MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-96/5 számú előírás Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek
Processed cereal-based foods and baby foods for infants and young children
Ezen előírás az Európai Közösségek Bizottságának 98/36/EK és 1999/39/EK irányelveivel módosított, a Bizottság 96/5/EK irányelve alapján készült. This Regulation is equivalent in technical content to Commission Directive 96/5/EC as amended by Commission Directives 98/36/EC and 1999/39/EC. Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1998. (Első kiadás) Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2001. (Második, módosított kiadás)
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM rendelet tartalmazza.
Ez a 2., módosított kiadás 2002. július 1-jén hatályon kívül helyezi az 1998-ben kiadott előírást.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait – az Európai Unió gyakorlatát követve – folyamatosan igazítják a fogyasztói igények változásaihoz, a tudomány és technika újabb eredményeihez. Ezért ezen előírás alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy a szöveg időközben nem változott-e. A változásokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő közli. Az előírásokat az MSZT Szabványbolt (Budapest, IX. Üllői út 25., levélcím: Budapest, Pf. 24, 1450) árusítja.
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-96/5 számú előírás Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek
Processed cereal-based foods and baby foods for infants and young children 1. § Ezen előírás a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-89/398 számú előírásában szabályozott, annak mellékletében felsorolt, különleges táplálkozási célra készült termékek 2. csoportjára vonatkozik.
2. § 1. Ezen előírás olyan különleges táplálkozási célra készült termékekre vonatkozik, amelyek kielégítik az egészséges csecsemők és kisgyermekek speciális igényeit, és felhasználhatók a csecsemők étrendjének összeállításához az elválasztás idején és/vagy a kisgyermekek étrendjében a felnőtt korban fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán. Ezen előírás hatálya alá tartozó készítményeket nem szabad a 4 hónapnál fiatalabbak számára ajánlani és étrendjükben felhasználni. Azokon a termékeken, amelyeket négy hónapnál idősebbek részére ajánlanak, feltüntethető, hogy az adott életkortól kezdve akkor adhatók, ha ez nem ellenkezik az orvos, táplálkozási szakember, gyógyszerész vagy egyéb, anya- és gyermekgondozó szakember tanácsával. A következők sorolhatók ide: (a) „Csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonalapú élelmiszerek” a következő négy csoportba oszthatók: (i) amelyeket tejjel vagy más megfelelően tápláló folyadék felhasználásával készítettek, illetve kell a fogyasztásra elkészíteni; (ii) amelyeket nagy mennyiségű fehérjét tartalmazó élelmiszer felhasználásával állítottak elő, és amelyeket vízzel vagy más fehérjét nem tartalmazó folyadékkal készítettek, illetve kell fogyasztásra elkészíteni; (iii) tészták, amelyeket vízben vagy más megfelelő folyadékban való főzés után lehet fogyasztani; (iv) kekszek és hasonló lisztes készítmények, amelyek változatlan formában vagy aprítás, porítás után víz, tej vagy más alkalmas folyadék hozzáadása után fogyaszthatók. (b) A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerektől eltérő egyéb „bébiételek”. 2. Ez az előírás nem vonatkozik a kisgyermekek számára készített tejféleségekre.
3
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5 3. Ezen előírás szempontjából: – ”csecsemő” a 12 hónapnál fiatalabb gyermek; – ”kisgyermek” az 1 és a 3 éves kor közötti gyermek; – „peszticidmaradék” a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételekben és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben levő növényvédő szerek maradványait jelenti, beleértve azok metabolitjait és bomlástermékeit.
3. § A csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek kizárólag olyan anyagok felhasználásával állíthatók elő, amelyek az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján megfelelnek a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálkozási igényeinek.
4. § 1. A csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek összetételének meg kell felelnie az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. 2. A II. mellékletben felsorolt bébiételek összetételének meg kell felelnie az ott leírt követelményeknek.
5. § A tápérték növelésére kizárólag a IV. mellékletben felsorolt, megfelelő tisztaságú anyagok használhatók fel a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek előállítása során.
6. § 1. A csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek semmilyen anyagot sem tartalmazhatnak olyan mennyiségben, hogy az veszélyeztethesse a csecsemők és kisgyermekek egészségét. Ezen termékek mikrobiológiai jellemzőinek meg kell felelniük a mikrobiológiai tisztaságra vonatkozó előírásoknak. 2. A csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek az egyes peszticidmaradékokból nem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg-t meghaladó mennyiséget. A bébiételekre és a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre megadott maximális értékek a fogyasztásra kész készítményekre, illetve az előállító útmutatója alapján elkészített élelmiszerre vonatkoznak. A peszticidmaradékok meghatározásához általánosan elfogadott vizsgálati módszereket kell alkalmazni.
7. § 1. Ezen előírás hatálya alá tartozó termékeken az általános jelölési előírások által meghatározottakon túl fel kell tüntetni a következőket is: (a) Azt a kort, amelytől kezdve a termék – összetételét, halmazállapotát vagy más jellemzőit figyelembe véve – kisgyermekeknek adható.
4
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5 (b) A glutén hiányát, mivel a 6 hónapnál fiatalabbaknak is ajánlott élelmiszerek ilyen anyagot nem tartalmazhatnak. Az ilyen termékek készítéséhez nem használhatnak fel búzát, árpát, rozsot, zabot, tönkölybúzát, valamint ezek hibridjeit vagy ezekből származó készítményeket, beleértve a keményítőt és a növényi rostokat is. Az ilyen termékeket csak olyan körülmények között szabad előállítani, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy az említett gabonafélékből származó anyagok véletlenül sem kerülhetnek be az élelmiszerbe. (c) Az élelmiszer 100 grammjára vagy 100 milliliterére vonatkoztatott energiatartalmát kJ-ban és kcal-ban, valamint a fehérje, a szénhidrát és a zsír mennyiségét g-ban, illetve amikor ez célszerű, a fogyasztásra ajánlott adagra vonatkoztatva. (d) A forgalmazott termék 100 grammja vagy 100 millilitere, illetve ha ez célszerű, a fogyasztásra ajánlott adag által tartalmazott, az I. és a II. mellékletben felsorolt minden egyes ásványi anyag és vitamin átlagos mennyiségét. (e) Ha szükséges, tájékoztatást a megfelelő elkészítéshez, illetve a használati útmutatások betartásának fontosságát hangsúlyozó feliratot. 2. A jelölésen szerepelhet még: (a) az 1. bekezdés (d) pontjában nem említett, de a IV. mellékletben felsorolt anyagok mennyisége számszerűen, a forgalmazott termék 100 grammjára vagy 100 milliliterére, illetve amikor ez indokolt, a fogyasztásra ajánlott adagra vonatkoztatva. (b) Abban az esetben, amikor a fogyasztásra javasolt mennyiség tartalmazza a referenciaértékek legalább 15%-ának megfelelő vitamin-, illetve ásványianyag-mennyiségeket, a számszerűen megadott értékek mellett tájékoztatást lehet adni a vitaminok és az ásványi anyagok mennyiségéről úgy is, hogy a forgalmazott termék 100 grammjában vagy 100 milliliterében, illetve a fogyasztásra ajánlott adagban levő vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét az V. mellékletben megadott jelölési referenciaérték százalékában kifejezve.
8. § Ez az előírás 2002. július 1-jén lép hatályba.
5
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
I. MELLÉKLET
Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek összetételével szemben támasztott alapvető követelmények A következő követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve az előállító utasításai szerint fogyasztásra elkészített élelmiszerekre vonatkoznak. 1.
Gabonatartalom
A feldolgozott gabonaalapú készítmények alapvetően egy vagy többféle gabonából vagy gabonából és keményítőtartalmú gyökérből, gumóból készült termékek. A gabonából és/vagy a keményítőtartalmú gyökérből, gumóból származó szárazanyag mennyisége legalább a teljes keverék tömegének 25%-a legyen. 2.
Fehérje
2.1.
A 2. § 1. (a) pontjának (ii). és (iv). bekezdésében említett termékekben a fehérje mennyisége legfeljebb 1,3 g/100 kJ (5,5 g/100 kcal) lehet.
2.2.
A 2. § 1. (a) pontjának (ii). bekezdésében említett termékekben a fehérje mennyisége legalább 0,48 g/100 kJ (2 g/100 kcal) legyen.
2.3.
A 2. § 1. (a) pontjának (iv). bekezdésében említett kekszekben, amelyeket nagy fehérjetartalmú élelmiszerek hozzáadásával készítenek, és ily módon hoznak forgalomba, a hozzáadott fehérje legalább 0.36 g/100 kJ (1.5 g/100 kcal) legyen.
2.4.
A hozzáadott fehérje kémiai indexe legalább a referenciafehérje (a kazein, amelynek az aminosav-összetételét a III. melléklet mutatja) kémiai indexének 80%-a, illetve a keverékben levő fehérje hatékonysági aránya (PER; protein efficiency ratio) legalább a referenciafehérje PER-értékének a 70%-a legyen. L-aminosavak hozzáadása minden esetben csupán a fehérjekeverék táplálkozási értékének javítása céljából, és csak olyan arányban engedhető meg, amennyire feltétlenül szükség van a cél eléréséhez.
3.
Szénhidrátok
3.1.
Ha a 2. § 1. (a) pontjának (i). és (iv). bekezdésében említett termékek szacharóz, fruktóz, glükóz, glükózszirup vagy méz hozzáadásával készülnek –
a felsorolt forrásokból származó szénhidrátok mennyisége legfeljebb 1,8 g/100 kJ (7,5 g/100 kcal) lehet,
– 3.2.
a hozzáadott fruktóz mennyisége legfeljebb 0,9 g/100 kJ (3,75 g/100 kcal) lehet.
Ha a 2. § 1. (a) pontjának (ii). bekezdésében említett termékek szacharóz, fruktóz, glükóz, glükózszirup vagy méz hozzáadásával készülnek –
a felsorolt forrásokból származó szénhidrátok mennyisége legfeljebb 1,2 g/100 kJ (5 g/100 kcal) lehet,
–
6
a hozzáadott fruktóz mennyisége legfeljebb 0,6 g/100 kJ (2,5 g/100 kcal) lehet.
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
4.
Zsírok
4.1.
A 2. § 1. (a) pontjának (i). és (iv). bekezdésében említett termékek zsírtartalma legfeljebb 0,8 g/100 kJ (3,3 g/100 kcal) lehet.
4.2.
A 2. § 1. (a) pontjának (ii). bekezdésében említett termékek zsírtartalma legfeljebb 1,1 g/100 kJ (4,5 kcal/100 kcal) lehet. Ha a termék zsírtartalma nagyobb, mint 0,8 g/100 kJ (3,3 g/100 kcal): (a) A zsírokban jelen levő laurinsav mennyisége legfeljebb az összes zsír 15%-a lehet. (b) A zsírokban jelen levő mirisztinsav mennyisége legfeljebb az összes zsír 15%-a lehet. (c) A zsírokban jelen levő linolsav mennyisége legalább 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal) legyen, és legfeljebb 285 mg/100 kJ (1200 mg/100 kcal) lehet.
5. Ásványi anyagok 5.1.
5.2.
Nátrium –
A feldogozott gabonaalapú élelmiszerek készítésekor nátriumsók hozzáadása kizárólag csak technológiai célból engedhető meg.
–
A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek nátriumtartalma legfeljebb 25 mg/100 kJ (100 mg/100 kcal) lehet.
Kalcium
5.2.1. A 2. § 1. (a) pontjának (ii). bekezdésében említett termékekben a kalcium mennyisége legalább 20 mg/100 kJ (80 mg/100 kcal) legyen. 5.2.2. A 2. § 1. (a) pontjának (iv). bekezdésében említett, tejjel készített, fogyasztásra kész termékekben a kalcium mennyisége legalább 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal) legyen. 6. Vitaminok 4.3.
A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek tiamintartalma legalább 25 µg/100 kJ (100 µg/100 kcal) legyen.
6.2.
A 2. § 1. (a) pontjának (ii). bekezdésében említett termékekben, –
a retinolekvivalensben kifejezett A-provitaminok együttes mennyisége legalább 14 µg /100 kJ (60 µg /100 kcal) legyen, és legfeljebb 43 µg /100 kJ (180 µg /100 kcal) lehet.
–
a D-vitamin [(kolekalciferol formában 10 µg megfelel 400 nemzetközi egységnek, (NE)] mennyisége legalább 0,25 µg /100 kJ (1 µg /100 kcal) (megfelel 40 NE-nek) legyen, és legfeljebb 0,75 µg /100 kJ (3 µg /100 kcal) (megfelel 120 NE-nek) lehet.
Ezeket a korlátozásokat akkor sem szabad túllépni, amikor A- és D-vitamint adnak más feldolgozott gabonaalapú termékhez.
7
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
II. MELLÉKLET A csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek összetételével szemben támasztott alapvető követelmények A következő követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, valamint az előállító utasításai szerint elkészített élelmiszerekre vonatkoznak. 1. Fehérje 1.1.
1.2.
1.3.
Amikor csupán hús, baromfi, hal, belsőségek vagy más hagyományos fehérjetartalmú összetevő szerepel a termék megnevezésében, akkor: –
a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőségek vagy más hagyományos fehérjeforrás összességében a termék tömegének legalább 40%-át alkossa,
–
egy fehérjeforrást csak akkor szabad a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,
–
az egyes megnevezett fehérjeforrásokból származó fehérje mennyisége legalább 1,7 g/100 kJ (7 g/100 kcal) legyen.
Ha a termék megnevezésében első helyen szerepel a hús, baromfi, hal belsőségek vagy más hagyományos fehérjeforrás megnevezése egyedül vagy kombinációban, függetlenül attól, hogy a terméket ételnek nevezik-e vagy nem, akkor: –
a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőségek vagy más hagyományos fehérjeforrás/ok/nak összességében legalább a teljes termék tömegének 10%-át kell alkotnia,
–
egy fehérjeforrást csak akkor lehet a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,
–
a név szerint említett fehérjeforrásból származó fehérje mennyisége legalább 1 g/100 kJ (4 g/100 kcal) legyen.
Ha a termék megnevezésében szerepel a hús, baromfi, hal, belsőségek vagy más hagyományos fehérjeforrás neve egyedül vagy kombinációban, de nem az első helyen, függetlenül attól, hogy a terméket ételnek nevezik-e vagy nem, akkor: –
a megnevezett hús, baromfi, hal belsőségek vagy más hagyományos fehérjeforrás(ok)nak összességében legalább a teljes termék tömegének 8%-át kell alkotnia,
–
egy fehérjeforrást csak akkor szabad a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,
–
a név szerint említett fehérjeforrásból származó fehérje mennyisége legalább 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal) legyen,
–
az összes fehérjeforrásból származó fehérje a termékben legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal) legyen.
(a) Ha a sajtot más összetevőkkel együtt említik ízesített termékek megnevezésében, akkor függetlenül attól, hogy a terméket ételnek nevezik-e vagy nem
8
–
a tejtermékből származó fehérje legalább 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal) legyen,
–
az összes fehérjeforrásból származó fehérje legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal) legyen.
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
1.4.
Ha a terméket a címkén ételként jelölik, de nem említik a húst, baromfit, halat, belsőségeket vagy más hagyományos fehérjeforrást a termék megnevezésében, akkor: –
az összes fehérjeforrásból származó fehérje a termékben legalább 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal) legyen.
(a) Azon szószok esetében, amelyeket az ételek ízesítésére használnak, nem kell alkalmazni az előzőekben (1.1. - 1.4. pontokban) előírtakat. (b) Azoknak az édességeknek, amelyeknek a megnevezésében első helyen vagy egyetlen összetevőként említenek tejterméket, legalább 2,2 g/100 kcal tejből eredő fehérjét kell tartalmazniuk. Az egyéb édességek esetében nem kell alkalmazni az előzőekben (1.1.1.4. pontokban) előírtakat. 1.5.
Aminosavak hozzáadása minden esetben csupán a jelen lévő fehérjék táplálkozási értékének javítása céljából és csak olyan arányban engedhető meg, ami feltétlenül szükséges a cél eléréséhez.
2.
Szénhidrátok
Gyümölcs- és zöldséglevekben és nektárokban, a csupán gyümölcsöket tartalmazó ételekben, desszertekben vagy pudingokban az összes szénhidrát mennyisége legfeljebb a következő lehet: – 10 g/100 ml a zöldséglevekben és a zöldségalapú italokban, – 15 g/100 ml gyümölcslevekben, -nektárokban és gyümölcsalapú italokban, – 20 g/100 g a kizárólag gyümölcsalapú ételekben, – 25 g/100 g a desszertekben és pudingokban, – 5 g /100 ml az egyéb nem tejalapú italokban. 3.
Zsír
3.1.
A II. melléklet 1.1. pontjában említett termékek esetében:
3.2
–
ha hús vagy sajt az egyetlen összetevő vagy ezeket első helyen említik a termék megnevezésében, akkor:
–
a különböző forrásokból származó, a termékben levő összes zsír mennyisége legfeljebb 1,4 g/100 kJ (6 g/100 kcal) lehet.
Minden egyéb termék esetében: –
a különböző forrásokból származó, a termékben levő összes zsír mennyisége legfeljebb 1,1 g/100 kJ (4.5 g/100 kcal) lehet.
4.
Nátrium
4.1.
A fogyasztásra kész termékben a nátrium koncentrációja legfeljebb 48 mg/100 kJ (200 mg/100 kcal) vagy 200 mg/100 g lehet. Kivéve ha sajt az egyetlen olyan összetevő, amelyet a termék megnevezésében említenek. Ebben az esetben a fogyasztásra kész termékben a nátrium koncentrációja legfeljebb 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal) lehet.
4.2.
A gyümölcsalapú termékekhez, desszertekhez pudingokhoz nem szabad nátriumsókat felhasználni, kivéve, ha a hozzáadás technológiai okból indokolt.
9
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5 5.
Vitaminok
C-vitamin (aszkorbinsav) A gyümölcslevekben, nektárokban, zöldséglevekben a C-vitamin koncentrációja legalább 6 mg /100 kJ (25 mg/100 kcal), illetve 25 mg/100 g legyen. A-vitamin A zöldséglevekben, a termék A-provitamin-tartalma retinolegységben kifejezve legalább 25 µg /100 kJ (100 µg /100 kcal) legyen. Egyéb bébiételekhez A-vitamint nem szabad hozzáadni. D-vitamin Bébiételekhez nem szabad D-vitamint hozzáadni.
10
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
III. MELLÉKLET
A kazein meghatározó aminosavai g/100 g fehérje Arginin
3,7
Cisztin
0,3
Hisztidin
2,9
Izoleucin
5,4
Leucin
9,5
Lizin
8,1
Metionin
2,8
Fenil-alanin
5,2
Treonin
4,7
Triptofán
1,6
Tirozin
5,8
Valin
6,7
11
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
IV. MELLÉKLET
Felhasználható anyagok
1. Vitaminok
12
A-vitamin
Retinol Retinil-acetát Retinil-palmitát Béta-karotin
D-vitamin
D2-vitamin (ergokalciferol) D3-vitamin (kolekalciferol)
B1-vitamin
Tiamin-hidroklorid Tiamin-mononitrát
B2-vitamin
Riboflavin Riboflavin-5,-monofoszfát nátriumsója
Niacin
Nikotinamid (nikotinsavamid) Nikotinsav
B6-vitamin
Piridoxin-hidroklorid Piridoxin-5-foszfát Piridoxin-dipalmitát
Pantoténsav
Kalcium-D-pantotenát Nátrium-D-pantotenát Dexpantenol
Folsav (folát)
Folsav
B12-vitamin
Cianokobalamin Hidroxi-kobalamin
Biotin
D-biotin
C-vitamin
L-aszkorbinsav Nátrium-L-aszkorbát Kalcium-L-aszkorbát 6-palmitil-L-aszkorbinsav (aszkorbil-palmitát) Kálium-L-aszkorbát
K-vitamin
Fillokinon (fitomenadion)
E-vitamin
D-alfa-tokoferol DL-alfa-tokoferol D-alfa-tokoferol-acetát DL-alfa-tokoferol-acetát
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
2. Aminosavak L-arginin és hidrokloridja L-cisztin és hidrokloridja L-hisztidin és hidrokloridja L-izoleucin és hidrokloridja L-leucin és hidrokloridja L-lizin és hidrokloridja L-cisztein és hidrokloridja L-metionin L-fenilalanin L-treonin L-triptofán L-tirozin L-valin 3. Egyebek Kolin Kolin-klorid Kolin-citrát Kolin-bitartarát Inozit L-karnitin L-karnitin-hidroklorid 4. Ásványi anyagok Kalcium
Kalcium-karbonát Kalcium-klorid Citromsav kalciumsói Kalcium-glükonát Kalcium-glicerofoszfát Kalcium-laktát Kalcium-oxid Kalcium-hidroxid Ortofoszforsav kalciumsói
Magnézium
Magnézium-karbonát Magnézium-klorid Citromsav magnéziumsói Magnézium-glükonát Magnézium-oxid Magnézium-hidroxid Ortofoszforsav magnéziumsói Magnézium-szulfát Magnézium-laktát Magnézium-glicerofoszfát
Kálium
Kálium-klorid Citromsav káliumsói Kálium-glukonát Kálium-laktát Kálium-glicerofoszfát
13
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5 Vas
14
Vas(II)-citrát, (ferrocitrát) Vas(III)-ammónium-citrát (ferri-ammonium-citrát) Vas(II)-glükonát (ferroglükonát) Vas(II)-laktát (ferrolaktát) Vas(II)-szulfát (ferroszulfát) Vas(II)-fumarát (ferrofumarát) Vas(III)-pirofoszfát (ferri-pirofoszfát) Elemi vas (karbonilból készült, elektrolitikusan leválasztott, hidrogénnel redukált) Vas(III)-szacharát (ferri-szacharát) Nátrium-vas(III)-difoszfát (nátrium-ferri-difoszfát) Vas(II)-karbonát (ferro-karbonát)
Réz
Réz-lizin komplex Réz(II)-karbonát (kupri-karbonát) Réz(II)-citrát (kupri-citrát) Réz(II)-glükonát (kupri-glükonát) Réz(II)-szulfát (kupri-szulfát)
Cink
Cink-acetát Cink-citrát Cink-laktát Cink-szulfát Cink-oxid Cink-glükonát
Mangán
Mangán-karbonát Mangán-klorid Mangán-citrát Mangán-glükonát Mangán-szulfát Mangán-glicerofoszfát
Jód
Nátrium-jodid Kálium-jodid Kálium-jodát Nátrium-jodát
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
V. MELLÉKLET
A csecsemők és kisgyermekek számára készített élelmiszerek tápértékének jelöléséhez felhasználható referenciaértékek Jelölési referenciaérték 400
µg
D-vitamin
10
µg
C-vitamin
25
mg
Tiamin
0,5
mg
Riboflavin
0,8
mg
9
mg
B6-vitamin
0,7
mg
Folsav
100
µg
B12-vitamin
0,7
µg
Kalcium
400
mg
Vas
6
mg
Cink
4
mg
Jód
70
µg
Szelén
10
µg
Réz
0,4
mg
A-vitamin (retinolekvivalens)
Niacinekvivalens
15
Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-96/5
VI. MELLÉKLET
A hozzáadott vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek maximális mennyisége a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételekben és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben A követelmények a fogyasztásra kész élelmiszerekre, illetve az előírás szerint elkészített élelmiszerekre vonatkoznak, kivéve a káliumot és a kalciumot, amelyek esetében a forgalomba hozott élelmiszert kell figyelembe venni. Maximális mennyiség / 100 kcal A-vitamin (µg retinolequivalens)
1801
E-vitamin (mg α-tokoferol) C-vitamin (mg) Tiamin (mg) Riboflavin (mg) Niacin (mg) B6-vitamin (mg)
3
Folsav (µg) B12-vitamin (µg) Pantoténsav (mg) Biotin (µg) Kálium (mg) Kalcium (mg) Magnézium (mg) Vas (mg) Cink (mg) Réz (µg) Jód (µg) Mangán (mg)
12,5/252/1253 0,25/0,54 0,4 4,5 0,35 50 0,35 1,5 10 160 80/1805/1006 40 3 2 40 35 0,6
- VÉGE -
1
Az I. és II. mellékletben levő kikötésekkel. A határérték a vassal dúsított termékekre vonatkozik. 3 A határérték a gyümölcsalapú ételekre, gyümölcslevekre, -nektárokra és zöldséglevekre vonatkozik. 4 A határérték a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre vonatkozik. 5 A határérték a 2. § 1. (a) pontjának (i). és (ii). bekezdésében említett termékekre vonatkozik. 6 A határérték a 2. § 1. (a) pontjának (iv). bekezdésében említett termékekre vonatkozik. 2
16
