MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG
KIPP-KOPP, KOPOGOK. TALÁLD KI, HOGY KI VAGYOK! Menedékkérôk hozzáférése a védelemhez Magyarországon
2014
Tudta-e, hogy 2013-ban az Unióban Magyarországon nôtt a leginkább a menedékkérôk száma? Míg 2012-ben összesen 2157 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 18 895-öt. Ez egyetlen év alatt majdnem kilencszeres növekedés. 2012 2013 Tudta-e, hogy ezzel hazánkban adták be egymillió lakosra vetítve a negyedik legtöbb menedékkérelmet az uniós tagállamok között tavaly? Svédország
5680
Málta
5330
Ausztria
2070
Magyaro.
1905
EU-28 860 Tudta-e, hogy a beadott kérelmekhez képest csak Horvátországban és Lengyelországban született kevesebb döntés, mint nálunk? Miközben az átlagos menekültügyi eljárás Magyarországon az egyik leggyorsabb, mégis mindössze az ügyek 24 százalékát bírálták el érdemben. A külföldiek többsége az eljárás közben eltûnik.
17 %
19 %
24 %
75 %
Horváto. Lengyelo. Magyaro. EU-28
95 % Ausztria
Nem érti, miért tûnnek el? Tudta-e, hogy az összes döntésnek mindössze a 8%-a volt pozitív nálunk, vagyis tavaly mindössze 360 kérelmezô kapott valamiféle védelmet a magyar államtól? Tudta-e, hogy az uniós átlag 35% volt? Ha az összes tavaly beadott kérelmet vetjük össze a pozitív döntésekkel, akkor a magyar „találati arány” még rosszabb, alig 2%, szemben a 26%-os uniós átlaggal. HU
EU-28
8%
35%
HU 2%
EU-28 26%
A FR
SW
E
Tudta-e, hogy a menekülôk által hosszú ideje preferált uniós tagállamokban az elbírált kérelmek jelentôs részénél még mindig pozitív döntés születik? 2013-ban Olaszországban 64, Svédországban 54, Nagy-Britanniában 38, Németországban 26, Franciaországban 17 százalékos volt ez az arány. ITA GER GBR HUN Csodálkozik, hogy a menekülôk inkább továbbmennek, nem várják meg döntést a Magyarországon folyó eljárásukban? És azt tudta-e, hogy 2013-ban 9688 külföldit küldtek vissza Magyarországról? Közöttük többen lehettek olyanok, akiket nem kellett volna származási országába visszaküldeni vagy a szomszéd országok hatóságainak átadni, mert kínzás, megalázó bánásmód vár rájuk, vagy már eleve üldözöttek voltak.
ssura!
Róluk szól ez a bro
„Mert az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendô. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Sokat idézett passzus ez Szent István király intelmeibôl. Azóta is erôs meggyôzôdésünk nekünk, magyaroknak, hogy menekülôket oltalmazó nemzet vagyunk. A történelemben voltak is szép példák erre: a mongolok ûzte kunok, jászok, aztán a török elôl menekülô görögök, szerbek, bolgárok leltek itt új hazát. A lengyelek többször is találtak nálunk oltalmat. A pogromok üldözöttjei, az oroszországi zsidók és a rabszolgaságban tartott romániai cigányok is itt kezdhettek új életet. Magyarország legutóbb nagy tömegben a délszláv háborúk elôl menekülô tízezreket fogadta be. Menekülôk azóta is folyamatosan érkeznek. De országunkból is meg-megújuló hullámokban menekültek el. A legtöbbet az 1956-os forradalom utáni exodust emlegetjük, amikor néhány hónap alatt mintegy 200 ezer honfitársunk indult útnak. Kevésbé ismert, hogy 1957-tôl 1989-ig újabb 200 ezer magyar menekült innen el.
Hogy hozzáfértek a védelemhez, hogy nem toloncolták vissza ôket, sôt új, emberi életre kaptak lehetôséget, az általános emberiesség és szolidaritás mellett egy nagyhatású nemzetközi menekültügyi szerzôdésnek, az 1951. évi Genfi Egyezménynek volt köszönhetô, amit hazánk 1989ben írt alá. Ennek az egyik legfontosabb passzusa, hogy „Egyetlen Szerzôdô Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve.” A visszaküldés tilalmát (non-refoulement) az Alaptörvény is kimondja. 2013 óta pedig a menedéket kérô, ide akár papírok nélkül érkezô külföldiek mindaddig Magyarországon maradhatnak, amíg ügyükben döntés nem születik. Látszólag tehát minden rendben nálunk: a menekülôket biztosan nem fordítják vissza, minden oltalmat keresô kérését megvizsgálja a hatóság. A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai azonban sokszor mást mutatnak. A külföldieknek több csoportja van, amely nem vagy csak nehezen fér hozzá a menekültügyi eljáráshoz. Ilyenek a következôk: Akiknél eleve nem vizsgálják a visszaküldés tilalmát, mert a hatóság érdemben nem foglalkozik azzal, hogy a külföldi miért hagyta el hazáját. 2013-ban közel tízezer esetben történt visszaküldés, átadás – jelentôs többségében Szerbiába, ahol a külföldieket nem ritkán bántalmazzák, szociális ellátást nem kapnak, és ahonnan gyakran olyan országoknak adják át, amelyekben további kínzást, megalázó bánásmódot kénytelenek elszenvedni. Akiknél nincs érdemi vizsgálata a visszaküldés tilalmának, mert a rendôrség nem ellenôrzi a BÁH Dokumentációs Központja által kiadott országinformációs jelentésre támaszkodó véleményt. Ennél is nagyobb baj, hogy a „szakvélemény” gyakran egymondatos sablonos értékelés, amely egyáltalán nem tartalmaz indokolást. A sérülékeny csoportok, amelyeket az elôírások szerint speciális védelem illet meg. Ilyenek például a kiskorúak, várandós asszonyok,
üldözött szexuális kisebbséghez tartozók és azok, akiket hazájukban vagy menekülés közben traumatizáltak az átélt borzalmak. Ehhez képest az ilyen személyeknek a gyors felismerésére nálunk még nem alkalmaznak szakmai protokollt, és nincsenek jogi garanciák a sérülékeny személyek idôben történô felismerésére. A családjuktól elszakadt gyerekek életkorát például többnyire szemrevételezés vagy bemondás alapján állapítják meg. Akiknél elsikkadhat a menedékjogi kérelem, mert a hatóság külön nem tájékoztatja a külföldieket menedékjogi kérelem benyújtásának lehetôségeirôl. Ez azért is fontos lenne, mert jelenleg nincsen semmiféle belsô iránymutatás a rendôrségnél, hogy mit is kellene menedékkérelemnek tekinteni. A gyakorlat szerint a külföldinek – aki nem ritkán magányos gyerek, csak az egzotikus anyanyelvét beszélô, némelykor idôs, beteg, iskolázatlan személy – kifejezetten kérelmeznie kell a menedéket, nem elegendô, ha meghallgatásakor nyilatkozatában egyértelmû jeleit adja annak, hogy üldözés (például kínzás, halálbüntetés, rabszolgaság, stb.) áldozata lehet. Akiket rosszul tájékoztatnak, mert a rendôrség csak magyar nyelvû és a világnyelvek valamelyikére lefordított idegenrendészeti tájékoztatót ad át a külföldieknek. Ennek tartalmát az ezeken a nyelveken nem beszélôknek tolmács fordítja le jól-rosszul, de csak szóban. Egyébként is kérdéses, hogy a külföldiek mennyire értik meg ezt a bonyolult nyelvezetû tájékoztatást. Akik nem használhatják anyanyelvüket, noha a törvény szerint mindenkit, az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldit is megilleti az anyanyelv használatának joga. Ez fôleg akkor nehéz, sokszor lehetetlen, ha egy ritkán elôforduló nyelvet (például szingalézt, tamilt, szomálit) beszélôvel szemben folyik az eljárás. A hatósági tolmácslisták sorrendjét elsôsorban a tolmács gyors rendelkezésre állása és leginkább a szolgáltatás ára, nem pedig annak minôsége határozza meg. Akinek nincs szerencséje, és rosszabb tolmácsot kap, hatalmas hátrányba kerül az eljárás során. Akik nem kapnak jogi segítséget,
mert államilag finanszírozott ingyenes jogi segítséget a külföldi a határon, elfogását követôen
egyáltalán nem tud igénybe venni, erre csak késôbb, a kiutasítását követôen az idegenrendészeti fogdán („ôrzött szálláson”) van módja. Jelenleg egyetlen civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság biztosít ingyenes jogi segítséget a határon elfogott és elôállított külföldieknek, ugyanis az állami jogi segítségnyújtó szolgálat által kirendelt ügygondnok a tapasztalatok szerint az eljárásban többnyire passzív marad. Akik tudtuk nélkül kizáródnak a jogorvoslatból, mert kiutasítás ellen a törvény kifejezetten kizárja a közigazgatási úton kezdeményezhetô jogorvoslatot, tehát a fellebbezést. A külföldinek elvileg ugyan van lehetôsége a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére, és a határozat utal is a jogorvoslatra, azt azonban nem árulja el, hogy az érintettnek külön kell kérelmeznie a végrehajtás felfüggesztését is, mert a magyar idegenrendészeti szabályozás csak így engedné, hogy Magyarországon megvárhassa a bíróság döntését. A jogorvoslati lehetôség e ravasz elbújtatásának „hála”, ezt azonban a gyakorlatban senki nem kéri.
SOTTO EMBARGO FINO mandazi oni készült jelentés itt olvasható: http://helsinki.hu/ AL 15 OTTOBRE A témáról ALLE ORE 11.00
menedekkerok-hozzaferese-a-vedelemhez terzi terzi ee rinvii rinvii verso verso paesi paesi ritorio ritorio nazionale nazionale
Access Access to protection: to protection a human right a human righ
ebbero esposti i obbligo obbligo di di accertare/verificare accertare/verificare ilil trattamento trattamento cui cui sarebbero sarebbero esposti esposti ii apingerli essere eoggetto ilil rischio oggetto COUNCIL FOR REFUGEES spingerli e di di valutare valutarePROJEKTVEZETÔ: rischio che che lala persona persona possa possa essere essereITALIAN oggetto protezione. Tale ed abbiano ed ilil rischio rischio che che non nonPROJEKTPARTNEREK: abbiano accesso accesso effettivo effettivo alla alla protezione. protezione. Tale Tale COMISIÓN ESPAÑOLA DE AYUDA i verso un paese spingimenti alla frontiera o differiti, nel caso di rinvii verso un paese spingimenti alla frontiera o differiti, nel caso di rinvii verso un paese ndall’alto “luoghi sicuri”. determinazione dello sicuri”. REFUGIADO (SPANYOLORSZÁG), GREEK COUNCIL SOTTO SOTTO EMBARGO EMBARGO FINO FIN dall’alto mare mare ee nella nellaAL determinazione dello sbarco sbarco in in “luoghi “luoghi sicuri”. ritto ricorso e luso al quello oo rinvio garantire alal ricorso ALAL 1515 OTTOBRE OTTOBRE cluso quello differito, differito,FOR rinvio devono devono garantire ilil diritto diritto(GÖRÖGORSZÁG), ricorso ee REFUGEES MAGYAR HELSINKI delle modalità di ensivo, ALLE ALLE ORE ORE 11.00 11.00 ensivo, con con chiara chiara definizione definizione delle delle tempistiche, tempistiche, delle delle modalità modalità di di erzi e rinvii e rinvii verso verso paesi paesi BIZOTTSÁG (MAGYARORSZÁG), THE PEOPLE FOR CHANGE aaterzi competente. competente. itorio rritorio nazionale nazionale
mandazi mandazioonini
Access Access to toprotection: protection: © Magyar Helsinki Bizottság aahuman humanright right
FOUNDATION (MÁLTA), PRO ASYL (NÉMETORSZÁG).
bbligo l’obbligo di accertare/verificare di accertare/verificare il trattamento il trattamento cuicui sarebbero sarebbero esposti esposti i i
ee di ingerli e diriammissione eriammissione valutare di valutare il rischio il rischio cheche la persona la persona possa possa essere essere oggetto oggetto aespingerli di
garanzie ed il rischio il rischio cheche non non abbiano abbiano accesso accesso effettivo effettivo allaalla protezione. protezione. TaleTale eetidudendo norme sugli standard minimi dei diritti umani, includendo garanzie normealla sugli standard minimi dei diritti umani, includendo garanzie espingimenti alla frontiera frontiera o differiti, o differiti, nel nel caso caso di rinvii di rinvii verso verso un un paese paese tiva ed il dovere aingimenti proibizione di qualsiasi forma di espulsione collettiva ed il dovere la proibizione qualsiasi forma disbarco espulsione collettiva all’alto ii dall’alto mare mare e nella e di nella determinazione determinazione dello dello sbarco in “luoghi in “luoghi sicuri”. sicuri”. ed il dovere ment. ncluso so quello quello differito, differito, o rinvio o rinvio devono devono garantire garantire il diritto il diritto al ricorso al ricorso e e ment. erzi abbiano non ione effettuate previa verifica che ii paesi terzi pensivo, sivo, con con chiara chiara definizione definizione delle delle tempistiche, tempistiche, delle modalità modalità di di abbiano ione vengano vengano effettuate previa verificadelle che paesi terzi abbiano non non abbiano adottato umani fondamentali, ma altresì abbiano adottato competente. competente. iria i rifugiati rifugiati ee aiai diritti diritti umani fondamentali, ma altresì abbiano adottato azionale di attuazione delle stesse. azionale di attuazione delle stesse. e di e di riammissione riammissione aa devono devono essere pubblici. Eccezioni a questa regola devono essere enorme essere norme sugli sugli standard standard minimi minimi deidei diritti diritti umani, umani, includendo includendo garanzie garanzie ere devono essere pubblici. Eccezioni a questa regola devono essere toposti al diparere ezza nazionale. Tali accordi essere sottoposti alal parere proibizione la proibizione qualsiasi di qualsiasi forma di espulsione didovrebbero espulsione collettiva collettiva ed ed il dovere ilsottoposti dovere rezza nazionale. Taliforma accordi dovrebbero essere parere
Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. H-1054 Budapest, Hungary ement. ent. Tel/fax: (+36 1) 321 4323, 321 4141 ne sione vengano vengano effettuate previa previa verifica verifica cheche i paesi i paesi terziterzi abbiano nonnon procedere adeffettuate un bilaterali virtù di accordi di sisiabbiano deve procedere nifugiati bilaterali di riammissione riammissione deve procedere ad ad un un aivirtù rifugiati ediaieaccordi diritti ai diritti umani fondamentali, fondamentali, mama altresì altresì abbiano abbiano adottato adottato oro nazionalità eumani www.helsinki.hu diritti ii migranti, indipendentemente dalla nazionale onale ditutti attuazione delle delle stesse. stesse. dirittididi diattuazione tutti migranti, indipendentemente dalla loro loro nazionalità nazionalità ee
ne devono devono essere essere pubblici. pubblici. Eccezioni Eccezioni a questa a questa regola regola devono devono essere essere urezza zza nazionale. nazionale. TaliTali accordi accordi dovrebbero dovrebbero essere essere sottoposti sottoposti al parere al parere
occorso in mare occorso inbilaterali mare virtù n virtù di accordi di accordi bilaterali di riammissione di riammissione si deve si deve procedere procedere ad ad un un
© Fotó: Bôdey János © Layout: fortin&bras studio
ettazione nonchè i aa tutela dei migranti durante di intercettazione nonchè aiiritti tutela migranti durante lele operazioni operazioni dinazionalità intercettazione nonchè i diritti di tutti di tutti idei migranti, i migranti, indipendentemente indipendentemente dalla dalla loroloro nazionalità e e lo europeo llo europeo arco dei migranti ee vincolante sugli obblighi degli stati relativi allo sbarco dei migranti vincolante sugli obblighi degli stati relativi allo sbarco dei migranti ccorso occorso in in mare mare
araitutela a tutela dei dei migranti migranti durante durante le operazioni le operazioni di intercettazione di intercettazione nonchè nonchè ello europeo europeo assistenza di un interprete vincolante le vincolante sugli sugli obblighi obblighi degli degli statistati relativi relativi alloallo sbarco sbarco deidei migranti migranti ’assistenza di un interprete
uzioni struzioni precise precise su tale su tale obbligo. obbligo.
Foto: © Lorenzo Di Pietro Foto: © Lorenzo Di Pietro
Foto:©©Lorenzo LorenzoDiDiPietro Pietro Foto:
Foto: © Lorenzo Di Pietro
Ez a projekt az Európai Integrációs és Migrációs Program (EPIM) támogatásával valósult meg, ami az Hálózatának együttmûködési
migranti ai valichi oni dello oni relative relative all’obbligo all’obbligo dello Stato Stato di di fornire fornire aa tutti tutti ii migranti migranti aiai valichi valichi assistenza l’assistenza di unun interprete interprete una decisionedidiloro Európai Alapítványok formazioni formazioni sui sui loro diritti, diritti, prima prima che che sia sia adottata adottata una una decisione decisione di di uropea. e, di rinvio in Paesi terzi o verso Paesi dell’Unione europea. ni zioni relative relative all’obbligo all’obbligo dello dello Stato Stato di fornire di fornire a tutti a tutti i migranti i migranti ai valichi ai valichi e, di rinvio in Paesi terzi o verso Paesi dell’Unione europea. kezdeményezése. one in mare. nformazioni rmazioni sui sui loroloro diritti, diritti, prima prima che che sia sia adottata adottata una una decisione decisione di diin mare. ere garantito anche nelle operazioni di intercettazione sere garantito anche nelle operazioni di intercettazione in mare. di le,rinvio di rinvio Paesi in Paesi terzi o verso o verso Paesi Paesi dell’Unione dell’Unione europea. europea. nerie diin porto, iterzi Finanza, la Marina Militare, ilildiCorpo delle Capitanerie di la anche Marina Militare, Corpo delle di porto, porto, ii ssere reFinanza, garantito garantito anche nelle nelle operazioni operazioni di intercettazione intercettazione in mare. inCapitanerie mare. truzioni su tale inanza, Finanza, la precise Marina la Marina Militare, Militare, Corpo il Corpo delle delle Capitanerie Capitanerie di porto, di porto, i i struzioni precise su taleilobbligo. obbligo.
Accesso alla protezione: un diritto umano Accesso alla protezione: un d
nsiglio Consiglio Italiano Italiano perper i Rifugiati i Rifugiati onsiglio Italiano per ii Rifugiati Consiglio Italiano per Rifugiati el adel del Velabro Velabro 5/a5/a -5/a 00186 - 00186 Roma Roma -- 00186 del Velabro Velabro 5/
[email protected] 00186 Roma Roma • www.cir-onlus.org 0116 200116 • e-mail: • e-mail:
[email protected] • www.cir-onlus.org cir-onlus.org 00116 00116 •• e-mail: e-mail:
[email protected] [email protected] •• www.cir-onlus.org www.cir-onlus.org
Accesso Accessoalla allaprotezione: protezione:un undiritto dirittoumano umano con la collaborazione di
con lacon collaborazione la collaborazione di di
