magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

16. szám

128. évfolyam

2013. május 17.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

Oldal

36/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról. 1689

Helyesbítés

37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: F. 7. sz. utasítás a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére 1721 . 38/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről. 1778

Egyéb közlemények

Utasítások 36/2013. (V. 17. MÁV ÉRT. 16.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. AdATVÉdELMI És AdATbIzTOnsÁGI szAbÁLyzATÁRóL. 1.0 A szAbÁLyzAT cÉLjA A MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatának (továbbiakban szabályzat) célja a MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) tevékenysége során a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének biztosítása, a Társaság által kezelt személyes adatok jogosulatlan felhasználásának megakadályozása, a személyes adatok kezelése során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági előírások meghatározása. Az utasítás az alábbi jogszabályokra és irányelvekre alapozva, azokkal teljes összhangban készült: – Magyarország Alaptörvényének VI. cikke,

1785

MÁV Vállalati Szabvány kiadása

1786

Szolgálati határátlépő érvénytelenítése

1787

– az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Infotv.), – a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény, – a személy és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII törvény (a továbbiakban vagyonvédelmi tv.), – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény egyes rendelkezései (a továbbiakban Mt.), – az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve, – az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról, és a magánélet védelméről szóló Európa Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve, – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, – a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény, – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény,

1690

A MÁV Zrt. Értesítője

– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, – a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény. A szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása során a közérdekből nyilvános adatokkal összefüggésben a Társaság Közzétételi szabályzatáról szóló szabályzatban foglalt előírások, informatikai területen, az adatbiztonsággal összefüggő kérdésekben a MÁV Zrt. Informatikai biztonsági szabályzatáról szóló utasítás (a továbbiakban: IBSZ) az irányadó. 2.0 HATÁLy- És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. A szabályzat hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egysége és munkavállalója által személyes adatokkal kapcsolatosan végzett valamennyi adatkezelésre és adatfeldolgozásra, valamint a Társasággal szerződéses jogviszonyban álló természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, a velük kötött szerződésben, illetve titoktartási nyilatkozatban rögzített mértékben. A szabályzat rendelkezéseit a számítógéppel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell. 2.2. A szabályzat elkészítése és szükség szerinti módosítása a belső adatvédelmi felelős (továbbiakban adatvédelmi felelős) feladata. 3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA A szabályzat alkalmazása során – összhangban az Infotv., valamint a Mt. előírásaival – a következőkben meghatározott fogalmak irányadók: adatállomány: egy nyilvántartásban kezelt adatok öszszessége. adatbiztonság: az informatikai (adattároló és feldolgozó) rendszer azon állapota, amelyben az adatok elvesztésének illetve megsemmisülésének kockázata megelőző intézkedésekkel elviselhető mértékűre csökkenthető. Ez az állapot olyan nemzetközi szabványokon alapuló előírások és megelőző biztonsági intézkedések betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetőségét, sérthetetlenségét és megbízhatóságát érintik. Az adatbiztonság fogalma az adatok technikai védelmet jelenti. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

16. szám

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége. Így különösen azok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; adatvédelem: a személyes adatok védelme adatalanyokra értelmezhető. A személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások adatkezelési eszközök és módszerek öszszességét értjük alatta. adatvédelmi felelős: a Biztonsági igazgatóság Információvédelem szervezetének jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező vezetője. adatvédelmi szakértő: a Biztonsági Igazgatóság Információvédelem szervezetének magas szintű informatikai biztonsági, valamint adatvédelmi ismeretekkel rendelkező szakértője.

16. szám


adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre korlátozása céljából. cookie: (süti) a web szerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információ-csomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül – amennyiben azok tárolása engedélyezett – és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A sütik alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internet használatának nyomon követésére. A sütik segítségével meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internet használati szokásai, honlap látogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlap látogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett sütit, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal. A sütik a felhasználó azonosítására önmagukban nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerési lehetőségét biztosítják. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tag-államai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. kapcsolattartó: az adatkezelő által megbízott, az adatvédelmi ismeretek terén kellő tájékozottsággal rendelkező munkavállaló, aki részt vesz az adatkezelést érintő feladatok végrehajtásában és kapcsolatot tart az adatvédelmi felelőssel, illetve az adatvédelmi szakértőkkel.

1691

kötelező adatkezelés: a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is. különleges adat: a személyes adatoknak az a része, amelyet a jogalkotó különleges védelemben részesít. Ezek a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adatok, valamint a bűnügyi személyes adat. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut. nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (nAIH): független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság, amelynek feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.

1692


nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára hozzáférhetővé tétele. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Személyes adat – többek között – a munkavállaló vagy ügyfél neve, születési adatai, lakcíme, igazolványszáma, törzsszáma, a végzettségére vonatkozó információk, a társadalomazonosítási száma, magán telefonszáma, e-mail címe, a hangjáról készített felvétel, képmása, aláírása, továbbá – más adatokkal együtt – az IP címe is. távolról végzett munka/távmunka: A Társaság informatikai rendszerének biztonsági zónáján kívül eső (nem védett) környezetből végzett tevékenység, amely során a Társaság a felhasználó számára olyan informatikai erőforrások elérését biztosítja (jellemzően VPN-en keresztül), amellyel a munkahelyén egyébként rendelkezhet. Ide nem értendők azoknak a technológiáknak, illetve mobil informatikai megoldásoknak alkalmi felhasználása, amellyel eseti információcserét lehet megvalósítani (pl. OWA, Push email, OAW). E szabályzat alkalmazása során a távolról végzett munka tartalmában nem azonos a Munka Törvénykönyvében szabályozott távmunka fogalommal. területi adatvédelmi szakértő: a Biztonsági igazgatóság Területi vasútbiztonság szervezet, vagy jelentős számú személyes adat kezelését végző szervezet munkáltatói jogkörgyakorló által – az adatvédelmi felelős előzetes egyetértésével – írásban megbízott munkavállalója, aki informatikai biztonsági, valamint adatvédelmi ismeretek terén kellő tájékozottsággal rendelkezik. A területi adatvédelmi szakértő vezetője irányításával, az adatvédelmi felelős szakmai felügyelete mellett végzi az adatvédelmi feladatok végrehajtásának támogatását. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. törzsszám: olyan képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely a Társaság munkavállalóját az adatkezelés során egyértelműen azonosítja. üzleti tulajdonos: az a vezető, aki egy adott informatikai rendszert érintően jogosult a fejlesztésekkel, beszerzésekkel, az adatkezelést támogató informatikai rendszer használatával és karbantartásával kapcsolatos döntéseket meghozni. Célszerűen annak a szervezeti egységnek a vezetője, amelyhez az adott rendszer témafelelőse tartozik.

16. szám

VPn kapcsolat: nyilvános kommunikációs csatornák és eszközök segítségével magvalósított, az egyéb forgalomtól elkülönülő, mások számára hozzá nem férhető virtuális számítógépes hálózati kapcsolat. A VPN hitelesítéssel és titkosítással biztosítja az adatok védelmét, amely lehetővé teszi a Társaság számára, hogy a belső számítógépes hálózatát kívülről, biztonságos módon elérhetővé tegye az erre feljogosított, munkát végző felhasználók számára. zártan kezelendő: a személyes adatot tartalmazó dokumentumok általános jelölése. Az így jelölt adattartalom esetében gondoskodni kell az adatok védett kezeléséről oly módon, hogy azokhoz kizárólag a megismerési jogosultsággal rendelkezők, dokumentált módon férhessenek hozzá – elektronikus feldolgozás, továbbítás esetén, a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával – technikai védelemmel (pl. a társaság által rendszeresített titkosítási módszerrel) is biztosítani kell. A kezelési jelölést a dokumentumon és a személyes adatok feldolgozására használt alkalmazások segítségével a számítógépek monitorán is meg kell jeleníteni. Az adatok az érintett életében csak akkor hozhatók nyilvánosságra, ha azt törvény elrendeli, vagy ahhoz az érintett hozzájárult. 4.0 A szAbÁLyzAT LEíRÁsA 4.1 A személyes adatok védelme 4.1.1 Az adatkezelés elvei A Társaságnál személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása, illetve kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. Az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Kizárólag olyan személyes adat kezelhető - a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig -, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható, azaz az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

16. szám


4.1.2 Az adatkezelés jogalapja 4.1.2.1 Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés); c) az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, illetve a személyes adat felvételére korábban az érintett hozzájárulásával került sor (ebben az esetben az adat további külön hozzájárulás nélkül, illetve akár az érintett korábban megadott hozzájárulásának visszavonását követően is kezelhető), és a személyes adat kezelése: – az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy – az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll; d) az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek; e) ahhoz a 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárul (e jognyilatkozat érvényességéhez nem szükséges a törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása). 4.1.2.2 Különleges adat a 4.1.2.1. c)-e) pontokban meghatározott eseteken túlmenően akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy b) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó adat esetében a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy c) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, bűnügyi személyes adatra vonatkozóan törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. 4.1.2.3 Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a közszereplése során általa közölt, vagy nyilvánosságra-hozatalra átadott személyes adatok tekintetében.

1693

4.1.2.4 Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. 4.1.2.5 Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. 4.1.2.6 Amennyiben az érintett az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása érdekében adja hozzájárulását az adatkezeléshez, abban az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. 4.2 Az adatbiztonság követelménye 4.2.1 Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Infotv., az IBSZ, az Iratkezelési szabályzat, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok és az egyes rendszerek adatkezelési szabályzataiban megfogalmazottak érvényre juttatásához szükségesek. 4.2.2 Gondoskodni kell az adatok fizikai védelméről, a jogosulatlan személyek hozzáférésének megelőzéséről, illetve – többek között – a jogosulatlan felhasználás, olvasás, másolás, törlés és adatbevitel megelőzéséről. A személyes adatok automatizált feldolgozása során biztosítani kell a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását, annak ellenőrizhetőségét, hogy a személyes adatokat mely szerveknek továbbították, a személyes adatokat mikor és ki vitte be az adatfeldolgozó rendszerbe, a telepített rendszerek üzemzavara esetén az adatok helyreállíthatóságát, valamint azt, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön. 4.2.3 A személyes adatok feldolgozása során az adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének az IBSZ szerinti védelmi intézkedéseket kell megtennie.

1694


16. szám

4.2.4 A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a különböző nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi – közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. A MÁV Zrt. munkavállalók adatai, függetlenül attól, hogy egy közös, vagy osztott adatbázisban szerepelnek, a munkavállaló szempontjából egy nyilvántartásnak tekintendők.

– adatainak forrásáról – céljáról – jogalapjáról – időtartamáról c) az adatfeldolgozó – nevéről – címéről (székhelyéről) d) az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről e) adattovábbítás esetén annak jogalapjáról és címzettjéről.

4.3 Adatfeldolgozás

4.4.3 A személyes adatot törölni kell, ha

4.3.1 Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó szabályzatok jogszerűségéért az adatkezelő felel.

a) kezelése jogellenes b) az érintett kéri (kötelező adatkezelés kivételével) c) az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható – feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt e) azt bíróság vagy a NAIH elrendelte.

4.3.2 Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá köteles a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint tárolni és megőrizni. 4.3.3 Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt szervezet az adatfeldolgozással nem bízható meg. 4.3.4 Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során további adatfeldolgozót az adatkezelő rendelkezése alapján vehet igénybe. Amennyiben az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót kíván megbízni egyes adatfeldolgozási műveletek elvégzésével, ehhez az adatkezelő előzetes írásbeli hozzájárulására van szükség. Az adatkezelésben érintettek vonatkozásában olyan szerződéses kötelezettségeket kell meghatározni, amely az adatkezelés teljes folyamatában biztosítja a megfelelő védelmi szintet. 4.4 Az érintettek jogai és érvényesítésük 4.4.1 Az érintett az adatkezelőnél kérelmezheti személyes adatai a) kezeléséről történő tájékoztatását b) helyesbítését c) zárolását, törlését, illetve a kezelés megszüntetését (a kötelező adatkezelés kivételével). 4.4.2 Az adatkezelőnek az érintett kérelmére legfeljebb 30 napon belül írásban, közérthető formában tájékoztatást kell adnia a) az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól b) az adatkezelés

4.4.4 A törlési kötelezettség – a 4.4.3. d) pont szerinti esetben – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. 4.4.5 A valóságnak nem megfelelő személyes adatot az adatkezelő – a bemutatott dokumentumok alapján – helyesbíti, illetve az adatfeldolgozónál helyesbítteti az érintett, vagy saját kezdeményezésére. 4.4.6 Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. 4.4.7 Az adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg egyértelműen. 4.4.8 A törlésről, a helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

16. szám


4.5 Az adatkezelésben közreműködők és feladataik A Társaságnál folyó adatkezelések irányításában, ellenőrzésében és végrehajtásában közreműködik: A Biztonsági Igazgatóság állományában a) a biztonsági igazgató b) az adatvédelmi felelős c) az adatvédelmi szakértő d) a területi adatvédelmi szakértő A Társaság munkaszervezeteinél: a) Jogi igazgatóság b) az üzleti tulajdonos c) az adatkezelést végző szervezeti egység vezetője d) a területi adatvédelmi szakértő e) közvetlen munkahelyi vezető f) személyes adatokat kezelő munkavállaló 4.5.1 A biztonsági igazgató A társaság adatvédelmi felelőse útján irányítja és ellenőrzi az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását. 4.5.2 A Társaság adatvédelmi felelőse 4.5.2.1 Az adatvédelmi felelős feladatai a) ellenőrzi az Infotv. és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezéseinek betartását; b) elkészíti és rendszeresen aktualizálja a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát; c) az adatvédelmi szakértők és a területi adatvédelmi szakértők közreműködésével ellátja a Társaság szervezeti egységei adatvédelmi tevékenységének szakirányítását és szakfelügyeletét; d) közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában; e) kivizsgálja a személyes adatkezeléssel összefüggésben hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót; f) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást, amelynek alapján kezdeményezi a NAIH felé az Infotv.-ben meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatását; g) bejelentkezik a NAIH által rendezett adatvédelmi felelősök konferenciájára és részt vesz a konferencia rendezvényein; h) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek eljuttatásáról az érintett személyek, szervezetek számára; i) támogatja az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót a jogszabályi előírások teljesítésében, a NAIH Társaságot érintő intézkedése esetén;

1695

j) értesíti az elutasított tájékoztatási kérelmekről az adatkezelő a Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig; k) elvégzi az adatkezelések jogszabály által előírt bejelentését a NAIH részére; l) koordinál az egyes szervezeti egységek között az egységes szemlélet megvalósítása érdekében; m) a más vasútvállalatokkal kötött szerződések keretein belül adatvédelmi kérdésekben koordináló, tanácsadó, ellenőrző tevékenységet végez; n) véleményezi a részére megküldött, adatvédelmi kérdéseket érintő belső szabályozási dokumentumok tervezetét; o) az adatvédelmi kérdésekkel összefüggésben tájékoztatja a Társaság vezetését. 4.5.3 Adatvédelmi szakértő a) bejelenti az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentésre kötelezett nyilvántartásokat a NAIH számára; b) elvégzi az adatvédelmi nyilvántartás elektronikus rendszerén keresztüli aktualizációt; c) részt vesz a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatának elkészítésében és aktualizálásában; d) ellenőrzi a számítógépeken, elektronikus adathordozókon a személyes adatok, illetve ezek felhasználásával készült dokumentumok kezelését, a dokumentumok megfelelő tárolását; e) közreműködik az adatvédelmi felelős feladatainak ellátásában; f) részt vesz az adatvédelem terén bekövetkezett incidensek kivizsgálásában; g) szakmai segítséget nyújt az adatkezelők részére; h) részt vesz az adatvédelmi oktatások tematikájának elkészítésében, a segédletek összeállításában. 4.5.4 A Területi adatvédelmi szakértő a) szakmai segítséget nyújt az adatkezelők részére; b) részt vesz a területén bekövetkezett, az adatvédelemmel összefüggő incidensek kivizsgálásában; c) ellenőrzi a számítógépeken, elektronikus adathordozókon a személyes adatok, illetve ezek felhasználásával készült dokumentumok kezelését, a dokumentumok megfelelő tárolását; d) közreműködik a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatának elkészítésében és aktualizálásában; e) támogatást ad az adatvédelmi oktatások előkészítéséhez, illetve lebonyolításához. 4.5.5 jogi igazgatóság Támogatja az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót a jogszabályi előírások teljesítésében, a NAIH Társaságot érintő intézkedése esetén.

1696


4.5.6 Az üzleti tulajdonos

4.6 Adatkezelések

a) az általa tulajdonolt rendszer vonatkozásában gondoskodik az adatvédelmi szabályok érvényre juttatásáról, a rendszerben található személyes adatok védelméről, b) intézkedik a nem szabályszerű adatkezelési gyakorlat megszüntetéséről, az eset kivizsgálása érdekében értesíti az adatvédelmi felelőst, c) az általa tulajdonolt rendszer tekintetében irányítja és ellenőrzi a személyes adatok kezelésével, azok készítésével, továbbításával összefüggő adatvédelmi tevékenységet.

4.6.1 belső adatvédelmi nyilvántartás

4.5.7 Az adatkezelést végző szervezeti egység vezetője a) szervezeti egységénél gondoskodik az adatvédelmi szabályok végrehajtásáról, b) intézkedik az irányítása alá tartozó szervezet által kezelt rendszerben található személyes adatok védelméről, c) intézkedik a nem szabályszerű adatkezelési gyakorlat megszüntetéséről, az eset kivizsgálása érdekében értesíti az adatvédelmi felelőst és az üzleti tulajdonost, d) szervezeti egységénél irányítja és ellenőrzi a személyes adatok kezelésével, azok készítésével, továbbításával összefüggő adatvédelmi tevékenységet. 4.5.8 A közvetlen munkahelyi vezető Intézkedik arra, hogy az általa irányított szervezeti egység munkavállalója a munkakör-, szervezetváltáskor vagy munkaviszony megszűnésekor/megszüntetésekor a munkakör átadás-átvétele során a számítógépén, a hálózati meghajtókon, pendrive-on, valamint az elektronikus postafiókjában tárolt, munkakörével összefüggésben keletkezett adatai átadása során az átadó személyes adatai dokumentált módon törlésre kerüljenek. Az adathordozókon kizárólag az átadást követően is szükséges, a Társaság tulajdonát képező anyagok maradhatnak. 4.5.9 A személyes adatokat kezelő munkavállaló A társaság azon munkavállalója, aki személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységet végez, köteles gondoskodni arról, hogy a) az adatkezelés teljes folyamatában maradéktalanul érvényesüljenek az adatvédelmi előírások b) a személyes adatot tartalmazó adathordozókon és dokumentumokon a „Zártan kezelendő” kezelési jelölés feltüntetésre kerüljön c) az elektronikus adathordozón tárolt személyes adatot tartalmazó adatállományok törlése vissza nem állítható módon, az IBSZ előírásainak megfelelően történjen.

16. szám

Az adatkezelést végző szervezeti egység vezetője – nyilvántartásba vétel céljából – köteles bejelenteni az adatvédelmi felelősnek az adatkezelésre vonatkozó adatokat az 5. számú melléklet alapján. Az adatkezelésre vonatkozóan helyi adatvédelmi és adatkezelési szabályozást készít, amely az adatkezelésre vonatkozó bejelentésben szereplő adatokon túlmenően tartalmazza az adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők körét, valamint az adatok elektronikus feldolgozása esetén az adatok mentésének, azok tárolásának rendjét is. Az adatkezelésről szóló bejelentést, valamint a helyi adatvédelmi és adatkezelési szabályozást az adatkezelés megkezdését megelőzően legalább 40 nappal, illetve az abban bekövetkezett változásokat haladéktalanul meg kell küldeni az adatvédelmi felelősnek a nyilvántartás napra készen történő tartása céljából. Meglévő adatkezelésből történő legyűjtés esetén új adatkezelésnek számít, amennyiben az adatkezelés célja eltérően kerül megfogalmazásra, vagy az adatkezelő személye megváltozik. Ilyen esetben erre vonatkozóan is bejelentési, illetve szabályzatkészítési kötelezettség lép életbe. Vitás esetben az adatvédelmi felelős állásfoglalását kell kérni. Az adatvédelmi felelős – a belső adatvédelmi nyilvántartás adatai alapján – a személyes adatkezelés nyilvántartásba vételét kéri a Hatóságtól az adatkezelés megkezdése előtt legalább 30 nappal. Az adatkezelés – a kötelező adatkezelés kivételével, illetve amennyiben a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a határidőn belül nem bírálja el – a nyilvántartásba vétel nélkül nem kezdhető meg. A Hatóságnak nem kell bejelenteni – többek között – azt az adatkezelést, amely a) az adatkezelővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek adatait tartalmazza; b) a foglalkozás-egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés, vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából; c) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik. Amennyiben az adatvédelmi felelős számára megküldött adatvédelmi szabályzat a munkavállalók nagyobb csoportját érintő technikai ellenőrzés bevezetését szolgálja, az adatkezelés megkezdése előtt legalább huszonöt nappal – a Humánerőforrás igazgatóság útján – az adatvédelmi felelős kikéri az üzemi tanács véleményét.

16. szám


4.6.2 Adattovábbítási nyilvántartás Valamennyi adatkezelő szervezetnek adattovábbítási nyilvántartást kell vezetnie az adattovábbítások (pl. hatósági megkeresések) jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, továbbá a 4.6.2.1. pontban meghatározott egyéb adatokat. A nyilvántartás papír alapon, és elektronikus úton is vezethető. Nem szükséges külön adattovábbítási nyilvántartás készítése amennyiben az adatok a rendszerből egyértelműen kimutathatók. A nyilvántartásban az adatokat öt évig, különleges adatok esetében húsz évig kell megőrizni. 4.6.2.1 Tájékoztatás kérése az adattovábbítási nyilvántartásból Az érintett kérelmére az adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia az érintett a) adatkezelő által kezelt adatairól b) adatkezelő által megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól c) az adatok forrásáról d) az adatkezelés – céljáról – jogalapjáról – időtartamáról e) az adatfeldolgozó – nevéről – címéről – az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről. Az érintett személyes adatainak továbbítása esetén az adatkezelőnek tájékoztatást kell adni a. az adattovábbítás jogalapjáról b. címzettjéről. 4.6.3 A munkavállalók személyes adatainak kezelése 4.6.3.1 Adatkezelés a munkaviszony létesítése során A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, fennállása vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkaviszony létesítésére szolgáló eljárás során, a munkavállaló személyes adatainak forrása közvetlenül

1697

a munkavállaló. A munkaviszony létesítésére szolgáló eljárás keretében, a munkavállaló közreműködése nélkül, kizárólag a nyilvánosság számára, az érintett által korlátozás nélkül (pl. internet, sajtó) hozzáférhetővé tett információ használható fel, ideértve az érintett által kifejezetten a munkavállalásának elősegítése érdekében közzétett (pl. Twitter.com szakmai célú szociális háló útján rögzített) adatot. Harmadik személytől a munkavállaló a Mt. 81.§ (1) alapján, a Társaság azonban csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával kérheti a munkavállalóra vonatkozó személyes adat szolgáltatását. A munkaviszony létesítésének bármely okból történő meghiúsulása esetén, a felvételi eljárás során rögzített személyes adatokat nyolc munkanapon belül törölni kell, kivéve, ha azok további kezeléséhez az érintett kifejezett hozzájárulását adta, illetve amennyiben arra jogszabályi előírás teljesítése érdekében van szükség. 4.6.3.2 A munkaviszonnyal összefüggő adatkezelés A munkaviszony keretében személyes adat akkor kezelhető, ha az adatkezelés a munkaviszony fenntartásához, megszüntetéséhez vagy azzal kapcsolatos jog gyakorlásához vagy kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A munkaviszony létesítésére vonatkozó adatkezelési szabályok az irányadók abban az esetben, amennyiben a munkakör megváltozása vagy a fennálló munkaviszony egyéb elemeinek megváltozása miatt válik szükségessé a munkavállaló személyes adatainak pontosítása vagy kiegészítése. 4.6.3.3 A munkavállaló tartózkodási helyének rögzítése A munkavállaló tartózkodási helyének rögzítésére alkalmas technológiát (pl. GPS műholdas, vagy a GSM cellainformációs helymeghatározás) a Társaság abban az esetben alkalmazhat, amennyiben az a munkavégzési célból a munkavállalók életének, testi épségének védelméhez vagy munkájuk irányításához, illetve a vagyonvédelem erősítéséhez szükséges, feltéve, hogy az adatkezeléshez fűződő Társasági érdek a munkavállaló személyes adata védelméhez való jog korlátozásával arányban áll. A munkavállalóról az általa vezetett gépjármű használata során történt GPS adatok felvétele a vele megkötött gépjármű használati megállapodásban rögzítettek szerint történhet. A Társaság a munkavállalóval megkötött gépjármű használati megállapodás részeként részletes tájékoztatást nyújt a munkavállaló számára a tartózkodási helyének rögzítésére alkalmas technológia alkalmazásáról és a rögzített adatok köréről, amely alapján minden használat megkezdésekor az önkéntes hozzájárulását megadja az adatainak kezeléséhez. A gépjármű magáncélú igénybevételre is feljogosított munkavállaló

1698


a magáncélú használat során keletkezett ilyen jellegű személyes adatát megfelelő törvényi jogalap, illetve a jogkorlátozással arányos adatkezelési cél hiányában a Társaság nem kezelheti, ezért biztosítani kell a magáncélú használat időtartama alatt, a helyadatgyűjtési szolgáltatás kikapcsolásának lehetőségét. Biztosítani szükséges, hogy a gépjármű flottakezelője által megbízott helyadatgyűjtési szolgáltatás üzemeltetését végző gazdasági társaság ne juthasson munkavállaló azonosítását lehetővé tevő adatokhoz. A rögzített adatok a meghatározott céltól eltérő módon nem használhatók fel. Az adatokat az adatkezelés céljának megszűnésével, de legfeljebb egy év elteltével, illetve az érintett munkaviszonyának megszűnését/megszüntetését követően törölni kell. A gépjármű használatával kapcsolatban felmerülő bármilyen jogvita esetén, annak jogerős lezárásáig, az adatok tovább kezelhetők. 4.6.3.4 A Társaság tájékoztatási kötelezettsége Az a munkavállaló, akinek tudomására jut, hogy a Társaság, vagy annak adatfeldolgozója által kezelt személyes adat jogosulatlan személy tudomására jutott, vagy jogsértő módon került továbbításra, köteles erről a Társaság adatvédelmi felelősét tájékoztatni. Az adatvédelmi felelős intézkedik az eset körülményeinek feltárásáról és az adatkezelő szerv vezetőjén keresztül gondoskodik az érintett haladéktalan tájékoztatásáról. 4.6.3.5 Adattovábbítás EGT-n kívüli országba, illetve felhő alapú rendszerekbe A Társaság munkavállalójának személyes adatát EGTn kívüli országba csak az Infotv. által meghatározott feltételekkel, az érintett tevékeny, kizárólag erre a célra irányuló hozzájárulása esetén továbbíthat, amennyiben az adatkezelés vagy adatfeldolgozás során megfelelő szinten biztosított a továbbított személyes adatok védelme. Ebbe a körbe tartoznak az IBSZ által meghatározott „felhő alapú rendszerek”-ben kezelt személyes adatok is, amennyiben egyértelműen nem határozható meg az adatok tárolási helye. 4.6.3.6 Az Integrált Humán Információs rendszer (IHIR) Az IHIR rendszerben, valamint a személyügyi dossziéban elhelyezett adatok nyilvántartásának vezetéséhez az érintett munkavállaló saját magára vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni. A személyügyi adatok kezeléséről a MÁV Zrt.-ben külön szabályzat rendelkezik. A nyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 5 munkanapon belül, írásban bejelentést tenni.

16. szám

A munkavállalók humán adataihoz történő belépési-, betekintési- és hozzáférési jogosultságokat munkakörhöz igazítottan, a munkavégzés megfelelő ellátásához szükséges minimális jogosultsági szinten kell meghatározni. Az adatokhoz történő hozzáférést, az azokkal végzett műveleteket – a rendszer lehetőségeihez mérten – részletesen naplózni kell. A közvetlen munkahelyi vezetők felelősségi körébe tartozik a jogosultságok naprakészségének biztosítása, a jogosultságok beállításának, módosításának, visszavonásának kezdeményezése. Törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezelés alapjául kizárólag a munkavállaló megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes és határozott – különleges adat esetén írásbeli – hozzájárulása szolgálhat, amelyben félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. 4.6.3.7 Tájékoztatás az adatkezelésről A munkavállalót az adatkezeléshez történő hozzájárulását megelőzően írásban, vagy egyéb kimutatható módon szóban tájékoztatni kell arról, hogy a) az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező b) milyen adatait, milyen célból, mennyi ideig kívánja kezelni a Társaság c) az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről d) mely szerv és hol végzi az adatkezelést, illetve az adatfeldolgozást e) az adatok továbbítására milyen célból és mely szervek részére kerülhet sor f) az adatkezeléssel kapcsolatban milyen jogokkal rendelkezik (tájékoztatás-kérési, helyesbítési és törlés-kezdeményezési, valamint tiltakozási jog) g) milyen jogorvoslati lehetőséggel rendelkezik (pl.: bírósági jogérvényesítés útja). A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából nélkülözhetetlen. A munkaviszony létesítése szempontjából lényeges, adatbiztonságot érintő tájékoztatást nyújt a munkavállalóról a hatósági erkölcsi bizonyítvány, továbbá egyéb előéleti adatok (pl.: büntetett előélet, előző munkahelyek, iskolai végzettség) jegyzőkönyvben történő rögzítése. A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell személyes adatainak kezeléséről. A Társaság a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Törvényben meghatározott esetnek minősül, különösen, de nem kizárólag a munkavállalói adatok közlése a társadalombiztosítási, munkaerő-piaci szervek felé.

16. szám


1699

4.6.3.8 Adatfeldolgozó bevonása

4.6.3.11 Hatósági erkölcsi bizonyítványok kezelése

A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a Társaság a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – a munkavállaló előzetes tájékoztatása mellett adhatja át adatfeldolgozó számára.

A hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörökről szóló szabályzatban meghatározott munkakörökben dolgozó munkavállalók hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kötelesek igazolni, hogy nem szerepelnek Magyarország bűnügyi nyilvántartásában. A bizonyítványt a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállaló részére vissza kell szolgáltatni. Amennyiben a munkavállaló a munkakör betöltésére a hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján nem alkalmas, arról a visszaadást megelőzően másolatot kell készíteni, melyet kizárólag jogvita esetén lehet felhasználni, amelynek hiányában a másolatot egy év elteltével meg kell semmisíteni.

4.6.3.9 A munkavállaló ellenőrzése A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Az ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak. Amennyiben a bevezetésre kerülő technikai ellenőrzés a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, abban az esetben előzetesen ki kell kérni az üzemi tanács véleményét is. 4.6.3.10 Az adatok megismerhetőségének biztosítása A Társaság köteles biztosítani, hogy a munkavállaló a róla kezelt adatokat megismerhesse, a kezelt adatokat tartalmazó iratokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. A munkavállaló: a) kérheti adatai helyesbítését, illetve kijavítását; b) kérheti azon adatainak törlését, amelyek kezelésére a Társaság nem rendelkezik törvényi felhatalmazással, vagy amely adat kezelése az érintett hozzájárulásának hiányában a továbbiakban nem kezelhető; c) jogosult megismerni, hogy a nyilvántartásokban kezelt személyes adatait kinek, milyen célból és milyen adatkört érintően továbbították. A személyes adatokat tartalmazó iratok, adathordozók kizárólag zárt borítékban (vagy egyéb, ezzel egyenértékű megoldással, pl. számkódos táska) továbbíthatók a címzett részére, és azokon fel kell tüntetni, hogy az „Zártan kezelendő!” Ezt a megjelölést a személyes adatok elektronikus adattovábbítása, valamint elektronikus megjelenítése során is alkalmazni kell. Kivételt képeznek azok az elektronikus adattovábbítások, melyek tartalmi és formai elemeit jogszabály, vagy jogszabály felhatalmazása alapján hatóság írja elő, valamint a humán szolgáltatás belső szervezeti egységei közötti adattovábbítás, amennyiben megfelelően biztosított a munkavállalói személyes adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelme.

4.6.3.12 összeférhetetlenségi nyilatkozat Az összeférhetetlenség kezeléséről külön elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik. A Társasággal történő munkaszerződés megkötésekor, a foglalkoztatási viszonyaiban, vagy az összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmában történt változásokat megelőzően tett összeférhetetlenségi nyilatkozatot – a munkavállaló erre irányuló kérése esetén – zártan kell kezelni. A zárt kezelés lehetőségéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A vezető állású munkavállalóknak, vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelő bizottsági tagoknak mind saját személyükre, mind a közeli hozzátartozóikra vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve bejelentést kell tenniük. Ebben az esetben szükséges az érintett hozzátartozó tájékoztatáson alapuló jognyilatkozatának beszerzése, amelyben hozzájárulnak személyes adataik Társaság által történő kezeléséhez, emellett a hozzátartozó számára is biztosítani kell a 4.4.1. pontban felsorolt jogokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója az elbírált és záradékolt nyilatkozatokat a humánpartner útján küldi meg a Humánszolgáltató Szervezet számára, az érintett szolgálati anyagában elhelyezés érdekében. 4.6.3.13 Munkavégzés céljára biztosított informatikai eszközök ellenőrzése, a szolgáltatások igénybevételének naplózása A Társaság a munkavállalók részére bizonyos munkakörök ellátásához számítógépet, egyéb hordozható informatikai eszközt, központi tárhelyet, internet-hozzáférést, elektronikus postafiókot biztosít. Az informatikai biztonsági szint fenntartása érdekében a munkavállalók számára kizárólag munkavégzési célból biztosított telekommunikációs eszközök használatával kapcsolatos forgalmi adatokat a Társaság a Mt. 11. § (1) bekezdése alapján naplózza és az informatikai eszközöket és szolgáltatásokat (pl. adathordozó, elektronikus postafiók, internet-használat) ellenőrzi. Az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközök és biztonsági

1700


rendszerek alkalmazásáról a munkavállalókat minden részletre kiterjedően előzetesen tájékoztatni szükséges. A tájékoztatásról szóló aláírt dokumentumot a munkavállaló SAP személyi aktájában kell elhelyezni (minta: 1. és 2. számú melléklet). Az informatikai eszközök és szolgáltatások rendeltetésszerű használatára fel kell hívni a munkavállaló figyelmét. Az előírások megsértése esetén, indokolt esetben tájékoztatni kell a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt, aki az adatvédelmi felelős és az illetékes rendszergazda bevonásával külön eseti ellenőrzést rendelhet el. Amennyiben az informatikai biztonság veszélyeztetése is felmerül, akkor indokolt az Információvédelmi szervezet bevonása. A vizsgálat során biztosítani kell a munkavállaló részvételének lehetőségét. Az ellenőrzés tényét, helyét, indokát, eredményét, valamint a résztvevők nevét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.6.4 Etikai eljárás során történő adatkezelés Az etikai bejelentések vizsgálata során történő adatkezelés a jelen szabályzat előírásainak érvényesítésével, az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló 6/2013. (MÁV. Ért. 2.) Belső ellenőr - elnök-vezérigazgatói utasítás alapján történhet. 4.6.5 A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény III. fejezet szerinti eljárásokban a Biztonsági igazgatóság által a személyes adatok kezelése a jogszabályban meghatározott szabályok alapján, illetve a jelen szabályzat előírásainak érvényesítésével, az etikai bejelentések vizsgálata során történő adatkezelés az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló elnökvezérigazgatói utasításban foglaltak szerint történhet. 4.6.6 Elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) Elektronikus megfigyelő rendszer törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzat rendelete alapján működtethető, továbbá a működés jogalapját az érintett önkéntes hozzájárulása is megteremtheti. A Társaság vonatkozásában a megfigyelés törvényi alapját – eltérő tartalommal – a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény mellett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény, továbbá a Mt. is biztosítja, egyéb esetekben az Infotv. előírásai irányadók. A felvételeket készítő rendszerek üzemeltetését, mint adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni.

16. szám

A technológiai kamerák konkrét eszközök megfigyelésére irányul, látókörében személyek felismerhető módon nem fordulhatnak elő, így személyes adatkezelés nem valósul meg. Esetükben az Infotv. rendelkezései nem alkalmazhatók, mindazonáltal célszerű a kamera jelenlétére utaló jelzés kihelyezése és annak tudatosítása, hogy rögzítésre nem történik. 4.6.6.1 Elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) működtetése a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi cXXXIII. törvény (31.§ és 32.§.) alapján 4.6.6.1.1 Kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt (továbbiakban: felvétel) vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján a következő feltételek betartásával készíthet, illetve kezelhet: a) a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, b) a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, c) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve d) a vagyonvédelmi törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával. E tevékenysége során a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik. Az elektronikus megfigyelő rendszernek felvételt is lehetővé tevő formája a következő estekben alkalmazható: a) az emberi élet b) a testi épség, a személyi szabadság védelme c) a veszélyes anyagok őrzése d) az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint e) a vagyonvédelem érdekében. A megbízás teljesítése során fennálló körülményeknek valószínűsíteniük kell, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

16. szám


4.6.6.1.2 A felvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. 4.6.6.1.3 A felvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása érdekében kerül sor. 4.6.6.1.4 A 4.6.6.1.2. és 4.6.6.1.3. bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a felvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják. 4.6.6.1.5 Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, az adatkezelés tartamán belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a felvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a felvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. 4.6.6.1.6 A felvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A felvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.6.6.1.7 Utasok, ügyfelek számára megnyitott területeken, illetve üzemi területeken, munkaterületeken figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a megfigyelt területen, jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon, a 3. számú mellékletben található szöveggel. Az adatkezelés önkéntes hozzájárulás alapján történik, amelyet az érintettek tájékoztatáson alapuló ráutaló magatartása alapoz meg.

1701

A kamerarendszerek üzemeltetését fel kell ajánlani a rendőrségnek, ha nem veszik át, akkor a MÁV Zrt. megbízásából a vagyonvédelmi tv. hatálya alá eső vállalkozás által kijelölt személy végzi az üzemeltetést. 4.6.6.2 Elektronikus megfigyelőrendszer működtetése a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a alapján 4.6.6.2.1 A szolgáltató, a vasútállomás, vagy a megállóhely üzemeltetője jogosult a) elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, b) a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint c) a rögzített személyes adatot kezelni. A jogosultság kiterjed: a) a vasútállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyekre b) a megállóhelyekre c) a személyszállító vasúti járművek belterére. Megfigyelést lehet folytatni: a) a vasútállomáson és megállóhelyen található berendezések b) a személyszállító vasúti járművek c) az utasok életének, személyének, testi épségének, vagyontárgyainak védelme céljából. A megfigyelést az Infotv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett lehet végrehajtani. 4.6.6.2.2 A szolgáltató az elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén – a vakok és gyengén látók számára is érzékelhető módon – köteles a vasútállomás és megállóhely bejáratánál, a személyszállító vasúti járműre való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint a személyszállító vasúti járművön figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni. A figyelemfelhívást az 4. számú melléklet tartalmazza. 4.6.6.2.3 Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen. 4.6.6.2.4 A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak az minősül, ha a felvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra vagy bíróság, hatóság részére ilyen eljárás során benyújtásra kerül. Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, az a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.

1702


4.6.6.2.5 Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a felvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a 4.6.6.2.4. pont alapján kérték, nem kerül sor és a 16 napos határidő letelt, a felvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. 4.6.7 A személyes jelenlétet helyettesítő videokamerás megfigyelő rendszerek A kép és hangrögzítés nélküli, személyes jelenlétet helyettesítő videokamerás megfigyelő rendszerek esetében a. a kamerákat jól látható helyre kell felszerelni b. a felvételek nem kerülnek rögzítésre c. figyelmeztető táblát kell elhelyezni a megfigyelt területen, jól látható helyen, a következő szöveggel: „Kamerával megfigyelt terület. A felvételek nem kerülnek rögzítésre, illetve a megfigyelés során az alkalmazott technika nem kínál lehetőséget arra, hogy a megfigyelést végző személy többletinformáció birtokába jusson az érintett természetes személlyel kapcsolatban, ezért ez a tevékenység nem minősül adatkezelésnek.” 4.6.8 forgalomtechnológiai okokból végzett hang rögzítés A MÁV Csoport tulajdonában álló hangkommunikációs eszközökön (diszpécsertelefon, mozdonyrádió, illetve bármely más forgalomtechnológiai szolgálati célra használt eszköz) magáncélú beszélgetés tilos. A MÁV Zrt. ezeken az eszközökön zajló teljes beszédforgalmat törvényi felhatalmazás alapján rögzíti és ellenőrzi. A használat szabályairól és használat ellenőrzése érdekében alkalmazott hangrögzítő berendezés használatáról a munkavállalókat írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásról szóló, a munkavállaló által aláírt elismervényt a munkavállaló SAP személyi aktájában kell elhelyezni. A tájékoztató mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A Társaság területén forgalomtechnológiai okokból végzett hangrögzítés során a hangrögzítő berendezéseken rögzített adatokat a munkaterületen munkáltatói jogokat gyakorló, hatáskörileg illetékes vezető és baleset esetén, a balesetvizsgáló csoport vezetője hallgathatja vissza. A keletkezett adatokat a fenti személyek írásban rögzíthetik, illetve további vizsgálat céljából azokat lemásolhatják és maguknál tarthatják, valamint a vizsgálat során bizonyítékként felhasználhatják. 4.6.9 call center által rögzített beszélgetés A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B. § 45 (3) bekezdése előírja, hogy „Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti

16. szám

telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. … A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és a fogyasztó kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles.” Az Infotv. szerint a rögzített emberi hang is személyes adat. A beszélgetés is tartalmazhat olyan információkat, amelyek személyes adatnak tekinthetők, s így ezeket a hangfelvétel által az adatkezelő kezelni fogja. Az Infotv. 14. és 15. §-a lehetőséget ad arra, hogy az érintett másolatot kapjon az adatkezelőtől a vele kapcsolatos személyes adatokról, ami a hangfelvételre is kiterjed. 4.6.10 A Társaság által üzemeltetett honlap A Társaság által üzemeltetett honlapokon lehetőség van hírlevél szolgáltatás igénybevételére, vagy más értesítésre történő feliratkozásra, véleménykérő lap működtetésére, amely során név, cégnév és elérhetőségi adatok (e-mail cím, telefonszám stb.) kerülnek rögzítésre. A regisztrációs adatok kizárólag a szolgáltatással kapcsolatosan használhatóak fel, harmadik fél részére nem adhatók át. A szolgáltatás felmondására minden esetben lehetőséget kell biztosítani, amely során a korábban felvett adatokat visszaállíthatatlanul törölni kell. A Társaság honlapjain hivatkozást kell elhelyezni, amely tartalmazza a honlap adatkezelésére vonatkozó „Adatkezelési tájékoztató és adatvédelmi nyilatkozat”-ot, amelynek mintája a 6. számú mellékletben található. A szabályozás esetleges időközben bekövetkezett változásásáról a hírlevélre feliratkozottakat tájékoztatni szükséges. Az utolsó változat aktualizálásának időpontját fel kell tüntetni. A honlapokon korábban elhelyezett nyilatkozatokat megfelelőségi szempontból felül kell vizsgálni, illetve azokat a későbbiekben naprakészen kell tartani. 4.6.11 A Társaság honlapját látogatók számítógépén cookie-k elhelyezéséről Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozza a cookie-k (a továbbiakban: sütik) használatát, amely alapján a felhasználó elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő kifejezett hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A felhasználót adatvédelmi tájékoztató útján előzetesen teljes körűen és részletesen tájékoztatni kell a számítógépére felmásolni kívánt adatokról, majd miután ehhez megfelelően dokumentált hozzájárulását adta, tölthető fel a süti az eszközére. A süti elhelyezőjének bizonyítani kell tudnia, hogy a felhasználó a hozzájárulását megadta. A Társa-

16. szám


ság honlapján a sütik kezelését e szabályoknak megfelelően kell kialakítani, és azokat az adatkezelési nyilatkozat megfelelően dokumentált elfogadását követően lehet a felhasználó végberendezésén elhelyezni. 4.6.12 Az értekezleteken készülő hangfelvétel Az értekezleteken (pl. EVIG, IG.,VÉT üléseken) készülő hangfelvétel valamennyi érintett hozzájárulásával kezelhető. Az elhangzottak rögzítése kizárólag az érintettek tájékoztatását követő kifejezett hozzájárulása után történhet. A tájékoztatás megtörténtének és a hozzájárulások megadásának dokumentálása történhet a résztvevők jelenlétében a hangrögzítő eszközre történő bemondással, vagy a jelenléti ív aláírásával, az azon szereplő írásos tájékoztató egyidejű elfogadásával. A felvétel célja elsősorban a megbeszélésről készített jegyzőkönyv, emlékeztető pontos elkészítése, a megbeszélésen elhangzottak szöveghű visszaidézése. Ennek érdekében a hangfelvételt, a felhasználásával készített írott dokumentum jóváhagyását követően, visszaállíthatatlan módon törölni szükséges. Különösen indokolt esetben – valamennyi érintett kifejezett hozzájárulása esetén – a felvétel csatolható az elkészített emlékezetőhöz. 4.6.13 Videokonferencia Videokonferencia szervezése esetén készülő felvétel valamennyi érintett hozzájárulásával kezelhető. Az elhangzottak rögzítése kizárólag az érintettek tájékozott hozzájárulása után történhet. A tájékoztatás megtörténtének és a hozzájárulások megadásának dokumentálása történhet a résztvevők jelenlétében a felvételre történő bemondással, illetve a jelenléti ív aláírásával, az azon szereplő írásos tájékoztató egyidejű elfogadásával. A videokonferencia felvételének elsődleges célja a megbeszélés kép- és hanganyagának dokumentálása, az arról készített jegyzőkönyv, emlékeztető pontos elkészítése, a megbeszélésen elhangzottak kép- és szöveghű visszaidézése. Ennek érdekében a felvételt, a felhasználásával készített írott dokumentum jóváhagyását követően, visszaállíthatatlan módon törölni szükséges. Különösen indokolt esetben – valamennyi érintett kifejezett hozzájárulása esetén – a felvétel csatolható az elkészített emlékezetőhöz. 4.6.14 belépési engedélyek, magáncélú fényképfelvétel készítés Az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének rendjéről külön elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik. A magáncélú fénykép felvétel-készítési engedély kiadásához szükséges regisztráció során az engedélyt kiállító szervezet a kérelmező személyi adatait nyilvántartásban rögzíti, amely alapján a

1703

kérelmező regisztrációs igazolványt kap. A személyes adatok kezelésének szabályait helyi adatkezelési szabályzatban szükséges rögzíteni, amelynek lényeges elemeit az érintettek számára közérthető módon megfogalmazott adatvédelmi tájékoztatóban elérhetővé kell tenni. A fényképfelvétel készítésre, illetve a munkavégzési célú adatkezelést be kell jelenteni adatvédelmi nyilvántartásba. 4.6.15 A távolról végzett munka Amennyiben a munkafeladatok ellátása távolról végzett munka útján valósul meg (pl. VPN kapcsolaton keresztül), és az nem a Társaság által biztosított eszköz igénybevételével történik, a Társaság nem tekinthet be az eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adatokba. Amennyiben a távmunkához a Társaság kizárólag munkavégzés céljára biztosítja az eszközt, a tilalom betartásának ellenőrzése céljából a Társaság – a 4.6.17. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával – a teljes adattartalmat ellenőrizheti. 4.6.16 Tiszta íróasztal és tiszta képernyő A személyes adatok megfelelő kezelése érdekében a Társaság valamennyi munkavállalója köteles a papír alapú dokumentumok és a digitális adathordozók fizikai hozzáférés védelméről gondoskodni, amelynek betartását a munkahelyi vezető és a Biztonsági igazgatóság alkalomszerűen ellenőrzi. 4.6.16.1 Tiszta asztal a) A személyes adatokat tartalmazó papír alapú, valamint számítógépes adathordozók, hordozható számítógépek illetéktelen személy számára hozzáférhető módon, felügyelet nélkül nem hagyhatók. b) Ahol zárható széfek, iratszekrények, fiókok, szekrények nem állnak rendelkezésre, a felügyelet nélkül hagyott iroda ajtaját minden esetben be kell zárni, oda illetéktelen személy bejutását egyéb technikai és szervezési intézkedésekkel meg kell akadályozni. c) A munkaidő végén valamennyi személyes adatot tartalmazó adathordozót el kell zárni (pl. széf, lemezszekrény, egyéb zárható bútor), vagy megfelelő technikai intézkedéssel meg kell akadályozni az illetéktelen személy számára az adathoz való hozzáférést, valamint az azt hordozó eszköz eltulajdonítását (pl. Kensington zár). d) Személyes adatot tartalmazó információ nyomtatása esetén a nyomtató a nyomtatás során nem hagyható őrizetlenül. e) A személyes adatok tárolására, elhelyezésre, feldolgozására szolgáló irodahelyiséget még ideiglenes felügyelet nélkül hagyás esetén is be kell zárni. f) A személyazonosító információkat (pl. telefonjegyzék, címjegyzék) oly módon kell elhelyezni, hogy azok tartalmát illetéktelenek ne ismerhessék meg.

1704


4.6.16.2 Tiszta képernyő a) A személyes adatokat tartalmazó számítógép felhasználója a munkaszoba elhagyása esetén jelentkezzen ki a számítógépéből, vagy zárolja azt a „Windows” valamint az „L” billentyű egyidejű lenyomásával. b) A személyes adatok feldolgozására alkalmazott számítógép képernyőjét az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával védeni szükséges a jogosulatlan rálátás, betekintés elől: - a munkaasztalok megfelelő elhelyezésével, elfordításával - paraván alkalmazásával - a helyiségbe történő belépés korlátozásával - olyan technikai eszköz felszerelésével, ami a betekintési szöget jelentősen korlátozza A betekintés ideiglenes korlátozására az a) pontban leírt módszer is alkalmazható. Amennyiben ezen módszerekkel nem akadályozható meg a betekintés, a helyiségbe rendszeres munkavégzésre beosztott más munkavállaló illetéktelen betekintése, abban az esetben az adatvédelmi szabályok megismertetésével, titoktartási nyilatkozat kitöltésével kell biztosítani az adatok megfelelő védelmét. c) A személyes adatok feldolgozására szolgáló alkalmazásokat úgy kell kialakítani, hogy a monitoron történő megjelenítés során figyelmeztető jelzés utaljon a tartalom zárt kezelést igénylő jellegére (pl. figyelmeztető felirattal vagy figyelemfelkeltő szín, effektus használatával). A jelenleg használt alkalmazások korrekciója során gondoskodni kell az előzőkben írtak szerinti megoldás megvalósításáról. 4.6.17 Elektronikus levelezés A kizárólag munkavégzés céljából biztosított e-mail postafiók esetén a munkáltatónak joga van a postaládában lévő e-mailek fejlécének megtekintése után – ahol szerepel a küldő és a fogadó személye, e-mail címe, a levél megnevezése, a küldés időpontja, a levél mérete – konkrét levél kiadását kérni a munkavállalótól. A munkavállaló a levél átadását csak a harmadik személy jogát sértő levéltitokra történő hivatkozással tagadhatja meg. Abban az esetben, ha az e-mail postafiókot kizárólag hivatalos használatra adták át számára és a kért levelet a munkavállaló írta, vele szemben ez esetben is munkajogi szankciókat alkalmazhat a munkáltatói jogkörgyakorló. Amennyiben egy munkavállaló tartós távolléte alatt, vagy munkaviszonyának megszűnését követően az email postafiókjának ellenőrzése szükséges, vagy indokolt, az érintett munkavállaló által a levelező rendszerben a postafiókjához hozzáféréssel rendelkező másik munkavállaló – ha ilyen személy nincs, vagy nem tartózkodik a munkahelyen, akkor a rendszer üzemeltetéséért felelős informatikus – jegyzőkönyv felvétele

16. szám

mellett betekinthet az e-mail postafiókba. Amelyik levélről egyértelműen megállapítható, hogy hivatalos tárgyú, átadható a munkáltatónak. Az érintett információs önrendelkezési jogának maradéktalan érvényesülése érdekében a távollévő érintettet tájékoztatni kell arról, hogy távollétében más személy az e-mail postafiók tartalmát megismerte. A munkavállaló által használt e-mail postafiók ellenőrizhetősége érdekében az ellenőrzés pontos részleteiről, az ellenőrzést megelőzően megfelelő formában és módon tájékoztatást kell adni a munkavállaló számára. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az adatkezelés milyen célból történik, ki az adatkezelő, mennyi ideig kezelik a felvett adatokat, illetőleg az adatkezeléssel kapcsolatban milyen jogai vannak az érintett személyeknek. A társaság által biztosított elektronikus levelező rendszer használata során, a személyes adatok védelme érdekében, az alábbi szabályokat kell betartani: a) a levelező rendszer használata kizárólag hivatalos célra engedélyezett; b) a több mint 50 e-mail címzett esetén a küldemény valamennyi címzettjét rejtett módon (titkos másolat mezőben) kell megadni a spam küldemények csökkentése érdekében; c) amennyiben a címzettek között a MÁV levelezőrendszerén kívüli címzett is szerepel, vizsgálni kell a b) pontban leírt módszer alkalmazásának szükségességét; d) QR kódot tartalmazó e-mailek küldése esetén fennáll annak a veszélye, hogy a továbbítás során illetéktelenek lecserélhetik azt, és a QR kódot előállító felhasználó tudta nélkül károkozásra használják fel, amely hátrányosan befolyásolhatja a Társaság megítélését. Ezért a QR kódoknak az e-mailek MÁV munkavállalója által elhelyezett aláírásában történő felhasználása a Társaság hivatalos elektronikus levelezésben nem megengedett; e) a nagyobb mennyiségű személyes adatot tartalmazó küldemény továbbítása kizárólag technikai védelemmel (illetéktelen megnyitás ellen jelszóval védett Office dokumentumban, RMS védelemmel, jelszóval védett tömörített állományban stb.) engedélyezett. A személyes adatot tartalmazó elektronikus leveket a következő záradékkal kell ellátni: „A jelen levélben kézbesített információ kizárólag a címzettnek szól, és bizalmas üzleti, illetve személyes adatokat tartalmazhat. Amennyiben nem Ön a levél címzettje, a levélben található információ felhasználása, vagy bármilyen módon történő közzététele, másolása vagy megosztása tilos. Amennyiben jelen levelet tévedésből kapta meg, kérem lépjen kapcsolatba a levél feladójával és az üzenetet haladéktalanul törölje a számítógépéről. A levél feladójának e-mail címe kifejezetten vállalati felhasználásra szolgál, a biztonsági szervezet – vezetői ellenőrzés céljából – betekinthet tartalmába, kérem erre a címre magánjellegű küldeményt, reklámanyagot ne küldjön!”

16. szám


4.6.18 közérdekből nyilvános adatok Az Infotv. előírásai szerint a Társaságnak lehetővé kell tennie, hogy az általa kezelt közérdekből nyilvános adatokat – egyedi igénylés alapján – bárki megismerhesse, illetve a kötelezően közzéteendő adatokat az internetes honlapján elérhetővé tegye. Közérdekből nyilvános adat a Társaság feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A Társaság feladatés hatáskörében eljáró munkavállalói kört az MSZSZ állapítja meg. A MÁV Zrt. közzétételi szabályzata biztosítja a hozzáférést a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények esetén, illetve előírja a Társaság tevékenységével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatokra vonatkozóan a közvélemény elektronikus tájékoztatását. Közérdekű illetve közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt bárki benyújthat a Társaság felé. A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül kell az igénylő részére kiadni. Amennyiben az igényelt adat meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, azt a kiadást megelőzően felismerhetetlenné kell tenni.

1705

Az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához nem szükséges a munkavállalók hozzájárulása, azonban előzetesen – igazolható módon – tájékoztatni kell őket a megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről, és a kamerák látókörében figyelemfelhívó jelzést is el kell helyezni, és a 4.6.6.1. szakaszban meghatározott előírásokat értelemszerűen alkalmazni szükséges. 4.6.20 Egyéb feladatok és felelősség 4.6.20.1 Az adatvédelem kérdéseiről a szabályzat és a vonatkozó jogszabályok alapján az érintett munkavállalókat felvételkor, illetve munkakörük megváltozása esetén, a munkakörük jellegéhez igazodóan, a kellő mértékig, dokumentált módon tájékoztatni szükséges, amelyért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. 4.6.20.2 Az állomások utasforgalom számára megnyitott területén tartózkodó utasok és más személyek – beleértve a vakokat és gyengén látókat – az elektronikus megfigyelőrendszer működtetésére vonatkozó hangos tájékoztatásáért, valamint az Állomási Rendben történő szerepeltetéséért a Pályavasút Üzemeltetés szervezet a felelős.

4.6.19 Munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer

4.7 Az adatvédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése

A Mt. 11. § (1) bekezdésében lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásnak törvényi lehetőségét a Mt. rendelkezései teremtik meg, amelynek kiegészítéseként belső szabályozásban egyértelműen, érthetően és pontosan meg kell határozni a megfigyelés érdekében alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat, miáltal a tartalmi garanciák is rögzítésre kerülnek. A megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, a személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési bank- és értékpapírok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Nem lehet kamerát kizárólag egy munkavállaló, illetve az általa végzett tevékenység megfigyelése céljából elhelyezni, tilos továbbá öltözőkben, zuhanyzókban, illemhelyiségekben, orvosi szobákban, várókban használni. Az adatkezelőnek minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen célból helyezte el az adott területen a kamerát és az milyen területre, berendezésre irányul. A rögzített felvételeket főszabályként három napig lehet megőrizni. Az adatkezelési szabályzatban kell rögzíteni azokat a szabályokat, hogy ki, milyen célból és milyen időközönként nézheti vissza a felvételeket. A visszanézésére kizárólag a Társaságon belül az érintett munkáltatói jogkörgyakorló, valamint az általa írásban kijelölt szűk kör számára szabad jogosultságot biztosítani.

Az adatvédelmi és adatbiztonsági intézkedések betartásának, valamint jelen szabályzat rendelkezései érvényesülésének ellenőrzésére jogosultak: a) a Társaság elnök-vezérigazgatója b) az adatvédelmi felelős c) az adatvédelmi szakértő d) a területi adatvédelmi szakértő e) a Társaság elnök-vezérigazgatója egyedi döntésével kijelölt személy (pl.: belső ellenőr) f) a jogszabályban erre felhatalmazott személy (például a NAIH tisztviselői) g) a Társaság által megbízott személy (pl. külső auditor). Az ellenőrzésnek különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a) helyi adatkezelési szabályzat b) adatkezelési tájékoztató és adatvédelmi nyilatkozat c) az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentés d) feliratok, piktogramok megléte e) a munkavállalók betekintési- és hozzáférési jogosultságának naprakészsége f) a fizikai biztonsági előírások érvényesülése g) a jelszavak időszakonkénti cseréje h) az adattovábbítási nyilvántartás vezetése i) adathordozók meglétének szúrópróbaszerű ellenőrzése j) a selejtezés, megsemmisítés végrehajtására, dokumentálása k) a jelen szabályzat rendelkezéseinek betartása.

1706


Az ellenőrzésre feljogosított az ellenőrzés céljára figyelemmel az ellenőrzés érdekében minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik, az adatkezelést végzőktől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, minden olyan adatkezelést megismerhet, vagy abba betekinthet, amely az ellenőrzött szerv adatkezelési tevékenységével összefügg. Az adatvédelmi felelős jogosult szúrópróbaszerűen ellenőrizni az adatkezelő szerveknél kiosztott belépési-, valamint betekintési- és hozzáférési jogosultságok aktualizálását, valamint a jelszavak meghatározott időszakonkénti megváltoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, megállapításokról az adatvédelmi felelős az ellenőrzés befejezését követően tájékoztatja az adatkezelésért felelős főtevékenységi kör vezetőjét, indokolt esetben a Társaság elnök-vezérigazgatóját, aki megteszi a jogszerű állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket. 4.8 Az adatvédelmi rendelkezések megsértése esetén követendő eljárás Az adatvédelmi szabályok megsértése, vagy ennek közvetlen veszélye észlelése esetén, bárki közvetlenül az adatvédelmi felelőshöz fordulhat. Az adatvédelmi felelős a bejelentés, illetve az adatvédelmi előírások megsértésének észlelése esetén annak megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt és azokkal a munkavállalókkal szemben, akik a Társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata előírásait megsértették, az érintett munkáltatói jogkörgyakorlójánál hátrányos jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó munkáltatói intézkedést, esetlegesen tényfeltáró vizsgálatot kezdeményez. A megállapítás, illetve az esetleges tényfeltáró vizsgálat az adatvédelmi felelős bevonásával történik. A tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, a vétkes kötelezettségszegés megállapítására, a hátrányos jogkövetkezmények és más munkajogi intézkedések alkalmazására a munkaviszonyra vonatkozó szabályok (KSZ, belső szabályzatok, utasítások) irányadóak. A szankcióknak arányban kell állniuk a kötelezettségszegés súlyával és az okozott kárral. 4.9 közreműködés a nAIH vizsgálatában A Társaságnál a NAIH jogosult az adatvédelmi szabályok megtartását ellenőrizni, illetve kivizsgálni a hozzá érkező bejelentésekben foglaltakat. A hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban a Társaságnál jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

16. szám

A Társaság együttműködik a NAIH-al, a hatóság kérésének az általuk megállapított határidőn belül eleget tesz, illetve amennyiben a NAIH által tett megállapításokkal, illetve az általuk meghozott határozatokkal nem ért egyet, megteszi az Infotv.-ben meghatározott lépéseket (álláspontját közli a Hatósággal, bírósági felülvizsgálatot kezdeményez stb.). A NAIH Társaságot érintő intézkedése esetén a Jogi igazgatóság együttműködik az adatkezelővel, illetve az adatfeldolgozóval a jogszabályi előírások teljesítése érdekében. 4.10 személyes adatokat tartalmazó adatbázis kialakítása Az adatvédelmi és adatbiztonsági intézkedések betartásának, valamint jelen szabályzat rendelkezései érvényesülése érdekében egy személyes adatokat tartalmazó, személyes hozzájáruláson alapuló adatbázis kialakítása során a következő lépéseket kell végrehajtani: a) adatkezelés koncepciójának megfogalmazása, adatkezelés megnevezése b) adatkezelő szervezet kijelölése c) kapcsolattartó munkavállaló kijelölése d) adatvédelmi felelős előzetes tájékoztatása, igény esetén bevonása e) az adatkezelés céljának meghatározása f) adatkezelés jogalapjának meghatározása, jogszabályhely kiválasztása g) a feldolgozandó adatkör meghatározása h) annak vizsgálata, hogy különleges személyes adatok feldolgozására kerül-e sor i) az adatkezeléssel érintettek csoportjának leírása, várható mennyiségének behatárolása j) adatok forrásának meghatározása k) adatok átvétele esetén a jogalap tisztázása, módja l) az adatkezelés technológiájának, illetve automatizáltságának kiválasztása, m) informatikai feldolgozó rendszer alkalmazása esetén az IBSZ, valamint a rendszerszintű informatikai biztonsági szabályzatok előírásainak érvényesítése n) adatfeldolgozó bevonása esetén megállapodás készítése o) a tényleges adatkezelés helyének meghatározása p) adattovábbítás esetén a továbbítandó adatok körének meghatározása, jogalapjának kiválasztása, a címzett meghatározása q) az adattörlés, archiválás megtervezése r) hozzájáruló nyilatkozat kialakítása s) helyi adatkezelési szabályzat elkészítése t) amennyiben a szabályzatban érintett rendszer a munkavállalók technikai ellenőrzésére szolgál, az alkalmazott eljárás részleteit külön fejezetben kell megjeleníteni u) az adatkezelési tájékoztató és adatvédelmi nyilatkozat elkészítése v) az adatkezeléshez történő hozzájárulások beszerzése

16. szám


w) az adatkezelés tervezett megkezdése előtt legalább 40 nappal korábban bejelentés a belső adatvédelmi nyilvántartásba (5. sz. melléklet) x) szükség esetén az adatkezelés bejelentése a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába y) amennyiben a munkavállalók nagyobb csoportját érinti a bevezetendő technikai ellenőrzés, úgy annak alkalmazásáról az üzemi tanács véleményét ki kell kérni z) a nyilvántartásba vételt követően az adatkezelés megkezdése. 4.11 Adatvédelmi audit Az adatvédelmi audit célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek adatvédelmi szempontok alapján történő értékelésén keresztül, a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása és a jogszerű adatkezelés biztosítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók előzetes audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi. Adatvédelmi auditot az adatvédelmi felelős az adatkezelő kérésére, illetve indokolt esetben saját kezdeményezése esetén az elnök-vezérigazgató, illetve a biztonsági igazgató jóváhagyása alapján folytathat le, külső adatvédelmi szakértő, illetve a Hatóság bevonásával. Az adatvédelmi felelős az adatvédelmi audit lefolytatásának kezdeményezését követően közli az adatkezelővel az audit lefolytatásáért fizetendő várható összeget, az audit lefolytatásának tervezett időtartamát és elvégzésének várható időpontját. Az adatvédelmi audit eredményét az auditor az auditról készített értékelésben foglalja össze, amelyben javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelő számára. Az adatvédelmi audit az adatvédelmi felelős e szabályzatban rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem korlátozza. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk A szabályzat által nem érintett közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos kérdésekben a MÁV Zrt. Közzétételi szabályzatáról szóló 26/2012. (V. 04. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasítás, informatikai biztonsági és ügyviteli kérdésekben a 12/2013. (II. 22. MÁV Ért. 6.) EVIG, illetve a hatályos ügyviteli-iratkezelési szabályzatok előírásai szerint kell eljárni. Ezen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Zrt. Adatvédelmi Szabályzatáról szóló 6/2008. (II. 15. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás.

1707

6.0 HATÁLybA LÉPTETÉs A szabályzat a közzététel napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A szervezeti egységek vezetői gondoskodjanak arról, hogy munkavállalóik a szabályzatban szabályozott – tevékenységükhöz kapcsolódó – ismereteket elsajátítsák. 7.0 MELLÉkLETEk 1. Adatvédelmi tájékoztató és nyilatkozat az informatikai és infokommunikációs eszközök használatáról 2. Adatvédelmi tájékoztató és nyilatkozat a kommunikációs eszközök használatáról 3. adatkezelésről szóló tájékoztatás a személy és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény alapján végzett adatkezelés esetén 4. Adatkezelésről szóló tájékoztatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény alapján végzett adatkezelés esetén 5. Adatkezelés bejelentése a belső adatvédelmi nyilvántartásba 6. Honlap adatkezelési tájékoztató és adatvédelmi nyilatkozat (minta) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1708


16. szám

1. sz. melléklet

16. szám


1709

2. sz. melléklet

1710


16. szám

3. sz. melléklet

16. szám


1711

4. sz. melléklet

1712


16. szám

5. sz. melléklet

16. szám


1713

1714


16. szám

16. szám


1715

1716


16. szám

16. szám


1717

1718


16. szám

6. sz. melléklet

16. szám


1719

1720


16. szám

16. szám


37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs: F. 7. sz. utasítÁs a VasútI jÁrMű- És Vonatadatok kEzElÉsÉrE. 1.0 az utasítÁs CÉlja A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) által üzemeltetett vonalak szolgálati helyére érkező vagy onnan induló járművek és vonatok adatkezelésére vonatkozó előírások szabályozása. 2.0 HatÁlY tÁrozÁsa

És

FElElŐssÉG

MEGHa-

2.1 az utasítás hatálya Az F.7. sz. Utasítás A vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére (a továbbiakban: Utasítás) személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés azon dolgozóira, akik a forgalmi szolgálatot a MÁV Zrt. F.2. sz. Utasítás és Függelékei szerint látják el. Az Utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által üzemeltetett vonalakra, valamint be kell tartani a jelen utasítás 1. sz. mellékletének 1.1.1.1. pontjában előírtakat. 2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályavasúti Üzemeltetés Forgalmi Főosztály vezetője felelős. 2.3. az utasítás oktatása Az utasítás személyi hatálya alá tartozó munkavállalókat – a rájuk vonatkozó részekből – rendszeresen és kimutathatóan – a 19/2011. (V.10.) NFM rendeletben szabályozottaknak megfelelően – oktatni és vizsgáztatni kell. 3.0 FoGalMak MEGHatÁrozÁsa Az 5.1. pontban hivatkozott utasítások vonatkozó fogalom meghatározásai.

1721

4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. Az utasítás, a hatálya alá tartozó szolgálati helyre érkező vagy onnan induló járművek és vonatok adatainak kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. 4.2. Az Utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés által foglalkoztatott munkavállalók munkavégzéséhez kapcsolódó kocsiadatok felvételére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A vállalkozó vasúti társaságok és a Pályavasút között a Hálózat-hozzáférési szerződés (HHFSZ) 5. mellékletében szabályozottan történik a vasúti járműadatok kezelése. 4.3. Azokon a szolgálati helyeken, ahol vállalkozó vasúti társaság rendszeresen foglalkoztat munkavállalókat, a vállalkozó vasúti társaság tevékenységét — az állomási technológiai folyamatok figyelembe vételével — Végrehajtási Utasításban köteles szabályozni. A kapcsolódó tevékenységek végrehajtására vonatkozóan — a Végrehajtási Utasítás, illetve az ÁVU technológiai kapcsolódási pontjait illetően — a vállalkozó vasúti társaság képviselője a Forgalmi Csomópont vezetőjével köteles egyeztetni, szükség esetén az EBK TSzK képviselőjének bevonásával. Az előzetesen egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját a vállalkozó vasúti társaság és a Forgalmi Csomópont vezetője „Megállapodásban” köteles rögzíteni. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlYon kíVÜl HElYEzÉsEk Jelen Utasítás kiadásával hatályát veszti a MÁV Rt. Vezérigazgatóság vezetője által jóváhagyott, 28/1996. (MÁV Ért. 13.) 103678/1995. sz. alatt kiadott „F.7. sz. Utasítás kocsiadatok felvételére és kezelésére” utasítás. 5.1 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg továbbra is be kell tartani az alábbi utasítások vonatkozó rendelkezéseit: • F.1. sz. Jelzési Utasítás • F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei • E.2. sz. Fékutasítás • H.6. sz. Utasítás Rendkívüli küldemények • Műszaki Táblázatok I. (Gépészeti táblázatok) • A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) • Vasútüzemi Munkák Biztonsági Szabályzata • SZIR, ZAIR Felhasználói kézikönyv • PASS2 Utasítás • Állomási Végrehajtási Utasítás

1722


6.0 HatÁlYBa lÉPtEtÉs Jelen utasítás a közzététele napjával lép hatályba. A hatálybaléptetéssel egy időben a következőket rendelem el: Az Utasítás tartalmát – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés által foglalkoztatott, és az Utasítás által szabályozott tevékenységben érintett munkavállalók részére – a soron következő időszakos oktatásokon kimutathatóan oktatni kell. Az F.7. sz. Utasításban előírt – a vállalkozó vasúti társaság által újonnan alkalmazandó – nyomtatványok mellett, a jelenleg rendszeresített nyomtatványok a készletek kifogyásáig felhasználhatók. Az F.7. sz. Utasítás nyomdai előállításáig jelen MÁV Értesítőben megjelent Utasítást, valamennyi forgalmi irodában, az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei, 2.sz. Függelék 2.1. Kiegészítő Utasítások Jegyzéke alapján előírt utasításgyűjtemények között kell őrizni. 7.0 MEllÉklEtEk Ezen utasítás egy mellékletet tartalmaz. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

16. szám

16. szám


1723

1.sz. melléklet F. 7. sz. utasítÁs a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésére 1. ÁltalÁnos rEndElkEzÉsEk 1.1. az utasítás hatálya, tartalma, ismerete 1.1.1. az utasítás hatálya Az F. 7. sz. Utasítás (a továbbiakban: az utasítás) hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által üzemeltetett vonalakra. 1.1.1.1. Ha valamely rendező pályaudvaron, kocsi- (elegy-) feldolgozást rendszeresen végző szolgálati helyen, az állomás technológiája, nemzetközi megállapodás vagy műszaki berendezés miatt, továbbá a MÁV Zrt. üzemeltetésébe tartozó keskeny nyomtávolságú vonalakon az utasítás egyes rendelkezéseit az utasításban leírtak szerint nem lehet végrehajtani, akkor azt Végrehajtási Utasításban (ÁVU, HVU stb.) kell szabályozni. 1.1.2. az utasítás tartalma Az utasítás a hatálya alá tartozó szolgálati helyre érkező vagy onnan induló járművek és vonatok adatainak kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Kiegészíti az F. 2. sz. Forgalmi Utasítást, az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékeit. 1.1.3. az utasítás ismerete A vonat fel- és átvétel tudás- és ismeretanyagát a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza. 1.2. Fogalom meghatározások 1.2.1. Forgalmi-értékesítési informatikai rendszer A pályahálózat működtető által nyújtott szolgáltatások nyilvántartását, elszámolását és a technológiai folyamatok támogatását szolgáló informatikai rendszerek gyűjtő elnevezése. A következő alpontok az utasítás tárgyának közvetlenül megfelelő rendszereket tartalmazza. 1.2.1.1. szállításirányítási Információs rendszer (szIr) Áruszállítási tevékenységet támogató integrált információs rendszer. A rendszer integráltsága azt jelenti, hogy az áruszállítás kereskedelmi, kocsiszolgálati, elegytovábbítási, vonatforgalmi és állomási szolgáltatások adatait összehangoltan képes kezelni. 1.2.1.2. záhonyi automatizált Információs rendszer (zaIr) A záhonyi körzetben működő széles és normál nyomtávú kocsi, vonat valamint konténer és rakodási teljesítmény nyilvántartást végző, határforgalmi funkciókat is ellátó, a SZIR-rel kétirányú adatkapcsolattal rendelkező távadatfeldolgozó rendszer. 1.2.1.3. Pályahasználat számlázási és statisztikai rendszer (Pass2) A hozzáférésre jogosultak által megrendelt és a pályavasút által végrehajtott szolgáltatásokra vonatkozó, naplózott tényadatokon alapuló, számvitelileg hiteles számlamellékletet előállító rendszer.

1724


16. szám

1.2.1.4. Helyi Határállomási rendszer (HHr) Határ- és csatlakozó állomásokon működő, a Rail Cargo Hungaria Zrt. és érdekeltségi körében működő vállalkozó vasúti társaságok áruszállítási határforgalmi tevékenységét segítő információs rendszer. A HHR-nek kétirányú adatkapcsolata van a SZIR-rel. 1.2.2. A záhonyi körzet a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett következő szolgálati helyekből áll: Záhony, Záhony-Fehérolaj átfejtő sajátcélú vasúti pálya kiágazás (továbbiakban: scvpk.), Záhony-Rendező, Záhony (széles), Záhony-Fehérolaj átfejtő, Fényeslitke, Fényeslitke-Déli rendező, Komoró, Komoró (széles), KomoróFatároló scvpk. (széles), Tuzsér, Tuzsér (széles), Kisvárda, Kisvárda 450/451 scvpk., Pátroha, Mándok, MándokÁtrakó (széles), Mándok-Transit Railway scvpk., Tornyospálca, Tornyospálca-Átrakó (széles), Tornyospálca 734/735 scvpk., Tornyospálca 745/746 scvpk., Eperjeske-Átrakó, Eperjeske-Rendező, Eperjeske-Rendező (széles). 1.2.3. Bizalmi elv A vonatok átadás- átvételének rendjét a vállalkozó vasúti társaságok közötti Szerződések (megállapodások) szabályozzák. A bizalmi elv alapján közlekedő vonatoknál az átadó-átvevő állomásokon nem történik vonat fel- és átvétel csak informatikai úton adatátadás. A vonatadatok átadása az előjelentés alapján történik. Az adatok helyességéért a menetvonal tulajdonos vállalkozó vasúti társaság a felelős. 1.2.4. külső vonat fel- és átvevő A vonatok kocsiadatainak felvételét, ellenőrzését, egyeztetését (esetenként a kocsik megírását) a helyszínen a kocsik mellett végző munkavállaló. Ezen tevékenységet a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója végzi. A külső vonat felvételt külön szolgáltatásként elvégezheti a pályavasút munkavállalója is, ha azt a vállalkozó vasúti társaság megrendelte. A tevékenység elvégzésével azok a munkavállalók bízhatók meg, akiket erre kiképeztek és érvényes vizsgával rendelkeznek. Üzemi vonatok esetében a vonatadat felvétel a vonatot üzemeltető pályavasúti szakterület feladata. 1.2.5. Belső adatrögzítő vonat fel- és átvevő Az adatfelvétel során, rádión, mobiltelefonon, távbeszélőn, valamint írásban és FAX útján közölt vonattal és járművel kapcsolatos adatokat informatikai rendszerbe rögzítő munkavállaló. A pályavasúti munkavállalók adatrögzítő központban végzik ezt a tevékenységet, beleértve azokat az eseteket is, amikor a vállalkozó vasúti társaság által írásban átadott, illetve FAX útján megküldött vonat összeállítási adatokat rögzítenek a SZIR, illetve a ZAIR rendszerbe. 1.2.6. Vonatterhelési kimutatás A vonatba sorozott járművekről azok tényleges sorrendjében, a vonatfelvétel során kézírással vagy számítógéppel készített bizonylat. (8.1 - 8.4. sz. minták) 1.2.7. Vonatátvételi jegyzék A vonatok átvételekor a gurítandó, szétrendezendő kocsisorról a kocsik tényleges sorrendjében készített — Rendezési jegyzékként is használható — bizonylat.(8.5. sz. minta) 1.2.8. rendezési jegyzék A gurítandó, szétrendezendő kocsisorról számítógéppel készített kimutatás, mely a gurításhoz, a szétrendezéshez, továbbá ezek nyilvántartásához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat kocsiszám szerint tartalmazza. (8.6. 8.7. sz. minták) 1.2.9. Vonatjegyzék A ki- és belépő vonatok kocsijairól a vámszervek részére készített kimutatás. (8.8. - 8.9. sz. minták, amelyeket a magyar-ukrán határforgalomban a pályavasút munkavállalója kezelhet.)

16. szám


1725

1.2.10. kocsiszám szabvány A SZIR rendszerben használt adatelem, amellyel meg kell határozni, hogy az informatikai rendszerbe felveendő jármű miként felel meg a járművek azonosítására vonatkozó 7. sz. mellékletnek. Ez az adatelem három értéket vehet fel: — „UIC teher”: ahol a jármű típus jelölése (a pályaszám első két számjegye) 01-49 vagy 80-89, — „Nem UIC teher”: a volt Szovjet Vasutakból alakult utódvasutak teherkocsijai és, — „Egyéb”: ahol a jármű típus jelölése (a pályaszám első két számjegye) 50-79 vagy 90-99, valamint a Pályavasút által képzett járműazonosítót kapott járművek. Ezt az informatikai adatelemet új vagy idegen belépő jármű első felvételekor kell beállítani. 1.2.11. nem szabványos járműazonosító Mindazon járművek, amelyek egyedi azonosítója eltér jelen utasítás 7. sz. mellékletében foglaltaktól. 1.3. a vasúti járműadatok kezelésének elvei 1.3.1. Felelősség az átadott adatokért A vállalkozó vasúti társaság részéről írásban, hagyományos úton átadott adatok helyességét a vállalkozó vasúti társaság munkavállalójának aláírása igazolja. A vállalkozó vasúti társaság részéről elektronikus úton átadott adatok helyességéért az adatküldő a felelős, ezért a kapcsolatos bizonylatot nem kell külön a Pályavasút részére kinyomtatva átadni. Abban az esetben, ha az elektronikus adatküldő a MÁV pályahálózaton nem a menetvonal tulajdonosa, akkor az átadott adatok helyességéért a menetvonal tulajdonosa felelős. A közlekedés biztonságát érintő technológiai kimutatások (rendezési jegyzék, vonatterhelési kimutatás) hagyományos vagy elektronikus úton történő átadása azt jelenti, hogy a technológiai műveletek biztonságos és pontos ellátásához szükséges adatszolgáltatást, illetve a vonatközlekedtetéséhez a vonat összeállítására, kocsi- és vonatvizsgálatra, a vonat megfékezettségére vonatkozó műszaki és közlekedésbiztonsági feltételeket a vállalkozó vasúti társaság teljesítette, a szükséges vizsgálatokat és számításokat elvégezte, az eredmények helyességét ellenőrizte. A Pályavasút felelősséget vállal a call-center rendszer felé telefonon, mobiltelefonon keresztül bemondott adatok helyes rögzítéséért. A Pályavasút a részére írásban átadott, általa rögzített adatokért felelősséget vállal. 1.3.2. nem személyszállító járműadatok felvétele Az állomásra érkezett és onnan továbbításra kerülő rakott és üres kocsik adatait informatikai rendszerben rögzíteni kell. Amennyiben a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója nem a SZIR vagy a ZAIR rendszerben rögzíti az adatokat, akkor vagy az adatok elektronikus átadásáról kell gondoskodnia, vagy a 2. fejezetben leírt adatfelvételi módszerek egyike szerint kell eljárni. Az átadó-átvevő állomáson a vonat átvételekor, - kivétel a bizalmi elv alapján közlekedő vonatokat - vonatba sorozása előtt és a vonat felvételekor ellenőrizni kell a Műszaki Táblázatok tengelyterheléssel kapcsolatos rendelkezéseinek és esetleges korlátozásainak betartását a vállalkozó vasúti társaság képviselőjének, illetve a pályavasút munkavállalójának, ha azt a vállalkozó vasúti társaság megrendelte. A kocsiadatok felvételét mindenkor a helyszínen kell végezni, függetlenül annak módszerétől. Tekintettel a kocsiadatfelvételi tevékenység külsőtéri jellegére, a munkavégzés során az F. 2. sz. Forgalmi Utasításban, valamint a Vasútüzemi Munkák Biztonsági Szabályzatában foglalt munkabiztonsági előírásokat be kell tartani. A kocsiadatok felvételét végző munkavállaló a helyszínen a vonat első, vagy utolsó kocsijától kezdődően valamennyi kocsi pályaszámát és a technológiai feladattól függően további, helyszínen megállapítható adatát a kocsik egymás utáni sorrendjében felveszi, végrehajtva ezzel párhuzamosan a kocsik és áruk előírt vizsgálatát is. Ha a kocsiadatok felvétele a vonat (szerelvény) elejétől kezdődően történik, akkor az „az”, ha pedig a vonat (szerelvény) végétől, akkor a „za” jeleket kell bediktálni, illetve leírni a kijelölt rovatba.

1726


16. szám

1.3.3. személykocsi adatok felvétele A személykocsik adatait személyszállító- és szerelvényvonatok esetén a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója veszi fel és készíti el a vonatterhelési kimutatást. A vonatterhelési kimutatás adatai elektronikusan is átadhatók a Pályavasútnak. Amennyiben személyszállító járművet nem személyszállító vonatba kell továbbítás céljából besorozni, akkor a vállalkozó vasúti társaságnak a nem személyszállító járműveknek megfelelő adatokat kell átadnia a Pályavasút részére kivéve, hogy a maximális terhelési határ adat helyére a saját tömeget kell írni. 1.3.4. Vontatójármű adatok felvétele A hálózat-hozzáférési szerződés szerint a szükséges vontatójármű - ideértve a motorvonatok, motorkocsik és egyéb speciális, vonóerő kifejtésére alkalmas járművek - adatokat az üzemeltető, illetve az üzembentartó vasúti társaság írásban megadja és az adatok a MÁV pályahálózatán való első közlekedés előtt a SZIR és a PASS2 rendszerekbe rögzítésre kerülnek. Vonatfelvételkor a vontatójárművek hosszanti oldalára feliratozott teljes pályaszámot a vállalkozó vasúti társaság munkavállalójának kell közölnie, és azt kell rögzíteni. SZIR, illetve PASS2 rendszerben még nem nyilvántartott vontatójárműről soron kívül értesíteni kell a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyeletet. 2. a VasútI jÁrMű- És Vonatadatok kEzElÉsÉnEk tECHnolóGIaI ElŐírÁsaI 2.1. Vontatott járművek adatfelvétele 2.1.1. kocsiadat felvétel módszerei A kocsiadatok rögzítése a következőkben felsorolt módszerek szerint végezhetők: a) a helyszínen kézírással; b) a helyszínen hordozható adatrögzítő eszköz alkalmazásával; c) a helyszínen informatikai rendszerből kinyomtatott jegyzék, bizonylat alapján adategyeztetéssel; d) rádió, mobiltelefon vagy távbeszélő használatával a belső adatrögzítő vonat fel- és átvevő útján adatrögzítés a SZIR/ZAIR rendszerben. 2.1.1.1. Az adott állomáson a kocsiadat rögzítés módszerét az Állomási Végrehajtási Utasításban kell szabályozni. Külön ki kell térni a szabályozásban arra, hogy mely esetekben kell a call-center munkahelyet és mely esetekben kell a SZIR körzeti állomás munkavállalóját igénybe venni az adatok rögzítésére. 2.1.1.2. Az informatikai rendszer meghibásodása esetén az adatfelvétel módját az Állomási Végrehajtási Utasításban kell szabályozni. 2.1.2. kocsiadat felvétel végrehajtása A kocsiadat felvétel valamennyi vasútüzemi munkafolyamat szervezése, irányítása, végrehajtása, ellenőrzése szempontjából fontos tevékenység, ezért ezt a munkát csak megfelelően kiképzett, érvényes vizsgával rendelkező munkavállalók végezhetik. 2.1.3. Informatikai rendszer használata esetén a rendszer által végzett összegezési műveletek eredményét — a használhatóság rátekintéssel történt ellenőrzése után — el kell fogadni. 2.1.4. Az adatfelvételt fokozott figyelemmel kell végrehajtani, mert a rögzített adatok többsége a közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység számára információt szolgáltat. 2.1.5. Helyszíni adatfelvétel közben észlelt bármely hiányosságról, rendellenességről, amely akár a kocsiban, akár az áruban jelentkezik, azonnal értesíteni kell az érintett vállalkozó vasúti társaság – vasútvállalati megállapodásban meghatározott – munkavállalóját.

16. szám


1727

2.1.6. A számítógépes rendszerben történő rögzítés során a szükséges kötelező adatokban megállapított hiányosságról a munkavállaló soron kívül köteles az érintett vállalkozó vasúti társaság – a vasútvállalati megállapodásban meghatározott – munkavállalóját értesíteni. 2.1.7. kocsiadatok rögzítésének szabályai A kocsi pályaszámát a kocsiszekrényen, vagy a kocsi hossztartóján található 12 számjegyből álló feliratról kell megállapítani, felvenni és rögzíteni. A kéziratilag készülő kimutatáson tévesen leírt kocsiszámot átírással helyesbíteni nem szabad. A helytelen kocsiszámot át kell húzni és a helyes számot a következő, vagy az utolsó sorba kell írni. Amennyiben a kocsin két különböző szám szerepel, akkor mindkét számot fel kell írni, és ezen megállapításról az érintett vállalkozó vasúti társaság – vasútvállalati megállapodásban meghatározott – munkavállalóját értesíteni kell. 2.1.7.1. A SZIR/ZAIR rendszerben végzett adatrögzítés esetén a kocsiszám beírása után, amennyiben a rendszer által kiszámított ellenőrző szám (ez a 12., illetve a ZAIR-ban a széles nyomtávú kocsiknál a 8. számjegy) nem azonos a beírt ellenőrző számmal, a berendezés hibajelzést ad. A belső adatrögzítő ezt követően köteles a külső vonat fel- és átvevővel a kocsiszám megismétlését kérni és a megfelelő javítási módszert alkalmazni. Ha a felfestett kocsiszám rossz és erről a külső vonat fel- és átvevő meggyőződött, akkor a kocsiszámot ismételten rögzíteni kell. A rossz kocsiszám ismételt rögzítését az informatikai rendszer elfogadja és a 12. számjegy után „.” pont jelet tesz. A „pont”-jeles javítási eljárást kizárólag a kocsikra ténylegesen hibásan felfestett kocsiszámok esetén szabad alkalmazni, miután az adatfelvételben résztvevők körültekintően megállapították ennek tényét. 2.1.7.2. Hibásan felfestett kocsiszámú kocsikról a külső vonat fel- és átvevő értesíti az érintett vasúti társaság munkavállalóját. 2.1.7.3. Saját kerekein nem továbbítható súlyosan sérült kocsi pályaszámát annak a kocsinak a „Megjegyzés” rovatába kell előjegyezni, amelyikre felrakva továbbítják. Az az állomás, ahonnan súlyosan sérült kocsit más kocsira felraknak, köteles a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet útján a Központi SZIR és FOR Funkcionális Felügyeletet értesíteni, ahol gondoskodnak a felrakott kocsi továbbításának figyelemmel kísérésével és adatkezelésével, hogy a felrakott kocsi adatkezelése korrekten legyen lekezelve a SZIR-ben, illetve ZAIR-ban. 2.1.7.4. A „Kocsi sorozata” rovatba a kocsin levő nagy- és kisbetűkből képezett sorozatjelet fel kell írni. A sorozatjelek leírásánál ismétlőjel nem alkalmazható. SZIR/ZAIR rendszerben végzett kocsiadat rögzítésnél a sorozatjel rovatot a rendszer tölti ki. 2.1.7.5. SZIR/ZAIR rendszerben végzett adatrögzítésnél adatok, adatsorok törlésének, javításának és kiegészítésének módozatait a Felhasználói Kézikönyvek tartalmazzák. 2.1.8. speciális adatrögzítés szabályai a szIr-ben A SZIR rendszerben a következőkben leírt adatrögzítési előírásokat kell alkalmazni. 2.1.8.1. Kocsiszám szabvány adatelemnek „UIC teher” módban kell lennie, ha a felveendő kocsi teherkocsi és a kocsiszámok felfestése megfelel a 7. melléklet előírásainak. 2.1.8.2. Kocsiszám szabvány adatelemnek „Nem UIC teher” módban kell lennie, ha a felveendő kocsi teherkocsi és a kocsiszámok felfestése nem felel meg az 7. melléklet előírásainak. Ide tartoznak a volt Szovjet Vasutakból (SZD) alakult utódvasutak teherkocsijai. 2.1.8.3. Kocsiszám szabvány adatelemnek „Egyéb” módban kell lennie, ha a jármű: - személy-, poggyász- vagy postakocsi; - Pályavasút által képzett járműazonosítót kapott; - üzemi célú vagy lekötött kocsi; - vonatba sorozandó vontatójármű (hidegen továbbított mozdony).

1728


16. szám

2.1.8.4. Ha a kocsiszám szabvány „Nem UIC teher” vagy „Egyéb”, akkor a „Kocsisorozat” adatmezőt az 1. sz. melléklet szerint kell kitölteni. 2.1.8.5. Vontatott jármű SZIR nyilvántartásba vételéhez a következő adatokat kell megadni: - a jármű 12 jegyű pályaszáma/képzett járműazonosító; - tengelyszám; - saját tömeg [kg]; - ütközők közötti hossz [cm]; - maximális sebesség [km/h]; - terhelési határ egy tized tonna pontossággal (C4 alatti érték); - kézifék típus [0 - nincs kézifék; 1 – földről kezelhető; 2 – járműről kezelhető; 3 - földről kezelhető csavarorsós; 4 - földről kezelhető karos]; - a felvételkori tartózkodási hely (külföldről belépő jármű esetén a határátmenet); - a járműhasználó vasúti társaság. 2.1.8.6. A nem tizenkét számjegyű pályaszámok esetében a következők szerint kell képezni a járműazonosítót. Nem szabványos járműazonosítóval feliratozott vontatott járművek a Pályavasút hálózatán csak a Pályavasút által kiadott járműazonosítóval közlekedhetnek. Kiinduló, illetve belépő határ-, illetve csatlakozó állomásról továbbítandó vasúti járművek részére a Forgalmi Főosztály Üzemirányító Központ Különleges szabályozást igénylő belföldi küldemények irányítótól - legalább 2 órával a továbbítás előtt - kell igényelni a képzett 12 számjegyű járműazonosítót, amelyhez a jármű 2.1.8.5. pontban meghatározott adatait be kell nyújtani írásban. A Pályavasút által kiadott képzett járműazonosítóról a vasúti társaságot írásban értesíti. A vasúti társaság az értesítésben közölt járműazonosítót az adatközlések során alkalmazni köteles. A volt Szovjet Vasutakból alakult utódvasutak teherkocsijainál a SZIR rendszerben az első két számhelyre a „89”es, a harmadik, negyedik számhelyre „20”-as kódszám kerül. 2.1.8.7. A Pályavasút által képzett járműazonosító felépítése: - Az első két számjegy helyére „00”-t kell írni. - Az országkód (3.-4. számjegyek) mezőbe 55-öt kell írni. - A műszaki jellemzők (5.-8. számjegyek) helyére írandó sorozatszámokat az 1. sz. melléklet B2) pontja szerint kell beírni. - A sorszám (9.-11. számjegyek) helyére a központi nyilvántartás alapján egy sorszámot kell adni, amely 000-999 közötti szám. - Önellenőrző szám (12. számjegy), amelyet a 7. mellékletben leírtak szerint kell kiszámítani. A Pályavasút által képzett járműazonosítókat a Forgalmi Főosztály Üzemirányító Központja tartja nyilván. A képzett járműazonosító számot fel kell szabadítani, ha a képzett járműazonosítót kapott jármű a MÁV pályahálózatának utolsó elhagyását követő egy évig nem tér vissza a pályahálózatra. 2.1.8.8. Mindazon járművek, amelyek képzett járműazonosítót kaptak, adatfelvételkor a Megjegyzés mezőbe be kell jegyezni a jármű azonosítására szolgáló feliratozott betűket, számokat. 2.1.9. speciális adatrögzítés szabályai a zaIr-ban A ZAIR rendszer sajátosságai miatt a következőkben leírt adatrögzítési előírásokat kell alkalmazni. 2.1.9.1. Normál nyomtávú vontatott járművek adatait a ZAIR rendszer SZIR párbeszéd-kezeléssel veszi át a SZIR rendszertől, amikor a jármű a MÁV pályahálózatáról a záhonyi körzetbe érkezik. 2.1.9.2. Normál nyomtávú és széles nyomtávú tengelyátszerelt vontatott járművek adatait a ZAIR rendszer SZIR párbeszéd-kezeléssel adja át a SZIR rendszernek belépő forgalomban a határforgalmi műveletek adatkezelése után. 2.1.9.3. Széles nyomtávú vontatott járművek adatait a PGV megállapodás szerint kell kezelni a vasúti társaság megrendelése alapján. Megrendelés hiánya esetén a vasúti társaság az adatokat a 2.1.1. pontban leírt módszerekkel közölheti.

16. szám


1729

2.1.9.4. Vontatott jármű ZAIR nyilvántartásba vételéhez a következő adatokat kell megadni: - a széles nyomtávú vontatott jármű 8 jegyű pályaszáma; - tengelyszám; - saját tömeg [kg]; - ütközők közötti hossz [cm]; - maximális sebesség [km/h]; - berakható tömeg [kg]; - kézifék típus [0 - nincs kézifék; 1 – földről kezelhető; 2 – járműről kezelhető; - a felvételkori tényleges tartózkodási hely (külföldről belépő jármű esetén a határátmenet); - a tulajdonos vasúti társaság; - magán kocsi jel. 2.1.10. küldemény- és a továbbítási adatok A küldemény- és a továbbítási adatok megadása a vállalkozó vasúti társaság feladata. A helyi sajátosságoknak megfelelő adatok átadását a vasútvállalati megállapodásban kell szabályozni. 2.1.10.1. A vontatott jármű következő adatait kell rögzíteni a SZIR/ZAIR rendszerben: - Feladási ország; (nemzetközi fuvarozásnál) - Feladási állomás; - Rendeltetési ország; (nemzetközi fuvarozásnál) - Rendeltetési állomás; - Határátmenetek iránypontja (nemzetközi fuvarozásnál). Nemzetközi belépő forgalomban, ha más adat nem áll rendelkezésére, akkor a szomszédos országot és a szomszédos külföldi állomást kell rögzíteni. GYSEV-ről belépő forgalomban a szomszédos GYSEV állomást kell rögzíteni feladási állomásként. 2.1.10.2. Ha a vontatott jármű küldeményt továbbít, akkor meg kell adni a küldemény teljes tömegét kilogrammban. Az árunem kód adat megadása veszélyes áru, illetve rendkívüli küldemény esetén kötelező. Ezen túlmenően ahhoz, hogy a Pályavasút teljesíteni tudja A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) 1.4.3.6 bekezdés b) pont előírásait, a Vasúti társaságnak meg kell adnia a vontatott járműben szállított áruk UN számát és veszélyt jelölő számát. 2.1.10.3. A záhonyi körzet logisztikai és határforgalmi sajátosságai miatt további, a küldeményre vonatkozó adatokat kell, hogy a Vasúti társaság megadjon. A további adatokat az ukrán határforgalomban a Pályavasúttal megállapodást kötő Vasúti társaságok megállapodásai tartalmazzák. 2.1.11. korlátozás, kezelési kódok alkalmazása A kocsiadatfelvételi bizonylatokon alkalmazandó — a kocsikra, küldeményekre vonatkozó — korlátozás, kezelési kódokat az utasítás 2. sz. mellékletének 2.1. – 2.7. táblázatai tartalmazzák. A szükséges korlátozási és kezelési kódokat az adatfelvételkor az informatikai rendszerben rögzíteni kell. Amennyiben a vasúti társaság munkavállalója nem a SZIR vagy a ZAIR rendszerben rögzíti az adatokat, akkor vagy az adatok elektronikus átadásáról kell gondoskodnia, vagy a 2.1.1. pontban leírt adatfelvételi módszerek egyike szerint kell eljárni. A Vonatterhelési kimutatáson, Vonatátvételi jegyzéken és a Rendezési jegyzéken a következőkben említett táblázatok szerinti kódokat kell alkalmazni. A kódtáblázatokat a SZIR és ZAIR rendszerek tartalmazzák, és ott vannak karbantartva. Jelen utasítás 2.1. – 2.7. táblázataiban rögzített kódok változását a MÁV Értesítőben kell megjelentetni. Ezek a változtatások nem minősülnek utasítás módosításnak.

1730


16. szám

2.1.11.1. A korlátozásra vonatkozó: — gurítási korlátozás kódjai (Gu) az 2.1. sz. táblázatban; — veszélyes áru korlátozás kódjai (Rd) a 2.2. sz. táblázatban; — rendkívüli küldemény kódjai (Rk) a 2.3. sz. táblázatban vannak felsorolva. A korlátozás kódokat a vasúti társaság köteles megadni, illetve a szükséges jelöléseket, bárcákat a járműveken alkalmazni az előzőekben említett táblázatok szerint. 2.1.11.2. A kezelésre vonatkozó: — kocsi továbbítási igény kódjai (Ti) a 2.4. sz. táblázatban; — árukezelés kódjai (Kz) a 2.5. sz. táblázatban; — a kocsi felhasználhatóságának kódjai (Fh) a 2.6. sz. táblázatban, — a gurítási megjegyzés kódjai (Gm) a 2.7. sz. táblázatban vannak felsorolva. A kocsi továbbítási igény kódját, az áru kezelési kódját, a kocsi felhasználási kódját és a gurítási megjegyzés kódját a vasúti társaság munkavállalója adja meg. Mindazon gurítási megjegyzés kódokat, amelyek helyi sajátosságokat jelentenek, a vasútvállalati megállapodásban kell meghatározni. Ha egy kocsihoz, küldeményhez több azonos típusú kezelési, felhasználhatósági előírás tartozik, akkor a megfelelő rovatba a biztonság, illetve a küldemény károsodásának elkerülése szempontjából fontosabbnak tartott kódot kell alkalmazni. (A többi kódot a „Megjegyzések” rovatban kell előjegyezni.) 2.2. Vonatadatok kezelése személyszállító vonatoknál 2.2.1. Általános előírások Jelen utasítás értelmezésében a személyszállító vonatokra vonatkozó vonat-előkészítési és vonatfelvételi rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók szerelvényvonatokra is. 2.2.2. A személyszállító- és szerelvényvonatok előkészítéséért a vállalkozó vasúti társaság a felelős. A vonat előkészítése során elő kell állítani a vonatterhelési kimutatást. 2.2.3. A személyszállító- és szerelvényvonatok összeállításának dokumentálására „Nemzetközi Vonatterhelési Kimutatás személyszállító vonatok részére” vagy „Belföldi Vonatterhelési kimutatás személyszállító- és szerelvényvonatok részére” elnevezésű nyomtatványt, illetve ezek megfelelő formátumú számítógépes változatát kell alkalmazni (4.1. és 5.1. minták). A 4. és 5. mellékletben található kitöltési utasítások tartalmazzák az egyes vonatterhelés kimutatás példányok kezelését és felhasználását. 2.2.4. A személyszállító- és szerelvényvonatok kiindulási, illetve a MÁV pályahálózatra belépéskor az első állomáson, továbbá a szerelvény összeállításában bekövetkezett változás esetén, a PASS2 rendszernek elektronikus úton a következő adatokat kell átadni a vonat indulásra készen jelentése előtt: Vonatazonosító (vonatszám + tervezett indulás dátuma); VPE megrendelés azonosító; VPE dátum (a menetvonal első jelentőpontján) Kisorozott vontatott járművek mennyisége; Besorozott vontatott járművek mennyisége; Felvett hossz [dm] (a besorozott járművek hosszának összege) Felvett tömeg [t] (a besorozott járművek elegytömegének összege); Vezető jegyvizsgáló neve és vasúti társasága; Vontatójármű(vek) pályaszáma(i), alkalmazás(uk) módja; Vontatójármű(vek) tervezett kisorozó állomása(i); Mozdonyvezető(k) neve és vasúti társasága; Második dolgozó neve és vasúti társasága. (A vasútvállalat megnevezését és a nevének rövidítését a SZIR, illetve a PASS2 rendszer tartalmazza) A nem elektronikus úton elkészített 4.1., vagy 5.1. minták alapján kiállított vonatterhelési kimutatást, vagy a felsorolt adatokat a vállalkozó vasúti társaságnak a Pályavasút részére át kell adnia.

16. szám


1731

2.3. Vonatfelvétel nem személyszállító vonatoknál 2.3.1. Általános előírások A vonat kiindulási állomásán, illetve a MÁV pályahálózatra belépéskor az első állomáson, továbbá a vonat összeállításában bekövetkezett változás esetén a vonattal továbbítandó járművek adatait a vállalkozó vasúti társaságnak a vonatfelvétel során a Vonatterhelési kimutatásba fel kell vennie és a pályavasút részére a szükséges adatokat át kell adni. A vonatindító állomáson a teljes vonatnál, közbeeső állomásokon csak a besorozott kocsiknál kell vonatfelvételt végezni. A vonat kézi vagy gépi úton előállított vonatterhelési kimutatás nélkül nem indulhat. 2.3.2. A vonatfelvételi tevékenységet megelőzi a vonat összeállítása. Ha a vonat összeállítása, illetve a vonat összeállítás módosítása befejeződött, akkor a forgalmi szolgálattevő, vagy az ÁVU-ban kijelölt munkavállaló köteles erről az érintett vállalkozó vasúti társaság munkavállalóját tájékoztatni. A vonat összeállítási tevékenységek forgalmi szempontból: - a vonat elegyének megrendelés szerinti összeállítása, figyelembe véve a besorozási tilalmakat, utaló és sérülési bárcákat és a különböző utasítások, szabályok előírásait, - a járművek mechanikus- és más alkatrészeinek kapcsolása az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 7. fejezete alapján. 2.3.3. A kocsik megvizsgálása és adatainak felvétele után a vállalkozó vasúti társaságnak meg kell állapítani a vonat elegy- és teljes tömegét, a vonat féktechnikai- és forgalmi szempontú hosszát méterben; ellenőrizni kell a vonat terhelését, a megállítás és az állvatartás szempontjából szükséges megfékezettségét. Az alapadatok összegzését a vonatfelvétel befejezése után az informatikai rendszer elvégzi. 2.3.4. Ha az elegytömeg több mint a vontatójármű adott szakaszra megengedett terhelése, vagy ha a vonat túl hoszszú, továbbá túlterhelés vagy megfékezettség hiánya áll fenn, és a vonatfelvételt támogató informatikai rendszer erre figyelmeztető üzenetet küld, továbbá minden egyéb észlelt hiányosságról tájékoztatni kell vállalkozó vasúti társaság érintett munkavállalóját a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 2.3.5. A Vonatterhelési kimutatáson elő kell jegyezni a vonatfelvételt végző vonatfelvevő nevét és a vonatfelvétel idejét. 2.3.6. A Vonatterhelési kimutatást a vonat kiinduló állomásán, és ki-besorozó állomásán a vonat indulása előtt 3 példányban kell kinyomtatni vagy kéziratilag előállítani. A kiállított VTK-t a következőképpen kell elosztani: - A vállalkozó vasúti társaság (menetvonal tulajdonos) munkavállalója az első példányt aláírva átadja az induló vagy azon az állomáson, ahol a vonat-összeállítása megváltozott a Pályavasút munkavállalója részére az összeállított vonat bizonylataként. Ez az átadás szükségtelen, ha a vállalkozó vasúti társaság elektronikus úton adja át a Pályavasútnak a vonat-összeállítási adatokat. - A második példány a Menetigazolvány melléklete (Menetlevél melléklete). - A vállalkozó vasúti társaság (menetvonal tulajdonos) munkavállalója a harmadik példányt a vonat közbenső vagy célállomásán használhatja fel a különböző technológiai folyamatokhoz. 2.3.6.1. A pályavasút munkavállalója részére nem elektronikus úton átadott VTK példányra – a vonat indulása után – rá kell vezetni a vonat tényleges indulási idejét, majd a közlekedés idejének sorrendjében összefűzve egy évig kell megőrizni. Amennyiben a vonatösszeállítás elektronikusan áll rendelkezésre, akkor a helyi szabályozás szerint kell eljárni. 2.3.6.2. Az informatikai rendszer meghibásodása esetén, valamint az informatikai rendszerrel el nem látott állomásokon az adatfelvétel módját az Állomási Végrehajtási Utasításban kell szabályozni. 2.3.7. Vonatfelvétel helyszínen kézírással A helyszínen kézírással történő vonatfelvételt a külső vonatfelvevő végzi. A külső vonatfelvevő a Vonatterhelési kimutatás nyomtatványt viszi magával és a helyszínen a kocsisor mellett haladva a kocsi adatait a rovatoknak megfelelően felírja. A vonatfelvétellel egyidejűleg a külső vonatfelvevő elvégezheti a kocsik kereskedelmi és a műszaki vizsgálatát is. A kézírással felvett adatok informatikai rendszerben való rögzítését is biztosítani kell.

1732


16. szám

2.3.7.1. A helyszínen megírt Vonatterhelési kimutatáson a külső vonatfelvevő, a hiányzó adatokat szükség esetén a fuvarokmányokból pótolja, majd az előírt számításokat elvégzi. Az összesítő számítások elvégzését követően ellenőrzi az adott vonathoz, az adott útvonalra az előírt féksúlyszázalék alapján a megfékezettséget (tényleges féksúlyszázalékot, állvatartási fékezendő súlyt) és a vonat terhelését. A vonat megfékezettségének hiánya vagy az engedélyezett terhelés túllépése esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A fékpróba megtartását követően a külső vonatfelvevő köteles a kocsik fékezettségére vonatkozó adatokat szükség szerint kézírással javítani és újból kiszámítani a vonat megfékezettségét a valós adatoknak megfelelően. 2.3.8. Vonatfelvétel digitális adatrögzítő eszköz alkalmazásával A vonatfelvételt a helyszínen a külső vonatfelvevő végzi. A külső vonatfelvevő a kocsisor mellett haladva az adatokat adatrögzítésre alkalmas eszközzel digitálisan rögzíti. A helyszínen rögzített adatok alapján a Vonatterhelési kimutatás a rögzítő eszközön vagy az adatokat fogadó informatikai rendszeren előállításra kerül. A vonatfelvétellel egyidejűleg a külső vonatfelvevő elvégezheti a kocsik kereskedelmi és a műszaki vizsgálatát is. 2.3.8.1. A külső vonatfelvevő a fékpróba elvégzését követően köteles ellenőrzi a vonat előírt megfékezettségét. A digitális adatrögzítő eszköz alkalmazásával előállított Vonatterhelési kimutatást és vonatadatokat a rendszer a kijelölt felhasználók részére eljuttatja. A digitális adatrögzítő eszköz használhatatlansága esetén a vonatfelvételt vagy helyszíni kézírással, vagy a rendelkezésre álló rádióval, mobiltelefonnal (2.3.9. pont) kell elvégezni. 2.3.9. Vonatfelvétel rádióval, mobiltelefonnal A vonat adatainak felvételét a külső vonatfelvevő és a belső adatrögzítő vonatfelvevő végzi. 2.3.9.1. A vonatfelvételt végző külső vonatfelvevő a vonat mellett haladva a helyszínen megállapítható kocsiadatokat rádión, mobiltelefonon bemondja a belső adatrögzítő vonatfelvevőnek. A belső adatrögzítő egyezteti a külső vonatfelvevő által bemondott kocsiadatokat a rendszer által tárolt adatokkal. A kocsik adatainak módosítását, illetve a hiányzó adatokat kötelesek egymással közölni és az informatikai rendszerben a módosításokat végrehajtani. Adatrögzítés során a rendszerben tárolt kisorozó állomás helyességét minden kocsinál ellenőrizni, szükség szerint módosítani kell. 2.3.9.2. A vonatfelvétel lezárása előtt a felvételt végzők nevét és az alkalmazott féknemet rögzíteni kell. A vonatfelvétel lezárása után a vonatindító állomás Állomási Végrehajtási Utasításban kijelölt munkavállalója a forgalmiértékesítési informatikai rendszeren elkészíti a Vonatterhelési kimutatást. Az informatikai rendszer a vonat hossz-, tömeg-, fékezett tömeg adatokat összegzi, a Vonatterhelési kimutatás összegző részét automatikusan kitölti. A forgalmi-értékesítési informatikai rendszer támogathatja a vonat fékezettségi adatainak kiszámítását és ellenőrzését is. 2.3.9.3. Az elkészült Vonatterhelési kimutatást az előírt példányszámban ki kell nyomtatni vagy elektronikus úton továbbítani kell a külső vonatfelvevő részére, aki ellenőrzi az adott útvonalra az előírt féksúlyszázalék alapján a megfékezettséget (tényleges féksúlyszázalékot, állvatartási fékezendő súlyt) és a vonat terhelését. A vonat megfékezettségének hiánya vagy az engedélyezett terhelés túllépése esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A fékpróba megtartását követően a külső vonatfelvevő köteles a kocsik fékezettségére vonatkozó adatok javításáról gondoskodni. A javítást követően Vonatterhelési kimutatás ismételt előállítását biztosítani kell a vonat valós adatainak megfelelően. 2.3.9.4. Forgalmi-értékesítési informatikai rendszerrel nem rendelkező azon állomásokon, ahol a mobiltelefonos vonatfelvétel feltételei nem állnak fenn, a külső vonatfelvevő a kocsiadatokat helyszíni kézírásos vonatfelvételre vonatkozó szabályok szerint köteles elkészíteni. Az így elkészült Vonatterhelési kimutatás alapján a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója a vonat adatait az Állomási Végrehajtási Utasításban megjelölt általános célú, vasútüzemi távbeszélő készülék használatával bediktálhatja az adatrögzítő központ belső adatrögzítő munkavállalója részére, vagy a Vonatterhelési kimutatást átadja a kijelölt pályavasúti munkavállalónak, aki az adatokat a rendelkezésre álló FAX készüléken továbbítja az adatrögzítő központ belső adatrögzítő munkavállalója részére. Az adatrögzítő központ munkavállalója az adatokat a forgalmi-értékesítési informatikai rendszerben köteles rögzíteni.

16. szám


1733

2.3.10. Mozdonyok ki-, besorozásának adatkezelése A vállalkozó vasúti társaság köteles megadni a vonat összeállítási adatainak közlésekor a vonatot továbbító vontatójármű(vek) pályaszámát. A mozdony- és vonali tolatásvezető adatait, fel kell venni a Vonatterhelési kimutatásba. 2.3.10.1. A rendelkezésre álló forgalmi-értékesítési informatikai rendszerben készített Vonatterhelési kimutatás adatainak helyessége érdekében lehetőleg a vonatfelvétel megkezdése előtt kell az aktív mozdony (vonó, előfogat, toló) vonatba történő besorozását elvégezni az informatikai rendszerben. A vonatba sorozott mozdony cseréjét, adatainak módosítását, vonatba sorozott mozdony törlését, rendkívüli kisorozását a valós adatoknak megfelelően az informatikai rendszerben módosítani kell. 2.3.10.2. A mozdony útközben ki- és besorozási adatainak változását az alkalmazott informatikai rendszer kezelésével kell rögzíteni. 2.3.10.3. Forgalmi-értékesítési informatikai rendszerrel nem rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a mozdonyok ki-, besorozásának rögzítéséhez az eseményt követően az alábbi adatokat köteles a körzeti állomás, vagy a Call-center kijelölt pályavasúti munkavállalójának távbeszélőn bejelenteni: — a mozdony ki-, besorozó (jelentő) állomás neve; — a vonat azonosítója (vonatszám és tervezett indulási dátum); — a vonat érkezés dátuma (év/hó/nap); — a vonat érkezési ideje (óra/perc); — a mozdony felhasználása (vonó, előfogat, toló, passzív); — a mozdony azonosítója (mozdony pályaszáma); — mozdony közölt féksúlya; — mozdonyvezető neve, vasútvállalata. (A vasútvállalat megnevezését és a nevének rövidítését a SZIR, illetve a PASS2 rendszer tartalmazza) 2.3.11. a Vonatterhelési kimutatás módosítása A vonatokat a kiindulási állomáson Vonatterhelési kimutatással kell ellátni. A vállalkozó vasúti társaság az általa rendszeresített Vonatterhelési kimutatás kiállítására, kezelésére vonatkozó előírásokat saját hatáskörben szabályozza. Azok a vállalkozó vasúti társaságok, akik nem rendszeresítenek saját Vonatterhelési kimutatást, a pályavasút által rendszeresített Vonatterhelési kimutatásokat használhatják. 2.3.11.1. A vonat kiindulási állomásán a kézírással elkészített Vonatterhelési kimutatáson át kell vezetni a vonat azonosítójában, a vonat összeállításában történt változásokat, beleértve a személyzet és vontatójármű adatainak változását is. A módosított adatokat egy vonallal áthúzva és a tényleges vonatadatokat az érvénytelenített adat fölé kell írni. A szükséges számításokat ismételten el kell végezni a valós adatoknak megfelelően, új Vonatterhelési kimutatást nem kell készíteni. 2.3.11.2. Ha közbenső állomáson a közlekedő vonatba új kocsikat soroznak be, akkor a kézírással készített Vonatterhelési kimutatás adatait módosítani kell. A vonatfelvételt végző külső vonatfelvevőnek be kell írni a Vonatterhelési kimutatás következő üres sorába a „fel” szót, az állomás nevét és annak a kocsinak a számát, amelyik után besorozzák a felvett kocsit, vagy kocsicsoportot, utána pedig folytatólagos sorrendben a felvett kocsik számát és adatait. Több helyre történő besorozás alkalmával az eljárást meg kell ismételni. Végül a vonatban levő kocsik adatait összegezni kell. 2.3.11.3. Közbenső állomáson a közlekedő vonatból történt kocsikisorozás alkalmával a kézírással készített Vonatterhelési kimutatás adatait a vonatfelvételt végző külső vonatfelvevő köteles módosítani (a kisorozott kocsi pályaszámának áthúzásával). Az adatok összegezése után következő sorba „le” szót és annak az állomásnak a nevét kell beírni, ahol a kisorozás történik, ezzel egyvonalban egy összegben a kisorozott kocsik tengelymennyiségét, hosszát és tömegével kapcsolatos adatait. Végül ezeket az adatokat le kell vonni a fölötte levő végösszegből. 2.3.11.4. A vonatok kiindulási állomásán a forgalmi-értékesítési informatikai rendszer által elkészített Vonatterhelési kimutatás adataiban történő változásokat az informatikai rendszerben is módosítani és rögzíteni kell, majd ezt követően a tényleges vonatadatokat tartalmazó Vonatterhelési kimutatást újra ki kell nyomtatni.

1734


16. szám

2.3.11.5. A közbenső állomáson a vonatazonosítóban, a vonat összeállításában történt változásokat, beleértve a személyzet és vontatójármű adatainak változását is át kell vezetni a Vonatterhelési kimutatáson, és azt az informatikai rendszerből ismételten ki kell nyomtatni. 2.3.12. Fuvarokmányok kezelése A vállalkozó vasúti társaság saját hatáskörben szabályozza a fuvarokmányok kezelését és továbbítását. 2.3.12.1. A fuvarokmányok vonatot továbbító mozdonyon is továbbíthatók a vontatási szolgáltatást végző vasúti vállalat engedélyével. A menet- és fuvarokmányok lehetnek papíralapú vagy elektronikus változatúak. Amennyiben a Vonatterhelési kimutatás elkészítését követi a fékpróba megtartása, akkor a vállalkozó vasúti társaság ismételten ellenőrizni és szükség szerint biztosítani köteles a vonat megfékezettségét. A közlekedő vonatok a kiindulási állomásról a valós adatoknak megfelelően elkészített Vonatterhelési kimutatással indíthatók el. 2.3.12.2. Ha a vonatot útközben feloszlatják, a fuvarokmányok és az ezekhez mellékelt Vonatterhelési kimutatás másolatainak őrzéséről a vonat ismételt továbbításáig a vállalkozó vasúti társaság köteles gondoskodni. 2.4. adatkezelés vonat érkezése után 2.4.1. Általános előírások A vonat érkezéséről a vállalkozó vasúti társaságot a vasútvállalati megállapodásban rögzítettek szerint kell értesíteni. 2.4.1.1. Az érkező vonat adatainak kezelésére vonatkozó eljárást az adott szolgálati hely technológiai folyamatai határozzák meg. Az érkező vonathoz készült, aktualizált Vonatterhelési kimutatás tartalma az adatkezelés alapja. 2.4.2. az érkező vonat adatainak kezelése Ha a vonat útvonalán fekvő közbenső szolgálati helyen a vonat összeállításában változás történik, akkor a Vonatterhelési kimutatást a vonatfelvétellel kapcsolatos eljárási szabályok szerint módosítani kell. A vonatból kisorozásra kerülő járművek adatainak kezelését az adott szolgálati hely technológia folyamatai határozzák meg. 2.4.2.1. Ha a vonat a célállomáson szétrendezésre kerül, akkor az elegyfeldolgozás technológiája határozza meg az adatkezelésre vonatkozó tevékenységet. 2.4.2.2. Az adatkezelés alapja a rendezésre kerülő vonat aktualizált Vonatterhelési kimutatása. A megrendelő vállalkozó vasúti társaság a vonattal érkező járművekre vonatkozóan részletes rendelkezést köteles átadni. A rendelkezés tartalmazza az egyes járművek kezelésére, kiszolgálására vonatkozó adatokat, amelyek a feladatok végrehajtásával kapcsolatban szükségesek. A rendelkezés átadására vonatkozó helyi szabályozás a vállalkozó vasúti társaság és a pályavasút között létrejött, a kapcsolódási pontokra kötött „Megállapodás” alapján kerül sor. 2.4.2.3. A szétrendezésre kerülő elegyből összeállítandó új vonatoknál, helyi kiszolgálásnál, az adatkezelés folyamatát a vonattal érkező elegy feldolgozására alkalmazott technológia határozza meg. Szétrendezés történhet az érkező vonat Vonatterhelési kimutatása alapján, a vonat adatainak ismételt felvétele nélkül, amennyiben a helyi technológiai és technikai sajátosságok nem követelik meg az elegyfeldolgozással kapcsolatban további adatok megadását, korlátozások rögzítését. Ha a vonatról Rendezési jegyzéket kell készíteni, akkor a vállalkozó vasúti társaság köteles a helyi megállapodásban meghatározottak szerint biztosítani a szükséges adatokat. Az adatok átadása elsősorban informatikai rendszerek alkalmazásával történik. Amennyiben az elegyfeldolgozási technológia szükségessé teszi a kocsikra történő adatok felírását, akkor az erre vonatkozó részletes szabályozást a helyi megállapodásban kell rögzíteni. Az informatikai rendszerben rögzítendő kódok lehetnek központilag meghatározottak, az egész hálózaton azonos kódok, amelyeket egységesen kell használni valamennyi elegyfeldolgozó szolgálati helyen, valamint egyedileg kialakított kódok, amelyeket kizárólag az adott szolgálati helyen szabad alkalmazni. Az egyedi kódokra vonatkozó részletes szabályokat az Állomási Végrehajtási Utasításban kell szabályozni.

16. szám


1735

2.4.3. Vasútvállalati vonatátvétel a helyszínen kézírással Helyszínen történő vonatátvételt a külső vonatátvevő és a kocsivizsgáló végzi. 2.4.3.1. A kocsivizsgáló műszaki szempontból megvizsgálja a vonat minden kocsiját és elvégezi a bárcázást, ellenőrzi a rakomány állapotát. A külső vonatátvevő kereskedelmi és forgalmi szempontból megvizsgálja az érkező vonat kocsijait. A kocsivizsgáló által használt bárcákat, gurítási (rendezési) korlátozásokat és a gurítási megjegyzéseket is figyelembe kell venni, feljegyezni az irányvágány számát. Ha hiányosságot észlel, akkor a vonatkozó utasításokban előírt módon kell eljárni. A vonatátvétel befejezése után az elvégzendő tevékenységeket a külső vonatátvevő a részletes tolatási feladatokat tartalmazó dokumentumban rögzíti a vasútvállalati megállapodás szerint. 2.4.4. Vasútvállalati vonatátvétel rádióval, mobiltelefonnal Hordozható rádió, mobiltelefon alkalmazása esetén a vonatátvételt a külső vonatátvevő, kocsivizsgáló és a belső adatrögzítő vonatátvevő végzi. 2.4.4.1. A kocsivizsgáló műszaki szempontból köteles megvizsgálni a vonat minden kocsiját és elvégzi a bárcázást, ellenőrzi a rakomány állapotát. A külső vonatátvevő megvizsgálja kereskedelmi, forgalmi szempontból a kocsikat. A kocsivizsgáló által használt bárcákat, gurítási korlátozásokat és a gurítási megjegyzéseket is figyelembe kell venni. A Vonatátvételi jegyzék készítéséhez, a gurítandó kocsik (különleges) megjelöléséhez szükséges adatokat, irányvágány számát, gurítási korlátozásokat, gurítási megjegyzéseket a vonat mellett haladva kötött sorrendben rádión, mobiltelefonon bediktálja a belső adatrögzítő vonatátvevő részére. A belső adatrögzítő vonatátvevő a közölt adatokat rögzíti a forgalmi-értékesítési informatikai rendszerbe. Az elkészített Vonatátvételi jegyzék Rendezési jegyzékként is felhasználható. 2.4.5. Eltérések rendezése vonatátvételnél A rendelkezésre álló forgalmi-értékesítési informatikai rendszerben kezelt vonatnál a vonat útvonalán az összeállításban történt változások rögzítése alapján, az informatikai rendszer a kocsi ki- és besorozások automatikus nyilvántartásáról gondoskodik. 2.4.5.1. Rendkívüli kocsikisorozásokat a forgalmi-értékesítési informatikai rendszerben rögzíteni kell. 2.4.5.2. A vonatátvétel során felmerülő eltérések esetén a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója általa adott rendelkezések alapján kell eljárni. 2.4.6. Vonatátvételi jegyzék, rendezési jegyzék elkészítése és kezelése A Vonatátvételi jegyzék, illetve a Rendezési jegyzék elkészítését az Állomási Végrehajtási Utasításban kell meghatározni. 2.4.6.1. A még rendezésre váró vonatok (kocsisorok) Vonatátvételi jegyzékeit, Rendezési jegyzékeit írásban kell átadni a szolgálat átadásakor. 2.4.7. Vonatátvételi jegyzék, rendezési jegyzék kézbesítése A Vonatátvételi jegyzék, illetve Rendezési jegyzék egy-egy példányát Állomási Végrehajtási Utasításban meghatározott munkavállalók (forgalmi szolgálattevő, gurításvezető, tolatásvezető, automata váltóállító-berendezés kezelő, váltókezelő, vágányfék kezelő, saruzó csapatvezető stb.) részére kézbesíteni kell. 2.4.7.1. A forgalmi-értékesítési informatikai rendszerrel rendelkező állomásokon a Vonatátvételi, illetve a Rendezési jegyzéket az érdekeltek a telepített nyomtatókról kapják meg.

1736


16. szám

2.4.7.2. A gurításvezető kötelessége a Vonatátvételi jegyzékre, Rendezési jegyzékre a gurítás, rendezés megkezdésének és befejezésének idejét rávezetni és a jegyzéket aláírni. 2.4.7.3. Elegyrendezést végző rendező pályaudvaron, állomásokon a tényleges rendezés megtörténtét követően kell az elektronikus nyilvántartást kezelni. Az elektronikus nyilvántartás alapján vonatban nem lévő kocsik rendezését, újrarendezését, állomáson belüli mozgatását a tényleges helyzetnek megfelelően kell végezni. Az egyes munkavállalók ezzel kapcsolatos feladatait az Állomási Végrehajtási Utasításban kell szabályozni. 2.4.7.4. A Vonatátvételi jegyzékeket, Rendezési jegyzékeket naponta, a gurítás idejének sorrendjében összesorozva és a 24 órás teljesítménynek megfelelően összefűzve egy évig kell megőrizni. 2.5. Vonatok átadása, átvétele határállomásokon 2.5.1. A határ- és csatlakozó forgalomban a be- és kilépő vonatok adatait informatikai rendszerben nyilván kell tartani. 2.5.2. A menetvonal tulajdonos vasúti társaság - igazolható módon - köteles tájékoztatni a pályavasutat a belépő vonat adatairól. Az adatközlést elsődlegesen elektronikus úton, a pályahálózat-működtető informatikai rendszerébe kell eljuttatni. 2.5.3. Az informatikai rendszerek használhatatlansága, vagy hiánya esetén a vonatadatokat a belföldi forgalomban érvényes vonat fel- és átvételre vonatkozó előírások szerint kell a pályavasút részére átadni. 2.5.4. A vonatindító állomáson vagy a legutolsó ki-besorozó állomáson végzett vonatfelvétel lezárását követően a vállalkozó vasúti társaság - informatikai úton – köteles értesíteni a vonat összeállítási adatokról az átvevő vasúti társaságot. 2.5.5. A határ- és csatlakozó forgalomban szükségessé váló vonat fel- és átvételt a belföldi forgalomra előírt szabályok szerint kell végezni - figyelemmel a helyi határforgalmat szabályozó utasításokra. (Helyi Szerződés, Szolgálati Utasítás stb.) A részletes eljárásrendet az Állomási Végrehajtási Utasításban kell előírni. Széles nyomtávú forgalomban a pályavasút végzi a vonatok átadását-átvételét. 2.5.6. A MÁV Zrt. pályahálózatáról kilépő nem bizalmi elv alapján közlekedő vonatok esetében a menetvonal tulajdonos vasúti társaságnak lehetősége van a vonatátvételre a kilépő vonat tényleges összeállítása és a számítógépes adatok összevetése-ellenőrzése céljából. 2.5.7. A vonatátvétel során felmerülő eltérések esetén a vállalkozó vasúti társaság munkavállalója általa adott rendelkezések alapján kell eljárni.

16. szám


1737

1738


16. szám

16. szám


1739

1740


16. szám

16. szám


1741

1742


16. szám

16. szám


1743

1744


16. szám

16. szám


1745

1746


16. szám

16. szám


1747

1748


16. szám

16. szám


1749

1750


16. szám

16. szám


1751

1752


16. szám

16. szám


1753

1754


16. szám

16. szám


1755

1756


16. szám

16. szám


1757

1758


16. szám

16. szám


1759

1760


16. szám

16. szám


1761

1762


16. szám

16. szám


1763

1764


16. szám

16. szám


1765

1766


16. szám

16. szám


1767

1768


16. szám

16. szám


1769

1770


16. szám

16. szám


1771

1772


16. szám

16. szám


1773

1774


16. szám

16. szám


1775

1776


16. szám

16. szám


1777

1778


38/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a bűncsElEkMÉnyEk, szabÁlysÉrtÉsEk ElköVEtÉsÉnEk ÉszlElÉsE EsEtÉn köVEtEndő EljÁrÁs rEndjÉről. 1. az utasítÁs cÉlja Az utasítás célja, hogy átlátható szabályozás útján rendezze a MÁV Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy a Társaság) sérelmére elkövetett, a hatályos magyar jogszabályokban meghatározott valamely bűncselekmény vagy szabálysértés tényállásába ütköző magatartás észlelése esetén alkalmazandó eljárási szabályokat. A MÁV Zrt. sértett minden olyan esetben, amikor a bűncselekmény, illetve a szabálysértés a MÁV Zrt. jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti. 2. az utasítÁs HatÁlya És a FElElőssÉG MEGHatÁrOzÁsa 2.1. Időbeli hatály Az utasítást kizárólag a hatályba lépését követően észlelt ügyekben kell alkalmazni. 2.2. területi és személyi hatály Az utasítás kiterjed a MÁV Zrt. működési és üzemi területére, valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, ide értve azt az esetet is, amikor az adott bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével a MÁV Zrt. munkavállalója gyanúsítható. Az utasítás kiterjed a MÁV Zrt. munkavállalója sérelmére, a munkavégzése során vagy emiatt elkövetett bűncselekményekre, szabálysértésekre is. Nem terjed ki az utasítás hatálya a MÁV Zrt. működési és üzemi területén tartózkodó utasok, ügyfelek vagy más természetes személyek sérelmére külső, harmadik természetes vagy jogi személy által elkövetett cselekményekre (kivéve 4.2.2.2. pontban foglaltak esetében). Az utasítás kiterjed a MÁV Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra is. Amennyiben a jelen utasításban külön nem kerül jelölésre, bűncselekmény alatt a szabálysértéseket is érteni kell. A jelen utasítás hatálya nem terjed ki a 6/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) elnök-vezérigazgatói utasítás az Etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről szóló utasítás alapján tett bejelentésekre, feljelentésekre.

16. szám

2.3. az utasítás kidolgozásáért és módosításáért felelős A MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság vezető jogtanácsosa. 3. FOGalMak MEGHatÁrOzÁsa A jelen utasításban alkalmazott fogalmak és jogintézmények a hatályos magyar jogszabályok alapján értelmezendők. 4. Eljárási szabályok 4.1. Eljárási szbályok bűncselekmény elkövetése esetén Bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének esetén feljelentést kell tenni azon nyomozó hatóság előtt, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. Általános nyomozó hatóság a rendőrség. Feljelentést kell tenni akkor is, amennyiben a bűncselekmény vagy szabálysértés más személy értesítése, jelzése alapján jut a MÁV Zrt. munkavállalójának tudomására. 4.1.1. a feljelentés megtétele 4.1.1.1. Feljelentést annak a szervezeti egység vezetőnek (vagy helyettesítésére jogosult más munkavállalónak)) kell megtennie, akinek területén, működési körében, tevékenysége során a bűncselekményt elkövették, , illetve amely szervezeti egység kezelésébe vagy érdekkörébe tartozó dologra vonatkozóan követték el a bűncselekményt. A szervezeti egység vezető bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos esetleges érintettsége esetén a feljelentés megtételére a felettes szervezeti egység vagy tevékenyégi kör vezetője köteles. Ha az elkövetés helye vagy az, hogy mely szervezeti egység érdekkörébe tartozó dologra nézve követték el a bűncselekményt nem állapítható meg, a feljelentést azon szervezeti egység vezetője köteles megtenni, aki a cselekmény elkövetéséről vagy az alapos gyanúra okot adó körülményről először szerzett tudomást. A feljelentésről az esetlegesen érintett más szervezeti egység vezetőjét is értesíteni kell. 4.1.1.2. A feljelentést írásban kell megtenni. A feljelentés írásba foglalását megelőzően a bűncselekmény észlelését követően rövid úton (személyesen, telefonon vagy telefaxon) haladéktalanul feljelentést kell tenni. A szóbeli feljelentést a bűncselekmény észlelőjének közvetlen felettese, illetve a legközelebbi vasútállomás forgalmi vezetője köteles megtenni. A haladéktalan szóbeli feljelentés nem mellőzhető, ha a késedelem a bűncselekmény felderítését veszélyezteti,. A szóban történt feljelentés esetén lehetőség szerint rögzíteni kell a 4.1.1.7.

16. szám


pont szerinti jelentésre előírt tartalmi elemeket. A szóban tett feljelentésről feljegyzést kell készíteni. 4.1.1.3. Bűncselekmény elkövetésének észlelése esetén a társaság munkavállalója, haladéktalanul köteles a 4.1.1.2. pontban foglaltakon túl az alábbi intézkedések megtételére: a.) szervezeti hovatartozástól függetlenül a legközelebbi szervezeti egységnél (vagy a legközelebbi állomás forgalmi szolgálatán) az adott időpontban szolgálatot teljesítő legmagasabb beosztású személynek személyesen, telefonon vagy mozdonyrádión jelentést tenni, b.) a bűncselekményt észlelő személy a saját szervezeti egység vezetője részére – a vezető érintettsége esetén a felettes szerv részére – eseménykönyvi jelentés formájában jelentést tenni. 4.1.1.4. Az írásbeli feljelentést a bűncselekmény felfedezését követő legrövidebb időn (amennyiben alappal feltehető, hogy a feljelentés megtételének késedelme a büntetőeljárás sikeres lefolytatását, így különösen az elkövető kilétének megállapítását akadályozza vagy megnehezíti, haladéktalanul), de legkésőbb 5 munkanapon belül kell megtenni – figyelembe véve a 4.1.1.9. szerinti kötelezettséget is – tértivevényes postai küldemény útján. Ha az ügyben ezt megelőzően szóban történt feljelentés, az írásbeli feljelentést is ugyanannak a nyomozó hatóságnak kell megküldeni, ahol a szóbeli feljelentés megtételre került. A feljelentés egy eredeti példányát meg kell őrizni. A Belső Ellenőrzési Főosztály által folytatott, vagy egyéb szakmai vizsgálat folyamatban léte, valamint a kár összegszerűségének nem tisztázott volta a feljelentés megtételét nem akadályozhatja. 4.1.1.5.Az írásbeli feljelentés kötelező tartalmi elemei a következőek: a.) tényállás: a cselekmény részletes leírása, ezen belül különös figyelemmel az elkövetés helyére és idejére, az elkövetés módjára, az elkövetéshez használt eszközre, dolog elleni, vagy személy elleni erőszakos magatartás esetén ennek a ténynek a rögzítése, a bűncselekményt megvalósító magatartás észlelésének időpontja, tettenérés, illetve az elkövető személyének ismeretében az elkövető ismert adatai vagy személyleírása, ismeretlen tettes esetén e tény rögzítése; b.) minősítés: a Btk.-ban foglalt mely törvényi tényállás megvalósítására alkalmas a tényállásban írt magatartás, illetve milyen további bűncselekmények megalapozott gyanúja merülhet fel az ügyben. A cselekmény minősítését – a rendelkezésre álló adatok alapján – a Jogi Igazgatóság végzi; c.) a feljelentés megtételekor a feljelentő rendelkezésére álló okirati és személyi bizonyítékokra vonatkozó adatok (okiratok felsorolása, lehetőség szerint fénymásolatban a feljelentés mellékleteként csatolandó, ismert

1779

tanuk neve, lakcíme, elérhetősége, a kár összegének megállapítása körében annak alátámasztására szolgáló dokumentumok pl. kárszámla, adatközlő); d.) a sértetti jogokat gyakorló, a MÁV Zrt. részéről, vagy annak meghatalmazásával eljáró személy neve, beosztása, szervezeti egysége, elérhetősége, akkor is, ha ugyanaz a személy, aki a feljelentést tette vagy aláírta, határozott kérelem arra vonatkozóan, hogy az eljáró nyomozó hatóság a nyomozás során keletkező, a sértettnek kézbesítendő, vagy tájékoztatásul megküldendő iratokat a fenti szervezeti egységhez és címzéssel küldje meg; e.) a bűncselekménnyel a sértettnek okozott kár vagy vagyoni hátrány (ha a tényleges összeg nem állapítható meg, a becsült összeg, kísérleti stádiumban maradt bűncselekmény esetén az az érték, amelyre nézve a bűncselekmény elkövetését megkísérelték) nettó összege (tetten érés esetén az az összeg is, amely tetten érés révén megtérült). Amennyiben megállapítható, az eltulajdonított, megrongált, sérült tárgyak pontos felsorolása. Minden olyan esetben, amikor a kár, vagyoni hátrány pontos összege a feljelentő részéről nem bizonyítható kétséget kizáróan, indítványozni kell arra vonatkozóan, hogy a nyomozó hatóság rendeljen ki igazságügyi szakértőt, aki a kár, vagyoni hátrány pontos összegét szakértői véleményében megállapítja (az indítvány terjedjen ki arra, hogy a szakértő állapítsa meg a tényleges kárt és az esetleges helyreállítással vagy a károkozással összefüggésben egyébként felmerült költség mértékét is); f.) a bűncselekmény folytán a sértett MÁV Zrt.-t ért kár, illetve a sértetti vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés (azaz a MÁV Zrt-t ért teljes kár) megtérítésére és az eljárásban történő érvényesítésére vonatkozó határozott igény (polgári jogi igény). A jelen pontban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók a szabálysértés észlelése esetén tett feljelentésre is. 4.1.1.6. A nyomozó hatóság érdemi határozatát (pl. feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése vagy felfüggesztése) annak kézhezvétele napját követő munkanapon a szervezeti egység vezetője valamennyi rendelkezésre álló irattal együtt beazonosítható módon, elektronikus formában köteles megküldeni a Jogi Igazgatóság részére az érdemi határozat meghozatalát követő szakaszban a sértetti jogok gyakorlása érdekében. Az érdemi határozat egy másolati példányát a Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági szervezete részére is meg kell küldeni. 4.1.1.7. A 4.1.1.3. pontban foglalt jelentésnek (eseménykönyvi jelentésnek) az alábbiakat minden esetben tartalmaznia kell: a.) a cselekmény rövid leírását, ezen belül az elkövetés helyét és idejét, a bűncselekmény észlelésének időpontját, az észlelő(k) nevét, beosztását, szervezeti egységét és lakcímüket;

1780


b.) amennyiben megállapítható, az eltulajdonított, megrongált, sérült tárgyak felsorolását, más esetben a MÁV Zrt. sértettet a bűncselekménnyel összefüggésben ért kár becsült összegét; c.) a bizonyítékokra vonatkozó adatokat (tanuk neve, lakcíme); d.) ismert elkövető esetében annak személyi adatait, vagy azonosításra alkalmas leírását, ismeretlen tettes esetén ennek a ténynek a rögzítését; e.) a jelentést tevő bejelentő nevét, beosztását, szervezeti egységét és lakcímét, a jelentéstétel pontos időpontját; f.) szóban történt feljelentés esetén az eseménykönyvi jelentésben ezeken túlmenően fel kell tüntetni, hogy a feljelentést milyen módon és melyik szervezeti egységnél tették meg. 4.1.1.8. Az eseménykönyvi jelentést – ha azt más szervezeti egység munkavállalója tette – az elkövetés helye szerint illetékes, legközelebbi szervezeti egység részére haladéktalanul meg kell küldeni. Az eseménykönyvi jelentés másolatát meg kell küldeni a Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági szervezetének is. 4.1.1.9. A feljelentés tervezetét (annak nyilvántartásba vétele után, valamint a jelen utasításnak megfelelő tartalmi és formai ellenőrzést követően) – ide nem értve a halaszthatatlan esetben tett feljelentést – annak benyújtása előtt a szervezeti egység vezető küldi meg elektronikus formában a Jogi Igazgatóság részére felülvizsgálat céljából. A Jogi Igazgatóság a kézhezvételétől számított három munkanapon belül a felülvizsgált és jogi minősítéssel ellátott tervezetet a feljelentés megtételére köteles szervezeti egység vezetőnek megküldi. A tervezetet soron kívül kell megküldeni: a.) kiemelkedően súlyos (jelentős veszélyhelyzetet eredményező; közfeltűnést keltő, média érdeklődésébe kerülő, közélet tisztasága elleni bűncselekmények, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) büntetőügyek; b.) vagyon elleni bűncselekmények (pl: lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés) esetében a legalább 20 millió Forint összegű kárt vagy vagyoni hátrányt eredményező bűncselekmények esetében. A Jogi Igazgatóság az a)-b) pontok esetében a feljelentés tervezet kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül az Elnök-vezérigazgatónak, akadályoztatása esetén a helyettesítését ellátó vezérigazgató-helyettesnek Jelentést készít. A büntető-, valamint szabálysértési feljelentések egy példányát a feljelentést tevő szervezeti egység vezetője tájékoztatás végett megküldi a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági szervezetének.

16. szám

4.1.2. Intézkedések a feljelentés megtételét követően 4.1.2.1. A feljelentést tevő szervezeti egység vezetője a feljelentés benyújtását követő nyomozás során az ügyben történt további érdemi eseményekről a Jogi Igazgatóságot tájékoztatja. A nyomozó hatóság (ügyészség) érdemi határozatait a Jogi Igazgatóság részére haladéktalanul – a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése esetén pedig soron kívül, panasz benyújtásának lehetősége esetén szakmai indokolással – meg kell küldeni. A vádemelést követően minden érdemi bírósági vagy hatósági intézkedésről (pl. értesítés vagy idézés tárgyalásra, bírósági felhívás nyilatkozattételre, stb.) a Jogi Igazgatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség akkor is fennáll, ha az ügyben egyébként megbízott ügyvéd jár el a MÁV Zrt. képviseletében. 4.1.2.2. A Jogi Igazgatóság a feljelentés megtételére, a sértetti jogok gyakorlására, illetve büntetőeljárásban való képviseletre meghatalmazhat ügyvédet (ügyvédi irodát, a továbbiakban: ügyvéd), amely figyelemmel kíséri a sértett polgári jogi igényének biztosítását célzó kényszerintézkedések alakulását, e körben a vádlotti felelősségre vonás elősegítését célzó indítványait, észrevételeit, és beadványait előterjeszti, a tárgyaláson − amennyiben az indokolt – részt vesz. Az ügyvéd az első fokú bírósági határozatról minden esetben jelentést készít, amelynek ki kell térnie arra, hogy a bírósági döntés függvényében a sértett MÁV Zrt. – amennyiben a büntető eljárás során a polgári jogi igény érdemi elbírálására nem került sor – indíthat-e eredményesen polgári peres eljárást, vagy számolni kell-e ilyen per indításával a vádlotti oldalról. 4.1.2.3. Ha a nyomozó hatóság a nyomozás elrendelését követően a feljelentés kiegészítését rendeli el (Be. 172/A.§), annak a nyomozó hatóság által megadott határidőn belül eleget kell tenni. 4.1.2.4. Amennyiben az ügyben megbízott ügyvéd jár el, a felterjesztett ügyészi, nyomozó hatósági intézkedést és az előzményi iratokat megvizsgálja, majd a felülvizsgálat eredményéhez képest a Jogi Igazgatóság jóváhagyásának birtokában intézkedik a határozat elleni jogorvoslati kérelem (panasz) határidőben történő bejelentéséről vagy annak mellőzéséről. A panaszt indokolással együtt kell közölni. Amennyiben ez a határidő rövidsége, vagy bármely más ok alapján nem lehetséges, úgy a panasz bejelentésével egyidejűleg a panasz elbírálására jogosult hatóságtól a részletes indokolás előterjesztésére 8 napos határidőt kell kérni.

16. szám


4.1.3. a polgári jogi igény előterjesztése és a közvetítői eljárás 4.1.3.1. Polgári jogi igényként a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igényt kell bejelenteni már a feljelentés megtételével egyidejűleg. Polgári jogi igényként a bekövetkezett kárnak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamatát is érvényesíteni kell. A kamatszámítás kezdő napja a bűncselekmény elkövetését követő nap. Amennyiben a teljes kár tetten éréssel, lefoglalással vagy más módon megtérült, nem kell polgári jogi igényt bejelenteni. 4.1.3.2.A polgári jogi igény megjelölésénél a tényleges kárt kell figyelembe venni. Ennek meghatározásánál – az amortizáció figyelembevételével – a bűncselekménynyel érintett (megsemmisült, megrongálódott, eltulajdonított, stb.) dolog forgalmi, (ha ilyen dolog nincs forgalomban) a beszerzési értékét kell alapul venni. A rongálásnál az anyagárat is magában foglaló helyreállítási költség az irányadó. Környezeti kár esetében az érvényesíteni kívánt kártérítés elemei a következőek: tényleges kár, reparációs költségek, esetleges bírságok. A polgári jogi igény megjelölésénél a nettó összeget kell feltüntetni. A kárösszeg pontos meghatározását a bűncselekménnyel okozott kár helyreállítására, felmérésére, illetve egyébként megbecsülésére hatáskörrel rendelkező szervezeti egység jogosult, illetve köteles elvégezni. 4.1.3.3. A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy az elkövető (vádlott) és a sértett között polgári jogi, az okozott kár megtérülését célzó megállapodás jöjjön létre, a MÁV Zrt. sértetti pozíciójában a jogintézmény kiemelt jelentőséggel bír. Közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. 4.1.3.4. A feljelentést tevő szervezeti egység vezetője a Jogi Igazgatóság, illetve a sértetti jogok gyakorlására általa meghatalmazást kapott ügyvéd hozzájárulását követően a Be. rendelkezéseitől eltérően, kizárólag abban az esetben adhatja hozzájárulását az ügy közvetítői eljárásra történő utalásához, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a MÁV Zrt. sértett kárát személyesen megtéríteni, vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon jóvátenni és a közvetítői eljárás megindítását maga (vagy védője) indítványozza. A közvetítői megbeszélésen a Jogi Igazgatóság által – szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetőkkel való konzultációt követően – kijelölt (meghatalmazással rendelkező) személy köteles a MÁV Zrt.-t képviselni. A közvetítői eljárás során köthető megállapodás kötelező tartalmát a

1781

KÁRESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRIGÉNYEK ELBÍRÁLÁSÁRÓL szóló utasítás tartalmazza. 4.1.3.5.Nem adható hozzájárulás a közvetítői eljáráshoz, amennyiben a nyomozás az alábbi bűncselekmények elkövetését állapítja meg: Btk. 184. § A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (szándékos elkövetés esetén) Btk. 185. § Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Btk. 259. § Közveszélyokozás Btk. 260. § Közérdekű üzem megzavarása 4.1.4. Megkeresés 4.1.4.1. Amennyiben a büntetőügyben eljáró hatóság az eljárása során megkeresést küld, a feljelentést benyújtó szervezeti egység vezetője köteles a megkeresésben foglalt nyomozó hatóság által előírt kötelességnek az előírt határidőben eleget tenni. Amennyiben a megkeresésben kért adatszolgáltatás, intézkedés vagy bármely más eljárási cselekmény a szervezeti egység hatáskörét meghaladó intézkedést igényel, úgy a szükséges intézkedéseket az adott megkeresés tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője útján kell kezdeményezni. 4.1.4.2.A megkeresésre adott választervezetet annak elküldése előtt abban az esetben kell a Jogi Igazgatósággal véleményeztetni, amennyiben az ügy bonyolultsága vagy jelentősége azt indokolja. A választervezet elküldésére és annak elintézésére a feljelentésre vonatkozó határidők és eljárási szabályok az irányadóak. A nem MÁV Zrt. által tett feljelentésen alapuló megkeresések estén kizárólag a Jogi Igazgatóság – illetve egyes esetekben a Biztonsági Igazgatóság – jogosult kapcsolatot tartani az eljáró hatósággal. A Jogi Igazgatóság által megkeresett MÁV szervezeti egységek haladéktalanul, de legfeljebb 8 munkanapon belül kötelesek a megkeresésre válaszolni. A MÁV szervezeti egységek az általuk megküldött dokumentumokat teljességi nyilatkozat egyidejű megtételével szolgáltatják, amely igazolja, hogy az adott ügy vonatkozásában minden rendelkezésükre álló dokumentumot megküldtek. 4.2. Eljárási szabályok szabálysértések elkövetése esetén 4.2.1. A társaság valamennyi munkavállalója, amennyiben munkaviszonyával összefüggésben vagy munkavégzése során arról szerez tudomást, hogy a MÁV Zrt. sérelmére szabálysértést követtek el, illetve kíséreltek meg, haladéktalanul köteles munkáltatói jogkörgyakorlónak – ez utóbbi érintettsége esetén a munkáltatói jogkörgyakorló szolgálati felettesének – arról jelentést tenni a szabálysértési eljárás megindítása érdekében.

1782


4.2.2. Szabálysértési eljárást csak szabálysértés elkövetése esetén lehet kezdeményezni, szabálysértési feljelentés útján. 4.2.2.1. Közvetlen intézkedésnek rendzavarás és veszélyes fenyegetés esetén van helye. A fenti szabálysértések esetén az elkövetőt a szervezeti egység intézkedésre jogosult munkavállalója útján át kell adni az illetékes rendőri szervnek. A közvetlen intézkedésről feljegyzést (eseménykönyvi bejegyzést) kell készíteni. A közvetlen intézkedést követően külön szabálysértési feljelentést már nem kell tenni, azonban a szabálysértésről, illetve a közvetlen intézkedésről a vasútbiztonsági szervezetet értesíteni kell. 4.2.2.2. Személyi sérüléssel járó vasúti balesetek esetében, ahol feltehető, hogy akár a sérült, akár más, a balesetben érintett személy bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, a a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséről való tudomásszerzést követően (szabálysértések esetén figyelemmel a hat hónapos elévülési időre is) haladéktalanul feljelentést kell tenni a jelen utasításban foglalt szabályok szerint, kivéve, ha a feljelentést megtételére a jelen utasításban szabályozott eljárás szerint már sor került, illetve amennyiben a nyomozó hatóság hivatalból indít eljárást. 4.3. Vegyes rendelkezések 4.3.1. A feljelentésekről és az elrendelt nyomozásokról a szervezeti egység vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartást naptári évenként kell vezetni. Az ügyeket a MÁV Zrt-nél alkalmazni rendelt ügyiratkezelési szabályok betartásával, illetve ügyviteli alkalmazások (DMS) igénybevételével kell nyilvántartani. Az adott ügy a továbbiakban az irattárazásig kizárólag ezen az ügyszámon szerepelhet, az ügyintézés során szükségessé váló egyes kiadmányokat pedig alszámozással kell ellátni. A nyilvántartás rovatait a feljelentést követő későbbi intézkedések és cselekmények vonatkozásában értelemszerűen vezetni kell. Az adott ügyre vonatkozó ügyiratnak tartalmaznia kell, hogy a büntetőeljárás milyen bűncselekmény miatt és amennyiben ismert, ki ellen indult, melyik hatóság előtt, milyen fajtájú (határozat, ítélet, végzés) és milyen tartalmú döntéssel zárult. Tartalmaznia kell továbbá, hogy a bűncselekmény folytán a sértett MÁV Zrt.-t ért kár mekkora arányban és milyen úton térült meg és ki képviseli a sértett MÁV Zrt-t. 4.3.2. A 4.3.1. pontban foglalt kötelezettség nem érinti a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság meghatározott ügyekre külön utasításban szabályozott nyilvántartási kötelezettségét. 4.3.3. A feljelentés megtétele, a nyomozó hatósággal való együttműködés és a sértetti jogok gyakorlása, az

16. szám

ügyiratok és a nyilvántartás vezetése, valamint a Jogi Igazgatóság tájékoztatása és az eseménykönyvi jelentés elkészítése minden szervezeti egység vezetőjének kötelessége. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén munkáltatói felelősségre vonás kezdeményezhető. 5.0. HIVatkOzÁsOk, MódOsítÁsOk, HatÁlyOn kíVÜl HElyEzÉsEk 5.1. Hatályon kívül helyezések: Ezen utasítás hatályba lépésével a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló 1/2009. (I.16. MÁV Ért.2.) vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. 6.0. HatÁlybalÉPtEtÉs Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0. MEllÉklEt 1. sz. melléklet: Feljelentés minta Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

16. szám


1783

1. sz. melléklet

1784


16. szám

16. szám


1785

HElyEsbítÉs A MÁV-ÉVEK és a MÁV-ESÉLY programról szóló 30/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasításban adminisztrációs hiba miatt tévesen szerepel a 2013. március 20-ai dátum a 4.1.8 pontban, az 1. sz. mellékletben (A MÁV-ÉVEK programba való részvételre vonatkozó eljárásrend részben), illetve a 3. sz. mellékletben (A MÁV-ESÉLY programba való részvételre vonatkozó eljárásrend részben). A 4.1.8 pontban az alábbi szövegrészt kell alkalmazni: „A MÁV-ÉVEK programban való részvételre vonatkozó nyilatkozat munkáltatói jogkör gyakorló részére történő átadásának határideje legkésőbb a tervezett munkaviszony megszüntetését megelőző 6. munkanap, de legfeljebb a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulása időpontját megelőző hónap 20. napja, de legkésőbb 2013. december 15-e, melynek alapján kerülhet sor a megállapodás megkötésére.” Az 1. sz. mellékletben - A MÁV-ÉVEK programba való részvételre vonatkozó eljárásrend részben - az alábbi szövegrészt kell alkalmazni: „A MÁV-ÉVEK programban való részvételre vonatkozó nyilatkozat munkáltatói jogkör gyakorló részére történő átadásának határideje legkésőbb a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulása időpontját megelőző hónap 20. napja, de legkésőbb 2013. december 15-e, melynek alapján sor kerülhet a megállapodás megkötésére.” A 3. sz. mellékletben - A MÁV-ESÉLY programba való részvételre vonatkozó eljárásrend részben - az alábbi szövegrészt kell alkalmazni: „A MÁV-ESÉLY programban való részvételre vonatkozó nyilatkozat munkáltatói jogkör gyakorló részére történő átadásának határideje legkésőbb a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulása időpontját megelőző hónap 20. napja, de legkésőbb 2013. december 15-e, melynek alapján sor kerülhet a megállapodás megkötésére.”

1786


16. szám

MÁV VÁllalatI szabVÁny ÁtdOlGOzOtt kIadÁsa 12663/2013 MÁV Zrt. VMMSzK Szabványügyi Központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVsz 1382:2013 „Vasúti járművek fék-és egyéb acél légtartályainak felügyelete, időszakos vizsgálata és nyilvántartása” E 56 A szabvány hatálybalépésének időpontja: 2013. május 31. A szabványt a MÁV Zrt. VMMSzK Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9-15 óra, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni, vagy regisztrált felhasználók részére on-line úton letölthető. Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. fszt. 6. Telefon/Fax: városi: 511-3537 üzemi: 01/24-58 A kiadást engedélyezi: Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ Dr. Csiba József s.k. igazgató

16. szám


1787

szOlGÁlatI HatÁrÁtlÉPő ÉrVÉnytElEnítÉsE A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. által bachta tibor mozdonyvezető részére kiállított HZ001861 sz., 2017.09.03.ig érvényes szolgálati határátlépő a dolgozó munkaviszonyának megszűnésekor nem került leadásra. Fenti sorszámú szolgálati határátlépő érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Biztonsági Igazgatóság részére meg kell küldeni.

1788


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

Hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

16. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents