Magyar Egyesület e .V. Berlin
Köszöntő helyett
E számunk tartalmából Köszöntő helyett
Tisztelt Olvasók! Kedves Magyar Barátaim!
i
Személyesen szerettem volna alkalmat találni arra, hogy a berlini magyarság minél több tagját köszönthessem, de ez különféle okok folytán - jól tudom - nem volt lehetséges . Ezért választottam a fenti címet, s ezért is örültem annak a megtisztelő felkérésnek, amelyet a berlini magyar egyesületek, szervezetek képviselői tolmácsoltak felém még az ősz elején . Nagyon barátságos hangulatú beszélgetés keretében még szeptember végén arról faggattak szűkebb körben; hogy a következő évekre vonatkozóan milyen tervekkel érkeztem, mik az elképzeléseim . Erre akkor és ott részben egyszerűbb és könnyebb volt válaszolni, hiszen itteni pályafutásomnak igencsak az elején jártam . Azóta számos ismeretséget köthettem . Sok találkozón vehettem részt a közélet, a gazdasági élet és más területek képviselőivel, és egy kicsit már berlininek is érezhetem magam . Mindenesetre nemcsak megtisztelő feladat a Magyar Köztársaságot itt képviselni, hanem az egyediségében és a nehézségében szép ez a kihívás : az újraegyesített Németország fővárosa most készül arra a szerepre, amely néhány éven belül be is következik . A politikai döntéshozatal, az adminisztráció központjaként Berlin várhatóan az ezredfordulótól nemcsak az újra egységes Németország, hanem egész
kontinensünk, így hazánk szempontjából is új impulzusokat fog kibocsátani . A főváros-szerep valóságos betöltésére készülve építkezik és szépítkezik ez a világváros, amelyik, ki tudja, mikor lesz, és egyáltalán lesz-e újra egységes . Mind az emberek mentalitását, mind a város arculatát tekintve nyilván még nagyon sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a látogató előtt akként mutatkozzék, de az is lehet, hogy a volt Nyugat-Berlin és a volt Kelet-Berlin együtteséből egy "harmadik város" nő ki, és ilyenformán az egykori fal helyén és az azt övező "senki földjén" a két egykor szembenálló városrészt összekötő modern metropolis magja épül . A mi számunkra a századvég és az ezredforduló közvetve és közvetlenül is új erőfeszítéseket igénylő feladatokat jelent, meg kell állnunk a helyünket a változó körülmények között és visszatalálnunk azon az úton, amely révén újra elfoglalhatjuk helyünket az európai családban . És természetesen közvetlenül is lépést kell tartanunk az építkezéssel, hiszen a néhány év múlva várható nagy átköltözéssel együtt a Magyar Nagykövetségnek is Berlinben kell majd méltó otthonra találnia . Ehhez kell a berlini Hivatalnak ma és holnap a maga módján hozzájárulnia úgy, hogy közben hazánknak minél több barátot és jó ismerőst szerez, miközben a régi kapcsolatokat sem hanyagolja el . Ily módon egy nagyon izgalmas történelmi korszakban nemcsak a történelem passzív átélői vagyunk,
X Deutsch-Ungarische Gesellschaft Berlin-Brandenburg e .V . X Káhne, Gurken, Gyros nach Brasover Art und Branitz X Utószó a 150 éves jubileumhoz X Nagy Imre kormányának külpolitikája 1956-ban X Egyesületi hírek X Keresztrejtvény
hanem alakítói is . Ebben a Berlinben élő magyarok nagy segítségünkre lehetnek a maguk ismeretei, az eddig felhalmozott tudásuk alapján, s erre a segítségre ezúton is szeretném kérni őket . Ezzel a kétoldalú kapcsolatok további lendületet vehetnek mind a gazdaságban, kereskedelemben, közéletben, az iskolai partnerkapcsolatok terén, a rokoni, családi szálak révén, a baráti körök segítségével . A közelgő ünnepekre való tekintettel pedig engedjék meg, hogy Önöknek és kedves családjuknak kellemes karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánjak .
Wolfart János követ a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Berlini Hivatalának vezetője
BerUrú
1996 . december
2 . oldal
Ende November 1991 fand im Haus Ungarn in Berlin unter Beteiligung von 32 Gründungsmitgliedern und Vertretern von Medien die Gründungsversammlung der DeutschUngarischen Gesellschaft BerlinBrandenburg e .V. (DUG) statt . Das Vorbereitungskomitee - namentlich Paul Kárpáti, Gyula Kurucz, Dr . Alexander Tinschmidt, Dr. Johann Storz und Dr . Hermann Krátschell - begann etwa ein halbes Jahr vorher mit den Sondierungen, Abstimmungen und mit der Werbung für die Idee, die Sympathien breiter Kreise der Region für Ungarn in einer Gesellschaft zu bündeln und zu entwickeln. Historisch ging man von den Erfahrungen der im Jahre 1917 gegründeten „Gesellschaft der Freunde des ungarischen Instituts an der Universitát Berlin" aus, die die Förderung
.Ciad
so
l-fuvart
Die Deutsch-Ungarische Gesellschaft Berlin-Brandenburg e .U. ir`t fiinften jahr ikres Bestehens der Beziehungen zwischen Deutschen und Ungarn, Menschen und Institutionen in allen Lebensbereichen auf ikre Fahnen geschrieben hatte . Nach 1945 war die Tátigkeit dieser Art von Gesellschaften im Ostteil Deutschlands - mit Ausnahme der Gesellschaft für Deutsch-Sowjetische Freundschaft - nicht erwünscht, und der Verein nahm seine Tátigkeit nicht wieder auf . In der Gründungsversammlung der DUG wurde der Entwurf einer Satzung gemáQ dem Vereinsgesetz diskutiert und ein vierköpfiger Vorstand - Vorsitzender, stellvertreten-
e
~
trMÍtt ges rá f s denbbutrl űbér rfalí ungegtin .err ras dJeni t atfr~ed yto~( n, rl Vidix V Trtí,ay ül eP=_Ui
nn
1r V~irtiíhaffSministcnurnri . Lan ir L)tss
d r tl'irtschatuv--rlrfnc lun lcn ml er 1 -" , mUrigárn
und L
t
[dn-:
xi fJliitr =~
' lür lI
' Irag u Das usstotLmif:Or Holt' . r i ;cherton der'Unnersrtat HamLur~'ül Vtti kiingrm .Gq an éhen Huchs-hul-und l1 issén3chifts ysLcm cit d rANei ,nnwtat-und É euerúng
lulijAüc~ust Crraarn,,r(onsrh : und Inianzirlle UnteistüL un 9rlrs `chüt r . t uschr, du dr> ercins D utsch-Unrlarrschc LicuncJschaft-f- .V . Uranrenburg •- 86-d(-ut dhr- Kind ren f ir14 Taqpm Ungárn ; 24 uü
1
arische-Kiad in,Deutschla'nd
Unterteitunq der teIIJ Vör rt-enden frau Br Pirschel náhm enne Gru epe von 27 Prrs - üen an dcn Frierlichk iten dw Landn rhrn dér'Ungarn-vor1100 ;1ahrenteil Septembcr Vertrag ;- und [)iikuss7onsabend'mit Hans Kollmann zum 11 ums-Uberleben" .anhand-éigendr Rciscerf,lhFungen _eilnahme am Tag des'Quslanders
• iuf
riF q
Spandauer Marktm •i t ennem Informat
űnd Veckaufsstáncf' Október Vortrags-und Diskussionsabend mit dem HistórikerDr .AlexanderTinschmidtzumT a ;;Die Au(senpolrtik- der Regierung Imre Nagy im Oktober Novem er 1 6 November Gescháftschancen in ngarn Unternehmergesprach mit Reprásentanten derBerlinér Bank AG und der Landesbank Berlin ber den Standort Üngarn füraúslandische lnvestitionen reehtliche Rahmenbedingungem Stand der Privatisierung Lesung und Gesprach mit'der bedeutenden ungar deutschen Schriftstellerin Valer Koch Vorweihnachtlich'erNachmittag füFErwachsene und Kinder, vornehmlich garn-Clubs Brandenburgs ; ungarisehe-Marchen und Gngarische Musik
der Vorsitzender, Schatzmeister und Schriftführer-gewáhlt. Vorsitzender ist seft vier Jahren Herr Hubertus Moser, Vorstandsvorsitzender der Landesbank Berlin und Sprecher der Bankgesellschaft Berlin . Zur stellvertretenden Vorsitzenden wurde in der letzten Mitgliederversammlung im Márz 1996 Frau Sigrid BoesePirschel, Kunstmalerin und Dozentin an der Volkshochschule Spandau, gewáhlt . Die Gründung der DUG wurde von einer Reihe führender politischer Persönlichkeiten sehr positiv aufgenommen . Der ungarische Minister für Auswártige Angelegenheiten sandte unmittelbar nach der Gründung ein Glückwunschtelegramm . Die Brandenburgische Landeszentrale für politische Bildung beim Ministerprásidenten stellte der Gesellschaft als Anschubfinanzierung Mittel zur Einrichtung eines Arbeitsraumes im Haus Ungarn zur Verfügung . Gemáf3 der Satzung wurde in der Gründungsversammlung ein Prásidium, bestehend aus sieben Mitgliedern des öffentlichen Lebens (Senatoren, Minister, Direktoren von Unternehmen), für fünf Jahre berufen, die den Verein beratend begleiten und die Anliegen des Vereins in der Offentlichkeit reprásentieren. GemáfS der Satzung sind die Ziele der Gesellschaft : Förderung der Völkerverstündigung, Förderung der freundschaftlichen Beziehungen zwischen Deutschen und Ungarn, • Förderung der Integration der in Berlin und Brandenburg lebenden Ungarn bei gleichzeitiger Wahrung ihrer kulturellen Traditionen .
Als Mittel zu dieser Aufgabenstellung sollen Veranstaltungen, Vortráge und Seminare dienen . Nach den Befragungen der ca. 130 Mitglieder besteht für folgende Themenkreise besonderes Interesse :
• Ungarische Geschichte, Beziehungen Ungarns zu den Nachbarlündern und zu Deutschland,
3. oldal • Kultur und Kunst, literarische Lesun-
HI~~AD©
B
1996. december re Erwartungen bestanden . Das erwies sich als irreal . Es werden jáhrlich zwei Mitgliederversammlungen durchgeführt . Neben inhaltlichen Themen mufiten wir uns mehrfach mit der Prázisierung der Satzung (z .B . Abstimmungsmodus) befassen, weil - wie es sich spáter herausstellte - die auf der Gründungsversammlung verabschiedete erste Fassung nicht optimal handhabbar war . Aus diesen Darlegungen ist zu ersehen, dali die DUG im fünften Jahr ihres Bestehens zu einem breit gefácherten Forum für Begegnungen und Gedankenaustausch zwischen Deutschen und Ungarn geworden ist . Die ehrenamtliche Tátigkeit vieler ihrer Mitglieder trágt bereits ihre Früchte . Die DUG strebt an, ihre Aktivitáten im náchsten Jahr noch mehr zu qualifizieren, die Zusammenarbeit mit Vereinen und Institutionen, die analoge Ziele verfolgen, zu verbessern und noch mehr Mitglieder in die Vereinsarbeit einzubeziehen . Hans Kollmann, Schriftführer der DUG
Die Veranstaltungen werden inhaltlich und terminlich mit dem Haus Ungarn abgestimmt, sie erscheinen auch im Monatsprogramm des Hauses, das den Mitgliedern zugestellt wird . Von Fall zu Fall werden Veranstaltungen gemeinsam mit dem Haus Ungarn organisiert, um die Finanzierung auf breitere Schultern zu legen und einen gröf3eren Interessentenkreis zu erreichen.
Über Frau Ágnes Matthes, 1 . Sekretár der Ungarischen Vereinigung Berlin e .V., bestehen Kontakte auch zur Ungarischen Kolonie e .V. Arbeitsbeziehungen existieren zum Kuratorium zur kulturellen Unterstützung deutscher Minderheiten im Ausland e .V. Mit der DUG e .V in Bonn wurde vereinbart, dali jede Seite als Mitglied (beitragsfrei) der anderen Gesellschaft angehört . Informations- und Erfahrungsaustausch wird auch mit der DUG in Rostock und Magdeburg gepflegt . Angestrebt wird die Verbindung zur Ungarisch-Deutschen Gesellschaft in Budapest, die im Mai 1996 gegründet wurde und deren Gescháftsführer der ehemalige Direktor des Hauses Ungarn in Berlin ist . Die Finanzierung der Aktivitáten erfolgt aus den Beitrágen sowie in der Regel aus projektgebundenen Spendenvon Mitgliedern und Sponsoren . Dali die Finanzierung der Tátigkeit der Gesellschaft Grenzen setzt, soll nur deswegen erwáhnt werden, weil in der Gründungsphase der DUG hinsichtlich der Spendenfreundlichkeit gröQe-
Együtt az igazságosságért!
Molnár kiállítás az Odera mentén
Születésnap : Ungarn tours
A Külföldi polgártársak hete ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét Berlinben . Az őszi rendezvénysorozat mottój a Együtt az igazságosságért volt . Napjainkban mintegy hétmillió idegenajkú személy él az NSZK-ban; a legnagyobb létszámú a közel 2 milliós török-kurd közösség . Noha a statisztikák szerint 1995/96-ban mérséklődött az Európai Unió legnépesebb államában az idegengyűlölet motiválta bűncselekmények száma, mégis rengeteg még a tennivaló : a tolerancia és az integráció fontosságát egyaránt hangsúlyozzák a szakemberek . A Woche der auslündischen Mitbürger külföldieket és németeket bő kétszáz programmal várta Berlinben . A koncertekkel, vitaestekkel, kiállításokkal tarkított akcióhét kezdeményezői között a szakszervezetek éppúgy ott voltak, mint a katolikus, az evangélikus és a görögkeleti egyház.
A négyedszázada Németországban élő, magyar származású festőnő, Molnár Mária legutóbbi tárlata november elejéig volt látható OderaFrankfurtban . „Régebben rajzokat készítettem, s a 80-as évek vége óta foglalkozom intenzívebben a festészettel . Kedvelt stilusom a 'határjárás' a realista és az absztrakt ábrázolásmód között . A téma legtöbbször a táj, a növények, virágok, és újabban próbálkozom az ember ábrázolásával; festek portrékat, aktokat is" - hallottuk a berlini művésznőtől . Molnár Mária a képzőművészeten kívül a német nyelv szerelmese is . . . „A festészet mellett van egy 'civil'foglalkozásom is : német-magyar szakfordító vagyok . Gyakorta tolmácsolok bírósági ügyekben . Egy-egy nehéz nap után igazi kikapcsolódást jelent, ha ecsetet veszek a kezembe" - nyilatkozta a csinos piktornő, akinek izgalmas színvilágú képei egyre keresettebbek a gyűjtők és műkedvelők körében .
A berlini magyar kulturális intézmény egyik bérleményében 1996 januárja óta fogad ügyfeleket az Ungarn tours . Az első születésnapját ünneplő utazási iroda tulajdonosa Kerényi László . Amint lapunkat az Ungarn Tours üzletvezetője, Kerényi Gertrúd - a tulajdonos felesége - tájékoztatta, a német főváros keleti felében bejegyzett cég „beindulóban' van . Eddig főleg keletnémeteket utaztattak Magyarországra . Tavasztól júniusig Budapest volt a sláger, nyáron természetesen a Balaton . Ősszel ismét a (fő-)városi turizmus adta a forgalom gerincét, s élénk a gyógyüdülések iránti igény is . Az Ungarn tours 1997 márciusában második alkalommal részt vesz a világ legjelentősebb idegenforgalmi seregszemléjén, a Nemzetközi Turizmus Börzén (ITB '97) Berlinben . A Haus Ungarn épületében található magyar utazási cég telefonszáma : 247 82 96/97. Jó utat! (Mogyorósi]
gen, musikalische Aufführungen, Ausstellungen, • Wirtschaftliche Beziehungen, insbesondere Beteiligung deutscher Unternehmen in Ungarn . Entsprechend diesen Vorschlágen bzw. Wünschen der Mitglieder wurden drei Arbeitskreise gebildet, die relativ selbstándig ihre Veranstaltungen vorbereiten und durchführen : Geschichte : Dr . Alexander Tinschmidt Kultur : Sigrid Boese-Pirschel Wirtschaft: Heidemarie Englert
ffia~»6 Kahiic, Gurkcii, Gyr .s nacH 3rasvcr oArt und !3raititz Berlini
1996 . december Bericht über unseren Ausflug am 22 . und 23 . Jurai 1996 in den Spreewald und nach Cottbus
ara kanra nicht immer ins Ausland fahren, um andere Ungarn oder Ungarnfreunde zu treffen, und so fiel
M
die Wahl des Ungarischen Vereins in diesem Jahr auf den Spreewald . Dabei liegen wir uns von dem Gedanken leien, daL3 es auch in der Gegend um Cottbus Ungarninteressierte gibt. Und welch Wunder, wir haben sogar welche getroffen . Nur schade, daí3 es nicht mehr waren . . . Aber immer schön der Reihe nach . Nach langem Hin und Her waren es schlieL3lich 18 Personen, die sich am ersten Sonnabend nach Sommeranfang morgens bei nicht gerade groL3er Hitze auf den Weg machten . Der gröfgte Teil der Unternehmungslustigen traf sich vor dem Haus Ungarn, um dann auf vier Autos aufgeteilt aufzubrechen . Ich selbst hatte u .a . „Zsebi" an Bord, und damit war die Komplikation vorprogrammiert . Zum einen hatte ich mich vorab überhaupt nicht um die Fahrtstrecke nach Lübbenau gekümmert, denn ich meinte, wir führen ja im Konvoi . Dann gelang es mir auch, Herrn Matthes dafür zu gewinnen, mich abzuschleppen, d . h ., ich brauchte ihm nur hinterherzufahren . Soweit - so gut, nur hatte eben Zsebi noch seinen Wohnungsschlüssel in Treptow abzugeben, damit der dortige groQzügige Tierfreund und Cafébetreiber Zsebis zurückgelassene Katze w~hrend unseres Ausfluges versorgen konnte . Mit der Erfüllung dieses Wunsches schafften wir es im Konvoi fahrend, eine Straí3e für fünf Minuten mit vier Autos vollst~ndig zu verstopfen, da dort alle Parkplűtze besetzt waren . Schlieí3lich aber fanden wir noch nachtr~glich eine Erkl~rung für unseren kleinen Umweg : Auf diese Weise námlich gelang es uns auf der Weiterfahrt, Familie Matthes die Ehre zu erweisen und durch die Matthesstralk zu geleiten . . .
4. oldal
Ohne weitere Zwischenf lle erreichten wir noch vor 10 Uhr in Lübbenau den Kahnhafen . Dort gab es dann noch ein fröhliches Hallo, denn hier trafen wir Familie Urban und waren damit vollstándig . Nach kurzer Zeit füllte sich dann unser Gefáhrt, und wir legten ab . Es folgten die keltesten Stunden des Wochenendes : man fror, besser gesagt, frau fror mehr als mann, denn Herr Matthes hatte die glorreiche Idee, eine Tüte Feiglinge einzukaufen, wobei die Füllung jedes einzelnen Fláschchens nicht feige war, uns (vor allem die M inner) zu erwármen . Ich selbst jedenfalls hatte unterwegs - einmal abgesehen von der Kálte - nur angenehme Erlebnisse, denn irgendwie war es mir nicht gelungen, vor Beginn der Kahnfahrt zu frühstücken : Und ich wurde reich entschádigt . Nach wenigen Minuten kam ich zu einer Schmalzstulle mit Spreewaldgurken, bei der grofkn Anlegepause konnte ich mich dann hier und dort noch mit anderen Frühstückchen füllen . Die Kahnfahrt war alles in allem nicht schlecht, nur hatte ich den Auftritt der Betreiber aus alten Zeiten noch in lustigerer Erinnerung. Unser Kápt'n jedenfalls redete nicht übermáf?igviel. Dafür durften wir seine Unterschriftensammlung gegen das geplante Gesetz zur Zulassung motorgetriebener Káhne mit unserem Krakel vervollst~ndigen, was wir aus Überzeugung auch recht zahlreich taten, und das, ohne dafür einen Preisnachlaí3 bei Bier oder Schnaps zu erhalten (obwohl ich das zweimal halblaut angeregt hatte) . Beim Halt unterwegs vertraten wir uns die Beine, um uns dann dafür mit diesem oder jenem Happen zu belohnen, wie weiter oben schon angemerkt . Das Mar-
kanteste, was uns bei unserem Spreewald-Aufenthalt innerhalb und auf?erhalb des Kahns begegnete, war, wie sich leicht denken l f?t, die Unmenge Gurken, die in allen nur erdenklichen Zubereitungsvarianten und Preislagen angeboten wurden . Recht erstaunlich dabei, welchen Preis man sich hier teilweise nicht geniert zu verlangen, denn eigentlich müBte man ja davon ausgehen, daí3 die Besucher schon einen recht weiten Weg zurücklegen, bis sie hier eintreffen . Und dann sollen sie für Gurken einen Preis bezahlen, für den sie zu Hause im Supermarkt um die Ecke vielleicht die doppelte Menge bekommen und dabei noch Benzin- oder Fahrgeld sparen können . . . Liegt hier vielleicht das Geheimnis für einen möglicherweise enttáuschend niedrigen Umsatz? Nun ja, ich war ja nicht zum Philosophieren gebeten worden, sondern um einen Erlebnisbericht . Also zurück zum Thema . Am frühen Nachmittag beendeten wir unser Programm in Lübbenau und Umgebung und zogen im Fünferpack weiter nach Cottbus . Jeder hitte übrigens erkennen können, daf3 wir alle zusammen im Konvoi fahren, nur der Starkasten hat's nicht gemerkt (unvollkommene Technik!) : zunáchst fuhren alle an einem 60-er Streckenabschnitt gleich zu schnell, und trotzdem wurden nur Auto 3 und 4 geblitzt, Wagen 5 mit dem schlitzohrigen Fahrer Matthes hatte sowieso noch rechtzeitig abbremsen können . Ich überlasse es an dieser Stelle dem Leser herauszufinden, ob der Autor dieses Berichts unter den Verkehrsopfern war oder nicht . *) Zur besten Fugballzeit am Reiseziel eingetroffen, trafen wir uns
Berlini
5 . oldal nach Landnahme in den beiden vorbestellten Pensionen alle wieder, um das Stadtzentrum von Cottbus und dessen Sehenswürdigkeiten zu erkunden, hatten dabei aber den schmerzlichen Verlust einiger mánnlicher Wesen in Kauf zu nehmen, denen es die FuBball-Europameisterschaft angetan hatte . Ehrlich gesagt, ich glaube, die Herren wollten einfach nur ausruhen oder ein paar Bierchen heben, zumindest aber kaschieren, daQ Cottbus als Stadt so interessant nicht sein kann . . . Wir anderen jedenfalls sahen ein paar - für mich zumindest unerwartet - schmucke Ecken und erlebten dann in der Kirche noch eine zünftige Turmbesteigung, mit der man gleich zwei Fliegen mit einer Klappe schlagen konnte : Zum einen hatte jedermann einen schönen Blick auf die Stadt, und zum anderen konnten sich diejenigen, die Die Jahreszeiten in der Kirche nicht verpassen wollten, durch einen zeitlich ausgedehnten Aufenthalt im Turm um den Eintrittspreis zu Herrn Haydns Kunst mogeln . Und das Gesparte konnte dann mit vollen Hánden am Abend in der
Piroska ausgegeben werden . Eine ungarische Gaststátte, genau gegenüber einer der beiden Pensionen, die wir bewohnten, war unser Aufenthaltsort, als wir den Tag angenehm bei Speis, Trank und Plausch ausklingen lieQen . Hier war es dann auch, wo es uns gelang, echte Ungarn zu treffen und mit innen zu plaudern, und ich denke hier nicht nur an die Betreiber der Gaststátte oder an den Koch : Das Ehepaar Kurzweil verbrachte den Abend getreu seinem Namen mit uns . Alle jedenfalls hatten ein paar schöne Stunden, die durch Abwechslungsreichtum gekennzeichnet waren . So konnte z .B . erst die eine Hálfte von uns essen und die andere sehnsüchtig und hungrig zuschauen, dann die erstere Hálfte interessiert das gescháftige Treiben beobachten, bei dem die zweite Hálfte zu ihren Überraschungen kam . Eine solche war beispielsweise für mich ein echtes ungari-
sches Gyros a la Brasov, ein wahrer
liRA3(06 multikultureller GenUQ, da es, als ungarisches Essen deklariert, im zweiten Teil seines Namens eine griechisch-rumánische Koproduktion zu sein schien. Mir hat es trotzdem geschmeckt, wohl auch wegen des Überraschungseffekts, der darüber lag, da ich ja nicht ahnen konnte, was man mir tatsáchlich bringen würde . . . Genau weig ich es übrigens heute noch nicht . Entschádigt wurden wir dann aber doch durch einige verbürgt ungarische Dinge, wie Pálinka, Unikum oder Rotwein . Schlecht kann der Abend nicht gewesen sein, denn die Letzten gingen weit nach Mitternacht über die StraQe, um dem eigenen Bett bei mehr oder weniger vollem BewuQtsein zu begegnen . Der náchste Tag war glücklicherweise ein Sonntag, denn so konnten wir es mit dem Frühstück langsamer angehen lassen . Gegen 10 Uhr dann waren wir soweit fertig, daí? Unterkünfte bezahlt und Zimmer geráumt waren und sich alle wieder auf den ihnen zugeteilten Plátzen in den einzelnen Autos ein' fanden . Die geordnete Abfahrt bewahrte uns jedoch nicht davor, unser Reiseziel, den Branitzer Park, zunáchst einmal zu verfehlen . Beim zweiten Anlauf gelang es dann (Lehre daraus : Schau nie auf die
*) P. S. : Das Nachspiel
1996 . december Karte, das bringt nur durcheinander) . Wir unternahmen einen Spaziergang im Park, wobei es öfters Frühsporteinlagen gab, wenn wir unter Báume oder Schirme sprangen, um dem zeitweiligen Regen zu entgehen . Dann war da noch das SchloQ, mit dessen Besichtigung wir unseren gelungenen Wochenendausflug offiziell beschlossen . Ein groQes Dankeschön haben die Organisatoren vom Ungarischen Verein auf jeden Fall auch an dieser Stelle verdient! Die Nachwirkungen des Programms werden so schlimm nicht sein, einige haben nun leere Brieftaschen, andere werden solche bald haben, wenn das Farbfoto vom Starkasten kommt . Wieder andere haben das Erlebte vielleicht heute schon vergessen, da sie bereits wieder unterwegs in der weiten Welt sind oder sich bereits wieder über FuBballspiele árgern . So ist es vielleicht gar nicht schlecht, wenn dieser Bericht erscheint, und Erinnerungen an zwei schöne Tage werden wach . Oder haben wir gar im Leser den Wunsch geweckt, das náchste Mal dabei zu sein? Und wohin geht dann wohl die Reise?
Hans-Ulrich Moritz
Berlini
1996 . december
~aO
Berlini Magyar Egyesület
Utószó a 150 éves jubileumhoz Az ünnepség lezajlott. Ezúttal megkísérlem a Berlini Magyar Egyesület (BME) születését, tündöklését az utolsó évtizedekben kelt írásoktól eltérően szemlélni. A múlt század közepén a Berlinben élő magyarságot főleg vándoriparosok, egyetemi hallgatók alkották . Az Egyesület 1846-os megalapításának indítékai sokrétűek lehettek : elsősorban a német környezettől való elszigeteltség érzete, a megszokott nyelvi és társadalmi környezet hiánya, de nem utolsósorban a szociális biztonság hiánya . A Berlinbe került magyar az első években a németek között alig találhatott barátot, különösen ak kor, ha a németet még nem beszélte jól . Ez a réteg valószínűleg örömmel üdvözölte az egyesület létrejöttét . Biztosan előzőleg is összejöttek a magyar sorstársak, és kapcsolatba kerülhettek azokkal a magyarokkal, akik már megkapaszkodtak, berlini polgárjogot nyertek . A berlini magyar iparosok viszont már tapasztalták, hogy a hazainál jobb kereseti lehetőség még nem jelenti a biztonságot, mert megbetegedés, rokkantság esetében a megtakarított pénz hamar elfogyott, ebben az időben még nem volt államilag garantált társadalombiztosítás . Számukra a németeknél már kiépülőben lévő önsegélyező egylet gondolata volt vonzó . Kulturális igényük aligha lehetett, mert a korabeli magyar iparosréteg csaknem tanulatlan volt, még írástudatlanok is akadtak köztük . Az olvasás igénye csak évekkel később merült fel, akkor is sokan ellene voltak, hogy magyar újságot rendelj en meg az egyesület . Egyedül a berlini magyar diákok igyekeztek egy magyar könyvtárat létrehozni . Szomorú, de kézműveseink még a magyar nyelvet sem akarták használni, annak ellenére, hogy a németet sem beszélték jól . A társadalom kultúrahordozó egyedei kisszámúak, általában nem szívesen lépnek be olyan csoportosulásba, ahol kulturális üresség uralkodik .
Emiatt az idegenbe szakadt magyarok avatott vezetők hiányában csak pótkultúrát, még rosszabb esetben csak kocsmaszintű szubkultúrát kaphatnak egyesületeiktől . Politikai tudatról sem nagyon lehetett szó, annak ellenére, hogy Poroszországban már kezdett terjedni a demokratikus szellem, a munkásmozgalom is kialakulóban volt . Magyarjaink berlini kispolgárokká akartak válni, s ezért bizony meghunyászkodtak . Erre példa, hogy Berlek kifüggesztette a porosz uralkodó képét az egyesületi kocsmában, annak jeléül, hogy tiszteli a hatóságokat . A berlini márciusi forradalom nyomtalan maradt, a magyar szabadságharc is csak az itt tanuló diákokat késztette hazautazni . Az alapítók nem sejtették, menynyi buktató vár még rájuk. A szociális támogatásra való készséget el kell ismernünk . Az ügy ott bukott meg, hogy a támogatottak egy része kihasználta az alkalmat, kölcsönöket vett fel és eltűnt. Sokan meg elvárták a támogatást, jóllehet nem voltak rászorulva. Az egyesületi ügyekbe azok is beleszóltak, akik tagdíjukat nem fizették be . A vezetők, úgy tűnik, nem tudtak fegyelmet tartani . Többen a porosz rendőrségtől kértek beavatkozást bagatell ügyek miatt . Ehhez hasonló jelenségek oda vezettek, hogy egy erőskezű vezető megszüntette a beleszólási jogot, anyagilag sikerült is neki rendet teremteni, de az egyesület szétzilálódott . Az iparosok helyett az osztrákmagyar követség vette kezébe az irányítást, mivel időközben a szabadságharc elbukott, s csírájában meg akarták akadályozni egy Habsburg-ellenes szellem kialakulását . Lassan a nemesi származású diákok kerültek a vezetőségbe . Így végül megszűnt az egyesület iparos jellege . Ezzel szemben a kulturális színvonal jelentősen megemelkedett, habár egyesek nemesi kaszinót szerettek volna az egyesületből alakítani . Az eredeti egyesületi önsegélyző szellem is háttérbe szorult, a BME nem volt már a régi .
6 . oldal Az 1867-es kiegyezés után az egyetemi fiatalság kikényszerítette a magyar nyelv használatát az egyesületben, de a demokratikus szellem bevonulása csak az első világháború után történt meg a Magyarországról elmenekült emigránsok megjelenésével. Ezzel egyidőben más magyar egyesületek is alakultak, mint például a munkásalapítású, baloldali szellemű Petőfi Egyesület . A magyar egyetemekről a numerus clausus törvény alapján kiszorultak a zsidó fiatalok, akik többek között Berlinben kezdtek tanulmányokat, és természetesen tömegesen léptek be a magyar egyesületekbe. Lassan sokkal demokratikusabb szellem alakult ki a berlini magyarság körében, mint odahaza . A pezsgő magyar életet Hitler hatalomra jutása megbénította . Az 1940ből származó iratok alapján kiderül, hogy a nácik Sztójay Döme követ segítségével kizárták a zsidókat a BMEből, az egyesületet pedig 1939-ben a többi egyesülettel együtt beolvasztották az Ungarische Nationalfront Berlin (UNFB) nevezetű tömegszervezetbe . Szigethy Vilmost csakhamar Dr. Johann Ricker váltotta fel, akit 1942ben Lőrincz Géza követett . Lőrincz 1942-ben kérvényt adott be, amiben az UNFB helyett Berliner Ungarn-Derein 1846 névre keresztelte át az egységegyesületet . Ez a formális átkeresztelés azt a hitet keltette sokakban, mintha a száz éves BME született volna újra . Lőrincz egyesülete nem maradt az egyetlen, mert feltehetően még szélsőségesebb jobboldali csoportok is alakultak, mint p1 . a „Kulturbund Völkischer Ungarn' . Lőrincz igyekezett ezekkel a csoportokkal együttműködni azon a címen, hogy mindenki a berlini magyar kolónia (magyar csoportosulás) tagja . Ebből a gondolatkörből születhetett meg a Harmadik Birodalom bukását követően az új magyar szervezet ötlete . 1946-ban Berlin brit megszállási övezetében Lőrincz engedélyt kapott egy új egyesület megalapítására Magyar Kolónia néven, mely azóta folyamatosan létezik, mert székhelye Nyugat-Berlinben volt . Lőrinczet csakhamar leváltották, de ennek részleteiről nem kerültek elő dokumentumok . [Folytatjuk] Gyöngyösi Albert
Berlini
7. oldal
1996 . december
~i» 0
Amikor Matthes Ági megkért, hogy írjak valamit a "Lapba", sokáig gondolkodtam, hogy mit is mondhatnék, hogy mit írhatnék . Talán arról, hogy 1100 év után eljutottunk odáig, hogy széttartunk, hogy az egyik magyart nem érdekli a másiknak a sorsa? Arról, hogy ha problémáink vannak a beilleszkedéssel, inkább el kell titkolnunk, mintsem "honfitársainkkal" megbeszélhetnénk? Négy éve élek Berlinben, és ha valaki problémákról beszélhet, akkor én biztos egy jó példa vagyok, mert körülbelül három éve egy menekültekkel foglalkozó szervezetnel dolgozom . Nagyjából ugyanennyi ideje nyaglatnak, hogy vegyem fel a kapcsolatot magyar szervezetekkel . De kivel kérem? A legközelebbi magyar segélyegylet Budapesten van . Berlinben van lengyel, román, jugoszláv, orosz szociális szolgálat vagy egylet, de magyar - nincs . Így kérdezem én magam, ilyen jól megy nekünk, vagy csak becsukjuk a
szemünket a problémák előtt, amelyek nem minket érintenek? Én nem kerestem a magyarokat, de az elmúlt három esztendőben otthontalanokkal, AIDS-esekkel volt szerencsém, lányokkal és fiatal fiúkkal, akiket az emberkereskedelem keretében eladtak német bordélyoknak, és prostitúcióra kényszerítettek. Ilyen is van,
semmit, és ha lehet, ne is köszönjek nekik, mert nehogy valaki megtudja, hogy nem olyan jól megy, ahogy azt mindenki hiszi . Meglehet, hogy a magyarok között nem olyan sokan vannak ilyenek, de vannak . A másik dolog, ami a témához még eszembe jut : hány magyar egyetemista, ideházasodott van köztünk, aki nem tudja, hogy itt vagy otthon mi jár neki, milyen jogai és kötelességei vannak adó-, nyug díj- vagy vámügyekben . Nem volna egyszerűbb ezt köztünk magyarul megbeszélni? Lehet, hogy nem éppen Ön az, aki ezt olvassa, de öt, tíz, húsz vagy több magyar valamilyen formában segítségre szorul! Ha van vagy vannak olyanok Onök között, elsősorban ügyvédek és orvosok vagy pszichológusok, vagy egész egyszerűen olyanok, akik úgy érzik, hogy segíteni akarnak, kérem jelentkezzenek nálam a Magyar Egyesület címén .
felkiáltást kérem! Vagy nincs egyetlen nő se közöttünk, aki csak azért nem válik, mert fél, hogy elveszíti a tartózkodási engedélyét? Praktikus segítséget mindenkitől el lehet fogadni, ha az embernek problémái vannak, de azért jó volna valakivel az anyanyelven beszélni, arról, ami fáj . Érdekes módon azok a segítségre szorulók, akikkel találkoztam, és akik a Magyar Házba is bejárnak, megkértek, hogy ott ne mondjak senkinek
Zaller Tibor
Lenni vagy nem lenni? 80 éves a berlini hungarológia yolcvanadik életévébe lépett a Humboldt Egyetem magyar tanszéke . Az idén jubiláló intézmény elődjét, a Magyar Intézetet az első világháború alatt, 1916-ban a német-magyar fegyverbarátság jegyében hívták életre . Az alapító professzor, Gragger Róbert egy évtizeden át meghatározta a berlini hungarológiaoktatást . A kitűnő filológus, akinek ereiben egyaránt folyt magyar és magyarországi német vér, ma a Dahlem-Dorf-i temetőben nyugszik . Az ő nevéhez és éppen berlini tevékenységéhez fűződik például az ómagyar Máriasiralom közzététele . A magyar tanszék az évek során többször nevet és funkciót váltott . A második világháború után az intézmény átalakult finnugor tanszékké, 1967-ben pedig, mivel a második NDK-beli felsőoktatási re-
N
form során megszűntették az úgynevezett kis szakokat, ismét visszanyerte eredeti rendeltetését . A szocializmus évei alatt nagy hangsúlyt kapott a magyar fordító- és tolmácsképzés . A híres Pergamon-oltárt bemutató Pergamon-múzeummal szemközt található intézmény 58 ezer kötetes könyvtára olyan ritkaságokat is őriz, mint például a Halle-Wittenberg-i egykori magyar diákegyesület könyvtárgyűjteményét, amelyet Gragger hozatott Halléból 99 évre a német fővárosba . Az intézet eddig utolsó profeszszora a középkori magyar irodalom kiemelkedő kutatója, Tarnai Andor volt . Az ő halála óta éveken át megoldatlanul állt az utódlás kérdése . Az áprilisban kezdődő nyári félévtől Kulcsár Szabó Ernő veszi át a nagy hagyományokkal rendelkező Hungarológiai Szeminárium vezetését .
Mindazonáltal olyan hírek is keringenek, hogy a jövőben esetleg megszűnhet a berlini hungarológiaoktatás . Ennek előszele már évek óta érezhető : az utóbbi években több tanárt elbocsájtottak, és majdnem felszámolták a többi finnugor nyelv oktatását . Az év végére a professzorral együtt mindössze három fő maradhat a tanszéken, ami az átlagosan az összes tanfolyamon tanuló ötven hallgató színvonalas oktatásához messze nem elegendő . És azt, hogy a baj nem jár egyedül, az is példázza, hogy a nem messze lévő Magyar Kultúra Háza szintén gondokkal küzd . Ám a berliniek bíznak abban, hogy az itteni magyar intézmények valahogyan kievickélnek a válságból . Tóth Szilárd 1996 . március
Berlini ,
1996 . december Az alábbi cikk annak a történészhez méltó alapossággal készült előadásnak a kivonatát adja vissza, amelyet a szerző 1996 . október 16-án a berlini Magyar Házban, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft estjén tartott, német nyelven . Dr . Tinschmidt Sándor fejtegetéseinek közlésével lapunk is kiveszi részét az 1956-os októberi-novemberi események méltatásából .
előtt 1956 őszének eseményeivel, különösen Nagy Imre kormányának külpolitikájával részleteiben foglalkoznék, rövid megjegyzést kell tennem a kutatási forrásokkal kapcsolatban: 1956-ról - becslések szerint - világszerte mindeddig közel 500 könyv, emlékirat és monográfia jelent meg . Az elmúlt években a volt Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, hazánkban és több más országban megnyíltak a titkos irattárak, és kutathatóvá vált az akkori dokumentumok nagy része - sajnos azonban még most sem valamennyi irattár . 1996 szeptemberében Budapesten Magyarország és a világ 1956-ban címmel egy nemzetközi történész-konferencián 14 ország tudósa - közöttük 55 külföldi történész - tárgyalta az eddigi és az újabban feltárt kutatási eredményeket, valamint azokat a dokumentumokat, amelyeket több idén megjelent magyar kiadványban is olvashatunk . Az említett konferencia, valamint a legújabb kiadványok alapján négy tételt szeretnék behatóbban megvizsgálni : Az első tétel : A magyarországi népfelkelés elsődlegesen belső okokra vezethető vissza . Robbanó erővel, hirtelen tört ki, és ugyanakkor mindkét szuperhatalmat, a Szovjetuniót és az USA-t váratlanul érte, mi több : külpolitikai stratégiai elképzeléseik szempontjából kimondottan rosszkor jött . Mindkét szuperhatalom vezetésének erre az esetre hiányzott valamilyen előre elkészített válságkezelési vagy -megoldási koncepció . A népfelkelés okai sokrétűek, megtalálhatók a politikai és gazdasági fejlődés terén, a történelmi hagyományok és a nemzeti érzés semmibevételében . A győztes nagyhatalmak a II . világháború után KeletEurópát, így hazánkat is, átengedték a szovjet impériumnak . A Kreml urai egypártrendszert erőszakoltak a tér-
Mi
H
I~R
i»
8. oldal
Célok - lehetőségek - határok Nagy Imre kormányának külpolitikája 1956-ban ség népeire, és a Rákosi-klikk hazánkat a „vas és acél országává" akarta tenni . E politika beláthatatlan következményekhez vezetett : az életszínvonal romlott, csökkent a mezőgazdaság termelése, a parasztok elvándoroltak a falvakból . 1945 és 1973 között 220 ezer személyt internáltak, a kényszerkitelepítések tízezreket érintettek . Midőn Sztálin halála után Moszkva nyomására 1953 . július 3-án Nagy Imre először lett miniszterelnök, az általa kihirdetett amnesztia 280 ezer elítéltet érintett . Két évvel később, 1955 áprilisában Rákosi intrikáival elérte, hogy Nagy Imrét menesztették, és 1955 novemberében házi őrizet alá helyezték . A társadalmi elégedetlenség láttán 1956 júliusában - újból a Kreml nyomására - Rákosit leváltották, és Gerő Ernőt nevezték ki utódjául . A személycserék és a felemás reformok azonban már nem tudták a feszültségeket feloldani . Ma, 40 év elmúltával, megállapítható - és ez volt a budapesti konferencia résztvevőinek egybehangzó véleménye -, hogy 1956 . október 23 . békésre tervezett tüntetése után a legkülönbözőbb társadalmi irányzatok felhalmozódott elégedetlensége és haragja elemi erővel robbant ki, és a fejlemények egyrészt a hirtelen felszabadult tömegek mozgásba lendülése által, másrészt a tétován bizonytalan hazai vezetés kapkodása következtében, továbbá a szovjet megszálló csapatok néhány órán belül kezdődő első katonai beavatkozása eredményeként, spontán széleskörű népfelkeléshez vezettek . A magyarországi felkelés kirobbanása mindkét szuperhatalmat kifejezetten kellemetlenül érte : az események megzavarták, sőt, visszavetették az addig ígéretesen kezdődő enyhülési folyamatot . Az Egyesült Államok, valamint az 1949-ben atomhatalommá vált Szovjetunió vezetői az 1948-as berlini blokád után tisztában voltak egy nukleáris fegyverekkel megvívott világháború lehetséges következményeivel, és ennek megfelelően mindent megtettek egy közvetlen szuperhatalmi konfliktus
kirobbanásának elkerüléséért . Ez az alapállás az európai status quo tiszteletben tartását, sőt, 1975-ben a helsinki alapokmánnyal történt kodifikálását jelentette . A szovjet vezetés Sztálin halála után rugalmasabb külpolitikát folytatott - 1955: államszerződés Ausztriával, genfi csúcstalálkozó; 1956 : Bulganyin és Hruscsov londoni látogatása -, az európai csatlós államok státuszának kérdését azonban egy pillanatig sem tekintették vitapontnak . Moszkva szerint ezeknek az országoknak a szovjet birodalomhoz kell tartozniuk . Az USA külpolitikáját az Eisenhower-kormányzat 1953 januárjában történt hivatalbalépése utáni időszakban sajátos kettősség jellemezte : Eisenhower és külügyminisztere, John Foster Dulles meghirdették az ún . „rab nemzetek békés felszabadításának politikáját", ezt a politikát hirdették az amerikai propaganda céljait szolgáló rádióállomások is (Szabad Európa Rádió és Amerika Hangja) . A valóságban azonban e korszak amerikai külpolitikáját a Szovjetunióval való fegyveres összetűzés minden áron való elkerülésének igénye jellemezte . Más szóval : milliók hallották, Magyarországon is, a rab nemzetek felszabadítására való utalást, de nem tudhatták, hogy az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa 1956 . július 18-ai, 5608 . számú határozatában megállapította, hogy az adott világpolitikai helyzetben az Egyesült Allamoknak erősen korlátozottak a lehetőségei arra, hogy elősegítse a kelet-középeurópai országok elszakadását a Szovjetuniótól . Ezt a határozatot a Nemzetbiztonsági Tanács 1956 . október 31-én (5616 . sz . határozat) megerősítette, egy lehetséges katonai támogatás ígéretéről azonban nem volt szó! A második tétel : A sztálini kommunista rendszerrel való elégedetlenség 1956-ban a lakosság valamennyi rétegét eltöltötte, és ennek következtében a felkelésben kezdettől fogva különböző áramlatokat figyelhetünk meg, amelyek részben egyidejűleg
Berlini
9. oldal párhuzamosan vagy egymással vetélkedve, néha összetűzve küzdöttek céljaik eléréséért . A népies baloldal új gazdasági és társadalmi rendet követelt, a reformkommunisták a reálszocializmust akarták „megjavítani„, a jobboldali konzervatív erők számára viszont a szocializmus valamennyi válfaja képezte az ellenfelet . (Hasonló irányzatok mutatkoznak a jelenben is, 1956 örököseinek egyre felújuló vitáiban .) Közös volt azonban a külpolitikai követelés : Magyarország függetlensége és az orosz csapatok kivonulása, a magyar-szovjet kapcsolatok újjárendezése az egyenjogúság és az egyenlőség elve alapján . Nagy Imre megértette a nép akaratát, és az 1956 . október 28-ai kormánynyilatkozata e célkitűzések jegyében állt . A következő napokban pedig, újabb, mintegy 25 ezer főre tehető szovjet katonai egységek beözönlése láttán, meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből, remélve azt, hogy hazánk függetlenségét ily módon biztosítani tudja . Külpolitikai fellépésével Nagy Imre nemcsak a forradalom nyomásának engedett, hanem következetességet mutatott azokhoz a tudományos tételekhez viszonyítva is, amelyeket 1955 telén tanulmányaiban lefektetett . A nemzetközi kapcsolatok öt alapelve, írta akkor, a nemzeti függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, a területi sérthetetlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás, nem korlátozódhat a két rendszer harcára-hanem a . . . szocialista táboron belüli országok egymás közötti viszonyaira is ki kell terjednie" . A harmadik tétel: Volt-e Nagy Imrének 1956-ban lehetősége arra, hogy ezt a külpolitikai programot megvalósítsa? A legfőbb szovjet vezetés 1956 . október 23 . és november 4 . között folyamatosan foglalkozott a magyarországi eseményekkel, részben Andropov nagykövet, részben a Budapestre küldött vezetőségi tagok, Anasztaz Mikoján és Mihail Szuszlov jelentései alapján . A tárgyalásokról 1996-ban, tehát idén közzétett feljegyzésekből kiderül, hogy a szovjet vezetők között hosszú, ellentmondásos viták folytak arról, hogy meddig szabad Nagy Imre politikáját támogatni, és mikor válik egy második katonai beavatkozás szükségessé annak megakadályozására, hogy Magyaror-
RIR AD szág kiváljon a szovjet katonai tömbből. A vezetőségen belül körvonalazódott egy „keményvonalas" tábor Vorosilov, Molotov, Kaganovics és Bulganyin -, valamint egy „politikai rugalmasságot" mutató csoport (Malenkov, Zsukov, Sepilov és Szaburov) . A Kreml habozását mutatja többek között az október 28-án este kezdődő ülés, amelyen Hruscsov még kijelenti, hogy „a munkások támogatják a felkelést . Támogatni kell ezt a kormányt, nincs más kiút!" Az ülés folyamán azonban Moszkvába érkezett Szuszlov ; beszámolt a magyarországi eseményekről - kijelentve, hogy „a csapatainkhoz való viszony romlott, a mi veszteségünk 600 halott", és követelve : „egy viszonylag szilárd kormányt kell létrehozni". Az ingadozó Hruscsov még ezen az ülésen felvázolja a szovjet beavatkozás forgatókönyvét : Új kormány alakítása, felhívás a lakossághoz, tanácskozás a szövetségesekkel és „erélyesen leverni a felkelők fegyveres erőit" . A dokumentumok kidolgozására Brezsnyev, Poszpjelov, Sepilov és Furceva kaptak megbízást . Mégis, a szovjet kormány 1956 . október 30-i nyilatkozata a többi szó~ , cialista országgal való együttműködés fejlesztésének kérdéseiről még nyitva hagyta a bilaterális tárgyalások lehetőségét a szovjet csapatok további magyarországi tartózkodásáról . Mi több : Mikoján még azt mondta : „Erő alkalmazásával most nem megyünk semmire, várjunk 10-15 napot, támogassuk ezt a (Nagy Imre) kormányt" . Ekkor azonban a döntés már megtörtént . Negyedik tétel : Több tényező szerencsétlen összejátszása vezetett oda, hogy a kremli vezetés 1956 . október 31-én a magyar forradalom katonai leverése mellett döntött . A jelek szerint nem az utolsó napok magyarországi eseményei játszottak döntő szerepet, alapvetőnek a szovjet világhatalmi pozíció védelme és a vezetés egységének megőrzése bizonyult . A Magyarországról való kivonulás „felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat . . . Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is", mondta Hruscsov az október 31-ei ülésen, visszatérve az előzőleg Gomulkával folytatott megbeszélésről . A kínai, csehszlovák, román és bolgár vezetők, valamint Tito jugoszláv államfő is jóváhagyták a katonai
1996 . december
beavatkozás tervét, félve attól, hogy egy esetleges csapatkivonás a szovjet tömbön belül bomlasztási folyamathoz vezetne . Nagy jelentőséggel bírt az is, hogy Eisenhower elnök, valamint Dulles külügyminiszter ismételten közölték a szovjet vezetőkkel, hogy az USA Kelet-Európában történő változások esetében tartózkodóan viselkedne . Dulles külügyminiszter október 27-ei beszédében Dallasban a csatlós nemzetekkel kapcsolatban kiemelte : „Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek ." Hasonló jelentések érkeztek Londonból és Párizsból is, ahol az Egyiptom elleni támadás állt az érdeklődés középpontjában . „Nagy háború nem lesz" - ezekkel a szavakkal jelezte Hruscsov október 31-én, hogy a washingtoni jelzések megérkeztek : az USA nem gondol arra, hogy Nagy Imrét - és a magyar forradalmat - az együttérzés szóbeli kifejezésén kívül katonailag támogassa . Ennek tudatában és mai szemmel visszatekintve a Szabad Európa Rádió számtalan „buzdító", „segítséget ígérő" adását a lélektani hadviselés eszköztárába kell utalnunk . Midőn Kádár János és Münnich Ferenc 1956 . november 2-án és 3-án Moszkvában részt vettek a szovjet vezetés tanácskozásain, már folytak a második katonai beavatkozás előkészületei . Kádár differenciáltan mutatta be a történteket, elmondta, hogy a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegességi deklarációt ő is megszavazta, végül azonban mégis kijelentette : „Nem szabad átengedni egy szocialista országot az ellenforradalomnak ." November 3-án este megbeszélték a kormány összetételét, és véglegesítették a nyilatkozatokat . A „Forradalmi Munkás- és Paraszt-kormány" nem Szolnokon alakult meg, hanem Moszkvában, egyes tagjai, így Rónai Sándor, csak a rádióból értesültek „kinevezésükről", és a magyar néphez szóló felhívásokat szovjet politikusok fogalmazták meg, oroszul - csak azután került sor a magyar fordításra . 1956 . november 4-én, reggel 4 .15 órakor kezdődött a második szovjet katonai beavatkozás Magyarországon . A magyar nép függetlenségét csak nemrég, nehéz, hosszú évtizedek múltával, szerezte vissza . Dr. Tinschmidt Sándor
~96 Berlint
1996 .
december
1 0. oldal
Berlini magyar kalandozások
N
éhány hónappal ezelőtt megbízást kaptam a berlini szenátustól, hogy írjam
meg a Miteinander leben in Berlin kiadványsorozat legújabb darabját . A Berlinben élő nem német származásúak közül eddig az amerikaiakat, briteket, franciákat, lengyeleket, oroszokat, koreaiakat, latinamerikaiakat, japánokat, olaszokat, hollandokat, irániakat, íreket, arabokat, spanyolokat, portugálokat és afrikaiakat mutatták be . Most került sor a magyarokra . Amikor elkezdtem, még nem tudtam, hogy az eddigi munkáim közül ez lesz az egyik legérdekesebb . A berlini magyarság történetét taglaló régi irományok böngészését is élveztem, de ennél sokkal nagyobb élmény volt a találkozás és beszélgetés azokkal a részben magyar származású, részben pedig még mindig magyar állampolgárságú berliniekkel, akiket a kiadványban be akartam,mutatni . A legvalószínűtlenebb eset a Deutsche Oper dramaturgjának, Káin Péternek az irodájában esett meg velem . Beszélgetőpartnerem az élettörténetének mesélése közben éppen ott tartott, hogy ezelőtt több mint harminc évvel a budapesti Zrínyi Nyomdában dolgozott - mikor hirtelen megcsörrent a telefon . Káin felvette, és az arcára látható hitetlenkedés ült ki . A vonal túlsó végén egy hölgy volt Budapestről, akivel több mint harminc éve nem beszélt, és aki a kolléganője volt a Zrínyi Nyomdában . . . A legmagasabb hivatali rangban lévő személy, akit a kiadvány ügyében felkerestem, Somogyi Árpád professzor volt, a Bundesamt für gesundheitlichen Verbraucherschutz und Ueterinkrmedizin nevű intézmény igazgatója . A vele való beszélgetés során kiderült, hogy az ember még olyan dolgokban sem lehet biztos, amikre hajlandó lett volna addig mérget venni . Somogyi professzor ugyanis évekig együtt dolgozott Kanadában a stressz-elmélet kidolgo-
zójával, akit Magyarországon a "magyar Selye János"-ként emlegetnek . Nos, Somogyi elmondta, hogy a szóban forgó személy „Hans Selye"-ként élt és dolgozott, és legfeljebb osztrák-magyar származásúnak nevezhető, de semmiképp sem tiszta magyarnak . Hasonló tévedést oszlatott el a beszélgetésünk során Dr. Alexander Tinschmidt, aki vérbeli történészhez méltóan minden állítását dokumentumokkal - eredetiekkel és másolatokkal - támasztotta alá . A magyar történelem taglalása során jutottunk el a déli harangszó kérdéséig . Tinschmidt elmondta, hogy a hagyományoknak semmi köze Hunyadi nándorfehérvári törökverő győzelméhez : a pápa napokkal az esemény előtt rendelte el a déli harangszót .
A Balla Bálint szociológiaprofesszorral töltött délelőtt során elvesztettem az időérzékemet . Balla úr olyan izgalmasan beszélte el magyarországi életének kalandjait az ötvenes-hatvanas években, hogy közben zavaromban kiürítettem az elém tett aprósüteményes dobozt . A történetekben szerepelt egyebek között egy kötelességtudatból éjszaka átúszott ismeretlen folyó (miután elment az utolsó komp), valamint robbanó színes televíziók az NDK-ban . Kissé elfogódott voltam, amikor bebocsáttatást nyertem a HahnMeitner Kutatóintézet Wannsee melletti telephelyére, ahol Dr. Mezei Ferenc fizikussal, az intézet egyik igazgatójával volt találkozóm . Mezei professzor a maga szakterületén a világ egyik vezető fizikusa, mindezek ellenére szerény és kedves ember, aki szívesen válaszolt a számára valószínűleg elviselhetetlenül primitív fizikai jellegű kérdéseimre . (Amelyeket annak érdekében tettem fel, hogy legalább halvány fogalmam legyen arról, mivel is foglalkozik valójában) Almási Zoltánnal, a Filharmónikusok fiatal hegedűsével a kultúra
jelenlegi állapotáról folytattam épületes beszélgetést, Korondi Annával a Komische Oper énekesnőjével pedig az ARD nemzetközi énekversenyén aratott fényes győzelméről . Steiner Kati selyemfestő választékos ízléssel berendezett lakásában megcsodálhattam a selyemképeit és gyönyörű lámpaernyőit, és Pompéry Judit üzletasszonynak a kérésemre írt személyes visszaemlékezését olvasva megállapítottam, hogy nem kell valakinek újságírónak vagy írónak lennie ahhoz, hogy élvezet legyen olvasni az irományát . A munkám során ért meglepetések közül még kettőt meg kell említenem. Az egyik az volt, hogy milyen rengeteg magyar művész dolgozott a húszas-harmincas években az UFA filmgyárnak mint színész, rendező, forgatókönyvíró, jelmeztervező, építész stb . Rökk Marika valóban csak a jéghegy csúcsát jelképezi, és meglepő volt felismerni, hogy a később Angliában meg Amerikában nagy karriert befutó magyar filmművészek zöme dolgozott Berlinben, illetve Babelsbergben is . A másik meglepetés az volt, hogy az ötvenes-hatvanas években Berlinben élt magyar karmester, Fricsay Ferenc milyen mély nyomokat hagyott a (nyugat-)berlini zenekedvelők lelkében . Azok számára, akik élőben hallották, Fricsay neve ma is fogalom, és egyöntetű az a vélemény, hogy ha nem viszi el őt a hatvanas évek elején a halálos betegség, úgy övé lett volna az a képzeletbeli zenei korona, amit évtizedekig Karajan birtokolt . Végül - de korántsem utolsósorban - szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segített nekem ennek a kiadványnak a megírásában - akár úgy, hogy leült velem beszélgetni, akár úgy, hogy hozzásegített olyan dokumentumokhoz, amelyekhez egyedül nem, vagy csak nehezen tudtam volna hozzájutni . Forinyák Éva
Magyar Katolikus Püspöki
Berluú 1 1 . oldal
1996 . december
Egyházközségi
hírek
A Berlini Magyar Szent Erzsébet Katolikus Egyházközség körleveleiben nemcsak hitéleti, hanem magyar vonatkozású híreket is olvashatunk . A szerkesztő Nagy Iván, akinek sokoldalú elfoglaltsága mellett csodálhatóan erre is jut energiája . 1996 július/augusztusában Nagy Ivánt javasolták a berlini Érsekség lelkipásztori tanácsába a berlini egyházmegye területén élő külföldiek képviseletére . Ugyancsak vele készült egy interjú a Vatikáni Rádió számára a pápa magyarországi látogatásának méltatására . Kar ez év nyarán egy hoszA szabb körlevelet adott ki . A körlevél címe : Igazságosabb és testvériesebb világot . Ezen körlevél nem hasonlít azokhoz a körlevelekhez, melyeket mindnyájan oly jól ismerünk . Húsvét, vagy ádvent idején, vagy más meghatározott alkalomból szokott a Püspöki Kar egy-egy körlevelet kiadni (itt Németországban általában nem a Püspöki Kar, hanem többnyire az egyes püspökök írnak körlevelet az ő egyházmegyéjük hívei számára) . Azon körleveleket a következő vasárnap szokták minden templomban a szószékről az egyes lelkészek prédikáció, helyett a híveknek felolvasni . Ez a mostani körlevél úgy tartalmában, mint terjedelmében eltér azon körlevelektől . Ezt lehetetlen lenne egy vasárnapi szentmise keretében felolvasni, mivel füzet formájában is 69 teleírt oldalból áll . 112 pontban foglalta a Magyar Püspöki Kar véleményét az ország helyzetéről össze . Itt nem a szokásos vallási dolgokról, vagy az egyház helyzetéről van szó, hanem az egész társadalom helyzetéről . Vannak, akik azt mon-
danák : Mi köze mindahhoz a katolikus egyháznak? Épp ezért legyen szabad a körlevél bevezetéséből idézni : A körlevél célja nevű pont alatt írják a szerzők : ,, . . . világossá vált : Nem csak politikai és gazdasági rendszerváltozás játszódott és játszódik le ebben az országban. Sokkal összetettebb, részint építő, részint romboló eseményeknek részesei vagyunk . . . . Ahhoz, hogy az ország átalakulása hatékonyan folytatódhassék, számba kell vennünk, mit örököltünk az elmúlt évtizedekből. . . . Célunk nem az, hogy bűnbakokat keressünk, egyes személyeket vagy csoportokat kipellengérezzünk az okozott károkért, hanem az, hogy közös erővel dolgozzunk nemcsak az ország gazdasági, társadalmi, politikai életének, hanem értéktudatának (benne erkölcsi értékrendjének) átalakulásáért is, azért, hogy segíthessünk a jobb, emberibb élet megteremtésében, mindenkinek, aki ebben az országban él, meg nem feledkezve a határainkon túl élő magyarokról sem . Az emberért, mindnyájunkért kell összefogniuk hívőknek és nem-hívőknek ." Ezekből a sorokból az a felelősségtudat érződik, melyet a katolikus egyház érez az egész magyar társadalom iránt. A felelősségtudat ezen kifejezésének az egyetemes katoli-
kus egyházon belül már nagy tradíciója van . Több pápai enciklika tartozik ide . XIII. Leó pápa írta 1891ben az első enciklikát szociális kérdésekről (Rerum novarum) . XI . Pius pápa 1930-ban fektette le a katolikus egyház álláspontját (Quadagesimo anno) . A II . Vatikáni zsinat egy egész dekrétumot, mégpedig a leghoszszabb dekrétumot szentelte ennek a kérdésnek (Gaudium et Spes .) E nemes tradíció folytatásaként foglal a Magyar Püspöki Kar állást a magyar társadalom mai helyzetéről . Négy nagy téren leírja a helyzetképet és ezekhez kapcsolja szempontjait és ajánlásait . Ezek a pontok: 1 . Szociális viszonyok és egészségügy, 2 . Gazdasági élet, 3 . Állam és politika, valamint 4 . Kultúra . Ezeken a csoportokon belül a belpolitika minden részletéről szó esik . A lakosság létszámáról, az elszegényedésről, a környezetvédelemről, a közbiztonság romlásáról, a tulajdonról, a személyes felelősségről, azok tatásról, a nevelésről stb . A Püspöki Kar kifejezi, hogy e problémák megvilágosítását nem kívülálló kritikusként, hanem a társadalom szerves részeként teszi meg. Az egyház már ezer éve a magyar társadalom szerves része . Épp ezért nemcsak a jelenlegi gazdasági helyzet terheit viseli a társadalommal együtt, hanem e problémák megoldásában is részt akar venni . Végtére is közös jövőnkről és erkölcsi-kulturális életünkről van szó . Nagy Iván
Karácsonyi mise 1996 . december 26-án délután 15 .00 órakor 1997. január 26 . 4 . Évközi vasárnap 1997. február 23 . Reminescere 1997. március 23 . Virágvasárnap 1997. április 27. 5 . Húsvétvasárnap 1997. május 25 . Szentháromságvasárnap 1997. június 22 . 12 . Évközi vasárnap 1997. augusztus 24 . 21 . Évközi vasárnap 1997. szeptember 28 . 30 . Évközi vasárnap 1997. november 23 . Krisztus király vasárnapja 1997. december 26 . Karácsony másnapja (péntek) Lelkigyakorlat : 1997. február 21 ., péntek, 17.30 óra 1997. február 22 ., szombat, 15 .00 óra
Heilig Kreuz-templom 10715 Berlin, Hildegardstr. 3
Berlini
1996. december
HIBA
O
Élni és alkotni Muravidéki magyar írók és művészek Berlinben 1996 . június 17-tól 22-ig úniusban egy hétig tartózkodott Berlinben dr. Bence Lajos, a Maribori Egyetem Magyar Tanszéke tanárának vezetésével a szlovéniai magyarok kulturális küldöttsége . A muravidékiek, akik szereplésük során mindvégig egy jól felkészült, a kisebb programmódosulásokat rugalmasan lereagáló, szakmai ismereteiket kifogástalanul alkalmazni tudó csoport benyomását keltették, maradéktalanul végrehajtották a tervezett programot. Ezenkívül személyes kapcsolatok is kialakultak berlini kutatókkal . Így például a Haus der Demokratie nevű intézményben Detlef Stein úr által bevezetett, a muravidéki magyarok helyzetéről szóló előadás és az azt követő hosszabb vita során dr. Monika Nehr kétnyelvűség-kutató, a Berlini Pedagógiai Intézet munkatársa, nagy érdeklődést mutatott a muravidéki kétnyelvű iskolamodell iránt, és további kapcsolatok kiépítését reméli a Maribori Egyetem Magyar Tanszékével. Zuzana Finger nyelvész és kétnyelvűségkutató, az FU Kelet-Európai Intézetének munkatársa, akivel a delegáció szintén megismerkedett, részt vett már a berlini program kidolgozásában is . Kárpáti Pá1 tanár úr, a Humboldt Egyetem Hungarológiai Szemináriumának igazgatója munkatársai körében fogadta Bence Lajost, aki beírta nevét az intézet patinás vendégkönyvébe, majd megtartotta a többnyelvű környezet nyelvi kölcsönhatásáról szóló előadását. A legsokrétűbb bemutatkozásra a Magyar Házban került sor, ahol Dalos György igazgató úr rövid üdvözlő szavai után Bence Lajos megnyitotta a képzőművészeti kiállítást, valamint a Muravidéken megjelent magyar nyelvű könyvek bemutatóját. C. Toplák János és Halász Albert grafikai művei és Lendvai Kepe Zolti festményei mellett Hagymás István fotogramjai voltak láthatók . Ezt követően kétnyelvű irodalmi est keretében mutatkoztak be a jelenlévő irodalmárok . A sort a mindent és mindenkor kritikus szemmel vizsgáló C . Toplák János kezdte, majd Csurka Judit folytatta költeményekkel . Meglepetést, de egyben elismerést is kiváltott a nézőkben az a fordulat, hogy a harmadikként következő Bence Utrosa Gabriella egyik írását kimagasló képességű nyolcadikos kislánya, Bence Virág olvasta fel . Az irodalmi szövegeket németül Ute Wohlgemuth színművésznő adta elő . Da-
J
los György, mint író és műfordító, elismerőleg nyilatkozott az irodalmi estről . A kulturális és tudományos kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeiről elmondhatjuk, hogy az összes rendező intézmény kifejezte reményét a további kapcsolattartásra, a központi szervezést végrehajtó Babylonia Kultúrközpont pedig, ahol a júniusi program keretében C . Toplák János egyéni kiállítására került sor Bence Lajos megnyitó szavaival, már meg is állapodott Hagymás Istvánnal mint fotóművésszel egy tavaszi kiállítás ügyében . A kreuzbergi Babylonia Kultúrközpont idestova már tíz éve szervez és támogat képzőművészeti kiállítások megrendezését is magába foglaló kulturális csereprogramokat berlini és magyarországi művészek részére . A Babylonia Kultúrközpont nyelviskolájának munkatársai szintén hosszabb ideje foglalkoznak magyar nyelvoktatással, speciális képzést igénylők is jelentkezhetnek . Annak ellenére, hogy a szorosan egymást követő hivatalos rendezvények ugyancsak kimerítették a szlovéniai magyarok kulturális delegációjának résztvevőit, különösen Bence Lajost, aki az egyik nap két előadás megtartására is vállalkozott, mindenki igyekezett magával a várossal és annak lakóival is megismerkedni. Így került sor városnéző túrákra Balla Bálint kultúrszociológus, egyetemi tanár és Mester Márta turisztika szakos főiskolai hallgató vezetésével . A Pergamon-múzeum megtekintése mellett még az „East Side Galery", vagyis az 1989-ig megközelíthetetlen berlini fal maradványának „keleti oldalán" a világ sok jeles művésze alkotásainak megszemlélésére is futotta a sajnos szűkre szabott időből . Itt láthatók magyarországi művészeknek, mint például Győrffy Sándornak alkotásai is, akinek már többször volt berlini kiállítása, és a Falmúzeum is magáénak mondhatja néhány grafikáját, az egykori igazgató, Hildebrandt úr jóvoltából . Győrffy Sándor grafikusművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének vezetőségi tagja a Babylonia Kultúrközpont megbízásából tavasszal Lendván járt, hogy mint Berlint jól ismerő magyarországi művész konzultáljon az Éb2i és alkotni program kiállító művészeivel . A delegáció tagjainak bemutatkozása és Bence Lajosnak a Muravidék történetét és kultúrtörténetét vázoló lendü-
12. oldal letes és érdekfeszítő előadása után több kérdés hangzott el a muravidéki magyarok jövőbeli esélyeit illetően . Megállapítást nyert, hogy a Muravidék helyzete a többi környező országéhoz viszonyítva ugyan a biztosított jogok és lehetőségek tekintetében magasan kiemelkedő, viszont a jogokkal és a lehetőségekkel élni is kell tudni, ami nem mindig egyszerű feladat, legfőképpen az ottani magyarok igencsak alacsony számára való tekintettel (hozzávetőlegesen nyolcezren vannak), továbbá a pluralizmus sajnálatos velejárójaként jelentkező szélsőséges tendenciák, valamint a demokratikus szellem még nem teljesen zökkenőmentes működése miatt . Ezek után az összejövetel hangulatosabb, kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott . Még egyszer köszönetet mondunk Balla professzor úrnak, aki a hivatalos program szervezése mellett még a vendégek szabadidejének hasznos eltöltésére is gondolt, továbbá a Magyar Házban a kiállítás megnyitásánál és az előadásoknál a kiszemelt tolmács váratlan megbetegedése miatt immár a helyszínen, a kiállítás megnyitása előtti percekben, kimentve kínos helyzetéből a rendezvénysorozat főszervezőjét, minden további nélkül vállalta Bence Lajos szavainak németbe ültetését . És ez neki, mint egykori konferenciatolmácsnak, természetesen még így is brilliáns módon sikerült, nem egy kétnyelvű jelenlévő utólagos véleménye szerint helyenként színesebbé téve az ismeretlen és már amúgy is igényes szöveget . Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a muravidékiek által nyújtott programmal mindegyik szervező fél elégedett volt . Bence Lajos minden előadása során megtalálta a legmegfelelőbb hangot, amellyel hallgatóihoz szólt, így előadásai mindvégig érdekesek, tartalmasak és tanulságosak voltak . A muravidékieknek ez volt az első berlini bemutatkozásuk, melyet remélhetőleg több is fog követni . A muravidéki magyar nyelvű hetilap, a Népújság június 28-ai számában „jól sikerült rendezvénysorozatként olvashatunk a berlini programról . C. Toplák János pedig, a Muravidéki Magyar Rádióban július 11-én elhangzott beszédében különösen nagy jelentőséget tulajdonít a berlini vendégszereplésnek, és a kialakult kapcsolatokat nem kisebb értékűnek tartja a Muravidék és Magyarország közti kapcsolatoknál . A rendezvénysorozatot a német Külügyminisztérium, a Babylonia Kultúrközpont, a Magyar Ház és a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet támogatta . K. S.
Berlini
13 . oldal
Vendégünk volt Bródy János Elmondhatjuk, hogy az 1996-os év eseményekben és évfordulókban gazdag a magyarok számára . Míg otthon a millecentenáriumi ünnepségek folynak és folytak, addig a berlini magyarságnak is kijutott az ünneplésből . Igaz, az évszámokat nézve sokkal kevesebb, de számunkra igencsak jelentős eseményre emlékeztünk, hiszen 150 évvel ezelőtt megalakult Berlinben az első polgári Magyar Egylet . Ebből az alkalomból a berlini Magyar Kolónia és a berlini Magyar Ház közös rendezésében került sor Bródy János koncertjére . A koncert június 1-jén volt . Még ma is magam előtt látom ezt az estét . Már jóval a koncert kezdete előtt a Házban voltunk . Nagy örömünkre hosszú idő után újra megtelt a nézőtér - az előtérben videófalat állítottunk fel azok számára, akiknek már nem jutott a - nézőtéren hely - . s így mindenki megpróbált minél előbb jönni, hogy helyhez jusson . Nagy izgalom, feszültség ülte be a nézőteret . Mindenki találgatott, vajon milyen lesz a koncert, és hogy is lesz ez a találkozás Tinivel . És aztán elérkezett a nagy pillanat, Dalos György, a Ház igazgatója tartott egy rövid üdvözlő beszédet, és aztán nagy tapsvihar kíséretében elénk lépett Bródy János . A színpadon egy csokor sárga rózsa díszelgett, s Tini fekete gitárjával és megszokott farmerszerelésében állt előttünk, és elkezdte pengetni Filléres emlékeit. Egyik nóta a másikat követte, és Tini a dalok között összekötő szöveget és különböző sztorikat mesélt el . A hangulat remek volt . Észre sem vettük az idő múlását: mire többen a nosztalgiázásból és az éneklésből felocsúdtunk, sajnos, már a koncert végére is értünk . Ekkor óriási tapsvihar köszöntötte Bródyt . Ő aztán elmondta, hogy „sajnos, leesett a vérnyomásom, és így egy pár nótát ki kellett hagynom, de a koncert jó hangulatú volt ."
° D EE A kávéházban hosszú ideig tartott még az autogramadás és a jó hangulatú beszélgetés . Úgy érzem, mindazok számára, akik ott voltak, örök élmény marad ez az este . Köszönet ezért Tininek, és nem utolsósorban a Magyar Ház vezetőjének, Dalos Györgynek, és munkatársának, Matthes Ágnesnek is . Az ő segítségük nélkül nem jöhetett volna létre ez a csodálatos este, amelynek végén többen is elmondtuk, hogy ezen az estén Berlinben is kinyilott a Sárga rózsa .
A koncertről az Esti Hírlap hasábjain Mogyorósi Géza is beszámolt .
Robotka József
1996. december
tekinti, hogy a koncert létrejön. Erre felkészülvén, s alap ritka megjelenése miatt már most előzetesként közlünk egy rövid bemutató cikket az együttesről . Az ismertetés az 1980-ban megjelent Rocklexikonra támaszkodik . Hazánkban a hatvanas évek közepétől számos olyan zenekar működött, amelyik szinte kizárólag külföldi világslágereket játszott, angol szöveggel . Saját szerzemények alkotásával, amely az együttes nevének szélesebb körű nyilvánosságot és népszerűséget biztosított volna, nem törődtek . Ezek egyike volt a Várszegi Gábor basszusgitáros által alapított Gemini . Több személyi változás ellenére is rengeteget léptek fel, mintegy 15-20 klubjuk működött az országban. Huszár Erika szövegíró csatlakozásával, aki Papp Imre dallamaira írt szerzeményeket, megindult az út a már említett szélesebb körű nyilvánosság felé . A Rádióban sorra vették fel dalaikat: Lívia, Néked csak egy idegen, Ván-
dorlás a hosszú úton, Labda, Ha eladod a szíved - megannyi országos sláger .
Újabb koncert-terv A berlini-brandenburgi magyarságban nemrég felmerült az ötlet, hogy az idei Bródy-koncert nagy közönségsikerére tekintettel a közeljövőben is hívjunk meg ismert nevű előadót magunk közé . Javaslatként elhangzott a 70-es évek egyik népszerű együttese, a Gemini . Mivel az ötletet komolyan gondolták, s már megindultak az „előkészítő puhatolódzások" egy esetleges tavaszi fellépésért, szerkesztőségünk úgy
A Gemini vette fel Bágya András és Huszár Erika A fekete tó balladája című rádió-rock-musicaljét, amely az Őrség egyik balladáját dolgozta fel . 1973-ban, a Kisstadionban az ott vendégszereplő angol Tremeloes zenekar előtt léptek fel . Elkészült közreműködésükkel a második rádiós rock-musical is : Victor MátéHuszár Erika Holnaptól nem szeretlek című munkája, amelynek főszerepét Kovács Kati énekelte . Az együttes közreműködött Kovács Kati Intarzia című nagysikerű nagylemezén . Szerepeltek a Vígszínházban, Déry-Presser híres Popfesztiváljának sorozatelőadásain, és vendégszerepeltek külföldön is . 1975-ben jelent meg az együttes első nagylemeze . S hogy az elmúlt húsz év alatt mi történt az együttes körül, hogyan folytatódott a pálya, azt akkor sikerül megtudnunk, ha a lelkes szervezőknek sikerül szerződtetni Geminiéket .
(Tardos Péter Rocklexikon-ja nyomán . Zeneműkiadó . Budapest, 1980)
Berlini
1996 . december
Nekrológ Förster Balázs 1914-ben az akkor még magyarországi Türkösön (Erdély) született . Ifjúkori döntése, hogy iskoláit nem németül, hanem magyarul végzi el, kulturális vonzódását is meghatározta . A magyar népzenét nagyon szerette, fiatal emberként a szebbnél szebb népdalainkból gyakran énekelt. 1985-ben Berlinbe, gyermekeihez költözött . Belépett mindkét magyar egyesületbe . Hívő katolikusként a magyar Szent Erzsébet Egyházközségben is feladatot vállalt. Közösségünknek szeretett tagja lett . Nyolcvanadik születésnapját együtt ünnepeltük. Ekkor már sejtette, hogy nem sok ideje maradt, mert többször is elmondta, hogy 80 év után minden év az Isten ajándéka . 1996 májusában elhagyott bennünket . Emlékére ezt a bánatos népdalt kerestük ki . Elment a madárka, Üres a kalitka . Azt üzente vissza : Visszajő tavaszra . Visszajő tavaszra, Búzapirulásra, Ha még akkorra sem, Tudd meg, hogy sohasem . Istenem, országom, Hol lesz a halálom? Erdőn-e vagy mezőn, Vagy idegenföldön . Az erdei vadak Lesznek siratóim, Az égi madarak Lesznek kísérőim . A Tiszán innen, Dunán túl 150 magyar népdal c . könyvből .
Zeneműkiadó Budapest, 1953 .
É
6
14. oldal
Egyesületi hírek Új kormánycsapat egyesületünk élén 1996 . április 20-án a Magyar Egyesület a kétévenként tartott választási közgyűlésén új vezetőséget választott : Nemes Lajos Elnök: Elnökhelyettes : Drimál Ferenc Matthes Ágnes 1 . titkár: 2 . titkár: Hans-Ulrich Moritz Pénztáros : Rademacher Irén Az első elnök, Gyöngyösi Albert, aki két cikluson keresztül töltöttebe ezt a tisztséget, korára hivatkozva nem jelöltette magát újra . Az új vezetőség tiszteletbeli elnöki címmel tüntette ki . Gyöngyösi Albert köszönettel elfogadta ezt, s megígérte, hogy a berlini magyarság egyesületi történetének kutatásában és megírásában, valamint további munkájában támogatni fogja az egyesületet . Az új vezetőség ezután is ápolja majd hagyományosan jó kapcsolatait a németországi magyar testvéregyesületekkel . Szerkesztőségünk az alábbiakban röviden bemutatja az új elnököt és csapatát . Zárójelben közöljük az illető vezetőségi tag telefonszámát . Nemes Lajos (51 00 94 36, 0171 - 4 73 57 48) eddigi elnökhelyettesként állt Gyöngyösi Albert mellett, akitől eredményesen elleste az irányítási fogásokat . Az Egyesület Hajdú-Bihar megyei származású új elnöke, mint a régi is, műszaki ember, de érdeklődik a számítógép világa iránt is . Jelenleg e téren továbbképzésen vesz részt . Lajos mint alapítótag szorgalmazza a szoros együttműködést a berlini Magyar Kolóniával is . Drimál Ferenc (42 16 14 15), szintén az Egyesület alapítótagja, (kis)pesti gyerek . Mérnöknek indult, de az Intertext fordítóirodához került, ahol ma is dolgozik . Ferenc a számítógépek nagy mestere és bolondja . Nem csoda tehát, hogy a Berlini Híradónak is az első számú tartalmi és technikai készítője . Matthes Ágnes (4 41 05 57), aki sümegi származású és majd 30 éve él Berlinben, ugyancsak ott állt egyesületünk bölcsőjénél . Ági a szervezés mestere, erről hosszú évek óta meggyőződhetnek a berlini Magyar Ház látogatói is, hiszen ha ennek a háznak lelke van, akkor azt valahol az ő közelében kell keresni . . . Hans-Ulrich Moritz (5 62 06 51, 0177 - 2 44 20 53) az új fiú . Ő az egyetlen „született" német a csapatban, akinek útja az iskola elvégzése után Eislebenből, szülővárosából egyenesen Budapestre vezetett, ahonnan már el sem akart jönni többé . Aztán mégis ide sodorta a sors, Berlinbe, ahol viszont szerencsére mindig a magyar nyelwel és Magyarországgal maradhatott kapcsolatban - mint most is pl . az egyesület révén . . . Rademacher Irén (9 65 52 05), aki a kezdetek óta éber őrzője az egyesületi pénzeknek, Siófokra megy, amikor hazaigyekszik . Ő is régebben jött Berlinbe, és sokáig egy neves szerszámgépgyárban dolgozott, de a szíve mindig haza, de legalábbis a Magyar Házba vagy az itt találkozó egyesületi tagokhoz - barátaihoz - húzott .
Első találkozás az új követtel 1996 . szeptember 26-án a Magyar Házban sor került a Magyar Egyesület, ill . a Magyar Kolónia vezetőségének, valamint Nagy Ivánnak, a berlini Szent Erzsébet Egyházközség vezetőjének találkozójára Wolfart Jánossal, a Magyar Nagykövetség Berlini Hivatalának vezetőjével és Bélai Gyulával, a konzuli osztály vezetőjével . Részletes kölcsönös bemutatkozás után az új követ a jelenlevőkkel arról beszélgetett el kötetlen formában, hogy milyen sajátos helyzetben vannak külföldön a magyarok és általában a kisebbségek . Örömmel nyugtázta minden részvevő, hogy Wolfart úr rendszeresen, ha ideje engedi, látogatja majd az egyesületi rendezvényeket, sőt előadóként is eljön közénk .
Előzetes 1997. márciusi számunkból Életek-sorsok: Bolling Piroska cw Adomák egyesületi tagjaink életéből « Reisebericht aus Chile 10 Tage an der Sommeruniversitát für Volkskunst w Magyarország és magyarok az Internetben
Berlini
15 . oldal
H
ftAial ©
1996 . december
Beszélgetés a határon túli magyarokról A Magyar Egyesület vezetőségének első „hivatali cselekedetére" egy héttel megválasztása után, 1996 . április 27-én, került sor, amikor találkozón vett részt Forrai Kristóf és a berlini magyar érdekeltségű szervezetek képviselői között . Forrai úr, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, az első berlini magyar egyesület megalakulásának 150 . évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre érkezett Berlinbe . Az ünnepség másnapján a hivatalánál fogva a berlini magyarok iránt is érdeklődő főosztályvezetővel a Magyar Házban találkozott Dalos György, a Magyar Ház igazgatója jelenlétében a Magyar Egyesület, ill . a Magyar Kolónia vezetőségének képviselőivel . A beszélgetés során Dalos György méltatta a Ház és az egyesületek jó együttműködését . Kijelentette, hogy intézménye, bár nem ez az elsőrendű feladata, mindig nyitva áll a magyar közösség problémái előtt, egyben kérve honfitársait, látogassák sűrűn a jövőben is a Magyar Házat . Forrai úr bemutatta Hivatalát, amely 1990-ben alakult etnikai problémák megoldásának segítésére . Annak idején a Miniszterelnöki Hivatal mellett, majd a Külügyminisztérium felügyelete alatt működött, s mostanra visszakerült a MH égisze alá, ahol a belföldi nemzeti kisebbségek osztálya is dolgozik . A Hivatalnak 4 főosztálya van, egyik az erdélyi, másik a kárpátaljai és szlovákiai magyarok, harmadik a volt jugoszláv területeken, negyedik a többi külföldön élő magyarok problémáival foglalkozik, ill . tartja a kapcsolatot velük . Az első három területen élő magyarok helyzetén enyhítendő, közalapítvány jött létre új vállalkozások segítésére, h iszen. a z ottani magyarok helyzetén is csak az egész lakosság (gazdasági) helyzetének javításával lehet segíteni . A „nyugati" magyarok főosztálya nagy hangsúlyt helyez az egyházakkal való kapcsolatokra is, hiszen sokszor az egyházak jelentenek ott identitásmegőrző funkciót . Másik fontos feladata a Hivatalnak a kisebbségvédelem . Forrai úr ismertetése során kitért a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzetére, amely nem mindenütt a legjobb . Kapcsolattartás végett a főosztályvezető javasolta, hogy rendszeresen juttassák el hozzá a Berlini Híradót, s ő azon lesz, hogy összeálljon információs anyag számunkra . Ezután hosszú és élvezetes beszélgetés során ajelenlevők tájékoztatták a vendéget az itteni egyesületekről, profiljukról, a németországi kapcsolatokról és a gondokról . Itt szóba került a Magyar Ház megoldatlan helyzete is, pedig ide magyarok és németek járnak, s ennek a Háznak a lehetőségei máshol nem adottak . A beszélgetés még tartott volna tovább, de az esti jubileumi bál szervezői egyszer csak nyugtalanul nézték az órájukat, és gyorsan megköszöntük a találkozó lehetőségét Forrai úrnak . . .
Egyesületünk új emblémát keres . Mivel ehhez szükséges jó néhány ötlet, ezért a címerre pályázatot írunk ki . Arra kérjük a tagságot, tervezze meg új emblémánkat minél kifejezőbb formában . A tervezetben nem szabad eredeti formájú felségjeleknek szerepelniük, de persze lehet benne nemzeti szín . A pályázat határideje : 1997. február 28 . A legjobb megoldást, amelyet az egyesület vezetősége mint zsüri választ ki, 1997 . elején, esetleg a március 15-i ünnepség alkalmából teszszük közzé . A pályázók tervezetüket Drimál Ferencnek vagy a vezetőség bármelyik másik tagjához továbbíthatják . Kitűzünk három díjat is . 1 . díj : 150,- DM, 2 . díj : 100 ; DM, 3 . díj : 50,- DM . A díjakat az egyesületi kasszából fedezzük .
Testvérszervezeti találkozó Hála az 1956-os forradalom 40 . évfordulója alkalmából rendezett követségi fogadásnak, október legvégén létrejött a régóta tervbe vett találkozó a potsdami magyarok és a berlini Magyar Egyesület között . A fogadáson Pichottka Mária (a potsdami magyarokról szóló cikk írója, lásd a Berlini Híradó 2 . számát) szóban is meghívta az egyesület jelen lévő beszélgetőpartnereit az utolsó szerdára kitűzött Magyar Klubestre . Így 1996 . október 30-án útrakeltünk, s a nagy délutáni forgalom miatt az 5 óra körüli indulás ellenére tényleg csak 7-re értünk oda, a találkozó kezdeti időpontjára . Kedvesen átalakított irodahelyiségben találtuk magunkat, s Luthardt Ágnes klubelnök és Pichottka Mária ismert arcai mellett új ismerősökre is szert tettünk . Mindenki hozott magával egy kis harapni- vagy hörpintenivalót . Mi Berlinből kivételesen csak „szárazat" hoztunk : a Híradó korábbi két számát, de a számos példányt a nagyon érdeklődő potsdami magyarok azonnal ki is kapták a kezünkből . Gyöngyösi Albert a tőle megszokott regélő stílusával ébren tartotta a vendéglátók érdeklődését a berlini testvéregyesület története iránt, de a mostani fővárosi magyar vonatkozású események és rendezvények iránt is . Tiszteletbeli elnökünk ismertetése után tájékoztattak a potsdamiak az ottani „magyaros" életről . Kiemelték azt is, hogy nagyon szívesen átjönnének egyegy nagyobb berlini rendezvényre, de sokszor nem tudnak róla időben, vagy a távolság tartja vissza őket . Segítségünket kérték ahhoz, hogy ismert és sikeres előadók potsdami fellépésre átmenjenek a szomszéd tartomány fővárosába is . Végül abban maradtunk, hogy nem ez volt az utolsó összejövetelünk Potsdamban, de Berlinben sem . . .
BérletiHú•ado Berlini Magyar-Egyesület e .V ki dványa Szerkeszti a Magyar Egyesületvezetősége Kivitel : Drimál Férenc, Hans TArich Möritz m: Magyar Egyesület e .V ., c/ö ; Lajos Nemes Gensinger Straf3e ;96 10315 Berlin Telefon 030-51 009 436 vagy 0171-473 5748 Telefax: 030-242 3447 - E-Main 100333 3365@) cömhuserve .co m esületi bankszámla :-Berliner Sparkasse 'BLZ 100 500 00, Kónto-Nummer : 13191500
Berlini
H ~R
1996 . december
1
2
3
4
5
7
9
10
11
16 . oldal
12
Ebben a keresztrejtvényben
13
vannak (a kövéren szedett 14
15
16
17
meghatározásokhoz tartozó) megfejtések (satírozott me-
18
19 26
20
21
22
27
I23 28
32
24 29
30
25
D
31
1 33,
zők), amelyek csak egy további, a rejtvényben el nem férő bétűvel teljesek . A hiányzó betűket az alsó alak-
34
zatbá kell írni, mégpedig a 35
36
43
44
37
39
45
49 52
38
40
41
46
47
50 53
54
61
62
6
63
64
56
75
80 87
88
117
58
65
68
74
d n 8
48
51 55
76
77
83
84
59
60
66 69
89
70
71
fenti meghatározással azonos
42
72
73 78
85
86
90
79
Q
szám alá . Így megkapjuk a végső megfejtést . Beküldendő a négy dőlve szedett meghatározás, valamint a hiányzó betűkből összeálló végső megfejtés . A megoldást a Magyar Egyesület címére kérjük elküldeni,
vagy személyesen leadni . A keresztrejtvény megfejtésének beküldői között kisorsolunk egy komplett vendéglátást (étellel, itallal) a Magyar
91
Ház kávézójában, illetve egy magyar nyelvű könyvet . Vízszintes :
Függőleges :
1 . Első magyar nyelvű nyelvemlék (ez a megfejtés a rejtvény jobb felső sarkában elkanyarodik), 14. származik, 15 . a magyar tenger, 17 . friss, 18. haza, 19 . alarm, 23 . véradó, 25 . röv . : utóvizsga, 26 . ám, 27 . Oscar-díjas magyarfilm rendezője, 32 . a rendszerváltás utáni első magyar kormányfő, 34 . gyilkol, 35 . ritkán : fiúgyermek, 36 . 505 római számokkal, 38 . időmérőt gyártó és javító iparos, 40 . a leghűségesebb magyarváros, 43 . asztalszerű templomi építmény, 45 . erdélyi népcsoport tagja, 47 . híres magyar értelmező szótár névadója, 49. a berlini Magyar Egyesület első elnöke, 52 . irodalmi műfaj, 54 . tovaszalad, 57 . második személyű személynévmás, 58 . „Erre gyere, ne menj . . ." (dalsor), 61 . a férfi sorsa . . ., 62 . magyarzeneszerző, népdalgyűjtő, 67 . formai, 68 . tor, 71 . reszket, 74 . talmi, 75 . magyar zeneszerző, ismert műve a Himnusz, 78 . röv. : betéti társaság, 80 . rossz minőségű, 83 . kettős betű, 84 . csahol, 85 . a makaróni ilyen tészta, 87 . fortély, 88 . röv . : délelőtt, 89 . elme, 90 . halk zörejről észlel valakit, 91 . legmagasabb rangú képviselőnk Bonnban .
1 . állóvíz, 2 . munkahely, 3 . híres magyar porcelán városa, 4 . juttat, 5 . gyarapszik, 6. híres építész (Miklós), 7 . alul levő, 8 . Ilona becézve, 9 . egyik műveltetőképzőnk, az -et párja, 10 . mondatjel, 11 . fiatal ökör, 12 . varróeszköz, 13 . természetes úton keletkezett üreg, 16 . közteher, 18 . történelmi esemény, millecentenáriumát ünnepeljük az idén, 20 . Szörényi-Bródy rockoperája, 1000 körül játszódik, 21 . tudniillik, 22 . a berlini Magyar Ház igazgatója (György), 23 . Budapest melletti település, 24 . vasabroncs, 28 . táncmulatság, 29 . Vörösmarty híres verse, 30 . „A . . . is madár", ismert magyar film Kabos László kettős főszereplésével, 31 . március 8-án tartották régebben, 33 . a 70-es évekig közigazgatási egység volt Magyarországon, 37 . gyors, 39 . vigyázó, 41 . finom szemcsék, 42 . rejtvényünk végső megfejtésében elbújó vers egyik híres szava, jelentése hitvány (ember), 44 . annak a népnek tagja, melynek hódoltságát szenvedte Magyarország másfél évszázadig, 46 . téli sporteszköz, 48 . dob, 50 . fordítva : kettős betű, 51 . egykori pápa neve, 53. menekülésszerűen fut, 55 . egyikvégén lánggal égethető, rúd alakú világítóeszköz, 56 . kettős betű, 59 . röv . : részvénytársaság, 60 . a tetejére, 63 . kutyalak, 64. női név, 65 . háziállat, 66 . levágó, 69 . közigazgatási egység, 70 . híres magyar költő, balladaíró (János), 71 . zöldség, 72 . 1 100 római számokkal, 73 . kutya, 75. hö, 76 . törökverő város, 77 . téglák, építőelemek közötti hézag, 79 . telerak, 81 . az ómagyar Mária-siralom ismert kihalt szava, jelentése bizony, 82 . Ady Endre egyik írói álneve, 85 . cseh gépkocsik jele, 86 . íze, . . . bűze" (mondás) .
Híres magyar költő és egyik leghíresebb verse 31 14 11 39 37 8 138 28 18 16 41 33 80 69 75 21 66 48 64 23 67 6
Bücher in ungarischer Sprache
A legújabb magyar nyelvű könyveket vásárolhatja és rendelheti meg nálam
KLESSMAIYIY A1 ü' 12049 Berlin Tel. : 030-627 09 326 Schillerpromenade 1 Fax : 030-627 09 328 Kedd, szerda, péntek 15 - 19 óráig
HAUS UNGARN GenieBen Sie Ihren Kaffee in angenehmer Atmosph ire im Herzen Berlin Öffnungszeiten : tiigGch 12.21 Uhr Wir envarten Ikren Besuch
10178 Berlin, Karl-Liebknecht-StraBe 9 * Tel . : 24157 15
