magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

10. szám

128. évfolyam

2013 március 29.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal

Oldal Utasítások

Egyéb közlemények

20/2013. (III. 29. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt tár929 saságok kockázatkezelési szabályzatáról.

MÁV Vállalati Szabvány kiadása

999

A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények

1000

21/2013. (III. 29. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 991 utasítás a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről. 22/2013. (III. 29. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vasúti utazási és felügyeleti igazolvány, valamint a Fel994 ügyeleti igazolvány2 kiadásának és használatának rendjéről.

Utasítások 20/2013. (III. 29. MÁV ÉRT. 10.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. És A MÁV zRT. pORTfOLIójÁbA TARTOzó kIjELöLT TÁRsAsÁGOk kOckÁzATkEzELÉsI szAbÁLyzATÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA Az 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és működtetni. Jelen utasítás célja ennek megfelelően

• a kockázatok tudatos kezelését és kontrolálását lehetővé tevő kockázatmenedzsment rendszer szabályozása, és • ezen kockázatmenedzsment rendszer működtetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási struktúra - kockázatmenedzsment eljárásrend - fenntartása, amely hosszú távon hozzájárul a vállalatcsoport üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén. Jelen utasítás a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leányvállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a társaságok kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a társaságuk specifikációjának megfelelően a Kockázatkezelési szabályzatukat.

930

2.0 HATÁLyTÁROzÁsA

A MÁV Zrt. Értesítője

És

fELELŐssÉG

MEGHA-

2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya

10. szám

egység vezetője a kockázatok kezelését magasabb vezetői szintre kizárólag abban az esetben helyezheti, ha a kockázatkezelés érdekében meghozandó, a kockázatmenedzsment eljárásrend alapelveivel megegyező intézkedés az érvényben lévő Döntési és Hatásköri Lista (a továbbiakban: DHL) alapján magasabb döntési szinthez tartozik. Amennyiben a MÁV Zrt. szintjén a kockázat kezelése érdekében meghozandó intézkedések elfogadása a Társaság tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának a hatáskörébe tartozik, úgy a tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának a tájékoztatása a MÁV Zrt. Igazgatóságának a hatásköre.

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére, valamint a MÁV Zrt.-nél mindenkor hatályos Portfoliókezelési szabályzat alapján a MÁV Koncessziós Kft. kivételével a MÁV Zrt. bázisportfoliójába tartozó összes társaságra1, valamint a szabad portfolióba tartozó társaságok közül a MÁV Informatika Zrt.-re, a MÁV Ingatlankezelő Kft.-re, a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re és a MÁV Vasútőr Kft.-re (a MÁV Zrt. és a portfolióba tartozó társaságok a továbbiakban együtt: tagvállalatok2).

A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok vonatkozásában a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos szintjén menedzselhető kockázatok kezelése a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.

Jelen utasítás nem terjed ki

3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA

• a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel összefüggő kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, valamint • a vagyoni kockázatok kezelését célzó biztosítási típusú kockázatáthárításra. Ugyancsak nem tárgya a jelen utasításnak a kockázatmenedzsment rendszer keretében végzett kockázatbeazonosítás során már fennálló negatív állapotok / körülmények (azaz a problémák) kezelése. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a tagvállalatok kockázatmenedzsment rendszerében feladatot ellátó összes munkavállalójára és vezető tisztségviselőjére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás igazgatóság vezetője felel. 2.3 kockázatkezelésért felelős vezetők, szervezeti egységek, illetve fórumok A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig annak a szervezeti egységnek a vezetője felel, ahol a kockázat felmerült, illetve ahol azt beazonosították. A szervezeti A MÁV Zrt. bázis portfoliójába tartozó portfolióelemek: MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., 2 Jelen utasítás értelmében a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetés, a Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás szervezet és a Projektiroda együtt, valamint a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei együtt, önálló „tagvállalatnak” tekintendők, ld. 3.15. pont. 1

3.1 kockázatmenedzsment rendszer A kockázatmenedzsment rendszer olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják • a tagvállalatok stratégiai és operatív céljaira kihatással lévő kockázatok, illetve a kockázatokat kiváltó eseményeknek a beazonosítását, • a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes módszertan alapján, • a szükséges válaszlépések meghatározását és • a válaszlépések eredményének a nyomon követését. 3.2 kockázatkezelés A kockázatkezelés - a kockázatmenedzsment rendszer keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján - a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magában foglaló tevékenységek összessége. 3.3 kockázatértékelés A kockázatértékelés a beazonosított kockázati események értékelését jelenti • nettó hatás, • nettó bekövetkezési valószínűség és • az alkalmazható kontrolleljárások alapján (lásd: 4.3.2 pont).

10. szám


3.4 A MÁV zrt. kockázatmenedzsment irányelve A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve (a továbbiakban: Irányelv; lásd: 1. sz. melléklet) bemutatja a MÁV Zrt. • legfőbb célkitűzéseit a kockázatmenedzsment rendszer kialakításával kapcsolatban, valamint • a kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázatmenedzsment alapelveit és eljárásait. Az Irányelvben képviselt kockázatkezelési filozófia a MÁV Zrt. menedzsmentje által központilag felügyelt kockázatmenedzsment rendszer alapja. Az aktuális Irányelvet a MÁV Zrt. a honlapján közzéteszi. 3.5 kockázat csoportok, kockázat kategóriák, kulcskockázatok A kockázatok négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek a tagvállalatoknál: a stratégiai-, a megfelelőségi, a pénzügyi- és a működési kockázatok szintjén. A különálló, de egymást átfedő kockázat csoportok különböző szervezeti igényekkel foglalkoznak és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak. A stratégiai-, a megfelelőségi- és a pénzügyi kockázatok az összes tagvállalatánál felmerülhetnek, egyes működési kockázatok azonban csak értéklánc-specifikusan rendelhetők hozzá a különböző tagvállalatokhoz. Az egyes kockázat csoportok tovább bonthatóak kockázati kategóriákba a tagvállalatok főbb (alap és funkcionális) tevékenységi folyamatai mentén. A kockázati kategóriákon belül részletezett kockázatok alkotják a tagvállalatok ún. kulcskockázatait. 3.6 kockázati események, a kockázat és a lehetőség fogalma A kockázati események olyan, egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódó potenciális jövőbeni események, amelyek bekövetkezése veszélyeztetheti a tagvállalatok rövid távú (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tagvállalatonként, illetve tagvállalaton belül szervezeti egységenként akár egymástól különböző kockázati események is beazonosíthatóak. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell külön foglalkozni. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon jövőbeni, bizonytalan események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a tagvállalatok által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is.

931

Amennyiben pozitív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint lehetőség definiáljuk (ilyen lehetőség lehet pl. egy opció lehívása). Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom negatív értelmében használja. 3.7 kockázati univerzum A Kockázati univerzum összeállításának a célja, hogy a kockázatmenedzsment rendszer résztvevői egy átfogó képet kapjanak a tagvállalatoknál potenciálisan fellépő azon kockázatokról, amelyek a felelős vállalatirányítás szempontjából fontosak lehetnek. A Kockázati univerzum egy olyan adatbázis, amely kiindulópontja a kockázatok beazonosításának. A Kockázati univerzum azokat a kulcskockázatokat tartalmazza kockázatcsoportok és kockázat kategóriák szerint bontásban, amelyekkel a tagvállalatoknak a működésük során potenciálisan szembe kell nézniük. A Kockázati univerzumban az egyes kulcskockázatok leírásánál példálózó felsorolásként - nem teljes körűen a lehetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek. Az utasítás kiadásának időpontjában érvényes Kockázati univerzumot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.8 Tagvállalati kockázati listák A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok tagvállalati kockázati listái a Kockázati univerzumból leszűrt kiindulási listák, amelynek a társaságok azon kiemelt kulcskockázatait tartalmazzák, amelyek az adott üzleti (pénzügyi) évben a tagvállalatok üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A MÁV Zrt. tagvállalati kockázati listáját a MÁV Zrt. Igazgatósága, a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok tagvállalati kockázati listáit az adott társaság menedzsmentje hagyja jóvá. 3.9 bruttó kockázat, nettó kockázat Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele nélkül fennálló kockázati kitettséget bruttó kockázatnak hívjuk. Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével fennálló kockázati kitettség a nettó kockázat. Jelen utasítás alapján a kockázatokat nettó szemléletben kell vizsgálni.

932


3.10 kockázatértékelési eszköz A kockázatértékelési eszköz a 4.3.2 pontban bemutatott pontozás alapján, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kockázati eseményeket a meghatározott kockázatértékelési kritériumok, illetve a tagvállalatok kockázatvállalási hajlandósága szerint. A kockázatértékelés egységes rendszerét tagvállalati szinten a kockázatértékelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé. • A MÁV zrt. szintű kockázatértékelési eszköz lehetővé teszi a Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás szervezet, a Pályavasúti üzemeltetés és a Projektiroda, valamint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségeinek aggregálását. • A MÁV zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatértékelési eszközei a társaság vasúti értékláncban elfoglalt helye, a társaság üzemi mérete, mérlegfőösszegének nagysága, illetve éves árbevételének figyelembe vételével kerül meghatározásra. Az utasítás kiadásának időpontjában érvényes kockázatértékelési eszközöket összevontan a 3. sz. melléklet tartalmazza. 3.11 kockázatvállalási hajlandóság, kockázati tűréshatár A kockázatvállalási hajlandóság a tagvállalatok kockázatokhoz való általános hozzáállását szemlélteti. Megmutatja, hogy a tagvállalatok milyen mértékben kívánnak bizonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A kockázati tűréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a tagvállalatoknak, azon belül a szervezeti egységeknek mindenféleképpen válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülő kockázatokra. A kockázati tűréshatárok a kockázatvállalási hajlandóságot elérő, illetve azt meghaladó kockázati kitettségeket jelentenek. 3.12 jelentésköteles limit A jelentésköteles limit a tagvállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási hajlandóságnak, valamint a jelen utasításban meghatározott kockázati tűréshatárnak megfelelően rögzíti azokat a nettó kockázat-kitettségi értékeket, amelyek elérése esetén időszakos, illetve ad-hoc (eseti) beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A jelentésköteles limitek a kockázati tűréshatárokat elérő, illetve azt meghaladó kockázati kitettségeket jelentenek.

10. szám

A jelentésköteles limitek az egyes tagvállalatokra különkülön kerülnek megállapításra annak figyelembe vételével, hogy egy-egy adott kockázat a vasúti értéklánc felsőbb szintjén kisebb fenyegetettséget jelent, mint ugyanaz a kockázat az értéklánc alacsonyabb szintjén. A jelentésköteles limitek értékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. 3.13 kockázatfelelősök Kockázatfelelősök a tagvállalatok munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője delegál meghatározott kulcskockázatok / kockázati események tekintetében a kockázatkezelési feladatok elvégzésére. A delegálás tényét a Tagvállalati kockázat koordinátorok felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell. Egy-egy kockázatfelelős több kulcskockázat (vagy kockázat kategória) vonatkozásában is kijelölésre kerülhet. 3.14 csoportszintű kockázat koordinátor A Csoportszintű kockázat koordinátor - a Humánerőforrás igazgatóság Szervezet és működéstámogatás (a továbbiakban: Szervezet és működéstámogatás szervezet) vezetőjének szakmai irányítása mellett • koordinálja a tagvállalatok kockázatmenedzsment munkáját, illetve • a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei vonatkozásában ellátja a Tagvállalati kockázat koordinátor feladatát is. A Csoportszintű kockázat koordinátor nevét és elérhetőségét a Tagvállalati kockázat koordinátorok részére meg kell adni. 3.15 Tagvállalati kockázat koordinátor A Tagvállalati kockázat koordinátor az adott tagvállalat menedzsmentje által kijelölt munkavállaló, aki • a tagvállalat vonatkozásában koordinálja a kockázatmenedzsment munkát, illetve • a Csoportszintű kockázat koordinátor munkájának támogatójaként közreműködik a kockázatmenedzsment eljárásrend alakításában. Jelen utasítás értelmében a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetés, a Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás szervezet és a Projektiroda együtt, valamint a MÁV Zrt. előbbieken kívüli, funkcionális szervezetei együtt önálló „tagvállalatnak” tekintendők, ezért az Általános vezérigazgató-helyettesnek a Pályavasúti üzemeltetés, a Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás és a Projektiroda szervezetek vonatkozásában ki kell jelölnie egy Tagvállalati kockázat koordinátort, aki a teljes pályavasúti folyamatokat átlátja. A MÁV Zrt.-n belül tehát

10. szám


két kockázat koordinátor feladata a kockázatmenedzsment munka végzése, de a munka összefogása a Csoportszintű kockázat koordinátor felelőssége. A Tagvállalati kockázat koordinátorok nevét és elérhetőségét a Csoportszintű kockázat koordinátor részére meg kell adni.

933

3.19 csoportszintű kockázati beszámoló A Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője félévente csoportszintű kockázati beszámoló (tájékoztató) formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati kockázat koordinátorok által jelentett kockázati események alakulásáról, valamint a kockázatmenedzsment rendszer működésének tapasztalatairól.

3.16 kockázatösszesítő, akcióterv-javaslat A tagvállalati kockázatfelelősöknek, mint a kockázatok folyamatgazdáinak féléves rendszerességgel kockázatösszesítő formájában kell beszámolniuk a Tagvállalati kockázat koordinátor felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek elérik az időszakos jelentésköteles limiteket és / vagy amelyeket az adott tagvállalat menedzsmentje, illetve a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos a számukra kijelölt. Szükség szerint a kockázatösszesítő része egy akcióterv-javaslat. Az akcióterv-javaslatban a kockázatfelelősök • röviden összefoglalják a kockázati esemény kezelésére alkalmas eljárásokat, • az akciótervek kidolgozásáért és azok végrehajtásáért felelős vezetők / munkatársak kijelölésére javaslatokat tesznek, végül • megbecsülik az akciótervek várható költségét, és azok megvalósításának várható ütemezését, befejezését. Az akcióterv-javaslatot a Tagvállalati kockázat koordinátor terjeszti jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére. 3.17 Intézkedési terv Az intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek következetes megvalósítása lehetővé teszi / teheti az adott kockázat eredményes kezelését. Az intézkedési terv elrendeléséről az akcióterv-javaslatok alapján a tagvállalat menedzsmentje dönt, kijelölve az azok kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. Az intézkedési terv mintáját az 5. sz. melléklet tartalmazza. 3.18 Tagvállalati kockázati beszámoló A Tagvállalati kockázat koordinátorok a hozzájuk beérkezett kockázatösszesítők alapján féléves rendszerességgel tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a Szervezet és működéstámogatás szervezet felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek elérik az időszakos jelentésköteles limit értékét.

3.20 Ad-hoc (eseti) kockázatösszesítő; ad-hoc tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámoló Ad-hoc (eseti) kockázatösszesítőt készítenek a szervezeti egységek vezetői a Tagvállalati kockázat koordinátor részére abban az esetben, ha a tagvállalatnál történt legutóbbi kockázatértékelés óta olyan új információk merültek fel, amelyek • eddig be nem azonosított kockázati esemény(ek) bekövetkezését valószínűsítik, illetve • már beazonosított kockázat(ok) kockázatkitettségi értékeit jelentősen növelik, s ezzel a kockázat kockázatkitettségi értéke eléri a tagvállalatra vonatkozó jelentésköteles limit értékét. Az ad-hoc kockázatösszesítő alapján készül az ad-hoc tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámoló. 3.21 Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés A Tagvállalati kockázat koordinátor negyedévente állítja össze a tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentést a tagvállalati menedzsment részére, amelyben röviden összefoglalja az aktuális negyedévben elfogadott és a már folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, valamint a lezárt intézkedési tervek eredményeit. A tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentést tájékoztató jelleggel a Szervezet és működéstámogatás szervezet részére is meg kell küldeni. 3.22 Éves kockázati térkép Az éves kockázati térkép a tagvállalati kockázati listában szereplő kockázatok hatását, valószínűségét, illetve a kockázatok kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg. Az Éves kockázati térképeket a II. félévi Tagvállalati kockázati beszámoló keretében kell összeállítani. A kockázati térkép mintáját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

934


10. szám

4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA

4.2 A kockázatmenedzsment rendszer résztvevői

Jelen utasítás a kockázatmenedzsment rendszer működésének szabályozásán keresztül elősegíti a tagvállalatoknál a kockázattudatos gondolkodás kialakulását és e gondolkodásmód napi munkafolyamatokba történő beágyazódását, valamint támogatja a tagvállalatok menedzsmentjét a kockázattudatos döntéshozatalban.

A kockázatmenedzsment rendszer résztvevőit és a rendszerben érvényesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 7. sz. melléklet mutatja be. A folyamatábrán bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a kockázatmenedzsment rendszer bevezetése, illetve működtetése önmagában sem a MÁV Zrt.-nél, sem a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leányvállalatok esetében nem indokolhatják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázatmenedzsment munkafolyamatában érintett munkatársak jelenlegi feladatai (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírásaik) egészülnek ki a kockázatmenedzsment teendőikkel.

4.1 A kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei A kockázatmenedzsment eljárásrend a következő alapelvekre épül: • A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a szervezeti egység vezetője felel, ahol a kockázat felmerült, illetve ahol a kockázat beazonosításra került. • A szervezeti egység vezetője a kockázatok kezelését magasabb vezetői szintre kizárólag abban az esetben helyezheti, ha a kockázatkezelés érdekében meghozandó intézkedés az érvényben lévő DHL alapján magasabb döntési szinthez tartozik. • Abban az esetben, ha a MÁV Zrt. szintjén a kockázat kezelése érdekében meghozandó intézkedések elfogadása a Társaság érvényben lévő Alapító Okirata értelmében a tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának a hatáskörébe tartozik, úgy erről a tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának a tájékoztatása a MÁV Zrt. Igazgatóságának a hatásköre. • A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok esetében kizárólag a MÁV Zrt., mint alapító / tulajdonos szintjén menedzselhető kockázatok kezelése a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik. • A tagvállalatoknak minden olyan kockázattal foglalkozniuk kell, amelyek elérik a kockázatvállalási tűréshatárt. Ezen belül a jelentésköteles limiteket elérő kockázati eseményekre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A tagvállalatok kockázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása kell, hogy álljon. A kockázatok kezelésének a költsége nem lehet nagyobb, mint az abból eredő haszon. • A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok esetében a jelen utasítás nem helyettesíti a különböző tagvállalatoknál az egyes kockázati események kezelésére kialakított belső kockázatkezelési vagy egyéb ilyen szabályzatokat, azonban ezen belső utasításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a jelen utasítással. • A kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő kockázatmenedzsment rendszert évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek megfelelően.

A kockázatmenedzsment rendszernek biztosítania kell, hogy • a tagvállalatok szervezeti egységei által beazonosított kockázati események a legtöbb információval rendelkező felelősökhöz (döntéshozói szintekhez) legyenek hozzárendelve a tagvállalatoknál érvényben lévő DHL figyelembe vételével, • a kockázatmenedzsment folyamat eredményei - a döntéshozatal támogatása érdekében - megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra kerüljenek az erre kijelölt döntési szintek felé. Amennyiben a rendszer alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, véleményekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a kockázatmenedzsment rendszer felsőbb szintjén lévő döntéshozó – élve döntéshozói felelősségével - nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, javaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljából a beszámoló készítője részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia és ismételten megküldenie a rendszer felsőbb szintjén lévő döntéshozó számára. 4.2.1 kockázatmenedzsment rendszer operatív szereplői A kockázatmenedzsment rendszer operatív szereplői: • kockázatfelelősök, • szervezeti egységek vezetői, • Tagvállalati kockázat koordinátorok, • Tagvállalat menedzsmentje, • Csoportszintű kockázat koordinátor, • Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője, • Humánerőforrás igazgató, • MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója és a • MÁV Zrt. Igazgatósága.

10. szám


4.2.1.1 kockázatfelelősök 4.2.1.1.1 A kockázatfelelősök kijelölése, a kockázatfelelősök együttműködése A kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfontosabb alapelve, hogy minden szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazonosításáért, értékeléséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különböző szervezeti egységek vezetőinek a szakterületükre vonatkozóan a kulcskockázatoknál beazonosított kockázati eseményeikhez kockázatfelelősöket kell kijelölniük a Tagvállalati kockázat koordinátorral egyetértésben. A kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment rendszer hierarchiájának alsó szintjén állnak, de az egész folyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel nekik van első kézből közvetlen rálátásuk arra, hogy egy-egy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a szervezeti egységükre, illetve a tagvállalatukra nézve. A kockázatfelelősök lehetnek a különböző szervezeti egységek azon vezető állású munkavállalói illetve kiemelt szakértői (ide nem értve a szervezeti egység első számú vezetőjét), akik a legtöbb információval és a legnagyobb rálátással rendelkeznek az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett. Egy-egy kockázatfelelős - munkaköréből adódóan - több kulcskockázatért (kockázat kategóriáért) is felelős lehet. Amennyiben a tagvállalatok olyan kockázati eseményeket azonosítanak be, amelyek a tagvállalaton belül több szervezeti egységet és / vagy több tagvállalatot is érintenek, akkor a kockázati eseményekhez delegált kockázatfelelősök a Tagvállalati kockázat koordinátorok közreműködésével kötelesek egyeztetni a kockázatkezelési feladataikról. Konszenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és felelősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányában javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására a kinevezésüket elrendelő vezető számára. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító kockázatfelelősnek kell megfogalmaznia a Tagvállalati kockázat koordinátorral és / vagy a Csoportszintű kockázat koordinátorral együtt. Tagvállalaton belül kezelendő kockázati esemény esetén a tagvállalat menedzsmentje, több társaságot érintő kockázati esemény tekintetében a Szervezet és működéstámogatás szervezet javaslata alapján a Humánerőforrás igazgató dönt a kockázatfelelős személyéről.

935

4.2.1.1.2 A kockázatfelelősök kockázatmenedzsment rendszerben meghatározott feladatai 1.) A kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események negyedévenkénti értékelése - a szervezeti egység vezetője által meghatározott határidőre - a 4.3.2 pont szerinti kockázatértékelési eszköz segítségével. 2.) Negyedévi rendszerességgel státuszjelentés formájában beszámolás a Tagvállalati kockázat koordinátor felé, a szervezeti egység vezetőjén keresztül. Amennyiben az adott kockázati • esemény kockázati megítélésében a negyedév folyamán változás nem állt be, úgy a következő negyedévi érékelésig a kockázati esemény - a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül további megkülönböztetett feladatot nem igényel. • eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték a kockázati tűréshatár alá esik, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény kockázatmenedzsment rendszerből történő törlésére (kivezetésére), de az adott kockázati esemény értékelését ettől függetlenül a következő negyedévben ismét el kell végeznie. Ha két egymást követő negyedévben ugyanolyan kockázatértékelési eredményre jut (azaz a második mérés is megerősíti az előző negyedévi eredményeket), akkor - amennyiben a Tagvállalati kockázat koordinátor, illetve a tagvállalat menedzsmentje ettől eltérően nem intézkedik - a következő negyedévtől az adott kockázati esemény értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében maradjon, azaz a kockázati esemény kockázati érékelése negyedévről negyedévre ismételten megtörténjen. • eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték – a vizsgált negyedévben romlik (a pontértékek emelkednek), s ezzel a kockázati esemény nettó kockázatkitettségi értéke eléri a jelentésköteles limit értékét, vagy – a jelentésköteles limit értékét az előző negyedévben már elérte, de a mostani mérés során legalább két egységgel magasabb értéket kap és / vagy eléri a skála maximumát3, úgy az adott kockázati eseményről tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét, aki ad-hoc kockázati beszámolót nyújt be a Tagvállalati kockázat koordinátoron keresztül a tagvállalat menedzsmentje részére.

936


• eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott negyedévben tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben4, illetve nem éri el a jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt figyelmet kell fordítani, de - a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül - ad-hoc kockázati beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat - a saját kockázatkezelési szabályzatának előírásai értelmében megkülönböztetett figyelemmel kísérje tovább. 3.) Féléves rendszerességgel kockázatösszesítő formájában kell beszámolniuk a Tagvállalati kockázat koordinátor felé azokról a kockázati eseményekről, amelyeket elérik az időszakos jelentésköteles limiteket és / vagy számukra a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos, illetve az adott tagvállalat menedzsmentje kijelölt. 4.) Az érintett szervezeti egység új kockázati eseményeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati kockázat koordinátor, a szervezeti egység vezetők, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasításban előírt felsőbb vezetői szintek felé. 4.2.1.2 szervezeti egységek vezetői A szervezeti egységek vezetőinek a kockázatmenedzsment rendszerben meghatározott feladatai: 1.) Kockázatfelelősök kinevezése. 2.) Az érintett szervezeti egység kockázati eseményei teljes körű beazonosításának biztosítása, a kockázati események aktualizálása, a kockázatfelelősök kockázatmenedzsment teendőinek nyomon követése, valamint szakmai támogatása és kontrollja.. 3.) Ad-hoc (eseti) kockázatösszesítők és kockázati beszámolók készítése a Tagvállalati kockázatkoordinátor részére. 4.) A szervezeti egység kockázatfelelőse(i) által elkészített státuszjelentések ellenőrzése és jóváhagyása, valamint a Tagvállalati kockázat koordinátor által összeállított tagvállalati kockázati státuszjelentések véleményezése. 5.) A tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok évenkénti felülvizsgálata.

10. szám

4.2.1.3 Tagvállalati kockázat koordinátor A Tagvállalati kockázat koordinátor az adott tagvállalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, koordinálja a tagvállalat kockázatkezelési munkáját, és részt vesz a kockázatmenedzsment rendszer alakításában. A Tagvállalati kockázat koordinátor kockázatmenedzsment rendszerben meghatározott feladatai: 1.) A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosításának és kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása. 2.) A kockázatfelelősök tevékenységének összehangolása és támogatása a kockázatkezelésben. 3.) Az időszakos kockázatösszesítők összeállítása és elemzése félévente. 4.) Tagvállalati kockázati beszámoló elkészítése, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintű kockázat koordinátor felé. 5.) Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés összeállítása negyedévenként a tagvállalat menedzsmentje, valamint a Csoportszintű kockázat koordinátor részére. 6.) A szervezeti egységek vezetői által készített ad-hoc kockázati beszámolók soron kívüli elemzése és a kockázatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére. 7.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomására jutott kockázati információk folyamatos nyomon követése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, illetve a Csoportszintű kockázat koordinátor felé. 8.) Javaslattétel a Szervezet és működéstámogatás szervezet felé a Kockázati univerzum, a tagvállalati kockázatértékelési eszköz és az Éves kockázati térkép módosítására, azok éves felülvizsgálata során. 9.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a szervezeti egységek vezetői felé.

Azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző negyedévinél a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re. 4 Pl. a nettó kockázat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról 4-re változik. 3

10. szám


10.) Közreműködik a kockázatok beazonosításával foglalkozó munkamegbeszélések megszervezésében, a beazonosításhoz szükséges munkaanyagok elkészítésében, és összeállítja az értékeléshez szükséges kérdőíveket. 11.) Támogatja a tagvállalat által a MÁV Zrt. vezetői fórumai (MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói értekezlet, MÁV Zrt. Igazgatóság, MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága) elé kerülő előterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek az összeállítását. 12.) Közreműködik a tagvállalati üzleti tervek, valamint a negyedéves és féléves kontrolling beszámolók kockázatelemzési fejezeteinek az összeállításában. 13.) Figyelemmel kíséri az Intézkedési tervek státuszát. 4.2.1.4 Tagvállalat menedzsmentje A tagvállalat menedzsmentjének kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetésének / működésének támogatása, az eljárásrend következetes alkalmazásának biztosítása, valamint a kockázatmenedzsment folyamat felügyelete és irányítása a tagvállalat szintjén. 2.) A kockázattudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén. 3.) A Tagvállalati kockázat koordinátor kinevezése. 4.) A Tagvállalati kockázat koordinátor által félévente összeállított tagvállalati kockázati beszámoló véleményezése és jóváhagyása. 5.) A Tagvállalati kockázat koordinátor által szükség esetén összeállított ad-hoc kockázati beszámoló véleményezése és jóváhagyása. 6.) Szükség esetén intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. 7.) A kockázatösszesítők szerves részeként összeállított akcióterv-javasatok és intézkedési tervek véleményezése, illetve jóváhagyása. A 4.) - 7.) pontokban említett dokumentumokat, valamint a tagvállalati kockázati listát és a tagvállalat szintjén értelmezett kockázati tűréshatárt a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felső vezető hagyja jóvá. A jóváhagyó vezető személyét úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az összeférhetet-

937

lenségi szabályoknak (azaz nem kerülhet arra sor, hogy a kockázatkezelés során valamelyik vezető a saját munkáját hagyja jóvá). A MÁV Zrt. funkcionális szervezeti egységei esetében a Humánerőforrás igazgató, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, a Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás szervezet és a Projektiroda vonatkozásában az Általános vezérigazgató-helyettes a jóváhagyó vezető. 4.2.1.5 csoportszintű kockázat koordinátor A Csoportszintű kockázat koordinátor kockázatmenedzsment rendszerben meghatározott feladatai: 1.) Kockázatmenedzsment rendszer végrehajtásának összehangolása, csoport szinten a kockázattudatos magatartás támogatása. 2.) Közreműködés a kockázatmenedzsment rendszer csoport szinten egységes módszereinek és eszközeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában. 3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök kidolgozása a Tagvállalati kockázat koordinátorok együttműködésével; a Tagvállalati kockázat koordinátorok támogatása a kockázatmenedzsment teendőik ellátásában, valamint a kockázatmenedzsment rendszer egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában. Több tagvállalatot érintő kockázatok esetében a kockázatfelelősök kijelölésére javaslatot tesz. 4.) Javaslattétel a Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője részére a kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Irányelv, kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, jelentésköteles limitek, kockázatértékelési eszköz) időszakos felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére. 5.) A tagvállalati kockázati beszámolók összegyűjtése, azok szakmai kontrollálása, a kockázati kitettségek csökkentése érdekében meghozott menedzsment intézkedések véleményezése. 6.) Csoportszintű kockázati beszámolók elkészítése félévente a tagvállalati kockázati beszámolók aggregálását követően. 7.) Ad-hoc csoportszintű kockázati beszámolók összeállítása és benyújtása véleményezésre a Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője részére. 8.) Éves kockázatkezelési értekezletek megtartása a Tagvállalati kockázat koordinátorokkal együttműködésben a kockázatmenedzsment rendszerbe bevont tagvállalatoknál külön-külön.

938


10. szám

9.) A MÁV Zrt. funkcionális szervezetei vonatkozásában a Tagvállalati kockázat koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintű kockázat koordinátor, mint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek Tagvállalati kockázat koordinátora, a Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetőjének számol be a 4.2.1.3 pontban foglalt feladatai ellátásáról.

2.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának szakmai támogatása.

4.2.1.6 szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője

4.) Több tagvállalatot, illetve a MÁV Zrt.-én belül több szervezeti egységet érintő kockázati esemény tekintetében - megegyezés hiányában - a kockázatfelelős(ök) kijelölése.

A Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetőjének - mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehatójának - meghatározott feladatai:

3.) A Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetőjének, mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehajtójának a szakmai irányítása.

4.2.1.8 MÁV zrt. Elnök-vezérigazgatója

1.) A Humánerőforrás igazgató szakmai munkájának a támogatása, a Csoportszintű kockázat koordinátor szakmai munkájának a felügyelete.

A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának, mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának a feladatai:

2.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Irányelv, kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, jelentésköteles limit, kockázatértékelési eszköz) módosítására.

1.) Az Irányelvben lefektetett alapelvek alkalmazásának biztosítása.

3.) A megkülönböztetett jellel ellátott kockázati események (lásd: 4.3.2.1.4 pont) kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról vagy elvetéséről szóló döntés meghozatala. 4.) A tagvállalati- és a csoportszintű kockázati beszámolók jóváhagyása és visszacsatolása a Tagvállalati kockázat koordinátorok részére. 5.) Több tagvállalatot érintő, illetve csoport szinten kezelhető, újonnan beazonosított kockázat esetében javaslattétel a Humánerőforrás igazgató részére a kockázatfelelős személyéről. 6.) A MÁV Zrt.-nél adódó „lehetőség” esetén javaslattétel az Elnök-vezérigazgató részére a megteendő további lépésekről. 7.) A kockázatok beazonosításával foglalkozó munkamegbeszélések megszervezése, a kockázat beazonosításhoz szükséges munkaanyagok jóváhagyása. 8.) A MÁV Zrt. vonatkozásában az éves kockázatértékelési értekezlet megszervezése és az értekezleten a moderátori feladatok ellátása. 4.2.1.7 Humánerőforrás igazgató A Humánerőforrás igazgató kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatkezelési szabályzat kidolgozása és karbantartása.

2.) A kockázatmenedzsment rendszer alappilléreire (Irányelv, kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, jelentésköteles limit, kockázati tűréshatár, kockázati hajlandóság, kockázatértékelési eszköz) történő javaslattétel a MÁV Zrt. Igazgatósága részére. 3.) A Csoportszintű kockázat-, illetve ad-hoc beszámolók jóváhagyása, a szükséges intézkedések elrendelése a beszámolókban foglaltak figyelembevételével. 4.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv kidolgozásának elrendelése a tagvállalatok menedzsmentje, szervezeti egység vezetők, illetve kockázatfelelősök felé. 5.) A MÁV Zrt. Igazgatóságának tájékoztatása abban az esetben, ha a MÁV Zrt. szintjén a kockázat kezelése érdekében meghozandó intézkedések a Társaság érvényben lévő Alapító Okirata értelmében a tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának a hatáskörébe tartoznak. 4.2.1.9 MÁV zrt. Igazgatósága A MÁV Zrt. Igazgatóságának a feladatai: 1.) A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt leányvállalatok kockázatmenedzsment folyamatának felügyelete és irányítása, valamint a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek (Irányelv, kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, jelentésköteles limit, kockázati tűréshatár, kockázatvállalási hajlandóság, kockázatértékelési eszköz) jóváhagyása.

10. szám


2.) A tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlójának tájékoztatása abban az esetben, ha a Társaság érvényben lévő Alapító Okirata értelmében a kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések elfogadása a tulajdonosi jogok gyakorlójának hatáskörébe tartozik. 4.2.2 A kockázatmenedzsment rendszer egyéb résztvevői A kockázatmenedzsment rendszer egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehajtásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kockázatmenedzsment rendszer eredményes és hatékony működéséhez. 4.2.2.1 belső ellenőrzés A MÁV Zrt. Belső ellenőrzési főosztályának, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek feladata a kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatban a kockázatkezelés és a kockázatmenedzsment folyamat független nyomon követése. Amennyiben a tagvállalatoknál a Tagvállalati kockázat koordinátor szervezetileg a belső ellenőrzési egységhez tartozik, úgy - az összeférhetetlenségi előírások betartása érdekében - az adott tagvállalatnál a kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a MÁV Zrt. Belső ellenőrzési főosztályának kell ellátnia. A kockázatokra vonatkozó információk minél teljesebb tagvállalati szintű áttekintése érdekében a belső ellenőrzés és a kockázatmenedzsment együttműködésére van szükség. Ennek keretében a belső ellenőrzésnek meg kell kapnia a kockázatmenedzsment rendszer eredményeit, hogy azokat figyelembe vehesse az éves audit tervének összeállításakor, illetve a vizsgálatai során feltárt lényeges kockázatokról a belső ellenőrzésnek is információt kell adnia a kockázatmenedzsment számára. Ennek érdekében mind a Belső ellenőrzés, mind a Csoport kockázat koordinátor kölcsönösen megküldik egymásnak az általuk készített negyedéves, illetve féléves beszámolókat. 4.2.2.2 A MÁV zrt. és a tagvállalatok felügyelő bizottsága A kockázatmenedzsment rendszerbe bevont tagvállalatok menedzsmentjének, illetve ügyvezetésének - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény értelmében a felügyelő bizottságok részére biztosított általános ellenőrzési funkcióra tekintettel - egy erre irányuló megkeresés esetén be kell számolniuk a tagvállalatok Felügyelő Bizottsága részére a kockázatmenedzsment folyamat eredményeiről, illetve a tagvállalatok aktuális kockázati kitettségéről.

939

4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egymásra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fő lépést tartalmaz: • a kockázatok beazonosítását, • a kockázatok értékelését, • a kockázatokra adott válaszlépéseket, és • a kockázatok felülvizsgálatát. Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. 4.3.1 A kockázatok beazonosítása 4.3.1.1 A kockázatok beazonosításának előfeltétele A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a tagvállalatok célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű (stratégiai) célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig. A hatékony kockázatmenedzsment rendszer működtetése érdekében amennyiben ez lehetséges, a mérhető célkitűzéseket kell figyelembe venni. Ez megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok azonosítását és azok elemzését. A kockázatok beazonosításának folyamatában külön figyelmet kell fordítani a következő szempontokra is: • a kockázatok beazonosításánál nem a kockázatok hatását, hanem a kulcskockázathoz tartozó kockázati eseményt kell meghatározni, • a beazonosítás idején fennálló (és a kockázatkezelés látókörében eddig nem szereplő) problémák kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsment rendszernek; a beazonosítás idején fennálló ilyen negatív hatású esemény a kockázatmenedzsment szempontjából csak akkor érdekes, ha a stratégiai időtávon belül az ismételt bekövetkezése valószínűsíthető, • nem kell beazonosítani a célkitűzéseket nem érintő kockázati tényezőket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerűsége, akkor kockázatként nem lehet megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül közlekednek, mert ennek nincs következménye (hatása)

940


a célkitűzésre; ellenben tárgya lehet ez a kockázat egy utas-megelégedettségi kockázatfelmérésnek), • a kulcskockázatok elnevezésénél kerülni kell az olyan megfogalmazást, ami tulajdonképpen a célkitűzés el nem érését fejezi ki (pl.: ha a vizsgált cél a menetrend időbeni összeállítása, akkor helytelen az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy „a menetrend nem készül el időre”, mert ez a célkitűzésünk / elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kockázati megnevezés (kategória) ebben az esetben: „a menetrend összeállítása”; s a kockázat leírásánál példálózó felsorolásként már szerepelhet a „menetrend nem készül el időre” megfogalmazás). 4.3.1.2 A kockázatok beazonosításának eszközei A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a tagvállalatok fő célkitűzéseinek tükrében. A kockázatok beazonosításánál kétféle megközelítés alkalmazható: • a kockázatvizsgálat, és • a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a Szervezet és működéstámogatás szervezet, valamint a tagvállalat vezető munkatársai részvételével, mely munkacsoport feladata, hogy felmérje a tagvállalat összes releváns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó - a célkitűzéseket veszélyeztető - kockázatokat. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, illetve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek áttekintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapítani a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat. A kockázati önértékelés során a tagvállalat valamennyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez két módon történhet: a Szervezet és működéstámogatás szervezet és a tagvállalat menedzsmentje által összeállított kérdőívek segítségével, vagy a Szervezet és működéstámogatás szervezet által kezdeményezett munkamegbeszélések során. A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különböző módjai közül. 4.3.1.3 A kockázati kategóriák és a kulcskockázatok meghatározása A MÁV Zrt. és a tagvállalatok által beazonosított egyes kockázatok nem függetlenek egymástól, hanem bizonyos szempontok alapján különböző csoportokba, ka-

10. szám

tegóriákba sorolhatóak be. A Kockázati univerzumban szereplő kockázati kategóriák és kulcskockázatok az iparági (szektor) specifikus benchmark adatok, valamint a kockázatmenedzsment rendszer eddigi tapasztalatai felhasználásával kerültek meghatározásra. A kockázatmenedzsment munkafolyamatok végzése során - az egységes kockázati nyelv biztosítása céljából - a Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok alkalmazása kötelező. A kockázatmenedzsment munka első lépése minden évben a Kockázati univerzum felülvizsgálata. 4.3.1.4 A tagvállalati kockázati listák meghatározása A Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok közül kerülnek kiválasztásra a tagvállalati kockázati listák, melyek az adott üzleti (pénzügyi) évre vonatkozóan, az üzleti év célkitűzéseinek figyelembe vételével tartalmazzák a tagvállalatok kiemelt kulcskockázatait. A tagvállalati kockázati listákat a Kockázati univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani (kiválasztani) és a Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetőjével, valamint az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum 25-30 kulcskockázatnál több kockázat ne kerüljön egyszerre kiválasztásra, mert ennél több kockázati kategória a kockázatmenedzsment munka elaprózódásához vezethet. A kulcskockázatok kiválasztása kérdőívek segítségével történik a szervezeti egységek vezetői, a kockázatfelelősök és a kockázat koordinátorok által, önállóan, vagy munkaértekezlet keretében. A beérkezett, vagy a munkaértekezleten kitöltött kérdőíveket a Csoportszintű kockázat koordinátor a Tagvállalati kockázat koordinátorok segítségével összegzi, kiszűrve az esetleges ismétlődéseket. A szűrésen átesett és jóváhagyott kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események értékelése a 4.3.2 pontban foglaltak szerint történik. 4.3.2 A kockázatok értékelése A kockázatok beazonosítását követően kerülhet sor a kockázatok értékelésére. Míg a legtöbb kockázati esemény hatása forintban számszerűsíthető, addig néhány kockázati esemény értékelése forintalapon nem, vagy csak nehezen értelmezhető (pl. hírnevet érintő kockázati események értékelése). A kockázati események összehasonlíthatósága érdekében ezért szükséges, hogy • az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását figyelembe vegye, • az értékelés eredményeit olyan módon rögzítsék, hogy az lehetővé tegye a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését,

10. szám


• az értékelés során válasszák szét a még kezdeti, nem kezelt, és már egy kockázatkezelési folyamat után viszszamaradt kockázatokat. 4.3.2.1 kockázatértékelési kritériumok A tagvállalatoknak a kockázati listákban szereplő kockázati eseményeket • nettó hatás, • nettó bekövetkezési valószínűség és • az alkalmazott kontrolleljárások hatékonysága hármas szempontrendszere szerint kell értékelniük. Egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték az összes értékelő által adott értékek egyszerű, egész számra kerekített számtani átlaga. 4.3.2.1.1 nettó hatás A nettó hatás azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény bekövetkezése milyen hatással van a tagvállalat cash-flowjára vagy eredményére, illetve milyen mértékben befolyásolja a tagvállalat céljainak elérését, eredményességét. A nettó hatás értékét meg kell határozni - amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következménye hozzávetőlegesen számszerűsíthető - az éves cash-flow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt forintban kifejezett hatása szempontjából, illetve számszerűsíthetőség hiányában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). A kockázat nettó hatásának értékelését az utasítás 3. sz. mellékletében szereplő Tagvállalati kockázatértékelési eszközök A1)-A3) táblái által meghatározott 1 - 5 fokozatú skálán is el kell végezni: • 1 = a kockázati esemény hatása minimális a tagvállalat életére, a tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek; • 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak; • 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek; • 4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni; • 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek.

941

Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind mennyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak minőségi ismérvek segítségével értékelhetőek. Jól definiált (helyesen „beárazott”) kockázatértékelési eszköz esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítségével ugyanolyan eredményre (a hatás skálán ugyanolyan kockázati kitettség megállapítására) kell jutni. Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es értékhez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt forintértékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól ig határok (értékek). Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerűsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérnek / eltérhetnek egymástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfőösszegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva. 4.3.2.1.2 nettó valószínűség A nettó valószínűség azt az értéket mutatja, hogy mekkora az adott - az előző pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró - kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (3 - 5 évben) a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével. A kockázati események nettó valószínűségét a Tagvállalati kockázatértékelési eszközök B) táblája alapján (3. sz. melléklet) 1 - 5 fokozatú skálán kell értékelni: • 1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a tagvállalat életében; • 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 - 5 évben már egyszer-kétszer előfordult; • 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; • 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; • 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 3 - 5 évben. 4.3.2.1.3 nettó kockázatkitettség A nettó kockázatkitettség azt az értéket mutatja, hogy mekkora a tagvállalat adott - az előző két pontban értékelt - kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége (3-tól - 15-ig terjedő skálán) a kontrolleljárások figyelembevételével.

942


A nettó kockázatkitettség = 2xhatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maximális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás értéke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatkitettség = 2x4+3 = 11). Kockázatmenedzsment rendszer szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen utasítás alapján csoport szinten kockázati tűréshatárként a 9 pontértéket elérő, illetve azt meghaladó nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményeket kell figyelembe venni. A 9 pontérték alatti nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a tagvállalati kockázatvállalási hajlandóság figyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak ítéli. Egy-egy kockázati esemény megítélése • akkor értékelődik fel a kockázatértékelés szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 9-es értéket eléri, vagy meghaladja; illetve • akkor kerül ki a kockázatkezelés látóköréből, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a 9-es érték alá kerül, függetlenül az adott kockázati esemény kontrollkörnyezeti értékétől. 4.3.2.1.4 Alkalmazott kontrolleljárások (a kontrollkörnyezet értéke) A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kontrolleljárások a tagvállalatoknál, milyen lehetőség van a kontrolleljárások (alapvetően a megelőző és az utasítás jellegű kontrollok esetében azok) mennyiségi és minőségi elmélyítésére a kockázatfelelős, illetve az Alapító (tulajdonos) oldaláról: • 1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt; • 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel; • 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell; • 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása); • 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment

10. szám

(szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. Amennyiben a kockázatértékelés során a tagvállalat, a szervezeti egység kockázatértékelésbe bevont munkatársai (alapvetően a külső kockázatok esetében) a kontrollkörnyezet értékét azért tartják alacsony szinten (1-es, illetve 2-es értéken), mert tagvállalati szinten nincs ráhatásuk a kontrolleljárásokra, úgy az adott kockázati esemény kockázatértékelésénél ezt a kontrollérték külön csillaggal történő megjelölésével kell jelezniük (pl. 1*, 2*). Azonos nettó kockázatkitettséggel rendelkező kockázatok közül a magasabb kontrollkörnyezeti értékekkel bíró kockázatok kockázatkezelésére kell nagyobb figyelmet fordítani (annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak kontrollkörnyezeti értéke). A megkülönböztetett jellel (csillaggal) ellátott kockázati események kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról a Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője dönt a Csoportszintű kockázat koordinátor, illetve a Tagvállalati kockázat koordinátorok javaslatai alapján, a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értékének a figyelembe vétele mellett. 4.3.2.2 kockázatok értékelése és dokumentálása A kockázatok értékelése szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés időpontjában az értékelést végző szervezeti egység a rendelkezésre álló információk, valamint szakértelme és szakmai gyakorlati ismeretei alapján kell, hogy elvégezzen. A kockázatok értékelése minden esetben a szervezeti egységek vezetői vagy kijelölt munkatársai, illetve a kockázatfelelősök által egyénileg történik az éves kockázatértékelési munkaértekezlet keretében az ún. kockázatértékelő lapok kitöltésével (lásd: 8. sz. melléklet). Amennyiben egy-egy kockázati esemény vonatkozásában a kockázatértékelés eredménye szignifikáns eltérést mutat (3 vagy annál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázat koordinátor moderátori irányítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő álláspontokat ütköztetni, röviden indokolni az érékelés során figyelembe vett szempontokat. Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szakmai álláspontokat a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázat koordinátoroknak tudomásul kell venniük.

10. szám


943

A kockázatértékelő lapon egyszerre több kockázati esemény is értékelhető. A kockázatértékelő lapok összesítése, feldolgozása a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázat koordinátorok feladata.

A kockázatokra adott válaszlépések négy alapvető formáját lehet alkalmazni a tagvállalatok részéről.

A kockázatértékelés dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy-egy kockázati esemény értékelésére már többször is sor kerülhetett. Ennek tükrében „eredendő” kockázat alatt az újonnan beazonosított (és értékelt), de még nem kezelt kockázatot kell érteni, amelyre a tagvállalatoknak megfelelő módon kell reagálniuk. A „maradvány” kockázat ezzel szemben, a kockázat csökkentésére tett válaszlépések után még fennálló, olyan mértékű kockázati szint, ami lehetőség szerint a tagvállalat kockázati tűréshatárán belül helyezkedik el.

A kockázatok megtartásáról / elviseléséről beszélhetünk akkor, ha a szervezeti egység kialakult működési rendje olyan, hogy a napi működése során minden beavatkozás nélkül automatikusan kezeli a felmerülő kockázatait, ezért nincs szükség külön beavatkozásra, a belső kontroll rendszerek automatikusan működnek.

Maradvány kockázat értékelése (azaz a kockázati esemény ismételt értékelése) során a kockázatértékelő lapon az előző értékelés eredményét is fel kell tüntetni, mely a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázat koordinátorok feladata. Ily módon biztosított, hogy a menedzsment képet kapjon a kockázathoz tartozó kockázati kitettség értékének elmúlt évi / negyedévi változásáról. 4.3.2.3 kockázati prioritások A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a tagvállalat számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati esemény bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb prioritású kockázati eseményeket folyamatosan figyelni kell és a tagvállalat menedzsmentjének magasabb szintjein kell foglalkozni velük. A kockázatmenedzsment rendszer jelen fázisában a tagvállalatok kockázati tűréshatárai között nincs különbség, az egységesen 9-es pontérték. A kockázatmenedzsment munka előrehaladtával, a kockázatkezelési tapasztalatok további rendelkezésre állása után lehetőség lesz arra, hogy a tagvállalati kockázati prioritások eltérjenek. 4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések A kockázati események beazonosítása és kiértékelése tulajdonképpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előkészítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket.

4.3.3.1 A kockázatok megtartása / elviselése

Kockázatok megtartása / elviselése fennáll akkor is, ha a szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a kockázatait, de nincs lehetősége azok kezelésére, illetve ha a kockázatok elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. A fenti esetekben válaszreakcióként javasolt tervet kidolgozni a kockázati esemény bekövetkezésekor jelentkező hatások kezelésére (enyhítésére). A kockázatok megtartásának / elviselésének előző bekezdésekben megfogalmazott eseteit a Csoportszintűés a Tagvállalati kockázat koordinátor javaslata alapján a tagvállalat menedzsmentje engedélyezheti. 4.3.3.2 A kockázatok kezelése A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó válaszlépés a kockázatok kezelése, mert döntő többségében a kockázatos tevékenységek nem szüntethetőek meg, illetve nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kontrollrendszer célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázati térképen (a kockázatkezelési mátrixban) jobbról balra, illetve fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezkedését. Jelen utasítás a kockázatokra adott válaszlépések közül a kockázatok kezelésére irányul. Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg (a kontrolleljárások alatt itt azoknak a megteendő intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkenthető): • a „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos események megvalósulási lehetőségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezőtlen esemény megelőzése, annál fontosabb a megfelelő preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmű elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.).

944


• a „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kívánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is). • az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeli ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások). • a „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okanak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után fejtik ki a hatásukat, ezért kizárólag abban az esetben használhatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jövőbeni megelőzésében játszanak szerepet. Fenti kontrolleljárások közül bármelyiket is alkalmazza a tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy a válaszintézkedése arányban legyen a kockázat mértékével. Mivel minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga szükséges költségei, ezért lényeges, hogy ezek a költségek ne haladják meg a kockázat elhárításából származó eredményt. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok teljes megszüntetése. 4.3.3.3 A kockázat áthárítása / átadása A kockázatok áthárítása / átadása révén a kockázat bekövetkezésének valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye megváltozik. Ilyen tipikus kockázat átadási konstrukció a fedezeti ügyetek, illetve biztosítások kötése; azonban a 2.1.1 pontban foglaltak alapján az ilyen kockázat áthárítási / átadási konstrukciók nem tárgyai a jelen utasításnak. 4.3.3.4 A kockázatos tevékenységek befejezése Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység felhagyásával (felszámolásával). A tagvállalatok esetében ez csak nagyon korlátozottan alkalmazható kockázatkezelési válaszlépés lehet. A kockázatkezelésnek ez a módja kizárólag a tagvállalat DHL szerinti döntési szintjén, illetve döntési szinteket meghaladó esetekben a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának az engedélyével történhet.

10. szám

4.3.3.5 A lehetőségek kihasználása A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes figyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak és a kedvező körülmények kiaknázása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai). Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockázatok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekről. MÁV Zrt.-nél fellépő lehetőség esetén a Szervezet és működéstámogatás vezetőjének kell javaslatot adni a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére a megteendő további lépésekről. 4.3.4 A kockázatok felülvizsgálata A MÁV Zrt. és a leányvállalatai céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes tagvállalatok, azon belül a szervezeti egységek, illetve munkavállalók céljai szorosan kapcsolódnak a MÁV Zrt. legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetőek. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősséget is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépülhet a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült - csak időszakos feladattá válik. Ennek a folyamatnak az egyik fontos vetülete a kockázatok rendszeres felülvizsgálata. 4.3.4.1 A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandóan változik, ezért a kockázatkezelési folyamat fontos eleme a kockázatok folyamatos és rendszeres felülvizsgálata, amelynek alapvetően két célja van: • a változások megfigyelése a tagvállalatok kockázati profiljában: a felülvizsgálat során fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázati események bekövetkezésének valószínűsége, illetve azoknak a tagvállalatokra gyakorolt hatása. A változások megfigyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások meghatározására, a tagvállalatok kockázati tűrőképességének megváltoztatására.

10. szám


• a tagvállalatokon belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a felmérése: meg kell vizsgálni, hogy a tagvállalatokon belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll folyamat. Vizsgálni kell továbbá az elrendelt intézkedési tervek végrehajtását is. A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felülvizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek közül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési rendszer működése érdekében. A kockázatok beazonosítása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgálata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kockázatkezelés eredményeképp milyen változások figyelhetőek meg a tagvállalat kockázati profiljában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról. Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tudja e célok elérését, szükséges, hogy: • a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön, • a beazonosított kockázatok megfelelő gyakorisággal átértékelésre kerüljenek, • az újonnan jelentkező kockázatok beazonosításáról, vagy a már ismert kockázatok kockázatkitettségi értékének emelkedéséről szóló információ a megfelelő kompetenciával rendelkező vezetői szint tudomására jusson annak érdekében, hogy intézkedés születhessen a kockázatkezelés elrendeléséről. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra, amely egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapasztalatok figyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, beépítése a felülvizsgálat alkalmával adott kockázati tényező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét. 4.3.4.2 A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelősei A felülvizsgálat eszközei hasonlóak a kockázat beazonosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosításánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatában is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehetőség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmérséklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek (kockázatfelelősök) beszámoltatására is.

945

A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelős személyek, szervezeti egységek látják el. Munkájukhoz segítséget nyújthatnak a tagvállalatok belső ellenőrzésért felelős szervezeti egységei is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés munkája sem a menedzsment kockázati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelési folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti. 4.3.5 A kockázatmenedzsment rendszer további tényezői Ebben a fejezetben azok az egyéb, a kockázatmenedzsment rendszert érintő területek kerülnek bemutatásra, amelyek ugyan fontos szerepet játszanak, azonban a kockázatmenedzsment rendszernek közvetlenül nem részei. A hatékony kockázatmenedzsment rendszerhez viszont elengedhetetlen, hogy ezeket a területeket is figyelembe vegyék és megvizsgálják a tagvállalatok. 4.3.5.1 kommunikáció és tájékoztatás A kommunikáció és a tájékoztatás nem egy különálló tevékenységi kör a kockázatkezelés folyamatában, hanem egy, az egész folyamatot végigkísérő lényeges tényező, amelynek az alábbi aspektusai emelhetőek ki: • Már tulajdonképpen a kockázatok beazonosítása is a kommunikáción alapul. A megfelelő információs források felkutatása, a kontaktok kialakítása, illetve a kontaktszemélyekkel folytatott hatékony kommunikáció nagyban megkönnyítheti és felgyorsíthatja a kockázatok beazonosításának folyamatát. • Lényeges annak elérése, hogy a tagvállalatokon belül mindenki saját felelősségi körére vonatkozóan megértse, hogy mi a tagvállalatok stratégiája, melyek a kockázati prioritásai, és hogy saját feladataik hogyan illeszkednek bele az egész folyamatba. Ennek hiányában a kockázatkezelést nem lehet megfelelően és hatékonyan kezelni. • Szükség van a kockázatmenedzsmenti munkák elvégzése során nyert tanulságok és információk kommunikálására azok felé, akiknek a munkáját ez segítheti. Amennyiben valamelyik tagvállalat kidolgoz egy hatékony eljárást egy felmerült kockázat kezelésére, akkor biztosítani kell, hogy az erről szóló információ eljusson mindazokhoz, akik szintén találkozhatnak egy ilyen jellegű kockázattal. • A menedzsment minden szintjének folyamatosan és aktívan biztosítékot kell keresnie és kapnia a hatáskörükbe tartozó kockázatok kezeléséről. Ehhez szükséges, hogy elegendő információ álljon rendelkezésükre, amely lehetővé teszi, hogy a kockázat kezelésére megfelelő intézkedési tervek kerüljenek kidolgozásra ott, ahol a maradvány kockázat nettó kockázatkitettségi értéke még nem megfelelő. Biztosítékot kell, hogy

946


kapjon a menedzsment a látszólag megfelelően kontrollált kockázatokról is. • A felmerült kockázatok tagvállalatonkénti különböző értelmezése ellentmondásokhoz vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelő szintű kontroll végrehajtására kerül sor. A Szervezet és működéstámogatás szervezetnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a tagvállalatokon belül egységes kockázati nyelv kerüljön alkalmazásra. • Fontos hangsúlyt helyezni arra, hogy a MÁV Zrt. a nemzeti vasúttársaság tevékenységében érintett és érdekelt csoportok (pl. utasok, üzleti partnerek, stb.) felé is kommunikáljon arról, hogy miként kezeli (az őket is érintő) kockázatokat. Ez különösen lényeges olyan kockázatok esetében, amelyek a társadalmat vagy annak egy bizonyos rétegét kiemelten érintik. A fentiek maradéktalan érvényesülése érdekében a Szervezet és működéstámogatás szervezetnek támogatóan a Kommunikációs Igazgatóság mellett kell állnia. 4.3.5.2 A tagvállalatok társadalmi környezete Kiemelten fontos, hogy a tagvállalatok figyelembe vegyék a tágabb értelemben vett társadalmi környezetüket és meghatározzák, hogy azok miként hatnak a kialakított kockázatmenedzsment rendszerükre. A környezet legfontosabb elemei: • A tagvállalatok kockázati környezetére elsősorban a törvények és a vasúti üzemet szabályozó előírások / jogszabályok lehetnek hatással, ezért fontos, hogy ismerjék, ezek milyen módon írnak elő a számukra követelményeket, kötelező magatartási formákat. • Egy másik része a kockázati környezetnek a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági helyzet. Ez a helyzet a tagvállalatok számára ugyan adott, azonban ez befolyásolja azokat a piacokat, amelyekben a tagvállalatok árut vagy szolgáltatást eladnak, illetve vásárolnak, ezért ezek ismerete szintén lényeges. • Különösképpen fontos tényező a MÁV Zrt. számára a kormánnyal való együttműködés. A MÁV Zrt.-nek és a leányvállalatainak a kormány és az egyes miniszterei, valamint az állami szervek által meghozott döntéseket kell végrehajtaniuk. A kockázatmenedzsment rendszer egy olyan speciális csatorna, ahol a MÁV Zrt. az alapítóját és a közlekedési kormányzatot is tudja tájékoztatni a kockázatkezelése során megismert adatokról, információkról. A kockázatmenedzsment rendszer keretében kerülhet sor arra is, hogy a MÁV Zrt. felhívja az alapítója figyelmét azokra a kockázatokra, ahol a Társaság érvényben lévő Alapító okirata értelmében a kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések elfogadása a tulajdonosi jogok gyakorlójának határkörébe tartozik. • A MÁV Zrt.-t és a leányvállalatait döntéseik meghozatalában befolyásolhatják a tevékenységükben érdekelt

10. szám

és érintett csoportok elvárásai is. A kockázatkezelési döntések, amelyek vasútszakmai, pénzügyi-gazdasági szempontból megfelelőek és hatékonyak lehetnek, egyéb nézőpontból esetleg nem elfogadhatóak ezen csoportok számára. Mivel a MÁV Zrt. számára a kiemelt partnerei érdekeinek figyelembe vétele fontos, ezért a kockázatkezelés során az őket is érintő a kockázatmenedzsment döntések meghozatalában körültekintően kell eljárni. A kockázatkezeléssel összefüggésben a kormányzattal, illetve az egyes minisztériumokkal a kapcsolatot kizárólag a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója tarthatja. 4.4 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megnevezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban Jelen fejezet a kockázatmenedzsment rendszerben az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon - s azt kiegészítve -, a feladatok gyakorisága szerinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a feladatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafolyamat végén előálló termékeket. A kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint négy csoportba soroljuk: • éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok, • féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok, • negyedéves rendszerességgel végrehajtható feladatok, • eseti / állandó feladatok. A feladatok ütemezésére vonatkozóan általános elvként követendő, hogy a kockázatmenedzsment beszámolók határidejének a kontrolling beszámolók elkészítéséhez kell igazodniuk. Ez alól kivétel az utolsó negyedév, amely esetében a beszámolókat a következő üzleti év 2. hónapjának végéig kell elkészíteni. 4.4.1 Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • a kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek felülvizsgálata, • a tagvállalati kockázati listák összeállítása, • éves kockázatértékelési értekezletek megtartása, • a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgálata / értékelése, új kockázatfelelősök kinevezése. 4.4.1.1 A kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek felülvizsgálata Feladat: A kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek felülvizsgálata Felelős: Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője Közreműködő:

10. szám


Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Előterjesztő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve, kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, jelentésköteles limit, kockázatértékelési eszköz A 4.3 pontban részletesen bemutatott kockázatmenedzsment folyamat lépésein kívül a legfontosabb évenként visszatérő feladat a kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek felülvizsgálata. A felülvizsgálat az I. negyedévben, az éves kockázatkezelési értekezletek megtartása után, az értekezleteken megfogalmazott javaslatok, észrevételek valamint a tagvállalati kockázati beszámolókban foglaltak figyelembe vétele mellett történhet. A Kockázatmenedzsment irányelvben lefektetett kockázatkezelési filozófia az egész kockázatmenedzsment rendszer alapdokumentuma, módosítására alapvető szervezeti változások, vagy a kockázatmenedzsment eljárásrend lényeges változása esetében kerülhet sor. A kockázatmenedzsment eljárásrendnek (azaz a Kockázatkezelési szabályzatnak) a célja, hogy az Irányelvben lefektetett elvek mentén biztosítsa, hogy a MÁV Zrt. és a leányvállalatai a felelős vállalatirányítás részeként hatékonyan működtetni tudják a kockázatmenedzsment rendszerüket. Az eljárásrendnek elő kell segítenie, hogy a tagvállalatok a számukra jelentőséggel bíró kockázatokat időben felismerjék, kezeljék és kontrollálják. A Kockázatkezelési szabályzat felülvizsgálata során arra kell törekedni, hogy ennek a hármas követelménynek az eljárásrend minél jobban megfeleljen. A Kockázati univerzum felülvizsgálata során meg kell vizsgálni, hogy az tartalmazza-e mindazokat a kulcskockázatokat, amelyekkel a kockázatok beazonosítása során a tagvállalatok találkozhatnak. A kockázatmenedzsment rendszer működése során újonnan fellépő kulcskockázattal a Kockázati univerzumot ki kell egészíteni. A kockázatmenedzsment tapasztalatok alapján a jelentésköteles limitek értékét úgy kell megállapítani, hogy MÁV Csoport szintjén minden lényeges kockázati eseményre rálátása legyen a tagvállalati, illetve a csoportszintű menedzsmentnek, ugyanakkor egy esetlegesen alacsonyan megállapított limit ne eredményezzen a tagvállalatokra nézve túlzott adminisztrációs kötelezettséget. A kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata során figyelembe kell venni • a tagvállalati szinten értelmezett kockázatvállalási hajlandóság változását, • a külső és belső feltételek változását,

947

• a kockázatmenedzsment folyamatban résztvevő szereplők javaslatát, valamint • a tagvállalatok relatív méretét és a vasúti értékláncban betöltött szerepét. 4.4.1.2 Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata Feladat: A tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata Felelős: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Közreműködő: Kockázatfelelősök Jóváhagyó: Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője, tagvállalat menedzsmentje Termék: Tagvállalati kockázati listák A kockázatmenedzsment rendszer alappillérei között jóváhagyott Kockázati univerzum ismeretében kerülhet sor szintén az I. negyedévben a tagvállalati kockázati listák felülvizsgálatára a 4.3.1.4 pontban foglaltaknak megfelelően. Az előző kockázatértékelési periódusban kiválasztott kulcskockázatokon abban az esetben érdemes változtatni, amennyiben azt az üzleti év célkitűzései indokolják. Nem szükséges ismét kiválasztani és értékelni azt a kulcskockázatot, amelyeknél a tagvállalatnak a beazonosított kockázati események vonatkozásában nincs, vagy csak csekély mértékben van beavatkozási opciója. Ezeket a kockázatokat - amennyiben nagy a kockázatkitettségi értékük - elég csak a tagvállalati kockázati beszámolóban külön megemlíteni. 4.4.1.3 Éves kockázatértékelési értekezletek megtartása Feladat: Az éves kockázatértékelési értekezletek megtartása, az éves kockázati térkép jóváhagyása Felelős: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Közreműködő: Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője Jóváhagyó: a.) MÁV Zrt.-nél: Elnök-vezérigazgató b.) tagvállalatoknál: tagvállalat menedzsmentje Termék: Éves kockázati térkép Az éves kockázatértékelési értekezletek megszervezése és megtartása az egyes tagvállalatoknál - a Tagvállalati kockázat koordinátorral szoros együttműködésben - a Csoportszintű kockázat koordinátor feladata. Az éves kockázatértékelési értekezletnek meg kell előznie az év első beszámolási periódusát. Az éves kockázatértékelési értekezleten szerzett tapasztalatok és információk hozzásegíthetik a résztvevőket kockázatmenedzsment folyamatban betöltött szerepük átfogóbb megértéséhez, tájékozódhatnak nemcsak saját, hanem más szervezeti egységek tevékenységeiről, kockázatairól és saját kockázataik külső megítéléséről egyaránt.

948


4.4.1.4 A kockázatfelelősök tevékenységének felülvizsgálata / értékelése, új kockázatfelelősök kinevezése Feladat: a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgálata / értékelése, szükség esetén új kockázatfelelősök kinevezése Felelős: szervezeti egységek vezetői Közreműködő: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: aktuális kockázatfelelősi lista A szervezeti egységek vezetői - a Tagvállalati kockázat koordinátorral szoros együttműködésben - az adott szervezeti egység kockázatösszesítőjében szereplő kockázati eseményekhez kockázatfelelősöket neveznek ki, illetve felülvizsgálják /értékelik a kockázatfelelősök előző évi munkáját. 4.4.2 féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • kockázati események értékelése, • akcióterv-javaslatok kidolgozása, • kockázatösszesítők elkészítése, • kockázatösszesítők összeállítása és elemzése, • tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámolók elkészítése, jóváhagyása valamint • a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban. 4.4.2.1 A kockázati események értékelése Feladat: a negyedévenkénti kockázati esemény értékelések aggregálása Felelős: kockázatfelelősök Közreműködő: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: kitöltött kockázatértékelő lapok A kockázati események rendszeres (negyedévi) kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek, illetve a tagvállalatok kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége. A kockázatfelelősök (a kockázatgazdák) félévente azokat a kockázati eseményeket értékelik és jelentik, illetve követik nyomon, amelyeket számukra az adott szervezeti egység vezetője kijelölt.

10. szám

4.4.2.2 Akcióterv-javaslatok, intézkedési tervek kidolgozása Feladat: akcióterv-javaslatok, intézkedési tervek kidolgozása Felelős: kockázatfelelősök Közreműködő: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: akcióterv-javaslatok, intézkedési tervek A kockázatmenedzsment folyamat keretében, a kockázatfelelősök által kidolgozott akcióterv-javaslatok, intézkedési tervek elősegíthetik a kockázati események, illetve a kulcskockázatok hatékony kezelését. A kockázatfelelősöknek a jelentésköteles limit értékét elérő kockázati eseményekhez kell akcióterv-javaslatot készíteniük, de az akcióterv-javaslat elkészítését a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a tagvállalat menedzsmentje is előírhatja. A kidolgozott akcióterv-javaslat a kockázatösszesítő része, amit a kockázatfelelősök a belső jóváhagyást követően továbbítanak a Tagvállalati kockázat koordinátor számára. Az akcióterv-javaslat intézkedési tervként való kidolgozásáról és végrehajtásáról a tagvállalat menedzsmentje dönt a tagvállalati kockázati beszámoló jóváhagyásának keretében. Az akcióterv-javaslatok elkészítéséhez a kockázatfelelősök a tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével értékelik a számukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuálisan alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások értékelése lehetővé teszi a kockázatfelelősök számára, hogy • átgondolják, a tagvállalatnál kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e, illetve • megállapítsák, van-e lehetőség fejlődésre az alkalmazott kontrolleljárások ismeretében. Az akcióterv-javaslatok és intézkedési tervek elkészítésénél azt kell figyelembe venniük a kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költség-hatékonyan elkerülhetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre. 4.4.2.3 A kockázatösszesítők elkészítése Feladat: kockázatösszesítők elkészítése Felelős: kockázatfelelősök Közreműködő: szervezeti egység vezetők Jóváhagyó: Tagvállalati kockázat koordinátor Termék: kockázatösszesítők A kockázatfelelősök félévente kockázatösszesítő formájában jelentenek az összes számukra kijelölt kockázati eseményről. A kockázatösszesítők elkészítésének célja, hogy a kockázatfelelős a kockázati eseményértékelés végeredményének megfelelően összeállítsa a jelentéstételi kötelezettségét a Tagvállalati kockázat koordinátor felé.

10. szám


949

A kockázatfelelősnek csak a jelentésköteles limitet elérő kockázati események esetén kell kiértékelni az alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát, illetve készíteni akcióterv-javaslatot. A kockázatösszesítőt a szervezeti egységen belüli jóváhagyást követően kell továbbítani a Tagvállalati kockázat koordinátor felé (a jóváhagyás menetét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell rögzíteni).

hajtásáért felelős vezető(k) kinevezésével, illetve a rendelkezésre álló költségkeret megállapításával).

4.4.2.4 A kockázatösszesítők összeállítása és elemzése

A Csoportszintű kockázat koordinátor feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott tagvállalati kockázati beszámolók teljesítik-e a jelen utasításban előírtakat, azaz:

Feladat: a kockázatösszesítők összeállítása és elemzése Felelős: Tagvállalati kockázat koordinátor Közreműködő: szervezeti egység vezetők Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: aggregált (további elemzés céljára felhasználható) Kockázatösszesítők A Tagvállalati kockázat koordinátor félévente összegyűjti és elemzi a kockázatfelelősök által összeállított kockázatösszesítőket. Meg kell vizsgálnia, hogy a kockázatfelelősök által készített kockázatösszesítők teljesítik-e a jelen eljárásrendben előírt követelményeket 4.4.2.5 Tagvállalati / csoportszintű kockázati beszámolók elkészítése és jóváhagyása Feladat: a) tagvállalati kockázati beszámolók összeállítása és elemzése b) csoportszintű kockázati beszámoló összeállítása és elemzése Felelős: a) Tagvállalati kockázat koordinátor b) Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője Közreműködő: Csoportszintű kockázat koordinátor Jóváhagyó: a) tagvállalat menedzsmentje b) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Termék: a) tagvállalati kockázati beszámolók b) csoportszintű kockázati beszámoló A Tagvállalati kockázat koordinátorok tagvállalati kockázati beszámoló formájában számolnak be a tagvállalati menedzsment és a Szervezet és működéstámogatás szervezet felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek meghaladják a jelentésköteles limitet. A tagvállalati kockázati beszámoló a kockázatösszesítőkben jelentett kockázati eseményekre adott értékelések szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A tagvállalati kockázati beszámoló a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell előírni. A beszámoló jóváhagyása során a tagvállalat menedzsmentjének • meg kell vizsgálnia a kockázatokra adott értékelések összesített végeredményét, valamint az értékelésekhez használt feltételezések racionalitását és indokoltságát, • értékelnie kell a kockázatösszesítőkben szereplő akcióterv-javaslatokat, illetve • utasításokat kell kiadnia az intézkedési tervek elkészítésére (az intézkedési tervek kidolgozásáért és végre-

A Szervezet és működéstámogatás szervezet csoportszintű kockázati beszámoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati kockázat koordinátorok által jelentett kockázatértékelések összesített végeredményéről.

• a kockázatértékelés egységes módszertana következetesen került-e alkalmazásra, illetve • a tagvállalati kockázati beszámoló tartalmazza-e az összes releváns információt. 4.4.2.6 A kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban Feladat: a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, tagvállalat menedzsmentje Közreműködő: Szervezet és működéstámogatás szervezet vezetője Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Elnök-vezérigazgatói Értekezletekről, tagvállalati vezetői értekezletekről készített jegyzőkönyvek, emlékeztetők, meghozott döntések és utasítások A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felelős azért, hogy a csoportszintű kockázati beszámoló ismeretében meghozza azokat a döntéseket amelyek, a hatékony és eredményes kockázatmenedzsment rendszer működéséhez szükségesek. A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója minden év I. negyedévében tájékoztatást ad a MÁV Zrt. Igazgatósága részére az előző évben végzett kockázatmenedzsmenti munka eredményeiről és a meghozott legfontosabb intézkedéseiről. Indokolt, előre nem látható rendkívüli esetben a tájékoztatásnak azonnali hatállyal meg kell történnie. 4.4.3 negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladatok Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • kockázatok értékelése és az • intézkedési tervek nyomon követése. 4.4.3.1 A kockázatok értékelése Feladat: a kockázati esemény értékelése Felelős: kockázatfelelősök Közreműködő: Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: kitöltött kockázatértékelő lapok

950


A kockázati események rendszeres, negyedévente viszszatérő kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek, tagvállalatok kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége, illetve a nettó kockázatkitettség negyedévről-negyedévre történő változása. 4.4.3.2 Az intézkedési tervek nyomon követése Feladat: az akcióterv-javaslatok alapján elfogadott (elrendelt) intézkedési tervek nyomon követése Felelős: az akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásáért kijelölt felelős vezető(k), Tagvállalati kockázat koordinátorok Közreműködő: Kockázatfelelősök, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés Az intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akciók / utasítások végrehajtásáért a tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati kockázat koordinátor feladata, melynek keretében • figyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, • megállapítja, hogy milyen intézkedési tervek kerültek lezárásra az elmúlt negyedévben, illetve • vannak-e lejárt határidejű intézkedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határidőre várható azok megvalósulása. A Tagvállalati kockázat koordinátor az intézkedési tervekben rögzített feladatok végrehajtásának státuszát (a megállapított tényeket) a tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentésben rögzíti, amit a tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően juttat el a Csoportszintű kockázat koordinátor részére. A tagvállalati kockázatértékelési státuszjelentésben szereplő információk a rendszeres beszámolás keretében ismertetett módon jutnak el a kockázatmenedzsment folyamat magasabb szintjei felé. 4.4.4 Eseti / állandó feladatok A kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok • az ad-hoc beszámolási folyamat, és • a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése.

10. szám

4.4.4.1 Az ad-hoc beszámolási folyamat Feladat: ad-hoc kockázatösszesítők, ad-hoc kockázati beszámolók készítése Felelős: szervezeti egység vezetők Közreműködő: Kockázatfelelősök, Csoportszintű kockázat koordinátor, Tagvállalati kockázat koordinátorok Jóváhagyó: tagvállalat menedzsmentje Termék: ad-hoc kockázatösszesítő; ad-hoc csoportszintű- és tagvállalati kockázati beszámoló A szervezeti egységek vezetőinek a kockázatfelelősök segítségével folyamatosan nyomon kell követniük • szűkebb értelemben az egységükben felmerülő kockázati eseményeket és a kulcskockázatokat (eredendő és maradvány kockázatokat egyaránt), • tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat (maradvány kockázatokat), valamint a közeljövőben potenciálisan releváns kockázatok alakulását (eredendő kockázatokat). A szervezeti egység vezetőjének ad-hoc kockázatösszesítőt kell készítenie, amennyiben • az adott szervezeti egység környezetében hirtelen bekövetkező belső vagy külső változás eredményeként a kockázati eseményre adott újbóli értékelés után az eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott jelentésköteles limitet (maradvány kockázat esetében), • olyan kockázati esemény merül fel (eredendő kockázat), amely a szervezeti egység aktuális kockázatösszesítőjében eddig nem szerepelt, és a kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott jelentésköteles limitet. Az ad-hoc kockázatösszesítő alapján kell készíteni az ad-hoc csoportszintű- és tagvállalati kockázati beszámolót. 4.4.4.2 A kockázatmenedzsment folyamat / a kockázatkezelés független nyomon követése Feladat: a kockázatkezelés független, belső bizonyságot adó nyomon követése Felelős: MÁV Zrt. Belső ellenőrzési főosztály, tagvállalatok belső ellenőrzési egységei Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzsmentje Termék: belső ellenőrzés által készített jelentések A MÁV Zrt. Belső ellenőrzési főosztályának, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek az a feladatuk, hogy az éves belső audit tervben meghatározottak szerint • auditálják a MÁV Zrt. és a leányvállalatai kockázatkezelésre kifejlesztett megoldásainak hatékonyságát és a teljes kockázatmenedzsment folyamatát,

10. szám


• a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos észrevételeikről (javaslataikról, hiányosságokról) rendes beszámolási folyamat keretében tájékoztassák a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelő Bizottságait. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk Jelen utasítás megjelenésével hatályát veszti a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú utasítás. 6.0 HATÁLybA LÉpTETŐ REndELkEzÉs Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk jEGyzÉkE 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelve 2. sz. melléklet: Kockázati univerzum 3. sz. melléklet: Tagvállalati kockázatértékelési eszközök rendszere 4. sz. melléklet: Jelentésköteles limitek 5. sz. melléklet: Intézkedési terv minta 6. sz. melléklet: Kockázati térkép minta 7. sz. melléklet: A kockázatmenedzsment folyamat résztvevői 8. sz. melléklet: Kockázatértékelő lap Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

951

952


10. szám

1. sz. melléklet

10. szám


953

954


10. szám

2. sz. melléklet

10. szám


955

956


10. szám

10. szám


957

958


10. szám

10. szám


959

960


10. szám

10. szám


961

962


10. szám

10. szám


963

964


10. szám

10. szám


965

966


10. szám

10. szám


967

968


10. szám

10. szám


969

970


10. szám

10. szám


971

972


10. szám

10. szám


973

974


10. szám

10. szám


975

976


10. szám

10. szám


977

978


10. szám

10. szám


979

980


10. szám

10. szám


981

982


10. szám

3. sz. melléklet

10. szám


983

984


10. szám

10. szám


985

986


10. szám

4. sz. melléklet

10. szám


987

5. sz. melléklet

988


10. szám

6. sz. melléklet

10. szám


989

7. sz. melléklet

990


10. szám

8. sz. melléklet

10. szám


21/2013. (III. 29. MÁV Ért. 10.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. MunkÁltatóI joGkörGyakorlÁsÁnak rEndjÉről. A MNV Zrt Igazgatósága, mint a MÁV Zrt. Alapítója 2013. február 25-én az 56/2013. számú Alapítói határozatával jóváhagyta a MÁV Zrt. Munkáltatói joggyakorlásának rendjére vonatkozó szabályzatot. A MNV Zrt. Igazgatóságának határozata értelmében a MÁV Zrt. Munkáltatói joggyakorlásának rendjére vonatkozó szabályzatot az alábbiakban teszem közzé. A munkakörre vonatkozó feladat-, hatáskör és felelősség pontos és egyértelmű meghatározására munkaszerződésben kell rendelkezni, a munkaköri kötelezettségekről munkaköri leírást kell készíteni. Az elkészítésről, illetve a folyamatos karbantartásról a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul gondoskodnia kell, dokumentálható átadás mellett. Az elnök-vezérigazgató felett való munkáltatói jogkörgyakorlására vonatkozó rendelkezéseket a mindenkor hatályos Alapító Okirat tartalmazza. A munkáltatói jogkör magában foglalja különösen: a) a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, munkaszerződés módosításával, alapbér, prémium, jutalom és egyéb juttatás megállapításával összefüggő hatáskört a vonatkozó szabályok szerint, b) besorolással, előléptetéssel, átminősítéssel összefüggő hatáskört, c) a szabadság és a rendkívüli munkaidő kedvezmény kiadásával, munkaidő beosztás meghatározásával összefüggő jogkört, d) véleményezési- és javaslattételi jogot kitüntetésekkel kapcsolatban, e) a munkaköri leírás jóváhagyását, f) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással, és a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéssel kapcsolatos intézkedések megtétele, g) a hatáskörbe tartozó feladatok tekintetében közvetlen utasítási-, ellenőrzési- és beszámoltatási jog gyakorlását, h) a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását és munkavállalói kártérítési felelősség megállapítását, i) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításával kapcsolatos jogok gyakorlását. Eltérő rendelkezés hiányában munkáltatói jogkörön az előbb részletezett valamennyi munkáltatói jogot és kötelezettséget kell érteni. A h) pont alkalmazás során együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos, az eljárás lefolytatására az Alapító Okirat/Működési és Szervezeti

991

Szabályzat (a továbbiakban: MSZSZ) alapján megállapított közvetlen közös felettes jogosult. Az azonnali munkáltatói intézkedést igénylő esetekben (a - h) pontban megjelölt munkáltatói joggal, továbbá az azonnali hatályú felmondás jogával), amennyiben a MSZSZ-ben, valamint az Alapító Okiratban írt munkáltatói jogkörgyakorló – ide nem értve az Alapítót és a Társaság Igazgatóságát - akadályoztatva van (szabadság, keresőképtelenség, kiküldetés), az érintett munkavállaló felett az eljárás lefolytatására és az intézkedés meghozatalára a távollevő munkáltatói jogkörgyakorló felett munkáltatói jogokkal rendelkező személy jogosult. A Társaság munkaszervezetében a munkáltatói jogkörgyakorlás rendje főtevékenységi köröknél az alábbiak szerint történik. Elnök-vezérigazgató Az Elnök-vezérigazgató munkáltatói jogkörrel rendelkezik a vezérigazgató-helyettesek, valamint az Alapító által meghatározott, az Mt. 208. § (2) bekezdése alapján a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört betöltő munkavállalók felett, kivéve az Alapító okirat 7.5.1 l) pontja szerinti teljesítménykövetelmények és az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér mértékének vagy más juttatásnak a meghatározását. Az Elnök-vezérigazgató munkáltatói jogkört gyakorol továbbá az Elnök-vezérigazgatói titkárság vezetője és munkavállalói felett a c-g) pontok kivételével és a Menedzsment-támogatás és ügyvitel vezetője felett. Az Elnök-vezérigazgatói titkárság vezetője gyakorolja a cg) pontokban megjelölt munkáltatói jogkört az Elnökvezérigazgatói titkárság munkavállalói felett. Menedzsment-támogatás és ügyvitel A Menedzsment-támogatás és ügyvitel vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett. A menedzsment-támogatás és ügyvitel szervezeti egységen belül az Ügyvitel vezető a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett gyakorol munkáltatói jogkört. Nemzetközi kapcsolatok A Nemzetközi kapcsolatok vezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a nemzetközi kapcsolatokhoz tartozó valamennyi munkavállaló felett. Kommunikációs igazgatóság A Kommunikációs igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az igazgatósághoz tartozó összes szervezeti egység vezetője és munkavállalója felett.

992


Jogi igazgatóság A Vezető jogtanácsos gyakorolja a munkáltatói jogkört a Jogi igazgatósághoz tartozó valamennyi munkavállaló felett. Belső ellenőrzési főosztály A Belső ellenőrzési főosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a főosztályhoz tartozó összes szervezeti egység vezetői és munkavállalói felett. Humánerőforrás igazgatóság A Humánerőforrás igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az igazgatósághoz tartozó szervezeti egységek vezetői felett. A szervezeti egységek vezetői a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel az alábbi kivételek figyelembevételével. A Baross Gábor Oktatási Központ összes szervezeti egysége és munkavállalója felett munkáltatói jogkörrel az Oktatási központvezető rendelkezik. A Humán szolgáltatás vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és a szakmai szervezetek vezetői, valamint a Szolgáltatás működtetés és fejlesztés, a Szolgáltatásmenedzsment, az Információs egység vezetője és munkavállalói felett. A szakmai szervezetek vezetői gyakorolják a munkáltatói jogkört a területükhöz tartozó munkavállalók felett. Biztonsági igazgatóság A Biztonsági igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetők, a szervezeti egységekhez tartozó munkavállalók, valamint a Területi vasútbiztonsági vezetők felett. A Területi vasútbiztonsági vezetők a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók felett, illetve a budapesti terület vezetője a hozzá tartozó Vagyonvédelmi szervezet munkavállalói felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. Beszerzési és logisztikai igazgatóság A Beszerzési és logisztikai igazgató a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és a Működéstámogatás vezető, a Jármű projekt központvezető, a Logisztika vezető és a Beszerzés vezető felett gyakorol munkáltatói jogkört. A Működéstámogatás vezető, Jármű projekt központvezető munkáltatói jogkörrel rendelkezik az irányítása alá tartozó valamennyi munkavállalója felett. A Beszerzés vezető gyakorol munkáltatói jogkört a közvetlen munkatársai, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkavállalói, valamint a Központi energiagazdálkodás vezetője felett, az alábbiak figyelembevételével.

10. szám

A Központi energiagazdálkodási vezető munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett rendelkezik. A Logisztika vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen munkatársai, a Logisztikai támogatás vezetője és munkavállalói felett, valamint a Regionális logisztikai központok vezetői felett. A Regionális logisztikai központokhoz és a központok Raktárbázisaihoz tartozó munkavállalók felett a Regionális logisztikai központvezetők rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. Általános vezérigazgató-helyettes Az Általános vezérigazgató-helyettes gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Vasúti mérnöki- és mérésügyi szolgáltató központ vezetője és a Projektiroda vezetője felett, továbbá a Társaság azon munkavállalói felett, akik a Társaság leányvállalatainak kiszervezése során a Társaság alkalmazásában maradtak. Projektiroda A Projektiroda vezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a Projektiroda szervezethez tartozó valamennyi munkavállaló felett. Vasúti mérnöki- és mérésügyi szolgáltató központ A Vasúti mérnöki- és mérésügyi szolgáltató központ (VMMSZK) vezetője rendelkezik munkáltatói jogkörrel a VMMSZK valamennyi munkavállalója felett. Infokommunikációs igazgatóság Az Infokommunikációs igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó összes szervezeti egység vezetője és valamennyi munkavállalója felett. Ingatlangazdálkodási igazgatóság Az Ingatlangazdálkodási igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetők, a szervezeti egységekhez tartozó munkavállalók, valamint az Ingatlankezelési szolgáltató egység vezetője felett. Az Ingatlankezelési szolgáltató egység vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az egységhez tartozó szervezeti egységek vezetői, munkavállalói és a Területi központok vezetői felett. A Területi ingatlankezelési központvezetők rendelkeznek munkáltató jogkörrel a Területi központokhoz tartozó munkavállalók felett. Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás A Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás vezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó vezetők és munkavállalók felett. Valamennyi szervezeti egység vezető munkáltatói jogot gyakorol a szervezetéhez közvetlenül tartozó munkavállalók felett.

10. szám


Az előbbiektől eltérően a Műszaki lebonyolítás vezetője rendelkezik munkáltatói joggal a Back-office-hez, a Műszaki koordinációhoz és a Területi mérnöki központokhoz tartozó valamennyi munkavállaló és vezető felett. Pályavasúti üzemeltetés A Pályavasúti üzemeltetés vezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Működéstámogatás vezető, a Működéstámogatás szervezethez tartozó valamennyi munkavállaló felett. A főosztályvezetők és az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezető a közvetlen irányításuk alá tartozó munkavállalók, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekhez tartozó munkavállalók felett gyakorolnak munkáltatói jogokat. Ezzel egyezően a Pályalétesítményi Központ vezetője felett a Pályalétesítményi főosztályvezető, a TEB Központ vezetője felett a TEB főosztályvezető, az Üzemirányító Központ vezetője felett a Forgalmi főosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Pályalétesítményi Központ, a TEB Központ és az Üzemirányító Központ munkavállalói felett a központvezetők gyakorolnak munkáltatói jogokat. A Területi központvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók és az osztályvezetők felett. Valamennyi osztályvezető az osztály munkavállalói felett és az alosztályvezetők felett gyakorol munkáltatói jogkört. Az alosztályokhoz közvetlenül tartozó munkavállalók és a végrehajtási egységek munkavállalói felett az adott alosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az előbbiektől eltérően a Forgalmi osztályvezető gyakorolja a Forgalomirányítási alosztályhoz tartozó valamennyi munkavállaló felett is a munkáltató jogkört. A Forgalomfelügyeleti alosztályvezető a forgalmi csomópontvezetők felett is gyakorolja a munkáltatói jogokat. A forgalmi csomópontokhoz tartozó valamennyi munkavállaló felett a Forgalmi csomópontvezető gyakorolja munkáltatói jogokat. EBK főosztály Az EBK főosztályvezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel a főosztályhoz tartozó csoportok vezetői és munkavállalói, valamint a Környezetvédelmi műszaki szolgáltató központ vezetője és a Területi szolgáltató központok vezetői felett. A Területi szolgáltató központok vezetői és a Környezetvédelmi műszaki szolgáltató központ vezetője a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett gyakorolnak munkáltatói jogokat. Gazdasági általános vezérigazgató–helyettes Gazdasági általános vezérigazgató–helyettes munkáltatói jogokat gyakorol a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett.

993

Pénzügyi igazgatóság A Pénzügyi igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók, a Pénzgazdálkodás vezető, a Kockázatkezelés és kontroll vezető felett. A Pénzgazdálkodás vezető, valamint a Kockázatkezelés és kontroll vezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel az irányítása alá tartozó szervezet munkavállalói felett. A Számviteli vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört a Számviteli szervezethez tartozó összes szervezeti egység vezető és az irányítása alá tartozó valamennyi munkavállaló felett. A Könyvelési vezető, a Beszámolás és adózás vezető, valamint a Működéstámogatási vezető rendelkezik munkáltatói jogkörrel az adott szervezethez tartozó valamennyi munkavállaló felett. Kontrolling igazgatóság A Kontrolling igazgató rendelkezik munkáltatói jogkörrel a beosztott vezetők és a közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók felett. A vezetők az irányításuk alá tartozó munkavállalók felett rendelkeznek munkáltatói jogkörrel. Portfólió-gazdálkodási igazgatóság A Portfólió-gazdálkodási igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egységhez tartozó valamennyi munkavállaló felett. Hatályba lépés: Jelen utasítás rendelkezéseit 2013. február 1. napjától kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezés: Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg az 53/2012. (MÁV. Ért. 23.) EVIG számú utasítás hatályát veszti. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

994


22/2013. (III. 29. MÁV Ért. 10.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a VasútI utazÁsI És fElüGyElEtI IGazolVÁny, ValaMInt a fElüGyElEtI IGazolVÁny2 kIadÁsÁnak És HasznÁlatÁnak rEndjÉről. 1. az utasítÁs CÉlja Az utasítás célja meghatározni az utasítás hatálya alá tartozó vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, vezető állású munkavállalók utazási és felügyeleti jogkörét igazoló vasúti utazási és felügyeleti igazolványok kiadásának és használatának rendjét. 2. HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed – működési területtől függetlenül – a vasúti közszolgáltatási tevékenységet ellátó MÁV Zrt., és - az Alapító jóváhagyását követően - a MÁV-START Zrt. érintett munkavállalóira. 2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3. foGaloMak MEGHatÁrozÁsa 3.1 Vasúti utazási és felügyeleti igazolvány A vasúti utazási és felügyeleti igazolvány (a továbbiakban: UF igazolvány) a jogosított vasúti utazási és felügyeleti jogkörét igazoló okmány. 3.2 felügyeleti igazolvány2 A felügyeleti igazolvány2 (a továbbiakban: F2 igazolvány) a jogosított belépési és utazási jogkörét igazoló okmány 3.3. az igazolvány jogosítottja: Akinek nevére ezen utasítás szerint kiállították és kiadták.

10. szám

4. az utasítÁs lEírÁsa 4.1. a vasúti utazási és felügyeleti (uf) igazolvány tartalma Az igazolvány 85,6 * 54 mm méretű, kártyaformátumú, annak eredetiségét igazoló jellemzőkkel ellátott okmány, amely a következő adatokat tartalmazza: előoldalán • két bordó színű vastag vonal az előoldal felső részén, • „Vasúti utazási és felügyeleti igazolvány” felirat, • a „MÁV-START” felirat és logó, • a jogosult arcképe, vezeték és utóneve, tisztsége, illetve beosztása, • annak a gazdasági társaságnak, illetve szervezetnek neve vagy rövidített neve, amelynél az igazolvány jogosítottja a tisztséget, beosztást betölti, • érvényesség kezdete, • 1. kocsiosztályra vonatkozó jel, • az igazolvány érvényességi ideje, „visszavonásig érvényes” felirattal, • QR kód (a fehér kerettel együtt 15×15 mm), • hologram (20×8 mm), • az igazolvány 9-es számjeggyel kezdődő sorszáma, hátoldalán • az igazolványban feltüntetett személy felügyeleti jogosultságának tartalma a 4.6. pont szerint, • a MÁV-Zrt. felirat és logó. Az igazolvány mintáját az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza. 4.2. a felügyeleti igazolvány2 (f2 igazolvány) tartalma Az igazolvány 85,6 * 54 mm méretű, kártyaformátumú, annak eredetiségét igazoló jellemzőkkel ellátott okmány, amely a következő adatokat tartalmazza: előoldalán • két bordó színű vastag vonal az előoldal felső részén, • „Felügyeleti igazolvány2” felirat, • a „MÁV-START” felirat és logó, • a jogosult arcképe, vezeték és utóneve, tisztsége, illetve beosztása, • annak a gazdasági társaságnak. illetve szervezetnek neve vagy rövidített neve, amelynél az igazolvány jogosítottja a tisztséget, beosztást betölti, • 1. kocsiosztályra vonatkozó jel, • az igazolvány érvényességi ideje, „visszavonásig érvényes” felirattal, • QR kód (a fehér kerettel együtt 15×15 mm), • hologram (20×8 mm), • az igazolvány 3 számjegyből álló sorszáma,

10. szám


hátoldalán • az igazolványban feltüntetett személy felügyeleti jogosultságának tartalma a 4.7. pont szerint, • a MÁV-Zrt. felirat és logó. Az igazolvány mintáját az utasítás 2. számú melléklete tartalmazza. 4.3 Vasúti utazási és felügyeleti (uf) igazolvány használatára jogosult szakmai vezetők 4.3.1. MÁV Zrt. - Elnök-vezérigazgató - Vezérigazgató-helyettesek, - Igazgatók, - Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője, - EBK vezető, - Stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás szervezet vezetője, - Pályavasúti Üzemeltetés vezetője. - Pályavasúti Üzemeltetés főosztályvezetői, - Pályavasúti Üzemeltetés Műszaki lebonyolítás szervezet vezetője, - Pályavasúti Üzemeltetés Területi Központvezetők, 4.3.2. MÁV-START Zrt. - Vezérigazgató, - Vezérigazgató-helyettes, - Értékesítés szervezet vezetője, - Üzemeltetés szervezet vezetője, - Beszerzés szervezet vezetője, - Gazdálkodás szervezet vezetője, - Humán szervezet vezetője, - Informatika szervezet vezetője, - Jogi szervezet vezetője, - Biztonsági szervezet vezetője, - Belső Ellenőrzési szervezet vezetője. 4.3.3. A vasúti utazási és felügyeleti igazolvány kiadását a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a 4.3.1 és 4.3.2. pontban felsorolt szakmai vezetőkön kívül az 57/2009. (X. 20.) KHEM rendeletnek hatálya alá tartozó más személyeknek is engedélyezheti. 4.4 a felügyeleti igazolvány2 (f2) használatára jogosult személyek A Felügyeleti igazolvány2 kiadását a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója egyedi döntés alapján a hatályos adójogszabályokra figyelemmel engedélyezi. 4.5. az uf és f2 igazolványok előállítása, megszemélyesítése, nyilvántartása 4.5.1. Az igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez szükséges személyes adatokat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói kabinet adja át a MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezetének.

995

4.5.2. Az igazolványok kiállítása, érvényesítése, nyilvántartása, pótlása, a jogosultság törlése a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Kabinet által átadott adatok alapján a hatályos jogszabályok szerint történik. Az Elnöki Kabinet nyilvántartást vezet az általa átadott adatokról, és adatszolgáltatást kérhet a MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezete által kiállított igazolványokról. Az adatigénylés joga saját szervezetükre vonatkozóan megilleti a MÁV Csoportba tartozó társaságok első számú vezetőit is. 4.5.3. A MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezete az elkészített igazolványokat kimutatható módon az az Elnök-vezérigazgatói kabinet részére adja át, amely azt kiadja a jogosultaknak. 4.6. az uf igazolvány felmutatóját megillető felügyeleti jog Az UF igazolvány felmutatója jogosult - a MÁV Csoportba tartozó társaságok területére belépni, ott tartózkodni, - a saját gazdasági társaságába tartozó munkavállalókat érintő ügyekben ellenőrzést tartani, beszámoltatatni, jelentést, adatszolgáltatást kérni, a zavartalan munkavégzéshez szükséges intézkedéseket megtenni, a szolgálatképességet ellenőrizni, valamint a munkavégzéstől eltiltani a hatályos munkavédelmi szabályzat szerint, - a MÁV és a GYSEV vonalain közlekedő valamennyi személyszállító vonat – beleértve a feláras és a díjszabási korlátozással közlekedő vonatokat is – bármely kocsiosztályán díjmentes utazásra, előzetes helybiztosítással is. 4.7. az f2 igazolvány felmutatóját megillető felügyeleti jog Az F2 igazolvány felmutatója jogosult - a MÁV Csoportba tartozó társaságok területére belépni, ott tartózkodni, - a MÁV és a GYSEV vonalain közlekedő valamennyi személyszállító vonat – beleértve a feláras és a díjszabási korlátozással közlekedő vonatokat is – bármely kocsiosztályán díjmentes utazásra, előzetes helybiztosítással is. 4.8. az uf és f2 igazolvány jogosítottjának kötelezettségei 4.8.1. Az igazolvány jogosítottja köteles az igazolványt felügyeleti jogának gyakorlása, illetve a vasúti személyszállítási közszolgáltatás igénybevétele során magánál tartani, a vasúti személyzet részére kérésre átadni, és személyazonosságát igazolni.

996


10. szám

4.8.2. Az igazolvány tulajdonosa az igazolványt köteles megőrizni, az igazolvány alapjául szolgáló tisztségének, beosztásának megszűnése esetén az igazolvány kiadójának visszaadni, az igazolvány elvesztése, megrongálódása esetén azt az igazolvány kiadójának bejelenteni.

6.0

4.9. az igazolványok visszavonása (letiltása)

6.2. A 36/2006. (IX. 22. MÁV Ért. 38.) VIGH számú utasítással és a 11/2010. (II. 19. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítással módosított 29/2004. (IV.30. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás alapján kiadott kétsávos felügyeleti igazolványok 2013. április 30-ig felhasználhatók. Azokat a MÁV Zrt. Elnöki kabinet a vasúti utazási és felügyeleti igazolvány kiadásával egyidejűleg visszavonja és selejtezi, az igazolványok számát is tartalmazó selejtezési jegyzőkönyv eredeti példányát a MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezete részére átadja.

Az érvénytelenné vált igazolványokat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói kabinet írásban, kimutatható módon adja vissza a MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezete részére, Az érvénytelenné vált, de le nem adott igazolványokat a MÁV-START Zrt. tiltólistára teszi. A letiltott igazolvánnyal történő utazás esetén a menetjegy-ellenőrzést végző munkavállaló az igazolványt bevonja és a jogtalan használat miatt pótdíjat számít fel. Az igazolvány elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén az Elnök-vezérigazgatói kabinet új kártya kiállítása, illetőleg az ellopott igazolvány letiltása iránt a szükséges információkat az Értékesítési Szervezet részére azonnal továbbítja. 5. HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk 5.1 Hivatkozás • 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról • 324/2009. (XIII.29.) Kormányrendelet az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről. • Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet. 5.2. Jelen utasítás hatályba lépésével a 36/2006. (IX. 22. MÁV Ért. 38.) VIGH számú utasítással és a 11/2010. (II. 19. MÁV Ért. 5.) EVIG számú utasítással módosított 29/2004. (IV.30. MÁV Ért.18.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás alábbi pontjai hatályukat vesztik: - 3.1.1 pont (Kétsávos felügyeleti igazolvány fogalma) - 4.1 pont (Kétsávos felügyeleti igazolvány használatára jogosult, illetve köteles) - 4.5.3 pont felsorolásában az első francia bekezdés első mondatrésze - 4.5.7 pontfelsorolásában az első francia bekezdés első mondatrésze - az 1. sz. melléklet 1. és 2. mintaszámú, kétsávos felügyeleti igazolványok - a „kétsávos felügyeleti igazolvány”, az „1. mintaszámú igazolvány”, valamint a „2. mintaszámú igazolvány” szövegrészek.

HatÁlyBalÉPÉs

6.1. Az utasítás a MÁV Zrt. tekintetében közzétételével, a MÁV-START Zrt. vonatkozásában az Alapító jóváhagyását követően az Alapítói határozat szerinti vezetői intézkedés alapján lép hatályba.

7.0 MEllÉklEtEk 1. sz. melléklet: A vasúti utazási és felügyeleti igazolvány mintája 2. sz. melléket: Felügyeleti igazolvány2 mintája Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

10. szám


997

1. sz. melléklet

998


10. szám

2. sz. melléklet

10. szám


MÁV Vállalati szabvány kiadása 12663/2013 MÁV Zrt. VMMSzK Szabványügyi Központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVsz 2757:2012 „Mozdonyok, motorkocsik, motorvonatok és vezérlőkocsik sűrített levegővel működő rendszerének, mechanikus fékés közlekedésbiztonsági berendezéseinek karbantartása és vizsgálata Általános rész” E 56 B A szabvány hatálybalépésének időpontja: 2013. április 4. A szabványt a MÁV Zrt. VMMSzK Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9-15 óra, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni, vagy regisztrált felhasználók részére on-line úton letölthető. Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. fszt. 6. Telefon/Fax: városi: 511-3537 üzemi: 01/24-58 A kiadást engedélyezi: Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ

Dr. Csiba József s.k igazgató

999

1000


10. szám

10. szám


1001

1002


10. szám

10. szám


1003

1004


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

Hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

10. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents