Magyar Bernipásztor Egyesület (MBE) Tenyésztési Szabályzata 1. Bevezetés Jelen tenyésztési szabályzatot – amely a Schweizerische Kynologische Gesellschaft (SKG) által elismert Schweizerischer Klub für Berner Sennenhunde (KBS) tenyésztési szabályzata alapján készült – a Magyar Bernipásztor Egyesület (MBE, továbbiakban: Egyesület) Tenyésztési Bizottsága 2015.március 14-én jóváhagyta. Feladata a fajtatiszta Berner Sennenhundok (berni pásztorkutyák) tenyésztésének szabályzása, és a tenyésztési bázis minőségének állandó javítása. A tenyészállatok kiválogatása a külső megjelenés, a wesen és az egészség alapján összeállított minőségi követelményrendszernek megfelelően történik. A fajta jövője az ésszerű gondolkodástól, a tenyésztői felelősségtudattól és ügyességtől függ.
2. Alapmegállapítások 2.1 A törzskönyvezett Berner Sennenhundok tenyésztésével alapvetően és kötelezően be kell tartani a jelen tenyésztési szabályzatot. Minden tenyésztőnek, fedezőkan tulajdonosnak és klubfunkcionáriusnak kötelessége, hogy ezeket a szabályokat ismerje és betartsa. 2.2 A következőkben szereplő szabályok és határozatok kötelezőek minden tenyésztőre, akinek az MBE által regisztrált, illetve jóváhagyott kennelneve van, valamint valamennyi fedezőkan tulajdonosra, függetlenül attól, hogy tagja-e az Egyesületnek, vagy sem. 2.3 A tenyésztésre vonatkozó további előírás a Berner Sennenhund FCI Nr. 45 sz. fajtastandardja.
3. Kikötések a tenyésztésbevételre 3.1 Alapfeltétel 3.1.1 A Berner Sennenhundok, akikkel tenyészteni akarnak, magas fokon meg kell, hogy feleljenek az FCI Nr.45 fajtastandardnak. Valamennyi Berner Sennenhund számára, akikkel tenyészteni akarnak, kötelező az MBE által lebonyolított tenyészszemlén való részvétel. A tenyészszemlén részt nem vett, vagy meg nem felelt kutyák utódait nem vezetik be a Magyar Berner Sennenhund Törzskönyvbe (továbbiakban: Törzskönyv) és nem kapják meg az Egyesülettől a származási okmányt. Ezen kutyák utódai a Melléktörzskönyvbe kerülnek, részükre Regisztrációs lap kerül kiadásra, tovább nem tenyészthetőek. 3.2 A tenyészszemlén való részvétel feltételei 3.2.1 A tenyészszemle napján a kanok és a szukák is legalább 15 hónaposak és egészségesek legyenek. 3.2.2 A jogos tulajdonos adatainak a Törzskönyvben illetve a származási lapon szerepelnie kell. 3.2.3 Import kutyákat a tenyészszemlét megelőzően a Törzskönyvbe be kell vezetni. 1
3.2.4 Tüzelő szukák csak kivételes esetben vehetnek részt a tenyészszemlén, a Tenyésztésvezetővel történt előzetes megbeszélés alapján; őket csak a tenyészszemle végén lehet elbírálni. 3.2.5 Minden kutyát előzetesen – de legkorábban 15 hónapos korában – HD és ED röntgenre kell vinni. Szervezetünk 2015.12.31-ig a szerződéses állatorvos partnerei, a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület és partnerei által kiértékelt HD/ED igazolásokat / tanúsítványokat fogadja el, de a 2016.01.01-jét követő tenyészszemléken már csak a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület által kiértékelt HD/ED igazolásokat / tanúsítványokat fogadja el. A röntgenen minden esetben fel kell tüntetni a röntgenezett kutya microchipjének számát. A röntgenbizonyítványok másolatát jelentkezéskor csatolni kell; az eredetit a tenyészszemlén be kell mutatni. Részt vehetnek azok a kutyák, akik ED 0 vagy 1, ill. HD A, B, C (mentes, átmenetes vagy enyhe) eredménnyel rendelkeznek. 3.2.6 A 2016.01.01-jét követő tenyészszemléken felvezetett kutyák DNS-profilját be kell mutatni. 3.3 A tenyészszemlék lebonyolítása 3.3.1 A tenyészszemlék évente többször, Magyarország különböző régióiban kerülnek megrendezésre. 3.3.2 Minden tenyészszemlét az azt megelőző év december 31-ig az Egyesület hivatalos orgánumaiban ki kell írni, mely időpontok igény szerint év közben tovább bővíthetőek. 3.3.3 A tenyészszemlére előzetes jelentkezés szükséges. Érvényes jelentkezésnek tekintjük, ha a kitöltött nevezés lap, valamint a származási lap és a röntgenigazolások másolatai mellett a nevezési díj postai vagy banki átutalással legkésőbb a vizsga időpontja előtt két héttel egyesületünkhöz beérkezik. A vizsga megtartásának feltétele minimálisan bejelentkezett 5 kutya. A tenyészszemle díját valamennyi kutya tulajdonosának meg kell fizetni, függetlenül a tenyészszemle eredményétől. 3.3.4 Nem megfelelő létszám esetén a tenyészszemlét le lehet mondani, amiről az érintetteknek az MBE értesítést küld, továbbá a befizetett pénzösszeget visszautalja. 3.3.5 Az egyes tenyészszemlékre a Tenyésztésvezető meghatározhatja a maximális létszámot. A jelentkezéseket a postai beérkezés sorrendjében veszik figyelembe. 3.4 A tenyészszemle 3.4.1 A tenyészszemle egy, az FCI Nr. 45 fajtastandard alapján végzett küllem-bírálatból és wesenvizsgából áll. Mindkét vizsgát azonos napon kell végezni. 3.5 Tenyésztésből való kizárás okai 3.5.1 A tenyésztésből való kizárás okai: - ED „1” fokozat felett; - HD „C”(régi: „2”) fokozat felett; - Entropium és ektropium – akkor is, ha műtéttel korrigálták; - Egy vagy kétoldali hereanomáliák; - Öröklődő betegségek (súlyos csontrendszeri problémák, szívbetegségek, vesebetegségek, vérzékenység, szemproblémák, epilepszia stb.);
2
- Fogazati hibák: előre- és hátraharapás, foghiányok, fejletlen vagy hibásan fejlett fogak. Tolerálható: harapófog-záródás, 1-2 egyenlőtlenül nőtt metszőfog, max. 2db PM1 hiánya (az M3 fogakat nem kell figyelembe venni); - Kékszem, csókaszem; - Wesen hibák: félősség, nemkívánatos agresszivitás; - Összkép vagy egyes hibák, melyek következménye „nagyon jó”-nál rosszabb értékelés; - Lényeges eltérés a standardban lefektetett rajzolattól. 3.5.2 Azok a kutyák, amelyeknél tenyésztési szempontokat érintő műtéteket hajtanak végre, nem vehetnek részt tenyészszemlén, és velük tilos tenyészteni. 3.6 A tenyészszemle lefolyása, és lehetséges eredményei 3.6.1 A tenyészszemle elején a Tenyésztésvezetőnek vagy megbízottjának át kell adni az eredeti származási lapot, valamint be kell mutatni az eredeti ED- és HD-igazolást. 3.6.2 A tenyészszemlén minden kutyát 2 bíró bírál: két, az MBE által elismert, a Berner Sennenhundból vizsgázott küllembíró. 3.6.3 Minden vizsgarészről egy bírálati lapot kell kiállítani, amelyből az érintett kutyánál található hibák és pozitívumok, valamint a végeredmény alátámasztása egyértelműen kiolvasható. Mindkét bírálati lapot, mindkét bírónak alá kell írnia. 3.6.4 Lehetséges eredmények: Küllem végeredmény: „vizsgán megfelelt”, „vizsgán nem felelt meg”, „megismételhető”. A „vizsgán megfelelt” kutya értékelése lehet: „kitűnő”, „nagyon jó”. Wesen végeredmény: „vizsgán megfelelt”, „vizsgán nem felelt meg”, „megismételhető”. A „vizsgán megfelelt” kutya értékelése lehet: „kitűnő”, „nagyon jó”, „jó”. 3.6.5 „Tenyésztésre alkalmas” az a kutya, amelyik mindkét vizsgát eredményesen letette. 3.6.6 Kétséges esetben két küllem és wesenbíró a vizsga megismétlése mellett dönthet. Ebben az esetben a kutya a szükséges részvizsgát egy későbbi időpontban megrendezett tenyészszemlén leteheti. Erre csak egyszer van lehetőség. 3.7 Formai szabályok 3.7.1 A bírálati lapok eredeti példányát a kutya tulajdonosának a helyszínen át kell adni. A másolatból egy példányt a törzskönyvezés tárol, egy másolatot a Tenyésztésvezetőnek kell átadni. 3.7.2 Ha a kutya a tenyészszemlén mindkét vizsgán megfelelt, az eredményt a származási lapjára a helyszínen rávezetik, és a származási lapot a tulajdonosnak visszaadják. 3.7.3 A „vizsgán nem felelt meg” minősítést kapott kutyák esetén a fellebbezési határidő lejárta után az Egyesület rávezeti a minősítést a kutya származási lapjára. A „megismételhető” minősítés esetén a kutya következő vizsgáján kerül sor a minősítés származási lapra való rávezetésére. 3.7.4 A tenyésztésre alkalmas kanokat és szukákat a Törzskönyvezési Vezetőnek jelenteni kell. (lásd: 7.2.3) 3.7.5 A tenyésztésre alkalmas kanokat az Egyesület hivatalos orgánumában ismertetni kell, és az MBE fedezőkan-listájára fel kell venni. 3.8 Import kutyák 3.8.1 Magyarországon történő tenyésztésbevételük előtt minden import kutyának a származási lapját honosítani kell. A honosításhoz a származási ország kinológiai szervezete által kiállított 3
export származási lap szükséges. A Magyarországon regisztrált kennelnévvel rendelkező tenyésztő által tenyésztett, de más országban származási lapot szerzett kutyák származási lapjai csak a Melléktörzskönyvben honosíthatóak. 3.8.2 Magyarországon történő tenyésztésbevételük előtt minden import kannak és szukának ezen tenyésztési szabályzat előírásainak meg kell felelniük, és az Egyesület által rendezett tenyészszemlén le kell vizsgázniuk, amennyiben a Tenyésztési Bizottság ez alól felmentést nem ad. A megfelelő külföldi ED- és HD-eredmények elfogadhatóak, ha az illető ország hivatalos kiértékelő szerve – amely az FCI normái alapján dolgozik – állította ki. 3.8.3 Vemhesen importált szukákról a várható alom születése előtt bejelentést kell tenni a Tenyésztési Bizottság felé. A Tenyésztési Bizottság engedélye esetén az ebben az alomban született kölyköket bevezetik a Törzskönyvbe, amennyiben a szülők FCI által elismert származási lappal rendelkeznek, és az érintett országban a tenyésztési előírásoknak megfeleltek. Az alommal kapcsolatban valamennyi egyéb szokásos előírás érvényes. (Alombejelentés, kontroll stb.) További tenyésztés előtt a szukának a jelen tenyésztési szabályoknak meg kell felelnie, ami azt jelenti, hogy eredményesen le kell tennie az előírt vizsgákat. 3.9 Közös tulajdonban lévő kutyák 3.9.1 A közös tulajdonban lévő kutyáknak tenyésztésbevételük előtt ezen tenyésztési szabályzat előírásainak meg kell felelniük, és az Egyesület által rendezett tenyészszemlén le kell vizsgázniuk. 3.9.2 A kutya tenyésztésben való használatához minden alkalommal minden tulajdonos hozzájárulása szükséges, tehát a kapcsolódó dokumentumokat (fedezési igazolás, alombejelentő, stb.) minden tulajdonosnak alá kell írnia. 3.9.3 Közös tulajdonban lévő szukától született alom esetében az alombejelentésnek tartalmaznia kell az alom születési helyének megjelölését is, ahol az alomellenőrzést le kell folytatni. Ennek a helyszínnek szintén meg kell felelnie a tenyészhellyel szemben támasztott követelményeknek. 3.9.4 Ajánlatos a közös tulajdon szabályait a tulajdonosoknak írásbeli megállapodásban rögzíteni, különös tekintettel a felek kötelességeire, jogaira, az anyagi kérdésekre, valamint az állatorvosi kezelésre, illetve kutya halálára vonatkozó felelősség kérdésében. 3.10 Tenyésztési engedély visszavonása (utólagos kizárás) 3.10.1 A tenyésztésre elfogadott kutyákat, akiknél utólag jelentős hibák, pl. wesen hiányosságok, vagy öröklődő betegségek derülnek ki, vagy akiknek utódjai között bizonyíthatóan az átlagosnál több rendelkezik tenyésztésből kizáró hibákkal, vagy öröklődő betegséggel, a Tenyésztési Bizottság kizárhatja a tenyésztésből. 3.10.2 A Tenyésztési Bizottságnak joga van a tenyészkutyának és utódainak bemutatását megkövetelni, vagy a szükséges orvosi vizsgálatokat elvégeztetni. A vizsgálatok időtartama alatt az érintett kutyával nem szabad tenyészteni. 3.10.3 Amennyiben kiderül, hogy a feltételezés megalapozatlan volt, az orvosi vizsgálatok költsége az Egyesület költségvetését terhelik. 3.10.4 Az érintett kutya gazdáját végleges döntéshozatal előtt meg kell hallgatni. A döntést világosan meg kell indokolni, és a tulajdonossal ajánlott levélben közölni. 3.10.5 A tenyésztésből való kizárást rá kell vezetni a származási lapra, törzskönyvezéssel tudatni kell, és a klubon belül nyilvánosságra hozni.
4
4. Előírások, amelyek a pároztatásra vonatkoznak 4.1 Pároztatási előírások kanok számára 4.1.1 Kanokkal a tenyésztési igazolás kézhezvételétől, de a 18 hónapos kor betöltése után szabad pároztatni. Felső korhatár nincs. 4.1.2 A tenyésztésre alkalmas kannal évente max. 12 alom tenyészthető. Számításba kell venni a január 1. és december 31. között született almokat. Külföldi szuka fedezése nem számít bele. Első évben annyi alom lehet, amennyi a tenyésztésbevétel hónapja és az év vége között eltelt hónapok száma. 4.2 Pároztatási előírások szukák számára 4.2.1 Szukák a tenyésztési igazolás kézhezvételétől a 18 hónapos kor betöltése után, 7. életévük végéig vehetők igénybe tenyésztésre. (Fedezési dátumok!) 4.2.2 Kivételes esetben, ha egy szuka egészséges, életerős, a Tenyésztési Bizottság hozzájárulhat még egy alomhoz a 8. életévben akkor, ha addig 2 alomnál többet nem hozott világra. A pótlólagos alom engedélyezéséhez írásbeli kérelmet és orvosi igazolást kell legkésőbb 3 hónappal a tervezett pároztatás előtt a Tenyésztési Bizottság vezetőjéhez benyújtani. 4.3 Speciális pároztatási előírások 4.3.1 HD „C” („Enyhe”), valamint ED 1 eredménnyel rendelkező kutyákat csak ennél jobb HD-, ED-eredménnyel rendelkezővel szabad pároztatni. 4.3.2 Beltenyésztés (szülő-gyerek, testvérek) csak Tenyésztési Bizottsághoz benyújtott írásbeli kérelem jóváhagyása után lehetséges. A tervezett szülők származási lapjának másolatait és a kérvényt indoklással együtt legalább 4 héttel a tervezett pároztatás előtt kell beadni. A partnerek nem származhatnak olyan vonalakból, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben terheltek hibákkal, betegségekkel. A tenyésztő köteles születéstől számított 1 éven belül a Tenyésztési Bizottságot a pároztatás eredményéről informálni. (Egészség, wesen, küllem.) 4.4 A tenyészpartner tenyészalkalmasságának ellenőrzése 4.4.1 A megengedett alomszám betartásáért mind a szuka, mind a kan tulajdonosa felelős. (4.1) A szukatulajdonos ellenőrizze a fedezési naplót! A kan szabályellenes tenyésztési felhasználásáért a szuka tulajdonos is felelősséggel tartozik. (10. pont szankciók) 4.5 Külföldön élő kanokkal történő pároztatás szabályai 4.5.1 Ha egy külföldön élő kannal tervez a Magyarországon élő szuka tulajdonosa pároztatást, meg kell győződnie arról, hogy a kan FCI által elismert származási lappal rendelkezik, ill. hogy az illető ország tenyésztési szabályainak megfelel. Ha olyan országban él a kan, ahol tenyészszemle kötelező, azzal is rendelkeznie kell a kiválasztott kannak. 4.5.2 A külföldi kannak meg kell felelnie az ezen szabályzat HD- és ED-előírásainak. Elismerhető olyan HD- és ED-bizonyítvány, amely az FCI normái szerint az illető ország hivatalos kiértékelő hatósága által van kiállítva. 5
4.5.3 A szukatulajdonosnak be kell szereznie: származási lap másolatot, HD- és EDbizonyítványt, esetenként tenyészszemle eredményt. A fedezési igazolással együtt (nyomtatvány) ezeket az Egyesület Törzskönyvezési Vezetőjéhez kell eljuttatni. 4.5.4 Magyarországon „tenyésztésből kizárt”, jelenleg külföldön élő kanokkal tilos pároztatni. 4.6 Külföldön élő szukák pároztatási szabályai 4.6.1 Külföldön élő szuka az MBE által tenyésztésre alkalmassá nyilvánított kannal történő pároztatása csak akkor megengedett, ha a szuka FCI által elismert származási lappal rendelkezik, és az illető országban tenyésztési engedéllyel rendelkezik. A kan tulajdonosának kötelessége, hogy a megfelelő iratokat kontrollálja. 4.7 Mesterséges megtermékenyítés 4.7.1 A mesterséges megtermékenyítés alapvetően az FCI „Nemzetközi Tenyésztési Szabályzatának” 12. pontjában van szabályozva. 4.8 Formai szabályok 4.8.1 A szukatulajdonos kötelessége a fedezési nyomtatvány beszerzése és a pároztatás utáni kitöltése. 4.8.2 A tenyészpartnerek tulajdonosai aláírásukkal igazolják, hogy a fedezés szemtanúi voltak. 4.8.3 A szukatulajdonos kötelessége, hogy az alom megszületéséről 5 napon belül a kantulajdonost értesítse. A kantulajdonosnak fedezési naplót kell vezetnie. 4.9 A kantulajdonos felelőssége 4.9.1 A fedezőkanok tulajdonosainak kötelessége, hogy amennyiben a kan termékenysége kérdéses, vagy csökkent, még fedezés előtt a szukatulajdonost erről értesítse. 4.9.2 Ha a kan 24 órán belül a tervezett fedezés előtt egy másik szukát is befedezett, erről a szukatulajdonost informálnia kell (fertőzésveszély).
5. Az alom 5.1 Alomszám/év 5.1.1 Egy tenyésztésre elfogadott szuka 2 naptári évben 2 almot hozhat világra. 5.1.2 Alomként számít minden (56 nap utáni) szülés függetlenül attól, hogy a kölyköket felnevelik-e vagy sem. Minden szülést jelenteni kell a Törzskönyvezési Vezetőnek, akkor is, ha nem tervezett (keverék) alomról van szó, vagy halott kölykökről. 5.1.3 Halott kölyköknél vagy kis alomszám (maximum 2 kölyök) esetén a Tenyésztési Bizottság engedélyt adhat még egy szülésre. De ezt a fedeztetés előtt 2 hónappal kérvényezni kell. 5.2 Feltételek nyolcnál több kölyök felneveléséhez
6
5.2.1 A tenyésztőnek a megfelelő idővel és tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy egy nagy alom szakszerű etetését, gondozását és kielégítő ellátását a teljes nevelési időszak alatt, egészen a kiskutyák eladásáig biztosítsa. 5.2.2 Az anyakutya és a kölykök megfelelő táplálása minden időben biztosítva kell, legyen. Ezért nyolcnál több kölyök felnevelése esetén vagy dajkakutyát kell biztosítani, vagy a tenyésztőnek kell megfelelő kölyöktáppal a táplálást biztosítani. 5.2.3 Az anyakutya számára nyolcnál több kölyök felnevelése esetén legalább egy tüzelést ki kell hagyni, de minimum 12 hónapnak el kell telni. Mérvadó a szülés és a következő fedezés közötti időtartam. 5.3 Előírások dajkakutya alkalmazása esetén 5.3.1 A megfelelő dajkakutya kiválasztása illetve felkutatása a tenyésztő feladata. Ez tartozhat egy másik fajtához, vagy lehet keverék is, mindenesetre méreteiben nagyjából meg kell, feleljen egy Berner Sennenhundnak, és tartási körülményeinek kifogástalannak kell lenni. 5.3.2 A saját és a dajkaságba adandó kölykök közötti korkülönbség nem lehet több 1 hétnél. 5.3.3 Azonos fajtájú kölykök max. 2 alomból származhatnak. 5.3.4 A kölyköket legkorábban a születés utáni második napon, legkésőbb öt napon belül szabad dajkaságba adni. A tévedések elkerülésére a kölyköket meg kell jelölni. 5.3.5 A kölyköket a szilárd táplálékra való áttérés után, de legkorábban 4 hetes korban lehet az eredeti alomba visszavinni. 5.3.6 Ajánlatos a dajkakutyánál történő elhelyezés előtt a tenyésztő és a dajkakutya tulajdonosa között írásbeli megállapodásban rögzíteni a felek kötelességeit és jogait, különös tekintettel az anyagi kérdésekre, valamint az állatorvosi kezelésre, illetve kölykök halálára vonatkozó felelősség kérdésében. 5.4 Farkaskörmök eltávolítása Minden Berner Sennenhund kölyöknél a farkaskörmöket a születés utáni második és negyedik nap között el kell távolítani. Ennek időbeli és szakszerű elvégzéséért minden esetben a tenyésztő felelős.
6. Alom- és tenyészetkontroll 6.1 Alapszabályok 6.1.1. Minden almot legalább egyszer kell kontrollálni. Az alomellenőrzés a tenyésztő kérésére a 7.1.3 pont szerint leadott alombejelentő beérkezésétől számított 15 napon belül történik. 6.1.2. Első alom esetében, illetve ha a tenyésztő ezt igényli, akkor az alom születésének bejelentése után egy héten belül alomellenőrzés történik. Ennek az ellenőrzésnek a célja a tenyésztő segítése, tanácsadás a tenyésztőnek a kölykök felnevelése és értékelése tekintetében. Ez az ellenőrzés nem váltja ki a 6.1.1. pont szerinti ellenőrzést. 6.1.3 Minden ellenőrzésnél jegyzőkönyv készül, melyet a tenyésztő is aláír. A tenyésztő és az Egyesület törzskönyvezése 1-1 másolatot kap belőle. 6.1.4 Az ellenőrzések általában előzetes bejelentéssel történnek, megalapozott esetekben azonban pótlólagos, bejelentés nélküli ellenőrzést is lehet tartani. A tenyésztő köteles az 7
ellenőrt bármilyen időpontban a tenyészetbe ill. az ott tartott valamennyi kutyához beengedni, valamint az iratokba betekintést biztosítani. 6.1.5 Tartási- és kölyöknevelési körülményekkel kapcsolatos kifogásait az alomellenőr köteles a tenyésztővel azonnal közölni, és a jegyzőkönyvben rögzíteni. Szükség esetén a hibák kijavítására határidőt kell kitűzni, és egy újabb ellenőrzést végrehajtani. Amennyiben a tenyésztő nem követi az illetékes alomellenőr utasításait, ill. vele kapcsolatban ismételten felmerülnek tartási és kölyöknevelési problémák, a Törzskönyvezési Vezetőnek jelenteni kell. 6.1.6 Szükség esetén kérni lehet az Egyesület Vezetőségétől más alomellenőrök általi vizsgálatot. 6.2 Alom- és tenyészetkontroll 6.2.1 Valamennyi Magyarországon született Berner Sennenhund azonosítása céljából kötelező a kölykök egyedi azonosítóval történő megjelölése. Erre általában a 6. és 8. hét között kerül sor állatorvos által. 6.2.2 Azonosításra a microchip a kölyök nyakbőre alá helyezendő. 6.2.3 Az alomellenőr köteles a kölyköket megnézni, és a tenyésztő figyelmét a fennálló hibákra és hiányosságokra felhívni (pl. ektropium, hátraharapás stb.). 6.2.4 Ha az ellenőrzés során tenyésztésből kizáró hibák (kék szem, csókaszem, egyértelmű entropium, nagymértékű rajzolati hibák) derülnek ki, az alomellenőr köteles azokat a jegyzőkönyvben feltüntetni. Ilyen esetben a származási lapra „tenyésztésből kizárt” bejegyzés kerül. 6.3 A tenyészetekre vonatkozó minimális követelmények 6.3.1 Minden tenyészetnek rendelkeznie kell egy tartózkodási hellyel és szabadban lévő kifutóval, melyek a tenyésztő lakásától halló- és látótávolságra vannak. 6.3.2 Tartózkodási hely a kölykök valamint felnőtt kutyák alvó- és tartózkodási helye, rossz idő esetére. A tartózkodási helynek száraznak, huzatmentesnek, megfelelően szigetelt padlójúnak kell lennie. Jól elérhető, jól tisztítható legyen, nappali világossággal, és megfelelő frisslevegő utánpótlással rendelkezzen. Szükség esetén téli almok számára fűtési lehetőség álljon rendelkezésre. Mérete olyan legyen, hogy felnőtt kutyák és nagyobb kölykök is megfelelő mozgástérrel rendelkezzenek. 6.3.3 A szülési hely vagy szülőláda megfelelő alátéttel rendelkezzen; mérete tegye lehetővé az anya mozgását, (felállás, fordulás) ill. fekvését kinyújtózva. Nagy almok számára is megfelelő méretű fekvőfelületet kell biztosítani. Az anyakutyáknak biztosítani kell, hogy a kölyköktől – tőlük elérhető távolságban – elvonulhassanak. 6.3.4 Kifutónak egy a Berner Sennenhund méretének és mozgásigényének, valamint a kutyák számának megfelelő, szabadban lévő területet nevezzük, ahol a kölykök 5 hetes koruktól rendszeresen, legalább a nap egy részében veszélymentesen és szabadon mozoghatnak. 6.3.5 A kifutó 8 kölyökig legalább 40 m2, 8 felett legalább 50 m2 kell, hogy legyen. 6.3.6 A kifutó talaja nagyobb részében természetes anyagú (kavics, homok, fű stb.) legyen. Amennyiben nincs közvetlen kapcsolat a tartózkodóval, hideg és nedvesség ellen szigetelt padlójú fedett fekvőhellyel kell rendelkeznie. Ha a kifutó be van kerítve, a kerítés stabil, áttörhetetlen és sérülést nem okozó legyen. Berendezése lehetőleg legyen változatos, nyújtson a kölyköknek minél több játéklehetőséget; legyen árnyékos és napos része is. 6.3.7 Tartózkodó, kifutó, etetőedények legyenek mindig tiszták. Minden kutyának álljon rendelkezésre friss víz. 8
6.3.8 A tenyésztő köteles valamennyi kutyáját, különösképpen az anyakutyát és kölykeit minden időben megfelelően, szakszerűen gondozni, ellátni, számukra megfelelő mozgás lehetőséget biztosítani, és velük foglalkozni. 6.3.9 A kölyköket legkésőbb 14 napos koruktól kezdve rendszeresen féregteleníteni kell az állatorvos által tanácsolt szerrel, a 6. hét után pedig a legfontosabb fertőzések ellen be kell oltani. 6.4 A kölykök eladása 6.4.1 A kölyköket csak a betöltött 8. hét után, egyedi azonosítóval megjelölve, féregtelenítve, oltva és egészséges állapotban szabad eladni. 6.4.2 A származási lapot valamint az oltási bizonyítványt a vevőnek át kell adni.
7. Adminisztráció 7.1 A tenyésztő adminisztrációs kötelezettségei 7.1.1 Minden tulajdonában álló szuka befedezését 30 napon belül be kell jelenteni az MBE hivatalos elérhetőségein. Ha a fedezőkan külföldi, mellékelni kell a származási lap másolatát, a HD- és ED-igazolás másolatát, valamint a tenyészalkalmasság helyi előírásoknak megfelelő bizonyítványának másolatát. 7.1.2 Minden alom születését 5 napon belül írásban (levél vagy elektronikus levél formájában) be kell jelenteni az MBE hivatalos elérhetőségein. 7.1.3 A tenyésztő a hiánytalanul kitöltött alombejelentőt (MBE nyomtatvány) az alom születését követő 60 napon belül köteles elküldeni az alábbi mellékletekkel az MBE hivatalos címére: - eredeti fedezési igazolás; - az anya és az apa származási lapjának, HD- és ED-igazolásainak, valamint a tenyészalkalmasság bizonyítványának másolatát; - MBE szervezeti tagsági igazolvány másolata, ha igényt tartanak a kedvezményekre; - a szülők által elért címek okmányainak másolata, ha a kölykök származási lapjára rá akarják vezettetni; - a microchippel történt megjelölés igazolásának eredeti példánya; - a származási lapok kiállításához szükséges díjak aktuális díjtáblázat szerinti összegének megfizetését igazoló dokumentum másolata. 7.1.4 Ha az alombejelentő hiányosan, helytelenül vagy olvashatatlanul van kitöltve, az MBE visszaküldi a tenyésztőnek. Az ebből eredő késések következményeit a tenyésztő viseli. 7.2 A Törzskönyvezési Vezető adminisztrációs kötelezettségei 7.2.1 A beérkezett alombejelentőt teljessége és helyessége tekintetében ellenőrzi; meggyőződik arról, hogy a szabályokban előírt alomellenőrzés és tenyészet ellenőrzés megtörtént, és pozitív eredménnyel zárult. Ezt az alombejelentőn aláírásával és pecsétjével igazolja. 7.2.2 Az újonnan tenyészszemlézett, ill. az utólag tenyésztésből kizárt kutyákat a törzskönyvezésnek folyamatosan jelenteni kell. Ugyanígy a kölyköket, akiket az 9
alomellenőrzés alapján a származási lapon a „tenyésztésből kizárt” bejegyzéssel kell megjelölni. 7.2.3 Az újonnan tenyésztésbe vett kutyáknál az Egyesület nyomtatványán a meglévő egyéb adatot közölni kell, hogy az utódnál megjelenjen. Egyéb adatok: HD-, ED-eredmény, marmagasság cm-ben, a tenyészszemle idején meglévő munka vizsga. 7.2.4 Tenyészkutyáknál az elért munkavizsga- és kiállítási eredményeket, amiket az utódoknál meg akarnak jelentetni, az MBE törzskönyvezésével folyamatosan közölni kell, ezeket a tulajdonosnak a megfelelő iratokkal bizonyítani is szükséges. 7.2.5 A Törzskönyvezési Vezető további feladatai ezen kívül: - a klub tenyészkönyvét vezetni; - az újonnan tenyésztésbe vehető kanokat az Egyesület hivatalos orgánumaiban publikálni; - évente egy aktuális fedezőkan listát kiadni; - a 4.1 pont szerint a kanok fedezési tevékenységét figyelemmel kísérni, és a problémákat a Tenyésztési Bizottságnak jelenteni; - tenyészkutyák HD- és ED-eredményeit gyűjteni; - rendszeresen kiadni a kölyöklistát.
8. Szervezet 8.1 A Tenyésztési Bizottság 8.1.1 Összetétel: Minimum 7, szakmailag kiváló tagból áll: a Tenyésztésvezető, mint a Bizottság elnöke, a Törzskönyvezési Vezető, a küllembírók képviselője, valamint minimum 4 tenyésztő. Kettőnél több tagja a bizottságnak nem lehet egyidejűleg az MBE Vezetőségének is tagja. 8.1.2 Választási szabályok: a Tenyésztésvezetőt, a Törzskönyvezési Vezetőt és a tenyésztők képviselőit az MBE Elnöke választja 5 éves időtartamra. Ők újraválaszthatóak. A küllembírók képviselőit évente az MBE Vezetősége és a Tenyésztési Bizottság választja. Ugyanazt a bírót többször is lehet választani. 8.1.3 Feladatok: - tenyésztési felügyelet; - ezen szabályzat karbantartása és érvényre juttatása; - tenyésztők és fedezőkan-tulajdonosok számára tanácsadás és információ; - tenyészszemlék szervezése és lebonyolítása; - az alom- és tenyészellenőrzés szervezése, kivitelezése és ellenőrzése; - fellebbezések, egyéb problémák kezelése; - az egyesület formanyomtatványainak kidolgozása; - tenyészhigiéniai ajánlások és intézkedések kidolgozása; - ajánlások megfogalmazása a közgyűlésnek illetve az MBE Vezetőségének. 8.2 Tenyészszemle bírók 8.2.1 Küllembírók: az FCI szabályai szerint vizsgázott és elfogadott kiállítási bírói közül az MBE Vezetősége választja ki azokat, akik a tenyészszemléken bírálnak. 8.2.2 A tenyészszemle bírók beosztását és felkérését a Bírói Bizottság elnöke végzi. 8.3 Alom- és tenyészetellenőrök 10
8.3.1 Alom- és tenyészetellenőrként általánosságban az Egyesület vezetőségi tagjai, a Tenyésztési Bizottság tagjai, valamint olyan bírók működnek, akik egy speciális tanfolyamot elvégeztek. További alkalmas személyeket is kinevezhet az MBE Vezetősége a Tenyésztési Bizottság javaslata alapján, amennyiben a szükséges tanfolyamot elvégezték. 8.3.2 Minden alom- és tenyészetellenőrnek legalább 2 alkalommal várományosként részt kell vennie egy tapasztalt ellenőr mellett alomellenőrzésen. Vizsgát kell tenniük egy háromtagú bizottság előtt, melynek tagjai: a Tenyésztésvezető vagy a Törzskönyvezési Vezető és az MBE Vezetőség vagy a Tenyésztési Bizottság két tagja. A vizsgán bizonyságot kell tennie ezen szabályzat ismeretéről, továbbá a tenyésztés szakmai követelményeiről és az adminisztrációs tennivalókról. 8.3.3 Az ellenőrök működési területét a távolságok figyelembevételével a Törzskönyvezési Vezető határozza meg, és évente eljuttatja az aktuális listát a tenyésztőkhöz. 8.3.4 Alapvetően minden tenyésztő a számára kijelölt alomellenőrt fogadja. Kivételes esetben (megindokolva) kérheti a Törzskönyvezési Vezetőtől más ellenőr kijelölését. Ezáltal felmerülő többletköltségek (útiköltség) a tenyésztőt terhelik. 8.3.5 Azoknál az ellenőröknél, akik maguk is tenyésztenek, az Egyesület egy másik ellenőre végzi az alom- és tenyészetkontrollt.
9. Fellebbezések 9.1 Tenyészszemle eredmény 9.1.1 A tenyészszemle eredménnyel kapcsolatos fellebbezést az eredmény kézhezvételétől számított 14 napon belül kell ajánlott levélben a Tenyésztési Bizottság vezetőjéhez benyújtani. Egyúttal az MBE pénztárába befizetendő a tenyészszemle nevezési díjának duplája. Ezt az összeget - pozitív döntés esetén - az egyesület visszafizeti. 9.1.2 Az érintett kutyák – abban az esetben, ha a 3.5 pont alatti tenyésztésből kizáró hibák nem állnak fenn – egy későbbi tenyészszemlén két másik bíró, továbbá a határozatot hozó két bíróból az egyik részvételével újra elbírálhatók. 9.1.3 A Tenyésztési Bizottság a tenyészthetőségről a tenyészszemle eredmények és a fellebbezés indoklása alapján végleges döntést hoz. 9.2 A Tenyésztési Bizottság döntése 9.2.1 A Tenyésztési Bizottság döntései ellen 14 napon belül ajánlott levélben az Egyesület Vezetőségénél fellebbezni lehet. Egyidejűleg az MBE kasszájába befizetendő a tenyészszemle nevezési díjának duplája, amely pozitív döntés esetén visszatérítendő. A kifogásolt döntésnél érintett személyeknek a végleges döntéshozatalon meg kell jelenniük.
10. Szankciók Ezen szabályzat ellen elkövetett szabálytalanságok esetén a Tenyésztési Bizottság kérelmére az MBE Vezetősége kezdeményezi a Törzskönyvezési Vezetőnél szankciók alkalmazását.
11. Díjak 11.1 Az Egyesület szolgáltatásainak díjait az MBE Vezetősége határozza meg. Ezek minden tag számára azonosak. Nem tagok minden szolgáltatásért a dupla díjat fizetik. 11
11.2 A tenyészszemle díja az előzetes nevezéssel együtt postai- vagy banki utalással az Egyesület számlaszámára fizetendő. 11.3 Az alom- és tenyészetellenőrzés, valamint a származási illetve regisztrációs lap díjai általában a szolgáltatás igénybevételekor esedékesek.
12. Kivételek Megalapozott egyedi esetekben a Tenyésztési Bizottság javaslatára az MBE Vezetősége kivételt engedélyezhet jelen szabályzat alól. Ezen kivétel azonban nem lehet ellentétes az országos kinológiai szövetség és az FCI vonatkozó szabályaival.
13. Szabályzatváltozás A változtatások elfogadáskor azonnal hatályba lépnek.
14. Egyéb rendelkezések 14.1 A rendelkezések és jogkövetkezményeik vonatkoznak az MBE tagsággal nem rendelkező tenyésztőkre is, amennyiben az általuk tenyésztett kölyköket a Törzskönyvbe be szeretnék vezettetni. 14.2 Minden Berner Sennenhundot tartó és tenyésztő köteles a tenyésztési szabályok tartalmáról, illetve a változásokról önmaga informálódni az MBE Vezetősége által készített információs anyag alapján.
15. Átmeneti rendelkezések 15.1. A 3. pont az alábbi kiegészítéssel módosul: - 2009.01.01. és 2012.12.31. között született szukáknál elfogadjuk a MEOE-nél vagy a MEOE szerződéses partnereinél megszerzett tenyésztési jogosultságot, azzal a kiegészítéssel, hogy a HD- és ED-röntgen kötelező; - 2009.01.01. és 2012.12.31. között született kanoknál elfogadjuk a MEOE-nél vagy a MEOE szerződéses partnereinél megszerzett tenyésztési jogosultságot, azzal a kiegészítéssel, hogy a HD- és ED-röntgen kötelező, de ebben az esetben évente legfeljebb 6 alom születhet ettől a kantól; - amennyiben az adott kan az Egyesületnél eredményes tenyészszemlét tesz, abban az esetben a tenyésztési szabályzat 4.1 pontjában foglaltak az irányadók; - a megszerzett tenyésztési jogosultságot igazoló bizonyítványok eredeti példányait az MBEnek be kell mutatni. 15.2 A 2009.01.01. előtt született kutyáknak (szuka-kan) a MEOE-nél vagy a MEOE szerződéses partnereinél megszerzett tenyészengedélyét teljes mértékben elfogadjuk, de a megszerzett tenyésztési jogosultságot igazoló bizonyítványok eredeti példányait ebben az esetben is be kell mutatni az MBE-nek. Pintér János MBE elnök 12
