magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

1. szám

128. évfolyam

2013. január 11.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

1/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az előterjesztések rendjéről. 1

3/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói uta- Oldal sítás a pályavasúti szolgáltatások elszámolásáról és az elszámoláshoz kapcsolódó forgalmi tevékenységekről (2012/2013. menetrendi év). 96 Helyesbítés

2/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása. 27

Egyéb közlemények: Szolgálati megbízólevelek érvénytelenítése

Utasítások 1/2013. (I. 11. MÁV ÉRT. 1.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs Az ELőTERjEszTÉsEk REndjÉRőL. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletén, Igazgatósági ülésén, Felügyelő Bizottsági ülésén megtárgyalásra kerülő, illetve a Tulajdonosi Jogok Gyakorlójának hatáskörébe tartozó előterjesztések egységes rendjének, tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. 2.0 HATÁLy És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. döntéshozó fórumaira előterjesztést benyújtó szervezeti egységek vezetőire és munkavállalóira. Jelen utasítás

138

138

iránymutatásként szolgál a MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, hogy ennek betartása a MÁV Zrt. döntéshozó testületeinél kezdeményezett tulajdonosi döntéshozatal során követendő. 3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA Előterjesztés: Az adott tárgyban a döntéshozatalt megalapozó, döntési javaslatot tartalmazó dokumentum. Tájékoztató: A tudomásulvételen túl egyéb döntési javaslatot nem tartalmazó és nem igénylő dokumentum. Elektronikus dokumentum: Minden számítógépen és elektronikus adathordozón tárolható formátumban megküldött dokumentum. DMS: Dokumentum Menedzsment Rendszer Döntési hatáskör: Az Alapító Okiratban és az MSZSZ részét képező Döntési és Hatásköri Listában (a továbbiakban: DHL), illetve jogszabályban rögzítettek szerinti végső döntésre felhatalmazott személyt (pl. Elnök-vezérigazgató) vagy testületet (pl. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Tulajdonosi Jogok Gyakorlója) megillető jogosultság.

2

A MÁV Zrt. Értesítője

Előterjesztő: – Az Elnök-vezérigazgató döntési hatáskörébe tartozó előterjesztés esetében a vezérigazgató-helyettesek és az Elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek vezetői, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági társaságok vezetői, – Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Tulajdonosi Joggyakorló felé készített előterjesztés esetében az Elnökvezérigazgató. Felelős szervezeti egység vezető: Az adott tárgyban a Működési és Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban: MSZSZ) szerint illetékes szervezet irányítója, vagy a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társaságának vezető tisztségviselője, illetve – testületi vezetés esetén – operatív vezetője. Közreműködő: a tárgyban érintett és az előterjesztés készítésébe bevont szervezeti egység, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társasága Véleményezők: vezérigazgató-helyettesek, illetve a vezérigazgató-helyettesek által kijelölt szervezeti egységek, valamint a vezető Jogtanácsos, illetve egyedi esetekben az előterjesztés témájában illetékes, az előterjesztő által felkért szakterületek vezetői. Szignót adó szervezet: a vezető jogtanácsos és a kontrolling igazgató. Elnök-vezérigazgatói Értekezletre meghívottak: Az MSZSZ I. kötet 6. fejezetében meghatározottak szerinti állandó résztvevők, valamint eseti meghívottak (főtevékenységi kör vezetők, kiemelt többségi tulajdonú társaságok vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói, az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője, az előterjesztés készítője). Az elnök-vezérigazgató jogosult zárt ülést elrendelni, melynek résztvevői körét meghatározhatja. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Az előterjesztésekkel és tájékoztatókkal (együtt: előterjesztések) kapcsolatos eljárási követelmények Az üzleti titkot tartalmazó előterjesztések készítésénél a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasításban, valamint a MÁV Zrt. Titokvédelmi szabályzatáról szóló 19/2011. (V.20. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasításban foglaltakat is figyelembe kell venni. 4.2. Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei Az Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben főszabályként a döntéshozói fórumokon megtárgyalt előterjesztés alapján dönt.

1. szám

Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletre, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseire, valamint a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója részére minden esetben írásbeli előterjesztés készül. Elnök-vezérigazgatói, Igazgatósági, Felügyelő Bizottsági és Tulajdonosi Joggyakorlói hatáskörbe tartozó döntések kizárólag a jelen utasítás 1. sz. mellékletében található MINTA ELŐTERJESZTÉS szerinti tartalom és szerkezeti felépítés alapján készített előterjesztés formájában kezdeményezhetők. Az előterjesztések maradéktalanul meg kell, hogy feleljenek a jelen utasításban foglaltaknak. Amennyiben az összeállított anyag a tartalmi és formai követelményeknek nem tesz eleget, a Kabinet a szükséges kiegészítés, átdolgozás céljából visszaküldi azt az előterjesztésért felelős szervezeti egység vezetőjének. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elé terjesztett előterjesztésekre vonatkozó egyéb szabályokat az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza. 4.3. Előterjesztések véleményeztetésének folyamata és szabályai Az előterjesztések készítésének DMS-ben alkalmazandó folyamatábrája az 3. sz. mellékletben található. Az előterjesztők által összeállított, döntéshozatalra felterjeszteni kívánt előterjesztéseket a munkaszervezetek közreműködésével előzetesen véleményeztetni kell.  Az anyagot az előterjesztés készítője a véleményezőknek elektronikusan küldi meg, a DMS rendszeren keresztül vezérigazgató-helyettesek, illetve a vezérigazgató-helyettesek által kijelölt szervezeti egységek, valamint a vezető Jogtanácsos, illetve az előterjesztés témájában illetékes, az előterjesztő által felkért szakterületek vezetői részére.  A vezérigazgató-helyettesek a saját területükön, szakmai szempontok figyelembevételével delegálják tovább a véleményezésre az előterjesztéseket. Minden esetben véleményeztetni kell az előterjesztést azzal a szervezeti egységgel, amelynek a részére a határozati javaslat szerint feladat kerül meghatározásra. A véleményezésre 3 munkanapot kell biztosítani. Amennyiben a megadott határidőkön belül a véleményezésre felkért szakterülettől nem érkezik elektronikus úton megküldött vélemény, az nem akadályozza a döntéshozatali folyamatot. A véleményeztetési folyamatot követően a vélemények értékelését és feldolgozását követően az átdolgozott előterjesztéseket a Vezető Jogtanácsos és a Kontrolling Igazgató szignóval látja el. A kontrolling és jogi szignó megadására 2-2 munkanapot kell biztosítani. A szignók megadásához a véleményezésre megküldött előterjesztési változathoz képest korrektúrázott és az előterjesztő által minden oldalon szignózott végleges változatot is le kell adni.

1. szám


Véleményeztetés alól előzetesen az Elnök-vezérigazgató felmentést adhat, amit az előterjesztő kizárólag írásban kérhet meg, indoklás megjelölésével. A felmentés a jogi és kontrolling szignó megszerzésére nem vonatkozik. Amennyiben az előterjesztés előzetes véleményeztetés alól felmentést kapott, a szignók megadásának határideje 3 munkanap. A felmentés-kérelem formanyomtatványát jelen utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. Tájékoztató anyagok nem igényelnek jogi és kontrolling szignót. Amennyiben az anyag tartalma nem felel meg a Tájékoztató követelményeinek - azaz döntési javaslatot tartalmaz vagy igényel - az Elnök-vezérigazgatói Kabinet az tájékoztatót benyújtó szervezeti egységnek visszaküldi. 4.4. Az előterjesztés tárgyalásának ütemezése, szabályai 4.4.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben  iktatószámmal ellátott,  az előterjesztők által aláírt, oldalanként - a jogi igazgatóság képviselője által is - szignált,  jogi és kontrolling szignóval ellátott anyag, nyomtatott formában,  2 (1 eredeti, 1 másolat) példányban, az Elnök-vezérigazgató Kabinetnél,  az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap, 12 óráig leadásra kerül. Az előterjesztéseket egyidejűleg a Kabinet vezetője vagy felhatalmazottja részére elektronikus dokumentumként (eredeti és szkennelt formátumban) is meg kell küldeni. Az elektronikus és a nyomtatott verziók azonossága kizárólag az előterjesztő felelőssége. Nagy adatmennyiséget tartalmazó mellékleteket digitális adathordozón is lehet csatolni. A vezérigazgató-helyettesek, valamint közvetlenül az Elnök-vezérigazgató alá tartozó főtevékenységi körvezetők kérhetik az előterjesztés Elnök-vezérigazgató Értekezleten történő megtárgyalása alóli felmentését. Az előterjesztés Elnök-vezérigazgatói értekezleten történő megtárgyalása alóli felmentésre csak kivételesen, az Elnök-vezérigazgató előzetes jóváhagyásával kerülhet sor. A felmentést írásban, indoklással kell megkérni. A felmentés-kérelem formanyomtatványát jelen utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. Az előterjesztésnek ebben az esetben is meg kell felelnie formai és tartalmi követelményeknek. Az Elnök-vezérigazgató bármely ügyben dönthet Értekezleten kívül is, hozhat ülésen kívüli Elnök-vezérigazgatói határozatot. Ilyen esetben a döntés a jelen utasítás

3

mellékletében foglalt előterjesztés formától eltérő előterjesztés alapján is meghozható. Az előterjesztések Igazgatóság elé történő felterjesztését az Elnök-vezérigazgató változatlan tartalommal vagy módosításokkal, kiegészítésekkel engedélyezi. Az előterjesztés Igazgatóság elé változatlan tartalommal történő felterjesztésének engedélyezése esetén ismételt jogi és kontrolling szignó megszerzése nem szükséges. Az előterjesztés tartalmának változatlanságát az előterjesztést készítő szervezet vezetőjének aláírt nyilatkozata igazolja, mely szerint az Igazgatóság részére készített előterjesztés tartalmában megegyezik az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten tárgyalt előterjesztéssel. Amennyiben az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet elé benyújtott előterjesztés Igazgatóság elé történő benyújtását az Elnök-vezérigazgató csak kiegészítéssel vagy módosítással engedélyezi, a jogi és kontrolling szignó ismételt megszerzése szükséges. Az Igazgatóság elé történő felterjesztés engedélyezésének módját minden esetben rögzíteni kell az Elnök-vezérigazgatói határozatban. 4.4.2. Igazgatósági ülés Az Igazgatóság által megtárgyalandó előterjesztések benyújtására az Elnök-vezérigazgatói értekezleten hozott határozatban rögzítettek szerint kerülhet sor. Az Igazgatósági ülés napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben az anyag  a szervezet saját iktatószámával ellátott,  az előterjesztők által aláírt, oldalanként szignált,  tartalmazza az Elnök-vezérigazgatói Értekezletet követően változatlan tartalommal benyújtott előterjesztés esetén az előterjesztést készítő szervezet vezetőjének aláírt nyilatkozatát, mely szerint az Igazgatóság részére készített előterjesztés tartalmában megegyezik az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten tárgyalt előterjesztéssel,  Elnök-vezérigazgatói Értekezletet követően kiegészített vagy módosított előterjesztés esetén jogi és kontrolling szignóval rendelkezik,  nyomtatott formában, 8 (1 eredeti, 7 másolat) példányban, az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap 12 óráig az Igazgatóság Titkárának leadásra kerül. Az előterjesztéseket az Igazgatóság titkára részére elektronikus dokumentumként (word és pdf. formátumban) is meg kell küldeni. Az elektronikus és a nyomtatott verziók azonossága kizárólag az előterjesztő felelőssége. A Tulajdonosi Jogok Gyakorlója felé továbbítandó előterjesztéseket az előterjesztést készítő szakterületnek – az Elnök-vezérigazgató nevében írott kísérőlevéllel ellátva - az Igazgatósági döntést követő 3 munkanapon belül kell az Igazgatóság titkárának leadnia 3 példányban, oldalanként szignálva és egyidejűleg elektronikus dokumentumként is megküldve. A Tulajdonosi Jogok Gyakorlója részére az előterjesztések papír alapú kikül-

4


dése kizárólag az Elnök-vezérigazgatói Kabineten keresztül történhet. A szakterületek által elkészített Alapítói előterjesztéseket az Elnök-vezérigazgatói Titkárság a leadást követő legkésőbb 3 munkanapon belül továbbítja a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója felé és a továbbításról tájékoztatja a szakterületet. Az Igazgatóság titkára az előterjesztés és kísérőlevél 1-1 példányát nyilvántartásba helyezi. Nagy adatmennyiséget tartalmazó mellékleteket digitális adathordozón is lehet csatolni. 4.5. Értekezlet összehívása, előterjesztések tárgyalásának ütemezése 4.5.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet összehívása Az EVIG Értekezletet az Elnök-vezérigazgatói Kabinet elektronikus meghívó útján hívja össze, melyben rögzíti az értekezlet időpontját, napirendi pontjait és az előterjesztések fellelhetőségét. Az elektronikus meghívót az értekezlet állandó résztvevői számára az Elnök-vezérigazgatói Kabinet értesítésként egyedileg is megküldi és egyúttal a SharePointon is közzéteszi. 4.5.2. Igazgatósági ülés összehívása Az Igazgatóság ülésének összehívására az Elnök-vezérigazgató által jóváhagyott napirendet tartalmazó, a SharePoint-on közzétett meghívón keresztül kerül sor. Az Igazgatósági ülésre vonatkozó egyéb szabályokat az Igazgatóság ügyrendje tartalmazza. 4.6. Értekezletek dokumentálása, határozatok rögzítése, nyilvántartása Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten és az Igazgatóság ülésén hozott határozatokat külön irat rögzíti. Az Elnökvezérigazgatói Értekezlet határozatait, Igazgatósági határozatokat és az Alapítói határozatokat a Kabinet valamennyi érdekeltnek az Intraneten, a Sharepoint rendszerben elektronikusan hozzáférhetővé teszi, a határozatokról és azok teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet. 4.6.1. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet dokumentálása Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletről hangfelvétel és írásos kivonatos emlékeztető készül. A hangfelvételt az Elnök-vezérigazgatói Kabinet köteles megőrizni. Az EVIG ülésről készült felvételbe az Alapító képviselője, az Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai, az Elnök-vezérigazgatói Kabinet tagjai, valamint az tekinthet be, akinek az Elnök-vezérigazgató enegedélyezi. Az írásos kivonatos emlékeztetőt a Kabinet az Intraneten teszi közzé.

1. szám

4.6.2. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet határozatai Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten született határozatok számozása, naptári évenként1 újra kezdődő folyamatos számozással és a határozat meghozatala dátumának rögzítésével történik. Az EVIG határozatokat az üléseket követően 3 munkanapon belül készíti el az Elnök-vezérigazgatói Kabinet az előterjesztést készítő szervezet közreműködésével. Az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője a meghozott határozatról és a feladatról köteles a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelynek a döntéssel feladatot határoztak meg, köteles továbbá a feladat végrehajtását nyomon követni és abban közreműködni . 4.6.3. Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívül hozott határozatok Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívüli előterjesztésekről hozott határozatok a normál határozatoknak megfelelően, külön iratban, folytatólagos számozással kerülnek rögzítésre az Elnök-vezérigazgatói Kabinetnél. Ezekben az esetekben a határozat bevezetőjében utalni kell arra, hogy a határozat az „Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívül” került meghozatalra. 4.6.4. Igazgatósági ülés határozatai Az Igazgatósági határozatok számozása naptári évenként újra kezdődő folyamatos számozással és a határozat meghozatala dátumának rögzítésével történik. Az Igazgatósági ülésekre vonatkozó szabályokat egyebekben az Igazgatóság ügyrendje is tartalmazza. A határozatokat az üléseket követően készíti el az Igazgatóság titkára az előterjesztést készítő szervezet közreműködésével. Amennyiben a határozatnak rendelkeznie kell elválaszthatatlan melléklettel, a csatolandó dokumentumot az előterjesztés készítője biztosítja az Igazgatóság titkára részére. Az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője a meghozott határozatról és a feladatról köteles a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelynek a döntéssel feladatot határoztak meg, köteles továbbá a feladat végrehajtásában közreműködni. 4.7. Az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági, valamint Tulajdonosi jogok Gyakorlója által hozott határozatok teljesítésének ellenőrzése Az Elnök-vezérigazgatói, az Igazgatósági és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója által hozott határozatok végrehajtásáról az Elnök-vezérigazgatói Kabinet a 1

2013. január 01-től

1. szám


döntéshozók igényei szerint, de legalább félévente előterjesztés formájában beszámolót készít. A határozatok elektronikus nyilvántartása az Intranet portálon, a Sharepoint rendszerben történik. A szervezeti egységek kijelölt kapcsolattartói a „Teljesítés megjegyzés” rovatban havonta rögzítik a feladat teljesítésének státuszát, a megtett intézkedéseket, és javaslatot tesznek a teljesítés elfogadására. Amennyiben a feladat nem teljesült határidőre, a felelős szervezeti egység vezetőjének ésszerű időben, de legkésőbb a határidő letelte előtti 5. munkanapon a 4. sz. melléklet szerinti adatlapon indokolnia kell az elmaradást, és javaslatot kell tennie az Elnök-vezérigazgató részére a határidő módosítására, indokolt esetben a feladat módosítására vagy törlésére. A javaslatokat a saját döntési hatáskörébe tartozó határozatok esetében az Elnökvezérigazgató fogadhatja el. Igazgatósági és Tulajdonosi Jogok Gyakorlója által meghatározott határidők esetében Elnök-vezérigazgató kezdeményezheti a módosítást az illetékes döntéshozó felé. Az előterjesztések rendjéről szóló utasítás szerinti munkavégzésnek kiemelt hangsúlyt kell kapnia valamennyi érintett munkavállaló teljesítményének értékelésénél. 4.8. Az előterjesztések és a kapcsolódó határozatok ügyvitele Az előterjesztőnek a MÁV Rt. Ügyviteli utasítása [24/2003. (XII.19.) VIG sz. utasítás (MÁV Ért. 51.) A.3-utasítás (3.sz. módosítás 41/2008./MÁV Ért. 31./Jog )] rendelkezéseivel összhangban gondoskodnia kell arról, hogy az előterjesztés (módosításaival és kiegészítéseivel együtt), valamint a kapcsolódó határozat(ok) az előterjesztés tárgykörére vonatkozó irattári tételszám alatt legalább minden naptári év végén központi iktatószámos ügyiratba elhelyezésre és megfelelően irattárazásra kerüljön. A központi iktatószámos ügyiratok felfektetésére sor kerülhet tárgykörönként vagy időszakonként is. 5.0. HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk A jelen utasításban foglaltak alkalmazása során a jogszabályi előírásokon és az Alapító mindenkori határozatain túlmenően a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okiratát, Működési és Szervezeti Szabályzatát, valamint az alábbi utasítások előírásait kell figyelembe venni: 23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás: A normatív utasítások kiadásának szabályozásáról; 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Biztonság – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról;

5

13/2008. (MÁV. Ért. 10.) Portfolió-gazdálkodási Ig. – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Portfoliókezelési Szabályzatának kiadása; (24/2010. (MÁV. Ért. 13.) Portfólió-gazd. - Elnök-vezérigazgatói utasítás) 19/2011. (MÁV. Ért. 11.) Biztonság - elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Biztonsági Szabályzata a minősített adatok védelmére A jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az előterjesztések rendjéről szóló 33/2011. (MÁV Ért.17.) utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLybA LÉpTETÉs Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. Az Alapító Okirat jelen utasítás hatályba lépését követő változása esetén – amennyiben a változás csak az utasításban szereplő hivatkozást vagy egyéb adminisztratív kérdést érinti, de az utasításban meghatározottak a módosuló Alapító Okirat rendelkezései szerint is kétséget kizáró módon értelmezhetők – az utasítást külön módosítás hiányában is, az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni. 7.0. MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet/Igazgatósági/Felügyelő Bizottsági/Tulajdonosi Joggyakorlói MINTA előterjesztés 2. sz. melléklet: Előzetes véleményeztetés alóli / Elnökvezérigazgatói értekezleten történő tárgyalása alóli felmentés kérelem MINTA 3. sz. melléklet: Előterjesztések folyamatábrája 4. sz. melléklet: Adatlap az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági határozatok végrehajtásának határidőre történő teljesítéséről Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

6


1. szám

1. sz. melléklet

1. szám


7

8


1. szám

1. szám


9

10


1. szám

1. szám


11

12


1. szám

1. szám


13

14


1. szám

1. szám


15

16


1. szám

1. szám


17

18


1. szám

1. szám


19

20


1. szám

1. szám


21

1. sz. melléklet 1. sz. függeléke

22


1. szám

1. szám


23

1. sz. melléklet 2 sz. függeléke

24


1. szám

2. sz. melléklet

1. szám


25

3. sz. melléklet

26


1. szám

4. sz. melléklet

1. szám


2/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs: a MÁV zrt. fEjlEsztÉsI És tErVEzhEtő karbantartÁsI projEktEk lEbonyolítÁsI utasítÁsa. 1.0 az utasítÁs cÉlja Az utasítás alapvető célja, hogy a MÁV Zrt. a fejlesztési (beruházási, felújítási) és tervezhető karbantartási valamint az ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzési tevékenységet összehangoltan, a vasúttársaság stratégiai pályavasúti elképzeléseinek figyelembevételével, a fogalmak egységes értelmezésével, a törvények és rendeletek maradéktalan betartásával, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával végezze. Továbbá célja az elmúlt időszakban a hatályos Beruházási Utasítás különböző szempontú módosításaira irányuló 11/2011.(11.24.) 2.sz., az 1/2012.(08.21.) 6.sz., a 4/2012.(08.27.) 5.sz., a 6/2012.(10.03.) 2.sz. és a 7/2012.(10.03) 1.sz. EVIG határozatok egyidejű teljesítése. 2.0 hatÁly- És fElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa az utasítás hatálya Az utasítás területi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed. az utasítás felelőse Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás (SPFL) szervezet vezetője a felelős. 3.0 foGalMak És rÉsztVEVők MEGhatÁrozÁsa fogalmak fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Ezen utasításban a továbbiakban a fejlesztés, az előbbieken túl, a beruházások és felújítások összefoglaló fogalma. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendelte-

27

tésszerű használatbavételig végzett tevékenység; mely a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; tervezhető karbantartás: a tervszerű megelőző karbantartás, a nagyjavítás és mindazon javítási, karbantartási tevékenység, melyeket az éves tervezés keretében előre láthatóan meg kell valósítani. nem tervezhető karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló olyan javítási tevékenység, mely az előre nem látható meghibásodások helyreállítását szolgálja. a nem tervezhető karbantartás fogalmát csak az elhatárolás miatt tartalmazza az utasítás, egyéb tekintetben nem tartozik a hatálya alá. Üzemeltetés: olyan tevékenység, mely az üzemeltető szervezet állagában,és/vagy kezelésében és/vagy működtetésében lévő eszközök és immateriális javakon biztosítja a zavartalan és biztonságos munkavégzést a vasúti szolgáltatás (beleértve a magasépítményi és informatikai létesítményeket is) feltételeinek folyamatos elérhetőségét. Üzemeltetőnek tekintendő a pályavasúti működtetését ellátó forgalmi szakterület.

