magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

2. szám

128. évfolyam

2013. január 18.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

4/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról. 141 5/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az érdekképviseleti tevékenység ellátásához kapcsolódó munkavégzés alóli mentesülés (távollét) SAP HR rendszerhez történő rögzítésének és elszámolásának rendje. 156

Utasítások 4/2013. (I. 18. MÁV ÉRT. 2.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT-nÉL fOGLALkOzTATOTT MUnkAVÁLLALók szAbAdsÁGÁnAk kIAdÁsÁRóL És ELszÁMOLÁsÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLJA A MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására, illetve elszámolására vonatkozó eljárás egységes végrehajtásának szabályozása. 2.0 HATÁLY És fELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A jelen uta-

6/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói uta- Oldal sítás az etikai és más előírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről. 172 Egyéb közlemények: Megállapodás a Kollektív Szerződés módosítására

189

Műszaki Táblázatok módosítása

192

sítás tárgyi hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott betegszabadság, szülési szabadság stb. kiadására. Jelen utasítást a 2013. január 1.-től kezdődő munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő-beosztás időszakra vonatkozó munkaidő-beosztás elkészítése során kell alkalmazni. 2.2 felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkör gyakorlók és munkavállalók a felelősek. 3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA 3.1 szabadság A szabadság naptári évenként fizetett pihenőidő, amely minden munkavállalót megillet. [Mt. 115.§ (1) bek.] A szabadság a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja. Az alap– és pótszabadság

142

A MÁV Zrt. Értesítője

2. szám

időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. [Mt. 146.§ (3) bek. a) pont]

4.2 szabadság mértéke számításánál alapul vehető időtartamok

A szabadság naptári évente a munkában töltött idő alapján az Mt. 116.§ alapján alapszabadságból és a 117.§ szerint a munkavállaló életkora alapján számított, valamit a 118.-120.§-okban és a Kollektív Szerződés (továbbiakban KSz) 43. §-ában meghatározott különböző jogcímeken járó pót- és rendkívüli szabadságokból tevődik össze. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak időarányos része jár a munkavállalónak. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. [Mt. 121.§]

A munkavállalónak a tárgyévben munkában töltött idő alapján jár a szabadság [Mt. 115.§ (1)].

3.2 szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények Azok a munkaidő kedvezmények, melyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 3.3 fizetés nélküli szabadság A munkavállaló részére jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhető olyan szabadság, melynek időtartamára munkabér nem jár. 3.4 kivételesen fontos gazdasági érdek Ilyen indok alatt a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. 3.5 A munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok Olyan ok, amely különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.

A szabadság időarányos részének számításánál munkában töltött időként kell számításba venni az Mt. 115. § (2) bekezdése alapján: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbiakban meghatározott időtartamát: ga) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamát, gb) a kötelező orvosi vizsgálat időtartamát,, gc) a véradáshoz szükséges, legalább négy órát gd) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órát, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órát, ge) hozzátartozója halálakor két munkanapot, gf) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időt, gg) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamát, gh) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamot, gi) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamot, továbbá gj) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamot. 4.3 szabadság mértékének csökkentése

4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 szabadságra való jogosultság A munkában töltött idő alapján járó szabadságra minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van.

30 napot meghaladó távollét esetén az éves szabadságkeret csökkenésének megállapítása és az SAP távollétkeret módosítása automatikusan megtörténik. Az ily módon bekövetkező éves szabadságkeret módosításáról az időügyintéző értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlót, SAP rendszerrel támogatott vezénylést alkalmazó szolgálati helyeken a vezénylőtiszt értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlót.

2. szám


4.4 szabadság fajtái és azok mértéke A munkavállalót megillető szabadság alap- és pótszabadság(ok)ból (illetve rendkívüli szabadságból) áll. 4.4.1 Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap [Mt. 116.§]. 4.4.2 Pótszabadságok, rendkívüli szabadság 4.4.2.1 Az életkor alapján járó pótszabadság [Mt. 117.§ (1) bek.] A munkavállalónak - huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, - harmincegyedik életévétől három, - harmincharmadik életévétől négy, - harmincötödik életévétől öt, - harminchetedik életévétől hat, - harminckilencedik életévétől hét, - negyvenegyedik életévétől nyolc, - negyvenharmadik életévétől kilenc, - negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti. 4.4.2.2 Egyéb Mt-ben szabályozott pótszabadságok Gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118.§]. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Gyermeke születése esetén az apát megillető szabadság [Mt. 118. § (4) bek. ] Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. fiatal munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (1) bek. ] A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

143

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119. § (2) bek.] A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak járó pótszabadság, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította [Mt. 120. §] A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. 4.4.2.3 Egyéb ksz-ben, munkaszerződésben szabályozott pótszabadságok Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [ksz 43. § 1.pont ] Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként, amennyiben a munkahelyen legalább öt éve dolgozik, az Mt. 119.§ (2) bekezdésében rögzített öt munkanap pótszabadságon kívül további öt munkanap pótszabadság illeti meg. Hatvanadik életévet betöltő munkavállalók pótszabadsága [ksz43. § 1. pont] A munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti. A munkaszerződésben rögzített pótszabadság a rögzített mértékben illeti meg a munkavállalót. 4.4.2.4 Egyéb ksz-ben szabályozott rendkívüli szabadságok főrendelkező, tartalékos térfőnök illetve vonatkezelő-levelező munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadsága [ksz. 43. § 2. pont] A főrendelkező, tartalékos térfőnök illetve vonatkezelőlevelező munkakört betöltő munkavállalókat – kérelmükre – naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni. A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabad-

144


2. szám

ságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe. A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás (távolléti díj 70 %-a) illeti meg.

bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére és a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló a munkáltatói jogkör gyakorlónak címzett jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. [Mt. 133.§]

4.4.3 fizetés nélküli szabadság

A jelen pont a) pontjában meghatározott fizetés nélküli szabadság – az Mt. 129.§-a alapján - megszűnik a) a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. A fent megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

4.4.3.1 Mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadság engedélyezése A mérlegelési jogkörbe tartozó fizetés nélküli szabadságot 30 napig a munkáltatói jogkör gyakorló, a 30 napon túli időtartamra a főtevékenységi kör vezető javaslatának figyelembe vételével a humánerőforrás menedzsment vezető engedélyezhet. 4.4.3.2 Jogszabály alapján kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadságok A munkáltató köteles fizetés nélkül szabadságot engedélyezni az alábbi esetekben: a) a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [Mt. 128.§] b) a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében, a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. [Mt. 130.§] c) a munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A kezelőorvos igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló részére köteles a fizetés nélküli szabadságot igénybe venni kívánó munkavállaló egyidejűleg leadni. [Mt. 131.§] d) a munkavállalónak a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. [Mt. 132.§] e) a munkavállaló kérésére, ha polgármesternek választották a foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. [1994. évi LXIV törvény 1.§ (4) bek.] f) a munkavállaló kérésére, ha országgyűlési képviselőjelölt jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig. [2012. évi XXXVI. törvény 95.§ (1) bek.] g) a munkavállaló kérésének megfelelően, ha országgyűlési képviselő mandátuma igazolásától a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére. [2012. évi XXXVI. törvény 96.§ (2) bek.] A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság kivételével a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles

4.5 A szabadság kiadása 4.5.1 szabadságolási ütemterv A munkáltatói jogkör gyakorló minden év február 15ig szabadságolási ütemtervet készít (1. sz. melléklet) lehetőleg a munkavállalói kérelmek figyelembe vételével. Év közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a szabadság kiadás alakulását és szükség esetén megfelelő intézkedést hozni a szabadságok esedékességének évében történő kiadása érdekében. 4.5.2 Munkáltató általi szabadság kiadás A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki (2. sz. melléklet). A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. [ Mt. 122.§ (3) – (4) bek.] 4.5.3 Munkavállalói kérelemre történő szabadság kiadás A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. [Mt. 122.§ (2) bek.] A nem általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók a következő időszakra vonatkozó munkaidőbeosztás közlését megelőzően lehetőség szerint legalább 8 nappal korábban jelzik évente két alkalommal összesen legfeljebb 7 munkanapnak megfelelő szabadság igényüket a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve a

2. szám


vezénylést készítő munkavállalónak. A munkáltató ezt a szabadságigényt köteles az Mt. 122.§ (2) bekezdést figyelembe véve a kérelemnek megfelelően teljesíteni (3. sz. melléklet). A munkavállaló az előzőekben megfogalmazottakon túl is kérelmezheti szabadság kiadását - „Szabadságkérelem” nyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével-, annak teljesítéséről azonban a munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató érdekeinek figyelembe vételével dönt. Amennyiben a munkavállaló szabadság igénye teljesítéséről dönt a jogkör gyakorló, abban az esetben a következő időszaki vezénylés ennek figyelembe vételével történik. Az általános munkarendben (nappalos) foglalkoztatott munkavállalók esetében elégséges a „Szabadságkérelem” nyomtatványnak a tervezett igénybevételt 15 nappal korábban kitöltve a munkáltatónak engedélyezés céljából átadni. A „Szabadságkérelem” nyomtatványt 2 példányban kell kiállítani, amelynek engedélyezése meghatározott óraszámra történik a munkáltatói jogkör gyakorló részéről. A jóváhagyott szabadságkérelmi lapok eredeti példányát az időügyintéző tevékenységet ellátó munkavállalónak kell leadni és annak kell megőriznie, a másolat a munkavállaló példánya. 4.5.4 szabadság esedékesség évében történő kiadása A szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123.§ (1) bek.]. Ettől eltérően a szabadságot: a) ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123.§ (2) bek.], b) ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt.123.§ (3)], c) a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az alap és az életkortól függő pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év december 31. napjáig adja ki (5. sz. melléklet) [Mt. 123.§ (6)]. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt.123.§ (4) bek.]. Az esedékesség évében ki nem adott szabadság – kivéve a KSz. 43. § (2) bekezdésében szabályozott rendkívüli szabadságot – maradvány szabadságként a munkavállaló következő évi szabadságához hozzáadódik.

4.5.5 A szabadság [Mt.124.§]

145

kiadásának

eljárásrendje

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidőre azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben nem készül, vagy a kérelem időpontjára vonatkozóan még nem készült el előre munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A napi munkaidő, illetve a beosztás szerinti munkaidő mértékét el nem érő (tört napi) szabadság nem adható ki, az a következő évre maradvány szabadságként átvezetésre kerül. 4.5.6 A szabadság kiadás időpontjának munkáltatói módosítása A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja [Mt.123.§ (5)-(6) bek.]. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításának esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele [Mt.123.§ (7) bek.]. 4.6 szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények Az alábbi munkaidő-kedvezmények igénybevételét szabadságkérelem nyomtatványon kell kérelmezni: - az Mt. 55§ (1) f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, - általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő [Mt.55.§ (1) g) pontja]. 4.7 A szabadságok nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat. A MÁV Zrt-nél a szabadságok kiadásával kapcsolatban az SAP HR rendszer által rögzített adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak. A munkavállaló a havi bérfi-

146


zetési jegyzéken szereplő információk alapján követheti nyomon szabadságmaradványának értékét. Eltérés gyanúja esetén a meglévő dokumentumok segítségével a munkáltatói jogkör gyakorlótól kérheti a felhasználás egyeztetését. Nem az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén a munkavégzésre vonatkozó tárgyhavi időadatok rögzítése után az időügyintéző az SAP HR-ből lekérdezi a szabadság maradványokat és megküldi a szervezeti egység vezetője, valamint a vezénylést végző munkavállaló részére. A vezénylést végző munkavállaló segédnyilvántartást (6. sz. melléklet) vezet a szabadságok felhasználásáról, melyet az időügyintéző által lekérdezett adatokkal minden hónapban köteles egyeztetni. A segédnyilvántartás rögzíti az időügyintéző által lekérdezett maradvány szabadság és a következő havi vezénylés között eltelt időszakban a munkavállaló által igénybe vett szabadság mennyiségét. Ezáltal biztosítható, hogy a vezénylést készítő a mindenkori szabadság maradvány értékével tisztában legyen és ezáltal az éves szabadság keretnél több ne kerüljön kiadásra. Az SAP rendszerrel támogatott vezénylés esetén segédnyilvántartás vezetésére nincs szükség, a vezénylést készítő a munkavállalók vezényléssel még le nem kötött szabadságát az erre a célra létrehozott lekérdezéssel listázhatja.

2. szám

Ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságot nem vette igénybe annak fennmaradó részét szabadság megváltás jogcímen az esetleges többi juttatással együtt ki kell fizetni. A megváltandó maradvány szabadságot a humánpartnernek kell az SAP HR-ben rögzítenie, ennek alapján a kifizetésről a Humán szolgáltatás köteles gondoskodni. 4.11 Éves szabadságkeretek generálása (sAP HR) és az ehhez kapcsolódó feladatok Az éves alapszabadság keret és az életkor alapján járó pótszabadság (az életkor alapján járó pótszabadság [4.4.2.1 pont], a KSz alapján 60. életévet betöltő munkavállalókat megillető pótszabadság [4.4.2.3 pont], fiatal munkavállalókat megillető pótszabadság [4.4.2.2 pont] ) megállapítása az SAP HR-ben automatikusan, míg az egyéb pótszabadság keretek megállapítása manuálisan történik. Az éves szabadságkeretek generálását követően – amelyet év elején elvégez az SAP HR üzemviteli folyamatgazda – az időügyintéző, a SAP HR rendszerben történő vezénylés esetén a vezénylést készítő munkavállaló listát küld a munkáltatói jogkör gyakorló részére, melyben munkavállalónként és munkahelyi összesítésben szerepel az éves alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság járandóság. 4.11.1 Pótszabadságok és egyéb távollétek rögzítése

4.8 A szabadság elszámolása

4.11.1.1 Gyermek után járó pótszabadság rögzítése

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztás szerinti munkaidővel azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani [Mt.124.§ (1)-(2) bek.].

Gyermek után járó pótszabadság mértékét a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben, a szülő által évente tett nyilatkozat és fogyatékos gyermek esetén orvosi szakértői igazolás alapján (7. sz. melléklet).

Amennyiben nem készül előre munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell elszámolni és nyilvántartani. 4.9 A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot természetben kell kiadni, pénzben megváltani csak munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén akkor lehet, ha a munkavállaló részére az időarányos szabadság nem került kiadásra [Mt. 125.§]. 4.10 szabadság alakulása munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésékor ki kell számítani a munkavállalónak időarányosan járó szabadságot.

Gyermek születésekor az apát megillető pótszabadságra való jogosultságot – a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása ellenében – a Humán szolgáltatás TB feladatokat ellátó munkatársa állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.11.1.2 A munkavállalót megillető további pótszabadságok, rendkívüli szabadságok és egyéb távollétek rögzítése A munkavállalónak járó pótszabadságot, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg, a személyügyi adminisztrátor (Humán szolgáltatás) rögzíti az SAP HRben, a munkavállaló által évente tett nyilatkozat és az ahhoz mellékelt rehabilitációs szakértői szerv határozata alapján (8. sz. melléklet).

2. szám


A különböző jogcímeken járó további pótszabadságokat, rendkívüli szabadságot, így a főrendelkező, tartalékos térfőnök, illetve vonatkezelő-levelező munkakört betöltő munkavállalók rendkívüli szabadságát [KSz. 43. § 2. pont], az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó pótszabadság [Mt. 119.§ (2) bek. és KSz 43. § 1.pont ], valamint az egyéb szabadságként kezelt munkaidő-kedvezmények [4.6 pont (tanulmányi szabadság, közeli hozzátartozó halála esetén biztosított munkaidő kedvezmény) ] a humánpartner állapítja meg és rögzíti az SAP HR-ben. 4.11.2 új munkavállaló felvételekor, illetve munkaszerződés módosításakor alkalmazott feladatok Újfelvételkor, illetve munkaszerződés módosításkor (amennyiben ez pótszabadság változást eredményez) a humánpartner megállapítja a munkavállaló szabadság járandóságát, rögzíti az SAP HR-ben, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót az igénybe vehető szabadságnapok (órák) számáról. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsITÁsOk, HATÁLYOn kíVŰL HELYEzÉsEk 5.1 Hivatkozások A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (KSz) 5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 31/2009. (IV.17. MÁV Ért.14.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról. 6.0 HATÁLYbA LÉPTETÉs Az utasítás a megjelenés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 01. napjától kell alkalmazni.

147

7.0 MELLÉkLETEk JEGYzÉkE 1. számú melléklet – Szabadságolási ütemterv 2. számú melléklet – Szabadságkiadás 3. számú melléklet – Munkavállalói szabadság igénylés 4. számú melléklet – Szabadságkérelem 5. számú melléklet – Megállapodás az esedékesség évét követő év végéig történő szabadság kiadásáról 6. számú melléklet – Engedélyezett szabadságok nyilvántartása 7. számú melléklet – Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről 8. számú melléklet – Nyilatkozat egészségkárosodás alapján járó pótszabadság igénybevételéről Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

148


2. szám

1. sz. melléklet

2. szám


149

2. sz. melléklet

150


2. szám

3. sz. melléklet

2. szám


151

4. sz. melléklet

152


2. szám

5. sz. melléklet

2. szám


153

6. sz. melléklet

154


2. szám

7. sz. melléklet

2. szám


155

8. sz. melléklet

156


5/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az ÉrdEkkÉpVIsElEtI tEVÉkEnysÉG EllÁtÁsÁhoz kapcsolódó MunkaVÉGzÉs alólI MEntEsülÉs (tÁVollÉt) sap hr rEndszErhEz törtÉnő röGzítÉsÉnEk És ElszÁMolÁsÁnak rEndjE. 1.0 az utasítÁs cÉlja A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapján, egy vagy több érdekképviseleti tisztséget betöltő (érdekvédelmi feladatot ellátó), érdekvédelmi célból munkavégzés alól mentesülő (távollévő) munkavállalók – [Központi Üzemi Tanács tagja, Vállalatcsoport szintű Üzemi Tanács tagja, Központi Munkavédelmi Bizottság tagja, Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagja, szakszervezeti tisztségviselő (egyéb munkavállaló), üzemi tanács tagja, [üzemi megbízott], munkavédelmi bizottság tagja [munkavédelmi képviselő] – munkaidő-kedvezményének igénybevételére vonatkozó bejelentések megtételének, az érdekképviseleti távollétek rögzítésének, és a távollétek elszámolásának egységes szabályozása. 2.0 hatÁly- És FElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1 az utasítás szervezeti és személyi hatálya Az utasítás szervezeti és személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és azok munkavállalóira. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkajog vezetője, végrehajtásáért valamennyi érintett munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője felelős. 3.0 FoGalMak MEGhatÁrozÁsa Jelen utasítás alkalmazásában: 3.1 Bejelentés: az érdekképviseleti célú munkaidő-kedvezmény felhasználásáról döntésre jogosult szervezet, illetőleg munkavállaló részéről a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője részére küldött értesítés arról, hogy valamely arra jogosult munkavállaló meghatározott kezdő időponttól, meghatározott időtartamban az érdekképviseleti tevékenységet ellátó szer-

vezetet (munkavállalót) megillető idő-kedvezményt vesz igénybe

2. szám

munka-

3.2 Érdekképviseleti célú munkavégzés alóli mentesülés: az Mt., illetőleg az Mvt. alapján érdekképviseleti feladatokat ellátó munkavállalók részére munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján biztosított, a munkáltató részére előzetesen bejelentett, vagy a munkáltató által munkáltatóval való konzultációnak elfogadott távollétek időtartama, melyeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok által előírt díjazási szabályok szerint kell elszámolni. Érdekképviseleti tevékenység ellátása céljából a munkavállaló az alábbi jogcímek alapján mentesülhet a munkavégzés alól: 1. Központi Üzemi Tanács tagja: munkaidő-kedvezmény, munkáltató hozzájárulása alapján, 2. Vállalatcsoport szintű Üzemi Tanács tagja: munkaidő-kedvezmény, munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása esetén a munkáltató hozzájárulása alapján [Mt. 146. § (2) bek.], 3. Üzemi tanács tagja [üzemi megbízott]: munkaidőkedvezmény, 4. Szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében: munkaidő-kedvezmény, az Mt. 273. § (3)–(4) bekezdése szerint megjelölt tisztségviselő munkáltatóval való konzultáció, 5. Központi Munkavédelmi Bizottság tagja: munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása alapján munkaidő-kedvezmény, illetve munkaidő-kedvezmény munkáltató hozzájárulása alapján 6. Munkavédelmi bizottság tagja [munkavédelmi képviselő]: munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján munkaidő-kedvezmény 7. Paritásos munkavédelmi testület (PMT) tagja: a tanácskozás időtartamára, munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazása alapján 8. Választási bizottság tagja: a választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára, az Mt. 240. § (5) bekezdése alapján. Amennyiben a munkavállaló egyszerre több érdekképviseleti tisztséget is betölt, akkor valamennyi tisztségéből adódóan (azaz külön-külön is) megilleti a munkaviszonyra vonatkozó szabály által biztosított érdekképviseleti célú távollét. 3.3. Munkáltatóval való konzultáció: olyan véleménycsere, párbeszéd, amelynek egyik – munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott – nélkülözhetetlen résztvevője a munkáltató.

2. szám


4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 A szakszervezeti érdekképviseleti célú munkavégzés alóli mentesülés szabályozási háttere 4.1.1 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.): 233. § (1) E rész alkalmazásában b) Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd. 274.§ (1) A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidőkedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállalónak a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár. 4.1.2 A KSz 12. §-a alapján (az Utasítás alkalmazása során a hatályos Kollektív Szerződésnek megfelelően az alábbiak szerint kell eljárni) 1. A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – a) az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal, b) az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal korábban köteles bejelenteni a munkaidő-kedvezményt igénybe vevő munkavállalót létszámban tartó szolgálati hely vezetőjének.

157

2. Az 1. b) pontban foglaltaktól eltérően – az előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetben, így különösen – ha az igénybevételt a) a munkáltatóval való tárgyalás, b) az Mt. 272. § (7) bek. szerinti képviselet, c) munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása, d) a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés stb.) rendkívüli ülésének összehívása teszi szükségessé – a bejelentés az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal korábban is közölhető. Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentésben feltüntetni. 4.2 a szakszervezeti távollétek rögzítése, elszámolása: 4.2.1 A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntéséről az arra illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót, az igénybevétel jogcímére és időtartamára tekintettel megállapított határidők betartása mellett „BEJELENTÉS” elnevezésű iratban értesíti (1/a. sz. melléklet). A megfelelő távollétrögzítések és elszámolások érdekében a szakszervezeti bejelentésnek tartalmaznia szükséges a munkából való távolmaradás tervezett kezdő időpontját, várható időtartamát, annak jogcímét. A bejelentést a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról döntési jogkörrel rendelkező szakszervezet képviselőjének kell aláírnia, majd azt el kell juttatni tisztségviselőt (munkavállalót) létszámban tartó munkáltatói jogkör gyakorlójához. 4.2.2 Az érdekképviseleti szerv által megküldött munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt tartalmazó dokumentumot a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt követően, a bejelentésben megnevezett munkaidő kedvezményre jogosult munkavállaló időügyintézője részére adja át, kivétel a forgalmi szakterület, ahol a beosztástervezést végző (vezénylőtiszt) részére kerül átadásra amennyiben a bejelentésben megnevezett munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a beosztástervezésbe bevont. 4.2.3 Amennyiben a munkaidő-beosztásuk alapján vezényelt munkavállalók munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentése a következő havi vezénylés elkészítésének időpontjáig (megelőző hónap 23-áig) ismertté válik, a vezénylés elkészítésével megbízott (vezénylőtiszt) a munkavállaló munkaidő beosztásában a bejelentésben meghatározott időpontra (időtartamra) a munkaidő-kedvezményt csak abban az esetben rögzíti az SAP HR/munkaidő beosztás rendszer-

158


ben, ha a munkavállalónak a munkaidő ciklusa alapján munkavégzési kötelezettséget határozott volna meg. Abban az indokolt esetben, ha munkaidő-gazdálkodási szempontok miatt a munkavállaló munkaidőciklusa szerinti eredeti munkaidő-beosztást a bejelentés miatt módosítani szükséges, a változtatást a vezénylőtiszt ennek megfelelően végrehajthatja. Ezt követően a módosított vezénylésnek megfelelően kerül a munkaidő-kedvezmény elszámolásra. Ebben az esetben is irányadó azonban, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti szabadnapjára a kijelölt pihenőnapjára, illetve egyéb okból történő munkavégzés alóli mentesülés időtartamára távollét nem számolható el. Valamennyi az időügyintézőkhöz rendelt munkavállaló munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentést tartalmazó dokumentumot az igazolás (1.b., melléklet) megérkezéséig az elszámolás alapját képező dokumentumok között tartja. 4.2.4 Az SAP HR rendszerben a szakszervezeti tisztségviselők/tagok (munkavállalók) távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a szakszervezetet, amelyik a távollét igénybevételére vonatkozó bejelentést kiállította. 4.2.5 A munkáltatóval való konzultáció esetén a 4.2.14.2.4. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezen a jogcímen történő munkavégzés alóli előzetes mentesítés további feltétele az erre való jogosultság (Mt. 273. § (3)–(4) bek.) és annak előzetes írásbeli dokumentálása, hogy a munkáltató képviseletében konzultáció lefolytatására jogosult (kötelezett) a konzultáció lefolytatásának időpontját mikorra „tűzte ki” (illetőleg a kezdeményezésre jogosulttal mely időpontban egyezett meg annak megtartásáról). A munkáltatóval való konzultáció miatti munkavégzés alóli mentesülés nem terheli a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény keretet. 4.2.6 A SAP HR rendszerben a szakszervezeti tisztségviselők/tagok (munkavállalók) távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a SAP-s távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.2.7 Az elszámolás alapját  a szakszervezet által előzetesen megküldött bejelentésben feltüntetett munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételéről kiállított dokumentum „IGAZOLÁS” (1/b. sz. melléklet) vagy,  a munkáltató képviselője által aláírt, a konzultáción való részvétel dokumentálásáról készült IGAZOLÁS (4/a. melléklet), illetőleg „JELENLÉTI ÍV” képezi.

2. szám

Az érdekképviseleti szerv által, a munkáltatói jogkörgyakorlónak megküldött munkaidő kedvezmény igény tényleges felhasználását igazoló dokumentumot – „IGAZOLÁST” („JELENLÉTI ÍVET”) – a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt/aláírást követően átadja a vezénylőtiszt, illetve az időügyintéző részére. A vezénylő tisztnek, illetve időügyintézőnek ellenőriznie kell ugyanazon munkavállalóra/személyre szóló kiállított bejelentésben és az igazolásban feltüntetett időtartamok, jogcímek egyezőségét, vagyis, hogy az igazolás valójában az előzetesen megküldött bejelentés alapján került-e kiállításra. A két dokumentum tartalmának eltérése esetén a vezénylőtiszt, illetve az időügyintéző a munkáltatói jogkörgyakorló bevonásával egyezteteti a munkaidő-kedvezmény felhasználásának körülményeit. Amennyiben a szakszervezet nem küld igazolást az előzetesen megküldött bejelentésben megjelölt munkaidőkedvezmény tényleges igénybevételéről, a vezénylőtiszt a munkáltatói jogkörgyakorló bevonásával egyezteti a munkaidő-kedvezmény felhasználásának körülményeit és bekéri a hiányzó dokumentumokat. Ha a munkavállalónak a bejelentésben megjelölt időpontban munkavégzési kötelezettsége volt és aznap nem dolgozott, viszont a munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételéről nem tud igazolást bemutatni és azt felszólításra sem tudja pótolni, arra a napjára igazolatlan távollétet kell rögzítenie. Nem számolható el távollét szakszervezeti munkaidőkedvezmény, munkáltatóval való konzultáció jogcímén olyan időtartamra, amikor a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége (pl. munkaidő-beosztás szerinti szabadnap, kijelölt pihenőnap stb.). 4.2.8 A havi elszámolások érdekében az igazolásoknak minden hónap utolsó munkanapjáig be kell érkezniük. Ettől eltérően a hónap utolsó munkanapjára vonatkozó igénybevételről az igazolásoknak a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig kell beérkezni. Ennek hiányában, vagy hiányos kitöltés esetén a távollét nem kerül elszámolásra. 4.2.9 A munkáltatóval való konzultáció alapján történő munkavégzés alóli mentesülés elszámolásának alapját kizárólag a munkáltató által kiállított „IGAZOLÁS” (4/a. sz. melléklet), vagy a konzultációról készített „EMLÉKEZTETŐ” mellékletét képező olyan „JELENLÉTI ÍV” másolata képezheti, amelyet a munkáltató képviselője aláírásával hitelesített és, amely tartalmazza: a konzultáció helyét és dátumát, a konzultáción résztvevő személyek és a képviselt szervezet megnevezését, a konzultáció pontos időtartamát (a konzultáción való „részleges részvétel” esetén az érintett személynél megjelölve a konzultáción való részvétel tényleges időtartamát).

2. szám


4.2.10 Az Mt. 273. § (3)-(4) bekezdés szerint megjelölt munkavállalót a 274. § (1) bekezdése alapján megillető, munkavégzés alóli mentesülésének időtartamát nem lehet kiterjesztően értelmezni, abba kizárólag – az Mt. Harmadik és Negyedik Részében meghatározott kollektív jogok érvényesülésének körébe tartozó tárgyalások – így pl.: az Mt. 272. § (5) bekezdése alapján kezdeményezett konzultációk, az Mt. 276. § alapján folytatott KSZ tárgyalások, – a kollektív munkaügyi vita (Mt. 291. §), illetve – a munkáltató és a szakszervezet közötti kapcsolattartás célját szolgáló tárgyalások időtartama számít be. Nem értelmezhetőek viszont a munkavégzés alóli mentesülés időtartamába beszámítható időként a felsoroltakon kívüli esetkörök, így különösen – az Mt. 21. § szerinti meghatalmazotti, illetőleg a 285288. § alapján folytatott jogvitában a munkavállaló jogi képviseletének ellátása, – a tárgyalás helyszínére történő odautazás, illetőleg az onnan történő visszautazás időtartama, – a tárgyalásra való felkészülés időtartama. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidőkedvezmény (munkavégzés alóli mentesülés) biztosítása és igénybevétele során mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének figyelembe vételével kell eljárnia. 4.2.11 Az érdekképviseleti szerv által megküldött, a vezényelt munkavállaló munkaidő beosztása elkészítésének időpontját (megelőző hónap 23-át) követően ismertté vált munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentéseket, mint távolléteket a vezénylőtiszt – a fent leírt eljárásnak megfelelően – a tényleges tervben rögzíti. Abban az esetben, ha munkaidő-gazdálkodási szempontok miatt a munkavállaló munkaidő-beosztásának módosítására van szükség, arra a hatályos KSz. 29.§ rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett van lehetőség. Ebben az esetben a 4.2.3. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 4.2.12 Az időügyintéző a munkavállalók munkaidőkedvezmény igénybevételét, az SAP HR rendszerben a szakszervezeti „BEJELENTÉS”, illetve a 4.2.7 pont első bekezdésében, illetőleg 4.2.9 pontban foglaltaknak megfelelően kiállított „IGAZOLÁS” („JELENLÉTI ÍV”) alapján rögzíti. 4.2.13 Az elszámolás az Mt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján távolléti díjjal történik.

159

4.3 Az üzemi tanácsi (üzemi megbízotti) és a választási bizottság tagjai munkavégzés alóli mentesülésének szabályozási háttere 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.): 233. § (1) E rész alkalmazásában b) Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd 236. § (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. 240. § (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. 260.§ (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidőkedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. (2) A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 4.4 Az üzemi tanács tagjai (az üzemi megbízott), illetve a választási bizottság tagjai távollétének rögzítése, elszámolása: 4.4.1 Az üzemi tanács tagját, illetve az üzemi megbízottat megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételének, valamint a választási bizottság tagjának munkavégzés alóli mentesülésének rögzítésére, illetve elszámolására a 4.2. pontban leírt eljárást megfelelően alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: 4.4.1.1 Munkaidő-kedvezmény az annak igénybe vételére jogosult üzemi tanács tagja esetében, az üzemi tanács elnöke, üzemi megbízott esetében az üzemi megbízott által, választási bizottság tagja esetében a választási bizottság (elnöke) által a munkáltatói jogkörgyakorló felé előzetesen bejelentett és elszámolt távollét. 4.4.1.2 A 4.2.1. pontban meghatározott „BEJELENTÉS” az üzemi tanács tagját, illetve üzemi megbízottat megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a munkáltató által kiadott, erre rendszeresített „bejelentési formanyomtatványokon” is megtehető (2/a. sz. melléklet). 4.4.1.3 A 4.2.4. pontban foglaltakat az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott munkaidő-kedvezmény igény-

160


bevételére vonatkozó igény rögzítésénél nem kell alkalmazni. 4.4.1.4 Az SAP HR rendszerben az üzemi tanácstagok, illetve üzemi megbízottak távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a SAP-s távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.4.1.5 Az Mt. 240. § (5) bek. szerinti tevékenység ellátása esetén a választási bizottság (elnöke) a bizottsági tagoknak ezen a jogcímen történő munkavégzés alóli előzetes mentesítésére vonatkozó kérelméről (döntéséről), az arra illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót „BEJELENTÉS” elnevezésű iratban értesíti (5/a. sz. melléklet). 4.4.1.6 A 4.4. pont szerinti távollétek elszámolásának alapját  az üzemi tanács (üzemi megbízott) által az előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkaidőkedvezmény tényleges igénybevételét igazoló, a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum „IGAZOLÁS” (2/b.sz. melléklet) képezi.  választási bizottság (elnök) által előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkavégzés alóli mentesülés (bizottsági munka) tényleges időtartamát igazoló, a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum „IGAZOLÁS” (5/b.sz. melléklet) képezi  Az elszámolás az Mt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján távolléti díjjal történik. 4.5. a munkavédelmi képviselői munkaidő-kedvezmény szabályozási háttere

2. szám

4.6.1.2 Munkaidő-kedvezmény az annak igénybe vételére jogosult munkavédelmi bizottság/testület tagja esetében, a munkavédelmi bizottság elnöke helyi munkavédelmi bizottság hiányában a munkavédelmi képviselő által, a munkáltatói jogkörgyakorló felé előzetesen bejelentett és elszámolt távollét. 4.6.1.3 A bejelentés a munkavédelmi képviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a munkáltató által kiadott, erre rendszeresített „bejelentési formanyomtatványokon” is megtehető (3/a. sz. melléklet). 4.6.1.4 A 4.2.4. pontban foglaltakat a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó igény rögzítésénél nem kell alkalmazni. 4.6.1.5 Az SAP HR modulban a munkavédelmi képviselő távollétének rögzítésénél meg kell jelölni azt az SAP- távolléti kódot, amely a bejelentésben megjelölt jogcímnek megfelel. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.6.1.6 A 4.5 pont szerinti távollétek elszámolásának alapját  a munkavédelmi bizottság (munkavédelmi képviselő) által előzetesen megküldött bejelentés alapján kiállított, a munkaidő-kedvezmény tényleges igénybevételét igazoló a munkáltató által erre rendszeresített dokumentum „IGAZOLÁS” (3/b. sz. melléklet). 4.4.1.9 A 4.2.7. pontban foglaltakat a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezmény igénybevételének elszámolásánál nem kell alkalmazni.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.):

4.6.1.8. Az elszámolás az Mvt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján átlagkeresettel történik.

75. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen

4.7. a paritásos Munkavédelmi testület munkavállalói tagja munkaidő-kedvezményének szabályozási háttere:

a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.):

4.6. a munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezményének rögzítése, elszámolása: 4.6.1. A munkavédelmi képviselőt megillető munkaidőkedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentések rögzítésénél a 4.2. pontban foglalt eljárást megfelelően alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:

70/B. § (1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. (2) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.

2. szám


3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja. 4.7.1 A Paritásos Munkavédelmi Testület (PMT) munkavállalói tagját megillető „munkaidő-kedvezmény” igénybevételére vonatkozó bejelentések rögzítésénél a 4.2. pontban foglalt eljárást megfelelően alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: 4.7.2 4.7.1.1 „Munkaidő-kedvezmény” az annak igénybe vételére jogosult Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagja esetében, a Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói oldala által a munkáltatói jogkörgyakorló felé előzetesen bejelentett és elszámolt távollét. 4.7.3 A Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagja/póttagja munkavégzés alóli előzetes mentesítésére a 4.2.5 pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 4.7.4 A Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagját/póttagját megillető munkavégzés alóli mentesülés (távollét) jogcímének kódját az SAP HR modulban rögzíteni kell. A távollétek rögzítése az SAP HR rendszer üzemeltetője által megadott kódok szerint történik. 4.7.5 A 4.7 pont szerinti távollétek elszámolásának alapját  a munkáltató képviselője által aláírt, a tanácskozáson való részvétel dokumentálásáról készült IGAZOLÁS (4/b. melléklet), vagy a tanácskozásról készített emlékeztető mellékletét képező olyan „JELENLÉTI ÍV” másolata képezheti, amelyet a munkáltató képviselője aláírásával hitelesített és, amely tartalmazza: a tanácskozás helyét és dátumát, a tanácskozáson résztvevő személyek és a képviselt szervezet megnevezését, a tanácskozás pontos időtartamát (a tanácskozáson való „részleges részvétel” esetén az érintett személynél megjelölve a tanácskozáson való részvétel tényleges időtartamát).

161

4.7.6 A 4.2.7. pontban foglaltakat a Paritásos Munkavédelmi Testület munkavállalói tagja/póttagja munkaidő-kedvezmény igénybevételének elszámolásánál nem kell alkalmazni. 4.7.7 Az elszámolás az Mvt-ben, meghatározott díjazási szabály alapján átlagkeresettel történik. 5.0 hIVatkozÁsok, MódosItÁsok, hatÁlyon kíVül hElyEzÉsEk A 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről. A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése. 1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről. 6.0 hatÁlyBa lÉptEtÉs És ÁtMEnEtI szaBÁlyozÁs Az Utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0. MEllÉklEtEk 1/a. sz. melléklet: Bejelentés szakszervezeti munkaidőkedvezmény igénybevételéről. 1/b. sz. melléklet: Igazolás a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről 2/a. sz. melléklet: Bejelentés az üzemi tanács tagját illetve üzemi megbízottat megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről. 2/b. sz. melléklet: Igazolás az üzemi tanács tagját megillető munkaidő-kedvezmény igénybevételéről. 3/a. sz. melléklet: Bejelentés munkavédelmi munkaidő-kedvezmény igénybevételéről. 3/b. sz. melléklet: Igazolás munkavédelmi munkaidőkedvezmény igénybevételéről 4/a-b. sz. melléklet: Igazolás a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkaidő-kedvezmény felhasználásának elszámolásához. 5/a. sz. melléklet: Bejelentés a választási bizottság tagjának a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő munkavégzés alóli mentesüléséről 5/b. sz. melléklet: Igazolás a választási bizottság tagjának a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő munkavégzés alóli mentesülés elszámolásához Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

162


2. szám

1/a. sz. melléklet

2. szám


163

1/b. sz. melléklet

164


2. szám

2/a. sz. melléklet

2. szám


165

2/b. sz. melléklet

166


2. szám

3/a. sz. melléklet

2. szám


167

3/b. sz. melléklet

168


2. szám

4/a. sz. melléklet

2. szám


169

4/b. sz. melléklet

170


2. szám

5/a. sz. melléklet

2. szám


171

5/b. sz. melléklet

172


6/2013. (I. 18. MÁV Ért. 2.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az EtIkaI És MÁs ElőírÁsokat sÉrtő hElyzEtEk, VIsszaÉlÉsEk fEltÁrÁsÁnak És kIVIzsGÁlÁsÁnak rEndjÉről. 1.0 az utasítÁs CÉlja Az utasítás célja, hogy a MÁV Zrt. és leányvállalatainál széles körben, különböző forrásokból észlelt, az Etikai Kódexben megjelentetett normák és elvárások megsértését, valamint a közérdek sérelmét jelentő problémák átlátható módon, hatékonyan, a tisztességes eljárás elvét betartva feltárásra kerüljenek, és kezelésükre olyan megoldások szülessenek, amelyek a MÁV Zrt. és leányvállalatai érdekeit az etikus vállalati kultúra keretében szolgálják. Mindezek érdekében az utasítás célja egy olyan belső mechanizmus szabályozása, amely a belső vállalati kultúra szerves részeként ösztönözi a munkatársakat a fenti problémák bejelentésére, hogy ezáltal javuljon a felderítés és javító intézkedések hatékonysága. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlen a MÁV Zrt. és leányvállalatai munkatársainak jelen eljárásrend szerinti együttműködése. 2.0 hatÁly És fElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársára (a továbbiakban munkatársak), és a MÁV Zrt. és leányvállalatai esetében az erre vonatkozó alapítói/taggyűlési/közgyűlési határozat szerinti vezetői intézkedés alapján az adott leányvállalat valamennyi munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársára. Nem tartozik az utasítás hatálya alá a) a külön jogszabályban és belső utasításban szabályozott közérdekű bejelentés, közérdekű javaslat, panasz és kérelem elbírálása, b) a külön utasításban szabályozott, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények bejelentésének vizsgálata, kivéve, ha a 3.1. pont szerint a Megfelelőségi Bizottsághoz érkező felkérés alapján ilyen tárgyú vizsgálat indul.

2. szám

2.2. az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője felelős. 3.0 foGalMak MEGhatÁrozÁsa 3.1. Bejelentés a) tipikus bejelentés: olyan, a Belső Ellenőrzési Főosztály által működtetett egységes bejelentési és támogató csatornákon beérkező információ, amely a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő; b) atipikus bejelentés: olyan, a MÁV Zrt. és leányvállalataihoz, különböző szervezeteihez, munkatársaihoz beérkező információ, amely a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexében megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértéséről szolgáltat információt, beleértve azokat, amelyek a közérdek sérelmével kapcsolatban állnak elő; c) más információforrásból származó vagy saját észlelés: olyan információ, amely a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexben megfogalmazott magatartási szabályok, illetve viselkedési normák megsértésének észlelésére vonatkozik, beleértve azokat az információkat, amelyek a közérdek védelmével összefüggésben vetődnek fel, és amelyet 1. a Megfelelőségi Bizottságba delegált szervezetek munkatársai észlelnek (saját észlelés) vagy 2. a MÁV Zrt. és leányvállalatai más szakterületei, leányvállalatai munkavállalói észlelnek vagy 3. a MÁV Zrt. és leányvállalatai vezetői fórumain vetődnek fel, illetve vezető testületei, könyvvizsgálói észlelnek. 3.2. Bejelentő: az a személy, aki saját vagy az általa képviselt szervezet nevében tesz bejelentést. Bejelentést a MÁV Zrt. és leányvállalatai bármely munkatársa, illetve külső személy vagy szervezet tehet. 3.3. Bejelentési és támogató csatornák: tipikus bejelentés tételére és az Etikai Kódexhez kapcsolódó tanácsadásra a Belső Ellenőrzési Főosztály az alábbi elérhetőségeket biztosítja: a) Postai út: külön postafiók áll rendelkezésre a bejelentések fogadására a Budapest 1426 Pf. 111. címen vagy bejelentés tehető a MÁV Vasútszolgálati postáján („B” posta) keresztül a Belső Ellenőrzési Főosztály címére „Etika” megjelöléssel. b) Elektronikus út: bejelentés tehető az [email protected] címen. c) Etikai Portál: a MÁV Zrt. az Etikai Kódexben megfogalmazottak szerinti működés támogatására Etikai

2. szám


Portált működtet a MÁV Zrt. hivatalos honlapján (www.mav.hu). d) Telefonos bejelentés: a nap 24 órájában külön erre a célra biztosított 06 (1) 511 39-57 telefonszámon a kijelölt munkatárs, illetve üzenetrögzítő fogadja a bejelentéseket. e) Személyes bejelentés: a Belső Ellenőrzési Főosztály erre kijelölt munkatársainál személyesen is tehető bejelentés a 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. címen előre egyeztetett időpontban.

173

3.13. Megfelelőségi Bizottság titkára: a Megfelelőségi Bizottság vezetője által kijelölt munkatárs vagy állandó helyettese, akinek feladata a Megfelelőségi Bizottság működésének támogatása. 3.14. Vizsgáló: a vizsgálati eljárás lefolytatásával megbízott munkatárs. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa

3.4. Eljárásba bevont személy: az a személy, akitől a vizsgálati eljárás során információt, tájékoztatást kérnek

4.1. alaPElVEk

3.5. Eset: a bejelentés alapján definiált tényállás valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra, illetve körülményre vonatkozóan.

4.1.2. Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során tiszteletben kell tartani az eset, illetve az eljárás által érintett személy(ek) alapvető jogait, és az általános alkotmányos elveket.

3.6. Esetek kezelésére kijelölt munkatársak: a Belső Ellenőrzési Főosztály azon munkatársai, akik a döntési javaslatok előkészítéséért, az ügyek adminisztrációjáért és az információk megfelelő kezeléséért felelősek. 3.7. Etikai kódex: a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexe, olyan, a törvényi előírásokkal és egyéb jogszabályokkal összhangban álló normagyűjtemény, amely a MÁV Zrt. és leányvállalatai működésére vonatkozó valamennyi belső szabály, utasítás és előírás alapjául szolgál. 3.8. Érintett munkatárs: a bejelentésben, esetben vagy vizsgálati eljárásban érintett munkatárs, akivel kapcsolatban a bejelentés/eset kifogásolható magatartásra vonatkozó információt tartalmaz, illetve akinek a magatartására vonatkozó tények tisztázása a vizsgálati eljárás céljának eléréséhez szükséges. 3.9. közérdek: a MÁV Zrt. és leányvállalatai működése során az állami vagyonnal való gazdálkodással, valamint a közszolgáltatási feladat ellátásával összefüggésben fennálló érdekek, amelyek megjelenthetnek úgy is, mint a MÁV Zrt. és leányvállalatai gazdasági, pénzügyi érdekeinek, közvéleményi megítélésének, jó hírnevének védelme.

4.1.1. Az eseteket tartalmuk alapján kell elbírálni.

4.1.3. Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárások során kizárólag jogszerű eszközök alkalmazhatóak. A tisztességes és jogszerű eljárás során mindvégig be kell tartani az indokoltság elvét és az eltúlzott intézkedések tilalmát. 4.1.4. Az etikai eljárások során nem a munkatársak tetteire, hanem a bekövetkezett probléma körülményeire kell a hangsúlyt helyezni, a problémák valódi okát vagy az azt lehetővé tevő szabályozási hiányosságot kell feltárni, meg kell fogalmazni a megoldási javaslatokat, és az érintett szervezetekkel együttműködve a javító intézkedésekre kell összpontosítani. 4.1.5. Az esetek kezelésében, valamint a vizsgálati eljárások lefolytatásában közreműködők felelősséggel tartoznak a felmerülő adatok, információk védett kezelésének biztosításáért.

3.11. MÁV zrt. és leányvállalatai: a MÁV Zrt. és annak legalább többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok.

4.1.6. A kölcsönös együttműködési kötelezettség elve a) A MÁV Zrt. és leányvállalatai valamennyi munkatársa köteles együttműködő magatartással elősegíteni a jelen eljárásrendben meghatározott eljárások sikerét. b) A jelen utasítás szerinti vizsgálat indítására vonatkozó döntés során a bejelentéseket különös gonddal kell elemezni annak érdekében, hogy a bejelentési rendszerrel való visszaélés és rosszhiszeműség kiszűrése megtörténhessen. c) A bejelentési rendszerrel való visszaélés a visszaélést elkövetővel szembeni fellépést von maga után. d) Az esetek kezelését és a vizsgálati eljárások lefolytatását a jelen utasításban szabályozott eljárási rendnek megfelelően kell végezni.

3.12. Megfelelőségi Bizottság: az esetek kezelését, valamint a vizsgálati eljárásokat elrendelő és ellenőrző testület.

4.1.7. A munkáltatói intézkedésekhez való viszony Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a MÁV Zrt. és leányvállalatai Kollektív Szerződései sze-

3.10. közreműködő: az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában résztvevő munkatárs, külső személy vagy szervezet.

174


rinti munkáltatói intézkedéseket és nem is helyettesítik azokat. Jelen utasításban a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói intézkedés alatt a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés 67. §-a és 3. számú melléklete szerint alkalmazott intézkedéseket (hátrányos jogkövetkezmények) kell érteni. Jelen utasításban szabályozott eljárások nem érintik a munkáltató által egyébként meghozott döntéseket. Jelen utasítás végrehajtása nem akadályozhatja a munkáltatói intézkedések végrehajtását azokban az esetekben, amikor az adott ügy hatékony megoldása azonnali munkáltatói intézkedést kíván. Ennek megfelelően a 4.6.6. pontban foglalt soron kívüli határozathozatal biztosítja a munkáltatói intézkedések elévülési időn belüli végrehajtását. Ezen kívül a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy az esetek kivizsgálásáról hozott döntései során, hogy egy esetet saját hatáskörben történő vizsgálat helyett a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárásba utal (4.6.2. c) pont).ű Jelen utasítás alapján folyó eljárások eredményezhetnek olyan intézkedést, amely a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárás lefolytatását tartalmazza (4.9.1. c) pont). Ekkor az utasítás 4.9.3. pontja szerint kell eljárni. 4.2. Általános rendelkezések 4.2.1. a jóhiszemű bejelentő védelme 4.2.1.1. A bejelentőt a bejelentés kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során mindvégig fokozott védelem illeti meg. 4.2.1.2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai garantálják, hogy a bejelentő személyazonosságára vonatkozó adatokat elkülönítetten kezelik, és a hatályos jogszabályi keretek között a bejelentő személyazonosságát a jelen utasítás 4.4.1.6. pontjában meghatározott személyek körén kívül nem fedik fel sem az eljárás folyamán, sem azt követően. 4.2.1.3. A bejelentőt védelem illeti, mely vonatkozik arra, hogy a MÁV Zrt. és leányvállalatai vállalják, hogy a bejelentés megtétele miatt a bejelentőt, illetve a bejelentés kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban együttműködő személyeket a MÁV Zrt. és leányvállalatai részéről megtorlás, illetve munkajogi vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény nem éri. Amennyiben a bejelentő mégis hátrányos következményt tapasztalna, akkor panaszával az esetek kezelésére kijelölt munkatársakon keresztül (az etikai csatornákon elérhetőek) a Megfelelőségi Bizottsághoz fordulhat, amely intézkedik a panasz haladéktalan kivizsgálásáról, és arról, hogy indokolt esetben ennek orvoslása megtörténjen. Jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézke-

2. szám

dése nincs összefüggésben a bejelentéssel vagy a bejelentés rosszhiszemű voltát. 4.2.1.4. A jóhiszemű bejelentővel, az esetben érintett és a vizsgálati eljárásba bevont munkatárssal szemben a bejelentés/nyilatkozat tartalma alapján üzleti titoksértés miatt nem lehet joghátrányt alkalmazni. 4.2.2. a rosszhiszemű bejelentővel szembeni fellépés 4.2.2.1. A bejelentőt – amennyiben ez lehetséges - figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben bejelentésében bizonyítottan olyan tényt állít, amelyről tudta vagy kellő gondossággal tudnia kellett volna, hogy valótlan, akkor bejelentésének figyelembe vételére nem kerül sor, illetve ebben az esetben vele szemben munkáltatói intézkedés kezdeményezhető. 4.2.2.2. A bejelentés tartalmát, a bejelentő nyilatkozatát akkor lehet rosszhiszeműnek tekinteni, ha az erre irányuló vizsgálat bizonyítja azt. 4.2.3. személyes adatok kezelése 4.2.3.1. A bejelentés kezelése során a bejelentő által megadott személyes adatok kezelésére való felhatalmazó hozzájárulását vélelmezni kell. 4.2.3.2. A vizsgálati eljárás lefolytatása során a munkaviszonyban foglalkoztatott érintett és a vizsgálatba bevont személyek esetében a személyes adatok kezelésére a Munka Törvénykönyvében foglalt jogszabályi felhatalmazás alapján kerül sor. A munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak esetében önkéntes hozzájáruló nyilatkozat szükséges a személyes adatok kezeléséhez. 4.2.3.3. A vizsgálati eljárásban érintett, illetve a vizsgálatba bevont személyt megfelelően tájékoztatni kell a vizsgálati eljárás során vele kapcsolatban kezelt személyes adatairól, az adatkezeléssel kapcsolatos minden tényről, illetve arról is, hogy adatait kik ismerhetik meg, továbbá az Infotv. 14. §-ában meghatározott jogairól és azok érvényesítéséről. A 4. számú mellékletben szereplő Adatkezelési hozzájárulás aláírásával elfogadja az átadott írásos tájékoztatást. 4.2.3.4. Az eljárások során azt követően, hogy a cselekmény feltárása és a bizonyítékok összegyűjtése megtörtént és az érintett tájékoztatása az eljárás lefolytatását érdemben már nem befolyásolhatja, tájékoztatni kell a bejelentésben érintett személyt, és ennek során be kell szerezni az adatai kezeléséhez való hozzájárulást (4. sz. melléklet).

2. szám


4.2.3.5. Az eljárás során követni kell a célhoz kötött adatkezelés elvét, melynek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely a cél elérésének megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat kezelése csak a szükséges mértékben és ideig történhet. 4.2.3.6. Ha a folyamat során az esettel, illetve a vizsgálati eljárás céljával össze nem függő személyes adat is felmerül, és az adatok elkülönítése a hordozó eszköz tartalmának sérelme nélkül nem lehetséges, az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, illetve a vizsgáló köteles az ilyen személyes adatot haladéktalanul felismerhetetlenné tenni. 4.2.3.7. A bejelentő és a bejelentés által érintett, illetve a vizsgálatba bevont személyek személyes adatai zártan kerülnek kezelésre. Elektronikus továbbítás esetén különös figyelmet kell fordítani az adatok védelmére az Infotv. rendelkezései alapján. 4.2.3.8. A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény III. fejezet szerinti eljárásokban a személyes adatkezelés az ott meghatározott szabályok szerint történik. 4.2.4. Információk védett kezelése 4.2.4.1. Minden olyan közreműködőnek, aki az eset kezelésével, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásával kapcsolatos tevékenységben részt vesz, meg kell őriznie az eset, valamint a vizsgálati eljárás zártságát és névtelenségét. 4.2.4.2. Minden, az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárásban résztvevő szervezet vezetője köteles gondoskodni az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információ védett rendszerben történő kezeléséről. Az eljárás során kizárólag a jelen utasításban meghatározott személyek körére korlátozódik az adatokhoz, információkhoz való hozzáférés- és betekintés joga. A hozzáférési- és betekintési joggal rendelkező személyek más személyekkel nem közölhetnek semmiféle tényt vagy információt az esettel, vagy a vizsgálati eljárással összefüggésben. 4.2.4.3. A hozzáférési és betekintési joggal rendelkező személyek, illetve az esetek kezelésébe és a vizsgálati eljárásba közreműködőként bevont személyek a bejelentéssel, a vizsgálati eljárással összefüggésben tudomásukra jutott információkra vonatkozóan titoktartási nyilatkozatot tesznek a 2/a. vagy 2/b. melléklet szerint. 4.2.4.4. Az esettel összefüggésben, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező dokumentumok és informá-

175

ciók kezelése során fokozottan ügyelni kell a hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat és a MÁV Zrt. Minősített adatok védelméről szóló biztonsági szabályzatának betartására. 4.2.4.5. Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkat kizárólag az alábbi személyek ismerhetik meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a személyes adatokra vonatkozóan a jelen utasítás 4.4.1.6. pontja az irányadó: a) az esetek kezelésére kijelölt munkatársak, b) az esetben érintett munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlója, c) az adott eljárásban kijelölt vizsgáló(k), d) az adott eljárásban vizsgálatot végző szervezet vezetője, e) az adott eljárásban felkért közreműködők kizárólag közreműködésük körében, f) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője vagy az általa a helyettesítésére kijelölt munkatárs, g) a Megfelelőségi Bizottság tagjai vagy állandó delegáltjaik, h) a Megfelelőségi Bizottság titkára vagy állandó helyettese, i) a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága ezen feladatra kijelölt tagjai, illetve a jelen utasítás hatálya alá tartozó leányvállalatok Felügyelő Bizottságainak tagjai. 4.2.4.6. Az esettel kapcsolatban, valamint a vizsgálati eljárás során keletkező információkhoz, dokumentumokhoz kizárólag az esetek kezelésére kijelölt munkatársak férhetnek hozzá. 4.2.4.7. Amennyiben a bejelentő a bejelentésben vagy az érintett a vizsgálati eljárás során üzleti titokra hivatkozik, őt tájékoztatni kell e rendelkezés tartalmáról, a vizsgálónak meg kell győződni, hogy a bejelentés/nyilatkozat/adatszolgáltatás tartalma üzleti titoknak minősül-e. Üzleti titok esetén azt a bejelentésből/nyilatkozatból/adatszolgáltatásból törölni kell, és külön iratba kell foglalni, amit a MÁV Zrt. mindenkor hatályos üzleti titok védelmére vonatkozó külön utasítása szerint kell minősíteni és kezelni. 4.2.5. Betekintési jog 4.2.5.1. Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett, illetve a vizsgálati eljárásba bevont személy, továbbá okirattal meghatalmazott jogi képviselője részére biztosítani kell a vizsgálat során rá vonatkozóan keletkezett összegyűjtött dokumentumokba történő betekintés lehetőségét a vele kapcsolatosan összegyűjtött adatok, információk pontossága ellenőrzésének, a helyesbítés kezdeményezésének céljából, feltéve, hogy az nem ütközik az üzleti titkot, illetve a minősített adatot védő rendelkezésekbe.

176


4.2.5.2. Az esetben vagy a vizsgálati eljárásban érintett személy nem ismerheti meg a bejelentő és a vizsgálati eljárásba bevont más személyek személyes adatait, valamint e személyek azonosítására alkalmas egyéb adatokat sem. 4.2.5.3. Az esetek kezelése, valamint a vizsgálati eljárás folyamán a tájékoztatást, a figyelmeztetést és az adatok zárt kezelését minden esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni. 4.2.6. összeférhetetlenség 4.2.6.1. Az eset kezelésében, valamint a vizsgálati eljárás lefolytatásában közreműködőként érintett vagy érdekelt személy nem vehet részt. 4.2.6.2. Ha az eset kezelésébe, illetve a vizsgálati eljárás lefolytatásába közreműködőként bevont bármely személy vonatkozásában olyan körülmény merül fel, amely az eljárásbeli feladatainak tárgyilagos és objektív teljesítésében gátolja, erről a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni köteles. Ebben az esetben a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője intézkedik az eset megfelelő, előírásokkal összhangban történő kezeléséről, valamint az eljárás megfelelő, előírásokkal összhangban történő lefolytatásáról. 4.2.6.3. A Megfelelőségi Bizottság bármely tagjának, a Felügyelő Bizottság kijelölt tagjának, illetve az Elnökvezérigazgató ezen eljárásokkal kapcsolatban észlelt összeférhetetlenségét a Felügyelő Bizottságnak kell haladéktalanul jelenteni, és ekkor a Felügyelő Bizottság gondoskodik az eljárás további megfelelő, az előírásokkal összhangban történő folytatásáról. 4.2.6.4. A fenti rendelkezések szerinti összeférhetetlenség fennállását a bejelentéssel érintett személy is kifogásolhatja írásban a Megfelelőségi Bizottságnál. Ebben az esetben a Megfelelőségi Bizottság a kifogást 8 munkanapon belül köteles elbírálni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint ezekről a kifogást benyújtót írásban értesíteni. Amennyiben az összeférhetetlenségre vonatkozó kifogás a vizsgáló személyével szemben merül fel, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati eljárást az új vizsgáló kijelöléséig felfüggeszti. 4.2.7. közzétételi kötelezettség A Belső Ellenőrzési Főosztály és a Kommunikációs igazgatóság – a munkáltatói jogkör gyakorló bevonásával – gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló bejelentési csatornákat az utasítás hatálya alá tartozó valamennyi munkatárs számára ismertté tegye, és azokat a MÁV Zrt. és leányvállalatai által működtetett öszszes internetes honlapon nyilvánosságra hozza.

2. szám

4.2.8. delegálás A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője jelen utasításban megfogalmazott feladatai ellátására eseti jelleggel helyettest bízhat meg a Belső Ellenőrzési Főosztály vezető munkatársai közül. 4.3. a Megfeleőségi Bizottság 4.3.1. A Megfelelőségi Bizottság tagjai a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője mellett a Biztonsági Igazgatóság vezetője és a Jogi Igazgatóság vezetője vagy az általuk állandó jelleggel kijelölt vezető munkatársak. 4.3.2. A Megfelelőségi Bizottság vezetője a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője. 4.3.3. A Megfelelőségi Bizottság titkára a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője által erre a feladatra kijelölt munkatárs. 4.3.4. A Megfelelőségi Bizottság dönt az jelen utasítással hatáskörébe utalt kérdésekben. 4.3.5. A Megfelelőségi Bizottság fogadja el a saját ügyrendjét. 4.3.6. A Megfelelőségi Bizottság munkáját a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága ellenőrzése mellett végzi. 4.4. Bejelentés kezelésének rendje 4.4.1. a bejelentés fogadása és nyilvántartása 4.4.1.1. A 3.3. pontban megjelölt csatornákon beérkező bejelentést az esetek kezelésére kijelölt munkatársak fogadják és ellátják az adminisztratív teendőket. 4.4.1.2. Személyes bejelentés esetén a szóbeli bejelentésről feljegyzést készítenek, melynek tartalmát egyeztetik a bejelentővel. 4.4.1.3. A nem személyesen tett bejelentés esetén – amennyiben ez lehetséges – az esetek kezelésére kijelölt munkatársak visszajelzést küldenek a bejelentőnek a bejelentés fogadásáról. 4.4.1.4. Amennyiben nem a 3.3. pontban meghatározott csatornákon érkezik a bejelentés, hanem a MÁV Zrt. és leányvállalataihoz, különböző szervezeteihez, munkatársaihoz, akkor azokat a tudomásra jutásuktól számított 1 munkanapon belül változatlan tartalommal továbbítani kell a Belső Ellenőrzési Főosztály esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére a 3.3. pontban foglalt csatornákon keresztül, különös figyelemmel a benne foglalt információk védelmére és zárt kezelésére. Az ilyen módon továbbított bejelentést és a hozzá kapcsolódó

2. szám


adatokat és információkat – a visszaigazolást követően – az eredetileg azt fogadónál, helyreállítást lehetővé nem tevő módon törölni kell. 4.4.1.5. Az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a bejelentésben foglalt személyes adatokat az eredeti bejelentésről leválasztják és azokat elkülönítve, lezártan őrzik. 4.4.1.6. A bejelentésben foglalt vagy a vizsgálati eljárás során felmerült személyes adatok megismerését kizárólag a vizsgáló(k) a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében, illetve döntéseik meghozatala érdekében a Megfelelőségi Bizottság tagjai kérhetik. 4.4.1.7. A bejelentés abban az esetben vizsgálható ki, ha tartalmazza a bejelentés alapját képező magatartás/jelenség részletes és azonosítható leírását. 4.4.1.8. Az a bejelentés vizsgálható, amelyet a kifogásolt magatartás időpontjától számított 3 éven belül, illetve a bejelentő tudomására jutásától számított 1 éven belül megtesznek. 4.4.1.9. A bejelentést az esetek kezelésére kijelölt munkatársak a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjéhez továbbítják a bejelentés kivizsgálására vagy elutasítására vonatkozó javaslat előzetes egyeztetése céljából. 4.4.1.10. Amennyiben a bejelentés tartalma alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az nem tartalmaz a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexébe ütköző magatartásra vonatkozó információt, hanem a MÁV Zrt. és leányvállalatai által nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszt tartalmaz, akkor a bejelentést nyilvántartásba vétel után az esetet kezelő munkatárs továbbítja a MÁV-SRART Zrt. ügyfélszolgálatának vagy a panasz tartalma szerinti szervezethez tájékoztatás kérése mellett, és erről lehetőség szerint a bejelentőt tájékoztatja. 4.5. a más információforrásból származó észlelések kezelése A más információforrásból származó észlelés esetén az azt észlelő leányvállalat, szervezet vagy személy a rendelkezésére álló információkat haladéktalanul köteles a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének átadni, figyelemmel az információk védett kezelésére vonatkozó szabályokra is. A más információforrás útján észleltek esetében a Belső Ellenőrzési Főosztály az adminisztratív eljárásban, valamint a döntési javaslat előkészítésében jelen utasítás bejelentés kezelésére vonatkozó előírásai szerint jár el.

177

4.6. döntés a vizsgálati eljárásról 4.6.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője az eset beérkezését követő Megfelelőségi Bizottsági ülésre küldi meg döntési javaslatát és annak indokolását a Megfelelőségi Bizottságnak. 4.6.2. A döntési javaslat szerint a) a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás indul, b) vizsgálati eljárás nem indul, c) az eset kezelését egyéb csatornára tereli, azaz úgy dönt, hogy az esetnek nincsen a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vonatkozása, ezért azt a MÁV Zrt. és leányvállalatai valamely tagjának, illetve a MÁV Zrt. valamely szervezetének továbbítja. 4.6.3. A döntési javaslat megtétele során a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője figyelembe veszi azoknak a körülményeknek a fennállását, amelyek esetén a bejelentés alapján vizsgálati eljárás nem indul. Ezek a körülmények a következők: a) a bejelentés alapján a MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexébe ütköző magatartás nem valószínűsíthető, b) az esetben foglalt ügyben már folyamatban van vagy már lezárult a vizsgálat, és az eset a korábbi eljáráshoz képest új, még nem értékelt körülményt nem tartalmaz, c) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan vagy annyira hiányos tartalmú, hogy nem teszi lehetővé a magatartás/jelenség feltárását, d) az eset tekintetében munkáltatói intézkedés, munkavállalói kártérítési felelősség megállapítása iránti, szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, ideértve a közigazgatási szervek által lefolytatásra kerülő egyéb eljárásokat is. 4.6.4. Amennyiben a javaslat a Megfelelőségi Bizottság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás 4.6.2. a) pontja szerinti megindítását tartalmazza, a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője egyidejűleg döntési javaslatot tesz a Megfelelőségi Bizottságnak a) arra, hogy a vizsgálati eljárás lefolytatására mely szervezetet kérje fel, b) indokolt esetben eseti vizsgáló bizottság felállítására, melynek összetételéről és vezetőjéről a Megfelelőségi Bizottság dönt. 4.6.5. A Megfelelőségi Bizottság tagjai a Megfelelőségi Bizottság havi rendszerességgel tartott rendes ülésein tárgyalják meg az egyes eseteket és egyszerű többséggel döntenek az eredeti javaslat elfogadásáról, módosításáról vagy elvetéséről. 4.6.6. A Megfelelőségi Bizottság soron kívül, elektronikus úton is hozhat határozatot, amennyiben a bejelentés tartalmának egésze vagy valamely része vélhetően

178


munkáltatói intézkedés körébe tartozik. Ebben az esetben a munkáltatói jogkörgyakorló kompetenciájába tartozó jelenség vagy magatartás kezelésére vonatkozó döntési javaslatot a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője a bejelentés érkezésének napján elektronikus úton eljuttatja a Megfelelőségi Bizottság tagjainak vagy állandó jelleggel delegált képviselőiknek. A tagoknak legkésőbb a következő munkanap során elektronikus úton kell jelezniük a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője felé egyetértésüket vagy ellenvetésüket. A határozathozatal egyszerű többséggel történik. Amennyiben a Megfelelőségi Bizottság döntése alapján vélhetően munkáltatói intézkedés szükséges, a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló információkat és a Megfelelőségi Bizottság döntését az érintett munkáltatói jogkörgyakorló felé. 4.6.7. A Megfelelőségi Bizottság három tagú, az üléseken és a soron kívüli határozathozatalon a határozatképességhez minden tag vagy az általuk állandó jelleggel delegált képviselők jelenléte/közreműködése szükséges. 4.6.8. A Megfelelőségi Bizottság ülésein jegyzőkönyv készül, döntéseit határozatban hozza, melynek kötelező elemei: a) a vizsgálati eljárás indítására vagy mellőzésére vonatkozó döntés és indoklása, b) az eljárás lefolytatására kijelölt szervezet megnevezése, c) a vizsgálat lefolytatásának határidejét, d) szükség esetén döntés eseti vizsgáló bizottság felállításáról, annak tagjairól. 4.6.9. Az eset vizsgálat nélküli lezárásáról a döntés meghozatalát követő 8 munkanapon belül az esetet kezelő munkatárs tájékoztatja a bejelentőt és a más információforrásból származó észlelés (3.1. c) pont) forrását, ha az lehetséges. A Felügyelő Bizottság által lezárt esetekkel összefüggő személyes adatokat törölni kell. 4.7. a vizsgálati eljárás 4.7.1. a vizsgálati eljárás célja: a) az esetben megjelenő magatartás/jelenség körülményeinek tisztázása, b) a magatartás/jelenség további megelőzésére/kezelésére vonatkozó intézkedési javaslat megtétele. 4.7.2. a vizsgálati eljárás megindítása 4.7.2.1. A Megfelelőségi Bizottság 4.6.4.-4.6.6. pont szerinti döntésével megbízást ad valamely az adott esettel kapcsolatos vizsgálat lefolytatására. 4.7.2.2. A vizsgálattal ily módon megbízott szervezet(ek) a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a rá(juk) vonatkozó szabályok szerint

2. szám

folytatja(ák) le a vizsgálati eljárást: a Biztonsági igazgatóság ezen utasítás 4.7.4. pontja szerint, a Belső ellenőrzési főosztály pedig a 4.7.5. pont szerint, a közreműködőként bevont szervezetek eljárásaira a 4.7.3. pontban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. 4.7.2.3. A vizsgálati eljárást a Megfelelőségi Bizottság nevében a vizsgálattal megbízott szervezet indítja meg. A vizsgáló értesíti a vizsgálatban érintett munkatársat erről a tényről. 4.7.2.4. A vizsgálati eljárás megindításakor az ahhoz szükséges adatokat, információkat tartalmazó dokumentumok másolatait az esetet kezelő munkatársak átadják a vizsgálatot végző szervezetnek. A vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum zárt megőrzése – a belső szabályozásokkal összhangban – a vizsgálatot végző és az abban közreműködő szervezetek felelőssége. 4.7.3. a vizsgálati eljárások általános szabályai A Megfelelőségi Bizottság a Belső Ellenőrzési Főosztályt vagy a Biztonsági Igazgatóságot bízza meg a vizsgálatok lefolytatásával, amelyek során az eljárásba további közreműködő szervezeti egységek vonhatók be, a bejelentés tárgya szerinti szükségességben. A közreműködő szervezeti egységek és leányvállalatok vizsgálóinak jogaira és kötelezettségeire a saját szervezeti belső szabályzatuk irányadó a következő általános szabályok figyelembe vétele mellett: 4.7.3.1. A vizsgálat lefolytatásában résztvevők jogosultak a vizsgálat céljainak elérése érdekében minden szükséges intézkedés megtételére. 4.7.3.2. A vizsgálati eljárás lefolytatása során a vizsgáló köteles a) a vizsgálat tárgyának megfelelő, a vizsgálat célját szolgáló vizsgálati programot végrehajtani, b) a vizsgálat megkezdésekor a megbízólevelét bemutatni, c) megállapításait a valóságnak megfelelően a vizsgálati jelentésbe foglalni és tényszerű adatokkal, bizonyítékokkal alátámasztani, d) a dokumentumokat a vizsgálati eljárás lezárása után visszaszolgáltatni a Belső Ellenőrzési Főosztály esetek kezelésére kijelölt munkatársai részére . 4.7.3.3. A vizsgálati eljárás során az érintett munkatárs képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt, továbbá nem köteles magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni. 4.7.3.4. A vizsgálatban érintett munkatársat minden jog megilleti, amely őt a Kollektív Szerződés szerinti mun-

2. szám


káltatói eljárásban megilletné. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen utasítás szerinti eljárások nem jogi eljárások, nem minősülnek a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói eljárásnak, és nem is helyettesítik azokat. A vizsgálattal érintett munkatárs jogai megilletik azt a munkatársat is, aki a vizsgálat megállapítása szerint részese volt a vizsgált magatartásnak. 4.7.3.5. Amennyiben a vizsgálati eljárás a jelen utasítás hatálya alá tartozó leányvállalatai valamelyikét érinti, akkor a Belső Ellenőrzési Főosztály a vizsgálat során a tulajdonos képviselőjeként jár el. A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője értesíti az érintett társaság legfelsőbb vezetőjét a vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó döntésről, tájékoztatja a vizsgálat céljairól és a vizsgálati programról. Egyben kéri együttműködését a vizsgálati eljárásban és felkéri őt egy, az érintett társaságot az adott vizsgálati eljárásban képviselő közreműködő delegálására. 4.7.3.6. A vizsgálat sikere érdekében a vizsgáló(k) jogosult(ak) különösen az alábbiakra: a) a MÁV Zrt. és leányvállalatai munkatársaival való kapcsolat felvételére, b) MÁV Zrt. és leányvállalatai valamennyi érintett dokumentumához és iratához való hozzáférésre, c) a 4.7.3.8.-4.7.3.11. pontokban meghatározott eljárási cselekmények lefolytatására. 4.7.3.7. A vizsgálati eljárás sikere érdekében a MÁV Zrt. és leányvállalatai minden munkatársa köteles segíteni a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjét, illetve a vizsgálókat, valamint a vizsgálatban közreműködőket a vizsgálati eljárás lefolytatása során. Ennek keretében a vizsgálatok során minden munkatárs köteles együttműködni, és a vizsgálatban kért információkat lehetőleg soron kívül a vizsgálók rendelkezésére bocsátani. Az e célból történő információ-szolgáltatást üzleti titokra történő hivatkozással nem lehet megtagadni. 4.7.3.8. Az információk összegyűjtése keretében a vizsgálók a magatartás/jelenség körülményeinek feltárása érdekében – határidő tűzése mellett – írott formában kérhetnek adatokat, információkat. Ennek keretében akár korábban született dokumentumok másolata, illetve a magatartást/jelenséget érintő korábbi belső (vizsgálati) anyagok is elkérhetőek és felhasználhatóak (akár más szervezettől is bekérhetőek). 4.7.3.9. Személyes interjú A körülmények tisztázása érdekében a vizsgálati eljárás keretében személyes interjú készíthető a bejelentővel, az esetben érintett munkatárssal vagy szervezetre vonatkozó vizsgálat esetén a szervezeti egység vezetőjével, illetve minden más vizsgálatba bevont munkatárssal, külső személyekkel.

179

Azon munkatárs, akinek a személyes interjújára tartós akadályoztatása miatt nem kerülhet sor, írásban is összefoglalhatja a vizsgáló(k) által megfogalmazott kérdésekre a válaszát 10 munkanapon belül. Erről a vizsgáló(k) dönt(enek). A személyes interjúról a vizsgálatban érintett, illetve abba bevont munkatársat a vizsgáló írásban értesíti, a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyidejű értesítése mellett, amennyiben ez a vizsgálatot nem veszélyezteti. A személyes interjú alkalmával jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az eljárás nyilvántartási számát; b) a jegyzőkönyv felvételének kezdő és befejező időpontját, valamint helyét, c) a személyes interjún jelenlévő személy nevét, anyja nevét, születési dátumát, elérhetőségét és azt, hogy az eljárásban milyen minőségben vesz részt, d) a meghallgatás/a személyes interjú során elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat, illetve nyilatkozatokat azokkal a szavakkal, ahogy azt a nyilatkozattevő előadta, e) a személyes interjút adó nyilatkozatát arról, hogy személyesen érintett vagy érdekelt-e az esettel kapcsolatban, f) a tényeket, hogy az interjút adó munkatárs: - tett-e összeférhetetlenségi kifogást a vizsgálóval/vizsgálókkal vagy mással szemben, - iratbetekintési jogát gyakorolta-e, - kíván-e képviseletet igénybe venni, g) ha a személyes interjút adónak további előadnivalója van, ennek jegyzőkönyvbe foglalását, h) a tényt, hogy a személyes interjút adó a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta és módosítási igénye nincs, illetve a módosítási igényét átvezették. A jegyzőkönyvet a személyes interjút adóval alá kell íratni. A személyes interjú során az interjút adó személyt tájékoztatni kell a személyes adatainak kezelésére vonatkozóan az adatvédelmi törvény által előírtaknak megfelelően, és a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy esetében kérni kell a személyes adatainak kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulását. A személyes adatokat jelen utasítás 4.2.3. pontjával összhangban kell kezelni. A vizsgálati eljárás során a személyes interjú időtartamát a munkatárs munkaideje részének kell tekinteni. 4.7.3.10. A vizsgálati eljárásban lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ha a magatartásra/jelenségre vonatkozó lényeges körülmény megállapításához, felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges. 4.7.3.11. Amennyiben a vizsgáló a vizsgálati eljárás eredményessége érdekében szükségesnek tartja, a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett szakértőket vonhat be a vizsgálatba.

180


Szintén a körülmények feltárása érdekében a munkáltató által munkavégzés céljából biztosított munkaeszközön tárolt nem privát dokumentumokba és adatokba történő betekintés is lehetséges az eszköz használójának jelenlétében. 4.7.4. a vizsgálati eljárás szabályai a Biztonsági Igazgatóság eljárása esetén 4.7.4.1. A Megfelelőségi Bizottság által a Biztonsági Igazgatósághoz utalt ügyekben kizárólag a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága járhat el, a leányvállalatok biztonsági szakterületei szakértőként vonhatók be az eljárásba. 4.7.4.2. A vizsgálatnak nem feladata a bejelentésben foglalt cselekménnyel, mulasztással okozott kár pontos összegének megállapítása. Ezt csak abban a terjedelemben kell vizsgálni, amennyiben az a munkáltatói (kártérítési) eljárás vagy a büntető feljelentés megalapozásához szükséges. 4.7.4.3. A vizsgálat keretében a bejelentőt soron kívül meg kell hallgatni, ha az a tényállás megállapításához szükséges. 4.7.4.4. A vizsgálat keretében meg kell hallgatni azt a munkatársat, aki segítheti a bejelentésben foglalt cselekmény vagy mulasztás igazolását vagy kizárását, felvilágosítást adhat a bejelentésben foglalt cselekményt igazoló vagy kizáró dokumentumok, adatok felkutatásához. Ugyanebből a célból más személytől is felvilágosítás kérhető. 4.7.4.5. Ha a Megfelelőségi Bizottság döntése értelmében pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló helyzetek vizsgálatára kerül sor, ez esetben a vonatkozó utasításban előírt titokvédelmi szabályokra és egyéb rendelkezésekre figyelemmel kell eljárni. 4.7.4.6. A Biztonsági Igazgatóság hatáskörébe utalt helyzetben a névtelen eseteket akkor kell kivizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető a MÁV Zrt. és leányvállalatai gazdasági, pénzügyi érdekeinek sérelme, vagy a bejelentés bizonyítékot tartalmaz a munkáltató részéről a tisztességes eljárás követelményét sértő munkáltatói magatartásra. 4.7.4.7. A vizsgálati jelentés, ezzel együtt a vizsgálatot végző szervezet javaslatának jóváhagyása után intézkedni kell a javaslatnak megfelelő Kollektív Szerződés szerinti, az abban meghatározott elévülési idők figyelembe vételével munkáltatói eljárás kezdeményezésére, illetve bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a büntető feljelentés megtételére és a bejelentő értesítésére.

2. szám

4.7.4.8. Amennyiben az ügyben büntető feljelentés történik, a feljelentés az érintett személyek személyes adatait tartalmazhatja. 4.7.4.9. A Biztonsági Igazgatóság a jelentésben javaslatot tesz a vizsgálat befejezésére, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok nem támasztják alá a bejelentésben foglaltakat, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, illetve megállapítást nyert, hogy a bejelentésben foglaltak nyilvánvalóan megalapozatlanok. 4.7.4.10. A bejelentő védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vizsgálatban érintett személyek személyes adatainak védelmére is. 4.7.4.11. A vizsgálati eljárás keretében meghallgatott személy és a zártan kezelt adatok azonosíthatósága (egyeztethetősége) érdekében a vizsgálati jelentésben a meghallgatott személyt és az adatait tartalmazó zárt borítékot azonos jelzéssel (iktatószám) kell jelölni. A boríték felbontását dokumentálni kell. 4.7.4.12. A zártan kezelt személyes adatok büntető feljelentés esetén a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére továbbíthatók. 4.7.4.13. Az ügyben a munkáltatói intézkedésekhez szükséges zártan kezelt adatok csak a munkáltatónak adhatók át. A bejelentő adatai a munkáltatónak ebben az esetben sem adhatók át. 4.7.5. a vizsgálati eljárás szabályai a Belső Ellenőrzési főosztály eljárása esetén A Belső Ellenőrzési Főosztály által folytatott vizsgálati eljárásban az alábbiakban meghatározottakat kell alkalmazni: 4.7.5.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály a Megfelelőségi Bizottság tájékoztatása mellett a MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának célvizsgálatra vonatkozó rendelkezései szerint folytatja le a vizsgálati eljárást. 4.7.5.2. A Megfelelőségi Bizottság által a Belső Ellenőrzési Főosztályhoz utalt ügyekben a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának munkatársai részére kerül a megbízólevél kiállításra. 4.7.5.3. A Belső Ellenőrzési Főosztály munkatársai által vezetett vizsgálatokba szükség esetén közreműködőként bevonásra kerülhet szakértőként a leányvállalatok belső ellenőre és egyéb szervezeti egység szakmai delegáltja. 4.7.5.4. A vizsgálatba bevont közreműködő (szakértő, szakmai delegált) a bejelentés vizsgálata során megállapítottakat részvizsgálati jelentésben rögzíti.

2. szám


4.7.5.5. A közreműködők által készített részvizsgálati jelentést a határidő megtartásával a vizsgálatot vezető belső ellenőrzési munkatársnak kell átadni. 4.8. a vizsgálati eljárás lezárása 4.8.1. A vizsgálati eljárás vizsgáló általi lezárására minden esetben – tekintet nélkül arra, hogy az eljárást mely szervezet folytatta le – az írott vizsgálati jelentés Megfelelőségi Bizottsághoz történő eljuttatásával kerül sor. 4.8.2. A vizsgálati jelentést a Megfelelőségi Bizottság határozatában megadott határidőn belül el kell juttatni a Megfelelőségi Bizottsághoz a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjén keresztül. 4.8.3. A vizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a vizsgált eset tartalmának ismertetését; b) a vizsgált esettel kapcsolatban összegyűjtött információkat, adatokat, azok relevanciáját; c) a vizsgált esettel kapcsolatban feltárt hiányosságokra, problémára vonatkozó ténymegállapításokat; d) a vizsgálati eljárás eredményeként szükségesnek ítélt intézkedésekre tett javaslatokat, a végrehajtásra kijelölendő szervezet megnevezése mellett és az ezek végrehajtására vonatkozó határidőket. 4.8.4. A vizsgálati eljárás lezárását megelőzően a vizsgálatban érintett munkatárs(ak) számára biztosítani kell a jogot, hogy a vizsgálatban vele szemben megfogalmazott kifogásokra reagáljon, azokat tényekkel alátámasztva helyesbítse. Mindezt úgy kell megtenni, hogy a bejelentő és a vizsgálatba bevont személyek védelme, és adataik zárt kezelése maximálisan érvényesüljön. 4.8.5. A Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati jelentés és az abban foglalt intézkedési terv elfogadásáról, és arról, hogy a jelentés alapján a vizsgálati eljárás lezárható-e. 4.8.6. A vizsgálati jelentés tartalma alapján a Megfelelőségi Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálati eljárásban további feltáró munkára van szükség. Ekkor határidő kitűzése mellett a jelentést visszaadja a vizsgáló szervezetnek. 4.9. Intézkedések A MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexében foglaltak megsértésének megállapítása esetén a vizsgálati jelentés megfelelő intézkedéseket ír elő, amelynek végrehajtásában a MÁV Zrt. és leányvállalatai szervezeteinek együttműködési kötelezettségeik keletkeznek.

181

4.9.1. Az intézkedések minden esetben javító/fejlesztő célzatúak és az alábbi csoportokba illeszkednek: a) a MÁV Zrt. és leányvállalatai jó hírnevét, utasközpontú és egyéb továbbadott szolgáltatását, valamint kapcsolatrendszerét támogatókezdeményezések, b) a MÁV Zrt. és leányvállalatai folyamatait, belső kontrolljait, illetve szabályzatait javító intézkedések, c) szükség esetén a MÁV Zrt. és leányvállalatai jelenlegi szabályozásaival összhangban alkalmazható munkáltatói eljárás, d) megfelelő külső jogi intézkedések. 4.9.2. Amennyiben a vizsgálati eljárás bármely szakaszában bűncselekmény gyanúja merül fel, a vizsgálatot végző szervezet a Megfelelőségi Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja. A feljelentés megtételére a hatályos belső utasítások szerint kerül sor, beleértve, hogy a feljelentésről a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Megfelelőségi Bizottságot tájékoztatni kell. 4.9.3. Amennyiben a vizsgálati jelentés munkáltatói intézkedés kezdeményezését írja elő, akkor az etikai vizsgálat során keletkezett azon információkat és dokumentumokat, amelyek a kezdeményezett eljárás megalapozása szempontjából szükségesek, mint az eljárás alapjául szolgáló vizsgálati anyagot a jogszabályban lefektetett határidőkre való tekintettel át kell adni a vonatkozó előírások szerint a munkáltatói eljárás lefolytatására jogosultnak. 4.9.4. Az intézkedések végrehajtásának határidejéről és felelőséről a Megfelelőségi Bizottság dönt, és határozatai kötelező érvényűek a felelősségre kijelölt szervezetekre nézve. 4.9.5. Az intézkedést az érintett társaság megfelelő szervezetének kell végrehajtania azzal, hogy a felelősnek az intézkedés lezárását követő 5 munkanapon belül tájékoztatnia kell a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjén keresztül a Megfelelőségi Bizottságot a megtett intézkedésről. 4.10. jelentések, visszacsatolás 4.10.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője minden év első negyedévében jelentést készít a megelőző évben született összes, Megfelelőségi Bizottság által elfogadott, vizsgálat nélkül lezárt esetekről, a lezárt vizsgálatokról és a kezdeményezett intézkedésekről a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága részére. A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága kijelölt tagjai útján dönthet úgy, hogy egyes esetekben további vizsgálatra van szükség, és ezen esetekben jogosult további vizsgálatot elrendelni. Azon esetek, ahol a lezáró határozatban foglaltak alapján a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága nem rendel el további vizsgálatot, lezártnak minősülnek.

182


4.10.2. A Megfelelőségi Bizottság minden év első negyedévében tájékoztatja a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját, illetve az Igazgatóságot a megelőző évben nyilvántartásba vett esetekről és azok feltárására végzett vizsgálatok eredményeiről, valamint a javasolt javító célzatú intézkedésekről. Ezeket a jelentéseket az Igazgatóság határozatban hagyja jóvá. A MÁV Zrt. valamely leányvállalatát érintő esetekről, a feltárásukra végzett vizsgálatok eredményéről és a javasolt intézkedésekről az érintett leányvállalat vezérigazgatója, felügyelő bizottsága, illetve ügyvezető igazgatója is tájékoztatást kap. 4.10.3. Azokról a kiemelt ügyekről, amelyek jelentősen érintik a MÁV Zrt. és leányvállalatai gazdálkodását vagy hatással vannak a MÁV Zrt. és leányvállalatai pénzügyi beszámolóira, a Megfelelőségi Bizottság a vizsgálati jelentés elkészülte után haladéktalanul jelentést küld a MÁV Zrt. Igazgatóságának és elnök-vezérigazgatójának, a pénzügyi beszámolót érintő esetekben a MÁV Zrt. könyvvizsgálójának a pénzügyi igazgató, kontrolling igazgató és a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes tájékoztatását követően. A jelen utasítás hatálya alá tartozó leányvállalatot érintő ilyen esetben annak első számú vezetőjét is haladéktalanul tájékoztatni kell. 4.10.4. Az eset lezárását követően az esetek kezelésére kijelölt munkatársak 5 munkanapon belül – a MÁV Zrt. és leányvállalatai érdekeit tiszteletben tartva – tájékoztatják a) a bejelentőt a vizsgálat lefolytatásának tényéről, a vizsgálati jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről, amennyiben a bejelentő elérhetőségét biztosította, b) az eset által érintett, illetve abba bevont személy(eke)t a vizsgálat eredményéről, a jelentés ténymegállapításairól és a jelentésben foglalt intézkedésekről. 4.10.5. Amennyiben a bejelentő nem elégedett a vizsgálati eljárás eredményével, de bejelentését új, még nem értékelt információval nem tudja kiegészíteni, abban az esetben saját belátása szerint és saját felelősségére más, a MÁV Zrt. és leányvállalatain kívüli fórumhoz fordulhat. A MÁV Zrt. és leányvállalatai Etikai Kódexének megfelelő vállalati kultúra támogatása érdekében - a prevenciós célokat, valamint a MÁV Zrt. és leányvállalatai érdekeit szem előtt tartva – a Megfelelőségi Bizottság dönt a vizsgálati eljárások eredményeinek kommunikációjáról a MÁV Zrt. és leányvállalatai munkatársai felé. A kommunikációt a Belső Ellenőrzési Főosztály és a Kommunikációs Igazgatóság együttesen dolgozza ki és hajtja végre.

2. szám

4.10.6. a jelen utasítás hatálya alá tartozó leányvállalatok, szakterületek által lefolytatott vizsgálatok visszacsatolása A Megfelelőségi Bizottság által a 4.6.2. c) pont szerint más csatornára terelt, azaz más szervezethez elintézésre utalt feladatok – a leányvállalatok által, illetve szakterületen folytatott eljárás – esetében az adott területre, illetve leányvállalatra vonatkozó szabályok szerint szükséges eljárni. Az ottani eljárás lezárását követően azonban a terület, illetve leányvállalat vezetője 5 munkanapon belül köteles a Megfelelőségi Bizottságot – a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője útján – tájékoztatni annak érdekében, hogy az eset kezeléséről a bejelentőt tájékoztatni lehessen. A bejelentőt a Belső Ellenőrzési Főosztály tájékoztatja a 4.10.3. pont szerint. 4.11. Iratok megőrzése A Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője gondoskodik valamennyi eset és az azokhoz kapcsolódó összes dokumentum zárt megőrzéséről a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozásokkal összhangban. 4.12. Etikai támogatás Annak érdekében, hogy az Etikai Kódexben megfogalmazottaknak megfelelő működés biztosítható legyen, valamint az Etikai Kódexben előírtak a gyakorlatban is működőképesek legyenek, illetve a bizonytalan esetek kiszűrése hatékonyan működjön, a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály etikai támogató vonalat működtet, amelyen keresztül az Etikai Kódexhez kapcsolódóan kérdés tehető fel, illetve tanács kérhető. A Belső Ellenőrzési Főosztály ezen feladatra kijelölt munkatársai (esetek kezelésére kijelölt munkatársak) a kérdésekre a hatályos jogszabályokkal és belső szabályozással összhangban válaszolnak, valamint a tanácsokat is ennek szellemében fogalmazzák meg, szükség esetén konzultálva a Megfelelőségi Bizottság tagjaival és a releváns szakmai területekkel. A kérdések, valamint tanácsok megfogalmazása ugyanazokon az elérhetőségeken lehetséges, mint amit a Belső Ellenőrzési Főosztály a bejelentések fogadására a 3.3 pontnak megfelelően működtet. Kérdésfeltevéshez, tanács kéréséhez nem szükséges a kérdezőnek azonosítania magát, az anonimitást és a védett kezelést ebben a folyamatban is meg kell őrizni.

2. szám


5.0 hIVatkozÁsok, MódosítÁsok, hatÁlyon kíVÜl hElyEzÉsEk Az utasításban szereplő hivatkozások: 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, 2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, 3. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény, 4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, 5. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; 6. A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése (2012. aug.31.) 7. A MÁV Zrt. adatvédelmi szabályzatáról szóló 6/2008. (MÁV. Ért. 4.) vezérigazgatói utasítás, 8. A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 9. A MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 33/2010. (MÁV. Ért. 19.) elnök-vezérigazgatói utasítás, 10. A MÁV Zrt. Biztonsági szabályzata a minősített adatok védelmére c. 19/2011. (MÁV. Ért. 11.) elnökvezérigazgatói utasítás, 11. A MÁV Zrt. Ügyviteli utasításáról szóló – többször módosított 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért 51.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 12. A 4/2004. (I. 9. MÁV Ért. 2.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének szabályairól a MÁV területén,A MÁV Zrt. pénzmosás elleni szabályzatáról szóló 15/2008. (III. 11. MÁV Ért. 20.) portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, 13. A MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló 67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás, 14. A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló 1/2009. (I. 16. MÁV Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, 15. A MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának kiadásáról szóló 23/2008. (MÁV Ért. 14.) vezérigazgatói utasítás. 16. A leányvállalatokat érintő ügyekben az érintett leányvállalat belső utasításai az irányadók. Hatályon kívül helyezés: 1. 43/2011.(XI.04. MÁV.ÉRT.23.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás az etikai és máselőírásokat sértő helyzetek, visszaélések feltárásának és kivizsgálásának rendjéről

183

6.0 hatÁlyBa lÉPtEtÉs Az utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. Az érintett leányvállalatok esetében az utasítás az erre vonatkozó alapítói/taggyűlési/közgyűlési határozat szerinti vezetői intézkedés szerint, de legkésőbb a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül lép hatályba. 7.0 MEllÉklEtEk 7.1. 1. sz. melléklet: A bejelentésekről vezetett nyilvántartás 7.2. 2/a. sz. melléklet: Általános titoktartási nyilatkozat 2/b. sz. melléklet: Adott esetre vonatkozó titoktartási nyilatkozat 7.3. 3. sz. melléklet: Megbízólevél 7.4. 4. sz. melléklet: Adatkezelési hozzájárulás

Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

184


2. szám

1. sz. melléklet

2. szám


185

2/a. sz. melléklet

186


2. szám

2/b. sz. melléklet

2. szám


187

3. sz. melléklet

188


2. szám

4. sz. melléklet

2. szám


189

190


2. szám

2. szám


191

192


2. szám

s.k.

2. szám


193

194


2. szám

2. szám


195

196


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

2. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents