magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

10. szám

126. évfolyam

2011. május 06.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal Utasítások 18/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a 13/2008. (IV.11. MÁV Ért. 10) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról c. 665 utasítás 2. számú módosításáról (egységes szerkezet). 4/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi 685 oktatások megszervezésére és lebonyolításáról. 2/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás: a MÁV Zrt. Beszerzési utasítása. 688

Utasítások 18/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a 13/2008. (IV.11. MÁV Ért. 10) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról c. utasítás 2. számú módosításáról (egységes szerkezet). 1.0 AZ UTAsíTÁs cÉLjA A szabályzat célja a MÁV Zrt. üzleti tevékenységének részét képező társasági portfolió kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek egységes rendszerbe foglalása, az egyértelmű feladat- és felelősség-megosztás kialakítása, a kapcsolódó eljárási szabályok rögzítése.

2.0 AZ UTAsíTÁs hATÁLyA 2.1 A szabályzat személyi hatálya Az utasítás által megállapított szabályokat a MÁV Zrt. azon munkavállalói kötelesek betartani, akik megbízási szerződésük, vagy munkaköri kötelezettségük alapján a portfolió kezelésével foglalkoznak, illetve a portfolióval összefüggő döntéseket készítenek elő, vagy döntéseket hoznak. Az utasítás nem érinti a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkaviszonyát. Az utasításban foglaltak betartását és betarthatóságát a MÁV Zrt. többségi tulajdonában lévő vállalkozások esetében a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a Gt., a vonatkozó egyéb jogszabályok és jelen szabályzat előírásainak betartásával biztosítja. 2.2 A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed valamennyi – a MÁV Zrt. tulajdonosi érdekeltségével működő – gazdasági társaság alapítói, tagsági és részvényesi jogainak

666

A MÁV Zrt. Értesítője

gyakorlására azzal, hogy annak alkalmazása a MÁV Zrt. meghatározó befolyásával működő gazdasági társaságok esetében kötelező, míg a MÁV Zrt. kisebbségi tulajdonosi érdekeltségével működő gazdasági társaságok esetében az érdekérvényesítő képesség és a gazdaságosság korlátaiból származó értelemszerű eltérésekkel alkalmazandó. A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki a MÁV Zrt. részvételével működő egyesületekre, egyesülésekre és alapítványokra. 2.3 A szabályzat kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős

10. szám

3.2.1 Bázis portfolió A stratégiai portfolió azon társaságai, amelyek fő tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a pályavasúti szolgáltatás, a személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatás, valamint az ehhez szükséges járműpark üzemeltetésének és fenntartásának technológiai folyamatához és/vagy az adott termék/szolgáltatás piacán jelenleg monopol pozícióban vannak. 3.2.2 Szabad portfolió

A szabályzat kidolgozásáért, aktualizálásáért és végrehajtásáért a szakmailag illetékes vezérigazgató-helyettes a felelős.

A stratégiai portfolió azon társaságai, amelyek tevékenysége közvetetten járul hozzá a MÁV Csoport stratégiai céljainak eléréséhez és az adott termék/szolgáltatás piacán jelenleg nincsenek monopol pozícióban.

3.0 FOGALOM MEGhATÁROZÁsOk

3.3 Pénzügyi portfolió

3.1 Portfolió

Azon társaságok, amelyek fő tevékenysége közvetlenül nem kapcsolódik a pályavasúti szolgáltatás, a személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatás, valamint az ehhez szükséges járműpark üzemeltetésének és fenntartásának technológiai folyamatához, érdemben nem járulnak hozzá a MÁV Csoport stratégiai céljainak eléréséhez, és az adott termék/szolgáltatás piacán jelenleg nincsenek monopol pozícióban.

A jelen szabályzatban portfolió alatt egyrészt a MÁV Zrt. gazdasági társaságokban lévő vagyoni részesedéseinek (döntően üzletrészek és részvények, a továbbiakban együtt: üzletrész) összességét, másrészt az ezeket megtestesítő gazdasági társaságokat kell érteni. 3.1.1 Többségi portfolió

3.4 MÁV csoport

A jelen szabályzatban többségi portfolió alatt azon gazdasági társaságok értendők, melyek fölött a MÁV Zrt. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint meghatározó befolyással1 rendelkezik.

MÁV Csoport alatt a MÁV Zrt-t és a bázis portfolióba sorolt gazdasági társaságokat együttesen kell érteni.

3.2 stratégiai portfolió

4.0 PORTFOLIókEZELÉsI FELAdATOk

Azon társaságok, amelyek fő tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a pályavasúti szolgáltatás, a személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatás, valamint az ehhez szükséges járműpark üzemeltetésének és fenntartásának technológiai folyamatához, vagy közvetetten hozzájárulnak a MÁV Csoport stratégiai céljainak eléréséhez.

4.1. A portfolió csoportosítása

1 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) 1. pontja alapján egy vállalkozó, egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, ha az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

A portfolió 3. pont szerinti csoportosítási elveit és a társaságok csoportosítását első alkalommal jelen szabályzat elfogadásakor a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá (1. számú függelék) A csoportosítás felülvizsgálatára ezt követően minden év július 31-ig2 – a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság által összeállított, a jelen szabályzat végrehajtásáról szóló éves beszámoló keretében – kell sort keríteni. A beszámolót a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. 4.1.1 A bázis portfolió kezelésének alapelvei A MÁV Zrt. a bázis portfolióba tartozó gazdasági társaságait jellemzően nem értékesíti. A bázis portfolióba tartozó vállalkozásoknál az anyavállalatnak meghatározó befolyással kell rendelkeznie. 2

Első alkalommal 2009-ben.

10. szám


A bázis portfolió elemei döntően a MÁV Csoport érdekeit kell, hogy szolgálják. A bázis portfolió elemei egymás közötti működését a kapacitások hosszú távon történő lekötése és az állammal megkötött/megkötendő – mennyiségi és minőségi ismérveket rögzítő – közszolgáltatási és pályaműködtetési szerződések3 piaci árkontrollal történő teljesítése mellett a MÁV Csoport fenntartásához szükséges állami költségtérítés hosszú távú és csoportszintű minimalizálására való törekvés kell, hogy jellemezze. A MÁV Csoport által le nem kötött kapacitásokat – érdekeltségi rendszerrel motiváltan – eredménymaximalizáló szemlélettel kell hasznosítani. A bázis portfolióba tartozó társaság tartósan veszteséges működése esetén fel kell mérni annak okait – ezen belül elemezni kell a tényleges és az indokolt költségek viszonyát – és gondoskodni kell azok megszüntetéséről. A bázis portfolióba sorolt társaságok esetében a MÁV Zrt. a kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosító tőkeszerkezet kialakításában és fenntartásában, valamint főszabályként a keletkezett eredmény tőkésítésében érdekelt. Osztalékként kell elvonni – és a MÁV Csoport rendelkezésére bocsátani – azt az eredményt, amely nem szükséges a társaság jóváhagyott beruházási programjának végrehajtásához és amelynek elvonása nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Az osztalék összegét a társaságoknak éves üzleti terveikben tervezniük kell. A MÁV Csoport középtávú beruházási célkitűzéseit és annak kereteit a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá és évente aktualizálja azt. A bázis portfolióba tartozó vállalkozások a vállalatcsoport középtávú beruházási célkitűzéseit azonos időtávú, önálló beruházási programokra bontják le – cél, tartalom, beruházási érték, finanszírozás, ütemezés –, és azokat a Gazdasági Vezetői Értekezletén egymással egyeztetik. A bázis portfolióhoz tartozó vállalatok éves beruházási terveit a MÁV Zrt. Igazgatósága a tárgyévet megelőző október 31-ig hagyja jóvá. A bázis portfolióba sorolt társaságok üzletrészének fejlesztését – ide értve a társaság saját tőkéjének növekedését eredményező gazdasági eseményeket, az üzletrész értékesítését, a külső tőke bevonást és a portfolióelem társasági befektetéseit – a MÁV Zrt. és a társaság ügyvezetése kezdeményezheti. A döntés előkészítő dokumentumban az adott társaságot érintő közvetlen előnyökön túl számszerűen be kell mutatni a MÁV Csoport egészét érintő hatásokat is. A bázis portfolióba tartozó társaságoknál a MÁV Zrt. az ügyvezetés középtávú stabilitásában – beleértve az Igazgatóságokat és a Felügyelő Bizottságokat is –, szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztésében érdekelt.

3 A szerződések megkötéséig a hatályos menetrend által meghatározott, illetve abból levezethető mennyiségi és minőségi ismérveket kell teljesíteni.

667

4.1.2 A szabad portfolió kezelésének alapelvei A MÁV Zrt. a szabad portfolióba tartozó – főszabályként specializált feladatok ellátására létrehozott – gazdasági társaságait jellemzően nem értékesíti. A szabad portfolióba tartozó vállalkozásokban az anyavállalat addig érdekelt a tulajdonosi részesedés fenntartásában, amíg ez a MÁV Csoport stratégiai céljainak eléréséhez szükséges, és amíg az adott társaság termékét/szolgáltatását benchmark adatokkal auditált piaci ársávon belül nyújtja a MÁV Csoport tagjainak. Az érdek megszűnését követően a vállalkozást pénzügyi portfolió elemként kell kezelni. A szabad portfolió elemei a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseit is szolgálják. A szabad portfolió elemeinek eredményorientáltan kell működniük, velük szemben elvárás – MÁV Csoporton kívüli – piacon történő megjelenés, megmérettetés. A MÁV Csoport tagjai a szabad portfolió elemeivel piaci alapú kapcsolatot tartanak fenn. A szabad portfolióba sorolt társaságok esetében a MÁV Zrt. főszabályként a kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosító tőkeszerkezet kialakítása és fenntartása mellett az eredmény osztalékként történő elvonásában érdekelt. Osztalékként kell elvonni – és a MÁV Csoport rendelkezésére bocsátani – azt az eredményt, amely nem szükséges a társaság jóváhagyott beruházási programjának végrehajtásához és amelynek elvonása nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Az osztalék összegét a társaságoknak éves üzleti terveikben tervezniük kell. A szabad portfolióba tartozó vállalkozások középtávú beruházási célkitűzéseit és az ahhoz kapcsolódó éves beruházási terveit a hatékonyság javítása és az eredmény maximalizálása mentén állítják össze és azokat a MÁV Zrt. a társaság létesítő okirata (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szerint hagyja jóvá. A szabad portfolióba sorolt társaságok üzletrészének fejlesztését – ide értve a társaság saját tőkéjének növekedését eredményező gazdasági eseményeket, az üzletrész értékesítését, a külső tőke bevonást és a portfolióelem társasági befektetéseit – a MÁV Zrt. és a társaság ügyvezetése kezdeményezheti. A döntés előkészítő dokumentumban az adott társaságot érintő közvetlen előnyökön túl számszerűen be kell mutatni a MÁV Csoport egészét érintő hatásokat is. A szabad portfolióba tartozó társaságoknál a MÁV Zrt. az ügyvezetés középtávú stabilitásában – beleértve az Igazgatóságokat és a Felügyelő Bizottságokat is –, szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztésében érdekelt.

668


4.1.3 A pénzügyi portfolió kezelésének alapelvei A pénzügyi portfolióba sorolt társaságok értékesítését4 – a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával – meg kell kezdeni, illetve folytatni kell az alábbi lépések betartásával: • a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság külső vagyonértékelő bevonásával becslést készíttet a társaság üzletrészének piaci értékéről; • a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a vonatkozó jogszabályi előírások és belső utasítások betartásával a társaság üzletrészét a pénzügyi bevétel maximalizálására törekedve értékesíti. A pénzügyi portfolió elemeinek eredményorientáltan kell működniük. A MÁV Csoport tagjai a pénzügyi portfolió elemeivel piaci alapú kapcsolatot tartanak fenn. A pénzügyi portfolióba sorolt társaságok esetében a MÁV Zrt. főszabályként a meglévő tőkeszerkezet fenntartásában és az eredmény osztalékként történő elvonásában érdekelt. Az osztalék összegét a társaságoknak éves üzleti terveikben tervezniük kell. A pénzügyi portfolióba tartozó vállalkozások esetében a MÁV Zrt. az amortizáció mértékét meg nem haladó beruházások megvalósításában érdekelt, és a társaságok éves beruházási terveit ennek alárendelten, a társaságok létesítő okiratai szerint hagyja jóvá. A pénzügyi portfolióba sorolt társaságokban a MÁV Zrt. jellemzően nem növeli üzletrészét. A pénzügyi portfolióba tartozó társaságoknál a MÁV Zrt. elsősorban az ügyvezetés lojalitásában érdekelt. 4.2 Nyilvántartás vezetése a társaságokról A portfolióról a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartást 2008. szeptember 30-ig fel kell állítani, ezt követően gondoskodni kell annak naprakészségéről. A nyilvántartás adataihoz a MÁV Zrt. Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának elnökei, az elnök-vezérigazgató és helyettesei, valamint a Jogi Igazgatóság, a Humánerőforrás Igazgatóság, a Pénzügyi Igazgatóság, a Kontrolling Igazgatóság, a Belső Ellenőrzési Főosztály, továbbá az adott társaságok vonatkozásában szakmai felügyeletet gyakorló szakterület vezetőjének, valamint az általuk személy szerint megjelölt, a MÁV Csoport társaságaihoz kapcsolódó döntések előkészítésével foglalkozó munkatársaknak korlátlan hozzáférést kell biztosítani. A MÁV Zrt. más szervezeti egységeinek írásban benyújtott információ-igényéről a szakmailag illetékes vezérigazgató helyettes dönt. A nyilvántartáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok egy eredeti példányát, illetve az elektronikusan 4 Az üzletrészek értékesítésére vonatkozó döntések előkészítésekor minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott társaság értékesítést megelőző átalakításával, reorganizációjával javítható-e az értékesítés gazdaságossága.

10. szám

nyilvántartandó információkat a dokumentum, illetve az információ keletkezését követő 15 napon belül az érintett leányvállalatnak meg kell küldenie a Portfoliógazdálkodási Igazgatóságnak. 4.2.1 Az elektronikus nyilvántartás Az elektronikus nyilvántartásnak társaságonként az alábbi információkat kell tartalmaznia: a) a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okirat / társasági szerződés / alapszabály b) a létesítő okirat módosításait tükröző hatályos cégkivonatok c) a tulajdonostársak adatai (név, azonosító, tulajdoni hányad, tulajdonszerzés, illetve tulajdonosi jogviszony megszűnésének időpontja) d) alapítói / taggyűlési / közgyűlési határozatok (a továbbiakban együtt: tulajdonosi határozat) e) valamennyi jóváhagyott éves beszámoló f) valamennyi jóváhagyott éves üzleti terv g valamennyi, a könyvvizsgálatra vonatkozóan megkötött szerződés h) a társaság, illetve a társaság tagjai által kötött – a tulajdonosi jogviszonyhoz kapcsolódóan vállalt kötelezettségeket rögzítő – szindikátusi szerződések és azok módosításai (ha van ilyen) i) a MÁV Zrt. által a társaságért vállalat mérlegen kívüli kötelezettségeket rögzítő szerződések és azok módosításai (garancia-, illetve készfizető kezességvállalások) j) a MÁV Zrt. által nyújtott tagi kölcsön feltételeit rögzítő szerződések és azok módosításai k) az alapító, a taggyűlés, illetve a közgyűlés hatáskörébe vont, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szabályzatok l) taggyűlések, közgyűlések, Felügyelő Bizottsági ülések, Igazgatósági ülések jegyzőkönyvei m) az első számú operatív vezető (ügyvezető, vezérigazgató, a továbbiakban együtt: ügyvezető) hatályos munkaszerződése / megbízási szerződése és prémiumkiírása n) vezető tisztségviselők (ügyvezető, igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok) megbízásához kapcsolódó dokumentumok (megbízás, elfogadó nyilatkozatok, visszahívás) o) aktuális cégjogi és kiemelt pénzügyi adatok (székhely, cégjegyzékszám, adószám, KSH szám, jegyzett tőke, tulajdoni hányad, nyilvántartási érték) 4.3 Társaságok alapításához kapcsolódó feladatok Az alapítandó társaság működésére vonatkozó elképzelések – feladatok, szervezet, üzleti terv – kidolgozására a MÁV Zrt. azt a személyt kéri fel, akit a társaság vezetésével meg kíván bízni. Amennyiben a leendő vezető(k) nem a MÁV Zrt. vagy a MÁV Zrt. portfoliójának alkalmazottja(i)/megbízottja(i), úgy a leendő vezető(k) megbízási díj ellenében készíti(k) elő az

10. szám


új társaság alapítását. Az új társaság alapítását írásos előterjesztés alapján a MÁV Zrt. hatályos Alapító okiratában, illetve a Döntési Hatásköri Listában erre feljogosított személy, illetve testület hagyja jóvá. Az új társaság alapítására vonatkozó – a leendő vezetők által készítendő – előterjesztésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az alapítás műszaki, pénzügyi, gazdasági céljai b) a Jogi Igazgatóság által ellenjegyzett létesítő okirat (a MÁV Zrt. által jóváhagyott minta felhasználásával) c) a Személyügyi Főosztállyal egyeztetett javaslatot a vezető tisztségviselők (Igazgatóság, Felügyelő Bizottság) személyére és díjazására, valamint a vezető beosztású munkakörökre d) a Pénzügyi Igazgatósággal egyeztetett javaslatot a könyvvizsgáló(k) személyére, díjazására és a vele kötendő szerződésre e) a Központi Kontrolling Igazgatósággal egyeztetett javaslatot a társaság első üzleti évére vonatkozó havi bontású üzleti tervre, további két évre vonatkozó éves bontású kitekintéssel (ha a társaság alapításának előkészítése a második félévben kezdődik meg, úgy a két évre vonatkozó kitekintés első évére negyedéves bontású tervet kell készíteni) f) a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységével, vagy az érintett leányvállalattal egyeztetett javaslatot az apport listára és az apport független könyvvizsgáló által hitelesített értékére g) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal egyeztetett javaslatot a társaság portfolióstratégiai besorolására A társaság megalapításáról szóló döntést követő 30 napon belül a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság gondoskodik: a) a társaság létesítő okiratának jogi ellenjegyzéséről, alapítói aláírásáról és kiadásáról a társaság ügyvezetőjének (közreműködő: Jogi Igazgatóság) b) a társaság jegyzett tőkéjének a létesítő okirat szerinti rendelkezésre bocsátásáról (közreműködő: Pénzügyi Igazgatóság, illetve az apportot biztosító szervezeti egység, vagy leányvállalat) c) a társaság ügyvezetője munkaszerződésének, illetve megbízási szerződésének, valamint prémiumkiírásának aláírásáról és kiadásáról a társaság ügyvezetőjének (közreműködő: Személyügyi Szervezet) d) a cégbírósági végzés alapján a végzés kézhezvételét követő 10 napon belül a társaságnak a MÁV Zrt. könyveiben történő nyilvántartásba vételéről A társaság bejegyzéséhez kapcsolódó cégbírósági bejelentés határidőben történő megtétele a Jogi Igazgatóság feladata. Az alapítást követően a jogszabályban előírt valamennyi cégjogi módosítás cégbírósági bejelentése az érintett társaság kötelessége. A társaság alapítását követő 30 napon belül a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság írásban egyezteti az ügyvezetéssel azon intézkedések körét és azok határidejét,

669

amelyek a létesítő okirat alapján a társaság ügyvezetését terhelik, illetve amelyekben az ügyvezetés közreműködése indokolt (pl. szabályzatok, ügyrendek elkészítése, jóváhagyása, Igazgatóság és Felügyelő Bizottság alakuló ülésének összehívása stb.) 4.4 Működő társaságban üzletrész szerzéséhez, illetve üzletrész növeléséhez kapcsolódó feladatok Üzletrész szerzése, illetve növelése alatt tulajdoni hányad szerzését, illetve meglévő tulajdoni hányad növelését kell érteni, függetlenül annak formájától (üzletrész vásárlás, tőkeemelés). Működő társaságban történő üzletrész szerzését, illetve az üzletrész növelését (a továbbiakban együtt: üzletrész szerzés) írásos előterjesztés alapján a MÁV Zrt. hatályos Alapító okiratában, illetve a Döntési Hatásköri Listában erre feljogosított személy, illetve testület hagyja jóvá. Az üzletrész szerzésére vonatkozó – az üzletrész megszerzését kezdeményező szervezeti egység vezetője, vagy a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által kijelölt személy által készítendő – előterjesztésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az üzletrész megszerzésének műszaki, pénzügyi, gazdasági céljai b) a célok teljesítéséhez megszerezni javasolt üzletrész mértéke, névértéke c) az üzletrész vételára (a vételárat független vagyonértékelő által készített értékbecsléssel is alá kell támasztani) d) a készpénzes tőkeemelés összege, és/vagy a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységével, vagy az érintett leányvállalattal egyeztetett javaslat az apport listára és az apport független könyvvizsgáló által hitelesített értékére e) az üzletrész megszerzésének feltételei f) a társaság hatályos létesítő okiratának értékelése (közreműködő: Jogi Igazgatóság) g) a társaság hatályos szabályzatainak értékelése (közreműködő: a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységei) h) az ügyvezető, a vezető tisztségviselők (Igazgatóság, Felügyelő Bizottság) és a vezető beosztású munkaköröket betöltő személyek szakmai életútjának ismertetése és értékelése (közreműködő: Személyügyi Szervezet) i) a könyvvizsgáló szakmai életútjának ismertetése és értékelése (közreműködő: Pénzügyi Igazgatóság) j) a társaság elmúlt három évi gazdálkodásának, hatályos közép- és rövid távú üzleti terveinek és azok teljesítésének értékelése (közreműködő: Központi Kontrolling Igazgatóság), ennek keretén belül az üzletrész szerzéssel érintett gazdasági társaság ja) szakmai tevékenységének, műszaki-technológia színvonalának, jb) működése jogi környezetének (létesítő okiratok, szindikátusi szerződések, hatósági engedélyek, üzleti szerződések stb.) jc) pénzügyi helyzetének jd) humánerőforrás ellátottságának

670


bemutatása, az ezekben rejlő kockázatok értékelése és a vásárlást követően szükséges – műszaki, technológiai, szabályozási, ellenőrzési stb. – módosítások, fejlesztések tartalmának és finanszírozási forrásainak ismertetése k) üzletrész szerzés esetén a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal egyeztetett javaslatot a társaság portfolióstratégiai besorolására Az üzletrész megszerzésére vonatkozó döntést követő 30 napon belül a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság gondoskodik: a) az üzletrész adásvételi szerződés és/vagy a társaság létesítő okirata módosításának jogi ellenjegyzéséről, alapítói aláírásáról és kiadásáról a társaság ügyvezetőjének (közreműködő: Jogi Igazgatóság) b) a megszerzett üzletrész ellenértékének szerződés szerinti megfizetéséről, illetve rendelkezésre bocsátásáról (közreműködő: Pénzügyi Igazgatóság, illetve az apportot biztosító szervezeti egység, vagy leányvállalat) c) a cégbírósági végzés alapján a végzés kézhezvételét követő 10 napon belül a megszerzett üzletrésznek a MÁV Zrt. könyveiben történő nyilvántartásba vételéről Az üzletrész megszerzésének cégbírósági bejegyzéséhez – valamint a későbbiekben a jogszabályban előírt valamennyi cégjogi módosításhoz – kapcsolódó cégbírósági bejelentés határidőben történő megtétele az érintett társaság kötelessége. Ha az üzletrész szerzésének eredményeként a MÁV Zrt. többségi tulajdonba kerül, úgy az üzletrész szerzését követő 30 napon belül a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság írásban egyezteti az ügyvezetéssel azon intézkedések körét és azok határidejét, amelyek a létesítő okirat alapján a társaság ügyvezetését terhelik, illetve amelyekben az ügyvezetés közreműködése indokolt (pl. létesítő okirat módosítása, szabályzatok, ügyrendek elkészítése, módosítása, jóváhagyása, Igazgatóság és Felügyelő Bizottság összehívása stb.) 4.5 Üzletrész értékesítéséhez kapcsolódó feladatok Üzletrész értékesítését írásos előterjesztés alapján a MÁV Zrt. hatályos Alapító okiratában, illetve a Döntési Hatásköri Listában erre feljogosított személy, illetve testület hagyja jóvá. Az üzletrész értékesíthetőségére vonatkozó – az üzletrész értékesítését kezdeményező szervezeti egység vezetője, vagy a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által kijelölt személy által készítendő – előterjesztésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az üzletrész értékesítésének műszaki, pénzügyi, gazdasági céljai b) a célok teljesítéséhez értékesíteni javasolt üzletrész mértéke, névértéke c) az értékesítésre javasolt üzletrésszel érintett társaság pénzügyi-gazdasági helyzete (közreműködő: Központi Kontrolling Igazgatóság)

10. szám

d) a társaság és az üzletrész becsült piaci értéke (a piaci értéket független vagyonértékelő által készített értékbecsléssel kell alátámasztani) e) az értékesítést befolyásoló, a társaság és a MÁV Zrt, között hatályban lévő – az ingatlan használatára, a foglalkoztatottság fenntartására és az operatív üzletmenetre – vonatkozó szerződések tartalma és azokkal összefüggő intézkedések (közreműködő: a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységei, illetve leányvállalatai, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, MÁV Vagyonkezelő Zrt., Humánerőforrás Igazgatóság, Jogi Igazgatóság) f) a társaság által használt ingatlanok környezeti állapotfelmérésének eredménye, a MÁV Zrt. környezeti kárfelelősségének kizárását, illetve korlátozását szolgáló intézkedések és azok költségigénye (közreműködő: Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály) g) az üzletrész értékesítésére vonatkozó jogszabályi előírások (közreműködő: Jogi Igazgatóság) h) az érdekképviseleti szervekkel szembeni tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségek bemutatása (közreműködő: Humánerőforrás Igazgatóság, Jogi Igazgatóság) i) az értékesítés javasolt módja és ütemezése j) az értékesítés várható hatása a MÁV Zrt. cash-flowjára, eredményére, saját tőkéjére és a MÁV Csoport üzleti folyamataira A MÁV Zrt. többségi részesedése mellett működő vállalkozások értékesítésekor – amennyiben az a munkavállalók tulajdonszerzését is lehetővé teszi – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kell eljárni. Amennyiben az értékesítésre vonatkozó előterjesztés a gazdasági társaság értékesítését – a főszabálytól eltérően – nem a 2. számú függelék szerinti részletes szabályok mentén lebonyolítandó versenyeztetési eljárás, pályázat, vagy árverés útján javasolja, úgy azt külön is indokolni kell. Jellemzően mellőzhető a pályázati eljárás, illetve az árverés lefolytatása, ha a MÁV Zrt. által kiírt nyilvános pályázat, vagy árverés eredménytelen volt, vagy ha az üzletrészt a MÁV Zrt. a társaság tulajdonosainak, vagy magának a társaságnak ajánlja fel megvételre. Az üzletrész értékesíthetőségére vonatkozó döntést követő 30 napon belül a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság gondoskodik: a) a nyilvános értékesítéshez kapcsolódó dokumentumok (Pályázati felhívás, Pályázati kiírás, Pályázati dokumentáció, Adásvételi szerződés) összeállításáról (közreműködő: az érintett gazdasági társaság vezetője, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, Humánerőforrás Igazgatóság, Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály, Jogi Igazgatóság) b) az üzletrész értékesítésre történő nyilvános pályázat meghirdetéséről és annak dokumentált lebonyolításáról, beleértve a benyújtott ajánlatok értékelését és az érté-

10. szám


kesítésre vonatkozó döntés előkészítését is (közreműködő: Jogi Igazgatóság, Pénzügyi Igazgatóság, Kommunikációs Igazgatóság), c) a döntésnek megfelelő adás-vételi szerződés jogi ellenjegyzéséről, aláírásáról és kiadásáról a társaság ügyvezetőjének (közreműködő: Jogi Igazgatóság) d) a vételár megfizetésének ellenőrzéséről (közreműködő: Pénzügyi Igazgatóság) e) a cégbírósági végzés alapján az értékesített üzletrésznek a MÁV Zrt. könyveiből történő kivezetéséről 4.6 Társaság megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok Társaság megszüntetésére főszabályként csak sikertelen értékesítési eljárást követően és/vagy a társaság tartósan gazdaságtalan működése esetén kerülhet sor. Társaság megszüntetését és annak módját (végelszámolás, felszámolás) írásos előterjesztés alapján a MÁV Zrt. hatályos Alapító okiratában, illetve a Döntési Hatásköri Listában erre feljogosított személy, illetve testület hagyja jóvá. Valamely társaság megszüntetésére vonatkozó – a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vezetője által készítendő – előterjesztésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) a társaság értékesítésére tett korábbi eredménytelen intézkedések és a sikertelenség okainak ismertetése b) a megszüntetésre javasolt társaság pénzügyi-gazdasági helyzete (közreműködő: Központi Kontrolling Igazgatóság) c) a megszüntetést befolyásoló, a társaság és a MÁV Zrt. között hatályban lévő – az ingatlan használatára, a foglalkoztatottság fenntartására és az operatív üzletmenetre – vonatkozó szerződések tartalma és azokkal öszszefüggő intézkedések (közreműködő: a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységei, illetve leányvállalatai, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, MÁV Vagyonkezelő Zrt., Humánerőforrás Igazgatóság, Jogi Igazgatóság) d) a társaság által használt ingatlanok környezeti állapotfelmérésének eredménye, a MÁV Zrt. környezeti kárfelelősségének kizárását, illetve korlátozását szolgáló intézkedések és azok költségigénye (közreműködő: Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály) e) a végelszámolás és a felszámolás pénzáramai és azok jelenértéke a MÁV Zrt. szempontjából (közreműködő: az érintett társaság menedzsmentje, a MÁV Zrt. érintett szervezeti egységei, illetve leányvállalatai, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, MÁV Vagyonkezelő Zrt., Humánerőforrás Igazgatóság, Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály) f) a végelszámolás és a felszámolás várható hatása a MÁV Zrt. cash-flowjára, eredményére, saját tőkéjére és a MÁV Csoport üzleti folyamataira (közreműködő: Pénzügyi Igazgatóság) g) a végelszámolás és a felszámolás hatása a munkavállalói követelések kielégítésére, az érdekképviseleti szervekkel szembeni tájékoztatási és egyeztetési

671

kötelezettségek bemutatása (közreműködő: Humánerőforrás Igazgatóság, Jogi Igazgatóság) h) indoklással alátámasztott javaslat a társaság megszüntetésének módjára és ütemezésére A társaság megszüntetésére vonatkozó döntését követően a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság gondoskodik: a) a döntésnek megfelelő tulajdonosi határozat kiadásáról a döntést követő 15 napon belül b) végelszámolás esetén a végelszámoló kinevezéséről és vele a megbízási szerződés megkötéséről a döntést követő 15 napon belül (közreműködő: Személyügyi Szervezet, Jogi Igazgatóság) c) a végelszámolás folyamatának folyamatos kontrolljáról, az alapítói döntés keretein belül a szükséges tőkepótlás biztosításáról, követelések elengedéséről, és az tulajdonosi határozatok kiadásáról (közreműködő: Jogi Igazgatóság, Pénzügyi Igazgatóság, Kommunikációs Igazgatóság) d) a cégbírósági végzés alapján – annak kiadását követően haladéktalanul – a megszűnt társaság üzletrésznek a MÁV Zrt. könyveiből történő kivezetéséről A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vezetője a pénzügyi igazgató előzetes egyetértése mellett felhatalmazást kap a végelszámolás megkezdéséről szóló tulajdonosi határozat kiadását követően a végelszámolás alatt lévő társaság feletti tulajdonosi jogkör gyakorlására és végelszámoláshoz szükséges tulajdonosi kötelezettségvállalásra, illetve követelés elengedésre társaságonként 50 millió forintos összevont értékhatárig. 4.7 Ingatlan projekttársaságok alapítása, értékesítése, megszüntetése, üzletrész szerzés ingatlan projekttársaságokban Ingatlan projekttársaságokat a MÁV Zrt. azzal a céllal alapít, hogy a vasútüzem fenntartásához nem szükséges ingatlanjait – a társaságba történő apportálást követően – társasági üzletrészként és az elvégzett értéknövelő lépések következtében az ingatlanértékesítéshez képest nagyobb eredménnyel értékesítse. Tekintettel arra, hogy az ingatlan projekttársaságok nem tekinthetők klasszikus, folyamatosan működő, és a működésből származó árbevétellel és költségekkel rendelkező társaságoknak, ezért ezen társaságok esetében a 4.3-4.6 pontokban foglaltakat értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni, melynek során az alábbiakra kell tekintettel lenni: a) a társaság megalapításakor ugyan nem lehet pontosan meghatározni az értékesítés időpontját, de a társaságok alapításának célja a középtávú értékesítés és az eredménymaximalizálás b) a társaság szakmai működését és költséggazdálkodását az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság irányítja és ellenőrzi c) a társaság működését jellemzően a tulajdonos(ok) által rendelkezésre bocsátott tőke, illetve a pénzügyi közreműködő által nyújtott hitel biztosítja

672


d) a társaság működési költségei között az apportálandó, illetve apportált ingatlan értékét növelő külső szolgáltatások a meghatározók e) a társaság működése jellemzően veszteséges, a ráfordításoknak az apportálandó, illetve apportált ingatlan értékét növelő hatása csak a társaság értékesítésekor jelenik meg ténylegesen f) a társaság működtetését jellemzően néhány fős létszám biztosítja, a társaság pénzügyi, számviteli tevékenysége a portfolió más társaságaihoz képest elenyésző mértékű, ezért a társaságra vonatkozó szabályozást a törvényi előírások betartása mellett a tényleges tevékenység tartalmához és méretéhez kell igazítani 5.0 PORTFOLIó IRÁNyíTÁsI FELAdATOk A MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseit a holding központját képező MÁV Zrt. határozza meg. A csoport stratégiájának megvalósítása a csoport elemeinek olyan átgondolt együttműködését igényli, amely a stratégiai irányítást biztosító kontroll és befolyás mellett biztosítja a társaságok hatékony operatív irányításához szükséges jogokat és eszközöket. A csoportszintű stratégia megvalósításában résztvevő vállalkozások irányítására szolgáló eszközöket ennek a követelménynek kell alárendelni. A portfolió kezelés és irányítás rendszerével kapcsolatos további elvárás, hogy annak működése során szervezetileg és a döntési jogkörök vonatkozásában is egyértelműen elkülönüljenek a tulajdonosi és a megrendelői (üzleti) érdekek. 5.1 A portfolióirányítás jogi eszközei 5.1.1 Létesítő okiratok A MÁV Zrt. portfoliókezelési tevékenységének társasági jogi alapját a társaságok egységes elvekre épülő létesítő okiratai képezik. A MÁV Zrt. az egyes társaságokban birtokolt szavazati pozíciói szerint részben, vagy egészben érvényesíti az egységes társasági jogi keretrendszert. Amennyiben a MÁV Zrt. a társaság egyedüli részvényese/tagja (alapítója), illetve abban a létesítő okirat módosításához szükséges szavazattal rendelkezik, úgy a társaság létesítő okiratában az alább felsorolt ügyleteket, illetve döntéseket az alapító, a közgyűlés/taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozóan kell meghatározni: A) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – a létesítő okirat megállapításáról és módosításáról B) döntés a társaság működési formájának megváltoztatásáról C) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, döntés csődeljárás elindítása iránti kérelem benyújtásáról

10. szám

D) az igazgatóság tagjainak és elnökének, a felügyelő bizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, javadalmazásának, (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének és egyéb juttatásainak) megállapítása (ha ezek a szervezetek, illetve könyvvizsgáló működik a társaságnál) E) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is F) döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről G) részvénytársaság esetén az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása H) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy részvénytársaság esetén jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról I) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptőke/jegyzett tőke felemeléséről, vagy leszállításáról J) részvénytársaság esetén döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról K) a társaság vezérigazgatójának/ügyvezetőjének kinevezése, felmentése L) a vezérigazgató/ügyvezető felett, az alapvető munkáltatói jogok – munkaviszony létesítése, megszüntetése, javadalmazásának így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, prémiumának, egyéb juttatásainak megállapítása – gyakorlása M) az Mt. 188. § (1) bekezdése, és 188/A. § (1) bekezdése alapján vezetőnek minősített munkavállalók körének meghatározása N) a meghatározó szabályzatok – Szervezeti és Működési Szabályzat, Számviteli politika, Javadalmazási és premizálási szabályzat, Szerződéskötési szabályzat, Üzleti tervezési és kontrolling szabályzat – elfogadása O) a társaság, valamint a társaság legalább többségi tulajdonában álló társaságok (ha a saját tőke, a könyvszerinti érték, illetve a bekerülési érték közül a magasabb meghaladja a ____ millió forintot) vonatkozásában az éves üzleti terv és annak részeként az ____ millió forint feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv, a pénzügyi és finanszírozási terv, a beruházási terv, valamint a hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása P) az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ügyrendjének jóváhagyása Q) perbeli, vagy peren kívüli egyezség létrehozásáról szóló döntés, ha az egyezséggel érintett követelés mértéke – járulékaival együtt – meghaladja a(z) ____ millió forintot R) a társaság, valamint a társaság legalább többségi tulajdonában álló társaságok (ha a saját tőke, a könyvszerinti érték, illetve a bekerülési érték közül a magasabb meghaladja a(z) ____ millió forintot ) vonatkozásában döntés – a MÁV Csoporton kívüli félnek történő – térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás

10. szám


összegét is – ide nem értve a harmadik személy részére engedményezett követeléseket – amennyiben annak összértéke egy üzleti év alatt eléri vagy meghaladja a nettó ____ millió forintot S) a közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók jóváhagyása; T) az elfogadott üzleti tervben tételesen, nevesítetten nem szereplő a) döntés gazdasági társaság alapításáról, működő gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, fennálló részesedés növeléséről, csökkentéséről, vagy megszüntetéséről, illetve részesedés tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő átruházásáról, megterheléséről, ha a saját tőke, vagy az ügylet tárgyának értéke (könyvszerinti, illetve a szerződéses érték közül a magasabb) eléri vagy meghaladja a nettó ____ millió forintot b) döntés gazdasági társaság legfőbb szervének ülésére szóló mandátum kiadásáról, amennyiben olyan gazdasági társaság átalakulásáról, megszűntetéséről, részvényesi (tagi) struktúrájának megváltoztatásáról, alapító okiratának (alapszabályának/társasági szerződésének) módosításáról, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról, valamint éves beszámolójának elfogadásáról van szó, amelyben a társaság legalább többségi szavazattal rendelkezik és ha a saját tőke, a könyvszerinti érték, illetve a bekerülési érték közül a magasabb meghaladja a(z) ____ millió forintot c) a társaság, valamint a társaság legalább többségi tulajdonában álló társaságok (ha a saját tőke, a könyvszerinti érték, illetve a bekerülési érték közül a magasabb meghaladja a(z) ____ millió forintot ) vonatkozásában döntés a társaság tulajdonát képező, bármely vagyonelem (ingatlanok, ingók, értékpapírok, használati jog, szolgalmi jog, forgalomképes jogok, követelések – továbbiakban egységesen: vagyonelem) tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának – a MÁV Csoporton kívüli félnek, illetve javára történő – átruházásáról, megterheléséről, ha ca) az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) meghaladja a(z) ____ millió forintot cb) ha az ügylet tárgyát képező adott vagyonelem értéke (a könyv szerinti, vagy a Társaság által elfogadott, illetve az ajánlati- vagy szerződéses értékek közül a legmagasabb) eléri a(z) ____ millió forintot úgy, hogy az adott üzleti évben az addig átruházásra/megszerzésre került valamennyi vagyonelem értékének az összesített összege már elérte a(z) ____ millió forintot d) döntés a társaság által közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatok feltételeinek, eredményének elfogadásáról, az ez alapján történő szerződések megkötéséről, amennyiben a szerződés értéke eléri vagy meghaladja a nettó ____ millió forintot e) a társaságnak – a MÁV Csoporton kívüli féllel kö-

673

tendő – minden hitel- és kölcsönszerződésének, harmadik személyért vállalt kezesség-, vagy garanciavállalásának jóváhagyása, ha annak értéke eléri vagy meghaladja a nettó ____ millió forintot f) a társaság tulajdonában álló gazdasági társaságok részére történő tulajdonosi kölcsön nyújtásáról szóló döntés, amennyiben annak értéke eléri a(z) ____ millió forintot g) minden olyan – a MÁV Csoporton kívüli féllel kötendő – ügylet, szerződés, kockázatvállalás jóváhagyása, melynek értéke meghaladja a(z) ____ millió forintot U) döntés zártkörű pályázat kiírásáról V) a társaság, valamint a társaság legalább többségi tulajdonában álló társaságok (ha a saját tőke, a könyvszerinti érték, illetve a bekerülési érték közül a magasabb meghaladja a(z) ____ millió forintot ) vonatkozásában minden közbeszerzési tervben nem szereplő, ____ millió Ft-ot meghaladó beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának előzetes jóváhagyása W) a társaság minden olyan álláspontjának kialakításában történő döntés, amely jogszabály társaság által kezdeményezett meghozatalára, illetve módosítására irányul X) részvénytársaságok esetén előzetes egyetértési jog gyakorlása a társaság vezérigazgató-helyettes(ek) munkaviszonyának létesítése, megszüntetése, javadalmazásának, így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak megállapítása kapcsán Y) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., egyéb jogszabály, vagy a létesítő okirat a közgyűlés/alapító/taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a közgyűlés/alapító/taggyűlés hatáskörébe von Az értékhatárokat minden társaság esetében egyedileg és úgy kell meghatározni, hogy a társaság szokásos működéséhez kapcsolódó kockázatokat hordozó döntések ne kerüljenek elvonásra a társaság ügyvezetésétől. Amennyiben a MÁV Zrt. nem rendelkezik a létesítő okirat módosításához szükséges szavazati aránnyal, úgy a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a létesítő okirat módosítása a fentiek szerint megtörténjen. A fenti elveknek megfelelően a Jogi Igazgatóság – a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság közreműködésével – társasági formánként kialakítja a létesítő okiratok azon mintáit, amelyeket a szabályzat hatálya alá tartozó portfolió elemeknél alkalmazni kell. A mintákban külön jelölésre kerülnek a kötelező és a választható előírások. A létesítő okiratok mintáit és azok későbbi módosításait a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá.

674


5.1.2 Igazgatósági és felügyelő bizottsági ügyrendek A társaságok igazgatóságainak és felügyelő bizottságainak ügyrendjét egységesíteni kell. Az egységes szabályozásnak azt kell biztosítania, hogy a társaságok vezető és ellenőrző testületei azonos jogok és kötelezettségek, és azonos ügyrendi szabályok mellett lássák el a MÁV Zrt. képviseletét. A fenti elveknek megfelelően a Jogi Igazgatóság – a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság közreműködésével – kialakítja az ügyrendek azon mintáit, amelyeket a szabályzat hatálya alá tartozó portfolió elemeknél alkalmazni kell. A mintákban külön jelölésre kerülnek a kötelező és a választható előírások. Az ügyrendek mintáit és azok későbbi módosításait a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá. 5.1.3 A társaságokkal, illetve a tulajdonostársakkal köthető szindikátusi szerződések A társaságok létesítő okiratait kiegészítő egyedi szindikátusi szerződéseket felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a megkötést szükségessé tevő feltételek változatlanul fennállnak-e, a bennük foglalt előírások megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, illetve öszszeegyeztethetők-e a MÁV Csoport érdekeivel. A felülvizsgálat eredményeként a szindikátusi szerződéseket módosítani kell, illetve dönteni kell azok felmondásáról, vagy ha erre nincs mód, kezdeményezni kell annak közös megegyezéssel történő módosítását, vagy megszüntetését. Főszabályként a MÁV Zrt. nem köt szindikátusi szerződést. Ettől eltérni csak a MÁV Zrt. Igazgatóságának engedélyével lehet. Az Igazgatósági döntést előkészítő előterjesztést a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vezetőjével véleményeztetni kell. 5.2 A portfolióirányítás szabályozási eszközei A portfolióba tartozó társaságok meghatározó szabályzatainak – Szervezeti és Működési Szabályzat, Számviteli politika, Javadalmazási és premizálási szabályzat, Szerződéskötési szabályzat – jóváhagyását jelen szabályzat az alapító, a taggyűlés, illetve a közgyűlés hatáskörébe rendeli. Az egységes elvek alkalmazása érdekében ki kell alakítani a szabályzatok azon mintáit, amelyeket a szabályzat hatálya alá tartozó portfolió elemeknél alkalmazni kell. A mintákban külön jelölésre kerülnek a kötelező és a választható előírások. A mintaszabályzatokat és azok későbbi módosításait a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá. A mintaszabályzatok elkészítéséért felelős szervezeti egységek a következők: a) Szervezeti és Működési Szabályzat – Humánerőforrás Igazgatóság (Cél: a társaságok működését jellem-

10. szám

zően azonos szerkezetben leíró, a döntési, felelősségi és együttműködési szabályokat egyértelműen rögzítő szabályzatok készítése és karbantartása.) b) Számviteli politika – Pénzügyi Igazgatóság (Cél: olyan keretjellegű, de egységes szabályozás kialakítása a portfolióban, amely lehetővé teszi számviteli szolgáltatás hatékony központosítását és a számviteli adatszolgáltatás egységes struktúrájának kialakítását) c) Javadalmazási és premizálási szabályzat – Humánerőforrás Igazgatóság (Cél: a munkaerő verseny-semleges értékelése, a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseinek teljesítését szolgáló ösztönző rendszer elveinek egységesítése) d) Szerződéskötési szabályzat – az illetékes vezérigazgató-helyettes és a Jogi Igazgatóság (Cél: a társaságok hatáskörébe utalt és tőlük elvont üzleti szerződések kockázatértékelését és kockázatkezelését biztosító szabályok rögzítése) e) Üzleti tervezési és kontrolling szabályzat – Központi Kontrolling Igazgatóság (Cél: a társaságok egymásra épülő tervezési szabályainak, ütemezésének és dokumentálásának rögzítése) A mintaszabályzatok elfogadását és/vagy módosítását követően a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság az érintett szervezeti egységek közreműködésével 60 napon belül gondoskodik a szabályzatok aktualizálásáról a portfolió elemeinél. 5.3 A portfolióirányítás humánpolitikai eszközei 5.3.1 A MÁV Zrt. tulajdonosi képviselete a társaságoknál A portfolió elemeinél a tulajdonosi képviseletet a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság szervezeti egységéhez tartozó portfoliómenedzserek, valamint az igazgatóságok és felügyelő bizottságok tagjai látják el. A portfoliómenedzserek között kiemelkedő szerepük van a MÁV Csoporthoz tartozó vállalkozásokhoz rendelt portfoliómenedzsereknek. Felelősségük azért kiemelkedő, mert a közreműködésükkel kezelt vállalkozások az összes vállalkozásnak csak 15-20 %át teszik ki, de könyv szerinti értékük meghaladja az összes vállalkozás nyilvántartási értékének 60-70 %-át. A portfoliótársaságok igazgatóságai és felügyelő bizottságai a gazdasági társaságokról szóló törvényben rögzített keretek között irányítják és ellenőrzik a társaság ügyvezetését. A portfoliómenedzsereknek és a testületek tagjainak az adott társaságot érintően ugyan eltérő a feladatuk, felelősségi körük és eszközrendszerük, a személyükkel szemben támasztott követelmények azonban abban megegyeznek, hogy a speciális ismereteken túl magas szintű ismeretekkel kell rendelkezniük az adott társaság piacát, szakmai tevékenységét illetően. Ezen követelmények érvényesítése érdekében a Humánerőforrás Igazgatóság a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal

10. szám


együttműködve meghatározza azokat az általános, illetve társaságonként egyedi ismereteket, képességeket és tulajdonságokat, amelyekkel az egyes társaságoknál tulajdonosi képviseletet ellátó személyeknek jellemzően rendelkezniük kell. Ezt követően a Humánerőforrás Igazgatóság kialakítja azt az értékelő, elemző rendszert, amellyel a tulajdonosi képviselők alkalmassága „mérhető” és ennek következetes működtetésével kialakítja azt a humán portfoliót, amelyből javaslatot tesz a döntéshozó számára a megüresedő, vagy új társaság alapításával keletkező portfoliómenedzseri, illetve tulajdonosi képviselői helyek betöltésére. A személyi alkalmasságot mérő rendszerrel a már alkalmazásban lévő portfoliómenedzsereket értékelni kell és az eredmény birtokában – szükség esetén haladéktalanul – gondoskodni kell a minőségi cserék végrehajtásáról. A Humánerőforrás Igazgatóság a fentieken túl a) közreműködik a portfolió elemeinél működő igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, tiszteletdíjaik öszszegét, megbízatásuk időtartamát tartalmazó nyilvántartás vezetésében b) a megbízatás lejártát megelőzően legalább két hónappal, illetve lemondás, vagy elhalálozás esetén haladéktalanul kezdeményezi a lejáró, illetve megszűnő megbízatásokhoz kapcsolódó személyi döntések meghozatalát c) évente felülvizsgálja igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjának összegét és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására azért, hogy a tiszteletdíj kifejezze az adott társaságnak a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában játszott szerepét d) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal közösen kialakítja a portfoliómenedzserek általános és egyedi éves képzési tervét és gondoskodik a képzés megszervezéséről, lebonyolításáról 5.3.2 Vállalat-vezetői kiválasztási és képzési rendszer A többségi portfolióvállalatok meghatározó személyisége a társaság operatív menedzsmentjének első számú vezetője – ügyvezető, vezérigazgató –, akinek felelőssége abban áll, a vállalkozáson belül legkevésbé formalizálható napi döntései a vállalaton belül a legkisebb kontroll mellett hatásait tekintve a legnagyobb mértékben és a legtartósabban határozzák meg a társaság működésének eredményességét. Erre való tekintettel az első számú vezető feletti alapvető munkáltatói jogok gyakorlását az alapító / taggyűlés / közgyűlés hatáskörében indokolt tartani. Az első számú vezetőnek az adott társaság piacára, tevékenységére, üzleti kapcsolataira vonatkozó kiemelkedő speciális ismeretek mellett magas szintű vállalatirányítási és közgazdasági ismeretekkel, tapasztalatokkal kell rendelkeznie, melyekhez a lojalitáson túl olyan személyes tulajdonságok és képességek birtoklása

675

szükséges, amelyek ismereteinek, tapasztalatainak hatékony hasznosítását biztosítják. Ezen követelmények érvényesítése érdekében a Humánerőforrás Igazgatóság a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal, valamint az adott társaságok vonatkozásában szakmai felügyeletet gyakorló szakterület vezetőjével együttműködve meghatározza azokat az általános, illetve társaságonként egyedi ismereteket, képességeket és tulajdonságokat, amelyekkel az egyes társaságok első számú vezetőinek jellemzően rendelkezniük kell. Ezt követően a Humánerőforrás Igazgatóság kialakítja azt az értékelő, elemző rendszert, amellyel a vezetők alkalmassága „mérhető” és ennek következetes működtetésével kialakítja azt a humán portfoliót, amelyből javaslatot tesz a döntéshozó számára a megüresedő, vagy új társaság alapításával keletkező vezetői pozíciók betöltésére. A Humánerőforrás Igazgatóság a fentieken túl a) közreműködik a portfolió első számú vezetőit, javadalmazásukat, megbízatásuk időtartamát tartalmazó nyilvántartás vezetésében b) a megbízatás lejártát megelőzően legalább fél évvel, illetve lemondás, vagy elhalálozás esetén haladéktalanul kezdeményezi a lejáró, illetve megszűnő kinevezéshez kapcsolódó személyi döntés meghozatalát az adott társaságok vonatkozásában szakmai felügyeletet gyakorló szakterület vezetőjével együttműködve c) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal és az adott társaságok vonatkozásában szakmai felügyeletet gyakorló szakterület vezetőjével együttműködve az éves üzleti terv elfogadását követő 30 napon belül gondoskodik az első számú vezető prémiumkiírására vonatkozó tulajdonosi döntés meghozataláról d) évente felülvizsgálja az első számú vezetők javadalmazási rendszerét és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására egyrészt azért, hogy a jövedelem kifejezze az adott társaságnak a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában játszott szerepét, másrészt azért, hogy annak belső arányai kellően ösztönözzék a vállalat elé kitűzött célok teljesítését e) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatósággal közösen kialakítja az első számú vezetők általános és egyedi éves képzési tervét és gondoskodik a képzés megszervezéséről, lebonyolításáról 5.3.3 Egységes megbízási és munkaszerződések Az egységes kezelés és a kockázatok csökkentése érdekében a portfoliótársaságok első számú vezetői megbízásának formáját (munkaszerződés / megbízási szerződés) és a szerződésben szabályozandó kérdések körét, valamint a szabályozás módját a Humánerőforrás Igazgatóság irányításával és a Jogi Igazgatóság közreműködésével egységesíteni kell. Az egységes szerződések jogszabályi változásokhoz igazított karbantartása a Humánerőforrás Igazgatóság feladata.

676


Az egységes szerződések alkalmazásának biztosításáról a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a Humánerőforrás Igazgatóság közreműködésével gondoskodik. 5.3.4

Premizálási rendszer

Az egységes kezelés és a kockázatok csökkentése érdekében a portfoliótársaságok első számú vezetőinek premizálására, és a teljesítmény értékelésére vonatkozó szabályokat a Humánerőforrás Igazgatóság határozza meg és gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról. Az első számú vezető prémiumára az egységes szabályozásban foglaltak betartásával az igazgatóság és a felügyelő bizottság külön-külön – ha a társaságnál sem igazgatóság, sem felügyelő bizottság nem működik, úgy az első számú vezető – tesz javaslatot az üzleti terv elfogadásával egy-időben (kritériumok, célértékek, súlyozás). A javaslatokat figyelembe véve a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a Humánerőforrás Igazgatóság közreműködésével az éves üzleti terv elfogadását követő 30 napon belül gondoskodik az első számú vezető prémiumkiírására vonatkozó tulajdonosi döntés meghozataláról. A prémiumkiírásokban rögzített feladatok teljesítését a féléves és az éves beszámoló elkészítésével, illetve elfogadásával egy időben kell értékelni. A teljesítés értékelésére és a prémium-, illetve az előlegfizetésre vonatkozó alapítói döntést a prémiummal érintett vezető önértékelése, valamint ahol csak felügyelő bizottság van, ott a társaság felügyelő bizottságának, ahol igazgatóság (is) van, ott a társaság igazgatóságának javaslata alapján a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a Humánerőforrás Igazgatóság közreműködésével készíti elő. 5.4 A portfolióirányítás tervezési-beszámoltatási eszközei A tervezési rendszer feladata, hogy az anyavállalat ezen keresztül felmérje a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához szükséges eszközök állományát, azok forrásait, valamint azok időbeli változását. A tervezési rendszer részeként az anyavállalat gondoskodik – az éves szintű operatív (tárgyévi) és a két éves kitekintésű középtávú – tervekben szereplő erőforrások és a velük való gazdálkodás csoportszintű összehangolásáról. A beszámolási rendszer feladata a tényadatok olyan megfelelő időközönként és a tervekkel összefüggő szerkezetben történő összegyűjtése és elemzése, mely alapot teremt mind a tervek megvalósulásának a vezetői ellenőrzésére, mind a környezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében a műszaki, gazdasági és pénzügyi folyamatokba történő gyors vezetői és tulajdonosi beavatkozásra.

10. szám

5.4.1 Műszaki, gazdasági, pénzügyi tervezési rendszer A tervezési rendszer egyrészt magában foglalja a tervezés hierarchiáját, módszertanát és a tervezéshez felhasználható erőforrásokat. A MÁV Csoporthoz tartozó társaságok üzleti terveinek a közszolgáltatási és pályaműködtetési szerződésekben foglalt feladatok teljesítését kell hatékonyan szolgálniuk. Ebből adódóan a MÁV Csoport terveinek elsődleges kiinduló pontja a megrendelt menetrend, majd ezt követően a menetrendszerinti személyszállítás, valamint a prognosztizált teherfogalom lebonyolításához szükséges mennyiségi, strukturális és minőségi paraméterekkel rendelkező pályavasúti hálózat működtetése, fejlesztése és fenntartása. A MÁV Csoport vállalatai a fenti két alaptételből kell, hogy levezessék középtávú és éves üzleti terveiket, melynek elkészítését a Központi Kontrolling Igazgatóság szabályozza és koordinálja. A szabályozás keretén belül meg kell határozni: a) a tervezéshez egységesen használandó tervezési feltételezéseket (premisszákat); b) a technológiai folyamataikat tekintve egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeket ellátó vállalkozások tervezési hierarchiáját (az igényelt és az adott kapacitások felhasználásával hatékonyan és eredményesen előállítható teljesítmények műszaki, naturális egyeztetése, a hiányzó, illetve a MÁV Csoport igényeihez képest szabad kapacitások volumenének megállapíthatósága érdekében) c) a tervezés időhorizontját (középtávú, éves, havi, lépcsőzetes, gördülő) d) a tervezés módszertani kérdéseit (bázis alapú, vagy ABC tervezés, felülről lefelé, alulról felfelé, kezelt adatkör meghatározása: naturáliák, költség fajlagosok és bevételi egységárak) e) a tervezéshez használható külső és belső árakat, beleértve a transzferárak képzésének és csoport szintű jóváhagyásának folyamatát is, f) tervek dokumentálására vonatkozó előírásokat, beleértve a MÁV Zrt. érintett vezetői, szervezeti egységei és a leányvállalat számviteli és kontrolling szervezetei számára egyaránt hozzáférhető, egységes terv adatbázis felépítésének és fenntartásának szabályait, és a g) a tervek jóváhagyásának szabályait. A tervezési koordináció keretén belül a Központi Kontrolling Igazgatóság gondoskodik a szükséges egyeztetésekről egyrészt a MÁV Csoport vállalatai, valamint a többségi portfolióba tartozó vállalatok között. Az egyeztetések állandó résztvevője az adott vállalat portfoliómenedzsere. A fentieknek megfelelő szabályozás és koordináció eredményeként a MÁV Csoport vállalatainak és a többségi portfolióba tartozó vállalatoknak olyan éves bontású középtávú, és havi bontású tárgyévi üzleti tervekkel kell rendelkezniük, amelyek a) a MÁV Csoport csoportszintű erőforráskorlátait nem lépik túl (összehangoltság);

10. szám


b) a csoporton belül együttműködő vállalatok fogadott és kibocsátott teljesítményei vonatkozásában – a MÁV Csoporttal szemben támasztott közszolgáltatási teljesítményből kiindulva – naturális mutatókban, költség fajlagosokban, egység árakban és értékadatokban is összehangoltak (konzisztencia) c) a már bekövetkezett naturális, hatékonysági és értékváltozásokat folyamatosan értékelő, a szükséges intézkedéseket ebből levezető, az időhorizontot folyamatosan fenntartva újratervezettek (gördülő tervezés) d) a termelő-szolgáltató tevékenységet először naturális mutatókban, majd pénzértékben, ezt követően számvitelileg képezik le e) alkalmasak az erőforrás-felhasználás hatékonyságának, ezen alapulva a hatékonyságjavító projektek előrehaladásának a kiértékelésére, f) tartalmazzák a kockázatkezelési és a fedezeti ügyletpolitikát, g) alkalmasak a MÁV Csoporton belül fel nem használható szabad kapacitások előrejelzésére azok piaci alapú értékesítése érdekében. A MÁV Csoport üzleti tervezési folyamatát és eredményeit a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságnak arra kell felhasználnia, hogy a) felkészüljön az egyes vállalkozásokat a tervidőszakban érintő tulajdonosi döntések előkészítésére, illetve intézkedések végrehajtására b) kialakítsa és karbantartsa a csoportszintű működés optimumát szolgáló érdekeltségi rendszert c) összegyűjtse a vállalatcsoport működését befolyásoló jogszabályok módosítására vonatkozó igényeket. 5.4.2 A portfolió kontrolling rendszerének kialakítása és működtetése A MÁV Csoport és a többségi portfolió kontrolling rendszerét a Központi Kontrolling Igazgatóság alakítja ki és működteti. A beszámolási rendszer feladatai a következők: A) a MÁV Csoport és a többségi portfolió teljesítményének értékeléséhez felhasználható, hazai és nemzetközi piaci összehasonlító adatok körének meghatározása, azok folyamatos gyűjtése és a változások elemzése, értékelése (kapják: a MÁV Csoport és a többségi portfolió gazdasági vezetői, Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság) B) a MÁV Csoport és a többségi portfolió beszámoltatásának, adatszolgáltatásának megszervezése, lebonyolítása, melynek elemei a) a havi beszámoló (naturális, pénzforgalmi és számviteli adatszolgáltatás) b) a negyedéves beszámoló (naturális, pénzforgalmi és számviteli adatszolgáltatás) és a tényadatokból kiinduló előrejelzés a tárgyévi várható teljesítményekről c) a tárgyévet követő év havi bontású üzleti tervének elkészítése december 31-ig

677

C) a havi beszámolók elemző értékelése (kapják: az érintett vállalkozás gazdasági vezetője, Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság) D) a MÁV Csoport teljesítményét bemutató és értékelő negyedéves és éves üzleti jelentés (business review-k) előkészítése, annak kockázatokra is kitérő elemző értékelése, javaslatok összeállítása a lehetséges és szükséges beavatkozási pontokra és akciókra E) összefoglaló jelentések készítése a MÁV Csoport negyedéves és várható éves teljesítményeiről (kapja: a MÁV Zrt. Igazgatósága) F) a tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervek kockázatokra is kitérő elemző értékelése, javaslatok azok elfogadására, vagy módosítására (kapják: az érintett vállalkozás gazdasági vezetője, Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság) G) a munka bázisául szolgáló informatikai rendszer kialakításának, fejlesztésének és üzemeltetésének irányítása. A Központi Kontrolling Igazgatóság elemzései és jelentései alapján az érintett vállalkozás ügyvezetése gondoskodik a szükséges operatív beavatkozásokról, valamint igazgatóságának és felügyelő bizottságának bevonásával tulajdonosi intézkedéseket kezdeményez. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság feladata a Központi Kontrolling Igazgatóság elemzései és jelentései alapján az önállóan, valamint a vállalkozás menedzsmentje által kezdeményezett tulajdonosi döntések előkészítése és a döntés végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése. 5.4.3 Központi szolgáltatások A MÁV Csoport és a többségi portfolió mérete önmagában is felveti az egyes szolgáltatási funkciók központosítását a méretgazdaságosságból származó költségmegtakarítás mentén. Ezek a szolgáltatások jellemzően a következők: a) humánerőforrás és oktatási, képzési szolgáltatások b) könyvelés, számvitel c) pénzügyi szolgáltatások likviditás menedzsment d) beszerzés, raktározás e) beruházás-bonyolítás f) ingatlankezelés és bérbeadás g) informatikai szolgáltatások A felsorolt szolgáltatásokat piaci árakon és feltételek mellett kell nyújtani. 5.5 A portfolióirányítás pénzügyi eszközei A MÁV Csoport kialakulásával a pénzügyi irányítást, a finanszírozás szélesebb értelemben vett csoportszintű biztosítását az új vállalatstruktúrához kell igazítani, mert a MÁV Csoport kialakulása mentén a pénzügyi környezet átértékeli az egyes vállalatokat, ezért a pénzügyi finanszírozás biztosítása a vállalkozások új típusú együttműködését igényli és egységes piaci fellépést feltételez.

678


10. szám

5.5.1 Egységes bankkapcsolatok és pénzgazdálkodás

6.1 A portfolió igazgatóságai és felügyelő bizottságai

A MÁV Csoport és a többségi portfolió likviditását központi szinten úgy kell biztosítani, hogy az érintett vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a tágabb értelemben vett csoporton belüli szerepüknek a külső piaci szereplők által történő eltérő kockázati értékelése miatt. A Pénzügyi Igazgatóságnak ehhez kapcsolódva a piaci környezet korlátai mentén ki kell alakítania egy olyan, a MÁV Csoportot és a többségi portfoliót érintő pénzügyi együttműködési rendszert, melyben a bankszolgáltatások, a hitel (beleértve a tulajdonos által nyújtott hiteleket, és a szállítói ágon nyújtott finanszírozást is) és a készpénz ára – a tágabb értelemben vett csoport által nyújtott biztosítéki rendszer mellett – kiegyenlítődik.

A portfolióhoz tartozó vállalkozások igazgatósági és/vagy felügyelő bizottsági tagjai a gazdasági társaságokról szóló törvény és a Ptk. előírásai szerint látják el feladatukat. Ezekbe a testületekbe a MÁV Zrt. a hatályos Alapító okiratában és a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint delegál tagokat. A MÁV Csoport kialakulásával, a vállalkozások kiszervezésével az igazgatóságok és felügyelő bizottságok szakmai, pénzügyi, gazdasági irányítói, ellenőrzési szerepe – azaz a tulajdonosi érdekek képviseletében betöltött felelőssége – növekszik. Ennek erősítése érdekében a MÁV Zrt. menedzsmentje – elnök-vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek – negyedévente – a MÁV Zrt. Igazgatóságának a MÁV Csoport negyedéves és éves üzleti jelentését tárgyaló ülését követően – tájékoztatást ad a MÁV Csoport és a többségi portfolióba tartozó meghatározó társaságok igazgatósági és felügyelő bizottsági elnökeinek a MÁV Csoport aktuális és várható teljesítményeiről, célkitűzéseiről és feladatairól. A MÁV Zrt. Igazgatóságának a MÁV Csoport negyedéves és éves üzleti jelentését tárgyaló ülését olyan kibővített vezetői értekezlettel (business review) kell megalapozni, melyen a MÁV Csoporthoz tartozó vállalkozások és a többségi portfolió meghatározó vállalkozásai első számú vezetői tanácskozási joggal vesznek részt.

5.6 Ingatlan projekttársaságok irányítása Az ingatlan projekttársaságok esetében az 5.1-5.5 pontokban foglaltakat értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni, melynek során az alábbiakra kell tekintettel lenni: a) a társaság alkalmazottainak kis száma, a gazdasági, pénzügyi aktivitás alacsony volumene csak azon irányító és szabályozó eszközök alkalmazását és csak olyan mértékben indokolja, amelyek – a jogszabályi előírások betartása mellett – nem akadályozzák és nem is korlátozzák a társaság céljainak elérését b) a társaság szakmai működéséhez kapcsolódó irányító és ellenőrző funkciókat jellemzően az Ingatlangazdálkodási Igazgatósághoz kell telepíteni c) a társaság célorientált működését elsősorban a társaságba apportálandó, illetve apportált ingatlanok értéknövekedése minősíti, a pénzügyi-gazdasági mutatók tervtől való eltérése csak ennek tükrében értékelhető d) a társaság működési költségei között az apportálandó, illetve apportált ingatlan értékét növelő külső szolgáltatások a meghatározók 6.0 A PORTFOLIó-GAZdÁLkOdÁs sZERVEZETE És A FELAdATELLÁTÁsbAN köZREMűködő sZERVEZETI EGysÉGEk EGyÜTTMűködÉsE A portfolióval való gazdálkodás, a portfolió irányítása a MÁV Zrt., mint holding központ meghatározó feladata. Ebből adódóan a feladat ellátásában valamennyi szervezeti egységnek együtt kell működnie. Az együttműködés céljait a MÁV Zrt. csoportszintű stratégiája, és az ebből lebontott csoportszintű középtávú és éves üzleti terve tartalmazza.

6.2 Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságnak a portfolióhoz kapcsolódó meghatározó feladata a tulajdonosi döntések kezdeményezése, előkészítése, a végrehajtás elrendelése és ellenőrzése. Tulajdonosi döntést a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságon keresztül a portfolióba tartozó vállalkozások és a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság bevonásával a MÁV Zrt. szervezeti egységei egyaránt kezdeményezhetnek. 6.2.1 A portfoliómenedzserek feladatai A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságon dolgozó portfoliómenedzserek egy-egy vállalkozáshoz rendelt olyan szakemberek, akik a tulajdonosi érdekek állandó szem előtt tartásával az alábbi feladatokat látják el: a) a vállalkozás szakmai, pénzügyi és gazdálkodási, valamint tervezési tevékenységének elemzése, a folyamatok közötti konzisztenciák szakmai értékelése, a vállalattal kapcsolatos külső és belső információk gyűjtése, rendszerezése, b) a MÁV Zrt. szervezeti egységei és/vagy a vállalat által jelzett, a napi együttműködésben jelentkező problémák megoldásának koordinálása, az ehhez szükséges egyedi információk közvetítése c) a MÁV Zrt. szervezeti egységei és/vagy a vállalat által kezdeményezett tulajdonosi döntések előkészítése,

10. szám


koordinálása, a döntés dokumentálása, a végrehajtás elrendelése és ellenőrzése d) a tulajdonosi képviselet ellátása az erre jogosult által kiadott mandátum alapján az érintett társaság taggyűlésén, közgyűlésén e) a vállalkozás egyedi működéséhez kapcsolódó, szakmai érvekkel alátámasztott érdekek képviselete a MÁV Zrt. szabályozó, irányító feladatkörének kialakítása és fejlesztése során f) a vállalkozással összefüggő egyedi jelentések összeállítása g) a vállalkozás értékesítésére vonatkozó döntés esetén az értékesítési folyamat előkészítése és lebonyolítása. A portfoliómenedzserek a MÁV Zrt. fentiek szerinti tulajdonosi képviseletének hatékony ellátása érdekében állandó, tanácskozási jogú meghívott tagjai a hozzájuk rendelt vállalkozások igazgatóságának és/vagy felügyelő bizottságának. Napi munkakapcsolatot tartanak az érintett vállalkozás és szervezeti egységeinek vezetőivel. 6.3 Vezetői koordináció 6.3.1 Vezetői Értekezlet A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hetente Vezetői Értekezletet tart, melyen megvitatásra kerülnek a MÁV Zrt. Igazgatósága számára készített előterjesztések, valamint a MÁV Csoport működését meghatározóan befolyásoló – az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozó – döntési javaslatok. A MÁV Csoport meghatározó tagjainak első számú vezetői a vezetői értekezlet állandó, tanácskozási jogú meghívott tagjai, mely révén lehetőségük van csoportszintű döntések kezdeményezésére, illetve azok befolyásolására. 6.3.2 Gazdasági Vezetői Értekezlet A Gazdasági Vezetői Értekezlet olyan koordinációs fórum, melyet a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes működtet a MÁV Csoport gazdasági vezetőinek és alkalmanként a MÁV Zrt. érintett szervezeti egysége és/vagy a portfolió érintett vállalkozása vezetőjének bevonásával. A jellemzően kétheti gyakorisággal működő fórum konzultatív jellegű, melynek feladata a csoport működését befolyásoló aktuális információk cseréje, problémák felvetése, megoldása és a csoportérdekek megjelenítése. 6.4 A portfolió mátrix-irányításának tartalma A portfolió mátrix-irányítása jelen szabályzat vonatkozásában azt jelenti, hogy a tulajdonosi döntés-előkészítés, döntéshozás, végrehajtás és ellenőrzés folyamatában a MÁV Zrt. funkcionális szervezeti egységei a tulajdonosi döntés-előkészítés, döntéshozás,

679

végrehajtás és ellenőrzés folyamatában a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság koordinálása mellett a MÁV Csoport érdekei mentén tartoznak együttműködni. Az együttműködés célja a MÁV Csoport stratégiájának megvalósítása, melynek mentén a tulajdonosi döntéselőkészítés, döntéshozás, végrehajtás és ellenőrzés folyamatában a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság köteles a szakmai szervezetek álláspontját kikérni és figyelembe venni, míg a szakmai szervezetek felelősséggel tartoznak a stratégiát szolgáló tulajdonosi döntések, intézkedések szakmai színvonaláért. A portfolió mátrix-irányítása a tulajdonos vagyongazdálkodásához kapcsolódó érdekek meghatározását, megjelenítését és érvényesítését jelenti a tulajdonolt társaságoknál. Ezek a tulajdonosi érdekek nem a társaságok napi operatív üzleti döntéseinek befolyásolásán keresztül, hanem az operatív döntéseket befolyásoló feltétel-, szabályozó- és ellenőrzőrendszer stratégiai célok által vezérelt alakításán keresztül érvényesíthetők. Ebből adódóan a portfolióirányításban résztvevő szervezetek feladatköre nem terjed, és nem terjedhet ki az anyavállalat és a leányvállalatok napi üzleti kapcsolatainak befolyásolására, a napi üzleti döntések előkészítésében csak mint problémamegoldásra orientált koordinátor vehetnek részt. 7.0 hIVATkOZÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyON kíVÜL hELyEZÉsEk Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2006. (II.24. MÁV Ért. 8.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatáról. 8.0 hATÁLybALÉPTETÉs Ezen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is értelemszerűen alkalmazni kell. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

680


1. számú függelék

Stratégiai portfolió

A MÁV Zrt. tulajdonában lévő társaságok stratégiai csoportosítása

Bázis portfolió MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. MÁVGÉP Kft. ZÁHONY-PORT Zrt. Szabad portfolió Bombardier MÁV Kft. Bureau Central de Clearing s.c.f.l. (BCC) DÉLI PÁLYAUDVAR Zrt. Eurofima Societe Europeenne Pour Le Financement de Material Ferroviaire (Eurofima Zrt.) Józsefváros Pályaudvar Kft. Kelenföldi Pályaudvar Kft. MÁV INFORMATIKA Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV NOSZTALGIA Kft. MÁV Tervező Intézet Kft. MÁV VAGON Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. MÁV VASJÁRMŰ Kft. MÁV VASÚTŐR Kft. MÁV-THERMIT Kft. PRUDENT-INVEST Befektetési Alapkezelő Zrt. Rákosrendező Pályaudvar Kft. VAMAV Kft. Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Pénzügyi portfolió EURO-METALL Kft. HIT Rail B.V. (Informatikai Szolgáltató) HUNGRAIL Magyar Vasúti Fuvarozó Egyesülés MÁV KERT Kft. MÁV-REC Kft. MTMG Logisztikai Zrt. Normon-Tool Kft. Resti Zrt. VIACOM Zrt. Végelszámolás és felszámolás alatt lévő társaságok Hódiköt Zrt. f.a. MÁV Hídépítő Kft. f.a. MÁV LOKOMOTÍV HOTELS Zrt. f.a. MÁV Utasellátó Zrt. f.a. MÁVÉPSZER Kft. f.a. MÁVFAVÉD Kft. f.a. Szombathelyi Vasutas FC Kft. f.a. Út- és Pályaépítő Rt. f.a. Bugaci Kisvasút Kht. v.a. NGF Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Kht. v.a.

10. szám

10. szám

2. számú függelék


681

Az értékesítés eljárási rendje

I. Pályáztatás útján történő értékesítés A pályázat nyilvános, vagy zártkörű lehet. A pályázatok nyilvánosak, kivételesen kerülhet sor zártkörű pályázat kiírására. A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. (Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat. Prekvalifikációs eljárás esetén a MÁV Zrt. az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében.) Pályázati eljárás: A) Pályázati felhívás elkészítése Az értékesítésre vonatkozó pályázati felhívásokat, kiírásokat, és megállapodás-tervezeteket a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a közzétételt megelőzően a Jogi Igazgatósággal egyeztetni köteles. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a MÁV Zrt. nevét, székhelyét; b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név aláírásával pályázhat-e; c) a pályázat tárgyaként értékesítésre szánt vagyon megjelölését, összetételét szükség szerint annak értékét (névértékét, árfolyamot stb.); d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját; e) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését; f) a részletes tájékoztató (prospektus vagy információs memorandum) rendelkezésre bocsátása helyét, idejét és költségét; g) a MÁV Zrt. azon kivételes jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja; h) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját; i) az értékesítendő vagyonra vonatkozó elővásárlási jogot. A nyilvános pályázati felhívást két országos napilapban, valamint a MÁV Zrt. honlapján kell meghirdetni főszabályként a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább harminc nappal megelőzően. B) Részletes tájékoztató elkészítése A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, a társasággal kapcsolatos információkat, valamint a pályázat nyertesével megkötendő megállapodásokat. A részletes kiírás és eljárás tartalmazza a) az értékesítés adatait: az értékesítés tervezett nagyságát, a vagyont megtestesítő jogok (értékpapírok, részvények) fajtáját és típusát, az azokhoz kapcsolódó jogokat, az alapítókat esetlegesen megillető előjogokat, a névértéket b) alternatív ajánlat tételének lehetőségét, ha erre a MÁV Zrt. módot kíván adni; c) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését; d) a pályázat tárgyára vonatkozó elővásárlási jogot, e) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint szükség szerint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, fedezetigazolás) főbb tartalmi kellékeit; f) az értékesítés feltételeit – beleértve az alkalmazható fizetési módot is – szükség szerint az üzletpolitikára, a foglalkoztatás- és fejlesztéspolitikára, a környezeti károk és terhelések enyhítésére – illetve a társaság jóléti-szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítására, továbbá a kötelezettség teljesítését alátámasztó, megfelelő garancia- és szankciórendszert g) a pályázat teljesítése során a szükséges személyes közreműködés kötelezettségét; h) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve: az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,

682


10. szám

azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot, a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését, a bírálati szempontok (vételár, foglalkoztatási kötelezettség, tőkeemelés, környezeti kár elhárítás, reorganizáció, beruházás stb.) pontos megjelölését és a – MÁV Zrt. döntésétől függő – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert (pl. tőkefelajánlás, munkahely-felajánlás egyenérték), az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét; h) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét. C) A társasággal kapcsolatos információk (céginformációk) tartalmazzák a) a társaság bemutatását, ezen belül a cégnevet, székhelyet, az alapítás időpontját, tevékenységi kört, működési időtartamot, jegyzett, illetve saját tőkét, a MÁV Zrt. tulajdoni részesedését a társaságban, a társaság kötelezettségeit és követeléseit, átlagos statisztikai létszámot, a társaság tulajdonában vagy használatában álló ingatlanok felsorolását, a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozók fontosabb személyi és szakmai adatait; b) a cég üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatási-fejlesztési, beruházási információkat; c) a könyvvizsgáló által hitelesített legutolsó éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás stb.); d) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését; e) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről, valamint a jóléti, szociális ellátást szolgáló ingatlanokról; f) a kötelező hatósági előírásokat (várható költségeit); g) környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos helyzetet (várható költségkihatást); h) minden egyéb adatot, amelyek az értékesítés kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez. A MÁV Zrt. a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő a MÁV Zrt. által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon. A részletes tájékoztató az érdekelt befektetőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ az üzleti titok megsértése nélkül, biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a társaság érdekeit. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti pályázati feltétel(ek) módosítását. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind a pályázónak, mind pedig a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani. A pályázati biztosíték A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához kell kötni, melyet a kiíró által a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, a pályázatok elbírálása után vissza kell adni, kivéve, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Az ajánlat formai és tartalmi követelményei, az ajánlati kötöttség Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján be-

10. szám


683

nyújtani. Az ajánlat eredeti példányát és a kapcsolódó nyilatkozatokat cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással kell benyújtani, úgy, hogy annak lapjait az ajánlattevő kézjegyével látja el. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen: a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan; b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre vonatkozóan; c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, kötve van. A pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlattevőt terhelik. A pályázati ajánlatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontban, közjegyző jelenlétében kerül sor. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Az ajánlatok felbontásáról kiállított közjegyzői okiratban szerepeltetni kell a) a bontás helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét, és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt az aktuson; b) a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem, az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát, c) a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését; d) minden egyéb olyan információt, amelyet a bontásnál jelenlévők szükségesnek tartanak rögzíteni. A közjegyzői okirathoz kell csatolni a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot egy-egy példányban, valamint a pályázati felhívás és a részletes tájékoztató egy eredeti példányát. A részletes tájékoztatót átvevő személyekről/szervezetekről listát kell készíteni, amelyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Úgyszintén a jegyzőkönyv mellékletét képezi a MÁV Zrt-nek a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, ha van, a postai bélyegző kelte stb.) készített nyilvántartása is. A pályázatok értékelése A pályázatra benyújtott ajánlatokat a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság által létrehozott Értékelő Bizottság véleményezi, és köteles az elbírálásra vonatkozó szótöbbséggel hozott javaslatát, indoklással együtt a döntésre jogosultnak előterjeszteni. Főszabályként az Értékelő Bizottság három szavazó tagból és a Jogi Igazgatóság tanácskozási joggal rendelkező képviselőjéből áll. Az Értékelő Bizottság munkájáról értékelési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a pályázat tárgyául szolgáló részesedést; b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát; c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását; d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, kiemelten a rendelkezésre álló vagyonértékeléssel való összevetést, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; e) a legkedvezőbb ajánlat javaslatának indokait; f) a vételár meghatározásának szempontjait (beleértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat); g) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait; h) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt megjelölését, ha erre mód van;

684


10. szám

i) egyéb, az Értékelő Bizottság által fontosnak tartott körülményeket, tényeket. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázatok beérkeztetéséről, felbontásáról készült jegyzőkönyveket mellékleteivel együtt. Érvényesség, eredményesség Érvénytelen az ajánlat, ha a) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be, b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére; c) a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, d) az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette; e) az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget; f) az ajánlat az a)-e) pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Az ajánlat lényegét nem érintő formai ok miatt pótolható a hiányosság önként vagy a kiíró felhívására. Azok az ajánlattevők, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehetnek részt. Eredménytelen a pályázat, ha a) a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, c) a kiíró azt eredménytelennek nyilvánította. Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról Az Értékelő Bizottság indítványa a döntéshozatal során nem köti a döntést hozó személyt/szervezeti egységet. A döntést követően a szerződést a felek 30 napon belül kötelesek megkötni. II. Árverés útján történő értékesítés Az árverés nyilvános, és azt közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani. Az árverést főszabályként az árverés napja előtt legalább 30 nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni a) a MÁV Zrt. nevét; b) az árverés helyét és idejét; c) az árverésre kerülő részesedés megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a részesedés re vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog); d) a vételár megfizetésének határidejét és módját; e) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét; f) az árverésen történő részvétel feltételeit; g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét; h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni; i) mindazt, amit a MÁV Zrt. egyébként szükségesnek tart. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő részesedés becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Az árverésről közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet) kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint minden egyéb olyan információt, amelyet az árverésen jelenlévők szükségesnek tartanak rögzíteni. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő is aláírja. Árverés lefolytatása esetén az értékesítésre vonatkozó szerződést az eredményes árverés nyertesével, illetve amenynyiben van elővásárlásra jogosult, és az élni kíván ezzel a jogával, az elővásárlásra jogosulttal kell megkötni. Amennyiben a szerző fél az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét, illetve a szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen teljesíti, a MÁV Zrt. a szerződésszegésből eredő igényeit érvényesíteni köteles.

10. szám


4/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolításáról. 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vonatközlekedés, valamint a tolatási tevékenység hatályos utasítások által előírt biztonságos lebonyolítása érdekében: - A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül a vonatforgalom és a tolatási tevékenység lebonyolításában közvetlenül résztvevők gyakorlati munkavégzésének helyszínen történő ellenőrzése és a közlekedés biztonságát veszélyeztető utasítás- és szabályzatellenes munkavégzés feltárása, a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzése. - A munkavállalók felkészítése az üzemszerű körülményektől eltérő — az adott munkakörre vonatkozó — rendkívüli helyzetekben követendő eljárásra és munkavégzésre. - A közlekedés biztonságát veszélyeztető utasítás- és szabályzatellenes munkavégzésnek a cselekvés pillanatában való megállapítása, — indokolt esetben annak azonnali kijavíttatása — az érintett munkavállaló előtt történő feltárása, majd a helyes eljárási és magatartási szabályok ismertetése és oktató-nevelő jelleggel történő tudatosítása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya A Helyszíni Gyakorlati Forgalmi Oktatási Utasítás (továbbiakban: Utasítás) hatálya kiterjed a MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központok Forgalmi Osztályainak felügyelete és irányítása alá tartozó Forgalmi Csomópontok, állomásfőnökségek, állomások, egyéb szolgálati helyek forgalmi tevékenységet ellátó operatív végrehajtó szolgálatának munkavállalóira. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 5.1 pontban hivatkozott utasítások, szabályzatok vonatkozó fogalom-meghatározásai.

685

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásra kötelezettek köre A rendszeres szakmai oktatásra és időszakos forgalmi vizsgára kötelezett munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók részére helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást kell tartani az alábbiak figyelembevételével: - 0-3 év közötti szolgálati idővel rendelkezők részére havonta egy alkalommal, - 3 évnél több szolgálati idővel rendelkezők esetén a szolgálati helyen az állomásfőnök döntése alapján az általa meghatározott gyakorisággal, de legalább hat havonta egy alkalommal kötelező gyakorlati oktatást tartani. 4.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás módszertana 4.2.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást mindenkor a végzett munkafolyamat előzetes megfigyelésével a munkavégzés helyszínén kell megtartani. 4.2.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végző köteles a munkavállaló munkavégzését megfigyelni, ellenőrizni, az esetleges utasítás- és szabályzatellenes, balesetveszélyes munkavégzést megállapítani. 4.2.3 Abban az esetben, ha a munkavégzés során utasítás- és szabályzatellenes munkavégzést állapítanak meg, akkor ennek tényét az érintett munkavállalóval a helyes eljárási és magatartási szabály ismertetésével közölni kell. Ha a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végző közvetlen balesetveszélyes munkavégzést állapít meg, (pl. váltó- és vágányútellenőrzés utasításellenes megtartása vagy annak elmulasztása stb.) akkor a közvetlen balesetveszély elhárítása érdekében azonnal be kell avatkoznia. Ha az utasítás- és szabályzatellenes, valamint balesetveszélyes munkavégzés feltárása után a helyes, eljárásiés magatartási szabályok ismertetése hosszabb időt vesz igénybe, akkor azt az adott munkafolyamatban keletkező, illetve rendelkezésre álló technológiai szünetben kell elvégezni. Ha a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást megelőző munkafolyamat megfigyelése során a gyakorlati oktatást végző nem állapít meg utasítás- és szabályzatellenes munkavégzést, akkor a napi munkavégzés során leggyakrabban végzett tevékenységhez kapcsolódó témaköröket kell az érintett munkavállalókkal ismertetni. (Pl. váltó- és vágányútellenőrzés megtartása, a váltók használhatóságának ellenőrzése, Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése, engedélykérés-adás végrehajtása, rendkívüli küldemények továbbításával kapcsolatos általános-, és helyi előírások, útsorompó kezelés szabá-

686


lyai, járműkapcsolások végrehajtása, a tolatási tevékenység ellátására vonatkozó előírások, vágányzárak, feszültségmentesítések, biztosítóberendezési kikapcsolások engedélyezése stb.). Az üzemszerű körülményektől eltérő — az adott munkakörre vonatkozó — rendkívüli helyzetekben teendő intézkedésekre a munkavállalók figyelmét fel kell hívni és az adott rendkívüli helyzetben követendő eljárási- és magatartási szabályokat a munkavállalóval ismertetni kell (Pl. biztosítóberendezési, felsővezetéki meghibásodások, váltófelvágás, útsorompók használhatatlansága, értekezés lehetetlensége, pályaelzárás, közúti járművek, személyek elütése útátjárókban, síntörés, vonóvezeték szakadás, tolatási rádiókörzetek meghibásodása stb.). A munkavégzés megfigyelését, majd ezt követően a gyakorlati oktatást úgy kell végezni, hogy az a munkavállalót a munkájának folyamatos végzésében ne zavarja, ne akadályozza és figyelmét a teendőiről ne vonja el. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás és a napi ellenőrzés egyidejűleg is elvégezhető.

10. szám

4.4 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatás tervezése 4.4.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtervezéséért és megtartatásáért a Forgalmi Csomópont vezetője felelős. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások gyakoriságát, minimális tartalmát és időszükségletét az adott szolgálati helyre vonatkozóan valamennyi körülmény (helyi sajátosságok, negyedéves baleseti helyzet, időszakos vizsgák-, és az előző időszakok ellenőrzési tapasztalatai stb.) figyelembe vételével kell meghatározni. 4.4.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartására a forgalmi oktatótisztek — a gyakorlati oktatások megtartásába bevont munkavállalókkal történt előzetes egyeztetés alapján — kötelesek ütemtervet készíteni, melyet a Forgalmi Csomópont vezetője által történt jóváhagyást követően az érintett szolgálati helyek vezetői részére is meg kell küldeni.

4.2.4 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásokra a napi munkavégzés során leggyakrabban végzett tevékenységekre, valamint az üzemszerű körülményektől eltérő, rendkívüli helyzetekben teendő intézkedésekre az adott szolgálati helyre vonatkozó, annak helyi sajátosságait figyelembe vevő tematikát kell összeállítani kérdés-felelet formájában. A tematikának a fentieken kívül tartalmaznia kell a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos bejelentési és intézkedési kötelezettségeket is. A tematika elkészítése a forgalmi oktatótiszt feladata, segítségül bevonhatók azok a munkavállalók, akik a helyszíni gyakorlati oktatás megtartásában is részt vesznek. Az állomásfőnök az összeállított tematikát felülvizsgálat és jóváhagyás céljából köteles felterjeszteni a Forgalmi Csomópont vezetője részére. A tematika felülvizsgálatát és jóváhagyását követően a Forgalmi Csomópont vezetője köteles gondoskodni a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végzők, valamint a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatásra kötelezett munkavállalók szolgálati helyeinek tematikával történő ellátásáról. A tematikát a szolgálati helyeken az állomásfőnök által meghatározott hozzáférhető helyen kell tartani.

4.5 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások bizonylatolása

4.3 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásába bevonhatók köre

4.6 Jelentés a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásáról

A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megtartásába az alábbi munkavállalók vonhatók be: - Forgalmi oktatótiszt, - Csomóponti főnök, - Állomásfőnök, - A csomóponti főnök által írásban megbízott funkcionális munkakört betöltő munkavállaló.

4.6.1. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások tényleges megtartásáról a forgalmi oktatótisztek a csomópontra vonatkozóan negyedévenként kötelesek összefoglaló jelentést készíteni, melyben az alábbi adatokat kell szerepeltetni: - előzetes ütemtervtől való eltéréseket, - a nem oktatott munkavállalók nevét, munkakörét és a gyakorlati oktatás elmaradásának okát,

4.5.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végzők részére külön-külön gyakorlati oktatási naplót kell felfektetni és vezetni. A naplóban elő kell jegyezni az oktatás megtartásának tényét, az oktatásban részesített munkavállalók nevét, munkakörét oktatások során feltárt hiányosságokkal összefüggésben oktatott témaköröket. Az oktatott tudás- és ismeretanyag tudomásul vételét az oktatást végző és az oktatott személyzet aláírásával köteles dokumentálni. Az oktatást végzők a tananyag elsajátításának visszaellenőrzési módja tekintetében „szóbeli visszakérdezés nem szükséges” szavakkal köteles záradékolni az oktatási naplóban történt bejegyzést. 4.5.2 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megkezdésének, befejezésének időpontját az oktatást végző munkavállaló az oktatott munkavállaló szolgálati helyiségében vezetett Fejrovatos előjegyzési naplóba (naplókba) köteles előjegyezni.

10. szám


- a megállapított hiányosságokat és az ezzel kapcsolatban kezdeményezett munkáltatói felelősségre vonásokat. A Forgalmi Csomópontok az összeállított jelentéseket kötelesek az illetékes Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztályára negyedévet követő hónap 10. napjáig felterjeszteni. 4.7 Helyszíni forgalmi gyakorlati oktatások értékelése 4.7.1 A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások értékelésének elvégzéséért a területileg illetékes Forgalmi Osztályok vezetője a felelős. A területileg illetékes Forgalmi Osztály vezetése a Forgalmi Csomópontokról beérkezett jelentések alapján kötelesek összesítő értékelést készíteni. Vizsgálni kell a szakmai és a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatást végzők oktatási tevékenységének hatékonyságát. Ennek során a helyszíni gyakorlati oktatások tartalmát össze kell vetni a Forgalmi Csomópont negyedéves baleseti-, és munkafegyelmi helyzetével. A jelentések kiértékelését követően a területileg illetékes Forgalmi Osztály vezetésének a feladata a kedvezőtlen üzembiztonsági helyzet megszüntetésére vonatkozó intézkedések kidolgozása, ha szükséges a hatáskörükbe utalt szabályozások kialakítása, illetve a meglévő szabályozások módosításának elkészítése, külön szabályozást nem igénylő konkrét intézkedések megtétele (pl. munkáltatói intézkedés kezdeményezése, javaslattétel az időszakos oktatások témabővítésére, hiányzó vagy nem megfelelő eszköz pótlására tett kezdeményezés, stb.). Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az állomásfőnök vezetői felelőssége fokozottan fennáll, amennyiben annak bekövetkezése szabályzatellenes munkavégzésre vezethető vissza. 4.7.2. A hálózati szintű szabályozást igénylő intézkedésekre tett javaslatokat (pl. technológiai módosítás, elvi szabályozás, illetve annak megváltoztatása) a Területi Forgalmi Osztályok a negyedévet követő hónap 20. napjáig kötelesek felterjeszteni a Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály részére. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Ezen utasítás előírásain kívül figyelembe kell venni, és be kell tartani az alábbi utasítások vonatkozó előírásait: - O.1. sz. Oktatási Utasítás, - F.1. sz. Jelzési Utasítás, - F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei, - E.2. sz. Fékutasítás,

687

- Munkavédelmi Szabályzat, - Balesetvizsgálati Utasítás, - Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás, - A szolgálati helyek Állomási Végrehajtási Utasítása, - Vonatkozó Végrehajtási Utasítások, Kezelési Szabályzatok, leírások. 5.2 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezést: „5/2008. (VII.11. MÁV Ért. 20.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolításáról” című utasítás. 5.3 Jelen utasítással el kell látni valamennyi érintett szervezeti egységet, szolgálati helyet. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ezen utasítás a közzététel napján lép hatályba.

Dr. Mosóczi László s. k. infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes

688


2/2011. (V. 06. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás: a MÁV Zrt. Beszerzési utasítása 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. szervezeti és működési korszerűsítésével egyidejűleg, a megváltozott piaci helyzethez, valamint a közösségi jogszabályok változásához kapcsolódóan átmeneti jelleggel meghatározni a beszerzési tevékenység egységes működését, és szabályozását, a center led koncepciónak megfelelő beszerzési mintautasítás kiadásáig. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Társasági Szolgáltatás Igazgató. 2.3 Az utasítás tárgyi hatálya A MÁV Zrt. által lefolytatott beszerzések főszabály szerint a Kbt. hatálya alá tartoznak. Jelen utasítás szabályait csak akkor kell alkalmazni közbeszerzések esetében, ha közbeszerzési eljárásra jogszabály vagy a MÁV Zrt. hatályos közbeszerzési szabályzata eltérő szabályokat nem állapít meg. 3. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK „4-szem” elv: A beszerzési döntéshozatalban elhatárolt beszerzési valamint az igénylő/felhasználói kompetenciák, hatáskörök, feladatok, felelősségek. Anyagbeszerzés: Nem beruházási anyagok és eszközök beszerzése Beszerzés: A beszerzés az ellátási tevékenység egyik legfontosabb eleme. A beszerzési folyamat két nagyobb csoportra tagolható, stratégiai és operatív beszerzés. Az operatív beszerzés jelenti a szerződéskötést követő lehívási illetve ehhez szorosan kapcsolódó folyamatelemeket (pl. teljesítés igazolás, számlázás). A stratégiai beszerzés az értékteremtő része az ellátási folyamatnak, amelynek része a piackutatás, versenyeztetés, szállító kiválasztás, szerződéskötés.

10. szám

Beszerzés, tágabb értelemben: A társaság minden, nem adó vagy bér jellegű kiadása. Beszerzés, a jelen szabályozás körében: A tágabb értelemben vett beszerzés köréből kihagyva • A törvény által speciálisan a meghatározott hatóságok számára fizetett díjak, (illetékek, hatósági díjak, kártérítések, kártalanítások). • Szabályozói kapcsolatokhoz kötődő speciális szakmai témák. Beszerzési team: Azonos felhasználási célú anyagok, eszközök, szolgáltatások beszerzését végző beszerzők csoportja. Cikk: az adott beszerzés (anyag, eszköz, szolgáltatás) konkrét tartalma. Cikktörzs: A cikktörzs a MÁV által beszerzett és készletezett anyagok, eszközök igénylésének, beszerzésének, készletezésének, kiszolgálásának, nyilvántartásának, elszámolásának és gépi feldolgozásának egységes rendszerének alapját képzi. A cikktörzs biztosítja, hogy egy-egy anyag, vagy eszközféleség minden tároló- felhasználó helyen egyformán azonosítható legyen, és a bizonylatolásnál az elszámolás helyessége gépi úton is ellenőrizhető legyen. Elektronikus árlejtés: Az elektronikus árlejtés/aukció a közbeszerzési/beszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatok értékelését követően az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokra vonatkozólag a kedvezőbb ajánlat megtételét és az ajánlatok rangsorolását támogatja. Készletgazdálkodó: A Készletgazdálkodó végzi az ügyfelek igényeinek kielégítését, biztosítja a készletezhető anyagkörök területén az optimális készletösszetételt. A szállítóktól lekéri a nem készletezhető anyagok esetében a megjelenő igényekre a szükséges készleteket. Területi és országos készletkiegyenlítést végez, diszponál a raktári készletek felett. Továbbítja a csak beszerzéssel kielégíthető igényeket a beszerzők felé. Kontírozott igény: Költséghelyre irányított és gazdálkodási szempontból felülvizsgált igény. Letéti raktár: A felhasználók közvetlen, folyamatos kiszolgálása érdekében letéti szerződés alapján létesített raktár. A raktárkészlet egészen a lehívásig a szállító (letevő) tulajdonában van.

10. szám


4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A beszerzés célja A beszerzési folyamat célja a felhasználó igényének kielégítése úgy, hogy a számára lehető legjobb érték kerüljön elérésre a teljes életciklusra vetített legalacsonyabb költség mellett. A teljes életciklusra vetített költség alatt nemcsak az adott termék vagy szolgáltatás megszerzésének teljes költségét kell érteni, hanem az adott termék vagy szolgáltatás beszerzési árát illetve a termék vagy szolgáltatás teljes időtartama alatt kapcsolódó költségelemeket is, mint például karbantartás, tranzakciós költségek, szállítási költség, stb. A legjobb érték elérése során figyelembe kell venni a beszerzési folyamat kialakításakor a felhasználó (üzemeltető) érdekeit, hatályban lévő törvényi illetőleg belső szabályokat, továbbá a környezetvédelmi szabványoknak történő megfelelést. 4.2 A beszerzési cél érdekében használt eszközök és módszerek • Piaci változások figyelése • Beszerzési stratégia meghatározása • Főbb árucsoportoknak megfelelő beszerzési teamekben történő munkavégzés • Beszerzési árucsoportot érintő piackutatás • Potenciális szállítók adatainak gyűjtése beszerzési témánként • Beszerzési Hírlevél kialakítása, regisztrált szállítók felé értesítések küldése a megjelenésre került eljárásokról • Lehetőségekhez mérten széles ajánlattevői kör meghatározása és meghívása az eljárásokra • Felhasználó igény minél pontosabb meghatározása, pontosan körülhatárolt specifikáció • Elektronikus aukciós rendszer alkalmazása a beszerzési eljárások során • Kizárólagos Ajánlattevő esetén ártárgyalások lefolytatása további kedvezmények elérése érdekében • Szállító minősítési rendszer használata • Beszerzési folyamatra értelmezett beszerzési mutatószám rendszer működtetése 4.3 A beszerzés folyamata A beszerzési folyamat során a felhasználók és a beszerzés között a munkavégzés a négy szem elv alapján történik. 1. Ennek megfelelően a beszerzési folyamat elején a felhasználók meghatározzák (két szem) a beszerzendő szolgáltatások és termékek iránti pontos igényeiket, részletes specifikációt biztosítanak, illetve ajánlattevőket ajánlhatnak a beszerző számára.

689

Az igényleírás minőségét nagy mértékben meghatározza a felhasználó igény megfogalmazási képessége. 2. A beszerző (két szem) feldolgozva a felhasználó részletes igényleírását, szükséges kérdéseket leegyezteti a felhasználóval, meghatározza a beszerzési stratégiát, összeállítja az ajánlatkérés dokumentumát, illetve ezzel párhuzamosan piackutatást végez a széles ajánlattevői kör felkutatása végett. 3. Az ajánlatkérés folyamata során a beszerző a lehetőségekhez mérten elektronikus eszközt (elektronikus aukciót) alkalmaz az ajánlattevők versenyeztetésére. A papír alapú illetve az elektronikus aukció eredménye alapján értékelésre kerülnek az ajánlattevők. 4 A folyamat döntéshozói (a 4 szem: felhasználó és beszerző szervezet) a közösen összeállított (műszaki és gazdaságossági) értékelés alapján - a meghatározott igény és a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével - döntenek az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásáról illetve javaslatot tesznek a döntéshozó felé a szerződés megkötésére. A beszerző és felhasználó közös feladata, hogy a felhasználó számára a működéshez szükséges anyag-, eszköz-, áru-, szolgáltatás ellátást költséghatékony módszerekkel, a teljes életciklusra vetített költség minimalizálása mellett a megfelelő helyen és a megfelelő időben megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítsa. 4.3 Beszerzési igénytervezés A tervezés alapja, hogy az igények a felhasználónál jelentkeznek. A nem készletezett igényeket a felhasználók, a készletezett igényeket pedig a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (továbbiakban: BKSZE) illetékes készlegazdálkodói állapítják meg a felhasználókkal egyeztetve. A felmerülő igényeket a felhasználók a BKSZE részére a beszerezhetőséghez szükséges pontos és részletes specifikációval együtt küldik meg, szükség esetén további egyeztetést folytatnak a felek. Az igényeket a Központi Beszerző Szervezet által meghatározott módon és időben kell megadni. 4.4.1. Az igénylés fajtái Az igénylések két nagyobb csoportra oszthatóak: - Készletezett (anyag) - Nem készletezett (anyag, eszköz, szolgáltatás)

690


A Készletezett igény esetén rendszeres felhasználású, általában az alapvető tevékenységhez kötődő anyagokat kell érteni. Ezekben az esetekben szükséges a gyors rendelkezésre állás, amely a készletezést indokolja. Nem készletezett igény esetében olyan anyag, eszköz, szolgáltatás igényt kell érteni, amelyek felhasználása előre nem tervezhető, illetve az igény felmerülésekor gyors rendelkezésre állás nem szükséges. Az üzemzavar elhárítás esetében felmerülhet készletezett és nem készletezett igény is. 4.4.2. Igénylés menete Üzembiztonsági, Hiba- és zavarelhárítási készlet csak készletezett mennyiség lehet, melynek mennyiségi megszabására a biztonsági készlet tartásában érdekelt szervezet köteles, műszakilag megalapozott szabályozást kiadni, a készlettartás költségeinek vállalásával. Igény készítője az adott beszerzési tárgy felhasználója. A felhasználó részéről megfogalmazott éves, ütemezett igény előrejelzést, amely lehet készletezett vagy nem készletezett is, ezen belül statisztikai alapon számolt illetve konkrétan felmerülő, a tárgyévet megelőző év IX.30-ig kell a BKSZE részére megküldeni. A Beszerző a már pontosított, véglegesített, ütemezett, költséggel fedezett igény teljesítési dátumát igénylő részére a felhasználási időpontot 30 munkanappal megelőzően köteles visszaigazolni. A teljesítési dátumnál igénylő ütemezését figyelembe kell venni. Olyan igény felmerülése esetén, amelyek a cikktörzsben nem szerepelnek, a cikk létrehozását a beszerzőnek/készletgazdálkodónak el kell indítania a Cikktörzs kezelési utasításnak megfelelően. 4.4.3. Anyag és eszköz nyilvántartás A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában előírtak szellemében, anyagként kell nyilvántartani és elszámolni az alábbi eszközféleségeket: • amelyek a rendeltetésszerű alkalmazás során elkopnak, megsemmisülnek, illetve fizikai tulajdonságai megváltoznak (kézi és gépi megmunkáló szerszámok, • háztartási textilipari-, méréstechnikai termékek stb.); • a kizárólag emberi erővel működtetett kiseszközök (kéziszerszámok); • általános háztartási és konyhai termékek (üvegáruk, edények, háztartási kiegészítők, háztartási mechanikai és elektromos kiskészülékek, háztartási és telekommunikációs kiegészítők) – azonban jelentős egyedi érték felett élettartam vizsgálaton alapuló, egyedi döntés alapján;

10. szám

• általános-, kis teljesítményű-, barkács jellegű villamos kiskészülékek (elektromos kézi kiskészülékek, kéziszerszámok) – azonban jelentős egyedi érték felett élettartam vizsgálaton alapuló, egyedi döntés alapján; • általános irodai kiegészítők (tűzőgép, asztali lámpa, kalkulátor, stb.); • a vasút szakmai sajátosságaihoz igazodó, nyomvonalas ingatlan működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő szerkezeti elemek (földelő-rúd, nyomtávhúzató, vasúti jelzőtábla); • jogszabályi kötelezettség alapján előírt munka és tűzvédelmi eszközök (védőruházat és felszerelés, kézi tűzoltó készülék, mentődoboz stb.) • önálló szolgáltatást, tevékenységet nem megvalósító, tartozéknak nem minősülő anyagok. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában előírtak szellemében, tárgyi eszközként kell nyilvántartani és elszámolni az alábbi eszközöket: • amelyek a vállalkozás tevékenységét egy éven túl szolgálják és önálló szolgáltatást, tevékenységet valósítanak meg (ipari mérlegek, emelők stb.); • amelyek önálló szolgáltatást, tevékenységet nem valósítanak meg, kizárólag valamely tárgyi eszközzel együttesen szolgálják a tevékenységet (tárgyi eszköz tartozék); • ipari jellegű nagy teljesítményű villamos gépek, berendezések (légkondicionáló, villanykályha, monitor, megmunkáló gépek stb.); • irodai bútorok, berendezések (kisbútorok stb.). 4.5. Beszerzés A beszerzési igény engedélyezésére, a beszerzési eljárás lefolytatására, szerződéskötésre, azok értékhatáraira a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Lista (DHL) előírásai az irányadóak. 4.5.1. Beszerzések tervezése, és minősítése A beszerzések tervezése az igény előrejelzések alapján készletezett és nem készletezett kategóriákban történik. Az igény előrejelzések alapján beszerzési/közbeszerzési terv.

készül

el

a

A beszerzési eljárások minősítése az eljárás becsült értékére és a felhasználó jogi személyére való figyelemmel történik: • Amennyiben az adott beszerzési eljárás becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori közbeszerzési értékhatárt, és ha nem tartozik a Kbt-ben meghatározott kivételek körébe közbeszerzési eljárás kerül lefolytatásra a Kbt. előírásai szerint. • Amennyiben az adott beszerzési eljárás becsült értéke nem éri el a mindenkori közbeszerzési értékhatárt, vagy

10. szám


a felhasználó jogi személye nem tartozik a Kbt. hatálya alá, a beszerzés közbeszerzésen kívül valósul meg, a hatályos előírások és utasítások figyelembe vételével. 4.5.2 Beszerzés folyamata A beszerzés indítása a DHL alapján engedélyezett, forrással rendelkező, kontírozott igény alapján történik, amely feladatokat a felhasználó végzi. A beszerzési eljárás az előkészítés fázisával kezdődik, majd ezt követően sor kerül az eljárás lefolytatására, valamint a szerződés megkötésére. 4.5.2.1. Beszerzés előkészítése A beszerzés előkészítése alatt az igény alapján történő készletgazdálkodási vizsgálatot, beszerzési eljárás engedélyeztetését és a piackutatást kell érteni, továbbá a felhasználó által megadott specifikáció szükség szerinti pontosítását. Az engedélykérelem előtt meg kell vizsgálni: • Készletezett igény esetén az igény kielégítése történhet-e készletről vagy beszerzési eljárás szükséges. Ezen vizsgálati folyamatot a készletgazdálkodó végzi. • Nem készletezett igény esetén a beszerző indítja a beszerzési eljárást az engedélyezési folyamat megkezdésével. • Az eljárás eredményeképp célszerű-e keretszerződést vagy keretmegállapodást kialakítani. • Az azonos műszaki paraméterű vagy az azzal egyenértékű helyettesítő anyagra vonatkozó központosított szerződés van-e, érvényes szerződés terhére lehívható-e, hálózati készletről gazdaságosan átirányítható-e határidőre. • Az anyag-, eszköz-, áru-, szolgáltatás jellegének megfelelően valamely megkötött szerződés kibővítésével (módosításával) megoldható-e a szükség szerinti ellátás. • Amennyiben teljesen új igényről van szó, milyen műszaki változás gerjesztette az igényt, mit használtak azonos céllal azt megelőzően, illetve ki fog-e váltani valamely más anyagot. Hálózati szinten várható-e további felhasználási igény. • A beszerzés várható becsült értékét. 4.5.2.1.1. Piackutatás A MÁV Zrt. BKSZE folyamatos és rendszeres piackutatást köteles végezni a szükségletek minél kedvezőbb, gazdaságosabb kielégítése érdekében.

691

4.5.1.2. Engedélyezés Az engedélyezést a beszerző kezdeményezi. Nem szükséges engedélyezés, amennyiben az igény kielégíthető készletről, vagy központosított szerződés áll rendelkezésre. Nem végezhető saját hatáskörben beszerzés: • A központosított beszerzés kiváltására, • A letéti raktárakban lévő (hálózati szinten) szereplő cikkek esetében, • Ha a saját hatáskörű beszerzés összesített éves értéke anyagcsoportonként meghaladja a közbeszerzési értékhatárt (egybeszámítási kötelezettség). 4.5.2.1.2.1. Engedélyezés nem közbeszerzési eljárás keretében A 4.1.1. pontban meghatározott, nem készletezett igények alapján történő beszerzés megkezdéséhez az illetékes döntéshozó (felhasználó szervezet, beszerzési szervezet) írásos vagy informatikai rendszerben adott, indításra vonatkozó engedélye szükséges. Az engedélyeztetési kérelemben az érintett beszerző team a döntéshozó elé terjeszti az adott eljárás indításának kérelmét, megjelölve benne az indítás okát, az ajánlattételre felhívni szánt cégeket, kifejtve a beszerzési koncepciót, továbbá a beszerzési terv jóváhagyásától függően hivatkozik a tervezett beszerzési eljárásra. A beszerzési igény felterjesztést a pontos műszaki adatokkal, az igénylő megnevezésével és az elemzések eredményével egységes, elfogadott szerkezetben papír alapon vagy elektronikus levélben kell megküldeni a beszerzés tárgya szerinti beszerzési team vezetője részére, aki a felterjesztést engedélyezi vagy elutasítja. Az engedély birtokában kezdődik meg a beszerzési eljárás dokumentumainak összeállítása, a felhasználó bevonásával, valamint az ajánlatkérés folyamata. A nem készletezett, sürgőséggel megjelenített igények biztosítása gyorsított egyedi engedélyezési eljárás alapján valósul meg. 4.5.2.1.2.2. Engedélyezés közbeszerzési eljárás keretében A közbeszerzési eljárás esetén történő engedélyezés a hatályos közbeszerzési utasítás alapján történik. 4.5.2.2. A beszerzési eljárás lebonyolítása

692


4.5.2.2.1. A beszerzési eljárás nem közbeszerzési eljárás keretében Az anyag-, eszköz-, áru-, szolgáltatás beszerzési eljárása a beszerző ajánlatkérési felhívásával indul. - Az Ajánlattevők részére reális időt kell biztosítani ajánlatuk kidolgozásához. Az ajánlatkérés során a beszerzőnek figyelemmel kell lennie az összeférhetetlenség kezeléséről szóló, általános vezérigazgató-helyettesi utasítás előírásaira (5/2009. (MÁV. Ért. 4.) Jog - Vezérigazgatói utasítás Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006./MÁV Ért. 31./Jog - Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1.sz. módosítása), valamint az eljárásba bevont személyekre/szervezetekre vonatkozó szabályokra. A beszállítói oldalról az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozóan a beszállító cégnek is nyilatkoznia kell, hogy tulajdonosi szerkezetében, és választott tisztségviselőinek vonatkozásában, vagy alkalmazottjaként sem közvetlen, sem közvetett módon nem áll jogviszonyban MÁV-os tisztségviselővel, az ügyletben érintett alkalmazottal, vagy annak Törvény (Ptk. 685.§ (b)) szerint értelmezett közeli hozzátartozójával. Az erre vonatkozó nyilatkozatot az ajánlattevőtől az ajánlattételi szakaszban kell bekérni. Az Ajánlatkérés összeállítása során figyelemmel kell lenni a piackutatás során fellelt információkra illetve a felhasználói igényekre, különös tekintettel az esetlegesen kapcsolódó szolgáltatásokra. Az Ajánlatkérési folyamat részeként elektronikus aukció eszközét a lehetőségekhez mérten alkalmazni kell az eljárások folyamán. Az elektronikus aukcióra vonatkozó stratégiát minden egyes eljárás esetén külön-külön kell meghatározni, beleértve itt az aukció típusának (vak/normál), kezdőárnak, licitek közti különbségeknek (licitlépés), aukció időtartamának, hosszabbítási szabályok kialakításának módját. A stratégia meghatározása során figyelembe kell venni a korábbi beszerzési kondíciókat is, ideértve főként a korábbi beszerzési ár mértékét, illetve a megcélzott árszintet. A beállítások segítségével úgy kell kialakítani az aukciós környezetet, hogy minél erősebb verseny alakulhasson ki a beszerzési cél elérése érdekében. A nyertes ajánlat kiválasztása: A beszerzőnek gondoskodnia kell az ajánlatok értékelési rendszerének kialakításáról, ennek során az ár illetve teljes élettartamra vonatkozó költség TCO-ként (Tulaj-

10. szám

donlás teljes költsége) minimum 60%-ot kell képviseljen az összes értékelési szempont közül. Az élettartamra vonatkozó költség megállapításánál a felhasználó álláspontját ki kell kérni. A fennmaradó maximum 40%-os értékelési szempontot a felhasználói szervezettel közösen kell kialakítani. Az értékelés során külön kerülnek értékelésre a szakmai illetve beszerzői szempontok. A két értékelés eredményét a beszerző összegzi, amely alapján javaslatot tesz a beszállító kiválasztásáról a döntéshozónak. 4.5.2.2.2. Beszerzési eljárás közbeszerzési eljárás keretében A közbeszerzési eljárás esetén történő engedélyezés a hatályos közbeszerzési utasítás és a DHL alapján történik. A fentiek figyelembe vételével e-árlejtést kell alkalmazni, amennyiben a törvény (2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről) azt lehetővé teszi. Az e-árlejtés alkalmazása során a stratégia kialakítása korlátozottabb, mint nem közbeszerzési eljárás esetén. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani az értékelés módjának és egyben a részszempontok súlyának meghatározására, illetve a versenyeztetés egyéb beállítási szempontjaira (vak/normál árlejtés, licitlépés, időtartam, hosszabbítási szabályok, stb.) 4.5.2.3. Szerződéskötés 4.5.2.3.1. Szerződéskötés nem közbeszerzési eljárás keretében Az illetékes döntéshozó engedélye alapján a beszerzést végző team a szerződés tervezetet a nyertes ajánlat tartalmi elemeivel kiegészíti, és azt aláírásra felterjeszti. 4.5.2.3.2. Szerződéskötés közbeszerzési eljárás keretében Az illetékes döntéshozó engedélye alapján a beszerzést végző team a szerződéstervezetet a nyertes ajánlat tartalmi elemeivel kiegészíti, és azt aláírásra felterjeszti, figyelemmel a Kbt. ide vonatkozó rendelkezéseire.

10. szám


4.5.2.4. Szerződések utógondozása, módosítása A felhasználó (igénylő/megbízó) elégedettségét – erre a célra kidolgozott eljárással – mérni kell. A kiértékelés eredményét felhasználva a beszerzési folyamatok folyamatosan fejlesztésre kerülnek. A beszállítókat a teljesítést követően értékelni kell, amelyről a TÁSZ-nak szállító minősítési rendszert kell működtetnie. A beszerzés a - szerződések utógondozását elsősorban végző - készletgazdálkodástól kapott információk alapján köteles a szerződéseket megfelelően módosítani. A saját hatáskörű beszerzést követően a központi beszerzők feladata megvizsgálni, hogy az új központosított hálózati vagy új központosított regionális szerződés keretében a jövőben összevonható-e az adott anyag beszerzése más anyagokkal. Ha az összevonhatóság feltételei fennállnak, annak megvalósításáról intézkedni kell.

693

- 5/2009. (MÁV. Ért. 4.) Jog - Vezérigazgatói utasítás Az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006./MÁV Ért. 31./Jog - Általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás 1.sz. módosítása - 51/2009. (VIII.7. MÁV Ért.23.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási utasítása - 4/2010. (MÁV. Ért. 2.) Pénzügyi irányítás - Elnök-vezérigazgatói utasítás A szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól - 29/2010. (MÁV. Ért. 16.) Humánpolitika - Elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listájáról szóló 15/2010. (III. 19. MÁV Ért. 9.) Utasítás 1. számú módosítása 32/2010. (MÁV.Ért.18.) Jog- Elnök - vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Az utasítás kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba.

5.1. Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

7.0. MELLÉKLETEK

- 86/1999.(MÁV. Ért. 40.) KgF.sz. utasítás a G.2. “Anyagok beszerzése” tárgyú utasítás újbóli kiadásáról, - 2/2005. (MÁV. Ért. 31.) Társasági szol - Szolgáltatási főigazgatói utasítás A MÁV Rt. külkereskedelmi tevékenysége. 5.2. A kapcsolódó jogszabályok és MÁV Zrt. utasítások jegyzéke: - 1959. évi IV törvény a polgári törvénykönyvről (Ptk.) - 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.) - 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési - Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról - 2003. évi CXXVII. Törvény „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól - 31/2000. (MÁV Ért.12.) Kg.F. sz. utasítás a szerződéskötések és megrendelések előtti ajánlatkérési kötelezettségről - 22/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog Vezérigazgatói utasítás A szerződéskötések rendjéről

Az utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Petrilla György s. k. pénzügyi igazgató

694


10. szám

10. szám


695

696


10. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents