magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

4. szám

128. évfolyam

2013. február 1.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

9/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-t érintő kárigények, valamint a munkabalesetekre és munkavállalók nem munkabaleseti halála esetére vonatkozó Kollektív Szerződés szerinti szolgáltatások elbírálásáról. 285

Utasítások 9/2013. (II. 01. MÁV ÉRT.4.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT-T ÉRInTő kÁRIGÉnyEk, VALAMInT A MUnkAbALEsETEkRE És MUnkAVÁLLALók nEM MUnkAbALEsETI hALÁLA EsETÉRE VOnATkOzó kOLLEkTíV szERződÉs szERInTI szOLGÁLTATÁsOk ELbíRÁLÁsÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság /a továbbiakban: MÁV Zrt./ által okozott káreseményekből eredő és részére bejelentett kárigények, valamint a MÁV Zrt káreseményekből eredő kártérítési igényeinek érvényesítési és elbírálási eljárásainak szabályozása.

10/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói uta- Oldal sítás az E. 2. számú Fékutasítás 4. és 5. módosításának hatályba léptetéséről. 338 1/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) ÁVIGH számú általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváha- 338 gyásáról.

2.0 A hATÁLy És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA a.) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, eljárásrendet állapít meg a MÁV Zrt. azon munkavállalóira, akik kárigények intézésében (átvételében, elbírálásában stb.) vesznek részt. b.) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által okozott káreseményekből eredő és részére bejelentett, valamint a MÁV Zrt-nek okozott káreseményekből eredő, polgári és munkajogi kártérítési igények érvényesítési és elbírálási szabályaira, az alábbiakat kivéve: - A munkáltató munkavállalóval szemben érvényesített kárigényéről a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés 3. számú mellékletének „A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje” c. fejezet 5. pontja rendelkezik. Ezen kárigények vonatkozásában „A hátrányos jogkövetkezmények és más munkajogi intézkedések alkalmazásának és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről” szóló 40/2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás előírásai alkalmazandók. - A szerződésszegéssel okozott károkra a MÁV Zrt. által kötött szerződések tekintetében a mindenkor hatályos

286

A MÁV Zrt. Értesítője

4. szám

káresemény: minden olyan esemény, amelyből kár keletkezik.

szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007.VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárni. Jelen utasítás hatálya alá tartozik a hálózat-hozzáférési szerződéssel kapcsolatban keletkezett károk rendezésének eljárásrendje.

kárigény: káreseményre hivatkozással a kár megtérítésére irányuló igény.

Jelen utasítás hatálya kiterjed a munkavállalók nem munkabaleseti halála esetén vonatkozó kollektív szerződés szerinti szolgáltatások elbírálására.

kárbejelentés, a kárigény érvényesítésének időpontja: az a nap, amikor a károsult kárigényét az arra jogosultnak írásban, igazolható módon bejelentette.

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősülő káreseményekre, amelyekre vonatkozóan a mindenkor hatályos „A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló” (jelenleg 1/2009. ( MÁV Ért.2. ) sz.) utasítás szabályai is irányadók.

kár: minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér.

A MÁV Zrt. által bérelt járművel okozott (közlekedési) balesetek esetén követendő eljárásrendre az adott esetre vonatkozó gépjármű bérleti szerződés az irányadó. A kárigények pénzügyi számviteli elszámolására jelen utasítás hatálya nem terjed ki. c.) Az utasítás időbeli hatálya kiterjed az utasítás hatályba lépését követően bekövetkezett káreseményekre, valamint a folyamatban lévő ügyekre. Jelen utasítás a lezárt ügyintézési folyamatokra visszamenőleg nem alkalmazandó. Jelen utasítás hatályba lépése előtt elbírált és folyamatosan fizetendő kártérítési járadékok felülvizsgálatát a károsult kérelme alapján az elbíráláskor hatályos kárutasítás szerint kell végezni. d.) Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi Igazgatóság vezető jogtanácsosa felelős. 3.0 A FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA Az utasításban szereplő fogalmak meghatározása tartalmában és jelentésében megegyezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben /a továbbiakban: Ptk./ és a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (továbbiakban: régi Mt.), illetve a 2012. évi I. törvényben (továbbiakban: új Mt.) szabályozott fogalmak jelentésével. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényből (továbbiakban: Btk.), A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényből (továbbiakban: Be.), A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényből (továbbiakban: régi Sztv.), illetve a 2012. évi II. törvényből (továbbiakban: új Sztv.) származó fogalmak és jogintézmények tartalmával és jelentésével a jelen utasításban használt fogalmak tartalma és jelentése minden esetben megegyezik.

szerződésszegéssel okozott kár: A Szerződő Felek (károkozás szempontjából károkozó és károsult) között fennálló szerződés rendelkezéseinek megszegéséből eredő kár. A szerződő félnek (károsult) kára keletkezik a másik szerződő fél (károkozó) szerződésszegése következtében. (pl. a vállalkozó hibásan teljesít a vállalkozási szerződés alapján, hibás munkát ad át, és emiatt a megrendelőnek kára keletkezik) szerződésen kívül okozott kár: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget a károkozás, mint jogi tény keletkezteti. A kár nem egy a károkozó és károsult között esetlegesen fennálló szerződés rendelkezésének megszegéséből eredően keletkezik. (pl. a megrendelő beletolat a vállalkozó autójába a parkolóban, továbbá munkáltató munkavállalónak okozott kára, utasbaleset) Vagyoni kár: ténylegesen felmerült kár; indokolt költség; elmaradt jövedelem. Tényleges kár: A tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. A tényleges kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. Elmaradt vagyoni előny: E körbe tartozik az indokolt és igazolt: keresetveszteség, vagy jövedelemveszteség, vagy bevételkiesés. Indokolt, máshonnan meg nem térülő költség: A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, csökkentve azon költségekkel amelyek egyéb módon megtérülnek. nem vagyoni kár: a polgári jog alanyait személyhez fűződő jogaik esetén ért hátrány, amely értékekben nem mérhető, feltéve, hogy a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.

4. szám


Vasúti baleset: a vasúti közlekedés során bekövetkező - a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény. (271/2007. sz. Korm. rendelet) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 87.§ 3. pont) Amely esetekben az utasítás munkabalesetet jelöl, ott foglalkozási eredetű megbetegedést is kell érteni, ide nem értve a biztosításra vonatkozó rendelkezéseket, mivel a foglalkozási eredetű megbetegedés nem tartozik a biztosítási szerződés hatálya alá. MÁV-leányvállalatok: Jelen utasítás vonatkozásában MÁV-leányvállalatok alatt a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. értendő. Per- és kárnyilvántartó rendszer: A mindenkor hatályos „A kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről szóló” (jelenleg 41/2010. (VII. 09. MÁV Ért. 22.) EVIG ) utasításban szabályozott rendszer. Vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 3. számú mellékletben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása; (2005.évi CLXXXIII.tv a vasúti közlekedésről 2.§ (2) 2.) Vasúti társaság: a vasúti közlekedésről szóló 2005.évi CLXXXIII.tv 2.§ (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó

287

szervezet; (2005.évi CLXXXIII.tv a vasúti közlekedésről 2.§ (3) 1.) Rövidítések: bIVb: Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság bszk: Bejövő Számla Könyvelés bszk szeged: Bejövő Számla Könyvelés Szeged Ebk: Egészség, Biztonság, Környezetvédelem Főosztály kI: Kontrolling Igazgatóság kkR: Kinnlévőségkezelési rendszer ksz: Kollektív Szerződés PÜ: Pályavasúti Üzemeltetés PÜÜÉ: Pályavasúti Üzemeltetés Ügyfélkapcsolat és Értékesítés PVk: Pályavasúti Kontrolling PVTk: Pályavasúti Területi Központ sPFL: Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. A MÁV zrt. által érvényesítendő, a pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatban keletkezett kárigények a.) Amennyiben a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasításban foglaltak alapján a káreseményt a BIVB vizsgálja (baleset, siklás, rongálás, lopás, stb.), ennek eredményeként a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasítás értelmében vizsgálati anyagot készít, amely meghatározza a becsült kár összegét, valamint területi ügyiratot fektet fel. A BIVB tájékoztatásul megküldi a PÜÜÉ részére azokat a pályahálózat működtetési tevékenységet érintő véleményes jelentéseket, amelyekben a becsült kárérték meghaladja az 5.000.000,-Ft-ot. A BIVB az ügyiratot megküldi a káresemény helye szerinti PVTK-nak/ SPFL Területi mérnöki központnak, ahol szakmai szervezetek a per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzítik a káreseményt (amennyiben a káresemény bekövetkezésekor még nem történt meg), majd a káreseménnyel kapcsolatos költségeiket igazoló dokumentumokat és szakmai véleményüket az ügyiratba helyezik.

288


Amennyiben az eseményről nem készül vizsgálati jelentés, az ügyiratot a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége fekteti fel (ezzel egyidejűleg a káreseményt rögzíti a kárnyilvántartási rendszerben), és kéri be a káreseménnyel érintett szakmai szervezetektől a költségeiket igazoló dokumentumokat és szakmai véleményeket, azok ügyiratba helyezése céljából. b.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége a káresemény bekövetkezésekor vizsgálja, hogy a káresemény valamely biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, megteszi a szükséges intézkedéseket, és erre vonatkozóan az ügyiratban nyilatkozik. c.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL káreseménnyel érintett szervezeti egységeinek ügyiratba kell helyeznie azokat a költségmentesítőket is, amelyek az adott projekt feladatszámokra vonatkozó ráfordításaikat tartalmazzák, továbbá kárhelyreállítás befejezése után a káreseménnyel kapcsolatos bejövő számlák másolatait. Az ügyiratba a szervezeti egységek bejegyzést tesznek a projekt, feladatszám, az elszámolt ráfordítási összeg, és a per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzített kárszám feltüntetésével, valamint ügyiratba helyezik az adatközlő lapot a kiterhelendő teljesítményekről, mellékleteikkel együtt (kártételt kísérő adatlap, terhelő levél részletezés, munkalap másolat, anyagmozgási bizonylat). d.) Ezt követően az ügyiratot a PVTK/SPFL Területi mérnöki központ megküldi a területi PVK egységnek ellenőrzés végett. A területi PVK ezt követően az ügyirat felfektetője részére visszairányítja az ügyiratot, aki megküldi az egész kárügyet bizonylat kiállítás és számviteli nyilvántartás céljából a BSZK Szeged részére. A BSZK Szeged a GIR-ben kiállított terhelő levelet megküldi a károkozónak, vagy az ügyben kártérítésre kötelezhető biztosító társaságnak. e.) Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeget a károkozó a MÁV Zrt. részére maradéktalanul megfizette, a BSZK Szeged a banki befolyást rögzíti a GIR-ben, valamint a per- és kárnyilvántartó rendszerben. Amennyiben a károkozó jelzi, hogy kizárólag peren kívüli megállapodás alapján teljesít kifizetést, a BSZK Szeged ezt jelzi a PÜÜÉ részére az ügyhöz kapcsolódó dokumentumok megküldésével egyidejűleg. A PÜÜÉ központi ügyiratot fektet fel, és a peren kívüli megállapodást megküldi a véleményező szervezeteknek a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás szerinti szignók megadása céljából, majd intézkedik a DHL szerinti aláírások beszerzése iránt.

4. szám

f.) Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeget a károkozó/biztosító csak részben térítette meg vagy ismerte el, és megjelölte ennek okát (pl.: avulás, maradványérték levonása), a BSZK Szeged ezt jelzi a PÜÜÉ részére és megküldi a kapcsolódó dokumentumokat. A részbeni teljesítés/elismerés megjelölt okát a PÜÜÉ a szakmai szervezetek bevonásával megvizsgálja. Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeg és a részbeni teljesítés/elismerés különbözete meghaladja az 5.000.000,- Ft összeget, a PÜÜÉ jogosult műszaki szakértőt megbízni a kárigény összegszerűségének meghatározása érdekében. Amennyiben a károkozó/biztosító által megjelölt indokolás a szakmai szervezetek álláspontja alapján elfogadható, a PÜÜÉ felülvizsgálja az érvényesítendő kárigény összegszerűségét, majd a saját és a szakmai szervezetek álláspontja alapján megállapítja az érvényesítendő módosított kárigényt. Ha az így módosított kárigény összege megegyezik (vagy nem éri el) a károkozó/biztosító által megfizetett/elismert összeggel (összeget), a kárigény megtérítettnek minősül. Amennyiben a módosított kárigény összege magasabb a károkozó/biztosító által megfizetett/elismert összegnél, a PÜÜÉ a felülvizsgált/módosított kárigényt alátámasztó iratokkal együtt megküldi az ügyiratot a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben a kárigény módosítására került sor, erről a PÜÜÉ értesíti a BSZK Szegedet a nyilvántartásainak módosítása végett. Amennyiben nem történik pénzügyi teljesítés, a hatályos kinnlévőség kezelési utasításban foglaltak szerint a BSZK Szeged felszólítja az adóst. Ha a fizetési felszólítások sem járnak eredménnyel, a nem biztosítóval szemben fennálló kárigény esetében a kinnlévőség kezelési utasításban foglaltak szerint jár el, és az ügyet annak irataival együtt megküldi a PÜÜÉ részére. Ezt követően a PÜÜÉ központi ügyiratot fektet fel, melybe belehelyezi a BSZK Szeged által megküldött iratokat. A PÜÜÉ szükség esetén további intézkedéseket tesz a kárigény megtérülése érdekében (pl. felszólító levelet küld, hiányzó adatok beszerzése iránt intézkedik, több vasúti társaság érintettsége esetén esetlegesen egyeztetés összehívását kezdeményezi), majd a kárigényt a kárra vonatkozó iratokkal együtt megküldi a Jogi Igazgatóság részére. g.) A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény valamely biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, megteszi a szükséges intézkedéseket, a vonatkozó iratok alapján megvizsgálja a káreseményt és állást foglal a jogi eljárás tekintetében. Amennyiben a vonatkozó, megküldött iratok elégségesek a jogi eljárás megindításához, úgy a Jogi Igazgatóság a jogi eljárást megindítja.

4. szám


4.2. A MÁV zrt. által érvényesítendő, nem pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények a.) A kárt elszenvedő szervezeti egység eljáró munkatársa a kárigényt haladéktalanul, de nem később, mint annak bekövetkezésétől, illetve tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban jelezni munkáltatói jogkörgyakorlója részére. A szervezeti egység a káreseményre vonatkozó valamennyi iratot ügyiratba fekteti, a kárnyilvántartó rendszerben rögzíti, és szükség esetén megküldi a káreseménnyel érintett szakmai szervezeteknek a költségeiket igazoló dokumentumok és szakmai vélemények ügyiratba helyezése céljából. b.) Az ezt követő folyamatokra a 4.1. pont b.)-f.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a „Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége” és „PÜÜÉ” helyett „kárt elszenvedő szervezeti egység”-et, a PVK (Pályavasúti Kontrolling) helyett KI (Kontrolling Igazgatóság)-ot kell érteni. Területi és központi ügyirat elhatárolás ebben az esetben nincs, e pontban kizárólag egy ügyirat kerül felfektetésre. 4.3. A MÁV zrt.-nek bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével okozott károk érvényesítésének eljárási szabályai 4.3.1. A pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő, közlekedési szabályszegéssel okozott károk esetén alkalmazandó eljárási szabályok a.) A MÁV Zrt.-t érintő bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése esetén a mindenkor hatályos „A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló” (jelenleg 1/2009(I.16.MÁV Ért.2.)VIG.) utasításban írtaknak megfelelően kell eljárni a jelen utasításban foglalt eljárási szabályokkal kiegészülve, illetve összhangban. b.) A kár bekövetkezését követően törekedni kell arra, hogy a tényleges kár haladéktalanul meghatározásra kerüljön. c.) A kár meghatározásánál a megsemmisült, eltulajdonított dolog forgalmi/pótlási/újraelőállítási értékét és a helyreállításhoz szükséges költségeket kell alapul venni. A rongálásnál az anyagárat is magában foglaló helyreállítási költség az irányadó. Kár esetében az érvényesíteni kívánt kártérítés elemei a következőek: tényleges kár, reparációs költségek, esetleges bírságok. d.) A feljelentés megtételekor, az összegszerűségében meg nem határozott polgári jogi igény bejelentésével egyidejűleg a MÁV Zrt. jogfenntartó nyilatkozatot tesz

289

a jövőben megállapításra kerülő kárösszegekre vonatkozóan. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő káresemények esetén az eljáró nyomozó hatóságokkal a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége, a Jogi Igazgatóság, illetve a BIVB tartja a kapcsolatot. e.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles értesíteni a BIVB-t, mely a káreseményről készült jegyzőkönyv elkészítését követően – a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egységétől történt valamennyi szükséges és a káreseményhez kapcsolódó irat beszerzése után (pl: eseménykönyvi jelentés) – továbbítja a rendelkezésére álló iratokat az adatközlővel együtt a BSZK Szegedhez, illetve a MÁV Zrt.-t ért kár érvényesítése érdekében a biztosítási eseményt a gépjármű kötelező felelősségbiztosítójának (továbbiakban: biztosító) bejelenti. f.) A BSZK Szeged a végleges kár összegszerűségét alátámasztó dokumentumok átvételét követő 5 munkanapon belül a biztosítónak köteles a MÁV Zrt. kárigényét, azok megküldésével egyidejűleg bejelenteni. g.) Amennyiben a biztosító a kárügyintézéshez, illetőleg a kárigény elbírálásához további információkat, iratokat kér, úgy a BSZK Szeged eljáró munkatársa a biztosító megkeresésének köteles haladéktalanul eleget tenni, szükség esetén a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egységének, illetve a BIVB bevonásával. h.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége és a BIVB köteles a kárigény érvényesítése során mindvégig törekedni arra, hogy haladéktalanul beszerezzenek és összegyűjtsenek minden, a tárgyi káreseménnyel kapcsolatos lényeges információt, melyek igazolják, alátámasztják a bekövetkezett kár összegszerűségét illetve kapcsolatba hozhatóak a biztosítónak bejelentett káreseménnyel, majd azokat haladéktalanul kötelesek eljuttatni a BSZK Szegednek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége köteles felvenni a kapcsolatot és együttműködni a MÁV Zrt. más szervezeti egységeivel, illetve esetlegesen bevont külső személyekkel. i.) A h.) pont szerint beérkező iratokat a kárösszesítővel együtt a BSZK Szeged haladéktalanul továbbítja a biztosítónak. j.) Tekintettel arra a körülményre, hogy a MÁV Zrt. feljelentése nyomán megindult büntetőeljárás során a polgári jogi igény bejelentését legkésőbb – a nyomozati szakasz lezárását követően – az első bírósági tárgyalás során történő vád ismertetéséig meg kell tenni, a BSZK

290


Szegednek – a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége és a Jogi Igazgatóság közreműködésével és bevonásával – kötelessége minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a biztosító rendelkezésére álljon minden olyan információ és dokumentum, mely alapján legkésőbb az eljáró bíróság első tárgyalásra történő idézésének kézhezvételét követő ötödik munkanapig döntést tud hozni a bejelentett kárigény kifizethetősége tekintetében. k.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége, illetve a Jogi Igazgatóság az eljáró bíróság első tárgyalásra történő idézés kézhezvételéről, legkésőbb az azt követő munkanapon, rövid úton (e-mailen) tájékoztatja a BSZK Szegedet. A BSZK Szeged az idézés kézhezvételét követő munkanapon felszólítja, illetve kéri a biztosítót, hogy legkésőbb 5 munkanapon belül döntsön a bejelentett kárösszegek kifizethetőségéről, és intézkedik a döntés írásbeli megküldéséről. l.) Amennyiben a k.) pont szerinti határidőig a biztosító írásban nem hoz érdemi döntést a kárigény kifizethetősége kérdésében, vagy a biztosító írásbeli döntésében a bejelentett kártérítési igényt nem, vagy nem olyan öszszegben ismeri el, mint amennyit a MÁV Zrt. bejelentett, abban az esetben a BSZK Szeged haladéktalanul rövid úton (e-mailen) megküldi a Jogi Igazgatóságnak azon iratokat, melyek alátámasztják az érvényesítendő kártérítés összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság köteles legkésőbb az első bírósági tárgyalásig a polgári jogi igényérvényesítés végett a rendelkezésére álló valamennyi irat megküldése mellett a tudomására jutott kár összegszerűségét a bíróságnak bejelenteni. A polgári jogi igény megjelölésénél az érvényesíteni kívánt kárösszeg meg kell, hogy egyezzen kár helyreállítása során elszámolt költségek összegével. Amennyiben a beérkező számlákban felszámított Áfa levonható volt, erről nyilatkozni kell. m.) Amennyiben az l.) pont szerinti bíróságra történő kárigény bejelentést követően döntött a biztosító a bejelentett kárigény maradéktalan kifizetése tekintetében, és azt ki is fizette a MÁV Zrt.-nek, a BSZK Szeged a befizetést követő 3 munkanapon belül elektronikus levélben a bankszámla kivonat másolatával értesíti a Jogi Igazgatóságot és a károsult szervezeti egységet. A BSZK Szeged felhívására a Jogi Igazgatóság köteles értesíteni a bíróságot az előterjesztett polgári jogi igény visszavonásáról. A biztosító által el nem ismert kártérítési igény mértékéig a polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárás keretein belül történik. A büntetőeljárás során a kártérítési igény bármely formában történő részleges megtérülése esetén ezen körülményt a Jogi Igazgatóság a bíróságnak bejelenti.

4. szám

n.) Abban az esetben, ha a j.) pontban meghatározott határidőig nincs mód a büntetőeljárásban a kárigény öszszegszerűségének bejelentésére (bizonyítottság, információ hiányában), vagy a biztosító a kifizetést megtagadta, vagy nem olyan összegben teljesített, amilyen mértékben kárigényét a MÁV Zrt. bejelentette, a Pályavasúti Üzemeltetés érintett szervezeti egysége a kár végleges összegszerűségének meghatározásához beszerzett iratok rendelkezésre állásakor, illetve a biztosító kifizetés iránti kérelmünk elutasításakor az iratokat megküldi a BSZK Szegednek, mely a terhelő levél kiállításával kártérítési igénnyel lép fel a károkozóval szemben. o.) Amennyiben a károkozó a kiterhelt összeget nem fizeti meg, a BSZK Szeged a kinnlévőségkezelési utasítás alapján jár el. Az írásbeli felszólítását követően, az önkéntes teljesítésre biztosított határidő eredménytelen elteltével az ügyiratot a PÜÜÉ-nek kell megküldeni, amely továbbítja azt a Jogi Igazgatóság részére. A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. A Jogi Igazgatóság a PÜÜÉ üggyel kapcsolatos értékelését és indítványát mérlegelve, a kárigény érvényesítése és behajtása érdekében dönt a szükséges jogi eljárások esetleges megindítása tárgyában. p.) Amennyiben a büntető- vagy szabálysértési eljárás során hozott és jogerőre emelkedett határozatban a bíróság érdemi döntést hozott a MÁV Zrt. által bejelentett polgári jogi vagy kártérítési igény megfizetése tekintetében, és a károkozó számára az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége az ügyiratot megküldi a Jogi Igazgatóság részére a kártérítési igény polgári jogi úton történő érvényesítése végett. q.) Amennyiben a büntető- vagy szabálysértési eljárás során született jogerős határozat a törvény egyéb útjára utasítja a polgári jogi vagy a kártérítési igény érvényesítését a további eljárásban az n.) és o.) pont szabályai az irányadóak. r.) A külföldön nyilvántartott gépjárművek által okozott károk esetén alkalmazandó eljárási szabályokat a jelen fejezetben írtakkal összhangban azzal a kitétellel kell alkalmazni, hogy a BIVB a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) részére köteles bejelenteni a MÁV Zrt. kárigényét. A MABISZ által kijelölt biztosító magyarországi partnerének a BSZK Szeged köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítási eseményt.

4. szám


4.3.2. A pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő, nem közlekedési szabályszegéssel okozott káreseményekkel kapcsolatos eljárási szabályok (vagyon elleni bűncselekmények, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények, tulajdon elleni szabálysértések) a.) Az 4.3.1. fejezetben írt eljárási szabályokat jelen fejezetben írt eltérésekkel, az alábbiak szerint kell alkalmazni: Mivel az e pontban szabályozott káreseményeket nem közlekedési szabályszegéssel idézi elő a károkozó, a káresemény nem kötelező gépjármű felelősségbiztosító részére kerül bejelentésre. A káreseménnyel érintett (kárt elszenvedő) szervezeti egység (amennyiben vizsgálati jelentés készült, a BIVB is) azonban köteles vizsgálni, hogy a káresemény valamely egyéb biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, avagy a károkozón, büntető/szabálysértési eljárás alá vont személyen kívül más harmadik személlyel szemben érvényesíthető-e a kárigény. Amennyiben érvényesíthető, a káreseménnyel érintett (kárt elszenvedő) szervezeti egység (amennyiben vizsgálati jelentés készült, a BIVB) megteszi a szükséges intézkedéseket (felszólítás, biztosítónak történő bejelentés) és erről a felfektetett ügyiratban nyilatkozik. A 4.3.1. fejezet azon rendelkezéseit, mely kötelező gépjármű felelősségbiztosítót említ, e pont esetében úgy kell értelmezni, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosító helyett az egyéb biztosító vagy egyéb a kárigényért felelős harmadik személy értendő. 4.3.3. A pályahálózat-működtetői tevékenységet nem érintő bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel, a MÁV zrt.-nek okozott károk A nem a Pályavasút Üzemeltetést érintő bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel, a MÁV Zrt.-nek okozott károk esetén, az egyes szervezeti egységeknél jelentkező kártérítési igény érvényesítése esetén követendő eljárási szabályok alkalmazásakor, a 4.3.1. és 4.3.2. pontokban írtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége helyett az a szervezeti egység köteles eljárni, amelynél a kár felmerült. A jelen fejezetben írt esetekben, a PÜÜÉ helyett az érintett szervezeti egység illetékes, amelynél a kár felmerült. 4.3.4. Mediáció a.) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a terhelt

291

és a sértett között az okozott kár megtérülését célzó megállapodás jöjjön létre, a MÁV Zrt. sértetti pozíciójában a jogintézmény kiemelt jelentőséggel bír. Közvetítői eljárásra utalásnak a büntetőeljárás során egy alkalommal van helye. b.) A feljelentést tevő szolgálati hely vezetője a Jogi Igazgatóság hozzájárulását követően a Be. (Büntetőeljárásról szóló tv.) rendelkezéseinél szűkebb körben, kizárólag azon egy esetben indítványozhatja az ügy közvetítői eljárásra történő utalását, illetve adhatja ehhez hozzájárulását, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a MÁV Zrt. sértett kárát megtéríteni, vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon jóvátenni. A közvetítői eljárásban a MÁV Zrt.-t ért teljes kár (és Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal, valamint jogi képviselet esetén, a jogi képviselet költségével növelt) összegének érvényesítése kötelező. c.) Nem adható hozzájárulás a közvetítői eljáráshoz, amennyiben a nyomozás az alábbi bűncselekmények elkövetését állapítja meg: - Btk. 184. § (1). bekezdés A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény szándékos elkövetési alakzatai - Btk. 185. § Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése - Btk. 259. § Közveszély okozás - Btk. 260. § Közérdekű üzem megzavarása d.) A közvetítői megbeszélésen az alábbi személyek jogosultak és kötelesek képviselni a MÁV Zrt.-t: Pályavasút Üzemeltetést érintő kárigény esetén: - 0-500.000.-Ft kárérték között a PVTK központvezető/SPFL területi mérnöki központvezető, vagy az általa kijelölt és képviseletre jogosult személy - 500.001.-1.000.000.-Ft kárérték között a PÜÜÉ által kijelölt személy - 1.000.000.-Ft kárérték fölött a Jogi Igazgatóság Nem a Pályavasút Üzemeltetést érintő, egyéb szervezeti egységek kárigénye esetén: -0-1.000.000.-Ft kárérték között az érintett szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt és képviseletre jogosult személy -1.000.000.-Ft kárérték fölött a Jogi Igazgatóság. A képviseleti jogosultság külön – a DHL-ben meghatározott személyek által kiadott – írásbeli meghatalmazás birtokában gyakorolható, a meghatalmazásban meghatározott terjedelemben és mértékig. e.) A közvetítői eljárás keretében kötött megállapodás alapján a gyanúsított a MÁV Zrt.-nek okozott teljes kár megtérítésére köteles a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül.

292


f.) A Jogi Igazgatóság által elkészített megállapodásba foglalt fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben kizárólag az alábbi engedmények tehetőek a gyanúsítottnak: - részletfizetési kedvezmény engedélyezése, amennyiben a teljes kár meghaladja a 200.000,- Ft összeget az alábbiak szerint 200.001,- Ft – 300.000,- Ft összegig maximum két havi részlet, 300.001,- Ft – 500.000,- Ft összegig maximum négy havi részlet, 500.000,- Ft felett minden esetben a Jogi Igazgatóság egyedi állásfoglalása alapján. - fizetési haladék engedélyezése: a megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség esedékességének időpontja a megállapodás megkötésének időpontját követő 45. napja. g.) Fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az elkövető személyi körülményeiben különös méltánylást érdemlő ok áll fent (pl: fiatalkorú elkövető, igazolt gyógykezelés vagy legalább 2 igazoltan eltartott gyermek esetén). h.) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék együttesen nem alkalmazható kedvezményként. i.) A mediációs eljárás során megkötésre került egyezségi megállapodást a BSZK Szeged részére meg kell küldeni tájékoztatásul. 4.4. A MÁV zrt-vel szemben érvényesített, pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények 4.4.1. A kárigény MÁV zrt. részére történő bejelentése a.) A BIVB az általa kivizsgált balesetekről készített vizsgálati anyagot annak elkészültét követően haladéktalanul megküldi a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasítás alapján nyilvántartás végett a Jogi Igazgatóságnak. A BIVB továbbá tájékoztatásul megküldi a PÜÜÉ részére azokat a Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő véleményes jelentéseket, amelyekben a becsült kárérték meghaladja az 5.000.000,-Ft-ot. b.) Kártérítési igény a Polgári Törvénykönyv 324–327. § -ai által meghatározott elévülési időn belül érvényesíthető. A Károsult által benyújtott kárigénynek különösen, de nem kizárólag az alábbi adatokat kell tartalmaznia: – a káresemény leírását, – a károkozás helyét és időpontját, – a kár bekövetkezésének helyét és időpontját, – a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

4. szám

– a kár jellegét, mértékét (a becsült értéket), – nyilatkozat, hogy a károsult Áfa levonásra jogosulte, ha igen, csak a nettó számla képezi a kártérítést, – számlákkal, igazolásokkal alátámasztott kárigény öszszegszerűségét, melyet annak rendelkezésre állását követően haladéktalanul csatolni szükséges, – a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és a tulajdonos megnevezését, tulajdonviszony igazolását – a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, – a dologi vagy személyi sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét, – a sérült, vagy károsult hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a MÁV Zrt. kezelhesse – annak hozzájárulása szükséges (adatvédelem), – a károsultat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát,(ha van) – a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát, (ha van) – ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a MÁV Zrt. a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje, – ha a MÁV Zrt. rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat– minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy). c.) A fenti adatok listáját a MÁV Zrt. honlapjáról (www.mav.hu) le lehet tölteni. A kárigényt postai úton a MÁV Zrt. székhelyére a PÜÜÉ részére kell megküldeni. Amennyiben a kártérítési igény Áfa felszámításával számlán kerül benyújtásra, abban az esetben a számlát a BSZK azonnal visszaküldi. Továbbá ha a kártérítési igény számlán kerül benyújtásra, abban az esetben a számlát és a kárigényt alátámasztó dokumentumokat a MÁV Zrt Bejövő számla könyvelés (továbbiakban BSZK) részére kell megküldeni. A BSZK a beszkennelt 007-es kódú számlát a Basware rendszerben a PVK részére megküldi, aki a PÜÜÉ részére továbbítja a kárigény elbírálása céljából. A számla kezelésekor a mindenkor hatályos kártérítések elszámolására vonatkozó utasításban foglaltak szerint kell eljárni. d.) Amennyiben a kárigény nem tartalmazza a b.) pontban megjelölt adatokat, a PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa hiánypótlásra szólítja fel a károsultat, egyben 30 napos határidő megjelölésével felhívja a b.) pont szerinti megfelelő adatok hiánytalan megküldésére, egyidejűleg arról tájékoztatja, hogy ismételt hiányos beadás esetén a kárigény a benyújtott iratok alapján kerül elbírálásra.

4. szám


e.) Amennyiben a kárigényt a MÁV Zrt. területi központjához, vagy egyéb szervezeti egységéhez közvetlenül nyújtották be, úgy azt a területi értékesítési munkatárs/a szervezeti egység eljáró munkatársa 5 munkanapon belül a PÜÜÉ részére továbbítja. f.) A káreseménnyel érintett szervezeti egység, valamint a PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). Mindezek eredményéről az eljáró szervezeti egység az ügyiratban nyilatkozik. g.) A kárigényt a mindenkor hatályos „A kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről szóló” (jelenleg 41/2010. (VII. 09. MÁV Ért. 22.) EVIG sz.) utasításban foglaltaknak megfelelően az egységes per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzíteni kell. A beérkezett kárigényt a PÜÜÉ ügyiratba fekteti és megküldi a PVK részére. A PVK a dokumentumokat megküldi az illetékes PVTK-nak a per- és kárnyilvántartási rendszerbe történő rögzítés, és a kárszám megadása céljából, melyet az ügyirati betétlapon is feltűntet. 4.4.2. A pályahálózat-működtetői tevékenységhez kapcsolódó kárigény biztosító részére történő bejelentése, kapcsolattartás a.) A PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa a kárigényt a vonatkozó biztosítási szerződés szerint a kárigény beérkezését követően haladéktalanul bejelenti a pályavasúti felelősségbiztosítóhoz, továbbá felülvizsgálja a káreseményhez benyújtott dokumentumokat. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény peren kívüli kárrendezési folyamatában. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott káreseményre a MÁV Zrt. valamely biztosítása kiterjed-e, úgy a kárügyintéző munkatárs állásfoglalást kér a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóságától elektronikus úton a biztosítási szerződés egyidejű megküldésével, amely valamennyi releváns információ beérkezését követő 5 munkanapon belül dokumentálható módon a kérdésben nyilatkozik. A Jogi Igazgatóság állásfoglalásához jogosult a szerződéskötő szervezettől véleményt, adatszolgáltatást kérni, aki a megkeresésre 5 munkanapon belül köteles érdemi választ adni. b.) Az a.) pontban meghatározott állásfoglalás kiadása érdekében valamennyi szervezeti egység köteles a közreműködésével tevékenységére megkötött biztosítási szerződéseket és azok módosításait a Jogi Igazgatóság vezetőjének, valamint a Pályavasúti

293

Üzemeltetést/SPFL-t érintő esetben a PÜÜÉ vezetőjének a szerződések megkötését/módosítását követően haladéktalanul megküldeni. A MÁV Zrt. utasítás hatálybalépésekor hatályos, a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés és Kontroll osztálya által nyilvántartott biztosítási szerződéseinek felsorolását jelen utasítás I/2. sz. melléklete tartalmazza c.) Amennyiben a biztosító a kárügyintézéshez, illetőleg a kárigény elbírálásához további információkat, iratokat kér, úgy a PÜÜÉ eljáró munkatársa a biztosító megkeresésének köteles haladéktalanul eleget tenni, szükség esetén a szakmai szervezetek bevonásával. d.) A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő kárigények esetén a felelősségbiztosító társaságokkal a PÜÜÉ tartja a kapcsolatot. 4.4.3. A pályahálózat-működtetői tevékenységhez kapcsolódó kárigény kivizsgálásának folyamata a.) A PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa jogosult a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységétől, valamint a károsulttól (vagy a károsult jogi képviselőjétől) a káreseménnyel kapcsolatosan iratokat, dokumentumokat hiánypótlás keretében bekérni. Az eljáró munkatárs megkeresésére az érintett szervezeti egységek kötelesek 5 munkanapon belül adatot szolgáltatni, illetőleg külön felhívás nélkül a már továbbított kárigényhez utóbb beérkező iratokat továbbítani. b.) A kárigény kivizsgálásának folyamatában a PÜÜÉ egyeztetéseket kezdeményezhet szükség esetén a Jogi Igazgatóság bevonásával. c.) A beérkezett dokumentumok felülvizsgálatát követően az eljáró munkatárs köteles a kárigényt az illetékes szervezeti egységnek szakmai vélemény beszerzése érdekében továbbítani. Amennyiben a kár bekövetkeztében munkavállaló is közrehatott, a PÜÜÉ az ügyiratot megküldi a Humánerőforrás Igazgatóság részére is annak érdekében, hogy nyilatkozzon, megállapításra került-e munkavállalói kötelezettségszegés, illetve milyen munkáltatói intézkedések kerültek foganatosításra. A Humán Igazgatóság ügyiratba helyezi a fentiekkel kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumokat. d.) A PÜÜÉ az ügyiratba csatolja a műszaki szakértelemmel rendelkező véleményező álláspontját a kárigény összegszerűsége tekintetében (számlák, javítási munkák elfogadhatósága, indokoltsága, továbbá levonható maradványérték és avulás meghatározása). 5.000.000,- Ft összeget meghaladó kárigény esetén a PÜÜÉ a kárügy valamennyi körülményének mérlegelésével külső szakértőt is igénybe vehet. A kárigénnyel kapcsolatos valamennyi iratanyag, (beleértve a szakmai véleményeket is) beszerzését követően a PÜÜÉ szervezet megküldi az

294


ügy iratait iratkísérő tartalomjegyzékkel a Jogi Igazgatóság részére a kárigény elbírálása céljából. A PÜÜÉ esetlegesen ügyiratba helyezheti a Jogi Igazgatóság kárigény kifizetésére vonatkozó döntése esetére javasolt peren kívüli megállapodás (és lemondó nyilatkozat) tervezetet. e.) A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa a káreseményhez kapcsolódóan további iratokat, információkat kérhet az illetékes szervezeti egységektől. f.) A Jogi Igazgatóság is jogosult peren kívüli egyeztetést kezdeményezni, megállapodás, egyezség tervezeteket készíteni, szükség esetén a PÜÜÉ szervezet bevonásával. g.) A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a károsult eleget tett-e a kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségének, valamint a d.) pont szerinti műszaki szakértői vélemény alapján vizsgálja, hogy az előterjesztett összegszerűség vonatkozásában megvalósulna-e káronszerzés a károsult részéről. A Jogi Igazgatóság köteles továbbá a jelen utasítás alkalmazása során figyelemmel lenni a MÁV START Zrt-vel, a MÁV TRAKCIÓ Zrt-vel, MÁV-Gépészet Zrt.-vel – az ún. jogi eljárások tárgyában – kötött megállapodásokban foglaltakra. h.) A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálása során döntési javaslatot készít. A kárigényről a DHL szerinti vonatkozó értékhatáron belül a Vezető Jogtanácsos dönt. Amennyiben a kártérítés összege a Vezető Jogtanácsos döntési hatáskörén kívül esik, a Jogi Igazgatóság az általa előkészített döntési javaslatot felterjeszti a DHL szerinti döntéshozónak. j.) A kárigény elbírálása során a Jogi Igazgatóság előkészíti a peren kívüli megállapodást és a megállapodás megtámadásáról lemondó nyilatkozatot (amennyiben a PÜÜÉ nem helyezte ügyiratba, vagy azon módosítást javasol), amit az aláírt döntési javaslattal együtt megküld a PÜÜÉ-nek. A PÜÜÉ-nek a peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárnia. Amennyiben a kárrendezés keretében a MÁV Zrt. a peren kívüli megállapodásnak a károsult részére történő megküldésével ajánlatot tesz, úgy abban ajánlati kötöttségét legfeljebb az ajánlat postára adásától számított 30 napban határozza meg. A károsult aláírójának cégkép-

4. szám

viseleti jogosultságát a cég hatályos cégkivonata alapján ellenőrzi a PÜÜÉ. k.) A károsult részéről aláírt megállapodás példányokat a PÜÜÉ megküldi a biztosító részére, amennyiben a megállapodás a fennálló biztosítási szerződés hatálya alá tartozik. Olyan káresemény vonatkozásában, melyet a Jogi Igazgatóság elbírálása során elutasításra javasolt, és melynek egyéb (diplomáciai, üzleti, stb.) kihatása van, a balesettel érintett szervezeti egység vagy a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL vezetője Üzleti döntés érdekében felterjesztheti a DHL szerint a Jogi Igazgatóság döntési szintje felett álló döntéshozónak.. A kárigény megtérítéséről szóló döntést követően a kárigény rendezésének folyamata a j)- és ezen pontokban foglaltak szerint történik. l.) Amennyiben a kárigény tekintetében peren kívüli megegyezés nem születik, és a kárügyben jogi eljárásra kerül sor, a Jogi Igazgatóság erről a PÜÜÉ szervezetet elektronikus úton értesíti, és a pert a per- és kárnyilvántartó rendszerben a kárként felvitt ügyhöz hozzákapcsolja, és a PÜÜÉ által felfektetett ügyiratot irattárazás érdekében visszaküldi, feltüntetve a kapcsolódó peres ügyirat számát is. m.) A Jogi Igazgatóság a kárügy peres eljárássá alakulása esetén új, peres ügyiratot iktat, melybe belehelyezi a PÜÜÉ által felfektetett ügyirat releváns dokumentumainak másolatát. n.) A MÁV Zrt. főszabály szerint nem fizet előleget. Amennyiben a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigény elbírálása során előleg folyósítása, vagy egyes kárelemek önálló elbírálása válik kivételesen szükségessé, arra kizárólag a jogalap tisztázását követően, a Pénzügyi és a Jogi Igazgatóság döntését követően kerülhet sor. o) Kártérítési igényeket elismerni, lekönyvelni, beszámítani, kompenzálni, kifizetni a Jogi Igazgatóság, illetve - csak a pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő kárügyekben - a Jogi Igazgatóság, a Pályavasúti Kontrolling és a PÜÜÉ szignója nélkül nem lehet. 4.5. A MÁV zrt.-vel szemben érvényesített, nem pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények 4.5.1. Polgári jogi kárigények 4.5.1.1. Általános rendelkezések a.) A MÁV Zrt-vel szemben kártérítési igényt, a MÁV Zrt. káreseményért való felelősségét elismerni a Jogi Igazgatóság (illetve a DHL szerinti döntéshozónak a Jogi Igazgatóság állásfoglalása ismeretében meghozott) döntése nélkül nem lehet.

4. szám


b.) A kárigény bejelentése történhet postai, vagy elektronikus úton. Amennyiben a kárbejelentés, vagy fizetési kötelezettséget előíró hatósági határozat a Jogi Igazgatóságon kívüli egyéb szervezeti egységhez érkezik, a szervezeti egység köteles haladéktalanul megküldeni a releváns iratokat a Jogi Igazgatóság részére, a szakmai vélemények beszerzése, továbbá esetlegesen biztosítónak történő bejelentés céljából. A Jogi Igazgatóság megküldi az ügyiratot a káreseménnyel érintett költségviselő szervezetnek kárszám felvétele és véleményezés céljából. c.) Amennyiben a szervezeti egység, amely részére a kárigény benyújtásra került, maga is érintett a káreseményben, a kárigényt 10 munkanapon belül a saját szakmai véleményével és az eset körülményeiről rendelkezésre álló iratokkal együtt köteles megküldeni a Jogi Igazgatóság részére. Az érintett szervezeti egység vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). Mindezek eredményéről az eljáró szervezeti egység az ügyiratban nyilatkozik. d.) A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa a káreseményhez kapcsolódóan további iratokat, információkat kérhet az érintett szervezeti egységektől. A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény), és megteszi a bejelentést, valamint a szükséges intézkedést. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény peren kívüli kárrendezési folyamatában. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a károsult eleget tett-e a kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségének. e.) A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálása során döntési javaslatot készít. A kárigényről a DHL szerinti vonatkozó értékhatáron belül a Vezető Jogtanácsos dönt. Amennyiben a kártérítés összege a Vezető Jogtanácsos döntési hatáskörén kívül esik, a Jogi Igazgatóság az általa előkészített döntési javaslatot felterjeszti a DHL szerinti döntéshozónak. f.) Amennyiben a Jogi Igazgatóság a kárigénynek helyt ad, annak kifizetéséről hoz döntést, a döntéssel egyidejűleg előkészíti a peren kívüli megállapodást és a megállapodás megtámadásáról lemondó nyilatkozatot, amit az aláírt döntési javaslattal együtt megküld a költségviselő szervezetnek. A költségviselő (szerződést kötő) szervezet peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján jár el. Amennyiben a kárrendezés keretében a MÁV Zrt. a peren kívüli megállapodásnak a ká-

295

rosult részére történő megküldésével ajánlatot tesz, úgy abban ajánlati kötöttségét legfeljebb az ajánlat postára adásától számított 30 napban határozza meg. A károsult aláírójának cégképviseleti jogosultságát a cég hatályos cégkivonata alapján ellenőrzi a költségviselő (szerződést kötő) szervezet. g.) Olyan káresemény vonatkozásában, melyet a Jogi Igazgatóság elbírálása során elutasításra javasolt, és melynek egyéb (diplomáciai, üzleti, stb.) kihatása van, a káreseménnyel érintett (költségviselő) szervezeti egység vezetője Üzleti döntésre terjesztheti fel a DHL szerint a Jogi Igazgatóság döntési szintje felett álló döntéshozónak. h.) A MÁV Zrt. főszabály szerint nem fizet előleget. Amennyiben a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigény elbírálása során előleg folyósítása, vagy egyes kárelemek önálló elbírálása válik kivételesen szükségessé, arra kizárólag a jogalap tisztázását követően, a Pénzügyi és a Jogi Igazgatóság döntését követően kerülhet sor. 4.5.1.2. kártérítési (polgári jogi) járadékok megállapítása vagy emelése iránti kérelem A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett járadék megállapítási vagy emelési kérelmeket a Jogi Igazgatóságnak továbbítják. A Jogi Igazgatóság munkatársa a Ptk. vonatkozó szabályai szerint vizsgálja mind a járadék megállapítási vagy emelés iránti kérelem jogalapját mind összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A kárigény jogalapját alátámasztó dokumentumok beszerzését követően a költségpótló és keresetpótló járadék továbbá általános kártérítési járadék összegszerűsége esetében a káronszerzés tilalmára vonatkozó szabályok alapján hoz döntést. A Jogi Igazgatóság a keresetpótló járadék (1/2006. PK vélemény alapján történő) összegének kiszámítása érdekében megküldi az ügyiratot a Humánerőforrás Igazgatóság részére. A Humánerőforrás Igazgatóság által végzett számítások alapján a Jogi Igazgatóság meghatározza a keresetpótló járadék, illetve emelési kérelem esetén a járadékemelés mértékét. 4.5.2.A társadalombiztosítási ellátás megtérítése iránt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (illetve más hatóság) által lefolytatott eljárás a.) A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett hatósági határozatot, vagy értesítést rövid úton, a beérkezést követően haladéktalanul, de nem később, mint 1 munkanapon belül elektronikusan továbbítják a Jogi Igazgatóság részére. A Jogi Igazgatóság a hozzá érkező hatósági határozatot

296


elektronikus úton továbbítja az EBK, illetve a PÜÜÉ részére. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy az esemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). b.) Az eljárás megindításáról szóló végzés esetén a Jogi Igazgatóság a sérült neve és a baleset ideje és helyszíne megjelölésével továbbítja a végzést az EBK részére, aki 10 munkanapon belül tájékoztatást ad a Jogi Igazgatóságnak arról, hogy munkabaleset történt-e. Amennyiben munkabaleset történt, csatolva megküldi a rendelkezésre álló vonatkozó dokumentumokat (pl.: munkabaleseti jegyzőkönyv, meghallgatási jegyzőkönyv, fényképfelvételek, helyszínrajz stb.). Amennyiben nem történt a megadott adatoknak megfelelő munkabaleset, a Jogi Igazgatóság a PÜÜÉ szervezetnek küldi meg a végzést, aki azt továbbítja a baleset helye szerint illetékes pályavasúti szervezeti egységnek, aki vizsgálja, történt-e az adatoknak megfelelő baleset a megjelölt helyszínen, és intézkedik az ügyben a MÁV Zrt. rendelkezésére álló dokumentumok beszerzése iránt, továbbá azokat elektronikusan megküldi a Jogi Igazgatóság részére. c.) Amennyiben a Jogi Igazgatóság által továbbított hatósági határozat kapcsán a Jogi Igazgatóság kérdések megválaszolását és dokumentumok csatolását kéri, az érintett szervezeti egység a Jogi Igazgatóság megkeresésében feltüntetett határidőn belül küldi meg elektronikus úton a válaszokat és iratokat a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben a dokumentumok beszerzéséhez hosszabb időre van szükség, a Jogi Igazgatóságot erről a meghatározott határidőn belül elektronikus úton tájékoztatja az illetékes szervezeti egység. 4.5.3. A MÁV zrt-nél bekövetkezett munkabalesetekből eredő kárigények és a munkavállalók nem baleseti eredetű halála esetén ksz alapján fizetendő szolgáltatási összegek elbírálása során követendő eljárás 4.5.3.1. A MÁV Magyar Államvasutak zrt.-nél bekövetkezett munkabalesetek vonatkozásában a kárigények bejelentéséről és a követendő eljárásról a.) A munkabaleset bekövetkezte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján - az eseményről haladéktalanul, de mindenképpen a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek felvételét követően munkabaleseti jegyzőkönyvet vesz fel, mely munkabaleseti jegyzőkönyv egyben nyilatkozat is a munkabaleset elismerésére. Ha az esemény nem munkabaleset, akkor erről, és megállapítással szembeni jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell (2. sz. melléklet). Amennyiben a sérült munkaviszonya a munkabaleseti

4. szám

jegyzőkönyv felvételekor nem állapítható meg kétséget kizáróan, úgy a munkabaleseti jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a következőt: „Jelen munkabaleseti jegyzőkönyv a sérült munkaviszonyát nem igazolja.” A területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó a munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányát – a 4/A vagy 4/B melléklet szerinti mintalevél felhasználásával, kimutathatóan – átadja a sérültnek (a munkabalesetet szenvedett munkavállaló halála esetén az elhunyt hozzátartozójának). A mintalevél egyben tájékoztatást tartalmaz arra nézve is, hogy amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban kártérítés iránti, illetve Kollektív Szerződés 70.§ szerinti igény merül fel, akkor ennek érvényesítésével kapcsolatosan szíveskedjen a munkáltatói jogkörgyakorlót megkeresni. b.) Kizárólag a 2012.07.01.-jét megelőzően bekövetkezett munkabalesetekre kell alkalmazni a következőket: a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, lehetőleg a munkabaleseti jegyzőkönyv átadásával egyidejűleg felhívja a munkavállalót (halál esetén a munkavállaló közeli hozzátartozóját) kárigénye előterjesztésére (felhívást tartalmazó levél: 4./C sz. melléklet), és az előterjesztett kárigényre a 6. sz. melléklet szerinti levéllel válaszol. Minden munkabalesetre kell a következőket alkalmazni: amennyiben a munkavállaló (munkabaleseti halál esetén hozzátartozó) kárigényt kíván előterjeszteni, a munkáltatói jogkörgyakorló köteles az ilyen irányú megkeresésére – a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján – rendelkezésére bocsátani a kitöltendő formanyomtatványokat (szolgáltatási igénybejelentő és KSZ-en kívüli károkra vonatkozó kárbejelentő nyomtatvány-5. sz. melléklet). A munkáltatói jogkörgyakorló – a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján - felhívja az igénybejelentő figyelmét arra, hogy a hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyomtatványhoz csatolja az alábbi szükséges iratokat:  amennyiben hatósági eljárás indul, az elbíráláshoz ténylegesen szükséges hatósági iratokat, kivéve a büntető- és szabálysértési eljárást,  meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazást,  a munkabalesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymásolatát,  a keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok hiteles másolatát, a keresőképtelenségi igazolás hiteles másolatát, ha kórházi ápolás is történt: a kórházi zárójelentést, a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül. Kórházi ápolás időszakára keresőképtelenségi igazolás benyújtása nem szükséges.  halál esetén a halottvizsgálati bizonyítványt,  halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolatot,  boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyvet, és azokat lehetőleg rövid időn belül juttassa el a mun-

4. szám


káltatói jogkörgyakorlóhoz a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján. c.) A munkáltatói jogkör gyakorlója jelen utasítás 3/A. sz. mellékletének felhasználásával nyilatkozik, hogy a munkabaleset bekövetkezéséhez milyen körülmények vezettek, mi volt annak az oka. Ennek során vizsgálni szükséges, hogy a munkavédelmi szabályok (jogszabály, biztonsági szabályzat, MVSZ, szakmai utasítás, stb.) betartását kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta-e el. A 2012.07.01. napját követően bekövetkezett munkabalesetek esetén a 3/A sz. melléklet szerinti nyilatkozaton a munkáltatói jogkörgyakorló köteles nyilatkozni, hogy a balesetet olyan, a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta-e, amellyel nem kellett számolni, továbbá elvárható volt-e, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését a munkavállaló elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve hogy a káreseményt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta-e. d.) Amennyiben a sérült munkaviszonyának fennállása kérdéses, a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabaleseti jegyzőkönyv aláírását megelőzően rövid úton, írásban értesíti a Humánpartnert a munkabaleset bekövetkezéséről, és a Humánpartner a munkabalesetről kapott értesítés átvételét követően haladéktalanul megküldi a munkáltatói igazolást a munkáltatói jogkörgyakorló részére. e.) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján – a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő 3 munkanapon belül a munkabaleseti jegyzőkönyv 1 eredeti példányát, valamint a 3/A melléklet szerinti nyilatkozata 1 eredeti példányát, továbbá a 2012.07.01. napját megelőző munkabalesetek esetén a 4. sz. melléklet szerinti felhívást (annak átvételt igazoló károsulti aláírással) megküldi a [email protected] e-mail címre, vagy a Jogi Igazgatóság fax számára (06 1 511 4542), ezek hiányában postai úton a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság számára. f.) A MÁV Zrt Jogi Igazgatóság az e.) pont szerinti iratok beérkezését követően az ügynek ügyszám megadásával ügyiratot nyit, és azt nyilvántartásába veszi, és 5 munkanapon belül a munkabaleseti jegyzőkönyv telefax útján történő megküldésével előzetesen értesíti a biztosítót a munkabaleset/biztosítási esemény bekövetkeztéről továbbá a kárnyilvántartási rendszerben rögzíti az eseményt. Az előzetes bejelentés célja a káresemény határidőben történő nyilvántartásba vétele, kifizetés az előzetes bejelentés alapján nem teljesíthető. g.) A munkáltatói jogkör gyakorló – a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján – elsődleges ellenőrzés keretében soron kívül vizsgálja a hozzá beérkezett igénybejelentő nyomtatvány kitöltésének helyes-

297

ségét, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok (pl. szakorvosi iratok, táppénzes iratok, kórházi zárójelentés, halál esetén halotti anyakönyvi kivonat) meglétét, szükség esetén – 15 napos határidővel – hiánypótlásra hívja fel az igényjogosultat. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt 3 munkanapon belül továbbítja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága részére. h.) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az átvett kárigény bejelentés teljes körű felszereltségét, majd – a hatályos, vonatkozó jogszabályok és belső utasítások alapján – vizsgálja a kárigény jogszerűségének és összegszerűségének megalapozottságát. A Jogi Igazgatóság az e.) pontok szerinti iratok beérkezését követően 200.000 Ft-ot meghaladó ügyérték esetén mindig, ennél alacsonyabb ügyérték esetén szükség szerint beszerzi az illetékes főtevékenységikör vezető nyilatkozatát (3/B sz. mellékletek) arra vonatkozóan, hogy álláspontja szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. A megkeresett illetékes szervezeti egység 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni a Jogi Igazgatóságnak. A munkáltatói felelősség kérdését érintő lényeges vélemény-különbség esetén a Jogi Igazgatóság vezetője dönt. Nem egyértelmű tényállás, illetve szakkérdést érintő kérdésekben a Jogi Igazgatóság bekéri az illetékes szervezeti egységektől a további információkat, nyilatkozatokat, valamint beszerezheti a munkabiztonsági szervezet, illetve az EBK foglalkozás-egészségügyi orvos illetve a Vasútegészségügyi Kft. foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát is. i.) A Jogi Igazgatóság a h.) pont szerinti iratok kézhezvételtől számítva 10 munkanapon belül vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozike, amennyiben igen, bejelenti a biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint közli jogi álláspontját a munkáltató részbeni vagy teljes mentesülésére vezető körülmények vonatkozásában, vagy egyéb lényeges kérdésben. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény esetleges peren kívüli kárrendezési folyamatában. A baleseti kártérítési kérelmekkel kapcsolatosan a Jogi Igazgatóság kapcsolattartója a [email protected] címen érhető el. A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálásáról a döntésével egyidejűleg írásban értesíti a károsultat a munkáltatói jogkör gyakorlója útján. A biztosító a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság által jogosnak minősített igényt – amennyiben azt a biztosító nem vitatja – a biztosítási szerződésben foglalt határidőn belül teljesíti a jogosult javára az általa jóváhagyott, a Jogi Igazgatóság által készített peren kívüli megállapodás alapján. A Jogi Igazgatóságnak a peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg

298


22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárni. j.) Amennyiben a MÁV Zrt. biztosítási szerződéssel rendelkezik, és a károsult kárigényét közvetlenül a biztosítóhoz jelenti be, úgy a biztosító 5 munkanapon belül értesíti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóságát a [email protected] e-mail címen, egyidejűleg kéri, hogy a Jogi Igazgatóság bocsássa rendelkezésére az elbíráláshoz szükséges iratokat, valamint a felelősség elbírálásával kapcsolatos jogi állásfoglalását. A Jogi Igazgatóság a hozzá érkezett bejelentés másolati példányának megküldésével értesíti az illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót, és kéri, hogy a b.), c.), e.), g.) pontok szerinti eljárást folytassa le. A biztosító a kért iratok hiányában a kárigényt nem bírálja el. k.) Amennyiben a kárigény bejelentője rövid úton (telefonon, e-mailben) vagy írásban tájékozódni kíván a bejelentett kárigény elbírálásával kapcsolatosan, a kárigény Jogi Igazgatóság által történő elbírálásáig a Jogi Igazgatóság az érdeklődőnek tájékoztatást adhat arról, hogy az elbírálás milyen ügyszámon van folyamatban, ügyintéző kijelölése megtörtént-e, döntés született-e már az igény tárgyában. Ezen adatokon túlmenő tájékoztatás rövid úton nem adható, mert az személyiségi jogot vagy üzleti titokhoz fűződő érdeket sérthet, vagy egyéb módon félreérthető vagy megtévesztő lehet, vagy alaptalan igényt keletkeztethet. l.) A Jogi Igazgatóság a munkabaleset elbírálásához/biztosító részére történő bejelentéshez szükséges iratokat az alábbi szervezetektől kérheti be írásbeli/elektronikus úton (a felsorolás nem kizárólagos): Az EBK TSZK részéről : - Meghallgatási jegyzőkönyv(ek) - Munkabaleseti jegyzőkönyv - Esetlegesen készített fényképek, helyszínrajz - Munkavédelmi oktatási napló - Kockázatértékelés (A sérült munkakörére vonatkozó kockázatértékelési rész, a sérüléssel kapcsolatba hozható gép, berendezés, munkahely kockázatának értékelése) - Egyéni védőeszközök juttatási rendje - Munkabaleseti nyilvántartási napló - A sérüléssel kapcsolatba hozható gép, berendezés, munkaeszköz üzembehelyezési jegyzőkönyvének másolata - Munkabiztonsági szakvélemény A munkáltató részéről : - Munkabalesetet elismerő határozat - Munkabalesetet elutasító értesítés - Balesetet üzemi balesetként elismerő TB kifizetőhelyi határozat - Munkáltatói igazolás

4. szám

- Vezénylési kimutatás - Munkahelyi sérülések nyilvántartási napló - Az egyéni védőeszköz munkavállaló számára történő kiadás jegyzéke - Az egyéni védőeszközök munkavállaló részéről történő átvételi elismervénye - Felhívás kárigény bejelentésre (csak a 2012.07.01. előtti munkabalesetek esetén!) - Kárigény bejelentő MT szerinti - Kárigény bejelentő KSZ szerinti - Munkáltatói jogkörgyakorló nyilatkozata a munkáltatói felelősség alóli mentesülés kérdésében - Egyéb jegyzőkönyvek (érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálat, előzetes üzembehelyezési vizsgálat, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat) - Nyilatkozat a munkavállaló részéről, hogy személyes adatait a biztosító részére kiadhatják. - Technológiai, műveleti utasítások - Karbantartásra, ellenőrzésre, egyéb szakmai feladatokra vonatkozó kérdések megválaszolása Humán szervezet részéről : - Igazolás a keresőképtelen munkanapok számáról - Munkaköri alkalmassági felülvizsgálat igazolása - Munkaköri alkalmassági felülvizsgálat érvényessége m.) A Jogi Igazgatóság vizsgálja az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). 4.5.3.2. Munkavállaló nem munkabaleseti eredetű halála esetén irányadó eljárási rend a.) A MÁV Zrt. munkavállalója nem munkabaleseti eredetű halála esetén, a KSZ vonatkozó rendelkezése szerinti összegre törvényes örökösei a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány), vagy kedvezményezett jelölés alapján jogosultak, (melyet a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. a 2011. 03.01. napjától a Groupama Garancia Biztosító Zrt-n keresztül teljesít). A Humánpartner a halálesetről történő tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül postai úton megküldi a szolgáltatási igénybejelentőt (7. sz. melléklet) az elhunyt/örökösök lakcímére, egyben a 8. sz. mellékletben foglalt kísérőlevéllel felhívja a b.) pontban foglalt iratok biztosító részére történő megküldésére. A Humánpartner felhívja az örökös/kedvezményezett figyelmét, hogy amennyiben a munkavállaló halálának körülményei okán a haláleset nem tartozik a biztosítási szerződés hatálya alá (pl. öngyilkosság), akkor a szolgáltatási igényét és az ahhoz tartozó dokumentumokat a Jogi Igazgatóság részére kell megküldeni. b.) A szolgáltatási összeg teljesítéséhez a következő dokumentumok szükségesek: - az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolata - halottvizsgálati bizonyítvány - kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jog-

4. szám


erős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, kedvezményezett jelölést tartalmazó okirat) - munkáltatói igazolás a munkaviszony fennállásáról - amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indul, az elbíráláshoz ténylegesen szükséges hatósági iratok, kivéve a büntető- és szabálysértési eljárást - boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv - meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás c.) Amennyiben a szolgáltatási igény a Jogi Igazgatóság részére került megküldésre, a vonatkozó iratok alapján amennyiben annak feltételei fennállnak-, a szolgáltatási igényt bejelenti a biztosító felé, vagy ha nem tartozik a haláleset biztosítási szerződés hatálya alá, akkor a mindenkori KSZ vonatkozó rendelkezése szerint jár el. A hatályos KSZ alapján a Jogi Igazgatóság megkeresésére a Humánszolgáltatás intézkedik a KSZ-ben foglalt öszszeg örökös (kedvezményezett) részére történő kifizetés iránt. 4.5.3.3. kártérítési (munkajogi) járadékok megállapítása vagy emelése iránti kérelem a.) A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett járadék megállapítási vagy emelési kérelmeket a Jogi Igazgatóságnak továbbítják. A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa köteles a Munka törvénykönyve vonatkozó szabályai szerint vizsgálni a járadék megállapítása vagy emelése iránti kérelem jogalapját és összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A kárigény jogalapját alátámasztó dokumentumok beszerzését követően a költségpótló és keresetpótló járadék továbbá általános kártérítési járadék összegszerűsége esetében a káronszerzés tilalmára vonatkozó szabályok alapján hoz döntést. A Jogi Igazgatóság a keresetpótló járadék (1/2006. Pk vélemény alapján történő) összegének kiszámítása érdekében megküldi az ügyiratot a Humánerőforrás Igazgatóság részére. A Humánerőforrás Igazgatóság által végzett számítások alapján a Jogi Igazgatóság meghatározza a keresetpótló járadék, illetve emelési kérelem esetén a járadékemelés mértékét. 4.5.4. kifizetés a.) A járadékok, a rendszeresen utalandó kifizetések, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jogcímen történő kifizetés esetében a Jogi Igazgatóság megkeresésére a Humánszolgáltatás intézkedik a kifizetés teljesítéséről, a járadékmódosítás foganatosításáról.

299

b.) A pályavasúti/ingatlant érintő kárigények kifizetésének eljárásrendje: A nem járadék jellegű kárigények és hatósági határozatok alapján történő kifizetések esetében a PVK a Jogi Igazgatóságtól érkező megkeresés alapján intézkedik a költségviselő szervezeti egység költségvállalásáról, melynek keretében bekéri a pénzügyi kísérőlapon szereplő adatokat (költségviselő szervezet kódja, a ráfordítás könyvelési tétele), valamint amennyiben arra még korábban nem került sor a kárügy kapcsán - rögzítteti a kárnyilvántartási rendszerben a pályavasúti/ingatlan kárszámot. A Jogi Igazgatóság megkeresése tartalmaz a káresemény kapcsán minden releváns információt, a Jogi Igazgatóság káreseménnyel kapcsolatos álláspontját és a pénzügyi kísérőlapot. A megkeresés elsősorban ügyiratban történik, azonban ha a kifizetésről rövid határidővel szükséges intézkedni a Jogi Igazgatóság a megkeresést, az ügyről készült részletes feljegyzést, döntési javaslatot és a kifizetési kötelezettséget tartalmazó dokumentumot elektronikus úton küldi meg. A PVK a megkeresést követő 3 munkanapon belül a kárszámot, a kódokat, és a költségviselő szervezet vezetője által aláírt pénzügyi kísérőlapot elektronikus úton megküldi a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben elektronikus úton a Jogi Igazgatóság kezdeményezi a kifizetést, de nem a Jogi Igazgatóság a költségviselő, a költségviselő szervezet vezetőjének aláírásával engedélyezett kifizetést tartalmazó pénzügyi értesítő kísérőlapot a Jogi Igazgatóság továbbítja a BSZK részére. Amennyiben a Jogi Igazgatóság kifizetésre irányuló megkeresése ügyiratban érkezik a PVK-ra, a pénzügyi kísérőlappal együtt a PVK továbbítja az ügyiratot a Bejövő Számlakönyvelés részére, aki a kifizetés teljesítését követően a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatot ügyiratba helyezi és visszaküldi az ügyirat felfektetőjének. c.) A nem pályavasúti/ingatlant érintő kárigények esetén a Jogi Igazgatóság megkeresi a költségviselő szervezetet a kifizetés teljesítése végett, amivel egyidejűleg megküld a káresemény kapcsán minden lényeges információt, a Jogi Igazgatóság káreseménnyel kapcsolatos álláspontját és a pénzügyi kísérőlapot. A megkeresés elsősorban ügyiratban történik, azonban ha a kifizetésről rövid határidővel szükséges intézkedni a Jogi Igazgatóság a megkeresést elektronikus úton küldi meg. Amennyiben elektronikus úton történik a kifizetés iránti intézkedés, a költségviselő szervezet a megkeresést követő 3 munkanapon belül a kárszámot, a kódokat, és a költségviselő szervezet vezetője által aláírt pénzügyi kísérőlapot megküldi a Jogi Igazgatóság részére. A költségviselő szervezet vezetőjének aláírásával engedélyezett kifizetést tartalmazó pénzügyi értesítő kísérőlapot a Jogi Igazgatóság továbbítja a BSZK- részére.

300


d.) Amennyiben nem járadék jellegű kárigény vagy hatósági határozat alapján történő kifizetésre kerül sor olyan baleset vonatkozásában, ahol a Humánszolgáltatás a baleset sérültjének járadékot folyósít, a nem járadék jellegű kárigény vagy hatósági határozat alapján történő kifizetés iránt a Humánszolgáltatás intézkedik. e.) Amennyiben korábbi járadékfizetési kötelezettség nem terheli a MÁV Zrt-t, úgy az újonnan keletkezett járadékfizetési kötelezettség esetében a költséghely kódok tekintetében a Humánszolgáltatás intézkedik. Korábbi járadékfizetési kötelezettségen felüli ugyanazon káreseményből eredő további kárigények esetén a további kifizetések a már fizetett tételek pénzügyi kódját kapják. f.) A munkabalesetekkel kapcsolatos KSZ-en alapuló szolgáltatási és munkáltatói felelősségbiztosítási szerződések hatálya alá tartozó kárigények esetében a kifizetés a biztosítón keresztül történik. A Biztosító a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság által jogosnak minősített igényt a biztosítási szerződésben meghatározott határidőben teljesíti a jogosult javára az általa jóváhagyott egyezség alapján. Amennyiben nincs lehetőség a munkabalesettel kapcsolatos kárigény biztosítási szerződés alapján biztosítón keresztül történő kifizetésére, a a kifizetés iránt a Humánszolgáltatás intézkedik. g.) Amennyiben bármely káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik, az adott biztosítási szerződés rendelkezései alapján kell intézkedni a kifizetés iránt. 4.5.5. A MÁV zrt. egyes szervezeteinek a munkabaleset- és munkavállalói életbiztosítási szerződéssel kapcsolatos teendői, felelősségei a.) A MÁV Zrt-n belül a munkabaleset- és életbiztosítási kárrendezéshez kapcsolódó feladatok, valamint a felelősségbiztosítási kárrendezéshez kapcsolódó ügyintézés a Jogi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet biztosításszakmai segítséget nyújt a felmerülő kérdésekben és kapcsolatot tart a Biztosítóval a szerződéssel és a vitás ügyekkel összefüggésben. b.) Közlési kötelezettség: A Humánerőforrás Igazgatóság a negyedév végét követő hó 10. napjáig megküldi a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet részére a díjelszámolásához szükséges szerződésben rögzített létszámadatokat (a negyedévre vonatkozó tényleges munkavállalói létszámadat). A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet 6 napon belül továbbítja azt a Biztosító részére. A tényleges létszámadat alapján a biztosítási időszak végén a Biztosító kiszámolja az előző biztosítási időszak díját, valamint megállapítja és előírja a következő időszakra vonatkozó előzetes díjat.

4. szám

c.) Változás-bejelentési kötelezettség: A szerződés tartama alatt minden szervezeti egység köteles a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet felé a valóságnak megfelelően közölni a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt és ezek változását. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény (pl. létszám változása, munkakörülmények és munkafeltételek lényeges megváltozása, munkabiztonsági és munkaegészségügyi változások) az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja. A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet a fentiek szerint tudomására jutott adatokat – amennyiben nem szükséges további szervezeten belüli egyeztetés – köteles 5 munkanapon belül a biztosítónak továbbítani. Amennyiben egyeztetés szükséges, úgy azt a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet haladéktalanul köteles kezdeményezni az adott szervezeti egység vezetőjénél annak érdekében, hogy a vitás kérdések mielőbb lezárásra kerüljenek. Az egyeztetés lezárását követő 5 munkanapon belül szükség esetén a biztosító felé eljár. A Humánerőforrás Igazgatóság köteles a jelentős munkavállalói létszám változásáról (10%) 10 napon belül a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet tájékoztatni, amit a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet 5 napon belül írásban jelez a biztosító felé. Ha a Kollektív Szerződés a Munkabaleseti Keretszerződést, illetve az Életbiztosítási szerződést érintő módon megváltozik, akkor a Humánerőforrás Igazgatóság köteles erről a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet a módosítás hatályba lépését követő 10 napon belül írásban tájékoztatni. A MÁV Zrt. változással kapcsolatos álláspontját a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet a szükséges egyeztetés során a szervezetektől bekért információk megérkezését követően 5 munkanapon belül írásban továbbítja a biztosító részére. d.) A Biztosító a károsultnak megfizeti az önrész alatti károkat is a MÁV Zrt. helyett, a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg kimerüléséig. A Biztosító által kifizetett önrész alatti károkról a felek negyedévente számolnak el. A Biztosító a tárgynegyedévben kifizetett önrész alatti károkról a tárgynegyedévet követően tájékoztatja a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet, amely a Biztosító által megküldött adatokat igazolás céljából megküldi a Jogi Igazgatóságra. A Jogi Igazgatóság által leigazolt önrész alatti károk Biztosító részére történő 30 napon belüli kifizetéséről, illetve eltérés esetén a további egyeztetésekről a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet gondoskodik. A Kockázatkezelés és Kontroll Szervezet ügyirati betétlapban továbbítja a Bejövő Számla Könyvelés részére a Humánszolgáltatástól

4. szám


a szolgálati helyekre történő könyvelésről kapott adatokat.

301

6.0 hATÁLybALÉPTETÉs Jelen utasítás a közzététele napjával lép hatályba.

4.6. Egyéb rendelkezések a.) Amennyiben a kárigény érvényesítése érdekében bírósági eljárás indul, úgy a képviselet ellátása a Jogi Igazgatóság feladata. A bírósági eljárás megindításáról vagy a peren kívüli egyezség megkötéséről a Jogi Igazgatóság nevében eljáró munkatárs értesíti a biztosítót. b.) A kárrendezés peren kívüli megállapodással, illetőleg jogerős bírósági határozattal történő lezárása esetén, az ügy befejezésének tényét az eljáró munkatárs a perés kárnyilvántartási rendszerben rögzíti. Az eljáró munkatárs ennek keretében a perben hozott jogerős határozatot, illetőleg peren kívül készült megállapodást beszkenneli és azt a káresemény nyilvántartási sorához csatolja. c.) A Jogi Igazgatóság a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigények esetén vizsgálja, hogy a MÁV Zrt. felelőssége teljes mértékben fennáll, részben áll fenn, vagy nem áll fenn a káreseményért. Amennyiben nem áll fenn, vagy részben áll fenn, a Jogi Igazgatóság továbbítja a kárigényt a többi károkozónak, közös károkozás esetén ezzel együtt egyeztetést kezdeményezhet. d.) Abban az esetben, ha valamely káresemény biztosítási szerződés hatálya alá esik, a káreseménnyel érintett szervezeti egység, valamint a PÜÜÉ és a Jogi Igazgatóság köteles törekedni arra, hogy a kárrendezés folyamatába bevonja a biztosító társaságot. e.) A MÁV Zrt.-vel szemben érvényesített kártérítési igényeket, a MÁV Zrt. káreseményért való felelősségét elismerni a Jogi Igazgatóság (illetve a DHL szerinti döntéshozó a Jogi Igazgatóság állásfoglalása ismeretében meghozott) döntése nélkül nem lehet. f.) Amennyiben a káreseményhez kapcsolódó peren kívüli megállapodás esetén a szerződéskötő szervezet eltér a költségviselő szervezettől, a költségviselő kötelezettségvállalását a szerződéskísérő adatlapon fel kell tüntetni. 5.0 hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyOn kíVÜL hELyEzÉsEk Jelen utasítás hatálybalépésével a 22/2005.(MÁV Ért. 28.) VIG.sz. az egyes kártérítések elbírálásáról szóló és a munkabaleseti kárigények elbírálásának, valamint a MÁV Zrt. munkabaleset,-élet és munkáltatói felelősségbiztosításához kapcsolódó eljárási rendjéről szóló szóló 32/2009. VIG sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

7.0 MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. által kötött, jelen utasítás hatálybalépésekor hatályos, a Pénzügyi Igazgatóság rendelkezésére álló hatályos biztosítási szerződések listája Munkabalesethez és természetes halálok miatti bejelentéshez kapcsolódó mellékletek 2. sz. melléklet: Értesítés arról, hogy a baleset nem munkabaleset 3. sz. melléklet 3/A A munkáltatói jogkörgyakorló nyilatkozata a munkáltatói felelősség kérdésében (2012.07.01. előtt/követően bekövetkezett munkabalesetek esetében) 3/B A főtevékenységi kör gyakorlójának nyilatkozata a munkáltatói felelősség kérdésében (2012.07.01. előtt/követően bekövetkezett munkabalesetek esetében) 4/A. sz. melléklet: Tájékoztatás a munkavállalónak arról, hogy kárigény, vagy KSZ igény esetén a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz kell fordulni 4/B. sz. melléklet: Tájékoztatás az elhunyt munkavállaló hozzátartozójának arról, hogy kárigény, vagy KSZ igény esetén a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz kell fordulni 4/C. sz. melléklet: Felhívás kárigény bejelentésére (kizárólag 2012. 07.01. előtt bekövetkezett munkabalesetek esetében) 5. sz. melléklet: Kárbejelentő nyomtatványok munkabaleset esetén 5/A Kárigény bejelentő nyomtatvány (KSZ-en kívüli kárigényekhez) 5/B Munkáltatói felelősségbiztosítási kárbejelentő nyomtatvány-minta 5/C KSZ alapján történő szolgáltatáshoz Szolgáltatási igénybejelentő-minta 6. sz. melléklet: Válasz kárigény bejelentésre 7. sz. melléklet: Groupama Garancia Biztosító Zrt. munkavállaló nem munkabaleseti halálesetre vonatkozó igénybejelentője 8. sz. melléklet: munkavállaló nem munkabaleseti halálesetére vonatkozó tájékoztató levél Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

302


4. szám

1. sz. melléklet

4. szám


303

304


4. szám

2. sz. melléklet

4. szám


305

3. sz. melléklet

306


4. szám

4. szám


307

308


4. szám

4. szám


309

310


4. szám

4. szám


311

312


4. szám

4. szám


313

314


4. szám

4. szám


315

316


4. szám

4. szám


317

4/A. sz. melléklet

318


4. szám

4/B. sz. melléklet

4. szám


319

4/C. sz. melléklet

320


4. szám

5. sz. melléklet

4. szám


321

322


4. szám

4. szám


323

324


4. szám

4. szám


325

326


4. szám

4. szám


327

328


4. szám

4. szám


329

330


4. szám

4. szám


331

332


4. szám

4. szám


333

334


4. szám

6. sz. melléklet

4. szám


335

7. sz. melléklet

336


4. szám

4. szám


337

8. sz. melléklet

338


10/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az E. 2. szÁMú FÉkutasítÁs 4. És 5. MódosítÁsÁnak hatÁlyba lÉptEtÉsÉről. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. kezelésében lévő módosított előírásokat tartalmazó E.2. sz. Fékutasítás 4. sz. és 5. sz. módosítását a MÁV Zrt. Értesítőjében történő közzététel napján 0 óra 00 perctől hatályba léptetem. A hivatkozott utasítás módosításait a hatályba léptetéssel egyidejűleg a nyomdailag előállított cserélhető lappal kell végrehajtani az alábbiak szerint: — Az E.2. sz. Fékutasításban a 4. sz. módosítással ki kell cserélni a 11/12., 25/26., 27/28., 29/30., 31/32., 35/36., 59/60., 63/64. oldalakat. — Az E.2. sz. Fékutasításban az 5. sz. módosítással ki kell cserélni a 11/12., 81/82. és 87/88. oldalakat. A módosítást a hivatkozott utasítás „Pótlékok és módosítások előjegyzése” című oldalán a módosítás közzétételét tartalmazó MÁV Értesítő számával 5. tételszámmal 4. sz. módosításként, 6. tételszámmal 5. sz. módosításként elő kell jegyezni. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

4. szám

1/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) ÁVIGh szÁMú ÁltalÁnos VEzÉrIGazGató-hElyEttEsI utasítÁs az ÁlloMÁsI VÉGrEhajtÁsI utasítÁsok EGysÉGEs szErkEzEtbEn törtÉnő összEÁllítÁsÁról, FElülVIzsGÁlatÁról És jóVÁhaGyÁsÁról. 1.0 az utasítÁs CÉlja A forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó előírásokat tartalmazó hatályos utasítások alapján meghatározni azokat a szempontokat, amelyek a szolgálati helyek Állomási Végrehajtási Utasításainak egységes szerkezetbe történő összeállításához, felülvizsgálatához és jóváhagyásához szükségesek. 2.0 hatÁly És FElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1 az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a hálózat valamennyi olyan szolgálati helyére, ahol a forgalmi szolgálatot az F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei szerint látják el. 2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályavasúti Üzemeltetés Forgalmi Főosztály vezetője felelős. 3.0 FoGalMak MEGhatÁrozÁsa Ezen utasítás fogalom meghatározásokat nem tartalmaz. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításához szükséges szempontrendszert, a formai és tartalmi követelményeket jelen utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza. Az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes tartalmi és szerkezeti öszszeállítása, megjelenítése érdekében az egyes fejezetek és alfejezetek számozásától eltérni nem lehet. Az Állomási Végrehajtási Utasítások összeállításánál a szempontrendszerben az egyes fejezetek és alfejezetek számozása (pontjai) közül csak azokat kell figyelembe venni és az Állomási Végrehajtási Utasításban szerepeltetni, amelyek helyi szinten szabályozást igényelnek. 4.2. Az Állomási Végrehajtási Utasítást (továbbiakban: ÁVU-t) az állomásfőnök az illetékes érdekképviseleti

4. szám


szervek véleményezésével köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 4. sz. Függelékében előírtak szerint elkészíteni, módosítani és felülvizsgálatra a Forgalmi Csomóponthoz felterjeszteni. A Forgalmi Csomópontok vezetői a részükre felülvizsgálat céljából felterjesztett ÁVU-k tervezetét a Forgalmi Csomópontokon munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó EBK TSzK munkavállalója és a területileg illetékes Vasútegészségügyi kht. képviselője (foglalkozásegészségügyi orvos) részére — a MÁV Zrt. hatályos Munkavédelmi Szabályzatának előírásai alapján — munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat céljából kötelesek kimutathatóan átadni. A Forgalmi Csomópont vezetője az ÁVU tervezetét az EBK TSzK munkavállalója által elvégzett és csatolt munkavédelmi üzembehelyezési szakvéleménnyel együtt köteles felterjeszteni jóváhagyás céljából az illetékes Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztály vezetője részére. A Forgalmi Osztály vezetője az ÁVU munkavédelmi üzembe helyezését annak jóváhagyásával rendeli el. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvéleményt a jóváhagyott ÁVU-ba a fedlap után be kell fűzni. A jóváhagyott ÁVU-k vonatkozó anyagából valamennyi érintett munkavállalót kimutatható módon oktatni és vizsgáztatni kell. Az ÁVU módosításának elkészítésénél, felülvizsgálatánál és jóváhagyásánál is a fentiek szerint kell eljárni. Az ÁVU-t évente egy alkalommal felül kell vizsgálni. Az ÁVU-t egységes szerkezetben évente csak egy alkalommal kell elkészíteni és jóváhagyni kivéve, ha évközben alapvető technológia-módosulás következik be. Az ÁVU évközi módosításairól (amennyiben annak kiadását nem alapvető technológia-módosítás indokolja) az érintett személyzetet Parancskönyvben kell értesíteni, a módosításokat az éves menetrendváltás előtt jóváhagyandó ÁVU-ba kell bedolgozni. A módosítások közül csak azokat a Parancskönyvben kiadott módosításokat kell az egységes szerkezetű ÁVU-ba bedolgozni, amely, vagy amelyek a követő menetrendi időszakban is (tartósan) érvényesek lesznek, ellenkező esetben az egységes szerkezetben történő módosításra nincs szükség. Az ÁVU-nak az éves menetrendváltást (december) megelőzően 14 nappal egységes szerkezetben, jóváhagyva rendelkezésre kell állnia. Új ÁVU-t abban az esetben kell kiadni, ha új szempontrendszer kerül összeállításra és kiadásra. Egyéb esetekben a fentiekben leírtak szerint kell eljárni. 4.3. Azokon a szolgálati helyeken, ahol vállalkozó vasúti társaság rendszeresen foglalkoztat munkavállalókat, a vállalkozó vasúti társaság tevékenységét — az állomási technológiai folyamatok figyelembe vételével — Végrehajtási Utasításban köteles szabályozni. A kapcsolódó tevékenységek végrehajtására vonatkozóan — a Végrehajtási Utasítás, illetve az ÁVU technológiai kapcsolódási pontjait illetően — a vállalkozó vasúti társaság képviselője a Forgalmi Csomópont vezetőjével

339

köteles egyeztetni, szükség esetén az EBK TSzK képviselőjének bevonásával. Az előzetesen egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját a vállalkozó vasúti társaság és a Forgalmi Csomópont vezetője „Megállapodásban” köteles rögzíteni. A „Megállapodásban” rögzítettek alapján az állomás vezetője (állomásfőnök) az ÁVU, a vállalkozó vasúti társaság képviselője a Végrehajtási Utasítás érintett pontjait köteles a technológiai kapcsolódási pontokra vonatkozóan véglegesíteni. A véglegesített „Megállapodások” közül a személyszállítási közszolgáltatással öszszefüggő kapcsolódási pontokra vonatkozó „Megállapodásokat” a Forgalmi Csomópont vezetője köteles jóváhagyás céljából az illetékes Pályavasúti Területi Központ vezetője részére felterjeszteni. Az egyéb kapcsolódási pontokra vonatkozó „Megállapodásokat” az illetékes Forgalmi Csomópont vezetője hagyja jóvá. A Pályavasúti Területi Központ vezetője az általa jóváhagyott „Megállapodást” a jóváhagyásra felterjesztő Forgalmi Csomópont vezetője részére visszaküldi, aki továbbítja az érintett állomás vezetője (állomásfőnök) részére. A Forgalmi Csomópont vezetője az általa jóváhagyott „Megállapodást” megküldi a felterjesztő állomás vezetője (állomásfőnök) részére. A Végrehajtási Utasítás és a „Megállapodás” egy példányát a forgalmi irodai rendeletgyűjteményben kell megőrizni. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a vállalkozó vasúti társaság az általa igényelt menetvonalhoz kapcsolódóan tervezetten végez az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1.2.31. pontjában meghatározott forgalmi tevékenységet és ezért a szolgálati helyen munkavállalókat foglalkoztat, a vállalkozó vasúti társaság munkavállalói kötelesek az ÁVU-ból helyismereti vizsgát tenni. A kiállított vizsgadokumentumok alapján a vállalkozó vasúti társaság képviselője a helyismereti vizsgát tettek névsorát a „Megállapodás”-hoz mellékletként csatolni köteles. Abban az esetben, ha a kapcsolódó technológiai folyamatokra vonatkozóan nem készült „Megállapodás”, (a vasúti társaság nem foglalkoztat az állomáson rendszeresen munkavállalókat), menetvonal kiutalás esetén a vállalkozó vasúti társaságot a technológiai folyamatokról az állomáson „Kimutatással” kell értesíteni. A „Kimutatást” a Fejrovatos előjegyzési naplóban történő elismertetés mellett kell a vasútvállalat képviselőjének átadni. A „Kimutatásnak” tartalmaznia kell: az egyes technológiai folyamatok engedélyezésére, lebonyolítására vonatkozó feltételeket (kitől, hol, mikor kell kérni az engedélyt), a folyamatok befejezésének bejelentését (kinek, hol, mikor), az egyes eszközök kiadására, visszavételére vonatkozó szabályozást, a rendelkezések közlésére vonatkozó szabályozást, a vonatok indulásra kész állapotának bejelentésére vonatkozó szabályozást,

340


minden egyéb olyan körülményt, amely hatással lehet a vállalkozó vasúti társaság és az állomási (pályavasúti) személyzet által végzett technológiai folyamataira. A „Kimutatás” összeállításáért az állomás vezetője a felelős és az ÁVU 19.sz. mellékleteként kell megőrizni. 5.0 hIVatkozÁsok, MódosítÁsok, hatÁlyon kíVül hElyEzÉsEk Jelen Utasítás hatályba léptetésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket: • 3/2009. (VI. 19. MÁV Ért 20.) ÜÁVIGH sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállítására. • Gy.144-143/2010. rendelkezés az ÁVU 1.9. pontjának összeállítására • Gy.144-258/2010. rendelkezés az ÁVU elkészítésére, karbantartására • Gy.144-85/2012. rendelkezés az ÁVU munkavédelmi szempontú üzembe helyezésére 6.0 hatÁlyba lÉptEtÉs Ezen utasítás az F.1. sz. Jelzési Utasítás 2. sz., F.2. sz. Forgalmi Utasítás 3. sz., F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 2. sz. módosításának a MÁV Zrt. Értesítőben közzétett hatályba lépésével azonos időpontban lép hatályba. A hatályba lépés időpontjáig az új Állomási Végrehajtási Utasításokból valamennyi érintett munkavállalót oktatni és vizsgáztatni kell. 7.0 MEllÉklEtEk Ezen utasítás egy mellékletet tartalmaz. Pál László s. k. általános vezérigazgató-helyettes

4. szám

4. szám


341

1. sz. melléklet szempontrendszer az Állomási Végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállításához 1. Általános előírások 1.1. Az állomás fekvése, (vonalon, vonalakon) szomszédos állomások, nyíltvonali szolgálati helyek felsorolása. A nyíltvonali szolgálati helyek között kell szerepeltetni a szolgálati helyről távvezérelt, távkezelt forgalmi személyzettel rendelkező vagy forgalmi személyzet nélküli szolgálati helyeket is. A legnagyobb lejtési viszony a szomszédos állomásokig. Ha ez az érték 5 ‰ vagy annál nagyobb, akkor az értékeket külön-külön, szelvényszám szerint meg kell határozni. Lejtési viszonyok a szomszédos állomásokig. Az állomáson üzemelő biztosítóberendezés típusa. 1.2. Az állomás területén működő egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külső vasúti vállalkozások felsorolása, azok vágány-összeköttetései, elhatárolása. 1.3. Az állomás szolgálati helyeinek felsorolása (forgalmi, egyéb szakágak, illetve vállalkozó vasúti társaságok és külső vállalkozások által használt stb.). 1.4. A vonatok követési rendje, állomásközönkénti bontásban (térközi, állomástávolságú). 1.5. Az állomási vágányok számozása, jelölése, rendeltetése, használható hossza, lejtviszonyai, a szolgálati helyek jelfeladásra kiépített és ki nem épített vágányainak felsorolása. Itt kell szabályozni, hogy a Fejrovatos előjegyzési napló vezetésekor a vágányok számát milyen formában kell előjegyezni (betűvel, arab vagy római számmal) (F.2. 8. sz. Függelék 8.2., 8.2.1.p., F.2. 15.18.7.2.p.). 1.5.1. Ro-La forgalom lebonyolítására kijelölt vágányok (vágánykapcsolatok) felsorolása (F.2. 33. sz. függelék 33.3.1. p.). 1.5.2. Utasperonok hossza, sínkorona feletti magassága, (sk0, sk15, sk30, sk55) burkolata. 1.6. A vázlatos helyszínrajzon feltüntetett adatokra, objektumokra, berendezésekre vonatkozó rövid leírás. 1.6.1. Helyhezkötött jelzők, főjelzők, előjelzők, tolatásjelzők, egyéb jelzők és figyelmeztető jelek felsorolása a jelzők szelvényszámának feltüntetésével, törpe tolatásjelzők felsorolása a hozzá tartozó váltók számának megjelölésével. A szolgálati helyekre rendszeresített hordozható jelzők, jelzőeszközök felsorolása darabszám szerint. 1.6.2. A váltók számozása és biztosítási módjuk szerinti csoportosítása, ha van váltójelző, akkor annak típusa (ábralemeze vagy forgólapos). A váltók felsorolásánál külön jelölni kell a váltófűtő-berendezéssel ellátott váltókat, meghatározva a váltófűtő-berendezés típusát is. 1.6.3. Védelmi berendezések (vágányzáró sorompók, kisiklasztó saruk), vágányzáró szerkezetek (földkúp, ütközőbak) felsorolása, helye. 1.6.4. Űrszelvénybe nyúló műtárgyak felsorolása. 1.6.5. Vízdaruk, fordítókorongok, tűztisztító helyek, olajvételező helyek, vizsgálóaknák felsorolása. 1.7. Értekezési lehetőségek, rádiós körzetek, állomási távbeszélő kapcsolatok, hangrögzítő berendezések. Az egyegy távbeszélő, rádiós körzethez tartozó szolgálati helyek, a távbeszélő hívójelek, valamint a hangrögzítővel kiegészített távbeszélő és rádiós kapcsolatok, szolgálati helyek részletes felsorolása (F.2. 7. sz. Függelék 7.1. p.). 1.8. A villamos felsővezetéki rendszerhez kapcsolódó előírások, állomási kapcsolókert, kapcsolási helyek, szakaszolók elhelyezése, valamint földelő rudak tárolási helye és darabszáma. Térvilágítási körzetek és azok kapcsolásának módja. 1.9. Utastájékoztató körzetek felsorolása, valamint az utastájékoztatásra vonatkozó helyi előírások, melyeket az alábbiak figyelembe vételével kell meghatározni: mely szolgálati helyek utastájékoztatása történik az állomásról (állomás, megállóhelyek),

342


4. szám

milyen jellegű eszközök állnak rendelkezésre (vizuális, hangos stb.), milyen típusú a vizuális utastájékoztató (összesítő utastájékoztató tábla, monitoros kijelző, vágányvégi, vágány melletti utastájékoztató tábla stb.), a hangos utastájékoztató vezérlése (távvezérelt, digitalizált, élőszavas), ki köteles kezelni a hangos utastájékoztatót illetve a vizuális táblát, az állomás (megállóhely) helyi sajátosságai figyelembe vételével a hangos utastájékoztatást a vonatok érkezéséhez-indulásához képest milyen időpontban kell elvégezni (amennyiben ez eltér a közszolgáltatási szerződésben foglaltaktól), ha meghibásodik a hangos utastájékoztató berendezés, mi a követendő eljárás, milyen segédlet áll rendelkezésre a hangos utastájékoztatóhoz (szövegkönyv), ki tartja karban a szövegkönyvet, a késésekről az utastájékoztatásért felelős személyzet honnan, milyen módon szerez információt, mi az eljárás, ha a vizuális utastájékoztató meghibásodik (milyen módon kell ellátni az utastájékoztatási kötelezettséget), milyen menetrendi hirdetményeket kell elhelyezni a szolgálati helyeken (érkező-induló vonatok jegyzéke, fali menetrendek, vágányzári hirdetmények, közforgalmú menetrendben meghirdetett vonatok változásaival kapcsolatos hirdetmények stb.), ki felel a fali hirdetmények karbantartásáért, aktualizálásáért. 1.10. Utasítások és segédkönyvek gyűjteményének helye, a Parancskönyvek elhelyezésére kijelölt szolgálati helyek felsorolása, a forgalmi irodai rendeletgyűjtemény és egyéb nyilvántartások tárolási helye. (F.2. 1.4.9. p., F.2. 2. sz. Függelék). 1.11. Elsősegélynyújtásnál figyelembe vehető és használható eszközök tárolási helye, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a háziorvos, az ügyeletes orvos, a kórházak és egyéb ellátást biztosító egészségügyi intézmények név- és címjegyzéke. Véralkohol-vizsgálati doboz, alkoholszonda, alkoholteszter tárolási helye. 1.12. Rendőrség, mentők, tűzoltóság, katasztrófavédelem, polgárőrség, vasútőrök, önkormányzat, vadásztársaság, illetve a szolgálati helyen jelen lévő és vasúti tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaságok és külső vállalkozások címe, telefonszáma. 1.13. A dohányzásra kijelölt helyek meghatározása. 2. a forgalmi szolgálat végzésére vonatkozó előírások 2.1. A szolgálati hely technológiájához igazodó létszám meghatározása. Itt kell meghatározni az egyes technológiákhoz szükséges minimális létszámot is (F.2. Függelék 4.1.3. p.). 2.2. A szolgálatra jelentkezés szabályozása (F.2. 1.4.12.p.). 2.3. Az állomásbejárás, körzetbejárás szabályozása. 2.3.1. Az állomásbejárásra, körzetbejárásra kötelezettek felsorolása és a tevékenység végrehajtásának helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 2.4. Szolgálatátadás-átvétel helyi szabályozása. 2.4.1. Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén az egyes munkakörökre vonatkozó részletes helyi szabályozással (F.2. 1.4.14.p.). 2.4.2. Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálat szünetelés esetén (F.2. 1.4.15.p). 2.4.3. Osztott munkaidő (szolgálatszünetelés vagy szolgálat megszakítás) esetén követendő eljárás (F.2. 1.2.73., 1.4.15.p.). 2.4.4. Osztott munkaidő esetén a szolgálat megszakítás tartama alatt a jelzők kezelésére, esetleges érvénytelenítésére, valamint az útsorompóknál követendő eljárásra vonatkozó helyi előírások szabályozása (F.2. 3.1.1. pont, F.1. 9.6., 9.6.1.pont). 2.5. Forgalmi szolgálattevő(k) részletes munkabeosztása. A szolgálati helyen szolgálatot teljesítő valamennyi forgalmi szolgálattevő részletes munkabeosztása, teendőik és hatáskörük elhatárolásával (F.2. 1.2.32., 1.2.56.p.).

4. szám


343

2.6. Kocsimester (forgalmi) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.50.p.). 2.7. Vezető váltókezelő(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.123.p.). 2.7.1. Váltókezelő(k) részletes munkabeosztása (F.2. 1.2.120.p.). 2.8. Vonali tolatásvezető(k) részletes munkabeosztása. 2.9. Tolatásvezető(k) részletes munkabeosztása. 2.10. Vonali kocsirendező(k) részletes munkabeosztása. 2.11. Kocsirendezők részletes munkabeosztása. 2.12. Belső adatrögzítők (vonatfel- és átvevők) részletes munkabeosztása. 2.13. Jelzők, váltók, helyiségek kivilágításának szabályozása, az állomási, valamint nyíltvonali helyhez kötött jelzők lámpáinak gondozására vonatkozó helyi előírások a gondozásukkal megbízott munkakörök felsorolásával (F.2. 1.54., 1.5.4.1.p.). 2.14. Az állomáshoz tartozó sajátcélú vasúti pályahálózat felsorolása, a kiszolgálás módja (F.2. 1.2.92.p.). 2.15. Váltókörzetek kijelölése, őrzése. (F.2. 2.3.1.p.). 2.15.1. Váltókezelői körzetek meghatározása, valamint a csak tolatás részére váltót állító váltókezelők kijelölése. 2.15.2. A csak tolatás részére váltót állító váltókezelők közül a vonatközlekedés szabályozásába bevonható váltókezelők meghatározása, kijelölése. 2.15.3. Adott és vett közlemények rögzítésére vonatkozó előírások azon váltókezelők részére, akik csak vonatok végének megfigyelésére vannak kötelezve (F.2. 1.4.17.2. pont). 2.16. Váltógondozás (F.2. 2.5.1.p.). 2.16.1.Váltógondozási körzetek kijelölése. 2.16.2. A váltók gondozására kötelezettek kijelölése. 2.16.3. A váltógondozás helyi technológiájának szabályozása függetlenül attól, hogy a tevékenységet mely szakszolgálat végzi. 2.17. A váltók szabványos állásának közlése (F.2. 2.6.2.p.). 2.18. Utasítás a vonat vágányútjának beállítására (F.2. 2.7.1.p.). 2.18.1. Közbenső váltókezelői, sorompókezelői szolgálati helyiségek felsorolása, melyek esetében a szolgálatot teljesítő dolgozókat a forgalmi szolgálattevő köteles utasítani a vágányút beállítására. 2.19. A vágányút beállításához szükséges idők vágányutankénti meghatározása, valamint a berendezés használhatatlansága esetén a vágányút beállításához szükséges idők meghatározása vágányutanként (F.2. 2.7.2.p.). 2.20. A vágányút ellenőrzése (F.2. 2.7.4., 2.7.4.1.p.). 2.20.1. A vágánybejárások szabályozása. 2.20.2. A forgalmi szolgálattevő(k) vágányút áttekintési kötelezettségének szabályozása. 2.21. Teendők a szabad vágányút biztosítására. 2.21.1. A Vágányfoglaltsági napló vezetésével kapcsolatos helyi szabályozás (F.2. 2.7.5.1. p. a.) alpont. 2.21.2. A vízdaru(k) lakatkulcsainak őrzésére, kiadására és visszavételére vonatkozó előírások (F.2. 2.7.5.1. e.) alpont). 2.22. A váltók használhatóságának ellenőrzése. 2.22.1. A váltók használhatóságának helyszíni ellenőrzése szolgálat átvételkor és ellenőrzések alkalmával (F.2. 2.8.3.p.). 2.22.2. A használhatóság ellenőrzése állandóan lezárt váltóknál (F.2. 2.8.6.p.).

344


4. szám

2.23. A váltók állítása. 2.23.1. Váltóállítás vonat részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.1.p.). 2.23.2. Váltóállítás tolatás részére. A váltóállításra kötelezettek meghatározása (F.2. 2.9.2.p.). 2.24. Mellékvágányokban és más szolgálati helyek területén lévő vágányzatban található lezárható váltók felsorolása, azok lezárásának és felnyitásának szabályozása (F.2. 2.10.1.2.p.). 2.25. Állandóan zárva tartandó váltók. 2.25.1. Szabványos állásukban állandóan zárva tartandó váltók kijelölése és felsorolása (F.2. 2.10.3. a) alpont). 2.26. Váltózár- és védelmi berendezés másodkulcsok. 2.26.1. A váltózárak és védelmi berendezések másodkulcsainak őrzésére kijelölt szolgálati helyek felsorolása (F.2. 2.11.6. p.). 2.26.2. Biztonsági betéttel lezárható váltók váltószám és terelési irány szerinti felsorolása (F.2. 32. sz. Függelék 32.5.4. pont). Az alkalmazott biztonsági betétek fajtái, darabszáma és azok tárolási helye. Itt kell felsorolni a hagyományostól eltérő csúcssín-rögzítő szerkezettel felszerelt váltókat. 2.27. Váltóellenőrzés. 2.27.1. A váltók állítására kötelezettek munkájának ellenőrzésére kijelölt dolgozó (második dolgozó) meghatározása (F.2. 2.12.1.p.). 2.28. Váltóellenőrzés központi állítású váltóknál. 2.28.1. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása villamos úton központból állított váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.p.). 2.28.2. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása vonóvezetékkel állított központi állítású váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.2.1.p.). 2.28.3. A váltóellenőrzés megtartásának szabályozása helyszíni állítású, központból reteszelhető váltóknál a berendezés meghibásodása esetén (F.2. 2.12.3.p.). 2.29. Váltóellenőrzés váltózáras váltóknál. 2.29.1. Nem biztosított állomásokon a forgalmi szolgálatevők részére előírt váltóellenőrzés végrehajtásának — váltók helyes állásának ellenőrzése — szabályozása. A váltóellenőrzés megtartására kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.4.3.p.). 2.30. Váltóellenőrzés helyszíni állítású le nem zárt váltóknál. 2.30.1. A váltóellenőrzés megtartásának előjegyzésére kijelölt hely meghatározása (F.2. 2.12.5.p.). 2.31. Jelentés a vágányút beállításáról. 2.31.1. A vágányút beállítására utasított dolgozók jelentéstételi kötelezettségének sorrendje (F.2. 2.13.1.p.). 2.31.2. A vágányút beállításának bejelentésére vonatkozó előírás, ha az értekező berendezés használhatatlan (F.2. 2.13.1.p.). 2.32. Állomási, nyíltvonali útátjárók szelvényszáma, sorompók jele, száma, kezelő szolgálati hely megnevezése, biztosítás módja (F.2. 3.6.5.p.). 2.32.1. Nyíltvonali útsorompók felsorolása, melyek használhatatlansága esetén a vonatszemélyzetet értesíteni kell, illetve az útátjárót jelzőőrrel fedezni kell. 2.32.2. Kimutatás a vasúti jelzővel ellenőrzött, de vonat által vezérelt fény, ill. fény- és félsorompókról. A kimutatást a forgalmi irodában ki kell függeszteni (F.2. 3.6.5.p.). 2.33. A tolatás engedélyezése. 2.33.1. Fővágányt nem érintő, illetve nem veszélyeztető tolatások engedélyezésére vonatkozó előírások (F.2. 4.1.2.p.).

4. szám


345

2.33.2. Gépészeti, műszaki, pályavasúti és egyéb szolgálati ág, továbbá vasúti ipari üzem vágányzatán végzendő tolatások engedélyezésére és lebonyolítására vonatkozó előírások (F.2. 4.1.2.4.p). 2.33.3. Rádió-távirányított mozdonnyal végzendő tolatások engedélyezése (F.2. 4.1.5.2.j) p.). 2.34. Tolatásvezető kijelölése. 2.34.1. Több tolatócsapat egy szolgálati helyen belüli egyidejű tevékenységét irányító személy kijelölése (F.2. 4.1.5.1.p.). 2.34.2. Több tolatócsapattal végzett egyidejű tolatások alakalmával a tolatási körzetek elhatárolása (F.2. 4.1.10.p.). 2.34.3. A tolatócsapat létszáma normál üzemi, illetve attól eltérő körülmények esetén (F.2. 1.2.14., 1.2.108.a) p.). 2.35. Átállás, összetolás. 2.35.1. Átállás, összetolás közben az állomás túlsó végén végezhető egyidejű tolatások szabályozása (F.2. 4.1.11.1.p.). 2.36. Tolatás engedélyezése javító-, tisztító-, mosó-, töltő-, lefejtő stb. vágányon (F.2. 4.1.14.p.). 2.37. Tolatás engedélyezése olyan fővágányon, ahol javítási, tisztítási stb. munkát végeznek (F.2. 4.1.14.1.p.). 2.38. Tolatási mozgást szabályozó jelzők kezelése (F.1. 4.3.8.p.). 2.39. Mozdonyok mozgásának szabályozása (F.2. 4.1.17.p.). 2.39.1. Az egyedül vagy legfeljebb 1 kocsival közlekedő mozdonyok, mozdonycsoportok mozgásának szabályozására vonatkozó előírások. 2.39.2. Több összekapcsolt mozdonnyal végzett tolatások lebonyolítására vonatkozó előírások. 2.39.3. Mozdonyok körüljáratására alkalmas vágányok kijelölése (F.2. 4.1.17.4.p.). 2.40. Féksaru alkalmazása. 2.40.1. A rendszeres vonat-összeállítást végző szolgálati helyeken a saruzásra igénybe vehető vágányok felsorolása. 2.40.2. A féksaruk jelölésére, számozására, darabszámára, használatára, karbantartására, őrzésére és tárolására vonatkozó helyi előírások (F.2. 4.1.24.1.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 2.40.3. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 4.1.24.2.p.). 2.40.4. Egy saruzóra bízható vágányok mennyisége, a saruzók átcsoportosítására vonatkozó előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 2.40.5. Ívben fekvő vágányokon végzendő saruzásra vonatkozó helyi előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.). 2.40.6. Használhatatlan és sérült féksaruk gyűjtésére, javításba küldésére, jelölésére, kezelésre vonatkozó előírások (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.). 2.41. Szalasztható kocsik mennyisége (F.2. 4.3.5.p., 4.3.5.1.p.). 2.42. Szalasztás csonkavágányra. A biztonságos szalasztás helyi szabályozása (F.2. 4.3.7.p.). 2.43. Vonat behaladása közben az állomás túlsó végén végezhető tolatások részletes helyi szabályozása (F.2. 4.4.4.1.p.). 2.44. A vágányúttól jobbra, illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkül végezhető tolatások helyi szabályozása (F.2. 4.4.5.p.). 2.45. Szalasztás, csurgatás és gurítás közben az állomás túlsó végén közlekedő vonatok védelmére vonatkozó részletes helyi előírások (F.2. 4.4.6.p.). 2.46. Védekezés a járműmegfutamodások ellen. 2.46.1. A rögzítősaruk kiadásának, visszavételének helyi szabályozása. 2.46.2. A rögzítősaruk elhelyezéséért, eltávolításáért, felügyeletéért, használhatóságának ellenőrzéséért felelős személyek kijelölése (F.2. 7.3., 5.1.2. e) alpont).

346


4. szám

2.46.3. Kulccsal lezárható kocsifogó alátétek és kulcsainak kezelésére, tárolására vonatkozó előírások (F.2. 5.1.3. d) alpont). 2.46.4. Páros féksaruk, illetve a helyette alkalmazható féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 5.3.1.p.). 2.47. Járműkapcsolások. 2.47.1. Csavarkapoccsal végzett járműkapcsolás esetén a rögzítősaru használatára, illetve használatának tilalmára vonatkozó részletes helyi előírások (F.2. 7.3.p.). 2.48. Figyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség. 2.48.1. A forgalmi szolgálattevőkre vonatkozó tájékozódási kötelezettség helyi szabályozása (F.2. 15.1.12.4.p.). 2.49. Engedélyadás bizonyítása. 2.49.1. Az engedélykérés-adás bizonyítására kijelölt szolgálati hely megnevezése, amennyiben a két állomás között több nyíltvonali szolgálati hely is van. Ha nyíltvonali szolgálati hely nincs, akkor meg kell határozni azt az állomási dolgozót, — annak hiányában pedig a harmadik állomás forgalmi szolgálattevőjének vagy a forgalmi vonalirányító nevét — aki az engedélykérést-adást bizonyítja (F.2. 15.8.4.p.). 2.50. A vonatok számáról és előrelátható indulási idejéről szóló közlemény adására felhatalmazott dolgozók kijelölése (F.2. 15.9.1.p.). 2.51. Meggyőződés a vonat megérkezéséről (elhaladásáról). 2.51.1. A vonatok teljes megérkezésének (elhaladásának) megállapítására kijelölt dolgozók felsorolása (F.2. 15.12.4.p.). 2.52. Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel. 2.52.1. A váltókezelői szolgálati helyiségekben szolgálatot végző dolgozók közül azon dolgozók kijelölése, akiket a forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására és kézbesítésére utasíthat (F.2. 15.16.1.1. b) alpont). 2.52.2. A rendelkező és vonatindító állomásokon a vonatok részére adandó Írásbeli rendelkezések kiállításának és kézbesítésének szabályozása (F.2. 15.16. alfejezet). 2.53. A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásra. 2.53.1. A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazására kijelölt hely meghatározása akkor, ha az, különleges helyi ok miatt, az általánostól eltérő (F.2. 15.17.2.1.p.). 2.53.2. A vonatok mozdonyvezetőinek közvetett módon történő felhatalmazására jogosult munkavállalók (vezető váltókezelő, váltókezelő) felsorolása, szolgálati helyenként (F.2. 15.17.2.p.). 2.54. Rendkívüli áthaladás. A szolgálati helyen tervezett rendkívüli áthaladás esetén, ha a bejárati oldalon váltókezelő nem végez szolgálatot, a kézijelzés adására alkalmas dolgozó kijelölése (F.2. 15.17.10.1.p.). 2.55. Megállás helye. 2.55.1. A fejpályaudvarra bejáró vonatok F.2. sz. Forgalmi Utasításban előírt sebességnél kisebb behaladási sebességének meghatározására vonatkozó helyi előírások (F.2. 15.18.5.2.p.). 2.56. Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyeken. 2.56.1. A menetrend szerint áthaladó vonatok megállításának módja (F.2. 15.18.7., F.2. 15.18.7.1., F.2. 15.18.7.2.p.). 2.57. A vonatok várása és megfigyelése állomásokon. 2.57.1. A forgalmi szolgálattevők vonatfogadási helye, amennyiben az, különleges helyi ok miatt az általánostól eltérő (F.2. 15.18.13.3. a) alpont). 2.57.2. A váltókezelők vonatfogadási helyének meghatározása (F.2. 15.18.13.3. c) alpont). 2.57.3. A „Felhívás az áthaladásra” jelzés adására kijelölt hely váltókezelők részére, ha annak adására a vonat fogadására kijelölt hely nem alkalmas (F.1. 6.1.1.5. p.). 2.57.4. A kocsivizsgálók vonatfogadási tevékenységével kapcsolatosan a forgalmi szolgálattevők értesítési kötelezettségének, az értesítés módjának helyi szabályozása (F.2. 15.18.13.7. p., E.12. 2.2.1.5.p.). 2.58. Tolatási tevékenység végzését bizonyító „Tolatószemélyzet teljesítmény nyilvántartó lap” kiállítására, vezetésére kijelölt állomási dolgozó.

4. szám


347

2.59. Egyedi engedéllyel rendelkező rakszelvényen túlérő küldeményt továbbító vonatról értesített forgalmi szolgálattevő által értesítendők körére vonatkozó helyi előírások szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.3.5.2.p.). 2.60. Általános érvényű (típus) engedéllyel rendelkező típusküldemények továbbítása esetén betartandó, az állomásra és a rendelkezési szakaszra (szakaszokra) vonatkozó korlátozások (F.2. 27. sz. Függelék 27.4.4., 27.4.3.e)., 27.5.3.p.). 2.61. Az állomás (szolgálati hely) vágányainak rendkívüli küldemények továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó előírások (K,A,B,C,D,E,F megjelölés) F.2. 27.sz. Függelék 27.4.7.p.). 2.62. A túlsúlyos küldemények továbbítása esetén az állomásra (szolgálati helyre) — az átmenő és a közvetlen mellettük fekvő vágányok kivételével — vonatkozó korlátozások szabályozása (F.2. 27.sz. Függelék 27.5.3.p.). 2.63. A gyalogosok közlekedésére és a szolgálati helyek megközelítésére szolgáló közlekedési útvonalak kijelölése, erre a célra a kerékpár használatának lehetősége. Kézikocsik, targoncák és egyéb közúti járművek közlekedési útvonalainak kijelölése, a vágányokon való áthaladásuk engedélyezésének módja, valamint az életvédelmi kerítésen — szolgálati célú közlekedés érdekében — létesített zárható átjáró használatának feltételeit (F.2. 4.sz. Függelék 4.1.3.p.). 2.64. Vonatátvétel végrehajtása. 2.64.1. Gurítási megjegyzés kód használatának szabályozása a helyi sajátosságoknak megfelelően (F.7. Utasítás). 2.64.2. A vonatban nem lévő kocsik előkészítése rendezésre, rendezése, újrarendezése, állomáson belüli mozgatása a számítógépes nyilvántartásban a tényleges helyzetnek megfelelően, valamint az egyes dolgozók ezzel kapcsolatos feladatai (F.7. Utasítás). A fenti tevékenységet és módszert szabályozni kell attól függetlenül, hogy azt vállalkozó vasúti társaság, vagy megállapodás alapján a pályavasút végzi. 2.65. Vonatelőkészítés (vonatfelvétel, kocsiadat-felvétel) helyi szabályozása. 2.65.1. A vonatfelvételi tevékenységet végzők létszáma, feladata (F.7. Utasítás). 2.65.2. A vonatelőkészítés (vonatfelvétel, kocsiadat-felvétel) módszerére vonatkozó helyi szintű előírások szabályozása függetlenül attól, hogy azt vállalkozó vasúti társaság, vagy megállapodás alapján a pályavasút végzi (F.7. Utasítás). 2.65.3. A vállalkozó vasúti társaságok vonatelőkészítési tevékenységet végző munkavállalóinak értesítésére és annak módjára vonatkozó helyi szabályozás a vonatelőkészítési tevékenység megkezdhetőségéről. Az értesítést végző forgalmi munkavállaló kijelölése. 2.65.4. A vállalkozó vasúti társaságok által elvégzett vonatelőkészítési tevékenység befejezésének bejelentéséről történő értesítésre és annak módjára vonatkozó helyi szabályozás. Az értesítést vevő forgalmi munkavállaló kijelölése. 2.66. Határállomásokon a határtechnológiával kapcsolatos helyi szabályozás. 2.67. A SZIR kommunikációs körzethez tartozó SZIR funkciókat ellátó terminállal nem rendelkező állomások értesítési kötelezettségének szabályozása. A SZIR kommunikációs körzeti állomás értesítési körzetének és értesítési kötelezettségének szabályozása. 2.67.1. Rendkívüli vonatfeloszlatás, továbbítás közbeni lemondás (F.7. Utasítás). 2.67.2. Rendkívüli kocsikisorozás (F.7. Utasítás). 2.67.3. Vonatfelvétel (F.7. Utasítás). 2.67.4. Mozdonyok ki-, besorozása SZIR menetrenddel rendelkező vonatnál (F.7. Utasítás). 2.68. FOR terminállal (PASS2 és FOR funkciókat ellátó terminál) rendelkező állomásokon a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban szükséges adatok rögzítési módjának szabályozása. 2.68.1. Az állomás területén azon szolgálati helyek felsorolása, ahol FOR terminál van telepítve. 2.68.2. A FOR terminállal rendelkező szolgálati helyeken vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban szükséges adatok rögzítésének szabályozása (milyen adatokat, mikor, melyik szolgálati helyen kell rögzíteni). Több terminállal rendelkező állomásokon a tevékenységek elhatárolásának szabályozása. 2.68.3. A FOR terminállal rendelkező állomásokhoz (kommunikációs körzetállomások) tartozó FOR terminállal nem rendelkező állomások felsorolása.

348


4. szám

2.68.4. A FOR terminállal rendelkező kommunikációs körzetállomásokon a FOR terminállal nem rendelkező állomásokról a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban bejelentett adatok rögzítésének szabályozása (melyik állomásról, milyen adatokat, mikor, melyik FOR munkahelyen kell rögzíteni). 2.68.5. FOR terminál meghibásodása vagy a működtetést akadályozó üzemzavar esetén követendő eljárások helyi szabályozása. Ha az állomáson csak egy FOR terminál üzemel, akkor annak meghibásodása esetén azon más szolgálati hely megnevezése, ahol a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos adatok rögzítését végzik. 2.68.6. A FOR terminállal rendelkező szolgálati helyek szolgálat átadás-átvételének szabályozása a rögzítendő adatok figyelembe vételével. 2.69. FOR terminállal nem rendelkező állomásokon a vonatközlekedéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban jelentkező adatok bejelentésének szabályozása (melyik FOR terminállal rendelkező állomásra, milyen adatokat, mikor kell bejelenteni, az adott-vett jelentések rögzítésére szolgáló dokumentum). Ha a jelentést vevő szolgálati helyen több FOR terminál is üzemel, akkor annak a szolgálati helynek a kijelölése, ahová a szükséges adatok bejelentése történik. 2.69.1. Az elsődleges (FOR terminállal rendelkező) kommunikációs körzetállomással történő értekezés lehetetlensége esetére a másodlagos kommunikációs körzetállomás meghatározása. 2.69.2. A FOR terminállal nem rendelkező állomás érdeklődési kötelezettsége a kommunikációs körzetállomástól a megrendelt szolgáltatások vonatkozásában (kijelölt munkavállaló, érdeklődés ideje, előjegyzés módja). 2.70. A FOR terminállal rendelkező állomáson az IÜR/FOR00 vizsgával rendelkező személyek nyilvántartása az ÁVU mellett megőrzendő kimutatáson. 3. Gurítódombos rendező-pályaudvarokon, valamint rendező-pályaudvarokon a szolgálat végzésére vonatkozó előírások 3.1. Az egyes irány (rendező) vágányok rendeltetése (F.2. 30. sz. Függelék 30.1.8.p.). 3.2. A tolatási mozgást szabályozó jelzők (tolatás- és gurításjelzők) kezelésére vonatkozó részletes rendelkezések, a kezelését végző dolgozók kijelölése (F.1. 4.3.8.p.). 3.3. A legkedvezőbb, valamint a legkisebb és a legnagyobb rátolási sebesség értéke (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.3.2. p.). 3.4. Az irány (rendező) vágányokra legurított elegy további rendezését végző tolatásvezetők és gurításvezetők munkájának összehangolására vonatkozó részletes rendelkezések (F.2. 30. sz. Függelék 3.2.2.p.). 3.5. Az egy saruzóra bízható irány (rendező) vágányok mennyisége (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.2.p.). 3.6. A saruzást végző kocsirendezők körzetének kijelölése, a kijelölt körzet bejárására vonatkozó előírások helyi szabályozása (F.2. 1.4.13.p.). 3.7. Gurítódombos rendező-pályaudvarokon a váltókezelői körzetek meghatározása. 3.7.1. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelők kijelölése. 3.7.2. A csak gurítás részére váltót állító váltókezelőknek a közlekedést szabályozó munka végzésére történő igénybevételének szabályozása. 3.7.3. A szolgálati helyek közötti adott- és vett közlemények rögzítésének szabályai (hangrögzítés). 3.7.4. A váltókezelői szolgálati helyeken szolgálatot végzők létszámának meghatározása és tevékenységének szabályozása (vonatközlekedés, valamint a tolatási és gurítási tevékenység végzésével kapcsolatos tevékenységek szabályozása (F.2. 1.2.120., 2.3.1. p.). 3.8. A féksaruk jelölésére, darabszámára, használatára, karbantartására, őrzésére és tárolására vonatkozó helyi előírások (F.2. 4.1.24.1.p., F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p., 30.3.4.6.p.). 3.8.1. Használaton kívüli féksaruk tárolására kijelölt hely (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.2.p.). 3.8.2. A 300 m-nél kisebb íves vágányrészek felsorolása, ahol a saruzáshoz a szolgálati felsőbbség engedélyt adott (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.3.5.p.).

4. szám


349

3.8.3. Használhatatlan és sérült féksaruk gyűjtésére, kezelésére, műhelybe küldésére vonatkozó teendők szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.4.6.p.). 3.9. Sebességszabályozó fékelemekkel felszerelt vágányokra gurítható kocsikra vonatkozó előírások (korlátozások) helyi szabályozása (F.2. 12. sz. Függelék 12.3.3. p.). 3.10. A vágányfék használhatatlansága esetén az elősaruzásra és a gurítandó járművek megfékezésére vonatkozó előírások helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.3.7. p.). 3.11. Az alkalmazott tolatási módszerek függvényében a tolatószemélyzet létszámának meghatározása és feladatainak helyi szabályozása (F.2. 30. sz. Függelék 30.5.2.p.). 3.12. Közlemények és értesítések helyi szabályozása az önműködő mérlegelésre alkalmas vasúti járműmérleggel rendelkező rendező-pályaudvarokon (F.2. 30. sz. Függelék 30.2.4.p.). 4. a csatlakozó, összekötő vasúti pálya, a saját célú vasúti pályahálózat, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és a rakterületek kezelésére vonatkozó előírások helyi szabályozása 4.1. A vasúti járműmérlegre állításra, a hozzáférés biztosítására, a felügyeletet ellátó forgalmi személyzetre, a mérlegház kulcsainak kezelésére, a mérlegelés adatainak rögzítésére vonatkozó helyi előírások szabályozása. 4.2. Az állomási rakodóvágányok és a hozzájuk tartozó rakodóterületek kijelölésére vonatkozó helyi előírások szabályozása. Rakodások engedélyezése (E. 101. és E.102. Ut.). 5. a szolgálati hely helyi sajátosságai, különleges viszonyai miatt szükséges szabályozások Itt kell szabályozni azokat a helyi sajátosságokat, amelyekre a szempontrendszer nem tartalmaz rendelkezéseket. 5.1. A mozdonyok kulcsainak őrzésére, átadás-átvételére vonatkozó helyi előírások szabályozása. 5.2. A vonatok indulásra kész állapotának közlésével, rögzítésével kapcsolatos helyi előírások szabályozása. A mozdonyvonatok indulásra kész állapotának közlése történhet a rendelkezésre álló értekező berendezésen is, ha az hangrögzítővel regisztrált. Valamennyi más esetben és vonatnál az indulásra kész állapot közlését kimutathatóan dokumentálni kell. 5.3. Az informatikai rendszerekbe történő belépéshez szükséges kódokkal, azok tárolási helyével, használatával kapcsolatos helyi előírások szabályozása. 5.4. Az egyéb pályavasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi szintű előírások szabályozása. 5.5. A belső adatrögzítői tevékenységgel, valamint az adattovábbítási és rögzítési rendszerrel (Call-Center) kapcsolatos helyi előírások szabályozása. 5.6. A távirat-továbbítással és táviratkezeléssel kapcsolatos helyi előírások szabályozása. 5.7. A „Tolatási kiírások” kezelésére vonatkozó helyi előírások szabályozása.

350


4. szám

4. szám


351

352


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

4. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents