magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

24. szám

126. évfolyam

2011. november 11.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal Utasítások 45/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló 3/2011. (02. 11. MÁV Ért. 3.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról (egy1549 séges szerkezet).

Oldal 5/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Cash-pool rendszer számviteli el1673 számolásáról. 6/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a gyártási tevékenység számviteli elszámolását szabályozó 67/1996. (MÁV Ért. 34.) Számv. F. utasítás 1682 hatálytalanításáról.

46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának tervezésére vo1593 natkozó egyes rendelkezésekről.

Utasítások 45/2011. (XI. 11. MÁV ÉRT. 24.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. VÁLAszThATó bÉREn kíVüLI jAVAdALMAzÁsI REndszER MűködTETÉsÉnEk szAbÁLyOzÁsÁRóL szóLó 3/2011. (02. 11. MÁV ÉRT. 3.) EVIG sz. ELnökVEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs 1. sz. MódOsíTÁsÁRóL (EGysÉGEs szERkEzET). Ezen utasítással 2011. november 1-ével a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló 3/2011. (02.11. MÁV Ért. 3) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 6.11 pontjának szövege helyére az alábbi szöveg kerül: 6.11 szÉChEnyI PIhEnŐ kÁRTyA 2011. évben az a munkavállaló jogosult széchenyi Pihenő kártya juttatást választani, akinek a Vbkj

nyilatkozattételi jogosultsága 2011. augusztus 1-ét követően keletkezett. A javadalmazás leírása A munkáltató „Kártya” formájában biztosítja.  Széchenyi Pihenő Kártya a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény szerint egy az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;  E-utalvány: a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel. Az igénybe vehető szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendelet tartalmazza. A Széchenyi Pihenő Kártyával az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatások vehetőek igénybe: a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),

1550

A MÁV Zrt. Értesítője

b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.), c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.), f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.), g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.), h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.), i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.), j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.), k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13), l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből versenyés lovaglóistállók tevékenysége). A jelenleg hatályos szabályozás szerint a b)-l) pontokban meghatározott, úgynevezett kapcsolódó szolgáltatások csak az a) pontban megjelölt szálláshely-szolgáltatással együtt vehetőek igénybe. A munkavállaló a juttatási elemet - több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 300 000 Ft összegben választhatja. Amennyiben a Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás munkavállaló részére történő jóváírásáig a munkavállaló Széchenyi Pihenőkártya juttatásban más munkáltatótól részesült, a Széchenyi Pihenőkártya támogatás igénybe vehető összege ezzel az összeggel csökken. A MÁV Zrt. jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott OTP Széchenyi Pihenő Kártya, valamint e-utalvány megrendelése útján nyújtja ezt a juttatási elemet. (www.otpszepkartya.hu) A munkavállaló a közeli hozzátartozója, valamint élettársa részére is igényelhet kártyát társkártya formájában. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A Ptk. alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. A társkártya igénylő lapot a munkavállaló a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatain igényelheti. A munkavállaló által igényelhető társkártya előállítási és kézbesítési költsége társkártyánként 990 forint + 25% ÁFA (azaz kilencszázkilencven forint plusz 25% ÁFA). A 2011. évben juttatott támogatást 2012. december 31ig kell felhasználni, a fel nem használt utalványok lejártnak minősülnek, és azok ellenértéke sem a

24. szám

munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kerül viszszatérítésre. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója: 1,1904 Munkáltatói kifizetés módja A Széchenyi Pihenőkártya juttatás 2011. augusztus 1től igényelhető. Az igénylő lapot a munkavállaló a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatain igényelheti. Az igénylő lapot 2011. november 21-éig kell a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatán leadni. A Széchenyi Pihenőkártyát és e-utalványt a Humán Szolgáltató az igények összesítését követően december hónapban egy összegben rendeli meg azoknak a munkavállalóknak, akiknek a VBKJ nyilatkozattételi jogosultsága 2011. augusztus 1-ét követően keletkezett, és igényelték ezt a VBKJ elemet. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a kártyát, valamint társkártyát a munkavállaló lakcímére, vagy levelezési címére küldi ki postai úton. Igénybevétel A munkavállaló a kártyán lévő összeget folyamatosan felhasználhatja. A választásnak megfelelően az összeg december hónapban kerül átutalásra. A kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át. Amennyiben a munkavállalónak a Széchenyi Pihenőkártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával az OTP Pénztárszolgáltatóhoz kell fordulnia, amit megtehet minden OTP fióküzletben. Amennyiben a munkavállaló más juttatótól is részesül Széchenyi Pihenő Kártya juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé. Jogosultság A Széchenyi Pihenőkártyát a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói, illetve élettársa vehetik igénybe. A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) Elveszett, ellopott, megrongálódott OTP Széchenyi Pihenőkártya vagy társkártya pótlása kártyánként, illetve társkártyánként 1 500 forint + 25% ÁFA (azaz egyezerötszáz forint plusz 25% ÁFA). A Széchenyi Pihenő Kártya, valamint társkártya pótlása esetén a munkavállalónak az OTP Pénztárszolgáltatóhoz kell fordulnia, amit megtehet minden OTP fióküzletben.

24. szám


1551

2. Az utasítás mellékletét képező „b” jelű nyilatkozati lap kiegészül a széchenyi Pihenőkártya juttatással: 12. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA

300000 Ft/év

3. Az utasítás új mellékletetekkel egészül ki: „5. számú melléklet:nyilatkozat széchenyi Pihenő kártya igényléshez” „6. számú. melléklet: Igénylőlap OTP széchenyi Pihenőkártya társkártya megrendeléshez Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, lezárva 2011. október 24. 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLjA A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszerének – a továbbiakban VBKJ – működtetésére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 hATÁLy És fELELŐssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2011. január 1. napján hatályos Kollektív Szerződésének személyi hatályával azonos. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás 2011. január 1-jén lép hatályba. 2.3. felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Folyamat- és működésfejlesztés vezetője, működtetéséért a MÁV Zrt. Humán Szolgáltató vezetője a felelős. 3.0 Vbkj REndszER jELLEMzŐI 3.1. A Vbkj rendszer működése A MÁV Zrt. és a Kollektív Szerződést megkötő szakszervezetek a Kollektív Szerződés 65.§-ban meghatározták az egységes VBKJ keretösszeg 2011. évre vonatkozó mértékét, amelyet a munkavállaló a jelen utasításban részletezett módon és keretek között szabadon költhet el az előre megadott javadalmazási elemek igénybevételével. A választható béren kívüli javadalmazási rendszer egyes elemei különböző vásárlóértéket képviselnek a munkáltató által fizetendő eltérő adó- és járulékvonzatok és

Ft

x1,1904

Ft

szolgáltatói díjak miatt. A munkavállalók számára megállapított egységes VBKJ keretösszeg ennek megfelelően bruttó összeg, amely tartalmazza a munkavállaló által javadalmazásokra elköltött összeget és annak vállalati adó- és járulékterheit, valamint a szolgáltatói díjakat. A mindenkor érvényes törvényi szabályozás szerinti adó- és járulékvonzatok alapján a különböző elemek bruttó (vállalati adó- és járulékterheket és szolgáltatói jutalékot is tartalmazó) és nettó értéke (vásárlóértéke) közötti átváltási arányok, szorzószámok évről évre változhatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által javadalmazási elemekre elkölthető forint összegeknek és azok vállalati adó- és járulékterheinek (szolgáltatói díjakkal növelt) összege együttesen megegyezik az adott évre megállapított egységes keretösszeggel. 3.2. A Vbkj rendszer alapelvei A rendszer alapelvei:  A szabadon választható elemekből álló rendszer meghatározott keretek között, egyénre szabott választást tesz lehetővé.  A VBKJ hatálya alá tartozó munkavállalók azonos értékben, azonos feltételek mellett választhatnak a felkínált javadalmazási elemek közül, minden munkavállalónak azonos mértékű keretösszeg áll a rendelkezésére.  A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő javadalmazási elemeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén és határáig nyújtja.  A munkavállalók naptári évre választanak a felkínált lehetőségek közül az éves keretösszeg figyelembevételével. Főszabály szerint év közbeni módosításra „B” jelű nyilatkozati lap kitöltésére – az alább szabályozott kivételektől eltekintve – nincs lehetőség. Év közben a leadott „A” jelű nyilatkozat kizárólag az alábbi esetekben módosítható: - a 90 napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelen állapotból visszatérő munkavállalók esetében amennyiben szükséges - a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni, - amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül a felhasználható keret módosítását időarányosan el kell végezni, - albérleti támogatás választását követően a bérleti szerződés megszüntetése esetén, - lakáscélú támogatás megjelölése esetén, amennyiben meghiúsult a felhasználás, vagy a lakáscélú felhasználás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek,

1552


- önkéntes pénztárból történő kilépés esetén, ha azt jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a munkavállaló) indokolta, ha a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben kilépési nyilatkozatának másolatát a munkavállalónak - a pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 5. munkanapig - le kell adnia - munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeg mértékéig, Ebben az esetben feltétel az, hogy a módosított „B” nyilatkozatot és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokat (pl. számlák, stb.) legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló hiánytalanul bemutassa a Humánszolgáltató Szervezet ügyfélszolgálatán, ellenkező esetben az elszámolás a korábbi, „A” jelű nyilatkozat alapján készül el.  A munkavállaló téves nyilatkozata következtében a VBKJ nyilatkozat év közben nem módosítható.  Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszegeket (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a MÁV Zrt. a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A javadalmazás készpénzben történő kifizetése nem lehetséges.  A tárgyévben igénybe nem vett keret – kivéve a lakáscélú támogatást – nem vihető át a következő évre.  A VBKJ rendszerben meghatározott keretet túllépni nem lehet. Számlával igazolandó szolgáltatások esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló magasabb összegről hoz számlát, mint azt a nyilatkozattételi lapon korábban

24. szám

megjelölte. Ebben az esetben a munkáltató kizárólag a nyilatkozati lapon megjelölt összeghatárig téríti meg a számla értékéből.  Az előző pontban rögzítetteken túlmenően, speciális esetekben előfordulhat túlköltekezés, amikor a munkavállaló VBKJ jogosultsága valamilyen okból átmenetileg vagy véglegesen megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalónak – az utasítás eltérő rendelkezése hiányában – visszafizetési kötelezettsége keletkezik.  Amennyiben a jogosultság év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeget az éves keretösszeg és a jogosultság időtartamára eső naptári napok alapján kell megállapítani. Az éves keretösszeg időarányos részére jogosultak: - a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában, - a MÁV Zrt-vel év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállalók a naptári napok alapján, - a jogi állományba kerülő, vagy onnan visszatérő munkavállalók a naptári napok alapján  A munkavállalóval a VBKJ rendszer a naptári év utolsó napjára vonatkozóan számol el, amelynek pénzügyi rendezése a következő naptári év első hónapjában a jövedelem elszámoláson keresztül történik.  A MÁV-ESÉLY programban részt vevő munkavállalókat a program ideje alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás.  A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napja alatt megilleti a VBKJ szolgáltatás. A MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött idővel csökkentett időtartamára illeti meg a munkavállalót.

3.3. A rendszer elemei A rendszer elemei a 2011. évben:

Az egyes elemek részletes leírása a 6. fejezetben található.

24. szám


4.0 ÁLTALÁnOs ELjÁRÁsI szAbÁLyOk 4.1. A Vbkj keretösszegre jogosultak  A MÁV Zrt. főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói.  Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló a megállapított éves keretösszeg időarányos részére, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított éves keretösszegre munkaidejének arányában jogosult; ebben az esetben az adott évre meghatározott keretösszeg képezi a számítás alapját.  A munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondással történő megszűnése esetén a felmondási idő tartamára, a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretösszeg felhasználására jogosult. 4.2. A jogosultság korlátozása  Nem jogosultak a VBKJ igénybe vételére: - Az év közben belépő munkavállalók a próbaidő alatt nem vehetik igénybe a VBKJ-t, a próbaidő letelte után azonban visszamenőleg jogosultak a VBKJ keretöszszegre. - A munkaviszonyon kívüli szerződéses jogviszonyban (pl.: megbízás, vállalkozás stb.) foglalkoztatott munkavállalók. - A GYES-en, GYED-en lévő munkavállalók a GYES, GYED idejére (kivéve a GYES mellett a MÁV Zrt-nél dolgozók). - A szülési szabadságot igénybe vevők, a szülési szabadság időtartamára. - A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti. - A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresőképtelen állományba). Amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresőképtelen állományok időtartamát össze kell számítani és amennyiben a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, a VBKJ-ra való jogosultság számításánál ezek összeszámított időtartamából a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni. Az e bekezdésben foglaltak alkalma-

1553

zásától a munkáltatói jogkörgyakorló – méltányolható ok fennállása esetén – jogosult eltérni. - MÁV-ÉVEK programban résztvevők 91. naptól. Esetükben a VBKJ elszámolásokat a 91. napon kell elvégezni.  A VBKJ elszámolást azon munkavállalók esetében, akik év közben - szülési szabadságot, - GYED-et, - GYES-t, - 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe, a szülési szabadság, GYED, GYES, fizetésnélküli szabadság kezdetét megelőzően kell elvégezni.  A szülési szabadságon, GYES-en, GYED-en, 30 napon túli fizetésnélküli szabadságon lévő munkavállalóknak a távollétről történő visszatéréskor kell megállapítani a keretet és nyilatkozni annak felhasználásáról.  Az összeszámítás alá eső 91. nap után valamennyi juttatás folyósítását szüneteltetni kell. A betegállományt követő első munkavégzési napon módosítani kell az éves felhasználható keretösszeget, a munkavállalót pedig nyilatkoztatni kell a megmaradt összegének felhasználásáról.  Nem vehetők igénybe az alábbi juttatási formák: • az étkezési utalvány, amennyiben a munkavállaló próbaideje augusztus 20-át követően jár le, vagy akkor kerül vissza állományi létszámba (visszatér Pl.: GYEDről, GYES-ről stb). • az üdülési csekk, amennyiben a munkavállaló próbaideje február 20-át követően jár le, vagy akkor kerül vissza állományi létszámba (visszatér Pl.:GYED-ről, GYES-ről stb). • az iskolakezdési támogatás, ha a munkavállaló próbaideje július 20-át követően jár le, vagy akkor kerül viszsza állományi létszámba (visszatér PL.:GYED-ről, GYES-ről stb) . 4.3. munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok  Az év közben munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt nem jogosult a VBKJ keret igénybevételére, a próbaidő leteltét követően azonban visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére. A munkavállaló a VBKJ nyilatkozatot a munkaviszony létrejöttekor is kitöltheti. Például, ha valaki május 1-jén létesít munkaviszonyt 3 hónapos próbaidővel, akkor a próbaidő leteltét követően (augusztus 1-jén) visszamenőlegesen jogosulttá válik az előző három hónapra járó keretösszegre.  Amennyiben a próbaidő kezdete és lejárta két különböző naptári évre esik, a próbaidő lejártakor az egy hónapra eső keretösszeget úgy kell megállapítani, hogy annak az évnek a keretösszegét kell figyelembe venni, amelybe a próbaidő adott hónapja esik. (Például, ha a munkavállalónak 2010. december 1-jén kezdődik a

1554


munkaviszonya és 2011. február 28-án jár le a próbaideje, akkor a december hónapra a 2010. évi keretösszeget, a január és február hónapokra a 2011. évi keretösszeget kell figyelembe venni, de a keretösszeg egészére a kifizetés, juttatás évében hatályos szorzószámokat kell alkalmazni.)  Az év közben VBKJ nyilatkozatot tevő munkavállaló az egyes juttatási formákat az egyes elemekhez tartozó, jelen utasításban szabályozott korlátozások figyelembevételével teheti meg.  Pénztári tagdíj-hozzájárulást az újonnan belépő munkavállaló csak olyan pénztárba kérheti, amellyel a munkáltatónak érvényes szerződése van. Új szerződés megkötésének szükségességét a Humán Szolgáltató jelzi a Folyamat és működésfejlesztés felé. A szerződés létrejötte esetén a pénztár a következő évtől lesz választható. 4.4. Munkaviszony MEGszünTETÉsÉhEz és Megszűnéséhez kapcsolódó szabályok A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor a VBKJ elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelően történik, a munkavállalót időarányosan megillető keretösszeg mértékéig.  Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a VBKJ keretre való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik, a VBKJ elszámolást ekkor is el kell készíteni. A munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a munkáltatói rendkívüli felmondás közlését követően azonnal, illetve a munkavállalói rendkívüli felmondás kézhezvételét követően azonnal a munkáltató a Humán Szolgáltató Szervezetnél kezdeményezi a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelések rendezését. Az időarányos rendezés érdekében a munkavállaló módosított, „B” nyilatkozatot tehet, melyet az elszámoláshoz szükséges további dokumentumokkal együtt (számlák stb) legkésőbb az utolsó munkában töltött napon hiánytalanul be kell mutasson a Humánszolgáltató Szervezet ügyfélszolgálatán. Amennyiben a módosított nyilatkozat és az elszámoláshoz szükséges további dokumentumok fenti határidőig nem érkeznek meg a Humánszolgáltató Szervezethez, a VBKJ elszámolás a korábbi, „A” jelű nyilatkozat alapján készül el. Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül.  Munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállaló a felmondási idő tartamára a naptári napok alapján meghatározott időarányos keretöszszegre jogosult. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell jut-

24. szám

tatni (amennyiben indokolt a pontos elszámolás érdekében, úgy a munkavállalónak módosításra van lehetősége). Munkáltatói rendes felmondáskor túlfizetés esetén a munkavállaló által a felmondás közlésének napjáig felhasznált javadalmazási elemek visszafizetésétől el kell tekinteni. Munkavállalói rendes felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül  Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval történő elszámoláskor a felmondás közlésének időpontjában hatályos éves keretösszegnek megfelelően kell a munkavállalóval elszámolni, az elszámolás időpontjában hatályos szorzószámok figyelembevételével.  Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e a VBKJ keretösszeg felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó keretösszeget a nyilatkozatban foglaltak szerint kell juttatni. Túlfizetés esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül, amennyiben a felek a közös megegyezésben ettől eltérően nem állapodnak meg. Eltérő megállapodás esetén figyelemmel kell lenni a megváltozott körülményekből adódó adózási következményekre (pl. a béren kívüli kedvezményes adózású juttatások csak a munkaviszony időtartama alatt adhatók).  A munkaviszony megszűnésének napját követően sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak a keret felhasználásra szóló követelése nem lehet.  Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkavállaló a VBKJ éves (többéves) keretét, vagy annak egy részét lakáscélú támogatásra fordította, és a munkaviszony megszűnéséig az összegyűjtött összeget nem használta fel, a munkavállalónak lehetősége van a felhalmozott összeget VBKJ megváltásként kérnie. (Ebben az esetben a munkavállalónál az összeg összevonandó jövedelemként jelenik meg, amely adó- és járulékköteles.)  Azok a munkavállalók, akik pénztári tagsággal rendelkeznek, és a tagdíjfizetési kötelezettségüknek a VBKJ keretből tesznek eleget, nem szüntethetik meg a pénztári tagságukat a felmondási idő alatt. Amennyiben mégis megszüntetik a tagságukat, és a pénztár visszautalja munkáltató részére a tagdíjukat, akkor a visszautalt összeget a munkavállaló elveszíti.  Ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a munkavállaló a pénztári tagságát csak a munkaviszony megszűnését követő hónapban szüntetheti meg. Ellenkező esetben – ha a pénztár visszautalja a munkavállaló tagdíját, mert az érintett munkavállalónak a tagsági viszonya már nem áll fenn – a munkavállaló elveszíti ezt az összeget.

24. szám


 A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humán Szolgáltató Szervezetet írásban értesíteni, a tudomására jutást követő 1 munkanapon belül. Az értesítéshez a humánpartner köteles csatolni a munkavállaló halotti anyakönyvi kivonatának másolatát. A munkavállaló halála esetén az elszámolást el kell készíteni. A kiutalandó összegeket a nyilatkozatnak megfelelően kell rendezni. A túlfizetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 4.5. 2011. évi Adózási szabályok A VBKJ keretében adható juttatási formákat a 1995. évi CXVII. törvény 2011. évre az alábbi csoportosításban adja meg: Adómentes juttatás Béren kívüli juttatás Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Adómentes juttatás A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 2.7. pontja szerint a lakáscélú támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. (Az 5 millió forint juttatási keret számításánál a 2010. január 1-jét követően folyósított munkáltatói lakáscélú támogatást és elengedett kölcsönt kell figyelembe venni, így értékhatár a VBKJ szempontjából gyakorlatilag nincs.) Az igénybevétel feltételeit az utasítás 4. sz. melléklete tartalmazza. béren kívüli juttatások Meghatározott összeg korlátokon belül, melyeknél a munkáltatót (kifizetőt) terheli a juttatás értékének 1,19szerese után a 16% SZJA:  Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba munkáltatói hozzájárulásként történő havi rendszeres befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 50 %-ig (39 000 Ft) erejéig, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttesen történő havi rendszeres (nem egyedi) befizetések a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 %-ig (23 400 Ft), kedvezményes adózásúak.  Étkezési utalvány: étkezési hozzájárulás havi 18 000 Ft-ig kedvezményes adózású.  Üdülési csekk: nyújtható a munkavállaló és közeli hozzátartozója részére személyenként – több juttatótól származóan együttvéve – a tárgyév első napján érvényes

1555

minimálbér (78 000 Ft/fő) összegéig, kedvezményes adózású.  Iskolakezdési támogatás utalvány: a támogatás évente gyermekenként, a minimálbér 30%-ig (23 400 Ft), kedvezményes adózású. A támogatás a munkavállaló általános vagy középiskolás korú gyermeke, a családi pótlék juttatásra jogosultak után vehető igénybe.  Közlekedési hozzájárulás (helyi bérlet): a munkáltató nevére szóló megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet, kedvezményes adózású.  Internet szolgáltatás magán célú: A munkavállaló nevére vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számla alapján történő megtérítése havonta legfeljebb 5 000 Ft-ig, kedvezményes adózású.  Széchenyi Pihenő Kártya: A törvény szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. Működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd, amely a jelen utasítás kiadásának napjáig még nem jelent meg. béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Ide tartozik minden olyan juttatás, amelyik nem minősül béren kívüli vagy annak nem minősülő meghatározott juttatásnak, ide értve, ha a juttatás nem felel meg, a törvényben meghatározott feltételeknek (pl. béren kívüli juttatási elemet nem a munkáltató adja):  Kultúra utalvány (művelődési intézményi szolgáltatás)  Albérleti támogatás  Magáncélú ruhapénz Ezek az összevont adóalap részeként adóznak: - a magánszemélyt terheli a juttatás értékének 1,27-szerese után 16% SZJA, a juttatás éréke után 10% nyugdíjjárulék, a 6% egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5% munkaerő-piaci járulék, ami a munkavállaló munkabéréből levonásra kerül.) A munkáltatónak 27%-os társadalombiztosítási járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik (VBKJ keretet csökkenti). 4.6. Év végi maradványösszeggel kapcsolatos szabályok Az adott naptári évben bármely okból keletkező maradványösszeget (fel nem használt bruttó keretösszegeket) a munkáltató a munkavállaló által a nyilatkozati lapon erre a célra megjelölt javadalmazási formában juttatja. A maradványösszeg felhasználására önkéntes pénztári

1556


tagdíj-hozzájárulás, illetve magáncélú ruhapénz juttatás jelölhető meg. Amennyiben a munkavállaló a Nyilatkozati lapon a maradványösszeg rubrikában valamelyik pénztárt jelölte meg, és a maradvány összege meghaladja a kedvezményes adófizetési határt, akkor a kedvezményes adófizetési határon felüli részt a munkáltató támogatói adományként utalja át a munkavállaló által megadott pénztárba, amennyiben a pénztár alapszabálya lehetővé teszi az adománynak az érintett munkavállalók számlájához történő rendelését (támogatott kör). Ebben az esetben a munkavállalónak a pénztártól kapott igazolás alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik az adomány összege után. Az adományként átutalt összeg 20%-áról a munkavállaló az adóbevallásában, illetve adóhatósági adó-megállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet. Amennyiben nincs a munkavállalónak köztartozása, az adóhatóság átutalja az adományként juttatott összeg 20%-át a megadott pénztári számlaszámra.) A munkáltatónak a pénztárral a maradványösszeg adományként történő utalására szerződést kell kötni. Ha a megjelölt pénztár alapszabálya az adomány fentiek szerinti utalását nem teszi lehetővé, akkor a maradványöszszeg a munkavállaló részére tagdíj-hozzájárulásként kerül utalásra. Ebben az esetben a maradványösszeg a munkavállaló összevont jövedelmeként adózik. Amennyiben a maradványösszeg a munkavállaló üdülési csekkhez, illetve iskolakezdési támogatás utalvány igényléséhez tett téves adóügyi nyilatkozata alapján keletkezik (2. és 3 sz. melléklet), és a maradványösszeg felhasználására a „magáncélú ruhapénz” juttatást jelölte meg, a ruházat vásárlásáról szóló számla attól az időponttól kezdve leadható, amely időpontban a munkavállaló a téves kitöltés tényét írásban bejelenti a Humán Szolgáltató Szervezetnél. Ha a munkavállaló a magáncélú ruhapénz juttatást jelölte meg a maradványösszeg felhasználásra, az összeggel a 6.9 pontban foglaltak szerint számolhat el. Amennyiben a megfelelően kiállított számla jelen utasításban szabályozott határidőig az Ügyfélszolgálati Irodán nem kerül leadásra, a maradványösszeg elveszik. A számla leadása melletti VBKJ elemeket választó és ebből maradványösszeget felhalmozó munkavállalókat a Humán Szolgáltató Szervezetnél a maradványösszegről az október 31-i adatok alapján értesíti. 4.7. Egyéb eljárási szabályok  A 30 napot meghaladó megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot igénybevevőknek az év végi elszámoláskor vissza kell fizetniük a keretösszegnek a fizetés nélküli szabadság időtartamára eső felhasznált hányadát. Ha a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ez a munkavállaló keretösszegét nem csökkenti.

24. szám

 A 90 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetében, az év végi elszámoláskor a keretösszeg 91. naptól kezdődő betegállományban töltött időtartamára eső felhasznált hányadát vissza kell fizetniük (kivéve azoknak, akik üzemi baleset miatt kerültek keresőképtelen állományba). Amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresőképtelen állományok időtartamát össze kell számítani és amennyiben a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, a VBKJ-ra való jogosultság számításánál ezek összeszámított időtartamából a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazásától a munkáltatói jogkörgyakorló – méltányolható ok fennállása esetén – jogosult eltérni.  A jogosultság korlátozása vagy hiánya miatt bekövetkező „túlköltekezés” esetén a többletösszeget a munkavállalónak vissza kell fizetnie. A visszafizetendő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik: - A leadott nyilatkozati lapon megjelölt választott valamennyi elemre külön-külön meghatározásra kerül az az időarányos bruttó keretösszeg, amelyre a munkavállaló az adott naptári évben jogosult volt, ezt követően - a bruttó összegeket az átváltási szorzószámok alapján nettó összegekre kell átszámítani, majd - az igénybe vett nettó összegek és az előzőekben arányosan kiszámított nettó összegek közti különbözetet kell a munkavállalónak megfizetnie.  Az értékutalvány formában adott juttatási elemeket (pl.: étkezési utalványt) a munkavállaló arcképes igazolvány, illetve bármely személyi azonosságot igazoló okmány bemutatása ellenében kaphatja meg.  Amennyiben a munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatásból teljes munkaidős foglalkoztatásba, illetőleg teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidős foglalkoztatásba kerül, 5 munkanapon belül köteles a „B” jelű nyilatkozati lapot kitölteni a keretösszeg módosítása miatt.  A MÁV Zrt. a VBKJ rendszerben szereplő valamenynyi elemének vonatkozásában közeli hozzátartozónak csak a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontja meghatározottak minősülnek. Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.  Év közben megszakítást követően folytatódó VBKJ jogosultság esetén a munkavállaló az egyes juttatási formákat csak az adott elemhez tartozó, jelen utasítás 4.2 pontjában meghatározott időpontok figyelembevételével veheti igénybe.  A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti nyilatkozathoz kötött (kedvezményes adózású) javadalmazási elemek esetében a

24. szám


munkavállaló téves adóügyi (2., 3. sz. melléklet) nyilatkozata miatt keletkező, nem kifizethető összeget év végi maradványösszegként kell kezelni.  Számla leadása mellett juttatott VBKJ elemek esetén: - Kizárólag papír alapú számla befogadására van lehetősége a Humán Szolgáltató Szervezetnek, ezért a szolgáltatóval, értékesítővel úgy kell a magánszemélynek megállapodnia, hogy papír alapú számla kerüljön kibocsátásra. - A számlá(ka)t a tárgyévben leadni legkorábban a VBKJ nyilatkozat leadását követő hónapban lehetséges. - A számlák leadási (postai úton küldöttek esetén beérkezési) határideje a tárgyhónap 25. napja, december hónapban 12. napja. A tárgyhavi jövedelem elszámolással a határidőig leadott számlák kerülnek kifizetésre. A tárgyév december 12-ig le nem adott számlák a tárgyévi VBKJ keret terhére már nem számolhatók el.  A tárgyév december 12-ig le nem adott, így a tárgyévi VBKJ keret terhére el nem számolt, december havi teljesítésű magáncélú internet és helyi utazásra szolgáló bérletről szóló számlák, a következő év VBKJ nyilatkoztatását követően, akkor számolható el a következő év terhére, amennyiben a következő évi nyilatkoztatás során ezen juttatási formát választotta és március 25-ig leadásra kerül, mely számlák a március havi jövedelem elszámolással kerülnek kifizetésre. Ez a szabály alkalmazható a 2010. december havi, magáncélú internet számlára is.  Az egyes, számla alapján juttatott VBKJ elemek számlabefogadására vonatkozóan a részletes leírás a 6. fejezetben található. 5.0 A fELhAsznÁLhATó kERETösszEG MEGhATÁROzÁsA 5.1. A keretösszeg értéke Az egyes elemeknek, mint a rendszer szolgáltatásainak az igénybevételére 2011. évben 350 000 ft/fő/év áll rendelkezésre, amely összeget egyéni választás alapján és a rögzített szabályok szerint lehet felhasználni. 5.2. A Vbkj keretösszegének vásárlóértéke – költségszorzók A 2011. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a béren kívüli juttatások az alábbi táblázatban megjelölt kategóriákba sorolhatók. A fentiek alapján a VBKJ elemeket vásárlóértékük (szorzószámok) alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk. Az egyes juttatási elemekre fordítani kívánt nettó összeget az adott juttatási elemhez tartozó költségszorzóval kell szorozni (bruttó összeg). A VBKJ keret felhasználását ezen összegek adják. Lásd az erről szóló táblázatot a következő oldal élén!

1557

6.0 A REndszER ELEMEInEk RÉszLETEs bEMUTATÁsA 6.1. Lakáscélú támogatás A javadalmazás leírása A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. Lakáscélú felhasználásnak minősül: • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), • a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére, • a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére, • a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. Költségszorzó: 1,0 Költségszorzó a jogszabályban meghatározott korlátig (5 000 000 Ft) – adómentes. Jogosultság Az igénybevétel részletes feltételeit az utasítás 4. sz. melléklete tartalmazza. 6.2. Magáncélú internet A javadalmazás leírása A munkavállaló nevére vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számla alapján történő internet használat forgalmi díjának megtérítése legfeljebb havi 5 000-Ft-ot meg nem haladó összegben, a munkavállaló VBKJ kerete terhére. Költségszorzó Költségszorzó: 1,1904

1558


Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkavállaló nevére vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló eredeti számla alapján, a számla leadását követően. A számlát az Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Éves számlát abban az esetben lehet elszámolni a nyi-

24. szám

latkozat megtételét követően, amennyiben a számlán feltüntetésre kerül az adott évre vonatkozó pontos szolgáltatási időszak, figyelembe véve a havi 5 000 Ft öszszegű korlátot. Igénybevétel A VBKJ nyilatkozat kitöltésekor kell megjelölni az internet használatra fordítandó összeget, amely szerint az adott összeghatárig téríti a munkáltató a munkavállaló

24. szám


internet használattal kapcsolatos költségeit. Ez a választott összeg nem haladhatja meg az 5 000 Ft/hó összeget Az internet használati díj igénybevételére a munkavállaló vagy a vele közös háztartásban közeli hozzátartó nevére szóló eredeti számlát el kell juttatni a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodára vagy a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Jogosultság A 4.1. fejezetben foglaltak szerint. 6.3. közlekedési hozzájárulás (helyi bÉRLET) A javadalmazás leírása A közlekedési hozzájárulás a helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet térítését jelenti. A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló, havi, negyedéves, illetve éves bérlet térítését jelenti. Helyi utazási jegyek, tömbök megvásárlása nem tartozik ebbe a körbe. Költségszorzó Költségszorzó: 1,1904. Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló és címére kiállított számla leadását követően. A számlát a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Tárgyhóra csak egy teljes árú, éves szinten legfeljebb 4 db negyedéves, 12 db, havi bérletről szóló számla adható le. Igénybevétel A VBKJ keret elosztásakor kell feltüntetni a nyilatkozati lapon a közlekedési hozzájárulásra (bérletre) fordítandó összeget, majd utólag a munkáltató nevére szóló és címére kiállított számlát kell eljuttatni a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának vagy beküldeni levélben a Humán Szolgáltató 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. A számlát a munkáltató nevére és címére: MÁV Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60., kell kiállíttatni. Jogosultság A 4.1. fejezetben foglaltak szerint.

1559

6.4. önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár) A javadalmazás leírása Az önkéntes kölcsönös pénztári tag munkavállaló pénztári tagdíjának munkavállaló által meghatározott részét a munkáltató tagdíj-hozzájárulás címén a megjelölt pénztárba a munkavállaló javára a VBKJ keret terhére havonta átutalja. A VBKJ keret terhére juttatott munkáltatói tagdíj-hozzájáruláson felül a munkavállaló a VBKJ nyilatkozattal egyidőben nyilatkozhat a munkabére terhére történő további tagdíj utalására a megjelölt pénztárba. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak esetén havi 39 000 ft összegben választhatja. A munkavállaló a juttatási elemet önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, illetve az önsegélyező pénztárak esetén együttesen havi 23 400 ft összegben választhatja. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,1904. Munkáltatói kifizetés módja A munkavállaló által választott tagdíj hozzájárulás öszszegének 12-ed részét a MÁV Zrt. banki átutalással havonta a jövedelem elszámoláson keresztül teljesíti az adott Pénztárba, teljes naptári évre vonatkozó tagságot feltételezve. (Az első utalás legkésőbb a márciusi bérfizetési napon január 1-jére visszamenőlegesen történik, kéthavi tagdíj utalásával.) Új belépők esetén a naptári év tört időszakára választott VBKJ összeget a belépés hónapjától az adott naptári év végéig hátralévő hónapok alapján kell egyenlő részletekben a Pénztárba utalni a jövedelem elszámolás időpontjához igazodva. Igénybevétel A MÁV Zrt. minden munkavállaló részére – rendszeres munkáltatói tagdíj hozzájárulásként – a munkavállaló által a VBKJ nyilatkozatban megadott összeget utalja a pénztárakba. Ha a munkavállaló e juttatási formát választja, ki kell töltenie és a nyilatkozati lap leadásával egyidejűleg le kell adnia az 1/A. melléklet szerinti nyilatkozatát is. Ennek hiányában a VBKJ nyilatkozatot a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodája nem fogadja el. A VBKJ kereten kívül a munkavállaló a munkabéréből további befizetést tehet a pénztárba, amelyet írásbeli nyilatkozata alapján (1/B. sz. melléklet) a munkáltató a munkabéréből levon és a pénztár részére átutal. A munkabérből levonásra kerülő tagdíj levonásának megszün-

1560


tetéséről év közben a munkavállaló annak a hónapnak a 25. napjáig nyilatkozhat, amely havi munkabéréből a levonás megszüntetését kéri. Amennyiben a munkavállaló még nem pénztártag, a választott pénztárba való belépést minden esetben a munkavállalónak személyesen kell intéznie. A VBKJ ezen elemének módosítása év közben egy alkalommal, kizárólag jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás (amely pénztárnak tagja a munkavállaló) esetén lehetséges, ha a változás a munkavállalót hátrányosan érinti. A módosítás csak a pénztári tagságot érintheti, a pénztári tagdíj-hozzájárulásként megjelölt összeget nem. Ebben az esetben kilépési nyilatkozatának másolatát a munkavállalónak - a pénztárból történő tervezett kilépés időpontját megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 5. munkanapig - le kell adnia a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársánál, vagy postai úton be kell érkeznie a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Más esetben év közbeni pénztárváltásra nincs lehetőség, új pénztár megjelölése a VBKJ rendszeren belüli munkáltatói tagdíj-hozzájárulás vonatkozásában a következő évi VBKJ nyilatkozati lapon lehetséges. Amennyiben a munkavállaló a fenti módon szünteti meg a pénztári tagságát (jogszabályváltozás vagy pénztári alapszabály módosítás miatt), és a kilépés tényét határidőben bejelentette az Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére, akkor a pénztári tagság megszüntetését követő 20 napon belül lehetősége van új pénztári tagságot bejelentenie. Amennyiben a munkavállaló a fent felsorolt indokokon kívüli okra hivatkozva, illetőleg úgy lép ki a pénztárból, hogy a bejelentési kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, vagy új pénztárba nem lép be, a keletkező maradványösszeget a VBKJ nyilatkozati lapon megjelölt javadalmazási formában juttatja a munkáltató. Amennyiben a maradványösszeget is abba a pénztárba kívánta utaltatni, ahol tagsága megszűnt, akkor az így keletkező VBKJ maradványösszeget kizárólag magáncélú ruhapénzre fordíthatja. A munkavállaló az egyes pénztárak szolgáltatásairól az egyes pénztárak Szolgáltatási Szabályzatából kaphat tájékoztatást. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítéssel: A munkáltató az összeszámítás alá eső 91. naptól (4.2. pontban foglaltak alapján) nem fizeti a pénztári tagdíj hozzájárulást. Erről a Humán Szolgáltató Szervezetnek a pénztárat értesíteni kell munkavállalónkénti bontásban az ok megjelölésével, a munkavállaló egyidejű tájékoztatásával.

24. szám

6.5. Étkezési Utalvány A javadalmazás leírása A munkavállalók VBKJ keretükből étkezési utalványt választhatnak. Az „étkezési utalvány” étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás, vagy fogyasztásra kész étel igénybevétele esetén használható fel. Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor nem adnak vissza készpénzt. Az utalvány érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. Az utalványt kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott üzletekben lehet beváltani. A juttatási formát a munkavállaló jogosultsági havonkénti 18 000 Ft-ig választhatja (éves szinten maximum 216 000 Ft). Éves szinten legalább nettó 12 000 Ft értékben kell igényelni utalványt. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,2054 Munkáltatói kifizetés módja A munkavállalók az igényelt utalványokat két egyenlő részletben, március és szeptember hónapban kapják meg. A VBKJ nyilatkozatok alapján a Humán Szolgáltató az általa meghatározott rendszer szerint gondoskodik az utalványok megrendeléséről és az Ügyfélszolgálati Irodákon keresztül történő kiosztásáról. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványokat, akik a megrendelés időpontjában és a VBKJ nyilvántartás szerint a következő kifizetés időpontjában VBKJ jogosultak. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humán Szolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló VBKJ jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni. Igénybevétel A munkavállalói nyilatkozatok alapján a munkáltató évente két alkalommal adja ki az étkezési utalványokat a munkavállalók részére. A VBKJ nyilatkozaton éves szinten legalább nettó 12 000 Ft értékben kell igényelni az utalványt. Az igényelt utalvány nettó értékének 1 000 Ft-tal oszthatónak kell lennie Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: Próbaidő alatt a munkavállaló nem jogosult a VBKJ

24. szám


keret igénybevételére, utólag azonban visszamenőlegesen jogosult a keret időarányos részére (a VBKJ nyilatkozatot a munkaviszony létrejöttekor is kitöltheti). A törvényi előírások lehetővé teszik, hogy a juttatást a próbaidő tartamára visszamenőlegesen beszámítsa a munkáltató. Kivétel ez alól, ha a próbaidő kezdete és vége két külön naptári évre esik, ez esetben csak a nyilatkozattétel évére lehet étkezési utalványt igényelni. Ez azt jelenti, hogy az „B” jelű nyilatkozati lapon az étkezési utalványoknál választható maximum érték a következő: [Étkezési utalvány havi összege (18 000 Ft)] * [hátralévő hónapok száma + próbaidő hónapjainak száma] /A próbaidő hónapjainak kiszámításánál az előző naptári évre eső részt nem lehet beszámítani./ 6.6. Iskolakezdési támogatás utalvány A javadalmazás leírása A munkáltató iskolakezdési támogatást juttat utalvány formájában a munkavállaló közoktatásban részt vevő (általános vagy középiskolás) gyermeke után, a családok támogatásáról szóló törvény alapján, családi pótlékra jogosultak részére, amelyet a munkavállaló a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására fordíthat. A munkavállaló az iskolakezdési támogatást a fenti feltételeknek megfelelő gyermeke(i) után választhatja, legfeljebb gyermekenként 23 400 Ft értékben. A MÁV Zrt. kizárólag utalvány formájában biztosítja az iskolakezdési támogatást a VBKJ keret terhére. Az utalványok az utalvány kibocsátójával szerződött elfogadóhelyeken használható fel. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,2074 Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt augusztus hónapban a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összegének 1000-rel oszthatónak kell lennie. (Kivéve, ha a munkavállaló a minimálbér 30 %ának megfelelő, azaz 23 400 Ft értékű utalványt igényel.) Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és később számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja.

1561

Igénybevétel A munkavállaló az igénylése alapján az adott év augusztus hónapjában utalványt kap a munkáltatótól. Az utalványt a nyilatkozati lapon való megjelöléssel igényelhetik. A VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg kell leadni a kitöltött, 3. sz. melléklet szerinti nyilatkozati lapot és a szükséges dokumentumokat (iskolalátogatási igazolás – kivéve 18 éven aluli gyermek esetében) a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére. A 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon a munkavállaló nyilatkozik az igénybevétel módjáról és a személyi adatokról. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint, az alábbi kiegészítésekkel: A munkaviszonyban álló szülő, aki általános iskolai, vagy középiskolai tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyermeknek, tanulónak a családi pótlékra jogosult szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa. Amennyiben mindkét szülő a MÁV Zrt. VBKJ személyi hatálya alá tartozik, a támogatás igénybevételére mindketten jogosultak. 6.7. üdülési csekk Javadalmazás leírása A munkáltató az üdülési csekk formájában biztosít üdülési támogatást. Az üdülési csekk a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel szerződött elfogadóhelyeken beváltható utalvány. A csekk érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. A munkavállaló üdülési csekket saját maga és közeli hozzátartozója részére igényelheti, személyenként legfeljebb 78 000 ft értékben, amennyiben más juttatótól kedvezményes vagy ingyenes üdülési csekk juttatásban nem részesül. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX törvény szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Amennyiben az üdülési csekk átvételének időpontjáig a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója kedvezményesen vagy ingyenesen üdülési csekk juttatásban más juttatótól részesült, az üdülési támogatás igénybe vehető összege ezzel az összeggel csökken.

1562


Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója 1,2304 Munkáltatói kifizetés módja Az üdülési csekkeket a Humán Szolgáltató az igények összesítését követően március hónapban egy összegben megrendeli minden olyan munkavállaló részére, aki a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Az üdülési csekkek kizárólag névre szólóan hozhatók forgalomba. A Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa a munkavállaló részére kizárólag kitöltött üdülési csekket adhat át. Igénybevétel Az igényelt üdülési csekket a munkavállalók egy öszszegben, április hónapban vehetik át. A munkavállaló által választott támogatási mérték nettó összege minimum 5 000 Ft lehet, valamint 1 000 Ft-tal oszthatónak kell lennie. Az üdülési csekk más személyre nem átruházható, készpénzre nem váltható. A lejárt üdülési csekk fizetőeszközként nem fogadható el, cseréje, vagy névérték pénzben történő megtérítésére nincs lehetőség. A VBKJ nyilatkozati lappal egyidejűleg a munkavállalónak le kell adnia a kitöltött, 2. sz. melléklet szerinti nyilatkozati lapot, melyen nyilatkozik arról, hogy ő vagy érintett közeli hozzátartozója más juttatótól kedvezményes üdülési csekk juttatásban nem részesül, illetve ha részesül, annak mértékéről. A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizető cégszerű aláírással igazolja. A magánszemélynek ezt a másolatot az adójogszabályokban meghatározott elévülési idő lejártáig meg kell őriznie. Amennyiben a munkavállaló más juttatótól is részesül kedvezményes vagy ingyenes üdülési csekk juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé. Jogosultság Az üdülési csekket a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetik igénybe. Az üdülési csekkek felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere) Az üdülési csekkek felhasználásával kapcsolatos különleges eseteket (letiltás, csere, lejárat előtt a lejárati idő meghosszabbítása) a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. „Az Üdülési Csekkek felhasználásának általános feltételei”, valamint „Az üdülési csekkek vásárlásának általános feltételei” szabályozzák.

24. szám

Az üdülési csekkek felhasználásának különleges eseteivel kapcsolatos díjak és az ügyintézés a munkavállalót terhelik . 6.8. Albérleti támogatás A javadalmazás leírása A munkáltató (részben vagy egészben) megtéríti a munkavállalója által bérelt lakás bérleti díját, maximum a VBKJ keretösszeg erejéig. Költségszorzó A juttatás elem költségszorzója: 1,285 A támogatás a munkavállaló összevonandó jövedelmének minősül, amely után a munkavállalónak és a munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. Munkáltatói kifizetés módja A munkáltató a munkavállaló számára havonta a munkabérrel együtt átutalja a választott albérleti támogatás összegét. Ugyanakkor a munkavállalói terhek levonása is a havi munkabér kifizetésnél történik. Igénybevétel A VBKJ nyilatkozati lapon fel kell tüntetni a juttatásra fordítani kívánt összeget, s leadásakor az eredeti lakásbérleti szerződést be kell mutatni, a másolati példányt pedig be kell nyújtani a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére vagy levélben beküldeni a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Továbbá minden hónapban le kell adni a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának a munkavállaló nevére kiállított tárgyhavi számla vagy a számviteli törvény szerinti bizonylat eredeti példányát. Az albérleti támogatást a hatályos szerződés megléte, és a számla másolatának vagy ÁFA törvény szerint bizonylat leadása mellett lehet igénybe venni. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint. 6.9. Magáncélú ruhapénz A javadalmazás leírása A VBKJ rendszer keretében a munkavállalók magáncélú ruházatot vásárolhatnak a VBKJ keretösszeg terhére.

24. szám


1563

Költségszorzó

Igénybevétel

A juttatási elem költségszorzója: 1,285

A munkavállaló az igénylése alapján március hónapban veheti át az utalványt az Ügyfélszolgálati Irodán.

Munkáltatói kifizetés módja Utólag történik kifizetés a munkavállaló részére, a munkáltató nevére szóló számla leadását követően. A számlát a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa hagyja jóvá, ezt követően a jövedelem elszámolással együtt kerül kifizetésre. Igénybevétel A munkavállalónak VBKJ nyilatkozati lapon fel kell feltüntetni a ruha vásárlására fordítani kívánt összeget, majd a munkáltató nevére szóló számlát el kell juttatnia a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának vagy levélben beküldeni a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre. Munkáltató neve és címe: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

A munkavállalók utalványt kapnak a VBKJ nyilatkozaton megjelölt értékben, amely nettó értékének 1000 Fttal oszthatónak kell lennie. Jogosultság A 4. fejezetben foglaltak szerint. 6.11. széchenyi Pihenő kártya 2011. évben az a munkavállaló jogosult széchenyi Pihenő kártya juttatást választani, akinek a Vbkj nyilatkozattételi jogosultsága 2011. augusztus 1-ét követően keletkezett. A javadalmazás leírása

6.10. kultúra utalvány

A munkáltató „Kártya” formájában biztosítja.

A javadalmazás leírása

 Széchenyi Pihenő Kártya a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény szerint egy az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;  E-utalvány: a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel. Az igénybe vehető szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendelet tartalmazza. A Széchenyi Pihenő Kártyával az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatások vehetőek igénybe:

Az utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális intézményekben használhatók fel, amelyek jellemzően színházak, művelődési központok, múzeumok, mozik és jegyirodák. Az utalvány érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. Költségszorzó A juttatási elem költségszorzója: 1,302 Munkáltatói kifizetés módja A VBKJ nyilatkozaton választott összegnek megfelelő értékű utalványt március hónapban a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa adja át a munkavállalónak. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni a teljes naptári évre szóló utalványt (és később számára átadni), aki az adott elemet választotta, és a megrendelés időpontjában a VBKJ nyilvántartás szerint továbbra is a VBKJ rendszer jogosult tagja és előre láthatólag a naptári év végéig is jogosult marad. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humán Szolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló VBKJ jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni.

a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.), c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.), f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.), g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.), h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.), i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.), j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),

1564


k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13), l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből versenyés lovaglóistállók tevékenysége). A jelenleg hatályos szabályozás szerint a b)-l) pontokban meghatározott, úgynevezett kapcsolódó szolgáltatások csak az a) pontban megjelölt szálláshely-szolgáltatással együtt vehetőek igénybe. A munkavállaló a juttatási elemet - több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 300 000 ft összegben választhatja. Amennyiben a Széchenyi Pihenő Kártya e-utalvány juttatás munkavállaló részére történő jóváírásáig a munkavállaló Széchenyi Pihenőkártya juttatásban más munkáltatótól részesült, a Széchenyi Pihenőkártya támogatás igénybe vehető összege ezzel az összeggel csökken. A MÁV Zrt. jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott OTP Széchenyi Pihenő Kártya, valamint e-utalvány megrendelése útján nyújtja ezt a juttatási elemet. (www.otpszepkartya.hu) A munkavállaló a közeli hozzátartozója, valamint élettársa részére is igényelhet kártyát társkártya formájában. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A Ptk. alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. A társkártya igénylő lapot a munkavállaló a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatain igényelheti.

24. szám

igénylő lapot 2011. november 21-éig kell a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatán leadni. A Széchenyi Pihenőkártyát és e-utalványt a Humán Szolgáltató az igények összesítését követően december hónapban egy összegben rendeli meg azoknak a munkavállalóknak, akiknek a VBKJ nyilatkozattételi jogosultsága 2011. augusztus 1-ét követően keletkezett, és igényelték ezt a VBKJ elemet. Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a kártyát, valamint társkártyát a munkavállaló lakcímére, vagy levelezési címére küldi ki postai úton. Igénybevétel A munkavállaló a kártyán lévő összeget folyamatosan felhasználhatja. A választásnak megfelelően az összeg december hónapban kerül átutalásra. A kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át. Amennyiben a munkavállalónak a Széchenyi Pihenőkártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, reklamációjával az OTP Pénztárszolgáltatóhoz kell fordulnia, amit megtehet minden OTP fióküzletben. Amennyiben a munkavállaló más juttatótól is részesül Széchenyi Pihenő Kártya juttatásban, nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik valamennyi juttató felé. Jogosultság A Széchenyi Pihenőkártyát a MÁV Zrt. munkavállalói, valamint a munkavállaló közeli hozzátartozói, illetve élettársa vehetik igénybe. A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásával kapcsolatos különleges esetek (letiltás, csere)

A munkavállaló által igényelhető társkártya előállítási és kézbesítési költsége társkártyánként 990 forint + 25% ÁFA (azaz kilencszázkilencven forint plusz 25% ÁFA). A 2011. évben juttatott támogatást 2012. december 31ig kell felhasználni, a fel nem használt utalványok lejártnak minősülnek, és azok ellenértéke sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kerül viszszatérítésre.

Elveszett, ellopott, megrongálódott OTP Széchenyi Pihenőkártya vagy társkártya pótlása kártyánként, illetve társkártyánként 1 500 forint + 25% ÁFA (azaz egyezerötszáz forint plusz 25% ÁFA). A Széchenyi Pihenő Kártya, valamint társkártya pótlása esetén a munkavállalónak az OTP Pénztárszolgáltatóhoz kell fordulnia, amit megtehet minden OTP fióküzletben.

Költségszorzó

7.0 A nyILATkOzATTÉTEL MódjA És hATÁRIdEjE

A juttatási elem költségszorzója: 1,1904 Munkáltatói kifizetés módja A Széchenyi Pihenőkártya juttatás 2011. augusztus 1től igényelhető. Az igénylő lapot a munkavállaló a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálatain igényelheti. Az

7.1. A nyilatkozattétel módja A munkavállaló a VBKJ keretösszeg felhasználásáról nyilatkozati lap kitöltésével és az aláírt nyilatkozati lap a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársának történő átadásával nyilatkozik. A nyilatkozati la-

24. szám


pokat, a tájékoztató füzetet a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársától veheti át, 2011. január 28-tól. A nyilatkozati lapok átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. A 30 napon túli keresőképtelenség miatt a munkahelyüktől távol lévő munkavállalók részére a nyilatkozati lapokat postai úton kell eljuttatni. A nyilatkozatokat ki kell tölteni és azt legkésőbb 2011. február 11-ig a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Iroda munkatársa részére át kell adni vagy a határidőig annak be kell érkeznie (a nyilatkozatási határidőt megelőző legalább 2 munkanappal postázása szükséges) a 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre:  „A” jelű nyilatkozati lapon valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a nyilatkozat időpontjában a MÁV Zrt. statisztikai állományi létszámába tartoznak.  „B” jelű nyilatkozati lapon a részmunkaidős munkavállalóknak. Amennyiben a munkavállaló a VBKJ nyilatkozati lapon pénztári tagdíj-hozzájárulás, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás utalvány, illetve magáncélú internet juttatási elemet kíván igénybe venni, a további nyilatkozatokat (igazolásokat) a VBKJ nyilatkozati lappal együtt kell leadnia. Év közben kell nyilatkozatot tennie a következő munkavállalóknak („B” jelű nyilatkozati lapon):  a próbaidő kezdetekor az újfelvételes munkavállalóknak,  év közben állományba visszakerülő (szülési szabadságról, GYES-ről, GYED-ről, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról, 90 napot meghaladó keresőképtelenségről visszatérő) munkavállalóknak. Azon munkavállalók részére, akik a kitöltött nyilatkozati lapokat a fenti határidőig önhibájukon kívül (keresőképtelen állomány, fizetés nélküli szabadság, 10 napot meghaladó szabadság, bentlakásos tanfolyam) az Ügyfélszolgálati Irodán nem adják le vagy nem küldi meg levélben a Humán Szolgáltató 1087 Budapest, Kerepesi út 3-5. címre, a munkáltató a februári jövedelem elszámolással az igényelt szolgáltatásokat nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kitöltött nyilatkozati lap leadását követő első jövedelem elszámolás időpontjától, visszamenőlegesen teljesíti a munkáltató az igényelt szolgáltatásokat a munkavállaló részére. A nyilatkozati lapot önhibájából le nem adó munkavállaló a leadást követő első jövedelem elszámolástól jogosult az időarányos keretre. A leadott nyilatkozatok módosítására év közben nincsen lehetőség. 7.2. nyilatkozati lapok és kitöltésük Az „A” és a „B” jelű nyilatkozati lapokat két példányban kell elkészíteni, amelynek – kitöltés után – egyik példánya a munkavállalóé, a másik példány a munkáltatónál marad.

1565

A nyilatkozati lapok az erre a célra MÁV Zrt. által rendszeresített kitöltő program segítségével is kitölthetőek, mely a www.mav.hu/vbkj címen érhető el. 8.0 hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyOn kíVüL hELyEzÉsEk Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2010.(II.12. MÁV Ért. 4.) EVIG számú elnök–vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról hatályát veszti. Az utasítás végrehajtása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése figyelembe 9.0 MELLÉkLETEk Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2010.(II.12. MÁV Ért. 4.) EVIG számú elnök–vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról hatályát veszti. Az utasítás végrehajtása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése figyelembe „A” és „B” nyilatkozati lapok 1. számú melléklet: Nyilatkozat a munkabérből történő pénztári tagdíjfizetéshez 2. számú melléklet: Nyilatkozat az üdülési csekk igénybevételére 3. számú melléklet: Nyilatkozat az iskolakezdési támogatás igénybevételére 4. számú melléklet: Nyilatkozat a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevételére 5. számú melléklet: Nyilatkozat Széchenyi Pihenő Kártya igényléshez 6. számú. melléklet: Igénylőlap OTP Széchenyi Pihenőkártya társkártya megrendeléshez

Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

1566


24. szám

,,A” jelú nyilatkozati lap

24. szám


1567

1568


24. szám

,,B” jelú nyilatkozati lap

24. szám


1569

1570


24. szám

1/A. sz. melléklet

24. szám


1571

1/B. sz. melléklet

1572


24. szám

2. sz. melléklet

24. szám


1573

3. sz. melléklet

1574


24. szám

4. sz. melléklet

24. szám


1575

1576


24. szám

24. szám


1577

1578


24. szám

24. szám


1579

1580


24. szám

4/1. sz. melléklet

24. szám


1581

1582


24. szám

4/2. sz. melléklet

24. szám


1583

4/3. sz. melléklet

1584


24. szám

24. szám


1585

4/4. sz. melléklet

1586


24. szám

4/5. sz. melléklet

24. szám


1587

4/5/a. sz. melléklet

1588


24. szám

4/6. sz. melléklet

24. szám


1589

4/7. sz. melléklet

1590


24. szám

5. sz. melléklet

24. szám


1591

6. sz. melléklet

1592


24. szám

24. szám


46/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV zrt. PÁlyaVasútI ÜzlEtÁG forGalMI szaktErÜlEtÉn foGlalkoztatott MunkaVÁllalók MunkaIdő bEosztÁsÁnak tErVEzÉsÉrE Vonatkozó EGyEs rEndElkEzÉsEkről. 1.0 az utasítÁs cÉlja A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztás tervezésére vonatkozó egyes normatív rendelkezések meghatározása a SAP HR rendszer részeként történő megvalósítása. 2.0 HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás személyi hatálya Az utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág forgalmi szakterületénél foglalkoztatott, a munkaidőbeosztás-tervezésben érintett munkavállalókra terjed ki.

1593

rozott napi munkaidő kezdete, vége], valamint valamennyi jelenlét, és távollét. szükséglet: a szervezeti egységen belül meghatározott munkaerő szükséglet igényelt létszáma, munkarend és munkakör alapján. Előirányzott terv: szervezeti egységen belül a munkavállalók időpárokkal leírt előzetes munkaidő beosztási terve (az előirányzott terv mindig a munkavállalóhoz törzsadatként hozzárendelt munkarendciklusból indul ki). tényleges terv: az előirányzott tervtől az adott hónap során történő módosítások miatt eltérő munkaidő-beosztás terv, illetve a munkaidő beosztás tervtől eltérő tényleges időadatok rögzítésére szolgáló munkaidő-beosztás. Munkaidőbeosztás-tervezés: A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók szolgálat ellátása rendjének szabályozása. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa

Ezen utasítás 2011. október 15. napján lép hatályba.

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának forgalmi szakterületén foglalkoztatott munkavállalók munkaidő beosztásának –tervezésére vonatkozó egyes rendelkezések alkalmazása az SAP HR rendszer segítségével kerül végrehajtásra.

2.3. felelősség

4.1. Munkarend létrehozása saP-Hr rendszerben:

Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság vezetője, végrehajtásáért valamennyi érintett szervezeti egység vezetője, a munkáltatói jogkörgyakorlók a felelősek.

A rendszer működtetéséhez szükséges az adott szolgálati helyek munkaköreihez a KSz. 27. §-ban meghatározott munkarendekből a szolgálati helyekre vonatkozó KSz Helyi Függelék 1/a és 1/b. táblázatokban rögzített, a munkavállalókhoz rendelt és rögzített napi munkarendek és a hozzájuk tartozó havi munkarend ciklus kialakítása. Kollektív Szerződés Helyi Függelék megkötése, módosítása előtt az 1/a. és 1/b. táblázatot meg kell küldeni a Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerőgazdálkodásszervezet részére ellenőrzés céljából. Az ellenőrzés során kerül sor a munkarend szabályok felülvizsgálatára az SAP-ban. Amennyiben a rendszerben már van az igényelt napi munkaidő kezdési és befejezési időpontnak, valamint a munkarendciklusnak megfelelő munkarendszabály, a Munkaerőgazdálkodásszervezet ennek alkalmazhatóságáról tájékoztatja a munkáltatói jogkörgyakorlót. Megfelelő munkarendszabály hiányában az alkalmazni kívánt munkarendszabály leképeztetése szükséges. Ennek megvalósítása érdekében - a Munkaerőgazdálkodás-szervezet kérésére a KSz. Helyi Függelék 1/a, és 1/b. mellékletei alapján – a Humán Szolgáltatás Információs Egysége a kért mun-

2.2. az utasítás időbeli hatálya

3.0 foGalMak MEGHatÁrozÁsa Vezénylő: A munkaidő-beosztás tervezést és módosítást az SAP HR rendszerben végző munkavállaló, akinek feladata ezen keresztül a hatáskörébe tartozó területen a technológiai folyamatok megvalósításához szükséges és hozzárendelt munkaerő biztosítása, irányítása, a hatékony foglalkoztatás megvalósítása érdekében. beosztás: a munkavállalóhoz rendelt és rögzített napi munkarendek, távollétek, jelenlétek, ezen belül átirányítás, helyettesítés, valamint a készenlét, ügyelet. beosztáscsoport: azon munkaidő beosztások összessége, amely egy szervezeti egységen belül előfordul [a KSz Helyi Függelék 1/a., 1/b. táblázatokban meghatá-

1594


karendszabályt az SAP-ban létrehozza, amelynek tényéről a Munkaerőgazdálkodás-szervezetet értesíti. A már létrehozott munkarendszabályról a Munkaerőgazdálkodás-szervezet tájékoztatja a munkáltatói jogkörgyakorlóját ellenőrzés céljából. Megegyező álláspont esetén a munkáltatói jogkörgyakorló visszajelzése után - történhet meg a munkaidő-beosztásnak megfelelő SAP munkarendszabály kód hozzárendelése a munkavállalóhoz. Munkarendszabályok módosítása esetén - az új, vagy a módosított munkarendszabályok munkavállalókhoz rendelése, átvezetése - az engedélyezést követően a vezénylő feladata. 4.2. szervezeti egységek kezelése Új szervezeti egység létrehozása, szervezeti egységek összevonása, vagy megszűnése esetén a Szervezetmenedzsment szervezet létrehozza, áthelyezi, illetve elhatárolja az önállóan kezelendő szolgálati helyeket a mindenkor hatályos Szervezetmódosítási folyamatszabályozás szerint. 4.3. beosztáscsoportok hozzárendelése szervezeti egységhez A beosztáscsoportok létrehozását, módosítását az alkalmazott munkarendszabályok beosztáscsoporthoz történő hozzárendelését a Humán Szolgáltatás Információs Egysége végzi. Az SAP HR rendszerben új szervezeti egység létrehozása esetén a Humán Szolgáltatás Információs Egysége vizsgálja felül, szükség esetén egészíti ki a KSZ Helyi Függelék 1/a. 1/b. táblázatban rögzített munkarendekkel a beosztáscsoportot. Vezénylésből adódóan szükségessé váló, a munkavállalóhoz rendelt munkarend – „TÚR-nak” megfelelő munkarend kódra történő módosítását a vezénylő végzi. Valamennyi beosztástervezéshez kapcsolódó háttértáblázat SAP HR-ben történő kezelése a Humán Szolgáltatás Információs Egység feladatát képezi. 4.4. Munkaerő-szükséglet meghatározása A munkaerő-szükséglet meghatározása évente létszámtervezés keretében a munkáltatói jogkörgyakorlókkal történő egyeztetést követően, illetve év közben a változások esetén kerül rögzítésre az SAP-ban. Az állomási technológia, illetve a technológiai folyamatok változásából eredő munkaerő szükséglet változás meghatározása és jóváhagyása szükséges a munkaerőszükséglet módosításának rögzítéséhez. 4.4.1. Munkaerő-szükséglet definiálása, szükséglet fajta meghatározása A munkaerő-szükséglet definiálása a forgalmi szakterületen foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosz-

24. szám

tás tervezésében érintettek esetén „általános szükséglet” fajta beállítással valósítható meg. A munkaerő-szükséglet meghatározása a munkaidőbeosztás-tervezésben történhet egy bizonyos napra, általánosan minden napra, csak munkanapokra, vagy külön hétvégére. A munkaerő szükségletet a meghatározott munkarendszabályok napi munkaidő kezdete, vége időadatokhoz kapcsolóan kell meghatározni. A munkaerő-szükségletben rögzített munkavállalók előirányzott létszáma az előírt létszám-szükséglet, melynek megadása kötelező. A minimális létszám, amely lefedi a szervezeti egység szükségletét, a maximális létszám, amely felhasználható a szükséglet lefedéséhez. A rendszerben az érvényesség időszakának megadása szükséges. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a szükséglet éves szinten kerüljön meghatározásra, ebben az esetben technológia váltás, vagy a napi munkaidő kezdete és vége módosulása esetén az éves szükségletet módosítni kell, illetve új szükségletet kell meghatározni. A szükséglet mértékének és érvényességi időszakának rögzítése a vezénylő feladata, 4.4.2. Munkaidő-beosztás előkészítése A vezénylő a következő havi előirányzott terv készítését megelőzően áttekinti és összegyűjti a várható jelen-, és távolléteket tartalmazó éves oktatási-, szabadságolási ütemterveket, egészségi alkalmassági időpontokat és a munkavállalók által leadott szabadságkérelmeket. Továbbá a SAP HR rendszerből előállított riportok alapján áttekinti a munkavállalók szabadság-, túlóra-, készenlét-, ügyelet, átirányítás-, kiküldetés eddig felhasznált és még felhasználható óráinak, illetve napjainak számát. 4.5. Előirányzott terv készítése Az előirányzott terv alapját a munkavállaló munkarendciklusa szerint a program generálja. A megfelelő napi munkarendkódot a program keresi ki, mely órában és időpárral tartalmazza a munkavállaló napi munkaidejét. Az előirányzott terv készítése minden hónap 23-ig történik a vezénylő által az adott szervezeti egységre. A tervezés a következő hónap első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra terjed ki. A tervezés megkönnyítése, valamint a jobb átláthatóság céljából lehetőség van arra, hogy a vezénylő az előző hónap utolsó 3 napját a beosztástervezés felületen megjelenítse, amelynek alapján a munkavállalókhoz rendelt „TUR”-okat beazonosíthatja. Az előirányzott terv készítésénél a vezénylő a rendszerben először kiválasztja azokat a szervezeti egységeket, amelyekre, vagy amelyre a tervet el kívánja készíteni.

24. szám


1595

4.5.1. szervezeti egység kiválasztása

4.5.2.2. kötelező szakmai oktatás és vizsga

A kiválasztott szervezeti egység vezénylőjéhez rendelt valamennyi munkavállaló megjelenik a munkaidőbeosztás-tervezés felületén. A vezénylő a szervezeti egységhez tartozó munkavállalók megjelenítését munkakörönként szűkítheti. A kiválasztott munkavállalók napi munkaidőciklusai alapján jelennek meg a meghatározott időszakra a szolgálatok. A vezénylő rögzíti az előre tervezett vagy megadott jelenléteket, távolléteket és készenléteket, ügyeleteket. Ezt követően kerül sor a pihenőnapok és szabadnapok kijelölésére.

A Kollektív Szerződés 34.§ 1. pontja szerint az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább a KSz. 25 §. 1. pontjában rögzített teljes munkaidőt kell elszámolni. Az O.1. sz. utasítás 3. 11. 1. pontja alapján az oktatásra a munkavállalókat vezényelni, tehát részvételüket az előirányzott tervben rögzíteni kell. A vezénylés alapja az éves Oktatási Terv. Az O.1. sz. Oktatási Utasítás 3.11. és a 4.7.4. sz. pontjai értelmében a munkáltatói jogkörgyakorló felelős azért, hogy az oktatáson és az időszakos vizsgáztatáson az arra kötelezettek megjelenhessenek. A rögzítést és az előirányzott terv lezárását követően az illetékes oktató részére meg kell küldeni az oktatásra kötelezett munkavállalók névsorát. Az oktatások, pótoktatások és vizsgáztatások (pótvizsgák) bejelentésére az alábbi dokumentumok alkalmazandók, melyek az SAP-ból rendszer a rögzítést követően automatikusan elkészít. - 1.4.8.2./1/A. Időszakos oktatásra (pótoktatásra) vezényeltek névsora - 1.4.8.2./1/B. Időszakos vizsgára (pótvizsgára) vezényeltek névsora A rendszeres szakmai oktatás, pótoktatás, esetenkénti oktatás alkalmával a fentiekben foglaltak szerint kell eljárni.

4.5.2. jelen- és távollétek rögzítése A jelen és távollétek rögzítése történhet: - egész napra, - időszakra vonatkozóan (több napos) - időpárral megadottan. A törtnapi távollétek esetén a távollétet és a jelenlétet időpárral kell megadni, így jelenlét csak arra az időre számolódik el, amely időpárral rögzítésre került. 4.5.2.1. Egészségi alkalmassági vizsgálatok (kötelező orvosi vizsgálat) A munkáltatói jogkörgyakorló és az illetékes humánpartner munkatárssal történt előzetes egyeztetést követően a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet a VNKK-tól a negyedévet megelőző hónap folyamán megrendeli az időszakos orvosi vizsgálatokat. Ezt követően a VNKK kijelöli a vizsgálatok időpontját és helyszínét, amelyről a Munkaerő-gazdálkodási szervezetet elektronikus formában tájékoztatja. Ezen időpontok a munkáltatói jogkörgyakorló/vezénylő részére az illetékes humánpartner útján a beosztástervezést megelőző hónap 15-ig kiadásra kerülnek. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat (előzetesés záró) a munkáltatói jogkörgyakorló kezdeményezi a Munkaerő-gazdálkodási szervezetnél. A vizsgálat időpontjáról és helyszínéről a Munkaerő-gazdálkodási Szervezet elektronikus úton értesíti a munkáltatói jogkörgyakorlót/vezénylőt az illetékes humánpartner útján. Soron kívüli vizsgálatok kezdeményezése szintén a munkáltatói jogkörgyakorló/vezénylő kezdeményezésére történik, melynek eljárási folyamata azonos az előzetes- és záró vizsgálatokkal. A munkaidőbeosztás-tervezés készítésekor a már ismert előzetes-, időszakos- és záró vizsgálatok időpontjára a vezénylőnek a munkavállalókat az előirányzott tervben vezényelnie kell.

A vizsgáztatások az alábbiak lehetnek: - szakvizsga, alapvizsga - időszakos - ellenőrző - helyismereti - javító vizsga 4.5.2.3. külső képzés (tanulmányi szerződés) A képzési célú távollétkeret megállapítása és rögzítése a humánpartner munkatárs feladata a tanulmányi szerződésben foglaltak alapján. A tanulmányi szabadság keret SAP-HR rendszerben történő rögzítése a humánpartner munkatárs feladata, mely a képző intézmény által kiadott és a munkáltatói jogkörgyakorló részére átadott igazolás alapján hozható létre. A munkaidőbeosztás-tervezésben tanulmányi szabadságra történő rögzítés csak a humánpartner által létrehozott keret megléte esetén alkalmazhatáá á Iskolarendszerű és külső képzés esetén az illetékes humánpartner rögzíti a tanulmányi szerződést az SAP HR rendszerben a tanulmányi szerződések infótípuson, valamint dátumfigyelést (határidő) hoz létre a tanulmányok befejezésére. Kötelezés alkalmazása esetén a humánpartner rögzíti a

1596


kötelezést az SAP HR rendszerben a munkáltatói kötelezések infótípuson. A képzési távollét előirányzott tervben történő rögzítése és elszámolása érdekében a munkáltatói kötelezést és a tanulmányi szerződésből eredő konkrét képzési távollétekre vonatkozó igényt a munkavállaló közli a vezénylővel. A konkrét távolléteket a vezénylő rögzíti az előirányzott tervben amennyiben a tanulmányi szabadság igénybevételének időpontja a megelőző hónap 23-ig ismert. Egész heti, vagy több hetes képzés esetén a fordulós, nyújtott nappalos, illetve munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók esetében a munkarend (előírt munkaidő) módosítását a vezénylő végzi. 4.5.2.4. szabadság A munkavállaló éves szabadságkeretét év elején az Információs Egység munkavállalója, a SAP HR rendszerben nyilvántartott adatok alapján generálja. Újfelvételes munkavállaló esetén a felvételi intézkedés keretében kerül létrehozásra a humánpartner által. A szabadságkeretekről év elején a humánpartner munkatárs tájékoztató listát nyomtat a rendszerből a szervezeti egység számára. A munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállalói igényeket figyelembe véve meghatározza a szükséges havi szabadságkiadást, mely alapján a humánpartner közreműködésével elkészíti az éves szabadságolási ütemtervet, melyet a munkavállalók aláírásukkal látnak el. Az éves szabadságolási ütemterv elkészítésére az 1.4.8.2.2. Éves szabadságolási ütemterv.doc iratminta szolgál. A szabadság kivételére vonatkozó igények összegyűjtése és annak engedélyezése a vezénylő hatáskörébe utalt feladat. Az SAP-ból havonta kinyomtatott felolvasókönyv felhasználásával a vezénylő összehasonlítást végez a szabadság kiadás tényével és az éves szabadságos ütemtervet a tény figyelembevételével módosítja. A munkaidő-beosztás tervezésben érintett forgalmi szakterületen foglalkoztatott munkavállalók szabadságkérelmét jóváhagyó munkáltatói döntésről a szabadság igénybevételének tervezett időpontját megelőző hónap 15. napjáig a vezénylőt lehetőség szerint tájékoztatni kell, annak érdekében, hogy a következő havi munkaidőbeosztás-tervezésnél a kérelmet figyelembe lehessen venni. Erre az 1.4.8.2.3. Munkavállalói szabadság igénylés előjegyzés.doc iratminta szolgál. Az éves szabadságolási ütemterv, a munkáltatói szabadság-kiadás, valamint a munkavállalók által a munkaidő-beosztás készítését megelőző hónap 15-ig bejelentett és a munkáltató által jóváhagyott szabadság igénye alapján a vezénylő a rendszerben rögzíti az engedélyezett szabadság igényeket. A munkavállaló által ténylegesen igényelt szabadság a 918-073 számú formanyomtatványon, történik. A szabadságok nyilvántartására külön kimutatást vezetni nem

24. szám

kell, az SAP HR rendszerben a vezénylő által rögzített és listázható adatok számítanak hivatalos nyilvántartásnak. A munkáltató által történő szabadság kiadás a munkaidőbeosztás-rendszerből kerül nyomtatásra az 1.4.8.2.5. Szabadság kiadás értesítés.doc. iratmintán. A munkaidő-beosztás tervezésben érintett forgalmi szakterületen foglalkoztatott munkavállalók esetében amennyiben az előirányzott terv készítésénél már ismert a szabadság igény, arra az időszakra a nappalos munkarendnek megfelelő munkaidő beosztást kell alkalmazni. Ebben az esetben a szabadság utáni időszakra eső pihenőnapokat a szabadság alatt pihenőnapként fel nem használt szombatok és vasárnapok számának megfelelően kell kijelölni. 4.5.2.4.1. Pótszabadság Az Mt. és KSz. alapján meghatározott pótszabadság keretek megállapítását, módosítását a humánpartner munkatársak végzik. A gyermekek után járó pótszabadság kereteket a humánszolgáltató szervezet illetékes munkatársa rögzíti az SAP-HR rendszerben. Gyermek születésekor az apát megillető munkaidő-kedvezmény esetén a munkavállaló kiállítja és mellékleteivel leadja az igénybevételhez szükséges dokumentumokat (a gyermek születési anyakönyvi kivonatát) a Humánszolgáltatás Ügyfélszolgálatán. A társadalombiztosítási jogosultsággal rendelkező humán munkatárs rögzíti a munkaidő-kedvezmény járandóság keretet a SAP-ban. A pótszabadságra vonatkozó igényt a vezénylő rögzíti az előirányzott tervben annak lezárásáig beérkezett kérelmeknek megfelelően. 4.5.2.4.2. Munkaidő-kedvezmény Az érdekképviseleti szerv által megküldött érdekképviseleti munkaidő kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt tartalmazó dokumentum a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt követően átadja a vezénylő részére. A munkaidő-beosztás rendszerben az érdekképviseletek, Üzemi Tanács, választási bizottság tagjai távollétének rögzítése esetén meg kell jelölni azt a szakszervezetet, amelyik a távollét igénybevételére vonatkozó kikérőt kiállította. A távollétet csak abban az esetben kell rögzíteni, ha a munkavállalónak munkaidőciklusa alapján munkavégzési kötelezettséget határozott volna meg a vezénylő. 4.5.3 betegszabadság, keresőképtelen állományba vétel Az SAP-HR-ben „keretes” távollét a betegszabadság. A betegszabadság keretet év elején a Humán Szolgáltatás

24. szám


Információs Egység a SAP HR rendszerben nyilvántartott adatok alapján generálja. Újfelvételes munkavállaló esetén a felvételi intézkedés keretében kerül létrehozásra a humánpartner munkatárs által. Fizetés nélküli szabadságot követően az arányos szabadság megállapítása és a keret rögzítése szintén a humánpartner munkatárs feladata. Amennyiben az előirányzott terv készítésekor már ismert, hogy az általánostól eltérő munkaidő beosztású munkavállaló a hónap elejétől beteg, a tervezést a betegség várható idejére úgy kell elkészíteni, mintha a munkavállaló az állandó nappalos munkarendű lenne. Ebben az esetben a betegszabadság a munkakörre előírt napi teljes munkaidővel (7,6 óra) a törvényes munkanapok szerint kerül elszámolásra. A munkavállaló a keresőképtelenség igénybevételéről 24 órán belül köteles értesíteni a vezénylőt. A háziorvos által kiadott igazolás(oka)t a keresőképtelenség megszűnését követő első munkanapon, de legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapján le kell adnia a Humánszolgáltatás Ügyfélszolgálatán. 4.5.4. Egyéb távollétek A munkaidőbeosztás-tervezésben távollétként kell rögzíteni valamennyi le nem dolgozandó időt. A távollét lehet egész, vagy törtnapi. Törtnapi távollét, ha a napi szolgálat teljes hosszát nem éri el. Ekkor a munkaidőbeosztás-rendszerben időpárral kell rögzíteni, hogy a munkavállaló mettől meddig volt távol a munkából. Állásidő rögzítésére csak a munkáltatói jogkörgyakorlótól kapott utasítás alapján kerülhet sor. 4.5.5. belföldi kiküldetés A munkáltatói jogkörgyakorló a kiküldetés szükségességét közli a vezénylővel, aki a munkaidőbeosztás-tervezésben ezt rögzíti. Amennyiben az elrendelés a megelőző hónap 23-ig megtörténik, akkor az előirányzott tervben, ha azt követően, akkor a tényleges tervben. 4.5.6. Pihenőnapok kijelölése A 4.5.2. - 4.5.5. pontig rögzített jelen és távollétek rögzítését követően kerül sor a munkavállalók pihenő- és üres (szabad) napjainak kijelölésére a Kollektív Szerződés szabályainak figyelembe vételével. 4.5.7. Hozzárendelés megfeleltetéssel A vezénylő a tervezett jelenlétek, távollétek és pihenőnapok rögzítését követően ellenőrzi a létszámszükséglet lefedettségét: van-e vezényelve minden munkakörbe a szükségletnek megfelelő munkaerő. Amennyiben valamennyi szükséglet lefedésre került az időadatok kiértékelésére kerül sor. Ha valamely szükséglet nem került

1597

lefedésre a hozzárendelési asszisztens (a rendszerben beállított prioritások alapján működő javaslattételi program) által felkínált listából kiválasztja a megfelelő munkavállalót és ezzel együtt rögzíti annak adott szolgálatra/szolgálatokra vonatkozó munkaidő adatait. 4.5.8. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Átirányítás, helyettesítés) Amennyiben a munkaerő-szükséglet fedezése érdekében szükséges, a munkáltató átirányítást, helyettesítést, kiküldetést is elrendelhet. 4.5.9. Átirányítás Az átirányítás (Mt.83/A. §) alapján történő munkavégzés időtartama naptári évenként legfeljebb 66 munkanap, KSz Helyi Függeléke vagy a munkavállalóval megállapodás alapján legfeljebb 110 munkanap lehet. Az átirányítás időtartamára a munkavállalót az Mt. 83/A.§ (5)-(6) bekezdésében meghatározott díjazáson felül 66 munkanapig a személyi alapbére további 10 %ának, 67 és 88 munkanap között a személyi alapbére további 20%-ának, míg 89 és 110 munkanap között a személyi alapbére további 30%-ának megfelelő külön díjazás illeti meg. Átirányítás keretében végez munkát a munkavállaló, ha a munkáltató működésével összefüggő okból kiadott utasítása alapján ideiglenesen: á Az eredeti munkaköre szerinti feladatai helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, (Mt.83/A.§ (5) bek.) á Az eredeti munkaköre szerinti feladatai ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, úgy hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama elkülöníthető (Mt. 83/A.§ (6) bek.) á Az eredeti munkaköre szerinti feladatai ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el úgy, hogy két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem elkülöníthető {helyettesítés (Mt. 83/A.§ (7) bek.) 4.5.9.1. Átirányítással kapcsolatos feladatok A vezénylő az SAP-ban nyilvántartott adatok alapján áttekinti, hogy a munkavállaló részére az év megelőző időszakában mennyi átirányítási nap került már elrendelésre. á Amennyiben az átirányítás igénye a következő havi vezénylés elkészítésének időpontjáig (megelőző hónap 23-áig) ismertté válik, azt az előirányzott tervben a vezénylő rögzíti, és a rendszerből az elrendelő okmányt kinyomtatja. Az átirányítás elrendelése 66 munkanapig az 1.4.8.2.10. Átirányítás elrendelése értesítés doc., 66 munkanapot meghaladóan az 1.4.8.9. Megállapodás 66 munkanapon túli átirányításra doc. iratmintán történik. Az értesítést három példányban kell elkészíteni. Egy

1598


példányt a munkavállalónak a másolati példányon történő átvétel elismertetése mellett kell az átirányítás elrendelésekor átadni, egy példányt a vezénylőé, egy példányt az illetékes humánpartnerhez kell eljuttatni. A kiállított bizonylat alapján a vezénylő az átirányítás tényét rögzíti. á A munkaidőbeosztás-tervezésben a vezénylő által rögzített munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén (átirányítás, helyettesítés) kiállítja az 1.4.8.2.7. Tájékoztatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jóváhagyására doc. iratmintát, melyet a kifizetés jóváhagyása céljából a munkáltatói jogkörgyakorló részére átad. A jóváhagyást követően a munkáltatói jogkörgyakorló az általa aláírt dokumentumot továbbítja az illetékes humánpartner munkatárs részére. á A humánpartner a rendelkezésére álló 1.4.8.2.7. Tájékoztatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jóváhagyására doc. alapján megvizsgálja, hogy a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér, vagy a munkavállaló besorolás szerinti alapbére magasabb. Amennyiben a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér magasabb a két alapbér közötti különbözetet a munkáltatói jogkörgyakorló/vezénylő által megküldött „Tájékoztatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jóváhagyására doc.” alapján kiszámolja. A kiszámított (arányosított) bérkülönbözeteket 10 naponta, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján 10.00-ig az érintett munkavállalók szolgálati helye, neve, törzsszáma, az átirányítással betöltött munkakör és a bérkülönbözet feltüntetésével készített 1.4.8.2.8. Adatközlő bérkülönbözet elszámolásához átirányítás esetén doc. iratmintát a vezénylő részére aláírásával ellátva eljuttatja. 4.5.10. Helyettesítés Helyettesítésnek minősül az átirányítás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el. Helyettesítés esetén a munkavállalót – a munkabérén felül – helyettesítési díj illeti meg, a helyettesítés alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével. A helyettesítési díj mértékét az elrendeléssel egyidejűleg a munkáltatónak kell megállapítania a hatályos MÁV Zrt. Kollektív Szerződésében meghatározottak szerint . A helyettesítés 66 munkanapig az 1.4.8.2.12. Helyettesítés elrendelése. doc iratmintán kerül elrendelésre. 66 munkanapot meghaladó helyettesítés elrendelése esetén az 1.4.8.2.11. Megállapodás 66 munkanapon túli helyettesítésre doc. iratmintán rendelhető el. A vezénylő a SAP-ban nyilvántartott adatok alapján áttekinti, hogy a munkavállaló részére az év megelőző időszakában mennyi helyettesítési nap került elrendelésre. Amennyiben annak időtartama a 66 munkanapot

24. szám

meghaladja kiállítja a további elrendelésre szóló 1.4.8.2.11. Megállapodás 66 munkanapot meghaladó helyettesítés elrendelésre doc. iratmintát. 4.5.11. Hozzárendelés ismételt ellenőrzése A rendszerben beállított prioritások és szükséglet meghatározás alapján a vezénylő a program indításával ismételten áttekinti szükségletek lefedettségét. Amennyiben valamennyi szükséglet lefedésre került az időadatok kiértékelésére kerül sor. 4.5.12. készenlét, ügyelet A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles – írásban – annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre – elrendelni. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló általi kimutatható tudomásul vétele, erre az előirányzott terv zárását követően a rendszerből kinyomtatott felolvasókönyv megfelelő sora szolgál. A készenlét kezdete és befejezése időpontját egyértelműen rögzíteni kell a beosztástervezés-rendszerben. 1200 óra felett kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján rendelhető el készenlét az Mt. 129.§ (4) bek. rendelkezéseinek figyelembevételével. A megállapodás megkötésére az 1.4.8.2.13. Megállapodás 1200 óra feletti készenlétre. doc iratminta alkalmazható. Az ügyelet elrendelését is írásban, az ügyelet megkezdése előtt legalább egy héttel korábban, és egy hónapra előre kell közölni az ügyeleti beosztás elkészítésével, és annak munkavállaló részére történő kimutatható átadásával. Az elrendelés időpontjára vonatkozó szabályoktól a munkáltató – különösen indokolt esetben – mind a készenlét, mind az ügyelet esetében eltérhet. (Mt. 129.§.(6) bek.) A készenlét és ügyelet elrendelését az előirányzott tervben a vezénylő rögzíti. 4.5.12.1. készenlét, ügyelet beosztás elkészítése A KSz. 37 §. alapján a munkavállaló nyilatkozik a készenlét letöltésének helyéről, mely nyilatkozat a munkavállaló archivált dokumentumaiban kerül elhelyezésre az SAP-ban. A nyilatkozat az 1.4.8.2.14. Munkavállalói nyilatkozat készenlét letöltésének helyéről doc iratminta kitöltésével történik. Az ügyeleti beosztások elkészítésének módja azonos a készenlét beosztás elkészítésével.

24. szám


4.5.13. az előirányzott tervben rögzítettek ellenőrzése, időadatok kiértékelése

1599

A tervezés zárásaként a vezénylő kiértékeli a rögzített adatokat, a rendszer által küldött hiba üzenet esetén a szükséges módosításokat, javításokat elvégzi.

igényli a munkaidő-beosztás másodpéldányát a humánpartner munkatárs a Humánszolgáltatás részére továbbítja SAP-HR-ben történő szkennelés céljából. A Humánszolgáltatás illetékes munkatársa a nyilatkozatot a munkavállaló archivált dokumentumai (munkaszerződés) között elhelyezi.

4.5.14. felügyelet alatti munkavégzés

4.5.16. bizonylatok előállítása a rendszerből

A munkáltatói jogkörgyakorló rendelkezése alapján a vezénylő elkészíti és kinyomtatja a felügyeletet ellátó munkavállaló részére az O.1. utasítás, vagy az általános és szakmai felügyelet esetére szóló 1.4.8.2.15.A. Megbízás felügyeletre 0.1. utasítás alapján doc. iratmintát. Azokban a munkakörökben, amelyekben az “O.1.” sz. utasítás felügyelet alatti munkavégzést ír elő, a betanítást (felügyeletet) külön megbízás alapján ellátó munkavállalót a betanítás (felügyelet) idejére a hatályos Kollektív Szerződésben meghatározottak szerinti pótlék illeti meg. A felügyeleti pótlék megilleti a munkabiztonsági szempontú felügyeletet külön megbízás alapján ellátó munkavállalót is. A munkavállaló más munkavállaló betanítását, felügyelete ellátását csak külön, erre irányuló, írásbeli megbízás alapján köteles ellátni. Az 1.4.8.2.15.B. Megbízás általános felügyelet melletti foglalkoztatásra doc. iratmintában foglaltak alapján a munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás alatt lévő személyének biztonságáért, testi épségéért, illetőleg annak munkavégzéséért.

A munkaidőbeosztás-tervezés során a rendszerben történő rögzítéseket követően a rendszerből a vezénylő a bizonylatokat kinyomtatja. Azok a munkaidőbeosztás-tervezéshez kapcsolódó formanyomtatványok, amelyek a rendszerből automatikusan nem nyomtathatók az SAP irattárban kerültek elhelyezésre, onnan a felhasználás érdekében letölthetőek.

4.5.15. Előirányzott terv lezárása Az ellenőrzések után a vezénylő minden hónap 23-ig lezárja az előirányzott tervet, mely ettől az időponttól tényleges tervvé válik. Az előirányzott terv utólagos módosítása ezt követően nem lehetséges. 4.5.15.1. az előirányzott terv nyomtatása Az előirányzott terv lezárását követően (minden hónap 23-a) a tervet a vezénylő a rendszerből kinyomtatja (felolvasókönyv). A rendszerből nyert felolvasókönyv tartalmazza a munkavállalók következő havi tervezett jelen- és távollét idejét. A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésében meghatározottak alapján a havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók részére a munkaidő-beosztás elkészítését minden hónap 23-ig írja elő. A KSz. értelmében a munkaidő-beosztás másodpéldányát a munkavállalónak át kell adni. Nem kell másodpéldányt átadni, ha azt a munkavállaló nem igényli, és erről írásban az 1.4.8.2.16. Nyilatkozat munkaidő beosztás átadásáról való lemondásról doc. alapján nyilatkozik. A munkavállaló által tett nyilatkozat visszavonásig érvényesnek tekintendő. A nyilatkozat iratminta az irattárban elhelyezésre került. A munkavállaló nyilatkozatát, melynek értelmében nem

4.5.17. az előirányzott terv és hozzátartozó dokumentumok jóváhagyása,aláírása A vezénylő valamennyi a munkáltatói jogkörgyakorló által aláírandó jelen- és távollét elrendeléséhez kapcsolódó dokumentumot, a lezárt és kinyomtatott felolvasókönyvet, jóváhagyás és aláírás céljából átadja a munkáltatói jogkörgyakorlónak. A jóváhagyott és aláírt dokumentumokat a jogkörgyakorló a vezénylő részére visszajuttatja. A munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt átirányításra, helyettesítésre, készenlétre vonatkozó megállapodásokat a vezénylő az érintett munkavállalókkal aláíratja és azok 1 példányát részükre átadja. A munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt munkaidő beosztás másodpéldányát a vezénylő az érintett munkavállalók részére átadja; azon munkavállalók esetében akik írásban nyilatkoztak, hogy nem igénylik a munkaidő beosztás másodpéldányát, azt helyben szokásos módon kifüggeszti. Az előirányzott terv készítése során készült dokumentumok egy példánya a felolvasókönyv mellékletét képezi. 4.6. tényleges terv Az előirányzott terv lezárását követően a jelenlétek és távollétek szükséges módosítására már csak a tényleges tervben van módja a vezénylőnek. A módosítások átvezetése a hónap folyamán folyamatosan történik. 4.6.1. tényleges terv karbantartása, módosítása A módosítási igény felmerülésekor, mely a lezárt előirányzott tervtől eltérően jelentkező (szabadság, betegség, szakszervezeti kikérő, egészségügyi alkalmassági vizsgálat, oktatásra vezénylés stb.) távollétek esetén következik be, a vezénylő az előirányzott tervben meghatározottak szerint kell, hogy a rögzítéseket elvégezze. A vezénylőnek a hóközi változások kezelésével kell biz-

1600


tosítania a munkavégzéshez szükséges munkavállalói létszám rendelkezésre állását. 4.6.1.1. Egészségi alkalmassági vizsgálatok (kötelező orvosi vizsgálat) A vizsgálatok időpontja a kezdeményezéstől függően nem minden esetben biztosítható az előirányzott terv elkészítéséig, ezért a vizsgálatra történő vezénylés, illetve az azon történt részvétel dokumentálása már csak a tényleges tervben történhet. Előzetes, soron kívüli, másodfokú és záró vizsgálatok időpontját a munkaidőbeosztás-tervezésben a vezénylő a VNKK Kft.-től humánpartner útján kapott elektronikus üzenetben foglalt információk alapján rögzíti. 4.6.1.2 kötelező szakmai oktatás és vizsga Az éves oktatási ütemtervtől eltérő szakmai oktatás, pótoktatás, vagy rendkívüli pótoktatás, valamint javító, vagy soron kívüli szakmai vizsga esetén az oktatáson történt részvétel dokumentálása már csak a tényleges tervben rögzíthető a vezénylő által. Amennyiben a munkavállaló munkaidő beosztás módosítása miatt nem vesz részt az oktatáson, arról a vezénylő tájékoztatást küld az oktató részére az oktatás áthelyezésére az 1.4.8.3/3/a. Tájékoztatás oktatás áthelyezéséről doc. iratmintán. Az oktatáson és vizsgán való részvételről az oktató a vezénylő részére a 1.4.8.3/3/B. Időszakos vizsgán (pótvizsgán) résztvevők névsora doc iratmintán, illetve a 1.4.8.3./3/C. Időszakos oktatáson (pótoktatáson) résztvevők névsora.doc iratmintán ad tájékoztatást. A vezénylőnek az oktatáson való részvételt a vezényléssel egyeztetni és az esetlegesen eltérő jelenlétnek megfelelően a vezénylést módosítania kell. 4.6.1.3. külső képzés (tanulmányi szerződés) A megelőző hónap 23-ig nem ismert konkrét tanulmányi szabadság igényeket mint távolléteket a vezénylő a tényleges tervben rögzíti. A képzési távollét tényleges tervben történő rögzítése és elszámolása érdekében a munkáltatói kötelezést és a tanulmányi szerződésből eredő konkrét képzési távollétekre vonatkozó igényt a munkavállaló közli a vezénylővel.

24. szám

utáni forda-szabadot követően az első vezényelt szolgálattól folyamatosan naptári naponként 1 nap szabadságot kell rögzíteni úgy, hogy az eredeti kijelölt pihenőnapok figyelembevételre kerülnek. A munkavállaló által igényelt szabadság, a 918-073 számú formanyomtatványon történik, melynek engedélyezése a vezénylő hatáskörébe utalt feladat. Kijelölt pihenőnapra szabadság nem adható. 4.6.1.5. Pótszabadság Az előirányzott terv lezárása után keletkezett pótszabadságok igénybevételének felhasználását – amennyiben a pótszabadság keret megengedi - a vezénylő rögzíti a tényleges tervben. Bármely pótszabadság rögzítésekor a rendszer a felhasználással automatikusan csökkenti a keretet. 4.6.1.6. Munkaidő-kedvezmény Az érdekképviseleti szerv által a lezárt tervet követően érkezett érdekképviseleti munkaidő kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt tartalmazó dokumentum alapján a munkáltatói jogkörgyakorló a tudomásulvételt követően átadja a vezénylő részére, aki a munkaidő-beosztás rendszerben a kikérőben meghatározott időpontra a kikért munkavállaló távollétét – amennyiben a kikért munkavállalónak a kérdéses időpontra az előzetes tervben munkavégzési kötelezettség került előírásra - rögzíti. 4.6.1.7. betegszabadság, keresőképtelen állományba vétel Hónap közben bekövetkező betegszabadság, táppénzes állományba vétel esetén azok rögzítése és elszámolása az utolsó teljesített szolgálat utáni forda-szabadot követő első vezényelt szolgálattól folyamatosan naptári naponként kerül rögzítésre úgy, hogy a betegszabadság, betegség idejére rögzített távollét mennyisége a kiváltott előirányzott tervben rögzített rendes munkaidővel arányosan kerüljön meghatározásra és az eredeti pihenőnapok figyelembevételre kerülnek. 4.6.1.8. Állásidő rögzítése A vezénylő a csak munkáltatói jogkörgyakorlótól kapott rendelkezés alapján rögzítheti az állásidőt.

4.6.1.4. szabadság

4.6.1.9. belföldi kiküldetés

Az előirányzott terv lezárása után keletkezett igény esetén az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a kiadott szabadság a szabadsággal kiváltott előirányzott tervben rögzített rendes munkaidővel arányosan kerüljön meghatározásra. Az utolsó ledolgozott szolgálat

A munkavállalók által teljesített kiküldetések elismerésére, valamint az esetlegesen felmerülő további költségek elszámolására az 1.4.8.3.4.A. Kiküldetési rendelvény tömegközlekedési eszköz használata esetén doc. iratminta szolgál. Saját gépjármű igénybevétele esetén az 1.4.8.3.4. B. Ki-

24. szám


1601

küldetési rendelvény saját gépjármű doc. iratminta kitöltése és annak elismerése képezi az elszámolás alapját. Saját gépjármű hivatalos használatára a munkavállalóval kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A megállapodás megkötésére az 1.4.8.3.4.C. Megállapodás saját gépjármű hivatalos célú használata doc. iratminta szolgál.

Rendkívüli munkavégzés elrendelését írásba kell foglalni, annak elszámolása az 1.4.8.3.2. Rendkívüli munkavégzés elrendelésének bizonylata doc. alapján történhet, mely a munkaidőbeosztás-rendszerből kerül nyomtatásra. A rendkívüli munkavégzésről előállított bizonylat, az elszámolás alapját képezi, megőrzése a felolvasókönyv mellékleteként a vezénylő feladata.

4.6.1.10. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Átirányítás, helyettesítés)

4.6.1.12. Hozzárendelés ismételt ellenőrzése

A lezárt előirányzott tervtől való eltérés miatt jelentkező (szabadság, betegség, szakszervezeti kikérő, egészségügyi alkalmassági vizsgálat, oktatásra vezénylés stb) távollétek miatt szükségessé váló átirányítás, helyettesítés elrendelést a vezénylőnek az előirányzott tervben leírtak szerint kell dokumentálnia és rögzítenie. A vezénylő az átirányításról készült értesítők valamint az alapbér különbözeteket tartalmazó kimutatás alapján amennyiben a tényleges munkavégzés megegyezik az elrendelttel kiállítja a csoportos adatközlőt, melyet továbbít a Humánszolgáltatás jövedelemelszámolója részére. Amennyiben a tényleges munkavégzés nem egyezik meg az elrendelésben foglaltakkal (pl. a teljesített munkaidő kevesebb) a vezénylő a tényleges munkavégzésnek megfelelően készíti el az adatközlőt. A jövedelem elszámoló a hozzá beérkező adatokat rögzíti a SAP rendszerben a beérkezett csoportos adatközlő alapján, és a bérszámfejtéskor folyósításra kerül az öszszeg. A helyettesítést elrendelő dokumentum alapján a vezénylő a munkaidőbeosztás-tervezés rendszerben a helyettesítést RS kóddal rögzíti. 4.6.1.11. rendkívüli munkavégzés A munkavállaló részére elrendelt munkavégzést a beosztástervezés-rendszerben jelenlétként kell kezelni és rögzíteni. Valamennyi rendkívüli munkavégzés esetén rögzíteni kell annak okát. Ennek elmaradása esetén az időkiértékelés hibaüzenetet ad és az időadatok kiértékelése megszakad. A munkaidő-kereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés bizonylata a munkavállaló módosított munkaidő-beosztása, ennek megfelelően az érintett munkavállalók részére nem kell a rendkívüli munkavégzésről bizonylatot kiállítani, azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelésénél figyelemmel kell lenni, a Kollektív Szerződésben foglaltakra. A munkáltató a készenlét vagy az ügyelet alatt bármikor elrendelheti a munkavégzést. Ebben az esetben már nem készenlétről, vagy ügyeletről, hanem rendkívüli munkavégzésről van szó, így az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vezénylő a hó közben felmerülő távollét igények rögzítését követően ismételten ellenőrzi a létszámszükséglet lefedettségét: van-e vezényelve minden munkakörbe a szükségletnek megfelelő munkaerő. Amennyiben valamennyi szükséglet lefedésre került az időadatok kiértékelésére kerül sor. Ha valamely szükséglet nem került lefedésre a hozzárendelési asszisztens (a rendszerben beállított prioritások alapján működő javaslattételi program) által felkínált listából kiválasztja a megfelelő munkavállalót és ezzel együtt rögzíti annak adott szolgálatra/szolgálatokra vonatkozó munkaidő adatait, azaz módosítja munkaidő-beosztását. Ezt követően kerül sor az időadatok kiértékelésére. 4.6.1.13. Átvezénylés Amennyiben a munkaidő-beosztás módosítása válik szükségessé, arról a munkavállalót írásban értesíteni kell. A munkaidő-beosztás hét napon belül a munkavállaló írásbeli kérelmére, vagy a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható. Utóbbi esetben a munkavállalót módosított szolgálatonként a hatályos Kollektív Szerződésben meghatározottak szerinti átvezénylési díj illeti meg. A munkaidő-beosztás módosítás elrendelésére a vezénylő jogosult. A munkaidő beosztás módosítására a KSz. 29.§. (1) pontban meghatározott esetben az 1.4.8.3.1.A. munkaidő beosztás módosítása KSz. 29.§. 1. pont alapján doc. iratminta kiadásával kerülhet sor. Az 1.4.8.3.1.B Munkaidő beosztás módosítása KSz.29.§. 2.a,) pont alapján doc. iratminta alkalmazandó abban az esetben, ha az átvezénylésre 7 napon belül a munkavállaló kérésére következik be. Az 1.4.8.3.1.C. Munkaidő beosztás módosítása KSZ.29.§. 2.b.) pont alapján doc. iratminta alkalmazandó abban az esetben, ha a munkavállaló részére átvezénylési díj kerül elszámolásra. 4.6.1.14. tényleges tervmódosítás utáni bizonylatok előállítása a rendszerből A tényleges terv módosítása során a rendszerben történő rögzítéseket követően a rendszerből a vezénylő a bizonylatokat kinyomtatja.

1602


24. szám

Azok a munkaidőbeosztás-tervezéshez kapcsolódó formanyomtatványok, amelyek a rendszerből automatikusan nem nyomtathatók az SAP irattárban kerültek elhelyezésre, onnan szükség esetén letölthetőek. Az tényleges terv készítése során készült dokumentumok egy példánya a felolvasókönyv mellékletét képezi.

4.7.3. a munkaidőbeosztás-tervezéshez kapcsolódó egyéb feladatok

4.7. Hónap végi elszámolás

Az SAP HR rendszerben kialakításra került annak a lehetősége, hogy a PTMW (Personnel TimeManager’s Workplace: Időadatok kezelésére szolgáló felület) felületen rögzíthetők legyenek egyes bérelem fajták az időgazdálkodás oldaláról. Az elkészített csoportos adatközlőről a beosztás tervezésről indítva, a PTMW felületen a vezénylő elvégzi a rögzítést a szükséges bérelemre a hónap utolsó napjára.

4.7.1. a foglalkoztatás tényleges tervtől eltérő megvalósulása Az állomásfőnök, vagy megbízottja hó közben folyamatosan és a hó végi zárást megelőzően a hónap végén ellenőrzi a jelenléti ívek és a személyes szolgálat átadások bizonylatai alapján, hogy a tényleges tervtől eltérések voltak-e, és az eltérést elektronikus levélben jelzi a vezénylőnek. A vezénylő a tényleges tervben előírt jelenléteket és távolléteket a rendelkezésére álló dokumentumok alapján felülvizsgálja és amennyiben a tény a tényleges tervtől eltérően valósul meg, az eltérés dokumentálását követően a ténynek megfelelően a tényleges terven a változást a hó közben eltelt időszakra vonatkozóan módosítja. Ez nem számít munkaidő-beosztás módosításnak, célja a tényleges adatok rögzítése, ami alapján az elszámolás meg fog történni. Ennek keretében az oktatók által megküldött 1.4.8.3.3.B. Igazolás időszakos oktatáson (pótoktatáson), valamint az 1.4.8.3.3.C. Igazolás időszakos vizsgán (pótvizsgán) megjelentekről nyomtatványokon közölt adatokat is egyezteti az előirányzott munkaidőbeosztás-tervezésben rögzítettekkel. 4.7.2. Projekt és utk-ra történő időfelosztás rögzítése A ledolgozott idők felosztása - költségobjektumokra munkavállalónként,- napi bontásban kell, hogy megtörténjen, mely feladatot a vezénylő látja el. Az SAP HR-ben a rögzített és elszámolt időadatokat két, erre a célra fejlesztett felület segítségével munkavállalónként, napi bontásban kell felosztani. Ennek a módszernek az alkalmazásával megelőzhető az elszámolt és felosztott idők közötti eltérés. Amennyiben a ledolgozott és felosztott órák száma között különbség keletkezett az időfelosztás során, a vezénylő a napi felosztásokat áttekinti és a szükséges módosításokat elvégzi. Ha egy munkavállaló rendszeresen ugyanazokra a költségobjektumokra dolgozik, akkor ezek előre rögzíthetők az erre szolgáló időadatok karbantartása tranzakción keresztül, az időfelosztási objektumok alatt. Az így előrögzített objektumok jelennek meg a munkavállaló felosztó lapján, illetve a hó végi felosztáskor is megjelennek, a rögzítést segítve.

A vezénylő a hónap végén a rendszerből előállított időadatokat ellenőrzi az idő-kimutatási űrlap segítségével, szükség esetén az esetleges javításokat elvégzi.

4.7.4. a munkaidő-beosztás hó végi zárása A tárgyhó végén a tényleges terv rögzítését követően a vezénylő kinyomtatja a végleges adatokat tartalmazó felolvasókönyvet, amely a bérszámfejtés alapbizonylata, valamint az ellenőrzések bizonylatául is szolgál. 4.7.5. tényleges terv visszamenőleges módosítása Amennyiben az időadatokra vonatkozóan 30 napra történő visszamenőleges módosítási igény merül fel, abban az esetben a vezénylő kinyomtatja az időadatlapot, a módosításra vonatkozó kérelemmel együtt és megküldi az illetékes Területi Forgalmi Osztálya kiemelt időügyintézői jogosultsággal rendelkező munkatársa – elemző gazdálkodó - részére. Az elemző gazdálkodó a munkáltatói jogkört gyakorló jóváhagyásával a törvényi előírásoknak és a vonatkozó MÁV utasításoknak megfelelően módosítja az időadatlapon közölt időadatokat. Amennyiben a módosítás miatt hóközi (soron kívüli) kifizetés szükséges, az elemző gazdálkodó a kifizetés jogosságát igazoló és munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt dokumentum alapján értesíti a Humán Szolgáltatás Jövedelemelszámolás vezetőjét, e-mailt küld a [email protected] címre, melyhez csatolja a munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt kérelmet is. A visszamenőleges módosítás elvégzéséhez a vezénylő által kinyomtatott és módosított időadatlap, valamint a munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt módosítási kérelem alapján kerülhet sor. A módosítandó adatok elemző gazdálkodó részére történő megküldésének határideje: minden hónap 25-e, annak érdekében, hogy a következő havi számfejtésben a módosított adatok átvezetésre és számfejtésre kerüljenek.

24. szám


4.7.6. a munkaidőbeosztás-tervezés rendszer által biztosított lekérdezések, riportok A rendszerből a munkavállalókra vonatkozó lekérdezések, riportok állíthatók elő, az Mt. és KSz előírásai betartásának ellenőrzése, valamint a következő időszak munkaidőbeosztás-tervezés támogatása céljából. A lekérdezéseket a rendszerből a vezénylő szolgáltatja a munkáltatói jogkörgyakorló részére tájékoztatás, informálás céljából, valamint azok tartalmát maga is felhasználja a következő havi munkaidőbeosztás-tervezések elkészítése során. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVÜl HElyEzÉsEk Hivatkozások: - 1992. évi XII. törvény a Munka Törvénykönyvéről - MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződés - Magyar Államvasutak Zrt O.1. sz. Oktatási Utasítás - 31/2009. (IV.17. MÁV Ért.14.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról és elszámolásáról - 45/2009. (V.29. MÁV Ért.MÁV. Ért.19.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkáltató által elrendelt átirányítások egységes kezeléséről és elszámolásáról szóló 38/2009.VIG. utasítás 2009. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege - 67/2009. (X.23. MÁV. Ért.31.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak belföldi kiküldetése és a telephelyen kívüli, továbbá a határállomásokon történő ideiglenes külföldi munkavégzése, valamint a saját tulajdonú gépjárművek hivatalos célú használatának rendjéről - 31/2010. (VI.04. MÁV. Ért.18.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkábajárással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről - 59/2010. (X:08. MÁV Ért.28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügyelet elrendelésének szabályozására - 71/2010. (XI.19. MÁV Ért.34.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról - 72/2010. (XII.10. MÁV Ért.37.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél az orvosi vizsgálatok rendjéről, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokról és a balesetveszélyes körülmények között, elsodrási határon belül munkát végzők jegyzékéről, valamint a szakmai alkalmasság megítéléséről - 73/2010. (XII.10. MÁV Ért.37.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról

1603

- 30/2010.(MÁV Ért.18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - 35/2011. (MÁV Ért.18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. szervezetmódosításának folyamatszabályozására - 11/2005. (MÁV Ért.25.) Humánpolitikai-vezérigazgatóhelyettes utasítás a MÁV Zrt. humánpolitikai folyamatairól szóló kézikönyv kiadása 6.0 HatÁlyba lÉPtEtÉs Az utasítás 2011. október 15-én lép hatályba. 7.0. MEllÉklEtEk jEGyzÉkE - 1. számú melléklet Dokumentum katalógus - 2. számú melléklet Folyamati katalógus (folyamat leírás és folyamat ábra) Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

1604


24. szám

1. sz. melléklet

24. szám


1605

1606


24. szám

24. szám


1607

1608


24. szám

24. szám


1609

1610


24. szám

24. szám


1611

1612


24. szám

24. szám


1613

1614


24. szám

24. szám


1615

1616


24. szám

24. szám


1617

1618


24. szám

24. szám


1619

1620


24. szám

24. szám


1621

1622


24. szám

24. szám


1623

1624


24. szám

24. szám


1625

1626


24. szám

24. szám


1627

1628


24. szám

24. szám


1629

1630


24. szám

24. szám


1631

1632


24. szám

24. szám


1633

1634


24. szám

2. sz. melléklet

24. szám


1635

1636


24. szám

24. szám


1637

1638


24. szám

24. szám


1639

1640


24. szám

24. szám


1641

1642


24. szám

24. szám


1643

1644


24. szám

24. szám


1645

1646


24. szám

24. szám


1647

1648


24. szám

24. szám


1649

1650


24. szám

24. szám


1651

1652


24. szám

24. szám


1653

1654


24. szám

24. szám


1655

1656


24. szám

24. szám


1657

1658


24. szám

24. szám


1659

1660


24. szám

24. szám


1661

1662


24. szám

24. szám


1663

1664


24. szám

24. szám


1665

1666


24. szám

24. szám


1667

1668


24. szám

24. szám


1669

1670


24. szám

24. szám


1671

1672


24. szám

24. szám


5/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH szÁMú GazdasÁGI ÁltalÁnos VezÉrIGazGató-HelyettesI utasítÁs a CasH-pool rendszer szÁMVItelI elszÁMolÁsÁról. 1.0 az utasítÁs CÉlJa A MÁV Zrt. és a cash-pool keretmegállapodást aláíró leányvállalatai által, a résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása érdekében létrehozott finanszírozási rendszer elszámolási folyamatainak, az azzal összefüggő egyeztetési kötelezettségek és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének szabályozása. 2.0 HatÁly És FelelŐssÉG MeGHatÁrozÁsa 2.1 az utasítás hatálya Az utasítás szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a cash-pool rendszerbe bevont leányvállalatok pénzügyi tranzakciókat indító, azok főkönyvi könyvelését végző szervezeteire, valamint a kapcsolódó egyeztetési, adatszolgáltatási és beszámoló-készítési feladatok végrehajtását végző szervezeteire. 2.2 az utasítás időbeli hatálya Az utasítás addig hatályos, amíg a cash-pool rendszer működésére vonatkozó, a cash-poolban résztvevő bankok és a MÁV-csoporttagok közötti szerződés hatályban van. 2.3 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli Szervezet vezetője 3.0 FoGalMaK MeGHatÁrozÁsa 3.1 az utasításban használt fogalmak magyarázata Cash-pool: olyan számlavezetési rendszer, amelyben a cash-pool tagok a rendelkezésre álló forrásaikat egymásnál helyezik betétbe a csoport szintű hatékony pénzgazdálkodás érdekében. A pénzügyi folyamatok cash-pool rendszerben történő összevonásával a cashpool tagok áthidalhatják rövid távú likviditási gondjaikat, illetve a pénzpiaci csoport szintű fellépéssel a bankokkal szemben a csoportátlaghoz képest kedvezőbb betéti és hitelkamatok révén kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremthetnek.

1673

Cash-pool megállapodás: a Bank és a Cash-pool tagok között létrejött, a Cash-pool működését meghatározó szerződés. Cash pool tag: a Cash-pool-ban részt vevő jogi személyek, akik a banknál forint bankszámlát / fizetési számlát vezetnek és a cash-pool megállapodást aláírták. Főszámla: Cash-pool rendszer működtetése céljából létrehozott elszámolási számla, melyre a cash-pool tagok meghatározott számláinak egyenlegei nap végén felzárnak. Belső kamatláb: az a kamatláb, amely a cash-pool tagok közötti kamatelszámolás alapját képezi, mértéke a hitelkamatláb (melyen a hitelpozícióban lévő Cashpool tagok a hitelhez hozzájutnak) és a betéti kamatláb (melyen a betéti pozícióban lévő Cash-pool tagok betétet tudnak elhelyezni) közötti kamatláb, melyet a Cashpool tagok úgy alakítanak ki, hogy a betéti és hitelpozícióban lévő Cash-pool tagok a kamatelőnyből megközelítőleg egyformán részesedjenek. A belső kamatláb mértéke az egyes Cash-pool megállapodások mellékleteiben kerül meghatározásra és az abban lefektetettek szerint lép hatályba. Belső kamat: az a kamat, mely a Belső kamatláb alapján kerül kiszámításra a Csoport egymás között elhelyezett betétei és hitelei tekintetében. A belső kamat mindig a Cash-pool tagok napi egyenlegei alapján kerül megállapításra. Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhó lezárását követő 5. munkanapig kerül sor, a számlavezető bank által készített elszámolás alapján. A számlavezető bank a megállapodásban rögzített feltételek szerint automatikusan elvégzi a számított kamatok pénzügyi rendezését. Külső kamatláb: az a kamatláb, amely a csoport és a Bank közötti kamatelszámolás alapját képezi, mértéke a Bank és a Cash-pool tagok által kötött szerződésben meghatározott betéti és hitelkamatláb. Külső kamat: az a kamat, amely a főszámla egyenlegét figyelembe véve a Külső kamatláb alapján kerül meghatározásra. A külső kamatot a Bank mindig a főszámla napi egyenlege alapján állapítja meg. Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhó lezárását követő 5. munkanapig, a belső kamat elszámolásával egyidejűleg kerül sor. A számlavezető bank a megállapodásban rögzített feltételek szerint automatikusan elvégzi a számított kamatok pénzügyi rendezését.

1674


3.2 a cash-pool tranzakciók elszámolásánál használt legfontosabb főkönyvi számlaszámok A MÁV Zrt. cash-pool rendszerbe bevont bankszámlái (jelen utasítás hatályba lépésekor):

24. szám

24. szám


4.0 az utasítÁs leírÁsa 4.1. a napi pénzmozgások könyvelése 4.1.1. a napi egyenlegek átvezetése a főszámlára A számlavezető bankkal illetve a rendszerben résztvevő leányvállalatokkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat és a leányvállalatok bankszámláinak egyenlege

1675

a napi zárást követően átvezetésre kerül a vállalati főszámlára, majd a vállalati főszámlák egyenlege átvezetésre kerül a cash-pool főszámlára. A cash-pool főszámla a MÁV Zrt. olyan bankszámlája, amelynek könyvelését a MÁV Zrt. Számviteli Szervezet Pénzforgalmi Könyvelése látja el. Az egyenlegek átvezetésének könyvelését a bankszámlakivonatok alapján napi rendszerességgel kell elvégezni.

1676


*A GIR-t alkalmazó leányvállalatoknál a jellemzően kölcsönt nyújtók esetében cash-pool elszámolási számlaként a „36732 Cash-pool elszámolási számla (adott kölcsönök)” főkönyvi számlát, míg a jellemzően kölcsönt kapók esetében a „47763 Cash-pool elszámolási számla (kapott kölcsönök)” főkönyvi számlát kell használni. Amennyiben záráskor a számlák egyenlege negatív lesz, abban az esetben a 4.5. pontban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

24. szám

4.1.2. a főszámlára átvezetett egyenlegek visszavezetése az egyedi bankszámlákra. A számlavezető bankkal illetve a rendszerben résztvevő leányvállalatokkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat és a leányvállalatok bankszámláinak a főszámlára átvezetett egyenlegei a vállalatcsoport összevont egyenlegének, valamint az adott napra járó és fizetendő belső és külső kamatok meghatározását követően a következő napi nyitás előtt visszavezetésre kerülnek az egyedi bankszámlákra. A visszavezetések könyvelését a bankszámlakivonatok alapján napi rendszerességgel kell elvégezni.

24. szám


1677

1678


4.2. a havi kamatelszámolások könyvelése A bank által küldött értesítő, a MÁV Zrt. által küldött táblázat és a bankszámlakivonat alapján a külső és belső kamatokat az alábbiaknak megfelelően kell elszámolni. (Az elszámolandó kamatokat a bank átvezeti.)

24. szám

24. szám


A GIR-t alkalmazó leányvállalatoknak a külső és belső kamatelszámolások tekintetében a „MÁV Zrt. könyvelése” pontban meghatározott főkönyvi számlaszámokat kell alkalmazniuk. A kamatelszámolás alapbizonylatai:  a cash-pool rendszerbe bevont bankszámlák bankszámlakivonatai  a MÁV Zrt. által küldött táblázat a belső és külső kamat megosztásáról és a könyvelendő tételekről. A táblázat megküldésének határideje a tárgyhó lezárását követő 8. munkanapja. Az utasítás kiadását megelőzően könyvelt kamatokat a MÁV Zrt. által megküldött táblázatnak megfelelően meg kell osztani külső és belső kamatra, valamint a könyvelésben a szükséges javításokat el kell végezni. 4.3 a számlavezető bank által felszámított egyéb költségek rendezése Az egyedi számlákkal kapcsolatban felmerülő jutalékokra, díjakra és költségekre vonatkozó rendelkezéseket az egyes Bankszámla Szerződések tartalmazzák. A jutalékok, díjak valamint költségek a jutalékelszámolási időszak utolsó napján esedékesek, elszámolásukat tekintve nincs változás. 4.4. Évközi és év végi mérlegkészítéshez kapcsolódó további feladatok a MÁV zrt.-nél Amennyiben a havi illetve év végi főkönyvi zárás alkalmával a „47763 Cash-pool elszámolási számla (kapott kölcsönök)” főkönyvi számla társaságonként tartozik egyenleget mutat, abban az esetben a zárás részeként az egyenleget át kell könyvelni a „36732 Cashpool elszámolási számla (adott kölcsönök)” főkönyvi számlára. A társasági kód alkalmazása mindkét főkönyvi számla esetében kötelező. A következő időszak elején az átsorolást sztornózni kell. Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényes szerződés értelmében a kamatelszámolásokra mindig a hónap utolsó napját követően (öt napon belül) kerül sor, az évközi és év végi zárás részeként mindig el kell határolni a tárgyidőszakra járó, valamint a tárgyidőszak után fizetendő kamatot. A kamatelhatárolást minden esetben a tényleges kamatelszámolást tartalmazó bankszámlakivonat és a MÁV Zrt. által megküldött táblázat alapján kell könyvelni a bevételek aktív időbeli elhatárolásával (39722), illetve a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásával (4872) szemben. A társasági kód használata minden érintett főkönyvi számla esetében kötelező. A kamatelhatárolás könyvelése a Pénzforgalmi Könyvelés feladata azzal, hogy a fent nevesített időbeli elha-

1679

tárolás számlákra kizárólag a Pénzforgalmi Könyvelés könyvelhet, melynek következtében a számlák tartalmáért is a Pénzforgalmi Könyvelés felel. 4.5. Évközi és év végi mérlegkészítéshez kapcsolódó további feladatok a leányvállalatoknál A havi illetve év végi főkönyvi zárás alkalmával a MÁV Zrt. Cash-pool rendszerbe bevont leányvállalatainak a 3… cash-pool elszámolási számla egyenlegét az időszaki záró egyenleg függvényében a követelések kapcsolt vállalkozással szemben, illetve a rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell bemutatnia. A GIR-t alkalmazó leányvállalatoknak a 4.4. pont első bekezdésében leírtaknak megfelelően kell eljárni azzal, hogy a jellemzően kölcsönt nyújtó leányvállalatok esetében a 36732-es főkönyvi számla egyenlegét kell társaságonként vizsgálni és szükség esetén átsorolni a 47763-es főkönyvi számlára, tekintettel arra, hogy ezen leányvállalatok cash-pool elszámolási számlaként a 36732-es főkönyvi számlát használják. A következő időszak elején az átsorolást sztornózni kell. Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényes szerződés értelmében a kamatelszámolásokra mindig a hónap utolsó napját követően (öt napon belül) kerül sor, az évközi és év végi zárás részeként mindig el kell határolni a tárgyidőszakra járó, valamint a tárgyidőszak után fizetendő kamatot. A kamatelhatárolást minden esetben a tényleges kamatelszámolást tartalmazó bankszámlakivonat és a MÁV Zrt. által megküldött táblázat alapján kell könyvelni a bevételek aktív időbeli-, illetve a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásával szemben. A társasági kód használata minden érintett főkönyvi számla esetében kötelező. A GIR-t alkalmazó leányvállalatoknak a kamatelhatárolás könyvelésére a 4.4. pontban bemutatott időbeli elhatárolás számlákat (39722; 4782) kell használniuk. A kamatelhatárolás könyvelése a Pénzforgalmi Könyvelés feladata azzal, hogy a fent nevesített időbeli elhatárolás számlákra kizárólag a Pénzforgalmi Könyvelés könyvelhet, melynek következtében a számlák tartalmáért is a Pénzforgalmi Könyvelés felel. 4.6. Évközi és év végi egyeztetetési kötelezettségek A Cash-pool tagok (MÁV Zrt. és cash-pool rendszerben részt vevő leányvállalatai) a havi, negyedéves és éves zárások részeként, a havi egyenlegegyeztetés keretében, az MVER-ben, kötelesek egymással leegyeztetni:  a MÁV Zrt-vel szemben nyilvántartott, cash-pool elszámolásból eredő követelés és kötelezettség, valamint időbeli elhatárolás összegét,  a belső kamatszámítás alapján elszámolt/elhatárolt kapott és fizetendő kamatokat.

1680


Tekintettel arra, hogy a cash-pool főszámla a MÁV Zrt. könyveiben kerül kimutatásra, és arra, hogy a belső kamatok elszámolása kizárólag a MÁV Zrt.-vel szemben történik, a leányvállalatoknak mindig a MÁV Zrt.-vel kell egyeztetniük, egymással nem. 4.7. Havi adatszolgáltatási kötelezettség A cash-pool rendszerrel kapcsolatos könyveléseket analitikával kell alátámasztani. Az analitikát a havi-, a negyedéves-; és az éves zárlati adatszolgáltatás részeként kell megküldeni a következő hónap 6. munkanapjáig a Számviteli Szervezet Beszámolás és Adózás részére, a [email protected] e-mail címre. Az analitikát a Pénzgazdálkodásnak kell elkészítenie a mellékletben található adattartalommal. 5.0 HIVatKozÁsoK: a) 2000. évi C. törvény a Számvitelről b) A MÁV ZRt. Számviteli politikája c) A MÁV ZRt. Értékelési szabályzata d) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról e) 39/2004 (X.29. MÁV Ért. 44.) PVH sz. utasítás a MÁV Rt. 3. számlaosztály magyarázatáról 6.0 MeGszüntetÉs Az utasítás megjelenésével a 14/2006. PVH. sz. utasítás hatályát veszti. 7.0 HatÁlyBa lÉpÉs Az utasításban foglaltakat az utasítás elfogadásától, illetve a cash-pool rendszer beindulását követően kell alkalmazni. 8.0 MellÉKleteK 1. sz. melléklet Petrilla György s. k. gazdasági általános vezérigazgató-helyettes

24. szám

1. sz. melléklet

1682


6/2011. (XI. 11. MÁV Ért. 24.) GÁVIGH szÁMú GazdasÁGI ÁltalÁnos VezÉrIGazGató-HelyettesI utasítÁs a GyÁrtÁsI teVÉkenysÉG szÁMVItelI elszÁMolÁsÁt szabÁlyozó 67/1996. (MÁV Ért. 34.) szÁMV. F. utasítÁs HatÁlytalanítÁsÁról. 1.0 utasítÁs CÉlJa A már nem szükséges utasítás hatálytalanítása. 2.0 HatÁly És FelelŐssÉG MeGHatÁrozÁsa 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szerveze tére kiterjed. 2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Szervezet vezetője. 3.0 FoGalMak MeGHatÁrozÁsa Jelen utasításhoz nincs. 4.0 az utasítÁs leírÁsa A 67/1996.(MÁV Ért.14.) Számv. F. utasítás a gyártási tevékenység számviteli elszámolását szabályozza 1996. augusztus hónaptól. Az utasításban leírtakat tartalmazza a 37/2004. (X.22. MÁV. Ért. 43.) PVH. számon kiadott 2. számlaosztály magyarázata, melyben és azóta sem került hatálytalanításra az érintett utasítás. A 67/1996.(MÁV Ért.14.) Számv. F. utasítást hatálytalanítjuk.

24. szám

5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVÜl HelyezÉsek Jelen utasításhoz nincs. 6.0 HatÁlybalÉPtetÉs A 67/1996.(MÁV Ért.14.) Számv. F. utasítás hatályát veszti. 7.0 MellÉkletek Jelen utasításhoz nincs. Petrilla György s. k. gazdasági általános vezérigazgató-helyettes

24. szám


1683

1684


24. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Szabályozás és Kockázatmenedzsment. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

Hu Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents