magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

13. szám

128. évfolyam

2013 április 19.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

26/2013. (IV. 19. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról (Egysé1241 ges szerkezet).

Utasítások

2.0 Az UTAsíTÁs HATÁLyA És A FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és munkavállalójára.

26/2013. (IV. 19. MÁV ÉRT. 13.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. BIzTOnsÁGI POLITIkÁjÁnAk És BIzTOnsÁGIRÁnyíTÁsI kÉzIkönyVÉnEk kIAdÁsÁRóL szóLó 40/2009. (V. 15. MÁV ÉRT. 17.) VIG szÁMú VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs 3. szÁMú MódOsíTÁsÁRóL (EGysÉGEs szERkEzET).

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a biztonsági igazgató felelős. 3.0 FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA Az utasítás fogalmi meghatározásokat nem tartalmaz. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA

1.0 Az UTAsíTÁs CÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének módosítása a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/NS/B/801/14/2012. számú határozatának előírásaira és az UVH/VF/B/6074/1/2012. számon végzett ellenőrzési program keretében tett előírásaira figyelemmel.

4.1. A MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló, a 7/2011. (III. 4. MÁV Ért 5.) és a 36/2012. (VII. 13. MÁV Ért. 16.) EVIG számú utasítással módosított 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. számú melléklete 12.2. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1242

A MÁV Zrt. Értesítője

12.2. Biztonsági stratégia és program „A biztonsági stratégia és program tartalmazza, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a vasúti járművek karbantartására vonatkozó tevékenységre, a karbantartási tevékenységre vonatkozó szabályozás és technológia fejlesztésére, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A biztonsági stratégia középtávra (3-5 évre) készül, a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá.” 4.2. Az Utasítás 2. számú melléklete (a továbbiakban: BIR) 12.4. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 12.4. Biztonsági Program „A Biztonsági Program minden esetben tartalmazza a karbantartási tevékenység biztonsági célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló tervek és eljárások teljesülése, illetve érvényesülése vizsgálatát, különös tekintettel a karbantartási rendszer megváltoztatására. A karbantartási rendszert kockázatelemzés, annak a Biztonsági Testületen történő megtárgyalása után, a Biztonsági Testület véleménye alapján lehet megváltoztatni. A kockázatértékelést a karbantartásért felelős szervezet végzi, a karbantartást végző szervezet és a karbantartásért felelős szervezet munkavállalói képviseletének bevonásával. A Biztonsági Testület ülésén részt vesznek a karbantartásért felelős szervezet és a szervezet munkavállalóinak képviselői.” 4.3. Az Utasítás 13. pontja helyébe az alábbi új 13. pont lép: „13. Emberi erőforrás, a képzés, biztonsági oktatás és továbbképzés Az emberi erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a munkavállalók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók képzését, rendszeres oktatását, a vasúti pályahálózat ismeret megszerzését, a vizsgáztatást és a biztonsági továbbképzését is. A képzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, időszakos oktatására, a vasúti járművezetők képzésére és egyéb képzésekre, az időszakos vizsgáztatás megszervezésére a MÁV Zrt. belső szolgáltatási

13. szám

szerződést kötött a Baross Gábor Oktatási Központtal (továbbiakban: BGOK). A Biztonsági Szervezet vezetője segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést. A MÁV Zrt. vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt s Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsítja. Az időszakos oktatást, a pótoktatást elmulasztó, a sikertelen vizsgát tett munkavállalót mindaddig nem foglalkoztatja biztonsági munkakörében, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti. Az alapvizsga alól felmentés nem adható. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat (19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 1. számú melléklet), továbbá a vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzésére kötelezett, az NFM rendelet hivatkozott mellékletében fel nem sorolt munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan évente 1 óra oktatásban kell részesíteni. Ennek célja a Biztonságirányítási kézikönyvben leírt folyamatok bemutatása. A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóknak, beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is, rendelkezni kell a munkakör betöltéséhez a tevékenység jellegének és a felelősségi körnek megfelelően előírt szakmai és állami iskolai végzettséggel, szakmai gyakorlattal és az előírt más feltételekkel. Ezen feltételek megléte a munkakörben történő foglalkoztatás előfeltétele. A feltételeket munkaszerződésben, belső rendelkezésben, vagy egyéb dokumentált módon megismerhetővé kell tenni. A biztonsággal kapcsolatos tevékenység ellátásának biztosítása érdekében a MÁV Zrt. támogatja a szükséges ismeretek, gyakorlat megszerzését. Minden munkavállalónak meg kell felelni az alkalmazáshoz, a tevékenység ellátásához előírt egészségügyi, fizikai és mentális alkalmassági követelményeknek, és az alkalmasságot jogszabályban vagy belső utasításban meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. A követelmények, feltételek meglétét igazoló dokumentumokat az alkalmazás előtt be kell mutatni, ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartja az állami és szakmai iskolai képesítést igazoló oktatási intézmény nevét, szakát, a

13. szám


diploma számát, a megszerzett képesítés megnevezését, a szakmai gyakorlat megállapításához szükséges munkahelyeket, munkaköröket, az egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasság eredményét. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokhoz szükséges ismeretekre, készségekre és tapasztalatokra vonatkozó általános követelményeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák. A követelményeknek való megfelelés az adott munkakör betöltésének előfeltétele. A munkaköri leírások karbantartásáért, nyilvántartásáért és a munkakörök értékeléséért a Humánerőforrás Igazgatóság felelős. A kiválasztás és toborzás is a Humánerőforrás Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Kiválasztás alkalmával elsősorban az általános munkaköri leírásban meghatározott feltételeket vizsgálja, ezt követően az általános követelményeknek megfelelő jelöltek egyéni képességeit és készségeit a munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság együttesen vizsgálja meg. A kiválasztás eredménye alapján a munkaviszony létesítéséről szóló végleges döntés mindig az adott szakterület munkáltatójának a hatásköre. A hely- és szervezet-specifikus további követelményeket az érintett szakterület munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg egyéni munkaköri leírásban, a munkaszerződés aláírásakor. Az egyéni munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan részét (mellékletét) képezi. A végzettségek, egyéb képesítéseket igazoló bizonyítványok eredeti példányának bemutatása a munkaszerződés aláírását megelőzően kötelező, az eredeti bizonyítványokról a felelős humán partner által hitelesített másolat nyilvántartásba vétel céljából (beszkennelt formában) rögzítésre kerül az SAP rendszerbe. Ugyanígy az SAP-ban tartják nyilván a munkaszerződés és az egyéni munkaköri leírást is. A MÁV Zrt. a biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóktól - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - elvárja a szakmai ismereteik folyamatos bővítését, és részükre biztosítja ismereteik fejlesztésének, továbbképzésük feltételeit az O1 Oktatási Utasítás szerint. Az előírt továbbképzésen való részvétel kötelező, elmulasztása esetén a munkavállaló biztonsági, karbantartás-irányítói, ellenőrzési munkakörben a továbbképzés pótlásáig nem foglalkoztatható. A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalók tevékenységét érintő - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős

1243

szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - baleset, vagy más rendkívüli esemény esetén vizsgálni kell a munkavállalók szakmai ismeretét, a foglalkoztatási feltételeknek való megfelelőségét. A munkavállalók 1 évet meghaladó munkahelyi távolléte esetén csak a járművezetőkön kívüli munkavállalók részére a munkáltató biztosítja a távollét időszakában történt továbbképzések oktatási anyagát, és biztosítja elsajátítását, a munkaköri tevékenység ellátásához szükséges új információk megismerését, különös tekintettel a karbantartási rendszer, a karbantartási technológia változására, új anyagok és eljárások alkalmazására. A karbantartást végző szervezet munkavállalói szakmai képzettsége meglétéért, megfelelőségért, szakmai gyakorlatuk meglétéért, egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasságukért a karbantartó szervezet vezetője felelős, a karbantartási szerződés alapján. Erről a karbantartásért felelő szervezet vagy a Biztonsági Igazgatóság megkeresésére általános és egyedi információt/ tájékoztatást ad, és átadja az alkalmasságot igazoló dokumentum másolatát. Alapképzés Az alapképzés a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés. Az alapképzés témaköreire, a képzési programra, a képzés módszertanára, az alapképzés megkezdésére, a képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírások érvényesülését a BGOK minőségirányítási rendszere, felnőttképzési intézményakkreditációja, a felnőttképzés és a vasúti képzési jogszabályok követelményeinek betartása biztosítja. Az alapképzés tárgyi feltételeit belső szolgáltatási szerződés alapján a BGOK biztosítja, a vizsgáztatást a MÁV Zrt-től független Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Vizsgaközpontja végzi. Az alapképzés lebonyolítását, a munkavállalók vizsgára történő bejelentést, az ehhez szükséges adatszolgáltatást, a vizsga előkészítését, megszervezését a BGOK végzi. Ehhez a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság és a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei adatszolgáltatást nyújtanak. Munkáltató szervezet: a Pályavasúti Üzemeltetés területi központjainak azon alosztályai, ahol a járművezetőt foglalkoztatják.

1244


Alapképzésben az vehet részt, aki megfelel a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben előírt, a munkakörének megfelelő feltételeknek, követelményeknek. A sikeres alapvizsga legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére, járművezetők esetében a járművezetői tevékenység végzésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga - jogszabályban meghatározott kivételekkel - további három évvel hosszabbítja meg. Időszakos oktatás A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek időszakos oktatáson a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal vesznek részt. Ahol a MÁV Zrt. O. 1. Oktatási Utasításában előírt időkeret és gyakoriság a minimális időkeretet és gyakoriságot nem éri el, az NFM rendelet rendelkezései irányadók. A rendeletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszám, illetve gyakoriság előírása esetén az időszakos oktatás az óraszám és a gyakoriság tekintetében az Utasítás szerint történik. Az utasítás rendelkezései irányadók az alapképzés pótlására vonatkozó óraszám tekintetében is, ha az meghaladja a hároméves oktatási időkeretet. Az időszakos oktatást, a vizsga előkészítését, megszervezését, a vizsgára történő bejelentést a jogszabályban előírtak, illetve az Oktatási Utasítás szerinti oktatási ütemterv alapján a BGOK végzi. Ehhez a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei teljesítik a szükséges adatszolgáltatást. Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja. Sikertelen vizsga esetén a munkavállaló a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. A vizsga elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a járművezető több kategória, típus,- vonal,- és állomás (helyi) ismereti vizsgával rendelkezik, és az időszakos vizsga során valamely vizsgafeladatot sikertelenül teljesítette („Nem megfelelt” minősítést kapott), csak a sikertelen vizsgafeladattal összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az időszakos vizsga – ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót nem kötelezi soron kívüli időszakos vizsgára – a vizsga napjától számított 3 évig érvényes. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartást vezet az alapképzés keretében teljesítendő járművezetői vezetési gyakorlat során a felügyeletet ellátó, az előírt feltételeknek megfelelő vasúti járművezetőkről is.

13. szám

Felügyelet alatti munkavégzés A felügyelet alatti munkavégzés a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 3. melléklete, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának tervezésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezései alapján történik. A felügyelet alatti munkavégzés célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyismeret készségszintű elsajátítása. Vasúti járművezetők infrastruktúra, valamint járműtípus ismerete A vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: - a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélőknek a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. A tervezett útvonalra kiterjedő tanúsítvánnyal nem rendelkező járművezető vasúti járművet akkor vezethet, ha azt jogszabály megengedi, és a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkező, a járművezető nyelvét beszélő, a jármű megállítására kiképzett másik járművezető vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Az ilyen esetekben a másik járművezető a közlekedést - keltezés, viszonylat, vonatszám feltüntetésével - az érintett személyzet menetokmányára rávezeti. Ha a vasúti járművezetőt olyan vonalra (állomásra) vezénylik, ahol nincs vonal-, illetve állomásismerete, a tudomására jutást követően azonnal köteles ezt a vezénylést végző munkavállalónak jelenteni, aki azt szolgálati főnökének jelenti. Ez esetben a munkavállaló az adott vonalra, állomásra nem vezényelhető.

13. szám


A vasúti járművezetők típus-, vonal- és állomásismeret megszerzésének és nyilvántartásának folyamata Az alapképzés lebonyolításának folyamata

1245

1246


13. szám

Időszakos oktatás és vizsga lebonyolításának folyamata

A nyilvántartási folyamathoz kapcsolódó feladatok A Társaság (munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság) nyilvántartja a vele munkaviszonyban lévő vasúti járművezetőket érintően a tanúsítványban szereplő adatokat, a tanúsítvány felfüggesztésére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat, korlátozásokat, a tanúsítvány másolatának számát, kiadásának időpontját. A nyilvántartásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság betekinthet, abból információ, adat kiadását igényelheti. A munkavállaló betekinthet a róla kezelt adatokba, illetve tájékoztatást kérhet a személyét érintően kezelt adatokról. Az alapvizsga eredményét tartalmazó alapvizsga jegyzőkönyv munkáltatói példányát a MÁV Zrt. megbízásából a BGOK veszi át, és juttatja el a munkáltatói jogkörgyakorló szervezet részére, - elektronikus úton (szkennelve), a vizsga napján, illetve - a dokumentum postai úton történő megküldésével. A munkáltató szervezet a járművezetői tanúsítványt az elektronikus úton megkapott jegyzőkönyv alapján állítja és adja ki a munkavállalónak. A tanúsítvány kiállítása számítógépes úton történik, ami egyben a munkáltatói nyilvántartás alapja is.

A munkavállaló a vizsgát követően átvett vizsgaigazolást köteles az alapvizsga érvényességi idejéig megőrizni, és szolgálatban a járművezetői engedéllyel együtt magánál tartani, ellenőrzés esetén bemutatni. A munkáltató szervezet a postai úton kézbesített jegyzőkönyv adatait a számítógépes nyilvántartásban lévő adatokkal egyezteti, és az adatok egyezősége estén a jegyzőkönyvet irattárba helyezi, és 10 évig megőrzi. A jegyzőkönyv bármely adatának eltérése alapján a munkáltató intézkedik az eltérés okának tisztázására, szükség esetén helyesbítésére. Az időszakos vizsgát a munkáltató szervezet a BGOKn keresztül kezdeményezi, a vizsgára történő bejelentést a BGOK végzi az időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig. A vizsga eredményét igazoló vizsgajegyzőkönyv munkáltatói és munkavállalói példányát a BGOK veszi át és elektronikus úton átadja, valamint postai úton is megküldi a munkáltató szervezetnek. A munkáltató szervezet sikeres vizsga esetén, a vizsgajegyzőkönyv alapján - a korábbi tanúsítvány bevonása mellett - új járművezetői tanúsítványt állít- és ad ki a munkavállalónak. Az új tanúsítvány tartalmazza a korábbi és érvényes időszakos vizsgákra vonatkozó adatokat is.

13. szám


A munkavállaló részére a vizsgajegyzőkönyvet a munkáltató képviselője adja át, amit szolgálatban a járművezetői igazolvány mellett kell tartani. Amennyiben a munkavállaló bármilyen ok miatt a vizsgát követően nem veszi át a vizsgaigazolást, annak postai úton történő megérkezéséig a munkáltató a jegyzőkönyv munkáltatói példányának másolatát adja át részére, a következő záradékkal. „Másolat! Érvényes ……év, .hó …..-ig.” A bejegyzést aláírással és bélyegzőlenyomattal hitelesíti. A jegyzőkönyv másolatának érvényességi ideje a vizsga napjától számított maximum 15 nap lehet. A vizsgajegyzőkönyv adatait és sikeres vizsga eredményét a munkáltatói jogkörgyakorló számítógépes rendszerben tartja nyilván. A típus-, vonal- ás állomásismeret bejegyzésének és nyilvántartásának szabályai Azt a járműtípust, melynek vezetésére a járművezető érvényes alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik a tanúsítvány 7. számú rovatába a járműtípusra vonatkozó vizsga időpontját és jármű típusengedélyében megjelölt típusjelölést kell bejegyezni. A vonal- és állomásismeret vizsga eredményét a tanúsítvány 8. számú rovatába a vizsga időpontjának és annak a vasútvonalnak, vonalszakasznak, szolgálati helynek a leírását kell bejegyezni, melyre vonatkozóan a járművezető időszakos vizsgát tett, a következők szerint: vasútvonal száma, viszonylata, a vonal vagy a vonalrész, ezen belül a kezdő és a befejező szolgálati hely. A kezdő és a befejező állomást, annak igazolását, hogy a vizsga érvényessége az adott állomásra kiterjed-e, „bez” (bezár) és/vagy „kiz” (kizár) szöveggel kell jelölni Amennyiben a járművezető csak állomás(ok) (szolgálati hely, tolatási körzet) tekintetében tett vizsgát, csak az állomás és/vagy tolatási körzet elnevezését lehet bejegyezni. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a típus-, vonalés állomásismeret számítógépes nyilvántartására is. A tanúsítványban szereplő adatokat, információkat saját munkavállalóikra vonatkozóan a munkáltató szervezetek tartják nyilván számítógépes nyilvántartási rendszerben, amely biztosítja az új tanúsítvány kiállításához szükséges nyilvántartási adatokat is. Felelősség a képzésért, oktatásért, továbbképzésért, a szükséges források biztosításáért A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséért, vala-

1247

mint az oktatásért a humánerőforrás igazgató, a pályavasúti területi központok vezetői és a munkáltatói jogkörgyakorló vezetők felelősek a Működési és Szervezeti Szabályzatnak, illetve a munkaköri leírásuknak megfelelően, a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerinti felelősségi körnek megfelelően. A felelősség kiterjed arra is, hogy a munkavállalók az időszakos oktatáson, beleértve a pótoktatást is, a jogszabályban előírt ütemezéssel és határidőben, eleget tegyenek, az időszakos oktatást és a pótoktatást elmulasztó, vagy eredménytelen vizsgát tett munkavállalót eredeti munkakörében ne foglalkoztassák. A MÁV Zrt. szervezeteinek vezetői felelősek a megfelelő források tervezéséért, biztosításáért. A MÁV Zrt. részére a szükséges oktatói humánerőforrást a BGOK Képzési katalógusa biztosítja. A vasúti járművezetők alkalmasságának ellenőrzése, intézkedések a járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltéteknek való meg nem felelésre utaló körülmények felmerülése esetén Egészségi alkalmasság A munkáltató a vasúti járművezetőt – indokolt esetben – soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott esetekben és eljárási rendben. szakmai ismeretek hiánya Amennyiben a munkáltató, vagy az általa megbízott személy az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. Soron kívüli időszakos vizsgára kötelezhető különösen a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő az a munkavállaló, akinek felelősségét a Biztonsági Szervezet megállapította: - súlyos vasúti baleset, - súlyos személyi sérülést vagy halált okozó vasúti baleset bekövetkezésében, - közlekedő vonat súlyos veszélyeztetésében. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés a vasúti járművezető alapvizsgája érvényességét felfüggeszti.

1248


13. szám

A képzések nyilvántartása

16.1.2. Felelősség, hatáskör

Valamennyi képzés nyilvántartása és kezelése, beleértve a képzést igazoló dokumentumok nyilvántartását is, a SAP rendszerben történik a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerint.

Az adatgyűjtési, adatszolgáltatási kötelezettség (vasúti pályahálózatban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező változások) a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteit terheli, ezekről az Ügyfélkapcsolat és értékesítés Kereskedelem szervezetét kell kimutathatóan értesíteniük. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés feladata a változások rendszerezése, a pályavasúti honlapon történő közzététele és a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vasúti társaságok opearatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóinak és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasú[email protected]) tájékoztatása.

Egyéb rendelkezések A vonatszemélyzet vonalismeretéről szóló G.F. 303.110000/1987. számú utasítás ezen utasítás hatályba lépésének napján hatályát veszti. dokumentáció: - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; - A balesetvizsgálatok dokumentációi; - MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szerződés. 4.4. Az utasítás 16.1. pontja helyébe a következő új 16.1. pont lép: „16.1. Érvényesítési eljárás az útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítására 16.1.1. Cél A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés számára a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat (továbbiakban: EU határozat) által előírt Útvonalkönyv adatszolgáltatás (megfelelő minőségű) biztosítását szolgáló rendszer kialakítása, melynek keretében szabályozásra kerül a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat TEN-T vonalainak műszaki adataiban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező, az EU határozatban előírt adatokat érintő változások összegyűjtése, rendszerezett kommunikálása a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára.

Az átadott információk pontosságáért a Pályavasúti Üzemeltetés információt szolgáltató szakmai szervezete a felelős. A Pályavasút Üzemeltetés szervezeteitől érkező információ felülvizsgálat nélküli közzététele az Ügyfélkapcsolat és értékesítés felelőssége. 16.1.3. Fogalom meghatározás útvonalkönyv: Az EU határozat meghatározása alapján olyan egységes dokumentum, amely a mozdonyvezetők számára biztosítja a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az Útvonalkönyvet a vasúti társaság készíti el a pályahálózat-működtetők által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján, tartalma az abban bekövetkezett változásokra vonatkozó és közzétett módosításokkal, a Pályavasúti Üzemeltetés által kézbesített írásbeli rendelkezéssel, illetve egyéb szóbeli információkkal (pl. mozdonyrádión, mobiltelefonon keresztül) együtt értelmezendő. Az EU határozat adatai: az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozatában és annak D mellékletében meghatározott adatkörök, a 16.1.5. pont szerint. TEn-T vonalak: A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasútvonalainak magyarországi, MÁV Zrt. által működtetett szakaszai, a 16.1.6. pont szerint. Pályavasúti honlap: A MÁV Zrt. honlapjának (www.mav.hu) a Pályavasúti Üzemeltetés kezelésében lévő része, azaz Szolgáltatások / Pályavasúti szolgáltatások menüpontja (http://www.mav.hu/szolgaltatasok/palyakapacitas.php). A pályavasúti honlap gondozása az Ügyfélkapcsolat és értékesítés illetékességi köre.

13. szám


16.1.4. Folyamat leírása A pályavasúti honlap Útvonalkönyv adatszolgáltatás menüpontjában közzétett adatokban bekövetkező változások követése, ezek közzététele folyamatos feladat a Pályavasúti Üzemeltetés számára. A változáskövetés és a közzététel az alábbiak szerint történik. A változások típusai: 1. Naprakészségi változás: Az EU határozatban előírt adatok egy része szerepel a Hálózati Üzletszabályzatban. Ezekben az adatokban bekövetkező változásokat az MF 7.5-41 Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése című folyamatleírás alapján a Pályavasút szabályozottan gyűjti és továbbítja az üzletszabályzat kiadásáért felelős Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) felé. A Hálózati Üzletszabályzat módosításának érvénybe lépésével egyidejűleg a Pályavasúti Üzemeltetés által az EU határozat alapján történő adatszolgáltatással kapcsolatban korábban megadott adatok helyett a módosult adatok érvényesek. 2. Rendes módosítás (pl. átépítés miatt): A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársainak az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokban történő bárminemű változást azon szervezet, amelynél az információ létrejön, köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára. Az állomási- és nyíltvonali átépítés (mely jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában megjelölt, a Pályavasúti Üzemeltetés által a honlapján közzétett bármely adat(ok)ban változást eredményez) megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal, az átépítéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó adatszolgáltatásban illetékes Pályavasúti Területi Központ kinevezett munkatársa az átépítés tényéről az átépítéssel érintett pályaszakasz szelvényszámainak megjelölésével - tájékoztatja az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetőjét és a folyamatgazdát. Mellékeli az útvonalkönyv adatszolgáltatásban változó paramétert (pl. kitérő elbontás stb.) tartalmazó vágányzári rendeletet. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett információkat feldolgozza és a vágányzári rendeletekkel együtt a pályavasúti honlapon haladéktalanul közzéteszi a vasúti társaságok számára.

1249

A vágányzári rendelet által tartalmazott információkkal, illetve a vasúti járművek vezetői részére kézbesített parancskönyvvel és írásbeli rendelkezéssel kiegészített útvonalkönyv biztosítja az átépítés ideje alatt az útvonalkönyv adatainak megváltozására vonatkozó információkat a vasúti járművezetők számára. Az átépítés befejezését követően haladéktalanul, legkésőbb 6 munkanapon belül – illetve lehetőség szerint még a vasúti pályaszakasz forgalomba helyezését megelőzően – a Pályavasúti Területi Központ adatszolgáltatásra kinevezett munkatársa az átépítés miatt módosult adatokat tartalmazó dokumentumo(ka)t (pl. aktualizált helyszínrajz, hossz-szelvény ábra, stb.) az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére megküldi. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett változásokat összegyűjti és a módosított dokumentumokat a pályavasúti honlapon haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) közzéteszi, valamint a változásról értesíti a vasúti társaságokat és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A pályavasúti honlapon rendes módosítás keretében megjelent változások a 6 havonta, minden év júniusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig), a pályavasúti honlapon megjelenített és a vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára elektronikusan elküldött dokumentumban strukturáltan kerülnek feltüntetésre. 3. Rendszeres felülvizsgálat: A változások eseti bejelentésén felül a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei a szakmai és illetékességi területükhöz kapcsolódó, az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokat 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal), részletesen felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményeként tapasztalt változásokról, eltérésekről a felülvizsgálatot követően a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai haladéktalanul (legkésőbb3 munkanapon belül) kötelesek elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára, az aktualizálást nem igénylő adatokkal kapcsolatban pedig visszajelezni és megerősíteni azok naprakészségét. A pályavasúti honlapon közzétett módosítások és a pályavasúti szakmai szervezetek által végzett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot az Ügyfélkapcsolat és értékesítés 6 havonta, minden év jú-

1250


niusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig) elkészíti. Az így létrejött dokumentumot elektronikus úton megküldi a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, az EU határozat által Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára és a pályavasúti honlapon is elhelyezi. 4. A beérkező észrevételek kezelésének eljárásrendje: A Pályavasúti Üzemeltetés biztosítja, hogy a vasúti társaságok észrevételeket tehessenek az általa közzétett adatok vonatkozásában. A beérkező szakmai jellegű észrevételeket az Ügyfélkapcsolat és értékesítés haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton továbbítja az észrevételben érintett adatok naprakészségét biztosító szervezet(ek) kinevezett munkatársai részére. A kompetens szervezet a beérkezett észrevételt 10 munkanapon belül felülvizsgálja és elektronikus úton javaslatot tesz az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője, illetve a folyamatgazda számára a beérkezett észrevételre küldendő választervezet szövegezésével kapcsolatban. Az így kapott választervezetet az Ügyfélkapcsolat és értékesítés alaki formázást követően 3 munkanapon belül elektronikus úton elküldi a vasúti társaságok számára. A Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteinek szakvéleményét nem igénylő észrevétellel (pl. formai vagy informatikai hiba) kapcsolatban az Ügyfélkapcsolat és értékesítés készíti el a választervezetet és küldi meg 3 munkanapon belül elektronikus úton a vasúti társaságok számára. Az így beérkezett és elfogadott javaslatokat az Ügyfélkapcsolat és értékesítés azok jellegétől függően teszi közzé a pályavasúti honlapon, illetve értesíti a vasúti társaságokat, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Az Útvonalkönyv használata során, amennyiben a MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek vezetői az Útvonalkönyv adatai és a tényleges, valóságos helyzet között eltérést észlelnek, kötelesek a munkáltató szakmai szervezetüket értesíteni, az érintett szakmai szervezet pedig köteles az eltérés észlelését követően haladéktalanul értesíteni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet vezetőjét és a folyamatgazdát. Az észrevétel kivizsgálása a vasúti társaságoktól érkező észrevétellel megegyező, fentiekben ismertetett eljárás keretében történik. Formai követelmények az Ügyfélkapcsolat és értékesítéshez beérkező változás-bejelentéssel szemben: A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársaitól

13. szám

érkező, az EU határozat adataiban bekövetkező változások bejelentése elektronikus úton történik az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda részére. A változást a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai jelentik be az értesítő levélhez csatolt, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentummal együtt. A bejelentés érvényessége érdekében a bejelentő az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére küldött elektronikus levél címzettjei közé felveszi a bejelentő szervezet vezetőjét is. 16.1.5. Az EU határozatban és annak d mellékletében szereplő adatok felsorolása A MÁV zrt. honlapján az EU határozat által előírt határidőig közzétett adatok: Az EU határozat főszövegében megjelölt adatok: 1. Általános üzemi jellemzők: - a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (kétvágányú, váltható menetirányú, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.), - az áramellátás típusa, - a forgalomirányítási központ és a vonat közötti rádióberendezés típusa. 2. Lejtviszonyok: - az emelkedők és lejtők szöge és azok pontos helye, 3. A vonal részletes ábrája: - a vonalon lévő állomások, valamint a kiemelt szolgálati helyek nevei és azok elhelyezkedése, - alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet, - alapvető helyek, például fázishatárok, - az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességfokozatokat, - a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i), - a forgalomirányítási központok, forgalmi irodák nevei és ellátási területei, - a használatos rádiócsatornák azonosítása. Az EU határozat d mellékletében megjelölt adatok: 1. rész: Általános információk a vasúti pályahálózatműködtetőről 1.1. A pályahálózat-működtető(k) neve(i) 1.2. Ország(ok) 1.3. Rövid leírás

13. szám


1.4. Az általános üzemeltetési szabályok és előírások (és azok beszerzési módjának) felsorolása 2. rész: Térképek és ábrák 2.1. Földrajzi térkép 2.1.1. Vasútvonalak 2.1.2. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2. Hossz-szelvény ábra. Az ábrákon feltüntetendő adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. Amennyiben külön ábrát biztosítanak az állomásról / rendező pályaudvarról / járműszínről, a vonalas ábrán lévő információ egyszerűsíthető 2.2.1. A távolság megjelölése 2.2.2. A forgalmi vágányok, körüljáró vágányok, mellékvágányok és kisiklasztó saruk azonosítása 2.2.3. A forgalmi vágányok közötti kapcsolatok 2.2.4. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2.5. Az összes rögzített jel helye és jelentése 2.3. Az állomás / rendező pályaudvar / járműszín helyszínrajzai (Megj.: ez csak az átjárhatósági forgalom számára elérhető helyekre vonatkozik). A helyre jellemző ábrákon azonosítandó adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. 2.3.1. A hely neve 2.3.2. A hely azonosító kódja 2.3.3. A hely típusa (utasterminál, áruforgalmi terminál, rendező pályaudvar, járműszín) 2.3.4. Az összes helyhez kötött jelző helye és jelentése 2.3.5. A pályák azonosítása és rajza a kisiklasztó sarukkal együtt 2.3.6. A peronok azonosítása 2.3.7. A peronok hossza 2.3.8. A peronok magassága 2.3.9. A csatlakozó vágányok azonosítása 2.3.10. A csatlakozó vágányok hossza 2.3.11. A pályamenti elektromos áramellátás elérhetősége 2.3.12. Távolság a peron széle és a vágánytengely között a közlekedési felülettel párhuzamosan 2.3.13. (Személyszállításra megnyitott állomások esetén) Mozgássérültek általi elérhetőség 3. rész: A konkrét vonalszakasszal kapcsolatos adatok 3.1. Általános jellemzők 3.1.1. Ország 3.1.2. A vonalszakasz azonosító kódja: nemzeti kód 3.1.3. A vonalszakasz 1. végpontja 3.1.4. A vonalszakasz 2. végpontja 3.1.5. Üzemidő tartama (időpontok, napok, csökkentett üzemvitel alkalmazása) 3.1.6. Szelvényezés (gyakoriság, megjelenés és elhelyezés) 3.1.7. A forgalom típusa (vegyes, utas, áru stb.) 3.1.8. Megengedett legnagyobb sebesség(ek)

1251

3.1.9. Biztonsági okokból szükséges minden egyéb információ 3.1.10. Meghatározott helyi üzemeltetési követelmények (a személyzetre minden speciális képzettségével) 3.1.11. A veszélyes árukra vonatkozó különleges korlátozások 3.1.12. Különleges rakodási korlátozások 3.1.14. Annak jelzése, hogy a vonalszakasz telített (2001/14/EK, 22. cikk) 3.2. Meghatározott műszaki jellemzők 3.2.5. Nyomtáv 3.2.6. Szerkesztési szelvény 3.2.7. Legnagyobb tengelyterhelés 3.2.8. Folyóméterenkénti legnagyobb terhelés 3.2.11. Legkisebb görbületi sugár 3.2.12. Az emelkedő százaléka 3.2.13. Az emelkedő helye 3.2.15. Hidak 3.2.16. Viaduktok 3.2.17. Alagutak 3.3. Energia alrendszer 3.3.5. Az áramellátási rendszer típusa (pl. semmilyen, felsővezeték, 3. sín) 3.3.6. Az áramellátási rendszer frekvenciája (pl. váltakozó áram, egyenáram) 3.3.7. Legkisebb feszültség 3.3.8. Legnagyobb feszültség 3.3.9. Meghatározott villamos vontatójárművek áramfogyasztásával kapcsolatos korlátozások 3.3.10. A többes vezérlésű vontatójárművek pozíciójával kapcsolatos korlátozások az érintkező vezeték elkülönítésének való megfelelés érdekében (az áramszedő helye) 3.3.11. Az elektromos szigetelés megszerzésének módja 3.3.12. A munkavezeték magassága 3.3.13. A munkavezeték megengedett lejtése a pályához képest és a lejtés eltérései 3.3.14. A jóváhagyott áramszedők típusa 3.3.15. Legkisebb statikus erő 3.3.16. Legnagyobb statikus erő 3.3.17. A fázishatárok helye 3.3.18. Tájékoztatás a működésről 3.3.19. Az áramszedők leengedése 3.3.20. Folyamatos aktiválás, tekintettel a visszatápláló fékre 3.3.21. A vonat megengedett legnagyobb áramerőssége 3.4. Biztosítórendszerek alrendszer 3.4.13. A járművek esetében szükséges műszaki megvalósítás „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszer(ek) 3.4.14. A „B” osztályú rendszerek működtetésére vonatkozó nemzeti szabályok (+ a megszerzésük módja) Vonalrendszer 3.4.15. Felelős tagállam 3.4.16. A rendszer neve 3.4.21. Fedélzeti rendszer „B” osztályú rádiórendszer 3.4.22. Felelős tagállam

1252


13. szám

3.4.23. A rendszer neve 3.4.31. B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek 3.4.33. B” osztályú rádiórendszer 3.4.34. Pályamenti jelzések, a fékteljesítménnyel kapcsolatos sebességkorlátozások 3.4.36. „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek, a „B” osztályú rendszer működtetésének nemzeti szabályai 3.4.37. A fékteljesítménnyel kapcsolatos nemzeti szabályok 3.4.38. Egyéb nemzeti szabályok, pl.: az 512-es UIC tájékoztatónak (79.1.1-i 8. kiadás és 2 módosítás) megfelelő adatok, az EMC alkalmassága az infrastruktúra oldali vonatbefolyásoló rendszerre 3.4.40. Örvényáramú vágányfék használatának engedélyezhetősége 3.4.41. Mágneses sínfék használatának engedélyezhetősége 3.4.42. A végrehajtott eltéréseket érintő műszaki megoldásokkal szembeni követelmények 3.5. Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer 3.5.5. A vasúti pályahálózat-működtető személyzetével folytatott biztonsági szempontból kritikus kommunikáció nyelve

224 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező – Ferencváros „A” 225 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező – Ferencváros „B” 235 Soroksár – Soroksár-Terminál 261 Törökszentmiklósi elágazás-Tiszatenyői elágazás 262c Hatvani „B” elágazás - Hatvan rendező-pályaudvar 262e Hatvan rendező-pályaudvar – Hatvan 263 Abonyi elágazás-Nyársapáti elágazás 264a Szolnoki „A” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264b Szolnoki „B” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264c Szolnoki „C” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264d Szolnoki „D” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264f Paládicspusztai elágazás – Újszászi elágazás 264g Szolnok keleti indító – Szolnoki „E” elágazás 264h Szolnok rendező-pályaudvar – Szolnoki „E” elágazás 264i Szolnok rendező-pályaudvar – Szolnoki fűtőház 271Győrszentiváni elágazás – Győrszabadhegyi elágazás

16.1.6. A MÁV zrt. által működtetett TEn-T vonalak

Pályavasúti Területi központ szombathely:

A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák és deltavágányok: Pályavasúti Területi központ Budapest: 1 Budapest (Keleti pu.) – Hegyeshalom – országhatár 3 Komárom – Komárom országhatár 10 Győr (Rendező) – Ménfőcsanak (bez.) 30 Budapest (Déli pu.) – Szabadbattyán (bez.) 31 (250) Érdi elágazás – Tárnok 40 Kelenföld – Pusztaszabolcs (bez.) 44 Székesfehérvár – Pusztaszabolcs 70 Budapest (Nyugati pu.) – Szob – országhatár 80 Budapest (Keleti pu.) – Hatvan (bez.) 100 Budapest (Nyugati pu.) – Szajol (bez.) 120a Rákos – Újszász – Szolnok 150 Ferencváros – Kunszentmiklós-Tass (kiz.) 200 Kőbánya felső – Rákosrendező 202 Angyalföldi elágazás – Rákospalota-Újpest 203 Rákos – Rákosi elágazás 205 Ferencváros – Kőbánya felső 206 Ferencváros – Kőbánya-Kispest 212 Kőbánya teher – Kőbánya felső 217 Kőbánya felsői kiágazás – Rákos 219 Rákosrendezõ – Városligeti elágazás 222 Budapest-Ferencváros Keleti rendező – Ferencváros

10 Ménfőcsanak (kiz.) – Celldömölk 17 (2) Zalaszentiván – Felsőrajk (kiz.) 20 Székesfehérvár – Porpác (kiz.) 25 Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – országhatár 266a Vinári elágazás – Celldömölk–Rendező 266b Bobai elágazás - Celldömölk–Rendező – Celldömölk 291 Zalaszentiváni elágazás - Andráshidai elágazás 292 Kerta elágazás - Jánosháza elágazás Pályavasúti Területi központ Pécs: 17 (2) Felsőrajk (bez.) - Nagykanizsa 30 Szabadbattyán (kiz) – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár 40 Pusztaszabolcs (kiz.) - Pécs 41 Dombóvár – Gyékényes – országhatár 60 (1) Murakeresztúr – Gyékényes 65 (1) Pécs – Villány 66 Villány – Magyarbóly – országhatár 267 Dombóvár alsó - Dombóvári elágazás 285 Őrtilosi elágazás – Kotori elágazás Pályavasúti Területi központ Miskolc: 80 (1) Hatvan (kiz.) – Miskolc – Mezőzombor 90 Felsőzsolca – Hidasnémeti – országhatár

13. szám


Pályavasúti Területi központ debrecen: 100 Szajol (kiz) – Záhony – országhatár 100c Mezőzombor (kiz.) – Nyíregyháza 101 Püspökladány – Biharkeresztes – országhatár 277 Északi kitérő-Sóstóhegy elágazás 284 Komoró - Fényeslitke 284a Eperjeske rendező-pályaudvar – Mándok-Átrakó 284e Komoró – Eperjeske-Átrakó 284f Tuzsér – Eperjeske rendező-pályaudvar 284g Eperjeske rendező-pályaudvar – Eperjeske oh. 400l Eperjeske-Átrakó (széles) – Eperjeske-Rendező (széles) 400a Eperjeske rendezői elágazás (széles) –Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) 400b Eperjeske rendezői elágazás (széles) –Záhonyi elágazás (széles) 400c Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) – Tornyospálca-Átrakó (széles) 400d Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) – Eperjeske oh. (széles) 400e Fatároló iparvágány kiágazás (széles) – Tuzsér (széles) 400f Komoró (széles) - Fatároló iparvágány kiágazás (széles) 400g Tuzsér (széles) - Eperjeske rendezői elágazás (széles) 400h Tuzsér (széles) – Záhonyi elágazás (széles) 400i Záhonyi elágazás (széles) – Záhony (széles) 400j Záhony (széles) – Záhony országhatár (széles) Pályavasúti Területi központ szeged: 120 Szajol (kiz.) – Lőkösháza – országhatár 136 Szeged (Rendező) – Röszke – országhatár 140 Cegléd (kiz.) – Szeged 150 Kunszentmiklós-Tass (bez.) – Kelebia – országhatár 16.1.7. kapcsolattartók Az Útvonalkönyv adatszolgáltatás változáskövetési eljárásban a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei által az Ügyfélkapcsolat és értékesítéssel való kapcsolattartásra kijelölt munkatársak adatait, továbbá elérhetőségük adatait a Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása tartalmazza. 16.1.8. kapcsolódó dokumentumok • 70/2012. (XII.20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. • 2012/464/EU Bizottsági határozattal módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forga-

1253

lomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról. • Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása.” 4.5. Az utasítás 21. pontja helyébe a következő új 21. pont lép: „21. Vasúti járművek karbantartása karbantartás: minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeleti-ellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. (Msz En 50126: 2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) Karbantartásként kell értékelni, minden olyan tevékenységet, mely a meglévő, működő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik és a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, valamint a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenységeket. Ezen tevékenységek lehetnek különösen: - tervszerű megelőző karbantartások, - felújítások, - javítás, üzemzavar és hibaelhárítás, - tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréje. A karbantartási tevékenységek közös jellemzője, hogy a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében merülnek fel, a tevékenység eredményeként az eszközök funkciói nem bővülnek, élettartamuk nem növekszik. karbantartásért Felelős szervezet A karbantartásért Felelős szervezet a MÁV Zrt., amely az Irányítási, a karbantartás-fejlesztési és a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat saját hatáskörben végzi, a karbantartás-végrehajtási feladatokat kihelyezve, szerződéses vállalkozókkal végezteti. A karbantartásért felelős szervezet feladatai közül: a karbantartásárt felelős szervezet összefogja és együttesen felügyeli a karbantartási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, a) az Irányítási feladatokat a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, b) a karbantartás-fejlesztési feladatokat MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki- Mérésügyi és Szolgáltató Központ, c) a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a járművek tényleges üzemeltetését végző Pályalétesítményi Főosztály végzi.

1254


A Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője a Pályavasúti általános vezérigazgató helyettes. A szervezet felépítését, működését és kapcsolatrendszerét a fejezet 21.1 melléklet „Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolatai” tartalmazza. A tevékenységben részt vevő szervezeti egységek és munkavállalóinak a karbantartással összefüggő feladatát, hatáskörét, felelősségét a Működési és Szervezeti Szabályzat, továbbá ezen előírás tartalmazza. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását külső szerződéses vállalkozások útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. A MÁV Zrt. – amennyiben azt jogszabály előírja – csak elvi előzetes típusengedély birtokában kezdi meg a járművek saját üzemeltetésre történő beszerzésére vonatkozó eljárást, a jármű beszerzése előtt pedig a járműnek előzetes típusengedéllyel kell rendelkezni. A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Vasúti járműnek belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Az üzembe helyezési engedéllyel, magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakítása, amelynek során a vasúti járműtípus meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak, csak átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A karbantartási tevékenységéért a karbantartásért felelős szervezet felelősséggel tartozik. Ezért a karbantartásért felelős szervezetnél a feladat-, hatáskör és felelősség MSZSZ-ben szabályozott megosztása mellett olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja - az azonosított karbantartási feladatoknak megfelelően a felelős szervezet(ek) kiválasztását, - hogy a karbantartásért felelős szervezet és a karbantartást végző szervezet által bevont más szervezetek alkalmasak, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és/vagy hatósági tanúsítással rendelkeznek, - hogy karbantartási és irányítási rendszerük megfelelően dokumentált, - hogy rendelkezik kockázatkezelési eljárással, - hogy munkavállalói szakmai képesítése, gyakorlata megfelelő, - hogy a karbantartásért felelős szervezet, és a teljesítésbe bevont más szervezet korábbi gazdasági tevé-

13. szám

kenysége, működése megfelelő alapot ad a veszélyes üzem körébe tartozó járművek karbantartására, az ebből fakadó felelősség vállalására. A karbantartást végző szervezet alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó eljárás mellőzhető, ha a szervezet karbantartási rendszerét a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsította, és az érvényes. a) Irányítási feladatok 1. Vezetői feladat A MÁV Zrt. karbantartási politikáját a társaság Biztonságirányítási kézikönyvének 1. számú, „A MÁV Zrt. Biztonsági Politikája” című melléklete tartalmazza. A karbantartási politika meghatározza a vezetés elkötelezettségét a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztésére és végrehajtására. A jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célokat szintén a Társaság Elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott Biztonsági Politika tartalmazza. A Társaság teljesítményének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését a Biztonságirányítási kézikönyv 6. „A BIR végrehajtásáért való felelősség” című pontjában foglaltak szerint folyamatosan értékeli. A vasúti pályahálózaton a járművek csak üzembiztos állapotban közlekedhetnek, a vasúti hálózathoz kapcsolódó építési, karbantartási feladatokat csak üzembiztos járművel lehet ellátni. A Társaság a vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedteti. Ennek érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának megfelelően olyan karbantartási rendszert alakítunk ki, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A célkitűzések megvalósítását szolgálják az éves karbantartási tervek és a Pályavasúti Üzemeltetésnek a kihelyezett karbantartási tevékenységet végző vállalkozók kiválasztására és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó MF 7.4-02 Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása. Az irányítási feladatokat ellátó szervezet éves ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a karbantartást végző szervezet alvállalkozói, beszállítói karbantartó szervezet által a Rendelet szerint történő ellenőrzésének megfelelőségére is. Az Országos Vasúti Szabályzat 5.6.2. pontja szerint a vasúti járművek karbantartása vizsgálati- javítási cik-

13. szám


lusrend szerint történik. Ezt az elvárást a MÁV Zrt.: – a pályakarbantartó gépek esetében a D.3. számú Utasításban, – a teherkocsik esetében az E.12. számú Utasítás 17b. mellékletében, valamint a MÁVSZ 1123:1992 „Teherkocsik javítási munkái” című vállalati szabványban, – a vontatójárművek esetében a MÁVSZ 2906:1988 „Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartási rendszere” című vállalati szabványban szabályozta. A részletes előírásokat a BIR 6. számú melléklete tartalmazza. A teherkocsik karbantartása az E.12. számú Utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. Az üzemeltetést végző szervezeteknek évente TMK tervet kell készíteni, negyedéves bontásban a pályakarbantartó gépekre. Terveket kell készíteni a kismunka és emelőgépekre, vasúti járművekre. A TMK tervet a D.3. sz. Utasítás 10. számú mellékletben meghatározott formátumban kell elkészíteni. A táblázatba valamennyi állagban lévő munkagépet, vasúti járművet és emelőgépet külön csoportosításban, fel kell venni. A megjegyzés rovatba az eszköznek megfelelő (leállítva, fölös, selejt) bejegyzést kell alkalmazni a vizsgálatra nem tervezett gépeknél. A TMK vizsgálatok oszlopaiba az adott negyedévre tervezett vizsgálat rövidítését kell beírni. Az éves TMK tervet felülvizsgálat és jóváhagyás céljából az illetékes főosztályra két példányban, a Pályavasúti Üzemeltetés Területi Központnak kell felterjeszteni. A TMK tervek végrehajtását, az előző félévi végrehajtási adatokkal, a tervkészítéssel azonos formátumban félévente a Területi Központok terjesztik fel az illetékes főosztályra. A TMK terv költségvonzatát az éves pénzügyi tervben biztosítani kell. A vasúti járművek igénybevételével járó infrastruktúra karbantartási tevékenység tervezése során figyelemmel kell lenni a karbantartási tervre. Az irányítási tevékenységek összehangolt működése figyelembe veszi a vasúti járművek karbantartásával szemben támasztott követelményeket. Ennek során kiemelt feladat az anyagi források biztosítása a karbantartási célok maradéktalan megvalósítására. A karbantartási rendszer érvényesülésének, a tervezett karbantartások végrehajtásának veszélyeztetése, zavara esetén a karbantartásért felelős szervezet azonosítja a zavar, veszélyeztetés okát, és a karbantartással szembeni követelmények sérelme nélkül javaslatot tesz a megoldásra. A járművek üzemeltetését végző szervezetek minden év március 30-ig összeállítják a tervezett karbantartásra vonatkozó következő karbantartási igény tervezetet, ami tartalmazza a karbantartással érintett jármű adatait és a karbantartási feladatot az E.12. és a D.3. sz. utasítás szerint. Az összesített járműtípusok szernti tervezet mellel-

1255

lett karbantartási tervezetet kell készíteni minden egyes járműre is. A jármű-karbantartási tervezetet az Irányítási feladatokat ellátó szervezetnek kell átadni, illetve megküldeni. A karbantartási tervet az Irányítási feladatokat ellátó szervezet készíti el és a vezetője hagyja jóvá. Ez képezi alapját a szükséges források tervezésének. A tervet a karbantartást végző szervezet mellett megkapják a járműállomány-karbantartásirányítási, karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek vezetői. Az összesített járműtípusok szerinti terv mellett karbantartási tervet kell készíteni minden egyes járműre. A tervnek alkalmasnak kell lenni a jármű karbantartási feladatok elvégzésének dokumentálására is. A Társaság vasúti járműveinek karbantartási rendszerét és járműnyilvántartását a BIR 6. és 6/A. számú melléklete tartalmazza. A vasúti járműveket ténylegesen üzemeltető szervezetek feladata és felelőssége a vasúti járművek időszakos hatósági vizsgáztatása a Rendelet szerinti ciklusokban, az üzembe helyezési engedély felfüggesztésének kérelmezése, a felfüggesztés időtartama alatt a jármű közlekedtetésének szüneteltetése, a hatósági vizsgához kapcsolódó hatósági döntés végrehajtása. A szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátását a követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez a létszámterv biztosítja. A karbantartási források tervezésénél - az üzemeltetési tapasztalatok alapján – figyelemmel kell lenni a meghibásodás miatti javítások költségeire is. A karbantartás végrehajtási feladatkörrel megbízott szervezettel szembeni követelményeket karbantartási szerződésben kell rögzíteni olyan részletességgel, amely teljes mértékben lefedi a karbantartás teljes folyamatát, a karbantartási rendszerre a biztonságirányítási rendszerben meghatározott követelményeket. Így különösen a karbantartási tevékenység szabályozásában és gyakorlatában a vasútbiztonság szempontjából meghatározó tevékenység keretében ellátandó feladatokat és az azért való irányítási és végrehajtási felelősséget, az üzemeltetés biztonságát érintő információk kölcsönös átadásának kötelezettségét, a karbantartás dokumentálásának, a dokumentumok kezelésének rendszerét, a dokumentumok nyomon követhetőségét. A karbantartásért felelős szervezetnek, az irányítási és karbantartás-irányítási, valamint a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezeteknek rendelkezni kell a karbantartási szerződésekkel, amit a járműállománykarbantartásirányítási szervezetek küldenek meg, a jármű újbóli üzembe helyezése során előírt üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó dokumentációval, a hatósági határozat szerint.

1256


A karbantartási rendszert a társaság által működtetett Biztonság Irányítási Rendszer (BIR) és Minőség Irányítási Rendszer (MIR) előírásai határozzák meg. A karbantartási rendszer a járművek megbízható, üzembiztos műszaki állapotának biztosítására vonatkozó előírásokat és eljárásokat, a BIR a biztonsági és karbantartási politikát, a MIR a tevékenység végzéshez szükséges eljárásokat tartalmazza. A felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért. A Karbantartásért Felelős Szervezet működésének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását -különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire - az elnökvezérigazgató által írásban megbízott, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet ve-

13. szám

zetője évenként ellenőrzi, arról jelentést készít, amit megküld az irányítási, járműállomány-karbantartásirányítási szervezetek vezetőnek és a Biztonsági Szervezet vezetőjének. A jelentést a megtárgyalja a Biztonsági Testület és az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság együttes ülése, és Biztonsági Szervezet vezetője a szükséges korrekciókra vonatkozó esetleges javaslatával együtt vezetői értekezlet, majd Felügyelő Bizottság elé terjeszti. A belső auditok és a munkatársak által kiállított kérdőívek biztosítják, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak, velük egyeztetett meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában. Az irányítási tevékenységet részletesen a fejezet 21.2 a) Irányítás című melléklete tartalmazza.

13. szám


2. kockázatértékelés A kockázatértékelés kiterjed a karbantartási rendszer irányítására és a karbantartási tevékenységre, a humánerőforrás megfelelőségére, az irányítás és a végrehajtás, továbbá a karbantartási rendszer és más irányítási rendszerek kapcsolatára. Az irányítási és a végrehajtási tevékenységnek egyaránt része a járműalkatrészek, fődarabok minősége megfelelőségének biztosítása, az esetleges gyártási hibából eredő meghibásodások megelőzése, illetőleg ennek feltárása. A futásbiztonsággal összefüggő járműszerkezeti elemeknek és gyártási körülményeinek meg kell felelni az adott elemre vonatkozó műszaki követelményeknek (szabvány, tanúsítás). A kockázatértékelési eljárás rendelkezik a szervezet működése során fellépő kockázatok elemzésével, beleértve a meghibásodásokból, a nem megfelelő gyártásból, illetve a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságból adódó kockázat értékelését. A járművek karbantartásának folyamatában a meghibásodott, vagy cserélt szerkezeti elemeknél értékelni kell az elhasználódás fokát, viszonyítani kell a szerkezeti elem tervezett életciklusához. Szükség esetén vizsgálni kell a gyártási technológiát is. A kockázatértékelés valamennyi elemében rendelkezni kell a veszélyazonosításhoz szükséges ellenőrzési rendszerrel, szakismerettel. A beazonosított eseményekre vonatkozó valamennyi körülményt fel kell tárni, azokat dokumentálni kell. A kockázati eseményeket a karbantartási rendszer minden szereplőjének minősíteni kell az üzemeltetés biztonsága szempontjából. Rendelkeznie kell továbbá olyan értékelési rendszerrel, melynek felhasználásával a kockázat minősíthető (elfogadható, vagy beavatkozásra van szükség.)

1257

A karbantartás irányításáért felelős és a karbantartásfejlesztési feladatok ellátásáért felelős szervezet felelőssége, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a kockázati eseményekről és azok minősítéséről. Rendelkeznie kell továbbá a kockázatok, illetve a lehetséges kockázati események mennyiségi és minőségi hatásának megállapításához szükséges kompetenciával. Nem elfogadható kockázat azonosítása esetén megfelelő eljárásrendet kell biztosítani a kockázat kezelésére, megszüntetésére. A vasút járművek tényleges üzemeltetését végző szervezet a jármű közlekedtetése, vagy a munkavégzés közben történő meghibásodása esetén - a jármű karbantartásáért felelős szervezet bevonásával - megvizsgálja a meghibásodás okát, annak a karbantartással való összefüggését, a munkakörnyezetet, és bármely területet érintő hiányosság esetén intézkedik a meghibásodás okának megszüntetésére. Kockázatelemzést kell végezni a karbantartási rendszer megváltoztatása előtt is. A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet a járművek üzemeltetési adatai alapján a karbantartásért felelős szervezettel Irányítási feladatokat ellátó szervezetével legalább évente értékeli a karbantartási rendszert. Azonos ok miatt történő meghibásodás esetén intézkedik a karbantartási rendszer felülvizsgálatára, vagy a technológia megváltoztatására. Az értékelést meg kell küldeni a karbantartás-fejlesztésért felelős szervezetnek, amely felhasználja azt a karbantartási rendszer értékelése során. Minden vasúti baleset vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, amelynek üzembentartói vizsgálata során a balesetvizsgáló szervezet a járművezető felelősségét, vagy a jármű hibáját állapítja meg, a jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet azonnal megteszi a szükséges intézkedést

1258


- a járművezető alkalmasságának vizsgálatára, az előírások szerint egészségügyi és /vagy szakmai alkalmasságának felülvizsgálatára, szükség esetén a képzési tematika módosítására, illetve - a jármű karbantartási folyamatának teljes átvizsgálására, szükség szerinti módosítására, ami kiterjed az azonos járműtípusba tartozó járművekre is, - a karbantartás-irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének tájékoztatására. A kockázatkezelésnek figyelemmel kell lenni a járművekkel kapcsolatos hatósági engedélyezés folyamatában hozott előírásokra, az infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változására.

13. szám

A MÁV Zrt. törekszik a kockázatértékelés rendszerének folyamatos javítására, fejlesztésére. Az Irányítási, a karbantartás-fejlesztési és a járműállomány-karbantartásirányítási feladatok végzése irodai környezethez kötött, számítógépes munkahelyeken történik. Ez alól kivételt képeznek a szerződéskötést megelőző beszállítói szemlék, ellenőrzések, járműátvételek. A kockázatok értékelése ezek figyelembe vételével történik az 89/391/EGK irányelv, az 1993 évi XCIII. Munkavédelmi törvény és a 65/2009.(MÁV Ért. 28.) MÁV Munkavédelmi Szabályzat előírásai alapján.

13. szám


1259

1260


3. Ellenőrzés, intézkedések A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet járművenként, a jármű egyértelmű azonosíthatóságát biztosító módon naprakész nyilvántartást vezet a járműveknek a BIR 6. számú melléklet szerinti karbantartásáról, a közlekedés vagy munkavégzés közben történt minden üzemzavarról, meghibásodásáról, javításáról. Üzemzavar, meghibásodás esetén meg kell tenni az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, és értékelni, dokumentálni kell azok hatását. A MÁV Zrt. vasút járműnyilvántartását a BIR 6/A. melléklete tartalmazza. A jármű üzemeltetője, illetve állagban tartója nyilvántartást vezet: a vasúti járművekről, munkagépekről (műszaki paraméterek); a járművek, munkagépek üzemóra teljesítményéről; a TMK vizsgálatok előjegyzéséről; a napi karbantartásról, a jelentősebb alkatrészcserével járó javításokról, a regisztrátumok ellenőrzéséről, és dokumentálja azokat a D.3. sz. Utasítás szerint. Ezen túlmenően az állagban tartó szervezetek adatszolgáltatása alapján a Pályavasúti Üzemeltetés évente két alkalommal állagstatisztikát készít, amely tartalmazza a felújítással, átalakítással, karbantartással összefüggő adatokat is. Az állagváltozásokat az állagváltozást követő hónap végéig kell jelenteni és átvezetni a nyilvántartásokon. Az állagstatisztika és a változás nyilvántartása elektronikus úton történik. A pályafenntartási járművekről a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet vezet nyilvántartást a Rendeletben előírt adattartalommal, amit minden év július 31-ig megküld a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. A járművek nyilvántartott adataiban történt időközi változásról a változást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A karbantartással összefüggő egyéb folyamatokkal öszszefüggő adatgyűjtés: - a karbantartást végző szervezeteknél (a karbantartási szerződés alapján), - az infrastruktúra állapotával, használatával kapcsolatos adatok tekintetében a járműveket üzemeltető szervezeteknél, - a közlekedésbiztonság szempontjából releváns járműelemekre, azok beépítésére vonatkozóan a karbantartást végző szervezeteknél, - az üzemeltetéssel összefüggő eseményekre vonatkozó információk tekintetében a járműüzemeltetőknél, - a karbantartást, irányítást, ellenőrzést végzők személyi kompetenciáira vonatkozóan az érintett szervezeteknél történik. A nyilvántartás pontossága érdekében minden járművezető, munkagépkezelő köteles az üzemzavart, meghibá-

13. szám

sodást, veszélyeztetést, balesetet, egyéb eseményt azonnal jelenteni közvetlen szolgálati vezetőjén keresztül a jármű üzemeltetését ténylegesen végző szervezetnek. Baleset esetén a válságkezelési és válságkommunikációs utasítás szerint kell eljárni. A Karbantartásért Felelős Szervezet működésének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását -különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire - az elnökvezérigazgató által írásban megbízott, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetője évenként ellenőrzi. A karbantartás rendszerét, illetve annak elemeit az éves értékelés mellett külön ellenőrzési terv alapján évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az ellenőrzés célját, tartalmát a szervezet ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. Baleset, más vasúti esemény üzembentartói vizsgálata során, ha egyértelműen nem zárható ki, hogy a jármű állapota közrehatott a baleset, esemény bekövetkezésében, a vizsgálatot ki kell terjeszteni a jármű vizsgálatára, beleértve a karbantartást is. Az értékelés eredményét a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a karbantartásért felelős szervezet álláspontjára figyelemmel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet ellenőrzése/vizsgálata alapján született határozatot/végzést/ajánlást az érintett szervezetek bevonásával soron kívül kell értékelni. Az értékelés eredményét a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a karbantartásért felelős szervezet álláspontjára figyelemmel. Hasonlóan kell eljárni a vasúti jármű üzemeltetését érintő, a Társaság pályafenntartási és más szervezeteitől, a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságoktól és más szervezetektől érkező bejelentések, tájékoztatások esetén is. 3. Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait 3.1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:

13. szám


1261

1262


4. Folyamatos javítás – rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés megelőző vagy korrekciós intézkedés A járművezetők továbbképzése során fel kell használni a járművezetői vagy technológiai, környezeti hibából bekövetkezett üzemzavarok, meghibásodások, balesetek bekövetkezésének okait, körülményeit, a megelőzés feladatait. A járművek üzemeltetési feltételeinek megváltoztatása, vagy a járművek karbantartási technológiájának megváltoztatása, a közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó, a régi helyett új gyártmányú járműelemek beépítése csak előzetes kockázatelemzés és értékelés, a lehetséges hatások értékelése alapján, az érintett szervezetek egyeztetésével történik. Az e körbe tartozó kérdésekben a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet végzi el a kockázatértékelést és az egyeztetést. Az üzemeltetés, illetve a karbantartás folyamatának ellenőrzése, értékelése alapján történő korrekciókra, a karbantartási technológia vagy az üzemeltetés körülményeinek megváltoztatására ugyancsak kockázatelemzés és értékelés, a változtatás hatásának értékelése alapján kerülhet sor.

13. szám

Minden változtatás hatását értékelni kell. Ehhez a karbantartási technológia, az üzemeltetési körülmények megváltoztatása, a közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó új járműelemek alkalmazása során vizsgálni, értékelni kell a változtatás hatását, és csak ezt követően kerülhet sor a változtatásnak a karbantartásirányítási szervezet által történő elfogadására, a vonatkozó dokumentumok (karbantartási szerződés, üzemeltetési és karbantartási előírások) szükség szerinti módosításával együtt. Amennyiben az értékelés alapján a változásnak a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatása nem jelentős, a kockázatot a kialakított biztonsági módszerek alkalmazásával kell kezelni. A változtatás jelentős, de hatósági intézkedést nem igénylő esetekben a 352/2007/EK rendeletben szabályozott kockázatkezelésre van szükség. Ha a változtatás következményeként hatósági intézkedésre van szükség (a jármű újbóli engedélyezése, a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megújítása), a változtatás bevezetését a Műszaki Biztonsági Bizottság és a Biztonsági Testület állásfoglalása alapján a Társaság vezetője engedélyezi.

13. szám


1263

1264


13. szám

5. szervezeti felépítés és felelősség – egyéni és csoportos felelősség

információkérést, rendelkezést utólag írásba kell foglalni.

A vasúti járművek karbantartási rendszerének irányítását, a karbantartás-fejlesztési tevékenységet és a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a Karbantartásért Felelős Szervezet alpontban megjelöl szervezeti egységek végzik. A szervezeti egységek feladatát, felelősségét és hatáskörét a Működési és Szervezeti Szabályzat, a szervezetek munkavállalóit érintően munkaköri leírásuk tartalmazza. A karbantartási rendszer, vagy valamely elemének megváltoztatására, a karbantartási szerződés módosításával egyidejűleg a Pályavasúti Üzemeltetés vezetője jogosult.

A karbantartásért felelős szervezetek felügyeletét, tevékenységük összehangolását, koordinálását – beleértve a karbantartás végrehajtását végző szervezeteket is – a Pályavasúti Üzemeltetés látja el.

A karbantartást végző szervezetek felé a karbantartással kapcsolatban feladattal és hatáskörrel olyan munkavállaló bízható meg, illetve ruházható fel, akik ismerik a karbantartási szerződést, megfelelő szakismerettel rendelkeznek a vasúti járművek műszaki, működésének és működtetésének ismeretében, továbbá ismerik az adott járműtípus karbantartási rendszerét, követelményeit és a karbantartás dokumentálásának rendszerét. A karbantartással kapcsolatban információt kérni, a karbantartást végző szervezetek felé rendelkezni a különleges esetek kivételével csak írásban lehet. A szóbeli

A karbantartás végrehajtás felügyeletét, ellenőrzését a járműállománykarbantartás-irányítási feladatokat végző szervezet látja el az MSZSZ-ben meghatározott feladatkörben, hatáskörrel és felelősséggel. A karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet a Vasúti Mérnöki- Mérésügyi és Szolgáltató Központ. Az Irányítási feladatokat ellátó szervezet feladata különösen a karbantartással összefüggő belső szabályozási javaslat kialakítása, a karbantartást végző szervezettel való megbízási szerződés elkészítése, javaslat kialakítása a karbantartás erőforrásainak biztosítására. A szervezetnek biztosítani kell a feladatkör ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket, szakértelmet, a szervezet vezetőjének a szervezet munkavállalói egyéni feladat-, hatáskörének és felelősséggének munkaköri leírásban történő szabályozását. A munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében belső teljesítményi követelményeket és értékelési rendszert kell kidolgozni és működtetni.

13. szám


1265

1266


6. szakmai alkalmasság nyilvántartása A karbantartási rendszer évenkénti ellenőrzése kiterjed a vasúti járművezetők, a karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó munkavállaló alkalmasságának ellenőrzésére is. Baleset, váratlan esemény esetén a járművezető alkalmassági feltételeknek való megfelelőségének alkalmassági vizsgálata mellett a karbantartásért felelős szervezet vezetőjét minden esetben nyilatkoztatni kell balesettel/eseménnyel érintett járművet karbantartó munkavállaló alkalmasságáról. A karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó, és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő vagy munkaköri csoportba tartozó (a továbbiakban: biztonsági munkakör) munkavállaló azonosítása a vonatkozó 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: képzési rendelet) szerint a humánerőforrás szervezet és a munkáltatói jogkörgyakorlók feladata. Azt, hogy a munkavállaló biztonsági munkakörbe tartozik, a munkavállalónak dokumentáltan ismernie kell Az adott feladatokra, a megfelelő képesítésű személyzet beosztása a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően a munkaköri leírások tartalmaznak részletes követelményeket. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe tartozás tényének nyilvántartásáról a humánerőforrás szervezet gondoskodik. A biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalóval szembeni szakmai alkalmassági követelményeket, a munkakörbe tartozó feladatokhoz igazodva, a munkaköri leírás tartalmazza.

13. szám

A biztonsági munkakörben olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a szakmai alkalmasság mellett, megfelel a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről szóló 203/1009. (IX. 18.) Korm. rendeletben előírt egészségügyi követelményeknek. A követelményeknek való megfelelést nyilvántartásáról a humánerőforrás szervezet gondoskodik. A szakmai és egészségügyi követelményeknek való megfelelés az alkalmazás feltétele. A munkatársak kiválasztási elvét - beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet is - a vonatkozó jogszabályok, a vonatkozó MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés, az Mt. stb. határozzák meg. Ugyanezen előírásokat kell alkalmazni a karbantartásért felelős szervezet feladatait ellátó irányítási feladatokat, karbantartás-fejlesztési feladatokat és járműállománykarbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezetek vezetőire is. Az annak biztosítására szolgáló előírásokat, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogy hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez az Etikai Kódex és a BIK tartalmazzák.

13. szám


1267

1268


7. Tájékoztatás – fontos információk hozzáférhetők legyenek A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet dokumentált módon tájékoztatni kell a járművel történt minden olyan balesetről, vasúti eseményről, amely hatással lehet a jármű biztonságos üzemeltetésére, és amire figyelemmel kell lenni a jármű karbantartásakor, javításakor. Ezért a vasúti jármű vezetője, a vasúti munkagép működtetője az ilyen eseményt haladéktalanul köteles jelenteni a szolgálati hely vezetőjének, az pedig az értesítési rend szerint a üzemirányító szervezeten keresztül a hálózati főüzemirányítónak. A hálózati főüzemirányító haladéktalanul tájékoztatja a balesetvizsgáló szervezet készenlétes munkavállalóját, amely a Balesetvizsgálati Utasítás szerint jár el. Más szervezet értesítése szükség szerint az értesítési rend szerint történik. A baleset, esemény, az erre vonatkozó információkat rögzíteni kell a jármű karbantartási naplójában, a jármű javításának szükségessége esetén tájékoztatni kell a karbantartást végző szervezetet. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet köteles megvizsgálni, hogy a baleset, eseményhatással lehet-e a jármű további biztonságos üzemeltetésére. A vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a balesetvizsgálat ilyen hatást nem állapít meg. A kockázatkezelés fontos eleme a karbantartási tevékenységtől független tényezők, hatások elemzése, értékelése. Így a vasúti járművek a vasúti pályahálózaton működnek, üzemeltetésük hatással lehet a vasúti hálózatot igénybe vevő társaságok tevékenységére. Ilyen esetekről a pályaműködtető szervezetet, a forgalmat lebonyolító szervezetet tájékoztatni kell. A vasúti járművek üzemeltetési zavarainak, azok okának jelentésére, nyilvántartásukra a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet információs rendszert és nyilvántartást működtet, ami egyben biztosítja az üzemeltetési folyamat kockázatértékeléséhez szükséges adatokat, különös tekintettel a vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: – a szervezet által karbantartott teherkocsik vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; – a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok;

13. szám

A beérkező információk alapján naprakészen végzi az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartást, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket. A karbantartási megbízások a nyilvántartás részét képezik. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet a karbantartási szerződésben érvényesíti a karbantartási technológiára, a felhasznált eszközökre, anyagokra, azok megfelelőségére, a karbantartó személyzet alkalmasságára vonatkozó információkhoz való hozzáférését. A járművek munkavégzéshez történő biztonságos használata feltételeiről a karbantartást/szállítást végző gondoskodik (vágányzár, vasúti kábelek elhelyezkedésére, felsővezetékre vonatkozó adatok átadása, munkaterület átadása). Az ezekre vonatkozó információkat az érintett vasúti szervezet köteles időben és dokumentált módon átadni. A balesetekről, eseményekről, a járművek üzemeltetését befolyásoló körülményekről, a jármű üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokról, a járművek üzemeltetésével kapcsolatos különleges követelményekről, feltételekről - ha az hatással van a vasúti pályára vagy a forgalom lebonyolítására - a jármű közlekedtetése, illetve a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a pályaműködtetésért, illetve a forgalom lebonyolításáért felelős szervezetet. E körbe tartozik a járművek üzembe helyezése és újbóli üzembe helyezése is. A tájékoztatásnak dokumentáltnak kell lenni, és valamennyi releváns információt tartalmazni kell. Minden információnak dokumentált módon el kell jutni a tevékenységet végző munkavállalóhoz. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar okának megszüntetésére. A tájékoztatás, dokumentáció pontosságáért, átadásáért az üzemeltető szervezet vezetője és a karbantartásért felelős vezető felelős. A vasúti járművek vezetői, kezelői részére biztosítani kell a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi információt (kezelési útmutató, felirat, jelzés, biztonsági előírások, hibaelhárítási útmutató stb.) Ezeknek az információknak lényegesnek, érvényesnek, aktuálisnak, teljes körűnek, ellenőrzöttnek, a járművezető, gépkezelő számára egyértelműen és jól értelmezhetőnek kell lenni. Az információkkal szembeni követelményeket alkalmazni kell - a járművek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi

13. szám


információra, különösen a járművek üzembe helyezésére és ismételt üzembe helyezésére, - a karbantartási szerződések tartalmára, - a karbantartásra vonatkozó előírásokra, utasításokra, egyedi döntésekre, - a vasúti járműveket érintő balesetekre, egyéb vasúti eseményekre, - a járműalkatrészek beszerzésére, - a járművek üzemeltetési előírásainak megváltoztatására, - az azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó

1269

korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazására irányuló információkra, - a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos információkra, azok továbbítására. A pályakarbantartási, pályaépítő, pályavizsgáló járművek esetében a kezelési, hibaelhárítási útmutatót a járműben kell tartani. Az érintett személyzetnek az üzemeltetési információkat ismerni kell.

1270


13. szám

13. szám


1271

1272


8. dokumentáció – nyomon követhetőség biztosítása dokumentáció - 352/2009/EK rendelet a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról - 445/2011/EK rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről - 70/2012 (XII. 20) NFM rendelet - 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet - P-77/2008. számú vállalkozási keretszerződés 2761 sorozatú dízelmozdony fenntartási és javítási munkáinak elvégzésére - P-44/2009. számú vállalkozási keretszerződés vasúti teherkocsik javítására, - P-47/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató és vontatott járművek eseti meghibásodásai miatti főjavítások, valamint időszakos vizsgálatok elvégzésére,

13. szám

- K 8781/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató járművek, pótkocsik, emelőgépek és kismunkagépek időszakos vizsgálatára, karbantartására, javítására, - D. 3. sz. utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai. - E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás - Gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszere (MF 7.5-16) - Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF 7.4-02). - MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái - MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartása. - A3. számú Utasítás

13. szám


9. szerződéses tevékenységek – szervezet céljainak elérése A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság támogatja és segíti a karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységének hatósági tanúsítását. A karbantartási szerződések a szerződéskötés rendjéről szóló utasításban előírt kötelező szerződéses elemek értelemszerű szerepeltetésén túlmenően tartalmazzák: - A társaság biztonsági politikájának, ezen belül karbantartási politikájának vállalkozó részéről történő elfogadását, annak a munkavállalókkal történő megismertetését, - A karbantartási feladatokat a karbantartási utasítások, és az egyes járművekre, tevékenységre vonatkozó karbantartási tervek szerint, - A karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységet ellátó munkavállalóinak szakmai alkalmasságára vonatkozó írásos nyilatkozatát, - A karbantartást végző szervezet által a karbantartási tevékenységbe bevont alvállalkozókkal, beszállítókkal szembeni követelményeket és ennek a vállalását, - A vállalkozók nyilatkozatát, hogy a vállalkozó és az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók eljárásrendet az „Alvállalkozók, beszállítók megfelelően dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel rendelkeznek, foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF 7.4-02)” tartalmazza.

1273

A szerződésekben meg kell határozni: - a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok pontos meghatározását, elhatárolását a Társaság és a karbantartást végző szervezet között, felelősségeket és feladatokat; - a járművek üzembiztonságával, üzemeltetésével kapcsolatos, illetve az üzembiztonságot, üzemeltetést befolyásoló, a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségeket,; - a vállalkozó tevékenysége során keletkezett, a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőségének a vállalkozó részéről történő biztosítását, követhetőségét. - A vállalkozó kötelezettségvállalását a karbantartással összefüggő dokumentumokba történő betekintés biztosítására, azokról másolat átadására, - egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodására vonatkozó információk átadásának kötelezettségét a karbantartást végző szervezet részéről, a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a karbantartás során betartja az átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, - a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. Ha a karbantartási utasítás a jármű karbantartási ciklusára, időszakos vizsgájára vonatkozóan a vonatkozó jogszabálytól eltérően (31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet) hosszabb időtartamot állapít meg, a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

1274


13. szám

13. szám


b) A karbantartás-fejlesztési feladatkör A karbantartási, üzemeltetési elvárásoknak, és a közlekedés biztonsága szempontjából is megfelelő végrehajtása szempontjából fontos tényezője a karbantartást végző szervezet megfelelő tájékoztatása, és az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésére bocsátása: - a jármű karbantartása során alkalmazandó szabályok és műszaki előírások, - minden egyes jármű karbantartási terve, - a karbantartás során felhasználható alkatrészek, szerkezeti elemek konkrét meghatározása, azok műszaki leírásával együtt, - a karbantartás során felhasználható anyagok meghatározása, a felhasználás technológiája, alkalmazásuk egészségügyi, és biztonsági feltételei, követelményei, - a biztonságot befolyásoló, karbantartási tevékenységre vonatkozó előírások, és az alkatrészek, szerkezeti elemek beépítésére, felhasználására, a felhasználás korlátozására vonatkozó dokumentum, - jogszabályi szabályozással érintett alkatrészek, szerkezeti elemek listája, a jogi előírásokkal, vagy azok pontos meghivatkozásával együtt, - a biztonsággal kapcsolatos, az üzemeltető szervezet és a karbantartásért felelős szervezetek kockázatértékelése során feltárt lényeges információk. Minden tájékoztatást írásban kell megküldeni, járművenként. A tájékoztatást, a dokumentumok rendelkezésre bocsátását a karbantartási terv megküldésével egy időben kell megtenni. A tájékoztatási tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a biztonság szempontjából kritikus alkatrészek karbantartása - a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - ideértve a korlátozott üzemmódot is - garantálja a biztonságot. 1.

1275

A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futásbiztonsági követelményeknek, amelyek szavatolják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő, a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet részére az adatokat, információkat, karbantartási előírásokat írásban, dokumentált módon kell átadni. Az átadott adatokat a jármű élettartama alatt, a jármű üzemeltetésének végleges megszüntetéséig meg kell őrizni. A karbantartást végző szervezetnek a járműre vonatkozó karbantartási naplóban dokumentálni kell a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartást (javítást, cserét), az adott járműre vonatkozó karbantartási utasítás szerint. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartási tevékenység időpontjáról a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot és a karbantartás-fejlesztési feladatot ellátó szervezetet értesíteni kell, biztosítani kell a karbantartás során a részvételül lehetőségét. A karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezet a tevékenységet a MEU 21 számú Járművek beszerzése, fejlesztése Minőségirányítási Eljárási Utasítás és e fejezet 21.3 Mellékletében található b) Karbantartás-fejlesztés folyamatábra szerint végzi, amely figyelembe veszi, hogy új, korszerűsített járművek üzembe helyezéséről, vagy használt járművek állagba vételéről van szó.

Kritikus alkatrészek – karbantartási tevékenység azonosítása, irányítása

1276

2.


ÁMÉ-nak való megfelelés

A karbantartás során a jármű üzembe helyezési engedélyében meghatározott átjárhatósági követelményektől csak a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatelemzése után adott írásos engedélyével lehet eltérni, a jármű újbóli üzembe helyezésével. A jármű újbóli üzembe helyezéséhez szükséges kérelemhez szükséges dokumentáció összeállítása a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata A karbantartás folyamatát a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet folyamatosan ellenőrzi, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet felügyeli annak érdekében, hogy a karbantartás folyamatában a kritikus alkatrészeket érintő karbantartás - beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot. Így különösen ellenőrizni kell, hogy a kerék/sín érintkezésre vonatkozó paraméterek feleljenek meg azoknak a futóstabilitási követelményeknek, amelyek a legnagyobb engedélyezett sebesség alkalmazása esetén is garantálják a biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek biztosítaniuk kell, hogy a vonat egy megadott féktávolságon belül, a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő közlekedés esetén is megálljon. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a karbantartás folyamatában érvényesüljenek a biztonsággal, az üzemkészség megbízható biztosításával kapcsolatos követelmények, a karbantartás során felhasznált anyagokkal szembeni előírások, a környezetvédelmi előírások, a jármű és az infrastruktúra, annak elemei közötti összhang.

13. szám

ellenőrzés és a felügyelet során vizsgálni kell a karbantartási napló, az üzem behelyezési engedély, a hatósági előírások, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, az EK hitelesítési nyilatkozat, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentáció teljes egyezőségét. Bármilyen eltérés esetén a jármű közlekedését fel kell függeszteni. A vasúti jármű minden olyan összetevőjét, alkatrészét, alkatrészcsoportját, részegységét vagy fődarabját, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely - közvetlenül vagy közvetve – meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, a karbantartás során akkor lehet beépíteni (felhasználni), ha az - amennyiben az átjárhatóság biztosításához szükséges - az arra jogosult szervezet által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik. A jármű általános teljesítményét javító átalakítása, az üzem behelyezési engedélyében, a karbantartási naplójában, a járműre vonatkozó hatósági előírásokban, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában, az EK hitelesítési nyilatkozatban, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek más alkatrészekkel történő helyettesítése csak a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelés után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. A kockázatértékelésnek ki kell terjedni a karbantartás és az egyéb vasúti rendszerek összhangjának biztosítására. Dokumentumok - 2005. évi CLXXXIII. tv. - 30/2010. (XII. 23. NFM rendelet) - 2008/57/EK irányelv - MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése (VMMSZK)

13. szám


3. karbantartási berendezések – használata, tárolása, karbantartása A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a Rendeletnek megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását karbantartásra jogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. Az alvállalkozók kiválasztása és tevékenységük ellenőrzése az MF 7.4-02 Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása szerint történik.

1277

A karbantartást végző szervezet felkészülését a karbantartási tevékenység ellátására a karbantartási feladat teljes körű leírásának, a karbantartási ütemterv átadásával kell előzetesen biztosítani. A karbantartási szerződéseknek tartalmazni kell a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják.

1278


4. Teherkocsik üzembe helyezése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan – dokumentáció A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért a felelős. Vasúti járműnek a belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe- helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az Irányítási feladatokat ellátó szervezet a felelős. Az üzembe helyezés feltétele a karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsájtása. A gyártó által szállítandó karbantartási dokumentáció tartalmát és terjedelmét a teherkocsik esetében a Bizottság (2006/861/EK) Határozata (2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról 4.2.8. Karbantartás: Karbantartási

13. szám

Dokumentáció című fejezete írja elő. Az új, vagy átalakított járművek karbantartási dokumentációjának átvétel előtti ellenőrzését, felülvizsgálatát a MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete végzi el, továbbá tárolja és rendelkezésre bocsájtja a dokumentációkat. A MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete az eredeti dokumentáció elemzése alapján elkészíti az első karbantartási naplót, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is A MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezetének feladata az első karbantartási napló megfelelő elkészítésének biztosítása.

13. szám


5. karbantartási napló A karbantartási napló kezelését - a Bizottság (2006/861/EK Határozata 2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki

1279

előírásról 4.2.8.1.2. A karbantartási dokumentáció kezelése című alpontjában foglalt előírások szerint - a teherkocsik üzemeltetését végző Pályalétesítményi Főosztály végzi. (Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet).

1280


13. szám

6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:

13. szám


1281

7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét

1282


c) A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört részletesen a 21.3. Melléklet c) Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra tartalmazza.

13. szám

1. Alkalmasság a karbantartás végrehajtására A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételit és követelményeit.

2. karbantartási terv betartása

3. Ellenőrző intézkedések

4. újbóli üzembe helyezés A vasúti jármű ideiglenes (karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén) üzemen kívül helyezéséről az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik. Erről tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet. Az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik a karbantartás, javítás elvégzéséről. A vasúti jármű üzemeltetését végző szervezet legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembe helyezési engedély felfüggesztését. A felfüg-

gesztés időtartam alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsga elvégzését követően üzemeltethető ismét. A felfüggesztést az üzemeltető szervezet kezdeményezi. A felfüggesztésről, annak időtartamáról tájékoztatni kell a karbantartásért felelős szervezetet és vezetőt. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a jármű fogalomból történő kivonására is, azzal az eltéréssel, hogy a szervezeteket tájékoztatni kell a forgalomból kivonás okáról is.

13. szám

5.


1283

Tájékoztatás – vasúttársaságok, pályahálózat működtetők

6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására

A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásét felelős szervezetet, a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat működtetők)

7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni

1284


8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállománykarbantartásirányítási feladatkörre való alkalmazásakor, legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére bocsátandó információkkal bocsátani:

9.

A tájékoztatási eljárásnak

13. szám

A karbantartásért felelős szervezet feladatai közül a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a vasúti járműveket üzemeltetését végző szervezet, a Pályalétesítményi Főosztály látja el, az üzemeltetésükbe tartozó járműveket érintően.

13. szám


1285

10. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartásirányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni

a) A karbantartás-végrehajtási feladatkörre A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság olyan szervezettel köt karbantartási szerződést, amely - struktúrája megfelel a karbantartás végrehajtásához, - karbantartási eljárása megfelel a karbantartandó járművek karbantartási technológiájának, gyártói előírásoknak, - a karbantartási rendszerben részt vevő munkavállalói jártasak a vasúti járműkarbantartásban, megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, egyéb tekintetben is alkalmasak a karbantartási tevékenység ellátására, - a munkavállalói rendszeres szakmai képzésben részesülnek, - minőségirányítási rendszerrel rendelkezik az alvállalkozóktól, beszállítóktól beszerzett alkatrészek, szolgáltatások megfelelőségének biztosítására, - kötelezettséget vállal az ECM tanúsítás megszerzésére, - rendelkezik a karbantartási tevékenység ellátásához szükséges létesítményekkel, berendezésekkel, szerszámokkal, irányító és végrehajtó személyzettel, a karbantartások, javítások pontos dokumentálására alkalmas rendszerrel, - biztosítja a 9. pontban (Szerződéses követelmények) foglalt egyéb követelmények teljesülését, illetve vállalja azok teljesítését. A karbantartás-végrehajtószervezetnek vállalni kell, hogy megfelel a karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó, a 445/2011/EU rendelet III. melléklet IV. pontjában előírt követelményeknek, és a karbantartás folyamatában alkalmazza azokat, továbbá vállalja, hogy a Társaság az e követelményeknek való megfelelést elő-

zetesen, a karbantartási szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés megkötése után tájékoztatást kérhet, a karbantartási dokumentumokat, a mérőeszközök minősítését, tárolást, ellenőrzését, a karbantartás személyi és tárgyi eszközeinek minősítését ellenőrizheti. A karbantartást végző szervezet megváltozása esetén erről a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása – a jogszabályban előírt tartalommal – a járműállománykarbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet feladata. A karbantartás-végrehajtó szervezet kiválasztása pályáztatás útján történik.

21.1 melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolat rendszere 1286 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám

21.2 melléklet a) Irányítás

13. szám


1287

21.3 melléklet b) karbantartás-fejlesztés 1288 A MÁV Zrt. Értesítője 13. szám

21.4. melléklet c) járműállomány karbantartás irányítás 13. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1289

1290


4.6. Az Utasítás 22. pontja helyébe az alábbi új 22. pont lép: „22. Vasúti járművezetői tanúsítvány Vasúti járművezetői tanúsítvány alatt minden esetben a 2010/36/EU Bizottsági Rendelettel módosított 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti formájú, és - az országos engedéllyel rendelkező vasúti járművezető tanúsítványa kivételével - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendeletnek megfelelő tartalommal kiállított tanúsítványt értjük. A vasúti járművezetőnek – jogszabályban meghatározott kivételekkel és feltétellel – szolgálata során járművezetői tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, azt a vasúti járművezetői igazolványra vonatkozó előírások szerint magánál kell tartani. A tanúsítvány a vasúti járművezető azon dokumentuma, amely igazolja az általa vezethető járműtípusokra, nyelvismeretre és infrastruktúra ismeretekre vonatkozó képesítés megszerzését, a járművezetésre való alkalmasságát a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet szerint. A 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelete 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lehetőség igénybevétele (különleges áruszállító vasúti jármű kivételes, egyszeri közlekedtetése a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvány hiányában) csak a Pályavasúti Üzemeltetés előzetes engedélyével lehetséges. A Pályavasúti Üzemeltetés területi központjai (továbbiakban munkáltató szervezet) a vasúti járművezetői tanúsítványt a vele munkaviszonyban álló azon munkavállalója részére állítja ki, aki - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: KR.) foglaltak szerint a vasúti járművezetői engedélyhez szükséges alapvizsgát letette, - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: ER.) szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványa érvényes, és abban „vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas” minősítés szerepel, valamint - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendelet szerinti 3. szintű szóbeli kommunikációra képes magyar nyelven. A tanúsítvány kiállításának alapja - az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás, - az időszakos vizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv, - nyelvtudást igazoló dokumentum, - más vasúti társaságtól, infrastruktúra üzemeltetőtől érkező új felvételes munkavállalók esetében a társaság/üzemeltető által a munkavállaló részére kiadott”Kiegészítő Tanúsítvány Másolata” dokumentum.

13. szám

A tanúsítvány a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza. A tanúsítvány a 22/2010. (XII. 20. ) NFM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza, a következő kiegészítéssel, illetve eltéréssel: - a kiállítás napja rovatba (a tanúsítvány kiállításának időpontja) a tanúsítvány tényleges kiállításának dátumát (év, hónap, nap) kell bejegyezni. - az érvényesség vége rovatba (a tanúsítvány lejáratának időpontja) az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás kiállításának dátumától számított 3 év dátumot kell bejegyezni (év, hónap, nap). - a tanúsítvány RU/IM rubrika, a másolat VT/PM rubrika helyébe a MÁV logója kerül (szárnyaskerék és MÁV szöveg) - a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatba (azon vasúti társaság neve és címe, amely számára a vasúti járművezető vezetésre jogosult) a „MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés” bejegyzést kell tenni. A munkavégzés rovatba azon területi központ nevét kell bejegyezni, ahol a járművezetőt foglalkoztatják, a postacím rovatba pedig a területi központ postacímét kell bejegyezni. - a kiállító szervezet rovatba (a kiállító munkáltató neve) annak a szervezetnek a – postacímet is tartalmazó – bélyegzőlenyomatát kell elhelyezni, amely a tanúsítványt ténylegesen kiállította. - a munkáltató által adott hivatkozási szám rovatba (a munkáltató által a munkavállaló azonosítására kijelölt hivatkozási szám) a munkavállaló törzsszámát kell bejegyezni. - nem kell kitölteni a tanúsítvány jogosultjára vonatkozó postacím, település, ország rovatokat. - A vezetési kategóriák rovatot (azon kategória, amelyben a tanúsítvány jogosultja vezetésre jogosult) a vizsgaigazolás, illetve az időszakos vizsga jegyzőkönyv szerint kell kitölteni. - „a mozdonyvezető az alábbi járművek vezetésére jogosult” rovatot (azon járműtípus vagy típusok, amelyek vezetése a tanúsítvány jogosultja számára engedélyezett), valamint az infrastruktúrák bejegyzésére szolgáló rovatot (azon vasúti pályahálózatok és vasúti pályák, amelyeken a tanúsítvány jogosultja számára a vezetés engedélyezett) a BIR 13. pontja szerint kell kitölteni. - A tanúsítvány kitöltésére vonatkozó egyéb információk: o az üresen maradó rovatokba **** jeleket kell tenni. o a nyelvismeret (magyar állampolgároknál a magyar nyelv kivételével), a típus és az infrastruktúra rovatokban be kell jegyezni a vizsga időpontját, és az azt követő nyelvismeretre, típusra, vagy infrastruktúrára vonatkozó bejegyzést követően az érvényesség időpontját, ami az időszakos vizsga napjától számított 3 év. o a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatok közül a „Pályahálózat-működtető” rovatba kell X jelet tenni, a másik rovatot üresen kell hagyni.

13. szám


- Fényképpel kapcsolatos megkötések (a géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO-dokumentum 2006. évi kiadás IV. szakaszának 11. függelékében található előírások összefoglalása): A fényképnek a teljes arcot kell mutatnia, szemből, nyitott szemmel; A fényképen a személy egész arcának kell látszania, a haja felső részétől a válláig; A fényképet sima fehér vagy tört fehér háttér előtt kell készíteni, kerülni kell az árnyékok képződését az arcon vagy a háttérben; Az arcot természetes arckifejezéssel (zárt szájjal) kell lefényképezni; A fényképen szereplő személy nem viselhet színezett lencséjű napszemüveget vagy vastag keretes szemüveget, a lencséken a fény nem tükröződhet vissza; A fényképen szereplő személy nem viselhet sapkát, kendőt, kalapot, a hatóságok által elfogadott eseteket kivéve; A fényképnek szokványos kontraszttal és megvilágítással kell készülnie. - A fénykép valóságáért a kérelmező felelős. A tanúsítvány a Pályavasúti Üzemeltetés tulajdona, azt térítésmentesen kell kiadni, új tanúsítvány kiadása vagy a munkaviszony megszűnése, más vasúti társasághoz kerülés esetén azt a munkáltató szervezet részére le kell adni. A járművezetői tanúsítvány kiállítása mellett a munkáltató szervezet feladatkörébe tartozik a vasúti járművezetői tanúsítványok megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata. A tanúsítványról a 2010/36/EU rendelet III. mellékletének megfelelő formátumú és adatokat tartalmazó hiteles másolatot a munkavállaló kérésére a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkáltató szervezet adja ki. A másolatban csak a nyilvántartásban szereplő és érvényes adatok (vezetési kategória, korlátozások, nyelvismeret, típusismeret, infrastruktúra ismeret) szerepelhetnek. A kiadott tanúsítványba bejegyzést nem lehet tenni, a tanúsítvány bármely adatának megváltozása, új vizsga esetén – a korábbi tanúsítvány bevonása mellett – új tanúsítványt kell kiállítani. A munkáltató szervezet haladéktalanul új tanúsítványt ad ki, ha annak jogosultja vasúti járműre, vasúti pályára vagy pályahálózatra vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsgát szerez, vagy a meglévő ismereteit újabbakkal egészíti ki, továbbá a tanúsítványban szereplő

1291

adatok megváltozása, a tanúsítvány elvesztése, megrongálódása estén, a visszavont tanúsítvány helyett. A tanúsítvány érvényességét munkáltatói jogkörgyakorló jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb 6 hónapos időtartamra felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha a felfüggesztés megszüntetésének feltétele a felfüggesztés időtartamán belül nem teljesül. A vasúti járművezetői tanúsítványt egy eredeti példányban kell kiállítani. A vasúti járművezetői engedély felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról mind a munkavállaló, mind a munkáltató kap határozatot. Munkáltató feladata és felelőssége ellenőrizni, hogy a felfüggesztett vagy visszavont vasúti járművezetői tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló ne végezzen munkát! A munkáltató szervezet köteles a járművezető munkaviszonyának megszűnése esetén a tanúsítványról hiteles másolatot adni. A hiteles másolat a 2010/36/EU Bizottsági Rendelet szerinti mintának felel meg. A Humánerőforrás Igazgatóság a munkáltató szervezetek adatszolgáltatása alapján személyre szóló nyilvántartást vezet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő biztonsági munkakört betöltő munkavállalókról, az alapképzéssel betölthető munkakörök esetében a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott munkaköri elnevezéssel. A vasúti járművezető munkaviszonyának megszüntetéséről a munkáltató szervezet a munkaviszony megszűnésének időpontjának feltüntetésével, a munkaviszony megszűnése napjától számított öt napon belül tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Érdekegyeztetés Ha a vasúti járművezető vitatja a Társaságnak a tanúsítvány kiállításával, megújításával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos döntését, akkor 30 napon belül egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az egyeztetésen a munkáltatót a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére vonatkozó belső utasításban meghatározott, a munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető képviseli. Az egyeztetés során a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, melyet a munkavállaló kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni. Az egyezség a főtevékenységi kör vezetőjének - az egyezség megkötésétől számított 15 napon belül történő – jóváhagyásával lép hatályba. Az egyezség jóváhagyása esetén az abban fog-

1292


laltakat a munkáltatói jogkörgyakorló haladéktalanul végrehajtja. Amennyiben az egyeztetés a munkavállaló kezdeményezésének napjától számított 30 napon belül nem vezet eredményre, a munkavállaló a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. A MÁV Zrt. a szükséges információk, dokumentumok soron kívüli megküldésével segíti a Hatóságot döntésében. A jogerős döntést a MÁV Zrt. haladéktalanul végrehajtja. dokumentáció - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról - 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról - 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről - 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról - 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról - 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására - A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/1009. vezérigazgatói utasítás) A tanúsítvány és a tanúsítvány másolatának nem méretarányos mintáját – a 2010/36/EU rendelet szerint a következő ábrák tartalmazzák.

13. szám

13. szám


1293

1294


13. szám

13. szám


1295

1296


4.7. Az Utasítás 2. számú mellékletét képező Biztonságirányítási Kézikönyv 1. számú melléklete a következő szöveggel egészül ki: - „352/2009/EK rendelet a kockázatelemzésre és- értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról - 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről - 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról - 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról - 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására - A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/2009. IX. 25. MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítás)” 4.8. Az utasításban a Pályavasúti Üzletág elnevezés Pályavasúti Üzemeltetés elnevezésre változik. 4.9. Az utasításban a „7/2006. (II. 27.) GKM rendelet” szövegrész helyébe a „24/2012. V. 8.) NFM rendelet” szövegrész lép.

13. szám

5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVÜL HELyEzÉsEk 5.1. Hivatkozások - 352/2009/EK rendelet a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról; - 36/2010/EU rendelete a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról; - 445/2011/EK rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről; - A géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO-dokumentum 2006. évi kiadás IV. szakaszának 11. függelék; - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről; - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról; - 18/2010. (III. 12.) KHEM rendelet a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról; - 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról; - 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról; - O.1. sz. Oktatási Utasítás - 46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának szervezésére vonatkozó egyes rendelkezésekről; - 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről; - 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról;

13. szám


- 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról; - 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására; - P-77/2008. számú vállalkozási keretszerződés 2761 sorozatú dízelmozdony fenntartási és javítási munkáinak elvégzésére; - P-44/2009. számú vállalkozási keretszerződés vasúti teherkocsik javítására; - P-47/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató és vontatott járművek eseti meghibásodásai miatti főjavítások, valamint időszakos vizsgálatok elvégzésére; - K 8781/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató járművek, pótkocsik, emelőgépek és kismunkagépek időszakos vizsgálatára, karbantartására, javítására; - D. 3. sz. utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai; - E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás; - Gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszere (MF 7.5-16); - Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF 7.4-02); - MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái; - MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartása.” 5.2. Hatályon kívül helyezés Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a vonatszemélyzet vonalismeretéről szóló G.F. 303.-110000/1987. számú utasítás. 6.0 HATÁLyBALÉPTETÉs Jelen utasítás a MÁV Zrt. Értesítőjében történő megjelenését követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk Jelen utasítás nem tartalmaz mellékletet. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1297

1298


MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) Biztonsági Politikájának és biztonságirányítási rendszerének leírását tartalmazó Biztonságirányítási Kézikönyv kiadása. 2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3.0. AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK Az utasításhoz nem tartozik fogalmi leírás. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Ezen utasítással kiadom a MÁV Zrt. Biztonsági Politikáját, valamint Biztonságirányítási Kézikönyvét. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az Utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Zrt. biztonsági politikájának és biztonságirányítási kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítást módosító 7/2011. (III. 4. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás (1. számú módosítás). 5.2. A MÁV Zrt. Biztonsági Politikáját minden munkavállalóval ismertetni kell, azt a munkavállalók által hozzáférhető helyen kell tartani.

13. szám

6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás közzétételének napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1. A MÁV Zrt. Biztonsági Politikája 2. A MÁV Zrt. Biztonságirányítási Kézikönyve (BIR) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

13. szám


1. számú melléklet A MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BIZTONSÁGI POLITIKÁJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország legnagyobb vasúti társasága, az európai vasúti térség szerves része. Biztonsági politikánk célja az európai közösségi vasúti rendszeren belül, az európai biztonsági szabályozással összhangban, a vasúti biztonság fejlesztése és javítása. A biztonság a Társaság legfontosabb értéke. A magas színvonalú biztonság fenntartása, javítása feltétele annak, hogy biztosítsuk a vasúti szolgáltatást igénybe vevő személyek és szervezetek megelégedettségét, hogy a vasúti közlekedés továbbra is biztonságos, ugyanakkor hatékony és minőségi szolgáltatást nyújtó, a környezetet kímélő közlekedési forma maradjon. Jövőképünk Célunk, hogy Társaságunk európai színvonalú, gazdaságos, versenyképes, a környezetet kímélő személy- és áruszállítási közlekedési alternatívát kínáljon, e közben megőrizzük és javítsuk kedvező biztonsági helyzetünket és helyünket az európai vasutak biztonsági rangsorában. Alapelvünk, hogy a vasúti közlekedés biztonságának javítása lehetséges és szükséges. A biztonság szintjét folyamatosan igazítjuk a műszaki és tudományos fejlődéshez. A biztonságot, a biztonságra törekvést munkakultúránk szerves részévé tesszük. A biztonsági kultúra növelése javítja a biztonságot, fejlesztését stratégiai célnak tekintjük. A vasúti pályahálózat működtetése során, folyamatosan növekvő biztonsági szintet biztosítunk a vasúti szolgáltatásokban az utasok, a fuvarozók és a fuvaroztatók, illetve a vasúti munkavállalók számára. A biztonság rendeltetése A vasúti közlekedés biztonsága piaci tényező, megbízhatóságunk, versenyképességünk meghatározó eleme, üzletpolitikánk szerves része. A biztonság célja, hogy biztosítsa a pályahálózat zavartalan működtetését, a Társaság egyéb vasúti te-

1299

vékenységének, és a pályahálózatot használók vasúti tevékenységének zavartalan ellátását. A biztonság fenntartása és javítása érdekében Társaságunk olyan biztonságirányítási rendszert működtet, amely megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak, biztosítja a biztonsági célkitűzések elérését, teljesíti a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító műszaki előírásokat, figyelembe veszi a vasúti tevékenységekből eredő kockázatokat, biztosítja a biztonsági követelmények teljesítésének folyamatos értékelését, hozzájárul a biztonság és a vasúti tevékenységek minőségének javításához. Biztonságpolitikánk elvei A biztonság érvényesítése társaságunk legfontosabb feladata. A vasút pályahálózat működtetése során az egyéb vasúti közlekedési tevékenységeket alá kell rendelni hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó előírásoknak, minden vasúti közlekedési tevékenységet alá kell rendelni az élet- és vagyonbiztonságnak. Semmilyen érdek nem szolgálhat a biztonsági előírások megszegésére. Társaságunk vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedtetjük. Ennek érdekében olyan karbantartási rendszert működtetünk, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését, a karbantartás ellenőrizhető dokumentálását. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A karbantartási rendszer biztosítja, hogy a vasúti járművek meghibásodása miatt ne történhessen baleset. Társaságunk az egyenlő bánásmód elvének megtartása mellett a vasúti törvényben, és más jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségen túlmenően is együttműködik a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokkal. Olyan Biztonságirányítási Rendszert működtetünk, amely biztosítja a MÁV Zrt. és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok összehangolt tevékenységét a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, javítása érdekében. A Társaság minden munkavállalója felelős saját területén a biztonságért. A biztonság a Társaság közös ügye, a munkavállalók közös terméke. Együtt készítjük és fejlesztjük, együtt kell képviselnünk következetes megvalósítását. A munkavállalók elfogadják, és magukévá teszik a biztonsági előírásokat. A biztonságért, a biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért saját területén minden munkavállaló személyes felelősséggel tartozik. A biztonság

1300


megóvása azonban túlmutat az egyéni felelősségen. A vasúti közlekedés szabályozási rendszere, technológiája megköveteli, hogy a munkafolyamat ellátásában részt vevő, abban közreműködő munkavállalók megköveteljék a biztonsági előírások kölcsönös betartását. Magas szintű biztonság csak szigorú technológiai szabályozás, a feladatok, a szervezeti és személyi felelősség pontos meghatározása mellett lehetséges. A biztonság nem nélkülözheti a munkafolyamatok ellátásának ellenőrzését, az ellenőrzések tapasztalatainak a biztonság javítása érdekében történő felhasználását. A biztonság megköveteli a folyamatos tanulást, a képzés és a munkavállalók képesítésének magas színvonalát, melyet biztosítani akarunk és tudunk. A MÁV Zrt. biztonsági munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki alkalmas feladatának ellátására, a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt igazolja. Képzési rendszerinket folyamatosan fejlesztjük. A biztonság folyamatos fenntartására és javítására kitűzött céljaink világosak, munkánkat annak szellemében végezzük, hagy megőrizzük a biztonság terén elért eredményeinket, jó hírünket. Dávid Ilona sk. elnök- vezérigazgató

13. szám

2. számú melléklet A MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) 1. A dokumentum célja, illetve tárgya Jelen dokumentum célja a 2004/49 EK (2004. 04. 29.) Irányelv, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv., továbbá a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet alapján a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (továbbiakban: MÁV Zrt.) alkalmazott Biztonságirányítási Rendszer (továbbiakban: BIR) leírása. A BIR hatálya a MÁV Zrt.-re terjed ki. A Biztonságirányítási Rendszerben a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokra (MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zrt.-re (a továbbiakban. MÁV társaságok) történő hivatkozások a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. 31. §-án (együttműködési kötelezettség a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal), továbbá a MÁV Zrt. és az előzőekben hivatkozott vasúti társaságok közötti biztonsági szolgáltatási szerződéseken, és a MÁV Zrt.-nek a társaságok feletti tulajdonosi jogosítványain alapul. A MÁV Csoportba tartozó társaságokat - a társaságok vezetői, illetve szervezetei hatáskörének elvonása nélkül - a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója alapítói, közgyűlési határozatban kötelezi ezen BIR-ben megjelölt, - a vasúti törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségen túlmenő - együttműködési, koordinációs feladatok ellátására, a MÁV Zrt. BIR-ben megjelölt felelős vezetői felügyeleti, szakellenőrzéséi jogának tűrésére. A BIR feladata: a nemzeti vasútbiztonság szabályok, valamint a közös biztonsági módszerekre vonatkozó előírások alapján a MÁV Zrt. által működtetett vasúti rendszer egészére kiterjedő közös biztonsági célok eléréséhez szükséges szervezeti és működési feladatok meghatározása, a biztonsági követelmények egységes érvényesítése, a vasúti pályahálózat üzemeltetésének biztonságos irányítása érdekében.

13. szám


1301

Jelen dokumentum az alábbiakon alapul:

5. Biztonságirányítási rendszer (BIR)

• a MÁV Zrt. biztonsági politikája, melyet minden munkavállaló megismert, és amelyet annak változása esetén minden munkavállalóval megismertetünk; • a MÁV Zrt. biztonsági stratégiája, programja; • a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata, ennek részeként a pályavasúti szolgáltatás folyamatának leírása; • vonatkozó jogszabályok, rendeletek, szerződések, szabályzatok, utasítások, megállapodások.

5.1. A BIR kapcsolata a MÁV Zrt. szervezetével, belső szabályozásával

2. Vonatkozó jogszabályok, belső utasítások A BIR-el kapcsolatos jogszabályok, belső vállalati utasítások jegyzékét az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. Fogalom-meghatározások A Biztonságirányítási Kézikönyvben használt fogalmak megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és belső utasításoknak. 4. Dokumentumok kezelése A biztonságirányítási rendszer dokumentumainak kezelése jelen Kézikönyv, a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata, valamint Ügyviteli Utasítása szerint történik.

A MÁV Zrt. szervezeti és működési rendjét a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. 32/A. §-ában előírt Biztonsági Szervezet feladatait a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működő Biztonsági Igazgatóság látja el, a biztonságirányítási rendszerben. A MÁV Zrt. vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatait a 2. számú melléklet tartalmazza. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy mint a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatot részben működtető nem független vasúti társaság, az általa működtetett vasúti pályahálózatot a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalaira vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat szerint működteti, az üzemi folyamatokban annak megfelelően jár el. A pályavasúti szolgáltatási folyamat végrehajtásának felelőse a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés vezetője. A pályavasúti szolgáltatás fő folyamata tartalmazza: • a pályavasúti szolgáltatási igények megismerését, • a szolgáltatások, és azok színvonalának meghatározását, tervezését, meghirdetését, • a szolgáltatás-nyújtáshoz szükséges feltételek, erőforrások biztosítását, • a vevőgondozási folyamatokat, • a szolgáltatási tevékenységet, • a hálózat-hozzáférési díjbevételekkel kapcsolatos elszámolási tevékenységet. Az üzleti folyamatok és a BIR kapcsolatát az alábbi ábra mutatja be.

1302


13. szám

Az üzleti folyamatok minden elemében figyelembe kell venni, és érvényesíteni kell a biztonsági szempontokat. A vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, folyamatosan üzembiztos állapotban kell tartani, az ehhez szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell. Folyamatosan együtt kell működni a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződések

előírásait érvényesíteni, ehhez a szükséges feltételeket biztosítani kell.

A BIR a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági módszerek és szabályozások összessége. A biztonságirányítási folyamat közvetlen feladata, hogy pontosan, hatékonyan felügyelje a biztonsággal kapcsolatos paramétereket, a vasúti pályahálózat működtetésének folyamataiban. A BIR állandó javításának érdekében tett minden értékelés ezt a célt kívánja elérni. A biztonságirányítás a társasági irányítási folyamat szerves része.

és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemezni kell a biztonság szintjét, a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Biztosítani kell a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítésének értékelését.

A pályavasúti szolgáltatás, valamint az 5.1. és ezen pontban jelölt folyamatok tervezése, szervezése, végrehajtása során a legfontosabb feladat a vasúti közlekedés biztonságának érvényesítése. Ehhez magasan képzett, a biztonsági szempontokat érvényesíteni képes személyzetre van szükség, illetve gondoskodni kell a biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalók magas szintű oktatásáról, továbbképzéséről. A vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékelni kell az általános

5.2. A BIR leírása, tartalma A BIR az 5.1. és ezen pontban leírt fő folyamatokat felügyeli. A felügyelet folyamatát az alábbi ábra mutatja be.

A MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat üzemeltetésének fő és támogató folyamatait az alábbi ábra mutatja be.

13. szám


5.3. A BIR elemei A BIR a biztonságirányítás folyamatából és a következő elemekből áll: • a Biztonsági Szervezet (melyen a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságát, a Biztonsági Szervezet vezetőjén a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóját kell érteni), • a MÁV Zrt. biztonsági politikája és biztonsági stratégiája, • a biztonság fenntartására és javítására vonatkozó minőségi és mennyiségi célkitűzések, a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások,

1303

• a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban, jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt, valamint az új és módosított műszaki, működési előírásoknak való megfelelést szolgáló eljárások, • a vasúti berendezések és létesítmények szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgáló eljárások, • az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások, új berendezések, eszközök, anyagok, stb. alkalmazása, kockázatának értékelésére, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek,

1304


• képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, • a MÁV Zrt. és az általa üzemeltetett vasúti pályahálózatot használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok közötti információáramlás biztosítása, • a vasútbiztonsági információk dokumentálására, öszszeállítására vonatkozó eljárási, tartalmi, formai követelmények, • a vasúti balesetek és váratlan vasúti események bejelentési, vizsgálati, baleset-megelőzési rendszerének kialakítása, • a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési, tájékoztatási rendszer, • kommunikáció, tájékoztatás a biztonságról, • a biztonsággal kapcsolatos mechanizmusok megfigyelése, • a biztonságot közvetlenül, illetve közvetve befolyásoló folyamatok és vezetői eszközök, • a BIR belső ellenőrzési rendszere. 6. A BIR végrehajtásáért való felelősség • A BIR működéséért legmagasabb szinten a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója felelős. • Az operatív irányításért, a BIR rendeltetésszerű és hatékony működtetéséért a Biztonsági Szervezet vezetője felelős. • Az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott folyamatok irányítási szintű vezetői az SZMSZ-ben, a DHL-ben, továbbá a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint felelősek a biztonságért. 6.1. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója teljes körű általános biztonsági ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorol a Biztonsági Szervezet, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés és MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Felelős a MÁV Zrt. biztonsági politikájának, biztonsági stratégiájának, és biztonsági célkitűzéseinek meghatározásáért, a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, továbbá a MÁV társaságok biztonsággal összefüggő szabályozási tevékenységének összehangolásáért, Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket az elnök-vezérigazgató képviseli. Az elnök-vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket az Igazgatóság elé terjeszti. Ebben a tekintetben az elnök- vezérigazgató felelős: • a BIR hatályba léptetésért, érvényesüléséért, • a Biztonsági Politika, biztonsági stratégia, és a biztonsági követelmények meghatározásáért, • a biztonság helyzetének folyamatos értékeléséért, • a MÁV Zrt. szervezetei és a MÁV társaságok feladat és hatáskörébe tartozó, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemviteli kö-

13. szám

vetelmények és biztonsági intézkedések szabályozásának összehangolásáért, azonnali intézkedést igénylő esetekben az egyedi döntések meghozataláért, • éves biztonsági célkitűzések meghatározásáért, • a BIR hatékonyságának, alkalmasságának fenntartásáért. 6.2. A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának közvetlen irányításában, a biztonságirányítási rendszer részeként, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott Biztonsági Szervezet működik. A Biztonsági Szervezet vezetője felelős a Biztonságirányítási Rendszer rendeltetésszerű és hatékony alkalmazásáért, ennek keretében: • a Biztonsági Testület, valamint az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság rendeltetésszerű és hatékony működéséért, a Biztonsági Testület működési rendjének kialakításáért, • a biztonság színvonalának méréséért, a biztonsági öszszehasonlítások elvégzéséért, • a Biztonsági Adatbank tartalmának kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért, a működésének szabályozásáért; a baleseti veszélyre utaló jelek meghatározásáért; az adatszolgáltatás biztosításáért, • a Biztonsági Adatbank, a baleseti veszélyre utaló jelek, a balesetvizsgálat és az ellenőrzések alapján az általános és egyedi kockázatkezelésért, • a biztonsági tervek, éves biztonsági program előkészítéséért, végrehajtásáért, • a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti eseményeknek (a továbbiakban együtt: események) jogszabályban, hatósági kötelezésben, megállapodásban, a Hálózati Üzletszabályzatban és belső normában meghatározott szervezetek részére történő bejelentéséért, a szükséges intézkedések meghozataláért, az üzembentartói vizsgálat lefolytatása érdekében eseményvizsgáló szervezet fenntartásáért és működtetéséért, • az események szakmai vizsgálata jogszabályban előírt feltételeinek biztosításáért, • az események bejelentésének fogadását követően az intézkedésre, döntésre jogosult személyek és szervezetek értesítésére vonatkozó értesítési, riasztási rend szabályozásáért, a szabályozás karbantartásáért, működtetéséért, az eseményeknek a Közlekedésbiztonsági Szervezet részére történő bejelentéséért, • az események következményeinek elhárításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozataláért, • az események kivizsgálásáért, az események vizsgálata, elemzése alapján a megelőzési intézkedések meghozatalát biztosító rendszer kialakításáért, a vasúti társaságokkal az üzembentartói eseményvizsgálatra vonatkozó együttműködésért, ennek bejelentéséért, • a Biztonsági Szervezet üzembiztonsági szakellenőrzéseinek megszervezéséért, végrehajtásáért, az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosításáért,

13. szám


• a Biztonsági Politikára, a biztonsági stratégiára, valamint a biztonsági célkitűzésekre vonatkozó javaslat előkészítéséért, • a MÁV társaságok segítéséért a biztonsággal összefüggő módszertani és műszaki irányítási, tervezési kérdésekben, • a MÁV Zrt vezetőinek tájékoztatásáért, a biztonsági helyzet rendszeres elemzésével, • irányító szerepe van a hatósági intézkedések végrehajtásában, a szabályozások előkészítésében. • teljes körű üzembiztonsági szakellenőrzési, felügyeleti, az üzembiztonság területén szakirányítási jogkört gyakorol a MÁV Zrt. szervezeteinél és a MÁV társaságoknál. A BIR-ben előírt feladatok végrehajtása érdekében – a BIR szerinti különleges biztonsági szervezetek működtetésén túl – koordinálja a MÁV társaságok biztonsági tevékenységét is. A Biztonsági Szervezettel kapcsolatos - az előzőekben és jelen Kézikönyvben fel nem sorolt – részletes szabályokat az események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály állapítja meg. 6.3. A MÁV Zrt. Biztonsági Szervezet Vasútbiztonság vezetője a BIR-ben a Biztonsági Szervezet vezetőjének felelősségi körében felsorolt feladatok végrehajtásának közvetlen felelőse. 6.4. A MÁV társaságok, vállalkozó vasúti társaságok, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságok felelőssége A MÁV társaságokat, vállalkozó vasúti társaságokat a vasúti pályahálózat használata során, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságokat együttműködési kötelezettség terheli a MÁV Zrt-vel. A társaságoknak be kell tartani a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződés, továbbá e dokumentumokban és a tevékenységüket szabályozó jogszabályokban, utasításokban, szabványokban és más előírásokban foglalt követelményeket. A Biztonsági Szervezet képviselője részt vesz a MÁV társaságoknak a belső biztonsági folyamatok összehangolása, a biztonsági feladatok megszervezése, végrehajtása, a végrehajtás felügyelete érdekében működtetett biztonsági testületekben, fórumokon. A Biztonsági Szervezet a vasúti közlekedésbiztonság körébe tartozó feladatokat más vasúti társaságnak együttműködési szerződés szerint végzi, amit a közlekedési hatóságnak és a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek bejelent.

1305

7. Biztonsági felelősség Vertikális Biztonsági felelősség A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezeti és személyi felelősségre (feladat, hatáskör, felelősség) a MÁV Zrt. szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat és a Minőségirányítási kézikönyvek (MKK) is érvényesek Az MSZSZ határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A szervezetek felelősségének tejes egészében le kell fedni az általuk végzett tevékenységet, beleértve az együttműködés területeit is. Horizontális Biztonsági felelősség A vasút megfelelő üzemeltetésének alapvető követelménye - a biztonságot tekintve - az egyértelműen meghatározott felelősség. Az üzembiztonsági felelősség, mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja az MSZSZ-ben, a Minőségirányítási kézikönyvekben, valamint a vállalati utasításokban, illetve helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva. Alapelv, hogy minden szervezet felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért. 7.1. Biztonsági értekezletek A biztonságot tárgyaló vezetői értekezletek alkotják az összekötő kapcsot a legfelső vezetés, valamint végrehajtási szinten a Biztonsági Szervezet és más biztonsági szervezetek által biztosított szakértői segítség között. A biztonsági értekezletek célja a biztonsági érdekek képviselete, a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok közötti együttműködés erősítése, valamint ellenőrzés alatt tartsák a biztonsággal összefüggő üzemi kapcsolódási pontokat a MÁV Zrt. szervezetén belül, illetve a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok között. 7.2. Különleges biztonsági testületek a) Biztonsági Testület, területi biztonsági testületek A Biztonsági Testületnek a következő feladatai vannak: • A MÁV Zrt. vezetői értekezlet elé terjesztése előtt véleményezi a biztonsági stratégiát és programot, a biztonságirányítási rendszert, a biztonság javítására, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események megelőzésére vonatkozó fontosabb terveket, szabályozási javaslatokat, továbbá a biztonság helyzetére vonatkozó éves beszámolókat,

1306


• Folyamatosan értékeli a Biztonsági Politika és biztonsági stratégia megvalósulásának helyzetét, szükség esetén javaslatokat tesz azok módosítására, • Koordinál a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok technológiai folyamatainak összehangolásában, a biztonsággal összefüggő tervek, javaslatok kialakításában, végrehajtásában, • Figyelemmel kíséri a biztonsági előírások betartását a MÁV Zrt-nél és a MÁV társaságoknál, a vasúti pályahálózatot használó, a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő társaságoknál, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszűntetése érdekében. A Biztonsági Testület munkáját a Biztonsági Szervezet vezetője irányítja. A Biztonsági Testület tagjai: • A Biztonsági Szervezet vasútbiztonság vezetője, • A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés részéről: forgalmi főosztályvezető, TEB főosztályvezető, PL főosztályvezető, • A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes, • A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. működtetési vezérigazgatóhelyettes, • A MÁV-START Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, • A MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. biztonságért felelős vezetője, • Esetenkénti meghívásra a MÁV Zrt. és MÁV Csoportba tartozó társaságok szervezeti vezetői, a Közlekedésbiztonsági Szervezete vezetője, szakértők stb. Területi biztonsági testületek A Pályavasúti Üzemeltetés területi központjaiban a pályavasúti területi központok vezetőinek irányításával területi biztonsági testületek működnek. Tagjaik: a MÁV Zrt. pályavasúti területi központok részéről a forgalmi, a pályalétesítményi, a TEB osztályok vezetői, az Egészség- Biztonsági és Környezetvédelmi Főosztály területi központok vezetői, a MÁV vasútüzemi leányvállalatok részéről a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., illetve a létrejövő MÁV leányvállalatok területi vezetői, titkárai a területi vasútbiztonsági vezetők. A területi biztonsági testületek feladatai: • Véleményezi a MÁV Társaságok helyi biztonságpolitikáját, biztonsági stratégiáját és programját, a biztonságirányítási rendszert, a biztonság javítására, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események megelőzésére vonatkozó fontosabb terveket, szabályozási javaslatokat, továbbá a biztonság helyzetére vonatkozó éves beszámolókat.

13. szám

• Folyamatosan értékeli a biztonságpolitika és a biztonsági stratégia területi megvalósulásának helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. • Ellenőrzi, segíti a biztonsági előírásokat megvalósító feladatainak vállalati és vasútvállalatok közötti kapcsolatban történő érvényesülését, értékeli a Biztonságirányítási Rendszer helyi működését, javaslatot tesz a szükséges módosításra. • Folyamatosan értékeli a vasúti közlekedés biztonságának helyzetét, szükség esetén kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, biztonsági feladattervek, projektek elkészítését, szabályozások elkészítését vagy módosítását. • Véleményezi a biztonságra vonatkozó információs rendszer (biztonsági adatbank) tartalmát, figyelemmel kíséri működtetési rendjét. • Koordinál a MÁV és MÁV Csoportba tartozó társaságok, és a Rail Cargo Hungaria Zrt. technológiai folyamatainak összehangolásában, a biztonsággal összefüggő tervek, javaslatok kialakításában, végrehajtásában. • Figyelemmel kíséri a humán erőforrás fejlesztés és az üzembiztonsági helyzet összhangját, szükség esetén javaslatot tesz biztonsági továbbképzésre, kezdeményezi az oktatási, képzési rendszer módosítását. • Folyamatosan elemzi, értékeli az üzemviteli, műszaki biztonság területére vonatkozó előírások érvényesítését, figyelemmel kíséri a Biztonságirányítási Rendszer alapján alkalmi és konkrét feladatra összeálló műszaki biztonsági bizottság tevékenységét, tájékoztatást kérhet annak vezetőjétől. • Figyelemmel kíséri a biztonsági előírások betartását a leányvállalatok, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz hozzáférésre jogosultak, valamint a vasúti infrastruktúra fenntartásában közreműködő vasúti társaságok, vállalkozások tevékenységében, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetése érdekében. • Szükség esetén biztonsági célellenőrzést kezdeményez. b) Üzemviteli, műszaki biztonsági bizottság (ÜMBB) Az ÜMBB alapvetően a „kockázatok feltérképezésével”, a veszélyt rejtő helyzetek módszeres meghatározásával és kiértékelésével foglalkozik. A bizottság működése alapvetően a biztonsági projektekhez kapcsolódik. Feladata: • A vállalatvezetés elvárásainak, valamint az üzemviteli, műszaki biztonság területén hozott rendelkezések megvalósításának koordinációja; • Műszaki tudás és tapasztalatok megosztása, az együttműködések előnyeinek kihasználása és az ismeretek összegyűjtése;

13. szám


Az ÜMBB vezetője és tagjai: A bizottságban a MÁV Zrt. vasútbiztonság vezetőjének irányításával a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés és a MÁV társaságok üzemviteli és műszaki biztonsággal foglalkozó képviselői, esetenként meghívásra a vállalkozó vasúti társaságok képviselői vesznek részt. c) Egyéb bizottságok Az egyéb, általában ideiglenes bizottságok speciális témák miatt jönnek létre (pl. technológia, szabályozásmódosítás, előkészítés). A MÁV társaságok által létrehozott bizottságokban a Biztonsági Szervezet képviselője is részt vesz, és képviseli a biztonsági szempontokat. 8. A biztonság tervezése, biztonsági célkitűzések meghatározása A tervezés, és a célok meghatározásának, módosításának alapja a biztonság színvonalának folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, értékelése, amit évente el kell végezni. Figyelembe kell venni a biztonsági helyzetet, a kockázatkezelés eredményét, a vezetői követelményeket, a költségvetés lehetőségeit. Feltétlenül érvényesíteni kell, hogy tervezést a jogszabályokban előírt műszaki előírásoknak megfelelően kell végezni. A biztonsági célkitűzéseket a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott biztonsági stratégia és program tartalmazza. 9. A biztonsági színvonal mérése A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a megfelelő számok kontrollált használata lehetővé teszi a MÁV Zrt. kockázati térképén a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a vezetés minden szintjén biztosítja a szükséges intézkedésekhez az információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a biztonságot befolyásoló minden egyes paraméter. A mérési rendszer alapja a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó adatgyűjtést, és adatszolgáltatást előíró nemzetközi egyezményekben, jogszabályokban, a NKH Útmutatójában, illetve a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításában megfogalmazott balesetek, a biztonsággal kapcsolatos események folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése. A mérési rendszer alapját képező adatgyűjtési rendszerbe bele tartoznak azok az adatok, események, információk is, melyek tekintetében a MÁV társaságokat, a vállalkozó vasúti társaságokat adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

1307

9.1. Balesetek és egyéb biztonsági események rögzítése A biztonsági adatbank (BAB) a Biztonsági Szervezet által rögzített, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő események számítógépen alapuló információs rendszere, mely részletes adatokat tárol a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti pályahálózaton történt minden biztonsággal összefüggő eseményről (balesetről, veszélyes eseményről, biztonságot veszélyeztető eseményről) A BAB segítségével átfogó kép alakítható ki a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség adódik a statisztikai elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló megelőző, javító intézkedések meghozatalára. A BAB-ban történő rögzítés érdekében a MÁV társaságoknak adatszolgáltatási, adatbeviteli kötelezettsége van. A BAB további feladatai: • a biztonsággal kapcsolatos események és adatok minél pontosabb rögzítése, • információszolgáltatás a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok számára, • központi, átfogó adatbázison alapuló statisztikák készítésének lehetősége (pl. biztonsági projektek, országos szintű szervek, hatóságok, UIC), • MÁV társaságok szerinti biztonsági adatok gyűjtése, • a biztonsági fejlesztésekhez információ szolgáltatása, • a kockázatkezelés alapján hosszú távú adatbázis létrehozatala, • a társaságok különböző, biztonsággal kapcsolatos eseményekhez fűződő információ igényének kielégítése, • az országos felügyeleti hatóságnak (Nemzeti Közlekedési Hatóság), a KBSZ-nek és a nemzetközi szervezeteknek kötelezően bejelentendő események pontos rögzítése. A legtöbb biztonsággal kapcsolatos eseményt a BAB adatbázisa tartalmazza. A közvetett biztonsági vonatkozású adatokat a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés és a MÁV társaságok információs rendszereikben rögzítik, az infrastruktúra és a gördülőállomány állapotának figyelemmel kísérése érdekében. Felelősség az adatbank vezetéséért • A balesetek és események megfelelő rögzítéséért, és az elemzések alapján a szükséges intézkedések kezdeményezéséért a Biztonsági Szervezet vezetője felelős. Dokumentáció 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet, 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet, NKH Útmutató, Balesetvizsgálati Utasítás, Biztonsági Adatbank.

1308


9.2. A biztonsági tervek végrehajtása, az események trendjének figyelése A biztonsági célkitűzések, a biztonsági intézkedések, projektek ellenőrzése, a végrehajtás értékelése évente, illetve a vállalatvezetés által jóváhagyott ütemterv szerint történik. Az ellenőrzés, értékelés eredményét dokumentálni kell. A Biztonsági Szervezet által készített és a Biztonsági Testület által megvitatott értékelést a Biztonsági Szervezet előterjeszti a MÁV Zrt. vezetői értekezlete, illetve munkaterv szerint a MÁV Zrt. Igazgatósága részére, ahol a szükséges intézkedésekről döntést hoznak. A biztonsági program kiemelten az alábbi kulcsfontosságú területeken irányoz elő intézkedéseket: • közlekedő vonatok biztonságának növelése, • közlekedő vonatok veszélyeztetés számának csökkentése, • tolatási biztonság növelése, • útátjárók biztonságának fokozása. 9.3. Biztonsági összehasonlítások A biztonság magas szinten tartásához nem elegendő a belső összehasonlítás, hanem más vasutak (vasúti társaságok) fejlesztéseit, tapasztalatait is tanulmányozni kell. A biztonsági eredményeket be kell mutatni az UIC, a NKH, a KBSZ adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez viszonyítva is. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként is szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel egészül ki. Felelősség a biztonsági összehasonlítások végrehajtásáért A Biztonsági Szervezet vezetője felelős a biztonsági öszszehasonlítások végrehajtásáért. 9.4. A baleseti veszélyre utaló jelek A baleseti veszélyre utaló jelek jelzik azokat a körülményeket, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. A baleseti veszélyre utaló jelek elemzésének, értékelésének célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt ismertté váljanak a balesethez vezető veszélyek, a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók legyenek a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal, és hosszabb távon hátrányosan befolyásolják azt. A baleseti veszélyre utaló jelek tartalmát, rögzítésének, felhasználásuk módját a Biztonsági Szervezet vezetője dolgozza ki.

13. szám

Feladatok, felelősség • A rögzített adatokat negyedéves gyakorisággal továbbítani kell a Biztonsági Szervezet vezetőjének. • A Biztonsági Szervezet feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az „adatszolgáltatóval” együtt minden mutatót értelmez. • A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetve a teendő intézkedésekről a Biztonsági Szervezet vezetője évente előterjesztést készít a vállalatvezetés részére. • A Biztonsági Testület elfogadja a jelentést. • A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója dönt a további teendőkről. 9.5. Balesetvizsgálat A balesetek bejelentése a Hálózati Üzletszabályzat és elnök-vezérigazgatói utasítás szerint történik. A MÁV Zrt. a bejelentések fogadására, kezelésére, továbbítására folyamatos ügyeleti szolgálatot, a balesetek, események kivizsgálására a Biztonsági Szervezeten belül balesetvizsgáló szervezetet működtet. A balesetvizsgálat célja: feltárni a balesethez, más vasúti balesethez vezető okokat, körülményeket, meghatározni a balesetek és egyéb események kivizsgálása nyomán szükséges teendőket. A balesetvizsgálat funkcionálisan kiegészíti a biztonsági folyamat mérési és kockázatkezelő fázisait. A biztonsági méréseket a baleseti statisztikák alapján hajtjuk végre. A balesetvizsgálat lényege: Alapelv: Minden, a MÁV Zrt. pályahálózatán történt balesetet rögzítésre és kivizsgálásra kerül, az üzembentartói balesetvizsgálatra vonatkozó jogszabály és a Balesetvizsgálati Utasítás szerint. A Biztonsági Szervezet a MÁV Zrt. mellett szolgáltatási szerződés és hatósági jóváhagyás alapján ellátja a MÁV társaságok, és a vállalkozó vasúti társaságok balesetvizsgálati feladatait is. Vizsgálati szintek: A balesetek vizsgálata eseményszinten, a BVU-ban szabályozott eljárás szerint történik. A bonyolultabb eseteket bizottságilag a Biztonsági Szervezet irányításával szakértői egységek vizsgálják. Amennyiben több vasúti társaságra is kiterjedő jelentőséggel bír egy eset, akkor a BVU alapján központi vizsgálat történik. A központi vizsgálatokat a Biztonsági Szervezet Vasútbiztonsági szervezet felügyeli, és a vizsgálat eredményét a felülvizsgálat után jóváhagyja. Az idegen vasútvállalatokkal összefüggő balesetek vizsgálatát a BVU-ban szabályozott módon az érintett vállalatok képviselőinek bevonásával történik. A MÁV társaságok képviselői a társaságukat érintő balesetek vizsgálatában részt vehetnek.

13. szám


Részletesebb elemzések: A részletes elemzések vonatkozhatnak egyes esetekre vagy eseménycsoportokra. A részletes elemzések célja annak megállapítása, hogy az eseménynek milyen hatása van a biztonság szintjére, a biztonság szintjének esetleges csökkenése milyen mértékben befolyásolja a vasúti közlekedés biztonságát, illetve milyen kockázati tényezőkkel kell számolni. Háttérvizsgálatok: A háttérvizsgálat célja az eseményekhez vezető, illetve közreható rendszerbeli hiányosságok feltárása. A balesetekhez, más vasúti eseményekhez kapcsolódó, a belső körülményeket, folyamatokat elemző, értékelő, az érintett Pályavasúti Üzemeltetés, illetve a MÁV társaságok által végzett háttérvizsgálat kiegészíti a balesetvizsgálatot. A háttérvizsgálatok végzéséhez a Biztonsági Szervezet módszertani segítséget nyújt. Felelősség a balesetvizsgálati rendszer működtetéséért • Rendszerfelelős: Biztonsági Szervezet, közreműködnek a MÁV társaságok, vasút-vállalatok. Dokumentáció • Balesetvizsgálati Utasítás (BVU), • 8/2011. (IV. 1. MÁV. Ért. 7.) Biztonság - elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól, • A balesetek, események vizsgálatának dokumentációi, • Hálózati Üzletszabályzat. 9.6. Egyéb vizsgálatok, ellenőrzések 9.6.1. Egyéb vizsgálatok A vasúti technológia, a vasúti tevékenységek előírás szerinti ellátását biztosító vasúti pálya, annak tartozékai, vasúti üzemi létesítmény, vasúti járművek, egyéb berendezések szak-felügyeleti ellenőrzését, vizsgálatát a Pályavasúti Üzemeltetés szervezetei végzik belső utasítások alapján. Az ellenőrzés, vizsgálat megállapításait felhasználják a vasúti közlekedés biztonságának szinten tartása, javítása érdekében. a) A belső műszaki, felügyeleti vizsgálatokat a Pályavasúti Üzemeltetés szervezetei végzik, vagy végeztetik, melynek célja annak vizsgálata, hogy vasúti pálya, annak elemei, a vasúti létesítmények megfelelnek-e a szabványoknak, más előírásoknak. A biztonságra hátrányos megállapításokat azonnali intézkedések követik. b) A Nemzeti Közlekedési Hatóság azt ellenőrzi, hogy a társaság - a legfelső vezetői szinttől a legalsó végrehajtó szintig - olyan módon van-e szervezve, hogy folyamatosan képes a biztonságos üzemeltetés

1309

szavatolására. Ennek érdekében vizsgálja a folyamatok szervezettségét, illetve azoknak az üzemvitelre gyakorolt hatását. A hatósági ellenőrzései megállapításainak hasznosítása, a megállapított hiányosságok megszüntetése az ellenőrzéssel érintett szervezet feladata. A hatósági ellenőrzés megállapításait az érintett szervezetek felhasználják a vasúti közlekedés biztonságának szinten tartása, javítása érdekében. c) A Közlekedésbiztonsági Szervezet által végzett szakmai vizsgálatok, a légi-, a vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. tv., valamint a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet alapján. A Biztonsági Szervezet értékeli, elemzi a szervezet ajánlásait, az érintett MÁV szervezetek bevonásával döntési javaslatot készít, ellenőrzi a döntés végrehajtását. d) A Biztonsági Szervezet által végrehajtott, a vasúti pályahálózat előírás szerinti működtetésével, a MÁV társaságok vasúti tevékenységével összefüggő vizsgálatok. 9.6.2. Ellenőrzés a) A BIR belső ellenőrzési rendszere A Biztonsági Testület folyamatosan figyelemmel kíséri a BIR alapelemei érvényesülését, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. Évente, a vasúti társaságok számára előírt biztonsági jelentés elkészítésének határidejéhez igazodva átfogóan értékeli a BIR alapelemei működésének hatékonyságát, alkalmasságát, szükség esetén kezdeményezi továbbfejlesztését. 9.6.3. A vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzése A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos jogok érvényesülése, kötelezettségek teljesítése érdekében a MÁV Zrt. ellenőrzési rendszert működtet. Az üzembiztonsági szakellenőrzések célja, a vasúti tevékenység kiemelt kockázatú munkafolyamatainak jogszabályokban, normatív utasításokban, szabványokban és technológiai utasításokban előírtak szerinti biztosítása, a hibák, hiányosságok feltárása, megelőzése. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató felügyelete és irányítása mellett a Biztonsági Szervezet teljes körű üzembiztonsági ellenőrzési jogkört gyakorol a Pályavasúti szervezetek a MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Ennek keretében: éves ellenőrzési terv, megrendelés és vezetői megbízás alapján átfogó-, téma-, cél- és utóvizsgálatokat végez; a megállapításokról tájékoztatja az ellenőrzés elrendelőjét és az érintett társaság menedzsmentjét; intézkedéseket kezdeményez a feltárt hiá-

1310


nyosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére, megelőzésére. Az éves szakellenőrzési tervet az üzembiztonsági stratégiai feladatok, a vasúti közlekedés biztonságának kockázatelemzése alapján kell előkészíteni. A folyamatok üzembiztonsági prioritásai szerint kell meghatározni a szakellenőrzések elvégzésének sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. A szakellenőrzések megállapításainak rögzítésére Ellenőrzési Napló, Felügyeleti Könyv, Jegyzőkönyv szolgál, melyekben a fejrovatok értelemszerű kitöltése mellett, az ellenőrzés során tett megállapításokat kell rögzíteni. A szakellenőrzés kiemelt területei • a munkavállalók szolgálatvégzési feltételeinek megléte, a szolgálati magatartásra, szolgálatellátásra vonatkozó előírások betartása, • a vonatközlekedésre, illetve a közlekedő vonatokra vonatkozó előírások betartása, • tolatási, elegyrendezési folyamatok, • az útátjárók, peronok biztonsága. A Biztonsági Szervezet az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáról, megállapításairól, javaslatairól rendszeresen beszámol a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató útján a MÁV társaságok menedzsmentje részére, gondoskodik a munkavállalók tájékoztatásáról. Felelősség az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáért • Rendszerfelelős: MÁV Zrt. Biztonsági Szervezet, közreműködnek a MÁV társaságok. Dokumentum • A MÁV Zrt. általános Ellenőrzési Utasításának kiadásáról szóló 23/2008. (V. 23. MÁV Ért. 14.) VIG számú vezérigazgatói utasítás. • A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, valamint a Biztonsági Igazgatóság vasútbiztonsági szakellenőrzésre vonatkozó belső utasításai.

13. szám

A munkavállalókat érdekeltté kell tenni a vasúti közlekedés biztonságának fenntartásában, javításában, a veszélyhelyzetek feltárásában és megszüntetésében. 11. Kockázatkezelés Általános jellemzés A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a MÁV Zrt. a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a társaság a lehető legkisebb kockázati szint elérésére törekszik. Ez a módszer a minél magasabb biztonsági szint fenntartása érdekében a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja. A biztonsági térképen kerül rögzítésre a kockázatértékelés eredménye, melyről a Biztonsági Szervezet minden kockázati kategóriában, és minden kockázati szinten éves tájékoztatót készít. 11.1. Általános kockázatkezelés A MÁV Zrt. éves biztonsági kockázatelemzést készít azért, hogy átfogó képet kapjon, illetve nyújtson a biztonsági kockázatról. A kockázatelemzés a balesetek, váratlan vasúti események, baleseti veszélyre utaló jelek előfordulási gyakoriságán, továbbá a kármérték kiértékelésén alapul. A kockázatmátrix minden egyes cellája kockázati osztályt képvisel. A kockázatbecslés alapján megelőzési akciótervek készülnek a legmagasabb kockázati szintű helyekre, és ezek bekerülnek az éves biztonsági programba. Évenként kockázatértékelés készül a vonatközlekedés, a tolatás, az útátjárók biztonsági kockázatának megállapítására, valamint minden, a pályahálózat egészét érintő új technológia bevezetése előtt. A kockázatkezelés segítséget nyújt a MÁV Zrt. pályahálózatát használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok kockázatcsökkentő intézkedéseihez is. Felelősség a kockázatkezelésért Általános kockázatkezelés módszertanának elkészítéséért és a végrehajtásért a Biztonsági Szervezet vezetője a felelős.

10. A vasutas munkavállalók bevonása

11.2. Különleges kockázatkezelés

Biztosítani kell a munkavállalók képviseletét a MÁV Zrt. ügyvezetését ellenőrző Felügyelő Bizottságban. A biztonságért, a biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért saját területén minden munkavállaló személyes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor a biztonságot a munkavállalók bevonásával kell biztosítani, alakítani. A munkavállalók képviselőit be kell vonni a biztonsággal kapcsolatos, a munkavállalókat érintő szabályozások kialakításába.

Ha a mérési rendszer mennyiségi koncentrációt állapít meg a kockázati térképen, akkor különleges (helyi) kockázatkezelésekre van szükség. Proaktívan támogatni kell azon kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítását, ahol gazdaságilag elfogadható költség-haszon arány van.

13. szám


1311

Felelősség a különleges kockázatkezelésért A különleges kockázatkezelést és értékelést a Biztonsági Szervezet végzi.

Felelősség A biztonsági stratégia elkészítéséért a Biztonsági Szervezet Vasútbiztonsági szervezet vezetője felelős.

11.3. Módszer a kockázatkezeléshez

Dokumentáció: a MÁV Zrt. Biztonsági stratégia és programja.

A kockázatelemzés több módszer kombinációjával történik Elegendő statisztikai adat (pl. tolatási balesetek) esetén a kockázatot megállapításához elég az adatok elemzése és- értékelése. Ahol az adatok volumene túl kevés statisztikai következtetések levonásához, ott a statisztikai módszer kiegészül a szakértői vizsgálati módszerrel. A kockázatértékelés, illetve kockázatkezelés alapján kerülnek meghatározásra a biztonságjavító intézkedések. Ha az intézkedés nem hozza a kitűzött eredményt, a kockázatértékelést meg kell ismételni. A kockázat számszerűsítése a kockázat értékelésével történik. Az értékeléshez alkalmazandó kockázatmátrixot a 4. sz. melléklet tartalmazza. 12. Biztonsági Politika, stratégia, célkitűzések 12.1.

Biztonsági Politika

A Biztonsági Politika célja a biztonsággal kapcsolatos célkitűzések és elvárások megfogalmazása az utasok, a fuvaroztatók és az alkalmazottak érdekében. A MÁV Zrt. új Biztonsági Politikáját és a Biztonságirányítási Kézikönyvet elnök-vezérigazgatói utasítással ki kell hirdetni. Felelősség a biztonsági politikáért • A MÁV Zrt. biztonsági politikáját a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója hagyja jóvá • A Biztonsági Szervezet vezetője felelős a Biztonsági Politika korszerűsítéséért. Dokumentáció: Biztonsági Politika; 12.2. Biztonsági stratégia és program A biztonsági stratégia és program tartalmazza, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a vasúti járművek karbantartására vonatkozó tevékenységre, a karbantartási tevékenységre vonatkozó szabályozás és technológia fejlesztésére, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A biztonsági stratégia középtávra (3-5 évre) készül, a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. A MÁV Zrt. vezetői értekezlete a biztonsági stratégiát évente felülvizsgálja, és az elnök-vezérigazgató dönt a szükséges módosításokról, illetve az Alapító hatáskörébe tartozó javaslatok Alapító elé terjesztéséről.

12.3. Egyéb biztonsági célkitűzések A biztonsági célkitűzések tervezése átfogó vezetői és koordinációs eszköz, melynek az a szerepe, hogy felsorakoztassa a célkitűzéseket, intézkedéseket, illetve az érintett forrásokat, továbbá hatékonyan igazítsa azokat a biztonsági politikához és stratégiához, a stratégiai célkitűzésekhez, ilyen módon megteremtve a szükséges feltételeket a vasúti pályahálózat biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez. A célkitűzések a következő befolyásoló paramétereken alapulnak: • biztonsági helyzet, • biztonsági kockázatkezelés, • magasabb szintű külső és belső követelmények, elvárások, • forrás, felhasználói tervek (középtávú terv, költségvetés stb.) A célok maghatározása a Biztonsági Szervezet vezetőjének közreműködésével, a MÁV társaságokkal együttműködve, a Biztonsági programban történik, melyet a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel együtt a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hagy jóvá, illetve szükség esetén Igazgatósági vagy Alapítói döntést kezdeményez. A célkitűzések meghatározása évente történik. A célszámok kalkulációja a Biztonsági Szervezet vezetőjének közreműködésével történik, a MÁV társaságokkal együttműködve. A biztonsági célkitűzéseket és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá. A biztonsági célokat szerepeltetni kell a szervezetek üzleti tervében is. 12.4. Biztonsági Program A biztonsági program a MÁV Zrt. biztonsági stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. A biztonsági programot a MÁV társaságok közreműködésével a Biztonsági Szervezet készíti el. A biztonsági program központi eszköz az BIR által szükségesnek tartott intézkedésekhez. A biztonsági programot évente a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá, a Biztonsági Szervezet vezetőjének előterjesztése alapján, és a fontos biztonsági projektek célkitűzéseit tartalmazza.

1312


A Biztonsági Program minden esetben tartalmazza a karbantartási tevékenység biztonsági célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló tervek és eljárások teljesülése, illetve érvényesülése vizsgálatát, különös tekintettel a karbantartási rendszer megváltoztatására. A karbantartási rendszert kockázatelemzés, a Biztonsági Testületen történő megtárgyalása után, a Biztonsági Testület véleménye alapján lehet megváltoztatni. A kockázatértékelést a karbantartásért felelős szervezet végzi, a karbantartással megbízott szervezet és a karbantartásért felelős szervezet munkavállalói képviseletének bevonásával. A Biztonsági Testület ülésén részt vesznek a karbantartásért felelős szervezet és a szervezet munkavállalóinak képviselői. A biztonsági program végrehajtásának fontos eleme az értékelés. A MÁV Zrt. vezetői értekezlete - munkaterve szerint az Igazgatóság - megvitatja a biztonsági programban kitűzött célok teljesítésének szintjét, és amennyiben szükséges, döntést hoz a további intézkedésekről. A biztonsági program végrehajtását a MÁV Zrt. vezetői értekezlete évente értékeli. 12.5. Források A forrástervezést a biztonsági feladatok megtervezéssel párhuzamosan az üzleti terv, illetve a társasági költségvetés tervezésekor kell elvégezni. A biztonsági programban szereplő projektek finanszírozását biztosítani kell. Ahol intézkedésre van szükség, de pénzügyi alapot még nem különítettek el rá, a biztonsági program olyan tervezési módszert tartalmaz, ami lehetővé teszi a pénzügyileg megengedhető mérték tervezését. Felelősség a források biztosításáért A MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a DHL alapján felelősek a megfelelő források biztosításáért. 13. Emberi erőforrások, a képzés, biztonsági oktatás és továbbképzés Az emberi erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a munkavállalók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók képzését, rendszeres oktatását, a vasúti pályahálózat ismeret megszerzését, a vizsgáztatást és a biztonsági továbbképzését is. A képzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A vasúti közlekedés

13. szám

biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, időszakos oktatására, a vasúti járművezetők képzésére és egyéb képzésekre, az időszakos vizsgáztatás megszervezésére a MÁV Zrt. belső szolgáltatási szerződést kötött a Baross Gábor Oktatási Központtal (továbbiakban: BGOK). A Biztonsági Szervezet vezetője segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést. A MÁV Zrt. vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt s Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsítja. Az időszakos oktatást, a pótoktatást elmulasztó, a sikertelen vizsgát tett munkavállalót mindaddig nem foglalkoztatja biztonsági munkakörében, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti. Az alapvizsga alól felmentés nem adható. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat (19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 1. számú melléklet), továbbá a vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzésére kötelezett, az NFM rendelet hivatkozott mellékletében fel nem sorolt munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan évente 1 óra oktatásban kell részesíteni. Ennek célja a Biztonságirányítási kézikönyvben leírt folyamatok bemutatása. A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóknak, beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is, rendelkezni kell a munkakör betöltéséhez a tevékenység jellegének és a felelősségi körnek megfelelően előírt szakmai és állami iskolai végzettséggel, szakmai gyakorlattal és az előírt más feltételekkel. Ezen feltételek megléte a munkakörben történő foglalkoztatás előfeltétele. A feltételeket munkaszerződésben, belső rendelkezésben, vagy egyéb dokumentált módon megismerhetővé kell tenni. A biztonsággal kapcsolatos tevékenység ellátásának biztosítása érdekében a MÁV Zrt. támogatja a szükséges ismeretek, gyakorlat megszerzését. Minden munkavállalónak meg kell felelni az alkalmazáshoz, a tevékenység ellátásához előírt egészségügyi, fizikai és mentális alkalmassági követelményeknek, és az alkalmasságot jogszabályban vagy belső utasításban meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.

13. szám


1313

A követelmények, feltételek meglétét igazoló dokumentumokat az alkalmazás előtt be kell mutatni, ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartja az állami és szakmai iskolai képesítést igazoló oktatási intézmény nevét, szakát, a diploma számát, a megszerzett képesítés megnevezését, a szakmai gyakorlat megállapításához szükséges munkahelyeket, munkaköröket, az egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasság eredményét.

A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalók tevékenységét érintő - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - baleset, vagy más rendkívüli esemény esetén vizsgálni kell a munkavállalók szakmai ismeretét, a foglalkoztatási feltételeknek való megfelelőségét.

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokhoz szükséges ismeretekre, készségekre és tapasztalatokra vonatkozó általános követelményeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák. A követelményeknek való megfelelés az adott munkakör betöltésének előfeltétele. A munkaköri leírások karbantartásáért, nyilvántartásáért és a munkakörök értékeléséért a Humánerőforrás Igazgatóság felelős. A kiválasztás és toborzás is a Humánerőforrás Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Kiválasztás alkalmával elsősorban az általános munkaköri leírásban meghatározott feltételeket vizsgálja, ezt követően az általános követelményeknek megfelelő jelöltek egyéni képességeit és készségeit a munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság együttesen vizsgálja meg. A kiválasztás eredménye alapján a munkaviszony létesítéséről szóló végleges döntés mindig az adott szakterület munkáltatójának a hatásköre.

A munkavállalók 1 évet meghaladó munkahelyi távolléte esetén csak a járművezetőkön kívüli munkavállalók részére a munkáltató biztosítja a távollét időszakában történt továbbképzések oktatási anyagát, és biztosítja elsajátítását, a munkaköri tevékenység ellátásához szükséges új információk megismerését, különös tekintettel a karbantartási rendszer, a karbantartási technológia változására, új anyagok és eljárások alkalmazására.

A hely- és szervezet-specifikus további követelményeket az érintett szakterület munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg egyéni munkaköri leírásban, a munkaszerződés aláírásakor. Az egyéni munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan részét (mellékletét) képezi.

Alapképzés

A végzettségek, egyéb képesítéseket igazoló bizonyítványok eredeti példányának bemutatása a munkaszerződés aláírását megelőzően kötelező, az eredeti bizonyítványokról a felelős humán partner által hitelesített másolat nyilvántartásba vétel céljából (beszkennelt formában) rögzítésre kerül az SAP rendszerbe. Ugyanígy az SAP-ban tartják nyilván a munkaszerződés és az egyéni munkaköri leírást is. A MÁV Zrt. a biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóktól - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - elvárja a szakmai ismereteik folyamatos bővítését, és részükre biztosítja ismereteik fejlesztésének, továbbképzésük feltételeit az O1 Oktatási Utasítás szerint. Az előírt továbbképzésen való részvétel kötelező, elmulasztása esetén a munkavállaló biztonsági, karbantartás-irányítói, ellenőrzési munkakörben a továbbképzés pótlásáig nem foglalkoztatható.

A karbantartással megbízott szervezet munkavállalói szakmai képzettsége meglétéért, megfelelőségért, szakmai gyakorlatuk meglétéért, egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasságukért a karbantartó szervezet vezetője felelős, a karbantartási szerződés alapján. Erről a karbantartásét felelő szervezet vagy a Biztonsági Igazgatóság megkeresésére általános és egyedi információt/ tájékoztatást ad, és átadja az alkalmasságot igazoló dokumentum másolatát.

Az alapképzés a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés. Az alapképzés témaköreire, a képzési programra, a képzés módszertanára, az alapképzés megkezdésére, a képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírások érvényesülését a BGOK minőségirányítási rendszere, felnőttképzési intézményakkreditációja, a felnőttképzés és a vasúti képzési jogszabályok követelményeinek betartása biztosítja. Az alapképzés tárgyi feltételeit belső szolgáltatási szerződés alapján a BGOK biztosítja, a vizsgáztatást a MÁV Zrt-től független Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Vizsgaközpontja végzi. Az alapképzés lebonyolítását, a munkavállalók vizsgára történő bejelentést, az ehhez szükséges adatszolgáltatást, a vizsga előkészítését, megszervezését a BGOK végzi. Ehhez a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság és a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei adatszolgáltatást nyújtanak. Munkáltató szervezet: a Pálya-

1314


vasúti Üzemeltetés területi központjainak azon alosztályai, ahol a járművezetőt foglalkoztatják. Alapképzésben az vehet részt, aki megfelel a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben előírt, a munkakörének megfelelő feltételeknek, követelményeknek. A sikeres alapvizsga legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére, járművezetők esetében a járművezetői tevékenység végzésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga - jogszabályban meghatározott kivételekkel - további három évvel hosszabbítja meg. Időszakos oktatás A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek időszakos oktatáson a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal vesznek részt. Ahol a MÁV Zrt. O. 1. Oktatási Utasításában előírt időkeret és gyakoriság a minimális időkeretet és gyakoriságot nem éri el, az NFM rendelet rendelkezései irányadók. A rendeletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszám, illetve gyakoriság előírása esetén az időszakos oktatás az óraszám és a gyakoriság tekintetében az Utasítás szerint történik. Az utasítás rendelkezései irányadók az alapképzés pótlására vonatkozó óraszám tekintetében is, ha az meghaladja a hároméves oktatási időkeretet. Az időszakos oktatást, a vizsga előkészítését, megszervezését, a vizsgára történő bejelentést a jogszabályban előírtak, illetve az Oktatási Utasítás szerinti oktatási ütemterv alapján a BGOK végzi. Ehhez a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei teljesítik a szükséges adatszolgáltatást. Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja. Sikertelen vizsga esetén a munkavállaló a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. A vizsga elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a járművezető több kategória, típus,- vonal,- és állomás (helyi) ismereti vizsgával rendelkezik, és az időszakos vizsga során valamely vizsgafeladatot sikertelenül teljesítette („Nem megfelelt” minősítést kapott), csak a sikertelen vizsgafeladattal összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az időszakos vizsga – ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót nem kötelezi soron kívüli időszakos vizsgára – a vizsga napjától számított 3 évig érvényes. A Humánerőforrás Igazgatóság nyilvántartást vezet az alapképzés keretében teljesítendő járművezetői vezetési gyakorlat során a felügyeletet ellátó, az előírt feltételeknek megfelelő vasúti járművezetőkről is.

13. szám

Felügyelet alatti munkavégzés A felügyelet alatti munkavégzés a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 3. melléklete, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának tervezésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezései alapján történik. A felügyelet alatti munkavégzés célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyismeret készségszintű elsajátítása. Vasúti járművezetők infrastruktúra, valamint járműtípus ismerete A vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: - a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélőknek a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. A tervezett útvonalra kiterjedő tanúsítvánnyal nem rendelkező járművezető vasúti járművet akkor vezethet, ha azt jogszabály megengedi, és a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkező, a járművezető nyelvét beszélő, a jármű megállítására kiképzett másik járművezető vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Az ilyen esetekben a másik járművezető a közlekedést - keltezés, viszonylat, vonatszám feltüntetésével - az érintett személyzet menetokmányára rávezeti. Ha a vasúti járművezetőt olyan vonalra (állomásra) vezénylik, ahol nincs vonal-, illetve állomásismerete, a tudomására jutást követően azonnal köteles ezt a vezénylést végző munkavállalónak jelenteni, aki azt szolgálati főnökének jelenti. Ez esetben a munkavállaló az adott vonalra, állomásra nem vezényelhető.

13. szám


A vasúti járművezetők típus-, vonal- és állomásismeret megszerzésének és nyilvántartásának folyamata Az alapképzés lebonyolításának folyamata

1315

1316


13. szám

Időszakos oktatás és vizsga lebonyolításának folyamata

A nyilvántartási folyamathoz kapcsolódó feladatok A Társaság (munkáltatói jogkörgyakorló és a Humánerőforrás Igazgatóság) nyilvántartja a vele munkaviszonyban lévő vasúti járművezetőket érintően a tanúsítványban szereplő adatokat, a tanúsítvány felfüggesztésére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat, korlátozásokat, a tanúsítvány másolatának számát, kiadásának időpontját. A nyilvántartásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság betekinthet, abból információ, adat kiadását igényelheti. A munkavállaló betekinthet a róla kezelt adatokba, illetve tájékoztatást kérhet a személyét érintően kezelt adatokról. Az alapvizsga eredményét tartalmazó alapvizsga jegyzőkönyv munkáltatói példányát a MÁV Zrt. megbízásából a BGOK veszi át, és juttatja el a munkáltatói jogkörgyakorló szervezet részére, - elektronikus úton (szkennelve), a vizsga napján, illetve - a dokumentum postai úton történő megküldésével. A munkáltató szervezet a járművezetői tanúsítványt az elektronikus úton megkapott jegyzőkönyv alapján állítja és adja ki a munkavállalónak. A tanúsítvány kiállítása számítógépes úton történik, ami egyben a munkáltatói nyilvántartás alapja is. A munkavállaló a vizsgát követően átvett vizsgaigazo-

lást köteles az alapvizsga érvényességi idejéig megőrizni, és szolgálatban a járművezetői engedéllyel együtt magánál tartani, ellenőrzés esetén bemutatni. A munkáltató szervezet a postai úton kézbesített jegyzőkönyv adatait a számítógépes nyilvántartásban lévő adatokkal egyezteti, és az adatok egyezősége estén a jegyzőkönyvet irattárba helyezi, és 10 évig megőrzi. A jegyzőkönyv bármely adatának eltérése alapján a munkáltató intézkedik az eltérés okának tisztázására, szükség esetén helyesbítésére. Az időszakos vizsgát a munkáltató szervezet a BGOKn keresztül kezdeményezi, a vizsgára történő bejelentést a BGOK végzi az időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig. A vizsga eredményét igazoló vizsgajegyzőkönyv munkáltatói és munkavállalói példányát a BGOK veszi át és elektronikus úton átadja, valamint postai úton is megküldi a munkáltató szervezetnek. A munkáltató szervezet sikeres vizsga esetén, a vizsgajegyzőkönyv alapján - a korábbi tanúsítvány bevonása mellett - új járművezetői tanúsítványt állít- és ad ki a munkavállalónak. Az új tanúsítvány tartalmazza a korábbi és érvényes időszakos vizsgákra vonatkozó adatokat is.

13. szám


A munkavállaló részére a vizsgajegyzőkönyvet a munkáltató képviselője adja át, amit szolgálatban a járművezetői igazolvány mellett kell tartani. Amennyiben a munkavállaló bármilyen ok miatt a vizsgát követően nem veszi át a vizsgaigazolást, annak postai úton történő megérkezéséig a munkáltató a jegyzőkönyv munkáltatói példányának másolatát adja át részére, a következő záradékkal. „Másolat! Érvényes ……év, .hó …..-ig.” A bejegyzést aláírással és bélyegzőlenyomattal hitelesíti. A jegyzőkönyv másolatának érvényességi ideje a vizsga napjától számított maximum 15 nap lehet. A vizsgajegyzőkönyv adatait és sikeres vizsga eredményét a munkáltatói jogkörgyakorló számítógépes rendszerben tartja nyilván. A típus-, vonal- ás állomásismeret bejegyzésének és nyilvántartásának szabályai Azt a járműtípust, melynek vezetésére a járművezető érvényes alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik a tanúsítvány 7. számú rovatába a járműtípusra vonatkozó vizsga időpontját és jármű típusengedélyében megjelölt típusjelölést kell bejegyezni. A vonal- és állomásismeret vizsga eredményét a tanúsítvány 8. számú rovatába a vizsga időpontjának és annak a vasútvonalnak, vonalszakasznak, szolgálati helynek a leírását kell bejegyezni, melyre vonatkozóan a járművezető időszakos vizsgát tett, a következők szerint: vasútvonal száma, viszonylata, a vonal vagy a vonalrész, ezen belül a kezdő és a befejező szolgálati hely. A kezdő és a befejező állomást, annak igazolását, hogy a vizsga érvényessége az adott állomásra kiterjed-e, „bez” (bezár) és/vagy „kiz” (kizár) szöveggel kell jelölni Amennyiben a járművezető csak állomás(ok) (szolgálati hely, tolatási körzet) tekintetében tett vizsgát, csak az állomás és/vagy tolatási körzet elnevezését lehet bejegyezni. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a típus-, vonalés állomásismeret számítógépes nyilvántartására is. A tanúsítványban szereplő adatokat, információkat saját munkavállalóikra vonatkozóan a munkáltató szervezetek tartják nyilván számítógépes nyilvántartási rendszerben, amely biztosítja az új tanúsítvány kiállításához szükséges nyilvántartási adatokat is. Felelősség a képzésért, oktatásért, továbbképzésért, a szükséges források biztosításáért A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséért, vala-

1317

mint az oktatásért a humánerőforrás igazgató, a pályavasúti területi központok vezetői és a munkáltatói jogkörgyakorló vezetők felelősek a Működési és Szervezeti Szabályzatnak, illetve a munkaköri leírásuknak megfelelően, a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerinti felelősségi körnek megfelelően. A felelősség kiterjed arra is, hogy a munkavállalók az időszakos oktatáson, beleértve a pótoktatást is, a jogszabályban előírt ütemezéssel és határidőben, eleget tegyenek, az időszakos oktatást és a pótoktatást elmulasztó, vagy eredménytelen vizsgát tett munkavállalót eredeti munkakörében ne foglalkoztassák. A MÁV Zrt. szervezeteinek vezetői felelősek a megfelelő források tervezéséért, biztosításáért. A MÁV Zrt. részére a szükséges oktatói humánerőforrást a BGOK Képzési katalógusa biztosítja. A vasúti járművezetők alkalmasságának ellenőrzése, intézkedések a járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltéteknek való meg nem felelésre utaló körülmények felmerülése esetén Egészségi alkalmasság A munkáltató a vasúti járművezetőt – indokolt esetben – soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott esetekben és eljárási rendben. Szakmai ismeretek hiánya Amennyiben a munkáltató, vagy az általa megbízott személy az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. Soron kívüli időszakos vizsgára kötelezhető különösen a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő az a munkavállaló, akinek felelősségét a Biztonsági Szervezet megállapította: - súlyos vasúti baleset, - súlyos személyi sérülést vagy halált okozó vasúti baleset bekövetkezésében, - közlekedő vonat súlyos veszélyeztetésében. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés a vasúti járművezető alapvizsgája érvényességét felfüggeszti.

1318


13. szám

A képzések nyilvántartása

14.2. Külső kommunikáció

Valamennyi képzés nyilvántartása és kezelése, beleértve a képzést igazoló dokumentumok nyilvántartását is, a SAP rendszerben történik a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerint.

• Napi jelentés, tájékoztató az NKH és a Közlekedésbiztonsági Szervezet számára a balesetekről és rendkívüli eseményekről a belső szabályozásban előírt rend szerint. • Évente jelentés a NKH számára a biztonsági helyzet értékeléséről. • Évente biztonsági adatszolgáltatás a Statisztikai Hivatal számára. • A közvélemény időszerű tájékoztatása a külső biztonság (pl. útátjárós balesetek) helyzetéről, a közvéleményt érdeklő balesetekről.

Egyéb rendelkezések A vonatszemélyzet vonalismeretéről szóló G.F. 303.110000/1987. számú utasítás ezen utasítás hatályba lépésének napján hatályát veszti. Dokumentáció: - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; - A balesetvizsgálatok dokumentációi; - MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szerződés. 14. Biztonsággal összefüggő kommunikáció 14.1. Belső kommunikáció • Napi jelentés, tájékoztató a vállalatvezetés, a MÁV társaságok számára a rendkívüli eseményekről. • havonta biztonsági tájékoztatás a MÁV Zrt. vezetői, a MÁV társaságok számára. • Évenként átfogó értékelés az üzembiztonsági helyzetről az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a MÁV Zrt. vezetői értekezlete és a MÁV társaságok számára. • Évente beszámoló a MÁV Zrt. vezetői értekezlete, Igazgatósága számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról. • Az ellenőrzések, balesetelemzések tapasztalatai alapján szükség szerint, de legalább évenként üzembiztonsági oktatási anyag készítése az érintett MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés és a MÁV társaságok számára. Dokumentáció: - Üzemirányítási Központ napi jelentése, MÁV-START Zrt. hálózati személyszállítási főirányító napi jelentése, Biztonsági Szervezet napi, illetve havi biztonsági jelentése, illetve tájékoztatója, biztonsági program és annak értékelése, a biztonsági színvonal mérésének dokumentumai.

Dokumentáció: a belső kommunikáció dokumentációja, a vasúti balesetek, más vasúti események vizsgálatának dokumentumai. Felelősség a kommunikációért A közvélemény tájékoztatása a Kommunikációs Igazgatóság feladata, az egyéb kommunikációs feladatokat a Biztonsági Szervezet látja el. Dokumentum: vonatkozó jogszabályok; • Balesetvizsgálati Utasítás; • 8/2011. (IV. 1. MÁV. Ért. 7.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól; a MÁV Zrt. külső kommunikációs szabályzata (5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) elnök-vezérigazgatói utasítás. 15. PÁLYAMŰKÖDTETÉSI SZERZŐDÉS a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között (2011-2015) • Évenként - május 31-éig - a biztonsági költségtervezés teljesítésének értékelése. • Évenként - május 31-éig - a biztonsági stratégiai projektek teljesítésének értékelése. Felelősség Az éves értékelések elkészítéséért a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója felelős. 16. A MÁV Zrt. és a vállalkozó vasutak kapcsolata A pályavasút és a vállalkozó vasutak kapcsolata a vasúti törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségen és kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. A pályavasút a HÜSZ-ben teszi közzé a pályahálózat hozzáférésre jogosultak által történő igénybevételének részletes szabályait a nemzetközi és nemzeti jogszabályi előírásoknak megfelelő szerkezetben és tartalommal. A HÜSZ tartalmazza a pályák lényeges műszaki paramétereit, mint pl. sebesség, lejtés, ívsugarak, csatlakozó vágányok hossza, peronok hossza, vágányosztály, biztosítóberendezések stb. A vállalkozó vasúti társaságok kötelesek a nyílt hozzá-

13. szám


férésű pályahálózaton közlekedő vonatokra vonatkozó adatokat közölni. A pályavasút és a vasúti társaságok kapcsolatának formáját, tartalmát, a HÜSZ és a Hálózat- hozzáférési Szerződés rögzíti. Dokumentáció Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) Hálózat Hozzáférési Szerződés 16.1. Érvényesítési eljárás az Útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítására 16.1.1. Cél A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés számára a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat (továbbiakban: EU határozat) által előírt Útvonalkönyv adatszolgáltatás (megfelelő minőségű) biztosítását szolgáló rendszer kialakítása, melynek keretében szabályozásra kerül a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat TEN-T vonalainak műszaki adataiban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező, az EU határozatban előírt adatokat érintő változások összegyűjtése, rendszerezett kommunikálása a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára. 16.1.2. Felelősség, hatáskör Az adatgyűjtési, adatszolgáltatási kötelezettség (vasúti pályahálózatban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező változások) a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteit terheli, ezekről az Ügyfélkapcsolat és értékesítés Kereskedelem szervezetét kell kimutathatóan értesíteniük. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés feladata a változások rendszerezése, a pályavasúti honlapon történő közzététele és a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vasúti társaságok opearatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóinak és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasú[email protected]) tájékoztatása. Az átadott információk pontosságáért a Pályavasúti Üzemeltetés információt szolgáltató szakmai szervezete a felelős. A Pályavasút Üzemeltetés szervezeteitől érkező információ felülvizsgálat nélküli közzététele az Ügyfélkapcsolat és értékesítés felelőssége.

1319

16.1.3. Fogalom meghatározás Útvonalkönyv: Az EU határozat meghatározása alapján olyan egységes dokumentum, amely a mozdonyvezetők számára biztosítja a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az Útvonalkönyvet a vasúti társaság készíti el a pályahálózat-működtetők által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján, tartalma az abban beköetkezett változásokra vonatkozó és közzétett módosításokkal, a Pályavasúti Üzemeltetés által kézbesített írásbeli rendelkezéssel, illetve egyéb szóbeli információkkal (pl. mozdonyrádión, mobiltelefonon keresztül) együtt értelmezendő. Az EU határozat adatai: az Európai Bizottság 2012/464/EU határozatával módosított 2011/314/EU Bizottsági határozatában és annak D mellékletében meghatározott adatkörök, a 16.1.5. pont szerint. TEN-T vonalak: A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasútvonalainak magyarországi, MÁV Zrt. által működtetett szakaszai, a 16.1.6. pont szerint. Pályavasúti honlap: A MÁV Zrt. honlapjának (www.mav.hu) a Pályavasúti Üzemeltetés kezelésében lévő része, azaz Szolgáltatások / Pályavasúti szolgáltatások menüpontja http://www.mav.hu/szolgaltatasok/palyakapacitas.php). A pályavasúti honlap gondozása az Ügyfélkapcsolat és értékesítés illetékességi köre. 16.1.4. Folyamat leírása A pályavasúti honlap Útvonalkönyv adatszolgáltatás menüpontjában közzétett adatokban bekövetkező változások követése, ezek közzététele folyamatos feladat a Pályavasúti Üzemeltetés számára. A változáskövetés és a közzététel az alábbiak szerint történik. A változások típusai: 1. Naprakészségi változás: Az EU határozatban előírt adatok egy része szerepel a Hálózati Üzletszabályzatban. Ezekben az adatokban bekövetkező változásokat az MF 7.5-41 Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése című folyamatleírás alapján a Pályavasút szabályozottan gyűjti és továbbítja az üzletszabályzat kiadásáért felelős Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) felé. A Hálózati Üzletszabályzat módosításának érvénybe lépésével egyidejűleg a Pályavasúti Üzemeltetés által az EU határozat alapján történő adatszolgáltatással kapcsolatban korábban megadott adatok helyett a módosult adatok érvényesek.

1320


2. Rendes módosítás (pl. átépítés miatt): A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársainak az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokban történő bárminemű változást azon szervezet, amelynél az információ létrejön, köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára. Az állomási- és nyíltvonali átépítés (mely jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában megjelölt, a Pályavasúti Üzemeltetés által a honlapján közzétett bármely adat(ok)ban változást eredményez) megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal, az átépítéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó adatszolgáltatásban illetékes Pályavasúti Területi Központ kinevezett munkatársa az átépítés tényéről az átépítéssel érintett pályaszakasz szelvényszámainak megjelölésével - tájékoztatja az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetőjét és a folyamatgazdát. Mellékeli az útvonalkönyv adatszolgáltatásban változó paramétert (pl. kitérő elbontás stb.) tartalmazó vágányzári rendeletet. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett információkat feldolgozza és a vágányzári rendeletekkel együtt a pályavasúti honlapon haladéktalanul közzéteszi a vasúti társaságok számára. A vágányzári rendelet által tartalmazott információkkal, illetve a vasúti járművek vezetői részére kézbesített parancskönyvvel és írásbeli rendelkezéssel kiegészített útvonalkönyv biztosítja az átépítés ideje alatt az útvonalkönyv adatainak megváltozására vonatkozó információkat a vasúti járművezetők számára. Az átépítés befejezését követően haladéktalanul, legkésőbb 6 munkanapon belül – illetve lehetőség szerint még a vasúti pályaszakasz forgalomba helyezését megelőzően – a Pályavasúti Területi Központ adatszolgáltatásra kinevezett munkatársa az átépítés miatt módosult adatokat tartalmazó dokumentumo(ka)t (pl. aktualizált helyszínrajz, hossz-szelvény ábra, stb.) az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére megküldi. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett változásokat összegyűjti és a módosított dokumentumokat a pályavasúti honlapon haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) közzéteszi, valamint a változásról értesíti a vasúti társaságokat és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A pályavasúti honlapon rendes módosítás keretében megjelent változások a 6 havonta, minden év júniusának

13. szám

3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig), a pályavasúti honlapon megjelenített és a vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára elektronikusan elküldött dokumentumban strukturáltan kerülnek feltüntetésre. 3. Rendszeres felülvizsgálat: A változások eseti bejelentésén felül a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei a szakmai és illetékességi területükhöz kapcsolódó, az EU határozatban és jelen folyamatleírás 16.1.5. pontjában meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokat 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal), részletesen felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményeként tapasztalt változásokról, eltérésekről a felülvizsgálatot követően a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályai, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) kötelesek elektronikus úton, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentumot mellékelve jelezni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda számára, az aktualizálást nem igénylő adatokkal kapcsolatban pedig visszajelezni és megerősíteni azok naprakészségét. A pályavasúti honlapon közzétett módosítások és a pályavasúti szakmai szervezetek által végzett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot az Ügyfélkapcsolat és értékesítés 6 havonta, minden év júniusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépéséig) és december 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépéséig) elkészíti. Az így létrejött dokumentumot elektronikus úton megküldi a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, az EU határozat által Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára és a pályavasúti honlapon is elhelyezi. 4. A beérkező észrevételek kezelésének eljárásrendje: A Pályavasúti Üzemeltetés biztosítja, hogy a vasúti társaságok észrevételeket tehessenek az általa közzétett adatok vonatkozásában. A beérkező szakmai jellegű észrevételeket az Ügyfélkapcsolat és értékesítés haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton továbbítja az észrevételben érintett adatok naprakészségét biztosító szervezet(ek) kinevezett munkatársai részére. A kompetens szervezet a beérkezett észrevételt 10 munkanapon belül felülvizsgálja és elektronikus úton javaslatot tesz az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője, illetve a folyamatgazda számára a beérkezett észrevételre küldendő választervezet szövegezésével kapcsolatban. Az így kapott választervezetet az Ügyfélkapcsolat és értékesítés alaki formázást követően 3 munkanapon belül elektronikus úton elküldi a vasúti társaságok számára.

13. szám


1321

A Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezeteinek szakvéleményét nem igénylő észrevétellel (pl. formai vagy informatikai hiba) kapcsolatban az Ügyfélkapcsolat és értékesítés készíti el a választervezetet és küldi meg 3 munkanapon belül elektronikus úton a vasúti társaságok számára.

- az áramellátás típusa, - a forgalomirányítási központ és a vonat közötti rádióberendezés típusa.

Az így beérkezett és elfogadott javaslatokat az Ügyfélkapcsolat és értékesítés azok jellegétől függően teszi közzé a pályavasúti honlapon, illetve értesíti a vasúti társaságokat, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságot.

3. A vonal részletes ábrája: - a vonalon lévő állomások, valamint a kiemelt szolgálati helyek nevei és azok elhelyezkedése, - alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet, - alapvető helyek, például fázishatárok, - az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességfokozatokat, - a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i), - a forgalomirányítási központok, forgalmi irodák nevei és ellátási területei, - a használatos rádiócsatornák azonosítása.

Az Útvonalkönyv használata során, amennyiben a MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek vezetői az Útvonalkönyv adatai és a tényleges, valóságos helyzet között eltérést észlelnek, kötelesek a munkáltató szakmai szervezetüket értesíteni, az érintett szakmai szervezet pedig köteles az eltérés észlelését követően haladéktalanul értesíteni az Ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet vezetőjét és a folyamatgazdát. Az észrevétel kivizsgálása a vasúti társaságoktól érkező észrevétellel megegyező, fentiekben ismertetett eljárás keretében történik. Formai követelmények az Ügyfélkapcsolat és értékesítéshez beérkező változás-bejelentéssel szemben: A Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársaitól érkező, az EU határozat adataiban bekövetkező változások bejelentése elektronikus úton történik az Ügyfélkapcsolat és értékesítés vezetője és a folyamatgazda részére. A változást a Pályavasúti Üzemeltetés főosztályainak, illetve a Pályavasúti Területi Központok kinevezett munkatársai jelentik be az értesítő levélhez csatolt, a megváltozott adatot tartalmazó elektronikus dokumentummal együtt. A bejelentés érvényessége érdekében a bejelentő az Ügyfélkapcsolat és értékesítés részére küldött elektronikus levél címzettjei közé felveszi a bejelentő szervezet vezetőjét is. 16.1.5. Az EU határozatban és annak D mellékletében szereplő adatok felsorolása A MÁV Zrt. honlapján az EU határozat által előírt határidőig közzétett adatok: Az EU határozat főszövegében megjelölt adatok: 1. Általános üzemi jellemzők: - a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (kétvágányú, váltható menetirányú, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.),

2. Lejtviszonyok: - az emelkedők és lejtők szöge és azok pontos helye,

Az EU határozat D mellékletében megjelölt adatok: 1. rész: Általános információk a vasúti pályahálózatműködtetőről 1.1. A pályahálózat-működtető(k) neve(i) 1.2. Ország(ok) 1.3. Rövid leírás 1.4. Az általános üzemeltetési szabályok és előírások (és azok beszerzési módjának) felsorolása 2. rész: Térképek és ábrák 2.1. Földrajzi térkép 2.1.1. Vasútvonalak 2.1.2. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2. Hossz-szelvény ábra. Az ábrákon feltüntetendő adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. Amennyiben külön ábrát biztosítanak az állomásról / rendező pályaudvarról / járműszínről, a vonalas ábrán lévő információ egyszerűsíthető 2.2.1. A távolság megjelölése 2.2.2. A forgalmi vágányok, körüljáró vágányok, mellékvágányok és kisiklasztó saruk azonosítása 2.2.3. A forgalmi vágányok közötti kapcsolatok 2.2.4. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok) 2.2.5. Az összes rögzített jel helye és jelentése 2.3. Az állomás / rendező pályaudvar / járműszín helyszínrajzai (Megj.: ez csak az átjárhatósági forgalom számára elérhető helyekre vonatkozik). A helyre jellemző ábrákon azonosítandó adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve.

1322


2.3.1. A hely neve 2.3.2. A hely azonosító kódja 2.3.3. A hely típusa (utasterminál, áruforgalmi terminál, rendező pályaudvar, járműszín) 2.3.4. Az összes helyhez kötött jelző helye és jelentése 2.3.5. A pályák azonosítása és rajza a kisiklasztó sarukkal együtt 2.3.6. A peronok azonosítása 2.3.7. A peronok hossza 2.3.8. A peronok magassága 2.3.9. A csatlakozó vágányok azonosítása 2.3.10. A csatlakozó vágányok hossza 2.3.11. A pályamenti elektromos áramellátás elérhetősége 2.3.12. Távolság a peron széle és a vágánytengely között a közlekedési felülettel párhuzamosan 2.3.13. (Személyszállításra megnyitott állomások esetén) Mozgássérültek általi elérhetőség 3. rész: A konkrét vonalszakasszal kapcsolatos adatok 3.1. Általános jellemzők 3.1.1. Ország 3.1.2. A vonalszakasz azonosító kódja: nemzeti kód 3.1.3. A vonalszakasz 1. végpontja 3.1.4. A vonalszakasz 2. végpontja 3.1.5. Üzemidő tartama (időpontok, napok, csökkentett üzemvitel alkalmazása) 3.1.6. Szelvényezés (gyakoriság, megjelenés és elhelyezés) 3.1.7. A forgalom típusa (vegyes, utas, áru stb.) 3.1.8. Megengedett legnagyobb sebesség(ek) 3.1.9. Biztonsági okokból szükséges minden egyéb információ 3.1.10. Meghatározott helyi üzemeltetési követelmények (a személyzetre minden speciális képzettségével) 3.1.11. A veszélyes árukra vonatkozó különleges korlátozások 3.1.12. Különleges rakodási korlátozások 3.1.14. Annak jelzése, hogy a vonalszakasz telített (2001/14/EK, 22. cikk) 3.2. Meghatározott műszaki jellemzők 3.2.5. Nyomtáv 3.2.6. Szerkesztési szelvény 3.2.7. Legnagyobb tengelyterhelés 3.2.8. Folyóméterenkénti legnagyobb terhelés 3.2.11. Legkisebb görbületi sugár 3.2.12. Az emelkedő százaléka 3.2.13. Az emelkedő helye 3.2.15. Hidak 3.2.16. Viaduktok 3.2.17. Alagutak 3.3. Energia alrendszer 3.3.5. Az áramellátási rendszer típusa (pl. semmilyen, felsővezeték, 3. sín) 3.3.6. Az áramellátási rendszer frekvenciája (pl. váltakozó áram, egyenáram) 3.3.7. Legkisebb feszültség

13. szám

3.3.8. Legnagyobb feszültség 3.3.9. Meghatározott villamos vontatójárművek áramfogyasztásával kapcsolatos korlátozások 3.3.10. A többes vezérlésű vontatójárművek pozíciójával kapcsolatos korlátozások az érintkező vezeték elkülönítésének való megfelelés érdekében (az áramszedő helye) 3.3.11. Az elektromos szigetelés megszerzésének módja 3.3.12. A munkavezeték magassága 3.3.13. A munkavezeték megengedett lejtése a pályához képest és a lejtés eltérései 3.3.14. A jóváhagyott áramszedők típusa 3.3.15. Legkisebb statikus erő 3.3.16. Legnagyobb statikus erő 3.3.17. A fázishatárok helye 3.3.18. Tájékoztatás a működésről 3.3.19. Az áramszedők leengedése 3.3.20. Folyamatos aktiválás, tekintettel a visszatápláló fékre 3.3.21. A vonat megengedett legnagyobb áramerőssége 3.4. Biztosítórendszerek alrendszer 3.4.13. A járművek esetében szükséges műszaki megvalósítás „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszer(ek) 3.4.14. A „B” osztályú rendszerek működtetésére vonatkozó nemzeti szabályok (+ a megszerzésük módja) Vonalrendszer 3.4.15. Felelős tagállam 3.4.16. A rendszer neve 3.4.21. Fedélzeti rendszer „B” osztályú rádiórendszer 3.4.22. Felelős tagállam 3.4.23. A rendszer neve 3.4.31. „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek 3.4.33. „B” osztályú rádiórendszer 3.4.34. Pályamenti jelzések, a fékteljesítménnyel kapcsolatos sebességkorlátozások 3.4.36. „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek, a „B” osztályú rendszer működtetésének nemzeti szabályai 3.4.37. A fékteljesítménnyel kapcsolatos nemzeti szabályok 3.4.38. Egyéb nemzeti szabályok, pl.: az 512-es UIC tájékoztatónak (79.1.1-i 8. kiadás és 2 módosítás) megfelelő adatok, az EMC alkalmassága az infrastruktúra oldali vonatbefolyásoló rendszerre 3.4.40. Örvényáramú vágányfék használatának engedélyezhetősége 3.4.41. Mágneses sínfék használatának engedélyezhetősége 3.4.42. A végrehajtott eltéréseket érintő műszaki megoldásokkal szembeni követelmények 3.5. Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer 3.5.5. A vasúti pályahálózat-működtető személyzetével folytatott biztonsági szempontból kritikus kommunikáció nyelve

13. szám


1323

16.1.6. A MÁV Zrt. által működtetett TEN-T vonalak

Pályavasúti Területi Központ Szombathely:

A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák és deltavágányok:

10 Ménfőcsanak (kiz.) – Celldömölk 17 (2) Zalaszentiván – Felsőrajk (kiz.) 20 Székesfehérvár – Porpác (kiz.) 25 Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – országhatár 266a Vinári elágazás – Celldömölk–Rendező 266b Bobai elágazás - Celldömölk–Rendező – Celldömölk 291 Zalaszentiváni elágazás - Andráshidai elágazás 292 Kerta elágazás - Jánosháza elágazás

Pályavasúti Területi Központ Budapest: 1 Budapest (Keleti pu.) – Hegyeshalom – országhatár 3 Komárom – Komárom országhatár 10 Győr (Rendező) – Ménfőcsanak (bez.) 30 Budapest (Déli pu.) – Szabadbattyán (bez.) 31 (250) Érdi elágazás – Tárnok 40 Kelenföld – Pusztaszabolcs (bez.) 44 Székesfehérvár – Pusztaszabolcs 70 Budapest (Nyugati pu.) – Szob – országhatár 80 Budapest (Keleti pu.) – Hatvan (bez.) 100 Budapest (Nyugati pu.) – Szajol (bez.) 120a Rákos – Újszász – Szolnok 150 Ferencváros – Kunszentmiklós-Tass (kiz.) 200 Kőbánya felső – Rákosrendező 202 Angyalföldi elágazás – Rákospalota-Újpest 203 Rákos – Rákosi elágazás 205 Ferencváros – Kőbánya felső 206 Ferencváros – Kőbánya-Kispest 212 Kőbánya teher – Kőbánya felső 217 Kőbánya felsői kiágazás – Rákos 219 Rákosrendezõ – Városligeti elágazás 222 Budapest-Ferencváros Keleti rendező – Ferencváros 224 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező – Ferencváros „A” 225 Budapest-Ferencváros Nyugati rendező – Ferencváros „B” 235 Soroksár – Soroksár-Terminál 261 Törökszentmiklósi elágazás-Tiszatenyői elágazás 262c Hatvani „B” elágazás - Hatvan rendező-pályaudvar 262e Hatvan rendező-pályaudvar – Hatvan 263 Abonyi elágazás-Nyársapáti elágazás 264a Szolnoki „A” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264b Szolnoki „B” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264c Szolnoki „C” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264d Szolnoki „D” elágazás – Szolnok rendező-pályaudvar 264f Paládicspusztai elágazás – Újszászi elágazás 264g Szolnok keleti indító – Szolnoki „E” elágazás 264h Szolnok rendező-pályaudvar – Szolnoki „E” elágazás 264i Szolnok rendező-pályaudvar – Szolnoki fűtőház 271Győrszentiváni elágazás – Győrszabadhegyi elágazás

Pályavasúti Területi Központ Pécs: 17 (2) Felsőrajk (bez.) - Nagykanizsa 30 Szabadbattyán (kiz) – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár 40 Pusztaszabolcs (kiz.) - Pécs 41 Dombóvár – Gyékényes – országhatár 60 (1) Murakeresztúr – Gyékényes 65 (1) Pécs – Villány 66 Villány – Magyarbóly – országhatár 267 Dombóvár alsó - Dombóvári elágazás 285 Őrtilosi elágazás – Kotori elágazás Pályavasúti Területi Központ Miskolc: 80 (1) Hatvan (kiz.) – Miskolc – Mezőzombor 90 Felsőzsolca – Hidasnémeti – országhatár Pályavasúti Területi Központ Debrecen: 100 Szajol (kiz) – Záhony – országhatár 100c Mezőzombor (kiz.) – Nyíregyháza 101 Püspökladány – Biharkeresztes – országhatár 277 Északi kitérő-Sóstóhegy elágazás 284 Komoró - Fényeslitke 284a Eperjeske rendező-pályaudvar – Mándok-Átrakó 284e Komoró – Eperjeske-Átrakó 284f Tuzsér – Eperjeske rendező-pályaudvar 284g Eperjeske rendező-pályaudvar – Eperjeske oh. 400l Eperjeske-Átrakó (széles) – Eperjeske-Rendező (széles) 400a Eperjeske rendezői elágazás (széles) –Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) 400b Eperjeske rendezői elágazás (széles) –Záhonyi elágazás (széles) 400c Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) – Tornyospálca-Átrakó (széles) 400d Eperjeske rendező-pályaudvar (széles) – Eperjeske oh. (széles) 400e Fatároló iparvágány kiágazás (széles) – Tuzsér (széles) 400f Komoró (széles) - Fatároló iparvágány kiágazás (széles) 400g Tuzsér (széles) - Eperjeske rendezői elágazás (széles)

1324


400h Tuzsér (széles) – Záhonyi elágazás (széles) 400i Záhonyi elágazás (széles) – Záhony (széles) 400j Záhony (széles) – Záhony országhatár (széles) Pályavasúti Területi Központ Szeged: 120 Szajol (kiz.) – Lőkösháza – országhatár 136 Szeged (Rendező) – Röszke – országhatár 140 Cegléd (kiz.) – Szeged 150 Kunszentmiklós-Tass (bez.) – Kelebia – országhatár 16.1.7. Kapcsolattartók Az Útvonalkönyv adatszolgáltatás változáskövetési eljárásban a Pályavasúti Üzemeltetés szakmai szervezetei által az Ügyfélkapcsolat és értékesítéssel való kapcsolattartásra kijelölt munkatársak adatait, továbbá elérhetőségük adatait a Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása tartalmazza. 16.1.8. Kapcsolódó dokumentumok • 70/2012. (XII.20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. • 2012/464/EU Bizottsági határozattal módosított 2011/314/EU Bizottsági határozat a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról. • Pályavasúti Üzemeltetés MF 7.5-46 számú minőségirányítási folyamatleírása. 17. Nemzetközi kapcsolatok Biztonsági igazgatók UIC Biztonsági Platformja A MÁV Zrt tagja a biztonsági igazgatók UIC Biztonsági Platformjának, ahol a MÁV társaságokat a Biztonsági Szervezet vezetője képviseli. A Biztonsági Platform célja az információcsere, alapvető biztonsági kérdések megvitatása, tapasztalatcsere. 18. Biztonsági követelmények közlése a vállalkozó vasúti társaságokkal A biztonsági követelményeket a Hálózati Üzletszabályzat, illetve a Hálózat-hozzáférési Szerződés rögzíti. A BIR segítséget nyújt a vállalkozó vasúti társaságok számára is, a biztonsági színvonal javítására. A MÁV Zrt. a vállalkozó vasúti társaságok részéről is kötelezően alkalmazandó utasításait az érintettek számára hozzáférhetővé teszi.

13. szám

19. Irányítás veszély esetén, műszaki mentés, vegyi elhárítás A MÁV Zrt területén a veszélyelhárításért a Pályavasúti Üzemeltetés felelős. A rendkívüli eseménynél a helyi teendőket a Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás követelményei szerint kell végezni. A mentési, elhárítási, helyreállítási feladatokat ellátó egységének a helyszínen együtt kell működnie a hatóságokkal (OKF, Rendőrség stb.). A szükséges biztosítási és mentőműveletet korlátozás nélkül végre lehet hajtani. A MÁV Zrt.-nek biztosítani kell a baleseti helyszínt, hogy az illetékes hatóság megérkeztéig, vagy amíg arra a hivatalos balesetvizsgálati szerv engedélyt nem adott, semmilyen változás ne történjen. Dokumentáció Balesetvizsgálati Utasítás A 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért 19.) elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV. Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására. 20. Válságkezelés A válságkezelésnek célja, hogy hatékony és céltudatos szervezéssel ellenőrizze a szélsőséges körülmények következtében előállt helyzetet annak érdekében, hogy a megszokott állapotot minél hamarabb és a legkevesebb korlátozással helyre lehessen állítani. Dokumentáció • A 16/2009. (MÁV. Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás; • 8/2011. (IV. 1. MÁV Ért. 7.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól. 21. Vasúti járművek karbantartása Karbantartás: minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeleti-ellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. (MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) Karbantartásként kell értékelni, minden olyan tevékenységet, mely a meglévő, működő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik és a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, valamint a használatban

13. szám


lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenységeket. Ezen tevékenységek lehetnek különösen: - tervszerű megelőző karbantartások, - felújítások, - javítás, üzemzavar és hibaelhárítás, - tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréje. A karbantartási tevékenységek közös jellemzője, hogy a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében merülnek fel, a tevékenység eredményeként az eszközök funkciói nem bővülnek, élettartamuk nem növekszik. Karbantartásért Felelős Szervezet A Karbantartásért Felelős Szervezet a MÁV Zrt., amely az Irányítási, a Karbantartás-fejlesztési és a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat saját hatáskörben végzi, a karbantartás-végrehajtási feladatokat kihelyezve, szerződéses vállalkozókkal végezteti. A karbantartásért felelős szervezet feladatai közül: a karbantartásárt felelős szervezet összefogja és együttesen felügyeli a karbantartási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, a) az Irányítási feladatokat a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés, b) a karbantartás-fejlesztési feladatokat MÁV Zrt. Vasúti Mérnöki- Mérésügyi és Szolgáltató Központ, c) a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a járművek tényleges üzemeltetését végző Pályalétesítményi Főosztály végzi. A Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője a Pályavasúti általános vezérigazgató helyettes. A szervezet felépítését, működését és kapcsolatrendszerét a fejezet 21.1 melléklet „Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolatai” tartalmazza. A tevékenységben részt vevő szervezeti egységek és munkavállalóinak a karbantartással összefüggő feladatát, hatáskörét, felelősségét a Működési és Szervezeti Szabályzat, továbbá ezen előírás tartalmazza. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását külső szerződéses vállalkozások útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. A MÁV Zrt. – amennyiben azt jogszabály előírja – csak elvi előzetes típusengedély birtokában kezdi meg a járművek saját üzemeltetésre történő beszerzésére vonatkozó eljárást, a jármű beszerzése előtt pedig a járműnek előzetes típusengedéllyel kell rendelkezni. A járművek

1325

üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Vasúti járműnek belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Az üzembe helyezési engedéllyel, magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakítása, amelynek során a vasúti járműtípus meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak, csak átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A karbantartási tevékenységéért a karbantartásért felelős szervezet felelősséggel tartozik. Ezért a karbantartásért felelős szervezetnél a feladat-, hatáskör és felelősség MSZSZ-ben szabályozott megosztása mellett olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja - az azonosított karbantartási feladatoknak megfelelően a felelős szervezet(ek) kiválasztását, - hogy a karbantartásért felelős szervezet és a karbantartást végző szervezet által bevont más szervezetek alkalmasak, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és/vagy hatósági tanúsítással rendelkeznek, - hogy karbantartási és irányítási rendszerük megfelelően dokumentált, - hogy rendelkezik kockázatkezelési eljárással, - hogy munkavállalói szakmai képesítése, gyakorlata megfelelő, - hogy a karbantartásért felelős szervezet, és a teljesítésbe bevont más szervezet korábbi gazdasági tevékenysége, működése megfelelő alapot ad a veszélyes üzem körébe tartozó járművek karbantartására, az ebből fakadó felelősség vállalására. A karbantartást végző szervezet alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó eljárás mellőzhető, ha a szervezet karbantartási rendszerét a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsította, és az érvényes. a) Irányítási feladatok 1. Vezetői feladat A MÁV Zrt. karbantartási politikáját a társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének 1. számú, „A MÁV Zrt. Biztonsági Politikája” című melléklete tartalmazza. A karbantartási politika meghatározza a vezetés elkötelezettségét a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztésére és végrehajtására. A jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célokat szintén a Társaság Elnök-vezérigaz-

1326


gatója által jóváhagyott Biztonsági Politika tartalmazza. A Társaság teljesítményének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését a Biztonságirányítási Kézikönyv 6. „A BIR végrehajtásáért való felelősség” című pontjában foglaltak szerint folyamatosan értékeli. A vasúti pályahálózaton a járművek csak üzembiztos állapotban közlekedhetnek, a vasúti hálózathoz kapcsolódó építési, karbantartási feladatokat csak üzembiztos járművel lehet ellátni. A Társaság a vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedteti. Ennek érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának megfelelően olyan karbantartási rendszert alakítunk ki, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A célkitűzések megvalósítását szolgálják az éves karbantartási tervek és a Pályavasúti Üzemeltetésnek a kihelyezett karbantartási tevékenységet végző vállalkozók kiválasztására és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó MF 7.4-02 Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása. Az irányítási feladatokat ellátó szervezet éves ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a karbantartást végző szervezet alvállalkozói, beszállítói karbantartó szervezet által a Rendelet szerint történő ellenőrzésének megfelelőségére is. Az Országos Vasúti Szabályzat 5.6.2. pontja szerint a vasúti járművek karbantartása vizsgálati- javítási ciklusrend szerint történik. Ezt az elvárást a MÁV Zrt.: – a pályakarbantartó gépek esetében a D.3. számú Utasításban, – a teherkocsik esetében az E.12. számú Utasítás 17b. mellékletében, valamint a MÁVSZ 1123:1992 „Teherkocsik javítási munkái” című vállalati szabványban, – a vontatójárművek esetében a MÁVSZ 2906:1988 „Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartási rendszere” című vállalati szabványban szabályozta. A részletes előírásokat a BIR 6. számú melléklete tartalmazza. A teherkocsik karbantartása az E.12. számú Utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. Az üzemeltetést végző szervezeteknek évente TMK tervet kell készíteni, negyedéves bontásban a pályakarbantartó gépekre. Terveket kell készíteni a kismunka és emelőgépekre, vasúti járművekre. A TMK tervet a D.3. sz. Utasítás 10. számú mellékletben meghatározott formátumban kell elkészíteni. A táblázatba valamennyi állagban lévő munkagépet, vasúti járművet és emelőgépet külön csoportosításban, fel kell venni. A megjegyzés rovatba az eszköznek megfelelő (leállítva, fölös, selejt) be-

13. szám

jegyzést kell alkalmazni a vizsgálatra nem tervezett gépeknél. A TMK vizsgálatok oszlopaiba az adott negyedévre tervezett vizsgálat rövidítését kell beírni. Az éves TMK tervet felülvizsgálat és jóváhagyás céljából az illetékes főosztályra két példányban, a Pályavasúti Üzemeltetés Területi Központnak kell felterjeszteni. A TMK tervek végrehajtását, az előző félévi végrehajtási adatokkal, a tervkészítéssel azonos formátumban félévente a Területi Központok terjesztik fel az illetékes főosztályra. A TMK terv költségvonzatát az éves pénzügyi tervben biztosítani kell. A vasúti járművek igénybevételével járó infrastruktúra karbantartási tevékenység tervezése során figyelemmel kell lenni a karbantartási tervre. Az irányítási tevékenységek összehangolt működése figyelembe veszi a vasúti járművek karbantartásával szemben támasztott követelményeket. Ennek során kiemelt feladat az anyagi források biztosítása a karbantartási célok maradéktalan megvalósítására. A karbantartási rendszer érvényesülésének, a tervezett karbantartások végrehajtásának veszélyeztetése, zavara esetén a karbantartásért felelős szervezet azonosítja a zavar, veszélyeztetés okát, és a karbantartással szembeni követelmények sérelme nélkül javaslatot tesz a megoldásra. A járművek üzemeltetését végző szervezetek minden év március 30-ig összeállítják a tervezett karbantartásra vonatkozó következő karbantartási igény tervezetet, ami tartalmazza a karbantartással érintett jármű adatait és a karbantartási feladatot az E.12. és a D.3. sz. utasítás szerint. Az összesített járműtípusok szernti tervezet mellellett karbantartási tervezetet kell készíteni minden egyes járműre is. A jármű-karbantartási tervezetet az Irányítási feladatokat ellátó szervezetnek kell átadni, illetve megküldeni. A karbantartási tervet az Irányítási feladatokat ellátó szervezet készíti el és a vezetője hagyja jóvá. Ez képezi alapját a szükséges források tervezésének. A tervet a karbantartást végző szervezet mellett megkapják a Járműállomány-karbantartásirányítási, Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek vezetői. Az összesített járműtípusok szerinti terv mellett karbantartási tervet kell készíteni minden egyes járműre. A tervnek alkalmasnak kell lenni a jármű karbantartási feladatok elvégzésének dokumentálására is. A Társaság vasúti járműveinek karbantartási rendszerét és járműnyilvántartását a BIR 6. és 6/A. számú melléklete tartalmazza. A vasúti járműveket ténylegesen üzemeltető szervezetek feladata és felelőssége a vasúti járművek időszakos hatósági vizsgáztatása a Rendelet szerinti ciklusokban, az

13. szám


üzembe helyezési engedély felfüggesztésének kérelmezése, a felfüggesztés időtartama alatt a jármű közlekedtetésének szüneteltetése, a hatósági vizsgához kapcsolódó hatósági döntés végrehajtása. A szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátását a követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez a létszámterv biztosítja. A karbantartási források tervezésénél - az üzemeltetési tapasztalatok alapján – figyelemmel kell lenni a meghibásodás miatti javítások költségeire is. A karbantartás végrehajtási feladatkörrel megbízott szervezettel szembeni követelményeket karbantartási szerződésben kell rögzíteni olyan részletességgel, amely teljes mértékben lefedi a karbantartás teljes folyamatát, a karbantartási rendszerre a biztonságirányítási rendszerben meghatározott követelményeket. Így különösen a karbantartási tevékenység szabályozásában és gyakorlatában a vasútbiztonság szempontjából meghatározó tevékenység keretében ellátandó feladatokat és az azért való irányítási és végrehajtási felelősséget, az üzemeltetés biztonságát érintő információk kölcsönös átadásának kötelezettségét, a karbantartás dokumentálásának, a dokumentumok kezelésének rendszerét, a dokumentumok nyomon követhetőségét. A karbantartásért felelős szervezetnek, az irányítási és karbantartás-irányítási, valamint a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezeteknek rendelkezni kell a karbantartási szerződésekkel, amit a járműállomány-karbantartásirányítási szervezetek küldenek meg, a jármű újbóli üzembe helyezése során előírt üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó dokumentációval, a hatósági határozat szerint.

1327

A karbantartási rendszert a társaság által működtetett Biztonság Irányítási Rendszer (BIR) és Minőség Irányítási Rendszer (MIR) előírásai határozzák meg. A karbantartási rendszer a járművek megbízható, üzembiztos műszaki állapotának biztosítására vonatkozó előírásokat és eljárásokat, a BIR a biztonsági és karbantartási politikát, a MIR a tevékenység végzéshez szükséges eljárásokat tartalmazza. A felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért. A Karbantartásért Felelős Szervezet működésének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását -különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire - az elnök-vezérigazgató által írásban megbízott, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetője évenként ellenőrzi, arról jelentést készít, amit megküld az irányítási, járműállomány-karbantartásirányítási szervezetek vezetőnek és a Biztonsági Szervezet vezetőjének. A jelentést a megtárgyalja a Biztonsági Testület és az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság együttes ülése, és Biztonsági Szervezet vezetője a szükséges korrekciókra vonatkozó esetleges javaslatával együtt vezetői értekezlet, majd Felügyelő Bizottság elé terjeszti. A belső auditok és a munkatársak által kiállított kérdőívek biztosítják, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak, velük egyeztetett meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában. Az irányítási tevékenységet részletesen a fejezet 21.2 a) Irányítás című melléklete tartalmazza.

1328


13. szám

13. szám


2. Kockázatértékelés A kockázatértékelés kiterjed a karbantartási rendszer irányítására és a karbantartási tevékenységre, a humánerőforrás megfelelőségére, az irányítás és a végrehajtás, továbbá a karbantartási rendszer és más irányítási rendszerek kapcsolatára. Az irányítási és a végrehajtási tevékenységnek egyaránt része a járműalkatrészek, fődarabok minősége megfelelőségének biztosítása, az esetleges gyártási hibából eredő meghibásodások megelőzése, illetőleg ennek feltárása. A futásbiztonsággal összefüggő járműszerkezeti elemeknek és gyártási körülményeinek meg kell felelni az adott elemre vonatkozó műszaki követelményeknek (szabvány, tanúsítás). A kockázatértékelési eljárás rendelkezik a szervezet működése során fellépő kockázatok elemzésével, beleértve a meghibásodásokból, a nem megfelelő gyártásból, illetve a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságból adódó kockázat értékelését. A járművek karbantartásának folyamatában a meghibásodott, vagy cserélt szerkezeti elemeknél értékelni kell az elhasználódás fokát, viszonyítani kell a szerkezeti elem tervezett életciklusához. Szükség esetén vizsgálni kell a gyártási technológiát is. A kockázatértékelés valamennyi elemében rendelkezni kell a veszélyazonosításhoz szükséges ellenőrzési rendszerrel, szakismerettel. A beazonosított eseményekre vonatkozó valamennyi körülményt fel kell tárni, azokat dokumentálni kell. A kockázati eseményeket a karbantartási rendszer minden szereplőjének minősíteni kell az üzemeltetés biztonsága szempontjából. Rendelkeznie kell továbbá olyan értékelési rendszerrel, melynek felhasználásával a kockázat minősíthető (elfogadható, vagy beavatkozásra van szükség.) A karbantartás irányításáért felelős és a karbantartásfejlesztési feladatok ellátásáért felelős szervezet felelőssége, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a kockázati eseményekről és azok minősítéséről. Rendelkeznie kell továbbá a kockázatok, illetve a lehetséges kockázati események mennyiségi és minőségi hatásának megállapításához szükséges kompetenciával. Nem elfogadható kockázat azonosítása esetén megfelelő eljárásrendet kell biztosítani a kockázat kezelésére, megszüntetésére. A vasút járművek tényleges üzemeltetését végző szervezet a jármű közlekedtetése, vagy a munkavégzés közben történő meghibásodása esetén - a jármű karbantartásáért felelős szervezet bevonásával - megvizsgálja a meghibásodás okát, annak a karbantartással való öszszefüggését, a munkakörnyezetet, és bármely területet érintő hiányosság esetén intézkedik a meghibásodás

1329

okának megszüntetésére. Kockázatelemzést kell végezni a karbantartási rendszer megváltoztatása előtt is. A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet a járművek üzemeltetési adatai alapján a karbantartásért felelős szervezettel Irányítási feladatokat ellátó szervezetével legalább évente értékeli a karbantartási rendszert. Azonos ok miatt történő meghibásodás esetén intézkedik a karbantartási rendszer felülvizsgálatára, vagy a technológia megváltoztatására. Az értékelést meg kell küldeni a karbantartás-fejlesztésért felelős szervezetnek, amely felhasználja azt a karbantartási rendszer értékelése során. Minden vasúti baleset vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, amelynek üzembentartói vizsgálata során a balesetvizsgáló szervezet a járművezető felelősségét, vagy a jármű hibáját állapítja meg, a jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet azonnal megteszi a szükséges intézkedést - a járművezető alkalmasságának vizsgálatára, az előírások szerint egészségügyi és /vagy szakmai alkalmasságának felülvizsgálatára, szükség esetén a képzési tematika módosítására, illetve - a jármű karbantartási folyamatának teljes átvizsgálására, szükség szerinti módosítására, ami kiterjed az azonos járműtípusba tartozó járművekre is, -a karbantartás-irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének tájékoztatására. A kockázatkezelésnek figyelemmel kell lenni a járművekkel kapcsolatos hatósági engedélyezés folyamatában hozott előírásokra, az infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változására. A MÁV Zrt. törekszik a kockázatértékelés rendszerének folyamatos javítására, fejlesztésére. Az Irányítási, a Karbantartás-fejlesztési és a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatok végzése irodai környezethez kötött, számítógépes munkahelyeken történik. Ez alól kivételt képeznek a szerződéskötést megelőző beszállítói szemlék, ellenőrzések, járműátvételek. A kockázatok értékelése ezek figyelembe vételével történik az 89/391/EGK irányelv, az 1993 évi XCIII. Munkavédelmi törvény és a 65/2009.(MÁV Ért. 28.) MÁV Munkavédelmi Szabályzat előírásai alapján.

1330


13. szám

13. szám


3. Ellenőrzés, intézkedések A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet járművenként, a jármű egyértelmű azonosíthatóságát biztosító módon naprakész nyilvántartást vezet a járműveknek a BIR 6. számú melléklet szerinti karbantartásáról, a közlekedés vagy munkavégzés közben történt minden üzemzavarról, meghibásodásáról, javításáról. Üzemzavar, meghibásodás esetén meg kell tenni az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, és értékelni, dokumentálni kell azok hatását. A MÁV Zrt. vasút járműnyilvántartását a BIR 6/A. melléklete tartalmazza. A jármű üzemeltetője, illetve állagban tartója nyilvántartást vezet: a vasúti járművekről, munkagépekről (műszaki paraméterek); a járművek, munkagépek üzemóra teljesítményéről; a TMK vizsgálatok előjegyzéséről; a napi karbantartásról, a jelentősebb alkatrészcserével járó javításokról, a regisztrátumok ellenőrzéséről, és dokumentálja azokat a D.3. sz. Utasítás szerint. Ezen túlmenően az állagban tartó szervezetek adatszolgáltatása alapján a Pályavasúti Üzemeltetés évente két alkalommal állagstatisztikát készít, amely tartalmazza a felújítással, átalakítással, karbantartással összefüggő adatokat is. Az állagváltozásokat az állagváltozást követő hónap végéig kell jelenteni és átvezetni a nyilvántartásokon. Az állagstatisztika és a változás nyilvántartása elektronikus úton történik. A pályafenntartási járművekről a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet vezet nyilvántartást a Rendeletben előírt adattartalommal, amit minden év július 31-ig megküld a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. A járművek nyilvántartott adataiban történt időközi változásról a változást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A karbantartással összefüggő egyéb folyamatokkal öszszefüggő adatgyűjtés: - a karbantartást végző szervezeteknél (a karbantartási szerződés alapján), - az infrastruktúra állapotával, használatával kapcsolatos adatok tekintetében a járműveket üzemeltető szervezeteknél, - a közlekedésbiztonság szempontjából releváns járműelemekre, azok beépítésére vonatkozóan a karbantartást végző szervezeteknél, - az üzemeltetéssel összefüggő eseményekre vonatkozó információk tekintetében a járműüzemeltetőknél, - a karbantartást, irányítást, ellenőrzést végzők személyi kompetenciáira vonatkozóan az érintett szervezeteknél történik. A nyilvántartás pontossága érdekében minden járművezető, munkagépkezelő köteles az üzemzavart, meghibásodást, veszélyeztetést, balesetet, egyéb eseményt

1331

azonnal jelenteni közvetlen szolgálati vezetőjén keresztül a jármű üzemeltetését ténylegesen végző szervezetnek. Baleset esetén a válságkezelési és válságkommunikációs utasítás szerint kell eljárni. A Karbantartásért Felelős Szervezet működésének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását -különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire - az elnök-vezérigazgató által írásban megbízott, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetője évenként ellenőrzi. A karbantartás rendszerét, illetve annak elemeit az éves értékelés mellett külön ellenőrzési terv alapján évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az ellenőrzés célját, tartalmát a szervezet ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. Baleset, más vasúti esemény üzembentartói vizsgálata során, ha egyértelműen nem zárható ki, hogy a jármű állapota közrehatott a baleset, esemény bekövetkezésében, a vizsgálatot ki kell terjeszteni a jármű vizsgálatára, beleértve a karbantartást is. Az értékelés eredményét a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a karbantartásért felelős szervezet álláspontjára figyelemmel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet ellenőrzése/vizsgálata alapján született határozatot/végzést/ajánlást az érintett szervezetek bevonásával soron kívül kell értékelni. Az értékelés eredményét a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a karbantartásért felelős szervezet álláspontjára figyelemmel. Hasonlóan kell eljárni a vasúti jármű üzemeltetését érintő, a Társaság pályafenntartási és más szervezeteitől, a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságoktól és más szervezetektől érkező bejelentések, tájékoztatások esetén is. 3. Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait 3.1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:

1332


13. szám

13. szám


4. Folyamatos javítás – rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés megelőző vagy korrekciós intézkedés A járművezetők továbbképzése során fel kell használni a járművezetői vagy technológiai, környezeti hibából bekövetkezett üzemzavarok, meghibásodások, balesetek bekövetkezésének okait, körülményeit, a megelőzés feladatait. A járművek üzemeltetési feltételeinek megváltoztatása, vagy a járművek karbantartási technológiájának megváltoztatása, a közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó, a régi helyett új gyártmányú járműelemek beépítése csak előzetes kockázatelemzés és értékelés, a lehetséges hatások értékelése alapján, az érintett szervezetek egyeztetésével történik. Az e körbe tartozó kérdésekben a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet végzi el a kockázatértékelést és az egyeztetést. Az üzemeltetés, illetve a karbantartás folyamatának ellenőrzése, értékelése alapján történő korrekciókra, a karbantartási technológia vagy az üzemeltetés körülményeinek megváltoztatására ugyancsak kockázatelemzés és értékelés, a változtatás hatásának értékelése alapján kerülhet sor.

1333

Minden változtatás hatását értékelni kell. Ehhez a karbantartási technológia, az üzemeltetési körülmények megváltoztatása, a közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó új járműelemek alkalmazása során vizsgálni, értékelni kell a változtatás hatását, és csak ezt követően kerülhet sor a változtatásnak a karbantartásirányítási szervezet által történő elfogadására, a vonatkozó dokumentumok (karbantartási szerződés, üzemeltetési és karbantartási előírások) szükség szerinti módosításával együtt. Amennyiben az értékelés alapján a változásnak a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatása nem jelentős, a kockázatot a kialakított biztonsági módszerek alkalmazásával kell kezelni. A változtatás jelentős, de hatósági intézkedést nem igénylő esetekben a 352/2007/EK rendeletben szabályozott kockázatkezelésre van szükség. Ha a változtatás következményeként hatósági intézkedésre van szükség (a jármű újbóli engedélyezése, a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megújítása), a változtatás bevezetését a Műszaki Biztonsági Bizottság és a Biztonsági Testület állásfoglalása alapján a Társaság vezetője engedélyezi.

1334


13. szám

13. szám


5. Szervezeti felépítés és felelősség – egyéni és csoportos felelősség A vasúti járművek karbantartási rendszerének irányítását, a karbantartás-fejlesztési tevékenységet és a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a Karbantartásért Felelős Szervezet alpontban megjelöl szervezeti egységek végzik. A szervezeti egységek feladatát, felelősségét és hatáskörét a Működési és Szervezeti Szabályzat, a szervezetek munkavállalóit érintően munkaköri leírásuk tartalmazza. A karbantartási rendszer, vagy valamely elemének megváltoztatására, a karbantartási szerződés módosításával egyidejűleg a Pályavasúti Üzemeltetés vezetője jogosult. A karbantartást végző szervezetek felé a karbantartással kapcsolatban feladattal és hatáskörrel olyan munkavállaló bízható meg, illetve ruházható fel, akik ismerik a karbantartási szerződést, megfelelő szakismerettel rendelkeznek a vasúti járművek műszaki, működésének és működtetésének ismeretében, továbbá ismerik az adott járműtípus karbantartási rendszerét, követelményeit és a karbantartás dokumentálásának rendszerét. A karbantartással kapcsolatban információt kérni, a karbantartást végző szervezetek felé rendelkezni a különleges esetek kivételével csak írásban lehet. A szóbeli információkérést, rendelkezést utólag írásba kell foglalni.

1335

A karbantartásért felelős szervezetek felügyeletét, tevékenységük összehangolását, koordinálását – beleértve a karbantartás végrehajtását végző szervezeteket is – a Pályavasúti Üzemeltetés látja el. A karbantartás végrehajtás felügyeletét, ellenőrzését a járműállománykarbantartás-irányítási feladatokat végző szervezet látja el az MSZSZ-ben meghatározott feladatkörben, hatáskörrel és felelősséggel. A karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet a Vasúti Mérnöki- Mérésügyi és Szolgáltató Központ. Az Irányítási feladatokat ellátó szervezet feladata különösen a karbantartással összefüggő belső szabályozási javaslat kialakítása, a karbantartást végző szervezettel való megbízási szerződés elkészítése, javaslat kialakítása a karbantartás erőforrásainak biztosítására. A szervezetnek biztosítani kell a feladatkör ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket, szakértelmet, a szervezet vezetőjének a szervezet munkavállalói egyéni feladat-, hatáskörének és felelősséggének munkaköri leírásban történő szabályozását. A munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében belső teljesítményi követelményeket és értékelési rendszert kell kidolgozni és működtetni.

1336


13. szám

13. szám


6. Szakmai alkalmasság nyilvántartása A karbantartási rendszer évenkénti ellenőrzése kiterjed a vasúti járművezetők, a karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó munkavállaló alkalmasságának ellenőrzésére is. Baleset, váratlan esemény esetén a járművezető alkalmassági feltételeknek való megfelelőségének alkalmassági vizsgálata mellett a karbantartásért felelős szervezet vezetőjét minden esetben nyilatkoztatni kell balesettel/eseménnyel érintett járművet karbantartó munkavállaló alkalmasságáról. A karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó, és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő vagy munkaköri csoportba tartozó (a továbbiakban: biztonsági munkakör) munkavállaló azonosítása a vonatkozó 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: képzési rendelet) szerint a humánerőforrás szervezet és a munkáltatói jogkörgyakorlók feladata. Azt, hogy a munkavállaló biztonsági munkakörbe tartozik, a munkavállalónak dokumentáltan ismernie kell Az adott feladatokra, a megfelelő képesítésű személyzet beosztása a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően a munkaköri leírások tartalmaznak részletes követelményeket. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe tartozás tényének nyilvántartásáról a humánerőforrás szervezet gondoskodik. A biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalóval szembeni szakmai alkalmassági követelményeket, a munkakörbe tartozó feladatokhoz igazodva, a munkaköri leírás tartalmazza.

1337

A biztonsági munkakörben olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a szakmai alkalmasság mellett, megfelel a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről szóló 203/1009. (IX. 18.) Korm. rendeletben előírt egészségügyi követelményeknek. A követelményeknek való megfelelést nyilvántartásáról a humánerőforrás szervezet gondoskodik. A szakmai és egészségügyi követelményeknek való megfelelés az alkalmazás feltétele. A munkatársak kiválasztási elvét - beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet is - a vonatkozó jogszabályok, a vonatkozó MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés, az Mt. stb. határozzák meg. Ugyanezen előírásokat kell alkalmazni a karbantartásért felelős szervezet feladatait ellátó irányítási feladatokat, karbantartás-fejlesztési feladatokat és járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezetek vezetőire is. Az annak biztosítására szolgáló előírásokat, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogy hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez az Etikai Kódex és a BIK tartalmazzák.

1338


13. szám

13. szám


7. Tájékoztatás – fontos információk hozzáférhetők legyenek A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet dokumentált módon tájékoztatni kell a járművel történt minden olyan balesetről, vasúti eseményről, amely hatással lehet a jármű biztonságos üzemeltetésére, és amire figyelemmel kell lenni a jármű karbantartásakor, javításakor. Ezért a vasúti jármű vezetője, a vasúti munkagép működtetője az ilyen eseményt haladéktalanul köteles jelenteni a szolgálati hely vezetőjének, az pedig az értesítési rend szerint a üzemirányító szervezeten keresztül a hálózati főüzemirányítónak. A hálózati főüzemirányító haladéktalanul tájékoztatja a balesetvizsgáló szervezet készenlétes munkavállalóját, amely a Balesetvizsgálati Utasítás szerint jár el. Más szervezet értesítése szükség szerint az értesítési rend szerint történik. A baleset, esemény, az erre vonatkozó információkat rögzíteni kell a jármű karbantartási naplójában, a jármű javításának szükségessége esetén tájékoztatni kell a karbantartást végző szervezetet. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet köteles megvizsgálni, hogy a baleset, eseményhatással lehet-e a jármű további biztonságos üzemeltetésére. A vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a balesetvizsgálat ilyen hatást nem állapít meg. A kockázatkezelés fontos eleme a karbantartási tevékenységtől független tényezők, hatások elemzése, értékelése. Így a vasúti járművek a vasúti pályahálózaton működnek, üzemeltetésük hatással lehet a vasúti hálózatot igénybe vevő társaságok tevékenységére. Ilyen esetekről a pályaműködtető szervezetet, a forgalmat lebonyolító szervezetet tájékoztatni kell. A vasúti járművek üzemeltetési zavarainak, azok okának jelentésére, nyilvántartásukra a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet információs rendszert és nyilvántartást működtet, ami egyben biztosítja az üzemeltetési folyamat kockázatértékeléséhez szükséges adatokat, különös tekintettel a vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: – a szervezet által karbantartott teherkocsik vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; – a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok; A beérkező információk alapján naprakészen végzi az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartást, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat

1339

elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket. A karbantartási megbízások a nyilvántartás részét képezik. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezetet a karbantartási szerződésben érvényesíti a karbantartási technológiára, a felhasznált eszközökre, anyagokra, azok megfelelőségére, a karbantartó személyzet alkalmasságára vonatkozó információkhoz való hozzáférését. A járművek munkavégzéshez történő biztonságos használata feltételeiről a karbantartást/szállítást végző gondoskodik (vágányzár, vasúti kábelek elhelyezkedésére, felsővezetékre vonatkozó adatok átadása, munkaterület átadása). Az ezekre vonatkozó információkat az érintett vasúti szervezet köteles időben és dokumentált módon átadni. A balesetekről, eseményekről, a járművek üzemeltetését befolyásoló körülményekről, a jármű üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokról, a járművek üzemeltetésével kapcsolatos különleges követelményekről, feltételekről - ha az hatással van a vasúti pályára vagy a forgalom lebonyolítására - a jármű közlekedtetése, illetve a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a pályaműködtetésért, illetve a forgalom lebonyolításáért felelős szervezetet. E körbe tartozik a járművek üzembe helyezése és újbóli üzembe helyezése is. A tájékoztatásnak dokumentáltnak kell lenni, és valamennyi releváns információt tartalmazni kell. Minden információnak dokumentált módon el kell jutni a tevékenységet végző munkavállalóhoz. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar okának megszüntetésére. A tájékoztatás, dokumentáció pontosságáért, átadásáért az üzemeltető szervezet vezetője és a karbantartásért felelős vezető felelős. A vasúti járművek vezetői, kezelői részére biztosítani kell a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi információt (kezelési útmutató, felirat, jelzés, biztonsági előírások, hibaelhárítási útmutató stb.) Ezeknek az információknak lényegesnek, érvényesnek, aktuálisnak, teljes körűnek, ellenőrzöttnek, a járművezető, gépkezelő számára egyértelműen és jól értelmezhetőnek kell lenni. Az információkkal szembeni követelményeket alkalmazni kell - a járművek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi információra, különösen a járművek üzembe helyezésére és ismételt üzembe helyezésére, - a karbantartási szerződések tartalmára, - a karbantartásra vonatkozó előírásokra, utasításokra, egyedi döntésekre, - a vasúti járműveket érintő balesetekre, egyéb vasúti eseményekre, - a járműalkatrészek beszerzésére, - a járművek üzemeltetési előírásainak megváltoztatására, - az azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazására irányuló információkra,

1340


- a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos információkra, azok továbbítására. A pályakarbantartási, pályaépítő, pályavizsgáló járművek esetében a kezelési, hibaelhárítási útmutatót a járműben kell tartani.

13. szám

Az érintett személyzetnek az üzemeltetési információkat ismerni kell.

13. szám


1341

1342


8. Dokumentáció – nyomon követhetőség biztosítása Dokumentáció - 352/2009/EK rendelet a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról - 445/2011/EK rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről - 70/2012 (XII. 20) NFM rendelet - 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet - P-77/2008. számú vállalkozási keretszerződés 2761 sorozatú dízelmozdony fenntartási és javítási munkáinak elvégzésére - P-44/2009. számú vállalkozási keretszerződés vasúti teherkocsik javítására, - P-47/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató és vontatott járművek eseti meghibásodásai miatti főjavítások, valamint időszakos vizsgálatok elvégzésére,

13. szám

- K 8781/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató járművek, pótkocsik, emelőgépek és kismunkagépek időszakos vizsgálatára, karbantartására, javítására, - D. 3. sz. utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai. - E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás - Gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszere (MF 7.5-16) - Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF 7.4-02). - MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái - MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartása. - A3. számú Utasítás

13. szám


1343

9. Szerződéses tevékenységek – szervezet céljainak elérése

foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF 7.4-02)” tartalmazza.

A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság támogatja és segíti a karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységének hatósági tanúsítását. A karbantartási szerződések a szerződéskötés rendjéről szóló utasításban előírt kötelező szerződéses elemek értelemszerű szerepeltetésén túlmenően tartalmazzák: - A társaság biztonsági politikájának, ezen belül karbantartási politikájának vállalkozó részéről történő elfogadását, annak a munkavállalókkal történő megismertetését, - A karbantartási feladatokat a karbantartási utasítások, és az egyes járművekre, tevékenységre vonatkozó karbantartási tervek szerint, - A karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységet ellátó munkavállalóinak szakmai alkalmasságára vonatkozó írásos nyilatkozatát, - A karbantartást végző szervezet által a karbantartási tevékenységbe bevont alvállalkozókkal, beszállítókkal szembeni követelményeket és ennek a vállalását, - A vállalkozók nyilatkozatát, hogy a vállalkozó és az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók eljárásrendet az „Alvállalkozók, beszállítók megfelelően dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel rendelkeznek,

A szerződésekben meg kell határozni: - a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok pontos meghatározását, elhatárolását a Társaság és a karbantartást végző szervezet között, felelősségeket és feladatokat; - a járművek üzembiztonságával, üzemeltetésével kapcsolatos, illetve az üzembiztonságot, üzemeltetést befolyásoló, a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségeket; - a vállalkozó tevékenysége során keletkezett, a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőségének a vállalkozó részéről történő biztosítását, követhetőségét. - A vállalkozó kötelezettségvállalását a karbantartással összefüggő dokumentumokba történő betekintés biztosítására, azokról másolat átadására, - egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodására vonatkozó információk átadásának kötelezettségét a karbantartást végző szervezet részéről, a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a karbantartás során betartja az átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, - a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett,

1344


illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. Ha a karbantartási utasítás a jármű karbantartási cik-

13. szám

lusára, időszakos vizsgájára vonatkozóan a vonatkozó jogszabálytól eltérően (31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet) hosszabb időtartamot állapít meg, a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. szám


b) A karbantartás-fejlesztési feladatkör A karbantartási, üzemeltetési elvárásoknak, és a közlekedés biztonsága szempontjából is megfelelő végrehajtása szempontjából fontos tényezője a karbantartást végző szervezet megfelelő tájékoztatása, és az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésére bocsátása: - a jármű karbantartása során alkalmazandó szabályok és műszaki előírások, - minden egyes jármű karbantartási terve, - a karbantartás során felhasználható alkatrészek, szerkezeti elemek konkrét meghatározása, azok műszaki leírásával együtt, - a karbantartás során felhasználható anyagok meghatározása, a felhasználás technológiája, alkalmazásuk egészségügyi, és biztonsági feltételei, követelményei, - a biztonságot befolyásoló, karbantartási tevékenységre vonatkozó előírások, és az alkatrészek, szerkezeti elemek beépítésére, felhasználására, a felhasználás korlátozására vonatkozó dokumentum, - jogszabályi szabályozással érintett alkatrészek, szerkezeti elemek listája, a jogi előírásokkal, vagy azok pontos meghivatkozásával együtt, - a biztonsággal kapcsolatos, az üzemeltető szervezet és a karbantartásért felelős szervezetek kockázatértékelése során feltárt lényeges információk. Minden tájékoztatást írásban kell megküldeni, járművenként. A tájékoztatást, a dokumentumok rendelkezésre bocsátását a karbantartási terv megküldésével egy időben kell megtenni. A tájékoztatási tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a biztonság szempontjából kritikus alkatrészek karbantartása - a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - ideértve a korlátozott üzemmódot is - garantálja a biztonságot. 1.

1345

A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futásbiztonsági követelményeknek, amelyek szavatolják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő, a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet részére az adatokat, információkat, karbantartási előírásokat írásban, dokumentált módon kell átadni. Az átadott adatokat a jármű élettartama alatt, a jármű üzemeltetésének végleges megszüntetéséig meg kell őrizni. A karbantartást végző szervezetnek a járműre vonatkozó karbantartási naplóban dokumentálni kell a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartást (javítást, cserét), az adott járműre vonatkozó karbantartási utasítás szerint. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartási tevékenység időpontjáról a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot és a karbantartás-fejlesztési feladatot ellátó szervezetet értesíteni kell, biztosítani kell a karbantartás során a részvételül lehetőségét. A karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezet a tevékenységet a MEU 21 számú Járművek beszerzése, fejlesztése Minőségirányítási Eljárási Utasítás és e fejezet 21.3 Mellékletében található b) Karbantartás-fejlesztés folyamatábra szerint végzi, amely figyelembe veszi, hogy új, korszerűsített járművek üzembe helyezéséről, vagy használt járművek állagba vételéről van szó.

Kritikus alkatrészek – karbantartási tevékenység azonosítása, irányítása

1346

2.


ÁMÉ-nak való megfelelés

A karbantartás során a jármű üzembe helyezési engedélyében meghatározott átjárhatósági követelményektől csak a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatelemzése után adott írásos engedélyével lehet eltérni, a jármű újbóli üzembe helyezésével. A jármű újbóli üzembe helyezéséhez szükséges kérelemhez szükséges dokumentáció összeállítása a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata A karbantartás folyamatát a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet folyamatosan ellenőrzi, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet felügyeli annak érdekében, hogy a karbantartás folyamatában a kritikus alkatrészeket érintő karbantartás - beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot. Így különösen ellenőrizni kell, hogy a kerék/sín érintkezésre vonatkozó paraméterek feleljenek meg azoknak a futóstabilitási követelményeknek, amelyek a legnagyobb engedélyezett sebesség alkalmazása esetén is garantálják a biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek biztosítaniuk kell, hogy a vonat egy megadott féktávolságon belül, a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő közlekedés esetén is megálljon. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a karbantartás folyamatában érvényesüljenek a biztonsággal, az üzemkészség megbízható biztosításával kapcsolatos követelmények, a karbantartás során felhasznált anyagokkal szembeni előírások, a környezetvédelmi előírások, a jármű és az infrastruktúra, annak elemei közötti összhang. ellenőrzés és a felügyelet során vizsgálni kell a karbantartási napló, az üzem behelyezési engedély, a hatósági

13. szám

előírások, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, az EK hitelesítési nyilatkozat, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentáció teljes egyezőségét. Bármilyen eltérés esetén a jármű közlekedését fel kell függeszteni. A vasúti jármű minden olyan összetevőjét, alkatrészét, alkatrészcsoportját, részegységét vagy fődarabját, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely - közvetlenül vagy közvetve – meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, a karbantartás során akkor lehet beépíteni (felhasználni), ha az amennyiben az átjárhatóság biztosításához szükséges az arra jogosult szervezet által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik. A jármű általános teljesítményét javító átalakítása, az üzem behelyezési engedélyében, a karbantartási naplójában, a járműre vonatkozó hatósági előírásokban, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában, az EK hitelesítési nyilatkozatban, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek más alkatrészekkel történő helyettesítése csak a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelés után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. A kockázatértékelésnek ki kell terjedni a karbantartás és az egyéb vasúti rendszerek összhangjának biztosítására. Dokumentumok - 2005. évi CLXXXIII. tv. - 30/2010. (XII. 23. NFM rendelet) - 2008/57/EK irányelv - MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése (VMMSZK)

13. szám


3. Karbantartási berendezések – használata, tárolása, karbantartása A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a Rendeletnek megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását karbantartásra jogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. Az alvállalkozók kiválasztása és tevékenységük ellenőrzése az MF 7.4-02 Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása szerint történik.

1347

A karbantartást végző szervezet felkészülését a karbantartási tevékenység ellátására a karbantartási feladat teljes körű leírásának, a karbantartási ütemterv átadásával kell előzetesen biztosítani. A karbantartási szerződéseknek tartalmazni kell a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják.

1348


4. Teherkocsik üzembe helyezése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan – dokumentáció A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért a felelős. Vasúti járműnek a belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe- helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az Irányítási feladatokat ellátó szervezet a felelős. Az üzembe helyezés feltétele a karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsájtása. A gyártó által szállítandó karbantartási dokumentáció tartalmát és terjedelmét a teherkocsik esetében a Bizottság (2006/861/EK) Határozata (2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági

13. szám

műszaki előírásról 4.2.8. Karbantartás: Karbantartási Dokumentáció című fejezete írja elő. Az új, vagy átalakított járművek karbantartási dokumentációjának átvétel előtti ellenőrzését, felülvizsgálatát a MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete végzi el, továbbá tárolja és rendelkezésre bocsájtja a dokumentációkat. A MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete az eredeti dokumentáció elemzése alapján elkészíti az első karbantartási naplót, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is A MÁV Zrt. karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezetének feladata az első karbantartási napló megfelelő elkészítésének biztosítása.

13. szám


5.Karbantartási napló A karbantartási napló kezelését - a Bizottság (2006/861/EK Határozata 2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki

1349

előírásról 4.2.8.1.2. A karbantartási dokumentáció kezelése című alpontjában foglalt előírások szerint - a teherkocsik üzemeltetését végző Pályalétesítményi Főosztály végzi. (Járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet)

1350


13. szám

6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:

13. szám


1351

7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét

c) A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört részletesen a 21.3. Melléklet c) Járműállomány-karbantartásirányítás folyamatábra tartalmazza. 1.

Alkalmasság a karbantartás végrehajtására

A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételit és követelményeit.

1352


13. szám

2. Karbantartási terv betartása

3. Ellenőrző intézkedések

4. Újbóli üzembe helyezés A vasúti jármű ideiglenes (karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén) üzemen kívül helyezéséről az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik. Erről tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet. Az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik a karbantartás, javítás elvégzéséről. A vasúti jármű üzemeltetését végző szervezet legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembe helyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesz-

tés időtartam alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsga elvégzését követően üzemeltethető ismét. A felfüggesztést az üzemeltető szervezet kezdeményezi. A felfüggesztésről, annak időtartamáról tájékoztatni kell a karbantartásért felelős szervezetet és vezetőt. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a jármű fogalomból történő kivonására is, azzal az eltéréssel, hogy a szervezeteket tájékoztatni kell a forgalomból kivonás okáról is.

5. Tájékoztatás – vasúttársaságok, pályahálózat működtetők

13. szám


6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántar-

1353

tás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásét felelős szervezetet, a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat működtetők).

7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni

8. A tájékoztatási eljárásnak a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatkörre való alkalmazásakor, legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére bocsátandó információkkal bocsátani:

A karbantartásért felelős szervezet feladatai közül a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat a vasúti járműveket üzemeltetését végző szervezet, a Pályalétesítményi Főosztály látja el, az üzemeltetésükbe tartozó járműveket érintően.

1354

9.


A tájékoztatási eljárásnak

13. szám

13. szám


1355

10. A dokumentációs eljárásának a Járműállomány-karbantartásirányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni

a) A karbantartás-végrehajtási feladatkörre A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság olyan szervezettel köt karbantartási szerződést, amely - struktúrája megfelel a karbantartás végrehajtásához, - karbantartási eljárása megfelel a karbantartandó járművek karbantartási technológiájának, gyártói előírásoknak, - a karbantartási rendszerben részt vevő munkavállalói jártasak a vasúti járműkarbantartásban, megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, egyéb tekintetben is alkalmasak a karbantartási tevékenység ellátására, - a munkavállalói rendszeres szakmai képzésben részesülnek, - minőségirányítási rendszerrel rendelkezik az alvállalkozóktól, beszállítóktól beszerzett alkatrészek, szolgáltatások megfelelőségének biztosítására, - kötelezettséget vállal az ECM tanúsítás megszerzésére, - rendelkezik a karbantartási tevékenység ellátásához szükséges létesítményekkel, berendezésekkel, szerszámokkal, irányító és végrehajtó személyzettel, a karbantartások, javítások pontos dokumentálására alkalmas rendszerrel, - biztosítja a 9. pontban (Szerződéses követelmények) foglalt egyéb követelmények teljesülését, illetve vállalja azok teljesítését. A karbantartás-végrehajtószervezetnek vállalni kell, hogy megfelel a karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó, a 445/2011/EU rendelet III. melléklet IV. pontjában előírt követelményeknek, és a karbantartás folyamatában alkalmazza azokat, továbbá vállalja, hogy a Társaság az e követelményeknek való megfelelést előzetesen, a karbantartási szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés megkötése után tájékoztatást kérhet, a karbantartási dokumentumokat, a mérőeszkö-

zök minősítését, tárolást, ellenőrzését, a karbantartás személyi és tárgyi eszközeinek minősítését ellenőrizheti. A karbantartást végző szervezet megváltozása esetén erről a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása – a jogszabályban előírt tartalommal – a járműállománykarbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet feladata. A karbantartás-végrehajtó szervezet kiválasztása pályáztatás útján történik.

1356


13. szám

13. szám


1357

1358


13. szám

13. szám


1359

1360


22. Vasúti járművezetői tanúsítvány Vasúti járművezetői tanúsítvány alatt minden esetben a 2010/36/EU Bizottsági Rendelettel módosított 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti formájú, és - az országos engedéllyel rendelkező vasúti járművezető tanúsítványa kivételével - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendeletnek megfelelő tartalommal kiállított tanúsítványt értjük. A vasúti járművezetőnek – jogszabályban meghatározott kivételekkel és feltétellel – szolgálata során járművezetői tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, azt a vasúti járművezetői igazolványra vonatkozó előírások szerint magánál kell tartani. A tanúsítvány a vasúti járművezető azon dokumentuma, amely igazolja az általa vezethető járműtípusokra, nyelvismeretre és infrastruktúra ismeretekre vonatkozó képesítés megszerzését, a járművezetésre való alkalmasságát a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet szerint. A 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelete 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lehetőség igénybevétele (különleges áruszállító vasúti jármű kivételes, egyszeri közlekedtetése a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvány hiányában) csak a Pályavasúti Üzemeltetés előzetes engedélyével lehetséges. A Pályavasúti Üzemeltetés területi központjai (továbbiakban munkáltató szervezet) a vasúti járművezetői tanúsítványt a vele munkaviszonyban álló azon munkavállalója részére állítja ki, aki - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: KR.) foglaltak szerint a vasúti járművezetői engedélyhez szükséges alapvizsgát letette, - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: ER.) szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványa érvényes, és abban „vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas” minősítés szerepel, valamint - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendelet szerinti 3. szintű szóbeli kommunikációra képes magyar nyelven. A tanúsítvány kiállításának alapja - az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás, - az időszakos vizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv, - nyelvtudást igazoló dokumentum, - más vasúti társaságtól, infrastruktúra üzemeltetőtől érkező új felvételes munkavállalók esetében a társaság/üzemeltető által a munkavállaló részére kiadott”Kiegészítő Tanúsítvány Másolata” dokumentum.

13. szám

A tanúsítvány a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza. A tanúsítvány a 22/2010. (XII. 20. ) NFM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza, a következő kiegészítéssel, illetve eltéréssel: - a kiállítás napja rovatba (a tanúsítvány kiállításának időpontja) a tanúsítvány tényleges kiállításának dátumát (év, hónap, nap) kell bejegyezni. - az érvényesség vége rovatba (a tanúsítvány lejáratának időpontja) az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás kiállításának dátumától számított 3 év dátumot kell bejegyezni (év, hónap, nap). - a tanúsítvány RU/IM rubrika, a másolat VT/PM rubrika helyébe a MÁV logója kerül (szárnyaskerék és MÁV szöveg) - a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatba (azon vasúti társaság neve és címe, amely számára a vasúti járművezető vezetésre jogosult) a „MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés” bejegyzést kell tenni. A munkavégzés rovatba azon területi központ nevét kell bejegyezni, ahol a járművezetőt foglalkoztatják, a postacím rovatba pedig a területi központ postacímét kell bejegyezni. - a kiállító szervezet rovatba (a kiállító munkáltató neve) annak a szervezetnek a – postacímet is tartalmazó – bélyegzőlenyomatát kell elhelyezni, amely a tanúsítványt ténylegesen kiállította. - a munkáltató által adott hivatkozási szám rovatba (a munkáltató által a munkavállaló azonosítására kijelölt hivatkozási szám) a munkavállaló törzsszámát kell bejegyezni. - nem kell kitölteni a tanúsítvány jogosultjára vonatkozó postacím, település, ország rovatokat. - A vezetési kategóriák rovatot (azon kategória, amelyben a tanúsítvány jogosultja vezetésre jogosult) a vizsgaigazolás, illetve az időszakos vizsga jegyzőkönyv szerint kell kitölteni. - „a mozdonyvezető az alábbi járművek vezetésére jogosult” rovatot (azon járműtípus vagy típusok, amelyek vezetése a tanúsítvány jogosultja számára engedélyezett), valamint az infrastruktúrák bejegyzésére szolgáló rovatot (azon vasúti pályahálózatok és vasúti pályák, amelyeken a tanúsítvány jogosultja számára a vezetés engedélyezett) a BIR 13. pontja szerint kell kitölteni. - A tanúsítvány kitöltésére vonatkozó egyéb információk: • az üresen maradó rovatokba **** jeleket kell tenni. • a nyelvismeret (magyar állampolgároknál a magyar nyelv kivételével), a típus és az infrastruktúra rovatokban be kell jegyezni a vizsga időpontját, és az azt követő nyelvismeretre, típusra, vagy infrastruktúrára vonatkozó bejegyzést követően az érvényesség időpontját, ami az időszakos vizsga napjától számított 3 év. • a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatok közül a „Pályahálózat-működtető” rovatba kell X jelet tenni, a másik rovatot üresen kell hagyni. - Fényképpel kapcsolatos megkötések (a géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO-dokumen-

13. szám


tum 2006. évi kiadás IV. szakaszának 11. függelékében található előírások összefoglalása): A fényképnek a teljes arcot kell mutatnia, szemből, nyitott szemmel; A fényképen a személy egész arcának kell látszania, a haja felső részétől a válláig; A fényképet sima fehér vagy tört fehér háttér előtt kell készíteni, kerülni kell az árnyékok képződését az arcon vagy a háttérben; Az arcot természetes arckifejezéssel (zárt szájjal) kell lefényképezni; A fényképen szereplő személy nem viselhet színezett lencséjű napszemüveget vagy vastag keretes szemüveget, a lencséken a fény nem tükröződhet vissza; A fényképen szereplő személy nem viselhet sapkát, kendőt, kalapot, a hatóságok által elfogadott eseteket kivéve; A fényképnek szokványos kontraszttal és megvilágítással kell készülnie. - A fénykép valóságáért a kérelmező felelős. A tanúsítvány a Pályavasúti Üzemeltetés tulajdona, azt térítésmentesen kell kiadni, új tanúsítvány kiadása vagy a munkaviszony megszűnése, más vasúti társasághoz kerülés esetén azt a munkáltató szervezet részére le kell adni. A járművezetői tanúsítvány kiállítása mellett a munkáltató szervezet feladatkörébe tartozik a vasúti járművezetői tanúsítványok megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata. A tanúsítványról a 2010/36/EU rendelet III. mellékletének megfelelő formátumú és adatokat tartalmazó hiteles másolatot a munkavállaló kérésére a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkáltató szervezet adja ki. A másolatban csak a nyilvántartásban szereplő és érvényes adatok (vezetési kategória, korlátozások, nyelvismeret, típusismeret, infrastruktúra ismeret) szerepelhetnek. A kiadott tanúsítványba bejegyzést nem lehet tenni, a tanúsítvány bármely adatának megváltozása, új vizsga esetén – a korábbi tanúsítvány bevonása mellett – új tanúsítványt kell kiállítani. A munkáltató szervezet haladéktalanul új tanúsítványt ad ki, ha annak jogosultja vasúti járműre, vasúti pályára vagy pályahálózatra vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsgát szerez, vagy a meglévő ismereteit újabbakkal egészíti ki, továbbá a tanúsítványban szereplő adatok megváltozása, a tanúsítvány elvesztése, megrongálódása estén, a visszavont tanúsítvány helyett.

1361

A tanúsítvány érvényességét munkáltatói jogkörgyakorló jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb 6 hónapos időtartamra felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha a felfüggesztés megszüntetésének feltétele a felfüggesztés időtartamán belül nem teljesül. A vasúti járművezetői tanúsítványt egy eredeti példányban kell kiállítani. A vasúti járművezetői engedély felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról mind a munkavállaló, mind a munkáltató kap határozatot. Munkáltató feladata és felelőssége ellenőrizni, hogy a felfüggesztett vagy visszavont vasúti járművezetői tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló ne végezzen munkát! A munkáltató szervezet köteles a járművezető munkaviszonyának megszűnése esetén a tanúsítványról hiteles másolatot adni. A hiteles másolat a 2010/36/EU Bizottsági Rendelet szerinti mintának felel meg. A Humánerőforrás Igazgatóság a munkáltató szervezetek adatszolgáltatása alapján személyre szóló nyilvántartást vezet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő biztonsági munkakört betöltő munkavállalókról, az alapképzéssel betölthető munkakörök esetében a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott munkaköri elnevezéssel. A vasúti járművezető munkaviszonyának megszüntetéséről a munkáltató szervezet a munkaviszony megszűnésének időpontjának feltüntetésével, a munkaviszony megszűnése napjától számított öt napon belül tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Érdekegyeztetés Ha a vasúti járművezető vitatja a Társaságnak a tanúsítvány kiállításával, megújításával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos döntését, akkor 30 napon belül egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az egyeztetésen a munkáltatót a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére vonatkozó belső utasításban meghatározott, a munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető képviseli. Az egyeztetés során a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, melyet a munkavállaló kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni. Az egyezség a főtevékenységi kör vezetőjének - az egyezség megkötésétől számított 15 napon belül történő – jóváhagyásával lép hatályba. Az egyezség jóváhagyása esetén az abban foglaltakat a munkáltatói jogkörgyakorló haladéktalanul végrehajtja.

1362


Amennyiben az egyeztetés a munkavállaló kezdeményezésének napjától számított 30 napon belül nem vezet eredményre, a munkavállaló a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. A MÁV Zrt. a szükséges információk, dokumentumok soron kívüli megküldésével segíti a Hatóságot döntésében. A jogerős döntést a MÁV Zrt. haladéktalanul végrehajtja. Dokumentáció - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról - 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról - 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről - 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról - 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról - 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására - A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/1009. vezérigazgatói utasítás) A tanúsítvány és a tanúsítvány másolatának nem méretarányos mintáját – a 2010/36/EU rendelet szerint a következő ábrák tartalmazzák.

13. szám

13. szám


1363

1364


13. szám

13. szám


1365

1366


23. Megfelelőség a 40/2006.(VI.26.) GKM rendeletnek A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerének a fenti rendeletnek való megfelelését jelen kézikönyv 5. sz. melléklete tartalmazza. Mellékletek jegyzéke: 1. A Vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok 2. A vasútbiztonsággal kapcsolatos vállalati utasítások 3. Fogalom meghatározások és rövidítések jegyzéke 4. Kockázat mátrix 5. Hivatkozási lista a MÁV társaságok egységes biztonságirányítási rendszerének a 40/2006.(VI.26.) GKM rendelet előírásaihoz való megfeleléséhez 6. A MÁV Zrt. vasúti járműveinek karbantartási rendszere, nyilatkozatok, a MÁV Zrt. vasúti járműveinek jegyzéke

13. szám

13. szám


1367

BIR 1. sz. melléklete A vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok •

• •

• • •

• • • • • • • • • • •

• • • • • • •

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, valamint a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (Vasútbiztonsági Irányelv). A Bizottság 2010/36/EU Rendelete a mozdonyvezetői engedélyek, kiegészítő tanúsítványok, a kiegészítő tanúsítványok hiteles másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványoknak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról Helyesbítés a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról szóló 2009. december 3-i 2010/36/EU Bizottsági Rendelethez 2007/59/EK Irányelv (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről 2006/920 EK bizottsági határozat a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „forgalmi szolgálati és forgalomirányítási” alrendszereivel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról A Bizottság 2007. június 13-ai 653/2007. EK rendelete a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről 2009/149/EK irányelv a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a baleset költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2011. május 10-i 445/2011/EU (2011. május 10.) rendelete a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról 1158/2010/EK bizottsági rendelet a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről 1169/2010./EK bizottsági rendelet a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről 352/2009/EK rendelet a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról 2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről 2005. évi CLXXXIV. tv. a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól. 10/2012. (II. 15. NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról 9/2012. (II. 15.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosításáról 7/2012. (II. 15.) NFM rendelettel módosított, a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 6/2012. (II. 15.) NFM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet módosításáról 5/2012. (II. 15.) NFM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet módosításáról 20/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók

1368

• • • • • • • • • • • • • • •


13. szám

szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványokról 18/2010. (III. 12.) KHRM rendelet a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete (Országos Vasúti Szabályzat) 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról O.1. sz. Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/2009. IX. 25. MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítás

13. szám


1369

BIR 2. sz. melléklete A vasútbiztonsággal kapcsolatos vállalati utasítások Általános utasítások • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

23/2008. (V. 23. MÁV Ért. 14.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Általános ellenőrzési utasításának kiadásáról 53/2011. (XII. 30. MÁV Ért. 29.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról 3/2009. (I. 6. MÁV Ért. 2.) vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. leányvállalatait érintő tulajdonosi ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárási rendről K-405/2004. VIG sz. Balesetvizsgálati Utasítás 1/2005. (MÁV Ért. 11.) Gépészeti főigazgatói utasítás, a baleseti segélynyújtó egységek működése, körzethatárai A 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért 19.) elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV. Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás; 103046/1997. Gépészeti Szakigazgatóság. MD. sz. rendelkezés a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ellátására 65/2009. (IX. 25. MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítás (Munkavédelmi Szabályzat) 70/2010. (XI. 12. MÁV Ért. 33.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az O.1. számú Oktatási Utasításról Az üzembiztonsági szervezet ellenőrzési utasítása 10/2004. Gép. Főig. sz. Gépészeti Üzletág közlekedésbiztonsági ellenőrzési utasítása P-6268/2006. D.5. sz. Pályafelügyeleti Utasítás Pályavasúti Üzletág irányítási kézikönyvének 3. sz. fejezete, a Pályavasúti Üzletág Minőségirányítási Kézikönyve 06-0581-1/2006. Hannover IFU CERT A Gépészeti Üzletág Minőségbiztosítási kézikönyve 28/2006. Vigh. sz. A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben) 8/2011. (IV. 1. MÁV Ért. 7.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól. 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Külső Kommunikációs Szabályzatáról 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) elnök-vezérigazgatói utasítás (MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Utasítás) 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról Mindenkor hatályos Hálózati Üzletszabályzat V-6936/2003. sz. F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív üzletági irányítási szolgálat ellátására (a MÁV Zrt. pályahálózatára vonatkozóan) D.4. sz. Téliforgalmi Utasítás Országos közforgalmú vasutak pályatervezési szabályzata H.6. sz. Utasítás Rendkívüli Küldemények kezelésére Vasúti Híd Szabályzat F.1. sz. Jelzési Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás függelékei F.10. sz. Utasítás E.101.sz. Utasítás a MÁV villamosított vonalai részére I-IV. rész. E.1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére E2 sz. Fékutasítás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás 4647/1990. sz. rendelkezés a váltók biztonsági betéttel történő lezárásának szabályozásáról

1370

• • •


13. szám

Műszaki Táblázatok Állomási végrehajtási utasítások Vonali végrehajtási utasítások Vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit meghatározó belső utasítások

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

D.16 sz. 4/2009. (MÁV. Ért. 23.) Műszaki útmutató, környezeti rend (Gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfű mentesítés) Módosítva P-8154/2008. számon. 4/2011.(II. 11. MÁV Ért. 3.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a H. 6. sz. Rendkívüli küldemények c. utasítás 4. sz. melléklete 7. számú módosításának hatályba léptetéséről 76/1994. (MÁV Ért. 48.) Utasítás a MÁV által használt anyagok ás eszközök minőségi átvételéről (módosítva P-341 112004 számon) D.57. sz. 26/1996. (MÁV Ért. 12.) Utasítás a D. 57. sz. Műszaki útmutató kiadásáról 1/1996. (MÁV Ért. 30.) A vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárokról 2/1996. (MÁV Ért. 30.) Utasítás a sínek kiegyenlített magassági kopásáról P-282/1998. (MÁV Ért.14.) Utasítás a vágánymérési utasítás kiadásáról 19/1999. (MÁV Ért. 4.) Utasítás a váltók sínszékeinek kenésére használható környezetkímélő anyag bevezetéséről 1/2003. (MÁV Ért. 1.) Pályavas. Ig. R. a váltók sínszékeinek kenésére használható BEROLUB ECORAIL 2001 PLUS típusú környezetbarát kenőanyag bevezetéséről 39/1999. (MÁV Ért. 13.) Utasítás a rehabilitáció fogalmának meghatározásáról 57/1999. (MÁV Ért. 24.) Utasítás az Optikai kábelek vasúti földműben történő elhelyezéséről 1/2000. (MÁV Ért. 37.) PHM Utasítás a Szakigazgatóság Vagyonvédelméről 109/2000. (MÁV Ért. 46.) Utasítás a D.2. sz. Utasítás kiadásáról (módosította a 17/2002. (MÁV Ért. 8.) PMH Ig. számú utasítás) 21/2001. (MÁV Ért. 9.) Utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának ás tartósságának utasítás hatályba léptetéséről szóló D.4. számú utasítás hatályba léptetéséről 43/2002. (MÁV Ért. 21) Utasítás a Vasúti Hídszabályzat hatálybaléptetéséről 2/2003. (MÁV Ért. 28.) Utasítás alagútban végzett karbantartási ás javítási munkák munkabiztonságáról 15/2005. (MÁV. Ért. 22.) Utasítás a 120-1 30 hosszú sínek szállítására és a vágányba történő lerakására vonatkozó kezelésének és technológiájának szabályozásáról 93/1996. (MÁV Ért. 34.) IJI-PHM.Ig. sz. Utasítás a MÁV Értesítőben közzé nem tett, és a pálya-, híd- és magasépítményi szakszolgálatot érintő hatályos utasítások jegyzékének 3. sz. módosításáról 7/2008. (MÁV. Ért. 23.) Pályavasút - Üzletági általános vezérigazgató-helyettesi Utasítás a vasúti területek 2008-2010 évi vegyszeres gyomirtási tevékenységéről (módosítva Gy. 121-19/2011. számon) 2/2005.(MÁV. Ért. 10.) Utasítás a vasúti hidak építési és felújítási munkáira vonatkozó technológiára 9/2006. (MÁV. Ért. 49.) Utasítás a D. 3. sz. utasítás hatálybaléptetéséről (1. sz. módosítás: 3/2008 (MÁV Ért. 10) sz. Utasítás) 7/2006.(MÁV Ért.31.) Utasítás a Pályavasúti Üzletág állagába tartozó munkagépek és vasúti járművek teljesítmény elszámolásáról 10/2006. (MÁV. Ért. 51.) Utasítás a vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei 4/2006 (MÁV Ért. 26.) Utasítás az Előre gyártott T-szegélyborda STRAIL vasúti átjáró burkolatnál történő alkalmazásáról 5/2006.(MÁV Ért.26.) Utasítás a TrackScan 4 típusú vágánygeometriai merőkészülék alkalmazásáról 2/2006.(MÁV. Ért. 17.) Utasítás a használt felépítményi anyagok minőségének biztosításáról 17/2006. (MÁV. Ért. 15.) utasítás: A magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési terv 31/2007. (MÁV. Ért. 31.) Utasítás: Az ÜÁ VIGH GO-4S ágyazatkotrógép technológiai utasítása. 1/2007. (MÁV. Ért. 4.) Utasítás a D.5. sz. Pályafelügyeleti utasítás kiadásáról (1. sz. módosítás Gy.1524-H149/2007.; 2. sz. módosítás P-2064/2009.) 1/2009.(MÁV Ért 14.) Utasítás a pályavasúti ellenőrzési tevékenységről (1. sz. módosítás: 4/2010. (MÁV Ért. 35.) IÁVIGH sz. utasítás, 2. sz. módosítás: 3/2011 (MÁV Ért. 6.) IÁVIGH sz. utasítás) 66/2009. (MÁV Ért. 29.) Utasítás: E.101.sz. általános utasítás normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére 2/2009. (MÁV. Ért. 17.) Utasítás a felépítmény karbantartó gépláncok technológiájára

13. szám

• • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

• • • • • • •


1371

2/2009 (MÁV. Ért. 2.) Utasítás: A téli időjárás alkalmával követendő eljárásról (D.4. sz. utasítás) D.12/H. sz. 2/2010. (MÁV. Ért. 10.) Utasítás a D.12/H. sz. Utasítás kiadásáról és hatályba léptetéséről (Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete) 1/2010. (MÁV. Ért. 6.) Utasítás a kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről ás üzemviteli feltételeiről 1/2011. (MÁV. Ért. 1.) IÁVGH Utasítás a vasúti pálya és tartozékai a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és rakterületek kezelésére 5/2011. (MÁV. Ért. 15.) Utasítás a D.20. sz. vasúti sínek hegesztése c. utasítás kiadásáról és hatályba léptetéséről (módosítva P-5364/2010. számon) 6/2011 .(MÁV Ért.17.) Utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág mérésügyi tevékenységéről 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzésére 12/2008. (IV. 4. MÁV Ért. 9.) VIG számú Utasítás: az F.2. sz. Forgalmi Utasítás és az F.2. Utasítás Függelékeinek hatályba léptetése (1. sz. módosítás 1/2011. (l. 28. MÁV Ért 1.) EVIG számú Utasítás; 2. sz. módosítás 34/2011. (VIII.12. MÁV Ért 17.) EVIG számú Utasítás; Függelék 1. sz. módosítása 63/2009. (MÁV Ért. 26.)VIG Utasítás) 11/2008. (IV. 4. MÁV Ért. 9.)VIG Utasítás az F.1.sz. Jelzési Utasítás hatályba léptetéséről (1. sz. módosítás 34/2011. (VIII.12. MÁV Ért 17.) EVIG utasítás) 23/2011. (VI.3.) MÁV Ért.13.) EVIG utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor 2/2011. (11. 25. MÁV Ért.4.) IÁVIGH Utasítás a váltógondozás hálózati szintű egységes végrehajtására 4/2011. (V.06. MÁV Ért.10.) Utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolításáról 46/1996. MÁV Ért.22.) FF. Utasítás a kombinált forgalom szállitóegységeinek továbbításáról 1/1998. (MÁV Ért. 8.) F.Ig. Utasítás a rendkívüli SZIR intézkedések kezelési terve tárgyú utasítás hatálybaléptetéséről 50/1999. (MÁV Ért. 22.) F.Ig. Utasítás a váltók sínszékeinek egységes tisztításáról ás kenéséről F7. sz. Utasítás a kocsiadatok felvételére ás kezelésére (1. sz. kiegészítés 90/2002 (MÁV Ért. 52.) F. ig. sz. utasítás; 2. sz. módosítás: 112/1999. (MÁV Ért. 50.) F.Ig. Utasítás; 3. sz. módosítás: 29/2005. (MÁV Ért. 31.) Pályavasút (Forgalom) Vezérigazgatói utasítás) 124/2000. (MÁV Ért. 51 .) F.Ig. Utasítás a forgalmi szakterületen alkalmazott mobil telefonok üzemeltetéséről, nyilvántartásáról ás meghibásodásuk esetén követendő eljárásról 5/2001. (MÁV Ért. 2.) F.Ig. Utasítás az üzemviteli naplójelentés módosításainak életbeléptetéséről 2001. január 1. napjától 53/2001. (MÁV Ért. 24.) F.Ig. Utasítás az új Irányítási Szabályzat hatálybaléptetéséről (1. sz. módosítás: 116/2001. (MÁV Ért.48.) Utasítás; 2. sz. módosítás 81/2002 (MÁV Ért. 48.) Utasítás, 3. sz. módosítás 44/2003 (MÁV Ért.13.) Utasítás, 4. sz. módosítás 7/2004. (MÁV Ért. 2.) Utasítás, 5. sz. módosítás 64/2004 (MÁV Ért.49.) Utasítás, 6. sz. módosítás 3/2006 (MÁV Ért.2.) ÁVIGH Utasítás, 7. sz. módosítás 45/2006. (MÁV Ért. 50.) Utasítás, 8. sz. módosítás 2/2008 (MÁV Ért.1.) ÜÁVIGH utasítás) 54/2001. (MÁV Ért. 24.) F.Ig. Utasítás az új F.20. sz. Elegytovábbítási Utasítás hatálybaléptetéséről 1/2002. (MÁV Ért. 22.) F.Ig. Utasítás a hibakezelési eljárások végrehajtási utasításáról a SZIR felügyeletek részére 90/2002. (MÁV Ért. 52.) F.Ig. az F.7.sz. “Utasítás a kocsiadatok felvételére és kezelésére” című utasítás 1 sz. kiegészítésének hatályba léptetéséről 9/2011. (XII. 23. MÁV Ért. 28.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás s pályavasúti szolgáltatások elszámolásáról és az elszámoláshoz kapcsolódó forgalmi tevékenységről (2011/2012. menetrendi év) 3/2003. (MÁV Ért. 28.) VIG Utasítás a Határmenetek ás rendeltetési állományok iránypont jegyzékének hatályba léptetéséről 29/2005. (VIII.5. MÁV Ért. 31.) VIG Utasítás: az F.7. sz. és a kocsiadatok felvételéről és kezeléséről szóló utasítás 3. sz. kiegészítése 3/2012. (III. 30. MÁV Ért. 8.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges, a forgalmi irodában tartandó utasítások, rendeletek, szabályozások, valamint a ki-függesztendő hirdetmények és kimutatások állandó gyűjteménye

1372

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •


13. szám

1/2007. (1.12. MÁV Ért. 2.) OÁVIGH Utasítás az F.3. sz. Utasítás (az üzemirányítási ás operatív irányítási szolgálat ellátására) című hatályba léptetéséről 8/2008. (X.17. MÁV Ért.25.) ÜÁVIGH Utasítás a rádióforgalmazás szabályairól a tolatási tevékenység lebonyolítása közben 3/2009. (Vl.19. MÁV Ért.20.) ÜÁVIGH Utasítás az állomási végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállítása 5/2009. (VIII. 28. MÁV Ért.25.) ÜÁVIGH Utasítás a Forgalmi Főosztály szakmai irányítási körébe tartozó vonalhálózaton működő állomások teljesítményhez kapcsolódó bevétel alapú kategóriába sorolásáról 8/011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) EVIG 38/2011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vevőminősítésre és a kinnlevőség-kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről 2/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kinnlevőségeinek kezeléséről 8/2006. (MÁV Ért. 43.) Utasítás a közcélú mobiltelefonok használatára a Pályavasúti Üzletágnál 60/2004. MÁV Ért. 46.) VIG. utasítás a közcélú mobiltelefonok engedélyezéséről és használattal összefüggő kérdésekről 21/2011. (MÁV. Ért. 12.) Távközlés - EVIG Utasítás a T. 11. sz. Távközlő berendezések fenntartási műveletei és időadatai c. utasítás hatályba léptetéséről 104913/1979. (MÁV. Ért. 18.) BASz TB. 1. sz. Utasítás a biztosítóberendezések fenntartásáról 6/2003. (MÁV. Ért. 37.) Pályavasút (Távközlés) Utasítás: MÁV vállalati szabvány módosítása (2922- 5/2003.) 66/2004. (MÁV. Ért. 52.) Pályavasút (Távközlés) - Vezérigazgatói utasítás: vasútüzemi lakástávbeszélő vonal engedélyezése és a használatával összefüggő kérdések szabályozása 11/2009. (MÁV. Ért. 4.) Pályavasút (Távközlés) - Vezérigazgatói utasítás a távírda szolgálat kiváltásáról és új távirat továbbítási rendszer bevezetéséről 66/2009. (MÁV. Ért. 29.) Pályavasút - Vezérigazgatói utasítás Az E.101 sz. általános utasítása normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére 3/2010. (MÁV. Ért. 1.) Pályavasút (Távközlés) - Elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt. Pályavasúti Üzletág által nyújtott vasúti távközlési szolgáltatások meghatározásáról, igénybevételének eljárási rendjéről és az alkalmazandó díjszabásról 128993/1966. (MÁV Ért. 51.) B.A.Sz. sz. utasítás A T. 22. Távgépíró-berendezések kezelése és használata c. módosított Utasítás hatálybaléptetéséről 52/1994. (MÁV Ért. 25.) IJI—TEB.F. sz. utasítás a MÁV Értesítőben (Hivatalos Lapjában) közzé nem tett és a Távközlő, Erősáramú ás Biztosítóberendezési Főosztályt érintő hatályos utasítások jegyzékének (2.) sz. módosításáról 31/1998. (MÁV Ért. 8.) TEB.Ig. sz. utasítás a MÁV Rt. IP címrendszeréről 61/1998. (MÁV Ért. 17.) TEB. Ig. Utasítás a vasútüzemben alkalmazott URH adó-vevő rádióállomások ás hálózatok engedélyezési eljárása, üzemeltetése ás nyilvántartása 1/1999. (MÁV Ért. 36.) TEB.lg.R. sz. Utasítás a távbeszélő oszlopon és a tetőtartón végzett munkákhoz kapcsolódó munkabiztonsági kérdésekről 1/2003. (MÁV Ért. 8.) TEB. Ig. Utasítás: Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat (2506 sorozat/2002) 21/2011. (MÁV. Ért. 12.) Távközlés - elnök-vezérigazgatói utasítás a T. 11. sz. távközlő berendezések fenntartási műveletei ás időadatai c. utasítás hatályba léptetéséről 55/2010. (MÁV. Ért. 26.) Vontatás - elnök-vezérigazgatói utasítás az El. sz. Utasítás (a vontatójármű személyzet részére) 3. sz. módosításának hatályba léptetéséről 1/2004 (MÁV. Ért. 24.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV műszaki előírás kiadásáról (U 600/2004.) 64/2002. (MÁV Ért. 34.) PHM. Ig. sz. utasítás a MÁV Rt.. kezelésében levő létesítmények belsőtéri világításának tervezésével kapcsolatos eljárás betartásáról 1/2006. (MÁV. Ért. 5.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgató) utasítás Általános célú villamos energiaellátó hálózatok, valamint villamos váltófűtő- és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete 33/2007. (MÁV. Ért. 36.) Pályavasút Üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasúti világítástechnikai kollégium állásfoglalása a vasúti világítási berendezések követelményeiről 23/1996. (MÁV Ért. 10.) TEB. Ig. sz. utasítás az Erősáramú Üzemi Szabályzat érvényességének kiterjesztéséről 4/2005. (MÁV. Ért. 28.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgatói utasítás a 2811-2/2003.sz. szabvány kiadásáról

13. szám

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• •


1373

122997/1969. (MÁV Ért. 51.) Ép. Sz. sz. utasítás a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak ás a budapesti Vasútigazgatóság határának módosításáról 1/2003. (MÁV. Ért. 28.) Utasítás: Pályavasút Műszaki táblázatok II. Rész hatályba léptetése 5/2003. (MÁV. Ért. 34.) Utasítás: MÁV vállalati szabvány kiadása (2826/2003.) 7/2003. (MÁV. Ért. 49.) Utasítás MÁV Vállalati szabvány hatálytalanításáról 3/2004. (MÁV. Ért. 29.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány hatálytalanítása (2458-12-2/2004.) 4/2004. (MÁV. Ért. 29.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány hatálytalanítása (2458-62/2004.) 5/2004. (MÁV. Ért. 30.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány kiadása (2959/2004.) 6/2004. (MÁV. Ért. 51.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány kiegészítése (2885-5-212004.) 7/2004. (MÁV. Ért. 51.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV Műszaki irányelv kiegészítése (U 712/2004.) 3/2005. (MÁV. Ért. 22.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV műszaki előírás kiadása 5/2005. (MÁV. Ért. 33.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány m6dositása (MÁVSZ 2937-2/2005) 6/2005. (MÁV. Ért. 37.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány módosítása (2944-2005. sz.) 7/2005. (MÁV. Ért. 46.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány kiadása (2961/2005.) 8/2005. (MÁV. Ért. 50.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV szabvány kiadásáról (2822/2005.) 6/2006. (MÁV. Ért. 27.) Pályavasúti főigazgatói utasítás MÁV vállalati szabvány kiadása (1731/2006.) P-7791/2000.sz. Utasítás: Távközlő- Erősáramú és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság Tűzvédelmi Szabályzata MÁVSZ 2922:l995 jelzetű „Vasúti felsővezeték. Létesítési előírások, minőségi követelmények” 4/2003. (MÁV. Ért. 30.) MÁV vállalati szabvány kiegészítése (2922-4/2003. sz.) 1/2000. (MÁV Ért. 38.) TEB.Ig.R. Utasítás a Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság vagyonvédelmi végrehajtási utasításáról 1/2001. (MÁV Ért. 15.)TEB.Ig. R Utasítás a Távközlő, Erősáramú és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság tűzvédelmi szabályzatáról T.1. sz. utasítás a távközlés szabályozására 107447/1986. Utasítás a vonathangosító berendezések vizsgálatára, javítására P-8057í2006 D.9. sz. Vasúti járműmérleg műszaki utasítás P-9369/2008 D.11. sz. utasítás Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása I-II. kötet D. 54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I-II. (Utasítás) 112623/1986. I. 6. B), a következő módosításokkal együtt: Hézagnélküli vágány kialakítása UIC rendszerű sínekkel PHM. Ig.319.102749/1990.; A sínek kiegyenlített magassági kopása 101336/1996. PHMSz.; A vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárok 101337/1996. PHMSz.; Csapórudas sorompók helyreállítása P12084/2000. PHMSZ; A hidak felügyeleténél alkalmazott minősítési határok P-2520/2004.; Az FMK-007 mérőkocsi mérethatárainak jóváhagyása P-5235/2004;) D.2. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatok közlekedtetésére és ezekkel összefüggő műszaki előírásokra D. 3. Utasítás a Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai

A felsővezeték üzemeltetésre, karbantartásra és üzemzavar-elhárításra vonatkozó utasítások • • •

E.101. Sz. Általános utasítás a normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére. Jóváhagyta a Nemzeti közlekedési hatóság Kh/kv/a/ns/33/0/2009 sz. alatt E. 102. Sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére D. 3 Utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai

1374

• • • • • •


13. szám

48/2001. (MÁV Ért. 19.) G.Ig. sz. utasítás az E.12 sz. Utasítás hatálybaléptetéséről, a Közlekedési Főfelügyelet által 7639/1999. szám alatt jóváhagyott E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás P-6943/2008. A vasúti felsővezetéki berendezések felügyeleti utasítása E.F.F. P-6945/2008. A vasúti felsővezetéki berendezések karbantartási utasítása E.F.K. P-6812/2008. Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasítás E.F.Ü. A vasúti járművek üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó utasítások Szolgáltatási szerződések a vasúti járművek karbantartására, Karbantartási és műszaki előírások Vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások

• • • •

D. 3. utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai. E.12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Minőségirányítási folyamatleírás, gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszerére (MF 7.516) Minőségirányítási folyamatleírás, alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása (MF 7.4-02) A vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasítások

• •

2/2003. MÁV Ért. 18.) G Ü.R. Utasítás az új E.1. sz. utasítás hatályba léptetéséről, a Közlekedési Főfelügyelet által 2408/1/2002. szám alatt jóváhagyott E.1. Utasítás 70/2010. (MÁV Ért. 33.) EVIG Utasítás: O.1. Oktatási Utasítás A vasúti járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltételeket tartalmazó utasítások

• • • • • •

4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 30/2010. (V. 28. MÁV Ért. 17) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. képzési szabályzatáról 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata

13. szám


1375

BIR 3. sz. melléklete Rövidítések jegyzéke

1376


13. szám

BIR 4. sz. melléklete Kockázat mátrix

13. szám


1377

BIR 5. sz. melléklete Hivatkozás a BIR-nek a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet előírásaihoz való megfeleléséhez

1378


13. szám

BIR 6. számú melléklete A MÁV ZRT VASÚTI JÁRMŰVEINEK KARBANTARTÁSI RENDSZERE, NYILATKOZATOK, A MÁV ZRT VASÚTI JÁRMŰVEINEK JEGYZÉKE I. Munkagépekre, vasúti járművekre vonatkozó karbantartási kötelezettségek 1. Vasúti járművek A karbantartásokat, ellenőrzéseket és a karbantartások dokumentálását, azok időpontjait az alábbiak szerint kell végezni: 1.1. Napi karbantartás A gép üzemeltetésével kapcsolatos folyamatos, naponta végzendő karbantartási munka, melyhez a gép üzemanyaggal való feltöltésén, kenésén, olajozásán és takarításán kívül hozzátartozik a megerősítő és biztosító szerelvények, járműszerkezetek ellenőrzése, fékpróba, csavarok utánhúzása. Időtartamát a Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásairól szóló D. 3 Utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 7. pontja állapítja meg. A napi karbantartás a gépkezelő, illetve a járművezető kötelezettsége. A karbantartás teljesítését az üzemi karbantartási naplóban „napi karbantartás elvégezve” bejegyzéssel kell dokumentálni. A napi karbantartás elvégzését az üzemeltetési egység helyi vezetője havonta, a Területi Központ évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést az üzemi karbantartási naplóban dokumentálni kell! (Utasítás 16. sz. melléklet) 1.2. Kisműszaki karbantartás és vizsgálat A kisműszaki karbantartás és vizsgálat az a helyszínen végezhető, nagyobb alkatrészcsoport szétszerelésével nem járó karbantartás, amelynél a gép hozzáférhető alkatrészeinek előírásszerű (az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban előírt) felülvizsgálata, beállítása és javítása történik meg. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 5. sz. melléklete szabályozza. A kisműszaki karbantartást és vizsgálatot a gépkezelő, vagy a járművezető és az erre kijelölt szakműhely végzi. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és az Utasítás 20. sz. melléklet szerinti Tervszerű Megelőző Karbantartás (a továbbiakban TMK) lapon történik. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ a TMK-terv alapján évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! 1.3. Nagyműszaki karbantartás és vizsgálat Olyan terjedelmű karbantartási munka, amelynél a kisműszaki karbantartás és vizsgálat feladatain felül a vizsgálat, karbantartás és javítás a gép minden olyan alkatrészére kiterjed - az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban leírt módon -, amely a gép részleges szétszerelésével hozzáférhető, beleértve a fődarabokat is. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza. A nagyműszaki karbantartást és vizsgálatot a gépkezelő, vagy a járművezető és az erre kijelölt szakműhely végzi. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon történik. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ a TMK-terv alapján évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! 1.4. Nagyjavítás Olyan munkafolyamat, amely biztosítja a következő nagyjavításig az üzemképes állapotot az előirányzott közbenső karbantartási műveletek betartása esetén.

13. szám


1379

A nagyjavítás a gép egészére, illetve két- vagy több fődarabjára (főbb szerkezetére) kiterjedő, egy munkafolyamatban végrehajtott, szakszerű ellenőrzést is magában foglaló, teljes szét- és összeszereléssel járó általános javítás, amely a gép eredeti műszaki állapotát (kapacitását, pontosságát stb.) megközelítően vagy teljesen visszaállítja, ide értve a gépen végrehajtott korszerűsítéseket is. Két fődarabból álló gép egy fődarab cseréje is nagyjavításnak minősül. A nagyjavítást a javításra kijelölt egységek, a járműjavítók (esetleges) bevonásával végezhetik. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon, valamint vizsgálati lapokon, jegyzőkönyvekben történik. A munka elvégzését vasúti járműgépész szakértőnek igazolnia kell. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja és a Területi Központ a TMK-terv alapján a gép átvételkor köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! A beruházás, a felújítás és a karbantartási tevékenység elhatárolása során a 4/2009. (MÁV Ért. 34.) EVIG utasítás az irányadó. 1.5. Futásbiztonsági felülvizsgálat A felülvizsgálat a gép járműszerkezetében keletkezett hibák és hiányosságok módszeres felderítésére irányuló tevékenység. A felülvizsgálat - megadott előírások alapján - az adott járműszerkezetek szerkezeti és pontossági vizsgálatára és ellenőrzésére terjed ki. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza. A futásbiztonsági felülvizsgálatot szakműhelyek végezhetik. A vizsgálatok dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon, vizsgálati lapokon, jegyzőkönyvekben történik, a munka elvégzését vasúti járműgépész szakértőnek igazolnia kell. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a javítás alkalmával, a Területi Központ a TMK-terv alapján a gép átvételkor köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! Felülvizsgálat végzendő A (A, B, C, D, E, F) ciklus csoportokban a ciklusidő felénél, illetve a ciklusidő végét elért önjáró vasúti járműveknél és munkagépeknél, ahol a nagyjavítás végrehajtása valamilyen okból elmaradt. Ciklusidő változás A jegyzőkönyvekbe foglalt mérési eredmények függvényében a vizsgálatot végző szakműhely írásos javaslata alapján a nagyjavítási ciklusidőt a felügyeletet ellátó főosztály legfeljebb a ciklusidő felével meghosszabbíthatja. Ciklusidő: két nagyjavítás közötti idő. Meghosszabbítás után – a nagyjavítás újbóli elmaradása esetén – futásbiztonsági felülvizsgálat csak előzetes vizsgálat alapján végezhető. A vizsgálatot a felügyeletet ellátó főosztály és az illetékes Területi Központ végzi. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni melyben rögzíteni kell, hogy a járművön ismételt futásbiztonsági vizsgálat végezhető-e.

1380


13. szám

Üzemóra Javítási ciklus és periódus idők meghatározásánál üzemórának azon időtartam tekinthető, amely alatt a kis és nagymunkagép, valamint a járművek belső égésű motorja üzemel, villamos kisgépeknél az elektromos erőforrás üzemel. A jól működő hitelesített üzemóra számláló esetén; az üzemóra a számláló által mutatott érték. Ciklus és periódus időktől való eltérés A ciklus és periódus időktől a vizsgálatok, javítások végrehajtása során ±10 %-os eltérés engedhető meg. A periódus idő újra kezdhető, ha a soron kívül történt javítás mellett az esedékes TMK vizsgálatok is elvégzésre kerültek. Ciklustól eltérő időszakos vizsgálatok A járműszerkezeti vizsgálatok szabványai által előírt időciklusok a gépek, járművek üzemóra állásától független. A vizsgálatokat a szabványokban előírt időközönként kell végrehajtani függetlenül attól, hogy a gép ciklusideje hol tart!

13. szám


1381

Vizsgálati szabványok: • MÁVSZ 2961-2005 (Kerékpártengelyek repedésvizsgálata) • MÁVSZ 2961-2005 (Kerékpárok méretellenőrzése) • MÁVSZ 2873-92 és 2873/1 -92 (Fékező rendszer vizsgálata és dokumentálása) • MÁVSZ 1382-98 (Légtartályok vizsgálata) • MÁVSZ 2382-2000 (Vonórudak vizsgálata) Vasúti munkagépek és járművek ciklus ideje

2. TVG pótkocsik javítási ciklusa A járművek éves vizsgálata magában foglalja •

futómű állapotának vizsgálatát (kerékpár kerékkimérés, tengely, ágyvezeték, ágytok, hord rugó) MÁVSZ 2961-2005, MÁVSZ 2780/3-1992 szerint,

•

fék működési és tömörségi vizsgálata MÁVSZ 2873/1 szerint,

•

fék mechanizmus állapota (féktuskók ellenőrzése, féktuskók szükség szerinti cseréje, a mechanizmus beállításának elvégzése)

•

az alvázkeret és tartozékai, a hossz- és kereszttartók, kapaszkodók, lépcsők állapota,

•

vonószerkezet,

•

a vonórudak állapota évente kétszer a MÁVSZ 2382-2000 szerint,

• az oldalfalak, padozat és feliratok állapota. A vizsgálatokat szakműhely végezheti. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben és a TMK lapon kell dokumentálni. A vizsgálat elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ évente köteles ellenőrizni. A járművek fővizsgálati ciklusideje A járművek fővizsgálati ciklusideje: 6 év. A ciklusidőtől eltérni, csak futásbiztonsági vizsgálat elvégeztetésével lehet, az Utasítás 4.1.5. pontjában leírt módon.

1382


13. szám

3. Mérőkocsik javítási ciklusa Ezen járművekre egyedi speciális kialakításuk és funkciójuk miatt a Pályavasúti Üzemeltetés műszaki irányítói szervezetének engedélyével az adott jármű kezelési és karbantartási utasítását, valamint az idevonatkozó MÁV szabványokat figyelembe véve (MÁVSZ 2906, MÁVSZ 1149-7/1972) egyedi TMK ciklus rend vonatkozik. 4. Új gépek ciklus ideje Az új gépek ciklusba sorolására a gépet felügyelő főosztály/igazgatóság az illetékes. 5. Üzemi célú kocsik javítási ciklusa Üzemi célú kocsik javítási ciklusára a mindenkor hatályos E. 12. számú Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozik. Fővizsgálat meghosszabbítható (megfelelő műszaki állapot esetén) a MÁV Gépészet Zrt. engedélyével. A vizsgálatokat szakműhely végezheti. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben és a TMK lapon kell dokumentálni.

13. szám


1383

1384


13. szám

13. szám


1385

II. Vontatott vasúti járművek (hosszúsínszállító, kőszállító teherkocsik) vizsgálata az E12-es Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozik: Vontatott vasúti járművek (hosszúsínszállító, kőszállító teherkocsik) vizsgálata az E.12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás (a továbbiakban: E.12. Utasítás) szerint történik 1. Javítási módok A kocsik állagának megóvása érdekében időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat és javításokat, valamint a hiányosságok megszüntetésére szükség szerinti javításokat kell végezni. Ezek lehetnek: Időszakos vizsgálatok és javítások teherkocsiknál Főjavítás (Fj) Fővizsgálat (REV) Részlegvizsgálat (Rv) Hathavi csapágyvizsgálat (Csv) Tartályvizsgálat (Tv) Időszakos vizsgálatok, karbantartások. 2. Vizsgálati határidők Időszakos vizsgálatra, illetve javításra a kocsikat az E.12. Utasítás 17. számú melléklete szerinti – a sorozatokra is meghatározott (E.12. Utasítás 4-5- függelék) – határidők és futásteljesítmények figyelembevételével kell utalni. 3. A fővizsgálati határidő meghosszabbítása teherkocsiknál A fővizsgálati határidőt rendkívüli esetekben a karbantartásért felelős szervezet kezdeményezésére a karbantartással megbízott szervezet hozzájárulása alapján szabad meghosszabbítani. A fővizsgálati határidő meghosszabbítását csak a kijelölt kocsijavító műhelyben vagy járműjavító üzemben szabad elvégezni, a részlegvizsgálatra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével, amennyiben a kocsit a vizsgáló műhely további forgalomban tartásra alkalmasnak találta. 4. A fővizsgálat időpontjának elhalasztása A teherkocsik fővizsgálati határideje az E. 12. Utasítás 17. b. mellékletében megjelölt fővizsgálati ciklusrend lejáratát követően a karbantartással megbízott szervezet külön hozzájárulása alapján egy alkalommal, részlegvizsgálat keretében legfeljebb 3 évvel elhalasztható. 5. Részlegvizsgálat A teherkocsik, valamint a vasútüzemi kocsik részlegvizsgálatát az E. 12. Utasítás 17. mellékletében előírt esedékesség idején a kocsijavító műhelyek, illetve a járműjavító üzemek végzik el. Járműjavító üzembe kizárólag a karbantartásért felelős szervezet rendelkezése alapján az esedékesség idejének megfelelően utalhatók részlegvizsgálatra a kocsik. Az elvégzett részlegvizsgálatot a teherkocsiknál a kocsi alvázán, illetve burkolatán, a fővizsgálati jel alsó keretvonala alatt Rv rövidítéssel, a műhely kódszámával és a vizsgálat időpontjával kell feliratozni. 6. A kocsik szükség szerinti javítása Futójavítás A kocsi baleset, kíméletlen kezelés, helytelen rakodás stb. következtében keletkezett sérüléseinek javítását vagy hibás alkatrészeinek felújítását, cseréjét futójavítás keretében kell elvégezni. Ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni a kocsik egyéb szerkezeti részeinek épségét, működőképességét, és amennyiben szükséges, ezek javítását is el kell végezni. A súrlódó alkatrészek kenéséről is gondoskodni kell, a lengéscsillapításra szolgáló felületek kivételével. A MÁV kocsiparkjába besorozott saját és magán teherkocsi bármilyen jellegű futójavítása esetén a járműjavító üzem, illetve a kocsijavító műhely köteles a kocsi homlokfalán a bal ütköző felett található, az E.12. Utasítás 8. ábra szerinti táblázatba saját kódszámát, a javítás időpontját és a műhelybe állítás elsődleges okának az E.12. Utasítás 14. melléklet szerinti kódszámát festéssel bejegyezni. A táblázatot a kocsi fővizsgálatakor kell felfesteni. A betelt táblázatot fel kell újítani.

1386


13. szám

13. szám


1387

1388


13. szám

13. szám


1389

1390


13. szám

13. szám


1391

1392


13. szám

13. szám


1393

1394


13. szám

13. szám


1395

1396


13. szám

13. szám


1397

1398


13. szám

13. szám


1399

1400


13. szám

13. szám


1401

1402


13. szám

13. szám


1403

1404


13. szám

13. szám


1405

1406


13. szám

13. szám


1407

1408


13. szám

13. szám


1409

1410


13. szám

13. szám


1411

1412


13. szám

13. szám


1413

1414


13. szám

13. szám


1415

1416


13. szám

13. szám


1417

1418


13. szám

13. szám


1419

1420


13. szám

13. szám


1421

1422


13. szám

13. szám


1423

1424


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

13. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents