magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 433

(Black plate)

12. szám

127. évfolyam

2012. május 18.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítás

Oldal

28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzé433 sére. Egyéb közlemény: Hirdetmény

Utasítások

464

2.0 HATÁLy És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az Utasítás hatálya

28/2012. (V. 18. MÁV ÉRT. 12.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A VOnATOk pOnTOssÁGÁnAk ÉRTÉkELÉsÉRE És ELEMzÉsÉRE, VALAMInT A REndkíVüLI EsEMÉnyEk InfORMÁcIóInAk kEzELÉsÉRE És ELEMzÉsÉRE. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA A vonatkésési- és rendkívüli esemény kódok, valamint a hozzájuk tartozó segédkódok meghatározása, továbbá e kódok alkalmazásának (tényadat közlésre, statisztikai elemzésre, értékelésre) szabályozása az üzemelő informatikai rendszerekben.

2.1.1. Területi hatály Az Utasítás a MÁV Zrt. által működtetett teljes vasúti pályahálózatra kiterjed. 2.1.2. személyi hatály Az Utasítás a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője.

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 434

(Black plate)

434

A MÁV Zrt. Értesítője

12. szám

3.0 Az UTAsíTÁsBAn HAsznÁLT fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA

meg. Az ilyen típusú késéseket másodlagos késéseknek nevezzük.

3.1. Általános alapfogalmak

3.1.5. Mérési pontok

3.1.1. üzemelő informatikai rendszerek

A mérési pontok, a vonat közlekedési útvonalán elhelyezkedő, a pontosság regisztrálására szolgáló helyek. Mérési pontok mindazon pontok lehetnek, amelyek a vonat menetrendjében (menettervében) szerepelnek. A PASS2 rendszerbe a mérési pontokról származó információkat a jelentőpontokon rögzítik.

Ezen utasítás szempontjából üzemelő informatikai rendszerek a következők: – Pályahasználat Számlázási és Statisztikai rendszer, a továbbiakban PASS2. Ezen utasítás több helyen utal a PASS2 rendszer FOR00 naplózó alrendszerére, ahol tényadatokat rögzítenek. – Pályavasúti Adattárház rendszer, a továbbiakban PÁVA. – Rendkívüli Események információs Rendszere, a továbbiakban RES. – Szállításirányítási Információs Rendszer, a továbbiakban SZIR. 3.1.2. Vonatkésés Az az esemény, amikor valamely vonat nem a menetvonal kiutalásához tartozó menetrendnek megfelelően közlekedik valamilyen okból/okokból, a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket későbbi időpontban érinti. A késés, a közlekedési tény időpont és a menetrendben tervezett időpont pozitív különbözete egész percekben mérve. 3.1.3. Elsődleges késés A vonatközlekedtetéshez kapcsolódóan két vasúti társaság, vagy pályahálózat működtető és valamely vasúti társaság viszonyában bekövetkezett zavartatás, amely közvetlenül valamelyik vasúti társaságnak, vagy a pályahálózat működtetőnek bizonyítottan felróható. Mivel ezek a késési események közvetlenül hatnak a közlekedő vonatra, elsődleges késéseknek nevezzük.

3.1.6. Vonatpontosság Minőségparaméter a személyszállító-, teher-, és egyéb vonatok közlekedésének időbeli megbízhatósága értékeléséhez. Alapvetően jellemzi a menetrend betartását. Meghatározott kiértékelések részére eltérés paramétert lehet megállapítani, ezen érték túllépéséig a vonat pontos. A pontossági határérték (eltérés paraméter) személyszállító vonatok esetén az UIC tagországokban egységesen 5 perc (beleértve az 5 perc értéket is), teher- és egyéb vonatok esetén 30 perc (beleértve a 30 perc értéket is). 3.1.7. Menetrendszerűség Egy vonat menetrendszerű, ha a kiutalt/kiadott menetrendnek megfelelő, vagy korábbi időpontokban közlekedik. 3.1.8. Vonat Az alapfogalmat az F.2. sz. Forgalmi Utasítás, a vonatok különféle szempontú csoportosításait – vonatkategóriákat, szegmenseket, vonatnemeket – a MÁV Zrt-re vonatkozó mindenkor érvényes Hálózati Üzletszabályzat (továbbiakban HÜSZ) és a Menetrendi Utasítás tartalmazza.

3.1.4. Másodlagos késés

3.1.9. Menetrend

A vonatközlekedtetéshez kapcsolódóan két (vagy több) vasúti társaság, vagy a pályahálózat működtető és valamely vasúti társaság viszonyában bekövetkezett elsődleges késés következménye, de okozhatja egy társaság önmagának is. Ez a késés valamely kényszer következménye (pl.: egyvágányú pályán ellenkező irányban nem lehet vonatot indítani, amíg a késett vonat meg nem érkezik az állomásra; a meghirdetett csatlakozás miatt a késett vonat utasait, meg kell várni, vagy a kocsikat át kell sorozni stb.). A „vizsgált” közlekedő vonatnak egy másik késett vonat is okozhat késést,függetlenül attól, hogy ki a menetvonal tulajdonosa vagy eredetileg milyen okból késett

Tágabb értelemben véve: a vállalkozó és infrastruktúraüzemeltető vasúttársaságok fő tevékenységét jelentő, a vonatközlekedés lebonyolítása folyamatában részt vevők közötti munkafeladatok összehangolásának legfontosabb eszköze. Szűkebb értelemben véve: egy-egy vonat közlekedésének terve az indulási állomástól a végállomásig, meghatározott útvonalon. 3.1.10. Menetrendi adatok Az egy-egy vonat tervezett közlekedési adatainak öszszességét tartalmazó adatsor.

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 435

(Black plate)

12. szám


3.1.11. Vonatközlekedési adatok A vonat közlekedése során bekövetkezett események rögzítése során előállt tényadatok . 3.1.12. UIc 450-2 döntvény A döntvény meghatározza azokat a szempontokat, melyek lehetővé teszik az infrastruktúra üzemeltetőknek, valamint a nemzetközi forgalommal foglalkozó szervezeteknek, hogy egységes adatokat bocsássanak egymás rendelkezésére, a nemzetközi személyszállító-, és tehervonatok közlekedésében bekövetkezett zavartatások okairól. 3.1.13. Rendkívüli esemény Ezen utasítás értelmezésében rendkívüli eseménynek nevezünk minden előre nem látott, a vasútüzemben zavarokat okozó vagy a vonatközlekedést kizáró eseményt. Az ilyen eseményeket a következőkben felsoroltak szerint csoportosítjuk. 3.1.13.1. Rendkívüli eseménynek minősül: – a baleset, – a veszélyeztetés, – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan cselekmény, – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmény, – a tűzeset, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, – a forgalmi, vagy műszaki nehézmény, – az elháríthatatlan külső ok. 3.1.13.1.1. közlekedő vonattal történt esemény: – a közlekedő vonattal történt baleset, – a közlekedő vonat veszélyeztetése, – a tömegközlekedési jármű elütés, következménytől függetlenül, – a halálos, vagy súlyos személyi sérüléssel járó elütés, – a kormányzati, katonai illetve rendvédelmi személyek sérültek vagy meghaltak, vagy ezen szervekhez tartozó járművet ütöttek el, – a veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett baleset, ha annak következtében több személy megsérült, egészségkárosodást szenvedett, vagy jelentős forgalmi zavar, környezetszennyezés történt, – a katonai szállítmánnyal történt baleset.

435

3.1.13.1.2. Vasútüzemet érintő fenyegetés, közveszélyes cselekmény: – a jelentős forgalmi zavart okozó gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett cselekmény illetve esemény, – az üzemmenetet jelentősen befolyásoló esemény (pl.: fegyver használata, jármű jogellenes birtokba vétele, – a vasútüzemet érintő közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetés, – a vasúti szerelvényen, vagy objektumban túszszedéssel elkövetett esemény, – a fegyver vagy robbanóanyag szállítmány sérelmére elkövetett lopás, – a védett vezetők utazásával kapcsolatos rendkívüli esemény, vagy arra utaló információk vétele, – a MÁV Zrt területén terrorcselekmény vagy más kiemelt bűncselekménnyel való közvetlen fenyegetés, bekövetkezett esemény, – a kiemelt biztosítások és speciális szállítások esetén jelentkező, a biztonságot veszélyeztető információk, események, – a minősített helyzetben a védelmi bizottság összehívására vonatkozó döntés vagy riasztás elrendelése vezérigazgatói utasítás alapján. 3.1.13.2. Munkabaleset Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körben végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkavállaló által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. (32/2009 (V.1. MÁV Ért. 15.) VIG számú Vezérigazgatói Utasítás 3.7 pont.) A munkabaleset lehet: – a sérült halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodást okozó munkabaleset, – valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozó munkabaleset, – orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, – súlyos csonkolás, hüvelykujj vagy kéz, láb vagy két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek. 3.1.13.3. Egyéb baleset, illetve rendkívüli esemény – elegyrendezés közben történt súlyos személyi sérülés következményű, illetve vonalelzárást okozó baleset,

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 436

(Black plate)

436


– tűzeset, robbanás, jelentős vegyianyag-szennyezés, vagy radioaktív sugárzás okozta veszély, – egy adott vasútvonal, vagy terület forgalmát akadályozó síntörés, felsővezeték szakadás, biztosítóberendezési zavar, rendkívüli időjárás, vagy vontatójármű szolgálatképtelenség, amely 60 percet meghaladó késést okoz, – távközlési rendszerekben bekövetkezett műszaki meghibásodások, amelyek nagymértékű, vagy jelentős üzemzavart, vagy kiesést okoznak, – a vasút sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmény, vagy annak kísérlete, – olyan elemi csapás (vis maior), amely a vonatforgalomban jelentős zavart okoz, vagy fenntartását jelentősen akadályozza, – robbanóanyagot szállító tranzit szerelvények országba történő be, illetve kilépésének ideje, – utas, vasutas sérelmére elkövetett vagyon elleni vagy más erőszakos cselekmény, ha halált vagy súlyos sérülést okoz, – baleset vagy rendkívüli esemény miatt vagyonőrzés szükséges. 3.1.14. Egyéb rendkívüli események

12. szám

3.1.17. IBM cognos Business Intelligence Speciálisan üzleti folyamatok elemzésére optimalizált fejlesztő és elemző eszköz-együttes. 3.1.18. pÁVA portál A PÁVA rendszer, az IBM Cognos BI alrendszerben definiált és futtatott lekérdezéseket egy intraneten elérhető portálon publikálja. Ezt a portál PÁVA portálnak nevezzük. A PÁVA portál elérhetősége:http://pava.mav.hu 3.1.19. pÁVA portál admin A PÁVA portálhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználók, hozzáférési szintek, stb. karbantartására szolgáló alrendszer. 3.1.20. pÁVA portál felhasználói levelezés A PÁVA rendszer működésével, a lekérdezések eredményeivel kapcsolatos felhasználói észrevételek gyűjtésére és válaszadásra létrehozott elektronikus üzenet fogadó-küldő fiók.

Az olyan előre nem látható balesetek, káresemények, amelyeket általában el lehet hárítani, de amelyek még a legnagyobb gondosság mellett is bekövetkezhetnek, vagy olyan előre nem látható baleset, káresemény, mely valamely személy, vagy szervezet vétkes közrehatására vezethető vissza, és a vasútüzem működését megzavarja.

3.1.21. Riport

3.1.15.Vis maior

3.2.1. dinamikus statisztikai rendszer

Minden olyan rendkívüli, előre nem látható tény, körülmény, amely a szerződésszegő fél érdekkörén kívül esik és elháríthatatlan. Így különösen vis maiornak minősülnek a természeti katasztrófák, háborús események, nemzetközi vagy nemzetvédelmi érdekből elrendelt csapatmozgások, országos szintű sztrájk.

A PÁVA rendszer adatbázisának vonatforgalmi terv- és tényadatokkal történő frissítése naponta többször történik. Az adatbázisból tehát, ugyanaz a lekérdezés a napi többszöri frissítés következtében, más-más statisztikai eredményt produkálhat. Az ilyen dinamikusan változó adattartalmú adatbázison alapuló statisztikai rendszert, dinamikus statisztikai rendszernek nevezzük. Az adatbázisból készített riportokat verziószámmal különböztetjük meg. Minél magasabb egy riport verziószáma, annál frissebb annak adattartalma. Minden riport tartalmazza, a készítés időpontjában az utolsó adatbázis frissítés idejét („Adatkör állapota”). A vonatközlekedési adatok véglegesnek tekinthetők a PASS2 rendszer egyik rendszerparaméterében meghatározott idő után. Abban az esetben, ha kezelési vagy adatátadási hiányosság miatt valamely adatok késve jelennek meg a PÁVA adatbázisban, azok beérkezésekor meghatározott riportok automatikusan újra generálódnak, magasabb verziószámmal.

3.1.16. 3ályavasúti Adattárház (továbbiakban pÁVA) rendszer A PASS2 pályavasúti értékesítési, üzleti és közlekedési folyamat-orientált adatbázis PÁVA szerverre másolt adatain üzemeltetett információs rendszer. A rendszer célja a közlekedés-üzleti és közlekedtetési folyamatok, terv és tényadatok összevetésén alapuló statisztikai elemzése illetve vezetői döntéstámogatás. A PÁVA rendszer alrendszerei: – IBM Cognos Business Intelligence (továbbiakban Cognos BI) – PÁVA portál – PÁVA portál admin – PÁVA portál felhasználói levelezés

A PÁVA rendszerben paraméterezhető manuális futtatású, vagy előre paraméterezett automatikus, ütemezett futtatású lekérdezés. 3.2. statisztikai alapfogalmak

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 437

(Black plate)

12. szám


437

3.2.2. statisztikai elemzések

3.2.6.3. közlekedési esemény orientált:

A statisztikai elemzések különféle szempontú – főként a menetrendi és vonatközlekedési elemi adatokon alapuló – összehasonlító, elemző, csoportosító, döntéstámogató, strukturált, feldolgozott adathalmazok. Készülhetnek táblázatos és grafikus (diagram) formában. Az elemzések területenként (3.2.9 pont) és feldolgozási időszakonként (3.2.10 pont) értelmezettek.

– indulás, – érkezés, – áthaladás (a területen (3.2.9 pont) nincsen érkezési csak indulási esemény), – lemondás (3.2.19 pont).

3.2.3. Menetrendtől való eltérés

3.2.6.4. A határállomásokon/csatlakozó állomásokon alkalmazott:

A mérési ponton, a menetrendi időtől való eltérés mértéke egész percekben kifejezve. A menetrendben megadott időpont betartásakor értéke: 0 (nem kerül külön jelölésre); negatív előjellel korábbi közlekedést, előjel nélkül késést jelent.

– belépő késés: határállomási/csatlakozó állomási érkezési késés szomszéd/idegen vasút (infrastruktúra-üzemeltető) felől, – kilépő késés: határállomási/csatlakozó állomási indulási késés szomszéd/idegen vasút (infrastruktúra-üzemeltető) felé.

3.2.4. késésnövekmény

3.2.7. Indulási késés

Két mérési pont között, vagy egy mérési ponton keletkező késési érték növekedés.

Indulási késésnek nevezzük a vonatindító (kezdő) állomáson, valamint a vonat útvonalán a menetrend szerinti megállási állomásokon a késést, a vonat indulásakor.

3.2.5. közlekedési adatok rögzítése A vonatközlekedés során a mérési pontokon és közöttük is történhetnek késések, melyekkel kapcsolatos minden információt a forgalmi munkavállalók visznek be a FOR00 alrendszerbe, minden vonatkategória esetén (személyszállító-, teher-, egyéb vonatok). 3.2.6. közlekedési helymeghatározás fogalmai: A késések (konkrét késési percek) önmagukban nem adnak elegendő információt a közlekedésről, ezért ki kell őket egészíteni helymeghatározási és az eseményre utaló fogalmakkal. 3.2.6.1. pontszerű: – indulási (vonat-összeállító) állomás, – középállomás, – végállomás – határ/csatlakozó állomás. 3.2.6.2. Területszerű: – állomás, – forgalmi csomópont, – terület (Pályavasúti Területi Központ), – vonal (vasútvonal – a PASS2 rendszer vonalszámozása alapján), – vonalszakasz (akár több vonalat érintő tetszőleges szakasz is).

3.2.8. Érkezési késés Érkezési késésnek nevezzük a végállomáson, valamint a vonat útvonalán a menetrend szerinti megállási állomásokon a késést, a vonat megérkezésekor. 3.2.9. Terület Statisztikai értékelésekben területként értelmezzük az alábbiakat: – állomás – forgalmi csomópont (minden mérési pontja) – terület (Pályavasúti Területi Központ minden mérési pontja) – hálózat (a MÁV Zrt. üzemeltetésében levő valamenynyi normál és széles nyomtávolságú nyílt hozzáférésű vonal összessége, minden mérési pontja) – vonal (vasútvonal – a PASS2 rendszer vonalszámozása alapján, a vonal minden mérési pontja), – vonalszakasz (akár több vonalat érintő tetszőleges szakasz is, a vonalszakasz minden mérési pontja) – viszonylat (a viszonylat a vonalszakasz speciális értelmezése, valamely kezdő-, és végpont közötti útvonalak, az útvonalakon levő mérési pontok összessége) A területen közlekedés szempontjából értékeljük a vonatot, ha: – állomás, forgalmi csomópont, terület, hálózat esetén: a területen a FOR00 alrendszerben van legalább egy rögzített közlekedési tény eseménye, – vonal, vonalszakasz, viszonylat esetén: a terület legalább két mérési pontján van közlekedési tény eseménye,

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 438

438

(Black plate)


– lemondott a vonat: mindkét, az előző bekezdésben felsorolt területi meghatározás esetén értékeljük (3.2.19 pont); ha egy vonatnak a területen van közlekedési tény eseménye és lemondott is, a közlekedési és lemondási statisztikákban is szerepeltetjük. A felsorolt területekre – területeken belül akár egyidejűleg több résztartományra (több állomásra, forgalmi csomópontra, stb.) egyidejűleg is – külön-külön lehetséges az adatok statisztikai feldolgozása. 3.2.10. feldolgozási időszakok Az időszakok a következők: – nap – hét – hónap – negyedév – félév – év – menetrendi időszak – tetszőleges időszak (bármely év bármely napjának óra:percétől, bármely év bármely napjának óra:percéig; az óra:perc használata opcionális; a statisztikai igények megfogalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a menetrendi időszakonként, azon belül nyári-téli menetrendenként változó adatok, nagyobb időszakra történő lekérdezése nem minden esetben rendelkezik információ tartalommal; a PÁVA rendszer 2011.12.11-től tartalmaz adatokat) A felsorolt időszakokra, akár időszakon belüli további bontással (negyedév-havonta, hónap-hetente, év-negyedévente, stb.) is lehetséges az adatok statisztikai feldolgozása. 3.2.11. Vonattovábbítás szolgáltatás elmaradása A vonattovábbítás szolgáltatás elmaradásának nevezzük, ha a menetrendben meghatározott útvonalon, vagy annak egy részén a vonat nem közlekedik. 3.2.12. Infrastruktúra-üzemeltető teljesítménye A teljesítményt az infrastruktúra-üzemeltető területén, a vonatok végállomásán – utolsó közlekedési állomásán – a vonatpontossági határértéken belül leközlekedett vonatok %-os aránya határozza meg, az összes leközlekedett vonathoz viszonyítva. A MÁV Zrt., teljesítményének értékelésére a pontossági határértékkel korrigált menettartamos pontossági mutatót használja. 3.2.13. Infrastruktúra-üzemeltető szolgáltatás minősége A vonatközlekedtetés szolgáltatást igénybe vevő vasúttársaságok és ügyfeleik szempontjainak figyelembevételével kialakított pontossági mutató, mely tartalmazza

12. szám

a határállomásokon/csatlakozási állomásokon mért, menetrendtől való eltéréseket is. Ez azt jelenti, hogy a határállomási/csatlakozási állomási be-, kilépési késések levonása nélkül, a vonatok végállomására történő érkezés, határállomási/csatlakozó állomási indulás, pontossági határértékkel korrigált értékét vesszük a pontossági mutatók számításának alapjául. Így meghatározható, hogy az utasok (fuvaroztatók) számára milyen az „érzékelhető vonatpontosság”. 3.2.14. Vonatazonosító Egy vasúttársaság egy kiutalt menetvonalán – vagy annak egy részén – közlekedésre tervezett vonat azonosítására használt technikai jellemző. A vonatazonosító részei a vonatszám és a vonat, vonatindító állomásról tervezett indulásának dátuma. Egy vonatazonosítót egy naptári napon kizárólag egy vasúttársaság, egy menetvonalán – vagy annak egy részén – szabad felhasználni. 3.2.15. Vonatok mennyisége A statisztikai mutatók képzésénél a vonatok mennyiségét, a vasúttársaságonként tervezett vonatazonosítók mennyiségével kell meghatározni. Minden vonatazonosító egy darab vonatnak minősül. 3.2.16. Megrendelt vonat A vonatközlekedtetés szolgáltatást igénybe vevő vasúttársaságok által közlekedésre igényelt, elfogadott és kiutalt menetvonalra tervezett vonat. 3.2.17. közlekedett vonat A megrendelt vonatok közül az a vonat, melynek van legalább egy közlekedési tényadata (legalább egy indulási adat, mely nem törölt és nem visszavont). 3.2.18. Leközlekedett vonat A közlekedett vonatok közül az a vonat, amely a megrendelésben szereplő végállomásáig vagy bármely okból a menetvonal egy közbenső állomásáig közlekedett és ott lemondott vonat lett. 3.2.19. Lemondott vonat A megrendelt vonatok közül az a vonat, mely vagy egyáltalán nem közlekedett, vagy nem a tervezett végállomásáig, hanem egy közbenső utolsó közlekedési állomásig közlekedett, függetlenül annak okától. Vonatot lemondani csak állomáson (állomás típusú szolgálati helyen) szabad. Ha egy vonat két állomás között nem tud tovább közlekedni, azon az állomáson kell lemondani, melyig közlekedett (melyre betolták, vagy visszahúzták).

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 439

12. szám

(Black plate)


A lemondások típusai a PASS2 rendszer sajátosságait figyelembe véve a következők: Teljes lemondás: – a megrendelő vasúttársaság által: a megrendelő vasúttársaság saját indoka miatt a kiutalt menetvonalat lemondta; – a Pályavasút által 24 óra múlva automatikusan: ha a megrendelő vasúttársaság valamely ok miatt a kiutalt menetvonalon az elfogadott megrendelésben szereplő tervezett közlekedési dátumot és időpontot figyelembe véve 24 óra elteltével sem közlekedett, a Pályavasút automatikusan lemondja a tervezett vonatot (nem indult el a menetvonal első állomásáról); – pályavasúti menetvonal visszavonás miatt: ha a Pályavasút veszélyhelyzeti kapacitáskorlátozás miatt a kiutalt menetvonalat visszavonta (a menetvonal vonata, vagy első vonata nem indult el). Részleges lemondás: – pályavasúti menetvonal visszavonás miatt: ha a Pályavasút veszélyhelyzeti kapacitáskorlátozás miatt a kiutalt menetvonalat nem tudta visszavonni – mert annak bármely vonata már elindult – de a vonat a korlátozás miatt nem tudott a menetvonal egy mérési pontjától tovább közlekedni. PASS2 rendszerben „Nkt – nem közlekedik tovább” esemény; ide tartozik az az eset is, ha egy menetvonalra több vonatazonosító lett betervezve, és bármely vonatot részlegesen „visszavonták” és a PASS2 rendszer automatikusan lemondta a további vonato(ka)t is; – elmaradt közlekedés miatt: kizárólag személyszállító vonatok esetén, ha a vonat rendkívüli esemény miatt menetvonala valamely részén (részein) nem közlekedett; – vonatpótló autóbusszal közlekedés miatt: kizárólag személyszállító vonatok esetén, ha a vonat rendkívüli esemény miatt menetvonala valamely részén (részein) nem közlekedett és az utasokat vonatpótló autóbusz szállította; – vasúttársasági lemondás miatt: a megrendelő vasúttársaság saját indoka miatt a kiutalt menetvonalat részben lemondta; – a Pályavasút által 48 óra múlva automatikusan: ha a megrendelő vasúttársaság valamely ok miatt a kiutalt menetvonal bármely pontján, a megrendelésben szereplő tervezett tartózkodási időtartamon túl, 48 óra elteltével sem közlekedett tovább, a Pályavasút automatikusan lemondja a vonatot. 3.2.20. pontos vonat A leközlekedett vonatok közül az a vonat, mely közlekedésének utolsó állomásán a menetrendtől való eltérése: személyszállító vonatok esetén 5 perc vagy kevesebb, nem személyszállító vonatok esetén 30 perc vagy kevesebb.

439

3.2.21. nem pontos vonat A leközlekedett vonatok közül az a vonat, mely közlekedésének utolsó állomásán a menetrendtől való eltérése: személyszállító vonatok esetén 5 percnél nagyobb, nem személyszállító vonatok esetén 30 percnél nagyobb. 3.2.22. nem késett vonat A leközlekedett vonatok közül az a vonat, mely közlekedésének utolsó állomásán a menetrendtől való eltérése: 0 perc vagy kevesebb (menetrend szerinti vagy korábbi közlekedés). A vonatok indulásának értékelése esetén: ha a vonat tervezett első indulási állomásáról tervezett indulási időtől való eltérés 0 perc vagy kevesebb (menetrend szerinti vagy korábbi indulás). 3.2.23. késett vonat A leközlekedett vonatok közül az a vonat, mely közlekedésének utolsó állomásán a menetrendtől való eltérése: nagyobb, mint 0 perc. A vonatok indulásának értékelése esetén: ha a vonat tervezett első indulási állomásáról tervezett indulási időtől való eltérés nagyobb, mint 0 perc. 3.2.24. fajlagos késési perc Egy vonatra, vonatcsoportra számított késési perc. Többféle mutató esetén használható kalkuláció. Számítása: bizonyos kritériumoknak megfelelő vonatok késési perceinek összege / ugyanezen kritériumoknak megfelelő vonatok darabszáma (általában egy tizedes jegy pontossággal). Pl.: fajlagos pontossági késési perc: a nem pontosan leközlekedett vonatok összes késési perceinek egy vonatra számított késési perce; késett vonatok fajlagos késési perce: minden késéssel leközlekedett vonat összes késési perceinek egy vonatra számított késési perce, stb. 3.2.25. pontossági késési perc A nem pontos vonatok, közlekedésük utolsó állomásán értelmezett késési perceinek összege. 3.2.26. összes késési perc A késett vonatok, közlekedésük utolsó állomásán értelmezett késési perceinek összege. 3.2.27. pontossági mutatók A pontossági határértékkel korrigált vagy késésnövekmény nélkül leközlekedett vonatok százalékos aránya az összes leközlekedett – indulási értékelés esetén köz-

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 440

(Black plate)

440


lekedett – vonathoz viszonyítva. Az értéket minden esetben két tizedes jegy pontossággal kell számítani. A mutatók típusai és számításuk: – pontossági: (leközlekedett pontos vonatok mennyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – késési: (leközlekedett nem késett vonatok mennyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – indulási: (nem késetten indult vonatok mennyisége / összes közlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – menettartamos: (pontossági határértéken belüli menettartam növekménnyel leközlekedett vonatok menynyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] 3.2.28. Vonatok közlekedési arányszámai Az arányszámok kifejezik, hogy a meghatározott paramétereknek megfelelő értékek, az összesített – akár különböző paramétereknek megfelelő – értékhez viszonyítottan milyen százalékos arányban állnak egymással. Arányszámok típusai és számításuk: – nem pontos vonatok aránya: (leközlekedett nem pontos vonatok mennyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – késett vonatok aránya: (leközlekedett késett vonatok mennyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – késett indulás aránya: (késetten indult vonatok menynyisége / összes közlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] – menettartam növekménnyel közlekedett nem pontos vonatok aránya: (pontossági határértéken túli menettartam növekménnyel leközlekedett vonatok mennyisége / összes leközlekedett vonat mennyisége) x 100 [%] 3.2.29. Megoszlási viszonyszámok A megoszlási viszonyszámok megmutatják, hogy meghatározott összesítő értékek, meghatározott csoportok szerinti részértékei, milyen mennyiségi vagy százalékos arányban viszonyulnak egymáshoz. Pl.: a késési okok (3.2.30) milyen arányban oszlanak meg az összes késési eseményen belül; a késések okozói milyen arányban részesednek az összes késést okozón belül, stb. A megoszlási viszonyszámok lehetnek mennyiségiek (darabszámos megoszlás) és százalékosak (százalékos megoszlás). 3.2.30. késési okok A vonat, menetrendben meghatározott tervszerű közlekedését befolyásoló tényezők.

12. szám

3.2.31. késési ok kódok A vonatközlekedési adatok rögzítésénél és az elemzéseknél, értékeléseknél a késési okokat kódolt formában kezeljük. A konkrét késési okokat a vonatoknál a késési ok táblázat alapján, un. „Késési ok főkóddal” jelöljük. A késést okozókat a „segédkóddal” különböztetjük meg. A késési ok főkódok és a késés okozóját meghatározó segédkódok menetrendi időszakonként kerülnek meghatározásra. Törekedni kell arra, hogy egy menetrendi időszakon belül, a késési ok főkódok és segédkódok ne változzanak. Egy menetrendi időszakon belül csak akkor változtathatók a késési fő-, és segédkódok, ha elkerülhetetlenül szükségessé válik a módosítás. Ilyen eset pl.: új vasúttársaság menetrendi időszakon belüli létrejötte, mely miatt részére segédkódot kell létrehozni, aktiválni. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. A kódok használata, felépítése, értelmezése 4.1.1. Az események kódjainak használata, kiadmányozása A késési eseményeket mindig bekövetkezésük helyére kell rögzíteni! Ha a késési esemény bekövetkezési helye nem mérési pont (két mérési pont közötti pályarész – nyílt vonal szelvénye, stb.), a vonat haladási irányát tekintve következő első mérési ponthoz tartozó vonateseményhez kell rögzíteni a késési eseményt. Ebben az esetben a késési esemény indoklásában utalni kell a bekövetkezés helyére. Ha a következő mérési ponton nincsen adatrögzítési lehetőség, akkor a körzetileg a mérési pontra adatbevitelt végző jelentőponton kell, a bekövetkezés helyének megfelelő adatrögzítést elvégezni. A mérési pontokon rögzített késési eseményekhez hozzá kell rendelni a késés okát (késési főkód) és a késés okozóját (segédkód). Ha egy vonat késése két mérési pont között, vagy egy mérési ponton több ok miatt keletkezett, akkor késési okonként – ha van, a hozzá tartozó okozókkal együtt – külön-külön kell rögzíteni. A keletkezett késési perceket meg kell osztani az okok arányában. A vonatok késési okait késési főkódokkal jelöljük, a késési okokat és azok leírását késési kódtáblázatban foglaltak szerint használjuk. A vasútüzem közben bekövetkező olyan eseményeket, melyek egy meghatározott helyen következnek be, és a vasúti közlekedést, tevékenységet gátolják, zavarják – mint rendkívüli esemény – rendkívüli esemény főkódokkal kell azonosítani.A rendkívüli esemény főkódo-

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 441

12. szám

(Black plate)


kat és azok részletes leírását rendkívüli esemény kódtáblázat tartalmazza. A késési-, és rendkívüli események bekövetkezését okozót (vasúttársaságot, pályahálózat működtető vasúttársaság szervezeti egységét, stb.), a közös késési és rendkívüli esemény segédkódok határozzák meg. A segédkódokat külön táblázatban tartjuk nyilván. A segédkód táblázat olyan késési vagy rendkívüli események esetére is tartalmaz megfelelő kódokat, melyeknél nem jelölhető meg az esemény okozója (pl. időjárási ok, időszámítás változás, árvíz stb.). A késési és a rendkívüli esemény főkód, illetve a segédkód táblázatok kiadmányozásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője a felelős. A késési-, rendkívüli esemény főkódokat, a segédkódokat illetve alkalmazásuk alapelveit – mely esetekben milyen kódot kell alkalmazni – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője, menetrendi időszakonként – szükség esetén menetrendi időszakon belül – külön rendelkezésben szabályozza. 4.1.2. A késési főkód rendszer, főkód táblázat felépítése, értelmezése A késési főkód rendszer kialakításának alapelve, hogy a főkódok különféle csoportjai, utalnak a késési eseményeket okozó csoportokra is, azaz a főkódokhoz csak meghatározott okozók rendelhetők. Ezek a csoportok a következők: – PV – Pályavasúti tevékenységgel összefüggő késési ok (pl. síntörés), – VV – Vasútvállalati tevékenységgel összefüggő késési ok (pl. vontatójármű zavarai), – M – Másodlagos késési ok (pl. csatlakozásra várás), – K – Külső okból bekövetkezett késés (pl. árvíz). A késési okok két karakteres főkóddal vannak megjelölve. A késési főkód táblázat a következő oszlopokból áll: – Főkód: az első karakter mindig szám, a második karakter lehet szám vagy betű, – Megnevezés: a késési ok rövid, jellemző leírása, – Magyarázat: a megnevezett késési okhoz tartozó, leggyakrabban előforduló késési események vagy tevékenységek összefoglalása, magyarázata (a kód egységes és helyes használata érdekében és a kódolást végzők munkájának megkönnyítésére). A főkódon belül az első számjegy utal a késési ok tevékenységekkel való kapcsolatára. A késési események kódcsoportba foglalása összefügg:

441

– 1 – forgalommal, forgalmi tevékenységgel, – 2 – vasúttársasági tevékenységgel, – 3 – pályaépítéssel, karbantartással, – 4 – vontatással, vontatójárművekkel, – 5 – vontatott járművekkel, – 6 – műszaki berendezésekkel, – 7 – személyzeti tevékenységgel (infrastruktúra-üzemeltető, vasútvállalati és egyéb személyzet), – 8 – külső okokkal. A második karakter számjegye – a megjegyezhetőség elősegítésére – megegyezik a hasonló jellegű okoknál (pl.: előkészítés ® 10, 20, 30; Menetidő-túllépés ® 21, Ideiglenes sebességkorlátozás ® 31; stb.). A vonatkésési okok a 7.1. számú Mellékletben találhatók. 4.1.3. A rendkívüli események kódrendszere, kódtáblázat felépítése, értelmezése Míg a vonatkésési kódtáblázat –egy vonat közlekedése során – a késési okok meghatározásában nyújt segítséget, addig a rendkívüli események kódtáblázata a meghatározott helyen bekövetkezett, a vasúti tevékenységeket zavaró, gátló vagy vasúti területen bekövetkezett egyéb eseményeket azonosítja. A rendkívüli események kódtáblázatában az események (jellegüket tekintve) 9 főcsoportba vannak sorolva, melyek a következők: 1 – Forgalomszabályozással összefüggő 2 – Vasúttársasági tevékenységgel összefüggő 3 – Pályaépítéssel, fenntartással összefüggő 4 – Vontatójárművekkel összefüggő 5 – Kocsikkal és más járművekkel összefüggő 6 – Műszaki berendezésekkel összefüggő 7 – Személyzettel összefüggő 8 – Vegyes 9 – Egyéb A vonatkésés oka és a rendkívüli esemény oka megegyezhet, ebben az esetben a késési főkódok és rendkívüli esemény főkódok is megegyeznek, a könnyebb megjegyezhetőség érdekében. A rendkívüli események kódtáblázatának felépítése: – Főkód: a főkód számokat (0…9) és az ABC ékezet nélküli nagybetűit tartalmazhatja;az első kettő karakter mindig szám és a legelső karakter megegyezik a főcsoportot jelölő számmal;a harmadik karakter (ha van) mindig betű, amellyel kapcsolatban nincs megkötés, csupán az események (fő témakörön belüli) részletezését segíti elő;

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 442

442

(Black plate)


– Megnevezés: a rendkívüli esemény rövid, jellemző megjelölése, – Magyarázat: a leggyakrabban előforduló rendkívüli események összefoglalása, magyarázata (a kód egységes és helyes használata érdekében és a kódoló munkájának a megkönnyítésére). A rendkívüli események főkódjait tartalmazó táblázat a 7.2. számú Mellékletben található meg. 4.1.4. A segédkód rendszer, segédkód táblázat felépítése, értelmezése A segédkód segítségével kell meghatároznia bekövetkezett vonatkésési-, illetve rendkívüli esemény okozóját. A segédkód két karakteres, mindegyik karaktere tartalmazhat számokat és ékezet nélküli nagybetűket. A segédkódok az azonos vagy hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetek alapján (kivétel az „egyéb körülmények” és a „nem jelölhető meg okozó”) kerültek csoportosításra a következők szerint: 0 – Általános és kiegészítő szolgáltatók 1 – Forgalom 2 – Vasúttársaságok 3 – Pálya 4 – Vasúttársaságok (folytatás) 5 – Biztonsági szolgálat 6 – Vasúti infrastruktúra-fejlesztés/felújítás 7 – Tartalék – jelenleg nem használható – kódok 8 – Egyéb körülmények 9 – Tartalék – jelenleg nem használható – kódok A – Távközlés B – Biztosítóberendezés C – Erősáram D – Vasúti segély- és vegyi elhárítási szolgálat K – Közlekedési hatóság Z – Nem jelölhető meg okozó Az egyes csoportokon belüli két karakteres kódok úgy kerültek kiosztásra, hogy a második karakter betűje megegyezik a szolgáltató szervezet („egyéb körülmények” és „nem jelölhető meg okozó” is) rövid jelének, teljes nevének vagy az általa végzett tevékenységnek rá jellemző betűjével («beszélő kódok»), a könnyebb megjegyezhetőség érdekében. Néhány példa: 2C – RCH – Rail Cargo Hungaria Zrt., 2N – Nosztalgia – MÁV Nosztalgia Kft.,4W – WLB – Wiener Lokal Bahnen Cargo GmbH, stb. Jelen utasítás kiadásakor a hálózati hozzáférési szerződéssel rendelkező,és pályahálózat-működtető vasúttársaságok szervezeti egységeit figyelembe véve, a

12. szám

segédkódok felsorolását tartalmazó táblázat a 7.3. számú Mellékletben található. 4.2. A fő-, és segédkódok hozzárendelése az eseményekhez 4.2.1. A késési és rendkívüli esemény főkódok alkalmazása Minden eseményhez – akár késési, akár rendkívüli –két kódot kell rögzíteni: a főkódot (az esemény bekövetkezésének okaként) és a segédkódot (mint az esemény bekövetkezésének okozója). Kivétel ez alól azon késési főkódok esetében van, amely késési főkódok másodlagos, vagy külső ok miatti késést határoznak meg, mert ezekhez nem kell segédkódot meghatározni (pl. csatlakozásra várás, árvíz). A főkódok alkalmazásánál: – ha vállalkozó vasút okoz késést, a többi vonat ebből származó késését másodlagos okként kell kódolni; például ha egy vasútvállalat vontatójárművének meghibásodása okoz más vonatnak késést, annál a megfelelő (pl. 12 – Vonatforgalom szabályozás menetrendtől eltérő közlekedés miatt) másodlagos késési főkódot kell használni; – ha pályavasút vagy külső behatás okoz késést, elsődleges okként kell kezelni. A késési főkódok meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni: – ha a vonatok késését pályavasúti vagy külső okú rendkívüli esemény okozza, a rendkívüli esemény időtartamán belül, a rendkívüli esemény miatt keletkező késési eseményeket, a rendkívüli eseményhez kapcsolható késési főkóddal kell rögzíteni. Pl.: RES: „80S – Személy gázolása”; FOR00: „8S – Személy gázolása” esetén, amíg a rendkívüli esemény véget nem ér – a pálya ismét igénybe nem vehető a közlekedésre – addig a rendkívüli esemény miatt késést szenvedő valamennyi késési eseményt, a 8S főkóddal kell rögzíteni; – ha a vonat késését nem rendkívüli esemény okozza, illetőleg egy korábban bekövetkezett rendkívüli esemény lezárása után, a késési főkódot a késést okozó esemény jellege határozza meg. Pl.: a rendkívüli esemény után a feltorlódott vonatok egymást késleltetik, ebben az esetben a vonatforgalom szabályozás miatti késéseket már a „12 – Vonatforgalom szabályozás menetrendtől eltérő közlekedés miatt” főkóddal kell ellátni; – A rendkívüli események bekövetkezése után, az eseményről érkezett információ beérkezésekor a forgalmi vonalirányító az általa irányított vonal minden – legalább a késési események rögzítésében érintett – szolgálati helyét köteles értesíteni az eseményről. Az értesítésnek tartalmaznia kell, az esemény rövid ismertetésén kívül, a késések igazolására alkalmazandó ké-

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 443

12. szám

(Black plate)


sési főkódot. Abban az esetben, ha új információ jut a forgalmi vonalirányító tudomására, mely befolyásolja az alkalmazandó késési főkódot, erről köteles újabb értesítést adni. A késési események főkódjait rögzítő munkavállalók a forgalmi vonalirányítótól kapott rendelkezéseknek megfelelően kötelesek a továbbiakban az új információk alapján kódolni. A korábban rögzített – az új információk alapján már nem megfelelően kódolt régebbi késési eseményeket, a forgalmi vonalirányítónak kell módosítania. A rendkívüli esemény lezárásakor, a forgalmi vonalirányító az előzőekben leírt állomásokat köteles értesíteni a rendkívüli esemény végéről. 4.2.2. A segédkódok alkalmazásának általános szempontjai A segédkódok kiválasztása, a késés okozója szerepének – Teljesítmény-ösztönző Rendszer miatti –megnövekedése folytán, összetett feladat. A segédkód rögzítés alapelve: egy eseményhez egy okozó rendelhető. Egy okozó alatt, több szervezet együttes közreműködését, illetve több önálló személy, szervezet együttes fellépését is érteni kell meghatározott esetekben. (Pl: sztrájk, stb.) 4.2.3. A segédkódok hozzárendelése késési főkódokhoz A késési főkódok okozó csoportokba (4.1.2 pont) foglalása meghatározza, hogy egy késési eseményhez mely segédkódok rendelhetők. Az EU és az UIC alapelveknek megfelelően a menetvonal-tulajdonos vasúttársaság felelős a vonataival kapcsolatos események bekövetkezéséért. Ebből következik, hogy a közlekedő vonat (beleértve a vonat vontató/vontatott járműveit, a vonatszemélyzetet, stb.) által okozott késéseket, a menetvonal tulajdonosára kell kódolni. Kivétel képeznek azon események, amelyek az adott vasútvállalat tevékenységi körén kívül eső okok miatt keletkeznek. (pl: lopás, rongálás stb.) 4.2.4. A segédkódok hozzárendelése a rendkívüli események főkódjaihoz Itt is érvényesek, a 4.2.3 pontban foglaltak. Ezen túl, a rendkívüli események esetében külön kell vizsgálni, hogy: – a közlekedő vonat okoz-e rendkívüli eseményt (vasúttársaságok az okozók) – vagy más körülmény okozza (a kódtáblázat többi kódjából kell kiválasztani a ténylegeset).

443

4.3. A késési adatok és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok összegyűjtése és rögzítése Alapelv: minden késési és rendkívüli eseményről az elsődleges információs helyről (forrásból) kell az információkat összegyűjteni! Elsődleges információs helyeknek minősülnek a mérési pontok, a közlekedő vonat személyzetének valamely tagja, a rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon keresztül. A FOR00 alrendszerbe, azokról a jelentőpontokról kerül minden vonatközlekedéssel kapcsolatos adat, amelyeken állomási naplózó munkahely van. Ahol nincsen ilyen munkahely, egy kijelölt – naplózó munkahellyel rendelkező – körzeti rögzítési helyről kerülnek az alrendszerbe a megfelelő adatok. A SZIR rendszerbe a FOR00 alrendszerből vagy azokról az állomásokról kerülhet vonatközlekedési adat, amelyeken SZIR munkahely van. A RES rendszerrel kapcsolatos speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatokat a 7.4. számú Melléklet tartalmazza. 4.4. A rögzített vonatkésési adatok és a rögzített rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatok ellenőrzése, módosításuk Az informatikai rendszerek adatbázisaiba rögzített adatok ellenőrzése több lépésben szükséges. A vizsgálat eredményeként a tényeknek megfelelően a téves, vagy hiányos információk alapján rögzített bejegyzést módosítani kell. A FOR00 és RES rendszerrel kapcsolatos részletes ellenőrzési és módosítási előírásokat a 7.5. számú Melléklet tartalmazza. 4.5. AREs rendszer új felhasználóinak felvétele és a meglévők törlése, valamint új segédkód felvétele ARES rendszer használatához hozzáférési jogosultság szükséges. A jogosultságot a szakmailag illetékes vezető kérheti munkatársai (esetleg önmaga) számára írásban (levél, e-mail, fax stb.). A RES rendszerben az új felhasználók felvételének és törlésének, valamint az új segédkódok felvételének folyamatát a 7.6. számú Melléklet tartalmazza. 4.6. A vonatpontossági értékelések, elemzések és a rendkívüli események elemzése A vonatok minősítése a pontosság szempontjából – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően (a 450-2-es UIC

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 444

(Black plate)

444


Döntvény szerint) – a végállomási, vagy a vonat közlekedésének utolsó állomására vonatkoztatott késés alapján történik. Ha a vonat a végállomásra, vagy közlekedésének utolsó állomására menetrend szerint vagy a pontossági hibahatáron belüli késéssel érkezett meg, akkor pontosnak minősül. A MÁV Zrt. vonalhálózatát elhagyó vonatok esetében a kilépő határállomást/csatlakozóállomás végállomásként kell figyelembe venni, azonban ezeken az állomásokon az indulási (kilépési) időpont az értékelés alapja. Összhangban a „101/2007 (XII.22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés részletes szabályairól” valamint a „Teljesítmény Ösztönző Rendszer”-ben foglalt alapelvekkel, az azonnali menetvonal megrendelés alapján közlekedtetett vonatokat, a MÁV Zrt. nem értékeli vonatpontosság szempontjából. 5.0 HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik: – a 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére; – a 10/2010. (II.19. MÁV Ért. 5.) sz. EVIG. elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatkésési, és a rendkívüli események kódtáblázataiba új kódok felvételéről; – a 62/2010. (X.15. MÁV Ért. 29.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás 2. sz. módosításáról; – mindazon helyi (Pályavasúti Területi Központi, Forgalmi Csomóponti, Állomási, stb.) rendelkezések, parancskönyvi rendeletek, amelyek az előzőekben felsorolt utasításokkal, vonatok pontosságának értékelésével, a vonatok késéseinek rögzítésével, kódolásával kapcsolatosak. 6.0 HATÁLyBALÉpÉs Jelen Utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk jEGyzÉkE 7.1. Vonatkésési okok táblázata 7.2. A rendkívüli események főkódjait tartalmazó táblázat 7.3. A segédkódok felsorolását tartalmazó táblázat

12. szám

7.4. A RES rendszerben speciális adatgyűjtési és rögzítési feladatok 7.5. A FOR00 alrendszerben és a RES rendszerben a részletes ellenőrzési és módosítási tevékenység szabályozása 7.6. A RES rendszerben az új felhasználók felvételének és törlésének, valamint az új segédkódok felvételének folyamata Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 445

12. szám

(Black plate)


445

7.1. sz. melléklet

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 446

446

(Black plate)


12. szám

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 447

12. szám

(Black plate)


447

7.2. sz. melléklet

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 448

448

(Black plate)


12. szám

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 449

12. szám

(Black plate)


449

MÁV 12_1:Layout 1 2012.05.14. 10:34 Page 450

450

(Black plate)


12. szám

7.3. sz. melléklet

12. szám


451

452


12. szám

12. szám


453

7.4. sz. melléklet

454


12. szám

12. szám


455

456


12. szám

7.5. sz. melléklet

12. szám


457

458


12. szám

12. szám


459

460


12. szám

12. szám


461

462


12. szám

7.6. sz. melléklet

12. szám


463

464


Hirdetmény A MÁV-Gépészet Zrt. KJK Szeged Területi Műhely Békéscsaba meghirdeti az alább felsorolt feleslegessé vált tárgyi eszközeit hasznosításra. - KL-300/32 ID (Cyclon) diesel motoros légsűrítő 1 db - MVE-340 egyetemes eszterga gép 1 db Az eszközök megtekinthetőek: Békéscsaba, Kertész utca 1. szám alatt. Érdeklődni az alábbi címen és telefonszámon lehet: Baukó György, eszközgazdálkodó Máv-Gépészet Zrt Területi Műhely, 5602 Békéscsaba, Kertész u. 2. E-mail: [email protected] Telefon: 06-1 31-42 Mobil: 06-30 661-7074, 06-20 334-7654

12. szám

12. szám


465

466


12. szám

12. szám


467

468


12. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás, etika és kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents