magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

6. szám

127. évfolyam

2012. március 9.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság tartaloM oldal

oldal utasítások

Egyéb közlemények:

7/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról szóló 49/2011. 205 (MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítás módosításáról.

Helyesbítés: A 4/2012. MÁV Értesítőben megjelent F. 10. utasítás 242 címének helyesbítése. A kis értékű adásvételi és szállítási szerződésekre vonatkozó Általá243 nos Szerződési Feltételek alkalmazása.

8/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 210 utasítás a veszélyes áruk közúti szállításáról. 2/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 10/2006 (IV. 26. MÁV Ért. 17.) PVH számú utasítás a Leonardo Da Vinci számviteli program elszá241 molásáról c. utasítás hatálytalanításáról.

utasítások 7/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a pÉnzGazdÁlkodÁsI És bEfEktEtÉsI köVEtElMÉnyrEndszErről És a köVEtEndő pÉnzüGyI dIVErzIfIkÁcIós Gyakorlatról szóló 49/2011. (MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítÁs MódosítÁsÁról. Ezen utasítás közzététele napjával A pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról szóló, 49/2011. (MÁV Ért. 26.) EVIG utasítás alábbi módosítását rendelem el: Az utasítás 4. pontja törlésre kerül, helyére az alábbiak kerülnek:

4.0 az utasítÁs lEírÁsa Szabad pénzeszköz csak bankbetét és értékpapír formában helyezhető el az alábbi feltételeknek megfelelő hitelintézeteknél: a) A PSZÁF által szabad pénzeszköz elhelyezését megelőzően legutoljára nyilvánosságra hozott adatok (pl.: Aranykönyv) szerinti –mérlegfőösszegük alapján– öt legnagyobb piaci részaránnyal rendelkező hazai bank b) A Moody’s Investors Service, a Standard-&Poor’s Financial Services vagy a FitchRatings nemzetközi hitelminősítő intézetek legalább egyike által befektetési szintre minősített hitelintézet c) vagy a b) pontba sorolt hitelintézet közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló többségi tulajdonú leányvállalata d) a fenti pontok egyikébe sem tartozó, alacsony kockázatú, MÁV-ot finanszírozó hitelintézet.

206

A MÁV Zrt. Értesítője

Alacsony kockázatú és MÁV-ot finanszírozó egy hitelintézet, ha a) a PSZÁF vagy más illetékes hatóság nem írt elő számára, illetett közvetett vagy közvetlen tulajdonosa számára tőkefeltöltési kötelezettséget; b) a piacon tapasztalható aktivitása nem utal likviditási gondokra; c) a piacon tapasztalható események nem utalnak arra, hogy más piaci szereplők nem tekintik üzletkötésre alkalmas partnernek d) a piacon történt események nem utalnak arra, hogy eszközállománya a piacon szokásosnál magasabb kockázatú e) a MÁV számára hitelt, kötvényfinanszírozást nyújt. A hitelintézetek fentiek szerinti besorolását legalább negyedévente kell elvégezni a mellékletben található táblázat szerint. A d) pont szerinti alacsony kockázatúnak való minősítés negyedéven belül is megtörténhet. Ez esetben a következő negyedévi minősítésnél rögzíteni kell az egyedi minősítés időpontját. Csak olyan hitelintézetnél helyezhető el szabad pénzeszköz, ahol a kettős aláírás biztosított. Egy hitelintézetnél sem lehet 5 mrd Ft-nál nagyobb öszszegű bankbetét. A rendelkezés alól kivételt képeznek az alábbi esetek: a) Amikor a hitelintézet folyósítási feltételei miatt a beruházási hitel felvétele 5 mrd Ft-ot meghaladó összegben kell, hogy történjen, ugyanakkor a felhasználás folyamatos. Ebben az esetben a hitelösszeget a felhasználás alatt elkülönített betétszámlán kell elhelyezni, és az Alapítót e-mailben erről tájékoztatni kell. b) Ha a cash-pool rendszer keretében elhelyezett eszközök összege több mint 5 mrd Ft, feltéve, hogy a cashpoolban részt vevő társaságok hozzájárulása egyenként nem haladja meg az 5 mrd forintot. c) Ha az Alapító Okirat szerinti döntési jogosult másként dönt d) Ha az adott hitelintézetnél lévő számlára a más számlára történő átutalási lehetőség lezárulta után (VIBER idő lejártával) beérkezett összeg miatt emelkedett az hitelintézetnél lévő kintlévőség 5 mrd Ft fölé A 2 mrd Ft-nál nagyobb összegű egyedi betétekről a MÁV Zrt. Alapító Okiratának 6.4. pontja alapján köteles az Alapítót 10 munkanapon belül tájékoztatni. Alacsony kockázatú és MÁV-ot finanszírozó hitelintézetnél az általa finanszírozott összeg 25%-nak megfelelő összegig, de legfeljebb 1 mrd Ft összegben helyezhető el betét. Értékpapír befektetés csak a Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírba történhet. Az értékpapírokat – kivéve a saját tulajdonban lévő leányvállalatok részvényeit, illetve a tőzsdén nem forgalmazott részvényeket – a KELER Zrt.-nél kell tárolni. Az értékpapírszámlának zároltnak kell lennie és felette az értékpapírszámla felett felhatalmazott személyek közül két személy együttesen rendelkezhet.

6. szám

Derivatív ügyleteket csak fedezeti céllal köthet a MÁV Zrt.. Ilyen fedezeti ügylet a MÁV Zrt.-nél a kamatkockázatok, az árfolyamkockázatok valamint az árukockázatok (amely elsősorban energia- és energiahordozó kockázat lehet) csökkentésére, illetve fedezésére történhet. A számlaforgalomról (bankszámla és ügyfélszámla) minden forgalmi tranzakciót részletesen bemutató számlakivonat szükséges. A számlavezető bankoknál vezetett számlák forgalmáról –számlaforgalom esetén– napi számlakivonat kell, hogy rendelkezésre álljon a számlaforgalmat követő lehető legrövidebb időn belül. Derivatív ügyletekkel kapcsolatos tranzakciót követően számlakivonat a lehető legrövidebb időn belül, forgalommal nem járó ügyletek esetén kötelezettségvállalásról szóló kimutatás az üzletkötés napján valamit legalább havi rendszerességgel álljon rendelkezésre. A bankszámlák felett felhatalmazott személyek közül kettő együttesen rendelkezhet. Pénzügyi befektetési portfolió kezelésére vagyonkezelői szerződés kötése tilos. Befektetési tanácsadói szerződés a MÁV Zrt. mindenkor hatályos DHL-e szerinti döntésre jogosult döntése alapján, a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága előzetes jóváhagyásával köthető. Az egyedi üzletkötések alapját képező Treasury keretszerződések nem tartoznak a befektetési tanácsadói szerződések közé. A MÁV Zrt. pénzgazdálkodásáról és befektetéséről szóló, annak eredményességét, szabályszerűségét és célszerűségét bemutató monitoring jelentést (a kontrolling beszámoló részeként) legalább negyedévente kell készíteni az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére. A negyedéves monitoring jelentést meg kell küldeni az Alapítónak.” Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, lezárva 2012. február 15. 1.0. az utasítÁs cÉlja Az utasítás célja, hogy a pénzgazdálkodás és a pénzforgalom biztonságos lebonyolítása érdekében szabályozza a MÁV Zrt. forráskihelyezései és derivatív üzletkötései során követendő gyakorlatot. 2.0. HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa Az utasítás kiterjed a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetőire és munkavállalóira. Az utasítás kiadásáért és karbantartásáért felelős szervezet: Pénzügyi Igazgatóság

6. szám


3.0. foGaloM MEGHatÁrozÁsok PSZÁF Aranykönyv: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elkészített összesítés, mely évenként, egyenként mutatja be a felügyelt intézmények, a részvénytársasági hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a hitelintézeti fióktelepek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapkezelők, a biztosítók és a pénztárak legfontosabb egyedi, publikus adatait. Befektetési szintű minősítés: A hitelminősítő intézetek által befektetésre ajánlott kategória, amelyet a három fő intézetnél legalább az alábbi minősítést jelenti: Moody’s Baa3

S&P BBB-

FITCH BBB-

Cash-pool: A cash-pool egy vállalat(csoport) bankszámláinak összevont kezelése annak érdekében, hogy jobb betétesi pozíciót érjenek el vagy belső finanszírozással csökkentsék a külső hitelállományt, optimalizálják a cégek pénzügyi pozícióját. Derivatív (származtatott) ügyletek: Derivatív ügyleteknek nevezzük azokat a befektetési ügyleteket, amelyek értékét más termék árfolyama határozza meg. Másképp fogalmazva, egy származtatott ügylet értéke egy mögöttes termék értékéből származik. Fedezeti ügylet: a tranzakciós vagy portfólió szintű nyitott pozícióval ellentétes irányú olyan üzletkötés, amely a nyitott pozícióból eredő kockázatot megszünteti, illetve csökkenti. KELER Zrt.: A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. a Tpt., a Hpt., valamint a Bszt. alapján működő elszámolóház és központi értéktár. Az értékpapír elszámolási rendszer működtetése, valamint jogszabály által engedélyezett egyéb szolgáltatások nyújtása során hatékony háttérintézménye a magyar tőkepiacnak. OECD tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Chile, Dánia, DélKorea, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Új-Zéland Portfoliókezelés: Az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli.

207

Befektetési tanácsadás: Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. Pénzügyi eszköz: A Bszt.-ben meghatározott fogalom. Bszt.: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Tpt.: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Hpt.: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 4.0. az utasítÁs lEírÁsa Szabad pénzeszköz csak bankbetét és értékpapír formában helyezhető el az alábbi feltételeknek megfelelő hitelintézeteknél: a) A PSZÁF által szabad pénzeszköz elhelyezését megelőzően legutoljára nyilvánosságra hozott adatok (pl.: Aranykönyv) szerinti –mérlegfőösszegük alapján– öt legnagyobb piaci részaránnyal rendelkező hazai bank b) A Moody’s Investors Service, a Standard-&Poor’s Financial Services vagy a FitchRatings nemzetközi hitelminősítő intézetek legalább egyike által befektetési szintre minősített hitelintézet c) vagy a b) pontba sorolt hitelintézet közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló többségi tulajdonú leányvállalata h) a fenti pontok egyikébe sem tartozó, alacsony kockázatú, MÁV-ot finanszírozó hitelintézet. Alacsony kockázatú és MÁV-ot finanszírozó egy hitelintézet, ha a) a PSZÁF vagy más illetékes hatóság nem írt elő számára, illetett közvetett vagy közvetlen tulajdonosa számára tőkefeltöltési kötelezettséget; b) a piacon tapasztalható aktivitása nem utal likviditási gondokra; c) a piacon tapasztalható események nem utalnak arra, hogy más piaci szereplők nem tekintik üzletkötésre alkalmas partnernek d) a piacon történt események nem utalnak arra, hogy eszközállománya a piacon szokásosnál magasabb kockázatú e) a MÁV számára hitelt, kötvényfinanszírozást nyújt. A hitelintézetek fentiek szerinti besorolását legalább negyedévente kell elvégezni a mellékletben található táblázat szerint. A d) pont szerinti alacsony kockázatúnak való minősítés negyedéven belül is megtörténhet. Ez

208


esetben a következő negyedévi minősítésnél rögzíteni kell az egyedi minősítés időpontját. Csak olyan hitelintézetnél helyezhető el szabad pénzeszköz, ahol a kettős aláírás biztosított. Egy hitelintézetnél sem lehet 5 mrd Ft-nál nagyobb öszszegű bankbetét. A rendelkezés alól kivételt képeznek az alábbi esetek: a) Amikor a hitelintézet folyósítási feltételei miatt a beruházási hitel felvétele 5 mrd Ft-ot meghaladó összegben kell, hogy történjen, ugyanakkor a felhasználás folyamatos. Ebben az esetben a hitelösszeget a felhasználás alatt elkülönített betétszámlán kell elhelyezni, és az Alapítót e-mailben erről tájékoztatni kell. b) Ha a cash-pool rendszer keretében elhelyezett eszközök összege több mint 5 mrd Ft, feltéve, hogy a cashpoolban részt vevő társaságok hozzájárulása egyenként nem haladja meg az 5 mrd forintot. c) Ha az Alapító Okirat szerinti döntési jogosult másként dönt d) Ha az adott hitelintézetnél lévő számlára a más számlára történő átutalási lehetőség lezárulta után (VIBER idő lejártával) beérkezett összeg miatt emelkedett az hitelintézetnél lévő kintlévőség 5 mrd Ft fölé A 2 mrd Ft-nál nagyobb összegű egyedi betétekről a MÁV Zrt. Alapító Okiratának 6.4. pontja alapján köteles az Alapítót 10 munkanapon belül tájékoztatni. Alacsony kockázatú és MÁV-ot finanszírozó hitelintézetnél az általa finanszírozott összeg 25%-nak megfelelő összegig, de legfeljebb 1 mrd Ft összegben helyezhető el betét. Értékpapír befektetés csak a Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírba történhet. Az értékpapírokat – kivéve a saját tulajdonban lévő leányvállalatok részvényeit, illetve a tőzsdén nem forgalmazott részvényeket – a KELER Zrt.-nél kell tárolni. Az értékpapírszámlának zároltnak kell lennie és felette az értékpapírszámla felett felhatalmazott személyek közül két személy együttesen rendelkezhet. Derivatív ügyleteket csak fedezeti céllal köthet a MÁV Zrt.. Ilyen fedezeti ügylet a MÁV Zrt.-nél a kamatkockázatok, az árfolyamkockázatok valamint az árukockázatok (amely elsősorban energia- és energiahordozó kockázat lehet) csökkentésére, illetve fedezésére történhet. A számlaforgalomról (bankszámla és ügyfélszámla) minden forgalmi tranzakciót részletesen bemutató számlakivonat szükséges. A számlavezető bankoknál vezetett számlák forgalmáról –számlaforgalom esetén– napi számlakivonat kell, hogy rendelkezésre álljon a számlaforgalmat követő lehető legrövidebb időn belül. Derivatív ügyletekkel kapcsolatos tranzakciót követően számlakivonat a lehető legrövidebb időn belül, forgalommal nem járó ügyletek esetén kötelezettségvállalásról szóló kimutatás az üzletkötés napján valamit legalább havi rendszerességgel álljon rendelkezésre.

6. szám

A bankszámlák felett felhatalmazott személyek közül kettő együttesen rendelkezhet. Pénzügyi befektetési portfolió kezelésére vagyonkezelői szerződés kötése tilos. Befektetési tanácsadói szerződés a MÁV Zrt. mindenkor hatályos DHL-e szerinti döntésre jogosult döntése alapján, a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága előzetes jóváhagyásával köthető. Az egyedi üzletkötések alapját képező Treasury keretszerződések nem tartoznak a befektetési tanácsadói szerződések közé. A MÁV Zrt. pénzgazdálkodásáról és befektetéséről szóló, annak eredményességét, szabályszerűségét és célszerűségét bemutató monitoring jelentést (a kontrolling beszámoló részeként) legalább negyedévente kell készíteni az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére. A negyedéves monitoring jelentést meg kell küldeni az Alapítónak. 5.0. HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk A jelen utasításban foglaltak alkalmazása során a jogszabályi előírásokon és az Alapító mindenkori határozatain túlmenően a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okiratát, Működési és Szervezeti Szabályzatát kell figyelembe venni. A jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszer és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról szóló 28/2003. (MÁV. Ért. 52.) VIG utasítás hatályát veszti. A 186/2011. (08.30.) számú Igazgatósági határozat az abban megnevezett határidőig (2011. november 30.) hatályban marad. 6.0. HatÁlyba lÉptEtő rEndElkEzÉs Ez az utasítás az aláírás napján lép hatályba. 7.0. MEllÉklEtEk jEGyzÉkE Betételhelyezésre alkalmas bankok meghatározásának kritériumrendszere Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

6. szám


209

1. sz. melléklet Betételhelyezésre alkalmas bankok meghatározásának kritériumrendszere

210


8/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a VEszÉlyEs Áruk közútI szÁllítÁsÁról. 1.0 az utasítÁs cÉlja Az Utasítás fő célja a MÁV Zrt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (röviden: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes anyagainak, hulladékainak közúti szállítási feladatai szabályozása a közúti szállítás valamennyi szintjére és résztvevőjére. 2.0 HatÁly És alkalMazÁsI tErülEt 2.1. a szabályozás hatálya kiterjed: Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi veszélyes áruszállításban részt vevő szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. területi hatály: Az utasítás területi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. telephelyeinek veszélyes áruszállítási tevékenységeire, az ezekkel összefüggő szakmai és jogi kérdésekre. 2.3. Időbeli hatály. Az utasítás hatálybalépésének időpontjától visszavonásig érvényes 2.4. Felelősségi hatály: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. veszélyes áru biztonsági tanácsadói a felelősek. 3.0 MEGHatÁrozÁsok 3.1. Fogalmak Az Utasításban előforduló fogalmak és kifejezések „A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról” szóló Megállapodás, illetve a tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 2/2002.(I.11.) Kormány rendelet szerint.(ADR 1.2.1) 3.1.1. veszélyes áru: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyag és tárgy; 3.1.2. a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telep-

6. szám

helyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). A feladás magába foglalja a szállítmányozást is; 3.1.4. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban:biztonsági tanácsadó): a vállalkozás által alkalmazott vagy megbízott személy, aki a 2/2002.(I.11.) Kormány rendelet 4. §-ában meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és a rendelet 5. §ában előírt szakképesítéssel rendelkezik. 3.1.5. feladó: Az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. 4.0 a szabÁlyozÁs lEírÁsa a szabályozás leírása a 2011. január 1-től hatályos Veszélyes Áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás (aDr) és „a” és „b” Mellékletében szereplő számozást utalás formájában tartalmazza. jelen szabályozás nem helyettesíti a Veszélyes Áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai megállapodásban leírtakat, azzal együtt érvényes. 4. 1. a veszélyes áru szállításában részt vevők feladatai: 4.1.1. biztonsági tanácsadó • figyelemmel kíséri, hogy a MÁV Zrt.-nél betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat; • éves jelentést készít a MÁV Zrt. vezetői, szükség esetén az illetékes hatóság számára a Társaság veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni, (1. sz. melléklet: Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó éves jelentésének tartalma) • figyelemmel kíséri a Társaság érintett tevékenységére vonatkozóan a következő feladatok végrehajtását és a jelen utasítás betartását: a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását, a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszerelések ellenőrzését (2.sz. melléklet: A veszélyes áruk szállításával, illetve ki-és berakással kapcsolatos ellenőrzési eljárások). a MÁV ZRt. alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását: (4.sz.melléklet ADR Oktatás, képzés),

6. szám


• a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, illetőleg amennyiben szükséges, jelentés készítését, (3. sz. melléklet: Jegyzőkönyv balesetekről, rendkívüli eseményekről formátuma), • Részt vesz az alvállalkozók vagy harmadik felek (pl. hulladékszállító, ártalmatlanító, veszélyes anyag beszállító) kiválasztásában, hogy a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogszabályok és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembe vegyék Ellenőrzi, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak • Olyan ellenőrzési eljárásokat foganatosít, melyek biztosítják, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók • Felelős: Biztonsági tanácsadók 4.1.2. szállítási ügyintéző • Adott szállítmánynál a szállítandó áru ADR szerinti besorolása. • Besorolás alapján a szükséges bárcák, jelölések, csomagolóeszköz meghatározása, • Intézkedés a szükséges eszközök (címke, bárca csomagolóeszköz, rakományrögzítő eszközök) beszerzésére. • Írásbeli utasítás készítése, fuvarokmány adattartalmának meghatározása gépjárművet vezető munkavállaló részére. • Gépjárművön tartandó felszerelés meghatározása. • Ellenőrzési jegyzék alapján szállítmány ADR szerinti ellenőrzése 4.1.3. szállításban résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei és feladatai: A MÁV Zrt. területén a következő résztvevők látják el a veszélyes áruk szállításakor a biztonsággal kapcsolatos teendőeket: Feladó (aDr 1.4.2.1): Veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: • meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; • el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések,

211

bizonyítványok stb.), különös tekintettel az ADR 5.4 fejezet Írásbeli Utasításában és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; • csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; • be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; • biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. szállító (aDr 1.4.2.2): A szállítóra (fuvarozóra) – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: • meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; • meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; • szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; • ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; • meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; • meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. • Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. • Az 5.3.2.2. a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. • Ha a szállító (fuvarozó) az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. • Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leg-

212


hamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges hatósági eszközökkel támogatniuk kell a szállítót (fuvarozót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja. címzett(aDr 1.4.2.3): A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. A címzettre – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak: • el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az 5.3 fejezet szerinti jelölések. • Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek. • Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették. Felelős: Szállításban résztvevők feladatainak elvégzéséért a TÁSZ-BKSZE logisztikai divízióvezető Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó 4.2. a szállítás általános szabályai: 4.2.1.Mentességek (aDr1.1.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni amennyiben: • a kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításról van szó, különösen a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett vagy sérült járművek által végzett szállításoknál • emberi életek mentését vagy környezet védelmét szolgáló, vészhelyzetekben történő szállításoknál, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.

6. szám

• Az ADR előírásai alóli mentesség lehet még a fentieken kívül: - un. „alanyi” mentesség, amely esetben az ADR semmilyen előírását nem kell figyelembe venni az adott veszélyes áru szállításakor. - Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek, amely esetben a csomagolási és néhány felszerelésre vonatkozó előírás betartása mellett lehet szállítani veszélyes árut. 4.2.1.1. A szállítás jellegéből adódó mentességek (ADR 1.1.3.1) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: • ADR „A” mellékletben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették; • a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mélyés magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az ADR 1.1.3.6.3 pontjában található táblázatban meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra; • üres, tisztítatlan, telepített tárolótartályok, amelyekben a 2 osztály A, O vagy F csoportjába tartozó gázok, a 3 vagy a 9 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó anyagok vagy a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó peszticidek voltak, azzal a feltétellel, hogy: • minden rajtuk lévő nyílás – az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásainak kivételével – légmentesen le van zárva; • megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szokásos szállítási körülmények között a tartalom ne szivárogjon ki; és • a rakomány úgy van rögzítve rekeszben, kalodában vagy egyéb kezelőeszközben, ill. magán a járművön vagy a konténerben, hogy szokásos szállítási körülmények között ne lazuljon ki, ill. ne mozduljon el. Ez a mentesség nem vonatkozik az olyan telepített tárolótartályokra, amelyekben érzéketlenített robbanóanyag vagy az ADR által a szállításból kizárt anyag volt.

6. szám


4.2.1.2 A gázok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.2) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők: • a szállított járművek tüzelőanyag tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lennie és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani; • A 2.osztály A: fojtó, és O: gyújtó hatású gázok, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 20 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz nem cseppfolyósított, ill. nem mélyhűtött cseppfolyósított gáz. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is; • a jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltó készülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak; • a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak; • az italokban és élelmiszerekben levő gázok. 4.2. 1.3 Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők: • a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre; • a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell.

213

4.2. 1.4 A különleges előírások szerinti és a korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.4) • Az ADR 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan. • Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR megállapodás 3.4. Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik. • Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR megállapodás 3.5. Engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik. 4.2. 1.5 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására. 4.2. 1.6. Lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó menteségek (ADR 1.1.3.5) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a) a szállítást végző járműben alkalmazott lítium akkumulátorokra, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgálnak; b) a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben (pl. laptopban) lévő lítium akkumulátorokra, amelyek ezen eszközök működtetésére szolgálnak. 4.2.1.7 az egy szállítóegységben szállított mennyiségekből adódó mentességek (ADR 1.1.3.6) Ezen bekezdés alkalmazása céljából a veszélyes áruk szállítási kategóriákhoz vannak rendelve. Az ADR 1.1.3.6.3 pontjában lévő táblázatba foglaltak szerint un „könnyített ADR”-rel szállíthatók az anyagok bizonyos mennyiségig. Felelős: Az 5.1 ponban adódó mentesség eldöntéséért a Biztonsági tanácsadók, illetve a Technológiai Utasításokban előírtak betartásáért a feladók TÁSZ-BKSZE: raktározási irányító, Pályvasút: Szakaszmérnökség vezető.

214


4.3. Fuvarokmányok: 4.3.1. járművön tartandó okmányok: Veszélyes áruk, vagy hulladékok ADR szerinti közúti szállítása esetén a gépjármű vezetőjénél a következő okmányoknak kell lennie: - Fuvarokmány, (ADR szállítmány jelölésére alkalmas) - gépjármű vezető jogosítványa, - a gépjármű vezető ADR bizonyítványa, - gépjármű forgalmi engedélye, - Írásbeli Utasítás, Veszélyes hulladék esetén „SZ” kísérőjegyet is kell magával vinnie a gépjárművet vezető munkavállalónak. Felelős: Gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Biztonsági Tanácsadó 4.3.2. a fuvarokmányban feltüntetendő adatok (aDr 5.4.) • az UN szám, amely elé az „UN” betűket kell írni; • a helyes szállítási megnevezés, amint azt az ADR 3.1.2 szakasza meghatározza, az ADR megállapodás 3.2 fejezet „A” táblázatának 2. oszlopa kiegészítve a 3.1.2. szakasz előírásaival. • az ADR megállapodás 3.2 fejezet „A” táblázat 5. oszlopában, ill. 6. oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca száma. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, melyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 5. oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; • ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoport, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) írhatók; • küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok száma és fajtája. A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)]; • a veszélyes árunkénti összes mennyiség (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Megjegyzés: 1. Amennyiben a Társaság jelen utasítás 4.2.1. Mentességek c. fejezetet kívánja alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban. • a feladó neve és címe; • a címzett(ek) neve és címe; • az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot.

6. szám

• a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kód – ha van – nagybetűkkel, zárójelben feltüntetve. Az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni, ha előzetesen ismert, hogy a szállítás nem halad át olyan alagúton, amelyben a veszélyes áru szállítására korlátozás van. Példa fuvarokmányban feltüntetendő adatokra: hulladék szárazelem esetén: UN 3077 Hulladék környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N. (szárazelem), 9, PG III, (E ); Felelős: Fuvarokmány kitöltéséért és az abban feltüntetett adatok helyességéért: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó 4.3.3. írásbeli utasítás (aDr 5.4.3.) Az Írásbeli Utasítás négyoldalas tartalmilag és formailag kötelezően használatos mintáját (4. sz. melléklet) az ADR rögzíti. A veszélyes áru, vagy hulladék szállításakor a gépjárművet vezető munkavállalót el kell látni Írásbeli Utasítással. Felelős: Fuvarokmány kitöltéséért és az abban feltüntetett adatok helyességéért TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó 4.4. járművek 4.4.1. járművek, nagybárcával és narancssárga táblával való jelölése (aDr 5.3) 4.4. 1.1. Konténerek, járművek nagybárcával való megjelölése Ha a szállító járművön levő konténerekre erősített nagybárcák kívülről nem láthatók, akkor ugyanolyan nagybárcákat kell elhelyezni a járművek mindkét oldalára és hátuljára. Egyébként a járműveket nem kell nagybárcával megjelölni (ADR 5.3.1). 4.4.1.2. Narancssárga tábla A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni (ADR 5.3.2). Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.

6. szám


215

4.4.2. Általános követelmények a járművön tartandó felszerelésekre

az időjárás viszontagságaitól védve legyenek, és üzemképességük ne csökkenjen.

4.4.2.1. Tűzoltóeszközök Minden veszélyes anyagot szállító szállítóegységet (akkor is, ha az ADR 1.1.3.6. pontja szerint szállít) fel kell szerelni:

4.4.2.2. Egyéb felszerelések

Legalább 1 db a szállítóegység motorjában vagy a vezetőfülkében keletkezett tűz oltására alkalmas 2 kg por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) „A”, ”B”, ”C” tűzosztályú tüzek oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülékkel . További készülékek szükségesek az 1.sz. táblázat szerint. Az oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a járművön való alkalmazásra, és meg kell felelnie az EN 3 “Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány (MSZ EN 3), vonatkozó előírásainak. Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. A hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezen kívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (év, hónap) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könynyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy

Az ADR 8.1.5 szakasza szerint a szállítóegységen kell tartani veszélyes áruk és hulladékok szállítása esetén: A következő felszerelést mindig a szállítóegységen kell tartani, bármelyik veszélyességi bárca, illetve nagybárca használata esetén: - minden járműre egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó éket; - két, önmagában megálló elakadásjelzőt; - szemöblítő folyadékot; valamint a járműszemélyzet minden tagja részére: - fényvisszaverő mellényt (ruházatot) (pl. az EN 471 szabványnak megfelelőt vagy azzal egyenértékűt); - hordozható világítókészüléket; - egy pár védőkesztyűt; valamint - a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget). Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelések szükségesek: - A 2.3 vagy a 6.1 bárca, illetve nagybárca használata estén a járműszemélyzet minden tagja részére légzésvédő maszk (menekülőkámzsa) szükséges. - A 3, 4.1, 4.3, 8 és 9 veszélyességi bárca vagy nagybárca esetén szükségesek a következő kiegészítő felszerelések: • lapát; • csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz; • műanyag gyűjtőedény. Felelős: 4.4.1.,4.4.2. pontokban foglaltakért gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Biztonsági Tanácsadó

216


4.4.3. a veszélyes áruk rakodási szempontjai A veszélyes áru járműveken történő előírásszerű elhelyezését, a hozzá kapcsolódó műszaki és gyakorlati intézkedéseket együttesen rakodási szempontoknak nevezzük. A veszélyes árura vonatkozó szállítási előírások már az üzem területén jelentkeznek, hiszen a szállítási jog értelmében a szállítás magában foglalja – a helyváltoztatáson túl – az áru átvételét. Kiadását, az ideiglenes tartózkodási helyeket a szállítás folyamán, az előkészítési és befejezési műveleteket (csomagolás, rakodás) akkor is, ha ezeket nem a fuvarozó végzi. - A rakfelületnek sérülésmentesnek, tisztának és száraznak kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy a járműben visszamaradó anyag ne legyen. - Veszélyes árut a jármű személyzete soha nem bonthat fel, vagy csomagolhat át szigorúan tilos, vonatkozik ez a mentességek alapján történő szállításokra is.

2. sz. táblázat

6. szám

- Sérült csomagolású veszélyes árut a szállító járműre tilos felrakni. - Minősített csomagoló eszközökben, szabályosan megjelölt küldeménydarabokat lehet csak szállítani. - A jármű motorjának járatása, működtetése a rakodás alatt általában tilos, kivéve, ha a motor használata a szivattyú, kompresszor vagy más rakodáshoz szükséges berendezés működtetését végzi. - Elkülönítés az alábbiak szerint: A 6.1., 6.2. és 9.sz. veszélyességi osztályú UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 veszélyességi bárcával ellátott küldemény darabokat élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikktől elkülönítve kell tartani a jármű rakfelületén. - Elkülönítés élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól legalább egy szabványos raklap szélességi méretének (80 cm) megfelelően, vagy - Egy válaszfallal legalább a küldeménydarabok halmazolási magasságát elérően. - Együvé rakási tilalom annak elkerülését szolgálja, hogy a különféle veszélyes anyagok baleset, rendkívüli esemény bekövetkeztekor egymással érintkezve hevesen (veszélyesen) reagáljanak. (Lásd 2. sz. táblázat)

6. szám


- Küldemény darab rögzítése: - árukezelés: A rakomány kielégítően védettnek tekinthető, ha a raktér teljesen ki van töltve küldeménydarabokkal. Minden egyéb esetben megfelelő rögzítő eszközökkel alkalmas módon rögzíteni szükséges a rakományt, ami megakadályozza, hogy a küldeménydarab helyzete megváltozásával sérülést szenvedjen - halmazolás: Küldemény darabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha arra ki vannak alakítva. Folyékony veszélyes árukat a szárazak alá kell helyezni. Az alul levő küldemény darabokat teherelosztó segítségével kell védeni a rájuk halmazolt küldemény darabok okozta sérülésektől. Ahol álló helyzetű nyilak elő vannak írva, azokat a küldemény darabokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. - Fából készült rakodólapok és rögzítő eszközök Az áruk rakfelületen történő rögzítésére használt fából készült rakodólapok- paletták (párnafák, ládák) alkalmazására előírt szabványok szerinti kezelése és jelölése az EU-n belüli szállításoknál nem kötelező. - Megfelelő járműtípus alkalmazása Veszélyes árut megfelelő műszaki állapotú gépjárműbe szabad csak berakni, amely el van látva az előírt felszerelésekkel, eszközökkel azok tiszták és működőképesek A berakó felelőssége miatt a felrakó helyeken ellenőrzik a járművek műszaki állapotát. ADR 9. fejezete tartalmazza a járművek műszaki állapotára vonatkozó előírásokat. A szállított veszélyes áru anyagi tulajdonságai befolyásolják a szállító jármű típusát és műszaki paramétereit. Az ADR 3.2.A táblázat 16.oszlopában található kód alapján lehet meghatározni, hogy az adott árut milyen járműbe lehet berakni. Felelős Az 4.4.3. pontban előírtakért: gépjárművet vezető munkavállaló TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: munkairányítással megbízott munkavállaló (rakodásirányító) Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE RLK vezető Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Biztonsági Tanácsadó 4.4.4. a járművek személyzetére vonatkozó követelmények (aDr 8.3) • Utasok szállítása Veszélyes árut szállító jármű a jármű személyzetén kívül más utast nem szállíthat • Tűzoltó eszközök használata A jármű személyzetének ismernie kell a tűzoltó eszközök használatát. A jármű személyzetének alapvető tűzoltási ismeretekkel kell rendelkeznie

217

• Hordozható világító készülék Tilos a járműbe nyílt lánggal égő világító készülékkel bemenni, a világító készüléknek szikramentesnek kell lennie • Dohányzási tilalom A kezelési műveletek alatt tilos a dohányzás a járművek környezetében és a járművek belsejében • A motor működtetése be- és kirakás alatt A motort ki- és berakási műveletek alatt le kell állítani, kivéve, ha a motor használata szivattyú vagy más a töltést vagy ürítést biztosító gépezet működtetéséhez szükséges • Rögzítő fék használata Veszélyes anyagot szállító szállítóegység csak úgy várakozhat, ha rögzítő fékje be van húzva Felelős: gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Biztonsági Tanácsadó 4.5. Csomagolás, raktározás általános szabályai 4.5.1. Általános előírások 4.5.1.1. raktározásra, tárolásra vonatkozó általános előírások A raktározási illetve tárolásra vonatkozó szabályokat a G6 os illetve a tárgyban mindenkor hatályos MÁV Zrt. utasítások tartalmazzák . 4.5.1.2. csomagolásra vonatkozó általános előírások • A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. • Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek. Felelős: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó

218


4.5.2. a veszélyes áruk, anyagok csomagolásban, raktározásban résztvevők feladatai A veszélyes áruk, anyagok csomagolásban, raktározásában résztvevők: - csomagoló - töltő - berakó 4.5.2.1. csomagoló kötelezettsége: A csomagolóra – az ADR 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: • be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; • amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. Felelős: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE RLK vezető Biztonsági Tanácsadó 4.5.2.2. berakó kötelezettségei • csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az, az ADR szerint szállítható; • amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is; • amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; • miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, ADR 5.3 fejezet szerinti követelményeket; • amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat. Felelős: TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE RLK vezető Biztonsági Tanácsadó

6. szám

4.5.3. jelölések, bárcák 4.5.3.1 küldeménydarab jelölése Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Minden e fejezetben előírt jelölésnek: a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. 4.5.3.2. a környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése a) Azokon a küldeménydarabokon, amelyek környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni a 5.sz. melléklet szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelölést, kivéve azokat, amelyeknek tartalma egy önálló csomagolóeszközben, vagy kombinált csomagolás esetén belső csomagolóeszközönként – legfeljebb 5 liter folyékony anyag; vagy – legfeljebb 5 kg szilárd anyag. a környezetre veszélyes anyag: aDr 9.osztály A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe. A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva: • M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik • M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek • M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok • M4 Lítium akkumulátorok • M5 Biztonsági felszerelések • M6 – M8 Környezetre veszélyes anyagok: • M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok • M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok • M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek • M9 – M10 Magas hőmérsékletű anyagok: • M9 Folyékony anyagok • M10 Szilárd anyagok • M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg. b) A „környezetre veszélyes anyag” jelölést jelen utasítás 4.5.3.1. pontjában előírt jelölés közelében kell elhelyezni. A jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak

6. szám


kell lennie és jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. 4.5.3.3. a küldeménydarabok bárcázása • Az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az ADR 2A táblázat5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6. oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik. • Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett. • Minden bárcát o a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik; o úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja, vagy ne fedje el; o egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva. • Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető. 4.5.3.3.1. Előírások a bárcákra • Az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik. • Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett. • Minden bárcát a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik; • úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja, vagy ne fedje el; • egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva. • Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető. A bárcáknak a szín, a jelkép és a forma tekintetében a 5.sz. mellékletben leírt előírásoknak kell megfelelniük és az ott található bárcákkal kell megegyezniük. Elfogadhatók azonban a többi közlekedési alágazatra előírt hasonló bárcák is, amelyeken csak olyan, apró eltérések vannak, amelyek a bárca nyilvánvaló jelentését nem befolyásolják.

219

Felelős: Gépjárművet vezető munkavállaló TÁSZ BKSZE (raktározási irányító) Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Ellenőrzi: TÁSZ BKSZE RLK vezető Pályavasúti Üzletág: pályalétesítményi alosztályvezető Biztonsági Tanácsadó 4.6.4. csomagolás 4.6.4.1. az aDr Megállapodás csomagolásra vonatkozó általános utasításai: • A veszélyes árukat olyan, jó minőségű csomagolóeszközbe (IBC-be, nagycsomagolásba),kell csomagolni, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek,ütődéseknek, amelyeknek rendes körülmények között a szállítás során, a szállítóeszközök közötti átrakás, a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve, illetve amelyek akkor léphetnek fel, amikor további kézi vagy gépi árukezelés céljából a rakodólapról vagy az egyesítő csomagolásból eltávolítják. • A csomagolóeszközöket (IBC-ket, nagycsomagolásokat), úgy kell gyártani és lezárni, hogy a szállításra kész küldeménydaraboknál elkerülhető legyen a tartalom bármilyen szivárgása vagy kiszóródása. Ez a szokásos szállítási körülmények között különösen a rezgésekből, illetve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a nyomás változásából adódhat (pl. a tengerszint feletti magasság változásának eredményeként). • A csomagolóeszközöket (az IBC-ket és a nagycsomagolásokat) a gyártó előírásai szerint kell lezárni. Veszélyes anyagnak nem szabad a csomagolóeszköz (IBC, nagycsomagolás) külsejére tapadnia. Ezek az előírások egyaránt érvényesek az új, az ismételten felhasznált, az átalakított, ill. a felújított csomagolóeszközökre, az új, az ismételten felhasznált, a javított, ill. az átalakított IBC-kre, valamint az új vagy ismételten használt nagycsomagolásokra. • A csomagolóeszközök (IBC-k, nagycsomagolások) veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit a veszélyes áru nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti, és ezek a részek nem okozhatnak veszélyes hatást, pl. reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval való reakciót. • Szükség esetén a csomagolóeszközt (IBC-t, nagycsomagolást) belső bevonattal vagy felületkezeléssel kell ellátni. • A belső csomagolásokat a külső csomagolásban úgy kell elhelyezni, hogy a szokásos szállítási feltételek között ne törhessenek el, ne lyukadhassanak ki, és tartalmuk ne szóródhasson vagy folyhasson szét a külső csomagolásban. • A folyékony anyagot tartalmazó belső csomagolásokat a zárószerkezetükkel fölfelé, a külső csomagoláson lévő, az álló helyzetet jelző nyilaknak megfelelően kell a külső csomagolásban elhelyezni.

220


• A törékeny vagy könnyen átlyukasztható belső csomagolásokat, mint az üveg, porcelán, kőagyag vagy bizonyos műanyag csomagolásokat a külső csomagolásban megfelelő tömítőanyag közé kell beágyazni. A tartalom elfolyásának nem szabad a tömítőanyag és a külső csomagolás védő tulajdonságait lényegesen gyengíteni. 4.6.4.2. Védőfelszerelés Az ADR szállításban érintett munkavállalókat a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően – kockázatértékeléssel - kell az egyéni védőeszköz-ellátást meghatározni. A kockázatértékeléssel meghatározott egyéni védőeszköz-ellátást ki kell egészíteni az ADR 8.1.5. pontja alapján előírt eszközökkel Felelős: TÁSZ BKSZE RLK vezető Pályavasúti Üzletág: szakaszmérnökség vezető Biztonsági Tanácsadó Ellenőrzés: TÁSZ-BKSZE logisztikai divízióvezető Pályavasúti Üzletág: pályalétesítményi alosztályvezető 4.6.5. Éves jelentés 4.6.5.1. nyilvántartás, adatszolgáltatás Nyilvántartatás tartalma éves jelentés készítéséhez: • Szállított áru mennyiségére, vonatkozó adatok. • Szállításban résztvevőkre vonatkozó adatok. • Gépjárművekre vonatkozó adatok, • Oktatásra vonatkozó iratok. • Rendkívüli eseményekre vonatkozó adatok. Az adatszolgáltatások adattartalma és formátuma a 2., 6., 7. sz. mellékletekben találhatók. Felelős: Adatszolgáltatás: TÁSZ BKSZE Raktározási irányító Pályavasúti Üzletág: pályalétesítményi alosztályvezető Éves jelentés készítése: Biztonsági Tanácsadó Határidő: tárgyévet követő III. hó 15. Ellenőrzés: TÁSZ BKSZE RLK vezető Pályavasúti Üzletág: pályalétesítményi osztályvezető Biztonsági Tanácsadó 4.7. rendkívüli esemény, kárelhárítás A rendkívüli események bekövetkezése esetében a MÁV Zrt. illetékességi területén a következőkben felsorolt mindenkor hatályos szabályozásokat kell alkalmazni: • Válságkezelési és Válságkommunikációs Utasítás, • Balesetvizsgálati Utasítás, • Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás.

6. szám

4.8. oktatás, képzés 4.8.1. oktatás, képzés • A veszélyes áruk fuvarozásával, szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeket feladatukhoz és felelősségükhöz igazodóan ki kell oktatni a veszélyes árukra vonatkozó előírásokra. • A veszélyes áruszállításban résztvevő megfelelő számú személyzet kiválasztása és oktatása, képzése alapvető feltétel a szállítások biztonságos elvégzéséhez. A feltételek megteremtése az éves Oktatási és Képzési Tervnek megfelelően történhet. • A munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles gondoskodni a feltételek biztosítása mellett arról, hogy a munkavállaló – a tervezett foglalkoztatásának megfelelő – a munkakörhöz előírt veszélyes áruszállítás szakmai ismereteket megszerezze. 4.8.2. Időszakos oktatás • Az időszakos oktatás célja a megszerzett szakismeretek szinten tartása és bővítése, jogszabályi változások miatt bekövetkezett új ismeretek elsajátítása, balesetek, valamint ellenőrzések során feltárt hiányosságok elemzése, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése, oktatása. • Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók a munkaviszonyuk tartama alatt a szolgálatuk ellátásához szükséges szakismereteket kötelesek szinten tartani, az új ismereteket pedig az oktatás ideje alatt elsajátítani. • A rendszeres szakmai oktatásra kötelezett dolgozók körét, az oktatás gyakoriságát, időtartamát. Az érintett dolgozók körét elsősorban nem a beosztás ill. munkakör alapján, hanem a végzett tevékenység alapján kell meghatározni 4.8.3. Oktatásra javasolt munkakörök Lásd a táblázatot a következő oldal élén.

6. szám


221

5.0 HIVatkozÁsok, MóDosítÁsok HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk

• 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

5.1.Hivatkozott dokumentumok

• 31/2006 VIGH. sz. UTASÍTÁS a MÁV ZRt. Közbiztonsági terve

Jogszabályok, Utasítások • 2011. évi lXXIX. törvény a Veszélyes áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ADR „a” és „b” melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről

• 37/2010. EVIG.sz. UTASÍTÁS a MÁV ZRt. területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról • 28/2006. (MÁV Ért. 29.) VIGH. Sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás Tűzvédelmi Szabályzat

• 1/2002. (I. 11.) korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról

• 56/2010 (MÁV ért. 26.) sz. EVIG utasítás a hulladékgazdálkodás rendjéről 5.2. Hatályon kívül helyezések

• 2/2002. (I. 11.) korm. rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről

Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti az 56/2010 (MÁV ért. 26.) sz. EVIG utasítás a hulladékgazdálkodás rendjéről 11. sz. melléklete.

• 156/2009. (VII. 29.) korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról • 8/2002. (I. 30.) köViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól • 6/1990. (IV. 12.) köHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

6.0 HatÁlyba lÉptEtő rEnDElkEzÉs Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.

222


7.0 Mellékletek jegyzéke 1.sz. melléklet:Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó éves jelentésének tartalma 2.sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzékek gépjármű és raktárak ellenőrzéséhez 3.sz. melléklet: Baleset, rendkívüli esemény jelentés formátuma 4. sz. melléklet: ADR szerinti Írásbeli Utasítás 5.sz. melléklet: Jelölések, bárcázás 6.sz. melléklet:Adatszolgáltatás veszélyes anyagokról, hulladékokról a Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók éves jelentésének elkészítéséhez 7.sz. melléklet: Nyilvántartás a szállított veszélyes anyagokról, hulladékokról Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

6. szám

6. szám


223

1.sz. melléklet Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó éves jelentésének tartalma: (ADR 1.8.3.3) alapaDatok 1. A vállalkozás és vezetőjének adatai: 2. Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadók adatai VEszÉlyEs Áru szÁllítÁssal kapcsolatos aDatok 1. A tevékenységi kör 2. A tevékenységét érintő közlekedési ágazat: 3. A tevékenységet érintő szállítási mód: 4. A tevékenységet érintő veszélyes áruk mennyisége szállítási módonként 5. Az alkalmazott járművek veszélyes áruk szállításához 6. A veszélyes áru szállításban résztvevők becsült száma: VEszÉlyEs Áru szÁllítÁst ÉrIntő oktatÁsok Oktatások felsorolása Melléklet oktatási napló másolata bIztonsÁGI tanÁcsaDó Által VÉGzEtt EllEnőrzÉsEk, MEGÁllapítÁsok Ellenőrzések felsorolása Melléklet ellenőrzési jegyzőkönyvek másolata VEszÉlyEs Áru balEsEtEk Balesetek paraméterei: Melléklet: baleseti jegyzőkönyvek , jelentések másolatai Megjegyzés: Valamennyi bekövetkezett balesetet fel kell sorolni, hatóság felé történt kötelező jelentés esetén, a jelentés mellékletben csatolni kell. Észrevételek: Javaslatok: kijelentem, hogy az éves jelentést a vonatkozó jogszabályok értelmében felelősségem tudatában és ismereteim teljes birtokában állítottam össze. Kelt:……….

Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadó

Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadó

224


6. szám

2. sz. melléklet

6. szám


225

226


6. szám

6. szám


227

228


6. szám

3. sz. melléklet

Baleset, rendkívüli esemény jelentés formátuma

6. szám


229

230


6. szám

4. sz. melléklet

6. szám


231

232


6. szám

6. szám


233

234


6. szám

5. sz. melléklet

6. szám


Bárca minták

235

236


6. szám

6. szám


237

238


6. szám

6. szám


239

6. sz. melléklet

Adatszolgáltatás veszélyes anyagokról, hulladékokról a Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók éves jelentésének elkészítéséhez

240


6. szám

7. sz. melléklet

Nyilvántartás a szállított veszélyes anyagokról, hulladékokról

6. szám


2/2012. (III. 09. MÁV Ért. 6.) GÁVIGH szÁMú GazdasÁGI ÁltalÁnos VezÉrIGazGatóHelyettesI utasítÁs a 10/2006 (IV. 26. MÁV Ért. 17.) PVH szÁMú utasítÁs a leonardo da VIncI szÁMVItelI ProGraM elszÁMolÁsÁról c. utasítÁs HatÁlytalanítÁsÁról. 1. 0. az utasítÁs cÉlJa A 10/2006. (IV.26. MÁV Ért. 17.) PVH számú utasítás a Leonardo da Vinci számviteli Program elszámolásáról tárgyú utasítás hatálytalanítása. 2.0. HatÁly És FelelŐssÉG MeGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi szervezeti egységére. 2.2. az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős MÁV Zrt. Számviteli Szervezet vezetője 3.0. az utasítÁsBan HasznÁlt FoGalMaK MeGHatÁrozÁsa Külön meghatározás nem szükséges. 4.0. az utasítÁs leírÁsa A 10/2006. (IV.26. MÁV Ért. 17.) PVH számú utasítás a Leonardo da Vinci számviteli Program elszámolásáról tárgyú utasítást hatályon kívül helyezzük. A Leonardo da Vinci (New Train) program keretében kapott valamennyi támogatás elszámolását a MÁV Zrt. befejezte. 5. HIVatKozÁsoK -

241

6. HatÁlyBa lÉPÉseK És MeGszÜntetÉseK A 4.0. pontban megjelölt utasítás hatályát veszti. 7. MellÉKleteK Petrilla György s.k. gazdasági általános vezérigazgató-helyettes

242


HelyesBítÉs: a 4/2012. MÁV ÉrtesítŐBen MeGJelent F. 10. utasítÁs cíMÉneK HelyesBítÉse. A MÁV Értesítő 2012. évi 4. számában az „5/2012. (II. 24. MÁV Ért.4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására” c. utasítás helytelen címmel jelent meg. Az utasítás címe helyesen a következő: 5/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) eVIG számú elnök vezérigazgatói utasítás: F. 10. utasítás a védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására.

6. szám

6. szám


a KIs ÉrtÉKű adÁsVÉtelI És szÁllítÁsI szerzŐdÉseKre VonatKozó ÁltalÁnos szerzŐdÉsI FeltÉteleK alKalMazÁsa.

243

a MÁV zrt. valamennyi szerződéskötő szervezeti egysége részére

A szerződéskötésekről szóló 22/2007. VIG. sz. UTASÍTÁS 3.4. és 4.6. pontját az utasítás módosításáig akként kell alkalmazni, hogy az Általános Szerződéses Feltételek fent leírt körben történő alkalmazása során a szerződés a nettó 500 e Ft-ot el nem érő szerződések esetében a megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejön. Az ÁSZF alkalmazása során a MÁV Zrt. egyéb vonatkozó utasításai változatlanul betartandók!

Tisztelt Kollégák!

Budapest, 2012. február 22.

Összeállításra kerültek a kis értékű adásvételi és szállítási szerződésekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), melynek alkalmazását 2012. március 1-től engedélyezem az alábbi feltételek szerint: Kizárólagos alkalmazási terület: - MÁV Zrt. mint megrendelő /vevő által kötött, - nettó 500.000 Ft-ot el nem érő, - kizárólag Ft alapú, - árubeszerzés tárgyú - adásvétel vagy szállítás típusú szerződések. A megrendelés módja: kizárólag BASWARE-rendszeren keresztül, a megrendelés során. a megrendelés minimális tartalma: a. szerződő partner megnevezése b. a megrendelés tárgya c. ellenszolgáltatás összege d. megrendelés száma (BW szám) e. teljesítés helye, ideje f. ÁSZF-re és feltételeire vonatkozó hivatkozás, az ÁSZF hozzáférhetőségének megjelölésével. A fenti módon létrejövő szerződésekre, megrendelésekre a jogi –pénzügyi-kontrolling-számviteli szignó megadottnak tekintendő, azok - 69/2010. sz. EVIG sz. UTASÍTÁSSAL módosított - 22/2007. VIG. sz. UTASÍTÁS és 4/2010. a Szerződések Számviteli, Pénzügyi és Kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló EVIG. utasítás szerinti szignózása nem szükséges. Az ÁSZF alkalmazásával megkötött megállapodásokról a TÁSZ időszakonként a BASWARE-rendszer adatai alapján kimutatást készít és megküldi azt a Jogi Iroda Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság valamint a Számviteli Szervezet részére.

Forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának megszerzése a MÁV Zrt részére.

1

Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

244


Általános szerződési Feltételek 1. Általános rendelkezések 1.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁszF) a MÁV Magyar Államvasutak zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60, Fővárosi Cégbíróság Cg. 01-10-042272, adószám: 10856417-2-44, bankszámlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank 1020100650080399), mint megrendelő vagy vevő (a továbbiakban: Megrendelő) és a szállító vagy eladó (a továbbiakban: szállító, együtt: Felek) közötti, általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 HUF-t el nem érő ellenértékű szállítási szerződések és/vagy adásvételi szerződések általános szerződési feltételeit tartalmazza. 1.2. Az egyedi szerződéses Megállapodás (vagy szerződés) létrejöttének folyamata: Az Egyedi Szerződéses Megállapodást a Felek következő, időben egymás után keletkező dokumentumai alkotják: a) a Megrendelő által kiadott, a beszerzés tárgyát és részletes feltételeit meghatározó ajánlatkérése b) a Szállítónak az ajánlatkérésre tett ajánlata c) az ajánlatnak a Megrendelő beszerzéseit kezelő informatikai rendszere (BASWARE rendszer) által kiállított megrendeléssel történő elfogadása (Megrendelés) 1.3. Szállító kizárólag a BASWARE - rendszerből származó Megrendelés alapján jogosult, illetve köteles teljesíteni. 1.4. Az ÁSZF rendelkezései szerződési feltételnek minősülnek, amelyeket a Szállító az ajánlatának megadásakor elfogad. 1.5. A Szállító a Megrendelés feltételeivel kapcsolatos véleményeltérését a Megrendelő Megrendelésének kézhezvételét követő 2 (kettő) munkanapon belül írásban jelezheti, ennek hiányában a Felek e feltételeket Szállító által elfogadottnak tekintik 1.6. A Megrendelés feltételeitől való, a Szállító által kezdeményezett eltérés kizárólag (ideértve a Szállító üzleti feltételeit is) akkor kötelező a Megrendelőre, ha ezt az eltérést a Megrendelő írásban visszaigazolta. 1.7. Jelen ÁSZF bármely rendelkezésének érvénytelensége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. 1.8. Amennyiben az ÁSZF és az Egyedi Szerződéses Megállapodás azonos tárgyú előírásai között bármilyen eltérés van, ez utóbbi rendelkezései lesznek irányadók.

6. szám

1.9. Az ÁSZF-ben használt fogalmak az Egyedi Szerződéses Megállapodásban foglaltak szerint értelmezendők. 1.10. Az Egyedi Szerződéses Megállapodás minimális tartalma: a) az áru megnevezése és mennyisége b) az ellenszolgáltatás mértéke c) a szállítás helye és időpontja 2. a szerződés tárgya 2.1. Szállítási szerződés esetén Megrendelő megrendeli, a Szállító leszállítja az Egyedi Szerződéses Megállapodásban részletesen specifikált termékeket (Áru). 2.2. Adásvételi szerződés esetén a Szállító az Egyedi Szerződéses Megállapodásban hivatkozott dolog tulajdonát a Megrendelőre átruházza és a dolgot a Megrendelő birtokába bocsátja, a Megrendelő pedig a vételárat megfizeti, és a dolgot átveszi. A szállítási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az adásvételre is megfelelően alkalmazni kell. 2.3. A Megrendelő a teljesítés során átadott Árun kizárólagos tulajdonjogot, vagy korlátlan felhasználási jogot szerez. Megrendelő az egyedileg fejlesztett, illetőleg készített szellemi alkotásokon korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot szerez, és a kapcsolódó vagyoni jogok is teljes körűen megilletik. Ennek megfelelően a Megrendelő maga, vagy harmadik személy igénybevétele útján a Szállító hozzájárulása nélkül jogosult különösen a szellemi alkotás módosítására, továbbfejlesztésére, értékesítésére, megsemmisítésére, a vagyoni jogok teljes körű, vagy részleges átruházására. Egyedi fejlesztésű szellemi alkotások esetén a Szállító a forráskódot a teljesítése részeként átadja a Megrendelőnek. 3. a szállítás, teljesítés módja 3.1. A szerződést az Egyedi Szerződéses Megállapodásban , ha ebben nincs külön ilyen rendelkezés, az ajánlatban és a Megrendelő általi elfogadásában rögzített feltételekkel kell teljesíteni. 3.2. A Szállító az Egyedi Szerződéses Megállapodásban megadott helyszínen köteles teljesíteni, kizárólag nyitvatartási időpontban. Előzetes egyeztetés hiányában Megrendelő nyitvatartási időn kívül nem köteles az árut átvenni. Megrendelő raktári nyitva tartásról a Szállító az alábbi internet címen tájékozódhat: http://www.mav.hu/mav/beszerzes.php 3.3. A teljesítési helyre történő szállítás költségeit a Szállító viseli.

6. szám


245

3.4. Szállító köteles gondoskodni az Áru jellegének megfelelő, annak sérülésmentes szállítását és tartós tárolását biztosító csomagolásról.

talanul értesítenie kell a Szállítót a leszállított termékekkel kapcsolatban felmerülő esetleges hibákról, hiányosságokról

3.5. Szállító kötelezettsége, hogy az alábbi felsorolt követelményekről Megrendelőt magyar nyelven írásban tájékoztatja:  a termék neve, rendeltetése, a gyártó vagy forgalmazó neve,  a minőségmegőrzés szempontjából fontos tárolási körülmények,  az Áru felhasználásánál szükséges esetleges elővigyázatossági előírások (ha van ilyen), a felhasználásra vonatkozó engedély száma.  fényképes magyar nyelvű műszaki és használati útmutató (ahol az értelmezhető, illetőleg ha az Áru vagy felhasználása összetett)  a jótállás időtartama.

4.5. Amennyiben a szerződés tárgya sorozattermékek szállítása, vagy fajta és mennyiség szerinti szállítás, a hibás teljesítés miatti igénybejelentésre egy szállítmányból vett és különböző rakatokból kiemelt mintavétel alapján megállapított hibát a teljes mennyiségre arányosan ismeri el a Szállító.

4. Átadás-átvétel, teljesítés igazolás, ellenőrzés

4.8. A szállítólevél a Megrendelő által megrendelt Áru minőségi és mennyiségi azonosítását jelenti. A szállítólevél a pénzügyi- (BASWARE) teljesítésigazolás kiadásának alapja.

4.1. A mennyiségi és minőségi átvétel a Megrendelő arra meghatalmazott képviselőinek részvételével történik. Az Áru mennyiségi és/vagy minőségi ellenőrzését a Megrendelő a szállítást/beérkezést követően lehetőség szerint azonnal elvégzi. Az átvétel nem zárja ki a szerződésszegésből eredő későbbi igényérvényesítés jogát. 4.2. A minőségi átvétel keretében a Megrendelő megvizsgálja azt, hogy a Szállító által átadott Áru alkalmase a kijelölt célra és felhasználásra, valamint megfelel-e az Egyedi Szerződéses Megállapodásban meghatározott feltételeknek, jellemzőknek. 4.3. A Megrendelő az átvételkor nem észlelhető, a felhasználás során jelentkező egyéb hibákról annak észlelésekor haladéktalanul írásbeli értesítést küld a Szállító részére. A Szállító köteles a megrendelő panaszait kivizsgálni és a kifogásokra írásos választ adni. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a minőségi kifogás alapos, a Megrendelő választása szerint érvényesítheti szavatossági jogait: 4.3.1. kijavítást vagy kicserélést kérhet, a kötbér érvényesítésével egyidejűleg, vagy

4.6. Az Áru visszaszállítása a Felek megállapodása alapján történik. A visszaszállítás költsége azt a felet terheli, akinek a hibás teljesítés miatti felelőssége megállapítható. 4.7. Az átvételt a Megrendelő képviselője a szállítólevélen aláírásával és bélyegzőjével igazolja.

4.9. Az Áru tulajdonjoga és az ezzel kapcsolatos kárveszély az átvétel helyén és az átadás-átvételi bizonylat (szállítólevél) kiállításának időpontjában száll át a Megrendelőre. 4.10. Az átvevő nyilatkozata az átvétel elismerését igazolja, de nem minősül a Megrendelő részéről jogról való lemondásról szóló nyilatkozatnak. 5. az ár és a fizetési feltételek: 5.1. Az ár egyéb kikötés hiányában tartalmazza az Áru nettó árát, a teljesítési helyre való szállítás, rakodás, csomagolás, szerelés, üzembe helyezés, biztosítás és minden egyéb kapcsolódó díjat és költséget. 5.2. A Szállító az árjegyzékében, ill. az ajánlatában szereplő nettó ajánlati árat nem módosíthatja, kivéve ha az ajánlati kötöttség időtartamát magában az árjegyzékben, illetve az ajánlatban külön meghatározta.

4.3.2. árleszállítást kérhet, vagy

5.3. A számlázás alapja a leszállított, a Megrendelő által szállítólevélen átvett termék.

4.3.3. a hibás teljesítési kötbért érvényesíti, illetőleg

5.4. Számla elfogadásának feltételei

4.3.4. a hibás Áru tekintetében a szerződéstől elállhat. A szavatossági igények érvényesítése nem zárja ki bármely más, a Megrendelőt megillető polgári jogi igény érvényesítését.

5.4.1. A számlán kötelező feltüntetni Megrendelés számát, a Basware rendelési számo(ka)t. A számlán lévő tételeknek meg kell egyezniük a teljesítésigazoláson/szállítólevélen szereplő tételekkel, valamint magyar nyelven is kötelező feltüntetni a termékek nevét. A Szállítólevélen kötelező feltüntetni a számla szerinti tételek értékét is.

4.4. A minőségi átvételt a Megrendelő később is elvégezheti. Ebben az esetben a hiba észlelése után haladék-

246


5.4.2. A teljesítést igazoló dokumentum: mely egyben a számla kötelező melléklete is, a Megrendelő által a szállítólevél alapján kiadott, BASWARE-ből előállított teljesítésigazolás. 5.4.3. Az itt felsorolt követelmények hiánya a számla visszaküldését vonja maga után. 5.5. A kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont meg kell, hogy egyezzen a teljesítésigazolásban feltün tetett teljesítés időpontjával. (Áfa tv. 55.§) 5.6. A számla fizetésének esedékessége a számla Megrendelő általi kézhezvételét követő 30. naptári nap. A fizetés módja átutalás. 5.7. Szállító számlája azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját számlavezető pénzintézete a számla összegével megterheli. 5.8. A 4.3.2. pontban meghatározott, a hibás teljesítés miatti árleszállítás esetén a Szállító köteles számlát helyesbítő okiratot kiállítani és a Megrendelő részére megküldeni, valamint annak kibocsátásától számított 8 napon belül az ellenérték különbözetet a Megrendelő 1. pontban meghatározott bankszámlájára visszautalni. 5.9. Késedelmes fizetés esetén a Szállító a fizetés esedékességét követő, mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamat felszámítására jogosult. A MÁV Zrt. előleg fizetésére nem kötelezhető, fizetési biztosítékot nem ad, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségek nem terhelik. A Megrendelővel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve bármilyen Megrendelővel szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Megrendelő. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. 5.10. Megrendelő számlázási címe: MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. Adószám: 10856417-2-44 Számla postázási cím: Bejövő számla könyvelés szervezet 1426 Budapest, Pf.:24. 6. szavatosság és jótállás 6.1. Szállító szavatol azért, hogy a leszállított Áru hiba és hiánymentes, valamint megfelel a vonatkozó szabványnak, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi és környezet-védelmi előírásoknak. A Szállító az Áru minőségét minőségi tanúsítvánnyal, műbizonylattal igazolja.

6. szám

6.2. A Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy az Árut minőségi vizsgálatnak vesse alá. A vizsgálatot Megrendelő erre illetékességgel rendelkező egysége is végezheti. Vizsgálat esetén a minőségi átvétel a vizsgálattal fejeződik be. Hibás Áru megállapítása esetén az ellenőrző vizsgálat költsége a Szállítót terheli. 6.3. Szállító szavatolja, hogy a szerződés tárgyát képező Áruk fölött harmadik személynek nincs olyan joga, amely a Megrendelő tulajdonszerzési, birtoklási és használati jogát akadályozná. 6.4. Jótállás időtartama: Szállító az átadott Árura – amennyiben az Egyedi Szerződéses Megállapodás, vagy a gyártói műbizonylat eltérő feltételt nem tartalmaz - a szerződésszerű átadás-átvétel napjától számított legalább 12 hónapra teljes körű jótállást vállal. Amennyiben jogszabály a jótállásra hosszabb időszakot határoz meg, vagy a gyártó hosszabb időszakot vállal, úgy ezt kell irányadónak tekinteni. 7. szerződésszegés, kötbér: 7.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan, a szerződő felek által a szerződéssel összefüggésben tanúsított magatartás (tevőleges magatartás, mulasztás), amely az Egyedi Szerződéses Megállapodásban meghatározott feltételektől, a hivatkozott vagy a teljesítéssel összefüggő jogszabályokban, szabványokban leírtaktól eltérő teljesítésben nyilvánul meg. 7.2. A szerződő felek Szállító nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződéses érték. 7.3. Ha a Szállító a várható szerződésszegésről 3 munkanappal korábban nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha a fél a felelősség alól magát egyébként kimenti. 7.4. A kötbér mértéke 7.4.1. késedelem esetén: napi 0,5 %, de maximum 20%, 7.4.2. nem teljesítés esetén: 20 %, 7.4.3. hibás teljesítés esetén: 15 % (ha a Megrendelő hibás teljesítés esetén kijavítást kér, póthatáridő tűzésével a kötbér mértéke azonos a késedelemre megállapított mértékkel). 7.5. A kötbér esedékessé válik: 7.5.1. késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik vagy a póthatáridő lejár vagy a kötbér maximum elérésre kerül;

6. szám


7.5.2. hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Szállítónak bejelentette; 7.5.3. meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő az elállási szándékát a Szállítónak bejelentette. 7.6. A kötbérről terhelő levél kerül kiállításra. Egyebekben a Megrendelő a Szállítóval szemben felmerülő bármilyen pénzben kifejezhető igényét jogosult beszámítás útján érvényesíteni, melyhez a Szállító a jelen ÁSZF elfogadásával hozzájárul. 7.7. Ha a Szállító a kikötött határidőre nem szállítja le az Árut, úgy a Megrendelő jogosult a szerződéstől a Szállító szerződésszegése alapján azonnali hatállyal elállni. Szállítót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Megrendelő a kötbéren túlmenően jogosult a szerződésszegés kapcsán felmerült kárát is érvényesíteni. Megrendelő kizárólagos joga annak eldöntése, hogy eláll a szerződéstől, vagy póthatáridőt tűz a teljesítésre. 7.8. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. 8. a szerződés megszűnése 8.1. A szerződés közös megállapodással bármikor megszüntethető vagy felbontható, illetve a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésével megszűnik. 8.2. A Szerződés megszűnése esetén a felek a már teljesített szolgáltatások tekintetében kötelesek egymással a Szerződésben foglaltaknak és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően elszámolni. 8.3. A fenti pontban foglalt megszűnésén túlmenően Megrendelő a Szerződést azonnali hatállyal egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntetheti (rendkívüli felmondás), ha - a Szállító a Szerződésben meghatározott és vállalt kötelezettségeit ismételten nem teljesítette, s erre a másik fél határidő tűzésével felszólította és a határidő eredménytelenül telt el; (Ebben az esetben a szerződés megszűnésében vétlen fél kártérítési igénnyel léphet fel.) - a Szállító ellen csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére; - bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség; - a Szállító az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján; - a Szállító fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja;

247

- a Szállító végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza. Szállító a jelen pontban rögzített feltételek bármelyikének bekövetkeztéről haladéktalanul köteles értesíteni Megrendelőt. A jelen pont rendelkezéseinek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 8.4. A Szállító tudomásul veszi, hogy Megrendelő – a jelen Szerződésben és a Ptk-ban rögzített jogainak teljes körű érvényesíthetősége mellett, az ott rögzítetteken túlmenően – jogosult a Szerződéstől – mérlegelése szerint – részben vagy egészben elállni, ha Szállító a jelen szerződés alapján fennálló bármely, a jelen pontban nem rögzített kötelezettségét megszegi, s az a Megrendelő megítélése alapján súlyos szerződésszegésnek minősül, feltéve, hogy a Megrendelő felhívására a szerződésszegést ésszerű póthatáridő alatt nem orvosolja. A póthatáridő(k) engedélyezése nem érinti a Megrendelő az Szállító mulasztásához kapcsolódóan megillető jogait. 8.5. A Megrendelő jogosult arra, hogy a jelen pontban rögzített elállási joga helyett, az azt megalapozó körülmények bekövetkezte esetén a Szerződést felmondás útján szüntesse meg. 8.6. A Felek kifejezetten megállapodnak továbbá, hogy Megrendelő jogosult a Ptk. 381. §-ában meghatározott általános elállási jog gyakorlására, azzal, hogy köteles a Szállító ezzel összefüggésben felmerült igazolt kárai és költségei teljes mértékű megtérítésére, kivéve a következményi károkat és az elmaradt hasznot. 9. Bejelentési kötelezettségek, a kapcsolattartás módja a teljesítés során: 9.1. Felek a Szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek során a Felek minden olyan akadályról vagy körülményről, amely a Szerződés teljesítése szempontjából lényeges, kötelesek egymást írásban haladéktalanul értesíteni. 9.2. A kapcsolattartás módja kizárólag az alábbiak valamelyike:  írásban megtett, postai úton, vagy személyes kézbesítéssel átadott és átvett nyilatkozat,  a Felek e-mail-en, vagy telefaxon tett nyilatkozata, ha azt a másik fél e módszerek bármelyike útján viszszaigazolja. 9.3. A Felek az adataikban bekövetkező mindennemű változást, különösen a cég címének, bankszámlaszámának és adószámának változását a másik féllel a változást követően a teljesítés jellegére tekintettel azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban kötelesek közölni. Ezen bejelentési kötelezettség elmulasztásából, vagy késedel-

248


mes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó felet terheli a felelősség. 9.4. A Felek az ÁSZF és a Szerződés szerinti valamenynyi hivatalos értesítést vagy más közlést írásban kötelesek megküldeni a másik fél részére, amely akkor tekintendő kézbesítettnek, ha azt személyesen adják át a címzettnek vagy postán ajánlott küldeményként küldték meg a címzettnek, és a címzett az átvételt igazolta, illetve ha telefaxon került elküldésre az átvétel megtörténtének visszaigazolásával.

6. szám

12.5. A jelen pontban rögzített kötelezettség nem vonatkozik azon adatok közzétételi kötelezettségére, amely feleket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha bíróság, hatóság, vagy jogszabály –ide értve az Európai Unió jogi aktusát is – kötelezettsége folytán az adatokat nyilvánossá kell tenni. 13. az egyedi szerződéses Megállapodás hatálya:

10.1. A szerződés módosítása csak a Felek kölcsönös megegyezésével, írásban lehetséges.

Az Egyedi Szerződéses Megállapodás a Megrendelés elküldésének napján jön létre és lép hatályba és a Szerződés mindkét fél általi maradéktalan teljesítésével szűnik meg.

11. eljárás jogvita esetén:

14. Jogszabályok:

11.1. A szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos minden vitás kérdést a Felek békés úton kísérelnek megoldani. A békés úton nem rendezhető vitás kérdések eldöntésére a Felek kötelezik magukat, hogy a per a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítják meg.

Az ÁSZF-ben és a Szerződésben nem rögzített kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv és az egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései irányadóak.

10. szerződésmódosítás

12. titoktartás: 12.1. A Szerződés teljesítése során bármely fél tudomására jutott olyan információ, tény, adat, körülmény (továbbiakban együtt: információ), amely a másik fél üzleti tevékenységére, termékeire, szolgáltatásaira, vagy technikai ismereteire vonatkozik, üzleti titoknak minősül és azokat a Felek bizalmasnak minősítik. 12.2. A másik fél bizalmas információjáról tudomást szerző fél azt kizárólag a Szerződés teljesítésével kapcsolatban használhatja fel, a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül azt harmadik féllel nem közölheti, nyilvánosságra nem hozhatja, nem másolhatja, nem reprodukálhatja. 12.3. A Felek megállapodnak, hogy egymás bizalmas információit kölcsönösen úgy védik, mint a sajátjukat. Minden, a Szerződés alapján átvett bizalmas információt – beleértve az arról készített bármilyen hordozón lévő másolatot is – az információtulajdonos rendelkezésének megfelelően vissza kell szolgáltatni, vagy meg kell semmisíteni az alábbi esetekben: a szerződés teljesül, a szerződés megszűnik, ha valamelyik fél azt megkívánja. 12.4. A jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség a Szerződés megszűnését követő 3 (három) évig fennmarad.

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

6. szám


249

250


6. szám

6. szám


251

252


6. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

Hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents