magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

17. szám

126. évfolyam

2011. augusztus 12.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal Utasítások 33/2011. (VIII. 12. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 1049 utasítás az előterjesztések rendjéről.

Megállapodás a Kollektív szerződés módosítására.

Oldal 1080

Egyéb közlemények: 34/2011. (VIII. 12. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az F. 1., F. 2. és E. 1. utasítások módosításainak hatályba lép1069 tetéséről.

Belépési engedély érvénytelenítése

1082

6/2011. (VIII. 12. MÁV Ért. 17.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üz1069 letág mérésügyi tevékenységéről.

Utasítások 33/2011. (VIII. 12. MÁV ÉRT. 17.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs Az ELőTERjEszTÉsEk REndjÉRőL. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletén és a MÁV Zrt. Igazgatósága által megtárgyalásra kerülő, illetve a Tulajdonosi Jogok Gyakorlónak hatáskörébe tartozó előterjesztések egységes rendjének, tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. 2.0 HATÁLy És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. előterjesztést benyújtó szervezeti egységeinek vezetőire és munkavállalóira. A MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági tár-

saságok részére iránymutatásként szolgál az utasítást azzal, hogy ennek betartása a MÁV Zrt. döntéshozó testületeinél kezdeményezett tulajdonosi döntéshozatal során követendő. 3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA Előterjesztés: Az adott tárgyban a döntéshozatalt megalapozó, döntési javaslatot tartalmazó dokumentum. Tájékoztató: A tudomásulvételen túl egyéb döntési javaslatot nem tartalmazó és nem igénylő dokumentum. Elektronikus dokumentum: Minden számítógépen tárolható formátumban megküldött dokumentum. Döntési hatáskör: Az Alapító Okiratban és az MSZSZ részét képező Döntési és Hatásköri Listában (a továbbiakban: DHL), illetve jogszabályban rögzítettek szerinti végső döntésre felhatalmazott személyt (pl. Elnök-vezérigazgatót) vagy testületet (pl. Igazgatóságot) megillető jogosultság.

1050

A MÁV Zrt. Értesítője

Előterjesztő: Az Elnök-vezérigazgató döntési hatáskörébe tartozó előterjesztés esetében a vezérigazgató-helyettesek vagy Elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek vezetői, Igazgatósági előterjesztés esetében az Elnök-vezérigazgató. A MÁV Zrt. többségi tulajdonú gazdasági társaságok Tulajdonosi döntést közvetlenül kezdeményezhetnek, a formai és tartalmi követelmények betartása mellett. Felelős szervezeti egység vezető: Az adott tárgyban a Működési és Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban: MSzSz) szerint illetékes szervezet irányítója, vagy a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társaságának vezető tisztségviselője, illetve – testületi vezetés esetén – operatív vezetője. Közreműködő: a tárgyban érintett és az előterjesztés készítésébe bevont szervezeti egység, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonú társasága. Véleményezők: vezérigazgató-helyettesek, illetve a vezérigazgató-helyettesek által kijelölt szervezeti egységek, valamint közvetlenül az Elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek vezetői. Szignót adó szervezet: a vezető jogtanácsos és a kontrolling igazgató. Elnök-vezérigazgatói Értekezletre meghívottak: Az MSZSZ I. kötet 6. fejezetében meghatározottak szerinti állandó résztvevők, eseti meghívottak (kiemelt többségi tulajdonú társaságok vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói, az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője, az előterjesztés készítője) 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Az előterjesztésekkel és tájékoztatókkal (együtt: előterjesztések) kapcsolatos eljárási követelmények Az üzleti titkot tartalmazó előterjesztések készítésénél a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról szóló 10/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasításban, valamint a MÁV Zrt. Titokvédelmi szabályzatáról szóló 19/2011. (V.20. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasításban foglaltakat is figyelembe kell venni. Az Elnök-vezérigazgató a hatáskörébe tartozó ügyekben főszabályként az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten megtárgyalt előterjesztés alapján dönt. 4.2. Véleményeztetés folyamata és szabályai A megtárgyalandó előterjesztéseket a munkaszervezetek közreműködésével előzetesen véleményeztetni kell. Az

17. szám

anyagot az előterjesztés készítője a véleményezőknek elektronikusan küldi meg. A vezérigazgató-helyettesek saját területükön, szakmai szempontok figyelembevételével osztják tovább a véleményezésre az előterjesztéseket. Minden esetben véleményeztetni kell az előterjesztést azzal a szervezeti egységgel, amelynek a részére a határozati javaslat szerint feladat kerül meghatározásra. Az eltérő véleményt szóban is ismertetni kell az előterjesztés tárgyalásakor. A véleményezésre 3 munkanapot kell biztosítani. Amennyiben a megadott határidőkön belül a véleményezésre felkért szakterülettől nem érkezik elektronikus úton megküldött vélemény, az nem akadályozza a döntéshozatali folyamatot. A véleményeztetési folyamatot követően a vélemények értékelését és feldolgozását követően szükség esetén átdolgozott előterjesztéseket a Vezető Jogtanácsos és a Kontrolling Igazgató szignóval látja el. A szignók megadására 2 munkanapot kell biztosítani, egyúttal a szignózáshoz a Vezető Jogtanácsos részére az előterjesztés korrektúrázott, az előterjesztő által oldalanként szignóval ellátott változatát is meg kell küldeni. Véleményeztetés alól – ideértve a jogi és kontrolling szignó beszerzését is – előzetesen Elnök-vezérigazgató felmentést adhat, amit az előterjesztő kizárólag írásban kérhet meg, indoklás megjelölésével. A felmentés-kérelem formanyomtatványát jelen utasítás 1.sz. melléklete tartalmazza. 4.3. napirendre történő felvétel szabályai Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben iktatószámmal ellátott, az előterjesztők által aláírt, oldalanként szignált, jogi és kontrolling szignóval ellátott anyag (kivéve 4.2. pont utolsó bekezdés), nyomtatott formában, 2 (1 eredeti, 1 másolat) példányban, a Kabinet titkárságán, az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap, 12 óráig leadásra kerül. Az előterjesztéseket egyidejűleg a Kabinet vezetője vagy felhatalmazottja részére elektronikus dokumentumként is meg kell küldeni. Az elektronikus verziók azonossága kizárólag az előterjesztő felelőssége. A vezérigazgató-helyettesek, valamint közvetlenül az Elnök-vezérigazgató alá tartozó szervezeti egységek vezetői kérhetik az előterjesztés Elnök-vezérigazgató Értekezleten történő megtárgyalása alóli felmentését. Az előterjesztés Elnök-vezérigazgatói értekezleten történő megtárgyalása alóli felmentésre csak kivételesen, az Elnök-vezérigazgató előzetes jóváhagyásával kerülhet sor. A felmentést írásban, indoklással kell megkérni. A felmentés-kérelem formanyomtatványát jelen utasítás

17. szám


1. sz. melléklete tartalmazza. Az előterjesztésnek ebben az esetben is meg kell felelnie a tartalmi és formai követelményeknek. Az Elnök-vezérigazgató saját hatáskörébe tartozó bármely ügyben dönthet Értekezleten kívül. 4.4. Előterjesztések tárgyalásának ütemezése Az Igazgatóság és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlójának döntési hatáskörébe tartozó előterjesztések Elnök-vezérigazgatói értekezleten történő megtárgyalására legkésőbb az Igazgatóság ülését megelőző héten kell sort keríteni. Ettől való eltérést indokolt esetben az Elnökvezérigazgató engedélyezheti. Az Igazgatóság által megtárgyalandó előterjesztések benyújtására az Elnök-vezérigazgatói értekezleten hozott határozatban rögzítettek szerint kerülhet sor. Az Igazgatósági ülés napirendjére abban az esetben vehető fel előterjesztés, amennyiben a szervezet saját iktatószámával ellátott, az előterjesztők által aláírt, oldalanként szignált, jogi és kontrolling szignóval ellátott anyag, nyomtatott formában, 6 (1 eredeti, 5 másolat) példányban az ülés napját megelőző legkésőbb 6. naptári nap 12 óráig az Igazgatóság Titkárának leadásra kerül. Az előterjesztéseket az Igazgatóság titkára részére elektronikus dokumentumként is meg kell küldeni. 4.5. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei Az Elnök-vezérigazgatói értekezlet és az Igazgatósági ülés előterjesztései formai-alaki követelmények szempontjából megegyeznek, beleértve a címlapokon szereplő aláírási, szignózási kötelezettségeket, amely szerint bármely aláírás hiánya kizárja az előterjeszthetőséget. Az előterjesztéseknek maradéktalanul meg kell, hogy feleljenek a jelen utasításban foglaltaknak. Amennyiben az összeállított anyag a tartalmi és formai követelményeknek nem tesz eleget, a Kabinet a szükséges kiegészítés, átdolgozás céljából visszaküldi azt az előterjesztésért felelős szervezeti egység vezetőjének. Az előterjesztéseket – a döntési hatáskör függvényében – jelen utasítás 2. sz. mellékletében található MINTA ELŐTERJESZTÉS szerinti tartalommal és szerkezeti felépítéssel kell elkészíteni. A Tulajdonosi Jogok Gyakorlójának hatáskörébe tartozó, döntést igénylő kérdésekben a továbbítandó előterjesztés az Igazgatósági határozatnak megfelelő tartalommal készül, tartalmazza az Igazgatóság határozatát is. Tulajdonosi Jogok Gyakorlója felé továbbítandó előterjesztéseket az Igazgatósági döntést követő

1051

3 napon belül kell a Kabinet titkárságán leadni 3 példányban, oldalanként szignózva, egyidejűleg elektronikus dokumentumként is meg kell küldeni. Nagy adatmennyiséget tartalmazó mellékleteket digitális adathordozón (CD, DVD) is lehet csatolni. 4.6. jegyzőkönyv, határozatok rögzítése, nyilvántartása Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten és az Igazgatóság ülésén hozott határozatokat külön irat rögzíti. Az Elnökvezérigazgatói Értekezleten született határozatok számozása, ülésenként újra kezdődő folyamatos számozással és a határozat meghozatalának dátumának rögzítésével történik. Az Igazgatósági határozatok számozása naptári évenként folyamatos számozással és a határozat meghozatalának dátumának rögzítésével történik. Az Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívüli előterjesztésekről hozott határozatok a normál határozatoknak megfelelően, külön iratban kerülnek rögzítésre az Elnöki Kabinetnél. Ezekben az esetekben a határozat fejlécében utalni kell arra, hogy a határozat az „Elnök-vezérigazgatói Értekezleten kívül” került meghozatalra. Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletről hangfelvétel és emlékeztető is készül. Az Elnök-vezérigazgatói és Igazgatósági határozatokat 3 munkanap alatt készíti el az Elnök-vezérigazgatói Kabinet az előterjesztést készítő szervezet közreműködésével. Az elfogadott Igazgatósági határozatokat valamint az Elnök-vezérigazgatói Értekezletről készült emlékeztetőt és határozatokat a Kabinet valamennyi érdekeltnek elektronikusan hozzáférhetővé teszi, a határozatokról és azok teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet. Az előterjesztést készítő szervezeti egység vezetője a meghozott határozatról és a feladatról köteles a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelynek a döntéssel feladatot határoztak meg, köteles továbbá a feladat végrehajtásában közreműködni. 4.7. Az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági, valamint Tulajdonosi jogok Gyakorlója által hozott határozatok teljesítésének ellenőrzése Az Elnök-vezérigazgatói, az Igazgatósági és a Tulajdonosi Jogok Gyakorlója által hozott határozatok végrehajtásáról a Kabinet a döntéshozók igényei szerint, de legalább félévente beszámolót készít.

1052


A határozatok elektronikus nyilvántartása a Sharepoint rendszerben történik. A szervezeti egységek kijelölt kapcsolattartói a „Teljesítés megjegyzés” rovatban havonta rögzítik a feladat teljesítésének státuszát, a megtett intézkedéseket, és javaslatot tesznek a teljesítés elfogadására. Amennyiben a feladat nem teljesült határidőre, a felelős szervezeti egység vezetőjének ésszerű időben, de legkésőbb a határidő napján a 3. sz. melléklet szerinti adatlapon indokolnia kell az elmaradást, és javaslatot kell tennie Elnök-vezérigazgató úr részére a határidő módosítására, indokolt esetben a feladat módosítására vagy törlésére. A javaslatokat Elnök-vezérigazgatói hatáskörben az Elnök-vezérigazgató fogadhatja el. Igazgatósági és Tulajdonosi Jogok Gyakorlója által meghatározott határidők esetében Elnök-vezérigazgató kezdeményezheti a módosítást az illetékes döntéshozó felé. Az előterjesztések rendjéről szóló utasítás szerinti munkavégzésnek kiemelt hangsúlyt kell kapnia valamennyi érintett munkavállaló teljesítményének értékelésénél. 4.8. Az előterjesztések és a kapcsolódó határozatok ügyvitele Az előterjesztőnek a MÁV Rt. Ügyviteli utasítása [24/2003. (XII.19.) VIG sz. utasítás (MÁV Ért. 51.) A.3-utasítás (3.sz. módosítás 41/2008./MÁV Ért. 31./Jog )] rendelkezéseivel összhangban gondoskodnia kell arról, hogy az előterjesztés (módosításaival és kiegészítéseivel együtt), az azt tárgyaló Elnök-vezérigazgatói értekezlet emlékeztetője, valamint a kapcsolódó határozat(ok) az előterjesztés tárgykörére vonatkozó irattári tételszám alatt legalább minden naptári év végén központi iktatószámos ügyiratba elhelyezésre és megfelelően irattározásra kerüljön. A központi iktatószámos ügyiratok felfektetésére sor kerülhet tárgykörönként vagy időszakonként is. 5.0. HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk A jelen utasításban foglaltak alkalmazása során a jogszabályi előírásokon és az Alapító mindenkori határozatain túlmenően a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okiratát, Működési és Szervezeti Szabályzatát, valamint az alábbi utasítások előírásait kell figyelembe venni:

17. szám

23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás: A normatív utasítások kiadásának szabályozásáról; 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Biztonság – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról; 13/2008. (MÁV. Ért. 10.) Portfolió-gazdálkodási Ig. – Vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Portfoliókezelési Szabályzatának kiadása; (24/2010. (MÁV. Ért. 13.) Portfólió-gazd. - Elnök-vezérigazgatói utasítás) 19/2011. (V.20. MÁV Ért. 11.) Biztonság – EVIG utasítás: A MÁV Zrt. Titokvédelmi szabályzatáról. A jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az előterjesztések tartalmi és formai követelményeiről szóló 39/2010. sz. (MÁV Ért 9.) VIG utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLybA LÉpTETÉs Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. Az Alapító Okirat jelen utasítás hatályba lépését követő változása esetén – amennyiben a változás csak az utasításban szereplő hivatkozást vagy egyéb adminisztratív kérdést érint, de az utasításban meghatározottak a módosuló Alapító Okirat rendelkezései szerint is kétséget kizáró módon értelmezhetők – az utasítást külön módosítás hiányában is, az értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni. 7.0. MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: Előzetes véleményeztetés alóli / Elnökvezérigazgatói értekezleten történő tárgyalása alóli felmentés kérelem MINTA 2. sz. melléklet: Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet/Igazgatósági/Felügyelő Bizottsági/Tulajdonosi Joggyakorlói MINTA előterjesztés 3. sz. melléklet: Adatlap az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági határozatok végrehajtásának határidőre történő teljesítéséről

Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

17. szám

1. sz. mellélklet


1053

1054

2. sz melléklet


17. szám

17. szám


1055

1056


17. szám

17. szám


1057

1058


17. szám

17. szám


1059

1060


17. szám

17. szám


1061

1062


17. szám

17. szám


1063

1064


17. szám

17. szám


1065

1066


17. szám

17. szám


1067

1068

3. sz. melléklet


17. szám

17. szám


34/2011. (VIII. 12. MÁV ÉRT. 17.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs Az f. 1., f. 2. És E. 1. UTAsíTÁsOk MódOsíTÁsAInAk HATÁLybA LÉpTETÉsÉRőL. A GySEV Zrt. egyes vonalain telepített új INDUSI vonatbefolyásoló berendezés miatt az új, illetve módosított előírásokat tartalmazó F.1. sz. Jelzési Utasítás 1. sz., F.2. sz. Forgalmi Utasítás 2. sz. és az E.1. sz. Utasítás 4. sz. módosítását 2011. augusztus 29-én 0óra 00perctől hatályba léptetem. A hivatkozott utasítások módosításait a hatályba léptetéssel egyidejűleg cserélhető lapokkal kell végrehajtani az alábbiak szerint: — Az F.1. sz. Jelzési Utasításban ki kell cserélni a 69., 70., 71., 72., 73., 74. oldalakat és be kell helyezni egy új 74a. oldalt. — Az F.2. sz. Forgalmi Utasításban ki kell cserélni a 41., 42., 149., 150., 151., 152., 153. oldalakat. — Az E.1. sz. Utasításba új 2/b mellékletként be kell helyezni a 114a., 114b., 114c. oldalakat. A módosításokat a hivatkozott utasítások „Pótlékok és módosítások előjegyzése” című oldalon a módosítások közzétételét tartalmazó MÁV Értesítő számával az alábbiak szerint kell előjegyezni: — Az F.1. sz. Jelzési Utasításban 1. tételszámmal 1. sz. módosításként. — Az F.2. sz. Forgalmi Utasításban 2. tételszámmal 2. sz. módosításként. Az E.1. sz. Utasításban 4. tételszámmal 4. sz. módosításként

Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

1069

6/2011. (VIII. 12. MÁV ÉRT. 17.) IÁVIGH szÁMú InfRAsTRUkTúRA ÁLTALÁnOs VEzÉRIGAzGATó-HELyETTEsI UTAsíTÁs A MÁV zRT. pÁLyAVAsúTI üzLETÁG MÉRÉsüGyI TEVÉkEnysÉGÉRőL. 1. 0 Az UTAsíTÁs cÉLjA Az utasítás célja, hogy meghatározza a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág szervezeti egységeinek mérésügyi tevékenységére vonatkozó feladatait, a használatban lévő mérőeszközök ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. 2.0 HATÁLy És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág valamennyi szervezetére, feladatára, tevékenységére, továbbá az általa végzett mérési tevékenységre. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője a felelős. 3.0 fOGALOM MEGHATÁROzÁs 3.1 Mérőeszköz Mérések elvégzésére alkalmas technikai eszköz, melynek mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetőek. 3.2 Etalon Olyan mérőeszköz, amely egy mérendő mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, továbbá amelyből a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra. 3.3 nemzetközi etalon Nemzetközi megállapodással elfogadott etalon az adott mennyiség többi etalonjának tulajdonított érték meghatározására.

1070


3.4 nemzeti etalon Nemzeti határozattal elismert etalon, az adott mennyiség többi etalonjának tulajdonított érték meghatározására az országon belül. A nemzeti etalon visszavezethető a nemzetközi etalonra. 3.5 Referencia etalon Adott helyen vagy szervezetnél rendelkezésre álló etalonok közül a legjobb metrológiai jellemzőjű etalon, amelyre azon a helyen a méréseket visszavezetik. A használati etalonnak érvényes kalibrálási bizonyítványnyal kell rendelkeznie, mely rögzíti a nemzeti etalonra való visszavezetettségét. 3.6 Használati etalon Mértékek, mérőeszközök vagy anyagminták kalibrálására vagy ellenőrzésére rendszeresen használt, a referencia etalonnal kalibrált etalon. A használati etalonnak érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, mely rögzíti a referencia etalonra való visszavezetettségét. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél. 3.7 joghatással járó mérés A mérés eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására – vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel. Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. 3.8 Hitelesítés A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll. A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja (részletesen: 4.3 pont). 3.9 kalibrálás Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható az öszszefüggés egy mérőeszköz vagy egy mérőrendszer ér-

17. szám

tékmutatása, illetve egy mértéknek vagy anyagmintának tulajdonított érték és a mérendő mennyiség etalonnal reprodukált megfelelő értéke között (részletesen: 4.4 pont). 3.10 pontosítás Az a technológiai eljárás, amelynek során a mérőeszköz értékhelyes működését helyreállítják. 3.11 Mérésügyi hatóság A mindenkor hatályos jogszabályban kijelölt mérésügyi hatóság. (Jelen utasítás hatálybalépésekor kijelölt mérésügyi hatóság a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH)). 3.12 kötelező hitelesítésű mérőeszköz (kH): Olyan mérőeszköz, amelynek hitelesítését a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról, illetve annak módosításai előírja. 3.13 kötelező kalibrálású mérőeszköz (kk): Joghatással járó mérések végzésére használt, vagy más mérőeszköz, amelynek kalibrálása és/vagy rendszeres újrakalibrálása elő van írva. 3.14 Tájékoztató jellegű mérőeszköz (TM): A mérőeszközök azon köre, melyekkel tájékoztató jellegű méréseket végeznek. Nem kötelező hitelesítésű (KH) és nem kötelező kalibrálású mérőeszközök (KK). Az ilyen besorolású mérőeszközzel joghatással járó mérés nem végezhető. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 Mérésügyi szervezet 4.1.1 Elvi irányítási szint A Pályavasúti Üzletágnál kialakított tanúsított minőségirányítási rendszer működtetésével és fejlesztésével összhangban a Fejlesztési Főosztály irányítja és felügyeli a mérőeszközök kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs és bizonylatolási tevékenységet, a kalibrálási és hitelesítési folyamatokat, továbbá koordinálja a Pályavasúti Területi Központokban dolgozó mérésügyi megbízottak és mérésügyi felelősök munkáját. Szükség szerint szúrópróbaszerű ellenőrzést végez, támogatást nyújt a mérőeszköz nyilvántartások helyes vezetésében. A Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Főosztály, illetve Pályalétesítményi Főosztály saját szak-

17. szám


területükre vonatkozóan irányítják és felügyelik az új mérési eljárások és technológiák kidolgozását, új mérőeszközök beszerzését, esetleges kifejlesztését. 4.1.2 Operatív irányítási szint – Távközlő-, Erősáramú- és biztosítóberendezési központ A Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési szakterület (továbbiakban: TEB szakterület) mérésügyi tevékenységgel kapcsolatos teendőinek előkészítését, koordinálását és a központosítottan elvégzendő feladatok végrehajtását a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Központ (továbbiakban: TEB Központ) Minőségbiztosítási és Méréstechnikai Osztálya végzi az alábbiak szerint: ● Koordinálja a mérőeszközök beszerzésének előkészítését, MÁV Zrt.-n belüli kölcsönzését, továbbá a felhasználó TEB szakterület szervezeti egységeinek megbízása alapján javaslatot tesz a beszerzésekre, illetve megbízás alapján intézi a MÁV Zrt.-n kívüli szervektől történő kölcsönzést, lízingelést. ● Szükség esetén helyszíni mérésügyi műszaki ellenőrzést végez. ● TEB szakterületen kizárólagos joggal végzi a mérőeszközök: - minőségi átvételét, - hitelesíttetését (a vágány-fékberendezések és azok erőforrásainak mérőeszközei, a mechanikai műhelyek mérőeszközei, valamint a villamos alfogyasztás-mérők kivételével), - kalibrál(tat)ását, - javít(tat)ását, - felesleges példányai értékesítésének és selejtezésének engedélyezését. ● Kezeli a TEB szakterület használati etalonjait, és szükség szerint kezdeményezi azok továbbfejlesztését. ● Meghatározott időközönként a mérésügyi hatósággal vagy más akkreditált szervezettel elvégezteti a rábízott használati etalonok nemzeti etalonokról történő leszármaztatását. ● A Pályavasúti Területi Központok megrendelése alapján elvégezteti a törvényben előírt mérőeszközök hitelesítését, illetve kalibráltatja azon mérőeszközöket, melyek saját hatáskörű kalibrációja nem lehetséges. ● Az érvényes jogszabályokkal összhangban működteti a TEB Központ akkreditált Kalibráló Laboratóriumát. A kalibrálásra, pontosításra a felhasználó Pályavasúti Területi Központok megrendelése alapján kerülhet sor. ● A gyártatni tervezett speciális mérőeszközök műszaki dokumentációját kivitelezés előtt véleményezi, a prototípust minősíti. ● Figyelemmel kíséri a mérésüggyel, mérőeszközökkel kapcsolatos jogszabályokat, folyóiratokat. Kapcsolatot tart a mérőeszközgyártó, forgalmazó, javító cégekkel, a MÁV Zrt. más szakszolgálatokhoz tartozó mérésügyi részlegeivel, laboratóriumaival.

1071

● Szükség szerint kezdeményezi a TEB szakterület TEB Központ akkreditált Kalibráló Laboratórium műszaki, szervezeti fejlesztését. ● Esetenkénti megbízás alapján mérésügyi kérdésekben szakvéleményt ad a MÁV Zrt. más szakszolgálatainak. ● Elemzéseivel és javaslataival elősegíti a szakszolgálat területén az egységes mérőeszközpark kialakítását. 4.1.3 Operatív irányítási szint – pályalétesítményi központ A pályalétesítményi szakterület mérésügyi tevékenységgel kapcsolatos teendőinek előkészítését, koordinálását és a hálózati szinten elvégzendő feladatok végrehajtását a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályalétesítményi Központ (továbbiakban: PLK) végzi az alábbiak szerint: ● A Pályalétesítményi Főosztály elvi irányítása mellett koordinálja, felügyeli, meghatározott esetekben végzi a hálózati pálya- és híddiagnosztikai és mérési tevékenységeket. ● Elvégzi a mérési rendszerekhez kapcsolódó karbantartási, felújítási és beruházási feladatokat. ● Koordinálja és szervezi a szakterület térinformatikai tevékenységét. ● Elvégzi a mérőeszközök, műszerek és szoftverek használatának oktatását, betanítását. ● Részt vesz a korszerű mérőeszközök, műszerek és szoftverek kifejlesztésében, tesztelésében. ● Közreműködik a pálya- és híddiagnosztikai műszerek beszerzésében, fejlesztésében, kiválasztásában. ● Negyedévente ellenőrzi a pályalétesítményi szakterület mérőeszközeivel kapcsolatos tevékenységet a szakaszmérnökségeken. 4.1.4 Operatív irányítási szint – pályavasúti Területi központ A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályavasúti Területi Központok osztályain és/vagy alosztályain megbízással, kapcsolt munkakörben dolgozó mérésügyi megbízottak mérésügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatai: ● A hatályos szabályozások figyelembevételével a végrehajtási egységekhez tartozó mérőeszközök nyilvántartása. ● Közreműködik a tervszerű mérőeszköz hitelesíttetési, kalibrálási, kalibráltatási folyamatában. ● Felügyeli a végrehajtási egysége mérőeszköz nyilvántartásának aktualizáltságát. ● Hitelesítési-, kalibrálási terv készítése a joghatással járó mérésekhez tartozó mérőeszközökre. ● Kapcsolattartás a hitelesítést, kalibrálást végző szervezetekkel. ● Mérőeszközök vizsgálati idő szerinti bejelentése a hitelesítést, kalibrálást végző szervezetekhez. ● Javaslattétel a nem javítható mérőeszközök pótlására, közreműködés a selejtezési folyamatban.

1072


● Kapcsolattartás a mérésügyi felelősökkel. ● Beszámolás a minőségügyi koordinátor felé. 4.1.5 Végrehajtási szint – pályavasúti Területi központ A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályavasúti Területi Központ végrehajtási egységein megbízással, kapcsolt munkakörben dolgozó mérésügyi felelősök mérésügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatai: ● A mérőeszközök kezelésére, alkalmazására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzókban rögzítettek alkalmazása és betartatása a végrehajtási egységen. ● Szervezeti egysége mérőeszköz nyilvántartásának aktualizálása. ● Végrehajtási egységen a mérőeszközök használatának ellenőrzése. ● Mérőeszközök átadása a használó számára. ● Mérőeszközök állapotának, használatra való alkalmasságának előírás szerinti rendszeres ellenőrzése. ● Sérült, illetve nem használható mérőeszközök visszavonása, jelölése és elkülönítése. ● Beszámolás a mérésügyi megbízott felé. 4.2 A mérések elvégzésének, a mérőeszközök használatának fontosabb szabályai ● A mérési eredmények helyességéért a mérést végző dolgozó a felelős. ● Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött (kalibrált) mérőeszközzel kell végezni. ● A távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezésekkel, valamint a vasúti pályával és tartozékaival, műtárgyakkal kapcsolatos méréseket az érvényes technológiai előírásoknak, illetve a szakmai követelményeknek eleget téve kell végrehajtani, mindenkor ügyelve a közlekedés-, élet- és vagyonbiztonság megőrzésére. ● A mérőeszközöket gondosan kell ápolni, tárolni, szállítani, rendeltetésszerűen kell használni, biztosítva a pontos leolvasás lehetőségét. ● Használat előtt meg kell győződni a mérőeszköz használhatóságáról. ● Ha a mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága megváltozott, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé vált, akkor használaton kívül kell helyezni, javítást és/vagy soron kívüli hitelesítést/kalibrációt kell kezdeményezni. ● A joghatással járó mérésekhez használt mérőeszközöket javítás után minden esetben újra kell hitelesíttetni vagy kalibráltatni. ● A mérőeszköz meghibásodása esetén, vagy ha kétely merül fel a mérőeszköz pontossága tekintetében, a mérés folytatását fel kell függeszteni és értesíteni kell az adott szervezeti egység mérésügyi felelősét. ● A természetes elhasználódás és/vagy sérülés miatt használhatatlanná vagy elavulttá vált mérőeszközöket

17. szám

selejtezni kell. A selejtezési folyamat során a mindenkor hatályos MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listája alapján kell eljárni. ● A mérésügyi tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Pályavasúti Üzletág mindenkor hatályos MF 7.6-01 Mérő és megfigyelő eszközök kezelése c. folyamatszabályozása szabályozza. 4.3 Hitelesítés Hitelesíteni kötelező hitelesítésű mérőeszközt (KH) kell. A hitelesítés során a mérésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy adott mérőeszköz megfelel-e a mérésügyi előírásoknak. A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítéséről a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról, illetve annak módosításai rendelkeznek. A hitelesítési bizonyítvány hatósági dokumentum, és meghatározott időtartamig érvényes. A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja. A hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A mérőeszköz hitelesítése – függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem – hatályát veszti, ha ● a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt, ● a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták, ● a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették, ● a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta, ● a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték. A hitelesítés bizonylatait a soron következő hitelesítésig meg kell őrizni. 4.4 kalibrálás A kalibrálás nem hatósági tevékenység, azonban a viszszavezetettséget a nemzeti etalonra igazolni szükséges. A kötelező kalibrálású mérőeszközök (KK) kalibrálása történhet házilag – MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág saját szervezetén belül – illetve külső akkreditált kalibráló laboratóriumban. A TEB szakterület mérőeszközeinek kalibrálása házon belül a TEB Központ akkreditált Kalibráló Laboratóriumában történik. A házon belüli kalibrálás csak abban az esetben végez-

17. szám


hető el, ha a kalibráláshoz szükséges körülmények biztosíthatóak, továbbá a kalibráláshoz megfelelő használati etalon áll rendelkezésre. A kalibrálás bizonylatolása mind a házilag, mind a külső fél által végzett esetén kalibrálási bizonyítvánnyal és/vagy jegyzőkönyvvel történhet. A kalibrált mérőeszközt újra kell kalibrálni (házon belüli vagy külső fél által), ha: ● kétség merül fel a pontosság (értékhelyes működés) tekintetében ● javítás után minden esetben ● az utasítás 2. és 4. mellékletében szereplő újrakalibrálási időszak eltelt az utolsó kalibrálás óta Kalibrálás során a mérőeszköz következő minősítést kaphat: ● megfelel: a mérőeszköz hibája az összes mérőpontban a gyári tűrés értékein belül van ● nem minősíthető: a mérőeszköz valamelyik vagy több mérőponton mért hibája a gyári tűrés határán van, és a kalibrálási bizonytalanság miatt nem hozható egyértelmű „megfelel/nem felel meg” döntés. A „nem minősíthető” minősítést kapott mérőeszközökkel is végezhető joghatással járó mérés, mivel a biztos nemmegfelelősségre nincs bizonyíték ● nem felel meg: a mérőeszköz hibája valamelyik mérőponton túllépi a gyári tűrést A kalibrálás során csak a „nem megfelelő” (pontatlan) minősítést kapott mérőeszköz nem használható továbbiakban joghatással járó mérésekhez. Az ilyen mérőeszközöket tájékoztató jellegű mérőeszköz (TM) kategóriába kell sorolni és felkiáltójellel (!) kell jelölni, a kalibrálási dokumentum (bizonyítvány, jegyzőkönyv stb.) másolatát a mérőeszköz közelében kell tartani. Amennyiben az adott mérőeszköz kalibrálására vonatkozóan külön gyártói útmutató nem áll rendelkezésre, úgy abban az esetben a nemzeti-, MÁV szabványok és egyéb szabályozások az irányadóak. A kalibrálás bizonylatait a soron következő kalibrálásig meg kell őrizni. 4.5 Tájékoztató jellegű mérőeszköz kezelése A tájékoztató jellegű mérőeszközök (TM) olyan mérőeszközök, melyekkel olyan mérések végzése történik, amelyek nem minősülnek joghatással járó mérésnek, legtöbb esetben a mérési eredmény nem kerül dokumentálásra. A kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre használt mérőeszközt nem szükséges hitelesíttetni, vagy kalibráltatni. Kötelező azonban a tájékoztató jellegű mérések eszközeinél 2 évente pontosságuk, valamint használatra való alkalmasságuk ellenőrzése szemrevételezéssel. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell

1073

kiállítani, amelyet az adott szervezeti egység vezetőjének kell jóváhagynia. 4.6 Mérőeszköz beszerzés Amennyiben az adott mérési tevékenység elvégzéséhez beszerzés szükséges, úgy a szerződéskötéssel kapcsolatos szabályok – a 22/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29). VIG sz. vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről szabályozza – szerint kell eljárni. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk MF 7.6-01 Mérő és megfigyelő eszközök kezelése c. folyamatszabályozás Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 76/1995. (MÁV Ért. 44.) TEB.F.sz. utasítás a távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakszolgálat mérésügyi tevékenységéről, valamint az azt módosító 1/1998. (MÁV Ért. 37.) TEB Ig. rendelet. 6.0 HATÁLybALÉpTETÉs Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, nemzeti és MÁV szabványok, technológiai utasítások az irányadóak.

7.0 MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: A távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakterületen végzendő joghatással járó mérések és szakterületenkénti felosztásuk 2. sz. melléklet: Távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési mérőeszközök és a maximális újrahitelesítési, újrakalibrálási időszakuk 3. sz. melléklet: A pályalétesítményi szakterületen végzendő joghatással járó mérések 4. sz. melléklet: Pályalétesítményi mérőeszközök és a maximális újrahitelesítési, újrakalibrálási időszakuk

Dr. Mosóczi László s.k. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes

1074


17. szám

17. szám


1075

1076


17. szám

17. szám


1077

1078


17. szám

17. szám


1079

1080


17. szám

17. szám


1081

1082


EGyÉb közLEMÉnyEk belépési engedély érvénytelenítése A MÁV-START Zrt. SZSZK Budapest Déli létszámába tartozó Horváth Tímea részére kiadott 00054 sz. belépési engedély elveszett. Fenti sorszámú belépési engedély érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében az Igazgatás és Ügyvitel részére meg kell küldeni.

17. szám

17. szám


1083

1084


17. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents