is büszkén valljuk magunkat közép-európaiaknak. Ezért tartom fontosnak, hogy együttesen tudjunk fellépni Közép-Európa értékeinek megőrzéséért, amelyekkel az Európai Uniót gazdagította, továbbá annak biztosításáért, hogy régiónk az európai fejlődés fő áramában haladjon. Március 25-én emlékezünk meg a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulójáról, s ez alkalomból megszületik a Berlini Nyilatkozat. Magyar részről az Unió fontos vívmányának tartjuk az európai kontinens békéjét és biztonságát, Európa újraegyesítését, a jólét biztosítását. Az Európai Unió értékei között különösen fontosnak tartjuk az emberi méltóság tiszteletben tartását; a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok és a magánszféra védelmét, a kisebbségek jogait, továbbá a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem biztosítékait. Támogatjuk a német elnökség törekvéseit, különösen az Alkotmányszerződés ügyében. Lengyelországhoz hasonlóan fontosnak tartjuk aktív részvételünket az EU szomszédságpolitikájában, s e téren kétoldalú alapon vagy visegrádi négyes keretben is lehetőséget látunk a közös fellépésre. Szomszédos országként számunkra kiemelten fontos a balkáni térség problémáinak minden érdekelt felet kielégítő, megnyugtató megoldása, a demokrácia érvényesülése e régióban, s a nyugatbalkáni országok euro-atlanti integrációjának elősegítése. Amint azt a mostani megbeszéléseinken is megerősítettük, a magyar–lengyel kapcsolatok problémamentesek, együttműködésünk, különösen kereskedelmi forgalmunk igen jól fejlődik. A jövőben is mindent meg kívánunk tenni az ezeréves magyar–lengyel barátság erősítéséért, politikai, gazdasági, infrastrukturális és oktatási kapcsolataink fejlesztéséért, közös történelmi és kulturális hagyományaink, emlékhelyeink ápolásáért. Ezért utazom örömmel a kárpátaljai vajdaságba, ahol – a rendszerváltás óta magyar államfőként első alkalommal – elhelyezhetem az emlékezés koszorúját az első világháborúban elesett magyar hősi halottak temetőjében. Emelem poharam a Lengyel Köztársaság elnöke és Kaczyńska asszony, valamennyi lengyel barátunk egészségére, Lengyelország és állampolgárainak boldogulására, együttműködésünk sikeres fejlődésére, az ezeréves és egyre mélyülő magyar–lengyel barátságra!
221
Március 24. A Magyar Köztársaság külügyminiszterének és a Dán Királyság külügyminiszterének közös felhívása a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján „Hozzuk formába Európát!” (Budapest – Koppenhága, 2007. március 24.) E hét végén az Európai Unió huszonhét tagállamának állam- és kormányfői azzal a céllal gyűlnek össze Berlinben, hogy megemlékezzenek a Római Szerződés 50. évfordulójáról. A szerződés létrehozta az Európai Közösséget és a Közös Piacot, előkészítette a békés és sikeres Európát, megalapozta a sokszínűség és a tolerancia számunkra mára megszokottá vált társadalmát. Az Európai Unió vezetői ez alkalommal élve Közös Nyilatkozatot fogadnak el, meghatár ozzák a kulcsfontosságú kihívásokat, melyekkel Európa a XXI. században szembesül, és azt is, hogy a kibővült Európa miként lesz képes ezekre választ adni. Úgy tűnhet, ez is egyike a tét nélküli, szokványos ünnepi megemlékezéseknek, holott kedvező végkimenetele számottevően javíthatja az európai politikai légkört. Az unió némiképpen nehéz helyzetben van, amióta – közel két éve – a francia és a holland szavazók elutasították az alkotmány-szerződést. Következésképpen a német EU-elnökségnek jutott az az igen kényes feladat, hogy megtalálja a közös nevezőt a huszonhét tagállam között. Most tehát a berlini találkozó tétje az, hogy sikerül-e megtalálni a megoldáshoz vezető utat az alkotmány-szerződés ügyében, ami az uniót hatékonyabb, demokratikusabb és erősebb partnerré teheti a nemzetközi ügyekben. Tekintettel a globalizációra és a világpolitika új kérdéseire, határozott sokoldalú együttműködésre van szükségünk, hogy megvédhessük közös értékeinket és érdekeinket. Mivel egyre több az országhatárokon átívelő probléma, a tagállamok hatékony együttműködése szükséges ahhoz, hogy megfeleljünk korunk követelményeinek. Magyarország és Dánia számára az Európai Unió fontos fórum, amelynek révén a globális kihívások kezelhetővé válnak, viszont az uniónak is alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Alig három hónappal a mostani berlini csúcstalálkozót követően az európai vezetők ismét összegyűlnek Brüsszelben, hogy elfogadják azt az útitervet, amely – reményeink szerint – segít a megoldást legkésőbb 2007 végéig megtalálni és 2009-ig meg is valósítani. Hogy ez megtörténhessen, ez év őszén új kormányközi konferenciát kellene összehívni. Magyarország és Dánia szilárdan támogatja a német EU-elnökség erőfeszítését, hogy az alkotmányszerződésben szereplő számos fontos cél, érték és eszköz közül minél több része legyen bármilyen kompromisszumos megoldásnak. Ez áll az európai külügyi szolgálat élén álló uniós külügyminiszter posztjának a létrehozására, a „karcsúsított” döntéshozatali mechanizmusra, ideértve a többségi szavazati elv szélesebb alkalmazását a Tanácsban csakúgy, mint az egyértelműbb feladat-meghatározásra Brüsszel és a nemzeti szintek között. Fontos, hogy a huszonhét tagállam ne úgy készüljön az új kormányközi konferenciára, hogy ott mindent elölről újra akar tárgyalni; ez ugyanis minden valószínűség szerint megakasztaná az uniós szerződések reformjának folyamatát, és kizárná, hogy még a 2009. évi európai parlamenti választások előtt ratifikálható legyen az új szerződés. Egy ilyen kudarc végső soron igen rossz szolgálatot tenne az európai polgároknak, akik joggal várnak mindennapi életüket segítő, kézzelfogható eredményeket az uniótól. Magyarország és Dánia konstruktív partnerek lesznek abban, hogy az új szerződés ügye ne
222
jusson ismét holtpontra, a belső viták ne húzódjanak el, mert ezt Európa nem engedheti meg magának. Látnunk kell: Európa-centrikus világképünk politikai és gazdasági értelemben túlhaladottá vált. Az Európai Unió szerepe a világban marginálissá válhat ma az Amerikai Egyesült Államok, holnap Kína, sőt idővel India mögött, ha nem szakítunk azzal, hogy a lehetőségeinket statikusan fogjuk fel. Korszerűsítenünk kell közös európai eszközkészletünket, erősíteni a közös cselekvést, kiegészítve ezzel nemzeti lépéseinket. Meg kell őriznünk az unió nyitottságát, mert ez eddig is számottevően erősítette az uniót mint globális szereplőt. A globalizáció következménye, hogy a nemzeti kormányok önmagukban egyre nehezebben képesek megbirkózni az olyan elsöprő erejű nemzetközi kihívásokkal, mint a világméretű terrorizmus, a szervezett bűnözés, az éghajlatváltozás, az illegális migráció, vagy az energiaellátás biztonságának a megteremtése. A globalizáció számos előnyt hordoz úgy Európa egésze számáéra, mint a nyitott gazdasággal és magasan képzett munkaerővel rendelkező olyan kisebb országok számára, mint Magyarország és Dánia. Vesztegetni való időnk nincsen. A gyorsaság döntő Európa szempontjából; a kormányok jól teszik, ha maximálisan kihasználják a hónap elején tartott EU-csúcstalálkozón a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről és a megújuló energiaforrások hasznosításáról aláírt – mérföldkövet jelentő – megállapodás lendületét. A megállapodással a kibővített unió határozott jelzést küldött a világnak az egységéről és arról, hogy a legérzékenyebb, politikailag fontos kérdésekben is képes az előrelépésre. Az éghajlatváltozással, az energiapolitikával kapcsolatos közös céljaink világosak, bár a tagállamok még csak éppen hogy megkezdték a bonyolult tárgyalásokat a terhek megosztásáról, hogy az unió összességében képes legyen teljesíteni az egyezményben vállalt kötelezettségeit. Ugyanennek a sikert arató elszántságnak kell áthatnia az e hét végi berlini megbeszéléseket is. A független nemzetállamok egyedülálló együttműködését ötven éve újraindító Római Szerződés döntő volt abban, hogy az 1945-ben romokban heverő, elszegényedett és megosztott kontinensünk napjainkra már a világ békés, gyarapodó és egységesülő régiójává vált. Úgy a korábbi, mint az eljövendő európai nemzedékeknek tartozunk azzal, hogy nem engedjük az együttműködés lendületét megtorpanni. Pontosan ezért fontos az e hét végi berlini csúcstalálkozó. Magyarország és Dánia külügyminisztereiként ezért bízunk abban, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői ma és a következő hónapokban újabb mérföldkővel segítik előbbre az uniót és tagállamait a globalizáció és a versenyképesség kihívásainak megválaszolásához vezető úton, ami egyúttal Európa népeinek a számára is a fenntartható fejlődés útját jelenti. Dr. Göncz Kinga Magyarország külügyminisztere
Dr. Per Stig Moller Dánia külügyminisztere
Március 25. Az Európai Unió Tanácsának Berlini Nyilatkozata Elfogadta a Tanács a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján (Berlin, 2007. március 25.) Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és m egértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra.
223
Egyetértést teremtett, és győzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez minden tagállam hozzájárult. A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelemből. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetőség. Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése. I. Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elidegeníthetetlenek. A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jogállamiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelősségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra. Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és működünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttműködésében fejeződik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetővé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt. Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínű hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok régiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat. II. Nagy kihívások előtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt őrizhetjük meg a jövőben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai társadalmi modellünket. Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelősséget. A közös piac és az euró erőssé tesz bennünket. Így a gazdaság fokozódó, világméretű összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk. Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát. Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyűlölet soha többé nem nyerhet teret. Mindent megteszünk azért, hogy a világban jelentkező konfliktusok békés úton rendeződjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erőszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlődést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezető szerepet szándékozunk betölteni. Az éghajlatváltozás világméretű veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani.
224
III. Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szilárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is előmozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet. Európa egyesülésével az előző generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma – ötven évvel a Római Szerződések aláírása után – közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót. Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövőnket.
Március 26. A Magyar Köztársaság Kormányának 2048/2007.(III.26.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya ésa Szlovén Köztársaság Kormánya között az Európai Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK sz. rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló közigazgatási megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az Európai Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló Közigazgatási Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az igazságügyi és rendészeti minisztert vagy az általa kijelölt személyt – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására (…) 4. jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Március 26. A Magyar Köztársaság Kormányának 2050/2007. (III. 26.) Korm. sz. határozata magyar nagykövetség nyitásáról a Lett Köztársaságban A Kormány 1. hozzájárul ahhoz, hogy a 2007. év folyamán magyar nagykövetség létesüljön a Lett Köztársaságban rigai székhellyel; 2. felhatalmazza a külügyminisztert a rigai nagykövetség létesítésével összefüggő feladatok végrehajtására. A nagykövetséget hivatalosan megnyitották 2007. november 22-én.
225
Március 27. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője Karolosz Papouliasznak, a Görög Köztársaság hivatalos látogatást tett elnökének tiszteletére rendezett díszvacsorán Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt May Papoulia Asszony! Hölgyeim és Uraim, kedves görög és magyar Vendégek! Örömömre szolgál, hogy elnök urat Magyarországon köszönthetem és most első ízben két EU-tagállam képviselőiként tárgyalhatunk egymással. A magyar–görög kapcsolatok története a magyar honfoglalás előtti időkbe nyúlik vissza. Magyar vezérek, fejedelmek és hercegek keresztelkedtek Konstantinápolyban. A magyar államalapítás után a görög és magyar előkelőket számos házassági kötelék is egymáshoz fűzte. Az ókori görög gondolkodók, majd Bizánc mély benyomást gyakoroltak magyar tudósokra, filozófusokra, művészekre – a korai államszervezőktől napjainkig. A görögök magyarországi jelenlétének hosszú történetéből figyelemre méltó az a szerep, amelyet kereskedői, bankárai játszottak a XVIII–XIX. századi magyarországi polgárosodásban. A Sina, a Haris, a Lyka és a Nako családok neve ma is ismerősen cseng. A Sina bankárcsalád hathatós anyagi hozzájárulásával épült fel Budapesten a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vakok Intézete, és e család jeleskedett az athéni Görög Tudományos Akadémia és más intézmények megalakításában is. Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok is hozzájárulhattak görög fejlesztésekhez: Türr István és Gerster Béla mérnöki munkáját dicséri a Korinthoszi Csatorna megvalósítása. A görög nemzeti ünnepről, a függetlenség kikiáltásának napjáról is megemlékezve szólni kell a magyar–görög történelem idevonatkozó fejezetéről. Közismert, a XIX. századi görög forradalmárok példája megtermékenyítően hatott a magyar szabadságharc eszméire is, és fordítva: a görög szabadságért és függetlenségért magyarok is adták életüket. A két népet összekötő kapocs a XX. században tovább erősödött, amikor a görögországi polgárháború után több ezer görög politikai menekült talált menedéket Magyarországon; az ő történetük mára mindkét ország történelmének szerves részévé vált. A „görög falu”, Beloiannisz község a Sina család egykori birtokán épült. A Magyarországon élő görög közösség megbecsült része társadalmunknak; önkormányzataik, egyházuk, kulturális szervezeteik aktív szereplői a magyar civil szférának. Kapcsolatrendszerük nemcsak Magyarországon jelentős, hanem kiterjed Görögországra és a külföldön élő görög diaszpórára is. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink az utóbbi években – az európai uniós tagság adta lehetőségeknek is köszönhetően – dinamikusan fejlődnek. Görög beruházók az elsők között érkeztek Magyarországra a rendszerváltozást követő időszakban. Az Elnök urat most kísérő gazdasági vezetők és üzletemberek találkozói magyar partnereikkel, az Üzleti Fórum is további lehetőségek feltárásához járulhat hozzá. Kulturális téren 2007 májusában a Kodály-évforduló megünnepléséhez kapcsolódóan háromhetes Magyar Kulturális Fesztiválra kerül sor Athénban, többek között Kertész Imre Nobel-díjas írónk részvételével. Magyarország 2004-ben történt csatlakozása az Európai Unióhoz újabb dimenzióval gazdagította a kapcsolatrendszerünket. Az energiabiztonság, a klímaváltozás, a migráció kezelése, az értékeink képviselete, az érdekeink érvényesítése a világban – erős és hatékonyan működő Európai Unió nélkül nem lehetséges. A mind Magyarország, mind Görögország által ratifikált alkotmány-szerződés megerősíti közös értékeinket. A dokumentumot ratifikáló tagállamokként fel kell lépnünk az alkotmány-
226
szerződésben kialakított kompromisszum egyensúlyának megőrzése érdekében. A bővítési folyamat értékelésünk szerint egyértelmű siker. A román és a bolgár csatlakozással az unió a nyugat-balkáni térség stabilitásában fokozottan érdekelt két tagállammal bővült. Számunkra különösen fontos, hogy Románia csatlakozásával a másfél milliós helyi magyarság is az unió részévé vált; annak előnyeivel és jogi garanciáival. A NyugatBalkán stabilitása és felvirágoztatása közös stratégiai érdekünk, egyben az Európai Unió előtt álló egyik legfontosabb kihívás is. Tisztelt Elnök Úr, kedves Vendégeink! E gondolatok jegyében emelem poharam a görög nép és a Görög Köztársaság további felvirágzására, a görög és a magyar nép, a Magyar Köztársaság és a Görög Köztársaság közötti barátság és együttműködés elmélyítésére, Elnök Úr és Felesége, valamennyi görög és magyar Vendég egészségére! Március 29. Sólyom László köztársasági elnök nyitó beszéde az Európai Unió alapító államainak képviselői által a Római Szerződés aláírása 50. évfordulóján a budapesti Olasz Kulturális Intézetben rendezett konferencián (Részlet) (…) Örömmel vállaltam el a felkérést nyitó beszédre, mert lehetőséget ad, hogy kifejtsem gondolataimat az életünket alapvető módon befolyásoló ezen esemény kapcsán. Az Európai Közösségek elmúlt ötven éve új korszakot nyitott Európában. Ötven évvel az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomközösség létrehozása után sem téveszthető szem elől ugyanis, hogy Európa egyesülése mindenekelőtt a béke hoszszú távú biztosítéka kontinensünkön. Ezen nem változtat az, hogy az Európai Közösségek a gazdasági integráció eszközeivel érték el a politikai egységesülést, és hogy ma az Európai Unió a globális gazdasági versenyben való helytállásnak a legfőbb záloga. Ha az Európai Közösségek sikerének titkát keressük, nyilvánvaló a közös kulturális, történeti és világnézeti gyökerek szerepe. Olyan értékek kötnek össze minket, melyeket az antik filozófia, a kereszténység és a felvilágosodás egyaránt meghatároztak, mint ahogy ezek is szorosan összefüggnek. Iránymutató fogalmaink – amilyen például a személy és az emberi méltóság fogalma, vagy a szabadság és a szolidaritás – mélyen gyökereznek az európai kultúrtörténetben. Nem mondhatunk le arról, hogy ezeknek a gyökereknek a kollektív tudatunkban játszott szerepét a nyilvánosság fórumain is feltárjuk és megvitassuk. Közös kultúránk alapjainak tisztázása hozzájárulhat a jövőre mutató döntéseink felelős meghozatalához. A közös kulturális hagyomány azonban nem lett volna elegendő, ha Európát nem olyan államférfiak irányítják, akik felelősséget éreznek a távolabbi jövőért is, és vannak a jövőbe mutató vízióik. Ilyen felelősségre és intellektuális bátorságra volna szükség ma is. A döntő közjogi és politikai újítás az Európai Közösségek megalkotásával megtörtént, ehhez képest ma az unió intézmény- és jogrendszere igényli a megújítást. Az innovatív gondolkodás, a jövőért érzett felelősség a meglévő keretek kitöltésében kell hogy jelentkezzen. Ennek örömteli jelét látom a soros elnökség azon erőfeszítéseiben, hogy a környezetvédelmet kiemelt célkitűzésként kezelje. Meggyőződésem, hogy az európai identitás magjához tartozik a jövő nemzedékekért érzett felelősség, ami a környezet védelmének és a fenntartható fejlődés gondolatának az alapja. (…) Magyarországon, különösen tudatában vagyunk a jogállamiság fontosságának. Az alapvető jogok védelme együttélésünknek nélkülözhetetlen kerete akkor is, ha a terro-
227
rizmussal kell felvenni a harcot. Kétségen felül áll: minden állam – és hatásköreinek keretei között az Európai Unió – köteles a polgárai életét és javait védeni. Ez bizonyos esetekben új egyensúly megtalálását is igényelheti. Ha azonban a bűnüldözés hatékonysága és más biztonsági megfontolások fontosabbá válnak a jogállamiságnál, úgy az európai integráció fundamentuma kerül veszélybe. Magyarország ezért határozottan fellép az unión belül a véleményszabadság és a személyes adatok védelme érdekében. Most hogy Szlovákia és Románia is tagja az Európai Uniónak, egy jogi és értékközösségbe tartozunk a szomszédos országokban élő mintegy két és fél millió magyar túlnyomó többségével. A nemzeti kisebbségek identitás-megőrzése az Európai Unió számára is fontos kell legyen, hiszen Európa a sokféleség egységét jelenti. Biztató jel volt számunkra, hogy a csatlakozás feltételei között a nemzeti kisebbségek védelmi is szerepelt. Ennek jegyében fontos fejlemény az is, hogy az alkotmány-szerződés az unió értékei között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelmét is megemlíti. A Balkánon zajló folyamatok azonban azt is jelzik, hogy a stabilitásnak csak a kollektív kisebbségi jogok megadása lehet az alapja. Több EU-tagállam pedig jó példát mutat arra, hogy az autonómia különböző formái segíthetik a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését és így Európa sokszínűségének fenntartását. Mindezek alapján hiányolom, hogy a Berlini Nyilatkozat csupán a nyelvi és kulturális sokszínűségre utal, és nem tér ki a kisebbségek védelmére. Mindennapjainkat már az uniós jog határozza meg. Meglepő és egyúttal aggasztó, milyen kevéssé vesszük ezt tudomásul, és hogy milyen távol is van még az európai intézményrendszer az európai polgároktól. Az unió jövője szempontjából ezért döntő jelentőségű, hogy mennyire erősödik meg a közös európai identitás a polgárokban, mennyire válik aktívvá az integrációs intézmények támogatása. Az európai államok történetében a politikai nemzet létrejöttét gyakran megelőzte a kulturális nemzet kialakulása. Ilyen analógia alapján nem beszélhetünk ma még kulturálisan egyesült Európáról, amely aktívan követelné a maga számára a megfelelő közjogi kereteket. Az érzelmi egyesülés hosszú idő alatt organikus módon jöhet létre, mégis lehet segíteni a kialakulását. Nem kétséges – az ünnepi megemlékezések jó alkalmat kínálnak erre –, hogy az elmúlt ötven év eredményeit fölelevenítve Európa közelebb kerüljön a polgáraihoz. Az ünnepek elmúltával azonban a legjobb „befektetés a jövőbe” a diákcsere további kiépítése és támogatása; a munkavállalók szabad mozgása ugyanígy integráló erő. Rövid távon pedig a legfontosabb egy valódi európai közvélemény létrejötte. A működő nyilvánosság elengedhetetlen feltétele minden demokratikus intézmény elfogadottságának. Ezért szükség van az uniós ügyekről szóló híradás intenzív fejlesztésére, támogatására, az uniós döntéshozatal érthetővé tételére; nem engedhetjük, hogy az EU-polgárok hátat fordítsanak az integrációnak. Hosszú távú célunk: a politikai integráció csakis az unió polgárainak aktív közreműködésével és támogatásával jöhet létre. Magyarország az Európai Unió cselekvő tagja kíván lenni. A most előttünk álló kihívások talán nem kisebbek, de biztosan mások, mint voltak ötven évvel ezelőtt. Meggyőződésem, hogy a mostani konferenciához hasonló tanácskozások alapvetően járulhatnak hozzá ahhoz az intellektuális folyamathoz, amelynek keretében Európa képes lesz helyesen meghatározni a fejlődés irányait, – megtartva kulturális és nyelvi sokszínűségét, emberi jogi értékeit, az unió polgárai aktív támogatásával képes lesz a világméretű kihívásoknak is sikerrel megfelelni. Kívánok Önöknek most gyümölcsöző tanácskozást!
228
Április Április 11. Sólyom László köztársasági elnök beszéde az Arraiolos-Csoport • államfőinek 4. informális találkozója „Living in Europe and the World” szekcióülésén (Riga, 2007. április 11. − részletek) Tisztelt Elnök Asszonyok, Elnök Urak! Az idei év áttörést hozhat a fenntartható fejlődés szempontjából Európában. Jó esélyünk van arra, hogy az európai és világméretű erőfeszítések hosszú sorozata meghozza gyümölcsét. Az elmúlt évtizedeket az első ötletek, javaslatok és döntések életre keltésének nehézségei jellemezték. A figyelmeztetések és javaslatok – a „Néma tavasz”-tól (1962) a „Növekedés határai”-n (1972) keresztül a Stern munkacsoport által nemrégiben (2006 november) kiadott „Áttekintés a klímaváltozás gazdasági következményeiről” című jelentésig – mind arra ösztönöztek, hogy lehetőséget keressünk a küszöbönálló válság elkerülésére. A tudományos világ figyelmeztetéseire válaszképpen egymást követően létrejött politikai dokumentumok – a Burtland Jelentéstől a Göteborgi Stratégiáig – megrajzolták Európa és az egész világ jövőképét. Mégsem született meg a politikai elszántság a világ demokratikus és iparilag fejlett régióiban ahhoz, hogy átfogó választ adjanak a növekvő fenyegetésre. A hosszú évtizedek azonban mégsem múltak el eredménytelenül. A politikai tehetetlenség miatti frusztráció, az elvesztegetett idő és kimerülő források miatti aggodalom mellett el kell ismernünk azt is, hogy időközben sok minden történt: – voltaképpen megterveztük a megoldás elemeit. Alapvető fontosságú intézményeket hoztunk létre a politikai megoldások elősegítésére és – egyéb eredmények mellett – a Kyotói Egyezmény és a Göteborgi Stratégia megvalósításának támogatására. Az utóbbi hetekben is meghatározó jelentőségű környezetvédelmi fejlemények tanúi lehettünk nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is. Elsőként hadd szóljak az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésén született határozatokról! Úgy gondolom, ezek a határozatok különösen az integrált megközelítésmódjuk miatt fontosak. Világosan látszik, hogy az Európai Unió energiapolitikájának újragondolását részben komoly figyelmeztetést jelentő politikai események motiválták. Az energiakérdés összekötése a klímaváltozás problémájával nem lett volna ilyen erőteljes, ha az EU német elnöksége nem nyilvánította volna elsődleges fontosságúnak a környezet védelmét. Ennek az üzenetnek világos globális összefüggése is van, hiszen az energia és a klímaváltozás elválaszthatatlan a szegénység világproblémájától. Ezen túlmenően az Európai Unió sürgeti a trópusi erdők pusztításának mielőbbi leállítását, illetve hosszabb távon a folyamat visszafordítását. Az emisszió-kereskedelem világméretű alkalmazását is szorgalmazza az EU mint olyan eszközt, amely enyhítheti a környezet túlterhelését. Az ökológia és a gazdasági fejlődés nem áll feloldhatatlan ellentétben egymással. Napjainkban is számos környezetbarát technológiát alkalmaznak, és folyamatosan láthatjuk mind újabbaknak a bevezetését. Ha áttekintjük a szükséges intézkedéseket – mint például az energiahatékonyság növelését, az ipari szintű korombegyűjtés és koromtárolás elősegítését, a járművek, lakóházak és üzemi épületek széndioxid-kibocsátásának a csökkentését –, világossá válik, hogy új technológiákra és jelentős beruházásra van szükség. A gazdasági fejlesztés azonban csupán eszköz és sohasem végcél. A természeti •
Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália államfőinek találkozója (az első találkozó helyszínéről, Arraiolos város nevéről elnevezve).
229
környezet sebeinek gyógyítása gazdaságilag is ésszerű akkor is, ha ez ellentétben áll egyes gazdasági szereplők szűklátókörű és rövid távú érdekeivel. Az Európai Tanács olyan megegyezésre jutott, ami első pillantásra tisztán technikai részletkérdéseket érint – mint a kibocsátás-csökkentés százalékai, az emisszió-kereskedelmi programok, vagy az ipari innováció –, más nézőpontból viszont ezek a részletek egy olyan mozaiknak a darabjai, amely teljesen új képet ad arról, hogy milyen életmódbeli változásokra van szükségünk a túléléshez. Az Európai Tanács e határozatai, amennyiben megvalósulnak, ténylegesen egy új hozzáállásra fognak vezetni. Ezért gondolom, hogy ezek a határozatok valóban mérföldkövet jelentenek. A tudósok, politikusok és környezetvédő aktivisták folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a környezet megóvása sokkal többet jelent a természet konzerválásánál vagy a szennyezés korlátozásánál. A környezet védelme életmódbeli változásokat, új életfilozófiát kíván; olyan filozófiát, amelynek alapja a természettel való összhang, és a jövő nemzedékei iránt érzett felelősség. Akik ezt a szemléletet képviselik, készek arra, hogy a fogyasztásukat és a gazdasági növekedést a jövő érdekében visszafogják. Látjuk azokat az erőfeszítéseket, melyek a mindennapi élet apró lépésein keresztül a viselkedésünket úgy alakítják, hogy ne lépjük át a fenntarthatóság határait. (…) Nyilvánvalóan megdőltek, tarthatatlannak bizonyultak korábban széles körben elterjedt kifogások és ellenérvek. Az EU egyoldalú emisszió-csökkentését követően például már nem lehet azzal érvelni, hogy nem érdemes egyoldalú lépéseket tenni, mert azok hatástalanok; mára megértettük, hogy a semmittevés bizonyulhat a legdrágábbnak, mivel a tétlenség ára messze meghaladja a rövid távú költségeket. A közösségen belüli emisszió-csökkentés lassítja a globális kibocsátás növekedését is, függetlenül attól, hogy máshol mi történik. A világ más fontos tájain is a pozitív hozzáállás biztató jeleit látjuk. Örömmel idézem fel az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának egy a napokban hozott ítéletét. Magánszemélyek, valamint Massachusetts Állam felszólították az USA környezetvédelmi hatóságát (EPA), hogy a „Tiszta Levegő” szövetségi törvény értelmében rendelje el az üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának korlátozását, mert e gázok felhalmozódása befolyásolja az éghajlatot, ezáltal közegészségügyi és népjóléti veszélyeket hordoz. (…) Az EPA a kérést elutasította, a legfelső bíróság azonban kijelentette, hogy az elutasítás törvénysértő; helyt adott Massachusetts érveinek. Az USA legfelsőbb bírósága ugyanúgy érvelt, mint az Európai Unió az egyoldalú korlátozás bevezetésével kapcsolatban. (…) Kérdezhetjük: mikor fogja elérni együttes erőnk és közös politikai eltökéltségünk azt a szintet, amely mellett fenntartható a fejlődés? Mindenesetre további politikai erőt és befolyást kell a környezetvédelmi tervek és azok végrehajtása szolgálatába állítanunk, a lehető leggyorsabban. Hiszem, hogy Európa államainak végrehajtó hatalommal ugyan nem bíró államfői ebben fontos szerepet játszhatnak; javaslom, hogy ezt a szerepet töltsük be! Az elmúlt évben egy kezdeményezést indítottam útjára, mely a sajtóban „Zöld Elnökök” címszó alatt jelent meg. Önök közül legtöbben már értesültek erről az informális együttműködésről. A kezdeményezés nem új intézmény vagy formális kapcsolat létrehozását célozza; sokkal inkább fórumként szolgála környezettudatos államfők számára ahhoz, hogy néhány konkrét probléma megoldása érdekében együtt emeljék fel szavukat. Ennek kapcsán rendkívül hálás vagyok Ausztria, Finnország, Litvánia, Horvátország elnökeinek, akik egy évvel ezelőtt csatlakoztak hozzám és üzenetet intéztek a Brüsszelben megrendezett Zöld Hét szervezőihez; hangsúlyozva, hogy meg kell mentenünk, ami Európa élővilágának sokféleségéből megmaradt. Idén egy Budapesten tervezett eseményben vállaltam szerepet, melyhez az Önök támogatását is kérem.
230
November 8. és 10. között rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia – az UNESCO és az EU Bizottsága együttműködésével – a World Science Forum soron következő tanácskozását; ennek programjában tervezünk egy államfői panelt, melynek témája „Az eljövendő nemzedékek iránti felelősségvállalás”. Megtisztelnének azzal, ha fontolóra vennék, hogy csatlakoznak hozzám e terv támogatásában. Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a két héttel ezelőtti magyarországi látogatása alkalmával Karolosz Papouliasz úr, Görögország elnöke, kinyilvánította szándékát e világfórum államelnöki pódiumvitáján való részvételére. (…) A környezettudatos államfők közössége részéről eddig tapasztalt nemzetközi támogatás a kormányok, politikai szereplők számára bátorítást jelenthet saját fellépésükhöz, és felgyorsíthatja a fenntartható fejlődés szakaszába való átmenetet a jövő generációi érdekében. Április 12. A Külügyminisztérium közleménye a Külügyminisztérium és egy civil szervezet együttműködéséről az afganisztáni békefenntartó misszióban A Külügyminisztérium és a pályázatot megnyert Magyar Ökumenikus Segélyszervezet támogatási szerződést kötött az Afganisztánban Baghlan tartományban szolgálatot teljesítő magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) segítésére. A fejlesztési projektek (munkahely-teremtő programok, kisüzemek létrehozása, iskolák létesítése, szakemberképzés, oktatás, segélyezés) megvalósítása érdekében a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet fejlesztési és koordinációs irodát nyit a tartomány Pol-i-Humri nevű helységében. A Külügyminisztérium – más tárcákkal együtt – a PRT-tevékenység részeként más civil partnerekkel megvalósítandó további programokat tervez. A PRT fejlesztési programjaiban más országok is közreműködnek; elsőként Görögország ajánlott fel hozzájárulást a mezőgazdasági, oktatási, vízgazdálkodási és egészségügyi tervekhez. Április 13. A Külügyminisztérium nyilatkozata az Algériában történt terrorista merényletsorozat magyar hivatalos megítéléséről A Külügyminisztérium mély megrendüléssel és megdöbbenéssel értesült az Algériában 2007. április 11-én történt terrorista merényletsorozatról, amelyet Algírban a miniszterelnöki hivatal épülete és egy rendőrkapitányság ellen követtek el, és amelynek számos halálos áldozata és több száz sebesültje volt. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját. Az algíri merényletet embertelen, semmivel nem igazolható súlyos bűntettnek minősíti; egyben együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja Algéria kormányát. A Külügyminisztérium kifejezi őszinte részvétét a merényletek során életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak; a sérülteknek mielőbbi gyógyulást kíván.
231
Április 19. Sólyom László köztársasági elnök beszéde az MTA és a (szlovákiai) Rákóczi Szövetség konferenciáján Esterházy János halála 50. évfordulóján Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ötven éve halt meg Esterházy János. Ötven évvel ezelőtt volt, hogy a testvére, Mariska meglátogatta a haldoklót a mírovi börtönkórházban; amikor ez után be szélt a börtönparancsnokkal, s a parancsnok azt mondta: „el fogom hamvasztani, és a hamvait nem fogom kiadni”. Ez így is történt; de a börtönparancsnok később azt is megerősítette, hogy nem szórták szét Esterházy hamvait; azok azóta is megvannak valahol, és arra várnak, hogy illőképpen eltemessük. Ez a történet – a hamvak keresése, majd az újratemetés – ismerős toposz a magyar történelemben. De nem mindig fenyegető; most azt szeretném itt mondani, hogy ha ez valóban megtörténne, megnyugváshoz vezetne: egy ügy tisztázásához, és ezen keresztül a két nép megbékéléséhez; hiszen Esterházy ügye a magyar– szlovák kapcsolatok alapkérdéseit érinti. Esterházy János emlékének élesztése tizenöt éve tart. Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg az Esterházy János Emlékbizottság; előtte egy évvel kezdett működni Pozsonyban az Esterházy Klub. Mindez azt mutatja, hogy 1990–1991-ben a rendszerváltás valóban nagy reményeket támasztott arra, hogy az Esterházy-ügyet igazságosan rendezni lehet. Vajon az eltelt tizenöt év mit hozott számunkra: csalódást vagy továbblépést? Csalódást hozott abban, hogy nem sikerült jogi úton egyetlenegy lépést sem tenni Esterházy János rehabilitációja felé. Csalódást hozott azért, mert a hamvakat azóta sem adták ki a családnak. Esterházy Alice grófnő – Esterházy János lánya – tizenöt éve minden eszközt megragad arra, hogy ezt elérje, de mindig falakba ütközött. És végül csalódást okoznak a szlovák részről tapasztalható nacionalista kirohanások, Esterházy János emlékének további befeketítése. Nem hozott azonban csalódást ez a tizenöt év abból a szempontból, hogy Esterházy János mind a két nép számára ismertté vált. Ebben bizonyosan az igazságért való küzdelem és annak az etosza is szerepet játszik. A magyarok körében Esterházy Jánosnak kultusza támadt; sokkal többen tudunk róla, és sokkal inkább hat az ő példája, mint régebben. Ritkaság az, hogy olyan politikus kerül be a köztudatba, akit emberi nagysága miatt tisztelnek. Tudjuk, sokan szentként emlegetik őt a börtönbeli magatartása miatt. De legalább ilyen fontos, hogy az a politikai hagyaték, az az üzenet, ami az ő egész tevékenységéből adódik, egyre inkább közkinccsé válik, s az emberek elgondolkodnak rajta. Nagy ünnepi figyelem irányult Esterházy Jánosra 2001-ben, amikor születésének a századik évfordulóját ünnepeltük. Az akkori előadások, az azok alapján megjelent könyvek, mind-mind részletesen dokumentálják az ő emberi nagyságát. Most csak nagyon röviden szeretném itt megemlíteni, hogy a tiszteletünk alapja az, hogy Esterházy Jánosnak elvei voltak, szilárd erkölcse volt, és ezekből semmit nem engedett. Nem engedett akkor, amikor akár cseh részről, akár magyar részről miniszteri széket ajánlottak neki. Nem engedett akkor, amikor börtön fenyegette, vagy amikor megszökhetett volna a pozsonyi rabkórházból, de nem tette meg, hanem kitartott elvei mellett. Különösképpen kitartott a mellett a küldetése mellett, amelyet életcéljának tartott, hogy a Felvidéken rekedt magyarság szószólója lesz. Éppen ezért akkor is ott maradt velük, amikor visszacsatolták az egyes országrészeket a bécsi döntés nyomán; a szlovák részen maradt, hogy az ott rekedt 60–70 ezer magyar ügyét képviselhesse a parlamentben és a közéletben. Hangsúlyozni kell, hogy Esterházy János nemcsak a magyarok ügyét képvi-
232
selte, hanem a lengyelekét, a ruténokét, a szlovákokét is sokszor, és különösképpen a zsidókét. Nem lehet elég gyakran említeni azt a szlovák részről szokásosan bagatellizált tényt, hogy egyetlenként szavazott a zsidó deportálások ellen a parlamentben, és kimondta, hogy az a zsidótörvény embertelen és istentelen. Politikai célja volt, hogy a kisebbségi jogok mellett mindig teljes erővel kiálljon. Ugyanakkor máig is példát mutat számunkra – és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni – abban is, hogy mindig is abból indult ki: a szlovákok és a magyarok együttélése történelmi adottság; közös a sorsunk, és ezt vállalni kell. Nagyon megszívlelendő az is, amit a gyűlöletről és a félelemről mondott, hogy tudniillik a gyűlölet oka mindig a félelem, a rossz lelkiismeret. Ahhoz, hogy Esterházy Jánost és eszméit még inkább megismerhessük, még több dokumentáció kellene: életrajz, és mindenekelőtt a műveinek kiadása. Az a sorsa a legtöbb nagy embernek, hogy néhány idézet élteti csak tovább, és ez nyilván így van Esterházy János esetében is. Ám mindenképpen szükség volna további történészi munkára; arra, hogy elhelyezzék őt a saját korában; arra, hogy a kifejezésmódját, nyelvét a saját közegében, vagyis az akkori politikai élet, az akkori politikai szóhasználat tükrében tudjuk értékelni. Így rajzolódhat ki még tisztábban, egyértelműbben az, amit valóban mondott. A kérdés az, hogy most, a halálának 50. évfordulóján hol állunk. Sokan – elsősorban szlovák részről – azt javasolják, hogy próbáljunk a humanitárius vonalon haladni; igyekezzünk elérni, hogy adják ki a hamvakat, hogy tisztességesen végső nyugalomra lehessen juttatni a hamvakat. Sokan azt mondják – és én ezt szívből támogatom –, hogy épüljön a szülőhelyén Nyitraújlakon egy kis kápolna, ami szimbolizálja a szlovák– magyar megbékélést és együttélést. Tudjuk, hogy Lengyelország kitüntetést készül adományozni – az egyik legmagasabb kitüntetést – Esterházy János számára azért a tevékenységért, amelyet a világháborúban a lengyelek menekülése érdekében és annak segítésére kifejtett. Ha mindez összeadódik, a közvélemény is rehabilitálni fogja őt. Az erkölcsi elégtétel, Esterházy János emlékének ápolása, továbbá az a történészi munka, ami tisztázza és dokumentálja életútját és tevékenységét, szükségképpen elvezet a politikai átértékeléshez is. Azt kell mondanom azonban, hogy minél inkább előrehaladunk az erkölcsi rehabilitáció terén, és minél inkább egyértelmű lesz, hogy ez elválaszthatatlan a politikai rehabilitációtól, annál égetőbb és annál kiáltóbb lesz az az ellentmondás, hogy akkor hát miért nem történik meg a jogi rehabilitáció? Ez a diszkrepancia egyrészt a jogi helyzet, másrészt az erkölcs, valamint a politikai értékelés között idővel tűrhetetlenné válik. Hogy néz az ki, hogy mindenki tisztel egy háborús bűnöst, politikusok állnak ki hivatalosan mellette, ugyanakkor Esterházy jogilag és papíron még mindig a lehető legsúlyosabb elítélést hordozza! És akkor megkerülhetetlenné válik az a kérdés is, hogy vajon miféle jogrend az, amelyik nem engedi a rehabilitálást! Az egész Esterházy-probléma magvához és nehézségeihez itt érkezünk el, amikor megnézzük, mi az a jogi burok, ami védi, ami tabuvá teszi, hogy hozzáférjünk a jogi rehabilitáláshoz? Mi az oka annak a határvonalnak, amely szerint Szlovákiában csak az 1948. február 25-e utáni ügyekben lehetséges elégtétel, semmisség, rehabilitáció; ami előtte van, az pedig érinthetetlen? Mi az, ami a népbíróságok ítélkezésének felülvizsgálatát lehetetlenné teszi? A szembenézéstől való ódzkodás, a bátorság hiánya ahhoz, hogy egy nép – itt Szlovákiáról, sőt Csehországról, pontosabban Csehszlovákiáról van szó – szembenézzen azzal a korszakkal, ami közvetlenül a háború után volt. Szembenézzen államának genezisével; szembenézzen azzal, hogy vajon annak a korszaknak a joga, a jogrendszere és bíráskodása a mai európai jogi standardok szemszögéből jogszerű volt-e, ma elviselhető-e és tűrhetőe. Ez az a kérdés, amit nem lehet azzal megkerülni, még kevésbé megoldani, hogy
233
érinthetetlennek nyilvánítunk bizonyos kérdéseket – a Beneš-dekrétumoktól kezdve egészen a népbírósági ítélkezésig. Ez egyben a rendszerváltások alapkérdése is volt. Két kérdést kellett megválaszolni. Az egyik: meddig kell visszamenni a múltba? Lehet-e azt tenni, hogy csak a kommunista hatalomátvételig megyünk vissza; ami az után történt, azt felülvizsgáljuk, ott jóvátételt adunk és rehabilitálunk, de ami előtte volt, arról kijelentjük, hogy az rendben van, az demokratikus, az érinthetetlen. Vagy pedig messzebb megyünk vissza – egészen addig, amíg az egyes jogtalanságok következményi ma is élnek? Magyarország is visszament az első zsidótörvényig, mert egyforma jogtalanságok történtek a kommunizmusban és előtte a fasizmus uralma alatt. A másik alapkérdés: vajon lehet-e jogtalanságokra másik jogtalansággal, a jogorvoslat kizárásával válaszolni? Ezek kikerülhetetlen problémák voltak minden rendszerváltásban. Magyarország felülvizsgált a háború után hozott törvényeket is. A magyar Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenesek azok az 1945–1946-ban hozott törvények, amelyek kollektív bűnösséget állapítottak meg, amelyek háborús bűntettnek nyilvánítottak szervezetben való tagságot, hazaárulásnak a német családnév visszavételét, és így tovább. Köztársasági elnökként bocsánatot kértem a Magyarországról kitelepített németektől, föltárva azokat az okokat, azokat a nagyon prózai gazdasági okokat, amelyek oda vezettek, hogy bizony Magyarország elrendelte a kitelepítéseket. Nem minden ország vizsgálja meg a háború után történteket. Pedig ez a kontextus az, ami miatt Esterházy János rehabilitációja nem egyedi ügy, hanem voltaképpen az egész magyarságnak is ügye. Nem pusztán arról van szó, hogy megállapítjuk: egy halálraítélt nem követte el a neki felrótt bűnöket. Az egész korszakot kell megítélnünk. Esterházy János szellemében a nyitott szív politikáját kell követnünk Szlovákiával és mindenekelőtt a szlovák néppel szemben is. Ugyancsak az ő szellemében a jogokhoz való ragaszkodás politikáját is követnünk kell. Éppen ez a kettőség az, ami elvezetne a megoldáshoz. Egyrészt a sorsközösség szellemében megbékélésre törekedni, kölcsönös jóindulattal és nyitottsággal együtt élni, másrészt a múltat jogilag is tisztázni. Esterházy János ügyében el kell érni a rehabilitációt. A megbékélést nem lehet csupán az érzelmekre építeni. Tisztázni kell a jogi kérdéseket, a politikai kérdéseket, tisztázni kell a viszonyunkat a múlthoz. Azt hiszem, ez felszabadító hatású lenne minden érintett számára. A magunk részéről mindent megteszünk azért a történelemtudományban, a diplomáciában, a politikában, hogy ez sikerüljön. Április 23. Sólyom László köztársasági elnök részvéttávirata Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció volt elnökének elhunyta alkalmából
Őexcellenciája Vlagyimír Putyin úr, az Oroszországi Föderáció elnöke Moszkva Tisztelt Elnök Úr! Megrendüléssel értesültem az Oroszországi Föderáció korábbi elnöke, Borisz Jelcin úr halálhíréről. Borisz Jelcin nevétől elválaszthatatlan az oroszországi demokratikus átalakulás, melynek részeként új alapokra helyeződtek a magyar–orosz kapcsolatok is. Magyarországon sokan emlékezünk rokonszenvvel Jelcin elnök történelmi gesztusára,
234
amikor 1992-ben a Magyar Országgyűlésben bocsánatot kért az 1956-os tragédiával kapcsolatban. Kérem Önt, szíveskedjen tolmácsolni a Magyar Köztársaság állampolgárai együttérzését és részvétnyilvánításomat Jelcin elnök úr családtagjai és hozzátartozói számára. Sólyom László Április 23. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozata Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció volt elnökének elhunyta után
Borisz Jelcint gyászolja Oroszország és a világ. Van okunk emlékezni rá nekünk magyaroknak is; ugyanis Jelcin összetett történelmi szerepének megértése nélkül nem lehet megérteni a kelet-közép-európai államok függetlenné válásának, demokratizálódásának történetét sem. Elnökségének erényeit és hibáit, a Szovjetunió utáni történelemben játszott szerepét majd tisztázzák a szakértők. Egy azonban elvitathatatlan: Borisz Jelcin komoly érdemeket szerzett abban, hogy felbomlott a Szovjetunió, és létrejöttek Oroszországban azok a demokratikus intézmények, amelyek visszafordíthatatlanná tették a rendszerváltást ott, és a szovjet birodalom korábbi államaiban, köztük hazánkban, Magyarországon is. Borisz Jelcin egyik legnagyobb történelmi tette az volt, hogy merte és tudta ott folytatni, ahol Mihail Gorbacsov abbahagyta, és ezzel biztosította a kelet-közép-európai térség, nem utolsósorban a magyarországi rendszerváltás külső feltételeit, amelyek nélkül a békés átmenet nem lehetett volna sikeres. Mi, magyarok amiatt is megőrizzük Jelcin elnök emlékét, mert közel egy emberöltő után ő volt az első orosz vezető, aki a Szovjetunió nevében hivatalosan is megkövette Magyarországot és a magyar nemzetet 1956 vérbefojtásáért. Olyan ember ment ma el a világ politikusai közül, aki életében és halála után egyaránt viták főszereplője volt és lesz, de akivel kapcsolatban sehol nem vonják kétségbe: nevének említése nélkül nem írható meg a hidegháború lezárásának krónikája. Magyarország kormánya nevében fejet hajtok Borisz Jelcin emléke előtt, és a magyarok együttérzéséről biztosítom gyászában az orosz népet. Gyurcsány Ferenc Április 24. A Magyar Köztársaság Kormányának 2065/2007. (IV. 24.) Korm. sz. határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás szövegének elfogadásáról A Kormány 1. egyetért az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti Légiközlekedési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;
235
(…) 4. elfogadja a szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a Kormány a gazdasági és közlekedési minisztert jelöli ki. Április 24. Sólyom László köztársasági elnök beszéde Kanadában tett állami látogatása alkalmával a Torontói Empire Clubban (Torontó, 2007. április 24.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Torontói Empire Club meghívásáért! Örülök, hogy Magyarország és Kanada kapcsolatáról, a két országot közelebb hozó ötven évvel ezelőtti eseményekről és Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről beszélhetek Önöknek. Kanada fontos számunkra. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek: a NATO-ban politikai és katonai szövetségesek, másrészt pedig élénk kereskedelmi kapcsolatokra és befektetésekre építő gazdasági partnerek vagyunk Ezt a véleményemet várhatóan megerősítik Michaëlle Jean főkormányzó asszonnyal és Stephen Harper miniszterelnökkel folytatandó holnapi megbeszéléseim. Mostani látogatásomra egy olyan esemény, az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplését követően kerül sor, amely a két ország közötti emberi kapcsolatokat már egy fél évszázaddal ezelőtt szorosra vonta. Magyarország hálás Kanadának, mert 1956-ot követően mintegy negyvenezer magyar menekültet fogadott be, akik a kommunista diktatúra miatt hagyták el hazájukat. Olyan emberek leltek otthonra Kanadában, akik teljes reményvesztettségben indultak útnak szülőföldjükről, s még nem tudták, hogy lesz-e új hazájuk és munkájuk. Ezért köszönöm a fél évszázaddal ezelőtti akkori kanadai kormánynak, élén Louis St. Laurent miniszterelnökkel és Lester B. Pearson külügyminiszterrel, akik – ha jól tudom – korábban maguk is vendégei voltak az Empire Clubnak, hogy megteremtették a lehetőségét a nagy számú magyar menekült befogadásának. Külön köszönet illeti John Pickersgillt, az akkori bevándorlásügyi minisztert, mert nagyrészt az ő személyes közbenjárásának és áldozatos, kitartó kormányzati munkájának köszönhető, hogy Kanada a magyar menekülteket legnagyobb számban befogadó államok egyikévé vált. A döntés hátterében a segítségnyújtás gesztusán túl minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Kanada vezetői felismerték: a magyar forradalom nemcsak Magyarország, hanem az egész világ ügye volt. A számtalan áldozat és szenvedés ellenére ugyanis a forradalom nem volt hiábavaló. Az 1956-os forradalom és a fegyveres szabadságharc az akkori szovjet blokk alapjait rendítették meg, s az 1989-es békés rendszerváltás demokratikus eredményeinek a gyökerei visszavezethetők erre a történelmi eseményre.Magyarország és Kanada gazdasága azonos elvek alapján működik, és értékrendünk egybeesik. Magyarország 1999ben a NATO tagjává vált, 2004-ben pedig csatlakozott az Európai Unióhoz is. A magyarországi társadalmi-politikai átalakulás eredményeként megerősödött a gazdasági és kereskedelmi együttműködés is országaink között. Ebben kiemelkedő szerep jutott a kanadai tőkebefektetéseknek Magyarországon, melynek értéke 2 milliárd USA dollárra becsülhető. A legnagyobb volumenű beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, de a kanadai befektetők jelen vannak a magyar gazdaság szinte valamennyi
236
ágában. Magyarországi termelőüzemeket hozott létre például a Zenon, a WestcastLinamar, a Bombardier, az ATCO Structures, a CEIC, a Coldmatic, az Atronix, a Rio Alto, a General Woods, a First Hungary Fund, a Cineplex Odeon, és az SNC Lavalin. Kanada hatalmas gazdasági erejéhez viszonyítva azonban e befektetések tovább is növelhetők és új területekre is kiterjeszthetők. Hogy Magyarország vonzó a külföldi befektetők számára, az adatokkal is alátámasztható: 2006-ban mintegy 6,1 milliárd USD értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, és hazánk továbbra is vezet a térségben az egy főre jutó FDI-állomány tekintetében. Kapcsolataink fejlesztéséhez kedvező gazdasági környezetet biztosítunk. 2006ban a magyar GDP növekedése 3,9 százalékos volt. A kormány olyan intézkedéseket hirdetett meg és hajt végre, amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozzák. A növekedési dinamika fő hordozója a kivitel, elsősorban az ipari exportértékesítések kétszámjegyű bővülése nyomán. A 2006-ban végbement 11,9 százalékos termelékenységjavulás fontos mutató. Az egységnyi hozzáadottértékre jutó bérköltség tekintetében hazánk továbbra is őrzi a „Visegrádi Országok” körében vezető pozícióját. Hazánk a kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően híd szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között,. Magyarországon magasan képzett és hatékonyan továbbképezhető, kreatív munkaerő áll rendelkezésre. Ma már a világ minden tájáról érkező befektetők nem csupán a magyar piacra tekintenek. Felismerték, hogy hazánk kiváló bázisként szolgálhat a délkelet- és a kelet-európai térség még kiaknázatlan gazdasági lehetőségeihez kapcsolódó üzleti terveik megvalósításához. A kormány különféle ösztönzők segítségével is igyekszik vonzóvá tenni az országot a külföldi befektetők számára, többek között adókedvezmények biztosítása, EU-források bevonása, illetve a nagyberuházások egyedi kormánydöntés alapján történő támogatása révén. Magyarország tagsága az Európai Unióban jó lehetőséget teremt a nyugat-európai piacokra való könnyebb bejutáshoz. Magyar részről nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak az elképzeléseknek, amelyek a hagyományos kétoldalú kereskedelmen túlmutató formákat állítja előtérbe. Ilyenek a kutatási és technológiai kapcsolatok, a modern ágazatok együttműködése, fejlesztési programok, uniós regionális lehetőségek, illetve kedvező beruházási feltételek. Figyelembe véve Kanada és Magyarország gazdaságát, a két ország közötti kapcsolatok erősítése érdekében kiváló együttműködési lehetőséget látunk például az információs technológiában, a telekommunikációban, a környezetvédelemben, a gyógyszeriparban, vagy akár a bányászat területén is. A magyar–kanadai árucsere-forgalom értéke szerény, de folyamatosan növekedő tendenciát mutat. Az elmúlt évben, évek óta először, exportunk számottevően nagyobb mértékben bővült, mint a kanadai export. Kivitelünk további növelésére lehetőséget látunk az IT szektorban, valamint a hazánkban megtelepedett kanadai cégek exporttevékenysége révén, az autó-részegység és -alkatrész beszállítói iparban, vagy a hungarikumok promóciója révén. Végül engedjék meg, hogy röviden kitérjek a kétoldalú kapcsolatainkat beárnyékoló egyetlen kérdésre. Sajnálatos aszimmetria áll fenn ugyanis állampolgáraink utazási feltételei között, hiszen a magyar állampolgárok csak vízum birtokában látogathatnak Kanadába. Úgy véljük, hogy ez a helyzet nincs összhangban hosszabb ideje tartó szövetségesi viszonyunkkal, kiváló kétoldalú kapcsolatainkkal. A magyar állampolgárokkal szembeni vízumkényszer 2001-ben való újbóli bevezetésének körülményei – EUtagságunknak köszönhetően is – már jelentősen megváltoztak, s a magyar utazók nem jelentenek biztonsági kockázatot Kanada számára. Az e téren két- és többoldalú alapon folyó konstruktív szakértői munka mellett is nyilvánvaló, hogy a rendezés végső soron
237
politikai szintű döntést igényel; ezért itt-tartózkodásomat szeretném arra is felhasználni, hogy tárgyalópartnereim aktív támogatását kérjem a probléma megoldásához. Mivel az egyoldalú vízumkötelezettség feleslegesen hátráltatja az idegenforgalom, az oktatási és kulturális kapcsolatok megerősödését, valamint a baráti-rokoni szálak fenntartását, ezért az Empire Club tagjait is kérem, hogy a tőlük telhető mértékben vessék latba befolyásukat a kanadai kormánynál, hogy ez a kérdés a lehető leghamarabb és kölcsönösen megnyugtató módon rendeződjön. Bízom benne, hogy jövőbeli politikai, diplomáciai és gazdasági együttműködésünket látogatásom némileg előmozdítja, és az előnyös eredményekkel jár mind Kanada, mind pedig Magyarország számára. Köszönöm kitüntető figyelmüket! Április 25. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője Kanadában tett állami látogatásakor a főkormányzó, Michaëlle Jean által a tiszteletére adott díszvacsorán (Ottawa, 2007. április 25.) Tisztelt Főkormányzó Asszony és Lafond Úr! Excellenciás Hölgyek és Urak! Köszönöm a Főkormányzó asszony szavait, amelyekkel országaink kapcsolatait és sokrétű együttműködését méltatta! Jól eső érzéssel hallgattam, milyen elismerő hangon szólt a kanadai magyarság hozzájárulásáról Kanada fejlődéséhez. Látogatásom egyik fő célja, hogy kifejezésre juttassam köszönetünket azért, amit Kanada tett Magyarországért és a magyarságért. Az 1990. évi rendszerváltozás teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az a rokonszenv, amely Magyarország iránt a kanadaiakban jelentős mértékben az 1956-os forradalom nyomán alakult ki, a kétoldalú kapcsolatok egyik serkentő eleme legyen. Itt Kanadában Önök tudták azt is, hogy Magyarországon a kommunista hatalom idején is élt az emberekben a demokrácia és a szabadság iránti vágy. S amikor a magyarországi demokratikus átmenet elkezdődött, Kanada az elsők között sietett Magyarország segítségére. Ez a segítség az élet legkülönbözőbb területein megmutatkozott, beleértve a gazdaság megújítását is, amiért ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. Magyarország NATO-, majd 2004-ben EU-csatlakozásával lényegében lezárult az a másfél évtizedes küzdelmes folyamat, amelynek célja teljes körű integrációnk a fejlett nyugati demokráciák közösségébe. Természetesen nem könnyű a beilleszkedés, de rendkívüli jelentőségű, hogy Magyarország végre ismét elfoglalhatta megérdemelt helyét az európai nemzetek között. Úgy gondolom, hogy helyes az a politika, amely a nyilvánvaló európai kötődés mellett igyekszik megfelelő intenzitású kapcsolatokat ápolni a két észak-amerikai országgal is. Ez a kiegyensúlyozottság egyaránt tetten érhető a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokban. Az azonos szövetségi rendszer keretében zajló új keletű együttműködésre számos példát találunk. Magyarország és Kanada katonái és szakemberei egyebek között a Balkánon és Afganisztánban teljesítenek fontos küldetést közös értékeink, a szabadság és demokrácia térnyerése érdekében.Biztos vagyok benne, hogy országaink kapcsolatai stabil alapokon nyugszanak, és lehetőség van új területek bekapcsolására, további lehetőségek feltérképezésére is. A magam részéről mindent megteszek, hogy ez a kiegyensúlyozott jó viszony a jövőben még tartalmasabbá váljon.
238
Emelem poharam a Főkormányzó asszony és kedves Férje, valamint minden kedves vendég egészségére, a két nép barátságára, és Kanada eddigi és jövőbeli sikereire! Április 25. A Külügyminisztérium tájékoztatója – szóvivője útján – a Moldovai Köztársaságban a magyar nagykövetségen működő közös vízumkérelem-átvevő központról A Magyar Köztársaságnak a Moldovai Köztársaság fővárosában működő nagykövetségén 2007 áprilisától működik – több kelet- és közép-európai ország részvételével – az Európai Unió egyes országaiba való beutazáshoz szolgáló vízumkérelmeket fogadó Közös Vízumkérelem-átvevő Központ (Common Application Center – CAC) E Központ közreműködésével adnak ki magyar, osztrák, szlovén, lett vízumokat a kérelmező moldovai állampolgároknak. Az adatokat elektronikus úton továbbítják az érintett országok belügyminisztériumainak. Ezeknek az adatoknak ismeretében havonta Chisinauba (Kisinyov) utaznak az illetékes konzulok – Bukarestből az osztrák, Kijevből a szlovén és a lett konzul –, ők adják át a kérelmező moldovaiaknak a vízumot. A Központhoz való csatlakozás iránt érdeklődő további államokkal később bővülhet a kör.
239
Május Május 2. A Külügyminisztérium közleménye a Holland Királyság munkaerőpiaci gyakorlatának magyar hivatalos megítéléséről A magyar kormány üdvözli a holland kormány és parlament elhatározását, amelynek eredményeként 2007. május 1-jétől Hollandia lehetővé teszi a szabad munkavállalást az új EU-tagállamok polgárai számára. Hollandia az Európai Bizottság 2006 februári jelentésével összhangban álló döntést hozott, amely példaértékű a munkaerő szabad áramlását még korlátozó más tagállamok számára. A holland példát remélhetőleg a többi régi tagállam is követni fogja. E döntéssel a tizenöt régi EU-tagország többségében érvényesül a munkaerő szabad mozgása, mivel Hollandia a kilencedik tagállam, amely eltörölte az ezt akadályozó korlátokat. Május 3., Június 12., Június 28., Október 24. (Praktikus okból itt: együtt!) A Magyar Köztársaság Kormányának 2072/2007. (V. 3.), 2102/2007. (VI. 2.), 2123/2007. (VI. 28.), 2195/2007. (X. 24.) Korm. sz. határozatai a határátlépéssel járó 2007. évi csapatmozgások engedélyezéséről szóló, 2007. január 1-jén hatályba lépett 2247/2006. (XII. 23.) Korm. sz. határozatának módosításáról és kiegészítéséről
A Kormány módosítja és kiegészíti a határátlépéssel járó 2007. évi csapatmozgások engedélyezéséről szóló 2006. évi – de 2007. január 1-jén hatályba lépett – határozatát a 2007. évi határozatok mellékleteiben foglaltak szerint. Lásd: 2072/2007.(V.3.) Korm. határozat és melléklete: Határozatok Tára 2007/19. szám, 120– 121. old., 2102/2007.(VI.12.) Korm. határozat és melléklete: Határozatok Tára 2007/27. szám, 176. old., 2123/2007.(VI.28.) Korm. határozat és melléklete: Határozatok Tára 2007/32. szám, 214. old., 2195/2007.(X.24.) Korm. határozat és melléklete: Határozatok Tára 2007/52. szám, 402. old. Május 3. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Horvát Köztársaságban tett hivatalos látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Zágráb, 2007. május 3.) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Milka Asszony! Kedves Horvát Barátaink, Hölgyeim és Uraim!
240
Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak a magam és a magyar delegáció nevében Mešić elnök úrnak a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Bár kétoldalú találkozón már 2005-ben a megválasztásom évében is jártam Zágrábban, a mostani az első hivatalos látogatásom. A mai megbeszélések is megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a magyar– horvát kapcsolatokat olyan politikusok irányítják, akik a két ország, illetve a magyar és a horvát nép jólétét és boldogulását szolgálják. Ez a feladat nem könnyű. De ha felidézzük az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. illetve Horvátország függetlensége kikiáltásának 15. évfordulóját, elmondhatjuk, hogy a magyar és a horvát nép megvívta a kontinens mai békéjét eredményező csatáit. Jövőnk azt követeli meg, hogy a polgárok között tolerancia és szolidaritás érvényesüljön, az ország intézmény- és jogrendszere a demokráciára épüljön, a gazdaságban azonos versenyfeltételek uralkodjanak, tiszteletben tartsák a tulajdont, és érvényesüljön az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása. Mindezek az egységesülő Európa követelményei. Magyarországnak meggyőződése, hogy az európai értékek átvétele és a demokrácia azonos értelmezése és alkalmazása nélkülözhetetlen a térség stabilitásához és biztonságához. Ezért szorgalmazza, hogy Horvátország tagja legyen az Európai Uniónak és a NATO-nak. Ehhez Magyarország továbbra is minden támogatást megad. Azt javasoljuk, hogy már most készítsük elő azokat a projekteket, amelyek Horvátország teljes jogú taggá válásával tovább erősíthetik együttműködésünket különösen az energetika, a közlekedés, az önkormányzati és a határ menti térségek közötti együttműködés területén, valamint a környezetvédelemben, az öko-turizmusban és a kultúrában. Az Európában páratlan értéket képviselő érintetlen természet a Dráva és a Duna mentén különös lehetőséget nyújt erre. Örömünkre szolgál, hogy a drávai vízerőmű építésének horvát szándéka lekerült a napirendről, s reményeink szerint, a jó szomszédságnak megfelelően, ez végleges döntés lesz. Ebben a térségben, mint mondtam, a természetvédelmet és a különleges idegenforgalmat kellene közösen fejlesztenünk. Ezt támogatja az EU is. Ezért szorgalmazzuk a Duna–Dráva Nemzeti Park és a Kopácsi Rét Természet Park ez irányú együttműködését, örömmel látnánk a Kopácsi Rétnek természetvédelmi területté nyilvánítását. Az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a csapdákon, amelyeket főleg a XIX. század óta egyrészt a nemzetállam abszolutizálása, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzet fogalmával egyenrangúként ismeri el. Elismerést nyert az is, hogy az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására. Örömünkre szolgál, hogy ahogyan Magyarország az Alkotmánynak eleget téve támogatja a magyar nemzet Horvátországban élő részét, úgy Horvátország is felelősséget érez a Horvátországon kívül élő horvát közösségek iránt. Közös történelmi feladatunk a horvátországi magyar nemzetrész, és a magyarországi horvát közösség támogatása abban, hogy öntudatát, nyelvi és kulturális azonosságát megőrizze. Sajnos, egyre csökkenő számú közösségekről van szó: egy-egy évtized alatt öt horvátországi magyar, illetve a Magyarországon élő horvát közül egy elvész a statisztikák szerint. E folyamat megállítása kölcsönös érdekünk és közös felelősségünk. E gondolatok jegyében emelem poharam a magyar és a horvát nép barátságára, országaink jószomszédi együttműködésére és gyarapodására, Horvátország integrációs törekvései-
241
nek teljesülésére, Elnök úr, horvát Barátaink és minden jelenlévő személyes boldogságára és egészségére.
Május 7. Sólyom László köztársasági elnök távirata a Francia Köztársaság megválasztott elnökének Őexcellenciája Nicolas Sarkozy úr, a Francia Köztársaság megválasztott elnöke Párizs Tisztelt Elnök Úr! A Francia Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából honfitársaim, és a magam nevében jókívánságaimat fejezem ki. Felelősségteljes munkájához sok sikert kívánok. Bizonyos vagyok benne, hogy az Ön személyében a Magyar Köztársasággal közös értékeket valló, a jövőért elkötelezett európai államférfi kerül e nagy jelentőségű posztra, akivel sikeresen folytathatjuk az Európai Unió építését, és egyben az országaink közötti példaértékűen gazdag kapcsolatok fejlesztését. Meggyőződésem, hogy közös érdekeink alapján az együttműködés további területei nyílhatnak meg előttünk mind a politika és a gazdaság, mind a kultúra és tudomány területén. Örvendetesnek találom, hogy a jövő generációkért felelősséget vállaló politikusként Ön is különös figyelemmel tekint a globalizáció kihívásaira, a környezetvédelmi kérdésekre, a klímaváltozás által felvetett problémákra. Hiszem, hogy civilek és politikusok csak közös fellépéssel adhatnak választ e kérdésekre. Mindezeket a lehetőségeket, csakúgy, mint kétoldalú kapcsolataink perspektíváit és az európai építkezés aktuális kérdéseit, örömmel tekinteném át Önnel Budapesten. Mielőbbi személyes találkozásunkban bízva kérem, fogadja, őszinte nagyrabecsülésem kifejezését. Sólyom László Május 9. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde az „Európa Napon” a Magyar Külügyi Intézet ünnepélyes bemutatása alkalmából a Külügyminisztériumban rendezett ünnepségen
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Május 9-e van, Európa Napja. Ok az ünneplésre, de talán az ünnep kapcsán elegendő ok arra is, hogy közös európai eszményeink, céljaink méltatása mellett beszéljünk a kihívásokról is. Először is, hadd emlékezzek egy ünnepi pillanatra! Talán tíz héttel ezelőtt Berlinben 27 ország állam- és kormányfői aláírtak egy nyilatkozatot, amely a következő mondattal zárult: „Európa jelenti közös jövőnket”. A Magyar Köztársaságot képviselve magam is azonosultam ezzel: így gondoltam és ebben hiszek magyar miniszterelnökként és európai polgárként. Megünnepeltük az unió ötvenedik születésnapját, meghallgattuk az unió himnuszát, aláírtuk tehát a Berlini Deklarációt.
242
Ahhoz azonban, hogy utódaink megünnepelhessék az unió századik születésnapját is, cselekedni is kell – nekünk, a mostaniaknak, a Huszonheteknek. A Berlini Deklaráció az ünnepi nyilatkozattételen túl – azt gondolom, nagyon helyesen – kijelölte a cselekvés irányait is. Ezek közül most egyről szólnék. Ha megengedik, szó szerint felolvasom: „Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is megőrizzük. Ennek érdekében folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót.” Ekként szólt a deklaráció szövege. Most nyilván az a kérdés, hogy komolyan veszi-e valamennyi politikai vezető Európában mindazt, amit az aláírásával hitelesített. Kötelez-e bennünket a kimondott szó? Azt gondolom, hogy kötelez, vállaljuk ezt az elkötelezettséget. És azt is mondjuk, hogy az alkotmányos szerződés létrehozása – hívjuk aztán azt bármiképpen is –, a szerződés megkötésének ügye nem tűr további halasztást. Amíg a nyitva álló, eddig alkotmányosnak nevezett kérdések nem kerülnek nyugvópontra – mondom még egyszer: bárminek is nevezem ezt a szerződést, hiszen nem a néven áll vagy bukik a jövő –, addig fennmarad a bizonytalanság, hogy merre is tart a Huszonhetek Európája. Magyarország azzal ért egyet, hogy az unió egésze látná kárát annak, ha a 2009. évi európai parlamenti választásokat követően már nem új alapokon kezdené meg a működését az Európai Parlament és a Európai Bizottság. Ezért természetes módon azt gondoljuk, hogy a 2009. évi EP-választások előtt ratifikálni kell az új szerződést. Vagyis a megállapodott, a szövegében teljesen kész új szerződést kell megalkotnunk és létrehoznunk ez év végéig. Ezért támogatjuk azt az elnökségi indítványt, hogy a júniusi csúcstalálkozón valamennyi nyitott kérdésben elvi egyezségre kell jutnunk. Magyarország tehát azt támogatja, hogy még a német elnökség ideje alatt, a júniusi csúcstalálkozón megszülessen olyan megállapodás, amely tiszta és precíz mandátumot ad a portugál elnökség számára az új szerződés megszövegezésére. Nincs kétségem: az elvi és részletes megállapodást követően a szövegezés – ahogyan mondjuk, a wording – is nagyon összetett és bonyolult lehet. Éppen ezért szükséges feltétel az, hogy legalább túl legyünk az elvi és politikai természetű megállapodásokon. Ha most kudarcot vallunk, azt nyilvánvalóan úgy értelmezné a világ, hogy Európa „bedobta a törölközőt” az egyre élesebb globális küzdelemben. Ezt nyilván nem tehetjük. Ezzel a felelősséggel valamennyi tagállami döntéshozónak számolnia kell és tisztában kell lennie. Magyarország ezzel a szemlélettel vesz részt a vitában, és azzal a szándékkal, hogy erősítsük és mélyítsük az európai együttműködést, hogy hatékonyabb, érthetőbb és demokratikus működést biztosítsunk. Huszonheten vagyunk egy vonaton. Jegyet váltottunk erre a vonatra. Megyünk egy olyan világ felé, amelynek céljait, elveit részben tudjuk, részben nem. Sokan latolgatják, eljön-e az a pillanat, amikor néhányuknak fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon jó helyen ülnek-e; vagy vajon ők is oda akarnak-e jutni, ahova a többiek? Minél többen vagyunk ezen a vonaton – most huszonheten –, annál nagyobb az esély arra, hogy időnként fel fog merülni ez a kérdés. Magyarország azt gondolja, hogy a Huszonhetek – majd később remélhetően még többek – Európája képes együtt maradni, együtt és közösen megyünk egy egységesülő jövő világába, itt Európában. Azt is tudom, hogy ez nehéz döntés. Vannak, akik lassítani szeretnének. Sőt, időnként azt látom, hogy mások más utat választanának. Mindig el kell dönteni, együtt akarunk-e maradni, vagy külön utakat akarunk-e járni. Magyarország azt támogatja, hogy maradjunk együtt és közös utakat járjunk. Egyikünknek sem érdeke, hogy néhány
243
kocsi esetleg valamelyik útközi megállóhelyen lekapcsolódjon erről a szerelvényről. Az közös ügy ennél sokkal-sokkal fontosabb. Az alkotmány-szerződés – amiről beszélünk – kísérlet arra, hogy kijelöljön egy fontos irányt a politikai unió irányába billentve az uniós intézményrendszert és annak döntéshozatali mechanizmusát. Mi több: föderális szimbólumokkal fölékesítve. Ezt az irányt két tagállam népszavazáson elutasította. Ezért ma már annak nincsen realitása, hogy az alkotmány-szerződés a jelenlegi formájában hatályba lépjen. Ezt tudomásul kell venni. Mégis az a meggyőződésünk, hogy az alkotmány-szerződés olyan fontos érték, amelynek lényegét meg kell őrizni, bármilyen formában is jöjjön majd létre a megállapodás a tagállamok között az új szerződésről. A magyar Országgyűlés a tagállamok között másodikként erősítette meg az alkotmányos szerződés szövegét; a magyar kormány ennek a mandátumnak a talaján áll. Az Országgyűlés azt mondta, hogy mi egy ilyen Európát szeretnénk. Hittünk és hiszünk az alkotmány-szerződésben foglalt célokban, eszközökben, politikákban, intézményrendszerben; mi nyilván nem mondhatjuk azt, hogy felejtsük el. Nyilván nem vagyok én sem abban a helyzetben, hogy azt mondjam: engem nem kötelez semmire ez a ratifikáció. Az alkotmány-szerződés szerint az unió célja az uniós polgárok jólétének előmozdítása egy belső határok nélküli közösségben, amely szabadságot és biztonságot nyújt, és amely szociális piacgazdaságon alapul, megvalósítva a tagállamok közötti szolidaritást. Ezeket a célokat az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok értékközössége alapján tűzte ki az alkotmány-szerződés, figyelemmel a kisebbséghez tartozók jogaira is. Magyarország számára ez a közös alap az, ami megkérdőjelezhetetlen. Úgy mondanák ezt a szokásos diplomáciai világban, hogy ez a red line, ennek ott kell lennie, bárhogyan is alakul végső soron majd a szerződés. A közösen kitűzött célok és közös értékeink, valamint a megvalósításukat szolgáló eszközök, a közös politikák Magyarország számára az alkotmány-szerződés lényeges elemei. Hasonlóan tekintünk az alapjogi chartában foglalt értékekre is. Mi erős unióban vagyunk érdekeltek, amely hatékonyan működő intézményeket jelent. Eddig volt könnyebb a mondandóm. Jönnek a vitás kérdések is. Nézzük azt a kéthárom ügyet, amire oda kell figyelni abban a vitában, amit magunk körül látunk, hogy ebben hol áll Magyarország a mi szándékaink szerint. Először is, azt gondoljuk, hogy a közösségen belüli demokráciát erősítő eszközként kell tekinteni a kettős többségi döntéshozatal intézményére, a közösségi kompetenciák eddig megalkotott körére, vagy a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztésére. Természetesen mondhatná bárki, hogy mint minden más, ez is újra tárgyalható. Elvileg persze igen. De nagyon óvnám magunkat ettől. Ha kinyitjuk, felnyitjuk ezt a nagyon nehéz kompromisszumban született megállapodást, akkor ma nagyobb az esély arra, hogy időtlen időkig nem tudjuk bezárni, és ennek már nagyobb a kára, hiszen valamennyi kompromisszum: engedmények, előnyök, tudomásul vett szituációk terméke. Másodszor, azt gondoljuk, hogy a minősített többségi döntés nemcsak hatékonnyá tenné az uniós intézmények működését, hanem sok esetben megteremti magának a döntésnek a lehetőségét. Ezért mi támogatjuk, hogy fennmaradjon a minősített többségi döntéshozatal, és esetenként terjesszük ki ezt újabb területekre. Vannak érvek – sőt, pontosan tudjuk, kik használják ezeket az érveket –, amelyek az unió jelenlegi pillérrendszerének a fenntartásával érvelnek, e mellett szólnak, és ezzel lényegében a kormányközi jelleg konzerválását szorgalmazzák. Ezt úgy értékeljük, hogy nem segíti elő a közös ügyünk előre vitelét. Hasonlóképpen azt gondoljuk, hogy talán indokolatlan és
244
összességében nem visz előre annak a kérdésnek a feszegetése, hogy a konszenzussal létrehozott közösségi kompetenciákat újra nacionalizáljuk – ezzel megtagadjuk közös értékeinket és elveszítjük az ennek szolgálatába állított közös eszközeinket –, és magunkba fordulva, az unió globális erejének növelése helyett a tagállamok közötti versennyel tegyük tönkre eddigi eredményeinket is. Lényegében azt mondhatjuk tehát, hogy ezekben az intézményi és döntéshozatali kérdésekben mi a korábban létrehozott, az alkotmányos szerződésben lefektetett elvek továbbvitelével értünk egyet és azok megerősítését kívánjuk. Azt gondolom, hogy politikai unió irányába mutató lépések közül Magyarország okkal fájlalná, ha el kellene hagynunk egy pár nagyon fontos szimbólumot. Nagyon világos, hogy miért fájlalná. Európainak lenni: egy közös ethosz, egy valóságos közösség; zászlaja van, himnusza van, közös történetei vannak. Többnek gondoljuk Európát, mint politikai–gazdasági együttműködésnek. Igen, a polgárok Európájáról beszélünk, a közösségről. De kétségtelen, hogyha az az ára a megállapodásnak, az az ára az együttműködésnek, hogy néhány szimbólumot elhagyunk ebből a szerződésből – ám legyen! –, gyanítom, attól Magyarország még használni fogja ezeket, sőt azt hiszem, azon nemzetek is használni fogják, amely nemzetek most annak érdekében érvelnek, hogy csökkentsük a szerződésben az alkotmányszerűség jellegét. Újra azt mondom, hogy az uniónak a nemzeti önzés helyett európai felelősségvállalásra van szüksége; a régieknek és újaknak is – egyébként is, ma már kik számítanak újaknak és kik régieknek? –, és természetesen nem egyszerűen az országoknak, hanem valamennyi polgárnak. * És ha már elhangzik a „régiek” jelző, akkor aligha kerülhető el, hogy egyetlenegy pillanatra megálljunk Franciaországnál, amelynek ma új elnöke van. Olyan elnöke, akinek a nevét mi magyarok mindenki mástól eltérően ejtjük, a saját nyelvünkön. Köszöntjük hát Nicolas Sarkozyt, gratulálunk győzelméhez, jó munkát kívánunk neki! De ami Franciaországot illeti, nem csak az elmúlt évek személyes tapasztalata, nem csupán a múlt ismerete mondatja azt velem, hogy az Európai Unió – bár a tagállamok egyenlőségére és a szolidaritásra fog épülni – a következő években sem fogja nélkülözni a rendkívül intenzív német–francia együttműködést és ennek az együttműködésnek a dinamizáló erejét és hatását. Biztos vagyok abban, hogy az elnökválasztást megelőzően – talán érthetően – Brüsszelben kissé visszafogott Franciaország ismét nagy ambíciókkal tekint az előttünk álló közös feladatokra. Az a meggyőződésem, hogy Párizs kész és képes lesz vezető szerepet játszani az alkotmány-szerződés ügyének mindenki számára elfogadható megoldásában. Ezt várjuk Franciaországtól, és azt hiszem, ez így is fog történni. * Néhány hete egy ugyancsak külpolitikai tárgyú beszédben idéztem azokat a történészeket, akik a mögöttünk hagyott évszázadot az úgynevezett rövid huszadik századnak nevezték; rövidnek, amely az első világháború megindításával kezdődött és a hidegháború végéig tartott. Nem szívesen emlékezünk vissza erre az évszázadra, különösen itt, Európában. Van azonban, amire annál szívesebben emlékszünk. Nevezetesen arra, hogy a legmesszebbre tekintő európaiak a hidegháború és a megosztottság kellős közepén nagyszerű eszméket fogalmaztak meg 1950. május 8-án Robert Schumann néhány száraz mondattal elindította a legújabb kori történelem talán legprogresszívabb folyamatát, az európai integrációt.
245
Tennivaló az elmúlt fél évszázad eltelte után is akad bőven. Schumann annak idején a szénről és az acélról beszélt, mi pedig mostanában az olajról, a gázról, az energia megújítható forrásairól. Sok szót ejtünk erről. Ezekre a mondatokra még azok is felkapják a fejüket, akik a külpolitikai beszédek iránt kevéssé érdeklődnek és úgy gondolják, hogy ezek a hétköznapok nyelvére és történéseire nehezen lefordítható kérdések. De ha energiáról és gázról van szó mostanában, itt ebben a régióban és Magyarországon, akkor fölcsillannak a szemek és mindenki érdeklődő tekintettel néz a miniszterelnökre. Nos, hogy’ is állunk ezzel a kérdéssel? A vitákat látva hadd tegyek egy előzetes megjegyzést! Nem tudom, hogy tolmácsainkat nehéz helyzetbe hozom-e, amikor hivatkoznék egy magyar szólásra: „lányomat szidom, hogy menyem értsen belőle”. Amikor hallgatom ezeket a vitákat, akkor nem egy esetben azt gondolom, hogy ezek a viták nem csak rólunk szólnak. A „menyekről” most több szó ne is essék, mert hibát vétenék azzal, ha megpróbálnám azt is kifürkészni, hogy ezeknek a megjegyzéseknek még kik a címzettjei, és hogy a vita mögött igazából milyen – nemcsak lokális nemzeti, hanem regionális, sőt globális – biztonsági és stratégiai kérdések vetődnek fel. De muszáj érteni ennek a kérdésnek az összetettségét. Hadd mondjak egy-két számot és Magyarország számára megkerülhetetlen tényeket! Magyarország energiafelhasználásában a gáz aránya 40 százalék. Ez egy elég nagy arány ahhoz képest, hogy alig van saját gázkészletünk; olyannyira alig, hogy a felhasznált gáz 80 százalékát külföldről szerezzük be. Már ez sem jó hír. Aztán – hogy tetézzük a gondokat – tegyünk hozzá még egy számot: az import 85 százaléka egyetlenegy országból jön, Oroszországból, lényegében egyetlenegy szállítótól. Ezek a számok jól mutatják, hogy Magyarország számára az energiakérdés – ezen belül a gázszállítások kérdése – egyszerre és egyidejűleg legalább két ügy. Egyik oldalról: kül- és biztonságpolitikai kérdés, nem vitakérdés; másik oldalról pedig a magyar fogyasztók biztonságos ellátásának a kérdése. Amikor Magyarország a maga álláspontjának ismertetésében vívta a vitáit, azokban a hetekben találkoztam Tony Blair miniszterelnök úrral a Downing Streeten, magyarázva neki a magyar álláspontot. Mit gondolunk, mi van a szándékaink mögött, miért bonyolult ez a kérdés Magyarország számára; egy olyan ország számára, amely az Európai Unió tagállamai közül talán a leginkább függ a gázimporttól, ráadásul az orosz gázimporttól. Tony Blair többször visszakérdezett, apró megjegyzéseket tett, aztán a végül azt mondta: ez nem külpolitikai, hanem fűtéspolitikai kérdés. Merthogy az természetes, hogy ha két ilyen nagyon különböző természetű kérdés találkozik össze – egy regionális és egy hovatovább globális politikai, biztonságpolitikai kérdés – a maga öszszefüggéseivel, és az a kötelezettség, hogy el kell látni az országot, fűteni kell a lakásokat, ennek más a természete, mint egy kihívásénak a kormány számára. E között a két ügy között konfliktus van. Hozzáteszem: ez persze nem csak magyar konfliktus, ez sokaknak a konfliktusa. Mi magyarok éppen a korábban jellemzett függőségünk okán vagyunk érzékenyebbek erre a konfliktusra, és a megoldás is nehezebb. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ez a konfliktus – utalva a korábbi szólásra: „a lányomat szidom, hogy a menyem is értse” – arra is alkalmas, hogy kifejezzen sokkal több dologról szóló dilemmát is, akkor az egész vita szélesebb értelmet nyer. Nagyon egyértelműen szeretném sokadszor elmondani az álláspontunkat. Egyrészről bolond az az ország, amelyik örül annak, ha egy stratégiailag fontos szolgáltatás vagy termék megvásárlásában egy vevőtől függ. Aki egy valakitől függ, az kiszolgáltatott. Aki kiszolgáltatott, az joggal érezheti úgy, hogy könnyen csorbát szenvedhet a nemzeti szuverenitás. Másik oldalról pedig: felelőtlen az az ország, amely a mellé a kö-
246
telezettsége mellé, hogy ilyen esetben diverzifikáljon, ugyanolyan erővel nem teszi mellé azt a kötelezettségét, hogy elegendő mennyiségű forráshoz jusson hozzá; minél diverzifikáltabb forrásokból elegendő mennyiséget, azaz irány, forrás és egyéb tekintetben. Ennek a két pillérnek az egyensúlyát keressük. Nekünk egyébként is az a jó, ha ilyen kérdésekben – amikor erősek az eladók pozíciói – úgy erősítjük a vevők pozícióját, hogy sok vevő együttműködik. A napnál is világosabb, hogy az európai közös energiapolitikának nagyon egyértelmű alapjai vannak a közös érdekben, mert az igazi egyensúlyt az teremti meg, ha az erős eladóval szemben erős vevők állnak. Az Európai Unió – együttesen azzal a piaccal, ami 2025-re 800 milliárd köbméter gázt fog elfogyasztani – már bizony komoly vevő. Ezért természetes módon ebben vagyunk érdekeltek. Ismétlem: természetes módon. Közös politikának azt tekintjük, aminek nemcsak közös céljai, hanem a célok elérésére alkalmas működő eszközei is vannak. A brit elnökség alatt vetődött fel a közös európai energiapolitika kérdése. Ott voltam azon az értekezleten, nem volt oly régen, talán másfél éve Newhamptonban. Egyik oldalról sok az idő, másik oldalról nem is sok ilyen nagy vállalkozás elindításához. Tényleges a felelősségünk, amíg fel nem épül a közös európai politika – nemcsak céljaiban, hanem eszközeiben –, amíg a nemzeti felelősséget nem tudjuk megosztani más nemzetekkel és nem tudjuk közössé tenni. Ma már látjuk, hogy ez az idő sok–sok év, akár évtized. Addig is van egy olyan felelősség, amelynek meg kell felelnünk. Erről szólnak ezek a viták. Óvnám magunkat is, vitapartnereinket is attól, hogy félmondatokból ítéljenek meg energiapolitikát, külpolitikát vagy biztonságpolitikát. Ennél ez összetettebb, árnyaltabb, strukturáltabb kérdés. Magyarország abban érdekelt, hogy fölépüljön ez a közös politika. Az pedig a kötelezettsége, hogy amíg ez föl nem épül, Magyarországon addig is a világ legtermészetesebb dolga legyen az, hogy ha az ember otthon kinyitja a gáztűzhelyen a csapot, akkor csak egy gyufalobbantásnyi gázláng kelljen ahhoz, hogy begyújtsunk. Elegendő energia, nagyobb biztonság, kevesebb vagy kisebb függés: nagyjából ezeknek kell vezényelnie bennünket. * Az ország külpolitikájának sikere - sok minden más mellett – a geopolitikai adottságok, a gazdasági teljesítmény, vagy éppenséggel katonai erő mellett attól is függ, hogy a politikai döntéshozók milyen mértékben tájékozottak a külvilágban lejátszódó folyamatokról. Ennek a tudásnak a megszerzésében meghatározó szerepet játszhatnak a magyar kül- és biztonságpolitikai műhelyek. Ezeknek a műhelyeknek fontos szerepe lehet az úgynevezett külpolitikai vagy biztonságpolitikai konszenzus megteremtésében is. Jóllehet időnként az az érzésünk, hogy a magyar külpolitikában ma több vita van, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt volt. De éppen azért, mert több a vita, még nagyobb szükség van arra, hogy legyenek olyan intézmények, legyenek olyan fórumok, olyan interface-k, amelyek segítik a megértést. Jó néhány neves kutatót kértünk fel arra, hogy a Magyar Külpolitikai Tanács keretében nyújtsanak segítséget fontos kül- és biztonságpolitikai döntések meghozatalához. Ez pár hete történt. Most pedig abból az apropóból vagyunk itt együtt, hogy újjáalakult a Magyar Külügyi Intézet, amelyet a Külügyminisztérium hozott létre, és amely intézet a magyar külpolitikai gondolkodás, koncepció és stratégiaalkotás, elemzés egyik fontos központja kíván lenni. Nem rivális, nem alternatív központ, hanem együttműködő, világos célú és – remélem – ehhez hatékony eszközökkel ellátott intézmény. Azt várom el ettől a tudományos műhelytől, hogy járuljon hozzá a
247
független magyar külpolitika eredményes és sikeres alakításához, a külpolitikai kérdések minél szélesebb nyilvánosság előtti megvitatásához. A diplomatáktól pedig természetesen azt várom, hogy tekintsék közvetlen kollégáiknak a tanács és az intézet kutatóit, hiszen ugyanazért az ügyért dolgoznak. Hadd mondjam most el azt, hogy az elmúlt időszakban intenzív külpolitizálás praktikus tapasztalatai alapján is azt a benyomást szereztem, hogy a Külügyminisztériumban óriási szaktudás halmozódott fel; diplomatáink professzionalizmusa kiállja az összevetést Európa bármely országának diplomatáival; felkészült, felelős, tenni akaró a magyar diplomáciai kar. Köszönöm nekik, hogy ilyenek, és maradjanak is ilyenek. Minden szereplő tisztában van azzal, hogy a magyar külpolitika csak valamennyiünk együttes erőfeszítésével alakítható ki, és ez valóban erőfeszítéssel jár. Kormányfőként szükségem van diplomatáink professzionalizmusára és kezdeményezőkészségére. És immár arra is, hogy a Magyar Külügyi Intézet vezetői és munkatársai elemző munkájukkal, javaslataikkal – ha kell, kritikájukkal – hozzájáruljanak e politika kialakításához és e politika sikeres képviseletéhez. Jó munkát kívánok az intézetnek, valamennyi kollégájának, sok sikert nekik! Egészen biztos vagyok abban, hogy a sikereik mindannyiunk sikereinkhez járulnak hozzá; Magyarország pedig a 2004-et követően – amikor is az azt megelőző tizenöt évben – megfogalmazott alapvető külpolitikai prioritásaink lényegében vagy főként teljesültek, új aktív, kezdeményező, a korábbinál karakteresebb külpolitikát kell, hogy folytasson. Ebben számítok Önökre az intézetben, ebben számítok diplomatáinkra, a Külügyminisztériumra, ebben számítok kutatókra, újságírókra, Magyarországért tenni akaró polgárokra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Május 11. A Magyar Köztársaság Kormányának 2079/2007.(V.11.) Korm. sz. határozata a 2011. első félévi magyar EU-elnökség előkészítéséről A Kormány 1. Az Európai Unió 2011. első felében esedékes magyar elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) előkészítésére – az e tárgykörben kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására, különösen az Elnökség programjának és arculatának meghatározására, a sikeres Elnökséghez szükséges társadalmi és politikai konszenzus, valamint az elnökségi feladatok ellátásához szükséges emberi és költségvetési erőforrások biztosítására – a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti EU-elnökség Bizottságot hoz létre. a.) Az EU-elnökség Bizottság vezetője a miniszterelnök, tagjai: • a külügyminiszter, • a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, • a pénzügyminiszter, • az igazsági és rendészeti miniszter, • a szociális és munkaügyi miniszter, • a MeH kormányzati személyügyekért felelős államtitkára. b.) Az EU-elnökség Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Külügyminisztérium a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve gondoskodik.
248
c) Az EU-elnökség Bizottság döntései végrehajtásának, valamint az elnökségi felkészülésből adódó egyéb feladatoknak a szakértői tárcaközi koordinációját az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság látja el. (…) 6. felhívja a külügyminisztert és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy az Elnökség előkészítésével összefüggő feladatokról, a felkészülés előrehaladásáról folyamatosan tájékoztassa az Országgyűlést. A határozat államigazgatási feladatokkal kapcsolatos 2–5. pontjait lásd: Határozatok Tára 2007/21. sz., 132. old. Május 17. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya II. kihelyezett együttes ülésének megnyitásakor (Zágráb, 2007. május 17.) Kedves Ivo Sanader Miniszterelnök Úr, Miniszter Urak és Miniszter Asszony! Kollégák! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először is köszönöm szépen a meghívást. Köszönöm szépen a kedves fogadtatást, és hogy folytatni tudjuk a közös kormányülések gyakorlatát. Köszönöm, hogy együtt dolgozhatunk és élhetünk. Azt gondolom, két alapvető parancs van, aminek meg kell feleljünk. Az első az együttélés és a megértés parancsa, a második pedig a demokrácia parancsa. Sokat tanultunk egymástól ebben a régióban. Népeink hol vitával, hol békés és nyugodt együttműködéssel alakították hétköznapjaikat a múltban. Mára teljesen világos, hogy ha a múltban az útjaink időnként el is váltak, máskor meg összekapcsolódtak, a jövőnk a lényeg szempontjából nagyon hasonlít: ugyanabban a közös kulturális, emberi, politikai, gazdasági keretben képzeljük el a jövőnket. Úgy hívjuk ezt, hogy Európai Unió. Többek között azt is értjük a XX. századból, hogy Európa nyugalma, biztonsága és prosperitása szempontjából perdöntő, hogy mi történik Kelet-Közép-Európában, mi történik a Balkánon. Nyugalomban, demokráciában, prosperitásban élő Balkán nélkül nincsen prosperáló Európa, nincsen nyugalom. Sőt, azt gondolom, hogy az a közös történelmi és emberi felelősségünk, hogy a Nyugat-Balkán összes népének segítsük és egyengessük az útját, hogy erős demokratikus keretek között együtt élhessünk Európában. Magyarország ebben az ügyben hezitálás nélkül, a napi politikai érdekek számbavételén túl, egyértelműen elkötelezett. Ez nem egyszerűen kormányfők személyes barátsága – amely egyébként létezik –, és nem kormányok rövid távú politikája. Ez szerintünk nem vitatható politikai és történelmi felelősség. És nem azért, mert holnap valamit kapni szeretnénk ezért, nem mintha azt gondolnánk, hogy ha ma támogatjuk Horvátországot, akkor holnap ezért közvetlenül kapunk valamit. A politika e tekintetben nem egyszerűen „adok-kapok”, nem áru, amit adni-venni lehet, hanem felelősség; hogy 50 vagy 100 év múlva majd azt mondják – unokáink és dédunokáink –, a horvátok és magyarok egyaránt, hogy értették a nagyszüleik és dédszüleik, hogy milyen felelősségük volt. Ismerősök és barátok akkor is látogatják egymást, ha éppen nincsen megoldandó dolguk. Mi sem azért ülünk le évente legalább egy alkalommal egymással, mert ezernyi megoldatlan probléma van. Az ember átkopog a szomszédjához azért is, mert el akarja mesélni, hogy mi történt vele, és meg akarja kérdezni, hogy a másikkal mi történt. Nem kell, hogy világrengető tétje legyen ezeknek a találkozóknak. Azért is kell találkozni,
249
hogy ha egyszer majd lesz valami, ami esetleg zavar bennünket, ami nagy kihívás, arra – éppen mert jó a viszonyunk – könnyen tudjunk válaszolni. Ez nem azt jelenti, hogy ma nincsen dolgunk. El szeretném mondani magunknak is, meg részben barátainknak a sajtóban, hogy a találkozás, a párbeszéd, a kapcsolatok fenntartása, egymás megismerése önmagában érték. Ezt egy régióban fenn kell tartani. Nagyon könnyű jóban lenni messzi népekkel; nagyon könnyű jóban lenni olyan népekkel, akik a történelem során sosem akasztották össze a bajszukat. Sokkal nehezebb jóban lenni szomszédos népekkel; sokkal nehezebb együttműködést kialakítani azokkal, akikkel időnként törvényszerűen valami konfliktus van, máskor meg együttműködés. Sokra tartom, amilyen módon tiszteletben tartjuk Magyarországon a horvát kisebbség kulturális, nemzeti, nyelvi, történelmi identitását – és fordítva. Az kell, hogy a magyarok otthon érezzék magukat Horvátországban, a horvátok pedig otthon érezzék magukat Magyarországon; természetes legyen az, hogy több identitásuk van, ne kelljen választani közülük, hogy csak az ő ügyük legyen ez és megélhessék azt, hogy ők milyenek. Ebben Horvátország és Magyarország között nincsen vita: ez nagyon fontos dolog. Hogy egyébként lehet ezt jobban csinálni? Lehet persze, lehet sokkal jobban csinálni. Befejezésül két megjegyzést még. Természetesen vannak konkrét ügyek, amelyekben keresnünk kell a jobb minőségű együttműködést. Ez közös érdekünk. Igaz ez az energiapolitikára, a turizmusra, a jogrendszereink összehangolására, a regionális együttműködésre az önkormányzatok, a régiók között. Igaz ez az út- és vasútépítésre; igaz a környezetvédelemre, a határ menti vizeink, földjeink közös védelmére. Ezért minderről fogunk tárgyalni. Sok helyen van kisebb-nagyobb feladatunk. Olyan az együttműködés minősége, hogy ezeket meg fogjuk tudni oldani, abban egészen biztos vagyok. Azt szeretném, ha a jó minőségű politikai és emberi kapcsolatok azt segítenék, hogy gyorsan tudjunk elintézni ügyeket, hogy az aktív párbeszéd mögött egyre több aktív cselekvés is legyen. Nekem Cardiff nem vette el a kedvemet az együttműködéstől, inkább arra biztatott, hogy meg kell próbálni máskor is, máshol is, másban is – reméljük egy picivel több sikerrel annál, mint ami ott történt. Miniszterelnök úr, még egyszer köszönöm szépen a meghívást! Május 18. Sólyom László köztársasági elnök köszöntője „A határon túli magyarság a XXI. században” című, határon túl élő magyar értelmiségi személyiségek részvételével folyó konferenciasorozat „Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés” témamegjelölésű III. találkozóján •
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Örömmel köszöntöm Önöket itt, a Sándor-palotában a mai konferenciákon. Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégiának a jövőjét, az útjait; azt, hogy hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között. Szerettünk volna szakítani a korábban szokásos érzelmi megközelítéssel, szerettünk volna szakítani a napi politikához történő korábbi kötődéssel. Ez egy civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk. Viszont közöttünk vannak mindazok, akik tudományos szinten tájékozottak a kérdésben, ugyanakkor a megbecsültségük, az •
Az I. találkozóra 2006. május 4-én, a II. találkozóra 2006. november 30-án került sor Budapesten.
250
otthoni állásuk következtében képviselik a magyar nemzetnek a határon kívül rekedő részeit. Mindenképpen tudatában kell lennünk annak, hogy új szituációba kerültünk az Európai Unióhoz való csatlakozással: a határon túli magyarságnak nagy része az unió polgárává vált, velük ebben a keretben kell keresnünk az egységet. Ugyanakkor vannak olyan nemzetrészek, amelyek várhatóan hosszabb időn keresztül az unión kívül lesznek. Ebben a szituációban a két nemzetrész közötti kapcsolattal is kiemelkedően kell foglalkoznunk. Szeretnék arra rámutatni, hogy ezzel a konferenciával párhuzamosan nyilván megvan a politikának a maga feladata. Megvan a civileknek és a tudománynak is a maga feladata; tudniillik az, hogy a magyar nemzet történetét, és különösképpen a határon kívüli részek történetét továbbra is fel kell tárni, fel kell hozni a köztudatba. Nagyon örülök annak, hogy előtérbe kerültek a háború utáni történések. Ezt nemcsak az Esterházy-konferencia jelzi, hanem azok a készülő kötetek, amelyek a határon túli telepítéseknek a terveivel, vagy a délvidéki történésekkel, Erdély abszolút bizonytalan sorsával foglalkoznak. Mindezeket a tényeket fel kell tárni, és az itthoniak és a kintiek tudatában is el kell helyezni. Nem baj az, hogyha ez egyes szomszéd népeknél, államoknál indulatokat vagy értetlenséget kelt; nekik is szembe kell nézni a saját történelmükkel. A mai konferencia fő témája az autonómia, és ezzel kapcsolatosan rokon téma – ugyanennek egy másik vetülete – a regionalizmus. Azt szeretném előrebocsátani, hogy noha erre a szomszédos államokban sokan hisztérikusan reagálnak, a mi feladatunk az, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit. Gondolom, hogy ezt meg fogja érteni a többi ország is; és ha mi ezt tényszerűen, tudományosan is megtárgyaljuk és közös álláspontot alakítunk ki, azzal a jövendő Európához is hozzájárulunk. Ebben a szellemben kívánok nagyon jó tanácskozást. Rendkívüli érdeklődéssel várom azt, hogy Önök mit fognak mondani. Jó munkát kívánok! Május 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2085/2007. (V.23.) Korm. sz. határozata a szomszédos országokkal létrejött megállapodások alapján működő egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott ajánlások elfogadásáról A Kormány 1. jóváhagyólag tudomásul veszi a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2006. április 16-án tartott VIII., a Magyar–Román Kisebbségi Vegyes Bizottság 2005. december 15-én Battonyán tartott VI., a Magyar–Szerbia és Montenegrói Kisebbségi vegyes Bizottság 2005. november 10-én Szabadkán tartott II., a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság 2006. szeptember 22-én Pozsonyban tartott VI., valamint 2005. május 24-én félbeszakadt és 2006. április 3-án folytatott VIII. ülésén kidolgozott és elfogadott ajánlásokat 2. felhívja a külügyminisztert, hogy a Kormány e döntéséről diplomáciai úton értesítse az érintett szomszédos országokat; 3. felhívja az érintett minisztereket az ajánlásokban foglalt intézkedések folyamatos végrehajtására, illetve az ezekhez és a továbbra is hatályos feladatokhoz szükséges pénzügyi források tervezésére a minisztériumok költségvetésében.
251
Május 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2086/2007. (V.23.) Korm. sz. határozata a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság IX. ülésén kidolgozott ajánlások elfogadásáról A Kormány 1. jóváhagyólag tudomásul veszi a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2007. május 2-án Zágrábban tartott IX. ülésén kidolgozott és elfogadott ajánlásokat; 2. felkéri a külügyminisztert, hogy e döntésről diplomáciai úton értesítse az érintett Feleket; 3. felhívja az érintett minisztereket az ajánlásokban foglalt intézkedések folyamatos végrehajtására és a továbbra is hatályos feladatok esetén az ezekhez szükséges anyagi eszközök nevesített tervezésére a minisztériumok költségvetésében a 2008. és az azt követő években. Május 29. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője az állami látogatást tett I. János Károly spanyol államfő és felesége tiszteletére adott díszvacsorán Felség! Felséges Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm számomra, hogy a magyar nép nevében köszönthetem Felségedet, a Felséges asszonyt, és valamennyi spanyol és magyar vendégünket. Felségtek látogatása újabb ösztönzést ad kormányainknak, hogy tovább munkálkodjanak a magyar–spanyol kapcsolatok elmélyítésén. Személy szerint is örömömre szolgál az a kitüntető figyelem, amelyben a spanyol királyi pár hivatalosan és magánemberként részesíti Magyarországot. Számos hivatalos és magánlátogatásuk mutatja az őszinte érdeklődést hazánk természeti öröksége és a magyar nép által teremtett értékek iránt. Külön köszönetet mondok Felségednek azért, hogy tavaly októberben személyes jelenlétével tisztelte meg az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának emlékünnepségét. 1956-ban a magyarok ugyanazokért a demokratikus értékekért fogtak fegyvert, amelyekért Felséged oly határozottan állt ki egész uralkodása alatt, és különösen 1981-ben, amikor hazájában a fiatal demokrácia és az alkotmányos rend megőrzése került veszélybe. Felséged bátor fellépése, a spanyol néphez és a politikai vezetőkhöz intézett higgadt szavai, amelyek egyszerre hívtak fel a demokratikus rend, a népszavazás által nemrég szentesített alkotmány sérthetetlenségére, másrészt a reflexió az egység és az egyetértés keresésének fontosságára, nagy megpróbáltatásoktól kímélték meg Hispániát. Ezért gondolom, hogy évfordulónkon Felséged jelenlétének jelképes üzenete volt, amelyet Magyarország nagyra értékel. 2007 fontos éve a magyar–spanyol kapcsolatoknak. Éppen harminc éve annak, hogy országaink – hosszú szünet után – ismét felvették egymással a diplomáciai kapcsolatokat, s húsz évvel ezelőtt került sor Felségtek magyarországi első hivatalos látogatására. Harminc éve Spanyolország, húsz esztendővel ezelőtt Magyarország állt korszakos változások előtt. Mindkét nép nagy történelmi terhet hordozott, s óriásinak tűntek a feladatok. Európa két távoli vidékéről, egy évtizednyi eltéréssel, de végül is egy irányba
252
indultunk, s törvényszerű volt, hogy találkozzunk. Nagy megelégedésünkre az évek során erősebbé vált a népeink közötti rokonszenv, és országaink szoros politikai kapcsolatrendszert építettek ki egymással. A gazdasági élet és a civil szféra szereplői is egymásra találtak, s ma már természetes a két ország között élénk a tőkeáramlás, ismerjük egymás törekvéseit, olvassuk egymás könyveit, s örülünk egymás sikereinek. Számítunk Spanyolország barátságára és szövetségére, mint ahogy’ spanyol barátaink is számíthatnak ránk. Középkori uralkodóink jóvoltából már a XII. században kialakultak Spanyolország és Magyarország kötelékei. I. Imre királyunk II. Alfonz aragóniai király lányát, Konstanzát vette feleségül. II. Endre leányának, Árpádházi Jolánnak, Violant d’Hongria, Aragóniai I. (Hódító) Jakab feleségének alakját nemcsak az aragóniaiak, a katalánok, a mallorcaiak és a valenciaiak őrzik jó emlékezetükben, hanem unokája, portugáliai Szent Erzsébet miatt a portugálok is. Még szorosabbak lettek a kötődések a Habsburgok spanyolországi és magyarországi uralkodása idején. I. Károly király (V. Károly császár) húgának, Máriának emlékét a spanyol nép Magyarországi Mária néven azóta is ápolja. E magyar–spanyol történelmi kapcsolatok bemutatása a célja a 2008-ban Barcelonában tartandó „Magyarország – oly távol és mégis közel” című kiállításnak. Amikor Spanyolország Európa nyugati végein győzelemre vitte közel nyolcszáz éves harcát, a „reconquistat”, akkor vált Magyarország Európa keleti bástyájává. A magyar nép tisztelettel őrzi azoknak a spanyol katonáknak az emlékét, akik 1686-ban Buda várának ostroma során áldozták életüket Magyarország felszabadításáért. Hőstettüket a Budai Vár falán emléktábla idézi, amelyet első látogatása alkalmával Felséged is felkeresett. Spanyolországgal ma a kapcsolatainkat a közös integrációs és szövetségi rendszerhez tartozás, és a stratégiai szövetségesi viszony jellemzi. Céljaink és elképzeléseink az Európai Unió jövőjét illetően hasonlóak. A jövő az integráció bővítése és mélyítése. Ezért is tulajdonítunk – spanyol partnereinkkel együtt – nagy jelentőséget annak, hogy a Római Szerződést megújító folyamat sikerrel záruljon. A minden eddiginél intenzívebb együttműködés új területe a 2010–2011 évi, Belgiummal közös hármas EU-elnökségünk, amelyre a felkészülést már meg is kezdtük. Közös Európánk formálása mellett országainknak felelősséget kell vállalniuk a globális problémák megoldásában is. A nemzetközi és az etnikai terrorizmus – amelynek Spanyolország is áldozata – csak úgy küzdhető le, ha a baj gyökeréhez nyúlunk, ha fellépünk a kultúrák és vallások közötti szakadék áthidalásáért. Spanyolország és személy szerint Felséged már eddig is nagy szolgálatot tett ennek az ügynek. A spanyol kezdeményezés – a „Civilizációk Szövetsége” – az ENSZ hivatalos fórumává nőtte ki magát. Sikeréhez magunk is hozzá kívánunk járulni. Az új kihívások számbavételénél nem hagyhatjuk ki a klímaváltozást, amely e század egyik legsürgetőbb problémája. Reménnyel tölt el, hogy az utóbbi években egyre inkább a közgondolkodás részévé válik, milyen nagy a felelősségünk a Föld ökoszisztémájának megőrzéséért. Példaértékűnek tartom Spanyolországnak a káros gázkibocsátás visszafogása érdekében és a megújuló energiák felhasználására tett erőfeszítéseit. A megújuló energiák hasznosítása és technológiájuk közös fejlesztése terén számítunk az ígéretesen megkezdett spanyol–magyar együttműködés erősítésére. Az Európai Unió kitágítja polgáraink látóhatárát. Idegenforgalmunk gyorsan és kölcsönösen bővül. Az Erasmus ösztöndíjjal tanulók számára immár természetes lehetőség Salamanca Egyetem vagy éppen Szeged egyetemeinek látogatása. Spanyolország kiterjesztette a magyar állampolgárokra is a munkavállalás szabadságát, a jövő évtől kezdve pedig, a Schengen-térségbe való belépésünkkel az utazók számára megszűnnek
253
a fizikai államhatárok. A trónörökös pár által három éve felavatott budapesti Cervantes Intézet sokat tett a hispán kultúra és spanyol nyelv elterjesztéséért. Bizonyára örömmel tölti el Felségteket, hogy a spanyol nyelv Magyarországon nagy népszerűségnek örvend. Számunkra pedig jólesik, hogy az elmúlt évtizedben szinte valamennyi jelentős kortárs írónk és klasszikus magyar írók művei megjelentek Spanyolországban, méghozzá kitűnő fordításokban. Spanyolország nem csak a csodás tájairól, történelméről, kultúrájáról, és a modern iparában is megjelenő formavilágáról ismert. Az országról körünkben élő képének fontos összetevője, hogy élén olyan király és királyné áll, akik a demokrácia, a kultúrák megbékélése, a tolerancia és a humanizmus elismert szószólói. Kívánok Felségteknek jó egészséget, további sok boldog évet, hogy népük javát szolgálhassák. Emelem poharam Felségtek egészségére, Spanyolország virágzására, barátságunk erősítésére!
Május 31. A Magyar Köztársaság Kormányának 2095/2007. (V. 31.) Korm. sz. határozata az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló korábbi határozatának (2169/2006./X.10.) módosításárfól 1. Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 2169/2006.(X.10.) Korm. sz. határozat 1.a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) (A Kormány) hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) 12 fő, a Magyar Köztársaság Határőrsége állományába tartozó határőr a békefenntartó misszió mandátumának lejártáig részt vegyen” 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. A határozatot lásd a Határozatok Tára 2006. okt. 10-i számában és a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006. 283–284. Május 31. A Magyar Köztársaság Kormányának 2097/2007. (V. 31.) Korm. sz. határozata magyar nagykövetség nyitásáról a Belarusz Köztársaságban A Kormány 1. hozzájárul ahhoz, hogy 2007 folyamán nagykövetség létesüljön a Belarusz Köztársaságban Minszk székhellyel; 2. felhatalmazza a külügyminisztert a minszki nagykövetség létesítésével összefüggő feladatok végrehajtására. A határozat 2007-ben nem realizálódott. 2007. dec. 10-étől ideiglenes jelleggel Daróczi László id. ügyvivő és konzul kezdte meg működését Minszkben.
254
Május 31. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Máltai Köztársaságban tett állami látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (La Valletta, 2007. május 31.) Mélyen Tisztelt Elnök Úr, Asszonyom! Hölgyeim és Uraim! Szeretném kifejezni köszönetemet a baráti fogadtatásért, a szívélyes vendéglátásért. Ugyancsak őszinte elismeréssel adózom Elnök úrnak és munkatársainak a látogatás gazdag, változatos programjáért, magas színvonalú megszervezéséért. Bennünket, magyarokat történelmi örökségünk számos közös eleme is összefűz Máltával. A XVI. század közepén mind Málta, mind Magyarország Európa védőbástyái voltak az oszmán hódítók elleni küzdelemben. Ami Önöknek a Nagy Ostrom volt, az nekünk Eger várának védelme: múltunk egyik meghatározó nemzeti élménye. Mindkét ütközet több volt az egyszerű katonai erőpróbánál, mindkét csata mélyen beleivódott a nemzeti tudatba; nem csak a történelmünk lenne más nélkülük, de talán a két nép identitása is másként fejlődött volna, ha nem kerülünk ilyen megpróbáltatások elé. Mindkét nép kultúrák választóvonalán építette az országát – próbálva magába olvasztani mindazt, amit érdekesnek, hasznosnak talált, vagy éppen próbálta megerősíteni a függetlenségét, ha nagyobb nemzetek, birodalmak terjeszkedése ért el hozzá. Magyarország a kontinentális Európában gyakran élt meg azokhoz hasonló történelmi helyzeteket, mint amilyenekkel Málta népe nézett szembe a Földközi-tenger közepén. A két ország között, bár nem volt különösen szoros kötelék, de mindig volt élő kapcsolat. Polgárai hősies helytállásának köszönhetően, a történelem viharait túlélve Málta 1964 óta független állam. Az 1989/90-es jogállami forradalom eredményeként Magyarország is visszatérhetett európai gyökereihez. A két ország sorsa ismét összekapcsolódott, és immár három éve az Európai Unió tagállamaiként működhetünk együtt. Mi, magyarok, hálásak vagyunk az önzetlen támogatásért, amelyet a máltaiak 1956-ban nyújtottak a magyar forradalmároknak, és azért a figyelemért, amelyben a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját részesítették. E figyelem ékes bizonyságaként Fenech-Adami elnök úr – aki a forradalom ügyének aktív támogatásáért érzett hálánk kifejezéseképpen átvette a magyar „Szabadság Hőse Emlékérmet” – személyesen is részt vett a máltai, majd a budapesti megemlékezésen. Elnök úr személyében az emberi jogok és a demokratikus értékrend élharcosa tisztelte meg forradalmunkat, az az ember, aki Málta EU-csatlakozásában szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréséként az elmúlt években méltán érdemelte ki A European of the Year megtisztelő címét. Hálával tartozom Elnök úr mellett mindazoknak, akik közreműködésükkel vagy személyes részvételükkel tették emlékezetesebbé az eseményeket. Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet dr. Paul Borg Oliver úrnak, La Valletta polgármesterének, aki hozzájárult ahhoz, hogy a főváros egyik legszebb parkjában, a Lower Barracka Gardens-ban márványtáblát helyezzünk el a magyar forradalom hőseinek és áldozatainak emlékére. Köszönettel tartozom továbbá Alfred Pisani úr, a Corinthia Group elnöke és munkatársai támogatásáért; és végül, de nem utolsósorban Michael Soler úr, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli főkonzuljának aktív közreműködéséért. Idén májusban ünnepeltük az Európai Közösségek létrehozásának 50. évfordulóját. A huszonhét tagállam állam- és kormányfői által aláírt Berlini Nyilatkozat tanúsága szerint közös célunk, hogy az európai építkezést megújított alapokra helyezzük, és még a 2009. évi európai parlamenti választások előtt sikerüljön az új szerződést elfogadni.
255
Ez nem lehetséges anélkül, hogy a tagállamok határozott európai jövőképet alakítsanak ki, és elszánják magukat a politikai unió távlati megteremtésére. Ötven év távlatában időszerűvé vált, hogy fölelevenítsük s tovább gondoljuk Európa alapító atyáinak eredeti elképzeléseit. Azt a gondolatot például, hogy Európa nem csupán napi politikai együttműködést jelent; nem pusztán szabad kereskedelmet és közös gazdaságot; nem korlátozódhat a határok könnyebb átjárhatóságára, a nagyobb biztonságra és a fejlett jogszabály-harmonizációra. Az unió több ennél: értékközösség, az emberi jogok garantálója. A történelmi–kulturális összetartozáson belül ugyanakkor Európát a nyelvi– kulturális sokszínűség, a nemzeti identitások sokasága is jellemzi, amelynek megőrzése és támogatása elsőrendű feladatunk. A Málta és Magyarország által egyaránt ratifikált Alkotmányszerződés jó alapokat nyújt ehhez. Magyarország elkötelezett az európai integráció erősítése és politikai elmélyítése mellett. Szeretnénk, ha a tagállamoknak közös akarattal sikerülne olyan demokratikus Európát létrehozniuk, amely közel áll az állampolgárokhoz; képes biztosítani a fenntartható fejlődést; és szembe tud nézni olyan globális kihívásokkal, mint a terrorizmus, a környezetszennyezés és a külső energia-függőség kockázatai. Mi is fontosnak tartjuk az Európai Szomszédságpolitika keleti és déli dimenziójának továbbfejlesztését mindanynyiunk stabilitásának, biztonságának és jólétének növelése érdekében. Málta különlegesen fontos híd szerepet játszó európai állam. Összeköti a Földközi-tenger két partján élőket, közvetíti az európai értékeket. Méretét jóval meghaladva veszi ki részét a Mediterráneum északi és déli medencéje közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséből, kezdeményezője az EU és a mérsékelt arab államok közötti párbeszédnek. Fekvése, történelme révén Magyarország hasonló híd szerepet vállal Nyugatés Kelet-Európa között. Egy irányba mutató törekvéseink, valamint gondolkodásunk és feladataink hasonlóságai erősítik szövetségesi viszonyunkat, együttműködésünket közös Európánk építésében. Tisztelt Elnök úr! Még egyszer köszönve a szíves vendéglátást, emelem poharam a Máltai Köztársaság elnöke és felesége, továbbá Málta valamennyi állampolgára egészségére és boldogulására, együttműködésünk sikeres fejlődésére és ígéretes jövőjére!
256
Június Június 2. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője az Algériában tett hivatalos látogatásakor a tiszteletére adott díszebéden (Algír, 2007. június 2.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Köszönetet mondok Önnek, Elnök úr, a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Országaink számára nagy jelentőségű, hogy e régóta esedékes látogatás alkalmával első ízben jár Algériában a Magyar Köztársaságnak elnöke. Nagy várakozással érkeztem az Önök szép országába. Hálás vagyok, hogy a tartalmas tárgyalások mellett a gazdag program arra is lehetőséget ad, hogy ellátogassak arra a helyre, ahol a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla kutatta az Önök csodálatos kultúráját. Magyarország és Algéria kapcsolatainak vannak hagyományai és van jövője. A közös értékek és országainknak a regionális biztonság és stabilitás kiterjesztésében betöltött szerepe miatt is az érdekeink számos kérdésben azonosak, és azok maradnak a jövőben is. Meggyőződésem, hogy mostani megbeszéléseink új lendületet adnak az együttműködésnek. Mindezek alatt nem csupán az egyébként tradicionálisan kiváló politikai kapcsolatok ápolását, vagy adott konkrét ügyekben az összehangolt és egymást támogató politikai fellépést értem. Azt remélem, hogy a két nép és a két ország viszonyában a kivételes rokonszenven alapuló együttműködés lesz a meghatározó elem. Felidézem azokat a történelmi pillanatokat, amikor a legnemesebb eszmék jegyében mindkét nép fiai az életük vagy a szabadságuk kockáztatása árán is kiálltak a függetlenség mellett, és felkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Mély tisztelettel hajtok fejet az algériai hősök előtt, akik életüket áldozták az ország függetlenségének elnyeréséért. Magyarország egyike volt az első országoknak, amelyek elismerték Algéria önállóságát. Nagykövetségünk ma is ott található, ahol negyvenöt éve megnyitottuk. Az 1990-es évek mindkét ország életében jelentős politikai, gazdasági és társadalmi fordulatot eredményeztek. Új kapcsolatrendszerünkhöz biztos háttérként szolgál népeink igen szoros, több évtizedes együttműködésen alapuló barátsága. Engedje meg, Elnök úr, hogy a magam és a magyar nép nevében is tiszteletemet fejezzem ki fáradhatatlan, szenvedélyes és kitartó munkája iránt, amellyel Algéria megújulását vezeti. Az ország átalakulásával már világosan érzékelhetőek az új alapokra helyezett gazdaság első eredményei. A 2007. május 17-i választások eredményei szintén bizonyították, hogy az algériai nép kiáll a megkezdett reformok mellett. Nagy felelősség és történelmi feladat a nép akaratát sikerre vinni. Ön azon államférfiak közé tartozik, akik eredményesen teljesítik ezt a küldetést. Őszintén remélem, látogatásommal az algériai–magyar kapcsolatok új lendületet kapnak. Magyarország korábban is jelentős szerepet vállalt Algéria infrastrukturális fejlesztésében, versenyképes gazdasági ágazatok megteremtésében, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások biztosításában. Kereskedelmi mérlegünk jelenleg Magyarország javára billen, de kapcsolataink kiszélesítése és diverzifikálása, a következő évek dinamikus fejlődése reményeink szerint magával hozza a forgalom mindkét fél számára előnyös, új egyensúlyát. Algéria egy újabb gazdaságfejlesztési program sikeres végrehajtására vállalkozott, a megváltozott körülmények között lényegesen magasabb szinten. Magyarország a
257
lehetőségei mértékében kész ismét szerepet vállalni e program megvalósításában és megosztani a gazdasági-társadalmi átalakulásban szerzett tapasztalatokat. Megtiszteltetés számunkra, ha algériai partnereink igénylik és hasznosítják a magyar humán erőforrást. E helyen is kifejezem meggyőződésemet, hogy Algéria – közelgő WTO tagságával – még közelebb kerül az európai uniós piacokhoz. A tagságot illetően Algéria számíthat Magyarország támogatására. Országaink kiváló együttműködést folytatnak multilaterális területen is. Ez is bizonyítja, hogy a közvetlen földrajzi kapcsolat hiánya, a kulturális különbségek ellenére a két ország értékei, céljai sokban megegyeznek. Közösen küzdünk a terrorizmus és a fajgyűlölet ellen. Hiszünk a kultúrák közti együttműködésben, mert csak a civilizációk párbeszéde és az egymás közti megértés biztosíthatja az emberiség békés jövőjét. Az észak-afrikai és európai kultúrák közelítése kölcsönös érdekünk. A görög és a római civilizáció szellemi örökségének tekintélyes hányadát arab tudósok örökítették át, Európa saját ókori kultúrájának jelentős részét arab közvetítéssel tanulta meg újra. A modern társadalom versenyképessége növelésének, a politikai és vallási szélsőségek leküzdésének egyik leghatékonyabb módja a lakosság általános képzettségi szintjének javítása, ami elősegíti egymás jobb megismerését, az előítéletek eloszlatását. Magyarországot történelmi hagyományai és EU tagsága révén is szoros szálak fűzik a mediterrán világhoz, annak közös építéséhez sokrétűen képes hozzájárulni. 2004. május 1-je óta mint az Európai Unió teljes jogú tagállama Magyarország részese a Barcelonai Folyamatnak, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápolunk a délmediterrán térség országaival. A párbeszéd, az egymás kölcsönös megértése iránti igényt, valamint a demokrácia, a biztonság és a prosperitás melletti elkötelezettségből fakadó felelősségérzetet hozzuk magunkkal az uniós közös gondolkodásba és az euromediterrán együttműködésbe. A Barcelonai Folyamatnak vitathatatlan érdeme az, hogy a béke és biztonság, a gazdasági és politikai reform, a jó kormányzás, a kereskedelmi liberalizáció, az illegális migráció kérdése, az infrastrukturális hálózatok, a kultúra és az oktatás terén nyitott párbeszédet indított el a térség északi és déli országai között. Az euro-mediterrán együttműködés jövőjének a közös demokratikus értékeken, a sokszínűség elfogadásán, a befogadás eszméjén, valamint a társadalmi szolidaritáson és a kohézión kell alapulnia, amely kiegyenlíti a gazdasági reformok olykor kedvezőtlen társadalmi mellékhatásait. A mediterrán térség békéje, biztonsága elképzelhetetlen Algéria tevékeny közreműködése nélkül. A mediterrán világ biztonságának egyik kulcskérdése a közel-keleti válság tartós és igazságos rendezése. Algéria segítő közreműködése nélkülözhetetlen a szembenálló felek kibékítéséhez, a tartós és igazságos rendezéshez. A terrorizmus minden civilizációt egyformán fenyeget. A mediterrán világ csak európai–arab közös összefogással küzdheti le ezt a veszélyt. Bouteflika elnök úrral folytatott tárgyalásaimon már most meggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenének és kilátásainak megítélésében teljes a nézetazonosság. Tudatában vagyunk annak, hogy a mostani látogatás új korszakot nyit országaink kapcsolatrendszerében. Közös feladatunk, hogy bizalommal és egymás megértésére nyitottan törekedjünk a magyar–algériai együttműködés fejlesztésére. A Magyar Köztársaság elnökeként mindent megteszek ennek érdekében. Elnök úrnak jó egészséget, Algéria népének sok boldogságot kívánok!
258
Június 13. Az Országgyűlés 53/2007.(VI.13.) OGy. sz. határozata az ENSZ libanoni békefenntartó misszójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 44/2006.(X.10.) OGy. sz. határozatának módosításáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el) 1. Figyelemmel az ENSZ békeműveletek szervezésével foglalkozó szerve megkeresésére, az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 44/2006.(X.10.)OGy. sz. határozat 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: (Az Országgyűlés) „1. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt jogkörében hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) legfeljebb 10 fő, a Magyar Honvédség állományába tartozó katona a békefenntartó misszió mandátumának lejártáig részt vegyen.” 2. A határozat a közzététele napján lép hatályba. A 2006-os határozatot lásd a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006 284. oldalán. Június 13. A Magyar Köztársaság Kormányának 2105/2007. (VI. 13.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság és Szerbia Köztársaság államhatárán a határvonal és a határjelek felújításának, megjelölésének és karbantartásának 2005–2006. évi munkálatairól Budapesten 2006. szeptember 28-án aláírt zárójegyzőkönyv jóváhagyásáról A Kormány 1. jóváhagyja a Magyar Köztársaság és Szerbia Köztársaság államhatárán a határvonal és a határjelek felújításának, megjelölésének és karbantartásának 2005–2006. évi munkálatairól készült, Budapesten 2006. szeptember 28-án aláírt Zárójegyzőkönyvet; 2. felhívja a külügyminisztert, hogy az 1. pontban meghatározott Zárójegyzőkönyv jóváhagyásáról a Szerb Felet tájékoztassa. Június 14. Sólyom László köztársasági elnök sajtónyilatkozata a Jordánia királyával folytatott tárgyalás után Őfelsége II. Abdullah Ibn Al Hussein királlyal nagyon kellemes beszélgetést folytattunk. Arról volt szó, hogy Jordánia államfőjének magyarországi első látogatása azt jelképezi, hogy a két ország kapcsolatait egy sokkal intenzívebb szakaszba kívánjuk eljuttatni. Mind Jordánia, mind Magyarország geográfiai fekvése rendkívül kedvező erre. Különös súlyt fektettünk arra, hogy meg kell élénkíteni a gazdasági kapcsolatokat. Mind a ketten azt várjuk, hogy ezt a látogatást hamarosan üzletemberi delegációk cseréje fogja követni. Beszéltünk arról, hogy van néhány különleges terület, amely nagy lehetőségeket kínál a gazdasági együttműködésre, mindenekelőtt az építőipar, a gyógyszeripar, az informatika, a turizmus és a környezetvédelmi ipar.
259
Beszéltünk arról, hogy Jordánia az utóbbi években különös gondot fordít a környezetvédelemre, minisztériumot állított fel erre. Őfelsége meggondolja és kilátásba helyezte esetleges részvételét az őszi World Science Forum államfői paneljén, amely a jövő generáció iránti felelősségről fog szólni. A gazdasági kérdéseken kívül alaposan megvitattuk a közel-keleti helyzetet, és ezen belül az izraeli–palesztin viszonyt. Mind a ketten kifejeztük reményünket, hogy Jordánia tovább tudja folytatni azt a stabilizáló politikát, amellyel eddig is nagyon nagy érdemeket szerzett a térségben. Őfelsége látogatása, és mindaz a megélénkülés a kapcsolatokban, ami ez után következik, jól fejezi ki Magyarország dél felé, a mediterrán és a közel-keleti térség felé történő fordulását, amelynek mostanában világos jeleit adtuk. Június 15. A Magyar Köztársaság Kormányának 2109/2007. (VI. 15.) Korm. sz. határozata a NATO légiszállítást kezelő szervezet (NAMO) létrehozásáról és a stratégiai légiszállítási képességgel kapcsolatos kormányzati döntésekről A Kormány egyetért 1. a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet (NATO Airlift Management Organisation – NAMO) létrehozásával; felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy az erről szóló tárgyalásokon ezt támogassa, és felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az Észak-Atlanti Tanácsban az erről szóló döntés során a Magyar Köztársaság képviselője ilyen értelemben foglaljon állást; 2. a Magyar Honvédség használatára az ebben együttműködő államokkal közösen C-17 típusú katonai szállító-repülőgépek, valamint a gépek működtetéséhez szükséges egyéb eszközök, szolgáltatások (Foreign Military Sales – FMS) beszerzésével a BOEING vállalattól és az Amerikai Egyesült Államoktól; felhatalmazza a honvédelmi minisztert az érintett miniszterekkel együttműködésben a vételre vonatkozó szerződés előkészítésére; 3. a magyar állam tulajdonában és Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő repülőtér (Pápa) felajánlásával a szállító-repülőgépek települési bázisaként, és a repülőgépeket üzemeltető, kiszolgáló személyzet állomásoztatására, valamint felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy az erre vonatkozó felajánlást megtegye; 4. a szállító-repülőgépeknek Magyarországon a magyar katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó légiközlekedési hatóság által történő nyilvántartásba vétele lehetőségének felajánlásával – azzal a feltétellel, hogy a magyar nyilvántartásba vétel csak a pápai repülőtérnek a szállító-repülőgépek települési bázisaként való használata mellett lehetséges; felhatalmazza a honvédelmi minisztert a felajánlás végleges megtételére azzal, hogy a részt vevő országok közös felelősségvállalását és a felelősség szerinti ország felelősségvállalásának mértékét a megállapodásban rögzíteni kell; 5. azzal, hogy a szállító-repülőgépek beszerzésére fordítandó összeget a központi költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetében tervezzék, az FMS költségeinek vonatkozásában legkorábban 2008-tól a LOA (Letter of Offer and Acceptance) aláírásától maximálisan 49 hónapra vetített LOA+ aktuális hónapban fizetendő költségrészre lebontott finanszírozási konstrukcióban, a repülőgépek költségének vonatkozásában legkorábban 2008-tól vagy 2009-től választott egyösszegű (upfront) konstrukcióban.
260
Június 18. A magyar–szlovák kormányfői tárgyaláson elfogadott közös állásfoglalás dokumentuma (Pozsony, 2007. június 18.)
Közös múlt – közös jövő – a közös projektek fényében 1. A magyar kormány és a szlovák kormány biztosítja a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről kötött Szerződés alapján létrehozott vegyes bizottságok személyi összetételét, annak érdekében, hogy hat hónapon belül valamennyi vegyes bizottság ülést tarthasson azzal a céllal, hogy értékelje az eddigi együttműködést és meghatározza a további kooperáció elkövetkező időszakra szóló alapvető kereteit az adott területen. 2. A miniszterelnökök ösztönzik, hogy a két ország parlamentjeinek magyar– szlovák baráti tagozata együttes ülést tartson. 3. A két külügyminiszter a felek által egyenlő arányban finanszírozandó, jelentős értékű, évente közösen adományozandó díjat alapít a magyar–szlovák együttműködésben kimagasló eredményeket elért egy-egy magyarországi, illetve szlovákiai személy vagy közösség részére. 4. A magyar kormány és a szlovák kormány bátorítja a közvetlen együttműködést és az ezt célzó közvetlen megállapodások megkötését az országaik felsőoktatási intézményei, a másik fél felsőoktatási és kormányzati intézményei és az oktatást támogató alapítványai között. 5. Kormányaik illetékes tárcáinak feladatául szabják, hogy évente szervezzenek magyar–szlovák ifjúsági nyári találkozót a Balatonnál és a Magas Tátrában, illetve ifjúsági túrát a két nép számára fontos történelmi emlékhelyek között (pl. Zalavártól Szepesvárig). Egyben bátorítják a Magyarországon és Szlovákiában tevékenykedő gazdasági társaságokat, hogy anyagilag támogassák ezeket a találkozókat és túrákat, valamint a fiatal nemzedékek közötti kölcsönös megértést erősítendő szponzori felajánlásaikkal segítsék elő szlovákiai általános és középiskolák magyarországi, illetve magyarországi iskolák szlovákiai tanulmányi kirándulásainak megszervezését. Szükség esetén a két miniszterelnöki hivatal felügyeli és koordinálja a szponzori tevékenységet. 6. A miniszterelnökök ösztönzik, hogy 2008-tól a kulturális és az oktatási tárcaközi munkatervek egészüljenek ki harmadik országokban szervezett közös programokkal, különös tekintettel a művészeti-tudományos területre. 7. Az egészségügyi minisztériumok megállapodást dolgoznak ki a két ország onkológiai-ellátó rendszerei közötti szorosabb szakmai együttműködésről (különös tekintettel a diagnosztikára, a terápiára és az informatikai támogatásra). 8. A miniszterelnökök felkérik a történész vegyes bizottságot arra, hogy a közös múlt nehéznek tartott kérdéseiről 2008 elejéig közösen adjon ki magyar és szlovák nyelven egy, a „konfliktusközpontú” historiográfia meghaladását elősegítő szöveggyűjteményt. A két kormány azonos mértékű anyagi támogatást nyújt a projekthez. 9. A határ menti együttműködés előmozdítása érdekében a két kormány összehangolja a két ország nemzeti fejlesztési tervei idevonatkozó részeinek végrehajtását, összhangban a határon átívelő és regionális együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottság tevékenységével és eredményeivel.
261
10. A felek támogatják a nemzeti ipari és kereskedelmi kamarák, valamint a befektetések támogatását elősegítő ügynökségek mielőbbi találkozóját és szorosabb együttműködését. 11. Az illetékes szaktárcák maximális erőfeszítést tesznek arra, hogy kidolgozzák és a 2007. év második felében aláírják a Szécsény(HU) – Petov(SK) és a Nógrádszakál– Ráróspuszta(HU) – Ráros(SK) közötti közúti Ipoly-hidak újjáépítéséhez és annak öszszehangolt finanszírozásához szükséges megállapodást. 12. A két ország szakminisztériumai közös javaslatot terjesztenek elő a Kassa és Miskolc között tervezett gyorsforgalmi út közös határmetszési pontjának és a műszaki paramétereinek meghatározására, valamint a megvalósítás ütemtervére. 13. A két fél a munkavállalók átjárásának megkönnyítése érdekében lépéseket tesz a határ menti térségek vasúti és autóbusz-menetrendjeinek koordinálására. Megvizsgálják a határon átmenő tömegközlekedés feltételei egyszerűsítésének lehetőségeit (egy jegy, azonos tarifák). 14. A két kormány célul tűzi a partneri kapcsolatok erősítését és kiszélesítését a városok és falvak között annak érdekében, hogy az együttműködés polgári dimenziója fejlődjön. Június 18. A V-4 tagországok kormányfőinek közös nyilatkozata (Pozsony, 2007. június 18.) 2007. június 18-án Pozsonyban, Szlovákiában, a Visegrádi Csoport országai (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) miniszterelnöki szintű csúcstalálkozót tartottak. A csúcstalálkozó házigazdája a Visegrádi Csoportot jelenleg elnöklő ország, Szlovákia miniszterelnöke Robert Fico volt; a találkozón részt vett Mirek Topolánek, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és Jarosław Kaczyński, a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke. A V-4 miniszterelnökök értékelték Szlovákia V-4 elnökségének egy évét, amely 2007. június 30-ával zárul. Egyetértettek abban, hogy Szlovákia V-4 elnökségének főbb prioritásai – azaz a V-4-nek az Európai Unión belüli dinamikus regionális fórummá fejlesztése; a V-4 együttműködésen belül a koordináció és a konzultáció további erősítése, azzal a céllal, hogy azokban az ügyekben, amelyekhez a tagországoknak kölcsönös érdeke fűződik, közös állásfoglalásokat alakítsanak ki; a V-4-gyel kapcsolatos társadalmi tudatosság fokozása – jelentős részben sikeresen teljesültek. Elismeréssel szóltak a találkozón arról, hogy a V-4 országok közös álláspontokat alakítottak ki a schengeni térséghez az eredeti menetrend szerinti csatlakozásról; a V-4 országok állampolgárainak az USA-ba utazása lehető legrövidebb időn belüli vízummentes utazási lehetőségéről; valamint az Európai Szomszédsági Politika (ENP) erősítéséről. A Nemzetközi Visegrádi Alap megnövelt, 5 millió eurós költségvetéséből finanszírozott, a személyközi kapcsolatokat erősítő, a civil társadalmat fejlesztő projektek, továbbá a Visegrádi Csoport új weblapjának elindítása, valamint az új V-4 logó kétségtelenül pozitívan járultak hozzá a közép-európai identitás erősítéséhez. A csúcstalálkozón bemutatták a soron következő cseh elnökség programját. A miniszterelnökök kifejezték határozott támogatásukat a program és a soron következő V-4 elnökség fő prioritásait illetően.
262
A V-4 miniszterelnökök eszmecserét folytattak aktuális európai témákról – a jövőbeli EU-szerződésről, az Európai Szomszédsági Politikáról (ENP), az energiapolitikáról, Schengen Rendszerről, valamint az Európai Monetáris Unióról. A V-4 országok támogatják a soros német EU-elnökség céljait, miszerint mélyítenék az együttműködést az EU-val szomszédos országokkal. A V-4 különösen a KeletEurópa országaival való kapcsolatok előmozdításában érdekelt. A V-4 miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy az energiabiztonság a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából alapvető és stratégiai fontosságú Európában, és e kérdés koordináltabb megközelítésére szólítottak fel. A V-4 miniszterelnökök megerősítették erős elkötelezettségüket a schengeni övezethez a tervezett 2008. január 1-i csatlakozás iránt; informálták egymást országaik ez ügyben tett lépéseiről és mutatott haladásáról. Ugyanakkor hátrányosnak minősítettek minden olyan, harmadik fél által tett nyilatkozatot, illetve kinyilvánított szándékot, amely ellene szól e célnak.
Június 19. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója (kormányszóvivői tájékoztató keretében) a kormány külügyi tevékenységének első évéről Lévén, hogy a külkapcsolati rendszer meglehetősen szerteágazó nagy terület, néhány fontos dimenzió mentén ismertetem, hogy mi volt a hangsúlya a külkapcsolatoknak, a külpolitikának az előző évben. Az Európai Unió mint első és legfontosabb szövetségi rendszer, amelyhez tartozunk, természetes módon adta a keretét a külpolitikának ez idő alatt az is. Magyarország sikere ma már elválaszthatatlan az Európai Unió sikerétől. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek egyértelműen azt vallják: olyan, integráltabb Európa a cél, amely nyitott mindazon országok iránt, amelyek elfogadják az értékrendjét, és amelyek törekszenek is arra, hogy kapcsolatban legyenek az Európai Unióval. A nyitottság mellett a nagyobb integráció irányába tett Magyarország lépéseket. Ennek most különös aktualitást ad annak meghatározása, hogy mi legyen az európai alkotmány megalkotásában a következő lépés. Legutóbb június 18-án Luxemburgban a külügyminiszterek tárgyalták meg ezt a kérdést, és még e héten lesz további tárgyalása a csúcsértekezleten. Ha a kifelé nyitott, befelé integrált Európát szorgalmazva a legfontosabb törekvéseket összefoglaljuk: intenzíven részt vettünk a Berlini Nyilatkozat létrehozásában, az alkotmányszerződés jövőjének a megtárgyalásában. Nagyon fontos feladata ennek az évnek a schengeni csatlakozásra való felkészülés. Emellett Magyarország eldöntötte, hogy a Prümi Szerződéshez is csatlakozik, tehát az integráció irányába további lépéseket tesz. Magyarországnak sajátos szerepe is van az Európai Unión belül, ami összefügg geopolitikai helyzetünkkel, és ez hozzáadott értéket is képvisel. Egyrészről a nyugat-balkáni kérdések kapcsán Magyarország az egész régió stabilitásának a fontosságát hangsúlyozza; másrészről ehhez jelentős aktivitással járul hozzá. Részben a V4-en belül, részben a Regionális Partnerségen belül Magyarország a bel- és igazságügyi együttműködés területén segít a nyugat-balkáni országoknak, folyamatosan különböző szakértői segítségeket nyújt. Ugyanígy, a keleti szomszédságpolitikában is fontos szerepe van Magyarországnak. Fontos történése volt az elmúlt évnek Kisinyovban a közös vízumátvevő központ megnyitása, amely – reményeink szerint
263
– európai modell is lesz a továbbiakban; itt több EU-tagország csatlakozott a magyar nagykövetség által nyújtott szolgáltatáshoz. Feladatunk, hogy a magyar érdekeket nyomatékosan képviseljük különböző területeken. Például agrárterületen a kukoricaintervenció ügyben, a többletkészletezés ügyében; a génmanipulációtól mentes kukoricára vonatkozó szabályozás fenntartása ügyében komoly lobbytevékenység folyt, és ezek nagy része sikeres is volt.A másik fontos terület a szomszédsági kapcsolatok területe. Ennek kétféle értelmezése van, egyrészt az Európai Unió szomszédsági kapcsolatrendszere, ami a tágabb szomszédságra vonatkozik, illetőleg a közvetlen szomszédságunk. Azt lehet látni, hogy a világ egységként tekint erre a régióra, tehát nagyon fontos, hogy itt mi történik. Fontos számunkra, hogy mennyire sikeresek a régió országai, és a versenyképességet közvetlenül befolyásoló tényező is, hogy milyenek közöttük a kapcsolatok. A kapcsolatokat a közös európai perspektíva nevében építjük. Tudjuk, voltak feszültségek is. Egyébként azt látjuk a világ minden részén, hogy a szomszédsági kapcsolatok feszültséggel terheltek, hiszen történelme során az országoknak az ütközései többnyire a szomszédos országokkal vannak. Komoly együttműködések alakultak ki a civil szereplők és a diplomácia között az utóbbi évben az ilyen feszültségek rendezésében. Azt látjuk, hogy nem feltétlenül a politika lehet a legfontosabb szereplő, bár nagyon fontos szerepe van a politikának is. Látjuk, hogy fokozatosan épülnek a civil kapcsolatok, amelyek részben gazdaságiak: a szomszédos országokkal kölcsönös befektetések vannak; a munkahelyteremtés már együtt számol a határ két oldalán levő elérhető munkaerővel. Ugyanígy sok egyetemi együttműködés, diákcsere, kutatói együttműködés van, ami mind megalapozza a további közös fejlődést. Noha meglehetősen differenciált a szomszédságunk, a határon túli magyar közösségeknek nagy része most már európai polgár is, és ez határozza meg a kapcsolattartás lehetőségeit. Ugyanakkor kiemelten kell figyelnünk azokra az országokra, amelyeknek nincs, vagy legalábbis csak a távolabbi jövőben van európai integrációs perspektívájuk. Ennek a differenciálásnak megfelelően alakultak részünkről a támogatások és egyebek is. A világon mindenhol és Magyarországon is a gazdasági diplomácia nemzeti érdekérvényesítés nagyon nyomatékos szelete. Intenzív kormányzati együttműködést igényel ez mindenhol, de különösen azokban az országokban, ahol erős központi hatalom van, mert ezekben nagy a jelentősége annak, hogy a kormányzat támogatja-e az üzleti szereplők adott törekvéseit. Számunkra közvetve és közvetlenül is fontos, hogy a magyar cégek sikeresek legyenek. Ilyen szempontból Ázsia az egyik kiemelt térség törekvéseinkben. Azt látjuk, hogy a világgazdaság elsődleges növekedési centruma ma Ázsia, és a nemzetközi kapcsolatokban is egyre nagyobb szerepe van Ázsiának. Ugrásszerű a fejlődés a kereskedelmi forgalmunkban: 2002-ben 3,6 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmunk volt ázsiai országokkal, 2006-ban 14 milliárdos, ami (négy év alatt számítva) megnégyszereződése a forgalomnak. Ugyanígy azt lehet látni, hogy a magyarországi külföldi működőtőkének a 10 százaléka Ázsiából érkezik. Természetesen további lehetőségek is vannak. Ez fejeződik ki azokban a látogatásokban, amelyek elmúlt évben az én programomban is szerepeltek: India, Kína, Dél-Korea, Pakisztán. Mindegyik nagyon fontos ezekből a szempontokból. A gazdasági diplomácia szempontjából Kelet- és Délkelet-Európa természetesen nagyon fontos Magyarország számára. Ez az a terület, ahová a magyar kis és közepes vállalkozások is el tudnak jutni mint olyanok, amelyek nem rendelkeznek olyan szak-
264
emberi illetőleg pénzügyi forrással, ami távolabbi régiókbeli megjelenést is lehetővé tenne. Tudjuk, hogy a rendszerváltás után a keleti piac összeomlása Magyarország számára nagyon komoly hátrányokat jelentett. Ennek az újjáépítése folyik nagyon nyomatékosan; Oroszország irányába 69 százalékkal, Ukrajná irányába 60 százalékkal nőtt a magyar kivitel 2006-ban. Az agrárgazdaság, agrárkivitel szempontjából nagyon lényeges ez a térség, és az energiabiztonságunk szempontjából szintén nagyon fontos – fókuszban Oroszország és a Kaspi-tengeri térség. Nemrég jártam Azerbajdzsánban, ahol a tárgyalásokon az egyéb gazdasági fejlesztések mellett az energiabiztonsági területen történő együttműködés is szerepelt. Fontos az Öböl-térség. Azt látjuk, hogy ott is – főleg az energiahordozókra alapozva – komoly gazdasági fejlődés van, és nagyon sok a befektetésre váró szabadtőke; természetesen szeretnénk, ha ez Magyarország irányába is elindulna, ebben nagy lehetőség volna a külkereskedelmi egyensúly javítására is. Az Öböl-térség energiatartalékai szintén nagyon fontosak lehetnek Magyarország számára, különösen ha együttműködéseket tudunk alakítani a cseppfolyósított földgáz felhasználására, tekintve, hogy az LNG-technológia ott a legfejlettebb. Még egy témát fontos megemlíteni: a külpolitika társadalmasítását. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a diplomáciai kapcsolatok mellett a gazdaság szereplőinek a kapcsolatai, az önkormányzatok kapcsolatai, a kulturális szereplők és a civil szervezetek kapcsolatai nagyon fontosak a külkapcsolatokban. Tudatosan szeretnénk ezt a kapcsolatrendszert Magyarországon belül is építeni. Részben az emberi jogi szervezetekkel, részben a nemzetközi fejlesztést végző civil szervezetekkel elindult egy nagyon szoros együttműködés. Sok olyan egyetem van, amely idegen nyelven nyújt képzéseket, és tudjuk, hogy ez nagyon fontos útja a kapcsolatépítésnek: az ide jövő diákok a képzés után visszamennek a saját országukba, viszik magukkal azt a kapcsolatrendszert, amelyet itt ki tudtak alakítani. Mindezekkel az említett körökkel szoros párbeszédet kezdett el a Külügyminisztérium. A külkapcsolati új stratégia ilyen módon is készül. A továbbiakban is szeretnénk bevonni széles körből kutatóműhelyeket, véleményformáló értelmiségieket. Viták voltak egyetemeken és különböző civil szervezetekben és körökben a külkapcsolatokról és Magyarország helyéről a világban. Mindez különösen azért fontos, mert hiszen nemcsak a diplomácia képviseli az országot, hanem sokan mások is; fontos, hogy legyen egyeztetés és legyen közös gondolkodás. Például még az afganisztáni jelenlétünkben is – amely a globális biztonság szempontjából és Magyarország biztonsága szempontjából fontos – a civil programok nagyon hangsúlyosak, különösen a regionális rehabilitációs vagy újjáépítési programokban, amelyek most már meglehetősen nagy lendülettel elindultak. Szólok a konzuli érdekvédelmi hálózatunk működéséről, hiszen ez magyar állampolgároknak nyújt segítséget külföldön. Mint jövőbeli egyik, de nagyon fontos feladatot említem: 2011-ben az Európai Unió soros elnökségére való felkészülést. Ezt elkezdtük, és a következő időszakban erről még sokszor fogunk szólni. Június 20. A Külügyminisztérium közleménye az EU–ukrán vízumkönnyítési megállapodás magyar hivatalos megítéléséről Magyarország üdvözli az Európai Unió és Ukrajna vízumkönnyítési illetve visszafogadási megállapodásának 2007. június 18-án történt aláírását. Ezáltal létrejöhet vízum-
265
könnyítéseket tartalmazó EU-szintű első olyan megállapodás, amely Magyarország közvetlen szomszédságát érinti. A vízumkönnyítés fontos lépés azon az úton, amely közelebb viszi Ukrajnát az Európai Unióhoz, és egyben elősegíti, hogy állampolgárai is közelebb kerüljenek az EU-tagállamokhoz és az általuk megjelenített európai értékekhez. Magyarország támogatta és támogatja Ukrajnának az Európai Unióhoz közeledését és az EU–ukrán kapcsolatok elmélyítését. A megállapodás különös jelentőségű a kárpátaljai magyarság számára: a vízumkönnyítés az egyik olyan lehetőség, amelynek révén Magyarországnak a schengeni rendszerhez csatlakozását követően – amikor már nem tartható fenn a kétoldalú alapon biztosított vízumdíj-mentesség – enyhülnek a magyarság beutazásának megnövekedő terhei. A schengeni rendszer gyakorlatba lépéséig ehhez módosítani kell a magyar– ukrán vízumkönnyítési megállapodást. A Külügyminisztérium bízik abban, hogy, az Európai Unió és Ukrajna Megállapodásának ratifikálása még ez évben megtörténik és az abban foglaltak legkésőbb 2008 elejétől hatályba léphetnek. Június 28. A Magyar Köztársaság Kormányának 2122/2007. (VI. 28.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között Budapesten 1996. január 24-én aláírt, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezmény jegyzékváltás útján történő módosításáról 1. A Kormány a) egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) jegyzékváltás útján történő módosításával, és elfogadja a jegyzék bemutatott szövegét; b) elfogadja az Egyezmény módosítása tárgyában jegyzékváltás útján létrehozandó Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 2. E határozat közzétételével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között Budapesten 1996. január 24-én aláírt, a nemzetközi személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény jegyzékváltás útján történő módosításáról szóló 2253/2006. (XII. 23.) Korm. sz. határozat.
266
Július Július 3. A Magyar Köztársaság Kormányának 1051/2007. (VII. 3.) Korm. sz. határozata az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésének megalapozása, az átfogó célkitűzések meghatározása, a társadalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, az idevonatkozó EU- és nemzetközi programok illetve kötelezettségek figyelembevétele alapján – a Kormány az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, és elrendeli annak az Európai Bizottsághoz történő megküldését. Július 4. 2007. évi LXXXIX. törvény az államhatárról • (Az Országgyűlés a törvényt a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el) A Magyar Köztársaság határa 1.§
(1) A Magyar Köztársaság területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja. (2) Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyeket törvényben kell kihirdetni. (3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként törvényben ki kell hirdetni. (4) A határvonalat a természetben határjelek jelölik, amelyek közül a magyar állam tulajdonát képezik a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek. A határjel által elfoglalt földrészlet használati joga a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerint a magyar államot illeti meg. (5) A határvonalak a határokmány felvételét követően a természeti környezet megváltozása miatt bekövetkezett módosulásait, valamint a határvonal megváltozásával nem járó esetben határjel elhelyezését, megszüntetését és elhelyezésének megváltozását az érintett szomszédos állammal együttesen készített jegyzőkönyvben vagy más okiratban (a továbbiakban együtt: határjegyzőkönyv) kell rögzíteni, amelyet a határrendészetért felelős miniszter rendelettel hagy jóvá. Értelmező rendelkezések
2.§ E törvény alkalmazásában: a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi Kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom, •
A schengeni rendszerre áttéréssel összefüggésben is elfogadott törvény. Hatályba lép (egyes kivételekkel, amelyek hamarabb) 2008. január 1-jén!
267
b) a határátkelőhely üzemeltetője: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határátkelőhely ingatlan tulajdonosa, illetve szerződés vagy más jogcím alapján a határátkelőhely üzemben tartója, c) határátlépési pont: személyforgalmat lebonyolító, határátkelőhelynek nem minősülő hely, amelyen az államhatáron átnyúló vagy annak közvetlen közelében levő területen található műemlék, természeti érték vagy más turisztikai látványosság megtekintése vagy rendezvény látogatása céljából lehet az államhatárt átlépni, d) szomszédos állam: az az állam, amelynek államhatára a Magyar Köztársaság államhatárával részben megegyezik. Az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok 3.§
(1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában építmény nem létesíthető a) a határvonaltól számított egy méter széles területű sávban, illetve b) a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjel körüli egy méter sugarú kör területén belül. (2) A határvonal és határjelek láthatóságának biztosítása érdekében a Rendőrség gondoskodik az (1) bekezdésben meghatározott területnek a láthatóságot akadályozó növényzettől való megtisztításáról. 4.§ Az ingatlan tulajdonosa és használója köteles tűrni a Rendőrség, valamint földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feladatainak ellátását azon az ingatlanán (földrészleten), a) amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy b) amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel. 5. § (1) A szomszédos állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető. (2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményt nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni. 6. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad. (2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal a) halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében, b) áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben. 7. § (1) A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg. (2) Nemzetköz szerződés eltérő rendelkezése hiányában a vízen közlekedő jármű vagy más úszólétesítmény a határvízen való áthaladás közben – a kényszerkikötés kivételével – a határvíz partján nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy arra feltenni nem szabad.
268
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom – a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságának eltérő rendelkezése hiányában – nem vonatkozik a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontjában meghatározott belső határon (a továbbiakban: belső határ) lévő határvízen közlekedő vízi járműre. 8. § (1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint szabad felvagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni. 9. § (1) Az államhatáron átkóborolt háziállat, valamint az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgy elhelyezéséről, tartásáról, illetve tárolásáról annak visszaadásáig az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott költséget – a kötelezett által történő megtérítéséig – a Rendőrség viseli. 10. § Az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására nemzetközi szerződésben létrehozott határbizottságok elnökét a határrendészetért felelős miniszter, a határbizottság tagját illetve a határmegbízottat – a feladatkörnek megfelelően – a határrendészetért felelős miniszter vagy a térképészetért felelős miniszter egyedi okirattal nevezi ki. Az államhatár átlépésének feltételei 11. § Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel – ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz – a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni. 12. § (1) Rendkívül indokolt esetben a határrendészetért felelős miniszter a közbiztonság védelme érdekében rendeletével – legfeljebb harminc napra, az Alkotmány 58. § (1) bekezdésében meghatározott alapvető jog korlátozásaként – részleges határzárat rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedően megtilthatja. (2) Ha a részleges határzár elrendelésére a) nemzetbiztonsági érdekből kerül sor, a rendeletet a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben, b) járványveszély megelőzése érdekében kerül sor, a rendeletet – a járvány jellegétől függően – az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az állategészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni. (3) A határrendészetért felelős miniszter a részleges határzár elrendelésének okairól az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatja. (4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatók. 13. § Belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását a Kormány rendeletben hirdeti ki.
269
Határátkelőhely, határátlépési pont megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése 14. § (1) Új határátkelőhely, határátlépési pont megnyitásáról, megszüntetéséről, működésének szüneteltetéséről, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatásáról nemzetközi szerződés rendelkezik. (2) Az államhatárt nem érintő határátkelőhely megnyitásáról, megszüntetéséről vagy működésének szüneteltetéséről a Kormány rendeletben dönt. (3) Ideiglenes határátkelőhely a Kormány rendeletében meghatározott célból, a cél megvalósításához szükséges időtartamra, engedéllyel nyitható. Az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának, működésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, amelyben kijelöli az eljárásra jogosult szervet. (4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési miatt nem biztosíthatóak. 15. § (1) A határátkelőhelyet olyan ingatlanon szabad létesíteni és működtetni, amelyen az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy üzemeltetője térítésmentesen biztosítja a határátlépés során eljáró hatóságok elhelyezéséhez és működéséhez, a ki- és beléptetés biztonságos, gyors és kulturált végrehajtásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket. (2) A határátkelőhely üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett hatóságok egymás között, illetve a tulajdonossal vagy az ingatlan kezelőjével polgári jogi szerződésben állapodnak meg. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A 7. § (3) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése, és a 13. § a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó Tanács-i határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) Az 1. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, e törvény kihirdetésekor törvényben ki nem hirdetett nemzetközi szerződéseket és határokmányokat 2008. december 31-ig törvényben ki kell hirdetni. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a határátkelőhely megnyitására és határátlépési pont létesítésére vonatkozó követelményeket, továbbá a működtetés feltételeit, b) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és kijelölje az eljárásra jogosult szervet, c) a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit. (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását rendeletben hirdesse ki. (6) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a határjegyzőkönyvet rendeletben hagyja jóvá. 17. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. Törvény (a továbbiakban: Ftt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak – mint különleges
270
földrészlet-határvonalak – térképi ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés, illetve jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell elvégezni. Az államhatár természeti környezet megváltozása miatti módosulásának térképi ábrázolását a módosulást jóváhagyó jogszabály alapján kell elvégezni.” (2) Az Ftt. 29. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: {Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben} „d) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjét, és a változások átvezetésének szabályait.”
Július 10. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye a magyar–ukrán államfői tárgyalások után (kölcsönösen átadott dokumentumokról) Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke, Sólyom László köztársasági elnöknek átadta az Ukrajna területén (a második világháború után) elhunyt külföldi hadifoglyok és internáltak nyugvóhelyeit rögzítő, a titkosítás alól feloldott információs anyagokat, melyek révén lehetővé válik az elhunytak maradványainak exhumálása és azonosítása. Ukrajna elnöke átadta továbbá az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után letartóztatott és Szovjet-Ukrajna börtöneibe elhurcolt magyar állampolgárok listáját is. Sólyom László köztársasági elnök Viktor Juscsenkónak, Ukrajna elnökének, átadta a második világháborúban Magyarország területén elesett és eltemetett (szovjet) ukrán katonaáldozatok négykötetes névjegyzékét, amelyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állított össze. A lista 48000 nevet tartalmaz, a sírhelyek és temetők feltüntetésével és fényképes dokumentációval. Július 10. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a hivatalos állami látogatást tett Viktor Juscsenkónak, Ukrajna elnökének tiszteletére adott díszvacsorán Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Katerina Juscsenko Asszony! Hölgyeim és Uraim! Örömmel köszöntöm Budapesten Elnök urat, Feleségét és a kíséretükben érkező ukrán küldöttséget. Különös jelentőséget kölcsönöz a mostani alkalomnak, hogy hosszú idő után fogadhatjuk kétoldalú hivatalos állami látogatáson Ukrajna államfőjét. Mai tárgyalásaink megerősítettek abban, hogy a két állam egyaránt érdekeltközös törekvéseink valóra váltásában, térségünk európai szellemű, összehangolt fejlesztésében.Országaink kapcsolata mélyen gyökerezik a múltban. I. András királyunk (1046–1060) Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem leányát, Anasztázia nagyhercegnőt vette feleségül. A házasságon keresztül a kijevi udvar kulturális hatása hazánkban is érvényesült. Ez tükröződött a bizánci rítusú monostorok alapításában Visegrádon és Pentelén (Panteleimon). Anasztázia királyné befolyása mutatkozott meg a tihanyi bencések mellett élő remeték támogatásában is. A királyi pár emlékét a tihanyi apátság melletti szobruk őrzi. Később mindkét nép történetében nehéz évszázadok következtek, háborúkkal, külső elnyomással, önkényuralmi rendszerekkel. Csak a XX. század végén nyílt lehetőség arra, hogy kapcsolatainkat a barátság, a közös értékek és a kölcsönös érdekek alapján határozzuk meg újra. Ebben az időben, a politikai átalakulás időszakában, Magyarország határozott szerepet vállalt az ukrán ál-
271
lamiság helyreállításának támogatásában. Még a Szovjetunió felbomlása előtt elismertük a független Ukrajnát, és elsőként nyitottuk meg nagykövetségünket Kijevben. A két ország viszonyában fontos tényező, hogy a magyar nemzet egy része – több mint másfélszázezer ember – több mint egy évezrede Kárpátalján él. A Magyarországon élő ukrán kisebbséget alkotmányunk államalkotó tényezőnek ismeri el. Mindkét állam feladata, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogait biztosítsa, intézményeiket támogassa, s minden segítséget megadjon nekik identitásuk, anyanyelvük és kulturális öröksége megőrzéséhez, az anyaországgal való legszorosabb kapcsolat fenntartásához. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak a kezdeményezésnek, amelyről ma nyilatkozatot is adtunk ki, és amely arra szólít fel: adjuk meg a végtisztességet a háború áldozatainak, jelöljük meg nyughelyüket, ápoljuk és védjük síremlékeiket. Ezzel összefüggésben Ukrajna felajánlotta a területén életüket vesztett magyar áldozatok azonosítását, nyughelyük feltárását és méltó megörökítését. Magyarország köszönettel fogadta a felajánlást, és a maga részéről ugyanezt vállalta. A mai napon átadtam Elnök úrnak egy 48000 nevet tartalmazó listát, a második világháborúban Magyarország területén elhunyt és eltemetett (szovjet) ukrán katonaáldozatok névjegyzékét, amelyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állított össze, és amely a sírhelyek és temetők feltüntetésével segít azonosítani nyughelyüket. A Magyar Köztársaság elkötelezetten támogatja az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok fejlesztését, az EU–Ukrán Akcióterv eredményes végrehajtását. A magyarországi átalakulás során szerzett tapasztalatok átadásával, az ukrajnai közigazgatás hatékonyságának növelésére, a civil társadalom erősítésére irányuló képzési-oktatási programjaink révén hatékonyan tudjuk támogatni Ukrajna modernizációját. Jelentős lehetőségek rejlenek a határ menti együttműködésben, amelyre az Európai Unió új pénzügyi perspektívájában is kiemelt figyelmet fordít. A hasznosan működő „Nyíregyházi Kezdeményezés” projektjei révén aktív szerepet kívánunk játszani az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának megvalósításában. Szomszédos államként és barátként Magyarország különösen érdekelt Ukrajna további demokratizálódásában, stabilitásában, az európai értékrendnek megfelelő, kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődésében. Hadd térjek ki egy számomra különösen fontos, és a jövő nemzedékek iránti felelősségünk szempontjából megkülönböztetett témára: a környezetvédelem kérdésére! Együttműködésünkhöz e téren kitűnő lehetőségeket biztosíthat a „Keretegyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről”. Határokon átnyúló olyan projektekre gondolok, amelyek révén a természetvédelmi, klímavédelmi és árvízvédelmi célokat a Kárpátok, a Felső-Tiszavidék komplex erdőgazdálkodása és vízgazdálkodása terén közösen érvényesítenénk. Meggyőződésem, hogy ez mindannyiunk számára nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és politikai előnyökkel is járna. Mind e gondolatok jegyében emelem poharam a magyar és az ukrán nép barátságára, országaink jószomszédi együttműködésére és gyarapodására, Ukrajna integrációs törekvéseinek teljesülésére, Elnök úr, Katerina Juscsenko asszony, ukrán Barátaink és minden jelenlévő egészségére!
272
Július 12. A Magyar Köztársaság Kormányának 2129/2007. (VII. 12.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben való kihirdetését. Július 17. A Magyar Köztársaság Kormányának 2138/2007. (VII. 17.) Korm. sz. határozata a NATO iraki Kiképző Központjában magyar katonai részvételről szóló korábbi (1091/2006./IX. 28.) határozatának módosításáról 1. A NATO iraki Kiképző Missziójában további magyar katonai részvételről szóló 1091/2006. (IX. 28.) Korm. sz. határozat 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: {A Kormány…} „1. hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Honvédség állományából önként jelentkezés alapján kiválasztott 20 fő (egyéni beosztást betöltő törzstisztek, kiképzők, valamint kiképzéstervezők, tanácsadók, összekötők és technikai koordinációs tisztek) – váltási időszakban legfeljebb 30 fő – a NATO iraki Kiképző Missziójának (a továbbiakban: Misszió) keretében a művelet befejezéséig kiképzési, kiképzés-tervezői, tanácsadói, összekötői és az ezekkel kapcsolatos személyes biztonság érdekében végrehajtandó feladatokat lásson el. A részvétel idejébe a hazatelepülés időtartama nem számít be.” 2. Ez a határozat a közzétételét követő 5. napon lép hatályba. A határozatot lásd a Magyar Közlöny 2006/118. sz. 8846. és a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006 275. oldalán. Július 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 188/2007. (VII. 18.) Korm. sz. rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló korábbi (93/2004. (VI. 27.) Korm.) rendeletének módosításáról
273
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el. 1. § A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004.(VI.27.)Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: {a rendelet hatálya kiterjed} „d)a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalra és a regionális munkaügyi központra (a továbbiakban: munkaügyi központ).” 2. § Az R. 6. § (1) bekezdésének első és második mondatában a (foglalkozatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe a „szociális és munkaügyi miniszter” szövegrész lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének „A 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti országok” című részéből a „Hollandia” szövegrész hatályát veszti. Július 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 189/2007. (VII. 18.) Korm. sz. rendelete a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályokról szóló korábbi (354/2006/XII. 23. Korm. sz. de csak 2007. január 1-jén hatályba lépett) rendeletének módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tőrvény 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el. 1. § A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályokról szóló 354/2006.(XII. 23.) Korm. sz. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 2006-os rendelet mellékletét lásd a Magyar Közlöny 2006/161. sz. 13482–13484. oldalain, a rendeletet a Magyar Külpolitikai Évkönyv 2006 334–336. oldalán is. E rendelet mellékletét lásd a Magyar Közlöny 2007/95. sz. 7139–7142. old. (szakmák listája) Július 27. A Magyar Köztársaság Kormányának 2139/2007. (VII. 27.) Korm. sz. határozata a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében biztosított haditechnikai eszközök átadásáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió Tanácsa határozatainak a nemzetközi terrorizmus elleni harc támogatására felhívó rendelkezéseire, illetve a NATO közreműködésével folyó, a nemzetközi terrorizmus elleni harc feltételeinek megteremtését elősegítő széles körű nemzetközi együttműködésre, valamint a Magyar Honvédség
274
rendelkezésére álló és átadható készleteire figyelemmel – az Amerikai Egyesült Államok Kormányának kérelmére – a Kormány 1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 109/K. §-ának (11) bekezdésében foglaltak alapján hozzájárul a mellékletben meghatározott haditechnikai eszközök és azok tartozékai térítésmentes átadásához – magyar hozzájárulásként – az Amerikai Egyesült Államok Kormánya részére a terrorizmus-ellenes nemzetközi feladatok keretében történő felhasználásra; 2. felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a végfelhasználói igazolás beszerzése érdekében az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériumát keresse meg; 3. felhívja a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy az 1. pont szerinti eszközök kivitelével kapcsolatos engedélyek soron kívüli kiadása érdekében intézkedjen; 4. felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a 3. pontban meghatározott engedélyek rendelkezésre állása esetén az 1. pontban meghatározott haditechnikai eszközöket az Amerikai Egyesült Államok képviselőinek adja át. A mellékletet lásd a Határozatok Tára 2007/36. sz.262. oldalán!
Július 27. A Magyar Köztársaság Kormányának 2140/2007. (VII. 27.) Korm. sz. határozata a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásról A Kormány 1. egyetért a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodás és Záróokmány (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy az Európai Unió Tanácsában a Megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló Tanács-i határozatot fogadja el; 3. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; 4. felhívja a külügyminisztert, hogy a Megállapodás szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. elfogadja a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvénytervezet előadójául a külügyminisztert jelöli ki. Július 30. A Magyar Köztársaság Kormányának 198/2007. (VII. 30.) Korm. sz. rendelete az EU-tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályokról A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-a (3) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
275
Alkalmazási kör 1. § E rendelet alkalmazásában korlátozott légiközlekedési jognak minősül a Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli harmadik országok között fennálló kétoldalú légiközlekedési egyezményen alapuló olyan légiközlekedési jog, amelyet a kétoldalú egyezmény értelmében csak korlátozott számú vagy egyetlen légifuvarozó vehet igénybe, vagy amikor a kétoldalú légiközlekedési egyezmény a közlekedési jogok igénybevételére vonatkozó egyéb korlátozásokat (például frekvencia, kapacitás, leszállási pontok) határoz meg.
2. §
A felhatalmazás érvényessége (1) A korlátozott légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazás a légiközlekedési hatóság által a légiszolgáltatás kezdődő időpontjaként meghatározott napot követő tizenkét egymást követő, a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: IATA) által alkalmazott menetrendi időszakra érvényes. (2) A felhatalmazás, illetve az abban foglalt jogok nem átruházhatók. Légiközlekedési jogokkal kapcsolatos tárgyalások
3. §
(1) A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli harmadik országok között rendelkezésre álló korlátozott légiközlekedési jogokra és e jogokkal kapcsolatos légiközlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat a légiközlekedési hatóság 45 nappal a tárgyalásokat megelőzően saját honlapján teszi közzé. (2) A honlapon közzétett tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tárgyalás tervezett tartalmát és időpontját. (3) A Magyar Köztársaság területén letelepedett közösségi légifuvarozó (a továbbiakban: közösségi légifuvarozó) a felhatalmazásra irányuló kérelmet az információ közzétételének napjától számított 30 napon belül nyújthatja be. (4) A közösségi légifuvarozó a harmadik országgal tervezett tárgyalást megelőzően a honlapon közzétett határidőn belül írásban értesíti a légiközlekedési hatóságot az adott harmadik országgal kapcsolatos üzemeltetési szándékáról, amennyiben azt korlátozott légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalon tervezi megvalósítani. Kihasználatlan korlátozott légiközlekedési jogok
4. §
(1) A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli harmadik országok közötti kihasználatlan korlátozott légiközlekedési jogról a légiközlekedési hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. (2) A kihasználatlan korlátozott légiközlekedési jog igénybevételére elsőként benyújtott kérelemről annak beérkezésétől számított 7 napon belül a légiközlekedési hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. Más közösségi légifuvarozó az elsőként benyújtott kérelemről szólótájékoztatás közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be kérelmet ugyanezen légiközlekedési jog igénybevétele iránt. A légiközlekedési hatóság a határidőig beérkezett valamennyi kérelemről tájékoztatást tesz közzé a honlapján.
276
Eljárás 5. §
(1) A korlátozott légiközlekedési jog igénybevételére benyújtott kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) a közösségi légifuvarozó neve, székhelye, telephelye, a légitársaság hárombetűs azonosító kódja, b) a tervezett légiközlekedési szolgáltatás részletes ismertetése (heti járatszám, légijármű típuscsalád, maximális üléshelyek száma, esetleges közbenső leszállások, a szolgáltatás időtartama), c) a tervezett légiközlekedési szolgálatra vonatkozó üzleti terv, d) a tervedzett szolgáltatás kezdési időpontja, e) a szolgáltatás jellege: személy, áru, posta, a szolgáltatás jellemzői, f) amennyiben a közösségi légifuvarozó rendelkezik fennálló útvonal hálózattal, az ahhoz való kapcsolódás, g) az útvonalra vonatkozó viteldíj. (2) A kérelemhez a közösségi légifuvarozó köteles csatolni a külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetéséről szóló igazolást.
6. §
(1) A kérelmek értékelése során a légiközlekedési hatóság az 5. § (1) bekezdése alapján beérkezett adatok figyelembevételével gazdasági elemzést végez, amelyben kitér a fogyasztók számára nyújtott előnyökre, a Közösségen belüli versenyre gyakorolt hatásokra, és az adott útvonal utas- és áruforgalmi viszonyaira is. A légiközlekedési hatóság kidolgozza és honlapján közzéteszi az elemzés alapjául szolgáló szempontrendszert. (2) Amennyiben a légiközlekedési hatóság szükségesnek tartja, az eljárás során közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson elhangzottakról készített jegyzőkönyvet a hatóság a honlapján közzéteszi. A kérelmet benyújtó légitársaságok a közzétételtől számított 3 napon belül a jegyzőkönyvet véleményezhetik. (3) A légiközlekedési hatóság a meghirdetett, kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazásról a (2) bekezdésben megjelölt meghallgatás időpontjától, ennek hiányában a 4. § (2) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő elteltétől számított 60 napon belül határozattal dönt. A határozatról közzétett hirdetménynek tartalmaznia kell a határozat rendlkező részét. (4) A felhatalmazást az átfogó értékelést követően a légiközlekedési hatóság annak a kérelmezőnek adja meg, amelynek ajánlata a legkedvezőbbnek bizonyul, különösen az utas- illetve áruszállítási, a piaci versenyt élénkítő és a közösségi légiközlekedési piac kiegyensúlyozott fejlődését elősegítő szempontok tekintetében. Jogorvoslat
7. §
(1) A légiközlekedési hatóság határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. (2) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozat rendelkező részét a légiközlekedési hatóság a honlapján közzéteszi, annak kézhezvételétől számított 3 napon belül.
277
A felhatalmazás felülvizsgálata 8. §
(1) A légiközlekedési hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a felhatalmazás alapján végzett légiközlekedési szolgáltatást. (2) Amennyiben azt bármely közösségi légifuvarozó kéri, a légiközlekedési hatóság legkorábban a felhatalmazás kiadását küvető 10 egymást követő menetrendi időszak elteltével a felhatalmazást felülvizsgálja, a 6. § (4) bekezdése szerinti szempontok alapján. (3) A felülvizsgálatra irányuló kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül a légiközlekedési hatóság a felhatalmazás jogosultját a felülvizsgálatról értesíti, és a felülvizsgálatról szóló tájékoztatást tesz közzé a honlapján. Más közösségi légifuvarozó a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be kérelmet ugyanezen korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele iránt. Ezt követően a felülvizsgálatra a 4–6. §-ban foglalt előírásokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A légiközlekedési hatóság a felhatalmazást a hiányok pótlásáig azonnali hatállyal felfüggeszti, amennyiben a felhatalmazás jogosultja a) nem a felhatalmazásban foglaltaknak megfelelően végzi a légiközlekedési szolgáltatást, b) elmulasztja a vonatkozó légiközlekedési megállapodás rendelkezéseinek vagy egyéb nemzetközi kötelezettségeknek a betartását, amelyek alapján a felhatalmazást kiadták, c) nem felel meg a légiközlekedési szolgáltatás végzésére vonatkozó jogszabályoknak. (5) A felhatalmazást a légiközlekedési hatóság visszavonja, amennyiben a) annak jogosultja írásban értesíti a légiközlekedési hatóságot arról, hogy a felhatalmazásban foglalt korlátozott légiközlekedési jogokat nem kívánja a továbbiakban gyakorolni, b) a felhatalmazásban szereplő légiszolgáltatás nem kezdődött meg a légiszolgáltatás kezdő időpontjaként meghatározott napot követő menetrendi időszakban, c) a felhatalmazásban szereplő légiszolgáltatást szüneteltetik, és a következő két egymást követő teljes menetrendi időszakban sem indult újra, d) felfüggesztés esetén, amennyiben a felhatalmazás jogosultja nem pótolta a felmerült hiányosságokat, a felfüggesztés napját követő menetrendi időszak végéig, vagy e) a harmadik ország nem fogadja el a közösségi légifuvarozó kijelölését, illetve harmadik ország illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatósága nem adja ki a járat végzéséhez szükséges engedélyt, vagy azt visszavonja. (6) A szükséges engedély (5) bekezdés e) pontja szerinti megtagadásáról vagy visszavonásáról a közösségi légifuvarozó 8 napon belül írásban értesíti a légiközlekedési hatóságot. (7) A felhatalmazás visszavonásáról és az adott légiközlekedési jog kihasználatlanná válásának kezdő időpontjáról a légiközlekedési hatóság a honlapján tájékoztatást tesz közzé. Átmeneti rendelkezések
278
9. § Amennyiben e rendelet hatálybalépése előtt, a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően megkezdődött a korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele olyan harmadik országokba irányuló légiútvonal viszonylatában, amely korlátozott légiközlekedési joggal üzemeltethető, a korlátozott légiközlekedési jog felülvizsgálata e rendelet hatálybalépését követő 10, IATA által alkalmazott menetrendi időszak elteltével kérhető. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet az EU-tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és Tanács-i rendelet 5. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Július 30. A Külügyminisztérium közleménye Magyarország csatlakozásáról a nukleáris terrorizmus elleni globális kezdeményezéshez A Külügyminisztérium értesítette az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségét arról, hogy Magyarország kész csatlakozni a nukleáris terrorizmus elleni globális kezdeményezéshez (Global Initiative to Combat Nuclear Terrorism). A kezdeményezést Bush amerikai és Putyin orosz elnök 2006. július 15-én, a szentpétervári G-8 csúcstalálkozó előestéjén hirdette meg. Eddig több mint ötven állam vállalta a kezdeményezés támogatását. A magyar csatlakozás kifejezi, hogy a Magyar Köztársaság elkötelezett a tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozó nemzetközi küzdelem mellett.
279
Augusztus Augusztus 8. A Magyar Köztársaság Kormányának 2147/2007.(VIII.8.) Korm. sz. határozata a Kormány Európa-politikai stratégiájának új irányairól és feladatairól A Kormány az Európa-politikája stratégiai elveit, sarokpontjait e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg; felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy az Európai Unióban képviselendő kormányzati álláspontok kialakítása és képviselete, valamint a hazai jogalkotási és döntés-előkészítési folyamat során a mellékletben foglaltaknak megfelelően járjanak el. Melléklet a 2147/2007. (VIII. 8.) Korm. határozathoz A Kormány 1. az Európa-politikai stratégia elveit az alábbiak szerint határozza meg: a) Magyarország számára az Európai Unió cselekvőképes egységének biztosítása alapvető fontosságú. Az Európai Unió cselekvőképességének megőrzése a közösség jövője szempontjából valamennyi meghatározó kérdés esetében kulcsfontosságú, úgy az integráció továbbvitele, mint az unió nyitottsága, valamint globális szerepvállalása szempontjából. b) Magyarország olyan Európai Unióban érdekelt, amelyben a tagállamok közösen kitűzött célok elérése érdekében működnek együtt, az egymással való szolidaritás alapján mélyítik el összetartozásukat, polgáraik jólétének és biztonságának növelésére fordítva az azonos értékeket valló közösség előnyeit. c) Magyarország az Európai Unió értékközösségének fogalma alatt az emberi méltóság tiszteletét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását érti. Magyarország számára az európai integrációban való részvétel a magyar nemzet európai keretek között történő újraegyesítését is jelenti. d) Magyarország az unió jövőjét a politikai integráció távlatában látja. Ezért kész a hasonlóan gondolkodó tagállamokkal szorosan együttműködni. A bel- és igazságügyi együttműködés ennek kiemelt területe. Hazánk különös figyelmet fordít továbbá a kutatás-fejlesztés, az energiapolitika, valamint a közös kül- és biztonságpolitika területén megvalósítandó továbblépésre. e) A tagállamok közötti együttműködések részét képezheti a tagállamok köreinek olyan megerősített együttműködése, amely az integráció elmélyítésének hatékony eszközeként a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és amely együttműködés nyitott valamennyi tagállam számára f) Magyarország stratégiai célja, hogy aktív alakítójává váljon a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttműködéseknek. g) Magyarország számára a nemzeti érdekérvényesítés kerete az Európai Unió. Magyarország a tagállami érdekeit a közösség érdekeinek figyelembevételével juttatja érvényre. h) Magyarország kezdeményező szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminőségének javítását szolgáló intézkedésekben, a közösségi politikák fejlesztésében. Magyarország a többi tagállammal együttműködve keresi a választ az uniót
280
belülről és kívülről érő kihívásokra, valamint kész tevékenyen részt venni polgárai széles értelemben vett biztonságának erősítése érdekében. i) Magyarország számára az unió bővítése morális és politikai felelősség kérdése, amely az unió nyitottságában és a csatlakozási feltételek teljesítésén alapszik. Az unió nyitott azon európai országok számára, amelyek osztják az unió mint értékközösség céljait, és teljesítik a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit, valamint elfogadják és megvalósítják a tagállamok közötti szolidaritás elvét. j) Magyarország az európai integráció mélyítése, a közösségi politikák erősítése mellett síkraszáll a transz-atlanti együttműködés erősítése érdekében. 2. Európa-politikájának sarokpontjai: a tagállamok értékközössége, az unió polgárainak jóléte, valamint széles értelemben vett biztonsága. 3. a fentiek figyelembevételével az Európa-politika négy prioritását jelöli ki: a) Egység és együttműködés. Az unió egysége alatt azt az alapvető célkitűzést értjük, hogy az uniónak meg kell őriznie az azonos értékeket valló közösség előnyeit, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti együttműködés mélyítésére. Ez nem zárja ki a tagállamok közötti megerősített együttműködések létrejöttét, amelyeknek azonban nyitva kell állniuk valamennyi tagállam számára, és a Közösség egészének hosszú távú érdekeit kell szolgálniuk. Magyarország érdeke, hogy az unió közös értékeken és célokon nyugvó közösség maradjon. Magyarország célja, hogy tevékenyen hozzájáruljon az unió működőképességéhez, a Közösség hatékony, demokratikus és átlátható működéséhez. Magyarország részévé kíván válni az unió együttműködésének. Magyarország csatlakozik az eurózónához és a schengeni övezethez. b) Modernizáció és versenyképesség. Az unió-tagságnak kézzelfoghatóan kedvező hatással kell lennie az unió-polgárok mindennapi életkörülményeire, az életszínvonal javulására, továbbá a vállalkozások sikerességére. Ehhez gazdaságilag sikeres, a világgazdaság globális versenyében helytálló unióra van szükség, amely biztosítja az európai társadalmi modell alapjait, továbbá elősegíti a tagállamai felzárkózását. Magyarországnak érdeke, hogy az uniós tagság, az egységes belső piac és a közösségi politikák közvetlenül hozzájáruljanak az ország modernizációjához, gazdasági felzárkózásához, állampolgárai életminőségének javulásához, az esélyegyenlőség biztosításához, a természeti környezet megőrzéséhez. A kohéziós politika és a közös mezőgazdasági politika ebben kiemelt szerepet játszik. Magyarország kezdeményező szerepet kíván játszani az unió versenyképességét szolgáló eszközök és közös politikák erősítésében. Az ország versenyképességét szolgáló intézkedések, valamint a tagállamok közösségének globális sikerességét célzó törekvések iránymutatásul szolgálnak az Európai Unió jövőjéről folytatott vitában. Magyarország ebben a szellemben járul hozzá a közösségi politikák alakításához, szükség szerint újak létrehozásához, különös tekintettel a közös energiapolitikára, a kutatás-fejlesztésre, valamint az innováció területére. c) Konszolidáció és nyitottság. Az uniónak meg kell erősítenie belső egységét annak érdekében, hogy képes legyen kihasználni a kibővült Közösség jelentős gazdasági és politikai tartalékait. Az unió nyitottsága, külkapcsolati rendszerének fejlesztése fontos érték. A további bővítés alapja az értékközösség vállalása és a csatlakozás feltételeinek maradéktalan teljesítése a csatlakozni kívánó országok részéről. Magyarországnak érdeke, hogy hozzájáruljon a kibővült unió belső kohéziójának, politikai cselekvőképességének megerősítéséhez. Alapvető érdeke továbbá, hogy az unió megőrizze nyitottságát, és hiteles európai perspektívát biztosítson az azonos érték-
281
közösséget valló európai országok számára. Magyarország a különleges misszióját a Balkán térségének európai integrációs folyamatának támogatásában látja. d) Biztonság. Az uniónak és tagállamainak képessé kell válniuk arra, hogy megteremtsék a polgáraik tágabb értelemben vett biztonságát garantáló feltételeket. Magyarországnak érdeke, hogy az unió-tagság erősítse polgárai hétköznapjainak biztonságérzetét. Magyarországnak célja, hogy létrejöjjön a belső határok nélküli – a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló – térség. Magyarország kezdeményező szerepet kíván játszani annak érdekében, hogy a Közösség belső és külső fenyegetettségtől mentesen, biztonságos belső határok között működjön. Magyarország érdekelt a közös kül- és biztonságpolitika területén a tagállamok közötti együttműködés mélyítésében. Augusztus 15. A Magyar Köztársaság Kormányának 2150/2007. (VIII. 15.) Korm. sz. határozata magyar főkonzulátus létrehozásáról az Oroszországi Föderáció Jekatyerinburg városában A Kormány 1. egyetért azzal, hogy Jekatyerinburg székhellyel – Szverdlovszk megye, HantiManyszi Autonóm Körzet, Tyumeny megye, Kurgan megye, Cseljabinszk megye, Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet, Baskír Köztársaság Permi terület, Aga Burját Autonóm Terület, Altáj terület Irkutszk megye, Kemerovo megye, Krasznojárszk terület Novoszibirszk megye, Omszk megye, Altáj Köztársaság, Burját Köztársaság, Tuva Köztársaság, Hakaszia Köztársaság Tomszk megye, Uszty-Orda Autonóm Körzet Csita megye – régiókra kiterjedő konzuli kerülettel magyar főkonzulátus nyíljon az Oroszországi Föderációban; 2. egyetért azzal, hogy Magyarország moszkvai nagykövetségének konzuli kerülete a jekatyerinburgi főkonzulátus konzuli kerületével csökkenjen. A moszkvai nagykövetség konzuli kerülete az alábbi területekre terjed ki: a Központi Szövetségi Körzet, a Déli Szövetségi Körzet, a Távol-Keleti Szövetségi Körzet, az Észak-nyugati Szövetségi Körzetből a Komi Köztársaság, a Nyenyec Autonóm Körzet és Vologda megye területi közigazgatási egységek, valamint a Volga-menti Szövetségi Körzetből a Mari-El Köztársaság, a Mordvin Köztársaság, az Udmurt Köztársaság, Kirov megye, NyiznyijNovgorod megye, Orenburg megye, Penza megye, Szamara megye, Uljanovszk megye területi közigazgatási egységek; 3. felhatalmazza a külügyminisztert a jekatyerinburgi főkonzulátus létesítésére és megnyitására vonatkozó megállapodások megkötésére, a szükséges diplomáciai lépések megtételére, és felhívja a jekatyerinburgi főkonzulátus felállításával összefüggő feladatok végrehajtására; 4. felhívja a külügyminisztert, hogy az Oroszországi Föderáció külügyminisztériumát e határozat 2. pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztassa a moszkvai nagykövetség konzuli kerületének megváltozásáról. Működésének kialakítását ideiglenesen megkezdte szeptemberben, hivatalosan megnyílt 2007. december 21-én.
282
Augusztus 15. A Magyar Köztársaság Kormányának 2151/2007. (VIII. 15.) Korm. sz. határozata a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti nemzeti jelentésről, és a részes országok nemzeti jelentéseit megvitató felülvizsgálati értekezleten, az ezt előkészítő szervezési értekezleten való magyar részvételről A Kormány 1. elfogadja a nukleáris biztonságról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében Bécsben 1994. szeptember 20-án létrejött – az 1997. évi I. törvénnyel kihirdetett – Egyezmény 5. Cikke alapján készített negyedik Nemzeti Jelentést, és egyetért azzal, hogy a jelentést az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a Magyar Köztársaság Nemzeti Jelentéseként továbbítsa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez; 2. felhatalmazza az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját vagy az általa megbízott személyt, hogy a részes országok nemzeti jelentéseit megvitató felülvizsgálati értekezletet előkészítő szervezési értekezleten az Egyezmény szerinti kormányfelhatalmazottként részt vegyen; 3. felhatalmazza az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját vagy az általa megbízott személyt, hogy a részes országok nemzeti jelentéseit megvitató felülvizsgálati értekezleten az Egyezmény szerinti kormány-felhatalmazottként részt vegyen; 4. felhívja a külügyminisztert, hogy a 2. és a 3. pont szerinti meghatalmazotti okiratokat adja ki. Augusztus 20. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a külhoni magyarok (budapesti) kulturális fesztiválján (Részletek) Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat. Köszönöm nemcsak Önöknek, hanem mindazoknak a művészeknek, akik itt a Duna partján napokon keresztül megmutatták, milyen színes és milyen változatos az egyébként egygyökerű, de sok csatornából, sok szálból táplálkozó magyar kultúra. (…) Azzal szembesülünk, hogy az országhatáron túl hasonlóképpen létezik, virul, formálódik a magyar kultúra ezekben a napokban, ezekben az években, és ölti mai kifejeződési formáját éppen úgy, mint idehaza. Érdemes elgondolkodni azon, hogy több dolgunk van annál, mint egyszerűen csak őrizzük hagyományainkat és átadni a kulturális örökséget a gyermekeinknek, amelyet szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk. Gyarapítani is kell azt; természetesen úgy, ahogyan ezt a mai ember teszi. Nem önmagáért valónak mondom ezt. Amikor arra utalok, hogy az egyetemes magyar kultúra nem egyszerűen csak hagyomány és örökség, hanem mai produktum is, akkor arra is szeretnék utalni, hogy mindaz, ami a magyar nemzet történelmi gondja és baja, nem a sors átka volt, hanem a kor meg nem értése; ha úgy tetszik, történelmi értelemben is hibás társadalmi és politikai teljesítmény, tévedés. Tévedések hosszú sorozata oda juttatta a magyarságot – döntően a XIX és a XX. században –, hogy talán a legnagyobb sebet őrizzük Európában azért, mert a történelmi és kulturális nemzet, a politikai nemzet és az állam nem fedi egymást. El lehet követni azt a hibát, amelyet elkövettek
283
eleink: magunkba fordulhatunk. A felvilágosodás, a haza vagy haladás nagy dilemmája egyébként éppen ebből származik: hogyan tartom meg együtt a történelmi Magyarországot, a soknemzetiségű Magyarországot, hogyan őrzöm meg a széleit ennek a történelmi állami képződménynek és ezzel egy időben hogyan modernizálok. Vagy ez, vagy az – gondolták. És aki nem tudta feloldani ezt az ellentmondást és ragaszkodott csak a múlthoz, a múltbeli megoldásokhoz, az rajtavesztett – és ne tagadjuk, rajtavesztünk mi magunk is. A történelmi Magyarország abból a tévedésből szenvedte el legsúlyosabb sérüléseit, hogy azt hitte: meg lehet őrizni mindent úgy, ahogyan az, ha úgy tetszik, Szent István korától folyamatosan épült. És ha már Szent Istvánnál tartunk: muszáj azt mondanom, hogy a legnagyobb történelmi tett maga az államalapítás. Van-e közöttünk bárki, aki meg tudná mondani, hány nemzet él a világon; nem tudjuk megmondani, hány nyelv van a világon. Azt tudjuk, hogy finnugor nyelvet beszélő mintegy húsz nemzet vagy nemzetrész létezik; és azt is tudjuk, hogy összesen háromnak van saját állama. Ahol nincsen saját állam, ott előbb-utóbb veszélybe kerül a nemzet. Ezért minden bús-borongós nemzeti ítélettel szemben én azt mondom, hogy van oka a magyaroknak büszkének és boldognak lenni, mert saját államunk van. Azon kevesek közé tartozunk – ez pár száz a világon –, akik államot tudtak alapítani a történelmi, nemzeti, nyelvi és egyéb kultúrájuk megőrzésére, gyarapítására; egy olyan sajátos identitás megteremtésére, amely állam nélkül nem megy. Ahogyan azt látom, hogy veszélyben vannak azok a finnugor nyelvi-nemzeti közösségek, amelyeknek nincsen saját államuk, úgy pontosan tudom, milyen veszélynek és kockázatnak vannak kitéve azok a magyar nemzeti közösségek, amelyeket elszakít egy államhatár a magyar politikai államtól. Ez akkor is igaz – Európai Unió ide vagy oda, schengeni rendszer ide vagy oda –, ha Magyarországnak tartósan fenn fog maradni az a kötelezettsége, hogy támogassa és segítse a határon túl élő közösségeket. Egyszerűen azért, mert többről van itt szó, mint polgári, politikai, emberi szabadságjogokról. Valami másról. Arról, hogy jó dolog magyarnak lenni. Arról, hogy magyarságunkban ott hordunk valami olyasmit, ami nyilvánvalóan más, mint amit szlovák, rutén, román, szerb barátaink és testvéreink hordoznak magukban. Nem vagyunk jobbak, nem vagyunk különbek; mi magyarok vagyunk, ők pedig szerbek, ruténok, szlovákok, vagy éppen mások. Mi szeretünk magyarnak lenni és azt gondoljuk, hogy segítenünk kell azoknak, akiket fenyeget az a valóságos veszély, hogy ma a sok identitású polgár egyszerre magyar is, szlovák is – és folytathatnám a sort – és egyszer csak elveszíti magyarságát. Hogyan lehet jól csinálni, ez a fogas kérdés! Nem könnyű. Amit ezekben a napokban és hónapokban tettünk, az ezzel együtt is vállalható, én magam büszke vagyok rá. Hadd utaljak legalább egyetlenegy dologra! (…) Van legalább egy dolog, amiben mi egészen biztosan nem vagyunk önzéssel vádolhatók. A teremben itt ülők talán tudják, de a szélesebb magyar nemzeti közösség nem biztos, hogy tudja: nagyon könnyen sikerült megállapodnunk arról az elmúlt évben, hogy megváltoztatjuk a korábbi, alapvetően a határon túli nemzeti magyar közösségek létszámához igazodó támogatást. Megváltoztatjuk, mert megváltozott Európa eme középső felének helyzete és ebből következően a magyar közösségek helyzete is: szlovák barátaink, román barátaink immár az Európai Unióban vannak. Ez nem old meg mindent. Ez olyan lehetőség, amit egyelőre nem élveznek a Délvidéken vagy éppen a Kárpátalján élők. Ezért elsősorban nekik kell támogatást adni. Az igazi nagy felelősség az, hogy a közös nagy majdnem-európai államból egyelőre hiányzók hogyan őrizhetik meg a magyarságukat: nekik kell többet segíteni. Hogyan lehet kivenni ezeket a támogatásokat a mindenkori éves alkuk világá-
284
ból; hogyan lehet hosszú távú megállapodásokat kötni; hogyan lehet nemzeti intézmények működtetésére sok-sok éves elkötelezettséget vállalni. Megtettük ezt is. (…) Ma a születésnapját ünnepli az ország. Ahogyan az ember nem csupán egyszer születik, ahogyan a nemzet sem csak egyszer születik meg, hanem újjászületik minden nap, jóban és rosszban, azok cselekedete által, akik éppen alkotják a nemzetet. Hogy a magyar nemzet ne csak újjászülethessen minden nap, hanem gazdagodhasson és gyarapodhasson, ahhoz mint egy falat kenyérre, annyira szükségünk van azoknak a kultúrájára, hagyományára – de ezt a hagyományt átépítő mai tehetségre is –, amelyet a határon túli magyar közösségek jelentenek. Elkezdtünk egy folyamatot és folytatni fogjuk. Ezek kitüntetett események, de az a jó, ha ebből folyamat lesz. Igyekezni fogunk ezt tenni. Örülünk, hogy Önök itt vannak velünk, és azt szeretnénk, hogy hosszan, évszázadokon keresztül együtt maradhassunk. Boldog születésnapot, Magyarország és magyar kultúra! Augusztus 23. A Külügyminisztérium nyilatkozata a kubai menekültek befogadásának ügyével kapcsolatban A Kubai Köztársaság külügyminisztériuma a Granma napilapban nyilatkozatot tett közzé „Kuba álláspontja a bevándorlási egyezmények közelmúltban történt megsértéséről.” címmel. A dokumentum – amelyet hivatalosan nem adtak át sem a havannai magyar nagykövetségnek, sem a magyar Külügyminisztériumnak –, az Amerikai Egyesült Államok bírálata mellett – a diplomáciában elfogadhatatlan hangnemet használva – élesen elítéli a magyar kormányt a 29 kubai menekült tervezett befogadása miatt. Magyarország Kuba viszonylatában követett politikája, annak elvi alapjai egyértelműek. E politikát az Európai Unió által elfogadott Közös Állásponttal összhangban alakítja, amelynek fontos eleme a kubai demokratikus folyamatok bátorítása, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartásának szorgalmazása. Magyarország a belügyekbe való beavatkozás szándéka nélkül fenntartja a kritikai párbeszédet a kubai kormányzattal, ugyanakkor széles körű kapcsolatok kiépítésére törekszik a civil szféra és a békés ellenzék képviselőivel. A magyar parlamenti pártok egyetértenek a kubai demokratizálási folyamat támogatásának szükségességével. A kormányzat erre az egyetértésre is építve alakítja Kuba-politikáját és teszi meg az ezzel kapcsolatos lépéseket. A kubai menekültek befogadásáról elsősorban humanitárius megfontolások miatt döntött. A Külügyminisztérium határozottan visszautasítja a Magyarországnak címzett kubai bírálatokat és a Havannában kiadott nyilatkozat méltatlan hangnemét. A történtek ellenére ugyanakkor ezúttal is leszögezi, hogy a fentiekben vázolt elvi keretek között és a nemzetközileg elfogadott diplomáciai normák alapján a továbbiakban is kész a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
285
Augusztus 30. A Magyar Köztársaság Kormányának 2160/2007. (VIII.30.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatárátlépésről szóló megállapodás módosításának jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatár-átlépésről Budapesten 2006. május 10-én aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli annak a magyar válaszjegyzék kiküldetését megelőzően a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
286
Szeptember Szeptember 3. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde Pekingben – hivatalos látogatásakor – gazdasági fórumon Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Miniszterelnök-helyettes Úr! Nagykövet urak! Kedves Vendégeink! Aki nem érti Kínát, az nem érti a világot. Aki nem jön el Kínába, az lemarad arról a gyorsan robogó expresszről, amely mára nemcsak Ázsia arcát alakítja át, de nyilvánvaló módon hozzájárul az egész Föld arculatának átalakításához is. Teljesen természetes, hogy Pekingben nagy a vendégjárás. Küldöttségek váltogatják egymást. Nagyon sokan – köztük mi magyarok is – szeretnénk minél többet megérteni abból, hogy mi is rejlik a rendkívül dinamikus kínai gazdasági növekedés hátterében. Ráadásul ez több mint növekedés: arról van szó, hogy a kínai gazdaság egyre többet és többet képes előállítani. Megváltozott a kínai gazdaság arculata és folyamatosan változik az azt befogadó kínai társadalom is. Igen, ez a XXI. századra jellemző modernizáció, a legmagasabb technológiák megjelenése, a XXI. századra jellemző széles, globális együttműködési keretben. Kína a gazdaságát tekintve már nem a történelmi dinasztiák zárt nemzete, hanem sokkal inkább a világ számára a tempót diktáló, a modernizáció minden területén résztvevő vezető állam. Két héten belül másodszor jár itt magyar delegáció, és e két hétben nagyon sok, Kínából érkezett vendéget üdvözölhettünk Budapesten is. Magas szintű, kiegyensúlyozott gazdasági, üzleti, kulturális és tudományos kapcsolatok jellemzik hazánkat. Azt gondolom, hogy amit a politikusok megtehetnek itt Kínában és megtehetünk mi Magyarországon, azt megtettük és megtesszük annak érdekében, hogy Önök, üzletemberek egy befogadó, pozitív környezetet találjanak. Az Európai Unió tagjaként azt látjuk, hogy egymással folytatott gazdaságikereskedelmi kapcsolatainkban a másik fél egyik irányban az első, másik irányban a második helyet foglalja el. A világ két vezető gazdasági, üzleti, tudományos központja működik itt együtt. Mi arra törekszünk, hogy az Európai Unió és Kína között az üzleti, gazdasági, tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozottak, egymást értők, a közös előnyökre épülve folyamatosan növekvők legyenek. Az elmúlt évek javuló és egyre kiterjedtebb politikai kapcsolatainak eredményeként is azt mondhatjuk, hogy a korábbiakban nem látott mértékben nőnek a kereskedelmi kapcsolataink és az azt jellemző áruforgalom. De mára ennél többet szeretnénk: azt, hogy a hagyományos kereskedelem mellett jelenjenek meg az üzleti-gazdasági együttműködés fejlettebb formái is: befektetések, közös vállalatalapítások, magas szintű tudományos, kutatási, innovációs együttműködések. Azt kívánjuk, hogy a mai, legmodernebb technológiákban: a kutatásban, a fejlesztésben, a logisztikában, a környezetiparban, a biotechnológiában új és új területeken találjanak egymásra kínai és magyar vállalatok. Magyarország ezekben az években átfogó közép távú fejlesztési programon dolgozik. Mára már nemcsak tervez, hanem ezeket a terveit meg is valósítja. Magyarország méreteihez képest a következő években nagyon jelentős beruházási, befektetési aktivitást fognak látni. Egész régiónkban legfejlettebb közlekedési infrastruktúránkat még tovább fejlesztjük. Annak érdekében tesszük, hogy sokak számára – reményeink szerint Kína számára is – Magyarország lehessen az Európai Unió hídfőállása. Annak érdekében tesszük ezt, hogy amikor a kínai vállalatoknak választani kell, hol lesz az a fix pont,
287
ahonnan elindulnak az unió tagországait „meghódítani”, akkor jó szívvel mondhassák azt, hogy ezt a fix pontot Magyarországon találták meg. Az infrastruktúra fejlesztése önmagában is nagy üzlet. Bátorítom mindazokat, akik ebben az iparágban érdekeltek, hogy jöjjenek Magyarországra, vegyenek részt ebben a beruházási, fejlesztési tevékenységben. De ennél többet is szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy azon az infrastruktúrán egy olyan Magyarország épüljön, amely az új, digitális világ modern iparágaiban, az informatikában, a biotechnológiában lehetőséget, együttműködést látnak. Magyarország nagyvárosainak jövője Szegedtől Debrecenig, vagy Győrtől éppen Pécsig ezeknek a magas minőségű technológiáknak a befogadásán és az arra épített új, modern iparon nyugszik. Magyarország az elmúlt évtizedekben azt mutatta, hogy informatikától biotechnológiáig a világon is versenyképes teljesítménnyel rendelkezik. Ráadásul más iparágakban – ez igaz a pénzügyi piacokra és a pénzügyi szereplőkre, vagy éppen az energetikára – a mi régiónkban Magyarország az, amely talán a leghatékonyabban és talán a legdinamikusabban képes regionálisan is építkezni. Delegációnkban olyan szakembereket is találnak, akik a Magyarországon és a mi régiónkban rendkívüli energetikai céget, a MOL-t képviselik. Arra biztatom Önöket, hogy keressék a lehetőséget és az együttműködést ezekkel a cégekkel. Befejezésül: magyarként – a Kulturális Évad megnyitójához is kapcsolódva – nem tudok nem szólni arról a dinamizmusról, ami idegenforgalmunkat jellemzi. Ez már régen nem a hagyományos, Európában és a világ más táján is egyszerűen csak a csikóst, a magyar pusztát, a hagyományos magyar vendéglátást középpontba állító turizmus. Az elmúlt években létrejött a közvetlen légi közlekedés Peking és Budapest között. A Magyarországra lépő turisták már nemcsak Magyarországot, hanem a régiót is fölkeresik. Tízezrével jönnek létre emberi kapcsolatok. Nem politikáról szól ez, nem közéletről szól ez, hanem arról, hogyan kerül egymáshoz két egymásra kíváncsi nép. Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon keresztül találják meg az utat Európa kultúrájához és idegenforgalmához. Töltsenek el nálunk pár napot és innen induljanak el fölfedezni Európát, hogy hazajőve azt mondhassák: miközben büszkék saját ötezer éves kultúrájukra, találtak egy olyan kultúrát Európában, amelyet muszáj megnézni, mert az nagy kincse közös emberi történelmünknek; és ezért nemcsak Önök jönnek vissza Magyarországra, hanem azok is, akik Önöket követve osztozni kívánnak abban a csodában, amit Magyarország és az európai kultúra jelent. Hölgyeim és Uraim! Jó munkát, sikeres üzleteket kívánok! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak! Szeptember 4. A Magyar Köztársaság Kormányának 1069/2007. (IX. 4.) Korm. sz. határozata az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága budapesti Adminisztrációs és Szolgáltató Központjának elhelyezéséről A Kormány üdvözli az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (a továbbiakban: UNHCR) 2007. június 12-én hozott döntését, amelynek értelmében a szervezet új Adminisztrációs és Szolgáltató Központját (UNHCR Administrative and Operational Support Centre) Budapestre telepíti.
288
A Kormány ennek elősegítése érdekében 1.(…) irodahelyiséget bocsát rendelkezésre – ingyenes használatba adásával –; felkéri a pénzügyminisztert, hogy a használati megállapodás megkötése iránt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján, intézkedjen; 2. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 38. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében elrendeli a 2007. évi központi költségvetés általános tartalékából 20 millió forint átcsoportosítását (pénzügyminiszter) az UNHCR budapesti elhelyezése első üteme kiadásainak fedezésére; 3. felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy (…) a használatba adott irodaterülethez kapcsolódó fenntartási költségeket és közüzemi díjakat (ide nem értve a telefon- és számítástechnikai költségeket) 2008-tól 10 évig (2017. december 31ig) a fejezet éves költségvetési keretének terhére biztosítsa. Szeptember 9. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a magyar határ megnyitása (1989. szeptember 10.) évfordulóján rendezett nemzetközi konferencián (Részletek) Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim, Vranitzky Kancellár Úr, Genscher Külügyminiszter Úr, Miniszterelnök Úr, Elnök Aszszony! És Mindazok, akik elfogadták meghívásunkat, hogy emlékezzünk azokra a fantasztikus napokra és hónapokra, amelyek megnyitották az utat a német és az európai újraegyesítés előtt! Ha kellett volna a mai konferenciához valamilyen szimbólumot találni, akkor akár egy tortát is tehettünk volna ide, a parlamenti patkó közepébe, egy születésnapi tortát. Nem olyan hétköznapit, amit minden évben elkészít az ember, hanem olyat, amelyet a felnőtté válás szimbolikus időpontjába ért tizennyolc éves kormány számára készít vagy süttet az ember. Ezekben a hónapokban lesz tizennyolc éve, hogy a közép- és keleteurópai diktatúrák egymás után omlottak össze és elkezdődött egy hosszú nehéz út, a felnőtté válás demokratikus útja. Megnyílott akkor az út Németország és Európa újraegyesítése előtt; a demokratikus átmenet és az újraegyesítés tizennyolcadik születésnapját ünnepli most a régió. Mi is volt az a hajtóerő, amely csaknem fél év alatt megváltoztatta vagy fél tucat ország sorsát, Európa, részben pedig a világ képét? Kerekasztal-tárgyalások folytak Lengyelországban, Magyarországon; nálunk októberben kikiáltották a köztársaságot, novemberben leomlott a berlini fal és megnyílott az út a német újraegyesítés előtt. Bársonyos forradalomban csörgették kulcsaikat a prágai polgárok, decemberben pedig érkezett a román forradalom. Mi volt az az erő, amely képes volt erre? Legegyszerűbben szólva: sokak szabadságvágya. Mondhatnák Önök, hogy ünnepi beszédekben ezt szokták mondani. De nem azért mondom, mert ezek a patetikus szavak jól jönnek egy ünnepi pillanathoz. Akik visszagondolnak a nyolcvanas évek végére – a Solidarnosc lengyelországi megszerveződésére, milliók mozgalmára; Magyarországon a monori vagy a lakiteleki találkozóra, vagy éppen a német menekültáradatot már egy évvel megelőzően a romániai menekültek nagy számú érkezésére, és arra, hogy felmondják a korábbi engedelmességet –, akkor azt kell látni, hogy ennek az átalakulásnak a legmélyén a névtelen emberek sokaságának az ereje, a vágya volt arra, hogy egy másik világot teremtsenek és többet
289
nem hajlandóak úgy élni, ahogyan korábban éltek, felmondták a kényszerrel is vállalt lojalitást, egy másik világot akartak építeni. Mindenképpen ez a dolog egyik fele. Azért is érdemes erről beszélni, mert sokszor szívesebben beszélünk a nagypolitikai történésekről. Hozzáteszem: ez utóbbiról is kell beszélni, mert hiszen ezt a vágyat egészítette ki az, hogy voltak és lettek olyan vezetők Közép- és Kelet-Európában, akik nem egy könnyű és egyenes vonalú út választásával, hanem nagyon sok cikcakkal, sok esetben fájdalmas, személyes szembenézéssel belátták, hogy a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől. Gorbacsovra, Németh Miklósra, Horn Gyulára gondolok és a Horváth Istvánokra – mind a kettő itt van közöttünk: az akkori belügyminiszter Horváth István és az akkor is nagykövetünk Horváth István. Akik ma azt gondolják, hogy mindez természetes volt, azoknak azt ajánlom a figyelmébe, legalább egy pillanatig gondoljanak arra, hogy ugyanebben a régióban megingathatatlanul hitt a korábbi világ hazug igazságában Zsivkov, Ceausescu vagy éppen Honecker rendszere. Egyre világosabb volt, hogy a kelet-európai vagy a közép-európai vezetők két különböző úton képzelik el a régió jövőjét. Hogy ez személyesen sem volt mindig könnyű, arról azt mesélik az akkoriak, hogy amikor 1988-ban Magyarország sok-sok megértéssel és nyitottsággal fordult a romániai menekültek ügye felé, akkor ezt követően a Varsói Szerződés csúcsértekezletén Ceausescu – miközben mindenkit elvtársnak hívott – egyetlenegy jelen voltat következetesen úrnak szólított: Németh Miklóst, a magyar miniszterelnököt. Ebből világos volt a távolságtartás. Világos volt, hogy itt már két világ, két gondolkodás ült egy asztalnál. A lökést és bizonyos értelemben az átalakulás útjának kinyitását persze a szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov tette meg azokkal a mondatokkal, amikor egyszer – mondjuk így: privátim, nem hivatalosan – azt mondta az akkori magyar miniszterelnöknek: „Miniszterelnök úr, amíg én itt leszek, addig nem lesz még egyszer ’56.” Később, 1989-ben, talán júliusban, Kohl kancellárral együtt Bonnban fogadtak el egy olyan nyilatkozatot, amelyben azt állították – és muszáj emlékeztetnem: ’89-ben vagyunk! –, hogy „az emberi méltóságnak és szabadságnak kell a politika alapját képeznie, és hogy az országok maguk válasszák meg saját útjukat”. És a Brezsnyevdoktrínából – egy egykori Sinatra-dalra rímelve és utalva: It’s my way, hogy így mondjam: „Sinatra-doktrína” lett. Szerencsésen találkozik két dolog ’89-ben: a tömegek növekvő és egyre aktívabb szabadságvágya és némely vezetők nyitottsága a demokratizálódásra. Magyarország ebben a folyamatban világosan döntött. Nem kért és nem kapott engedélyt a Szovjetuniótól. Szakított a korábbi hagyományokkal, és amikor az akkori vezetők nagy dilemmája elé került, hogy mi a fontosabb: a táborhoz való hűség vagy a demokratizálás útjának megnyitása, akkor az utóbbi mellett döntött. A tizennyolc évre visszatekintve ez egyszerűnek tűnik. Nagyon remélem, hogy akik ebben az ügyben közvetlenül érintettek, nemcsak hogy nem sértődnek meg, hanem értik, hogy sokkal inkább a nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni azzal, hogy itt olyan emberekről van szó, akik évtizedeken keresztül hittek abban, hogy az egyenlőség eszményének jegyében fogant szocializmus szabadságkorlátozó magatartása elfogadható, és a táborba zártság is indokolható. Egy életet leélnek így emberek, majd pedig találkoznak emberi és politikai pályafutásuk egyik legnagyobb konfliktusával: meghaladni az évtizedes meggyőződést vagy hitet, és gyökeresen ellentétesen cselekedni, mint amit a rendszer alaplogikája diktált. Nyilván sokféleképpen lehet ezt minősíteni; én nem tudom másként, mint nagyszerű emberi bátorságnak és helytállásnak.
290
Azt mondják, Kohl kancellár megkérdezte a vele bizalmas tárgyalásokat folytató Németh Miklóst, hogy magyarok mit kérnek ezért cserébe; és Németh Miklós azt mondta: cserébe semmit nem kérünk, nem azért tesszük; azért tesszük, mert ez a dolgunk. Mondta ezt az a Németh Miklós, aki még a németek megérkezése előtt 1989-ben – talán februárban – a körünkben tartózkodó Vranitzky kancellárral közösen megállapodást kötött – nem kényszerből! – felismert jó szándékkal a vasfüggöny lebontásáról, az elektronikus zár megszüntetéséről; ez eredményezi, hogy az év közepére eltűnt a határzár. És talán éppen erre a Németh Miklós-i mondatra, amelyet Kohl kancellárnak mondott az akkori magyar miniszterelnök, válaszolta Hans-Dietrich Genscher, hogy a magyarok talán túlzott szerénységgel fordulnak és viszonyulnak saját történelmi tetteik felé. Magyarország Németországtól és Európától e tárgyban nagy megbecsülést kapott és élvez. Nemrég amikor a családommal Berlinben sétáltam, magam is láttam a Reichstag falán – a fantasztikusan újjáépített Reichstag falán – az emléktáblát: ez azt hirdeti, hogy a magyar nép és a magyar vezetők tudták a dolgukat 1989-ben. (…) A nagypolitikai, történelmi történés mögött ott van legalább ötvenezer sors. Azokban a napokban legalább ennyien hagyták el Magyarországot Ausztria felé indulva. Köszönjük szépen Ausztriának! (…) Azt szeretném, ha sokan elvinnék a gyermekeiket Berlinbe. Azt szeretném, hogy vagy a volt berlini fal még látható egy-két darabjánál, vagy a Reichstag melletti park kerítésén a kitett fényképeket magyarázva engedjék, hogy a mai gyerekek is lássák, milyen volt a mögöttünk hagyott világ. Mi pedig szembesüljünk azzal, hogy mit tettünk és mit nem tettünk meg annak érdekében, hogy ez a borzalom gyorsabban megszűnjön; mert nyilván mindenkinek számvetést kell csinálni. Az azóta eltelt tizennyolc év mire is volt elég? Egyre biztosan: még egy határnyitásra. Idén ugyanis kinyitunk még egy határt, a schengenit. Ha úgy tetszik, a mi tizennyolc évünk az osztrák–magyar határ megnyitásától, a berlini fal leomlásától a schengeni határnyitásig tart. Formálisan is itt van az európai demokrácia. Ha úgy tetszik, felnőttek lettünk. Most már a jelen napokról beszélve, kiderül, hogy elég nehéz felnőttnek lenni. A szabadság megszerzése eufórikus érzéssel tölti el az embert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek egyaránt nehéz. Vannak szerencsés nemzetek, amelyeknek a demokratikus felnőtté váláshoz évszázadok álltak rendelkezésükre, ahol a polgári autonómia és a szabadság bázisán jött létre a demokratikus nemzetállam. Mi ebben a régióban ezt az utat fordítva tesszük meg. Szabadok és demokratikus berendezkedést alkotók lettünk, és építjük mögéje a polgári felelősségből és szabadságból álló hétköznapok világát. Ez sem egyszerű. Göröngyös az út, de ez már legalább a saját utunk. Ahogyan a Sinatra-dal szólt: It’s my way. Saját útja valamennyi országnak, amit be kell járni; amely tizennyolc éve kezdődött és amely út – nagyon remélem – sok-sok sikerrel, sok évszázadig fog tartani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Szeptember 11. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozata a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján Szeptember 11-e, az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett aljas terrortámadás dátuma gyásznappá változott. Nem csupán az amerikai nép, hanem a szabad világ valamennyi polgára megrendüléssel emlékezik erre a napra és a tragédia áldozataira.
291
Az évforduló ugyanakkor emlékeztet minket saját felelőségünkre is: arra, hogy szabadságunkat, a hétköznapok rendjét és mindannyiunk biztonságát nap mint nap meg kell védenünk; és ehhez a demokratikus intézmények, az alkotmányos jogok, a köztársaság értékeinek és mások méltóságának védelme is hozzátartozik. Ez a felelősség hatja át valamennyi demokratát, ahogyan a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő országokat is. Ez a felelősség készteti áldozatvállalásra azokat a magyar katonákat, akik a világ számos pontján védelmezik a mi szabadságunkat, amiért az ország valamennyi polgára nagyrabecsüléssel és hálával tekint rájuk. Magyarországon közvetlen terrorveszély nincs ugyan, de éppen azért kell a világ távoli országaiban helytállnia a magyar katonáknak, hogy ilyen veszély a jövőben se fenyegessen minket; ezt szolgálja a Honvédség részvétele a nemzetközi békefenntartó missziókban. (…) 2001. szeptember 11-e, az emberiség utóbbi életének legszörnyűbb terrorcselekménye után megváltozott a világ. Mindannyiunknak van dolga abban, hogy a változás eredménye egy nyugodtabb, biztonságosabb és békésebb élet legyen minél többek számára. Szeptember 13. Az Országgyűlés 70/2007. (IX.13.) OGy. sz. határozata az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén 2006-ban történt áthaladásáról szóló jelentés elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007.szeptember 10-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés „Az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekben részt vevő külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén a 2006. évben végrehajtott áthaladásáról” szóló jelentést elfogadja. Szeptember 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke közös sajtókonferenciája a tárgyalásuk után Az Évkönyv szerkesztési elvétől (kizárólag magyar nyilatkozatok és dokumentumok, valamint közös dokumentumok!) eltérően – abból a kényszerűségből, hogy a magyar kormányfő nyilatkozata a francia államfővel mintegy párbeszédben hangzott el, és a látogatáson született más dokumentum hiányában kvázi közös nyilatkozatnak minősülhet – tartalmazza az Évkönyv együtt a magyar–francia megnyilatkozásokat. (A szerk. megjegyzése) Kormányszóvivő: Néhány perccel ezelőtt ért véget Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének és Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnökének megbeszélése. A történtekről, elhangzottakról ők maguk számolnak be a sajtó képviselőinek, és utána lesz lehetőség néhány rövid kérdésre is. Gyurcsány Ferenc: Köszöntöm Nicolas Sarkozyt, a Francia Köztársaság elnökét Budapesten, Magyarországon! Franciaország és Magyarország ugyanabban érdekelt: erős Európát és erős európai nemzeteket szeretnénk. Ehhez változások és reformok sora kell; változások és reformok sora az Európai Unióban és valamennyi európai nemzetben.
292
Elmélyíteni és kiterjeszteni az együttműködést – ez a célunk; a lehető legkülönbözőbb területeken szoros francia együttműködés annak érdekében, hogy a közös energiapolitikában, bel- és igazságügyi politikában, vagy éppen a közös védelem politikájában Európa messzebbre jusson a következő években, mint ahol most tartunk. Nem kevesebb, hanem több Európát akarunk. Nem technikákról akarunk vitatkozni, hanem egy erős, politikai Európáról. Franciák és magyarok szeretnénk közösen véget vetni annak az időszaknak, amikor Európa magában a technikákról szólt. Európának arról kell szólnia, hogy az európaiak megállják a helyüket ebben a világban. Az európaiak nem félnek; nem félnek Délkelet-Ázsia országaitól, nem félnek az Egyesült Államoktól, mert erősek és teljesítőképesek. Ehhez egy sor változás és mélyebb együttműködés kell. Arról szólnak ezek a reformok, hogyan lehet összeegyeztetni a felelősséget és a szolidaritást. Felelősséget vállalni önmagunkért és az országunkért, közben nem elengedni egymás kezét, kinyújtani a kezünket a többiekért. Magyarország üdvözli azt a javaslatot, amit Sarkozy elnök úr tett, melynek értelmében induljon el egy hosszabb gondolkodási folyamat arról, merre menjen Európa a következő 10–20 évben. Ha szükség van „bölcsek tanácsára”, akkor alakítsuk meg a „bölcsek tanácsát”! Abban állapodtunk meg, hogy közös levélben fordulunk az Európai Néppárthoz, illetve az Európai Szocialisták Pártjához, hogy támogassák ezt a javaslatot. Abban állapodtunk meg, hogy közösen lépünk fel annak érdekében, hogy a Franciaországban és Magyarországon részben hasonló alapokon létrejövő úgynevezett fejlesztési pólusok vagy régiók hálózatát hozzuk létre. Az európai versenyképesség alapja nem lehet más, mint szakmai – tudományos, gazdasági, kulturális – együttműködések és ezek centrumainak hálózata. Szeretnénk, ha közös és egyeztetett politikával tudnánk föllépni a ciklus második felében annak érdekében, hogy előkészítsük a hosszabb távon nemzeteinknek és Európának egyaránt fontos és tartósan fenntartandó közös agrárpolitika kérdéseit. Beszéltünk regionális kérdésekről, természetesen Koszovóról és egy sor más európai és globális ügyről is. Nicolas Sarkozy: Szeretném elmondani, milyen boldog vagyok, hogy itt lehetek Magyarországon politikai és személyes okokból is, ahogy’ azt mindenki elképzelheti, és mert – el kell mondanom –, a magyar miniszterelnök között és köztem messzemenő nézetazonosság van. Ő erőteljes politikai változásokat akar; azt akarja, hogy véget érjen a tétlenség időszaka az Európai Unióban; és pontosan ez Franciaország álláspontja is. Franciaország jelen kíván lenni Magyarországon, Közép-Európában, Kelet-Európában, mert itt Európában vagyunk. Ezeknek az országoknak van mondanivalójuk, és mi szeretnénk mellettük állni, hogy az Európai Unió modernizálására vonatkozó üzenetük célba érjen. Az a tény, hogy a magyar miniszterelnök támogatja a „bölcsek csoportjának” életre hívását, akik Európa jövőjéről fognak gondolkozni, nagyon fontos támogatást jelent. Ő írni fog az Európai Szocialisták Pártjának, én pedig írni fogok az Európai Néppártnak, hogy előmozdítsuk e gondolat megvalósulását. És közös levélben fordulunk Barroso bizottsági elnök úrhoz, javasolva neki, hogy annak a mintájára, ami Magyarországon és Franciaországban megvalósult a versenyképességi pólusok témájában, jöjjön létre a versenyképességi pólusok európai hálózata. Az összes regionális kérdést azonosan ítéljük meg. El szeretném mondani azt is, hogy ezen túlmenően szívesen dolgozunk együtt Európa szolgálatába állítva energiánkat. Franciaország nyugaton van, Magyarország keleten – persze ez attól függ, hogy
293
honnét nézi az ember, de hagyományosan így szokták mondani. Ő szocialista, én nem, de közös bennünk az akarat, hogy modernizáljuk országunkat és modernizáljuk Európát. Azért utaztam ide, hogy elmondjam a magyar miniszterelnöknek és a magyar vezetőknek, hogy Franciaország együtt akar dolgozni velük a haladás érdekében, és azért, hogy Európát közelebb hozzuk polgártársainkhoz. Igen, azt akarjuk, hogy mozgásba lendüljenek a dolgok, hogy megvalósuljon a modernizáció, meg akarjuk teremteni a növekedés feltételeit. Azt akarjuk, hogy teljes foglalkoztatás legyen. Meg akarjuk oldani az európai problémákat. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ezt a teljes együttműködés szellemében tesszük. Befejezésül, Franciaország nevében hadd egészítsem ki ezt azzal, hogy az Európai Unióban nincsenek olyan országok, amelyek szót kaphatnak, és mások, amelyeknek csak hallgatni van joguk. Ezt szeretném üzenni egész Kelet-Európának innét Magyarországról. Mindenki tudja, mennyit verekedtem azért, hogy Lengyelország is abban az ország-csoportban maradjon, amely egyetért az egyszerűsített szerződés gondolatával. De Magyarországra meg, ebbe az országba, amelynek olyan fontos stratégiai szerepe van, a barátság és az együttműködés üzenetét hoztam. Azt hiszem, nagyon nagy jövője van stratégiai partnerkapcsolatunknak a kétoldalú kérdések körétől függetlenül is; amelyekről egyébként azt mondhatom, hogy gazdaságaink egyre inkább együttműködnek. Elhihetik nekem, hogy köztársasági elnökként ennek csak örülni tudok. Kérdés (TV2): Elnök úr, miért Magyarországot választotta első közép-európai látogatása színhelyéül? Második kérdésem: élnek-e Önben különleges érzések Magyarországgal kapcsolatban? Nicolas Sarkozy: Számos oka van annak, hogy Magyarország mellett döntöttem. Az első történeti ok. Magyarország 1989-ben döntően hozzájárult ahhoz, hogy Európa később egyesülhetett. Ezt senki nem felejtette el Európában. S mi Franciaországban azt is jól tudjuk, hogy mi történt itt 1956-ban. S jól ismerjük a magyarok életerejét is, akik a félelmetes iga alatt is meg tudták őrizni dinamizmusukat, lelkesedésüket. Nem semmi az, ami Magyarországon történt. És nem semmi, amivel Magyarországnak tartozunk Európa történelme szempontjából. Magyarország saját magát szabadította fel. Szeretném elmondani azt is, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva stratégiai jelentőségű része az új Európának. Ez az ország rendkívül jelentős fejlődést ért el. És végül, nem felejthetem azt sem, hogy Magyarország apám szülőhazája; és Franciaországnak nem minden nap van származását tekintve félig magyar köztársasági elnöke. Hozzá kell tennem azt is: ahányszor csak együtt dolgoztunk, azt mindig nagy egyetértésben tettük. Egyazon vágy fűtött bennünket: mozgásba hozni a dolgokat. Sosem arról beszélünk, hogy egyikünk nyugaton van, a másikunk meg keleten. A legjobbat akarjuk Európának; és azt akarjuk, hogy mozgásba jöjjenek a dolgok. Európának olyan vezetőkre van szüksége, akik azt akarják, hogy mozgásba jöjjenek a dolgok, mert azt láthatjuk, hová vezetett bennünket a mozdulatlanság. Európa akkor lesz erős, ha mozgásban lesz. De Európa törékeny lesz, ha mozdulatlanságba dermed. Mind a ketten pontosan így gondolkozunk. Persze, bizonyos konkrét témákban lehetnek megítélési különbségek köztünk, de ennek nincs jelentősége. Mi változásokat, mozgást akarunk. S azt, ahogy’ egy olyan ország fiatal miniszterelnöke, mint Magyarországé, azt mondja: persze hogy el kell gondolkozni Európa jövőjéről, és persze hogy a „bölcsek csoportja” jelenti a megoldást a jövő kérdéseinek megválaszolására. Ez rendkívül fontos dolog. Európa nem csak az alapító államoké. Európa minden tagállamé. És itt erről van szó.
294
Koszovóval kapcsolatban is nagyon fontos, hogy a régió egyik országa úgy ítéli meg, hogy e nehéz kérdésben egységes fellépéssel kell haladást elérnünk. Szeretném megköszönni a miniszterelnök úrnak ezt az állásfoglalást, mert Európa éppen ezt jelenti: a hasznos kompromisszumok keresését és az egységet. Nagyon fontos az, hogy az egyik új európai ország – persze nem történeti értelemben új, hiszen Magyarország az egyik legrégebbi európai nemzet, amelynek semmi szüksége sincs arra, hogy bárkitől is leckét vegyen, de most az Európai Unióról beszélek –, az unió egyik új tagállama magáévá kívánja tenni azt az örökséget, amely szerint egy ilyen nehéz kérdésben, mint amilyen Koszovó ügye, egységesen kell fellépnünk. Ez döntő jelentőségű. Nos, ezért akartam ide jönni, ezért javasoltam stratégiai partnerkapcsolatot a miniszterelnöknek, s ezért fogunk mi még ketten együtt, közös kezdeményezéseinkkel meglepetést okozni Európának, egymást erősítve. Számomra mindenesetre nagyon fontos dolog, hogy Franciaország ismét jelen legyen Magyarországon és Közép-Európában. Ez a régió alapvető jelentőségű számunkra és a jövő szempontjából. Nem vagyok biztos abban, hogy már minden következtetést levontunk e tényből. Kérdés (francia újságíró): Elnök Úr, a francia Európa-ügyi miniszter amellett foglalt állást a héten, hogy töröljék a francia alkotmány 88. cikkelyének 5. bekezdését, amely kimondja, hogy 2010 után az Európai Unió minden egyes bővítése előtt népszavazáson kell kikérni a franciák véleményét. Ön támogatja-e ezt az alkotmánymódosítási javaslatot, ennek a cikknek a törlését, s ha igen, miért; és mikor kerülhet sor e módosításra? Nicolas Sarkozy: Az mégiscsak rendkívül furcsa lenne, ha az európai ügyek miniszterének azt mondanák, hogy egyes egyedül ő nem mondhatja el a gondolatait. Ő elmondta egy gondolatát a Balladur-bizottság előtt; mások majd más gondolatokat fognak kifejteni; s amikor Balladur úr beterjeszti a bizottság jelentését, eljön annak az ideje is, hogy állást foglaljak ebben a kérdésben.
Kérdés (MTI): Két kérdésem lenne. Sarkozy elnök úrhoz az a kérdésem, hogy hogyan képzeli el az európai gazdaságot, miképpen lehetne dinamizálni, és vajon azok a reformok, amelyek elindultak Franciaországban, más tagállamban is követendők lehetnek-e, meg lehet ezeket valósítani? A második kérdésem mindkettőjükhöz szól. A „Nabucco” projekttel kapcsolatban az első kérdésem az, hogy a francia állam elkötelezett-e abban, hogy a Gas de France részt vegyen ebben a projektben; a másik pedig, hogy Magyarországnak mi a véleménye arról, hogy egy újabb taggal bővüljön a „Nabucco” projekt? Gyurcsány Ferenc: Ami a „Nabucco”-t illeti: senkinek nem jó, egyetlenegy nemzetnek és Európának sem, ha olyan fontos stratégiai kapcsolatokban, mint az energia, bárki másnak az indokoltnál nagyobb mértékben ki vagyunk téve. Európa ma az általa felhasznált gázenergiának mintegy 26 százalékát Oroszországtól vásárolja meg, és ez az arány a következő két évtizedben jelentősen növekedni fog. Magyarországon már ma is 80 százalékos az orosz gáz részesedése. Ez nagyon nagy arány. Ezért azt hiszem, akkor járunk el helyesen, akkor őrizzük Európa és nemzeteink szuverenitását, ha azon gondolkodunk, hogyan lehet bővíteni, diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Valamennyi euró-
295
pai országnak az az érdeke, hogy közösen lépjünk fel az energiaügyekben. Legyen közös európai energiapolitika. Legyenek Oroszországgal versengő beszerzési források, beszerzési útvonalak is. És előbb-utóbb abban is érdekeltek legyünk, hogy a beszerzéseinket összehangoljuk: azaz a németek, franciák, magyarok, olaszok ne egymással versengve vásároljanak, mert ennek örülnek igazából a monopolhelyzetű eladók. Össze kell fognunk ebben is, mert ez az a terület, ahol az összefogás erősebb, mint az egyébként csak kívánt, de a valóságban nem létező verseny. Nicolas Sarkozy: Mi támogatjuk a „Nabucco” projektet; de hogy ebben mekkora részt vállalhat a Gas de France – Suez Energie, azt meg kell vizsgálni. A francia EU-elnökség egyik célkitűzése mindenképpen az európai energiapolitika megteremtése lesz. Ez egy alapvetően fontos téma. Ami az európai gazdasági növekedésre vonatkozó kérdését illeti, a válaszom az, hogy reformok, reformok, reformok! Franciaország senkinek sem kíván leckét adni e tárgyban, de Franciaország meg van győződve arról, hogy csak a reformok vezethetnek el bennünket a teljes foglalkoztatásig. Európa minden országa és minden európai kormány ugyanazzal a problémával néz szembe. Meg kell győzni az embereket arról, hogy a mozdulatlanság halálra ítél bennünket, és hogy csak a reform segít. Ez a kérdés Magyarországon, ez a kérdés Franciaországban is, s ez a kérdés minden európai országban. Még egyszer mondom, nincs szó arról, hogy valaki is leckét kíván adni másoknak. Mindenkinek van elég dolga a saját országában. De ha megnézzük azt, hogy hol működnek jól a dolgok, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági növekedés azokban az országokban a legerősebb, amelyeknek a gazdasága nyitott, amelyek modernizálódtak, amelyek reformokat valósítanak meg, és amelyek eljutnak a teljes foglalkoztatásig. Ez a mi stratégiánk. És ebből a szempontból a miniszterelnök úr és jómagam pontosan ugyanazt a meggyőződést valljuk. Kérdés (francia újságíró): Az energiával kapcsolatban tennék fel kérdést. Nincs-e ellentmondás abban, hogy miközben Franciaországban jelentős iparpolitikai s energetikai események tanúi vagyunk, az Európai Unió szintjén, a Bizottságban csak félénk javaslatok látnak napvilágot? Azaz egyik oldalon iparpolitika, a másikon apró protekcionista intézkedések. És egy pótkérdés: Ön személyes kapcsolatokról tett említést, és arról, hogy milyen messzemenő összhang van Franciaország és Magyarország között. Hogyan ítéli meg: Magyarország vajon Franciaországhoz áll közelebb, vagy Németországhoz? Más szóval: meg tudta-e győzni magyar tárgyaló partnerét a francia álláspont helyességéről? Gyurcsány Ferenc: Hadd mondjam el Önnek azt, amit elmondtam Sarkozy elnök úrnak is a szűk körű megbeszélésen! Nagyon mély és bonyolult változások vannak ebben a régióban – Lengyelországtól Magyarországig. A régiónak szüksége van arra, hogy ezt Európa megértse; a régiónak szüksége van Franciaország nyitott figyelmére és érdeklődésére. Szükség van arra az energiára, amit Franciaországnak be kell fektetnie, hogy lássa és értse: miközben a végső szándéka ugyanaz az itt élő embereknek – franciáknak, briteknek vagy az olaszoknak –, aközben a helyzet, a kiindulópont sokszor különbözik, így más válaszok is születnek. Magyarországnak az az érdeke, hogy azokkal menjen együtt, akik át akarják alakítani Európát, nem pedig azt akarják elmagyarázni, hogy miért nem lehet átalakítani Európát. Magyarországnak az az érdeke, hogy olyanokkal működjön együtt, akik értik,
296
hogy az európai jóléti rendszerek átalakítása, az európai versenyképesség megteremtése kéz a kézben jár. Engem jó viszony fűzött Chirac elnök úrhoz. De nagyon örülök annak, hogy azok a változások, amelyek elindultak az elmúlt évben Franciaországban és amelyek nyomán Európában elindult egy új lendület, segítenek megértetni talán valamennyi országban, hogy nincs út másfelé. Arrafelé van út, ahol a reformok és az átalakítások vannak. Azt hiszem, ami ma délelőtt itt történt – amit úgy nevez az elnök úr, hogy stratégiai kapcsolatot alakít Franciaország és Magyarország –, annak komoly politikai személyes alapja is kell hogy legyen, és az a két ország és Európa érdekeit egyaránt szolgálja, s abban biztos vagyok, hogy a magyar nemzetét és az emberekét mindenképpen. Nicolas Sarkozy: Nem értem, miért kellene Magyarországnak Németország és Franciaország között választania. Franciaország el akarja foglalni az őt megillető helyet Középés Kelet-Európában. Hogy Németország fontos szerepet játszik, az teljesen természetes. Nem kell „választani”. Én úgy éreztem, hogy egy idő óta a francia jelenlét itt nem kielégítő. Beszéltünk erről a miniszterelnökkel, s ő azt mondta nekem, hogy jó hír az, hogy Franciaország visszatér és érdeklődik Közép- és Kelet-Európa iránt. Hasonlóképpen jártam el Bulgáriával kapcsolatban is. Úgy ítéltem meg, hogy a bolgár ápolónők mindaddig „franciák”, amíg börtönben vannak Líbiában. Hasonlóan jártam el Lengyelországgal kapcsolatban is. Stratégiai jelleggel szeretném ugyanezt tenni Magyarország vonatkozásában. De ez nem jelenti azt, hogy magyar barátainknak hátat kellene fordítaniuk bárkinek is. Csak annyit jelent, Franciaország arra hivatott, hogy erőteljesen jelen legyen Európának ebben a régiójában, ahol a következő években nagyon fontos dolgok fognak történni, ahol nekünk szükségünk van rájuk, és talán nekik is szükségük van ránk. Ezt akartuk elmondani egymásnak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy Magyarország arra lenne ítélve, hogy csak egyetlen barátja legyen. Magyarország nagy ország, amely mögött hosszú történelem áll. S én azért jöttem, hogy Franciaország nevében elmondjam: Franciaország jelen van, és nemcsak a nyilatkozatok szintjén, hanem a gazdasági partnerkapcsolatok, a katonai partnerkapcsolatok, a mezőgazdasági partnerkapcsolatok, a politikai partnerkapcsolatok területén egyaránt. Mert Európában szükségünk volt arra, hogy a fiatal kelet-európai vezetők felelősen hozzájárulhassanak az unió irányításához, és új gondolatokat hozzanak Európába. Ezt szerettem volna elmondani, mert ez számomra nagyon fontos kérdés. Ami az energiára vonatkozik: úgy ítélem-e meg, hogy nem eléggé ambiciózus Európa? Természetesen úgy. Nem egyedül vagyok, aki így gondolkozik. Hiszen nézzünk csak szembe a dolgokkal! Nézzük meg a kőolaj hordójának árát, ami ma reggel már meghaladta a 80 dollárt! Jól emlékszem, hogy amikor pénzügyminiszter voltam 2004-ben, milyen elképedve hozta egyik munkatársam azt az anyagot, amelyben az szerepelt, hogy a kőolaj ára történelmi rekordot ért el, hordója immár 42 dollárba kerül. Azóta megduplázódott ez az ár, és kevesebb, mint három év alatt. Ha 30 vagy 40 év múlva nem is lesz már kőolaj, akkor mit csinálunk? Ha 100 év múlva nem lesz már földgáz, mit fogunk csinálni? Mégsem elégedhetünk meg a szélkerekekkel! Nem ellenzem ezeket; de ki állíthatja azt, hogy ezek megoldást jelentenek a problémára? És minthogy valamennyi európai országnak szembe kell néznie ezzel a problémával, miért ne raknánk le egy igazi európai energiapolitika alapjait? A „Nabucco” programmal Magyarország valóságos energetikai gócponttá válhat Európában. Miért fosszuk meg magunkat ettől a lehetőségtől? Miért ne segítsük ebben Magyarországot? Miért ne
297
tekintsük úgy, hogy itt stratégiai jelentésű kérdésről van szó Európa energiaellátása szempontjából? Ez mégiscsak rendkívül fontos kérdés. És én a megújuló energiák és a nukleáris energia üzenetét hozom. Magyarországon is van nukleáris energia, és én azt javasoltam a miniszterelnöknek, hogy e témában is dolgozzunk együtt. Mint tudják, a migráció, az energiakérdés, a védelmi politika alapvető témák ugyanúgy, ahogy’ a környezetvédelem kérdése. Az ezekkel kapcsolatos nagy európai politikák fogják majd meggyőzni az európaiakat arról, hogy az Európai Unió nem egyszerűen egy intellektuális konstrukció, hanem az ő mindennapos érdekeiket szolgálja. Én azok közé tartozom, akik úgy ítélik meg, hogy nem fejtünk ki elegendő energiát, nem vagyunk eléggé ambiciózusak e kérdésben. Természetesen nem mondhatom, hogy Európának, amely nem eléggé ambiciózus az energiapolitika tekintetében, fel kellene zárkóznia Franciaországhoz, s azonos sebességgel kellene előre haladnia; de azt igen, hogy Franciaországban ma már három, világra szóló jelentőségű energetikai vállalatcsoport működik, s ez nem véletlenül alakult így. Országunk számára rendkívül jelentős dologról van szó. Szeptember 20. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye Adrian Cioroianu, Románia külügyminisztere fogadásáról Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-palotában ma fogadta Adrian Cioroianu román külügyminisztert. A találkozón áttekintették az egyre intenzívebbé váló magyar– román kapcsolatokat. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt; ilyenek a romániai magyar és román 1956-os politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezése a román nyelv idegen nyelvként való oktatásáról a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése. Véleményt cseréltek egyúttal olyan kérdésekről is, amelyek megoldása régebb óta húzódik. Ezek közül említést érdemel a romániai kisebbségi törvény elfogadása, az egyházi és községi javak visszaszolgáltatása, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztése. Sólyom László kifejezte azt a reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok Románia EU-csatlakozását követően is a megelőző időszak dinamizmusával fejlődhetnek tovább. Szeptember 21. Az Országgyűlés 73/2007. (IX.21.) OGy. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormányának a NATO Iraki Kiképző Missziójában való magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről szóló beszámoló elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007.szeptember 17-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés „A Magyar Köztársaság Kormányának a NATO iraki Kiképző Miszsziójában való magyar katonai részvétellel kapcsolatos döntéséről” szóló beszámolót elfogadja.
298
Szeptember 28. A Külügyminisztérium közleménye a Mianmarban kialakult helyzet magyar hivatalos megítéléséről A Magyar Köztársaság a Mianmari Államszövetségben kialakult válsággal kapcsolatban osztja a civil szervezetek, a többi között az Amnesty International véleményét, különös tekintettel a burmai humanitárius helyzet súlyos problémáira. A magyar diplomácia szorosan figyelemmel kíséri az országban kialakult helyzetet, aggodalommal tekint az erőszakos cselekményekre. Hazánk elkötelezett az emberi jogok és a demokratikus normák tiszteletben tartása iránt. Elfogadhatatlannak tartjuk a katonai kormányzat erőszakos fellépését, a békés megmozdulások brutális leverését. Magyarország tevékeny részt vállalt az Európai Unió szeptember 25-én kiadott nyilatkozatának, valamint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közös külügyminiszteri nyilatkozatának elkészítésében, a dokumentumokban foglaltakkal teljes mértékben egyetért. A nő külügyminiszterek 2007. szeptember 28-án New Yorkban sorra került találkozóján dr. Göncz Kinga külügyminiszter a kollégáival együtt a párbeszédre, az erőszakról való lemondásra, az emberi jogok és a demokratikus normák – beleértve a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát – tiszteletben tartására szólította fel a mianmari kormányt.
299
Október Október 1. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlés LXII. ülésszakán (New York, 2007. október 1.) Az ülésszakon részt vett küldöttség tevékenységéhez a Kormány irányelveket adott a 2164/2007. (IX. 20.) Korm. sz. határozata mellékletében. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy szívélyesen köszöntsem Önt mint az ENSZ Közgyűlés LXII. ülésszakának elnökét. Örömmel látom, hogy az Ön személyében az igencsak alulreprezentált kelet-európai ország-csoport magas rangú tisztviselője tölti most be az ENSZ e magas presztízsű pozícióját. Biztosíthatóm Önt, hogy a jelen ülésszak kihívó feladatainak ellátásában számíthat Magyarország delegációjának támogatására és együttműködésére. Ugyancsak szeretnék tisztelettel adózni Sheikha Haya Rashed Al Khalifa úrnak, az Ön elődjének e tisztségben. * A LXI. ülésszak során a tagállamok keményen dolgoztak, hogy megállapodásra jussanak a 2005. évi csúcstalálkozó által tett javaslatokat illetően; de még sokat kell tennünk, hogy biztosítsuk az Egyesült Nemzetek rendszerének koherens és hatékony irányítását. Hiszem, hogy a világnak, sokkal inkább mint ezt megelőzően, szüksége van a hatékony multilateralizmusra, ami továbbra is kulcsszó a jövő számára. Előrehaladást kell elérnünk a szervezeti reformban, a mandátum-felülvizsgálatban, a leszerelésben; valamint további konkrét lépéseket kell tennünk a Biztonsági Tanács megújítása érdekében. Magyarország szerette volna, ha a Biztonsági Tanács reformja ügyében a Közgyűlés LXI. ülésszaka során nagyobb előrehaladást lehetett volna elérni. Az elakadás semmiképpen sem abból adódott, hogy a Közgyűlés elnöke ne tett volna erőfeszítéseket az előrelépés érdekében, illetve, hogy ne sikerült volna kellő mennyiségű kreatív ötletet összegyűjteni. Ma is úgy hisszük, hogy a legjobb megoldás a BT-tagok számának kiegyensúlyozott növelése lenne úgy, hogy az összetétele jobban tükrözze napjaink politikai realitásait. A bővítési folyamatnak együtt kell járnia továbbá a Biztonsági Tanács munkamódszereinek érzékelhető javulásával is. Üdvözöljük a Közgyűlés működésének újbóli felélesztését célzó újabb határozat meghozatalát. Az egyes tagállamokon múlik, hogy a Közgyűlés munkáját tartalmasabbá tegyék, biztosítsák, hogy a Közgyűlés valódi problémát jelentő ügyeket vegyen a napirendjére, és hogy olyan döntéseket hozzon, amelyeknek valódi hatásuk van a politikai folyamatra. Engedjék meg, hogy Genfre irányítsuk tekintetünket, ahol szintén fontos reformok következtek be. Az Emberi Jogi Tanács végre a magas elvárásoknak megfelelően kezdett el működni. Az emberi jogi általános felülvizsgálati eljárással kapcsolatos konszenzusnak világos üzenete van: valamennyi ország emberi jogi gyakorlatát rendszeres időközönként megvizsgálják, s így egy ország sem lesz mentes a tüzetes nemzetközi vizsgálattól. Ahhoz azonban, hogy ez az eljárás valóban tartalmasan működjön, hiteles és átfogó mechanizmust kell kiépítenünk; alapvetőnek bizonyulhatnak majd e szem-
300
pontból az emberi jogi testületek és a civil szervezetek hozzájárulásai. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok jobb védelme érdekében továbbra is hatékonyan működik a különleges eljárások rendszere, a védelem egyedülálló hálózata, az emberi jogi visszaélések áldozatainak segítésére. A emberi jogi speciális jelentéstevők és független szakértők folytatták a munkájukat, hangjukat kölcsönözve azoknak, akik a közben nem tudtak szólni, amikor az Emberi Jogi Tanács még az intézmény fejlesztésére összpontosított. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberi jogok nap mint nap tapasztalható megsértése nyomán mind a tematikus, mind az ország-specifikus mandátumok érvényben maradnak. E téren egyetértünk a Főtitkár úrral, aki hangsúlyozta, hogy az emberi jogok minden előforduló megsértéséhez egyenlő alapokról kiindulva kell viszonyulni; hogy valamely országnak nincsen hozzárendelt emberi jogi speciális előadója, az nem mentesíti az országot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, illetve más emberi jogi dokumentumok alapján keletkezett kötelezettségeitől. Szeretnék néhány gondolatot szentelni az országom egy kedvelt ügyének szentelni. Nagy elégedettséggel üdvözöltük az Emberi Jogi Tanács nemrég hozott döntését, miszerint kisebbségi ügyekkel foglalkozó fórumot létesít. Bízom benne, hogy ez a fórum hasznos platform lesz nemzeti vagy etnikai, nyelvi és vallási ügyeknek a kisebbségek, a kormányzatok és más érdekeltek közötti megtárgyalására, az ezekről való eszmecserére. * Engedjék meg, hogy külön hangsúlyt adjak a női egyenjogúságnak. Szilárdan hisszük, hogy szükség van a nőknek a döntéshozatali folyamatokba történő hatékony bekapcsolására mind a nemzeti, mind a nemzetközi szinteken. E téren Magyarország támogatja a jelenleg folyó vitát a nemek közötti egyenlőség megerősítéséről, és üdvözli az egész ENSZ-rendszer hálózatában a nemek egyenrangúvá tétele irányába tett lépéseket. Március 30-án tanúi voltunk a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény aláírási ceremóniájának. Ez az új nemzetközi okmány javítani fogja a világszerte élő majdnem 650 millió fogyatékos személy életkörülményeit, miután egyenlő lehetőségeket biztosíthat számukra az élet valamennyi területén. Lévén, hogy hazánk fogadta el másodikként ezt az Egyezményt és Jegyzőkönyvét, reméljük, hogy ezek hamarosan hatályba lépnek. * Hét évvel ezelőtt kormányaink figyelemre méltó ígéretet tettek a világnak: aláírták a Millenniumi Nyilatkozatot. Mindenképpen vannak már bizonyos eredmények e dokumentumban foglalt célok elérésében. Ám ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket, lesznek olyan régiók földünkön, amelyek 2015-re nem érik el a Millenniumi Fejlesztési Célokat. Hangsúlyoznunk kell a nemzeti politikák és fejlesztési stratégiák központi szerepét is e célok elérésében. A fejlődés fenntarthatósága jelentős mértékben a nemzeti tulajdonláson és vezetésen múlik. Globális szinten az ENSZ-nek komparatív előnye van a nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséhez, illetve megvalósításához nyújtandó technikai segítséget illetően. Teljes mértékben támogatjuk az ENSZ-rendszer teljes körű koherenciájával foglalkozó testületnek a világszervezet rendszerének hatékony működésére, az ügynökségei közötti együttműködésre, kiszámíthatóságára, illetve elszámoltathatóságára irányuló javaslatait.
301
A Millenniumi Fejlesztési Célok az alapvető jogokkal kapcsolatos globális elkötelezettséget tükrözik, amely alapvető jogokat biztosítani kell, ha valóban erősíteni szeretnénk demokráciáinkat. A demokráciába beletartozik a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek létrehozása is, ami az emberek számára – a megfelelő álláslehetőségeken keresztül – hozzáférést biztosít legteljesebb személyes fejlődésük feltételeihez. Különösképpen örömmel vesszük, hogy Magyarország megoszthatja a politikai és gazdasági átmenettel kapcsolatos tapasztalatait, egyrészt az ENSZ Demokrácia Alapja Tanácsadó Testületének (Advisory Board of the UN Democracy Fund) tagjaként, másrészt a Budapesten működő Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központján (International Center for Democrfatic Transition – ICDT) melynek partnerségi megállapodása van az ENSZ Demokrácia alapjával, felelőssége van az intérményfejlesztéssel, valamint a demokráciafejlesztéssel kapcsolatos kihívásoknak megfelelésben. Mint a Nobel-díjas közgazdász Sen mondta: „Az országoknak nem demokráciára kell alkalmasnak lenniük, hanem a demokrácia révén kell alkalmassá válniuk.” Magyarország mint feltörekvő donor elszánt arra, hogy megfeleljen az Egyesült Nemzetek Szövetsége Millenniumi Nyilatkozatában és a Millenniumi Fejlesztési Célokban megfogalmazott kötelezettségeknek. Készek vagyunk arra, hogy az Európai Fejlesztési Konszenzussal (European Consensus on Development), illetve a Támogatás Hatékonyságáról szóló Párizsi Nyilatkozattal (Paris Declaration on Aid Effectiveness) összhangban fokozzuk hivatalos fejlesztési segélyezésünket. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a támogatások volumenének növelése önmagában nem vezet feltétlenül a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesüléséhez. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztési együttműködésben szükség van a hatékonyabb komplementaritásra, koordinációra és koherenciára.Elkötelezettek vagyunk, hogy minőségi változtatásra vállalkozzunk a magyar külpolitika hatósugarát illetően, miután teljes mértékben integrálódtunk az Európai Unió és a NATO struktúráiba. A világ minden táján láthatóbbá kívánjuk tenni politikánkat és jelenlétünket: aktív fejlesztési együttműködéssel és segélyezéssel is, valamint az ENSZ szervezeteiben való megerősített jelenléttel. Szilárd elhatározásunk különös figyelmet fordítani arra, hogy együttműködési politikánk földrajzilag kiegyensúlyozottabban alakuljon, beleértve Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait egyaránt. Az Afrikával kapcsolatos segélyezési erőfeszítéseink és gazdasági kapcsolataink fokozása új korszakot jelent e földrésszel való kapcsolatunkban. Készek vagyunk továbbá további felelősséget vállalni a különböző nemzetközi fórumokon. Ambícióinkat legjobban az testesíti meg, hogy a 2012–2013-as periódusra jelentkeztünk a Biztonsági Tanács nem-állandó tagjának. Az általunk kívánt tagságot olyan lehetőségnek fogjuk fel, amelynek révén valamennyi partnerünkkel konstruktív együttműködésre tudnánk lépni közös céljaink elérése érdekében, a közös érdekek és értékek alapján. * Engedjék meg, hogy a továbbiakban napjaink néhány legégetőbb külpolitikai kérdésével foglalkozzam! Országomnak és Európa egészének is kiemelkedően fontos kérdés a Balkán régión belüli béke és stabilitás. Koszovó jövőbeli státusának kérdése ugyan nemzetközi figyelmet követel, tudatában vagyunk annak, hogy Koszovó ügye olyan kihívás, amelyet elsősorban Európának kell megoldania. Mindazonáltal az Egyesült Nemzetek Szervezete az eddigiekben is kulcsfontosságú szerepet játszott a folyamatban, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz, amíg csak a megfelelő megoldást meg nem találják.
302
Az Európai Uniónak kétségkívül jelentős szerepe lehet egy megfelelő megoldás kialakításában. Az összes bizonytalanság mellett is azonban egy dolog bizonyos: a jelenlegi status quo nem megoldás. A régiónak inkább mint valaha stabilitásra, gazdasági fejlődésre és az etnikumok közötti békülésre van szüksége. Az Európai Unió sokat fektetett a régióba anyagi javak, illetve politikai és katonai segítségnyújtás formájában. Emellett az Európai Unióhoz történő csatlakozás perspektíváját is kínálja ezen országoknak. Meggyőződésünk, hogy Szerbia esetében a jövőbeli EU-tagság perspektívájának megerősítése megkönnyítheti a koszovói kérdés megoldását. Magyarország így várakozással tekint az EU–USA–Oroszország „trojka” által moderált újabb tárgyalási forduló sikere irányába, ahol is a feleknek őszintén és konstruktív módon kell részt venniük. Reméljük, hogy az egész folyamatot a bizalom és a konstruktivitás bíztató jelei fogják dominálni, és a felek végül olyan megállapodásra jutnak, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa szentesít. Nagy figyelemmel követjük az Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök által az izraeli–palesztin konfliktus tartós megoldásának kulcskérdéseiről való tárgyalás céljából nemrég felállított csoport munkáját. Üdvözöljük az Egyesült Államok elnöke által tett kezdeményezést, miszerint novemberre nemzetközi konferenciát hívnának össze. Magyarország erősen elkötelezett az afganisztáni újjáépítést illetően: az ÉszakAtlanti Szövetség tagállamaként 2003 óta részt veszünk a NATO által irányított Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőkben (International Security Assistance Force – ISAF), és 2006. október 1-jén Baghlan tartományban átvettük a Tartományi Újjáépítési Csoport (Provincial Reconstruction Team – Baghlan – PRT) vezetését. Büszke vagyok a magyar katonai kontingens és segélyező csoportok által végzett sikeres munkára. Megerősítem, hogy a jövőben is részt fogunk venni e munkákban Afganisztánban, erről a magyar Országgyűlésben jelen levő valamennyi párt körében széles politikai konszenzus van. Mindazonáltal nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Afganisztán stabilizálásával és fejlődésével kapcsolatos felelősséget mindenekelőtt magának az afgán népnek kell viselnie. Aggódunk a biztonsági helyzet, a talibán és a kormányellenes erők által végrehajtott támadások miatt, és határozottan elítélünk minden túszejtő akciót. A kábítószertermelés és -kereskedelem továbbra is az instabilitás fontos tényezője; aggodalommal vesszük tudomásul az ópiumtermelés növekedését. Ösztönözzük az afgán kormányt, hogy a nemzetközi közösséggel és különösen regionális partnereivel szoros együttműködésben tegyenek határozott lépéseket az egész régió stabilizálása érdekében. Irak stabilizálása a Közel-Kelet egyik fő kihívása. Értékeljük az ország demokratikus átalakításában az eddigiek során elért eredményeket. Ugyanakkor az iraki politikai osztálynak túl kell jutnia jelenlegi mély megosztottságán, s rá kell térnie a megbékélés és az együttműködés útjára, hogy béke és stabilitás lehessen az országban. A konfliktus hosszú távú megoldásának előfeltételeként a nemzetközi közösségnek lehetővé kell tennie, hogy az iraki vezetés átvegye az irányítást és független módon kormányozza az országot. Magyarország komolyan aggódik a burmai/mianmari kormány biztonsági erői által elkövetett erőszakos cselekmények miatt. Minthogy elkötelezettek vagyunk az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia mellett, határozottan elítéljük a békés tüntetők elleni brutális fizikai támadásokat. Megismétlem a burmai/myanmari kormányhoz intézett korábbi felhívásunkat: teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus normákat, különös tekintettel a békés gyülekezéshez való jogot és a véleménynyilvánítási szabadságot.
303
A Darfurban tomboló, az afrikai kontinens egyik legaggasztóbb konfliktusa nyomán Szudán és a közeli országok helyzete még mindig kiszámíthatatlan és robbanékony. Magyarország üdvözli a darfuri konfliktus megoldására irányuló erőfeszítések újabb szakaszát, különösképpen az Afrikai Unió és az ENSZ által közösen küldött csapatok bevetését (UNAMID), illetve ezt követően a Biztonsági Tanács 1769. számú határozata elfogadását. Elsőrendű fontosságúnak tartjuk a közös műveletek mielőbbi elindítását és a csapatok teljes létszámban való mielőbbi hadrendbe állítását.Szeretnék elismeréssel szólni arról, ahogyan Ban Ki Mun úr az ENSZ Főtitkára a darfuri konfliktus kezelését prioritássá tette, illetve hogy Szudánba látogatott. Ebben a kontextusban erősítem meg újra támogatásunkat az ENSZ békeépítő és békefenntartó erőfeszítései iránt. Magyarország üdvözli, hogy a Békeépítő Bizottság (Peace-building Commission) megkezdte munkáját és országspecifikus formában összeült Burundi és Sierra Leone eseteinek vizsgálatára. Várjuk első jelentésüket munkájukról. A Bizottságot fontos eszköznek tartjuk abban, hogy az ENSZ kapacitását növelje a konfliktusból kilábaló országok támogatása terén. Tudatában vagyunk annak, hogy erősíteni kell az ENSZ kapacitását a komplex, többdimenziós békefenntartó műveletek felszerelésére és fenntartására. Magyarország értékeli a Főtitkár által e célból tett erőfeszítéseket és üdvözli a Közgyűlés döntését az ENSZ Harctéri Támogatási Részlegének (Department of Field Support) létrehozásáról. Országomnak a békefenntartás területén az eddigiekben mutatott teljesítménye mutatja, hogy készek vagyunk aktívan támogatni a Biztonsági Tanács döntéseit. Számos békefenntartási ENSZ-misszióban vesznek részt magyar katonák illetve rendőrök, nevezetesen Cipruson, Grúziában, Koszovóban, Libanonban és Nyugat-Szaharában. * A közelmúltban részt vettem a Nemzetközi Atomenergia ÜgynökségKözgyűlésének 51. ülésszakán, valamint tárgyalásokat folytattam Mohamed El-Baradei főigazgatóval, amelyek nyomán megerősödött az a meggyőződésem, hogy a nukleáris biztonságnak és az atomsorompónak továbbra is magas prioritással kell szerepelniük napirendünkön. Magyarország osztja a nemzetközi közösségnek az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmait, és helyteleníti, hogy Irán nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsa és a Biztonsági Tanács szükségesnek tart ahhoz, hogy helyreálljon a nemzetközi bizalom Irán nukleáris programjának békés jellegét illetően. Üdvözöltük a Biztonsági Tanács 1737. és 1747. számú határozatának elfogadását, és teljes mértékben eleget teszünk az azokban rögzített kötelezettségeknek. Reméljük, Irán hamarosan felismeri, hogy lehetséges diplomáciai tárgyalásos megoldás is, és hogy az együttműködésnek számos előnye van. Magyarország továbbra is támogatja a Koreai-félsziget békés úton történő atomfegyvermentessé alakítását célzó folyamatot, és üdvözli a hatoldalú tárgyalások első ígéretes eredményeit. Az észak-koreai nukleáris kérdéssel kapcsolatos fejlemények aláhúzzák az Átfogó Atomcsend Egyezmény (CTBT) mielőbbi hatályba léptetésének fontosságát. Magyarország minden multilaterális, regionális és bilaterális erőfeszítést támogat, amely hatékony módon járul hozzá a leszerelés, illetve a tömegpusztító fegyverek terjedése megakadályozásának közös céljaihoz. Ezen erőfeszítéseknek arra is kell irányulniuk, hogy a kulcsfontosságú nemzetközi szerződéseket és exportrezsimeket fenn-
304
tartsák és erősítsék. Ebben az összefüggésben az egyik legfontosabb kihívás az Atomsorompó Szerződés (Nuclear Test Ban Treaty) betartásának biztosítása. Ezen túlmenően, Magyarország üdvözli a Terrorizmus elfojtásáról szóló Nemzetközi Egyezmény (International Convention on the suppression of International Terrorism) hatálybalépését, amelyet még áprilisban ratifikáltunk. A terrorizmus elleni fellépés terén az ENSZ Terrorizmusellenes Stratégiájának a teljes mértékű és mielőbbi alkalmazása sürgős kérdés. A fő felelősséget itt a tagállamoknak kell viselniük, amelyeknek aktívan részt kellene venniük a stratégia alkalmazásának közeljövőben esedékes felülvizsgálatában is. Magas prioritással bír továbbá Magyarország számára a Nemzetközi Terrorizmusról szóló Átfogó Egyezmény (Comprehensive Convention on International Terrorism) megkötése is. * Tizenöt évvel a Riói Csúcstalálkozó után nyilvánvaló, hogy amennyiben a változtatási erőfeszítéseinket a jelenlegi ütemben hajtjuk végre, azok nem lesznek elégségesek a felmerülő világproblémák kezeléséhez, különösen nem a klímaváltozásra történő sikeres reagáláshoz. Az Európai Uniónak világos álláspontja van ez ügyben; javasolta egy újabb globális megállapodás kidolgozásának felgyorsítását is. Magyarország mint az EU tagja teljes mértékben egyetért az ügy sürgős voltával, és reméli, hogy a Klímaváltozási Egyezmény (Climate Change Convention) és a Kyotoi Egyezmény (Kyoto Protocol) jövőjéről folyó viták konkrét eredményekre vezetnek a következő két éven belül. Megragadom az alkalmat, hogy üdvözöljem Ban Ki Mun ENSZ Főtitkár által a nemzetközi közösség klímaváltozással kapcsolatos tudatosságának fokozására tett erőfeszítéseket. Elnök Úr! Országom nevében szólva szeretném újra kinyilvánítani, hogy Magyarország elkötelezett a nemzetközi jogrend fenntartása mellett, a hatékony multilateralizmus prioritása mellett, az együttműködés kultúrájának terjesztése és a nemzetközi konfliktusok békés rendezése mellett, valamint a jövő generációk számára fenntartható környezet megőrzésére irányuló minden erőfeszítés mellett. Magyarország ugyancsak erősen elkötelezett a Közgyűlés LXII. ülésszaka során az Önnel való együttműködésre, a 2005. évi ENSZ Csúcstalálkozó Záródokumentumában rögzített célok elérése érdekében. Köszönöm, Elnök úr. Október 2. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Szlovák Köztársaságban (Révkomárom) a Selye János Egyetemen (Részletek) E látogatásom Önöknél kifejezi teljes egészében azt a természetességet, amivel a magyar államfő a nemzet határon túl élő részeit meglátogathatja, és azt a nyitott szívűséget és bizalmat is, amely a szomszéd államok iránt érződik, hiszen itt Európában – azt kell feltételeznünk – a szomszédos államok, amelyeknek kisebbségeik élnek egymás országában, így éreznek egymás iránt. (…) Ebben a szellemben tehát az összes szomszédos államfőt szeretettel várjuk Magyarországra a kisebbségi közösségeik köreiben. A Selye János Egyetem olyan intézmény, ahol a magyar nemzet határon túl élő részének fiataljai egy magyar nyelvű állami egyetemen tanulhatnak. Ezt más környező
305
országban nem tudta eddig elérni a magyar kisebbség. Romániában – mint tudjuk – vannak állami egyetemen magyar nyelvű szakok, de önálló egyetem csak magánegyetemként működik, a Sapientia. Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Főiskola állandóan küzd a fennmaradásért, szintén magán-, alapítványi iskolaként. Gašparovič elnök úr, ahányszor csak szó van a magyarokról, mindig hangsúlyozza, hogy ez egy állami egyetem, aminek a fennmaradását pontosan az állami mivolta garantálja. (…) Én is nagyon remélem, hogy azok a hírek, amelyek a magyar sajtót mostanában bejárják és nagyon foglalkoztatnak mindenkit – hogy tudniillik a Selye János Egyetem jövője bizonytalan – , nem jelentenek fenyegetést sem az egyetem további finanszírozhatóságára, sem pedig egyetemi rangjára nézve. Ha jól értem az itteni jogszabályokat, akkor a visszaminősítésről egyszerűen a törvény erejénél fogva nem lehet szó az elkövetkezendő két és fél, három évben. Rendkívül sajnálom, hogy olyan hivatalos nyilatkozatok hangzanak el, amelyek megrendítik a magyar közönség és a jövendő hallgatók bizalmát abban, hogy az egyetem továbbra is működni fog. Ahhoz persze, hogy az egyetem álljon, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. (…) Elsősorban a tanárok és a diákok közös munkáján múlik, hogy az egyetem milyen rangot vív ki magának. (…)Ezért örülök a jó hírnek, amit Rektor úr mondott, hogy az Európai Egyetemi Szövetség is jó minősítést adott az elvégzett vizsgálat után. (…)Voltaképpen kegyetlenül hangzik, de igazából úgy van értelme egy kisebbségi közösségnek egyetemet működtetni, ha az valóban versenyképes, méghozzá világszínvonalon. Nagyigényűen hangzik, de az lenne a következő lépés, hogy idegen nyelvű kurzusok is induljanak. Nagy örömmel hallottam, hogy idén szlovák nyelv és irodalom szakot indítanak itt az egyetemen, szlováknyelv-tanárokat képeznek. Rendkívül fontos, hogy a magyar gyerekek nagyon magas szintű oktatást kapjanak már az általános iskolában, s ehhez szükség van szlovákot tanító magyar tanárokra is. Ezt nagyon komolyan kell venni. Alapvető érdeke a magyarságnak, hogy mindeni kifogástalanul beszélje az állam hivatalos nyelvét is. (…) Magyarországon persze nem könnyű azt megérteni, hogy az itteni diákság kettős követelményeknek kell hogy megfeleljen. Egyrészt – és ezt joggal hirdethetjük egész Európában – a magyar nemzet fogalmát kulturális nemzetként fogjuk fel, a magyar nemzetnek tehát történelmi, kulturális és nyelvi identitása van, s ezen az alapon egységes közösség, függetlenül az országhatároktól, és függetlenül attól, hogy ki milyen állampolgár. Másrészt ugyanakkor mindenkinek megvannak az állampolgári kötelességei, s integrálódnia kell állama közösségébe is. Nemzetiségnek lenni nem gettót jelent, ahol elszigetelve élünk. Amikor Önök, elvégezve az egyetemet, dolgozni és alkotni fognak – akár mint tanárok, akár közgazdászként, vagy a most tervezett szakokon majd mezőgazdászként vagy biológusként –, a szlovák állam anyagi és szellemi tőkéjét kell hogy növeljék. Minden itteni író és művész a szlovák kultúrának része is, elválaszthatatlan része. (…) Ugyanakkor mindenki, aki vállalja magyar identitását, része és fenntartója a magyar nemzetnek, és alkotása része a magyar nemzeti kultúrának. (…) A történelem alapos tudása ránk tartozik, nagyon is ránk tartozik. Meg vagyok arról győződve, hogy persze a jövővel kell foglalkozni. Amikor tavaly Gašparovič elnök úrral előadást tartottunk Besztercebányán az egyetemen, akkor is hangsúlyoztam, hogy az Önök generációjának mindenképpen előre kell néznie, nem szabad sérelmi politikát folytatni. A jövőt azonban nem lehet tudatlanságra építeni. Ha mind a szlovákokban, mind a magyarokban – de ugyanígy a románokban vagy a szerbekben – csak töredékes emlékek élnek a múltról, ha nem tudják pontosan, mi is történt, akkor nem tudják pontosan elhelyezni az eseményeket múltban, és akkor nem tudják összefüggéseikben látni
306
azokat a történeteket és utalásokat sem, amiket a médiában hallanak, vagy a nagymama mesél. A tiltások értelmét sem fogják tudni: miről miért nem volt szabad, esetleg most sem tanácsos beszélni. Így el lehet fojtani, tudat alá lehet szorítani a múltat; de hát tudjuk Freudtól, hogy ennek mi a következménye, hiszen a tudatalattiból feltörnek azok a bizonyos elszólások és „elvétések” (Fehlleistung), amik nagy bajokat okozhatnak; a rossz lelkiismeret agressziót szül. Igenis szükség van arra, hogy tisztázzuk a múltat: éspedig tudományosan, objektív alapossággal, és nem érzelmi hozzáállással. Fel kell tárni az események teljes környezetét is, az összefüggéseket. Vonatkozik ez a most napirenden lévő, rendkívül fájó múltbeli történésekre is. A háború utáni két-három év története most újra és újra megjelenik előttünk. Ezt nem lehet csak a szlovák–magyar viszonyra korlátozni. A háború utáni rendezés teljességét meg kell vizsgálni, a nagyhatalmak magatartásától kezdve az összes érintett közép-európai ország törekvéséig, feltárva érdekeiket, szempontjaikat, nemzetközi támogatottságukat és azok okait. Ez után lehet csak mondani, hogy tiszta képpel rendelkezünk, ennek alapján tudomásul vesszük, ami történt, és ennek a tudásnak a birtokában lehet levonni a megfelelő következményeket. A történelem tudása biztosan segít a megbékélésben. Minél műveltebb valaki, annál belátóbb; minél műveletlenebb, annál inkább ki van szolgáltatva a manipulációknak, és ki van szolgáltatva az érzelmeinek is. Hogy egy nemzeti közösségnek legyen egyeteme, ez is az egyik feladata. (…) Október 3. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye Sólyom László elnök szlovákiai magánlátogatására vonatkozó szlovákiai reakciókkal kapcsolatban
Sólyom László köztársasági elnök – a szlovákiai reagálásokkal ellentétben – nem használta politikai célokra 2007. október 2-i magánlátogatását. A magyar államfő egy civil társaság meghívására érkezett, a programjának főbb pontjait szoboravatás, egyetemi látogatás alkotta. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos véleményét Sólyom László szlovák újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki; ezt a véleményét korábban Ivan Gašparovič államfőnek a legutóbbi kétoldalú megbeszélésük alkalmával és az azt követő sajtótájékoztatón is azonos formában elmondta. Sólyom László valamennyi protokolláris és diplomáciai szabálynak megfelelően járt el Komáromban tett látogatása során. A látogatás tényét – mint a korábbi látogatásaiét is – a pozsonyi magyar nagykövetség révén a szlovák külügyminisztériummal és egyúttal a szlovák köztársasági elnöki hivatallal is hivatalos formában, a látogatás előtt megfelelő időben közölték. Alaptalan tehát a szlovák félnek az a felszólítása, hogy a magyar államfő a jövőben tartsa be a protokolláris és a diplomáciai szabályokat. Sólyom László köztársasági elnök a határon túl élő magyar kisebbséggel való kapcsolattartásban eddig is alkalmazott és a jövőben is alkalmaz magánlátogatásokat. A magyar államfő nem számolt azzal, hogy a látogatása ilyen vihart kavarhat, mert hasonló jellegű utazása több szomszédos országban is volt, és szomszédos országok államfői is gyakran tesznek hasonló látogatásokat Magyarországon, amiként Szlovákia államfője és parlamenti elnöke is; Romániában, Szerbiában – korábban Szlovákiában sem – semmiféle félreértést, konfliktust nem okoztak a hasonló keretben megszervezett, hasonló tematikájú magánlátogatásai. A Magyar Köztársaság elnöke nem tartja indokoltnak a szlovák fél reakcióját. Ez alkalommal a szlovák államfő hivatalvezetője is végigkísérte a
307
látogatása programját, és nem jelezte, hogy szlovák részről bármilyen szempontból kifogásolható a program bármelyik eleme; ennek tükrében különösen érthetetlen a szlovák reakció. Október 5. Az Országgyűlés 86/2007.(X. 5.) OGy. sz. határozata a Szülőföld Alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. október 1-jei ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés a Szülőföld Alapnak a 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tudomásul veszi. Október 11. A Külügyminisztérium közleménye a Luxemburgi Nagyhercegség munkaerőáramlással kapcsolatos döntésének magyar hivatalos megítéléséről
A Luxemburgi Nagyhercegség bejelentette, hogy 2007. november 1-jétől lehetővé teszi a szabad munkavállalást Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia állampolgárainak. Luxemburg a tízedik tagállam, amely eltörölte a munkaerő szabad áramlását akadályozó korlátokat. A Külügyminisztérium üdvözli a luxemburgi elhatározást, és úgy értékeli, hogy a döntés összhangban áll az Európai Bizottság ilyen tárgyú 2006 februári jelentésével. A luxemburgi intézkedés példaértékű a munkaerő szabad áramlását még korlátozó más tagállamok számára; bízunk abban, hogy a luxemburgi példát remélhetőleg a többi régi tagállam is követni fogja. Október 16. A Magyar Köztársaság Kormányának 2183/2007. (X. 16.). Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság és Bosznia-Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezmény jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság és Bosznia-Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az egészségügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Egyezmény bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. elfogadja az Egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli az Egyezmény végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának az egészségügyi minisztert jelöli ki; 5. elrendeli e jelen határozat megküldését az Országgyűlés Külügyi Bizottsága részére.
308
Október 18. A Magyar Köztársaság Kormányának 2184/2007. (X. 18.)Korm. sz. határozata az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint a Montenegrói Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: szerződés) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a szerződés bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. elfogadja a szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a szerződés szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki. Október 19. A Külügyminisztérium közleménye a Pakisztánban kialakult helyzet magyar hivatalos megítéléséről A Külügyminisztérium mély megdöbbenéssel és megrendüléssel értesült a Pakisztánban Karacsiban a több mint 130 halálos áldozattal és több száz ember sebesülésével járó október 18-i merényletről, amelyet az önkéntes száműzetésből hazatért pakisztáni ellenzéki vezető, Benazir Bhutto asszony és kísérete ellen követtek el. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját. A Karacsiban végrehajtott robbantást embertelen, semmivel sem igazolható súlyos bűntettnek minősíti, amely komolyan hátráltathatja a pakisztáni demokratizálódás folyamatát. A Külügyminisztérium őszinte részvétét fejezi ki a merénylet következtében elhunytak hozzátartozóinak.
Október 19. A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – az Európai Unió reformszerződésének elfogadásáról Az Európai Unió soros portugál elnöksége bölcs és rendhagyó taktikájának köszönhető a lisszaboni csúcson elért áttörés, amellyel tető alá került az Európai Unió reformszerződése. (…) Magyarország az európai reformszerződésről évek óta tartó vitában következetesen azonos elveket képviselt. Ennek jegyében igényelte az alapvető európai értékek, köztük a kisebbségi és kisebbségvédelmi értékek és kötelezettségek megjelenítését. A magyar kormány mindvégig síkraszállt azért, hogy az alapvető jogi charta kötelező érvényű legyen. Ezek alapján Magyarország üdvözli a reformszerződés megszületését. A 2007. december 13-ára előirányzott aláírást követően 2008 elején kezdődhet el a ratifi-
309
kálási folyamat. Az Országgyűlés várhatóan az elsők között még tavasszal megvitatja és jóváhagyja a dokumentumot. (…) Október 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2190/2007. (X. 20.) Korm. sz. határozata magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló korábbi határozatának (2115/2006./VI. 29./Korm.) módosításáról 1. Az Afganisztán egy tartományában magyar vezetésű újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006.(VI. 29.) Korm. sz. határozat (a továbbiakban: Határozat) 1. pontja a következő új mondattal egészül ki: „A Csoport tevékenységének további biztosítása, illetve az esetleges határidőhosszabbítás érdekében az érintett miniszterek évente előterjesztést nyújtanak be a Kormányhoz.” 2. A Határozat 2. pontja helyébe a következő szövegrész lép: „2. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 24. §-a alapján a tervezés, a felkészülés, valamint a Csoport működetésének és az ahhoz kapcsolódó kormányzati tevékenység irányítására kormánybizottságot (a továbbiakban: KB) hoz létre. A KB társelnökei a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter, tagjai a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a pénzügyminiszter. A minisztereket a KB ülésén az illetékes szakállamtitkárok vagy a miniszter által felhatalmazott más vezetők helyettesítik. A KB ülésén részt vehetnek továbbá eseti jelleggel az adott feladatok tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában érintett más szervezetek képviselői. A KB az ügyrendjét és működési rendjét maga határozza meg. A KB titkárát a Külügyminisztérium illetékes szakállamtitkára jelöli ki a Külügyminisztérium állományából. A KB tevékenysége a Magyar Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos jogköröket, illetve a külügyminiszternek a nemzetközi fejlesztési együttműködés koordinálásával és irányításával kapcsolatos jogkörét nem érinti, ideértve a Csoport nemzetközi együttműködési tevékenységének koordinálását.” 3. A Határozat 3. pontja helyébe a következő szövegrész lép: „3. elrendeli, hogy a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 210 fő, váltási vagy megerősítési időszakban legfeljebb 420 fő vegyen részt a Csoport tevékenységében; – Felelős a honvédelmi miniszter” 4. A Határozat 4. pontja a következő b)-c) alpontokkal egészül ki, egyidejűleg a 4. pont jelenlegi szövege a) alpontra változik: „b) a Csoport működési területére hivatalos kiutazás csak a honvédelmi miniszterrel való előzetes egyeztetés után történhet. Az egyeztetés során a szükséges biztonsági intézkedések érdekében tisztázni kell a kiutazás körülményeit (a kiutazás célját, a kiutazók nevét, hivatali beosztását, az utazás kezdő és befejező napját, a felkeresni kívánt helységeket, a Csoport működési területén kialakult biztonsági helyzetet), illetve a kiutazók által betartandó biztonsági szabályokat; Felelős a honvédelmi miniszter és érintett miniszterek c) a tömegkommunikációs eszközök képviselői részére a Csoporttal kapcsolatos és a közvélemény tájékoztatását igénylő tényekről, körülményekről, továbbá a Csoport
310
működési területén bekövetkezett bármely eseményről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteren kívül kizárólag a honvédelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel – szükség szerint egymással egyeztetve – adhat tájékoztatást (sic!) (#) Felelős a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, honvédelmi miniszter, külügyminiszter” 5.A Határozat 6. pontja helyébe a következő szövegrész lép: „6. felhívja a honvédelmi minisztert és a külügyminisztert, hogy – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által meghatározott rendben – a Csoport működéséről a Kormányt folyamatosan tájékoztassák;” 6. A Határozat a következő 7. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 7. pont számozása 8. pontra változik: „7. elrendeli, hogy a Csoport fejlesztési projektjeinek finanszírozásához szükséges költségvetési támogatást a 2008–2009. évekre a Külügyminisztérium költségvetésében kell tervezni;” 7. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Határozat 1. pontjában a „kétéves” szövegrészek helyébe a „hároméves” szövegrész lép. # Nyilvánvaló szövegezési hiba a publikált kormányhatározatban! (Határozatok Tára 2007/51. szám, 394. oldal) (A szerkesztő megjegyzése.) Október 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2191/2007. (X. 20.) Korm. sz. határozata az EU-tagállami kötelezettségből fakadó segélyezési kötelezettség összehangolásával kacsolatos feladatokról, valamint Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottság létrehozásáról A Kormány az EU-tagságból fakadó nemzetközi fejlesztési együttműködési segélyezési kötelezettség teljesítése, valamint egységes, hatékony és eredményes támogatási rendszer megteremtése érdekében a következő határozatot hozza. 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 24. §-a alapján a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika földrajzi irányainak és szektorális feladatainak kijelölésére, és az éves nemzeti programok koordinálására létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottságot (a továbbiakban: NEFE KB). 2. A NEFE KB elnöke a külügyminiszter. 3. A NEFE KB tagja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az egészségügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a szociális és munkaügyi miniszter. 4. A NEFE KB tagjainak helyettesítését a 3. pontban meghatározott miniszterek – szakállamtitkári szintű – képviselői látják el. 5. A NEFE KB az ügyrendjét és működési rendjét maga állapítja meg – azzal, hogy a NEFE KB ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.(…) (*) 8. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 9. A határozat hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzetközi Együttműködési Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 2121/2003.(VI.6.) Korm. sz. határozat a hatályát veszti.
311
10. 2008. február 15-én e határozat 7. és 9. pontja a hatályát veszti. Ez a pont 2008. február 16-án a hatályát veszti. Az államigazgatási részfeladatokra vonatkozó pontokat lásd a Határozatok Tára 2007/51. 394. oldalán. Október 25. A V-4 tagországok és a Moldovai Köztársaság külügyminisztereinek közös nyilatkozata (Cseh Köztársaság – Stirin, 2007. október 25.) A V-4 tagországok teljes mértékben támogatják Moldova európai aspirációit. Üdvözlik a Moldova–EU Akcióterv megvalósításában az eddigiek során elért eredményeket és arra ösztönzik Moldovát, hogy folytassa ez irányú lépéseit. Az Akcióterv átfogó, szilárd keretet biztosít az EU–moldovai kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a moldovai politikai és gazdasági reformfolyamatok folytatásához. Az EU-nak el kell ismernie az előrelépés sebességét, Moldova erőfeszítéseit és konkrét eredményeit. A visegrádi országok a Moldova és az Európai Unió közötti mélyülő együttműködést az egész kelet-európai átalakulás fontos elemének tekintik. A visegrádi országok támogatják kelet-európai szomszédjaik európai aspirációit és az EU nyitott ajtók politikája által meghatározott politikai vízió integráns részeként fogják fel azokat. Az Európai Unió pozitívan kell, hogy kezelje ambícióikat, felhasználva azokat a kívánatos politikai és gazdasági reformok előmozdítására, illetve jövőbeli integrációs kilátásaik bővítésére.A visegrádi országok törekedni fognak arra, hogy az Európai Unióval vitát nyissanak az EU–moldovai kapcsolatok jövőjéről, azzal a céllal, hogy a megfelelő időben egy, a jelenlegi Partnerségi és Együttműködési Megállapodást felváltó új keretet alakítsanak ki az EU–moldovai kapcsolatoknak. A visegrádi országok és Moldova nagy jelentőséget tulajdonítanak a vízumrendszer kérdésének, és kifejezik reményüket, hogy a Vízumkönnyítési és Visszafogadási Megállapodások mihamarább hatályba lépnek és hozzájárulnak a Moldova és az EUtagállamok közötti személyközi kapcsolatok előmozdításához. A kisinyovi EU-s Vízumkiadó Központ 2007. április 25-én történt megnyitása szintén jelzi az EU és Moldova közötti együttműködési kapcsolatok szintjének emelkedését. A visegrádi országok és Moldova hisznek abban, hogy a piaci kapcsolatok liberalizációja és a moldovai áruknak az európai piacokra történő könnyebb bejutása egyaránt hozzájárul Moldova, illetve az EU-tagországok gazdasági növekedéséhez és jólétéhez. A visegrádi országok ebből adódóan konkrét lépéseket is támogatnak, beleértve Kiegészítő Autonóm Kereskedelmi Preferenciák Moldovának történő nyújtását is. A visegrádi országok ezen túlmenően támogatják a Bizottság azon szándékát is, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet egy mély és átfogó Szabadkereskedelmi Övezet lehetőségéről. A visegrádi országok és Moldova a transz-nyisztriai konfliktus békés megoldására hívnak fel, amely figyelembe veszi Moldova szuverenitását és területi integritását. A visegrádi országok támogatják az Európai Uniónak a transz-nyisztriai problémáról történő, 5+2 formátumban folytatott tárgyalásokban való aktív részvételét, és hisznek abban, hogy összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a tárgyalási folyamat felújítása érdekében.
312
A visegrádi országok és Moldova felhívják az Orosz Föderációt, hogy teljes mértékben tegyen eleget az 1999-es EBESZ csúcson vállalt kötelezettségeinek, és vonja vissza hadi egységeit és felszereléseit a Moldovai Köztársaság területéről. A visegrádi országok és Moldova messzemenően értékelik a moldovai–ukrán határnál elhelyezett Európai Határtámogatási Misszió (EUBAM) tevékenységét. Ez utóbbi központi és hatékony szerepet játszik a két ország közötti határ, beleértve a transznyisztriai határszegmens kezelésében. A visegrádi országok és Moldova ösztönzik az 5+2 formátumban résztvevő nemzetközi szereplőket, hogy mérlegeljék a moldovai transznyisztriai régióban folyó jelenlegi békefenntartó műveletek átalakítását egy nemzetközi mandátummal rendelkező nemzetközi polgári békefenntartó misszióvá. Ján Kubiš külügyminiszter Szlovák Köztársaság
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter Magyar Köztársaság
Karel Schwarzenberg külügyminiszter Cseh Köztársaság
Anna Fotyga külügyminiszter Lengyel Köztársaság
Andrei Stratan miniszterelnök-helyettes, kül- és Európa-ügyi miniszter Moldovai Köztársaság
Október 25. A V-4 tagországok külügyminisztereinek közös nyilatkozata a burmai/mianmari helyzetről (Cseh Köztársaság – Stirin, 2007. október 25.) Mi, a V4-tagországok külügyminiszterei – saját országaink történelmi tapasztalata alapján – élesen elítéljük a Burmában/Mianmarban a tüntetők ellen elkövetett brutális támadást, és követeljük, hogy a burmai hatóságok azonnal engedjenek szabadon minden politikai foglyot és fogva tartott személyt, beleértve Daw Aung San Suu Kyi személyét is. Azt is kérjük a burmai hatóságoktól, hogy adjanak teljes körű információt az elnyomó intézkedések által érintett buddhista szerzetesek és emberi jogi aktivisták sorsáról, valamint hogy indítsanak valódi demokratizálódási folyamatot és párbeszédet valamennyi burmai/mianmari demokratikus erő részvételével. Ebből a szempontból tekintve messzemenően támogatjuk az ENSZ lépéseit. Október 29. A Magyar Köztársaság Kormányának 2198/2007. (X. 29.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz történő csatlakozásáról
313
1. A Kormány a) egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: EBRD) által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz (a továbbiakban: Alap) működését szabályozó Általános Feltételekben meghatározottak szerint; b) felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaságot az EBRD Kormányzótanácsában kormányzóként képviselve és ezen feladatkörében eljárva a jelen határozat a) pontjában foglalt döntésről, a csatlakozással járó hozzájárulás összegéről (500 ezer euró) és a folyósítás ütemezéséről (négy egyenlőrészlet 2008–2011) az Általános Feltételek szerint meghatározott formában az EBRD-t értesítse; c) felkéri a pénzügyminisztert, hogy az erre vonatkozó évek központi költségvetésébe tervezze be az Alaphoz való csatlakozásból származó fizetési kötelezettségeket, és intézkedjen a szükséges befizetések végrehajtásáról. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Október 29. A Magyar Köztársaság Kormányának 2199/2007. (X. 29.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya, és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vason rendészeti együttműködési központ működésérről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, Dolga Vas-on Rendészeti Együttműködési Központ működéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az igazságügyi és rendészeti minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntar-tásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás szövegének végleges megállapítását kővetően annak a Magyar Közlönyben való kihirdetését. Október 29. A Magyar Köztársaság Kormányának 2200/2007. (X. 29.) Korm. sz. határozata a csádi és a közép-afrikai köztársasági EU katonai műveletei ben történő magyar közreműködésről A Kormány 1. az Alkotmány 40/C. § (1) bekezdésében foglalt jog körében engedélyezi, hogy a darfuri konfliktus csádi átterjedésének megakadályozását, illetve a Kelet-Csád, valamint a Közép-Afrikai Köztársaság északkeleti része biztonsági és humanitárius helyzetének javítását célzó, az Európai Unió által vezetett katonai műveletekben – az EU Külügyminiszteri Tanácsának 2007. október 15-i döntése alapján – a Magyar Honvéd-
314
ség állományába tartozó, egyidejűleg legfeljebb 6 fő katona a művelet befejezéséig részt vegyen; 2. jóváhagyja az Országgyűlés részére készített beszámoló, valamint a köztársasági elnök részére készített tájékoztató szövegét, egyben elrendeli azoknak az érintettekhez történő haladéktalan továbbítását.
315
November November 8. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a World Science Forum (budapesti) III. Konferenciáján
Hölgyeim és Uraim! Jelentős és örvendetes esemény, hogy a World Science Forum (WFS) megnyitásaként négy államfő mondja el véleményét a tudomány és a politika együttműködéséről abban, hogy eleget tehessünk a jövő nemzedékekkel szemben fennálló felelősségünknek. Köszönöm az Elnök uraknak, hogy elfogadták meghívásomat. Részvételük ebben a panelben nemcsak azt demonstrálja, hogy Európában sok államfő kész így kifejezni a tágan értett környezetvédelem melletti elkötelezettségét, s ők joggal nevezhetők zöld elnököknek. Az államelnökök a legmagasabb szinten reprezentálják azt, amiről egyébként is nélkülözhetetlen beszélni ezen a konferencián: az állam felelősségét és feladatait a globális kihívások kezelésében. Ezért szeretném folytatni azt a törekvésemet, hogy a zöld elkötelezettségű államelnökökkel közösen álljunk ki a környezet és fenntarthatóság ügye mellett. Cselekvés minden szinten szükséges. Az egyének és civil csoportok, valamint kutató teamek munkáján kívül csak örülhetünk a nagyvállalatok növekvő társadalmi felelősségvállalásának, és halvány jelei vannak a fogyasztói attitűd javulásának is. Azonban mégis csak az állam az, amely az egyes, érdekvezérelt akciók fölött egységes stratégiát dolgoz ki, kötelező szabályokat alkot, és intézményeket állít fel ennek végrehajtására. A kormányoknak kell egyrészt a gazdasági növekedés és a jelen társadalmi igények, másrészt a jövő nemzedékek igényei és döntési lehetőségei közötti érdekellentmondást megoldani, méghozzá konkrét intézkedésekkel. Az államok működnek együtt nemzetközi szervezetekben, alkotják meg a regionális stratégiákat, sőt rajtuk áll a világméretű kooperáció az ENSZ, illetve egyezmények keretében. Az államok közreműködése nélkül nem valósítható meg az olyannyira sürgetett radikális paradigmaváltás; ami viszont az államoktól is szemléleti, sőt működési változást követel meg. A World Science Forum kiváló alkalom, hogy a tudomány és a politika kérdéseket tegyen fel egymásnak. A tudomány és politika eddigi viszonyában, ami a Föld természeti állapotát illeti, a tudomány volt a kezdeményező – maga a politika mai varázsszava, a fenntartható fejlődés kifejezés is onnan származik. Úgy tűnik, ma már konszenzus van abban, hogy környezetvédelmi ügyekben a politika a tudomány eredményeire épít. Az ENSZ egyenesen megrendelője lett a tudománynak, mint az IPCC, vagy az UNEP jelentései mutatják, de ugyanígy az EU, és az államok is. Kívánatos hogy az államok bizonytalanság esetén is az elővigyázatosság elve alapján cselekedjenek. A tudomány előrejelzéseire épülő politikai elhatározásokban, programokban, egyezményekben nincs hiány. Sőt, a gazdaságban is megindult a zöld iparágak versenye; az államok, továbbá a régiók között pedig az alkalmazkodás versenye. Az emberek saját tapasztalataik, másrészt a média figyelme folytán a klímaváltozást közügyként fogadták el. Vagyis a korábbi kétely és kritika helyett a veszélyhelyzet általános elismerést nyert. Ennek ellenére úgy látszik, a politika nehézségei ugyanazok maradtak: a gazdasági érdekekkel szemben nincsen elég ereje.
316
Az UNEP múlt héten közétett jelentése, a Globális Környezeti Áttekintés (GEO4) döbbenetes példákkal szemlélteti, hogy a természeti erőforrások megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése érdekében kifejtett erőfeszítések felgyorsulásuk ellenére sem tudják utolérni a természet kizsákmányolásának gyorsulását. Például a tengeri halászat mai ütemével az óceánok 2050-re kiürülnek – míg a jelenlegi természetvédelmi intézkedések csak 2085 után tudnák elérni céljukat. Eredmény ebben a helyzetben, hogy az egyes globális szereplők az egyoldalú intézkedések mellett döntöttek, idén az Európai Unió, a káros anyagok kibocsátáscsökkentése és alternatív energiatermelés terén. Az USA Legfelsőbb Bíróságának egy ítélete is kimondta ezt az elvet. További pozitív változás, hogy a klímaváltozás ügyét már összefüggésben szemlélik a globális szociális problémákkal, a világ nagy részének szegénységével, és az államok közötti fejlettségi szakadékkal. A World Science Forum is külön szekciót szentel a gyorsuló gazdaságoknak. Nem véletlen, hogy a GEO Yearbook egyértelműen ökológiai és szociális hanyatlásról beszél. Világossá kell tenni, hogy minden további lépésnek a gazdasági és társadalmi fejlődésben alapvető szempontja, hogy az ökológiai erőforrások fenntartását és emellett perspektivikusan a gazdasági és ökológiai javak méltányosabb elosztását szolgálja-e. Az egyes államoknak sem szabad technikai kérdésre szűkíteniük a környezetvédelmet; ellenkezőleg: különösen széles feladataik vannak. Hiszen, ha őszintén elfogadja egy állam, hogy radikális változásra van szükség, akkor a gazdaság ilyen értelmű szabályozása mellett a közoktatástól kezdve – a közmédián át – a saját példamutatásáig minden eszközzel a jelenlegi termelés és fogyasztás fenntarthatatlanságát, és a szükséges változást kell hitelesen képviselnie. A klímaváltozás jelei sokkal nyilvánvalóbbak az európai lakosság számára, mint például az ivóvízkészletek szűkössége, a talajok leromlása, a biodiverzitás csökkenése, a fajok kipusztulása, vagy akár a Föld népességnövekedésének problémája. Nem elegendő tehát csak a klímaváltozással foglalkozni. A „környezetvédelem” komplexitása azonban túlmegy a gazdasági és társadalmi, akár igazságossági kérdések összefonódott voltán. Számomra ezek a kihívások az ember helyének újra meghatározását követelik meg a világban. A természeti környezetről beszélünk, de saját magunkért, túlélésünkért és méltóságunk megőrzéséért is viseljük a felelősséget. Ugyanakkor nemcsak a külső, környezeti körülmények miatt érkeztünk határkőhöz. A biológia, az orvostudomány, a nanotechnika és az informatika fejlődése együttesen az emberi lényt is manipulálhatóvá teszi, nemcsak a növényeket, haszonállatokat. Ez is az ember fogalmának újragondolására késztet. Ha a tudásba és a jövőbe invesztálunk, az első kérdés, hogy ki az és milyen az az ember, akinek a jövőjét meghatározóan befolyásoljuk? Itt, a World Science Forumon a természet- és társadalomtudományok együttműködésének szükségessége nyilvánvaló. De remélhetőleg az is, hogy az elmondottak alapján, a jövő generációért érzett felelősség jegyében paradigmaváltásra van szükség. Végül példákat szeretnék hozni arra, hogy a jövőért viselt felelősség keretében mit tehet az állam lokális és regionális szinten, illetve a világban. Lokálisan, vagyis saját területén az állam mindenekelőtt a megfelelő szabályokért és intézményekért felelős. Ezek szerepe alapvető. Engedjenek meg néhány példát mondani Magyarországról! A magyar Alkotmány kimondja az egészséges környezethez való jogot. Ezt az Alkotmánybíróság az alapjogoknak megfelelő védelemben részesíti, és alkalmazza a természetvédelem jogszabályban biztosított szintjének csökkentésére vonatkozó tilalmat. Azaz az elért és védett környezeti állapotból nem enged visszalépést,
317
méghozzá nem a környezet egészének állapotán mérve, hanem a konkrét védett tárgyakat illetőleg. Egy másik példa az intézmények szerepére mutat rá. Még ebben az évben meg fogja hozni a magyar Országgyűlés a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvényt. Ez az ombudsman tehát kifejezetten a jövő nemzedékek szószólója lesz, őrzője annak az értékrendnek, és ébren tartója annak a felelősségnek, amiről a World Science Forum tanácskozik. De bármely állam érvényesítheti az ökotudatosságot, nemcsak a jogszabályok és intézmények, a közoktatás és közmédiumok terén, hanem egyéb módon is. Például minden állam és önkormányzat példát mutathat azzal, hogy a közbeszerzéseiben az ökológiailag legjobb technológiájú termékeket vásárolja. Az EU- GDP 16 százalékát költik közületi beszerzésekre! Ez azonban rámutat arra is, hogy a nem megfelelő állami intézkedések – a közvetlen negatív következmények mellett – hátráltatják az említett paradigmaváltást a társadalomban. Sajnálkozással kell konstatálnom például, hogy Magyarországon további erőműveket építenek és terveznek, ahelyett, hogy az energiahatékonyságra és – takarékosságra koncentrálnának. Ugyanígy a közutak építése előnyben van a vasútfejlesztéssel szemben. Ezzel szemben teljes összhangban van az ember státusát érintő kihívással – és azt hiszem, a World Science Forum számára különösen érdekes –, hogy egyetemem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Budapesti Orvostudományi Egyetemmel együtt Európában elsőként molekuláris bionika szakot indít, a molekuláris biológia, az informatika, a mikro-nano méretű elektromágnesesség és optika, valamint az idegtudományok átfogásával, de nem szem elől tévesztve az etikai kérdéseket.Az EU pozitív lépéseiről már szóltam. Az EU azonban csak akkor lehet hiteles a harmadik világban a saját terveivel, ha saját magán demonstrálja: képes az újonnan csatlakozott országok szükséges, gyors gazdasági fejlődését, és az életszínvonaluk emelését úgy megoldani, hogy közben az unió ökológiai lábnyoma csökken, vagy legalább jelenlegi állapotában marad. Az EU új tagországai ugyanis a harmadik világéhoz hasonló előnyöket és hátrányokat hoztak az unióba: nagy érintetlen, vagy legalábbis jó állapotú természeti tőkét, alacsonyabb fogyasztást – de igényt és kényszert is a gyors növekedésre, szennyező, amortizálódott ipart, továbbá kormányzati és társadalmi hiányosságokat. A régi és új tagállamok nyilván eltérő, az újakban kedvezőbb ökológiai állapota alapján meg kell kísérelni az EU-n belüli belső ökológiai adósságok kiszámítását és kifizetését, s az ilyen jövedelmeket a természetes erőforrások karbantartására és bővítésére lehet és kell költeni. A strukturális és kohéziós alapok működését ilyen szellemben, a fenntarthatóság szempontjai szerint kellene alakítani. Globális fenntarthatóság nem érhető el az OECD-ben nem tag országok együttműködése nélkül, viszont ez az együttműködés nem nyerhető el hiteles példa nélkül. A többi szereplőnek, régiónak – mint Észak-Amerika, a NAFTA, az EFTA, az OECD – ugyanúgy mint az EU-nak, a gyakorlatban is meg kellene mutatnia, hogy úgy képes növelni a saját területén a szociális tőkét – a lakosság egészségét, tudását, kultúráját, életminőségét –, hogy közben megtartja vagy növeli a természeti tőkét is; és természetesen úgy, hogy a világ más részein sem hagy kiegyenlítetlen ökológiai adósságot.A globalizáció csak akkor válhat a világ javára, ha azt egy erős nemzetközi ökológiai intézmény a fenntarthatóság pályájára állítja, és azon is tartja. Ezért itt is megerősítem, amit már az ENSZ megalakulásának 60. évfordulóján tartott csúcstalálkozón, 2005. szeptemberében is hangoztattam. Szükség van egy ENSZ környezetvédelmi világszervezet megalakítására, amely erős jogosítványokkal rendelkezik.
318
A fenntarthatatlan irányba robogó fejlődés, és a természeti alapok megmentésére mégis megindult, és szintén gyorsuló lépések között ma egyre nő a távolság. Akkor lesz erőnk utolérni és lehagyni a fenntarthatatlanságot, ha végre rádöbbenünk: az életünkért futunk. November 10. Sólyom László köztársasági elnök üzenete a VIII. Országos Horvát Nap alkalmából Örömmel teszek eleget az Országos Horvát Önkormányzat és a Magyarországi Horvátok Szövetsége felkérésének, és vállalok védnökséget a VIII. Országos Horvát Nap rendezvényei felett. Ez a védnökség – Stjepan Mešić elnök úrral közösen – immár hagyományossá vált. A horvátokkal való nyolc évszázados közös államiságunk öröksége után napjainkban egy új közös együttélés perspektívájával számolhatunk. Bízunk abban, hogy Horvátország minél hamarább az Európai Unió tagja lesz, s ezt követően szintén rövid időn belül a schengeni határokon belülre kerül. Ez nyit majd még szélesebb lehetőséget országaink együttműködése előtt; különösen segítheti a határ menti régiók közös fejlesztését, természetes kulturális és gazdasági térségek kialakulását. Az Európai Unión belül kisebbségeink és anyanemzetük kapcsolata is új minőségre emelkedhet. Az Európai Unióban minden hetedik polgár valamely kisebbséghez tartozik. A reformszerződés is garantálja a kisebbségi jogokat. Ám közös feladatunk, hogy az unión belül a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban gyakran tapasztalható idegenkedést eloszlassuk, a kisebbségi jogok érvényesítését természetes igényként fogadtassuk el, amely nem az egyes országok belügye. Horvátország és Magyarország pozitív példával szolgálhat arra, hogy a másik országban élő nemzetrészek az anyaországgal kulturális identitás alapján egységet alkotnak, s ennek elismerése mindkét állam és mindkét nemzet javára válik. Az anyaországoknak pedig joguk van arra, hogy külföldi nemzetrészeiknek minden segítséget megadjanak a még a jogok teljessége ellenére is fenyegető asszimiláció ellen. Napjainkra tovább erősödtek a magyar–horvát jószomszédi kapcsolatok. Az együttes kormányülés konkrét döntésekkel adott tartalmat a köztudottan baráti horvát– magyar kapcsolatoknak. A tárgyalások során figyelmet kaptak a kisebbségi közösségek igényei is. Az idén magam is meggyőződhettem minderről, amikor Horvátországba látogattam. Ezen túlmenően nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy Mešić elnök úrral mind a környezetvédelem terén, mind más téren – például a World Science Forumon való közös részvételünkkel – sikeresen és a kölcsönös megértés légkörében együttműködünk. A kisebbségi önkormányzati rendszer kiépítésével a Magyarországon élő kisebbségeknek lehetőségük van arra, hogy integrálódjanak a helyi önkormányzatokba, s így érvényesüljenek az adott településen élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. Az országos önkormányzatok is ellátják feladataikat. Örömömre szolgál, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa újra napirendre tűzte a kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdését – amit én már elnökségem kezdete óta támogatok, és amely mellett éppen a 2005. évi soproni Horvát Napon álltam ki először nyilvánosan. Közös érdekünk, hogy a horvát közösség megőrizze a már kialakult és erős önkormányzati rendszerét, hogy folytassa a kulturális autonómiája kiépítését.
319
Kívánom Önöknek, hogy továbbra is őrizzék meg horvát identitásukat, amely egyaránt érték anyaországuknak, a Horvát Köztársaságnak és a Magyar Köztársaságnak, amelynek állampolgárai. Ebben Magyarország a jövőben is támogatni fogja közösségeiket. De azt is kívánom, hogy érezzék magukat jól, érezzék magukat otthon Magyarországon!
November 12. Magyar–brit kormányfői közös nyilatkozat (London, 2007. november 12.) (Elfogadták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatása alkalmával.) Az Európai Tanács lisszaboni informális ülésén Európa vezetői elfogadták a Reformszerződést. A kibővített Európai Uniónak így lehetősége nyílik arra, hogy valóban globális játékossá váljék. Azon kérdésekben, amelyek polgárai számára fontosak – mint a foglalkoztatás, a növekedés, a klímaváltozás és a biztonság – az EU-nak teljesítési menetrendet kell kialakítania. Megerősítjük elkötelezettségünket azt illetően, hogy valamennyi szinten küzdeni fogunk a szükséges gazdasági reformokért, amelyek nyomán Európa számára lehetővé válhat, hogy megfeleljen az egyre inkább globalizálódó gazdaság által támasztott kihívásoknak. Az EU globális versenyképességét előmozdíthatjuk az innováció és a verseny fokozása révén, a szabályozási teher csökkentése révén, valamint a távközlési és energetikai piacok liberalizálására irányuló javaslatok előterjesztése útján. Az erős, dinamikus gazdasági alapokra pedig modern társadalompolitikát építhetünk, amely egyesítheti a rugalmas munkaerő-piacokra irányuló szándékainkat közös szociális értékeinkkel. Az EU felelősséget vállal, hogy globális szinten is vezeti a klímaváltozás leküzdésére irányuló harcot. Fenn kell tartanunk a klímabiztonsággal kapcsolatos nemzetközi lendületet azáltal, hogy bevezetjük az Európai Tanács tavaszi ülésén elfogadott intézkedéseket, valamint azáltal, hogy vezető szerepet vállalunk az ENSZ által ez év decemberében Baliban megrendezendő klímakonferencián a klímaváltozásra adandó globális válaszok megfogalmazásában. Ugyancsak sürgősen lépéseket kell tennünk a globális szegénységet és a nemzetközi fejlesztést illetően, a Millenniumi Fejlesztési Célokkal (ENSZ) kapcsolatosan kialakítandó újszerű közelítéssel, valamint azáltal, hogy valamennyi tagállam teljesíti vállalásait. Az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a prioritásként kezelt világkereskedelmi tárgyalások (WTO) Doha Fordulójának sikeres, fejlesztést támogató kimenetelét illetően. A Világkereskedelmi Szervezetbeli megállapodás nemcsak a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésében segíthet bennünket, hanem fokozhatja az EU versenyképességét és növekedését is. Az Európai Unió szomszédságában is támogatnunk kell a reformokat és a stabilitást, az EU-bővítés melletti kiállással, amely már eddig is prosperitást hozott Európának, és biztonságot annak határain túl is. Az Európai Tanács decemberi ülésen az EU vezetőinek ismét alkalmuk nyílik Európa polgárai számára szolgáló teljesítésre. Az időpont megfelelő arra, hogy Európa vezetői hatással lehessenek a globális napirend kialakítására, és a világ vezetői lehessenek a béke, prosperitás és biztonság szolgáltatását illetően, nemcsak az EU határain belül, hanem a tágabb világban is. E célból felhívjuk a Tanácsot, hogy előretekintő és ambici-
320
ózus nyilatkozatot tegyen, amelyben megfogalmazza az Európai Unió új prioritásait és a globalizáció napirendjét. Koszovóval kapcsolatosan ismételten teljes támogatásunkról biztosítjuk Ischinger nagykövet urat és a „Trojka” többi tagját, amint az utolsó lépéseket teszik a Koszovó státusának rendezéséhez vezető úton. Koszovó ügye európai biztonsági kérdés, amelyből nem hátrálhatunk ki. Teljes mértékben támogatjuk az ENSZ Főtitkár álláspontját, miszerint a jelenlegi status quo nem tartható fenn, és késedelem nélküli rendezést igényel. November 13. A Külügyminisztérium közleménye a Fekete-Tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet munkájában Magyarország részvételéről
Az 1992-ben alapított Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organization of the Black Sea Economic Co-operation – BSEC) Külügyminiszteri Tanácsa elfogadta a magyar jelentkezést a szervezet Szektor Dialogus Partnerség státusára. Ez a jogállás tagsági jogokkal és kötelezettségekkel nem jár, de a kölcsönösen kiválasztandó területeken lehetőségeket nyújt a szervezet és a Magyar Köztársaság együttműködésére. A partnerség 2007. november 1-jétől két évre szól, és megújítható. A szervezetnek a Fekete-tengeri régióból 12 állam teljes jogú tagja, és számos állam megfigyelő státusú. November 14. Az Országgyűlés 100/2007.(XI. 14.) OGy. sz. határozata a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. november 12-i ülésnapján fogadta el.) (A határozat a közzététele napján lépett hatályba.) Az Országgyűlés – tekintettel a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos célkitűzések, cselekvési irányok és eszközök meghatározásának és megújításának fontosságára, a természeti környezettel harmonikusabban együtt élő társadalom kialakítását szolgáló stratégiai program végrehajtásához nélkülözhetetlen társadalmi és politikai összhang megteremtésének szükségességére, figyelembe véve a hazai tervezési előkészületeket, valamint az idevonatkozó nemzetközi és európai közösségi együttműködési eredményeket, a következő határozatot hozza. 1. Az Országgyűlés a hazai adottságokra és az eddig elvégzett munkákra alapozva szükségesnek tartja a magyarországi fenntartható fejlődési célkitűzések, átfogó feladatok meghatározását egy hosszú távra szóló fenntartható fejlődési stratégia keretében. Ezt a hosszú távú jóléti, gazdaságfejlesztési, természeti erőforrás-gazdálkodási érdekek figyelembevételével, a környezeti és kulturális értékek megőrzésének igényével és a tudományos eredmények figyelembevételével kell kialakítani, majd rendszeresen megújítani. 2. Az átfogó feladatokra vonatkozó alapelvek és hosszú távú célkitűzések meghatározásánál tekintettel kell lenni a nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettsé-
321
gekre, különösen az Európai Unió idevonatkozó stratégiáira – így többek között az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájára és a Lisszaboni Stratégiára –, valamint az ENSZ égisze alatt elfogadott fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködési programra. (…) 5. Az Országgyűlés úgy határoz, hogy a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az idevonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése érdekében a fenntartható fejlődés ügyeivel foglalkozó testületet: Fenntartható Fejlődési Tanácsot hoz létre. A Tanács a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek fóruma. Elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke; a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. Az Országgyűlés felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy a parlamenti frakciókkal egyeztetve, legkésőbb 2008. május 31-éig tegyen javaslatot a Tanács közjogi jogállására, jogkörére, összetételére, feladataira, valamint működési kereteire. 6. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a kidolgozásra kerülő terveket, szakmapolitikai dokumentumokat a továbbiakban a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégiával összhangban készítse el, illetve a megújításra kerülő programokat annak figyelembevételével dolgoztassa át. A határozat államigazgatási feladatokra vonatkozó pontjait lásd a Magyar Közlöny 2007/153. sz. 10700. oldalán. November 14. A Magyar Köztársaság Kormányának 2210/2007. (XI. 14.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a légtérrendészeti feladatokban való együttműködésről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány a) egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; b) felhatalmazza a honvédelmi minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) d) jóváhagyja a Megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Megállapodás szövegének végleges egállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését; e) felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a Megállapodást érintő NATO STANAG-ekkel kapcsolatos, a hatályos jogszabályi előírások által szükségessé váló nemzeti fenntartásokat tegye meg.
322
November 16. A Magyar Köztársaság Kormányának 2215/2007. (XI. 16.) Korm. sz. határozata Magyarország külkapcsolati stratégiájának első olvasatban történő megtárgyalásáról és társadalmi egyeztetésre bocsátásáról A Kormány 1. első olvasatban megtárgyalta a Magyar Köztársaság külkapcsolati stratégiájának tervezetét, és elrendeli annak társadalmi egyeztetésre bocsátását (2007. november 28-ával); 2. elrendeli Magyarország külkapcsolati stratégiájának a társadalmi egyeztetés alapján módosított tervezetének a Kormány elé terjesztését (2007. december 19-i határidővel). November 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2218/2007. (XI. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között (Szécsény – Petov közötti) közúti Ipoly-híd és kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló egyezmény jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Petov) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével; (…) 3. jóváhagyja az Egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli az Egyezmény végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Aláírták a külügyminiszterek Párkányban 2007. november 16-án. November 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2219/2007. (XI. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között (Ráróspuszta és Rároš közötti) közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló egyezmény jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán Ráróspuszta és Rároš települések között közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével; (…)
323
2. jóváhagyja az Egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli az Egyezmény szövegének végleges megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Aláírták a külügyminiszterek Párkányban 2007. november 16-án. November 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2220/2007. (XI. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya közötti közös vízumgyakorlat eljárási rendjéről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. elfogadja a Megápodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez trörténő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki. Aláírták a kormányfői látogatáskor. November 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2221/2007. (XI. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya közötti közös vízumgyakorlat eljárási rendjéről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő való kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. elfogadja a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki. Aláírták a kormányfői látogatás alkalmával. November 20. A Magyar Köztársaság Kormányának 2222/2007. (XI. 20.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya közötti közös vízumgyakorlat eljárási rendjéről szóló megállapodás jóváhagyásáról A Kormány
324
1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében történő való kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodásbemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. elfogadja a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki. Aláírták a kormányfői látogatás alkalmával. November 28. Az Országgyűlés 1/2007. (XI.28.) sz. politikai nyilatkozata a Burmai/Mianmari helyzetről (Az Országgyűlés a nyilatkozatot a 2007.november 26-i ülésnapján fogadta el.) A Magyar Köztársaság Országgyűlése aggodalmát fejezi ki a burmai belpolitikai helyzet alakulása miatt; egyúttal a szolidaritását fejezi ki a világszerte a demokratikus átalakulásért való küzdelem jelképének számító Aung San Suu Kyi asszony küzdelmével a diktatórikus rezsimmel szemben. A tevékenységéért Nobel Békedíjat is elnyert Aung San Suu Kyi asszony az egész világon elismerésnek és tiszteletnek örvend azért a harcért, amelyet a demokratikus Mianmar megteremtéséért folytat. Erőfeszítései, fáradhatatlan odaadása és személyes áldozatvállalása világszerte elismerésnek örvend és példát mutat mindenki számára. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismeri és támogatja e tevékenységet, és mellette áll azon törekvésében, hogy Mianmar népe számára békét és demokráciát teremtsen. A nemzetközi közösségnek megfelelő politikai és diplomáciai nyomás gyakorlásával, illetve az Egyesült Nemzetek fórumain való megfelelő fellépéssel kell elősegítenie, hogy Mianmar hatóságai elfogadják az ENSZ különleges megbízottjának közvetítő tevékenységét, és járuljanak hozzá a nemzetközi közvélemény tájékoztatását célzó erőfeszítésekhez az országban zajló eseményekről. November 28. A Külügyminisztérium nyilatkozata a Koszovó ügyében folyó tárgyalások magyar hivatalos megítéléséről A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma sajnálattal veszi tudomásul, hogy a koszovói ügyben tárgyalásokat folytató felek („Trojka”) több hónapon át tartó fáradozása ellenére eredménytelenül ért véget a szerbek és a koszovói albánok párbeszéde Koszovó jövőjéről; a jelek szerint kimerült a kompromisszum elérésének lehetősége, amiben közrejátszott, hogy a felek nem tanúsítottak kellő rugalmasságot. Az így kialakult helyzetben igen lényeges, hogy mind a szerb, mind a koszovói albán vezetés megfontoltan járjon el. Ebből a szempontból biztató, hogy mindkét oldal az erőszak alkalmazása ellen foglal állást; szerb részről legutóbb a a Közép-Európai
325
Kezdeményezés (KEK-CEI) tagállamainak miniszterelnöki szintű szófiai tanácskozásán téve erre ígéretet. A Külügyminisztérium köszönetét fejezi ki a nemzetközi tárgyaló feleknek (a „Trojkának”) a közvetítői próbálkozásaiért. A konstruktív megoldás érdekében a Külügyminisztérium fontosnak tartja, hogy az Európai Unió és a NATO tagországai egységesen lépjenek fel Koszovó jövőjének ügyében. November 28. A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – az izraeli–palesztin ügyben Annapolisban sorra került konferencia eredményének megítéléséről A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma üdvözli az annapolisi (USA) Közel-Kelet Konferencia eredményét mint hét év óta első olyan fejleményt, amely tárgyalóasztalhoz ültette az izraeli és a palesztin vezetőket, valamint a régió országainak külügyminisztereit annak érdekében, hogy az izraeli–palesztin konfliktust tárgyalások útján lezárják és ezzel megvessék a térségben az átfogó béke alapjait. A Külügyminisztérium méltányolja, hogy az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt hónapokban következetesen kitartott a konferencia létrejötte mellet. Méltányolja, hogy az izraeli és a palesztin fél az utóbbi hetekben nagy előrelépést tett a megegyezés felé; Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbasz palesztin elnök helyreállította a bizalmat a két vezetés között, ami megfelelő alap lehet ahhoz, hogy 2007. december 12-én olyan tárgyalási sorozat kezdődjön, amely eredményeket tud majd felmutatni. November 28. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a World Political Forum (WPF) budapesti Konferenciáján
Engedjék meg, hogy tisztelve a fórum hagyományait, ne csak zárt politikai kijelentéseket tegyek, hanem dilemmákat is megosszak Önökkel, mert talán az is fontos. Úgy látom, hogy a jelenlegi időszakot globális és világpolitikai értelemben ma még sokkal inkább meghatározzák a korábbról örökölt viszonyokat lebontó mechanizmusok, mintsem az új építkezés. Azt már tudjuk, hogyan nem működhet hosszabb távon a világ. Azt kevésbé tudjuk, hogy miképpen fog működni. Három ilyen nagy lebomlási mechanizmusra szeretnék csak utalni. Az első – ha időrendben megyek – egy 350 éves történelmi és államjogi hagyomány repedezése. Annak a hagyománynak, ami a vesztfáliai békével jött létre, amely azt eredményezte a XVII. század közepétől, hogy szuverén államok lettek közjogi értelemben a nemzetközi élet főszereplői. Ezt napjainkban már két oldalról éri kihívás. Egyrészt a szervezett civil világ egyre erősödő, a nemzetállami kereteket elhagyó mozgalmai. Ezek nem egy esetben antiglobalizációs mozgalomként lépnek fel, megkérdőjelezve a nemzeti és a globális hagyományos intézményrendszer képességét arra, hogy az új világot nemcsak kevesek, hanem sokak vagy mindenki számára befogadhatóan formázza meg. Annak, ami ezen mozgalmak között van, nagyon sok pozitív jelét is látom; nagyon sok pozitív momentumot látok még akkor is, ha időnként nagyon konf-
326
liktusos e mozgalmak megjelenése. Ennél ugyanakkor sokkal tragikusabb a másik elem, amire utalni szeretnék. Megjelentek olyan nem állami típusú szereplők a globális politikai térben, mint amilyen a nemzetközi terrorizmus, amelyek a vesztfáliai rendszerbe tagolt közjogi, államjogi struktúrába nem illeszthetőek; hagyományos eszközökkel, hagyományos intézményrendszerben az általuk teremtett kihívás nem kezelhető. A második nagy lebomlási folyamat – csak utalok rá, nagyon sokat beszéltünk róla – mindaz, ami a ’90-es évek legelejéig az utolsó, azt megelőző 40–50 évet jellemző kétpólusú világrend felbomlása. Erről többet nem is nagyon szólnék. A harmadik pedig ennek nyomán Európa átrajzolódása, amelynek legbonyolultabb, helyenként legfájdalmasabb része mindaz, ami a Balkánon történt és történik még ezekben a hónapokban is. Ez a három nagy átalakulási folyamat mint lebomlási folyamat jellemzi az elmúlt tíz-egynéhány évet. Hogyan lehet erre válaszolni? Azt kell mondanom, politikusként a legnagyobb kihívást abban látom, hogy van egy erőteljesen globalizálódó gazdasági-üzleti világ, ezzel sok tekintetben lépést tartó kulturális integráció; ugyanakkor az ezzel lépést nem tartó civil globalizáció, humán globalizáció és intézményi globalizáció. Nincsenek erős aktorok és erős intézmények, amelyek képesek lennének egyensúlyt tartani egy globális üzleti-gazdasági világgal. Felbomlott az a korábbi egyensúly, ami döntően az európai keretek között, a nemzetállamokon belül megvolt, hogy tudniillik lehetett építkezni az államszerkezet politikai tényezői, a gazdasági tényezők és a munkavállalók hármasának valamilyen okos egyensúlyára. Ez az egyensúly megbomlott. Ez az egyensúly csalódások sokaságát hagyja maga mögött. Azt gondolom, arra kell törekedni, hogy erősítsük a globális politikai integrációk – mint például az ENSZ – szerepét. Azt gondolom, hogy a globalizáció mellett nem kevesebb, hanem több politikai integráció szükséges. Támogatni és sürgetni kell, hogy szakszervezetek és civil szerveződések a hagyományos módot követve erős, kontinentális vagy globális integrációkat alkothassanak, közelebb lépve Európához. Jómagam mélyen és elkötelezetten Európai Unió párti vagyok, de egyetértek azokkal a felvetésekkel, hogy Európa mint olyan és az Európai Unió nem egymást fedő fogalmak. Európa történelmi sikerét az a képessége biztosította, hogy befogadó kultúra volt. Képes volt arra, hogy saját kultúrájában is reflektáljon a sajátjától eltérő kulturális és vallási identitásokra. Végtelenül óvnám az Európai Uniót attól, hogy akként tekintsen magára, hogy önmagában képviseli a történelmi és kulturális európai örökséget. Ugyanis azt gondolom, hogy ez színesebb, nyitottabb és összetettebb, mint ami ma az unióban szervezett. Kötelező feladatnak gondolom a Nyugat-Balkán országaira kiterjedő bővítést. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az Európai Unió az elmélyített együttműködések nagyon széles palettáját alkalmazva építsen ki egy nagyon intenzív szomszédsági kapcsolatrendszert. Válaszolni arra a kihívásra, ami egyik oldalon a mediterrán térségből, másik oldalról pedig a keleti szomszédságpolitikából jön, csak úgy lehet, ha nem „nulla” és „egy” értékű változókban gondolkodunk – tudniillik hogy vagy unió- tag valaki, vagy nem unió-tag –, hanem létezhetnek a teljes jogú tagságtól, az uniótól való független nemzetállami létig akár több fokozatú átmeneti partnerségi kapcsolatok intézményesítetten. *
327
Európa számára most több kihívás létezik egymás mellett. Nem lehet megkerülni, hogy az egyik természetesen Oroszország. Azt gondolom, az az érdek, hogy Oroszországgal Európa nyitott stratégiai együttműködésben létezzen. Ez az érdek. Oroszország nehéz és bonyolult utat járt be az elmúlt tizenhét évben; ez az átalakulás érinti a politikai rendszert és a gazdasági rendszert. Ennek az átalakulásnak egyes jegyei nagyon hasonlítanak arra, amit az Európai Unió egyes országaiban, vagy a legtöbb országában mi vallunk, más jegyei pedig attól különbözőek. A sajátos orosz történelem és fejlődés okán biztos, hogy tartósan lesz különbség a demokrácia-felfogás, az emberi jogokról való gondolkodás tekintetében Oroszország és az Európai Unió között. Az Európai Unió álláspontját és érvelését osztva azon kell dolgozni, hogy nyitott dialógus maradjon fent, olyan dialógus, amely nem a kioktatásra, hanem a megértésre próbál épülni. Kritika bármelyik oldalról lehet és van a másik felé. Nem a felsőbbrendűség valós vagy feltételezett hitéből indul ki, hanem abból, hogy nagyon jól tudjuk: ennek a hatalmas nagy térségnek a fejlődése nagyon különböző volt az egyes országokban. És ennek természetesen vannak máig ható következményei. Szeretném még egy értelemben mondani: Oroszország egyre határozottabban kér helyet a világpolitika alakításából. Oroszországot növekvő nemzeti önbizalom és öntudat jellemzi. Ezt a növekvő önbizalmat és öntudatot részben alátámasztja az országnak az a belső megerősödése, amelynek egyik forrása nyilvánvalóan az értékesített energiából származó fantasztikus bevétel. Oroszország tartalékai akkorák, hogy dobogós helyet foglalhatnak el e tekintetben a világon. Úgy látom, hogy Oroszország is próbálgatja, mi is az ő új szerepe; és úgy látom, a világ is ízlelgeti, hogy hogyan kell Oroszországgal együttműködni ebben a helyzetben. Az elmúlt időszakban konfliktusokról hallottunk többet. Én mind a két oldalon látok egyfajta túlérzékenységet és hajlamot arra, hogy túlreagáljanak lépéseket. Ismétlem: mind a két oldalon. Van hajlam arra, hogy a kölcsönös félelmek igazgassák a politikát. Úgy látom, az indokoltnál kevesebb a nyitottság arra, hogy közös megoldásokat keressünk. Bennünket arra tanított meg a XX. század, hogy sem Európában, sem a világon nem képzelhető el hosszú távú stabilitás és nyugalom anélkül, hogy Oroszországon belül is stabilitás és nyugalom legyen. Oroszország és a világ kapcsolatának alapvetően nem a bezárkózásra, hanem a nyitott együttműködésre kell épülnie. Határozottan ellenzek minden olyan politikát, amely bármifajta izolálásra épül. Akik be akarják zárni a másikat, azok előbb-utóbb önmagukat zárják be ebben a rendszerben. Sokan mondják, hogy Oroszország kezében az energia több, mint egyszerű természeti erőforrás és kereskedelmi áru. De nem Oroszország kezében vált stratégiai eszközzé az energia, hanem Oroszországtól függetlenül vált az energia mára stratégiai fontosságú erőforrássá. Számomra teljesen világos, hogy kialakult egy egyenlőtlenség, de az egyenlőtlenség sokkal inkább kölcsönös, mintsem egyoldalú. Egyik oldalon igaz, hogy Európa rendkívüli módon függ az orosz energiaszállításoktól. De legyen világos: például a gáz tekintetében Oroszországnak érdemben nincsen más vásárlója, csak mondjuk Törökországgal együtt az Európai Unió és a tagországok. Ez egy kölcsönös függőség, ez interdependencia. Hozzáteszem persze: ez nem egy kiegyensúlyozott kölcsönös függőség. Éppen mivel Oroszországnak van vagy 500 milliárd dolláros tartaléka, Oroszország kibírja bevételek nélkül két hónapig is, ha nem szállít. Mi nem bírjuk ki két hónapig, ha energia nélkül maradunk. Ezért egyszerre igaz az, hogy szerintem kisebb a kölcsönös fenyegetettség, mint amit időnként a felek mutatni próbálnak. Másik oldalról az igaz, hogy az alaphelyzet – mert vannak olyan tényezők, amelyek szimmetriára utalnak – egy bizo-
328
nyos helyzetben nem szimmetrikus: eladó-oldali domináns szerep van, ez pedig Oroszország pozícióját erősíti. Erre az Európai Uniónak szerintem nem politikai reakciókkal kell válaszolni. Mondom sokadszor: ha az európai térfélen tagolt, döntően nemzetállami kötődésű és egymással is versengő energiavásárlók vannak, miközben az eladó- oldal pedig oligopolisztikus vagy monopolisztikus jellemzőket mutat, ráadásul állami kontrollal egy olyan piacon, ahol egy eladó és igen sok vevő van, ott az eladók lesznek mindig túlsúlyban. Itt azt gondolom, hogy egyetlenegy megoldás van hosszabb távon: konszolidálni kell az európai energiapiacot üzleti, gazdasági alapon, jelentős politikai támogatással. Hozzátéve: bizonyos versenyjogi ügyekre persze figyelve, én ezt tudom. Úgy látom, hogy ami a katonai együttműködést és versengést jelenti, ott az együttműködésnek nincsen alternatívája. Ebben sokkal több bizalom és sokkal több együttműködés kell, mert az elmúlt hónapokban elindult folyamatok kifejezetten veszélyesek. Nem hiszem, hogy ez visszatérést jelent a ’70-es, ’80-as évekhez. De ennek még a szele és a hangulata is rendkívül ártó. Azt is gondolom, hogy a Közép-Keleten sajnos tartósan fenn fog maradni a bizonytalanság. Ennek több oka van: részben valóban ott van az iszlám fundamentalizmus, ott van a terrorizmus, ott van az iráni atomprogram és annak a nem azonos megítélése. És ott van a transz-kaukázusi, transz-kaszpi térség jelentős átalakulása, amelyben szemmel láthatóan egymással rivalizáló szempontok jelennek meg. Ez igaz egyébként Oroszországra és az Egyesült Államokra is. Rövid távon én ezt egy rivalizáló viszonynak látom; és miután nagyon sok pontból táplálkozik ez az instabilitás, ezért szerintem ez évtizedes konfliktus marad. * Visszatérve Európára, hadd mondjak még Koszovóról egy mondatot! Koszovó alapvetően európai kihívás. Azt tudom mondani magunknak, hogy ha az Európai Unió nem képes kellő hatékonysággal és hatásfokkal hozzájárulni a koszovói rendezéshez, akkor hosszú időre be fog bizonyosodni, hogy a közös kül- és biztonságpolitika – ami minden vágyunk, és én ennek elmélyítésének a pártján állok – illúzió. Nem lehet várni az Egyesült Államoktól, hogy a koszovói kérdésben ő vállalja a főszerepet. Ebben a főszerepet az Európai Uniónak kell vállalnia. Minden országnak külön-külön is. Magyarországnak ezer és egy oka van, hogy okosan, segítő szándékkal és támogatólag figyelje az eseményeket. El kellene kerülni azt, hogy miközben a koszovói rendezésre fordítjuk energiáinkat, aközben új típusú bizonytalanságokat idézzünk elő a térségben. Nemcsak Koszovót kell nyugalomban tudnunk, hanem az egész térséget, és a térségen belül Szerbiát is. Rendkívül fontos az, hogy miközben megoldunk egy gondot, ne állítsunk elő egy másikat. Ezért aztán jelentős erőfeszítéseket kell tenni a következő hetekben, hónapokban, hogy a dolgot a maga összefüggéseiben lássuk. Végül egy mondatban hadd utaljak Schuster elnök úr tegnapi megjegyzésére, amit nagyon felelősnek gondolok, és köszönöm szépen azt Elnök úrnak. Nézzék, Európának ez a térsége nemigen érthető azok számára, akik nem ismerik e térség történelmét. Itt állandóan összegabalyodtak népek, vallások. Történelmünk tele van szomszédi háborúskodással, tele van indokolatlan, a nemzeti felsőbbrendűség által gerjesztett konfliktussal. Nagyon könnyű ebben a térségben nacionalistának lenni, ahhoz őszintén szólva nem kell nagy bátorság. Sőt, azt gondolom, hogy ebben a térségben a radikalizmus és a nacionalizmus a gyávák fegyvere; azoké, akik nem mernek kellő nyitottsággal
329
fordulni a szomszéd népek irányába, akik valamilyen hóbortos, önző, felsőbbrendű nemzeti álláspont fogságában élnek, akik annyi bajt okoztak már ennek a térségnek, hogy megszámolni sem lehet. Csak egy dolog lehetséges: a Kárpát-medence, a Dunamedence népeinek okos, egymást respektáló, demokratikus, nyílt együttműködése. Ennek az Európai Unió nagyon-nagyon jó kerete – azzal együtt is, hogy önmagában az unió nem oldja meg a kérdést. Az unió az a keret, a jobb lehetőség, mint bármi más, ami volt a történelemben. Én e tekintetben erősen uniópárti vagyok. De a dolgot itthon kell elvégezni. Nem Brüsszel fogja megoldani azokat a vitákat, amely viták időnként nemzetiségi politikában vannak ebben a térségben. Kétoldali érzékenységre van szükség. Ennek a térségnek a nemzetállamai nagyon sokáig, nagyon sokszor nem élveztek függetlenséget és önállóságot. Emellett ennek a térségnek a nemzetállamai közül egyik-másik történelmi értelemben rendkívül fiatal. Muszáj, hogy legyen nyitottság bennünk, hogy értsük: ezek a fiatal nemzetállamok másfajta érzékenységgel rendelkeznek. Nagyon nehéz a demokratikus átmenet. Itt „kioktatni” egymást rendkívül könnyű. Azt gondolom, hogy először is magunknak el kell végezni a leckét; azt a leckét, ami nem megy könnyen: belül demokratává válni mindegyikünknek, személy szerint különkülön is, és együtt is a politikai osztályoknak. Úgy gondolom: ez után lehet nyugodtabb együttműködésre számítani. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. November 29. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bevezető beszéde a magyar–osztrák második együttes kihelyezett (budapesti) kormányülésen Tisztelt Kancellár Úr! Tisztelt Vendégeink! Szeretettel köszöntöm Önöket Budapesten. A magyarok tárgyaltak már az osztrák kormány képviselőivel közös dolgainkról; természetesen teljesen más körülmények között, a monarchia kötött össze bennünket. A két parlament delegációja ebben a teremben ülésezett, hogy a közös minisztériumok tevékenységét felügyeljék. Egykori funkciójáról kapta ez a terem az azóta is közhasználatú nevét: ez a delegációs terme a magyar Parlamentnek. A delegációs terem a kupolacsarnokhoz közel, az épület szívében, az alsó- és a felsőházi terem között félúton helyezkedik el. Az ülésekre akkor is felváltva hol Bécsben, hol Budapesten került sor, ahogyan most is. A mi időnkben ez már a második találkozó a két ország kormánya között. A párhuzamoknak ezzel nagyjából vége is van, hiszen ezúttal két szuverén ország kormánya szabad akaratukból és jól felfogott érdekeiktől vezetve keresik a még szorosabb együttműködés lehetőségét Pusztán annyit kívántam jelezni a bevezető mondataimmal, hogy Ausztria és Magyarország történelme a hosszú évszázadok során összekapcsolódott. A kapcsolatok legfontosabb részeinek és összetartó elemeinek egy része: az emberi, kulturális és lelki kapcsolatok azóta is fennmaradtak. Bár a közös államalakulat megszűnt, Magyarország és Ausztria kifejezetten bensőségesnek mondható kapcsolata az elmúlt évtizedekben is fennmaradt. Magyarország különösen hálás Ausztriának azért, hogy 1956-ban utat nyitott a magyarok százezrei számára a szabad világhoz, és később is magyar családok sokaságának, polgárok tízezreinek vált végleges otthonává. Ugyanezzel a tisztelettel emlékezünk arra, amikor a rendszerváltás forgatagában, 1989-ben és 1990-ben Ausztria nem egyszerűen politikai, hanem kiterjedt és széles emberi megértést, segítséget nyújtott Magyarország számára. Amikor tavaly ősszel Bécsben ünnepel-
330
tük az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját, akkor ennek az ünnepségnek a mottójául azt választottuk, hogy: „Köszönjük Ausztria”. Ma is azt gondoljuk, hogy nem véletlenül hívjuk és tekintjük mi osztrák barátainkat „sógoroknak”; jól jelzi ez a kifejezés azt, hogy létezik egyfajta mélyebb emberi kötődés akkor is, ha történelmünk nem volt mentes vitáktól, és az is teljesen világos, hogy vitáink – mint ahogy a legjobb barátok között és időnként a legjobb házasságokban is – ma is vannak. Ugyanakkor a történelmi-emberi hűséget soha nem sértettük meg. Szerintem legfeljebb egyetlen dologban vagyunk hűtlenek a hétköznapokban, hogy a sokunk által szeretett Wiener Schnitzer magyar nevét, a bécsi szeletet csak az éttermek világában használjuk, otthon a legegyszerűbb magyar kifejezést használjuk rá, hogy rántott hús. Nem tudom, le tudjuk-e ezt fordítani németre. De ha az a legnagyobb bűne a magyaroknak, hogy nem emlékeznek meg minden vasárnap arról, hogy ami az asztalra kerül, az igazából wiener schnitzer, nem pedig egyszerű rántott hús, akkor ez talán megbocsátható vétke a magyaroknak. Ami a kormányülést illeti, azt látjuk, hogy közös ügyünk csaknem annyi van, mint égen a csillag, a közlekedésfejlesztéstől az energiapolitikai együttműködésig. Szeretnék gratulálni az osztrák vasutaknak, hiszen épp az elmúlt napokban lett világos, hogy ők nyerték meg azt a versenyt, amely a magyar vasúti teherszállításról szólt, egy rendkívül impozáns üzleti ajánlattal, a jövőre vonatkozó regionális tervekkel és – mondanom sem kell – vételárral. Vannak közös dolgaink energiapolitikában, csak a „Nabucco”-ra hadd hivatkozzak. De közösen fejlesztünk határ menti utakat, kerékpárutakat, amiknek különös jelentősége lesz, ha néhány hét múlva megnyílik a schengeni határ, és a Magyarország és Ausztria közötti határ a maga fizikai valóságában nagyobbrészt meg fog szűnni. Tudom, hogy ez nem egyszer aggodalmat is kelt. Ezzel együtt azt gondolom, nincsen fantasztikusabb dolog, mint a szabadság, és nincsen fölemelőbb dolog, minthogy magyarok és osztrákok újra korlátozás nélkül és szabadon látogathatják majd egymást. Készülünk nagyon sok mindenre, ami kultúrában összeköt bennünket. Pécs fogja átvenni 2010-ben Graz városától az Európa Kulturális Fővárosa címet. 2009-et Magyarországon Haydn-évvé nyilvánítottuk. Aki pedig a különc és korszakformáló tehetségű osztrák alkotó, Hundertwasser művészetére kíváncsi, annak Budapestre kell jönnie, az itteni gyűjteményes kiállításra. Magyarország és Ausztria kapcsolatát nem terhelik a kisebbségi lét megannyi nehézségéből fakadó, olykor vélt vagy valós, a történelemből hozott, de máig tartó ellentétek. Ezek a kisebbségek ma összekötnek bennünket; a kettős identitásukat szabadon, korlátozásmentesen gyakorolhatják és élhetik meg, jó példát mutatva a régió egészének. Emiatt muszáj köszönetet mondanunk Ausztria mindenkori kormányának és a burgenlandi tartománynak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy ne menjek mélyebben bele a többi kérdésbe; lesz időnk megvitatni. Örülök, hogy folytathatjuk az együttműködésnek ezt a formáját, és azt remélem, hogy az együttműködésnek ez a minősége, tartalma fennmarad. Megoldásokat kell keresnünk, új utakat kell keresnünk. Ehhez sok kezdeményezés és sok munka kell. Isten hozta Önöket Budapesten. Köszönöm, hogy itt vannak
331
November 30. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a „Határon túli magyarok a XXI. században” téma-megjelölésű konferencia-sorozat „Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés – felzárkózás esélyei a határon túl” címmel sorra került 4. programján Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink! Örömmel köszönöm Önöket a negyedik konferenciánkon. Minden határon túli műhelyben folyik a munka, vannak Magyarországon is erre hivatott külön intézmények, rendkívül sok a publikáció, folyik a véleménycsere. Mégis azt gondolom, hogy ennek a konferencia-sorozatnak különös jelentősége és helye van. Egyrészt ez az a fórum, ahol a határon túliak minden országból összejönnek és találkoznak a magyarországiakkal, tehát egy nagyon sokoldalú kölcsönös információcsere folyik. Másrészt pedig azt hiszem, ennek a helynek a semlegessége és őszinte szándékai jót tesznek a témának is. Minden, ami itt elhangzik, megjelenik a honlapunkon, és megjelenik a Pro Minoritateban, tehát nagy nyilvánosságot kap. Úgy érzem, hogy ez a sorozat lassanként kezd beérni, az eddigi témák nagyon szépen épültek egymásra. Először volt egy általános helyzetfelmérés, hogy merrefelé is kellene menni; utána a szórványban és a tömbben élés problémája; legutóbb az autonómia és a regionalitás kérdésköre volt a tanácskozások témája. Most pedig egy égető és valóban húsbavágó probléma: az anyagi támogatásoknak a kérdése. Úgy tervezzük, hogy talán még egy vagy két témát lesz érdemes megbeszélni – az idő is szorít –, azután összegezzük az eredményeket, és megpróbáljuk az itt elhangzottakat a magyarságpolitika gyakorlatába is átvinni. Az a téma, amiről most fogunk beszélgetni, a magyarországi támogatásoknak a kérdése. A magyar lakta területeket járva ebből én leginkább a kérésekkel szoktam találkozni, néha pedig panaszokkal, hogy csökkennek a támogatások. Ez valójában csak a felszín. Most szerintem sokkal mélyebb kérdésekről lesz szó. Semmiképpen nem szeretném megelőlegezni a mai tanácskozáson elhangzó főreferátumot és a többi előadást sem; azonban az nyilvánvaló, hogy ez is egy olyan téma, aminek kapcsán az egész magyarságpolitikának a kérdésessége, ellentmondásai, a különféle szerepeknek a tisztázatlansága, az intézményi tisztázatlanságok különösképpen ki fognak ütközni. Ezért nagyon sokat várok ettől a mai tanácskozástól. Némileg változik a technikai lebonyolítás. Az eddigi menetrend az volt, hogy minden országból elhangzottak az előadások, és ezért szükségképpen rövidebbre volt fogva minden egyes területnek a bemutatkozása és a problémafelvetése. Most egy terjedelmes, nagyon alapos főreferátum és korreferátumok következnek (délelőtt); utána pedig szabadon vitázunk és beszélgetünk a kérdésekről. Szeretném kiemelni azt, hogy nemcsak arról van szó, milyen pénzbeli támogatásokat tud az anyaország juttatni, mi ezeknek a felhasználása, milyen igények vannak, milyen érdekek ütköznek, milyen a politikai és szervezeti háttér; hanem az is nagyon fontos, hogy milyen egyéb segítséget tudunk nyújtani, akár természetben, akár menedzsmentben, akár lobbizásban külföldön az Európai Unióban, és így tovább. A téma tehát nem szűkül be arra, hogy milyen segélyek érkeznek és hová. És végül, a támogatásoknak a peremén szintén nagyon fontos, hogy az állami szférától függetlenül a gazdaságnak a mozgása a határon túl – tehát a magyar gazdaság jelentkezése a határon túl –, a kooperáció hogyan viszonylik ehhez a támogatási szférához.
332
Nincs más hátra, mint hogy nagyon jó tanácskozást kívánjak mindenkinek. Örülök, hogy ilyen sokat eljöttek, örülök az ez eddig beérkezett írásbeli anyagoknak is; nagyon bízom benne, hogy sikeres konferenciánk lesz, és jó szájízzel fogjuk zárni a mai napot.
333
December December 5. A Magyar Köztársaság Kormányának 2226/2007. (XII. 5.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság és a Svájci Szövetségi Tanács közötti keretmegállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Svájci Hozzájárulás forrásai fogadásának kereteit rögzítő, a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeinek csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Köztársaság között létrejött Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás (a továbbiakban: szerződés) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a szerződés bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. December 5. A Magyar Köztársaság Kormányának 2227/2007. (XII. 5.) Korm. sz. határozata a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program elfogadásáról A Kormány, Magyarországnak a szomszédos EU-tagországokkal illetve különösen az unión kívüli Ukrajnával való együttműködése megerősítése, továbbá az ország előtt megnyíló uniós támogatások részét képező Európai Területi Együttműködés Célkitűzés Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alap eredményes és hatékony felhasználása érdekében a következő határozatot hozza. A Kormány 1. megtárgyalta és egyetért a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program (a továbbiakban: Program) célkitűzéseivel és prioritásaival, és felhívja az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy – az Európai Bizottság hivatalos eljárása keretében, az érintett partnerállamok jóváhagyásával, valamint a szükséges technikai feltételek biztosítását követően – a Programot jóváhagyás céljából benyújtsa az Európai Bizottságnak; 2. felhatalmazza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy a Programmal kapcsolatos uniós tárgyalások során az érintett partnerállamokkal együttműködve eljárjon, továbbá felívja, hogy a tárgyalások lezárásáról a Kormánynak jelentésben számoljon be.
334
December 10. A Magyar Köztársaság Kormányának 2230/2007. (XII. 10.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja közötti keretmegállapodás jóváhagyásáról A Kormány 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja közötti fejlesztési együttműködésről szóló Keretmegállapodás (a továbbiakban: Keretmegállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Keretmegállapodás bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására; (…) 4. jóváhagyja a Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a Keretmegállapodás végleges megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését; 5. felhívja a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az éves költségvetési tervezés során a rendelkezésre álló költségvetési támogatási kereteken belül gondoskodjon a Keretmegállapodásban foglalt fizetési kötelezettség teljesítéséről. December 10. A V-4 tagországok és a Szlovén Köztársaság miniszterelnökeinek közös nyilatkozata (Cseh Köztársaság – Ostrava, 2007. december 9–10.) A „visegrádi” csoport országai (a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia miniszterelnöki szintű találkozót tartottak a Cseh Köztársaságban (Ostrava), amely ország jelenleg a V-4 tagországok elnökségét gyakorolja. A találkozó házigazdája Mirek Topolánek, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke volt; a találkozón részt vett Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Donald Tusk a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Janez Janša a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfők áttekintették a V-4 tagországok cseh elnökségének folyamatban lévő tevékenységét, prioritásainak teljesülését; megtárgyalták a jelenlegi koszovói helyzetet; kinyilvánították annak szükségességét, hogy a Nyugat-Balkán országait továbbra is támogassák integrációs törekvéseikben; értékelték a schengeni rendszer által érintett térség kibővítését; és véleményt cseréltek az energiabiztonság kérdését illetően. A miniszterelnökök megvitatták az Európai Unió soron következő szlovén elnökségének prioritásait, valamint a cseh elnökség előkészületeit. A V-4 tagországok és a Szlovén Köztársaság számára a schengeni térségbe történő integrálásuk és a határellenőrzések felszámolása olyan ügy, amelynek jelentősége messze túlmutat a belügyi és igazságügyi együttműködés térségben való részvételén és jelentős szimbolikus tartalmakat hordoz. A „visegrádi” csoport és a Szlovén Köztársaság üdvözlik a schengeni térség kibővítését mint az Európai Unió alapvető eszméinek teljesülése irányába tett jelentős lépést. A V-4 tagországok és Szlovénia támogatják az EU portugál elnökségének az Európai Tanács soron következő decemberi találkozójával kapcsolatos ambícióit. Hiszik,
335
hogy amennyiben a Tanács elfogadja az intézményi reform, a bővítés, a bel- és igazságügy, a gazdaság és a környezetvédelem napirenden lévő ügyeit, valamint a külkapcsolati (Koszovóval kapcsolatos) álláspontokat, az meg fogja könnyíteni a szlovén elnökség sikeres előrehaladását. A V-4 tagországok várakozással tekintenek az Európai Tanács soron következő szlovén elnökségére. Felajánlják támogatásukat a szlovén elnökségnek annak céljait és prioritásait – az európai versenyképesség erősítését, az energia-politikát, a nyugatbalkáni napirendet és a bel- és igazságügyi térség kérdéseit – illetően. A V-4 tagországok üdvözlik az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását, amelyet a szlovén elnökség fog beindítani. Az EU bővítésével kapcsolatban a V-4 tagországok és a Szlovén Köztársaság kifejezték elkötelezettségüket, hogy minden EU-tagjelölt országot támogatnak mindaddig, amíg azok el nem érik a teljes tagságot. A V-4 tagországok és Szlovénia hangsúlyozták, hogy a Nyugat-Balkán térség országainak többségében szükség van a reformfolyamatok dinamizmusának megújítására. Ezzel kapcsolatban kiemelkedően fontosnak tartják a Thesszaloniki Napirend teljes körű alkalmazását, különösen a személyközi kapcsolatok ösztönzését, valamint a NyugatBalkán országai állampolgárainak szabad utazását gátló akadályok eltávolítását illetően. A V-4 tagországok és Szlovénia üdvözlik az Európai Bizottság azon szándékát, hogy útitervet készítsenek a vízumok teljes mértékű liberalizálásához. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy szükség lenne a Koszovó státusával kapcsolatos kérdés mielőbbi megoldására, ami megerősíthetné a regionális stabilitást. A V-4 tagországok és Szlovénia úgy vélik, hogy az Európai Szomszédsági Politika hatékony eszköze az EU és szomszédjai közötti kapcsolatok elmélyítésének. Támogatják kelet-európai szomszédjaik európai aspirációit és az EU nyitott kapu politikája elnevezésű politikai víziójába illeszkedőnek értékelik azokat. Az Európai Uniónak pozitívan kell reagálnia ezen országok ambícióira, hogy azzal előmozdítsa a szükséges politikai és gazdasági reformjaikat, és tágítsa jövőbeli integrációs kilátásaikat. A V-4 tagországok és a Szlovén Köztársaság különös figyelmet fordítanak a keleteurópai országokra és az Európai Szomszédsági Politika e régióban történő megvalósítására. Hisznek abban, hogy az EU Ukrajnával kötendő új megállapodásáról folyó tárgyalások mielőbbi befejezése erősíti majd a stabilitást és előmozdítja a reformfolyamatokat ebben az országban. A „visegrádi” országok erősíteni kívánják a balti országokkal folytatott párbeszédüket a V-4 cseh elnöksége idején, többek között az Európai Szomszédsági Politikával kapcsolatos kérdéseket illetően. A V-4 tagországok és Szlovénia szorosan követik a grúziai helyzet fejleményeit. Kiemelték, hogy Grúziában szükség van az elnökválasztások átlátható, a demokratikus normáknak megfelelő módon történő megszervezésére. A közelmúlt zavargásai ellenére a V-4 tagországok támogatják az Európai Unió és Grúzia közötti együttműködés további mélyítését. Janez Janša miniszterelnök Szlovén Köztársaság
Mirek Topolánek miniszterelnök Cseh Köztársaság
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Magyar Köztársaság Robert Fico miniszterelnök Szlovák Köztársaság
Donald Tusk miniszterelnök Lengyel Köztársaság
336
December 11. A Külügyminisztérium nyilatkozata az Algériában elkövetett terrormerénylet magyar hivatalos megítéléséről A Külügyminisztérium döbbenettel és felháborodással értesült az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság fővárosában 2007. december 11-én elkövetett véres merényletekről (autókban elrejtett robbanóeszközök felrobbantása, diplomáciai rezidenciáknak is helyet adó városnegyedben), amelyek számos algériai ember és – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának algíri képviseletén szolgálatot teljesítő – több külföldi diplomata halálát okozták. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma ezúttal is a leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját, és ezt az újabb algériai merényletet embertelen, semmivel sem igazolható bűntettnek minősíti. Felháborodásunk határozott kinyilvánításával egy időben kifejezzük Algéria elnökének, az algériai népnek, valamint az ENSZ Miszszió valamennyi munkatársának, az áldozatok családtagjainak a szolidaritásunkat és együttérzésünket. December 12. A Magyar Köztársaság Kormányának 2232/2007. (XII. 12.) Korm. sz. határozata az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés elfogadásáról A Kormány 1. egyetért az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés (a továbbiakban: Lisszaboni Szerződés) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a miniszterelnököt és a külügyminisztert vagy az általuk kijelölt személyt a Lisszaboni Szerződés bemutatott szövegének – a kötelező hatály elismerésének fenntartásával történő – végleges megállapítására; 3. elfogadja a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Lisszaboni Szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását; a törvényjavaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki; 4. elrendeli a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elismeréséhez és kihirdetéséhez kapcsolódóan az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéről szóló országgyűlési határozati javaslatnak a törvényjavaslattal egyidejűleg történő benyújtását az Országgyűlésnek; az országgyűlési határozati javaslat előadójának a külügyminisztert jelöli ki. Aláírták Lisszabonban, 2007. december 13-án. December 20. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a schengeni határrendszerhez történő csatlakozás előestéjén Tisztelt Honfitársaim!
337
Magyarországnak ma különösen nagy szüksége van jó hírekre. Örülök, hogy egy ilyen jó hírt oszthatok meg Önökkel: ma éjféltől nincsenek többé sorompók, határőrök Magyarország és Európa nagy része között. Olyan szabadság áll helyre, amelyben száz éve nem volt részünk, és amelyre nagyon sokat vártunk. Éjféltől kezdve minden magyar állampolgár úgy mozoghat Európa „schengen” által határolt részein, mintha csak otthon lenne; és otthon is van. Erről beszéltünk úgy hosszú ideig, hogy a határok majd légiessé válnak. Ez most megvalósul. Azok a régiók, amelyek régtől fogva összetartoztak gazdaságilag és természetileg, ismét összenőhetnek. Nagyon nagy öröm ez a határ két felén élő magyar közösségeknek; de épp olyan óriási lehetőség a régióknak is, függetlenül a nemzetiségi lakosságától, mert közösen lehet tervezni a jövőt, közösen lehet fejleszteni, és ehhez az Európai Unió jelentős segítséget tud adni. Tudjuk, hogy ezeket az előnyöket nem tudja élvezni a teljes Kárpát-medencei magyarság. Szeretném biztosítani a kárpátaljai és a délvidéki magyarságot, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy a lehető legkönnyebben lépjék át a magyar határt. Most azonban örüljünk annak, hogy a schengeni határokon belül kerültünk, örüljünk annak, hogy a mindennapi életben mindenki úgy érezheti: valóban Európa szívében vagyunk. December 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a schengeni határrendszerre áttérés megnyitásakor (Hegyeshalom, 2007. december 21.) Tisztelt Honfitársaim, Hölgyeim és Uraim, ünneplő Közönség! Az elmúlt mintegy 50 évben ez a határszakasz most harmadszor történelmi esemény színhelye. 1956-ban ezen a határszakaszon indultak el magyarok tízezrei egy szabadabb világ felé, 1989-ben itt bomlott le a „vasfüggöny” és indult el Ke-let-Közép-Európa gyökeres átalakulása; és most, 2007 végén lebomlik a Magyarországot és az Európai Unió többi tagállamát elválasztó régi határ. Oly sokszor mondjuk már el, hogy történelmi időket és pillanatokat élünk, hogy lassan elkopik e szó jelentősége. Az elmúlt tizennyolc évben a rendszerváltozással, a NATO-csatlakozással, az Európai Unióhoz csatlakozással, és most a schengeni határok lebontásával olyan dolgok történnek körülöttünk, amelyeket elődeink sok-sok évtizeden, sőt évszázadon keresztül el sem tudtak volna képzelni. Magyarország az Európai Unió demokratikus és szabad közösségének egyenjogú tagja lett. Mi magyarok pedig ugyanazokat az értékeket és elveket vallva ugyanazokat a szabadságjogokat élvezzük, és mostantól kezdve gyakoroljuk is, mint európai polgártársaink. De tegyünk hozzá még valamit! Nemcsak az európai belső határok bomlanak most le, hanem azok a határok is, amelyek a számunkra oly sok fájdalmat hozó XX. században alakultak ki, és szakították meg a korábban egységes történelmi magyar nemzetet. Ez a mai éjszaka fontos állomás az európai egységesülés útján, de egyben fontos állomás a történelmi magyar nemzet belső kohéziójának megerősítése és megteremtése útján is. Miközben az ember történelmi összefüggésekről beszél, hadd tegyek egy nagyon hétköznapi megjegyzést is! Nagyon örülök annak, hogy gyermekeink és az én gyermekeim már nem fogják érezni azt a görcsöt, amit még a mi szüleink, így az én szüleim is
338
éreztek, miközben egy határszakaszhoz közeledtek. Szabadnak születtek és szabadon élhetnek. Köszöntjük a szabad Európát, és a szabad Európában a korábbinál is szabadabb Magyarországot! December 21. A Magyar Köztársaság miniszterelnökének és az Osztrák Köztársaság kancellárjának közös nyilatkozata a schengeni határrendszer életbelépése napján (Budapest és Bécs, 2007. december 21.) Az Osztrák Köztársaság kancellárja és a Magyar Köztársaság miniszterelnöke - a schengeni övezet bővítése történelmi jelentőségének tudatában, - az európai egység kiteljesedéséért érzett felelősségtől indíttatva, - az európai béke, szabadság és biztonság megőrzésének, a kontinens népei közötti szolidaritás megerősítésének, valamint - a két ország közötti együttműködés elmélyítésének szándékával az alábbi nyilatkozatot teszi: Ausztria és Magyarország gazdag közös múltra tekint vissza, amelyre joggal építheti közös európai jövőjét. A dualizmus éveit követően a két nép közötti szolidaritás a XX. századi magyar történelem kiemelkedő fejezeténél, az 1956. évi forradalom és szabadságharc heteiben nyilvánult meg a leglátványosabban. Magyarország népe akkor hitet tett a szabadság és demokrácia értékei mellett, és Ausztria az ezekre épülő közösségbe fogadta be az elnyomás elől menekülő magyarok tízezreit. Ugyanezek az elvek és értékek vezették Magyarországot és Ausztriát, amikor közösen lebontották az Európa nyugati és keleti fele, a két ország között húzódó „vasfüggönyt”; és ugyanezt a célt szolgálja most az Európai Unió országai közötti határok valóságos lebontása, a schengeni övezet – kölcsönös felelősségtudaton és bizalmon alapuló – kiterjesztése is. Az európai integráció egyik legfontosabb célja és egyben legnagyobb vívmánya a tagországok közötti szabad, határellenőrzések nélküli kapcsolattartás megteremtése. A schengeni övezethez most csatlakozó országok belépésével az európai egység e téren is minden korábbinál szélesebbé, érzékelhetőbbé válik. A határok nélküli Európa a mai naptól Ausztria és Magyarország között sem csupán eszmény, hanem naponta megélhető valóság, és ennek elérése a két ország polgárai, illetve az Európai Unió valamennyi polgára által együtt kivívott, történelmi jelentőségű siker. Közös európai eredmény, amely nemcsak az európai országok integrációjának fontos állomása, de a két nép, Ausztria és Magyarország barátságának újabb mérföldköve is. Alfred Gusenbauer az Osztrák Köztársaság kancellárja
Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
339
December 21. A Külügyminisztérium tájékoztatója – a szóvivője útján – a schengeni határrendszer életbelépése után egyes határon túli magyar közösségek kapcsolattartására vonatkozó intézkedésekről 2007. december 21-én 0,0 órától a Magyar Köztársaság a schengeni térség teljes jogú tagjává vált. A magyar állampolgárok számára e pozitív változás után egyes határon túl élő magyar közösségek – a Romániában élők még egy rövid ideig, a Horvátországban, Szerbiában és Ukrajnában élők hosszabb távon – nem élvezik az új helyzet előnyeit. Magyarország és Románia között a határátlépés ellenőrzése egy könnyített technológiájú schengeni ellenőrzés szerint folyik; Magyarország és Horvátország között a határátlépés az állampolgárok személyi igazolványa bemutatásával lehetséges. Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy a Szerbiában (Vajdaság) és az Ukrajnában (Kárpátalja) élő magyarság számára minél kevésbé jelentsen hátrányt az anyaországgal való kapcsolattartásban a schengeni határrendszer. Az Európai Unió politikáját aktívan is alakítva sikerült kidolgoznunk egy olyan eszközrendszert, amely a határon túli magyarság e széles rétegei számára biztosítja a határok könnyű átjárhatóságát. Ezt szolgálja az Európai Unió vízumkönnyítési megállapodása Ukrajnával és Szerbiával. Ugyancsak ezt szolgálja a 2007. december 19-étől érvényes magyar–ukrán kishatárforgalmi rend; továbbá a nemzeti vízum intézménye fenntartásával összefüggésben a kapcsolattartási hozzájárulás (tarifa-csökkentés). December 22. Az Országgyűlés 113/2007.(XII.22.) OGy.sz. határozata a Lisszaboni Szerződés kihirdetéséhez kapcsolódóan az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéről (Az Országgyűlés a határozatot a 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el.) Az Országgyűlés emlékeztetve az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítésére vonatkozó 133/2004. (XII. 23.)OGy. sz. határozatra és a határozat és a határozat 2. pontjában foglaltakra, figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés elfogadta az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés (a továbbiakban: Lisszaboni Szerződés) kihirdetéséről szóló törvényt, • figyelemmel a Lisszaboni Szerződés 1. cikkének 3. pontjára, a következő határozatot hozza. Tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés 1. cikke 3. pontjának megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az unió értékei között említi a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, erre vonatkozóan az Országgyűlés a következőket tekinti irányadónak: = Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke által a nemzeti kisebbségek védelme az unió alkotmányos alapelvévé vált. A magyar Országgyűlés szerint a cikk vonat• A december 17-én elfogadott kihirdető 2007. évi CLXVIII. törvényt lásd a Magyar Közlöny 2007/182. számában, és (felsorolva) az Évkönyv „Függelék” 545. oldalán.
340
kozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is. = A magyar Országgyűlés szerint a teljes egyenlőség és diszkrimináció-mentesség alkalmazásának elve nem áll szemben a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülésének megelőzésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó intézkedések jogszerűségével. = A magyar Országgyűlés álláspontja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés kirekesztést tiltó szabályai tükrözik az alapelvek lényegét, és kizárnak mindennemű bizonytalanságot. A megkülönböztetés tilalmán alapuló felsorolás, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében található, kizárja a megkülönböztetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. és 14. cikkében szereplő területeken is. = A magyar Országgyűlés támogatja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke értelmében induljon meg a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges uniós jogalkotás, e közösségek hátrányos megkülönbözetése leküzdéséhez szükséges intézkedések elősegítése céljából. A magyar Országgyűlés hisz abban, hogy az uniós jogalkotás elősegíti majd a közös alapelvek és értékek lefektetését, illetve érvényre juttatását. December 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2250/2007. (XII. 23.) Korm. sz. határozata az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvételről A Kormány 1. egyetért az Európai Unió bosznia-hercegovinai Rendőri Missziójához (EUPM) történő tervezett magyar rendvédelmi hozzájárulás (3 fő rendvédelmi erő, rendőr) biztosításával a művelet mandátumának időszakára; 2. egyetért az Európai Unió bosznia-hercegovinai válságkezelő műveletének (EUFOR ALTHEA) részeként működő Integrált Rendőri Egységhez (IPU) történő tervezett magyar rendvédelmi hozzájárulással (5 fő, oldalfegyverrel ellátott nyomozó) a művelet mandátumának időszakára; 3. felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy az 1. és 2. pontban írt rendvédelmi hozzájárulás feltételeit a saját költségvetésében biztosítsa; 4. egyetért az Európai Unió koszovói polgárai tekintetében válságkezelő műveletéhez történő tervezett magyar hozzájárulással a művelettel szerződéses jogviszonyba nem lépő kiküldöttek vonatkozásában – (20 fő, szükség szerint oldalfegyverrel ellátott rendvédelmi szakemberek /…/, valamint igazságszolgáltatási szakemberek ), amennyiben a kiküldöttek devizaellátmányát a küldő állam finanszírozza; – (30 fő, szükség szerint oldalfegyverrel ellátott rendvédelmi szakemberek, valamint pénz- és vámügyi szakemberek), amennyiben a kiküldöttek devizaellátmánya az Európai Unió költségvetésének Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) alcímből kerül finanszírozásra; (…) 6. egyetért azzal, hogy az Európai Unió koszovói polgári válságkezelő műveletéhez a 4. pontban rögzített tervezett magyar hozzájárulás keretében legfeljebb 6 fő bíró, ügyész, illetve egyéb jogi szakértő és 3fő pénzügyőr kiküldésére kerüljön sor; (…)
341
8. A határozat hatálybalépésével egyidejűleg az Európai Unió Rendőri Missziójában (EUPM) való részvételről szóló 2350/2002. (XI. 28.) Korm. határozat, valamint az Európai Unió bosznia-hercegovinai válságkezelő műveletének (EUFOR ALTHEA) részeként felállítandó Integrált Rendőri Egységben (IPU) való rendvédelmi szerepvállalásról szóló 2294/(XI.24.) Korm. határozat a hatályát veszti. Államigazgatási részfeladatok pontjai, Lásd: Határozatok Tára, 2007/65.sz., 545. old. December 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2251/2007. (XII. 23.) Korm. sz. határozata a határátlépéssel járó 2008. évi csapatmozgások engedélyezéséről (Hatályba lép 2008. január 1-jén.) 1. A Kormány a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezi a mellékletben foglalt 2008. évi gyakorlatokhoz, kiképzésekhez és egyéb katonai tevékenységekhez (a továbbiakban együtt: gyakorlatok) kapcsolódó csapatmozgásokat. 2. Az engedély a Magyar Honvédség melléklet szerinti gyakorlatokon való részvételének, a gyakorlatokon részt vevő külföldi fegyveres erők országhatárokon való átlépésének és az ország területén történő átvonulásának illetve átrepülésének engedélyezését is jelenti, amennyiben az engedélyezés feltételei egyébként fennállnak. 3. A mellékletben megjelölt, a Magyar Honvédséghez és a külföldi fegyveres erőkhöz tartozó kontingensek küldése, fogadása, illetve átvonulása – az adott gyakorlaton való részvételhez szükséges és indokolt mennyiségű – saját rendszeresített gép- és harcjárműveikkel, híradó és kommunikációs eszközeikkel, fegyverzetükkel, lőszer és robbanóanyag ellátmányukkalk, felszerelésükkel és a szállításukhoz szükséges járművekkel történhet. 4. Ha az egyes gyakorlatok jellege azt indokolja, az engedély a mellékletben meghatározott időtartamokon belül, a résztvevők – a vonatkozó összlétszám kereteit meg nem haladó – váltása érdekében történő, többszöri határátlépésére is vonatkozik. 5. Ez a határozat 2008. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a határátlépéssel járó 2007. évi csapatmozgások engedélyezéséről szóló 224/2006.(XII.23.) Korm. sz. határozat a hatályát veszti. December 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2252/2007. (XII. 23.) Korm. sz. határozata a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési feladatokról A Kormány 1. megerősíti, hogy a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési feladatokra – önkormányzatok és non-profit szervezetek részére, pályázati önerő támogatás, illetve vállalkozások részére azok versenyképességének növelése céljából csekély összegú (de minimális) támogatás nyújtható. A támogatások közveetítését az uniós állami támogatási szabályok figyelembevételével a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Non-profit szervezetként végzi. (…)
342
4. elrendeli, hogy a források tervezésének és a felhasználás hatékonyságának megalapozása érdekében – a Határon túli Magyarság Támogatáspolitikai Tárcaklözi Bizottság koordinálsával – a szaktárcák tájékoztatása alapján az éves költségvetés tervezésének időszakában a Kormány részére évente készüljön összefoglaló jelentés a külhoni magyarság gazdaságfejlesztését szolgáló előirányzatok felhasználásáról. A jelentés a Tárcaközi Bizottság által előre kidolgozott eredmény- és hatásindikátorok alapján mérhető módon mutassa be a központi költségvetésből erre a célra felhasznált források hatékonyságát. (...) December 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2254/2007. (XII. 23.) Korm. sz. határozata széles hatáskörő magyar főkonzulátus nyitásáról Almatiban (Kazahsztán) A Kormány 1. hozzájárul ahhoz, hogy 2008 folyamán főkonzulátus létesüljön Kazahsztánban, Almati székhellyel, Kizilorda, Dél-Kazahsztán, Dzsambul, Almati és KeletKazahsztán megyékre, valamint a Kirgiz Köztársaságra és a Tadzsik Köztársaságra kiterjedő konzuli kerülettel; 2. felhatalmazza a külügyminisztert az almati főkonzulátus megnyitásához szükséges diplomáciai lépések megtételére, az érintett államok értesítésére, és felhívja a főkonzulátus felállításával összefüggő feladatok végrehajtására. December 23. A Magyar Köztársaság Kormányának 2257/2007. (XII. 23.) Korm. sz. határozata regionális hatáskörű nagykövetség nyitásáról Grúziában, Tbilisziben, valamint képviselet nyitásáról Bakuban A Kormány 1. hozzájárul ahhoz, hogy a 2008. év folyamán regionális hatáskörű nagykövetség létesüljön Grúziában Tbiliszi székhellyel, Örményországra és Azerbajdzsánra is kiterjedő területi hatáskörrel, valamint annak kereskedelmi, konzuli érdekképviselet irodájaként képviselet nyíljon Bakuban; 2. felhatalmazza a külügyminisztert a tbiliszi nagykövetség és a bakui képviselet létesítésével összefüggő feladatok végrehajtására. December 29. A Magyar Köztársaság Kormáyának 2260/2007. (XII. 29.) Korm. sz. határozata a Magyar Köztársaság részvételéről a 2008. június 14. és szeptember 14. között Zaragozában sorra kerülő „B” kategóriás szakvilágkiállításon A Kormány megtárgyalta a gazdasági és közlekedési miniszter előterjesztését a 2008. évi Zaragozai Szakvilágkiállításon való részvételről, és az alábbi határozatot hozta.
343
1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiállítóként részt vegyen a 2008. évi Zaragozai Szakvilágkiállításon. Felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a részvételről a spanyol felet, illetve a BIE-t hivatalosan értesítse. (…) A határozat államigazgatási részfeladatokat tartalmazó pontjait lásd a Határozatok Tára 2007/66. sz. 562. oldalán.
344
III. ADATOK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIRÓL
2007
345
KIMUTATÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KAPCSOLATAIRÓL• (2007. december 31-i állapot)
Ország
1. Afganisztáni Iszlám Állam
2. Albán Köztársaság 3. Algériai Demokratikus Népi Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1957 nagyköveti
1947 nagyköveti 1962 nagyköveti
4. Amerikai Egyesült 1945 nagyköveti Államok
5. Andorrai Fejedelemség
1995 nagyköveti
6. Angolai Köztársaság 7. Antigua és Barbuda 8. Argentin Köztársaság
1975 nagyköveti
9. Ausztrál Államszövetség
1972 nagyköveti
10.Azerbajdzsáni Köztársaság
1992 nagyköveti
11. Bahamai Közösség 12. Bahrein Állam
2005 nagyköveti
13. Banglades Népi Köztársaság •
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Fazekas Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Iszlamabad (Pakisztán) Mátyus Sándor id. ügyvivő, Kabul Molnári Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tirana Marton Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Algír
Dr. Somogyi Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Washington Polgár Viktor főkonzul, New York Kaleta Gábor főkonzul, Los Angeles Dr. Mezei István főkonzul, Chicago Dr. Tóth Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Madrid (Spanyolország) Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrika) --
2005 nagyköveti 1949 nagyköveti
Józsa Mátyás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Buenos Aires Csaba Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Canberra Nagy Bálint főkonzul, Sydney Szabó István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Ankara (Törökország) --
1990 nagyköveti
Gyuris János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kuvait (Kuvait Állam) Dr. Pálmai Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Delhi (India)
1972 nagyköveti
1945 után kezdődő adatok (Magyarországnak 1938-ban 38 állammal volt diplomáciai kapcsolata.)
346
Ország
14. Barbados 15. Belarusz Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1978 nagyköveti 1992 nagyköveti
16. Belga Királyság
1947 nagyköveti
17. Belize 18. Benini Köztársaság (a volt Dahomey) 19. Bissau-Guinea Köztársaság 20. Bolgár Köztársaság 21. Bolíviai Köztársaság
2005 nagyköveti 1962 nagyköveti
22. BoszniaHercegovina 23. Botswana Köztársaság
1992 nagyköveti
1973 nagyköveti 1947 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye -Székely Árpád Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva (Oroszország) Daróczi László id. ügyvivő, Minszk (2007.dec.10-től) Robák Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brüsszel -Dr. Kató Ferenc János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Abuja (Nigéria) -Dr. Faller Jenő rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szófia Dr. Varga Koritár Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Budapest (utazó nagykövet)
1952 nagyköveti
25. Brunei Darussalam Állam
1992 nagyköveti
26. Burkina Faso Köztársaság (a volt Felső-Volta) 27. Burundi Köztársaság 28. Chilei Köztársaság
1968 nagyköveti
Varga Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szarajevó Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) Dr. Pólyi Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brasília Maris Zsolt főkonzul, Sao Paulo Magda Tamás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szingapúr (Szingapúr) --
1968 nagyköveti
--
1990 nagyköveti Az 1965–1973 közt fennállt kapcsolat felújítása. 1960 nagyköveti
Dr. Kosárka József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Santiago de Chile
1980 nagyköveti
24. Brazil Szövetségi 1961 nagyköveti Köztársaság
29. Ciprusi Köztársaság 30. Comorei Iszlám 1977 nagyköveti Szövetségi Köztársaság
Lovró Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nicosia --
347
Ország
31. Costa Rica Köztársaság 32. Csád Köztársaság 33. Cseh Köztársaság
34. Dán Királyság 35. Dél-Afrikai Köztársaság 36. Dominikai Köztársaság 37. Dzsibuti Köztársaság 38. Ecuadori Köztársaság 39. Egyenlítői Guineai Köztársaság 40. Egyesült Arab Emirátusok 41. Egyiptomi Arab Köztársaság 42. Elefántcsontpart Köztársaság 43. Eritrea Állam 44. Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság 45. Európai Unió (mint intézmény) 46. Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) (mint intézmény) 47. Észt Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1970 nagyköveti
1972 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros (Mexikó) --
1947 nagyköveti Szabó István rendkívüli és meghatalma1993. jan. 1-ig Cseh zott nagykövet, Prága és Szlovák Szövetségi Köztársaság 1948 nagyköveti Dr. Tóth András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Koppenhága 1991 nagyköveti Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria 1984 nagyköveti Horvát János Iván rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Havanna, Kuba 1977 nagyköveti Sági Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nairobi (Kenya) 1946 nagyköveti Varga Koritár Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Budapest 1970 nagyköveti -1989 nagyköveti
Dvorzsánszki Zsigmond rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Abu Dhabi Pető Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kairó Dr. Kató Ferenc János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Abuja (Nigéria) -Sági Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nairobi (Kenya)
1947 nagyköveti 1968 nagyköveti
1993 nagyköveti 1959 nagyköveti
1990 nagyköveti
Kiss Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brüsszel Martinusz Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brüsszel
1997 nagyköveti
1991 nagyköveti
Vig József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tallinn 48. Fidzsi 1976 nagyköveti -49. Finn Köztársaság 1948 nagyköveti Dr. Hajdu András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Helsinki
348
Ország
50. Francia Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1946 nagyköveti
1988 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Nikicser László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Párizs Püspök László főkonzul, Lyon Illés Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Jakarta (Indonézia) --
1971 nagyköveti
--
1961 nagyköveti
Dr. Kató Ferenc János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Abuja (Nigéria) Tóth József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Athén -Bársony András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kijev (Ukrajna) Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros (Mexikó) --
51. Fülöp-szigeti Köztársaság 52. Gabon Köztársaság 53. Gambiai Köztársaság 54. Ghánai Köztársaság
1973 nagyköveti
55. Görög Köztársaság 56. Grenada 57. Grúz Köztársaság 58. Guatemalai Köztársaság
1956 nagyköveti
59. Guineai Köztársaság 60. Guyanai Szövetkezeti Köztársaság 61. Haiti 62. Holland Királyság 63. Hondurasi Köztársaság
1977 nagyköveti 1992 nagyköveti 1990 nagyköveti
1959 nagyköveti 1975
nagyköveti Dr. Pólyi Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brasília (Brazilia) 2005 nagyköveti -1947 nagyköveti Szentiványi Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Hága 1973 nagyköveti Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros (Mexikó) 64. Horvát Köztársa- 1992 nagyköveti Dr. Györkös Péter rendkívüli és meghaság talmazott nagykövet, Zágráb 65. Indiai Köztársa- 1948 nagyköveti Dr. Pálmai Géza rendkívüli és meghaság talmazott nagykövet, Delhi (Új-Delhi) 66. Indonéz Köztár- 1955 nagyköveti Illés Mihály rendkívüli és meghatalmasaság zott nagykövet, Jakarta 67. Ír Köztársaság 1976 nagyköveti Jári Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Dublin 68. Iraki Köztársaság 1958 nagyköveti 69. Iráni Iszlám 1951 nagyköveti Dr. Busztin György rendkívüli és megKöztársaság hatalmazott nagykövet, Teherán 70. Izlandi Köztársa- 1955 nagyköveti Bozi Lajos rendkívüli és meghatalmaság zott nagykövet, Oslo (Norvégia)
349
Ország
72. Jamaika
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1989 nagyköveti Az 1948–1967 között fennállt kapcsolat felújítása 1975 nagyköveti
73. Japán
1959 nagyköveti
74. Jemeni Köztársaság 75. Jordán Hasemita Királyság 76. Kambodzsai Királyság 77. Kameruni Köztársaság 78. Kanada
1959 nagyköveti
1964 nagyköveti
79. Katar Állam
1990 nagyköveti
80. Kazah Köztársaság 81. Kelet-Timor Demokratikus Köztársaság 82. Kenyai Köztársaság 83. Kínai Népköztársaság
1992 nagyköveti
84. Kirgiz Köztársaság 85. Kolumbiai Köztársaság
1992 nagyköveti
86. Kongói Demokratikus Köztársaság
1973 (1997-ig ként)
71. Izrael Állam
1964 nagyköveti 1956 nagyköveti 1987 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Dr. Gyenge András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tel Aviv Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros (Mexikó) Bohár Ernő rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tokió Fodor László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Rijad (Szaúd Arábia) Dr. Mihályi Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Amman Vizi László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Hanoi (Vietnam) -Dr. Vastagh Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Ottawa Dr. Beer Sándor főkonzul, Torontó Csillag Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Doha Németh János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Almati /Alma Ata Illés Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Jakarta (Indonézia)
2003 nagyköveti
1964 nagyköveti
Sági Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nairobi Mészáros Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Peking Terták Ádám főkonzul, Hongkong Hajba Tamás főkonzul, Sanghaj Németh János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Almati (Kazahsztán) Dr. Varga Koritár Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Budapest (Magyarország) --
1949 nagyköveti
1973 nagyköveti
Zaire-
350
Ország
87. Kongói Köztársaság 88. Koreai Köztársaság 89. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 90. Közép-Afrikai Köztársaság 91. Kubai Köztársaság 92. Kuvait Állam
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1970 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye --
1989 nagyköveti
Lengyel Miklós rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szöul
1948 nagyköveti
Dr. Mészáros Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Peking (Kína) --
1970 nagyköveti 1960 nagyköveti
Horvát János Iván rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Havanna Gyuris János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kuvait Vizi László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Hanoi (Vietnam)
1964 nagyköveti
93. Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság 94. Lengyel Köztársaság
1962 nagyköveti
95. Lesotho Királyság
1983 nagyköveti
96. Lett Köztársaság
1991 nagyköveti
97. Libanoni Köztársaság 98. Libériai Köztársaság 99. Líbiai Arab Szocialista Népi Állam 100. Liechtensteini Fejedelemség 101. Litván Köztársaság 102. Luxemburgi Nagyhercegség 103. Macedón Köztársaság 104. Madagaszkári Köztársaság 105. Malawi Köztársaság
1965 nagyköveti
1946 nagyköveti
Kiss Róbert rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Varsó Bozsoky Katalin főkonzul, Krakkó Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) Dr. Mohácsi István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Riga Tamás Lajos rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bejrút --
1976 nagyköveti 1967 nagyköveti
Dr. Csejtei István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tripoli Boros Jenő rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bern (Svájc) Noszkó-Horváth Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Vilnius Kecskés Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Luxemburg Kékesi Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szkopje --
1993 nagyköveti 1991 nagyköveti 1949 nagyköveti 1994 nagyköveti 1975 nagyköveti 1990 nagyköveti
Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság)
351
Ország
106. Malajzia 107. Maldiv Köztársaság 108. Mali Köztársaság 109. Marokkói Királyság 110. Mauritániai Iszlám Köztársaság 111. Mauritiusi Köztársaság 112. Máltai Köztársaság 113. Mexikói Egyesült Államok 114. Mianmari Államszövetség (a volt Burmai Unió) 115. Moldovai Köztársaság 116. Mongólia
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1970 nagyköveti 1975 nagyköveti 1962 nagyköveti 1959 nagyköveti 1965 nagyköveti
Pap László Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Rabat --
1990 nagyköveti
--
1970 nagyköveti
Kovács István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma (Olaszország) Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros Dr. Balogh András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bangkok (Thaiföld) Bayer Mihály rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Chisinau/Kisinyov Dr. Mészáros Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Peking (Kína) Dr. Somogyi Zoltán János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Podgorica Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) Czakó Borbála rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, London
1974 nagyköveti 1960 nagyköveti
1992 nagyköveti 1950 nagyköveti
117. Montenegrói Köztársaság 118. Mozambiki Köztársaság
2006 jún. 12.
119. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság 120. Namíbiai Köztársaság
1947 nagyköveti
121. Nepáli Királyság 122. Német Szövetségi Köztársaság
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Tóth Tamás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kuala Lumpur Dr. Pálmai Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Delhi (India) --
1975 nagyköveti
1990 nagyköveti
Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) 1961 nagyköveti Dr. Pálmai Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Delhi (India) 1973 nagyköveti Dr. Peisch Sándor rendkívüli és meghaA volt Német talmazott nagykövet, Berlin Demokratikus Kovács József főkonzul, München Köztársasággal Nagy Jánosné főkonzul, Düsseldorf 1950-től 1990-ig
352
Ország
123. Nicaraguai Köztársaság 124. Niger Köztársaság 125. Nigériai Szövetségi Köztársaság 126. Norvég Királyság 127. Olasz Köztársaság 128. Omani Szultanátus 129. Oroszországi Föderáció
130. Osztrák Köztársaság 131. Örmény Köztársaság 132. Pakisztáni Iszlám Köztársaság 133. Palesztin Nemzeti Hatóság (Palesztin Állam) 134. Panamai Köztársaság 135. Paraguayi Köztársaság 136. Pápua ÚjGuinea 137. Perui Köztársaság 138. Portugál Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1979 nagyköveti 1973 nagyköveti 1964 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Horvát János Iván rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Havanna (Kuba) -Dr. Kató Ferenc János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Abuja
1947 nagyköveti
Bozi Lajos rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Osló 1964 nagyköveti Kovács István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma Korsós Tamás főkonzul, Milánó 1990 nagyköveti Fodor László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Rijad (Szaúd Arábia) 1991/1945/ Székely Árpád Gyula rendkívüli és nagyköveti meghatalmazott nagykövet, Jogutódja az 1991. Moszkva dec. 21-ig volt Rátkai Ferenc főkonzul, Szentpétervár Fábián Pál Jenő főkonzul, Szovjetuniónak, amellyel 1945 a Jekatyerinburg diplomáciai kapcsolatok kezdete. 1947 nagyköveti Dr. Horváth István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 1992 nagyköveti Székely Árpád Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva (Oroszország) 1965 nagyköveti Fazekas Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Islamabad 1988 nagyköveti Dr. Jungbert Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Képviseleti Iroda, Ramallah 1975 nagyköveti Horvát János Iván rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Havanna (Kuba) 1991 nagyköveti Józsa Mátyás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Buenos Aires (Argentina) 1977 nagyköveti -1969 nagyköveti
Dr. Varga Koritár Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Budapest (Magyarország) Dr. Gecse Attila rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Lisszabon
1974 nagyköveti
353
Ország
139. Románia
140. Ruanda Köztársaság 141. Saint Lucia 142. Saint Vincent 143. Salvadori Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1947 nagyköveti
1972 nagyköveti 2005 nagyköveti 2005 nagyköveti 1991 nagyköveti
1976 nagyköveti
--Dr. Herczeg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Mexikóváros (Mexikó) Kovács István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma (Olaszország) --
1977 nagyköveti
--
1969 nagyköveti
--
1977 nagyköveti
Dr. Tóth Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Madrid Szabó Ferenc főkonzul, Barcelona Dr. Pálmai Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Delhi (India)
144. San Marino Köztársaság 145. Sao Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság 146. Seychelle Köztársaság 147. Sierra Leone Köztársaság 148. Spanyol Királyság
1990 nagyköveti
149. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság 150. Suriname Köztársaság 151. Svájci Államszövetség 152. Svéd Királyság
1959 nagyköveti
153. Szaúd-Arábiai Királyság 154. Szenegál Köztársaság 155. Szerbia Köztársaság
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Dr. Terényi János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bukarest Dr. Cseh Áron Gusztáv főkonzul, Kolozsvár Dr. Szabó Béla László főkonzul, Csíkszereda --
1977 nagyköveti
Dr. Pólyi Csaba rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brasília (Brazilia) Boros Jenő rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bern Iklódy Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Stockholm Fodor László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Rijad --
1946 nagyköveti 1945 nagyköveti 1995 nagyköveti 1968 nagyköveti 1946 nagyköveti 2006. jún.-ig államközösség Montenegróval
354
Papp Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Belgrád Nagy Ferenc főkonzul, Szabadka Imecs Zoltán irodavezető, Összekötő Iroda (békefenntartás) Pristina
Ország
156. Szingapúri Köztársaság 157. Szíriai Arab Köztársaság 158. Szlovák Köztársaság
159. Szlovén Köztársaság 160. Szomáli Demokratikus Köztársaság 161. Szudáni Köztársaság
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1970 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye Magda Tamás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szingapúr 1954 nagyköveti Dr. Medgyes Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Damaszkusz 1947 nagyköveti Heizer Antal rendkívüli és meghatalma1993. jan. 1-ig Cseh zott nagykövet, Pozsony és Szlovák Szerencsés János főkonzul, Kassa Köztársaság tagállamaként 1992 nagyköveti Dr. Czukor József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Ljubljana 1960 nagyköveti --
1956 nagyköveti
162. Szuverén Máltai Lovagrend (mint intézmény) 163. Szváziföldi Királyság
1990 nagyköveti
164. Tadzsik Köztársaság 165. Tanzánia Egyesült Köztársaság 166. Thaiföldi Királyság 167. Togói Köztársaság 168. Török Köztársaság
1992 nagyköveti
169. Trinidad és Tobago Köztársaság 170. Tunéziai Köztársaság 171. Türkmenisztán 172. Ugandai Köztársaság
Pető Tibor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kairó (Egyiptom) Dr. Erdődy Gábor István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma (Vatikán Állam) Emri István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) Németh János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Almati (Kazahsztán) Sági Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nairobi (Kenya)
1990 nagyköveti
1962 nagyköveti
1973 nagyköveti
Dr. Balogh András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bangkok --
1970 nagyköveti 1947 nagyköveti
Szabó István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Ankara Székelyné Németh Mária főkonzul, Isztambul --
1975 nagyköveti 1956 nagyköveti
Dr. Pataki Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Tunisz Dr. Busztin György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Teherán (Irán) Sági Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nairobi (Kenya)
1992 nagyköveti 1965 nagyköveti
355
Ország
A kapcsolat felvétel ideje és a kapcsolat szintje 1974 nagyköveti
Magyarország képviselőjének (a képviselet vezetőjének) neve, rangja állandó székhelye 173. Új-Zéland Csaba Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Canberra (Ausztrália) 174. Ukrajna 1991 nagyköveti Bársony András rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kijev Sziklavári Vilmos főkonzul, Ungvár Csengeri János konzul, Konzuli Iroda, Beregszász 175. Uruguayi Keleti 1956 /1870 Józsa Mátyás rendkívüli és meghatalKöztársasá/ g Buenos Aires Uruguay 1956-ban mazott nagykövet, (Argentina) kérte dokumentumai alapján az 1870-es kezdeti dátum elismerését; magyar részről a javaslatot elfogadtuk. 176. Üzbég 1992 nagyköveti Székely Árpád Gyula rendkívüli és Köztársaság meghatalmazott nagykövet, Moszkva (Oroszország) 177. Vatikán Állam 1990 nagyköveti Dr. Erdődy Gábor István rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma 178. Venezuelai 1969 nagyköveti Dr. Varga Koritár Pál rendkívüli és Köztársaság meghatalmazott nagykövet, Budapest (utazó nagykövet) 179. Vietnami 1950 nagyköveti Vizi László rendkívüli és meghatalmaSzocialista zott nagykövet, Hanoi Köztársaság 180. Zambia 1966 nagyköveti Emri István rendkívüli és meghatalmaKöztársaság zott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) 181. Zimbabwe 1980 nagyköveti Emri István rendkívüli és meghatalmaKöztársaság zott nagykövet, Pretoria (Dél-Afrikai Köztársaság) 182. Zöld-foki 1975 nagyköveti -Köztársaság
356
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MELLETT MŰKÖDŐ MAGYAR KÉPVISELETEK VEZETŐI (2007. december 31-ei állapot) 1. Képviselet az ENSZ mellett, New York
Bródi Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Köztársaság állandó képviselője az ENSZ-nél 2. Képviselet az ENSZ mellett, (az Szelei K. Gyula rendkívüli és meghatalmazott ENSZ Európai Hivatala és más nem- nagykövet, zetközi szervezetek), Genf 3. Képviselet az ENSZ-szervek és Dr. Molnár György rendkívüli követ és megmás nemzetközi szervezetek mellett, hatalmazott miniszter Bécs 4. Képviselet Párizsban rezideáló Dr. Lakatos András rendkívüli és meghatalENSZ-szerv – az UNESCO – mellett, mazott nagykövet Párizs 5. Képviselet az Európai Biztonsági Dr. Zanathyné dr. Martin Györgyi rendkívüli és Együttműködési Szervezet és meghatalmazott nagykövet (EBESZ) mellett, Bécs 6. Képviselet a Nyugat-Európai Unió- Martinusz Zoltán rendkívüli és meghatalmanál (WEU) (a NATO-hoz akkreditált zott nagykövet nagykövetség mellett), Brüsszel 7. Képviselet az Európa Tanács József Judit rendkívüli és meghatalmazott (Council of Europe – CE) mellett, nagykövet, Strasbourg 8. Képviselet a WTO (volt GATT) Dr. Major István rendkívüli és meghatalmamellett, Genf zott nagykövet, 9. Képviselet az OECD mellett, Pá- Dr. Gottfried Péter rendkívüli és meghatalmarizs zott nagykövet, 10. Képviselet a Nemzetközi Polgári Dr. Sipos Attila képviseletvezető Légi Közlekedési Szervezet (I.C.A.O.) mellett, Montreal
357
ÖSSZESÍTÉS MAGYARORSZÁG DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEINEK SZÁMÁRÓL (2007. december 31-i állapot szerint) Diplomáciai kapcsolat nagyköveti szinten 179 állammal és 3 intézménnyel * Diplomáciai képviseletek Nagykövetség: 79, a következő fővárosokban: Abu Dhabi Abuja (Lagos) Algír Almati Amman # Ankara Athén Bagdad # Bangkok Bejrút Belgrád Berlin Bern Bécs Brasília Brüsszel (Belgium) Brüsszel (Európai Unió) Brüsszel (NATO) Buenos Aires Bukarest
Canberra Chisinau (Kisinyov) Damaszkusz Delhi (Újdelhi) Doha Dublin Hanoi Havanna Hága Helsinki Iszlamabad Jakarta Kabul + Kairó
Lisszabon Ljubljana London Luxemburg Madrid Mexikóváros Minszk + Moszkva Nairobi Nicosia Oslo Ottawa Párizs Peking Podgorica
Róma Santiago (Chile) Stockholm Szarajevó Szingapúr Szkopje Szófia Szöul Tallinn Teherán Tel Aviv Tirana Tokió Tripoli Tunisz
Kijev
Pozsony
Varsó
Koppenhága
Prága
Vatikán (Róma)
Kuala Lumpur Pretoria Vilnius Kuvait Rabat Washington Riga Zágráb Rijád + ideiglenes ügyvivő vezetésével # a bagdadi képviselet ideiglenes ellátása is Ammanban
Képviseleti Hivatal (nagyköveti vezetéssel): 1 Ramallah
Állandó képviselet nemzetközi szervezetek mellett: 10 Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), New York ENSZ Európai Irodája, Genf ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és más szervezetek, Bécs ENSZ–UNESCO, Párizs
358
Európa Tanács, Strasbourg Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Bécs WEU (Nyugat-Európai Unió), Brüsszel (NATO-hoz akkreditált nagykövetségen) OECD, Párizs WTO (volt GATT), Genf ICAO, Montreal Főkonzulátus: 21, a következő városokban: Barcelona Chicago Csíkszereda Düsseldorf Hongkong Isztambul Jekatyerinburg
Kassa Kolozsvár Krakkó Lyon Los Angeles Milánó New York
Sanghaj Sao Paulo Sydney Szabadka Szentpétervár Torontó Ungvár
Főkonzulátus (Ungvár) Konzuli Irodája: Beregszász 1 Konzuli Ügynökség: Split (turista szezon idején) 1 Pekingi nagykövetség ad hoc működésű Irodája, Ulanbatorban (Bp-ről akkreditált laptop diplomata) 1 Diplomáciai tevékenységet segítő Iroda (Caracas) 1 Összekötő Koordinációs Iroda (magyar–osztrák) 1 Podgorica Összekötő Iroda (békefenntartás) 1 Pristina Tiszteletbeli konzulok, főkonzulok: 91 államban 213 tiszteletbeli konzul, főkonzul ***
359
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG VÉDERŐ, KATONAI ÉS LÉGÜGYI ATTASÉI (és HELYETTESEIK) (2007. december 31-i állapot szerint) Ország 1. Albán Köztársaság Tirana 2. Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Algír 3. Amerikai Egyesült Államok Washington
Név és rang Beosztás Grenovics László ez- véderő, katonai és légügyi attasé redes Tóth Ferenc alezredes véderő, katonai és légügyi attasé
4. Belga Királyság Brüsszel 5. Bolgár Köztársaság Budapestről akkreditálva 6. Bosznia-Hercegovina Szarajevó 7. Ciprusi Köztársaság Budapestről akkreditálva 8. Cseh Köztársaság Varsóból akkreditálva 9. Dán Királyság Berlinből akkreditálva 10. Egyiptomi Arab Köztársaság Kairó 11. Észt Köztársaság Budapestről akkreditálva 12. Finn Köztársaság Stockholmból akkreditálva 13. Francia Köztársaság Párizs 14. Görög Köztársaság Athén 15. Holland Királyság Brüsszelből akkreditálva
Dobos András alezredes Nagy Ottó alezredes
16. Horvát Köztársaság Zágráb 17. Indiai Köztársaság Delhi (Új-Delhi) 18. Ír Köztársaság Londonból akkreditálva
Pásztor István ezredes Palicz Győző őrnagy
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé helyettese véderő, katonai és légügyi attasé déli regionális attasé
Szabó Ákos alezredes véderő, katonai és légügyi attasé Nagy Ottó alezredes
déli regionális attasé
Nagy Péter ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Hajnik László mk. ezredes Kondorosi Ferenc mk. alezredes Gál Emil alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé északi regionális attasé
Mihályi István ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Keresztes Tamás ezredes Talián István alezredes Dobos András alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Szőke Mihály alezredes Belső Károly alezredes Ibolya Árpád alezredes
360
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé
19. Izrael Állam Tel Aviv 20. Kanada Washingtonból akkreditálva 21. Kínai Népköztársaság Peking 22. Koreai Köztársaság Pekingből akkreditálva 23. Lengyel Köztársaság Varsó 24. Lett Köztársaság Budapestről akkreditálva 25. Litván Köztársaság Budapestről akkreditálva 26. Luxemburgi Nagyhercegség Brüsszelből akkreditálva
Józsa László ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Pásztor István ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Várhegyi Tamás mk. ezredes Várhegyi Tamás mk. ezredes Nagy Péter ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé
Gál Emil alezredes
északi regionális attasé
Gál Emil alezredes
északi regionális attasé
Dobos András alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
27. Macedón Köztársaság Budapestről akkreditálva
Nagy Ottó alezredes
déli regionális attasé
28. Nagy-Britannia London
Ibolya Árpád alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
29. Német Szövetségi Köztársaság Berlin
Hajnik László mk. ezredes Kispál Andrásné őrnagy Mihályi István ezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Tóth János alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Lévai István Attila dandártábornok Zsolnay István alezredes Bálint Sándor mk. alezredes Erbán Gábor mk. alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
30. Norvég Királyság Stockholmból akkreditálva 31. Olasz Köztársaság Róma 32. Oroszországi Föderáció Moszkva 33. Osztrák Köztársaság Bécs 34. Pakisztáni Iszlám Köztársaság Iszlamabad 35. Portugál Köztársaság Párizsból akkreditálva 36. Románia Bukarest
Keresztes Tamás ezredes Kisvári Tamás alezredes
361
véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé helyettese véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé helyettese véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé
37. Spanyol Királyság Rómából akkreditálva 38. Svájci Államszövetség Bécsből akkreditálva 39. Svéd Királyság Stockholm 40. Szerbia Köztársaság Belgrád / Podgorica
41. Szlovák Köztársaság Budapestről akkreditálva 42. Szlovén Köztársaság Bécsből akkreditálva 43. Török Köztársaság Ankara 34. Ukrajna Kijev
Tóth János alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Bálint Sándor mk. alezredes Mihályi István ezredes Makács Sándor alezredes Dr. Szilvágyi Tibor mk. őrnagy Nagy Ottó alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Bálint Sándor mk. alezredes Hess János alezredes
véderő, katonai és légügyi attasé
Börcsök András mk. alezredes Kovács Pál mk. őrnagy
véderő, katonai és légügyi attasé
362
véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé véderő, katonai és légügyi attasé helyettese déli regionális attasé
véderő, katonai és légügyi attasé
véderő, katonai és légügyi attasé helyettese
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KERESKEDELMI KÉPVISELETEI ( 2007. december 31-i állapot szerint )
Ország
A vezető neve, rangja Kali Iván kereskedelmi tanácsos Dr. Jávorszky Imre kereskedelmi főtanácsos Szűcs Pál képviseletvezető Irodavezető
1. Európai Unió Nagykövetség (az EU-nál), Brüsszel 2. Európai Unió Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Képviseleti Irodája, Brüsszel 3. Oroszországi Föderáció Nagykövetség, Kereskedelmi Képviselet, Moszkva 4. Oroszországi Föderáció Magyar Kereskedelmi Iroda, Jekatyerinburg 5. Török Köztársaság Hajdu András Kereskedelmi Szolgálat, Isztambul irodavezető 6. Tajvan László Béla Magyar Kereskedelmi Iroda, Tajpej irodavezető -----------------------------------------------------A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht-nak (ITD-H), amely 1997. július 1. és 2005. december 31. között – a 2086/1996.(IV.3.) Korm. határozat alapján – a KüM keretébe tartozóan működött 2006-ban 43 országban 55 irodája volt, a Magyarország egyes diplomáciai képviseletei keretében külgazdasági szakdiplomataként meghatározott idejű külszolgálatot teljesítő munkatársain kívül. ***
363
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TISZTELETBELI KONZULJAI és FŐKONZULJAI (2007. december 31-i állapot szerint) Ország Név, székhely 1. Amerikai Egyesült Államok
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
BÖJTÖS László tiszteletbeli főkonzul, Cleveland
Ohio állam
SZABLYA Ilona tiszteletbeli konzul, Seattle
Washington, Idaho, Ore- 1993. ápr. 8. gon
VOISIN Éva tiszteletbeli konzul, San Francisco
California állam 38 me- 1993. júl. 16. gyéje, Nevada állam
FÉLEGYHÁZIMEGYESY Jenő tiszteletbeli konzul, Denver
Colorado, Wyoming ál- 1993. dec. 27. lamok
PRING KOMJÁTHY Emese tiszteletbeli konzul, Honolulu
Hawai állam, Mariana-szigetek
1994. márc. 24.
Dr. GARAI Gábor tiszteletbeli konzul, Boston
Massachusetts, Maine, New Hampshire, Rhode Island, Vermont államok
1997. dec. 11.
Dennis BECHARA tiszteletbeli konzul, Mayaguez
Puerto Rico
1997. márc. 14.
Dr. GERGÁTZ István tiszteletbeli konzul, New Orleans
Louisiana, Mississippi ál- 1999. dec. 14. lamok
364
1993. márc.18.
Ország Név, székhely Brita Kaarina KOSKENALUSTA tiszteletbeli konzul, Chicago George Paul de POZSGAY tiszteletbeli főkonzul, Miami
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Illinois állam 2000. dec. 13.
Florida, Georgia, SouthCarolina államok
2001. aug. 14.
Texas állam
2004. aug. 20.
Julius Joe ADORJÁN tiszteletbeli konzul, San Louis
Missuri állam
2005. nov. 28.
John E. PARKERSON tiszteletbeli konzul, Atlanta
Georgia állam
2007
SIMON György tiszteletbeli konzul, Salt Lake City 2. Argentin Köztársaság
Utah állam
2007
ÁDÁM Rózsa tiszteletbeli konzul, Rosario 3. Ausztrál Államszövetség
Santa Fé, Entre Ríos tar- 1998. okt. 5. tományok
Phillip Arnold ARONOFF tiszteletbeli konzul, Houston
BORLAI Tibor tiszteletbeli konzul, Brisbane
Queensland állam
1991. dec. 18.
TÓTH Katalin Marianne tiszteletbeli konzul, Adelaide
Dél-Ausztrália
1995. szept. 30.
MOLNÁR György tiszteletbeli konzul, Perth
Nyugat-Ausztrália
1997. okt. 24.
365
Ország Név, székhely VILÁGOS István tiszteletbeli konzul, Melbourne 4. Azerbajdzsáni Köztársaság Karman HASANOV tiszteletbeli konzul, Baku 5. Banglades Népi Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Viktória állam 2004. dec. 15.
az állam egész területe
2007
Azam J. CHOWDHURRY tiszteletbeli konzul, Dakka 6. Belga Királyság Stefan Frans VUZDUGAN tiszteletbeli konzul, Antwerpen
az állam egész területe
2006. jún. 14.
Jacques DANGEZ tiszteletbeli konzul, Liege 7. Benini Köztársaság
Vallon Régió területe
2003. nov. 6.
Dr. Achille Gilbert DJOGNI tiszteletbeli konzul, Cotonou 8. Bolgár Köztársaság
az állam egész területe
2000. máj. 3.
Jordan Petkov JORDANOV tiszteletbeli konzul, Várna 9. Bolíviai Köztársaság Andrés Esteban BARTOS Miklós tiszteletbeli konzul, La Paz 10. Brazil Szövetségi Köztársaság FERENCZY Lóránd tiszteletbeli konzul, Curitiba FÜZESI János tiszteletbeli konzul, Fortaleza
Antwerpen, Limbourg, 1998. ápr. 1 Flamand-Brabant megyék
Várna, Burgasz, Dobrics, 2007 Sumen, Szilisztra, Szliven, Jambol megyék területe az állam egész területe
1994. nov. 1.
Paraná szövetségi állam
1990. júl. 23.
Rio Grande do Norte, Paraíba, Ceará, Piaui államok
1991. nov. 14.
366
Ország Név, székhely KIRÁLY János tiszteletbeli főkonzul, Rio de Janeiro
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Rio de Janeiro állam 1991. december
Pereira Veronica RUTTKAY tiszteletbeli konzul, Porto Alegre
Rio Grande do Sul szövetségi állam
1994. máj. 27.
ÜRMÉNYI Géza tiszteletbeli konzul, Salvador
Alagoas, Bahía, Pernambuco, Sergipe államok
1999. nov. 22.
HAJDÚ Anton tiszteletbeli konzul, Rio de Janeiro
Rio de Janeiro állam
2002. márc. 7.
FARKASVÖLGYI Ágnes tiszteletbeli konzul, Belo Horizonte
Minas Gerais szövetségi állam
2006. jún. 30.
Washington León BON tiszteletbeli konzul, Arica
Chile I. régiója
2004. jún. 2.
Luis González GODOY tiszteletbeli konzul, Punta Arenas
Chile XII. régiója
2004. jún. 2.
Eduardo Amengual KOVACS tiszteletbeli konzul, Valparaiso
Chile V. régiója
2004. jún. 2.
Fővárosi régió, Apor VI. régió
2005. nov. 15.
az állam egész területe
1989. október
11. Chilei Köztársaság
Gabriel Héctor BERECZELY tiszteletbeli konzul, Santiago 12. Ciprusi Köztársaság Costakis LOIZOU tiszteletbeli főkonzul, Nicosia
367
Ország Név, székhely 13. Costa Rica Köztársaság José Guillermo ROJAS CHAVES tiszteletbeli konzul, San José 14. Dán Királyság Heine Sveistrup JENSEN tiszteletbeli konzul, Aarhus 15. Dél-Afrikai Köztársaság TÓTH Dénes Aurél tiszteletbeli konzul, Durban
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban az állam egész területe
1998. nov. 4.
Dél-Jylland, Ribe, Vejle, 2000. febr. 18. Ringkjobing, Aarhus, Viborg, Észak-Jylland az állam egész területe
1998. ápr. 8.
André PELSER tiszteletbeli konzul, Fokváros 16. Dzsibuti Köztársaság
Eastern Cape, Western 2002. szept. 9. Cape, Northern Cape tartományok
Said Omar MOUSSA tiszteletbeli konzul, Djibuti 17. Ecuadori Köztársaság
az állam egész területe
1991. máj. 16.
Francisco Salvador MORAL tiszteletbeli konzul, Quito 18. Egyiptomi Arab Köztársaság Dr. Ahmed Saad RAGAB tiszteletbeli konzul, Alexandria
az állam egész területe
1995. febr. 23.
Emile Sedrak WAHBA tiszteletbeli főkonzul, Szuez
Alexandria ság
kormányzó- 1996. szept. 17.
Szuez - Giza - Fajum - 1996. szept. 17. Beni; Szuez - Minia Asjút - Sohang El Wadi, El Gedid - Kena Assuan; North- és South-Sinai
19. Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság Zera Dawit TEKLAHAIMANOT tiszteletbeli konzul, Addis Abeba
az állam egész területe
368
2000. ápr. 4.
Ország Név, székhely 20. Észt Köztársaság Mall HELLAM tiszteletbeli konzul, Tallinn
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
Hiiumaa, Saaremaa, Harajumaa, Rakvere, Virumaa,
1994. márc. 18.
Tartu, Jogeva, Viljandi, Otepää, Polva, Voru megyék
2006. okt. 27.
Turku és Pori megyék
1989. nov. 23.
Bengt Göran LINDHOLM tiszteletbeli konzul, Mariehamn
Aland-szigetek
1991. jún. 14.
Krisiina Marjo-Riita JAATINEN tiszteletbeli konzul, Tampere
Häme megye
1993. jún. 9.
Kelet-Finnország megye
2002. nov. 8.
BÁN István tiszteletbeli konzul, Tartu 21. Finn Köztársaság Urpu KIVIKARI tiszteletbeli konzul, Turku
Kyösti Niilo Juhani KAKKONEN tiszteletbeli konzul, Joensuu 22. Francia Köztársaság László MESTER de PARAJD tiszteletbeli konzul, Rouen
Basse-Normandie, 1995. máj. 3. Haute-Normandie kerületek
Jean-Pierre PRUDHON tiszteletbeli konzul, Nancy
Lorrain régió
Serge Léonce COMTAT tiszteletbeli konzul, Rennes
Loire-Atlanqique, Maine- 1999. febr. 25. et-Loire Morbihan, Illeet-Vilaine, Vendée megyék Gironde, Dordogne, Lot 2003. márc. 10. et Garonne, les Landes és les Pyrénées Atlantiques megyék
Aymar de CAUMIA BAILLENX tiszteletbeli konzul, Bordeaux
369
1996. ápr. 19.
Ország Név, székhely Bernard PACORY tiszteletbeli konzul, Lille TAMÁS Margit tiszteletbeli konzul, Marseille
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Nord és Pas-de-Calais 2004. okt.28. megyék
Provence-Alpes-Cote d'Azur régió
Ronald Paul Eugene NICOLIN tiszteletbeli konzul, Tours Richard JUNGTO tiszteletbeli konzul, Moulhouse 23. Fülöp-szigeti Köztársaság Alfonso S. YUCHENGCO tiszteletbeli konzul, Manila 24. Gambiai Köztársaság OZSVÁRI Zsuzsanna tiszteletbeli konzul, Banjul 25. Ghánai Köztársaság Dr. Ekow FYNNTHOMPSON tiszteletbeli konzul, Accra 26. Görög Köztársaság
2005. nov. 17.
2007
Elzász régió és attól délre 2007. dec. 3. Franche-Comté öt megyéje az állam egész területe
1998. szeptember
az állam egész területe
2005. aug. 25.
az állam egész területe
1994. szept. 27.
Dimitrios TAKAS tiszteletbeli főkonzul, Thessaloniki
Az állam következő húsz 1990. dec. 8. megyéje: Evrou, Rhodopi, Xanthi, Drama, Kavala, Serres, Kilkis, Thessaloniki, Halkidiki, Pelli, Florina, Kastoia, Imaias, Kozani, Pierias, Grevena, Ioannina, Thesprotas, Larissa, Trikala
Alexandros BESI tiszteletbeli konzul, Athén, Pireus
Athén területe
370
1991. máj. 18.
Ország Név, székhely Konstantinos KOSTANTINIDES tiszteletbeli konzul, Heraklion Frederica KASSIOTIS tiszteletbeli konzul, Korfu
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Kréta szigete 1994. máj. 30.
Korfu szigete
2000. júl. 21.
Agapitos KAILLIS tiszteletbeli konzul, Rhodes (Ródosz) 27. Grúz Köztársaság
Dodekaneszosz szigetcsoport
2001. jan. 10.
Zaza CHARKVIANI tiszteletbeli konzul, Tbiliszi 28. Guatemalai Köztársaság
az állam egész területe
2003. nov. 20.
Hedy de CSÁKY tiszteletbeli konzul, Guatemala-város 29. Guineai Köztársaság
az állam egész területe
2006. dec. 6.
Oumar Bella BARRY tiszteletbeli konzul, Conakry 30. Holland Antillák
az állam egész területe
2001. jún. 6.
Paul van de LAARSCHOT tiszteletbeli konzul, Curachao 31. Holland Királyság
a Holland Antillák egész területe
1998
Johannes Andreas Maria REIJNEN tiszteletbeli konzul, s-Hertogenbosch
Zeeland, Nord-Brabant, Limburg
1994. okt. 26.
Dr. C.H. BOER tisztelebeli konzul, Amsterdam
Nord-Holland, ZuidHolland, Flevoland
1996. szept.10.
JANKOVICH József Béla tiszteletbeli konzul, Arnhem
Utrecht, Gelderland, Overijssel megyék
1998. jún. 17.
371
Ország Név, székhely Alfred Theodorus DUBBELING tiszteletbeli konzul, Winsum
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
Groningen, Friesland, Drenthe megyék
1999. márc. 3.
D.S.L. FESTETICS de Tol- Haarlem közigazgatási na területe tiszteletbeli konzul, Haarlem 32. Hondurasi Köztársaság
2004. jún. 24.
José Pedro HANDAL tiszteletbeli konzul, Tegucigalpa 33. Horvát Köztársaság Marijan KLJUCARICEK tiszteletbeli konzul, Rijeka
az állam egész területe
1993. okt. 20.
Isztria, Tengermelléki és Fennsíki, Lika-Senj megyék
1997. aug. 1.
Ivo STANICIC tiszteletbeli konzul, Split 34. Indiai Köztársaság
Zadar, Sibenik-Knín, 2001. máj. 21. Split-Dalmát, DubrovnikNeretva megyék
M.A. ALAGAPPAN tiszteletbeli konzul, Chennai
Tamil Nadu, Kerala, 1991. nov. 13. Andhra Pradesh államok
Binod KHEMKA tiszteletbeli konzul, Mumbai (Bombay) 35. Indonéz Köztársaság
Maharastra, Gujarat, Goa 2006. márc. 6. államok
CRISTOFOLI Gabriella tiszteletbeli konzul, Denpasar
Bali tartomány területe
2002. júl. 24.
Eduard Eddy SUGIRI tiszte- Nyugat-Jáva tartomány letbeli konzul, Bandung
2006. aug. 10.
James R. RADJIMIN tiszteletbeli konzul, Surabaya
2006. aug. 18.
Kelet-Jáva tartomány
372
Ország Név, székhely 36. Ír Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
George EATON tiszteletbeli konzul, Dublin 37. Izlandi Köztársaság
az állam egész területe
1990. jún. 26.
Svavar JÓNATANSSON tiszteletbeli főkonzul, Reykjavík 38. Izrael Állam
az állam egész területe
1990. június
Dov RAMATI tiszteletbeli konzul, Eilat
Eilat város és környéke
1993.ápr. 4.
Josef WEISS tiszteletbeli konzul, Jeruzsálem
Jeruzsálem város és kör- 1994. okt. 3. nyéke
Dr. Tony NADASHI tiszteletbeli konzul, Haifa
Haifa város és környéke
1998. dec. 2.
Tel Aviv és környéke
2004. júl. 5.
SHARON Judit tiszteletbeli konzul, Tel Aviv 39. Japán Osamu SUZUKI tiszteletbeli főkonzul, Hamamacu
Satoshi IUE tiszteletbeli konzul, Osaka 40. Kameruni Köztársaság Marie Catherine GNO DJOB tiszteletbeli konzul, Doula
Közép-Japán területén: 1991. szept. 5. Niigata, Toyama, Ishikawa, Fukui, Yamanashi, Nagano, Gifu, Shizuoka, Aichi kormányzóságok Kinki körzet
2005. febr.22.
az állam egész területe
2001. szept.18.
373
Ország Név, székhely 41. Kanada
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
BALÁZS Béla tiszteletbeli főkonzul, Calgary
Alberta, Saskatchewan 1990. okt. 12. tartományok
MOLNÁR András tiszteletbeli főkonzul, Vancouver
British Columbia tarto- 1995 február mány
FROHLINGER Tamás tiszteletbeli konzul, Winnipeg
Manitoba tartomány
2005. ápr. 7.
VASS Zoltán tiszteletbeli konzul, Vancouver
Brit-Kolumbia tartomány
2005. máj. 31.
SZABÓ Artúr tiszteletbeli konzul, Calgary
Alberta, Saskatchewan 2005. jún. 9. tartományok
Alex MOOSZ tiszteletbeli főkonzul, Montreal 42. Kenyai Köztársaság
Quebec területe
2006. okt. 10.
Michael James KIRKLAND tiszteletbeli konzul, Mombasa 43. Kirgiz Köztársaság
Kenya Parti tartománya
2000. márc. 16.
Dr. Henry BALYAN tiszteletbeli konzul, Bishkek 44. Kolumbiai Köztársaság
az állam egész területe
2001. júl. 12.
Ricardo Lequerica OTERO tiszteletbeli konzul, Cartagena de Indias
Atlántico, Bolivar, César, 2003. márc. 25. Córdoba, Magdalena, Guajira és Sucre tartományok, San Andrés és Providencia szigetcsoport területe
374
Ország Név, székhely Dr. SZEGEDI- MASZÁK Ildikó tiszteletbeli konzul, Bogota
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Amazonas, Antioquia, 2006. máj. 22. Arauca, Boyacá, Caldas, Caqueta, Casanare, Cauca, Choco, Cundinamarca, Guainia, El Guaviare, El Guaviare, Huila, Meta, Narino, Notre de Santander, Putumayo, El Quindio, Risaralda, Santander, Tolima, El Valle, El Vauipes, El Vichada tartomány
45. Koreai Köztársaság SOHN BONG RAK tiszteletbeli konzul, Incheon-City LEE DONG UK tiszteletbeli konzul, Ulszari 46. Lengyel Köztársaság
Inchon és Kyonggi tar- 2002. febr. 7. tomány
Kyungsangnam mány
tarto- 2006. márc. 30.
Dr. Witold ABRAMOWICZ Poznan város és környé- 1997. november tiszteletbeli konzul, ke Poznan Tadeusz KACZOR tiszteletbeli konzul, Lódz 47. Lett Köztársaság
Lódzi vajdaság területe
2004. máj.18.
Ariana ZUPIKA tiszteletbeli konzul, Riga 48. Libanoni Köztársaság
az állam egész területe
1997. szept. 12.
Adel KASSAR tiszteletbeli konzul, Szaida és Bejrút 49. Liechtensteini Fejedelemség
Dél-Libanon tartomány
1991. április
az állam egész területe
1994. aug. 30.
Dr. Markus WANGER tiszteletbeli konzul, Vaduz
375
Ország Név, székhely 50. Litván Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
Jocionisné MÉSZÁROS Ilona tiszteletbeli konzul, Kaunas 51. Luxemburgi Nagyhercegség
az állam egész területe
1996. jún. 26.
Jean J. M. RIES tiszteletbeli főkonzul, Luxemburg, Dalheim 52. Malajzia
az állam egész területe
1991. szept. 26.
FÁSKERTY Gábor tiszteletbeli konzul, Bayan Lepas 53. Marokkói Királyság
Penang területe
1993. okt. 22.
az állam egész területe
1998. január
Mohamed TAZI tiszteletbeli konzul, Casablanca 54. Mauritiusi Köztársaság
Casablanca körzete
2000. febr. 11.
Marie Jacques Guy HUGNIN tiszteletbeli konzul, Port Louis 55. Máltai Köztársaság
az állam egész területe
1998. június
Michel George SOLER tiszteletbeli főkonzul, Sliema 56. Mexikói Egyesült Államok
az állam egész területe
1991. dec. 5.
Abdelhamid GUESSOUS tiszteletbeli konzul, Tanger
Alejandro VASQUEZ tiszteletbeli konzul, Guadalajara Modesto Alanis von der MEDEN tiszteletbeli konzul, Monterrey
Aguascalientes, Colima, Macias Guanajuato, 1994. márc. 23. Jalisco, Michoancán államok Nuevo León, 1994.máj.26. Tamaulipas, Coahuila államok
376
Ország Név, székhely Roberto Diaz ABRAHAM tiszteletbeli konzul, Cancún
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban -
2007
Alberto VADAS KUHN tiszteletbeli konzul, Cuernavaco 57. Monacói Hercegség
Morelos állam
2007. januártól hivatalban
ELEK István tiszteletbeli főkonzul, Monte Carlo 58. Mongólia
az állam egész területe
CSULIN GANHUJANG tiszteletbeli konzul, Ulanbator 59. Montenegrói Köztársaság
az állam egész területe
2006. szept. 15.
az állam egész területe
2003. nov. 27.
1991. szept. 13.
MAGYAR Csaba tiszteletbeli konzul, Herceg Novi 60. Nagy-Britannia és ÉszakÍrország Egyesült Királyság Dr. Andrew Zsigmond de LEMHÉNYI tiszteletbeli konzul, Liverpool
az állam következő ti- 1993. okt. 27. zenöt megyéje: Northumberland, TyneWear, Cumbria, Durham, Lancashire, Yorkshire, Humberside, Merseyside, reater, Manchester, Cheshire, Derbyshire, Nottinghamshire, Lincolnshire
Thomas Henry DRYSDALE tiszteletbeli konzul, Edinburgh
Skócia
2001.máj. 21.
Sir Geoffrey INKIN tiszteletbeli konzul, Cardiff
Wales
2001. szept. 5.
377
Ország Név, székhely 61. Namíbiai Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
Dr. TREPPER György tiszteletbeli konzul, Windhoek 62. Nepáli Királyság
az állam egész területe
1998. máj. 22.
C. S. GYAWALI tiszteletbeli konzul, Kathmandu 63. Német Szövetségi Köztársaság
az állam egész területe
1997. ápr. 2.
Dr. Helmut GREVE tiszteletbeli főkonzul, Hamburg
Hamburg, Schleswig- 1992. szept. 23. Holstein tartományok
Günter SPĀTH tiszteletbeli konzul, Nürnberg
Bajor Szabadállam Felsőpfalz, Felsőfrankföld, Középfrankföld járásai
1992. dec. 9.
Günter MARTEN tiszteletbeli konzul, Schwerin
Mecklenburg Vorpommern területe
1994. febr. 15.
Dr. Jürgen BONH tiszteletbeli konzul, Erfurt
Thüringia területe
1996. okt. 25.
Dr. Axel F. SCHULTZEPETZOLD tiszteletbeli konzul, Bréma
Bréma Szövetségi Tartomány
1999. ápr. 28.
Wolkmar Wilhelm KÜBLER tiszteletbeli konzul, Frankfurt am Main
Hessen területe
2004. dec. 1.
Frank MÜLLEREBERSTEIN tiszteletbeli konzul, Drezda
Sachsen (Szászország) területe
2005. máj. 13.
378
Ország Név, székhely Hubert SCHULTEKEMPER tiszteletbeli konzul, Essen Rolf KURZ tiszteletbeli konzul, Stuttgart
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Észak-Rajna Vesztfália 2005. máj. 13. területe
Baden-Württemberg
2006. nov. 6.
64. Nigériai Szövetségi Köztársaság DÉRI Endre tiszteletbeli konzul, Kaduna
az észak-nigériai szövet- 1998 ségi államok
Chief Billy Friday AIGBE tiszteletbeli konzul, Abuja/Lagos 65. Norvég Királyság
2007
SZÁVA Gábor tiszteletbeli konzul, Sarpsborg
Ostföld megye
1995. dec. 14.
Jostein SOLAND tiszteletbeli konzul, Stavanger
Rogaland, Aust-Agder, 2002. szept. 10. Vest-Agder megyék
66. Olasz Köztársaság Enrico Renzo ZOPPAS tiszteletbeli főkonzul, Velence
Trentino-Alto Adige, 1990. szept. 21. Veneto tartományok (kivéve Padova, Vicenza, Verona megyék)
Giuseppe PIRIA tiszteletbeli főkonzul, Perugia
Umbria, Marche tarto- 1992. jún. 10. mányok
Dr. PINTÉR Lajos tiszteletbeli főkonzul, Verona
Verona, Padova, 1992. dec. 21. Vicenza, Mantova megyék
379
Ország Név, székhely Dr. UNGÁR Ferenc tiszteletbeli konzul, Firenze Dr. Carmine ARENA tiszteletbeli konzul, Bari SANTAMARINÁNÉ SOTYI Adelaide tiszteletbeli konzul, Palermo
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Toszkána tartomány 1994. jan. 27.
Puglia, Basilicata, 1994. dec. 18. Molise, Abruzzo tartományok 1995. máj. 4. Szicília tartomány
Dr. MILICZKY Erzsébet tiszteletbeli konzul, Bologna
Emilia Romagna tarto- 1998. febr. 16. mány
Albert Bruno FRANK tiszteletbeli konzul, Genova
Liguria tartomány
1998. szept. 22.
Anna Illy ROSSI tiszteletbeli konzul, Trieszt
Frilui-Venezia-Giulia önálló régió
1999. okt. 6.
Prof. Andrea AMATUCCI tiszteletbeli konzul, Nápoly
Campania tartomány
2001. jún. 20.
Dr. Renato MARTORELLI tiszteletbeli konzul, Torino
Piemonte és Valle 2001. márc. 2. d'Aosta tartomány
67. Omani Szultanátus Saud Bin Hamad Al-TAIE tiszteletbeli konzul, Muscat 68. Oroszországi Föderáció Vlagyimir Konsztantyinovics KUZJUSIN tiszteletbeli konzul, Jekatyerinburg
az állam egész területe
2003. jan. 15.
Jekatyerinburg kormány- 2007. okt. 31. zóság
380
Ország Név, székhely 69. Osztrák Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban
Wolfgang R. RÖHRS tiszteletbeli konzul, Klagenfurt,
Karintia tartomány
1992. jan. 24.
NEMES Vincenz tiszteletbeli konzul, Bregenz
Vorarlberg tartomány
1993. febr. 8.
Franz LANTOS tiszteletbeli konzul, Innsbruck
Tirol tartomány
1993. márc. 15.
Dr. Rudolf GRUBER tiszteletbeli konzul, Maria Enzersdorf
Alsó-Ausztria tartomány
1993. ápr. 29.
Michael LEIER tiszteletbeli konzul, Horitschon
Burgenland tartomány
1993. júl. 21.
Rudi ROTH tiszteletbeli konzul, Graz
Steiermark tartomány
1993. júl. 21.
Katharina PEDÁKVATTAY tiszteletbeli konzul, Linz
Felső-Ausztria tartomány
1998. febr. 3.
Günter KUHN tiszteletbeli konzul, Salzburg 70. Örmény Köztársaság
Salzburg tartomány
2006. okt. 2.
Artasesz BLURCJAN tiszteletbeli konzul, Jereván 71. Pakisztáni Iszlám Köztársaság
az állam egész területe
2003. febr. 17.
Punjab tartomány
1994. okt. 31.
Mahtab H. MOHIUDDIN tiszteletbeli konzul, Lahore
381
Ország Név, székhely Zia ZAKARIA tiszteletbeli konzul, Karachi 72. Panamai Köztársaság
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Sind, Baluchistan, North 000. jún.14. West Frontier Province Karachi körzete
SZMIRNOV István tiszteletbeli konzul, Panamaváros 73. Paraguayi Köztársaság
az állam egész területe
1993. júl. 12.
TÖMBÖLY Dénes tiszteletbeli konzul, Asuncion
az állam egész területe
1995. jún. 26.
az állam egész területe
1995. jún. 21.
74. Perui Köztársaság HAJÓSSY István tiszteletbeli konzul, Lima 75. Portugál Köztársaság Américo Ferreira de AMORIM tiszteletbeli konzul, Porto
Viana de Castelo, Braga, 1990. március Vila Real, Braganca, Porto, Aveiro, Viseu, Guarda, Coimbra, Castelo-Branco
76. Románia PÁLOSI Ferenc tiszteletbeli konzul, Constanta
Kostanca, Tulcea, Galati, 2004. máj.21. Braila, Jalomita és Calarasi megyék
77. Seychelle Köztársaság Anna BUTLER-PAYETTE tiszteletbeli konzul, Victoria
az állam egész területe
1999. ápr. 14.
78. Spanyol Királyság Dr. Francisco Manuel KOVÁCS REUS tiszteletbeli konzul, Palma de Mallorca
Baleári-szigetek autonóm 1993. máj. 10. tartomány
382
Ország Név, székhely TÓTH Vilmos tiszteletbeli konzul, Gijón
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Asturias, Cantabria, Ga- 2000. júl. 13. lícia
Andrés GOERLICH LLEDÓ tiszteletbeli konzul, Valencia
Valencia tartomány
Victor Pablo ZOLTÁN FRANK tiszteletbeli konzul, Málaga
Málaga, Almería, Cádiz, 2001. márc. 16. Círdoba, Granada, Huelva, Jaén, Sevilla megyék
HERMANN Nóra Henrietta tiszteletbeli konzul, Santa Cruz de Tenerife
Kanári-szigetek területe
2001. ápr. 30.
az állam egész területe
1993. okt. 11.
2000. szept. 15.
79. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Godaliyanage Rohan NANAYAKKARA tiszteletbeli konzul, Colombo 80. Svájci Államszövetség Konrad Peter ANNASOHN tiszteletbeli főkonzul, Basel
Basel város, Basel-vidék 1994. júl. 21. és Solothurn kantonok
Jürg MARQUARD tiszteletbeli főkonzul, Zug
Luzern, Uri, Schwyz, 1995. okt. 5. Obwalden, Nidwalden, Zug, Aargau kantonok
GILLY János tiszteletbeli konzul, Zug
Luzern, Uri, Schwyz, 1995. okt. 5. Obwalden, Nidwalden, Zug, Aargau kantonok
NAGY István tiszteletbeli konzul, Genf
Genf, Neuchatel, Vaud, 2000. okt. 26. Valais kantonok
383
Ország Név, székhely Anda GRATIAN DIETRICH Béla tiszteletbeli konzul, Zürich
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Zürich, Glarus, 2005. nov. 22. Schaffhausen, Appenzell Ausserrhoden, Appenzell Innerrhoden, St. Gallen, Thurgau kantonok
81. Szenegál Köztársaság Yves MARLIÉRE tiszteletbeli konzul, Dakar 82. Szíriai Arab Köztársaság
az állam egész területe
1999. jún. 14.
Ahmad AL-CHIHABI tiszteletbeli konzul, Aleppo
Aleppo kormányzóság
1994. febr. 19.
Malek ZEIN tiszteletbeli konzul, Lattakia
Lattakia és Tartusz kor- 2002. okt. 8. mányzóság
83. Tanzánia Egyesült Köztársaság 2007
Obedie Solomon KIMARO tiszteletbeli konzul, Dar-es-Salaam 84. Török Köztársaság Erdogan ERKEN tiszteletbeli konzul, Tekirdag
Tekirdag, Edirne, 1990. szeptember Kirklareli kormányzóságok
Ismet GÜRAL tiszteletbeli konzul, Kütahya
Kütahya, Eskisehir, 1993. júl. 29. Usak, Afyon, Denizli, Isparta, Mugla, Antalya kerületek Canakkale, Izmir, 1995. jan. 28. Manisa, Aydin, Balikesir vilayetek
Erdal KERESTECI tiszteletbeli konzul, Izmir Bekir Bülend ÖZSOY tisztelebeli konzul, Antalya
Antalya, Burdur, Isparta 2006. aug. 24. tartományok
384
Ország Név, székhely 85. Tunéziai Köztársaság Khaled Ben JEMAA tiszteletbeli konzul, Jerba
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Sfax, Kasserine, Sidi Bouzid, Gafsa, Gabes, 2001. márc. 9. Kebili, Medenine, Tataouine, Tozeur kormányzóságok
86. Ugandai Köztársaság Gordon WAVAMUNNO tiszteletbeli konzul, Kampala
az állam egész területe
1997. december
Lemberg megye
2006. nov. 24.
az állam egész területe
1998. június
87. Ukrajna Larisza MALEH tiszteletbeli konzul, Lemberg (Lvov) 88. Uruguayi Keleti Köztársaság Juan José MARTONYISCHMIDT tiszteletbeli konzul, Montevideo 89. Új-Zéland SZABÓ Miklós tiszteletbeli konzul, Auckland
Northland, Auckland, 1998. ápr. 7. Waikato, Bay of Plenty területe
SZENTIRMAY Klára tiszteletbeli konzul, Wellington
az állam egész területe, 2002. dec.16. kivéve a fent említett területeket
KOLLÁR Judit tiszteletbeli konzul, Christchurch
2007
90. Venezuelai Köztársaság FENJVES János tiszteletbeli főkonzul, Caracas
az állam egész területe
385
1997. júl. 1.
Ország Név, székhely BUZÁS Judit tiszteletbeli konzul, Porlamar 91. Zambiai Köztársaság Dr. Gaudenzio Massimino ROSSI tiszteletbeli konzul, Lusaka
A konzuli kerület a fo- A megbízás kelte gadó országban Nueva Esparta állam 2005. szept. 13.
az állam egész területe
***
386
1998. február
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TAGSÁGA NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN ( 2007. december 31-ei állapot szerint ) A Magyar Köztársaság mintegy ezer nemzetközi szervezetnek a tagja. Ezek közül elsősorban a közvetlen regionális, valamint a világot átfogó egyetemes kormányközi nemzetközi politikai és gazdasági szervezetekben viselt tagság van jelentős közvetlen hatással Magyarország külpolitikájára és nemzetközi gazdaságpolitikájára. I. Az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei
1. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlés ECOSOC UNESCO Nemzetközi Bíróság (Int.Court of Justice - ICJ)
Székhely: New York New York Genf Párizs Hága
2. Az Egyesült Nemzetek keretében működő szervek, testületek, programok: Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Az ENSZ Gyermek Alapja (UNICEF) Világ Élelmezési Program (WFP) ENSZ Egyetem (UNU) ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) ENSZ Menekültügyi Főbiztos Hivatala (UNHCR) ENSZ Kábítószer-ellenőrző Programja (UNODC) ENSZ (közel-keleti palesztin menekültek) Segélyezési és Munkaügyi Központja (UNRWA) ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala ENSZ-Projecteket Összefogó Hivatal (UN Office for Project Services) (UNOPS) ENSZ Pénzügyi Fejlesztési Alapja (UNCDF) ENSZ Fejlesztési Alap (nők érdekében) (UNIFEM) ENSZ - Önkéntesek (UNV) ENSZ Egyesített Program (HIV-kutatás) (UNAIDS) Nközi Kereskedelmi Közp. (UNCTAD/ITC) 3. ENSZ szakosított intézmények:
Genf New York Nairobi New York Róma Tokió New York Genf Bécs Gáza Genf Koppenhága New York New York Bonn Genf Genf Székhely
Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Egészségügyi Világszervezet (WHO) Meteorológiai Világszervezet (WMO)
387
Bécs Genf Genf Genf
Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet (ICAO) Egyetemes Posta Unió (UPU) Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Ezen belüli tagság: az ipari tulajdon (Párizsi Unió), az irodalmi-művészeti alkotások (Berni Unió) védelmével fogl. testületekben. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - "Világbank") Nemzetközi Valuta Alap (IMF) Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (IDA) Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Nemzetközi Kábítószer-Ellenőrző Testület (INCB) Nemzetközi Kereskedelmi Központ (on UNCTAD/WTO) (ITC)
Genf Párizs Róma Montreal Bern
Genf London Washington Washington Washington Washington Bécs Genf
4. Az ENSZ égisze alatt működő kormányközi szervezetek: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) Idegenforgalmi Világszervezet (WTO)
Bécs Madrid
II. Egyéb kormányközi szervezetek a.) Egyetemes illetve partikuláris szervezetek
Székhely
Világ Kereskedelmi Szervezet (WTO) World Trade Organizaton – 1995-ig GATT – (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) Nemzetközi Migrációs Szervezet Vegyifegyverek Betiltása Szervezet (OPCW) Nukleáris-kísérletek teljes betiltását célzó Szerződés Szervezetének (CTBTO) Ideiglenes Technikai Titkársága
Genf Genf Hága Genf Bécs
b.) Regionális szervezetek Duna Bizottság Egyesített Energiarendszerek Közp.Ker. képviselősége Postai és Távközlési Igazgatóságok Eur. Konferenciája Élő Nyelvek Európai Központja (1995.jún.-tól)
388
Budapest Prága Koppenhága Genf
EURÉKA Párizs Európa Tanács Strasbourg ET Társadalomfejlesztési Alap Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bécs Európai Unió Brüsszel Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) London EUTELSAT (Eur. Műholdas Távközl. Szervezet) Párizs Műholdas Távközlési Nközi Szervezet (INMARSAT) London Észak-Atlanti Szerződés Szervezete – NATO Brüsszel Észak-Atlanti Partnerségi Tanács (1997 óta) Brüsszel Nemzetközi Tudományos-Technikai Tájékozt. Központ (EU-tagkénti tagság) Moszkva Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet (Interszputnyik) Moszkva Nyugat-Európai Unió (WEU) (társult tagság, 1999.III.23.óta) Brüsszel Számítástechn. Együttm. Kormányközi Bizottság Moszkva Vasúti Együttműködési Szervezet Varsó c.) Egyéb nemzetközi szervezetek Székhely Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) (1999.VII.7.óta) Nemzetközi Szövetség új növényfajták védelmére (UPOV – Internat.Union for the Protection of New Varieties of Plants) Nemzetközi Szövetség a volt SzU FÁK kutatóival együttműködés elősegítésére (INTAS) (2198/2000.IX.8.Korm.hat. alapján) ICGFI (Internat. Consultative Group on Food Irradiation) Nközi Közigazgatás-tudományi Intézet (1995.jún.-tól) Nközi Gazd.Együttm.Szerv.– OECD MTCR (Rakétatechn. Ellenőrzési Rendszer) Exportellenőrzési rendszerek: Zangger Bizottság (Zangger Committee – ZC) Nukleáris Szállítók Csoportja – NSG Rakétatechn. Ellenőrzési Rendszer – MTCR Ausztrália Csoport (Australia Group – AG) Wassenaari Megállapodás (W. Arrangement – WA) ***
389
Darmstadt
Genf Brüsszel
Bécs Brüsszel Párizs Párizs Bécs
MAGYAR TAGSÁGOK, TISZTSÉGEK AZ ENSZ ÉS A SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK, MEGBÍZATÁSOK AZ ENSZ, EBESZ, MFO, ISAF, NATO VÁLASZTOTT VAGY KINEVEZETT TESTÜLETEIBEN (2007. december 31-ei állapot) A szerv neve Megnevezés 1. AZ EGYESÜLT NEMZETEK A KÖZGYŰLÉS LXII. (hatvankettedik) ÜLÉSSZAKA Kisegítő és ad hoc szervek A Világűr békés felhasználásával Foglalkozó Bizott- tagság ság (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space – COPUOS) Békefenntartó Műveletek Különbizottsága (Special tagság Committee on Peacekeeping Operations) Lásd még a 4. pontnál! Az ENSZ Alapokmányával,illetve a világszervezet tagság szerepének erősítésével foglalkozó Különbizottság (Special Committee on the Charter of the UN and on the Strengthening of the Role of the Organization) A Palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak gyakor- tagság lásával foglakozó Bizottság (Committee on the Exercises of the Inalienable Rights of the Palestinian People) Információs Bizottság (Committee on Information) tagság Leszerelési Bizottság (UN Disarmament Commis- tagság sion) Genfi Leszerelési Értekezlet (Conference on Disar- tagság mament, Geneva) Kormányközi Bizottság az új és megújított energia- tagság források fejlesztésére és felhasználására (Intergovernmental Committee on the Development and Utilization of New and Renewable Sources of Energy) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Programjának tagság Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee of the Programme of the High Commis-sioner for Refugees) GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS (ECOSOC) Funkcionális bizottságok ECOSOC Népesedési és Fejlődési Bizottsága tagság (Commission on Population and Development) Fenntartható Fejlődés Bizottsága (Commission on tagság Sustainable Development) Statisztikai Bizottság (Statistical Commission) tagság
390
Regionális gazdasági bizottság Európai Gazdasági Bizottság (Economic Commis- tagság sion for Europe - ECE) Állandó bizottság Fejlődés Tervezésének Bizottsága (Committee for tagság Development Plannicy) 2. AZ ENSZ KERETÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEK, TESTÜLETEK, PROGRAMOK Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Végrehajtó tagság Bizottsága (Executive Committee of the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees) Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája tagság - Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács (UN Conference on Trade and Development - Trade and Development Board - UNCTAD) ICAO Polgári Repülésügyi Szervezet tagság 2007-ig Környezetvédelmi Program Kormányzó Tanácsa tagság 2007-ig (UN Environment Program –Governing Council) ENSZ Iparfejlesztési Szervezete – Iparfejlesztési tagság Tanács (UN Industrial Development Organization – Industrial Development Board) UNIDO Program és Költségvetési Bizottság tagság (UNIDO Programme and Budget Committee) Az ENSZ Közös Ellenőrző Testülete (Joint Posta István 2006.jan.1.–2010. Inspection Unit – JIU) dec.31. (ellenőr) 3. SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK (Betöltött tisztségek az ország szervezetbeli tagsága mellett) ILO Kormányzó Testülete (ILO Governing Body) állandó tag ICAO Polgári Repülésügyi Szervezet Tagság Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Tagság Szervezetének Tanácsa (Food and Agriculture Organization Council) Egyetemes Posta Unió (UPU) Végrehajtó Tanács Tagság (Universal Postal Union Executive Council) ENSZ Világűr Bizottsága (COPUOS) tagság 2007-ben 3. BÉKEFENNTARTÓ ÉS MEGFIGYELŐ MISSZIÓK ENSZ-keretben és ENSZ-hez nem kapcsolódó keretekben BIZTONSÁGI TANÁCS UN HQ New York – DPKO (Békefenntartási Műve- 2 fő katonai személy letek Főosztálya) Az ENSZ Ciprusi Megfigyelő Missziója UNFICYP 84 fő fegyv. Békefenntartó (United Nations Forces in Cyprus) (1995-től kezdve közös osztrák–magyar megbízatás) Osztrák–Magyar Békefenntartó
391
Század Az ENSZ Szaharai Megfigyelő Missziója – 7 fő katonai megfigyelő MINURSO (UN Mission for the Referendum in Western Sahara – UNMO) Az ENSZ Grúziai Megfigyelő Missziója – UNOMIG 7 fő katonai megfigyelő (United Nations Observer Mission in Georgia – UNMO) – Párhuzamosan az OSCE/MTG-ben (OSCE Mission to Georgia), az EBESZ Grúziai Tényfeltáró Csoportjában UNIFIL (United Nations Interim Forces in Lebanon) 4 fő katonai térképész UNMIK (UN Interim Administration Mission in Ko- 1 fő ENSZ-KFOR összekötő sovo) MFO – Sinai (Multinational Forces and Observers) 41 fő fegyveres békefenntartó, A Sinai-félszigeten állomásozó Multinacionális Erők ebből 15 rendőr és Megfigyelők – Nem az ENSZ-BT missziója, de az (82/1995.VII.6.OGy. határozat ENSZ felkérésére alapján) Az ENSZ-hez nem kapcsolódó egyéb békefenntartó missziók CENTCOM Szövetségi Koordinációs Központ 2 fő összekötő főtiszt (Tampa) (Florida) EBESZ – BiH (OSCE Mission in Bosnia and 1 fő katonai megfigyelő (taHerzegovina) (Nem az ENSZ-BT missziója, de az nácsadó) ENSZ felkérésére is!) EBESZ – OSCE Mission to Georgia, Ingusföld, 3 fő határmegfigyelő Omalo, Dél-Oszétia EBESZ– OSCE Mission in Tadzsikistan – Dusanbe) 1 fő pénzügyi tiszt KFOR törzs (Pristina) 6 fő törzstiszt KFOR (Pristina) 10 fő Eü-labor KFOR ŐBZ (KFOR HQ ) (Pristina) 289 fő őr- és biztosító zászlóalj KFOR megerősítő orvoscsoport 10 fő eü. tiszt és tiszthelyettes KFOR TFW törzs (Pec) 10 fő törzstiszt és tiszthelyettes KFOR század(Pec) 150 fő könnyű gyalogszázad EU FOR HQ (Szarajevó) 9 fő törzstiszt EU FOR Manőver zászlóalj (Szarajevó) 143 fő manőver század EU OHQ (CHAD) (Párizs) 2 fő törzstiszt EU SEC RD (Kongó / Kinshassa) 1 fő katonai EU-szakértő (de Európában teljesítve a szakértői megbízatást!) NATO HQ (Szarajevó) 2 fő törzstiszt ISAF - Afganisztán (Kabul, Kunduz, Mazar-e- 34 fő egyéni beosztások (tiszSharif) tek, tiszthelyettesek) ISAF – Afganisztán Tartományi Újjáépítési Csoport 195 fő (PRT) ***
392
MAGYAR TISZTSÉGVISELŐK NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN (2007. december 31-ei állapot) Kormányközi nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségek • Állandó Választott Bíróság, Hága A magyar nemzeti csoport tagjai (The Permanent Court of Arbitration Dr. Prandler Árpád – the Hague) (ENSZ) Dr. Szénási György Dr. Bruhács János Dr. Lamm Vanda Nemzetközi Törvényszék, Hága Dr. Prandler Árpád ad litem bíró (délszláv ügy) (International Tribunal Court) ENSZ Az UNESCO Végrehajtó Tanácsa Dr. Lakatos András 2011-ig Európai Bíróság (az EU 25 tagú Bíró- Dr. Juhász Endre bíró sága) Dr. Czúcz Ottó elsőfokú bíróság tagja ENSZ Gyermekek Jogai Bizottság Herczog Mária 2007. febr.22-től bizottsági tag Duna Bizottság Dr. Keskeny Ernő alelnök Európai Molekuláris Biológiai Szer- Nagy Ferenc a Tanács tagja 2007-től vezet (EMBO) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlé- Szabó Zoltán elnök se Németh Zsolt , alelnök Emberi Jogok Európai Bírósága (ET Dr. Baka András bíró 1997–2007 között Parlamenti Közgyűlése által választott) II. szekció Sajó András alelnök Európa Tanács Kulturális Bizottsága Kozma József 2004-től (tudomány, oktatás) Andrássy Kornél 2006-tól Európai Biztonsági és Együttműködé- Haraszti Miklós si Szervezet (EBESZ)
•
média-biztos 2007-től újabb 3 évre megújítva
A nem kormányközi nemzetközi szervezetekben tisztséget betöltő személyekről a tárcák utoljára 1988-ban adtak adatokat a KüMnek. (Lásd az 1988. évi kötet 467-495. p.!)
393
KIMUTATÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBA AKKREDITÁLT DIPLOMÁCIAI KÉPVISELŐKRŐL (2007. december 31-i állapot) Ország
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1. Afganisztáni Iszlám Ál1957 Zia NEZAM lam nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 2. Albán Köztársaság 1947 Florian NOVA nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 3. Algériai Demokratikus 1962 Salah LEBDIOUI Népi Köztársaság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 4. Amerikai Egyesült Álla1945 April H. FOLEY mok nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 5. Andorrai Fejedelemség 1995 Joan Pujal LABORDA nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet (első akkreditáció!) 6. Angolai Köztársaság 1975 Joao Miguel VAHEKENI nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Pozsony 7. Antigua és Barbuda 2005 -nagyköveti 8. Argentin Köztársaság 1949 Domingo S. CULLEN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 9. Ausztrál Államszövetség 1972 Alexander John BROOKING nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 10. Azerbajdzsáni Köztársa- 1992 Hasan Aziz HASANOV ság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 11. Bahamai Közösség 2005 -nagyköveti 12. Bahrein Állam 1990 Abdel Yousif SATER nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin 13. Banglades Népi Köztár- 1972 A.B. Manjoor RAHIM saság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin
394
Ország
14. Barbados 15. Belarusz Köztársaság
16. Belga Királyság
17. Belize 18. Benini Köztársaság (a volt Dahomey)
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye NYERGES Ambrus tiszteletbeli konzul, Budapest 1978 Robert Dwight LISKA nagyköveti tiszteletbeli konzul, Budapest 1992 Alena KUPCHYNA nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1947 Pierre LABOUVERIE nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 2005 -nagyköveti 1962 Samuel AMEHOU nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Genf
19. Bissau-Guinea Köztársaság
1973 nagyköveti
20. Bolgár Köztársaság
1947 nagyköveti
21. Bolíviai Köztársaság
1952 nagyköveti
22. Bosznia-Hercegovina
1992 nagyköveti
23. Botswana Köztársaság 24. Brazil Szövetségi Köztársaság
1980 nagyköveti 1961 nagyköveti
25. Brunei Darussalam Állam
1992 nagyköveti
26. Burkina Faso Köztársaság (a volt Felső-Volta)
1968 nagyköveti
RÁCZ Gábor tiszteletbeli konzul,Budapest Arafan Ansu CAMARA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva Dimiter K. IKONOMOV rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Jaime NINO de GUZMÁN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Antonio N. LOMBARDI tiszteletbeli konzul, Budapest Branimir MANDIĆ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -José Augusto LINDGREN ALVES rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Pengiran Junus MAHMUD rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Brüsszel Noëllie DAMIBA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
395
Ország
27. Burundi Köztársaság
28. Chilei Köztársaság
29. Ciprusi Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1968 Térence NSANZE nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin 1990 Carmen HERTZ CÁDIZ nagyköveti Az 1965– rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1973 közt fennállt kapcsolat felújítása 1960 Frances-Galatia LANITOU nagyköveti WILLIAMS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
30. Comorei Iszlám Szövetségi Köztársaság
1977 nagyköveti
31. Costa Rica Köztársaság
1970 nagyköveti
32. Csád Köztársaság
33. Cseh Köztársaság
34. Dán Királyság
Bernd NIEHAUS QUESADA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1972 Mahamat Saleh AL-HABBO nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva 1947 Jaromir PLÍŠEK nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott 1993. jan. 1-ig Cseh nagykövet és Szlovák Szövetségi Köztársaság 1948 Mads SANDAU-JENSEN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
35. Dél-Afrikai Köztársaság
1991 nagyköveti
36. Dominikai Köztársaság
1984 nagyköveti 1977 nagyköveti 1946 nagyköveti
37. Dzsibuti Köztársaság 38. Ecuadori Köztársaság
Antonis GRIVAS ideiglenes ügyvivő, Budapest --
Duduzile Laureen MOERANE KHOZA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet --Juan R. SALAZAR rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
396
Ország
39. Egyenlítői Guineai Köztársaság 40. Egyesült Arab Emírségek 41. Egyiptomi Arab Köztársaság
42. Elefántcsontpart Köztársaság
43. Eritrea Állam
44. Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye Dr. NYÍRI Iván tiszteletbeli konzul, Budapest 1970 -nagyköveti 1989 Ahmed Rashed ALDOSARI nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 1947 Hisham Mohamed ELnagyköveti ZIMAITY rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1968 J. G. ZINSOU de MESSE nagyköveti AKOTO rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin BÖTKÖS James tiszteletbeli konzul, Budapest Petros TSEGGAI ASGHEDOM rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin
1993 nagyköveti
Haile TESFAY tiszteletbeli konzul, Budaörs Halima MOHAMMED rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Prága
1959 nagyköveti
45. Európai Unió (mint intézmény)
1990 nagyköveti
46. Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) (mint intézmény)
1997 nagyköveti
47. Észt Köztársaság
1991 nagyköveti
Dr. Ashabere WANN tiszteletbeli konzul, Budapest Jörgen KÖPPEN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet --
Miko HALJAS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Dr. BERECZKI András tiszteletbeli konzul, Budapest
397
Ország
48. Fidzsi 49. Finn Köztársaság
50. Francia Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1976 -nagyköveti 1948 Jari VILEN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet KATOR György tiszteletbeli konzul, Pécs René Louis ROUDAUT rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
1946 nagyköveti
Dr. Chaterine M.J. FEIDT tiszteletbeli konzul, Pécs
51. Fülöp-szigeti Köztársaság
1973 nagyköveti
52. Gabon Köztársaság
1988 nagyköveti 1971 nagyköveti
53. Gambiai Köztársaság
54. Ghánai Köztársaság
Eirc BLINN tiszteletbeli konzul, Szeged Alejandro D. Del ROSARIO rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -William John JOOF rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Párizs Dr. SUSA György Zsolt tiszteletbeli konzul, Budapest Veronica S. BOAKYE KUFUOR rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Prága
1961 nagyköveti
55. Görög Köztársaság
1956 nagyköveti
56. Grenada
1977 nagyköveti
ENTZ Boldizsár Péter tiszteletbeli főkonzul, Budapest Dimitrios KYPREOS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -VÁRSZEGI Gábor tiszteletbeli Budapest
398
főkonzul,
Ország
57. Grúz Köztársaság
58. Guatemalai Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1992 Viktor DOLIDZE nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 1990 Luis Alberto PADILLA nagyköveti MENÉNDEZ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
59. Guineai Köztársaság
1959 nagyköveti
60. Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
1975 nagyköveti
61. Haiti
2005 nagyköveti 1947 nagyköveti
62. Holland Királyság
63. Hondurasi Köztársaság
1973 nagyköveti
64. Horvát Köztársaság
1992 nagyköveti
65. Indiai Köztársaság
1948 nagyköveti
66. Indonéz Köztársaság
1955 nagyköveti
67. Ír Köztársaság
1976 nagyköveti
ALMÁSSY Antal tiszteletbeli konzul, Budapest Herve Vincent BOUCAR BANGOURA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bukarest Philip Nathaniel CHAN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva -Ronald Alexander MOLLINGER rendkívüli és meghatalmazott nagykövet CSERGŐ András tiszteletbeli konzul, Pécs Roberto OCHOA MADRID rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Róma Ivan BANDIĆ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Dr. KARAGICS Mihály tiszteletbeli konzul, Nagykanizsa/Budapest Ranjit RAE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Mangasi SIHOMBING rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Martin GREENE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
399
Ország
68. Iraki Köztársaság 69. Iráni Iszlám Köztársaság
70. Izlandi Köztársaság
71. Izrael Állam
72. Jamaika
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1958 Yasin AL-SAMARREE nagyköveti ideiglenes ügyvivő 1951 Ali Reza IRWASH nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1955 Sveinn BJÖRNSSON nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs UTASSY Ferenc tiszteletbeli konzul, Budapest 1989 Aliza BIN-NOUN nagyköveti BINNEWIES Az 1948–1967 között rendkívüli és meghatalmazott fennállt kapcsolat nagykövet felújítása Dr. LEDNITZKY András tiszteletbeli konzul, Szeged 1975 Marica GILBERT-ROBERT nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin
73. Japán
1959 nagyköveti
74. Jemeni Köztársaság
1959 nagyköveti
75. Jordán Hasemita Királyság
1964 nagyköveti
76. Kambodzsai Királyság
1956 nagyköveti
77. Kameruni Köztársaság
1987 nagyköveti 1964 nagyköveti
78. Kanada
Dr. BATIZI András tiszteletbeli konzul, Budapest NABEKURA Shinichi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Omar HUSSEIN ALI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Shihab AL-DEEN MADI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Zaid Ibrahim NAFFA tiszteletbeli konzul, Budapest CHAN Ky Sim rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Varsó -Pierre GUIMOND rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
400
Ország
79. Katar Állam
80. Kazah Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1990 Mubarak Rashid ALnagyköveti BOAININ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bukarest 1992 Rashid IBRAYEV nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
81. Kelet-Timor Demokratikus Köztársaság
2003 nagyköveti
82. Kenyai Köztársaság
1964 nagyköveti
83. Kínai Népköztársaság
1949 nagyköveti
84. Kirgiz Köztársaság
1992 nagyköveti
HORVÁTH László tiszteletbeli konzul, 2007.júniusig! (Karcag / Budapest) --
Julius KIPLIGAT KANDIE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Zhang CSUN-csiang (Zhang CHUNXIANG) rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Rina PRIZSIVOJT rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
85. Kolumbiai Köztársaság
1973 nagyköveti
86. Kongói Demokratikus Köztársaság
1973 (1997-ig Zaire-ként)
87. Kongói Köztársaság
1970 nagyköveti
88. Koreai Köztársaság
1989 nagyköveti
89. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
1948 nagyköveti
401
Dr. ERDŐS Endre tiszteletbeli konzul, Budapest Rosso José SERRANO CADENA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Bulambo wa MWENDA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Dominique BOUHOUAYI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva EOM Seock-Jeong rendkívüli és meghatalmazott nagykövet KIM Kwang Sop rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
Ország
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 90. Közép-Afrikai Köztársa- 1970 Bernard LECLERC ság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 91. Kubai Köztársaság 1960 Soraya Elena ÁLVAREZ nagyköveti NÚNEZ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 92. Kuvait Állam 1964 Mohammad Fadel KHALAF nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 93. Laoszi Népi Demokrati- 1962 Somphone SICHALEUNE kus Köztársaság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Varsó 94. Lengyel Köztársaság 1946 Joanna STEMPIŃSKA nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 95. Lesotho Királyság 1983 Jonas SPONKIE MALEWA rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti nagykövet, Róma
96. Lett Köztársaság
1991 nagyköveti
97. Libanoni Köztársaság
1965 nagyköveti
98. Libériai Köztársaság
1976 nagyköveti
99. Líbiai Arab Szocialista Népi Állam
1967 nagyköveti
100. Liechtensteini Fejedelemség 101. Litván Köztársaság
1993 nagyköveti 1991 nagyköveti
MORENTH Péter tiszteletbeli főkonzul, Budapest Aivars GROZA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Hussein MOUSSAWI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -NAGY Károly tiszteletbeli konzul, Budapest Mohamed H.A. EL-BURKI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -Darius SEMASKA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Prága Dr. VADÁSZ Péter tiszteletbeli konzul, Budapest
402
Ország
102. Luxemburgi Nagyhercegség
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1949 Marc THILL nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
103. Macedón Köztársaság
1994 nagyköveti
104. Madagaszkári Köztársaság
1975 nagyköveti
105. Malawi Köztársaság 106. Malajzia
107. Maldiv Köztársaság 108. Mali Köztársaság
Dato Kamilan MAKSON rendkívüli és meghatalmazott nagykövet --
1975 nagyköveti 1962 nagyköveti 1959 nagyköveti
110. Mauritániai Iszlám Köztársaság
1965 nagyköveti
111. Mauritiusi Köztársaság
1990 nagyköveti 1970 nagyköveti
113. Mexikói Egyesült Államok
Lalarison Richard RANDARIANASOLO tiszteletbeli konzul, Budapest --
1990 nagyköveti 1970 nagyköveti
109. Marokkói Királyság
112. Máltai Köztársaság
Dr. HORVÁTH István tiszteletbeli konzul, Budapest Dr. Atanas VANGELOV rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Eloi Alphonse Maxime DOVO rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva
Bréhima SIRÉ TRAORE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva Moulay Abbes EL KADIRI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet M. M. OULD DAHI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva -Walter BALZAN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs SUGÁR András tiszteletbeli konzul, Budapest Pedro GONZALEZ RUBIO SANCHEZ rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
1974 nagyköveti
403
Ország
114. Mianmari Államszövetség (a volt Burmai Unió) 115. Moldovai Köztársaság
116. Mongólia
117. Montenegrói Köztársaság 118. Mozambiki Köztársaság 119. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
120. Namíbiai Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1960 -nagyköveti 1992 Valeriu BOBUTAC nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1950 Dr.Erdenechimeg nagyköveti OMBOOSUREN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 2006. jún. 12. -1975 nagyköveti 1947 nagyköveti
-Gregory John DOREY rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Dr. PÁVA Zsolt tiszteletbeli konzul, Pécs Selma ASHIPALAMUSAVYI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet (első akkreditáció)
1990 nagyköveti
MOLNÁR Erik tiszteletbeli konzul, Budapest 121. Nepáli Királyság 1961 Balram Singh MALLA nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin 122. Német Szövetségi Köz- 1973 Hans Peter SCHIFF társaság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott A volt Német De- nagykövet mokratikus Köztársasággal 1950-től 1990- Prof. dr. KORINEK László ig tiszteletbeli konzul, Pécs 123. Nicaraguai Köztársaság 1979 Piero Dario COEN MONTEALEGRE nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 124. Niger Köztársaság 1973 -nagyköveti 125. Nigériai Szövetségi 1964 Adeola Adebisi OBILEYE Köztársaság nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
404
Ország
126. Norvég Királyság
127. Olasz Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1947 Bente ANGELL-HANSEN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1964 Dr. Paolo Guido SPINELLI nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Dr. Marco ALTAN tiszteletbeli alkonzul, Pécs Dr. PÁL József tiszteletbeli konzul, Budapest Roberto SARCIA tiszteletbeli konzul, Nyíregyháza
128. Omani Szultanátus
HÁHN-WITTEMBERG Rita tiszteletbeli konzul, Pécs Salim bin Mohammed bin Masoud AL-RIYAMI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
1990 nagyköveti
Dr. SZATMÁRI Tibor tiszteletbeli konzul, Budapest 129. Oroszországi Föderáció 1991/1945/ Igor SZAVOLSZKIJ nagyköveti. rendkívüli és meghatalmazott Jogutódja az 1991. nagykövet dec. 21-ig volt Szovjetuniónak, amellyel Szergej BOROZGYIN 1945 a diplomáciai főkonzul, Debrecen kapcsolatok kezdete. 130. Osztrák Köztársaság 1947 Dr. Ferdinand MAYRHOFERnagyköveti GRÜNBÜHEL rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Dr. GÁLFFY István tiszteletbeli konzul, Veszprém Dr. SÁRDI Sándor tiszteletbeli konzul, Nyíregyháza
405
Ország
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye Dr. SOMOGYVÁRI Márta tiszteletbeli konzul, Pécs Dr. SULYOK Tamás tiszteletbeli konzul, Szeged RADETZKY Jenő tiszteletbeli konzul, Székesfehérvár KOVÁCS Vince tiszteletbeli konzul, Szombathely
131. Örmény Köztársaság
1992 nagyköveti
132. Pakisztáni Iszlám Köztársaság
1965 nagyköveti
133. Palesztin Nemzeti Hatóság (Palesztin Állam)
1988 nagyköveti
134. Panamai Köztársaság
1975 nagyköveti
135. Paraguayi Köztársaság
1991 nagyköveti
136. Pápua Új-Guinea
1977 nagyköveti 1969 nagyköveti
137. Perui Köztársaság
138. Portugál Köztársaság
Ashot HOVAKIMIAN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Syed Mustaq ALI SHAH rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Ahmad Mustafa Mahamed ABDELRAZEK rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Isabel DAMIAN KAREKIDES rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Oscar Cabello SARUBBI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs -Carlos A. HIGUERAS RAMOS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet PÁLOS Titusz Zoltán tiszteletbeli konzul, Budapest Francisco Manuel Guimaraes HENRIQUES DA SILVA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
1974 nagyköveti
406
Ország
139. Románia
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1947 Ireny COMAROSCHI nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
140. Ruanda Köztársaság
1972 nagyköveti
141. Saint Lucia
144. San Marino Köztársaság
2005 nagyköveti 2005 nagyköveti 1991 nagyköveti 1990 nagyköveti
145. Sao Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság
1976 nagyköveti
142. Saint Vincent 143. Salvadori Köztársaság
146. Seychelle Köztársaság
147. Sierra Leone Köztársaság
Andrei OANCEA főkonzul, Szeged Eugene Richard GASANA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bonn ---Maria Lea PEDINI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, San Marino -Dr. FODROS István tiszteletbeli konzul, Budapest --
1977 nagyköveti
KISS László tiszteletbeli főkonzul, Budapest Melrose B. KAI-BANYA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva
1969 nagyköveti
148. Spanyol Királyság
1977 nagyköveti
149. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság
1959 nagyköveti
BOCSÁNCZY János tiszteletbeli főkonzul, Budapest Rafael VALLE GARAGORRI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Aruni YASODHA WIJEWARDANE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Dr. Padma GANNORUWA tiszteletbeli konzul, Budapest
407
Ország
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 150. Suriname Köztársaság 1977 -nagyköveti 151. Svájci Államszövetség 1946 Marc-André SALAMIN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 152. Svéd Királyság 1945 Cecilia BJÖRNER nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 153. Szaúd-Arábiai Király1995 Faisal ABDULAZIZ ság nagyköveti HASHEM rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 154. Szenegál Köztársaság 1968 -nagyköveti PALLAVICINI Károly tiszteletbeli konzul, Budapest 155. Szerbia Köztársaság 1946 Predrag ČUDIĆ nagyköveti 2006. rendkívüli és meghatalmazott jún.-ig államközösség nagykövet Montenegróval GÖRÖG Tibor tiszteletbeli konzul, Szeged 156. Szingapúri Köztársaság 1970 NG SER MIANG nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Szingapúr Dr. SALAMON Miklós kelet-európai képviselő, Budapest
157. Szíriai Arab Köztársaság 158. Szlovák Köztársaság
159. Szlovén Köztársaság
Dr. TÓTH József tiszteletbeli főkonzul, Budapest 1954 Dib ABOU-LATIF nagyköveti követ, ügyvivő 1947 Juraj MIGAŠ nagyköveti 1993. jan. rendkívüli és meghatalmazott 1-ig, Cseh és Szlovák nagykövet Köztársaság tagállamaként Stefan DANO főkonzul, Békéscsaba 1992 Ladislav LIPIĆ nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
408
Ország
160. Szomáli Demokratikus Köztársaság 161. Szudáni Köztársaság 162. Szuverén Máltai Lovagrend (mint intézmény)
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye Dr. Zlatko MURSEC főkonzul, Szentgotthárd 1960 Sayed Galal Eldin ELAMIN nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs 1956 -nagyköveti 1990 Dr. Erich KUSSBACH nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
163. Szváziföldi Királyság
1990 nagyköveti
164. Tadzsik Köztársaság
1992 nagyköveti
165. Tanzánia Egyesült Köztársaság
1962 nagyköveti
166. Thaiföldi Királyság
1973 nagyköveti
167. Togói Köztársaság
1970 nagyköveti 1947 nagyköveti
168. Török Köztársaság
Dr. Peter PIAZZA követ-tanácsos David DLAMINI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Koppenhága Erkin S. KASZIMOV rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs Andrew M. DARAJA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin Piamsak MILINTACHINDA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet -Umur APAYDIN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet SZÉLL János Andor tiszteletbeli főkonzul, Szeged HORVÁTH László tiszteletbeli konzul, Szigetvár
169. Trinidad és Tobago Köztársaság 170. Tunéziai Köztársaság
FARKAS Ernő tiszteletbeli konzul, Keszthely --
1975 nagyköveti 1956 nagyköveti
Mohamed DAOUAS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs
409
Ország
171. Türkmenisztán 172. Ugandai Köztársaság
173. Új-Zéland
174. Ukrajna
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye Abdelwaheb BOUZOUITA ideiglenes ügyvivő 1992 -nagyköveti 1965 -nagyköveti KOVÁCS A. Péter tiszteletbeli konzul, Budapest 1974 Alan COOK nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin SÁRDI Rezső tiszteletbeli konzul, Budapest Dmytro TKACH rendkívüli és meghatalmazott nagykövet
1991 nagyköveti
Szerhij BORDENKOV főkonzul, Nyíregyháza 175. Uruguayi Keleti Köztársaság
176. Üzbég Köztársaság
1956 /1870 Uruguay 1956-ban kérte dokumentumai alapján az 1870-es kezdeti dátum elismerését; magyar részről a javaslatot elfogadtuk. 1992 nagyköveti
177. Vatikán Állam
1990 nagyköveti
178. Venezuelai Köztársaság 179. Vietnami Szocialista Köztársaság
1969 nagyköveti 1950 nagyköveti
180. Zambia Köztársaság
1966 nagyköveti
410
Dr. Jorge PEREZ OTERMIN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Bécs KATONA Sándor Ráfael tiszteletbeli konzul Miskolc Samanszur SAHARILOV rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Kijev Juliusz JANUSZ apostoli nuncius, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet J. A. BELIACQUA ideiglenes ügyvivő NGUYEN QUOC DUNG rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Ian Cilanzi Beattie SIKAZWE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Berlin
Ország
181. Zimbabwe Köztársaság
182. Zöld-foki Köztársaság
A kapcsolatfelvétel Az állam képviselőjének (a ideje és a kapcsolat képviselet vezetőjének) neve, szintje rangja, és a nem Budapesten rezideálók székhelye 1980 Lloyd GUNDU nagyköveti rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Belgrád 1975 -nagyköveti ***
411
KIMUTATÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÉPVISELETEIRŐL (VEZETŐIRŐL) ( 2007. december 31-ei állapot ) Nemzetközi szervezet Collegium Budapest Duna Bizottság Titkársága ENSZ Menekültügyi Főbiztosság ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Közép- és KeletEurópai Alregionális Irodája ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Transzeurópai Vasútfejlesztési Beruházás ENSZ Habitat Kelet-Közép-Európai Információs Központ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Összekötő Irodája ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) Kelet-Közép-Európai Szakcsoport Európa Tanács Európai Ifjúsági Központja Európai Adóigazgatóságok Szervezete (IOTA) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Budapesti Irodája Európai Unió Bizottságának(diplomáciai) Képviselete Japán Alapítvány Budapesti Irodája Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága Johannita Rend Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ (ICMPD) Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet(ILO) Közép- és Kelet-Európai Szakcsoport Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Magyarországi Képviselete Nemzetközi Valuta Alap (IMF) KözépEurópai Regionális Képviselete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ("Világbank", IBRD) regionális képviselő
A képviselet vezetője KLANICZAY Gábor rektor Danail NEDIALKOV a Titkárság vezérker. képviselője Lloyd DAKIN képviselő Maria KADLECIKOVÁ misszióvezető
Dr. Mircea LUPESCU igazgató, misszióvezető HÖRCHER Ferencné irodavezető Dr. SZATMÁRI Marianna nemzeti koordinátor Jean Pierre LAVIEC igazgató
Antje ROTHEMUND ügyvezető ker. képviselő Raits AVERTÄTS főtitkár Hubert WARSMANN képviselet-vezető Lásd a diplomáciai kapcsolatok listájának 45. sorszámánál! Shoichi TOYODA képviselő Dr. Adam ROYKO helytartó képviseletvezető KACSÓH Balázs kommendátor Allan GROMOV, a ker.képviselőtanács elnöke Thomas TASS misszióvezető SZABADOS Argentina képviseletvezető Giuseppe CASALE ker. képviselő RÓZSA Anikó, a képviselet vezetője Roger NORD regionális képviselő Roger GRAWE
412
Szent Lázár Lovagrend Budapesti Képviselete Szuverén Máltai Lovagrend (diplomáciai) képviselete UNDP Európai Regionális Hivatal Budapesti Összekötő Hivatala Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Regionális Delegáció Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége Közép- és KeletEurópai Regionális Delegáció
László Zoltán DEÁK rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Lásd a diplomáciai kapcsolatok listájának 162. sorszámánál! TŐKÉS István irodavezető Philippe GAILLARD regionális delegációvezető Pentti KOTOARO regionális delegációvezető
***
413
A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM FŐ ADATAI - 2006-2007• (*) (A Központi Statisztikai Hivatal adatai) A magyar külkereskedelmi forgalom világrészenként - 2006-2007
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia Besorolhatatlan forgalom Összesen
Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Milliárd Ft Milliárd Ft 2006 2007 13 304,0 13 985,6 13 924,7 15 574,7 2 563,0 826,1 2 971,8 846,1 9,4 213,3 10,8 234,9 342,9 531,5 375,6 522,9 3,6 29,5 2,4 28,3 1,7
5,1
--
0,9
16 224,57
15 591,1
17 285,3
17 207,8
* A bérmunka ügyletek (bruttó módon számba véve) a termékforgalom részét képezik. Az import forgalom számbavétele – a korábbi származási ország helyett - a feladás országa szerint történik.
•
Magyarországnak 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történt csatlakozása kapcsán a külkereskedelmi termékforgalom (1997-től érvényben volt) módszertana megváltozott; 2004-től az addigiaktól eltérő az országcsoportosítás. Az adatok összehasonlítása érdekében a 2003. évi adatok (melyeket a 2003. Évkönyv még a korábbi formában tartalmazott) itt az új módszertannak megfelelő átdolgozás szerintiek. A bérmunka ügyletek (bruttó módon számba véve) a termékforgalom részét képezik. Az import forgalom számbavétele - a korábbi származási ország helyett - a feladás országa szerint történik. (A Központi Statisztikai Hivatal megjegyzése.)
414
Magyarország kivitele és behozatala - 2006 - 2007 Kivitel Behozatal %-ban (Összesen = 100 %) 2006 79,1 70,4
Kivitel Behozatal %-ban (Összesen = 100 %) 2007 78,8 69,6
61,3 17,8 20,9
56,9 13,5 29,6
59,1 19,7 21,2
55,6 14,0 30,4
Európai Unió (EU25) ebből: EU-15 új tagállamok Európai Unión kívüli országok Ebből EU-n kívüli európai országok ázsiai országok
10,6
11,6
11,7
11,0
5,3
15,8
4,9
17,2
afrikai országok
1,4
0,1
1,4
0,1
amerikai országok
3,4
2,1
3,0
2,2
Ausztrália és óceániai országok
0,2
0,0
0,2
0,0
A magyar külkereskedelmi forgalom áruszerkezete - 2006 – 2007 Kivitel
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök
Behozatal Kivitel %-ban 2006 5,5 4,0
Behozatal %-ban 2007 6,2 4,2
1,9 2,5 27,5
1,7 11,0 32,0
1,9 2,9 26,7
1,7 9,6 32,3
62,6
51,3
62,3
52,2
***
415
FÜGGELÉK _______________
416
KIMUTATÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL KÖTÖTT, 2007-ben KIHIRDETETT és KÖZZÉTETT KÉT- és TÖBBOLDALÚ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKRŐL I. KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Kijevben 1995. május 19-én aláírt Szerződés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, a Magyarország és Ukrajna közötti államhatár Budapesten 2003. június 20-án aláírt új Redemarkációs Okmánya. 2007. évi VIII. törvény A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában történő kölcsönös eljárásról Bécsben 2007. március 6-án aláírt Megállapodás. 2007. évi XVIII. törvény A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában történő kölcsönös eljárásról Ljubljanában 2007. április 4-én aláírt Megállapodás. 2007. évi XXXV. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között – a Magyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén – vízumkérelmek kezelése és a konzuli munka más területén való együttműködésről Budapesten 2007. április 11-én aláírt Megállapodás. 2007. évi XCV. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között – a Magyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén – vízumkérelmek kezelése és a konzuli munka más területén való együttműködésről Brémában 2007. március 31-én aláírt Megállapodás. 2007. évi XCVI. törvény A Magyar Köztársaság és az Azerbajdzsáni Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Bakuban 2007. május 18-án aláírt Megállapodás. 2007. évi CVIII. törvény A Magyar Köztársaság és a Jordán Hasemita Királyság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten 2007. június 14-én aláírt Megállapodás. 2007. évi CIX. törvény
417
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Moldovai Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti kétoldalú szerződésekben való utódlásáról Budapesten 2005. november 17-én aláírt Jegyzőkönyv. 2007. évi CXIII. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti ingatlancseréről Budapesten 2007. szeptember 10-én aláírt Megállapodás. 2007. évi CXLVIII. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kishatárforgalom szabályozásáról Ungváron 2007. szeptember 18-án aláírt Egyezmény. 2007. évi CLIII. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról Tallinnban 2007. november 22-én aláírt Megállapodás. 2007. évi CLXXVI. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról Rigában 2007. november 21-én aláírt Megállapodás. 2007. évi CLXXVII. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában, valamint biometrikus adatok gyűjtésében történő kölcsönös eljárásról Vilniusban 2007. november 20-án aláírt Megállapodás. 2007. évi CLXXIX. törvény A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtásáról 2007. február 16-án aláírt Igazgatási Megállapodás. 21/2007. (II. 21.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek a magyarországi Salgótarján– Somoskőújfalu település által épített szennyvízcsatorna üzemeltetésére és karbantartására történő ideiglenes iránybevételéről szóló Megállapodás. 22/2007. (II. 28.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttműködésről Kisinyovban (Chisinau) 2006. december 22-én aláírt Megállapodás. 43/2007. (III. 14.) Korm. rendelet
418
A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszterek Kabinetje között a gazdasági együttműködésről Kijevben 2005. február 10-én aláírt Megállapodás. 80/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa közötti gazdasági együttműködésről Szarajevóban 2006. november 22-én aláírt Megállapodás. 98/2007. (V. 4.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság Kormánya között a fejlesztési együttműködésről Addis Abebában 2005. június 28-án aláírt Megállapodás. 127/2007. (VI. 8.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa között az oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről Budapesten 2005. június 23-án aláírt Egyezmény. 154/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kulturális, oktatási és tudományos együttműködésről 1994. március 16-án aláírt Egyezmény. 155/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között a kulturális, oktatási és tudományos cserekapcsolatokról Havannában 2006. február 14-én aláírt Egyezmény. 156/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről Rigában 1997. március 6-án aláírt Egyezmény. 158/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről Budapesten 1997. október 7-én aláírt Egyezmény. 159/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Macedón Köztársaság Kormánya között az oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről 2005. június 28-án aláírt Egyezmény. 160/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Mongólia Kormánya között a kultúra, az oktatás, a tudomány és a sport területén való együttműködésről Ulanbatorban 1996. szeptember 27-én aláírt Egyezmény. 161/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet
419
A Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között az oktatás, a tudomány, a felsőoktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a társadalmi kommunikáció terén való együttműködésről 2005. november 3-án aláírt Egyezmény. 162/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az oktatási, tudományos, kulturális sport és ifjúsági együttműködésről 2006. március 13-án aláírt Egyezménynek a Montenegrói Köztársaság vonatkozásában való megerősítése (az államközösség szétválása után). 163/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az oktatási, tudományos, kulturális sport és ifjúsági együttműködésről 2006. március 13-án aláírt Egyezménynek Szerbia Köztársaság vonatkozásában való megerősítése (az államközösség szétválása után). 164/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról Budapesten 1996. január 24-én aláírt Egyezmény módosításáról jegyzékváltás útján történt Megállapodás. 165/2007. VI. 28.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között Budapesten 2005. június 21-én aláírt Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény. 183/2007. (VII. 13.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya között a pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról Budapesten 2007. február 13-án aláírt Megállapodás. 185/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határút-szakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról Pozsonyban 2007. június 18-án aláírt Megállapodás. 195/2007. (VII. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a V/B. össz-európai közlekedési folyosó Letenye és Goričan közötti autópálya határhídjának a Mura folyón történő építéséről Budapesten 2004. december 16-án aláírt Egyezmény. 208/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a magyarországi levéltárakban őrzött és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma részére átadott Holokauszt-dokumentumokban található személyes adatok védelme tárgyában Washingtonban 2003. november 5-én létrejött Adatvédelmi Szerződés Mellékletének kiegészítése. 220/2007. (VIII. 23.) Korm. rendelet
420
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatár-átlépésről Budapesten 2006. május 10-én aláírt Megállapodást jegyzékváltás útján módosító Megállapodás. 228/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a V/B. össz-európai közlekedési folyosó Letenye és Goričan közötti autópálya határhídjának a Mura folyón történő építéséről Budapesten 2004. december 16-án aláírt Egyezményt módosító (Zágráb, 2007. május 17.) Egyezmény. 236/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás. 253/2007. (X.3.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködési Megállapodás. 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a Hegyeshalom–Nickelsdorf közös kapcsolattartási szolgálati helyen történő együttműködésről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodás. 274/2007. (X. 20.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között határforgalmi ellenőrző helyek létesítéséről és a határforgalom ellenőrzésében való együttműködésről szóló Megállapodás (Bécs, 2004. április 29.) módosításáról és kiegészítéséről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodás. 275/2007. (X. 20.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron átvezető turistaútvonalakon történő államhatár-átlépésről szóló Megállapodás (St. Margarethen, 2006. november 2.) módosításáról és kiegészítéséről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodás. 276/2007. (X. 20.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között az állampolgáraik utazásának feltételeiről szóló Megállapodás (Budapest, 2003. október 21.) módosításáról jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás. 293/2007. (XI. 8.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri kabinetje között az állampolgáraik utazásának feltételeiről szóló Megállapodás (Kijev, 2003. október 9.) módosításáról jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás. 294/2007. (XI. 8.) Korm. Rendelet
421
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az Európai Tanács 2003. február 18-i rendeletének (343/2003/EK) alkalmazása érdekében történő együttműködésről Lendván, 2007. október 17-én aláírt Közigazgatási Megállapodás. 302/2007. (XI. 13.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Mexikói Egyesült Államok Kormánya között a gazdasági együttműködésről Mexikó-városban 2007. október 22-én aláírt Megállapodás. 308/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Ráróspuszta és Rároš települések között, közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről Párkányban 2007. november 16-án aláírt Egyezmény. 316/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Pet’ov) települések között, közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről Párkányban 2007. november 16-án aláírt Egyezmény. 317/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács között Bernben 2007. december 20-án létrejött – a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó – Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás. 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról Budapesten 2006. május 12-én aláírt egyezményt kihirdető 2006. évi LXXIX. törvény 2–3. §ainak hatálybalépése. 1/2007. (I.10.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a katonai és műszaki együttműködésről Budapesten 2006. január 20-án aláírt Egyezményt kihirdető 80/2006. (IV.6.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 9/2007. (II.9.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi fejlesztési együttműködésről kötött Megállapodást kihirdető 205/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 10/2007. (III. 20.) KüM határozat
422
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködés kialakításáról Havannában 2006. május 12-én aláírt Megállapodást kihirdető 128/2006. (VI. 1.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 11/2007. (III. 29.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtásáról 2007. február 16-án aláírt Igazgatási Megállapodást kihirdető 21/2007. (II. 21.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 12/2007. (III. 31.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről Brdo-ban 2006. október 25-én aláírt Megállapodást kihirdető 2006. évi CVIII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 13/2007. (IV. 19.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában történő kölcsönös eljárásról Bécsben 2007. március 6-án aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XVIII. törvény 2–3. §ainak ideiglenes alkalmazása kezdetének (2007. április 20.) időpontja. 14/2007. (V.3.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről Pozsonyban 2006. október 2-án aláírt Egyezményt kihirdető 2006. évi XCI. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 15/2007. (V. 11.) KüM határozat
A Magyar Köztársaság és Románia között a szociális biztonságról kötött Egyezmény végrehajtására szolgáló Igazgatási Megállapodást kihirdető 256/2006. (XII.15.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 16/2007. (V. 21.) KüM határozat
A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában történő kölcsönös eljárásról Bécsben 2007. március 6-án aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XVIII. törvény 2–3. §ainak (teljes) hatálybalépése. 17/2007. (V. 24.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a környezet- és természetvédelem terén való együttműködésről Budapesten 2006. január 26-án aláírt Egyezményt kihirdető 127/2006. (V. 30.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 18/2007. (V. 30.) KüM határozat
423
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös határ-kapcsolattartási szolgálati helyeken történő együttműködésről Pozsonyban 2006. október 2-án aláírt Megállapodást kihirdető 222/2006. (XI. 17.) Korm. rendelet 2–3. §ainak hatálybalépése. 19/2007. (VI. 8.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a nemzetközi fejlesztési együttműködésről Kisinyovban 2006. december 22-én aláírt Megállapodást kihirdető 43/2007. (III. 14.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 20/2007. (VI. 15.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában való kölcsönös eljárásról Ljubljanában 2007. április 4-én aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XXXV. törvény 2–3. §ainak ideiglenes alkalmazása kezdetének (2007. május 24.) időpontja. 21/2007. (VI. 26.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között – a Magyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén – vízumkérelmek kezelése és a konzuli munka más területén való együttműködésről Brémában 2007. március 31-én aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XCVI. törvény 2–3. §-ainak hatályba-lépése. 23/2007. (VII. 20.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködésről Budapesten 2005. május 12-én aláírt Megállapodást kihirdető 255/2005. (XII.6.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 24/2007. (VII. 20.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Kijevben 1995. május 19-én aláírt Szerződés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, a Magyarország és Ukrajna közötti államhatár Budapesten 2003. június 20-án aláírt új Redemarkációs Okmányát kihirdető 2007. évi VIII. törvény 2. §-ának és mellékletének hatálybalépése. 25/2007. (VII. 20.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a diplomáciai és konzuli képviseleteik útján egymás nevében vízumok kiadásában történő kölcsönös eljárásról Ljubljanában 2007. április 4-én aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XXXV. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 27/2007. (VIII. 15.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Havannában 2006. február 14-én a kulturális, az oktatási és tudományos csere-kapcsolatokról aláírt Egyezményt kihirdető 156/2007. (VI. 27.) Korm. rendeleet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 28/2007. (IX. 13.) KüM határozat
424
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között – a Magyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén – vízumkérelmek kezelése és a konzuli munka más területén való együttműködésről Budapesten 2007. április 11-én aláírt Megállapodást kihirdető 2007. évi XCV. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 29/2007. (IX. 21.) KüM határozat A Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között az oktatás, a tudomány, a felsőoktatás, a kultúra, az ifjúság, a sport és a társadalmi kommunikáció terén való együttműködésről 2005. november 3-án aláírt Egyezményt kihirdető 162/2007(VI.27.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 30/2007. (X. 6.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatár-átlépésről Budapesten 2006. május 10-én aláírt Megállapodást jegyzékváltás útján módosító Megállapodást kihirdető 228/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 31/2007. (X. 6.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a V/B. össz-európai közlekedési folyosó Letenye és Goričan közötti autópálya határhídjának a Mura folyón történő építéséről Budapesten 2004. december 16-án aláírt Egyezményt kihirdető 208/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának hatálybalépése. 32/2007. (XI. 8.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között Budapesten 2005. június 21-én aláírt Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezményt kihirdető 183/2007. (VII. 13.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 33/2007. (XI. 9.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról Budapesten 1996. január 24-én aláírt Egyezmény módosításáról jegyzékváltás útján történt Megállapodást kihirdető 165/2007. VI. 28.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 34/2007. (XI. 29.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a Hegyeshalom–Nickelsdorf közös kapcsolattartási szolgálati helyen történő együttműködésről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodást kihirdető 274/2007. (X. 20.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 36/2007. (XII. 4. )KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között határforgalmi ellenőrző helyek létesítéséről és a határforgalom ellenőrzésében való együttműködésről szóló Megállapodás (Bécs, 2004. április 29.) módosításáról és kiegészítéséről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodást kihirdető 275/2007. (X. 20.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 37/2007. (XII. 4.) KüM határozat
425
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron átvezető turistaútvonalakon történő államhatár-átlépésről szóló Megállapodás (St. Margarethen, 2006. november 2.) módosításáról és kiegészítéséről Nickelsdorfban 2007. október 11-én aláírt Megállapodást kihirdető 276/2007. (X. 20.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 38/2007. (XII. 4.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Moldovai Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti kétoldalú szerződésekben való utódlásáról Budapesten 2005. november 17-én aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 2007. évi CXIII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 39/2007. (XII. 4.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködési Megállapodást kihirdető 272/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 40/2007. (XII. 19,) KüM határozat
TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK A Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között – a Magyarország, Románia, Szerbia-Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelző hármashatár-jelről és annak karbantartásáról – Újvidéken 2006. április 19-én aláírt Megállapodás. 2007. évi VII. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a Dolga Vason Rendészeti Együttműködési Központ működtetéséről Brüsszelben 2007. november 8-án aláírt Megállapodás. 318/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet
426
II. KIEGÉSZÍTÉS• a „TÖBBOLDALÚ SZERZŐDÉSEK, AMELYEKNEK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RÉSZESE, és NEM AZ ENSZ vagy a SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK KERETÉBEN JÖTTEK LÉTRE” című LISTÁHOZ Egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között euro-mediterrán légiközlekedési Megállapodás. 2007. évi V. törvény Az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló Nemzetközi Alap létrehozásáról szóló 1992. évi Egyezmény, és az Egyezményhez kapcsolódóan elfogadott 2003. évi Jegyzőkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Egyezmény. 2007. évi IX. törvény A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosítások. 2007. évi XXII. törvény Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás. 2007. évi XXX. törvény Az Európa Tanács keretében Strasbourgban 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezményhez kapcsolódó (Varsó, 2002. szeptember 12.) Kiegészítő Jegyzőkönyv. 2007. évi XXXIV. törvény Egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok között Brüsszelben 2007. április 18-án aláírt légiközlekedési Megállapodás. 2007. évi XLII. törvény Az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az Európai Unió tagállamai között 2000. május 29-én létrejött bűnügyi kölcsönös jogsegélyegyezmény és az ahhoz csatolt 2001. évi Jegyzőkönyv bizonyos rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló Megállapodás. 2007. évi LXV. törvény A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (Bern, 1980. május 9.) (COTIF) módosításáról Vilniusban 1999. június 3-án elfogadott Jegyzőkönyv C Függelék Mellékletének módosításai és kiegészítései. 2007. évi XCI. törvény
•
Lásd az előző évkönyveket 1975-től kezdődően!
427
A Firenzében 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény. 2007. évi CXI. törvény
A Belga Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között – különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében – a határon átnyúló együttműködés fokozásáról létrejött Szerződés (Prümi Szerződés), valamint ehhez kapcsolódóan 2005. május 27-i egyes módosítások. 2007. évi CXII. törvény A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodás. 2007. évi CXVIII. törvény Az Európai Szabadalmi Egyezménynek 2000-ben felülvizsgált és az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának 2001. június 28-án kelt határozatával megállapított szövege. 2007. évi CXXX. törvény A Genfben 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés. 2007. évi CXXXI. törvény Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról Luxemburgban 2004. október 26-án kelt Megállapodás. 2007. évi CXXXII. törvény
Az Európa Tanács keretében az audiovizuális örökség védelméről 2001. november 8-án létrejött Európai Egyezmény. 2007. évi CXLIV. törvény Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés módosításáról Lisszabonban 2007. december 13-án elfogadott Szerződés („Lisszaboni Szerződés”). 2007. évi CLXVIII. törvény
A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) 2006. évi módosításai és kiegészítései. 76/2007. (IV. 19.) Korm. rendelet Az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság között a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) kötött Együttműködési Megállapodás. 77/2007. (IV. 19.) Korm. rendelet
428
Egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt Partnerségi Megállapodás, továbbá annak módosítása, valamint az ehhez kapcsolódó Belső Megállapodások. 204/2007. (VIII. 2.) Korm. rendelet Az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok közötti, a GALILEO és a GPS műholdas helymeghatározó rendszerek és kapcsolódó alkalmazások elterjesztéséről, nyújtásáról és használatáról szóló Megállapodás. 205/2007. (VIII.2. ) Korm. rendelet A főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló (1989. április 27-én hatályba lépett) Megállapodás (AGC). 207/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) 2007. évi módosításai és kiegészítései. 263/2007. (X. 5. ) Korm. rendelet A Lengyel Köztársaság Kormánya és a NATO Repülőgépfedélzeti Korai Előrejelző és Ellenőrző Program Kezelő Szervezete (NAPMO) Igazgató Tanácsa közötti, a NAPMOhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi Megállapodások. 277/2007. (X. 20.) Korm. rendelet Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet A Genfben 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés mellékletét képező Végrehajtási Szabályzat. 320/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) 2006. évi módosításai és kiegészítései. 2062/2007. (IV. 17.) Korm. határozat Az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményeknek egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról szóló – és a Magyar Közlöny 2006. évi 129. számában kihirdetett – Kiegészítő (III.) Jegyzőkönyv 2007. május 15-én történt hatálybalépése. 25/2006. (XI. 27.) KüM határozat A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó – a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló – Jegyzőkönyvet (Göteborg, 1999. december 1.) kihirdető 195/2006. (IX.25.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak 2007. február 11-én történt hatálybalépése. 26/2006. (XI. 27.) KüM határozat
429
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) közötti együttműködési megállapodás módosítását kihirdető 137/2006. (VI.28.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 2/2007. (I. 10.) KüM határozat A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában 1980. június 19én aláírásra megnyitott Egyezményt és Jegyzőkönyveit, valamint az azokat módosító Egyezményeket, továbbá az EU-hoz csatlakozott tíz államnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) ezen Egyezményekhez és Jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról Brüszszelben 2005. április 14-én aláírt Egyezményt kihirdető 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépése. 6/2007. (I. 24.) KüM határozat
Az Európai Unió tagállamai (25 tagállam), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia közötti – a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló – Szerződést kihirdető 2005. évi CVII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 7/2007. (II. 2.) KüM határozat
Az Európa Tanács keretében Strasbourgban 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezményhez (Varsó, 2002. szeptember 12.) kapcsolódó Kiegészítő Jegyzőkönyvet kihirdető 2007. évi XXXIV. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 26/2007. (VII. 20.) KüM határozat A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményt (Brüsszel, 1990. július 23.), és a hozzá kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyvet kihirdető 2006. évi XXXVI. törvény 3–6. §-ainak hatálybalépése. 35/2007. (XII. 4.) KüM határozat
III. KIEGÉSZÍTÉS • „AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉVEL és a SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS, a KERETÜKBEN vagy a KÖZREMŰKÖDÉSÜKKEL LÉTREJÖTT TÖBBOLDALÚ EGYEZMÉNYEK” című LISTÁHOZ Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv. 2007. évi IV. törvény
•
Lásd az előző évkönyveket 1975-től kezdődően!
430
A Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt (Chicago, 1944. december 7.) módosító Jegyzőkönyvek (1980. október 6., 1984. május 10., 1990. október 26., 1995. szeptember 29., 1998. október 1.), illetve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény öt- és hatnyelvű hiteles szövegéről szóló Jegyzőkönyvek. 2007. évi X. törvény A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról New Yorkban 2005. szeptember 14én elfogadott Nemzetközi Egyezmény. 2007. évi XX. törvény A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekre vonatkozóan Aarhusban, 1998. június 24én elfogadott Jegyzőkönyv. 2007. évi XXI. törvény A Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény (Chicago, 1944. december 7.) Függelékei. 2007. évi XLVI. törvény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének és a Kiotói Jegyzőkönyvének végrehajtási keretrendszere. 2007. évi LX. törvény A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról illetőleg korlátozásáról szóló Egyezmény (Genf, 1980. október 15.) I. cikkének Genfben 2001. december 21-én elfogadott Módosítása. 2007. évi CXLVII. törvény A hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről Londonban 2001. október 5-én kelt Nemzetközi Egyezmény. 2007. évi CLXIV. törvény A bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről Londonban 2001. március 23-án kelt Nemzetközi Egyezmény. 2007. évi CLXV. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ/FAO között a FAO Európai és KözépÁzsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló Megállapodás. 203/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet
Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés ellen Palermóban 2000. december 14-én létrejött Egyezményt kihirdető 2006. évi CI. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 3/2007. (I. 18.) KüM határozat
431
Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés ellen Palermóban 2000. december 14-én létrejött Egyezménynek az – különösen a nőket és gyermekeket érintő – emberkereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvét kihirdető 2006. évi CII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 4/2007. (I. 18.) KüM határozat Az Egyesült Nemzetek keretében a nemzetközi szervezett bűnözés ellen Palermóban 2000. december 14-én létrejött Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló Jegyzőkönyvét kihirdető 2006. évi CIII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépése. 5/2007.(I. 18.) KüM határozat A Gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól Hágában 1980. október 25-én kelt – és az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett – Szerződés hatálybalépése 2007. március 1-jén a Magyar Köztársaság és Ukrajna között. 8/2007. (II. 2.) KüM határozat A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló Biztosítéki Megállapodást és Jegyzőkönyvet, valamint a megállapodáshoz csatolt Kiegészítő Jegyzőkönyvet kihirdető 2006. évi LXXXII. törvény 2–4. §-ainak és 8. §-ának hatálybalépése. 22/2007. (VII. 10.) KüM határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az ENSZ/FAO között a FAO Európai és KözépÁzsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló Megállapodást kihirdető 203/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépése. 41/2007. (XII. 23.) KüM határozat
IV. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ JOGSZABÁLYOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE (Nemzetközi szerződés lejárta vagy felmondása) A Magyar Népköztársaságban és a Lengyel Népköztársaságban kiállított – iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító – okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről Varsóban 1980. április 25-én aláírt Megállapodást kihirdető 60/1980. (XII. 27.) MT rendelet hatályon kívül helyezése. 157/2007. (VI. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben 1991. május 14-én aláírt és az 1993. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás – az Izraeli Fél 2006. június 27-én kézhez vett jegyzékében foglaltak elfogadásával – a Megállapodás 13. cikkével összhangban 2007. június 26-án (kettőezer-hét június huszonhatodikán) hatályát vesztette. 20/2006. (VIII. 18. ) KüM határozat
432
A Magyar Köztársaság Kormánya és a DaimlerChrysler A.G. között 1999. április 21-én aláírt és 2004. augusztus 1-jén módosított Ellentételezési Jegyzőkönyv érvényességének megszűnése 2007. december 31-ével. 2158/2007. (VIII. 27.) Korm. határozat A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződések rendelkezéseiből eredően, a munkavállalók szabad áramlásával öszszefüggő feladatokról és intézkedésekről szóló 2251/2006. (XII. 23.) Korm. határozat 2008. január 1-jével hatályát veszti. 2253/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet ***
433
ÁLLAMFŐ, KORMÁNYFŐ, KÜLÜGYMINISZTER KÜLPOLITIKAI TÉMÁJÚ CIKKEI, INTERJÚI MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLFÖLDI MÉDIÁBAN – 2007 (Bibliográfia – válogatás) Sólyom László köztársasági elnök Heti Válasz 2007. márc. 22. 12–14. old.
Interjúja, „Egykor közös hazánk része” címmel, (a március 15-e alkalmából tett erdélyi látogatás után)
Frankfurter Allgemeine Zeitung (Frankfurt) 2007. márc. 26.
Cikke, német nyelven, a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából
Kossuth Rádió „Világóra” (egyórás műsor) 2007. ápr. 15., 9 h.
Interjúja, a Rigában hét államfővel lezajlott találkozó után (Téma: soknemzetű unió, hagyományos energia és nukleáris erőművek)
Kossuth Rádió Reggeli Krónika, 2007. máj. 16. 6 h.
Interjúja, Téma: az osztrák oldalról jött Rába-szennyeződéssel összefüggésben Szentgotthárdon tett látogatás után
Duna Televízió 2007. máj. 18.
Interjúja, Téma: „A határon túli magyarság a XXI. században” általa szervezett konferencia-sorozat III. találkozója „Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés” témája
Magyar Televízió (M-1) Híradó, 2007. szept. 21., Heti Válasz 2007. szept. 27., 50. old.
Interjúi, a V-4 tagországok államfőinek keszthelyi találkozója (szept. 20–21.) témái közül a Szlovákia parlamentje által a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban elfogadott határozatról
Pannon Televízió (Szabadka) 2007. szept. 13.
Interjúja, a Vajdaságban tett látogatásakor
Heti Válasz 2007. okt. 4., 30–31. old.,
Interjúi, Téma: környezetvédelem, „zöld” program, e témában elnöki tevékenysége
434
Index (elektr. média) 2007. dec. 3., (KeH-honlapon is elérhető)
Interjúja, A témák egyike: a határon túli magyarság és Magyarország viszonya
Televízió (Tv2) 2007. dec. 20. (KeH-honlapon is elérhető)
Interjúja, Téma: Magyarországnak a schengeni rendszerbe kerülése gazdasági és társadalmi hatásai
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök A P hírügynökség (USA) 2007. jan. 25. (kormány-honlapon is elérhető)
Interjúja a Világgazdasági Fórumon (Davos) részvételekor
The Times (London) 2007. márc. 2. Népszava 2007. márc. 6. 9. old. (fordításban)
Interjú, A témák egyike: EU-országok csoportjai
Televízió (ATV) „Friderikusz – Most!” 2007. máj. 17.,21 h.
Stúdióbeszélgetés, Téma: a második Gyurcsány-kormány egy éve
KÜM Szóvivői Iroda 2007. jún. 23. (honlapján)
Sajtónyilatkozata, az EU-csúcsértekezlet (Brüsszel, jún. 22–23.) után
Kormány-honlap 2007. aug. 21. (1182-es jelzéssel)
Közös sajtótájékoztatója Angela Merkel kancellárral a német kormányfő látogatásakor
Kormány-honlap 2007. aug. 24. (1197-es jelzéssel)
Közös sajtótájékoztatója Mircea Geoana-val, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével a budapesti megbeszélésük után
Kormány-honlap 2007. szept. 14. (1272-es jelzéssel)
Közös sajtótájékoztatója Nicolas Sarkozy francia elnökkel
435
Der Standard (Bécs) 2007. szept. 19.
Interjúja, Témák: ÖMV–MOL ügy, az osztrák oldalról jövő Rába-szennyeződés, az osztrák kormány schengeni rendszerrel kapcsolatos intézkedései
Kormány-honlap 2007. okt. 3. (1338-as jelzéssel)
Közös sajtótájékoztatója Norvégiában tett munkalátogatásakor Jens Stoltenberg miniszterelnökkel
Financial Times (London) 2007. okt. 6., Vasárnapi Hírek 2007. okt. 7., 1. és 2. old.
Interjúja, Téma: az ÖMV–MOL osztrák–magyar ügy – mint EU-összefüggésű ügy
Financial Times (London) 2007. nov. 22. (MTI)
Interjúja
Gandul (Románia) 2007. nov. 20. Magyar Nemzet 2007. nov. 21. 9.old.
Interjúja, Téma: az autonómia
Moszkovszkij Komszomolec (Moszkva) 2007. dec. 4. Novoje Roszszijszkoje Szlovo (Moszkva, hetilap)
Interjúja, a kormányközi konzultáció (Bp. dec. 7.) előtt
Kormány-honlap 2007. dec. 14.
Sajtótájékoztatója, Brüsszelben, az EU dec. 14-i csúcstalálkozójának döntéseiről, eredményeiről
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. jan. 12, 8,15 h.
TV-nézők (telefonon tett) kérdéseire válasz, Témák: szomszédos országokban élő magyarok helyzete – velük a kapcsolattartás; kétoldalú (állami) kapcsolatok Szlovákiával, Romániával; energiafüggőség (orosz energia); NATOkötelezettségek; Magyarországra áttelepültek jogi helyzete
436
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. febr. 8. 7,45 h.
Stúdióbeszélgetése, Téma: a Közel-Keleten tett látogatása
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. febr. 16. 7,45 h.
Stúdióbeszélgetése, A témák egyike: Lengyelországban febr. 15-én folytatott tárgyalásai
Magyar Televízió (M-1) „Este” c. műsor 2007. márc. 8. 23 h.
Interjúja Brüsszelből, Témák: az EU-csúcs napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont; az USA külügyminisztériuma jelentésének Magyarországra vonatkozó részei
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. márc.14.
Stúdióbeszélgetése, A témák egyike: a kubai emigránsok (USA) konferencián részvétele
Magyar Televízió (M-1) „Szólás szabadsága” m. 2007. márc. 25. 20,25 h.
Stúdióbeszélgetése, Témák: az Európai Unió 50 éve; külpolitikai stratégia kidolgozásának indokai, a kormány külpolitikájának fő irányai
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. ápr. 10. 7,45 h.
Stúdióbeszélgetése, Témák: magyarigazolványok – nemzeti vízum; felkészülés a 2011-ben esedékes magyar EUelnökségre
Figyelő 2007. ápr. 12. 16–18. old
Interjúja, „Geopolitikai realitások” címmel
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. ápr. 24. 7,45 h.
Stúdióbeszélgetése, Kínában és Koreában tett látogatásáról
Roszszijszkaja Gazeta Interjúja, (Moszkva) Téma: a budapesti szovjet emlékmű 2007. máj. 16. Magyar Nemzet 2007. máj. 17. 8. old. (ismertetés)
437
Duna-Televízió „Reggel” műsor 2007. máj. 21. 7,25 h.
Stúdióbeszélgetése, Témák: látogatása Azerbajdzsánban; tervezett gázvezetékek ügye
KüM Szóvivői Iroda 2007. jún. 28.
Kormányszóvivői keretben tájékoztatása (jún.27.) Téma: az EU jún. 21–22-i csúcstalálkozója kérdéseiben képviselt magyar álláspont
Televízió (ATV) „Pont 7” műsor 2007. júl. 15. 19 h.
Stúdióbeszélgetései, Afganisztánban tett látogatásáról
Magyar Televízió (M-1) „Nap-Kelte” műsor 2007. júl. 17. 7,45 h. Népszava 2007. júl. 21. 8. old.
Interjúja, „Magyarország diplomáciája nem hagy cserben senkit sem” címmel (Lengyelországot, Észtországot, Szlovákiát érintő témák)
Magyar Televízió (M-1) „Kormányváró” műsor 2007. aug. 1. 14,50 h. Duna Televízió „Hírháttér” műsor 2007. aug. 1. 18,40 h.
Kormányszóvivői keretben szervezett TV-adások, Téma: Magyarország nagyköveteinek éves konferenciáján megtárgyalt külpolitikai kérdések
Kossuth Rádió „Reggeli Krónika” 2007. aug. 11. 8 h.
Interjúja, Norvégiában folyó tárgyalásairól
KüM Szóvivői Iroda 2007. szept. 12.
Kormányszóvivői keretben tájékoztatója, Témák: magyar kezdeményezés az EU és Szerbia közötti tárgyalásokra vízummentességről; a schengeni rendszerre áttéréssel összefüggő tárgyalások a lehetséges gyakorlati megoldásokról
438
Duna Televízió „Heti Hírmondó” műsor 2007. szept. 23. 18 h.
Stúdióbeszélgetése, Témák: Szlovákia – a Beneš-ügy; a schengeni rendszer és a határon túli magyarok; az USA vízumgyakorlatának remélt könnyítése
Televízió (ATV) „Friderikusz – Most!” m. 2007. okt. 3. 20,40 h.
Stúdióbeszélgetése, Témák: az ENSZ Közgyűlés LXII. ülésszakán részvételének tapasztalatai; Irán elnökének fellépése az ülésszakon; kétoldalú megbeszélései New Yorkban és Washingtonban; ENSZbeli posztokra magyar aspirációk
Magyar Televízió (M-1) „Este” c. műsor 2007. okt. 4. 22,10 h. Duna Televízió „Heti hírmondó” műsor 2007. okt. 28. 18,10 h.
Közös stúdióbeszélgetése Ján Kubiš szlovák külügyminiszterrel – a Sólyom-látogatás után és a Beneš-ügy kapcsán
Duna Televízió „Heti Hírmondó” műsor 2007. nov. 2. Klub Rádió „Kontra” műsor 2007. nov. 1. 18 h.
Interjúja, Témák: Albániában tett látogatása; a Koszovó-ügy
KüM Szóvivői Iroda 2007. dec. 12.
Kormányszóvivői keretben sajtótájékoztatója, Témák: az EU-szerződés elhatározott aláírása; a schengeni határrezsim megkezdése; a CFE-szerződés Oroszország részéről kinyilvánított moratóriumának következményei
Heti Válasz 2007. dec. 13. 82. old.
Cikke „Provinciális szereplő – vagy elismert partner” címmel, (a társadalmi vitára bocsátott külpolitikai stratégiatervezet Heti Válasz-beli vitazáró cikke)
Stúdióbeszélgetése, Témák: a XII. NATO-konferencia (Bp.); az EU lisszaboni csúcsértekezlete (a szerződés elfogadása); a vajdasági magyarok helyzete; a magyar–szlovák viszony fejleményei
***
439
NÉVMUTATÓ Álvarez Núnez, Soraya Elena, 402 Amado, Luis, 59 Amatucci, Andrea, Prof., 379 Amerikai Egyesült Államok, 37, 48, 49, 53, 57, 60, 62, 64, 65, 66, 69, 89, 91, 97, 100, 101, 102, 108, 109, 110, 111, 115, 118, 120, 121, 122, 126, 128, 136, 145, 152, 230, 235, 260, 275, 279, 285, 291, 299, 326, 346, 360, 364, 394, 418, 420, 427, 429 Amorim, Américo Ferreira de, 382 Andersen, Jens Christian, 87 Andorrai Fejedelemség, 346, 394 Andrássy Kornél, 393 Angell-Hansen, Bente, 119, 405 Angolai Köztársaság, 346, 394 Annasohn, Konrad Peter, 383 Ansip, Andrus, 98, 141 Antigua és Barbuda, 346, 394 Antsu, Gert, 141 Antunes, Manuel Lobo, 77 Apaydin, Umur, 409 Aradi Zsolt, dr., 157 Aranda Bezaury, Maria de Lourdes, 55 Arena, Carmine, dr., 379 Argentin Köztársaság, 70, 346, 365, 394 Arinc, Bülent, 79 Arisztov, Szergej, 54 Aronoff, Phillip Arnold, 364 Arraiolos Csoport, 60, 206, 229 Ashipala-Musavyi, Selma, 404 Asvazadourian, Jean-Pierre, 108 asz Szani, Hamad bin Kalifa, 86 Aszo Taro, 32 Aszrandijev, Erkin, 103 asz-Szabah, el-Ahmed el-Dzsábir, 87 asz-Szabah, Mohammad asz-Szabah asz-Szalim, 87 asz-Szabah, Nasszer Mohamed, 87 Attard Pirotta, Cecilia, 82 Attard, Anthony, 82 Aung San Suu Kyi, 325 Ausztrál Államszövetség, 34, 115, 205, 346, 365, 394 Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetsége, 141 Avertäts, Raits, 412 Awad, Lotfi, 84 Ayissi, H. Eyebe, 115 Aza, Alberto, 80 Azerbajdzsáni Köztársaság, 54, 76, 142, 156, 343, 346, 366, 394, 417 Babacan, Ali, 54, 115 Babajev, Hejdar, 76, 142 Bacskai József, 65, 101 Bagheri, Ali, 85
Aartsen, Jozias, van, 73 Abbasz, Mahmúd, 39, 326 Abbaszov, Ali M., 142 Abbesz, Mohamad Sarif, 84 Abdelrazek, Ahmad Mustafa Mahamed, 406 Abdulaziz Hashem, Faisal, 408 Abdullah ibn Al Hussein, II., 37, 88, 259 Abou-Latif, Dib, 408 Abraham, Roberto Diaz, 376 Abramowicz, Witold, dr., 375 Ádám Rózsa, 365 Adam, Rony, 32 Adamkus, Valdas, 86, 140 Áder János, dr., 133 Admon, David, 32 Adorján, Julius Joe, 364 Afganisztáni Iszlám Állam, 39, 42, 61, 71, 92, 97, 130, 214, 231, 310, 346, 394 Afrikai Unió, 150, 304 Ahtisaari, Martti, 41, 44 Aigbe, Chief Billy Friday, 379 Al Haidan, Tarek Ahmad, dr., 93 Al Khatib, Abdul Ilah, 89 Alagappan, M.A., 372 al-Attija, Abdullah bin Hamad, 86 al-Bahit, Maarúf, 37 Albán Köztársaság, 47, 68, 73, 78, 86, 92, 93, 115, 116, 133, 152, 266, 346, 360, 394, 420, 425, 427 Albanel, Christine, 79 Al-Boainin, Mubarak Rashid, 401 Albright, Madeleine, 89 Al-Chihabi, Ahmad, 384 Al-Deen Madi, Shihab, 89, 400 Aldosari, Ahmed Rashed, 397 Algayerová, Olga, 46 Algériai Demokratikus Népi Köztársaság, 69, 83, 151, 231, 257, 337, 346, 360, 394 Al-Habbo, Mahamat Saleh, 396 al-Hatib, Abdullal, 37 al-Hazaleh, Szalem, 89 Ali Shah, Syed Mustaq, 406 Alijev, Ilham, 76, 142 Alijev, Natiq, 76, 142 Alkalaj, Sven, 89 al-Khalifa, Shaikh Mohammad bin Mubarak, 102 Almakunov, Azamat, 103 Almássy Antal, 399 Almunia, Joaquin, 64 Al-Riyami, Salim bin Mohammed bin Masoud, 405 Al-Samarree, Yasin, 400 Al-Taie, Saud Bin Hamad, 380 Altan, Marco, dr., 405
440
Béndek József, 155 Benedek Fülöp, 83 Benedek, XVI., pápa, 62, 114 Benini Köztársaság, 115, 347, 366, 395 Bensalah, Abdelkader, 83 Bentégeat, Henri, 146 Berdimuhammedov, Gurbanguli, 143 Berecz Marianne, 111, 116, 120, 122, 123, 124, 150, 151 Bereczely, Gabriel Héctor Apor, 367 Bereczki András, dr., 397 Berisha, Sali, 73 Berlusconi, Silvio, 52 Berta Krisztina, dr., 154 Bertinotti, Fausto, 54 Bertone, Tarcisio, 117 Besi, Alexandos, 370 Bibó István, 40 Bilanova, Aszel, 103 Bin-Noun Binnewies, Aliza, 400 Biščević, Hidajet, 131 Biskupić, Bozo, 75 Bissau-Guinea Köztársaság, 347, 395 Björner, Cecilia, 408 Björnsson, Sveinn, 400 Blair, Tony, 63, 246 Blinn, Eric, 398 Blurcjan, Arasesz, 381 Boakye, Veronica S., 398 Bobutac, Valeriu, 67, 125, 404 Bochenek, Malgozata, 55 Bocsánczy János, 407 Boer, C.H., dr., 371 Bogojević, Radojko, 43 Boguckij, Jurij, 96 Bogyay Katalin, 55, 101, 106, 112, 135, 140, 141, 142 Bohár Ernő, 49, 52, 58, 85, 95, 350 Bohn, Jürgen, dr., 378 Bohucki, Jurij, 100 Bojko, Jurij, 49, 100 Bolgár Köztársaság, 32, 75, 78, 84, 98, 100, 113, 116, 117, 123, 144, 275, 347, 360, 366, 395, 428, 430, 433 Bolgár Köztárssaság, 274 Bolíviai Köztársaság, 115, 347, 366, 395 Bolkestein, Frits, 133 Bon, Washinton Léon, 367 Borbély László, 118 Bordenkov, Szerhij, 410 Borges, Victor, 115 Borlai Tibor, 365 Boros Jenő, 36, 351, 354 Boros Miklós, 124 Borozgyin, Szergej, 405 Borusewicz, Bogdan, 42 Bošković, Vuk, 125
Bahamai Közösség, 346, 394 Bahrein Állam, 102, 346, 394 Baik Joo Hyeon, 52 Bajnai Gordon, 72, 75, 90, 99, 113, 118, 124, 144, 155, 196, 197, 200 Baka András, dr, 393 Bakojannisz, Dora, 154 Baktai Erik, 50 Balázs Béla, 374 Balázs Péter, dr., 71 Balcerowicz, Leszek, 122 Bali József, 125, 139 Bálint Sándor, 361, 362 Balkenstein, Martin, 36 Balladur, Edouad, 295 Balogh András, dr., 352, 355 Balzan, Walter, 82, 403 Balyan, Henry, dr., 374 Bán István, 369 Ban Ki Mun, 44, 115, 304, 305 Banai Károly, 87, 90, 92, 100, 103, 106, 109, 121, 125, 139, 146, 149 Bandić, Ivan, 71, 107, 399 Bánfi Ferenc, 57, 214 Banglades Népi Köztársaság, 346, 366, 394 Barbados, 347, 395 Barbu, Sulfina, 41 Barkat, Szaid, 69 Barmidze, Giorgi, 78 Barnier, Michel, 133 Barroso, José Manuel, 33, 41, 156 Barrot, Jacques, 70 Barry, Oumar Bella, 371 Bársony András, 49, 96, 100, 113, 154, 349, 356 Bartos Miklós, Andrés Esteban, 366 Bašescu, Traian, 99 Băsescu, Traian, 41, 78, 98 Basha, Lulzim, 115, 133 Bastrnák Tibor, 118 Batizi András, dr., 400 Batumubwira, A., 115 Bayer Mihály, 57, 67, 125, 352 Bazilevszkij, Borisz, 88 Bechara, Dennis, 364 Beer Sándor, dr., 350 Belajez, Taleb, 84 Belarusz Köztársaság, 32, 54, 61, 81, 124, 202, 254, 347, 395 Belaunde, J.A. García, 115 Belga Királyság, 76, 84, 85, 347, 360, 366, 395, 428 Belhadem, Abdel-Aziz, 83 Beliaqua, J. A., 410 Belize, 347, 395 Belkić, Beriz, 67 Belső Károly, 360 Benazir Bhutto, 309 Benda László, 147
441
Chirac, Jacques, 39, 297 Chmiel, Juraj, 43 Chowdhurry, Azam J., 366 Cikotić, Selmo, 121 Cioroianu, Adrian, 114, 298 Ciprusi Köztársaság, 51, 122, 347, 360, 367, 396 Clinton, William Jefferson, 121 Coen Montealegre, Piero Dario, 404 Comaroschi, Ireny, 41, 407 Comorei Iszlám Szövetségi Köztársaság, 347, 396 Comtat, Serge Léonce, 369 Constantinescu, Emil, 147 Cook, Alan, 410 Corsepius, Uwe, 103 Costa Rica Köztársaság, 348, 368, 396 Cox, Pat, 71 Craddock, Branzt John, 133 Crenkovszki, Branko, 78 Cristofoli, Gabriella, 372 Crouch, Miller, 49 Cucu, Gheorghe, 125 Čudić, Predrag, 107, 137, 408 Cukjati, France, 33, 79, 119, 136 Cullen, Domingo S., 394 Czakó Borbála, 63, 136, 352 Czúcz Ottó, dr., 393 Czukor József, dr., 34, 355 Csaba Gábor, 346, 356 Csád Köztársaság, 131, 314, 348, 396 Csáky Pál, 64, 133, 147, 151, 155 Csáky, Hedy, de, 371 Cseh Áron Gusztáv, dr., 354 Cseh Köztársaság, 35, 37, 40, 43, 44, 51, 53, 58, 59, 61, 63, 78, 86, 91, 93, 111, 114, 122, 129, 134, 136, 144, 146, 150, 202, 204, 262, 312, 348, 360, 396, 420, 425 Csejtei István, dr., 351 Csemadok (Szlovákia), 120, 138 Csengeri János, 356 Csergő András, 399 Csillag Ferenc, 86, 350 Csinzorig, Szodnomin, 144 Csulin Ganghujang, 377 Csun-csiang, Zhang, 401 Csuprun, Vadim, 96 Dabik, Zoran, 129 Dai Bingguo, 106 Dakin, Lloyd, 412 Damian Karekides, Isabel, 406 Damiba, Noëllie, 395 Dán Királyság, 55, 64, 73, 87, 117, 122, 222, 348, 360, 368, 396, 417, 425 Dangez, Jacques, 366 Dano Stefan, 408 Daouas, Mohamed, 409 Darabos, Norbert, 77
Bosznia-Hercegovina, 50, 67, 68, 78, 89, 109, 116, 121, 124, 308, 341, 347, 360, 395, 419 Botswana Köztársaság, 347, 395 Boucar Bangoura, Herve Vincent, 399 Bouhouayi, Dominique, 401 Bouzouita, Abdelwaheb, 409 Bozi Lajos, 119, 349, 353 Bozsoky Katalin, 351 Böjtös László, 364 Börcsök András, 362 Bötkös James, 397 Branković, Nedžad, 89 Brazil Szövetségi Köztársaság, 347, 366, 395 Brito, Nuno, 68 Bródi Gábor, 115, 357 Brooking, Alexander John, 394 Brown, Gordon, 136 Brown, Michael A., 66 Bruhács János, dr., 393 Brunei Darussalam Állam, 347, 395 Bryza, Matthew, 60, 64, 91 Buchinger, Erwin, 119 Budai János, 65, 93 Bugár Béla, 34, 46 Bulik, Lubomir, 37 Buranelli, Francesco, 117 Buril, Thomas, dr., 78 Burkina Faso Köztársaság, 347, 395 Burundi Köztársaság, 115, 347, 396 Bus Szilveszter, 122, 152 Bush, George W., 62, 115, 126, 279 Bussereau, Dominique, 60 Buszigin, Andrej, 149 Busztin György, dr., 349, 355 Buteflika, Abdel-Aziz, 83, 151 Butler-Payette, Anna, 382 Buxbaum, Erich, 155 Buzás Judit, 385 Callus, Leonard, 82 Calmy-Rey, Micheline, 155 Camara, Arafan Ansu, 395 Cany, Alain, 53 Cao Kang-csuan, 103 Čaplovič, Dušan, 60, 107 Carare, Viorica, 125 Carlgren, Andreas, 111 Carter, James Earl, 60 Casale, Giuseppe, 412 Casey, George, 32 Castro, Paolo de, 116 Caumia Baillenx, Aymar, de, 369 Ceng Csing-hung, 106 Cespedes, D. C., 115 Chan Ky Sim, 400 Chan, Philip Nathaniel, 399 Charkviani, Zaza, 371 Chilei Köztársaság, 150, 347, 367, 396 Chin Fah Kui,, Peter, 126
442
Dzsudi, Karim, 84 Eaton, George, 373 EBESZ, 50, 145, 313 Ecet, Ahmed, 144 Ecuadori Köztársaság, 348, 368, 396 Egerszegi-Obrist, Christine, 93 Egyed Géza, 92 Egyenlítői Guineai Köztársaság, 348, 397 Egyesült Arab Emirátusok, 93, 348, 397 Egyiptomi Arab Köztársaság, 97, 103, 273, 348, 360, 368, 397, 421 Eide, Kai, 79 El Hasszan, bin Talal, 135 El Hasszan, bin Talil, 134 El Kadiri, Moulay Abbes, 403 Elamin, Sayed Galal Eldin, 409 El-Baradei, Mohamed, 112, 304 El-Burki, Mohamed H.A., 402 Elefántcsontpart Köztársaság, 348, 397 Elek István, 377 Elek István, dr., 104 Elmazi, Refet, 68 El-Zimaity, Hisham Mohamed, 103, 397 Emri István, 346, 347, 348, 351, 352, 355, 356 Emsis, Indulis, 67 Enkhtuvshin, Uliziisaikhan, 78 ENSZ, 40, 45, 47, 65, 72, 81, 86, 115, 116, 122, 128, 144, 148, 150, 153, 207, 208, 217, 253, 254, 259, 274, 288, 300, 316, 318, 320, 321, 322, 325, 327, 337, 412 Entz Boldizsár Péter, 398 Eom Seock-Jeong, 113, 401 Eörsi Mátyás, dr., 147 Erbán Gábor, 361 Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 41, 139 Erdő Péter, dr., 134 Erdődy Gábor István, dr., 355, 356 Erdős Endre, dr., 401 Ergma, Ene, 67, 78 Eritrea Állam, 348, 397 Erken, Erdogan, 384 Erlandsson, Eskil, 39 Ertl, Roland Hans, 77 Esterházy Alice, 232 Esterházy János, 64 Estók, Marek, 90 Észt Köztársaság, 40, 67, 78, 98, 110, 140, 141, 324, 348, 360, 369, 397, 418 Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság, 348, 368, 397, 419 EU – Riói Csoport, 64, 73 Európa Tanács, 36, 73, 412, 427, 428, 430 Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, 36, 119 Európai Gazdasági Térség, 275 Európai Parlament, 32, 35, 54, 55, 70, 71, 83, 84, 87, 101, 106, 144, 150, 156, 243 Európai Unió, 33, 37, 41, 44, 50, 72, 73, 74, 91, 95, 97, 98, 101, 104, 107, 120, 122, 124, 128,
Daraja, Andrew M., 409 Daróczi László, 347 Darroch, Kim, 46 Daul, Joseph, 70, 76 Davidson, Michael, 189 De Giovanni, Daniele, 67 Deák László Zoltán, 413 Dean, Andrew, 77 Del Rosario, Alejandro D., 398 Dél-Afrikai Köztársaság, 348, 368, 396 Delaurentis, Jeffrey, 53 Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI), 80 Délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), 110 Demcsenko, Ruszlan, 100 Demján Sándor, 149 Dempsey, Martin, 32 Demszky Gábor, dr., 149 Déri Endre, 379 Dezcallar, Rafael, 74 DiCarlo, Rosemary, 48 Dimasz, Sztavrosz, 135, 136 Dimitrijev, Vlagyimír, 149 Diogot, Brigitte, 145 Dion, Stéphane, 130 Diouf, Jacques, 57 Djogni, Achille Gilbert, dr., 366 Djurović, Svetozar, 68 Dlamini, David, 409 Dobokay Gábor, 37 Dobolyi Alexandra, 87, 106 Dobos András, 360, 361 Dobriansky, Paula, 53 Dodon, Igor, 125 Dolidze, Viktor, 399 Dominikai Köztársaság, 64, 348, 396 Dorey, Gregory John, 404 Dovo, Eloi Alphonse Maxime, 403 Downer, Alexander, 115 Dragin, Sasa, 101 Draskovics Tibor, dr., 121 Dravecky, Jozef, 90 Drobnjak, Vladimir, 41 Drozdova, Jelena, 43 Drysdale, Thomas Henry, 377 Dubbeling, Alfred Theodorus, 371 Dulić, Oliver, 87, 100, 116 Dulloo, Madan, 115 Dumoré, Pim, 64 Duna Bizottság, 137, 412 Dunay Pál, 73 Dvorzsánszki Zsigmond, 348 Dzanuškans, Janis, 142 Dzsabir asz-Szani, Hamad bin Dzsaszim, 86 Dzsarti, Vaszil, 43 Dzsibuti Köztársaság, 348, 368, 396 Dzsigitov, Akbar, 103
443
Fülöp-szigeti Köztársaság, 115, 349, 370, 398 Füzesi János, 366 Fynn-Thompson,Ekow, dr., 370 Gabon Köztársaság, 349, 398 Gábor Zoltán Iván, dr., 78 Gabriel, Sigmar, 58, 83 Gadio, Tidaine, C., 115 Gaillard, Philippe, 413 Gajdos István, 46, 141 Gajecka, Marta, 153 Gajl, Olaf, 55 Gajo, Albert, 92 Gál Emil, 360, 361 Gál J. Zoltán, 54, 58, 66, 69, 74, 80, 87, 90, 103, 109, 113, 119, 121, 140, 141, 142 Gálffy István, dr., 405 Gambiai Köztársaság, 349, 370, 398 Gandalovic, Petr, 35 Gannoruwa, Padma, dr., 407 Garagorri, Rafael Valle, 80 Garai Gábor, dr., 364 Garamhegyi Ábel, 58, 60, 69, 90, 109, 112, 121, 126, 144 Garber, Judy, 152 García, Alan, 102 Gasana, Eugene Richard, 407 Gašparovič, Ivan, 78, 83, 107, 114, 306, 307 Gašparovičová, Silvia, 45 Gastright, John, 53 Gates, Robert, 66 Gazanfar, Haszan Bano, 130 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 138 Gecse Attila, dr., 69, 127, 150, 152, 353 Gémesi Ferenc, 34, 36, 46, 54, 58, 66, 90, 92, 97, 101, 108, 133, 151 Genscher, Hans-Dietrich, 96, 108, 129 Geoana, Mircea, 104, 148 Georgevski, Liubisha, 116 Georgievszki, Ljubisa, 68 Gergátz István, dr., 364 Ghali, Boutros-Boutros, 144 Ghánai Köztársaság, 349, 370, 398 Ghirlanda, Gianfranco, 117 Giannakou, Marietta, 80 Giddens, Anthony, 136 Gilbert-Robert, Marica, 400 Gilyán György, 54, 100, 121, 134, 144, 149 Gilly János, 383 Glendová, Silvia, 90 Gloser. Günter, 143 Gno Djob, Marie Catherine, 373 Godard, Louis, 85 Godoy, Luis González, 367 Goelrich Lledó, Andrés, 382 Golutva, Alekszander, 149 Gonzalez Rubio Sanchez, Pedro, 403 Gonzi, Lawrence, 81
131, 134, 140, 150, 153, 156, 203, 204, 205, 206, 214, 218, 222, 224, 225, 227, 229, 235, 239, 241, 242, 245, 246, 247, 248, 249, 253, 255, 258, 263, 265, 267, 269, 272, 274, 275, 276, 280, 285, 287, 299, 303, 309, 312, 314, 317, 319, 320, 322, 327, 328, 334, 335, 338, 339, 340, 341, 348, 363, 397, 412, 422, 427, 428, 430 Evriviades, Euripides, 51 Fábián Pál Jenő, 353 Faller Jenő, dr., 123, 144, 347 Farberg, Jan, 119 Farkas Ernő, 409 Farkasvölgyi Ágnes, 366 Fáskerty Gábor, 376 Fassino, Piero, 66, 117 Fáth Péter, 126 Fazakas Szabolcs, dr., 156 Fazekas Béla, 346, 353 Feidt, Chaterine M.J., dr., 398 Félegyházi-Megyesy Jenő-, 364 Felsmann Balázs, 119, 143 Fenech-Adami, Edward, 81, 255 Fenjves János, 385 Ferenczy Lóránd, 366 Ferrero-Waldner, Benita, 59, 155 Festetics, D.S.L., 371 Fico, Robert, 90, 91, 114, 127, 150, 156, 262, 335 Fidzsi, 348, 398 Fillon, Francois, 97 Finley, Diane, 66, 130 Finn Köztársaság, 33, 44, 60, 64, 70, 74, 89, 99, 108, 135, 348, 360, 369, 398 Fioroni, Giuseppe, 40, 85 Fischer Boel, Mariann, 129 Fischer, Heinz, 60, 78, 90, 135 Fisk, Daniel, 53 Fodor Gábor, dr., 74, 83, 93, 101, 111, 115, 122, 131, 135, 136, 153, 155 Fodor László, 350, 353, 354 Fodros István, dr., 407 Foley, April H., 102, 108, 126, 153, 394 Fotyga, Anna, 42, 44, 129, 313 Fradkov, Mihail, 54 Francia Köztársaság, 35, 39, 44, 60, 63, 71, 79, 89, 91, 93, 94, 97, 108, 111, 127, 133, 142, 153, 242, 292, 349, 360, 369, 398, 428 Frank, Albert Bruno, 379 Frattini, Franco, 42, 44, 67, 101, 120, 156 Freemann, Varel, 129 Frendo, Michael, 82 Fried, Daniel, 97, 110 Frieden, Luc, 84 Frigyes herceg, Dánia trónörököse, 122 Frohlinger Tamás, 374 Furculita, Feodosia, 125 Furszenko, Andrej, 149
444
Gyenge András, dr., 38, 350 Győr Mihály, 42, 55 Györkös Péter, dr., 71, 92, 349 Gyurcsány Ferenc, 32, 33, 35, 36, 37, 41, 43, 44, 45, 46, 47, 49, 50, 53, 54, 56, 57, 58, 62, 63, 65, 66, 68, 69, 71, 72, 73, 75, 76, 77, 78, 80, 81, 85, 86, 87, 88, 90, 91, 93, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 103, 104, 106, 108, 109, 111, 112, 113, 114, 117, 119, 121, 123, 124, 126, 127, 129, 131, 133, 136, 137, 138, 140, 141, 143, 144, 145, 146, 148, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 223, 235, 242, 249, 262, 283, 287, 291, 292, 320, 326, 330, 335, 338, 435 Gyuris János, 87, 346, 351 Habsburg György, 69, 84 Habsburg Otto, dr., 139 Hadžimušić, Nedžad, 50 Hage, Robert, 66 Háhn-Wittemberg Rita, 405 Haiti, 349, 399 Hajba Tamás, 350 Hajdu András, 363 Hajdu András, dr., 348 Hajdú Anton, 366 Hajnik László, 360, 361 Hajnovszkij, Alekszandr, 202 Hajóssy István, 382 Haljas, Miko, 141, 397 Hall, Raymond, 72, 148 Halonen, Tarja, 60, 99 Hamikus Vilmos, 129, 134, 138, 142 Han Cseng, 106 Han Duk Szu, 112 Handal, José Pedro, 372 Handogij, Volodimir, 49 Haq, Anwar ul, 131 Haraszthy László, 71 Haraszti Miklós, 50, 393 Hariyadhi, Eddi, 116 Harper, Stephen, 66, 236 Harris, T. Sylvester, 115 Hasanov, Hasan Aziz, 394 Hasanov, Karman, 366 Havel, Václav, 122 Havnen, Ingvar, 119 Havril András, 33, 37, 101, 124, 130 Hayakawa Mioko, 147 Heizer Antal, 90, 91, 95, 118, 139, 355 Hellam, Mall, 369 Henriques da Silva, Guimaraes Francisco Manuel, da, 406 Herczeg György, dr., 348, 349, 350, 352, 354 Herczegh László, 40 Herczog Mária, 45, 393 Hermann, Nóra Henrietta, 382 Hernádi Zsolt, 76, 86, 87 Hernyes Zoltán, 97 Hertz Cádiz, Carmen, 396
Goodman-Brinker, Nancy, 37, 49 Gooijer, Pieter, de, 68 Gorbacsov, Mihail, 95, 144, 235, 290 Gore, Al, 115 Gottfried Péter, dr., 138, 357 Gőgös Zoltán, 55 Göncz Árpád, 80 Göncz Kinga, dr., 32, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 64, 65, 67, 68, 70, 71, 72, 73, 74, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 83, 84, 86, 87, 89, 90, 91, 92, 93, 95, 96, 97, 100, 101, 102, 104, 105, 107, 108, 109, 110, 112, 113, 114, 115, 116, 119, 120, 123, 125, 127, 128, 129, 130, 132, 133, 134, 135, 137, 138, 139, 141, 142, 143, 144, 146, 147, 148, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 223, 263, 299, 300, 436 Gönül, Mehmet Vecdi, 127 Görög Köztársaság, 46, 57, 80, 81, 85, 135, 138, 154, 226, 349, 360, 370, 398 Görög Tibor, 408 Grabar-Kitarović, Kolinda, 43, 71 Gráf József, 35, 37, 39, 42, 53, 57, 60, 69, 72, 87, 95, 116, 129, 133, 145, 154 Gragero, Franciszek, 37 Grancsarova, Gergana, 144 Gratian Dietrich, Anda Béla, 383 Grawe, Roger, 412 Greene, Martin, 399 Grenada, 349, 398 Grenovics László, 360 Greve, Helmut, dr., 378 Gricenko, Jelena, 61 Grivas, Antonis, 396 Grocholewski, Zenon, 117 Gromov, Allan, 412 Groza, Aivars, 142, 402 Gruber, Rudolf, dr., 381 Gruškevic, Mareks, 142 Grúz Köztársaság, 78, 156, 336, 343, 349, 371, 399 Guatemalai Köztársaság, 349, 371, 399 Guessous, Abdelhamid, 376 Guimond, Pierre, 400 Guineai Köztársaság, 349, 371, 399 Gulyás András, dr., 71, 83 Gundu, Lloyd, 411 Gurmai Zita, 144 Gurria, Angel, 138 Gusenbauer, Alfred, 45, 93, 97, 145, 155 Guyanai Szövetkezeti Köztársaság, 349, 399 Gül, Abdullah, 105, 146 Güler, Hilmi, 141 Güral, Ismet, 384 Gvozdenović, Branimir, 73 Gyarmati István, dr., 96, 138 Gyawali, C.S., 378
445
Indiai Köztársaság, 34, 104, 120, 148, 349, 360, 372, 399 Indonéz Köztársaság, 32, 40, 49, 75, 88, 116, 153, 211, 349, 372, 399 Inkin, Geoffrfey, Sir, 377 Ír Köztársaság, 65, 118, 349, 360, 373, 399 Iraki Köztársaság, 32, 42, 108, 112, 214, 215, 273, 292, 298, 303, 349, 400 Iráni Iszlám Köztársaság, 85, 349, 400 Irwash, Ali Reza, 400 ISAF-erők, 303 Ischinger, Wolfgang, 105, 128, 321 Ishaqzai, Mohammad Alam, dr., 92 Iswaran, S., 121 Iszakzaj, Mahamad Alam, 71, 97 Itzik, Dalia, 38 Iue Satoshi, 373 Iván Gábor, dr., 41, 46, 50, 51, 56, 63, 64, 65, 68, 69, 72, 73, 74, 77, 81, 86, 90, 91, 95, 96, 103, 116, 120, 123, 127, 136, 139, 151, 152, 153 Izlandi Köztársaság, 349, 373, 400, 427 Izmuhambetov, Baktikozsa, 75 Izrael Állam, 32, 33, 38, 89, 145, 326, 350, 361, 373, 400, 432 Jaatinen, Krisiina Marjo-Riita, 369 Jacenyuk, Arszernyij, 96, 113 Jacobovits de Szeged, Adriaan, 213 Jagland, Thorbjorn, 102, 119 Jakić, Tomislav, 71 Jakubiak, Elzbieta, 55 Jamaika, 350, 400 Jankovics József Béla, 371 János Károly, I., 80 János Károly, I., király, 252 Janša, Janez, 33, 126, 150, 335 Janukonis, Marius, 140 Janukovics, Viktor, 49 Janusz, Juliusz, 209, 410 Japán, 32, 143, 350, 373, 400 Jári Ferenc, 349 Jasnuk, Vladislav, 142 Jávorszky Imre, dr., 363 Jean, Michaëlle, 66, 122, 236, 238 Jeffrey, James, 53, 110 Jegorov, Olekszandr, 49, 97 Jelcin, Borisz, 65, 68, 234, 235 Jeliszejev, Konsztantyin, 154 Jemaa, Khaled Ben, 385 Jemeni Köztársaság, 350, 400 Jensen, Heine Sveistrup, 368 Jeo Jong Bon, George, 115 Jeremić, Vuk, 115, 132 Jočić, Dragan, 68 Jónatansson, Svavar, 373 Jonekura Hiromasa, 143 Jonsson, Hakan, 73 Joof, William John, 398
Hess János, 362 Hetherington, Simon, 39 Héthy Lajos, dr., 193 Heusgen, Christoph, 103 Higueras Ramos, Carlos A., 406 Hilale, Omar, 150 Hiller István, dr., 32, 33, 35, 36, 40, 49, 55, 66, 71, 75, 78, 79, 80, 85, 95, 104, 117, 118, 120, 127, 137, 146, 149, 204, 209 Hodzsamuhammedov, Bajmudar, 143 Holbrooke, Richard, 136 Holland Antillák, 371 Holland Királyság, 37, 64, 68, 72, 73, 85, 110, 129, 147, 240, 349, 360, 371, 399, 428 Hondurasi Köztársaság, 349, 372, 399 Hong Suk Woo, 113 Hong Yun Sik, 113 Hoogervorst, Hans, 37 Hoon, Geoffrey, 57 Horn Gyula, 95, 96, 145, 154, 290 Horvát János Iván, 348, 351, 353 Horvát Köztársaság, 41, 43, 46, 55, 60, 62, 68, 70, 75, 77, 78, 96, 105, 107, 131, 135, 206, 240, 249, 251, 252, 340, 349, 360, 372, 399, 419, 420, 421, 423, 425 Horváth Ágnes, dr., 65, 85, 119, 130 Horváth István, dr., 45, 88, 97, 148, 290, 353, 403 Horváth János, 136 Horváth László, 401, 409 Horváthné dr. Fekszi Márta, 36, 47, 48, 50, 51, 52, 53, 54, 61, 65, 68, 72, 88, 89, 92, 93, 96, 101, 102, 104, 111, 114, 116, 118, 121, 131, 143, 144, 145, 146, 149, 156, 202 Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, 141 Hovakimian, Ashot, 406 Hörcher Ferencné, 412 Hricenko, Anatolij, 70 Hubáčková, Hana, 58, 146 Huber, Erwin, 61 Hughes, Karen, 118 Hugnin, Marie Jacques Guy, 376 Hui Liangyu, 106 Hussein Ali, Omar, 400 Huszty András, dr., 106 Hübner, Danuta, 72 Ibolya Árpád, 360, 361 Ibrayev, Rashid, 401 Ibrayev, Rasid, 143 Ignée, Peter, 134 Íjgyártó István, 124, 125 Iklódy Gábor, 354 Ikonomov Dimiter K., 395 Iliescu, Ion, 145 Illés Mihály, 49, 349, 350 Imecs Zoltán, 354
446
Kazah Köztársaság, 75, 142, 156, 343, 350, 401 Kecskés Tibor, 351 Kékesi Ferenc, 76, 79, 84, 351 Kelemen Hunor, 46, 151 Kelet-Timor Demokratikus Köztársaság, 350, 401 Kenney, Jason, 130 Kenyai Köztársaság, 350, 374, 401 Kerényi György, 120 Keresteci, Erdal, 384 Keresztes Tamás, 360, 361 Kerim, Srgjan, 115 Kertész Imre, 71, 226 Keskeny Ernő, dr., 393 Khalaf, Mohammad Fadel, 402 Khemka, Binod, 372 Kidirov, Taalajbek, 92 Kim Chun Guk, 58 Kim, Kwang Sop, 401 Kimaro, Obedie Solomon, 384 Kínai Népköztársaság, 62, 78, 98, 103, 106, 127, 131, 137, 287, 350, 361, 401 Kinsella, Noël A., 66 Kipligat Kandie, Julius, 401 Kiprianu, Makrosz, 119 Király János, 366 Király Júlia, 138 Kirgiz Köztársaság, 92, 103, 343, 350, 374, 401 Kirijenko, Szergej, 149 Kirin, Ivica, 68 Kirkilas, Gediminas, 140 Kirkland, Michael James, 374 Kispál Andrásné, 361 Kiss László, 407 Kiss Péter, 40, 83, 99, 133, 138, 139, 148, 151 Kiss Róbert, 351 Kiss Tibor, 35, 41, 48, 51, 65, 74, 90, 91, 100, 123, 127, 139, 150, 151, 152, 153, 348 Kisvári Tamás, 361 Kiszljak, Szergej, 152 Kivikari, Urpu, 369 Klaniczay Gábor, 412 Klaus, Václav, 78, 114 Klaveren Stork, Alberto, van, 150 Kleibert, Charles, 36 Klentusz, Akisz, 122 Kljucaricek, Marijan, 372 Kloudová, Gabriela, 58 KMKSZ, 33, 46, 100, 141, 154 Koch, Roland, 95 Kocon József, 141 Kohl, Helmut, 290 Koidzumi Dzsunicsiro, 143 Kóka János, dr., 32, 36, 39, 43, 48, 49, 53, 61, 63, 65, 73, 75, 76, 78, 80, 88, 91, 92, 93, 94, 101, 106, 107, 108, 111, 121, 123, 124, 126, 128, 129, 131, 133, 141, 142, 143, 146 Kolkman, Bert, 189
Jordán Hasemita Királyság, 37, 38, 75, 88, 134, 135, 259, 350, 400, 417 Jordanov, Jordan Petkov, 366 Jouyet, Jean-Pierre, 111 Józsa László, 361 Józsa Mátyás, 346, 353, 356 József Judit, 357 Ju Guangzhu, 62 Jucas, Jonas, 127 Juhász Endre, dr., 393 Juhász Sándor, 108 Juncker, Jean-Claude, 33 Jungbert Béla, dr., 39, 353 Junger, Mihajlo, 142 Jungto, Richard, 369 Jurek, Marek, 42, 54 Jurenc Miroslav, 35 Juscsenko, Viktor, 33, 96, 100, 124, 271 Kaczor, Tadeusz, 375 Kaczyński, Jaroslaw, 91, 262 Kaczyński, Lech, 55, 60, 78, 99, 114, 220 Kacsóh Balázs, 412 Kadleciková, Maria, 412 Kai-Banya, Melrose B., 407 Kaillis, Agapitos, 370 Kakajev, Jagsigeldi E., 143 Kakkonen, Kyösti Niilo Juhani, 369 Kákosy Csaba, 149, 151 Kaleta Gábor, 346 Kalfin, Ivajlo, 123 Kali Iván, 363 Kalla, Jusuf, 49 Kállai Ernő, 139 Kalmeta, Bozidar, 75 Kalvitis, Airgars, 141 Kambodzsai Királyság, 350, 400 Kameruni Köztársaság, 115, 350, 373, 400 Kaminyin, Mihail, 47 Kanada, 66, 122, 130, 145, 236, 237, 238, 350, 361, 374, 400 Kanerva, Ilkka, 135 Kapolyi László, dr., 100 Karagics Mihály, dr., 399 Karamanlisz, Kosztasz, 81 Kartasasmita, Ginandjar, 49 Karzai, Hamid, 97, 130 Kasicky, Frantisek, 61 Kassar, Adel, 375 Kassiotis, Frederica, 370 Kasza József, 46, 52 Kaszimov, Erkin S., 409 Katar Állam, 86, 350, 401 Kató Ferenc János, dr., 347, 348, 349, 353 Katona Kálmán, 196 Katona Sándor Ráfael, 410 Katona Tamás, dr., 157 Kator György, 398 Kausikan, Bilahari, 121
447
Kusabatch, Erich, dr., 409 Kuvait Állam, 87, 133, 351, 402 Kuzjusin, Vlagyimir Konsztantyinovics, 380 Kuznyecov, Sztanyiszlav, 149 Kübler, Wolkmar Wilhelm, 378 Kwong, Norman L., 66 Kypreos, Dimitrios, 57, 81, 398 Kyrle, Johannes, 114 Laarschot, Paul, van de, 371 Laborda, Joan Pujal, 394 Labouverie, Pierre,, 395 Lagarde, Christine, 93 Lakatos András, dr., 127, 357, 393 Lakčević, Jovan, 125 Laksono, Agung, 49 Lamierre, Jean, 186 Lamm Vanda, dr., 393 Lammert, Norbert, 88, 95, 139 Lamperth Mónika, dr., 50, 58, 62, 75, 81, 83, 85, 119, 140 Landsbergis, Vytautas, 52 Lanitou Williams, Frances-Galatia, 396 Lantos, Franz, 381 Lantos, Tom, 37, 136 Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, 351, 402 Lassen, Annette, 87 László Béla, 363 Lauder, Ronald S., 189 Laviec, Jean Pierre, 412 Le Huang Quan, 53 Lebdioui, Salah, 84 Lebdoui, Shalah, 394 Leclerc, Bernard, 402 Lednitzky András, dr., 400 Lee Dong Uk, 375 Lee Hsien Loong, 121 Lehel László, 61, 104 Leier, Michael, 381 Leković, Ivan, 125 Lemhényi, Andrew Zsigmond, de, dr., 377 Lemierre, Jean, 136, 144 Lemine, M. S. O. Mohamed, 115 Lemmet, Sylvie, 135 Lengyel Köztársaság, 32, 37, 44, 54, 55, 60, 61, 70, 78, 91, 99, 114, 120, 122, 129, 134, 136, 141, 150, 152, 202, 204, 220, 262, 312, 335, 351, 361, 375, 402, 429, 432 Lengyel Miklós, 351 Leonov Péter, 149 Leshno Yaar, Aharon, 32 Lesotho Királyság, 351, 402 Lett Köztársaság, 40, 43, 45, 56, 59, 60, 67, 140, 142, 225, 324, 351, 361, 375, 402, 417, 418, 419, 424 Leuthard, Doris, 155 Lévai István Attila, 361 Levityin, Igor, 39, 149
Kollár Judit, 385 Kolumbiai Köztársaság, 350, 374, 401 Komšić, Željko, 124 Kondorosi Ferenc, 360 Kong Quan, 98 Kongói Demokratikus Köztársaság, 350, 401 Kongói Köztársaság, 351, 401 Kontra Ferenc, 104 Koreai Köztársaság, 43, 52, 61, 107, 112, 216, 351, 361, 375, 401, 418, 422, 423, 428 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, 58, 351, 401 Korinek László, dr., 404 Koródi Attila, 131 Kosaras Ferenc, 43 Kosárka József, dr., 347 Kosicky, Frantisek, 35 Koskenalusta, Brita Kaarina, 364 Kostantinides, Konstantinos, 370 Kostreš, Bojan, 52, 116 Koštunica, Vojislav, 137 Kotoaro, Pentti, 413 Kovács A. Péter, 410 Kovács István, 67, 82, 144, 352, 353, 354 Kovács István Vilmos, 101 Kovács József, 88, 352 Kovács László, 85, 101, 108, 118, 123, 155 Kovács Melánia, 156 Kovács Miklós, 46, 141 Kovács Pál, 362 Kovács Reus, Francisco Manuel, dr., 382 Kovács Vince, 405 Kovacs, Eduarfdo Amengual, 367 Kozak, Dmitrij, 149 Kozma József, dr., 152, 393 Köhler, Horst, dr., 60, 88, 91 Köppen, Jörgen, 397 Kőrösi Csaba, 42, 67, 79, 80, 84, 90, 102, 122, 139 Közép-Afrikai Köztársaság, 131, 314, 351, 402 Krausz György, 102 Kreitus, Martins, 43 Krisztofiasz, Demetrisz, 122 Krivokapić, Ranko, 116, 125 Kubai Köztársaság, 104, 285, 351, 402, 419, 423, 424 Kubiš, Ján, 44, 79, 90, 108, 115, 128, 129, 138, 313 Kučan, Milan, 145 Kuchynová-Smigolová, Veronika, 134 Kuderjavy, Ján, 90 Kudrin, Alekszej, 86 Kuhn, Günter, 381 Kuneva, Meglena, 40 Kupchyna, Alena, 202, 395 Kupiecki, Robert, 134 Kurdjukov, Valerij Ny., 124 Kurz, Rolf, 378
448
Malawi Köztársaság, 351, 403 Maldiv Köztársaság, 352, 403 Maleh, Larisza, 385 Mali Köztársaság, 138, 352, 403 Malla, Balram Singh, 404 Máltai Köztársaság, 81, 255, 352, 376, 403 Mammadiarov, Elmar, 76 Mandić, Branimir, 109, 124, 395 Mandur László, 130 Maraš, Vukašin, 125 Marcot, Leon, 76 Margrethe, II., 87 Markó Béla, 34, 35, 41, 46, 51, 71, 91, 99, 133, 137, 141, 148, 151 Markov, Valerij P., 116 Marliére, Yves, 384 Marokkói Királyság, 84, 150, 352, 376, 403, 427 Marquard, Jürg, 383 Marten, Güner, 378 Martens, Wilfried, 70, 76 Martinusz Zoltán, 36, 348, 357 Marton Béla, dr., 83, 346 Martonyi János, dr., 107 Martonyi Schmidt, Juan José, 385 Martorelli, Renato, dr., 379 Mate, Dragutin, 67, 109, 134 Matić, Jansa, 134 Matvijenko, Valentyina, 149 Mátyus Sándor, 130, 346 Mauritániai Iszlám Köztársaság, 115, 352, 403 Mauritiusi Köztársaság, 115, 352, 376, 403 Mayer, Josef, 77 Mayr-Harting, Thomas, 48, 109 Mayrhoffer-Grünbühel, Ferdinand, dr., 405 Mazilov, A. V., 54 Mazzonis, Danielle Gattegno, 85 McCreevy, Charlie, 39 McDowell, Michael, 118 McLachlin, Beverly, 66 McNeil, Dan, 97 Medelci, Murad, 84 Meden, Modesto Alanis, von der, 376 Medgyes Péter, dr., 355 Medgyessy Péter, dr., 44, 53, 68, 73, 75, 78, 121, 142, 148 Medialkov, Danail, 412 Mediu, Fatmir, 152 Medne, Kristine, 43 Melnyik, Jurij, 35 Meng Xiaosi, 106 Méray Tibor, 151 Merényi Miklós, 55, 66, 76, 83, 87, 88, 92 Merkel, Angela, 33, 41, 56, 86, 103 Mermedov, Rashid, 115 Mešić, Stjepan, 70, 78, 105, 107, 135, 241, 319 Mester de Parajd, László, 369 Mészáros Ilona, Jocionisné, 376
Lezsák Sándor, 147 Li Csao-Hszing, 62 Li Hszien Lung, 121 Li Ruiyu, 127 Libanoni Köztársaság, 254, 259, 351, 375, 402 Libériai Köztársaság, 351, 402 Líbiai Arab Szocialista Népi Állam, 351, 402 Lie Ping Piao, Alvin, 75 Liechtensteini Fejedelemség, 351, 375, 402 Liepert, Ron, 66 Lindholm, Bengt Göran, 369 Lingren Alves, José Augusto, 395 Lipić, Ladislav, 34, 154, 408 Lipsky, John, 128 Liska, Robert Dwight, 395 Litván Köztársaság, 40, 52, 58, 76, 86, 127, 140, 325, 351, 361, 376, 402, 418, 419 Litvin, Mikola, 49, 96 Liu Csi-Feng, 62 Livni, Cipi, 38 Lizin, Anne-Marie, 84 Loizou, Costakis, 367 Lombari, Antonio N., 395 Lomnici Zoltán, dr., 131, 134 Lončar, Budimir, 71 Lovró Csaba, 347 Lula, Luiz Ináció da Silva, 98 Lundédzsancan, Dandzan, 109 Lupescu, Mircea, dr., 412 Lupu, Marian, 57, 67 Luxemburgi Nagyhercegség, 33, 83, 84, 123, 308, 351, 361, 376, 403, 428 Lyall-Grant, Mark, 63 Lyra, Markus, 70 Ma Zhegang, 62 Maani, Omar, 37 MacDonald, Simon, 136 MacDougall, Peter, 145 Macedón Köztársaság, 68, 78, 116, 129, 130, 150, 351, 361, 403, 419 Macoura Koicsiro, 135 Madagaszkári Köztársaság, 351, 403 Madarič, Marek, 32, 204 Mádl Ferenc, 60, 80, 130 Magda Tamás, 121, 347, 355 Magyar Csaba, 377 Magyar Egyesületek Szövetsége, 141 Magyar Koalíció Pártja, 34, 46, 64, 90, 118, 133, 141, 151, 155 Magyar Külügyi Intézet, 73, 150, 242, 248 Magyar Nemzeti Tanács (Vajdaság), 52, 110 Mahmud, Pengiran Junus, 395 Major István, dr., 357 Makács Sándor, 362 Makela, Timo, 135 Makson, Kamilan Dato, 403 Makuha, Volodimir, 49 Malajzia, 126, 352, 376, 403
449
Muravidéki Magyar Közösség, 141 Mursec, Zlatko, dr., 408 Mustafaj, Besnik, 47 Müller, Emilia, 48 Müller-Eberstein, Frank, 378 Mwenda, Bulambo wa, 401 Nabekura, Shinichi, 400 Nadashi, Tony, dr., 373 Naffa, Zaid Ibrahim, 400 Nagy Bálint, 346 Nagy Ferenc, 52, 110, 354, 393 Nagy István, 383 Nagy János, 80, 125 Nagy Jánosné, 352 Nagy Károly, 402 Nagy Ottó, 360, 361, 362 Nagy Péter, 360, 361 Nagy Zoltán, 125 Nagy Zsolt, 72 Nagy-Britannia, 42, 46, 57, 62, 63, 64, 128, 129, 136, 352, 361, 377, 404 Naimski, Piotr, 55 Namíbiai Köztársaság, 112, 352, 378, 404 Nanayakkara, Godaliyanage Rohan, 383 Napolitano, Giorgio, 60, 66, 78 Nath, Kamal, 34 NATO, 32, 36, 41, 42, 57, 63, 65, 77, 89, 90, 98, 112, 129, 133, 138, 148, 214, 260, 273, 274, 298, 303, 322, 348, 397 Naudužas, Vytautas, 140 Nause, Reto, 52 Nazarbajev, Nurszultan, 75, 142 Negroponte, John, 65 Nemes Vincenz, 381 Német Szövetségi Köztársaság, 33, 35, 36, 37, 41, 44, 48, 50, 51, 52, 54, 56, 58, 59, 60, 61, 63, 64, 65, 71, 72, 74, 76, 79, 83, 86, 88, 91, 92, 94, 95, 96, 101, 103, 108, 118, 128, 129, 130, 134, 139, 143, 146, 352, 361, 378, 404, 428 Németh János, 75, 143, 350, 355 Németh Miklós, 110, 290, 291 Németh Zsolt, 152, 393 Nepáli Királyság, 352, 378, 404 Nezam, Zia, 394 Ng Ser Miang, 121, 408 Nghiwete, Veiccoh, 112 Nguyen Minh Triet, 116 Nguyen Quoc Dung, 410 Nguyen Tan Dung, 53 Nguyen Van Tho, 95 Nicaraguai Köztársaság, 353, 404 Nichols, John, 136 Nicolin, Ronald Paul Eugene, 369 Niehaus Quesada, Bernd, 396 Niger Köztársaság, 353, 404 Nigériai Szövetségi Köztársaság, 353, 379, 404 Nikicser László, 111, 349
Mészáros Sándor, dr., 62, 106, 350, 351, 352, 404 Meuwly, Christian, 122 Mexikói Egyesült Államok, 43, 55, 352, 376, 403, 422 Mezei István, dr., 120, 346 Mianmari Államszövetség, 117, 129, 144, 299, 313, 325, 352, 404 Michnik. Adam, 122 Migaš, Juraj, 90, 114, 408 Mihályi Géza, dr., 88, 350 Mihályi István, 360, 361, 362 Mildon, Russel, 95 Miliband, David, 42 Miliczky Erzsébet, dr., 379 Milintachinda, Piamsak, 409 Millbradt, Georg, 76 Milliken, Peter, 66, 130 Milososzki, Antonio, 130 Minbajeva, Dzsamal, 103 Mirachian, Laura, 67 Mitrogogos, Alexandros, 85 Mizsei Kálmán, 86, 213 Mladenov, Atanasz, 84 Mock, Alois, 77, 154 Moerane Khoza, Duduzile Laureen, 396 Mohácsi István, dr., 60, 142, 351 Mohai László, 96 Mohammed, Halima, 397 Mohiuddin, Mahtab H., 381 Moisiu, Alfred, 78 Mokbal, Zarar Ahmed, 97 Moldovai Köztársaság, 50, 52, 57, 67, 78, 104, 111, 124, 129, 214, 217, 239, 312, 313, 352, 404, 418, 424, 426 Moller, Per Stig, dr., 55, 223 Mollinger, Ronald Alexander, 147, 399 Molnár András, 374 Molnár Erik, 404 Molnár György, 365 Molnár György, dr., 50, 85, 357 Molnár Lajos, dr., 37, 43 Molnári Sándor, 133, 346 Monacói Hercegség, 377 Mongólia, 78, 109, 144, 352, 377, 404, 419 Monks, John, 186 Montenegrói Köztársaság, 68, 73, 78, 116, 120, 125, 127, 309, 352, 377, 404, 420 Moosz, Alex, 374 Moral, Francisco Salvador, 368 Moratinos, Miguel Ángel, 80 Morenth Péter, 402 Morgan, Shan, 46 Moritan, Roberto García, 70 Moussa, Said Omar, 368 Moussawi, Hussein, 402 Mozambiki Köztársaság, 352, 404 Muhamedzsanov, Oral, 75
450
Padilla Menéndez, Luis Alberto, 399 Pakisztáni Iszlám Köztársaság, 49, 131, 309, 353, 361, 381, 406 Pál József, dr., 405 Palarić, Antun, 75 Palesztin Nemzeti Hatóság, 39, 145, 326, 353, 406 Palicz Győző, 360 Palkovics Imre, 193 Pallavicini Károly, 408 Pálmai Géza, dr., 346, 349, 352, 354 Pálos Titusz Zoltán, 406 Pálosi Ferenc, 382 Pán-Afrikai Parlament, 150 Panamai Köztársaság, 353, 382, 406 Pande, Kabin ga J., 115 Páneurópai Unió, 139 Pangestu, Mari Elka, 49, 88 Pap László Csaba, 352 Papadopoulosz, Tasszosz, 122 Papandreu, Georgiosz, 81 Papouliasz, Karolosz, 57, 135 Papp Sándor, 52, 107, 137, 354 Pápua Új-Guinea, 353, 406 Paraguayi Köztársaság, 353, 382, 406 Parisi, Luigi, 119 Parkanva, Vlasta, 61 Parkerson, John E., 364 Parvanov, Georgi, 78, 123 Paška, Pavol, 43, 64, 107, 136 Pásztor István, 108, 110, 141, 151, 360, 361 Pataki Pál, dr., 355 Pataki Zsolt, 49, 54, 76 Pataki, George, 115, 136 Páva Zsolt, dr., 404 Pecze Zoltán, 145 Pedák-Vattay, Katharina, 381 Peisch Sándor, dr., 56, 79, 86, 88, 103, 352 Pekala, Mark, 53 Pelosi, Nancy, 37 Pelser, André, 368 Pendi, Maria Lea, 407 Perec, Amir, 33 Peresz, Simon, 38, 89 Perez Otermin, Jorge, dr., 410 Persányi Miklós, dr., 35, 39, 40, 41, 43, 44, 53, 58 Perui Köztársaság, 102, 115, 353, 382, 406 Pető Tibor, 348, 355 Petrétei József, dr., 33, 42, 44, 51, 56, 64, 67, 68 Piazza, Peter, dr., 409 Picchia, Robert del, 111 Piebalgs, Andris, 53, 80, 111, 146 Pimper Richárd, 106 Pintér Lajos, dr., 379 Piria, Giuseppe, 379 Pirinszki, Georgi, 116, 117, 123 Plassnik, Ursula, 44, 67, 112, 123
Nino de Guzman, Jaime, 395 Nishani, Bujar, 68 Nord, Roger, 412 Norris, John, 53 Norvég Királyság, 68, 79, 102, 119, 353, 361, 379, 405, 427 Noszkó-Horváth Péter, 65, 140, 351 Nova, Florian, 394 Novák, Jan, 58 Nurestan, Ahmed Yusuf, 130 Nyerges Ambrus, 394 Nyíri Iván, dr., 396 O’Neill, Adrian, 65 O’Reilly, Patrick, 57 Oancea, Andrei, 407 Obileye, Adeola Adebisi, 404 Ochoa Madrid, Roberto, 399 Oda, Beverly J., 66 OECD, 59, 60, 138, 318 Oettinger, Günther, 88 Okanla, Moussa A., 115 Oketa, Gazmend, 133 Olasz Köztársaság, 40, 54, 55, 60, 66, 74, 78, 85, 86, 87, 116, 119, 353, 361, 379, 405 Olendzki, Krzysztof, 32, 204 Olmert, Ehud, 303, 326 Olsa, Jaroslav, 43 Olteanu, Bogdan, 61, 79 Omani Szultanátus, 353, 380, 405 Omboosuren, Erdenechimeg , Valeriu, 404 Oravec, Jan, 138 Orazbakov, Galim, 143 Orbán Viktor, dr., 40, 56, 61, 70, 81, 94, 96, 99, 103, 107, 111, 114, 121, 122, 130, 135, 136, 139, 142, 154, 155 Oroszországi Föderáció, 32, 39, 47, 53, 54, 63, 65, 68, 72, 79, 86, 92, 98, 99, 101, 102, 112, 115, 123, 129, 148, 149, 152, 155, 202, 234, 235, 279, 282, 328, 353, 361, 363, 380, 405 Ostalep, Valeriu, 125 Oszipenko, Vjacseszlav A., 124 Oszkanian, Vardan, 132 Osztrák Köztársaság, 36, 37, 43, 44, 45, 48, 50, 51, 60, 67, 69, 74, 77, 78, 79, 81, 83, 89, 90, 93, 95, 97, 104, 108, 109, 112, 114, 118, 119, 120, 123, 130, 131, 132, 134, 135, 136, 145, 154, 155, 156, 206, 239, 314, 330, 339, 353, 361, 381, 405, 417, 421, 423, 425, 426, 428 Otero, Ricardo Lequerica, 374 Ould Dahi, M. M., 403 Ozols, Andris, 142 Ozsvári Zsuzsanna, 370 Örmény Köztársaság, 132, 156, 343, 353, 381, 406 Özsoy, Bekir Bülend, 384 Pabrisk, Artis, 59 Pace, Peter, 65 Pacory, Bernard, 369
451
Rice, Condoleezza, 110, 115 Ries, Jean J.M., 376 Ritecz Miklós, 71 RMDSZ, 34, 35, 39, 41, 46, 51, 71, 91, 99, 133, 137, 141, 148, 151 Ro Mu Hjon, 61 Robák Ferenc, 347 Roćen, Milan, 120, 125 Roderburg, Elisabeth, 119 Rogán Antal, 102 Rojas Chaves, José Guillermo, 368 Rojo García, Francisco Javier, 84 Rolek Ferenc, dr., 193 Románia, 34, 35, 39, 41, 46, 51, 52, 61, 71, 72, 77, 78, 79, 80, 97, 98, 99, 100, 104, 114, 118, 120, 130, 131, 133, 137, 139, 145, 147, 148, 206, 212, 217, 227, 228, 251, 274, 275, 298, 322, 334, 340, 354, 361, 382, 407, 423, 426, 428, 430, 433 Romes, Thomas, 103 Romulo, Alberito G., 115 Róna Ottó, 87, 113, 116, 127, 131, 148 Rónaky József, dr., 112 Rončević, Berislav, 55 Rood, John C., 152 Rosenberg, Paul, 37 Rossi, Anna Illy, 379 Rossi, Massimino, 386 Roth, Rudi, 381 Rothemund, Andje, 412 Roudaut, René Louis, 111, 398 Royko, Adam, dr., 412 Rózsa Anikó, 412 Röhrs, Wolfgang R., 381 Ruanda Köztársaság, 354, 407 Rugykovszkij, Mikola, 39, 49 Rupel, Dimitrij, 34, 44, 96, 120 Rutkay, Pereira Veronica, 366 Ruzi, Agnesa, 150 Sabah Al-Salem Al-Sabah, Mohammad, 133 Sadasivan, Balaji, 121 Sadović, Tarik, 68 Safirov, Samir, 54 Sági Gábor, 348, 350, 355 Saharilov, Samanszur, 410 Saint Kitts and Nevis, 115 Saint Lucia, 354, 407 Saint Vincent, 354, 407 Sajó András, 119, 393 Salamin, Marc-André, 408 Salamon Miklós, dr., 408 Salazar, Juan R., 396 Salvadori Köztársaság, 354, 407 Sampaio, Jorge, 116 San Marino Köztársaság, 354, 407 Sanader, Ivo, 62, 70, 75, 249 Sandau-Jensen, Mads, 396 Sannino, Stefano, 67
Platter, Günther, 51, 123, 134, 154, 156 Platzeck, Matthias, 91, 134, 143 Plesner, Liselotte, 73 Plíšek, Jaromir, 58, 396 Po Hszi-Lai, 62 Pócs Balázs, 147 Podhorsky, Juraj, 134 Podjolisev, Andrej, 63 Póka Ferenc, dr., 68 Polgár Viktor, 47, 346 Pólyi Csaba, dr., 349, 354 Poriazov, Valentin, 113 Portugál Köztársaság, 56, 59, 60, 64, 68, 77, 80, 91, 95, 97, 99, 108, 112, 114, 118, 122, 127, 133, 134, 140, 150, 152, 156, 309, 353, 361, 382, 406, 420, 425 Posta István, 391 Povejšil, Martin, 51 Pozsgay, George Paul, de, 364 Pöttering, Hans-Gert, 54, 84 Prammer, Barbara, 37, 136 Prandler Árpád, dr., 393 Prigorschi, Alexandra, 125 Prihogyko, Szergej, 54 Primakov, Jevgenyij, 79 Pring Komjáthy Emese, 364 Prizsivojt, Rina, 401 Prodi, Romano, 66 Proietti, Giuseppe, 85 Pröll, Erwin, 132 Pröll, Josef, 74, 83, 93 Prudhon,Jean-Pierre, 369 Puhalac, Slobodan, 109 Putyin, Vlagyimír, 53, 54, 65, 99, 234, 279 Püspök László, 89, 349 Rabin, Jichak, 38 Rácz Gábor, 395 Radda István, 141 Radetzky Jenő, 405 Radjimin, James R., 372 Radmanović, Nebojša, 67, 78, 124 Rađo, Sabahka, 109 Rae, Ranjit, 399 Ragab, Ahmed Saad, dr., 368 Rahim, Manjoor, A.B., 394 Ramati, Dov, 373 Ramos, Vasco Bramao, 80 Randararianasolo, Lalarison Richard, 403 Rasi, Marjatta, 89 Rasizadeh, Artur, 76 Rasmussen, Anders Fogh, 87 Rasmussen, Poul Nyrup, 117 Rátkai Ferenc, 353 Rebícek, Ales, 58 Reijnen, Johannes Andreas Maria, 371 Rejman, Leonyid, 54, 112, 123, 149 Rétfalvi György, 126 Reusz, Andrej, 54
452
Sólyom Erzsébet, 45 Sólyom László, dr., 32, 34, 37, 40, 41, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 51, 53, 55, 57, 58, 60, 62, 64, 65, 66, 69, 70, 71, 76, 78, 80, 81, 83, 85, 86, 88, 89, 90, 91, 96, 98, 99, 102, 103, 104, 105, 107, 109, 110, 111, 113, 114, 116, 117, 118, 119, 121, 123, 124, 125, 127, 131, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 142, 143, 145, 146, 147, 151, 205, 212, 217, 220, 226, 227, 229, 232, 235, 236, 238, 240, 250, 252, 255, 257, 259, 271, 298, 305, 307, 316, 319, 332, 337, 434 Somogyi Ferenc, dr., 110, 126, 346 Somogyi Zoltán János, dr., 120, 125, 352 Somogyvári Márta, dr., 405 Soni, Ambika, 120 Spanyol Királyság, 47, 64, 74, 80, 84, 131, 145, 252, 354, 362, 382, 407, 428 Späth, Günter, 378 Spinelli, Paolo Guido, dr., 67, 405 Špirić, Nikola, 67, 89, 109 Sponkie Malewa, Jonas, 402 Šprem, Boris, 71 Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, 40, 98, 211, 354, 383, 407, 420 Stancic, Ivo, 372 Stančikas, Alvydas, 140 Stefka, Pavel, 37 Steinmeier, Frank-Walter, 101 Stelmach, Ed, 66 Stempińska, Joanna, 55, 136, 402 Stolojan, Teodor, 148 Stoltenberg, Jens, 119 Store, Jonas Gahr, 102 Stratan, Andrei, 67, 111, 129, 313 Sturanović, Zeljko, 125 Šturm, Lovro, 118 Sugár András, 403 Sugiri, Eduard Eddy, 372 Sulyok Tamás, dr., 405 Surie, Nanin, 104, 148 Suriname Köztársaság, 354, 408 Susa György Zsolt, dr., 398 Suzuki Osamu, 373 Svájci Államszövetség, 36, 51, 93, 122, 148, 155, 334, 354, 362, 383, 408, 422, 428 Svéd Királyság, 39, 73, 111, 354, 362, 408 Sz. Bíró Zoltán, 92 Szabados Argentina, 412 Szablya Ilona, 364 Szabó Ákos, 360 Szabó Artúr, 374 Szabó Béla László, dr., 354 Szabó Endre, 84 Szabó Ferenc, 354 Szabó István, 58, 76, 79, 150, 346, 348, 355 Szabó Miklós, 385 Szabó Sándor, 47
Sant, Alfred, 81 Santagata, Giulio erzi, di, 74 Santamarináné, Soty Adelaide, 379 Sao Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság, 354, 407 Sarcia, Roberto, 405 Sárdi Rezső, 410 Sárdi Sándor, dr., 405 Sarkozy, Nicolas, 71, 91, 97, 111, 242, 292 Sarubbi, Oscar Cabello, 406 Sater, Abdel Yousif, 394 Schaefer, Michael, 44 Schavan, Anette, 79, 146 Scheffer, Jaap de Hoop, 48 Schiff, Hans Peter, 35, 58, 77, 103, 404 Schimkoreit, Renate, 54 Schmied, Claudia, 79, 95, 118 Schneider Márta, 149 Schröder, Gerhard, 63 Schulte-Kemper, Hubert, 378 Schultze-Petzold, Axel F., dr., 378 Schuster, Rudolf, 145 Schwall-Düren, Angelica, 134 Schwarzenberg, Karel, 44, 53, 129, 313 Seehofer, Horst, 35 Šeks, Vladimir, 60 Semaska, Darius, 140, 402 Serrano Cadena, Rosso José, 401 Seychelle Köztársaság, 354, 382, 407 Shapiro, Charles, 53 Sharon Judit, 38, 373 Shin Pyung Sik, 113 Shin Sunng Shul, 52 Sichaleune, Somphone, 402 Sierra Leone Köztársaság, 354, 407 Sihombing, Mangasi, 399 Sikazwe, Ian Cilanzi Beattie, 410 Silaghi, Ovidiu, 131 Silajdžić, Haris, 124 Sillaste-Elling, Kyllike, 141 Silva, Anibal Cavaco, 60 Silva, Francisco Manuel Guimaraes Henriques, da, 69 Simon György, 364 Simonyi, Charles, 69 Simor András, 144 Sipos Attila, dr., 357 Sircana, Silvio, 67 Siré Traore, Bréhima, 403 Smoliková, Petra, 32, 204 Sócrates, José, 68, 91, 156 Sohn Bong Rak, 375 Šoja, Slobodan, 109 Solana, Javier, 41, 59, 213 Soland, Jostein, 379 Soler, Michel George, 376 Solomon Adrián, 156 Soltész István, dr., 152
453
Szomáli Demokratikus Köztársaság, 355, 409 Szombati Béla, 43, 60, 61, 64, 79, 95, 122 Szong Min Szun, 61 Szovjetunió, 95 Szőke László, dr., 32, 33, 34, 41, 43, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 55, 57, 58, 63, 65, 67, 69, 72, 73, 74, 76, 80, 81, 86, 87, 89, 90, 91, 92, 100, 102, 103, 104, 105, 109, 114, 119, 122, 125, 128, 136, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 150, 151, 156 Szőke Mihály, 360 Szpanta, Dadfar Rangin, 97 Sztanisev, Szergej, 123 Szudáni Köztársaság, 355, 409 Szujumbajeva, Kumjusaj, 103 Szultanov, Bahit, 143 Szun Csia-Cseng, 62, 106, 137 Szuverén Máltai Lovagrend, 355, 409 Szűcs Pál, 363 Szűcs Szergej, 103, 124 Szülőföld Alap, 133 Szváziföldi Királyság, 355, 409 Tadić, Boris, 45, 78, 107, 110 Tadzsik Köztársaság, 343, 355, 409 Tagijev, Tacsberdi, 143 Tajvan, 363 Takács Albert, dr., 88, 99, 109, 113, 118, 123, 134, 148, 154, 155 Takács László, dr., 54, 63 Takas, Dimitrios, 370 Talat-Kelpša, Laimonas, 58 Talián István, 360 Tamás Lajos, 351 Tamás Margit, 369 Tamir, Juli, 33 Tang Csia-Hszüan, 62 Tang Dengije, 62, 98 Tanzánia Egyesült Köztársaság, 355, 384, 409 Tari Sándor, dr., 41, 55, 66, 81, 83, 86, 124, 125 Tăriceanu, Călin Popescu, 137 Tarlev, Vasile, 57, 67, 124 Tass, Thomas, 412 Taubner Zoltán, dr., 115, 122, 138 Tazi, Mohamed, 376 Tazsin, Marat, 142 Teklahaimanot, Zera Dawit, 368 Tempfli József, 51 Teo Ser Luck, 121 Terényi János, dr., 41, 354 Terrenoir, Alain, 52 Terták Ádám, 350 Tesfay, Haile, 397 Thaiföldi Királyság, 355, 409 Thill, Marc, 403 Timmermans, Frans, 72 Tkach, Dmytro, 49, 97, 100, 410 Togói Köztársaság, 355, 409 Tokajev, Kaszim-Zsomart, 75
Szabó Zoltán, 393 Szaló Péter, dr., 39 Szatmári Marianna, dr., 412 Szatmári Tibor, dr., 405 Szaúd-Arábiai Királyság, 72, 354, 408 Száva Gábor, 379 Szavolszkij, Igor, 54, 149, 202, 405 Szczyglo, Alexander, 61 Szegedi-Maszák Ildikó, dr., 374 Székely Árpád Gyula, 54, 149, 347, 353, 356 Székelyné Németh Mária, 355 Szekeres Imre, dr., 32, 48, 55, 61, 65, 70, 71, 72, 74, 77, 87, 89, 92, 97, 103, 111, 119, 120, 121, 127, 129, 130, 152, 153 Szelei K. Gyula, 36, 357 Széll János Andor, 409 Szemenyuk, Valentina, 49 Szénási György, dr., 393 Szenczy Sándor, 104 Szenegál Köztársaság, 115, 354, 384, 408 Szentirmay Klára, 385 Szentiványi Gábor, 150, 152, 153, 349 Szerbia Köztársaság, 36, 43, 45, 46, 52, 68, 77, 78, 87, 88, 95, 100, 101, 107, 108, 115, 116, 122, 132, 134, 137, 153, 206, 251, 259, 329, 340, 354, 362, 408, 420, 421, 426 Szerencsés János, 355 Szergyukov, Anatolij, 129 Szetey Gábor, 101, 106, 116 Sziklavári Vilmos, 100, 113, 356 Szili Katalin, dr., 32, 35, 37, 43, 45, 48, 49, 52, 53, 54, 57, 58, 60, 61, 63, 64, 67, 68, 69, 70, 71, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 83, 84, 86, 87, 88, 89, 92, 93, 95, 96, 100, 101, 104, 107, 109, 111, 116, 117, 119, 120, 121, 122, 125, 129, 130, 133, 135, 136, 137, 139, 143, 144, 151, 155 Szilvágyi Tibor, dr., 362 Szilvásy György, dr., 39, 45, 46 Szingapúri Köztársaság, 42, 115, 121, 142, 215, 355, 408, 421, 426 Szingh, Ardzsun, 120 Szíriai Arab Köztársaság, 355, 384, 408 Sziufasz, Dimitrisz, 81 Szkurisz, Vasziliosz, 131 Szlovák Köztársaság, 34, 35, 37, 39, 43, 44, 45, 46, 47, 53, 60, 61, 63, 64, 77, 78, 79, 83, 90, 91, 95, 99, 103, 104, 107, 108, 114, 115, 118, 120, 124, 127, 129, 133, 134, 136, 138, 140, 145, 147, 148, 150, 156, 202, 216, 228, 232, 251, 261, 286, 305, 307, 312, 323, 334, 335, 355, 362, 408, 418, 420, 421, 422, 423, 424, 425 Szlovén Köztársaság, 33, 44, 46, 48, 56, 64, 67, 76, 79, 85, 95, 96, 109, 118, 119, 120, 126, 130, 134, 136, 145, 152, 154, 225, 239, 314, 335, 355, 362, 408, 417, 422, 423, 424, 426 Szmirnov István, 382
454
V-4 tagországok, 32, 37, 40, 59, 61, 63, 79, 90, 91, 95, 110, 114, 129, 134, 150, 153, 202, 262, 312, 313, 335 Vadai Ágnes, 129 Vadas Kuhn, Alberto, 376 Vadász Péter, dr., 402 Vagelov, Atanas, dr., 403 Vahekeni, Joao Miguel, 394 Vaitiekunas, Petras, 140 Vajdaság (Szerbia), 52, 100, 108, 110, 116 Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), 110 Vajdasági Magyar Szövetség, 46, 108, 110, 141, 151 Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), 110 Valki László, 60, 125 Valle Garagorri, Rafael, 407 Vanaga, Alda, 142 Váradi Tibor, 43, 84, 92 Varga György, dr., 122 Varga Imre, 67, 89, 109, 124, 347 Varga Koritár Pál, dr., 347, 348, 350, 353, 356 Varga Mihály, 75, 92 Várhegyi Tamás, 361 Várkonyi László, 33, 37, 38, 39, 47, 49, 50, 51, 52, 53, 55, 58, 60, 64, 66, 70, 72, 73, 74, 75, 78, 79, 82, 83, 84, 89, 93, 97, 98, 103, 104, 106, 110, 112, 113, 114, 116, 120, 121, 125, 127, 128, 131, 134, 138, 139, 146, 147, 148, 150, 152, 153 Várszegi Gábor, 398 Vasquez, Alejandro, 376 Vass Zoltán, 374 Vastagh Pál, dr., 66, 350 Vaszpolopousz, Sztavrosz, 46 Vatikán Állam, 36, 117, 209, 356, 410 Väyrynen, Paavol, 108 Ven Csia-Pao, 106 Vendrell, Francese, 97 Venezuelai Köztársaság, 356, 385, 410 Veres János, dr., 34, 38, 40, 46, 52, 54, 57, 64, 72, 77, 84, 86, 88, 96, 100, 101, 106, 112, 118, 122, 123, 126, 128, 129, 137, 144, 147, 148, 153 Verhagen, Maxime, 110 Versinyin, Andrej, 54 Vietnami Szocialista Köztársaság, 53, 65, 95, 116, 356, 410, 422 Vig József, 141, 348 Vike-Freiberga, Vaira, 45, 60 Világos István, 365 Világosi Gábor, dr., 75 Vilen, Jari, 398 Vinčiünas, Arünas, 76 Vinokurov, Szergej, 149 Virant, Gregor, 85 Vizi E. Szilveszter, 143, 144
Tolsztouhov, Anatolij, 45 Tomaj Dénes, 59, 60, 79, 85, 150, 152 Topalli, Jozefina, 86, 116, 133 Topi, Bamir, 133 Topolánek, Mirek, 58, 91, 150, 262, 335 Torstila, Pertti, 33, 74 Torzsa István, dr., 61 Tóth András, dr., 348 Tóth Dénes Aurél, 368 Tóth Ferenc, 360 Tóth Gábor, dr., 80, 346, 354 Tóth János, 33, 361, 362 Tóth József, 57, 81, 349 Tóth József, dr., 408 Tóth Katalin, 365 Tóth Tamás, 352 Tóth Tibor, dr., 112 Tóth Vilmos, 382 Toyoda Shoichi, 412 Tőkés István, 413 Tőkés László, 41, 51, 121, 130, 139 Tömböly Dénes, 382 Török Köztársaság, 54, 79, 105, 115, 127, 141, 144, 146, 355, 362, 363, 384, 409, 424 Tran Thi Trung Chien, 65 Trepper György, dr., 378 Trichet, Jean-Claude, 187 Trinidad és Tobago Köztársaság, 355, 409 Trišić-Babić, Ana, 109 Tseggai Asghedom, Petros, 397 Tunéziai Köztársaság, 355, 385, 409 Turi Sándor, dr., 71 Tusk, Donald, 141, 150, 152, 335 Türkmenisztán, 115, 143, 355, 410 Tyitov, Vlagyimír, 54, 149 Udvardi Iván, dr., 39, 40, 41, 43, 44, 45, 46, 48, 50, 51, 52, 56, 57, 58, 60, 61, 63, 65, 67, 68, 70, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 85, 86, 87, 91, 95, 96, 97, 99, 100, 105, 109, 110, 113, 114, 115 Ugandai Köztársaság, 355, 385, 410 Újhelyi István, 62, 101 Ujkéry Csaba, dr., 198 Új-Zéland, 356, 385, 410 Ukrajna, 33, 35, 39, 43, 45, 46, 49, 52, 70, 88, 96, 100, 113, 124, 142, 148, 154, 206, 214, 265, 271, 334, 336, 340, 356, 362, 385, 410, 417, 418, 419, 421, 422, 424, 432 UMDSZ, 33, 46, 100, 141, 154 Underlin, Anitta, 84 Ungár Ferenc, dr., 379 Uruguayi Keleti Köztársaság, 356, 385, 410 Ustubs, Peteris, 142 Utassy Ferenc, 400 Üményi Géza, 366 Üzbég Köztársaság, 356, 410
455
Yodhoyono, Susilo Bambang, 32, 40 Yoon Hu Duk, 113 Yu Guangzhou, 106 Yuchengco, Alfonso S., 370 Yumkella, Kandech, 117 Zagórski, Marek, 55 Zakaria, Zia, 381 Zalai Csaba, 43 Zambia Köztársaság, 115, 356, 386, 410 Zanathyné dr. Martin Györgyi, 357 Zatlers, Valdis, 141 Zeb, Akbar, 49 Zein, Malek, 384 Zeller, Philippe, 111 Zeman, Miloš, 144 Zeng Qinghong, 106 Zhang Csun-Csiang, 106 Zhlutko, Vasily, 54 Ziari, Abdelaziz, 83 Zimbabwe Köztársaság, 356, 411 Zinsou de Messe Akoto, J. G., 397 Živković, Gordana, 109 Živković, Momčilo, 116 Zoltán Frank, Victor Pablo, 382 Zoppas, Enrico Renzo, 379 Zöld-foki Köztársaság, 115, 356, 411 Zubkov, Viktor, 148 Zupika, Ariana, 375 Zypries, Brigitte, 118 Zsolnay István, 361
Vizi László, 350, 351, 356 Vizjak, Andrej, 48 Vlcek, Miloslav, 136 Voisin Éva, 364 Volker, Kurt, 110 Voronyin, Vladimir, 57, 67, 78 Vranitzky, Franz, 108 Vu Pang-kuo, 78, 106 Vujanović, Filip, 78, 125 Vukelić, Branko, 75 Vulgarakisz, Georgiosz, 80 Vuzdugan, Stefan Frans, 366 Wahba, Emile Sedrakl, 368 Wahid, Hidayat Nur, 49 Wallenberg, Raoul, 48 Wanger, Markus, dr., 375 Wann, Ashabere, dr., 397 Warsmann, Hubert, 412 Watson, Graham, 108 Wavamunnol, Godon, 385 Weiss Josef, 373 Wen Jiabao, 106 Wiesel, Elie, 122 Wijewadane Aruni Yasodha, 407 Wilhelm, Ulrich, 103 Wirayuda, Hassan, 49 Wisniewski, Rafal, 55 Witte, Pol de, 85 Wolfowitz, Paul, 122 Wu Bangguo, 78, 106 Yazici, Hayati, 127
456