magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

14. szám

128. évfolyam

2013 április 26.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

27/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 1425 utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról. 28/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 1459 utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról. 29/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve. 1477

Utasítások 27/2013. (IV. 26. MÁV ÉRT. 14.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. szÁMVITELI POLITIkÁjÁRóL. 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább

megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2. HATÁLY És FELELŐssÉG MEGHATÁROzÁsA A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Számviteli szervezet vezetője

1426

A MÁV Zrt. Értesítője

3. FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a MÁV Zrt. a következő minősítéseket határozza meg: 3.1 jelentős összegű hiba értéke (sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét jelentősnek tekintjük, ha azok összevont eredményt, saját tőkét érintő hatása meghaladja az ellenőrzött üzleti év saját tőkéjének 5%-át. Az eredményhatástól függetlenül minden esetben jelentős öszszegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. A társaság gazdasági eseményeinek jellegéből, számosságából, nagyságrendjéből adódóan azonban hibának csak azon eltéréseket tekintjük, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek. számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: • A teljesítés évében a tétel számla hiányában időbelileg elhatárolásra került, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal, illetve kevesebb, mint 10%-kal és legalább 50 M Ft-tal eltér. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. • A teljesítés évében a tétel nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt eltérés nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft. Egy tétel alatt egy számla teljes nettó értéke értendő. 2. Készletek esetén: • A készlet beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott tételként. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): • A tárgyi eszköz beszerzés a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként került könyvelésre, de egy adott eszköz vonatkozásában az eltérés meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. • A tárgyi eszköz beszerzése a teljesítés évében nem került könyvelésre beérkezett nem számlázott beruházásként.

14. szám

nem számlához kapcsolódó tételek esetében minden eltérést hibának tekintünk (ez alatt azon gazdasági események értendők, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódóan a jellemző tranzakciók az alábbiak: • aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, • értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, • leírási kulcs módosítás, amennyiben ezt a körülményekben bekövetkezett változások nem indokolják, • és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, kivéve a becslési pontatlanságból adódó eltérést, ami nem minősül hibának, c.) Kártérítés, bírság, stb. d.) NAV revízió megállapításai. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentősnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%át.

14 szám


A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja. A nem megbízható adósnak minősített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a partnert jelentős 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkező adósnak tekintjük. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív időbeli elhatárolások és paszszív időbeli elhatárolások esetében - jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően - csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok vonatkozásában évvégén is minden tételt el kell határolni. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerződés szerinti számlázási – időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minősítjük jelentősnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A vasúti pályahálózat működtetésén és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek.

1427

3.3 kapcsolt fél: MÁV zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (általános vezérigazgató-helyettes, gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és infrastruktúra általános vezérigazgatóhelyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.4 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük • a Pályavasúti fejlesztést és üzemeltetést, • a Keskeny nyomközű térségi személyszállítást és • a Központi irányítást és szolgáltatást. 3.5 További fogalmak A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön

1428


szabályzat, „a MÁV Vállalatcsoport konszolidációs szabályzata” foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben erre a vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget ad. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, azt az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. 1. melléklete szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” megnevezésű sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek” megnevezésű sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú beruházások” megnevezésű sorra. d. Az „I. Készletek”, azon belül az „1. Anyagok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú anyagok” megnevezésű sorra. e. Az „I. Készletek”, azon belül a „2. Befejezetlen termelés és félkész termékek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú befejezetlen termelés és félkész termékek” megnevezésű sorra. f. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelésbe vett állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésű sorra. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi

14. szám

kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredménykimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatást is bemutatjuk. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság az általa kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja - az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján összeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztálya részére megküldött - a vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint elkészített éves felügyeleti jelentését. A vasúti törvény • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás, c) egyéb tevékenységek. Az éves felügyeleti jelentést tartalmazó tárgyévi és az előző évi éves beszámolót a MÁV Zrt. a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 17. § (3) bekezdése alapján megküldi az Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a vasúti működési engedély kiadása feltételeinek való folyamatos megfelelésről szóló, május 31-ig megküldendő írásbeli beszámolója részeként. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95. §-ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetét, valamint a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetét, üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is.

14 szám


Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell: • a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi - és ahol szükséges - naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, • információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re), • információt a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, • a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat), • információt a foglalkoztatáspolitikára és a jövedelempolitikára vonatkozóan, • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve is) is. Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli szervezet vezetője felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekintetében az adatszolgáltató szervezetek felelősek az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnökvezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1 10/2012. (X. 12. MÁV Ért. 24) GÁVIGH sz. utasítás: A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata 2. 31/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 3. 29/2011.(VII. 122. MÁV Ért. 16.) EVIG. sz. utasítás a MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség-számítási szabályzatáról. 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári

1429

és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 7/2012. (MÁV Ért. 6.) EVIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. 5. 4/2009 (XI.27. MÁV Ért. 34.) EVIG sz. utasítás: A beruházások, felújítások és karbantartás elhatárolásáról. 6. 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról. A Sztv. 159. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. A MÁV Zrt. a könyvviteli nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg. A könyvelés alapja a bizonylat, amelynek a kötelezően feltüntetendő adatokkal biztosítania kell az eszközökben, forrásokban és a vállalkozási eredmény elemeiben történő változások könyvviteli elszámolását. A könyvviteli nyilvántartásokat január 1-től december 31-ig folyamatosan kell vezetni, majd az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: • a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, • a csak értékadatokat rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A gazdasági eseményekről készített feljegyzések (bizonylatok) megfelelő csoportosítása után az analitikus nyilvántartások módosítását folyamatosan és idősorrendben el kell végezni. Az analitikus nyilvántartás a gazdasági esemény okozta változásokat csoportosítja főkönyvi számlaszámonként és összesítést (feladást) készít a főkönyvi elszámolás számára. A főkönyvi számlák havi forgalmát és egyenlegét főkönyvi kivonatban kell összesíteni. Az eszközök és források állományát időszakonként számba kell venni (leltárkészítés) és a meglévő nyilvántartásokkal egyeztetni kell. A leltáreltérésekből is feladást kell készíteni a főkönyvi könyvelés számára. A leltárkészítés, a leltározás és a selejtezés részletes szabályait a MÁV Zrt. saját hatáskörben állapítja meg, valamint dönt a mérlegben értékkel nem szereplő használt és használatban nem lévő készletek leltározásának sza-

1430


bályairól, amit a mindenkor hatályos leltározási utasításban szabályoz. A mérleg összeállításának alapjául az év végi leltárak által ellenőrzött, az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat szolgál. A MÁV Zrt analitikus és szintetikus könyvviteli elszámolása a MÁV Zrt. integrált számítógépes Oracle Financials programrendszeren alapuló Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR HelpDesk Rendszer használatáról szóló 7/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21.) GÁVIGH. sz. utasítás tartalmazza. 4.2.1 számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, • biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés kere-

14. szám

tében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz, valamint a o pályaszakaszra történő megbontását a pályavasúti adatszolgáltatásokhoz, • biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségű adatokat. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: • Főkönyv szegmens: A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következők lehetnek: o P – Pályavasút o X – Keskeny nyomközű térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás • könyvelő egység szegmens: A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A MÁV Zrt esetén átmenetileg egymás mellett élnek a régi (2010.03.01 előtti) és új (2010.03.01-től érvényes) számviteli szervezetnek megfelelő kódok, de új tranzakciók könyvelésénél már csak az új kódok alkalmazhatók. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. • Főkönyvi számla szegmens: A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé a 0-9 számlaosztályokban. • szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egysé-

14 szám


gekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsből (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. • Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, a Díjképzési Módszertannal és Díjszámítási Dokumentummal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. • Pályaszakasz szegmens: A pályaszakasz szegmens értéke a vasúti pálya helyhez kötött létesítményeinek földrajzi elhelyezkedését jelölő statisztikai szakasz, mely lehet nyíltvonalon vagy állomáson lévő pályaszakasz. Az állomáson lévő pályaszakasz száma megegyezik az állomás szolgálati hely kódszámának első négy számjegyével. A pályaszakasz szegmens alkalmazását a MÁV Zrt esetén az X. számlaosztály magyarázata írja elő. • Társasági kód szegmens: A társasági kód szegmens a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását biztosítja. • Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átterhelések és átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, az átterhelés, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt főkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az

1431

alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, a leltározási, könyvelési, ellenőrzési, értékelési és jogszabályi előírásokat, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák. 4.2.2

számviteli folyamatok sajátosságai

A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a keskeny nyomközű térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. A könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: • a bejövő számlák könyvelése, • a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, • a pénzforgalom könyvelése, • a tárgyi eszközök könyvelése, valamint • az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának - beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, keskeny nyomközű térségi személyszállítás és központi irányítást végző és szolgáltató szervezetek beszámolóit is - készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv. 165.§-a alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírászszerűen javítottak. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlő, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok.

1432


A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit,

14. szám

hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. 2010. július 1-től kötelezően elektronikus úton történik a fizetési meghagyások benyújtása. A fizetési meghagyások illetékének befizetése egyrészt a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával (MOKK) megkötött megállapodás alapján befizetett keretösszegből, másrészt a K&H által kibocsájtott dombornyomott kártyával interneten keresztül történik. A fizetett összegről a MOKK mindkét esetben elektronikus számlát küld. A MÁV Zrt. a banki átutalások és a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé történő adóbevallások esetében alkalmaz elektronikus okiratot a törvényi előírások alapján. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. Az Sztv. 167.§ (2). alapján a számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 176.§-a tartalmazza e bizonylatok adóigazgatási szempontból előírt követelményeit. Az Sztv. 168.§-a alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az egyéb a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok és nyomtatványok körét, valamint a kezelésük során alkalmazandó szabályokat a 62/1999. (MÁV Ért. 27.) Pg.Sz.F. sz. utasítással módosított 92/1998.(MÁV Ért. 30.) Pg.Sz.F. sz. utasítás és a 10/2004. (MÁV. Ért. 35.) Társasági szol - Szolgáltatási főigazgatói utasítás Irodai papíranyagok, kezelési

14 szám


nyomtatványok és szigorúan elszámolandó nyomtatványok igénylése és kezelése szabályozza. Az Sztv. 169.§.-a alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshető módon megőrizni. Amennyiben más jogszabály ettől eltérő feltételeket ír elő (például: EU forrásból finanszírozott projektek bizonylat megőrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A MÁV Zrt. esetében • a bizonylatot kiállító szervezet köteles a bizonylat őrzésére intézkedni az 3/2009. (MÁV Ért. 33.) VIG. utasítással módosított 24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG utasítás alapján, • a számítógépes programot üzemeltető szervezet köteles a program őrzésére intézkedni a program kezelési utasítása alapján. Megszűnés esetén a jogutód szervezet köteles a fenti feladatokat ellátni. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény

1433

megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, • a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, • a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben –biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítását és leltár alapján történő elszámolását, • a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelését, • a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék képzését, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába, • a számviteli elkülönítés során a nem profitorientált belső szolgáltatások BTSZ díja és tényleges önköltsége közötti különbözet belső elszámolását.

1434


Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az időbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendező tételeket. A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolását, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • céltartalék képzést a várható kötelezettségekre, • a tárgyidőszakra járó és a tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolását, • éves adók időarányos részének elszámolását, • a számviteli elkülönítés során az irányítási költségek megosztását és elszámolását illetve az elkülönített tevékenységek kimutatásához szükséges elszámolások végrehajtását. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejéről külön utasítás (12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁVIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását,

14. szám

• az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, • a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • a hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldása, • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését. • a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetését, • szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások belső elszámolását, • szervezeten belül előírt költségek naturális mutató alapján történő áttételezését a közvetlen költségek közé. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyek elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatá-

14 szám


rolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésőbb a tárgyhót követő 14. munkanapon főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít.

1435

4.4.Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

1436


14. szám

A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

14 szám


1437

A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

1438


A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a MÁV Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: • az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, • a könyvvizsgálói záradék és összefoglaló jelentés. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a Számviteli szervezeten belül a beszámoló-készítés vezetője a felelős. 4.5 A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárások vagyoni- , pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetőségét; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait,

14. szám

• az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, • a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, • az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, • a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; • a társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, • a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: • Befektetett eszközök tekintetében: • az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat, • a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulását, az elszámolt értékvesztések bemutatását; • Forgóeszközök tekintetében: • a készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását, • a követelések és értékvesztésük bemutatását, • a devizás követelések bemutatását devizanemenkénti bontásban, • az értékpapírok értékvesztésének bemutatását, • a követeléseket kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o az immateriális javakra adott előlegeket, o a beruházásokra adott előlegeket, o a tartósan adott kölcsönöket kapcsolt vállalkozásban, o a készletekre adott előlegeket; • Aktív időbeli elhatárolások között: • a bevételek aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott ráfordításokat;

14 szám


• A saját tőke üzleti éven belüli változását jogcím szerinti megbontásban; • A céltartalékok között: • a céltartalék-képzés elveit, • a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, • a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatását, valamint • az egyéb jogcímen történő céltartalék képzést; • Kötelezettségek között: • a kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatását, • a hátrasorolt kötelezettségek bemutatását, • a hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek, o pénzügyi lízing kötelezettségek, o egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, o hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását az alábbiak szerint: o rövid lejáratú hitelek, o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, o rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontásban, • a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatását, • a mérlegen kívüli kötelezettségeket az alábbiak szerint: o hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme, o fedezeti ügyletek bemutatása, o készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések, o zálogjog kötelezettségek bemutatása, o mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme, o a Társaság, mint bérbevevő által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása; • Passzív időbeli elhatárolások között: • a bevételek passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásainak bemutatását, • a halasztott bevételeket; • Az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerint: • az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban • az exportárbevétel és az import alakulása; • A költségek költségnemenkénti részletezését az alábbiak szerint: • anyagjellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • személyi jellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • értékcsökkenési leírás bemutatása; • Az egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatását;

1439

• Az egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatását; • A pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulását az alábbiak szerint: • pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szeritni bemutatása, • pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szeritni bemutatása, • rendkívüli bevételek jocím szerinti bemutatása, • rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása; • A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatását; • A társaság eredményének bemutatását forgalmi költség eljárással; • A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának bemutatását mutatószámok és szöveges értékelés alapján; • Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása; • Az előző éveket érintő tételek mérlegét és eredménykimutatását. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függő információkat, így • a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulását, • a kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentősebb K+F témákat, valamint a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként, • a kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.), • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát-, valamint a bér- és személyi jellegű kifizetéseket állománycsoportonkénti bontásban, • a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét, • a vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét.

1440


• a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban lévő gazdasági társaságok nevét és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat: a részesedés arányát, a részesedési viszonyban lévő társaság jegyzett-, és saját tőkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban; • a MÁV Zrt. részvényeinek bemutatását; • a társasági adóalap módosító tételeinek bemutatását. 4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket a múltbéli tényés a várható jövőbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: • a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, • az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, • a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, • a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, • a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza.

14. szám

4.7.1 Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló: • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés, ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk. 4.7.1.1 Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé – a Sztv. 24. §.-a szerint – azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 1-es számlaosztály magyarázata (8/b.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák:

14 szám


• a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól (B.1. sz. utasítás), • a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) számú utasítás a beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolásáról. A MÁV Zrt. a Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.7.1.1.1 Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás-átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vétele egyedi döntés alapján történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról, az elszámolására vonatkozó előírásokat a Gy. 1195-316./2011 sz. utasítás tartalmazza. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatók. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra.

1441

4.7.1.1.2 Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-jét követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. 2010-től a 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11) GÁVIGH. sz. utasítás 4.1.2 pontja szerint a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása eTEV bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bizonylat) alapján történik. Az eTEV bizonylat alapján az elszámolá-

1442


sok, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR eTEVmoduljában történik. A könyvelésre került eTEV bizonylatokat kinyomtatjuk, az elszámolásért felelős szervezet/személy (BSZE) aláírja és szigorú számadás alá vesszük. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvben kerülnek nyilvántartásra. 4.7.1.1.3 Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának, a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 2/2013. (MÁV. Ért. 1.) számú, „A MÁV Zrt. fejlesztési és tervezhető karbantartási projektek lebonyolítási utasítása” tárgyú EVIG sz. utasítás szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. 4.7.1.1.4 A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144. §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák

14. szám

nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki, kivéve a pályavasúti portfólióban szereplő részesedéseket, amelyek a pályavasút eszközei között szerepelnek. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV Zrt. a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 4.7.1.2 Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni.

14 szám


4.7.1.2.1 készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 2-es számlaosztály magyarázata (8/c.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban tartjuk nyilván. A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: • raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, • a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek továbbértékesített gázolajkészletet, • a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik.

1443

saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is). • saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 3-as számlaosztály magyarázata (8/d.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). A vevőkövetelések között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a pénzkölcsönök közé. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is. A munkavállalói tartozást egyeztetettnek tekintjük, amennyiben nem érkezik visszautasítás a kiküldött fizetési felszólításra. Külön mérlegsoron mutatjuk ki a kapcsolt vállalkozással szembeni és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelező. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevő főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott kö-

1444


vetelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérlegkészítés időpontjáig nem élt kifogással. Ebből a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. A teljesítést megelőzően pénzügyileg rendezett összegeket a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott, valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). A részesedési viszonyban lévő társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó, egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció

14. szám

részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai). A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a Sztv. 77§. (7) szerinti, az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az egyéb követelések között mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős részei miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegű főkönyvi számlái az

14 szám


üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik lehetővé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések). 4.7.1.2.3 Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: • piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; • cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is; • külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés

1445

vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei: • a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja és helye stb.), • a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthető. Az árfolyam-, áru- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 43/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról, a 44/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról, valamint a 45/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 11/2012. (MÁV. Ért. 25.) GÁVIGH. sz. utasítás szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük.

1446


5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok esetében a MÁV Zrt. a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki . 4.7.1.2.5 Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Az elektronikus pénz fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény határozza meg. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. Itt számoljuk el a munkavállalók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a Pénzforgalomi könyvelés és a Pénzgazdálkodás végzi. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind

14. szám

a Keskeny nyomközű térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a Pénzforgalmi könyvelés/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján születik döntés azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Devizaszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR Pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. • A házipénztár: a Pénzforgalmi könyvelés által működtetett központi pénzkezelő hely. • A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztárból kifizethető költségeket külön utasításban szabályozzuk. • A kézipénztár: az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasítás szabályozza. A vállalati bankkártya bevezetése következtében a MÁV Zrt. székhelyén lévő házipénztár kivételével a házi-, kézipénztárak, valamint a folyamatos elszámolási előleg megszüntetésre kerültek. (Gy. 57-409/2009. számú, „Tájékoztatás vállalati bankkártya bevezetéséről” tárgyú utasítás). A MÁV Zrt. területén kettő kézipénztár található: egyik a Gyermekvasút üzemi konyhai kézipénztár, melynek feltöltése nem házipénztárból történik, hanem Hűvösvölgy 60. sz. számadópénztárából. A másik kézipénztár a Levéltári kézipénztár, mely csak bevételt kezel, bevételét a kijelölt bankszámlára fizeti be. • A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközű vas-

14 szám


útvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a „Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére” tárgyú utasítás szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be-, illetve kifizetések-, valamint a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenőrzését a Pénzforgalmi könyvelés pénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadópénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi-, kézi- és valutapénztárak, valamint a keskeny nyomközű vasutak pénztárai főszámadásainak rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. 4.7.1.3 Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek aktív időbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, • halasztott ráfordítások. A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: • A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendő kamat összegét, (ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgóeszközök között kimutatott – diszkont értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az

1447

elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegét. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként történő elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi. 2013. január 1-től a Számviteli törvény lehetőséget ad a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegének elhatárolására is. A MÁV Zrt. a forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról minden esetben egyedileg dönt. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. • Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét.

1448


4.7.2 Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a GIR-t alkalmazó társaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egységes számlarendje, a 4-es számlaosztály magyarázata (8/e.sz.melléklet) tartalmazza (43/2012. (VIII. 17. MÁV Ért. 19.) EVIG). 4.7.2.1 saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a. a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet, b. a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, c. a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett öszszegét a lekötés feloldása alapján, d. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, d. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Az a)-e) pontok szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b. a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,

14. szám

d. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, e. az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, f. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b. a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett öszszegét, d. az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, f. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, g. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. A Sztv. 35.§ (10) bekezdésének megfelelően a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. A Sztv. 37.§ (6) bekezdésének megfelelően az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az

14 szám


1449

osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembe vétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

f. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját célokat szolgáló – tartalékot.

A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

Előző éveket érintő elszámolások Az előző éveket érintő tételeket a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan számoljuk el, de elkülönítjük abban a tekintetben, hogy milyen időszakra vonatkoznak. Az előző éveket érintő jelentősnek minősített tételeket az eredménytartalékba vezetjük át, a havi zárások keretében.

Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni, b. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b. az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, c. a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét, d. a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, e. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét,

4.7.2.2 Céltartalékok a) Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek fedezetére - a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségekhez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, • a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására - a környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot, • a függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, • a biztos jövőbeni kötelezettségekre, • a tárgyévre járó, de még jóvá nem hagyott prémiumra, illetve járulékaira • a fizetendő késedelmi kamatra, • az el nem bírált kártérítési igényre, • a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei:

1450


14. szám

• A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínűsíthető és az ügyből kifolyólag várható fizetési kötelezettség meghaladja a 3 M Ft-ot, céltartalékot kell képezni. • A saját tőke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínű, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni. • A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a tárgyidőszakhoz kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is. • A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeiből egyértelműen meghatározható ettől eltérő számítási mód. A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a mérleg fordulónapjáig (tárgyév december 31.) kell kalkulálni. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentős a hatása). • A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja.

A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei: • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékű a fizetési kötelezettség. • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelő összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történő elszámolásával) egyidejűleg kell feloldani. • Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyező összegben kell a céltartalékot feloldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak havi járadékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot fel kell oldani. A megítélt járadékot a járadék számítási módszerrel kell meghatározni és ha szükséges újraképezni a céltartalékot járadék céltartalék jogcímen. • Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható. A garanciális kötelezettségekre képzendő céltartalék összegét mindig a tárgyévben ténylegesen felmerült garanciális kötelezettségek teljesítéséből származó költségeknek az előző évi nettó árbevétel azon részéhez viszonyított aránya alapján kalkuláljuk, amelyhez garanciális kötelezettség kapcsolódik:

Céltartalékot minden negyedév végén, a kiszámlázott árbevételnek megfelelően képzünk. Amennyiben a garanciális kötelezettségeket keletkeztető egyedi szerződések, illetve projektek jellege, nagyságrendje, valamint a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk az előző évitől jelentősen eltérnek, abban az esetben - egyedi minősítések alapján - a fenti képletnek megfelelően kalkulált összeg módosításra kerülhet.

védelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

b) Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhető az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezet-

A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese dönt. A Számviteli szervezettel a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell.

14 szám


Fentiek alapján költségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • NIF Zrt. által át nem adott eszközök értékcsökkenésére, • bontási költségek fedezetére képzett céltartalék, • karbantartási költségek fedezetére képzett céltartalék. c) Egyéb céltartalék képzés Társaságunk él a Sztv. 33.§ (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, melynek értelmében a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével az egyéb céltartalékot feloldjuk. A forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról és ennek megfelelően a szükséges céltartalék képzéséről a MÁV Zrt. minden esetben egyedileg dönt. A céltartalék-képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg. 4.7.2.3 kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kö-

1451

telező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján az eltérő összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. a) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. b) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hosszú lejáratú kötelezettségekre vonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a részesedési viszonyban lévő vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbiak szerint tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek között mutatjuk ki az e célra forintban és devizában hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti bontásban.

1452


14. szám

• Egyéb hosszú lejáratú hitelek között tartjuk nyilván a hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra nem beruházási, nem fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti bontásban. • Hosszú lejáratra kapott kölcsönként mutatjuk ki a nem hitelintézetekkel (magánszemély, vállalkozás stb.) kötött szerződés szerint beruházási, fejlesztési és egyéb célra kapott pénz miatti tartozások összegét. • Kötvénykibocsátásból származó tartozásként mutatjuk ki a MÁV Zrt. által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejárató kötelezettségek összegét. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben. • Biztosítékként átvett pénzeszközként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a partnernek vissza kell fizetnünk. • VBKJ lakástámogatási kötelezettségként a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. • Az állami és önkormányzati vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az állami és önkormányzati vagyon részét képező, vagyonkezelésbe kapott eszközök forrását, illetve az abban bekövetkezett változásokat.

• A rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az állami költségvetéssel történő passzív elszámolásokat.

c) Rövid lejáratú kötelezettségek A Számviteli törvény 42. §. (3) alapján rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A rövid lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a vevőktől kapott előlegeket, a belföldi és külföldi szállítókkal, a belföldi és külföldi alvállalkozókkal és beruházási szállítókkal szemben fennálló kötelezettségünk összegét, a faktoring- és váltótartozásainkat, valamint a kincstárral szembeni rövid lejáratú kötelezettségeinket. • A rövid lejáratú tartozások között kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú likviditási hitelek, a rövid lejáratú kölcsönök, a folyószámla-, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként és szerződésenként. (A folyószámla- és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben.),

Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások követel egyenlegű főkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik lehetővé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások, eszközbeszerzések).

d) Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként, a 0. számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket.

4.7.2.4 Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek passzív időbeli elhatárolása, • költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, • halasztott bevételek. A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: • A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV Zrt.-vel szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó

14 szám


kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait, • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. • A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). • rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük).

1453

4.8 Az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Árbevételként kell kimutatni továbbá a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott, vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában. Árbevételként mutatjuk ki 2007. január 1-től a befekte tett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértéket. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenység exportértékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység export árbevétele.

1454


A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (közvetített szolgáltatás, díjbevétel, viszszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint. Felárként számoljuk el a hatályos Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek (a teljesség igénye nélkül): • Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelő tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat összegét, • a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés), • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket, • a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit,

14. szám

• a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegű kerekítési különbözetet • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, • a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, • tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.

14 szám


• a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.8.2

költségek és ráfordítások

A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, • a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műsza-

1455

kóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. • Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintű, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Itt kell elszámolni: • Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, stb. • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét, • az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt öszszegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét, • Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • A kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Anyagköltségek Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figye-

1456


lembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Anyagköltségként számoljuk el a villamos energia, gázenergia értékét (beleértve a rendszerhasználati díjat, az energia adót és a villamos energia törvény szerinti pénzeszközöket is), valamint a vízdíjat. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhőszolgáltatás költségét. késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkuláció alapja: • az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidő lejártát követően pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint • az adott negyedév végén a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a Ptk. szerinti kamat (JBK +7%). Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat. Az így kalkulált kamatból ki kell vonni a tárgyévben kiszámlázott késedelmi kamatokat. A késedelmi kamatszámítási mód eltérő az alábbi esetekben: • Teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében a kalkulált kamat 100%-a elszámolandó. • A többi szállító partner esetében a tárgyévet megelőző két év összes tény és elszámolandó kamat arányainak átlagával kalkulált kamathányad számolandó el. A nyitott szállítókra kalkulált késedelmi kamatra céltartalékot képezünk (figyelembe véve a korábbi években már megképzett, de fordulónapon még állományban lévő céltartalék összegét). A pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek esetén, amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben könyvelésre került, a céltartalékot nem képezzük meg, csak abban az esetben, ha a kalkulált összeg és a ténylegesen könyvelt összeg között jelentős az eltérés. Ekkor a különbözetre a különbözetre képezünk céltartalékot. A nyitott tételekre képzett céltartalékot a tárgynegyedévet követő negyedévben oldjuk fel. A pénzügyileg rendezett tételekre képzett céltartalék feloldása csak abban a negyedévben történik, amelyben a késedelmi kamat számla beérkezett.

14. szám

kártérítés 1. kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az őt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás időtartama alatt a károkozó – tekintettel hogy a fizetendő kártérítés összege még bizonytalan – a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz. 3. Megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történő elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigényből eredő „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell.

4. könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és • az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, • az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. Pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: • nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendő, • biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy

14 szám


a biztosítótól kapta. A befolyással egyidőben a 0-s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie. 6. Időbeli elhatárolások A károkozónak amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás előtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy előző évben már céltartalék képzésben szereplő kárigényben, akkor az előző évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejű feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív időbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következő időszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintő, a mérlegzárás napja előtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követő év elején pedig fel kell oldani. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben - térítés nélküli temékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani, • a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, • az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a véglegesen átadott pénzeszközök összegét, • a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett öszszegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását,

1457

• a létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: • a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját, • a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, • a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását, • a belső szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását. 4.9 Egyedi elszámolási típusok 4.9.1 Belső elszámolások A MÁV Zrt.-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai a következők: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (évenkénti módosításokkal, az utolsó 27/2012. (V. 04. MÁV Ért.11.) EVIG. szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak, • a profitorientált szolgáltatások (jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. b) szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között. A központi irányítás részei a vállalatcsoport irányítás (szervezeti vállalatcsoport irányítás és vállalatcsoport finanszírozás) illetve a társasági irányítás (szervezeti, pályavasúti és egyéb társasági irányítás). A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési szabályzatban előírt módon negyedévenként kerül megosztásra (vagy hozzárendelésre) és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámí-

1458


tási szabályzatban előírt módon negyed évenként kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között. A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg. 4.9.2 A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan, a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLYOn kíVÜL HELYEzÉsEk 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény a számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól h) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 5.2 Módosítások Nincs. 5.3 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 30/2012. (V. 25. MÁV. Ért. 13.) EVIG utasítás a MÁV ZRt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti.

14. szám

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ REndELkEzÉsEk A szabályzat rendelkezéseit – kivéve a 3.1 pontot - először a 2013. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. A 3.1 pontban szereplő, jelentős hibára vonatkozó szabályokat már a 2012-es üzleti évről készített beszámoló összeállításakor is alkalmazni kell. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

14. szám


28/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. ÉrtÉkElÉsI szabÁlyzatÁról. 1. 0 az utasítÁs cÉlja A számviteli politika keretében elkészítendő értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő értékelési előírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2.0 HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Számviteli szervezet vezetője 3.0 foGalMak MEGHatÁrozÁsa 3.1 Mnb által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza.

1459

4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 a mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következő alapelveket kell alkalmazni: • A vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. • Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. • Az értékelést egyedileg kell végezni. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint a mérlegkészítést megelőzően történik. Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő, mely a 10/2012. (Ért. 24.) A MÁV Zrt. Leltározási Szabályzata alapján történik.

Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerű használatának az állományban tartó társaság által tervezett időtartama.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni:

3.3 Műszaki élettartam

4.2 befektetett eszközök

Az eszköz gyártója, előállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatá

4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök

3.2 Hasznos élettartam

rozott időszakonként előírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerű működőképesség ideje. 3.4 további fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

4.2.1.1 beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, fel-

1460


árakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A Szvt. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához az oldal alján lévő képletet alkalmazzuk. A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli,

14. szám

amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejűleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁV Zrt. nem alkalmazza. A tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilván tartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. a bekerülési érték

14. szám


részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amenynyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározott hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása időpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével. A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket

1461

felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentős változás állt be. Ebből a szempontból jelentős változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bővítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerződés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megállapítását teszi szükségessé. A kiegészítő mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követően - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejű elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentősen lecsökkent és a kivezetésről, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása: • Értékesítés esetén elérhető eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhető haszonanyag értéke Visszanyerhető haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható: a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és műszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1hasznos élettartam/műszaki élettartam)) b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló-ár figyelembevételével. c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhető

1462


haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. 2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladék-anyag keletkezik. A visszanyerhető haszonanyag értéke a maradványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerződés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthető ajánlat vagy más szerződés, amely az azonos vagy egyenértékű alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll MÁV azonos vagy egyenértékű készlet elszámoló ára, • egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását minden esetben dokumentálni kell. 4.2.1.3 az értékcsökkenés meghatározása

14. szám

értékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplő „Amortizációs normák” című táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagban tartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő az alapértelmezettől, akkor a kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évenként (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50,

Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradvány-

Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, az alábbi képlet alkalmazásával:

Új, nagy értékű, jelentős finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentős mértékű, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényű eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésőbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentős változás kö-

vetkezik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentősnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1 %-át. Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés öszszegét módszerenkénti bontásban. Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történő figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor.

14. szám


Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. Az állami tulajdonú eszközök értékcsökkenését a MÁV Zrt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor viszszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevő tagvállalat által értéknövelő beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévő hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevőnél is az új hasznos élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni. Földterületre, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenés a számviteli törvény szabályozása alapján nem számolható el. A műemléki ingatlanok esetében, ezen kritériumoknak való megfelelés nem valósul meg, ezért az elszámolt értékcsökkenési leírás meghatározása megegyezik a normál (nem műemléki) ingatlan esetében alkalmazott értékcsökkenési leírás megállapításának módjával és mértékével. A 100 ezer ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét akkor is egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, ha az eszköz az állam, vagy önkormányzat tulajdonában és a társaság vagyonkezelésében áll. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni:

1463

• ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az előző üzleti évtől eltérő eljárás(ok)ból eredően változik, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték (a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az

1464


üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést, a Számviteli szervezet előterjesztése alapján. 4.2.1.4 Eszközök selejtezése Az anyagok, immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezéséről, az eszközt nyilvántartó szervezet előterjesztése, javaslata alapján a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelős vezető/testület dönt. Az eszközök selejtezésre vonatkozó részletes szabályozást a 72/2000. (MÁV Ért. 26.) FBF. sz. utasítás: A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezéséről és az 1/2006. (MÁV. Ért. 18.) Társasági szol - Szolgáltatási főigazgatói utasítás: A felesleges raktári anyagok, munkahelyi anyagok, eszközök és vasúti járművek selejtezése tárgyú utasítás 1. sz. módosítása tartalmazzák. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötendő vagyonkezelői szerződés szabályozza. 4.2.1.5 beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 4/2009 (MÁV Ért. 34.) EVIG. sz. utasítás tartalmazza. Az aktiválás előtt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben már egy korábban használatba vett eszközhöz kapcsolódóan olyan beruházást, felújítást hajtunk végre, melynek következtében az eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülő rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülő költségek a Szt. 47.§ (6) bekezdésének megfelelően a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Szvt. előírásainak megfelelően az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasz-

14. szám

nos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévő, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévő hasznos élettartam eltér a már meglévő, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül a 4.2.1.3 pontban szereplő képlet segítségével. Amennyiben egy korábban egyösszegű értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékű eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszámolni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévő hasznos élettartam figyelembe vételével. 4.2.1.6 beruházásra adott előlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2.

befektetett pénzügyi eszközök

4.2.2.1 részesedések A részesedések értékelésénél a bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedést a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – MÁV Zrt-re jutó jegyzett tőke, valamint a jegyzési, ki-

14. szám


bocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl fennáll, valamint ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság a rendelkezésére álló információk alapján a negyedéves és éves könyvviteli zárlatokhoz kapcsolódóan a részesedésekről és azok változásairól tájékoztatást ad, melynek keretében javaslatot fogalmaz meg értékvesztés képzésére, illetve visszaírására. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság javaslata alapján a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2)) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény

1465

után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2 tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapírt a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Gazdasági általános vezérigazgatóhelyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskor ismert piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik. Itt vesszük nyilvántartásba a munkavállalók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között főkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem

1466


rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Az elszámolásra vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés (Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt, illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak öszszege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a Pénzforgalmi könyvelés szervezet vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor, ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni.

14. szám

4.3 forgóeszközök 4.3.1. készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. • minden olyan anyag, amelyet a BLI nem minősít készletezettnek. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mér-

14. szám


legkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani. Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot a megbízott munkacsoport köteles felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk -, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb készleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. A saját termelésű készleteket – az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki. A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges

1467

piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepelő készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Azon készletek esetében, amelyeknek a felhasználása bizonytalan (elfekvő, lassan mozgó készletek) a következő értékelési – elfekvő monitoring – rendszert alkalmazzuk a készlet érték megállapításához: A monitoring rendszer az 5 év, 2 év vagy 1 év felhasználási adatait alapul véve kimutatja az időszaki zárókészlet várható kiforgási idejét. A visszamenőleg 5 évre vonatkozó felhasználási adatok alapján kategorizált cikkek elszámolt %-os értékvesztése az alábbi: • 1 éven belül => értékvesztés nem kerül megállapításra • 2-3 éven belül => 20 % értékvesztés • 4-5 éven belül => 50 % értékvesztés • 6 évtől => 90 % értékvesztés • nem forgott => 90 % értékvesztés. Az indokoltan nem mozgó (pl.: üzembiztonsági, első kiszerelés, új beszerzés) készlet kategóriákra értékvesztést nem számolunk el. Értékvesztés elszámolására a DHL-ben meghatározott vezető/testület döntése alapján kerülhet sor. A Sztv. 56. §. (3) alapján a fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. 4.3.1.1 a készletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A készletek selejtezéséről a DHL-ben meghatározott vezető dönt. A pályavasúti szakanyagok selejtezése esetében Pályavasúti Üzemeltetés Szervezet műszaki véleményének figyelembe vételével lehet a selejtezési javaslatot felterjeszteni. 4.3.1.2 készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el.

1468

4.3.2


követelések

A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert öszszegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A GIR KI modulban, HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése a “MÁV-Automatikus értékvesztés képzés“ riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minősítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minősítés alapján feladás előtt manuálisan módosíthatók, törölhetők, újak rögzíthetők. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100 %-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, • 50%-os mértékű értékvesztést számolunk el a 180-365 nap között lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak

14. szám

fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetővé teszik a követelés várhatóan megtérülő összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét ezen információk és dokumentumok figyelembevételével határozzuk meg. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Pénzgazdálkodás javaslata alapján. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben az analitikában megjelöljük ezeket a követeléseket. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, • amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, • amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel,

14. szám


• amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Minden esetben behajthatatlannak minősítjük azokat a kisösszegű követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: • több mint egy éve lejártak, és • több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és • 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és • összege 40 E Ft alatti Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3

fedezeti ügyletek

4.3.3.1 fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit elsősorban konkrét tranzakciókhoz kötötten hajtja végre. A fedezeti célú ügylet meghatározott tranzakciócsoportokhoz (több elemből álló követelés vagy kötelezettség) is kötődhet, így ilyenkor a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat csak a tranzakciócsoport egészére értelmezhető. Ez esetben a fedezett ügyletre való hivatkozás a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség, ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk:

1469

Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: • A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. • A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.3.2 a fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a fedezeti ügylet piaci értékének és a fedezett termék piaci árfolyamon számított értékének összevetésével vizsgáljuk. 4.3.4 Értékpapírok tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. a külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést viszszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig.

1470


A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5

Pénzeszközök

A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévő készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. Itt számoljuk el a munkavállalók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/A-F §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1 Valutapénztár A valutapénztárba bekerülő valutakészletet a bekerülés napjára vonatkozó devizaárfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni, kivéve a forintért vásárolt valutát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A valutapénztár működtetője a pénztár nyitása előtt két tizedes jegy pontossággal kialakítja az aznap alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától.

4.3.5.2.

14. szám

Deviza-betétszámla

A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamon; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán): • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén, a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nye-

14. szám


reség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során, az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4 aktív és passzív időbeli elhatárolások, sajáttőke, céltartalékok értékelése Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék öszszege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően a rendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként számoljuk el a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). 2013. január 1-től a Számviteli törvény lehetőséget ad a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegének elhatárolására is. A MÁV

1471

Zrt. a forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról minden esetben egyedileg dönt. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Időszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott időszak utolsó napját, • jövőbeni szolgáltatás (előreszámlázás) esetén a számlázott időszak első napját tekintjük számviteli dátumnak és a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén kibocsátóként bevétel aktív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív időbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Előre történő számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív időbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt (1 M Ft-ot), akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendő, az 1. pontban rögzített számviteli dátum szerint. Aktív és passzív időbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forintérték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos deviza-árfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetén az elhatárolás értékhatára 0 Ft, más vállalatok esetén 1 M Ft.

1472


4. 5 kötelezettségek 4.5.1 rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken - a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint érték - mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérő időpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebből kifolyólag adott devizás számlához két különböző árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. • Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, időszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. • ÁFA árfolyam Belföldi partnertől kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA öszszeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történő kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra. Közösségen belüli partnertől kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésőbb a teljesítést követő 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani. Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdés szerinti - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyamok az alábbiak: - tényállásszerű (eseti) teljesítés esetén a tényleges teljesítés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam, - időszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kibocsátásának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdésén kívüli - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési

14. szám

helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyam: - az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, - az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja közül a legkorábbi napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Ehhez kapcsolódóan a GIR-ben lehetőség van: • a Kötelezettség modulban a számla fejszintjén a könyveléstől eltérő árfolyam rögzítésére, • az ÁFA analitikában a könyveléstől eltérő, ÁFA törvénynek megfelelő árfolyam kimutatására. A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú le járatra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti, illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkor érvényes forintértékben mutatjuk ki. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük.

14. szám


A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0 HIVatkozÁsok, MóDosítÁsok, HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól d) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok e) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól f) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 27/2012. (V.04. MÁV Ért. 11. EVIG sz. utasítás) g) 24/2011. (VI.3. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás: A MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról 5.2 Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 31/2012 (V. 25. MÁV Ért 13.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti. 6.0 Hatályba léptető rendelkezések: A Szabályzat rendelkezéseit a 2013. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. 7.0 MEllÉklEt Amortizációs normák jegyzéke Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1473

1474


14. szám

14. szám


1475

1476


14. szám

14. szám


29/2013. (IV. 26. MÁV Ért. 14.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs: a MÁV zrt. BEruhÁzÁsI kÉzIkönyVE. 1. BEVEzEtÉs Jelen Beruházási Kézikönyv elkészítését a MÁV Zrt.ben 2012. szeptember 1-gyel történt jelentős szervezeti változások indokolták, valamint a 6/2012. (12.18.) EVIG határozat előírta a dokumentum kidolgozását. A Beruházási Kézikönyv célja, hogy a MÁV Zrt. a fejlesztési, beruházási és felújítási, valamint ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzési tevékenységeit leírja, és a vasúttársaság stratégiai pályavasúti elképzeléseinek figyelembevételével, a fogalmak egységes értelmezésével, a törvények és rendeletek maradéktalan betartásával, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával iránymutatást adjon. a Beruházási kézikönyv hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed. Jelen Beruházási Kézikönyv életbelépésével a 2004. évben kiadott „A Magyar Államvasutak Rt. Beruházási Kézikönyve” hatályát veszti. 2. BEruhÁzÁsI FOGalMak A beruházási fogalmak és csoportosítások számviteli-, közbeszerzési- és építési törvényekben foglalt meghatározások, valamint a MÁV Zrt. részéről kiadott és a MÁV Értesítőben közzétett rendeletek alapján kerültek megfogalmazásra. Ezek alapján biztosítható az egyes fogalmak egységes értelmezése és azok alkalmazása. Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Ezen utasításban a továbbiakban a fejlesztés, az előbbieken túl, a beruházások és felújítások összefoglaló fogalma. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység; mely a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező

1477

tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. rekonstrukció: A meglévő tárgyi eszközön olyan egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, az eszközzel elvégezhető feladatok köre bővül. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. tervezhető karbantartás: a tervszerű megelőző karbantartás, a nagyjavítás és mindazon javítási, karbantartási tevékenység, melyeket az éves tervezés keretében előre láthatóan meg kell valósítani. nem tervezhető karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló olyan javítási tevékenység, mely az előre nem látható meghibásodások helyreállítását szolgálja. A nem tervezhető karbantartás fogalmát csak az elhatárolás miatt tartalmazza az utasítás, egyéb tekintetben nem tartozik a hatálya alá. Üzemeltetés: olyan tevékenység, mely az üzemeltető szervezet állagában,és/vagy kezelésében és/vagy működtetésében lévő eszközök és immateriális javakon biztosítja a zavartalan és biztonságos munkavégzést a vasúti szolgáltatás (beleértve a magasépítményi és informatikai létesítményeket is) feltételeinek folyamatos

1478


elérhetőségét. Üzemeltetőnek tekintendő a pályavasúti működtetését ellátó forgalmi szakterület. Üzemeltető: az eszköz állagban tartója, és/vagy kezelője és/vagy működtetője és az adott létesítmény, technológia rendeltetésszerű használatáért felelős egység. Az üzemeltetési tevékenysége során szerzett tapasztalatai, rendelkezésre álló diagnosztikai eszközökkel történő méréseik eredményei alapján, valamint vevői igények figyelembevétele alapján a Hálózatfejlesztés felé jelzi a Műszaki Projekt szükségességét. A beruházás kivitelezési szakaszában biztosítja a munkaterületet, valamint közreműködik az eltakart szerkezetek ellenőrzésében, forgalomba helyezési eljárásban, próbaüzem megtartásában, a hiánypótlásban, az üzembe helyezésben és a beruházás aktiválásában. A lezáró szakaszban bejelentést tesz a jótállási és szavatossági körbe tartozó hibákról a beruházás lebonyolító felé, és részt vesz a garanciális felülvizsgálatban, a kivitelező értékelésében, valamint az utólagos gazdasági-hatékonysági értékelő elemzésben. Az üzemeltető a beruházással megvalósított létesítményeket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban működtetésre átveszi, üzembe helyezi, és a működtetés ideje alatt használatra alkalmas állapotban tartja. Műszaki projekt: jelen utasítás hatályában új-, illetve meglévő eszközre, szoftverre vonatkozó fejlesztési és beruházási feladat. Eltakart munkák: minden olyan építési-szerelési munka, mely a létesítmény részleges vagy teljes bontása nélkül utólag műszeresen sem ellenőrizhető. Igénylő: a műszaki projektet igénylő üzemeltetői, vagy funkcionális szervezet a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége – Területi Központ/Igazgatóság/Főosztály/Projektiroda/projektszervezetek – amely a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítással együttműködve javaslatot tesz a forrásfelhasználásra, részt vesz a műszaki projekt kidolgozásában, előkészítésében, közreműködik a műszaki projektek megvalósításában. Projektgazda: a műszaki projekt előkészítés, tervezés és megvalósítás felelőse. A Projektgazda a műszaki projektek esetében a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás (SPFL) Hálózatfejlesztési szervezete (HF), az alábbi esetek kivételével: - ha a műszaki projekt megvalósítására projektszervezetet kell létrehozni (azaz a Projekt Intéző Bizottság (PIB) által irányított beruházások esetében). Ebben az esetben a Projekt szponzora a Projektgazda. - a Projektiroda, a hatáskörébe tartozó kiemelt projektek esetében. - Ingatlangazdálkodási Igazgatóság (IGI) karbantartási, és bizonyos - a Stratégiai és Pályavasúti Fejlesztés és

14. szám

Lebonyolítás (SPFL) vezető és az IGI vezetője által történt megállapodás alapján - felújítási munkálatoknál. - Infokommunikációs Igazgatóság (röviden IKI) az infokommunikációs fejlesztések és karbantartások esetében. - minden olyan egyéb személy/szervezet, aki/amely elnök-vezérigazgatói döntés alapján erre kijelölésre kerül. Az elfogadott üzleti tervben szereplő feladatokat előkészíti és megvalósítását felügyeli. A projektgazda biztosítja a beruházás forrását; a beruházás előkészítési szakaszában az igényfelmérést, a beruházási cél megfogalmazását, a hatástanulmányok elkészítését illetve elkészíttetését, beruházói szintű műszaki-gazdasági előkészítést és elemzést, döntés előkészítést, projekt adatlapok készítését, valamint a beruházás megvalósítására a lebonyolítói megállapodás megkötését végzi a lebonyolítók, esetenként szakértők bevonásával. Felelős a számára jóváhagyott beruházási keretek betartásáért, melyben a lebonyolító támogatja. A projektgazda a beruházás lezárási szakaszában közreműködik a garanciális felülvizsgálatban, elvégzi az utólagos műszaki – gazdasági - hatékonysági vizsgálatot és elemzést. a beruházás lebonyolító: a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége, amely érdemi feladatokat lát el a teljes munkafolyamatban, a beruházások előkészítési szakaszában közreműködik a műszaki-gazdasági előkészítés és elemzés, valamint a beruházási alapokmány elkészítésében. A beruházás lebonyolító a beruházás megvalósítási szakaszában ellátja a műszaki tervezéssel és a kivitelezéssel kapcsolatos ellenőrzési, szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a DHL szerint. Alapvetően felel a beruházás szerződés szerinti megvalósításáért, a projektgazda által jóváhagyott eltérések kezeléséért, a beruházás irányításáért, koordinálásáért. A beruházást a hatályos törvények és rendeletek, valamint a jóváhagyott terveknek megfelelően az előírt minőségben valósíttatja meg. A beruházás lebonyolító a beruházás lezárási szakaszában az utóértékelés alapjául szolgáló dokumentum (záróokmány) elkészítését, a garanciális felülvizsgálatot, a kivitelező értékelését, az aktiválás előkészítését végzi. a tervező a beruházás engedélyezési és kiviteli terveit készíti el a projektgazda által megfogalmazott célnak megfelelő korszerű, gazdaságos és a hatósági előírásoknak megfelelő megoldásokkal. A tervező felel a tervek helyességéért. A tervezőnek tervezői jogosultsággal – névjegyzéki besorolással - kell rendelkeznie. A kivitelező megbízása alapján a megvalósulási terv elkészítése is a tervező feladata lehet. tervezői/tervezési Projektlap: a tervezési munkához szükséges alapadatokat, műszaki specifikációt, becsült

14. szám


ráfordításokat (idő, költség) tartalmazza (lásd 5.2.2.5. pont). Műszaki ellenőr: A 244/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet feltételei szerint építési műszaki ellenőri tevékenység folytatására jogosult személy, akinek elsődleges feladata az építési műszaki ellenőri tevékenység végzése az adott beruházás megvalósítása során. létesítményfelelős: egy adott beruházásnál a több műszaki ellenőr közreműködésével megvalósuló feladatok koordinálásáért, irányításáért felelős személy. a kivitelező az építési, szerelési, gyártási munkára szakosodott szervezet, jogi személy, amely a beruházás megvalósításában részt vesz. Feladata, hogy a kivitelezési szerződésben megfogalmazott beruházást a jóváhagyott tervek és hatósági engedélyek szerint előírt műszaki tartalommal és minőségben, a jóváhagyott költségkereten belül és a szerződésben rögzített határidőre valósítsa meg. A kivitelező felel a beruházás terv szerinti megvalósításáért, a megvalósulási terv elkészítéséért. Vállalkozó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a Megrendelővel (MÁV Zrt.) valamely dolog műszaki tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, kivitelezésére, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására szerződést (Vállalkozási szerződést) köt. szállító: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki/amely a Megrendelővel (MÁV Zrt.) valamely meghatározott szolgáltatás, dolog vagy dolgok (azonnali, vagy kikötött későbbi időpontban történő) leszállítására, átadására és megállapodástól függően telepítésére, illetőleg üzembe helyezésére - szerződést köt. tárgyi eszköz beszerzések. A jelen szabályozást tekintve azok a beruházási tételek, melyek jóváhagyása rendszerint összevontan, keretösszegben történik, jellemzően nincs szükség komplex előkészítésre és megvalósításra, ezért a teljes körű szabályzatban és kézikönyvekben foglaltak projektre vonatkozó részeit egyszerűsítésekkel kell csak alkalmazni. (informatikai és irodatechnikai eszközök, bútorok, szerszámok, gépek, stb.) Beruházási alapokmány, az előkészítést lezáró, a megvalósítási szakaszt megnyitó dokumentum, a beruházás jóváhagyott műszaki-gazdasági adatait tartalmazza.

1479

Beruházási záróokmány: az alapokmánnyal azonos szerkezetben, de a megvalósulás adatait tartalmazó dokumentum, mely tartalmazza a beruházó és a projektgazda nyilatkozatát a beruházás lezárásáról. hatóságok, a hatósági jogkörrel felruházott szervezetek adják ki a Hatósági engedélyt a beruházások elhelyezéséhez (terület felhasználási), a kivitelezéshez (építési) és az üzembe helyezéshez (üzembe helyezési, használatbavételi). Változáskezelés: A beruházási projektben számos külső (pl. a jogi és gazdasági környezet változásai, stratégiai prioritások módosulása, stb.) és belső (pl. teljesítések csúszása, műszaki tartalom módosulása stb.) ok miatt történhet változás, amely miatt a folyamatban korrekciókat kell végrehajtani, a változásokat pedig megfelelően dokumentálni (lásd 6.2.7. pont). Állagban-tartó: az üzemeltető anyagilag felelős munkavállalója; feladata a műszaki nyilvántartó és pénzügyi kartonok vezetése, az állagba vételi, értékmódosítási, illetve tárgyi eszköz csökkentő és növelő tranzakciók rögzítése, eszköz elhelyezés leíró adatainak és elszámoláshoz szükséges adatok, (UTK, használó – szolgálati hely) karbantartása, műszaki adatok rögzítése és karbantartása, tartozékok nyilvántartása, állagban tartók közötti átszámítások indítása és fogadása, zárási feladatok önellenőrzése, saját kimutatások áttekintése. rendeltetésszerűen, azonnal használatba vehető tárgyi eszközök: Azok az eszközök, amelyeket a kiszállítást követően (függetlenül attól, hogy a kiszállítást a szállító közvetlenül végzi vagy az a raktárról történik) a felhasználó azonnal üzemeltetni tud anélkül, hogy az üzemeltetéshez különleges hatósági eljárásra vagy további beruházási tevékenységre lenne szükség. Ilyennek minősülnek különösen a bútorok, a fénymásolók, a nyomtatók, az asztali számítógépek és notebook-ok, a monitorok, stb. Immateriális javak Azon vagyoni értéket, jogokat hordozó nem anyagi eszközök, melynek megtérülése a vállalkozás jövőbeni hasznaiból várható:  Alapítás-átszervezés aktivált értéke A vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – a Sztv. 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevé-

1480


kenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.  A kísérleti fejlesztés aktivált értéke A jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült – a Sztv. 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.  Vagyoni értékű jog Azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.  Szellemi termékek Az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

14. szám

 Üzleti vagy cégérték Cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a Sztv.3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét.  Az immateriális javakra adott előlegek Az ilyen címen a szállítóknak átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg.  Az immateriális javak értékhelyesbítése A vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, vasúti pálya és tartozékai), tenyészállatok, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését:  Az ingatlanok A rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.  A műszaki berendezések, gépek, járművek A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket,

14. szám


berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.  Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai,

1481

igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. 3. BEruhÁzÁsI tEVÉkEnysÉG FOlyaMata 3.1. a beruházási folyamatok jellegzetességei A beruházási tevékenységeket jellegüktől függően és forrásukat tekintve több szervezet is bonyolíthat. Az előkészítés és megvalósítás folyamata ettől függetlenül azonos alapokon nyugszik.

3.2. a beruházási folyamatban résztvevő szervezetek és feladataik stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és lebonyolítás (SPFL), melynek szervezetei:

1482


hálózatfejlesztés (HF): Elkészíti a pályaműködtetéssel összefüggő beruházások és felújítások éves operatív és gördülő terveit. A Kontrolling Igazgatósággal közösen meghatározza a különböző célokra felhasználható ráfordítási kereteket, ennek keretében végzi a beruházások, felújítások forrásallokációs feladatait és a tervezhető karbantartások hálózati szintű feladatainak meghatározását. Pályázat és nem kiemelt projektek (PnkP): A Hálózatfejlesztésen belüli szervezet, akik a pályázati forrásból megvalósuló, illetve az egyedi, de nem kiemelt projektnek minősített feladatok előkészítését és lebonyolítását végzi. Műszaki Előkészítés (ME): Elkészíti a tervezést nem igénylő műszaki projektek létesítményjegyzékét, meghatározza a várható kivitelezési költségeket. Meghatározza a beruházás, felújítási projektekhez szükséges tervezési feladatokat. A tervező(k) által elkészített létesítményjegyzéket, műszaki dokumentációt felülvizsgálja, elfogadja, jóváhagyja, meghatározza a várható kivitelezési költségeket, tervezi a vágányzárakat, anyagigényeket. Az ajánlati felhívás műszaki szakmai követelményeire javaslatot tesz. Műszaki tervezés (MT): elkészíti a műszaki projektekhez szükséges műszaki terveket. Műszaki lebonyolítás (ML): Lebonyolítja a jóváhagyott műszaki projekteket, ennek keretében koordinálja a kapcsolódó előkészítési, tervezési és beszerzési feladatokat, ellenőrzi és igazolja a megvalósítás teljesítéseit, gondoskodik a teljesítmények elszámolhatóságáról és a különféle beszámolók alapadatainak rendelkezésre állásáról. Back Office (Ml BO): A Műszaki Lebonyolításon belüli szervezet, aki felelős a Műszaki Lebonyolítás adminisztratív tevékenységének irányításáért, a társszervezetek folyamatos tájékoztatásáért és a beruházásokhoz, felújításhoz, karbantartásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásért. Felelős a megrendelések BLI felé való indításáért, továbbá a beruházási, felújítási, karbantartási projektek GIR-ben és Baswareben való pénzügyi elszámolásáért, a létesítmények üzembe helyezési, aktiválási folyamatának támogatásáért és pénzügyi kezelésért, a befejezetlen állomány minimalizálásáért. Műszaki koordináció (ML MK): A Műszaki Lebonyolításon belüli szervezet, aki felelős az előkészítési, tervezési, beszerzési és lebonyolítási feladatok összehangolásáért, feladata továbbá a nem építési jellegű fejlesztések megvalósításának szervezése, koordinálása és ellenőrzése.

14. szám

területi Mérnök központok (tMk): A Műszaki Lebonyolításon belüli szervezetek, amelyeknek a feladata a hatáskörébe utalt beruházások, felújítások, karbantartások megvalósításának szervezése, koordinálása és ellenőrzése. kontrolling Igazgatóság (KI), a beruházások üzleti tervezését, beszámolási rendszerét, koordináló egység, aki közreműködik a beruházások forrásallokációjáért és utóértékeléséért felelős Hálózatfejlesztés szervezettel.. Gondoskodik az egyes műszaki projektek megvalósításához szükséges projektszám, illetve okmányszám kiadásáról, engedélyezi a Hálózatfejlesztéssel közösen a kiadott keretek módosítását. Beszerzési és logisztikai Igazgatóság (BLI). Központosított szolgáltatásokat (a beszerzés, készletgazdálkodás, logisztikai szolgáltatások, gördülő eszközök karbantartása, felújítása) biztosítja a műszaki projektek megvalósításához. A műszaki projektek megvalósítási szakaszában ellátja a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat, valamint külön megbízás alapján a lebonyolítási feladatokat a gördülő eszközöknél. Irányítja, és felügyeli a Közbeszerzési eljárások lebonyolítását, javaslatot ad, és felterjeszti az előkészítő és értékelő bizottságok összetételét. A Pályavasúti járművekkel kapcsolatos Kbt. eljárásokban együttműködik a Jármű Projekt Központtal. Egészség-, Biztonság-, környezetvédelmi Főosztály (EBk): A műszaki projektek megvalósítása során munkabiztonsági, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási tevékenységet felügyeli . Pénzügyi Igazgatóság (PIg): ML által a Basware rendszerben kiállított teljesítés igazolásokkal összhangban gondoskodik a Vállalkozók és a Szállítók számláinak befogadásáról, könyveléséről és kifizetéséről. Gondoskodik a műszaki projektekhez kapcsolódó hitelekkel, bankgaranciákkal, biztosításokkal kapcsolatos, és minden egyéb itt fel nem sorolt, a műszaki projektekhez kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról. Az ML közreműködésével jelentéseket készít a MÁV Zrt. könyvvizsgálójának a műszaki projektekről. Járműves lebonyolító (BlI JPk): a járművekkel kapcsolatos beruházás megvalósítását azonos tagvállalaton belül megbízási megállapodás, tagvállalatok között megbízási szerződés alapján végző szervezet. A beruházás előkészítési szakaszában közreműködik a műszaki-gazdasági előkészítés és elemzés elkészítésében. A beruházás megvalósítási szakaszában ellátja a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a DHL szerint, átadja a járművet, a vonatkozó rendelet szerint végzi a műszaki ellenőrzési feladatokat. Alapvetően felel a beruházás szerződés szerinti megvalósításáért, a projektgazda által jóváhagyott eltérések kezeléséért, a

14. szám


beruházás irányításáért, koordinálásáért. A beruházást, illetve beszerzést és gyártást a hatályos törvények és rendeletek, valamint a minőség garanciájával a jóváhagyott terveknek megfelelően valósíttatja meg. A FIDIC által kidolgozott ajánlások alkalmazásával megvalósuló beruházásoknál a független mérnök feladatát látja el. A beruházási szolgáltató hívja össze és vezeti le az elkészült jármű műszaki átadás-átvételét, üzembe helyezését, végzi a teljesítmények igazolását, elszámolását, az utóértékelés alapjául szolgáló dokumentum (záróokmány) elkészítését, az utó-felülvizsgálati eljárást, a kivitelező értékelését, a költség- és időelemzést, valamint előkészíti az aktiválást. Műszaki ellenőrei mérnök kamarai tagsággal és műszaki ellenőri jogosultsággal, valamint felsőfokú vontatási szakvizsgával rendelkeznek. nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen Működő részvénytársaság (nIF zrt.): 2007. július 1jétől a MÁV Zrt. fejlesztési partnere, egyes Európai Uniós forrásokból megvalósuló kiemelt infrastrukturális beruházások megvalósítója. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdés 15. pontja szerint: a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében, és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetében a Magyar Állam javára. Projekt Iroda (PI) A projektiroda célja a MÁV Zrt által kiemeltnek minősített projektek kezelése, teljes körű lebonyolítása és megvalósítása. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság (IGI) Egységes, ingatlangazdálkodási, üzemeltetési rendszer és feladatok megvalósítása a MÁV Zrt. ingatlanvagyonának eredményes menedzselése érdekében. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladatait - megbízási szerződések alapján – a MÁV Vagyonkezelő Zrt, illetve a MÁV Ingatlankezelő Kft. bevonásával, a szerződésekben szabályozott feladat és hatáskör figyelembe vételével látja el. Infokommunikációs Igazgatóság (IkI) Feladata a MÁV Csoport üzleti és funkcionális folyamataihoz szükséges infokommunikációs rendszerek működtetése, felügyelete, az új rendszerek kialakításának felügyelete, irányítása és koordinálása, valamint az alkalmazott infokommunikációs rendszerek integrációjának megteremtése. Ügyfélkapcsolatok és Értékesítés: A Pályavasúti Üzemeltetésen belüli szervezet. Pályavasúti területi központ (PVtk): A Pályavasúti Üzemeltetésen belüli szervezet.

1483

4. a BEruhÁzÁsI FOlyaMat ElŐFEltÉtElEI, kErEtEI 4.1. nemzeti közlekedési stratégia (nks) Jelenleg még készülőben van a közlekedési ágazatok közép (2020) és hosszú távú (2027) fejlesztési stratégiája, amelyet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ koordinál. A stratégia alapvetően meghatározza majd a MÁV Zrt. fejlesztési és beruházási célkitűzéseit, ezért azt az előkészítéseknél mindenképp figyelembe kell venni. 4.2. a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolása A társaság az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, a Pályavasúti Üzemeltetés hatáskörébe tartozó pályalétesítményi és távközlés, erősáram, biztosítóberendezési-, valamint az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság hatáskörébe tartozó tevékenységek beruházásként, felújításként illetve karbantartásként történő elhatárolására két módszer alkalmazását írja elő. 4.2.1. rögzített besorolási rendszer Az elhatárolás szempontjából egyértelműen megítélhető - elsősorban a társaság működésében rendszeresen előforduló, jól körülhatárolt feladatokat jelentő, az üzleti tervben teljesítési célként szereplő - tevékenységek elhatárolása előre meghatározásra kerül. A rögzített besorolási rendszerhez tartozó tevékenységek elhatárolási kategóriák szerinti meghatározásának (2. sz. melléklet) alapja a Számviteli törvény előírásaival összhangban előírt társasági minősítési rendszer. Az egyes tevékenységek minősítése meghatározásra kerül, és tekintettel arra, hogy ezek rendszeres időközönkénti ismétlődnek, a minősítést nem szükséges felmerüléskor alkalmanként elvégezni, hanem az elhatárolási kategória szerinti besorolás a rendszer elemeiből történő kiválasztással elvégezhető. 4.2.1.1. a rögzített besorolási rendszerbe történő felvétel folyamata. - Az egyes kategória típus-, és az azokhoz tartozó tevékenységek körének javaslatát elhatárolás csoportonként a tevékenység végzéséért felelős szervezeti egység vezetője - akinek a felelősségi- és hatáskörébe az adott tevékenység tartozik - határozza meg. Az elhatárolás alapja a minősítendő tevékenységek besorolást segítő, jogszabályi előírásokkal összhangban lévő kérdéssorának megválaszolásának eredménye. Felelős: Tevékenység végzéséért felelős szervezeti egység vezető Határidő: Tevékenység felmerülését, tudomásra jutását követő 5 munkanap.

1484


- A besorolási javaslatot felülvizsgálat céljából továbbítani kell az SPFL Hálózatfejlesztés illetve a Műszaki Előkészítés szervezete részére. A felülvizsgálat elvégzésének alapbizonylata az 1. sz. melléklet kitöltése. A jóváhagyás feltétele az adatlap SPFL Hálózatfejlesztés illetve a Műszaki Előkészítés szervezet vezetőjének aláírása. Felelős: SPFL Hálózatfejlesztés vezető, SPFL Műszaki Előkészítés vezető Határidő: A felülvizsgálat alapjául szolgáló bizonylat átvételét követő 5 munkanapon belül. - Amennyiben a besorolási javaslat megfelelő, továbbításra kerül a Számviteli szervezet felelős vezetője részére, jóváhagyásra. A jóváhagyás feltétele az adatlap Számviteli szervezet felelős vezetőjének aláírása. Felelős: Számviteli szervezet vezető Határidő: A javaslat beérkezését követő 3 munkanap. Nem megfelelő analitikával alátámasztott, illetőleg az utasítás eljárásrendjének ellentmondó besorolási javaslat a tevékenységért felelős szervezeti egység részére visszaküldésre kerül. Felelős: Számviteli szervezet vezető Határidő: Azonnal. - Számviteli jóváhagyást követően a tevékenység felvételre kerül a társaság rögzített besorolási rendszerébe (2. számú melléklet) az adatlap Műszaki Lebonyolítás vezető részére történő megküldésével. Felelős: SPFL Műszaki Lebonyolítás vezető Határidő Azonnal. A jóváhagyott besorolási javaslatok társasági szinten összesítésre kerülnek. A rögzített besorolási rendszerbe tartozó tevékenységek listája első alkalommal jelen utasítással egyidejűleg kerül kiadásra az utasítás 2. számú mellékleteként. Amennyiben a 2. számú mellékletben rögzített tevékenységi kört, illetve azok elhatárolási besorolását érintően jogszabályi, működési környezetbeli stb. változás miatt módosítás válik szükségessé, a 4.2.1.2. pontban leírtak szerinti eljárásrendet kell követni. 4.2.1.2. a rögzített besorolási rendszer tartalmának módosítása. A 2. számú „Rögzített besorolási rendszer” mellékletben rögzített tevékenységek körét és azok elhatárolási kategória szerinti megfelelőségét az adott szervezeti egység felelős vezetője által végzett évenkénti felülvizsgálat biztosítja. Felelős: Tevékenység végzéséért felelős szervezeti egység vezető Határidő: Tárgyévet követő június 30. Amennyiben a besorolást érintő módosítás válik szük-

14. szám

ségessé - jogszabályváltozás, illetve egyéb, az adott tevékenység jellegét meghatározó körülmények vonatkozásában -, a módosítási javaslatot a Műszaki Lebonyolítás vezetője részére szükséges megküldeni a 4.2.1.1. pontban leírt eljárásrend szerint. Felelős: Tevékenység végzéséért felelős szervezeti egység vezető Határidő: Besorolási rendszerbe történő rögzítés eljárásrendje szerinti jóváhagyást követően azonnal A rögzített besorolási rendszer aktuális tartalmáról és az utasítás aktualizálásáról a Műszaki Lebonyolítás vezetője köteles gondoskodni. Felelős: Műszaki Lebonyolítás vezető Határidő: Folyamatos (aktuális tartalom) Tárgyévet követő augusztus 31.(Utasítás mellékletének módosítása) Azon tevékenységek elhatárolásáról, melyek besorolását a 2. számú melléklet nem tartalmazza, a 4.2.2. pontban rögzített eljárásrendet betartva szükséges gondoskodni. 4.2.2. Egyedi, mérlegelést igénylő ügyek Azokban az esetekben, melyek során az elhatárolásban érintett tevékenység nem szerepel a 2. sz. mellékletben, a tevékenységek elhatárolás szempontú minősítését egyedileg kell elvégezni, az 1. sz. melléklet szerinti elhatárolási adatlap kitöltésével. - Minősített tevékenység leírása: az elhatárolás szerinti minősítésben érintett tevékenység lényeges jellemzőinek leíró típusú megadása. - Minősített tevékenység azonosító adatai: a tevékenység projekt-, szerződés- illetve megrendelésszáma. - Minősítést végző szervezet: az adott tevékenység elhatárolás minősítéséért felelős szervezeti egység megnevezése, szervezeti kódjának megadása. Legtöbb esetben az a szervezeti egység, melynek hatáskörébe a tevékenység megvalósítása áll. - Csatolt mellékletek: a minősítés szempontjából valamennyi releváns információ, dokumentum, iratok megadása. Az adatlapon csak a csatolt iratokra utaló rövid, lényegre törő utalásszerű leírása kell, hogy szerepeljen, az iratok mellékletként történő csatolására tekintettel. - Megjegyzés: egyéb, az elhatárolás minősítését befolyásoló információ. - Kérdéssor: a tevékenység elhatárolásának minősítését a táblázatban szereplő kérdésekre történő igaz-hamis válaszok adják. Az adatlap a http://szamvitel.mavrt.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=59&Itemid=65 oldalon, http://szamvitel.mavrt.hu/attachments/439_BFK_elhatarolas_sablon.xls intranetes hivatkozásról letölthető. Az Excel táblázat kérdéssorainak megválaszolása után, a tevékenység minősítése automatikusan megjelenítésre kerül.

14. szám


- Minősítés kelte: a tevékenység elhatárolás szerinti minősítésének elvégzésének napja. - Minősítést végző személyek neve, beosztása, aláírása: olvasható név és munkakör megnevezése, aláírás. - Projektgazda: az adott tevékenység megvalósításáért felelős szervezeti egység megnevezése, felelős vezetőjének neve, aláírása. - SPFL Hálózatfejlesztés: lásd 3.2. pontban leírtakat - SPFL Műszaki előkészítés: lásd 3.2. pontban leírtakat - Számviteli szervezet: a szervezet részéről az elhatárolás minősítésének felülvizsgálatát végző felelős vezető neve, aláírása. Vizsgálnia szükséges a kérdésekre adott válaszok helytállóságát a jogszabályi előírásokkal összhangban, az adatlapon megadott paraméterek és ahhoz csatolt iratok alapján. - SPFL ML: az elhatárolás Hiányosan, hibásan kitöltött adatlapot minden esetben vissza kell küldeni a minősítést végző szervezet részére. Abban az esetben, ha az elhatárolás beruházási, felújítási és karbantartási ismérveket vegyesen tartalmaz, akkor a meghatározó jelleg alapján kell a minősítési döntéssel a beszerzés számviteli elhatárolást érvényesíteni. Amennyiben az elhatárolás szempontjából már minősítéssel rendelkező tevékenység minősítését befolyásoló körülményei, alapvető jellemzői a kivitelezés folyamán megváltoznak (pl. élettartam-növekedés), a minősítést újra el kell végezni. A társaság működése során a hatáskörébe tartozó tevékenységek elhatárolási szempontú minősítéséről minden esetben előre kell gondoskodni. A tevékenységek számviteli szempontú elhatárolási kategóriájának utólagos átminősítésére nincs lehetőség! 4.2.3. az Infokommunikációs Igazgatóság hatáskörébe tartozó tevékenységek elhatárolása Az eljárásrendet jelen utasításban rögzítettekkel összhangban „Az Infokommunikációs eszközök beszerzésével, létesítésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatos tevékenységek elhatárolásának végrehajtásáról” tárgyú 51/2011. (MÁV Ért. 26.) EVIG sz. utasítás tartalmazza. Az 51/2011. és jelen utasításban rögzített elhatárolási kategóriák között ellentmondás nem lehet. 4.3. Beruházási hatáskörök A beruházás előkészítése, megvalósítása és lezárása során mértékadó az érvényes Működési Szervezeti Szabályzat (MSZSZ) döntési hatásköri listája (DHL), amely értékhatártól függően határozza meg a hatásköröket és felelősséget a MÁV Zrt. munkaszervezetén belül. A beruházási tevékenység folyamatában a döntési és felelősségi hatásköröket a 3.sz. melléklet tartalmazza.

1485

5. a BEruhÁzÁsI FOlyaMat ElŐkÉszítÉsI szakasza 5.1. a beruházások gazdasági tervezése A beruházások gazdasági tervezésének megkezdése előtt el kell végezni: • a műszaki fejlődés alapvető tendenciáinak meghatározását, • a személy- és áruszállítási igények várható alakulásának üzletági marketing analízisét, • a meglévő eszközök, létesítmények, berendezések kapacitásának, kapacitás-kihasználásának vizsgálatát, • az üzletpolitikai célok figyelembevételével meghatározott igények kielégítéséhez szükséges kapacitások és fejlesztési paraméterek meghatározását, • a fejlesztési források, és felhasználási lehetőségük biztosításának feltárását. 5.1.1. tervezési premisszák A beruházási terv előre meghatározott időszakra (3 év) tartalmazza a MÁV Zrt. stratégiájához illetve az abból levezetett célokhoz illeszkedő, megvalósítandó beruházási igényeket, valamint azok legfontosabb műszaki és pénzügyi jellemzőit. A MÁV Zrt. beruházási terve a tárgyévet (tervezés évét) követő 3 évben indítandó illetve végrehajtandó beruházások számba vételén alapul. A beruházási tervben minden olyan munkának szerepelnie kell, amely ellenértéke a MÁV Zrt. eszközei között aktiválandó, összhangban az elhatárolási utasítással. A beruházási terv figyelembe vételével készül el a MÁV Zrt. üzleti terve illetve a MÁV Zrt. közbeszerzési terve. A beruházási terv elkészítése (illetve a korábbi terv aktualizálása) minden esetben a vonatkozó beruházási igények felmérésén-aktualizálásán alapul. A beruházási igények összegyűjtését a HF szervezet koordinálja, az utasítás szerinti igénylő szervezetek bevonásával. A beruházási igények összegyűjtését az alábbi fő feladatok végrehajtása előzi meg: - A tárgyévben megvalósítandó beruházások tételes listájának rögzítése, a várható munkák műszaki és pénzügyi hatásainak aktualizálása. A tárgyévi megvalósítandó beruházások listájának rögzítéséért a Hálózatfejlesztés szervezet a felelős. - Az előző pontban meghatározott beruházások pénzügyi hatásainak figyelembe vételével a következő évi beruházások előzetes pénzügyi kereteit meg kell határozni. Az előzetes keretek nagyságrendi rögzítése a beruházás tervezési folyamat támogatását szolgálják, a keretek véglegesítése a MÁV Zrt. üzleti tervében történik. Az előzetes pénzügyi keretek meghatározásáért a KI felelős.

1486


- A stratégiához illeszkedő forrásallokációs alapelvek és szűrési kritériumok minden évben meghatározásra illetve aktualizálásra kerülnek. 5.1.2. a beruházási terv készítése A beruházási terv készítésének első lépése a forrásallokációs alapelvek, a projekt szűrési kritériumok, valamint a projekt értékelési szempontok meghatározása, amelyet a Hálózatfejlesztés által készített előterjesztés alapján MÁV Zrt vezetése hagy jóvá tárgyév március 31.-ig. Az alapelvekről, szűrési kritériumokról és projekt értékelési szempontokról tájékoztatni szükséges a beruházási igényt benyújtókat: MÁV Zrt szervezetei (Pályavasúti Üzemeltetés - pálya, TEB, forgalom – Műszaki Lebonyolítás MTK, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, Infokommunikációs Igazgatóság, Biztonsági Igazgatóság, Humánerőforrás Igazgatóság, Belső Ellenőrzés), valamint külső felek (szolgáltatást igénybe vevők). Tekintettel arra, hogy a forrásallokációs alapelvek súlypontjai, a MÁV Zrt. menedzsmentjének prioritásai, illetve a forrásallokációs módszertan sem állandó, az igények összegyűjtésének módszertana (táblázat, módszertani leírás projektlap) évente szabályozásra kerül az igények összegyűjtését megelőzően, tárgyév április 15.-ig. Az igények összegyűjtése az alábbi alapelvek figyelembe vételével történik meg: - Igényfelmérésben résztvevő szervezetek  Az igények összegyűjtésében operatívan részt vevő szervezeteket a HF határozza meg. - Az igények összegyűjtésének módszertana:  Az adatgyűjtés az IT támogatás javításáig Excel táblában történik. A HF az igényfelmérést alátámasztó táblázatokat elektronikus út mellett materiálisan, aláírtan is kérheti.  Az igényfelmérés dimenzióit évente a HF és a KI vizsgálja felül és határozza meg, a forrásallokációs alapelvek függvényében. A felmérés az alábbi dimenziókat kötelezően tartalmazza: • Igényt jelző szervezet • Igény megnevezése, leírása • Igény indoklása • Érintett vonal menetrendi azonosítója (ha megadható) • Eszközcsoport – előre meghatározott kategóriák szerint • Munka jellege (például: felújítás, korszerűsítés, fejlesztés) • Vagyon szerinti besorolás (vagyonkezelt, nem vagyonkezelt). • Forrás (például: céltámogatás, beruházási szállító, saját munkában végzett beruházás) • Javasolt pénzügyi ütemezés éves bontásban.

14. szám

• A beruházás megvalósításának kritikus kockázatai. A dimenziók jellemzőit az évente kiadásra kerülő módszertani útmutató részletesen tartalmazza.  Tekintettel arra, hogy bizonyos beruházási-felújítási körbe tartozó feladatok (például: kihelyezett pálya-felújítási munkák) tervezése egyedi módszertan szerint történik, ezek tervezési módszertanára vonatkozóan a HF külön rendelkezéseket ad ki. A beruházási igények benyújtásának határideje tárgyév május 31. 5.1.2.1. Forrásallokáció A források allokálására során, a stratégiai célok eléréséhez a fejlesztési, beruházási és felújítási akciókat kell számba venni, majd a megvalósításukhoz szükséges erőforrásokat kell feltárni. Ennek első lépése a benyújtott igények (korábban megadott és elfogadott alapelvek és szempontok szerinti) értékelése, az azonos és együtt kezelhető tételekből projekt csoportok létrehozása és az esetleges párhuzamosságok kiszűrése. A beruházási terv összeállítása alkalmával meg kell határozni, hogy az adott beruházás üzleti célú – ezek, ha hosszú távon is, de várhatóan pozitív nettó jelenértékű projektek -, vagy közszolgáltatási célú - ezek elsősorban közlekedés-stratégiai, vasútbiztonsági célokat szolgálnak. Amennyiben a projekt fajtája és/vagy volumene indokolja a gazdaságossági vizsgálatot és kockázatelemzést, akkor azt el kell végezni. A vizsgálandó beruházások körét a HF jelöli ki, a KI közreműködésével. A döntés során fő elvként követendő, hogy az üzleti célú projektekre, illetve a technológia-váltást megvalósító projektek esetében gazdaságossági vizsgálatot kell végezni. Ennek érdekében az ilyen beruházások várható közvetlen gazdasági hatásainak kimutatását a forrásallokációs folyamatban el kell végezni. Ezért a beruházási igények összegyűjtését olyan dimenziók mentén kell elvégezni, hogy az értékelést megfelelően elősegítse. A beruházások gazdaságossági vizsgálata és kockázatelemzése az 5.1.5. pontban leírtak szerint történik, az ott megjelölt felelősök közreműködésével. A beruházások gazdaságossági elemzését követően annak eredményét felhasználva - megtörténik a projektek végleges priorizálása a Forrásallokációs folyamatban (4. sz. melléklet) meghatározottak alapján, továbbá a gördülő és éves terv elkészítése (lásd 5.1.6. pont), amely egyben a beruházási terv. A beruházási tervet előterjesztés formájában, önállóan jóvá kell hagyatni. A folyamat végrehajtásának felelőse a HF, közreműködik a Kontrolling Igazgatóság. A végrehajtás határideje tárgyév október 31.

14. szám


A részletes forrásallokációs folyamat elemei a 4.sz. mellékletben kerülnek bemutatásra. 5.1.3. Beruházási terv integrálása az üzleti tervbe A MÁV Zrt. üzleti tervének összeállítása során a MÁV Zrt. beruházási tervében foglaltakat figyelembe kell venni. Amennyiben az üzleti terv és a beruházási terv összhangja nem biztosítható, úgy az üzleti terv premiszszák felülvizsgálata mellett a beruházási terv felülvizsgálatára is szükség lehet, melyet a KI jelzése alapján HF-nek kell elvégeznie, az üzleti tervezés határidőihez igazodóan. Az üzleti tervbe a beruházási terv összeállítása során a beruházási tervet az alábbi szempontok szerint kell figyelembe venni: - Tervezett beruházások várható teljesítései. - Tervezett beruházások várható gazdasági hatásai. A MÁV Zrt. üzleti tervében a KI építi be a beruházási terv gazdasági hatásait. Ennek érdekében a szükséges információkat (tervezett beruházások, ütemezés, források, vagyon szerinti besorolás, eszközcsoport, gazdasági hatásokról készített kimutatások végleges változata) a HF a KI rendelkezésére bocsátja, az üzleti terv ütemezése szerint. Az üzleti tervvel való összehangolást illetve az üzleti terv elfogadását követően a beruházási terv sorai és sarokszámai a következő üzleti terv elfogadásáig nem módosíthatóak. Az üzleti terv alapjául szolgáló beruházási terv dokumentációját a KI és a HF szervezetek archiválják, és biztosítják annak hozzáférhetőségét. 5.1.4. Beszerzések tervezése A beszerzési tervnek a beruházási terven és az üzleti terven kell alapulnia. Ennek érdekében a beruházási terv alapjául szolgáló analitikus adatokat a HF-nek át kell adnia a BLI részére is. A beszerzési terv tartalmi és formai követelményei évenként kerülnek meghatározásra. 5.1.5. Beruházások gazdaságossági vizsgálata és kockázatelemzése A kijelölt beruházások gazdaságossági vizsgálata és kockázatelemzése a forrásallokációs folyamat részeként kerül elvégzésre. A beruházások döntés előkészítésének egyik legfontosabb eleme a beruházások hatékonyságának vizsgálata illetve a különböző beruházási változatok összehasonlítása. E tevékenység keretében kiemelten fontos a beruházások gazdaságossági mutatók meghatározása. A nemzeti források, nemzetközi hitelek és támogatott-

1487

ságok optimális felhasználása szükségessé teszi a közösségi érdekeket szolgáló nagyhatású közlekedési és ezen belül vasúti infrastruktúra-fejlesztéseknek, továbbá a hatékonysági rangsorokat szem előtt tartó hálózatfenntartási és üzemeltetési feladatoknak a hatásvizsgálatát és az ezzel kapcsolatos módszerek és adatbázisok kialakítását. 5.1.5.1. Általános szabályok. A tervezett beruházásokra gazdasági értékelését (vizsgálatot) és kockázatelemzést kell készíteni az 5.1.2. fejezetben leírtak szerint. A vizsgálat elvégzésének indokai: - A beruházások gazdasági tervezése, - A beruházás megvalósítása során történő esetleges műszaki, pénzügyi, határidő változások esetén készítendő változások, - A beruházás befejezése (legkésőbb a beruházás befejezését követő egy éven belül, a beruházás egy üzemelése során szerzett tapasztalatok lehetőség szerinti felhasználásával). 5.1.5.2. a gazdaságossági vizsgálatok elkészítésének fő szereplői és felelősségük: Projektgazda SPFL HF szervezet, aki felelős: - a gazdaságossági vizsgálatok és kockázatelemzés elkészíttetéséért, - a beruházások gazdaságossági vizsgálataiból származó eredmények forrásallokáció során történő felhasználásáért, Kontrolling Igazgatóság, aki felelős: - a gazdaságossági vizsgálatok elvégzéséért - Az igénylő szervezet által megadott naturális hatások gazdasági hatásainak számszerűsítéséért. - A gazdaságossági számítás módszertanáért a beruházás gazdaságosságára vonatkozó megállapítások megfogalmazásáért. - A projektgazdával és az igénylő szervezettel együttesen a munkalap (5.sz. melléklet) kitöltéséért. Szervezet és működéstámogatás/Kockázatmenedzsment, aki felelős: - a kockázatelemzés módszertanáért és a beruházást igénylő szervezet kockázatelemzésben való támogatásáért a kockázatok és kockázatkezelési lehetőségek feltárásában és értékelésében. A beruházást igénylő szervezet, aki: - Részt vesz a gazdaságossági vizsgálatok és a kockázatelemzés elkészítésében. Ennek keretében felelős a beruházások gazdasági hatásait jellemző naturáliák

1488


meghatározásáért, a számítás elkészítéséhez szükséges naturális adatok meghatározásáért, illetve a kapcsolódó műszaki becslések elkészítéséért, a kapcsolódó kockázatok és kockázatkezelési lehetőségek beazonosításáért és értékeléséért. 5.1.5.3. Gazdasági vizsgálatok módszerei A vasúti beruházások gazdasági-hatékonysági vizsgálatát, illetve a különböző fejlesztési változatok összehasonlítását költség-haszon elemzéses (Cost-BenefitAnalysis), vagy költség-hatékonyság elemzéses (Cost-EfficiencyAnalysis) módszerekkel , illetve, egyszerűsített értékeléssel kell elvégezni. A költség hasznon elemzés olyan eljárás, amelyben a költségeket és hasznokat pénzértékben fejezik ki. A költség-hatékonyság elemzés olyan módszer, amely a költségeket pénzértékben, a hasznokat eredeti (pénz, fizikai vagy matematikai) mértékegységekben fejezik ki. A többkritériumos elemzésnél mind a költségek, mind a hasznok között szerepelnek nem pénzértékben kifejezett összetevők is. A gyakorlati megoldások általában a három eljárás kombinált alkalmazására épülnek. Minden esetben a létesítmény megvalósításával elérhető célállapotot és a létesítmény megvalósítása nélkül előálló helyzetet (az u.n. vele nélküle elv) kell összehasonlítani. Az egyszerűsített értékelésnél az eredmény és ráfordítás viszonyát, valamint a megtérülési időt kell megvizsgálni. A gazdaságossági vizsgálatokat a beruházás előkészítése, illetve módosítása, valamint a beruházás befejezését követő naptári évi június 30-ig kell elkészíteni. Az utóvizsgálati elemzés során a (mellékelt TCO táblázatba is) tervezett gazdasági mutatókat kell az egy éves üzemletetés alatt ténylegesen felmerült adatokkal összehasonlítva kimunkálni, a tapasztalatok és eredmények összegzésével és értékelésével. 5.1.5.4. költség- haszon elemzés A költség –haszon elemzésnél a vizsgált létesítmény, eszköz, különféle javak, stb. élettartalma alatt fellépő bevételi és beruházási, valamint üzemeltetési költségelemek szerint meghatározott pénzáramokat kell oly módon számításba venni, hogy azokban a tisztán pénzügyi tételeken túl az egyéb hatások közül számos fontos elem (paraméter) pénzben kifejezett értékét is szerepeltetni kell. Ez az értékelési technika megkívánja a számba vett hatások pénzértékében történő megjelenítését. A költség haszon elemzéssel egyrészt megállapítható, hogy a szóba jöhető és vizsgált, egymást kölcsönösen kizáró változatok között van-e olyan, amelyiket gazdaságossági szempontból érdemes megvalósítani, másrészt ha ilyenből több is adódik, azokat gazdaságossági

14. szám

sorrendbe lehet állítani, és közülük kiválasztható a meghatározott szempontból legkedvezőbb változat. A költség- haszon elemzés alkalmazhatósága attól függ, hogy milyen mértékben lehet a célkitűzések megvalósítását tükröző különböző hatásokat pénzértékben kifejezni. A nehezen monetarizálható hatásokra példaként említhetők a környezetkárosító hatások, a balesetek, vagy a térségfejlesztésre gyakorolt hatások, amelyekre csak szakértői becslések vagy statisztikai adatok alapján tehetők erre alkalmassá. A költség haszon elemzéseknél döntő fontosságú az időtényező szerepe. Ezzel kapcsolatban az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: A költségek és hasznok elemzésénél az idő egységeként a naptári évet kell alkalmazni úgy, hogy a költségek illetve hasznok ezen egységnyi időtartamon belüli elosztását egyenletesnek kell feltételezni. A költségek döntő része azonban a vizsgált időtartam vagy időtávlat elején merülnek fel, míg a hasznok csak bizonyos idő elteltével a beruházás megvalósítását követő években jelentkeznek. A vizsgálat időtartalmának a meghatározását hosszú megtérülési idejű ,tőkeigényes vasúti infrastruktúrális beruházások gazdasági elemzése esetén nagy gondossággal kell elvégezni. Az átértékelési eljárás a jövőben fellépő hatások jelenlegi értékét erősen, bizonyos időponton túl elhanyagolhatóan kicsire csökkenti. A vizsgálat időtartalmának legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint a finanszírozáshoz esetlegesen felvenni tervezett hitelek futamideje és a befektetés megtérülésének elvárható legrövidebb időtartama. A vasútnál a vizsgált időtartam hosszát a vizsgálat tárgyának várható élettartamának figyelembe vételével célszerű meghatározni. Normál karbantartást feltételezve, a nemzetközi gyakorlatot is figyelemben véve a vasúti építmények élettartama a következő: • alépítmény 90 év • felépítmény 40 év • hidak, műtárgyak 80 év • alagutak 80 év • peronok 50 év • burkolatok 20 év • magasépítmények 60 év • erősáramú berendezések 35 év • távközlő berendezések 35 év • biztosító berendezések 35 év A vizsgálat időtartamán belül az egyes években felmerülő költségeket és hasznokat összehasonlító áron, tehát az infláció figyelmen kívül hagyva kell kiszámítani. Ez feltételezi , hogy a várható infláció mind a költségek, mind a hasznok számításához használt árakat azonos mértékben fogja módosítani. Az idő hatását tükröző tőkeköltséggel határozható meg az olyan alternatív beruházások megvalósítása esetén várható kamatos kamatként kiszámított hozam, amelyről lemondtak a szóban forgó projekt kivitelezése érde-

14. szám


kében. A beruházások értékeléséhez alkalmazandó tőkeköltség értékeket a Pénzügyi igazgatóság és a Kontrolling igazgatóság együtt határozza meg évente a vasúti beruházásokra vonatkozóan, és azt a Kontrolling igazgatóság a tervezési premisszák között évente közzéteszi. A költség haszon elemzésnél érzékenységi vizsgálatot és kockázatelemzést kell végezni, ha egyik vagy másik elem számszerűsítése, várható értéke nagyfokú bizonytalanságot tartalmaz. Az érzékenységi vizsgálat azt mutatja meg , hogy adott elem értékének egységnyi megváltoztatása az eredményt milyen mértékben befolyásolja. Eredményének ismeretében kell meghatározni a kritikus elem gazdaságossági határértékéhez tartozó valószínűséget, ami egy másik változat mellett döntés kockázatát mutatja be. A gyakorlati tapasztalatok szerint a hatékonysági számítások eredményei rendkívül érzékenyek az alábbi tényezők változására: • a beruházási költségek • építkezés időtartama • az első üzemelési év forgalomnagysága, • a forgalomnövekedés évi üteme, • az általános közlekedési költségek számításához használt utazási időérték. Ugyanakkor kevésbé érzékeny: • a forgalom összetételének, • a fenntartási és üzemeltetési költségelemek és • a baleseti költségelemek esetleges változásaival szemben. A hatékonyság mérésére a következő mutatókat kell meghatározni: a.) Diszkontált megtérülés, amely azt mutatja meg, hogy a periódusonkénti diszkontált költségek és hasznok halmozott egyenlege hányadik periódusban válik pozitívvá (megtérülési idő): b.) Nettó jelenérték (NPV), amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált projekt miként teljesíti a jövedelmezőségi elvárást. A nettó jelenérték a vizsgált időtartamba eső periódusokban kiszámított egyenlegek, jelenértékek halmozott összege: c.) Belső megtérülési ráta (IRR), amely azt mutatja meg hogy a projekt a befejtetett összegen felül hány %-os jövedelmezőséggel rendelkezik. Azt a jövedelmezőséget (r) kell meghatározni, ahol a nettó érték nulla: A költség-haszon elemzés szabványosított formáját kell a nemzetközi pénzügyi intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank stb.) hiteleinek, vagy az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásainak igénybevétele esetén használni. Ezeknél az átszámításhoz használt súlyozó- és ér-

1489

téktényezőket széleskörű megfigyelések és számos szakértő bevonásával elvégzett vizsgálatok alapján határozták meg. A legfrissebb kutatás eredményének figyelembe vételével az eljárásokat rendszeres időközönként kiigazítják és korszerűsítik. Ezeknél az elemzéseknél a belső megtérülési ráta alacsony vagy magas voltát részletesen vizsgálni és igazolni kell. b.) Költség-hatékonyság elemzés Ez az elemzés annak meghatározására alkalmas, hogy egységnyi ráfordítás milyen mértékben teszi lehetővé az egyes célok megközelítését a hozzárendelt értékelési szempont szerint. Előnye, hogy nincs szükség a hatások, eredmények, előnyök vagy hasznok pénzértékben való kifejezésére. Akkor alkalmazható, ha az egyes értékelési szempontokhoz tartozó mértékegységek azonosak minden egyes értékelt projekt- változat esetén. A költség-hatékonyság elemzés hátránya, hogy alkalmatlan az ellentmondások kiküszöbölésére. Alkalmazásakor rendkívül nehéz az elemzés végeredményét egyetlen összefoglaló hatékonysági mutatóval kifejezni. Az elemzés jól használható az egyes célok megközelítéséhez szükséges erőforrások (költség) mennyiségének meghatározására. Ez lehetőséget ad a fontos célok elérését csak kiemelkedően nagy fajlagos költségek árán lehetővé tevő projekt változatoknak az elemzés korai szakaszában való kiszűrésére. c.) Többkritériumos értékelés A többkritériumos értékelés azokat a hatásokat is figyelembe veszi, amelyekre nem határozható meg pénzügyi értékelés. Olyan helyzetekben alkalmazzák ahol számos, nem csupán pénzügyi értékkel felruházható projekt változatot kell rangsorolni. Ennél az értékelésnél feltétel a több változat rendelkezésre állása. 5.1.5.5. költség és időelemzés A beruházások költség és idő elemzését értékhatártól függetlenül minden vasúti beruházásnál el kell készíteni, a beruházás befejezése után 90 napon belül. A beruházási költségek alakulásának elemzésénél a befejezett beruházás tervezett és tényleges naturáliáinak és költségeinek összehasonlítását továbbá az eltérések okainak vizsgálatát kell elvégezni. Az eltérések kimunkálását a beruházás eredeti engedélyokmányának létesítményjegyzékén kell összefoglalni, amelyek fejrovata szükségszerűen a tényadatokra és az eltérésekre vonatkozó oszlopokkal kiegészítve adja a költségeltérések okainak vizsgálatához szükséges táblázatot. A beruházás megvalósítása során történt módosítások esetén az utolsó módosítás létesítményjegyzékében szereplő naturális- és költségadatokkal is el kell végezni az összehasonlító elemzést.

1490


A terv- és tényköltségek közötti eltérések kidolgozása után az eltérések részletes indoklását is el kell végezni. A többletköltségeket felmerülési jogcímek szerint, a költség megtakarításokat az azokat kiváltó okok szerint kell csoportosítani, és elemezni kell a kiváltó okokat és hatásukat. Az indoklásban az okokat és felmerülésük körülményeit minősíteni kell. Az időelemzés feladata a tervezett határidők betartásának vagy eltolódásának értékelése. A tervezés és kivitelezés tervezett és tényleges határidejének, részhatáridejének összehasonlításából kell kiindulni, és a tervtől való eltérés okainak elemzését kell elvégezni. Az elemzés a tervezési határidőkkel kapcsolatban terjedjen ki arra, hogy az esetleges határidő eltolódások a kivitelezési terv szerinti ütemeinek megvalósításában nem okoztak-e fennakadást. Az elemzés a tervezési határidőkkel kapcsolatban térjenek ki arra, hogy a határidők be nem tartása milyen következményekkel, elsősorban pénzügyi hatásokkal járt. Az időelemzéshez tartozik a beruházás éves ütemeinek teljesítésével, vagy azoktól való eltérés okainak elemzésével kapcsolatos vizsgálata is. A felsorolt szempontokon túl az elemzés során egyéb kérdésekre (pl. létszámigény változás, vágányzári túllépések hatása stb.) is ki kell térni, ha a költségalakulás, valamint a határidők vonatkozásában fontos információt jelentenek. A beruházások gazdaságossági vizsgálatához tartozó dokumentumok az 5. sz. mellékletben találhatóak. 5.1.5.6. kockázatelemzés A beruházási döntések előkészítése során el kell végezni a javasolt beruházások kockázatelemzését annak érdekében, hogy a megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok időben feltárásra kerülhessenek, illetve a szükséges mértékig csökkenthetőek legyenek. A kockázatok feltárása lehetővé teszi, hogy a Társaság csak olyan kockázatot vállaljon tudatosan, amelyek a kockázati tűréshatárán belüliek. A kockázatelemzést ezért úgy kell elvégezni, hogy a forrásallokációs folyamat során annak eredményeit figyelembe lehessen venni. A kockázatelemzés során azokat a beruházáshoz kapcsolódó lehetséges jövőbeni eseményeket kell feltárni és értékelni, amelyek bekövetkezése jelentős negatív hatással lehet a beruházás céljának megvalósítására, illetve a MÁV Csoport üzleti céljaira nézve. A kockázatelemzés során az alábbi kockázatcsoportokat kell megvizsgálni és relevancia esetén értékelni: • üzleti (stratégiai, partner kockázat, piaci feltételek bizonytalansága, piaci hatás ill. eredmény bizonytalanságai), • pénzügyi, gazdasági (finanszírozási kockázat, likvidi-

14. szám

tási kockázat, megtérülés bizonytalansága, gazdasági eredmény ill. hatás bizonytalanságai, pénzügyi piaci kockázatok: devizaárfolyam-, kamatkockázat), • vasútszakmai, műszaki kockázatok, • működési kockázatok - a döntési javaslat megvalósításához szükséges működés során fellépő kockázatok pl. folyamati, szervezeti, emberi erőforrás kockázatok, kommunikáció, jóváhagyási folyamat, IT támogatás, stb., • megfelelőségi - jogi, hatósági, szabályozási, visszaélési kockázatok, • környezeti, biztonsági kockázatok. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell a kritikusnak ítélt kockázat rövid leírását és – minden esetben, ha annak tetten érhető a számviteli eredményre, vagy pénzforgalomra (cash flow) való hatása - a kockázat hatásának számszerű, forintban kifejezett értékelését. Ahol lehetséges, a kockázat bekövetkezési valószínűségére is adjon becslést az előterjesztő. Meg kell vizsgálni a kritikus kockázatok kezelési lehetőségeit és ennek költségeit is. 5.1.6. Gördülő és éves terv A gördülő tervezés keretében az SPFL biztosítja a műszaki projektek tervezésének optimalizálását a pályavasúti üzemeltetési feltételekkel, különös tekintettel arra, hogy a műszaki projektek megvalósításhoz szükséges kapacitáskorlátozások a HÜSz-ben meghirdetett módon valósuljanak meg. A Gördülő tervet az SPFL a KI által kiadott fejlesztési forrás előirányzatok és a karbantartási költségkeretek alapján az igénylő és üzemeltető szervezetekkel, valamint más projektgazdákkal egyeztetetten készíti el. A gördülő tervezés irányelvei: • a kiindulási évben (0) az N+2 évre vonatkozó műszaki projektek összeállítása. • következő évben (N) az adott év ütemezésének aktualizálása: Ez a műszaki projektek operatív tervezése, mely során a már szerződéssel rendelkező áthúzódó projektek ütemezését is aktualizálni kell. • az N+3. évében indítani tervezett műszaki projektek összeállítása. A megvalósítani tervezett gördülő műszaki projekt javaslatról előterjesztést kell készíteni az Igazgatóság részére. Az Igazgatóság által jóváhagyott Gördülő terv évében (N) szereplő műszaki projekteket a megvalósíthatóság és forrásfelhasználás szempontjából jóváhagyottnak kell tekinteni. A Gördülő terv az alapja a Társaság beszerzési és közbeszerzési tervének. Az aktuális év közbeszerzési tervében főszabály szerint a következő év műszaki projektjeihez szükséges beszerzéseket is szerepeltetni kell.

14. szám


A beruházások tervezésével egy időben eszközcsoportonként kell tervezni a tárgyévre tervezett selejtezéseket, aktiválásokat a befejezetlen beruházások állományváltozásával együtt. Az éves beruházási tervet a HF készíti, valamennyi projektgazda bevonásával. Az éves beruházási terv fontossági sorrendje tekintetében irányadó: • az állami és működtető vagyon beruházási, felújítási munkáinak tárgyévi fedezetbiztosítása, • hatósági kötelezettség, • a MÁV Zrt. stratégiájába való illeszthetőség, • a MÁV Zrt. elfogadott üzleti tervében foglalt tevékenységének biztosítását elősegítő beruházások, felújítások, • az elnyert pályázatokhoz szükséges saját rész biztosítása, • az előző évben, években már megkezdett és a tárgyévben is folytatandó, valamint befejezésre kerülő munkák tárgyévi fedezetigények biztosítása, • a nemzetközi kötelezettség alapján álló, esetleg nemzetközi hitelből finanszírozásra kerülő munkák, • a Tulajdonos által kötelezőnek minősített beruházások tárgyévi fedezetének biztosítása, • az üzletágak vonatkozásában az alaptevékenység végzéséhez szükséges beruházások forrásainak biztosítása, • a munka és környezetvédelmi szempontból szükségessé váló beruházások.

1491

5.1.7. Eltéréskezelés Az alábbi indokolt esetekben a beruházási tervtől el lehet térni: - Tulajdonosi rendelkezés - Műszaki tartalom jelentős változása (előre nem látható okok miatt) - Források zárolása - Áthúzódó munkák kezelése Az eltéréskezelés folyamata áthúzódó munkák esetében a következő: Az előző évről áthúzódó munkák pontos költségének és volumenének ismeretében az előző év végleges lezárása alapján a tárgyév február 28-ig kell az éves beruházási tervet felülvizsgálni és a módosításra javaslatot tenni. Ennek figyelembevételével lehet az aktiválások és a befejezetlen beruházások állományváltozásának tervét is megalapozottan elkészíteni. Erre azért van szükség, hogy az áthúzódó (folyamatban lévő) projekteket a következő beruházás tervezési ciklusban figyelembe lehessen venni, illetve a szükséges forrás hozzárendelés megtörténhessen A többi esetben az eltéréseket a beruházás tervezési folyamat során kezeljük. Az eltéréskezelést a kontrolling rendszer szabályai szerint a projektgazdával történt egyeztetés figyelembevételével az ML végzi.

5.1.8. a projektek gazdasági előkészítésének ütemterve

1492


14. szám

5.1.9. a beruházások indítása

Műszaki lebonyolítás:

A jóváhagyott beruházási, beszerzési és üzleti terv birtokában meg kell határozni a projektek részletes műszaki tartalmát, paramétereit. Abban az esetben, ha a projekt fajtája és/vagy volumene megkövetelte az előkészítési fázisban a részletes gazdaságossági vizsgálatot, akkor ezek az adatok már rendelkezésre állnak, azokat csak összefoglalni kell. A projekteket egyedi beruházási soronként, a műszaki tartalmat is bemutatva jóvá kell hagyatni az érvényes DHL szerinti döntéshozóval. Jóváhagyás után a projekt okmányszámot kap és a lebonyolítás megrendelésre kerül.

- Megrendelés alapján elkészíti az egyedi műszaki projekthez szükséges Beruházási Okmányt, a projekt megvalósítás ütemezését. - Megrendeli a szükséges területek megszerzését az IGInél- Megrendeli a Gördülő terv összeállításához szükséges műszaki tervet a MT-től. - A tervező – MT – által összeállított méret és mennyiség kimutatást átadja az ME-nek - Megrendeli a szükséges beszerzések lebonyolítását az BLI-nél - Megkéri a szükséges tervjóváhagyásokat és hatósági engedélyeket

5.1.9.1. a beruházások indításában résztvevők feladata hálózatfejlesztés: - Az Igénylő által összeállított műszaki tartalmat a ME bevonásával véglegesíti, és egyedi soronként jóváhagyatja. - Megkéri a projekt okmányszámot (jelzőszámot) a KItől. - Megrendeli a projekt lebonyolítását az ML-nél az engedélyezett okmányszámok alapján - A gördülő és éves terv alapján kezdeményezi az új okmány elkészítését és a jóváhagyott okmányok műszaki pénzügyi aktualizálását a ML-nél. kontrolling Igazgatóság: - A KI kiadja a Gördülő terv első két évére (N és N+1) jóváhagyott projektek okmányszámait, valamint az egyes műszaki projektekhez rendelhető forrásokat, illetve azok ütemezését az érvényes forráskódoknak megfelelő struktúrában. Műszaki Előkészítés: - Beruházások, felújítások tervkötelességének a vizsgálata, tervköteles munkák esetén a tervezési diszpozíció megadása. A Hálózatfejlesztés által átadott műszaki tartalmat felülvizsgálja, véglegesíti. Elkészíti a megvalósítani tervezett műszaki projektek Mérnökárát, meghatározza a tartalékkeret mértékét. - Elkészíti az ajánlati felhívás műszaki fejezeteit. - Felülvizsgálja és jóváhagyja a műszaki dokumentációt. - Elkészíti a megvalósítás vágányzári ütemtervét. - Összeállítja a műszaki projektek megvalósításához szükséges anyagigényeket. - A vágányzári ütemterv alapján a tervezett vágányzárakat a VPE-nél bejelenteti a Pályavasúti Üzemeltetéssel közösen.

Műszaki tervezés: - Megrendelés alapján elkészíti az előkészítéshez szükséges műszaki tervet. - Építési/létesítési engedély köteles munkánál közreműködik az engedélyezési eljárásban. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság: - Végrehajtja a műszaki projektek előkészítését szolgáló területszerzést - A területszerzési folyamat leírását az 5.2.2.2. pont tartalmazza. A Projektiroda, a projekt szervezetben, az IGI, IkI felelősségi körében megvalósuló műszaki projektek előkészítése speciális, a jelen ponttól eltérő lehet, abban az esetben, ha működési rendjükben az eltérő eljárások a jelen utasítás döntési szintjével azonos szinten jóváhagyásra kerülnek. 5.1.10. a beruházások pénzügyi forrásai A beruházási-felújítási célra történő forrásfelhasználás elsődlegesen a MÁV Zrt. üzleti tervében rögzített beruházási sarokszámok keretében, az üzleti tervben rögzített pénzügyi forrásstruktúrának megfelelően történhet. A MÁV Zrt. beruházás finanszírozásra felhasználható forrásai jellemzően az alábbi bontásban kerülnek meghatározásra: saját források A saját forrásból történő beruházás finanszírozás pénzügyi fedezetét a MÁV Zrt. bevételei teremtik meg, amelyek jellemzően: - Árbevétel (pályavasúti szolgáltatások bevételei) - Pályavasúti költségtérítés - Vagyon hasznosításából származó bevételek - Pótlólagosan juttatott tőke - Értékcsökkenés.

14. szám


A saját forrásokból finanszírozandó beruházások körét alapvetően a forrásallokációs folyamatban során kialakított gördülő beruházási terv határozza meg. Európai uniós források A különféle európai uniós források (rendszerint önerővel és/vagy hazai költségvetési támogatással) társfinanszírozott munkáira – társadalmi egyeztetéseket követően – pályázati lehetőségek kerülnek kiírásra, illetve a kiemelt források esetében az EU adott költségvetési időszakára kormányrendeletben kerülnek kiadásra. A megjelentetett pályázati felhívások mellett kiadásra kerülnek a pályázati útmutatók, az elszámolhatósági útmutatók, a különféle arculati elemek előírásai, illetve a pénzügyi elszámolás szabályai, melyek a forrásoknak megfelelő kormányrendeleteken alapulnak. A meghirdetett forrásokra egyénileg – MÁV Zrt., NIF Zrt. -, vagy konzorciumi együttműködés keretében, közösségi közlekedési vállalatokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel lehet közös pályázatot benyújtani. A pályázatok benyújtásához – projektmérettől függően – rendelkezni kell a megvalósítani tervezett műszaki tartalommal, annak megfelelő megvalósíthatósági tanulmánnyal, engedélyezési tervekkel, a társadalmi, a gazdasági és a fenntarthatósági feltételeket és vállalásokat tartalmazó leírásokkal, valamint esetenként kimunkált költség-haszon elemezésekkel. A pályázati rendben meghatározott pozitív döntési eljárást követően, a források felhasználására úgynevezett Támogatási Szerződést kell kötni, amely a pályázati útmutató szerinti előírt tartalommal készül, és rögzíti a megítélt támogatást, a szükséges önrészt, mind a támogatást nyújtó intézmény, mind a kedvezményezett(ek) kötelezettségeit és jogait, valamint a kivitelezésre, a fenntartásra és az elszámolásra vonatkozó eljárásrendet. A folyó költségvetési periódusban az alábbi nagyobb EU-s pénzügyi eszközök váltak elérhetővé vasútfejlesztésre: • Kohéziós Alap (KA) • Strukturális Alapok: - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - Európai Szociális Alap (ESZA) • TEN-T támogatások Kohéziós és Strukturális Alap források az új széchényi terv alapján, Operatív Programokon keresztül vehetőek igénybe:

1493

közlekedés Operatív Program (közOP) A program KA és ERFA forrást használ föl költségvetési forrással kiegészítve. A Kedvezményezett számára a KözOP felhasználása a legkedvezőbb, ennek keretében valósíthatók meg a többmilliárd HUF értékű vasúti beruházások, 100%-os támogatási aránnyal, a program 2., 4. és 5. prioritásaira1. A jelenleg folyamatban lévő pályavasúti projektek túlnyomó része ebből kerül finanszírozásra, és számos újabb projekt megvalósítását is a KözOP keretében tervezik. Lehetőség van beruházások előkészítését (tanulmányok, tervek készítését, hatósági engedélyeztetést, stb.) és kivitelezési munkák lebonyolítását is megvalósítani KözOP-ból. Továbbá tartalomtól függetlenül megkülönböztetünk kiemelt projekteket, amelyek finanszírozásának előfeltétele a projekt szakmai területéért felelős miniszter, vagy az érintetett regionális fejlesztési tanács, vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogató levele. MÁV Zrt. hálózatát érintő fejlesztések esetén a KözOP forrásokat felhasználó beruházásokat alapvetően a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. valósítja meg, kivételes esetben a MÁV Zrt. regionális Operatív Programok Viszonylag magas, 85-100%-os támogatásra lehet pályázni ebben a programban, de általában maximum 1-2 milliárd HUF értékű beruházásokkal, a 7 magyarországi régióban külön-külön. A pályázatok rendkívül sokféle tárgykörben kerülnek kiírásra, csak csekély részük érint vasúti témát. A pályázók köre is nagyon tág, a MÁV Zrt. önállóan többnyire nem pályázhat, csak konzorcium

1 KözOP 2. prioritás: "Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása" prioritás kiemelt projekt konstrukció célja: a biztonságos elérhetőség javítása a globális es a regionális versenyképesség növelése, illetve a társadalmi-gazdasági es a területi kohézió erősítése céljából. A vasúti törzshálózaton belüli fejlesztések elsősorban a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, melyeket komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai, biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A Dunán az év nagy részében hajózható szállítási pálya létrehozása a cél.

KözOP 4. prioritás: „Közlekedésimódokösszekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése” prioritás célja az országos es regionális közlekedésintermodalitásánakfokozása, az intelligens közlekedés-szervezés infrastruktúrájánakmegteremtése, és ennek révén a gazdaságos es - ahol lehet - környezetbarátelérhetőség javítása. KözOP 5. prioritás: "Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése" prioritás kiemelt projekt konstrukció célja: a közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben.

1494


ban. A támogatást kiegészítő önrészt a MÁV Zrt.-nek saját forrásból kell biztosítania, de van példa olyan egyedi konstrukcióra, ahol az érintett konzorciumi partner (Önkormányzat) a MÁV Zrt.-re eső önrész finanszírozását átvállalja. A rendelkezésre álló támogatási keretre általában sokszoros összegű pályázat érkezik, ezért nagy a verseny, kisebb a támogatás elnyerésének az esélye. A ROP keretében kiírható pályázatok tárgyát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg. A program ERFA forrást használ föl költségvetési forrással kiegészítve. Egyéb releváns Operatív Programok Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), környezet és Energia Operatív Program (KEOP), társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP): E programok keretében nem a vasúti szolgáltatások fejlesztését célzó projektekkel, hanem a vállalat működését különféle szempontból javító beruházásokkal lehet pályázni (munkahelyteremtés, környezetbarát technológia bevezetése, stb.). A kiírt pályázatok tárgya a MÁV Csoport tagjai számára általában kevésbé releváns, ezért eddig nem kerültek pályázatok benyújtásra, vagy csak elenyésző értékben. A pályázók köre széles, a támogatási arány változó, de többnyire 50% alatti. új széchényi terven kívüli támogatások: tEn-t Több millió EUR uniós forrás kerül felhasználásra vasútfejlesztésekre a TEN-T keretében is. TEN-T források igénybe vételére hazai tapasztalatok alapján leginkább infrastruktúra fejlesztést előkészítő és ERTMS fedélzeti rendszer beszerzése tárgyú projektek vonatkozásában kerül sor 50%-os közösségi (társ)finanszírozás mentén, tekintettel a kivitelezési típusú projektek alacsony (20-30%) támogatási arányára. Egyes projekteknél az EU-s támogatást kiegészítő önrészt a hazai költségvetés egyedi döntés alapján finanszírozza, egyéb esetben a MÁV Zrt-nek saját forrásból kell biztosítania. Az általában évente megjelenő kiírásokra bármelyik EU-s tagország szervezetei nyújthatnak be pályázatot. Vasútfejlesztési projektek esetén a Kedvezményezett szerepét egyedi döntés alapján betöltheti a Magyar Állam, a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. is, továbbá ERTMS fedélzeti berendezés esetén a gördülőállomány tulajdonosa (pl.: MÁV-Trakció Zrt.) is.

14. szám

Európai területi Együttműködés Programok Rendkívül kedvező 95%-os támogatási aránnyal lehet pályázni az Európai Területi Együttműködés Programokra, melyek minden egyes szomszéd országgal, valamint a közép-európai és a délkelet-európai régióra külön-külön meghirdetésre kerültek. E programokra olyan beruházásokkal lehet pályázni, melyek elősegítik a határon átnyúló összeköttetések és a regionális fejlesztések előkészítését és megvalósulását. A kedvező támogatási arány ellenére Magyarországon nincs kiterjedt gyakorlat az ilyen jellegű nemzetközi vasúti projektekre, ezért e programok kihasználtsága a vasút részéről eddig nem volt jellemző. Egyéb Támogatásért lehet pályázni az uniós LIFE+ és a Marco Polo programokra is, a vasúti technológia környezetvédelmi célú fejlesztésére, illetve árufuvarozási és kombinált szállítási szolgáltatások fejlesztésére közúti árufuvarozás kiváltását szolgáló beruházásokra. A pályázatok mindkét program keretében évente kerülnek kiírásra, 50%, illetve 35% támogatás nyerhető el. Az Európai Uniós forrásokból az előző pontok szerint célzott beruházások megvalósításához használhatóak fel. Európai Uniós források megszerzéséért, közösségi és hazai előírásoknak megfelelő felhasználásáért és a projekt lezárását követő utógondozásáért a MÁV Zrt. felsővezetői döntés alapján kiemeltnek nyilvánított munkák esetén a Projektiroda, nem kiemelt projektek vonatkozásában a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Hálózatfejlesztés (SPFL HF) a felelős. költségvetési források Költségvetési forrásból valósulnak meg a Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek ítélt azon vasútfejlesztési feladatok, melyeket a Kormány az éves költségvetés tervezésekor a Parlamentnek a Költségvetési törvény keretében jóváhagyásra előterjeszt. A költségvetési törvényben jóváhagyott fejlesztési előirányzatok lehetnek kifejezetten vasút specifikus feladatok, vagy olyan fejlesztések, melyek egy általános feladat vasúti részét finanszírozzák (pl.: akadálymentesítés) A Költségvetési törvényben un. fejezeti kezelésű előirányzatokban vannak rögzítve a kiemelt fejlesztési célok. Ennek felhasználását az Államháztartásról szóló 2011. Évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormány rendelet szabályozza. Az előírások alapján a felhasználáshoz támogatási szerződést kell kötni a fejezet felelőseként a költségvetési törvényben kijelölt Minisztériummal

14. szám


(NFM), és a külön NFM rendeletben az előirányzat kezelő szerveként megjelölt szervezettel (pl.: KKK). A támogatási szerződésben rögzíteni kell a felhasználás létesítményenkénti részletes célját, a felhasználás határidejét és az elszámolási módját. A költségvetési elszámolás jelenlegi szabályozásából adódóan, a fejezeti kezelésű előirányzatokban rögzített feladatok végrehajtásának időtartama jelentősen korlátozott. Az ilyen előirányzatokra a kivitelezési szerződéseket – a költségvetési forrás elvesztésének elkerülése érdekében – legkésőbb a költségvetési év december 31re meg kell kötni és a következő év június végéig a forrást teljes körűen fel kell használni (az elszámolás zárása szeptember első fele). Egyéb támogatások A MÁV Zrt.-n kívüli – jellemzően gazdálkodó – szervezetekről átvett forrásokból jellemzően kisebb értékű célzott beruházások valósulhatnak meg, melyet a forrásátvételről kötött megállapodás rögzít. Pénzügyi lízing A MÁV Zrt. beruházásai megvalósításához pénzügyi lízing finanszírozási formát is igénybe vehet. Jellemzően olyan eszközbeszerzések esetében vehető igénybe ez a finanszírozási forma, mely esetben: - a beszerzés külső szállító partnertől történik - a beszerzett eszköz egyedileg elkülöníthető, azonosítható. A pénzügyi lízing során beszerzett eszköz tulajdonjoga csak a finanszírozási futamidő végén, az összes lízingdíj, valamint az ún. maradványérték megfizetését követően szerezhető meg. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztethetünk nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízinget. - Zárt végű pénzügyi lízing esetében a tulajdonjog a lízing futamidejének lejáratakor automatikusan a lízingbevevőt, a MÁV Zrt-ot illeti meg. - Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő MÁV Zrt. vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat, eszközt a futamidő végén, a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja. A pénzügyi lízingszerződés megkötése a DHL-ben meghatározott értékhatár szerinti jogosultsággal rendelkező vezető hatáskörébe tartozik. Piaci források A piaci források biztosítása a Pénzügyi Igazgatóság (PIg) feladata, aki a forrás megszerzésére vonatkozó

1495

szabályzata alapján versenyezteti a hitelezőket és a legjobb ajánlatot adó társaságot javasolja finanszírozónak. A szükséges engedélyek beszerzése után szerződést köt a finanszírozóval és biztosítja, hogy a forrás a tervezett időben rendelkezésre álljon. 5.1.11. a beruházási okmányok, beruházások jelölése 5.1.11.1. Beruházási okmányok jóváhagyása, módosítása és lezárása Az alapokmány a beruházás előkészítését lezáró, a megvalósítási szakaszt megnyitó dokumentum, a beruházás jóváhagyott műszaki-gazdasági adatait tartalmazza. az alapokmány tartalma: 1. A beruházás általános adatai: (1. – 4.5. pontok), MÁV_okm_előlap 2. Összegző adatok a beruházás pénzügyi előirányzatáról (4.6. pont, beruházás előirányzatai), MÁV_okm_4 3. Pénzügyi források és felhasználásuk évenkénti ütemezése (5. pont Pénzügyi források és felhasználásuk évi üteme) MÁV_okm_5 4. Pénzügyi előirányzat anyagi-műszaki összetétel szerinti bontása, évenkénti ütemezése (6. pont Anyagi-műszaki összetétel) MÁV_okm_6 5. Beruházás leírása: (7. pont A beruházás előkészítésének okmányai, 8. pont A beruházás megkezdése előtti állapot ismertetése, célja, szükségessége, hatása) MÁVa_okm_7-8, 6. 9. pont A beruházási javaslat összefoglalása (műszaki megoldás, gazdaságosság, a vizsgálati módszer a gazdaságosság számszerű eredménye, indoklása) MÁVa_okm_9 7. Műszaki tartalom részletezése (10. pont A beruházás fontosabb műszaki jellemzői (méter, db, m2 stb-ben kifejezve) és fajlagos előirányzatainak költsége. MÁVa_okm_10 8. Azon tárgyi eszközök jegyzéke, amelyek értéke a beruházás révén nő, illetve amelyek újonnan kerülnek leltárba, illetve melyeket le kell selejtezni. MÁV_okm_11B, MÁV_okm_12 9. A beruházáshoz kapcsolódó további információk, hatósági engedélyekkel, vágányzárakkal, kapcsolódó beszerzések és szerződések. MÁV_okm_13 10. Záró lap: okmány módosítás esetén a változások rövid leírása, (13. pont) mellékletek felsorolása, az üzemeltető állagbantartó, a műszaki előkészítés és a lebonyolítással megbízottak, valamint a projekt és a terv státuszt jóváhagyók adatai, . MÁVa_okm_14-vég Az alapokmány összeállításhoz szükséges pénzügyi adatokat a SPFL Műszaki Előkészítés és a Kontrolling, míg a műszaki adatokat a Projektgazda (SPFL Hálózatfejlesztés) adja meg.

1496


az alapokmány elkészítése: Az okmány elkészítésének feltétele a Projektgazda által megküldött Megrendelés, melynek tartalmaznia kell: • a Megbízó és a Megbízott megnevezését, a Megbízó képviselőjét, a Projekt státusz jóváhagyót • a Megállapodás tárgyát • a beruházási (felújítási) feladat rövid leírását • a forrástípus megnevezését • a beruházás teljes előirányzatát évenkénti bontásban • a beruházás határidőit (kezdés, befejezés) • mellékletként a létesítményjegyzéket. A Megrendelés alapján a ML TMK elkészíti a lebonyolítói megállapodást. A megállapodás jóváhagyatását a ML BO végzi. Az alapokmány elkészítése építési beruházásoknál a ML TMK, egyéb esetekben a ML Koordináció feladata. Az okmányt elektronikus formában felülvizsgálat céljából megküldi a projektgazdának, a ML Műszaki Koordinációnak és a Back Office-nak. Az előzetesen jóváhagyott okmányt 6 nyomtatott példányban a TMK megküldi a ML BO-nak. A beruházási okmány jóváhagyatását a ML BO végzi. Az okmányt ellenjegyzik: • a beruházási munka egészéért felelős műszaki ellenőr, létesítményfelelős • Mérnök Központ vezetőű • Műszaki Lebonyolítás vezetője • Üzemeltető tárgyi eszköz nyilvántartója • Üzemeltető képviselője • Műszaki Előkészítés vezetője • pPojekt státusz jóváhagyó • Terv státusz jóváhagyó Az okmányt a Projektgazda hagyja jóvá, jóváhagyást követően a Kontrolling Igazgatóság az okmányt előjegyzi. Az okmány jóváhagyásának feltétele a beruházási projekt jóváhagyása a gördülő projektterv Igazgatósági jóváhagyása során, vagy a beruházási projekt DHL szerinti egyedi engedélyeztetése. az okmány módosítása: Az okmányokat a Műszaki Lebonyolításnak évente egyszer, a beruházási és üzleti terv jóváhagyását követően felül kell vizsgálnia. Abban az esetben, ha változik a beruházás műszaki tartalma, a határideje, a jóváhagyott előirányzata vagy forrásösszetétele, a ML-nak kezdeményeznie kell az okmány módosítását a Projektgazdánál. A módosító okmány elkészítésének és jóváhagyásának folyamata megegyezik az alapokmány elkészítésénél meghatározottakkal. az okmány lezárása: A beruházás befejezése után a záró okmányt is a ML készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével. A záró okmány elkészítése a ML TMK, vagy ML MK feladata. A záró okmányt elektronikus formában felülvizsgálat céljából megküldi a projektgazdának, a ML MK-nak és a BO-

14. szám

nak. Az előzetesen jóváhagyott záró okmányt 6 nyomtatott példányban a TMK megküldi a ML BO-nak. A beruházási záró okmány jóváhagyatását a ML BO végzi. A záró okmányt a beruházás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani. Amennyiben az eredeti okmányhoz képest eltérés következett be a műszaki tartalomban, forrás felhasználásban, annak indoklását a záró okmányban fel kell tüntetni. 5.1.11.2. Beruházások jelölése A beruházások azonosítása - MÁV beruházási projektazonosítóval, - GIR projektszámmal és a beruházás rövid megnevezésével, - finanszírozó bank jelzőszámával történik. A banki jelzőszámot csak az államkincstár által finanszírozásra kerülő munkák esetében használjuk, amit az Államkincstár ad meg. A MÁV beruházási projektazonosítót (jelzőszámot) a Hálózatfejlesztés kérésére a Kontrolling Igazgatóság, a GIR projektszámot és a beruházás rövid megnevezését a Műszaki Lebonyolítás adja meg. A beruházási projektszám felépítését és tartalmát a mindenkor hatályos GIR utasítás tartalmazza. (53/2002. (MÁV Ért.28) GIRÖ.O. sz. utasítással módosított 11/2002. (MÁV Ért.5.) GIRÖ.O.sz.). A beruházási alapokmány felépítése a 6.sz. mellékletben kerül bemutatásra. 5.2. Beruházások műszaki előkészítése 5.2.1. hálózati kapacitáskorlátozás tervezése A Pályavasúti Területi Központok elkészítik a saját területük vonatkozásában az integrált, több szakterületet érintő, tervezhető felújítási, karbantartási, fejlesztési javaslatokat, és megküldik a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Hálózatfejlesztésnek (SPFL HF). Az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező ügyfelek körében felméri a pályahálózaton jelentkező felújítási igényeket és a gördülő terv összeállításához megküldi a Hálózatfejlesztés részére. A Hálózatfejlesztés összesíti a beérkezett javaslatokat. Megvizsgálja a külső, szolgáltatói igényeket, a folyamatban lévő fejlesztésekkel való kapcsolódásokat és a finanszírozási lehetőségeket. Meghatározza, hogy melyik igény kivitelezője leányvállalat. Az összesített ja-

14. szám


vaslatokat megküldi a Műszaki előkészítésnek és a Pályavasúti Üzemeltetés Működéstámogatáson keresztül a szakmai főosztályoknak. A Hálózatfejlesztés által öszszeállított javaslathoz a főosztályok szakmai szempontú véleményt adnak. Az SPFL javaslatot készít a gördülő tervre, amelynek a műszaki és gazdasági fejezetek mellett az egyes feladatokhoz kapcsolódó időbeli terv is része. A kész tervjavaslatot megküldi a Pályavasúti Területi Központoknak és a Pályavasúti Üzemeltetés Működéstámogatáson keresztül a szakmai főosztályoknak véleményezésre, akik észrevételeiket visszaküldik SPFL részére. SPFL HF biztosítja a döntési szintnek megfelelően a gördülő tervről szóló előterjesztés jóváhagyatását, majd visszacsatolást ad a jóváhagyott gördülő tervről a Területi Központok és a szakmai főosztályok felé, hogy milyen igények kerültek elfogadásra. A jóváhagyásokról SPFL ME is visszacsatolást kap. A hálózaton tervezett, elvégzendő munkák, és azok volumenének, gazdasági hatásainak, erőforrás szükségleteinek ismeretében és a várható zavartatások mértékének minél pontosabb kalkulálásával hálózati kapacitáskorlátozások tervezésének – az időrendet tekintve – 3 lehetséges ütemezése, módja van: - HÜSZ-ben történő meghirdetéssel (2 évre előre tervezés – 15 hónap); - „Éves igényként” történő benyújtással (1 évre előre tervezés – 8 hónap); - „Évközi igényként” történő tervezéssel (menetrendi éven belüli, 60-90 nappal előre tervezés) 1. Lehetőség van arra, hogy egy adott menetrendi évre vonatkozó, jelentősebb, nagyobb zavartatással járó munkák a Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) 3.5 mellékletében meghirdetésre kerüljenek. Ezen igények benyújtási határideje az adott menetrendi időszak életbelépését megelőző év szeptembere (vagyis a menetrend életbelépését 15 hónappal megelőzően). Az így közzétett kapacitáskorlátozások nagymértékben befolyásolják az éves üzemi menetrend készítését, melynél a megadott korlátozásokat figyelembe kell venni. A Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Előkészítés (SPFL ME) elkészíti a HÜSZ-ben közzéteendő n-2 évre vonatkozó menetrendi összehangolásokat és a vágányzári terveket. A vágányzár menetrendbe történő beillesztése érdekében a Műszaki Előkészítés megküldi az Ügyfélkapcsolat és Értékesítésnek és tájékoztatja a Pályavasúti Üzemeltetés Működéstámogatást (PVÜ MT). Az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés megküldi a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.-nek (VPE Kft.) a menetrendi összehangolásokat és a vágányzári terveket. 2. A vasúti pályahálózat olyan tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak lehetővé tétele érde-

1497

kében, amelyek az érintett pályahálózat-szakaszon a vonatközlekedést akadályozzák vagy korlátozzák – és az 1. pontban megjelölt határidőig nem voltak ismertek –, az ezek végrehajtásához szükséges valamennyi pályakapacitás igényt a pályahálózat-működtető az éves menetvonal-igénylések benyújtásának határidejéig (vagyis az éves üzemi menetrend életbelépését megelőző április második hetének első munkanapjáig), de legkésőbb az éves üzemi menetrend véglegesítését megelőző tizedik hét végéig nyújtja be a kapacitás elosztó szervezet részére. Az éves üzemi menetrend készítésének időszakában tervezhető munkák kapacitáskorlátozási igényeinek ily módon történő benyújtási módját és lehetőségét a 101/2007. (XII.22.) GKM rendelet „a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól” szabályozza. A Területi Központok a VPE Kft. menetvonal- és kapacitásigénylő rendszerében, a KAPELLA rendszeren keresztül nyújtják be az n-1 évre vonatkozó vágányzári igényeiket SPFL Műszaki Előkészítés felé. ME az igényeiket megvizsgálja, és szükség esetén pontosítja, összehangolja a kivitelezői technológiának megfelelően az éves vágányzári tervet. Figyelembe veszi a NIF Zrt. lebonyolításában történő munkákhoz kapcsolódó vágányzári igényeket és terveket, majd az összeállt éves igényeket megküldi PVÜ Működéstámogatás részére áttekintésre és Központi Vágányzári Bizottsági (KVB) egyeztetés céljából. A KVB általi jóváhagyás után az igények továbbításra kerülnek a VPE-hez. Mivel ebben az időszakban még nincs kész üzemi menetrend, igény-igénnyel történő ütközése esetén a kapacitás-elosztó szervezet összehangolási eljárást kezdeményez. Az eljárás keretében a felek megállapodnak egymással igényeik kielégítésének mikéntjéről. Amennyiben az összehangolási eljárás tíz munkanapon belül nem vezet eredményre, úgy az igények elfogadásáról vagy elutasításáról a kapacitás-elosztó szervezet dönt a 101/2007. (XII.22.) GKM rendelet 19.§ figyelembevételével. A döntésről a VPE Kft. tájékoztatást küld MÁV Zrt. felé. Az elfogadott vágányzári igények szintén hatással vannak az üzemi menetrend véglegesítésére. 3. Az éves üzemi menetrend készítésének időszakában nem ismert, nem tervezhető (évközi) karbantartási, felújítási és fejlesztési munkák időtartamára a pályahálózat-működtető – a várható bevételkiesésének és a már kiutalt menetvonalakkal összefüggő esetleges kártérítési kötelezettségének mérlegelésével – a kapacitás-elosztó szervezettől pályahálózat-kapacitást igényel. Ezen kapacitáskorlátozási igényeit a technológiai utasítások betartása mellett, de lehetőség szerint a forgalom legkisebb zavartatásával kell tervezni. Az így tervezett korlátozásoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a hálózaton jelenlévő Vasútvállalatok ilyenkor már rendelkeznek kiutalt menetvonalakkal, ezért a menetvonalak és a vágányzári igények ütközése miatt egyeztetésekre van szükség az érintett Vasútvállalatokkal. A kapacitáselosztó szervezet a benyújtott igény alapján kezdeményezi az adott vasúti pályaszakasz üzemi

1498


menetrendjének felfüggesztését, és az érintett igénylőkkel egyeztetett ideiglenes üzemi menetrendet készít. Az ideiglenes üzemi menetrendet a kapacitás-elosztó szervezet úgy készíti el, hogy a lehető legkisebb mértékben legyen szükséges a már kiutalt menetvonalak módosítása. A menetrendi éven belül felmerülő vágányzári igényeket a Területi Központok a VPE Kft. menetvonal- és kapacitásigénylő rendszerében, a KAPELLA rendszeren keresztül nyújtják be PVÜ MT felé – a zavartatás mértékétől függően – 60-90 nappal korábban. MT a KVB általi tárgyalás és jóváhagyás után az igényeket megküldi a kapacitás-elosztó szervezet felé jóváhagyásra. Minden esetben úgy kell elvégezni a kapacitáskorlátozások tervezését, hogy a munka elvégzéséhez a technológiai utasításokban meghatározott időszükséglet biztosított legyen. A várható forgalmi és egyéb zavartatások mértékének a lehető legpontosabb kalkulálása érdekében előzetes egyeztetéseket és helyszíni bejárásokat kell tartani. Mindezekhez figyelembe kell venni a különböző szakterületek szakmai előírásait, technológiai utasításait, valamint az 1/2010. ÜÁVIGH számú „Kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” szóló utasítás előírásait, valamint a HÜSZ és a 101/2007. GKM rendelet előírásait. 5.2.2. Beruházások műszaki tervezése 5.2.2.1. hatástanulmányok, környezetvédelem, gazdaságossági vizsgálatok A beruházási cél meghatározásához, a beruházási javaslat kidolgozásához megalapozó hatástanulmányok készítésére van szükség. E hatástanulmányokat általában tervező intézettel kell kidolgoztatni, és ezekben meg kell vizsgálni, hogy az adott helyen tervezett beruházásnak üzemi hatásán kívül, milyen egyéb hatásai jelentkezhetnek. A vasúti beruházások – annak ellenére, hogy a leginkább környezetbarát közlekedési ágról van szó – nem mentesek a talaj, a talajvizek, a levegő, a környezeti zaj, a hulladék szennyezésének lehetőségétől. A környezetvédelemmel külön törvény foglalkozik (1995. évi LIII. tv. „A környezet védelmének általános szabályozásáról”) és a MÁV Zrt.-n belül külön utasítás szabályozza a vasúti környezetvédelmi tevékenységet. A környezetvédelmi feladatokat a beruházás előkészítése alatt illetve a műszaki tervek elkészítése folyamán a környezetvédelmi jogszabályok, különösen a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról és 311/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet (a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről) és 2/2005 (I. 11.) Kormányrendelet (az egyes tervek, illetve progra-

14. szám

mok környezeti vizsgálatáról) alapján kell kezelni illetve megoldani. A beruházások előkészítése során az elérendő célt biztosító, több változatot kell kidolgozni, elemezni. A változatok száma, a műszaki megoldási lehetőségek, a beruházás sajátosságának, míg a változatok kidolgozásának mélysége a beruházás céljának és volumenének, illetve költségkihatásának függvénye. Ezekre a változatokra műszaki-gazdasági összehasonlító elemzéseket kell végezni a beruházási cél elérését legmegfelelőbb változat kiválasztása érdekében. A beruházások gazdaságossági vizsgálatának és elemzésének módszereit a készítésének szabályozását az 5.1.3. pont tartalmazza. 5.2.2.2. terület igénybevétel A beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok megszerzése történhet adásvétel útján, illetve adásvétel meghiúsulása esetén kisajátítási eljárással. Az alábbiakban a szükséges ingatlanok megszerzése előtti előkészítő feladatok, továbbá az ingatlanok megszerzése során felmerülő feladatok kerülnek ismertetésre: I. Előkészítő feladatok A beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok megszerzése előtt az alábbiakban felsorolt előkészítő feladatokat kell végrehajtani: 1. A beruházás tényleges megvalósításának megindításáról szóló döntés keretében döntés szükséges a megszerzendő ingatlanok köréről, valamint a tulajdonosról (Állam-MÁV). A projektgazdának a beruházási forrás részeként kell biztosítani az ingatlanok megszerzéséhez szükséges valamennyi költség fedezetét. 2. A település helyi építési szabályzatának (HÉSZ) és szabályozási tervének beszerzése a helyi telekalakítási szabályok megismerése és alkalmazása érdekében. 3. A szükséges ingatlanokat érintő, a beruházást esetlegesen befolyásoló jogok, tények és egyéb érdemi információk meghatározása. 4. A meglévő MÁV Zrt. és Állami tulajdonú, MÁV Zrt. vagyonkezelésű ingatlanok, valamint a kívülállóktól megszerzendő ingatlanok esetében táblázat összeállítása szükséges az ingatlanok adataival kapcsolatban. 5. A vevő (tulajdonszerző) személyének meghatározása. (MÁV/Állam) 6. A tervezett beruházás helyszínrajzának elkészítése, az érintett ingatlanok földrészlet határainak, a megszerzendő terület tervezett határvonalának, és a területen található épületek, építmények feltüntetésével.

14. szám

II.


a szükséges ingatlanok megszerzése

A beruházáshoz Állami tulajdonba kell kisajátítani (a kisajátítási eljárásokra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok alapján) a közforgalmú vasúti beruházáshoz szükséges ingatlanokat, MÁV Zrt. tulajdonba kell megvásárolni az egyéb ingatlanokat. Az Állam javára történő kisajátítás esetén a tervezett ingatlanszerzésről az MNV Zrt. tájékoztatása, az eljárás, illetve részeljárások (építésügyi hatósági, engedélyeztetési, földhivatali, stb.) lebonyolításához szükséges (különös tekintettel a Magyar Állam tulajdonjogának és a MÁV Zrt. vagyonkezelői jogának földhivatali bejegyzésére vonatkozó) meghatalmazások beszerzése, valamint a Vagyonkezelési Szerződés mellékletének módosítása/megkötésének kezdeményezése szükséges. Döntés szükséges a megvásárolt ingatlanok, ingatlanrészek szükséges telekalakításáról, esetlegesen a művelésből való kivonásáról. A beruházás megvalósításához szükséges a kisajátítandó/megvásárolandó ingatlanokhoz kapcsolódó, illetve a kisajátítási/adásvételi eljárásokat érintő hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek, felhatalmazások beszerzése, valamint a kisajátítási, telekalakítási munkarészek elkészítése, művelésből való kivonási eljárás lebonyolítása. A tulajdonosok (eladók) meghatározása után a megszerzendő ingatlanra értékbecslés megrendelése, vagy az adóhivataltól értékmeghatározás kérése szükséges. Az értékbecslések alapján a tulajdonosok felé vételi ajánlatot kell kiküldeni. A vételi ajánlat elfogadása, illetve elutasítása, sikeretlen megkeresés esetén az alábbiak szerint kell eljárni: a) A vételi ajánlat elfogadása esetén vasúti beruházásnál kisajátítást megelőző adásvételi szerződést, egyéb esetben adásvételi szerződést kell megkötni. Az adásvételi szerződés mindkét fél általi aláírást követően a szerződésben meghatározott vételár kifizetéséről gondoskodni kell. A vételár kifizetése után, a jogszabályban meghatározott időn belül a szerződést az illetékes Földhivatalba be kell nyújtani. A szerződést, a tulajdoni lapot és a térképet meg kell küldeni a MÁV ingatlan-nyilvántartása részére. b) Amennyiben a vételi ajánlat elutasításra került, vagy a megkeresés sikertelen volt, így az adásvételi szerződés megkötése meghiúsul, vasúti beruházásnál kisajátítási eljárást kell kezdeményezni. A kisajátítási kérelmet az illetékes Kormányhivatalhoz kell benyújtani. A Kormányhivatal által meghozott kisajátítási határozatban foglaltak alapján a jogosultak részére a kártalanítási öszszeget meg kell fizetni. Amennyiben a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, vagy lakóhelye ismeretlen,

1499

akkor a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni. A kisajátítási határozatban megítélt kártalanítási összegen felül a kisajátítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő munkadíját is ki kell fizetni az erről szóló végzés alapján. A kisajátítási határozatot a jogerőre emelkedés után a Kormányhivatal megküldi az illetékes Földhivatalnak. Állami tulajdonba szerzés esetén a földhivatali bejegyző határozatot meg kell küldeni az MNV Zrt-nek. A földhivatali bejegyző határozat megszületése után hátralévő feladatok: 1. Az ingatlanok birtokba vételéről –amennyiben arra korábban nem került sor - a pontos területhatárok kitűzésével gondoskodni kell. 2. A birtokbavételt követően a MÁV számviteli nyilvántartásba (leltárba) vételéhez az e-TEV jegy kiállítása. 3. A nyilvántartási érték meghatározása. 4. Az ingatlanszerzés és a telekalakítások MÁV Ingatlan–nyilvántartásba történő bejegyzése, a kapcsolódó dokumentumok (telekalakítások dokumentációi, tulajdoni lapok, digitális térképek) csatolásával. A szervezeti egységekre vonatkozó részletes munkamegosztást a 2/2013. (I.11. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás 3. sz. melléklete tartalmazza. Földterületek megszerzésével kapcsolatos feladatok folyamata a MÁV zrt. saját beruházásainál Alábbi feladatokat a beruházások megvalósítási szakaszában kell végrehajtani: I.) Előkészítő feladatok • a beruházásról történő döntés (elfogadott, jóváhagyott terv) alapján, a beruházás tényleges megvalósításának megindításáról szóló döntés keretében: 1. Döntés a szükséges ingatlanok köréről. Ennek módja a meglévő MÁV vagy Állami tulajdonú és MÁV kezelésű ingatlanok a MÁV MTR alapján, majd a földhivatalban a terület közhiteles állapotának ellenőrzésével, térképi beazonosításával, és a kívülállók tulajdonában lévő ingatlanok meghatározása a földhivatalban a terület térképi beazonosításával, majd az érintett ingatlanok digitális térképének és a tulajdoni lapjának beszerzése. 2. Döntés a tulajdonosról (Állam-MÁV) Felelős: SPFL Hálózatfejlesztés, SPFL ML javaslata alapján A beruházási forrás részeként kell a projektgazdának biztosítani az ingatlanok megszerzéséhez szükséges valamennyi költség fedezetét.

1500


• a település helyi építési szabályzatának (hÉsz) és szabályozási tervének beszerzése, a helyi telekalakítási szabályok megismerése és alkalmazása érdekében. Felelős: SPFL ML közreműködik: SPFL MT • a szükséges ingatlanokat érintő, a beruházást esetlegesen befolyásoló jogok, tények és egyéb érdemi információk meghatározása Felelős: SPFL ML közreműködik: SPFL MT, IGI • táblázat készítése a) Meglévő MÁV és Állami tulajdonú MÁV vagyonkezelésű ingatlanok esetében: Szükséges adatok: - település, - fekvés - hrsz. - megnevezés - teljes terület - a beruházáshoz szükséges terület meghatározása a földterület, és a területen lévő épületek, építmények leltári szám, tulajdonos szerinti azonosítása A beruházás megvalósítását követő tulajdonos meghatározása Felelős: SPFL ML közreműködik: állagban-tartók b) kívülállóktól megszerzendő ingatlanok esetében: Szükséges adatok: - település, - fekvés - hrsz - megnevezés - teljes terület - a beruházáshoz szükséges terület meghatározása Felelős: SPFL ML közreműködik: SPFL ME és SPFL MT • A vevő személyének meghatározása (tulajdonszerző): (MÁV/Állam) Felelős: SPFL ML • A tervezett beruházás helyszínrajzának elkészítése, az érintett ingatlanok földrészlet határainak, a megszerzendő terület tervezett határvonalának, és a területen található épületek építmények feltüntetésével Felelős: SPFL ML közreműködik: SPFL MT II.) a szükséges ingatlanok megszerzése A beruházáshoz állami tulajdonba kell kisajátítani (a kisajátítási eljárásokra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok alapján) a közforgalmú vasúti beruházáshoz szükséges ingatlanokat, MÁV Zrt. tulajdonba kell megvásárolni az egyéb ingatlanokat.

14. szám

az ingatlanok megszerzéséhez kapcsolódó feladatok (nem időrendi sorrendben): • Állam javára történő kisajátítás esetén a tervezett ingatlanszerzésről az MNV Zrt. tájékoztatása, az eljárás, illetve részeljárások (építésügyi hatósági engedélyeztetési, földhivatali, stb.) lebonyolításához szükséges (különös tekintettel a Magyar Állam tulajdonjogának és a MÁV Zrt. vagyonkezelői jogának földhivatali bejegyzésére vonatkozó) meghatalmazások beszerzése Felelős: IGI • Állami tulajdonba szerzés esetén a Vagyonkezelési Szerződés mellékletének módosítása/megkötésének kezdeményezése Felelős: Pályavasúti Üzemeltetés közreműködő: IGI; SPFL ML; Számviteli Főosztály • Döntés a megvásárolt ingatlanok, ingatlanrészek szükséges telekalakításáról, esetlegesen a művelésből kivonásról Felelős: Pályavasúti Üzemeltetés vasútüzemi ingatlanoknál, egyéb ingatlanoknál IGI • A kisajátítási, telekalakítási munkarészek elkészítése, művelésből kivonási eljárás lebonyolítása Felelős: IGI • A kisajátítandó/megvásárolandó ingatlanokhoz kapcsolódó, illetve a kisajátítási/adásvételi eljárásokat érintő hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek, felhatalmazások beszerzése Felelős: IGI • a tulajdonosok (eladó) meghatározása Felelős: IGI • a tulajdonosok felkutatása Felelős: IGI • értékbecslés készíttetése, vagy az adóhivataltól értékmeghatározás kérése Felelős: IGI • egyeztetés a tulajdonosokkal a megvásárolandó területrészről, és az árról, a helyszín bejárása Felelős: IGI • vasúti beruházás esetén kisajátítást megelőző adásvételi szerződés, egyéb esetben adásvételi szerződés megkötése Felelős: IGI • kisajátítási eljárás kezdeményezése vasúti beruházások esetén, ha a szerződéskötés meghiúsul. Felelős: IGI • Szerződéstervezet készítése: - Rendelkezés a számlázásról - Telekösszevonáshoz való hozzájárulásról Felelős: IGI • A szerződések írásba foglalása, aláírása (kötelező jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet) a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás előírásainak betartásával Felelős: IGI közreműködő: Jogi Ig. • A vételár megfizetésének kezdeményezése Felelős: IGI • A vételár kifizetésére intézkedés

14. szám


Felelős: SPFL ML • A vételár megfizetésről az igazolás megküldése az IGInek, számlakezelési feladatok, ha vannak Felelős: SPFL ML • A szerződések benyújtása a földhivatalhoz Felelős: IGI • A szerződések szerződéstárba történő leadása. Felelős: IGI • A szerződések, a tulajdoni lap és a térkép megküldése a MÁV ingatlan-nyilvántartása részére Felelős: IGI • A földhivatali bejegyző határozat megküldése az MNV Zrt-nek állami tulajdonba szerzés esetén Felelős: IGI • Az ingatlanok birtokba vétele, a pontos területhatárok kitűzésével. Felelős IGI, közreműködik: Pályavasúti Üzemeltetés; SPLF ML • A MÁV számviteli nyilvántartásba (leltárba) vételéhez a TEV jegy kiállítása, a birtokbavételt követően Felelős: IGI • A nyilvántartási érték meghatározása Felelős: SPFL ML Közreműködik IGI • Az ingatlanszerzés és a telekalakítások MÁV Ingatlan–nyilvántartásba történő bejegyzése, a kapcsolódó dokumentumok (telekalakítások dokumentációi, tulajdoni lapok, digitális térképek) csatolásával Felelős: IGI III.) Építési Engedélyezési eljárás • Tulajdonosi nyilatkozatok, vasútüzemben tartói nyilatkozatok szükségességének vizsgálata, azok kiadásáért felelős szervezetek meghatározása. Felelős: SPFL ML, Közreműködik: Pályavasúti Üzemeltetés, IGI • A szükséges MNV tulajdonosi nyilatkozat beszerzése Felelős: SPFL ML • A szükséges vagyonkezelői hozzájárulások beszerzése Felelős: SPFL ML, közreműködik az IGI IV.) Egyéb feladatok a meglévő MÁV-os ingatlanok kiürítése: • kívülállókkal kötött (pld_ bérleti, stb.) szerződések felmondása • az ingatlanok kiürítése (bérlők, lakók kiköltöztetése) • MÁV-os szervezetek kiköltöztetése • Az ingatlanok munkaterület átadása a kivitelezőnek, átadás-átvételi jegyzőkönyvvel, amelynek melléklete a tételes ingatlan, épület, építmény lista Felelős: SPFL ML közreműködő: Pályavasúti Üzemeltetés, IGI • A műszaki átadás-átvételi szakaszban a munkaterület visszavétele: Felelős: Pályavasúti Üzemeltetés a vasútüzemi ingatlanoknál, egyéb ingatlanoknál IGI

1501

közreműködő: az ingatlan állagban tartója, és tényleges kezelési feladatot végző szervezet 5.2.2.3. hatósági engedélyeztetés A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolító Szervezet Műszaki Lebonyolítás Műszaki Koordinációs Osztály hatásköre / feladata ”A kormány 289/2012. (X.11.) Korm. Rendelete a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint, a kormányrendelet 2013. júl. 1-i hatálybalépését követően. Vasúti építmény építéséhez, használatba vételéhez, forgalomba helyezéshez, átalakításhoz, korszerűsítéshez, megszüntetéshez, üzemszünet engedélyezéséhez feltétfüzet alkalmazásához a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges. A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek fajtái: a) feltétfüzet alkalmazási engedély, b) elvi építési engedély, c) vasút építési engedély, d) átalakítási, korszerűsítési engedély, e) használatbavételi engedély, f) ideiglenes használatbavételi engedély, g) fennmaradási engedély, h) megszüntetési vagy bontási engedély, i) üzemszünet engedély, j) eltérési engedély. Az engedélykérelem alapját az adott engedély megszerzésének céljára készített tervdokumentáció képezi. A tervező által elkészített engedélyezési- és/vagy elő-tervet az ML Műszaki Koordináció a tervbírálatot követően felterjeszti a vasúti létesítmény működtető / üzemeltető hozzájárulásának elfogadás céljából. A szakág a dokumentációt elfogadás esetén „elfogadom” záradékkal ellátja, majd visszaküldi az ML MK Osztályra. Az ML Műszaki Koordináció írásban engedély iránti kérelmet nyújt be a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz. A kérelemhez csatolt dokumentumokat a 289/2012. (X.11.) Korm. Rendeletben megfogalmazott szabályok szerint kell összeállítani. 5.2.2.4. a használatbavétel hatósági engedélyezése Hatósági használatbavételi engedély beszerzését a jogszabály olyan beruházásokra írja elő, amelyeknél a hatósági előírások és a megvalósításra vonatkozó korábbi hatósági engedélyek megtartása, továbbá az építmény, berendezés vagy gép rendeltetésszerű és biztonságos

1502


használatra alkalmasságának megállapítása a közérdek szempontjából szükséges. A használatbavételi engedélyt legalább 30 nappal a használatbavétel tervezett időpontja előtt kell kérni attól a hatóságtól, amely a létesítésre vagy átalakításra az engedélyt kiadta. Használatbavételi engedély kiadását megelőző eljárás feltételeit (mérőeszköz, helyiség, jármű stb.) a beruházási szolgáltató tartozik biztosítani. A résztvevők meghívása a hatóság feladata, ha ezt jogszabályok másként nem szabályozzák. Az eljárás során a hatóság a használatbavételt a létesítmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó hiányosság esetén is engedélyezheti a hiánypótlásra vonatkozó előírások rögzítése mellett. A hiányok megszüntetésének elmaradása az engedély visszavonását vonhatja maga után. Ha a hiányok az eredeti vállalkozási szerződésben és a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben is szerepelnek, a kivitelező köteles a hiányok megszüntetését újabb megrendelés nélkül elvégezni. Ha az eredeti szerződésben nem szerepelnek a hiányként megjelölt munkák, akkor a beruházási szolgáltatónak új megrendelést kell adni. Ha ehhez az alapokmányt módosítani kell, akkor ezt a forrásgazdától azonnal kérni köteles. 5.2.2.5. Műszaki tervezés A beruházási folyamat ezen szakasza az előkészített tervmegrendelést, a tervezési folyamatot és a tervezés befejezése utáni feladatokat határozza meg. A tervezés előkészítése alkalmával véglegesített műszaki tartalom alapján létrejön a tervezés megrendelése vagy megbízásba adása. A tervezés alapvetően három lehetséges megoldásban létezik - MÁV Zrt saját tervezés MT részvételével (Tervezési Projektlap) - Külső tervező (MÁV Zrt-vel kötött vállalkozási szerződés alapján) - Külső tervező (NIF Zrt- MÁV Zrt együttműködési megállapodás alapján NIF Zrt és tervező által megkötött vállalkozási szerződés keretében) A tervezés műszaki folyamata és tervjóváhagyási alapvetően azonos. tervezési folyamat A tervezés dokumentumai A tervezés dokumentumát az SPFL ML véglegesíti és adja át a - teljesítő MT –nek.

14. szám

- tervezési szerződés mellékleteként a DHL szintnek megfelelő szerződéskötő egységnek - közbeszerzés Műszaki Leírás –ként NIF Zrt nek A tervezési folyamatban a tervek műszaki tartalmát és a terv szintet a tervezés dokumentumában rögzíteni kell. a tervezés dokumentumai tervező tervezési dokumentum MÁV Zrt saját tervezés MT részvételével Tervezési Projektlap Külső tervező Tervezői szerződés és Műszaki melléklete Külső tervező NIF Zrt- MÁV Zrt együttműködési megállapodás alapján (engedélyezési tervhez) NIF Zrt részére átadott diszpozíciós terv alapján a NIF Zrt elkészíti a Közbeszerzés eljáráshoz szükséges dokumentumokat, amelynek műszaki fejezeteit MÁV Zrt 15 napon belül véleményezi tervezési Program A tervezési program, annak kísérő dokumentumaként a Tervezési Projektlap szerves részét képezi, tartalmazza annak projektazonosítóit. (Megbízó nyilvántartási szám, Projektszám, Alfeladatszám, Tervező nyilvántartási szám, Tárgy) A tervezési programban a Megrendelő a Projektlappal összhangban, szakágakra bontva részletesen meghatározza a Tervező teljesítésének peremfeltételeit. A tervezési program definiálja • A berendezéssel szemben támasztott részletes (végleges) működési igényt, a berendezéstől elvárt szolgáltatási színvonalat • A megrendelő által kötelezően előírt anyagot, technológiát, kivitelezési feltételrendszert • A tervezés munka kölcsönhatását a megelőző, párhuzamosan zajló, vagy követő tervezési feladatokkal illetve projektekkel, azonosítva a kapcsolódási pontokat, a projektek prioritását valamint az esetleges ideiglenes megoldások alkalmazási feltételeit (pl ideiglenes nyomvonal) • A tervezéshez külső tervezők vagy vállalkozók által biztosított szolgáltatásokat és a szolgáltatások felhasználásának feltételeit. • A tervezés eredményét befolyásoló bármely érintettel a projekt előkészítés előtt megkötött megállapodások szakaszait (pl önkormányzati megállapodás, együttműködési szerződés, bérleti szerződés, üzemeltetési szerződés stb) • Megrendelő döntési jogkör átruházását harmadik félre (pl MÁV Start) • A Tervezési Projektlappal összhangban szükség szerint részletezve feladatok határidőket A Tervezési program átadásával, minden a programot előkészítő levelezés érvényét veszti. A tervezési programtól való eltérés okát,a megválasztott megoldásmódját, annak hatásait az adott szakági tervre vagy /és kölcsönhatását bármely érintett szakág terveire

14. szám


1503

dokumentálni kell. A tervek műszaki leírásában Tervelőzmény fejezetként a Tervezési programban meghatározottakat illetve a tervezés folyamán megtörtént változtatásokat ismertetni kell.

Amennyiben a szükséges tervek elkészítése objektív akadályok miatt szervezeten belül nem lehetséges, úgy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően a tervezési feladatok beszerzési eljárás keretében kerülnek vállalkozásba adásra.

Adatszolgáltatás, adatbeszerzés Az SPFL ML adja át a rendelkezésre álló adatokat, rajzokat és dokumentumokat a teljesítő tervező részére. A tervezési dokumentumban rögzíteni kell. - az átadás határidejét (NIF Zrt által lebonyolított projekteknél NIF Zrt –MÁV Zrt Együttműködés alapján 30 nap) - a nem MÁV Zrt tulajdonú vagy kezelésű közművek, utak, létesítmények illetve berendezések adatbeszerzési feltételeit

A műszaki tervek tartalmi előírásait jogszabályok tartalmazzák. Az OVSZ II. rendelkezéseit kell alkalmazni a helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során.

Tervezés előkészítő felmérési feltárási tevékenységei Tervező elvégzi a szükséges geodéziai, geotechnikai, közmű feltárási tevékenységeket és beszerzi a tervezéshez szükséges egyéb érintetett felektől szükséges adatokat. A munkák elvégzéséhez szükséges feltételek (szakfelügyelet, munkavégzési engedély, vágányzár és lassújel) biztosítása MÁV saját beruházás estében MÁV MT megrendelésének alapján az érintett Területi Központok feladata. Külső tervező esetében munkák elvégzéséhez szükséges feltételeket szerződésben szabályozottak szerint kell biztosítani.

A tervező felelős (1997. évi LXXVIII törvény:33. § (1): a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért

A tervek elkészítése A beruházási projektek megvalósításához szükséges műszaki dokumentációt (tanulmány-, engedélyezési-, tender-, kiviteli tervek, stb.) a tervező készíti el. A tervezési programot az ME állítja össze az MT-től illetve külső tervező szükségessége esetén a BLI-től a terveket az ML rendeli meg, fogadja el a költségeket. Magasépítési tervezési program összeállítója és megrendelője lehet az IGI is. Amennyiben a megrendelő a tervezési programot a tervezési dokumentum átadásáig illetve a szerződéskötésig tervező részére nem adta át a program átadási határidejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tervezés speciális esete a terület megszerzésre, szolgalmi jogok alapítására, termőterület illetve erdő művelésből aló kivonása irányuló tervezés, amely megrendelője a tervszinttől és projekt jellegétől függően lehet az ML vagy az IGI.

tervszintek, tervezési fázisok

A tervezési munka elszámolásának alapja az MT-vel a kölcsönösen elfogadott tervezési projektlap, külső tervezővel a szerződés.

Kiviteli (építési) terv A jóváhagyott és végrehajtható engedélyezési terv alapján az építmény részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok konkrét megnevezését, gyártmányát, típusát is meghatározó részletterveit és költségvetés kiírási szövegeit és mennyiségeit is tartalmazó, a kivitelezés számára szükséges részletes tervdokumentáció. A dokumentációnak nem részei a technológiai- és a gyártmánytervek, valamint az építési segédszerkezetek, az organizáció tervei.

A tervező köteles a tervezés során az általános és eseti hatósági előírásokat, vonatkozó jogszabályokat betartani és azt a terv szolgáltatásával egyidejűleg nyilatkozattal tanúsítani.

Előterv, tanulmányterv Az előterv, tanulmányterv célja, hogy a Megbízóval egyetértésben az adatszolgáltatás, illetve az előtanulmányok alapján véglegesítse az építmény tervezési feladatát, koncepcióját, véglegesítse a tervezéshez szükséges adat- és feltételrendszert, szükség esetén a Megbízói adatszolgáltatás kiegészítésével és pontosításával, a reális és megvalósítható változatok feltárásával. A terv meghatározza és bemutatja a létesítmény térbeli összefüggéseit és fontosabb műszaki megoldásait. A tervek alapján költségbecslés készül. Engedélyezési terv Az engedélyezési terv az építést megelőző hatósági engedélyezési céljára készül.

1504


14. szám

Ajánlati (tender) terv Az ajánlati terv az építési tervnek egy, a kivitelezés versenyeztetését szolgáló formája. A projekt figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat. Feltünteti a műszaki megoldásokat, a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat a vállalási feltételek meghatározása céljából. Készülhet engedélyezési vagy kiviteli terv alapján , speciális esetekben (elsősorban elektronikus hálózatoknál illetve berendezéseknél) dokumentációs formája a Megrendelői Követelmények. Közbeszerzések esetében az ajánlati (tender) terv elégítse ki a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 58.§-ában megfogalmazott közbeszerzési műszaki leírásra és annak rajzos mellékleteire vonatkozó követelményeket.

A vasúthoz tartozó magasépítmények engedélyezése 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról) szerint kell eljárni, általában a területileg illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységénél, illetve műemlékek esetében a területileg illetékes Kormányhivataloknál. (A magasépítményi beruházások MÁV Zrtn belüli engedélyeztetését és tervek szakági – építészeti, épületgépészeti, épület-elektromos, parképítési szempontok szerinti – jóváhagyását az Ingatlankezelő Szolgáltató Egység végzi. A tervek energetikai szempont szerinti jóváhagyását a BLI Központi Energiagazdálkodás végzi).

tervek jóváhagyása

Beruházásokat szintén szükséges 2001. évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről) illetve hatályos rendeletei alapján értékelni, és a törvényben megszabottak szerint eljárni.

A műszaki tervek jóváhagyása az MSZSZ-ben rögzítettek szerint illetékes szervezet feladata történt egyeztetés alapján. Az elkészült műszaki terveket jóváhagyásra a ML, mint lebonyolító terjeszti fel a tervjóváhagyó felé. Amennyiben a műszaki tervek több MÁV szervezetet érintenek, úgy jóváhagyást megelőzően a tervek bírálatát az ML szervezi meg a 3. pontban felsorolt valamenynyi résztvevő bevonásával. Az eljáráson jegyzőkönyvet kell felvenni. A végleges tervdokumentáció tartalmáról, az esetleges módosításokról a bírálatban résztvevőket tájékoztatni szükséges. A tervek jóváhagyását olyan formában kell kiadni, hogy az hatósági eljárásokhoz (út, vízügy, közmű, vezetékes hálózatok engedélyezése) üzemeltetői, illetve kezelői nyilatkozatként becsatolható legyen. A tervjóváhagyás kiadása és a terv szállítás dátumától számított 28. napot nem haladhatja meg. tervek hatósági engedélyeztetése Célszerűen a Tervezési Projektlap véglegesítésekor legkésőbb a tervszállításkor azonosítani szükséges az engedélyezési folyamatban részvevő hatóságokat. Vasúthatósági engedélyezés szükségtelenessége önmagában nem jelenti azt, hogy egyéb hatóságok engedélyének beszerzésére nincs szükség. Az országos közforgalmú vasutak és az azokhoz csatlakozó saját célú vágányok vasúti építményeire, a vasúti járművekre vonatkozó valamint útépítési és közúti híd hatósági engedélyezési eljárást a 2004. Évi CXL. (közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló) törvény alapján kell eljárni. Vasúti építmény engedélyezésekor a 15/1987. (XII. 27.) KMÉVM együttes rendelet (a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről), 2013. július 1-től 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól), szerint kell eljárni illetve a terveket ezeknek megfelelően kell elkészíteni

Környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás, engedély bejelentési kötelezettség meghatározása 1996. évi LIII. törvény, és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet alapján történik, és a szükséges tervdokumentumot ennek megfelelően kell elkészíteni. A beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó környezetvédelmi, munkavédelmi témájú tervek, terv fejezetek szakági véleményezését az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály végzi. Vizi létesítmények tervezésénél a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről), valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, továbbá a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló rendeletek szerint meghatározott tervdokumentációt kell elkészíteni illetve engedélyeztetni. Építési projekt erdőérintettsége kapcsán 2009 XXXVII törvény (erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló) illetve rendeletei szerint kell eljárni A hatósági engedélyek beszerzése az ML feladata. A tervező az engedélyezési eljárás eredményes lefolytatása érdekében az esetlegesen szükségessé váló tervezési hiánypótlást elvégzi, az eljárásban közreműködésével segíti az ML-t.

14. szám


Szerződéses alapján külső tervező által illetve NIFMÁV együttműködési szerződés alapján elkészített tervek hatósági engedélyeinek beszerzése a megkötött szerződéssel összhangban a tervező feladata is lehet. tervezői művezetés Tervezői művezetés elsősorban azon összetett korszerűsítési munkáknál indokolt, ahol a kivitelezés során fölmerülhetnek olyan problémák, kérdések, melyekre a tervezőnek a projektgazdával, lebonyolítóval és kivitelezővel közösen kell kialakítaniuk álláspontjukat, ehhez pedig szoros, folyamatos együttműködésük szükséges. A MT tervezői művezetőjének tevékenységét a ML műszaki ellenőrei koordinálják a tervezési projektlapban jóváhagyott feltételek között. A külső tervezői művezetés szükségessége esetén azt a ML kezdeményezheti a BLI által kötött tervezői szerződés keretében is. A műszaki tervezéshez kapcsolódó dokumentumok az 7. sz. melléklet találhatóak. 6. a BEruhÁzÁs MEGValósítÁsI szakasza 6.1. Beruházások saját, üzemeltető általi kivitelezése 6.1.1. saját kivitelezési munkák megrendelése Az Üzemeltető általi beruházási, felújítási igények, feladatok, tervsorok meghatározásakor Hálózatfejlesztés Szervezet által megvizsgálásra kerül a rendelkezésre álló anyagok, illetve erőforrások megléte, és az, hogy mely feladatok kerülhetnek saját kivitelezésben végrehajtásra. A Hálózatfejlesztés Szervezet az így meghatározott feladatsorokhoz meghatározza a felmért, előzetes költségvetés alapján összeállított forrásigényt, felbontva anyag, díj részekre. Továbbá a Hálózatfejlesztés Szervezet meghatározza az egyes feladatsorok kivitelezésnél közreműködő Üzemeltető szervezetet, és összeállítja az egyes beruházási alapokmányhoz, projekthez tartozó feladatsorokat. Az így összeállított projekt tervezeteket közösen előterjesztik és jóváhagyják a Kontrolling Szervezettel. A jóváhagyott projektek tervsorait a Hálózatfejlesztés Szervezet továbbítja a Műszaki Lebonyolítás felé, akik a megrendelés előkészítése érdekében a megnevezett közreműködő Üzemeltető szervezettől megkéri az egyes tervsorokhoz tartozó költségvetéseket, melyeket felülvizsgál, és annak megfelelősége esetén elfogad. 6.1.2. Megállapodások megkötése, lebonyolítása A jóváhagyott költségvetések alapján elkészíti a Megrendelés – saját vállalkozásban végzett felújítási mun

1505

kák elvégzésére, melyet megküld a közreműködő Üzemeltető szervezetnek, amely a Megrendelés elfogadásának esetén írásban visszaigazolja. Olyan munkák esetében, amelyekhez a terveket az Üzemeltető saját vállalkozásban kíván elvégezni, ezen munkát csak akkor végezheti, ha az Üzemeltető megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel rendelkezik. 6.1.3. saját kivitelezésű munkák lebonyolítása, műszaki ellenőrzése A Megrendelés Üzemeltető általi elfogadása esetén a munkák megkezdhetők. Tekintettel arra, hogy a munkavégzés az Üzemeltető saját üzemeltetési területén történik, így a munkaterület átadása nem szükséges. A munka kivitelezése során az Építési napló kivitelező (közreműködő Üzemeltető) általi vezetése ugyanúgy szükséges, mint idegen feles munkák esetében, így az ellenőrzést végző műszaki ellenőr a naplón keresztül folytat párbeszédet a kivitelezést végző Üzemeltetővel. A saját kivitelezésű munkák műszaki ellenőrzése során a műszaki ellenőr folyamatában ellenőrzi a megrendelés/megállapodás szerinti munka kivitelezését. A közreműködő Üzemeltető készre jelentése alapján kerül sor a műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzésére és lefolytatására. Az eljárásról jegyzőkönyv készül a Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv mintájának megfelelően (8.a. melléklet). Az eljárás sikeres zárását követően kerül kiadásra a teljesítésigazolás, mely alapján a költségmentesítők lefogadásra kerülnek. 6.2. Beruházások külső vállalkozó általi kivitelezése 6.2.1. kiválasztás Kivitelezői ajánlatok kérése, azok benyújtása, elbírálása és mindezek alapján a kivitelezési szerződések megkötése, a megrendelése várható összegétől, illetve a forrás jellegétől, valamint az egyéb jogszabályi előírásoktól függően lehet: - közbeszerzés - versenytárgyalás - egyszerű ajánlatkérés A közbeszerzések lebonyolítását a MÁV Zrt. 59/2012. (MÁV. Ért. 27.) sz. Közbeszerzési Utasításának betartásával kell lefolytatni. 6.2.2. szerződéskötés A beruházások, beszerzések megvalósítása, a kiválasztott kivitelezővel, illetve gyártóval történő szerződéskötéssel kezdődik. Az egyszerű eljárások esetében a szerződéskötés az ML, közbeszerzési eljárások, valamint eszköz beszerzés esetén a BLI feladata. A szerződéskötés előkészítésében jogi, pénzügyi, számviteli és

1506


kontrolling szakértők részvételét is biztosítani kell a vonatkozó MÁV Zrt utasításoknak megfelelően. 6.2.3. kivitelezés A beszerzési/közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként létrejött vállalkozási szerződés alapján, annak kézhezvételét követően a Műszaki Lebonyolítónak gondoskodnia kell a munkaterület kivitelező részére történő átadásáról, a munkafeltételek megteremtéséről, a kivitelezés folyamatos ellenőrzéséről. A Műszaki Lebonyolító köteles a helyszíni munkák ellenőrzésére műszaki ellenőrt megbízni. A műszaki ellenőr személyét a kivitelezői szerződésben meg kell nevezni, a kivitelező tudomására kell hozni. A műszaki ellenőr feladata a dokumentációk, hatósági engedélyek, előírások alapján a kivitelezés folyamatos figyelemmel kísérése, a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése, a jogszabályi előírások, határidők betartása, mennyiségi és minőségi ellenőrzése, hiba, illetve eltérés esetén a szükséges intézkedések megtétele. A munka jellegétől függően, a műszaki ellenőrzést egy beruházásnál egy vagy több műszaki ellenőr láthatja el. Amennyiben több eltérő szakmai képzettségű személy látja el a műszaki ellenőrzést, akkor közülük az egyiket létesítményfelelősként és/vagy a projektet irányító műszaki ellenőrként az ellenőrzési tevékenység összehangolásával és irányításával kell megbízni. A Területi Mérnök Központ vezetője írásban köteles meghatározni a beruházás megvalósításában való jártasságtól függően, illetve a műszaki ellenőri jogosultság alapján, hogy az egyes szakterületek műszaki ellenőrei milyen hatáskörrel rendelkeznek a szerződésben foglalt jogi és gazdasági kérdésekben. Erről a vállalkozókat a munkaterület átadás-átvétel során, valamint, építési naplóba történő bejegyzéssel tájékoztatni kell. 6.2.4. Munkaterület átadása és a kivitelezés dokumentumai Az állagban tartó/üzemeltető felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkahely tekintetében harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka végzését akadályozza. A munkahely átadásakor a helyszínre alkalmazva kell rögzíteni azokat a feltételeket, amelyeket a MÁV Zrt. idevonatkozó belső szabályozásai előírnak. A munkaterület átadás-átvételi eljárás keretében a Műszaki Lebonyolítás érintett Területi Mérnök Központ képviselőjének koordinálásával az üzemeltető a kivitelező képviselőinek adja át a munkaterületet. A munkaterület átadásáról a műszaki ellenőr jegyzőkönyvet készít a Munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv nevű dokumentum (8.b. melléklet) szerint a Minőségirányítási Kézikönyv E71-03 számú munkautasításának megfelelően.

14. szám

Minden építésügyi hatósági engedélyhez, vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá eső építési-szerelési beruházásról építési naplót kell vezetni a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint. A naplót a munkaterület átadás-átvétel során kell megnyitni. Az építési napló mellékletét képezi a fenti jegyzőkönyv. Az építési napló megnyitásakor a bejegyzésre jogosultakat a naplóban meg kell nevezni. Az építési napló szabályos vezetéséért, a kivitelező felelős, melyet a műszaki ellenőr ellenőriz. Az építési naplót a kivitelezés ideje alatt a munkaterületen hozzáférhető helyen kell tartani. A munkaterület átadásra a műszaki terveknek rendelkezésre kell állnia. A beruházás műszaki kiviteli terveit vagy a megbízó adja át a lebonyolítónak vagy a lebonyolító szervezet megbízás alapján megtervezteti. Amennyiben az átadott tervek hatósági engedélyes tervek, akkor a részletes kiviteli tervek elkészítése a kivitelező szerződéses kötelezettsége. Az műszaki ellenőrnek a munka elkezdéséhez a kivitelező részére át kell adnia a tervdokumentációt, a betartandó munkavédelmi előírásokat, és a megvalósításhoz szükséges valamennyi adatot. A munkaterületet – az üzemeltetővel együttműködve – olyan állapotban és felszereltséggel kell átadni a kivitelező részére, hogy az a szerződés teljesítését ne gátolja, és biztosítsa a balesetmentes munkavégzést. Működő üzemben történő kivitelezéskor az műszaki ellenőrnek értesíteni kell a kapcsolódó létesítmények kezelőit, illetve meg kell kérni az engedélyüket a munka elkezdéséhez, felhívni a kivitelező figyelmét a szükséges szakfelügyeletre. Jogszabályi előírás esetén az irányító műszaki ellenőrnek, mint az építtető képviselőjének tájékoztatnia kell az illetékes szakhatóságokat a munka elkezdéséről. Továbbá a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet VI. fejezete értelmében előzetes bejelentési kötelezettsége van az építésfelügyeleti hatósághoz. Munkavégzés csak a vállalkozói szerződés munkavédelmi mellékletében rögzítetteknek megfelelően megtartott munkavédelmi oktatás után kezdhető meg. Külső vállalkozó MÁV Zrt. területén történő munkavégzését, illetve idegen személyek MÁV területen történő tartózkodását a 45/2012. (IX.07. MÁV Ért.21.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás szabályozza. Az 1 mdFt nettó összértéket meghaladó beruházásoknál az alap Minőségterv figyelembe vételével specialitásokkal kiegészített konkrét Minőségtervet kell készíteni, melyben meg kell határozni a konkrét beruházás lebonyolításának főbb fázisait, a kivitelezés ellenőrzésének meghatározó pontjait., fázisonként az elvégzendő ellenőrzési feladatokat, a szabályozó előírásokat és végrehajtás dokumentálásának módját. A fenti értékhatár alatt az alap Minőségterv érvényes a Minőségirányítási Kézikönyv E71 számú eljárása szerint.

14. szám


6.2.5. Műszaki ellenőrzés Az építési műszaki ellenőr a kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, a szerződés és a kiviteli dokumentáció előírásainak betartását. A műszaki ellenőrnek rendelkeznie kell az érintett munka elvégzéséhez szükséges jogosultsággal a 244/2006.(XII.5.) kormány rendeletnek megfelelően. A műszaki ellenőrzést szemrevételezéssel, (akár üzemeltetővel közös) méréssel, vagy a kivitelezővel közösen kivett minta vizsgálatával, illetve a bemutatott minőségi tanúsítványok ellenőrzésével kell végrehajtani, és a munkát megfelelőnek, vagy nem megfelelőnek kell minősíteni. A mérés, vizsgálat történhet a kivitelező, üzemeltető, vagy a műszaki ellenőr kalibrált mérőeszközeivel, illetve a szükséges méréseket, vizsgálatokat a kivitelező, vagy a műszaki ellenőr (lebonyolító képviselője) megrendelheti. Az elvégzett munka mennyiségét szemrevételezéssel, illetve az építési (szerelési) napló bejegyzései és a kiviteli tervek alapján kell ellenőrizni, vagy a kivitelezővel közösen végzett felméréssel kell meghatározni. A műszaki ellenőr a beruházást bármikor megtekintheti. A műszaki ellenőr a szerződésben/megállapodásban meghatározott időközönként – a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint legalább tíz (10) naponként – köteles a kivitelezést ellenőrizni és észrevételeit az építési naplóba bejegyezni, valamint a naplóbejegyzéseket ellenjegyezni. A kivitelezés ellenőrzését - ha más naplóbejegyzés nem indokolja - akkor is az Építési naplóban kell dokumentálni. Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a munka végzését nem akadályozhatja. A kivitelező köteles a műszaki ellenőr számára az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ahhoz szükséges adatokat, valamint felvilágosítást megadni. A kivitelezés szakszerűségének biztosítására a lebonyolító szervezet a tervezővel szerződést köthet (vagy a tervezési szerződésben ezen szolgáltatásban is megegyeznek) tervezői művezetés ellátására. A tervező feladatait, a helyszínen tartózkodás gyakoriságát, munkaszakaszait a vonatkozó szerződésben kell előírni. A tervező a helyszínen való jelenlétét, észrevételeit, tapasztalatait az építési naplóba jegyzi be. A tervező bejegyzései alapján szükséges intézkedéseket a kivitelezőnek és a műszaki ellenőrnek egyaránt meg kell tennie. A kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építtető megbízása alapján a műszaki ellenőr a kivitelezőnek, vagy felelős műszaki vezetőjének utasítást adhat az építési napló útján. Az építési naplót a munkahelyről csak hatósági, illetve hivatalos eljáráson való felhasználás céljából szabad elvinni.

1507

Amennyiben a vonatkozó szerződés alapján a szerződő felek a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául, úgy az építés-szerelési munka mennyiségének műszaki ellenőr általi folyamatos ellenőrizhetősége céljából – az építési napló mellékleteként – a kivitelező felmérési naplót vezet. A műszaki ellenőr további főbb feladatai:  a felhasznált és beépített anyagok, késztermékek és berendezések minőségének és minőségtanúsításának ellenőrzése, és ezek dokumentumainak (saját példányainak) megőrzése;  hibák, hiányosságok, a hatósági előírásoktól való eltérések rögzítése az építési naplóban, ezekről az építtető haladéktalan értesítése, intézkedés azok megszüntetésére;  a vállalkozók számára a vállalkozási szerződésekben előírt jelentések ellenőrzése, jóváhagyása;  határidők és részhatáridők szerződés szerinti betartásának ellenőrzése, a véghatáridőt befolyásoló csúszás esetén az építtető haladéktalan értesítése;  vállalkozók minőségbiztosítási programjának ellenőrzése;  a vonatkozó szerződés típusára/elszámolás módjára tekintettel többlet- és pótmunkák indokoltságának vizsgálata és szükség esetén azok elrendelése;  tartalékkeret-felhasználás szabályosságának ellenőrzése;  az elvégzett munkák mennyiségének és minőségének, a mérés, a vizsgálat folyamatának ellenőrzése, az eltakarásra kerülő munkák eltakarás előtti mennyiségi és minőségi ellenőrzése és ennek Építési naplóban való dokumentálása.  közreműködés a Megbízó érdekkörében esetlegesen felmerülő kivitelezési akadályok elhárításában;  külső kivitelező szerződésben rögzítetteknek megfelelő teljesítésének elismerése a beruházás készültségi állapotának mennyiségi és minőségi ellenőrzését követően (szerződés, jegyzőkönyv, felmérési napló, szemrevételezés alapján).  helyszíni egyeztető értekezletek – koordinációk – megtartásának kezdeményezése, részvétel az értekezleteken, a felmerült és megoldásra váró feladatok jegyzőkönyvi rögzítése, közreműködés megoldási javaslatok koncepciójának kialakításában;  veszélyesnek minősülő anyagok, veszélyes hulladékok, egyéb hulladékok és szennyezett göngyölegek kezelésének, ártalmatlanításának, hasznosításának szerződésben foglalt, valamint a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módjának ellenőrzése, különös tekintettel a 34/2007.(XII.14. MÉ 37.) VIG számú vezérigazgatói utasításban foglaltakra;  bizonylatolás módjának ellenőrzése, különös tekintettel a kísérőjegyekre, valamint a szállítójárművekre; teljesítési helyszín tekintetében a munka-, környezet-, balesetvédelmi és biztonsági intézkedések betartásának ellenőrzése;

1508


 Az üzemeltetőkkel történő kapcsolattartás;  e-TEV jegy ellenőrzési feladata 6.2.6. a kivitelezés nyomon követése, dokumentálása A műszaki ellenőr a vonatkozó jogszabályok és MÁV Zrt. belsőutasítások, valamint a Műszaki Lebonyolítás minőségirányítási rendszerében rögzítetteknek megfelelően az előző pontban leírtak szerint nyomon követi és folyamatosan ellenőrzi a kivitelezés mentét. A kivitelezés mentének napi szintű dokumentálása az építési naplóban történik, továbbá a megvalósítás egyes lényegi eseményeiről (koordináció, egyezetés, stb.) jegyzőkönyv készül. A nyomon követés alapdokumentumai: - építési napló - felmérési napló (szerződés függvényében) - a kivitelezés során készülő fotó(k) - munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv - koordinációs és egyeztetési jegyzőkönyvek - változáskezelés dokumentumai - rész-, illetve végműszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv(ek) - teljesítésigazolás(ok) /részátadásokra tekintettel/ 6.2.7. Változások kezelése A változáskezelés célja annak biztosítása, hogy a beruházás megvalósulása változó környezetben is eredményesen fenntartható legyen és a beruházás megvalósulása a módosítások mellett is sikeres legyen. Abban az esetben, ha a változtatás a kötelezettségvállalások módosítását jelenti (pl. költségvetés, szerződésmódosítás), a döntést a MÁV Zrt. kötelezettségvállalási rendjének megfelelően kell meghozni, illetve továbbítani kell a megfelelő döntéshozó szervezet felé. A változáskezelés alapdokumentuma a szerződés, kivitelezési ütemterv, jóváhagyott műszaki tervek, engedélyek, jogszabályok és előírások. E dokumentumok rögzített értékeket tartalmaznak a szerződés kereteire (ütemezés, költségek, minőség, stb.) vonatkozóan. Ha a fentiek bármelyikének határértékeiben (pl. műszaki tartalom, projekt véghatáridő, főbb tevékenységek, költségvetés végösszege, a beruházás célja, részcéljai, hatóköre, minőségi követelmények) történne változás, akkor a formális döntési folyamatot el kell indítani: írásban kezdeményezni az érintett alapdokumentum módosítását a megbízó, vagy az illetékes döntéshozó felé, a megfelelő indoklás megadásával. A végrehajtás során a definiált követelmények szükséges változtatása esetén a létesítményfelelős/műszaki ellenőr feladata a változtatási javaslat megküldésével a változtatás kezdeményezése, miután a változtatási igényt külső szakmai vezető, vagy a vállalkozó levélben, vagy faxon jelezte részére. Műszaki tartalom változtatása esetén vizsgálni kell a változtatási igény indokoltságát, szükségességét. A vizs-

14. szám

gálatnak ki kell terjedni a változtatási igény beruházás céljára, véghatáridőnek és rész-határidőknek tarthatóságára, költségtervre, műszaki tartalomra, más kapcsolódó projektek paramétereire és a szerződésre gyakorolt hatására, valamint ki kell vizsgálni alternatívák lehetőségét is. Vizsgálni kell továbbá a közbeszerzési törvény szerinti feltételek meglétét is (szerződésben nem szereplő, előre nem látható feladat, mely jelentős nehézség nélkül nem választható el a korábbi szerződéstől). A lebonyolító az azonnali döntést nem igénylő változtatások esetén az érintett terület(ek) és műszaki követelmény változtatása esetén a létesítményfelelős/műszaki ellenőr írásos elemzése és véleménye alapján mérlegeli a változtatás körülményeit, és amennyiben az indokolt, változtatási kérelmet állít össze, a ME bevonásával előterjesztést készít jóváhagyatás céljából. A jóváhagyás a megállapodásban rögzítettek, illetve az érvényes DHL szerint történik. Az elfogadott módosítások, változtatások végrehajtása, dokumentálása a lebonyolító, az építési naplóba történő bejegyzése és a módosításnak megfelelő további ellenőrzés a műszaki ellenőr feladata. 6.2.8. Műszaki átadás-átvétel A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti kivitelezési tevékenység a kiviteli dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult és a teljesítés megfelelt az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek. A műszaki átadás-átvétel kitűzése a vállalkozó írásos készre jelentése után történik. A műszaki ellenőr lehetőség szerint a vállalkozó által javasolt időpontra a műszaki átadás-átvételi eljárást 8 napon belül kitűzi, és meghívja a vállalkozót, a megbízót, az üzemeltetőt, a tervezőt valamint valamennyi érdekelt szakágat, illetve az eljárás időpontjáról szükség esetén értesíti, az érintet hatóságokat is. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a műszaki ellenőrnek jegyzőkönyvet kell felvennie. Az átadás-átvétel során a kivitelező a megvalósulási dokumentációt, a kezelési és karbantartási útmutatókat, jótállási dokumentumokat köteles átadni, különösen a következőket: • az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó nyilvántartó lapokat; • a rendeltetésszerinti és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot; • építési naplómásolatokat; • nyomáspróba jegyzőkönyveket, mérési jegyzőkönyveket, hitelesítési jegyzőkönyveket, elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, • villamos és tűzvédelmi felülvizsgálati minősítő iratokat;

14. szám


• beépített anyagok, berendezések, szerkezetek minősítő iratait; • megvalósulási tervet; • az építmény használatával összefüggő biztonsági és egészségvédelmi tervet. • funkcionális felülvizsgálati jegyzőkönyvek • egyedi esetekben a tanúsítói dokumentumok A műszaki ellenőr az átvett dokumentumok teljes körűségét és megfelelőségét – az egyes üzemeltetők, szakágak bevonásával – ellenőrzi, esetleges hiányosság esetén a megadott határidő figyelembe vételével intézkedik a pótlásukról a vállalkozó felé. A műszakilag szükséges kontrollvizsgálatokat a kivitelezőnek el kell végeznie, a szükséges üzempróbát, illetve próbaüzemet a szerződésben rögzített módon le kell folytatnia, melyről próbaüzemi naplót kell vezetnie. • Üzempróba: Az üzembe helyezést megelőző próba, amely magában foglalja a megvalósított létesítmények biztonságos működésének ellenőrzését, még terhelés nélkül. • Próbaüzem: A megvalósított létesítmények, sikeres üzempróba utáni, terheléssel történő működtetése. Célja annak ellenőrzése, hogy a rendszer képes-e az építési szerződésben meghatározott teljesítményt produkálni. A műszaki ellenőrnek a próbaüzem lezárása után az üzemeltetővel egyeztetve értékelnie kell a próbát és nyilatkoznia kell annak eredményességéről. A műszaki átadás-átvétel akkor sikeres, ha a vállalkozó összes teljesítése megfelel a szerződésben foglalt valamennyi követelménynek és a hatósági határozat vonatkozó rendelkezéseinek. A teljesítés elismerését olyan hibák miatt nem lehet megtagadni, amelyek rendeltetés szerinti (vasúti) üzemvitel mellett kijavíthatók, illetve a rendeltetésszerinti használatra alkalmasság teljesül. Ezekről a hibákról az átadás-átvétel során a jegyzőkönyvben hibajegyzéket kell felvenni. A javítások teljesítésére, a hiányosságok pótlására a vállalkozónak póthatáridőt kell vállalnia, valamint a teljesítésért és az ellenőrzésért felelős személyt meg kell jelölni. Az esetleges javíthatatlan hibák miatt értékcsökkenés megállapítására kerül sor. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos vállalkozói, megbízói, üzemeltetői, műszaki ellenőri nyilatkozatokat, valamint az eljáráson jelenlévő illetékes hatóságok, szervezetek nyilatkozattételeit. A jegyzőkönyvben a vállalkozó jótállási kötelezettségét is rögzíteni kell. Nyilatkozni kell továbbá a visszavett munkaterület, a visszavett eszközök, berendezések állapotáról, megfelelőségéről. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor az állagban tartó/üzemeltető a munka megkezdésekor a kivitelezőnek munkavégzésre közvetlenül átadott területet visszaveszi, és ez elkészült létesítményt további üzemeltetésre átveszi.

1509

Az üzemeltetőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor elektronikus úton meg kell küldenie a létesítmény állagba vételéhez szükséges bizonylatokat, ennek tényét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Hiánya esetén pótlására határidőt és felelőst kell meghatározni. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően, annak dátumára vonatkoztatva az arra a szerződésben nevesített műszaki ellenőr/megrendelő képviselője kiállítja vállalkozó részére a teljesítésigazolást. A műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvének egy példányát (MSZSZ szerint) meg kell küldeni a MÁV Zrt. illetékes szerveinek nyilvántartásba vétel, és a további intézkedések megtétele céljából. A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően kerülhet sor az üzembe helyezésre, forgalomba helyezésre. 6.2.9. Üzembe helyezés, forgalomba helyezés Az üzembe helyezés, forgalomba helyezés a fejlesztés és tervezhető karbantartás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, rendszeres használatbavételre való alkalmasságának vizsgálata. Az üzembe helyezésről a kivitelező és az üzemeltető szervezet gondoskodik, az eljárásba bevonja az EBK szakértőit, ML TMK műszaki ellenőrét is. Az üzembe helyezést/forgalomba helyezést dokumentáltan a rendszeres használatbavétel napjával kell az üzemeltetőnek végrehajtania. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések és a felsővezeték esetén üzembe helyezésről, míg a vasúti pályák építési és felújítási munkáinál üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezésről beszélünk. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos eljárásokat a 103486/1974. B.A. Szakosztály számú rendelet 1. számú P-7468/2008. TEBF módosításában, valamint a TB. 1. Utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az üzembe helyezés előtt időrendben a következő feltételek teljesítése szükséges: • Funkcionális felülvizsgálat • Jóváhagyott Kezelési Szabályzat, amelyből minden érdekelt munkavállaló oktatása és vizsgáztatása megtörtént. • Ideiglenes üzemengedély (TEB Főosztály adja ki) • Üzemi próba vagy sötétüzem megtartása • Munkavédelmi hozzájárulás • Új konstrukció esetén munkavédelmi minősítés • Útátjárót biztosító berendezés esetén a Megyei Kormányhivatal hozzájárulása a kiadott hatósági határozat alapján (üzembe helyezés napján) Környezetvédelmi engedélyköteles létesítmény/berendezés esetén az üzemeltetéshez szükséges engedélyek megléte, de legalább a hatósági engedélyezési eljárás megindítása.

1510


a munka alatt lévő vasúti pályák építési és felújítási munkáinál az üzemi próba és ideiglenes/végleges forgalomba helyezést a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás alapján kell végrehajtani. Az ideiglenes forgalomba helyezést a D.5. számú Pályafelügyeleti Utasítás XV. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv felvételével és/vagy a Fejrovatos előjegyzési naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni. Vasúti hidak használatbavétel, forgalomba helyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a „Vasúti Hídszabályzat”, valamint a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás jelenleg 10/2006. Pályavasúti Főigazgatói Utasítás) tartalmazza. A hidász eljárási rendet a hatályos rendeletek szabályozzák. 6.2.10. Jótállási időszak alatti feladatok A jótállási időszak alatt az üzemeltetőtől kapott hibajegyzékben jelzett és a jótállási felelősség körébe tartozó hibák, hiányosságok kijavíttatása érdekében a műszaki ellenőr intézkedik a vállalkozó felé. A hiánypótlás, illetve javítás elvégzése után igazolást kér az üzemeltetőtől és e megfelelőséget ellenőrzi. A jótállási időszak letelte előtt négy héttel utó-felülvizsgálatot kell tartani és jegyzőkönyvben dokumentálni a jótállási időszak alatt bekövetkezett hibaelhárítások módját és idejét, valamint az üzemeltető, a műszaki ellenőr és a vállalkozó nyilatkozatát a létesítmény megfelelőségéről. Amennyiben a garanciális időszakra vonatkozóan a vállalkozási szerződés szerint vállalkozó jóteljesítési garancia biztosítására volt kötelezett, úgy a garanciális felülvizsgálatot követően, - a szerződésben foglaltak szerint – megfelelőség esetén intézkedni kell a jóteljesítési biztosíték, vállalkozó részére történő felszabadításáról. 6.2.11. Eszközbeszerzés Eszközbeszerzés a Gördülő tervben két módon szerepelhet: • Az igénylő által csak eszközbeszerzést tartalmazóan, • Más fejlesztés (beruházás, felújítás) részeként. Az eszközbeszerzést a szakági szervezet által javasolt és az érvényes DHL szerinti jóváhagyó által jóváhagyott egyedi előterjesztés szerint kell kezdeményezni. Az SPFL HF az Igénylő által összeállított műszaki tartalmat (az igényelt eszközök specifikációját), valamint a beszerzendő eszközök telepítési listáját, mely tartalmazza a Tárgyi Eszköz Változási (eTEV) bizonylatot kiállító tárgyi eszköznyilvántartó adatait az ME bevonásával véglegesíti, jóváhagyatja. Ezután a SPFL HF megrendeli az eszközbeszerzés lebonyolítását az ML-nél.

14. szám

Az ML a megrendelés alapján elkészíti a projekthez szükséges Beruházási Okmányt, és azt felterjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyott Beruházási Okmány alapján ML bejelenti a BLI felé az eljárás lefolytatását az Eljárás Bejelentő Rendszeren (EBR) keresztül. A BLI a bejelentés elbírálását követően döntést hoz, hogy mely szervezet hatáskörébe utalja a beszerzés lebonyolítását. Az egyszerű beszerzési eljárások lebonyolítását a BLI saját hatáskörébe vonhatja, vagy az ML hatáskörébe delegálhatja a BLI szabályossági felügyelete mellett. A beszerzendő eszközök értékétől függően az eszközbeszerzés, beszerzési vagy közbeszerzési eljárás keretében történhet. Általános irányelv, hogy a közbeszerzést minden esetben teljes körűen a BLI bonyolítja le. A folyamatos (minden évben) igényként felmerülő és piaci értékében nem gyorsan változó eszközöknél keretszerződéssel, vagy opciós lehetőséggel kell szerződni. Az opciók lehívásáról az ML-nek kell rendelkezést kiadnia. Ha a BLI saját hatáskörbe utalja a beszerzési eljárást, akkor az ML, feladja az igénylést a Basware rendszeren keresztül. Ezzel megrendeli a kivitelező kiválasztásához szükséges eljárás lefolytatását a BLI-től. A Basware rendszerben az ML rendelkezésre bocsátja az beszerzésre vonatkozó dokumentációkat, mely tartalmazza a jóváhagyott egyedi előterjesztést a jóváhagyott műszaki tartalmat és a beszerzendő eszközök telepítési listáját. Amennyiben a BLI az ML hatáskörébe utalja a beszerzés lebonyolítását a Basware rendszerbe csak a szerződéskötést követően, kell felvinni a beszerzési igénylést. Az igénylés EBR illetve a Basware rendszeren történő feladásának előfeltétele a GIR projekt megnyitása és a projekt forráskeretének jóváhagyása a KI által. A BLI a megrendelés alapján lefolytatja a Szállító kiválasztásához szükséges beszerzési eljárást, melyet a mindenkor hatályos rendelkezések, és belső utasítások alapján kell lefolytatni. A szerződéskötés előkészítésében a vonatkozó utasításoknak megfelelően szakmai szakértőn túl jogi, pénzügyi, számviteli és kontrolling szakértők részvételét is biztosítani kell. Amennyiben szükséges a fent említett szakértők részvételével Értékelő Bizottságot kell létrehozni. A BLI az eljárások lezárását követően elvégzi a jogszabályokban rögzített feladatokat, és azok alapján a (DHL előírásának alkalmazásával) megköti a szállítói szerződést. A szállítói szerződés, vagy megállapodás megkötésének köröztetését az ML-Back Officenál (ML BO) kell kezdeni, a megkötésről az ML BO-t lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a beszerzést lebonyolítónak.

14. szám


Mintaszerződések alkalmazása esetén a vonatkozó utasítás alapján a szerződéskötést megelőző köröztetési folyamat egyszerűsítése megengedett. A szerződéseket és megállapodásokat az ML BO tartja nyilván. Az eszközök, többnyire a kiszállítást követően a felhasználó azonnal üzemeltetni tud anélkül, hogy az üzemeltetéshez további beruházási tevékenységre lenne szükség. Ilyennek minősülnek különösen a bútorok, a fénymásolók, a nyomtatók, az asztali számítógépek és notebook-ok, a monitorok, stb. Az olyan eszközök, melyek, beüzemelést, betanítást igényeknek - ezt a tényt a szerződésben rögzíteni, kel akkor helyezhetők üzembe,ha azok rendeltetésszerű működéséről jegyzőkönyv készült. A leszállított, azonnal üzembe helyezhető eszközök (gépek és berendezések) teljesítés igazolásának feltétele – az ilyen szerződésekben kötelezően rögzítendőknek megfelelően -, hogy az átvevő állagban tartó az átvételt a Tárgyi Eszköz Változási (eTEV) bizonylat kiállításával igazolja. Az eszközökért anyagilag az üzemeltetői szervezet vezetője felel, aki kiállítja az eTEV bizonylatot, illetve rendelkezik az általa megbízott számadó felé annak kiállításáról. A „KÉSZ” státuszú eTEV-et műszaki ellenőr jogosultsággal, az üzembe helyezés dátumának ellenőrzése után állítják „ELLENŐRZÖTT” státuszúra, majd lebonyolító eTEV jogosultsággal ki kell tölteni a GIR projekt és főfeladat számot, majd „JÓVÁHAGYOTT” státuszúra kell állítani az eTEV státuszát. Ennek alapján a Basware rendszerben kiállításra kerül a Basware teljesítési igazolás - mely igazolás a teljesítésnek a megrendelő általi bizonylatolt elismerése aláírás után, elektronikus úton elküldésre kerül a Szállító részére. A Basware rendszer csak a kitöltött GIR projekt- és főfeladat szám alapján tudja az igényléshez meghatározni az eTEV-et. A Szállító az igazolás alapján állítja ki a számlát. A számlán szereplő teljesítési dátum meg kell egyezzen a Basware teljesítési igazoláson lévő teljesítési dátummal. A számla könyvelését követően azonnal aktiválni kell ezen eszközöket. Beruházási pénzeszközökből beszerzett önálló eszköznek minősülő gépeket, berendezéseket, felszereléseket a tényleges használatbavétel napjával kell aktiválni. A projekt megvalósításának befejezése után (műszaki átadás-átvételt és elszámolást követően) az ML készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével a záró okmányt, majd a HF terjeszti elő jóváhagyásra a DHL szerint. A záróokmányt a beruházás/felújítás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani. A záróokmány elkészültét követően a projektet a GIR-ben le kell zárni.

1511

7. a BEruhÁzÁs lEzÁrÁsI szakasza 7.1. a műszaki projektek elszámolása A műszaki projektek a következők szerint számolandók el: Fejlesztési (beruházási, felújítási) projektek: • 15-ös főkönyvi számlára és kizárólag beruházó szervezetre kerül elszámolásra akár több éven keresztül is. • Az eszközök bekerülési értéke a számviteli törvényben (jelenleg a 47-48.§ és 51. §. (1) bek) előírt elemeket tartalmazza • Aktiválni kell Tervezhető karbantartási projektek: • Az 5-ös főkönyvi számlákra és az eszközt állagban tartó szervezetre kerül elszámolásra tárgyéven belül • A szolgáltatás bekerülési értéke a számviteli törvényben (jelenleg az 51. §. (2) bek) előírt elemeket tartalmazza. Nem tartalmaz pl.: műszaki lebonyolítási költséget, hitel kamatot, stb. • Nem kell aktiválni 7.1.1. a fejlesztési projektek aktiválása során figyelembe vehető ráfordítások elszámolása A beruházási teljesítmények ráfordításainak elszámolását beruházásonként, azon belül a beruházás során létrehozandó egyedi eszközönként kell elvégezni a 8. fejezetben foglaltak szerint, a 2000. évi C. tv-ben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályai (B.1.) és azok módosításai szerint. 7.1.2. Pénzügyi/számviteli üzembe helyezés, aktiválás Az aktiválás általános előírásai: Az üzembe helyezés fogalma csak beruházási és felújítási projektekre vonatkozik. A forgalomba helyezési eljárás az összes műszaki projektre, így a tervezhető karbantartásra is vonatkozik. Az üzembe-helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig a megvalósítás érdekében felmerülő szállítási, vámkezelési, közvetítési, üzembe helyezési költség, továbbá mindazon a tevékenységnek a költsége, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is a beruházás aktiválandó költségeként kell elszámolni. A pénzügyi, számviteli szempontból történő üzembe helyezési engedélyt – az ahhoz szükséges aktiválási javaslat összeállításával – az ML képviselője kéri meg. A rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági, valamint egyéb

1512


használatbavételi engedélyeket. Az üzembe helyezésről a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Üzemi próba esetén a rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött üzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Az eljárások során gondoskodni kell arról, hogy a tárgyi eszköz használatbavételét követően a könyvekben az üzembe helyezett eszközök - a 8. fejezetben foglaltak szerint - azonnal aktiválásra kerüljenek. 7.1.3. lízingelt eszközök aktiválása A pénzügyi lízing keretében, birtokba vett tárgyi eszközöket beruházási állományba kell venni, majd a rendeltetésszerű használatba vétel alapján aktiválni kell. A lízingbe vevőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét és azt költségként el kell számolni. Az üzembe helyezés során az állagban tartónak, állagba vevőnek meg kell határoznia az állagba vett eszköz hátralévő élettartamát mely alapján az új, vagy felújított tárgyi eszköz értékcsökkenése meghatározásra kerül. Operatív lízing esetén egyedi döntések alapján kell eljárni. 7.1.4. Műszaki projektek lezárása A fejlesztési műszaki projektek megvalósításának befejezése után (műszaki átadás-átvételt és elszámolást követően) az ML készíti el a ténylegesen megvalósult műszaki tartalom és felhasznált források feltüntetésével a záró okmányt, majd a HF terjeszti elő jóváhagyásra a DHL szerint. A záróokmányt a beruházás/felújítás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani. A záróokmány elkészültét követően a projektet a GIR-ben le kell zárni. Tervezhető karbantartási műszaki tevékenységek esetén a munkák lezárása létesítmény jegyzék soronként történik, a műszaki ellenőr műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvbe rögzített „a munkát lezárom” bejegyzésével. Karbantartási tevékenység esetében nincs befejezetlen állomány. A tervezhető karbantartási projekteket a GIRben év végén (a számviteli zárás után) le kell zárni. A szerződés nyilvántartási rendszerben a munkákhoz kapcsolódó adatok rögzítésre kerülnek. Üzemeltető feladatai a lebonyolítás során  Munkaterület biztosítása és átadása Az állagban tartó/üzemeltető felelős azért, hogy az állagában, üzemeltetésében lévő, kivitelező részére átadandó munkaterület tekintetében harmadik személy ne

14. szám

érvényesíthessen olyan igényt, mely a munka végzését akadályozza.  közreműködés a megvalósítás során Részt vesz az ML által összehívott koordinációkon, elvégzi a megvalósítás során szükséges üzemeltetői feladatokat. Részt vesz a kiviteli tervek véleményezésében valamint jóváhagyásában. Szükség esetén közreműködik az üzemelő berendezések részleges vagy teljes körű kikapcsolásánál.  Üzembe helyezés, forgalomba helyezés Az üzembe helyezés, forgalomba helyezés a fejlesztés és tervezhető karbantartás eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, rendszeres használatbavételre való alkalmasságának vizsgálata. Az üzembe helyezésről a kivitelező és az üzemeltető szervezet gondoskodik, az eljárásba bevonja az EBK szakértőit, ML TMK műszaki ellenőrét is. Az üzembehelyezést/forgalomba helyezést dokumentáltan a rendszeres használatbavétel napjával kell az üzemeltetőnek végrehajtania. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések és a felsővezeték esetén üzembe helyezésről, míg a vasúti pályák építési és felújítási munkáinál üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezésről beszélünk. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos eljárásokat a 103486/1974. B.A. Szakosztály számú rendelet 1. számú P-7468/2008. TEBF módosításában, valamint a TB, 1, Utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az üzembe helyezés előtt időrendben a következő feltételek teljesítése szükséges: - Funkcionális felülvizsgálat - Jóváhagyott Kezelési Szabályzat, amelyből minden érdekelt munkavállaló oktatása és vizsgáztatása megtörtént. - Ideiglenes üzemengedély (TEB Főosztály adja ki) - Üzemi próba vagy sötétüzem megtartása - Munkavédelmi hozzájárulás - Új konstrukció esetén munkavédelmi minősítés - Útátjárót biztosító berendezés esetén a Megyei Kormányhivatal hozzájárulása a kiadott hatósági határozat alapján (üzembe helyezés napján) - Környezetvédelmi engedélyköteles létesítmény/berendezés esetén az üzemeltetéshez szükséges engedélyek megléte, de legalább a hatósági engedélyezési eljárás megindítása. A munka alatt lévő vasúti pályák építési és felújítási munkáinál a üzemi próba és ideiglenes/végleges forgalomba helyezést a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás alapján kell végrehajtani. Az ideiglenes forgalomba helyezést a D.5. számú Pályafelügyeleti Utasítás XV. számú melléklete szerinti

14. szám


1513

jegyzőkönyv felvételével, valamint/vagy a Fejrovatos előjegyzési naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni.

az aktiválás során figyelembe vehető ráfordítások elszámolása, a bekerülési érték meghatározása során figyelembe veendő tételek

Vasúti hidak használatbavétel, forgalomba helyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a Vasúti Hídszabályzat valamint a Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás jelenleg 10/2006. Pályavasúti Főigazgatói Utasítás) tartalmazza. A hidász eljárási rendet a hatályos rendeletek szabályozzák. Az eljárásokról jegyzőkönyvet kell felmenni.

Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke annak megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Magasépítmények/épületek üzembe helyezésére a hatósági engedély-, illetve bejelentés köteles munkák esetében az ÉTDR (312/2012 Korm. rend.) szerint a hatóság által kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. Az üzembe-helyezési eljárás során az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az aktiváláshoz szükséges e-TEV jegy kiállításáról (lásd 4.3.2.2.6. pontban leírtakat). 8. a BEruhÁzÁsOk szÁMVItElI, PÉnzÜGyI ElszÁMOlÁsa És lEzÁrÁsa 8.1. Beruházások számviteli és pénzügyi elszámolása A MÁV Zrt. tulajdonában illetve vagyonkezelésében található eszközök köre a következő módon bővülhet: - tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése (a beszerzés magában foglalja mindazon eseményeket, mely során az eszköz fizikai állapotváltozás, átalakítás nélkül kerül a társaság állományába: pl.: térítés nélküli átvétel, leltári többlet, vagyonkezelésbe vétel stb.) - tárgyi eszközök, immateriális javak előállítása tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése a) Külső szállítótól történő beszerzés b) MÁV Zrt. raktári készletben szereplő eszköz üzembe, használatba vétel tárgyi eszközök, immateriális javak előállítása a) Külső kivitelező általi eszköz előállítás A kivitelező szervezetek az általuk végzett teljesítményekről, a megkötött szerződéssel összhangban, a teljesítésigazolással megegyezően, jogszabály szerinti elszámolást kötelesek készíteni. b) Saját vállalkozásban végzett beruházási, felújítási munka A saját vállalkozásban végzett beruházási munkánál a kivitelező szervezet kizárólag saját előállítási költségeit számolja el. A kivitelező szervezet havonta költségmentesítőt állít ki az elvégzett munkáról. Az elszámolás alapbizonylata a megrendelő által készített átterhelési kimutatás.

I. Az eszköz beszerzése esetén bekerülési (beszerzési) érték Az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai (saját tevékenység esetén ezek közvetlen önköltsége), a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adó jellegű tételek, vámterhek. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: – illeték (vagyonszerzés illetéke)– az előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA– jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,– egyéb hatósági, eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) – igénybe vett hitelhez, kölcsönhöz kapcsolódó, felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, függetlenül attól, hogy a hitel, kölcsön felvétele az eszköz üzembe helyezését megelőzően, vagy azt követően történik. - a szerződés közjegyzői hitelesítésének díja – az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig elszámolt (időszakot terhelő) kamat - üzembe helyezésig elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj - a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó (devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett) devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete – beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás, az új technológia betanítás díjai, közvetlen költségei - építési telek (földterület) és rajta levő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, az üzembe nem helyezett épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, valamint a telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (földterület) bontás utáni (üres telek) piaci értékéig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. – Adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségei növelik az újraépített épület, építmény bekerülési értékét

1514


- az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetészszerű használatához szükséges, az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke; A bekerülési értéket csökkenti az üzembe helyezésig tartó időszakra vonatkozó, a beruházáshoz fizetett előlegre kapott kamat értéke, a beruházás fedezetére lekötött pénzeszköz kamata. Nem képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét: - levonható áfa - üzemeltetési készlet II. Az eszköz előállítása esetén a bekerülési (előállítási) érték. A bekerülési (előállítási) értéknek részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz előállítása során közvetlenül felmerültek, - a munkához felhasznált anyagok költsége - a visszanyert anyagok értéke (csökkentő tételként) - a munkát végzők személyi jellegű kifizetése és egyéb járulékai - a munka végzéséhez felhasznált külső szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás, gépbérlet, stb.) költségei - a bérmunka jellegű vállalkozói díj - egyéb közvetlenül elszámolható költségek – az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, – az eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók együttesen: közvetlen önköltség Az előállítási költségek között kell elszámolni (a bekerülési érték részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz, a beruházó által biztosított (nem számlázott) anyag értékét is. III. Beruházási szolgáltatás (lebonyolítói díj) elszámolása Lebonyolítói díjként csak az adott eszközhöz egyértelműen hozzárendelhető, az adott projektre utalványozott díjak, közvetlen költségek számolhatók el. Lebonyolítói díj a következő tevékenységek ellenértékét, közvetlen költségét tartalmazza: - Közbeszerzési tenderek bonyolítása - Tervezés (terv ellenőrzés, terv átvétel, tervengedélyeztetés) - Kivitelezés műszaki ellenőrzése - Garanciális igények érvényesítésével kapcsolatos feladatok, egyedi vizsgálatok, ellenőrzések a számviteli elszámolás elvei A beruházási tevékenység adminisztratív lebonyolítása projektek keretében történik. Az egyes projekteken belül ún. feladatokra bontjuk az elvégzendő tevékenységeket. A feladatok végrehajtása eredményeképpen jönnek létre az állományba veendő, aktiválandó eszközök. A beruházási teljesítmények ráfordításainak elszámolását beruházásonként (projektenként), azon belül a beruházás során létrehozandó egyedi eszközként kell

14. szám

elvégezni. A beruházás egészére vonatkozó teljesítmények értékét megosztva kell elszámolni a beruházás során létrehozandó egyedi eszközök beruházási teljesítmény értékében. A beruházások elszámolása során valamennyi bizonylatra (szállítói számla, saját vállalkozásban végzett beruházási munka költségeinek bizonylatai, költségmentesítő, egyéb ráfordítások bizonylatai) fel kell vezetni - a beruházás analitikus azonosítóját (projekt és feladatszám) - a számviteli elszámolás azonosítóját (projekt ráfordítás típus) - az elszámoló szervezet azonosítóját A projekt ráfordítás típus tartalmazza a beruházási teljesítmény elszámolására vonatkozó főkönyvi számlák bontását: - a kincstári és a MÁV Zrt. eszközök beruházásainak elkülönített elszámolására, azon belül - a beruházás forrása szerinti elkülönített elszámolásra. 8.2. Beruházások lezárása A beruházási folyamat lezárásának lépései: a.) A beruházás megvalósításának érdekében kötött szerződések teljesítésének vizsgálata: az átadás-átvétel b.) A hatósági engedélyek teljesítésének vizsgálata: a használatbavételi engedély megszerzése c.) A veszélyesnek minősülő létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák esetén a munkavédelemről szóló törvényben előírt munkavédelmi szempontokból történő üzembe helyezés d.) Üzemi próba, próbaüzem végrehajtásaket. e.) Az eszköz rendszeres használatbavételének megkezdése: az üzembe helyezés f.) A megvalósult és használatba vett tárgyi eszköz értékének felvétele a MÁV Zrt. eszközállományába, leltárába, az aktiválás. g.) A beruházási alapokmány lezárása záróokmány készítésével, jóváhagyásával, valamint a beruházási projekt zárásával a GIR-ben. 8.2.1. Beruházások aktiválása A beruházási folyamat utolsó lépéseként az aktiválás, állományba vétel hajtandó végre. Ezzel a művelettel a nyilvántartásokba (GIR) való rögzítés történik meg. A pénzügyi, számviteli szempontból történő üzembe helyezési engedélyt- az ahhoz szükséges aktiválási javaslat összeállításával – a Műszaki Lebonyolítás képviselője kéri meg. Az aktiváláshoz a következő adatok meghatározása szükséges: - Bruttó érték, amely a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett (aktivált) egyedi eszközök bekerülési, előállítási értéke - Hasznos élettartam, amely alatt az amortizálható esz-

14. szám


közt a várható fizikai elhasználódás (kapacitás kihasználás, javítások, karbantartások száma befolyásolja), a technikai avulás, jogi és egyéb korlátozások figyelembevételével várhatóan használni fogják - Hátralévő hasznos élettartam, az az időszak, amelyik a módosító esemény (felújítás) időpontja és a között telik el, amely alatt az amortizálható eszközt várhatóan használni fogják az eszközön végrehajtott módosítás hatásainak figyelembe vételével - Maradványérték, az az érték, amely az eszköz rendeltetésszerű használatba vételekor – üzembe helyezésekor – a rendelkezésre álló információk alapján annak hasznos élettartama végén várható. Ez általában akkor lényeges, ha a hasznos élettartam rövidebb a műszaki-gazdasági élettartamnál. Az aktiválás elindításához az állagbantartó az üzembe helyezett eszközről elektronikus tárgyi eszköz változási bizonylatot, e-TEV jegyet állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat, a hasznos élettartamot és a maradványértéket. Az aktiválás elindításához az állagbantartó vagy PÜ. Fejlesztési Főosztály Gy.105-56/2010. sz. rendelkezése alapján a Terülti Központokban az arra kijelölt munkavállaló az üzembe helyezett eszközről elektronikus tárgyi eszköz változási bizonylatot, e-TEV jegyet állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat, a hasznos élettartamot a ML műszaki ellenőrének javaslata alapján. Az ML műszaki ellenőrének, illetve a teljesítést igazoló koordinátorának az adatokat és a hasznos élettartamot ellenőrizni, majd jóváhagynia kell. A beruházó (ML) által végrehajtandó, folyamatba épített ellenőrzések: • Aktiválás végrehajtása előtt a berögzített alapadatokat leellenőrzi a rendelkezésére álló bizonylatok alapján • Ellenőrzi, hogy a projekt költségeinek felosztása minden, a projekthez tartozó eszköz elkészülte után történte • Ellenőrzi, hogy a beruházás miatt feleslegessé váló eszközök selejtezésének dokumentálása és a nyilvántartásokból történő kivezetése megtörtént-e • A helytelen besorolásokat (beruházás, felújítás, karbantartás) korrigálja, egyezteti a számadóval és az állagbantartó szervezettel és az e TEV kiállítóval” szöveggel. • Leellenőrzi, hogy a felújítás során létrejövő változások berögzítése megfelelően történt-e (felújítás csak meglevő eszközhöz kapcsolódhat, önmagában felújítás aktiválása nem lehetséges) • Ellenőrzi, hogy a beruházás miatt feleslegessé váló eszközök selejtezésének dokumentálása és a nyilvántartásokból történő kivezetése megtörtént-e A jóváhagyást követően oszthatóak fel a költségek az eszközökre és indíthatóak el az aktiválások. A műszaki átadás-átvételi eljárás után az állagbantartó

1515

szervezet köteles az eszközönként kiállított és mennyiségi adatokat tartalmazó bizonylatot – e-TEV jegyet- elkészíteni és az ML részére megküldeni. Az üzembe helyezési okmányt az átvételt igazoló okmányok és az e-TEV bizonylat alapján az ML állítja ki. Ez alapján a Basware rendszerben kiállításra kerül a Basware teljesítésigazolás, mely igazolás aláírás után elküldésre kerül a kivitelező/szállító részére. A kivitelező/szállító ezen igazolás alapján állítja ki a számlát. a.) Építési és szerelési munkák aktiválása Az építési-szerelési beruházási munkák során létrehozott létesítményeket a rendszeres használatba vétel napjával kell aktiválni. A rendszeres használatba vétel rendezése az üzembe helyezési eljárás alapján az üzemeltető részéről kiállított és aláírt üzembe helyezési okmánnyal történik. Egy beruházáson belül több üzembe helyezés és ennek megfelelően több üzembe helyezési okmány kiállítása is történhet, ha több önálló eszköznek minősülő és használatba vehető létesítmény készül el. A szakaszos üzembe helyezés esetében az aktiválást kizárólag a használatba vett vagyontárgyak tényleges előállítási költségének megfelelő összegben lehet elszámolni. b.) Beszerzések aktiválása A beszerzett, vagy saját kivitelezésben gyártott, felújított eszközök aktiválása üzembe helyezési okmány és az elektronikus tárgyi eszköz változási bizonylatok, eTEV bizonylatok, segítségével történik, a tényleges használatba vétel időpontjában. c.) Lízingelt eszközök aktiválása A nyílt vagy zárt végű pénzügyi lízing keretében használatba vett, birtokba vett tárgyi eszközöket beruházási állományba kell venni, majd a rendeltetésszerű használatba vétel alapján aktiválni kell. A nyilvántartásba kerülő eszközök tulajdonjoga csak a futamidő végén kerül a MÁV Zrt-hez, a maradványérték megfizetését követően. A lízingbe vevőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a hasznos élettartamot (mely eltérhet a futamidőtől) az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét és azt költségként elszámolni. 9. a BEFEJEzEtlEn BEruhÁzÁsI ÁllOMÁny CsökkEntÉsE És MInIMalIzÁlÁsa 9.1. Általános feladatok 9.1.1. aktiválás alapbizonylata: elektronikus tárgyi Eszköz Változási bizonylat A rögzítendő üzembe helyezések teljes körű elszámolását az ML végzi. A tárgyi eszközön beállt változások alapbizonylata, a GIR-ben kitöltendő Elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bizonylat (e-TEV), melynek rögzítését az állagbantartó szervezetek végzik. A változási bizonylatot az

1516


eszköz nyilvántartója (nyilvántartásért felelős személy) a változás bekövetkeztekor állítja ki az eseményt igazoló okmányok – üzembe helyezési okmány, szállító levél, selejtezési jegyzőkönyv, stb. – alapján, megfelelő tranzakció meghatározásával, az eszköz kategória által meghatározott adattartalommal. További feldolgozásuk, az aktiválás elszámolása az ML-nél történik. Az állagbantartók által berögzített és az ML által beruházási, felújítási projektre elszámolt aktiválások adatain a miskolci székhelyű Tárgyi Eszköz Könyvelés szervezet csak a könyvelést közvetlenül befolyásoló adatokat ellenőrzi. 9.1.2. az e-tEV bizonylat kiállításáért felelős dolgozó (számadó) kijelölése Az eszközökért anyagilag az üzemeltetői szervezet vezetője felel, beleértve azok nyilvántartását is. Minden önálló szervezeti egység köteles megnevezni azokat az illetékes műszaki nyilvántartó (anyagilag felelős) munkatársakat, számadókat, valamint területi eszközgazdálkodási koordinátorokat, akik felelősek az üzembe-helyezett beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartásba vételéért és ezt igazoló e-TEV bizonylat kiállításáért. Az ehhez kapcsolódó feladatokat a vezető delegálhatja a számadónak, az állagbantartó szervezet vezetője köteles egy vagy több személyt az e-TEV bizonylatok kiállításával megbízni Az állandó vagy eseti, egy adott projektre, feladatra vonatkozó megbízást munkaköri leírásban vagy eseti megbízásban kell rögzíteni. A megbízás vonatkozhat más szervezetre is, ha az állagbantartó szervezet nem rendelkezik megfelelő képzettségű dolgozóval, ez esetben a megbízást megállapodás, vagy hatályos utasítás alapján lehet megadni. Amennyiben egy szervezetnél az e-TEV bizonylat kiállításáért felelős nem kerül kijelölésre, az e-TEV bizonylatot a szervezet vezetőjének kell kiállítania. A számadók listáját évente egyeztetni kell az érintett szervezetekkel. Az aktuális névsort minden év november 30.-ig meg kell küldeni az ML-nek, a névsort az ML megküldi a Számviteli Főosztálynak és a Főkönyvelőségeknek. A számadók felelősek az üzembe helyezett beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartásba vételéért, és az ezt igazoló e-TEV bizonylat GIR-ben történő kiállításáért. 9.1.3. a beruházások lebonyolításához kapcsolódó üzembe helyezések, aktiválások, pénzügyi elszámolás A beruházások során létrehozott eszközök, létesítmények rendszeres használatbavételéhez be kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági, valamint egyéb használatbavételi engedélyeket, le kell folytatni a forgalomba helyezési eljárást, meg kell szervezni a műszaki átadás-átvételi eljárást.

14. szám

A rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött üzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Az eszközöket aktiválni a rendszeres használatbavétel napjával kell. Az aktiválási eljárás során gondoskodni kell arról, hogy a tárgyi eszközök a használatbavételt követően a könyvekben 30 napon belül aktiválásra kerüljenek. A beruházás aktiválandó költségeként kell elszámolni minden, az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig, a megvalósítás érdekében felmerülő szállítási, vámkezelési, közvetítési, üzembe helyezési költséget, továbbá mindazon tevékenységnek a költségét, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is. A pénzügyi, számviteli szempontból történő üzembe helyezési engedélyt – az ahhoz szükséges aktiválási javaslat összeállításával – az ML képviselője kéri meg. A beruházási tevékenységet és elszámolását úgy kell lebonyolítani, hogy a befejezetlen beruházási állomány a műszakilag indokolható szintet ne haladja meg. A munkák kivitelezését, a külső kivitelezők szerződési feltételeit e kívánalomhoz kell igazítani, annak érdekében, hogy az aktiválás ütemesen valósuljon meg. A szállítói számlán kívüli egyéb teljesítmények elszámolását a költség-mentesítők ütemes elszámolásával és a lebonyolítói díjak teljesítményekkel arányos, azonnali elszámolásával kell megvalósítani. Az üzembe helyezett eszközöket a GIR-ben kiállított eTEV bizonylatok alapján haladéktalanul, a 2. pontokban az egyes beruházási típusonként meghatározott idő alatt aktiválni kell. A ML-nek minden hónap 20.-ig, beruházás típusonként értékelést kell készítenie az üzembe helyezések, aktiválások állásáról. 9.2. az egyes beruházási típusokkal kapcsolatos feladatok 9.2.1. Építési-szerelési beruházások A projektgazda a megvalósítási szakasz elején, a tervek ismeretében, üzemeltetője bevonásával köteles meghatározni a pontos tárgyi eszközöket, melyre a megbízást a beruházás lebonyolítónak kiadja; a beruházási alapokmány 11/T tárgyi eszközök jegyzéke kitöltésével (meglévő eszköz esetén TE modullal egyező adatokkal; új esetén a bevételezési szabályok 33/2004 B.1. utasítás alapján az új eszközöket beazonosítva); megadva a leendő üzemeltetőt, annak pontos elérhetőségét. Az üzemeltető az eszközadatok pontosságáért teljes mértékben felel. A projektgazdának a beruházás műszaki tartalmának változása esetén, a 11/T tábla felülvizsgálatát kötelező elvégeznie, amennyiben a műszaki tartalom módosul,

14. szám


arról az üzemeltetővel egyeztetve a beruházás lebonyolító ML egységet tájékoztatnia kell. Az üzemeltető a beruházási alapokmány készítésekor előjegyzi, hogy ezen eszközökön beruházás lesz, és folyamatosan kapcsolatot tart a beruházás lebonyolítóval az eszközökön bekövetkezett – esetleges nyilvántartásbeli változásokról (aktiváló szolgálati hely kód, számjegyzéki szám, leltári szám, stb.). Az építés-szerelési beruházások kivitelezésére kötött 50 MFt értéket meghaladó szerződéseket úgy kell megkötni, hogy az elkülöníthetően üzembe-helyezhető tárgyi eszközök vonatkozásában a kivitelezőnek kötbérterhes részhatáridőt állapítson meg, ezzel lehetővé téve a nagyobb volumenű beruházásoknál a részüzembe helyezéseket. Az 50 MFt értéket meghaladó szerződések esetében, egy beruházáson belül több üzembe helyezés és ennek megfelelően több üzembe helyezési okmány kiállítása történhet meg, abban az esetben, ha több, önálló eszköznek minősülő és használatba vehető létesítmény készül el. A jóváhagyott projektek megvalósítására vonatkozó szerződések előkészítésekor az ME a beruházás lebonyolító ML bevonásával köteles megvizsgálni a részüzembehelyezési lehetőségeket és ennek alapján közösen kell meghatározniuk az elkülöníthetően üzembe helyezhető és használatba vehető létesítmények körét, érvényesítve a törvényi, hatósági előírásokat, utasításokat és ajánlásokat. A több évre elhúzódó pályavasúti beruházási munkák esetében – akár a szerződésben megfogalmazottakon túlmenően is – az elkészült tárgyi eszközök ideiglenes forgalomba helyezését, forgalomszabályozó próbaüzemének megindítását követően, rész- vagy teljes körű aktiválást kell végrehajtani. Mindez nem befolyásolja az esetleges hiánypótlási kötelezettséget, illetve a beruházás későbbi lezárását, valamint a D.5. Pályafelügyeleti Utasítás 5. pontjában meghatározott, építés alatt álló pálya felügyeletére vonatkozó előírásokat, időszakokat. A több évre elhúzódó egyéb beruházási munkák esetében a kivitelezési szerződésben rögzített rész-üzembehelyezésekhez igazodva kell a rész-aktiválásokat végrehajtani. Az üzembe helyezés, forgalomba helyezés a fejlesztés eredményeként megvalósult létesítmény, berendezés, rendszeres használatbavételre való alkalmasságának vizsgálata. Az üzembe helyezésről a kivitelező és az üzemeltető szervezet gondoskodik, az eljárásba bevonja az EBK szakértőit és a ML TMK műszaki ellenőrét. Amennyiben a kivitelezési munka nem hatósági engedélyköteles, vagyis a MÁV Zrt. jóváhagyás alapján valósul meg, a végleges forgalomba helyezés a MÁV Zrt. utasításai szerint történik. A hatósági, építési, illetve átalakítási engedéllyel végzett munkák üzembe helyezése hatósági használatbavételi

1517

engedéllyel történik. A használatbavételi engedély megadásáig a vasúti építményen csak a létesítési, átalakítási engedélyben előírt üzemi próba végezhető el. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések és a felsővezeték esetén üzembe helyezésről, míg a vasúti pályák építési és felújítási munkáinál üzemi próba és ideiglenes forgalomba helyezésről beszélünk. A munka alatt lévő vasúti pályák, hidak építési és felújítási munkáinál az üzemi próba és ideiglenes/végleges forgalomba helyezést a „Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei”-re valamint a Vasúti Hídszabályzatra, vonatkozó, mindenkori érvényes/hatályos utasítás alapján kell végrehajtani, jelenleg 10/2006. Pályavasúti Főigazgatói Utasítás szerint. Jelző-, biztosító- és távközlő berendezések esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos eljárásokat a 103486/1974. B.A. Szakosztály számú rendelet 1. számú P-7468/2008. TEBF módosításában, valamint a TB, 1, Utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Magasépítmények/épületek üzembe helyezésére a hatósági engedély-, illetve bejelentés köteles munkák esetében a 193/2009 (IX.15.) Korm.rend. és kapcsolódó jogszabályok szerint a hatóság által kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A pálya létesítményi, jelző-, biztosító- és távközlő berendezések, valamint magasépítmények/épületek beruházási munkái során a nem hatósági engedélyköteles beruházások, felújítások esetében a műszaki átadás-átvételt követő forgalomba helyezést kell rendszeres használatbavételnek tekinteni, és az üzemeltetőnek a létrehozott létesítmények, eszközök aktiválását – az üzembehelyezés/forgalomba helyezés szerint dokumentáltan –, a rendszeres használatbavétel napjával aktiválnia. Amennyiben az elkészült munkák hatósági engedélykötelesek, a sikeres műszaki átadásátvételt/üzemi próbát/ideiglenes forgalomba helyezést követő nap tekinthető a rendszeres haszsnálatbavétel napjának és ezt követően – már a használatbavételi engedélyek kiadása előtt – az eszközök aktiválása megindítható. A rendszeres használatbavétel rendezése az üzembe helyezési eljárás alapján az üzemeltető részéről kiállított és aláírt üzembe helyezési okmánnyal történik. Egy beruházáson belül több üzembe helyezés és ennek megfelelően több üzembe helyezési okmány kiállítása is történhet, ha több önálló eszköznek minősülő és használatba vehető létesítmény készül el. A befejezetlen állomány csökkenése érdekében törekedni kell arra, hogy az önálló tárgyi eszköznek minősülő és rendeltetésszerűen használatba vehető beruházás üzembe helyezése és aktiválása minél előbb megtörténjen. A szakaszos üzembe helyezés esetében az aktiválást kizárólag a használatba vett vagyontárgyak tényleges előállítási költségének megfelelő összegben lehet elszámolni.

1518


14. szám

A saját kivitelezésben végzett munkák esetén a feladatot végző szervezeti egység költségmentesítőt állít ki az elvégzett munkáról. Az elszámolás alapbizonylata a megrendelő által elismert munkalaphoz csatolt más vagy azonos szolgálati ág által készített átterhelési kimutatás, munkalap és az anyag felhasználási kimutatás. Fejlesztési-, beruházási- illetve felújítási munka esetében a költségmentesítő elszámolására, azaz a költségek mentesülésére csak az adott feladat átadás-átvételét követően kerülhet sor. A költség-mentesítőket a kivitelezést végző szervezeti egységnek havonta kell kiállítani, biztosítva az önállóan üzembe-helyezhető tárgyi eszközök év közbeni aktiválásának (rész-aktiválásának) lehetőségét.

nisztrátornak ellenőriznie kell a költségfelosztás helyességét, az e-TEV bizonylaton lévő adatokat, az üzembe helyezés dátumát, élettartamot, darabszámot, globális leíró adatokat, kategóriákat. Az adminisztrátor felelős a GIR-be berögzített adatok helyességért. A jóváhagyást és ellenőrzést követően oszthatóak fel a költségek az eszközökre és indíthatóak el az aktiválások. Abban az esetben, ha a számla technikai okokból a zárási időszakban még nem érkezett be, a használatbavételi időpontban tervezett költségek szintjén a teljesítményeket el kell számolni, és a teljesítést „teljesített, de nem számlázott”, U-s tételként kell a GIR-ben rögzíteni. A számla beérkezését követően a technikai rendezést ezen tételeknél végre kell hajtani.

Az építés-szerelési beruházások esetében az ML műszaki ellenőre a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig átadja az üzemeltetőnek a beruházás teljes dokumentációját (megvalósulási terv, egyeztetett eszközlista, üzemeltetéshez szükséges dokumentumok, engedélyek, jegyzőkönyvek, mérési eredmények, stb.). A műszaki átadás-átvételi eljárás, üzembe helyezés során a műszaki ellenőr az üzemeltető képviselőjének bevonásával az átadás-átvételi jegyzőkönyvben köteles rögzíteni az e-TEV bizonylat kiállításáért felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségét, és az e-TEV bizonylat kiállításának határidejét. Végleges forgalomba (üzembe) helyezési engedélyt a műszaki tervjóváhagyó adhat. Az üzemeltetőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor elektronikus úton meg kell küldenie a létesítmény állagba vételéhez szükséges bizonylatokat. Az eljárás lezárását követően, annak dátumára vonatkoztatva a szerződésben nevesített műszaki ellenőr kiállítja a vállalkozó részére a teljesítésigazolást.

Az üzembe helyezést követően az eszközöket az üzembe helyezést követő 30 napon belül műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján aktiválni kell. Amennyiben az üzemeltető szervezeti egység a műszaki átadás-átvételi eljárást követően a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján 30 napon belül az e-TEV bizonylatokat nem készíti el, és nem küldi meg az ML részére, a műszaki ellenőr erről jelentést köteles készíteni az SPFL vezetője és az érintett szervezeti egység vezetője részére.”

A műszaki projekt tárgyában megkötött szerződéssel összhangban a kivitelezők az általuk végzett teljesítményekről azok ellenértékét is magában foglaló, jogszabály szerinti elszámolást kötelesek készíteni. A teljesítmények elszámolása számlával és/vagy részszámlával történik, melynek előfeltétele a teljesítésnek a megrendelő általi bizonylatolt elismerése, a Basware teljesítményigazolás. A fenti dokumentumok alapján az aktiválás elindításához az állagban tartó az üzembevett eszközökről a GIRben e-TEV bizonylatot állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat és a hasznos élettartamot. Az ML műszaki ellenőre felelős az adatok ellenőrzéséért és azok valóságtartalmáért. Ellenőriznie kell a GIRben a műszaki adatokat, gyári számot, leltári számot, üzembe helyezés dátumát és a hasznos élettartamot, majd az adatokat jóvá kell hagynia. A GIR-ben történő aktiválás elindításához a költségek felosztását külön meg kell adnia a GIR adminisztrátornak. Az aktiválási folyamat elindítása előtt az GIR admi-

9.2.2. Építési – szerelési beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanok, földterületek. Építés szerelési beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanok megszerzése során az adásvétellel, vagy kisajátítással a MÁV ZRt. birtokába, vagy vagyonkezelésébe került ingatlanok esetén az aktiválásnak (üzemszerű használatba vételnek) nem feltétele a Földhivatali bejegyzés, ezért azzal az időponttal kell a földterületeket aktiválni, amikortól az ingatlan használatát a MÁV megkezdheti (birtokba adás napja). Földterület esetében a birtokbavétel feltétele a szerződés szerinti teljesítés és a birtokbavételt igazoló dokumentumok megléte, vagy a földterület használatbavételének megkezdése. Abban az esetben, ha a birtokbavételt követően a földterület tulajdonjogilag a Földhivatalban nincs rendezve, akkor az aktiválás során úgy kell eljárni, hogy az állagban tartó legyen a Földhivatalnál a tulajdoni bejegyzést, esetlegesen telekmegosztásokat intéző szervezet. Az ilyen földingatlanok e-TEV bizonylatainak kiállításakor a „Gyártási/hrsz.” számok rovatba az adásvételi szerződésbe vagy kisajátítási határozatba szereplő hrsz. mellé kiegészítésként be kell írni a „RENDEZETLEN” kifejezést. A Földhivatali bejegyzést követően papíralapú TEV bizonylattal kell gondoskodni arról, hogy a GIR TE moduljában a Földhivatali adatokkal megegyező adatok szerepeljenek. A MÁV ZRt. lebonyolításában megvalósuló beruházásokhoz szükséges földterületek megszerzésével kapcso-

14. szám


latos eljárásrendet, a különböző szervezetek együttműködését igénylő feladatokat, az egyes részfeladatokban közreműködő szervezetek (SPFL, IGI, Pályavasúti üzemeltetés, Számviteli Szervezet, Jogi Ig.) felelőségi körét a 2/2013 EVIG utasítás 3. sz. melléklete (Földterületek megszerzésével kapcsolatos feladatok a MÁV ZRt. beruházásainál) tartalmazza. A 2/2013 EVIG utasítás 3. sz. mellékletben rögzített eljárásrend nem alkalmazandó a NIF ZRt.-nél folyó beruházási munkák esetében, mivel ezeknél a beruházásoknál a NIF ZRt. feladata a földterületek megszerzése. 9.2.3. Pályavasúti járművek A beszerzett, vagy saját kivitelezésben gyártott, felújított pályavasúti járművek és eszközök aktiválása üzembe helyezési okmány és e-TEV bizonylatok alapján történik. A pályavasúti járművek beszerzésére vagy felújítására irányuló beruházásokhoz kapcsolódó szerződéseket úgy kell megkötni, hogy az egyes járművekhez kapcsolódó ráfordítások a számlák befogadásával egy időben járművekként meghatározhatóak legyenek. A saját kivitelezésben végzett munkák esetén a költségmentesítőket a kivitelezést végző szervezeti egységnek havonta kell kiállítani, biztosítva az önállóan üzembehelyezhető járművek azonnali aktiválhatóságát. BLI Jármű Projekt Központja (BLI JPK) részt vesz a pályavasúti járművek átadás-átvételi, üzembe helyezési eljárásainak szervezésében és lebonyolításában, gondoskodik az átadás-átvételi jegyzőkönyvek elkészítéséről. Felveszi az átvételkor felmerült hiányosságok listáját, és ellenőrzi ezek kijavítását, valamint ellenőrzi a szerződés szerinti teljesítést. Nyilatkozik a Teljesítési garancia leszállíthatóságáról. A munkák elvégzése után bekéri az e-TEV bizonylatokat. Az aktiválás elindításához az állagban tartó vagy Területi Központ kijelölt dolgozója az üzembevett eszközökről a GIR-ben e-TEV bizonylatot állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat és a hasznos élettartamot. Az e-TEV bizonylatokat az üzemeltető, az üzembe-helyezési hatósági engedélyt követő 20 napon belül köteles átadni. A BLI JPK a dokumentumok ellenőrzését követően azokat megküldi az ML részére. A ML az átadott dokumentumok és az e-TEV bizonylat ellenőrzését követően (a 9.2.1 pontban részletezett ellenőrzési feladatok elvégzése után) kiállítja az üzembe helyezési okmányt és elindítja az aktiválást. Ezt követően a Basware rendszerben kiállításra kerül a Basware teljesítésigazolás, mely igazolás aláírás után elküldésre kerül a kivitelező/szállító részére. A kivite-

1519

lező/szállító ezen igazolás alapján állítja ki a részszámlát, ill. a végszámlát. A üzembe helyezését követően 30 napon belül ezen eszközöket aktiválni kell. Az ideiglenes üzembe helyezési engedéllyel rendeltetésszerűen használatba vett eszközt az ideiglenes üzembe-helyezést követő 30 napon belül aktiválni kell. 9.2.4. Egyéb eszközök beszerzése Eszközbeszerzés esetén az igény felmerülését követően az SPFL HF az Igénylő által összeállított műszaki tartalmat (az igényelt eszközök specifikációját), valamint a beszerzendő eszközök telepítési listáját, mely tartalmazza az e-TEV bizonylatot kiállító tárgyi eszköznyilvántartó adatait az ME bevonásával véglegesíti, jóváhagyatja. Ezt követően a SPFL HF megrendeli az eszközbeszerzés lebonyolítását az ML-nél. Az ML a megrendelés alapján elkészíti a projekthez szükséges Beruházási Okmányt, és azt felterjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően bejelenti a BLI felé az eljárás lefolytatását az EBR-n keresztül. Az egyszerű beszerzési eljárások lebonyolítását a BLI saját hatáskörébe vonhatja, vagy az ML hatáskörébe delegálhatja a BLI szabályossági felügyelete mellett. Amennyiben a BLI saját hatáskörbe utalja a beszerzési eljárást, akkor az ML, feladja az igénylést a Basware rendszeren keresztül, rendelkezésre bocsátja a beszerzésre vonatkozó dokumentációkat, mely tartalmazza a jóváhagyott egyedi előterjesztést a jóváhagyott műszaki tartalmat és a beszerzendő eszközök telepítési listáját. Amennyiben a BLI az ML hatáskörébe utalja a beszerzés lebonyolítását a Basware rendszerbe csak a szerződéskötést követően, kell felvinni a beszerzési igénylést. Az igénylés EBR illetve a Basware rendszeren történő feladásának előfeltétele a GIR projekt megnyitása és a projekt forráskeretének jóváhagyása a KI által. A beszerzés lebonyolítónak a szállítói szerződés, vagy megállapodás megkötésről az ML BO-t lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell. A rendeltetésszerűen, azonnal használatba vehető eszközöket a kiszállítást követően a felhasználó azonnal üzemeltetni tudja anélkül, hogy az üzemeltetéshez további beruházási tevékenységre lenne szükség. Ilyennek minősülnek különösen a bútorok, a fénymásolók, a nyomtatók, az asztali számítógépek és notebook-ok, a monitorok, stb. A BLI-nek a rendeltetésszerűen, azonnal használatba vehető tárgyi eszközök beszerzésekor a szállítóval olyan szerződést kell kötnie, mely biztosítja, hogy a szállító az eszközök helyszínre szállításakor az e-TEV bizonylatot is beszerzi az átvevőtől, illetve ennek hiányában az átvételt meghiúsítottnak tekinti. Az e-TEV bizonyla-

1520


tot a teljesítési igazolás részének kell tekinteni. A szerződésben biztosítani kell, hogy a vállalkozó a számlán, vagy mellékletén eszközökre bontva részletezze a beszerzési értéket. A leszállítást követően kiállításra kerül az átadás-átvételi jegyzőkönyv Az olyan eszközök, melyek, beüzemelést, betanítást igényeknek - ezt a tényt a szerződésben rögzíteni szükséges - akkor helyezhetők üzembe, ha azok rendeltetésszerű működéséről külön Üzembe helyezési jegyzőkönyv készült. A szerződésben rögzítettek szerint a szállító 72 órával a szállítást megelőzően tájékoztatja a területileg illetékes nyilvántartó-számadót a szállítás pontos idejéről, a leszállításra kerülő eszközök mennyiségéről, típusáról. Ezt követően a szállító, az igénylő által megadott telepítési lista szerinti helyszínre szállítja ki az eszközöket és szükség esetén üzembe helyezi azokat. Az aktiválás elindításához az állagban tartó az üzembevett eszközökről a GIR-ben e-TEV bizonylatot állít ki. Ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat és a hasznos élettartamot. A szállító, a területileg illetékes számadó által ellenőrzött és aláírt dokumentumokat, a lepecsételt, olvasható aláírással rendelkező szállítólevelet, az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányát, a hozzá tartozó e-TEV bizonylatokat eljutatja a beruházás lebonyolító ML egység műszaki ellenőrének. Ennek alapján a Basware rendszerben kiállításra kerül a Basware teljesítési igazolás - mely igazolás a teljesítésnek a megrendelő általi bizonylatolt elismerése - aláírás után, elektronikus úton elküldésre kerül a Szállító részére. Ezt követően a Szállító a számlát és a teljesítésigazolást benyújtja a MÁV ZRt. Bejövő Számla Könyvelés részére. A benyújtott dokumentumok esetében fontos, hogy a számlán szereplő teljesítési dátum, megegyezzen a Basware teljesítési igazoláson lévő teljesítési dátummal. A ML az átadott dokumentumok és az e-TEV bizonylat ellenőrzését követően (a 9.2.1 pontban részletezett ellenőrzési feladatok elvégzése után) kiállítja az üzembe helyezési okmányt és elindítja az aktiválást. Az üzembe helyezést követően azonnal aktiválni kell ezen eszközöket. Befejezetlen állományban ilyen eszközök nem maradhatnak. 9.2.5. Informatikai eszközök és szoftverek Az informatikai eszközöket és szoftvereket szabályozott módon az IKI központilag tartja nyilván. Az informatikai eszközök esetében az előkészítési, szerződéskötési, beszerzési folyamat az egyéb eszközöknél ismertetett módon történik, azzal a különbséggel, hogy a műszaki tartalom összeállítását és a beruházási okmány elkészítését az IKI végzi, de az IKI a szükséges (alábbiakban részletezett) folyamatok elvégzésével

14. szám

megbízhatja az ML-t, amit az köteles határidőre elvégezni. Az IKI-nek a BLI bevonásával a szerződéskötés során gondoskodnia kell arról, hogy a beszerzésekhez kapcsolódó számlákból, vagy mellékleteikből egyértelműen kiderüljön az egyes eszközök típusa és értéke, vagyis tartalmazza az e-TEV bizonylat kitöltéséhez szükséges adatokat. Az IKI, a szoftverfejlesztési szerződéseket kivéve, az eszközök leszállítását követően a teljesítést igazoló dokumentumokkal (szállító levél, átadás-átvételi jegyzőkönyv, telepítési lista) egyidejűleg, a teljesítéshez tartozó, az aktiváláshoz szükséges e-TEV bizonylatokat átadja a BLI–nek. A BLI kiállítja az e-TEV jegy bizonylatokat. Ennek alapján a Basware rendszerben az IKI kiállítja a Basware teljesítésigazolást, ami aláírás után, elektronikus úton elküldésre kerül a Szállító részére. Ezt követően a Szállító a számlát és a teljesítésigazolást benyújtja a MÁV ZRt. Bejövő Számla Könyvelés részére. Az IKI a dokumentumok és az e-TEV bizonylat ellenőrzését követően elindítja az aktiválást. A megrendelt informatikai eszköznél az aktiválást a projektgazda által az eszközök átvételére kijelölt, e-TEV bizonylatokon megjelölt, állagbantartó szervezetre kell végrehajtani. Az informatikai eszköz beszerzéseknél a beruházás aktiválandó költségeként kell elszámolni a rollout díjakat, a rollback költségek nem részei az elszámolásnak. Az üzembe helyezést követően azonnal aktiválni kell ezen eszközöket. Ekkor kerül leltári szám az eszközre. Befejezetlen állományban ilyen eszközök nem maradhatnak. Szoftverfejlesztési szerződéseknél az elkészült szoftver üzembe-helyezését követő 30 napon belül az IKI az eTEV bizonylatok alapján az aktiválást elvégezi. Tömeges informatikai eszközbeszerzés esetén az eszközök nyilvántartása és aktiválhatósága érdekében ki kell alakítani azt az elszámolási módot mely lehetővé teszi az informatikai eszközök tömeges kezelését. Tömeges beszerzés esetén a szállító által benyújtandó számla kiegyenlítése az IKI által kiállított teljesítés igazolás alapján megtörténhet, ilyen esetben a kiegyenlítésnek nem kizáró feltétele az eszközönkénti e-TEV bizonylatok megléte. A szerződéskötésnél ezt figyelembe kell venni, és a szerződés szövegét ennek megfelelően módosítani szükséges. A beérkező tömeges informatikai eszköz raktárra vételét követően, az eszközöket nem befejezetlen beruházásként, hanem készletként kell nyilvántartásba venni. Az eszközök felhasználókhoz történő kiszállításáig és azok üzembe helyezéséig a beszerzett eszközök nyilvántartásáért és állagbantartói feladatok ellátásáért a raktározást végző BLI a felelős.

14. szám


Az eszközök helyszínre szállításakor azok üzembe helyezését követően az IKI által megbízott szállító/üzembe helyező beszerzi a területileg illetékes számadó által ellenőrzött és aláírt dokumentumokat, a lepecsételt, olvasható aláírással rendelkező szállítólevelet, az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányát. A BLI kiállítja az e-TEV bizonylatokat, ennek során meghatározza a GIR-ben nyilvántartandó műszaki adatokat és a hasznos élettartamot, és eljutatja azokat az IKI részére. A IKI a dokumentumok és az e-TEV bizonylat ellenőrzését követően a Számviteli Szervezettel egyeztetve elindítja az aktiválást. Az üzembe helyezést követően azonnal aktiválni kell ezen eszközöket. Befejezetlen állományban ilyen eszközök nem maradhatnak. 10. a BEruhÁzÁsOk nyIlVÁntartÁsa, BEszÁMOlÁsI kötElEzEttsÉG 10.1. nyilvántartások szerződés nyilvántartás Az ML TMK kezelésében lévő valamennyi szerződésről nyilvántartást kell vezetni. A szerződés nyilvántartást heti gyakorisággal kell frissíteni, a nyilvántartás formáját, adatigényét, egyéb kitöltési kritériumait a következő fejezet részletesen tartalmazza. teljesítésigazolások nyilvántartása (volt számlanyilvántartó / napló) Az ML TMK-nak a GIR-ben és Basware-ben rögzített illetve lefogadott teljesítések bizonylatairól nyilvántartást kell vezetni, melynek minden évben 1-es sorszámmal kell kezdődnie. A bizonylatok 1 példányának a nyilvántartás sorszámának megfelelően lefűzésre kell kerülni. A Basware-ben rögzített teljesítés bizonylata: Basware teljesítésigazolás. A GIR OP-080-ban rögzített teljesítés bizonylata: Saját vállalkozásban végzett tevékenység költségmentesítője. Befejezetlen beruházások leltára A beruházásokról a ML-nek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, ami szorosan kapcsolódik a könyvviteli nyilvántartás főkönyvi számláihoz. Az analitikus nyilvántartás helyességét a műszaki teljesítések, valamint a főkönyvi számlák alapján, folyamatosan ellenőrizni kell. A befejezetlen beruházások leltárát minden hónapban el kell készíteni és a Számviteli Szervezet részére megküldeni. A befejezetlen beruházások leltárának formáját,

1521

adatigényét, egyéb kitöltési kritériumait a következő fejezet részletesen tartalmazza. Műszaki jogosultságok nyilvántartása A szakmai kamarai, felelős műszaki vezetői és a műszaki ellenőri jogosultságokat rendszeresen meg kell újítani. A jogosultságokat, az azokat igazoló dokumentumokat, érvényességi dátumokat az ML BO tartja nyilván. Az oktatási terveket úgy kell elkészíteni, hogy biztosítható legyen a jogosultságok megszerzése, határidőre történő érvényesítése. Az erre vonatkozó javaslatokat az ML BO állítja össze. A nyilvántartásban az adott képzés akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a képzésben résztvevő bemutatja az erről szóló igazolást. 10.2. Beszámolók, statisztikai jelentések szerződés nyilvántartás Az ML TMK-k kezelésében lévő valamennyi szerződésről nyilvántartást kell vezetni. A szerződések nyilvántartása minden évben 1-es sorszámmal kezdődik. A nyilvántartás sorszámozásának megfelelően a szerződésekből 1 példányt elkülönítetten le kell fűzni, melyet bármikor elő lehet a nyilvántartó alapján keresni. A jóváhagyott szerződést TMK-ra érkezését követően 3 napon belül rögzíteni kell a Basware-ben. Ennek megléte után azonnal fel kell vezetni a szerződést a szerződés nyilvántartóba és 1 másolati példányt le kell fűzni. A szerződésre fel kell vezetni a nyilvántartó szerinti számát, a projektszámot és a GIR-es rendelésszámot. Amennyiben a szerződés módosításra kerül (szerződött összeg, határidő stb.), a módosítást az eredeti szerződéssel együtt kell kezelni, vagyis a módosításból is 1 példányt az eredeti szerződés mellé le kell fűzni, a módosítást a nyilvántartáson át kell vezetni. A szerződés nyilvántartóban az élő szerződések mellet nyilván kell tartani az áthúzódó és a lezárult szerződéseket is. Áthúzódó szerződések: Itt azokat az élő szerződéseket kell kimutatni, melyek nem az adott évben köttettek, viszont áthúzódó hatásuk van, azaz tárgyévben teljesítményértékkel rendelkeznek/fognak rendelkezni. Lezárult szerződések: Azon szerződések összessége, melyekhez tárgyévi teljesítés nem kapcsolódik, viszont a projekt, melyhez tartoznak nem lezárt projekt, más élő szerződéssel rendelkezik vagy várható további szerződéskötés. Ahhoz, hogy a projekt teljes szerződött állománya lekérdezhető legyen, ezen szerződésekre is szükség van. Ezért az év elején el kell készíteni a lezárult szerződések listáját úgy, hogy ez a lista év közben nem változhat.

1522


A szerződés nyilvántartót a TMK-nak minden héten az ML közös szerverének részükre megnyitott könyvtárába kell feltölteni. A TMK-k szerződés nyilvántartásai az ML BO által összesítésre kerül, majd ezt követően az egységesített és leellenőrzött szerződés nyilvántartó felkerül a (ML) BO könyvtárába, melybe az ML valamennyi dolgozójának betekintési joga van. A szerződés nyilvántartó kritikus pontjai (oszlopai): • Rendelésszám: Rendelésszám nélkül szerződés NEM kerülhet fel a nyilvántartásba! • Számlázott nettó érték: A BESZ modulba rögzített teljesítéseket minden esetben vissza kell vezetni a szerződés nyilvántartásba is. Tehát a számlázott nettó érték oszlopaiban szereplő összegnek minden esetben meg kell egyezni a teljesítményértékkel. • Szerződés szerinti műszaki teljesítés időpontja: A szerződésben rögzített teljesítési dátumnak/teljesítési ütemtervnek megfelelően kell kitölteni. Amennyiben nem ezzel összhangban teljesül, a nyilvántartót módosítani szükséges. Jelentősége abban áll, hogy amennyiben megfelelően kerül vezetésre, a várható műszaki-pénzügyi teljesítés egyéb más információ bekérése nélkül összeállítható. havi beszámoló A beruházásokról, felújításokról a Műszaki Lebonyolításnak havi rendszerességgel számszaki, részletes és összefoglaló szöveges beszámolót kell készítenie. A jelentést minden hónap végén a kiadott utasításnak megfelelően kell elkészítenie és a Kontrolling Igazgatóság, valamint az érintett területek kijelölt képviselőinek megküldenie. Pénzügyi-műszaki számszaki beszámoló: A pénzügyi-műszaki beszámoló összeállításának alapja a TMK-tól kapott fenti nyilvántartásokban szereplő adatok, melyeket célszerű leellenőrizni a GIR OP-80 jogosultsággal lekérdezhető „Beruházási beszámoló kimutatás” adataival. Amennyibe eltérés mutatkozik a Back Office-t – lehetőleg az eltérés okának magyarázatával –, a beszámoló megküldésével egyidejűleg értesíteni szükséges. A számszaki beszámoló az adott év beruházási tervében szereplő projektek, beruházási okmányonkénti, halmozott műszaki, pénzügyi teljesítéseit valamint egyéb hivatalos dokumentumokban – okmány, szerződések –, rögzített adatait tartalmazza. A beszámolónak ki kell térnie a várható műszaki és pénzügyi teljesítésekre is. Projektenkénti szöveges beszámoló A folyamatban lévő projektekről a havi beszámoló részeként, a kivitelező adatszolgáltatása és/vagy a beru-

14. szám

házás lebonyolítójának felmérése alapján a projekt felügyeletével megbízott TMK írásbeli beszámolót készít. A dokumentum a projekt műszaki és pénzügyi készültségét mutatja be, felsorolja a tárgyidőszakban elvégzett feladatokat, felmerült problémákat, változtatásokat, értékeli az előrehaladást, a projekt ütemtervben meghatározott feladatok végrehajtását, készültségi állapotát, kockázatokat, illetve javaslatot ad a szükséges beavatkozásra. Pl.: • versenytárgyalás kiírása, annak eredménye • műszaki tervezés helyzete, tervellátottság • hatósági engedélyek, jóváhagyások • szerződésállomány értéke • kezdési és befejezési határidő • teljesített naturáliák • kivitelezést akadályozó körülmények • lemaradás, gyorsítás, átcsoportosítás indoka • részleges üzembe helyezések A dokumentumot a megadott határidőre az ML BO részére kell megküldeni és a ML közös szerverére feltölteni. A beszámoló készítője a létesítményfelelős (beruházási okmány szerint), jóváhagyója a ML illetékes vezetője. Projekt szöveges beszámoló (haladásjelentés): Minden projekt esetében a létesítményfelelős havonta egyszerűsített beszámolót készít, melyet a ML jóváhagyását követően a projektgazdának meg kell küldeni. A beszámolók tartalmi és formai követelményei évenként aktualizálásra kerülnek. Beruházási értekezlet A jóváhagyott beruházási és üzleti terv alapján a beruházásokat folyamatosan nyomon kell követni és amenynyiben indokolt a szükséges korrekciókat el kell végezni. Ennek érdekében a HF szervezet a ML BO negyedévenként beruházási értekezletet tartanak. A monitoring tevékenység mentén elsődleges feladat a beruházások, felújítások tervszerűségének nyomon kísérése, továbbá a folyamatosan megismerésre kerülő új információk figyelembe vételével (pl. rendelkezésre álló források tényleges nagysága) célszerű aktualizálni az eredeti, elfogadott beruházási, felújítási tervet. Az ML és a HF között együttműködés és rendszeres egyeztetés szükséges. A beruházás és felújítás ellenőrzési feladatainak ellátását csak így képes a HF eredményesen elvégezni. Ugyanakkor a ML számára a HF teszi egyértelművé a beruházási, felújítási tervet, és a ténylegesen megvalósítandó beruházási, felújítási projekteket. A beruházások és felújítások monitoringja során előfordulhatnak olyan, a tervtől való eltérések, amelyek

14. szám


felsővezetői előterjesztés keretében kerülnek egyeztetésre. Ezen előterjesztéseket ugyancsak a HF készíti elő. Befejezetlen beruházás leltára A beruházásokról a ML-nek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, ami szorosan kapcsolódik a könyvviteli nyilvántartás főkönyvi számláihoz. Az analitikus nyilvántartás helyességét a műszaki teljesítések, valamint a főkönyvi számlák alapján, folyamatosan ellenőrizni kell. A leltárt OP-80/OP85 jogosultsággal, projektenkénti lekérdezéssel lehet összeállítani. Itt is segítség és ellenőrzési pont az „Aktiválás könyvelése főfeladat bontásban” kimutatás. Mivel a befejezetlen leltárnak egyeznie kell a fenti kimutatás adataival, ezért eltérés esetén itt is az eltérés okával együtt a Back Office-t kötelező tájékoztatni. A Back Office munkatársa a ML leltárát egyezteti az „Aktiválás Könyvelése” kimutatással és tovább egyeztet a Főkönyvi adatokkal. Amennyiben itt eltérést tapasztal és a hiba oka ismeretlen vagy a hiba kijavítása központi beavatkozást igényel HelpDesk-en azt feladja.

1523

Az ML egységei az adatokat havonta megküldik az ML BO-nak, ahol azokat összegzik, értékelik. A táblázat a leltározáshoz szükséges adatokon túl tartalmazza a 8 fejezetben leírt befejezetlen állomány csökkentése érdekében teendő intézkedések végrehajtásához szükséges adatokat, értékeléseket is A beruházások leltározását az analitikus nyilvántartás alapján – minden hó 31.-i állapotnak megfelelően –, egyeztetéssel kell végrehajtani. A leltárban minden egyedileg azonosítható beruházást (projektszám) külön kell szerepeltetni. A beruházások leltározása kiterjed a tényleges (nyilvántartott) állományára, beleértve mind a más társaságok (idegen kivitelezők) által a saját társaságban végzett számlázott (elszámolt) munkákra, mind a saját rezsis beruházásokra, továbbá a szünetelő és leállított, valamint a leltározás időpontjáig műszakilag befejezett, de üzembe nem helyezett beruházásokra. A leltározási vezető a ML vezetője, a leltározási csoport vezetője a ML BO vezetője.

1524


14. szám

14. szám


10.3. statisztika

10.4. Beruházások utóértékelése

Negyedéves és éves kimutatás. A nyomtatványt a KSH honlapjáról kell letölteni és a kitöltve önállóan megküldeni a negyedévet követ hónap 20.-ig a KSH részére. A negyedéves beruházás-statisztikai jelentés az adott negyedév műszaki teljesítés adatait, valamint a nagyobb beruházási tételek felsorolását tartalmazza. Az éves gazdaságstatisztikai jelentésben a beruházások összetételét, tételesen, termékcsoportonként kell felsorolni (épület és építmény, valamint gép, berendezés, jármű bontásban). Nyilatkozni kell a saját kivitelezésű beruházásokról, felújításokról, valamint a selejtezések adatait is fel kell tüntetni az egész év vonatkozásában. A jelentésben a beruházások teljesítményértékét megyék szerinti részletezésben is meg kell adni. Az ML TMK-knak a szükséges adatokat, megadott határidőre az ML BO részére küldik meg, ahol a statisztikai adatszolgáltatás összesítésre kerül, majd ezt követően az egységesített és leellenőrzött statisztikai jelentés a KSH részére megküldésre kerül.

Üzleti zárás

a lebonyolítás üzleti adminisztrációval foglalkozó munkatársainak feladatai adminisztrációval kapcsolatos feladatai: • Feladata az elkészült alapokmány-tervezet formai ellenőrzése, az adatfeldolgozás előkészítése (eszközök/feladatok bontása, költségelőirányzatok megléte, források egyértelmű meghatározása). • Az alapokmány alapján létrehozza a projektet a GIRben, megnyitja a projektet és feladatokat. • Szükség esetén kezdeményezi a projekt terv módosítását. • Az okmánygazdától kapott adatszolgáltatás alapján rögzíti a beszerzési igényeket a Basware PM modulban. • Naprakészen vezeti a szerződés-nyilvántartást, elvégzi a szerződések és az igénylések adatainak egyeztetését. • Szükség esetén kezdeményezi az igénylések adatainak módosítását, az igénylés megrendeltté tételét. • Az okmánygazda adatszolgáltatása alapján végrehajtja a bevételezéseket, előállítja a Basware-ben a teljesítésigazolásokat. A Basware teljesítésigazolás kiállítása előtt köteles a szerződés és a teljesítésigazolás pénzügyi megfelelőségéről megbizonyosodni. Felel a teljesítésigazolás fentiek szerinti szerződésszerűségéért. • Közreműködik az aktiválások előkészítésében és végrehajtásában az OP modulban az eTEV rendszer segítségével. Rendszeresen felülvizsgálja a befejezetlen állomány aktiválhatóságának lehetőségét. A GIR-ben és a Basware-ben végrehajtandó feladatainak részletes leírását a ML BO-nak kell karbantartania.

1525

A beruházások gazdasági-üzleti utóértékelését az üzleti tervezés, illetve az egyedi előterjesztések szerinti tartalommal kell elvégezni. (Számítások menete, alkalmazott mutatószámok, adatok bontása, stb.) A beruházások lezárásakor a lezáró okmányt a projektgazda, vagy az általa megbízott beruházási szolgáltató készíti el. Az okmányon írásban nyilatkozni kell, hogy a lezárás: • az eredeti (módosított) előirányzatnak megfelelő öszszegű felhasználáss • az eredeti (módosított) műszaki tartalom megvalósítása mellett, • a kitűzött (módosított) határidőre készült el. Ha eltérés van, az eltérés nagyságát, okát indokolni szükséges. Nyilatkozni kell továbbá arról, hogy • az aktiválások megtörténtek, • további pénzfelhasználás már nem lesz, • peres eljárás nincs folyamatban. Záradék nélküli záróokmány nem terjeszthető fel, illetve nem hagyható jóvá. A záróokmányt a beruházás teljes aktiválását követő 60 napon belül kell kiállítani MÁV-on kívüli forrásból finanszírozott beruházások esetében a mindenkor hatályos és érvényben lévő Kormányrendeletben, illetve a finanszírozási megállapodásban előírtak szerint kell eljárni. A jóváhagyott záróokmány birtokában az ML köteles a pénzügyi nyilvántartási rendszerben (pl: GIR projekt modulban) a projekt lezárását kezdeményezni, a projekt jóváhagyó pedig azt jóváhagyni. A beruházás befejezését követő 1 naptári évre az üzemeltetői tapasztalatokra is vonatkozó értékelést kell készíteni, vizsgálva, hogy a beruházás miben, s milyen mértékben teljesítette az előirányzatokat (műszaki-gazdasági paraméterek). Az értékelést úgy kell előkészíteni, hogy az esetleges jótállási időszak lejárta előtt készüljön el az utó-felülvizsgálat. Módszertani zárás A beruházás/projekt lezárásaként célszerű elvégezni a munka szakmai, módszertani értékelését, elsősorban a tanulságok levonása, a jövőbeni működés fejlesztése érdekében.

1526


a módszertani zárásnak az alábbiakra kell kitérnie: • A projekt megvalósítása szempontjából kritikus események meghatározása, az előidéző okok azonosítása • Projektirányítás értékelése. • A kitűzött célok vizsgálata az elért eredmények meghatározása. A várt eredmény esetleges elmaradásának okai. • A jövőre vonatkozó javaslatok meghatározása 11. MEllÉklEtEk 1. sz. melléklet: Elhatárolási adatlap 2. sz. melléklet: Rögzített besorolási rendszer 3. sz. melléklet: Beruházási hatáskörök 4. sz. melléklet: Forrásallokációs folyamat 5. sz. melléklet: Beruházások gazdaságossági vizsgálata 6. sz. melléklet: Beruházási alapokmány 7.sz. mellékletek: Műszaki tervezés dokumentumai 8.sz. mellékletek: Átadás- Átvételi jegyzőkönyvek Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

14. szám

14. szám


1527

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

1528


14. szám

14. szám


1529

1530


14. szám

14. szám


1531

1532


14. szám

14. szám


1533

1534


14. szám

14. szám


1535

1536


14. szám

14. szám


1537

1538


14. szám

14. szám


1539

1540


14. szám

14. szám


1541

1542


14. szám

14. szám


1543

1544


14. szám

14. szám


1545

1546


14. szám

14. szám


1547

1548


14. szám

14. szám


1549

1550


14. szám

14. szám


1551

1552


14. szám

14. szám


1553

1554


14. szám

14. szám


1555

1556


14. szám

14. szám


1557

1558


14. szám

14. szám


BERUHÁZÁSI HATÁSKÖRÖK

1559

3. sz. melléklet

1560


14. szám

14. szám


1561

1562


14. szám

14. szám


1563

1564


14. szám

4. sz. melléklet

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A forrásallokációs folyamat meghatározására a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás szervezetben

14. szám


1565

1. Bevezetés Jelen módszertani útmutató célja, hogy a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás szervezetén belül a forrásallokáció módszertanát meghatározza és a teljes beruházási folyamat részeként – mint különálló tevékenységet - definiálja. A forrásallokációs tevékenységet a Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás szervezetén belül a Hálózatfejlesztés Beruházás, Felújítás, Tervezhető Karbantartás egysége végzi. A forrásallokáció kizárólag a saját forrásból megvalósuló beruházásokra és felújításokra vonatkozik (CAPEX). A társasági erőforrások allokációja biztosítja a megfelelő forrás felhasználását. 2. Kiinduló feltételrendszer 2.1. A módszertan szervezeti hatálya, hatályba lépése A szabályzat a pályavasúti üzemeltetéssel (pálya, távközlés, erősáram, biztosítóberendezés, forgalom, ingatlan, informatika) kapcsolatos beruházásokat és felújításokat tárgyalja. Jelen szabályzat 2013. januártól lép hatályba. 2.2. A folyamatban résztvevő szervezeti egységek rövidítése Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás SPFL Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Hálózatfejlesztés Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Hálózatfejlesztés Beruházás Fejlesztés, Tervezhető karbantartás HF BFTK Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Előkészítés Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Tervezés Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Lebonyolítás Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Lebonyolítás Back Office ML BO Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Műszaki Lebonyolítás Területi Központ ML TK

HF ME MT ML

3. Beruházások, felújítások tervezése – forrásallokáció A forrásallokációs tevékenység és ezen belül a beruházások és felújítások tervezése szerves része a stratégiai tervezési folyamatnak, a középtávú- és éves tervkészítésnek. A stratégiai célok eléréséhez a fejlesztési, beruházási és felújítási akciókat veszi számba, a megvalósításukhoz szükséges erőforrásokat tárja fel majd allokálja. A forrásallokáció a karbantartási tervek készítésére a karbantartási feladatok végrehajtására nem vonatkozik. A beruházási és felújítási terv viszont determinálja a karbantartások tervezését. 3.1. Forrásallokációs feladatok -

A forrásallokáció szabályrendszerének, a projektértékelés rendszerének, módszerének, követelményrendszerének kialakítása.

-

Stratégiai célok (4/1..sz. melléklet) megvalósulását biztosító lehetőségek elemzése, programba rendezése, vizsgálata, stratégiai célokhoz való illeszkedés és megvalósíthatóság szempontjából, rangsorolásuk.

-

Programok közötti sorrendek, programokon belül projektek rangsorolása, az optimális üzleti értéket képviselő beruházási terv összeállítása, majd üzleti tervbe való integrálása.

-

Éves, gördülő és hosszú távú beruházási, valamint felújítási terv összeállítása, előterjesztése.

-

Forrásallokációra vonatkozó korrekciók kezdeményezése.

1566

3.2.


• • • • • • • • •

3.3.

14. szám

Tervezés menete: források számbavétele, a tervidőszakban pályázható források azonosítása, forrásallokációs alaplevek, prioritások aktualizálása, a Pályavasúti Területi Központok, az Ügyfélkapcsolat és Értékesítés, a pályavasúti szolgáltatásokat igénybe vevők, valamint egyéb külső felek (pl. Önkormányzat, hatóságok, stb.) projekt igényeket nyújtanak be, a projekt igények a stratégiához illeszkedő forrásallokációs elvek szerint előzetesen megszűrésre kerülnek, a végleges beruházási, felújítási terv elkészítése és jóváhagyatása, projektek indítása, forrás monitoring-kontrolling, szükséges korrekciók elvégzése. A folyamat emberi erőforrás kapacitás igénye

A folyamat operatív végrehajtása és koordinálása a HF BFTK munkaerő kapacitás igénybevételével megoldható (a feladatoktól függően váltakozó leterheltséggel). A további szervezeti egységek (pálya, TEB, forgalom, ME) részéről a beruházási projektek megtervezése (feladattervezés és pénzügyi tervezés) jelentős előkészítő munkát igényel. 4. A folyamat tevékenységei 4.1.

A folyamat előzménye és indítása:

A forrásallokációs folyamat feltételezi • • • 4.2.

a MÁV Zrt. elfogadott és aktuális stratégiájának, a közép és hosszú távú fejlesztési irányainak, valamint a Pályavasúti Üzemeltetési egységek céljainak a meglétét. A folyamat elemei

1. tevékenység: Forrásallokációs alapelvek, szűrési kritériumok és értékelési szempontok meghatározása, jóváhagyatása. Leírás: Meg kell határozni a MÁV Zrt. vállalati szintű és pénzügyi célkitűzéseiből levezethető forrásallokációs alapelveket, ami alapja lesz a rangsorolásnak. A forrásallokációs alapelvek rögzítését követően kerülnek azonosításra a projektek szűrési kritériumai. Ezen kritériumok alapján kerül eldöntésre az, hogy egy beruházás, felújítás eleve elvetendő vagy megvalósítása további vizsgálatra érdemes. Továbbá a szűrési kritériumok segítségével kerülnek kategorizálásra a beruházások, felújítások olyan szempontból is, hogy melyek az üzleti célú és melyek a külső hatás vagy vasútüzem biztonság által generált projektek (a szűrési kritériumok az előbbi csoportosításnak megfelelően kerülnek összegyűjtésre). A szűrési kritériumok mellette azonosításra kerülnek a projektek értékelési szempontjai (stratégiába illeszthetőség, determináltság, kötelezettség, gazdaságosság, műszaki és pénzügyi szakaszolhatóság, külső hatás és/vagy vasútüzem biztonság). A szempontok fontosságuk alapján súlyozva vannak. Felelős: HF Jóváhagyó: Elnök-vezérigazgató Eredménytermék: forrásallokációs alapelvek,.szűrési kritériumok és értékelési szempontok listája. 4/2., 4/3. és 4/4 sz. melléklet. 2. tevékenység: Tájékoztatás. Leírás: A projekt javaslatot benyújtókat (Pályavasúti Üzemeltetés) tájékoztatni kell az elfogadott forrásallokációs alapelvekről és szűrési kritériumokról és az értékelési szempontokról. Ez segíti a későbbi értékelés elvégzését, hiszen már a tervezés kezdetekor behatárolhatók a főbb irányok, amely mentén a javaslatok elkészíthetők. Az adatok rögzítése projektlapokon történik, melyet adatlap formájában (kitöltési útmutatóval együtt) elektronikusan át kell adni projekt igényt benyújtóknak. Felelős: HF Eredménytermék: szöveges tájékoztató levél, projekt adatlap (formája évenként kerül meghatározásra).

14. szám


1567

3. tevékenység: Projektlapok összeállítása és begyűjtése Leírás: A tervezett beruházások értékeléséhez az egyes projektekre vonatkozó információkat egységes formában kell rögzíteni, az előre kiadott projektlap sablonon. A projektlaphoz készülő Kitöltési útmutató fogja tartalmazni a bekért adatok kitöltése tekintetében a feladatok elhatárolását a beruházási igényeket benyújtó szervezetek, illetve a közreműködők között. Ezután kerülhet sor az igényelt beruházási projektek átnézésére, rendszerezésére, majd részletes áttanulmányozására és elemzésére. Projektlap sablont készítése: HF Projektlap kitöltése: - MÁV Zrt igények esetén: Pályavasúti Üzemeltetés (pálya, TEB, forgalom), ML TK, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, Infokommunikációs Igazgatóság - Külső felek (szolgáltatást igénybe vevők, Önkormányzat, stb.) esetén: HF BFTK Közreműködők: Kontrolling Igazgatóság Projektlapok összegyűjtése: HF Eredménytermék: Kitöltött projekt lapok 4. tevékenység: Projektek értékelése majd az értékelési eredmények összesítése. Leírás: A projekt igények áttekintését követően – szükség esetén – az azonos és együtt kezelhető tételekből projekt csoportokat kell létrehozni és az esetleges párhuzamosságokat ki kell szűrni. Amennyiben a projekt fajtája és/vagy volumene indokolja a gazdaságossági vizsgálatot és kockázatelemzést, akkor azt el kell végezni. Ezután a rendelkezésre álló adatok és információk alapján a begyűjtött projekt igények az értékelési szempontok szerint 1-10-es skálán pontozásra kerülnek. A kapott pontokat az adott szempontra meghatározott súlyszámmal szorozva megkapjuk a súlyozott értéket. A súlyozott értékek összege adja a projekt összpontszámát. A projektek és pontszámaik a projekt összesítőre kerülnek, ahol a pontszámok megadják az elsődleges rangsort. Az elsődleges rangsort meg kell küldeni elektronikus formában a Beruházási Fórum érintettjeinek, a fórumot megelőző 8 nappal. Felelős: HF Közreműködik: Kontrollig Igazgatóság, Eredménytermék: projekt összesítő (elsődleges rangsor). 4/5. sz. melléklet. 5. tevékenység: Beruházási Fórum – projektek rangsorának elfogadása. Leírás: A Beruházási Fórum felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, majd jóváhagyja a projektek végleges rangsorát. A rangsor el nem fogadása esetén a HF pontosítja a projektek sorrendjét (korrigál) figyelembe véve és mérlegelve az észrevételeket és javaslatokat. Felelős: HF Közreműködik: Kontrolling Igazgatóság, Pályavasúti Üzemeltetés (pálya, TEB, forgalom), ML TK, Projekt Iroda, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, Infokommunikációs Igazgatóság, Ügyfélkapcsolatok és Értékesítés, SPFL. Eredménytermék: projekt összesítő (végleges rangsor) 4/6. sz. melléklet 6. tevékenység: Források allokálása. Leírás: A végleges projekt rangsor szerint a rendelkezésre álló információk alapján megtörténik a források allokálása, a finanszírozási forrásfajták beazonosítása, és az egyes forrásfajták várható mértékének és ütemezésének meghatározása. A források kiosztását követően össze kell állítani a Pályavasúti Üzemeltetés és az SPFL beruházási tervjavaslatát, beruházási tervét (éves és gördülő terv), amelyet a Kontrollig Igazgatósággal történő többszöri egyeztetést követően kell véglegesíteni. A végleges beruházási terv felhasználásával kerül összeállításra a beszerzési terv is, amelynek felelőse a Beszerzés és Logisztikai Igazgatóság. Felelős: HF Közreműködik: Kontrollig Igazgatóság, Beszerzés és Logisztikai Igazgatóság Eredménytermék: Forrás fajtánként megvalósítható projektek listája, projektösszesítő finanszírozási forrásonkénti csoportosítása (beruházási terv – formája évenként kerül meghatározásra). 7. Beruházási terv integrálása az üzleti tervezésbe, beruházási terv felsővezetői elfogadása. Leírás: A javasolt éves és gördülő beruházási, felújítás tervet az ügyvezetés véleményezi és jóváhagyja. A megvalósítandó projektek tőkefelhasználásait (CAPEX), valamint eredményre gyakorolt hatásait (OPEX), továbbá ezek időbeli várható alakulását az üzleti tervbe integráltan megtervezi a Kontrolling Igazgatóság.

1568


14. szám

Felelős: Kontrolling Igazgatóság Közreműködik: HF Eredménytermék: várható beruházások, felújítások pénzügyi hatásaival integrált üzleti terv. 8. Forrás monitoring feladatok végrehajtása, szükséges korrekciók elvégzése, megmaradt forrás kezelése Leírás: A jóváhagyott üzleti terv alapján a beruházások elindulnak, melyeket folyamatosan nyomon kell követni és amennyiben indokolt a szükséges korrekciókat el kell végezni. A beruházási és felújítási terv elfogadása után az HF szervezet az ML BO közreműködésével folyamatosan nyomon kíséri a tervezett beruházások, felújítások megvalósulását, az érintettek negyedévenként beruházási értekezletet tartanak. A monitoring tevékenység mentén elsődleges feladat a beruházások, felújítások tervszerűségének nyomon kísérése, továbbá a folyamatosan megismerésre kerülő új információk figyelembe vételével (pl. rendelkezésre álló források tényleges nagysága) célszerű aktualizálni az eredeti, elfogadott beruházási, felújítási tervet. Az ML és a HF között együttműködés és rendszeres egyeztetés szükséges. A beruházás és felújítás ellenőrzési feladatainak ellátását csak így képes a HF eredményesen elvégezni. Ugyanakkor a ML számára a HF teszi egyértelművé a beruházási, felújítási tervet, és a ténylegesen megvalósítandó beruházási, felújítási projekteket. A beruházások és felújítások monitoringja során előfordulhatnak olyan, a tervtől való eltérések, amelyek felsővezetői előterjesztés keretében kerülnek egyeztetésre. Ezen előterjesztéseket ugyancsak a HF készíti elő. Felelős: HF Közreműködik: ML és Kontrolling Igazgatóság

14. szám


1569

4/1. sz. melléklet: A vasúti infrastruktúra szolgáltatásfejlesztés stratégiájának elemei

1570


14. szám

’444/2. sz. melléklet Forrásallokációs alapelvek A 2013-ban érvényes forrásallokációs elvek: I. Illeszkedés a stratégiához, a tulajdonosi és menedzsment elvárásokhoz • A beruházási források allokációja során azokhoz a projektekhez rendelhető forrás, amelyek támogatják a MÁV Zrt. és azon belül a pályavasúti üzemeltetés és fejlesztés elfogadott stratégiai céljainak, illetve jóváhagyott fejlesztési koncepcióinak megvalósulását, és/vagy hozzájárulnak a tulajdonosi elvárások teljesítéséhez. •

A beruházások szempontjából a stratégiai, fejlesztési célok között a kiemelt prioritású (1. prioritás) körbe tartoznak: - a folyamatos szolgáltatás, a közszolgálati minimum biztosítása, - a vasútüzem biztonsága, - a vasúti pálya elvárt műszaki állapotának stabilizálása, az előírt pályaparaméterek biztosítása, zavarok, korlátozások hibák, biztonsági kockázatok csökkentése, - a nemzetközi és belföldi kötelezettségvállalások, hatósági, tulajdonosi előírások, igazgatósági illetve elnök-vezérigazgatói határozatok teljesítése.

II. Komplex, integrált fejlesztés •

Azokat a beruházásokat kell előnyben részesíteni, amelyek elősegítik, hogy már rövidtávon, a szolgáltatásainkat igénybe vevők szempontjából érzékelhető módon valósuljon meg az egyes vonalak teljes hosszán vagy jelentős szakaszain a műszaki színvonalat az elvárt mértékben emelő fejlesztés, elkerülve a szigetszerű fejlesztést, feloldva a szűk keresztmetszeteket. A komplett vonalszakaszokon, a vasúti pálya üzemeltetéséhez szükséges valamennyi elemet érintő beruházásokat kell megvalósítani, szemben a szétforgácsolt, parciális érdekeket kiszolgáló projektekkel.

•

A vasúti szolgáltatási lánc elemeinek fejlesztése integrált, egymásra épülő módon valósuljon meg a különböző források és programok összehangolásával.

III. Gazdaságosság •

Valamennyi megvalósítandó beruházás esetében el kell végezni a projekt költség-haszon elemzését. Minimalizálni kell az üzleti eredményre gyakorolt negatív hatást.

•

Az üzleti célú beruházások esetében a projekt nettó jelenértéke az értékelés fő eleme, a forrás biztosításának feltétele a pozitív nettó jelenérték létrehozása.

IV. Megvalósíthatóság •

Valamennyi beruházási javaslat esetében vizsgálni kell a megvalósíthatóságot, illetve a megvalósítás kockázatait. A kockázati tűréshatáron belüli megvalósítási kockázatokkal járó projekteket lehet megvalósítani.

•

A már determinált, azaz folyamatban lévő, szerződött (vállalkozásba adott), dedikált forrással rendelkező projekteket meg kell valósítani, amennyiben azok műszakilag és pénzügyileg nem szakaszolhatóak.

•

Előnyben részesül a több változatban előkészített, szakaszos megvalósítást is biztosító projekt.

14. szám


1571

4/3. sz. melléklet: Szűrési kritériumok Forrás azokra a beruházásokra allokálható: 1. amelyre az alábbi célok valamelyike teljesül: A. A beruházás támogatja az érvényben lévő, felsővezetői határozatokban jóváhagyott • stratégiai célokat • rész-stratégiákat és fejlesztési koncepciókat • a vezetői határozatok és elfogadott előterjesztések megvalósulását. B. A beruházás elengedhetetlenül szükséges, vagy jelentős mértékben hozzájárul az alábbiak valamelyikéhez: • vasútbiztonsági előírások teljesítése • belső vagy külső munkabiztonsági, illetve vagyonbiztonsági követelmények • kormányzati, tulajdonosi előírások, elvárások szerződéses kötelezettségvállalások (belföldi és nemzetközi megállapodások, egyéb szerződésekkel vállalt projekt megvalósítások). C. Kiemelt kockázatok kezelését megvalósító jóváhagyott intézkedés. 2. amelyek megvalósításának kockázatai tűréshatáron belüliek vagy arra a szintre csökkenthetőek, 3. amelyek számszerűsíthető hatásai beilleszthetőek az üzleti tervbe (üzletági célmutatók teljesülését biztosító projektek). A vállalati és üzletági beruházási/felújítási projekteket úgy kel definiálni, hogy a leírás alapján azt a MÁV szervezete végre tudja hajtani. Az így megfogalmazott, végrehajtható projektek mehetnek át a tartalmi szűrőn.

1572


Értékelési szempontok

14. szám

4/4. sz. melléklet

14. szám


Projekt összesÍtő I.

1573

4/5. sz. melléklet

1574


Projekt összesÍtő II.

14. szám

4/6. sz. melléklet

14. szám


1575

5. sz. melléklet

1576


14. szám

14. szám


1577

1578


14. szám

14. szám


1579

6. sz. melléklet Beruházási alapokmány

1580


14. szám

7/a. sz. melléklet

Oldalszám: 1/3

14. szám


1581

Oldalszám: 2/3

1582


14. szám

Oldalszám: 3/3

14. szám


1583

7/b. sz. melléklet

1584


14. szám

14. szám


1585

7/c sz. melléklet

1586


14. szám

14. szám


1587

7/d. sz. melléklet

Oldalszám: 1/3

1588


14. szám

14. szám


1589

1590


14. szám

7/e sz. melléklet

Oldalszám: 1/2

14. szám


1591

Oldalszám: 2/2

1592


14. szám

8/a sz. melléklet

14. szám


1593

1594


üzemeltető

14. szám

14. szám


1595

4

1596


14. szám

8/b sz. melléklet

1

14. szám


1597

1598


14. szám

14. szám


1599

1600


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

14. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents