Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetségének
ALAPSZABÁLYA
Budapest, 2001. január ll.
ItL ~,~ !M'~
WM~
~)~.
MUf~~ 2CY[~-
.I~
2-L.
2
1. Általános rendelkezések 1 A szövetség neve: MAGY AR ARBORÉT~OK ÉS, .BOT ANIKUSKERTEK SZOVETSEGE1 2. A szövetség székhelve: 1083 BUDAPEST, ILLÉS UTCA 25. 3. A szövetség pec~étje: A név, a székhely és az adószám feltüntetésével 4. A szövetség vállalkozási tevéke~ység~j csak másodlagösan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályaban meghatározott tevékenységekre fordítja. 5. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap és azoknak anyagi támogatást nem nyujt, országgyűlési-, valamint megyei és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet a rendelkező nyilatkozat évét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott; a jövőben sem állít és nem támogat képviselőjelöltet. 6. A szövetség az egyesülési jogról szóló 1989. évi U. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi eLVI. törvények alapján müködö jogi személy, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. 7. A szövetség szakmai érdekképviseleti és társadalmi szervezet.
U. A szövetség célja, tevékenységi köre, feladatai 1. A szövetség célja a magyar botanikus kertek, arboréturnok és egyéb élőnövénygyűjtemények fennmaradása, fejlődese érdekében a szakmai - társadalmi összefogás. Ennek érdekében: a) az intézményi és szakemberi érdekképviselet; b) az összehangolt szakmai tevékenység szervezése (nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása és ápolása, a gyűjtőmunka és a hazai gyűjteményi nyilvántartás stb.);
1 A szövetség a közhasznú szervezetekről működését és szervezeti kereteit.
fu- ~(reJ ~Vt·~
szóló 1997. évi Cl.V 1. törvény rendelkezései
~'~'&A ~~.
~~
loi1-
·I~
2-2-.
figyelembevételével
szabályozta
(/
3
c) a szakmai tevékenységről történő rendszeres tájékoztatás és egyéb fórumok, konferenciák megszervezése; d) hazai természeti és kulturális értékek megőrzéséhez, rekonstrukciójához szak-vélemények, javaslatok készítése. 2. A szövetség ezen kivül tagjainak képzésével, oktatásával, tudományos képzések szervezésével, természetvédelemmel és környezetvédelemmel is foglalkozik. 3. A szövetség közhasznú tevékenységei: A szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi eLVI. tv. 26. §. "c" pontjában meghatározott célok közül a következőket folytatja Ca törvényben feltüntetert sorszámokkal) az alapszabály Il/I. és 2. pontjában leírtaknak megfelelően: 3. tudományos tevékenység, kutatás; 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. kulturális tevékenység; 6. kulturális örökség megóvása; 8. természetvédelem; 9. környezetvédelem; 19. euroatlanti integráció elősegítése; 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, 4. A szövetség közhasznú szolgáltatásaiból-
a tagokon kívül- más is részesülhet: ~"
..
//
•.
/
Hl. Tagsági viszonv 1. A tagsági viszony létesítésének feltétele, hogy a belépni szándékozó nyilatkozatban közölje belépési szándékát a tagsági viszony megjelölésével, és azt, hogy a szövetség alapszabályát, belső szabályzatait és a közgyűlés határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri. 2. A tagsági viszony forrnái: - rendes tag, - tiszteletbeli tag, - pártoló tag.
fr>~ ~'reJ
wcy~(/W~
1tM'~~ \
.L0A~ . Jc<.MPvt LL.
!U.~
v/
4
3. Rendes tagok lehetnek a természetes és jogi személyek, valamint az általuk fenntartott arborétumok, arborétumként nyilvántartott parkok, botanikus kertek, egyéb növénygyűjtemények és az ezekben dolgozó szakemberek. A felvételi kérelem ügyében az elnökség 2/3-os szetöbbséggel dönt. Alapító tagnak minősülnek a rendes tagok közül azok, akik a Szövetség 1992. 05. 14-én tartott alapító közgyülésen vagy 1992. június 30-ig csatlakozási szándékukat belépési nyilatkozat aláírásával kinyilvánították. v/
4. Tiszteletbeli tagok azok, akiknek felvételét - az elnökség és bármelyik rendes tag javaslata alapján - a közgyűlés egyszeru szótöbbséggel megszavazza. Tiszteletbelive azok a tagok választhatók, akik hosszú időn át hatékony an és elismerésre rnéltóan dolgoztak a szövetség céljainak rnegvalósításában, vagy már a szövetség létrejötte előtt is fáradhatatlanul dolgoztak gyűjtemények, parkok, városi parkok létrehozásában és céljainak fenntartásában, a hazai parkok gazdagításaban. E személyek támogatása és tanácsai - élettapasztalatuk révén - az elnökség munkáját nagyban elősegithetik. Tanácskozási joggal az elnökség üléseire
meghívhatók. 5. Pártoló tagok~ok, akik a szövetség anyagi és eszmei támogatását
céljaival egyetértenek, és vállalják a szövetség
6. A tagság kilépéssel, törléssei vagy kizárással szünik meg. 7. Kilépéssei szűnik meg a tagsága annak, aki ezt írásban kéri. v.Törléssel szünik meg a tagsága annak, aki meghalt, vagy akinek kétévi tagdíjhátraléka van és azt ismételt felszólítás ellenére sem rendezi. Kizárással annak a tagsága szüntcthető meg, aki arra méltatlanná válik (pl. az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít). 8. A törlesi
és kizárási határozatot az elnökség hozza. A határozat közgyűléshez lehet írásban fellebbezni. ~/
ellen a
.j
9. A szövetség tagjairól hiteles nyilvántartást kell vezetni, amely a tagok szernélyi adatait, a tagság kezdetének és megszünésének időpontját tartalmazza.
Az, ~·veJ
~.~
W-Lj ~vWl 2 O~~ . 'J~l
L2.
------
/ 5
IV. A tagok jogai és kötelességei 1. A szövetség rendes tagja választó és választható valamennyi tisztségre. A közgyűlésen egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A rendes jogú tagok a szövetség tevékenységéveI összefüggő véleményüket, javaslataikat a közgyűlések közötti időszakban mindenkor az elnökség tudomására hozhatják. ~
/
/
/
2. A szövetség pártoló tagjainak a közgyülésen tanácskozási joguk van, szavazati joggal nem rendelkeznek, véleményezesi és javaslattevő lehetőségük van a szövetség munkáj ának segítésére. 3. A tagság jogosult a szövetség rnűködéséről elnökségtől felvilágosítást kapni és kérni.
éves beszámoló
keretében
az
4. A szövetség rendes és pártoló tagjai éves tagdíjat kötelesek fizetni, a tagdíj összegét évenként a közgyűlés határozza meg. Minden tag, tagsági státusáról függetlenül, esetenként vagy rendszeresen a tagdíjnál magasabb összeget is felajánlhat a szövetség javára. 5. A tagdíj a szövetség folyószámlájára fizetendő be a tárgyév első negyedében, de legkésőbb március 31-ig. 6. A szövetség a tagjait tagsági igazolvánnyal látja el - megjelölve a tagsági viszony formáját. A tiszteletbeli tagok pedig oklevelet kapnak.
7. A tiszteletbeli tagokat a rendes jogú tagokkal azonos jogok és kötelezettségek meg, azonban nem kötelesek tagdíjat fizetni. 8. A szövetség valamennyi tagjának kötelessége,
hogy az alapszabály rendelkezéseit,
valamint a közgyűlés határozatait megtartsa.
v. A Szövetség
szervezete
A) Közgyűlés
B) Elnökség C) Ellenőrzö bizottság D) Szakosztályok és helyi szervezetek
~ w.J.diud
u;~
~~(VLO" (
L.oILr·
J~
LL.
illetik
t·kk,
,
/ / 6
A) A Közgyűlés 1. A szövetség legfőbb testületi szerve, illetve annak teljes hatáskörű szervezete a közgyűlés, amely az egész tagságot képviseli. 2. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés azonban elrendelheti a zárt tárgyalást. 3. A közgyűlést évenkéritö"~sze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a tagok egyharmada, továbbá az Ellenőrzö Bizottság - az ok és cél megjelölésével - az összehívásra javaslatot tesz. A közgyülés összehívásaról az elnökség gondoskodik. A közgyülést legalább 15 nappal megelőzően írásban a napirend közlésével kell összehívni. 4. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f)
g) h) i)
j) k) 1)
az alapszabály megállapítása és módosítása; az elnökség éves beszámolójának és az ellenőrző bizottság jelentésének elfogadása; a közhasznúsági jelentés elfogadása; a költségvetés és az éves munkaterv jóváhagyása; az elnökség \~ köztük az elnök és a főtitkár - megválasztása és felmentése; az ellenőrzö bizottság tagjainak megválasztása és felmentése; a szövetség tiszteletbeli tagjainak megválasztása; a tagdíj mértékének megállapítása; a tisztségviselők díjazásának meghatározása; a meglévő vagyonról történő döntés; a szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, megszűnésének, valamint névváltoztatásának kérdésében való döntés; alapitvány létesítése, valamint más alapítványhoz való csatlakozás. ,.
5, A közgyűlés határczatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50 %-a + 1 fő részt vesz. Ha a közgyűlés nem határozatképes. akkor a közgyűlést későbbi időpontban - az eredeti napirenddel - lehet újból összehívni, amely a megjelentek számától függetlenül már határozatképes. A későbbi időpont 1 órától hanninc napig terjedhet. A közgyűlés későbbi összehívásának lehetőségére a tagság \ figyelrnét a meghívóban fel kell tüntetni. A közgyűlés határozatait a jelenlevő tagok ~több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
C
'
.• MAGYAR ARBORÉTU:.10X ES Y~/ BOTANIKUSKERTEK sz,Gv ETSéGE
!
~o .
~ eAVleJ~
(Ui~l# 2ep'lt.
~~eLo"
j~
2..2..
L~
LUddvCJ.
lV-
1083 Budapest, Illés u. 25. Tel./Fax: 1/314-0535 ,Adószám: 18044122-1-42 Szamlaszárn: 1V08001-2037!J7!l';
"--:S:~ )~
.-,
í'
r
,....------------------------===_.--.---~~~--~------------------------------.... ----~
7
6. Az alapszabály elfogadásához és módositásához, más társadalmi szervezette1 való egyesüléshez, a szövetség megszünéséhez, a szövetség névváltoztatásához, az alapítvány létesitéséhez, valamint meglévő alapítványhoz való csatlakozáshoz a megjelentek 213-os minősített szótöbbsége szükséges. 7. A közgyűlés meghatározott kérdésekben (pl. tisztségviselők választása) titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazás es etén szavazategyenlőségnél újabb titkos szavazást kell elrendelni. 8. A közgyűlést az elnök vezeti, távollétében kijelölt elnökségi tag elnököl.
vagy akadályoztatása
esetén az általa
9. A közgyűlésen az elnök annak megnyitása után: megállapítja annak jogszerűségét, az ülés határozatképességét, javaslatot tesz a napirend elfogadására, valamint a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítök személyére. E kérdésekben a közgyűlés határoz. 10. A közgyülésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ennek végrehajtásáról a fótitkár gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntések tartalmán kivül az időpontját, a hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a meghivót, benne a napirendet. a jelenléti ívet, az írásban beadott hozzászólásokat, az írásbeli elöterjesztéseket, végül a határozatokat és állásfoglalásokat. ll.
A közgyűlés közölni kell.
jegyzőkönyvének
rövidített
változatát
a szövetség
Hirlevelében v
B)
Elnökség
1. A szövetség operatív és képviselő szerve a-3 évi időtartam ra megválasztott - 13 tagú elnökség. A 13 tagú elnökségbe választja meg a közgyülés az elnököt és a főtitkárt. Az elnökség tevékenységéért kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökségi ülésre állandó jelleggel meg kell hívni a szakosztályok és helyi szervezetek vezetőit, akik tanácskozási joggal vesznek részt munkájában.
,.
'/
.'
8
2, Az elnökség szükség szerint, dc évenként legalább négyszer tart ülést. Az elnökséget az elnök és a főtitkár a munkatervben meghatározott időpontokban hívja össze. Az elnökséget az ülés előtt 8 nappal a napirend, a hely és az időpont közlésével kell összehívni, Az elnökség ülései álta1ában'~yilvánosak, de az elnök zárt ülést rendelhet el, amennyiben a nyilvánosság személyiségr1ogokat vagy a szövetség érdekét sértené. 3. Az elnökség határozatképességéhez tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazara dönt. Az elnökség üléseít az elnök vezeti. Távolléte vagy akadályoztatás a esetén az általa kijelölt elnökségi tag elnököl. 4. Az elnökség határozatait az elnök és a főtitkár írják alá. 5. Az elnökségi ülésről is jegyzőkönyvet kell felvenni, a közgyűlési megállapított szabályok figyelembevételével.
jegyzőkönyvre
6. Az elnökség részéről megbízott egyik elnökségi tag a pénztáros, aki a szövetség pénzgazdálkodását végzi, vezeti a nyilvántartásokat, felelős az év végi pénzügyi beszámoló elkészítéséért, elkészíti a költségvetési tervezetet és megőrzi a pénzügyi okmányokat. A pénztáros szernélyét az elnökség évente saját soraiból változtathatj a. 1•. ,/"
J/
7. A közgyÜlés és az elnökség határozatainak nyilvántartásba vétele: A közgyűlés és az elnökség határozatait nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás tartalmazza: - a határozatok tartalmár, - időbeli hatályát, az esetleges szankciókat (intézkedéseket), - a határozatok megtekintését. A határozatokat úgy kell nyilvántartásba venm, hogy azok visszakereshetőek legyenek.
el EHcnőrző
bizottság
1. A szövetség működését és gazdálkodását a közgyülés által 3 évi időtarramra választott 3 tagú (1 elnök + 2 tag) ellenőrzö bizottság ellenőrzi, amely a szövetség tevékenységéről évente köteles beszámolni a közgyűlésnek, Az ellenőrzö bizottság elnökét a bizottság tagjai közül egyszerű szótöbbséggel nyilt szavazással választja
jiJ 1
1
~.
I
, ,Pl MAGYAR,
. 1, ARBOREr. 1'" . Ii " 'f:.'(jI 70{J3 iKUSKERTEk ~~f;L.'KS l,.'-r" 'rBUda ,5Z(': "" , "vC, BOTAN
A.c/,!e/'/Fa)/eSt, !llé~v,<~>
AL ~reJ
~'~eA-~
C(M.~
201~
'jc~
l'~
~
{ J o (At?t/I \ ~.~~~
LL.
.
'--=S~~
Sz'" oS?á . 7/37 "u ')
,
rr
7'20J-','
-ro
----------------------------------
9
2.
Az ellenőrzö bizottság hatásköre: a szövetség pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének vizsgálata, a pénzügyi, számviteli rend betartásának ellenőrzése. Ennek során az elnökségi tagoktol jelentést, a szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja
3. Az ellenőrzö bizottság elnökét az elnökségi ütésre meg kell hívni, 4_ Az ellenőrzö bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet (közgyűlést, elnökséget) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezetőszerv döntését teszi
szükségessé; b) az.elnökségi tagok felelösségét megalapozó tény merült fel. 5. A vezetőszervet az ellenőrzö bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze ken hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a/ közgyűlés összehívására az ellenőrzö bizottság is jogosult. 6. Ha a vezetőszelv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrzö bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényessegi felügyeletet ellátó szervet. 7. Az ellenőrzö
bizottság müködését
saját ügyrendjében maga határozza meg.
O) Szakosztályol{ és hel,vi szervezetek A szövetség tevékenységének elősegítésére elnökségi vagy tagsági kezdeményezésre, elnökségi határozattal szakosztályok és helyi szervezetek alakíthatók. Ezekben történő közreműktdésre a tagokat az elnökség kéri fel. A szakosztályok munkájában bármely tag saját elhatározásából vagy az elnökség felkérésére részt vehet. Szervezetét, müködését - ügyrendben - maga alakítja ki. A szakosztály vezetője az elnökségben tanácskozási joggal vesz részt.
I,V\9-'JOU,
--
--
10
VI. A Szövetség gazdálkodása 1. A szövetség kiadásait bevételeiből fedezi. Bevételek lehetnek: - tagdíjak, - egyéb tagsági hozzájárulások, - pályázatokon nyert összegek, - adományok, támogatások és egyéb bevételek. 2. A szövetség a közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján működik. A szövetség a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok által meghatározott keretek között gazdálkodik. /
/
/",f
v"/
c-:
3. Kifizetések teljesítése csak az elnök és a pénztáros együttes aláírásával lehetséges, vagy az elnökség határozata alapján jelöl ki még egy aláírásra jogosult személyt az akadályoztatou pénztáros helyettesítésére. (// /"
4. A szövetség pénzügyi gazdasági tevékenységéért, kötelezettségvállalásáért vagyon a mértéké ig felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. i
I
VII. Összeférhctetlenségi
szabályok
1. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (1959. évi TV. törvény IPtk./ 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól rnentesül, vagy b) bánnilyen más előnyben részesül, illetve a megkörendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem rninősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbizatásán kivüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzés re irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
~ ~'J LoG4.
ÍÚ/;~'fA
J~
r
2..2...
w.u;~~
k;~
I
I II /
I
/
I I
11
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet á1tal tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az aj-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szelvezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak rnegszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
ct· i
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIlI. A törvényes képviselet A szövetség törvényes képviseletét a hatóságok és egyéb szervezetek előtt az elnök.és. a főtitkár látj~ el. Jogkörüket távollét vagy akadályoztatás esetén az elnökség tagjaira átníh~hatják.
/ ~".
IX. Egyéb rendelkezések 1. A szövetség működésével kapcsolatos iratokba a tagok közül bárki betekinthet, . amennyiben az mások és a szövetség jogait nem sérti. A betekintés Iehetőségét az elnök köteles biztosítani az érdeklődő számára. Az érdeklődök a szövetség székhelyén előzetesen egyeztetett időpontban felügyelet mellett jogosultak a
betekintésre.
.: t.,/
2. A szövetség működése nyilvános, szolgáltatásainak céljából fakadó kötöttségek figyelembevételével bárkijgénybe veheti. A közgyűlés döntésert és működési módját, a szövetség beszámoló~/' a szolgáltatás igénybevételének módját, táj ékoztató it, felhívásait, valamint az elnökségi döntéseket: l
a) a szövetség Hírlevelében, b) a tagságnak kiküldött levelekben írásban, c) esetenként szakmai és lakossági sajtóban és d) szórólapokon hozza nyilvánosságra,
."
v /
---
_.._ ...
_._
.. ~-;--;::-------
12
Amennyiben a szernélyi jövedelemadó egy százalékaról - az adófizető állampolgárok döntése alapján - módjában van dönteni, úgy az 1996. évi CXXXVL törvényben rögzitetteknek megfelelően a következő év oldóber 31-ig sajtóban kell közölni, hogy rnilyen célokra használta fel a szövetség a számára felajánlott összeget.
IX. Záradék 1. Ezt az alapszabályt a szövetség alakuló közgyűlése 1992. május hó 14. napján elfogadta és 1997. május 28-án, majd 2001. január hó ll-én módosította. Elrendeli a szövetség Hírlevelében való közzétételét. 2. A Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetségét a Fővárosi Bíróság 6/Pk. 69.303/3 számú végzésével 1993. február 15-én vette nyilvántartásba. 3. Az alapszabály rendelkezésein túlmenően a szövetség szervezetére, működésére és gazdálkodására - az elnökség által elfogadott szervezeti és rnűködési szabályzat és egyéb belső szabályzat tartalmaz előírásokat. 4.
A szövetség működésére vonatkozóan az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az 1959. évi IV. törvény (polgári Törvénykönyv) rendelkezései és az egyesülési jogról szóló 1989. évi IL törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi eLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2001. január ll.
. \~--';::-----f_,sa
cfep-
főtt ·ar
fh- ~.~
~~-fJLo'1
~t..~
2.0 j~.
'r~
:LL.
l·w
~J~laJ.
CsZ:§J-z~
J(
·_--~jl
~ ~h'rdLO I~
w-~~
.J~
~~~ ú
~.~
"= ""~
~(do[vJ