28


Műszaki projekt: jelen utasítás hatályában új-, illetve meglévő eszközre szoftverre vonatkozó fejlesztési és tervezhető karbantartási feladat. Eltakart munkák: minden olyan építési-szerelési munka, mely a létesítmény részleges vagy teljes bontása nélkül utólag műszeresen sem ellenőrizhető. a Műszaki projektek lebonyolításában résztvevők és feladataik: • Igénylő: a műszaki projektet igénylő üzemeltetői, vagy funkcionális szervezet a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége – Területi Központ/Igazgatóság/Főosztály/Projektiroda/projektszervezetek – amely a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítással együttműködve részt vesz a műszaki projekt kidolgozásában, előkészítésében, közreműködik a műszaki projektek megvalósításában. • Integrált fejlesztő: a beruházás, fejlesztés, tervezhető karbantartás igényfelmérését előkészítését, tervezését és lebonyolítását végzi. - stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás (SPFL), melynek szervezetei: • hálózatfejlesztés (HF): Elkészíti a beruházások, felújítások és tervezhető karbantartások éves operatív és gördülő terveit. A Kontrolling Igazgatósággal közösen meghatározza a különböző célokra felhasználható ráfordítási kereteket, ennek keretében végzi a beruházások, felújítások forrásallokációs feladatait és a tervezhető karbantartások hálózati szintű feladatainak meghatározását. • Műszaki Előkészítés (ME): elkészíti tervezést nem igénylő műszaki projektek létesítményjegyzékét, ez alapján, illetve a műszaki tervek alapján elkészíti a műszaki projektek tételes költségvetését, az ajánlati felhívások műszaki fejezeteit, Megtervezi a megvalósításhoz szükséges vágányzárakat és anyagigényeket. • Műszaki tervezés (MT): elkészíti a műszaki projektekhez szükséges műszaki terveket. • Műszaki lebonyolítás (ML): Lebonyolítja a jóváhagyott műszaki projekteket, ennek keretében koordinálja a kapcsolódó előkészítési, tervezési és beszerzési feladatokat, ellenőrzi és igazolja a megvalósítás teljesítéseit, gondoskodik a teljesítmények elszámolhatóságáról és a különféle beszámolók alapadatainak rendelkezésre állásáról. • Üzleti tervező: kontrolling Igazgatóság (KI), a beruházások üzleti tervezését, beszámolási rendszerét, forrásallokációját, utóértékelését a Hálózatfejlesztéssel közösen koordináló egység. Gondoskodik az egyes mű-

1. szám

szaki projektek megvalósításához szükséges projektszám, illetve okmányszám kiadásáról, engedélyezi a Hálózatfejlesztéssel közösen a kiadott keretek módosítását. • projektgazda: a műszaki projekt előkészítés, tervezés és megvalósítás felelőse. A Projektgazda minden műszaki projekt esetében a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás (SPFL) Hálózatfejlesztési szervezete (HF), az alábbi esetek kivételével: - ha a műszaki projekt megvalósítására projektszervezetet kell létrehozni (azaz a Projekt Intéző Bizottság (PIB) által irányított beruházások esetében). Ebben az esetben a Projekt szponzora a Projektgazda. - a Projektiroda, a hatáskörébe tartozó kiemelt projektek esetében. - Ingatlangazdálkodási Igazgatóság (IGI) karbantartási, és bizonyos - a Stratégiai és Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás (SPFL) vezető és az IGI vezetője által történt megállapodás alapján - felújítási munkálatoknál. - Infokommunikációs Igazgatóság (röviden IKI) az infokommunikációs fejlesztések és karbantartások esetében. - minden olyan egyéb személy/szervezet, aki/amely elnök-vezérigazgatói döntés alapján erre kijelölésre kerül. Az elfogadott üzleti tervben szereplő feladatokat előkészíti és megvalósítását felügyeli. • Üzemeltető: az eszköz állagban tartója, és/vagy kezelője és/vagy működtetője, aki üzemeltetési tevékenysége során szerzett tapasztalatai, rendelkezésre álló diagnosztikai eszközökkel történő méréseik eredményei alapján, valamint vevői igények figyelembevétele alapján a Hálózatfejlesztés felé jelzi a Műszaki Projekt szükségességét. A Műszaki Projekt megvalósítási szakaszában biztosítja a munkaterületet, végrehajtja a forgalomba helyezési eljárásokat, megtartja az üzemi próbákat, üzembe helyez, részt vesz a hiánypótlás felülvizsgálatában és a beruházás aktiválásában. • beszerző: Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság (BLI). Központosított szolgáltatásokat (a beszerzés, készletgazdálkodás, logisztikai szolgáltatások, gördülő eszközök karbantartása, felújítása) biztosítja a műszaki projektek megvalósításához. A műszaki projektek megvalósítási szakaszában ellátja a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat, valamint külön megbízás alapján a lebonyolítási feladatokat a gördülő eszközöknél. Irányítja, és felügyeli a Közbeszerzési eljárások lebonyolítását, javaslatot ad, és felterjeszti az előkészítő és értékelő bizottságok összetételét. A Pályavasúti járművekkel kapcsolatos Kbt. eljárásokban együttműködik a Jármű Projekt Központtal. • tervező: A Műszaki Tervezés (MT) erőforrás és kapacitás hiánya esetén pályáztatás/közbeszerzés révén kiválasztott külső tervező, aki a Műszaki Projekt

1. szám


engedélyezési és kiviteli terveit készíti el a Projektgazda által megfogalmazott célnak megfelelő korszerű, gazdaságos és a hatósági előírásoknak megfelelő megoldásokkal, felel a tervek helyességéért. • Vállalkozó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a Megrendelővel (MÁV Zrt.) valamely dolog műszaki tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, kivitelezésére, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására szerződést (Vállalkozási szerződést) köt. • szállító: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a Megrendelővel (MÁV Zrt.) valamely meghatározott szolgáltatás, dolog vagy dolgok (azonnali, vagy kikötött későbbi időpontban történő) leszállítására, átadására és megállapodástól függően telepítésére, illetőleg üzembe helyezésére - szerződést köt. • Egészség-, biztonság-, környezetvédelmi főosztály (Ebk): A műszaki projektek megvalósítása során munkabiztonsági, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási tevékenységet felügyeli. • pénzügyi Igazgatóság (pI): ML által a Basware rendszerben kiállított teljesítés igazolásokkal összhangban gondoskodik a Vállalkozók és a Szállítók számláinak befogadásáról, könyveléséről és kifizetéséről. Gondoskodik a műszaki projektekhez kapcsolódó hitelekkel, bankgaranciákkal, biztosításokkal kapcsolatos, és minden egyéb itt fel nem sorolt, a műszaki projektekhez kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról. Az ML közreműködésével jelentéseket készít a MÁV Zrt. könyvvizsgálójának a műszaki projektekről. • járműves lebonyolító (blI jpk): a járművekkel kapcsolatos beruházás megvalósítását azonos tagvállalaton belül megbízási megállapodás, tagvállalatok között megbízási szerződés alapján végző szervezet. A beruházás előkészítési szakaszában közreműködik a műszaki-gazdasági előkészítés és elemzés, valamint a projektlap elkészítésében. A beruházás megvalósítási szakaszában ellátja a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a DHL szerint, átadja a járművet, a vonatkozó rendelet szerint végzi a műszaki ellenőrzési feladatokat. Alapvetően felel a beruházás szerződés szerinti megvalósításáért, a forrásgazda által jóváhagyott eltérések kezeléséért, a beruházás irányításáért, koordinálásáért. A beruházást, illetve beszerzést és gyártást a hatályos törvények és rendeletek, valamint a minőség garanciájával a jóváhagyott terveknek megfelelően valósíttatja meg. A FIDIC

29

által kidolgozott ajánlások alkalmazásával megvalósuló beruházásoknál a független mérnök feladatát látja el. A beruházási szolgáltató hívja össze és vezeti le az elkészült jármű műszaki átadás-átvételét, üzembe helyezését, végzi a teljesítmények igazolását, elszámolását, az utóértékelés alapjául szolgáló dokumentum (záróokmány) elkészítését, az utó-felülvizsgálati eljárást, a kivitelező értékelését, a költség- és időelemzést, valamint előkészíti az aktiválást. Műszaki ellenőrei mérnök kamarai tagsággal és műszaki ellenőri jogosultsággal, valamint felsőfokú vontatási szakvizsgával rendelkeznek. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. a Műszaki projektek üzleti tervezési rendszere A MÁV Zrt műszaki projektjeinek tervezési és a beruházások forrásallokációs feladatait, a tervezési, forrásallokációs feladatok módszertani és felelősség elhatárolásának meghatározását a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás szervezetben készült módszertani útmutató rögzíti (az utasítás 1. sz. melléklete). 4.1.1. Gördülő tervezés A gördülő tervezés keretében az SPFL biztosítja a műszaki projektek tervezésének optimalizálását a pályavasúti üzemeltetési feltételekkel, különös tekintettel arra, hogy a műszaki projektek megvalósításhoz szükséges kapacitáskorlátozások a HÜSz-ben meghirdetett módon valósuljanak meg. A Gördülő tervet az SPFL a KI által kiadott fejlesztési forrás előirányzatok és a karbantartási költségkeretek alapján az igénylő és üzemeltető szervezetekkel egyeztetetten készíti el. A gördülő tervezés irányelvei: o a kiindulási évben (0) az N+2 évre vonatkozó műszaki projektek összeállítása. o következő évben (N) az adott év ütemezésének aktualizálása: Ez a műszaki projektek operatív tervezése, mely során a már szerződéssel rendelkező áthúzódó projektek ütemezését is aktualizálni kell. o az N+3. évében indítani tervezett műszaki projektek összeállítása. A megvalósítani tervezett gördülő műszaki projekt javaslatról előterjesztést kell készíteni az Igazgatóság részére. Az Igazgatóság által jóváhagyott Gördülő terv évében (N) szereplő műszaki projekteket a megvalósíthatóság és forrásfelhasználás szempontjából jóváhagyottnak kell tekinteni. A Gördülő terv az alapja a Társaság beszerzési és közbeszerzési tervének. Az aktuális év közbeszerzési tervében főszabály szerint a következő év műszaki projektjeihez szükséges beszerzéseket kell szerepeltetni.

30


4.1.2. Egyedi műszaki projekt előterjesztések Az elfogadott Gördülő tervben nem szereplő, a szakági szervezet által megvalósításra javasolt műszaki projektjavaslatról egyedi előterjesztést kell készíteni az érvényes DHL szerinti jóváhagyó részére. Az előterjesztéseket a vonatkozó utasítások figyelembe vételével kell elkészíteni. Az előterjesztés készítésében részt vevők körének meghatározása az előterjesztő felelőssége. Minden javaslatot egyeztetni kell a HF-vel és a KI-val. A beruházási tervben szereplő előirányzatok emelése esetén is a fentiek szerint kell eljárni. 4.1.3. beszámolás A MÁV Zrt. valamennyi műszaki projektjéről – a műszaki projektek analitikus nyilvántartásai, továbbá a Fejlesztési - tervezhető karbantartási folyamatban résztvevő szervezetek adatai alapján – az ML nyilvántartást vezet. A társasági szintű projekt monitoring keretében a ML beszámolót készít a HF-nek és a KI-nak, melyben az egyedi projektlapok mellett egy összefoglaló beszámoló tábla tartalmazza a projektek műszaki, pénzügyi tervtény teljesítményeit és a várható éves adatokat, illetve szöveges értékelést. Ezen adatokból a KI összesített beszámolót készít, melynek kapcsolódnia kell a MÁV Zrt. üzleti beszámolóihoz. A műszaki projekt megvalósítására során az operatív tervben jóváhagyott forrásfelhasználáshoz, határidőhöz, műszaki tartalomhoz képest eltérések jelentkezhetnek. Beavatkozást a Projektgazda, a KI és az SPFL kezdeményezhet a DHL szerinti jóváhagyónak. 4.2. a műszaki projekt előkészítése A Gördülő terv jóváhagyását követően a KI kiadja a Gördülő terv első két évére (N és N+1) jóváhagyott műszaki projektek projektszámait, illetve okmányszámait, valamint az egyes műszaki projektekhez rendelhető forrásokat, illetve azok ütemezését az érvényes forráskódoknak megfelelő struktúrában. Az előkészítés folyamatábráját és leírását az utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. A műszaki projekt előkészítésében résztvevők feladata hálózatfejlesztés: - Az Igénylő által összeállított műszaki tartalmat a ME bevonásával véglegesíti, jóváhagyatja. - Megrendeli a műszaki projekt lebonyolítását az MLnél az engedélyezett okmányszámok alapján - A Gördülő terv alapján kezdeményezi a jóváhagyott okmányok műszaki pénzügyi aktualizálását a ML-nél.

1. szám

Műszaki Előkészítés: - A Hálózatfejlesztés által átadott műszaki tartalmat felülvizsgálja, véglegesíti. - Elkészíti a megvalósítani tervezett műszaki projektek Mérnökárát, meghatározza a tartalékkeret mértékét. - Elkészíti az ajánlattételi dokumentáció műszaki fejezeteit. - Elkészíti a megvalósítás vágányzári ütemtervét. - Összeállítja a műszaki projektek megvalósításához szükséges anyagigényeket. - A vágányzári ütemterv alapján a tervezett vágányzárakat a VPE-nél bejelenteti a Pályavasúti Üzemeltetéssel közösen. Műszaki lebonyolítás: - Megrendelés alapján elkészíti az egyedi műszaki projekthez szükséges Beruházási Okmányt - Megrendeli a szükséges területek megszerzését az IGInél - Megrendeli a Gördülő terv összeállításához szükséges műszaki tervet a MT-től. - A tervező – MT – által összeállított méret és mennyiség kimutatást átadja az ME-nek Műszaki tervezés: - Megrendelés alapján elkészíti az előkészítéshez szükséges műszaki tervet. - Építési/létesítési engedély köteles munkánál közreműködik az engedélyezési eljárásban. Ingatlan Gazdálkodási Igazgatóság: - Végrehajtja a műszaki projektek előkészítését szolgáló területszerzést - A területszerzés folyamat leírását az utasítás 3. sz. melléklete tartalmazza. A Projektiroda, a projekt szervezetben, az IGI, IKI felelősségi körében megvalósuló műszaki projektek előkészítése speciális, a jelen ponttól eltérő lehet, abban az esetben, ha működési rendjükben az eltérő eljárások a jelen utasítás döntési szintjével azonos szinten jóváhagyásra kerülnek. 4.3. a műszaki projekt megvalósítása A műszaki projekt megvalósítás folyamatát és folyamatábráját az utasítás 4. sz. melléklete tartalmazza. 4.3.1. a műszaki projekt megvalósításában résztvevők általános feladata hálózatfejlesztés: - Részt vesz a vállalkozó kiválasztásához szükséges eljárásban. - Jóváhagyja a megvalósítás közben szükségessé vált műszaki tartalom módosítását.

1. szám


31

Műszaki Előkészítés: - Részt vesz a vállalkozó kiválasztásához szükséges eljárásban. - Felülvizsgálja a megvalósítás közben szükségessé vált műszaki tartalom módosítás igényeket, és a vállalkozó által elkészített költségvetést.

- Ellenőrzi és igazolja a teljesítéseket, gondoskodik a jármű projekt zárásáról, Teljesítési garancia leszállításáról. - Nyomon követi és érvényesíti a garanciális és szavatossági igényeket. Ebben közreműködik a MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központtal.

Műszaki lebonyolítás: - Megrendeli a kivitelezéshez szükséges műszaki tervet az MT-től. - Elkészítteti a tervező által összeállított méret és menynyiség kimutatást alapján a Mérnökárat a ME-el - Megrendeli a kivitelező kiválasztásához szükséges eljárás lefolytatását a BLI-től. - Megrendeli a jármű projektek teljes lebonyolítását a BLI-től. - Ellátja a műszaki projekt fizikai megvalósításához szükséges megrendelői feladatokat, ellenőrzéseket, beleértve a műszaki ellenőrzést is. - Dönt a tartalékkeret felhasználásáról, a Műszaki előkészítés által felülvizsgált pótmunka esetén a Kbt. Előírásai szerint kiegészítő építési beruházásra vonatkozó eljárást megrendeli a BLI-től. - Igazolja a teljesítéseket, gondoskodik a műszaki projekt zárásáról, - A műszaki projekt utógondozása keretében nyomon követi és érvényesíti a jótállási és szavatossági igényeket.

4.3.2. a műszaki projekt megvalósításában résztvevő szervezetek,feladatai

Műszaki tervezés: - Megrendelés alapján elkészíti a kivitelezéshez szükséges műszaki tervet. - MÁV Zrt. hatáskörébe tartozó jóváhagyást megszerzi. - Ellátja a kivitelezés közben szükségessé váló Tervezői Művezetést. beszerzési és logisztikai Igazgatóság: - Megrendelés alapján lefolytatja a Vállakozó kiválasztásához szükséges eljárást. - Az eljárások lezárását követően elvégzi a jogszabályokban rögzített feladatokat. - Járművel kapcsolatos beszerzések során megbízás alapján lebonyolítja a műszaki projektet. A MÁV Zrt. beszerzéseivel/beruházásaival kapcsolatos gyorsított folyamatokat, valamint a feladatok és felelősségek egyértelmű elhatárolását bemutató mátrixot az 5. sz. melléklet tartalmazza. blI jármű projekt központ: - Gondoskodik a Műszaki Feltétfüzet elkészíttetéséről. Ebben közreműködik a MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központtal. - Együttműködik az előkészítési, tervezési, beszerzési feladatokban. - Részt vesz a Kbt. eljárásokban. - Ellátja a jármű projekt fizikai megvalósításához szükséges megrendelői feladatokat, ellenőrzéseket.

4.3.2.1. Műszaki tervezés 4.3.2.1.1. a tervek elkészítése A beruházási projektek megvalósításához szükséges műszaki dokumentációt (tanulmány-, engedélyezési-, kiviteli tervek, stb.) a MT készíti el. A tervezési programot az ME állítja össze az MT-től illetve külső tervező szükségessége esetén a BLI-től a terveket az ML rendeli meg, fogadja el a költségeket. Az MT tervezési munkája elszámolásának alapja a kölcsönösen elfogadott tervezési projektlap. A tervező köteles a tervezés során az általános és eseti hatósági előírásokat, vonatkozó jogszabályokat betartani s azt a terv szolgáltatásával egyidejűleg nyilatkozattal tanúsítani. Amennyiben a szükséges tervek elkészítése objektív akadályok miatt szervezeten belül nem lehetséges, úgy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően a tervezési feladatok beszerzési eljárás keretében kerülnek vállalkozásba adásra. A műszaki tervek tartalmi előírásait jogszabályok tartalmazzák. A műszaki tervek jóváhagyása az MSZSZ-ben rögzítettek szerint illetékes vasút szakmai szervezet – fejlesztő, üzemeltetető – feladata a társszolgálatokkal történt egyeztetés alapján. A műszaki tervek jóváhagyása során, amennyiben a jóváhagyó nem az üzemeltető, szükség esetén lehetőséget kell biztosítani az üzemeltetői szempontú véleményezésre. Az elkészült műszaki terveket jóváhagyásra a ML, mint lebonyolító terjeszti fel a tervjóváhagyó felé. Amennyiben a műszaki tervek több MÁV szervezetet érintenek, úgy jóváhagyást megelőzően a tervek bírálatát az ML szervezi meg a 3. pontban felsorolt valamennyi résztvevő bevonásával. Az eljáráson Tervdokumentáció jóváhagyó jegyzőkönyvet kell felvenni. A végleges tervdokumentáció tartalmáról, az esetleges módosításokról a bírálatban résztvevőket tájékoztatni szükséges. 4.3.2.1.2. tervezői művezetés Tervezői művezetés elsősorban azon összetett korszerűsítési munkáknál indokolt, ahol a kivitelezés során fölmerülhetnek olyan problémák, kérdések, melyekre a tervezőnek a projektgazdával, lebonyolítóval és kivitelezővel közösen kell kialakítaniuk álláspontjukat, ehhez

32


pedig szoros, folyamatos együttműködésük szükséges. A MT tervezői művezetőjének tevékenységét a ML műszaki ellenőrei koordinálják a tervezési projektlapban jóváhagyott feltételek között. A külső tervezői művezetés szükségessége esetén azt a ML kezdeményezheti a BLI által kötött tervezői szerződés keretében is. 4.3.2.1.3. hatósági engedélyeztetés Az országos közforgalmú vasutak és az azokhoz csatlakozó saját célú vágányok vasúti építményeire, továbbá a vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárást a 2004. Évi CXL. (közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló) törvény alapján kell eljárni. A vasúthoz tartozó magasépítmények engedélyezése a területileg illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége, illetve műemlékek esetében a területileg illetékes Kormányhivataloknál működő Kulturális Örökségvédelmi Iroda hatáskörébe tartozik. (A magasépítményi beruházások MÁV Zrt-n belüli engedélyeztetését és tervek szakági – építészeti, épületgépészeti, épület-elektromos, parképítési szempontok szerinti – jóváhagyását az Ingatlankezelő Szolgáltató Egység végzi. A tervek energetikai szempont szerinti jóváhagyását a BLI Központi Energiagazdálkodás végzi). A beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó környezetvédelmi, munkavédelmi témájú tervek, terv fejezetek szakági véleményezését az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály végzi. A tervező az engedélyezési eljárás eredményes lefolytatása érdekében az esetlegesen szükségessé váló tervezési hiánypótlást elvégzi. 4.3.2.2. Műszaki lebonyolítás 4.3.2.2.1. saját tervezésű munkák • Műszaki tervek megrendelése: A tervezési irányelveket átadja a MT-nek, majd az elkészült Projektlapot a HF, és ME bevonásával jóváhagyja. • tervezési folyamat irányítása: A tervezés során ellátja a koordinációs feladatokat, megszervezi a tervközi egyeztetéseket. A tervező által elkészített dokumentumot jóváhagyásra átadja az illetékes MÁV szervezeti egységnek • hatósági engedélyek beszerzése: Hatósági engedélyköteles terveket az engedélykérelem alapján az engedély megszerzése érdekében az illetékes hatósághoz benyújtja. Az engedély megadásához szükséges hiánypótlásokat elkészíti, vagy elkészítteti. Megrendeli a szükségessé váló tervezői művezetést.

1. szám

• tervezési teljesítmény elismerése, pénzügyi zárás: A tervek jóváhagyását és/vagy engedélyezését követően elismeri a tervezői teljesítményeket. A kivitelezés lezárását követően kezdeményezi a Használatba vételi eljárást, kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, elvégzi vagy elvégezteti az engedély kiadásához szükséges hiánypótlást . 4.3.2.2.2. az idegen – külső – tervező bevonása Idegen tervező bevonására csak a saját kapacitás hiányában, a Projektgazda javaslatára az SPFL vezetőjének engedélyével kerülhet sor. • tervező kiválasztása: A beruházási alapokmány jóváhagyását követően kell a tervezés beszerzési eljárását megindítani. Az eljárás lefolytatását a BLI-nél az Eljárás Bejelentő Rendszeren (EBR) keresztül kell megrendelni. A BLI a bejelentés elbírálását követően döntést hoz a beszerzést lebonyolító szervezet személyéről. A Tervező kiválasztása értékhatártól függően beszerzési vagy közbeszerzési eljárás keretében történhet. Általános irányelv, hogy közbeszerzést minden esetben teljes körűen a BLI bonyolít le. Az egyszerű beszerzési eljárások lebonyolítását a BLI saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ML hatáskörébe delegálhatja a BLI szabályossági felügyelete mellett. A (köz)beszerzési eljárást a hatályos rendelkezések és belső utasítások (pl. Közbeszerzési Utasítás) alapján kell lefolytatni. Az eredményesen zárult eljárás alapján a (DHL előírásának alkalmazásával) megköti a tervezői szerződést. A tervezési szerződésben a Megrendelőnek a tervek feletti rendelkezési jogát ki kell kötni, azaz biztosítani kell, hogy a jogi oltalomban részesíthető bármely szellemi alkotással a Megrendelő szabadon rendelkezzen. • tervezési folyamat irányítása: A tervezés során ellátja a koordinációs feladatokat, megszervezi a tervközi egyeztetéseket. A tervező által elkészített dokumentumot jóváhagyásra átadja az illetékes MÁV szervezeti egységnek . • hatósági engedélyek beszerzésének koordinálása: Átadja a tervezőnek a Hatósági engedélykérelem leadásához szükséges Meghatalmazást. Felügyeli az engedély megadásához szükséges hiánypótlások határidőre történő teljesítését. Megrendeli a szükségessé váló tervezői művezetést. • tervezési teljesítmény elismerése, pénzügyi zárás: A tervek jóváhagyását és/vagy engedélyezését követően elismeri a tervezői teljesítményeket. A kivitelezés lezárását követően kezdeményezi a Használatba vételi eljárást, kapcsolatot tart az illetékes ható-

1. szám


sággal, elvégzi vagy elvégezteti az engedély kiadásához szükséges hiánypótlást. 4.3.2.2.3. az idegen kivitelezésben történő munkák • a műszaki projekt idegen kivitelezőjének bevonása: Kivitelező kiválasztását megelőzően meg kell vizsgálni elsődlegesen, hogy a MÁV Zrt. szervezetén belül, másodlagosan, hogy a MÁV Csoporton belül van-e kapacitás (belső kapacitás) a kivitelezés, vagy gyártás elvégzésére jelentős külső erőforrás bevonása nélkül. Amennyiben erre lehetőség van, előnyben kell részesíteni a saját felet, illetve a MÁV Csoport tagját. Belső kapacitás igénybe vétele esetén a szerződéskötést nem előzi meg három ajánlatkérés. Kerülni kell a részben idegenfeles, részben saját kivitelezésű műszaki projektek megvalósítását, amennyiben nem lehet megfelelően elkülöníteni a munka jótállási és szavatossági feltételeit. Az olyan munkáknál, ahol az idegenfeles kivitelezőnek a MÁV Zrt. szolgáltatásait (pl. üzemeltetői szakfelügyelet, energiavételezés stb.) igénybe kell vennie, külön megállapodást kell kötnie a közreműködő MÁV szervezettel, amelynek költségeit a kivitelezési/vállalkozási szerződés magában foglalja. • kivitelező kiválasztása: A Kivitelező kiválasztása értékhatártól függően beszerzési vagy közbeszerzési eljárás keretében történhet. Általános irányelv, hogy közbeszerzést minden esetben teljes körűen a BLI bonyolít le. Az egyszerű beszerzési eljárások lebonyolítását a BLI saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ML hatáskörébe delegálhatja a BLI szabályossági felügyelete mellett. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően kell a kivitelezés beszerzési eljárását megindítani. Az eljárás lefolytatását a BLI-nél az Eljárás Bejelentő Rendszeren (EBR) valamint Basware rendszeren keresztül kell bejelenteni. A BLI a bejelentés elbírálását követően döntést hoz a beszerzést lebonyolító szervezet személyéről. A (köz)beszerzési eljárást a hatályos rendelkezések és belső utasítások (pl. Közbeszerzési Utasítás) alapján kell lefolytatni. Az eredményesen zárult eljárás alapján a (DHL előírásának alkalmazásával) megköti a kivitelezői/vállalkozási szerződést. A műszaki projektek Gördülő tervben történt jóváhagyását követően, beruházások és felújítások esetében a BLI-nek nem kell vizsgálnia a forrás rendelkezésre állását, az az ML felelőssége. Az igénylés EBR –ben illetőleg Basware rendszeren történő feladásának feltétele beruházások és felújítások esetében a GIR projekt megnyitása és a projekt forráskeretének jóváhagyása a KI által. ,A Basware rendszerben az ML rendelkezésre bocsátja az ajánlati felhívás műszaki dokumentációját. Az ML lebonyolítású eljárá-

33

sok esetén a Basware rendszerbe az igénylést a szerződéskötést követően kell felvinni. A szerződéskötés előkészítésében a vonatkozó utasításoknak megfelelően szakmai szakértőn túl jogi, pénzügyi, számviteli és kontrolling szakértők részvételét is biztosítani kell. Mintaszerződések alkalmazása esetén a vonatkozó utasítás alapján a szerződéskötést megelőző köröztetési folyamat egyszerűsítése megengedett. A kivitelezési/vállalkozási szerződés, vagy megállapodás megkötésének köröztetését az ML-Back Officenál (ML BO) kell kezdeni, a megkötésről az ML BO-t lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a beszerzést lebonyolítónak. A műszaki projektek szerződéseit és megállapodásait az ML BO tartja nyilván. Eszközbeszerzések esetében a beszerzendő eszközök telepítési listáját össze kell állítani az igénylés leadását megelőzően. Általános irányelv, hogy a folyamatos (minden évben) igényként felmerülő és piaci értékében nem gyorsan változó eszközöknél keretszerződéssel, vagy opciós lehetőséggel kell szerződni. Az opciók lehívásáról az ML-nek kell rendelkezést kiadnia. • Munkaterület átadása A szerződések teljesítésének felelőse az ML. A megvalósítás folyamatát az ML Területi Mérnöki Központok (TMK) koordinálják. A szerződés megkötése után a szerződésben rögzítettek figyelembevételével az ML-nakaz ML-nek gondoskodnia kell a munkaterület kivitelező részére történő átadásáról, a munkafeltételek megteremtéséről. Az állagban tartó/üzemeltető felelős azért, hogy az állagában, üzemeltetésében lévő, kivitelező részére átadandó munkaterület tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka elvégzését akadályozza. A munkaterület átadás-átvételi eljáráson a Műszaki Lebonyolítás Területi Mérnöki Központok (ML TMK) koordinálásával részt vesznek a Projektgazda, az üzemeltető(k), az EBK és a kivitelező képviselői. A munkaterület átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezen eljáráson készült/felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni azokat a feltételeket, amelyeket a MÁV Zrt. idevonatkozó belső utasítása, rendelete előír. A „Munkaterület átadás-átvételi eljárás” jegyzőkönyve az építési napló mellékletét képezi. • Műszaki ellenőrzés, dokumentálás, nyilvántartás A műszaki ellenőr feladatait kormányrendelet szabályozza. A kivitelezés folyamatos helyszíni ellenőrzése a lebonyolítással megbízott ML TMK feladata. A műszaki ellenőr a szerződésben (megállapodásban) meghatározott időközönként – a 191/2009. (IX.15.) Korm.rend. az építőipari kivitelezésről szóló előírás szerint legalább tíz (10) naponként – köteles a kivitelezést ellenőrizni, észrevételeit az építési naplóba bejegyezni. Vágányzári munka, eltakarások és a minőséget jelentő-

34


sen befolyásoló munkafázisban a műszaki ellenőrzést biztosítani kell. Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a munka végzését nem akadályozhatja. A kivitelező köteles a műszaki ellenőr számára az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni. Hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, melynek az építési munkaterületen rendelkezésre kell állni. Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. Az építési napló vezetésének szabályait a 191/2009. (IX.15.) Korm.rend. az építőipari kivitelezésről szabályozza. Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet: - az építtető (szerződés szerinti képviseletnek megfelelően), - az építési műszaki ellenőr, - a tervezői művezető - a vállalkozó, illetve alvállalkozói kivitelező - a felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más állami szerv A munka jellegétől függően, a műszaki ellenőrzést, egy beruházásnál egy, vagy több műszaki ellenőr láthatja el. Amennyiben több eltérő szakmai képzettségű személy látja el a műszaki ellenőrzést, akkor közülük az egyiket projektvezetőként az ellenőrzési tevékenység összehangolásával és irányításával írásban kell megbízni. A műszaki ellenőri munkát végzők kijelölésénél a jogosultságot szabályozó 244/2006. (XII.5.) Kormányrendeletet figyelembe kell venni. A beruházás lebonyolításával megbízott, területileg illetékes ML TMK vezetője köteles kijelölni a projekt vezetőjét és az egyes szakterületek műszaki ellenőreit Erről a kivitelezőt írásban, vállalkozási szerződés, vagy építési napló, munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvbe való bejegyzéssel tájékoztatni kell. . Külső vállalkozó MÁV Zrt. területén történő munkavégzését, illetve idegen személyek MÁV területen történő tartózkodását a 45/2012. (IX.07. MÁV Ért.21.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás figyelembevételével is ellenőrizni kell. • Műszaki átadás-átvétel Az ML TMK-nak a Vállalkozó által megküldött készre jelentés alapján a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját 8 napon belül ki kell tűznie, és az érintett külső és belső – MÀV – szervezeteket, szakágakat meg kell hívni. A műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell megvizsgálni, hogy az elkészült létesítmény, berendezés: - a vállalkozási szerződésnek, illetve a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációnak megfelelően az elvárt minőségben készült-e el,

1. szám

- megfelel-e a vonatkozó szabványokban, hatósági, valamint egyéb előírásokban foglalt követelményeknek, - alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra, - kielégíti-e az elvárt és szerződés mellékletében rögzített munkavédelmi és környezetvédelmi követelményeket. Építési-szerelési munkák esetében a Vállalkozó a ML TMK-t a műszaki átadás-átvétel időpontjáról a vonatkozó szerződés szerint köteles értesíteni. A Vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal át kell adnia a Műszaki ellenőr által előzetesen meghatározott formában és tartalommal a megvalósulási dokumentációt. A ML TMK-nak kell az eljárásra az érintett külső és belső – MÁV – szervezeteket, szakágakat meghívni. A hatóságokon kívül minden esetben meg kell hívni:  a projektgazdát  amennyiben nem azonos, akkor az üzemeltető(ke)t  a tárgyi eszköz nyilvántartót  az EBK képviselőit  a Belső Ellenőrzési Főosztályt 50 mFt értékhatár felett. A kivitelező és az üzemeltető kivételével a további meghívottak távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a felek megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik. A lebonyolító a felülvizsgálat alapján nyilatkozik a teljesítés elfogadása, illetve a létesítmény átvétele tekintetében. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben részletesen fel kell sorolni a megállapított mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, valamint azok pótlásának, illetve kijavításának kötelező időpontját. A műszaki átadás-átvételi eljárás időtartamát az eljárás során megállapított hiánypótlások elvégzése befolyásolhatja, azonban az átadás-átvételi eljárás időtartama nem haladhatja meg a huszonöt napot. Az eredménytelenül záródó eljárást új időpont kitűzésével meg kell ismételni. • a használatbavétel hatósági engedélyezése Hatósági építési, illetve átalakítási engedéllyel és bejelentési kötelezettséggel végzett munkák üzembe helyezése hatósági használatbavételi engedéllyel történik. A használatbavételi engedély megadásáig a vasúti építményen csak a létesítési, átalakítási engedélyben előírt üzemi próba végezhető. A használatba vételi engedély megszerzése a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezése szerint történik. • jótállási és szavatossági igények nyomon követése és érvényesítése A Műszaki Lebonyolítás az üzemeltető jelzése alapján érvényesíti a vállalkozó felé a szerződés alapján fennálló jótállási, valamint a jogszabályok alapján fennálló szavatossági kötelezettségeket. Figyelemmel kíséri a jótállási idő lejáratát. A jótállási idő lejárata előtt az üze-

1. szám


meltető és a vállalkozó bevonásával jótállási felülvizsgálatot tart, amelyben rögzíti a még hátralevő jótállási feladatokat, vagy megállapítja a jótállási idő sikeres lezárását. • a műszaki projektek számviteli, pénzügyi elszámolása és lezárása A műszaki projekt tárgyában megkötött szerződéssel összhangban a kivitelezők az általuk végzett teljesítményekről azok ellenértékét is magában foglaló, jogszabály szerinti elszámolást kötelesek készíteni.A teljesítmények elszámolása számlával és/vagy részszámlával történik, melynek előfeltétele a teljesítésnek a megrendelő általi bizonylatolt elismerése, a Basware teljesítményigazolás. Az azonnal üzembe helyezhető gépek és berendezések teljesítés igazolásának feltétele – az ilyen szerződésekben kötelezően rögzítendőknek megfelelően -, hogy az átvevő állagbantartó az átvételt az e-TEV jegy kiállításával igazolja az ML felé. A számlák kiállításának alapbizonylataként kiadandó teljesítésigazolást építési beruházások és tervezhető karbantartások esetében az ML TMK-k állítathat ki, az egyéb beruházási teljesítményeket az ML Koordináció ismeri el.  Számlát kell kibocsátani a szerződésben foglaltak teljesítéséről.  Részszámlát kell kiállítani akkor, ha a megrendelő a szerződésben a kivitelezővel részletekben történő teljesítésben, vagy a munka önállóan üzembe helyezhető részeinek átadás-átvételében állapodott meg.  Résszámlát kell kiállítani akkor is ha a megrendelő a szerződésben havi felmérésen alapuló rendszeres tételes elszámolásban állapodott meg. Ebben az esetben az elszámolás napja a tárgyhó utolsó napja, a teljesítési időpont a fizetési esedékesség napja. A számla kiállítása naptári hónaponként/megfelelő időszakonként, utólag történik. A MÁV Zrt. részéről a kivitelezéshez térítésmentesen rendelkezésre bocsátott használt és új termékek és szolgáltatások elszámolását a MÁV Zrt. saját költségként köteles elszámolni, és a fejlesztési projekt esetében a tárgyi eszköz aktiválandó értékében figyelembe venni. • a szerződések teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatások A mindenkor hatályos jogszabályoknak való megfelelés érdekében a ML illetőleg az üzemeltető köteles minden, a szerződés teljesítését érintő lényeges eseményről adatot szolgáltatni az érintett szervezetek részére (pl. jótállási, szavatossági igények érvényesítése, kötbérigények tárgyában való eljárás céljában a Jogi Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság részére, szerződés módosítása, teljesítése a BLI részére, a hirdetmények megjelentetése céljából)

35

4.3.2.2.4. a saját kivitelezésű munkák Ebben a fejezetben csak azon feladatok kerülnek meghatározásra melyek eltérnek az idegen kivitelező által végzett munkák fejezetben előírtaktól. • fejlesztési munkák A MÁV Zrt. szervezetén belül elvégzésre kerülő beruházási munkákról megállapodást köt az ML területileg illetékes központja és a kivitelezést végző saját fél. A megállapodás alapját az elfogadott költségvetés képezi. A költségvetést a saját fél (érintett Alosztály) készíti el a költségvetési tételrendnek megfelelően. A költségvetést az ML műszakilag, az ME árszakilag felülvizsgálja és jóváhagyja. A kivitelezéshez szükséges anyagokat – a jóváhagyott költségvetésben szereplő mennyiségben – a saját fél igényli meg a BLI-től a Basware rendszeren keresztül, a beruházási jelzőszám (okmányszám) feltüntetése mellett. A saját kivitelező az anyagigénylés leadásáról értesíti az ML-t. • tervezhető karbantartási munkák A tervezhető karbantartásokat a karbantartási terv rögzíti. A karbantartáshoz szükséges anyagok beszerzését a ME által leadott éves igény és a statisztikai adatok alapján a BLI végzi. Az aktuálisan szükséges anyagok igénylését a Basware rendszerben adja fel a saját kivitelező. • saját tevékenység pénzügyi elszámolása A saját teljesítmény értékét közvetlen előállítási költségen kell elszámolni. Ezek azok a költségek, amelyek  a munka végzése során közvetlenül felmerültek - a munkához felhasznált anyagok költsége, - a visszanyert anyagok értéke (csökkentő tételként), - a munkát végzők személyi jellegű kifizetése és egyéb járulékai, - a munka végzéséhez felhasznált külső szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás, gépbérlet, stb.) költsége, - a munkához közvetlenül kapcsolódó bérmunka jellegű vállalkozói díj, - egyéb közvetlenül elszámolható költségek.  a munka végzésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá a munkára megfelelő mutatók, jellemzők segítségével áttételezésre kerültek. A feladatot végző szervezeti egység költségmentesítőt állít ki az elvégzett munkáról. Az elszámolás alapbizonylata a megrendelő által elismert munkalaphoz csatolt más vagy azonos szolgálati ág által készített átterhelési kimutatás, munkalap és az anyag felhasználási kimutatás. Fejlesztési-, beruházási- illetve felújítási munka esetében a költségmentesítő elszámolására, azaz a költségek mentesülésére csak az adott feladat átadás-átvételét követően kerülhet sor.

36


• Műszaki lebonyolítás elszámolása Az ML képviselője a Projektgazdával Lebonyolítói megállapodás köt a fejlesztési- beruházási-, felújításiés tervezhető karbantartási tevékenységek lebonyolítására. A megkötött megállapodásban az ML az előkészítő és szolgáltató tevékenysége során felmerült költségeit szolgáltatási díjként beruházási teljesítményi értékként számolja el a mindenkori belső teljesítmény elszámolási rendszer szabályai szerint. 4.3.2.2.5. a műszaki projektek elszámolása A műszaki projektek a következők szerint számolandók el: Fejlesztési (beruházási, felújítási) projektek:  15-ös főkönyvi számlára és kizárólag beruházó szervezetre kerül elszámolásra akár több éven keresztül is.  Az eszközök bekerülési értéke a számviteli törvényben (jelenleg a 47-48.§ és 51. §. (1) bek) előírt elemeket tartalmazza  Aktiválni kell Tervezhető karbantartási projektek:  Az 5-ös főkönyvi számlákra és az eszközt állagban tartó szervezetre kerül elszámolásra tárgyéven belül  A szolgáltatás bekerülési értéke a számviteli törvényben (jelenleg az 51. §. (2) bek) előírt elemeket tartalmazza. Nem tartalmaz pl.: műszaki lebonyolítási költséget, hitel kamatot, stb.  Nem kell aktiválni 4.3.2.2.6. a fejlesztési projektek aktiválása során figyelembe vehető ráfordítások elszámolása A beruházási teljesítmények ráfordításainak elszámolását beruházásonként, azon belül a beruházás során létrehozandó egyedi eszközönként kell elvégezni a 33/2007. VIG. Utasítás, a 2000. évi C. tv-ben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályai (B.1.) és azok módosításai szerint. 4.3.2.2.7. pénzügyi/számviteli üzembe helyezés, aktiválás Az aktiválás általános előírásai: Az üzembe helyezés fogalma csak beruházási és felújítási projektekre vonatkozik. A forgalomba helyezési eljárás az összes műszaki projektre, így a tervezhető karbantartásra is vonatkozik. Az üzembe-helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig a megvalósítás érdekében felmerülő szállítási, vámkezelési, közvetítési, üzembe helyezési költség, továbbá mindazon a tevékenységnek a költsége, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igény-

1. szám

bevételt, a biztosítást is a beruházás aktiválandó költségeként kell elszámolni. A pénzügyi, számviteli szempontból történő üzembe helyezési engedélyt – az ahhoz szükséges aktiválási javaslat összeállításával – az ML képviselője kéri meg. A rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági, valamint egyéb használatbavételi engedélyeket. Az üzembe helyezésről a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Üzemi próba esetén a rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött üzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Az eljárások során gondoskodni kell arról, hogy a tárgyi eszköz használatbavételét követően a könyvekben az üzembe helyezett eszközök - a 33/2007. VIG utasítás szerint - azonnal aktiválásra kerüljenek. • Építési és szerelési munkák aktiválása Az építési-szerelési beruházási munkák során létrehozott létesítményeket a rendszeres használatbavétel napjával kell aktiválni. A rendszeres használatba vétel rendezése az üzembe helyezési eljárás alapján az üzemeltető részéről kiállított és aláírt üzembe helyezési okmánnyal történik. Egy beruházáson belül több üzembe helyezés és ennek megfelelően több üzembe helyezési okmány kiállítása is történhet, ha több önálló eszköznek minősülő és használatba vehető létesítmény készül el. A befejezetlen állomány csökkenése érdekében törekedni kell arra, hogy az önálló tárgyi eszköznek minősülő és rendeltetésszerűen használatba vehető beruházás üzembe helyezése és aktiválása minél előbb megtörténjen. A szakaszos üzembe helyezés esetében az aktiválást kizárólag a használatba vett vagyontárgyak tényleges előállítási költségének megfelelő összegben lehet elszámolni. Pályalétesítményi eszközök forgalomba helyezésekor a forgalomba helyezett eszközöket aktiválni kell. A Műszaki átadás-átvételi eljárásra a létesítmény üzemeltetésére kijelölt szervezet köteles az eszközönként kiállított és mennyiségi adatokat tartalmazó bizonylatot – e-TEV jegyet – elkészíteni és ML részére megküldeni. A beruházás pénzügyileg akkor tekinthető lezártnak, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés és előírt aktiválás megtörtént. Ekkor állítható ki a „záróokmány”. • beszerzések aktiválása A beszerzett, vagy saját kivitelezésben gyártott, felújított pályavasúti járművek és eszközök aktiválása, üzembe helyezési okmány és tárgyi eszköz változási bizonylatok alapján történik. Az üzembe helyezési okmányt az átvételt igazoló okmányok és az e-TEV bizonylatok alapján az ML állítja ki. Ez alapján a Basware rendszerben kiállításra kerül a Basware teljesítési igazolás mely igazolás aláírás után elküldésre kerül a kivitelező/szállító részére. A kivitelező/szállító ezen iga-

1. szám


zolás alapján állítja ki a számlát. A számlák könyvelését követően azonnal aktiválni kell ezen eszközöket Beruházási pénzeszközökből beszerzett önálló eszköznek minősülő gépeket, berendezéseket, felszereléseket a tényleges használatbavétel napjával kell aktiválni. • lízingelt eszközök aktiválása A pénzügyi lízing keretében, birtokba vett tárgyi eszközöket beruházási állományba kell venni, majd a rendeltetésszerű használatba vétel alapján aktiválni kell. A lízingbe vevőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét és azt költségként el kell számolni. Az üzembe helyezés során az állagban tartónak, állagba vevőnek meg kell határoznia az állagba vett eszköz hátralévő élettartamát mely alapján az új, vagy felújított tárgyi eszköz értékcsökkenése meghatározásra kerül.

37

 A KI a megküldött anyagok alapján állítja össze a társasági beruházási beszámolót.  A nemzetközi hitelekből, támogatásokból megvalósuló beruházások, beszerzések beszámolóit a megkötött hitelszerződésekben, valamint az EU Gyakorlati Útmutatójában vagy egyéb meghatározott előírások szerinti időre és tartalommal kell elkészíteni.  A PI-nek műszaki projektekkel kapcsolatos könyvvizsgálati jelentéseket, valamint javaslatot tesz a képzendő terven felüli értékcsökkenés és céltartalék-képzés összegére. A beszámolás adatainak a számviteli nyilvántartás adataival kell megegyezniük. Támogatásból megvalósult beruházás esetében a támogatási szerződés szerinti adatszolgáltatást is el kell végezni. 4.3.2.2.9. statisztikai jelentések

Az aktiválás megvalósítása Az aktiválás elindításhoz az állagban tartó az üzembe vett eszközökről e_TEV jegyet állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat és a hasznos élettartamot. Az ML műszaki ellenőrének, illetve a teljesítést igazoló koordinátorának az adatokat és a hasznos élettartamot ellenőrizni, majd jóváhagynia kell. A jóváhagyást követően oszthatóak fel a költségek az eszközökre és indíthatóak el az aktiválások.

A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos állami előírások egyes esetekben adatszolgáltatási kötelezettségeket írnak elő. Ezek felsorolása a KSH által kiadott és érvényben lévő „Útmutató az évi, évközi beruházás statisztikai beszámoló jelentésekhez” című kiadmányban találhatók. Az utasítás hatálya alá tartozó tevékenységet érintő statisztikai jelentést az ML köteles közvetlenül a KSH illetékes igazgatóságának megküldeni az előírt formanyomtatvány és határidő figyelembevételével.

4.3.2.2.8. Műszaki projektek nyilvántartása, beszámolási kötelezettség

4.3.2.2.10. Műszaki projekt utóértékelése

A MÁV Zrt. valamennyi fejlesztési-, beruházási-, felújítási- és karbantartási tevékenységéről az ML nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatai és az azokkal összhangban rendszeres időközönként összeállított beszámolók és statisztikai és könyvvizsgálati jelentések alapján a KI és a PI összesített beszámolót készít. Az ML a műszaki projektekről beszámolót készít: havonta  a Projektgazda és az érintett szervezetek részére, továbbá  a KI részére, mely az egyedi projektlapokon túlmenően egy összefoglaló beszámoló táblát tartalmaz a műszaki projektek pénzügyi-, számviteliés forrás-felhasználási adatairól valamint azok összefoglaló szöveges értékelését, valamint  a KI részére a havi- illetve göngyölített tevékenységről (műszaki átadás-átvétellel átvett-de nem könyvelt munkák értékéről) az időbeli elhatárolás könyveléséhez.  Havonta a PI részére a beruházások befejezetlen állományáról. negyedévente  a KI-nek a havi beszámolási adatokat várható számítással kiegészítve.

A HF a fejlesztési-, beruházási-, felújítási- és a tervezhető karbantartási munkák nyomon követhetősége érdekében, komplex (gazdasági, műszaki) monitoring rendszert alakít ki és működtet a beruházási terv teljesülésének követése érdekében a fejlesztési terület társszervezeteivel közösen. Az ME egységes értékelési módszertan alapján gondoskodik a műszaki projektek megvalósításának utólagos értékeléséről. Az ML által a tervezhető karbantartási munkákról létesítmény jegyzék soronként úgynevezett utóértékelési kérdőív készül. 4.3.2.2.11. Műszaki projektek lezárása A fejlesztési műszaki projektek megvalósításának befejezése után (műszaki átadás-átvételt és elszámolást követően) az ML készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével a záró okmányt, majd a HF terjeszti elő jóváhagyásra a DHL szerint. A záróokmányt a beruházás/felújítás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani. A záróokmány elkészültét követően a projektet a GIR-ben le kell zárni. Tervezhető karbantartási műszaki tevékenységek esetén

38


a munkák lezárása létesítmény jegyzék soronként történik, a műszaki ellenőr műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvbe rögzített „a munkát lezárom” bejegyzésével. Karbantartási tevékenység esetében nincs befejezetlen állomány. A tervezhető karbantartási projekteket a GIRben év végén (a számviteli zárás után) le kell zárni. A szerződés nyilvántartási rendszerben a munkákhoz kapcsolódó adatok rögzítésre kerülnek. 4.3.2.3. Üzemeltető feladatai a lebonyolítás során • Munkaterület biztosítása és átadása Az állagban tartó/üzemeltető felelős azért, hogy az állagában, üzemeltetésében lévő, kivitelező részére átadandó munkaterület tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka végzését akadályozza. • közreműködés a megvalósítás során Részt vesz az ML által összehívott koordinációkon, elvégzi a megvalósítás során szükséges üzemeltetői feladatokat. Részt vesz a kiviteli tervek véleményezésében valamint jóváhagyásában. Szükség esetén közreműködik az üzemelő berendezések részleges vagy teljes körű kikapcsolásánál. • Üzembe helyezés, forgalomba helyezés Az üzembe helyezés, forgalomba helyezés a fejlesztés és tervezhető karbantartás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, rendszeres használatbavételre való alkalmasságának vizsgálata. Az üzembe helyezésről a kivitelező és az üzemeltető szervezet gondoskodik, az eljárásba bevonja az EBK szakértőit, ML TMK műszaki ellenőrét is. Az üzembehelyezést/forgalomba helyezést dokumentáltan a rendszeres használatbavétel napjával kell az üzemeltetőnek végrehajtania. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések és a felsővezeték esetén üzembe helyezésről, míg a vasúti pályák építési és felújítási munkáinál üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezésről beszélünk. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos eljárásokat a 103486/1974. B.A. Szakosztály számú rendelet 1. számú P-7468/2008. TEBF módosításában, valamint a TB, 1, Utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az üzembe helyezés előtt időrendben a következő feltételek teljesítése szükséges: - Funkcionális felülvizsgálat - Jóváhagyott Kezelési Szabályzat, amelyből minden érdekelt munkavállaló oktatása és vizsgáztatása megtörtént. - Ideiglenes üzemengedély (TEB Főosztály adja ki) - Üzemi próba vagy sötétüzem megtartása - Munkavédelmi hozzájárulás - Új konstrukció esetén munkavédelmi minősítés - Fénysorompó berendezés esetén a Megyei Kormány-

1. szám

hivatal hozzájárulása a kiadott hatósági határozat alapján (üzembe helyezés napján) - Környezetvédelmi engedélyköteles létesítmény/berendezés esetén az üzemeltetéshez szükséges engedélyek megléte, de legalább a hatósági engedélyezési eljárás megindítása. A munka alatt lévő vasúti pályák építési és felújítási munkáinál a üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezést a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás alapján kell végrehajtani. Az ideiglenes forgalomba helyezést a D.5. számú Pályafelügyeleti Utasítás XV. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv felvételével, valamint/vagy a Fejrovatos előjegyzési naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni. Vasúti hidak használatbavétel, forgalomba helyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a Vasúti Hídszabályzat tartalmazza. A hidász eljárási rendet a hatályos rendeletek szabályozzák. A D.5. számú utasítás 5.3.1. pontja tartalmazza a kivitelező által végezhető ideiglenes forgalomba helyezések feltételeit. Végleges forgalomba (üzembe) helyezési engedélyt a műszaki tervjóváhagyó adhat. Az eljárásokról jegyzőkönyvet kell felmenni.. Magasépítmények/épületek üzembe helyezésére a hatósági engedély-, illetve bejelentés köteles munkák esetében a 193/2009 (IX.15.) Korm.rend. és kapcsolódó jogszabályok szerint a hatóság által kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. Az üzembe-helyezési eljárás során az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az aktiváláshoz szükséges e-TEV jegy kiállításáról (lásd 4.3.2.2.6. pontban leírtakat). 4.3.2.4. Ebk feladatok A műszaki projektek előkészítési, műszaki tervezési, hatósági engedélyezési folyamatokat támogató, résztvevő szakmai szervezet. A műszaki projektek megvalósításában való közreműködését, az egészség-, biztonság- és környezetvédelmi szakmai előírásait a szerződés munkavédelmi és környezetvédelmi mellékletében kell leszabályozni. • Műszaki projekteket érintő terv bírálat Közreműködik a műszaki projekt tervdokumentáció jóváhagyási folyamat során történő bírálatában. • Műszaki projekt megvalósítás folyamatának nyomon követése Egészség- biztonság- és környezetvédelmi szakmai felkészítést és felügyeletet biztosít a műszaki projekt megvalósítása során.

1. szám


• Munkavédelmi üzembe helyezés A munkavédelmi üzembe helyezés célja és feladata a veszélyesnek minősülő létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák esetén annak vizsgálata, hogy azok kielégítik-e a Munkavédelmi Törvény előírásait. Az Egészség-, Biztonsági és Környezetvédelemi szervezet képviselője jogosult és köteles fentiekről nyilatkozni azon eljárások alkalmával (üzembe helyezés, forgalomba helyezés, műszaki átadás-átvétel, üzemi próba lezárása), melyekre az eljárás összehívásáért felelős szervezet köteles őt meghívni. • környezetvédelmi üzembe helyezés A környezetvédelmi üzembe helyezés célja és feladata a környezetvédelmi szempontból veszélyesnek minősülő létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák esetén annak vizsgálata, hogy azok kielégítik-e a Környezetvédelmi Törvény és kapcsolódó jogszabályok, hatóságok előírásait. Az Egészség-, Biztonsági és Környezetvédelemi szervezet képviselője jogosult és köteles fentiekről nyilatkozni azon eljárások alkalmával (üzembe helyezés, forgalomba helyezés, műszaki átadás-átvétel, üzemi próba lezárása), melyekre az eljárás összehívásáért felelős szervezet köteles őt meghívni. • környezetvédelmi hatósági engedélyek A Vállalkozóval és az ML képviselőivel együttműködve MÁV Zrt. szakmai képviseletét látja el a használatba vételi engedélyezési eljárás során. Az engedélyek beszerzése a Vállalkozó és/vagy az ML feladata. 4.3.2.5. blI jármű projekt központ feladatok • Biztosítja a központosított szolgáltatásokat a járművekkel kapcsolatos projektek műszaki megvalósításához. • A projektek tervezési szakaszában együttműködik a Műszaki Lebonyolítással az előkészítési, tervezési, beszerzési feladatokban. • Gondoskodik a Műszaki Feltétfüzet elkészíttetéséről. Ebben közreműködik a MÁV ZRt Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központtal. • Közreműködik a Vállalkozó kiválasztásában, részt vesz a Vállalkozói szerződések megkötésében. • Részt vesz a Kbt. eljárásokban, az előkészítő, és értékelő bizottság munkájában. • Gondoskodik az Elvi előzetes engedély beszerzéséről, közreműködik az Előzetes típusengedély, majd a Típusengedély megszerzésében. • A projektek megvalósítási szakaszában gyártásközi ellenőrzéseket tart, ellenőrzi a felújítási, gyártási, karbantartási technológiák betartását, dokumentációk meglétét. • A járművek álló, és futópróbáin, valamint a Hatósági vizsgálatokon részt vesz. • A járművek átadás-átvételi, üzembe helyezési eljárá-

39

sait szervezi és lebonyolítja, gondoskodik az átadás-átvételi jegyzőkönyvek elkészítéséről. Felveszi az átvételkor felmerült hiányosságok listáját, és ellenőrzi ezek kijavítását. • Ellenőrzi a szerződés szerinti teljesítést. A teljesítés igazolás kiállítása után elkészíti a BW teljesíté igazolást, melynek alapján a Vállalkozó a részszámlát, ill. a végszámlát kiállíthatja. Nyilatkozik a Teljesítési garancia leszállíthatóságáról. • A munkák elvégzése után az e-Tev jegyeket bekéri, és elkészíti az aktiválási javaslatokat. • Figyelemmel kíséri a garanciális meghibásodásokat, esetleges sorozat meghibásodásokat és ezek kijavítását. Ebben közreműködik a MÁV ZRt Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központtal. • Garancia idő lejárta után garancia lezárási eljárásról intézkedik. Nyilatkozik a Jóteljesítési garancia leszállíthatóságáról, ill. feloldhatóságáról. • Archiválja a járművekkel kapcsolatos dokumentációkat, adatszolgáltatást nyújt. Ebben közreműködik a MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központtal. 5.0 hIVatkozÁsok, MódosítÁsok, hatÁlyon kíVÜl hElyEzÉsEk A műszaki projektek megvalósítására vonatkozó hatályos jogszabályok, és társasági eljárásrendek gyűjteményét, valamint a műszaki projekt megvalósítása során alkalmazandó dokumentum mintákat az ML MIR rendszere tartalmazza. Ezen utasítás kiadásával egyidejűleg az 51/2009. VIG utasítás (a MÁV Zrt. Beruházási utasítása) hatályát veszti. 6.0 hatÁlyba lÉpÉs Az Utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MEllÉklEtEk 1. számú melléklet: Forrásallokációs folyamat módszertani útmutató. 2. számú melléklet: Műszaki előkészítés folyamata 3. számú melléklet: Földterületek megszerzésével kapcsolatos feladatok folyamata 4. számú melléklet: Projekt kivitelezés folyamata 5. számú melléklet: Beszerzés folyamata 6. számú melléklet: Munkavédelmi melléklet 7. számú melléklet: Környezetvédelmi melléklet Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

40


1. szám

1. sz. melléklet

1. szám


41

42


1. szám

1. szám


43

44


1. szám

1. szám


45

46


1. szám

1. szám


47

48


1. szám

1. szám


49

50


1. szám

1. szám


51

52


1. szám

1. szám


53

54


1. szám

1. szám


55

56


1. szám

2. sz. melléklet

1. szám


57

58


1. szám

1. szám


59

60


1. szám

1. szám


61

62


1. szám

1. szám


63

3. sz. melléklet

64


1. szám

1. szám


65

66


1. szám

1. szám


67

4. sz. melléklet

68


1. szám

1. szám


69

70


1. szám

1. szám


71

72


1. szám

1. szám


73

74


1. szám

1. szám


75

76


1. szám

1. szám


77

5. sz. melléklet

78


1. szám

1. szám


79

80


1. szám

1. szám


81

6. sz. szerződésmelléklet

82


1. szám

1. szám


83

84


1. szám

1. szám


85

86


1. szám

1. szám


87

88


1. szám

1. szám


89

90


1. szám

1. szám


91

7. sz. melléklet

92


1. szám

1. szám


93

94


1. szám

1. szám


95

96


3/2013. (I. 11. MÁV Ért. 1.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a pÁlyaVasútI szolGÁltatÁsok ElszÁMolÁsÁról És az ElszÁMolÁshoz kapcsolódó forGalMI tEVÉkEnysÉGEkről (2012/2013. MEnEtrEndI ÉV). 1.0 az utasítÁs cÉlja A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés Pályahasználat Számlázási és Statisztikai (továbbiakban PASS2) rendszerében kezelendő szolgáltatások tartalmának és összefüggéseinek meghatározása, a szolgáltatási igények fogadásának, véleményezésének/javaslattételének és a megrendelt szolgáltatások végrehajtási/naplózási követelményeinek előírása annak érdekében, hogy a Pályavasút teljesíthesse a megrendelt szolgáltatásokat és hozzájuthasson a tevékenységéért járó bevételeihez.

1. szám

leti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot, e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja. 3.1.2 Vállalkozó vasúti tevékenység Más részére díj ellenében végzett vasúti személyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás), ideértve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket is. 3.1.3 Integrált vasúti társaság

2.0 hatÁly És fElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa

Olyan vállalkozó vasúti társaság, amely működési engedélye alapján, belföldön vasúti pálya-hálózat működtetését is végzi.

2.1 az utasítás hatálya

3.1.4 Vállalkozó vasúti társaság

Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

Működési engedélye alapján vállalkozó vasúti tevékenységet végző társaság.

2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

3.1.5 Vasúti társaság

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés vezetője. 3.0 foGalMak MEGhatÁrozÁsa 3.1 Általános fogalmak jelen utasítás alkalmazásában 3.1.1 nem független vasúti pályahálózat-működtető a) az integrált vasúti társaság, b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság, c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot, d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üz-

Olyan érvényes hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vállalkozó vagy integrált vasúti társaság, amely a MÁV Zrt. vasúti pályahálózatán vállalkozó vasúti tevékenységet végez. 3.1.6 hozzáférésre jogosult: - a belföldön bejegyzett országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, - vasúti árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, - nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, - külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése, vagy viszonosság esetén, 3.1.7 hálózati Üzletszabályzat (hÜsz) Az a szabályzat, amely részletesen tartalmazza a rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitás adatait, a díjszabási rendszer és a kapacitás-elosztási folyamat általános

1. szám


rendjét, általános szabályait, határidőit és feltételeit, a menetvonal igénybe vétel és a további infrastruktúra szolgáltatások díjait. 3.1.8 hálózat-hozzáférési szerződés (hhfsz) A pályahálózat működtető és a hozzáférésre jogosultak között a vasúti pálya és tartozékai, valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatások igénybevételére és elszámolására megkötött szerződés. 3.1.9 Vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet Független vasúti pályahálózat-kapacitás elosztó és díjmegállapító szervezet. Vasúti társaságoktól független, országos hatáskörű szerv, melynek kizárólagos tulajdonosa a magyar állam. A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. 3.1.10 saját célú vasúti pályahálózat Olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység. (A saját célú vasúti pályahálózaton a Pályavasút által végzett tevékenységek végzésére és elszámolására vonatkozóan a pályahálózatot működtetővel, használóval kötött szerződésben foglaltak érvényesek. A saját célú vasúti pályahálózaton a szolgáltatás-igénylés rendjére és teljesítésére, elszámolására vonatkozóan külön szabályozás érvényes.) 3.1.11 összekötő vasúti pálya Az országos vasúti pályahálózatot és a saját célú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya. (Ezen a pályaszakaszon a Pályavasút a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokat biztosítja.) 3.1.12 csatlakozó vasúti pálya Az országos vasúti pályahálózatot és a saját célú vasúti pályahálózatot összekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több saját célú pálya kapcsolódik, illetve egynél több végfelhasználó kiszol-gálására alkalmas. 3.1.13 Menetvonal és pályavasúti szolgáltatások igény beadás szerinti típusai - Éves menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igények: Az éves menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igények benyújtásának határideje a menetrendi évet megelőző április második hetének első munkanapja. - Éves pótlólagos menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igények: Az éves pótlólagos menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igényeket az éves menetvonal-igények be

97

nyújtási határidejét követően, de az éves üzemi menetrend hatálybalépését öt héttel megelőzően kell benyújtani. - Az évközi menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igény: Az évközi menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igényt az igénylő a vonat – több vonat esetén a legkorábban közlekedtetni tervezett vonat – tervezett közlekedtetését legalább öt héttel megelőzően nyújthatja be. - Egyedi menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igény: Az egyedi menetvonal a vasúti pályahálózat kapacitásának az igénylő által egy vonat közlekedtetésére felhasználni kívánt része. Az igénylő az egyedi menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igényt a vonat tervezett közlekedtetését legalább öt nappal megelőzően nyújthatja be, amit a kapacitás-elosztó szervezet a lehető leghamarabb, de legfeljebb négy napon belül bírál el. - Azonnali menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igény: Az azonnali menetvonal a vasúti pályahálózat kapacitásának az igénylő által egy vonat közlekedtetésére felhasználni kívánt része. Az igénylő azonnali menetvonal (pályavasúti szolgáltatás) igényt a vonat tervezett közlekedtetéséhez viszonyítva öt napon belül, de legalább egy órával korábban nyújthat be. - Az üzemi célú menetvonal az üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás terhére az üzemi vonat közlekedtetésére igénybe vett menetvonal. 3.1.14 a pályavasút által a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó és nyújtható szolgáltatások A vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. sz. törvény (továbbiakban: Vtv.) 3. melléklete szerint vannak: - alapszolgáltatások (I.), - járulékos szolgáltatások (II.), - kiegészítő szolgáltatások (III.), - mellékszolgáltatások (IV.). A meghirdetett szolgáltatásoknál egyértelműen meghatározottak az igénybevétel feltételei, a szolgáltatás nyújtás paraméterei (pl. szolgáltatás, hely, idő) és díjai tekintetében. 3.1.14.1 alapszolgáltatások A menetvonal-biztosítás (lekötés) és a közlekedtetés. Az alapszolgáltatásokat a Pályavasút köteles biztosítani, a Vasúti társaságok pedig kötelesek igénybe venni. a menetvonal-biztosítás szolgáltatás tartalmazza: A vasúti pályahálózat-kapacitás iránti kérelmek kezelését, menetvonal-biztosítást (lekötés), ezen belül: - a megrendelő igényének (beleértve az igényhez tartozó járulékos-kiegészítő- és mellékszolgáltatásokat is) elektronikus alapú fogadását, - az igény teljesíthetőségének vizsgálatát, - a szükséges menetrend szerkesztését, - az igényhez kapcsolódó szolgáltatás végrehajthatóságának vizsgálatát,

98


1. szám

- az igény elfogadásáról és megvalósításáról való viszszajelzést az igénylő számára, valamint - intézkedést a végrehajtás érdekében.

függő vonatindítással és vonatfogadással kapcsolatos igénybevételét (forgalomirányítás, a vonat közlekedési adatainak rögzítése).

a közlekedtetés szolgáltatás tartalmazza: - a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatnak vonatközlekedés (személyszállítás, árutovábbítás, vontatási szolgáltatás és vasúti pályahálózat működtetés) céljára a hozzáférésre jogosult részére történő rendelkezésére bocsátását, - a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak, valamint a jelző- és biztosítóberendezések használatának biztosítását, - a vonatközlekedés lebonyolítását a forgalomirányítás személyzetének, eszközeinek és információs rendszerének biztosításával, - a vasúti járművek közlekedtetéséhez szükséges adatok kezelését és továbbítását, (szükség esetén a rendkívüli küldemény továbbításához szükséges engedély kiadását, a küldemény regisztrálását, írásbeli ajánlat megküldését a hozzáférésre jogosultnak).

Megállási célú állomáshasználatot a vonat minden állomásán beleértve a kiinduló/végállomást is meg kell rendelni.

3.1.14.2 járulékos szolgáltatások A járulékos szolgáltatásokat a Pályavasút köteles biztosítani, a Vasúti társaságok viszont nem kötelesek igénybe venni. A járulékos szolgáltatások a következők : felsővezetéki rendszerek használata A szolgáltatás tartalmazza a felsővezeték és energiaellátó rendszerekhez való hozzáférést és azok használatát (villamos energia nélkül). Üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés A szolgáltatás tartalmazza az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférést és a hozzáféréshez szükséges forgalmi tevékenység ellátását. Az üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférést, mint szolgáltatást meg kell rendelni. személyszállító vonatok megállás célú állomáshasználata A szolgáltatás tartalmazza a Hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében A, B vonatkategóriába sorolt vonatok számára: - a személypályaudvarok, állomások és megállóhelyek – személyszállítás céljára igénybe vett, az alapszolgáltatásokban nem foglalt – pályahálózathoz, és egyéb létesítményeihez való hozzáférést és használatát, - utas-kiszolgáló építmények és létesítmények, utasterek, utas-tájékoztató eszközök és berendezések használatát, - állomási valamint ahol a műszaki és egyéb feltételek adottak a megállóhelyi, megálló-rakodóhelyi utastájékoztatást - az állomási forgalmi tevékenységét, megállással össze-

személyszállító- és szerelvényvonatok kiinduló / végállomás használata A szolgáltatás tartalmazza a Hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében A, B, C vonatkategóriába sorolt vonatok számára: - a személyszállító vonatok összeállításához, tolatásához és szétrendezéséhez kapcsolódó pályahálózathoz való hozzáférést, - az állomási forgalmi tevékenység vonatindítással, vonatfogadással és tolatással kapcsolatos igénybevételét, (zárt egységben fordulás kivételével) - a személyszállító vonatok előfűtéséhez, előhűtéséhez, víztöltéséhez, zártrendszerű WC ürítéséhez szükséges pályavasúti telepített berendezésekhez való hozzáférést és azok használatát (energia és víz biztosítása nélkül), - a menetokmány és mellékleteinek kezelésével kapcsolatos pályavasúti tevékenység végzését. A szolgáltatás nem tartalmazza az előírt vonat-összeállítás szerint a személyszállító vonatok összeállítását, szétrendezését, a vonatban a kocsik cseréjét, valamint tárolás céljára kijelölt vágányokra/ról való beállítását, kihúzását, továbbá a vonatkiszolgáló létesítményekhez (előfűtés, előhűtés, víz, szennyvíz hálózat) való tolatást, szükség esetén személyzet, ill. tolatómozdony biztosítását sem. tehervonat induló/célállomás használat A szolgáltatás tartalmazza a Hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében D vonatkategóriába sorolt vonatok számára: - az állomáshoz tartozó vasúti pályákhoz és létesítményekhez árutovábbítás (tehervonati közlekedés-tolatás) céljából történő hozzáférést (a vonat és a ki/besorozott kocsik által igénybevett vágányok és a hozzá tartozó technikai és műszaki berendezések), - hozzáférés biztosítását a rakodási célra kijelölt vágányokhoz, nyílt hozzáférésű csatlakozó- és összekötő vasúti pályához, a nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályahálózathoz és átrakó vágányokhoz, rakterületekhez, az áruforgalmi terminálokhoz történő eljutást biztosító vágányokhoz, - az állomási forgalmi tevékenység vonatindítással, vonatfogadással és tolatással kapcsolatos igénybevételét, (forgalomirányítás, a vonat közlekedési adatainak rögzítése) - az elegyrendezési tevékenységhez szükséges vágányokhoz való hozzáférést, valamint ezekhez a vágányokhoz tartozó berendezések, jelző- és biztosító berendezések, vágány fékek, féksaruk használatát,

1. szám


- a menetokmány és mellékleteinek kezelésével kapcsolatos pályavasúti tevékenység végzését - hozzáférést a technikai és műszaki berendezésekhez kiszolgálás céljából, - hozzáféréshez szükséges forgalmi tevékenység ellátását. tehervonatok közbenső állomás használata A szolgáltatás tartalmazza a Hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében D vonatkategóriába sorolt vonatok számára: Közbenső állomásokon történő: - az állomáshoz tartozó vasúti pályákhoz, létesítményekhez árutovábbítás (tehervonati közlekedés, tolatás, vontatójármű- csere, vontatójármű körbejárás, fordulás, jármű ki- vagy besorozás) céljából történő hozzáférést, - hozzáférés biztosítását a rakodási célra kijelölt vágányokhoz, nyílt hozzáférésű csatlakozó- és összekötő vasúti pályához, a nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályahálózathoz és átrakó vágányokhoz, rakterületekhez, az áruforgalmi terminálokhoz történő eljutást biztosító vágányokhoz, továbbá - hozzáférést a technikai és műszaki berendezésekhez kiszolgálás céljából, - a hozzáféréshez szükséges forgalmi tevékenység ellátását, - az állomási forgalomirányítási tevékenység vonatindítással, vonatfogadással és tolatással kapcsolatos igénybevételét (forgalomirányítás, a vonat közlekedési adatainak rögzítése), - a menetokmány és mellékleteinek kezelésével kapcsolatos pályavasúti tevékenység végzését. nem személy-, nem szerelvény- és nem tehervonatok állomás használata A szolgáltatás tartalmazza a Hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletben E, F vonatkategóriába sorolt vonatok kiindulási-, végállomási- és közbensőállomási használatát és az ahhoz kapcsolódóan: - a szükséges forgalmi tevékenység ellátását, - az állomáshoz tartozó vasúti pálya és létesítményeihez való hozzáférést (a vonat és a ki/besorozott járművek által igénybevett vágányt és a hozzá tartozó technikai és műszaki berendezések, beleértve az elegyrendezési létesítményeket is), - a menetokmány és mellékleteinek külön utasításban szabályozott kezelését. rendező pályaudvarokhoz való hozzáférés: A rendező pályaudvarokhoz való hozzáférést az állomás használati szolgáltatások tartalmazzák. Vonatképző létesítményekhez való hozzáférés: A vonatképző létesítményekhez való hozzáférést az állomáshasználati szolgáltatások tartalmazzák.

99

járműtárolás A szolgáltatás tartalmazza: - a hozzáférésre jogosult által közlekedtetett vasúti járművek 24 órát meghaladó tárolását. Az érintett vasúti járművek őrzéséről és felügyeletéről a hozzáférésre jogosult köteles gondoskodni. A hozzáférésre jogosult a 24 óra lejárta előtt köteles jelezni a tárolási igényt. Nem minősülnek járműtárolásnak az alábbi esetek: - be- vagy kirakodásra váró teherkocsik 120 órát meg nem haladó tartózkodása; - személykocsik kiinduló/végállomáson 120 órát meg nem haladó tartózkodása, - baleset, rendkívüli események miatt várakozó kocsik, - pályahálózat működtetéséhez igénybevett járművek tárolása. Vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - üzemképes vasúti járműmérleg biztosítását, - a hozzáférésre jogosult tömeg megállapítást végző alkalmazottjának (megbízottjának) mérlegházba való bejutásának biztosítását, - a vasúti jármű tömegének – a hozzáférésre jogosult által történő – megállapítása melletti felügyeletet. A pályahálózat-működtetők a HÜSZ-ben meghirdetett helyeken és időben biztosítják a szolgáltatás igénybevételét. A vasúti járművek mérlegelése során az alábbiakat kell a valóságnak megfelelően a tömeg megállapítást végzőnek a mérlegnaplóba előjegyezni: - a vasúti jármű pályaszámát, - teljes mért tömegét, - a vasúti jármű tengelyeinek számát, - a vasúti jármű terhelési határát, - a vasúti járművön feliratozott önsúlyát. szolgálat megszakítás, szolgálat-szüneteltetés felfüggesztése A szolgálat megszakítás, szolgálat-szüneteltetés felfüggesztése szolgáltatás tartalmazza a 3. sz. mellékletében meghirdetett helyeken és időpontokra vonatkozóan a pályavasúti forgalmi személyzet biztosítását. Az informatikai rendszerekben történő folyamatok időigényessége miatt a további vonatkésések elkerülése, a magasabb szolgáltatási színvonal érvényesülése, valamint az állomási technológiák és vonali zavartatások minél kisebb mértékű zavartatása érdekében, vonatokat a szolgáltatás megrendelésének késedelme miatt feltartóztatni tilos. Amennyiben a szolgáltatás megrendelésének szükségessége olyan időben merül fel, hogy a megrendelést az annak benyújtására vonatkozó határidőkorlát miatt csak késedelmesen tudja a Vasúti társaság megtenni, akkor a „késedelmesen” (jellemzően menetvonalhoz nem kötött) benyújtott megrendelés is elfogadható. Ilyenkor a Vasúti társaságtól a területi főüzemirányítóhoz szóban

100


beérkező szolgáltatásigény jelzésére a szolgáltatást el kell végezni, de a területi főüzemirányító köteles felhívni a Vasúti társaság figyelmét a szükséges megrendelés pótlására. A területi főüzemirányító az ilyen szóbeli szolgáltatásigény jelzésről az illetékes tervezőirányítót köteles értesíteni, aki köteles intézkedni arra vonatkozóan, hogy a Vasúti társaság a „késedelmes” megrendelést benyújtsa, továbbá köteles ellenőrizni a szolgáltatás naplózását. Az ilyen szolgáltatás teljesítését visszamenőlegesen a tényleges végrehajtás idejének megfelelően kell naplózni. Késedelmes megrendelés abban az esetben lehetséges, ha a meghirdetett szolgálati helyet illetően a szolgáltatás teljesítése előreláthatólag 2 órán belül válik szükségessé. A vonat késésével kapcsolatos felelősséget a FOR00 alrendszerben rögzítettek figyelembevételével kell megállapítani. 3.1.14.3 kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatásokat a Pályavasút köteles biztosítani, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat meghirdette, a Vasúti társaságok viszont nem kötelesek igénybe venni. Azon kiegészítő szolgáltatások esetében ahol rendelkezésre állási idő nem kerül meghirdetésre a Pályavasút a szükséges erőforrások rendelkezésre állása esetén nyújtja a szolgáltatást. A kiegészítő szolgáltatások a következők: Vontatási villamos energia biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - hozzáférésre jogosultak számára a vontatási villamos energia magánvezetéken keresztül történő továbbadását. Vontatási felhasználású üzemanyag biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - vontatási felhasználású üzemanyag biztosítását. Az üzemanyag vételező helyek nyitva tartását és a vételezhető üzemanyag megnevezését a 4. számú melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. területén üzemanyagot, csak az általa üzemeltetett helyeken lévő vasúti üzemanyagtöltő állomásokon lehet vételezni. Víztöltéshez használt víz biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - víztöltéshez, vízvételezéshez felhasznált víz biztosítását. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés jelenleg nem nyújt ilyen szolgáltatást. nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált villamos energia biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - a hozzáférésre jogosult által nem vontatási célra felhasznált villamos energia (előfűtés, előhűtés) magánvezetéken keresztül történő továbbadását.

1. szám

tolatószemélyzet biztosítása A szolgáltatás tartalmazza: - a pályavasúti tolatószemélyzet biztosítását a tolatási tevékenységhez az 1. számú mellékletben meghirdetett szolgálati helyeken és üzemidőben illetve 1. számú mellékleten kívüli szolgálati helyeken és/vagy üzemidőn kívül, amennyiben a pályahálózat-működtető oldalán a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. Tolatószemélyzet biztosítása szolgáltatásnak minősül a járműkapcsolás, útátjáró fedezése, jármű vonatba történő be-, ill. vonatból történő kisorozása, vonatösszeállítás, szétrendezés, finomrendezés illetve minden olyan állomási tevékenység, amely a pályahálózat-működtető által biztosított tolatásvezető és/vagy kocsirendező (illetve ilyen feladatkörben eljáró más pályavasúti személyzet) közreműködésével kerül végrehajtásra függetlenül a tolatással érintett vonat vonatkategóriájától. Adott tolatási művelet elvégzéséhez szükséges minimális tolatószemélyzeti létszámról az érintett állomás Állomási Végrehajtási Utasítása vagy a Vonali Végrehajtási Utasítás rendelkezik. A Pályavasút a tolatószemélyzet biztosítása szolgáltatást csak abban az esetben nyújtja, ha a minimálisan szükséges tolatószemélyzeti létszámot a hozzáférésre jogosult megrendelte és a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. Vontatójármű biztosítása tolatás céljából A szolgáltatás tartalmazza: - vontatójármű biztosítását tolatás céljából, - a vontatójárművet kezelő mozdonyszemélyzet biztosítását. A pályahálózat-működtető vontatójárművet kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott szolgálati helyeken és üzemidőkben biztosít. Pályahálózat-működtető által biztosított vontatójármű pályavasúti tolatószemélyzet biztosítása nélkül nem igényelhető. Vontatójármű biztosítása tolatás céljából szolgáltatásnak minősül járművek átállítása, állomási vagy állomásból kiágazó saját célú vasúti pályahálózat átadási pontjához történő járműkiszolgálás, jármű vonatba történő be- illetve vonatból történő kisorozása, vonatösszeállítás, szétrendezés, finomrendezés illetve minden olyan állomási tevékenység, amely a pályahálózat-működtető által biztosított vontatójármű közreműködésével kerül végrehajtásra. saját tolatás Vasúti társaság nem a Pályavasút által biztosított vontatójárművel és nem a Pályavasút által biztosított tolatószemélyzettel végzi a tolatást. A Pályavasút a forgalmi tevékenységen kívül más erőforrást nem biztosít. Saját tolatásnak minősülnek a következő esetek: a) a Vasúti társaságok által saját rendelkezésük alatt álló tolatószemélyzettel és tolatómozdonnyal vagy tolatást

1. szám


101

végző vontatómozdonnyal végzett tolatási tevékenység (pl.: vonat- összeállítás, szétrendezés, átállítás); b) a Vasúti társaságok által biztosított saját rendelkezésű tolatómozdonnyal vagy tolatást végző vontatómozdonynyal, de saját vagy pályavasúti rendelkezés alatt álló tolatószemélyzet igénybevétele nélkül végzett tolatási tevékenység (gépkörbejárás, vontatójármű kapcsolást megelőző/ követő géprájárás/lejárás, vontatási telephelyre átállás, stb.) amennyiben ezen műveletek tolatószemélyzet igénybe vétele nélkül lehetségesek.

tengelyátszerelés A szolgáltatás tartalmazza: - nyomtávváltás miatt járművek forgóvázainak átcserélését, - járművek forgóváz csere utáni műszaki vizsgálatát.

Abban az esetben - a) pont-, ha az érintett szolgálati helyre hatályos Állomási Végrehajtási Utasítás (ÁVU) a tolatási tevékenységhez tolatószemélyzet közreműködését kötelezővé teszi, úgy a HÜSZ 2.8. fejezete szerinti követelményeknek (O.1. sz. vizsga, ÁVU-ból tett helyismereti vizsga stb.) kell megfelelnie a Vasúti társaság tolatószemélyzetének.

A Pályavasút jelenleg nem nyújt a Vtv.-ben felsorolt mellékszolgáltatást . 3.1.14.5 Egyéb nyújtható szolgáltatások

Abban az esetben - b) pont- ha az érintett szolgálati helyre hatályos Állomási Végrehajtási Utasítás (ÁVU) a tolatási tevékenységhez a tolatószemélyzet igénybe vételét nem teszi kötelezővé (pl. gépkörbejáráshoz, vontatási telephely megközelítéséhez vagy elhagyásához, átálláshoz, szerelvényre járáshoz vagy annak elhagyásához szükséges vontatójármű mozgások), azaz a saját tolatáshoz a Pályavasút csak a közreműködést biztosítja, és a tolatás tolatószemélyzet nélkül végrehajtható, akkor nem követelhető meg a Vasúti társaságtól a HÜSZ szabályozása szerinti személyzet rendelkezésre állása, illetve a vizsgák megléte. rendkívüli küldemény, veszélyes áru továbbítása, próbavonat, ro-la vonat közlekedtetése A szolgáltatást a közlekedtetés szolgáltatás foglalja magába. külső vonatfelvétel A szolgáltatás tartalmazza: - az induló vonatnál a vonatterhelési kimutatás (VTK) elkészítéséhez szükséges adatok felvételét, - az adatoknak a pályahálózat-működtető információs rendszerébe való átadását rögzítés céljából, - féksúly-számítás elvégzését, valamint a zárjelző tárcsa kezelését A pályahálózat-működtető a szolgáltatást abban az esetben nyújtja, amennyiben a pályahálózat-működtető oldalán a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. pályavasúti személyzet biztosítása mérlegeléshez A szolgáltatás tartalmazza: - A HÜSZ mellékletében meghirdetett szolgálati helyeken és üzemidőben a vasúti járművek mérlegelésének elvégzését.

forgóváz használat A szolgáltatás a forgóváz igénybevételét tartalmazza. 3.1.14.4 Mellékszolgáltatások

A Pályavasút által nyújtható egyéb szolgáltatások igénybevételének feltételeit a Pályavasút és a Vasúti társaság a hálózat-hozzáférési szerződésben rögzíti . pályavasúti személyzet eseti biztosítása A szolgáltatás tartalma: - A szolgáltatás a pályavasúti személyzet eseti biztosítását jelenti a különböző vasúti tevékenységek elvégzéséhez, - A szolgáltatás tartalmazza nem forgalmi tevékenységhez és a rendkívüli küldeményekkel nem összefüggő pályavasúti személyzet eseti biztosítását. fékpróba szolgáltatás A Vasúti társaságnak nyújtott fékpróba szolgáltatás részletes leírását az E2. sz. Fékutasítás III. fejezetének 3.1-es pontja tartalmazza. Nem minősül fékpróba szolgáltatásnak az éves vagy éves pótlólagos menetvonallal együttesen megrendelt, csomóponti kiszolgáló vonatokhoz (Kt) kapcsolódó, a vonattal utazó vonali tolatásvezető által, az adott vonatra elvégzett fékpróba, illetve laikus kocsi vizsgálat. oktatás, vizsgáztatás A szolgáltatás tartalmazza az oktatási, vizsgáztatási szolgáltatások nyújtását. Az egyszerre oktatott létszám maximum 10 fő, az egyszerre vizsgáztatott létszám maximum 5 fő. Értékesítési tevékenység A szolgáltatás tartalmazza a Pályavasút személyzete által végzett menetjegy értékesítést a meghatározott szolgálati helyeken. számadópénztári tevékenység A szolgáltatás tartalma az értékesítési tevékenység során eladott menetjegyek és ezen keresztül a megrendelő számára keletkezett bevételek számadó pénztári tevékenységének elvégzése.

102


záhonyi határforgalommal összefüggő szolgáltatások A határforgalommal összefüggő, a különböző nyomtávok közötti átjárhatóság hiányából eredően szükségessé váló szolgáltatások, így a) vasúti teherkocsik műszaki átadás-átvétele a PGV hatálya alá tartozó határforgalmakban továbbá a kölcsönös teherkocsi használatából eredő tartozások és követelések le-, és elszámolásának elvégzése a többi PGV szerződő féllel, b) áruátvétel-átadás a PGV hatálya alá tartozó határforgalmakban árukra/üres teherkocsikra vonatkozó átadási-átvételi tevékenység (Eperjeske rendező-pályaudvar), valamint c) vontatást segítő egyéb szolgáltatás a PGV hatálya alá tartozó határforgalomban vontatási tevékenység közvetítésére (Eperjeske országhatár – Eperjeske rendező-pályaudvar között). szolgálati menetrend kézbesítése A szolgáltatás tartalmazza a Hozzáférésre jogosult menetrenddel kiutalt menetvonalaihoz tartozó szolgálati menetrendek kézbesítését. a rendkívüli küldemény esetén a közlekedés során felmerült különleges teljesítések A szolgáltatás tartalmazza a rendkívüli küldemény továbbítása során felmerült különleges teljesítéseket. próbavonatok közlekedtetése szolgáltatás A próbavonatok közlekedtetése a vasúti berendezéseket vagy kocsit tekintve különös nehézséget okozhat, ezért a továbbítás csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedélyezhető. A próbavonatokkal kapcsolatos szabályozást a pályahálózat működtető adja ki (F2. sz. Forgalmi Utasítás 29-es függeléke). A szolgáltatás tartalmazza: - A vonat közlekedése során alkalmazandó különleges szabályozást valamint a közlekedtetés során felmerült különleges teljesítéseket. kereskedelmi adatrögzítés a zaIr rendszerben szolgáltatás A szolgáltatás tartalmazza: - A Záhonyi Automatizált Információs Rendszerben (továbbiakban ZAIR), Záhony körzetben, a vasútüzemi folyamatok meghatározott pontjain keletkező, a Vasúti társaságok érdekkörébe tartozó adatok rögzítését, a Pályavasút munkavállalói által. nemzetközi személykocsik határállomási rendszerében (nszhr) való adatrögzítés A szolgáltatás tartalmazza a külön igénylésben felsorolt szolgálati helyeken és mennyiségben a Határőrség által szolgáltatott utasmennyiség és személykocsi adatok Pályavasúti személyzet általi történő rögzítését az NSZHR (Nemzetközi Személyvonati Határállomási Rendszer)

1. szám

illetve a HHR (Helyi Határállomási Rendszer) informatikai rendszerekben, valamint személykocsi átadás kimutatás készítését, díj ellenében. zárjelző tárcsa kezelése Az F.1. sz. Jelzési Utasítás 7.2.2.2. pontjában előírt Vasúti társasági tevékenység elvégzése. fuvarokmány kézbesítése A fuvarokmányok átvétele érkező vonatoknál és írásban történő átadása a Vasúti társaság részére, valamint a fuvarokmányok írásban történő átvétele a Vasúti társaságtól és átadása induló vonatokra. A szolgáltatás tartalmazza a vonatterhelési kimutatás átadását/átvételét is. A fuvarokmányok átvétele a Vasúti társaság ügyfelétől és írásban történő átadása a Vasúti társaság részre, valamint fuvarokmányok írásban történő átvétele a Vasúti társaságtól és átadása a Vasúti társaság ügyfelének. A fuvarokmányok átvétele érkező vonatoknál és közvetlen átadása induló vonatokra. A szolgáltatás tartalmazza az érkező vonat vonatterhelési kimutatásának átvételét, és átadását a Vasúti társaság részére, valamint az induló vonat vonatterhelési kimutatásának átadását a vontatójárműre. Vasúti kocsik lezárása A Vasúti társaság által rendelkezésre bocsátott, írásban átvett kocsizárakkal a vasúti kocsik valamint a kocsik ponyváinak talajszinttől legfeljebb 2 m magasságban elhelyezett zárható szerkezeti nyílásainak lezárása, a Vasúti társaság nevében és felelősségére. A Vasúti társaság a tolatási kiíráson közli a vasúti kocsi és a kocsira felhelyezendő kocsizárak sorszámát. A kocsizárak felhelyezésének módjáról a Vasúti társaság esetről esetre ad tájékoztatást. A kocsizárak átvételének, átadásának részletes feltételeit a Felek a kapcsolódási pontokra vonatkozó megállapodásban szabályozzák. Vasúti kocsik bárcázása A megrakott kocsiknak a Vasúti társaság által átadott, az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 12. sz. Függelék szerinti bárcákkal történő ellátása. A Vasúti társaság a megrendelésben közli a vasúti kocsi számát és a bárcázásnál alkalmazandó bárca megnevezését, valamit átadja az elhelyezendő bárcákat. közreműködés hatósági vonatvizsgálatnál A hatósági vonatvizsgálat során a hatóság által kijelölt vasúti kocsik és intermodális fuvarozási egységek (rakott/üres) ajtóinak kinyitása, beleértve a kocsizár levételét is, majd a szemle után az ajtók becsukása. A hatóság által kiállított jegyzőkönyv átvétele, és a levett zárakkal együtt történő átadása a Vasúti társaság részére.

1. szám


Vasúti kocsizárak ellenőrzése, pótlása A vasúti kocsik és a kombinált fuvarozási egységek talajszinttől legfeljebb 2 m magasságban elhelyezett zárható szerkezeti nyílásainak valamint a kocsik ponyváinak kocsizárral történt ellátásának ellenőrzése. A szolgáltatás magába foglalja a zárás teljességének,az előző mondatban említett feltételre való figyelemmel - és helyességének (a zár nem nyitható, nincs mellé zárva, nem manipulált, nem sérült) ellenőrzését, és a hiányzó, vagy helytelen zárásnál a zárak pótlását. A szolgáltatás részletes feltételeit a Felek a kapcsolódási pontokra vonatkozó megállapodásban szabályozzák. Egyéb a pályavasút által nyújtott szolgáltatások Az egyéb pályavasúti szolgáltatásokhoz – beleértve a Pályavasút tevékenységi körébe nem tartozó szolgáltatásokat is – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, Ügyfélkapcsolat és Értékesítés (továbbiakban: Ügyfélkapcsolat és Értékesítés) nyújt segítséget. nettó tolatási idő Tiszta (nettó) tolatási időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a tolatáshoz (külön utasításban rögzített) ténylegesen felhasználásra került. Részletes rendelkezéseket az utasítás 4.5 pontja, ill. számításához iránymutatást az Utasítás 5. sz. melléklete tartalmaz. 3.1.15 Menetvonal A vasúti pályahálózat-kapacitásnak az a része, amely egy adott időszakban egy vonat két pont között történő közlekedtetéséhez szükséges (a menetvonal vonatközlekedés szempontjából egy vonatot jelent, de forgalomtechnikailag több vonatszámban is történhet a leközlekedtetés). A menetvonal kizárólag a menetvonal kiutalásban meghatározott azon időszakra vonatkozik, amely a vonat két pont közötti leközlekedtetéséhez szükséges. Ennek megfelelően bármilyen változtatás, amely a menetvonal útvonal- és időadataiban, a menetvonallal egyidejűleg megrendelt szolgáltatásokban a menetvonal út és időadataira kihatóan valamint a menetvonal kiutalás részét képező a HÜSZ 4.3-2. számú mellékletben felsorolt A, B, C, D, E, F vonatkategóriákra vonatkozó alapadatokban történik, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a menetvonal lemondását és új – a változtatott paramétereknek megfelelő – menetvonal megrendelését teszi szükségessé. A vonat - indulásának késése esetén - a Vasúti társaság kérésére legfeljebb 24 órás időtartamon belül az eredetileg kiutalt menetvonal alapján is elindítható és a kiutalt menetvonal szerinti útvonalon leközlekedtethető, amennyiben a forgalmi körülmények ezt lehetővé teszik. Nem személyszállító vonat az eredetileg kiutalt menetvonal alapján — legfeljebb 24 órával korábban — a tervezett indulás előtt is leközlekedtethető, amennyiben a menetvonal tulajdonos készre jelentette, és a forgalmi

103

körülmények ezt lehetővé teszik. A korábban közlekedő vonat nem hátráltathatja a menetrend szerint közlekedő vonatokat, amíg az eredeti menetrendjéhez képest korábban közlekedik. Vonatprioritás szempontjából valamennyi menetrend szerint közlekedő vonat elsőbbséget élvez. A vonatok korábbi közlekedtetéséhez a menetvonal tulajdonos vállalkozó vasúti társaság kifejezett rendelkezése, vagy jóváhagyása szükséges. 3.1.16 Üzemi vonat A MÁV Zrt. által működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől. 3.1.17 kapella A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet menetvonal igénylő informatikai rendszere, amely az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellék szolgáltatások igénylésének, megrendelésének, elbírálásának, kiutalásának illetve nyilvántartásának eszköze. 3.1.18 tervező-irányító A Pályavasút létszámába tartozó, a pályahálózat meghatározott területén (alapesetben Kelet-Magyarország, Nyugat-Magyarország megosztásban) a hatáskörébe utalt, a 4.3.3 pont szerinti szolgáltatási igények teljesíthetőségének vizsgálatával, valamint a vonatközlekedés operatív tervezésével, tervezés koordinálásával megbízott dolgozó. A tervező-irányítói tevékenység önálló tevékenységként (tervező-főirányító), illetve más irányítói tevékenység (forgalmi vonalirányító, területi főüzemirányító időszakos felhatalmazással) részeként is végezhető. 3.1.19 zárt egységben forduló vonat Személyszállításra kialakított önjáró vasúti szerelvény, amely egy vagy több motorkocsiból es hozzá kapcsolt személykocsiból áll, vagy olyan személyszállító vonat, melynél a vontatójármű az egyik viszonylatban hátul, a másikban elől működik, mindenféle megbontás nélkül. A fenti összeállítás szerinti vonat akkor tekinthető zárt egységben forduló vonatnak, ha az érkező és induló vágány megegyezik és az érkezés és indulás között a vonattal semmiféle tolatási műveletre nincs szükség, függetlenül a tolatási tevékenység típusától.

104


1. szám

3.2 fogalmak a pass2 rendszer alkalmazásában

3.2.6 Vonatesemény

3.2.1 pass2

Vonatesemény lehet: indulás, indulás visszavonás, lemondás, érkezés és rögzített esemény törlése. A rögzítendő vonatesemény mindig a menetrendtől és a vonatforgalmi tervben kapott feladattól függ. Menetrendtől eltérő eseményt (rendkívüli megállást, rendkívüli áthaladást) eltérő eseményként kell kezelni.

A Pályavasút „Pályahasználat Számlázási és Statisztikai” informatikai rendszere, amely az alábbi alrendszerekből épül fel:  Integrált Ügyfélkapcsolati alRendszer (IÜR)  Naplózó alrendszer (FOR00)  Pályahasználat számlázási és statisztikai alrendszer (Pass2) 3.2.2 IÜr Az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatásokra, továbbá a Pályavasút által meghirdetett szolgáltatásokra beérkezett igényeket, valamint a megrendelt szolgáltatásokat kezelő alrendszer. A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet által kiutalt alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások a Kapellából elektronikus úton érkeznek az IÜR-be. Az egyéb nyújtható szolgáltatásokat a Vasúti társaság közvetlenül az IÜR-ben rendeli meg. A Vasúti társaság valamennyi saját szolgáltatási igényét és megrendelését az alrendszerben meg tudja tekinteni. Az IÜR biztosítja a Pályavasút számára a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetnél igényelt szolgáltatások, továbbá az egyéb nyújtható szolgáltatások véleményezési, javaslatadási lehetőségét. Az IÜR a MÁV Zrt. normál és széles nyomtávú pályahálózatára vonatkozó és a menetvonalhoz nem kapcsolódó pályavasúti szolgáltatás megrendeléseket a FOR00 alrendszer felé továbbítja. 3.2.3 for00 A MÁV Zrt. normál és széles nyomtávolságú pályahálózatán megrendelt és teljesített pályavasúti szolgáltatások forgalmi-szolgáltatási tényadatainak rögzítését támogatja. (Az alrendszer szolgál a vonatközlekedés lebonyolításának informatikai támogatására is, mint pl. az Írásbeli rendelkezés előállítása.) 3.2.4 Állomás (szolgáltatási szempontból) Minden olyan nyílt hozzáférésű szolgálati hely, amelyen a Pályavasút pályavasúti szolgáltatásokat nyújtani köteles vagy nyújthat. 3.2.5 pályavasúti határpont Két pályahálózat-működtető által működtetett pályahálózat üzemeltetési határa. Pályavasúti határpontnak minősül minden vasúti országhatárpont is.

3.2.7 jelentőpont A MÁV Zrt. kezelésében lévő pályahálózat azon szolgálati helye, amelyre vonatkozóan a vonatok terv- és tényadatait megállapítják, illetve rögzítik. A vonatok közlekedési adatainak rögzítése a Jelentőpontokon (forgalomszabályozási helyek), azoknak a vonatútvonalon belüli sorrendjében történik. A Jelentőpontokon az adatokat tényleges adatrögzítéssel, másolásra felkínált, illetve más rendszertől származó adatkezeléssel kell rögzíteni. 3.2.8 Igény/megrendelés kezelési szint Azon pályavasúti szolgáltatások esetén, ahol a szolgáltatási igények véleményezésére, javaslattételére lehetőség van, illetőleg a megrendelt szolgáltatást naplózni kell a kompetenciáknak megfelelő szinteken. Ezek a következők: – hálózati szint (H), – területi szint (T), – csomóponti szint (C), – állomási szint (A). A Pályavasút Működési és Szervezeti Szabályzatával összhangban kell meghatározni az egyes szolgáltatások kezelésének PASS2 rendszerben is alkalmazandó szintjeit, amelyet a 1. sz. melléklet tartalmaz. 3.2.9 forgalmi szolgálat A vonatközlekedés előkészítésével, tervszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. Forgalmi tevékenységek a következők: a) a forgalmi szolgálat szervezése, irányítása, végzése és ellenőrzése, b) a hatályos előírások alapján menetrend készítése, c) személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása, d) a vonatok összeállítása, e) a vonatok forgalomba helyezése, f) a közlekedés szabályozása és lebonyolítása, g) a forgalmi zavarok megelőzése illetve megszüntetése.

1. szám


3.2.10 Valós idejű naplózás A FOR00 alrendszerben a vonatközlekedés naplózása valós idejűnek tekinthető, ha a naplózás a vonat következő állomásra várható érkezési időpontja előtt megtörténik. A naplózandó esemény időpontja és a rögzítés időpontja között legfeljebb 30 perc, szolgáltatások naplózása esetén a szolgáltatás teljesítése és a rögzítés időpontja között legfeljebb 60 perc telhet el. Rendkívüli üzemi körülmények esetén is törekedni kell a fenti naplózási idők betartására, azonban ilyenkor is elsődleges a menetrend szerinti közlekedés helyreállítása, illetve ezzel kapcsolatos forgalmi tevékenység. Azokon a szolgálati helyeken, ahol elsődlegesen FOR00 adatrögzítéssel megbízott dolgozó végzi a naplózást, a naplózási idők minden esetben betartandók.

105

menetrendszerű lebonyolítása figyelembe vételével kell elvégezni. A szolgáltatás naplózást a szolgáltatási tevékenység teljes vagy részleges elvégzése után legfeljebb egy órán belül el kell végezni.

Az IÜR kezelésének szabályait a pályavasúti szolgáltatások megrendelése, elbírálása tekintetében a 4.3 pont tartalmazza részletesen.

a for terminállal nem rendelkező szolgálati helyek for terminálos szolgálati helyhez való kijelölésének szempontjai: A Forgalmi Osztályok működési területükre vonatkozólag a következő elvek szerint kell, hogy biztosítsák a naplózási tevékenység végrehajtását: – A körzetek kijelölésénél a Forgalmi Csomópontok határain belül kell alapvetően a naplózási feladatokat ellátni. – A körzetek kijelölése lehetőleg essen egybe a technológiailag is összetartozó tevékenységi körzetekkel. – A FOR terminállal rendelkező helyeken a kezelésre kijelölt munkakörök leterheltségére is tekintettel kell lenni. – A FOR terminál nélküli szolgálati hely forgalmi és szolgáltatás naplózása lehetőleg egy szolgálati helyen történjen. – A FOR terminál nélküli szolgálati helyhez ki kell jelölni az elsődleges mellett a másodlagos FOR terminállal rendelkező munkahelyet is arra az esetre, ha az egyik munkahelyen a FOR terminál használhatatlan. – Adatgyűjtési technológiát kell kidolgozni arra az esetre is, ahol a FOR terminál nélküli szolgálati helyen a nap meghatározott időszakában nincs állandó személyzet.

4.2 naplózó alrendszer (for00)

4.2.2 operatív tervezésre vonatkozó előírások

4.2.1 Általános előírások

A vonatközlekedés alapját a Vasúti társaságok által a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezethez benyújtott menetvonal igénylések (éves, éves pótlólagos, évközi) alapján készített üzemi menetrend képezi. Az üzemi menetrendek minden menetrend módosításkor bekerülnek a rendszerbe, ezáltal az igénylést benyújtó Vasúti társaság és a Pályavasút is értesítést kap a kiutalt menetvonalról. Egy menetrendi időszakra, vagy annál rövidebb időre vonatkozóan a közlekedésre történő kijelölést, és a kijelölés módosítását a Forgalmi Főosztály adja ki.

3.2.11 for terminál Olyan számítógép, amelyen a PASS2 – IÜR és FOR00 alrendszer – funkciói működnek. A számítógépen más alkalmazás is lehet – engedéllyel – telepítve. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 Integrált Ügyfélkapcsolati alrendszer (IÜr)

Minden, naplózási joggal felruházott munkavállaló felelős az általa rögzített adatok helyességéért. A körzetesített állomás által bediktált adatokért, a FOR terminállal nem rendelkező szolgálati hely adatközlésre kötelezett munkavállalója felelős, a naplózási joggal felruházott munkavállaló a bediktált adatok helyes rögzítéséért felelős. a szolgáltatási igények végrehajtásában érintettek csak olyan pályavasúti szolgáltatási tevékenységet végezhetnek el és naplózhatnak a for00 alrendszerben, amelyre a rendszer útján utasítást kaptak. Amennyiben egy szolgáltatást erőforrás hiányában a végrehajtásban érintettek nem tudnak – a tervezett időben vagy a megrendelt igény célszerű végrehajtásának idejében – végrehajtani, úgy a szolgáltatást a megrendelés tényleges felmerülésének sorrendjében kell kielégíteni. A forgalmi naplózást a közlekedési esemény bekövetkezte után késedelem nélkül (3.2.10. pontban foglaltak szerint), azonban a közlekedésbiztonság és a forgalom

a MÁV zrt. pályahálózatán menetvonal megrendelés és a megrendelés alapján kiutalt menetrend nélkül vonatokat forgalomba helyezni, közlekedtetni (ideértve a határátmenetben közlekedő vonatokat is) - a pályát felszabadító segélyvonatok, segélymozdonyok és a tűzoltóvonatok kivételével - szigorúan tilos. a vonatforgalmi értesítéseket az f.2. sz. forgalmi utasítás 14. fejezetében előírtak alapján kell végezni, függetlenül a for00 felhasználói kézikönyv 4.2.4. „az operatív vonatforgalom tervezés folyamata, esetei” fejezetében a forgalmi vonalirányítókra meghatározottaktól.

106


A vonatforgalom operatív tervezését a továbbiakban is az F.3. sz. Utasítás 8. Fejezete alapján - a 3.1.19.-ben leírtak figyelembe vételével – kell végezni az alábbi kiegészítésekkel: Azon menetvonal kiutalásokhoz, melyekhez a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet nem határoz meg vonatszámot, a tervező-irányító (3.1.18) köteles vonatszámot rendelni az IÜR vagy FOR00 alrendszer erre szolgáló felületén. A vonatszám kiosztásánál a következőket kell figyelembe venni: - „Egy vonatazonosítót egy naptári napon kizárólag egy vasúttársaság, egy menetvonalán – vagy annak egy részén – szabad felhasználni.” („28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére.” Utasítás 3.2.14.), - egy menetvonalhoz egy vonatszámot kell rendelni a menetvonal teljes útvonalára, amennyiben erre a hatályos Menetrendi Utasítás 8. fejezetében („A vonatok számozása”) foglaltak betartásával lehetőség van. Ha a menetvonal több pályahálózat-működtető területét is érinti, a vonatszámok kiosztásánál a következők szerint kell eljárni: - A GYSEV Pályavasút területéről érkező és a MÁV Zrt. pályahálózatán végződő menetvonal esetében a GYSEV Zrt. tervező tevékenységet végző szervezetének egyeztetnie kell a MÁV Zrt. illetékes tervező-irányítójával, ezt követően a GYSEV Zrt. tervező tevékenységet végzője határozza meg a vonatszámot a vonat teljes útvonalára (a MÁV Zrt. területén is). - A MÁV Zrt. pályahálózatáról a GYSEV Zrt. pályahálózatára kilépő menetvonalak esetében az illetékes tervező-irányítónak egyeztetnie kell a GYSEV Zrt. tervezést végző szervezetének illetékesével, ezt követően a MÁV Zrt. illetékes tervező-irányítója határozza meg a vonatszámot a vonat teljes útvonalára (a GYSEV Zrt. területén is). - Ha a menetvonal a MÁV Zrt. illetve a GYSEV Zrt. hálózatát csak egy-egy szolgálati helyen érinti, annak a pályahálózatnak a tervezést végző szervezete határozza meg a vonatszámot, amelyik a menetvonal vonatának indító pályahálózat-működtetője. Az alkalmazandó vonatszámról – annak kiosztása előtt – a MÁV Zrt. és GYSEV Zrt. pályahálózat-működtetők tervezést végző illetékeseinek minden esetben egyeztetniük kell. - A GYSEV – MÁV (csak Hegyeshalom) – GYSEV viszonylatú menetvonalak számára a vonatszámokat minden esetben a GYSEV Zrt. tervezést végző illetékese határozza meg. A vonatszám kiosztást minden esetben meg kell előznie a MÁV Zrt. és GYSEV Zrt. tervezést végző illetékesei között történő egyeztetésnek. - Egyéb pályahálózat-működtetőkkel való határátmeneteknél minden esetben a MÁV Zrt. tervező-irányítói határozzák meg a vonatszámokat. - A vonatszámok kiosztásánál – a már felhasznált vonatszámokat figyelembe véve – törekedni kell a vállal-

1. szám

kozó vasúti társaságok által kért vonatszámok használatára, amennyiben az megfelel a Menetrendi Utasítás 8. fejezetében („A vonatok számozása”) foglaltaknak. Ha bármely ok miatt nem a vállalkozó vasúti társaság által kért vonatszámban történik meg a vonat tervezése, akkor erről a tervező-irányítónak értesítenie kell az érintett vállalkozó vasúti társaság kijelölt irányítási szervezetét, kapcsolattartóját. - Minden esetben annak a tervező-irányítónak kell a menetvonal teljes útvonalára a vonatszámot kiosztania, és (ha van) a menetvonalhoz rendelt szolgáltatások mindegyikére javaslatot adnia, amelynek területén van (a lefoglalt vonalakat figyelembe véve) a menetvonal első MÁV Zrt. szolgálati helye. A PASS2 rendszer (a vonalak lefoglalásának megfelelően) ennek figyelembe vételével rendeli a feladatokat az illetékes tervező-irányítóhoz. Menetvonalhoz nem kötött szolgáltatás esetében az a tervező-irányító köteles az igénylés minden javaslatadását elvégezni, amelynek illetékességi területén van (a lefoglalt vonalakat figyelembe véve) az időben a legkorábbi igényelt kezdési idejű szolgáltatás. A PASS2 rendszer (a vonalak lefoglalásának megfelelően) ennek figyelembe vételével rendeli a feladatokat az illetékes tervező-irányítóhoz. A vonatszámok kiosztását elsősorban a vasúttársaságok által benyújtott szolgáltatási igények javaslatadási folyamatában – az IÜR alrendszerben – kell elvégezni. Az IÜR alrendszer meghibásodását vagy egyéb okból bekövetkező használhatatlanságát a központi SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet részére be kell jelenteni és az erre szolgáló hibaelőjegyzési könyvben elő kell jegyezni. A központi SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet ilyenkor köteles a területi szintű forgalmi vonalirányítói és/vagy területi főirányítói jogosultsági szinthez beállítani a tervező-irányítói tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságot és ennek tényéről értesíteni a tervező-irányítókat. A tervező-irányítók az értesítés vétele után kötelesek területi szintre utalni a vonatszám kiosztási tevékenységet. A rendszer meghibásodásának elhárítása után a tervezési tevékenységet a lehető legrövidebb időn belül ismét a tervező-irányítókhoz kell rendelni. A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettől javaslatadásra és vonatszám kiosztásra érkező igényeket a tervező-irányítóknak folyamatosan figyelniük kell és a feladatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell végezniük. A pályát felszabadító, vagy pálya felszabadításához közlekedő segélyvonatok és segélymozdonyok esetében a menetvonal engedélyt a lehető legrövidebb időn belül meg kell kérni, de a közlekedtetést e menetvonal engedély hiánya miatt megtagadni tilos! A pályát felszaba-

1. szám


dító, vagy pálya felszabadításához közlekedő segélyvonatokat és segélymozdonyokat kiutalt menetvonal nélkül is le kell közlekedtetni, az adminisztratív hiányosságok nem befolyásolhatják az ilyen vonatok közlekedtetését! Ezen vonatok tervezését a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, és a valós közlekedési adatok alapján kell naplózni. Ezt a tervező-irányítók kötelesek kiemelten követni és támogatni. Az ilyen vonatok vonatszámáról és közlekedtetéséről – az operatív tervezés tekintetében – az érintett területi főüzemirányító az illetékes tervező főirányítóval köteles egyeztetni. 4.2.3 forgalmi naplózásra vonatkozó előírások FOR terminálok elsősorban olyan forgalomszabályozó szolgálati helyekre kerültek telepítésre, ahol rendszeresen szükségessé válik a közlekedő vonatokkal kapcsolatos események (vonatindítás, vonat-összeállítás, kocsi ki/besorozás, vonatkésés, mozdonycsere, mérlegelés, kiszolgálás stb.) rendszerben történő tényszerű rögzítése. A forgalmi naplózás során a FOR terminállal nem rendelkező Jelentőponton, vagy személyzet nélküli Jelentőponton történt, kötelezően naplózandó eseményt tényszerűen a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály által kijelölt FOR terminállal rendelkező Jelentőponton kell rögzíteni. Amennyiben FOR terminállal nem rendelkező Jelentőponton vagy személyzet nélküli Jelentőponton kötelezően naplózandó esemény nem történt, az adott Jelentőpontra vonatkozóan a Forgalmi napló párbeszédben naplózni nem kell, a rendszer a szükséges adatokat automatikusan rögzíti. A Jelentőpontokon – a vonat útvonala szerinti sorrendben – az adatokat tényleges adatrögzítéssel, másolásra felkínált, illetve más rendszertől származó adatkezeléssel kell rögzíteni. Kötelezően naplózandó események a következők.  a MÁV Zrt. pályahálózatára belépő vonatok esetében az első, MÁV Zrt. pályahálózatán lévő, állomás típusú Jelentőpontra történő érkezés, Jelentőpontról történő indulás, illetve a Jelentőponton való áthaladás.  a MÁV Zrt. pályahálózatáról kilépő vonatok esetében az utolsó, MÁV Zrt. pályahálózatán lévő, állomás típusú Jelentőpontra történő érkezés, Jelentőpontról történő indulás, illetve a Jelentőponton való áthaladás.  MÁV Zrt. pályahálózatán lévő, első állomás típusú Jelentőpontról történő indulás.  MÁV Zrt. pályahálózatán lévő, utolsó állomás típusú Jelentőpontra történő érkezés.  Vontatójármű, Rk, Rd be-, kisorozás.  Tervezettől eltérő vonatesemény (rendkívüli áthaladás, rendkívüli megállás, vonatindulás visszavonás, közlekedés közbeni lemondás, nem közlekedik tovább, busz indulás, elmaradt indulás, késés, vontatójármű, illetve személyzet nélküli vonat, amikor a vonat kiinduló,

107

vagy közbenső állomáson vontatójármű és/vagy személyzet hiányában várakozik.)  Minden olyan jelentőponti esemény, amelyhez az adott Jelentőpontra van szolgáltatás megrendelve, pl. vontatott jármű be-, kisorozás.  Mozdonyszemélyzet, illetve vonatkísérő személyzet csere.  Helytelen vágányra/vágányról történő közlekedés. FOR terminállal nem rendelkező, de személyzettel rendelkező Jelentőpontról, az ÁVU-ban és a 3. sz. mellékletben meghatározott munkavállaló, az ÁVU-ban meghatározott módon köteles jelenteni az adatrögzítéshez szükséges információkat az adatrögzítő szolgálati helyre. FOR terminállal nem rendelkező, személyzettel rendelkező szolgálati hely vezetője ÁVU-ban köteles szabályozni az adatrögzítő szolgálati helyre történő jelentéstétel módját. (Milyen munkakörben szolgálatot teljesítő munkavállaló, mikor, milyen módon, mely szolgálati helyre, milyen FOR00 adatrögzítéshez szükséges információkat köteles jelenteni, bizonylatolás módja stb.) Amennyiben személyzet nélküli szolgálati helyen, vagy nyíltvonalon a Forgalmi napló párbeszédben rögzítendő esemény történt, és az esemény rögzítésére kötelezett munkavállaló nem rendelkezik a megfelelő információkkal, tájékoztatást a forgalmi vonalirányítótól köteles kérni. Ha egy szolgálati helyen több FOR terminál működik, akkor ÁVU-ban kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat mely munkahelyen kell elvégezni. 4.2.3.1 Vonatközlekedés naplózása A Forgalmi napló párbeszédben valamennyi közlekedésre bevezetett vonat alapadatainak és naplózandó vonatesemény adatainak valósidejű rögzítése kötelező (3.2.10. pont). 4.2.3.2 zárt egységként közlekedő motorvonat alapadatainak rögzítése Amennyiben a motorvonat egy egységként közlekedik, a motorvonat pályaszámát kell vonó alkalmazású vontatójárműként rögzíteni, vontatott jármű adatot rögzíteni nem kell. Ha a motorvonat több egységként közlekedik, ebben az esetben a menetirány szerinti első egység pályaszámát kell vonó alkalmazású vontatójárműként rögzíteni, míg a többi egységet vontatott járműként kell rögzíteni, a hossz, és tömeg adatok megadásával. Naplózás: Két vagy több motorvonati egység összekapcsolva közlekedtetése esetén a menetirány szerinti első egységet vonó alkalmazású, a második és további egységeket vontatott járműként kell rögzíteni. Két Bz motorral közlekedő vonat esetén a menetirány szerinti első motort vonó alkalmazású vontatójármű-

108


ként, a második motort az összes többi járművel együtt vontatott járműként kell rögzíteni. Két, vagy több motorvonati egység adatainak rögzítésekor a vontatott járműként felvett vontatójárművek pályaszámait a „Megjegyzés” mezőben fel kell tüntetni. 4.2.3.3 zárt egységben forduló személyszállító vonatok rögzítése A zárt egységben forduló vonatok esetén a kiinduló/végállomás használati díj nem kerül felszámításra. A megfelelő elszámolás a „Zárt egység” kapcsoló kezelésétől függően történik. Személyszállító vonat célállomásra érkezésének naplózásakor, amennyiben az terv szerint zárt egységben az érkező vágányról fog fordulni, akkor meg kell adni a „Következő vonat” azonosítóját és be kell kapcsolni a „Zárt egység” kapcsolót. Személyszállító vonat kiinduló állomásáról történő indulásának naplózásakor a „Zárt egység” kapcsolót ki kell kapcsolni, ha az előző vonat mező ki van töltve és az előző vonatnál a „Zárt egység” kapcsolót bekapcsolták, de a szerelvénnyel bármilyen tolatás történt. 4.2.3.4 szIr-ben, zaIr-ban rögzített vonatfej, vontatójármű, rk, rd adatok, és vonatesemény adatok átadása a for00-nak A PASS2 rendszer bevezetésével a tehervonatok adatfelvétele továbbra is a SZIR-ben illetve a ZAIR-ban történik, a SZIR a vonatfelvétel befejezését követően a vonatfej, Rk, Rd, valamint a vonathoz felvett vontatójárművek adatait, és a rögzített vonatesemény adatokat átadja a FOR00 alrendszer Forgalmi napló párbeszédnek. Fontos, hogy a SZIR-ben a vonatfelvétel befejezése szabályosan történjen (F3 funkcióbillentyű használatával), a FOR00 alrendszerbe történő megfelelő adatátadás érdekében. A ZAIR a vonatfelvétel befejezését követően a vonatfej, Rk, Rd adatokat adja át a FOR00 alrendszer Forgalmi napló párbeszéd részére, vontatójármű, vonatesemény adatot nem ad át. Széles nyomtávon közlekedő vonatok esetében a vontatójármű -, vonatesemény adatokat csak a FOR00ban lehet rögzíteni. Amennyiben az adatok a FOR00 alrendszerbe átadódnak, a Forgalmi napló párbeszédben megjelennek. Ha a SZIR-ből átadott adatok helyesek, azokat módosítani nem kell, úgy a Forgalmi napló párbeszédben az adatokat külön rögzíteni nem kell. Ha a ZAIR-ból átadott fejadatok helyesek, azokat módosítani nem kell, úgy a Forgalmi napló párbeszédben a fejadatokat külön rögzíteni nem kell. Kiemelt figyelemmel kell kezelni a tényadatoknak megfelelő fejadat rögzítést. Amennyiben a kapcsolódó rendszerből (SZIR) átadott fejadat nem dolgozódott be a FOR00-ba, vagy nincs kapcsolódó rendszerből átadott fejadatot, akkor a megfelelő fejadatokat manuálisan rögzíteni kell a FOR00 Forgalmi napló párbeszédben.

1. szám

A FOR terminállal nem, de SZIR terminállal rendelkező állomásokon, az adatrögzítés során kiemelt figyelmet kell fordítani az időazonos adatrögzítésre. Amennyiben a vonat indulásáig a szükséges ki-, besorozási adatok rögzítése a SZIR-ben bármely ok miatt nem történt meg, a forgalmi szolgálattevő ennek tényét haladéktalanul jelenteni köteles a területileg illetékes SZIR és FOR funkcionális felügyeletnek. A SZIR és FOR felügyeleti munkatárs a körülmények figyelembe vételével dönt az adatrögzítés módjáról. A döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy emiatt vonatot megkésleltetni nem szabad, valamint arra, hogy a SZIR-ben a vonatát-, és vonat át-, és felvételi adatok rögzítése lehetőleg a következő, FOR00 Forgalmi naplóban történő adatrögzítés előtt történjen meg. A területileg illetékes SZIR és FOR funkcionális felügyeleti munkatárs döntéséről az érintett SZIR terminállal, illetve az érintett FOR terminállal ellátott szolgálati helyek, érintett munkavállalóit értesíteni köteles. Azokon a szolgálati helyeken ahol van SZIR terminál, de nincs FOR terminál, a szükséges adatokat a SZIRben kell rögzíteni. Kivételt képeznek ez alól a vonatok késési eseményeinek igazolásai. Ha a vonatesemény rögzítése során a vonat késésének igazolása válik szükségessé, a vonateseményt és a késés igazolását minden esetben a FOR00 rendszerben kell elvégezni . 4.2.3.5 for00-ban rögzített vontatójármű és vonatesemény adatok átadása a szIr-nek, a for00-ban rögzített vonatesemény adatok átadása a zaIr-nak Amennyiben a FOR00-ban rögzített vontatójármű és vonatesemény adatok a SZIR-ben átadódtak, ezeket az adatokat a SZIR-ben rögzíteni nem kell. Ha az adatok átadása a SZIR-be valamely hiba miatt nem sikerült, ebben az esetben az érintett SZIR terminállal rendelkező állomáson a SZIR terminált kezelő munkavállaló a szükséges adatokat a SZIR-ben külön köteles rögzíteni. Amennyiben a Forgalmi naplóban rögzített adatok a SZIR-ben nem adódnak át, az átadás meghiúsulásáról és hiba okáról a SZIR R722-723 SZIR jelentések és a FOR00 alrendszer kezelői felületén megjelenő SZIR hibaüzenetek adnak tájékoztatást. A ZAIR-ban vonatesemény adatot rögzíteni nem lehet, az érintett vonatok esetében a FOR00-ban rögzített vonatesemény adatok automatikusan átadásra kerülnek a ZAIR részére. 4.2.3.6 szIr terminál kezelése az országhatáron kívül eső üzemváltó állomásokon (Štúrovo, curtici, hodoš) Kilépő vonat esetén, a FOR00-ban a MÁV Zrt. pályahálózatán lévő utolsó állomás típusú Jelentőpontról való indulás esemény rögzítését követően a menetrendből számolt időadattal, automatikusan megtörténik a kilépő

1. szám


vonat érkeztetése az országhatáron kívüli üzemváltó állomásra. A vonat kilépési eseményének rögzítése a SZIR-ben történik. Belépő vonat esetén, az országhatáron kívüli üzemváltó állomáson a belépés esemény és az üzemváltó állomásról történő indulás esemény rögzítése a SZIR-ben történik. 4.2.3.7 a vontatójármű nélküli illetve személyzet nélküli vonatok naplózásának szabályai Ha a vonat útvonalának bármely szolgálati helyén – ideértve az első indulási szolgálati helyet is – nincsen szolgálatképes vontatójármű a vonatra sorozva a vonat szolgálati helyről a menetrendben tervezett indulási időpontjáig vagy a szolgálati helyre történt érkezésétől számított 60 percet meghaladó ideig és emiatt a vonat nem tud közlekedni, a vonatot vontatójármű nélküli vonatként kell megjelölni a Forgalmi napló erre szolgáló felületének értelemszerű kitöltésével. Ha a vonat útvonalának bármely szolgálati helyén – ideértve az első indulási szolgálati helyet is – nem áll rendelkezésre a vonat továbbításához szükséges szolgálatképes vonatszemélyzet a vonat szolgálati helyről a menetrendben tervezett indulási időpontjáig vagy a szolgálati helyre történt érkezésétől számított 60 percet meghaladó ideig és emiatt a vonat nem tud közlekedni, a vonatot személyzet nélküli vonatként kell megjelölni a Forgalmi napló erre szolgáló felületének értelemszerű kitöltésével (vonatszemélyzet: F.2. Forgalmi Utasítás 1.2.136. pont). 4.2.3.8 Vontatójárművek pályaszámának rögzítési előírásai a) A vasúti társaságoktól a helyi adatszolgáltatás alkalmával a vontatójárművek hosszanti oldalára feliratozott teljes pályaszámot kell kérni és azt bejegyezni az informatikai rendszerbe, valamint azokra a nyomtatványokra, ahol a vontatójármű pályaszámát be kell írni. b) Pályahálózatunkon továbbra is előfordulnak olyan vontatójárművek, amelyek pályaszáma eltér a nemzetközi előírásoktól, ezért ezekben az esetekben a rögzítésre kerülő pályaszámot a következő formában kell értelmezni és a számítógépes rendszerekbe a következő tagolással kell beírni. - Ha a vontatójármű hosszanti oldalán csak számjegyek vannak és azok száma 12 számjegynél kevesebb, akkor az adatbeviteli mező sorozat-sorszám-ellenőrző szám tagolásának megfelelően kell bevinni az adatokat. - Ha a vontatójármű hosszanti oldalán a pályaszám betűvel kezdődik, akkor az adatbeviteli mezőbe az eddigi gyakorlat szerint kell bevinni az adatokat. Egyes vontatójárművek oldalfalán a jármű gyári megnevezése is előfordul (pl. ES 64 F4-092), amely láthatóan eltér pályaszámozási rendszertől. Ezeket nem szabad alkalmazni, előjegyezni.

109

c) A vasúti társaságok által előzetesen megadott vontatójármű pályaszámok és a naplózáshoz szükséges adatokat a SZIR és PASS2 rendszer nyilvántartja, a vontatójármű adatbeviteli párbeszédek ellenőrzik a számok helyességét, illetve segítik a helyes pályaszám kiválasztását. Azok a vontatójárművek, amelyek kizárólag a határ-, illetve csatlakozóforgalomban közlekednek (határállomás és a szomszédos országhatár vagy pályavasúti határpont között), nincsenek a számítógépes rendszerekben nyilvántartva. Az előző eseten túlmenően, amennyiben a vontatójármű pályaszámát az említett informatikai rendszerek nem ismerik fel, akkor azonnal a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyeletet fel kell hívni telefonon az eset bejelentésére és intézkedésük szerint kell eljárni. 4.2.4 írásbeli rendelkezéshez kapcsolódó szabályok Az Írásbeli rendelkezés párbeszéd azzal a céllal készült, hogy az Írásbeli rendelkezések előállítását egységes, keresési funkciókkal bővített szövegszerkesztő alkalmazással támogassa. Írásbeli rendelkezés előállítását támogató számítógépes alkalmazásként valamennyi FOR terminállal ellátott szolgálati helyen a FOR00 alrendszer Írásbeli rendelkezés párbeszédét kell használni a korábbi különféle alkalmazások helyett és az alkalmazás szabályait figyelembe véve a helyi technológiai sajátosságokat az ÁVU 2.66 pontjában kell leszabályozni. 4.2.4.1 írásbeli rendelkezés tőlapok megőrzése Amennyiben az Írásbeli rendelkezés kinyomtatása a szabványos méretű, három példányos 917-350 tételszámú „Írásbeli rendelkezés” leporellóra történik, a kézbesített rendelkezések tőlapját 1-99-ig külön borítékban az F.2. Forgalmi Utasításban meghatározott ideig meg kell őrizni. A borítékra rá kell írni: „Írásbeli rendelkezés”, a tételszámot, az 1. sorszámú rendelkezés kiállításának dátumát („Megkezdve:……..”), és a 99. sorszámú rendelkezés kiállításának dátumát („Befejezve: ……….”) . 4.2.4.2 írásbeli rendelkezés kiállítása előre nem tervezhető esetekben Amennyiben az Írásbeli rendelkezés párbeszéddel a vonat részére előre elkészítették az Írásbeli rendelkezést, az előre nem tervezett nehézményekről (pl. kijárati jelző használhatatlan) a vonatok személyzete - a további késések elkerülése érdekében - a hagyományos Írásbeli rendelkezés tömbön kézírással is értesíthető.

110


4.2.5 szolgáltatás naplózására vonatkozó különleges szabályok Szolgáltatások naplózása csak megrendelés alapján lehetséges. A FOR terminállal rendelkező szolgálati hely személyzete a vonatok tervezését követően a körzetéhez kijelölt, FOR terminál nélküli személyzettel ellátott szolgálati helyekkel az ÁVU-ban szabályozottaknak megfelelően közölni köteles a megrendelt szolgáltatásokat. A vonathoz közvetlen nem kapcsolható szolgáltatásokról az ÁVU-ban szabályozott módon kötelesek értesíteni a FOR terminállal nem rendelkező szolgálati helyeket. A FOR terminállal nem rendelkező szolgálati helyek a vonathoz kapcsolódó, illetve a vonathoz közvetlen nem kapcsolható szolgáltatásokról az ÁVU-ban szabályozott módon kötelesek érdeklődni a részükre kijelölt for géppel rendelkező szolgálati helytől. a teljesítést követően az elvégzett szolgáltatás adatait az ÁVu-ban szabályozott módon kötelesek jelenteni. A FOR terminál nélküli, személyzettel ellátott szolgálati helyen “Szolgáltatás megrendelések előjegyzése, teljesítések naplózása“ könyvet kell vezetni a 4. sz. mellékletben meghatározottak szerint. A személyzet nélküli szolgálati helyekre vonatkozóan a megrendelt szolgáltatások teljesítésének rögzítésével kapcsolatosan – a Vasúti társaságok és a Pályavasút kötelezettségeinek figyelembe vételével – a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály az érintett vonalra készített Vonali Végrehajtási Utasításban a „SZIR-el kapcsolatos feladatok” előírásainak megfelelően a FOR-ral kapcsolatos feladatot is köteles szabályozni. 4.3 pályavasúti szolgáltatások megrendelése, elbírálása, naplózása 4.3.1 a szolgáltatások szabályai

kezelésének

általános

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiutalt menetvonal és/vagy szolgáltatás érvényes hálózat-hozzáférési szerződés nélkül nem vehető igénybe. A meghirdetett alapszolgáltatások, járulékos szolgáltatások, kiegészítő és mellék szolgáltatások igénybevételének feltételei, a szolgáltatásnyújtás paraméterei (pl. hely, idő) és díjai tekintetében a Pályavasút köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a vasúti pályakapacitáselosztó szervezettel. A Pályavasút által nyújtott szolgáltatások módosítási javaslatait (szabályozás, szolgáltatás jellemzői stb.) a szolgálati út betartásával az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés részére kell megküldeni. Az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés intézkedik a módosító javaslatok HÜSZ-ben, HHFSZ-ben történő átvezetéséről. A HÜSZ-ben és a HHFSZ-ben történt változtatásokról az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés haladéktalanul tájékoztatja az érintetteket „Szolgáltatási Értesítő” formá-

1. szám

jában, amelyet – a vonatkozó mellékletekkel együtt – ezen utasítás 2. sz. mellékletében meghatározott szempontok alapján kell szükség szerint kiadni. A Szolgáltatási Értesítőt az adatokban történt változtatás esetén a Pályavasúti Üzemeltetés irányítási szervezeteinek vezetői, az Üzemirányító Központ vezetője, valamint minden Pályavasúti Területi Központvezető megkapja, akik illetékességi körükben a szolgáltatásigények véleményezési, javaslattételi és naplózási folyamatban részt vevő munkatársakat soron kívül értesíteni kötelesek. A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet – Pályavasúttal történt megállapodás értelmében- a hozzá beérkezett szolgáltatásigényeket a kiutalás előtt véleményezésre megküldi a Pályavasút részére. A Pályavasút a pályahálózatot érintő pályavasúti szolgáltatások igénybevételének lehetőségével kapcsolatos esetleges előzetes megkereséseket 00:00 órától 24:00 óráig fogadja, és a megkeresés beérkezését követően 2 órán belül előzetesen tájékoztatja a Vasúti társaságot az igénybevétel lehetőségéről. Amennyiben a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet munkatársa pályavasúti véleményezésre továbbadta a szolgáltatásokat tartalmazó igényt, a Pályavasúttal megállapodott javaslattételi határidő lejárta előtt azt az igényt elbírálásra nem veheti vissza, nem állíthatja át a szolgáltatásteljesítési állapotot a vasúti pályakapacitáselosztó szervezet informatikai rendszerében. A szolgáltatási igények kezelésében, véleményezésében/javaslattételében érintettek csak a meghirdetett szolgáltatások ügyében járhatnak el. Amennyiben a szolgáltatási igény a feltételek vizsgálata (ezen utasítás 4.3.4 pontjában minden egyes szolgáltatásnál a „V:” jel mellé írva) szerint nem teljesíthető, az IÜR alrendszerben ennek megfelelően kell bejegyezni a véleményt és a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé továbbítani a pályavasúti javaslatot. Ugyanez az elv alkalmazandó a mellék- és egyéb nyújtható szolgáltatások esetén is, amelyekkel kapcsolatos nem teljesíthetőséget az IÜR alrendszeren keresztül közölni kell az érintett vasúti társasággal. A szolgáltatás teljesíthetőségének elbírálása során a tervező-irányítói feladatot ellátó munkavállalók nem használhatják a „véleményre tovább”-ítás funkciót. A döntést a rendelkezésre álló információk alapján, szükség esetén közvetlenül a végrehajtás helyéről beszerzett információk alapján kell meghozni, és a javaslatadást megtenni. Amennyiben a szolgáltatás elvégzésének személyi vagy technikai feltételei nem adottak, vagy a javaslatadást végző munkavállaló erről megnyugtató módon nem tud meggyőződni a rendszerben a szolgáltatás teljesítését – a Megjegyzés rovatba írt megfelelő indoklás mellett – el kell utasítani. Amennyiben a megállapodott javaslattételi határidő lejártát követően nem érkezik pályavasúti javaslat a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé, akkor ez automatikusan azt jelenti, hogy a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet munkatársa dönt az igény kiutalásáról.

1. szám


4.3.2 szolgáltatások kezelése rendkívüli helyzetekben A vasúti pályahálózatot (ideiglenesen) használhatatlanná tevő veszélyhelyzet esetén a Pálya-vasút az érdekelteket köteles értesíteni, és a kiutalt menetvonalakat (és a veszélyhelyzettel összefüggésben megrendelt érintett szolgáltatásokat) visszavonhatja a normál üzemi körülmények helyreállításához szükséges időtartamra. A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet erre az időszakra az igénylő kérelmére a rendelkezésre álló kapacitás terhére más menetvonalat ajánl fel. A vontató és/vagy vontatott járművek szolgálatképtelenségéről a Pályavasút és a Vasúti társaság köteles értesíteni egymás operatív irányító szolgálatát. Az értesítést annak a félnek kell megtennie, akinek az esemény először tudomására jut. A Pályavasút a forgalom zavartatásának elhárítása érdekében jogosult bármely Vasúti társaság rendelkezésre álló vontatójárművének felhasználásával a pálya felszabadítására intézkedni, és a legközelebbi olyan helyre továbbítani a vontatójárművet (vonatot), illetve a vontatott járművet, ahol az a forgalom menetrendszerű és biztonságos lebonyolítását nem akadályozza. A Pályavasút kérésére a Vasúti társaságok kötelesek térítés ellenében rendelkezésre bocsátani a normál üzemi körülmény mielőbbi visszaállításához a legmegfelelőbbnek ítélt eszközöket. Más Vasúti társaság vontatójárműve (ellenkező rendelkezés hiányában) csak a szomszéd állomásra, vagy az első alkalmas állomásra történő továbbítás idejére vehető igénybe. Amennyiben a továbbítás nem a szomszédos állomásra, hanem azon túli első alkalmas állomásig történik, a szükséges üzemi célú menetvonalat a Pályavasútnak kell megigényelni. Az igénybe vett vontatójármű visszajuttatásához is a Pályavasútnak kell a szükséges üzemi célú menetvonalat megigényelnie. A normál üzemi körülmény mielőbbi visszaállításához szükséges - nem a pályavasúti műszaki diszpécser szolgálatok hatáskörébe tartozó - üzemi célú menetvonaligényléseket a Pályavasút területileg illetékes üzemirányító szervezetének kell benyújtania a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a KAPELLA rendszer kezelésével. A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet az igényelt üzemi vonat számára üzemi célú menetvonalat utal ki, amelyhez az üzemirányító szervezet köteles soron kívül vonatszámot rendelni az üzemi vonat leközlekedtetése érdekében. Az eljárás részletes szabályait a P-468/2011.sz. Üzemi vonatok megrendelésének eljárásrendje infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás tartalmazza. A Pályavasút a biztonságos vonatközlekedés lebonyolítása, valamint a Vasúti társaság szolgáltatási szintjének támogatása érdekében a Vasúti társaság rendkívüli kérésére elvégzi a vontató és/vagy vontatott járművek vonatból történő kisorozását, amennyiben azok nem felelnek meg az előírásoknak. A közlekedés biztonságát

111

veszélyeztető járművek rendkívüli kisorozására a Pályavasút jogosult Vasúti társasági megrendelés nélkül is intézkedni a Vasúti társaság operatív vonatforgalmi ügyekben illetékesének tájékoztatása mellett. A Pályavasút operatív vonatforgalmi ügyekben illetékese a rendkívüli helyzetben tett intézkedéseit köteles telefonon a Vasúti társaság operatív vonatforgalmi ügyekben illetékesével közölni, és egyidejűleg azt a rendkívüli események adminisztrációjára használt pályavasúti informatikai rendszerében rögzíteni, amely a Vasúti társaságokkal szemben felmerülő követelés alapbizonylatául szolgál. Közölni kell a Vasúti társasággal a szolgálatképtelen vontató- és/vagy vontatott jármű pályáról történt elszállításának tényét, valamint a vontatóés/vagy vontatott jármű helyét. Amennyiben a rendkívüli események adminisztrációjára használt pályavasúti informatikai rendszerbe bejegyzést követő 24 órán belül a Vasúti társaság írásban nem jelzi észrevételét, akkor az elvégzett teljesítmények kapcsán felmerült indokolt és igazolt költségeket a Pályavasút a Vasúti társasággal megtérítteti. segélyvonatok (segélymenetek) megrendelése A segélyvonatok megrendelése a Pályavasút illetékes szakmai diszpécser szolgálatának feladata. A segélyvonatok közlekedtetéséhez szükséges paramétereket (menetvonalak viszonylata, darabszáma, közlekedő járművek darab száma stb.) a helyszínen tartózkodó Kárhely Parancsnok döntése alapján a Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító a területi főüzemirányítóval egyetértésben közli a Pályavasút illetékes szakmai diszpécser szolgálatával aki(k), a tények ismeretében benyújtja(ák) a szükséges üzemi célú menetvonal igény(eke)t.

112


4.3.3 az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások Az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos előírásoknál alkalmazott rövidítések, jelölések – M: igénylés feltételei, szabályai. – V: pályavasúti véleményezés/javaslattétel során vizsgálandó tényezők. – N: naplózás szabályai. 4.3.3.1 alapszolgáltatások 4.3.3.1.1 Menetvonal biztosítás M: Vasúti társaságok csak a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet menetvonal igénylő informatikai rend-

1. szám

szerében (jelenleg: Kapella) igényelhetnek és rendelhetnek meg menetvonalat (ennek üzemképtelensége esetén külön menetvonal-igénylő űrlapon). V: A menetvonalak, illetve a hozzájuk kiszerkesztett menetrendek véleményezése elsődlegesen a Forgalmi Főosztály Technológiai Osztály feladata. A vonat igényelt menetvonalon történő leközlekedtethetőség vizsgálata során egyidejűleg ellenőrizni kell a menetvonal paramétereit és forgalom lebonyolítási szempontból vizsgálni kell az infrastruktúra működtetéséhez rendelkezésre álló erőforrásokat. n: A kiutalt menetvonal tényleges felhasználásának naplózását jelenti. Az adott menetvonalhoz rendelt első vonat indulási eseményének forgalmi naplózásával kell megtenni.

1. szám


4.3.3.1.2 közlekedtetés M: Külön igényelni és megrendelni nem kell, a menetvonal kiutaláshoz tartozó útvonalból származtatott adat. V: n: Adott menetvonalhoz tartozó vonat(ok) érkezési és indulási eseményeinek forgalmi naplózásával kell megtenni. 4.3.3.2 járulékos szolgáltatások 4.3.3.2.1 felsővezetéki rendszerek használata M: Külön igényelni és megrendelni nem kell (a menetvonal megrendelésben megadott vontatójármű vontatási neme alapján a rendszer automatikusan kezeli). V: n: A vontatási nem és a pályaadatok alapján származtatott adat. A forgalmi naplózó alrendszer által ismert vontatójármű sorozat (szabványos vontató jármű) vontatási nemét a számítógépes rendszer ismeri, nem szabványos vontatójármű esetén a vontatási nemet naplózni kell a forgalmi naplózásban. A forgalmi naplóban a vonatot továbbító valamennyi vontatójármű pályaszámát naplózni kell.

113

forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni. 4.3.3.2.5 tehervonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében d vonatkategóriába sorolt vonatok – induló/célállomás használata M: A kiutalt menetvonalnak a MÁV Zrt. hálózata szempontjából automatikusan megrendeltnek tekintendő. V: n: A közlekedési tényadatokból származtatott adat. A forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni. 4.3.3.2.6 tehervonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében d vonatkategóriába sorolt vonatok – közbenső állomáshasználata

M: Az igénylésben és a megrendelésben az adott szolgálati helyre szerepeltetni kell. V: n: Ezt a szolgáltatást nem kell naplózni.

M: Megrendeltnek tekintendő minden olyan esetben, ha a szolgálati helyre a menetvonal-igénylésben szerepel „Tartózkodás/szolgáltatás”. V: n: Az állomási szolgáltatás igénybe vétele alapján származtatott adat. A forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni. Abban az esetben, ha valamely okból a Vasúti társaság részéről utólagosan tartózkodási igény merül fel - a vonat kiindulási állomásáról történő elindulása után-akkor a vonat rendkívüli érkezését/indulását a FOR00-ban a szabályoknak megfelelően kell naplózni. A megrendelt, de a megrendelő kérésére el nem végzett szolgáltatást (rendkívüli áthaladás) a FOR00-ban az eltérő esemény okának megjelölésével rögzíteni kell.

4.3.3.2.3 személyszállító vonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében a, B vonatkategóriába sorolt vonatok – megállási célú állomáshasználata

4.3.3.2.7 nem személy-, nem szerelvény- és nem tehervonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében E,f vonatkategóriába sorolt vonatok – kiinduló- és végállomás használata

M: A menetvonal-igényléssel együtt nyújtja be a Vasúti társaság. A kiutalt menetvonalnak a MÁV Zrt. hálózata szempontjából kiinduló állomáson/végállomáson automatikusan megrendeltnek tekintendő. V: n: A közlekedési tényadatokból származtatott adat. A forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni.

M: A kiutalt menetvonalnak a MÁV Zrt. hálózata szempontjából első és utolsó állomásán automatikusan megrendeltnek tekintendő. V: n: A közlekedési tényadatokból származtatott adat. A forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni.

4.3.3.2.2 Üzemanyag vételező helyekhez való hozzáférés

4.3.3.2.4 személyszállító és szerelvény vonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében a,B,c vonatkategóriába sorolt vonatok – kiinduló/végállomás használata M: A menetvonal-igényléssel együtt nyújtja be a Vasúti társaság. V: n: A közlekedési tényadatokból származtatott adat. A

4.3.3.2.8 nem személy-, nem szerelvény- és nem tehervonatok – a hálózati Üzletszabályzat 4.3-2 számú mellékletében E,f vonatkategóriába sorolt vonatok – közbenső állomás használata M: Megrendeltnek tekintendő olyan szolgálati helyen ahol a „Tartózkodás/szolgáltatás” –t igényeltek. A szolgálati helynek a menetrendben vagy a menettervben szerepelnie kell. V: -

114


1. szám

n: A közlekedési tényadatokból származtatott adat. A forgalmi naplóba a vonat indulási/érkezési eseményt kell naplózni. A megrendelt, de a megrendelő kérésére el nem végzett szolgáltatást (rendkívüli áthaladás) a FOR00-ban az eltérő esemény okának megjelölésével rögzíteni kell.

A HÜSZ 3.8.5.2 sz. melléklet tartalmazza a MÁV Zrt. üzemeltetésű vasúti járműmérlegek hatályos felsorolásának elérhetőségét.

4.3.3.2.9 járműtárolás

M: A HÜSZ 5.3.8.2 sz. melléklet tartalmazza a forgalom-szabályozási szempontból osztott munkaidővel érintett szolgálati helyek és időszakok hatályos felsorolásának elérhetőségét. A szolgáltatási igény menetvonal igénylése nélkül is benyújtható. Vonat késése esetén a Szolgálat megszakítás felfüggesztésre, a területileg illetékes forgalmi vonalirányítónak vagy a területi főirányítónak fel kell venni a kapcsolatot a Vasúti társaság operatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartójával és tisztázni kell operatív módon a szolgáltatás igénylésének a szükségességét. Amennyiben az a Vasúti társaságnak szükséges, akkor a szolgáltatási igényt soron kívül meg kell rendeltetni. Amennyiben a szolgálat megszakítás felfüggesztését az állomásokon több Vasúti társaság is szeretné igénybe venni, minden Vasúti társaságnak külön-külön meg kell rendelnie a „Szolgálat megszakítás felfüggesztése” szolgáltatást. V: A szolgálat megszakítás és a szolgálat szünetelés felfüggesztése forgalomszabályozási szempontból a szolgálat megszakításra meghirdetett szolgálati helyeken és időben lehetséges. Szolgálat szünetelés felfüggesztése szolgáltatás megrendelése esetén a forgalomszabályozásban résztvevő személyzet eseti megrendelésével együtt teljesíthető. n: A vonat közlekedését a forgalmi naplóba, a szolgálat szünetelés szolgáltatás esetében az igénybevett létszámot és az igénybevétel időtartamát, de minimum a mindenkor érvényben lévő napi munkaidő/fő-t kell a szolgáltatásnaplóba rögzíteni. Szolgálat megszakítás felfüggesztése esetében, ha a szolgáltatás igénybevételét követően 4 óra összefüggő szolgálat megszakítás nem biztosítható, akkor a teljes időtartamát kell a szolgáltatás naplózásakor rögzíteni.

M: A szolgáltatást meg kell igényelni és meg kell rendelni, azonban megrendelés hiányában a HÜSZ-ben előírt határidő (24 óra) letelte után automatikusan megrendeltnek minősül a jelen utasítás 3.1.14.2. pontjában szabályozottak kivételével. Csak menetvonal-igénylés nélkül lehet igényelni és megrendelni. A tárolt járművekre a tárolási idő alatt érkezhet tolatási igény azzal a céllal, hogy a kijelölt járművek vagy a szolgálati helyen belül más célú felhasználásra vannak rendelve (pl.: karbantartó műhelybe továbbítás), vagy más szolgálati helyre kell továbbítani. A kijelölt járművek tekintetében a tolatással véget ér a járműtárolás. Azok a járművek, amelyek a tolatásban érintettek voltak, azonban más célú felhasználásra nem lettek kijelölve a Vasúti társaság részéről, a járműtárolás ideje folyamatos. V: Járműtárolás megrendelése esetén (időpont alapján) ellenőrizni kell, hogy a tárolási célra kijelölt vágányra való tolatáshoz szükséges tolatási szolgáltatások valamelyike megrendelésre került-e, ha a megrendelés időpontjában a tárolandó jármű még nem a tárolási helyen tartózkodik. Ellenőrizni kell, hogy a szolgálati helyen az igényelt tárolás teljes időtartamára van-e tárolási célra kijelölt, vagy alkalmas vágány és azokon elegendő szabad kapacitás. Ha a szolgálati hely az HÜSZ 5.4.4 mellékletben nem szerepel, vagy a járműtárolási igény (tárolás lejárta) üzemidőn kívülre esik és a Vasúti társaság nem „Saját tolatást” igényelt, ellenőrizni kell, hogy a „Tolatószemélyzet biztosítása”, szolgáltatás megrendelésre került-e. n: A szolgáltatást naplózni nem kell. A szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza a menetvonalhoz, megrendeléshez nem köthető, bizonylaton megrendelt szolgáltatások szabályai szerint. 4.3.3.2.10 Vasúti járműmérleghez való hozzáférés M: Az igénylésben és a megrendelésben az adott szolgálati helyre szerepeltetni kell. V: Ellenőrizni kell, hogy a vasúti járműmérleg üzemképesen rendelkezésre áll-e, és a járműmérleg használatához szükséges tolatási szolgáltatások valamelyikét a Vasúti társaság megigényelte-e. n: A vasúti járműmérleg hozzáféréshez szolgáltatás esetében a mérlegelt járművek db számát naplózni kell, és az ehhez kapcsolódó tolatási szolgáltatásokat is.

4.3.3.2.11 szolgálat megszakítás, szolgálat szünetelés felfüggesztése

4.3.3.3 kiegészítő szolgáltatások 4.3.3.3.1 Vontatási villamos energia biztosítása M: Külön igényelni és megrendelni nem kell. V: n: A forgalmi naplózás vontatójármű vontatási neméből származó adat. 4.3.3.3.2 Vontatási felhasználású üzemanyag biztosítása M: Külön meg kell igényelni és meg kell rendelni. V: Ellenőrizni kell, hogy amennyiben szükséges a tolatási szolgáltatást a Vasúti társaság megigényelte-e.

1. szám


n: Ezt a szolgáltatást nem kell naplózni, de az üzemanyagtöltő helyhez való hozzáférés során a tolatási szolgáltatást naplózni kell. A HÜSZ 3.8.4 sz. melléklet tartalmazza az üzemanyagtöltő helyek és a kiszolgálási idők hatályos felsorolásának elérhetőségét. 4.3.3.3.3 tolatószemélyzet biztosítása M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről igényelhető a Kapella rendszerben. V: Vizsgálni kell, hogy a Pályavasút részéről a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. n: A szolgáltatás végrehajtását naplózni kell. A teljesítést követően a szolgáltatás biztosításához igénybevett létszámot valamint tolatószemélyzet biztosítási időként a tényleges időt kell naplózni, amit az adott tolatás igénybevett. 4.3.3.3.4 Vontatójármű biztosítása tolatás céljából M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről igényelhető a Kapella rendszerben. V: A Pályavasút vontatójárművet tolatás céljából kizárólag meghatározott szolgálati helyeken és üzemidőben biztosít. A kimutatás elérhetőségét az HÜSZ 5.4.4 sz. melléklet tartalmazza. A Pályavasút a „Vontatójármű biztosítása tolatás céljából” szolgáltatást csak abban az esetben nyújtja, ha a hozzáférésre jogosult a „Tolatószemélyzet biztosítása” szolgáltatást is megrendelte. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. Vontatójármű biztosítási időként azt a tényleges igénybevételi időt kell naplózni, amit az adott tolatás igénybevett. 4.3.3.3.5 saját tolatás M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről igényelhető a Kapella rendszerben. Igényelhető és megrendelhető menetvonal-igénylés nélkül is. V: A „Tartózkodás/szolgáltatás” információ, illetve a szolgáltatás megnevezése szükséges a szolgáltatási igény pályavasúti véleményezése során. Amennyiben az állomás technológiájába a szolgáltatások elvégzésére tervezett tartózkodási idő nem elegendő vagy a szükséges vágánykapacitás dokumentáltan nem áll rendelkezésre úgy ezekben az esetekben a szolgáltatási igényt a szolgáltatás véleményezése során el kell utasítani és a szöveges indoklásban külön jelezni kell. n: A szolgáltatás végrehajtását naplózni kell. A tényleges tolatási időt kell naplózni, amit az adott tolatás igénybevett.

115

4.3.3.3.6 rendkívüli küldemény, veszélyes áru továbbítása, próbavonat, ro-la vonat közlekedtetése M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről igényelhető a Kapella rendszerben V: n: A szolgáltatás végrehajtását naplózni nem kell. 4.3.3.3.7 pályavasúti személyzet biztosítása mérlegeléshez M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről igényelhető a Kapella rendszerben V: Vizsgálni kell, hogy a Pályavasút részéről a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.3.3.3.8 külső vonatfelvétel M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről a Kapella rendszerben igényelhető. V: Ellenőrizni kell, hogy a vonat adatfelvevői tevékenység elvégzésére az alkalmas személyzet rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását követően a szolgáltatás nyújtásához igénybevett létszámot és az igénybevétel időtartamát naplózni kell. 4.3.3.3.9 tengely átszerelés M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről a Kapella rendszerben igényelhető. V: n: A szolgáltatás végrehajtását a ZAIR alapú adatszolgáltatás alapján a járművek db számát naplózni kell, mely szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza. 4.3.3.3.10 forgóváz használat M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről a Kapella rendszerben igényelhető. V: n: A szolgáltatás végrehajtását a ZAIR alapú adatszolgáltatás alapján az igénybevett forgóváz órát naplózni kell, A szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza. 4.3.3.3.11 a vállalakozó vasúti társaság által nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált villamos energia biztosítása M: A szolgáltatás a Vasúti társaság részéről a Kapella rendszerben igényelhető. Igényelhető és megrendelhető menetvonal-igénylés nélkül is.

116


V: Ellenőrizni kell, hogy amennyiben szükséges a tolatási szolgáltatást a Vasúti társaság megigényelte-e. n: A szolgáltatás naplózása központilag történik, de az előfűtő, előhűtő helyhez való hozzáférés során a tolatási szolgáltatást naplózni kell. 4.3.3.3.12 a vállalakozó vasúti társaság által nem vontatási célra (előfűtéshez, előhűtéshez) felhasznált üzemanyag biztosítása M: Külön meg kell igényelni és meg kell rendelni. V: Ellenőrizni kell, hogy amennyiben szükséges a tolatási szolgáltatást a Vasúti társaság megigényelte-e. n: Ezt a szolgáltatást nem kell naplózni, de az üzemanyagtöltő helyhez való hozzáférés során a tolatási szolgáltatást naplózni kell. A HÜSZ 3.8.4 sz. melléklet tartalmazza az üzemanyagtöltő helyek és a kiszolgálási idők hatályos felsorolásának elérhetőségét. 4.3.3.4 Mellékszolgáltatások A Pályavasút jelenleg nem nyújt a Vtv. szerint mellékszolgáltatást. 4.3.3.5 pályavasút által nyújtható egyéb szolgáltatások 4.3.3.5.1 pályavasúti személyzet eseti biztosítása M: A Pályavasút a beérkezett igények teljesíthetőségét megvizsgálja, és az igénylés beérkezésétől számított 2 órán belül választ ad (elfogadja vagy elutasítja). Az igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút a Vasúti társaság részére az IÜR rendszerben árajánlatot ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő árajánlat adás nem minősül a szolgáltatás megrendelésének. A pályavasúti személyzet eseti biztosítását a Pályavasút által adott ajánlat alapján az IÜR-ben kell megrendelni. V: Ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatás nyújtására az alkalmas pályavasúti személyzet rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását követően a szolgáltatás nyújtásához igénybevett létszámot és az igénybevétel időtartamát naplózni kell. 4.3.3.5.2 fékpróba szolgáltatás M: A szolgáltatás igényeket az IÜR alrendszerben kell benyújtani. A Pályavasút a beérkezett igények teljesíthetőségét megvizsgálja, és az igénylés beérkezésétől számított 2 órán belül választ ad (elfogadja vagy elutasítja). Az igénylés elfogadása esetén a szolgáltatást mindkét fél megrendeltnek tekinti. V: Vizsgálni kell, hogy az igénylésben foglalt vonat fékpróbája nem okozza-e más vonat, vagy korábban kiutalt szolgáltatás megkésleltetését,valamint a szolgáltatás nyújtásához a személyzet rendelkezésre állását.

1. szám

n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően az elvégzett fékpróbák darabszámát naplózni kell. 4.3.3.5.3 oktatás, vizsgáztatás M: Az oktatás, vizsgáztatás szolgáltatás keretén belül a Pályavasút a honlapján meghirdetett oktatási, vizsgáztatási szolgáltatásokat nyújtja. A szolgáltatást az IÜRben kell a Vasúti társaságnak igényelni, és a Pályavasút a beérkezett igények teljesíthetőségét megvizsgálja, és az igénylés beérkezésétől számított 2 órán belül választ ad (elfogadja vagy elutasítja). Az igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatot ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás nem minősül a szolgáltatás megrendelésének. V: Ellenőrizni kell, hogy az oktatási vizsgáztatási szolgáltatás nyújtására az alkalmas személyzet rendelkezésre áll-e. n: Az oktatás az oktatási naplóba kerül bejegyzésre, ezért az oktatási napló másolatát havonta, a tárgyhónapot követő hónap ötödikéig a napló másolatot be kell küldeni a területi értékesítési munkatársnak meg kell küldeni, aki ez alapján naplózza a FOR00 naplózó alrendszerben. A vizsgáztatásról vizsgajegyzőkönyv készül, amely alapján havonta kell a FOR00 naplózó alrendszerben naplózni a tárgyhónapot követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi értékesítési munkatársnak. Az ÁVU helyi ismereti vizsga az oktatási naplóba kerül bejegyzésre, ezért az oktatási napló alapján kell naplózni. A felügyelet alatti szolgálat végzése esetén a szolgálati hely jelentkezési könyve alapján a tárgyhónapot követő hónap ötödikéig a területi értékesítési munkatársnak kell a FOR00 alrendszerben naplózni. A „A Pályavasút által nyújtható Egyéb szolgáltatások” tartalmazza az oktatással/vizsgáztatással kapcsolatos információk elérhetőségét. 4.3.3.5.4 Értékesítési tevékenység M: A Vasúti társaság a Pályavasúttal történt megállapodásnak megfelelően rögzíti az igényt az IÜR-ben. Az értékesítési tevékenység szolgáltatást a Pályavasúttal történt megállapodásnak megfelelően az IÜR-ben kell megrendelni. V: n: Havonta kell naplózni a Pályavasút és a Vasúti társaság közötti megállapodás alapján. A szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza 4.3.3.5.5 számadópénztári tevékenység M: A Vasúti társaság a Pályavasúttal történt megállapodásnak megfelelően rögzíti az igényt az IÜR-ben. Az értékesítési tevékenység szolgáltatást a Pályavasúttal

1. szám


történt megállapodásnak megfelelően az IÜR-ben kell megrendelni. V: n: Havonta kell naplózni a Pályavasút és a Vasúti társaság közötti megállapodás alapján. A szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza 4.3.3.5.6 záhonyi határforgalommal összefüggő szolgáltatás A szolgáltatások igénybevételéhez külön szerződést kell kötni a MÁV Zrt-vel. A szerződéssel kapcsolatos megkeresést a következő címen lehet megtenni: MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 4.3.3.5.7 szolgálati menetrend kézbesítése szolgáltatás M: A szolgálati menetrend kézbesítése szolgáltatás a Pályavasúttal történt megállapodásnak megfelelően az IÜR-ben rendelhető meg. V: Vizsgálni kell, hogy a Menetrendi Utasításban a Vasúti társaság felvan-e sorolva. n: A szolgáltatást naplózni nem kell. A szolgáltatás díját havonta egy összegben, a megrendelés tartalma alapján számolja el a Pályavasút. 4.3.3.5.8 a rendkívüli küldemény esetén a közlekedtetés során felmerült különleges teljesítések M: A Vasúti társaság a rendkívüli küldemény engedélyezési kérelme alapján rendeli meg és a Pályavasút a kiadott engedély szerint bírálja el. V: A „A Pályavasút által nyújtható Egyéb szolgáltatásokban”.foglaltak szerint kell megvizsgálni a szolgáltatás teljesíthetőségét. n: A szolgáltatást naplózni nem kell. A szolgáltatás díját havonta a Forgalmi Főosztály Üzemirányító Központ adatszolgáltatása alapján számolja el a Pályavasút. 4.3.3.5.9 próbavonatok közlekedtetése szolgáltatás M: A Vasúti társaság a szolgáltatást a próbavonat közlekedtetésének engedélyezési kérelme alapján rendeli meg és a Pályavasút a kiadott engedély szerint bírálja el. V: n: A szolgáltatást naplózni nem kell. A szolgáltatás díját havonta a Forgalmi Főosztály Üzemirányító Központ adatszolgáltatása alapján számolja el a Pályavasút.

117

4.3.3.5.10 kereskedelmi adatrögzítés a zaIr rendszerben szolgáltatás: M: A Vasúti társaság a Pályavasúttal történt megállapodásnak megfelelően a megrendelését az IÜR-ben rögzíti. V: n: A szolgáltatás végrehajtását a ZAIR alapú adatszolgáltatás alapján a rögzített kocsik darabszámát naplózni kell, mely szolgáltatást tárgyhót követő hónap 10. napját megelőző munkanap 12 óráig a területi forgalmi osztály értékesítési szakelőadója naplózza. 4.3.3.5.11 nemzetközi személyvonati határállomási rendszerben (nszhr) való adatrögzítés szolgáltatás M: A Vasúti társaság az éves igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: A Vasúti társaság biztosítja az adott állomáson a számítástechnikai feltételeket, és ez esetben a Pályavasút megvizsgálja, hogy a szükséges személyzet a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. A „A Pályavasút által nyújtható Egyéb szolgáltatások” tartalmazza az NSZHR-ben való rögzítés elvégzésére alkalmas határállomások és az adatrögzítői rendelkezésre állás elérhetőségét.. 4.3.3.5.12 zárjelző tárcsa kezelése szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy a szükséges személyzet a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.3.3.5.13 fuvarokmány kézbesítése szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül meg

118


rendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy a szükséges személyzet a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.3.3.5.14 Vasúti kocsik lezárása szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy alkalmas személyzet a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.3.3.5.15 Vasúti kocsi bárcázása szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy a szükséges személyzet a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell . 4.3.3.5.16 közreműködés hatósági vonatvizsgálatnál szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy a szükséges személyzet a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.3.3.5.17 Vasúti kocsizárak ellenőrzése és pótlása szolgáltatás M: A Vasúti társaság az igényét az IÜR-ben kell benyújtania. Az IÜR-ben benyújtott igényeket a Pályavasút 2 órán belül visszaigazolja. A igény teljesíthetősége esetén a Pályavasút árajánlatod ad. Az igénylés és a Pályavasút

1. szám

részéről történő visszaigazolás csak akkor minősül megrendelésnek, ha a visszaigazolást a megrendelő elfogadta. V: Ellenőrizni kell, hogy alkalmas személyzet a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre áll-e. n: A szolgáltatás végrehajtását, a teljesítést követően naplózni kell. 4.4 rendkívüli tolatások szabályozása A 4.3.3.3.3. Tolatószemélyzet biztosítása valamint a 4.3.3.3.4. Vontatójármű biztosítása tolatás céljából pontban rögzített szabályokat rendkívüli tolatások esetén is alkalmazni kell. Az informatikai rendszerekben történő folyamatok időigényessége miatt a további vonatkésések elkerülése, a magasabb szolgáltatási színvonal érvényesülése, valamint az állomási technológiák és vonali zavartatások minél kisebb mértékű zavartatása érdekében, a rendkívüli tolatások elvégzését a megrendelés késedelme miatt megtagadni tilos. Az ilyen szolgáltatásokat a Kapella rendszerben (menetvonalhoz nem kötötten) a Vasúti társaságnak utólag meg kell rendelnie. A Vasúti társaságtól a területi főüzemirányítóhoz szóban beérkező szolgáltatásigény jelzésére a szolgáltatást el kell végezni, de a területi főüzemirányító köteles felhívni a Vasúti társaság figyelmét a szükséges megrendelés pótlására. A területi főüzemirányító az ilyen szóbeli szolgáltatásigény jelzésről az illetékes tervező-irányítót köteles értesíteni, aki köteles intézkedni arra vonatkozóan, hogy a Vasúti társaság a „késedelmes” megrendelést benyújtsa, valamint köteles ellenőrizni a szolgáltatás naplózását. Az ilyen szolgáltatás teljesítését visszamenőlegesen a tényleges végrehajtás idejének megfelelően kell naplózni. Késedelmes megrendelés abban az esetben lehetséges, ha a szolgálati helyet illetően a szolgáltatás teljesítése előreláthatólag 2 órán belül válik szükségessé. Rendkívüli okból történő tolatásnak az alábbi esetek minősülnek:  a vonat közlekedése szempontjából közbenső állomáson jármű műszaki meghibásodása, illetve rendkívüli eseményhez kapcsolódóan, továbbá személyszállító vonatok esetén az előre nem tervezhető utasáramlat miatt szükségessé váló járművek ki-, besorozása,  a vonat közlekedése szempontjából közbenső állomáson vontatójármű műszaki meghibásodása, illetve rendkívüli eseményhez kapcsolódóan szükségessé váló vontatójárművek ki-, besorozása (cseréje is). A vonaton vontatásra üzemképtelenné vált, de a vonatban továbbított vontatójármű illetve motorkocsi valamely állomáson történő kisorozásakor az ilyen járművek „vontatott járműnek” minősülnek. A vonat késésével kapcsolatos felelősséget a FOR00 alrendszerben rögzítettek figyelembevételével kell megállapítani.

1. szám


4.5 az időalapú tolatás értelmezésének alapszabályai A tolatási óra alapú elszámolásra áttérés érdekében a FOR00 alrendszerben a személyszállító és szerelvényvonatokra a tolatási tevékenység időbeli elvégzését naplózni kell. 1) Tolatási időként azt a tiszta (nettó) munkaidőt kell feltüntetni, amely ténylegesen felhasználásra került az adott tolatáshoz. Ha a tolatási munka bármely okból (tolatás beszüntetése vonatközlekedés, illetve egyéb ok miatt) több műveletből áll, akkor az egyes műveletek tényleges időigényének összegét kell megjelölni. Naplózható részletekben is a tolatási idő, ugyanis a PASS2 rendszer összeget képez, ha a megrendelésszám megadása következetesen helyes. Igaz ez abban az esetben is, ha az egyes műveletek nem közvetlen egymásutánban, hanem megszakításokkal kerülnek elvégzésre. 2) Adott menetvonalhoz tartozónak tekintünk egy tolatást időkorlát nélkül, ha az adott menetvonalhoz rendelték meg. 3) Személyvonatok és szerelvényvonatok esetében- eltérő rendelkezés hiányában- a tolatás időigényeként a vonat-összeállításnak, szétrendezésnek, a vonatban a kocsik cseréjének, valamint a szerelvény tárolás céljára kijelölt vágányokra/ról való beállításának, kihúzásának, a telepített berendezésekhez való tolatás tényleges időtartama értelmezendő. Tehervonatok esetében –eltérő rendelkezés hiányában- a tolatás időigényeként vontatott járművek rendezésének, finomrendezésének, irányvágányokra,rakodási célra kijelölt vágányra való állításának, összezárásának, síktolatásának, szét-, illetve összekapcsolásának valamint a nem vonatként a nyílt hozzáférésű pályahálózatról a saját célú vasúti pályahálózatnak az átadási pontjáig történő tolatás tényleges időtartama értelmezendő. 4) Nem személy-, szerelvény-, tehervonatok esetében tolatás időigényekét a tolatás tényleges időtartama értelmezendő. 5) Ha egy tolatás során egyszerre több vonat szét/összerendezése valósul meg, úgy a tolatás időalapját az egyes vonatokba/ból be/kisorozott kocsik darabszáma szerint kell megosztani. 6) Ha egy vonat olyan kocsikat továbbít, amelyek később/megelőzőleg több, egymástól különböző Vasúti társaság által megrendelt vonatban kerülnek(-tek) továbbításra, akkor a rendezési célú tolatás időigényét az érintett vonatok között az érintett kocsik darabszámának arányában kell megosztani. 4.6 reklamációk kezelése Az előzetes számlamellékletben feltüntetett számlatételekkel kapcsolatos reklamációikat a Vasúti társaságok az IÜR alrendszer erre a feladatra létesített Reklamációkezelő és – Befogadó moduljában, illetve – választása szerint – külön interface állományban adja meg. A tárgyhónapot követő hónap 17. napjáig beérkezett – ki-

119

véve a vontatási energiával kapcsolatos - reklamációt a Pályavasútnak a tárgyhónapot követő hónap végéig ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét jegyzőkönyvileg egyeztetnie kell a reklamációt benyújtó Vasúti társasággal. A reklamációk kivizsgálását a Pályavasút részéről az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés koordinálja. A kivizsgálás során a tervezésben, végrehajtásban közreműködő szervezeteknek adatszolgáltatással közre kell működniük: 1) Éves és éves pótlólagos menetvonal igényléssel egyidejűleg, illetve az éves pótlólagos menetvonal igénylés határidejéig kiutalt menetvonal nélküli szolgáltatás megrendeléssel kapcsolatban általánosan: Forgalmi Főosztály Technológiai osztály; 2) Menetvonalak megrendelésével, lemondásával, sztrájk, illetve nem tervezett vágányzár esetén kerülő/elterelő/módosított útvonalon való közlekedéssel kapcsolatban: a területileg illetékes Forgalomirányítási Alosztály, illetve hálózati szintű ügyben az Üzemirányító Központ; 3) Adott állomáson naplózott szolgáltatásokkal kapcsolatosan: érintett Forgalmi Csomópont illetve állomás; 4) Területi szinten naplózott szolgáltatásokkal kapcsolatosan: a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály. 4.7 Végrehajtási utasítás készítésére vonatkozó előírások A MÁV Zrt. normál és széles nyomtávú pályahálózatán az összes, helyi, illetve vonali végrehajtási utasítással rendelkező szolgálati helyére ezen utasítás alapján ki kell dolgozni a végrehajtás helyi szabályait, figyelembe véve a Felhasználói üzemeltetési könyv (3. sz. melléklet) előírásait, valamint az adatok kezelését meghatározó FOR00 Felhasználói kézikönyvet. 4.8 hiba, üzemzavar kezelése A FOR terminállal felszerelt munkahelyeken valamenynyi FOR számítógép mellett a következőkben meghatározott tartalmú Hibaelőjegyzési könyvet kell felfektetni és vezetni. Lapjait sorszámozni kell. A fedlapra fel kell írni a számítógép számát, a kezdés illetve a befejezés időpontját, valamint a lapok sorszámát. A Hibaelőjegyzési könyv rovatai és kitöltése: Sorszám: A számozást évente 1-gyel kell kezdeni. Hiba kezdete: A hiba kezdetének (észlelésének) pontos időpontja (hónap/nap/óra:perc) Megállapítás: Röviden le kell írni az észlelt hibát. Hibaüzenet esetén az éppen használt ablak és a hibaüzenet számát is fel kell tüntetni. Intézkedés: Le kell írni a tett intézkedést és az intézkedő nevét, valamint az intézkedés időpontját (hónap/nap/óra:perc). A területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet hívása esetén a bejelentési

120


időpont megjelölésével kérni kell a hibanapló számot, amelyet fel kell jegyezni a hibabejelentést vevő személy nevével és telefonszámával együtt. Helyreállítás: A hibaelhárítás eredményének rögzítése – a felügyelet viszszajelzése alapján – a pontos időpont és az elhárító feltüntetésével. Számítógép meghibásodása esetén a helyszínen helyreállítást végző dolgozó köteles a rovatot kitölteni: pontos időpont, a helyreállítás ténye, röviden a hiba oka, név, telefon megadásával. Azokon a munkahelyeken, ahol a SZIR termináli funkciók átkerülnek vagy átkerültek a FOR terminálra, ott a SZIR Hibaelőjegyzési könyv használatát - a FOR rendszerre kiterjesztve - kell folytatni. A hibákat és üzemzavarokat azonnal a területileg illetékes SZIR és FOR Funkcionális Felügyeletre kell bejelenteni a mielőbbi elhárítás érdekében. A kapcsolatos helyi teendőket a Felhasználói üzemeltetési könyvben kell előírni a 3. sz. mellékletben előírt minta szerint. 4.8.1 közlekedés a pass2 rendszer technikai problémája esetén Abban az esetben, ha a kapacitás-elosztó szervezet által kiutalt menetvonalak adatai technikai okok miatt (programhiba stb.) nem érkeznek meg a PASS2 rendszerbe, vagy egyéb a PASS2 rendszer működését érintő meghibásodás esetén a vonat leközlekedtetése érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: 1) A tervezési feladatokat végző munkavállaló a rendellenes működést haladéktalanul jelezni köteles az illetékes Területi SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet részére, illetőleg a budapesti területen a Központi SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet részére. A bejelentéssel egyidejűleg, illetve a hiba fennállása alatt lehetőség szerint közölni kell az érintett vonat(ok) menetvonal engedélyének (megrendelés azonosítójának) számát is. 2) A bejelentéssel egyidejűleg a rendellenes működést a tervező-irányítói tevékenységet ellátó munkavállalónak a FOR gépéhez tartozó Hibaelőjegyzési könyvben is elő kell jegyeznie lehetőség szerint kiegészítve az érintett vonat(ok) számának és megrendelés azonosítójának feltüntetésével. 3) A PASS2 rendszer technikai problémái alatt, tehervonat esetén a tervezési feladatokat a SZIR D066 párbeszédében kell elvégezni. Ezt a tervező-főirányító, vagy a vonat indulási állomása szerint illetékes forgalmi vonalirányító köteles elvégezni a tervező-főirányító bevonásával. Több területet érintő menetterv elkészítése esetén a területek közötti koordinációt (közlekedési tervadatok összegyűjtése) a tervező-főirányító végzi. 4) A SZIR-ben való tervezés végrehajtása után a tervező-főirányító tájékoztatja az érintett területi főüzemirányító(ka)t és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a tervezés megtörténtéről és a PASS2 rendszeren kívüli közlekedtetésről. A területi főirányító(k) a forgalmi vonalirányító(k)t, a vonatindító és a területileg illetékes rendelkező állomás(oka)t értesítik a tervezés megtörtén-

1. szám

téről és a PASS2 rendszeren kívüli közlekedtetésről. A területileg illetékes forgalmi vonalirányító(k), területi főirányító(k) köteles(ek) értesíteni azon területileg illetékes állomásokat, ahol pl. vontatójármű csere, jármű ki- és besorozás, vagy egyéb megrendelt szolgáltatás miatt, vagy más tervezett ok miatt megállása van. A vonat közlekedési útirányában fekvő egyéb állomásokat a rendelkező állomás(ok)nak kell értesíteni. 5) Személyszállító és egyéb vonat esetén a fentiek szerint kell eljárni, eltekintve a SZIR-ben történő tervezési feladattól. 6) A Területi SZIR és FOR Funkcionális Felügyeletek a Központi SZIR és FOR Funkcionális Felügyelet útján az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés felé az alábbi adatokat köteles e-mail-ben (cím: [email protected]) jelenteni: a rendellenes működés dátuma, megrendelés azonosító, az üzemirányító szolgálat által kiadott vonatazonosító. 4.9 felhasználói kézikönyvek kezelése, kiképzés, rendszeres szakmai oktatás A FOR00 és az IÜR alrendszerek kezelését a munkaállomásokon található elektronikus „Felhasználói Kézikönyv” és munkavállalók részére biztosított kiadvány szerint kell végezni. A munkavállalók kötelesek a részükre (a képzés során) kiadott FOR00 és IÜR „Felhasználói Kézikönyvek”-et megőrizni, a kiegészítéseket átvezetni, és áthelyezés alkalmával magukkal vinni. A felhasználói kézikönyvek központi karbantartásáról és elektronikus feltöltéséről a Pályavasúti portálra (http://palyavasut.mav.hu/) a Pályavasút gondoskodik a MÁV INFORMATIKA Zrt. közreműködésével. A hatályos „Felhasználói Kézikönyvek” a Pályavasúti Intranet Portálon az Értékesítés és Ügyfélkapcsolat menüpontban érhetőek el. A FOR képzéseknél a Baross Gábor Oktatási Központ és Területi Oktatási Egységeinél kiosztott „Felhasználói Kézikönyv”-ek átvételét dokumentáló „Tansegédlet kiosztási ív”-ek hitelesített másolata alapján kell nyilvántartani a munkavállalóknál található kézikönyveket. A Tansegédlet kiosztási ív”-ek hitelesített másolatait a Baross Gábor Oktatási Központ megküldi a Pályavasúti Területi Központok Forgalmi Osztályaira. A Forgalmi Osztályok a hitelesített másolatokat továbbküldik az érintett Forgalmi Csomópontra. A PASS2 Rendszer használatára kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó rész letes rendelkezéseket az O.1. sz. Oktatási Utasítás és az I. sz. szakági függeléke tartalmazza. 4.10 Ellenőrzés A Pályavasúti Üzemeltetés számára alapvető fontosságú érdek, hogy üzleti folyamatainak informatikai támogatása révén a hálózat-hozzáférési díjat képes legyen a

1. szám


megrendelések alapján nyomon követni, majd mért tényadatokra támaszkodva, pontosan elszámolni ügyfelei számára. A pontos, tényadatokon alapuló elszámolás érdekében valamennyi munkavállalónak egyéni felelőssége és kötelessége végrehajtani a megrendelt szolgáltatásokat, rögzíteni a FOR00-ban a közlekedés tényleges adatait, illetőleg naplózni az elvégzett szolgáltatásokat. A forgalmi naplózást, szolgáltatás naplózást végző felelős: – A szolgálat ellátásához szükséges nyomtatványok, előjegyzési könyvek, naplók szabályszerű vezetéséért. – A vonatközlekedés tényadatainak, illetve a szolgáltatás megrendelés előírt, tényleges, valóságnak megfelelő 3.2.10 pontban meghatározott rendszerparaméter időn belüli rögzítéséért. A rendszerparaméter az IÜR alrendszer Kódtábla karbantartás párbeszédében és a Pályavasúti portálon az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés menüpont alatt könyvtárban, valamint FOR00 naplózó alrendszer Keretrendszerében a Kódtábla adatok menüpontban „Részletek” nyomógomb kezelése után T_RPT kódtáblában is megtekinthető. – A rábízott terminálok megóvásáért, szabályszerű és előírt kezeléséért. – A szolgálata ellátását szabályozó valamennyi utasítás és felhasználói kézikönyv ismeretéért és pontos javításáért. – A MÁV Zrt. érdekeinek érvényesítéséért, olyan rendkívüli esetekben is, amelyekre az utasítás nem tartalmaz rendelkezést. 4.10.1 az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés ellenőrzési kötelezettségére vonatkozó előírások Az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés által a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó pályavasúti szolgáltatások eljárási rendjének és az informatikai rendszerek kezelésének szolgáltatás felügyeleti ellenőrzését a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről szóló 6/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) IÁVIGH utasítás 9. sz. melléklete tartalmazza. 4.10.2 a forgalmi főosztály kötelezettségére vonatkozó előírások

ellenőrzési

A Forgalmi Főosztály felügyeleti ellenőrzését a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről szóló 6/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) IÁVIGH utasítás 11. sz. melléklete tartalmazza.

121

5.0 hIVatkozÁsok, MódosítÁsok, hatÁlyon kíVÜl hElyEzÉsEk Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük a következő rendelkezéseket 9/2011. ( XII. 23. MÁV Ért. 28.) IÁVIGH sz. utasítás a pályavasúti szolgáltatások PASS2 rendszer bevezetésétől alkalmazandó kezelésére és egyes forgalmi tevékenységek végzésére (2011/2012. menetrendi év) Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg elérhetők lesznek a következő kapcsolódó dokumentumok: – Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) és Mellékletei elérhetők a Pályavasúti Üzemeltetés Pályavasúti Intranet portálon: http://palyavasut.mav.hu/index.php?option=com_wrap per&view=wrapper&Itemid=290 – A PASS2 Utasításban hivatkozott HÜSZ mellékletek elérhetők a Pályavasúti Üzemeltetés Pályavasúti Intranet portálon: http://palyavasut.mav.hu/index.php?option=com_wrap per&view=wrapper&Itemid=290 – Pályavasút által nyújtható Egyéb szolgáltatások elérhető a Pályavasúti Üzemeltetés Pályavasúti Intranet portálon: http://palyavasut.mav.hu/index.php?option=com_wrap per&view=wrapper&Itemid=290 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg továbbra is be kell tartani a következő utasítások vonatkozó rendelkezéseit – F.1. sz. Jelzési Utasítás – F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei – F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására – F.7. sz. Utasítás a kocsiadatok felvételére és kezelésére – P-6498/2008. sz. utasítás Az üzemi vonatok megrendelésének eljárásrendjére – 28/2012. (V. 18. MÁV. Ért. 12.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemezésére 6.0 hatÁlyBalÉptEtÉs, ÁtMEnEtI rEndElkEzÉsEk Az utasítást mellékleteivel együtt az Állomási Végrehajtási Utasítás mellett kell megőrizni. Jelen utasítás 2012. december 9. napján lép hatályba.

122


7.0 MEllÉklEtEk PASS2 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Igény/Megrendelés kezelési szintek 2. sz. melléklet: A Szolgáltatási Értesítő felépítése 3. sz. melléklet: Felhasználói Üzemeltetési Könyv (Minta és kitöltési szempontok) 4. sz. melléklet: A “Szolgáltatás megrendelések előjegyzése, teljesítések naplózása” könyv használata, kitöltése 5. sz. melléklet: Segédlet a nettó tolatási idő megállapításához HÜSZ Mellékletek: HÜSZ 5.4.4 Állomási tolatómozdony és tolatószemélyzet rendelkezésre állása HÜSZ 3.8.5.2 Vasúti járműmérlegek HÜSZ 5.3.8.2 Szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelésben érintett szolgálati helyek HÜSZ 3.8.4 Üzemanyag vételező helyek HÜSZ 4.3-2 Üzleti és forgalmi vonatnemek vonatkategóriákba sorolása Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

1. szám

1. szám


123

1. sz. melléklet

124


1. szám

2. sz. melléklet

1. szám


125

3. sz. melléklet

126


1. szám

1. szám


127

128


1. szám

1. szám


129

130


1. szám

1. szám


131

132


1. szám

1. szám


133

134


1. szám

4. sz. melléklet

1. szám


135

136


1. szám

1. szám


137

5. sz. melléklet

138


Helyesbítés A MÁV Értesítő 2012. évi 27. számában a „60/2012. (XII. 07. MÁV Ért. 27.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. által kibocsátott vasúti utazási igazolványok igényléséről és használatáról” című utasítás szövegében a fejezetek számozása technikai okok miatt eltolódott. A teljes MÁV Értesítő újra nyomtatásra nem kerül viszont az érintett utasítás a MMIS Belső Információs Rendszeren Word és PDF formátumban egyaránt már a javított – helyes sorszámozással ellátott – verzióban érhető el.

1. szám

sZOlGÁlAtI MeGbíZÓleVeleK éRVéNyteleNítése Ferencváros állomásfőnökség létszámába tartozó Kalocsai Richárd Roland állomásfőnök és a Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Szakaszmérnökség Székesfehérvár létszámába tartozó sárosi Ferenc részére kiadott szolgálati megbízóleveleik tisztázatlan körülmények között elvesztek. Nevezettek szolgálati megbízólevelei érvénytelenek, azokat megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében az Igazgatás és Ügyvitel Szervezet részére meg kell küldeni.

1. szám


139

140


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU IssN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

1. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents