magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

26. szám

127. évfolyam

2012. november 23.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

55/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata. 1577 56/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: Balesetvizsgálati Utasítás 1629 57/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a 8/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. sz. vezérigazgatóhelyettesi utasítás a statisztikai adatszolgáltatás rendjéről c. utasítás 1. számú módosításáról (egységes szerkezet). 1693

Utasítások 55/2012. (XI. 23. MÁV ÉRT. 26.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV zRT. TűzVÉdELMI szAbÁLyzATA. A MÁV Zrt. tűzvédelemmel összefüggő feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendeletben, valamint az azt módosító 10/2011. (III.28.) számú BM rendeletekben foglaltak alapján a következők szerint határozom meg.

Utasítások

Oldal

58/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: Az informatikai rendszerek fejlesztési előírásai és dokumentációs rendje. 1700 Egyéb közlemények: A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények 1714

1.0. TűzVÉdELMI szAbÁLyzAT cÉLjA, fELAdATA Jelen szabályozás célja a MÁV Zrt. tevékenységeinek tűzvédelemi szempontból történő szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek és felelősségek meghatározása. A szabályozás egyértelmű útmutatót kíván adni a tűzvédelem társaságon belüli kezelésére, a létesítmények egyedi Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatának elkészítéséhez a törvényi előírások és a helyi sajátosságok figyelembevételével. A jelen Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az érvényben levő 28/2011. (IX.6.) BM. rendelettel az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (a továbbiakban OTSZ) együtt érvényes. 2.0. A TűzVÉdELMI szAbÁLyzAT hATÁLyA 2.1. A szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály - beosztásra való tekintet nélkül - kötelező érvényű és hatálya vonatkozásában kiterjed:

1578

A MÁV Zrt. Értesítője

a) a társasághoz tartozó valamennyi létesítményre, építményre, épületre, gépre, berendezésre, járműre stb., továbbá a szállításra és a tárolásra, b) az ideiglenesen vagy állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalóra, még akkor is, ha a MÁV Zrt. üzemi területén kívül végzi a munkát, c) a MÁV Zrt. területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (bérlő, használó, szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) szervezetre, személyre, munkavállalóra. 2.2. A Szabályzat előírásait a MÁV Zrt. területén, a MÁV Zrt. részére, vagy attól függetlenül ellátott munkavégző tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalás keretében – az érintetteknek - érvényesíteni kell. Az utasításban foglaltak érvényesülését a MÁV Zrt. területén tevékenységet végző más személyekkel kötött szerződéseken keresztül kell biztosítani. 2.3. A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása (a tűzvédelmi szakhatóság részéről) helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárást, a társaság részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. 3.0. fOGALMAk MEGhATÁROzÁsA 3.1. fogalmak OTSZ 4.§, 5.§, 6.§, 7.§, 8.§ szerint Egyéb fogalmak: – Bérlőnek, használónak, kezelőnek kell tekinteni azt, aki a létesítményt, építményt, épületet, helyiséget, technológiát, gépet, berendezést rendeltetésszerűen, kizárólagosan használja, de az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás nem feladata. - Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a rendelkezésre álló, illetőleg az igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. - nem technológiai célú tűzoltó készülék: Üzemeltető és bérlő/használó közötti külön megállapodás alapján IGI ISZE által üzemeltetett, kizárólag a helyiség, épület, építmény védelmére készenlétben tartott tűzoltó készülék.

26. szám

- Üzemeltető: az a vasúti szerv, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése. - Technológiai célú tűzoltó készülék: Minden egyéb, a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték védelmére készenlétben tartott tűzoltó készülék . - Technológiai létesítmény, helyiség: Bérlő/használó az általa bérelt/használt létesítményben, helyiségben olyan szaktevékenységet folytat, melynek következtében a létesítmény, helyiség speciális, az adott szakterületre jellemző rendeltetést kap. Ebben az esetben a bérlőnek/használónak feladata lehet az üzemeltetőre vonatkozó egyes előírások betartása is. - Tűzvizsgálat: a MÁV Zrt. tűzvizsgáló bizottságának azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezése ok okozati összefüggésének a felderítésére irányul. - Vezető: szervezeti felépítésnek megfelelő szervezeti egység vezető, akinek felelőssége kiterjed - az irányítása, vezetése alá tartozó területen - a MÁV Zrt. tulajdonában, üzemeltetésében, kezelésében, fenntartásában vagy használatában lévő létesítmények, építmények, épületek, gépek, berendezések, járművek és egyéb vagyoni értékek tűzbiztonságára, a munkavállalók tűzvédelmi ismereteinek, illetve a foglalkoztatás tűzvédelmi előírásainak az érvényesítésére, a tűzvédelmi nemzeti szabványok, jogszabályok, előírások és szabályzatok betartására illetve betartatására, ideértve azt a személyt, aki a vezető távolléte esetén ügyrend és munkaköri megbízás alapján a helyettesítési feladatot ellátja. 4.0. szAbÁLyzAT LEíRÁsA 4.1. A MÁV zrt tűzvédelmi szervezetének felépítése A MÁV Zrt. tűzvédelemi szervezetét a MÁV Zrt. Elnök-Vezérigazgató, a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet, illetve a területi vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi szervezetei képezik. 4.1.1. A MÁV zrt. tűzvédelmét irányító vezetők -MÁV Zrt. Elnök-Vezérigazgató. -MÁV Zrt. Biztonsági Igazgató. -MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság vezető. -MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonsági vezetők.

26. szám


4.1.2. A MÁV zrt. tűzvédelmi munkaszervezete -MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet megfelelő tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakértője. -MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet megfelelő tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakelőadói. 4.2. A tűzvédelmi szabályok és előírások érvényesítésében közreműködők feladatai 4.2.1. A MÁV zrt. Elnök-Vezérigazgató tűzvédelmi feladatai A MÁV Zrt. tűzvédelmi tevékenységének felsőszintű központi irányítását az Általános vezérigazgató-helyettes látja el a tűzvédelmi jogszabályok alapján, melynek keretében: -Létrehozza a vasút tűzvédelmi munkaszervezetét és azon belül meghatározza az alapvető létszámnormákat. -Meghatározza a tűzvédelmi szervezet működési elveit és a vasút gazdálkodása útján biztosítja a hatékony működés szervezeti, anyagi, műszaki, személyi, tárgyi feltételeit. -Irányítja és ellenőrzi a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet útján a társaság tűzvédelmi tevékenységét. -Szabályozza a tűzvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés elveit. -Kiadja a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatát. -Gyakorolja a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezetén keresztül a jogszabályokban a gazdálkodó szervezet vezetőjére háruló tűzvédelmi ellenőrzéseket. -Gondoskodik a jogszabályokban és a kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények érvényesítéséről, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. 4.2.2. MÁV zrt. biztonsági Igazgató tűzvédelmi feladatai -A MÁV Zrt. tűzvédelmi munkaszervezet kialakítása. -Tűzvédelmi feladatait a Vasútbiztonság szervezet és a területi vasútbiztonság szervezet közreműködésével látja el. -A MÁV Zrt. tűzvédelmi munkaszervezetének felügyelete. -A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport tűzbiztonságát, tűzmegelőzési tevékenységét évente értékeli. -Szükség esetén szigorító tűzvédelmi intézkedések, állásfoglalások, körlevelek, stb. kiadása, végrehajtásának a tűzvédelmi szervezet útján való rendszeres ellenőrzése. -Hatóságoknál tűzvédelmi kérdésekben képviseli vagy képviselteti a MÁV Zrt. érdekeit.

1579

-A MÁV Zrt. tűzvédelmi munkaszervezetének a közreműködésével ellenőrzi a jogszabályokban és a kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények betartását, betartatását. -Kezdeményezi együttműködési megállapodások megkötését. 4.2.3. MÁV zrt. biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi feladatai. -A MÁV Zrt. tűzvédelmi szabályozási feladatok szakszerű, jogszabályoknak megfelelő előkészítése, jóváhagyásra történő előterjesztése. -A MÁV Zrt. területén a tűzvédelmi munkaszervezet kialakítása, a tűzvédelmi szakmai munka elvi irányítása, szakmai követelményrendszerek meghatározása. -Tűzvédelmi irányítási és információs rendszer kialakítása, működtetése. -MÁV Zrt. szervezetek részére tűzvédelmi szolgáltatási igények azonosítása. -Közreműködés a MÁV Zrt. szervezetek igényei alapján a tűzvédelmi szolgáltatásra vonatkozó megrendelői szerződések megkötésénél. -MÁV Zrt. érdekeinek képviselete a hatóságok, államigazgatási szervek, más gazdasági társaságok, valamint társadalmi szervezetek felé. -Munkahelyi tűzbiztonság rendszeres értékelése, intézkedések kezdeményezése a nem elfogadható kockázatok csökkentésére, MÁV Zrt. szervezetek tájékoztatása. -Beruházások, fejlesztések tűzvédelmi hatásvizsgálata, a létesítéshez kapcsolódó, és az üzembe helyezést megelőző tűzvédelmi vizsgálatok. -Tűzvédelmi szolgáltatási szerződések módosítására javaslatok megtétele. -Tűzvédelmi szolgáltató szervezet működésével kapcsolatos vevői elégedettség vizsgálata. -Javaslat tétel a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgató felé szigorító tűzvédelmi intézkedések, állásfoglalások, körlevelek, stb. kiadására, végrehajtásuk tűzvédelmi munkaszervezet útján való rendszeresen ellenőrzésére. -Felügyeli a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság tűzvédelmi munkaszervezetének tevékenységét, jóváhagyja a területi vasútbiztonság szervezetek által felterjesztett, hatáskörébe utalt dokumentumokat. -Szabályozza a MÁV Zrt. területén tartandó rendszeres tűzvédelmi ellenőrzési tevékenységet. -Figyelemmel kíséri, rendszeresen elemzi a MÁV Zrt. tűzvédelmi helyzetét, az ellenőrzési tapasztalatokat, a tűzkár statisztikáját. Rendszeresen beszámolót készít, szükség esetén javaslatot tesz a tűzvédelem fejlesztésére. -Figyelemmel kíséri, és adott esetben kezdeményezi a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával kötött együttműködési megállapodás betartását, illetve módosítását.

1580


4.2.4. Területi vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi feladatai -Hatáskörébe, illetékességébe tartozó feladatokat a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi szakértője szakmai irányításával a megfelelő tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakelőadó közreműködésével látja el. -Illetékességi területén belül – az üzemeltető, használó vasúti szervezetek bejelentése alapján- részt vesz a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken, külső szervezetek felé képviseli a MÁV Zrt. érdekekeit a tűzvédelemmel összefüggő kérdésekben, szakértői támogatást ad a területi vasúti szervezetek részére. -Gyakorolja az egyetértési jogát a MÁV Zrt. szervezetek által készítendő Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozásában. -Tűzvédelmi irányítási és információs rendszer alapján nyilvántartja, és rendszeresen értékeli a területén keletkezett tüzeseteket, intézkedéseket kezdeményez tűzbiztonsági helyzet javítása érdekében. Adatszolgáltatást végez a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet részére. -Szervezi, vezeti, végzi a területén bekövetkezett tűzesetek vizsgálatát, dokumentálását az érintett üzemeltető, használó szervezet képviselőjének a bevonásával. A tűzvizsgálati jegyzőkönyvet jóváhagyásra felterjeszti a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet részére. -Rendszeresen beszámol a felügyelete alá tartozó terület tűzvédelmi helyzetéről a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet felé. (4. sz. melléklet) -Éves munkaterv alapján tűzvédelmi ellenőrzéseket végez a jogszabályok és eljárási utasítások betartása érdekében, értékeli a munkahelyi tűzbiztonság helyzetét a MÁV Zrt. területén. (5. számú melléklet.) Kezdeményezi a nem elfogadható tűzbiztonsági kockázatok csökkentését. -Végzi az oktatásban közreműködők tűzvédelmi szakmai felkészítését. -Tűzvédelmi szolgáltató szervezetek teljesítésével kapcsolatos ellenőrzések végrehajtása, tűzvédelmi előírások teljesítésének ellenőrzése. -MÁV Zrt. szervezetek részére tűzvédelmi szolgáltatási igények azonosítása, megrendelés előkészítésében közreműködés. -A tűzvédelmi szolgáltató szervezetek működésével kapcsolatos vevői elégedettség vizsgálata. 4.2.5. MÁV zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság tűzvédelmi feladatai -Az általa üzemeltetett létesítménnyel, építménnyel, épülettel, és a hozzájuk tartozó gépekkel, berendezésekkel (kazán, felvonó, légtechnikai berendezések, stb.) kapcsolatos létesítményi tűzvédelmi szabályozás elké-

26. szám

szíttetése, egyetértés céljából való megküldése a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezetnek. (1. számú melléklet.) -A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások, szabványok szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása, ellenőrzése, nyilvántartások vezetése. (3. számú melléklet.) -Az üzemeltető és a bérlő/használó személyének a szétválásakor a használati szabályokat az üzemeltetőnek és a bérlőnek/használónak közösen kell szabályozni és felelősségi körüknek megfelelően végrehajtani. A bérlő/használó tűzvédelmi kötelezettségét a szerződéskötéskor részletesen rögzíteni és a szerződés felülvizsgálatakor érvényesíteni kell. -Tűzvédelmi szolgáltatási igények fogadása - a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes szervének a közreműködésével - a MÁV Zrt. szervezetek, mint bérlők/használók megrendelése alapján. -Az általa üzemeltetet létesítmények, építmények, épületek, gépek, berendezések működtetésével és a fogadott tűzvédelmi szolgáltatási igényekkel kapcsolatos tűzvédelmi szolgáltatások megrendelése. -Az üzemeltetett létesítményre, építményre, épületre OTSZ által előírt tűzvédelmi eszközök, készülékek, berendezések biztosítása, fejlesztése. -A nem technológiai célú tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának elvégzése. -Megtervezi az üzemeltetésében, állagába levő létesítmények üzemeltetéséhez tartozó, jogszabályokban előírt, tűzvédelmi feladatok költségeit. Ezek: =kémények ellenőrzése; =villamos és villámvédelmi berendezések felülvizsgálata; =tüzelő, fűtőberendezések felülvizsgálata; =tűzoltó vízforrások, szerelvények ellenőrzése; =nem technológiai célú tűzoltó készülékek ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása; =IGI ISZE által üzemeltetett tűzjelző, oltórendszer ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása; =a fentiekből adódó tűzvédelmi nyilvántartás, dokumentáció; =tűzvédelmi jelzések biztosítása. =vészlétrák, vészhágcsók, kilépők felülvizsgálata; =tűzállósági követelmények vizsgálata. -A bejelentett hatósági tűzvédelmi ellenőrzések időpontjáról tájékoztatja a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezetét. -Intézkedik a tűzvédelmi hatóság által megállapított, IGI ISZE illetékességi körébe tartozó hiányosságok megszüntetésére, az ellenőrzés eredményéről az érintettség alapján tájékoztatja a bérlőt, használót. -Az üzemeltetés körében történő lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal - a tűzvédelmi hatóság és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezete felé.

26. szám


-Biztosítja a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezetén keresztül. -A tudomására jutott, üzemeltetői körében keletkezett tűzesetet, kárértékére való tekintet nélkül minden esetben jelenti a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes területi vasútbiztonság szervezete felé. -Üzemeltetett helyiségben, épületben, létesítményben történt tűzesetek - MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes szervezete által kezdeményezett - vizsgálataiban való közreműködés (megállapodás alapján területileg illetékes IK. Kft munkavállalójával képviseltetheti magát), tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatás a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezete részére. -Vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő szolgálati helyek használatát, tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4.2.6. MÁV zrt. vasúti szervezetek tűzvédelmi feladatai - Az általuk használt, üzemeltetett gépre, berendezésre, alkalmazott technológiára vonatkozó tűzvédelmi szabályozás elkészítése, egyetértés céljából való megküldése a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezetének. (1. számú melléklet.) -Az üzemeltető és a bérlő/használó személyének a szétválásakor a használati szabályokat az üzemeltetőnek és a bérlőnek/használónak közösen kell szabályozni és felelősségi körüknek megfelelően végrehajtani. Az üzemeltető, bérlő/használó tűzvédelmi kötelezettségét a szerződéskötéskor részletesen rögzíteni és a szerződés felülvizsgálatakor érvényesíteni kell. -A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások, szabványok szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása, ellenőrzése, nyilvántartások vezetése. (3. számú melléklet: tűzvédelmi iratgyűjtő.) -Rendszeres szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeinek biztosítása. -Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók időszakos és újfelvételes oktatásának a biztosítása. (6. számú függelék) -Munkavállalók foglalkoztatása tűzvédelmi követelményeinek az érvényesítése, szakvizsgáztatásra kötelezett munkavállalók nyilvántartása. -Illetékességén belül alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. -Területén történt tűzesetek - MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes szervezete által kezdeményezett vizsgálataiban való közreműködés, tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatás a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezete részére. -Technológiai célú (nem a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság által üzemeltetett) tűzoltó készülékek,

1581

eszközök, felszerelések ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása; -Szükség esetén a technológia folytatásához szükséges tűzoltó készülék pótlása. -Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal a tűzvédelmi hatóság és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezete felé. -A bérelt/használt létesítményre, építményre, épületre, gépre, berendezésre, technológiára előírt, nem az IGI ISZE által üzemeltetett tűzvédelmi eszközök, készülékek, berendezések arányos biztosítása, fejlesztése. -A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések időpontjának bejelentése a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területileg illetékes vasútbiztonság szervezetének. - Érvényesíti a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezetén keresztül. -A területén megvalósuló technológiai változások, valamint fejlesztések esetén meghatározza a tűzvédelmi követelményeket és azt MÁV szabványban vagy utasításban kiadja a MÁV Zrt. tűzvédelmi szervezetével való egyeztetés után. -Vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrzi, ellenőrizteti a felügyelete alatt működő szolgálati helyek használatát, tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4.2.7. közvetlen munkahelyi vezetők tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai A tűzvédelmet valamennyi közvetlen munkahelyi vezető a maga területén mindennapos munkája szerves részeként kell, hogy végezze, ennek keretében: -Gondoskodik a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésének rendszeres ellenőrzéséről. -Biztosítja a vezetése alá tartozó területen a tűzbiztonság személyi és tárgyi feltételeit. A munkát úgy szervezi, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen. -Tudomására jutott rendellenesség azonnali kivizsgálása, megszüntetésére intézkedés kezdeményezése, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a munka leállítása, a tűzvédelmi helyzetre kiható változás jelentése az üzemeltető szervezet felé. -A munkavállaló foglakoztatásának tűzvédelmi oktatására, szakvizsgáztatására vonatkozó előírásait betartani, betartatni, biztosítja az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt.(6. számú függelék) -Gondoskodik, hogy a munkahelyen felesleges tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják.

1582


-Munkakezdéskor és annak befejezéskor köteles meggyőződni arról, hogy a felügyelt területére vonatkozó a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban előírt - tűzbiztonsági előírások érvényesülnek-e. -Működési területén meghatározza, engedélyezi a tűzveszélyes alkalomszerű munka végzésének feltételeit. Szükség esetén saját munkavállalóiból - amennyiben ezt a létszáma és feladatai lehetővé teszik - felügyeleti szolgálatot biztosít. (3. számú függelék) -Területén keletkezett tüzeseteket, kárértékükre való tekintet nélkül – még az eloltott, illetve önmagától megszűnőt is – minden esetben jelenti a területileg illetékes hivatásos tűzoltóságnak, illetve a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes területi vasútbiztonság szervezetének. -Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek mentését, megszervezi az éghető anyagok eltávolítását. -Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. -A közvetlen munkahelyi vezető kiemelt feladatai az irányítása alá tartozó területen: =tűzvédelmi előírások megismerése, elsajátítása; =a munkahely rendjének, tisztaságának a biztosítása, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtása, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartása; =felettesének tájékoztatása munkáját gátló körülményekről, mulasztásokról, melyek a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban előírtak végrehajtását akadályozzák; =közlekedési utak szabadon tartása; =éghető folyadékok, és gázok szabályszerű, és engedélyezett mennyiségű tárolása; =tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök létesítményi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott számú biztosítása, technológiai célú tűzoltó készülékek üzembentartó számára előírt negyedéves felülvizsgálatának elvégzése; =a tűzvédelmi szabályzatot, valamint a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat nem ismerő dolgozó eltiltása a munka végzésétől; =a tűzvédelemmel kapcsolatos iratok, nyilvántartások elkészítése, naprakész állapotban tartása. 4.2.8. Munkavállalók tűzvédelmi feladatai -A tűzvédelmi előírásokat megismerése, betartása, betartatása, tűzeseteket megelőzése. -Tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban - kipihenten, alkohol, a munkavégzési képességet hátrányosan befolyásoló gyógyszer és kábítószer hatásától mentesen - megjelenni.

26. szám

-Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni. -Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani. -A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. -Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. -Tűz- vagy robbanásveszély észlelése esetén, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. -Munkahelyén a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni. -A tűzvédelmi szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, szakvizsgán. A tűzvédelmi szakvizsga oklevelet köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző rendelkezésére bocsátani (2. sz. függelék). -A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani. -Alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni, az erre vonatkozó engedélyt a munkát végző köteles magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat be kell tartani. -Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tűzvédelmi biztonsági jelet kell kihelyezni és a felhasznált anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani. -A kijelölt menekülési, közlekedési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani. Az OTSZ szerinti menekülési útvonal leszűkítése még ideiglenesen sem lehetséges. -Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartani. -Minden munkavállaló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon vagy a helyben szokásos módon a területileg illetékes hivatásos tűzoltóságot, valamint közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni. - Tűz esetén valamennyi munkavállaló köteles a tűzoltásban részt venni, és a következő teendőket ellátni: =a tűzesetet jelezni, és a tűzriadó tervben előírt riasztási feladatot végrehajtani, =a helyszínre érkező tűzoltóság munkáját segíteni; =a tűzoltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, a veszélybe került munkatársak mentését megkísérelni;

26. szám


=a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani; =amennyiben a tűzoltás nem lehetséges, az ajtók, ablakok, tűzgátló szerkezetek zárásával késleltessék, illetve akadályozzák a tűz továbbterjedését; =a tűzoltást követően a közvetlen munkahelyi vezető irányítása mellett kötelesek részt venni a kárelhárításban. 4.3. Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás -A MÁV Zrt. területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy a munkavállaló a tűzvédelmi ismereteket, tűz esetén teendő feladatokat munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, szinten tartsa, továbbá, hogy a munkakörére meghatározott tűzvédelmi szakvizsgát letegye. -A szakmai képzések, a rendszeres- és eseti, újfelvételes és áthelyezett munkavállalók oktatásával, vizsgáztatásával kapcsolatos eljárási kérdéseket a MÁV Zrt. O.1. számú Oktatási Utasítása tartalmazza. -A munkavállalók tűzvédelmi oktatását végzők felkészítését a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezetei végzik. 4.3.1. Tűzvédelmi szakképesítések -A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet tűzvédelemmel foglalkozó szakértőjének felsőfokú, a területi vasútbiztonság szervezet tűzvédelemmel foglalkozó szakelőadóinak legalább középfokú tűzvédelmi képesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. 4.3.2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása -A MÁV Zrt. kezelésében lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a munkavállalók megismerjék a tűzmegelőzés és a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a munkavállalók a munkakörükből, a létesítmény használatából eredő tűzveszélyes anyagok kezeléséből, tárolásából eredő veszélyekre és az azokkal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. -A MÁV Zrt. minden munkavállalóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, mely magában foglalja az elméleti és gyakorlati oktatást is. 4.3.3. újfelvételes munkavállalók oktatása -Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról.(6. számú függelék.) Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti,

1583

mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. -Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat is, akik: =tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak; =a telephelyen belül vagy kívül munkakört változtattak; =munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt; =ha a tűzvédelmi hatóság azt elrendeli; =hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. Ezt a tényt az oktatási naplóban rögzíteni kell. 4.3.4. Ismétlődő oktatás -Valamennyi munkavállalót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályát figyelembe véve, ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezető a felelős. -Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tematikát kell készíteni. Az oktatási tematika összeállításáért a tűzvédelmi oktatást megtartó a felelős. -Az ismétlődő oktatás mellett, soron kívüli oktatásra kell kötelezni a munkavállalót, ha a tűzvédelmi helyzetre, az alkalmazott technológiára kiható változás következik be, vagy ha a létesítmény területén az előírások be nem tartása miatt tűz következett be. 4.3.5. Az oktatás megtörténtének dokumentálása -A szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók tűzvédelmi oktatását az elkészített tematika, alapján a munkahelyi vezető vagy az általa megbízott munkavállaló végzi. A munkahelyi vezető a szervezeti egység valamennyi munkavállalójának a tűzvédelmi oktatásáért felelős. -A szakmai oktatásra nem kötelezett, és az újfelvételes munkavállalók oktatását a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban megjelölt személy végzi. -Az oktatás megtörténtének dokumentálása a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása (O.1.) alapján történik (6. számú függelék). 4.3.6. Tűzvédelmi vizsgáztatás. 4.3.6.1. Tűzvédelmi szakvizsga -Tűzvédelmi szakvizsgára vonatkozó jogszabályban meghatározta tevékenységi körökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

1584


-A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem, rendelkeznek - annak megszerzéséig - az adott tevékenység ellátásával nem bízhatja meg. -A szakvizsgával rendelkező személy ötévenként köteles a szakvizsgát megismételni. -Az ismételt szakvizsga elmulasztása esetén a korábbi szakvizsga érvényét veszíti, így a munkavállaló az adott munkakörben tovább nem foglalkoztatható. 4.3.6.2. Tűzvédelmi szakvizsga lebonyolítása, dokumentálása -A szakvizsgára való felkészülés és a szükséges tananyag biztosítása az oktatást szervező – jogszabály alapján regisztrált szervezet - feladata. -A szakvizsga törzsanyaga a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közzétett szakirodalom. -A tűzvédelmi szakvizsgát az oktatást szervező által felkért 3 tagú vizsgabizottság előtt kell letenni. -A szakvizsga elméleti és - szükség szerint - gyakorlati részből áll. -Az oktatás szervezőnek a szakvizsgáról jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készítenie, melyet 6 évig meg kell őrizni. -A MÁV Zrt. szakvizsgára kötelezett munkavállalóiról külön nyilvántartást kell vezetni. (7. számú függelék.) A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban rögzíteni kell a nyilvántartás vezetéséért fellelős személy nevét. -A szakvizsga sikeres letételéről tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt kell kiadni. (2. számú függelék.) 4.4. A MÁV zrt. területén, idegen kivitelezők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai -A MÁV Zrt. területén idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavállalói saját vezetőjük irányításával önállóan csak zárt építési, szerelési területté nyilvánított, a MÁV Zrt. által írásban átadott munkaterületen végezhetik tevékenységüket. -Építési, szerelési területté nyilvánítást a telephely vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. -Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más területtől, akkor az idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy felügyelete mellett végezhetnek munkát. A kivitelező köteles a MÁV Zrt. előírásokat betartani. - Az idegen kivitelezővel kötött szerződésben egyértelműen meg kell határozni: =kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása; =az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait;

26. szám

=a telephely Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatában foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére, = a munkaterület/környezet veszélyeit. - A kivitelező köteles a MÁV Zrt. előírásokat megismerni és azokat a kivitelezési tevékenység során betartani, valamint az érdekkörébe tartozó harmadik személyekkel betartatni. 4.5. Létesítmények, anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása -A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából a létesítményt, építményt, épületet, helyiséget, anyagot, tevékenységet, szabad teret, veszélyességi övezetet a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. -Az osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapul vételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyag tűzveszélyességi jellemzőit, illetve a rendeltetésszerű tevékenységet kell figyelembe venni. -A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából a létesítményt, építményt, épületet, helyiséget, anyagot, tevékenységet, szabad teret, veszélyességi övezetet a következő öt veszélyességi osztály valamelyikébe kell besorolni: =fokozottan tűz- és robbanásveszélyes “A” =tűz- és robbanásveszélyes “B” =tűzveszélyes “C” =mérsékelten tűzveszélyes “D” =nem tűzveszélyes “E” -A tűzveszélyességi osztályba sorolást helyiségenként és szabadterenkénti bontásban, a tényleges körülményeket figyelembe véve, a területileg illetékes üzemeltető szervezet készíteti el. - A bérlő/használó csak az általa használt helyiségekre, épületekre, szabadterekre vonatkozóan köteles a tűzveszélyességi osztályba sorolást az OTSZ előírásainak megfelelően, táblázatos formában elkészíteni, azt az üzemeltető részére megküldeni. - A szolgáltatott adatok alapján az üzemeltetőnek kell elkészíti a teljes létesítményre vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást. - A bérlő/használó által táblázatos formában összeállított osztályba sorolása egyben „saját” tűzvédelmi szabályzatának mellékletét is képezi. -Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell. Az aktualizálásért az üzemeltető a felelős, a bérlő/használó által szolgáltatott adatok alapján. -Az egyes létesítmények, helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolását a létesítményi tűzvédelmi szabályzat mellékletében kell meghatározni (6. számú mellékletben).

26. szám


4.6. beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás 4.6.1. Idegen kivitelező esetén -A tervezőtől és a kivitelezőtől tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során a tervező és kivitelező a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartotta. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. -A nyilatkozat beszerzéséért a bonyolítással megbízott személy a felelős. 4.6.2. saját kivitelezés esetén -A lebonyolítással megbízott személy a tervezés megkezdése előtt köteles olyan részletezettséggel leírni az építmény rendeltetését, használatának sajátos körülményeit, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: =az építményben folyó valamennyi tevékenység; =a létesítmény teljes személyzete, az állandó vagy ideiglenesen tartózkodó személyek száma; =a tűzjelzés valamennyi lehetősége; =a tárolt, felhasznált, folyamatos tevékenységhez végzéséhez szükséges éghető anyagok külön-külön menynyisége, tűzvédelmi jellemzői. -A felsoroltakon túl a tervező rendelkezésére kell bocsátani minden olyan adatot és információt, ami a tervezendő építmény tűzvédelmi értékelése során jelentőséggel bírhat. -A tervdokumentáció átvételekor meg kell győződni arról, hogy az, tűzvédelmi szempontból megfelel-e az előírásoknak. Ennek érdekében ellenőrizni kell: =a tervezői nyilatkozatot; =az építési engedélyeket; =az egyeztetések során készített jegyzőkönyveket, emlékeztetőket; =az alkalmazási engedélyeket; =szakértői véleményeket; =tűzvédelmi műszaki leírások meglétét; =a jogszabályi, szabványi hivatkozások helyességét; =a műszaki megoldások szabályosságát.

1585

a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. -A tüzesetek vizsgálatát a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet vezetője írásban rendeli el, és az általa kijelölt, tűzvédelmi képesítéssel rendelkező munkavállaló által vezetett tűzvizsgáló bizottsága végzi. -A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a MÁV Zrt. szervezeteire kötelező érvényű. -Amennyiben a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, a tűzvizsgálatot végzőnek értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín változatlan formában történő biztosításáról a hatóság megérkezéséig. -Tűzeset bejelentésére vonatkozóan a Balesetvizsgálati utasításban foglaltak a mérvadók. Szándékos gyújtogatás esetén a rendőrségi feljelentést a károsultnak kell megtenni, az illetékességi szabályoknak megfelelően. -A tűzvizsgálati eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény figyelembe vételével történik. -A tűzesetet követően a részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. -A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről. 4.7.2.1. MÁV zrt. tűzvizsgáló bizottság A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból és szakértőből áll, a bizottság összetételét, feladatát a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet vezetője által megbízott tűzvizsgáló bizottság vezetője határozza meg. Feladatuk a MÁV Zrt. területén keletkezett tüzesetek belső vizsgálata. A károsult és a felelős képviselője minden esetben a bizottság tagja. 4.7.2.1.1. A tűzvizsgáló bizottság joga

A tűzeset keletkezési körülményeinek – a tűz keletkezési helyének, idejének és okának - felderítése.

-Az érintett szolgálati helyekre belépni. -A vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat - átvételi igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről. -A károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére. -Audió, kép és videó felvételt készíteni. -Azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra intézkedni. -Az illetékes hivatásos tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni.

4.7.2. Tűzvizsgálat végrehajtása

4.7.2.1.2. A tűzvizsgáló bizottság feladata

-A MÁV Zrt. területén bekövetkezett tűzeseteket (rendkívüli eseményeket) – a jogszabályban foglaltak alapján - a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy

-Tűzvizsgálat lefolytatása. (Szemle, tanuk meghallgatása, szakvélemény kérése, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos

4.7. Tűzesetek vizsgálata 4.7.1. A tűzvizsgálat célja

1586


szabályozások tanulmányozása, közös vélemény kialakítása a tűzeset okára, megelőzésre vonatkozó körülmények feltárása, stb.) -Véleményes jelentés készítése a tűzeset körülményeiről, megállapításairól. -Tűzvizsgálati jegyzőkönyv készítése. 4.7.2.1.3. A tűzvizsgáló bizottság vezetése -MÁV Zrt. tűzvizsgálat esetén: =MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi szakértő. =MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet tűzvédelmi képesítéssel rendelkező munkavállalója -Több területet érintő tűzeset vizsgálatának a vezetőjét a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet vezetője jelöli ki. -A tűzeset vizsgálati minősítését (központi-, helyi-, részletes-, egyszerűsített-, esemény vizsgálat) a vizsgálat vezetője a tűzeset során bekövetkezett személyi sérülés vagy haláleset, a keletkezett kár, illetve a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé tevő egyéb ok alapján határozza meg és dönt a tűzeset vizsgálati módszeréről. 4.7.2.1.4. Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai -A tűzvizsgálatra jogosult személy megérkezéséig a munkahelyi vezető, vagy a munkavállaló tűzeset helyszínén végzendő feladatai: =Helyszínre vonatkozó adatok, információk gyűjtése (5. sz. függelék). =A bizonyítékok megőrzése. =Tanuk felkutatása, adatok rögzítése. =Helyszínrajz és lehetőség szerint fénykép készítése. =Intézkedés a helyszín változatlan állapotban történő megőrzésére. -Nyílt vasúti vonalon bekövetkezett tűzeset esetén a vonat vezetője, (vagy mozdonyvezetője) köteles elvégezni az előző pontban jelzett feladatokat, figyelemmel a forgalom biztosítására, zavartalanságára. Az említettekről eseménykönyvi jelentést kell készítenie, amit a tűzvizsgáló bizottság részére át kell adni. 4.7.2.2. szemle -A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A tűzvizsgáló bizottság vezetőjének a szemle elrendelését szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemléhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a tűzesetben érintett szervezetnek kell biztosítania.(Gépkocsi, mérőeszközök, tanúk, szakág képviselője, stb.) -A szemle során a helyszint előbb teljes egészében, öszszefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre,

26. szám

elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak. Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. -A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. -A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet, írásban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, időjárási viszonyokat, stb. A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni. 4.7.2.3. Tanú Az tűzeset keletkezési okára vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tűzeset tanúja köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni, a tűzvizsgáló bizottság által meghatározott helyen. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen más tanú meghallgatásakor. Ha a tanúmeghallgatások során ellentmondás tapasztalható, akkor szembesítést kell alkalmazni. A tűzeset munkavállaló tanúja köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. 4.7.2.4. szakértő -Szakértőt kell a vizsgálatba bevonni, ha a tűzesetnél jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy ha azt a vizsgáló bizottság szükségesnek tartja. -Szakértőként a tűzesetben érintett szervezet által kijelölt, megfelelő szakértelemmel rendelkező munkavállalót kell az eljárásba bevonni. -Szakértőként nem járhat el az, aki érintett a tűzeset keletkezésében, és akivel szemben egyéb kizárási ok áll fenn. A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van, a tűzeset iratait megtekintheti, a tanú meghallgatásánál, a szemlén jelen lehet, a tanúhoz kérdéseket intézhet. -A szakértő a véleményét írásban köteles rögzíteni és azt a tűzvizsgáló bizottság vezetőjének megküldeni, vagy átadni. - Szakértőként nem járhat el az, aki érintett a tűzeset keletkezésében illetve annak tanúja volt, vagy akivel

26. szám


szemben egyéb kizárási ok áll fenn. 4.7.2.5. Vizsgálat befejezése A vizsgálat befejezéseként a tűzvizsgáló bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat és közös álláspontot kell kialakítania. A közös álláspontot tűzvizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4.számú függelék) A területi vasútbiztonság szervezet az elkészített tűzvizsgálati jegyzőkönyvet jóváhagyásra a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet részére megküldi. 4.7.3. Tűzkárstatisztika A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság tűzvédelmi szervezete a tűzvédelmi irányítási és információs rendszer alapján, naprakész állapotban nyilvántartja, és rendszeresen értékeli a MÁV Zrt. területén keletkezett tüzeseteket, tűzvédelmi ellenőrzések megállapításait, intézkedéseket kezdeményez tűzbiztonsági helyzet javítása érdekében. 4.8. A tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó szabályok 4.8.1. Tűzjelző berendezés -A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló - a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő - tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik. -A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni. -Új létesítmények, épületek, építmények tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. -Meglévő létesítmények, épületek, építmények tűzjelző berendezéssel való ellátásáról a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet szakvéleménye alapján az üzemeltető, bérlő/használó szervezet dönt. -A tűzjelző berendezések esetében a berendezést üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról. -A tűzjelző berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén a berendezést üzemeltető köteles az illetékes tűzoltó hatóságot, valamint a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezetét értesíteni. -A tűzjelző berendezéseket csak a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személyek működtethetik. A tűzjelző berendezések kezelését végző személyek

1587

névsorát a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban kell feltüntetni. -A MÁV Zrt. területén a közforgalmú (nyilvános) és vasúti távbeszélő készülékek mellett a területileg illetékes tűzoltóság hívószámát is jól láthatóan fel kell tüntetni. 4.8.2. beépített tűzoltó berendezések -A MÁV Zrt. által üzemeltetett létesítményekben, épületekben, építményekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. -Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. -Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén a berendezést üzemeltető köteles az illetékes tűzoltó hatóságot, valamint a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezetét értesíteni. -Meglévő létesítmények, épületek, építmények beépített tűzoltó berendezéssel való ellátásáról a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet szakvéleménye alapján a berendezést üzemeltető szervezet dönt. 4.8.3. Tűzoltó készülékek -A MÁV Zrt. létesítményeiben az OTSZ szerinti meghatározott számú tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. -A tűzoltó készülékek számát és típusát új létesítmények esetén a tervező határozza meg, míg a meglévő létesítményekre vonatkozóan a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell azt előírni. -A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. -A közúti, illetve vasúti járműveket a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a jogszabályban, szabványban előírt típusú, nagyságú és számú tűzoltó készülékkel köteles ellátni. -A tűzoltó készüléket a közúti és a vasúti járműveken a vonatkozó jogszabály, szabvány szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. -A vasúti vontatójárművek, vontatási célokat szolgáló vontatott járművek és a vasúti személyszállító kocsik esetében a készülékek számát, nagyságát, elhelyezését, ellenőrzését MÁV Zrt. vállalati szabványában, a MÁVSZ 2676 sz. szabványban kell meghatározni.

1588


-A D. 2. sz. Utasításban szereplő valamennyi különleges vasúti járművet ( pályaépítési és pályafenntartási munkagépek és saját vontatójárművek; felsővezetéki járművek; gépészeti járművek) el kell látni 2 db, legalább 43A, 233B oltási teljesítményű ABC porral oltóval. -A közúti járműveken (szgk, tgk, targoncák, traktorok), valamint az MTZ és TRAC-MAS típusú közúti-vasúti járművön elhelyezett készülékek nagyságát, számát az üzemeltető köteles meghatározni a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban. -A tűzoltó készülékek beszerzése, állagban tartása az üzemeltető, illetve szerződésben foglaltaknak megfelelően a bérlő/használó feladata. -Az elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, jogszabályban meghatározottak szerint, a tűzoltó készüléket üzemeltetőnek ellenőrizni, illetve ellenőriztetni kell. A tűzoltó készülékekről nyilvántartást kell vezetni. (8. számú függelék.) -A MÁV Zrt. területén a tűzoltó készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti. Az ellenőrzés megtörténtéért a tűzoltó készüléket üzemeltető a felelős. -A tűzoltó készülékek javítására jogosult MÁV Zrt. szervezeti egységek felsorolását a 12/2004. (MÁV.Ért.42.) Gépészet – Gépészeti főigazgatói utasítás - a hordozható tűzoltó készülékek javításáról – tartalmazza. -A tűzoltó készülékek használhatatlanná válása esetén gondoskodni kell azok cseréjéről. Az új eszközök készenléti helyre történő kihelyezése, azok beszerzése a tűzoltó készüléket üzemeltető utasítása alapján a tűzoltó készüléket állagban tartónak a feladata. 4.8.4. Tűzoltó vízforrások -A MÁV Zrt. területén, tűzoltás céljára, a jogszabályi előírásokban meghatározott, oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. -Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően, lehetőleg az úttest mellé kell telepíteni. -Vezetékes vízellátás esetén a föld feletti tűzcsapokon túl – amennyiben azt jogszabály előírja - fali tűzcsapot is létesíteni kell. -Az oltóvíz biztosítására - ha az más módon nem oldható meg - önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni az előírásoknak megfelelően. Tűzoltó vízforrásként időszakos vízszerzési helyet nem lehet figyelembe venni. -A víztároló kivételi helyét tűzoltó gépjárművel megközelíthetően kell kialakítani. -A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. -Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért,

26. szám

fagy elleni védelméért az üzemeltető a felelős. -A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket - a vonatkozó jogszabály szerint – időszakonként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. -A létesítmény, épület, építmény bővítése esetén az oltóvizet a használatba vétellel egyidejűleg biztosítani kell. -A használatban bekövetkezett változás esetén az üzemeltető a tűzvédelmi hatóság felé intézkedni kell az előírt oltóvíz intenzitásra vonatkozó hatósági kötelezések módosítására. -A tüzivíz hálózat jogszabály szerinti üzemeltetéséről, fenntartásáról MÁV Zrt. IGI ISZE gondoskodik. 4.9. A használat általános tűzvédelmi előírásai -A létesítmények, az épületek, az építmények, a helyiségek, a szabadterek, a veszélyességi övezetek és az anyagok használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat jogszabályok, szabványok, szabályzatok tartalmazzák. -A MÁV Zrt. területén a részletes tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat az adott területre készített létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni, melynek elkészítése az üzemeltető feladata. -Az általánostól eltérő, egyes konkrét munkaterületre vonatkozó speciális tűzvédelmi használati szabályok elkészítése - tekintettel a helyi sajátosságokra, tevékenységre, munkafolyamatra – történhet az üzemeltető és a bérlő/használó közötti megállapodás alapján a bérlő/használó által, a felelősségi viszonyok egyértelmű meghatározása mellett. -Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. -A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni, amely megfelel a tevékenység jellegére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek. -Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor – egyéb megállapodás hiányában - a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezetének. Amenynyiben bérelt/használt létesítményben, épületben, építményben történik ilyen változás, a bérlő/használó köteles erről tájékoztatni az üzemeltetőt. -A munkaterületeken a folyamatos és biztonságos munkavégzés érdekében szabályozni kell a tevékenységeket, így különösen az éghető anyaggal végzett, nyílt lánggal, magas hőmérséklettel járó tevékenységeket. -A munkaterületen, a munkavégzés közvetlen helyszí-

26. szám


nén, a veszélyességi övezetben, helyiségben, épületben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. -A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. -Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek - az üzemeltető által történő munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. -Tűz esetén a tűz továbbterjedését minden lehetséges módon meg kell akadályozni. -A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó tűzvédelmi biztonsági jelet kell elhelyezni. -A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. -Állandó és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. -Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. -Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, akkor az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. -A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre figyelembe vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. - A tűzoltáshoz a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. -A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. -Az oltóvizet szolgáltató berendezések karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések

1589

meglétéért, azok ellenőrzéséért IGI ISZE a felelős. -A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. -Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. -A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. -A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. -Villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata, Villamos berendezések használatának általános előírásai, Érintésvédelem általános előírásai OTSZ XII.–XV. fejezetei szerint. 5. hIVATkOzÁsOk, hATÁLyOn kíVüL hELyEzÉs jogszabályok 1996.évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 27/1996. (X.30) BM. rendelet a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatásról 1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről. 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az Országos Tele-

1590


pülésrendezési és Építési Követelményekről. (OTÉK) 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 143/2004.(XII.22.) GKM r. Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 2012. évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről. szabványok MSZ EN-2:1992/A1:2005 Tüzek osztályozása. MSZ EN-3-7. Hordozható tűzoltó készülékek. MSZ EN-1866 Szállítható tűzoltó készülékek. MSZ EN 1089-3 Gázpalackok színjelölése. MSZ 2364 Villamos felülvizsgálatokról szóló szabványsorozat. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére. MÁVSZ 2676-1 Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltókészülékei és elhelyezése. MÁVSZ 2676-2 Személyszállító vasúti járművek tűzoltókészülékei és elhelyezése. Ezen utasítás hatályba lépésével egy időben hatályát veszíti a 28/2006. (VII. 21. MÁV Ért. 29.) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról. 6. hATÁLybA LÉpTETÉs 6.1. Jelen szabályzat 20...............hó ...nap lép hatályba. 6.2. Szabályzattal el kell látni a MÁV Zrt. szervezeti egységeit, valamennyi tűzvédelmi szabályozásra kötelezett szervezeti egység vezetőjét, a tűzvédelmi szervezet tagjait. A Szabályzat végrehajtása beosztásra való tekintet nélkül minden munkavállalóra nézve kötelező. A Szabályzatot, mellékleteit és függelékeit, valamint szükség szerinti módosítását a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-Vezérigazgató hagyja jóvá. A Módosítás elkészítése, kiadása a jelen szabályzattal azonos módon kell, hogy történjen. 6.3. A Szabályzat rendelkezéseinek az értelmezés során felmerülő véleménykülönbség vagy kétely esetén a vasúti szervezetnek állásfoglalásért a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet felé kell fordulni. 6.4. A MÁV Zrt. szervezeti egységei a jelen szabályzat figyelembe vételével, annak tartalmát nem megismételve, a szakmai sajátosságaiknak megfelelő Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatot kötelesek készíteni és azt az irányításuk alá tartozó szolgálati helyeik részére kiadni. A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként, ahol a 30/1996. (XII.6.) BM r. 4. § (1) bekezdésének előírása alapján szükséges, Tűzriadó Tervet kell készíteni. A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi a MÁV Zrt.

26. szám

Tűzvédelmi Szabályzatának. Tűzriadó tervet kell készíteni a nagy pályaudvarok esetében, „A-C” besorolású létesítménynél, vagy ha a létszám és a funkciók megfelelnek a 30/1996. BM r. 4. §-ában előírtaknak! Minden tűzriadó tervnek tartalmaznia kell a létesítmény üzemeltetőjének konkrét feladatait is. 6.5. Mindazokra a létesítményekben, amelyek személyek tartózkodására szolgálnak, és amelyek nem kötelezettek Tűzriadó Terv készítésére, menekülési útvonalakat is tartalmazó kiürítési tervet kell jól látható helyen elhelyezni. 7.0. MELLÉkLETEk, füGGELÉkEk 7.1. Mellékletek 1. számú melléklet. Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat. (Minta) 2. számú melléklet. Tűzriadó terv. 3. számú melléklet. Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartás /(Tűzvédelmi iratgyűjtő) 4. számú melléklet. Tűzvédelmi beszámoló jelentések, önértékelések, tájékoztatók tartalma 5. számú melléklet. Szempontok a felügyeleti ellenőrzéshez 6. számú melléklet Tűzveszélyességi osztályba sorolás. 7.2. függelékek 1. számú függelék: Tűzesetek nyilvántartása. 2. számú függelék: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány. 3. számú függelék: Munkavégzési engedély alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzéshez. 4. számú függelék: Tűzvizsgálati jegyzőkönyv. 5. számú függelék: Adatlap rendkívüli eseményekről – tűz esetén – végzendő elsődleges helyszíni vizsgálat . 6. számú függelék: Oktatási napló. 7. számú függelék: Nyilvántartás tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalókról.. 8. számú függelék: Tűzoltó készülék ellenőrzési és javítási nyilvántartása. 9. számú függelék: A tűzcsapok karbantartását igazoló napló. 10. számú függelék Kimutatás a létesítményben elhelyezett tűzjelző berendezésekről. 11. számú függelék: Ellenőrzési napló. A villamos táplálású menekülési útirány jelző biztonsági jelek, irányfények ellenőrzése Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

26. szám


1591

1. s. melléklet LÉTEsíTMÉnyI TűzVÉdELMI szAbÁLyzAT MINTA (A jelen szabályzat tervezet mintából az adott létesítményre vonatkozó részek felhasználásával, a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat ismeretében, annak további mellékleteiben szereplő vonatkozó formanyomtatványok értelemszerű felhasználásával készíthető el az adott létesítmény Létesítményi Tűzvédelmi szabályzata) MÁV Zrt. …….. szervezetének ………. létesítményének Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzata 1. szAbÁLyzAT cÉLjA Jelen szabályozás célja a MÁV Zrt. létesítményeinek, épületeinek, építményeinek, veszélyességi övezetek, gépek, berendezések tűzvédelmi létesítési, használati és mentési feladatainak szabályozása. 2. kApcsOLódó dOkUMEnTUMOk MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat. Egyedi szabályzatok (üzemeltetési, technológiai, karbantartási, használati előírások). A jelen Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatával együtt érvényes. 3. A szAbÁLyzAT hATÁLyA A Szabályzat hatálya kiterjed: – Az adott MÁV Zrt. szervezet által üzemeltetett létesítményre, épületre, építményre, veszélyességi övezetre, gépre, berendezésre, amely tulajdonában, nyilvántartásában szerepel. – A létesítmény területén munkát végző, vagy bármely egyéb jogcímen ott tartózkodó magyar és külföldi munkavállalókra. A Szabályzat módosítása: A Szabályzat naprakészségéért, szükség esetén a módosításáért felelős személy: Az üzemeltető szervezet vezetője. A módosítást 15 napon belül el kell végezni. A dokumentum elosztása, elhelyezése: – A Szabályzatot (a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzattal együtt) olyan helyen kell elhelyezni, hogy bárki által hozzáférhető legyen, és hatósági ellenőrzéskor bármikor bemutatható legyen. – A Szabályzatot és az Iratgyűjtő részét képező Tűzriadó Tervet a létesítmény bejáratánál (biztonsági szolgálat, porta) is el kell helyezni (jó látható helyen). (2.számú melléklet.) – A Szabályzat és a Tűzriadó Terv egy példányát a létesítményt fenntartó hálózatnak, és a biztonsági szolgálatnak is át kell adni tudomásul vétel végett. – A Szabályzatok átadását, és az abban foglaltak tudomásulvételét dokumentálni kell. – Közös használatú tulajdonok esetén közös Tűzriadó Tervet kell készíteni, és ezt eljuttatni az érdekelteknek. Hatálya: Jelen Szabályzat …………. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Település, dátum ……………….

1592


26. szám

4. ÁLTALÁnOs REndELkEzÉsEk Az üzemeltetésből adódó tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért, ellenőrzéséért a ………………. (vezető) a felelős. A vezetők felelőssége kiterjed a működési területükön lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében és használatában lévő létesítmények, épületek, építmények, gépek, berendezések, járművek és egyéb vagyoni értékek tűzbiztonságára, továbbá a megelőző és mentő (létesítéssel, használattal összefüggő) nemzeti szabványok, jogszabályok, előírások és szabályzatok betartására, illetve betartatására. Tűzvédelmi feladataikat a szervezet munkavállalóinak közreműködésével látják el. A működési területükön az üzemeltetésükben lévő létesítményeket, szabadteret, helyiségeket, építményeket, épületeket, tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A terület vezetőinek értesíteniük kell az illetékes hivatásos tűzoltóságot és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezet minden olyan, üzemeltetési jogkörrel, illetve az ellátott tevékenységgel összefüggő változásról, amely a felelősségi viszonyok és az osztályba sorolás megváltoztatását teszi szükségessé. A tűzvédelmi feladatokkal kapcsolatos vitás kérdésekben a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet vezetője dönt. 4.1 A szervezeten belül tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai, kötelességei A tűzvédelmi feladatok ellátásának szabályait a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. 4.1.1 Őrző-védő szolgálat Mivel a szervezet a MÁV Zrt. területén végzi tevékenységét, így a tűzvédelmi megelőző és mentő tevékenységüket meg kell határozni. Általános tűzvédelmi feladatok: – Ismerniük kell a működési területükre vonatkozó szabványokat, rendeleteket, utasításokat, szabályzatokat és előírásokat, és azokat be kell tartaniuk. – A Szabályzat és a Tűzriadó Terv egy példányát biztosítani kell számukra, és az abban foglaltakat ismerniük és tevékenységük során alkalmazniuk kell. – Amennyiben munkájuk során valamelyik létesítményt, helyiséget vagy tevékenységet tűzvédelmi szempontból veszélyesnek ítélnek meg, azt a terület vezetőjének a tudomására kell hozniuk. – A fent említett körülményeket a tőlük elvárható módon kötelesek megszüntetni. – A tűzjelző és a tűzoltó berendezés meghibásodását jelenti a terület vezetőjének és az illetékes hivatásos tűzoltóságnak. – Évente egy alkalommal tűzvédelmi oktatáson kell részükre tartani. Tűzvédelmi mentő tevékenységük: Az általános tűzvédelmi előírásokon túl az őrző-védő szervezetre komoly feladat hárul a tűz jelzésében és annak oltásában. A tűz jelzése után az emberek mentése, a tűz lokalizálása, az értékes tárgyak mentése és a tűzoltóság fogadása a legfontosabb feladat. Emberek mentése: – Közreműködnek a munkavállalók pánikmentes szabadba, vagy védett helyre jutásában. – Ha személy van bezárva, más menekülési utat próbálnak keresni. – Felmérik (megbecsülik) az esetleg még veszélyben lévő munkavállalók létszámát.

26. szám


1593

A tűz lokalizálása: – A rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezésekkel megpróbálják a kezdődő tűz eloltását. – Felmérik a tűz helyét, nagyságát és terjedési irányát. – A közműszolgáltatást megszüntetik (villany, gáz). Értékes tárgyak mentése: – Ha minden személy biztonságban van, megkezdhetik az értékes tárgyak mentését, illetve annak irányítását. A tűzoltóság fogadásával kapcsolatos teendőik: – A tűzoltó berendezések, közlekedési utak szabaddá tétele. – Az ajtók, kapuk kinyitása a tűzoltóság zavartalan felvonulásához. – A tűzoltóság fogadása, a tűz körülményeinek ismertetése, a még ki nem mentett munkavállalók számának, tartózkodási helyének, veszélyeztetettségének ismertetése, a tűzoltóság elvezetése a tűzhöz. – A dokumentációk átadása (Tűzriadó Terv, helyszínrajz, alaprajz) – Az esetleges vízszerzési helyek ismertetése. 4.1.2 Az üzemeltetésért felelős területi vezető tűzvédelmi kötelezettségei és feladatai – Intézkedik a Szabályzat, az osztályba sorolás és a Tűzriadó terv elkészítésére. – Tűzvédelmi nyilvántartást naprakész állapotban tartása. – A Szabályzatban foglalt tűzvédelmi használati szabályok, eseti előírások betartásának általános és napi ellenőrzése. – Intézkedés az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, hatáskörét meghaladó esetekben javaslat tétel a felügyeleti szervnek. – A tűzvédelmi helyzetre kiható tevékenységben bekövetkező, és a tűzoltást befolyásoló változás esetén a 4. pontban meghatározottak szerint intézkedik. - Az alkalomszerű tűzvédelmi munka engedélyezésében részt vesz. - A munkavállalók oktatásában részt vesznek. – Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok, ellenőrzések, karbantartások megrendelése, nyilvántartása, a feltárt hiányosságok megszüntetésének dokumentálása. – Az új technológia bevezetésében részt vesz. – A beruházások, fejlesztések során a tűzvédelmi követelményeket helyileg érvényesítik. – A tűzoltás alapvető feltételeit biztosítják. – A tűzoltásban tevékenyen részt vesznek, a tűzoltók megjelenéséig azt illetékességi területükön irányítják. – Szükség szerint tartják a kapcsolatot a hivatásos tűzoltósággal és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonság szervezeteivel. – A tűzvédelmi használati szabályok betartásának ellenőrzése terjedjen ki: a) a tűzjelzés lehetőségére, b) a kiürítési útvonalak szabadon tartására, c) a tűzoltóeszközök meglétére, d) villamos gép, berendezés és készülék kikapcsolt állapotára, e) a dohányzás szabályainak betartására, f) a fűtőberendezések előírt használatára. 4.1.3 A munkavállalók tűzvédelmi kötelezettségei A munkavállalók a tűzvédelmi szabályszegésért munkajogi felelősséggel tartoznak, melynek formája a fegyelmi vagy az anyagi felelősség. Mivel a munkavállalók munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírások a munkavégzés szerves részét alkotják, ezért ennek megsértése fegyelmi vétség. Ha pedig a munkavállalók a tűzvédelmi szabály megszegésével a MÁV Zrt.-nek kárt okoznak, akkor azért nem csak fegyelmi, hanem anyagi felelősséggel is tartoznak. A munkavállalók feladatai a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatában foglaltakon túl: – elsajátítani, végrehajtani, megtartani és megtartatni a Szabályzatban és a munkavégzésre, a helyiségekre (környezetre) vonatkozó tűzvédelmi előírásokat;

1594


26. szám

– jelezni a munkahelyi vezetőjüknek, ha munkájuk során olyan tűzvédelmi hiányosságot vagy egyéb körülményt észlelnek, amely tűz okozója lehet; – a fent említett körülményeket a tőlük elvárható módon meg kell szüntetni; – a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – az életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján tőlük elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével közreműködni, járművüket, vagy tűzoltásra alkalmas eszközüket rendelkezésre bocsátani; – tűz esetén a tűzoltás vezető intézkedéseit végrehajtani, a tűzoltás és tűzvizsgálat eredményessége érdekében a szükséges segítséget, felvilágosítást megadni; – részt venni a tűzvédelmi oktatásokon, továbbképzésen, gyakorlaton és vizsgáztatásokon. A munkavállaló a munkahelyét csak akkor hagyhatja el, ha annak ellenőrzése után ott tűzvédelmi szempontból mindent rendben talált. 5. hAsznÁLATRA VOnATkOzó ÁLTALÁnOs szAbÁLyOk: 5.1 Létesítmények, építmények általános tűzvédelmi előírásai:  A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni.  Minden építményt csak az építési engedélyben meghatározott célra szabad használni.  Minden használatban beállt változást a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.  Minden épület-felújítást, átalakítást, a munkák elvégzésekor érvényben lévő országos jogszabályok, stb. előírásai alapján kell elvégezni.  A szükséges mentő tűzvédelmi berendezéseket, eszközöket a tervezőnek tervezni kell.  Ideiglenes létesítményt, annak építését Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint lehet létesíteni.  Menekülési és közlekedési utakat ki kell jelölni. Ezeket az utakat állandóan tisztán, elfoglaltságmentesen kell tartani.  Az „A”-„B”-„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekre tűzvédelmi utasítást kell készíteni, és ezeket az épület helyiségeiben ki kell függeszteni.  Ahol azt jogszabály előírja, a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jeleket kell elhelyezni, szükséges pótlásukról folyamatosan gondoskodni kell.  Kémények, villamos berendezések, víz- és gázvezetékek karbantartását, vizsgálatát az érvényben lévő mindenkori jogszabály, rendelet alapján kell végezni, illetve az erre kijelölt szervvel végeztetni.  A létesítményekre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat készítője végzi el a tűzvédelmi osztályba sorolást a mindenkori érvényben lévő, tűzvédelemmel foglalkozó jogszabály alapján.  50 főnél nagyobb befogadó-képességnek megfelelő helyiséghasználat szabályai.  A helyiségekben az asztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a kijáratok és a vészkijáratok felé az 1,2 m szélességű közlekedő útvonalak biztosítva legyenek.  Az elektromos és gázüzemű berendezéseket, valamint a gázcsapot (és az őrlángot is) a műszak befejezése után el kell zárni és az elektromos hálózatról le kell választani.  A menekülésnél számításba vett ajtók, vészkijáratok nem zárhatók be, amíg a bent levők el nem távoztak.  Rendezvények esetén a székeket úgy kell elhelyezni, hogy a széksorok két oldalról megközelíthetők legyenek.  Szesztartalmú készítmények meggyújtását, felszolgálását kellő körültekintéssel szabad végezni.  Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni.  Csak engedélyezett típusú, kifogástalan állapotú tüzelő berendezést szabad használni.  Éghető gázzal működtetett berendezések, készülékek használata során a felügyeletről gondoskodni kell.  A konyhai berendezések előtt (kezelési irány) legalább 80 cm szabad közlekedési utat kell biztosítani.  Az üzemeltető, vagy a kezeléssel megbízott személy köteles a berendezés kezelési utasításait ismerni, a használati szabályokat betartani.  A munka (tüzelés, főzés, melegítés) befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésekben a tüzelést meg kell szüntetni. A munkahely elhagyásakor meg kell győződni a berendezés veszélytelenségéről.

26. szám


1595

 Étkezési zsírral és olajjal történő sütést csak körültekintően szabad végezni, annak esetleges égéstérbe, lángtérbe jutása elkerülésével.  Tűz esetén a Tűzriadó tervben meghatározottak szerint kell eljárni, a tűzoltóság értesítését követően a tűz oltását meg kell kísérelni.  A helyiség használati szabályainak a betartásáért, betartatásáért az üzemeltető szervezeti egység vezetője a felelős. 5.2. Villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata: A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt. 5.3. Villamos berendezések használatának általános előírásai:  Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani.  A felügyelet nélkül, folyamatosan üzemelő villamos berendezéshez, továbbá a térvilágításhoz, a biztonsági berendezésekhez és világításhoz külön leválasztó szakaszkapcsolót, főkapcsolót kell építeni.  Az állandó és munkaidő után is felügyelet nélkül, folyamatosan üzemelő villamos gépeket és berendezéseket (villamos kályhákat, hőmérsékletszabályozókat, hősugárzókat, hűtőgépeket, stb.) az épület vagy a helyiség szakaszos leválasztó kapcsolója előtt kell a hálózatra kötni. A külön áramkörbe - leválasztás céljából - kapcsolókat kell beiktatni.  Ahol a létesítmény vagy helyiség bejáratánál a hálózati főkapcsoló ki van építve, de nincs kiépítve a tartalék áramellátás szakaszoló főkapcsolója előírt megoldással különválasztva, hanem csak a helyiség más részében van elhelyezve, ott a HÁLÓZATI FŐKAPCSOLÓ -nál „vigyázat, a hálózati főkapcsoló 0 állásában a tartalék hálózat indul” szövegű figyelmeztető táblát kell elhelyezni.  A tartalék áramellátás főkapcsoló helyét feltűnő módón táblával kell jelölni.  A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.  A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók ki- és bekacsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. 5.4. Érintésvédelem általános előírásai:  A villamos készülékeket, motorokat, kapcsolókat, biztosítókat stb., berendezéseket és ezek vezetékeit úgy kell elhelyezni, illetve létesíteni, hogy kezelésük, karbantartásuk és javításuk - a vonatkozó előírások betartása mellett - veszélytelen legyen.  Tartósan ellenálljanak az esetleges mechanikai és villamos igény-bevételnek, nedvességnek, vegyi és egyéb hatásoknak.  A villamos hálózatot csak rendeltetésnek és méretezésnek megfelelően szabad kihasználni.

1596


26. szám

 Biztosítókat, kismegszakítókat, kapcsolókat, stb. túlbiztosítani (átkötni, kiiktatni, nagyobb értékűre cserélni, talpalni, stb.) SZIGORÚAN TILOS!  Az országos és a MÁV villamos energia szolgáltató szervekhez tartozó táphálózat és szerelvényeinek szerelés, karbantartás, javítás, átalakítási munkáit csak az erre illetékes, szakképzett, s írásos engedéllyel feljogosított személy végezheti.  Villamos hálózat szerelvényeit, villamos gépeket, berendezéseket, stb. a lerakódott portól, szennyeződéstől rendszeresen meg kell tisztítani.  Biztosítókat, automatákat, kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat eltorlaszolni, a megközelíthetőségüket és használhatóságukat, valamint kezelhetőségüket gátolni még átmenetileg is tilos.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a „C” - „D” - „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.  A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.  A villamos világítást a nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, vagy tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény világítást kell létesíteni.  A lámpatest foglalatát rögzíteni kell, hogy az izzó behelyezésekor vagy kivételekor a foglalat el ne fordulhasson.  A létesítmény helyiségeiben a világító berendezések bakelit anyagú foglalataiban 60 W-nál nagyobb teljesítményű izzót használni tilos.  A lámpatest vezetékének szigetelése feleljen meg a lámpatest belsejében keletkező hő igénybevételének.  Védőkosarat vagy védőrácsot áramvezető részére felerősíteni tilos.  A lámpatestek felerősítésénél, felszerelésénél ügyelni kell arra, hogy a vezetékek csatlakozási helyén ne legyenek húzó igénybevételnek kitéve, a vezetékek mozgatásakor, valamint a lámpatest forgatásakor ne sérülhessenek meg.  230 V-nál, valamint az üzemi feszültségnél kisebb névleges feszültségű dugós csatlakozó és aljzat nem alkalmazható. A dugós csatlakozású aljzatot úgy kell elhelyezni, hogy a fogyasztó csatlakoztatására 5 méternél hosszabb vezeték ne legyen szükséges.  Villamos vezetékek meghosszabbítását, toldását csak szabványos csatlakozó szerelvények alkalmazásával szabad megoldani.  Éghető anyagon felszerelésre kerülő dugós csatlakozó alá nem éghető anyagból szigetelő alátétet kell elhelyezni.  A megszüntetett berendezésekhez csatlakozó, feleslegessé vált vezetékrendszert meg kell szüntetni.  Üzemi áramkörtől függetlenül, külön áramkört kell biztosítani az állandó felügyelet nélkül vagy folyamatosan üzemeltetett gép vagy berendezés számára.  Azokban az üzemi helyiségekben - amelyekben telepített berendezések - részben felügyelet nélkül is, folyamatosan üzemelnek és a villamos fénycsöves világítótestekkel van megoldva, a következő megelőző tűzvédelmi előírásokat kell figyelembe venni:  ha a mennyezeti világítótestek elhelyezése olyan, hogy közvetlenül alattuk éghető anyag, berendezési tárgy van elhelyezve,  és a helyiség padozata is éghető műanyag vagy gumiborítású,  a mennyezeti lámpatest burája műanyag, ezeket a villamos világítási berendezéseket FELÜGYELET NÉLKÜL ÜZEMELTETNI TILOS!  Iroda, készenléti helyiség, öltöző, műhely, raktár, stb. helyiségekre vonatkozóan: amennyiben a helyiségekből eltávoznak akár rövidebb időre is a világítást minden esetben le kell kapcsolni, felügyelet nélkül ezeket a lámpatesteket üzemeltetni tilos.  Villamos erő- és munkagépek fogalma alá tartoznak mindazon üzemi berendezések, készülékek, amelyek részben beépített, rögzített, részben mozgatható állapotban vannak a helyiségekben elhelyezve, és amelyek részben más gépek meghajtásához, részben pedig a termeléshez tartozó munkához, technológiai folyamatokhoz és egyéb más célokra használnak.  A be- és kikapcsolásra olyan kivitelű kapcsolót kell alkalmazni, amely kikapcsoláskor vagy hálózat kimaradásakor a motort feszültség- mentesíti és újra indítást emberi beavatkozás nélkül nem engedi meg.  Olyan motort, melyet felügyelet nélkül üzemeltetnek, túláram védelemmel kell ellátni.

26. szám


1597

 A létesítményekben, helyiségekben elhelyezett villamos gépeket és berendezéseket az éghető anyagoktól legalább 1 méter távolságra kell elhelyezni.  Villamos motorokat nem éghető anyagból készült alapzatra szerelve szabad csak üzemeltetni.  Tűzveszélyes létesítményekben, helyiségekben és tűzveszélyes környezetben csak szikraképződés mentes, rövidre zárt tekercselésű villamos motorokat szabad üzemeltetni.  A villamos háztartási gépek üzemeltetésénél a felsoroltakon túl fokozottan be kell tartani a rájuk vonatkozó gyári előírásokat, különös tekintettel a földelési rendszerükre.  A kettősszigetelésű berendezéseket tilos védőföldeléssel ellátni.  A villamos szerelvények, gépek, készülékek érintésvédelmi berendezéseit és rendszerük hatásosságát ellenőrizni kell. Az ellenőrzést - háztartási berendezések kivételével - a helyiség jellegétől, a helyi körülményektől függően meghatározott időközökben kell elvégezni.  Azoknál az épületeknél, szabad tereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a statikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről kell gondoskodni. 5.5. Villámvédelmi berendezések általános előírásai, mérésének szabályozása: Villámvédelmi berendezést kell létesíteni az OTSZ 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható. Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő, vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az érintésvédelmi és földellenállási mérésekről és ellenőrzésekről naplót kell vezetni, valamint az illetékes vizsgálatot végző szervek által megküldött jegyzőkönyvet, a létesítmény tűzvédelmi iratgyűjtőjében kell elhelyezni és megőrizni. 5.6. biztonsági világítás és jelek Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelzõ rendszert kell létesíteni -„A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, - az épületek 50 vagy ennél több fõ befogadására alkalmas helyiségeiben, - a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint - ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Minden menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni.

1598


26. szám

5.7. Tűzveszélyes tevékenység 5.7.1. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység - Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. - Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a létesítmény vezetőjével és a tűzvédelmi előadóval egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. - A jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra kioktatott személy végezhet. - A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. - Szabadban tüzet gyújtani, vagy tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. 5.7.2. Alkalomszerű tűzvédelmi tevékenység - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján és írásos engedéllyel szabad végezni. A feltételeket, a munkát elrendelő állapítja meg, az engedélyt a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott személy adja meg. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a kiadott engedély birtokában lehet végezni. Külső kivitelező által végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre az engedélyt a külső kivitelező cég vezetője adhatja ki, amit a létesítmény képviselőjének (a munkát műszakilag felügyelő személynek) láttamoznia kell, és szükség esetén a helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokkal ki kell egészíteni. „Építési, szerelési” területté nyilvánított munkahelyen e tevékenység állandó jellegűnek tekinthető. - A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységet, a kezdéstől a befejezésig az engedélyező felügyeletet köteles biztosítani. - A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. - A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. - A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. 5.8. dohányzás - Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. - Tilos dohányozni „A” „B” „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. - Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. A nem dohányzók védelmére dohányzó helyeket kell kijelölni, és ezeket táblával kell egyértelművé tenni. 5.9. szállítás és vontatás tűzvédelmi követelményei - Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. - Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki követelmények és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. - A vasúti mozdonyok az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállítójármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.

26. szám


1599

- A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. - Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, közúti járművön csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. - Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. - Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES”, az éghető és égést tápláló gázt szállító járművön „TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES” feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. - A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. - A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállítójárművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. 5.10. Raktározás és tárolás tűzvédelmi követelményei - A különböző létesítményekben (rendeltetésszerű raktárakban, az anyagokat, hulladékot úgy kell elhelyezni, illetőleg tárolni, hogy a tűzvédelmi hatóság által megállapított szabad mozgás biztosított legyen. - A bejárat számára szolgáló térségeket, utakat és a kijárat helyeit állandóan szabadon kell hagyni. - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. - Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hõt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében – a felhasználó köteles elvégezni. - A kereskedelmi létesítményekben, rendeltetési egységekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. - Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. - Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. - Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. - A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.

1600


26. szám

- A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. - Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. - Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. - A közlekedési utat jól láthatóan meg kell jelölni. 5.11. Tűzoltási út, terület és közlekedési utak - Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. - A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. - Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. - A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. - Az üzemi és tárolóhelyiségekben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. - A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. 5.12. kémény, füstcsatorna és füstelvezetés Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. - Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. - A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani. - Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. - Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethető át. - Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.

26. szám


1601

5.13. Tüzelő-, fűtő berendezések Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. - Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. - Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (kazán) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. - Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. - A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható. - A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. - A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. - A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az (1) bekezdésre figyelemmel - a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem helyezhető el. - Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. - Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. - Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát A1 tűzvédelmi osztályú, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. - A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. - Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. 5.14. szellőztetés - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. - Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy ahol éghető anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. - A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.

1602


26. szám

- Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlétével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni, akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe vehető. 5.15. csatornahálózat Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. - Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. 5.16. Gépi berendezés – A létesítményben, szabadtéren, helyiségben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. – A tűzveszélyes gépeket a gyártó, a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni, továbbá tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A kezelési utasítást a gép mellett kell tartani. 5.17. Világító berendezés - Villamos világítást a nemzeti szabványok szerint kell használni. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Ahol azt a jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény világítást kell létesíteni. - Nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt a jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény világítást kell létesíteni. 5.18. Tűzjelző és -oltó berendezés, tűzoltó készülék, felszerelés - A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. - A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni. - A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak figyelembevételével, c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen. - Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben ki-

26. szám


1603

alakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. - Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. - A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a - fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. - A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. - Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. 5.19. Oltóvíz - A tűzbiztonsági koncepcióknak számolni kell az oltóvíz biztosításáról. A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni. A vízforrásokat táblával kell megjelölni. - A vízforrásokról nyilvántartást kell vezetni, amelyben a karbantartásokat és az ellenőrzéséket is fel kell tüntetni. 5.20. járművek A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készülék állandóan hozzáférhető és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. - Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál - minden töltés és lefejtés után közvetlenül - az üzemben tartó, vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. - A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. - A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. - A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. - Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. - Gépjármű épület kapualjában - a családi házak kivételével - nem tárolható. - Gépjármű udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függőleges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra helyezhető el. - Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével - nem tárolható. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. - A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén - kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas tárolókban, ab) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, ac) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,

1604


26. szám

ad) ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított, b) sűrített földgáz üzemanyag esetén: ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, bb) ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított. - Az előző bekezdés a) pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni. 5.21. felvonó - A felvonóban dohányozni tilos. - A felvonóban fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyagot szállítani tilos. 5.22. Tűzkulcsok kezelésének rendje Az épület minden kulcsából egy példányt a portán (recepció), ügyeleten, felügyeleti helyen stb. kell tartani. A tárolás úgy történjen, hogy a kulcsok könnyen azonosíthatók legyenek. A kulcsok kiadását és visszavételét hitelt érdemlően kell dokumentálni. 6. MUnkAVÁLLALók TűzjELzÉssEL, MűszAkI MEnTÉssEL kApcsOLATOs fELAdATAI A létesítmény területén bekövetkezett tűzeset, műszaki mentés alkalmával a tevékenységtől, a nagy befogadóképességtől stb. függően kialakulható veszélyhelyzet hatásainak korlátozásában, megszüntetésében a munkavállalókra jelentős feladat hárul. Tűzjelzés: Aki a tüzet vagy közvetlen veszélyét észlelte az a legrövidebb időn belül jelezni tartozik a tűzoltóságnak, jelenteni kell a szolgálati vezetőnek, bejelenteni a területi tűzvédelmi felügyeletet ellátónak, valamint a szabályzatban meghatározott helyre. A tűzjelzésnek, kárjelzésnek tartalmaznia kell:  A tűzeset, káreset pontos helyét (címét).  Milyen anyag ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve?  Emberélet veszélyben van-e?  A jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is a hivatásos tűzoltóságnak késedelem nélkül kell bejelenteni. A kár helyszínét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni. A tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűzjelzéssel egyidejűleg a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel, felszerelésekkel a biztonsági szabályok figyelembe vételével meg kell kezdeni a mentést, tűzoltást, a tűz továbbterjedésének megakadályozását. A tűzoltás során lehetőleg, és azt követően feltétlenül a helyszínt meg kell őrizni a tűzvizsgálat befejezéséig. A tűzoltást, mentést az intézkedésre jogosult személy irányítsa a tűzoltóság megérkezéséig, és gondoskodjon a helyszín megőrzéséről. Tűzbejelentés: A tűzjelzést tűzbejelentés formájában meg kell ismételni távirati úton.

26. szám


1605

Tűzoltás és kárelhárítás: Minden munkavállaló feladata:  a veszélyeztetett személyek mentése,  a tűz terjedésének megakadályozása,  az anyagi javak védelme,  a tűz oltása,  a biztonsági intézkedések megtétele. A tűz észlelése után azonnal meg kell kezdeni a tűz oltását bármely rendelkezésre álló, arra alkalmas eszközzel, kivéve, ha élet-robbanás- és omlási veszély áll fenn. Lehetőség szerint az éghető anyagokat el kell távolítani, veszélyeztetett embereket, jelentősebb értékeket menteni kell a lehetőségek figyelembe vételével. Létesítményben keletkezett tűznél az ott lévő technológiai folyamatot le kell állítani, gondoskodni kell a gázcsap elzárásáról. A feszültségmentesítést el kell végezni:  villamosított vonalon  állomáson, stb. vízzel történő oltásnál. A tűzoltást csak a villamos felső vezeték kikapcsolása és a földelés végrehajtása után szabad megkezdeni. A létesítményben tartózkodókat riasztani kell, szükség esetén a kiürítésről és a rendfenntartásról gondoskodni kell. A tűzeset helyszínére érkező tűzoltás vezetőjét a tűzesetről tájékoztatni kell. A tűzoltóság beavatkozását követően a munkavállalók a tűzoltás vezető intézkedése szerint vegyenek részt a munkában. A tűzoltóság megérkezéséig az oltási, mentési munkálatokat a helyszínen tartózkodó, intézkedésre jogosult személy vezesse. 7. EGyüTTMűködÉs hIVATÁsOs TűzOLTósÁGGAL A munkáltató, gazdasági tevékenységet folytató köteles együttműködni a hivatásos tűzoltóság által tartott helyszíni gyakorlat és a tűzvédelmi ellenőrzés során, illetőleg bejelenteni a különböző változásokat. A hatósági ellenőrzés során a létesítmény bérlőjének/használójának képviselője, valamint az üzemeltetésért felelős szervezeti egység képviselője kötelesek bemutatni a tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentumokat, nyilvántartásokat és a kimutatásokat, valamint a létesítmény helyiségeit, szabadtereit. 8. MUnkAhELyEk TűzVÉdELME A létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolását a Szabályzat mellékletében kell feltüntetni. 9. zÁRó REndELkEzÉsEk Minden tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentumot a Tűzvédelmi Irattartóban kell tárolni. A Tűzvédelmi Irattartót állandóan hozzáférhető helyen kell tárolni, hogy a hatósági ellenőrzéskor bemutatható legyen. A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata, a jelen Szabályzat, és a Tűzvédelmi Iratgyűjtő szervezeti változás esetén átadás-átvétel tárgyát képezi, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelen Szabályzat naprakészségéért az üzemeltetésért felelős vezető köteles gondoskodni. A Szabályzat a kihirdetés napján lép életbe, és visszavonásig érvényes. 10. MELLÉkLETEk 10.1. Tűzvédelmi iratgyűjtő A Tűzvédelmi Irattartóban szereplő dokumentumok a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatban szereplő formanyomtatványok, tartalmi előírások alapján készülnek (6.számú melléklet)

1606


26. szám

.2. sz. melléklet Tűzriadó terv A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: Az ,,A’’–,,C’’ tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; A művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; Azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; Kereskedelmi szálláshelyre; Az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. Tűzriadó Terv olyan létesítményben szükséges, ahol a tűzeset spontán kezelése nem elegendő, azt csak szervezett védelemmel lehet biztosítani. Tartalmi követelmények: Részletesen meg kell adni a létesítmény területén a riasztás módját munkaidőben, illetőleg munkaidőn túl. Ezek lehetnek: – távbeszélő, – tűzjelző berendezés központjának kezelője, – az épület felügyeleti rendszer kezelője, – automatikus jelzés a tűzoltóságnak. A tűzoltóság és az épületben tartózkodók riasztásának rendje, a létesítmény elhagyásának módja: A tűzoltóság riasztása: Meg kell határozni a létesítményből történő tűzjelzés rendjét, amit alapvetően befolyásol a gazdálkodó szervezet létszáma, kiterjedése, az épület rendeltetése és a helyi tűzjelzés módja. A tűzjelzés módja: – a tüzet észlelő személy által távbeszélőn, – a tűzjelző központ kezelője, A létesítményben tartózkodók értesítése: A riasztást elrendelő, a végrehajtást irányító személy feladatát, jogkörét meg kell határozni. A riasztható személyek köre: – az irányításban résztvevők – a védelemben szakfeladatot ellátó személyek, műszaki szervezet, biztonsági szolgálat, munkavédelmi- környezetvédelmi szervezet, – munkavállalók, – bent tartózkodó külső személyek. A riasztás módja: A létesítményben tartózkodók riasztása lehet szóban, telefonon, riasztóberendezés útján. A létesítmény elhagyásának módja: Fel kell sorolni épületenként, (szintenként) épületrészenként a rendelkezésre álló kiürítési útvonalakat, a lehetséges menekülési irányokat, a szabadba vezető kijáratokat, illetőleg az átmeneti védelmet biztosító tűzszakaszokat, füstmentes lépcsőházat, tetőfödémet, továbbá az erre kijelölt teret. A létesítmény elhagyását biztosító speciális intézkedések: – a kiürítést irányító, eligazító és segítő személyek feladatainak a meghatározása, – a személyfelvonó használata,

26. szám


1607

A munkavállalók teendői: A tűzvédelmi berendezés kezelése: – tűzjelző berendezés (pl. kézi jelzésadó) – tűzoltó berendezés. A tűzoltás, mentés: – felderítés (közvetlen, közvetett életveszély megállapítására, tűz terjedés irányára, a tűzoltásra) – a tűzoltás előkészítése (tűzoltóság fogadása, közlekedési utak szabaddá tétele stb.) – mentési feladatok (személyek, anyagi javak) – hordozható készülékek, fali csapok használata, – veszélyeztetett anyagok eltávolítása, Rendfenntartás: – a létesítményben tartózkodó személyek biztonságos eltávolítását segítő személyek kijelölése. Energia ellátás korlátozása, megszüntetése: – A villamos hő, gázenergia központi elzárása, szakaszkapcsolóval történő leválasztása. A főbb veszélyforrások megjelölése: – tevékenységből, munkaeszközből, technológiából, Létesítményi alaprajz: Szintenként kell biztosítani a tűzoltóságnak.

anyagból

eredően

veszélyeztethet.

Tartalmaznia kell: – a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket, – központi elzárókat, – vízszerzési helyeket, – tűzoltási felvonulásai utak, útvonalakat, – tűzszakasz határokat, – kiürítési útvonalat, vészkijáratot, – kézi tűzoltó készülékek helyét. A Tűzriadó Terv gyakorlása: Szükség szerint, de évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A gyakorlat elrendelését a létesítmény illetékes vezetője engedélyezi. Szükség esetén rendkívüli gyakorlatot is elrendelhet. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Tűzriadó Terv összehangolt végrehajtás érdekében: – felkészítésként biztosítani kell az érintettek oktatását, képzését – a gyakorlatok elkészítésében, szervezésébe célszerű bevonni az érintett védelmi szakterületek képviselőit – a gyakorlat tapasztalatai alapján, az értékelés alapján a szükséges mértékben a Tűzriadó Terv módosítható. Alapszabályok a vészhelyzetben történő cselekvésre: – a füst alatt a padozat közelében kell maradni, – bevizezett ruhát tartani az arc elé, – gyorsan, de pánik nélkül kell menekülni, – ha személy van bezárva, közte és a tűz közt minden ajtót be kell csukni – ha személy van bezárva, segítségért kell kiáltani, és körbe kell nézni, van-e másik menekülési út, – a mentésre váró akasszon ki valamilyen jelet az ablakba, így jelezze a tűzoltóság számára a tartózkodás helyét

1608


26. szám

3. sz. melléklet TűzVÉdELMMEL kApcsOLATOs nyILVÁnTARTÁs (TűzVÉdELMI IRATGyűjTŐ) A felsorolt okmányokat tartalmazó Tűzvédelmi iratgyűjtőt olyan helyen kell tartani, hogy minden esetben – munkaidőn kívül is,– át lehessen adni az ellenőrzést végző személynek. 1.) MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat 2.) Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat 3.) Az építmények szintenkénti alaprajza a tűzvédelmi jelölésekkel. 4.) Az épületek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolása. 5.) Oktatási nyilvántartások, nyilatkozatok. 6.) Tűzriadó terv. 7.) Kiürítés számítás 8.) Tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása. 9.) Elektromos és villámvédelmi berendezések felülvizsgálata. 10.) Kémények felülvizsgálata. 11.) Tűzvédelmi ellenőrzések másolatai. 12.) Tűzvédelmi utasítások másolatai. 13.) Tűzvédelmi feladatok átadás-átvétel jegyzőkönyvei.

26. szám


1609

4. sz. melléklet Tűzvédelmi beszámoló jelentések, önértékelések, tájékoztatók tartalma 1. Tájékoztatás a tárgyévben végzett tűzvédelmi tevékenységről, a végrehajtott fontosabb feladatokról. Ezen belül részletesen ismertesse: – A tűzvédelmi ellenőrzés során vizsgált területet, a telephelyek számát, az ellenőrzések számát, területi megoszlását, az ellenőrzési szempontok során tett megállapításokat, az ellenőrzések főbb tapasztalatait. – A tűzvédelemmel kapcsolatban saját feladat és jogkörben kiadott utasításokat, intézkedéseket. – Hatósági ellenőrzéseket és azok megállapításait, a felelősségre vonás fajtáit, a tett intézkedéseket, – Tűzvédelmi felelősségre vonásokat, azok fajtáit. – A tűzvédelmi téren végzett fejlesztéseket, azok által elért (vagy várható) eredményeket. 2. A beszámoló adjon átfogó képet a szervezeti egység tűzbiztonsági helyzetéről. Ezen belül: – A tűzvédelmi kiképzéssel és továbbképzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. – Tűzvédelmi szakvizsgát tett létszámról témánként. 3. Ismertesse a tárgyévben bekövetkezett jelentősebb tűzeseteket, a tűz keletkezésének körülményeit és főbb tapasztalatokat, valamint a tett intézkedéseket. 4. Értékelje a tűzvédelmi helyzetet, a jogszabályokban és egyéb előírásokban meghatározott követelmények teljesítését a tűzvédelmi munka hatékonyságát. 5. A területi központok a fentiek figyelembevételével évente egy alkalommal január 10.-ig tűzvédelmi tájékoztatást készítsenek szakági bontásban és küldjék meg a tűzvédelmi felügyeletet ellátó MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság szervezet részére. A tájékoztató a szakszolgálat tűzvédelmi tevékenységét értékelje.

1610


26. szám

5. sz. melléklet szempontok a felügyeleti ellenőrzéshez 1. Az előző ellenőrzés óta történt-e a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló szervezeti, technológiai változás? (Ha történt, azok felsorolása.) 2. Tűzvédelmi hatóság által tartott utolsó ellenőrzés időpontja: – az ellenőrzés során megállapításra került hiányosságok közül nem került megszüntetésre – felsorolása, felelős személyek felelőségre vonására tett javaslat.,- a megszüntetésre soron kívüli intézkedés megállapítása . 3. Az elkészített Tűzvédelmi Szabályzat megfelel-e az érvényben lévő jogszabályok, MÁV Utasítások előírásainak? Tartalmazza-e: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi feladat finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) az első pontban felsorolt, időközben bekövetkezett, tűzvédelmi helyzetet befolyásoló változások, módosítások a szabályzatban átvezetésre kerültek-e? 4. Ha az ellenőrzött szakszolgálat Tűzriadó Terv készítésére kötelezett: – elkészítették-e a Tűzriadó Tervet? Ha készült, tartalmazza-e: – a tűzjelzés módját, – a tűzoltóság, valamint a létesítményekben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, – a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezések kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.), főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra), – a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évenként gyakorolták-e és annak eredményét írásban rögzítették-e? 5. Az főtevékenységi kör, szakszolgálat részéről történt-e tűzvédelmet érintő ellenőrzés? Ha igen milyen megállapításokat tartalmazott és milyen intézkedések történtek? 6. Tűzvédelmi feladatok ellátása: – Az ellenőrzött szervezet tűzvédelmi feladatokat ellátó munkavállalójának szakmai képesítése, megbízása. – Nagyobb szervezeti egység tűzvédelmi előadója, megbízottja. – Tűzvédelmi feladatokat is ellátó középvezetők szakmai végzettsége. 7. Tűzvédelmi oktatás: – Vizsgálni kell, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban az oktatás szabályozása megtörtént-e és az a gyakorlatban hogyan valósul meg? – Újfelvételes dolgozók tűzvédelmi oktatásának szabályozása és végrehajtása. – Tűzvédelmi oktatás dokumentálása (ismétlődő, újfelvételes) oktatási napló vezetése.

26. szám


1611

8. Tűzvédelmi szakvizsgáztatás szabályozottsága, végrehajtása. Vizsgázott és vizsgahátralékos dolgozók nyilvántartása. 9. Tűzoltó készülékek, tűzoltó vízforrások karbantartása, állapota, ellenőrzése, jelölése, nyilvántartása. 10. Villamos és villámvédelmi berendezések szabványossági felülvizsgálata. A vizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetése és nyilvántartásának módja. 11. Kémények használhatóságának ellenőrzése, nyilvántartása. 12. Területi ellenőrzések konkrét megállapításai: – Szabad terek, helyiségek, vasúti (vontató és vontatott) járművek, közúti járművek tűzvédelmi állapota, a dolgozók tűzvédelmi magatartása, tűzvédelmi szabályok betartása. A konkrét használati és létesítési szabálytalanságok felsorolása. A megállapított hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket külön kell választani: Épület, építmény üzemeltetésével kapcsolatos feladatok, Használattal, technológiával kapcsolatos feladatok.

1612


26. szám

6. sz. melléklet

26. szám


1613

1. sz. függelék

1614


26. szám

2. sz. függelék

26. szám


1615

3. sz. függelék

1616


26. szám

26. szám


1617

4. sz. függelék

1618


26. szám

26. szám


1619

1620


26. szám

26. szám


1621

5. sz. függelék

1622


26. szám

6. sz. függelék

26. szám


1623

1624


26. szám

7. sz. függelék

26. szám


1625

8. sz. függelék

1626


26. szám

9. sz. függelék

26. szám


1627

10. sz. függelék

1628


26. szám

11. sz. függelék

26. szám


56/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs: BalEsEtVIzsGÁlatI utasítÁs 1.0 az utasítÁs cÉlja A Balesetvizsgálati Utasítás (továbbiakban Utasítás) célja a vasút üzemvitelével kapcsolatos, a 3.1. pont szerinti balesetek, veszélyeztetések, a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan, és szándékos cselekmények, (a továbbiakban együttesen vasúti balesetek), továbbá a veszélyes áru fuvarozása közben történt rendkívüli események bejelentésének, azok vizsgálatának, valamint a tűzesetek bejelentésének szabályozása. Az Utasítás nem vonatkozik a vasúti munkavállalók személyi baleseteinek (munkabaleseteinek), valamint a MÁV Zrt. területén – nem baleseti következményként – keletkezett tűzesetek vizsgálatára, melyekre a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban MVSZ), illetve a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései az irányadók. 2.0 az utasítÁs hatÁlya És a fElElőssÉG MEGhatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya 2.1.1. Az Utasítás területi hatálya a MÁV Zrt. üzemeltetésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú országos, térségi és saját célú vasúti pályahálózaton, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. által fenntartott saját célú pályahálózaton (a továbbiakban együttesen MÁV Zrt. vonalain), továbbá szerződés alapján más vasúttársaság kezelésébe tartozó saját célú pályahálózaton bekövetkezett eseményekre terjed ki. 2.1.2. Az Utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára, a MÁV Zrt. területén szerződés alapján szolgáltatást, valamint munkát végző, a MÁV Zrt. részére eszközt (gépet, vasúti járművet, berendezést, pályát) szállító, építő, javító vállalkozásra, továbbá a MÁV Zrt. vonalain személyszállító, illetve árufuvarozó tevékenységet végző – a közlekedési hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező – más vasúti társaságok munkavállalóira. 2.1.3. A rendkívüli események bekövetkezése esetén a MÁV Zrt. vizsgálati jogosultságát a MÁV Zrt. vonalain személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaságokkal, valamint a MÁV Zrt. részére járművet, berendezést szállító, javító, fenntartó, pályát építő vállalkozásokkal a megkötendő szerződésben is rögzíteni kell.

1629

2.1.4. A más vasúttársaság saját célú pályahálózatán, illetve a nemzetközi határforgalomban bekövetkezett balesetek bejelentésére, vizsgálatára a Kiegészítő Szolgálati Utasításban, Üzemviteli Végrehajtási Utasításban vagy egyéb helyi végrehajtási utasításban, illetve a Határforgalmi megállapodásban foglaltak az irányadók. 2.2. az utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása 2.2.1. Az Utasítás és mellékletei kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 2.2.2. Az Utasítást a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (továbbiakban EVIG) a felügyeletet gyakorló közlekedési hatóság jóváhagyásával adja ki. 2.3. az utasítás alkalmazása, kezelése 2.3.1. Az Utasítás alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, az Országos Vasúti Szabályzatot, valamennyi hatályos kezelési, illetve végrehajtási és egyéb utasításokat, az országos, ágazati és vállalati szabványokat, valamint segédkönyveket. 2.3.2. Az Utasítással rendelkeznie kell a MÁV Zrt. és az érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok szervezeti egységeinek, azok szakmai oktatóinak, minden balesetvizsgálattal megbízott munkavállalónak, a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat központi szervezet vezetőjének, továbbá a MÁV Zrt. vonalain szolgáltatást végző és igénybevevő vasúti társaságoknak. 2.3.3. Az Utasítást valamennyi rendkívüli esemény bejelentésére kötelezett és balesetvizsgálattal foglalkozó szolgálati helyen hozzáférhető helyen kell tartani. A szolgálati helyek vezetői kötelesek az Utasítás felelősét és helyesbítőjét kijelölni, valamint az Utasítás mellékleteit (1. 2. és 4. sz.) képező formanyomtatványokból megfelelő mennyiség biztosításáról gondoskodni. 2.4. az utasítás oktatása, és rendelkezéseinek értelmezése 2.4.1. Az utasítás személyi hatálya alá tartozó munkavállalókat – a rájuk vonatkozó részekből – rendszeresen és kimutathatóan – a 19/2011. (V.10.) NFM rendeletben szabályozottaknak megfelelően – oktatni és vizsgáztatni kell. 2.4.2. Nem szabályozott, vagy vitás ügyekben állásfoglalásra a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság (továbbiakban: BI) jogosult, illetve köteles .

1630


3.0 az utasítÁsBan hasznÁlt foGalMak MEGhatÁrozÁsa 3.1. a rendkívüli esemény fogalma 3.1.1. Az Utasítás alkalmazása szempontjából rendkívüli esemény minden olyan zavar, vagy akadály, amely a vasúti közlekedést kizárta, illetve a vasútüzem lebonyolítását akadályozta. Rendkívüli eseménynek minősül: – a baleset, – a veszélyeztetés, – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan cselekmény, – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmény, – a tűzeset, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, – a forgalmi, vagy műszaki nehézmény, – az elháríthatatlan külső ok a) Vasúti baleset a vasút üzemével összefüggő olyan – nem szándékosan elkövetett – váratlan esemény, amely személy(ek) halálát vagy sérülését (egészségkárosodását), járművek kisiklását, ütközését, azok, valamint áruk, pálya, építmények, berendezések, fuvarozott áruk rongálódását vagy megsemmisülését okozta, illetve a vonatforgalom vagy az elegyrendezés lebonyolítását akadályozta. b) Veszélyeztetés a vasút üzemével összefüggő olyan rendkívüli esemény, amikor technológiai hibából a vasúti baleset bekövetkezésének lehetősége nagy valószínűséggel fennállt, azonban a közlekedés rendjébe történt rendkívüli és gyors intézkedés eredményeképpen vagy a kedvező körülmények miatt az eseménynek baleseti következménye nem vagy az Utasításban meghatározott esetekben csak csekély dologi kár következménye volt. c) a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan cselekményt (pályavétséget) követett el az a személy, aki vasúti járművet, a pályahálózat elemeit (pályát, építményt, berendezést) a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztásával vagy a tett elkövetésekor a következmények elmaradásában könnyelműen bízva rongálta meg, vagy létesített akadályt. d) a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményt követett el az a személy, aki a vasúti jármű, pályahálózat elemei (pálya, építmény, üzemi berendezés vagy azok tartozéka) megrongálásával, akadály létesítésével, eltulajdonításával, a vonat megdobálásával, jelző eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, a közlekedő vasúti jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával veszélyhelyzetet idézett elő és magatartásának következményeit kívánta vagy abba belenyugodott. e) tűzeset a MÁV Zrt. vonalain, üzemeltetésében lévő más vasúti létesítményeiben, a pályahálózatán közlekedő járművekben, egyéb MÁV Zrt. tulajdonában lévő

26. szám

vagy a kezelésére bízott javakban keletkezett technológiától eltérő égés vagy égési folyamat. f) Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása (szóródása, szivárgása, illetve fúvása) az ilyen termékek szállítására használatos vasúti jármű tárolóterének, tartályának, edényének, szerelvényének rendellenes állapotából – nem baleseti következményből – eredő, egészségkárosodást, tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve környezetszennyezést, a vasútüzem lebonyolítását kizáró vagy akadályozó esemény. g) forgalmi nehézmény a forgalmi tevékenységek figyelmetlen végzéséből, műszaki nehézmény a vontató, illetve vontatott jármű, pálya, műszaki berendezés, energiaellátás váratlan meghibásodásából, fenntartási, vizsgálati hiányosságából bekövetkezett rendkívüli esemény, mely megzavarta, de nem veszélyeztette a vasúti közlekedés folyamatos és biztonságos fenntartását. h) Elháríthatatlan külső ok az olyan előre nem látható, és nem tervezhető külső hatásra bekövetkezett esemény (rendkívüli időjárási körülmény, vihar, árvíz, földcsuszamlás, hegyomlás, földrengés stb.), amely az ismert és alkalmazott technikai lehetőségekkel nem volt megelőzhető, valamint olyan hirtelen következett be, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő a rendkívüli esemény megelőzésére. 3.2. súlyos vasúti baleset Az utasítás alkalmazása szempontjából súlyos az a vasúti baleset, amelynek következtében – legalább 1 személy halálos, vagy súlyos sérülést szenvedett vagy, – a vonalelzárás a 6 órát meghaladta vagy, – a dologi kár várhatóan a 40 M Ft-ot meghaladja vagy, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása a RID 1.8.5 pontjában meghatározottakat meghaladja. 3.3. a vasúti balesetek csoportosítása szerinti fogalmak a) Közlekedő vonat balesete történt, ha a vonat valamely járműve kisiklott, vagy vasúti járművel ütközött, vagy olyan rongálódás következett be, amelynek következtében személyi sérülés, illetve 1 M Ft-ot meghaladó dologi kár keletkezett. b) Közlekedő vonat csekély dologi kár következményű veszélyeztetése történt, ha vonatközlekedés közben technológiai hibából – nem a 3.4. pontban meghatározott kisiklás vagy ütközés következtében – eszközök (jármű, pálya, berendezés) rongálódtak meg és ezek következtében személyi sérülés nem történt, valamint a kár nagysága az 1 M Ft-ot nem haladta meg. c) Közlekedő vonat dologi kár nélküli veszélyeztetése történt, ha a forgalom lebonyolításával összefüggő technológiai hibából a vonat időbeni rendkívüli megállítása miatt vasúti baleset nem következett be, személyi sérülés és dologi kár nem keletkezett, de annak lehetősége

26. szám


fennállt, vagy járművek futamodtak meg a nyílt vonalra. d) Elegyrendezés (síktolatás és gurítás) közben történt az a baleset, amikor síktolatási, vagy gurítási technológiai művelet közben a vasúti járművel kisiklásos, ütközéses, vagy rongálódásos vasúti baleset fordult elő, de az nem veszélyeztette a közlekedő vonat(ok) biztonságát. e) Elegyrendezés közbeni veszélyeztetés történt, ha technológiai hibából – nem a 3.4. pontban meghatározott kisiklás vagy ütközés következtében - eszközök (jármű, pálya, berendezés) rongálódtak meg, ezek következtében személyi sérülés nem történt és a kár nagysága az 100 e Ft-ot nem haladta meg. f) Elütés történt, ha a mozgó vasúti jármű a szerkesztési szelvénybe került személlyel, közúti járművel, állattal oly módon találkozott, hogy a rendkívüli esemény következtében személy(ek) sérült(ek) meg, haszonállat(ok) múltak ki, illetve jármű(vek) rongálódtak meg. Elütés fogalmába tartoznak a mozgó vasúti járműre való felugrásból, illetve járműről leugrásból, kiesésből előfordult személyi balesetek, valamint amikor közúti jármű álló vasúti járműnek ütközött. 3.4. a vasúti balesetek jellege szerinti fogalmak a) kisiklásos vasúti baleset történt, ha a vasúti jármű – egy vagy több kereke a vágányról legördült, – egy vagy több kereke a vágányról legördült, de később – kitérőn, útátjárón, stb. – ismét a vágányra került, – kerékpárjai más-más vágányra illetve irányba gördültek. Nem minősül kisiklásos balesetnek az a rendkívüli esemény, amikor a kisiklás ütközéses vasúti baleset következménye. b) Ütközéses vasúti baleset történt, ha – nem előzetes kisiklásos, vagy rongálódásos baleset következtében – vasúti járművek vagy vasúti és közúti járművek oly módon találkoztak egymással, hogy a rendkívüli esemény következtében személy(ek), sérültek meg, anyagi javak, vasúti járművek rongálódtak meg, vagy siklottak ki. – frontális ütközés történt akkor, amikor a haladó vasúti jármű egy vele szemben ugyanazon vágányon közlekedő vagy álló vasúti járműre ütközött. – utolérés történt akkor, amikor a haladó vagy megállt vasúti jármű vagy vonat végére a követő vasúti jármű vagy vonat ráütközött. – oldalról ütközés (horzsolódás) történt akkor, amikor álló vagy haladó vasúti járműre kitérőn, illetve vágányátszelésen oldalról másik vasúti jármű ráütközött, vagy ha haladó jármű a biztonsági határjelzőn kívül levő járművel horzsolódott. – A vasúti jármű vágányvég záró szerkezetre ütközése akkor minősül balesetnek, ha annak következtében a vágányvég záró szerkezet vagy a jármű – esetleg mindkettő – megrongálódott vagy a jármű kisiklott vagy a

1631

szerkezet – munkaemésztős vágányvég záró szerkezet esetén legalább 15 cm-t meghaladóan – elmozdult. – Ütközés történt közúti járművel akkor, amikor útátjárón vagy a vasút egyéb területén közúti és vasúti járművek ütköztek össze vagy horzsolódtak. c) közlekedő vonat súlyos veszélyeztetése történt, ha az utasításban szabályozottaktól eltérően ugyanazon a vágányon a vonatok egymással szembeközlekedtek, vagy az egymást követő vonatok egy állomásközbe vagy térközbe kerültek és 50 m-nél jobban megközelítették egymást, valamint a közlekedő vonat vágányútját a mozgást végző jármű oldalról úgy veszélyeztette, hogy az annak űrszelvényébe került. d) rongálódásos vasúti baleset történt, ha a vasúti jármű, pálya, építmény vagy egyéb berendezés, fuvarozott áru nem kisiklás vagy üközés következményeként károsodást szenvedett, illetve megsemmisült. Villamosított pályán rongálódásos balesetnek minősül, ha a szerkesztési szelvénybe érő felsővezetéki berendezés szerkezeti eleme személyi mulasztás következtében vasúti járművet vagy a vasúti jármű felsővezetéki szerkezeti elemet rongált meg vagy az esemény következtében személyi sérülés történt. e) személyi baleset történt akkor, ha a személy halálát vagy sérülését akaratán kívüli, hirtelen fellépő külső behatás okozta, de az nem a járművek ütközésének, kisiklásának vagy rongálódásos balesetnek, továbbá a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos cselekménynek következménye. Nem minősül személyi balesetnek az öngyilkosság, amennyiben azt a hatósági vizsgálat megállapította. 3.5. a balesetek következményei szerinti fogalmak a) halálos baleset történt, ha a rendkívüli esemény következtében legalább egy személy meghalt. Halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében a helyszínen vagy a baleset időpontjától számított 30 napon belül a balesettel összefüggésbe hozhatóan meghalt. b) személyi sérüléses az a baleset, amikor a rendkívüli esemény következtében halálos sérülés nem történt, de legalább egy személy megsérült. – súlyosan sérült az a személy, aki a baleset következtében hét napon belül 24 órát meghaladó kórházi kezelésre szorult (jogi megfogalmazás szerint 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett). – könnyű sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében legfeljebb 24 óráig szorult kórházi kezelésre (jogi megfogalmazás szerint 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett). c) Dologi kárral járó az a baleset, amikor a rendkívüli esemény következtében személyi sérülés nem történt, csak dologi kár keletkezett. d) Dologi kár a rendkívüli esemény következtében megrongálódott eszközök (jármű, pálya, építmény, berendezés) baleset előtti állapotának helyreállítása, a

1632


pálya felszabadítása, a forgalom ideiglenes fenntartása érdekében felmerült minden tényleges, illetve előkalkulált költség, értékcsökkenés, elmaradt haszon, valamint a megsemmisült, megrongálódott árunak és személyek dolgainak értéke Ft-ban kifejezve. 3.6. Egyéb fogalmak a) közlekedő vonattal történt a baleset vagy veszélyeztetés, ha a rendkívüli esemény a vonat mozdonyvezetőjének indításra történt felhatalmazása után és a célállomásra érkezése (megállása) vagy közbenső állomáson történő feloszlatása vagy tolatás céljából való megállása előtt következett be. Közlekedő vonattal történt a baleset akkor is, ha az utasokkal elfoglalt vonat más vonattal egyesítése vagy más járművel történő kiegészítése közben következett be. A sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló menetnek a saját célú pályahálózaton történt balesetét, valamint vágányzárak esetén és műszaki mentés céljából az elzárt vagy elzáródott vágányon közlekedő járművek balesetét elegyrendezés közbeni balesetként, vagy veszélyeztetésként kell figyelembe venni. b) utas az a személy, aki utazási szándékkal tartózkodik a vasút utasforgalom részére megnyitott területén vagy járművén. c) Vasúti munkavállaló a vasúti társaságokkal munkaviszonyban álló szolgálatban levő, szakmai feladatot ellátó személy. d) Idegen (vasúton kívüli) személynek minősül az utason és vasúti munkavállalón kívül minden más személy. e) MÁV csoportba tartozó vasúti társaság az a gazdasági társaság, amely felett a MÁV Zrt. meghatározó befolyással rendelkezik és a társaságnak vasútvállalati engedélye van. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. f) Idegen vasúti társaság a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságon kívüli valamennyi (belföldi és külföldi) vasútüzemi tevékenységet végző társaság. g) Idegen vállalkozás a MÁV Zrt.-vel szerződés alapján a MÁV Zrt. területén munkát végző, illetve részére berendezést, járművet szállító természetes vagy jogi személy. h) Balesetben érintett vasúti társaság az a MÁV Csoportba tartozó, vagy idegen vasúti társaság amelynek személyzete vagy eszközei a baleset bekövetkezésében közrehatottak vagy sérülést, kárt szenvedtek. i) Vasúti baleset vagy veszélyeztetés okozója az a vasutas, utas vagy vasúton kívüli személy, aki közrehatott a vasúti baleset bekövetkezésében. j) Baleseti károsult az a természetes vagy jogi személy, akinek a vasúti baleset (veszélyeztetés) bekövetkezése során kimutathatóan igazolt vagyoni vagy nem vagyoni kára keletkezett. k) Vasúti baleset vizsgálata a bekövetkezett vasúti baleset, személyi baleset okainak, körülményeinek feltárása; ennek alapján a mulasztások, a felelősség

26. szám

megállapítása, valamint a hasonló okból bekövetkező balesetek megelőzése céljából szükséges intézkedések kezdeményezése. l) Vasúti társasági vizsgálat a forgalmi és műszaki nehézmények okainak és körülményeinek feltárása a mulasztások, a felelősség megállapítása, valamint a hasonló okból bekövetkezett események megelőzése céljából szükséges intézkedések kezdeményezése. m) Balesetvizsgáló a BI létszámába tartozó, balesetvizsgálói megbízással, állami felsőfokú és felsőfokú vasúti szakképzettséggel, legalább 3 év szakmai gyakorlattal, felsőfokú balesetvizsgálói szakvizsgával, gépjárművezetői engedéllyel rendelkező munkavállaló. n) területi balesetvizsgáló: A MÁV Zrt. BI Területi Vasútbiztonság (továbbiakban (TVB) létszámába tartozó munkavállaló, aki középfokú állami iskolai végzettséggel, szakirányú felsőfokú vasúti képesítéssel, legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezik és egyszerűsített balesetvizsgálói beszámolót tett. o) Balesetvizsgáló asszisztens: A MÁV Zrt. BI létszámába tartozó, megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére feljogosító pályaalkalmassági vizsgálattal, középfokú állami iskolai végzettséggel és középfokú vasúti szakvizsgával rendelkező munkavállaló, p) Vasúti szakértő: a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság létszámában lévő, BI által kiadott szakértői megbízással, állami felsőfokú végzettséggel és műszaki vagy forgalmi felsőfokú vasúti szakmai képesítéssel, legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállaló. q) Vasúti társaság képviselője: a vasúti balesetvizsgálatban az érintett vasúti társaság részéről közreműködő, a MÁV Zrt-vel kötött megállapodásban megnevezett vagy általa megbízott személy, ennek hiányában a vizsgálaton megjelent, igazoltan a vasúti társaság alkalmazottja. r) külső szakértő: az a vasúti társaságoktól és hatóságoktól független személy vagy szervezet, aki a vasúti balesetben nem érintett, szakmai képesítése és gyakorlata alapján a felmerülő kérdések megválaszolására képes. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1. a rendkívüli események vizsgálatának általános szabályai 4.1.1. Minden 3.1. pontban meghatározott rendkívüli eseményt, annak körülményeit, közvetlen okait, valamint az attól független mulasztásokat és rendszerbeli hibákat is – amennyiben szükséges, a fokozott felelősség elvének alkalmazásával és a hatósági vizsgálattól függetlenül – vizsgálni kell. 4.1.2. A tűzesetek vizsgálatát a MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata, a forgalmi és műszaki nehézmények vizs-

26. szám


gálatát a szakmailag illetékes üzembentartók technológiai utasításai szerint kell vizsgálni. 4.2. a vasúti balesetvizsgálatban résztvevő személyek és szervezetek 4.2.1. Vasúti balesetvizsgálatot csak arra alkalmas, kiképzett és megbízólevéllel rendelkező személyek végezhetnek. 4.2.2. A BI a balesetvizsgálókról és vasúti szakértőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzékbe való felvételre és megbízólevél kiadására a TVB vezető és a Pályavasúti Területi Központ vagy a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság területi központ vezetőjének együttes javaslatára a biztonsági igazgató jogosult. A szakértői névjegyzéket a MÁV Zrt. intranet honlapján közzé kell tenni. A névjegyzék tartalmazza a balesetvizsgáló, vasúti szakértő nevét, szakterületét, végzettségét (állami iskolai végzettség, vasúti felsőfokú szakvizsga), elérhetőségét. 4.3. a vasúti balesetvizsgálatban résztvevők szervezeti és személyi kötelezettségei 4.3.1. A vasúti társaságok és szolgálati helyek vezetői (megbízottjai) kötelesek a balesetvizsgáló bizottság munkáját elősegíteni, a vizsgálathoz, bizonyításhoz szükséges eszközöket, feltételeket térítésmentesen biztosítani és a létszámukba tartozó munkavállalók meghallgatáson való megjelenését lehetővé tenni. 4.3.2. A bekövetkezett rendkívüli események gyors és szakszerű kivizsgálása érdekében a balesetvizsgálók, balesetvizsgáló asszisztensek és vasúti szakértők rendes munkaidőben illetőleg rendes munkaidőn kívüli készenléti rendszerben történő rendelkezésre állását biztosítani kell. 4.3.3. Munkaidőn kívül a MÁV Zrt. balesetvizsgálói és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok vasúti szakértői készenlétet tartanak a működési körzetük helyi utasításban (riasztási és értesítési rendben) meghatározott helyen (lakáson vagy munkahelyen). 4.3.4. A készenlétet a munkaviszonyra vonatkozó szabályok – különös tekintettel a Kollektív szerződések és helyi függelékei –, a munkáltatói belső utasítások figyelembevételével a TVB a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok területi szervezetének vezetői kötelesek megszervezni, továbbá a készenlét, a helyszíni és további vizsgálat feltételeit (közlekedés, anyagok, eszközök) biztosítani. 4.3.5. A balesetvizsgáló köteles: – a vezénylés szerinti balesetvizsgálói készenlétet el-

1633

látni és munkaidőben vagy a készenléti idő alatt bekövetkezett – az utasításban szabályozott – azonnali helyszínelést igénylő vasúti balesetek vizsgálatára haladéktalanul a rendelkezésre bocsátott közúti vagy vasúti járművel a baleseti helyszínre utazni, a vizsgálatot az Utasításban foglaltak szerint elvégezni, – a helyszíni vizsgálat során együttműködni a mentés vezetővel, kárhely-parancsnokkal a mentés és elhárítás szervezésében és lebonyolításában, – a vasúti baleset vizsgálata során a hatósági vizsgálatokban közreműködni, – a balesetvizsgálattal kapcsolatos helyszínelést a baleset okának objektív meghatározása céljából – a vonatközlekedés lehető legkisebb zavarásával – körültekintően és a megállapításokhoz szükséges bizonyítékok (alkatrészek, bizonylatok, mérési és vizsgálati adatok stb.) összegyűjtése mellett a lehető legrövidebb időn belül elvégezni; ennek érdekében Helyszínelési jegyzőkönyvet felvenni, helyszínrajzot, fényképfelvételeket készíteni, méréseket végezni, illetve végeztetni, rajzokat készíteni, illetve készíttetni, azokat kiértékelni, – a balesetvizsgálatokhoz szükséges meghallgatásokon, vizsgálatokon részt venni, – vasúti szakértői véleményt kérni a vasúti baleset adott szempontú, objektív vizsgálatának elvégzésére, illetve javaslatot tehet a külső szakértő igénybevételére, – a vizsgálati adatok alapján a vasúti társaságok képviselőivel, szakmai szakértőkkel együttműködve a vasúti balesetet előidéző valamennyi közvetlen és közvetett okot, valamint független mulasztást feltárni, – a Balesetvizsgálati zárójelentést, Vizsgálati jelentést elkészíteni és az Utasítás szerint eljárni, – szakmai továbbképző tanfolyamokon részt venni. 4.3.6. A vasúti szakértő köteles: – a vezénylés szerinti készenlétet ellátni és munkaidőben vagy a készenléti idő alatt bekövetkezett – az utasításban szabályozott – azonnali helyszínelést igénylő rendkívüli események, balesetek vizsgálatára a balesetvizsgálat vezetőjének felhívására, vagy szolgálati vezetője rendelkezésére haladéktalanul a rendelkezésre bocsátott közúti vagy vasúti járművel a baleseti helyszínre utazni. – a balesetvizsgálattal kapcsolatos helyszínelést a baleset okának objektív meghatározása céljából – a vonatközlekedés lehető legkisebb zavarásával – körültekintően és a megállapításokhoz szükséges bizonyítékok (alkatrészek, bizonylatok, mérési és vizsgálati adatok stb.) összegyűjtése mellett a lehető legrövidebb időn belül elvégezni; ennek érdekében Helyszínelési jegyzőkönyv felvételében közreműködni, helyszínrajzot, fényképfelvételeket készíteni, szakterületére vonatkozó méréseket végezni, illetve végeztetni, azokat kiértékelni.

1634


– a vasúti baleset vizsgálatába történő bevonás esetén a vizsgálatban az Utasításban foglaltak szerint tevékenyen közreműködni. – a balesetvizsgálat vezetőjének írásbeli megkeresésére a megadott szempontok szerint, határidőre objektív szakértői véleményt készíteni, akadályoztatás esetén azt azonnal jelezni. – szakmai továbbképző tanfolyamokon részt venni. 4.3.7. A vasúti társaságok képviselői kötelesek: – a balesetvizsgálat szakszerű, objektív lefolytatását segíteni, függetlenül a vizsgálatban való tényleges részvételüktől, – a személyzetük meghallgatását a helyszínen vagy a vizsgálat során lehetővé tenni, – személyzetük munkaképes állapotának ellenőrzésében közreműködni, – a balesetvizsgálattal kapcsolatos bizonyítékokat (alkatrészek, bizonylatok, mérési és vizsgálati adatok stb.) a lehető legrövidebb időn belül a balesetvizsgálat vezetőjének átadni, a balesetben érintett járművek, eszközök mérését, vizsgálatát elvégezni, illetve elvégeztetni. 4.4. a vasúti balesetvizsgálatban résztvevők jogai 4.4.1. A vasúti balesetvizsgálatban résztvevők a vizsgálat során jogosultak – az érintett szolgálati helyekre belépni, a MÁV Zrt. vonalain közlekedő és ott munkát végző valamennyi vontató és vontatott járművet, munkagépet, valamint azoknak kezelőszemélyzetét ellenőrizni, a szükséges vizsgálatok elvégzése céljából azok vezetőállására illetve gépterébe belépni, – a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat – az átvétel írásbeli igazolása mellett – bevonni, – a hangrögzítő berendezés felvételét meghallgatni, annak további felhasználására rendelkezni, – a bizonyítékokat összeírni, a szerkezeti elemek vizsgálatát elvégezni, ellenőrizni, – a vasúti társaságok és más szervezetek birtokában lévő, a tárgyhoz tartozó információkat, jegyzőkönyveket megtekinteni, illetve beszerezni, – az ügyben érintett munkavállalót  a helyszínen, valamint a további vizsgálat során meghallgatni, a nyilatkozatokat jegyzőkönyvben rögzíteni,  munkára képes állapotát ellenőriztetni és ellenőrizni,  a további vizsgálat érdekében szolgálatból történő felmentését kezdeményezni,  munkajogviszonnyal kapcsolatos iratokba (szolgálati táblázat) betekinteni, – igény esetén az ügyben eljáró rendőrhatóság, ügyészség részére a megállapításokról tájékoztatást adni.

26. szám

4.5. a vasúti balesetvizsgálatban résztvevők felelőssége 4.5.1. A vasúti balesetvizsgálatot vezető balesetvizsgáló felelős a vizsgálat szervezéséért, felügyeletéért és végrehajtásáért. 4.5.2. A vizsgálatban résztvevők – szakterületüket illetően – személyileg felelősek a vizsgálatuk helyességéért, a szakértői véleményükben foglaltak szakszerűségéért, a megállapítások és értékelések megalapozottságáért. 4.5.3. A balesetvizsgálatban résztvevőket szakértői véleményük kialakításában munkáltatójuk nem befolyásolhatja, a vizsgálat objektivitásáért, a vizsgálatról készült jelentésük megalapozottságáért személyileg felelősek. 4.5.4. Nem bízható meg az adott baleset vizsgálatával, szakértői vélemény készítésével illetve nem vehet részt a vizsgálatban aki munkaköri kötelezettsége vagy egyéb más körülmény miatt az összeférhetetlen a vizsgálói, szakértői feladatával. A balesetvizsgáló és a vasúti szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a TVB vezetőjének haladéktalanul jelenteni, és ettől kezdve a vizsgálatban nem vehet részt. Amennyiben ez a vizsgálat folyamán a vasúti társaság képviselőjével kapcsolatban kerül felszínre, úgy a TVB vezetője jogosult a vasúti társaság illetékes vezetőjétől más megbízással rendelkező személy kijelölését kérni. 4.6. a vasúti balesetek vizsgálatainak rendszere A vasúti baleset jellegétől, illetve következményétől függően a balesetvizsgálat – vasútbiztonsági balesetvizsgálat, – vasútbiztonsági egyéb vizsgálat, – vasúti társasági vizsgálat, – bizottsági balesetvizsgálat, lehet.

annak

4.6.1. a vasútbiztonsági balesetvizsgálat 4.6.1.1. A vasútbiztonsági balesetvizsgálat hatáskörébe tartoznak az alábbi rendkívüli események vizsgálatai: – közlekedő vonat balesete, illetve veszélyeztetése, – elegyrendezés közben bekövetkezett vasúti baleset melynek következtében személyi sérülés vagy vonalelzárás történt, – vasúti és közúti járművek ütközése, – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos cselekmény, ha annak következtében személysérülés történt – nem foglalkozási személyi balesetek, – veszélyes áruval rakott kocsi(k) baleseti sérülése, amennyiben súlyos környezetszennyezés történt,

26. szám


– az a baleset, amelynek okát a vasútbiztonsági egyéb vizsgálat nem tudta megállapítani, – amelynek vizsgálatára a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság (továbbiakban BI VB) rendelkezett, – amelyet szerződés alapján az idegen vasúti társaságok részére a MÁV Zrt. végez. 4.6.1.2. Vasútbiztonsági balesetvizsgálat hatáskörébe tartozó vasúti balesetek helyszínelését és vizsgálatát a TVB vezetője által kijelölt balesetvizsgáló vezeti. 4.6.1.3. A vizsgálatban – a baleset jellegétől, körülményeitől függően – az érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok szakmailag illetékes vasúti szakértői, valamint a TVB létszámából – a TVB vezetőjének eseti döntése alapján – kijelölt balesetvizsgáló, balesetvizsgáló asszisztens vesz részt. 4.6.1.4. A helyszíni és további vizsgálatba az idegen vasúti társaság képviselőjét meg kell hívni, azonban távolléte nem akadályozhatja a pálya indokolt és gyors felszabadítását, a vizsgálat haladéktalan megkezdését. 4.6.1.5. A MÁV Zrt. munkavállalójának súlyos sérülése esetén a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját minden esetben a vizsgálatba be kell vonni. 4.6.2. Vasútbiztonsági egyéb vizsgálat 4.6.2.1. A vasútbiztonsági egyéb vizsgálat hatáskörbe tartozó események: – elegyrendezés közben bekövetkezett személyi sérüléssel nem járó vasúti baleset és veszélyeztetés – mozgó járművekkel össze nem függő személyi sérüléses (utas)balesetek, – állatelütés, – közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan és szándékos cselekmények, – veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának vizsgálata, amennyiben az nem tartozik a vasútbiztonsági baleset vizsgálatának hatáskörébe. 4.6.2.2. A vasútbiztonsági egyéb vizsgálat hatáskörébe tartozó baleset vizsgálatát a TVB létszámába tartozó, állandó balesetvizsgálói megbízással rendelkező területi balesetvizsgáló vezeti. A vizsgálatba be kell vonni a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok területi szervezeteinek állandó balesetvizsgálói megbízással rendelkező munkavállalóit, akik kötelesek a vizsgálatban részt venni. Ezen munkavállalók részére a szakmai vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételeket a szolgálati helyek vezetőinek biztosítaniuk kell. 4.6.2.3. Minden, a 4.6.1. pontban fel nem sorolt közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmény, elütés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a TVB

1635

területi balesetvizsgáló köteles a rendkívüli esemény vizsgálatát lefolytatni. 4.6.2.4. A helyszíni és további vizsgálatról az idegen vasúti társaság képviselőjét értesíteni kell, aki a vizsgálatban részt vehet, azonban távolléte nem akadályozhatja a vizsgálat lefolytatását. 4.6.3. Vasúti társasági vizsgálat 4.6.3.1. Vasúti társasági vizsgálatot kell végezni forgalmi vagy műszaki nehézmény bekövetkezése esetén. 4.6.3.2. A vizsgálatot a társasági szabályozások, technológiai előírások alapján kell lefolytatni az érintett vasúti társaságnak. 4.6.3.3. A biztonsági igazgató, a BI VB vezetője vagy a TVB vezetője az ismétlődően vagy rendszerbeli hibából bekövetkezett nehézmény esetén vasútbiztonsági balesetvizsgálatot rendelhet el. 4.6.4. a bizottsági balesetvizsgálat Bizottsági balesetvizsgálatot kell tartani azoknak a vasúti baleseteknek a kivizsgálására a biztonsági igazgató eseti rendelkezése szerint, amelyek összetettsége, az események és mulasztások egymásra hatása kiemelt gondosságot, figyelmet, szakértelmet, esetleg külső szakértői közreműködést igényel és a közvéleményt kiemelten foglalkoztatja. A balesetvizsgáló bizottságot a biztonsági igazgató rendelkezése szerint a felkért személyek bevonásával, illetve külső szakértő megbízásával kell megalakítani. A vizsgáló bizottság vezetőjét a biztonsági igazgató bízza meg. 4.7. az idegen vasúti társaságot érintő vasúti baleset vizsgálatának szabályai 4.7.1. A vasúti balesetek vizsgálatára az a vasúti társaság kötelezett, aki a vasúti pálya üzemeltetője, és amennyiben a vasúti baleset más vasúti társaságot is érint, köteles azt a vizsgálatba bevonni. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesülnie kell akkor is, ha szerződés alapján a vizsgálatot a MÁV Zrt. végzi el. A vizsgálatot – nemzetközi határforgalomban a helyi csatlakozási szerződésben, – a MÁV Zrt. közforgalmú vonalán az idegen vasúti társaságot érintő vasúti baleset esetén a vasúti társaság és a MÁV Zrt. között a vasúti balesetek helyszínelésére és vizsgálatára vonatkozó szerződésben, – önálló vasútüzemmel rendelkező társaság területén történt vasúti baleset esetén – ha a kiszolgálást a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság végzi – a Saját célú

1636


Vasúti Pályahasználati Végrehajtási Utasításában vagy a helyi végrehajtási utasításban – idegen vasúti társaság területén bekövetkezett vasúti baleset esetén, ha szerződés alapján a vizsgálatot a MÁV Zrt. végzi, akkor a szerződésben meghatározottak figyelembe vételével kell végezni. 4.7.2. Amennyiben a MÁV Zrt. használatában lévő országos, térségi vagy saját célú pályahálózatán idegen vasúti társaság járművével történik baleset és a vasúti társaságnak vasúti balesetek vizsgálatára vonatkozó szerződése nincs a MÁV Zrt.-vel, úgy közös vizsgálattal kell a vasúti baleset okát és körülményeit megállapítani. Az idegen vasúti társaság késedelme nem akadályozhatja a MÁV Zrt. helyszíni vizsgálatát, a pálya felszabadítását. 4.7.3. Az idegen vasúti társaság képviselőjét a vizsgálathoz minden esetben meg kell hívni, ha a személyzetének meghallgatása mellőzhetetlen a tényállás megállapításához, vagy az okok és körülmények behatárolása ezt szükségessé teszi. Az idegen vasúti társaságok képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ismertessék álláspontjukat, véleményüket a vizsgálattal kapcsolatban és megjegyzést fűzzenek a zárójelentéstervezetben szereplő információkhoz. 4.7.4. Amennyiben a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság által kiszolgált idegen vasúti társaság sajátcélú vasúti pályahálózatán a kiszolgáló személyzet által végzett tolatás közben vasúti járművek siklottak ki, rongálódtak meg, illetve egyéb berendezésben kár keletkezett, a megállapításokat a közösen felvett és aláírt Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat céljából a jegyzőkönyvet a szolgálati hely vezetőjének a balesetvizsgáló részére kell átadnia. 4.7.5. Amennyiben idegen vasúti társaság saját célú vasúti pályahálózatán az idegen vasúti társaság által végzett tolatás, vagy munkavégzés közben vasúti járművek siklottak ki, vagy rongálódtak meg, illetve egyéb berendezésekben kár keletkezett, úgy a MÁV Zrt. csak abban az esetben végzi a vizsgálatot, ha arra vonatkozóan az idegen vasúti társaság szerződést kötött a MÁV Zrt.-vel. 4.7.6. Olyan esetekben, amikor az idegen vállalkozás, illetve munkavállalója a rendkívüli esemény bekövetkezésében közrehatott vagy a baleset okának bizonyítása szükségessé teszi vagy az idegen vasúti társaság károsult, úgy a vizsgálathoz az idegen vállalkozás képviselőjét is meg kell hívni és a megállapításokat közösen felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.7.7. Ha a meghívott vállalkozás képviselője, illetve annak megbízottja a közös vizsgálaton nem vesz részt, annak tényét a Balesetvizsgálati zárójelentésnek tartalmaznia kell.

26. szám

4.8. MÁV zrt. Biztonsági Igazgatóság vasúti balesetek vizsgálatával kapcsolatos feladatai és hatásköre 4.8.1. Gyakorolja a vasúti balesetvizsgálatok szervezése és elvégzése felett szakmai felügyeletet, valamint végzi annak elvi irányítását, továbbá dönt a balesetek vitás ügyeiben. 4.8.2. Felülvizsgálja a TVB által előterjesztett vizsgálati iratokat és dönt annak lezárásáról, vagy a vizsgálat kiegészítéséről, valamint kezdeményezi a vizsgálat alapján indokolt hálózati szintű intézkedéseket. Szükség esetén a vizsgálat kibővítését vagy új vizsgálatot rendel el. 4.8.3. Azoknak a súlyos, több összetevőjű személyi vagy dologi kárkövetkezményű vasúti balesetek vizsgálatának irányítását – melyeknél a biztonsági igazgató nem rendelt el bizottsági vizsgálatot - a BI VB közvetlenül végzi. 4.9. a rendkívüli esemény bejelentése és intézkedés a további veszély megszüntetésére 4.9.1. a rendkívüli esemény bejelentésnek általános szabályai 4.9.1.1. A rendkívüli események bekövetkezésekor az értesítések rendjét a 8/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú „A MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól” című utasítás (a továbbiakban VVkU) 1. sz. melléklete tartalmazza. 4.9.1.2. Rendkívüli események bejelentésére, az értesítési, jelentési kötelezettségekre, valamint a további veszélyek megelőzésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a nem vasúti baleseti következményként történt tűzesetek, valamint veszélyes árunak a fuvarozás közben előfordult ellenőrizetlen szabadba jutása miatt bekövetkezett rendkívüli esemény esetén is. 4.9.1.3. Az értesítés elsődlegesen a forgalom irányítását és szervezését végző MÁV Zrt pályavasúti forgalomirányító személyzetnek történjen meg. Ennek kell érvényesülnie ahhoz, hogy az elsődleges intézkedéseknél a további veszélyek megelőzése, a vizsgálati és segélynyújtási feladatok mielőbb megkezdődjenek. 4.9.1.4. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok üzem- és operatív irányítási szervezetei együttműködve kötelesek intézkedni a rendkívüli események miatt kialakult zavarok megszüntetésére. 4.9.1.5. Az a vasutas munkavállaló, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről legkorábban tudomást szerzett, köteles a további veszély elhárítása iránt intézkedni és az eseményt azonnal a legközelebbi állomás forgalmi

26. szám


vezetőjének (megbízottjának) a rendelkezésére álló értekező berendezésen (távbeszélőn vagy pályatelefonon vagy mozdonyrádión vagy mobiltelefonon) vagy személyesen vagy küldönc útján jelenteni. 4.9.1.6. A vasúti munkavállalók jelentési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az észlelt rendkívüli esemény nem azt a társaságot, szervezeti egységet, létesítményt, eszközt, technológiai folyamatot, tevékenységet stb. érinti, amelyhez az észlelő személy munkakörileg tartozik vagy amelyhez munkavégzésre beosztották. A jelentésre kötelezetteknek a jelentések, értesítések továbbításában együttműködési, segítségnyújtási kötelezettsége van. 4.9.1.7. Amennyiben a vonatszemélyzet észlelte először a rendkívüli eseményt, úgy a rendelkezésére álló értekező berendezésen – a vonal üzemirányításától függetlenül bármely esetben a rendkívüli eseményhez legközelebbi állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának), ha ez nem lehetséges – üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányítónak, – nem üzemirányított (felügyelt) vonalon a területi főüzemirányítónak, kell a rendkívüli eseményt jelentenie. A vonatszemélyzet a fenti jelentési kötelezettségének teljesítése után köteles a saját vasúti társaságának értesítési rendjében meghatározottak szerint eljárni. Amennyiben távközlési lehetőség nem áll rendelkezésre, akkor a rendkívüli eseményt küldönc útján, vagy személyesen kell a legközelebbi olyan szolgálati helyre bejelenteni, ahonnan a két szomszédos állomás forgalmi vezetője (megbízottja) értesíthető. 4.9.1.8. A közlekedő vonattal bekövetkezett baleset, tűzeset és más veszélyhelyzet észlelésekor mindig meg kell állni, kivéve, ha a megállás a rendkívüli esemény következményét súlyosbítaná (pl. alagútban, hídon). Lehetőség szerint olyan helyen kell megállni, ahol a mentés lehetősége, a helyszín megközelítése biztosított. 4.9.1.9. Amennyiben a vasúti balesetet vagy veszélyhelyzetet egy követő vagy másik vágányon közlekedő vonat személyzete veszi észre, az esetleges elsősegélynyújtás és a helyzet tisztázása érdekében a helyszín közelében köteles a vonattal megállni. Az elsősegélynyújtás, illetve a helyzet tisztázása után a vonat – engedéllyel – folytathatja útját, de szükség esetén jelentéstétel céljából a legközelebbi szolgálati helyen meg kell állnia. 4.9.1.10. A jelentés tartalmazza – a pontos hely, időpont megjelölésén kívül – azokat az elsődleges információkat, melyek személy(ek) mentése, a további veszélyek megelőzése (különösen 2 vagy több vágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán történt esemény bekövetkezésekor), a helyszín biztosítása, a tűz oltása, ve-

1637

szélyes áruval rakott kocsi sérülésének elhárítása, valamint a műszaki mentés érdekében szükségesek. 4.9.1.11. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság által használt sajátcélú vasúti pályahálózaton vagy üzemi területén (pl. járműfenntartási telephely) bekövetkezett vasúti balesetet az azt észlelő munkavállaló a kiszolgálást végző állomás forgalmi vezetőjének (megbízottjának) köteles bejelenteni. 4.9.1.12. Az idegen vasúti társaság sajátcélú vasúti pályahálózatán (iparvágányán) az üzembentartó saját személyzetével végzett tolatási munka közben, vagy a nem MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság által történő kiszolgálás közben bekövetkezett vasúti balesetet (kisiklást és egyéb rongálást) a pályahálózat üzembentartója köteles azonnal a kiszolgáló állomás vezetőjének (megbízottjának), illetve a vasúti társaság területén illetékes képviselőjének jelenteni. Ezt a kötelezettséget a Kiegészítő Szolgálati Utasításban, illetve amennyiben szerződés alapján a vizsgálatot a MÁV Zrt. végzi, akkor a szerződésben kell szabályozni. 4.9.2. a szolgálati helyek jelentési és intézkedési kötelezettségei 4.9.2.1. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság, illetve a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságot érintően az idegen vasút társaság területén történt minden rendkívüli eseményt a területileg illetékes szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja), köteles az 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a területi főüzemirányítónak jelenteni, illetve a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság pályahálózatán történt rendkívüli esemény bekövetkezésekor a szolgálati hely vezetője (megbízottja) köteles a további veszélyek megelőzésére, valamint a mentés és segélynyújtás érdekében az intézkedéseket megtenni, a hatóságokat, valamint más szervezeteket – a területi főüzemirányítóval egyeztetettek szerint – értesíteni. Az elsődleges intézkedéseket azon szolgálati hely forgalmi vezetőjének (megbízottjának) kell megtenni, akinek a vezetése alatt álló szolgálati helyen a vasúti baleset bekövetkezett. 4.9.2.2. Amennyiben a rendkívüli esemény két szolgálati hely között történt, a bejelentést azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki az eseményről először tudomást szerzett. Az eseményről és az intézkedésekről a szomszédos szolgálati hely forgalmi vezetőjét (megbízottját) is értesíteni kell. 4.9.2.3. Egyedi vagy tömeges személyi sérülés esetén soron kívül értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot. 4.9.2.4. Tűz esetén, továbbá ha személyek vagy javak mentése ezt szükségessé teszi, riasztani kell az Országos

1638


26. szám

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes szervezetét (tűzoltóságot), valamint a helyszín biztosítása érdekében a rendőrséget.

4.9.2.10. A szakszerű és pontos adatszolgáltatás érdekében igénybe kell venni a rendelkezésre álló műszaki munkavállalókat.

4.9.2.5. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló szabályzatba (továbbiakban RID) sorolt veszélyes áruk fuvarozása közben előfordult rendkívüli eseményt (pl. tűzveszélyes áruval rakott kocsi sérülését, szivárgását), továbbá vasútüzemi veszélyes anyag (pl. üzemanyag) szabadba jutásából keletkezett környezetszennyezést az észlelő vasúti munkavállaló köteles az esethez legközelebbi, intézkedésre jogosult szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) jelenteni. A bejelentés alapján az intézkedésre kötelezett munkavállaló a Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasításban előírtak szerint köteles eljárni.

4.9.2.11. Az Utasításban meghatározott bejelentési kötelezettségen túlmenően be kell tartani az MVSZ-ben és a 28/2006. (MÁV Ért. 29.) BI-Ávigh. MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatában előírtakat is.

4.9.2.6. A szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) azonnal – minden vizsgálat bevárása és lefolytatása nélkül – távbeszélőn köteles bejelenteni a területileg illetékes Megyei (Budapesti) Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének és a területileg illetékes rendőri szervnek, a helyszín biztosítása, valamint az intézkedések megtétele céljából a MÁV Zrt. üzemében bekövetkezett rendkívüli eseményt (cselekményt vagy mulasztást), ha – halálos vagy súlyos személyi sérülés történt vagy 2 személynél többen sérültek meg, – több jármű vagy a pálya súlyosan megrongálódott vagy előreláthatólag jelentős forgalmi zavar (a vonatforgalom lebonyolításában 6 órát meghaladó akadály) keletkezett, – vasúti és közúti járművek ütköztek össze, – közúti járművek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztették, – egyéb – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető – bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja áll fenn, – nagytestű háziállat elütése történt meg. 4.9.2.7. A szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles előjegyezni a hatóság részéről a bejelentést vevő személy nevét és a bejelentés időpontját. 4.9.2.8. A szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) távbeszélőn történt bejelentési kötelezettsége nem helyettesíti a károsult szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) „A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendje” tárgyú utasításban szabályozott feljelentési kötelezettségét. 4.9.2.9. Amennyiben a vasúti baleset következményei a vasúti segélynyújtó és helyreállító egységek riasztását teszik szükségessé, a szolgálati hely vezetője (megbízottja) a helyzetet köteles felmérni, majd távbeszélőn a területi főüzemirányítónak részletes jelentést adni.

4.9.2.12. Vadállat elütése esetén azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles a helyi vadásztársaságot mielőbb (telefonon vagy táviratilag) értesíteni, aki a vasúti balesetről először tudomást szerzett. A távbeszélőn történt értesítés esetén annak időpontját és az értesítést vevő személy nevét elő kell jegyezni. 4.9.2.13. A szolgálati helyen az 1. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a rendőrség és más területileg illetékes hatóság, Országos Mentőszolgálat, katasztrófavédelem, vadásztársaság pontos címéről és távbeszélő hívószámáról a telefonkészülék közelében kimutatást kell kifüggeszteni. 4.9.2.14. A jelentésre kötelezett szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles valamennyi rendkívüli eseményről az intézkedések után „Baleset bejelentés” megjelöléssel írásos jelentést adni. A jelentést a szolgálati hely vezetője a BI VB és a TVB részére faxon, illetve e-mailen, valamint a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszer (FOR) felhasználásával is leadhatja. A baleseti jelentésnek tartalmaznia kell: – a bejelentést tevő szolgálati hely nevét, – a baleset helyét (szolgálati hely nevét, váltó-, vágányszámot, nyílt vonalon történt baleset alkalmával a két szomszédos szolgálati hely – állomás – megnevezését és a szelvényszámot), – a baleset idejét (év, hó, nap, óra, perc), – a vonat(ok) számát és forgalmi vonatnemét, – vontatójármű pályaszámát, mozdonyvezető nevét, honállomását, – a baleset közérthető, rövid leírását, – a baleset következményeit (a halottak vagy sérültek számát, sérülésük mértékét, a kisiklott vagy megrongált járművek pályaszámát, rakományuk megnevezését, valamint rongálódásuk mértékét, a pályában és egyéb berendezésekben keletkezett rongálódás mértékét, közúti jármű elütése, útsorompó rongálása esetén a gépjármű forgalmi rendszámát, üzemben tartóját, kötelező felelősségbiztosítási kötvény számát, a biztosító társaság nevét és a keletkezett forgalmi akadályt), – ha az eseményt a hatóságoknak is jelenteni kell, akkor azt is, hogy a hatóságok értesítése megtörtént (időpont, a bejelentést vevő neve, rendfokozata), – a baleset okát röviden, ha az a jelentéstétel idején már megállapítható (pl. vágányút ellenőrzés, váltóellenőrzés

26. szám


elmulasztása, „Megállj” állású jelző meghaladása, késői fékezés stb.), – az időjárási és látási viszonyokat, – a baleset következtében előállott további veszélyeket, – valamennyi megtett intézkedést, azok végrehajtását és az ezekkel kapcsolatos időadatokat. 4.9.3. utas balesetének bejelentésére vonatkozó külön szabályok 4.9.3.1. Utazási céllal a MÁV Zrt. utasforgalomra megnyitott területén tartózkodó utas személyi sérülése vagy poggyászkára esetén – azokon a szolgálati helyeken, ahol a személyszállítást végző vasúti társaság munkavállalója szolgálatot teljesít, a szolgálati ideje alatt a személyszállítást végző vasúti társaság munkavállalója, – azokon a szolgálati helyeken, ahol a személyszállítást végző vasúti társaság munkavállalója nem teljesít szolgálatot vagy az esemény hivatalos munkaidőn kívül történt, a szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja), – vonaton történt esetben vagy olyan szolgálati helyen, ahol a forgalmi szolgálat is szünetel, a vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló nélkül közlekedő vonatoknál a mozdonyvezető köteles a 4.9.3.2. pont szerint eljárni. 4.9.3.2. A személyi sérülésről illetve a poggyászkárról – az Utasításban előírt bejelentési és vizsgálati kötelezettségtől függetlenül – a MÁV Zrt utasbaleset-, pogygyász és felelősségbiztosításához csatolt 1. számú melléklet „Adatlap” c. nyomtatványt köteles felvenni. A vezető jegyvizsgáló és a mozdonyvezető a kárbejelentési jegyzőkönyvet a honos szolgálati főnökségén köteles leadni. 4.9.3.3. A felvett vagy leadott kárbejelentési jegyzőkönyv 1 példányát a szolgálati hely, illetve főnökség vezetője (megbízottja) a Ténymegállapítási jelentéssel együtt a területileg illetékes TVB vezetőjének köteles megküldeni. 4.9.4. a forgalomirányító alosztályok jelentési és intézkedési feladatai 4.9.4.1. A Forgalomirányító Alosztályok értesítési, riasztási, valamint a forgalom fenntartása érdekében szükséges feladatait a VVkU értesítési rendre vonatkozó melléklete, illetve az F.3. sz. Utasítás tartalmazza. 4.9.4.2. Amennyiben a vasúti balesetet a vonatszemélyzet a területi főüzemirányítónak vagy a központi forgalomirányítónak, illetve forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevőnek jelentette, úgy a szolgálati hely forgalmi vezetőjének (megbízottjának) a 4.9.2.3.-4.9.2.7. pontokban szabályozott értesítési és intézkedési felada-

1639

tait a területi főüzemirányító, illetve a központi forga lomirányító vagy a forgalomszabályozó forgalmi szolgálattevő köteles megtenni. 4.9.4.3. A vonatszemélyzet jelentése, vagy bármilyen okból, ha a bekövetkezett rendkívüli eseményről a területi főüzemirányító vagy a forgalmi vonalirányító, távkezelt, távvezérelt vonalon a központi forgalomirányító kapott információt, akkor köteles a baleset helyszínétől számított szomszéd állomásokat erről értesíteni. Két- vagy több vágányú pályán, párhuzamos egyvágányú pályán a szomszédos vágányon már útban lévő vonat személyzetét a balesetről a forgalmi vonalirányítónak, távkezelt, távvezérelt vonalon a központi forgalomirányítónak kell értesítenie. 4.9.4.4. A területi főüzemirányító értesítése alapján MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok a területi főirányítók, a diszpécserek, valamint az idegen vasúti társaságok operatív irányító szolgálatai vagy kapcsolattartói kötelesek gondoskodni a vasúti társaságon belüli értesítésekre, intézkedésekre. 4.9.4.5. Az értesítések és intézkedések területi szintű összehangolása, felügyelete a területi főüzemirányító feladata. 4.9.5. az Üzemirányító központ értesítési és intézkedési feladatai 4.9.5.1. A hálózati főüzemirányító felelős – az értesítési rendben előírt értesítéseknek a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító általi végrehajtásáért, – a hálózati szintű operatív szakmai irányítókkal történő folyamatos kapcsolattartásért, az egyes szakmai területek érdekeltségétől független döntések meghozataláért. 4.9.5.2. A hálózati főüzemirányító – az F.3 Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedéseit előzetesen egyeztetni köteles a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok operatív hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasúti társaságok irányító szolgálatával (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival). Az egyeztetést követő döntései egyaránt kiterjednek az üzem- és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok operatív szakmai irányítóira. 4.9.5.3. A hálózati főüzemirányító döntése valamennyi operatív szakmai irányító részére kötelező érvényű. 4.9.5.4. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító – az F.3 Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett – köteles: – az értesítési rendben előírt értesítéseket végrehajtani,

1640


– a rendkívüli eseményben érintett MÁV Csoportba tartozó társaságok operatív irányító szolgálatait értesíteni, – amennyiben a rendkívüli esemény következményei a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is érintik, az eszköz tulajdonosának illetékes szervezetét értesíteni, – a műszaki mentő és segélynyújtó egység szükségessége, valamint veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a hálózati gépészeti diszpécsert értesíteni, – folyamatos kapcsolatot tartani az értesítési rendben meghatározott hatóságokkal, MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, valamint az érintett idegen vasúti társaságok illetékes kapcsolattartóival. 4.9.5.5. Az értesítési rendben szabályozott vezetők, ügyeleti készenléti szolgálatot ellátó személyek, szervezetek értesítése telefonon szóban, illetve SMS-ben, valamint e-mail küldésével is történhet. A MÁV Zrt.-n kívüli más szervezeteknek, személyeknek SMS-ben, illetve e-mailben csak előzetes megállapodás esetén szabad értesítést küldeni. A megállapodás megkötésére – a BI VB vezetőjével egyeztetve – az Üzemirányító Központ vezetője jogosult. 4.10. a helyszín megváltoztatása 4.10.1. A helyszínt megváltoztatni a helyszíni vizsgálat befejezéséig csak akkor szabad, ha a személy(ek) mentése vagy a további veszélyek megelőzése érdekében a mentők vagy a katasztrófavédelmi egységek ezt igénylik. 4.10.2. A rendőrség (ügyészség) azonnal helyszíni eljárást folytat, ha – a vasúti baleset következtében halálos vagy súlyos személyi sérülés történt, – katonai, rendőrségi szervek, védett vezetők, diplomáciai védettséget élvező testületek közúti járművei vasúti járművel ütköztek össze vagy azok a közlekedés biztonságát veszélyeztették, – a közlekedő személyszállító vonattal történt baleset következtében több jármű kisiklott és a pálya megrongálódott. 4.10.3. A helyszín megváltoztatására – csak a rendőrség által helyszínelt vasúti baleset esetén a rendőrségi szemlebizottság vezetője, – a rendőrség és a MÁV Zrt. balesetvizsgálója által közösen helyszínelt esetben a vasúti baleset vizsgálatát vezető rendőrségi szemlebizottság vezetője, – a Közlekedésbiztonsági Szervezet (továbbiakban KBSZ) és a MÁV Zrt. balesetvizsgálója által közösen helyszínelt esetben a vasúti baleset vizsgálatát vezető KBSZ vizsgálóbizottságának vezetője,

26. szám

– a TVB által kötelezően helyszínelendő esetben a balesetvizsgálat vezetője, – a rendőrség és a MÁV Zrt. balesetvizsgálója által kötelezően nem helyszínelt vasúti baleset esetén a szolgálati hely vezetője (megbízottja) a Ténymegállapítási jelentés felvétele után adhat engedélyt a helyszín megváltoztatására és a helyreállítás megkezdésére, illetve a pálya felszabadítására. 4.10.4. A rendőrségre bejelentendő más eset alkalmával tisztázni szükséges, hogy a szemle azonnal vagy későbbi időpontban történik. Amennyiben a vasúti baleset bejelentésekor a rendőrség a helyszín változatlan hagyását igényli, úgy – a 4.10.1. pontban szabályozottak kivételével – a helyszín csak a hatóság engedélyével változtatható meg. Amennyiben a helyszín megváltoztatását a segélynyújtás és a további veszély megelőzése szükségessé tette, úgy arról a rendőrségi szemlebizottság vezetőjét értesíteni kell. 4.10.5. A rendőrség és a KBSZ által nem helyszínelt közlekedő vonattal történt baleset vagy vonalelzárást okozó tolatás közben bekövetkezett vasúti baleset esetén a balesetvizsgálat vezetője akkor adhat előzetes engedélyt a helyszín megváltoztatására, ha az a baleset okának megállapítását nem befolyásolja és a helyszín megváltoztatással jelentős mértékben csökkenthető a forgalmi zavartatás, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokat a Ténymegállapítási jelentésben rögzítették. Ilyen esetben a Ténymegállapítási jelentésben rögzíteni kell azt is, hogy mikor, mit és milyen mértékben változtattak meg a baleset után. 4.10.6. Amennyiben az előző pontban említett esetben a baleset vizsgálatához szükséges adatokat az érdekelt szolgálati hely vezetője (megbízottja) megállapítani nem tudja és a helyszín megváltoztatására a balesetvizsgálat vezetője engedélyt nem adott, a helyszínt biztosítani kell. Egyben gondoskodni kell arról, hogy a baleset nyomait – a járműveken, pályán, biztosítóberendezésen – valamint a vonatközlekedéssel kapcsolatos előjegyzési naplók adatait senki ne változtathassa meg. 4.10.7. Vasúti baleset alkalmával amennyiben – a rendőrség és a KBSZ a helyszín változatlanul hagyását nem igényli és – a helyszín megváltoztatására a 4.10.5. pontban említett esetben a balesetvizsgálat vezetője engedélyt adott vagy – más – vasútbiztonsági vizsgálati hatáskörbe nem tartozó – dologi következményű esetben, ha a TVB részéről a helyszíni vizsgálat haladéktalan megkezdésére nincs lehetőség, a helyreállítást meg lehet kezdeni, amennyiben a tényállás tisztázását követően minden adatot a

26. szám


körülményekkel együtt a szolgálati hely vezetője (megbízottja) a Ténymegállapítási jelentésben rögzített. 4.10.8. A pálya felszabadításának megkezdését, illetve annak munkáit egyeztetni kell a rendőrségi helyszíni szemle vezetőjével annak érdekében, hogy a forgalmi zavartatás is a lehető legkisebb legyen. 4.10.9. A vasúti balesetben érintett járművek és tartozékai vagy egyéb, bizonyítékként figyelembe vehető berendezések, részegységek, anyagok és egyéb tárgyi bizonyítékok elszállításakor és megőrzésekor úgy kell eljárni, hogy azok további sérülést vagy elváltozást ne szenvedjenek. 4.11. a rendkívüli események helyszíni vizsgálata 4.11.1. szolgálati hely vezetőjének helyszíni adatgyűjtési és adatrögzítési feladatai 4.11.1.1. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a szolgálati hely vezetője és a helyszínen tartózkodó vasúti munkavállalók az értesítési és mentési kötelezettségeik ellátása után kötelesek a rendelkezésre álló információkat, adatokat összegyűjteni, az előzményeket és körülményeket tartalmazó dokumentumok változatlan megtartásáról gondoskodni és a balesetvizsgálat vezetőjének átadni, tudomására hozni. 4.11.1.2. Ténymegállapítási jelentést kell felvenni minden olyan vasúti baleset esetén, amikor a helyszínen a vizsgálat azonnali megkezdésére a TVB balesetvizsgálójának nincs lehetősége vagy a 4.10.5. és 4.10.7. pont szerint a helyszín megváltoztatására engedélyt adott. 4.11.1.3. A Ténymegállapítási jelentést (2. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány) – szolgálati hely területén történt vasúti balesetről a szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja), – nyílt vonalon történt vasúti balesetről annak a szolgálati helynek a vezetője (megbízottja), aki az eseményről először tudomást szerzett és az Utasításban szabályozott elsődleges intézkedéseket megtette, köteles kitölteni és aláírni. A jelentésben rögzíteni kell a megállapításokat és az érintett személyek adatait (név, a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság munkavállalója esetén beosztását és szolgálati telephelyét, utas és idegen személy esetén nevét, lakcímét). A felvett Ténymegállapítási jelentést a szolgálati hely vezetője köteles magánál tartani és átadni a vizsgálat vezetőjének. 4.11.1.4. Ha a vonatszemélyzet – okként – féknehézményre hivatkozik, a megállás után rendkívüli fékvizsgálatot és teljes fékpróbát kell tartani. Ilyen esetekben a vonatot a helyzet tisztázásáig, illetve az eredményes

1641

rendkívüli teljes fékpróba megtartásáig szabad feltartóztatni. A megállapításokat a Ténymegállapítási jelentésben kell rögzíteni. 4.11.1.5. Amennyiben a vasúti baleset vagy veszélyeztetés biztosítóberendezéssel felszerelt állomáson vagy vonalon történt, a szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles a Hibaelőjegyzési Könyvet haladéktalanul, az utolsó bejegyzés után tanú vagy illetékes szakember jelenlétében aláhúzással, valamint a számlálók állásának bejegyzésével lezárni. Az egyértelmű tényállás céljából a Ténymegállapítási jelentésben rögzíteni kell az ólomzárak épségét, biztosítók, jelfogók állapotát, továbbá azt, hogy a jelfogóhelyiségben tartózkodott-e valaki, ha igen, milyen célból. 4.11.2. Balesetvizsgálók, vasúti szakértők által végzendő helyszíni vizsgálat 4.11.2.1. A vasútbiztonsági balesetvizsgálatot a helyszínen haladéktalanul meg kell kezdeni: – közlekedő vonattal történt baleset, veszélyeztetés, – elegyrendezés közben történt vonalelzárást okozó baleset, – elegyrendezési baleset és veszélyeztetés esetén, amennyiben a baleset okát egyértelműen nem lehetett megállapítani, – személysérüléses vagy jelentős dologi következményű közúti járművel ütközéses baleset, illetve vasúti hiba valószínűsége esetén, – minden olyan vasúti baleset esetén, amelynek következtében 2 vagy több személy sérült meg. 4.11.2.2. A helyszíni vizsgálatot a balesetvizsgáló vasúti szakértők és a helyreállító egységek szükség szerinti bevonásával köteles elvégezni. Az érintett vasúti társaságok képviselői a helyszíni vizsgálatban részt vehetnek. 4.11.2.3. Valamennyi vasútbiztonsági baleset vizsgálatába a TVB vezetője a helyszíni vizsgálat mielőbbi megkezdése érdekében a TVB területi balesetvizsgálót bevonhatja. 4.11.2.4. A balesetet követő helyszíni vizsgálat alkalmával a vizsgálat vezetőjének és a vizsgálatban résztvevőknek jó láthatóságot biztosító védőruházatot (védőmellényt) és kitűzőt kell viselniük. A vizsgálatok végzése közben a munkabiztonsági szabályokat és a védőfelszerelések használatára vonatkozó előírásokat be kell tartani. 4.11.2.5. A vizsgálat vezetője – két vagy több vágányú pályán – kérheti a baleset helyszínétől számított szomszéd állomás vezetőjétől (megbízottjától) vagy a területi főüzemirányítótól a baleset miatt el nem zárt vágányon a sebességkorlátozás bevezetését a vizsgálat idejére, aki köteles erre az intézkedéseket megtenni. Ilyen intézke-

1642


dés kezdeményezhető állomáson történt vasúti baleset esetén is. A lassújel bevezetését indokoló körülmények megszűnése után annak lemondásáról gondoskodni kell. 4.11.2.6. A helyszíni vizsgálat alkalmával el kell végezni minden olyan mérést, adat felvételt, amely a tényálláshoz szükséges, különösen azokat, melyek a következmények felszámolásával, a pálya felszabadításával megváltoznak. A helyszínen rögzített valamennyi adat, körülmény, mérési eredmény alapul szolgál a további vizsgálat végzéséhez. 4.11.2.7. A balesetben érintett személyeket – amennyiben erre lehetőség van – a helyszínen meg kell hallgatni. Az általuk elmondottakat írásba kell foglalni és azt helyszínelési jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. (A meghallgatásról a meghallgatott személy előzetes tájékoztatása esetén hangfelvétel készíthető, amelyet a vizsgálat lezárása után meg kell semmisíteni, de az elmondottakról szó szerint írásos feljegyzést kell készíteni). 4.11.2.8. A vizsgálathoz szükséges bizonylatokat (menetokmányok, menetíró regisztrátum, Fejrovatos előjegyzési napló, Hibaelőjegyzési könyv, Kitérővizsgálati könyv stb.) az annak vezetéséért, megőrzéséért felelős személynek legalább egy érdektelen tanú, vagy a baleset vizsgálatában résztvevő két vizsgáló jelenlétében, tételes felsorolással, olvasható aláírások ellenében, rongálódásoktól mentesen kell a balesetvizsgálat vezetőjének, illetve a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság szakmailag illetékes vasúti szakértőjének átadni. 4.11.2.9. A helyszíni vizsgálatok alkalmával, amikor több szolgálati helyen előjegyzett vagy gépi úton rögzített (hangrögzítő-, biztosítóberendezés, sebességmérő, menetíró regisztrátum, mozdony fedélzeti berendezés, stb.) időadatok állnak rendelkezésre, a vizsgálat vezetőjének tanú jelenlétében pontos óraegyeztetést kell tartani és valamennyi órát, illetve időadatot egy bázisórához viszonyítva kell rögzíteni. 4.11.2.10. A helyszínről a vizsgálat vezetőjének vázlatos rajzot kell készíteni (vagy készíttetni), mely tartalmazza a járművek megállási helyét, helyzetét, a helyhez kötött létesítményeket, jelzőket és szelvényszámokat. A helyszínen készített fényképfelvételek a vasúti baleset körülményeinek, okának és a károk bizonyításának alátámasztására készüljenek. Természetes mértékegységben szükséges rögzíteni a helyszínelési jegyzőkönyvben a vasúti baleset személyi és dologi következményeit. 4.11.2.11. A helyszíni vizsgálat alkalmával a balesetvizsgálat vezetőjének dönteni kell azokról a vasúti baleset okának megállapításához vagy a bizonyításhoz nélkülözhetetlen – számítással elfogadható pontosság-

26. szám

gal nem igazolható - és a helyszínen el nem végezhető jármű, szerkezeti egység, anyag stb. vizsgálatokról, ellenőrző mérésekről, melyeket a balesetvizsgálat során alkalmas műhelyben, laboratóriumban szükséges elvégezni. 4.11.2.12. Amennyiben a rendőrség helyszíni vizsgálatot folytatott, de a MÁV Zrt. részéről a Ténymegállapítási jelentés felvételére nem volt lehetőség (pl. nyílt vonalon történt utas baleset), úgy a rendőrség által felvett – személyiségi jogokat nem sértő – adatokat a balesetvizsgálat vezetője kérje ki, illetve a rendelkezésére álló adatokat egészítse ki. 4.11.2.13. A balesetvizsgálat vezetője a helyszíni vizsgálat során az üzemi körülményeket, műszaki mérési eredményeket, a vasúti baleset okára utaló nyomokat, a további vizsgálathoz szükséges megállapításokat, a tanúkra és érintettekre vonatkozó adatokat, a 3. sz. melléklet szerinti helyszíni szemle jegyzőkönyvben, annak adatlapjain, valamint – a vasúti baleset körülményeitől függően a vizsgálatban résztvevő MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság szakértőjének bevonásával – ennek mellékletét képező vizsgálati és mérési adatlapokon – köteles rögzíteni. A Helyszíni szemle jegyzőkönyv mellékletét képezik a 4.11.2.10. pont alapján készített helyszínrajz és fénykép-, illetve videofelvételek is. 4.11.2.14. A vasúti baleset tényállásától, valamint az esemény jellegétől függően a helyszíni vizsgálatok részletes szempontjait a balesetvizsgálati módszertani útmutató tartalmazza. 4.12. a vasútbiztonsági balesetvizsgálat lefolytatása 4.12.1. a vasútbiztonsági balesetvizsgálat általános szabályai 4.12.1.1. A vizsgálat szempontjait a vasúti baleset jellegének és körülményeinek figyelembevételével a balesetvizsgálat vezetője és a vasúti szakértők oly mértékben kötelesek alapul venni, valamint kiegészíteni, hogy a balesetet előidéző műszaki, szervezési vagy egyéb okok, illetve az azok közötti összefüggések meghatározhatók, az esetleges személyi mulasztások behatárolhatók és – amennyiben indokolt - a megfelelő balesetmegelőző, munkáltatói, valamint kártérítési intézkedések kezdeményezhetők legyenek. A baleseti okokat és következményeket gondos mérlegeléssel szét kell választani. 4.12.1.2. A vizsgálathoz szükséges, helyszíni vizsgálat során be nem vont bizonylatokat (menetokmányok, menetíró regisztrátum, Fejrovatos előjegyzési napló, Hibaelőjegyzési könyv, Kitérővizsgálati könyv vágánymérési grafikonok előjegyzési könyvek, hangfelvételek stb.) az annak vezetéséért, megőrzéséért fe-

26. szám


lelős személy eredeti állapotban köteles megőrizni, azokon változtatást végezni nem szabad. A balesetvizsgálat vezetőjének szóbeli vagy írásbeli rendelkezésére, rongálódásoktól mentesen meg kell küldeni a balesetvizsgálat vezetőjének vagy szakértőnek. 4.12.1.3. A helyszínen el nem végezhető műszaki részvizsgálatokról, mérésekről, hitelesítésekről és azok eredményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.12.1.4. A vizsgálat folyamatában amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a körülmények (pl. észlelhetőség) tisztázása vagy a bizonyítás indokolja, a helyreállítást követően – a lehetséges mértékig - bizonyítási vizsgálatot kell tartani. A helyszíni bizonyítási vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.12.1.5. Az vasúti társaságok haladéktalanul kötelesek biztosítani a részvizsgálat elvégzéséhez és bizonyítási vizsgálathoz szükséges feltételeket. A felmerült költségeket a baleset kárrendezése során kell elszámolni. 4.12.1.6. Az Utasítás hatálya alá tartozó balesetek esetén, amennyiben a vasúti baleset következtében a MÁV Zrt. vagy a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság munkavállalója súlyosan megsérült, a vizsgálat vezetőjének a vizsgálat teljes folyamatába – az MVSz szerint – a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját is be kell vonnia. A közös vizsgálat vezetője a TVB balesetvizsgálója. 4.12.2. Meghallgatási jegyzőkönyv felvétele 4.12.2.1. A balesetek alkalmával azon munkavállalók meghallgatásáról, akik a baleset körülményei kapcsán lényeges információval rendelkezhetnek meghallgatási jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: – a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét, – a jegyzőkönyv készítőjének nevét és beosztását, – a jegyzőkönyv tárgyát, – a jelenlévőket, beosztásuk megjelölésével, – a meghallgatott munkavállaló személyi adatait (születési helye, ideje, anyjának leánykori családi és utóneve, állandó lakhelye, munkaköre, létszámban tartó vasúti társaság szervezeti egysége) és a meghallgatás célját, – a meghallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kíván–e a meghallgatás során képviselőt meghatalmazni és igénybe venni, – amennyiben a meghallgatott képviselője nincs jelen, a meghallgatott munkavállaló arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy kíván–e a képviselője távollétében nyilatkozatot tenni,

1643

– arra vonatkozó felhívást, hogy önmagára illetve közeli hozzátartozójára nézve nem köteles terhelő tartalmú nyilatkozatot tenni, – a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges vizsgákkal és az utasítások előírt oktatásával kapcsolatos megállapításokat, – a munkavállaló szolgálatellátására vonatkozó orvosi alkalmasságát, szolgálatképességét és a balesetet közvetlenül megelőzően, az egy szolgálatban pihenő idő nélkül teljesített szolgálati órák számát – a vizsgálat vezetőjének kérdéseire adott válaszokat, – a forgalmi helyzetnek, az esemény előzményeinek, a meghallgatott személy(ek) által előadottaknak a tárgyra vonatkozó leírását, – a balesetben érintett munkavállaló részéről a vizsgálat során megállapítottakra adott válaszát, esetleges mulasztása elismerésére vonatkozó nyilatkozatát, – a meghallgatott személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben rögzítetteken kívül vane egyéb mondanivalója. 4.12.2.2. Amennyiben a meghallgatáson az érintett munkavállaló – előzetes bejelentése alapján – képviselője előtt kíván nyilatkozatot tenni, úgy a kitűzött újabb meghallgatás időpontjáról a képviselőt a munkavállaló köteles értesíteni. 4.12.2.3. A meghallgatás végén a jegyzőkönyvben foglaltakat a jegyzőkönyvezett személlyel vagy személyekkel el kell olvastatni. Ennek elismerését és a jegyzőkönyvben foglaltakra tett észrevételeiket is a jegyzőkönyv végén, záradék részként rögzíteni kell. 4.12.2.4. A munkavállalónak a képviselő jelenlétében történt meghallgatása során a képviselő az esemény tárgyával összefüggésben – a meghallgatott helyett is – nyilatkozatot, észrevételt, indítványt tehet, illetve kérdést tehet fel magának a meghallgatott személynek is, melyet a meghallgatási jegyzőkönyv végén – záradék részként – rögzíteni kell. 4.12.2.5. Amennyiben a munkavállalók meghallgatása során a nyilatkozatokban eltérés állapítható meg, úgy a tényállás tisztázását szembesítéssel kell megkísérelni, azokat jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 4.12.2.6. A jegyzőkönyvben foglaltakat a jegyzőkönyvezett személlyel, illetve személyekkel – annak helybenhagyási záradéka után – külön-külön, ha több oldalra terjed ki oldalanként is alá kell íratni. 4.12.2.7. Ha az aláírást a jegyzőkönyvezett megtagadja, ennek tényét – két tanú előtt – a jegyzőkönyvben rögzíteni és azt a két tanú aláírásával hitelesíteni kell. (A Meghallgatási jegyzőkönyv mintát a 13. sz. melléklet tartalmazza.)

1644


4.12.2.8. A jegyzőkönyv másolatát – a meghallgatott személy kérésére – a meghallgatott személy részére át kell adni. 4.12.2.9. A meghallgatást követően a jegyzőkönyvet a vizsgálat vezetőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával le kell zárnia. 4.12.3. Vasúti szakértői vélemény készítése 4.12.3.1. A balesetvizsgálat vezetőjének előterjesztése alapján a TVB vezetője rendelkezésére a MÁV Zrt. és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság balesetvizsgálatban résztvevő vasúti szakértői az általuk végzett vizsgálatról szakértői véleményt kötelesek készíteni. 4.12.3.2. A balesetvizsgálat vezetőjének írásban konkrét kérdéseket kell feltennie a szakértői vélemény elkészítéséhez, amely csak a véleményt készítő szakterületére vonatkozó megállapításokra terjedhet ki. A szakértői vélemény a rövid összefoglaló tényálláson kívül – adjon a vizsgálat vezetője által feltett konkrét kérdésre szakmai választ, – hivatkozzon a vélemény kialakításához felhasznált utasításra, szakmai anyagokra, – tartalmazza a tényállás alapján levonható következtetéseket, – utaljon a lehetséges pontatlanságokra, azok valószínűségére, – válassza szét a balesethez szorosan kapcsolódó és nem kapcsolódó összefüggéseket. 4.12.3.3. A szakértői véleményt a vizsgálatban résztvevő szakmai szakértőnek a kért határidőre, de legfeljebb – a kérdések átvételétől számított – 10 munkanapon belül kell a vizsgálat vezetőjének átadnia. 4.12.3.4. A menetíró regisztrátum értékelésénél figyelembe kell venni a vizsgálat vezetőjének kérdéseit és – minden esetben az adatokat egybe kell vetni a helyszínrajzi adatokkal, – a regisztrátumot hitelesíteni kell, – utalni kell a lehetséges pontatlanságokra, – a leolvasott adatokat számításokkal ellenőrizni kell. 4.13. a vizsgálati eredmények értékelése 4.13.1. Valamennyi vasúti baleset vizsgálata alkalmával minden helyszínen rögzített adatot, részvizsgálati eredményt, meghallgatási jegyzőkönyvet, szakértői véleményt értékelni kell. Az értékelésnél összefüggésben szükséges rendezni: – a balesettel szorosan összefüggő ok-okozati adatokat, – a baleset okának bizonyítékait, – más baleseti ok kizárásának bizonyítékait, – a műszaki mérések eredményeit,

26. szám

– valamennyi érintett munkavállaló meghallgatását, – a technológiai előírások és tényadatok összehasonlítását, – a körülmények befolyását a baleset bekövetkezésére, – a veszély észlelhetőségét és a baleset elháríthatóságát. 4.13.2. A vizsgálat során méréssel nem alátámasztott adatot számítással kell helyettesíteni. A vizsgálat eredményének írásbeli összegzését jelentő Balesetvizsgálati zárójelentés vagy Vizsgálati jelentés csak konkrét megállapításokat és hivatkozásokat tartalmazhat. 4.14. Vizsgálati iratok készítése 4.14.1. a balesetvizsgálati jelentések készítésének általános szabályai 4.14.1.1. Valamennyi vasúti baleset vizsgálatának megállapításairól összefoglaló jelentést kell készíteni a vizsgálat vezetőjének. A jelentések összeállításánál általános követelmény, hogy az 1. szakszerű, ellentmondásokat kizáró, 2. tömör, célirányos megfogalmazású, 3. az esemény folyamatát bemutató, 4. a vizsgálati eredményeket tartalmazó, 5. az okra vezető és más okokat kizáró megállapításokat tartalmazó, 6. a megállapítások bizonyíthatóságát alátámasztó, 7. a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre alkalmas legyen. 4.14.1.2. Adatvédelmi szempontból a vizsgálati iratokban az érintett személyeket szolgálati hely és beosztásuk szerint kell megnevezni. A név szerinti azonosíthatóságot a 3. sz. melléklet 4. sz. adatlapja tartalmazza. 4.14.1.3. Idegen vasúti társaságot (külföldi vasút kivételével) érintő vasúti baleset balesetvizsgálati jelentéseinek készítésénél, ha az idegen vasúti társaság képviseltette magát, annak véleményét is figyelembe kell venni. 4.14.1.4. Balesetvizsgálati zárójelentést kell készíteni: – közlekedő vonat balesete, illetve veszélyeztetése; – elegyrendezés közben bekövetkezett baleset, amenynyiben annak következtében halálos vagy súlyos személysérülés vagy vonalelzárás történt; – a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető gondatlan vagy szándékos cselekmény, ha annak következtében halálos személysérülés történt vagy 2 személynél több sérült meg; – azok a – nem foglalkozási – személyi balesetek, amelyeknek következtében több személy meghalt vagy 2 személynél több súlyos személysérülést szenvedett;

26. szám


– vasúti és közúti járművek ütközése, ha annak következtében haláleset, illetve súlyos személysérülés történt; – katonai szállítmánnyal bekövetkezett baleset; – vasúti jármű és katonai vagy rendészeti szerv közúti járművének ütközése; – veszélyes áruval rakott kocsi(k) baleseti sérülése, amennyiben súlyos környezetszennyezés történt; – az a kisebb következményű baleset, amelynek okát a körzeti balesetvizsgálat nem tudta megállapítani; – amelyet szerződés alapján az idegen vasúti társaságok részére a MÁV Zrt. végez; – amelynek vizsgálatára a BI VB rendelkezett. 4.14.1.5. Vizsgálati jelentést kell készíteni: – elegyrendezés közben bekövetkezett személyi sérüléssel nem járó vasúti balesetről és veszélyeztetésről, – útátjárón történt személyi sérüléssel nem járó ütközésről, – személyi baleset esetén, ha az nem a vasúti személyzet mulasztása vagy eszköz hibája miatt következett be, – vasúti berendezés gondatlan rongálásáról, – útsorompó gondatlan rongálásáról, – közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményről. A BI VB és a TVB vezető elrendelheti a Balesetvizsgálati zárójelentés készítését ezen esetekben is. 4.14.1.6. Több vasúti társaság munkavállalójának mulasztása esetén a kár bekövetkezésének ok-okozati öszszefüggései, a kár mértéke és a károkozók által elkövetett mulasztások vagy szakmai szabályok megsértéseit felsorolásszerűen és a szakmai felelősség mértékének “becsült” százalékos aránya (százalékosan meghatározott érték elé kell írni) szerint kell feltüntetni. 4.14.1.7. A MÁV csoporton belül a Balesetvizsgálati Zárójelentésben és a Vizsgálati jelentésben meghatározott becsült százalékos arány kötelező erejű. 4.14.1.8. Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyvet kell felvenni a szolgálati hely vezetőnek vagy a területi balesetvizsgálónak az idegen féllel, illetve képviselőjével a kisebb következményű – várhatóan 100 000 Ft. dologi kárt meg nem haladó –MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság saját célú vágányán történt jármű kisiklás vagy a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság állagába tartozó vasúti berendezés gondatlan rongálásáról, a vasúti pálya átjárásra ki nem jelölt helyén történt állatelütésről. 4.14.2. a Balesetvizsgálati zárójelentés fejezetei és mellékletei 4.14.2.1. A balesetvizsgálati zárójelentést az alábbi felépítésben kell elkészíteni:

1645

I. jelentés A fejezetben kell összefoglalni az esemény közvetlen tényadatait és értelemszerűen tartalmazza: – a baleset időpontját (dátum, óra, perc) és helyét, – az érintett vonat számát és tömegét (súlyát), terhelését, hosszát, – a vontatójármű pályaszámát és alkalmazásának módját, – a fékezés rendszerét, a vonat megfékezettségét, – a balesetben érintett járművek tulajdonosi, üzemi, műszaki és fenntartási adatait, – a baleset helyszínén a pálya-, távközlő- és biztosítóberendezés, felsővezetéki berendezés jellemző adatait, – a baleset következményeit, – a vonatforgalomban keletkezett akadályokat, – a baleset rövid leírását, – a baleset időpontjában fennállt időjárási és látási viszonyokat, – a baleset bejelentésének körülményeit. II. Előzmények és tényállás A fejezet értelemszerűen tartalmazza: – a balesetet megelőző forgalmi helyzetet és műszaki állapotokat, – szükség esetén a személyzet szolgálatképességére, egészségügyi alkalmasságára vonatkozó (szolgálati órák száma, pihenőidő, alkoholos állapot, gyógy-, kábítószeres befolyásoltság, oktatás stb.) adatokat, – a vonat összeállítását, a rakományok elhelyezését és rögzítettségét, – a sebességre vonatkozó bizonylat (menetíró regisztrátum vagy Fejrovatos előjegyzési napló, esetleg vallomás) értékelését, – minden olyan megállapítást, amely a baleset bekövetkezésében közrehatott, illetve azt megelőzően már fennállt. III. Megállapítások és indoklás A fejezet értelemszerűen tartalmazza: – az elemzések és következtetések alapján – a konkrét bizonyításra hivatkozva – a baleset közvetlen és közvetett okát, illetve a baleset megelőzés elmulasztásának körülményeit. A megállapítások vélelemre nem alapozhatók, adat vagy utólag nem bizonyítható körülmény esetén számítással vagy más közvetett bizonyítással kell azokat valószínűsíteni. – a vasúti szakértőknek, illetve a balesetvizsgálatban résztvevőknek a helytelen munkamódszerbeli, ellenőrzési, oktatási, tervezési, kivitelezési, fenntartási vagy üzemeltetési hiányosságokra vonatkozó megállapítását. – a megelőző intézkedések hiányát akkor, ha a szolgálati helyen vagy a szervezeti egység területén vagy a sz-

1646


ervezeti egység munkavállalóit érintően hasonló mulasztásból korábban már volt baleset. – szolgálati hely és beosztás szerint azoknak a személyeknek a felsorolását, akik megalapozottan, okozati összefüggésben hibáztathatók a baleset bekövetkezésében. A megszegett előírások megfelelő pontjait a vonatkozó utasításból szó szerint idézni kell. – több vasúti társaság munkavállalójának mulasztása esetén a vasúti társaságok közötti a közvetlen felelősség arányára, megosztására a javaslatot. – a vasúti társaság objektív felelősségére vonatkozó megállapítást, amennyiben bizonyíthatóan közvetlen személyi mulasztást a vizsgálat nem állapított meg, – szakmai szempontokra alapozva vasutas munkavállaló vagy idegen személy balesetelhárítási tevékenységére vonatkozó megállapításokat. IV. javaslatok Ebben a fejezetben kell –szükség esetén- azokat a megalapozott javaslatokat rögzíteni, amelyek alkalmasak hasonló balesetek megelőzésére. Amennyiben a vizsgálat a balesetben érintett valamely munkavállalónál jelentős szakmai ismeret hiányát állapítja meg, úgy ebben a fejezetben kell kezdeményezni a szakmai vizsga megismétlését. Cselekvőképesség hiányának vagy szembetűnő reakció késedelem megállapítása esetén a munkavállaló soron kívüli orvosi vizsgálatára kell javaslatot tenni. Közlekedő vonat súlyos veszélyeztetése vagy más esetekben, ha a vizsgálat súlyos személyi mulasztást állapított meg, javaslatot kell tenni a hatósági eljárás megindítása érdekében a feljelentés megtételére. V. Egyéb megállapítások Ebben a fejezetben kell felsorolni azokat az egyéb hiányosságokat, valamint mulasztásokat, melyeket a balesetet vizsgálók a balesettől függetlenül állapítottak meg. A balesettől független, okozati összefüggésben nem levő szolgálati mulasztást elkövetőket is szolgálati hely és beosztásuk szerint kell megnevezni, a megállapított mulasztások és a megszegett előírások megfelelő pontjainak pontos meghatározásával és idézésével. A név szerinti azonosíthatóságot a 3. sz. melléklet 4. sz. adatlapja tartalmazza. 4.14.2.2. A Balesetvizsgálati zárójelentéshez – a balesettől függően – az alábbi mellékleteket kell csatolni: – a baleset részletes helyszínrajzát (lejtviszonyok, ívadatok stb. feltüntetésével), – Ténymegállapítási jelentést, illetve Helyszíni szemle jegyzőkönyvet és a hozzá tartozó adatlapokat, – fénykép felvételeket, – a menetigazolvány hiteles másolatát a hozzátartozó mellékletekkel vagy azok hiteles másolataival, illetve a mozdony fedélzeti berendezés (MFB) adatait.

26. szám

– a jármű kidolgozott menetíró regisztrátumát, – a Fejrovatos előjegyzési naplók, Hibaelőjegyzési könyvek, Kitérővizsgálati könyvek és egyéb rendszeresített előjegyzések hiteles másolatát, – a hangrögzítők felvételének írásban rögzített hiteles szövegét, – a KÖFE, KÖFI, MERÁFI rendszerek és elektronikus biztosító berendezés által rögzített adatokat, – az anyagvizsgálati jegyzőkönyvet, – a járművizsgálati jegyzőkönyvet, – a pálya mérési adatait, illetve felépítményi mérőkocsi, ultrahangos sínvizsgáló szerelvény mérési adatait vagy egyéb mérőberendezés legutolsó mérési diagramját, – a biztosítóberendezési szerelvények áramköri és egyéb méréseinek, vizsgálatának eredményeit, – a járművek sérülési jelentését, helyreállítási költségek feltüntetésével, – a pályában és a biztosítóberendezésben okozott károk részletezését, – a meghalt és megsérült személyek név szerinti felsorolását, – a meghallgatási jegyzőkönyveket, hangfelvételek írásban rögzített szövegét, – az érintett nem a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság véleményét (Közös tény és kármegállapítási jegyzőkönyv, külön vélemény, stb.), – vasúti társaságokkal történt levelezést, – szakmai véleményeket. A felsoroltak közül értelemszerűen csak azokat kell a Balesetvizsgálati zárójelentéshez mellékelni, amelyek a baleset okának, körülményeinek és következményeinek megállapításához, valamint a bizonyításhoz szükségesek. A jelentéseket annyi eredeti példányban kell elkészíteni, hogy 1-1 eredeti példány minden résztvevő rendelkezésére álljon. Ellenkező esetben hiteles másolatot kell biztosítani. 4.14.3. Vizsgálati jelentés készítése 4.14.3.1. A Vizsgálati jelentést az Utasítás 4.14.1.4. pont szerinti vonatkozó mellékleteinek értelemszerű kitöltésével kell elkészíteni. A Vizsgálati jelentésben kell meghatározni: – a baleset okát, – a következményeket, – az egyéb körülményeket, – azokat az előírásokat, amelyek megszegéséből a baleset bekövetkezett, – a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. 4.14.3.2. A Vizsgálati jelentést 2 eredeti példányban kell elkészíteni. 4.14.3.3. A Vizsgálati jelentéshez – a baleset jellegétől függően – csatolni kell:

26. szám


– a helyszínrajzot, – a menetíró regisztrátum másolatát, kiértékelését, – kinyomtatott formában a KÖFI, KÖFE, MERÁFI berendezések által rögzített adatokat, – a meghallgatási jegyzőkönyveket, – a helyszínelési jegyzőkönyvet, – bizonyítási eljárás esetén annak eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet, – szakmai véleményeket, – az érintett idegen vasúti társaság véleményét. A Vizsgálati jelentést a balesetvizsgálat vezetőjének kell aláírnia. 4.14.4. közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyv 4.14.4.1. Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyvben szükséges rögzíteni a rendkívüli esemény – időpontját, – pontos helyét, – a károkozás körülményeit, a rongálódás mértékét, – a baleset bekövetkezésére vonatkozó adatokat, – a károkozás elismerését, – a károkozással összefüggő nyilatkozatot. 4.14.4.2. Amennyiben az útsorompó rongálását a kár okozója elismeri, úgy az 5. sz. melléklet szerinti „Elismerő nyilatkozatot” kell kitölteni és a kár okozójával aláíratni. Amennyiben az idegen fél a károkozást elismerte, úgy a rendkívüli eseményről más vizsgálati jelentést készíteni nem kell. Amennyiben a Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyv felvételére bármilyen okból nincs lehetőség – pl. mert az idegen fél a károkozást nem ismeri el –, úgy a rendkívüli eseményről az Utasítás szerint részletes vizsgálatot kell lefolytatni és a 4.12. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.15. a balesetvizsgálat lezárása és jóváhagyása 4.15.1. Balesetvizsgálati zárójelentés lezárása és jóváhagyása 4.15.1.1. Az elkészített Balesetvizsgálati zárójelentés tervezetet a balesetvizsgáló írja alá és köteles a TVB vezetője részére bemutatni, akinek döntése alapján elektronikusan felülvizsgálat céljából fel kell terjeszteni a BI VB részére, ha a vizsgálat – közlekedő vonat balesetéről, veszélyeztetéséről készült, – útátjárón személysérülés következményű vasúti és közúti jármű ütközéséről készült, – több vasúti társaság vagy vállalkozás hibáját állapította meg vagy a vizsgálat megállapításaiban véleményeltérés van, – külső szakértő bevonását is szükségessé teszi vagy – a Balesetvizsgálati zárójelentés előzetes bemutatására a BI VB rendelkezett.

1647

4.15.1.2. A BI VB a Balesetvizsgálati zárójelentés tervezetet 5 munkanapon belül köteles felülvizsgálni és indoklással a vizsgálat lezárására vagy új vizsgálat lefolytatására, illetve a vizsgálat lezárására rendelkezhet. 4.15.1.3. A Balesetvizsgálati zárójelentést a felülvizsgálatot követően és az esetleges kiegészítésekkel módosítva a TVB vezetője hagyja jóvá. 4.15.2. Vizsgálati jelentés lezárása, jóváhagyása 4.15.2.1. A balesetvizsgáló a Vizsgálati jelentést aláírás után köteles a TVB vezetője részére előterjeszteni. A TVB vezetője amennyiben az előzmények, a tényállás megállapításainál vagy a felelősség tekintetében hiányosságot állapít meg, köteles a Vizsgálati jelentés kiegészítése, illetve a felelősség kiterjesztésére intézkedni. 4.15.2.2. A felülvizsgálatot követően a Vizsgálati jelentést a TVB vezetője hagyja jóvá. 4.16. a balesetvizsgálati zárójelentés felterjesztése a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság részére 4.16.1. A balesetvizsgálati zárójelentést a BI VB részére fel kell terjeszteni, ha: – közlekedő vonat balesetéről vagy súlyos (a tényállás szerint közvetlen veszélyhelyzetet előidéző) veszélyeztetéséről készült, – útátjárón személysérülés következményű vasúti jármű és közúti jármű ütközéses balesetről készült, – több, a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság, idegen vasúti társaság vagy vállalkozás munkavállalójának hibáját állapította meg vagy a vizsgálatban résztvevők között a vizsgálat megállapításaiban véleményeltérés van, – a vasútüzem egészét érintő műszaki vagy forgalmi, illetve emberi tényezőkkel összefüggő hiányosságot tárt fel, és annak megszüntetésére hálózati szintű rendelkezés kiadása szükséges, – a vizsgálati iratok bemutatását a BI VB elrendeli. 4.16.2. A Balesetvizsgálati zárójelentés megállapításai, javaslatai alapján a BI VB-nak az érintett vasúti társaságok vezetőinél intézkedését kell kezdeményeznie a hasonló esetek megelőzése céljából. 4.17. a lezárt vizsgálati jelentés ügykezelése 4.17.1. a Vizsgálati jelentések megküldése a balesetben érintett vasúti társaságoknak 4.17.1.1. A jóváhagyott Balesetvizsgálati zárójelentést, Vizsgálati jelentést, Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyvet a TVB ügyiratban köteles tárgyalni és

1648


az ügyviteli utasítás szabályai szerint (a MÁV Zrt-n belül ügyiratban, a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok részére az ügyirat iktatószámával kísérőlevéllel) megküldeni tudomásulvétel, intézkedés, a károk rögzítése, a baleset bekövetkezéséért felelős munkavállalók felelősségre vonása és a kárfelelősség érvényesítése céljából – a MÁV Zrt. munkavállalóját érintő esetben a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének, – a MÁV Zrt. több szervezeti egységét érintő esetben az Elnöki Kabinet Ügykezelés és Levelezés szervezetének, – az érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság területi központ vezetőjének, – idegen vasúti társasággal kötött szerződés alapján végzett vizsgálat esetén a vasúttársaság vezetőjének (megbízottjának), – nyilvántartás céljából a MÁV Zrt. Jogi Iroda vezetőjének. 4.17.1.2. Hálózati szintű intézkedést igénylő esetben az előterjesztett Balesetvizsgálati zárójelentést a BI VB küldi meg a vasúti társaságoknak. 4.17.1.3. Ha a baleset bekövetkezésében az idegen vasúti társaság személyzetének mulasztását állapítja meg a vizsgálat, a Balesetvizsgálati zárójelentést az idegen vasúti társaság vezetőjének is el kell küldeni, esetleges intézkedés, illetve felelősségre vonás céljából. 4.17.1.4. Amennyiben az esemény jellegéből adódóan az érvényes rendelkezés hatósági feljelentés megtételét írja elő, azt a TVB vezetőjének kell a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül megtenni az esemény helye szerinti területileg illetékes Rendőrkapitányságnál. 4.17.2. a vizsgálati iratok másolatainak kiadása a hatóság részére 4.17.2.1. A bármely rendkívüli esemény vizsgálatának lezárását és a Balesetvizsgálati zárójelentés jóváhagyását követően az illetékes nyomozó hatóság és igazságügyi szerv kérésére a baleset tényállására, okára és annak bizonyítására, valamint a balesettel összefüggő személyi mulasztásokra vonatkozó iratokról és azok mellékleteiről hivatalos másolatot kell kiadni. Az igazságügyi szakértők részére a megbízásuk és igazságügyi szakértői igazolványuk bemutatása után az iratok másolata kiadható. 4.17.2.2. Amennyiben a vizsgálat iratait – felülvizsgálat céljából – a BI VB részére fel kellett terjeszteni vagy a BI VB arról rendelkezett, úgy az iratmásolat csak a felülvizsgálatot követően, annak figyelembe vételével adható ki.

26. szám

4.17.3. kármegállapítás 4.17.3.1. A valamennyi rendkívüli esemény vizsgálati jelentéshez vagy az azt tárgyaló ügyiratba – amennyiben a rendkívüli esemény következtében dologi kár keletkezett – csatolni kell: – kárösszesítőt, – a kocsisérülési jegyzőkönyvet, – árukár esetén a felvett jegyzőkönyvet, – a pálya, felsővezetéki berendezés, távközlési-, biztosító-berendezési kárfelméréseket természetes mértékegységben, valamint a helyreállításuk érdekében felmerült munkákról készült számlák másolatait (költségmentesítőket), – a járművek sérülésének helyreállítása érdekében felmerült költségek számla másolatait vagy a javítási munkákról az előzetes részletes előkalkulációkat, – a műszaki mentés, segélynyújtás érdekében felmerült költségek számla másolatait (költségmentesítőit), – az esetleges forgalomelterelésből adódó többletköltségekről, illetve veszteségekről (pl. IC pótjegy visszatérítésről) készített részletes kalkulációkat, – a vonalelzárás miatt szükségessé vált autóbusz beállítással összefüggő számlák másolatait, igény részletezését. 4.17.3.2. Idegen fél hibájából történt baleset esetén tételes kárszámlát vagy kalkulációt, a MÁV Zrt. vagy munkavállalójának hibájából történt baleset esetén költségmentesítő bizonylatokat és kalkulációt kell készíteni a kártérítés érvényesítéséhez. 4.17.3.3. A kárszámlák másolatait, illetve a helyreállításról készített előkalkulációkat a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok központjai kötelesek összegyűjteni és a vizsgálat vezetője részére, a baleset időpontjától számított 20 munkanapon belül megküldeni és azokat az azt tárgyaló ügyiratba kell csatolni. 4.17.3.4. A vizsgálat vezetőjének a kárszámlákról illetve előkalkulációkról készített jelentésekről összesítőt kell készítenie és azt is a vizsgálati iratokhoz csatolni. 4.17.3.5. Amennyiben a kármegosztásra vonatkozó javaslatot az érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok területi vezetői vitatják és a TVB vezetőjének kezdeményezésére tartott egyeztetés eredménytelenül zárul, úgy a TVB a vizsgálati iratokat a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság területi vezetőinek véleményével együtt köteles a BI VB részére előterjeszteni. 4.17.3.6. Az előterjesztett vizsgálati iratokat a kármegosztásra vonatkozó véleményekkel együtt a BI VB a Jogi Irodával közösen köteles felülvizsgálni és az érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok vezetőinek bevonásával egyeztetést tartani, valamint ennek alapján döntésre a EVIG részére előterjeszteni.

26. szám


4.17.3.7. Az idegen vasúti társaságokat érintő balesetek vitás eseteiben is alkalmazni kell a 4.17.3.6. pont szerinti eljárási szabályt, azzal az eltéréssel, hogy véleményeltérés esetén a Polgári jog szerinti eljárásra, illetve képviseletre a Jogi Iroda intézkedik. 4.17.3.8. Elháríthatatlan külső ok miatt történt baleset rongálódás esetén minden károsult vasúti társaság, szakmai szervezet a saját kárát köteles viselni. 4.18. a vizsgálat megállapításaival kapcsolatos felülvizsgálati eljárás kezdeményezése 4.18.1. Amennyiben a Balesetvizsgálati zárójelentés megállapításaival a vizsgálatban érintett valamely MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet a BI vezetőjénél. Az egyeztetést a Jogi Iroda közreműködésével kell lefolytatni. Az egyeztetés eredménytelensége esetén MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság közötti vita esetén a BI és a Jogi Iroda közös előterjesztése alapján az elnök-vezérigazgató dönt. Idegen vasúti társaság esetén az esetleges peres eljárás területén a Jogi Iroda döntése az irányadó. 4.18.2. Amennyiben a Vizsgálati jelentés megállapításaival a vizsgálatban érintett valamely vasúti társaság nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet a TVB vezetőjénél. Az egyeztetést a BI VB vezetője irányításával kell lefolytatni. Amennyiben az egyeztetés eredménytelenül zárul, a MÁV Csoporton belüli vita esetén az BI VB vezetője dönt. Idegen vasúti társaság esetén a vizsgálati iratokat a BI VB részére kell felterjeszteni és a Jogi Iroda bevonásával kell dönteni a vitás ügy rendezéséről. 4.19. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából történt rendkívüli események vizsgálata 4.19.1. a vizsgálat általános szabályai 4.19.1.1. A RID szerint veszélyes áru vasúti fuvarozása során, nem baleseti következményként történt minden rendkívüli eseményt vizsgálni kell. Rendkívüli eseménynek minősül a fuvarozás folyamatában bármely RID szerint veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása (szóródás, szivárgás, csepegés, fúvás stb.). A rendkívüli esemény vizsgálatának megkezdése mindig a rendkívüli esemény helyszíne szerint illetékes TVB feladata. 4.19.1.2. A vizsgálatok csak a MÁV Zrt. és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság kezelésében lévő vágányokon bekövetkezett veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása eseményekre terjednek ki.

1649

4.19.1.3. A RID 1.8.5. pontjában felsorolt súlyos következményű esetekben a rendkívüli esemény helyszíni vizsgálatát haladéktalanul meg kell kezdeni. A helyszíni vizsgálatot a TVB veszélyes áru fuvarozás biztonságával, területi felügyeletével megbízott munkavállalója vagy balesetvizsgálója vezeti. A vizsgálatban a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság szakmailag illetékes szakértője köteles részt venni. 4.19.1.4. A súlyos következményű rendkívüli esemény vizsgálatával csak olyan személy bízható meg, aki felsőfokú vasúti vegyvédelmi képesítéssel rendelkezik. 4.19.1.5. A RID 1.8.5. pontjában felsorolt eseteknél kisebb következményű rendkívüli esemény bekövetkezésekor a helyszíni vizsgálatot a veszélyes áru fuvarozás ellenőrzésével megbízott munkavállalónak vagy a körzetet felügyelő balesetvizsgálónak kell elvégeznie. Amennyiben a veszélyes áru fuvarozás ellenőrzésével megbízott munkavállaló vagy a körzetet felügyelő balesetvizsgáló helyszínre jutására nincs lehetőség, úgy a helyszíni adatokat a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (továbbiakban VVESZ) elhárítás vezetőjének kell a Ténymegállapítási jelentés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásáról formanyomtatványon rögzíteni. 4.19.1.6. A további részletes vizsgálatot a TVB veszélyes áru fuvarozás biztonságának területi felügyeletével megbízott munkavállalója vezeti. A vizsgálatban minden esetben részt vesz a VVESZ ügyeletese és szükség esetén a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaság szakmailag illetékes szakértője. 4.19.1.7. Több TVB körzetét érintő rendkívüli esemény vizsgálatát a bekövetkezés helyszíne szerint illetékes TVB köteles elkezdeni, majd az érintett további TVB(oka)t a vizsgálatba a szükséges mértékig be kell vonnia. 4.19.1.8. A vizsgálatoknál a munkavédelmi szabályokat be kell tartani. A sérült veszélyes árut tartalmazó járművet csak a VVESZ hozzájárulásával, az általa meghatározott védőeszközben szabad megközelíteni, illetve vizsgálni. 4.19.1.9. A súlyos környezetszennyezést okozó rendkívüli esemény esetén a vizsgálatba be kell vonni a MÁV Zrt. illetékes környezetvédelmi szervezeti egységet. 4.19.1.10. A vizsgálatnak pontosan rögzítenie kell a rendkívüli esemény körülményeit és az okoknak, felelősségnek, valamint a károknak bizonyítható (fénykép, videó felvétel, stb.) megállapításait.

1650


4.19.1.11. A vizsgálatok szakmai irányítását és felügyeletét a BI VB látja el. A vizsgálatokkal kapcsolatos állásfoglalás kiadása, vitás esetekben a döntés a BI VB feladata. 4.19.2. a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a vizsgálati iratok készítésének szabályai 4.19.2.1. A RID 1.8.5. pontjában felsorolt esetekben az Utasítás 4.14.2. pontja szerinti Balesetvizsgálati zárójelentést kell készíteni, melyhez a vizsgálat vezetőjének az alábbi mellékleteket kell csatolnia: – eseménykönyvi jelentés, – fuvarlevél másolat, – Ténymegállapítási jelentés (10. sz. melléklet), – VVESZ szakvélemény, – meghallgatási jegyzőkönyvek, – kocsisérülési jegyzőkönyv (kocsinként), – a járműben, pályában, a vasúti berendezésben, a környezetben okozott károkkal kapcsolatos megállapítások és számlák másolatai (költségmentesítők), – fényképfelvételek. 4.19.2.2. A RID 1.8.5. pontjában felsorolt eseteknél kisebb következményű rendkívüli esemény bekövetkezésekor a vizsgálat vezetőjének Vizsgálati jelentést kell készítenie az erre a célra kiadott formanyomtatvány (11. sz. melléklet) értelemszerű kitöltésével. 4.19.2.3. A Vizsgálati jelentéshez – a rendkívüli esemény jellegétől, körülményétől függően – csatolni kell a 4.14.2. pontban felsorolt mellékleteket. 4.19.2.4. A Balesetvizsgálati zárójelentésre, valamint a Vizsgálati jelentés készítésére vonatkozó szabályokat az utasítás 4.14.1.1. pontjai tartalmazzák. 4.19.2.5. Amennyiben a helyszíni adatok felvételét a VVESZ végzi, úgy az elhárítás ügyeletes vezetője a hiba elhárításáról, annak okáról „Ténymegállapítási jelentés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásáról” formanyomtatványon köteles az adatokat rögzíteni, melyet szakvéleményével kell kiegészítenie és a TVB részére megküldenie. 4.19.2.6. A vizsgálat vezetőjének a vizsgálat során az érintettek nyilatkozatairól az utasítás 4.12.2. pontja szerint meghallgatási jegyzőkönyvet kell készteni. 4.19.2.7. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok a keletkezett kárról és az elhárítás költségeiről számlamásolatot (költségmentesítőt) kötelesek készíteni - az Utasítás 4.17.3. pontjában foglaltak figyelembe vételével és azt a vizsgálat vezetője részére megküldeni.

26. szám

4.19.3. a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása események vizsgálatok lezárása 4.19.3.1. A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásról készült Balesetvizsgálati zárójelentést, illetve a Vizsgálati jelentést a vizsgálatot végzőknek kell aláírnia és a TVB vezetőjének kell jóváhagynia. 4.19.3.2. A lezárt Balesetvizsgálati zárójelentést és a Vizsgálati jelentést a TVB a rendkívüli eseményben érintett MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok területi vezetőinek, idegen vasúti társaságot is érintő vizsgálat esetén a vasúti társaság részére is meg kell küldeni, a kárviselési felelősség érvényesítése és személyi mulasztás esetén a munkáltatói intézkedés kezdeményezése, valamint a hasonló esetek megelőzése céljából. 4.19.4. hatósági jelentés A RID-ben meghatározottaknak megfelelően a rendkívüli eseményekről az illetékes hatóság részére a RID 1.8.5. szerinti jelentést kell készíteni. A jelentés készítése és elküldése a BI VB feladata. 4.20. a rendkívüli események nyilvántartása, a kockázatok értékelése, az üzembiztonsági ellenőrzések rendje 4.20.1. a Biztonsági Igazgatóság feladatai 4.20.1.1. A balesetekről, azok vizsgálati megállapításairól elemzésre alkalmas – külön utasításban szabályozott – nyilvántartást kell vezetni, melynek kapcsolódnia szükséges az UIC egységes európai rendszeréhez (ERA, UIC statisztikai rendszerhez) is. 4.20.1.2. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokra kiterjedő rendkívüli események nyilvántartási rendszerének kidolgozása, bevezetése, alkalmazása a Biztonsági Igazgatóság feladata, amelynek biztosítania kell a MÁV Zrt. és a vasúti társaságok hatáskörébe tartozó közlekedésbiztonsági intézkedések kockázat elemzéséhez szükséges szempontokat is. 4.20.1.3. A nyilvántartási és értékelési rendszert úgy kell működtetni, hogy a hosszabb időtávlatú adatokból levonható következtetések támogatást nyújtsanak a műszaki fejlesztésekhez és alkalmasak legyenek az operatív biztonsági intézkedések bevezetésére, azok hatékonyságának elemzésére, a hazai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságára. 4.20.1.4. A Biztonsági Igazgatóság szabályozni köteles a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokra kiterjedően az ellenőrzéseinek rendjét, a megállapításokról összegző értékelések készítését.

26. szám


4.20.1.5. A Biztonsági Igazgatóság a súlyos következményű rendkívüli események vizsgálatának eredményéről, megállapításokról tájékoztatni köteles a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokat és kezdeményeznie kell megelőzést segítő javaslatokkal az intézkedéseket. 4.20.1.6. A Biztonsági Igazgatóság a MÁV Zrt. vezetését tájékoztatni köteles: – a bekövetkezett súlyos következményű balesetekről és veszélyeztetésekről, – vezetői értekezletre készített előterjesztésen keresztül az üzembiztonsági helyzet alakulásáról, – döntést igénylő intézkedések bevezetéséről. 4.20.1.7. A rendkívüli eseményekről, azok okairól, következményeiről rendszeres tájékoztatást kell kiadni a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok részére, akik ennek alapján kötelesek a megelőzés érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. 4.20.2. a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok feladatai 4.20.2.1. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságoknak ki kell alakítaniuk a forgalmi és műszaki nehézmények vizsgálatának, nyilvántartásának, értékelésének rendszerét, és ennek alapján közlekedésbiztonsági szempontból intézkedéseket kell tenniük a biztonságot befolyásoló zavaró tényezők megelőzésére. 4.20.2.2. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok a közlekedésbiztonságot érintő belső utasításaikat előzetesen egyeztetni kötelesek a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósággal és csak ezt követően adhatják ki végrehajtó szervezeteik részére. 4.20.2.3. A nyilvántartási és értékelési rendszernek ki kell terjednie: – a biztosítóberendezési hibákra, – a felsővezetéki berendezési hibákra, – a pályahibákra (külön vezetve a síntörések, vágánykivetődések, folyóvágányon és kitérőn a lassújelek bevezetésének adatait.) – a vontatójármű vonali szolgálatképtelenségeire, – a személykocsik futómű, fékberendezés és más biztonságot befolyásoló szerkezeti elemeinek hibáira, – a teherkocsik futómű fékberendezés és más biztonságot befolyásoló szerkezeti elemeinek hibáira, – az üzem biztonságos lebonyolítását befolyásoló személyi hibákra, melyek a folyamatos biztonságos közlekedést megzavarták, de balesetet, veszélyeztetést nem okoztak. 4.20.2.4. A forgalmi, üzemi és műszaki nehézményekről készített értékelésről, az esetek számáról, a tett intézke-

1651

désekről, a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok évente kötelesek a BI-t tájékoztatni. Az adatok gyűjtésének és értékelésének részletes szempontjait a vasúti társaságok a Biztonsági Igazgatósággal közösen alakítják ki. 4.20.2.5. A vasúti társaságok a BI által megküldött Balesetvizsgálati zárójelentés, Vizsgálati jelentés és ellenőrzési megállapítások alapján kötelesek megvizsgálni a javaslatokat, kezdeményezéseket és azokra az intézkedéseket megtenni. 4.20.2.6. A MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok saját technológiai ellenőrzési rendszerükben szabályozniuk kell: – a technológiai folyamatokba épített ellenőrzéseket, vizsgálatokat, méréseket, – a műszaki vizsgálatok ciklusrendjét, – a szolgálati helyek vezetőinek beszámoltatási rendszerét, – az üzembiztonsági oktatások irányítását. 5.0 hIVatkozÁsok, MóDosítÁsok, hatÁlyon kíVÜl hElyEzÉsEk Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti az 58/2004. (MÁV Ért. 43.) JI-VIG sz. kihirdetett 405/2004. sz. VIG Utasítás. 6.0 hatÁlyBa lÉptEtÉs Az utasítás 2012. november 1-jén lép hatályba. Felhatalmazást kap a biztonsági igazgató, hogy a humán igazgatóval együttműködve saját hatáskörben szervezze meg az utasítás oktatását, vizsgáztatását, állapítsa meg a vizsgakövetelményeket, továbbá az utasítás hatálybalépését követően folyamatosan ellenőrizze annak alkalmazását és az azokkal kapcsolatos megállapításokat, módosítási javaslatokat folyamatosan intézze. 7.0 MEllÉklEtEk: 1. sz. melléklet Értesítési rend 2. sz. melléklet Ténymegállapítási jelentés 3. sz. melléklet Helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínvázlat 3.1. sz. melléklet Vonat adatlap 3.2. sz. melléklet Vontatójármű adatlap 3.3. sz. melléklet Vontatott jármű adatlap 3.4. sz. melléklet Az esemény során érintett munkavállalók adatlap 3.5. sz. melléklet Pálya adatlap 3.6. sz. melléklet Útátjáró adatlap 3.7. sz. melléklet Közúti jármű adatlap

1652


3.8. sz. melléklet Személygázolás adatlap 4. sz. melléklet Közös tény- és kármegállapítási jegyzőkönyv 5. sz. melléklet Elismerő nyilatkozat 6. sz. melléklet Biztosítóberendezés vizsgálati jegyzőkönyv 7. sz. melléklet Pályavizsgálati jegyzőkönyv 8. sz. melléklet Járművizsgálati és mérési jegyzőkönyv 9. sz. melléklet Fékvizsgálati jegyzőkönyv 10. sz. melléklet Ténymegállapítási jelentés (veszélyes áru szabadba jutás) 11. sz. melléklet Vizsgálati jelentés (veszélyes áru szabadba jutás 12. sz. melléklet Balesetvizsgálati eszközök 13. sz. melléklet Meghallgatási jegyzőkönyv 1. sz. függelék Az Utasítás 3.e) pontjában meghatározott MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt., MÁV-Trakció Zrt., MÁV-Gépészet Zrt., MÁVGÉP Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft. Záhony Port Zrt. az utasításban használt rövidítések: EVIG Elnök-vezérigazgató KBSZ Közlekedésbiztonsági Szervezet BI Biztonsági Igazgatóság BI VB Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság TVB Területi Vasútbiztonság VVESZ Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat MVSZ MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata OVSZ Országos Vasúti Szabályzat RID Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat VVkU Válságkezelési és Válságkommunikációs Utasítás Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

26. szám

26. szám


1653

1. sz. melléklet

1654


26. szám

26. szám


1655

2. sz. melléklet

1656


26. szám

26. szám


1657

3. sz. melléklet

1658


26. szám

26. szám


1659

1660


26. szám

3/1. sz. melléklet

26. szám


1661

3/2. sz. melléklet

1662


26. szám

3/3. sz. melléklet

26. szám


1663

1664


26. szám

3/4. sz. melléklet

26. szám


1665

1666


26. szám

3/5. sz. melléklet

26. szám


1667

1668


26. szám

3/6. sz. melléklet

26. szám


1669

1670


26. szám

3/7. sz. melléklet

26. szám


1671

3/8. sz. melléklet

1672


26. szám

4. sz. melléklet

26. szám


1673

1674


26. szám

26. szám


1675

5. sz. melléklet

1676


26. szám

6. sz. melléklet

26. szám


1677

1678


26. szám

7. sz. melléklet

26. szám


1679

1680


26. szám

8. sz. melléklet

26. szám


1681

1682


26. szám

9. sz. melléklet

26. szám


1683

1684


26. szám

10. sz. melléklet

26. szám


1685

1686


26. szám

26. szám


1687

1688


26. szám

11. sz. melléklet

26. szám


1689

1690


26. szám

26. szám


1691

12. sz. melléklet

1692


26. szám

13. sz. melléklet

26. szám


57/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a 8/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH. sz. VEzÉrIGazGató-HElyEttEsI utasítÁs a statIsztIkaI adatszolGÁltatÁs rEndjÉről c. utasítÁs 1. szÁMú MódosítÁsÁról (EGysÉGEs szErkEzEt). 1.0 az utasítÁs cÉlja A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében: “a statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól ...“. Jelen utasítás célja, a törvény által elrendelt, eseti, valamint a társvasutak, és a nemzetközi vasúti szervezetek részére történő adatszolgáltatások MÁV Zrt-n belüli végrehajtása, szabályozása. 2.0 HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1 az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 felelősség meghatározása Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága (a továbbiakban KI) vezetője a felelős. Az adatszolgáltatási kötelezettség határidőre történő teljesítéséért a melléklet Felelős MÁV szervezet oszlopában megadott szervezet vezetője felel. A kérdőívben szereplő adatok valódiságáért az adatgazda szervezet vezetője felel. Szakmai, regionális statisztikai adatszolgáltatások teljesítéséért – melyek kérése nem a KI szervezethez érkezik – a felkért vasúti szervezet vezetője felel. Az UIC statisztikai munkacsoportja felé történő adatszolgáltatásért a KI vezetője, az UIC egyéb munkacsoportja felé történő adatszolgáltatásokért a munkacsoporttal kapcsolatot tartó szervezet vezetője, az OSzZsD és egyéb külföldi vasúti szervezetek felé történő adattovábbításért a Nemzetközi Kapcsolatok szervezet (a továbbiakban NK) vezetője felel. A kitöltött kérdőívek megőrzéséért a beküldő szervezet, valamint a KI szervezet vezetője a felelős. Az adatszolgáltatás nem teljesítése, illetve nem megfelelő minőségben történő teljesítése a 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírság kiszabását vonhat maga után, illetve megvalósulhat a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 278. §-a szerinti bűncselekmény tényállása. Az utasításban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért minden, jelen utasításban meghivatkozott szervezeti egység vezetője felel.

1693

3.0 foGalMak MEGHatÁrozÁsa Társaság: a MÁV Zrt. Tulajdonos: a Társaság tulajdonosa a Magyar Állam, a Tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. OSAP: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján a Kormány minden évben elrendeli érintett adatszolgáltatók statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét. A KSH a Statisztikai Közlönyben közzé teszi a KSH, az egyes minisztériumok, az MNB, a Legfőbb Ügyészség, …stb által elrendelt adatgyűjtések listáját. Adatgazda: azon szervezet vezetője, ahol az adatok képződnek, illetve amely szervezet vezetője felelősséget vállal az adat valódiságáért. UIC, OSzZsD: nemzetközi vasúti szervezetek Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. 4.0 az utasítÁs lEírÁsa 4.1 A társaság statisztikai munkájának irányítása és felügyelete a KI vezetőjének feladat-, hatás- és felelősségi körébe tartozik 4.2 A társasági statisztikai adatszolgáltatás hatékonyságának, megbízhatóságának és az előírt határidőkre történő teljesítésének biztosítása érdekében valamennyi adatszolgáltatásra kötelezett szervezet vezetője jelen utasítás kihirdetését követően (évközi változás esetén a változást követő) 15 napon belül köteles kijelölni az adatszolgáltatások koordinálásával megbízott munkatársat, nevének, beosztásának, telefonszámának és email címének KI munkatárs (Sánta István, [email protected]) részére történő megküldésével. Az adatszolgáltatásért felelős szervezet kijelölt munkatársának feladata megszervezni az adatszolgáltatások teljesítését. 4.3 az adatszolgáltatások köre: OSAP-ban megjelent, az adott évre kötelezően teljesítendő adatszolgáltatások; OSAP-ban elő nem írt – szakmai, regionális – statisztikai ze- adatszolgáltatások, melyet államigazgatási szerve

1694


tek, azok megyei, területi, regionális szervezetei, önkormányzatok, hatóságok, stb. esetenként, vagy rendszeresen rendelnek el a MÁV egyes szervezeti egységei részére; A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk; Tulajdonos részére történő adatszolgáltatások; Társvasutak, illetve nemzetközi vasúti szervezetek részére történő adatszolgáltatások. 4.4 az adatszolgáltatások teljesítése: 4.4.1 OSAP-ban megjelent kötelezően teljesítendő adatszolgáltatások 4.4.1.1 A KSH részére az adatszolgáltatások jelentős részének teljesítése elektronikus úton történik (KSHElektra). A teljesítéshez szükséges program a KSH honlapjáról letölthető. Az adatszolgáltatások rendszergazda teendőit (kérdőívekhez való hozzáférési lehetőségek, kitöltési, jóváhagyói stb. jogosultságok beállítása) a KI munkatársa látja el. A felelős szervezet vezetői a KI-től megkapják a szervezetükre vonatkozó adatszolgáltatási kérdőíveket a beküldési határidők megjelölésével. Az adatszolgáltatásért felelős szervezet vezetőinek meg kell adni a jogosultsági beállításokhoz szükséges adatokat a KI részére. A jogosultsági beállítást követően az adatszolgáltatásért felelős szervezet vezetőinek feladata megszervezni a kérdőívek kitöltését, valamint határidőre történő megküldését. Az elküldött kérdőívről készült egy példányos nyomtatványt a kitöltő és a vezető aláírását követően a szervezet tárolja. 4.4.1.2 A KSH részére nem elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatásoknál a felelős szervezet az elkészült és két példányban kinyomtatott, aláírt kérdőív egyik példányát a kérdőíven megjelölt KSH szervezetnek megküldi, a másik példányt pedig a szervezetnél megőrzi. Az adatszolgáltatás határidőre történt teljesítéséről a megbízott munkatárs elektronikusan tájékoztatja a KI statisztikai feladatokat ellátó munkatársát. 4.4.1.3 Az egyéb, nem KSH részére teljesítendő adatszolgáltatásokat az utasítás mellékletében rögzített, adatszolgáltatásért felelős MÁV szervezet oszlopában megjelölt szervezet végzi. A felelős szervezet állítja össze és küldi meg az előírt határidőre a kitöltött kérdőívet az illetékes államigazgatási szervnek. Azon kérdőíveknél, ahol az adatokat több adatgazda szervezettől kell bekérni, a felelős szervezethez nem tartozó adatok begyűjtését és a felelős szervezethez történő továbbítását a KI végzi. 4.4.2 OSAP-ban előírt, eseti jelleggel teljesítendő adatszolgáltatásoknál a mellékletben megjelölt adatszolgáltatásért felelős szervezet, továbbá a jogszabály által elő nem írt szakmai, regionális adatszolgáltatásoknál a kér-

26. szám

dőívek kitöltését, küldését és tárolását a felkért szervezet végzi. A MÁV Zrt teljes hálózatára vonatkozóan teljesített adatszolgáltatásokról a kérdőív elektronikus úton történő megküldésével a felkért szervezet értesíti a KI statisztikai feladatokat ellátó munkatársát. 4.4.3 A 2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 4. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank alapfeladatai közé tartozik többek között a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információk gyűjtése. Az adatgyűjtéseket adott naptári évre vonatkozólag az MNB Rendeletben írja elő. A Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az MNB részére kitöltendő adattáblákat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőkkel. A Rendelet 2. számú mellékelte közli a részletes adattáblákat és a táblák kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket. A MÁV Zrt-nek az adatszolgáltatások teljesítését az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (EBEAD-on) keresztül kell teljesítenie. Az EBEAD-hoz való névvel és jelszóval biztosított bejelentkezési lehetőséget az MNB a KI munkatársa részére biztosította, további munkatársak a rendszerhez való hozzáférését a KI állítja be. Az MNB a MÁV Zrt. részére kitöltendő táblákat a rendszerben a Feladatok között teszi hozzáférhetővé. A rendszerhez hozzáféréssel rendelkező dolgozók feladata az adattáblák határidőben történő kitöltése és elküldése. 4.4.4 a tulajdonos részére történő adatszolgáltatások: A Tulajdonos a Társaság gazdálkodásáról rendszeres, illetve eseti adatszolgáltatásokat kérhet. A kapcsolattarásra kijelölt szervezet a KI. Tulajdonos által meghatározott tartalmú és teljesítési határidejű kontrolling adatszolgáltatás A 10/2008 (VI.30.) KHEM rendelet 2.§-ban és a mellékletében meghatározott tartalmú és határidejű adatszolgáltatást a Pénzügyi Igazgatóság teljesíti. Az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendeletének 8.§-ban meghatározott tartalmú adatszolgáltatás teljesítését a Pénzügyi Igazgatóság végzi a KI közreműködésével. 4.5 A nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítése, valamint a kapcsolattartás az UIC statisztikai munkacsoport esetén a KI, egyéb munkacsoport esetén a munkacsoport munkájában résztvevő szervezet; az OSZZSD, valamint egyéb nemzetközi adatkérő szervezetekkel az NK feladata. 4.6 A jogszabályon alapuló statisztikai adatszolgáltatások esetén a közölt adatok közérdekű adatnak minősülnek. Valamennyi, a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről készített Közzétételi szabályzat-

26. szám


ban (26/2012. (V. 04. MÁV Ért. 11.) EVIG. sz. utasítás) a meghatározott jogszabályokon alapuló statisztikai adatszolgáltatásokat a KI küldi meg a szabályzatban meghatározott Közérdekű adatfelelős szakértőnek. 4.7 Valamennyi külső fél részére történő szakmai adatszolgáltatáshoz az adatgazda szervezet vezetőjének jóváhagyása (szignója) szükséges. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kíVül HElyEzÉsEk Az utasítás kihirdetésével egyidejűleg a 2/2008. (II. 29. MÁV Ért. 5.) PÁVIGH. sz. utasítás A jegybanknak teljesítendő fizetésimérleg statisztikai adatszolgáltatásról, valamint a 9/2009. (III. 13. MÁV Ért. 9.) PÁVIGH számú portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a KHEM Vezetői és Kontrolling Információs Rendszer (VIR) integrált társasági adatszolgáltatás rendjéről utasítás hatályát veszti. 6.0 HatÁlybalÉPtEtÉs Jelen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MEllÉklEtEk Melléklet – Adatszolgáltatási rend, a MÁV Zrt. jogszabályok által előírt adatszolgáltatási kötelezettsége Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1695

1696


26. szám

1. sz. melléklet

26. szám


1697

1698


26. szám

26. szám


1699

1700


58/2012. (XI. 23. MÁV ÉRT. 26.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: Az InfORMATIkAI REndszEREk fEjLEszTÉsI ELőíRÁsAI És dOkUMEnTÁcIós REndjE. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA Az utasítás célja meghatározni az informatikai rendszerek fejlesztésének irányelveit, előírásait és dokumentációs rendjét. Egységesíteni a MÁV Csoport fejlesztési folyamatait. Biztosítani az elkészült fejlesztések utólagos felülvizsgálatának lehetőségeit. A fejlesztések eredményének auditálása során a kontrollpontok és kapcsolódó dokumentációk ellenőrzésének lehetőségét. A felsorolt célkitűzések a MÁV Csoport informatikai rendszereire fordított erőforrások optimális felhasználása és a költséghatékonyság növelése érdekében lettek meghatározva. 2.0 HATÁLY HATÁROzÁsA

És

fELELőssÉG

MEG-

2.1 személyi hatály: Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed a MÁV Csoportra, illetve a MÁV Csoport valamennyi munkavállalójára. 2.2 Tárgyi hatály: Jelen utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Csoport valamennyi informatikai rendszerével kapcsolatos fejlesztésre és módosításra, kivéve az integrált rendszerek kismértékű, vagy jogkövetésből adódó, testreszabását”. Az utasítás tárgyi hatálya alól kivételt képező rendszerek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A tárgyi hatály alól kivételt képező fejlesztések esetén is kötelező az IKI írásbeli tájékoztatása a 4.1 pont figyelembe vételével. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: A MÁV Zrt. Infokommunikációs Igazgatósága. 3. 0 fOGALOM MEGHATÁROzÁsA MÁV csoport: a MÁV Zrt. és teljes körűen konszolidált gazdasági társaságai.

26. szám

fejlesztési igény: A felhasználói elvárás megfogalmazása egy informatikai rendszer kialakítására, vagy az alkalmazásban levő informatikai rendszer bővítésére, módosítására. A fejlesztési igénynek tartalmaznia kell, hogy a felhasználói munkafolyamat milyen módosítását kívánja elérni az informatikai eszközök alkalmazásával. felhasználó: A MÁV Csoporttal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki informatikai eszközre telepített programot (alkalmazást) használ munkaköri leírásában részletezett feladatai megoldásához, aminek teljesítéséhez – a szükséges szabályok elfogadását követően – az eszközök használatára használati (hozzáférési) jogosultságot kapott. Informatikai eszköz: A MÁV Értesítő 2010. évfolyam 32. számában megjelent a 68/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás: „Az informatikai eszközök normatív ellátása” által definiált, annak tárgyát képező hardver eszközök (asztali számítógép, notebook, monitor, nyomtató) és szoftverek. Informatikai rendszer: A vasúti közlekedés, illetve a MÁV Csoport egyéb üzleti folyamatai tervezésének, működtetésének elősegítése, biztonságosabbá, hatékonyabbá tétele, továbbá az ellenőrzés, a koordináció és a döntéshozatal támogatása érdekében létrehozott és üzemeltetett informatikai eszközök, szoftverek, eljárások, a kapcsolódó infrastruktúra, valamint az adatés információfeldolgozást, tárolást, felhasználást, továbbítást, a felhasználás megakadályozását, a törlést, továbbá az üzemeltetést végző személyek, tevékenységek összessége. Infokommunikációs eszköz: Olyan eszköz, amely működéséhez informatikai, illetve kommunikációs technológia kerül felhasználásra. kockázatelemzés: Olyan elemző és értékelő jellegű szakértői vizsgálat, amely az informatikai rendszerekben kezelt adatok és alkalmazások értékelése, gyenge pontjainak és fenyegetettségeinek elemzése útján meghatározza a potenciális kárértékeket és azok bekövetkezési gyakoriságát. Minőségbiztosítás: A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Olyan tevékenység, amely során az objektumokra, folyamatokra vonatkozó ideális és tényszerű állapotok meghatározása után elmozdulás történik az ideálisnak kinevezett irányába. A minőségügyi rendszerben alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hi-

26. szám


1701

vatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket.

nyújtja be a MÁV Zrt. Infokommunikációs Igazgatóságának (a továbbiakban IKI).

Rendszerfejlesztés: Meghatározott elvek, módszerek, eljárások és eszközök tudatos alkalmazása, amelynek során a felhasználói igényeket, minőségi követelményeket kielégítő, az alaptevékenység hatékonyságát növelő, informatikai technológia felhasználásával működtetett megoldás jön létre.

A Megrendelőnek az informatikai fejlesztési igényt a megvalósíthatósági vizsgálat szintjéig specifikálnia kell. Amennyiben a fejlesztési igényt az IKI vezetője, az előzetes vizsgálatok alapján az üzleti tervekkel összhangban megfelelőnek, üzletileg indokoltnak, valamint az igény megvalósíthatóságát technológiai szempontból (4.1.2. pont szerint) is megfelelőnek tartja, és a 4.1.3. pont szerint ütemezte, a fejlesztési igény előterjesztését ellenjegyzi és visszaküldi a Megrendelőnek. Az IKI a fejlesztési igényt csak részletes indoklással utasíthatja el. A Megrendelő számára lehetőséget kell biztosítani EVIG Értekezlet keretében a döntés felülbírálatának kérésére.

Üzleti tulajdonos: a 33/2010. ( VI. 11. MÁV Ért. 19) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. informatikai biztonsági szabályzatának 4.2.3.4. pontjában meghatározottak szerint. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 Infokommunikációs fejlesztési igény A MÁV Csoport infokommunikációs stratégiája tartalmazza a hosszútávon előre látható, tervezhető informatikai fejlesztési igényeket. A szükséges informatikai támogatás forrásainak biztosításáról a MÁV csoport mindenkori éves üzleti tervében kell rendelkezni. Ezen túlmenően a már alkalmazásban álló informatikai rendszerekben év közben is keletkezhetnek azonnali fejlesztési igények (pl. jogszabályváltozásból adódóan). Az üzleti terv meghatározza az új informatikai rendszerek létrehozását és az adott időszakban már alkalmazásban álló informatikai rendszerek fejlesztését. Az informatikai és a távközlési szolgáltatások konvergenciája miatt az informatikai fejlesztésekkel összefüggésben az üzleti tervben biztosítani kell a távközlés infrastruktúrális feltételeinek szükség szerinti fejlesztését is. Az informatikai alkalmazás és szerver oldali hardver fejlesztések tervezésekor a bevezetésre tervezett új rendszer architektúráját leíró informatikai rendszertechnikai tervben kell meghatározni a létesülő rendszer vasúti távközlési adatátviteli hálózattal szembeni elvárásait. Az új rendszerre vonatkozóan adathálózati terhelésszámítást, kimutatást kell készíteni, amely alapján a távközlés oldali szükséges fejlesztéseket el kell végezni. Az informatikai és távközlési fejlesztési igényt ennek megfelelően az üzleti tervben rögzített feladatokkal összhangban, – a MÁV Zrt. MSzSz-ben meghatározott munkamegosztás és DHL (Döntési Hatásköri Lista) szerint – kell előterjeszteni. 4.1.1 fejlesztési igény befogadása Az informatikai fejlesztési igényeket az igényt megfogalmazó szervezet (továbbiakban: Megrendelő) írásban

4.1.2 Megvalósíthatóság vizsgálata Amennyiben a feladat összetettsége megköveteli a további egyeztetéseket, akkor az IKI kijelölt ügyintézője az alábbi egyeztetések után fog dönteni a megvalósíthatósággal kapcsolatos kérdésekben. Az egyeztetési folyamatot az IKI illetékes ügyintézője koordinálja. Az egyeztetés folyamata: 1. Egyeztetés az IKI és a Megrendelő között: - az igény oka, - elérendő cél, - üzletmenet-folytonosság biztosítása, - költségkeret meghatározása, - fejlesztési költség, - fejlesztés időtartama, - éves üzemeltetési költség tervezése és forrásának meghatározása, - a megvalósítási folyamat részletei, - alternatív megoldások vizsgálata, - kapcsolódó rendszerek hatásvizsgálata, - párhuzamosság vizsgálat a fejlesztési igény valamint a meglévő rendszerek és futó fejlesztések vonatkozásában, - amennyiben az egyeztetés hatására változik, pontosodik az igény, a Megrendelőnek módosítani kell a fejlesztési igény részletes specifikációit az IKI-vel történt konzultáció alapján. 2. Egyeztetés a Megrendelő és az IKI ügyintézője valamint a Fejlesztő között: - (proof of concept, POC) a fejlesztő koncepcionálisan bemutatja és bizonyítja, hogy az általa preferált fejlesztési megoldás eredménye teljes mértékben megvalósítja a Megrendelő által megfogalmazott célt. - megoldási módok, - üzletmenet-folytonosság biztosítása, - fejlesztés várható erőforrásigény (pénzügyi és humán),

1702


- várható éves üzemeltetési költség és humán erőforrás változás, - fejlesztés időtartama, - fejlesztés hatása, - fejlesztés eredménye tekintetében. 3. Egyeztetés az IKI és MÁV Csoport érintett vállalatai között: - a fejlesztéssel kapcsolatban lévő rendszerek felhasználóival és üzemeltetőivel a pénzügyi, üzemeltetési és biztonsági kérdésekben. - a fejlesztés által esetlegesen kiváltásra kerülő vagy módosuló üzleti folyamatok vonatkozásában. Amennyiben a megvalósíthatóság bármilyen fél részéről akadályba ütközik, az IKI illetékes munkatársa haladéktalanul írásbeli tájékoztatót készít és terjeszt elő az IKI vezetője számára annak érdekében, hogy a szükséges döntéseket (a 4.1.1. pont szerinti ellenjegyzéshez/elutasításhoz) meg tudja hozni. A fejlesztési igények vizsgálata során szükséges a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Ennek eredményeit is fel kell használni a fejlesztési igényből adódó beruházási előterjesztés készítése során. Az IKI engedélyezési folyamatának részeként biztosítani kell, hogy elkészüljön a Kontrolling Igazgatóság által koordinált megtérülés számítás. A Megrendelő felelőssége, hogy a fejlesztésre megfelelő idő álljon rendelkezésre. A stratégiai célok megvalósítása elsősorban a „kulcsrakész” (azonnal használható) megoldások beszerzését részesíti előnyben. Az elkészült fejlesztések eredményeként megvalósult informatikai alkalmazásokat lehetőség szerint szolgáltatás formájában kell igénybe venni. Tekintettel azonban a vasúti közlekedés sajátosságaira, a MÁV Csoport felépítésére és működési adottságaira, számos üzleti, üzemviteli és működési folyamat informatikai támogatása csak egyedi, vagy nagymértékben testreszabott alkalmazással elégíthető ki. Ez esetben is biztosítani kell, hogy a vasúti technológiával összefüggő rendszerelemek integráltan kerüljenek fejlesztésre, illetve kiépítésre. Minden alkalmazásfejlesztést projektszerűen kell megvalósítani. Az informatikai fejlesztési projekteket a „68/2009. (MÁV Ért. 31.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a projektek működése a MÁV Zrt.-nél” rendelkezései szerint kell megvalósítani. A projektek előkészítéseként a Megrendelőnek minden esetben el kell végezni a támogatni tervezett üzleti, üzemviteli és működési folyamat elemzését és szükség szerinti újra szervezését. Ennek során feltétlenül szükséges feltárni a kapcsolódó folyamatokat, alkalmazásokat és infrastrukturális feltételeket, amelyek alapján meg kell határozni a megvalósítandó funkcionalitást.

26. szám

Az informatikai alkalmazásportfolió-fejlesztés nem öncélú folyamat, ezért ennek előkészítése során a Megrendelőnek minden esetben el kell készíteni az alapvető műszaki-gazdasági elemzést. Az informatikai alkalmazásfejlesztés tervezése és kivitelezése során csak a 2.sz. mellékletben található „Informatikai platformtámogatási mátrix”-ban meghatározottak szerint lehet fejlesztést elvégezni, ennek megvalósítását az IKI ellenőrzi. Az alkalmazásfejlesztések megvalósítása során felmerülő beruházás igények kezelését a „51/2009. (MÁV Ért.23.) VIG. sz. utasítás a MÁV Rt. Beruházási utasítása” alapján kell figyelembe venni. A fejlesztési projektek során be kell tartani a MÁV Csoport Informatikai Biztonsági Szabályzatáról (IBSZ) szóló aktuális utasítást, amely meghatározza a fejlesztés során követendő biztonsági szempontokat. 4.1.3 Ütemezés Amennyiben az IKI szerint további egyeztetés nem szükséges – és az igény megvalósítható – a fejlesztést az IKI ütemezi. Az ütemezés nem más, mint a fejlesztői erőforrások meghatározása és beosztása a fejlesztés folyamatára. Az IKI a fejlesztések ütemezését az alábbi szempontok szerint végzi:  igény oka,  érintett szervezetek száma,  hatások a folyamatokra,  érintett alkalmazások kritikussága. A fejlesztési igények rangsorolásánál kiemelten kell vizsgálni:  az esetleges jogszabályi változások előírásait,  az üzleti célokat,  a megvalósítás időpontja miatt bekövetkező gazdasági károkat/előnyöket. A rangsorolást az IKI-nek írásban részletesen indokolni kell a Megrendelő részére azzal a kikötéssel, hogy a fejlesztés időbeni megvalósíthatóságáról a Megrendelőt tájékoztatja. Az igénylő szervezet számára lehetőséget kell biztosítani EVIG Értekezlet keretében a rangsor felülbírálatának kérésére. 4.2 Az informatikai fejlesztések megvalósításának alapvető követelményei Minden informatikai igény, - beleértve azt is, amikor az igény más igény részeként kerül megfogalmazásra kizárólag - az IKI bevonásával tárgyható, az igény befogadásáról (ellenjegyzésével) kizárólag az IKI vezetője dönt.

26. szám


A Megrendelő az IKI ellenjegyzésével ellátott fejlesztési igény kézhezvételét követően dönt a beszerzési/közbeszerzési eljárás elindításáról. Az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos minden folyamat elindításához, elvégzéséhez, lezárásához az IKI engedélye szükséges, valamint a folyamatok csak az IKI közreműködésével és az IBSZ-el összhangban hajthatóak végre. A fejlesztési igény megvalósítása érdekében kiírandó pályázati kiírásába és értékelésébe, továbbá a szerződés szövegének kialakításába minden esetben be kell vonni a MÁV Zrt. Információvédelmi szervezetét, különös tekintettel a MÁV Zrt infrastruktúrájának adatait tartalmazó adatok külső félnek való átadására A fejlesztésre vonatkozó szerződésnek külön fejezetben kell foglalkoznia az informatikai biztonsággal, szükség esetén a személyes adatok védelmével. A fejlesztésre vonatkozó szerződések informatikai biztonsági technológiai előírásokkal történő szükség szerinti kiegészítése az IKI felelősségi körébe tartozik. A DHL szerint jóváhagyott informatikai fejlesztést a Megrendelő szervezetnek és a Fejlesztőnek szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben az IKI felelősségével rendelkezni kell a hatályos utasítások betartásáról. A Fejlesztővel történt szerződéskötést követően a fejlesztés koordinálását az IKI végzi. Az alkalmazásportfolió fejlesztése során el kell érni, hogy az új alkalmazások költséghatékonyan továbbfejleszthető informatikai megoldásokat tartalmazzanak. Egységes vagy hasonló felhasználói felületeket és kezelési eljárásokat kell alkalmazni. Az alkalmazásportfolió fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni, hogy az adott rendszer a MÁV Csoport szervezeteinek minél szélesebb köre számára nyújtson megoldást, illetve minél inkább beilleszkedjen az érintett folyamatok egyéb alkalmazásaiba. Az alkalmazások fejlesztésekor az összhang és integráció érdekében egyeztetni kell az üzleti, az informatikai, távközlési és az információvédelmi szakterületek között, hogy a prioritások egyeztetetten kerüljenek meghatározásra és elfogadásra. A fejlesztések során a 2. sz. mellékletben található „Informatikai platformtámogatási mátrix”-ban meghatározott technológiák használhatóak fel. Minden olyan fejlesztési mód, technológia vagy részelem, amely nem része a 2. sz. melléklet „platformtámogatási mátrix”nak, egyedi kivételkezelés keretében kerül szabályozásra, aminek felhasználásáról a MÁV Zrt. Információvédelmi szervezet állásfoglalásának kikérése mellett, az IKI vezetője dönt.

1703

4.3 Az informatikai fejlesztési eljárás további folyamatlépései 4.3.1 A Fejlesztővel történt szerződéskötést követően a fejlesztés során szükséges dokumentációk elkészítése A dokumentációk elkészítése során a 4.4 pontban meghatározott eredménytermékeket kell kidolgozni, az alkalmazott módszertan által meghatározott módon és formában. A fejlesztés egyeztetése során a Megrendelő az IKI-vel együtt meghatározza a Fejlesztő számára az elérendő célt és annak megvalósításához szükséges technológiákat, erőforrásokat. A Fejlesztő ennek megfelelően elvégzi a fejlesztést. Szükség esetén az IKI részvételével egyeztet az üzemeltetőkkel. A fejlesztésekhez kapcsolódó dokumentációkat vagy dokumentációs változatokat szintén a Fejlesztő készíti el és átadja az IKI-nek véleményezésre, melyek elfogadásukról az IKI vezetője dönt. Amennyiben az IKI megfelelőnek minősíti az Fejlesztő által átadott dokumentumokat, azt jegyzőkönyvben rögzíti. Amennyiben a Fejlesztő által elkészített dokumentumokat az IKI nem minősíti megfelelőnek, azt a Fejlesztőnek olyan szakmai tartalommal és formában kell újra elkészítenie, ahogy azt az IKI megköveteli. A Fejlesztő köteles átadni a fejlesztés eredményét képező forráskódot is akkor, ha az alkalmazás MÁV csoport tulajdont képez. A Megrendelőnek az IKI-vel közösen gondoskodnia kell arról, hogy a felek között kötendő szerződésben biztosítva legyen a szerződéstől való elállás az alábbi módon: A többszöri alkalommal nem megfelelő szakmai tartalommal elkészített dokumentumok esetében a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni meghiúsulásra hivatkozással. Az IKI felelős a hivatkozott tartalom szerepeltetéséért a tárgykörben kötendő szerződésekben. 4.3.2 Oktatás A kifejlesztendő rendszert kezelő jövőbeli felhasználóinak képzése, valamint a karbantartó és üzemeltető személyzet betanítása is a fejlesztési folyamat részét képezi, a projektben meghatározott hatáskörök szerint. 4.3.3 Tesztelési folyamatok sorrendje A tesztelési terv az alábbi szakaszok szerinti sorrendben tartalmazza, a szükséges és elvégzendő teszteket, amelyek elvégzése általában kötelező érvényű minden infokommunikációs rendszert érintő fejlesztésre vonatkozóan:

1704


1. Unit teszt, 2. Rendszerteszt, 3. Integrációs teszt, 4. Teljesítmény (stress) teszt, 5. Éles működésnek megfelelő környezetbeli teszt, 6. Pilot, 7. Biztonsági megfelelőség tesztje, 8. Átvételi teszt. Az adott fejlesztési projekt során fentiektől való eltérést, a tényleges követelményekhez történő igazítást a PIBen történő megtárgyalást követően az IKI engedélyezhet. A projektterv alapján elkészült fejlesztési feladat üzemeltetésre való átadásának feltétele a fenti sorrendben elvégzett tesztelési folyamatok eredményes elvégzése. Az IKI a fejlesztési igényben megfogalmazott elvárások mennyiségi és minőségi teljesülését megvizsgálja és dönt a tesztfázisok eredményéről. Az IKI a tesztelési folyamatot felfüggeszti, amennyiben az adott tesztfázis eredménye nem volt kielégítő. A tesztelési folyamat csak akkor folytatható, amikor annak előfeltételei ismételten biztosítottá váltak. Az egyes lefolytatott tesztek eredményeit képező dokumentumokat az IKI kiértékeli és dönt elfogadásukról. Csak abban az esetben kerülhet sor a tesztelési folyamat következő szakaszának lefolytatására, ha az IKI elfogadja a teszt eredményét. Amennyiben a tesztelés nem hozza meg az elvárt eredményt a Fejlesztő köteles tájékoztatni az IKI-t az elvárt eredmény eléréséhez szükséges módosítások elvégzésének tervezetéről és a szükséges intézkedésekről. 4.3.3.1 Unit teszt A fejlesztő által elkészített rendszerkomponensek, a fejlesztő általi teljes körű vizsgálata. 4.3.3.2 Rendszerteszt Az elkészült rendszer teljes egészének (nagyobb, min. modulméretű komponenseinek) önálló tesztje, ami szimulációs környezetben is elvégezhető.

26. szám

4.3.3.5 felhasználói teszt, az éles működési környezetnek megfelelő teszt környezetben Az éles működési környezetnek (rendszerek, adatok, stb.) megfelelő környezetben végzett funkcionalitás és teljesítményteszt. A teszt végrehajtását a felhasználói tesztelési terv alapján kiválasztott felhasználóknak, a Compliance szervezet bevonásával kell elvégezni. Az elvégzett feladatokat jegyzőkönyvben kell dokumentálni. A felhasználói teszt végrehajtását, a kötelező dokumentumok adattartalmát a Projektalapító okiratban kell definiálni. A felhasználói teszt eredményességét az IKI csak a megrendelő egyetértése mellett fogadhatja el. 4.3.3.6 Pilot próbaüzem Teljes funkcionalitású rendszer bevezetése egy limitált felhasználói kör számára. Az informatikai rendszer működését az annak jellegétől és nagyságrendjétől függő próbaüzem során – funkcionális vagy területi szempontok szerint, meghatározott felhasználói körben – üzemi körülmények között kell ellenőrizni. A pilot próbaüzem eredményességét az IKI csak a megrendelő egyetértése mellett fogadhatja el. 4.3.3.7 Biztonsági megfelelőség tesztje A rendszerben megvalósuló valamennyi elemet a rendszer használatba vételét megelőzően biztonsági megfelelőség szempontjából tesztelni kell. 4.3.3.8 Átvételi teszt A funkcionális és a rendszerkövetelményeknek való megfelelés tételes ellenőrzése. 4.3.4 Termékek átadás-átvételi eljárása Az eljárás során az elkészített termékek és azok dokumentációi átadásra kerülnek az IKI részére. Az IKI a Megrendelővel egyeztetve dönt a leszállított tervdokumentációk minőségi elfogadhatóságáról.

Az elkészült rendszer és a befogadó környezet kapcsolódásainak részletes tesztje.

Az egyes tesztelési fázisok addig tartanak, amíg minden egyes teszt eredménye elfogadásra kerül az IKI részéről, aminek tényét Megrendelő az IKI-vel egyeztetve jegyzőkönyvben rögzíti.

4.3.3.4 Teljesítmény (stress) teszt

4.3.5 Éles üzembehelyezés

A fejlesztett rendszer átlagos, csúcs és extrém terhelés melletti működésre vonatkozó válaszidők tesztje.

A sikeres próbaüzem után, annak tapasztalatait alkalmazva biztosítani kell a rendszer teljes körű alkalmazásának feltételeit. Ennek érdekében gondoskodni kell a

4.3.3.3 Integrációs teszt

26. szám


felhasználói munkafolyamatok szabályozásának szükség szerinti módosításáról, az infokommunikációs rendszer műszaki infrastruktúrájának teljes körű üzembe helyezéséről és az éles üzem induló időszakában a nélkülözhetetlen, emeltszintű infokommunikációs szakmai támogatásról. A fejlesztés eredményének bevezetéséhez az IKI engedélye szükséges (új rendszer vagy már alkalmazásban álló rendszer fejlesztése esetén is). 4.4 Az informatikai rendszerek fejlesztési dokumentációja A projektek eljárásrendjét és elkészítendő dokumentumait a 68/2009. (MÁV. Ért. 31.) Jog /Stratégia Vezérigazgatói utasítás: „A projektek működéséről a MÁV Zrt-nél” című Utasítás határozza meg. A fejlesztési projektek eredménytermékei között a mindenkori hatályos Projekt Utasításban meghatározott dokumentációk elkészítéséről kell gondoskodni, a projektben meghatározott hatáskörök és felelősségek szerint. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLYOn kíVÜL HELYEzÉsEk Az Informatikai biztonságra vonatkozó hatályos MÁV Zrt dokumentum: 33/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról. Projektekre vonatkozó szabályozás: 68/2009. (MÁV. Ért. 31.) Jog /Stratégia - Vezérigazgatói utasítás A projektek működéséről a MÁV Zrt-nél Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Az informatikai rendszerek fejlesztési előírásai és dokumentációs rendjéről szóló 57/2010 (IX.24. MAV Ért. 27.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás. 6.0 HATÁLYBALÉPÉs Az utasítás a megjelenés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk 1.sz. melléklet: Az utasítás tárgyi hatálya alól kivételt képző rendszerek 2.sz. melléklet: Informatikai platformtámogatási mátrix Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

1705

1706


26. szám

1. sz. melléklet Az UTAsíTÁs TÁRGYI HATÁLYA ALóL kIVÉTELT kÉPEző REndszEREk Távközlési szakterület: A hatályos 3/2010. (I.15. MÁV Ért.1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág által nyújtott vasúti távközlési szolgáltatások meghatározásáról, igénybevételének eljárási rendjéről és az alkalmazandó díjszabásról” szóló utasításban felsorolt távközlési szolgáltatások és a GSM-R rendszer szolgáltatások nyújtásához közvetlenül tartozó elemek. Erősáramú terület: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Felsővezetéki Energiatávvezérlő rendszerek szoftvere és hardvere, Kezelőszemélyzet nélküli helyi távműködtető berendezések hardvere és szoftvere, Vasútállomási helyi távműködő berendezések hardvere és szoftvere, Fázishatár helyi távműködtető berendezések hardvere és szoftvere, Térségi FET kezelőközpontok távfelügyeleti és távvezérlési funkcióit megvalósító szoftverek és hardverek. Hálózati analizátor működtető és kiértékelő szoftver rendszere. Felsővezetéki geometriai mérőberendezések (felsővezeték-mérő kocsi) mérési és adatfeldolgozó szoftverek és hardverek. A meglévő felsővezetéki hibastatisztikai rendszer szoftverének a karbantartása és rendszerkövető fejlesztése.

Biztosítóberendezési terület: 1.

Elektronikus biztosítóberendezések részegységeik és kezelőfelületük hardvere, szoftvere, ezek működésregisztráló és diagnosztikai rendszerének hardvere, szoftvere 2. ETCS pályamenti és járműfedélzeti berendezéseinek, részegységeinek, regisztráló egységeinek, programozó készülékeinek és diagnosztikai rendszerének hardvere, szoftvere, 3. Vonatbefolyásoló, vonatmegállító berendezések pályamenti és járműfedélzeti berendezéseinek, részegységeinek, és diagnosztikai rendszerének hardvere, szoftvere, 4. Biztosítóberendezési diagnosztikai rendszerek, és felügyeleti központjaik hardvere, szoftvere, 5. Biztosítóberendezési és távközlési áramellátás vezérlési, diagnosztikai és felügyeleti rendszer hardvere, szoftvere, 6. Programvezérelt biztosítóberendezési egységek, biztonságreleváns egységek (pl. szigeteltsín-vevő, ütemadó, villogtató, tengelyszámláló, váltóállító egység és inverter, LED optikai egység, pályamenti elektronikus illesztő egységek, félsorompó-hajtómű stb.) és diagnosztikai eszközeik hardvere, szoftvere 7. Elektronikus jelzőberendezések (elektronikus sorompóberendezések, rendezőpályaudvari vezérlő berendezések, hőnfutásjelzők, fékpróba- és menesztésjelzők, utastájékoztató-vezérlők, járműazonosító berendezések stb.), kezelőfelületük és diagnosztikai rendszerük hardvere, szoftvere, 8. Központi forgalomirányító (KÖFI), forgalomellenőrző (KÖFE) és biztosítóberendezési távvezérlő berendezések, biztosítóberendezési felülvezérlések (önműködő jelzőüzem, programozott vágányúti üzem stb.) adatgyűjtők biztosítóberendezési illesztő és adatgyűjtő egységei, vezérlő-ellenőrző berendezéseik, ezek kezelő felülete és diagnosztikai rendszere hardvere és szoftvere, valamint a forgalmi vonatközlekedési információs rendszer biztosítóberendezési illesztő egységeinek (FORIF) és diagnosztikájuk hardvere és szoftvere, 9. Biztosítóberendezési, és pályadiagnosztikai célműszerek (váltóerőmérő, állítóáram-diagnosztika, földességvizsgáló, jelfeladás-vizsgáló, pályajel-mérő és regisztráló, tengelyérzékelés-vizsgáló, stb.), valamint ezek kalibrálására szolgáló készülékek hardvere, szoftvere, adatgyűjtő szoftvere 10. A biztosítóberendezési célú szimulátorok hardvere, szoftvere, tesztelési és tervező célszoftverek, és ezek hardver illesztő egységei, 11. A meglévő biztosítóberendezési szakmai hibanyilvántartási és diszpécser rendszer szoftverének karbantartása, rendszerkövető fejlesztése.

26. szám


1707

2. sz. melléklet InfORMATIkAI PLATfORM MÁTRIX Kategóriák magyarázata: preferált:

új fejlesztéseket a kategóriában felsorolt technológiák felhasználásával lehet kizárólag létrehozni

tűrt:

amennyiben a fejlesztés gazdaságossági, valamint infokommunikációs okok miatt nem valósítható meg a preferált kategóriába tartozó technológiák felhasználásával, akkor előzetes IKI vizsgálatot követően engedélyezhető a tűrt kategóriába tartozó technológiák használata a fejlesztés során

tiltott:

minden egyéb technológia használata tiltott a fejlesztések során

AdATBÁzIs TíPUsOk: preferált: Oracle 10g Release 2 (10.2.0.5) / 11g Release 2 (11.2.0.1.0) Microsoft SQL Server Enterprise 2008 R2 SP1 Oracle RDBMS 10g Release 2 (10.2.0.5) adatbázis-kezelő Real Application Cluster opcióval Oracle EE support 11g (11.1.1.5.0) Oracle Spatial option 10g /11g MySQL / 4.1 + / tűrt: PostgreSQL 8.2 Progress tiltott: Firebird 1.x Firebird 2.x Dbase Db2 Lotus Domino nsf Paradox Minden egyéb adatbázis típus használata tiltott. OLAP-Eszközök: preferált: IBM Cognos 8 BI Professional IBM Cognos TM1 Oracle BI 11g tiltott: SAS Minden egyéb OLAP-eszköz felhasználása tiltott.

1708


fEjLEszTÉsI köRnYEzET: preferált a felsorolt környezetek aktuális legújabb változata: Oracle Oracle JDeveloper NetBeansMS Visual Studio Delphi Eclipse (Java) IBM Websphere Rational Application Developer tűrt: Prof. Cobol Notepad++ tiltott: Clipper Microsoft Office VBA Domino Designer Lotus Domino Designer Harbour 3.0 Progress Minden egyéb fejlesztési környezet felhasználása tiltott. fEjLEszTÉsI nYELV: preferált a felsorolt fejlesztési nyelvek aktuális legújabb változata: C++ Java .NET C# PHP NON-Stop SQL T-SQL PLSQL mySQL tűrt: VB.net cobol JavaScript ASP.NET ActionScript C Tiltott: Pascal Clipper Minden egyéb programozási nyelv felhasználása tiltott.

26. szám

26. szám


MIddLEWARE REndszEREk, EsB: preferált: IBM Websphere 7.0 Oracle SOA Suite 11g BEA Jboss SOA 4.2.0.GA Joomla – tartalomkezelő 1.5. x stabil verzió MS BizTalk Server Standard Edition Active MQ tűrt: Mule iBeans, ESB CE Tibco Active Matrix tiltott: FUSE Open ESB Apache Camel Apache Synapse Spring Integration Minden egyéb midleware rendszer felhasználása tiltott. szERVEROLdALI kIszOLGÁLó REndszEREk: preferált: MS Sharepoint Portal Server 2010 MS Exchange CISCO(Tandberg) MS Lync 2010 Autodesk MapGuide MS IIS 7 Apache / 2.x + / (2.2) tűrt: HP Open View Service Desk MS Sharepoint Portal Server 2007 tiltott: Lotus Notes Novell Netware Lotus Domino Server Skype Minden egyéb szerveroldali kiszolgálórendszer felhasználása tiltott ALkALMAzÁs szERVER: preferált: IIS 7 J2EE Microsoft.NET v.3.5 tűrt: IBM Websphere Application Server Prof. Cobol Minden egyéb alkalmazás szerver felhasználása tiltott.

1709

1710


26. szám

jOGOsULTsÁGkEzELÉsI REndszER: preferált: Microsoft AD alapon SAML alapú ID Radius Minden egyéb jogosultságkezelési rendszer felhasználása tiltott. szERVEROLdALI OPERÁcIós REndszEREk: preferált: Windows Server 2008 R2 operációs rendszer szervizcsomagokkal folyamatosan frissítve, a biztonsági és menedzselési szabványai szerint csoportos házirendekkel konfigurálva gyártóspecifikus Unix Red Hat Enterprise 6 tűrt: Oracle Linux Debian Linux 5.03r3 SuSe Linux Enterprise 11 Tandem Unix Guardian 90 zOSe tiltott: z/OS 1.4 OS/390 1.10 H06 16.00 Novell Windows 2000 Windows 2003 Windows NT Minden egyéb szerveroldali operációs rendszer felhasználása tiltott. szERVEROLdALI VIRTUALIzÁcIó: preferált: VMWARE 5.0 tűrt: Oracle VM Microsoft Hyper-V Server 2008 R2 Red Hat Enterprise Virtualization for Servers 2.2 Minden egyéb szerveroldali virtualizáció felhasználása tiltott.

26. szám


kLIEns OPERÁcIós REndszEREk: preferált: MS Windows 7 tűrt: Ubuntu Linux MS Windows XP SP3 tiltott: Windows 2000 IBM OS/2 2.11 OS/2 Warp IBM OS/2 4.0 Windows 98 DOS Minden egyéb kliens operációs rendszer felhasználása tiltott. dEskTOP IMAGE köTELEző RÉszEI: preferált: Windows 7 / XP SP3 HUN Microsoft .NET Framework 2.0 SP2 + nyelvi csomag Microsoft .NET Framework 3.0 SP2 + nyelvi csomag Microsoft .NET Framework 3.5 SP1 + nyelvi csomag Microsoft .NET Framework 4.0 + nyelvi csomag MS IIS FTP szolgáltatás MS Lync IEEE 802.1X hitelesítés MSXML 6.0 Parser Internet Explorer 8 Microsoft Office Professional Plus 2010 SP1 / 2007 sp3 Microsoft SQL Server Compact 3.5 SP1 English Adobe Flash Player 11.1 Adobe Reader 9.4 HUN JAVA 6.29 SEP V11 / SAV 10.1.9.9000 Microsoft Virtual PC 2007 SP1 Oracle JInitiator 1.3.1.18 (kiváltása történik std. java-ra) tiltott: Novell Client 4.91 SP5 Borland Database Engine Administrator Access 2003 Publisher 2003 InfoPath 2003 Lotus Domino kliens SAP

1711

1712


HATÁRVÉdELMI Eszközök, zónA TŰzfALAk internetkijáratok preferált: Check Point Palo Alto Zorp Juniper Cisco ASA tűzfalak tűrt: Cisco PIX tiltott: minden más termék Proxy szerver: preferált: Check Point Palo Alto Zorp Juniper Cisco tűrt: Squid tiltott: minden más termék VPn (távoli felhasználók) preferált: Cisco SSL Cisco IPSEC Check Point, Juniper tűrt: egyedi elbírálás alapján tiltott: PPTP technológia és minden más termék

26. szám

26. szám


Pc sEcURITY vírusvédelem preferált: Symantec SEP tűrt: Symantec SAVCE tiltott: minden más termék spam védelem preferált: Symantec tűrt: Zorp tiltott: minden más termék adatszivárgás védelem preferált: Symantec Windows Rights Management Services (RMS) tűrt: tiltott: minden más termék HÁLózAT sEcURITY Log-gyűjtő/elemző eszközök preferált: RSA Envision, Symantec, HP Arcsight. tűrt: Syslog engine tiltott: minden más termék Ids/IPs rendszerek preferált: Cisco, Check Point, Juniper tűrt: egyedi elbírálás alapján tiltott: minden más termék network Access control preferált: Cisco NAC tűrt: Microsoft 802.1X Port Based Authentication tiltott: minden más termék Wireless hálózatok védelme preferált: AirTight, Cisco,Aruba tűrt: egyedi elbírálás alapján tiltott: minden más termék

1713

1714


26. szám

A MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények Francia nyelvű kiadások 201 Transport de marchandises dangereuses – Gares ferroviaires de triage – Guide pour la réalisation des plans d’urgence Veszélyes áruk szállítása. Útmutató vészhelyzetek esetére rendező pályaudvarokon 2. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 430-1 Conditions que doivent remplir les wagons à marchandises pour être admis à transiter entre les réseaux à voie normale et les réseaux à voie large des chemins de fer espagnols et portugais Műszaki előírások a normál nyomtávú és a spanyol, portugál széles nyomtávú vasúti pályák között közlekedő teherkocsikra 4. kiadás; Kiadva: 2012.08.01 612-04 Système d’affichage en cabine de conduite (DDS) – Ecran de radio sol-train (TRD) Képernyős kijelző rendszer a vezetőfülkékben (DDS). Vonatrádió képernyős megjelenítése (TRD) 1. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 Német nyelvű kiadások 201 Transport gefährlicher Güter – Leitfaden für die Notfallplanung in Rangierbahnhöfen Veszélyes áruk szállítása. Útmutató vészhelyzetek esetére rendező pályaudvarokon 2. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 430-1 Technische Vorschriften für Güterwagen, die zwischen Normalspurbahnen und spanischen und portugiesischen Breitspurbahnen verkehren Műszaki előírások a normál nyomtávú és a spanyol, portugál széles nyomtávú vasúti pályák között közlekedő teherkocsikra 4. kiadás; Kiadva: 2012.08.01 612-04 Führerraum-Displaysystem (DDS) – Zugfunkanzeige (TRD) Képernyős kijelző rendszer a vezetőfülkékben (DDS). Vonatrádió képernyős megjelenítése (TRD) 1. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 779-10 Grundsätze für die Verwaltung und Instandhaltung bestehender Eisenbahntunnel Létező alagutak kezelésének és fenntartásának alapelvei 2. kiadás; Kiadva: 2012.09.01

26. szám


1715

Angol nyelvű kiadások 201 Carriage of dangerous goods – Emergency planning guidance for rail marshalling yards Veszélyes áruk szállítása. Útmutató vészhelyzetek esetére rendező pályaudvarokon 2. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 430-1 Conditions with which wagons must comply in order to be accepted for transit between standard gauge railways and the Spanish and Portuguese broad gauge railways Műszaki előírások a normál nyomtávú és a spanyol, portugál széles nyomtávú vasúti pályák között közlekedő teherkocsikra 4. kiadás; Kiadva: 2012.08.01 612-04 Display System in Driver’s Cabs (DDS) – Train Radio Display (TRD) Képernyős kijelző rendszer a vezetőfülkékben (DDS). Vonatrádió képernyős megjelenítése (TRD) 1. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 918-6 Electronic reservation of assistance for persons with reduced mobility – Exchange of messages (Available in English only) Elektronikus foglalás a csökkent mozgásképességű személyek segítésére. Üzenetek cseréje 2. kiadás; Kiadva: 2012.09.01 A 206, 209, 211, 212, 215, 217, 218, 251, 260, 273, 424, 425-2, 427, 428-4, 965, 967 sz. döntvények avulás miatt hatályukat vesztették. Az 592-2 és 592-4 sz. döntvények helyett a továbbiakban a 2010-ben megjelent 592 sz. döntvény alkalmazandó.

1716


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU Issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

26. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents