BRÜSSZELI HÍRADÓVAL
XLVI. ÉVFOLYAM 2006. 4. SZÁM
MAGYAR GYÁRIPAR
A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA
Merre visz a csomag? TARTALOM KÖSZÖNTŐ: NAPIREND:
Elvesző illúziók nyomában............................................................3 Az MGYOSZ elnökségének állásfoglalása az „Új egyensúly program” intézkedéseiről.............................................................................4 Építők Napja – kérdőjelekkel. .......................................................5 FŐSZEREPLŐ: Elektro-Waste Kht.......................................................................6 A Hungrana Kft..........................................................................7 FÓKUSZBAN: Fórum a szakképzésről. ................................................................8 PILLANATKÉP: Pallasz Tavasz, az építők napjai.................................................... 10 Munkavédelmi szemináriumok................................................... 11 KITEKINTŐ: Nyitás keletre............................................................................ 15 ADÓSAROK: Új adónemek a láthatáron........................................................... 16 MEGYEKÖRKÉP: Vállalkozások a területfejlesztésben.............................................. 17
GONDOLATJEL: A lehetséges művészetének tárháza............................................... 18
Immár ötödik alkalommal szervezte meg a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Zrt., az MGYOSZ, valamint az ÉVOSZ a hazai építőipari vállalkozók békési seregszemléjét. A találkozón elhangzott: a versenyképesség fokozásához elengedhetetlen, hogy olyan pályázatok szülessenek, amelyek megvalósításában a térség vállalkozóinak adottságaihoz igazítják a feltételeket.
KÖSZÖNTŐ
M AGYAR GYÁR I PAR
képest az elkövetkezendő négy esztendőben csak ennek a felére, vagyis 4000 milliárdra számíthatunk, főként uniós pénzekből, mivel az államháztartás hitelállományát már nem növelhetik tovább, ha teljesíteni akarják az eurózóna csatlakozási kritériumait. Ekkor azonban még nem számoltunk azzal, hogy esetleg nem tudjuk majd száz százalékig igénybe venni a rendelkezésünkre álló EU-kereteket. Ha viszont sikerül minden Brüsszelből lehívható euró mellé megfelelő projektet rendelnünk, még mindig marad a társfinanszírozás kérdése. Az ugyanis, hogy a projekteknek átlag 40 százalékát saját erőből kell finanszírozni, jelentős terheket ró az állami költségvetésre is. A hitellehetőségek beszűkülése mindenesetre a gazdasági növekedést viszsza fogja vetni. A jelenlegi 4 százalék körüli növekedési pálya tarthatatlan lesz, amennyiben nem állnak majd rendelkezésre újabb hitelforrások. Ha viszont a gazdaság fejlődésének üteme a nullához közelít, akkor teljesen más környezettel kell szembenézniük a magyar vállalkozóknak is. Fennáll a veszélye annak, hogy további versenyhátrányba kerülnek, miközben már így is kíméletlenül szorongatják őket a náluk jóval tőkeerősebb külföldi versenytársak. Ennek a magyar vállalkozói rétegnek létfontosságú lenne, hogy minél több uniós fejlesztési pénzhez jusson. Szintén nem mellékes szempont az sem: még ha minden feltétel kedvezően alakul is a kiigazításhoz, menyi idő alatt lesz képes a kormányzat lezongorázni a végrehajtást. A vállalkozói gyakorlat ugyanis azt mutatja: amit egységnyi idő alatt sikerült elrontani, annak helyrehozásához általában kétegységnyi idő kell. Ha ugyanannyi idő alatt sikerül a helyreállítás, az már ritkaság-, a feleannyi idő pedig csodaszámba megy. Reméljük, a kormány sikerrel jár, és enged a megszorító intézkedéseken még e ciklus végéig. A vállalkozóknak ugyanis olyan intézkedésekre van szükségük, amelyek csökkentik és egyszerűsítik adóterheiket és az adminisztrációt, valamint az élőmunka költségeit. Ellenkező esetben elképzelhetetlen lesz a növekedés felgyorsítása két vagy három év múlva, márpedig sikeres reformok elképzelhetetlenek gazdasági növekedés nélkül.
Széles Gábor,
az MGYOSZ elnöke
Elvesző illúziók nyomában n Az utóbbi hetekben nyilvánosságra került adatokból feketén-fehéren kiderült az, amire a munkaadók már régóta felhívták a figyelmet: az ország szekere rossz irányba halad. A gazdaságot sürgősen vissza kell vezetni egy fenntartható, tartós növekedési pályára. A kormányzat tehát leszámolt egy illúzióval, de félő, hogy egy újabbat gerjeszt a megoldásra ajánlott megszorító csomaggal. A tervek szerint ugyanis a kiigazítás csupán két évig fog tartani. Nagy kérdés azonban az, hogy rendelkezésre állnak-e majd az eszközök ahhoz, hogy a műveletet ily rövid idő alatt végre lehessen hajtani. Nézzük a számokat! A megelőző négyéves időszakban 5500 milliárd forinttal nőtt az adósságállomány. Ha ehhez hozzátesszük a privatizációs bevételeket és az önkormányzati hiteleket is, akkor mintegy 8000 milliárd forintnyi új tőke áramlott be az országba. Ehhez
46. évfolyam 4. szám
❚❚
NAPIREND
C S O M AG É S V É LEM É N Y
Az MGYOSZ elnökségének állásfoglalása az „Új egyensúly program” intézkedéseiről A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatja a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása érdekében elkerülhetetlen lépéseket. Nem tartja ugyanakkor elfogadhatónak azokat az intézkedéseket, amelyek súlyosan sértik a gazdaság hosszabb távú érdekeit, és már rövid távon is aránytalanul nagy növekedési áldozattal járnak. n A vállalkozások elismerik a kormány egyensúlyjavító törekvéseinek szükségességét a fenntarthatatlanul magas ikerdeficit megszüntetése érdekében. Elengedhetetlennek tartják azonban, hogy az egyensúlyjavítás érdekében tett lépések hozzájáruljanak a hosszabb távon is fenntartható makrogazdasági egyensúly megteremtéséhez, javítva a magyar gazdaság versenyképességét és a lehető legkisebb gazdasági növekedési áldozattal járjanak. Az MGYOSZ elnöksége szerint a tervezett intézkedéscsomag több szempontból sem felel meg ezeknek követelményeknek. Elismerve, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van a költségvetési bevételek növelésére, az intézkedéscsomag számos eleme éppen ellene hat a tartós eg yensúlyjavuláshoz szükséges változásoknak. Az élőmunka költségeinek növekedésével járó intézkedések rontják a vállalkozások ver senyképe s sé gét, kedvezőtlen hatással vannak a foglalkoztatottságra, erősítik a szürke- és a feketefoglalkoztatást. Az adórendszer tervezett változtatásai tovább bonyolítják az adórendszert, nőnek a vállalkozások és az állami szervek adminisztrációs költségei. Az adórendszeri változások év közbeni bevezetése – a nem módosítható szerződések okozta közvetlen anyagi veszteségek mellett – kiszámíthatatlanná ❚❚
46. évfolyam 4. szám
teszi a gazdálkodást, súlyosan sérti a jogbiztonságot, riasztja a hazai és a külföldi befektetőket. Előzetes ága– zati hatásvizsgálatok nem készültek, így előfordulhat, hogy kiemelt fejlesztésre szánt ágazatokat – pl. az idegenforgalmat – az átlagosnál jobban sújtanak a változások. Hiányolja az MGYOSZ az intézkedéscsomagból az államháztartás kiadási oldalának szerkezeti átalakítását célzó intézkedéseket, az évről évre óriási veszteségeket felhalmozó állami vállalatokkal kapcsolatos szándékokat, a közpénzekkel történő gazdálkodás nagyobb áttekinthetőségét és a korrupció visszaszorítását biztosító lépéseket, az állami feladatvállalás újragondolását. Ezek
nélkül a költségvetési kiadások emelkedése újra és újra meg fogja haladni a GDP-arányos bevételek emelkedését, és a mostani bevételnövelő intézkedések csak átmenetileg lesznek képesek javítani a költségvetés helyzetét. Az intézkedéscsomag legnagyobb problémáját az MGYOSZ a gazdaság versenyképességére, növekedésének ütemére gyakorolt hatásában látja. A növekedés – kormány által is prognosztizált – lelassulása a bevételek csökkenésével jár, és egyelőre nem tudni, honnan lesznek többletforrások a szükséges reformokhoz, az uniós támogatások fogadásához. Az MGYOSZ szerint félő, hogy a növekedés ütemének csökkenése, a versenyképesség romlása negatív spirálba viszi a gazdaságot, ami nem teszi lehetővé 1,5-2 év múlva az átmenetinek szánt intézkedések visszavonását, a gazdaság dinamizálását. A külső és belső hiány csökkentése a vállalkozói szférának is érdeke. Az MGYOSZ támogatja, hogy a kormány határozott lépéseket tesz az egyensúlyi helyzet javítása érdekében. Nem tartja ugyanakkor elfogadhatónak azokat a konkrét – a csomagról folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon is kifogásolt – intézkedéseket, amelyek súlyosan sértik a gazdaság hosszabb távú érdekeit, és már rövid távon is aránytalanul nagy növekedési áldozattal járnak.
É PÍ TŐ I PAR
GONDOK ÉS ELVÁRÁSOK
Építők Napja – kérdőjelekkel
Június eleje hagyományosan az építők szakmai seregszemléjének ideje. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége, az MGYOSZ tagszervezete az esemény kapcsán vont mérleget az ágazat helyzetéről. n A második Nemzeti Fejlesztési Terv ködő szakmai konzultációs fórumot az 2007–2013 közötti tervezési időszaká- építőipari szakmai és munkaadói szernak végére, egyenletes növekedést kö- vezetek képviselőivel. Ennek keretében vetően, évente több mint 800 milliárd fogalmazzák meg a felek az építőipart forintos uniós többletforráshoz jut az érintő problémákat – többek között ország. Ennek 60 százaléka az építőipari a tartozási láncot – megoldó, szigorú termelésben jelenik meg. Az ágazat te- határidőkkel és felelősökkel ellátott hát nagy lehetőség előtt áll. Az építőipa- program szerinti törvényjavaslatokat ri szereplők azonban jelenleg még sok – fordult a kabinethez az ÉVOSZ. Az problémával kénytelenek szembesülni. ágazat azért kért segítséget, mert mint azt hangsúlyozta: az építési felügyeletek Gondok, hiányosságok jelenlegi működési kereteik között nem Az ÉVOSZ által az ágazat helyzetét képesek ellátni feladataikat. Emellett elemző közlemény szerint mélyre süly- a feketemunka jelentősen rontja a tiszlyedt az építési fegyelem, jelentősen tességes vállalkozások versenyképessénövekedett az engedély nélküli, vagy gét, az építőipari szakmunkaerő hiánya szabálytalan építkezések száma, ez- pedig súlyosan veszélyeztetheti az euzel egyidejűleg folyamatosan romlott rópai uniós források felhasználhatósáa munkavédelem helyzete. Az épített gát. A tapasztalt hibák, ellentmondások környezet védelmével és fenntartható megszüntetése a korrupciómentes közfejlesztésével kapcsolatos irányítás szer- élet biztosításán keresztül intézményi vezetlen, hatékonysága gyenge és szétta- reformot igényel. golt. Ugyanez mondható el a szakmailag A szakma képviselői úgy látják, hogy felkészületlen és magára hagyott, a tele- az építési folyamat sajátosságai, a piacpülési önkormányzatok szervezetében gazdaság és az EU-csatlakozás megköműködő építésügyi hatóságról is. Az vetelte igények és programok nem csak építésügyi igazgatásban a jogalkalma- az építésügy feladatainak minisztériumi zás oldalán komoly zavarok mutatkoz- szintű képviseletét teszik szükségessé az nak. Különösen az építésügyi hatóságok államigazgatás rendszerében, hanem jogi státusa, működési feltételei, és ezzel a fejlesztési döntések közérdekűségét, együtt az építésügyi hatósági munka demokratikus megalapozottságát biztominősége hagy kívánnivalót maga után. sító, önkormányzatok – fejlesztési tanáAz állami és önkormányzati hatáskö- csok létrehozását is. rök nem tisztázottak. Az ebből fakadó összeférhetetlenségi kérdések nem meg- A legfontosabb teendők oldottak, hiányoznak a felelősségteljes, Az ÉVOSZ az építéshez kapcsolódó jogbefolyásmentes és objektív döntéshoza- szabályok készítése és egyeztetése során tal feltételei, a szakszerű és jogszerű mű- egyebek mellett azt várja az Önkorködés garanciái. Az ÉVOSZ úgy látja: mányzati és Területfejlesztési Miniszaz építőipari szakmában a körbetarto- tériumtól, hogy döntései során tartsa zás problémájával annak egyre nagyobb szem előtt az ágazat érdekeit. Segítse mértéke miatt a kormánynak is foglal- a hazai építési vállalkozások piaci és verkozni kell. Ez azért is fontos lenne, mert senyhelyzetének javítását, biztosítsa az így a hazai vállalkozók további teret építésügy hazai résztvevőinek nemzetveszítenek az egyébként is versenyelőny- közi képviseletét. ben lévő külföldi építőipari vállalkozá- Az MGYOSZ tagszervezete ezenkívül sokkal szemben. az építési kutatás-fejlesztés koordinálása, valamint az egyszerűsített hatósági eljáAz építők kérései rás, az úgynevezett „egyablakos” ügyin„– Kérjük, hogy az új kormány soron kí- tézési rendszer kialakítása és bevezetése vül hozzon létre egy folyamatosan mű- terén is várja a tárca segítségét.
46. évfolyam 4. szám
❚❚
FŐSZEREPLŐ
B EMU TATJ U K ÚJ TAGSZE RV E ZE T E I N K E T
Elektro-Waste Kht. A környezettudatos gazdálkodás terjedésének eredményeként itthon is sorra alakulnak a korszerű hulladékhasznosításra szakosodott cégek. Közülük az egyik, az Elektro-Waste Kht. a nyár elején csatlakozott az MGYOSZ-hez. A társaságot Kovács Árpád László ügyvezető mutatta be. n „Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól” – ezt a címet viselte az Európai Unió 2002/96/EC számú direktívája. A rendelettel az EU a tagállamok számára előírt feladatokat foglalta össze. Ezeknek teljesítésére jött létre 2003 októberében az Elektro-Waste Kht. is. Az elektronikai hulladékhasznosítást koordináló szervezet célja, hogy átvállalja az elektromos és elektronikai berendezések (EEB) belföldi gyártóira, illetve első forgalomba hozóira előírt visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási törvényi előírásokat és részükre környezetvédelmi termékdíjmentességet biztosítson. Az Elektro-Waste Kht.-t az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség mint koordináló szervezetet vette nyilvántartásba. Eredmények, feladatok Az elmúlt év eredményeit jól mutatja, hogy az Elektro-Waste Kht.-hoz 102 cég csatlakozott. A szövetség nyolc bontóüzeme 1000 tonna e-hulladékot kezel, 90 százalékát kézi bontással. Az eredmények mellett persze feladatok is akadnak még szép számmal. Az egyik legfontosabb az e-hulladék feltérképezése. A kht. felmérése szerint 100130 ezer tonna e-hulladék keletkezik Magyarországon. Az adatszolgáltatásra kötelezettek tájékoztatása alapján évente 6,2 százalékkal növekedik ez a mennyiség a forgalomba hozott berendezéseknél. A többlethulladék jelentős része egyelőre még nem látható, ugyanis a most gyártott berendezésből csak 6-8 év múlva keletkezik e-hulladék. Ebből következően az idei e-hulladék mennyiségét is a 6-8 évvel ezelőtt kibocsátott elektromos berendezések mennyiségéhez kellene viszonyítani. Így – ha elfogadjuk, hogy az elmúlt 6-8 évben is 6,2 százalékkal növekedett az elektromos berendezések kibocsátása-, az akkoriban üzembe helyezett mintegy 70 ezer tonna elektromos termékből jön létre napjainkban az e-hulladék. ❚❚
46. évfolyam 4. szám
hasznosítási díj ellenében termékdíjmentességet biztosít részükre, továbbá teljesíti egyéb, a rendeletben előírt környezetvédelmi kötelezettségüket is. Általánosságban elmondható, hogy a koordináló szervezetnek fizetendő hasznosítási díj tized-, sőt olykor századrésze a termékdíjnak. Így viszonylag könnyű döntés előtt állnak a gyártók, melyik megoldást válasszák.
Kovács Árpád László, az Elektro-Waste Kht. ügyvezetője
Begyűjtés Az e-hulladék összegyűjtése egyszerűnek tűnő rutinfeladat, ugyanakkor a gyakorlatban igen nehezen kivitelezhető. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a begyűjtés a gyártók, forgalmazók kötelezettsége. Azonban ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen, az ebben érintettek szoros együttműködésére van szükség. Az elektromos berendezést gyártó, forgalmazó cégek a jogszabályban előírt begyűjtési kötelezettségeiket ugyan átháríthatják szerződés alapján például egy kezelést koordináló szervezetre, ugyanakkor a gazdaságos, költséghatékony begyűjtés érdekében mozgósíthatják kiskereskedőiket is. Ezzel egyben elősegítik a begyűjtést, illetve teljesítik a visszavételi kötelezettségeket is. Hasznosítás Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez bejelentkezett gyártók, forgalmazók nagy része úgy döntött, hogy jogszabályi kötelezettségeik teljesítésére egy kezelést koordináló szervezetet bíznak meg. A termékdíjfizetésre kötelezett gyártók szerződést kötnek egy koordináló szervezettel. Ez hulladék-
További tervek A kht. céljai között szerepel többek között a lakossági szelektív hulladékgyűjtés segítése, s ennek eredményeképpen a környezettudatos gondolkodásmód fejlesztése. Részt kíván venni a műszaki műanyag- és üvegfeldolgozó technológiák fejlesztésében és bevezetésében az előállított másodnyersanyag minél nagyobb mértékű hazai feldolgozása és a minél magasabb hasznosítási arány elérése érdekében. Az e-hulladék bontásához 1000 olyan új munkahely létrehozását is tervezi, ahol megváltozott munkaképességű személyek dolgozhatnak. A leendő munkavállalók rehabilitációjának megteremtésével párhuzamosan cél az e-hulladék gyűjtési, feldolgozási és hasznosítási költségeinek optimalizálása révén az uniós háttéripar versenyképességének kialakítása is. Az Elektro-Waste Kht. nyitott az elektromos és elektronikai berendezések belföldi gyártói, illetve első forgalomba hozói fogadására; mint koordináló szervezet átvállalja azoktól a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeiket. Ezzel részükre környezetvédelmi termékdíjmentességet is biztosít. Ezen felül – mint közhasznú feladatokat ellátó szervezet-, segítséget nyújt az elektromos és elektronikai termékkel kereskedőkre háruló átvételi kötelezettség teljesítésében is azáltal, hogy a kht. hasznosítói költségmentesen elszállítják az átvett használt elektromos és elektronikai berendezéseket.
B EMU TATJ U K ÚJ TAGSZE RV E ZE T E I N K E T
A Hungrana Kft. Majd százesztendős múltra visszatekintő cég lépett a közelmúltban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai sorába. A Hungrana Kft. története kapcsán érdemes kiemelni azt az ipartörténeti kuriózumot, hogy már 1912-ben volt olyan gyár, amelyben növényi alapanyagból képesek voltak motorüzemanyagot készíteni.
Mi készül a kukoricából? A kukoricaszem négy fő alkotórészének szétválasztása után csírát, fehérjét (glutén) és rostot kapnak. Ezek hasznos melléktermékek. A csírából nagyon értékes kukorica-csíraolajat nyernek. A glutén magas fehérjetartalma miatt fontos takarmánykiegészítő, a rost pedig cellulóztartalma miatt kérődzők számára használható takarmány. A technológia szempontjából a megmaradó keményítőtej a főtermékek alapanyaga. A kukoricából előállított melléktermékek a gazdaság sok területén használhatók. A papírgyárak például a minőségi papírok felületének kezelését végezhetik el velük, de kíméletesen leszárítva, az élelmiszeripar általános adalékanyagának is megfelelnek. Találkozhatunk velük a gyógyszerpirulák alapanyagaként is.
Ahol majd a jövő üzemanyaga készül
n A Hungrana elődje Kisperkátai Szeszgyár és Finomító néven 1912-ben már szeszt állított elő cukorrépából, sőt 1928-tól már melaszt is használtak ehhez alapanyagként. A gyár berendezései ekkor már alkalmasak voltak motorüzemanyag előállítására is. A háború előtt glicerint termeltek, ezért, mint fontos hadiipari létesítményt, 1945 elején felrobbantották a visszavonuló németek. Az üzem története azonban nem ért véget, csak új fejezet kezdődött: a második világháborút követő újjáépítés után 150 hektoliter napi kapacitással állított elő tiszta szeszt. Napraforgómaghéjból furfurolt, borpárlatot, butanolt, ipari zsírból pedig takarmányélesztőt gyártottak az üzemben. A cég 1971-ben Szabadegyházai Szeszipari Vállalat néven önállósodott. Hét esztendővel később, 1978ban aztán megkezdődött az a beruházás,
amelynek keretében hét külföldi cég segítségével nagy kapacitású izocukor- és szeszgyárat építettek. Ez a létesítmény 400 tonna kukoricát volt képes feldolgozni naponta. Az új gyár próbaüzeme 1981 júliusában kezdődött.
kapacitásbővítést hajtott végre. A napi kukoricafelhasználás 1200 tonnára bővült. Ezzel Európa legnagyobb kapacitású izocukorgyártójává nőtte ki magát a vállalat. Nem csoda, hogy Magyarország uniós csatlakozása után megkapta az Európai Unió legnagyobb izocukorkvótáját is. Napjainkban és a közeljövőben ismét jelentős fejlődés előtt áll a cég, hiszen világszerte fokozódik a nyomás a megújuló energiaforrások felhasználására. Erre a fosszilis energiaforrások kimerülése miatt is szükség van. A vállalat ezért tavaly nyár óta egyre növekvő mennyiségben szállít bioetanolt hazai és exportpiacokra. A cég elképzelése az, hogy Európa egyik legnagyobb bioetanolgyárává fejlődik. A napi kukoricafeldolgozást 3000 tonnárra, az alkoholtermelést pedig a jelenlegi nyolcszorosára szeretnék növelni.
Magánosítás – bővülő termékskála A következő mérföldkő az első privatizáció volt 1990-ben. Az osztrák Agrana megvásárolta a tulajdon 49 százalékát az államtól, és jelentős termékszerkezetbővítést hajtott végre. A megváltozott tulajdonviszonyokat jelezte az is, hogy Hungrana Kft. néven új céget alapítottak. Ekkor kezdték gyártani a második generációs izoszörpöt, hamarosan pedig a glükózszörpcsaláddal bővült a termékpaletta. A belga Amylum cég 1993-ban megvásárolta az állami tulajdonban maradt részt is, majd jelentős
46. évfolyam 4. szám
7 ❚❚
FÓKUSZBAN
SZ AK K É PZÉ S É S I N N OVÁCI Ó
Fórum a szakképzésről
Előadás közben
Alkalom az eszmecserére
Tizenkét szakmai és hat területi szervezet vezetői, valamint szakértői vettek részt azon a kétnapos konferencián, amelyet az MGYOSZ a gazdasági érdekképviseletek, kamarák szakképzési együttműködése keretében szervezett Balatonvilágoson. n A továbbképzésen szó volt egyebek mellett az Európai Unió oktatási és képzési politikájáról, és annak hatásáról a hazai szakképzés fejlesztésére. Az egész életen át tartó tanulásról, a Szakiskolai Fejlesztési Programról, valamint a térségi integrált szakképző központok létrehozásáról. A résztvevők hallhattak ezeken kívül a szakképzési szerkezet megújulásáról és várható hatásairól, valamint a gazdasági szereplők oktatás-képzés területén betöltött feladatairól is.
IFJÚSÁGI INNOVÁCIÓS DÍJAK
Diagnosztikai módszerektől a távcsőmechanikáig n A hazai ifjú kutatók ismét megmutatták, hogy van bennük tehetség, szorgalom, no meg ötlet – derült ki az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen. Az eseményt immár tizenötödik alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség, az MGYOSZ tagszervezete és a Magyar Innovációs Alapítvány. A díjakat dr. Tulassay Tivadar, a SOTE rektora; dr. Klinghammer István, az ELTE rektora, valamint prof. Ormos Pál, a 15. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny zsűrielnöke adta át.
Iskola: Óbudai Gimnázium, Budapest; Árpád Gimnázium, Budapest Konzulensek: Gerendai Ida, Rácz András, Tóth Ida 3. Mobilos iránytű Pályázó: Gilyén András (1988) Iskola: Szent Margit Gimnázium, Budapest Konzulens: dr. Gambár Katalin
4. Hat csapágyas csillagászati távcsőmechanika* I. DÍJBAN RÉSZESÍTETT PÁLYAMUNKÁK *A díjazott a legjobb határon túli pályázatért járó, a Magyar 1. Diagnosztikai módszer kidolgozása az apoptosis műkö- Innovációs Szövetség elismerését is megkapta. dési hibáinak analizálására Pályázó: Varga Dávid (1988) Pályázók: Tarjányi Zoltán (1988), Vass Csaba (1987) Iskola: Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka Iskola: Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Konzulens: Némedi Imre Konzulens: prof. dr. Szondy Zsuzsanna A zsűri döntése értelmében a szeptemberi stockholmi 18. EU 2. A vírusokkal történő neuronpálya-kutatás számítógépes Contest for Young Scientists” európai döntőben Tarjányi támogatása és modellezése Zoltán és Vass Csaba, Pajkos Mátyás és Rácz Bálint, valaPályázó: Pajkos Mátyás (1986), Rácz Bálint (1986) mint Gilyén András képviselhetik Magyarországot.
Kiállítás és termékbörze Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny legjobb, leglátványosabb 24 pályamunkája mellett a Jövő Háza fogadó épületében a „Szellemi Termék Börze” eredményeivel ismerkedhettek a látogatók. A rendezvényen a kutatók, feltalálók 70 új fejlesztését állították ki. A kétnapos eseményen az érdeklődők a helyszínen térítésmentesen vehették igénybe az iparjogvédelmi, a marketing-, az inkubátorházi és az egyéb információs tanácsadást.
❚❚
46. évfolyam 4. szám
I N G AT L AN PIAC
Üzleti ingatlanévkönyv készül A magyar ingatlanpiac főbb trendjeinek és szereplőinek bemutatása mellett hátteret és előretekintést ad a bekövetkezett és várható gazdasági, adózási és jogi változásokról, illetve a szükséges módosításokról egy készülő ingatlanévkönyv. A kiadvány jó lehetőség az ágazatban működő vállalatoknak a bemutatkozásra. n Rendkívül látványos növekedést kiadóvezetője, Balasi Tamás. Tájékozta- vállalatok. Egyúttal gyakorlati tanámutat Magyarországon az ingatlanpiac. tása szerint a kezdeményezést több ha- csokat is kapjanak arról, hogy melyik Szinte hetente jelentenek be új irodaház- zai ingatlanos nagyvállalat, pénzintézet, típusú céget miért érdemes igénybe beruházást. A bevásárló- és szórakozta- továbbá multinacionális szolgáltató és venni, és milyen előnyök származnak tó-központokból, hipermarketekből tanácsadó cég is fölkarolta. ebből. Kifejezetten sokat mondanak és szakáruházakból ma már nem csak A vezető szerint a kiadó által megjelen- majd a különböző csoportosításban a fővárosba és a megyeszékhelyekre tetett Világgazdaság című napilap szak- közölt vállalati toplistáink, hiszen az jut, hanem a kisebb városokba is. La- emberei által készített évkönyv ténysze- erőviszonyok lehető legpontosabb ismekásfronton pedig egyenesen túlkínálat rűen és nem reklámelemekkel mutatja retét segítik elő. Ez a tudás pedig jól jövan – ezt nyilván az MGYOSZ-ben az be a magyar ingatlanpiac főbb trendjeit het egy-egy cégvezetőnek, ha döntenie ÉVOSZ-on keresztül tag építőipari vál- és szereplőit, beleértve a fejlesztőket, kell a vállalat ingatlanjainak eladásáról, lalatok is saját bőrükön érzik. fővállalkozókat, finanszírozókat, a kü- bérbeadásáról, új ingatlan vásárlásáról, Több százra tehető azon szolgáltató lönböző szolgáltatókat, valamint a be- vagy mondjuk a finanszírozás módjaivállalatok és vállalkozások száma, ame- fektetőket. Hátteret és előretekintést ról – hangsúlyozta a kiadóvezető. lyek az elmúlt néhány évben léptek az ad a bekövetkezett és várható gazdasá- Balasi Tamás egy közelmúltban végzett ingatlanpiacra. Természetesen jócs- gi, adózási és jogi változásokról, illetve Szonda Ipsos-felmérésre utalva elmondkán akadnak olyanok is, amelyek már a szükséges módosításokról. ta: maguk az ingatlanpiaci szereplők több mint másfél évtizede jelen vannak A 15 ezer példány legalább 50 ezer, is kíváncsiak az ágazatban szereplő a beruházók, a kivitelezők, a közvetítők a Világgazdaságot olvasó döntéshozó- vállalatok teljesítményére, hiszen ők is vagy a finanszírozók között. hoz jut el, közvetlenül és térítésmentesen. munkaadók. Mint fogalmazott: ez értMára éretté vált a kínálati oldal. Az in- – Ezzel a megoldással az évkönyvben hető is, hiszen senkinek nem lehet kögatlanfejlesztők és más ingatlanos cégek szereplő vállalatok célzottan juttathat- zömbös, hogy például a TriGránit vagy ugyanakkor nem ülhetnek a babérjai- ják el üzeneteiket leendő partnereikhez a Wallis miként terjeszkedik az ingatkon, mindinkább finomítani kénytele- – fűzte hozzá Balasi Tamás. lanpiacon, vagy hogy a magyar bankok nek marketingeszközeiket. Miközben Az ingatlanpiacra „ráérző” nyugat-euró- hogyan és milyen feltételekkel bővítik egyre több az online ingatlanos portál, pai kiadóvállalatok csak a közelmúltban az ingatlanpiacon érdekelt vállalatokezzel párhuzamosan jelentős igény ta- fokozták erőfeszítéseiket Nyugat-Eu- nak nyújtott palettájukat. pasztalható a minőségi nyomtatott ki- rópában. Közép- és Kelet-Európában adványokra is. néhány angol nyelvű havilappal pró- Néhány téma az évkönyvben – Eddig még nem készült Magyarorszá- bálkoztak változó sikerrel. A Világ- – Trendek a részpiacokon (lakás, iroda, gon olyan átfogó, egyszerre elemző és gazdaság kezdeményezéséhez hasonló üzlethelyiség, raktár, hotel, föld) összefoglaló kiadvány, amely egy kötet- kiadványokban minden esetben fizetni – Országos jelentőségű budapesti és viben felvonultatná az egyre erősödő üzle- kell azért, hogy egy-egy ingatlanfejleszdéki projektek ti ingatlanpiac szereplőit, egyúttal tájé- tő, építőipari vállalat vagy bank beke- – Fejlesztések a pólusvárosokban koztatná a több száz vagy talán ezernél rülhessen és kisebb-nagyobb felületen – Változások az adózási és jogi környeis több ingatlanos cég szolgáltatásainak bemutatkozhasson. Nyilván a magyar zetben lehetséges felhasználóit, a vállalatveze- kiadvány megjelentetője is követni fog- – Vállalati toplisták tőket arról, hogy miből lehet választani ja az európai gyakorlatot. – Önállóan bemutatkozó fejlesztők, fi– hangsúlyozta az első magyarországi – Az a cél, hogy végre egyetlen forrásnanszírozók, tervezők, építőipari céÜzleti Ingatlan Évkönyv jelentőségét ból tájékozódhassanak az ingatlanos gek, közvetítők és szolgáltatók a kötet kiadását gondozó Zöld Újság Rt. szolgáltatásokra igényt tartó magyar – Gyakorlati tanácsok cégvezetőknek
A zöld újság Az 1969-ben alapított Világgazdaság az üzleti, gazdasági élet egyik legfontosabb hírforrása, amely a Zöld Újság Rt. kiadásában hetente 5 alkalommal átlagosan 20 oldalon jelenik meg. Auditált, értékesített példányszáma 14 100. A lap a hazai és külföldi gazdasági, üzleti információk mellett naponta több oldalon közöl pénzügyi, árupiaci és tőzsdei információkat, magyar és külföldi vállalatokról szóló híreket. Mindennap megjelennek az újságban a tőzsdei és állampapír-árfolyamok, valamint a Magyarországon működő jelentősebb bankok deviza-, valutaárfolyamai, hitel- és betéti kamatai, a banki papírok ármozgásai.
46. évfolyam 4. szám
❚❚
PILL ANATKÉP
É PÍ TŐ K NAPJA
Békéscsaba – Orosháza
Pallasz Tavasz, az építők napjai A legkorszerűbb építési technológiákkal és kitűnő minőségű építőanyagokkal ismerkedhettek annak a rendezvénynek a résztvevői, amelyet idén immár ötödik alkalommal szervezett a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Zrt., a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége június elején Békéscsabán és Orosházán.
A Pallasz Tavasz megnyitója
n A Pallasz Tavasz nevű eseményre a térségfejlesztés jegyében készültek a környék vállalkozói. Dr. Bodzás Júlia, a BÁÉV Zrt. vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke nyitóbeszédében az építőipari ágazat vállalkozói nevében reményét fejezte ki, hogy az új kormány, programjának megfelelően, gondot fordít a beruházásokra, a fejlesztésre. Mint hangsúlyozta, ahol beruházás van, ott megélnek az építők is. Előnyt a hazaiaknak Dr. Bodzás Júlia kiemelte: ahhoz, hogy ezek a remények valóra váljanak, meg kell honosítani azt az Európa-szerte bevált gyakorlatot, amely szerint a hazai vállalkozókat előnyben részesítik a beruházásokra, fejlesztésekre kiírt tenderek elbírálásakor. A versenyképesség fokozásához elengedhetetlen, hogy eleve olyan pályázatok szülessenek, amelyek megvalósításában a térség vállalkozóinak adottságaihoz igazítják a feltételeket. Emlékeztetett arra, hogy a magyar vállalkozók évekig készülődtek az unióba: megtanultak pályázatot írni, korszerűsítették a technológiájukat. Most a beruházókon, az államon és az önkormányzatokon is múlik a siker. Immár ❚❚
10
46. évfolyam 4. szám
nekik kell megtanulniuk pályázatot kiírni, nekik kell megtalálni annak a módját, hogy a hazai vállalkozók élvezhessék a hazai pálya előnyeit.
rendű utak is jó minőségűek lennének. Szerinte amíg az elmaradottabb térségek útjai elhanyagoltak maradnak, addig nem lehet előbbre lépni.
Térségfejlesztés a pályázatok tükrében Ünnepi beszéd helyett hasznos információkat osztott meg a résztvevőkkel a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. Varga Zoltán azokról a fő irányokról szólt, amelyekhez igazodva eredményesen lehet részt venni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv beruházásaira kiírt pályázatokon. Az eddigi kistérségi tapasztalatokra hivatkozva elmondta, hogy a kiemelt programokon és fejlesztéseken túl az elmaradott térségek felzárkóztatása az egyik legfontosabb feladat. Ennek megvalósulása nélkül ugyanis az elmaradott területek visszahúznák még a versenyképes térségeket is. A regionális koncepciók közül kiemelte az épített és a természetes környezet adottságainak összehangolt kiaknázásának lehetőségét és jelentőségét. Utalt arra, hogy például az Orosháza-Gyopároson megvalósult és megkezdett beruházásokat, valamint a Gyulai Gyógyfürdő adottságait jobban ki lehetne használni, ha az autópálya mellett az alacsonyabb
Látványosságok – érdekességek Az idei esemény egyik különleges színfoltja volt a helyi építészek munkáit bemutató kiállítás. Ennek megnyitóján Borbola László, a Békés Megyei Építész Kamara elnöke több mint kétszáz építőmérnök nevében üdvözölte a megjelenteket. A kamara nevében pedig oklevéllel köszönte meg a békéscsabai Pallasz Áruháznak, hogy évek óta bemutatkozási lehetőséget teremt az építészek magas színvonalú munkáinak. Nem maradhatott ki a rendezvénysorozatból az immár hagyományos Pallaszudvarban tartott gyakorlati bemutató. Idén a Weber Terranova homlokzatképzési anyagaival és technológiáival ismerkedhettek a látogatók. Igazi építési látványosságban volt részük azoknak az érdeklődőknek, akik a Csaba Beton Kft. betonozási bemutatóját nézték meg, vagy arra voltak kíváncsiak, hogy miként működik a Holcim Zrt. ötvenméteres gémhosszúságú szivattyúja födémbetonozás közben.
M AGYAR GYÁR I PAR
Munkavédelmi szemináriumok „Kezdeményezés az egészséges munkahelyért” – ez a címe annak a programsorozatnak, amelynek keretében az Európai Munkavédelmi Ügynökség speciális segítséget nyújt az unió tíz új tagállamának. Az ingyenes szemináriumok iránt érdeklődők már jelentkezhetnek a rendezvényekre. n A programban elsősorban a kis- és középvállalkozások munkáltatóira, munkavállalóira és azok képviselőire, elsősorban a kis- és középvállalkozásokra, továbbá a szociális partnerekre és a politikusokra számítanak. A sorozat célja a megelőzési kultúra kialakítása, illetve továbbfejlesztése az új tagállamokban, valamint tájékoztatás az általános munkavédelmi ismeretekről. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Magyarországon öt szemináriumot szerveznek e témákban.
A rendezvényeken esetenként mintegy 100 fő részvételére van lehetőség. A költségeket az Európai Munkavédelmi Ügynökség fedezi, a szemináriumokon a részvétel tehát ingyenes. A rendezvények félnaposak: a nemzeti munkavédelmi hatóság vezetője által tartott videós bevezető után a legfontosabb munkavédelmi kérdésekről hallhatók előadások és esettanulmányok. A résztvevők tájékoztatást kapnak ezenkívül a legújabb nemzeti jogszabályokról, és információs csomaggal is segítik munkájukat.
Azok a cégek – elsősorban kis- és középvállalkozások –, amelyek részt kívánnak venni a szemináriumon, a Fókuszpontnál jelentkezhetnek, legkésőbb az adott szeminárium időpontja előtt két hónappal. Ugyanitt jelezhetik részvételi szándékukat azok a vállalatok is, amelyek szívesen bemutatnának valamely általuk alkalmazott helyes munkavédelmi gyakorlati megoldást egy 20 perces előadás keretében. Az előadóknak a szervezők tiszteletdíjat és utazási költségtérítést biztosítanak.
A szemináriumokra javasolt témák – Változások a munkavédelmi jogszabályokban – Mérhető és nem mérhető kockázatok – Ideiglenes (kölcsönzött) munkaerő munkavédelmi kérdései – A munkáltatók feladatai és kötelességei – A munkavállalók jogai – Érdekvédelem és munkavédelem – A munkavállalók részvétele a munkavédelemben (munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testület) – A szakszervezetek és a munkavédelem – Munkavédelmi problémák kisés középvállalkozásokban – Egészségügyi kockázatok és ártalmak a munkahelyen (pl. zaj, rezgés stb.) – Munkahelyi foglalkozás-egészségügyi szolgálat – Koordinátor az építőiparban
Az öt szeminárium ideje: Budapest, 2006. szeptember 12. Debrecen, 2006. szeptember 28. Győr, 2006. október 12. Pécs, 2006. október 26. Szeged, 2006. november 7. A rendezvények helyszínét később határozzák meg. Az eseménnyel kapcsolatos további információk a Fókuszpont honlapján (http://hu.osha.eu.int) találhatók.
Nemzeti Fókuszpont, Magyarország: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 1024 Budapest, Margit krt. 85. Gádor János, Fókuszpont-vezető Telefon: 346-9454, fax: 346-9453 Mobil: 06-70-387-7009, e-mail:
[email protected]
46. évfolyam 4. szám
11 ❚❚
BRÜSSZELI HÍR ADÓ
M AGYAR GYÁR I PAR
Brüsszeli képzési programjaink Az unió intézményeinek munkájáról, valamint a brüsszeli információáramlás hatékonyságáról kapnak átfogó képet azok a hazai szakemberek, akik az MGYOSZ Brüsszeli Irodája, valamint az MGYOSZ Oktatási Központ együttműködésében szervezett háromnapos képzéseken vesznek részt a belga fővárosban. n A tréningre magyarországi közép- és nagyvállalatok felső vezetői mellett dolgozó asszisztenseket, titkárságvezetőket és vállalati kapcsolattartókat várnak. Az előadások célja, hogy a résztvevők könynyebben és gyorsabban tájékozódjanak az Európai Unió teljes rendszerében. A kurzusok részei annak az MGYOSZ által indított képzési programnak, melynek keretében a tagvállalatok és
tagszövetségek vezetői és vezető munkatársai ismerkedhetnek az európai kapcsolatépítés mechanizmusaival. Az „Információs források és kapcsolatépítés az EU-ban” című képzést titkárságvezetőknek, személyi titkároknak és személyi asszisztenseknek, a „Kapcsolatépítés és érdekérvényesítés az EUban” című kurzust pedig vezetőknek és menedzsereknek ajánljuk.
Szeptembertől induló képzési modulok: „Energiapolitika az EU-ban” A kétnapos brüsszeli székhelyű képzés ismerteti az Európai Unió energetikai politikájának fő elemeit, a vonatkozó szabályrendszert, és kivételes rálátást nyújt az ágazatot érintő legújabb fejleményekre és a várható jogszabályi tervezetekre. „Közlekedés és szállítmányozás a belső piacon” Betekintés az Európai Unió közúti és vasúti szállításra vonatkozó szabályozási hátterébe, az ágazatot érintő legfontosabb jogszabálytervezetek és a TEN-ek 2007–2013-as finanszírozásába. „Az EU környezetvédelmi politikája” Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának aktuális irányai és hatása a vállalatokra. A csoportok minimum 10 fő jelentkezésével indulnak. További információ és jelentkezés:
[email protected] vagy
[email protected] 1055 Budapest, Kossuth tér 6–8. Telefon/fax: 354-0848
BRÜSSZELI PÁLYÁZATOK:
Az IKT-politika támogatási programja, 2007–2013 Előző számunkban a 2007–2013 között várható brüsszeli pályázatokról indítottunk sorozatot. Mostani összeállításunkban az európai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében létrehozott Versenyképességi és Innovációs Keretprogram második egyedi alprogramját mutatjuk be. n Az IKT, vagyis az információ- és a kulturális sokszínűségre), valamint az kommunikációtechnológiák alprogram európai információs társadalom monicélja az információs társadalom fejlődé- toringját célzó projektek. sének gyorsítása a lisszaboni stratégia 2. Az IKT szélesebb körű bevezetése és céljainak megfelelően. A program tá- IKT infrastruktúra-beruházások támomogatja az egységes európai informá- gatása az innováció érdekében. ciós tér kialakítása, valamint az információs termékek és szolgáltatások belső Támogatási célterületek: piacának erősítése érdekében végrehaj- – A szolgáltatásokban és termékekben tott akciókat. Az IKT-alkalmazások alkalmazott IKT innovációját elősegítő széles körű elterjedésének támogatására kkv- és közszolgáltatói projektek. biztosított pénzügyi referenciaösszeg az – A köz- és a magánszféra együttműköelkövetkező hét évre 801,6 millió euró. dését ösztönző, valamint az állami-magán partnerségek előmozdítását célzó A program fő célkitűzései: innovációs és IKT-beruházások. 1. Egységes európai információs tér ki- – Az európai polgárok és vállalkozások alakítása, az információs termékek és tudatosságát és ismereteit bővítő akciszolgáltatások belső piacának erősítése. ók, valamint az IKT kirajzolódó fejlőTámogatásra jogosultak az IKT-alapú dési irányairól szóló európai szintű viszolgáltatásokhoz való folyamatos hoz- ták ösztönzése. záférést, a digitális tartalom fejleszté- 3. Közérdekű területeken hatékonyabb sére vonatkozó feltételek javítását (kü- szolgáltatások kialakítása és az életmilönös tekintettel a többnyelvűségre és nőség javítása. ❚❚
12
46. évfolyam 4. szám
A pályázatra azok jelentkezését várják, akik a támogatásból az IKT-hoz való hozzáférés és a digitális írástudás bővítését; az IKT-alkalmazással kapcsolatos bizalom erősítését, valamint az IKT alkalmazásának támogatását tűzték ki célul, különösen az adatvédelem kérdéseit illetően. Ugyancsak támogatásra számíthatnak azok, akik közérdekű területeken és az IKT által lehetővé tett társadalmi részvétel érdekében az elektronikai szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítását tervezik, beleértve az interoperábilis páneurópai vagy határokon átnyúló közszolgáltatásokat, valamint a közös érdekű szolgáltatási elemek kialakítását és a helyes gyakorlatok cseréjét. A pályázati feltételrendszer és a pályázati kiírások alapjául szolgáló éves munkaterveket jelenleg készítek elő. További információ:
[email protected]
MU N K A AD Ó K É S MU N K AVÁLL ALÓ K A Z EU - BAN
Gazdasági szerkezetváltás az új tagállamokban
Az új tagállamokban lezajlott gazdasági szerkezetváltásról és a szociális partnereknek a folyamatban betöltött szerepéről készített beszámolót a három nagy európai munkáltatói szervezet. A tanulmány végleges változatát június végén vitatták meg Brüsszelben. n A UNICE, a UEAPME, és a CEEP, valamint a szakszervezet (ETUC) által közösen szervezett projekt első lépéseként külső szakértők bevonásával még tavaly elkészültek az országjelentések. A magyar tanulmányt a szociális partnerszervezetek szakértőivel folytatott interjúk és előzetes kutatómunka alapján dr. Jókay Károly állította össze. A jelentéstervezetet tavaly ősszel az MGYOSZ székházában tartott nemzetközi szemináriumon kommentálhatták és bírálhatták a szociális partnerek. Az ennek nyomán készített végleges változatot a többi országjelentéssel együtt Alan Wild független szakértő prezentációjával ismertették a mostani brüsszeli vitán. A résztvevők többek között arra a problémára próbáltak megoldást találni, hogy miként tudják a szociális partnerek a munkahelyüket elvesztő munkavállalókat segíteni. Ilyennek nevezték egyebek mellett az életen át tartó tanulást, a régiók
közötti munkaerő-áramlást, illetve a részmunkaidős foglalkoztatást. A projekt alapján készített végső jelentést az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottsága előtt vitatják majd meg. Az eredmények fényében pedig úgy alakítják az európai szociális partnerek jövőbéli munkaprogramját, hogy annak alapján a gazdasági és társadalmi változások okozta kihívásoknak az új tagállamok szociális parterei meg tudjanak felelni. A rendezvény iránti figyelmet jelzi, hogy azon Vladimír Spidla foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi biztos, valamint az európai partnerszervezetek főtitkárai is részt vettek. Az MGYOSZ-t négytagú delegáció – Virágné dr. Móga Julianna (Color Kft., ügyvezető igazgató), Nagy János (ÉVOSZ, ügyvezető igazgató), dr. Nosztrai Judit (MGYOSZ, vezető szakértő), Ruszanov Anett (MGYOSZ, nemzetközi koordinátor) – képviselte a rangos konferencián.
A panel résztvevői: Liliane Volozinskis (UEAPME, szociális ügyek igazgatója), Valeria Ronzitti (CEEP, jogi szakértő), Maria-Héléna André (ETUC, főtitkárhelyettes), Alan Wild (szakértő, a szintézisjelentés és a végső jelentés készítője), Philippe de Buck (UNICE-főtitkár), Rainer Plassman (CEEP-főtitkár), John Monks (ETUC-főtitkár), Hans-Werner Müller (UEAPME-főtitkár)
Munkavállalók pénzügyi részvétele
Eltérő módon ugyan, de a munkavállalók az összes új uniós tagállamban részesedhetnek a vállalatok pénzügyi eredményéből – ez a lényege annak a jelentésnek, amelyet az MGYOSZ szlovén partnerszervezete által indított projekt zárásaként tárgyaltak a közelmúltban Ljubljanában.
A konferencia résztvevői
n A szlovén munkaadók szervezete (ZDS) uniós támogatással indított projektje a munkavállalók pénzügyi részvételének (financial participation) jogi szabályozását vizsgálta a közösség tíz új tagállamában. Az egyéves munka utolsó nemzetközi szemináriumát június végén rendezték a szlovén fővárosban. A tagállamok szakértőinek munkájával összeállított dokumentum vizsgálja egyebek mellett a vállalatok pénzügyi eredményéből való munkavállalói részesedés és részvétel lehetséges formáit, valamint annak jogi hátterét. A tanulmány írói kitértek például
a nyereségmegosztás, a résztulajdonlás, a munkavállalói kivásárlás, valamint részvényopciókkal kapcsolatos kérdésekre. A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az új tagállamokban eltérő arányban ugyan, de ismertek a munkavállalók pénzügyi részvételének különböző formái, ám jogi szabályozottságuk igen alacsony mértékű. Az Európai Unió tíz új tagállamának munkáltatói és szakszervezeti prezentációin túl a régi tagállamok, valamint az Európai Bizottság szakértői is megosztották tapasztalataikat a résztvevőkkel.
46. évfolyam 4. szám
13 ❚❚
KITEKINTŐ
N EM ZE T KÖZI K AP C S O L ATO K
Nagyobb szerep az európai szociális partnereknek Az eddiginél jelentősebb hangsúlyt kap a szociális partnerek véleménye az unión belül – legalábbis ezt ígérte Wolfgang Schüssel osztrák kancellár azon a júniusi bécsi találkozón, amelyen 39 ország gyáriparos-szervezeteinek vezetői vettek részt. n Az Európai Munkaadói Szövetség (UNICE), melynek az MGYOSZ 2005. január óta teljes jogú tagja, az európai alapszerződésekben elismert európai szociális partner. Mint ilyen, a Bizottság kétlépcsős konzultációs folyamat révén köteles bekapcsolódni az uniós jogszabály-előkészítő folyamatba. Az európai érdekegyeztetés az idei év első hat hónapjában, vagyis az osztrák elnökség idején kiemelt fontosságot kapott. A szociális partnerséget kiemelten kezelő osztrák tradícióknak megfelelő-
en az elnökség európai szintre emelte a társadalmi „kerekasztal” gyakorlatát. Nyolc alkalommal tartottak az európai munkaadók és az elnökség között miniszteri, illetve miniszterelnöki szintű találkozót. A UNICE pedig először kapott hivatalos meghívást és szót az Európai Tanács tavaszi ülésén. Az elnökségi feladatokat július elseje óta ellátó Finnország, illetve a 2007-ben következő Németország az ígéretek szerint ugyancsak az eddigieknél nagyobb súlyt fog fektetni a társadalmi konzultációra.
Konferencia történelmi falak között
A UNICE elnökségi ülése Bécsben A félévzáró tanácsüléseket megelőzően az Európai Unió elnökségét biztosító tagország fővárosa ad helyet a UNICE elnöki tanácskozásának. A UNICE Elnöki Tanácsa a tagállami munkaadói szervezetek legfelsőbb koordinációs és egyeztetési fóruma. A júniusi bécsi ülésen az MGYOSZ részéről dr. Vadász Péter társelnök és Wimmer István főtitkár vettek részt.
Harminckilenc országból érkeztek a résztvevők
A finn EU-elnökség programja A második fél évben a finnek vették át a stafétabotot az osztrákoktól az Európai Unió elnökségében. Európa jövője, versenyképesség, külpolitika, igazságügy és biztonság, transzparencia – címszavakban ezek lesznek a következő fél évben a soros elnöki teendőket ellátó Finnország prioritásai. n „Legfőbb ideje, hogy eldöntsük, milyen uniót akarunk tíz vagy húsz éven belül – és hogyan érhetjük el mindezt” – vélekedett a finn miniszterelnök a programot bemutató beszédében, hozzátéve, hogy szerinte az EU két kulcsproblémával küszködik: ezek a gyenge legitimitás és a nem hatékony döntéshozatal. Közölte, hogy Finnország mindkét problémával foglalkozni kíván. A kormányfő rámutatott, hogy országa a következő fél év alatt összesen öt prioritásra kíván összpontosítani. Európa jövőjével kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy a török, horvát tárgyalásokra és a nyugat-balkáni helyzetre különösen oda kell figyelni a következő időszakban. Az elnökség nagy figyelmet szentel majd a versenyképességnek, valamint az innovációs politikának, ami az állam- és ❚❚
14
46. évfolyam 4. szám
kormányfők októberi informális ülésének fő témája lesz. A találkozón emellett kiemelt szerepet kap a külső energiakapcsolatok témaköre: Vlagyimir Putyin orosz elnök már meghívást is kapott az ülés utáni vacsorára. Ami a külpolitikát illeti, Helsinki szerint tovább kell javítani az unió válságkezelési képességét, valamint kapcsolatait Oroszországgal. A finnek a közös külpolitika mellett tették le a voksot. Az igazságügy és biztonság területén Finnország célja az, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzen a nemzetközi bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékony fellépésre. Végezetül, Helsinki üdvözölte az Európai Tanács június 16-i nyilatkozatát a döntéshozatali folyamatok átláthatóságáról, kiemelve: az elnökség célja, hogy ezt mihamarabb alkalmazzák is a gyakorlatban.
M AGYAR GYÁR I PAR
Nyitás keletre
ről. A UNICE elnöke szerint ennek az egyezménynek igen széleskörűvé kell válnia, vagyis a teljes gazdasági életet át kellene fognia az áruk és szolgáltatások cseréjétől a befektetések szabályozásán át a vámokig. Gyakorlatilag Seillière egy ugyanolyan kedvezményes elbánásmódot javasol Oroszországnak, mint amilyen az Európai Gazdasági Térség egyezmény rendszerének keretében már érvényben van Norvégiával. Ez lehetővé teszi, hogy az adott ország élvezze az európai egységes piac előnyeit, ugyanakkor kívül maradjon a közösségen. Ez a megoldás Brüsszelnek és Moszkvának is kiválóan megfelelne nemcsak politikailag, de gazdaságilag is. A két fél között érvényben lévő együttműködési megállapodás ugyanis már elavult, és gátolja a gazdasági kapcsolatok fejlődését. A felek közötti árucsere értéke évente mindössze 150 milliárd eurót tesz ki, ami jóval alatta marad a gazdasági súlyuknak és lehetőségeiknek is. Ráadásul az orosz export fele energiahordozó, ami hosszú távon sérülékennyé teszi az orosz gazdaságot. Az európai működőtőke- (FDI-) befektetések értéke ugyanakkor alig éri el az évi 17 milliárd eurót, ami rendkívül alacsony szintet jelent az orosz igényekhez és a rendelkezésre álló forrásokhoz képest. Egyik fél sem tudja fokozni tehát a saját versenyképességét a másikkal kiépítendő szorosabb együttműködés nélkül. Az Európai Unió ugyanis belátható időn belül aligha fog olyan alternatív és biztonságos energiaforráshoz jutni, mint amit a csővezetéken érkező orosz energiaforrások jelentenek. Az európai felvevőpiacnak azonban orosz szemszögből sincsen alternatívája, hiszen még el fog telni legalább egy étized addig, amíg kiépül a vezetékrendszer a hatalmas étvágyú ázsiai fogyasztók, Kína, India és Japán irányába. Az orosz gazdaságnak emellett szüksége van Európára óriási tőke- és technológiaigénye kielégítése érdekében is. Gyakorlatilag az egész orosz ipari és városi infrastruktúra olyan szinten le van ugyanis robbanva, hogy bármikor műszaki katasztrófákba torkollhat egyszerű működtetése is. Az európai cégek így termékeiknek és szolgáltatásaiknak egy fizetőképes és folyamatosan bővülő piachoz juthatnának, ami jelentős mértékben hozzájárulhatna az egész EU versenyképességének növeléséhez.
Július elején meglepő javaslattal állt elő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke: szabad kereskedelmi egyezményt szorgalmazott Oroszországgal. Vajon képes lesz-e Európa egységes szabályozás kialakítására legnagyobb és energiatartalékai miatt legjelentősebb keleti partnerével a kontinensen? n A UNICE, az Európai Munkaadói Szövetség elnöke, Ernest-Antoine Seillière mindenesetre lelkesen támogatta az ötletet a július elején megrendezett szentpétervári gazdasági fórumon, mely megadta az alaphangot a világ gazdasági nagyhatalmainak július közepi csúcstalálkozójához. Emlékeztetett arra, hogy ha megkérdezi az európai vállalkozókat az oroszországi lehetőségek felől, akkor általában azt a választ kapja: az orosz piacnak óriási lehetőségei vannak a távlatokban. A kapcsolatépítés azonban túlságosan bonyolult most éppen ahhoz, és nem kevésbé kockázatos is, hogy bármilyen konkrét üzletbe kezdjenek. Hasonló válaszokat adnak az orosz üzletemberek is, ha megkérdezik őket az európai piaci lehetőségekről, csak itt az európai rendszer bonyolultságára és a brüsszeli bürokrácia nehézkességére panaszkodnak. A közhangulat tehát mindkét oldalon kivárásra rendezkedett be, de ebbe aligha kell az üzleti életnek belenyugodnia. Az érdeklődés ugyanis egyre élénkebb mindkét fél részéről az ígéreteknél sokkal konkrétabb lehetőségek iránt. Erre utal az a legutóbbi próbál-kozás is, amely a legnagyobb európai acélkonszernt, az Arcelort próbálta meg egyesíteni a Szeversztal orosz acélóriással. Az üzlet megbukott ugyan az indiai származású Laksi Mittal ajánlatán, de mindenképpen azt mutatja, hogy a felek megelégelték politikusaik óvatoskodását. A szabad kereskedelmi egyezmény valószínűleg az egyetlen lehetőség arra, hogy Európa integrálja Oroszországot a világgazdaságba. Az Európai Unió a kurátora az orosz csatlakozásnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A kölcsönös viták ellenére jó esély van arra, hogy ez a folyamat ez év végére lezárul. Azért volna óriási jelentőségű lépés az, ha Moszkva csatlakozni tudna a WTO-hoz, mert ez év végéig le kell zárulnia világkereskedelmet korlátozó védővámok és állami támogatások felszámolására hivatott dohai fordulónak is. Ha a tárgyalások tétje
az, hogy a világ legfejlettebb országai megnyitják a mezőgazdasági termékek piacát a fejlődők előtt, míg az utóbbiak cserébe leépítik azokat a védővámokat, amelyek megakadályozzák a fejlett ipari termékek térhódítását a saját piacaikon. Amennyiben sikerül egy olyan kompromisszumra jutni ez év végéig, amely
mindkét felet kielégíti, akkor van esély arra, hogy ezt az alkut az amerikai törvényhozás is elfogadja majd. Ha ez megbukik, akkor viszont az egész világkereskedelem jövője bizonytalanná válik, mert az amerikai elnök jogosítványai a tárgyalások eredményeinek gyors elfogadtatására jövőre lejárnak. Márpedig az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül igen felesleges bármilyen világkereskedelmi egyezmény megkötése is. Az első lépést a világgazdasági integráció felé tehát Oroszországnak a WTOtagság megszerzésével kell megtennie, amihez az EU már régóta aktív segítséget nyújt, s amit támogat az európai munkaaadókat tömörítő UNICE is. A második lépésben következhetne Barroso javaslata az Oroszországgal megkötendő szabad kereskedelmi egyezmény
46. évfolyam 4. szám
15 ❚❚
ADÓSAROK
M AGYAR GYÁR I PAR
Új adónemek a láthatáron Több új, eddig nem létező adófizetési kötelezettség vár az adózókra, legalábbis az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok alapján. Cikkünkben a társas vállalkozásokat terhelő főbb új adókötelezettségekre vonatkozó tervezeteket ismertetjük. A szolidaritási adó A javaslatok szerint új adónem a szolidaritási adó. Ezt a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozásoknak kell majd fizetniük. Az adó alapja az adózás előtti eredmény módosított összege lesz. A tervezet alapján az adóalap csökkenthető a kapott osztalék, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségek összegével, valamint az ingyenesen kapott támogatás, juttatás és az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével. Az adó mértéke 4 százalék. Fontos, hogy az adózó köteles adóelőleget fizetni az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig. Az adóelőleg kiszámításánál a társas vállalkozást választási jog illeti meg: vagy teljes 2006. évi működése adóalapba számítandó összegének a 2006. szeptember 1. napjától számított időarányos részét fizeti meg, vagy a 2006. évről készített beszámoló 2006. augusztus 31. fordulónappal készített közbenső mérleg adózás előtti eredményével csökkentett összege után fizet szolidaritási adót. Ezt követően a fizetésére kötelezettnek háromhavonta, egyenlő részletekben kell adóelőleget fizetni. A szolidaritási adó 2006. szeptember 1-jétől lép hatályba. Szolidaritási adó fizetésére kötelezett az a magánszemély is, akinek összevont adóalapja a járulékalap felső határát, vagyis jelenleg a 6,3 millió forintot meghaladja. Amennyiben a magánszemély kifizetőtől származó, olyan jövedelmet kap, amely a különadóra meghatározott adóalapot túllépi, vagy a magánszemély ezt kéri, úgy a kifizető vonja le a különadó-előleget és fizeti azt be az APEH részére. A magánszemélyek különadójára vonatkozó rendelkezések 2007. január 1-jétől hatályosak. Házipénztáradó A társas vállalkozások házipénztáradó fizetésére kötelezettek. Ennek alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenlegnek az átlagos napi készpénzforgalom-egyenleg összegének kétszeresével ❚❚
16
46. évfolyam 4. szám
csökkentett összege. Az adó mértéke 20 százalék. A javaslat szerint az erről szóló törvény 2007. január 1-jétől lesz hatályos. A pénzkezeléshez kapcsolódó fontos, régóta fennálló szabály, hogy a PSZÁF által kibocsátott engedéllyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek pénzkölcsönt nem nyújthatnak. Egy esetleges adóellenőrzés révén a kölcsönügyletet az adóhivatal fiktívnek minősítheti. A salátatörvény tervezetének rendelkezése szerint ha a házipénztáradó alapját osztalékként kifizetik, akkor az így keletkezett jövedelmet 10 százalékos szja terheli az osztalékjövedelemre egyébként irányadó 25 és 35 százalékos adókulcs helyett. A 10 százalékos adókulcscsal történő osztalékkivonás lehetősége a 2006. augusztus 31. előtt keletkezett adóalapra vonatkozik. Elvárt adó Elvárt adót a vállalkozás átalányjelleggel, az adóévben elért nyereségére tekintet nélkül köteles fizetni, amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el a vállalkozás összes bevételének az eladott áruk beszerzési értékével és a vállalkozás külföldi telephelyének bevételével csökkentett összegét. Az adó alapja ennek az ár-
Dr. Vilmányi Ágnes ügyvéd
bevételnek a 2 százaléka. Az adó mértéke a tervezet szerint 5 millió forint adóalapig 10 százalék, efelett pedig 16 százalék. A javaslat lehetőséget biztosít az adózó számára az adó alóli mentesség kérelmezésére. Az elvárt adóval gyakorlatilag megfordul a jelenleg működő rendszer. Eszerint az adózónak a mentesség iránti kérelmében kell bizonyítania az adóhivatal számára, hogy a vállalkozás veszteséges, szemben a jelenleg fennálló helyzettel, amelyben az APEH-nek ellenőrzési eljárás keretében, bírósági felülvizsgálat lehetősége mellett kell bizonyítania azt, hogy a vállalkozás által kimutatott eredmény nem fedi a valóságot. A tervezet indokolatlanul sújtja azokat a vállalkozásokat, amelyek értékesítésük előállításához nagyobb arányban vesznek igénybe szolgáltatásokat, mivel a javaslat csak a beszerzett és továbbértékesített áruk beszerzési árával engedi az adóalapot csökkenteni, míg szolgáltatások esetében erre nincs lehetőség. Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda Tel.: 35-1-312-2222, 36-1-354-0946 E-mail:
[email protected]
MEGYEKÖRKÉP
É SZ AK- M AGYAR O R SZ ÁG
Vállalkozások a területfejlesztésben
Miként érhető el a vidékfejlesztésben hosszú távú és fenntartható eredmény? Egyebek mellett erre a kérdésre keresték a választ azon a konferencián, amelyet az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége, az MGYOSZ tagszervezete szervezett a „Vállalkozások bevonása a területfejlesztési folyamatokba” címmel. n Az esemény része volt a miskolci kapcsolatos tapasztalatairól. A rendezvészékhelyű Ökológiai Intézet Alapítvány nyen elhangzott előadások témái több „A fenntartható vidékfejlődés elősegítése területet is érintettek. Szó esett például az Aggteleki-karszt magyarországi ré- a vállalati felelősségvállalásról és azokról szén„ című programjának. az ökológiai problémákról, amelyekkel A tanácskozáson a résztvevők áttekin- napjainkban szembesülnek a globalizátették egyebek mellett azt, hogy miként lódó társadalmak. lehet segíteni a hagyományosnak te- Az Észak-magyarországi Gyáriparosok kinthető tevékenységekből élő helyieket Szövetsége a továbbiakban is fontosnak termékeik, szolgáltatásaik ismertebbé tartja hasonló rendezvények, munkaértételével, valamint értékesítési lehetősé- tekezletek szervezését, az üzleti vezetők geik bővítésével. Keresték annak mód- és a többi érintett között zajló kommuját is, hogy miként oldhatók fel a helyi nikáció elősegítését. Ez azért is szükséérdekcsoportok közötti ellentétek, és ges, mert mára mind a civil szférában, összegyűjtötték a térségből származó mind az üzleti vállalkozásokban elég pályázati terveket, ötleteket. A Észak- irányítási és vezetői kapacitás halmozómagyarországi Gyáriparosok Szövetsége dott fel ahhoz, hogy a helyi társadalom által szervezett konferencia lehetőséget szereplőivel összefogva, felelős magatarkínált arra is, hogy a szervezet beszámol- tással a fenntartható fejlődés felé terelje jon a Global Compact kezdeményezéssel a társadalmat. A Global Compactot Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta életre 1999-ben. Célja, hogy a vállalatok, a különböző ENSZ-szervek, a kormányok, a munkavállalói érdekképviseletek és a civil szervezetek között kapcsolatot teremtve ösztönözze a lefektetett négy fő elv – az emberi jogok, a munkajog, a környezetvédelem és a korrupció elleni harc-terén megfogalmazott kilenc alapelv érvényesítéséhez szükséges együttműködést. A kezdeményezés 2005-ben indult el Magyarországon is.
TALÁLKOZZON HAVONTA AZ ORSZÁG VEZETŐ ÜZLETEMBEREIVEL A MAGYAR GYÁRIPAR HASÁBJAIN! A vállalkozókat érintő aktuális témák bemutatása mellett hirdetéseivel olyan közönséget érhet el, mely erősítheti versenyképességét. n Terjedelem: A4 n Formátum: minimum 20 oldal n Példányszám: 5000 db n Megjelenés: évente tíz alkalommal
HIRDETÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK:
MAGYAR GYÁRIPAR Lovas Gábor Telefon: 36 (30) 537-2483 Telefon: 36 (1) 269-2227 Fax: 36 (1) 474-2063 E-mail:
[email protected]
VERLAG DASHÖFER SZAKKIADÓ KFT. ÉS TSA BT. Telefon: 36 (1) 428-3887 E-mail:
[email protected]
A MAGYAR GYÁRIPAR HIRDETÉSI ÁRAI Megjelenés száma
1/1 színes
1/2 színes
1
100 000 Ft
60 000 Ft
2
195 000 Ft
117 000 Ft
3
285 000 Ft
171 000 Ft
4
370 000 Ft
222 000 Ft
5
450 000 Ft
270 000 Ft
6
525 000 Ft
315 000 Ft
7
585 000 Ft
351 000 Ft
8
635 000 Ft
381 000 Ft
9
685 000 Ft
411 000 Ft
10
725 000 Ft
435 000 Ft
Az árak az áfát nem tartalmazzák! Az árak az MGYOSZ tagjaira vonatkoznak. Nem MGYOSZ-tagok számára a felár +20%
46. évfolyam 4. szám
17 ❚❚
GONDOL ATJEL
M AGYAR GYÁR I PAR
A lehetséges művészetének tárháza Az a könyv, amely a rendkívül gazdag menedzsment-szakirodalom s az ilyen művek erős versenye ellenére immár ötödik kiadását éri meg, csak jó lehet. A menedzsmentgondolat története című kötet valóban alapműnek számít. n Menedzsment: az Encyclopaedia Britannica 2006-os kiadása 1659 szócikket hoz fel e kulcsszóra. Valóban létfontosságú szakterület. A modern gazdaságban a cégek eredményes és hatékony működéséhez nélkülözhetetlen azok legmagasabb mesterségbeli tudással megvalósított menedzselése. A globalizáció kíméletlen előrehaladásával ez még inkább igaz, hiszen a folyamat lényegében már napjainkra is egyetlen, osztatlan és oszthatatlan küzdőtérré tette a világgazdaságot. Olyan területté, ahol a cégek már mindinkább csak a maguk erejében találhatnak védelmet a versenytársakkal szemben. Az erősebb mindent visz, feltéve, hogy képes jól használni és fejleszteni is az erejét – ezt adja a menedzsment. Az ebben legjobbak még arra is képesek lehetnek, hogy megtalálják a piacon azokat a szegmenseket, réseket, amelyekben a cégük másoknál erősebb tud lenni. Tudomány vagy művészet? A politikára mondják, hogy az a lehetséges művészete, de ez legalább annyira érvényes a menedzselésre is. Tehát tudomány vagy művészet a menedzselés? Kétségkívül a kettő mesteri ötvözése. Démokritosz még úgy mondta, az értelemből három dolog fakad: a helyes gondolkodás, a helyes beszéd és a helyes cselekvés. A menedzselés lényege a gondolkodás, a cselekvés és a kommunikáció, a menedzsmentnek pedig ezt úgy kell megvalósítania, hogy irányításával a cég az adott feltételek és lehetőségek között elérhető optimális eredményt hozza. Ennek megvalósításához azonban ma már az elengedhetetlenül szükséges értelem mellett annak támogatására legalább annyira kell a létező legjobb szaktudás is. Az igazán jó menedzsert két tényező emeli ki a versenyben,
és még azok is csak akkor, ha egymást erősítve működnek: a kimagasló tehetség és a szaktudás. A tanulással elsajátított tudás jelentőségét kitűnően mutatja szerepe a jó menedzserek egyik legfontosabb képességének, az intuíciónak a működésében. Tény, hogy a menedzserek jelentős mértékben támaszkodnak megérzéseikre. Ám tudjuk azt is, hogy az intuíció voltaképpen egy nagyrészt vagy akár egészében a tudatunk alatt
végbemenő döntési folyamat eredménye. Ebből vitathatatlanul következik, hogy csak akkor működhet jól, ha nagy tudásanyagra támaszkodhat – nem csekély részben a tudománnyá kiforrott menedzsmentgondolatok ismeretére. Ám hogy voltaképpen mi teszi az eredményes és hatékony menedzselést és az erre képes menedzsmentet, erre könyvtárnyi szakirodalom kínálja, a reálisabbja pedig keresi a választ. Tudnunk kell azt is, hogy végső válasz erre nincs, és nem is lehet, hiszen a menedzsment tudománya, mestersége és művészete együtt fejlődik a világgal. Miközben lehetőségeit, módszereit és ebből következően az egész tartalmát meghatározó mértékben és
vele erős kölcsönhatásban formálják az új technikák. Csak a legutóbbi fél évszázadot tekintve ilyen hatást gyakoroltak például a modern tervezési technikák, majd a számítógép alkalmazása, legújabban pedig az információs és kommunikációs technológiák. És ki tudja, hogy mit hoz ebben a holnap? Tudományos igénnyel Amint a szerző – a szakterület neves kutatója és egyetemi tanára – mondja, a menedzserek mai céljai és problémái alapvetően ugyanazok, mint elődeiké. Inkább a szóba jövő megoldások változnak, ahogy halad a világ, fejlődnek az eszközök és változnak az értékek. Könyvében a menedzsmentgondolat történetét, folyamatosan kibontakozó fejlődését tárja elénk a felismerhető legkorábbi kezdetektől. Művének szakmai értékét egyértelműen mutatja, hogy a menedzsment-szakirodalom rendkívül gazdag kínálata s az ilyen művek erős versengése ellenére is már az ötödik kiadása jelent meg. Wren a tudományos igénnyel és alapossággal kimunkált áttekintést öt nagy részre osztja. A korai menedzsmentgondolat a kezdetektől a tudományos menedzsment korszakának egyesült államokbeli hajnaláig ível. Példákat sorakoztat fel arra, hogy a menedzsment gyakorlata, amely alapvető része minden szervezett erőfeszítésnek, ősidők óta fontos szerepet játszik, s csupán a menedzsmenttudomány dokumentálása és kutatása viszonylag új keletű. Dr. Osman Péter Daniel A. Wren: The History of Management Thought A menedzsmentgondolat története John Wiley & Sons, 2005, 5. kiadás
A Magyar Gyáripar az MGYOSZ hivatalos havilapja – Kiadja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Szerkesztőség: Budapest, Kossuth Lajos tér 6–8. Telefon: 269-2227, e-mail:
[email protected], internet: www.mgyosz.hu Felelős szerkesztő: Szalontay Mihály Szerkesztő: Lovas Gábor Korrektor: Lehotka Gábor Fotó: Vámos Judit Művészeti vezető: Ujvári Zoltán Szerkesztőségi titkár: Szalontay Szvetlána Nyomdai előkészítés: Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és Tsa Bt. 1062 Budapest, Andrássy út 126. Ügyvezető igazgató: Ralf van Duyn Hirdetésfelvétel: 06-1-428 3887
[email protected] Nyomdai munkák: Re-Noir Kft., 1112 Budapest, Kőérberki út 36. Felelős vezető: Hemle János
ISSN: 12196193
❚❚
18
Megjelenik 5000 példányban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával
46. évfolyam 4. szám
A LAPOT AZ OBSERVER SZEMLÉZI
