magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

19. szám

128. évfolyam

2013. október 4.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

Oldal

47/2013. (X. 04. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a 39/2013. (MÁV Ért. 17.) EVIG sz. a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, Döntési és Hatásköri Listájáról, valamint a Szakmai alkalmassági függelékről c. utasítás 1. sz. módosí1961 tásáról. 48/2013. (X. 04. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az előterjesztések rendjéről. 1967 49/2013. (X. 04. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. működési engedélyeivel összefüggő adatszolgáltatási tevékenységeiről. 1992 50/2013. (X 04.. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az 52/2012. EVIG sz. a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által elrendelt átirányításának egységes kezeléséről és elszá1998 molásáról c. utasítás 1. sz. módosításáról.

Utasítások 47/2013. (X. 04. MÁV ÉRT. 19.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A 39/2013. (MÁV ÉRT. 17.) EVIG sz. A MÁV zRT. MűködÉsI És szERVEzETI szAbÁLyzATÁRóL, dönTÉsI És HATÁsköRI LIsTÁjÁRóL, VALAMInT A szAkMAI ALkALMAssÁGI füGGELÉkRőL c. UTAsíTÁs 1. sz. MódOsíTÁsÁRóL. MÁV Zrt. Szakmai alkalmassági függelék A 2005. évi CLXXXIII. Törvény 88. § (2) bekezdésének 1. pontjába foglalt felhatalmazás alapján a 5/2006.

51/2013. (X 04.. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának 2013. 09. 01. napjától 2014. 06. 30. napjáig tartó működtetéséről. 2011 52/2013. (X 04.. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről szóló 41/2010. (VII. 09. MÁV Ért. 22.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás 1. számú módosításáról. (Egységes szerkezet) 2028 Egyéb közlemények: Helyesbítés

2066

MÁV Vállalati Szabvány módosításának kiadása

2067

Szolgálati megbízólevél érvénytelenítése

2067

(VII.11.) a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló GKM rendelet 4. § 2) bekezdés a) pontja alapján az alábbi munkakörök kerülnek meghatározásra. Tartalomjegyzék: 1. Szakmai alkalmasság feltételeit tartalmazó táblázat 2. Munkaköri leírások a következő munkakörökre: • Elnök-vezérigazgató, • Pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes, • Gazdasági vezérigazgató-helyettes, • Biztonsági igazgató, • Üzemeltetési főigazgató, • Fejlesztési és beruházási főigazgató, • Területi vasútbiztonság vezető, • Pályavasúti kontrolling vezető,

1962

• Forgalmi osztályvezető, • Forgalmi üzemirányítási osztályvezető, • Pályalétesítményi osztályvezető, • Híd- és alépítményi osztályvezető, • Távközlési osztályvezető,

A MÁV Zrt. Értesítője

• Erősáramú osztályvezető, • Biztosítóberendezési osztályvezető, • Pályavasúti területi igazgató, • Gyermekvasút forgalmi csomópont vezető.

19. szám

19. szám


1963

1964


19. szám

19. szám


1965

1966


19. szám

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

19. szám


48/2013. (X. 04. MÁV Ért. 19.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az ElőtErjEsztÉsEk rEndjÉről. 1.0 az utasítÁs cÉlja Az utasítás célja a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletén, Igazgatósági ülésén, Felügyelő Bizottsági ülésén megtárgyalásra kerülő, illetve a Tulajdonosi Jogok Gyakorlójának hatáskörébe tartozó előterjesztések egységes rendjének, tartalmi és formai követelményeinek meghatározása.

1967

MSZSZ) szerint illetékes szervezet irányítója, vagy a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társaságának vezető tisztségviselője, illetve – testületi vezetés esetén – operatív vezetője. Közreműködő: a tárgyban érintett és az előterjesztés készítésébe bevont szervezeti egység, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társasága. Véleményezők: vezérigazgató-helyettesek, illetve a vezérigazgató-helyettesek által kijelölt szervezeti egysé gek, valamint a Vezető Jogtanácsos, illetve egyedi esetekben az előterjesztés témájában illetékes, az előterjesztő által felkért szakterületek vezetői.

2.0 HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa

Szignót adó szervezet: a vezető jogtanácsos és a kontrolling igazgató.

Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. döntéshozó fórumaira előterjesztést benyújtó szervezeti egységek vezetőire és munkavállalóira. Jelen utasítás iránymutatásként szolgál a MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, hogy ennek betartása a MÁV Zrt. döntéshozó testületeinél kezdeményezett tulajdonosi döntéshozatal során követendő.

Elnök-vezérigazgatói Értekezletre meghívottak: Az MSZSZ I. kötet 6. fejezetében meghatározottak szerinti állandó résztvevők, valamint eseti meghívottak (főtevékenységi kör vezetők, kiemelt többségi tulajdonú társaságok vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói, az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője, az előterjesztés készítője). Az elnök-vezérigazgató jogosult zárt ülést elrendelni, melynek résztvevői körét meghatározhatja.

3.0 foGalMak MEGHatÁrozÁsa Előterjesztés: Az adott tárgyban a döntéshozatalt megalapozó, döntési javaslatot tartalmazó dokumentum. Tájékoztató: A tudomásulvételen túl egyéb döntési javaslatot nem tartalmazó és nem igénylő dokumentum. Elektronikus dokumentum: Minden számítógépen és elektronikus adathordozón tárolható formátumban megküldött dokumentum. DMS: Dokumentum Menedzsment Rendszer SharePoint (SP): Vezetői információs rendszer Döntési hatáskör: Az Alapító Okiratban és az MSZSZ részét képező Döntési és Hatásköri Listában (a továbbiakban: DHL), illetve jogszabályban rögzítettek szerinti végső döntésre felhatalmazott személyt (pl. Elnök-vezérigazgató) vagy testületet (pl. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Tulajdonosi Jogok Gyakorlója) megillető jogosultság. Előterjesztő: - Az Elnök-vezérigazgató döntési hatáskörébe tartozó előterjesztés esetében a vezérigazgató-helyettesek és az Elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek vezetői, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági társaságok vezetői, - Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Tulajdonosi Joggyakorló felé készített előterjesztés esetében az Elnökvezérigazgató. Felelős szervezeti egység vezető: Az adott tárgyban a Működési és Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban:

4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. az előterjesztésekkel és tájékoztatókkal (együtt: előterjesztések) kapcsolatos eljárási követelmények Az üzleti titkot tartalmazó előterjesztések készítésénél a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasításban, valamint a MÁV Zrt. Titokvédelmi szabályzatáról szóló 19/2011. (V.20. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasításban foglaltakat is figyelembe kell venni. 4.2. az előterjesztések formai és tartalmi követelményei Az Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben főszabályként a döntéshozói fórumokon megtárgyalt előterjesztés alapján dönt. Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletre, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseire, valamint a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója részére minden esetben írásbeli előterjesztés készül. Elnök-vezérigazgatói, Igazgatósági, Felügyelő Bizottsági és Tulajdonosi Joggyakorlói hatáskörbe tartozó döntések kizárólag a jelen utasítás 1. sz. mellékletében található MINTA ELŐTERJESZTÉS szerinti tartalom

1968


és szerkezeti felépítés alapján készített előterjesztés formájában kezdeményezhetők. Az előterjesztések maradéktalanul meg kell, hogy feleljenek a jelen utasításban foglaltaknak. Amennyiben az összeállított anyag a tartalmi és formai követelményeknek nem tesz eleget, a Menedzsment támogatás a szükséges kiegészítés, átdolgozás céljából visszaküldi azt az előterjesztésért felelős szervezeti egység vezetőjének. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elé terjesztett előterjesztésekre vonatkozó egyéb szabályokat az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza. 4.3. Előterjesztések véleményeztetésének folyamata és szabályai Az előterjesztők által összeállított, döntéshozatalra felterjeszteni kívánt előterjesztéseket a munkaszervezetek közreműködésével előzetesen véleményeztetni kell. • Az anyagot az előterjesztés készítője a véleményezőknek elektronikusan küldi meg, a DMS rendszeren keresztül vezérigazgató-helyettesek, illetve a vezérigazgató-helyettesek által kijelölt szervezeti egységek, valamint a Vezető Jogtanácsos, illetve az előterjesztés témájában illetékes, az előterjesztő által felkért szakterületek vezetői részére. • A vezérigazgató-helyettesek a saját területükön, szakmai szempontok figyelembevételével delegálják tovább a véleményezésre az előterjesztéseket. Minden esetben véleményeztetni kell az előterjesztést azzal a szervezeti egységgel, amelynek a részére a határozati javaslat szerint feladat kerül meghatározásra. A véleményezésre 3 munkanapot kell biztosítani. Amennyiben a megadott határidőkön belül a véleményezésre felkért szakterülettől nem érkezik elektronikus úton megküldött vélemény, az nem akadályozza a döntéshozatali folyamatot. A véleményeztetési folyamatot követően a vélemények értékelését és feldolgozását követően az átdolgozott előterjesztéseket a Vezető Jogtanácsos és a Kontrolling Igazgató szignóval látja el. A kontrolling és jogi szignó megadására 2-2 munkanapot kell biztosítani. A szignók megadásához a véleményezésre megküldött előterjesztési változathoz képest korrektúrázott és az előterjesztő által minden oldalon szignózott végleges változatot is le kell adni. Véleményeztetés alól előzetesen az Elnök-vezérigazgató felmentést adhat, amit az előterjesztő kizárólag írásban kérhet meg, indoklás megjelölésével. A felmentés a jogi és kontrolling szignó megszerzésére nem vonatkozik. Amennyiben az előterjesztés előzetes véleményeztetés alól felmentést kapott, a szignók megadásának határideje 3 munkanap. A felmentés-kérelem formanyomtatványát jelen utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. Tájékoztató anyagok nem igényelnek jogi és kontrolling szignót. Amennyiben az anyag tartalma nem felel meg

19. szám

a Tájékoztató követelményeinek - azaz döntési javaslatot tartalmaz vagy igényel – a Menedzsment támogatás a tájékoztatót benyújtó szervezeti egységnek visszaküldi. 4.4. az előterjesztés tárgyalásának ütemezése, szabályai 4.4.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben • iktatószámmal ellátott, • az előterjesztők által aláírt, oldalanként - a jogi igazgatóság képviselője által is - szignált, • jogi és kontrolling szignóval ellátott anyag, nyomtatott formában, • 2 (1 eredetivel mindenben egyező szignált másolat, 1 másolat) példányban, a Menedzsment támogatásnál, • az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap, 12 óráig leadásra kerül. Az előterjesztéseket egyidejűleg a Menedzsment támogatás vezetője vagy felhatalmazottja részére elektronikus dokumentumként (végső verzió word formátum és aláírt pdf formátum) is meg kell küldeni. Az elektronikus és a nyomtatott verziók azonossága kizárólag az előterjesztő felelőssége. Nagy adatmennyiséget tartalmazó mellékleteket digitális adathordozón is lehet csatolni. A vezérigazgató-helyettesek, valamint közvetlenül az Elnök-vezérigazgató alá tartozó főtevékenységi körvezetők kérhetik az előterjesztés Elnök-vezérigazgató Értekezleten történő megtárgyalása alóli felmentését. Az Elnök-vezérigazgató bármely ügyben dönthet Értekezleten kívül is, hozhat ülésen kívüli Elnök-vezérigazgatói határozatot. Ilyen esetben a döntés a jelen utasítás mellékletében foglalt előterjesztés formától eltérő előterjesztés alapján is meghozható. Az előterjesztések Igazgatóság elé történő felterjesztését az Elnök-vezérigazgató változatlan tartalommal vagy módosításokkal, kiegészítésekkel engedélyezi. Az előterjesztés Igazgatóság elé változatlan tartalommal történő felterjesztésének engedélyezése esetén ismételt jogi és kontrolling szignó megszerzése nem szükséges. Az előterjesztés tartalmának változatlanságát az előterjesztést készítő szervezet vezetőjének aláírt nyilatkozata igazolja, mely szerint az Igazgatóság részére készített előterjesztés tartalmában megegyezik az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten tárgyalt előterjesztéssel. Amennyiben az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet elé benyújtott előterjesztés Igazgatóság elé történő benyújtását az Elnök-vezérigazgató csak kiegészítéssel vagy módosítással engedélyezi, a jogi és kontrolling szignó ismételt megszerzése szükséges.

19. szám


Az Igazgatóság elé történő felterjesztés engedélyezésének módját minden esetben rögzíteni kell az Elnök-vezérigazgatói határozatban. 4.4.2. Igazgatósági ülés Az Igazgatóság által megtárgyalandó előterjesztések benyújtására az Elnök-vezérigazgatói értekezleten hozott határozatban rögzítettek szerint kerülhet sor. Az Igazgatósági ülés napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben az anyag • a szervezet saját iktatószámával ellátott, • az előterjesztők által aláírt, oldalanként szignált, • tartalmazza az Elnök-vezérigazgatói Értekezletet követően változatlan tartalommal benyújtott előterjesztés esetén az előterjesztést készítő szervezet vezetőjének aláírt nyilatkozatát, mely szerint az Igazgatóság részére készített előterjesztés tartalmában megegyezik az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten tárgyalt előterjesztéssel, • Elnök-vezérigazgatói Értekezletet követően kiegészített vagy módosított előterjesztés esetén jogi és kontrolling szignóval rendelkezik, • nyomtatott formában, 7 (1 eredetivel mindenben egyező szignált másolat, 6 másolat) példányban, az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap 12 óráig a Menedzsment támogatásnál leadásra kerül. Az előterjesztéseket az Igazgatóság titkára részére elektronikus dokumentumként (végső word és aláírt pdf. formátumban) is meg kell küldeni. Az elektronikus és a nyomtatott verziók azonossága kizárólag az előterjesztő felelőssége. A Tulajdonosi Jogok Gyakorlója felé továbbítandó előterjesztéseket az előterjesztést készítő szakterületnek – az Elnök-vezérigazgató nevében írott kísérőlevéllel ellátva - az Igazgatósági döntést követő 3 munkanapon belül kell a Menedzment támogatásnak leadnia 3 példányban, oldalanként szignálva és egyidejűleg elektronikus dokumentumként is megküldve. A Tulajdonosi Jogok Gyakorlója részére az előterjesztések papír alapú kiküldése kizárólag a Menedzment támogatáson keresztül történhet. A szakterületek által elkészített Alapítói előterjesztéseket a Menedzsment támogatás a leadást követő legkésőbb 3 munkanapon belül továbbítja a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója felé és a továbbításról tájékoztatja a szakterületet. A Menedzment támogatás az előterjesztés és kísérőlevél 1-1 példányát nyilvántartásba helyezi. Nagy adatmennyiséget tartalmazó mellékleteket digitális adathordozón is lehet csatolni.

1969

4.5. Értekezlet összehívása, előterjesztések tárgyalásának ütemezése 4.5.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet összehívása Az EVIG Értekezletet a Menedzsment támogatás elektronikus meghívó útján hívja össze, melyben rögzíti az értekezlet időpontját, napirendi pontjait és az előterjesztések fellelhetőségét. Az elektronikus meghívót az értekezlet állandó résztvevői számára a Menedzsment támogatás értesítésként egyedileg is megküldi és egyúttal a SharePointon is közzéteszi. 4.5.2. Igazgatósági ülés összehívása Az Igazgatóság ülésének összehívására az Elnök-vezérigazgató által jóváhagyott napirendet tartalmazó, a Menedzsment támogatás által a SharePoint-on közzétett meghívón keresztül kerül sor. Az Igazgatósági ülésre vonatkozó egyéb szabályokat az Igazgatóság ügyrendje tartalmazza. 4.6. Értekezletek dokumentálása, határozatok rögzítése, nyilvántartása, nyomon követése Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten és az Igazgatóság ülésén hozott határozatokat külön irat rögzíti. Az Elnökvezérigazgatói Értekezlet határozatait, Igazgatósági határozatokat és az Alapítói határozatokat a Menedzsment támogatás valamennyi érdekeltnek az Intraneten, a SharePoint rendszerben elektronikusan hozzáférhetővé teszi, a határozatokról és azok teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet. A Menedzsment támogatás a SharePoint rendszer kezelését, a határozatok végrehajtásának formai nyomon követését végzi – az egyes határozati javaslatok tartalmi végrehajtásáért a feladat végrehajtójaként megjelölt szervezet vezetője felelős. 4.6.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet dokumentálása Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletről hangfelvétel és szó szerinti jegyzőkönyv készül. A hangfelvételt a Menedzment támogatás köteles megőrizni. Az EVIG ülésről készült felvételbe és jegyzőkönyvbe az Alapító képviselője, az Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai, a Menedzsment támogatás tagjai, valamint az tekinthet be, akinek az Elnök-vezérigazgató enegedélyezi. 4.6.2. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet határozatai Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten született határozatok számozása, naptári évenként1 újra kezdődő folyamatos számozással és a határozat meghozatala dátumának rögzítésével történik. 1

2013. január 01-től

1970


Az EVIG határozatokat az üléseket követően 3 munkanapon belül készíti el a Menedzsment támogatás az előterjesztést készítő szervezet közreműködésével. Az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője a meghozott határozatról és a feladatról köteles a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelynek a döntéssel feladatot határoztak meg, köteles továbbá a feladat végrehajtását nyomon követni és abban közreműködni. 4.6.3. Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívül hozott határozatok Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívüli előterjesztésekről hozott határozatok a normál határozatoknak megfelelően, külön iratban, folytatólagos számozással kerülnek rögzítésre a Menedzsment támogatásnál. Ezekben az esetekben a határozat bevezetőjében utalni kell arra, hogy a határozat az „Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívül” került meghozatalra. 4.6.4. Igazgatósági ülés határozatai Az Igazgatósági határozatok számozása naptári évenként újra kezdődő folyamatos számozással és a határozat meghozatala dátumának rögzítésével történik. Az Igazgatósági ülésekre vonatkozó szabályokat egyebekben az Igazgatóság ügyrendje is tartalmazza. A határozatokat az üléseket követően készíti el a Menedzsment támogatás az előterjesztést készítő szervezet közreműködésével. Amennyiben a határozatnak rendelkeznie kell elválaszthatatlan melléklettel, a csatolandó dokumentumot az előterjesztés készítője biztosítja a Menedzsment támogatás részére. Az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője a meghozott határozatról és a feladatról köteles a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelynek a döntéssel feladatot határoztak meg, köteles továbbá a feladat végrehajtásában közreműködni. 4.6.5. a tulajdonosi jogok Gyakorlója által hozott alapítói Határozatok nyilvántartása A beérkezett Alapítói Határozatot a Menedzsment támogatás DMS iktatószámmal látja el, az egyik eredeti példányát a Vezető jogtanácsosnak juttatja el, a másik eredeti példányt lefűzi. Az iktatott határozatot a Menedzsment támogatás vezetője 2 munkanapon belül megküldi a felelős szervezet/ek vezetőjének. Ezzel egyidejűleg a Menedzsment támogatás gondoskodik a SharePoint-ban az „Alapítói Határozatok” közé naptári évenként újra kezdődő folyamatos számozással történő feltevéséről, továbbá feladatonkénti SP azonosítóval ellátva gondoskodik a végrehajtásért felelős szervezet megjelölésével a SP rendszeren keresztül történő kiadásáról.

19. szám

4.7. az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági határozatok teljesítésének ellenőrzése Az Elnök-vezérigazgatói, az Igazgatósági határozatok végrehajtásáról a Menedzsment támogatás a döntéshozók igényei szerint, de legalább évente tájékoztató formájában beszámolót készít. A határozatok elektronikus nyilvántartása az Intranet portálon, a SharePoint rendszerben történik. A szervezeti egységek kijelölt kapcsolattartói a „Teljesítés megjegyzés” rovatban, szükség szerint ill. havonta rögzítik a feladat teljesítésének státuszát, a megtett intézkedéseket, és javaslatot tesznek a teljesítés elfogadására. A határidőre történő teljesítéseket a SP-on keresztül a Menedzsment támogatás szúrópróba szerűen is ellenőrzi. Az adott tartalommal meghozott határozattól a végrehajtás során történő lényeges tartalmi és/vagy formai eltérés esetén a felelős szervezeti egység vezetője köteles újabb elnök- vezérigazgatói / Igazgatósági határozathozatalt kezdeményezni a módosított tevékenység folytatásához. Amennyiben a feladat nem teljesülhet határidőre, a felelős szervezeti egység vezetőjének ésszerű időben, de legkésőbb a határidő letelte előtti 5. munkanapon a 3. sz. melléklet szerinti adatlapon indokolnia kell az elmaradást, és javaslatot kell tennie az Elnök-vezérigazgató részére a határidő módosítására, indokolt esetben a feladat módosítására vagy törlésére. A javaslatokat a saját döntési hatáskörébe tartozó határozatok esetében az Elnök-vezérigazgató fogadhatja el. Igazgatóság által meghatározott határidők esetében Elnök-vezérigazgató kezdeményezheti a módosítást az illetékes döntéshozó felé. Az előterjesztések rendjéről szóló utasítás szerinti munkavégzésnek kiemelt hangsúlyt kell kapnia valamennyi érintett munkavállaló teljesítményének értékelésénél. 4.8. a tulajdonosi jogok Gyakorlója által hozott határozatok teljesítésének ellenőrzése A Tulajdonosi Jogok Gyakorlója által hozott határozatok végrehajtásáról a Menedzsment támogatás rendszeresen, félévente beszámolót készít a Felügyelő Bizottság és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója részére. A határozatok elektronikus nyilvántartása az Intranet portálon, a SharePoint rendszerben történik. A szervezeti egységek kijelölt kapcsolattartói a „Teljesítés megjegyzés” rovatban, szükség szerint ill. havonta rögzítik a feladat teljesítésének státuszát, a megtett intézkedéseket, és javaslatot tesznek a teljesítés elfogadására. A határidőre történő teljesítéseket a SP-on keresztül a Menedzsment támogatás folyamatosan, tételesen ellenőrzi. Amennyiben a feladat nem teljesülhet határidőre, a felelős szervezeti egység vezetőjének ésszerű időben, de legkésőbb a határidő letelte előtti 5. munkanapon a 3.

19. szám


sz. melléklet szerinti adatlapon indokolnia kell az elmaradást, és javaslatot kell tennie az Elnök-vezérigazgató részére a határidő módosítására. Elnök-vezérigazgató kezdeményezheti a módosítást az illetékes döntéshozó felé. Az előterjesztések rendjéről szóló utasítás szerinti munkavégzésnek kiemelt hangsúlyt kell kapnia valamennyi érintett munkavállaló teljesítményének értékelésénél. 4.9. az előterjesztések és a kapcsolódó határozatok ügyvitele Az előterjesztőnek a MÁV Rt. Ügyviteli utasítása [24/2003. (XII.19.) VIG sz. utasítás (MÁV Ért. 51.) A.3-utasítás (3.sz. módosítás 41/2008./MÁV Ért. 31./Jog )] rendelkezéseivel összhangban gondoskodnia kell arról, hogy az előterjesztés (módosításaival és kiegészítéseivel együtt), valamint a kapcsolódó határozat(ok) az előterjesztés tárgykörére vonatkozó irattári tételszám alatt legalább minden naptári év végén központi iktatószámos ügyiratba elhelyezésre és megfelelően irattárazásra kerüljön. A központi iktatószámos ügyiratok felfektetésére sor kerülhet tárgykörönként vagy időszakonként is. 5.0. HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk A jelen utasításban foglaltak alkalmazása során a jogszabályi előírásokon és az Alapító mindenkori határozatain túlmenően a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okiratát, Működési és Szervezeti Szabályzatát, valamint az alábbi utasítások előírásait kell figyelembe venni: 23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás: A normatív utasítások kiadásának szabályozásáról; 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Biztonság – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról; 13/2008. (MÁV. Ért. 10.) Portfolió-gazdálkodási Ig. – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Portfoliókezelési Szabályzatának kiadása; (24/2010. (MÁV. Ért. 13.) Portfólió-gazd. - Elnök-vezérigazgatói utasítás) 19/2011. (MÁV. Ért. 11.) Biztonság - elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Biztonsági Szabályzata a minősített adatok védelmére A jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az előterjesztések rendjéről szóló 1/2013.(I.11.MÁV ÉRT 1.). utasítás hatályát veszti. 6.0. HatÁlyba lÉptEtÉs Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. Az Alapító Okirat jelen utasítás hatályba lépését követő változása esetén – amennyiben a változás csak az utasításban

1971

szereplő hivatkozást vagy egyéb adminisztratív kérdést érinti, de az utasításban meghatározottak a módosuló Alapító Okirat rendelkezései szerint is kétséget kizáró módon értelmezhetők – az utasítást külön módosítás hiányában is, az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni. 7.0. MEllÉklEtEk 1. sz. melléklet: Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet/Igazgatósági/Felügyelő Bizottsági/Tulajdonosi Joggyakorlói MINTA előterjesztés 2. sz. melléklet: Előzetes véleményeztetés alóli / Elnökvezérigazgatói értekezleten történő tárgyalása alóli felmentés kérelem MINTA 3. sz. melléklet: Jelentés az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági határozatok végrehajtásának határidőre történő teljesítéséről Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1972


19. szám

1. sz. melléklet

19. szám


1973

1974


19. szám

19. szám


1975

1976


19. szám

19. szám


1977

1978


19. szám

19. szám


1979

1980


19. szám

19. szám


1981

1982


19. szám

19. szám


1983

1984


19. szám

19. szám


1985

1986


19. szám

19. szám


1987

1. sz . melléklet/1 függelék

1988


19. szám

19. szám


1989

1. sz. melléklet/2 függelék

1990


19. szám

2. sz. melléklet

19. szám


1991

3. sz. melléklet

1992


49/2013. (X. 04. MÁV ÉRT. 19.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. MűködÉsI EnGEdÉLyEIVEL összEfüGGő AdATszOLGÁLTATÁsI TEVÉkEnysÉGEIRőL. 1. UTAsíTÁs cÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt. működési engedélyeivel összefüggő adatszolgáltatási tevékenység szabályozása, tekintettel a jogszabályi előírások sokrétűségére. A MÁV Zrt. az alábbi működési engedélyekkel rendelkezik: a.) országos vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély (HU OP 2008 0001.); b.) Kecskeméti Kisvasútra vonatkozó térségi vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére irányuló működési engedély (MVH/T-14.); c.) Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútra vonatkozó térségi vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére irányuló működési engedély (MVH/T-12.); d.) Nyírvidéki Kisvasútra vonatkozó térségi vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére irányuló működési engedély (MVH/T-16.); e.) Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra vonatkozó térségi vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére irányuló működési engedély (MVH/T-10.); f.) Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra vonatkozó térségi vasúti személyszállítási tevékenységre irányuló működési engedély (MVH/T-11.).

19. szám

2. Az UTAsíTÁs hATÁLyA És fELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jogi Igazgatóság vezető jogtanácsosa. 3. Az UTAsíTÁsbAn hAsznÁLT RöVIdíTÉsEk MEGhATÁROzÁsA Nemzeti Közlekedési a.) Vasúti igazgatási szerv Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztály (székhely: 1062 Budapest, Teréz krt. 38.) b.) Vtv. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény c.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet d.) KHEM rendelet a vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet e.) Tájékoztató Tájékoztató a vasúti társaságok bejelentési kötelezettségéről és a működési engedély módosítási eljárásról (www.nkh.hu) 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁs Jelen utasítás tartalmazza a MÁV Zrt. 1. pontban megjelölt működési engedélyeivel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket.

19. szám


Az adatszolgáltatással kapcsolatosan felmerülő költségek az alábbi szervezeti egységeket terhelik: - vasúti pályahálózat működtetéssel kapcsolatos működési engedélyek esetén – Üzemeltetési Főigazgatóság (60459) - vasúti személyszállítási tevékenységgel kapcsolatos működési engedély esetén – Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (48983) 4.1. Az éves igazolási kötelezettség A Vtv. 8.§ (5) bekezdése és a GKM rendelet 17.§ (3) bekezdése alapján a vasúti igazgatási szerv felé a vasúti társaság évente igazolni köteles a működési engedély kiadásának való folyamatos megfelelést. A működési engedély kiadásának feltételei: - üzleti jóhírnév, - országos működési engedély esetén pénzügyi teljesítőképesség, - szakmai alkalmasság (Működési és Szervezeti Szabályzat, valamint a szakmai alkalmassági függelékben rögzített szakmai vezetők vonatkozásában), - felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság. A Vtv. 7.§ (1) bekezdése alapján országos működési engedély az országos személyszállítási és árutovábbítási engedély. E rendelkezés alapján a MÁV Zrt-nek nem kell a pénzügyi teljesítőképességet igazolnia. A MÁV Zrt. a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített (www.nkh.hu) („E” betűvel jelzett adatlapok) adatlapokon és az adatlapokon jelzett mellékletek alapján teljesíti az éves igazolási kötelezettséget. A vasúti igazgatási szerv minden évben közzéteszi az adatlapok kitöltési útmutatóit. Az adatlapokhoz mellékelni kell: - azoknak a dokumentumoknak a másolatát, amelyek tartalmában a működési engedély kiadása vagy a legutolsó éves igazolási kötelezettség óta változás következett be, - a MÁV Zrt. nyilatkozatát arról, hogy a működési engedélyezési eljárásban vagy a működési engedélymódosítási eljárásban elbírált és ismételten benyújtásra nem kerülő dokumentumok tartalmában a működési engedély kiadása iránti eljárás vagy a legutolsó működési engedélymódosítási eljárás óta változás nem következett be. Az éves igazolási kötelezettség körében az alábbi szervezeti egységeket terheli adatszolgáltatási kötelezettség, illetve felelősség: 1.) üzleti jóhírnév (É-00, É-10. számú adatlapok, valamint az Igazgatóság tagjai vonatkozásában 12. számú adatlap) – Humánerőforrás Igazgatóság

1993

2.) szakmai alkalmasság (É-30. számú adatlap)– Humánerőforrás Igazgatóság 3.) felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság (É-40. számú adatlap)– Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés (országos vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély esetén), Üzemeltetési Főigazgaztóság Működéstámogatás (térségi vasúti pályahálózat működtetési és személyszállítási tevékenységek végzésére vonatkozó működési engedélyek esetén) 4.) kockázatkezelési adatlapok, naturális adatok (02a. és 02d. számú adatlapok) - Kontrolling Igazgatóság 5.) pályaadatok (É-50. számú adatlap) – Üzemeltetési Főigazgatóság 6.) forrásgazda szervezet feladása alapján éves felügyeleti díj határidőben történő megfizetése – Pénzügyi Igazgatóság 7.) a szolgáltatott adatok alapján a dokumentumok határidőben történő benyújtása a vasúti igazgatási szerv felé – Jogi Igazgatóság Az éves igazolási kötelezettség összeállított dokumentációját minden év legkésőbb május 31. napjáig kell benyújtania a Jogi Igazgatóságnak a vasúti igazgatási szerv felé. Az illetékes szervezeti egységeknek a Jogi Igazgatóság adatszolgáltatásra felhívást küld. Az illetékes szervezeti egységek adatszolgáltatásának határideje minden év május 20. napja. 4.2. A bejelentés A Vtv. 8.§ (5) bekezdése alapján a vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet. A bejelentési kötelezettség eseteit a GKM rendelet 17.§ (1) bekezdése tartalmazza. A bejelentési kötelezettség körében az alábbi szervezeti egységek szolgáltatnak adatot a Jogi Igazgatóságnak: 1.) üzleti jóhírnévben bekövetkezett változás (01., 10., 11. és 12. számú adatlapok)– Humánerőforrás Igazgatóság 2.) szakmai alkalmasság feltételeiben bekövetkezett változás (30., 31. és 32. számú adatlapok) – Humánerőforrás Igazgatóság, Kabinet (alapítói, igazgatósági döntések alapján – pl: MSZSZ módosítás, szakmai vezető személyében bekövetkezett változás) 3.) felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság (40. számú adatlap) – Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés (országos vasúti pályahálózat működtetési tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély esetén), Üzemeltetési Főigazgatóság Működéstámogatás (térségi vasúti pályahálózat működtetési és személyszállítási tevékenységek végzésére vonatkozó működési engedélyek esetén)

1994


4.) felelősségi körbe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság (41. számú adatlap) – Kontrolling Igazgatóság 5.) szerződéses rendszerben, pályahálózatban bekövetkezett változás (50-1., 50-2., 50a., 50b., 50c. számú adatlapok) (pl.: vagyonkezelési szerződésben, pályahálózat-működtetési szerződésben bekövetkezett változás) – Vagyonkezelési és gazdálkodási Igazgatóság, Üzemeltetési Főigazgatóság A változásokat a kijelölt szervezeti egységeknek kell haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5 munkanapon belül jeleznie a Jogi Igazgatóság felé. A bejelentési kötelezettség teljesítése esetén a MÁV Zrt. adatszolgáltatásra köteles szervezeti egységének a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített (www.nkh.hu) adatlapokat (működési engedélyezési adatlapok) kell használnia. A bejelentéshez mellékelni kell a benne foglalt tényállást igazoló okiratot, nyilatkozatot. A bejelentést Jogi Igazgatóság terjeszti elő aláírásra az elnök-vezérigazgató részére, majd nyújtja be a vasúti igazgatási szerv felé a törvényi határidőn belül. 4.3. Az eseti és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség A GKM rendelet 17.§ (4) bekezdése szerint a vasúti igazgatási szerv ellenőrzési feladatai ellátáshoz jogosult a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok számára eseti és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget előírni. Adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi körben rendelhető el: a.) a működési engedélyezési feltételeknek való megfelelés, b.) a működési engedélyben előírtaknak való megfelelés, c.) az engedélyezett tevékenység szüneteltetésének felülvizsgálata, d.) a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság jogi helyzetének vizsgálata, e.) a számviteli elkülönítés vizsgálata. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra köteles illetékes szervezeti egységek teljesítik azzal, hogy a Jogi Igazgatóságot az adatszolgáltatási kötelezettség előírásáról, valamint annak teljesítéséről haladéktalanul tájékoztatják. Az adatszolgáltatást a vasúti igazgatási szerv által előírt formában és módon, az elrendelt határidőben kell teljesíteni.

19. szám

4.4. Adatmódosítási kérelem A MÁV Zrt az alábbi adataiban bekövetkezett változás esetén adatmódosítási kérelmet köteles benyújtani: a.) cégnév; b.) székhely; c.) könyvvizsgáló személye; d.) a kárfedezeti igazolást kiállító biztosító társaság vagy bank személye. Az adatmódosítási kérelmet a cégbírósági bejegyzést követő, a cégbírósági bejegyzést nem igénylő egyéb változás esetén pedig a bejelentést követő 10 napon belül kell benyújtani. A változásokat a kijelölt szervezeti egységeknek kell haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5 munkanapon belül jeleznie a Jogi Igazgatóság felé. Az adatmódosítási kérelemhez a MÁV Zrt. bejelentés során adatszolgáltatásra köteles szervezeti egységének a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített (www.nkh.hu) adatlapokat (működési engedélyezési adatlapok) kell használnia. A kérelemhez mellékelni kell a benne foglalt tényállást igazoló okiratot, nyilatkozatot. A működési engedély módosítása iránti kérelmet terjeszti elő aláírásra az elnök-vezérigazgató részére, majd nyújtja be a vasúti igazgatási szerv felé a törvényi határidőn belül. 4.5. A működési engedélymódosítási kérelem A MÁV Zrt köteles kérni a működési engedélyének módosítását a cégbírósági bejegyzést követő, a cégbírósági bejegyzést nem igénylő egyéb változás esetén a bejelentést követő 10 napon belül, amennyiben a működési engedélyezési feltételekben változás következik be. A változásokat a kijelölt szervezeti egységeknek kell haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5 munkanapon belül jeleznie a Jogi Igazgatóság felé. A működési engedélymódosítási kérelemhez a MÁV Zrt. bejelentés során adatszolgáltatásra köteles szervezeti egységének a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített (www.nkh.hu)) adatlapokat (működési engedélyezési adatlapok) kell használnia. A kérelemhez mellékelni kell a benne foglalt tényállást igazoló okiratot, nyilatkozatot (pl.: MSZSZ módosítása, vagyonkezelési szerződés módosítása, pályahálózat-működtetési szerződés módosítása). A működési engedély módosítása iránti kérelmet a Jogi Igazgatóság készíti el és nyújtja be a vasúti igazgatási szerv felé a törvényi határidőn belül.

19. szám


4.6. A működési engedély felülvizsgálata A Vtv. 8.§ (5) bekezdése alapján a vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyás gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén. A felülvizsgálat során adatszolgáltatásra köteles szervezeti egységek megegyeznek a 4.1. pontban megjelölt szervezeti egységekkel. Az illetékes szervezeti egységeknek a Jogi Igazgatóság adatszolgáltatásra felhívást küld, melyben határidőt jelöl meg az adatszolgáltatás teljesítésére. A Jogi Igazgatóság készíti el és nyújtja be a vasúti igazgatási szerv felé a felülvizsgálat során előírt dokumentumokat, a vasúti igazgatási szerv által előírt formában és módon, valamint elrendelt határidőn belül. 4.7. számviteli elkülönítéssel kapcsolatos adatszolgáltatás A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet értelmében a számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság negyedévente a GKM-PM együttes rendelet 2. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tevékenységi bontásban összeállított, a GKM-PM együttes rendeletben meghatározott tartalommal rendelkező negyedéves felügyeleti jelentést készít, és azt a naptári negyedév utolsó napját követő 45 napon belül a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A felügyeleti jelentés negyedéves ütemtervét (ütemterv sablonja az utasításhoz mellékelve) a tárgy negyedév utolsó napjáig a Kontrolling Igazgatóság és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számvitel Szervezete elfogadja és az adatszolgáltatást annak megfelelően és a GKM-PM rendeletben meghatározott határidőn belül teljesíti az NKH felé. Az adatszolgáltatást a Kontrolling Igazgatóság teljesíti. 5. hIVATkOzÁsOk Kapcsolódó jogszabályok, útmutatók jegyzéke: • az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv • a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény • a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet • a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti ké-

1995

pességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Kormányrendelet • a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (XII. 01.) Kormányrendelet • a vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet • katasztrófa-balesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó Módszertani Útmutató (www.nkh.hu) 6. hATÁLybA LÉpTETő REndELkEzÉs Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV Rt. Működési engedélyével összefüggő adatszolgáltatási tevékenységről szóló 53/2004. számú (MÁV Ért. 33.) VIG utasítás hatályát veszti. 7. MELLÉkLET A felügyeleti jelentés negyedéves és éves ütemtervének sablonja. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1996


19. szám

1. sz. melléklet

19. szám


1997

2. sz. melléklet

1998


50/2013. (X 04.. MÁV ÉRT. 19.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs Az 52/2012. EVIG sz. A MÁV zRT. MUnkAVÁLLALóInAk A MUnkÁLTATó ÁLTAL ELREndELT ÁTIRÁnyíTÁsÁnAk EGysÉGEs kEzELÉsÉRőL És ELszÁMOLÁsÁRóL c. UTAsíTÁs 1. sz. MódOsíTÁsÁRóL. 1. Az UTAsíTÁs cÉLJA

19. szám

3. számú melléklet: Helyettesítés elrendelése 4. számú melléklet: megállapodás 66 munkanapon felüli helyettesítésre 3.2. 2014. január 1-től alkalmazandó mellékletek: 1/a. számú melléklet: Átirányítás elrendelése magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 528 óráig

A 2013. július 1-től hatályba lépett MÁV Kollektív Szerződésben foglaltaknak megfelelően szükséges az utasítás mellékleteinek módosítása.

1/b. számú. melléklet: Átirányítás elrendelése azonos, vagy alacsonyabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 528 óráig

2. HATÁLy És FELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA

2/a. számú melléklet: megállapodás magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 529 és 880 óra között

2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás módosított mellékleteit 2013. 09.01. napjától kell alkalmazni. 3. MELLÉkLETEk 3.1. 2013. szeptember 1-től alkalmazandó mellékletek: 1/a. számú melléklet: Átirányítás elrendelése magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 66 munkanapig 1/b. számú. melléklet: Átirányítás elrendelése azonos, vagy alacsonyabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 66 munkanapig 2/a. számú melléklet: megállapodás magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 67 és a 110 munkanap között 2/b. számú melléklet: megállapodás azonos, vagy alacsonyabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 67 és 110 nap között

2/b. számú melléklet: megállapodás azonos, vagy alacsonyabb MMK-ba tartozó munkakörbe történő átirányítás esetére 529 és 880 óra között 3. számú melléklet: Helyettesítés elrendelése 4. számú melléklet: megállapodás 528 órán felüli helyettesítésre Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

19. szám


1999

2000


19. szám

19. szám


2001

2002


19. szám

19. szám


2003

3.sz. melléklet

2004


19. szám

19. szám


2005

2006


19. szám

19. szám


2007

2008


19. szám

19. szám


2009

3.sz. melléklet

2010


19. szám

19. szám


51/2013. (X 04.. MÁV Ért. 19.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. EGÉszsÉGMEGőrző ProGraMjÁnak 2013. 09. 01. naPjÁtól 2014. 06. 30. naPjÁIG tartó MűködtEtÉsÉről. 1.0 az utasítÁs CÉlja Jelen utasítás célja, hogy az Egészségmegőrző program működésének eljárási rendjét szabályozza. 2.0 HatÁlY És FElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1 az utasítás személyi hatálya: Az Utasítás 1/A. sz. mellékletében felsorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. 2.2 az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás 2013. szeptember 01-től 2014. június 30-ig hatályos. 2.3 Felelősség: Az Utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért és működtetéséért felelős a Humánerőforrás menedzsment vezető. 3.0 FoGalMak MEGHatÁrozÁsa A fogalmak külön magyarázatot nem igényelnek. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 Egészségmegőrző Program célja: A közlekedés biztonságával összefüggő - 1/A. sz. mellékletben szereplő - munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók fokozott éberséget és jó fizikai állapotot követelő körülmények között végzik napi munkatevékenységüket, melyhez elengedhetetlen a testi egészségük fenntartása. Az Egészségmegőrző prevenciós program azzal, hogy kiterjed a munkavállaló egészségének és munkavégző képességének megőrzésére, a megbetegedések megelőzésére, a szűrési program alapján kimutatott esetlegesen kialakuló betegségek korai stádiumának felismerésére, a rizikó-faktorok meghatározására, az éjszakai munkavégzés egészségügyi kockázatainak csökkentésére, va-

2011

lamint az egészséges életvitelre ösztönző szemléletformáló előadásai és tréningjei révén hozzájárul az életminőség javulásához, és ez által hatékonyabb munkavégzéshez. 4.2 a Program tartalma: A Program a következőket tartalmazza a rehabilitációs célú, fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézetekben: − a komplex egészségügyi szűrési programot /4. sz. melléklet/, − az elvégzett vizsgálatok alapján a betegségek és a rizikó-faktorok meghatározását, − felvilágosító előadások, tréningek megtartását /életmód, helyes táplálkozás, diétás tanácsadás, tréning, gyógytorna/, − az egészségi állapotra vonatkozó összegző szakorvosi véleményt, − orvosi beutaló, reumatológiai szakrendelés javaslata alapján fizio- és balneoterápiás kezelés igénybevételét, − 7 napos (6 éjszaka) teljes ellátást /napi háromszori étkezés és szállás/. A MÁV Zrt. 7 napos ellátás igénybevételét biztosítja térítésmentesen rehabilitációs célú fekvőbeteg ellátást nyújtó intézetekben. Az elhelyezés 2 és 4 ágyas /2x2 ágyas apartman/ – egy szobában azonos neműek – fürdőszobás szobákban történik. 4.3 a munkavállalói együttműködési kötelezettség tartalma: − önkéntesen vállalja a Programban történő részvételét éves rendes szabadsága, az 1/B mellékletben szereplő munkakörökben a részvételre biztosított az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja, illetve a 62697/2013/MAV sz. kollektív erejű megállapodás alapján 2 nap fizetett távollétének, valamint a KSZ 43. § szerinti munkakört betöltő munkavállalók részére biztosított rendkívüli szabadsága terhére, oly módon, hogy a munkáltató programban való részvétel első két napjára a fizetett távollétet (1/B. sz. mellékletben szereplő munkakörök esetén), a fennmaradó munkanapokra rendes illetve rendkívüli (KSZ 43. § szerinti munkakörök esetén) szabadságot engedélyez. − együttműködik a foglalkozás-egészségügyi orvossal az egyénre szóló és egészségi állapotának megfelelő intézeti profil meghatározása érdekében, − részt vesz a szűrővizsgálatokon és a felvilágosító előadásokon, tréningeken, − szükség esetén – orvosi javaslatra – igénybe veszi a fizio- és balneoterápiás kezeléseket, − intézeti összegző szakmai véleményt, javaslatot átadja a házi-orvosának/üzemorvosának.

2012


4.4 a Programban történő részvétel feltétele: 4.4.1 A Program igénybevételére jogosult – az 1/A. sz. mellékletben szereplő munkakört betöltő – munkavállalók az éves szabadságuk terhére vállalják a részvételt. 4.4.2 A 4.4.1. pontban foglaltaktól eltérően az Utasítás 1/B. sz. mellékletében szereplő munkaköröket betöltő munkavállalók részére az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint a 62697/2013/MAV sz. kollektív erejű megállapodás alapján a munkáltató 2 munkanapra, a napi teljes munkaidő mértékével (8 óra) előre vezényelten távolléti díjjal fizetett távollétet engedélyez, melynek ideje alatt a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási illetve munkavégzési kötelezettsége alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló felvételt nyerjen az Egészségmegőrző Programba és az elmúlt három évben (2010-2013) nem vett részt a Programban. 4.5 a munkavállalók jelentkezése és kiválasztása 4.5.1 jelentkezés feltétele Az Egészségmegőrző Programban történő részvétel feltétele: − az Utasítás 1/A. sz. mellékletében meghatározott munkakör 4.5.2 jelentkezés A jelentkezéshez szükséges „Igénybejelentő lap”-ot, Tájékoztatót, „Protokoll lap”-ot a humánpartner a munkavállaló kérésére átadja, a „Protokoll lap” a foglalkozás-egészségügyi orvosnál is elektronikusan rendelkezésre áll. A nyomtatványok a www.mav.hu/mav/egeszsegmegorzoprogram.php oldalról is letölthetők. A munkavállaló részvételi szándékát a 2. sz. melléklet szerinti „Igénybejelentő lap”-on kezdeményezi. A Protokoll kérdőívet – a megfelelő intézeti profil kiválasztása érdekében – a munkavállaló kérésére a foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki és tesz javaslatot az intézeti ellátásra (kizárólag egy típusúra). A javasolt intézetet a foglalkozás-egészségügyi orvos az igénybejelentő lapon aláírásával igazolja. Orvosi záradék és pecsét nélkül az igény-bejelentés érvénytelen!

19. szám

A munkavállaló a kitöltött és aláírt „Igénybejelentő lap”-ot leadja a szervezeti egység humánpartnerének. A kiállított protokoll kérdőívet a munkavállaló a javasolt intézetbe viszi magával. jelentkezési határidő: 2013. október 14. 4.5.3 a munkáltatói jogkörgyakorló záradéka A humánpartner a kitöltött „Igénybejelentő lap”-ot – a 4.5.1 pontban meghatározott feltétel vizsgálatát követően – átadja a munkáltatói jogkör gyakorló részére aláírásra, ezt követően a területi humánpartner koordinátornak megküldi. Területi igazgatóságonként az 5. sz. melléklet szerinti Excel táblát kitöltve a területi humánpartner koordinátor elektronikus úton küldi meg a Humánerőforrás menedzsment szervezet részére, a [email protected] e-mail címre. A humánpartner és a humánpartner koordinátor fokozott figyelemmel tölti ki a táblázat 10. oszlopát („Mikor vett részt a programban” elnevezésű oszlop), mivel a 4.4.2 pont értelmében a 2 munkanap fizetett távollét igénybe vételének egyik feltétele, hogy az elmúlt 3 évben (20102013) a munkavállaló nem vett részt a Programban. A Jelentkezési lapokat az Excel táblában feltüntetett sorrend szerint, sorszámozva, sorba rakva, papír alapon is megküldi a Humánerőforrás menedzsment szervezet részére (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.). Határidő: 2013. október 21. 4.5.4 döntés a kapacitás elosztásáról Az intézetek 2013. november 01-től 2014. június 30-ig felhasználható kapacitásáról a Humánerőforrás menedzsment szervezet adott tájékoztatást a Humánerőforrás gazdálkodás szervezet részére. A Humánerőforrás gazdálkodás szervezet az intézeti kapacitásokat – a forgalmi szakterület érintett munkaköreinek 1,5 szorzóval történt figyelembevételével – − szakterületenként (Pálya-TEB-Forgalom) − területi igazgatóságonként − az adott munkakörök létszámával arányosan az alábbiak szerint felosztotta.

19. szám


Amennyiben az intézeti kapacitások felosztása során a területi igazgatóságra meghatározott létszámkeret nem kerül feltöltésre, akkor a fennmaradó férőhelyeket másik igazgatóság használhatja fel, melynek kiosztásáról Humánmenedzsment szervezet dönt. 4.5.5 a jelentkezések elbírálása: A Humánerőforrás menedzsment szervezet a beérkezett igénybejelentőket, az elutasított igénybejelentéseket is nyilvántartásba veszi. A Humánerőforrás menedzsment szervezet a jelentkezéseket a 4.5.1 és a 4.5.4 pontban foglaltak figyelembe vételével két ütemben bírálja el. Előnyt élvez: - aki 2010. - 2013. évben a programokban nem vett részt és legalább öt éves szolgálati idővel rendelkezik. Elbírálási határidő:2013. október 28. a 2013.december 31-ig betöltendő kapacitásokra 2013. december 10. a 2014. június 30-ig betöltendő kapacitásokra 4.5.6 a munkavállaló értesítése A Humánerőforrás menedzsment szervezet a területi humánpartner koordinátort Excel táblában összesítve – I. ütemben 10.28-ig, II. ütemben 12.10-ig - értesíti az elbírálás eredményéről valamint - az Excel táblában megjelölve - tájékoztatja arról, hogy a programba felvételt nyert munkavállalók közül az Utasítás 4.4.2. pontja értelmében ki jogosult a két munkanap fizetett távollét igénybe vételére (munkakörét 1/B. melléklet tartalmazza és az elmúlt három évben (2010-2013) nem vett részt ilyen Programban).

2013

A területi humánpartner koordinátor gondoskodik arról, hogy a 6. sz. melléklet szerinti értesítőt, az intézeti tájékoztatót az illetékes humánpartner személyre szólóan elkészíti, a munkáltatói jogkör gyakorlóval aláíratja és a munkavállaló részére dokumentáltan átadja, első ütemben 2013. október 31-ig, második ütemben 2013. december 16-ig. Továbbá a területi humánpartner koordinátor felhívja a humánpartner figyelmét arra, hogy az utasítás 1/B. sz. mellékletében felsorolt munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére – amennyiben 4.4.2 pontban felsorolt feltételeknek megfelel – személyre szóló 2 munkanap fizetett távollétre vonatkozó 7. sz. melléklet szerinti Jogosultsági lapot elkészítse – a programban való részvétel első két napjára kiállítva – és a munkavállalónak átadja a 6. sz. melléklet szerinti értesítővel és az intézeti tájékoztatóval együtt. A humánpartner tájékoztatja a munkavállalót, hogy a Jogosultsági lapját a program idejére szóló Szabadságkérelmével együtt a munkáltatói jogkör gyakorlójával engedélyeztesse, aki ezt eljuttatja az időadatrögzítőjéhez/vezénylőtisztjéhez. A humánpartner a turnusbeosztást – vezényelt munkakör esetén – megküldi a vezénylőtisztnek. 4.5.7 a munkavégzés alóli mentesülés saP rögzítése és a program költségeinek kimutatása A 4.4.2 pont szerinti munkavégzés alóli mentesülés esetében a munkáltató eljuttatja a munkavállaló 2 munkanap fizetett távollétére vonatkozó Jogosultsági lapját az időadatrögzítőjéhez / vezénylőtisztjéhez, aki a távollétet az IHIR üzemeltetés által meghatározott kódra rögzíti az SAP-ban. A program költségeinek kimutatására jelenleg hatályos

2014


8/2012. (IX.07. MÁV Ért. 21) GÁVIGH utasítás a MÁV Zrt. X. számlaosztály (tevékenységi sorok) magyarázatáról szóló utasítás által meghatározott UTK kód használatos. 4.5.8 a munkavállaló kötelezettsége A munkavállaló a Programban részt vesz névre szóló értesítőben szereplő időpontban és intézetben. lemondás, csere lehetőség nincs! A munkavállaló részvételi kötelezettsége a programban való részvételére vonatkozó névre szóló értesítőjének kézhezvételétől áll be. Amennyiben a munkavállaló a programban nem vesz részt, akkor kártérítés jogcímén a lefoglalt szállás költsége a munkavállalót terheli. Ez alól egyedi elbírálás alapján mentesülhet a munkavállaló, ha önhibáján kívül eső rendkívüli ok miatt /hozzátartozó halála, betegség, elemi csapás, stb./ távolmaradását hitelt érdemlően igazolja. Ha a lemondásból a munkavállalónak kártérítési kötelezettség keletkezik, akkor a Humánerőforrás menedzsment szervezet Munkajogi szervezettel egyeztetve ezt írásban közli a kötelezettel és az illetékes humánpartnerrel ezzel egy időben az Adózás szervezet részére adatszolgáltatást küld a juttatás után megfizetett közteher önellenőrzésének elvégzése céljából. A kártérítést a humánpartner rögzíti a megfelelő SAP felületen és adatszolgáltatást küld a Humánszolgáltató szervezet részére a munkavállaló béréből történő levonáshoz. 4.5.9 a munkáltatói kötelezettség: A munkáltató köteles az értesítésben megadott időpontra a munkavállaló részére szabadságot biztosítani. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlYon kíVÜl HElYEzÉsEk Az utasítás kiadásával egyidejűleg hatályát veszti a 37/2012(07.30.MÁV Ért.17) EVIG számú utasítás „A MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának 2012.II. félévi-2013.I. félévi működtetéséről”. 6.0 HatÁlYBalÉPÉs Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit 2013. szeptember 1. napjától benyújtott részvételi igények esetén kell alkalmazni.

19. szám

7.0 MEllÉklEtEk 1. Munkakörök listája: 1/A. sz. melléklet Az Egészségmegőrző Programban résztvevő munkakörök 1/B. sz. melléklet Az Egészségmegőrző Programban résztvevő munkakörök – 2 munkanap fizetett távollétre jogosultak köre 2. Igénybejelentő lap 2/A. sz. melléklet Tájékoztató 3. Protokoll kérdőív 4. Szűrési program 5. Területi igazgatóságonként összesített jelentkezési igény (Excel tábla) 6. Munkavállalói értesítő levél 7. Jogosultsági lap „munkavégzés alóli mentesülés” igénybevételére Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

19. szám


2015

1/A. sz. melléklet

2016


19. szám

1/B. sz. melléklet

19. szám


2017

2. sz. melléklet

2018


19. szám

2/A. sz. melléklet

19. szám


2019

2/A. sz. melléklet hátoldala

2020


19. szám

3. sz. melléklet

19. szám


2021

2022


19. szám

4. sz. melléklet

19. szám


2023

5. sz. melléklet

2024


19. szám

6/A. sz. melléklet

19. szám


2025

6/B. sz. melléklet

2026


19. szám

6/C. sz. melléklet

19. szám


2027

7. sz. melléklet

2028


52/2013. (X 04.. MÁV ÉRT. 19.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A kÁRnyILVÁnTARTÁsI AdATbÁzIs kÉszíTÉsÉnEk TARTALMI És fORMAI köVETELMÉnyEIRE VOnATkOzó szAbÁLyOkRóL, VALAMInT A kÁRnyILVÁnTARTÁsRA VOnATkOzó szAbÁLyzATOk ELkÉszíTÉsÉRőL szóLó 41/2010. (VII. 09. MÁV ÉRT. 22.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs 1. szÁMú MódOsíTÁsÁRóL. (EGysÉGEs szERkEzET) Az utasításban az alábbi pontok kerültek módosításra: 1. Módosításra került 1.0 pontban az utasítás céljának első bekezdése. 2. Módosításra került 2.1.1. pontban az utasítás tárgyi hatályának első bekezdése. 3. Pontosításra kerültek a 2.3.1. pontban az adatok valódiságáért felelős szervezeti egységek a MÁV Zrt.-nél 4. Módosításra került a 2.4.1. és a 2.4.2 pont, valamint beszúrásra került 2.4.4. pont 5. Módosításra kerültek a 3.1. és 3.2. pontok, valamint pontosításra került a 3.4. pont 6. A 3.5.1. pontban pontosításra került az Üzemeltetési Főigazgatóság elnevezés 7. Módosításra kerültek a 3.6. pont bizonyos mondatai 8. A 3.7.1. pontban beszúrásra kerültek az alábbiak: - 51782 Végrehajtói, felszámolási díj - 86354 Egészségpénztár részére fizetett késedelmi pótlék 9. Módosításra került a 3.8. pont 10. A 3.9. pontban behivatkozásra került a 3. számú melléklet 11. A 3.10. pont címe az alábbira módosult: „ A káresemények helyszíneinek földrajzi beazonosítása” 12. A 3.10.1. pont címe az alábbira módosult: „ A MÁV Zrt.-nél” 13. Módosításra került a 3.11.1.2. és a 3.11.2. pont 14. Kiegészítésre került a 3.12.1. pont 15. Pontosításra került a 3.12.2 pontban a MÁV Szolgáltató KözpontZrt., 16. Módosításra került a 4.0.pontban az utasítás leírása 17. 4.1.pont kiegészítésre került az alábbi mondattal: „A MÁV Vállalatcsoporton belül minden egyes kárt az alábbi adatok egyértelműen beazonosítanak: 18. Pontosításra került a 4.2.1 pont 19. Módosításra került a 4.2.2.pont második, negyedik és hatodik bekezdései 20. Módosításra került a 4.2.3 pont negyedik, ötödik és hatodik bekezdései 21. Módosult a 4.2.4 pont 22. Változtatásra került a 4.2.5 pont első és második bekezdései

19. szám

23. Módosult a 4.2.6 pont 24. Változtatásra kerültek a 4.3 pontban az elkülönített bankszámlaszámok illetve pontosításra kerültek a szervezetek elnevezései 25. Módosításra került a 4.4. pont első bekezdése 26. A 4.5. pontban az adatbázisok összeállításáért felelős szervezetek elnevezései pontosításra kerültek 27. A 4.6. pontban a bekezdés eleje módosult a következők szerint: „Amennyiben egy 2010……” 28. A 4.7. pont utolsó bekezdése az alábbiak szerint került befejezésre: „módosítaniuk kell, tulajdonosi intézkedés alapján” 29. Pontosításra kerültek a 4.8. pontban a kapcsolattartó szervezeti egységek elérhetőségei 30. A 7. pontban mellékletek kerültek feltüntetésre A kÁRnyILVÁnTARTÁsI AdATbÁzIs kÉszíTÉsÉnEk TARTALMI És fORMAI köVETELMÉnyEIRE VOnATkOzó szAbÁLyOkRóL, VALAMInT A kÁRnyILVÁnTARTÁsRA VOnATkOzó szAbÁLyzATOk ELkÉszíTÉsÉRőL (EGysÉGEs szERkEzET) 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLJA A korábban integrált vasútvállalatként működő vasúttársaság átalakításával, a vasúti piac fejlődésével egyre nagyobb értékben és db számban jelentkeznek a vasúttársaságoknál káresemények. A vasúti jogi szabályozás által előírt káradatok rendszeres jelentése is feladatot ír elő a vasúttársaságoknak. Az üzleti igények és a szabályozási előírások miatt szükséges a MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai számára, hogy egyértelműen meghatározható legyen, mennyibe kerül egy-egy káresemény összességében a 3.3 pontban meghatározattak szerinti MÁV Vállalatcsoport tagjainak. A károk nyomonkövetése kiemelten fontos a felelős vagyonkezelés szempontjából is. Ennek érdekében egységes kárnyilvántartási rendszer került kialakításra. Az utasítás kiemelten foglalkozik a Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek kárainak rögzítésével. Jelen utasítás célja a szervezeti struktúra változását követően a MÁV Zrt., valamint a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó, kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok továbbiakban: kijelölt leányvállalatok; ld.: 3.1 pont) egészére vonatkozó, egységes elvek alapján működő kárnyilvántartási rendszer vezetéséhez szükséges - informatikai háttértámogatással rendelkező adatszolgáltatási rend kialakítása, valamint az adatok tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. A kárnyilvántartási rendszer átalakítása révén a MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai (ld.: 3.2 pont) vonatkozásában egy olyan - társaságonkénti és vállalatcsoporti

19. szám


- központi adatbázis létrehozása a cél, amely támogatja és lehetővé teszi „a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról” szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatások teljesítését; egy-egy káresemény esetén - a kárnyilvántartás által biztosított lekérdezések alapján - alkalmas a teljes kárhelyreállítási és kárrendezési folyamattal összefüggő költségek, ráfordítások és bevételek nyomon követésére; összegzésére alkalmas a kincstári és az azt működtető eszközök vonatkozásában a tulajdonos felé a vagyonban bekövetkezett károk, a kár összegének, a káreseményt kiváltó okok, stb. bemutatására; a MÁV Vállalatcsoport vállalatirányítási rendszerének szerves részeként megfelelő információt szolgáltat a Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika kidolgozásához és karbantartásához, valamint az egyes kockázatkezelési módok, fedezetek illetve biztosítási konstrukciók közötti választáshoz; továbbá alkalmas a káreseményekkel kapcsolatban a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések (felelősségbiztosítás révén befolyó összegek és harmadik fél által megtérített összegek) nyilvántartására (azaz a kárenyhítés megtörténtének az ellenőrzésére). Jelen utasítás a kiemelt leányvállalatok esetében egyben egy mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján minden kiemelt leányvállalat külön-külön köteles elkészíteni a saját maga specifikációjának megfelelő kárnyilvántartási szabályzatát. 2.0 HATÁLy- És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya a jelen utasításban részletesen szabályozott kárnyilvántartási tevékenység, mely kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, különös tekintettel a kincstári vagyonnal való gazdálkodás fontosságára • az Általános vezérigazgató-helyettes alá tartozó • Üzemeltetési főigazgatóság • Fejlesztési és beruházási főigazgatóság • Ügyfélkapcsolat és értékesítés • Projektiroda • VMMSZK (továbbiakban Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek) • az Általános vezérigazgató-helyettes alá tartozó • Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság • Infokommunikációs igazgatóság (továbbiakban: Funkcionális szervezeti egységek)

2029

• az Elnök-vezérigazgató alá tartozó és Gazdasági vezérigazgató-helyettes alá tartózó Központi irányítás és végrehajtás szervezeti egységei (továbbiakban: Funkcionális szervezeti egységek) • Keskeny nyomközű vasúti személyszállítás, valamint • a kijelölt (és az egységes kárnyilvántartási utasítás alkalmazására alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozattal kötelezett, a 3.1 és a 3.2 pontban foglalt) leányvállalatai kárnyilvántartási tevékenységére. A kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezeti egységek felsorolását a 1. sz. melléklet, a kijelölt leányvállalatok részére kiadott alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok számát a 2. sz. melléklet tartalmazza. Jelen utasítás nem érinti a kártérítési folyamatokról, kártérítési eljárásokról, és ezen folyamatok számviteli elszámolásáról szóló érvényben lévő utasításokat és előírásokat; a Humánerőforrás Igazgatóság által kiépített IHIR rendszerben történő, kártérítésekkel kapcsolatos adatlekérdezéseket, valamint a Jogi Igazgatóság által a Per- és kárnyilvántartási rendszerben (ld.: 3.5 pont) rögzített peres ügyek rögzítését. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a kijelölt leányvállalatai azon munkavállalóira, akiknek a kárstatisztikához szükséges adatokat rögzíteniük, illetve szolgáltatniuk kell, vagy munkakörük ellátása keretében ilyen adatok birtokába kerülnek. 2.1.3 Az utasítás időbeli hatálya Jelen utasítás a megjelenése napján lép hatályba, de előírásait a 2010. január 1-én vagy azt követően bekövetkezett károk, továbbá a 2010. január 1. előtt bekövetkezett olyan káresemények esetén kell alkalmazni, melyekkel kapcsolatban a helyreállítási, kártérítési ráfordítások illetve bevételek 2010. vagy azt követő években kerülnek elszámolásra. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági vezérigazgató-helyettes felelős.

2030


2.3 A kárnyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért felelős 2.3.1 A MÁV zrt.-nél A kárnyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért a MÁV Zrt. Funkcionális szervezeti egységei esetében azon főtevékenységi kör vezetője felel, aki az adott káreseményhez, illetve kártételhez kapcsolódóan a kárösszeg tekintetében a költségviselő nyilatkozatot (Pénzügyi értesítőt) aláírja. A pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek esetében a szervezeti szintű adatok valódiságáért: - Üzemeltetési főigazgatóság, illetve az irányítása alá tartozó adott szervezet vezetője - Fejlesztési és beruházási főigazgatóság, illetve az irányítása alá tartozó adott szervezet vezetője - Projektiroda vezetője - Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője - a VMMSZK vezetője a területi szintű adatok valódiságáért: - Területi Igazgatóságok esetében az adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért a Területi Igazgatóság vezetője - Műszaki lebonyolítás szervezetének esetében az adott terület vezetője felel. A számviteli bizonylatokat előkészítő, illetve kiállító szervezeti egységek és azok alkalmazottai felelősek azért, hogy a bizonylat kiállításával egyidejűleg a kárnyilvántartáshoz előírt adatszolgáltatást a valóságnak megfelelően teljesítsék . 2.3.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében az adatok valódiságáért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel. 2.4 A kárnyilvántartásokért felelős 2.4.1 A MÁV zrt.-nél A kárnyilvántartások egészéért, az egységes kárnyilvántartási rendszer kialakításáért és működtetéséért a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezete felel. A nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt kárstatisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás működtetéséért - a statisztikai rendet szabályozó általános eljárásrendnek megfelelően - a Kontrolling Igazgatóság felel. A kárnyilvántartásokban szereplő kapott kártérítéseknél a nyilvántartásokon alapuló adatgyűjtés és adatszolgáltatásért a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

19. szám

(továbbiakban: MÁV SZK Zrt.) Bejövő számla könyvelés Szeged (a továbbiakban: BSZK-Szeged) felel. Ezen tevékenységet a BSZK- Szeged szervezete a MÁV Zrt. és a MÁV SZK Zrt. között hatályos számviteli szolgáltatási szerződés alapján végzi. A szolgáltatási szerződésben rögzítettek alapján a BSZK-Szeged a jelen utasítást magára nézve kötelező érvényűnek tartja. A kárnyilvántartásokban szereplő munkavállalók és harmadik felek részére megállapított és rendszeresen fizetett kártérítések esetén az SAP rendszerből kinyerhető nyilvántartáson alapuló adatszolgáltatásért, a kárnyilvántartási rendszerben történő rögzítésért a MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezet Jövedelem-elszámolás Szervezete felel. 2.4.2 A MÁV zrt.-n belül a pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek A kárnyilvántartások folyamatos vezetéséért, a nyilvántartásokon alapuló, illetve a jogszabályok alapján elrendelt adatgyűjtésért és adatszolgáltatásért - az irányításuk alá tartozó terület vonatkozásában - a Területi Igazgatóságok osztályai, illetve az Üzemeltetési főigazgatóság osztályai; a Műszaki lebonyolítás, illetve a Fejlesztési és lebonyolítási főigazgatóság osztályai; az Ügyfélkapcsolat és értékesítés; a Projektiroda, valamint a VMMSZK felelnek; a kárnyilvántartások alapján a pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek által készített adatszolgáltatások összesítéséért, működtetéséért, valamint a mindenkori főkönyvvel egyező összeállításáért és továbbításáért a Pályavasúti Kontrolling felel. 2.4.3 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatoknál a kárnyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló adatszolgáltatásért az adott társaság kárnyilvántartási rendjéért felelős vezetője felel. 2.4.4 A MÁV Vagyonkezelő zrt-re vonatkozó speciális szabályok A 2013.06.01-től az ingatlan üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatos feladatokat a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MÁV VK Zrt.) látja el. A MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság kezelésében, illetve állagában lévő eszközökkel összefüggésben a MÁV VK Zrt. által végzett tevékenységhez kapcsolódóan felmerülő kártérítési igények könyvelése, valamint a kárnyilvántartásban történő rögzítése az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságtól átkerült a MÁV VK Zrt-hez. Jelen utasítás alapján végzendő tevékenység szempontjából a kárnyilvántartások folyamatos vezetéséért, a nyilvántartásokon alapuló, illetve a jogszabályok alapján elrendelt adatgyűjtésért és adatszolgáltatásért - az irányítása

19. szám


alá tartozó terület vonatkozásában - az érintett vezető felel. A kárnyilvántartások alapján a MÁV VK Zrt. által készített, a pályaműködtetéssel összefüggő adatszolgáltatások összesítéséért, működtetéséért, valamint a mindenkori főkönyvvel egyező összeállításáért és továbbításáért a Pályavasúti Kontrolling felel. Jelen utasítás tárgya szerinti tevékenységére vonatkozó szabályok megegyeznek a pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységekre vonatkozó - jelen utasításban részletezett - szabályokkal. 3.0 kÁRnyILVÁnTARTÁsI REndszER HAsznÁLATA 3.1 A MÁV zrt. portfoliójába tartozó kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt kiemelt leányvállalatok Jelen utasítás értelmében kiemelt leányvállalatok a bázis és a szabad portfolióba tartozó társaságok közül: MÁVSTART Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV IK Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt. 3.2 MÁV Vállalatcsoport Jelen utasítás értelmében MÁV Vállalatcsoport a MÁV Zrt. és a kijelölt kiemelt leányvállalatok összessége. kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok: a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok: a MÁVSTART Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONYPORT Zrt.; valamint a szabad portfolióba tartozó társaságok közül:.MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV IK Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt. 3.3 kárnyilvántartási tevékenységek MÁV Vállalatcsoport szintű irányítása A MÁV Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika részeként a kárnyilvántartási tevékenységekért a MÁV Zrt. 2.4.1 pontban leírt szervezetei felelnek. Az adatszolgáltatás teljesülése érdekében a MÁV Zrt. a kijelölt leányvállalatok esetében alapítói-, taggyűlési-, közgyűlési határozatokba foglalt előírások kiadásával biztosítja a kárnyilvántartási rendszer összhangját (ld.: 2. sz. melléklet). A mindenkor hatályos társaságirányítás általános szabályai alapján (ld.: a Portfoliókezelési szabályzatról szóló vezérigazgatói utasítást) a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság feladata - a Jogi

2031

Igazgatósággal történt egyeztetés alapján - az alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok kiadásához szükséges tulajdonosi döntések előkészítése és a döntés végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése. 3.4 Per- és kárnyilvántartási rendszer A Per- és kárnyilvántartási rendszer a MÁV SZK Zrt. IT üzletág által működtetett alkalmazás, amelynek kárnyilvántartási rendszeréhez (a következő menüpontokhoz: Új kár felvétele, Keresés/Módosítás, Szűrés/Módosítás, Kár riportok, Kár ellenőrzés riportok, Pénzügyi összesítő) a MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetei (ld.: 2.1.1 pont) és a kijelölt leányvállalatai kapnak hozzáférést. A rendszer használatával kapcsolatos tudnivalókat a MÁV SZK Zrt. által kiadott Felhasználói kézikönyv és a 3. sz. mellékletben szereplő Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz tartalmazza. A mindenkor aktuális Felhasználói kézikönyv a http://dok.mav.hu, illetve a https://dok.mav.hu címen érhető el. A 2.1.1 pontban szereplő szervezeti egységek és a kijelölt leányvállalatok csak a saját káradataik rögzítésére és azok ellenőrzésére kapnak jogosultságot a Per- és kárnyilvántartási rendszerben. A Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezet munkatársai részére a teljes adatbázisban történő keresés / lekérdezés / leválogatás biztosított. Amennyiben a Per- és kárnyilvántartási rendszer menüpontjai előre megadott listákat tartalmaznak, úgy azok alkalmazása kötelező, azoktól eltérni nem lehet. 3.5 A kárnyilvántartások alapja és forrásrendszere A kárnyilvántartások a társaságok könyvelési rendszerein és az analitikus nyilvántartásain alapulnak. A Per- és kárnyilvántartási rendszerben gyűjtött, és a számviteli nyilvántartások szerinti kárhelyreállítási, kártérítési költségeknek, valamint a káreseménnyel kapcsolatos bevételeknek meg kell egyezniük. 3.5.1 A MÁV zrt.-nél A MÁV Zrt. kárnyilvántartásainak az alapadat bázisa (forrásrendszere) a számviteli bizonylatok és a főkönyvi könyvelés adatai mellett a Per- és kárnyilvántartási rendszer kárnyilvántartási moduljában rögzített adatok összessége, valamint az Üzemeltetési főigazgatóságnál- műszaki szakmai naturáliák esetében - a Területi Igazgatóságok osztályai által készített jelentések, illetve a Biztonsági Igazgatóság jelentéseiben, ügyirataiban foglaltak. 3.5.2 A kiemelt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében a kárnyilvántartás forrásrendszerét a társaságok saját kárnyilvántartási

2032


utasításaikban kell megnevezni. 3.6 kár, káresemény, kártérítés Általános értelemben a kár minden olyan hátrány, amely természetes vagy jogi személyt valamely károsító esemény folyamán vagyonában (vagyoni kár) vagy személyében (nem vagyoni kár) ér. A káresemény számviteli értelemben a MÁV Vállalatcsoport valamely eszközén, eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenést okozó esemény, amelynek hatását az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni, továbbá a Társaság munkavállalóját, és bármely harmadik személyt érintő kár (a káresemény lehet elemi kár, a MÁV Vállalatcsoport által okozott kár, amely a MÁV Zrt. területén, vagy a MÁV Zrt. által adott megbízás, felhatalmazás alapján végzett tevékenység közben keletkezik – (beleértve a Vállalatcsoporton belüli károkozást is) -, illetve harmadik személyek által okozott kár). A kártérítés alapvetően két forrásból származhat: a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a károkozó biztosítójától (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől). Nem tartozik jelen utasítás hatálya alá, azaz nem minősül kárnak - ezáltal nem kell a kárnyilvántartásba rögzíteni - az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbavételtől elszámolt amortizációs értékvesztés, és a rendeltetésszerű használatból adódó meghibásodás”. 3.7 káreseménnyel kapcsolatos összegek elszámolása 3.7.1 A MÁV zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében kárnyilvántartást kell vezetni az alábbi főkönyvi számlacsoportokhoz tartozó főkönyvi számlákon elszámolt valamennyi költség, ráfordítás és bevétel esetében: 517811 Káresemények miatti perköltségek 51782 Végrehajtói, felszámolási díj 517831 Ügyvédi irodák káresemény miatti számlázott költségei 517891 Jogi tevékenység egyéb költségei – káresemény miatt 86132 Hiányzó tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 86142 Megsemmisült tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 86152 Megrongálódott tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 8632 Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek 86354 Egészségpénztár részére fizetett késedelmi pótlék 8637 Nem káreseményhez kapcsolódó kártérítések 9632 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

19. szám

A főkönyvi számla csoportok főkönyvi számlánkénti bontását a MÁV Zrt. érvényes számlarendje, a főkönyvi számlák tartalmát a számlamagyarázatok írják elő. 3.7.2 A kijelölt leányvállalatoknál A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknál a főkönyvi számlák bontása - a számviteli előírások betartása mellett - a társaság számviteli szabályzatában foglaltaknak megfelelően eltérhet a MÁV Zrt.-nél alkalmazottól. 3.8 káresemények elszámolása a MÁV Vállalatcsoporton belül MÁV Vállalatcsoporton belüli káresemény elszámolásakor a csoport egy vagy több társasága a károkozó, míg egy vagy több társasága a károsult. Minden társaságnak a 4.2 pontban foglaltak szerint kell a saját kárát rögzítenie. A káresemény lezárását követően MÁV Vállalatcsoport szinten a társasági kárnyilvántartásoknak konzisztensnek kell lenniük, a kárnyilvántartások ellentmondást nem tartalmazhatnak. Amennyiben a nyilvántartások közötti összhang nem áll fenn, úgy a 2.4.1 pontban foglaltak alapján ennek szükség szerinti biztosítása, koordinálás lebonyolítása a Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés közös feladata. A MÁV Zrt. pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységeken belüli káresemény esetén a nyilvántartások közötti összhang biztosítása a Területi Igazgatóságok, az Üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti Kontrolling szervezet közös feladata. 3.9 káresemények fajtái és típusai a MÁV Vállalatcsoporton belül Jelen utasítás értelmében a káresemények fajtáit illetve típusait, azaz a káresemények osztályba (káresemény fajtába), illetve az osztályon belül alosztályba (káresemény típusba) sorolását a Per- és kárnyilvántartási rendszer legördülő listái tartalmazzák (3.sz. melléklet). Egy adott káreseményhez (a legördülő listák által felkínált) egy kárfajtát és az adott kárfajtához tartozó egy bizonyos kártípust is hozzá kell rendelni. 3.10 A káresemények helyszíneinek földrajzi beazonosítása 3.10.1 A MÁV zrt.-nél A káresemények beazonosítására az alábbiak szerint kerülhet sor: 1. Ha a káresemény a MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történt, a káresemény földrajzi helyét a pályaszakasz egyértelműen azonosítja (a pályaszakasz a legördülő listából választható ki).

19. szám


2. A MÁV Zrt. területén, de a MÁV Zrt vasúti pályáin kívül történt káresemény esetében a földrajzi helyszínt ha a káresemény a költségviselő szervezet területén történt, akkor a költségviselő szervezet MÁV Zrt. szolgálati hely törzsben szereplő szolgálati hely kódjával kell megadni (a költségviselő szervezet számlarendben szereplő kódja szintén a legördülő listából válaszható ki); ha a káresemény a költségviselő szervezet területén kívüli MÁV Zrt. területen történt, akkor az adott terület szervezetének MÁV Zrt. szolgálati hely kódjával kell megadni. 3. Ha a káresemény a MÁV Zrt. területén kívül történt, akkor a földrajzi helyszín tényleges megnevezése mellett a költségviselő szervezet MÁV Zrt. szolgálati hely törzsben szereplő szolgálati hely kódját kell megadni. A kárnyilvántartásban a földrajzi helyszín adatainál a helység megnevezését is fel kell tüntetni. Egy-egy pályaszakasz, illetve a szervezeti egység szolgálati hely kódja (a saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesetén kívül) egyértelműen beazonosítja kárügylet helyszínét (pl. 58057 a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezet munkavállalóját ért káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). Saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesete esetén - amennyiben a baleset nem a szolgálati helyen történt (üzemi- és munkabaleset, közúti baleset) - a szervezeti egység kód a költségviselő szervezeti egység azonosítására, míg a földrajzi hely beazonosítására egy másik szervezeti egység kód vagy pályaszakasz értéke (MÁV Zrt. területén történt baleset esetén), illetve káresemény helyének pontos meghatározása szolgál (MÁV Zrt. területén kívüli baleset esetén). Szolgálati helyen történő - személyi sérüléssel járó üzemi-, munka- vagy közúti baleset esetén a szervezeti egység szolgálati kódja a baleset helyszínét egyértelmű módon meghatározza. 3.10.2 A kijelölt leányvállalatoknál A leányvállalatok esetén a káresemény pontos természetbeni helyét, illetve az adott Társaság által alkalmazott egyéb azonosítót kell megadni. A MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történő káresemény esetén a kijelölt leányvállalatoknak is a 3.10.1 pont szerinti (a legördülő listában szereplő) pályaszakasz értékkészletét kell használnia .

2033

3.11 A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységek 3.11.1 A MÁV zrt.-nél 3.11.1.1 funkcionális szervezeti egységeknél A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért az adott főtevékenységi kör vezetője felel. 3.11.1.2 Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységeknél A pályaműködtetés egészére vonatkozó kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling szervezet vezetője felel. Az Üzemeltetési főigazgatóságnál az adatszolgáltatásért az érintett szervezet vezetője, az adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling szervezet vezetője felel. Területi Igazgatóságoknál az adatszolgáltatásért a Területi Igazgatóság vezetője, míg a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling területi egységének a vezetője felel. A Fejlesztési és beruházási főigazgatóságon az adatszolgáltatásért az érintett szervezet vezetője, az adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling szervezet vezetője felel. A Műszaki lebonyolításnál az adatszolgáltatásért a terület vezetője, míg a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling területi egységének a vezetője felel. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítésnél, a Projektirodánál, valamint a VMMSZK-nál az adatszolgáltatásért az érintett szervezet vezetője, az adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Kontrolling szervezet vezetője felel. 3.11.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatoknál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet a leányvállalati kárnyilvántartási szabályzatban kell meghatározni, míg a többi leányvállalatnál ezért a statisztikai rendért felelős vezető felel. A MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re vonatkozó speciális szabályok a 2.4.4. pontban kerültek rögzítésre. 3.12 kárszám A kárszám egy-egy káreseményhez kapcsolt egyedi azonosító, amelyet a Per- és kárnyilvántartási rendszer kárnyilvántartási modulja (az Új kár felvétele menüpont) rendel automatikusan a káreseményhez. A kárszám képzése teljesen zárt logikai rendszer alapján történik, azt a káreseményt rögzítő munkatársak nem írhatják felül, nem módosíthatják. Konzekvens kárnyilvántartási adatbázis összeállítása

2034


érdekében egy-egy káreseményhez (a kárügyintézés teljes spektrumában) csak ugyanaz a kárszám tartozhat. A Vállalatcsoport több társaságát érintő kár esetén a Perés kárnyilvántartási rendszer (az új káresemény felvételekor) társaságonként külön-külön rendel kárszámot a káreseményhez. A nagyobb, több szervezeti egységet (Területi Igazgatóságot), illetve az adatszolgáltatásra kötelezettek körében több társaságot is érintő káresemények esetén az adatok szükség szerinti összekapcsolásáról (a MÁV Zrt. szintű, illetve a vállalatcsoporti kárösszegek összevezetéséről, a teljes kárösszeg megállapításáról) a Kontrolling Igazgatóság gondoskodik 3.12.1 A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében a kárszám tizenegy helyi értékből álló alfanumerikus karakter, melynek első két karaktere a pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek (1. sz. melléklet „A” pontjában szereplő szervezetek) esetében a központi és a területi szervezeteket (a Területi Igazgatóságnál, beleértve a Pályalétesítményi központot, a Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezési központot és az Üzemirányító központot is), jelöli - BP = Budapesti Területi Igazgatóságot és a ML1 Budapest; - MS = Miskolci Területi Igazgatóságot és a ML Miskolc ; - DB = Debreceni Területi Igazgatóságot és a ML Debrecen ; - SG = Szegedi Területi Igazgatóságot és a ML Szeged; - PS = Pécsi Területi Igazgatóságot és a ML Pécs; - SM = Szombathelyi Területi Igazgatóságot és a ML Szombathely - KP = Üzemeltetési főigazgatóság, FBF, ÜÉK, Projektiroda,VMMSZK. A MÁV Vagyonkezelési Zrt. esetében önálló kárszám azonosító van -IG = MÁV Vagyonkezelési Zrt A Funkcionális szervezetek esetében - TP = az 1.sz. mellékletben felsorolt B-D alá tartozó szervezetek, pl:Pénzügyi Igazgatóság, Vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság, harmadik-hatodik karakter a kártételhez tartozó sorszámot (évente 0001 sorszámmal kezdődően, emelkedő számsorrendben), a hetedik karakter egy törtvonal (/), míg a nyolcadik-tizenegyedik karakterek az adott év évszámát jelölik (pl. a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés és Kontroll Szervezet 2010. évi első kártételének kárszáma az előzőek értelmében: TP0001/2010). - A Funkcionális szervezeti egységek által rögzített káresemény esetén a kárszám első két karaktere a Per- és kárnyilvántartási rendszertől automatikusan a TP jelölést kapja.

1

Mérnöki Létesítmény Területi Mérnöki Iroda

19. szám

3.12.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében a kárszám szintén tizenegy helyi értékből álló - a Per- és kárnyilvántartási rendszer által generált - alfanumerikus karakter, ahol az első két karakter a leányvállalat azonosítója (ST = MÁV-START Zrt.; TR = MÁV-TRAKCIÓ Zrt.; GÉ = MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MF = MÁV FKG Kft., MI = MÁV Szolgáltató KözpontZrt., IK = MÁV Ingatlankezelő Kft., IG = MÁV Vagyonkezelő Zrt.,MK = MÁV KFV Kft. és ZP = ZÁHONY-PortZrt.), míg a további karakterek képzése megegyezik a 3.13.1 pontban foglaltakkal (pl. a MÁV-START Zrt. 2010. évi első kártételének kárszáma: ST0001/2010). 3.13 Kártételeket kísérő adatlap 3.13.1 A MÁV Zrt.-nél A kártételeket kísérő adatlap (a továbbiakban: Adatlap, ld.: 4. sz. melléklet) a kártételek egyértelmű beazonosítására szolgáló bizonylat, amelyet a Per- és kárnyilvántartási rendszer Kár alapadatok lap / Kár törzsadatok panel /Adatlap nyomtatás útvonalon érhető el az Új kár felvétele menüpont kitöltése után. Az Adatlapot minden, az adott kártételhez tartozó bizonylathoz mellékelni szükséges. Az Adatlapon manuálisan fel kell tüntetni a számviteli bizonylaton lévő kontírozás adatait is. 3.13.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében az Adatlapok használata kötelező, de a saját kárnyilvántartási szabályzatukban azok használatát - az adott szervezeti specialitásokat figyelembe véve - egyedileg szabályozhatják; míg a többi leányvállalatnál az Adatlapok használata ajánlott, de nem kötelező. 3.14 Adatgazda A 2.1.1 pontban meghatározott egységeknél az(ok) a személy(ek), aki(k) a káresemény megtörténte után a Per- és kárnyilvántartási rendszerben az adatokat rögzítik. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasításban foglaltak teljesülése érdekében minden Funkcionális szervezeti egység, illetve a pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egység- vezetőjének ki kell jelölni egy felelőst, egy úgynevezett kapcsolattartót. A kijelölt személy az adott szervezet egészére összefogja, irányítja a káresemények nyilvántartására vonatkozó feladatokat, szükség esetén egyeztet az egyes

19. szám


szervezetekkel, adatokat szolgáltat, adatot kér be a szervezetektől, valamint a kapcsolattartó szerepét tölti be az adott szervezet és a Kontrolling Igazgatóság (Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységekesetében a Pályavasúti Kontrolling), valamint a Kockázatkezelés szervezet között. A felelősök elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, email cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül (változás esetén soron kívül) kell megadni a Kontrolling Igazgatóság és a Kockázatkezelés szervezet vezetője részére. A 3.14 pontban szereplő adatgazda egyben lehet az adott szervezeti egységnél a kapcsolattartó személy is. 4.1. A károk (káresemények/kártérítés folyósítását eredményező események) azonosítása a MÁV Vállalatcsoportnál A MÁV Vállalatcsoporton belül minden egyes kárt az alábbi adatok egyértelműen beazonosítanak: a kár keletkezésének ideje; a káresemény bekövetkeztének pontos földrajzi címe, illetve a kárhoz rendelt, a 3.10.1 pont szerinti pályaszakasz, vagy a szervezeti egység kódja. Az adott káreseményhez az előbbi azonosító adatok megadása után a Per- és kárnyilvántartó rendszer egyedileg rendeli hozzá a 3.12 pont szerint kárszámot. A káresemények és kártérítések kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a fentiektől eltérő adattartalmú azonosítók nem alkalmazhatóak. A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknak - amennyiben a 3.10.1 pontban említett pályaszakasz értékek nem rendelhetőek hozzá a káreseményük helyszínéhez -, úgy a káresemény tényleges földrajzi helyszínét kell megadniuk. Szintén a káresemény tényleges földrajzi helyszínét kell megadniuk a főtevékenységi körök vezetőinek a saját munkavállaló személyi sérülésével járó balesete esetén. 4.2 A kártételek rögzítésének menete a MÁV Zrt.-nél 4.2.1 Teendők a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során A Funkcionális szervezeti egységeknek és a Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységeknek a kártérítési folyamatokról és kártérítési eljárásokról szóló érvényben lévő utasítások és előírások szerint kell eljárniuk azzal a különbséggel, hogy a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során a Per- és kárnyilvántartási rendszerben is el kell kezdeniük (a Felhasználói kézikönyv és a 3. sz. melléklet szerinti Kitöltési útmutató előírásai szerint) az adatokat rögzíteni a 4.2.3 pontban foglaltak szerint.

2035

Az Üzemeltetési főigazgatóságnál a káreseményről a szakaszok, csomópontok kötelesek értesíteni a 3.14 pont szerinti adatgazdákat (azaz az Üzemeltetési főigazgatóság esetében az üzleti adminisztrációs területen dolgozó munkatársakat). A káreseményt új kárként csak abban az esetben lehet rögzíteni, ha az más alosztály (vagy Területi Igazgatóság) által még nem került rögzítésre a Per- és kárnyilvántartási rendszerben. Az alosztályok által megnyitandó projekt-feladatszámokat egy káreseményhez tartozóan azonos kárszámhoz kell rendelni. 4.2.2 Teendők harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetén Harmadik féltől beérkezett kártérítési igény esetében meg kell vizsgálni, hogy a beérkezett kárigény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve: amennyiben a Per- és kárnyilvántartás rendszere már tartalmazza a kapcsolódó káreseményt, akkor a beérkezett kárigényt nem új kárként kell rögzíteni; a kárigényt a már létező kárszámon nyilvántartott káreseménynél kell rögzíteni (pl. a vasúti balesetben sérült utas később nyújtja be kárigényét), amennyiben a kárigény a Per- és kárnyilvántartási rendszer egy káreseményhez sem kapcsolható, úgy a kártérítési igényt új káreseményként kell kezelni (pl. utas elesett a peronon, s a sérülésről nem készült jegyzőkönyv, de a későbbiekben kárigényt nyújt be valamelyik MÁV társaság felé). A MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetében minden szervezeti egység köteles megvizsgálni hatáskörét. Amennyiben a kártérítési igény elbírálása más szervezeti egység, vagy a Vállalatcsoport egy másik társaságának a határkörébe tartozik, akkor a kérelmet a MÁV Zrt. mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatában foglalt módon kell továbbítani az illetékes szervezeti egység, illetve társaság felé. Ebben az esetben nem szabad a káreseményt a Per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzíteni, nem szabad kárszámot rendelni a káreseményhez, ez a költségviselő szervezeti egység feladata. Amennyiben a kártérítési igény a MÁV Zrt.-nél a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez továbbításra került, úgy az illetékes szervezeti egységnek a 4.2.1 pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. A kártérítés kifizetésére, illetve lekönyvelésére csak a Per- és kárnyilvántartási rendszerben megfelelően rögzített és a rendszerből kinyert Adatlap csatolása mellett kerülhet sor. A beérkezett kárigénnyel kapcsolatos eljárásrendet a mindenkor hatályos - jelenleg a 9/2013. (II.01.MÁV Ért. 4.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás - a

2036


MÁV Zrt.-t érintő kárigények, valamint a munkabalesetekre és munkavállalók nem munkabaleseti halála esetére vonatkozó Kollektív Szerződés szerinti szolgáltatások elbírálásárólszóló utasítás tartalmazza. A munkavállalók illetve egyéb harmadik felek vagy hozzátartozóik részére megállapított kártérítési járadékok rögzítésével kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni. A 2010. január 1. előtt megállapított és rendszeresen fizetett kártérítési járadékokról a MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezet Jövedelem-elszámolás Szervezete évente január 15-ig Excel táblázatban az alábbi adatokat adja meg a Kockázatkezelés részére: kártérítésre jogosult neve kár jogcíme havonta fizetendő kártérítés összege költségviselő szervezet kódja főkönyvi számla száma kártérítési járadék folyósításának kezdő dátuma kártérítési járadék folyósításának záró dátuma, amenynyiben a károsult nem élete végéig szólóan jogosult arra. A kárnyilvántartási rendszer fejlesztője a megadott és 2010. január 1. előtt megállapított járadékokkal kapcsolatos adatokat KJ (Kártérítési Járadék) kárszámmal importálja a kárnyilvántartási rendszerbe. A MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezet Jövedelem-elszámolás Szervezete negyedévente adatot szolgáltat a fenti adattartalommal a Kockázatkezelés részére a kártérítési járadékokat érintő változásokról. A 2010. január 1-ét követően megállapított kártérítési járadékokat a kártérítési járadék megállapításakor a Jogi Igazgatóság rögzíti a kárnyilvántartási rendszerben, majd a járadék további években történő folyósításáról a MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezet Jövedelem-elszámolás Szervezete a fentiek szerint szolgáltat adatot. 4.2.3 A kártételek rögzítése A kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés után a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek a káreseménnyel kapcsolatos információk rögzítését a Per- és kárnyilvántartási rendszerben is el kell kezdeni. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a rögzítendő káresemény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve. A kárt új káreseményként csak abban az esetben lehet rögzíteni, ha a Per- és kárnyilvántartási rendszerben még nem került a káresemény rögzítésre. A káresemény kivizsgálását követően a kárnyilvántartási rendszerben - a 4.1 pontban megadott alapadatok rögzítésén túl - a becsült kárösszeget is meg kell adni amennyiben az ahhoz szükséges információk rendelkezésre állnak; továbbá a káreseményekhez kapcsolódó

19. szám

újabb adatokat, információkat folyamatosan rögzíteni kell. Az adott káreseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi költség illetve bevétel vonatkozásában az azokat jóváhagyó és könyvelésre feladó szervezeteknek tájékoztatni kell a káreseményben érintett költségviselő szervezetet. A költségek illetve bevételek elszámolására csak a költségviselő szervezet jóváhagyását követően kerülhet sor, ezért a kárügy szakmai lezárását követően, a főkönyvi elszámolást megelőzően a káreseménnyel kapcsolatos ügyiratot, vagy ügyirat hiányában az egyéb kapcsolódó iratokat meg kell küldeni a káreseményben érintett költségviselő szervezet részére, aki továbbítja a jóváhagyást követően a megkapott dokumentumokat az illetékes számviteli elszámoló szervezet részére. A káreseménnyel kapcsolatban beérkezett számlákhoz a Bejövő Számlakezelő Rendszeren (továbbiakban: BSZR) keresztül csatolni kell a BSZR használatáról szóló 9/2012. (X.12. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH. sz. utasításban előírt, megfelelően kitöltött pénzügyi értesítő kísérőlapot, amelyen a káresemény kárszámát minden esetben fel kell tüntetni, és a kárnyilvántartási rendszerben az azon szereplő kontírozásnak megfelelően kell az adatokat rögzíteni. A kárnyilvántartási rendszerben már rögzített adott káreseménnyel kapcsolatos költségek, ráfordítások, bevételek összegei, valamint azok elszámolására szolgáló főkönyvi számlaszámok az Adatlapon a rendszer által automatikusan kitöltésre kerülnek. Ha a káresemény helyreállítását nem a káreseményben érintett költségviselő szervezet végzi, a helyreállító szervezetnek valamennyi káreseménnyel kapcsolatos igazolt számlát, iratot és a 4. sz. mellékletben meghatározott Adatlapot és a kárszámmal ellátott pénzügyi értesítő kísérőlapot meg kell küldenie a költségviselő szervezet részére ellenőrzés valamint a kárnyilvántartási rendszerbe történő rögzítés céljából. A kárnyilvántartási rendszerben a könyvelési (számviteli) dátumot a ráfordítás vagy bevétel adott főkönyvi dátumához igazodóan kell megadni. (Például, ha egy ráfordítást 2010. április 5-én a 2010. március havi számviteli időszakra számolnak el, akkor a könyvelés dátumaként a főkönyvi időszak záró dátumát, vagyis 2010. március 31-ét kell megadni.) Speciális szabályok: A Pályaműködtetésben résztvevő szervezetek esetében a becsült kárösszeget az adatgazda részére az illetékes műszaki munkatársnak kell megadnia. Egy káreseménnyel kapcsolatban minden érintettnek adatot kell szolgáltatni az eszközökben keletkezett károknak megfelelően. A Pályaműködtetésben résztvevő szervezetek esetében a kártételek rögzítésekor figyelembe kell venni a Biztonsági Igazgatóság által felfektetett ügyiratokban sze-

19. szám


replő bejegyzéseket is. Ennek érdekében az Pályaműködtetésben résztvevő illetékes szervezetek, valamint a Pályavasúti Kontrolling és területi csoportjai részére ezen dokumentumokat ügyirati tárgyalás keretében meg kell küldeni betekintésre. A MÁV Zrt. illetve a MÁV Vállalatcsoport szintjén egy-egy káreseménnyel kapcsolatban a kárnyilvántartás akkor válik teljessé, ha a MÁV Zrt. összes érintett szervezeti egysége és a kijelölt leányvállalatai az adott káreseménnyel kapcsolatban a rögzítendő adatokat teljes körűen regisztrálták. A kártételek rögzítésén felül a szervezeti egységeknek a kárnyilvántartással kapcsolatban egyéb teendőjük nincs, a különböző kárstatisztikák és riportok a Per- és kárnyilvántartó rendszerből automatikusan kinyerhetőek. 4.2.4 Teljeskörűségi nyilatkozat Pályaműködtetésben résztvevő szervezetek, illetve a Funkcionális szervezetek vezetőinek negyedévente, a negyedéves főkönyvi zárást követő hó 08. munkanapig bezárólag teljeskörűségi nyilatkozatot (ld.: 5. sz. melléklet) kell adniuk arról, hogy az általuk a Per- és kárnyilvántartási rendszerben a negyedév során rögzített adatok az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket együttesen tartalmazza. A teljeskörűségi nyilatkozatot elektronikusan kell megküldeni a Kontrolling Igazgatóság 4.8 pontban foglalt előadója részére. A teljeskörűségi nyilatkozat megküldése előtt a Pályaműködtetésben résztvevő szervezeteknek, illetve a Funkcionális szervezeti egységeknek ellenőrizniük kell, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített tényadatok a lekönyvelt adatokkal megegyeznek-e. Az ellenőrzés hiányában a teljeskörűségi nyilatkozat nem adható meg. 4.2.5 A kárnyilvántartás és a főkönyvi számlák egyezősége A bejövő (szállítói) számlák igazolása kizárólag elektronikus módon, a BSZR rendszerben történik. Ennek megfelelően a káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásakor az adott kártételhez tartozó számviteli bizonylat/bizonylatok számviteli szervezet részére történő megküldése mellett az adott káreseményhez kapcsolódó kárszámot minden esetben fel kell tüntetni a csatolandó pénzügyi értesítő kísérőlapon. A számviteli szervezet a számviteli bizonylat alapján a 3.7.1. pont szerinti főkönyvi számlákra történő elszámolást a számviteli bizonylathoz mellékelt kitöltött pénzügyi értesítő kísérőlapon lévő kontírozásnak megfelelően végezheti el, és a kárnyilvántartási rendszerben az azon szereplő kontírozás szerint kell az adatokat rögzíteni. A kárnyilvántartási rendszerben már

2037

rögzített adott káreseménnyel kapcsolatos költségek, ráfordítások, bevételek összegei, valamint azok elszámolására szolgáló főkönyvi számlaszámok az Adatlapon a rendszer által automatikusan kitöltésre kerülnek. Amennyiben a káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásához a szállítói számlákon túl egyéb (nem számla) dokumentum is tartozik (pl.: határozatok, peren kívüli egyezségek, stb.), úgy ezeket a dokumentumokat a MÁV SZK Bejövő Számla Könyveléshez ügyiratba foglalva, leigazolva kell megküldeni. A készpénzes és a bankkártyás fizetési bizonylatokat az Adatlapokkal együtt a Pénzforgalmi könyvelés részére kell megküldeni. A Funkcionális szervezeti egységeknek és a Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységeknek biztosítaniuk kell, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített adataik főkönyvi számlánként egyezzenek meg a könyvelés adataival. A Per- és kárnyilvántartási rendszerben történő adatrögzítés alapja a MÁV Zrt. esetében, a GIR analitikus moduljaiból kigyűjtött tényadatok. A rendszerben a „Kárhelyreállítási költség/ráfordítás”, a „Fizetendő kártérítés összegek” és a „Káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege” rubrikáiban a becsült összegeken kívül („becsült kár” és a „becsült/várható kártérítés” rubrikákat leszámítva) csak a főkönyvi számlákon lekönyvelt összegek jelenhetnek meg. 4.2.6 A Pályaműködtetésben résztvevő szervezetekre vonatkozó egyedi szabályok Az Adatgazda szervezeteknek a káresemények felmerülésével egy időben, folyamatosan kell vezetniük a Perés kárnyilvántartási rendszert. A Pályaműködtetésben résztvevő szervezetek Adatgazdái minden hónapban a havi zárást követő 8. munkanapig elvégzik az egyeztetést (ami kiterjed a nyilvántartásban történő rögzítésre és könyvelésre történő feladás teljes körűségére) és ennek eredményéről értesítést küldenek a Pályavasúti Kontrolling részére, negyedévente az előbbi határidőig a teljeskörűségi nyilatkozatokat megküldik. A kontrolling egységeknek a havi zárást követő 10. munkanapig a területi összesített táblát egyeztetniük kell az aktuális havi főkönyvvel, illetve a tárgynegyedévi főkönyvi zárást a követő hó 10 munkanapon belül összeállítják a tárgynegyedévvel bezáródó időszakra vonatkozó kárnyilvántartási kimutatást, melyre vonatkozó adattartalom külön rendelkezésben kerül meghatározásra, biztosítják, hogy a kimutatás adatai főkönyvi számlánként megegyezzenek a könyvelés adataival, megküldik a kárnyilvántartási kimutatást a Pályavasúti Kontrolling részére.

2038


A Pályavasúti Kontrolling központi egysége az ily módon összeállított és leellenőrzött üzletági szintű nyilvántartás alapján kiállítandó teljeskörűségi nyilatkozatot megküldi a Kontrolling Igazgatóság 4.8 pontban foglalt kapcsolattartója részére. 4.3 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek elszámolása a MÁV Zrt.-nél A károsult szervezeteknek az egyes káresemények kapcsán nyomon kell követni a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések befolyását. A Gy 39-253/2007. Sz. F. körlevél alapján a Biztonsági Igazgatóság által vizsgált káresemények MÁV Zrt.-t illető kártérítések bekövetelése érdekében a BSZK Szeged jár el, ezért a BSZK-Szeged felé megküldendő bizonylatokon – a káreseménnyel kapcsolatos, a kárigény kiszámlázásához szükséges valamennyi bizonylatot és azok részletezésén - felül az adott káreseménnyel kapcsolatos, 3.13.1 pont szerinti Adatlapot is meg kell küldeni. A MÁV Zrt.-nek a kárt okozó harmadik fél részére megküldendő kárigényt alátámasztó bizonylaton fel kell tüntetni a kárszámot, s jelezni kell a kártérítést megtérítő fél felé, hogy utaláskor a közlemény rovatban a kárszámot azonosítóként adják meg. A 963,2 főkönyvi számlára bevételt elszámoló számviteli szervezet (BSZK-Szeged) a havi zárást követő 2. munkanapig rögzíti a befolyt, könyvelt kártételeket és az elszámolt tételekről az elszámolást követően a kárszám megadásával a belső levelezési rendszeren keresztül a kárösszegek befolyásáról tájékoztatást ad a károsult (bevételt megillető) szervezeti egységek felé. Tárgyévet megelőző évi káresemény esetén a BSZKSzeged tájékoztatást ad a MÁV SZK beszámoló készítés szervezetének az esetleges elhatárolt összeg feloldásának érdekében A MÁV Zrt. kárigényeinek befolyásához elkülönített bankszámlaszámok állnak rendelkezésre, mely számlákon bekövetkező pénzmozgásokat a BSZK Szeged figyeli. Amennyiben a kártérítés nem a megadott bankszámlaszámra folyik be, a befolyt összeget észlelő könyvelő egység a befolyt összegről köteles tájékoztatást adni a BSZK-Szeged részére. Az elkülönített bankszámlaszámok száma: K&H Bank Zrt.:10201006-50164213-00000000 (MÁV Zrt. Központ) MKB Bank Zrt. 10300002-20365222-00003285 (MÁV Zrt. Pályavasút) A felelősség elve alapján dolgozóktól a bérből egy öszszegben, vagy részletekben levont kártérítési összegek megállapításáról a MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezet Jövedelem-elszámolás szervezete köteles tájékoztatást adni az BSZK Szeged részére.

19. szám

A káreseménnyel kapcsolatos bevételek kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a bevételre szolgáló adatokat a BSZK-Szegednek kell rögzítenie. A felelősség elve alapján kiállított rendezés kérelemből 1-1 példányt minden esetben meg kell küldeni a rendezésben érintett adatgazdáknak és Kontrolling szervezetek részére. 4.4 Kárnyilvántartások egyezősége a MÁV Zrt.-én belül A Per- és kárnyilvántartási rendszerben szereplő kárösszegeknek és a számviteli nyilvántartások szerinti kárösszegeknek MÁV Zrt. szintjén meg kell egyeznie. Az egyezőség alapja az az összefüggés, hogy a számviteli szervezetek csak az érintett költségviselő szervezeti egységek feladásai, vagy jóváhagyása alapján könyvelhetnek a kártételekhez kapcsolódó főkönyvi számlákra, illetve, hogy a pályaműködtetésben résztvevő szervezetek és a Funkcionális egységek a kár-helyreállítási költségekről/ráfordításokról, a fizetendő kártérítésekről, illetve a káreseménnyel kapcsolatos bevételekről a Per- és kárnyilvántartási rendszerben csak a MÁV Zrt. könyveiben már szereplő tételeket rögzíthetik tényadatként. A Kontrolling Igazgatóság a 4.2.4 szerinti negyedéves teljeskörűségi nyilatkozatok beérkezése után a Per- és kárnyilvántartási rendszerből kinyert összesített adatokat főkönyvi számlánként egyezteti a könyvelés adataival. Amennyiben a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített adatok és a főkönyv adatai között jelentős eltérést talál, úgy a Kontrolling Igazgatóság a szervezeti egységeket javítás, illetve hiánypótlás céljából megkeresi. A megkeresést kapó szervezeti egységek kötelesek soron kívül kivizsgálni a megkeresésben felhozott eltérések okait, s erről tájékoztatást adni a Kontrolling Igazgatóság részére. 4.5 A kárnyilvántartási adatbázisok összeállítása A Kontrolling Igazgatóság felelős azért, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerből kinyerhető adatbázisból negyedévente összeállítsa a MÁV Zrt. és a MÁV Vállalatcsoport szintjén a jogszabályok alapján előírt, illetve a menedzsment kérésének megfelelő statisztikai kimutatásokat; a Kockázatkezelés szervezet felelős azért, hogy a kárnyilvántartási kimutatásokból kinyerhető legfontosabb üzenetekről a negyedévi Menedzsment Beszámolóban a MÁV Zrt. menedzsmentje részére beszámoljon,

19. szám


a Pályaműködtetésben résztvevő szervezetek vezetői felelősek azért, hogy „a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról” szóló, 271/2010 Kormányrendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a MÁV Zrt. nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében, valamint Keskeny nyomközű térségi személyszállítás vezetője felelős azért, hogy „a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról” szóló, 271/2010 Kormányrendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Térségi személyszállítás nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében. A Humánerőforrás Igazgatóság és a Jogi Igazgatóság vezetője felelős azért, hogy az előzőekben felsorolt kötelezettek a kárnyilvántartási adatbázisok összeállításához szükséges azon adatokat és információkat is megkapják, amelyek a saját adatbázisaikból (SAP-ból, Per- és kárnyilvántartási rendszer pernyilvántartási moduljából) nyerhetőek ki. A Jogi Igazgatóság megkeresésére a MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltatás Szervezete a megjelölt és az SAP rendszerben szereplő adatokat biztosítja. Ennek biztosítása értelmében mindkét szervezetnek kapcsolattartó személyt kell kijelölniük, és a kapcsolattartók elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, email cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül kell megadni a 4.8 pontban megnevezett összes kapcsolattartó részére. 4.6 Átmeneti rendelkezések Amennyiben egy 2010. január 1-je előtt bekövetkezett káresettel kapcsolatban történik a MÁV Zrt. jelen utasításában előírt főkönyvi számláin adatrögzítés, úgy arra csak az utasításban foglaltak betartása mellett kerülhet sor. 4.7 Mintaszabályzatok kiadása, jóváhagyása Annak érdekében, hogy a kiemelt leányvállalatok szabályzata összhangban legyen a jelen utasítás előírásaival, a szabályzatok alapján összeállítandó beszámolók/jelentések minél jobban ki tudják szolgálni a MÁV Vállalatcsoport kárnyilvántartásokat érintő kontrolling beszámolási igényeit, ezért az 1.0 pontban foglaltak szerint - a 2. sz. mellékletben szereplő alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok alapján - elkészített kárnyilvántartási szabályzatukat szükség szerint módosítaniuk kell, tulajdonosi intézkedés alapján.

2039

A kiemelt leányvállalatok a jelen utasításban foglaltaktól eltérően a saját szabályzatukban bővebb adattartalommal is meghatározhatják az Adatlap és az általuk gyűjtött (nyilvántartott) adatok adattartalmát, de a Perés kárnyilvántartási rendszerben történő rögzítéskor a Felhasználói kézikönyv és a Kitöltési útmutató előírásai szerint kell eljárniuk. 4.8 Kapcsolattartó felelősök elérhetősége: Kontrolling Igazgatóság: Sánta István kontrolling szakértő (Tel: 511-3755, email cím:[email protected]) Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés: Schirling Péter pénzügyi szakértő (Tel: 511-7223, email cím: [email protected]). Pályaműködtetésben résztvevő szervezeti egységek: Központi szervezeti egységek: Ferencz Ildikó (Tel: 5113567, email cím: [email protected]) Területi szervezeti egységek Budapest: Firsterné Molnár Mónika (Tel: 511-1910, email cím: [email protected].) Debrecen: Csercsa Attiláné (Tel: 513-2326, email cím: [email protected].) Miskolc: Turcsányné Tóth Annamária (Tel: 514-1017, email cím: [email protected].) Pécs: Forrai Tünde (Tel: 515-2143, email cím: [email protected].) Szeged: Lantos Árpádné (Tel: 516-1768, email cím: [email protected].) Szombathely: Pappné Palkovits Katalin (Tel: 517-2648, email cím: [email protected].) 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével a kárnyilvántartásról szóló 46/2009. (VI. 19. MÁV. Ért. 20.) VIG. számú vezérigazgatói utasítást hatályon kívül helyezem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, de előírásait a 2010. január 1-jétől bekövetkezett káresemények, kártérítések nyilvántartására is alkalmazni kell.

2040


7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetei 2. sz. melléklet: Alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok száma leányvállalatonként 3. sz. melléklet: Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz 4. sz. mellékelt: Kártételt kísérő adatlap (Adatlap) 5. sz. melléklet: Teljeskörűségi nyilatkozat 6. sz. melléklet: Kárnyilvántartási rendszer adattartalma Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

19. szám

19. szám


2041

1. sz. melléklet

2042


19. szám

2. sz. melléklet

19. szám


2043

3. sz. melléklet

2044


19. szám

19. szám


2045

2046


19. szám

19. szám


2047

2048


19. szám

19. szám


2049

2050


19. szám

19. szám


2051

2052


19. szám

19. szám


2053

2054


19. szám

19. szám


2055

2056


19. szám

19. szám


2057

2058


19. szám

19. szám


2059

2060


19. szám

19. szám


2061

2062


19. szám

4. sz. melléklet

19. szám


2063

5. sz. melléklet

2064


19. szám

6. sz. melléklet

19. szám


2065

2066


19. szám

HELYESBÍTÉS

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1087 Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán körút 54-60. szám alatti székházába történő be- kiléptetés és a benntartózkodás rendjéről szóló 42/2013. (VIII. 23. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasításban adminisztrációs hiba miatt téves hivatkozás, illetve elírás van a 3.5. pontban, a 3.12. pontban, a 3.13. pontban, a 3.16. pontban és a 4.4.1. pontban. A 3.5. pontban a 3.11. pont helyett a helyes hivatkozás 3.12. pont. A 3.12. pontban a 3.4. pont helyett a helyes hivatkozás 3.5. pont. A 3.13. pontban a „Vajda Péter utca” helyett a helyes szöveg „Bíró Lajos utca”. A 3.16. pont második mondata helyett a következő szövegrészt kell alkalmazni: „munkaszüneti napokon és munkanapokon 20.00 órától csak az „A” jelölésű recepció üzemel, csökkentett személyzettel.” A 4.4.1. pont a következő vastagon szedett szövegrésszel folytatódik: Kizárólag MÁV munkavállalók részvételével tartott rendezvényre a recepció-szolgálat részére előzetesen leadott lista (névsor) alapján, vagy névre szóló, a Székházban elhelyezett vasúti szervezetek vezetői (4.1.4. pont) által aláírt meghívólevél felmutatásával – vendégkártya felmutatása nélkül lehet belépni a „B” jelölésű személybejáró felőli épületrész földszinti tárgyalótermeibe.

19. szám


2067

MÁV VÁLLaLaTi SzaBVÁnY MódoSÍTÁSÁnak kiadÁSa

SzoLGÁLaTi MEGBÍzóLEVÉL ÉRVÉnYTELEnÍTÉSE

66354/2013

MÁV Zrt. Területi Igazgatóság Debrecen, Forgalmi Felügyeleti Alosztály, Forgalmi Csomópont Debrecen munkavállalója Rajtik Róbert forgalmi koordinátor részére kiállított 004230 sz. szolgálati megbízólevelet ismeretlen tettes eltulajdonította.

MÁV zrt. VMMSzk Szabványügyi központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány kötelező alkalmazását rendelem el: MÁVSz 2650-2:2013 „Öntöttvas féktuskó vasúti járművekhez. Vontatott járművek” E 56 A szabvány hatálybalépésének időpontja: 2013. szeptember 30. A szabványt a MÁV Zrt. VMMSzK Szabványügyi Központnál hétfő-csütörtök 9-15 óra, pénteken 9-12 óra között lehet beszerezni, vagy regisztrált felhasználók részére on-line úton letölthető. Cím: 1045 Budapest, Elem utca 5-7. fszt. 2. Telefon/Fax: városi: 511-35-37 üzemi: 01/24-58 A kiadást engedélyezi: Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ Pálfi Csaba s.k. mb. igazgató

Fenti sorszámú szolgálati megbízólevél érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyvvel a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt.54-60) részére meg kell küldeni.

2068


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU iSSn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

19. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents