magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

11. szám

128. évfolyam

2013 április 5.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal Utasítások 23/2013. (IV. 05. MÁV Ért. 11.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor” című 23/2011. (VI. 03. MÁV Ért. 13.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói uta1005 sítás 2. sz. módosítása egységes szerkezetben.

Utasítások

Oldal 24/2013. (IV. 05. MÁV Ért. 11.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói 1034 utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről. . Egyéb közlemények A MÁV Zrt. 2013. január 28-tól hatályos – módosított - Alapító 1119 Okirata. 1138

Hirdetmény

2.0 HATÁLy TÁROzÁsA

És

FELELőssÉG

MEGHA-

2.1. Az utasítás hatálya 23/2013. (IV. 05. MÁV ÉRT. 11.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A közszOLGÁLTATÁs kERETÉbEn nyújTOTT UTAsTÁjÉkOzTATÁs nORMATíV ELőíRÁsAIRóL És AzOk ALkALMAzÁsÁRóL nORMÁL üzEMI köRüLMÉnyEk közöTT, VALAMInT REndkíVüLI EsEMÉnyEk bEköVETkEzÉsEkOR” cíMű 23/2011. (VI. 03. MÁV ÉRT. 13.) EVIG. sz. ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs 2. sz. MódOsíTÁsA EGysÉGEs szERkEzETbEn. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA A vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenység során, az utazás előtti, közbeni, az utazás utáni, illetve az utazáshoz kapcsolódóan, a magas színvonalon történő utastájékoztatás működtetése, az ehhez szükséges előírások egységes meghatározása.

Az utasítás hatálya kiterjed – működési területtől függetlenül - a vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet ellátó MÁV Zrt. és – az Alapító jóváhagyását követően – a MÁV-START Zrt. szervezeti egységire és az érintett munkavállalóira. Jelen utasítás a válságkezelési dokumentáció részét képezi. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés és a MÁV-START Zrt. Technológiai tervezési Szervezete felelős.

1006

A MÁV Zrt. Értesítője

11. szám

3.0 FOGALMAk MEGHATÁROzÁsA

3.5 statikus utastájékoztató eszközök

3.1 normál üzemi körülmény

Azok a többnyire papír alapú utastájékoztató eszközök, amelyek viszonylagosan állandó jellegű információkat tesznek közzé. (pl.: Érkező-induló vonatok jegyzéke)

Normál üzemi körülményről akkor beszélünk, amikor a közforgalmú menetrendben meghirdetett vonatok menetrend szerint, vagy nem a pályakapacitás csökkenéséből eredő késéssel közlekednek, illetve a késés nem okoz pályakapacitás csökkenést. 3.2 Rendkívüli esemény Rendkívüli esemény minden olyan zavar, vagy akadály, amely a vonatközlekedést kizárta, illetve a vasútüzem lebonyolítását akadályozta. Utastájékoztatási szempontból rendkívüli eseménynek minősül: – baleset, veszélyeztetés, – a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos vagy gondatlan cselekmény, vasúti jármű hatalomba kerítése, – a tűzeset, robbanás, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, vegyi szennyeződés, – környezetszennyezés, – forgalmi vagy műszaki nehézmény, – a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, – sugárzó anyag észlelése, vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződés, – a vasútüzem biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett esemény (árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió, viharkár, nukleáris veszély, járvány veszély stb.), – közlekedő vonatot, a vasúti infrastruktúrát és annak elemeit, vasútállomást érintő közveszéllyel fenyegetés, – a MÁV Csoport működését érintő munkavállalói sztrájk vagy külső megmozdulás, demonstráció, – a MÁV csoport működési körén kívüli okok, melyek jelentős hatással vannak az általános üzemviteli rendre (vasúti pálya közelében lévő létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége, stb.). 3.3 Rendkívüli üzemi körülmény Rendkívüli üzemi körülményről beszélünk, amikor pályakapacitás csökkenése miatt a közforgalmú menetrendben meghirdetett vonatok nem, vagy csak jelentős késésekkel közlekedtethetők le. A pályakapacitás szűkülésnek tekintendők azok a műszaki zavarok, amelyek előre nem tervezhető módon csökkentik az infrastruktúra áteresztő képességét. 3.4 dinamikus utastájékoztató eszközök Azok a vizuális és auditív eszközök, berendezések, amelyeken a közzétett információ folyamatosan a vonatközlekedésnek megfelelően változtatható.

3.6 kiemelt állomás Utastájékoztatási szempontból fontos, jelentős utasforgalommal rendelkező állomások, melyek felsorolását az 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.7 Megállóhely Utastájékoztatási szempontból megállóhelynek minősül az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás szerinti megállóhely, megálló-rakodóhely. 3.8 Állomási utasperonok megközelítési időszükséglete Az állomások utasforgalmi területe (váróterem, pénztárcsarnok) és a személyszállító vonat által használt peronos vágányok megközelítésének időszükséglete. A Forgalmi Csomópont és a Személyszállítási Szolgáltatási Központ által kijelölt munkavállalók pontos mérésekkel kötelesek vágányonként, illetve perononként megállapítani az utasforgalmi terület és a peronok közötti közlekedési időt. 3.9 Állomási utasperonok megközelítésének időnormatívája Azon állomásokon, ahol az utasforgalmi terület és a peronok közötti gyalogos közlekedés időszükséglete a 2 percet nem éri el, ott az állomási utasperonok megközelítési időnormatívája egységesen 2 perc. Azokon az állomásokon, ahol az utasforgalmi terület (váróterem, pénztárcsarnok) és a személyszállító vonat által használt peronos vágányok közötti közlekedési időszükséglet a 2 percet meghaladja, a mért időt 2 perccel megnövelve, „állomási utasperonok megközelítési időnormatívája” néven kell az Állomási Végrehajtási Utasításban (továbbiakban: ÁVU) rögzíteni. Az állomásra érkező, valamint érkezés után továbbinduló vonatok esetén a vonat menetrendszerinti és tényleges indulása előtt az „állomási utasperonok megközelítési időnormatívája” perc értékét kell alkalmazni, amennyiben az általánosan meghatározott 3-5 perc értéket meghaladja. 3.10 Megállapodás Az állomásokon az egyeztetett, kapcsolódó technológiai folyamatok végrehajtásának módját a vállalkozó vasúti társaság és a Forgalmi Csomópont vezetője között rögzítő dokumentum, amelynek megkötését a „47/2012.

11. szám


(IX.07. MÁV Ért. 21.) EVIG Utasítás, A kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozás” című normatív utasítás írja elő. 3.11 Utastájékoztatási kötelezettség A vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenység során, az utazás előtti,- közbeni, az utazás utáni, illetve az utazáshoz kapcsolódóan, magas színvonalon történő utastájékoztatást kell megvalósítani. Az utasok megfelelő tájékoztatása érdekében mind a Pályavasút, mind a MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalója, képzettségének megfelelően a legmagasabb szintű tájékoztatást köteles nyújtani, az utazóközönség részére. A Pályavasút munkavállalói az állomásokon, és egyes esetekben a megállóhelyeken a személyszállító vonatok közlekedéséről, a használt vágány megnevezéséről, a vonat késéséről, a késés okáról és annak mértékéről, az esetleges vonatelmaradás tényéről, csatlakozási és átszállási lehetőségekről, a csatlakozás elmaradásáról, kerülőútirány alkalmazásáról, vagy az esetleges alternatív közlekedési útvonalakról adnak tájékoztatást az utasok részére. A felsorolt utastájékoztatási tevékenységet a pályavasút a rendszeresített vizuális és hangosbemondó berendezések kezelésével, a közszolgáltatási szerződés előírásai szerint biztosítja és végzi. Azon állomásokon, ahol a Pályavasút munkavállalói nem végeznek menetjegy értékesítési tevékenységet, kizárólag az adott vonalszakaszon közlekedő személyszállító vonatok közlekedési időadataira vonatkozón nyújtanak utazási információkat. Az ilyen állomásokon a pályavasutat egyéb az utazással kapcsolatos információszolgáltatási kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók a szükséges szakmai képzettség hiánya miatt nem tudják az utasokat megfelelően tájékoztatni, illetve informálni, akkor kötelesek az utasokat a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók felé irányítani, függetlenül attól, hogy azok a MÁV-START Zrt. vagy a Pályavasút alkalmazásában állnak. 3.12 Az utastájékoztatás nyelve Az utastájékoztatás alapnyelve a magyar, azonban a Vasútvállalat megrendelése és költségviselése alapján, a Pályavasút — a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állása esetén — biztosítja az adott állomáson az idegen nyelven történő utastájékoztatást. A Pályavasút az idegen nyelvű tájékoztatásra vonatkozó megrendelést csak akkor fogadja el, ha az érintett berendezés arra alkalmas.

1007

3.13 Monitorok A monitorok, mint vizuális utastájékoztató eszközök, az összesítő utastájékoztató táblán megjelent adatok ismétlését és/vagy az utazási információk önálló megjelenítését biztosítják. A monitoron megjelenített adatokra, ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint az összesítő utastájékoztató táblákra. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA Jelen Utasítás leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk 5.1 Ezen utasítás előírásain kívül figyelembe kell venni az alábbi utasítások, rendeletek szabályzatok vonatkozó előírásait is: • A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Törvény, • 271/2009.(XII.1.) Kormányrendelet az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről, • 101/2007. (XII.22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól, • 1371/2007/EK Rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről, • 48/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (IV. 1. MÁV Ért. 7.) elnök-vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról. • 34/2010. (VI.11. MÁV Ért.19.) EVIG sz. Utasítás „a MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasításáról”, • 24/2009. (III.27. MÁV Ért. 11.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Vagyonvédelméről, • 24/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata, • 28/2012. (V. 18. MÁV. Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemezésére, • 56/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás: Balesetvizsgálati Utasítás, • Hálózati Üzletszabályzat, • MÁV-START Vasúti személyszállító Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata, • Hálózat-hozzáférési Szerződés (MÁV Zrt. PÜ- MÁVSTART Zrt.), • F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei,

1008


• F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására, • Állomási Végrehajtási Utasítások – Megállapodások, • Vonatkozó Kezelési szabályzatok, műszaki leírások. 5.2 Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezzük az alábbi rendelkezéseket: • 40/2008. (XII.5. MÁV Ért.29.)VIG sz. vezérigazgatói utasítás a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról, • 109088/1990. Ker. Főo. Utastájékoztatás szabályzat a hangosbemondó kezelésére, • Gy.2-669/2012., Gy.103-442/2012. sz. Megállapodás, • Gy.103-26-2012 Utastájékoztatás dohányzási tilalomról, • Gy. 141-816/2011 Utazást megelőző tájékoztatási kötelezettség, • Gy.135-80/2012, 2-244/2012. Vágányzári utastájékoztatás. 6.0 HATÁLybA LÉpTETÉs Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk 1. számú melléklet: Az Utasítás leírása. 2. számú melléklet: A kiemelt állomások felsorolása. 3. számú melléklet: A megállóhelyeken alkalmazandó érkező-induló vonatok jegyzéke. 4. számú melléklet: Rendkívüli üzemi körülmények esetén alkalmazandó utastájékoztatási szöveg minták. 5. számú melléklet: Rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó kiegészítő szöveg minták. 6. számú melléklet: Papír alapú utastájékoztatáshoz biztosított felületek javasolt formája. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

11. szám

11. szám


1009

1. sz. melléklet Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 1.0 UTAsíTÁs ALkALMAzÁsÁRA VOnATkOzó IRÁnyELVEk 1.1 Az utastájékoztatás alapelvei • Az utastájékoztatási tevékenységet elsősorban a vizuális utastájékoztató eszközök alkalmazásával kell ellátni. • A dinamikus vizuális kijelzőkkel adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a pontos időt, a vonat érkezési, illetve indulási idejét, a vágány számát, a vonatindító vagy rendeltetési állomást, az útirányt, a vonattípust, az esetleges késés mértékét, valamint az egyéb információk megjelenítését lehetővé tevő megjegyzés rovatot. • Az ún. hangosbemondón (dinamikus auditív) adott tájékoztatás a vizuális utastájékoztató eszközökön közzétett információkat kiegészíti, megerősíti és az időközi változásokra hívja fel a figyelmet. A hangosbemondó által adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vonat érkezési, illetve indulási idejét, a vágány számát, a vonatindító vagy rendeltetési állomást, az útirányt, a vonattípust, az esetleges késés mértékét. Amennyiben az érkező vonathoz csatlakozási lehetőség van, a vonat megállása után a csatlakozási lehetőségeket (a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében) közölni kell. • A papíralapú hirdetmények kifüggesztési helyének meghatározását – egyes esetekben azok előállítására és kihelyezésére is vonatkozó előírásokat – „Megállapodásban” kell rögzíteni. • A helyi viszonyokra jellemző utastájékoztatási idő normatívát – a peronokhoz való eljutási idők fegyelembevételével – az ÁVU és „Megállapodás” vonatkozó pontjában kell szabályozni. • A vizuális és auditív utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén követendő részletes eljárást a „Megállapodás” alapján az ÁVU adott pontjában kell szabályozni. • Pályavasúti személyzettel nem rendelkező szolgálati helyeken lehetőség van arra, hogy a MÁV Zrt és a MÁVSTART Zrt. kijelölt szervezeti egységei „Megállapodás”-ban rögzítsék a MÁV-START Zrt. munkavállalója által végzett utastájékoztatási tevékenységet. Ebben az esetben a vonatok késéséről a Pályavasút munkavállalói a MÁVSTART Zrt. utastájékoztatási tevékenységet is végző munkavállalóját kötelesek tájékoztatni. Az értesítés módjára vonatkozó szabályokat az Állomási Végrehajtási Utasítás vonatkozó pontjában is rögzíteni kell. • A már meghirdetett információk tartalmában bekövetkezett változásokról az utazóközönséget mind a vizuális, mind a hangosbemondó berendezések útján tájékoztatni kell. • Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról tájékoztatást kell adni. • A vonatok késésének mértékét – szükség esetén – folyamatosan aktualizálni kell. • Az induló vonatok 15 percet elérő vagy meghaladó késése esetén az esetleges alternatív utazási lehetőségekre is fel kell hívni a figyelmet. • A vonatforgalmat akadályozó rendkívüli események bekövetkezése esetén az alkalmas vizuális berendezéseken az erre utaló információt meg kell jeleníteni. • A normál üzemi körülmények között alkalmazandó közlemények részletes szövegét az „Utastájékoztató szövegkönyv” tartalmazza. Az utastájékoztató szövegkönyvek elkészítése a MÁV-START Zrt. kijelölt szervezetének a feladata. • A rendkívüli eseményekkel kapcsolatban alkalmazandó közlemények minta szövegeit jelen utasítás 4. sz. melléklete tartalmazza, amely az „Utastájékoztató szövegkönyv” mellékletét is képezi. • Az utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén, a személyzet nélküli állomásokra – hangos utastájékoztatás szempontjából – a személyzet nélküli megállóhelyi szabályok vonatkoznak. • Az egyes kategóriákra és szegmensekre meghatározott előírásokat az új berendezések tervezése során tervezési irányelvként kell alkalmazni. 1.2.1. Az utastájékoztatási feladatok elhatárolása A Pályavasút feladata: • A rendelkezésére álló utastájékoztató berendezések üzemeltetése. • Az állomás és a megállóhely nevének – a vonatból jól látható módon történő – feltüntetése. • Jól látható módon megjelölni az utasok részére fenntartott helyeket, az utasok elől elzárt területeket (beleértve a fenntartási és építési munkálatokat is), szilárd burkolatú peron esetén az elsodrási határt és az utasok részére kijelölt közlekedési útvonalakat.

1010


11. szám

• Az utasok részére megnyitott terülteken kihelyezni az utasok tájékoztatását segítő jelzéseket. • A Vasúti társaság esetenkénti írásos megrendelése alapján az egyéb személyszállítási- és marketing jellegű közlemények, illetve más közlekedési társaságokra vonatkozó információk közzététele, azokon az állomásokon, ahol erre a tevékenységre a megfelelő személyzeti és technikai feltételek rendelkezésre állnak, amennyiben a műszaki és személyi feltételek adottak, de ezen közlemények miatt a vonatforgalom lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek és az utasok biztonságával, illetve közlekedésével összefüggő tájékoztatás nem szenved hátrányt. • A Pályavasút a Hálózat-hozzáférési Szerződés aláírásakor, írásban átadja a Vasúttársaság Hálózat-hozzáférési Szerződés szerinti kapcsolattartója részére az állomások utastájékoztatási rendszeréhez kapcsolódó adatokat, kimutatható módon elektronikus formában. Az átadott adatok állomásonként, megállóhelyenként tartalmazzák az alkalmazott utastájékoztató berendezéseket (verbális/vizuális, digitális/analóg, idegen nyelvű utastájékoztatásra is alkalmas berendezés), a tájékoztatáshoz szükséges paramétereket, távkezelt utastájékoztató-berendezések adatait. Az utastájékoztató eszközökkel kapcsolatos tervezhető változásokról a Pályavasút Hálózat-hozzáférési Szerződés szerinti kapcsolattartója a változás előtt legkésőbb 40 nappal előzetesen – írásban - tájékoztatást ad a Vasúttársaság Hálózat-hozzáférési Szerződés szerinti kapcsolattartója részére. Az utastájékoztató eszközökkel kapcsolatos előre nem tervezhető változások esetén (azaz a 40 napon belül történő változás esetén) a változás a Pályavasút tudomására jutását követően 3 munkanapon belül köteles – írásban - jelezni a tervezhető változásoknál előírt útvonalon a Vasúttársaság részére. A Pályavasúti Hálózat-hozzáférési Szerződés szerinti kapcsolattartója a változás megvalósulását követően – 5 munkanapon belül – köteles intézkedni az elektronikus táblázat adatainak aktualizálásáról. IGI ISZE feladata: • A papír alapú hirdetési felületek biztosítása, felszerelése és karbantartása a Pályavasút megrendelése alapján. • A hirdetési felületek egységes megjelenítése, megkülönböztetve a műemlék, a régi típusú épületben elhelyezett tájékoztató felületeket, illetve új, modern épületben megjeleníthető felületeket. • Az utasok tájékoztatását segítő piktogramok, feliratok elhelyezése az épületeken, peronokon. • Az állomási utastájékoztató hirdetmények elhelyezésére rendszeresített tároló eszközök üveg felületének felső szélét 3 cm széles, megkülönböztető színű fóliasávval kell megjelölni:  - a Pályavasúti sárga,  - a MÁV-START Zrt. kék,  - a vágányzári információk piros,  - az egyéb hirdetmények fehér. (A hirdetési felületekre vonatkozó előírásokat az 6. sz. melléklet tartalmazza.) A MÁV-START Zrt. feladata: • A saját személyszállítási, értékesítési és marketing jellegű hirdetmények, közlemények elkészítése és kihelyezése az arra célra rendszeresített felületre. • Operatív irányításában résztvevő személyek által megrendelt vonatok esetében a menetvonal megrendelésekor, a szövegkönyvet a Vasúti társaság személyszállítási hálózati/területi főüzemirányítója köteles átadni a Pályavasút illetékes hálózati/területi főüzemirányítója részére. 1.3. Az utastájékoztatási tevékenységet ellátók felelőssége Amennyiben az érintett munkáltató az utasok tájékoztatásának elégtelen végrehajtását tapasztalja, avagy az utastájékoztatási szolgáltatás – bizonyíthatóan – elégtelen ellátásáról értesült, az esetet minden érintett tekintetében vizsgálni kell. Az utazóközönség tájékoztatásának szervezésére, illetve annak végrehajtására kötelezett munkavállalókkal szemben munkáltatói eljárást kell kezdeményezni.

11. szám


1011

2.0 Az UTAsTÁjÉkOzTATÁsRA VOnATkOzó nORMATíV ELőíRÁsOk nORMÁL üzEMI köRüLMÉnyEk EsETÉRE 2.1. budapesti fejpályaudvarok 2.1.1. Vizuális utastájékoztatási eszközök 2.1.1.1 összesítő utastájékoztató kijelzők kezelése Az érkező és induló vonatoknál legalább 1 órányi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok a menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjében. Az érkező/induló vonatok ún. felállítási vágányának megjelenítését a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt 20 perccel kell biztosítani. Az adott vonat indulása előtt a vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni nem szabad, kivéve, ha a vonatok 20 percen belüli indulás céljából tartózkodnak a vágányon. Ebben az esetben viszonylatonként utalni kell arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik (pl.: 7. vágány eleje, 7. vágány vége). Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló, ún. „átlós” vonatok esetén az érkező vonatok oldalon a megjegyzés rovatban utalni kell a vonat további közlekedési jellemzőire (pl.: Pécs felé), az induló vonatok oldalon pedig a vonat kiindulási állomására (pl.: Miskolc felől), a vágányszámot ebben az esetben az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 2.1.1.2 Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzők kezelése A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató táblákon a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt 20 perccel korábban kell megjeleníteni a vonatokat, kivéve azon eseteket, amikor az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. A megjelenítést ilyen esetekben is biztosítani kell, legalább 5 perccel a tényleges érkezési, illetve indulási idő előtt. A vágányvégi, illetve vágány melletti táblákon a nem helyből induló, ún. „átlós” vonatokról 20 percet meghaladó menetrendi tartózkodás esetén az érkező vonatokra vonatkozó előírások szerint kell a vizuális utastájékoztatást végezni. 20 perc, vagy annál kisebb tartózkodás esetén az induló vonat adatait a kiindulási állomásra történő utalással (pl.: Miskolc felől) kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késés esetén a vizuális utastájékoztatást a várható késés mértékének megjelenítésével, az érkező vonatoknál legkésőbb a vonat menetrendszerinti érkezése előtt 3 perccel, míg az induló vonatoknál az előrelátható késés megállapításakor kell alkalmazni. 2.1.2. Hangos utastájékoztató berendezések kezelése Menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. A menetrend szerint induló vonatokról az indulási idő előtt 15, 8 és 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Budapest-Keleti pályaudvaron – a vágányok elérésének jelentősebb időszükséglete miatt – az induló vonatok esetében 20, 10 és 4 perccel korábban kell magyar nyelvű tájékoztatást alkalmazni. A menetrend szerint azonos időpontban érkező, illetve induló vonatok esetén az egyik vonatról a normatív előírások szerinti idő előtt 1 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást - megrendelés alapján - a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 10 és 5 perccel, illetve az érkezési idő előtt - lehetőség szerint - 5 perccel korábban kell végezni. Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni. 20 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni.

1012


11. szám

A vizuális utastájékoztató berendezés meghibásodása esetén az induló vonatokról a menetrend szerinti indulási idő előtt – lehetőség szerint – 20, 15, 8, 5, 3 perccel, az érkező vonatokról a menetrend szerinti érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 2.2. kiemelt állomások 2.2.1. Vizuális utastájékoztatási eszközök 2.2.1.1. összesítő utastájékoztató kijelző kezelése A kiemelt állomásokon egyesített érkező-induló, illetve érkező és induló vonatok összesítő kijelző eszköz alkalmazásával kell a vonatokra vonatkozó tájékoztatást megtenni. Az érkező és induló vonatoknál legalább 30 percnyi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjének megfelelően. Az adott vonat indulása előtt a vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel is indul vonat. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás történt arra is, hogy a vágányon több vonat tartózkodik. A vonatkozó alapinformációkat a szükséges kiegészítő megjelöléssel is el kell látni (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló vonatok esetén az „érkező vonatok” oldalon a megjegyzés rovatban utalni kell a tovább közlekedő vonat célállomására (pl.: Pécs felé). Az „induló vonatok” oldalon a vonat kiindulási állomására kell utalni (pl.: Miskolc felől), a vágányszámot ebben az esetben lehetőség szerint az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az érkezési és indulási viszonylatot együttesen megjelenítő vizuális kijelzőn a vonat kiindulási és célállomása mellett fel kell tüntetni a vonat közlekedési útirányát meghatározó állomás(ok) nevét is. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, a helyből induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 2.2.1.2. Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzők kezelése A vonatok felállítási vágányának megjelenítését a menetrend szerinti érkezési és indulási idő előtt – lehetőség szerint - legalább 20 perccel korábban biztosítani kell. A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön az adott vonatra vonatkozó tájékoztatás csak akkor jeleníthető meg, ha az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény nem tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel vonat nem indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás van arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik és a vonat alapinformációit a szükséges kiegészítő megjelöléssel is ellátták (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni. 2.2.2. Hangos utastájékoztató berendezések kezelése A célállomásra menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. Amennyiben az érkező vonathoz csatlakozási lehetőség van, a vonat megállása után a csatlakozási lehetőségeket (a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében) be kell mondani. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást - megrendelés alapján - a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 9 és 5 perccel, illetve az érkezésük előtt - lehetőség szerint - 5 perccel korábban kell végezni. A nem helyből induló vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról, ha a vonat 15 percnél kevesebbet tartózkodik az állomáson. A nem helyből induló, menetrend szerint 15 perc tartózkodási időt elérő vagy meghaladó vonatok esetében a célállomásra érkező vonatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

11. szám


1013

Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni, 20 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. Az induló vonatok 15 percet elérő vagy meghaladó késése esetén az esetleges alternatív utazási lehetőségekre is fel kell hívni a figyelmet. A vizuális utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén az induló vonatokról a menetrend szerinti indulási idő előtt - lehetőség szerint - a menetrend szerinti indulási idő előtt 15, 10, 5, 3 perccel, az érkező vonatokról a menetrend szerinti érkezés előtt 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 2.3. kiemelt állomásnak nem minősülő elágazó-és csatlakozó állomások 2.3.1. Vizuális utastájékoztatási eszközök 2.3.1.1. összesítő utastájékoztató kijelzők kezelése Amennyiben az állomás rendelkezik ilyen eszközzel, az érkező és induló vonatoknál legalább 30 percnyi vonatforgalom megjelenítését kell biztosítani, a vonatok a menetrend szerinti indulási, illetve érkezési időrendi sorrendjében. Abban az esetben, ha az összesítő utastájékoztató eszköz és/vagy a menetrend adottságai miatt nem lehet legalább 30 perc időtartamra minden vonatot megjeleníteni, akkor az időrendi sorrendben következő vonatok megjelenítését és aktualizálását folyamatosan kell biztosítani. A vonatok érkező/induló felállítási vágányának megjelenítését a menetrendszerinti érkezési, illetve indulási idő előtt lehetőség szerint 20 perccel korábban kell biztosítani. A hivatkozott vágányszám megjelölést addig nem szabad kiírni, amíg a vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban és menetrendi paraméterekkel még más vonat is indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás történt arra is, hogy a vágányon több vonat tartózkodik. A vonatkozó alapinformációkat a szükséges kiegészítő megjelöléssel is el kell látni (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az érkezési és indulási viszonylatot együttesen megjelenítő vizuális összesítő táblán a vonat kiindulási és célállomása mellett fel kell tüntetni a vonat közlekedési útirányát meghatározó állomás(ok) nevét is. Az érkező, illetve induló viszonylat szerint megosztott vizuális összesítő táblán a nem helyből induló vonatok esetén az „érkező vonatok” oldalon a megjegyzésként utalni kell a vonat további közlekedési jellemzőire (pl.: Pécs felé), az „induló vonatok” oldalon pedig a vonat kiindulási állomására (pl.: Miskolc felől). A vágányszámot ilyen esetekben az érkező és az induló oldalon azonos időben kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vizuális eszközön meg kell jeleníteni legkésőbb a vonat menetrend szerinti érkezési ideje előtt 3 perccel, induló vonatnál pedig a várható késés megállapítása után azonnal, de legkésőbb a vonat menetrend szerinti indulása előtt 3 perccel. 2.3.1.2. Vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató tábla kezelése A vonatok felállítási vágányának megjelenítését a menetrend szerinti érkezési és indulási idő előtt – lehetőség szerint - legalább 20 perccel korábban biztosítani kell. A vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön az adott vonatra vonatkozó tájékoztatás csak akkor jeleníthető meg, ha az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény nem tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkelvonat nem indul. Azonos felállítási vágányt egyidejűleg megjeleníteni csak akkor szabad, ha a kijelzőn a vágány száma mellett utalás van arra, hogy a vágányon több vonat tartózkodik és a vonat alapinformációit a szükséges kiegészítő megjelöléssel is ellátták (pl.: kijárattól jobbra, kijárattól balra). Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágányvégi és vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni.

1014


11. szám

2.3.2. Hangos utastájékoztatási eszközök 2.3.2.1. számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Idegen nyelvű utastájékoztatást - megrendelés alapján - a vonatok menetrendszerinti indulása előtt 9 és 5 perccel, illetve az érkezésük előtt - lehetőség szerint - 5 perccel korábban kell végezni. A nem helyből induló vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról, ha a vonat 15 percnél kevesebbet tartózkodik az állomáson. A nem helyből induló, menetrend szerint 15 perc tartózkodási időt elérő vagy meghaladó vonatok esetében a célállomásra érkező vonatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Érkező, illetve induló vonat 5 percet elérő vagy meghaladó késése esetén a késés mértékéről és annak okáról is azonnal tájékoztatást kell adni, 30 perc feletti késés esetén a közleményt 10 percenként ismételni kell. Késetten érkező, illetve induló vonat esetén a tényleges érkezési, avagy indulási idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. A vizuális utastájékoztató berendezés használhatatlansága esetén alkalmazandó részletes szabályokat az Állomási Végrehajtási Utasítás vonatkozó pontja tartalmazza. 2.3.2.2. számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A célállomásra menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A nem helyből induló vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési/indulási idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról. A csatlakozási lehetőségek ismertetését – amennyiben a forgalmi szolgálattevő nem egyedül teljesít szolgálatot, illetve nincs felhatalmazási kötelezettsége – az érkező vonat megállása után a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében kell végrehajtani. A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A késett vonat tényleges érkezése ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 2.4. Egyéb állomások 2.4.1. Vizuális utastájékoztatási eszközök Az állomáson alkalmazott utastájékoztató kijelzőkön a menetrendszerinti érkezési/indulási idő előtt - lehetőség szerint - 10 perccel korábban kell megjeleníteni a következő vonatot. Amennyiben az érintett vágányon más vonat vagy szerelvény tartózkodik, illetve az adott viszonylatban más menetrendi paraméterekkel közlekedő vonat is indul, az adott érkező/induló vonat adatait a vágány felszabadulását követően kell megjeleníteni. Az 5 percet elérő, vagy meghaladó késést a vágány melletti utastájékoztató eszközön is meg kell jeleníteni. A késett vonat tényleges érkezése ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 2.4.2. Hangos utastájékoztatási eszközök 2.4.2.1. számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A menetrend szerint érkező vonatokról az érkezés előtt 3 perccel korábban, egyszer kell tájékoztatást adni. A nem helyből induló (átmenő) vonatok esetén a menetrend szerinti érkezési/indulási idő előtt 10 perccel és 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni a vonatok érkezéséről és indulásáról. A csatlakozási lehetőségek ismertetését – amennyiben a forgalmi szolgálattevő nem egyedül teljesít szolgálatot, illetve nincs felhatalmazási kötelezettsége – az érkező vonat megállása után a csatlakozó vonatok időrendi sorrendjében kell végrehajtani.

11. szám


1015

A helyből induló vonatokról 10 perccel, illetve a helyi viszonyoktól függően 3-5 perccel korábban kell tájékoztatást adni. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A késett vonat tényleges érkezési ideje előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 2.4.2.2. számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése Az érkező/induló vonatokról a menetrend szerinti érkezés/indulás előtt 3 perccel korábban kell egyszer tájékoztatást adni. A vonat kiindulási állomásának minősülő szolgálati helyen a menetrend szerinti indulási idő előtt 8 perccel és 3 perccel korábban kell tájékoztatást adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. Késett vonat érkezése esetén a tényleges érkezési idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 2.5. Megállóhelyek 2.5.1. dinamikus vizuális utastájékoztatási eszközök A vágány melletti utastájékoztató kijelzőkön - lehetőség szerint - a vonatok érkezése előtt 10 perccel korábban kell a megállóhelyen megálló vonatok közlekedési információit megjeleníteni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. 2.5.2. Hangos utastájékoztatási eszközök 2.5.2.1. számítógéppel támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A megállóhelyen megálló vonatok érkezésérő/indulásáról a vonatok érkezési ideje előtt 3 perccel kell magyar nyelvű utastájékoztatást adni. Azokon a megállóhelyeken ahol a vasútvállalat megrendelte az idegen nyelvű utastájékoztatást, a magyar nyelvű utastájékoztatást 9 és 3 perccel, az idegen nyelvű tájékoztatást 5 perccel a vonat érkezése előtt kell adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. Késett vonat érkezése esetén a tényleges érkezési idő előtt 3 perccel is tájékoztatást kell adni. 2.5.2.2. számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztató berendezések kezelése A számítógéppel nem támogatott hangos utastájékoztatóval rendelkező megállóhelyeken a menetrend szerint közlekedő érkező és megálló vonatokról nem kell hangos utastájékoztatást adni. 5 percet elérő vagy azt meghaladó késés esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell. A vonatok menetrend szerinti közlekedési sorrendjében bekövetkező változásokról a késetten közlekedő vonat érkezése előtt az utasokat a vonatok közlekedési viszonylatáról is tájékoztatni kell. Amennyiben a megállóhelyen a hangos utastájékoztatást – Megállapodás alapján – a MÁV-START Zrt. által megbízott munkavállaló végzi, akkor a vonat legalább 5 percet elérő vagy meghaladó késéséről a szomszédos állomások forgalmi szolgálattevői kötelesek a megállóhelyen szolgálatot teljesítő munkavállalót értesíteni. A késés mértékéről és okáról szóló értesítést a vonat szomszédos állomásról történő menetrendszerinti indulási ideje előtt – lehetőség szerint - legalább 5 perccel korábban meg kell tenni. 2.6. statikus állomási és megállóhelyi utastájékoztatás szabályai 2.6.1. Állomásokon az alábbiak szerinti - személyszállító vonatok közlekedésével összefüggő - papír alapú utastájékoztató hirdetmények alkalmazandók:

1016


11. szám

2.6.1.1. Érkező-induló vonatok jegyzéke Az Érkező-induló vonatok jegyzékének megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, kihelyezése, azok rendelkezésre állásának biztosítása (pótlása), módosítása a Pályavasút feladata. A Pályavasút - a menetrend módosulásával járó - 5 napot meghaladó változás (pl.: vágányzárak) esetén az Érkező-induló vonatok jegyzékét is köteles módosítani. A kiemelt utasforgalmúnak minősülő állomások (pályaudvarok) és megállóhelyek vonatkozásában az 5 nap időtartamot meg nem haladó vágányzárak esetén az alábbiak szerint kell eljárni: • A nyomdai úton előállított Érkező-induló vonatok jegyzékét az adott vágányzári napra vonatkozó jegyzékre kell cserélni, amelynek elektronikus formában történő összeállítása és a Forgalmi Főosztály Technológiai Osztályára történő továbbítása a Forgalmi Csomópont feladata. Az Érkező-induló vonatok jegyzékének előállítása (nyomtatása) a Forgalmi Főosztály Technológiai Osztályának kötelezettsége, a jegyzékek adott állomáson (pályaudvaron) és megállóhelyen történő kifüggesztése a Forgalmi Csomópont feladata. • A nem nyomdai úton előállított Érkező-induló vonatok jegyzékének adott vágányzári napra vonatkozó előállítása és kifüggesztése a Forgalmi Csomópont feladata. • A vágányzári időszak kezdete előtt 7 nappal minden Érkező-induló jegyzék fölé – az alapmenetrend olvashatóságát is biztosítva – ki kell ragasztani egy figyelemfelhívó csíkot, a következő szöveggel: „20…év…hó…naptól, 20..év…hó…napig a … vonalon (viszonylatban) menetrendi változások lesznek, mely kifüggesztve megtalálható az állomás … pontján.” 2.6.1.1.2. Az Érkező- induló vonatok jegyzékére vonatkozó általános előírások Az Érkező-induló vonatok jegyzékének összeállítására, tartalmi és formai követelményeire, továbbá a minőségi rendező elvekre vonatkozó részletes szabályozását a Pályavasút Forgalmi Főosztálya által kiadott érvényes Menetrendi Utasítás tartalmazza. (A hirdetmény mintákat a 3. melléklet tartalmazza.) Az Érkező-induló vonatok jegyzéken az állomásokra vonatkozóan mindig ki kell tölteni a vágányszám rovatot. A megállóhelyek esetében csak abban az esetben kötelező kitölteni a vágányszám rovatot, ha megállóhely több vágánnyal rendelkezik. Az Érkező-induló vonatok jegyzékén az állomásokra, illetve a több vágánnyal rendelkező megállóhelyekre vonatkozóan minden esetben fel kell tüntetni az érkezési/indulási vágány számának változatási lehetőségre utaló alábbi szöveget: „A vágányszámok tájékoztató jellegűek, kérjük közvetlenül az utazás előtt szíveskedjen tájékozódni”. 2.6.1.1.2.1. budapesti kőbánya-kispest

fejpályaudvarok,

kelenföld,

székesfehérvár,

cegléd,

szolnok,

Az Érkező-induló vonatok jegyzékének igénylése megegyezik a menetrendi anyagok igénylésének módjával és idejével. Nyomdailag előállított hirdetményt kell alkalmazni. Méret: „A0” Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően, órás csoportonkénti bontásban. Tartalmi elemek: közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, végállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 2.6.1.1.2.2. kiemelt állomásokon Az Érkező-induló vonatok jegyzékének igénylése megegyezik a menetrendi anyag igénylésének módjával és idejével. Nyomdailag előállított hirdetményt kell alkalmazni. Méret: „A1” (Kivétel: Kelenföld, Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Kőbánya-Kispest állomások, ahol „A0” hirdetményt kell alkalmazni.) Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, végállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások.

11. szám


1017

2.6.1.1.2.3. kiemelt állomásnak nem minősülő elágazó-csatlakozó állomásokon Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A2” Az Érkező-induló vonatok jegyzéke az előírtak szerint – amennyiben a közlekedő vonatok mennyisége azt indokolja - előállítható 2 db „A3”-as, „fekvő” helyzetű lap egymás alá helyezésével. Indokolt esetben az „A2” méret 1 db „A3”-as, „fekvő” helyzetű jegyzék előállításával is helyettesíthető. Forma: Külön érkező, külön induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, végállomás, vonatnév, helyjegy, hálókocsi, közvetlen kocsi, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 2.6.1.1.2.4. Egyéb állomások Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A3” Forma: Összevont érkező - induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, vágányszám, kiindulási, végállomás, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 2.6.1.1.2.5. Megállóhelyeken Forgalmi Csomópontok által előállított, nyomtatott Érkező-induló vonatok jegyzéket kell alkalmazni. Méret: „A4” (Kivétel: Zugló, Érd felső megállóhelyek, ahol nyomdailag előállított „A1” hirdetményt, valamint Ferihegy megállóhelyen „A0” hirdetményt kell alkalmazni.) Amennyiben a vonatforgalom nagysága miatt a hirdetmény egy A4-es lapra nem fér ki, ott szükség esetén a jegyzéket további lapok nyomtatásával kell összeállítani. Forma: Összevont érkező - induló vonatok jegyzéke, időrendi sorrendnek megfelelően. Tartalmi elemek: A vonatokat időrendi sorrendnek megfelelően kell feltüntetni. Közlekedési jel, vonatszám, idő, kiindulási, végállomás, kocsiosztály, közlekedési korlátozások. 2.6.1.2. Vágányzári hirdetmények A vágányzári menetrendi hirdetmények (továbbiakban vágányzári információk) megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése a MÁV-START Zrt. feladata. A vágányzári információk megküldésére, közzétételére, sokszorosítására, kihelyezésére, rendelkezésre állásának biztosítására (pótlására), valamint módosítására az 2.6.1.2.1. pontban leírtak vonatkoznak. 2.6.1.2.1. A Vágányzári információkra vonatkozó előírások A MÁV-START Zrt. által átadott vágányzári menetrendi információkat a Pályavasút köteles a változás előtt, a Közszolgáltatási Szerződésben meghatározott határidő betartásával, - lehetőség szerint - az Érkező-induló vonatok jegyzéke mellett, az utasok részére jól látható helyen elhelyezni, továbbá élőszóban is felhívni a változásra az utazóközönség figyelmét. A vágányzári információk elkészítése, elektronikus úton történő közzététele és a Pályavasúti üzemeltetés részére történő megküldése a MÁV-START Zrt. feladata. A Forgalmi Csomópontok a vágányzári információkat a szükséges példányszámban kötelesek sokszorosítani és az állomásokon, illetve a megállóhelyeken történő kifüggesztés iránt intézkedni. A Vágányzári információkat minden olyan állomáson ki kell függeszteni, amely a vágányzárolt szakaszon át menetrend szerint közlekedő vonatot indít és/vagy az ilyen vonatok útvonalán találhatóak, függetlenül attól, hogy a vonat az adott állomáson rendelkezik-e kijelölt megállással. A megállóhelyeken minden olyan vágányzári információt ki kell helyezni, amely a vágányzárolt szakasz adott megállóhelyén a menetrend szerint megálló vonatok utasforgalmát érinti. A lejárt vágányzári információkat minden esetben legkésőbb az érvényesség utolsó napját követő munkanap 12:00 óráig el kell távolítania a vágányzári információt kihelyező szervezeti egység munkatársának.

1018


11. szám

Az utazóközönség széleskörű tájékoztatása érdekében a MÁV-START Zrt. a www.mav-start.hu honlapon valamennyi vágányzárakkal kapcsolatos vágányzári információt köteles közzétenni. A fejpályaudvarokon és a kiemelt állomásokon a vágányzárak, illetve a menetrendi módosítások előtt a változásokról élőszavas – figyelem felhívó – utastájékoztatást kell biztosítani a vágányzári időszak kezdete előtt 14 nappal. A vágányzári időszak kezdete előtt 7 nappal az élőszavas utastájékoztatásnak már külön is fókuszálnia kell a részben, vagy egészben lemondott, avagy megváltozott útvonalú személyszállító vonatokra. A célközönség szükséges tájékoztatása érdekében az általános utastájékoztatási tevékenységnek ki kell egészülnie az adott vonal menetrendszerinti közlekedésekor adott közleményeket közvetlenül követő vágányzári információkkal. A MÁV-START Zrt. érintett Személyszállítási Szolgáltatási Központjainak az adott vágányzári időszakban a három budapesti fejpályaudvaron, Kőbánya-Kispest és Kelenföld állomáson az utasok számára a nagyobb menetrendi változást okozó vágányzárak esetén a megfelelő információkból, illetve a vágányzári menetrendekből jól felkészült ügyeletest kell biztosítania. A Vasúttársaság érintett Személyszállítási Szolgáltatási Központjai a vágányzárakra utaló figyelmeztetést az érintett személyszállító vonatokon hét nappal a vágányzári időszak előtt kötelesek kihelyezni. A vonatkísérő személyzet a vágányzári időszak előtt és tartama alatt is személyszállító vonatokon élőszavas tájékoztatást kötelesek adni a vágányzárakról. 2.6.1.3. Fali menetrendi-hirdetmény A Fali menetrendi-hirdetmények megfelelő mennyiségben és tartalommal történő készítése, illetve azok rendelkezésre állásának biztosítása a MÁV-START Zrt. feladata. 2.6.1.3.1. A Fali menetrendi-hirdetményekre vonatkozó előírások A Fali menetrend-hirdetményen az állomás szerint érintett vonalra vonatkozó menetrendi mezőket piros színnel be kell keretezni és az adott állomás nevét aláhúzással ki kell emelni. A kifüggesztési helyek meghatározását, illetve a módosításra vonatkozó egyéb előírásokat „Megállapodásban” kell rögzíteni. A vágányzári menetrend meghirdetésétől a vágányzár végéig a fali menetrendre a vonal minden mezőjére – az alapmenetrend olvashatóságát is biztosítva – ki kell helyezni egy eltérő színű figyelemfelhívó csíkot az alábbi szöveggel: „(dátum-tól dátum-ig) a … menetrendi változás kerül(t) bevezetésre. A módosított menetrend (pontos hely megjelölés pl. személypénztárral szemben) került kifüggesztésre.” A vágányzár végét abban az esetben nem kell megjelölni, ha a vágányzár folytatólagosan következő vágányzárral folytatódik, vagy az nem ismert még (ebben az esetben, ha az ismerté válik a vágányzár végét azonnal meg kell jelölni). A Fali menetrendi - hirdetmények kihelyezése, pótlása és módosítása azokon az állomásokon, ahol • a Vasúti társaság munkavállalói munkavégzés céljából jelen vannak, ott a MÁV-START Zrt. területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központjának a feladata, • a Vasúti társaság munkavállalói nem végeznek tevékenységet, ott a Pályavasút területileg illetékesForgalmi Csomópontjának a feladata. A hirdetmények készítésére, kihelyezésére, azok rendelkezésre állásának folyamatos biztosítására (pótlására), módosítására vonatkozó helyi szabályozást az Állomási Végrehajtási Utasítás, illetve a MÁV-START Zrt. területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központjával kötött „Megállapodás” tartalmazza. 2.6.2. A személyzet nélküli megállóhelyeken, illetve az ún. távkezelt állomásokon alkalmazandó utastájékoztató hirdetmények: 2.6.2.1. Érkező-induló vonatok jegyzéke Az Érkező-induló vonatok jegyzékére vonatkozó részletes előírásokat az 2.6.1.1. pont tartalmazza.

11. szám


1019

2.6.2.2. Vágányzári információk A vágányzári információk közzétételére vonatkozó részletes előírásokat az 2.6.1.2. pont tartalmazza. 2.6.3. A hirdetmények mennyiségére és tartalmára, készítésére, kihelyezésére, azok rendelkezésre állásának biztosítására, pótlására és módosítására vonatkozó előírások • Pályavasúti személyzettel rendelkező megállóhelyeken a „Megállapodás”-ban szabályozottak szerint. • Pályavasúti személyzettel nem rendelkező (távkezelt) állomásokon a „Megállapodás”-ban szabályozottak szerint. • Pályavasúti személyzettel nem rendelkező megállóhelyeken – eltérő „Megállapodás” hiányában - az utastájékoztatási hirdetményekkel kapcsolatos tevékenység szabályozása: • A hirdetmények kihelyezése céljából egyes - MÁV-START Zrt-vel egyeztetett - személyzet nélküli megállóhelyeken ún. „utastájékoztató táblát” kell rendszeresíteni. Az utastájékoztató táblák kihelyezése, azok esetleges pótlása a PVTK Pályalétesítményi Osztályok által meghatározott szervezeti egységek kötelessége. • Az érvényes Érkező-induló vonatok jegyzékének adott megállóhelyre történő készítése – a nyomdai úton előállított példányok kivételével - a Forgalmi Csomópontok kötelessége. A területileg illetékes Forgalmi Csomópont a menetrendváltást, illetve a menetrend módosulást megelőzően az Érkező-induló vonatok aktuális jegyzékét nyomtatott és elektronikus formában köteles átadni a területileg illetékes Személyszállítási Szolgáltatási Központ részére. • A menetrendváltást, illetve a menetrend évközi módosulását megelőzően a MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központjainak koordinálásával a területileg illetékes Pályalétesítményi Osztály, a Forgalmi Osztály és a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Szolgáltatási Központ vezetői kötelesek írásban megállapodni, hogy a személyzet nélküli szolgálati helyeken az Érkező-induló vonatok jegyzékének kihelyezését mely szakterület, mely szervezeti egysége végzi el az érvényesség kezdetét megelőző adott időpontra. A megállóhelyen történő kihelyezés céljából az Érkező-induló vonatok jegyzékét, az érvényesség kezdete előtt legalább 3 munkanappal, a Személyszállítási Szolgáltatási Központ - az utasjogi rendeletben meghatározott személyszállítási hirdetményekkel együtt - laminált formában köteles átadni az előzetesen egyeztetett szervezeti egységek részére. • Az Érkező-induló vonatok jegyzékének érvényességi ideje alatt szükségessé vált pótlásról a Személyszállítási Szolgáltatási Központ a tudomást szerzést követően haladéktalanul köteles gondoskodni. A birtokában levő érvényes elektronikus változat felhasználásával köteles biztosítani az Érkező-induló vonatok jegyzékének, illetve az utasjogi rendeletben meghatározott személyszállítási hirdetmények laminált formában történő előállítását, továbbá a PVTK Pályalétesítményi Osztályok által meghatározott és előzetesen egyeztetett szervezeti egységek részére történő átadását. 2.6.4. Egyéb szabályok Azokon a Közforgalmú Menetrendben meghirdetett állomásokon, megállóhelyeken, ahol menetrend szerint személyszállító vonat nem áll meg az utasokat a MÁV START Zrt. részéről tájékoztatni kell a szolgáltatás szüneteltetéséről. A szolgáltatás szüneteltetése mellett tájékoztatni kell az utasokat a vonal kezdő és végpontja felé eső legközelebb működő állomás, megállóhely, nevéről, továbbá a Vasúti társaság Ügyfélszolgálatának és a felügyeleti szervének elérhetőségéről. A felirat kihelyezésének elvégzésre az 2.6.3. pont az irányadó. 3.0 Az UTAsTÁjÉkOzTATÁsRA VOnATkOzó nORMATíV ELőíRÁsOk REndkíVüLI üzEMI köRüLMÉnyEk (REndkíVüLI EsEMÉnyEk) EsETÉRE 3.1. Utastájékoztatás megszervezése rendkívüli üzemi körülmények esetén Az utazóközönséget az információk megszerzését követően soron kívül, egyértelműen, lényegre törően, a bekövetkezett rendkívüli esemény típusára (műszaki ok, baleset, időjárási körülmények, stb.) kiterjedően kell tájékoztatni, oly módon, hogy az elhangzottak a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot, illetve ne okozzanak zavart.

1020


11. szám

A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a rendkívüli esemény következményeiben beállt változás közlésére is, vagyis az információk aktualizálására is. A folyamatos tájékoztatás megvalósítása érdekében az utazóközönséget nem szabad bizonytalanságban tartani. Amennyiben információ hiány vagy egyéb ok miatt a tényszerű tájékoztatás nem lehetséges, abban az esetben annak megjelölése szükséges, hogy előreláthatólag mikor szolgálhatunk pontos információval. Ha rendkívüli üzemi körülmények miatt azonos irányba több vonat várakozik indulásra, akkor az utastájékoztató közleményben közölni kell a soron következő vonat indulási időpontját, indulási helyét, célállomását és közlekedési jellemzőit. 3.1.1. A forgalomirányítás értesítése Az érintett állomás forgalmi szolgálattevője köteles gondoskodni arról, hogy a rendkívüli eseményről, s annak várható következményeiről az illetékes forgalmi vonalirányító késedelem nélkül, az észlelést követő 5 percen belül értesítést kapjon. A forgalmi vonalirányítók a tudomásszerzést követő 5 percen belül kötelesek a területi főüzemirányító részére, míg a területi főüzemirányító a hálózati főüzemirányító részére a bejelentést megtenni. 3.1.2. A személyszállítási irányítás értesítése A Pályavasút hálózati (forgalmi) főüzemirányító (továbbiakban hálózati főüzemirányító) - a HÜSZ előírására tekintettel a mindenkori a pályakapacitás szűkülésről szóban és írásban (e-mail, vagy fax) 10 percen belül köteles kimutathatóan értesíteni a Vasútvállalat mindenkori illetékes kapcsolattartóját – a MÁV-START Zrt esetében a Hálózati személyszállítási főirányítót, - beleértve a változások közlését is. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kapacitás szűkülés helyét, okát, mértékét, a várható időtartamát, a leközlekedtethető vonatok mennyiségét (az adott egységnyi idő intervallumban, (pl.: vonat/óra), javaslatot a le nem közlekedtethető vonatokra vonatkozólag (pl.: mely állomásra tudja fogadni, illetve „fordítani”), az alternatív megoldási lehetőségekről (pl.: kerülő útirány) vonatkozó tájékoztatást. A kapacitás csökkenésről kapott értesítés alapján a hálózati személyszállítási főirányító szóban és írásban (e-mail, vagy fax) köteles tájékoztatni a hálózati főüzemirányítót a módosított megrendelésről (közlekedési rend- közlekedtetendő vonatok). 3.1.3. Az utastájékoztatás megrendelése, szervezése és végrehajtása A hálózati személyszállítási főirányító – a kapacitás csökkenésről szóló tájékoztatással egyidejűleg - nyilatkozni köteles, hogy az adott esettel kapcsolatban kíván-e szövegszerű utastájékoztatási igényt átadni. A MÁV-START Zrt. a közlekedő vonatokra vonatkozó adatokat (meddig közlekednek, honnan fordulnak, a rövidített, illetve kerülő útvonalon közlekedő vonatokat, valamint a teljes útvonalon elmaradó vonatokat, a menetrendtől eltérő megállásokat, a várható késéseket, a vonatpóló autóbuszok közlekedését, visszatérítésekre vonatkozó engedélyeket), illetve a módosított megrendelésekre vonatkozó összes információt. A hálózati személyszállítási főirányító, amennyiben az érvényes szövegkönyvek nem tartalmaznak az adott rendkívüli eseményhez kapcsolódó utastájékoztatás céljára alkalmas szöveg mintát, akkor azt köteles -„szó szerinti” formában- írásban átadni. Az utastájékoztatásra vonatkozó megrendelést a hálózati személyszállítási főirányítótól kizárólag a hálózati főüzemirányító veheti át. A hálózati főüzemirányító az átvétel tényét az átvétel időpontjának feltüntetésével és aláírásával köteles elismerni. A hálózati személyszállítási főirányító az általa megfogalmazott utastájékoztatási igényt a kapacitás csökkenésről kapott értesítést követő 15 percen belül köteles átadni. A rendkívüli esemény, és következményeinek fennállása alatt valamennyi változásról, technológiától eltérésről a hálózati főüzemirányítónak és a hálózati személyszállítási főirányítónak folyamatosan egyeztetnie kell. A hálózati főüzemirányító a területi főüzemirányítók útján köteles intézkedni, hogy az irányított vonalak forgalmi vonalirányítói, a felügyelt vonalak rendelkező állomásainak forgalmi szolgálattevői, illetve az érintett állomások forgalmi szolgálattevői részére az utastájékoztatás céljára kiadott rendelkezések, tájékoztató szövegek haladéktalanul továbbításra kerüljenek elektronikusan, avagy FAX útján. Azokon az állomásokon ahol a rendelkezések, tájékoztató szövegek kiadása (technikai okok miatt) csak távbeszélő útján valósítható meg, a mindenkori érintett Forgalmi szolgálattevő a tájékoztatás tényét és a szövegmintát köteles a Fejrovatos előjegyzési naplóban szószerinti formában bejegyezni. Az utastájékoztatási tevékenység ellátására kötelezett állomási forgalmi személyzet a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos állomási utastájékoztatást haladéktalanul és a kiadott rendelkezéseknek megfelelően köteles végrehajtani.

11. szám


1021

A rendkívüli események bekövetkezését követően a digitalizált utastájékoztató berendezéseket - szükség esetén analóg módon kell üzemeltetni. Az elrendelt szövegszerű tájékoztatást 10 perces időközönként ismételni kell mindaddig, amíg a rendkívüli üzemi körülmények azt indokolttá teszik, tekintettel a közlemények időközbeni aktualizálására, illetve visszavonására is. A rendkívüli eseményekre és várható vonatkésésekre vonatkozóan az állomási forgalmi személyzet tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a MÁV-START Zrt. megbízásából személyszállítási tevékenységet ellátó érintett munkavállalók részére is (pl.: vonatkísérő személyzet, információs, személyszállítási ügyeletes, személypénztáros, stb.), amennyiben a területi személyszállítási főirányító értesítésre alkalmas eszköz hiánya miatt erre vonatkozólag felkérést ad a területi főüzemirányító részére. Az értesítés rendjét a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Szolgáltatási Központjai és a MÁV Zrt. PÜ Forgalmi Csomópontjai helyi szinten, a kapcsolódási pontokra vonatkozó Megállapodásban kötelesek szabályozni. 3.1.4. Az utastájékoztatásra vonatkozó vasútvállalati megrendelés módosítása A hálózati személyszállítási főirányító a módosítási igényt csak újbóli „szó szerinti” szövegszerű utastájékoztató szöveg átadásával nyújthat be, amely egyben a korábban kiadott rendelkezések érvénytelenítésének is minősül. Amennyiben a módosítási igény, csak kiegészítése egy korábban benyújtott utastájékoztatási szövegnek, akkor az igény benyújtásakor a személyszállítási hálózati főirányítójának írásban utalnia kell arra is, hogy az új igény a korábban átadott megrendelést nem érvényteleníti, hanem csak kiegészíti. Haladéktalanul intézkedni kell, hogy a módosított tartalmú megrendelésnek megfelelően történjen az utastájékoztatás. Gondoskodni kell, hogy a korábban kiadott utastájékoztató szövegek egyértelműen érvénytelenítve legyenek. 3.1.5. Eljárás szövegszerű utastájékoztatás megrendelésének hiánya esetén Amennyiben a hálózati személyszállítási főirányító - a jelen utasítás 4. sz. mellékletében felsoroltaktól eltérő tartalmú - utastájékoztatási igényt jelzett, de a konkrét megrendelés az értesítéstől számított 15 perc elteltével nem érkezett meg, illetve ha nem jeleztek utastájékoztatási igényt, de a hálózati főüzemirányító megítélése szerint az utasok megfelelő tájékoztatása érdekében indokolt az utastájékoztatás szövegének pontos meghatározása, a hálózati főüzemirányító köteles azt az utasok tájékoztatására alkalmas formában megfogalmazni. Az utastájékoztatás szövegét a hálózati főüzemirányító a 4. sz. melléklet szerinti szöveg minták alkalmazásával, illetve amennyiben szükséges, azok 5. sz. melléklet szerinti kiegészítésével, avagy a 5. sz. mellékletben megfogalmazottak szerint állíthatja össze. Az utastájékoztatási forma szöveget a 3.1. pontban szabályozottak figyelembevételével kell megfogalmazni és kiadni. A hálózati főüzemirányító által megfogalmazott utastájékoztató szöveget az érintett területeken kívül el kell juttatni a hálózati személyszállítási főirányítónak is, aki később módosítási igénnyel élhet. Módosítási igényt azonban csak újbóli „szó szerinti” szövegszerű utastájékoztató szöveg átadásával nyújthat be. 3.1.6. Az utazóközönség tájékoztatása Az állomási utastájékoztatási tevékenységet ellátó forgalmi személyzet a kiadott rendelkezések és a vonatkozó szabályozások szerint kötelesek az utasokat tájékoztatni. A vonatok késéséről az utazóközönséget abban az esetben is megbízható információ tartalommal kell tájékoztatni, amennyiben szó szerinti tájékoztató szöveg nem került kiadásra. Az érkező, illetve induló vonatok 5 percet elérő vagy azt meghaladó késése esetén a késés mértékét és annak okát is közölni kell, a késés mértékét szükség esetén folyamatosan aktualizálni kell. Az illetékes forgalmi vonalirányító rendkívüli esemény bekövetkezésekor köteles az érintett állomások forgalmi szolgálattevőit tájékoztatni a rendkívüli eseményről, s annak következményeiről. A tájékoztatásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia: • rendkívüli esemény bekövetkezésének helye • oka (mi történt) • várható átlagos késések • helyreállítás várható időtartama • egyéb szükséges információk (pl.: kerülő útirány, lemondott vonatok, stb.)

1022


11. szám

Az utasokat értesíteni kell a bekövetkezett esemény okáról, a vonat várható késéséről, az esetleges csatlakozás elmaradásokról, kerülőútirányon át, vagy vonatpótló autóbusszal történő közlekedésről, a menetrendtől eltérő megállásokról, a menetdíj visszatérítések lehetőségéről. Havária esemény esetén, – a MÁV-START Zrt. Hálózati személyszállítási főirányítójának megrendelése alapján – Budapest közigazgatási területén, a budapesti pályaudvarokra, állomásokra vonatkozóan a BKV Zrt. járműveire történő átszállási lehetőségekről is értesíteni kell az utasokat. (A BKV Zrt. járműveire történő átszállási lehetőségek listáját a budapesti Forgalmi Csomópontoknak kell az „Utastájékoztató szövegkönyv” mellékleteként elkészítenie, melyet a „Megállapodás” vonatkozó pontjában kell szabályozni.) A FOR terminállal rendelkező állomások forgalmi szolgálattevői a késések tényleges mértékét a FOR00 alrendszer lekérdezésével kell, hogy megállapítsák. A FOR terminállal nem rendelkező állomások forgalmi szolgálattevői a körzetileg illetékes FOR terminállal rendelkező állomások, illetve a forgalmi vonalirányító közreműködésével kötelesek a késési információt megszerezni. Ezen állomások forgalmi szolgálattevői kötelesek folyamatosan érdeklődni annak érdekében, hogy az utastájékoztatás aktualizált információk alapján történjen. A rendkívüli esemény bekövetkezését követően az érintett vonatkísérő személyzet köteles a kialakult helyzetnek megfelelően - a késés okára és mértékére is vonatkozó - folyamatos fedélzeti utastájékoztatást végezni. A vonatkísérő személyzet köteles tájékoztatást és rendelkezést kérni a hálózati/területi személyszállítási főirányítótól, illetve az érintett állomás forgalmi szolgálattevőjétől. A fedélzeti utastájékoztatási tevékenységét a hálózati/területi személyszállítási főirányítótól, illetve esetenként az állomási forgalmi személyzettől kapott rendelkezéseknek, információknak megfelelően kell végeznie. 3.1.7. A vonatszemélyzet értesítése a fedélzeti utastájékoztatás érdekében Ha a vonat az állomáson tartózkodik: Amennyiben a személyszállító vonat a vonatindító vagy közbenső állomáson a menetrendtől eltérően 5 percet meghaladóan túltartózkodik, akkor a Pályavasút munkavállalója köteles a Vasúti társaság munkavállalóját (pl.: vezetőjegyvizsgáló) tájékoztatni. A tájékoztatást személyesen élőszóval a vonatnál, vagy ahol a műszaki feltételek adottak hangos utastájékoztató berendezés igénybevételével kell megtenni. Amennyiben további információk adása szükséges az érintett vonatszemélyzet részére, akkor arról a Vasúttársaság hálózati/területi személyszállítási főüzemirányítója köteles gondoskodni. Ha a vonat a nyílt vonalon tartózkodik: A vonatkísérő személyzet a Vasúti társaság személyszállítási hálózati/területi főüzemirányító útján (telefonon), vagy a mozdonyrádión keresztül kap tájékoztatást. Amennyiben további információk adása szükséges a vonatszemélyzet részére, akkor erről a Pályavasút hálózati/területi főüzemirányítója - az új információk felmerülését követően 5 percen belül - értesíti a Vasúttársaság hálózati/területi személyszállítási főüzemirányítóját, aki köteles gondoskodni az érintett vonatszemélyzet értesítéséről. 3.2. MÁVINFORM, MÁVDIREKT tájékoztatása 10 percnél nagyobb vonatkésést okozó rendkívüli eseményekről tájékoztatni kell a sajtószóvivőket, a MÁVINFORM és a MÁVDIREKT munkatársait. A rendkívüli esemény tényéről és várható következményeiről a hálózati főüzemirányító köteles értesíteni a MÁVINFORM mindenkori ügyeletes munkatársait. A rendkívüli eseménnyel összefüggő valamennyi személyszállítást érintő intézkedésről a hálózati személyszállítási főirányító köteles felvilágosítást adni a MÁVINFORM, a MÁVDIREKT és a MÁV-START Zrt. Kommunikációs szervezetének illetékes munkatársai részére, amennyiben a vonatkozó értesítési rend ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz.

11. szám


1023

4.0. UTASTÁJÉKOZTATÁS A DOHÁNYZÁSI TILALOMRÓL A nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, az utastájékoztatás biztosítása érdekében a hangosbemondó szövegkönyvek általános jellegű közleményei között az alábbiak szerinti szövegmintát kell szerepeltetni, valamint a rendelkezésre álló utastájékoztató eszközökkel a vonatkozó előírásoknak megfelelően alkalmazni: „Tisztelt Utasaink! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a személyszállító vonatokon, valamint a vasútállomások és megállóhelyek utasforgalom részére megnyitott területén tilos a dohányzás!” • A közleményt 06:00 18:00 óra között terjedő időszakban kell alkalmazni. • Általános szabályként, a hangosbemondást két óránként legalább egy alkalommal, lehetőség szerint olyan időben kell végrehajtani, amikor az adott szolgálati helyen jelentős mértékű a személyforgalom. (pl.: vonattalálkozás) • A fejpályaudvarokon, illetve az utastájékoztatási szempontból kiemelt állomásokon, a hangosbemondást óránként legalább egy alkalommal kell végrehajtani, amennyiben az a jelen utasításban foglaltak betartását nem akadályozza. • Amennyiben a nap bármely szakában az állomási személyzet az utasforgalomra megnyitott területeken dohányzó személyeket észlel, a dohányzási tilalomra vonatkozó közleményt haladéktalanul be kell mondani.

1024


11. szám

2. sz. melléklet kiemelt állomások felsorolása

11. szám


1025

3. sz. melléklet

1026


11. szám

11. szám


1027

1028


11. szám

4. sz. melléklet

11. szám


1029

1030


11. szám

11. szám


1031

5. sz. melléklet

1032


11. szám

6. sz. melléklet

11. szám


1033

1034


24/2013. (IV. 05. MÁV ÉRT. 11.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs Az InGATLAnOk bÉRbEAdÁsÁnAk REndjÉRőL.

11. szám

május 18-án hatályba lépett és 2008. június 30. napján módosított megbízási szerződés (továbbiakban: Megbízási Szerződés) alapján a MÁV Vagyonkezelő Zrt. feladata a MÁV Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlan bérbeadása.

1.0. Az UTAsíTÁs CÉLjA

2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya

A MÁV Zrt. kiemelt gazdasági érdeke a vasútüzem számára szükségtelen ingatlanvagyonának hasznosítása a bevételek maximalizálása érdekében. Ezért a vasútüzem számára szükségtelen ingatlanokat, ingatlanrészeket hasznosítani kell, melynek egyik módja a bérbeadás.

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed: A MÁV Zrt. tulajdonában, illetve a Magyar Állam tulajdonában és MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítására. Az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki: - A lakások bérbeadására, - a reklámbérleti szerződésekre, - az üzleti célú filmfelvételekkel kapcsolatos szerződéskötésekre, - az árufuvarozási rakterületek rakhely célú bérbeadására - az ingatlanokon lévő nyomvonalas létesítmények bérbeadására - az ingatlan parkolási célra történő bérbeadására.

Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok hasznosítása esetén jelen utasítást a mindenkor hatályos, az állami vagyon gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok betartásával kell alkalmazni. A versenyeztetés szabályait a MÁV Vagyonkezelő Zrt. belső utasításban határozza meg. A MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok bérbeadása során az 254/2007. (X.4.) Korm. Rend. rendelkezéseit, valamint a MÁV Zrt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között 2001. szeptember 7-én megkötött és többször módosított vagyonkezelési szerződésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Az utasítás célja meghatározni a bérleti szerződések tartalmi elemeit, a szerződések előkészítésének, megkötésének szabályait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, jogokat és kötelezettségeket. Az ingatlanvagyon hasznosításával összefüggésben kiemelt célja az utasításnak a bérbeadási folyamatban részt vevő szervezetek feladatainak és felelősségi körének meghatározása, az üzleti célú ingatlanok bérbeadásából eredő kinnlevőség kezelés hatékonyságának növelése, valamint a bérleti szerződések megszűnését követően az ingatlanok birtok-visszavételének elősegítése. Az utasítás alkalmazása során az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló Vezérigazgatói utasításban foglaltakra tekintettel kell eljárni. 2.0. HATÁLY És FELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, a folyamatban érintett munkavállalóira, valamint a MÁV Zrt. erre vonatkozó tulajdonosi döntését követően a MÁV Zrt. tulajdonában lévő érintett leányvállalatokra és azok munkavállalóira. A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. között 2007.

Fenti tevékenységek hasznosítási szabályairól önálló utasítások rendelkeznek. A MÁV Zrt. tulajdonában, vagyonkezelésében vagy használatában álló területeken, ingatlanokon megvalósuló rendezvények, promóciók (pl.: fotókiállítások, véradások és egyéb promóciók stb.) koordinálását és a szerződések megkötését a Kommunikációs Igazgatóság végzi. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóságának vezetője felelős a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-vel együttműködve. Az utasítást a jelen pontban meghatározott felek kétévente felülvizsgálják. 3.0. FOGALOM MEGHATÁROzÁsOk 3.1. jelen utasítás szempontjából az ingatlan fogalmán kizárólag az épületek, építmények és a földterületek értendők. 3.2. bérbe adható ingatlanok Bérbeadással hasznosítható valamennyi, a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy vagyonkezelésében lévő ingatlan, illetve ingatlanrész, kivéve azon ingatlanok, illetve ingatlanrészek, amelyek tekintetében az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló Vezérigazgatói utasítás alapján a bérbeadási engedély nem került megadásra.

11. szám


A MÁV Zrt. ingatlanokat használó szervezeti egységei, beleértve a MÁV-csoporthoz tartozó leányvállalatokat is a 2.1.1. pont szerinti kötelezés alapján, a működésükhöz nem szükséges ingatlanokat, ingatlanrészeket a feleslegessé válás időpontjától számított 30 napon belül, kiürítve, kitakarítva kötelesek átadni az ingatlanok kezelését ellátó Ingatlankezelési Szolgáltató Egység területi egységeinek. A MÁV-csoporthoz tartozó leányvállalatok esetében az átadásban a MÁV Vagyonkezelő Zrt. is részt vesz. A helyiséggazdálkodási feladatokat is ellátó Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központjai, a MÁV Zrt. szervezeti egységek, illetve a MÁV-csoporthoz tartozó leányvállalatok által visszaadott ingatlanok átvételétől számított 30 napon belül kötelesek megvizsgálni és a MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul rendszerben beállítani, hogy a visszaadott ingatlanokat, ingatlanrészeket továbbra is a vasútüzem működtetése érdekében kell-e felhasználni, illetve az ingatlanok, ingatlanrészek szerepelnek-e a MÁV Zrt. rövid távú beruházási, felújítási vagy selejtezési tervében. Vizsgálni szükséges továbbá azt, hogy ezek az ingatlanok, ingatlanrészek lehetőséget nyújtanak-e a vasútüzem működtetése céljából használt ingatlanok ésszerűbb felhasználására. 3.3. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak: - MÁV Zrt. – MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság - MÁV VK– MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság - MÁV IK Kft. – MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság - MÁV Csoport – a MÁV Zrt. és teljes körűen konszolidált gazdasági társaságai - DHL – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listája - GIR – Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer - GIR KI modul - Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer, Kinnlevőség modul - MTR-IGM – MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul - MTR-IGM BSZ - MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul Bérleti Szerződés almodul - IGI ISZE – MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység - IGI ISZE ITK – MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központ - KKR – Kinnlevőség Kezelő Rendszer - KSZK – Kimenő Számla Könyvelés - Ptk. – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - BLI – MÁV Zrt. Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság - KE – Központi Energiagazdálkodás

1035

- HÜSZ – Hálózati Üzletszabályzat - ÁFA – Általános Forgalmi Adó - Hrsz – Helyrajzi szám - EBK – MÁV Zrt. Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Főosztály - MSZSZ – MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzat - KSH – Központi Statisztikai Hivatal - PÜ PVTK – MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés Szervezet Pályavasúti Területi Központ - SPFL – Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás - TEB - Távközlő Erősáramú és Biztosítóberendezési Osztály - BIG – MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság 4.0. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. bérbeadás célja A vasútüzemi célra átmenetileg vagy tartósan nem használt ingatlanok bérbeadásának célja a MÁV Zrt. bevételeinek növelése, továbbá, hogy a bérbeadással a vasút területén olyan szolgáltatások legyenek jelen, melyek a vasúti, állomási területek állagmegóvását szolgálják, emelik az utas kiszolgálás és árufuvarozás színvonalát, hozzájárulva a vasút külső megítélésének javításához, valamint a tulajdonjogból eredő költségek és ráfordítások ellensúlyozása.

1036


11. szám

11. szám


1037

1038


11. szám

11. szám


1039

1040


11. szám

11. szám


4.2. bérbeadási eljárás A jelen utasítás hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadására vonatkozó tevékenység végzésére kizárólag a MÁV Vagyonkezelő Zrt. szervezeti egységei jogosultak a Megbízási Szerződés keretei között. A Megbízási Szerződés 2.3.4. pontja alapján a MÁV Zrt. a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re delegálta azon döntések meghozatalának jogát, amelyek a mindenkor hatályos MÁV DHL szerint a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóját illetik. Az erre vonatkozó meghatalmazást a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére a MÁV Zrt. DHL-e szerinti döntéshozó jogosult megadni. Amennyiben a bérleti szerződések megkötésére vonatkozó döntést a MÁV Zrt. hozza meg, abban az esetben a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a Megbízási Szerződés alapján meghatározott bérbeadási javaslatot készít. Elkészíti a bérbeadáshoz kapcsolódó előterjesztést, vagy feljegyzést és azt a szükséges mellékletekkel – így különösen a bérleti szerződés tervezettel - a MÁV Zrt. hatáskörrel rendelkező illetékes döntéshozó szerve elé terjeszti. Az előterjesztést véleményeztetni kell a BLI KE-val is. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a javaslatban kérheti, hogy a MÁV Zrt. a bérbeadási eljárás alapján kötendő bérleti szerződés aláírására a részére meghatalmazást adjon. Ebben az esetben a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága felelős azért, hogy a javaslat beterjesztésétől számított 30 napon belül a döntés meghozatalra kerüljön. A döntésnek tartalmaznia kell a javaslat elfogadását, vagy el nem fogadását, a szerződéstervezetet, illetve a javaslattól való eltérést. A MÁV Zrt. a döntés tartalmáról a döntéshozatalt követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a MÁV Vagyonkezelő Zrt-t, a határozat és mellékleteinek megküldésével egyidejűleg. 2012. június 01-től bizonyos paraméterű épületekre azok bérbeadása esetén, a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében el kell készíttetni az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását a bérbeadást végző szervezetnek. Az adatokat szerepeltetni kell az MTR IGM rendszerben, és a tanúsítás a bérleti szerződés mellékletét képezi. Az eljárást leszabályozza az 5. számú mellékletben lévő IGI előterjesztés. 4.3. bérleti szerződések A bérleti szerződést a döntésnek a MÁV Vagyonkezelő Zrt. általi átvételétől számított 5 munkanapon belül kell megkötni a bérlővel. A bérleti szerződések megkötésénél a mindenkor hatályos szerződéskötési eljárási rendről szóló utasítást is figyelembe kell venni. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződésekben a bérbeadó és a bérlő jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a szolgáltatás tartalmát, az ellenszolgáltatás mértékét stb. szerepeltetni kell. A bérleti szerződések megkötéséhez minta-szerződés áll rendelkezésre.Külön

1041

minta áll rendelkezésre a max. 90 napos határozott idejű bérleti szerződések – 1. sz. melléklet -, a garázsbérleti szerződések – 3. sz. melléklet –, valamint az utas WC bérleti (üzemeltetési) szerződés – 4. sz. melléklet esetén. Az 1. sz. mellékletként megjelölt egyszerűsített szerződés megkötése előtt a területileg illetékes Pályavasúti Területi Központ engedélyét – üzemeltetői hozzájárulását – be kell szerezni, mely engedélyt az illetékes szervezet 3 munkanapon belül köteles kiadni. A fentiektől eltérő esetekben az utasítás 2. sz. mellékletét képező szerződésmintát kell alkalmazni. A minta-szerződések és az abban foglalt rendelkezések alkalmazása nem kötelező abban az esetben, ha a bérlő MÁV Zrt. kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő társaság. Szintén nem kötelező a minta és az abban foglalt rendelkezések alkalmazása, ha a bérlő önkormányzat, állami, vagy önkormányzati kizárólagos, vagy többségi tulajdonban lévő társaság, állami, vagy önkormányzati hatóság. Amennyiben az egyes konkrét szerződés a szerződésminta szerint nem köthető meg, úgy a döntésre jogosult köteles a saját illetékes pénzügyi, jogi és szakmai irányítási szervezet véleményét kikérni. Amennyiben a bérleti szerződés minta alkalmazására kerül sor és a mintában rögzített fizetési határidőktől a felek el kívánnak térni, abban az esetben a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóságának előzetes írásos engedélyét be kell szerezni. Ingyenes használati szerződés esetén a bérleti szerződés aláírása a mindenkor hatályos DHL szerinti döntéshozó hatáskörébe tartozik. Ingyenes használati szerződések, valamint kapcsolt vállalkozásokkal kötendő szerződések esetében a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló hatályos utasításban foglaltak is irányadóak. Az ingatlanok, különösen az épületek, épületrészek bérbeadásánál figyelembe kell venni a MÁV Zrt. műszaki tervek jóváhagyására vonatkozó előírásait, továbbá az építési engedélyezési eljárásról szóló rendelet előírásait. Műemlék ingatlanok, épületek bérbeadásánál ennek figyelembevételével kell eljárni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (illetve a mindenkor hatályos műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályban foglaltak) alapján a műemlékvédelem alá tartozó ingatlanok bérleti szerződéseinek megkötéséhez a műemlékvédelmi hatóság, (illetőleg a mindenkor hatályos műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályban meghatározott illetékes hatóság) engedélyét kell kérni abban az esetben, ha az ingatlan funkciója, használati módja a szerződés keretében a bérlő által végezhető tevékenységgel módosul. Azon bérlemények esetében, amelyek a műemlékvédelemről szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanokat érintenek, csakúgy, mint a műemlékvédelem alá tartozó ingatlanok bérbeadása esetén az ezen tárgyban kiadott mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe kell venni. Az építési hatósághoz benyújtásra kerülő engedélyezési doku-

1042


mentációt, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából előzetesen be kell nyújtani az IGI ISZE ITK-hoz. Az építési engedélyezési eljáráshoz hasonlóan kell eljárni a bérlemények közműellátását érintő kérdésekben, a MÁV Zrt. víz- és csatorna, valamint a belső elektromos hálózatra való csatlakozásakor, a fűtési rendszer átalakításakor, illetve a bérlemény hűtésének kiépítésekor, klimatizálásakor. Az állami tulajdonban álló, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok esetében a MÁV Zrt. által az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős állami szervezettel kötött vagyonkezelési szerződés rendelkezéseit is be kell tartani. A bérlet nem sértheti a MÁV Zrt. üzleti érdekeit, nem akadályozhatja, hátráltatja a vasútüzem tevékenységét, a vasútüzem zavartalan menetét, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi feladatai ellátását, illetve a HÜSZ rendelkezéseit. A vasútforgalom lebonyolítását szolgáló és az utasforgalmi létesítményekben jelen utasítás hatálybalépését követően bérleti szerződés nem köthető az alábbi tevékenységek gyakorlására: a) közerkölcsöt sértő tevékenység (szex-shop, peep show, stb.) gyakorlása, b) pénznyerő automaták működtetése, c) a környezetet aránytalanul szennyező tevékenység folytatása, d) a környezet zajszintjét jelentősen emelő, illetve az utasforgalmi létesítményekben működtetett hangosbemondó-rendszer érthetőségét zavaró zajjal járó tevékenység gyakorlása. e) peronokon és utasterekben folytatott, asztalokról vagy egyéb mobil eszközökről (kivéve az ideiglenes, promóciós jellegű és kifejezetten az utasforgalomhoz kapcsolódó árusítást) történő árusítás, függetlenül a forgalmazott termékektől. Az előzőekben felsorolt tevékenységek gyakorlására lehetőséget adó, meglévő bérleti szerződések jelen utasítás hatályba lépését követően nem hosszabbíthatók meg. A megkötésre kerülő bérleti szerződések alapján a bérlemények cégfelirata, üzlet, bolt megnevezése (maximum 2 db) helyezhető ki a bérlemény bejáratánál. A bérlemény működtetéséhez kapcsolódó, a forgalmazott termékeket hirdető feliratok, hirdetések kihelyezésére bérlőknek, a Bérbeadó - műemléki épületek esetében a Bérbeadó és a műemlékvédelmi hatóság (illetőleg a mindenkor hatályos műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályban meghatározott illetékes hatóság) - előzetes írásbeli engedélye alapján külön reklámbérleti szerződést kell kötniük, amelyet a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságánál kell kezdeményezni. Promóciós célból igénybe venni kívánt terület esetén a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság köti meg a szerződést, az általa készített mintaszerződés alapján. Felvételi épület hom-

11. szám

lokzati falára történő cégtábla, reklámtábla kihelyezéshez külön IGI ISZE ITK engedély szükséges. A bérlet nem sértheti az ingatlanra vonatkozóan fennálló, kizárólagossági jogokat. A Resti Zrt. és a MÁV Zrt. között létrejött, haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel érintett ingatlanok esetében a bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlőt a MÁV Vagyonkezelő Zrt tájékoztatja az ilyen ingatlanokon végezhető tevékenységeket érintő haszonélvezeti jogot alapító szerződésből eredő korlátozásokról, amely szerint azokon a vasútállomásokon és pályaudvarokon, amelyeken a bérlemény található, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységet – ami gyakorlatilag lefedi az élelmiszer, ital és dohány árusítást (ITJ 80-89 termékfőcsoportba, valamint 92-1, 92-2, 92-3 termékcsoportokba foglalt áruk) – a Resti Zrt. kizárólagosan gyakorolhatja. Ezen korlátozásokat a bérleti szerződésben is rögzíteni kell, mindaddig, míg a Resti Zrt. és a MÁV Zrt. közötti megállapodás érvényben van. Amennyiben a bérleményen idegen tulajdonú építmények találhatóak, a bérleti szerződés megkötése előtt Bérbeadónak az alábbiakat kell tisztáznia: - az idegen tulajdonú felépítmény tulajdonjogának tisztázása (mikor, milyen jogcímen jutott az új tulajdonos az épület tulajdonjogához, MÁV Zrt., illetve Magyar Állam gyakorolhatta-e elővásárlási jogát), - az építmény hatósági (építési, használatbavételi engedély /ideiglenes, végleges/, stb.) engedély birtokában épült-e meg, - az építmény MÁV Zrt. engedélyével épült-e (engedély milyen feltételeket, kikötéseket tartalmazott, pl. szerződés megszűnésekor építtetőnek elbontási kötelezettsége van, stb.), - az építmény építtetőjének milyen jogosultságokat adott a földtulajdonos, és milyen kötelezettségeket írt elő, - milyen szerződés alapján használta (bérleti, földhasználati, stb.) az épület tulajdonosa az épület alatt és körülötte lévő földterületet, Amennyiben az idegen tulajdonú felépítmény jogi helyzete nem tisztázott, arra tulajdonjog nem ismerhető el és annak használatára vagy bérletére szerződés nem köthető. A bérleti szerződés tartalma és megkötésének irányadó szempontjai 4.3.1. bérbeadó Bérbeadó a MÁV Zrt. A MÁV Zrt. képviseletében a hatályos DHL szerint az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság döntési hatáskörébe rendelt bérleti szerződések megkötése során a Megbízási Szerződésben adott meghatal-

11. szám


1043

mazás alapján a MÁV Vagyonkezelő Zrt. jár el. Polgári védelmi létesítmények esetében a 22/1992. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltak betartása érdekében a bérbeadó mellett kötelező közreműködő a területileg illetékes Vasútbiztonság Szervezet e feladattal megbízott munkatársa.

kötelező a konkrét terület fizikai határának megjelölése (mobil kerítés, felfestés stb.). A szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a bérlő a teljes ingatlant vagy annak egy részét veszi bérbe.

4.3.2. bérlő

A bérleti szerződés mellékletében szereplő helyszínrajzon szükség szerint rögzíteni szükséges a bérlemény megközelítésének pontos útvonalát. Törekedni kell a közterületről történő megközelítés előírására. Amennyiben erre nincs lehetőség és a bérlemény csak MÁV Zrt. üzemi terület felhasználásával közelíthető meg, rögzíteni kell a pontos útvonalat, a mellékletként csatolandó, az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 45/2012. sz. EVIG utasítás alkalmazására történő felhívással; szükség esetén, pl. árufeltöltés esetén az áruszállítás útvonalát, módját és időpontját. A meglevő bérleti szerződések jelen utasítás hatályba lépését követően felülvizsgálandók, és csak a fentiek szerinti feltételekkel hosszabbíthatók meg. Bérlő, illetve érdekkörébe tartozó személyek gépjárműveikkel csak a bérelt területen parkolhatnak a mindenkor érvényes parkolásra vonatkozó MÁV Zrt. utasítások betartásával, illetve a kijelölt útvonalon közelíthetik meg a bérleményt. Más terület igénybevétele parkolási célra kizárólag az IGI ISZE ITK-tal kötött parkolási szerződés alapján történhet.

Amennyiben a bérlő természetes személy vagy egyéni vállalkozó, a személyazonosságát igazoló okmányok alapján a szerződésben szerepeltetni kell a bérlő teljes nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, az azonosításra szolgáló igazolvány megnevezését és számát, valamint a rendelkezésre álló további azonosítási adatait.. Amennyiben a bérlő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, adószámát, statisztikai számjelét, számlavezető pénzintézete nevét és pénzintézeti számlaszámát, számlázási címét, valamint cégbíróság és cégjegyzék számát/vállalkozói igazolvány és/vagy nyilvántartási számát, a céget képviselő természetes személyt, vagy meghatalmazottjának nevét is tartalmaznia kell a szerződésnek. A bérlő azonosító adatainak ellenőrzéséhez be kell kérni a bérlőtől 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot és az eredeti aláírási címpéldányt. A bérlőnek - adataiban bekövetkezett változáskor - írásban értesítenie kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával. A szerződéskötés előtt a MÁV Vagyonkezelő Zrt. nyilatkoztatni köteles a bérlőt, majd ellenőrizni, hogy a bérlő nem áll-e végelszámolás, felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt, törlés alatt, továbbá nincs-e a MÁV Zrt-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége, illetve nem áll-e perben a MÁV Zrt-vel, illetve nem, vagy nem volt tulajdonosa, tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek kiegyenlítetlen tartozása van a MÁV Zrt-vel szemben, az elérhető cégbírósági adatbázis alapján. 4.3.3. A bérlet tárgya (b.sz. 1.1.) 4.3.3.1. A bérlet tárgyaként az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát, a bérelt ingatlan nagyságát (m2-ben, szükség szerint légm3-ben is), a bérlemény leltári számát, az ingatlan tulajdoni lapon szereplő rendeltetését, megnevezését valamint a bérleményen a bérlő által végezhető tevékenységet meg kell határozni. A bérleti szerződéshez mellékletként (az utasítás 1.2. 4. sz. mellékleteinek 2. 3. sz. mellékletei) csatolni kell mindkét fél által aláírt példányban a bérelt ingatlan, ingatlanrész terület kimutatását, alaprajzát, az egész helyszínrajzát, feltüntetve rajta a bérlemény pontos helyét, az ingatlan átadáskori állapotát (az utasítás 2. és 4. sz. mellékletének 9. sz. melléklete). Földterületnél szükséges a (földmérő által készített) méretezett vázrajz. Területbérletnél

4.3.3.2. A bérlemény megközelítése

4.3.3.3. A bérlemény jogi helyzete A bérleti szerződés tartalmazza a bérlemény használatát befolyásoló ingatlan-nyilvántartási állapotot, a jogokat és kötelezettségeket, szükség esetén a vasútüzem zavartalan fenntartása érdekében szükséges, véletlenszerűen jelentkező vis major, vagy hibaelhárítási intézkedéseket. 4.3.3.4. A bérleményben végezhető tevékenység (b.sz. 1.1.) A bérlő által végezhető tevékenységet a szerződésben konkrétan meg kell jelölni. A bérleményben folytatott tevékenység bővítést vagy tevékenységi kör váltást csak a bérbeadó képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt. előzetes hozzájárulásával hajthat végre. A hozzájárulás megadását követően a bérleti szerződést módosítani kell. A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére köteles igazolni, hogy a bérlemény az építési szabályzat, illetve egyéb önkormányzati rendeletek alapján alkalmas-e a tervezett tevékenység végzésére. A bérlő által megjelölt tevékenységet a MÁV Vagyon-

1044


kezelő Zrt. megvizsgálja abból a szempontból, hogy az nem sért-e bármely harmadik személy javára a MÁV Zrt. által szerződéssel biztosított kizárólagos jogot (kiemelten a Resti Zrt. részére kizárólagos jogkörrel biztosított tevékenységek). A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérleményben végzett tevékenységet ellenőrizi a 4.3.11.9. pontban foglaltak szerint, amely ellenőrzésnek ki kell terjednie a 4.3. pontban foglalt tiltott tevékenységek vizsgálatára, illetve a cégtáblák megfelelő használatára is. A Resti Zrt. és a MÁV Zrt. között létrejött, haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel érintett ingatlanok esetében, a bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlőt a MÁV Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatja az ilyen ingatlanokon végezhető tevékenységeket érintő, haszonélvezeti jogot alapító szerződésből eredő korlátozásokról, mindaddig, míg a Resti Zrt. és a MÁV Zrt. közötti megállapodás érvényben van. 4.3.4. A bérlet időtartama (b.sz. 2.1.) A bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre szólhat. Ennek meghatározása döntési jogosultságán belül a MÁV Vagyonkezelő Zrt. feladata, a döntési jogosultságán kívüli döntés esetén a MÁV Vagyonkezelő Zrt. javaslattételi joggal rendelkezik. Határozott idejű a bérleti szerződés, ha azt meghatározott időtartamra kötik. A határozott időre kötött helyiségbérleti szerződés korábban csak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d. pontja) szerint: bérleti díj fizetés elmulasztása, szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása, bérlemény vagy közös használatra szolgáló terület, helyiség rongálása, rendeltetésellenes használata) mondható fel, területbérleti szerződés pedig akkor, ha a bérlő szerződésszegést követ el. A 22/1992 (XII.29.) KTM rendelet 5 § (3) bekezdése alapján „A használó (bérlő) tudomásul veszi, hogy az óvóhely rendeltetésszerű használatának szükségessége esetén – erre vonatkozó felhívás, közlemény vagy felmondás alapján – köteles az óvóhelyet 24 órán belül kártalanítás nélkül óvóhelyi használatra alkalmas állapotban a tulajdonosnak (bérbeadónak) átadni. Ellenkező esetben az óvóhely a használó (bérlő) költségére és veszélyére kiüríthető.”. Határozatlan idejű a bérleti szerződés, ha a szerződés fennállásának időtartama nem meghatározott.

11. szám

4.3.5. bérleti díj és megfizetése (b.sz. 3.1.) 4.3.5.1. A szerződésben a bérleti díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a bérbeadónak a bérlet tárgyával kapcsolatos teljes önköltségére, ide értve az ingatlannal kapcsolatban felmerülő építmény és telekadó fizetési kötelezettséget is, és ezen felül a szokásos piaci körülmények között elérhető nyereséget is biztosítson. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. felelősségi körébe tartozik a piaci ár megállapítása, amelyhez jogosult ingatlanforgalmi szakértőt igénybe venni. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. köteles (tevékenységén belül értelmezve) transzparens módon és a piaci környezet figyelembe vételével – belső eljárásrendjének megfelelően – az ingatlanok bérbeadása során alkalmazott bérleti díjak mértékét kidolgozni az ingatlanok keresletének és kínálatának függvényében. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérbeadás során alkalmazott bérleti díjak mértékét köteles félévente felülvizsgálni, karbantartani. Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek figyelembe vételével, ettől eltérő mértékű bérleti díjat is megállapíthat a döntésre jogosult szervezet. Gazdaságilag nem független fél részére történő bérbeadás esetében az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 67. § alapján a szokásos piaci ár lesz az Áfa alapja, amennyiben: - az ellenérték aránytalanul magasabb, mint a szokásos piaci ár, és a MÁV Zrt. –t az adólevonási jog nem egészben illeti meg, vagy - az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár és a Bérlőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg, vagy - az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár, és a MÁV Zrt.-t az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a bérbeadás mentes az adó alól. A MÁV Zrt. többségi tulajdonában lévő leányvállalatokkal kapcsolatos bérleti jogviszonyok esetén a bérleti díj megállapítása a MÁV Zrt. hatásköre. 4.3.5.2. A bérleti díj fizetés kezdetét úgy kell meghatározni, hogy a birtokbaadás időpontjával összhangban legyen, és megfelelő időt biztosítson bérlőnek a szerződésben meghatározott birtokbaadási feltételek teljesítésére. 4.3.5.3. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű szerződésekben elő kell írni a bérleti díj bérbeadó által évente január 01-jétől történő módosítási lehetőségét a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex változására figyelemmel. A KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex változására megfelelő emelést a bérbeadó egyoldalú jogosultságaként kell a szerződésben kikötni.

11. szám


4.3.5.4. A bérleti díj késedelmes megfizetése esetén a fizetés esedékességét követően, a Bérlő késedelem idejére késedelmi kamatként - gazdálkodó szervezetek a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamatot kötelesek fizetni a Ptk. 301/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel; - természetes személyek a Ptk. 301. §-ban rögzítettek alapján kötelesek kamatot fizetni Bérbeadó részére. A bérlő szerződésszerű fizetési kötelezettsége teljesítésének figyelemmel kísérése a KSZK feladata. A fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a MÁV Zrt. KSZK a következményekre való figyelmeztetést is tartalmazó fizetési felszólítást küld a bérlőnek, amely tájékoztatásként tartalmazza a fizetési felszólításban szereplő tételek után számított késedelmi kamatokat is. Amennyiben a nem fizető partnerrel kapcsolatosan a MÁV Zrt. rendelkezik pénzügyi biztosítékkal, és a fennálló üzleti kapcsolat jellege alapján indokolt annak felhasználása, a MÁV VK dönt arról, hogy a rendelkezésre álló biztosítékok hogyan kerüljenek felhasználásra. A biztosítékok elmaradt közüzemi tartozások rendezésére is felhasználhatóak. A döntésről értesíti az eljárás lefolytatására felhatalmazott Pénzgazdálkodás szervezetet. Az értesítésben egyértelműen meg kell adnia, hogy a biztosítékot mely számlák kiegyenlítésére kell felhasználni. Amennyiben a kiküldött fizetési felszólításban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, úgy a bérbeadó, követelésének a pénzügyi biztosítékok felhasználásával történő kiegyenlítését követően, vagy azzal egy időben – a jogszabályban és a szerződésben foglaltak figyelembe vételével - felmondhatja a bérleti szerződést. A bérleti szerződés felmondását a MÁV Vagyonkezelő Zrt. köteles az Ingatlan Könyvelésnek megküldeni a MÁV Zrt. mindenkori hatályos kinnlevőség kezelési utasításában foglaltak szerint. Amennyiben a bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa fizetett összeg nem fedezi a teljes tartozását, azt elsődlegesen költségre, másodsorban kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. 4.3.5.5. A MÁV Zrt. az egyéb ingatlanok bérbeadása esetén az Áfa alóli mentesség helyett, az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta. Az egyéb ingatlanok bérbeadásakor az általános mértékű adókulccsal kell a forgalmi adót felszámítani. 4.3.5.6. A bérlő a bérleti díjat a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta/ negyedévente/félévente/évente) előre, köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, legkésőbb a számla keltét követő 15. naptári napon átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára. A felek megállapodhatnak készpénz átutalási megbízással történő kiegyenlítésben is, azonban a MÁV Zrt. ebben az esetben Bérlő felé ügykezelési díjat számít

1045

fel, amelyet a Bérbeadó jogosult az évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. 4.3.5.7. A bérleti szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a bérbeadó képviselőjének tájékoztatni kell az Ingatlan Könyvelést - a bérleti szerződés egy eredeti példányának megküldésével - a szerződéses feltételekről, valamint arról, hogy a szerződés időtartama alatt kinek, milyen rendszerességgel kell a számlát kiállítania és milyen további intézkedéseket kell tenni a bérleti díj beszedése érdekében. Az Ingatlan Könyvelés feladata a számla kiállítása, a KSZK feladata a pénzügyi teljesítések figyelemmel követése, szükség esetén a késedelmi kamatterhelések kiküldése. 4.3.6. Ingatlankezelési díj és megfizetése (b.sz. 3.2.) 4.3.6.1. A bérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadó által nyújtott ingatlankezelési szolgáltatásokat, valamint azok díját. A szolgáltatások megnevezését, tartalmát valamint az azokra vonatkozó díjakat a MÁV Zrt. MTR-IGM rendszerének BSZ modulja tartalmazza. Az ingatlankezelési díjat úgy kell meghatározni, hogy az mindenképpen fedezetet nyújtson a bérbeadó ingatlankezeléssel kapcsolatos teljes önköltségére. Az ISZE felelősségi körébe tartozik az ingatlankezelési díj meghatározása és az ingatlankezelési szolgáltatások MTRIGM rendszerben történő nyilvántartása (az utasítás 2. és 4. sz. melléklet – 12. sz. melléklete). Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek figyelembe vételével a ráfordításnál alacsonyabb összegű ingatlankezelési díjat is megállapíthat a bérbeadó. A meg nem térülő költség a kérelmet előterjesztő szakágat/üzletágat/szervezeti egységet terheli. Bérlő az ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes ÁFÁ-t (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta/ negyedévente/félévente/évente) előre köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, a számla keltét (a bérleti díj fizetésével megegyező módon) követő 15. naptári napon átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára. A felek megállapodhatnak készpénz átutalási megbízással történő kiegyenlítésben is, azonban a MÁV Zrt. ebben az esetben Bérlő felé ügykezelési díjat számít fel, amelyet a Bérbeadó jogosult az évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. . A bérleti szerződésben rendelkezni kell az ingatlankezelési díj évenkénti aktualizálásáról. Az ingatlankezelési díj megfizetésének figyelemmel kísérésére, valamint annak behajtására, aktualizálására és az ingatlankezelési díj megfizetésének késedelméhez,

1046


elmaradásához fűződő jogkövetkezményekre és azok alkalmazására a jelen utasítás 4.3.5.4. pontjában (a bérleti díj megfizetésére vonatkozó szabályok) foglaltak alkalmazandóak. Az ingatlankezelési díjak minden évben újra meghatározásra és rögzítésre kerülnek. Az ISZE az ingatlankezelési díjakat minden évben az ingatlankezelési költségvetés véglegesítésekor, de legkésőbb április 1.ig rögzíti az IGM rendszerben. A kezelési díjak rögzítéséről az ISZE köteles hivataloson értesíteni a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-t és az Ingatlan könyvelést. Az adott év január 1. és az ingatlan kezelési díjak rögzítése közötti időszakra az ISZE ad az ingatlankezelési díjváltozás átlagos mértékéről iránymutatást, amely alapján az érvényes szerződések indexálása elvégezhető. Az ingatlankezelési díjak rögzítése után kötött szerződések esetén az MTR-IGM BSZ almodulban elérhető díjakat kell alkalmazni. 4.3.7. közüzemi szolgáltatás, annak díja és megfizetése (b.sz. 3.3.) 4.3.7.1. A közüzemi szolgáltatásokra, azok díjára és megfizetésére az energia továbbadás (szolgáltatás) általános szabályait a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet, a 8/2013. (I. 25. MÁV Ért. 3.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás, míg a vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító rendszerek igénybevételére a 91/2000./ MÁV Ért. 35./ PHMSz. utasítás tartalmazza. A 91/2000./ MÁV Ért. 35./ PHMSz. utasítás értelmében minden év április 01-ig meghatározásra kerülnek az adott évben alkalmazandó víz-, csatornaszolgáltatási díjak. „A 2012. évben alkalmazandó víz-, csatornaszolgáltatási díjakról” tárgyú 46/2012. (MÁV. Ért. 21.) Ingatlangazdálkodás - elnök-vezérigazgatói utasítás tartalmazza a 2012. évben alkalmazandó víz-, csatornaszolgáltatási díjakat. Az utasítások kiadása óta eltelt időszakban a MÁV Zrt. szervezeti felépítése és az egyes szervezetek megnevezése módosult, azonban az ott megfogalmazott előírások az új szervezetekre változatlanul érvényesek. A bérleti szerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha a bérlethez szükséges közműellátás szolgáltatási és műszaki feltételei adottak vagy a bérlő azok kialakítását vállalja. A MÁV Zrt. által a közüzemi energia szolgáltatóktól vásárolt, vagy a MÁV Zrt. tulajdonában (kezelésében) lévő berendezésekben megtermelt energia továbbadására vonatkozó rendelkezések előkészítését és jóváhagyását a BLI KE végzi el az MTR-IGM rendszerben, kivéve a vízellátás és szennyvízkezelés esetére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek előkészítésére és jóváhagyására az MTR-IGM rendszerben az IGI ISZE jogosult. Ezen közüzemekre vonatkozó rendelkezések a bérleti szerződés mellékletét képezik. Amennyiben a bérlő részére a MÁV Zrt. biztosítja a működéséhez

11. szám

szükséges közüzemek használatát, illetve közüzemi szolgáltatások igénybevételét, minden esetben – ha ennek műszaki feltételei fennállnak – a mérőóra felszerelésének kötelezettségét elő kell írni számára. A közüzemi szolgáltatás feltételeinek meghatározása az alábbi eljárási rend szerint történik a bérleti szerződés megkötése előtt: - A bérlő írásban meghatározza a tevékenysége gyakorlásához szükséges közműszolgáltatások minőségi és mennyiségi jellemzőit a bérleti szerződés 6/A (Villamos energia csatlakozási kérelem) vagy 6/B (hőszolgáltatási kérelem) mellékletének kitöltésével. - víz és csatornaszolgáltatás igénybevétele esetén az 6/C számú mellékletként csatolt kérelmet kell bérlőnek kitöltenie. - A BLI KE és az ISZE a bérlemény adottságainak függvényében megadja a MÁV Vagyonkezelő Zrt. felé az 6/D melléklet kitöltésével az MTR-IGM-ben, hogy az igényelt szolgáltatásokat milyen feltételek megléte esetén, milyen díjazás ellenében tudja a MÁV Zrt. a bérlőnek biztosítani, ami nem lehet kevesebb az ISZE-nél felmerülő önköltségnél. A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. Az energiafelhasználást, a gazdaságosság arányossága mellett, lehetőség szerint mérni kell a bérleményekben. Amely bérleményben az energiafelhasználás mérése nem áll rendelkezésre, a Bérlőnek saját költségén fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amennyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalányfogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntető kiviteli terveket a bérlőnek kell elkészítenie és 5 példányban meg kell küldeni a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. jóváhagyásra megküldi a kiviteli terveket a MÁV Zrt. PÜ PVTK Távközlő Erősáramú és Biztosítóberendezési Osztály, a MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központ, a MÁV IK Kft és a BLI KE Területi Főenergetikusa részére. A tervezéshez szükséges jellemzőket az 6/A. és B. és C. melléklet tartalmazza. A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV Zrt. szakfelügyelete jelenlétében történhet. A szakfelügyeletet a MÁV Zrt. ISZE Ingatlankezelési Területi Központjától, vagy a PÜ PVTK Távközlő Erősáramú és Biztosítóberendezési Osztályától, vagy a

11. szám


BLI KE Területi Főenergetikusától külön meg kell rendelni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló időn belül elfogadja az így meghatározott közüzemi szolgáltatási feltételeket, úgy véglegesítésre kerülhet az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról 8/2013. (I. 25. MÁV Ért. 3.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás mellékletét képező megállapodás villamos energia és hő vételezéséről szóló megállapodás valamint a bérleti szerződés 6/E melléklete – víz és csatorna szolgáltatás esetén. Nem kell külön csatlakozási engedélyt kiadni, ha a bérlő az építményt, épület-részt, vagy területet az eredeti rendeltetésének megfelelően használja úgy, hogy nem igényli a bérleményben (bérleményen) rendelkezésre álló villamos-, gáz-, vagy hőenergia teljesítmény növelését. Ebben az esetben a bérlő ingatlankezelési díjat köteles fizetni bérbeadó részére. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. minden esetben köteles a BLI KE-t írásban tájékoztatni az újonnan létrejött olyan bérbeadásról, melynek keretében energia közüzemi szolgáltatás is történik, illetve minden esetben az ISZEt tájékoztatni köteles. Az átalány szerint megállapított közüzemi díjat úgy kell meghatározni, hogy az legalább fedezetet nyújtson a bérbeadó közüzemi szolgáltatással kapcsolatos teljes önköltségére. Az adatszolgáltatásokért, a szerződésben feltűntetett adatok helyességéért és a szolgáltatás kiszámlázásához szükséges, Ingatlan könyvelés felé történő adatszolgáltatásért felelős egység a szerződést a MÁV zrt. részéről megkötő fél (közmű szerződés esetén IGI IszE ITk), vagy megbízottja (közmű szerződés esetén adatszolgáltatás feladása esetén MÁV Ik kft. Területi központjai, bérleti szerződés esetén a MÁV Vagyonkezelő zrt. Területi központjai). Az adatszolgáltatás alapján a számla kiállítás az Ingatlan könyvelés feladata. 4.3.7.2. A közüzemi díj számlázása A PM és az APEH 2008.10. 18-án kiadott állásfoglalása szerint a járulékos költségek felveszik a fő szolgáltatás (bérbeadás) Áfa rendszerbeli megítélését. Kivéve, a pénzeszköz beszedés: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv. 147.§ szerinti átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja

1047

szerint nem tartoznak, bele az általános forgalmi adó alapjába. Továbbszámlázáskor sem képezi az ÁFA alapját. A bérlő által igénybevett közüzemi szolgáltatások számlázása érdekében a szolgáltatásért felelős egység (IGI ISZE vagy annak megbízottja) köteles a szükséges adatszolgáltatást megadni az Ingatlan Könyvelés részére. A számlázási adatszolgáltatás elmaradásáért a közüzemi szolgáltatás jellegétől függően – az IGI ISZE vagy megbízottja – felelős. 4.3.7.3. A külső közüzemi szolgáltatóval bérlő által kötött közüzemi szerződés 2 (kettő) másolati példányát a bérbeadó részére át kell adni, az eredeti példányát be kell mutatni a bérleti szerződés aláírását követő 15 napon belül. Ennek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. Bérbeadó a szolgáltatóval kötött szerződés 1 (egy) másolati példányát az átvételtől számított 10 napon belül köteles a területileg illetékes IGI ISZE ITK részére, nyilvántartásba vétel céljából megküldeni. A bérbeadó érdeke és egyben kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a közüzemi szolgáltatási szerződések megkötését és fenntartását. 4.3.7.4. A bérlő fizetési késedelme esetén bérbeadó/szolgáltató jogosult a szolgáltatások korlátozására, illetve szüneteltetésére is - a jogszabályok adta keretek között - a tartozás összegének teljes kiegyenlítéséig. Amennyiben kapcsolt vállalkozással történik a szerződéskötés, a piaci árak nyilvántartásával kapcsolatos 3/2012 (VII. 27. MÁV Ért. 17.) GÁVIGH utasítás szerinti kimutatást is el kell készíteni. 4.3.8. óvadék/bankgarancia/beszedési megbízás (b.sz. 3.6.-3.7.) A bérleti szerződésben a szerződésszerű teljesítés biztosítására beszedési megbízást, illetve a beszedési megbízás mellett vagy óvadékot, vagy bankgaranciát kell kikötni. 4.3.8.1. óvadék A biztosíték összegét, amennyiben azt óvadék formájában írja elő a szerződés, úgy a MÁV Zrt. által a szerződésben megjelölt (a bérleti díj befizetésére meghatározott számlával megegyező) bankszámlán kell elhelyezni, kivéve a 4.3.9.2. pontban foglalt esetet. Az óvadék megfizetése szerződés alapján történik, számlázni nem kell. Az óvadék összegének egyedi szerződésekhez rendelt nyilvántartását a felhasználásra és feltöltésre vonatkozó információkkal együtt a MÁV Vagyonkezelő Zrt. végzi. Az óvadék összegének partnerenkénti, szerződésenként elkülönítve történő egyenleg nyilvántartását, a partnerek által átutalt összeget a GIR

1048


Kötelezettség modulban az Ingatlan Könyvelés vezeti. Ha az Ingatlan Könyvelés a bankszámla forgalom feldolgozása során új vagy korábban kötött szerződéshez kapcsolódó óvadék jóváírását észleli, erről a bankszámla kivonat másolatának megküldésével együtt a jóváírást követő 5 munkanapon belül köteles értesíteni a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-t, aki az ingatlanbérleti szerződés adatai között ezt a tényt nyilvántartásba veszi, továbbá haladéktalanul felszólítja Bérlőt az óvadék szerződés szerinti mértékének 15 napon belül történő kiegészítésére, amennyiben a jóváírt összeg alatta marad a szerződésben meghatározott óvadéknak. A MÁV Zrt. az óvadékot szerződésszegés és a bérleti szerződés felmondása (a szerződés megszűnése) esetén felhasználja a bérlő fennálló tartozásainak kiegyenlítésére, illetve a bérleményben okozott károk helyreállítására. Az óvadék felhasználása, illetve a MÁV Zrt. rendelkezésére bocsátott összeg feltöltése mindig a MÁV Vagyonkezelő Zrt. rendelkezése alapján történik. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérlőnek küldött rendelkezésének másolatát mindig köteles megküldeni az Ingatlan Könyvelés részére is. Az óvadék mértékének a bérleti szerződés megkötésekor megállapított 2-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díjnak az ÁFA-val növelt összegével kell megegyeznie, ez alól kivételt képez az utas WC bérleti (üzemeltetési) szerződés minta (4. sz. melléklet), amelyben konkrétan meghatározott az óvadék összege. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság döntési hatáskörrel rendelkező szervezetének döntési köréhez tartozik, hogy a bérlő személye és a bérleti szerződés feltételeinek ismeretében és függvényében, valamint a tevékenység kockázatára tekintettel milyen mértékű óvadékot határoz meg. Az óvadék kikötésétől, alkalmazásától a szerződés kötő szervezet kizárólag abban az esetben tekinthet el, amennyiben a mindenkor hatályos, a Szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló utasítás rendelkezéseinek figyelembevételével, a pénzügyi szempontból illetékes szervezettel a szerződéskötést megelőzően azt írásban leegyeztettette. A fentieket a szerződéskötő szervezet írásban köteles indokolni (pl.: a bérlő a bérleti és ingatlankezelési díjat előre megfizette, MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozás esetén). Abban az esetben, ha a bérlővel már korábban is létesített szerződéses jogviszonyt a bérbeadó, és a bérlő a díjfizetési kötelezettségét nem a szerződésben előírtak szerint teljesítette, óvadék átadását (vagy bankgarancia átadását – lásd 4.3.8.2. pont) mindenkor elő kell írni. Amennyiben a bérleti szerződés időtartama alatt a bérleti és/vagy ingatlankezelési díj változása indokolttá teszi, úgy az óvadék összegét módosítani kell, és bérlőt fel kell szólítani az óvadék összegének kiegészítésére. Bérbeadó nem fizet kamatot az óvadék után.

11. szám

A bérleti szerződés megszűnésekor óvadék esetén a bérlemény szerződés szerinti visszavételét követően a bérbeadó írásban köteles intézkedni az óvadékot kezelő Ingatlan Könyvelés felé az óvadék, illetve annak a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó része visszafizetéséről. Bérlő a birtokba visszavételi jegyzőkönyvben írásban köteles közölni azt a bankszámla számát, amelyre az óvadék fennmaradó összegének átutalását kéri. Magánszemély esetében a banki átutalás mellett postai úton történő visszautalásra is lehetőség van, ebben az esetben a visszavételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni azt a visszautalási címet, ahova történhet a visszautalás. 4.3.8.2. bankgarancia Amennyiben a beszedési megbízás mellett megjelölt pénzügyi biztosíték bankgarancia, úgy a bérlőnek a bankgarancia mértékeként meghatározott összegre szóló bankgaranciát kell benyújtani a MÁV Zrt. részére. A bankgaranciák kezelését illetően a mindenkor hatályos, a Kapott bankgaranciák és kezesi biztosítások kezeléséről szóló utasításban foglaltak alapján kell eljárni. Mindemellett a Szerződéskötő szervezet minden, bankgaranciát tartalmazó szerződés megkötését követően haladéktalanul értesíti a Pénzügyi Igazgatóság Pénzgazdálkodást az ilyen szerződés megkötéséről a szerződés egy másolati példányának megküldésével. A bankgaranciával kapcsolatosan felmerülő minden költség a Bérlőt terheli. A bankgarancia mértékének a bérleti szerződés megkötésekor megállapított 2-6 havi bérleti-, és ingatlankezelési díjnak az ÁFA-val növelt összegével kell megegyeznie. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság döntési hatáskörrel rendelkező szervezetének döntési köréhez tartozik, hogy a bérlő személye és a bérleti szerződés feltételeinek ismeretében és függvényében, valamint a tevékenység kockázatára tekintettel milyen mértékű bankgaranciát határoz meg. A bankgarancia kikötésétől, alkalmazásától a szerződés kötő szervezet kizárólag abban az esetben tekinthet el, amennyiben a mindenkor hatályos, a Szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló utasítás rendelkezéseinek figyelembevételével, a pénzügyi szempontból illetékes szervezettel a szerződéskötést megelőzően azt írásban leegyeztettette. A fentieket a szerződéskötő szervezet írásban köteles indokolni (pl.: a bérlő a bérleti és ingatlankezelési díjat előre megfizette, MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozás esetén).

11. szám


1049

Abban az esetben, ha a bérlővel már korábban is létesített szerződéses jogviszonyt a bérbeadó, és a bérlő a díjfizetési kötelezettségét nem a szerződésben előírtak szerint teljesítette, úgy bankgarancia átadását (vagy óvadék átadását – lásd 4.3.8.1. pont) mindenkor elő kell írni.

A bérleti szerződésekben kikötött biztosítékokból történő tartozáskiegyenlítésnél a hatályos Kinnlevőség Kezelési Utasítás szerint kell eljárni.

Amennyiben a bérleti szerződés időtartama alatt a bérleti és/vagy ingatlankezelési díj változása indokolttá teszi, úgy a bankgarancia összegét módosítani kell, és bérlőt határidő megadásával fel kell szólítani a bankgarancia-módosítás bérbeadó részére történő benyújtására.

4.3.9.1. A bérleti szerződés aláírását követően az ingatlan bérlő részére történő birtokba adását, valamint a szerződés lejártakor annak visszavételét részletes jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek minden lényeges, az ingatlan használatával, szükség esetén videofelvétellel, hitelesített fotóval alátámasztott állapotával kapcsolatos körülményt, átadott dokumentumokat és a mérőórák állását is tartalmaznia kell. A birtokbaadáskor az IGI ISZE, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. vagy képviselőjük, polgári védelmi létesítmény esetén a területileg illetékes Vasútbiztonság Szervezet illetékes munkatársa, - környezetvédelem szempontjából kritikus tevékenységvégzés esetén az EBK helyi képviselője valamint a bérlő részvétele kötelező. A birtokba adási eljárás és a birtokba visszavételi eljárás koordinálását a MÁV Vagyonkezelő Zrt. végzi, illetve az eljárások során a jegyzőkönyvet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. készíti.

A MÁV Zrt. a bankgaranciát szerződésszegés vagy a bérleti szerződés felmondása esetén felhasználja a bérlő fennálló tartozásainak kiegyenlítésére, illetve a bérleményben okozott károk helyreállítására. A bankgarancia felhasználása, illetve a MÁV rendelkezésére bocsátott összeg feltöltése mindig a MÁV Vagyonkezelő Zrt. rendelkezése alapján történik. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérlőnek küldött rendelkezésének másolatát mindig köteles megküldeni az Ingatlan Könyvelés részére is. 4.3.8.3. beszedési megbízás A beszedési megbízás érvényesítésére vonatkozó felhatalmazói levél eredeti példányát a bérlő köteles a szerződéskötéskor a szerződéskötéskor eljáró szervezet rendelkezésére bocsátani, aki a dokumentumot a szerződés egy eredeti aláírt példányával együtt köteles megőrizni. A partnertől meg kell követelni, hogy valamennyi bankszámlájára vonatkozóan adjon felhatalmazói levelet, melyet a szerződéskötéskor a hatályos cégkivonattal egyeztetve ellenőrizni kell. Csak olyan felhatalmazói levél fogadható el, melyen sem a beszedési megbízás felső értékhatára, sem a sorba állítás időtartama nincs külön meghatározva. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. évente legalább egyszer ellenőrizni köteles a bérlő elektronikus cégkivonata alapján, hogy a partnerek valamennyi élő bankszámlájára vonatkozóan álljon rendelkezésre felhatalmazói levél. Amennyiben eltérést tapasztal, a szerződés vonatkozó pontjára hivatkozva felszólítja a partnert a soron kívüli pótlásra. A beszedési megbízás érvényesítését a Pénzgazdálkodás minden esetben csak a szerződéskötő szervezet (MÁV Vagyonkezelő Zrt.) kezdeményezése alapján végzi, amelynek eredeti példányát a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a beszedési megbízás érvényesítésének kezdeményezése előtt átad a Pénzgazdálkodás részére. 4.3.8.4. A jelen utasításban meghatározott pénzügyi biztosítékok alapján mind a bérlő által fizetendő bérleti díj, mind az ingatlankezelési díj-, mind pedig a közüzemi díjtartozás is érvényesíthető.

4.3.9. Ingatlan birtokba adása és a szerződés lejárta esetén annak visszavétele (b.sz.4.1. és 6.9.)

A jegyzőkönyv, amely alapjául szolgál a karbantartási kötelezettségek megállapításának, és a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának, a szerződés mellékletét képezi. A birtokbaadási és visszavételi jegyzőkönyv minta a bérleti szerződés minta 9 és 10.. számú melléklete. A jegyzőkönyvet olvashatóan kell kitölteni és az aláírások alatt nyomtatott betűvel fel kell tüntetni az aláírók nevét is. 4.3.9.2. A bérbeadásért felelős szervezet vezetője (MÁV Vagyonkezelő Zrt. döntéshozói, aláírói hatáskörébe tartozó bérleti szerződés esetében amennyiben a döntés és aláírás a vezérigazgató hatásköre a vezérigazgató, amennyiben a döntés és aláírás a területi központvezető hatásköre a területi központvezető, MÁV Zrt. döntéshozói, aláírói hatáskörébe esetében az elnök-vezérigazgató) a bérlői minősítés, valamint a tevékenység kockázatának értékelése alapján indokolt esetben a birtokba adás feltételei közül saját kockázatra, írásbeli indokolás mellett és saját felelősségre elhagyhatja: - a beszedési megbízásra szóló felhatalmazás megkövetelését (magánszemély esetén mindig, egyéb bérlőnél pedig évi 100 000 Ft+ÁFA összeget meg nem haladó együttes bérleti, ingatlankezelési, közüzemi díj esetén) - az ingatlan kiürítését vállaló közjegyzői okirat átadását, - továbbá az óvadék megfizetési/bankgarancia átadási kötelezettséget.

1050


4.3.9.3. A visszavételi eljárásra helyszíni bejárás keretében kerülhet sor, a jelen utasítás 4.3.9.1. pontjában foglaltaknak megfelelően, a birtokbaadáskor jelen lévő azonos résztvevőkkel. Az eljáráson készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni a szerződéses kötelezettségek teljesítését, az eredeti állapot visszaállítását, külön részletezve a terület környezeti állapotára vonatkozó vizsgálatról szóló feljegyzést (melyet az EBK szervezet jogosult elkészíteni) a visszavétellel kapcsolatos további intézkedéseket, a bérlő kötelezettségeit, illetve utalni kell arra, hogy közüzemi szerződéseket a MÁV Zrt. nevére kell íratni. A birtokba visszavételi eljárás koordinálását a MÁV Vagyonkezelő Zrt. végzi, illetve az eljárás során a jegyzőkönyvet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. készíti. A bérlő köteles az átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni a közműszolgáltatók által kibocsátott igazolást, mely szerint semmilyen közmű tekintetében tartozása nem áll fenn. A bérlő a bérleménynek a bérleti jogviszony megszűnése utolsó napjáig történő kiürített állapotban való visszaadására – az azonnali végrehajthatóság biztosítása érdekében – közjegyzői okiratba foglaltan kell, hogy kötelezettséget vállaljon. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit a bérlő köteles viselni, a közjegyzői okiratot a bérleti szerződéshez mellékletként csatolni kell. A bérlemény csak ezen okirat birtokában adható a bérlő birtokába, kivéve a 4.3.9.2 pont. A közjegyzői okirat szövegére nézve minta áll rendelkezésre. (a bérleti szerződés 8. sz. melléklete). A fentiek biztosítása érdekében a felmondást is közjegyzői okiratba kell foglalni. 4.3.9.4. Amennyiben a szerződés megszűnése után a birtokba történő visszavétel sikertelen, az alábbi feladatok végrehajtása szükséges: 4.3.9.4.1. Amennyiben a birtokba történő visszavétel azért sikertelen, mert a bérlő nem hajlandó visszaadni a bérlemény birtokát, vagy nem jelenik meg a birtok-viszszavételi eljáráson és azt továbbra is jogalap nélkül használja: - a bérlemény birtoka visszaadásának megtagadását minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni, lehetőség szerint rögzítve a bérlemény állapotát is. A jegyzőkönyvet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. készíti. - amennyiben a jogalap nélküli birtokos a bérleményt önként nem hagyja el, azt továbbra is használja, a továbbiakban jogalap nélküli birtokosnak minősül, a bérlemény kiürítése hozzájárulása nélkül csak a vonatkozó jogszabályok alapján történhet. - a sikertelen birtokvisszavételt követően a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérleti szerződést, a felmondást és a bérlőnek a birtok visszaadására vonatkozó kötelezettségvállalását tartalmazó közjegyzői okiratot (amennyiben rendelkezésre áll, továbbá ebben az esetben a bérleti szerződés felmondását is közjegyzői okiratba foglaltan kell megtenni), a birtokvisszavétel során készült jegy-

11. szám

zőkönyvet, a bérleti szerződéshez kapcsolódó valamennyi rendelkezésre álló dokumentumot, iratlistát, a bérleti szerződés megszűnésének előzményeiről szóló tájékoztatást és a bérlővel kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat (pl. cégkivonat) a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a sikertelen birtokvisszavételt követő 3 munkanapon belül megküldi a MÁV Jogi Igazgatósága részére. A MÁV Jogi Igazgatóság az iratok kézhezvételét követően megvizsgálja, mely jogi eljárás a legcélravezetőbb a sikeres birtokvisszavétel – bérlői tartozás esetén annak érvényesítése – érdekében és ezen eljárást megindítja. - amennyiben a bérleti szerződés felmondására a bérleti szerződésből származó, lejárt tartozás meg nem fizetése miatt kerül sor, abban az esetben az előző bekezdésben megjelölt iratok csatolását a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a KKR-ben végzi el és jogi eljárásra minősíti a KKR-ben szereplő adóst. A közjegyzői okiratba foglalt dokumentumok eredeti példányait ebben az esetben is postai úton kell megküldeni a MÁV Jogi Igazgatósága részére. A KKR-ben történt MÁV Vagyonkezelő Zrt. általi minősítést követően a MÁV Jogi Igazgatósága köteles a kiürítés iránti (amennyiben bérlőnek kintlévősége is van, arra vonatkozóan is) a peres-, nemperes eljárás megindítására. - a sikertelen birtokvisszavétel esetén az ISZE ITK a sikertelen birtokvisszavételt követő 5 munkanapon belül, a BLI KE a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-nek a birtokvisszavétel sikertelenségéről szóló értesítését követő 5 munkanapon belül eljár a bérleménnyel kapcsolatos közüzemi szolgáltatások megszüntetése, – amennyiben csak korlátozásra van lehetőség - azok korlátozása érdekében, valamint a közmű továbbadási szerződés felmondása érdekében a mindenkor hatályos közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával. - a sikertelen birtokvisszavételt követően a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a sikertelen birtokvisszavételt követő 5 munkanapon belül eljár az illetékes hatóságok felé a bérleményre vonatkozó szakhatósági, működési, telephely, stb. engedélyek visszavonása érdekében. - amennyiben a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérlemény birtokának visszavételét megelőzően indokoltnak tartja (pl. hatóság, vagy rendőrség bevonása szükséges, vagy környezetszennyezésre utaló jeleket tapasztal), abban az esetben közreműködés és a mielőbbi birtokvisszavételhez szükséges feladatok kidolgozása érdekében tájékoztatásért fordul a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságához, környezetszennyezés veszélye esetén a MÁV Zrt. EBK-hoz. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. erre vonatkozó kérése alapján a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság és a MÁV Zrt. EBK köteles a szükséges tájékoztatást megadni, eljárást lefolytatni.

11. szám


4.3.9.4.2. Amennyiben a birtokba történő visszavétel során a bérlő nem jelenik meg, de a helyszíni ellenőrzés során megállapítható, hogy a bérleményi ingatlan üres, nem használják, de lezárt állapotban van: - a birtokbaadáskor jelen lévő szervezeti egységek részvételével bérleményellenőrzést kell tartani, amely során jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bérlemény kívülről történő szemrevételezés útján megállapítható állapotát, lehetőség szerint a szomszédok megkérdezésével fel kell deríteni, hogy a bérleményben mikor látták a jogcím nélküli használót, látták-e elköltözni, stb.. A jegyzőkönyvet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. készíti. - amennyiben a bérleményellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben megfelelő információk állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a bérleményt a jogcím nélküli használó ténylegesen elhagyta és a bérleményt kiürítette, továbbá ott egyéb jogcím nélküli használó sem tartózkodik, abban az esetben a bérleményt jegyzőkönyvileg vissza kell venni. Szükség esetén közjegyző igénybevételével, fénykép és videofelvétel készítésével lehet rögzíteni a bérlő jelenléte nélküli viszszavételt, amennyiben a fentiek alapján a bérlő ráutaló magatartása alapján vélelmezhető, hogy a bérleményt a birtok visszaadása szándékával hagyta el. - amennyiben a megfelelő információk a bérleményellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben rendelkezésre állnak arra vonatkozóan, hogy a bérleményt a jogcím nélküli használó elhagyta és ismeretlen helyre költözött, de a bérleményben személyes ingósága, berendezési tárgya található, abban az esetben a bérleményt jegyzőkönyvileg – szükség esetén közjegyző jelenlétében vissza kell venni és az ISZE ITK köteles gondoskodni a jogcím nélküli használó ingóságainak megfelelő helyiségben történő tárolásáért és felelős őrzéséért a vonatkozó jogszabályok szerint. Ennek költségét a MÁV Zrt. a bérlőre terheli. 4.3.10. szerződés megszűnése, felmondása (b.sz. 5.) 4.3.10.1. Határozott idejű bérleti szerződés a határozott idő elteltével megszűnik. A határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. Annak érdekében, hogy ne alakuljon át a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamú szerződéssé, a megszűnést megelőző 30 napon belül intézkedni kell a bérlet megszűnésével kapcsolatos tennivalókról. A határozott idő lejártát követően haladéktalanul, de legkésőbb a határozott idő leteltét követő 15 napon belül, – amennyiben a bérlő a bérleményt nem adta bérbeadónak vissza – ez ellen írásban, tértivevényes levéllel, vagy közvetlen kézbesítés útján tiltakozni kell. Amennyiben a bérlő határozott idő lejártát

1051

követően, a bérbeadó által a bérlő részére határidőben megküldött, a bérlemény visszaadására vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére nem adta vissza a bérbeadónak a bérleményt, abban az esetben a bérleti díj használati díjjá alakul át, amelynek összege beépítetlen terület esetén a bérleti szerződés megszűnését követően, míg beépített terület esetében a bérleti szerződés megszűnését követő két hónap elteltével a bérleti díj kétszerese. 4.3.10.2. A határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik fél a konkrét bérleti szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja (rendes felmondás) (lásd. 4.3.10.3. és 4.3.10.4.). Mind a határozott idejű, mind a határozatlan idejű bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható a bérbeadó által az alábbi esetekben (rendkívüli felmondás): a.) Amennyiben Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. b.) Amennyiben valamelyik Fél a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét jelen szerződésbe foglalt és a sérelmet szenvedett fél által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a sérelmet szenvedett fél a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. c.) Amennyiben Bérlő vagy az Ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. d.) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól, illetve a Bérlőtől a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni. e.) Amennyiben Bérbeadó vagy külső ok akadályozza a bérlemény szerződésszerű használatát, Bérlő az ok megszüntetésre 8 napon belül jogosult írásban felhívni Bérbeadót. Amennyiben Bérbeadó az okot a megjelölt határidő alatt sem szünteti meg, Bérlő a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. f.) A felmondás a jelen pont a.) és b.) esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c.) d.) és e.) esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Fentieken túl szintén jogosult Bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal megszüntetni az alábbi – lényeges szerződésszegésnek minősülő - esetekben:

1052


– a bérlő szerződésszegő magatartása, – amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés a bérlő tovább-használata miatt határozatlan idejűvé alakul át. – a bíróság jogerősen elrendelte a bérlő felszámolását, a bérlő csődeljárás alá kerül, vagy a bérlő végelszámolását határozzák el, illetőleg bérlő törlési eljárás alá kerül. Ezen tények bekövetkezéséről a KSZK értesíti a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül a MÁV Vagyonkezelő Zrt-t, aki jogosult dönteni a bérleti szerződés felmondásáról. Az értesítést a KSZK az Ingatlan könyvelés részére is megküldi. Szerződésszegő magatartás különösen: – a bérleti díj vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása (lásd: 4.3.10.2. a), – bérlői tartozás óvadékból vagy bankgarancia lehívása útján történő rendezésére háromszor kerül sor a bérlő fizetési kötelezettségeinek nem teljesítése miatt, – a bérlemény rendeltetésellenes használata, – bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, – a bérlő nem tesz eleget az adatainak megváltozásával kapcsolatos, valamint a bérlemény környezetvédelméhez szükséges információközlési kötelezettségének, – a bérlő nem biztosítja a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére, valamint a bérlő a bérleményt harmadik személy részére albérletbe, üzemeltetésre adja, illetve a bérlemény használatát harmadik személy részére átengedi, valamint a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy elcseréli Bérbeadó külön hozzájárulása nélkül, – a bérlő a bérlemény területén reklámot helyez el a bérbeadó előzetes jóváhagyása nélkül. – ha a bérlő tevékenységével zavarja, hátráltatja a vasútüzemi működési feladatok ellátását A helyiségbérleti szerződés a bérlő jogellenes magatartása miatt csak a lakásügyi jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d.) pontja) szerint mondható fel, a jogszabályban meghatározott feltételek és határidők betartásával. Az előírt határidők elmulasztása a felmondást érvénytelenné teszi. A 22/1992 (XII.29.) KTM rendelet 5 § (3) bekezdése alapján „A használó (bérlő) tudomásul veszi, hogy az óvóhely rendeltetésszerű használatának szükségessége esetén – erre vonatkozó felhívás, közlemény vagy felmondás alapján – köteles az óvóhelyet 24 órán belül kártalanítás nélkül óvóhelyi használatra alkalmas állapotban a tulajdonosnak (bérbeadónak) átadni. Ellenkező esetben az óvóhely a használó (bérlő) költségére és veszélyére kiüríthető.”. A PÜ PVTK feladata, hogy a MÁV Vagyonkezelő Zrt. illetékes Területi Központját írásban tájékoztassa arról, ha a bérlő tevékenységével a vasútüzem működési feladatok ellátását zavarja, akadályozza (pl.: az al- és felépítmények üzemeltetését és karbantartását, valamint a

11. szám

forgalom lebonyolítását zavarja, akadályozza). A MÁV Vagyonkezelő Zrt. ezen esetben a PÜ PVTK írásbeli értesítését követően haladéktalanul köteles írásban felszólítani a bérlőt a PÜ PVTK által jelzett zavaró, akadályozó tevékenység azonnali megszüntetésére. 4.3.10.3. A határozatlan idejű bérleti szerződésben meg kell határozni a felmondási időt. Ha előre látható, hogy a bérleményre vasútfejlesztés céljából szükség lesz, határozatlan idejű szerződést kell kötni. 4.3.10.4. Határozatlan időtartamú szerződéseknél 30180 nap felmondási időt kell kikötni. 4.3.10.5. A szerződés megszűnhet hatósági határozat folytán is. Ebben az esetben a bérlőt a szerződés megszűnéséről haladéktalanul értesíteni kell. A szerződés megszűnik a bérlő halálával, továbbá a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, egyéni vállalkozó esetén pedig az egyéni vállalkozó halálával vagy vállalkozói igazolványának visszavonásával. Egyéni vállalkozó halála, illetve cselekvőképtelenné válása esetén a bérleti jog folytatására 2009. évi CXV. törvény szabályait kell alkalmazni. 4.3.10.6. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. 4.3.10.7. A bérleti szerződés bármilyen módon történt megszűnéséről a MÁV Vagyonkezelő Zrt. az Ingatlan Könyvelést értesíti. Ennek hiányában a számlázást az Ingatlan Könyvelés nem állíthatja le. Amennyiben a szerződés megszűnése ellenére a bérlő a bérleményt nem adja vissza, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. illetékes területi központja értesíti az Ingatlan Könyvelést a jogcím nélküli használat idejére fizetendő használati díjról, melyet az Ingatlan Könyvelés – ellenkező értesítésig – köteles kiszámlázni. 4.3.10.8. A bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor a bérleményt eredeti állapotban vissza kell venni. A bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni azon felek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzőkönyvnél kötelező. A jegyzőkönyvet a MÁV Vagyonkezelő Zrt. készíti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bérlemény visszaadáskor fennálló állapotát, bérlő esetleges károkozásait, bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket, a mérőóra állásokat. A megszűnt szerződést a nyilvántartásban a megfelelő módon ki kell vezetni, és a bérlemény visszavétele során keletkezett dokumentumokat – a szerződés egyéb dokumentumaihoz hasonlóan – elektronikusan is rögzíteni kell (szkennelés, feltöltés) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján számba kell venni a bérlővel szembeni összes követelést (bérleti díj,

11. szám


ingatlankezelési díj, közüzemi díj, stb.), amelyeket vagy az óvadék összegéből, vagy a bankgarancia összegéből kell kiegyenlíteni. A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül bérbeadó és bérlő az óvadék összegével elszámol. Az elszámolás alapján bérbeadó az óvadékot legkésőbb az elszámolás mindkét fél által történő írásbeli elfogadását követő 20 napon belül visszafizeti bérlőnek a bérlő által az ingatlan birtokának visszaadásakor aláírt jegyzőkönyvben megjelölt bankszámlaszámra történő átutalással, amennyiben bérlő valamennyi szerződési kötelezettségének eleget tett, és a bérleti szerződésből eredendően az ingatlannal kapcsolatban bérbeadónak kára nem keletkezett. Ellenkező esetben az elmulasztott kötelezettség és a károkozás mértékéig bérbeadó jogosult a követeléseket kielégíteni az óvadék összegéből az esedékes bérleti díj követelése mellett. Bérbeadó az óvadék összege után kamatot nem fizet. Fentiek alól kivételt képez, amennyiben bérlő által végzett tevékenységből eredően utólagos, a jegyzőkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínűséggel bekövetkező környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben bérbeadó az óvadékot vagy egy részét visszatarthatja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben nyilatkozni kell a bérleményben esetlegesen végzett beruházásról és annak elszámolásáról. 4.3.11. Egyéb szerződéses kikötések (b.sz.6.) 4.3.11.1. A bérleti szerződés tartalmazza a bérlemény karbantartásával és felújításával kapcsolatos kötelezettségek szabályozását. karbantartás: a bérlemény műszaki állapotának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése. Ide kell érteni különösen a bérlemény állagának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző (ide értve az időszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását. A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és mennyezeten), vakolatának, falainak, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, és üvegfelületeinek, illetve valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fűtőberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése. A rendeltetésszerű használhatóság biztosítása, hibák kijavítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása.

1053

Az épület karbantartásához tartozó munkák: az épület műszaki állapotának megőrzése, tartószerkezeti elemeinek, tetőszerkezetének és tetőfedésének, lépcsőházának, közlekedőinek, központi berendezéseinek, kéményeinek állandó üzemképes állapotban való tartása, javítása, ide értve a bérleményen belüli közművezetékek javítását, felújítását is, vakolatának megőrzését, hibáinak javítását, festését is. A bérleti szerződésben meg kell határozni, és elő kell írni a bérlőt terhelő karbantartási kötelezettséget, továbbá azt a kötelezettséget, mely lehetővé teszi a MÁV Zrt. számára az épületek vonatkozásában az épületfelügyeleti tevékenység ellátását. Ennek megfelelően, a bérlőnek biztosítania kell a MÁV Zrt. illetve az általa megbízott számára indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását. Eltérő megállapodás hiányában a helyiséggel, illetve ha a bérlő a teljes épületet bérli, az épülettel kapcsolatos karbantartási feladatok elvégzése bérlő kötelezettsége, melyet saját költségén megtérítési igény nélkül végez. Amennyiben a bérlő a szerződésben vállalt állagmegőrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, a bérbeadó jogosult ezeket a munkákat a bérlő költségére elvégeztetni. A bérlő a karbantartási munkák elvégzését köteles a MÁV Zrt. IGI ISZE ITK-val előzetesen egyeztetni és az Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) értelmében építési tevékenységnek minősülő munkavégzés esetében annak megkezdése előtt az írásbeli hozzájárulást beszerezni. A karbantartási munkák végzése nem akadályozhatja a vasútüzemi tevékenység zavartalan ellátását, nem veszélyeztetheti a MÁV Zrt. munkavállalói és az utazóközönség biztonságát. Felújítás: a bérlemény egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák összessége, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. Bérlő a bérlemény területén bármilyen felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérleti díj beszámítás és költségtérítés igénye nélkül végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. A karbantartási, felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. Tekintettel arra, hogy a bérlet ideje alatt az engedélyezett felújítás várhatóan amortizálódik és a karbantartás/felújítás kizárólag a bérlő számára eredményez használati értéknövekedést, illetve a bérlő egyedi igényét elégíti ki, a bérleti díj változatlan marad.

1054


A felújítási munkákra vonatkozó terveket (amennyiben hatósági engedély/bejelentés köteles a munka a hatósághoz történő benyújtás előtt) a bérbeadó hozzájárulásának kiadása előtt, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. IGI ISZE ITK-hoz. Bármilyen felújítási vagy átalakítási munka csak a MÁV Zrt. IGI ISZE által jóváhagyott tervek és a szükséges hatósági engedélyek alapján végezhető. A Bérlő a bérleményeken végzett karbantartási, felújítási munkák során a 45/2004. (VII.26.) BM-KVVM együttes rendeletét - amely az építési és bontási munkák során keletkező hulladékok kezeléséről rendelkezik köteles betartani. 4.3.11.2. beruházás beruházás: a bérleményen új felépítmény létrehozása, meglévő felépítmény bővítése, átalakítása. A bérlő a bérleményen Beruházást az alábbi eljárási rend és feltételek szerint végezhet. A bérlő a bérleményen Beruházási munkát végezni csak a MÁV VK előzetes írásbeli egyetértésével és a műszaki tervek és a beruházás költségtervének jóváhagyását végző MÁV IGI ISZE engedélye alapján, külön beruházási megállapodás megkötése mellett jogosult, mely megállapodás a bérleti szerződés 11. sz. mellékletét képezi. A beruházási megállapodás előkészítése a MÁV VK feladata, aláírása a MÁV Zrt. hatásköre. A tervezett beruházás műszaki tartalmát a tervjóváhagyó szervezetnek kell véleményeznie. A beruházási megállapodás csak az annak alapjául szolgáló műszaki tervek jóváhagyása esetén köthető. A megállapodás megkötéséhez a DHL szerint döntésre jogosult személy írásbeli engedélyét be kell szerezni és azt a beruházási megállapodáshoz csatolni kell. A megállapodás megkötése a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg vagy a bérleti szerződés későbbi módosítása keretében történhet, és azt az eredeti szerződéssel együtt kell kezelni. Beruházás végzését csak MÁV Zrt. tulajdonában levő ingatlanra lehet engedélyezni. A beruházási megállapodásban kell meghatározni a Beruházással kapcsolatos tulajdonjogi, használati, a Beruházás elbontásával, vagy eredeti állapot visszaállításával, a Beruházásnak a bérleti szerződés megszűnését követő jogi sorsával, a felek által egymással szemben felmerülő igényeivel kapcsolatos kérdéseket. A bérelt területen a bérlő által tervezett építés engedélyezése során be kell tartani a fejlesztési nyilatkozat kiadásával kapcsolatos hatályos (jelenleg a 40/2011. (X. 14. MÁV Ért. 20.)). sz.) utasítások előírásait. A Beruházás végzéséhez szükséges valamennyi jogerős hatósági engedély beszerzése a bérlő feladata, aki ezek nélkül a Beruházást nem kezdheti meg. A beruházási munkákra vonatkozó terveket, azok hatósági engedélyezésére való benyújtása előtt, jóváhagyás

11. szám

céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. IGI ISZE ITK-hoz. Bármilyen beruházási munka csak ezt követően végezhető. Az OTÉK 36§ (7) bekezdése alapján a vasúti védőtávolságon belül levő építkezésre az építési engedélyt csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság hozzájárulása után lehet beszerezni, mely a PÜ PVTK üzemeltetői állásfoglalása és az SPFL vasútfejlesztési nyilatkozata alapján kerül kiadásra. A beruházás rendezésével kapcsolatos elszámolási módok: (a szerződésmintában a *-gal jelzett rendelkezések közül az adott szerződés jellegére tekintettel választani kell) *1., Bérlő köteles az ingatlan Bérbeadó részére történő birtokba visszaadásának napjára az ingatlanon általa létesített épületeket, építményeket saját költségén elbontani, az ingatlannak a birtokbavételkor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített eredeti állapotát helyreállítani. Amennyiben Bérlő az ingatlan Bérbeadó részére történő birtokba visszaadásának napjára az ingatlanon általa létesített épületeket, építményeket nem bontja el, illetve nem állítja helyre az ingatlannak a birtokbavételekor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített eredeti állapotát, úgy azokat Bérbeadó Bérlő költségén jogosult elbontatni. A bontással felmerült költségeket Bérlő köteles Bérbeadó részére megfizetni. *2., Bérbeadó által bérleményen jóváhagyott, engedélyezett és a Bérlő által a saját költségén megvalósított beruházást Bérlő térítés nélkül átadja Bérbeadó részére az ingatlan birtokba történő visszaadásának napjáig. A térítés nélküli átadás során az Áfa fizetési kötelezettség a Bérlőt terheli. Az ÁFA alapja nem független fél esetén a piaci ár, míg független fél esetén a teljesítéskor megállapított előállítási érték , mely érték a birtokbaadás időpontjában a Bérlő könyvében nyilvántartott nettó értékkel azonos. A MÁV Zrt. a bérbe adott ingatlanon végzett beruházást a Bérlő által közölt, a birtokbaadás időpontjában nyilvántartott értéken aktiválja. Az értékcsökkenést a ráaktiválás utáni, magasabb értékre számolja el. *3.,A mindenkor hatályos DHL-ban szereplő Szervezeti Egység vezetője a fentieken kívül dönt a MÁV Zrt. által a bérleményen jóváhagyott, engedélyezett és a Bérlő saját költségén megvalósított beruházás megvásárlásáról piaci áron. Szabálytalan Beruházás minden jogkövetkezményét (kárért való felelősség, büntetésért való helytállás stb.) bérlőnek kell viselnie.

11. szám


4.3.11.3. A bérlő a bérleményt a bérlet megszűnésekor az eredeti, illetve ha azt Bérbeadó elfogadja, a meglevő rendezett állapotnak, illetve a Beruházási megállapodás szerinti állapotnak megfelelően köteles a bérbeadó számára visszaadni. A bérleti szerződés megszűntével a bérlő sem kártalanításra, sem cserehelyiségre illetve csereterületre nem tarthat igényt. 4.3.11.4. A bérlő tevékenysége az ingatlanon nem okozhat környezetszennyezést. Amennyiben a bérlő mégis környezeti kárt okoz, azt legkésőbb a bérlemény visszaadásáig köteles elhárítani. Indokolt esetben a bérbeadás tárgyát képező ingatlan környezetvédelmi felülvizsgálatát a bérlő a saját költségére a szerződéskötést megelőzően köteles elvégezni. A vizsgálat eredményét tartalmazó állapotfelmérés a szerződés mellékletét képezi. A bérlő a bérleti szerződés lejárta után is felelős a környezetszennyezési károkért abban az esetben, ha az bizonyíthatóan a bérlet időtartama alatt következett be. 4.3.11.5. A bérlő az ingatlant albérletbe, használatba nem adhatja és harmadik személynek semmilyen jogcímen nem engedheti át. Ettől eltérni – a konkrét feltételek meghatározása mellett – csak a döntésre jogosult szervezet (MÁV VK döntéshozói, aláírói hatáskörébe tartozó bérleti szerződés esetében a vezérigazgató, MÁV Zrt. döntéshozói, aláírói hatáskörébe tartozó bérleti szerződés esetében az elnök-vezérigazgató) előzetes írásbeli engedélye alapján lehet. Albérletbe adás esetén a bérlőtől be kell kérni az albérleti szerződés 1 db másolati példányát.

1055

leményben végzett tevékenységet. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a MÁV IK Kft. átadja a MÁV VK részére. Amennyiben a MÁV IK Kft. a bérleményellenőrzésről készített jegyzőkönyvben megállapítja, hogy bérlő a bérleti szerződésben foglaltaktól eltérően, vagy egyébként nem rendeltetésszerűen használja a bérleményt, vagy egyéb szerződésszegést követ el, abban az esetben a MÁV VK a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 10 napon belül eljár a szerződésszegő magatartás megszüntetése érdekében. Amennyiben a bérlemény ellenőrzésekor az energia-, közüzemi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szabálytalanság állapítható meg, az ellenőrzés jegyzőkönyvét a további intézkedésre jogosult szervezetek (áram, gáz, hő esetén KE ISZE ITK, víz-csatorna esetén ISZE ITK) felé is haladéktalanul meg kell küldeni. A MÁV VK felszólítja a bérlőt a szerződésszegő magatartás abbahagyására határidő kitűzésével és egyúttal értesíti a MÁV IK Kft-t ezen, a bérlő számára a szerződésszegés megszüntetésére nyitva álló határidőről. A határidő lejártát követő napon a MÁV IK Kft. köteles ellenőrizni a szerződésszegő magatartás megszüntetését, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel. Ezen jegyzőkönyv egy másolati példányát a MÁV IK Kft. átadja a MÁV VK részére. A jegyzőkönyvben foglaltak függvényében a MÁV VK eljár a bérleti szerződés megszüntetése, vagy amennyiben a szerződésszegés más intézkedéssel is orvosolható, annak megtétele érdekében.

4.3.11.6. A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben rögzített tevékenységekre használhatja. A bérlő tevékenysége nem sértheti a vasút külső megítélését, a MÁV Zrt. gazdasági érdekeit és nem zavarhatja a vasútüzemet, valamint a szomszédos, nem MÁV Zrt. tulajdonú ingatlanok használóit.

Polgári védelmi létesítmények esetében a bérbeadói ellenőrzésen túl esetenként meghatározott gyakoriságú polgári védelmi ellenőrzés jogosultságát is elő kell írni.

A bérlemények ellenőrzése: A bérleményeket rendszeresen ellenőrizni kell, az ellenőrzésre való jogosultságot a bérleti szerződésben is rögzíteni kell. Az ellenőrzést a MÁV IK Kft. látja el, szükség esetén az EBK TSZK bevonásával. Valamennyi bérleményt évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. A bérlemény nem rendeltetésszerű használatával kapcsolatos információ esetében, eseti ellenőrzésre is sort kell keríteni. Ennek szükségességéről a MÁV VK írásban értesíti a MÁV IK Kft.-t. A MÁV VK a MÁV IK Kft. részére az ellenőrzésekhez kapcsolódóan a szükséges információkat megadja.

4.3.11.8. Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérleményt a szerződésben előírt feltételekkel nem adja vissza, a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként felépítményes ingatlan esetében a Bérlő a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj összegével megegyező használati díjat köteles fizetni, majd a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével az addigi használati díj kétszeresét, míg telekingatlan esetében Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a jogcím nélküli használat első napjától a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj időarányos része kétszeresét köteles megfizetni Bérbeadó részére..

Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a bérlemény állapotát, a bérlő által a bér-

4.3.11.7. A bérlő számára nem biztosítható előbérletiés elővásárlási jog.

1056


4.3.11.9. A bérlőnek a saját felelősségére kell gondoskodni a bérlemény vagyon-, tűzvédelméről, az üzemeltetés során minden hatósági engedély beszerzéséről és előírás betartásáról (beleértve többek között a dohányzással kapcsolatos jogszabályi előírásokat és azzal járó kötelezettségeket is), a munkavédelmi utasítások betartásáról. A bérlőnek a szükséges mértékben – érintettségének megfelelően – be kell tartania a teljes létesítményre érvényes tűzvédelmi és vagyonvédelmi szabályokat. A bérlő a bérleményben a tevékenységét csak valamennyi hatósági engedély birtokában kezdheti meg, melyet a bérleti szerződéshez csatolni kell. Ezzel összefüggésben, a bérleti szerződésekben érvényesíteni kell az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 45/2012. sz. EVIG utasításban foglaltakat. 4.3.11.10. A bérleti szerződésben meg kell jelölni a kapcsolattartókat és elérhetőségüket. A kapcsolattartók nincsenek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére.

11. szám

4.4.2. Azokat a nem elsősorban ingatlan hasznosítására kötött szerződéseket (társasági, szindikátusi stb. szerződések), melyek ingatlanok használatára vagy elidegenítésére vonatkozó megállapodást is tartalmaznak, a MÁV Vagyonkezelő Zrt-nek minden esetben be kell mutatni, és vele ellen kell jegyeztetni. 4.5. A bérbeadás szakmai irányítása, ellenőrzése 4.5.1. A bérbeadás szakmai irányítója és felelőse a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága. A bérbeadási tevékenységet megbízási szerződés alapján a MÁV Vagyonkezelő Zrt. végzi a ráruházott felelősséggel. 4.5.2. A bérbeadás szakmai irányítása és ellenőrzése keretében – mely nem helyettesíti a Belső Ellenőrzési Főosztály által végzett ellenőrzést – kiemelt hangsúlyt kap a bérbeadási tevékenység szakszerűsége, az előírások betartása és a gazdasági eredményesség, fizetési fegyelem. 4.6. A bérleti szerződések nyilvántartása

4.3.11.11. A bérleti szerződésben peres eljárás esetére csak rendes bíróság illetékessége köthető ki. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékessége nem köthető ki.

A szerződések nyilvántartásának célja az egységes, pontos, lekérdezhető szerződés-nyilvántartás létrehozása az MTR-IGM rendszerben. Ehhez szükséges a bérleti szerződések rendezése a rendszerben, a bérleti szerződésekhez kapcsolódó adatoknak a bérbe adott ingatlanokhoz történő hozzárendelése, illetve a szerződési adatok, tartalmi elemek folyamatos felülvizsgálata.

4.3.11.12. Bérlő köteles a hatályos jogszabályi előírások, és területileg illetékes Önkormányzati rendelkezések betartására a tisztaság, valamint a hó-és síkosságmentesség terén, amennyiben bérleménye közterülettel (járda, földsáv, árok) határos. Ugyancsak köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket a bérleti szerződésben rögzített tevékenységével összefüggésben keletkező, nem kommunális jellegű szennyvíz, ill. hulladék kezelése tekintetében.

A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérleti szerződés aláírásától számított 5 napon belül köteles megküldeni a bérleti szerződést az Ingatlan Könyvelés, az Ingatlan-nyilvántartás és MTR koordináció, valamint az IGI ISZE illetékes területi központjai részére. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a bérleti szerződést megküldi továbbá a MÁV IK Kft. részére a bérlethasználattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok elvégzése céljából. Hasonlóképpen kell eljárni a bérleti szerződés módosítása és megszűnése esetében is.

4.3.11.13. A bérlő a bérelt területet köteles gyommentesen tartani. A parlagfű kötelező irtásáról szóló jogszabályok be nem tartása esetén a kiszabott bírságot a bérlőnek kell megfizetnie.

Az egységes és könnyen lekérdezhető szerződés-nyilvántartás létrehozása érdekében a MÁV Vagyonkezelő Zrt. köteles a bérleti szerződések adatait az MTR-IGM Bérleti Szerződések moduljában rögzíteni (a MÁV Vagyonkezelő Zrt. erre vonatkozó belső eljárásrendje szerint), a változásokat vezetni, valamint a megkötött bérleti szerződéseket és azok mellékleteit beszkennelve csatolni (ideértve a sikertelen jegyzőkönyveket is).

4.4. bérbeadással kapcsolatos döntési és szerződéskötési jogkörök 4.4.1. A bérbeadással kapcsolatos döntési jogköröket valamint a döntési jogkörökhöz kapcsolódó értékhatárokat a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okirata, valamint az MSZSZ, illetve a Megbízási Szerződés tartalmazza.

4.7. A bérbeadás információs rendszere 4.7.1. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos információkat és adatokat a MÁV Vagyonkezelő Zrt. szolgáltatja (az erre vonatkozó belső eljárásrendje szerint)

11. szám


a MÁV Zrt. részére az MTR-IGM rendszerből, annak érdekében hogy a GIR rendszerben rögzítésre kerüljenek. 4.7.2. Az integrált információ alapelve, hogy minden bérbeadást végző szervezeti egységnek naprakészen karbantartott nyilvántartással és adatállománnyal kell rendelkeznie saját bérbeadási tevékenységéről. 5.0. HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLYOn kíVÜL HELYEzÉsEk 5.1. Hivatkozások módosítások 1. A lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. 2. 29/2006 (VII.28. MÁV Ért.30) VIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a csatlakozó, összekötő vasúti pálya, saját célú vasúti pályahálózat, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására, és rakterületek kezelésére 3. 22/2007. (VIII.31. MÁV Ért. 29.) VIG sz. szerződéskötési eljárási rendről szóló utasítás és a 69/2010. EVIG 1.sz. módosítása 4. az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 45/2012.sz. EVIG utasítás 5. 7/2009. (MÁV Ért. 4.) Az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről (módosítva az 51/2010.(VIII. 19. MÁV Ért. 24.) EVIG sz. utasítással) 6. Az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról 8/2013. (I. 25. MÁV Ért. 3.) EVIG számú Elnök-vezérigazgatói utasítás 7. a vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító rendszerek igénybevételéről szóló 91/2000./ MÁV Ért. 35./ PHMSz. valamint „A 2012. évben alkalmazandó víz-, csatornaszolgáltatási díjakról” tárgyú 46/2012. (MÁV. Ért. 21.) Ingatlan gazdálkodás - elnök-vezérigazgatói utasítás 8. A kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről 3/2012 (VII. 27. MÁV Ért. 17.) GÁVIGH utasítás 9. 40/2011. (X. 14. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás a Vasútfejlesztési nyilatkozatok kiadásának szabályozásáról 10. A MÁV Zrt. kinnlevőségeinek kezelése 2/2011.(I.28. MÁV Ért. 1.) EVIG utasítás 11. Gy.62-197/2012 IGI belső előterjesztés – Az épületek energetikai tanúsítványainak elkészítésének, ellenőrzésének és tárolásának szabályozása

1057

12. 9/2010. (II. 12. MÁV Ért. 4. EVIG. sz. Utasítás a MÁV Zrt. területén történő parkolás rendjéről. 13. 24/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) Elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata 14. 4/2010. (MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól 15. 49/2012. (MÁV Ért. 22) EVIG sz. utasítás a kapott bankgaranciák és kezesi biztosítások kezelési szabályai 16. 29/2009. (MÁV Ért. 14.) Ingatlangazdálkodás – Vezérigazgatói utasítás a reklámeszközök elhelyezésének engedélyezéséről 17. 41/2012. (MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás az üzleti célú filmfelvételekkel kapcsolatos szolgáltatások engedélyezéséről és szabályzásáról szóló utasítás 18. 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról 5.2. Hatályon kívül helyezések 1. 9/2009 (I.30. MÁV ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről 6.0. HATÁLYbALÉPTETÉs Az utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenést követően a MÁV Zrt. kinnlévőségeinek kezeléséről szóló Elnök-vezérigazgatói Utasítás 2013. évben a MÁV Értesítőben történő megjelenésével és hatályba lépésével együtt lép hatályba. Jelen utasításban foglaltakat a közzétételét követően megkötésre kerülő bérleti szerződéseknél kell alkalmazni. Az utasítás kiadását megelőzően megkötött hatályos bérleti szerződéseket át kell tekinteni és a MÁV Zrt. részére hátrányos szerződéseket lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy az időszakos módosítások során kell annak változtatása érdekében eljárni. 7.0. MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: egyszerűsített határozott idejű bérleti szerződés minta 2. sz. melléklet: bérleti szerződés minta és mellékletei 3. sz. melléklet: garázs bérleti szerződés minta 4. sz. melléklet: utas WC bérleti (üzemeltetési) szerződés minta 5. sz. melléklet: Az épületek energetikai tanúsítványainak elkészítésének, ellenőrzésének és tárolásának szabályozása Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1058


11. szám

1. sz. melléklet Egyszerűsített határozott idejű ( max. 90 nap) bérleti szerződés minta (a szerződésmintában dőlt betűvel és *-gal jelzett rendelkezések közül az adott bérleti szerződés jellegére tekintettel választani kell) BÉRLETI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely:

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.

Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: 10856417 – 2 –44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272 A szerződéskötés és teljesítés során eljáró MÁV szervezet: MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ Levelezési cím: Aláírásra jogosult: …………………. központvezető A MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva) képviseli a Bérbeadót. mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészről a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: / nyilvántartási száma:

11. szám


1059

c./ Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: Bérlő kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás, cégbírósági törvényességi felügyeleti- (megszüntetési) vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt, lejárt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel illetve nem, vagy nem volt tulajdonosa, tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek kiegyenlítetlen tartozása van a MÁV Zrt-vel szemben. 1. A bérlet tárgya: 1.1.

Bérbeadó bérbe adja, Bérlő megtekintett állapotban bérbe veszi a ……………… hrsz-ú, ………….. megnevezésű bel/külterületi, ………… leltári számú, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékű, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt burkolt/burkolatlan* területet, és/vagy* az ingatlanon lévő vastag piros vonallal megjelölt ………. m2 beépített területű …………… megnevezésű …… leltári számú épületet/épületben levő*, a 3. sz. mellékletként csatolt alaprajz(ok)on vastag piros vonallal megjelölt ………… számú, …….. m2 alapterületű helyiség(ek)et (továbbiakban: Bérlemény) ………………. tevékenység végzése céljából. Az ingatlanrész MTR azonosító száma: Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza. Bérlő kijelenti, hogy a Bérlemény területének nagyságát nem vitatja és az ezzel kapcsolatban felmerülő vita esetén Bérbeadóval szemben igényt nem érvényesít. (A *-gal jelölt helyeken értelemszerűen a nem kívánt rész áthúzandó)

1.2.

Bérlő kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a Bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba.

1.3.

Bérlő kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerződés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt. Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírása előtt Bérbeadó lehetőséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát és azt saját céljaira megfelelőnek tartja. Bérlő kijelenti, hogy megismerte az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. honlapján megtalálható, 45/2012.sz. EVIG utasításban foglaltakat (e-mailen megküldve). Bérlő vállalja, hogy az utasításban foglaltakat betartja és az érdekkörébe tartozó harmadik személyekkel betartatja.

2. A szerződés hatálya: 2.1.

Felek jelen bérleti szerződést …………….. év …………… napjára (napjától-napjáig) kötik. Maximum 90 napra.

3. A bérleti és egyéb díjak összege, fizetési feltételek: 3.1.

Bérleti díj Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő a Bérlemény használatáért a bérleti szerződés teljes időtartamára vonatkozóan ………..,-Ft + ÁFA, azaz ………….. forint + ÁFA bérleti díjat (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére egy összegben, előre megfizetni.

1060


11. szám

3.1.1.Bérlő a bérlet teljes időtartamára (jelen szerződés 2.1. pontjában meghatározott időszakra) számított Bérleti díjat egy összegben, a Bérbeadó által a jelen szerződés aláírásától számított 10. munkanapig kiállított számla alapján köteles megfizetni Bérbeadó ………. Bank .. –nál vezetett …………. számú számlájára. Fizetési határidő: a számla keltét követő 15. (tizenötödik) naptári nap. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. Bérbeadó előre fizetést elfogad. Késedelmes fizetés esetén Bérlő a fizetés esedékességét követően, a késedelem idejére késedelmi kamatként Bérbeadó részére - amennyiben Bérlő gazdálkodó szervezet úgy a Ptk. 301/A § (2) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a Ptk. 301/A (3) bekezdés szerinti feltételekkel; - amennyiben Bérlő természetes személy úgy a Ptk. 301. §-ban rögzítettek alapján köteles késedelmi kamatot megfizetni. 3.1.2.A kibocsátott számlán a szolgáltatás teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. 3.1.3.A bérleti díj tartalmazza az igénybevétel időtartamára eső ingatlankezelési díjat és a közüzemi költségeket. 3.1.4. A gazdaságilag nem független szerződéses partner esetén az ellenérték és a szokásos piaci ár viszonyáról szóló kijelentő nyilatkozat szükséges. (A nyilatkozatot az ellenértékre vonatkoztatva az alábbi két opcióból kiválasztva kell megtenni.) a) A szerződésben meghatározott ellenérték nem tér el a szokásos piaci ártól. b) A szerződésben meghatározott ellenérték eltér a szokásos piaci ártól. Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony* a szokásos piaci árhoz képest. A bérlőt az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. A bérbeadót az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. (A *-gal jelölt helyen a megfelelő rész aláhúzással jelölendő.) 4. Birtokbaadás: 4.1.

Bérbeadó a Bérleményt ………………. -én adja Bérlő birtokába. A birtokbaadás feltétele a bérleti díj megfizetése jelen szerződés 3.1.1. pontjában foglaltak szerint. A birtokbaadás a 4. számú melléklet (Birtokbaadási, teljesítési lap) kitöltésével és aláírásával történik.

4.2.

A Bérlő a Bérleményben lévő tárgyak őrzéséről a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni, az ezekben bekövetkezett károkért Bérbeadó nem felel. Bérlő köteles az Önkormányzati rendelkezések betartására a tisztántartás, hó- és síkosság-mentesítés terén, amennyiben bérleménye közterülettel (járda, földsáv, árok) határos.

5. A szerződés megszűnése, felmondása: 5.1.

Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerződéses jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: – – – – – – –

Bérbeadó jogutód nélküli megszűnésével, Bérlő jogutód nélküli megszűnésével, Bérlő jogutóddal történő megszűnésével, amennyiben a jogutód szerződésbe történő belépéshez a bérbeadó írásban nem járul hozzá, a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy olyan mértékű megváltozásával, amely a bérlet céljára alkalmatlanná teszi, a határozott idő elteltével, rendkívüli felmondással a másik fél súlyos szerződésszegése esetén, rendkívüli felmondással, ha a bérlő tevékenységével zavarja, hátráltatja a vasútüzemi működési feladatok ellátását.

11. szám

5.2.


1061

A bérleti jogviszony megszűnésekor Bérlő a Bérleményt eredeti állapotában – ide nem értve a természetes elhasználódást -, tisztán és kiürítve (beleértve az épülettartozéknak nem minősülő és bérlet tárgyát nem képező berendezések, szerelvények leszerelését is) köteles a Bérbeadó részére visszaadni. Felek a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor, a Bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet készítenek. Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a Bérlemény visszaadáskori állapotát, Bérlő esetleges károkozásait, Bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket, a mérőóra állásokat. A bérlő köteles az átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni a közműszolgáltatók által kibocsátott igazolást, mely szerint semmilyen közmű tekintetében tartozása nem áll fenn a bérleményre vonatkozóan. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszűnésekor minden szükséges intézkedést megtenni a Bérlemény birtokbavételére, jogosult továbbá – amennyiben Bérlő a Bérleményt a bérleti jogviszony megszűnésekor nem adja a fentiek szerinti módon Bérbeadónak vissza - a közüzemi szolgáltatások jogszabály szerinti azonnali megszüntetésére, illetve korlátozására és jogosult a kiürítés iránt eljárni. Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napjáig a Bérlemény teljes területét nem üríti ki és az 5.2. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idejére használati díjat köteles Bérbeadó részére megfizetni, a bérleti díj megfizetésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az alábbiak szerint: a) *felépítményes ingatlan esetén: Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlemény teljes területét nem üríti ki és az 5.2. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díjat köteles megfizetni. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj Felek jelen megállapodása szerint az addigi használati díj kétszerese.

b) *telekingatlan esetén: Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 5.2. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a jogcím nélküli használat első napjától a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj kétszeresét köteles megfizetni Bérbeadó részére.

Bérlő a bérleti jogviszony utolsó napját követő naptól, azaz 20xx ……. napjától jelen bérleti szerződés tárgyát képező bérlemény és annak valamennyi tartozéka (ideértve a közműveket is) tekintetében birtokvédelmi jogáról jelen okirat aláírásával lemond. 6. Egyéb szerződési feltételek: 6.1.

Bérlő a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerűen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. Bérlő a rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használattól eltérő használatból eredő költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is, ha a költséget, kárt nem maga, hanem olyan harmadik személy idézte elő, akinek a magatartása, illetve mulasztása Bérlő érdekkörébe tartozik, illetve Bérlő terhére esik. Bérlő a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére semmilyen jogcímen nem engedheti át. Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el. Bérlő a bérleményen semmilyen átalakítási vagy építési munkát nem jogosult végezni Bérbeadó előzetes írásbeli engedélye nélkül. Bérbeadói engedély nélkül végzett bármilyen építési, átalakítási, felújítási, beruházási munkával létesített épület, építmény, szerkezet, eszköz stb. a Bérbeadó tulajdonába kerül, és azzal kapcsolatban Bérlő Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel.

1062


11. szám

Bérbeadó jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egyértelműen kijelenti, hogy Bérlő által a Bérlemény területén saját költségén létesített épületekre, építményekre vonatkozóan Bérlő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem járul hozzá, Bérlő ezt tudomásul veszi. Felek megállapodnak, hogy sem a Bérbeadó engedélyével, sem az engedélye nélkül végzett építési, beruházási, átalakítási, felújítási tevékenység nem eredményezheti az ingatlan tulajdonjogának, illetve tulajdoni hányadának Bérlő általi megszerzését sem ráépítés, sem egyéb jogcímen. Szabálytalan beruházás minden jogkövetkezményét Bérlőnek kell viselnie. 6.2.

Bérlő a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi előírást betartani, Bérlő által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelősség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – Bérlőt terheli. Amennyiben a Bérleményen Bérlő környezetszennyezéssel, illetve károsodással járó rendkívüli eseményt észlel, vagy erről tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményen gépkocsit tárolni vagy ott gépkocsival közlekedni csak a mindenkor érvényes, parkolásra vonatkozó MÁV utasítás és egyéb előírások betartásával szabad. Bérlő kijelenti, hogy valamennyi, tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozású engedélyt, határozatot (pl.: telep, működési, hulladékkezelési stb.), valamint azok módosításait a kézhezvételtől számított 8 napon belül a bérbeadó részére átadja. *A Bérlő a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkező vállalkozás részére átadni. A keletkező kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerződést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésőbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlő üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvényben foglalt kaszálása, gyom-parlagfű mentestésére is. A bérlő a bérleményen található hulladékért felel akár saját technológiából keletkezett, akár illegálisan került a területre. Bérlő köteles a bérleményen keletkező szennyvíz elhelyezéséről a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni és azzal kapcsolatos felelősséget viselni. A bérlő köteles a bérlemény vonatkozásában a dohányzásra vonatkozó jogszabályi előírások betartására és betartatására, valamint közterülettel határos bérlemény esetén a téli hó- és síkosság mentesítésre vonatkozó jogszabályi rendeletek, ill. Önkormányzati előírások betartására. .

6.3.

Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén okozott károkért a Bérlőt terheli a kárfelelősség.

6.4.

Bérlő a jelen szerződés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatát és a szerződést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerződés elválaszthatatlan mellékleteit képezik.

6.5.

Bérlő tudomásul veszi, hogy jelen szerződés megkötésével nem keletkezik szerződésen alapuló elővásárlási és/vagy előbérleti joga. Bérlő jelen szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a bérleti szerződésben rögzített személyes adatait Bérbeadó nyilvántartásai vezetése során felhasználja. A bérlőnek - adataiban bekövetkezett változáskor - írásban értesítenie kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával.

6.6.

6.7.

Bérbeadó részéről kapcsolattartó a MÁV Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője: Név: Telefonszám: Faxszám: Bérlő részéről kapcsolattartó

11. szám


1063

Név: Telefonszám: Faxszám: A bérlemény ellenőrzésére jogosult továbbá a Bérbeadó képviseletében MÁV Ingatlankezelő Kft. (1087 Budapest, Könyves K. krt. 54-60.) ügyintézője. 6.8.

Felek az egymásnak küldendő közléseiket – a számlák kivételével - a jelen szerződés bevezető részében szereplő levelezési címükre kell, hogy eljuttassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. Bérlő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Bérlő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Bérlő részére közvetlenül kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Amennyiben Bérlő elmulasztja Bérbeadóval közölni levelezési címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell Bérlő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni, illetve amely napon azt Bérbeadó megkísérelte részére közvetlenül átadni. Felek megállapodnak, hogy a bérlemény birtokának visszavételével kapcsolatban az egymás közötti kapcsolattartásban az iratok fax útján történő megküldését is elfogadják. A faxon küldött irat átvétele napjának a fax feladásának napját jelölik meg. Amennyiben Bérlő a jelen szerződés szerinti címére és fax számára postai úton és faxüzenetben közölt időpontban nem jelenik meg a birtokbaadáson, úgy tekintendő, hogy a bérleményt a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Bérbeadó az elhagyott ingatlant jegyzőkönyv felvétele mellett jogosult birtokba venni. Bérbeadó a birtokba vett ingatlanban fellelhető tárgyakon jogosult zálogjogával élni Bérlővel szemben fennálló követelése erejéig.

6.9.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

E szerződés …. számozott oldalból áll és 6 (hat) egymással megegyező példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. Továbbá jelen szerződés valamennyi mellékletét is aláírásukkal látják el. Mellékletek:

1. Meghatalmazás másolati példánya, 2. Helyszínrajz (földterület esetén méretezett vázrajz) 3. Alaprajz(ok) (épület vagy épületben levő helyiség bérlés esetén) 4. Birtokbaadási, teljesítési lap

Kelt: ……………………..

…………………….. MÁV Zrt. Bérbeadó

…………………….. Bérlő

1064


11. szám

Egyszerűsített bérleti szerződés 4. sz. melléklete: BIRTOKBAADÁSI, TELJESÍTÉSI LAP A ……………. szerződő felek között, ………. számon létrejött bérleti szerződéshez kapcsolódóan a …………… … hrsz-ú, ………… leltári számú, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékű, (az ingatlanrész azonosító száma: ………….) bérlemény birtokbaadásáról. ÁTVÉTEL A bérlemény kulcsát és a bérleményt tiszta, rendezett állapotban átvettem: 20…. év …………………. hó ….. napján ……. óra …… perckor. …………………….. Bérbeadó .…………………….. Bérlő VISSZAVÉTEL A bérlemény kulcsát és a bérleményt tiszta, rendezett állapotban visszavettem: 20…. év …………………. hó ….. napján ……. óra …… perckor. Az átvétel és a visszavétel közötti időszak a bérleti díj, vagy a használati díj számlázás alapja. Csatolásra került a …… közműszolgáltatók által kibocsátott igazolást, mely szerint Bérlőnek semmilyen közmű tekintetében tartozása nem áll fenn a bérleményre vonatkozóan. Jelen melléklet négy (4) példányban készült, melyből három (3) példányt a Bérbeadó, egy (1) példányt a Bérlő kap.

…………………….. Bérbeadó

.…………………….. Bérlő

11. szám


1065

2. sz. melléklet Bérleti szerződés minta

(a szerződésmintában dőlt betűvel és *-gal jelzett rendelkezések közül az adott bérleti szerződés jellegére tekintettel választani kell) amely létrejött egyrészről székhely: 54-60.

BÉRLETI SZERZŐDÉS MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt.

Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult:

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 10856417 – 2 –44 10856417-5221-114-01 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272

Képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva). Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult: mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -,

másrészről a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma:

1066


11. szám

Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: / nyilvántartási száma: c./ Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: Bérlő kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás cégbírósági törvényességi felügyeleti- (megszüntetési) vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt, lejárt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel illetve nem, vagy nem volt tulajdonosa, tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek kiegyenlítetlen tartozása van a MÁV Zrt-vel szemben. 1. A bérlet tárgya: 1.1.

Bérbeadó bérbe adja, Bérlő megtekintett állapotban bérbe veszi a …………-i, …….hrsz-ú ………megnevezésű bel/külterületi …………… művelési ágú, …………. leltári számú, a természetben ………… …… út ……….szám alatt található …… m2 térmértékű, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt, burkolt/burkolatlan* területet, és/vagy az ingatlanon lévő vastag piros vonallal megjelölt ………. m2 beépített területű …………… megnevezésű …… leltári számú épületet/épületben levő*, a 3. sz. mellékletként csatolt alaprajz(ok)on vastag piros vonallal megjelölt ………… számú, …….. m2 alapterületű helyiség(ek)et (továbbiakban: Bérlemény) ……………….. a TEÁOR szerint ….. számú tevékenység végzése céljából. A Bérlemény alaprajza és terület kimutatása a 3. sz. mellékletét képezi. Bérlő kijelenti, hogy a Bérlemény területének nagyságát nem vitatja és az ezzel kapcsolatban felmerülő vita esetén Bérbeadóval szemben igényt nem érvényesít. Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza. (A *-gal jelölt helyeken értelemszerűen a nem kívánt rész áthúzandó.)

1.2.

Bérlő kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba, és tudomásul veszi, hogy a szükséges szakhatósági, illetve telephely működtetési engedélyek beszerzése elmulasztásából származó minden jogi- és anyagi következmény bérlőt terheli. Bérlő köteles az 1.1. pontban meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági és telephely-működtetési engedélyeket a Bérbeadó részére a kézhezvételüktől számított 5 munkanapon belül bemutatni, Bérbeadó pedig köteles ezen engedélyek egy-egy másolati példányát megőrizni. Bérlő kijelenti, hogy valamennyi, tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozású engedélyt, határozatot (pl.: telep, működési, hulladékkezelési stb.), valamint azok módosításait a bérbeadó részére megküldi.

1.3. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Bérlő a szükséges szakhatósági, illetve telephely-működtetési engedélyeket az 1.1. pontban meghatározott tevékenység végzéséhez nem kapja meg, kártalanításra, kártérítésre, a Bérleti díj visszatérítésére, a Bérleti díj ellentételezéseként elvégzett munkák költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. 1.4.

Bérlő kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerződés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt. Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírása előtt Bérbeadó lehetőséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát és azt saját céljaira megfelelőnek tartja. Bérlő kijelenti, hogy megismerte az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló (MÁV Vagyonkezelő Zrt.

11. szám


1067

honlapján megtalálható) 45/2012.sz. EVIG utasításban foglaltakat. Bérlő vállalja, hogy az utasításban foglaltakat betartja és az érdekkörébe tartozó harmadik személyekkel betartatja. 1.5.

A tevékenység bővülése esetén, vagy profilváltáskor a Bérlő vállalja, hogy ezt haladéktalanul bejelenti a Bérbeadónak, azonban ez a Bérleményben folytatott tevékenység megváltozását csak a Bérbeadó előzetes írásbeli, hozzájárulásának megadását követően, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén eredményezheti. 1.6. *A bérleti szerződés mellékleteként megjelölt helyszínrajzon - szükség szerint - rögzíteni kell a bérlemény megközelítésének pontos útvonalát. Amennyiben a bérlemény közútról történő megközelítésére nincs lehetőség és a bérlemény csak MÁV Zrt. üzemi terület felhasználásával közelíthető meg, rögzíteni kell a pontos útvonalat, a mellékletként csatolandó, 45/2012.sz.EVIG utasítás alkalmazására történő felhívással; szükség esetén, pl. árufeltöltés esetén az áruszállítás útvonalát és időpontját is rögzítve. Bérlő, illetve ügyfelei gépjárműveikkel csak a bérelt területen parkolhatnak, illetve a kijelölt útvonalon közelíthetik meg a bérleményt. Más terület parkolási célra kizárólag az IGI ISZE Ingatlankezelési Területi Központokkal kötött parkolási szerződés alapján történhet. 1.7. Bekerítetlen földterület bérlete esetén a bérlő vállalja a konkrét terület fizikai határának megjelölését (mobil kerítés, felfestés, …)


*a./ Felek jelen bérleti szerződést ……. év ………. hó ……. napjától számított határozatlan időtartamra kötik. b./ Felek jelen bérleti szerződést …….. év ………. hó ……. napjától számítottan …. év határozott időre kötik. A határozott időre kötött szerződést felek – a jelen szerződésben, illetve a jogszabályban meghatározott felmondás esetét kivéve - nem mondhatják fel. Felek megállapodnak, hogy a bérleti szerződés megszűnését megelőzően 6 hónappal tárgyalásokat kezdeményeznek a bérleti jogviszony esetleges folytatásával kapcsolatban. Amennyiben a bérleti jogviszony Bérlő felróható magatartása miatt vagy Bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból megszűnik a határozott idő lejárta előtt, Bérlő a határozott időből hátralevő időre járó Bérleti díjat azonnal egy összegben köteles a bérleti jogviszony megszűnésekor Bérbeadónak megfizetni, valamint köteles ezen túlmenően Bérbeadónak a felmerült kárát és költségeit megtéríteni.


Bérleti díj Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő a Bérlemény használatáért ….,-Ft/m2 + ÁFA, azaz négyzetméterenként ………… forint havi/negyedévi/félévi/évi bérleti díjat + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére megfizetni. A havi/negyedévi/félévi/évi Bérleti díj összesen: .... Ft + ÁFA, azaz .... forint + ÁFA.

A Bérleti díj megállapítása során Felek figyelembe vették Bérlő jelen szerződésben – különösen a szerződés 6. pontjában és alpontjaiban - foglalt kötelezettségeit. 3.1.1.Bérlő a birtokbavétel napjától kezdve havonta/negyedévente/félévente/évente előre köteles Bérbeadó által tárgyhó/tárgynegyedév első hó/tárgyfélév első hónapjának/tárgyév első hónapjának 10. munkanapjáig kiállított számla alapján fizetési kötelezettségének eleget tenni. A számla fizetési esedékessége: a számla keltét követő 15. naptári nap. A fizetés módja: banki átutalás vagy készpénz átutalási megbízással történő befizetés, mely utóbbi esetben a MÁV Zrt. Bérlő felé ....…. Ft ügykezelési díjat számít fel. A pénzügyi rendezést Bérbeadó ……………..bank Nyrt ………………… számú számlájára történő befizetéssel kell teljesíteni. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. Bérbeadó előre fizetést elfogad. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ügykezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi.

1068


11. szám

3.1.2.A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. 3.1.3.Bérbeadó jogosult a bérleti díjat évente, az előző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékére tekintettel, illetve az adóváltozások időpontjától kezdve az adóváltozások mértékére tekintettel egyoldalúan módosítani. A Bérleti díj módosításra először ………. év január 01-én nyílik lehetőség. Bérlő a Bérleti díj fogyasztói árindex mértékére, illetve adók változására tekintettel történő módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Az indexálásból eredő visszamenőleges díjkülönbözet számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt a soron következő időszaki számlában történik. 3.1.4.A Bérleti díj az ingatlankezelési és közüzemi (víz-csatorna, gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, stb.) díjakat nem tartalmazza. Az ingatlankezelési valamint a közüzemi díjat, továbbá a Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget a Bérleti díjon felül köteles Bérlő a Bérbeadó részére megfizetni. 3.1.5. A gazdaságilag nem független szerződéses partner esetén az ellenérték és a szokásos piaci ár viszonyáról szóló kijelentő nyilatkozat szükséges. A nyilatkozatot az ellenértékre vonatkoztatva az alábbi két opcióból kiválasztva kell megtenni. a) A szerződésben meghatározott ellenérték nem tér el a szokásos piaci ártól. b) A szerződésben meghatározott ellenérték eltér a szokásos piaci ártól. Az ellenérték aránytalanul magas / alacsony* a szokásos piaci árhoz képest. A bérlőt az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. A bérbeadót az adólevonási jog nem egészben / egészben* illeti meg. A *-gal jelölt helyen a megfelelő rész aláhúzással jelölendő. 3.2.

*Ingatlankezelési szolgáltatások (12. sz. melléklet) és azok díja Bérlő …. Ft/hó + ÁFA, azaz …. forint + ÁFA havi ingatlankezelési díjat (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) előre köteles Bérbeadó részére megfizetni. Bérbeadó által a KSH Fogyasztói árindex szolgáltatási főcsoportja ill. a közüzemi díjváltozások alapján megállapított és közölt ingatlankezelési és közmű díj, a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő az Ingatlankezelési díjat Bérbeadó által a Bérleti díjjal azonos ütemezésben és esedékességgel és teljesítési időponttal kiállított számla alapján köteles megfizetni. Fizetési esedékesség: a számla keltét követő 15. naptári nap. Fizetési módja: banki átutalás vagy készpénz átutalási megbízással (ez utóbbi esetben a MÁV Zrt. Bérlő felé ........ Ft ügykezelési díjat számít fel.) történő befizetés a Bérbeadó ……………..bank Nyrt. ………………… számú számlájára. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ügykezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ingatlankezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Az ingatlankezelési díj módosítására először ……….. év január 01-én nyílik lehetőség. Bérlő az ingatlankezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Az indexálásból eredő visszamenőleges díjkülönbözet számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt a soron következő időszaki számlában történik. Az Ingatlankezelési díj nem tartalmazza a közüzemi szolgáltatások díját.*

3.3.

Közüzemi szolgáltatások és azok díja 3.3.a./Ha a Bérlő számára a Bérbeadó közüzemi szolgáltatást, (víz, áram, szemétszállítás, fűtés) nem biztosít. Bérlő a külső szolgáltatóval megkötött közüzemi szolgáltatási szerződések 2 (két darab) másolati

11. szám


1069

példányát 15 napon belül köteles átadni a Bérbeadónak, melynek egy példánya jelen szerződés 5. számú mellékletét képezi, egy példány pedig az ingatlant kezelő MÁV szervezet nyilvántartásában kerül elhelyezésre. A külső szolgáltatóval megkötött közüzemi szerződés átadásának elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül. A Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget Bérlő köteles megfizetni. Új energia csatlakozási pont létesítés esetében a kiviteli terveket a bérlőnek kell elkészítenie és 5 példányban meg kell küldenie a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére jóváhagyatás céljából. 3.3.b./ Ha a Bérbeadó biztosítja a közüzemi szolgáltatást a Bérlő részére a 6. sz. mellékletben meghatározottak szerint. Bérlő a 6. sz. mellékletben meghatározott, a szolgáltató által Bérbeadóra terhelt összes költséget, valamint a 6. melléklet szerinti rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díjat + ÁFÁ-t köteles Bérbeadó részére megfizetni. Bérbeadó által a közüzemi díjváltozások alapján megállapított közüzemi szolgáltatási díj a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a közüzemi szolgáltatási díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő a közüzemi szolgáltatások díját (továbbiakban: Közüzemi díj) Bérbeadó által a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla MÁV Zrt. által történő átvételét követő hónap utolsó napjáig kiállított számla alapján köteles megfizetni átutalással. A fizetési esedékesség számla keltét követő 15. (tizenötödik) naptári nap. 3.4.

Bérlőt az Ingatlankezelési és Közüzemi díjak megfizetése a Bérlemény birtokba vétele napjától terheli. Amennyiben Bérlő a Bérleti díjat, az Ingatlankezelési díjat, vagy a Közüzemi díjakat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg és ezen kötelezettségeit Bérbeadó írásbeli felszólításában meghatározott időpontban sem teljesíti, Bérbeadó a szolgáltatásokat a tartozás teljes kiegyenlítéséig korlátozhatja, illetve szüneteltetheti a jogszabályok adta keretek között. A korlátozással, szüneteltetéssel kapcsolatos minden költség és a kárveszély a Bérlőt terheli.

3.5.Bérlő a Bérleti, Ingatlankezelési vagy Közüzemi díj késedelmes megfizetése esetén, a fizetés esedékességét követően, a késedelem idejére késedelmi kamatként Bérbeadó részére - amennyiben bérlő gazdálkodó szervezetek úgy a Ptk. 301/A § (2) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a Ptk. 301/A (3) bekezdés szerinti feltételekkel; - amennyiben bérlő természetes személy úgy a Ptk. 301. §-ban rögzítettek alapján köteles késedelmi kamatot megfizetni. 3.6.

Bérlő …….év …hó ….-ig, illetve legkésőbb a birtokbaadás időpontjáig köteles valamennyi számlájára szóló beszedési megbízást (7. számú melléklet) átadni Bérbeadó részére, valamint az 1. tárgyidőszaki Bérleti díjon felül pénzügyi biztosítékként …………....-Ft, azaz ………………… forint óvadékot (továbbiakban: Óvadék) köteles megfizetni, vagy ezen összegre szóló eredeti bankgaranciát átadni Bérbeadó részére a bérleti szerződés aláírását követő 8 (nyolc) banki napon belül. Bérbeadó a Bérlőt terhelő fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén a Bérlő által elmulasztott kötelezettség erejéig az alábbi eszközökkel és sorrendben él követelés-kielégítési igényével: - első helyen beszedési megbízás (melyet Bérlő köteles valamennyi számlájára vonatkozóan átadni Bérbeadónak), - második helyen vagy az átadott összegből (óvadékból), vagy a benyújtott bankgarancia lehívásával. Amennyiben a Bérbeadó a pénzügyi biztosítékok érvényesítése során nagyobb összeget szed be, mint a tartozás összege, abban az esetben a fennmaradó rész visszautalásakor Bérbeadó kamatot nem fizet Bérlő részére. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Bérlő bankszámlakörében változás történik (pl. új bankszámla nyitása, meglévő bankszámla megszüntetése), abban az esetben Bérlő a változást haladéktalanul köteles bejelenteni Bérbeadó részére, valamint új bankszámla nyitása esetén haladéktalanul köteles Bérbeadó rendelkezésére bocsátani az ezen bankszámlájára vonatkozó, a beszedési megbízás benyújtásához szükséges

1070


11. szám

felhatalmazói nyilatkozatot. Felek rögzítik, hogy a jelen bekezdésben foglaltak elmulasztását súlyos szerződésszegésnek tekintik, amely a bérleti szerződés Bérbeadó általi azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után. Az óvadék/bankgarancia mértékének a mindenkori …………… havi bruttó Bérleti, és Ingatlankezelési díjnak az összegével kell megegyeznie. Amennyiben a biztosíték összege ennél kevesebb, úgy Bérlő Bérbeadó felhívására 15 napon belül köteles azt az e pont szerinti mértékre kiegészíteni. A kiegészítés késedelme vagy elmulasztása súlyos bérlői szerződésszegés. Az óvadéknak a Bérbeadó számláján történő jóváírását vagy az oda történő visszavonhatatlan átutalás tényét, vagy ezek hiányában az óvadék összegének megfelelő bankgaranciát Bérlő a bérlemény birtokba adásáig köteles Bérbeadónak igazolni. Ennek elmulasztása vagy késedelme súlyos szerződésszegés, továbbá Bérbeadó az ingatlan birtokba adását jogosult megtagadni az igazolás bemutatásáig. Az óvadék összegéből vagy a bankgarancia terhére Bérbeadó a Bérlőt terhelő fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a kötelezettség erejéig követelését kielégítheti. Bérbeadó bánatpénzként az óvadék egészét jogosult megtartani, amennyiben a Bérlő a bérlet határozott időtartamának lejárta előtt elhagyja a bérleményt úgy, hogy arra nem Bérbeadó szerződésszegő magatartása adott okot. Az óvadék/bankgarancia mértékét a felek a bérleti díjra, az ingatlankezelési díjra, a felmondási időre, illetve az esetleges környezeti károkozás elhárításának várható költségére figyelemmel határozzák meg. Bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben nem a tényleges állapotnak megfelelően tünteti fel tevékenysége környezeti veszélyességét, minden ebből eredő polgári és büntetőjogi felelősség őt terhelik. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, Bérlő ezt jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó jogosult az óvadékot /bankgaranciát szerződésszegés esetén vagy a bérleti szerződés felmondása (a bérleti szerződés megszűnése) esetén felhasználni a bérlő fennálló tartozásainak (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség, környezetszennyezés elhárításának, környezetvédelmi felülvizsgálatának költségei stb.) rendezésére, illetve a bérleményben okozott károk helyreállítására. 3.7.

A bérlet megszűnését követő 30 napon belül Bérbeadó és Bérlő az óvadék összegével elszámol. Az elszámolás alapján Bérbeadó az óvadékot legkésőbb az elszámolás mindkét fél által történő írásbeli elfogadását követő 15. napon visszafizeti Bérlőnek a Bérlő által az ingatlan birtokának visszaadásakor aláírt jegyzőkönyvben megjelölt bankszámlaszámra történő átutalással, amennyiben Bérlő valamennyi szerződési kötelezettségének eleget tett, és a bérletből eredendően az ingatlannal kapcsolatban Bérbeadónak kára nem keletkezett. Ellenkező esetben az elmulasztott kötelezettség és a károkozás mértékéig Bérbeadó jogosult a követeléseket kielégíteni az óvadék összegéből az esedékes bérleti díj követelése mellett. A bérleti jogviszony megszűnésekor bankgarancia esetében bérbeadói követelés hiányában Bérbeadó a bankgarancia eredeti példányát rájegyzéssel eljuttatja saját számlavezető bankjának. Ennek megtörténtéről Bérbeadó tájékoztatja a Bérlőt. A bérleti szerződés megszűnésekor bankgarancia esetén bérbeadói követelés meglétekor a bérlemény szerződés szerinti visszavételét követően Bérbeadó intézkedik a bérleti szerződés megszűnésének időpontjában a Bérlő részéről fennálló tartozások bankgarancia összegéből történő rendezése érdekében. A tartozás bankgaranciából történő érvényesítését követően Bérbeadó a teljesen vagy részben lehívott bankgarancia eredeti példányát rájegyzéssel eljuttatja saját számlavezető bankjának. Ennek megtörténtéről Bérbeadó tájékoztatja a Bérlőt. Bérbeadó a jelen szerződésben rögzített pénzügyi biztosítékokat jogosult Bérlő bérleti díj-, ingatlankezelési díj, valamint közüzemi díjtartozásának behajtása érdekében is érvényesíteni.

3.8. Amennyiben Bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa fizetett összeg a teljes tartozás kiegyenlítésére nem elég, Bérbeadó azt elsősorban költségre, másodsorban kamatra, és utolsósorban tőkére számolja el. 3.9.

Bérlő tudomásul veszi, hogy a nem valóságos állapotnak megfelelő módon feltüntetett tevékenység miatt keletkezett kár miatt a felelősség őt terheli.

11. szám


1071

4. Birtokbaadás: 4.1.

Bérbeadó a Bérleményt Bérlő alábbi kötelezettségeinek együttes teljesítésétől számított .... napon/héten belül adja Bérlő birtokába. - a 3.3. pontban meghatározott szerződésnek vagy mellékletnek Bérbeadó részére történő átadása a hivatkozott pont rendelkezéseinek megfelelően; - amennyiben Bérlőnek mérőórát kell felszereltetnie, annak megtörténtének igazolása, - a beszedési megbízás eredeti példányának Bérbeadó részére történő átadása, - az óvadék összegének Bérbeadó számláján való elhelyezése és az ennek megtörténtét tanúsító igazolás, vagy bankgarancia eredeti példányának Bérbeadó részére történő bemutatása a 3.6. pontban meghatározottak szerint; - a 6.8. pont szerint megkötött biztosítási szerződés eredeti példányának bemutatása és másolatának Bérbeadó részére történő átadása - Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalásának átadása, mely azt tartalmazza, hogy a Bérleményt legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésének utolsó napján kiürített állapotban visszaadja Bérbeadónak. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit Bérlő viseli. A közjegyzői okirat a jelen szerződés 8 . sz. melléklete. Felek a birtokbaadásról a MÁV Vagyonkezelő Zrt., a MÁV IK Kft., valamint a bérlő kötelező részvételével részletes birtokátadási jegyzőkönyvet készítenek (9. sz. melléklet), a Bérlemény állapotára, berendezési, felszerelési tárgyaira, a környezeti állapotfelmérésre és a mérőórák állására is kiterjedően. Környezeti kárveszéllyel járó tevékenység esetén az állapotfelmérésen a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa is részt vesz.

4.2. A bérlemény és környékének rendben tartása, a keletkezett hulladék elszállítása Bérlő feladata, kivéve, ha azt a 3.2. pont szerinti ingatlankezelési szolgáltatás tartalmazza. *A Bérlő a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkező vállalkozás részére átadni. A keletkező kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerződést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésőbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlő üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvényben foglalt kaszálásra, gyom-parlagfű mentesítésére is. A parlagfű kötelező irtásáról szóló jogszabályok be nem tartása esetén a kiszabott bírságot a bérlőnek kell megfizetnie. A bérlő a bérleményen található hulladékért felel akár saját technológiából keletkezett, akár illegálisan került a területre. A Bérlő a Bérleményben lévő tárgyak őrzéséről a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni. Bérlő köteles az Önkormányzati rendelkezések betartására a tisztántartás, hó és síkosság mentesítés terén, amennyiben bérleménye közterülettel (járda, földsáv, árok) határos. 5. A szerződés megszűnése, felmondása: 5.1.

Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerződéses jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: • • • • •

Bérbeadó jogutód nélküli megszűnésével, Bérlő jogutód nélküli megszűnésével/egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának visszavonásával/Bérlő halálával kivéve, ha Bérlő egyéni vállalkozó és a bérlet folytatására jogosult utóda van és Bérbeadó a bérleti jogviszony folytatásához írásban nem járul hozzá, Bérlő jogutóddal történő megszűnésével, amennyiben a jogutód szerződésbe történő belépéshez a Bérbeadó írásban nem járul hozzá, a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy olyan mértékű megváltozásával, amely a bérlet céljára alkalmatlanná teszi, a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével, a közös megegyezés szerint megállapított időpontban,

1072


• • • • • • 5.2.

11. szám

bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján, felmondással, a határozott idő elteltével, az illetékes bíróság jogerősen elrendelte Bérlő felszámolását, Bérlő csődeljárás alá kerül, Bérlő végelszámolását határozzák el

Jelen határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik Fél ... (30-180), azaz.... napos felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja (rendes felmondás). *Jelen, határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem mondható fel. Jelen *határozott/határozatlan időre szóló szerződést Bérlő szerződésszegése esetén Bérbeadó rendkívüli felmondással felmondhatja.

5.3.

Szerződésszegésnek minősül pl. a bérleti díj vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása, a Bérlemény rendeltetésellenes használata, Bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, környezetszennyezés; szemétlerakás; ha a bérlő tevékenységével zavarja, hátráltatja a vasútüzemi működési feladatok ellátását; a szerződés 4. pontjában, Bérlő által vállalt kötelezettségek határidőben történő teljesítésének elmaradása, hatósági előírások, stb. . a.) Amennyiben Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. b.) Amennyiben valamelyik Fél a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét jelen szerződésbe foglalt és a sérelmet szenvedett fél által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a sérelmet szenvedett fél a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. c.) Amennyiben Bérlő vagy az Ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. d.) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól, illetve a Bérlőtől a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni. e.) Amennyiben Bérbeadó vagy külső ok akadályozza a bérlemény szerződésszerű használatát, Bérlő az ok megszüntetésre 8 napon belül jogosult írásban felhívni Bérbeadót. Amennyiben Bérbeadó az okot a megjelölt határidő alatt sem szünteti meg, Bérlő a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. f.)A felmondás a jelen pont a.) és b.) esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c.) d.) és e.) esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. 5.3.1. Fentieken túl szintén jogosult Bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetni az alábbi esetekben: –

amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés a bérlő tovább-használata miatt határozatlan idejűvé alakul át, – a bíróság jogerősen elrendelte a bérlő felszámolását, a bérlő csődeljárás alá kerül, vagy a bérlő végelszámolását határozzák el, illetőleg ha az illetékes cégbíróság a Bérlő cégjegyzékből történő törlését jogerősen elrendeli eljárás alá kerül. ezek megszűnési okok voltak, kivéve a törlést, Felek kijelentik, hogy az 5.3.1. pontban foglaltakat lényeges szerződéses kötelezettségek megszegésének tekintik, amelyek megalapozzák a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását. 5.4.

Bérlő tudomásul veszi, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek hatálya a kézbesítéssel (6.15. pont) beáll. A jelen szerződés előírásainak megfelelő felmondás hatályát, érvényességét és jogkövetkezményeit nem érinti, ha azt Bérlő vita tárgyává teszi.

6. Egyéb szerződési feltételek: 6.1.

Bérlő a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerűen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. Bérlő a rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használattól eltérő használatból eredő költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is ha a költséget, kárt nem

11. szám


1073

maga, hanem olyan harmadik személy idézte elő, akinek a magatartása, illetve mulasztása Bérlő érdekkörébe tartozik, illetve Bérlő terhére esik. Bérlő a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen jogcímen nem engedheti át. Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el Bérbeadó külön hozzájárulása nélkül. Amennyiben bérbeadói hozzájárulás alapján sor kerül az albérletbe adásra, abban az esetben Bérlő köteles Bérbeadó részére átadni az albérleti szerződés 1 db másolati példányát az albérleti szerződés aláírásától számított 8 napon belül. Bérbeadó külön rögzíti, hogy ezen szerződési feltételek megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül. 6.2.

A Bérlemény külső és belső karbantartási munkáinak elvégzése a Bérlő feladata. Karbantartás alatt Felek a Bérlemény műszaki állapotának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző (ide értve az időszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását értik.

6.2.1.A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és menynyezeten), vakolatának, falának, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, üvegfelületeinek és valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fűtőberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, hibáinak kijavítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása. 6.2.2.Az épület karbantartásához tartozó munkák: tartószerkezeti elemeinek, tetőszerkezetének és tetőfedésének, lépcsőházának, közlekedőinek, központi berendezéseinek, kéményeinek állandó üzemképes állapotban való tartása, javítása, ide értve az épület közművezetékeinek javítását, felújítását is, vakolatának megőrzését, hibáinak javítását, festését is. 6.2.3.A bérleménnyel kapcsolatos karbantartási feladatokat Bérlő saját költségén megtérítési igény nélkül köteles végezni. Amennyiben Bérlő a szerződésben vállalt állagmegőrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, Bérbeadó jogosult ezeket a munkákat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérlő köteles biztosítani Bérbeadó részére indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a Bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását, illetőleg tevékenysége ellenőrzését. 6.2.4.A bérlő a karbantartási munkák elvégzését köteles a MÁV Zrt. IGI ISZE ITK-val előzetesen egyeztetni és az Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) értelmében építési tevékenységnek minősülő munkavégzés esetében annak megkezdése előtt az írásbeli hozzájárulást beszerezni. A karbantartási munkák végzése nem akadályozhatja a vasútüzemi tevékenység zavartalan ellátását, nem veszélyeztetheti a MÁV Zrt. munkavállalói és az utazóközönség biztonságát. 6.3. Bérlő a Bérleményen újabb épület, építmény létrehozását, a Bérlemény területén bármilyen felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérleti díj beszámítás és költségtérítés igénye nélkül végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel később sem léphet fel. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata saját költségén. A hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges műszaki terveket felülvizsgálat és jóváhagyás céljából - a hatósághoz való beadás előtt - be kell nyújtani a MÁV Zrt. IGI ISZE ITK-hoz. Bérlő a Bérleményen újabb épület, építmény létrehozását a Bérlemény területén bármilyen beruházási, felújítási munkát, külön beruházási megállapodás alapján végezhet, mely a jelen szerződést kiegészíti és módosítja. A szerződésmódosításban (beruházási megállapodás) kell rendelkezni a bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolásáról.

1074


11. szám

Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. 6.4. Bérbeadói engedély nélkül végzett bármilyen építési, átalakítási, felújítási, beruházási munkával létesített épület, építmény, szerkezet, eszköz stb. a Bérbeadó tulajdonába kerül, és azzal kapcsolatban Bérlő Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Bérbeadó jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egyértelműen kijelenti, hogy Bérlő által a Bérlemény területén saját költségén létesített épületekre, építményekre vonatkozóan Bérlő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem járul hozzá, Bérlő ezt tudomásul veszi. Felek megállapodnak, hogy sem a Bérbeadó engedélyével, sem az engedélye nélkül végzett építési, beruházási, átalakítási, felújítási tevékenység nem eredményezheti az ingatlan tulajdonjogának, illetve tulajdoni hányadának Bérlő általi megszerzését sem ráépítés, sem egyéb jogcímen. Szabálytalan beruházás minden jogkövetkezményét Bérlőnek kell viselnie. 6.5.

Bérlő a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi előírást betartani, Bérlő által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelősség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – Bérlőt terheli. Hulladékszállítással, kezeléssel, illetve feldolgozással kapcsolatos tevékenység csak a MÁV Zrt. írásos engedélyével és az erre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatható a Bérleményen. Bérlő köteles a szükséges információkat önként közölni, és bármikor biztosítani a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére. Mindezek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. Amennyiben a Bérleményen Bérlő környezetszennyezéssel járó rendkívüli eseményt észlel, vagy erről tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni. Ennek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményen gépkocsit tárolni vagy ott gépkocsival közlekedni csak a mindenkor érvényes, parkolásra vonatkozó MÁV utasítás és egyéb előírások betartásával szabad. *A Bérlő a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkező vállalkozás részére átadni. A keletkező kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerződést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésőbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlő üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik a az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvényben foglalt kaszálása, gyom-parlagfű mentestésére is. A bérlő a bérleményen található hulladékért felel akár saját technológiából keletkezett, akár illegálisan került a területre. Bérlő köteles a bérleményen keletkező szennyvíz elhelyezéséről a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni és azzal kapcsolatos felelősséget viselni. A bérlő köteles a bérlemény vonatkozásában a dohányzásra vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a téli síkosságmentesítésre és hóeltakarításra vonatkozó, ill. egyéb (jogszabályi, önkormányzati, MÁV) előírások betartására és betartatására.

6.6.

Bérlő köteles - a tűzrendészeti és egyéb hatósági engedélyeket beszerezni, - a Bérleményre vonatkozó tűzvédelmi és egyéb szabályzatokat elkészíteni, és az abban foglaltakat betartani, valamint a Bérleményben tartózkodó személyekkel maradéktalanul betartatni. Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén, illetve a Bérlemény használatával összefüggésben okozott károkért a Bérlőt terheli a kárfelelősség.

6.7.

Felek e szerződés aláírásával egyidejűleg megállapodnak abban, hogy Bérlő a szerződés hatálybalépését követő ...., azaz .... napon/héten belül köteles az 1.1. pontban megjelölt Bérleményben levő ingóságokra általános és a bérlő tevékenységére vonatkozó felelősség biztosítást saját költségén megkötni, és azt a bérlet ideje alatt folyamatosan fenntartani. A Bérlemény állagában bekövetkezett kár tekintetében kedvezményezettnek Bérbeadót kell megjelölni. A 4.1. pont rendelkezéseinek megfelelően Bérlő köteles a megkötött biztosítási szerződés eredeti példányát bemutatni és másolatát átadni Bérbeadó részére. Amennyiben Bérlő a jelen pontban írtakat megszegi, terhére esik mindazon költség és kár, amely akár nála, akár Bérbeadónál, akár harmadik személynél merül fel. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó nem felel a Bérleményben levő

11. szám


1075

ingóságokban bekövetkezett károkért. Továbbá a biztosítási szerződés jelen pontban foglalt időpontban történő megkötésének elmaradása a jelen szerződés azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgálhat Bérbeadó részére. 6.8. Bérlő a Bérleményen csak a Bérlemény területén működő saját cégét, illetve a Bérlemény területén folytatott tevékenységét reklámozhatja a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, a szükséges jogerős hatósági engedélyek birtokában. Reklám elhelyezéséhez Bérbeadó - műemléki épületek esetében Bérbeadó és a műemlékvédelmi hatóság - előzetes írásbeli engedélye szükséges. Bérbeadó külön rögzíti, hogy e szerződési feltétel megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül. A megkötésre kerülő bérleti szerződések alapján a bérlemények cégfelirata, üzlet, bolt megnevezése (maximum 2 db) helyezhető ki a bérlemény bejáratánál. A bérlemény működtetéséhez kapcsolódó, a forgalmazott termékeket hirdető feliratok, hirdetések kihelyezésére bérlőknek, a Bérbeadó - műemléki épületek esetében a Bérbeadó és a műemlékvédelmi hatóság - előzetes írásbeli engedélye alapján külön reklámbérleti szerződést kell kötniük, amelyet a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságánál (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) kell kezdeményezni. Felvételi épület homlokzati falára történő cégtábla, reklámtábla kihelyezéshez külön IGI ISZE ITK engedély szükséges. 6.9.

A bérleti jogviszony megszűnésekor Bérbeadó választása szerint

a./

*Bérlő a Bérleményt eredeti állapotban tisztán és kiürítve köteles Bérbeadó részére visszaadni. Bérlő a bérleményen lévő, a Bérlő tulajdonában álló felépítményt a bérleti szerződés megszűnésekor köteles saját költségén, a bérleti szerződés megszűnését követő 1 hónapon belül elbontani.

b./

*Bérlő a beruházási megállapodás alapján létesített épületeket, építményeket, elvégzett átalakítást, a beruházási megállapodásnak megfelelően köteles a Bérbeadó birtokába adni a következőkre is figyelemmel. Bérbeadó jogosult az engedély nélkül létesített épületek, építmények átalakítások elbontását, illetve helyreállítását írásban követelni. Amennyiben ennek Bérlő nem tesz eleget, Bérbeadó jogosult a munkálatokat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérlő a Bérlemény területéről csak azon berendezési, felszerelési tárgyakat szerelheti le – az állag sérelme nélkül –, illetve szállíthatja, el amelyeket nem Bérbeadó adott e szerződés alapján Bérlő használatába, hanem Bérlő saját költségén helyezett el, vagy szerelt fel a Bérlemény területén. Felek a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor, a Bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet készítenek azon személyek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzőkönyvnél kötelező. Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a Bérlemény visszaadáskori állapotát, Bérlő esetleges károkozásait, Bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket, a mérőóra állásokat. Bérlő köteles az átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni a közműszolgáltatók által kibocsátott igazolásokat, mely szerint semmilyen közmű tekintetében tartozása nem áll fenn a bérleményre vonatkozóan. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján Bérbeadó számba veszi a Bérlővel szembeni összes követelést (Bérleti Díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, stb.), amelyeket jogosult az Óvadék összegéből kiegyenlíteni vagy a bankgarancia összegéből lehívni, és a fennmaradó Óvadék visszafizetéséről vagy a teljesen/részben lehívott bankgarancia visszajuttatásáról azonnal intézkedik. Ez alól kivételt képez amennyiben Bérlő által végzett tevékenységből eredően utólagos, a jegyzőkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínűséggel bekövetkező környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben Bérbeadó az Óvadékot vagy egy részét visszatarthatja/a bankgaranciát továbbra is magánál tarthatja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben Bérbeadó és Bérlő nyilatkoznak a Bérleményben esetlegesen végzett beruházásról és annak elszámolásáról. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszűnésekor minden szükséges intézkedést megtenni a Bérlemény birtokbavételére, jogosult továbbá – amennyiben Bérlő a Bérleményt a bérleti jogviszony megszűnésekor nem adja a fentiek szerinti módon Bérbeadónak vissza - a közüzemi szolgáltatások azonnali megszüntetésére és jogosult Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalása alapján a kiürítés iránt közvetlen bírósági végrehajtást kérni.

6.10. Bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén cserehelyiségre vagy kártalanításra nem tarthat igényt. 6.11. *felépítményes ingatlan esetén: Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 6.9. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a bérleti szer-

1076


11. szám

ződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díjat köteles megfizetni. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj Felek jelen megállapodása szerint az addigi használati díj kétszerese. * telekingatlan esetén: Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 6.9. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a jogcím nélküli használat első napjától a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj kétszeresét köteles megfizetni Bérbeadó részére. 6.12. Bérlő a jelen szerződés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatát és a szerződést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerződés elválaszthatatlan mellékleteit képezik. Magyar Állam tulajdonában, MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadása esetén az alábbi dokumentumokat is köteles Bérlő átadni a szerződés aláírásakor Bérbeadó részére: -

dokumentum, miszerint bérlő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

-

természetes személy, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság esetén a cégjegyzésre jogosult 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványa, valamint személyi azonosítására alkalmas okmánya

-

közokiratba (közjegyzői) vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (ügyvéd előtti vagy két tanús vagy saját kézzel írt és aláírt) foglalt nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben zárult – eljárásban hamis adatot nem szolgáltatott

6.13. A Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve Bérbeadóval szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó előzetes jóváhagyásával lehetséges. 6.14. Bérlő tudomásul veszi, hogy jelen szerződés megkötésével nem keletkezik szerződésen alapuló elővásárlási és/vagy előbérleti joga. 6.15. Felek az egymásnak küldendő közléseiket – a számlák kivételével - a jelen szerződés bevezető részében szereplő levelezési címükre kell, hogy eljuttassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. Bérlő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Bérlő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Bérlő részére közvetlenül kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Amennyiben Bérlő elmulasztja Bérbeadóval közölni levelezési címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell Bérlő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni, illetve amely napon azt Bérbeadó megkísérelte részére közvetlenül átadni. Felek megállapodnak, hogy a bérlemény birtokának visszavételével kapcsolatban az egymás közötti kapcsolattartásban az iratok fax útján történő megküldését is elfogadják. A faxon küldött irat átvétele napjának a fax feladásának napját jelölik meg. Amennyiben Bérlő a jelen szerződés szerinti címére és fax számára postai úton és faxüzenetben közölt időpontban nem jelenik meg a birtokbaadáson, úgy tekintendő, hogy a bérleményt a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Bérbeadó az elhagyott ingatlant jegyzőkönyv felvétele mellett jogosult birtokba venni. Bérbeadó a birtokba vett ingatlanban fellelhető tárgyakon jogosult zálogjogával élni Bérlővel szemben fennálló követelése erejéig. 6.16. Bérbeadó részéről kapcsolattartó a MÁV Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője:

11. szám


1077

Név Telefonszám Faxszám: Bérlő részéről kapcsolattartó Név Telefonszám Faxszám: A bérlemény ellenőrzésére jogosult továbbá a Bérbeadó képviseletében a MÁV Ingatlankezelő Kft. (1087 Budapest, Könyves K. krt. 54-60.) ügyintézője. Az ügyintézők nincsenek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére. 6.17. Bérlő köteles Bérbeadóval haladéktalanul, igazolható módon írásban közölni adatainak megváltozását. 6.18. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezik. A tárgyalások eredménytelensége esetén Felek e szerződésből eredő jogviták eldöntésére kikötik a .... Bíróság kizárólagos illetékességét. 6.19. Bérlő jelen szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a bérleti szerződésben rögzített személyes adatait Bérbeadó nyilvántartásai vezetése során felhasználja. 6.20. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. E szerződés …. számozott oldalból áll és 6 (hat) egymással megegyező példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. Továbbá jelen szerződés valamennyi mellékletét is aláírásukkal látják el. Mellékletek:

Kelt: …………………….. MÁV Zrt. Bérbeadó

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Meghatalmazás másolati példánya, Helyszínrajz, földterület esetén méretezett vázrajz Alaprajz és terület kimutatás, Érvényes energetikai tanúsítás Közüzemi szolgáltatási szerződések Bérbeadó által biztosított közüzemi szolgáltatások, beszedési megbízás Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalása Birtokbaadási jegyzőkönyv Birtokvisszavételi jegyzőkönyv Beruházási Megállapodás Ingatlankezelési szolgáltatások

.…………………….. Bérlő

1078


11. szám

Az utasítás 2. és 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 6. sz. melléklet 6/A. sz. melléklet Villamosenergia csatlakozási kérelem 6/B sz. melléklet Hőszolgáltatási kérelem 6/C sz. melléklet Víz - csatorna szolgáltatási, és csatlakozási kérelem 6/D. sz. melléklet Díjtételek 6/E sz. melléklet Víz használati, és szennyvíz elvezetési, elszállítási szerződés mért és átalánydíjas fizetés esetén

11. szám


1079

6/A sz. melléklet VILLAMOSENERGIA CSATLAKOZÁSI KÉRELEM Fogyasztó neve : …………………………………………………………………………… *Anyja neve:………………………………………………………………………………… * Születési helye, ideje:……………………………………………………………………….. *Személyi igazolvány száma:………………………………………………………………… (*Magánszemély és egyéni vállalkozó esetén kitöltendő) Székhelye: …………………………………………………………………………………… Levelezési + számlázási címe: ……………………………………………………………… Telefon/Fax száma : ………………………………………………………………………… Adószáma : …………………………………………………………………………….……… Bankszámlaszáma,számlavezető : …………………………………………………………… Cégjegyzékszáma : …………………………………………………………………………… Statisztikai jelzőszáma: ……………………………………………………………………… Képviselője: ………………………………………………………………………………… 1. Fogyasztási hely megnevezése : ………………………………….…………………… Címe : …………………………………………………………………………………… 2. Csatlakozási pont megnevezése : ……………………………………………………….. 3. Igényelt energia mennyiség : Feszültségszint :……………………………… Érintésvédelmi mód:…………………. Igényelt teljesítmény : ………………………. MÁV főbiztosító fokozatszáma:………. 4. Fogyasztásmérő gyári száma: Induló állása: Mérő tulajdonosa: Mérő típusa: 5. Átalány mennyisége: …………………………………………………………………… 6. Az energiaigény jellege: Határozatlan Határozott ………..-tól ……………-ig Ideiglenes (max.1 hónap) ………..-tól ……………-ig …………………………………………….. Kérelmező aláírása PH. Az IK Kft. véleménye: az energia biztosítható:

igen

nem

………………………………………….. Művezető aláírása A MÁV Zrt. területileg illetékes villamos művezető záradéka : …………………………………………….. Energiaellátási mester aláírása

1080


11. szám

6/B. sz. melléklet HŐSZOLGÁLTATÁSI KÉRELEM Fogyasztó neve : …………………………………………………………………………… *Anyja neve:………………………………………………………………………………… * Születési helye, ideje:……………………………………………………………………….. *Személyi igazolvány száma:………………………………………………………………… (*Magánszemély és egyéni vállalkozó esetén kitöltendő) Székhelye: ………………………………………………………………………….………. Levelezési + számlázási címe: ……………………………………………………………… Telefon/Fax száma : ………………………………………………………………………… Adószáma : …………………………………………………………………………….…… Bankszámlaszáma,számlavezető : ………………………………………………………… Cégjegyzékszáma : ………………………………………………………………………… Statisztikai jelzőszáma: …………………………………………………………………… Képviselője: ………………………………………………………………………………. 7. Fogyasztási hely megnevezése : ………………………………….…………………… Címe : ………………………………………………………………………………….. 8. Csatlakozási pont megnevezése : ……………………………………………………… 9. A meleg víz nyomása: ……………………………………………………………….bar 10. A meleg víz hőmérséklete: ……………………………………….…………………..ºC 11. A használati melegvíz hőmérséklete: ……………………………………………….. ºC 12. A gáz főmérő által ellátott összes fűtött légtérfogat: …………………………………… a/ A bérlemény fűtött légtérfogata: …………………………………………………… b/ Beépített fűtési teljesítmény: ……………………………………………………….. 13. Fogyasztásmérő gyári száma: Induló állása: 14. Gáznyomás: ………………………………………………………………………….bar 15. Egyidejűleg igénybe vehető gáz teljesítmény: ……………………………………..GJ/h …………………………………………….. Kérelmező aláírása PH. A MÁV Zrt. területileg illetékes művezető záradéka : …………………………………………….. Művezető aláírása

Dátum:

11. szám


1081

6/C sz. melléklet VÍZ-CSATORNA CSATLAKOZÁSI KÉRELEM Fogyasztó neve : …………………………………………………………………………… *Anyja neve:………………………………………………………………………………… * Születési helye, ideje:……………………………………………………………………….. *Személyi igazolvány száma:………………………………………………………………… (*Magánszemély és egyéni vállalkozó esetén) Székhelye: …………………………………………………………………………………… Levelezési + számlázási címe: ……………………………………………………………… Telefon/Fax száma : ………………………………………………………………………… Adószáma : …………………………………………………………………………….……… Bankszámlaszáma,számlavezető : …………………………………………………………… Cégjegyzékszáma : …………………………………………………………………………… Statisztikai jelzőszáma: ……………………………………………………………………… Képviselője: ………………………………………………………………………………… 16. Fogyasztási hely megnevezése : ………………………………….…………………… Címe : …………………………………………………………………………………… 17. Csatlakozási pont megnevezése : ……………………………………………………….. 18. Igényelt szolgáltatás : Víz szolg.: ipari célú / ivóvíz célú Csatorna szolgáltatás:…………………. 3 Igényelt mennyiség : …………m3/hó Igényelt mennyiség : …………m /hó 19. Fogyasztásmérő gyári száma: Induló állása: Mérő tulajdonosa: Mérő típusa: 20. Átalány mennyisége: …………………………………………………………………… 21. Az energiaigény jellege: Határozatlan Határozott ………..-tól ……………-ig Ideiglenes (max.1 hónap) ………..-tól ……………-ig …………………………………………….. Kérelmező aláírása PH. Az IK Kft. véleménye: az energia biztosítható:

igen

nem

………………………………………….. Művezető aláírása A MÁV Zrt. IGI ISZE Területi Központ: …………………………………………….. Ingatlankezelési szakelőadó aláírása

1082


11. szám

6/D sz. melléklet Díjtételek

Tartozik a MÁV Zrt. mint Továbbadó és …………………….., mint Fogyasztó között, ……………………… napján K-……/20…. szám alatt létrejött szerződéshez.

Hő szolgáltatási alapdíj: * Hődíj: * A számlázás alapját képező, a szerződéskötés időpontjában érvényes egységárak: Rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási és a továbbadási díj Villamos ….. Ft/kWh+ÁFA Hő Ft/MJ+ÁFA Vezetékes energiahordozó továbbadási díja:

……… /MJ+ÁFA

( villany 3,6 MJ/kWó, földgáz 34 MJ/ m3 ) Vízszolgáltatás …… Ft/m3 Csatornaszolgáltatás ……. Ft/m3 Villamos-, hő-, szolgáltatási díj, valamint a víz és csatornahasználati díj számlázása az adott fogyasztói helyre vonatkozó szolgáltatói egységár, valamint a Továbbadó által meghatározott rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási és a továbbadási díj alapján történik.

11. szám


1083

6/E sz. melléklet Tartozik a ..……/20… sz. bérleti szerződéshez Vízhasználati, és szennyvíz elvezetési, elszállítási melléklet Víz-, és szennyvíz elvezetési, továbbszolgáltatási megállapodás Előzmény: ( ………….cég/vállalkozó* bérleti szerződést kötött a MÁV Zrt-vel a BSZ. …-…./20…. számon, amely alapját képezi jelen megállapodásnak. ) Továbbszolgáltatási megállapodás, amely létrejött egyrészről a Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.; Cégjegyzékszáma: 01-10-042272), mint Továbbszolgáltató, és a …………….. cég/vállalkozó* (székhely, cégjegyzékszám/ születési hely, idő; anyja neve megjelölése szükséges), mint Fogyasztó között az alulírott helyen és napon. 1. A megállapodás hatálya: A megállapodás időtartama: Jelen megállapodás a ..……/20… sz. bérleti szerződéssel azonos időpontig érvényes, a bérleti szerződés megszűnése esetén külön felmondás nélkül, automatikusan megszűnik. 2. A megállapodás tárgyához kapcsolódó fogyasztási hely adatai: 2.1 Címe: 2.2 Települési vízszolgáltató megnevezése, címe: 2.3 Települési szennyvízszolgáltató megnevezése, címe: 2.4 Fogyasztói száma: 2.5 Főmérő gyári száma, típusa: 3. A szolgáltatás tárgyát képező műszaki jellemzők: 3.1 Csatlakozási pont (tulajdon határ) megnevezése: 3.2 A vízcsatlakozás névleges átmérője: 3.3 Szennyvíz elvezetés névleges átmérője: 3.4 Szennyvíz tároló űrtartalma: 3.5 A szolgáltatás fajtája, és módja: 3.5.a A szolgáltatott víz minősége: ivóvíz iparivíz 3.5.b Továbbszolgáltató vízkitermelése által biztosított szolgáltatás: 3.5.c Településtől vételezett mennyiség továbbadása: 3.5.d Szennyvíz elvezetés helyi közműhálózaton keresztül: 3.5.e Szennyvíz elvezetés a Továbbszolgáltató által üzemeltetett szennyvíztelepen keresztül: 3.5.f Egyéb szennyvíz elszállítás: 3.6 A szolgáltatás mennyiségi, minőségi paraméterei: 3.6.a a mindenkori települési szolgáltató által biztosított, szabványban rögzített értéken kerül biztosításra, továbbadásra. 3.6.b a Továbbszolgáltató által kitermelt mennyiségben, és minőségben kerül biztosításra. 4. Árszabás: 4.1 A víz- csatornaszolgáltatást, a Továbbszolgáltató az adott helyi település közműszolgáltatói által kiszámlázott, mindenkori aktuális egység árán, míg saját vízkitermelés és szennyvíz kezelés esetén a MÁV értesítőben évente megjelentetésre kerülő áron biztosítja. 4.2 A Továbbszolgáltató általi szennyvíz elszállítás esetében Továbbszolgáltató a települési közüzemi szolgáltató csatorna díjának megfelelő díjat számláz. Abban az esetben, ha Fogyasztó az ürítés és tisztítás költségeit magára vállalja, abban az esetben Továbbszolgáltató szennyvízkezelési, és továbbszolgáltatási díjat nem számláz, viszont a kiszabásra kerülő talajterhelési díjat a Fogyasztónak az érvényben levő előírás szerint tovább számlázza. 4.3 Továbbszolgáltató a saját hálózat rendelkezésre tartásáért a 91/2000.(MÁV Ért.35.) PHMSz utasítás VI. fejezete alapján évente megállapításra kerülő víz- és csatorna továbbszolgáltatási díjat számláz. A továbbszolgáltatási, rendelkezésre állási díj változását évente a MÁV Zrt hivatalos lapjában közzéteszi. A megállapodás megkötésének

1084


11. szám

időpontjában érvényes szolgáltatási díjak a ………….……. VIG sz. utasítás szerint 200... április 01-től 200… április 1-ig vannak érvényben. 4.4 A Fogyasztó a bérlemény/létesítmény üzemeltetéséhez a Továbbszolgáltatóval szerződött fogyasztási keretet (kontingenst) használhatja fel. Az engedélyezett fogyasztási keret növeléséhez a területen üzemelő közművállalat által meghatározott fejlesztési hozzájárulás összegével megegyező keretátadási díjat kell fizetni a Továbbszolgáltató részére. A követelés mértékéről a Továbbszolgáltató külön értesítést és számlát küld, amelynek fizetési módja, és határideje megegyezik a jelen megállapodásban rögzített feltételekkel. 4.5 Pénzügyi rendezés módja a megadott pénzintézeti számlaszámra történő átutalással, vagy ennek hiányában csekken történhet. 5. Az elszámolás alapja: 5.1 A Fogyasztó által felszerelt, vagy rendelkezésre álló fogyasztásmérő alapján: 5.1.a Mérőóra típusa: 5.1.b Műszaki paraméterei: 5.1.c Tartozékok megnevezése, adatai: 5.1.d A beépítési hely megnevezése: 5.1.e Gyári száma: 5.1.f Induló állása: 5.2 Megállapított átalány díj: 5.2.a Az előzetes kérelemben jelzett beépített berendezések technológiai jellemzője, névleges teljesítménye (m3/h, liter/perc stb.): 5.2.b vízvételi csapoló helyek száma, kapacitása: 5.2.c Létszám, fejadag (fő-liter/fő): 5.2.d A megállapított átalány díj: …………….. Ft+Áfa/hó 5.2.e A felhasználható vízmennyiség:……… m3/hó 5.3 Továbbszolgáltatási, rendelkezésre állási díj: 5.3.a Víz továbbszolgáltatási díj:………………Ft+Áfa/hó 5.3.b Csatorna továbbszolgáltatási díj:…………Ft+Áfa/hó A számlázás kezdete: 6. Kapcsolattartás: 6.1 Továbbszolgáltató: 6.1.a MÁV Zrt. Ingatlan Könyvelés, telefon és faxszáma, e-mail címe: 6.1.b Területi Ingatlankezelő Központ neve, telefon és faxszáma, e-mail címe: 6.2 Fogyasztó: 6.2.a Név, telefon és faxszám, e-mail címe: 7. A víz továbbadást, és szennyvízelvezetést, elszállítást biztosító Továbbszolgáltató jogai, kötelezettségei: 7.1 A Továbbszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodásban foglalt feltételek mellett (műszaki jellemzők, és árszabás) a területet használó Fogyasztó részére a tevékenységéhez szükséges vizet a rendelkezésre álló mennyiségben, minőségben továbbadás útján biztosítja, illetve a szennyvizet elvezeti, elszállítja. 7.2 A Továbbszolgáltató a beérkező számlái alapján a mindenkori közmű szolgáltatási díjak, a leolvasott fogyasztásmérő, valamint az átalánydíj nagyságrendje figyelembevételével a víz-csatorna felhasználás ellenértékéről havonta a tárgyhót követő hó utolsó napjáig, de legkésőbb a szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít, és azt eljuttatja a Fogyasztóhoz. A csatorna díj számlázási alapját a leolvasott érték, illetve a meghatározott átalány teljes mértéke képzi. 7.2.a A vízmérő leolvasását a Továbbszolgáltató saját maga, vagy megbízottja útján végzi, megbízottja részére megbízólevél kiadásáról gondoskodik. 7.2.b A bekötési vízmérőn mért fogyasztás számlázása esetén a Továbbszolgáltató továbbszolgáltatási díjat nem alkalmaz, amennyiben fogyasztó közvetlenül csatlakozik a Szolgáltató vízhálózatára. A csatornaszolgáltatást sem terheli továbbszolgáltatási díj, ha azt közvetlenül a közműhálózathoz kapcsolódva veszi igénybe, így a Továbbszolgáltató hálózatait nem használja. 7.2.c A mérőberendezés meghibásodása esetén a Továbbszolgáltató az elmúlt időszakot figyelembe véve átalánydíjat számláz a meghibásodás kezdetétől az újbóli üzembe helyezéséig. Az átalánydíj összege a hasonló időszakban mért fogyasztás szerint számítandó.

11. szám


1085

7.3 A Továbbszolgáltató, amennyiben a szolgáltatást a település közműszolgáltatójától veszi át, a víz- és csatornaszolgáltatás folyamatosságáért, mennyiségi csökkenésért, az előre nem látható műszaki és egyéb problémákból származó szüneteltetésért, valamint a víz minőség romlásáért nem vállal felelősséget. 7.4 A Továbbszolgáltató köteles a tervezhető karbantartási munkálatokból és előre látható műszaki folyamatokból adódó szolgáltatási szünetet a Fogyasztónak a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 7.5 A Továbbszolgáltató köteles a Fogyasztó reklamációját fogadni, 30 napon belül kivizsgálni és a szükséges intézkedés megtételéről a Fogyasztót értesíteni. 7.6 A Továbbszolgáltató a saját közmű hálózatának védelme, és az elszámolás műszaki feltételeinek (pl. mérő plomba, illetve az átalánydíj alapját képző beépített teljesítmények), valamint ellenőrzés érdekében a tulajdonjogi határt követően is – a Fogyasztó előzetes értesítése nélkül – víz- és csatornahálózaton felülvizsgálatot tarthat, melyet a Fogyasztó köteles biztosítani. 7.7 A Továbbszolgáltató jogosult jelen megállapodást – a bérleti szerződésben meghatározottak szerint – a fogyasztó szabálytalan vételezése, a megállapodásban rögzítettektől eltérő berendezés beépítése, valamint két hónapon túli díjtartozás esetén a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet előírásainak betartásával felmondani. A megállapodás megszűnése és díjhátralék esetén a Továbbszolgáltató élhet a korlátozás/kikapcsolás jogával is, illetve a csatlakozási pontot a fogyasztó költségére felszámolhatja. 8. A Fogyasztó jogai, kötelezettségei: 8.1. A Fogyasztó jogosult a megállapodásban meghatározott szolgáltatások igénybevételére. Fogyasztó kötelezettséget vállal arra, hogy a Továbbszolgáltató által nyújtott szolgáltatást a megállapodásban rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. 8.2. A Fogyasztó kijelenti, hogy a csatornába csak a szolgáltatásból származó kommunális szennyvizet juttatja be. 8.2.a A csatorna hálózatába csak olyan összetételű szenny- illetve csapadékvíz vezethető be, amely megfelel az adott időpontban érvényes környezetvédelmi és vízügyi jogszabályok előírásainak, valamint a befogadóra vonatkozó szennyező anyagok határértékeinek. A határértékek bárminemű túllépésének jogkövetkezményét a kibocsátó teljes körűen viseli. A Fogyasztó a csatornában dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetheti, továbbá a szennyvízelvezető és tisztítómű állagát nem károsíthatja és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozhatja. Fogyasztó kötelezettséget vállal arra, hogy a Továbbszolgáltató közmű szennyvízhálózatába sem közvetlenül, sem közvetve nem juttat be olyan anyagokat, amely a csatorna állagát vagy üzemeltetését veszélyezteti. 8.2.b Ha a fogyasztó a szennyvíz bekötővezetéket, vagy a szennyvíz elvezető hálózatot ártalmas szennyvíz bejutásával bizonyítottan károsítja és erre a közüzemi szolgáltató kezdeményezésére bírságot állapítanak meg, akkor ennek összegét köteles a jelen megállapodásban megállapított 8 banki napon belül kifizetni. A csatornába juttatott szennyező anyag eltávolításának igénye, vagy hatósági előírása esetén köteles a tisztítási költséget is viselni. 8.3. Fogyasztó jogosult a szolgáltatás szüneteltetését kérni írásban, melynek költségeit viselni tartozik. A szünetelési kérelmet a Továbbszolgáltató és a Fogyasztó jegyzőkönyv formájában rögzíti, amelyben a szüneteléssel kapcsolatosan felmerült költségek rendezésén kívül a fizetés módját is meghatározzák. 8.4. A Fogyasztó köteles gondoskodni a csatlakozási ponttól kizárólagosan saját használatába átengedett és saját maga kivitelezésében létesített víz és csatornahálózat folyamatos üzemeltetéséről, karbantartásáról, ellenőrzéséről, a rejtett hibákból eredő vízelfolyás elkerülésének érdekében a felhasználás mértékének figyelemmel kiséréséről és a hiányosságok megszüntetéséről, a vízmérőhely tisztán tartásáról, a mérő fagy elleni védelméről és az illetéktelen beavatkozást megakadályozó plombák sértetlenségéről. A fogyasztás mérését biztosító vízórát a csatlakozási ponton kell üzemeltetni. Ha a fogyasztás csatlakozási pontja ott helyezkedik el, amely ponttól a vezeték csak a Fogyasztó érdekében üzemel, akkor a terület és létesítmény üzemeltetésével összefüggő – közművállalat vagy hatóság által igényelt- műszaki változtatás végrehajtása kizárólag a Fogyasztót terheli. 8.5.A Fogyasztó köteles a mérőberendezés meghibásodását, záró plomba sérülését, illetve átalány díj esetén a beépítésre tervezett többlet berendezések beépítését a Továbbszolgáltatónak 24 órán belül jelezni. A Továbbszol-

1086


11. szám

gáltató tudtán kívüli, engedély nélküli többlet mennyiség használatából eredő károkért teljes mértékben helytállni köteles. 8.6.A mérőberendezés hitelesítése a Fogyasztó költségére az Országos Mérésügyi Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél, vagy az általuk akreditált helyeken történhet. A gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő OMH előírások szabályozza. Ennek hiányában a Továbbszolgáltató az óra hitelesítéséig jogosult az előző 12 havi átlagfogyasztás szerinti átalánydíjas számlázásra. 8.7. Fogyasztó köteles az ellenőrzést és a vízmérő leolvasását végző személyt megbízó levél felmutatását követően a területre beengedni. Fogyasztó a mérő leolvasásakor jogosult ellenőrizni a leolvasott adatok helyességét. 8.8. A Fogyasztó a Továbbszolgáltató közműhálózatához csatlakozó új berendezések létesítéséhez és használatbavételéhez előzetes engedélyt köteles kérni a Továbbszolgáltatótól. 8.9. A Fogyasztó a terület és létesítmény használatára vonatkozó jogviszony megszűnése és a bérlemény visszaadása esetén köteles a fogyasztását rendezni. Az elszámolás alapja az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített, a visszaadás időpontjában leolvasott utolsó napi vízóraállás. 8.10.Fogyasztó a díjról kiállított számlát köteles annak keltét követő 15. naptári napon átutalással (illetve magánszemély esetén csekken) megfizetni. Átutalás esetén a MÁV ZRt. ……. …………-nél vezetett ……… …………………………… számú számlájára kell az átutalást teljesíteni. Késedelmes fizetés esetén a Továbbszolgáltató késedelmi kamatként a Ptk. 301/A § (2) bekezdésben meghatározott mértéket számíthatja fel a Ptk. 301/A (3) bekezdés szerinti feltételekkel. vagy, természetes személy Fogyasztó esetén: Késedelmes fizetés esetén a Továbbszolgáltató késedelmi kamatként a Ptk. 301 § (1) bekezdésben meghatározott mértéket számíthatja fel. 8.11. A Fogyasztó a számla keltétől számított 15 naptári napon belül kifogással élhet a Továbbszolgáltató felé, amelynek azonban a számla kiegyenlítési kötelezettségére halasztó hatálya nincs. Jelen megállapodással kapcsolatban a Fogyasztónak alapesetben követelése nem alakulhat ki, de előfordulása esetén a MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve MÁV Zrt.-vel szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csakis kizárólag a MÁV Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. 8.12. Átalány díjas szerződés esetén, ha a Fogyasztó mellékmérő beépítését kezdeményezi, azaz a Szolgáltatóval közvetlenül szeretne szerződést kötni, abban az esetben a közmű csatlakozás engedélyezési eljárásának sikeres lefolytatása után csak a MÁV Zrt. szakfelügyeletét ellátó személy jelenlétében történhet az üzembehelyezés. Fogyasztó köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. A Továbbszolgáltató erre a feladatra a MÁV IK Kft területileg illetékes szakemberét jelöli ki. 8.13. A Fogyasztó a vételezett szolgáltatást a MÁV Zrt. területén lévő további Fogyasztó részére kizárólag a Továbbszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja tovább. 8.14. Amennyiben jelen megállapodás megszüntetésre kerül, úgy a Fogyasztó köteles saját költségén a technológiájához kiépített saját betáplálásokat, a Továbbszolgáltató elvárása szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A felszerelt fogyasztásmérő viszont térítésmentesen a Továbbszolgáltató tulajdonába kerül. A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a közműves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről rendelkező mindenkori jogszabályok, a helyi önkormányzat rendeletei, a Ptk. és az idevonatkozó MÁV utasítások, és szabványok rendelkezései az irányadóak.

11. szám


1087

Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból fakadó vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton próbálják rendezni. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a vita eldöntése érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező bíróság jogosult eljárni. Felek a megállapodást elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. Budapest, 2012 ................................................................ Fogyasztó

................................................................ Továbbszolgáltató

1088


11. szám

Az utasítás 2. és 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 8.sz.melléklete KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALANDÓ NYILATKOZAT MINTÁJA EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁST TARTALMAZÓ NYILATKOZAT Alulírott ………………… (lakóhelye: …………………, születési helye, ideje: ………………., anyja neve:… ……………., személyi igazolvány száma: ……………….) a …………………. (székhelye: ………………… …….., cégjegyzékszáma: …………………, adószáma: ………………….., bankszámla száma: …………… ……), mint Bérlő képviseletében a jelen nyilatkozat aláírásával a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., cégjegyzékszáma: 01-10042272, adószáma: 10856417 –2–44), mint Bérbeadóval ….… év …………….. hó ……. napján a ……….. tárgyában (Bérlemény) kötött bérleti szerződés alapján visszavonhatatlanul az alábbi kötelezettségeket vállalom: 1. Bérlő kötelezi magát, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén legkésőbb a bérleti jogviszony utolsó napján a Bérleményt – a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelő állapotban - Bérbeadó birtokába jegyzőkönyvvel, a mérőóra állások rögzítésével visszaadja. A birtokbaadás úgy történik, hogy Bérlő a Bérleményt (Bérbeadó által a Bérleményben levő ingóságokra érvényesített, Bérbeadó törvényes zálogjogával, vagy Bérbeadó egyéb jogával terhelt ingóságok kivételével) kiüríti, és a Bérlemény kulcsait Bérbeadónak átadja. 2. Amennyiben Bérlő az 1. pontban meghatározott kötelezettség vállalásának nem tesz eleget, a bérleti szerződésben foglalt jogkövetkezményeket viseli, jogcím nélküli használóvá válik és a bérleti szerződésben foglaltak szerint köteles Bérbeadó részére használati díjat fizetni. Bérbeadó a jogcím nélküli használatból adódó károk (elmaradt haszon, többlethasználatból eredő elhasználódás, stb.) megtérítését követelheti. 3. Bérlő kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje eredménytelenül telt el.

Budapest, ……… év ………….. hó ……. napján ……………………… Bérlő

……………………… képv.

11. szám


1089

Az utasítás 2. és 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 9. sz. melléklete BIRTOKBAADÁSI Jegyzőkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: A ……………… hrsz-ú, ………… leltári számú, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékű, (az ingatlanrész azonosító száma: ………….) bérlemény birtokbaadásáról. Jelen vannak: Bérbeadó: ………………………………………………………………………………………………………… Bérlő: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba adó: ………………………………………………………………………………………………… MÁV Zrt. IHF száma: ……………………………………… Kelte: …………………………………………… Átadás egyéb ügyszám alapján: …………………………………………………………………………………… Bérleti szerződés / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: …………………………… 1. Bérlemény általános adatai: …………………………………………………………………………………… 2. Átadott kulcsok: ………………………………………………………………………………………………… 3. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplő valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadásra került. b.) A leltárban szereplő berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadásra került. Cserére szorul: …………………………………………………………………………………………………… Hiányzik: ………………………………………………………………………………………………………… 4. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: ………………………………………………………………………………………………………… b.) falburkolat: …………………………………………………………………………………………………… c.) ajtók, ablakok: ………………………………………………………………………………………………… d.) üvegezés: ……………………………………………………………………………………………………… e.) elektromos hálózat és szerelvényei: ………………………………………………………………………… f.) vízellátás és szerelvényei: ……………………………………………………………………………………… g.) egyéb szerelvények és tartozékai: ……………………………………………………………………………… h.) zárak, kulcsok: ………………………………………………………………………………………………… i.) környezeti károk: …………………..……………..…………………………………………………………… j.) átadott dokumentumok, jegyzőkönyvek:……………………………………………………………………… 5. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelően hiánytalanul, rendben átadásra került. b.) A leltárban szereplő valamennyi tárgy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben átadásra került. c.) A bérelt terület a 3.-4. pontban meghatározott hiányosságokkal került átadásra A költségviselő a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: ……………………………………… ………………………………………………………………………………………… d.) A bérleményhez tartozó mérőórák leolvasási adatai az átadás időpontjában Villanyóra száma: …………………………………….... Állása: ..……………………………………………… Vízóra száma: ……………………………………………. Állása: ……………………………………………… Gázóra száma: …………………………………………… Állása: ……………………………………………… e.) Hulladék kezelés módja: ……………………………………………………………………………………… Egyéb észrevétel, megállapodás: ………………………………………………………………………………… Jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekről készült bérlemény leltár . kmf …………………………………… …………………………………. Bérbeadó Bérlő Kapja: Bérlő, MÁV Zrt., IGI ISZE, MÁV Vagyonkezelő Zrt., MÁV IK Kft.

1090


11. szám

Az utasítás 2. és 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 10. sz. melléklete BIRTOKVISSZAVÉTELI Jegyzőkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: A ……………… hrsz-ú, ………… leltári számú, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékű, (az ingatlanrész azonosító száma: ………….) bérlemény visszaadásáról. Jelen vannak: Bérbeadó: ………………………………………………………………………………………………………… Bérlő: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba visszavevő: ………………………………………………………………………………………… Használatba visszaadó:…………………………………………………………………………………………… Átadás egyéb ügyszám alapján: …………………………………………………………………………………… Bérleti szerződés / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: ……………… 1. Bérlemény általános adatai: …………………………………………………………………………………… 2. Átadott kulcsok: ………………………………………………………………………………………………… 3. A bérlő végzett-e korszerűsítést, átalakítást: ……………………………………nem / igen (mellékelve) Engedéllyel:…………………..Engedély száma: ……………….Kelte: ………..év …………..hó ….....nap 4. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplő valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került visszaadásra. b.) A leltárban szereplő berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került visszaadásra: Cserére szorul: …………………………………………………………………………………………………… Hiányzik: ………………………………………………………………………………………………………… 5. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: ………………………………………………………………………………………………………… b.) falburkolat: …………………………………………………………………………………………………… c.) ajtók, ablakok: …………………………………………………………..……………………………………… d.) üvegezés: ……………………………………………………………………………………………………… e.) elektromos hálózat és szerelvényei: …………………………………………………………………………… f.) vízellátás és szerelvényei: ……………………………………………………………………………………… g.) egyéb szerelvények és tartozékai: …………………………………………………………………………..… h.) zárak, kulcsok: …………………………………..…………………………………………………………… i.) környezeti károk: …………………..……………..…………………………………………………………… j.) átadott dokumentumok, jegyzőkönyvek:……………………………………………………………………… k.) bérlő nyilatkozata környezeti károkról: ……………………………………………………………………… 6. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelően hiánytalanul,rendben visszaadásra került. b.) A leltárban szereplő valamennyi tárgy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben visszaadásra került. c.) A bérelt terület a 4-5. pontban meghatározott hiányosságokkal került visszaadásra. A költségviselő a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: …………………………………… ………………………………………………………………………….…………….…......................................... d.) A bérleményhez tartozó mérőórák leolvasási adatai a visszavétel időpontjában: Villanyóra száma: …………………………………………. Állása: ……………………………………………… Vízóra száma: ………………………………………………Állása: …………………………………………… Gázóra száma: …………………………………………….. Állása: ……………………………………………… Egyéb észrevétel, megállapodás (Utalás arra, hogy a mérőórákat a MÁV Zrt. nevére kell íratni.): ……………… ………………………………………………………………………………............................................................ Bérlő jelen jegyzőkönyvhöz csatolta a…………. közműszolgáltatók által kibocsátott igazolásokat, melyek szerint semmilyen közmű tekintetében tartozása nem áll fenn a bérleményre vonatkozóan. Bérlő az alábbi bankszámla számra kéri a részére visszajáró óvadék átutalását:………………………………… Jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekről készült bérlemény leltár. kmf …………………………………… …………………………………. Bérbeadó Bérlő Kapja: Bérlő, MÁV Zrt. IGI ISZE, , MÁV Vagyonkezelő Zrt., MÁV IK Kft.

11. szám


1091

Az utasítás 2. és 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 11. sz. melléklet Bérleti szerződés módosítás ( Beruházási megállapodás) amely létrejött egyrészről ság Székhely: Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult:

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársa1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 10856417 – 2 –44 10856417-5221-114-01 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272

Képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva). Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Aláírásra jogosult: mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészről a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma:/ nyilvántartási szám:

1092


11. szám

c./ Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: 1. Felek rögzítik, hogy …….. év ………. hó …… napján bérleti szerződést kötöttek Bérbeadó tulajdonában álló …………-i, …….hrsz-ú ………megnevezésű bel/külterületi …………… művelési ágú, a természetben ……… … ……út ……….szám alatt található …… m2 térmértékű .. ………..ingatlan/ingatlanrész tárgyában. A jelen megállapodás a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. ( Vagy 2.a.) vagy a 2.b.) alkalmazandó) 2.a.) Bérbeadó a korábbiakban elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy Bérlő építési engedély iránti kérelmet nyújtson be a jelen módosításban meghatározott beruházási, felújítási munka (a továbbiakban: Beruházás) elvégzésével kapcsolatban. A Beruházás meghatározása a következő : ………………………………. A MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egysége a megvalósításhoz szükséges műszaki terveket felülvizsgálta, és azokat ……………………… szám alatt jóváhagyta. A …………….. Önkormányzat ………. sz. határozatával a Beruházáshoz a jogerős építési engedélyt megadta. Bérlő az építési engedély (…. sz. melléklet) birtokában a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezőként a ………….. céget, aki a legkedvezőbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos műszaki tartalmát a kiviteli tervek, a műszaki leírások (….. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerződés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. A használatba vételi engedély beszerzése Bérlő kötelezettsége. 2.b.) Bérbeadó a jelen megállapodás aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy Bérlő a jelen módosításban meghatározott – nem építési hatósági engedély köteles – beruházási, felújítási munkát (a továbbiakban: Beruházás) végezzen el a bérleményen. A Beruházás meghatározása a következő : ………………………………. Bérlő a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezőként a ………….. céget, aki a legkedvezőbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos műszaki tartalmát a kiviteli tervek, a műszaki leírások (… .. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerződés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. 3.Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő jogosult a bérleményen/bérleményben a 2. pontban meghatározott beruházást elvégezni/elvégeztetni saját költségén. A Beruházás befejezésének határideje: ……………………. év …. hó ….. napja. Bérlő köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a Beruházás a vállalkozási szerződésben foglaltak szerint maradéktalanul, határidőben megvalósuljon Amennyiben Bérlő a Beruházást a meghatározott határidőre nem végzi el, az elmulasztott határidőtől számított 30 napon belül köteles írásban megindokolni Bérbeadó számára a határidő elmulasztását és új határnapot megjelölni. Bérbeadó az indokolás és az új határnap elfogadásáról 15 napon belül írásban értesíti Bérlőt. Amennyiben Bérbeadó az új határnapot és/vagy a késedelem indokolását nem fogadja el úgy jogosult felszólítani Bérlőt a beruházás leállítására és az eredeti állapot Bérlő költségén történő helyreállítására, mely felszólításnak Bérlő 90 napon belül köteles eleget tenni.. A bérlői kötelezettség elmulasztásából eredő valamennyi költség és kár viselésére Bérlő jelen nyilatkozatával kötelezettséget vállal A vállalkozási szerződés tervezettől eltérő szerződést Bérlő csak Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével köthet, a végleges szerződés egy másolati példányát köteles Bérbeadónak átadni, ami a jelen módosítás … sz. mellékletként kerül csatolásra. A Beruházás megvalósítása során a vállalkozási szerződésben foglaltaktól Bérlő csak Bérbeadó írásbeli engedélyével térhet el. Bérlő köteles biztosítani, hogy a MÁV Zrt. építés-felügyeleti tevékenységét ellátó szervezete (MÁV Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központja) és a Bérbeadó képviselője vagy annak megbízottja a Beruházás megvalósítását folyamatosan ellenőrizze és a műszaki átadás-átvételi

11. szám


1093

eljárásban közreműködjön. A műszaki átadás-átvételt követően Bérlő köteles beszerezni a használatbavételi engedélyt. A használatba vételi engedély alapján Bérlő nem jogosult Bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül az illetékes földhivatalnál vezetett ingatlan-nyilvántartásban a változás bejegyzését kérni. A műszaki átadás-átvételi eljárást a MÁV Zrt. 51/2009.sz. vezérigazgatói utasítása szerint kell lebonyolítani. Bérlő a beruházás megvalósítását (műszaki átadás-átvétel) követő 10 napon belül köteles a megvalósulási tervek 1 (egy) példányát nyilvántartásba vétel és a MÁV Zrt. ingatlan-nyilvántartásának részét képező tervtárban való elhelyezés céljából a MÁV Zrt. területileg illetékes ingatlankezelő szervének átadni. 4. A Bérlő a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni, ezért a Bérbeadóval szemben a kivitelezők követeléssel nem léphetnek fel, mely kikötést Bérlő köteles a vállalkozási szerződésben szerepeltetni. Bérlő köteles az utolsó kivitelezési számla kiegyenlítését követően, haladéktalanul Bérbeadó felé hitelt érdemlően igazolni, hogy a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tett, egyúttal a Beruházásról tehermentességi nyilatkozatot tartozik tenni. Minden esetben egyedileg határozandó meg a bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolási módja, függetlenül attól, hogy az elszámolásra a bérleti időszak alatt vagy megszűnésekor kerül sor. A Bérlő által, a bérelt ingatlanon végzett beruházás Bérbeadó részére történő átadása a MÁV Zrt.-nél új beruházásként kezelendő, és az ehhez kapcsolódóan a beruházás engedélyezési eljárást kell lefolytatni, a MÁV Zrt. belső eljárásrendje szerint. A Bérbevevőnek a beruházásra fordított összeget, mint idegen tulajdonon végzett beruházást kell nyilvántartania a könyvében. A beruházás elszámolása a vonatkozó számviteli szabályok szerinti történik (aktiválás, értékcsökkenés elszámolása, stb.) 5., A beruházás rendezésévek kapcsolatos elszámolási módok (a szerződésmintában a *-gal jelzett rendelkezések közül az adott szerződés jellegére tekintettel választani kell) *5.1., Bérlő köteles az ingatlan Bérbeadó részére történő birtokba visszaadásának napjára az ingatlanon általa létesített épületeket, építményeket saját költségén elbontani, az ingatlannak a birtokbavételkor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített eredeti állapotát helyreállítani. Amennyiben Bérlő az ingatlan Bérbeadó részére történő birtokba visszaadásának napjára az ingatlanon általa létesített épületeket, építményeket nem bontja el, illetve nem állítja helyre az ingatlannak a birtokbavételekor felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített eredeti állapotát, úgy azokat Bérbeadó Bérlő költségén jogosult elbontatni. A bontással felmerült költségeket Bérlő köteles Bérbeadó részére megfizetni. *5.2., Bérbeadó által bérleményen jóváhagyott, engedélyezett és a Bérlő által a saját költségén megvalósított beruházást Bérlő térítés nélkül átadja Bérbeadó részére az ingatlan birtokba történő visszaadásának napjáig. A térítés nélküli átadás során az Áfa fizetési kötelezettség a Bérlőt terheli. Az ÁFA alapja nem független fél esetén a piaci ár , míg független fél esetén a teljesítéskor megállapított előállítási érték , mely érték a birtokbaadás időpontjában a Bérlő könyvében nyilvántartott nettó értékkel azonos. A MÁV Zrt. a bérbe adott ingatlanon végzett beruházást a Bérlő által közölt, a birtokbaadás időpontjában nyilvántartott értéken aktiválja. Az értékcsökkenést a ráaktiválás utáni, magasabb értékre számolja el. Jelen megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek módosítására és nyilatkozattételre a cégjegyzék szerinti aláírásra kijelöltek jogosultak. A bérlőnek - adataiban bekövetkezett változáskor - írásban értesítenie kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával. Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorlását is), illetve Bérbeadóval szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó előzetes jóváhagyásával lehetséges. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók.

1094


11. szám

Felek e szerződésből eredő jogviták eldöntésére a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályai szerint illetékes bíróság eljárásának vetik alá magukat. Felek a jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben egyező dokumentumot jóváhagyólag aláírták. A jelen megállapodás mellékletét képezi: ... sz. tulajdonosi hozzájárulás … sz. jogerős építési engedély …sz. kiviteli tervek, műszaki leírások …. sz. költségvetés …. sz. vállalkozási szerződés tervezet … sz. vállalkozási szerződés Kelt ………………………, ……….. év …………….. hó …. napján

………………………….. MÁV Zrt. Bérbeadó

………………………….. Bérlő

11. szám


1095

3. sz. melléklet Garázsszerződés minta (a szerződésmintában dőlt betűvel és *-gal jelzett rendelkezések közül az adott bérleti szerződés jellegére tekintettel választani kell) MÁV Vagyonkezelő Zrt. XXX Területi Központ XXX /20 X

mely létrejött

TERÜLET BÉRLETI SZERZŐDÉS /bérlő tulajdonában lévő garázs alatti földterület bérletére/

egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság H-Budapest 1087, Könyves Kálmán krt. 54-60. - cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága01-10-042272 - statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 - számlavezető pénzintézete: - számlaszám: - számlázási címe: XXX - adószáma: 10856417-2-44 képviseletében a: - MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.), jelen Megállapodás elválaszthatatlan 1. sz. mellékletét képező meghatalmazás alapján - képviseli XXX központvezető mint bérbeadó – továbbiakban Bérbeadó -, másrészről a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: / nyilvántartási száma:

1096


11. szám

c./ Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: Bérlő kijelenti, hogy nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt, lejárt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel illetve nem, vagy nem volt tulajdonosa, tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek kiegyenlítetlen tartozása van a MÁV Zrt-vel szemben. ELŐZMÉNYEK A MÁV Zrt. és XXX között XXX. sz. alapszerződés és vonatkozó XXX. sz. szerződésmódosítás jött létre XXX területén lévő saját tulajdonú garázs alatti MÁV terület bérletére. XXX az adásvételi szerződés egy eredeti példányának megküldésével írásban bejelentette, hogy a fenti szerződésben szereplő saját tulajdonú garázsát XXX részére eladta. Fentiek miatt a MÁV Zrt. és XXX között létrejött XXX. sz. alapszerződést és vonatkozó XXX. sz. szerződésmódosítást felek 200X. XXX hó XX -i hatállyal közös megegyezéssel megszüntetik és 200X. XXX hó XX -től a MÁV Vagyonkezelő ZRt. és XXX az alábbi új területbérleti szerződést köti. 1.

A bérlet tárgya:

1.1.Bérbeadó bérbe adja, Bérlő megtekintett állapotban bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában álló, a MÁV Zrt. kizárólagos vagyonkezelésében lévő XXX vasútállomás XXX hrsz-ú belterületi közforgalmú vasút művelési ágú, jelen szerződés elválaszthatatlan 2. sz. mellékletét képező vázlaton megjelölt XXX m2 burkolatlan területet, melyen Bérlő tulajdonában lévő XXX. sorszámmal megjelölt garázs található. Az bérelt ingatlanrész MTR-IGM azonosító száma: XXX → XXX leltári szám. Bérlő kijelenti, hogy a Bérlemény területének nagyságát nem vitatja és az ezzel kapcsolatban felmerülő vita esetén Bérbeadóval szemben igényt nem érvényesít. 1.2. Bérlő kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba. 1.3. Bérlő kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerződés megkötésére vonatkozó döntése meghozatalához szüksége volt. 1.4. Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírása előtt Bérbeadó lehetőséget biztosított számára, hogy megtekintse a bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát. 1.5. Bérlő kijelenti, hogy megismerte az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 45/2012.sz. EVIG utasításban foglaltakat. 2.

A szerződés hatálya:

2.1.

Felek jelen bérleti szerződést 200X. év XXX hó XX. napjától számított határozatlan időtartamra kötik.

3.

A bérleti és egyéb díjak összege, fizetési feltételek:

3.1.

Bérleti díj 3.1.1. A bérelt terület 200X. évi bérleti díja XXX.-Ft/év + ÁFA, azaz XXX forint/év + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adó.

11. szám


1097

A 200X. XXX hó XX -től 200X. XXX hó XX -ig terjedő időszakra eső bérleti díj XXX.-Ft + ÁFA, azaz XXX forint + a mindenkor érvényben lévő Általános Forgalmi Adó. 3.1.2. Bérlő az éves bérleti díj fizetési kötelezettségének, negyedéves egyenlő részletekben, negyedévente előre a Bérbeadó által a tárgynegyedév első hónapjának 10. munkanapjáig kiállított számla alapján köteles eleget tenni. A számla fizetési esedékessége a számla keltét követő 15. naptári nap. A fizetés módja: banki átutalás vagy készpénz átutalási megbízással (ezutóbbi esetben a MÁV Zrt. Bérlő felé .... Ft ügykezelési díjat számít fel) történő befizetés. A pénzügyi rendezést Bérbeadó ……………..bank Nyrt ……………… … számú számlájára történő befizetéssel kell teljesíteni. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. Bérbeadó előre fizetést elfogad. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ügykezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Késedelmes fizetés esetén Bérlő a fizetés esedékességét követően, a késedelem idejére késedelmi kamatként Bérbeadó részére - amennyiben Bérlő gazdálkodó szervezetek úgy a Ptk. 301/A § (2) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a Ptk. 301/A (3) bekezdés szerinti feltételekkel; - amennyiben Bérlő természetes személy úgy a Ptk. 301. §-ban rögzítettek alapján köteles késedelmi kamatot.megfizetni. 3.1.3. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. 3.1.4. Bérbeadó jogosult a bérleti díjat évente, az előző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékére tekintettel, illetve az adóváltozások időpontjától kezdve az adóváltozások mértékére tekintettel egyoldalúan módosítani, ha a piaci árak ettől lényegesen nem térnek el. A bérleti díj módosításra először 20X. év január 01-én, illetve az adóváltozáskor nyílik lehetőség. Bérlő a bérleti díj fogyasztói árindex mértékére, illetve adók változására tekintettel történő módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Lényeges eltérés esetén a bérleti díj módosítására a piaci viszonyok az irányadóak. Amennyiben a piaci viszonyokban bekövetkező változások indokolják a bérleti díj emelését, Bérbeadó és Bérlő közös megegyezéssel módosítják a bérleti díjat. Az indexálásból eredő visszamenőleges díjkülönbözet számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt a soron következő időszaki számlában történik 3.1.5. A 3.1.1. pontban meghatározott bérleti díj nem tartalmazza az ingatlankezelési díjakat, a közüzemi díjakat, a bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget, melyet azok igénybevétele esetén a bérleti díjon felül köteles Bérlő a Bérbeadó részére megfizetni. 3.2.

Ingatlankezelési szolgáltatások és azok díjai: 3.2.1. Bérbeadó a bérelt területen Bérlő számára ingatlankezelési szolgáltatásokat nem biztosít, ezért a Bérlőt ingatlankezelési díj nem terheli.

3.3.

Közüzemi szolgáltatások és azok díjai: 3.3.1. Bérlő számára a Bérbeadó közüzemi szolgáltatást, (víz, áram, szemét szállítás, fűtés, stb.) nem biztosít.

3.4.

Óvadék: 3.4.1. Bérlő év 200X. XXX hó XX -ig pénzügyi biztosítékként XXX.-Ft, azaz XXX forint óvadékot köteles csekken megfizetni a MÁV Zrt. részére, a szerződés aláírását követő 8 (nyolc) banki napon belül.

1098


11. szám

3.4.2. Az óvadék mértékét a felek a bérleti díjra, a felmondási időre, illetve az esetleges környezeti károkozás elhárításának várható költségére figyelemmel határozzák meg. Bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben nem a tényleges állapotnak megfelelően tünteti fel tevékenysége környezeti veszélyességét, minden ebből eredő polgári és büntetőjogi felelősség őt terhelik. 3.4.3. Az óvadék összege nem kamatozik, Bérlő ezt jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. 3.4.4. Az óvadék összegén felül Bérlő köteles a 3.1.1. pontban rögzített bérleti díjat megfizetni a 3.1.2. pontban rögzítettek alapján. 3.4.5. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó jogosult az óvadékot a bérleti szerződés felmondása (a bérleti szerződés megszűnése) esetén felhasználni a bérlő fennálló tartozásainak (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség, környezetszennyezés elhárításának, környezetvédelmi felülvizsgálatának költségei stb.) rendezésére, illetve a bérleményben okozott károk helyreállítására. 3.4.6. Ezen szerződés megszűnése esetén Bérlőnek az óvadék összegét Bérbeadó köteles visszautalni abban az esetben, amennyiben a szerződés megszűnésének időpontjában a szerződésből eredően Bérlőnek nem áll fenn tartozása. Ha Bérlőnek a szerződés megszűnésének időpontjában a szerződésből eredően tartozása áll fenn Bérbeadó felé, úgy Bérbeadó jogosult az óvadék összegéből érvényesíteni követelését, majd a letétbe helyezett összegből esetlegesen fennmaradó maradványösszeget Bérbeadó köteles visszautalni Bérlő részére. 4.

Birtokbaadás:

4.1.

Az 1.1. pontban megjelölt ingatlanrész a szerződés aláírásakor Bérlő birtokában van.

5.

A szerződés megszűnése, felmondása:

5.1.

-

Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerződéses jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: Bérbeadó jogutód nélküli megszűnésével, Bérlő halálával, kivéve ha Bérlő egyéni vállalkozó és a bérlet folytatására jogosult utóda van, és Bérbeadó a bérleti jogviszony folytatásához írásban nem járul hozzá, Bérlő jogutóddal történő megszűnésével, amennyiben a jogutód szerződésbe történő belépéshez a Bérbeadó írásban nem járul hozzá a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy olyan mértékű megváltozásával, amely a bérlet céljára alkalmatlanná teszi, a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével, a közös megegyezés szerint megállapított időpontban, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján, felmondással.

5.2. Jelen határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik Fél 90, azaz Kilencven napos felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja. Felmondható továbbá a jelen szerződés az 5.3. pontban foglaltak szerint. 5.3. Jelen, beépítetlen földterületre vonatkozó bérleti szerződést Bérbeadó Bérlő szerződésszegése esetén azonnali hatállyal felmondhatja. Szerződésszegésnek minősül pl. a bérleti díj fizetésének elmulasztása, a bérlemény rendeltetésellenes használata, Bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, stb. Bérleti díj fizetés elmulasztása esetén Bérbeadó a felmondással akkor élhet, ha Bérlőt megfelelő határidő kitűzésével a következményekre felszólította és a határidő eredménytelenül telt el. 5.4. Bérleti díj fizetési határidő elmulasztása esetén Bérlőt a következményekre figyelmeztetéssel a teljesítésre fel kell szólítani. Ha Bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további 8 napra a szerződést felmondhatja.

11. szám


1099

5.5. Bérlő egyéb lényeges kötelezettségének nem teljesítése, illetve szerződésszegés esetén Bérlőt a kötelezettség teljesítésére, illetve a szerződésszegés megszüntetésére határidő tűzésével fel kell szólítani. Ha Bérlő a felszólításnak a megadott határidőben nem tesz eleget, Bérbeadó további 15 napra a szerződést felmondhatja. 5.6. Ha Bérlő vagy a vele kapcsolatban álló személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, Bérlőt a következményekre figyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére vagy a megismétléstől való tartózkodásra a tudomásra jutástól számított 8 napon belül fel kell szólítani. A magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított 8 napra Bérbeadó a szerződést felmondhatja. 5.7. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól a szerződés fenntartása nem várható el. Bérbeadó ilyen esetben a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül élhet felmondással. 5.8. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál és bérleti díj fizetés és egyéb kötelezettség elmulasztása esetén az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára, egyéb esetben pedig a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondást Bérlővel írásban úgy kell közölni, hogy az a fentiekben írt határidőn belül Bérlőhöz meg is érkezzék. 5.9. Bérlő tudomásul veszi, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek hatálya a kézbesítéssel (6.19. pont) beáll. A jelen szerződés előírásainak megfelelő felmondás hatályát, érvényességét és jogkövetkezményeit nem érinti, ha azt Bérlő vita tárgyává teszi. 6.

Egyéb szerződési feltételek:

6.1. Bérlő a bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerűen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény használata során a bérleményben keletkezett, vagy harmadik személynek okozott károkért a vonatkozó jogszabályok szerint felel. Bérlő a rendeltetésszerű, illetve jelen szerződéstől eltérő használatból eredő esetleges költségek megtérítése iránt Bérbeadóval szemben nem léphet fel. 6.2. Bérlő a bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére nem engedheti át. Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el. Bérbeadó külön rögzíti, hogy ezen szerződési feltételek megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül. 6.3. A bérlemény és környékének rendben tartása, a téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás jogszabályon, önkormányzati rendeleten alapuló kötelezettségei, a karbantartási munkák elvégzése, a keletkezett szemét elszállítása Bérlő feladata. Bérbeadó külön rögzíti, hogy ezen szerződési feltételek megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül. 6.4. Bérlő a bérelt területen az 1.1. pontban meghatározott garázson kívül bármilyen építményt csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérleti díj beszámítás és költségtérítés igénye nélkül építhet, illetve végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Az építmények létesítéséhez munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata saját költségén. 6.5. Bérbeadói engedély nélkül végzett bármilyen építési, beruházási munkával létesített épület, építmény, szerkezet, eszköz stb. a Bérbeadó tulajdonába kerül, és azzal kapcsolatban Bérlő Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. 6.6. Bérbeadó jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egyértelműen kijelenti, hogy Bérlő által az 1.1. pontban megjelölt bérlemény területén saját költségén létesített építményekre vonatkozóan Bérlő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem járul hozzá. Bérlő ezt tudomásul veszi. Felek megállapodnak, hogy sem a Bérbeadó engedélyével, sem az engedélye nélkül végzett építési tevékenység nem eredményezheti az ingatlan tulajdonjogának, illetve tulajdoni hányadának Bérlő általi megszerzését (sem ráépítés, sem egyéb jogcímen). Külön Beruházási Megállapodás híján a bérlő tulajdonjoga kizárólag a jelen bérleti szerződés megkötésének pillanatában is már a bérleményen álló, az 1.1. pontban megjelölt felépítményre terjed ki (mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog). Szabálytalan Beruházás minden jogkövetkezményét bérlőnek kell viselnie.

1100


11. szám

6.7. Bérlő a bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi előírást betartani, Bérlő által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelősség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – Bérlőt terheli. Hulladékszállítással, kezeléssel, illetve feldolgozással kapcsolatos tevékenység csak a MÁV Zrt. írásos engedélyével és az erre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatható a bérleményen. Bérlő köteles a szükséges információkat önként közölni, és bármikor biztosítani a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére. Mindezek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. Amennyiben a bérleményen Bérlő környezetszennyezéssel járó rendkívüli eseményt észlel, vagy erről tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó tudomására hozni. Ennek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. 6.8.

Bérlő köteles - a tűzrendészeti és egyéb hatósági engedélyeket beszerezni, - a bérleményre vonatkozó tűzvédelmi és egyéb szabályzatokat elkészíteni, és az abban foglaltakat betartani, valamint a bérleményben tartózkodó személyekkel maradéktalanul betartatni. 6.9. Az 1.1. pontban megjelölt bérlemény területén okozott károkért a Bérlőt terheli a kárfelelősség. 6.10. Bérlő az 1.1. pontban részletesen körülírt ingatlanrészen reklámozási tevékenységet nem végezhet. 6.11. A bérleti jogviszony megszűnésekor Bérlő a bérleményt, amennyiben a felek erről eltérően nem állapodnak meg – kiürítve (saját tulajdonú építmény elbontását követően) köteles Bérbeadó részére visszaadni a következő kivétellel: Bérlő a beruházási megállapodás alapján vagy bérbeadói engedéllyel vagy engedély nélkül létesített épületeket, építményeket, elvégzett átalakítást, felújítást a természetes elhasználódásnak megfelelő állapotban köteles birtokba adni a következőkre is figyelemmel. Bérbeadó jogosult azonban írásban követelni az engedély nélkül létesített épületek, építmények átalakítások elbontását, illetve az eredeti állapot helyreállítását. Amennyiben ennek Bérlő nem tesz eleget, Bérbeadó jogosult a munkálatokat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérlő a bérlemény területéről csak azon berendezési, felszerelési tárgyakat szerelheti le – az állag sérelme nélkül –, illetve szállíthatja, el amelyeket nem Bérbeadó adott e szerződés alapján Bérlő használatába, hanem Bérlő saját költségén helyezett el, vagy szerelt fel a bérlemény területén. Felek a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor, a bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet készítenek. Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a bérlemény visszaadáskori állapotát, Bérlő esetleges károkozásait, Bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket. 6.12. A szerződés megszűnésekor Bérbeadó számba veszi a Bérlővel szembeni összes követelést (pl: bérleti díj), amelyeket jogosult az óvadék összegéből kiegyenlíteni, és a fennmaradó óvadék visszafizetéséről azonnal intézkedik, kivéve amennyiben Bérlő által végzett tevékenységből eredően utólagos, a jegyzőkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínűséggel bekövetkező környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben Bérbeadó a óvadékot vagy egy részét visszatarthatja. 6.13. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszűnésekor minden szükséges intézkedést megtenni az 1.1. pontban megjelölt ingatlan birtokbavételére. 6.14. Bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén csereterületre vagy kártalanításra nem tarthat igényt.

6.15. Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 6.11.. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idején használati díjként a jogcím nélküli használat első napjától a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj kétszeresét köteles megfizetni Bérbeadó részére. A használati díj számlázása a bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik. 6.16. Bérlő tudomásul veszi, hogy jelen szerződés megkötésével nem keletkezik szerződésen alapuló elővásárlási és/vagy előbérleti joga. 6.17. Felek az egymásnak küldendő közléseiket – a számlák kivételével - a jelen szerződés bevezető részében szereplő levelezési címükre kell, hogy eljuttatassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. Felek megállapodnak, hogy a bérlemény birtokának visszavételével kapcsolatban az egymás közötti kapcsolattartásban az

11. szám


1101

iratok fax útján történő megküldését is elfogadják. A faxon küldött irat átvétele napjának a fax feladásának napját jelölik meg. Bérbeadó részéről kapcsolattartó a MÁV Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője: Név Telefonszám Faxszám: Bérlő részéről kapcsolattartó Név Telefonszám Faxszám: 6.18. Bérlő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Bérlő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 6.19. Bérlő részére közvetlenül kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Amennyiben Bérlő elmulasztja Bérbeadóval közölni levelezési címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell Bérlő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni, illetve amely napon azt Bérbeadó megkísérelte részére közvetlenül átadni. Amennyiben Bérlő a jelen szerződés szerinti címére és fax számára postai úton és faxüzenetben közölt időpontban nem jelenik meg a birtokbaadáson, úgy tekintendő, hogy a bérleményt a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Bérbeadó az elhagyott ingatlant jegyzőkönyv felvétele mellett jogosult birtokba venni. Bérbeadó a birtokba vett ingatlanban fellelhető tárgyakon jogosult zálogjogával élni Bérlővel szemben fennálló követelése erejéig. 6.20. Bérlő köteles Bérbeadóval haladéktalanul, igazolható módon írásban közölni adatainak megváltozását. 6.21. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezik. A tárgyalások eredménytelensége esetén Felek e szerződésből eredő jogviták eldöntésére kikötik a XXX Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. 6.22. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 6.23. Bérlő jelen szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a bérleti szerződésben rögzített személyes adatait Bérbeadó nyilvántartásai vezetése során felhasználja. E szerződés …. számozott oldalból áll és 6 (hat) egymással megegyező példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. Továbbá jelen szerződés valamennyi mellékletét is aláírásukkal látják el.

1102


Mellékletek: 1. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére a MÁV Zrt. által kiadott Meghatalmazás másolata 2. Vázrajz XXX, 20X. XXX hó XX. Bérbeadó részéről:

………………………………………. MÁV Zrt. XXX P. H.

Bérlő:

…………………………. XXX

11. szám

11. szám


1103

4. sz. melléklet: Utas WC bérleti (üzemeltetési) szerződés minta BÉRLETI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.

Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma:

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. 10856417 – 2 –44 10856417-5221-114-01 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272

A szerződéskötés és teljesítés során eljáró MÁV szervezet: MÁV Vagyonkezelő Zrt. Területi Központ Levelezési cím: Aláírásra jogosult: …………………. központvezető A MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva) képviseli a Bérbeadót. mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészről a./ Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b./ Egyéni vállalkozó esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: c./ Magánszemély esetén:

1104


11. szám

Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: Bérlő kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt, lejárt kötelezettsége. Bérlő kijelenti továbbá, hogy nem áll perben a MÁV Zrt.-vel, illetve nem, vagy nem volt tulajdonosa, tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek kiegyenlítetlen tartozása van a MÁV Zrt.-vel szemben. 1. A bérlet tárgya: 1.1.

Bérbeadó bérbe adja, Bérlő megtekintett állapotban bérbe veszi a ……………… hrsz-ú, ………….. megnevezésű bel/külterületi, ………… leltári számú, a természetben …………………….. szám alatt található ……………….. m2 térmértékű, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt ingatlanon lévő vastag piros vonallal megjelölt ………. m2 területű helyiségét, vagy helyiségcsoportját (továbbiakban: Bérlemény) (3. sz. melléklet) utas wc üzemeltetése céljából. Az ingatlanrész azonosító száma: Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza. Bérlő kijelenti, hogy a Bérlemény területének nagyságát nem vitatja és az ezzel kapcsolatban felmerülő vita esetén Bérbeadóval szemben igényt nem érvényesít.

1.2.

Bérlő kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a Bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba.

1.3.

Bérlő kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerződés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt. Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírása előtt Bérbeadó lehetőséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát és azt saját céljaira megfelelőnek tartja. Bérlő kijelenti, hogy megismerte az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. honlapján megtalálható, 45/2012.sz. EVIG utasításban foglaltakat (e-mailen megküldve). Bérlő vállalja, hogy az utasításban foglaltakat betartja és az érdekkörébe tartozó harmadik személyekkel betartatja.


a./ Felek jelen bérleti szerződést ……. év ………. hó ……. napjától számított határozatlan időtartamra kötik. b./ Felek jelen bérleti szerződést …….. év ………. hó ……. napjától számítottan …. év határozott időre kötik. A határozott időre kötött szerződést felek – a jelen szerződésben, illetve a jogszabályban meghatározott felmondás esetét kivéve - nem mondhatják fel. Felek megállapodnak, hogy a bérleti szerződés megszűnését megelőzően 6 hónappal tárgyalásokat kezdeményeznek a bérleti jogviszony esetleges folytatásával kapcsolatban. Amennyiben a bérleti jogviszony Bérlő felróható magatartása miatt vagy Bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból megszűnik a határozott idő lejárta előtt, Bérlő a határozott időből hátralevő időre járó Bérleti díjat azonnal egy összegben köteles a bérleti jogviszony megszűnésekor Bérbeadónak megfizetni, valamint köteles ezen túlmenően Bérbeadónak a felmerült kárát és költségeit megtéríteni. A tárgyalások megkezdése egyik fél részéről sem jelent kötelezettségvállalást a bérleti jogviszonynak a bérleti szerződés megszűnését követő folytatására.

11. szám


1105


Bérleti díj Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő a Bérlemény használatáért ….,-Ft/ hó/negyedév/félév/év + ÁFA, azaz ………… forint havi/negyedévi/félévi/évi bérleti díjat + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére megfizetni. A Bérleti díj megállapítása során Felek figyelembe vették Bérlő jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit.

3.1.1. Bérlő a birtokbavétel napjától kezdve havonta/negyedévente/félévente/évente előre köteles Bérbeadó által tárgyhó/tárgynegyedév első hó/tárgyfélév/tárgyév első hónapjának 10. munkanapjáig kiállított számla alapján fizetési kötelezettségének eleget tenni. A számla fizetési esedékessége: a számla keltét követő 15. naptári nap. A fizetés módja: banki átutalás vagy készpénzátutalási megbízással (ezutóbbi esetben a MÁV Zrt. Bérlő felé .... Ft ügykezelési díjat számít fel) történő befizetés. A pénzügyi rendezést Bérbeadó ……………..bank Nyrt. ………………… számú számlájára történő befizetéssel kell teljesíteni. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a Bérleti díj összege a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül. Bérbeadó előre fizetést elfogad. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ügykezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. 3.1.2. A szolgáltatás teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. 3.1.3. A bérleti díj nem tartalmazza az igénybevétel időtartamára eső ingatlankezelési díjat. 3.1.4. Bérbeadó jogosult a bérleti díjat évente, az előző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékére tekintettel, illetve az adóváltozások időpontjától kezdve az adóváltozások mértékére tekintettel egyoldalúan módosítani. A Bérleti díj módosításra először ………. év január 01-én nyílik lehetőség. Bérlő elfogadja és elismeri bérbeadó jogát arra, hogy a bérleti díj összegét a fogyasztói árindex mértékére, illetve az adók változására tekintettel egyoldalúan felemelje. Az indexálásból eredő visszamenőleges díjkülönbözet számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt a soron következő időszaki számlában történik. 3.1.5. A Bérleti díj a közüzemi (víz-csatorna, gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, stb.) díjakat nem tartalmazza. Az ingatlankezelési valamint a közüzemi díjat, továbbá a Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget a Bérleti díjon felül köteles Bérlő a Bérbeadó részére megfizetni. Új energia csatlakozási pont létesítés esetében a kiviteli terveket a bérlőnek kell elkészítenie és 5 példányban meg kell küldenie a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére jóváhagyatás céljából. 3.2.

Ingatlankezelési szolgáltatások és azok díja Bérlő …. Ft/hó + ÁFA, azaz …. forint + ÁFA havi ingatlankezelési díjat (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) előre köteles Bérbeadó részére megfizetni. Bérbeadó által a KSH Fogyasztói árindex szolgáltatási főcsoportja ill. a közüzemi díjváltozások alapján megállapított és közölt ingatlankezelési és közmű díj, a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő az Ingatlankezelési díjat Bérbeadó által a Bérleti díjjal azonos ütemezésben és esedékességgel és teljesítési időponttal kiállított számla alapján köteles megfizetni. Fizetési esedékesség: a számla keltét követő 15. naptári nap. Fizetési módja: banki átutalás vagy készpénz átutalási megbízással (ez utóbbi esetben a MÁV Zrt. Bérlő felé .... Ft ügykezelési díjat számít fel) történő befizetés a Bérbeadó ……………..bank Nyrt. ………………… számú számlájára. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ügykezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Bérlő az ügykezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint kerül meghatározásra. Felek megállapodnak, hogy a Bérbeadó jogosult az ingatlankezelési díjat évente egyoldalúan módosítani. Az ingatlankezelési díj módosítására először ……….. év január 01-én nyílik lehetőség. Bérlő az ingatlankezelési díj módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi.

1106


11. szám

Az indexálásból eredő visszamenőleges díjkülönbözet számlázása az aktuális bérleti díjjal együtt a soron következő időszaki számlában történik. Az Ingatlankezelési díj nem tartalmazza a közüzemi szolgáltatások díját. 3.3.

Közüzemi szolgáltatások és azok díja 3.3.a./Ha a Bérlő számára a Bérbeadó közüzemi szolgáltatást, (víz, áram, szemétszállítás, fűtés) nem biztosít. Bérlő a külső szolgáltatóval megkötött közüzemi szolgáltatási szerződések 2 (két darab) másolati példányát 15 napon belül köteles átadni a Bérbeadónak, melynek egy példánya jelen szerződés 5. számú mellékletét képezi, egy példány pedig az ingatlant kezelő MÁV szervezet nyilvántartásában kerül elhelyezésre. A külső szolgáltatóval történő közüzemi szerződés megkötésének hiánya, illetve a külső szolgáltatóval megkötött közüzemi szerződés átadásának elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül. A Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget Bérlő köteles megfizetni. Ha a Bérlő közvetlen szerződést köt a közműszolgáltatóval, akkor közmű szolgáltatónak fizeti meg. Ha MÁV-os hálózatot érintő közműfejlesztés és áthelyezés van, akkor a MÁV Zrt.-nek fizeti meg. 3.3.b./ Ha a Bérbeadó biztosítja a közüzemi szolgáltatást a Bérlő részére a 6. sz. mellékletben meghatározottak szerint. Bérlő a 6. sz. mellékletben meghatározott, a szolgáltató által Bérbeadóra terhelt összes költséget, valamint a 6. melléklet szerinti rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díjat + ÁFÁ-t köteles Bérbeadó részére megfizetni. Bérbeadó által a közüzemi díjváltozások alapján megállapított közüzemi szolgáltatási díj a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a közüzemi szolgáltatási díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő a közüzemi szolgáltatások díját (továbbiakban: Közüzemi díj) Bérbeadó által a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig kiállított számla alapján köteles megfizetni átutalással. A fizetési esedékesség számla keltét követő 15. (tizenötödik) naptári nap.

3.4.

Bérlőt az Ingatlankezelési és Közüzemi díjak megfizetése a Bérlemény birtokba vétele napjától terheli. Amennyiben Bérlő a Bérleti díjat, az Ingatlankezelési díjat, vagy a Közüzemi díjakat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg és ezen kötelezettségeit Bérbeadó írásbeli felszólításában meghatározott időpontban sem teljesíti, Bérbeadó a szolgáltatásokat a tartozás teljes kiegyenlítéséig korlátozhatja, illetve szüneteltetheti a jogszabályok adta keretek között. A korlátozással, szüneteltetéssel kapcsolatos minden költség és a kárveszély a Bérlőt terheli.

3.5.

Késedelmes fizetés esetén Bérlő a fizetés esedékességét követően, a késedelem idejére késedelmi kamatként Bérbeadó részére

- amennyiben Bérlő gazdálkodó szervezetek úgy a Ptk. 301/A § (2) bekezdésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a Ptk. 301/A (3) bekezdés szerinti feltételekkel; - amennyiben Bérlő természetes személy úgy a Ptk. 301. §-ban rögzítettek alapján köteles késedelmi kamatot megfizetni. 3.6. Bérlő …….év …hó ….-ig, illetve legkésőbb a birtokbaadás időpontjáig köteles a Bérleti díjon felül biztosítékként 30.000-Ft, azaz harmincezer forint óvadékot (továbbiakban: Óvadék) megfizetni Bérbeadó részére. Az óvadéknak a Bérbeadó számláján történő jóváírását vagy az oda történő visszavonhatatlan átutalás tényét Bérlő a bérlemény birtokba adásáig köteles Bérbeadónak igazolni. Ennek elmulasztása vagy késedelme súlyos szerződésszegés, továbbá Bérbeadó az ingatlan birtokba adását jogosult megtagadni az igazolás bemutatásáig. Az óvadék összegéből Bérbeadó a Bérlőt terhelő fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a kötelezettség erejéig követelését kielégítheti.

11. szám


1107

Az óvadék mértékét a felek a bérleti díjra, az ingatlankezelési díjra, a felmondási időre, illetve az esetleges környezeti károkozás elhárításának várható költségére figyelemmel határozzák meg. Bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben nem a tényleges állapotnak megfelelően tünteti fel tevékenysége környezeti veszélyességét, minden ebből eredő polgári és büntetőjogi felelősség őt terhelik. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, Bérlő ezt jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó jogosult az óvadékot a bérleti szerződés felmondása (a bérleti szerződés megszűnése) esetén felhasználni a bérlő fennálló tartozásainak (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség, környezetszennyezés elhárításának, környezetvédelmi felülvizsgálatának költségei stb.) rendezésére, illetve a bérleményben okozott károk helyreállítására. 3.7.

A bérlet megszűnését követő 30 napon belül Bérbeadó és Bérlő az óvadék összegével elszámol. Az elszámolás alapján Bérbeadó az óvadékot legkésőbb az elszámolás mindkét fél által történő írásbeli elfogadását követő 15. napon visszafizeti Bérlőnek a Bérlő által az ingatlan birtokának visszaadásakor aláírt jegyzőkönyvben megjelölt bankszámlaszámra történő átutalással, amennyiben Bérlő valamennyi szerződési kötelezettségének eleget tett, és a bérletből eredendően az ingatlannal kapcsolatban Bérbeadónak kára nem keletkezett. Ellenkező esetben az elmulasztott kötelezettség és a károkozás mértékéig Bérbeadó jogosult a követeléseket kielégíteni az óvadék összegéből az esedékes bérleti díj követelése mellett. Bérbeadó az óvadék összege után kamatot nem fizet. Bérbeadó a jelen szerződésben rögzített pénzügyi biztosítékot jogosult Bérlő bérleti díj-, ingatlankezelési díj, valamint közüzemi díjtartozásának behajtása érdekében is érvényesíteni.

3.8.

Amennyiben Bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa fizetett összeg a teljes tartozás kiegyenlítésére nem elég, Bérbeadó azt elsősorban költségre, másodsorban kamatra, és utolsósorban tőkére számolja el.

4. Birtokbaadás: 4.1.

Bérbeadó a Bérleményt Bérlő alábbi kötelezettségeinek együttes teljesítésétől számított .... napon/héten belül adja Bérlő birtokába: - amennyiben Bérlőnek mérőórát kell felszereltetnie, annak megtörténtének igazolása; - Bérlő az óvadékot Bérbeadó részére megfizette és az óvadék teljes összegét Bérbeadó számláján jóváírták; - Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalásának átadása, mely azt tartalmazza, hogy a Bérleményt legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésének utolsó napján kiürített állapotban visszaadja Bérbeadónak. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit Bérlő viseli. A közjegyzői okirat a jelen szerződés . 8. sz. melléklete. Felek a birtokbaadásról az IGI ISZE, a MÁV Vagyonkezelő Zrt., valamint a bérlő kötelező részvételével részletes birtokátadási jegyzőkönyvet készítenek (9. sz. melléklet), a Bérlemény állapotára, berendezési, felszerelési tárgyaira, a környezeti állapotfelmérésre és a mérőórák állására is kiterjedően. Környezeti kárveszéllyel járó tevékenység esetén az állapotfelmérésen a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa is részt vesz.

4.2.

Bérlő a Bérleményt a bérleti jogviszony megszűnésének napján eredeti állapotában – ide nem értve a természetes elhasználódást -, tisztán köteles a Bérbeadó részére visszaadni.

4.3.

A Bérlő a Bérleményben lévő tárgyak őrzéséről a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni, az ezekben bekövetkezett károkért Bérbeadó nem felel. Bérlő köteles minden olyan jogszabályon alapuló kötelezettség betartására, ami a bérlemény jelen szerződésben vállalt üzemeltetésével függ össze (beleértve a KÖSZ-t is), valamint az Önkormányzati rendelkezések

1108


11. szám

betartására a tisztántartás, hó- és síkosság-mentesítés terén, amennyiben bérleménye közterülettel (járda, földsáv, árok) határos. 4.4.

Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napjáig a bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 4.2. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díjnak megfelelő használati díjat köteles fizetni Bérbeadó részére, mely összeg kétszeresét köteles fizetni a bérleti jogviszony megszűnését követő 2 hónap elteltével. A használati díj számlázása a bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.

5. A szerződés megszűnése, felmondása: 5.1.

Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerződéses jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: • Bérbeadó jogutód nélküli megszűnésével, • Bérlő jogutód nélküli megszűnésével/egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának visszavonásával/Bérlő halálával kivéve, ha Bérlő egyéni vállalkozó és a bérlet folytatására jogosult utóda van, • a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy olyan mértékű megváltozásával, amely a bérlet céljára alkalmatlanná teszi, • a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével, a közös megegyezés szerint megállapított időpontban, • bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján, • felmondással, • a határozott idő elteltével.

5.2. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Bérlővel szemben felszámolási, vagy csődeljárás indul, illetve Bérlő kezdeményezi végelszámolását, akkor a jelen bérleti szerződés a Felek közös megegyezésével megszűnik: • a felszámolást elrendelő végzés [1992. évi XLIX. törvény 28.§ (1)]; • a csődeljárási kérelem [1992. évi XLIX. törvény 9.§ (1)]; • a végelszámolás megindításáról szóló végzés [2006. évi V. törvény 102.§ (1)]; cégközlönyben történő közzétételének napjával. 5.3.

a. Jelen határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik Fél 30 azaz harminc napos felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja (rendes felmondás). b. Jelen, határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem mondható fel.

5.4.

Jelen határozott/határozatlan időre szóló szerződést Bérlő szerződésszegése esetén Bérbeadó rendkívüli felmondással felmondhatja. Szerződésszegésnek minősül pl. a bérleti díj vagy egyéb díj fizetésének elmulasztása, a Bérlemény rendeltetésellenes használata, Bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, környezetszennyezés; szemétlerakás; a szerződés 4. pontjában, Bérlő által vállalt kötelezettségek határidőben történő teljesítésének elmaradása, hatósági előírások figyelmen kívül hagyása, illetve megszegése,, stb. a.) Amennyiben Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. b.) Amennyiben valamelyik Fél a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét jelen szerződésbe foglalt és a sérelmet szenvedett fél által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a sérelmet szenvedett fél a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. c.) Amennyiben Bérlő vagy az Ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, Bérbeadó köteles Bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

11. szám


1109

d.) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól, illetve a Bérlőtől a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni. e.) Amennyiben Bérbeadó vagy külső ok akadályozza a bérlemény szerződésszerű használatát, Bérlő az ok megszüntetésre 8 napon belül jogosult írásban felhívni Bérbeadót. Amennyiben Bérbeadó az okot a megjelölt határidő alatt sem szünteti meg, Bérlő a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. f.)A felmondás a jelen pont a.) és b.) esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c.) d.) és e.) esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Fentieken túl szintén jogosult Bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetni az alábbi esetekben: –

a bérlő egyéb, fentiekben fel nem sorolt szerződésszegő magatartása,

–

amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés a bérlő tovább-használata miatt határozatlan idejűvé alakul át, a bíróság jogerősen elrendelte a bérlő felszámolását, a bérlő csődeljárás alá kerül, vagy a bérlő végelszámolását határozzák el, illetőleg bérlő törlési eljárás alá kerül.

–

5.5.

Bérlő tudomásul veszi, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek hatálya a kézbesítéssel (6.9. pont) beáll. A jelen szerződés előírásainak megfelelő felmondás hatályát, érvényességét és jogkövetkezményeit nem érinti, ha azt Bérlő vita tárgyává teszi.

5.6. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 24.§ (1) b) pontjában meghatározott, a bérlő által jelen szerződésben vállalt egyéb lényeges kötelezettségének minősülnek különösen, de nem kizárólag a 3.2.a./, a 6.1., a 6.2., a 6.3. pontok. 6. Egyéb szerződési feltételek: 6.1.

Bérlő a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerűen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. Bérlő a rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használattól eltérő használatból eredő költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is, ha a költséget, kárt nem maga, hanem olyan harmadik személy idézte elő, akinek a magatartása, illetve mulasztása Bérlő érdekkörébe tartozik, illetve Bérlő terhére esik. Bérlő a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére semmilyen jogcímen nem engedheti át. Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el.

6.2.

Bérlőnek a bérlemény üzemeltetésével kapcsolatos feladatait a jelenszerződés elválaszthatatlan 13. sz. mellékletét képező üzemeltetési melléklet szabályozza. Az üzemeltetési mellékletben foglaltak Bérlő általi be nem tartása az 5.4. pontban foglaltak szerint rendkívüli felmondási oknak minősül.

6.3.

Bérlő a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi előírást betartani, Bérlő által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelősség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – Bérlőt terheli. Amennyiben a Bérleményen Bérlő környezetszennyezéssel, illetve károsodással járó rendkívüli eseményt észlel, vagy erről tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni. Bérlő kijelenti, hogy valamennyi, tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozású engedélyt, határozatot (pl.: telep, működési, hulladékkezelési stb.), valamint azok módosításait a kézhezvételtől számított 8 napon belül a bérbeadó részére átadja. A Bérlő a tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékokról a 164/2003. (X.18.) Korm.rendelet szerint köteles gondoskodni, azokat saját költségén engedéllyel rendelkező vállalkozás részére átadni.

1110


11. szám

A keletkező kommunális hulladékokra vonatkozóan a helyi közszolgáltatóval köteles szerződést kötni, amelynek másolati példányát a bérbeadó részére legkésőbb a birtokbavételig át kell adni. A bérlő üzemeltetési kötelezettsége vonatkozik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.. Törvényben foglalt kaszálása, gyom-parlagfű mentestésére is. A bérlő a bérleményen található hulladékért felel akár saját technológiából keletkezett, akár illegálisan került a területre. 6.4.

Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén okozott károkért a Bérlőt terheli a kárfelelősség.

6.5.

Bérlő a jelen szerződés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatát és a szerződést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerződés elválaszthatatlan mellékleteit képezik.

6.6.

Bérlő tudomásul veszi, hogy jelen szerződés megkötésével nem keletkezik szerződésen alapuló elővásárlási és/vagy előbérleti joga.

6.7.

Bérlő jelen szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a bérleti szerződésben rögzített személyes adatait Bérbeadó nyilvántartásai vezetése során felhasználja.

6.8.

Bérbeadó részéről kapcsolattartó a MÁV Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője: Név: Telefonszám: Faxszám: Bérlő részéről kapcsolattartó Név: Telefonszám: Faxszám: Az ügyintézők/ Bérbeadó ügyintézője nincs/enek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére.

6.9. Felek az egymásnak küldendő közléseiket – a számlák kivételével - a jelen szerződés bevezető részében szereplő levelezési címükre kell, hogy eljuttassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. A bérlőnek - adataiban bekövetkezett változáskor - írásban értesítenie kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával. Bérlő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Bérlő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Bérlő részére közvetlenül kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Amennyiben Bérlő elmulasztja Bérbeadóval közölni levelezési címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell Bérlő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni, illetve amely napon azt Bérbeadó megkísérelte részére közvetlenül átadni. Felek megállapodnak, hogy a bérlemény birtokának visszavételével kapcsolatban az egymás közötti kapcsolattartásban az iratok fax útján történő megküldését is elfogadják. A faxon küldött irat átvétele napjának

11. szám


1111

a fax feladásának napját jelölik meg. 6.10. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 6.11. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezik. A tárgyalások eredménytelensége esetén Felek e szerződésből eredő jogviták eldöntésére a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályai szerint illetékes bíróság eljárásának vetik alá magukat. E szerződés 6 (hat) egymással megegyező példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. Továbbá jelen szerződés valamennyi mellékletét is aláírásukkal látják el. Mellékletek (lásd az utasítás 2. sz. mellékleteinél is): 1. Meghatalmazás másolati példánya, 2. Helyszínrajz, 3. Alaprajz és terület kimutatás, 4. Nincs, 5. Közüzemi szolgáltatási szerződések 6. Bérbeadó által biztosított közüzemi szolgáltatások, 7. Nincs, 8. Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalása 9. Birtokbaadási jegyzőkönyv, 10. Birtokvisszavételi jegyzőkönyv 11. Beruházási Megállapodás 12. Ingatlankezelési szolgáltatások 13. Üzemeltetési melléklet. Kelt:

.............................................................. Bérbeadó

................................................................ Bérlő

1112


11. szám

Az utasítás 4. sz. mellékletekben található bérleti szerződésekhez tartozó 13. sz. melléklet Üzemeltetési melléklet Az utas WC. üzemeltetésére vonatkozó követelmények: 1.

Bérlő kijelenti, hogy megismerte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium és a MÁV Zrt. 2010. január 29-én megkötött Közszolgáltatási Szerződés 8. sz. mellékletében foglaltakat.

2.

Bérlő köteles az utas WC-t rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a mindenkor érvényes jogszabályi előírások, ill. Közszolgáltatási Szerződés (KÖSZ) előírásai szerint üzemeltetni, és ennek keretében ……...-tól ……….-ig meghatározott nyitvatartási időn belül az utasok számára a használatát lehetővé tenni. Nyitva tartás a KÖSZ elvárása teljesítése érdekében: nyitás - első vonat indulása előtt fél órával, zárás – utolsó vonat érkezése után fél órával

3.

Bérlő jogosult a WC használatáért maximum 150,-Ft/fő/alkalom WC használati díjat szedni.

4.

Az üzemeltetés keretében a Bérlő köteles a helyiségeket tisztán tartani, biztosítani a higiéniás anyagokat (WC papír, folyékony szappan, papírtörlő), illetve a rendeltetésszerű használata érdekében szükséges belső javítási munkákat saját költségére elvégezni. A helyiség javításához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és mennyezeten), vakolatának, falának, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, üvegfelületeinek és valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, hibáinak kijavítása.

5.

A bérleménnyel kapcsolatos javítási feladatokat Bérlő saját költségén megtérítési igény nélkül végzi. Amenynyiben Bérlő a szerződésben vállalt javítási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, Bérbeadó jogosult ezeket a munkákat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérlő köteles biztosítani Bérbeadó részére a Bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását, illetőleg tevékenysége ellenőrzését.

6.

Bérlő a Bérleményen bármilyen felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérleti díj beszámítás és költségtérítés igénye nélkül építhet, illetve végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. A hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges műszaki terveket felülvizsgálat és jóváhagyás céljából a hatósághoz való beadás előtt be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez.

7.

Bérlő a Bérleményen és területén bármilyen átalakítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, külön beruházási megállapodás alapján építhet, illetve végezhet, mely a jelen szerződést kiegészíti és módosítja. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata.

8.

Az utas WC üzemeltetését a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (IGI ISZE) illetékes Ingatlankezelési Területi Központjának munkatársa és üzemeltetési kérdésekben a MÁV Zrt. képviseletével megbízott MÁV Ingatlankezelő Kft. munkatársa szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok minden esetben jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek, amelyben az ellenőrzést végző rövid határidővel (legfeljebb 5 munkanap) felszólítja a Bérlőt a feltárt hiányosság megszüntetésére illetve a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot helyreállítására és fenntartására. Bérbeadó jogosult az ellenőrzések során feltárt hiányosságok határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása esetén 10.000,-Ft/alkalom összegű bírságot kiszabni és Bérlővel megfizettetni. Az ellenőrzést végző által jegyzőkönyvben megállapított határidő (legfeljebb 5 munkanap) lejártát követően újra ellenőrzésre kerül a hiányosság, és amennyiben továbbra sem lett megszűntetve, úgy a bírság újra kiszabásra kerül a Bérlő részére.

11. szám

9.


1113

A Magyar Állam és a MÁV Start Zrt. között érvényben lévő Közszolgáltatási Szerződés (KÖSZ) alapján a MÁV Zrt. utasforgalmi területein – így az utas WC-kben is – ellenőrzéseket végezhet a Magyar Államnak – mint a MÁV Zrt. megrendelőjének – a képviselője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Regionális Közlekedésszervezési Iroda (RKI), illetve a MÁV Start Zrt. munkatársa is a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében.

Az utasítás 5. sz. melléklet: Az épületek energetikai tanúsítványainak elkészítésének, ellenőrzésének és tárolásának szabályozása

1114


11. szám

11. szám


1115

1116


11. szám

11. szám


1117

1118


11. szám

11. szám


1119

1120


11. szám

11. szám


1121

1122


11. szám

11. szám


1123

1124


11. szám

11. szám


1125

1126


11. szám

11. szám


1127

1128


11. szám

11. szám


1129

1130


11. szám

11. szám


1131

1132


11. szám

11. szám


1133

1134


11. szám

11. szám


1135

1136


11. szám

11. szám


1137

1138


11. szám

11. szám


1139

1140


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

11. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents