magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

15. szám

128. évfolyam

2013 május 3.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság tartaloM utasítások

oldal

30/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV-ÉVEK és a MÁV-ESÉLY programról. 1601 31/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának és a korhatár előtti ellátás igénybevételének ösztönzése. 1617 32/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására. 1619

utasítások

33/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói oldal utasítás a MÁV Zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási 1624 rendszer működtetésének szabályozásáról. 34/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási elveiről és rend1628 szeréről. 35/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról szóló 2/2009. (IV.17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. sz. módosításáról (egységes szerkezetben). 1640

2. HatÁlY- És FElElŐssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás személyi hatálya

30/2013. (V. 03. MÁV Ért. 15.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs a MÁV-ÉVEk És a MÁV-EsÉlY proGraMról. 1. az utasítÁs CÉlJa A munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói felmondással érintett munkavállalók részére a MÁV-nál töltött életpálya méltányos lezárásának lehetőségére szolgáló MÁV-ÉVEK, illetve a 45 év feletti munkavállalók részére munkahely keresés esélyének javítására a MÁV-ESÉLY programok részvételi feltételeinek és végrehajtásuk szabályainak meghatározása.

Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás 2013. január 01. napjától a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulásáig, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig alkalmazható. Jelen utasítás a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulása időpontját megelőző hónap 20. napjáig, de legkésőbb 2013. december 15. napjáig előterjesztett, a programban való részvételi szándékra vonatkozó és munkáltatóhoz megküldött munkavállalói nyilatkozatokra alkalmazandó.

1602

A MÁV Zrt. Értesítője

2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság vezetője felelős. A rendszer működtetéséért felelős a Humánerőforrás menedzsment Szervezet vezetője, a humánpartnerek, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlók. 3. FoGalMak MEGHatÁrozÁsa 3.1. MÁV-ÉVEk program: Az érdekvédelmi szervezetekkel 2013. január 28-án kötött „A MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról szóló” Együttműködési megállapodás 4.6. pontjában szabályozott foglalkoztatási nehézségek megoldása során alkalmazott eszköz. 3.2. MÁV-EsÉlY program: Az érdekvédelmi szervezetekkel 2013. január 28-án kötött „A MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról szóló” Együttműködési megállapodás 4.5. pontjában szabályozott foglalkoztatási nehézségek megoldása során alkalmazott eszköz. 4. az utasítÁs lEírÁsa 4.1.MÁV-ÉVEk program A MÁV-ÉVEK program konkrét célja a legalább 15 évi folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkező, és teljes öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra még jogosultságot nem szerzett, létszámleépítésben érintett munkavállalók részére lehetőség biztosítása a szolgálati idő növelésére. Azon munkavállalókat érinti, akiknek legfeljebb a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban rögzített felmondási idő, végkielégítés és az ezek idejére járó szabadság időtartama hiányzik (életkorban és/vagy szolgálati időben) ahhoz, hogy korhatár előtti ellátásra vagy teljes összegű öregségi nyugellátásra jogosultságot szerezzenek. 4.1.1. a MÁV-ÉVEk programban való részvétel feltételei Az a munkavállaló jogosult a MÁV-ÉVEK programban részt venni, aki egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek:

15. szám

a) A munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói felmondással érintett és a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételének lehetőségéről írásos tájékoztatást kapott, b) A programban való részvételi szándékra vonatkozó munkavállalói nyilatkozat benyújtásának időpontjában nem jogosult korhatár előtti ellátásra, vagy teljes öszszegű öregségi nyugdíjra, de ezekre a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban rögzített felmondási idő, végkielégítés és az erre az időre járó szabadság időtartama leteltével jogosulttá válik, c) Az utolsó munkaviszony létesítésétől legalább 15 év folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV Zrt-vel, vagy a MÁV Zrt. által ilyennek elismert munkaviszonnyal rendelkezik, d) Hozzájárul határozatlan idejű munkaviszonya határozott időtartamra történő módosításához. 4.1.2. a MÁV-ÉVEk program működésének elvei A munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás esetén a munkavállalót a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban rögzített járandóságainak (felmondási idő, végkielégítés) valamint ezeken túlmenően további 3 havi munkavégzési kötelezettség alóli felmentésnek megfelelő időtartamra, és az erre az időszakra járó szabadsága időtartamára, de legfeljebb a korhatár előtti ellátásra, illetve a teljes összegű öregségi nyugdíjra való jogosultságáig a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt.55.§ (1) k) pont]. Ennek érdekében a munkaviszonyt – munkaszerződés módosítással - határozott időtartamúvá kell átalakítani a MÁV-ÉVEK program idejére. A résztvevő a MÁV-ÉVEK program időtartama alatt havonta kapja meg a megállapodás megkötésének időpontjában - a KSz 61. § b) pont szerint - megállapított havi távolléti díjának megfelelő mértékű juttatást. Amennyiben a program ideje alatt a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, akkor ehhez a munkáltató köteles hozzájárulni. Ez esetben a programból hátralévő időre járó juttatást egy összegben részére ki kell fizetni, melyet a jogszabályban rögzített különadó számítása során figyelembe kell venni (Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12.§). A MÁV ÉVEK program időtartama alatt a munkavállalót bérfejlesztés nem illeti meg, tekintettel arra, hogy részére a felmondás esetén járó juttatások havi értékével megegyező összeg, azaz a munkavállalónak a megállapodásban rögzített havi távolléti díja kerül kifizetésre.

15. szám


A MÁV-ÉVEK program alatti szabadság időtartama a különböző jogcímek alapján járó juttatások időtartamának megfelelő, a táblázat szerinti hónapokra eső időarányos, az Mt. 124. § (1)-(2) bekezdése szerint számolt szabadság, amit a MÁV-ÉVEK program hosszának kiszámításakor a megfelelő hónapok száma szerinti időtartamhoz naptár szerinti munkanapokban kell hozzá számítani.(Pl. a 45. életévet betöltött munkavállalónak 23 havi járandóság esetén az erre vonatkozó szabadság mértéke 58 munkanap). A programban történő részvételre kötendő megállapodás megkötésének időpontjáig a tárgyévi szabadság járandóságot időarányosan a munkavállaló részére ki kell adni és ezen időpontig a munkavállaló munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A MÁV-ÉVEK programban való részvételi szándékra vonatkozó nyilatkozat leadása napjától számított 5 munkanapon belül a megállapodást meg kell kötni. 4.1.4. a MÁV-ÉVEk programban résztvevő munkavállalókat megillető VBkJ és étkezési Erzsébet utalvány juttatás A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállaló VBKJ keret összegre való jogosultsága a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése értelmében a program első 90 napjára terjed ki. A MÁV-ÉVEK programban részt vevő a 91. naptól nem jogosult a VBKJ igénybevételére. A VBKJ elszámolásokat a 91. napon kell elvégezni. A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első három hónapjára illeti meg a MÁV Zrt.

1603

Kollektív Szerződés 65. § (1) bekezdése szerinti étkezési Erzsébet utalvány juttatás. A VBKJ, valamint az étkezési Erzsébet utalvány juttatásra való jogosultság tekintetében a MÁV-ESÉLY programból átlépőkre eltérő szabályok vonatkoznak, melyeket a 4.3 pont tartalmaz. 4.1.5.

Munkajogi vonatkozások

A MÁV-ÉVEK program időtartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a kiesett időre az Mt 146.§ (2) alapján a közös megegyezéssel módosított munkaszerződésben rögzítettek szerint illeti meg díjazás. 4.1.6.

társadalombiztosítási vonatkozások

A munkavállaló munkaviszonya a MÁV-ÉVEK program időszaka alatt fennáll, így a MÁV-ÉVEK program időtartama továbbra is biztosítási időnek és szolgálati időnek számít. (Az 1997. évi LXXXI. tv. 42. §-a szerint a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát akkor nem lehetne szolgálati időként figyelembe venni, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történne.) Betegszabadság és táppénz nem jár a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja. (1997. évi LXXXIII. Tv. 47.§ (2) bek. a) és b) pontjai) 4.1.7.

statisztikai vonatkozások

A programban részt vevő munkavállaló munkaviszonya nem szünetel, a munkajogi állományi létszámba beletartozik.

1604


A statisztikai állományi létszámból a munkavállalót a programba vétel első napjától törölni kell. A járandóságait a már statisztikai állományba nem tartozók (állományon kívüliek) adataiban kell elszámolni. 4.1.8. tájékoztatás, nyilatkoztatás, munkaszerződés módosítás • A létszámleépítésben érintett munkavállalók körét a munkáltatói jogkör gyakorló és humánpartner köteles áttekinteni abból a szempontból, hogy mely munkavállalók felelnek meg a MÁV-ÉVEK program 4.1.1. a)-c) pontban meghatározott valamennyi részvételi feltételének. • A munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói felmondással érintett és a munka-erőpiaci szolgálat igénybevételének lehetőségéről írásos tájékoztatást kapott munkavállaló részére köteles írásban felajánlani a programban való részvétel lehetőségét, amennyiben a munkavállaló megfelel a MÁV-ÉVEK program 4.1.1. a)- c) pontban meghatározott valamennyi részvételi feltételének, egyúttal tájékoztatni őt a program szabályairól (l. sz. melléklet), • A felajánlás kézhezvételétől számított 5 napon belül a programban részt venni szándékozó munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján az illetékes humánpartner az SAP → listák, statisztikák → dolgozó „ZEVEK – MÁV Évek / Esély” tranzakcióból kinyomtatja a munkavállaló távolléti díját tartalmazó „MÁV-ÉVEK megállapodás előkészített jegyzék” –ét, mely a megállapodás másodpéldányával együtt az ügyiratba kerül elhelyezésre, • A humánpartner a távolléti díj ismeretében gondoskodik a határozatlan időre szóló munkaszerződés határozott idejű munkaszerződésre történő módosításáról (2. sz. melléklet). A munkaszerződés-módosítás kizárólag a munkáltató és a munkavállaló közös akaratával megegyezően történhet, ezért 2 tanú közreműködése szükséges a megállapodás megkötéséhez, • A MÁV-ÉVEK programban való részvételre vonatkozó nyilatkozat munkáltatói jogkör gyakorló részére történő átadásának határideje legkésőbb a tervezett munkaviszony megszüntetését megelőző 6. munkanap, de legfeljebb 2013 március 20., melynek alapján kerülhet sor a megállapodás megkötésére, • A munkáltatói jogkörgyakorló a humánpartner útján írásban név szerinti tájékoztatást ad a MÁV-ÉVEK programot választó munkavállalókról (név, szolgálati hely, munkakör, születési dátum, szolgálati idő, MÁV szolgálati idő) a Humánerőforrás gazdálkodás Szervezet részére, mellékelve a munkaszerződés módosítás fénymásolt példányát, a módosítást követő 5 napon belül. • A programban résztvevő munkavállaló a megállapodás megkötéséig munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. Felelős: Munkáltatói jogkörgyakorló Közreműködik: illetékes humánpartner

15. szám

4.1.9. Egyéb rendelkezések • MÁV-ÉVEK program időtartama alatt a munkavállaló havonta kapja meg a megállapodás megkötésének időpontjában megállapított havi távolléti díjának megfelelő mértékű juttatást, melynek rögzítése az SAP 8-as infótípusra, 3812 kódra történik. • A MÁV-ÉVEK programban résztvevő munkavállalót továbbra is ugyanannál a létszámban tartó szervezeti egységnél kell nyilvántartani – gondoskodva a külön nyilvántartásról a statisztikai állományban már nem tartozók között – mint azt megelőzően. • A humánpartner köteles gondoskodni arról – a programban résztvevő együttműködésével – hogy a munkavállaló munkaviszonya megszűnjön a módosított munkaszerződésben foglaltak szerint. Felelős: illetékes humánpartner Közreműködik: Humán szolgáltatás • A nyilvántartásnál az SAP által kidolgozott rögzítési szabályokat kell alkalmazni. Felelős: illetékes humánpartner • A utasítás hatályba lépését követően MÁV-ÉVEK programot elkezdők részére a szabadság generálást le kell tiltani. Felelős: Humán szolgáltatás információs egysége Közreműködik: illetékes humánpartner 4.2. MÁV - EsÉlY program A MÁV-ESÉLY program konkrét célja a legalább 10 évi folyamatos MÁV munkaviszonnyal rendelkező létszámleépítésben érintett 45. életévét betöltött munkavállalók részére munkahely keresésre hosszabb idő (szabadidő) biztosítása. 4.2.1. a MÁV-EsÉlY programban való részvétel feltételei Az a munkavállaló jogosult a MÁV-ESÉLY programban részt venni, aki egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek: a) A munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói felmondással érintett és a munkaerő-piaci szolgálat igénybevételének lehetőségéről írásos tájékoztatást kapott, b) 45. életévét betöltötte, c) Rendelkezik a legalább 10 év egybefüggő folyamatos MÁV munkaviszonnyal vagy a MÁV Zrt. által ilyennek elismert munkaviszonnyal d) Aki életkora vagy munkaviszonya alapján a MÁVÉVEK program feltételeinek nem felel meg,

15. szám


e) Korhatár előtti ellátásra, teljes összegű öregségi nyugdíjra nem jogosult, f) Vállalja, hogy a MÁV-ESÉLY program időtartama alatt elhelyezkedése érdekében együttműködik a Humánerőforrás gazdálkodás szervezettel. g) Nyilatkozott, hogy belép a MÁV – ESÉLY programba, és a részvétel szándékáról szóló megállapodást 5 napon belül a munkáltatóval megköti. 4.2.2.

a MÁV-EsÉlY program működésének elvei

A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt – amely valamennyi érintett esetében 3 hónap - a munkavállaló munkaviszonya fennmarad, de a munkáltatói jogkör gyakorlója felmenti a munkavállalót a munkavégzés alól [Mt. 55.§ (1) k) pont] a munkahelykereséshez szükséges idő biztosítása céljából. Ezen időtartam alatt a munkavállaló a Humánerőforrás gazdálkodás Szervezettel tartja a kapcsolatot. A munkavállaló a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes - a Ksz 61. § b) pont szerinti - távolléti díja mértékének megfelelő járandóságot kap havonta. Amennyiben a program időtartama alatt a munkavállaló MÁV-on belüli álláskeresése eredményes lesz, a munkavállaló MÁV-ESÉLY programban való részvétele megszűnik, a belső áthelyezés és a mindenkor hatályos besorolási utasítás szabályai szerint kerül módosításra munkaszerződése. Amennyiben a program időtartama alatt a MÁV-on kívül talál állást, a munkavállaló kezdeményezésére a MÁV-ESÉLY programban való részvétele közös megegyezéssel megszüntetésre kerül a programból hátralévő idő kifizetése nélkül. A MÁV-ESÉLY programban való részvétel a meghatározott időtartam elteltével megszűnik, és a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói felmondással megszüntetésre kerül az Mt. és KSz. szerinti járandóságok biztosításával. 4.2.3.

tájékoztatás, nyilatkoztatás, szabályok:

• A létszámleépítésben érintett munkavállalók körét a munkáltatói jogkör gyakorló és humánpartner köteles áttekinteni abból a szempontból, hogy mely munkavállalók felelnek meg a MÁV-ESÉLY program 4.2.1. a)-f) pontban meghatározott valamennyi részvételi feltételének. • A munkáltatói jogkör gyakorló a munkáltató működésével összefüggő ok miatt munkáltatói felmondással érintett és erről, illetve a munka-erőpiaci szolgálat igénybevételének lehetőségéről írásos tájékoztatást kapott munkavállaló részére köteles írásban felajánlani a

1605

programban való részvétel lehetőségét, amennyiben a munkavállaló megfelel a MÁV-ESÉLY program 4.2.1. a) - f) pontban meghatározott valamennyi részvételi feltételének, egyúttal tájékoztatni őt a program szabályairól (3. sz. melléklet), • A humánpartner a programban részt vevő - a felajánlás kézhezvételétől számított 5 napon belül írásban megadott – nyilatkozata esetén gondoskodik a MÁVESÉLY programba kerülésről szóló megállapodás megkötéséről 5 napon belül (4. sz. melléklet). • MÁV¬ESÉLY program időtartama alatt a munkavállaló havonta kapja meg a megállapodás megkötésének időpontjában megállapított havi távolléti díjának megfelelő mértékű juttatást, A humánpartner a MÁVESÉLY megállapodásnál is lekéri a ZEVEK – MÁV Évek / Esély lekérdező programmal: a megállapodás hónapjában esedékes havi távolléti díjat és a 3822 – „MÁV-ESÉLY táv.díjas” bérelemmel a 8-as infótípuson rögzíti. A MÁV-ÉVEK-től eltérően az alapbért nem kell lehatárolni. • A humánpartner eljuttatja a MÁV-ESÉLY programot választó munkavállalóval megkötött megállapodás 1-1 példányát a Humánerőforrás gazdálkodás Szervezet, a Humánszolgáltató Szervezet részére a megkötést követő munkanapon. A megállapodás megkötését követően betegszabadságra, illetve táppénzre kiállított betegállományba vételre jogosító orvosi igazolás alapján táppénzben töltött idővel a program időtartama nem növelhető. A MÁV-ESÉLY program időtartama alatt az érintett részére saját eszközeivel és módszereivel segíti elő a Humánerőforrás gazdálkodás Szervezet az álláskeresést. A munkahely keresés eredményessége esetén azonnal, annak hiányában a meghatározott időtartam letelte előtt 5 nappal a munkavállaló értesíti az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlót és humánpartnerét, aki a további ügyintézést végzi. 4.2.4.

statisztikai vonatkozások

A programban résztvevő munkaviszonya nem szünetel, a munkajogi állományi létszámba beletartozik. A statisztikai állományi létszámból a munkavállalót a programba vétel első napjától törölni kell. A járandóságait a már statisztikai állományba nem tartozók (állományon kívüliek) adataiban kell elszámolni. Ha a munkavállaló MÁV-on belüli áthelyezése eredménnyel jár, a munkavégzési kötelezettség ismét fenn áll, ismét fel kell venni a statisztikai állományi létszámba, a megfelelő állománycsoportba.

1606

4.2.5.


Egyéb rendelkezések

A MÁV-ESÉLY programban résztvevő munkavállalót továbbra is ugyanannál a létszámba tartó szervezeti egységnél kell nyilvántartani – gondoskodva a külön nyilvántartásról a statisztikai állományba már nem tartozók között – mint azt megelőzően. A nyilvántartásnál az SAP által kidolgozott rögzítési szabályokat kell alkalmazni. Felelős: illetékes humánpartner 4.3. Átjárhatóság a MÁV-ÉVEk és a MÁV-EsÉlY program között Az a MÁV-ESÉLY programban résztvevő munkavállaló, aki jogosulttá válik a MÁV-ÉVEK program igénybevételére és írásban kérelmezi, hogy legkésőbb a MÁV-ESÉLY programban töltött ideje 3. hónapja végén átkerüljön a MÁV-ÉVEK programba, átléphet abba, a három havi munkavégzési kötelezettség alóli felmentésből már felhasznált idő és járandóság beszámításával. Ebben az esetben a MÁV-ÉVEK program ideje alatt a VBKJ juttatás csak a 90 nap MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött idővel csökkentett időtartamára illeti meg a munkavállalót. Valamint az étkezési Erzsébet utalvány juttatást a MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött hónapok időtartamával csökkenteni kell. A VBKJ juttatás csökkentett időtartamát és a csökkentett összegű étkezési Erzsébet utalvány juttatást a megkötendő MÁV-ÉVEK megállapodásban rögzíteni kell. 5. HIVatkozÁsok, HatÁlYon kíVÜl HElYEzÉsEk 5.1. Hivatkozások 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1991. évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződése 5.2. Hatályba léptetés Az utasítás 2013. január 1-től a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulásáig, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig hatályos.

15. szám

6. MEllÉklEt 1. sz. melléklet: TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ÉVEK PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT 2. sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS (a MÁV-ÉVEK Programban való részvételre) 3. sz. melléklet: TÁJÉKOZTATÁS a MÁV-ESÉLY PROGRAMRÓL munkavállalók részére és NYILATKOZAT 4. sz. melléklet: MEGÁLLAPODÁS (a MÁV-ESÉLY Programban való részvételre) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

15. szám


1607

1. sz. melléklet

1608


15. szám

15. szám


1609

1610


15. szám

15. szám


1611

1. sz. melléklet 2.

1612


15. szám

15. szám


1613

3. sz. melléklet

1614


15. szám

15. szám


1615

1616


15. szám

4. sz. melléklet

15. szám


31/2013. (V. 03. MÁV ÉRT. 15.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A nők 40 ÉVEs jOGOsULTsÁGI IdőVEL TöRTÉnő nyUGdíjbA VOnULÁsÁnAk És A kORhATÁR ELőTTI ELLÁTÁs IGÉnybEVÉTELÉnEk öszTönzÉsE. 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA A nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának, illetve a korhatár előtti ellátás igénybe vételének ösztönzése a foglalkoztatáspolitikai feladatok végrehajtásának elősegítését célozza a humánus létszámcsökkentés eszköztárának egyik fő elemeként. Az utasításban szabályozott ösztönzési formák a MÁV Zrt. foglalkoztatási nehézségeinek megoldására alkalmazott eszközök, melyek segítséget nyújtanak a gazdálkodási egységek vezetőinek a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásában, illetve az érintetté váló, azon munkavállalóknak, akik a nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának, illetve a korhatár előtti ellátás lehetőségével élni kívánnak. 2. hATÁLy- És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás 2013. január 01. napjától a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulásáig, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig alkalmazható. 2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság Humánerőforrás menedzsment szervezet vezetője, az ösztönzött nyugdíjazás működtetéséért a munkáltatói jogkör gyakorlók és humánpartnereik felelősek.

1617

Munkáltató a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekkel összhangban, létszámcsökkentésben érintett munkavállalók munkaviszonya megszűntetésének kezelésére az alábbi eszközöket alkalmazza: a) nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának ösztönzése b) korhatár előtti ellátás igénybevételének ösztönzése. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1.A foglalkoztatáspolitikai célú ösztönzési formák közös szabályai • A foglalkoztatáspolitikai célú ösztönzési formák 2013. január 1-től március 31-ig folyamatosan alkalmazhatók. • Az ilyen ösztönzési forma igénybevétele által megüresedett munkakört külső, új felvétellel nem lehet betölteni. Belső átcsoportosítás lehetőségével élhet valamennyi szervezet abban az esetben, ha kimutathatóan csökken az ösztönzést igénybevevők számával az adott szervezet létszáma. Az erre vonatkozó engedélyezés az adott főtevékenységi kör vezetőjének illetékességi körébe tartozik. Az így ösztönzött munkavállalók számával az adott főtevékenységi kör létszáma a következő és azt követő években csökken. • A munkaviszonyt az Mt. 64.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a munkavállaló kezdeményezésére közös megegyezéssel kell megszüntetni. • A feladatok zökkenőmentes elvégzéséhez és az üzemvitel biztonságának garantálásához a létszámszükséglet biztosítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának felelősségkörébe tartozik. • A foglalkoztatáspolitikai célú ösztönzési formák értelemszerűen kiterjednek a korkedvezmény mértékével számított jogosultságokra is. 4.2. A foglalkoztatáspolitikai célú ösztönzési formák speciális szabályai 4.2.1. A nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának ösztönzése

3. FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA

A létszámcsökkentéssel érintett, az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért azon női munkavállalókra terjed ki, akik életkoruktól függetlenül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény 18.§ (2a)-(2d) pont alapján szereznek nyugellátásra jogosultságot.

3.1. Foglalkoztatáspolitikai célú ösztönzött nyugdíjazás

4.2.2. korhatár előtti ellátás igénybevételének ösztönzése

Az érdekvédelmi szervezetekkel 2013. január 28-án kötött „A MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról szóló” Együttműködési megállapodás 4.4 pontja alapján a

A létszámcsökkentéssel érintett, az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért azon munkavállalókra terjed ki, akik korhatár előtti ellátásra jogosultak.

1618


2013. január 01-től korhatár előtti ellátásra jogosult, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül és a) 2011. december 31.-ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte és szolgálati időt megszerezte, vagy b) az az 1953-ban született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, vagy c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, vagy d) akinek a biztosítással járó munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően közölték, avagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult biztosítással járó jogviszony megszüntetését követő napon a 2011. december 31.-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett öszszegű előrehozott öregségi nyugdíjra, korengedményes nyugdíjra jogosult lett volna, vagy e) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy f) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. A 4.2.1. pont alapján nyugdíjba vonuló, illetve a 4.2.2. pont szerinti korhatár előtti ellátást igénybe vevő munkavállalót ösztönzésként 4 havi távolléti díjnak megfelelő egyösszegű juttatás egyszeri segély jogcímen illeti meg legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon. 4.3. Az utasításban foglaltak ellenőrzése A Humánerőforrás menedzsment szervezet ellenőrzi az utasításban foglalt ösztönzött nyugdíjazási formák szabályos működését, a juttatások kifizetésének jogosságát.

15. szám

5. hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk hATÁLyOn kíVÜL hELyEzÉsEk • A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény • A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásáról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény • A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény • A MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződése Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nők 40 éves jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának és a korhatár előtti ellátás igénybevételének ösztönzése tárgyú 51/2012.(IX.28. MÁV.Ért.22.) EVIG.sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 6. hATÁLybA LÉPTETÉs Az utasítás megjelenés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 01. napjától a vasúti pályaműködtető tevékenység önálló társaságban történő folytatásának – munkáltató személyében bekövetkező változás keretében történő – megvalósulásáig, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig kell alkalmazni. 7. MELLÉkLETEk Nincs Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

15. szám


32/2013. (V. 03. MÁV ÉRT. 15.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A TÁRsAdALOMbIzTOsíTÁsI nyUGELLÁTÁsRóL szóLó 1997. ÉVI LXXXI. TöRVÉny GyAkORLATI VÉGREhAjTÁsÁVAL kAPCsOLATOs MUnkÁLTATóI FELAdATOk ELLÁTÁsÁRA. 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.), valamint a kapcsolódó jogszabályok gyakorlati végrehajtásával összefüggő folyamatok és a munkáltatói feladatok ellátásának szabályozása. 2. hATÁLy És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás előírásait 2013. január 01. napjától kell alkalmazni. 2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Humánerőforrás Menedzsment Szervezet vezetője, végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlók, a humánpartner szervezet és a humánszolgáltatás szervezet a felelősek. 3. FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA 3.1 öregségi nyugdíj: A Tny. 18. §-ában meghatározott korhatárt elérő és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. Öregségi nyugdíjnak minősül – életkortól függetlenül – a nők kedvezményes 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított nyugellátás is [Tny. 18.§ (2a)(2d)]. 3.2. korhatár előtti ellátás: A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásáról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (továbbiakban Korhatár előtti ellátás tv.) 7. §-ban meghatározott jogosultaknak járó ellátás.

1619

4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA A Tny. 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján kerülnek meghatározásra a munkáltatói feladatok. A 2010. évtől fokozatosan 62 évről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 01-je előtt születettek esetében marad a 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj, a nők 40 éves jogosultsági idő alapján igényelt öregségi nyugdíj, valamint a korhatár előtti ellátás tekintetében jogosultsági feltétel a biztosítással járó jogviszony megszűntetése. Az igénylő tehát azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat, illetve a korhatár előtti ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj) szerint biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. 4.1. Az öregségi nyugdíj 4.1.1. öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár Lásd a táblázatot a következő oldal élén. 4.1.2. nők öregségi nyugdíja 40 év jogosultsági idővel Életkoruktól függetlenül öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők, akiknek a kereső tevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal és gyermekneveléssel szerzett (terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő) együttes jogosultsági idejük eléri a 40 évet és ebből legalább 32 évet kereső tevékenységgel szerzett, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet kereső tevékenységgel töltöttek. A kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – 1 évvel, minden további gyermek esetén további 1-1 évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jel-

1620


leggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni. A szolgálati időbe egyébként beszámítható időtartamoknak csak a jogszabály által külön nevesített elemei számítanak jogosultsági időnek. Míg a szolgálati időbe beszámít – többek között – a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok ideje, vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, addig ezek a 40 éves jogosultsági időtartamba már nem számíthatók be. A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokat a 168/1997.(X.6.) Kormány rendelet határozza meg. 4.2. korhatár előtti ellátás 2013. január 01-től korhatár előtti ellátásra jogosult, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül és a) 2011. december 31.-ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte és szolgálati időt megszerezte, vagy b) az az 1953-ban született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, vagy

15. szám

c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, vagy d) akinek a biztosítással járó munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően közölték, avagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult biztosítással járó jogviszony megszüntetését követő napon a 2011. december 31.-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökketett öszszegű előrehozott öregségi nyugdíjra, korengedményes nyugdíjra jogosult lett volna, vagye) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy f) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Az Utasítás 4.2. c. pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van, illetve b) az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.

15. szám


4.3. A nyugellátásokkal kapcsolatos feladatok 4.3.1.

Előkészítés, egyeztetési eljárás

2013. január 1-től a Tny. módosítása következtében a szolgálati idő elismerés jogintézménye megszűnik, helyette a Tny. 96/B-E §-okban rögzített adategyeztetési eljárás és hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban kerül sor a munkavállaló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatok egyeztetésére. hivatalból indul az egyeztetési eljárás 2014. december 31-éig az 1955. és 1959. között született munkavállalók esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született munkavállalók esetében 2015. január 1-től ötéves korcsoportonként kell egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Az egyeztetési eljárást kérelemre kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül,- az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező munkavállalók a www.onyf.hu vagy a www.magyarország.hu honlapon (ügyintézés/szolgáltatások/Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés) az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel - indíthatják meg. Nem kell egyeztetési eljárást hivatalból megindítani, ha [Tny. 96/C. § (2)]: a) a munkavállaló szolgálati idejét 2009. december 31ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van, b) a munkavállaló részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy c) az egyeztetési eljárást már megindították. A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a munkavállalót értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról [Tny. 96/B. § (3)]: a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetén a 40 év jogosultsági idővel öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idők [Tny.18. § (2b)(2d)] , b) a foglalkoztatók adatai, c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,

1621

d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés. A munkavállaló a kimutatás kézhezvételét követő 90 napon belül a kimutatásban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tehet a nyugdíjbiztosítási szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Az eljárás ezen szakaszában a munkavállalónak lehetősége van egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok elismerését kezdeményezni, pl. a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapíttatni. [Tny. 96/B. § (4)] A csatolt adatok, dokumentumok alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, pl. munkavállalót nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat. [Tny. 96/B. § (5)]: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérésére a Humánszolgáltatás Szervezet munkaviszony igazolást, jövedelemigazolást állít ki, továbbá korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében kiadja az igazolást a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le, mely tartalmazza a munkavállaló elismerhető szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot a munkavállaló részére küldi meg. A határozatot a munkavállaló bemutatja a Humánpartner Szervezet munkatársának, majd azt a Humánszolgáltatás Ügyfélszolgálati Irodájában adja le, ahol a fénymásolt dokumentumot továbbítják a Személyügyi Adminisztrációs Szervezetnek szkennelés céljából. Az egyeztetési eljárás lezárását követően a lezárt időszakra nyilvántartott adatok a munkavállaló kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében olyan tény, adat alapján módosíthatók, vagy egészíthetők ki, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltakat igazoló okiratokat.

1622


4.3.2. hatósági bizonyítvány A munkavállaló a megszerzett szolgálati idejéről, nők esetén a 40 év jogosultsági idővel öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időről, illetve a Tny 96/B § (3) bekezdése szerinti más adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. A hatósági bizonyítvány iránti kérelem az ONYF internetes oldalán a Nyomtatványok (K36) „Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására” útvonalon érhető el. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje tíz munkanap. 4.3.3. Egyeztetési és hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv illetékessége

15. szám

Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladata a munkavállaló által benyújtott dokumentumok átadását követően, aki a megállapításra került nyugellátásról készült határozatot a munkavállaló részére megküldi. 4.3.6. Egyéb rendelkezések A nyugállományba vonuló munkavállalók menetkedvezményeinek további biztosítása érdekében a Humánszolgáltatás Szervezet igazolást ad ki az érintett munkavállalók részére, mely tartalmazza a munkaviszony időtartamát és megszűnésének módját. Törvényes letiltások esetén a Humánszolgáltatás Szervezet a letiltásra vonatkozó okmány hitelesített másolatát az illetékes Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága részére megküldi.

Az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban az ügyfél lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Abban az esetben, ha az ügyfélnek nincs magyarországi lakóhelye, vagy az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben tájékoztatást kér, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon.

- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásáról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Kormány rendelet

4.3.4. öregségi nyugdíjazás, korhatár előtti ellátás

5.2. hatályon kívül helyezés

A társadalombiztosítás keretében nyújtott nyugellátás, korhatár előtti ellátás iránti igényt a munkavállalónak személyesen a lakóhely szerint illetékes Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni az 1. sz. mellékletben felsorolt nyomtatványok alkalmazásával.

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 21/2012. (IV. 13. MÁV Ért. 9.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására szóló utasítás hatályát veszti.

A nyugdíjazással összefüggésben munkaviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot a munkavállalónak írásban kell benyújtania a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A munkáltatói jogkör gyakorló a helyi humánpartner szervezet munkatársával együtt vizsgálja a nyugdíjazás, korhatár előtti ellátás feltételeinek való megfelelést. Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló dokumentumok alapján feltételeknek megfelel, munkaviszonya a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint megszűntetésre kerül.

5. hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyOn kíVÜL hELyEzÉsEk 5.1. hivatkozások:

6. hATÁLybA LÉPTETÉs Az utasítás megjelenés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 01. napjától kell alkalmazni. 7. MELLÉkLETEk jEGyzÉkE 1. sz. melléklet: Igénybejelentéshez szükséges formanyomtatványok felsorolása

4.3.5. A nyugellátás iránti igény elbírálása A nyugellátás iránti igény elbírálásáról határozat elkészítése, a nyugdíj összegének megállapítása az illetékes

Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

15. szám


1623

1. sz. melléklet Igénybejelentéshez alkalmazandó formanyomtatványok felsorolása: 1.) KO2 Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak ellátásához ( ONYF 3515-272/B.) 2.) KO3 Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján (ONYF.3515-270) 3.) M01 Pótlap korkedvezményre jogosító munkakörben töltött időre vonatkozó adatok megadásához 4.) M02 Pótlap foglalkoztatásra vonatkozó adatok megadásához Letölthető: http://www.onyf.hu

1624


33/2013. (V. 03. MÁV ÉRT. 15.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. ALAnyI jOGOn jÁRó bÉREn kíVüLI jAVAdALMAzÁsI REndszER MűködTETÉsÉnEk szAbÁLyOzÁsÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA A MÁV Zrt. munkavállalóinak alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLy És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt. 2013. január 1. napján hatályos Kollektív Szerződésének (a továbbiakban: KSZ) személyi hatályával azonos. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig hatályos. 2.3 felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Humánerőforrás Gazdálkodás vezetője, működtetéséért a MÁV Zrt. Humán Szolgáltatás vezetője a felelős. 3.0 fOGALOM-MEGHATÁROzÁsOk Alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás: a KSZ hatálya alá tartozó munkavállalóknak alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási forma. Étkezési Erzsébet utalvány: A hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontja szerinti fogyasztásra alkalmas kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. Vbkj: A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja.

15. szám

4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1.Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás működése A 2013. január 1-től hatályos KSZ 65. § szabályozza az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazást. 2013. évben naptári hónaponként 8.000 Ft értékű étkezési Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló amennyiben nem tartozik a KSZ 65.§-ában meghatározott kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hó közben létesül vagy szűnik meg, a munkavállaló a teljes hónapra jogosult az e pont szerinti juttatásra. 4.2.A javadalmazás leírása Az Erzsébet utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontja szerinti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által forgalmazott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátó helyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány. Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor nem adnak vissza készpénzt. Az utalvány érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. Az adott naptári évben juttatott utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni. A lejárt utalványok cseréjére nincs lehetőség. Az utalványt kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott elfogadó helyeken lehet beváltani. Az elfogadó helyek listája a www.erzsebetutalvany.hu honlapon érhető el. 4.3.Munkáltatói elszámolás módja Az étkezési Erzsébet utalványok kiosztására a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodákon keresztül 2013.évben négy alkalommal kerül sor: az I. negyedévre járó utalványok osztását március hónapban a II. negyedévre járó utalványok május hónapban, a III. negyedévre járó utalványok szeptember hónaptól, a IV. negyedévre járó utalványok osztása pedig november hónapban, - 15 munkanapon át - történik. A kiosztási időszak kezdetét és végét minden esetben a Munkáltató hirdetmény útján teszi közzé. A munkavállaló köteles az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásként nyújtott étkezési Erzsébet utalványt a Humán Szolgáltató Szervezet által meghatározott kiosztási időszakokban átvenni. Amennyiben a munkavállaló az adott negyedévre járó utalványokat a meghatározott kiosztási időszakban nem veszi át, úgy az átvételre csak az azt következő kiosztási időszakban van lehetőség.

15. szám


Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványt, aki a megrendelés időpontjában alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra jogosult. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humán Szolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely szerint a munkavállaló jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni. A munkáltató valamennyi érintett munkavállaló esetében az alanyi jogon járó juttatásra vonatkozóan a naptári év utolsó napjával, valamint a 4.6. pontban foglaltak alapján elszámolást készít. Amennyiben a munkavállaló a részére járó étkezési Erzsébet utalványt legkésőbb a IV. negyedévi kiosztás alkalmával sem veszi át, az utalvány névértékének megfelelő összeg a december havi számfejtéssel kerül részére elszámolásra. Ebben az esetben a munkavállaló a részére számfejtett összeg után munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. 4.4.jogosultság 4.4.1. Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra jogosultak a) Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének hatálya alá tartozó, a MÁV Zrt-nél főállású teljes- és részmunkaidős, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói jogosultak, amennyiben nem tartoznak a KSZ 65.§-ában meghatározott kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá. 4.4.2. A jogosultság korlátozása a) A teljes naptári évben szülési szabadságot, illetve a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállalót 20.000 Ft értékű étkezési Erzsébet utalvány illeti meg, amelynek kiosztására november hónapban kerül sor. b) Amennyiben a munkavállaló a szülési szabadságot, illetve a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe, akkor az a) pont szerinti javadalmazásra csak munkanapokra időarányosan, 500 Ft-ra felkerekítve jogosult. Amennyiben a munkavállaló szülési szabadsága, gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadsága hó közben szűnik meg, vagy kezdődik, ezekben az esetekben a megszűnés vagy igénybevétel hónapjában a 4.1. pontban meghatározott 8.000 Ft/hó étkezési Erzsébet utalványra jogosult, a 4.4.2. a.) pontban szereplő összeg időarányosítását a megszűnés esetén tört hónapot megelőző hónap utolsó napjáig, az igénybevétel esetén a tört hónapot követő hónap elsejétől kell számolni.

1625

Példák.: 1. példa: munkavállaló szülési szabadságot igényel 2013. március 15-től Ebben az esetben: - 2013. január-február-március hónapokra alanyi jogon havonta 8.000Ft étkezési Erzsébetutalványra jogosult -2013. április 1 – 2013. december 31. között a 20.000Ft étkezési Erzsébet utalvány időarányos részére jogosult. 2. példa: munkavállaló Gyed-ről visszatér 2013. augusztus 7-én Ebben az esetben: - 2013 január 1 – 2012. július 31-ig a 20.000Ft Erzsébet-utalvány időarányos részére jogosult, 2013. augusztus 1-től alanyi jogon havonta 8.000Ft Erzsébet-utalványra jogosult. c) Amennyiben a munkavállaló az a) és b) pontban nem említett fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor attól a naptári hónaptól nem jogosult az 4.1. pont szerinti juttatásra, amelyikben a fizetés nélküli szabadság időtartama a 30 napot meghaladja. d) A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első három hónapjára illeti meg az 4.1. pont szerinti juttatás, ezt azonban a MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött hónapok időtartamával csökkenteni kell. 4.5. Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok a) Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló attól a hónaptól jogosult alanyi jogon járó étkezési Erzsébet utalvány javadalmazásra, amelyik hónapban munkaviszonya létrejött. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hóközben létesül, a munkavállaló a teljes hónapra jogosult az étkezési Erzsébet utalványra. b) A munkavállalót próbaidő alatt – az a) pontban meghatározottak figyelembevételével -megilleti az alanyi jogon járó étkezési Erzsébet utalvány. c) A juttatás kiosztására a 4.3. pontban leírtak szerint kerül sor, figyelembe véve a megrendelés időpontjában fennálló jogosultságot. 4.6. Munkaviszony megszűntetéséhez és megszűnéséhez kapcsolódó szabályok 4.6.1. Általános eljárási rend A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor az alanyi jogon járó étkezési Erzsébet utalvány, mint béren kívüli javadalmazás elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelően történik.

1626


A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén a munkaviszony megszűnésének napjáig jogosult alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra. A munkavállalót megillető utalványt részére az utolsó munkában töltött napon át kell adni. .Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a 4.3. pontban meghatározott évi első utalványkiosztás előtt szűnik/szűnt meg, úgy a munkavállalót megillető alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás „megváltás” címen kerül elszámolásra úgy, hogy a munkavállaló részére minden munkaviszonyban töltött hónap után nettó 8.000 Ft kerül számfejtésre. A „megváltás” címen meghatározott összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. A pénzbeli megváltásra legelőször a március havi számfejtéskor kerül sor. 4.6.2. Azonnali hatályú felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik, az elszámolást a VBKJ elszámolással egyidejűleg el kell készíteni, és az utolsó munkában töltött napon át kell adni az időarányosan járó, még át nem adott utalványokat. A munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszűnése esetén a felmondás közlését, illetve annak átvételét követően a munkáltató a Humán Szolgáltató Szervezetnél kezdeményezi az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelések rendezését is. Azonnali hatályú felmondás esetén a túlfolyósított öszszeg (névérték) a munkavállaló elszámolásával egy időben járandóságából levonásra kerül, az esetlegesen le nem vonható összeg összevonandó jövedelemként adózik. 4.6.3. felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói felmondás esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. Az utolsó munkában töltött napon át kell adni az időarányosan járó (a munkaviszony megszűnésének hónapjában), még át nem adott utalványokat. Munkáltatói felmondás időpontjában megállapított túlfolyósítás esetén a munkavállaló által a munkaviszony utolsó napjáig átadott alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás visszafizetésétől el kell tekinteni. A túljuttatás összege azonban munkaviszonyból származó jövedelemként adózik .

15. szám

Munkavállalói felmondás esetén a túljuttatás összege a munkavállaló elszámolásával egy időben járandóságából levonásra kerül. Az esetlegesen le nem vonható öszszeg munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval a tárgyévre járó juttatást év végén le kell zárni. közös megegyezés Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. Az utolsó munkában töltött napon át kell adni számára az időarányosan járó (a munkaviszony megszűnés hónapjában), még át nem adott utalványokat. A túlfolyósítás összege a munkavállaló elszámolásával egy időben járandóságából levonásra kerül, amennyiben a felek a közös megegyezésben ettől eltérően nem állapodnak meg. Eltérő megállapodás esetén figyelemmel kell lenni a megváltozott körülményekből adódó adózási következményekre (pl. a béren kívüli kedvezményes adózású juttatások csak a munkaviszony időtartama alatt adhatók). Munkavállaló halála A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humán Szolgáltató Szervezetet írásban értesíteni, a tudomására jutást követő 1 munkanapon belül, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kézhezvételkor haladéktalanul továbbítani. A munkavállaló halála esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás elszámolást a VBKJ elszámolással együtt el kell készíteni. A túlfolyósítás visszakövetelésétől el kell tekinteni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. 5.0 Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok, illetve előírások irányadóak: • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, • az étkezési Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet, • MÁV Zrt Kollektív Szerződés • A....../2013 (........ MÁV Ért. .....) EVIG sz. elnök-ve-

15. szám


zérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló • Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a 25/2012.(IV.14. MÁV Ért 10.) EVIG számú a MÁV Zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló utasítás. 6.0 HATÁLybA LÉpTETő REndELkEzÉs Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 1-től kell alkalmazni. 7.0. MELLÉkLETEk Ezen utasítás nem tartalmaz mellékleteket. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1627

1628


34/2013. (V. 03. MÁV ÉRT. 15.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zRT. És LEÁnyVÁLLALATAI TÁMOGATÁsI ELVEIRőL És REndszERÉRőL. 1.0 Az UTAsíTÁs cÉLjA A támogatási politika meghatározott elvek mentén történő egységes keretrendszerbe foglalása. Egységes szabályozás bevezetése és alkalmazása, amely tartalmazza a feladatok és elvárások általános követelményeit, rögzíti a felelősségi- és hatásköröket, illetve az eljárási szabályokat. 2. 0 HATÁLy- És fELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (továbbiakban: MÁV) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Zrt. leányvállalatai esetében az erre vonatkozó alapítói/taggyűlési/közgyűlési határozat szerinti vezetői intézkedés alapján az adott leányvállalat szervezetére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az Elnökvezérigazgatói Titkárság a felelős. 3.0 fOGALMAk MEGHATÁROzÁsA Támogatás: visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A jelen utasításban a támogatás kedvezményezettjei kizárólag civil szervezetek. A támogatás szélesebb fogalom, mint akár a Civil tv. szerinti, akár a Tao tv. szerinti adomány vagy az Áfa tv. szerinti közcélú adomány fogalma. Az adomány fogalmak között átfedések vannak, de minden meghatározást az adott jogszabály alkalmazásában kell irányadónak tekinteni.

15. szám

törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Áfa tv. szerinti közcélú adomány, adományozás (2007. évi CXXVII. tv. 259. § 9/A.pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv.-ben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt. Közhasznú szervezet (Civil tv. VII. fejezet, 75. § (5) bekezdés): a közhasznúsági nyilvántartásban szereplő szervezet.

Adomány: Civil tv. szerinti adomány(2011. évi CLXXV. tv. 2. § 1. pont): a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.

Közhasznú tevékenység (Civil tv. 2. § 20. pont): minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

Tao tv. szerinti adomány (1996. évi LXXXI. tv. 4. § 1/a. pont): a közhasznú szervezet részére a Civil tv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön

Közfeladat (Civil tv. 2. § 19. pont): jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül,

15. szám


jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közérdekű kötelezettségvállalás (Civil tv. 2. § 18. pont): a Ptk. 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás. Tartós adományozás (Civil tv. 2. § 27. pont): a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Látvány-csapatsport támogatása (Tao tv. 4. § 41-46. pontok, 22/C. §): az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a Tao tv.-ben meghatározott jogcímeken a látvány-csapatsportban működő, a törvényi feltételeknek megfelelő sportszervezetek számára. (Látvány-csapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. Jogcímek: utánpótlás-nevelés, versenyeztetés, személyi jellegű ráfordítás, tárgyi eszköz beruházás, felújítás, képzés, biztonsági infrastruktúra fejlesztés.) Látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás (Tao tv. 4. § 45. pont): olyan okirat, amelyet a 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére. A 22/C. § (3)-(3a) bekezdései szerint a támogatási igazolást az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége azt követően állítja ki, hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát - jogcímenként -, amelyre

1629

a támogató a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. Az adózó köztartozásmentes státuszának a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor kell fennállnia (22/C. § (2) bekezdés). A 22/C. § (5)-(5a) bekezdések szerint támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha – sok más feltétel teljesülése mellett – a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek sincs lejárt köztartozása. Szponzoráció: két vagy többoldalú üzleti kapcsolat; kommunikációs, marketing vagy egyéb stratégiai célokat szolgáló együttműködés. A szponzorálás befektetés, ami kölcsönös üzleti hasznot biztosít az érintett feleknek. MÁV Zrt. és leányvállalatai: a MÁV Zrt. és annak legalább többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok (továbbiakban: Támogató) nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. Támogatási politika:A támogatási elvekkel, elképzelésekkel kapcsolatos irányelvek és azok gyakorlati alkalmazásai a MÁV Zrt. és leányvállalatai vonatkozásában. Koordinációért felelős szervezet: az aktuális MSZSZ szerint a MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási rendszerét összefogó szervezet Kapcsolattartásért felelős szervezet: a MÁV Zrt. és leányvállalatai által támogatott szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel rendszeres kapcsolatot tartó szervezetek, amelyek a MÁV-on belül koordinálják, intézik a támogatási megállapodáshoz kötődő feladatokat, tevékenységeket Fund raising tevékenység: a MÁV Zrt. és leányvállalatai gazdasági kapcsolatainak „mozgósítása”a támogatott szervezetek működésének elősegítése érdekében Támogatói Bizottság: Javaslattételi szerv, melynek feladata az egyedileg beérkező támogatási kérelmek összesítése, előminősítése, döntésre való felterjesztése, valamint a szabályozási háttér kezelése, felügyelete.

1630


4.0 UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1 Alapelvek A támogatási politika alapelvei: - Átláthatóság A vállalat átlátható működése és a hozzá kapcsolódó támogatások rendszerének transzparenciája alapvető elvárás, amely fokozottan igaz az adófizetők pénzéből működő állami vállalatokra. Ez az alapelv akkor állja meg a helyét, ha a támogatás keretében kialakított partneri együttműködés mindkét tagja, tehát a Támogató és a Támogatott is egyaránt érvényesíti ezen irányvonalat mind a támogatás odaítélésének folyamatában, mind annak felhasználásában. - Értékmegőrzés és értékteremtés A vasutas kultúra gazdag hagyományokkal rendelkezik, amely a mai napig meghatározó nemcsak a vasutas közösség, de a vasút működtetésében is. Felelősségünk megőrizni és átadni ezeket az értékeket, valamint ezen alapokon új, hasonló értékeket létrehozni, teremteni. - Összhang a fenntartható fejlődés elvárásaival A Fenntartható Fejlődéshez kapcsolódó elvárások öszszességének lehetőség szerinti figyelembe vétele, ill. a kapcsolódó elképzelések integrálása a támogatási, sőt bővebb értelemben a társadalmi felelősségvállalási (CSR) politikába oly módon, hogy az elvek valamennyi támogatással kapcsolatos döntéseket és folyamatokat jellemezzék. - Kapcsolat az érintett közösségekkel A vasút közügy, amely a teljes hazai társadalmat érinti közvetve vagy közvetlenül. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel (utazóközönség, partner cégek, önkormányzatok, stb.). - Széleskörű vállalati és társadalmi konszenzus és elfogadottság Társadalmi párbeszéd kezdeményezése szükséges az érintett csoportokkal, közösségekkel, véleményformálókkal, annak érdekében, hogy a MÁV Zrt. és leányvállalatai által indított ügyek, folyamatok széleskörű vállalati és társadalmi konszenzus (széleskörű elfogadottság) alapján kerüljenek véglegesítésre. - Anyagi támogatás mértékének folyamatos csökkentése A vállalatcsoport bevételeit alapvetően a közszolgáltatási szerződések határozzák meg. Ezen szerződések által nyújtott keretek meghatározott feladatok teljesítésére nyújtanak fedezetet. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tehát a támogatásokra szánt keretüket csak azokból a bevételeikből tudják fedezni, amelyek nem függenek össze a közszolgáltatási tevékenységgel. Ebből adódóan a támogatásra fordítható anyagi erőforrások nem, vagy csak

15. szám

igen szűkösen állnak rendelkezésre. Mindezek alapján mind a gazdálkodás, mind pedig a társadalmi megítélés szempontjából visszafogottság és csökkenő tendencia kell, hogy jellemezze a kizárólag anyagi erőforrásokban megtestesülő támogatásokat. 4.2 Általános rendelkezések 4.2.1 Irányvonalak kijelölése A támogatási területek meghatározása összhangban kell legyen: • az alapelvekkel, • a MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységével, • az állami szerepvállalás céljával, • a cég történelmi múltjával és hagyományaival, • a munkavállalók érdekeivel, • valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekkel. A támogatási politika keretében támogatható területek: - Vasúti emlékek és hagyományok ápolása - Jövő vasutas nemzedékeinek felkarolás, támogatása - Önkéntességi programok a munkavállalók körében - A MÁV által alapított szervezetek támogatása (pl. VOKE, Szimfonikusok) – a „megörökölt”, korábban nyújtott támogatások kezelése 4.2.2 A támogatások kategóriái A támogatások vonatkozhatnak támogatandó ügyekre, szervezetekre és eseményekre. Támogatandó ügyek: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető ügyek támogatása (pl.: gyermekvasút) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét közvetlenül nem érintő, de ahhoz kapcsolható tevékenységek támogatása (pl.: környezetvédelem, tömegközlekedés, akadálymentesítés, stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő ügyek (pl.: betegségek megelőzése, családon belüli erőszak stb.) Támogatandó szervezet: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető, illetve a MÁV Zrt. és leányvállalatai által létrehozott szervezetekről (pl.: VOKE, MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány, MVPA, Vasutas Települések Szövetsége, Hungrail, sportegyesületek, stb.) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, de az adott tevékenység ellátásra hatással levő szervezetek. (pl.: Levegő Munkacsoport, Magyar Közlekedési Klub stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez nem kapcsolódó szervezetek (pl.: Gyermekrák Alapítvány, Állatotthon Alapítvány stb.)

15. szám


Események: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető esemény (pl.: autómentes nap) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét közvetlenül nem érintő, de ahhoz kapcsolható esemény (pl.: környezetvédelemi konferenciák, akadálymentesítéssel foglalkozó események stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő események (pl.: sportesemények, kulturális események stb.) Azon támogatásokról, amelyek a fentiek közül egyik csoportba sem sorolhatóak, de egyedi megítélés alapján támogatást érdemelhetnek, az ún. Támogatói Bizottság jogosult dönteni. 4.2.3 Támogatások fajtái Támogatás alapvetően kétféle módon adható: 1. pénzben, 2. térítésmentes szolgáltatás, vagy termékátadás formájában. Adózási szempontból a juttatásokon belül megkülönböztetünk: a. adománynak minősülő támogatást b. adománynak nem minősülő támogatást c. látvány-csapatsport támogatását. 4.2.3.1. A pénzbeli támogatás nyújtásának módjai: 1. címzett támogatások: A címzett támogatások olyan, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységünkhöz (CSR) illeszkedő együttműködések, amelyeket a MÁV Zrt. és leányvállalatai felvállalnak és pénzbeli juttatással, díjkedvezménnyel, vagy tárgyi eszköz átadásával támogatnak. Ilyen címzett támogatás egyebek között: • Vasúti műemlékek megóvása (pl. MVPA) • Vasúti közlekedés népszerűsítése • Vasutas kultúra, hagyomány megőrzése (pl. MÁV Szimfonikusok, VOKE, Gyermekvasút) • Vasutasok életminőségét, körülményeit javító civil szervezetek tevékenysége 2. szervezeteknek nyújtott működési támogatás: A MÁV Zrt. által alapított, a vasúthoz kötődő tevékenységet folytató szervezet, szervezetek működésének finanszírozásához történő hozzájárulás (VOKE, MÁV Szimfonikusok, Vasutas Zeneiskola, Gyermekvasút) 3. célzott támogatás: Olyan egyedi célok megvalósításának támogatása, melyek szorosan kapcsolódnak a MÁV Zrt. és leányvállalatai működéséhez, vagy feladataihoz és annak eredményeként megtakarítás, eredményjavulás, vagy kedvezőbb megítélés érhető el, ugyanakkor nem tekinthető igénybevett szolgáltatás ellenértékének.

1631

4. sporttámogatási keret: A MÁV Zrt. által alapított, a 2012-ben elindított ingatlanrendezésig a MÁV Zrt. tulajdonában lévő sportingatlanokon működő sportegyesületek működésének finanszírozásához való hozzájárulási keret. A keret felhasználása a sportegyesületek által benyújtott pályázatok alapján kerül felosztásra. Támogatható tevékenységek, események, rendezvények: 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető tevékenységek, ügyek támogatása (pl.: Gyermekvasutasokért Alapítvány, Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány) 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető, illetve a MÁV Zrt. által létrehozott szervezetek (pl.: VOKE, MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány, Vasutas Települések Szövetsége, Hungrail, Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány, Gyermekvasutasokért Alapítvány, stb.) 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez köthető események (pl.: Autómentes Nap, Kisvasutak Napja, Krampácsverseny, stb.) Támogatásra nem javasolt– kiemelten pénzbeli támogatásra – tevékenységek, események, rendezvények: 1. Profitorientált szervezetek támogatása (médiumok, vállalkozások, konferenciák stb.) 2. Gyógyászati szervezetek, egyesületek támogatása 3. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő ügyek (pl.: betegségek megelőzése, családon belüli erőszak stb.) 4. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységéhez nem kapcsolódó szervezetek (pl.: Gyermekrák Alapítvány, Állatotthon Alapítvány stb.) 5. A MÁV Zrt. és leányvállalatai tevékenységét nem, vagy csak nagyon áttételesen érintő társadalmi események (pl.: sportesemények, kulturális események, rendezvények, fesztiválok, stb.) 4.2.3.2. Térítésmentes szolgáltatás, termékátadás: A MÁV Zrt. és leányvállalatai által nyújtott szolgáltatások,– pl. javítási, szerelési munkák, ingatlanok bérleti, használati jogának stb. – ellenérték nélkül történő juttatása. A MÁV Zrt.-n belül az ingatlanok bérbeadása kifejezetten piaci áron történhet csak, de ugyanez igaz a szolgáltatások nyújtására is. Az ingyenesen végzett szolgáltatás, vagy ingyenes használatba adás esetén is fel kell tüntetni a bérleti díj kiesést, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket, mivel ezek jelentkeznek az adott szervezeti egységnél. Személyszállítási közszolgáltatás ingyenes támogatásként nem adható, a költségtérítés elvesztése miatt a menetjegyek szponzorációs célú felhasználása korlátozottan lehetséges.

1632


4.2.3.3. Hatásköri szabályozás Az ingyenes termék, szolgáltatás vagy közvetlenül pénzeszköz átadás formájában nyújtott támogatással kapcsolatban a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listája (DHL) 1.5. pontja rendelkezik: „Döntés, térítés nélküli végleges vagyonátadásról, beleértve a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét is, amennyiben annak értéke egy üzleti év alatt 2 Mrd forint alatti az elnök-vezérigazgató hatáskörébe, 2 Mrd forint és felett az Igazgatóság hatáskörébe, 5 Mrd forint és felett pedig Alapítói hatáskörbe tartozik.” 4.3. Támogatási rendszer működése 4.3.1 Támogatási folyamat leírása 1. A MÁV Zrt. és leányvállalatai támogatási irányelveire a koordinációért felelős szervezet tesz javaslatot, s azt az Elnök-vezérigazgató hagyja jóvá. 2. A MÁV Zrt. és leányvállalatai egységes támogatási irányelvek alapján választják ki azokat a társadalmilag fontos, a vasúthoz köthető szervezeteket, egyesületek, alapítványokat, amelyek részére támogatást nyújtanak. 3. A támogatásra fordítható forrásokat a MÁV Zrt. és leányvállalatai éves költségvetésének elfogadásával párhuzamosan a DHL-ben meghatározott értékhatár szerinti döntéshozó hagyja jóvá. 4. A támogatások tervezésére vonatkozó premisszák az Üzleti tervezési folyamat (továbbiakban ÜTF) során a többi előirányzattal együtt kerülnek megküldésre az egyes szervezetek és a leányvállalatok részére. Általános premissza: az üzleti tervben az érintett vállalat által nyújtandó támogatás mértéke, minimum az előző évben kifizetett támogatás mértéke -20% (a várható eredmény adatok ismeretében számítandó). A MÁV Zrt. és a leányvállalatok a premisszák mentén meghatározott minimális támogatási keretről tájékoztatják – legkésőbb az november 30-ig – a csoportirányítási tevékenységet ellátó társaság, támogatások koordinációjáért felelős szervezeti egységét, amely a támogatási politika alapelveit, a költségvetési előírásokat, valamint az esetlegesen már megkötött (többéves szerződések) támogatási szerződéseket szem előtt tartócsoport- és vállalati szintű javaslatot készít a következő évi támogatási elképzelések megvalósítására. Amennyiben az üzleti tervezés rövid távú (3-5 év) kitekintést is ad, úgy a támogatások vonatkozásában is javasolt a párhuzamos tervezés. A csoport- és vállalati szintű támogatások engedélyezéséről a támogatásokért felelős szervezet előterjesztést készít és felterjeszti a DHL szerinti döntéshozónak, az egyes leányvállalatok vezetőivel folytatott egyeztetést követően.

15. szám

A döntés meghozatalát követően a koordinációért felelős szervezet tájékoztatja a kapcsolattartó szervezetet, valamint a leányvállalatokat, a döntés szerintifeladatokról. 5. A MÁV Zrt.-től és a leányvállalatoktól beérkezett tervszámokból összeállított csoportszintű támogatási keret az alábbi részekre kerül felosztásra: a) kiemelt szervezetek, egyesületek, alapítványok A MÁV Zrt. évtizedekkel ezelőtti társadalmi szerepéből és gazdasági potenciáljából adódóan - az akkori időszak szokásainak és elvárásainak megfelelően -, komoly szervezetek (pl. szimfonikus zenekar, művelődési házak, stb.) alapítójaként, fenntartójaként vállalt szerepet a kultúra, a közművelődés és a sportélet fenntartásában, működtetésében (megörökölt támogatások). A korábban támogatott szervezetek közül a kiemelt szervezetek közé az alábbi szervezetek, egyesületek, alapítványok tartoznak: • MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány • Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület (VOKE) • Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány • Gyermekvasutasokért Alapítvány • Vasutas Intézmények Nyugdíjasait Támogató Alapítvány b) Az éves támogatási terv jóváhagyása során szükséges meghatározni egy ún. kiegészítő keretet, amelynek felhasználására a Támogatói Bizottság tesz javaslatot feljegyzés formájában, az év közben beérkező támogatási kérelmek elbírálását követően. A kiegészítő keret nagyságrendje nem haladhatja meg 40 M Ft-ot. c) Az éves támogatási terv jóváhagyása során szükséges meghatározni egy ún. sporttámogatási keretet, amelynek felhasználására a korábban MÁV Zrt. tulajdonban lévő sportingatlanokon működő sportegyesületek nyújthatnak be pályázatot. A sporttámogatási keret nagyságrendje nem haladhatja meg a 40 M Ft-ot. A pályázatok kiírására és elbírálására a Támogatói Bizottság jogosult. Az éves támogatási tervek leányvállalatonkénti jóváhagyásáról, az üzleti terv jóváhagyásával párhuzamosan, a csoportirányítási funkciókat ellátó társaság vezetője dönt. Az éves támogatási terv elfogadása egyben a tervben részletezett kiemelt támogatandó szervezetekkel való támogatási szerződések megkötésének engedélyét is jelenti. Olyan szervezetek esetében, amelyeket a MÁV Zrt. és leányvállalatai több vállalata is támogatni tervez, többoldalú támogatási szerződés megkötése javasolt. 6. A támogatási irányelvek egyeztetése, a támogatási keret kezelése, az eredmények összegyűjtése, mérése és

15. szám


bemutatása a támogatásokért felelős szervezet feladata, amely évente jelentést készít a DHL szerint döntésre jogosult szerv részére a támogatások hasznosulásáról, felhasználásáról, mely beszámoló a társadalmi felelősségvállalási (CSR) jelentésben is megjelenik. Az elért eredmények pozitív bemutatásáért, illetve a társadalmi felelősségvállalási jelentésben való megjelenítésért a Kommunikációs Igazgatóság a felelős. 4.3.2 Támogatási szerződés A kiemelt szervezetekkel, ill. a Támogatói Bizottság által támogatásra javasolt szervezetekkel támogatási szerződést kell kötni, az egységesség, átláthatóság, szehasonlíthatóság megteremtése érdekében. A tá- ösz tási szerződésre az 1. sz. mellékletben szereplő, moga támogatási megállapodást minta szerződésként kell alkalmazni. A támogatási megállapodásban az alábbiakat szükséges rögzíteni: • Definiálni az együttműködés alapelveit, célját, formáját • Meghatározni a támogatás pénzbeli ütemezését, ill. a kifizetés feltételeit • A Támogató felé fennálló tartozás esetén a támogatás tényleges kifizetése helyett a tartozás mértéke csökkentésre kerül a támogatás összegével (kompenzálás). A támogatás Támogatott általi tervezett felhasználása kereteinek mellékletben történő megjelenítése • A támogatás tényleges felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettség előírása • Az egyes juttatási formák és feltételek szerint az adótörvényekben előírt, kötelező információk, nyilatkozatok feltüntetése • A támogatási összeg visszatérítésére vonatkozó előírások rögzítése 4.4 A Támogatói bizottságról 4.4.1 A Támogatói Bizottság jogai és kötelességei: 1. Javaslatot tesz a tárgyévre rendelkezésére álló kiegészítő támogatási keret felhasználására az év közben a MÁV Zrt.-hez és leányvállalataihoz beérkező egyedi kérelmek összesítése, előminősítése, elbírálása alapján. 2. Ellenőrzi és felügyeli a jóváhagyott támogatási megállapodások teljesülését. 3. Javaslatot tesz a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának a MÁV Zrt. és leányvállalatai által rendelkezésre bocsátott kiegészítő támogatási keret felhasználására, támogatási megállapodások megkötésére. 4. Véleményezi a beérkező egyedi támogatási kérelmeket. 5. Meghatározza a Bizottság munkarendjét, negyedévente köteles teljes ülést tartani, az ülésekről jegyzőkönyvet vezetni. Az ülésekről készült jegyzőkönyveket a Kommunikációs Igazgatóság kijelölt munkavállalója vezeti, készíti és megőrzi. 6. Jogosult a leányvállalatok támogatási rendszerével kapcsolatosan ajánlásokat, javaslatokat megfogalmazni.

1633

7. A Támogatói Bizottság javaslattételi szerv, döntési jogköre kizárólag a beérkező támogatási kérelmek véleményezésére, elbírálására, együttműködési javaslatok tételére terjed ki. 4.4.2 A Támogatói Bizottság feladatai 1. Felügyeli a MÁV Zrt. és leányvállalatai által kötött támogatási megállapodásokat, valamint a jelen utasításban leírtak betartását. 2. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, saját tevékenységéről jegyzőkönyvet készít. A munkaterv elkészítésért és a jegyzőkönyvek vezetéséért a Kommunikációs Igazgató felelős. 3. Évente egy alkalommal beszámolót készít a MÁV Zrt.-hez és leányvállalataihoz érkező támogatási kérelmekkel kapcsolatos elvégzett feladatokról a csoportirányítási funkciókat ellátó társaság vezetője részére 4.4.3

A Támogatói Bizottság felépítése

1. A Támogatói Bizottság vezetője a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói Titkárság, támogatásokért felelős munkavállalója, vagy az általa kijelölt helyettese. 2. A Támogatói Bizottság tagjai: Humánerőforrás Igazgatóság képviselője, Kommunikációs Igazgatóság képviselője, Elnök-vezérigazgatói Titkárság, támogatásokért felelős munkatársa 4.5 Támogatás, ezen belül adomány adózási vonatkozásairól A fogalom meghatározásokból kitűnik, hogy a Tao tv. és az Áfa tv. adomány fogalma az értelemszerű különbségen kívül (a pénzátadás az Áfa tv. hatályán kívül esik) gyakorlatilag azonos. Annyi az eltérés, hogy a Tao tv. szerint adománynak minősül a közérdekű kötelezettségvállalás keretében nyújtott támogatás is, míg az Áfa tv. alkalmazásában nem. 4.5.1 Támogatás 4.5.1.1 A Tao. tv.8. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra. A 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adó-

1634


ról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. 4.5.1.2 Az Áfa tv. 11. §(1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. A14. §(1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. A 14. § (2) bekezdése szerint szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 4.5.1.3 Minden olyan – Tao tv. szerinti adománynak nem minősülő – támogatás, mellyel kapcsolatban a támogató nem rendelkezik a támogatott fentebb említett nyilatkozatával növeli a társasági adó alapját (el nem ismert költség). A nem pénzbeli támogatások esetén pedig vizsgálandó, hogy az ingyenesen – véglegesen vagy ideiglenesen – átadott termékhez, illetőleg nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódott-e adólevonási jog. Amennyiben igen, akkor a támogatás áfa fizetési kötelezettséggel jár. Az adó alapja véglegesen átadott termék esetében az átadáskori forgalmi érték, vagy előállítási érték, szolgáltatásnyújtás esetében pedig teljesítés érdekében felmerült költség. Ebből következően elismert költségnek minősül – vagyis nem növeli a társasági adó alapját – az olyan támogatás, amelyhez kapcsolódóan a támogató rendelkezik a fentebb említett nyilatkozatokkal. A nem pénzbeli tá-

15. szám

mogatások kapcsán azonban az áfa fizetési kötelezettség keletkezése az ilyen esetekben is vizsgálandó. 4.5.2 Adomány 4.5.2.1 A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja szerint a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adományösszegét és a támogatott célt. A 7. § (1) bekezdés z) pontja kimondja: „Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 2. 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, 3. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A 7. § (7) bekezdése szerint az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. 4.5.2.2 Az Áfa tv. 11 § (3) a pontja alapján a közcélú adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. A 14. § (3) bekezdése szerint pedig nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás. 4.5.2.3 A Tao tv. alapján az adomány az adózónál elismert költségnek minősül, ha rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, jut-

15. szám


tatás összegét, célját. (2014. május 31-ig a régi Civil tv. alapján közhasznúnak, kiemelkedően közhasznúnak minősülő szervezetek közhasznú jogállását az új Civil tv. is elismeri bizonyos feltételek mellett (új Civil tv. 75. § (5) bekezdés). Az új Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba kerüléshez azonban a civil szervezetnek teljesítenie kell a törvényi feltételeket.) Ezen túlmenően ugyanezen igazolás birtokában az adózás előtti eredmény összegéig az adomány 20%-ával, tartós adományozás esetén pedig 40 %-ával csökkenteni lehet a társasági adó alapot. A nem pénzbeli adomány, adományozás az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletnek minősül, így áfa fizetési kötelezettség nem keletkezik. 4.5.3 Látvány-csapatsport támogatása 4.5.3.1 A Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja szerint a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen az adóévben viszszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt ált alános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36., 38. vagy 44-45. pontja alapján került sor. A 4. § 44-45. pontjai rendelkeznek a látványcsapatsport és a támogatási igazolás fogalmáról. 4.5.3.2 A Tao tv. 22/C. § (2) bekezdése szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő öszszegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából - feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása - adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. A 22/C. § (3a) bekezdés szerint a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének további feltétele - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Kr.) meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére. A Kr. rögzíti a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás (juttatás) igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi

1635

eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a támogatási igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a támogatásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait. A Kr. 2. § (6a) bekezdése szerint a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a támogatás teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse. A Kr. 7. §-a szerint a támogatás átutalására – az igazolásban megadott, pénzforgalmi számlaszám(ok)ra – az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség. A támogató az átutalásról – több részlet esetén pénzmozgásonként – 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot (javasolt értesítési nyomtatvány a NAV honlapról letölthető). A támogató csak a támogatási igazolás és az átutalást igazoló banki bizonylat állami adóhatóság részére történő megküldése esetén jogosult a Tao tv. szerinti adókedvezmény igénybevételére. A Kr. 9. § (7) bekezdése szerint a támogatási igazolásban foglalt jogcímek alapján nyújtott támogatásból végrehajtott fejlesztés szakmai és pénzügyi megvalósulásáért kizárólag a támogatott szervezet felelős, a támogatót semmilyen felelősség nem terheli. A Kr. 9. § (11) bekezdése szerint a támogató a támogatás pénzügyi folyósításáért a támogatott szervezet részéről semmilyen ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult a Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételére sem. A Tao tv. 23. §(3) bekezdése szerint – az esetlegesen igénybevett fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény. A (4) bekezdés értelmében az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe. 4.5.3.3 A látvány-csapatsport támogatása a Tao tv. szempontjából – tekintettel a támogatási igazolás létére – a szokásos támogatásoknál előírt nyilatkozat nélkül is elismert költségnek minősül. Emellett – pozitív adóalap esetén – a fentiekben ismertetett feltételek teljesülése illetőleg teljesítése esetén a számított adó 70 %-áig a pénzmozgással járó támogatás összegével azonos értékű adókedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény – az adózó döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából vehető igénybe. A támogatáshoz kapcsolódóan befizetendő 1 % sorsáról azonban sem a Tao tv. sem a Kr. nem rendelkezik, így

1636


15. szám

az nem minősül elismert költségnek, illetőleg nem jár utána adókedvezmény.

A Bejövő számla könyvelés az ügyletet a számviteli törvény előírásainak megfelelően számolja el.

A pont aktualitását minden évben felül kell vizsgálni.

Az Adózás szervezet bekéri a támogatott szervezetektől a megvalósult támogatási szerződésekhez kapcsolódó utólagos nyilatkozatokat, igazolásokat (ide nem értve az ún. támogatási igazolást).

4.5.4 Eljárási szabályok Az Adózás szervezet a szerződéskötő szervezetek által megküldött támogatási szerződéseket előzetesen véleményezi, és – ha a rendelkezésre álló információk alapján lehetséges – a támogatást előzetesen minősíti. A szerződéskötő szervezet a támogatott szervezettől bekéri és az Adózás szervezet részére a szerződés véleményezéséhez továbbítja azt az előzetes nyilatkozatot, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. Nem pénzbeli adomány esetén beszerzi a közhasznú szervezet által kiállított igazolást, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, és a Kimenő számla könyvelés részére a tárgyéven belül a szerződésben érintett első ügylethez kapcsolódó adatszolgáltatáshoz mellékeli. A szerződéskötő szervezet a nem pénzbeli támogatásokról, adományokról a Kimenő számla könyvelés részére a tárgyhónapot követő hó 10-ig adatot szolgáltat a következő tartalommal: d) a támogatott fél neve, GIR partner azonosítója, e) az érintett naptári év, hónap, f) a szerződés száma, tárgya, g) a támogatás fajtája (adomány, látvány-csapatsport támogatás, szokásos támogatás), h) az átadott termék átadáskori forgalmi értéke, ennek hiányában előállítási értéke; illetőleg szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítés érdekében felmerült költség. A Kimenő számla könyvelés a térítésmentesen történt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén – a szerződéskötő szervezetektől kapott havi adatszolgáltatások alapján – megállapítja, hogy keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség, és az ügyletet a törvényi előírások figyelembevételével számolja el. A szerződéskötő szervezet a pénzbeli támogatásokról, adományokról a Bejövő számla könyvelés részére a tárgyhónapot követő hó 10-ig adatot szolgáltat a következő tartalommal: i) a támogatott fél neve, GIR partner azonosítója, j) az érintett naptári év, hónap, nap, k) a szerződés száma, tárgya, l) a támogatás fajtája (adomány, látvány-csapatsport támogatás, szokásos támogatás), m) a támogatás, adomány összege.

Látvány-csapatsport támogatása esetén a szerződéskötő szervezet az ügylet (termékátadás, pénzeszközátadás, stb.) megvalósulását követő 3 napon belül megküldi az Adózás szervezet részére a támogatási igazolást, a szerződést valamint a teljesítést igazoló dokumentumot. Pénzmozgással járó támogatás esetén intézkedik arról, hogy az átutalásról szóló bankbizonylatot a Pénzgazdálkodási szervezet megküldje az Adózás szervezet részére. Az Adózás szervezet a támogatásokkal kapcsolatban rendelkezésére álló adatok, bizonylatok alapján a társasági adó következményeket megállapítja és bevallja, illetőleg – ha szükséges – a bizonylatok megküldésével az adóhatóságot értesíti. 5.0 HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, HATÁLyOn kíVüL HELyEzÉsEk • A hatályos egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény • A hatályos 2007. évi CXXVII. (Áfa) törvény • A hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao) törvény • A hatályos látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet (Kr.) • A MÁV Zrt. hatályos Működési és Szervezeti Szabályzata • A MÁV Zrt. hatályos Döntési és Hatásköri Listája 6.0 Hatályba léptetés Jelen utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk 1.sz. Támogatási megállapodás – sablon Dávid Ilona s. k. elnök-vezérigazgató

15. szám


1637

1. sz. melléklet

1638


15. szám

15. szám


1639

1640


35/2013. (V. 03. MÁV ÉRT. 15.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A FELÉpíTMÉny kARbAnTARTó GÉpLÁncOk TEchnOLóGIAI UTAsíTÁsÁRóL szóLó 2/2009. (IV.17. MÁV ÉRT. 14.) ÜÁVIGh. sz. ÜzLETÁGI ÁLTALÁnOs VEzÉRIGAzGATóhELyETTEsI UTAsíTÁs 1. sz. MódOsíTÁsÁRóL (EGysÉGEs szERkEzETbEn). Ezen utasítás közzététele napjával a Felépítmény Karbantartó Gépláncok Technológiai Utasításáról szóló 2/2009. (IV.17. MÁV Ért. 14.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 3. pont 10. francia bekezdése az alábbiak szerint változik: Pálya üzemeltetője: az a szervezet, amely a vasúti pálya forgalombiztonságáért, megfelelő műszaki állapotáért felel. 2. Az utasítás 3. pont 11. francia bekezdése az alábbiak szerint változik: Megrendelő: A Megrendelő (vagy megbízottja, vagy nevében eljáró, a továbbiakban: megrendelő) az a MÁV Zrt. egység, vagy külső vállalkozás, aki/amely a felépítmény karbantartó gépláncot a saját munkafeladataihoz megrendeli, vagy komplett vágányszabályozási munkát rendel meg idegen kivitelezőtől. 3. Az utasítás 4.1.3 (6) pont harmadik bekezdés első mondata az alábbira módosul: Ha a végrehajtott vágányszabályozást várhatóan nagy sínhőmérséklet emelkedés követi, akkor a D.12/H utasítás 8.3.1 (6) pont 3. bekezdése alapján a D.12/H utasítás 7.9 (1) pontja szerinti sebesség korlátozást kell bevezetni. 4. Az utasítás 4.2.1 pontjában lévő WINPÁTER szavak PÁTER szóra módosulnak. 5. Az utasítás 4.5.2 pont 1. mondata az alábbiak szerint változik: A felépítmény karbantartó gépláncok által végzett irányés fekszint szabályozást az ASA gépekkel készített kiértékelt grafikon alapján, illetve a hosszirányú magassági eltéréseket (rövid és hosszú süppedéseket), valamint a hosszú irányhibákat szemmel ellenőrizve kell átvenni. 6. Az utasítás 4.5.2 pont 2. bekezdés első mondata a következőképpen változik: hagyományos pálya fekszintszabályozását is úgy kell végrehajtani, hogy a két sínszál magasság különbsége egyenes vágányban nem lehet több, mint ± 2 mm.

15. szám

7. Az utasítás 4.5.2 pont 2. bekezdés első mondata helyett a következő mondatot kell beírni: Tiszta ívben az előírt túlemeléstől való eltérés megengedett mértéke szintén ± 2 mm. 8. Az utasítás 4.5.2 pont 2. bekezdés ötödik mondata az alábbira módosul: Mivel a különböző vágányszabályozó gépek mérőrendszere eltérő húrhosszakkal dolgozik, ezért szabályozó gépek irány méréséhez különböző határértékek tartoznának. A sokféleség miatt ezek a határértékek nincsenek kidolgozva. A szabályozó gépek iránygrafikonja a mért ívmagasság értékeket mutatja, és nem ívmagasság eltéréseket. Kiértékelésekor, a kiugró ás jelentős változás értékek esetén, az adott szakaszon kézi ívmagasság mérést kell végezni, és azt a kézi ívmagasság mérésekre a D.54 Műszaki adatokban megadott határértékekhez viszonyítva kell kiértékelni. 9. Az utasítás 4.5.4 pont 1. mondata az alábbira változik: A napi munkaterületet a munka elvégzése után, vagy folyamatosan a géplánc haladása után a géplánc vezetőjének és a megrendelőnek be kell járnia, vagy be kell utaznia. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

15. szám


MódOsíTÁsOkkAL EGysÉGEs szERkEzETbE FOGLALT szöVEG 1.0 UTAsíTÁs cÉLjA A felépítmény karbantartó gépláncok (továbbiakban: FKG) munkájával kapcsolatos előkészítési, munkavégzési, ellenőrzési és átvételi feladatok meghatározása 2.0 hATÁLy És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA Az utasítás előírásait a MÁV Zrt. vonalhálózatán történő FKG munkáltatás során alkalmazni kell. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Pályalétesítményi főosztály a felelős. 3.0 FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA - Alapemelés fogalma: A vágányszabályzó gép a pálya süllyesztésére nem alkalmas, ezért, hogy a magas-pontokon is történjen emelés a kiemelendő süppedések értékén felül min. 15 mm állandó többletemelést, ún. alapemelést kell végrehajtani. - ALC = Automatical lining and controlling = Automatikus irányítás és ellenőrzés - ARCC =Argument Computer Control (Számítógépes vágányszabályozó és regisztráló rendszer) - Állagban tartó: az a szervezeti egység, amelynek a gép, vagy jármű tulajdonában vagy jogszerű használatában van. - DArc =Data System for Arc Control =Adat rendszer az ívszabályozáshoz - Felépítmény karbantartó géplánc: a vasúti felépítmény építése, korszerűsítése, felújítása és karbantartása során a vágánygeometriát, ágyazatprofilt és ágyazattömörséget kialakító, vagy helyreállító gépek összessége. Az FKG általában vágányszabályozó-, ágyazatrendező- és ágyazattömörítő gépből áll. - FKG üzemeltető: az a MÁV Zrt. egység, vagy külső vállalkozás, aki/amely a munkagépeket saját dolgozójával üzemelteti, függetlenül attól, hogy a gép kinek a tulajdonában van. - Hatóságilag engedélyezett sebesség: a pályára engedélyezett legnagyobb menetsebesség (megtalálható a Műszaki Táblázatokban) - Pályasebesség: a hatóságilag engedélyezett sebesség a nagyobb hosszra kiterjedő állandó sebesség korlátozásokat is figyelembe véve (megtalálható a menetrendi segédkönyvekben)

1641

- Pálya üzemeltetője: az a szervezet, amely a vasúti pálya forgalombiztonságáért, megfelelő műszaki állapotáért felel. (pályafenntartási szakaszmérnökség) - Megrendelő: (vagy megbízottja, vagy nevében eljáró, a továbbiakban: megrendelő) az a MÁV Zrt. egység, vagy külső vállalkozás, aki/amely a felépítmény karbantartó gépláncot a saját munkafeladataihoz megrendeli, vagy komplett vágányszabályozási munkát rendel meg idegen kivitelezőtől. - Vállalkozó (alvállalkozó, kivitelező): egyéni és társas vállalkozás, akinek a tulajdonában, vagy jogszerű használatában lévő gépekkel felépítmény építési, korszerűsítési, felújítási vagy karbantartási munkát végez. 4.0 A GÉpLÁncOs TEchnOLóGIA LEíRÁsA 4.1 Általános előírások 4.1.1 Műszaki követelmények az FkG gépeivel szemben Vágányszabályozó-gép A gép legyen alkalmas a vasúti vágányhálózat geometriai (fekszint, irány) szabályozására, és az aljak alatt tömör ágyazati gerenda kialakítására. Aljköztömörítő helyetti stabilizátor alkalmazása esetén a vágányszabályozó gép rendelkezzen ágyazatszél tömörítővel. Szabályozandó paraméterek: - irány - fekszint (hossz-, kereszt-fekszint, túlemelés) A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó műszaki és beállítási adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 80 km/h Aláverő kalapácsok száma: 16 db Aláverő kalapácsok vibrációja: 35 Hz Az összehúzási idő: 1.2-1.5 sec Aláverő kalapácsok süllyesztése: 10-20 mm az alj alsó síkja alatt Aláverő kalapácsok minimális magassága 55 mm Emelőerő: 250 kN Irányító erő: 125 kN Max. emelés: 100 mm Max. irányítás: 100 mm A „v ≥ 100 km/h” pályasebességű vasúti pálya szabályozását végző gép rendelkezzen jól működő regisztráló rendszerrel. Regisztrálandó paraméterek: - Irány - Kereszt-fekszint - Síktorzulás

1642


- Nyomtáv - Hossz-fekszint hiba a jobb és bal sínszálon különkülön a két szintezőhúron működő érzékelő rendszer segítségével. - Emelési érték Regisztrálás: - Nyomtató-függő papírra. Megjelenítés: - Idődiagram, változtatható számú geometriai paraméter megjelenítésével, számítógép képernyőn. Adatgyűjtés: - A vágányszabályozó gép számítógépének merev lemezére, vagy számítógépes adathordozóra. Ágyazatrendező gép Az ágyazatrendező gép legyen alkalmas a felépítmény ágyazatának kialakítására, mind a vágánytengelyben, mind az ágyazati rézsűben. Alkalmas legyen az ágyazati anyag terelésére mindkét oldalra, illetve oldalról. Rendelkezzen az aljakon maradt ágyazati anyag felszedésére alkalmas berendezéssel. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 60 km/h Üzemi sebesség: min. 5 km/h Szállítható kőmennyiség: min. 2,5 m³ Aljköztömörítő gép A gép legyen alkalmas a vasúti pálya aljközeiben lévő ágyazati anyag, valamint az ágyazat széleinek és rézsűjének tömörítésére. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó paraméterekkel rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 60 km/h Tömörítő lapok vibrációja: 35 Hz Aljköz-tömörítő 8 db Ágyazatszél-tömörítő 2 db Vibromotor ütőerő: 8-18 kN Tömörítési idő: 1.2-1.5 s Vágány stabilizátor A gép a dinamikus vágánystabilizálás során az ágyazati anyag tömörítését végzi. A stabilizátor az ágyazati anyag szemszerkezet rendeződését nagyfrekvenciájú és amplitúdójú vízszintes rezgés létrehozásával, mintegy 250 kN terhelés mellett állítja elő. A tömörítés során a munkavégzés a két sínszál fekszintjére, vagy a túlemelésre kihat, ezért a gépen

15. szám

a vibráció a két sínszál alatt külön–külön értékre beállítható legyen. A gép legalább az alábbi munkavégzésre vonatkozó adatokkal rendelkezzen: Közlekedési sebesség: min. 80 km/h Változtatható terhelés 70-250 kN Vibráció: 35 Hz Süllyesztés: 5-15 mm 4.1.2

Gépláncok összeállítása

Egy-egy FKG, vágányon járó különféle munkagépek és vasúti kocsik csoportja. A géplánc az alábbi munkagépekből áll: - vágányszabályozó gép (ASA) - ágyazatrendező gép (ARG) - aljköztömörítő gép (AKT), esetenként helyettesíthető vágány stabilizátorral Példák lehetséges géplánc összeállításokra: a./ 1 db 08-16 SP vagy SPAL típusú ASA (mono) 1 db USP 3000 C típusú ARG 1 db Hidro-Vibro 600 típusú AKT b./ 1 db 08-32 típusú ASA (duó) 1 db USP 3000 C típusú ARG 2 db Hidro-Vibro 600 típusú AKT c./ 1 db 09-16 CSM típusú ASA (mono) 1 db USP 3000 típusú ARG 1 db VDM 903 típusú AKT Az AKT-k szükség esetén vágány stabilizátorral helyettesíthetők. A géplánc más összeállítású is lehet, de a gépláncos szabályozás minimum követelményeit teljesítenie kell. A gépek közlekedési paramétereit a D.2. sz. Utasítás és az F.2. Utasítás Függeléke tartalmazza. Minden géplánc a munkavégzéshez szükséges gépekből és a hozzátartozó kocsiparkból áll. 4.1.3 sínhőmérsékleti kötöttségek A gépláncos vágányszabályozáskor a hőmérsékleti kötöttségek tekintetében a készülő új D. 12/H. Műszaki Útmutató előírásait kell figyelembe venni. Ezen utasítás is már azt tartalmazza. A D.12/H. Műszaki Útmutatóban előírt hőmérsékleti határok megtartásáért a megrendelő a felelős. A vágányszabályozás befejezése után az „átadás-átvételi” jegyzőkönyvbe be kell írni, hogy a vágányszabályozást milyen sínhőmérsékleten, illetve milyen hőmérsékleti határok között végezték. (1) A hézagnélküli vágányok fenntartási munkái elsősorban abban különböznek a hevederes illesztésű vágányok hasonló munkáitól, hogy azok a sínhőmérséklettől függően korlátozva vannak.

15. szám


(2) A hézagnélküli vágányokban és összehegesztett kitérőkben végzett, vágánymegbontással járó munka megkezdése előtt meg kell mérni a sínhőmérsékletet és ezt a mérést folytatni kell a munka befejezéséig. A munka kezdetekor és befejezésekor mért sínhőmérsékletet a munkalapra fel kell jegyezni. (3) Hagyományos vágányban Alsó sínhőmérsékleti határ: - az ágyazat lefagyásához tartozó sínhőmérséklet Felső sínhőmérsékleti határ: - a tényleges záródási hőmérsékletnél 10 C0-kal alacsonyabb sínhőmérséklet (ennél magasabb sínhőmérséklet esetén a vágány hézagnélkülinek tekintendő.)

1643

(4) A hézagnélküli vágányban Alsó sínhőmérsékleti határ: munka nem végezhető 0 oC sín hőmérséklet alatt. Felső sínhőmérsékleti határ: Az egyes munkák végzésekor a hézagnélküli vágány tényleges semleges hőmérsékletétől megengedett eltéréseket az alábbi táblázat tartalmazza.

1644


(5) Az egyes elvégzett munkák után a technológiai utasításokban rögzített technológiai sebességkorlátozásokat be kell tartani. (6) A munkák végzésénél azonban a következő feltételeket is teljesíteni kell: • A vágányszabályozás, az ágyazatmegbontással járó munka (a munkahőmérsékleten lévő vágányt kivéve) betonaljas vágányban +38 °C, talpfás vágányban +33 o C sínhőmérséklet fölött nem végezhető akkor sem, ha a táblázat hőmérsékleti határai ezt lehetővé tennék. • Emelkedő hőmérsékletnél a felső hőmérsékleti határ értékének az elérésére a beágyazást és az ágyazat tömörítését is el keli végezni (ágyazathiány nem maradhat), továbbá a leerősítő csavarok sem hiányozhatnak és lazák sem lehetnek. Csökkenő hőmérsékletnél a lélegző szakaszokon az alsó hőmérsékleti határ elérésére is teljesíteni kell ezeket a feltételeket. • Ha a végrehajtott vágányszabályozást várhatóan nagy sínhőmérséklet emelkedés követi, akkor a D.12/H utasítás 8.3.1 (6) pont 3. bekezdése alapján és a D.12/H utasítás 7.9.(1) pont szerinti sebességkorlátozást kell bevezetni. Ahol ez a sebességkorlátozás erősen zavarja a forgalmat, ott hidegebb időszakra kell a vágányszabályozást ütemezni. • Talpfás hézagnélküli felépítményben április 1. és október 1. között 5 m-nél hosszabb összefüggő szakaszon ágyazatmegbontással járó munkáltatást végezni csak munkahőmérsékleten lévő vágányban szabad. Ez 5 m hosszig is csak különösen indokolt esetben végezhető. Az ilyen vágányban gépláncos vágányszabályozás tömörítőgépek hiánya esetén nem végezhető. • Olyan meleg időszakban, amikor a sínhőmérsékleti maximumok egy héten belül, dinamikus vágány stabilizátorral végzett tömörítésnél pedig 4 napon belül várhatóan meghaladják o egyenesben illetve R ³ 800 m sugarú íves vágányban a + 48 °C-ot, o R < 800 m sugarú vágányban a + 43 °C-ot, akkor még a semleges hőmérsékleti zónában sem szabad a nem munkahőmérsékleten lévő vágányban vágányszabályozást végezni. 4.2 Előkészítés A gépláncok a vasúti pálya szabályozásakor: - a vágány szabályozását, - az ágyazat rendezését, és - az ágyazat tömörítését végzik el. Az optimális és hatékony munkavégzés segítéséhez szükséges a munkák teljes körű előkészítése. Az előkészítés - műszaki tervezésből, és - az előkészítési feladatok (pályaszerkezeti és geometriai előkészítés) elvégzéséből áll. A gépláncos vágányszabályozásra tervezett vonalakon (vonalszakaszokon) az előkészítő munkákat elvégzésük

15. szám

szempontjából szakaszolni lehet. A szakaszolás során eldönthető, hogy a műszaki állapot függvényében melyik szakaszon kell teljes előkészítő munkát, és melyiken részlegeset végezni. A v > 100 km/h pályasebességű vonalakon a pálya állapot függvényében legalább 5 évente teljes előkészítést kell végezni. 4.2.1 Műszaki tervezés (FkG munka szükségességének eldöntése) Az FkG szükségességének eldöntése a pálya üzemeltetőjének feladata. Ehhez kiindulási alapot a d.5. Utasítás alapján végzett pályafelügyeleti tevékenység ad. Az FkG tervezését a következők együttes értékelése és elemzése alapján kell végezni: o Gépi vágánymérés eredményei; o Vonalbeutazások megállapításai; o sebességkorlátozások nyilvántartása; o A PÁTER rendszer által adott javaslatok. A PÁTER program FKG munkáltatási javaslat részletes elemzésének magyarázatát lásd a J mellékletben. Megjegyzés: A SAD alapján történő döntésen kívül egyéb, a rendszeres pályafelügyelet végzése során szerzett információk alapján is születhet döntés FKG munkáltatásra. Ez a számítási metodika a készülő számítógépes döntést segítő programban (PÁTER) az FKG munkáltatás szükségességi időpontja meghatározásának az alapja. A részletes magyarázat leírását lásd a J mellékletben. 4.2.2 Előkészítési feladatok 4.2.2.1 Vasúti pályaszerkezet előkészítése 4.2.2.1.1 A felépítmény előkészítése Teljes előkészítéskor elvégzendő munkák (A v >100 km/h pályasebességű vonalakon a pálya állapot függvényében legalább 5 évente teljes előkészítést kell végezni). - hézagrendezés, - sínvándorlás-szabályozás, - nyomtávszabályozás, - aljcsere - (betonalj csere), - UH sínek és hibás hegesztések kivágása, - ragasztott sínkötések javítása, - folyamatos vagy szórványos síncsere, - kapcsolószerek pótlása, gondozása, - heveder, sín-és leszorító csavarok utánhúzása, - ágyazattisztítás, pótlás, - útátjáró, peronszél kiágyazás,

15. szám


- szabványos ágyazat kialakíthatóságának biztosítása, - teljes - szabályozandó hosszon - fekszint és irány kitűzés - tartósan felírt és a frissen mért adatok láthatóságának biztosítása, Részleges előkészítéskor elvégzendő munkák (amikor nem teljes előkészítés történik): - hézagrendezés, - csavar utánhúzás, - részleges alj-és kapcsolószer csere, - UH sínek és hibás hegesztések kivágása, - ágyazatpótlás. 4.2.2.1.2 Az alépítmény előkészítése Teljes előkészítéskor elvégzendő munkák: - a vízzsákok teljes vagy részleges (mélységileg) eltávolítása, - padkák tisztítása és a lejtés megfelelő kialakítása, - vízelvezető árkok hiányosságainak felszámolása, - útátjárók felbontása, - az FKG munkáját akadályozó pályatartozékok leszerelése. Részleges előkészítés során elvégzendő munkák: - az elszennyeződött szakaszokon az ágyazat cseréjét vagy rostálását el kell végezni, - vízelvezető árkok tisztítása, - az FKG munkáját akadályozó pályatartozékok leszerelése. 4.2.2.2 Geometriai előkészítés Alapelvek A vágányszabályozás célja és feladata, hogy a legutóbbi átépítéskor tervezett és kivitelezett vágánygeometriát mind vízszintes, mind magassági értelemben helyreállítsuk. Ehhez elő kell venni a nyilvántartási terveket, és vissza kell mérni a fix-pontokról (poligon pontokról) az ív főpontok helyzetét. Az utóbbi 20 évben több vonalon különböző módszerekkel megtörtént az építéskor a vágány tervezett (ideális) helyzetének a rögzítése, többnyire a villamos felsővezeték oszlopokra. Az így előállított megbízható irány (eltolási érték) és magassági pontok (sínkorona szint) jelentik az FKG kitűzés alapját. A kitűzés a visszamért megbízható pontok besűrítését jelenti. Hosszú egyenesben gondolni kell a lézerpontok elhelyezkedésére, melyek figyelmen kívül hagyása az egyenes torzulását és az oszloptávolságok megváltozását okozza. A vízszintes geometria legkényesebb eleme az átmeneti ív. A szabályozógépek az átmeneti ív szabályozásakor korrekciókat alkalmaznak, ezért nagyon fontos hogy az átmeneti ív szelvény szerint a helyére kerüljön. Ehhez az AE és AV pontokat vissza kell állítani a pályában, és ezekről kell a kitűzést elvégezni. Az átmeneti ív szabá-

1645

lyos geometriájának megadása csak műszeres kitűzéssel lehetséges. Az AE ív főponton ellenőrizni kell az egyeneshez való csatlakozást. A magassági geometria kialakításánál a kibiztosított sínkorona szintet kell alapul venni. Ezek visszamérésével határozható meg az alapemelés, vagy az esetleges minimális magassági korrekció értéke a kibiztosítási pontoknál. Az esetleges túlemelést a belső sínszálhoz (bázis sínszál) képest a külső sínszál túlemelésével kell kitűzni. A túlemelést az átmeneti ív hosszában, egyenletesen elosztva kell megadni. Kitűzés pályaterv és kibiztosítás nélküli vonalon A vízszintes kitűzéshez az egyenesekben lézerpontokat kell kijelölni. Az ívek szabályozása történhet hibacsökkentő eljárással, de az átmeneti ívek precíz kitűzése szükséges, melynél ellenőrizni kell az egyeneshez történő csatlakozást. A szintezés megkezdése előtt ki kell választani az ún. bázis sínszálat, amelyen a szintezést kell végezni. Ez egyenesben általában a magasabban fekvő sínszál, ívben a belső sínszál, kétvágányú pályán a belső sínszálak. Az aláverés során a pálya fekszintje kissé emelkedik, és egy bizonyos nagyságú alapemelést mindig ki kell alakítani. Ez az érték minimum 15 mm. két módszer alkalmazható a vágánygeometria karbantartására: a relatív és az abszolút vágányszabályozás. Relatív vágányszabályozás Vágányszabályozás, melynek során a vágányszabályozó gép saját viszonyítási rendszerét használja, hogy szabályozzuk a meglévő vágánygeometriát, hogy megszüntessük, vagy jelentősen csökkentsük a vágánygeometriai hibákat. A viszonyítási rendszerek húrokat, lézer eszközöket és/vagy geodéziai műszereket használnak, hogy kiterjesszék a viszonyítási rendszer húr hosszát, de az összes relatív vágányszabályozási módszer a vágány tervezési helyzetét a meglévő helyzetből alakítja ki, nem használ semmilyen külső fix pontot. Abszolút vágányszabályozás Rögzített viszonyítási pontokat használ, hogy meghatározhassa a szükséges vágánymozgatások összegét, hogy visszahelyezhessük a vágányt az abszolút vágánygeometriai helyzetébe, a „tervezett helyére”. A vágánymozgatás nagysága, ami ahhoz szükséges, hogy visszahelyezzük a vágányt a tervezett helyzetébe, megmérhető a vágány helyzetének kézi felmérésével összehasonlítva a fix viszonyítási pontokkal.

1646


Választás a relatív és az abszolút vágányszabályozás módszere között A MÁV ZRt. vonalhálózatán – tekintettel az elmúlt időszakban alkalmazott relatív vágányszabályozási gyakorlatra – a várhatóan nagy eltolási paraméterek miatt továbbra is a relatív vágányszabályozás javasolt, azonban azokon a vonalakon, amelyeken: • a vágány geometria nem, vagy csak kis mértékben torzult, és rendelkezésre állnak az eredeti geometriai kitűzési pontok, továbbá ahol • a vágány melletti, el nem mozdítható tárgyakhoz (pl. felsővezetéki oszlopok) viszonyítottan rögzítésre kerültek az optimális vágánygeometria pontjainak távolságai, lehetőség van az eredeti, vagy az optimalizált pályageometria helyreállítására is. A kitűzési munka hagyományos technikákkal és mérőműszerekkel végezhető (távolság mérés, szögmérés, stb.), a geodéziában megkövetelt ellenőrzésekkel és pontosságokkal. Amennyiben a geometriai előkészítő munka tekintetében a relatív vágányszabályozás módszere kerül kiválasztásra, akkor a 4.2.2.2.1 pontban leírtak szerint, amennyiben az abszolút vágányszabályozás módszere kerül kiválasztásra, akkor pedig a 4.2.2.2.2 pontban leírtak szerint kell a geometriai előkészítő munkákat elvégezni. Az előkészítő munkálatok végzésének időkorlátai A geometriai előkészítő munkálatok a tervezett munkamódszertől függnek. A gépi vágányszabályozás elvégzéséhez különféle méréseket, számításokat, jelöléseket kell végezni. A méréseket a vágányszabályozás előtt maximum 30 nappal korábban lehet elkezdeni, figyelembe véve azt, hogy a vágány fekvését is megváltoztató felépítményi és alépítményi előkészítő munkák már befejeződjenek, de a felmért adatok feldolgozására, a számítások és a jelölések elvégzésére még elegendő idő maradjon. 4.2.2.2.1 A relatív vágányszabályozás módszere A relatív vágányszabályozás hibamegszüntető, vagy hibacsökkentő munkamódszerrel végezhető. • A hibamegszüntető eljárás alkalmazásánál a pálya fekszint- és irányhibáit kell megmérni, majd meg kell határozni a helyreállításhoz szükséges pályaemelések, illetve a vízszintes eltolások értékét, és az előretolt pontot ezen értékkel meghatározott helyes vonalon kell vezetni. • A hibacsökkentő eljárás alkalmazásánál a pálya geometriai hibáit nem mérjük fel, és az előretolt pontot a hibákkal terhelt fekszint, illetve irányvonalon vezetjük végig. Tehát a pálya hibái csak csökkennek, de elvben sem szüntethetők meg.

15. szám

A relatív vágányszabályozás előkészítő munkáit teljes részletességgel az MI 007-78. számú MÁV Műszaki Irányelv tartalmazza. 4.2.2.2.1.1 A hibamegszüntető eljárás előkészítő munkái A korrekciók helyes alkalmazása és a visszamaradó hiba elvi kiküszöbölése érdekében a hibamegszüntető eljárás alkalmazása mindig kívánatos, de elengedhetetlen akkor, ha az alább felsorolt körülmények közül valamelyik fennáll a pálya állapotától függetlenül a hibamegszüntető eljárást kell alkalmazni: • a pálya átépítése vagy felújítása utáni a tervezett pályasebesség eléréséhez szükséges utolsó szabályozás és a jótállási szabályozás során, • a pályára engedélyezett sebesség V > 100 km/h, • a pálya vonalvezetése speciális geometriai elemeket, vagy geometriai kötöttségeket tartalmaz (inflexiós ellenívek, hullámos görbület-kifutású átmeneti ívek, átmeneti ívekkel csatlakozó kosárgörbék, hidak, alagutak, stb.) • a pályafelügyeleti tevékenység ellátása során a felügyeletet ellátó szakemberek véleménye alapján a pálya nem biztosítja a járművek nyugodt futását. Vízszintes vonalvezetés • Alapelvek a) Egyenes és körív meghatározása hárompontos módszerrel Két pont “A” és “E” egyértelműen meghatároz egy egyenest. Az “A” és “E” pontokon át végtelen sok különböző R sugarú kör fektethető. A vágányszabályozás geometriájában az -”A” pontot alappontnak, - az “E” pontot előretolt pontnak nevezzük, mert a szabályozás iránya mindig az “E” pont felé történik. A gépi vágányirányításnak egyik módja az, hogy előre megadott R ívsugár esetén az “A” és az “E” pontokon áthaladó R sugarú körre helyezzük a szabályozandó ív “C” pontját. A vasúti ívek viszonylag nagy sugarúak, így mindig elhanyagolható az “AE” húrhossz és a hozzátartozó “AE“ ív hossza közötti különbség, a körívek a gyakorlatban mindig parabolának tekinthetők. A számításoknál egyre inkább alkalmazzák az R ívsugár reciprokát a g=1/R görbületet. Az egyenes nulla görbületi körívnek tekinthető. Az “AE” húron “A”- tól “a” és “E”-től “b” távolságban a húrra emelt merőleges egyenesen a körív “C” pontja “hc” távolságban van a húrtól. A “hc” távolságot nevezzük ívmagasságnak. A húrra emelt “hc” ívmagasság értékét minden gyakorlati esetben az ismert közelítő képlettel lehet meghatározni: hc = (AC x CE)/2R Az “AC”, illetve “CE” pontok távolságát pont elrendezésnek nevezzük. Ezek géptípustól függően állandó ér-

15. szám


tékek. A fenti képletből kitűnik, hogy az ívmagasság gépenként csakis a görbület függvénye, hiszen az “AC” és “CE” állandó. Egyértelmű, hogy a “hc” a körívben állandó érték és egyenesben nulla. b) Egyenes és körív meghatározása négypontos módszerrel A hárompontos szabályozási rendszerben a szabályozandó “C” pont úgy helyezhető a helyes nyomvonalra, ha előzőleg az ismert 1/R görbületből kiszámítják a hozzátartozó “hc” értéket. A négypontos rendszernél a szabályozandó ív görbületét nem kell ismerni, mert ezt a már kiszabályozott részen fekvő “B” bázispont meghatározza. A gép három (A,B és E) pont által meghatározott körre helyezi a negyedik “C” pontot. Ez a megoldás csak akkor érvényes és alkalmazható, ha mind a négy pont olyan vágányszakaszon helyezkedik el, amelynek görbülete állandó. • ívek szabályozásának előkészítése érintőszög-eljárással Az érintőszög-eljárás a forgalom közben eltorzult íves vágányok szabályozására szolgál. Az eljárással az eltorzult ívet a legkisebb mozdítással egy szabályos – de nem az eredeti paraméterű – ívvé alakítjuk át. a) Mérési pontok megjelölése A mérési pontok megjelölése nem más, mint ívben a szelvényezés 5, vagy 10 méterenkénti sűrítése a külső sínszál belső oldalán. Erre azért van szükség, mert az ív irányszabályozás számításához szükséges ívmagasságokat egymástól fél húr-hossznyi távolságban mért, a külső sínszál gerincén maradandóan megjelölt és folyamatosan számozott pontokban kell mérni. A pontok sűrűsége az ív sugarától függ: R>300 m h=20 m R≤300 m h=10 m Inflexiós ívekben : R≥500 m h=20 m R<500 m h=10 m Ennek megfelelően a pontokat 10, illetve 5 méterenként kell felfesteni. A pontok jelölését az átmenti ív eleje előtt a legközelebbi egész számú szelvénynél 0-val kell kezdeni. A “0” jelű pont előtti számok negatív előjelűek. A pontokat az átmeneti ívhez csatlakozó egyenesben minimum 50 m hosszban kell felfesteni. A jellemző ívpontokban (ÁIE, ÁIV ≡ IE, IK, IV ≡ ÁIV, ÁIE) folyamatosan kell számozni. A számozást nem szabad megszakítani a változó sugarú ívben és az egymást követő ellengörbületű ívekben sem. Ha két ív között 100 m-nél rövidebb egyenes szakasz van a számozást folyamatosan kell végezni a következő ívvel együtt. Inflexiós pontban a jelölés pontszámának mindkét sínszálon azonosnak kell lennie (ez a mérési átállás helye) b) Ívmagasság mérés Ívmagasság mérést ívekben és átmeneti ívekben az irányszabályozás pontos végrehajtása érdekében kell végezni. Az ívmagasságokat a festékkel megjelölt és számozott pontoknál fél húrhossznyi távolságban kell

1647

mérni. A mérés végezhető hagyományos, vagy optikai mérőeszközökkel. A húr végeinek mindig a mérési ponttal szomszédos pontokhoz kell kerülnie. A mérőzsinór végeit, illetve a mérőpálcát a sín vezetési felületének még épp, a kopástól nem fénylő részének legfelső széléhez kell tartani. A mérést kétszer - oda és vissza - kell elvégezni. Azokban a pontokban, ahol a két mérés közötti különbség 2 mm-él nagyobb, ott harmadszor is meg kell mérni. A mérési jegyzőkönyv eredményét az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz”, vagy az „Adatlap számítógépes vágányszabályozás tervezéséhez” című nyomtatványok mért ívmagasság rovatába, a mérési pont száma mellé kell beírni. c) Kalkuláció A mért ívmagasságokat tartalmazó nyomtatványokat feldolgozás céljából a Pályalétesítményi Központ Pálya és híd diagnosztikai osztályára kell megküldeni, vagy a felmérést végző - megfelelő program birtokában - a kalkulációt elvégezheti. Az űrlapon fel kell tüntetni a géplánc haladási irányát. Az alkalmazandó korrekció nagysága miatt meg kell adni a vágányszabályozó gép típusát is. Az adatfelvételnél meg kell vizsgálni az íveltolás lehetőségét, és fel kell tüntetni a kötöttségek által megszabott oldalirányú mozgatások lehetőségeit. A kötött pontok helyét és típusát pontosan meg kell adni. A feldolgozott adatok alapján az értékeket a vágányszabályozás előtt az aljakra a 4.2.2.2.3 pontban leírtak szerint kell felírni. A kalkuláció elve az érintőszög eljárás (szögkép eljárás), melynek grafikus kivitelezését röviden az alábbiakban ismertetjük. A számításos eljárás is hasonlóan működik. A mért ívmagasságok értékeiből megszerkesztjük az ún. szögkép vonalat. Az ívmagasság értékeket folyamatosan összegezzük, a részösszegeket ordinátákként felrakjuk milliméterpapíron. Szabályozatlan ívnél a szögkép vonal eléggé szabálytalan, hullámos görbe, szabályos körívnél a szögkép vonal – mivel az ívmagasságok állandóak – egyenes vonal, melynek hajlása az R sugártól függ. Szabályos átmeneti ívnél viszont a szögkép vonal másodfokú parabola. A torz körív szögkép vonalába egy olyan kiegyenlítő vonalat tervezhetünk, amely a szabálytalan vonalhoz jól simul, és egy hibátlan átmeneti íves körívnek felel meg. Ezután a szögkép vonal és a kiegyenlítő vonal közötti ordináta különbségeket újra folytatólagosan összegezzük, előjel helyesen. A részösszegeket, mint ordinátákat felrakjuk egy, a szögkép ábra alatt választott vízszintes abszcissza vonalra. Ez az összegvonal már a kívánt eltolási ábrát adja. • Egyenes kitűzése Amennyiben egyenes pályaszakaszon 20 m-nél hoszszabb irányhiba észlelhető, akkor a hosszú egyeneseket műszerrel kell kitűzni. A hosszú egyenesek kitűzése nem geodéziai módszerrel történik, hanem a jó fekvésű vágányrészekben egy-egy főpontot kell kiválasztani.

1648


Ezeket a pontokat nevezhetjük iránypontoknak, és az ezekből adódó alapvonal lesz a korrigált irányvonal. Két- vagy többvágányú pályán az iránypontok kijelölésénél figyelemmel kell lenni a vágánytengely-távolságok előírt értékére is. A munka menete a következő: a) Kijelöljük az irány bázis sínszálát (egyvágányú pályán általában a szintezési bázis sínszál, kétvágányú pályán a belső sínszálak). b) A kiválasztott jó fekvésű keresztmetszetben a bázis sínszál belső futó élét választjuk kiindulási pontnak. Erre a pontra a teodolittal szabályos pontra állást végzünk. c) A vágánytengelyre merőlegesen fektetett segédeszközt a másik jó fekvésű pontnál állítjuk be úgy, hogy a bázis sínszálnak ütköztetjük, és a mozgótárcsa az ütközési pont felett legyen beállítva, ami a „0” érték. d) Beirányozzuk a rögzített mozgótárcsát, majd a segédeszközzel a műszer felé haladva, négyaljanként leolvassuk az eltolás nagyságának értékét, úgy, hogy a mozgótárcsát állítjuk a teodolit által meghatározott egyenes síkjába. A fenti műveletsor végrehajtható egy un. fiktív pont felvételével is. A fiktív pont a vágánytengelyben, vagy a padkán is felvehető, természetesen a megfelelő segédeszköz alkalmazásával. Azokon a vonalakon, ahol lézerrel felszerelt vágányszabályozó gépek dolgoznak, és a lézer használatát eldöntötték, ott a hosszú egyenesek kitűzése, illetve 4-5 aljankénti sűrítése szükségtelen, mert ezek a gépek lézerberendezéssel tűzik ki az irányt a szabályozás végrehajtása során. A lézerrel kitűzendő pályán kb. 200 m-ként meg kell határozni a vágány tengelyének helyét. Ezen a helyen az aljra fel kell festeni a vágánytengely tervezett eltolását (mm). Erre a helyre legalkalmasabb egy fix oszlop, felsővezetéktartó oszlop vagy más fix tárgy, amelyre kitűzéskor fel lehet jelölni az oszlop és a vágány tengelyének távolságát. Magassági vonalvezetés • Alapelvek A szintezés megkezdése előtt ki kell választani az ún. bázis sínszálat, amelyen a szintezést kell végezni. Ez egyenes vágányban tetszőleges, ívben a belső sínszál. Az aláverés során a pálya fekszintje kissé emelkedik, és egy bizonyos nagyságú alapemelést mindig ki kell alakítani. Ez az érték minimum 10 mm. Összefüggés állapítható meg az aláverő kalapácsok vibrációs frekvenciája (Plasser 35 Hz) és a zúzottkő ágyazat szemcsenagysága között a maximális ágyazattömörítés elérése céljából. A vágányszabályozó gépek gyártói a zúzottkő névleges méretét 30-60 mmben határozzák meg (a hazai előírás ennek megfelel). A gyártók ajánlása az alapemelésre minimálisan 15 mm, annak érdekében, hogy elérjük a megfelelő ágyazat tömörödést.

15. szám

A szintezés végezhető - a vágányra helyezhető Ni-C3, Ni-B5 vagy B21 típusú vágányszintmérő műszerrel, valamint - hagyományos, vagy kompenzátoros szintező műszerrel, vonalszintezéssel. A vágányra helyezhető vágányszintmérő műszer nagy előnye, hogy a leolvasott érték azonnal felírható a helyszínen, hátránya viszont, hogy az ún. magas pontokat nem mindig könnyű megtalálni. A vonalszintezéssel relatív szint alapján először a pálya hossz-szelvényét mérjük meg, majd milliméter papíron ábrázolva megtervezzük a szabályozás utáni állapotra vonatkozó vonalvezetést. Ezt követően kiszámítjuk az egyes keresztmetszetekben a szükséges emeléseket, majd a helyszínen felírjuk azokat. Ez az eljárás precízebb, de sokkal időigényesebb a vágányszintező műszer használatánál. • Lejttörés nélküli szakaszok szintezése A szabályozandó hosszon – az alapemelés miatt – a fekszint kialakításának három szakasza különböztethető meg: 1) Felfutási emelkedő kialakítása A szabályozás kezdő pontjától, valamint a kötött pontoktól felfutási emelkedő kialakítása szükséges az alapemelés eléréséig. Az emelkedőt 1 ‰-es meredekséggel kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy 15 mm-es alapemelést figyelembe véve, minimálisan 15 m hosszon történik a kifuttatás. 2) Folyamatos szabályozás A folyamatos szabályozás a felfutási emelkedő és a kifutási lejtő közötti szakaszon történik. Ezen a szakaszon az alapemelés állandó. 3) Lefutási lejtő kialakítása A folyamatos szabályozás végén az alapemelés értékét szintén 1 ‰-es meredekséggel kell kifuttatni nulla értékre. Az alázúzalékoló szintezőműszer használatát a B melléklet tartalmazza. A vágányszintező (alázúzalékoló) műszer használatánál a szintezés iránya mindig az FKG haladási irányával megegyező kell legyen, és célszerű, ha a szintezés során mindig a műszer van elől és a tábla hátul. Ennek előnyei: a) a festő ember a tábla mellett haladva folyamatosan tud felírni, valamint b) a tábla nyaka mindig 0 állásban van így a táblát tartó dolgozónak nem kell állítgatnia, a műszer állványát pedig a méréshez értő, műszert kezelő technikus/mérnök állítja. Az alábbi táblázat tartalmazza a szintezés menete során beállítandó nyakmagasságokat és a szintezési szakasz végpontjában felállított tábla esetén az irányzási értéket. (15 mm-es alapemelésnél) Egy szintezési szakasz hossza (két magas pont között) 80-100 m. A műszernek és a táblának is magas ponton kell állnia.

15. szám


• Függőleges ívek szintezése A függőleges ívek szintezését és a korrekciók kalkulálását el kell végezni, ha: • a lejtörés olyan lejtésű szakaszokat választ el egymástól, amelyektől az esés vagy emelkedés különbsége 3‰, vagy annál nagyobb, továbbá ha • a lekerekítő ív sugara m-ben kisebb, vagy egyenlő, mint a pályára engedélyezett sebesség négyzete km/h-ban. Ahol a fenti feltételek nem állnak fenn, ott elegendő a függőleges ívet hibacsökkentő eljárással szabályozni. A lekerekítő ív helyét legcélszerűbb grafikus úton megállapítani. A felvételnek feltétlenül olyannak kell lennie, hogy a lekerekítő ív érintőit jelentő két egyenesnek a helyzete egyértelmű és határozott legyen. A függőleges lekerekítő ívek szabályozásánál az „E” pontot egy korrigált vonalon kell vezetni. A korrekciót domború lejtörésnél adó emeléssel, homorú lejtörésnél adó süllyesztéssel kell végrehajtani. A függőleges ívekben alkalmazandó “Zf” korrekció kifutása parabolikus. Ha a gép teljes hosszával az ív felett van a “Zf” állandó, és értéke géptípustól függően az alábbi képletekkel számítható. 08-16 SP gépeknél: Zf=49,80/R (m) 08-16 SPAL gépeknél: Zf=49.80/R (m) 08-32 gépeknél:Zf=71,40/R (m) 09-16 CSM gépeknél: Zf=60/R (m) A képletekbe a lekerekítő ív sugarát méterben kell behelyettesíteni, és így méterben adódik a korrekció. A függőleges ív sugarát úgy kell megválasztani, hogy az R(e1-e2)/1000>b feltétel teljesüljön. A függőleges lekerekítő ív felmérése és részletes kalkulációja megtalálható az MI 007-78 Műszaki Irányelvek 5.4.2-es pontjában. • Túlemelés mérés Túlemelést az átmeneti ív teljes hosszában és attól két irányban – egyenesben és tiszta ívben – 30-30 m hosszban 10 m-ként, a tiszta ív további részében 50 m-ként kell mérni. A mérési pontok helyei azonosak az ívmagasságméréshez felfestett pontokkal. Az adatokat az “Űrlap gépi ívszabályozáshoz “ nyomtatványra (C melléklet)

1649

értelemszerűen a mérési pontok száma mellé kell beírni. A túlemelt sínszál felett futó „E” pontot „Zt” túlemelés korrekcióval kell vezetni. Az ÁIE átmeneti ív eleje, az ÁV átmeneti ív vége pontokat elhagyva a korrekciónak 2-2 lineáris kifutása van, melyek közül az előzőnek a hossza a géptípustól függően b=CE, a második hossza a=AC. A korrekció maximális értéke: Ztmax=mb/L, ahol m a túlemelés, L az átmeneti ív hossza. • Fölé emelés (k) korrekció Túlemelt pályaszakaszokon a szintező húrok és a sínszálak egymáshoz viszonyított helyzetéből adódóan szükséges az első adó függőleges korrekciója (süllyesztése), annak érdekében, hogy a vasúti pálya szintreemelése az előírt adatoknak megfelelően történjen. A lesüllyesztési értékeket, a szintező húrok egyidejű süllyesztésével, az „ÁIE” - ponttól lineárisan kell felépíteni az átmeneti ív hosszának (L) megfelelően, az „ÁIV” pontig. Magassági korrekció kezdete, amikor az „E” első húrfeszítő kocsi eléri a főpontokat. Tiszta ívben a lesüllyesztési érték állandó marad. Ívből kifelé, az “ÁIV” ponttól az „ÁIE” pontig lineárisan 0 értékre kell csökkenteni, vagyis a szintező húrokat emelni kell. A “k” értéke a következőképpen számítható: k=konstans x m/R A konstans érték mindig a gépekre rendszeresített pontelrendezéstől függ, melynek megfelelően a süllyesztési értékekre vonatkozó táblázatok érvényesek. 4.2.2.2.1.2 A hibacsökkentő eljárás előkészítő munkái Kitűzendők a szemmel látható durva irányhibás pályarészek. Hibacsökkentő eljárással végzett vágányszabályozás előtt az alábbi adatokat minden alkalommal fel kell festeni: • az ív főpontjait a külső sínszál belső oldalán függőleges vonással, az előtte lévő aljon pedig az (ÁIE, ÁIV, IE, IV, stb.) jelzést kell felfesteni, • az ívsugár nagyságát az “ÁIE” felírás mellé,

1650


• átmeneti ívben a túlemelés értékét minden aljra lineárisan interpolálva, • a tiszta ív elején és végén (hosszú ívekben 50-m-ként megismételve) a túlemelés nagyságát, A gépkezelők figyelemfelhívása céljából az “ÁIE”, ill. az “ÁIV ≡ IE” pont előtt 4-5 alj közepére üres köröket kell festeni. Az “ÁIE”, ill. az ÁIV ≡ IE” előtti második aljra kell festeni a következőket: • L =...m (átmeneti ív hossza) • R =...m (ív sugara) • m =...mm (túlemelés a tiszta ívben) Amennyiben az átmeneti ívben a görbület és a túlemelés kifuttatás hossza eltér egymástól, akkor ezeket az adatokat a megrendelőnek közölnie kell a géplánc vezetőjével. 4.2.2.2.2 Az abszolút vágányszabályozás módszere Az abszolút vágányszabályozás bevezetése később jelentős megtakarításokat eredményez a karbantartás költségekben. Abszolút vágányszabályozást kell végezni V > 120 km/h sebesség esetén, de ahol az abszolút vágányszabályozás feltételei adottak, ott V ≤ 120 km/h sebességnél is ezzel a módszerrel kell dolgozni. A rendszer lényege és céljai: - Javítani az utazási komfortot, - Helyreállítani vagy karbantartani a vágány geometriát, összhangban az építési adatokkal, méretekkel, és számításba véve a valódi helyzetét, - Meghatározni a vágány helyzetét és a geometriai korrekciókat egy abszolút bázisú viszonyítási rendszerben, - Megfelelni az összes üzemeltetési kényszernek és a nagysebességű vonalak előírásainak. Főbb szempontok: • A nagy pontosságú mérés és a vágány helyzetének pontos meghatározása. • A hosszú hullámú hibák és átmeneti ív torzulások megfelelő kezelése. • Az utazási komfort javítása. • A vágánygeometria romlásának visszafordítása, jelentős lassítása. • A vágányszabályozási ciklusidő növelése. • A módszer összeférhetősége az üzemviteli kényszerekkel (munkaidőszakok, biztonság). követelmények A megoldás egy egységes fix pont referencia rendszer, ami abszolút felmérési koordinátákon alapszik, és kompatibilis az ETRS89 (Európai Földi Referencia Rendszer). A fix pontokat tipikusan a felsővezetéki oszlopokon helyezzük el, vagy más szilárd szerkezeten, ahol nem sérülhetnek meg földmozgástól, stb., hogy biztosítsunk egy referenciát a tervezési vágányszabályozáshoz.

15. szám

Univerzális fix pontokat használunk, hogy lehetővé tegyük a kompatibilitást (összeegyeztethetőséget) más, különféle automatizált eszközökkel, és egyéb karbantartási feladatokkal. A vágánynak ezért kell teljes geometriai tervezésűnek lennie (közvetlenül kapcsolódva ezekhez a fix pontokhoz) abszolút koordinátákban, tartalmazva az összes szerkezet-űrszelvényt és felsővezetéki helyzetet, stb., azaz egy abszolút vágány geometriai rendszert. Az öszszes adatot el kell tárolni egy átfogó adatbázisban, amit arra is használhatunk, hogy tartalmazza a kapcsolódó topográfiai (térképészeti) felmérési adatokat is, amiket ugyanakkor készítünk, mint amikor a kezdeti felmérést az abszolút koordinátákról. Az abszolút vágányszabályozás technikai megoldása Az abszolút vágányszabályozás módszere fixpontokkal: Előkészítés • A fixpontok telepítése (pl. csapok a felsővezetéki oszlopokon), • A vágány és a fix pontok térképészeti felmérése, • A vágány cél helyzetének megtervezése, meghatározása (hagyományosan, vagy szoftver használatával), • Az adatok továbbítása az üzemeltetési szervezet felé. Az első vágányszabályozási művelet (meglévő vágányon) • Az előírt geometria meghatározása (közbenső helyzet kijelölése, hogy korlátozzuk a vágánymozgatást, ha szükséges), • Az adatok továbbítása a vágányszabályozó géphez, vagy az adatok felírása a vágányra, • A vágányszabályozás irányítása és folyamatos figyelemmel kísérése (viszonyítás a fix pontokhoz), • Azonnali felülvizsgálat a beavatkozás után. További abszolút alapú vágányszabályozási műveletek • Viszonyítás a vágány tervezett helyzetéhez és a korábbi vágányszabályozási adatokhoz, • Az újabb szabályozás a cél helyzet eléréséhez és a hibák javításához. Geometriai előkészítés adatainak jelölése a pályában A gépi vágányszabályozáshoz szükséges adatokat az “Űrlap gépi ívszabályozáshoz”, vagy a számítógépes “Eredménylap” tartalmazza, illetve az abszolút geometriai módszer esetén a tervezési adatok. Ezeket az adatokat kell az aljakra maradandóan felfesteni, úgy hogy az éjszakai munkavégzéskor is – kétséget kizáróan – olvasható legyen. Irányérték: A vágánymozgatás értékét és jelét az Űrlapon a 8. oszlop, az Eredménylapon a “Felírandó eltolás” oszlop tartalmazza. A felírást négyaljanként, lineáris interpolálással kell elvégezni. A felirat mellett az eltolás irányát nyíllal kell jelezni.

15. szám


szintezési érték: Az emelés mértékét a bázis sínszál mellett kell felírni minden 4-5. aljon. Túlemelési értékek átmeneti ívben: A túlemelés értékét a gép haladási irányának megfelelően az aljakon a szintezési érték mellé kell felfesteni (kb. az aljnak a harmadára). Az adó “Z” korrekcióját az egyes számú táblázat “b” értékének megfelelő hosszban kell megadni. Az Űrlapon a megadott értékek felírását négyaljanként lineáris interpolálással kell végezni. A túlemelés kifutás korrekcióját (z) az Űrlap 12. rovata tartalmazza, az adóemelés (+) és süllyesztés (-) értékét a túlemelt sínszálon kívül, az alj végére előjel-helyesen kell felfesteni. A felfestést az ív főpontjaitól “b” hosszúságban lineárisan, majd “a” hosszúságban, ugyancsak lineárisan visszavezetve kell végezni. Tiszta ívben a túlemelés értéke állandó, így elegendő 50 m-ként felfesteni, a folyamatosság irányát nyíllal kell jelölni. Inflexiós íveknél az ív végén és az ellenív elején megadott külső sínszálban lévő emelést, valamint a belső sínszálban lévő süllyesztést úgy kell felírni, hogy az értelemszerűen az alj egyik, illetve a másik végére vonatkozik. Egyenes pályaszakaszokon a szintezési bázis és az iránybázis egybeeshet. 4.2.3 Munkavégzés az automatikus vágányszabályzó rendszerekkel - ALc, ARcc ALC = Automatikus irányítás és ellenőrzés ARCC = Számítógépes vágányszabályozó és regisztráló rendszer: Az ALc és ARcc automatikus munkairányító rendszer arra szolgál, hogy irányítsa a vágányszabályozó gépet a vágány előírt geometriai helyzetének helyreállításában, és felméri a szabályozás utáni vágány geometriát. A berendezés fő funkciói: • irányítja a gépet, mikor az előírt geometriai adatok ismertek, • relatív módszerrel méri a tényleges vágányhelyzetet és kiszámítja a relatív módszerrel elérhető optimális geometriai helyzetet, • Felméri és regisztrálja a vágányszabályozás utáni geometriai helyzetet.

1651

A geometriai adatok a pályafenntartási adatbázisokból és az ívnyilvántartásokból közvetlenül is hozzáférhetők. Az eltolási és emelési értékeket az irány- és magassági korrekciók figyelembevételével kell betáplálni az ALCbe, illetve ARCC-be. A korrekciós értékek bevitele során a berendezés automatikusan interpolál a közvetlen egymás melletti pontok között, a megtett úttól függően. A számítógép tárolókapacitása lehetővé teszi a vonal több szakaszának egyidejű adatfelvitelét. A munkába vételkor ki kell választani a megfelelő adathalmazt, és nem kell újra betáplálni azokat. Az ALC-vel és ARCC-vel végzett munkáltatás esetén, amikor előkészítő geometriai felmérés történik, az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A szabályozandó pályarész kezdőpontjától kiindulva, a végpont felé haladva, növekvő szelvényszám szerinti sorrendben az alábbiaknak kell szerepelnie az átadott adatokban: - Ívsugár m-ben. - Átmeneti-ív hossza m-ben (ha a túlemelés és az iránykifuttatás átmeneti-ív hossza különbözik, azt különkülön kell megadni). - Túlemelés értéke a tiszta ívben, mm-ben. - Az ív görbületének iránya. - A főpontok szelvényének 0,5 m-es pontosságú megadása (növekvő szelvényszám szerint). - Az átmeneti ív (tervezett) geometriája (klotoid, koszinusz, stb.). 2. A kalkulációs űrlapon szerepelnie kell az előző kalkuláció során számított ívadatoknak is. A 09-es sorozatú gépek kalkulációs lapjain azonban a főpontokat, valamint az első és az utolsó stacionálási pontokat szelvényszám szerint is meg kell jelölni. Itt is fel kell tüntetni, hogy a haladási iránynak megfelelően az ív jobbos vagy balos. A kalkulációs lapokat annyi példányban kell készíteni, ahány vágányszabályozó fog együtt dolgozni (plusz egy példány marad az FKG üzemeltetőnél). Célszerű, hogy a gépek személyzete a részükre megadott adatokat betáplálja a fedélzeti számítógépbe, még a munkavégzés megkezdése előtt. A munka folyamatosságának biztosítása érdekében előnyösebb, ha egyszerre több állomásköz, illetve egy egész vonalszakasz adatai rendelkezésre állnak.

Mindkét módszer esetében lehetséges kötött pontokhoz igazodni (hidak, peronok, útátjárók, stb.).

Az ALC-vel és ARCC-vel végzett munkáltatás esetén, amikor előkészítő geometriai felmérés nem történik, az alábbiak szerint kell eljárni:

Az előírt geometriai adatokat a gépkezelő vagy kézzel kell előzetesen betáplálja, vagy a darc rendszerrel előzetesen felvett adatokat adathordozóról beolvastatja.

A kívánt geometriai adatok a korrekciós értékekkel megállapíthatók, ha a géppel egy mérőmenetet végeznek, és a felmért tényleges vágányadatokból nyerhető optimális geometriai helyzetet a rendszerrel meghatá-

1652


rozzák. Az optimalizálás során rögzíteni kell a helyben maradó pontokat. Az így nyert, számított geometriai adatokat tárolni kell, és az FKG üzemeltetőnek át kell adni. A műveleti sorrend: • maradandóan meg kell jelölni a kiindulási pontot a vágányon, • meg kell mérni a tényleges geometriai helyzetet a gép húr-rendszerével (5-15 km/h sebességgel történik), • a kiegészítő határfeltételek betáplálása (az átmeneti ív alakja, kötött pontok rögzítése, ív adatok, megengedett legnagyobb eltolás rögzítése, stb.). Az ALC-vel vagy ARCC-vel felmért, és a mérések alapján számított adatok szerinti szabályozás csak hibacsökkentő módszernek számít. Használata csak alkalomszerű lehet (pl.: rendkívüli esemény utáni szabályozás). A mérés időszükséglete miatt a vágányszabályozó gép teljesítménye ezzel a módszerrel 40-50%-ra csökken. dArc program A program alkalmas az ívek nyilvántartására és kalkulációjára. A DArc program futtatásához egy külön szoftver-kulcsos program szükséges, a „MAGIC” futtató-program. Az ívnyilvántartó programba beépítésre került a számítógépes ívkalkulációs program, de az ívkalkulációs program függetlenül, önállóan is alkalmazható. Az ívek felmérését a kezdőponttól kiindulva, a végpont felé haladva kell elvégezni (R ≤ 300 m ívsugár esetén 10 m-es, R > 300 m ívsugár esetén 20 m-es húrral) a felmért értékeket az „Űrlap gépi ívszabályozáshoz” rendszeresített formanyomtatványba kell beírni, feltüntetve a kötött pontokat (útátjárók, peronok vagy egyéb műtárgyak), valamint a géplánc haladásával megegyező szabályozási irányt. Az ívek minden típusát kalkulálhatjuk a programmal. A program használatával az eltolások felfestése szükségtelenné válik, de az ív-főpontokhoz tartozó paramétereket ellenőrzés céljából továbbra is fel kell festeni. Nem minden vágányszabályozó gép alkalmas a DArc program fogadására, ezt a munkavégzés előtt tisztázni kell. A program alkalmas arra, hogy a MÁV Műszaki Irányelv /MÁV MI 007/ 8. pontjában előírt elvárásoknak megfeleljen. Az ívkalkulációs program oktatását a MÁV Zrt. Pályalétesítményi Központ Pálya- és Híddiagnosztikai Osztály szakembere igény szerint vállalja. A géplánc geometriai előkészítését a Pályalétesítményi Központ munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A program részletes leírását és használatának módját az érdekeltek a DArc program kezelési útmutatójában találhatják meg.

15. szám

MATIsA kézi kalkulálás A mért ívmagasságokat tartalmazó „Űrlap gépi ívszabályozáshoz” tartozó formanyomtatványra felvett adatokat – a megadott kötöttségek és a géplánc haladási irányának feltüntetésével - MÁV ZRt. Pályalétesítményi Központ Pálya- és Híddiagnosztikai Osztályára be kell küldeni feldolgozás végett. 4.2.4 Az FkG munkavégzésével kapcsolatos szervezési feladatok Az FkG üzemeltető/kivitelező feladatai: Az FKG vezetője a géplánc munkájának irányításáért, a gépek üzembiztos állapotáért, azok teljesítményéért, a megrendelő által kijelölt munkahelyen végzett munkák minőségéért, a munkagépek és a lakószerelvény biztonságos tárolásáért, őrzéséért felelős. A szabályozás előkészítéséért a megrendelő a felelős. Az elvégzett munka átadása-átvétele, a kivitelező-megrendelő közös feladata, melynek részletes feltételeit (hiánypótlások, garanciális szabályozások, stb.) a szerződésben kell rögzíteni. Ezen túlmenően: a./ Munkahelyre érkezés előtt az FkG vezetője: 1. A megrendelővel és/vagy a pálya üzemeltetőjével közösen megvizsgálják a munkába veendő pályaszakasz előkészítő munkáit, és a megállapításokról jegyzőkönyvet készítenek. 2. A helyi sajátosságokat megbeszéli a megrendelővel és/vagy a pálya üzemeltetőjével. 3. Részt vesz a munkák összehangolása érdekében tartott megbeszéléseken. 4. Átveszi a szabályozáshoz szükséges adatokat, dokumentációkat. 5. A tároló állomásokon megszervezi és ellenőrzi a géplánc elhelyezéséhez szükséges feltételeket. b./ Munkával kapcsolatban: 1. Kapcsolatot teremt a forgalmi szolgálattevővel. Intézkedik a munkába induló gépek indító vágányra történő átállítása, és a kivonulási sorrendnek megfelelő gépbesorolás érdekében. 2. Felel a Vágányzári Utasításban a ki- és bevonulásra vonatkozó előírások betartásáért. Az írásbeli rendelkezéseket ismerteti a rendelkező gépkezelőkkel, átadja a menetleveleket. 3. Gondoskodik a sebességmérő és az írószerkezetek grafikonpapírral történő feltöltéséről. 4. A munkahelyre érkezés után meggyőződik a gépek munkába állásáról és azok előírásszerű munkavégzéséről. 5. Az ASA gépeken ellenőrzi a fedélzeti számítógép, az írószerkezet használatát, működését. Esetenként - a gép után - ellenőrzi a vágány fekszintjét és irányát.

15. szám


6. Az elvégzett vágányszabályozási munkát naponta írásban átadja a megrendelőnek. 7. A munkagépekhez beosztott idegen létszámnak munka és balesetvédelmi oktatást tart még a munka megkezdése előtt. c./ A géplánc tárolásával kapcsolatban: 1. Ellenőrzi a géplánc tárolására, védelmére vonatkozó D. 2. sz. Utasítás I. főrész fejezeteiben előírtak betartását. Amennyiben az nem az utasításban foglaltak szerint van megszervezve, szükség szerint intézkedik. 2. Ha a tárolóvágány fölött villamos felső vezeték van, akkor a munkagépek javítása esetén a géplánc vezetője intézkedik annak feszültség mentesítéséről és földeléséről. 3. Munkaszünetes napok megkezdése előtt gondoskodik a géplánc őrzéséről. 4. A kocsipark tároló állomásra történő megérkezésekor köteles a kocsik épségéről meggyőződni. d./ Az átállásokkal kapcsolatban: A géplánc vezetője készíti elő valamennyi munkagép, munkahelyi, távolsági átállását. Ezt a feladatot a D. 2. sz. Utasítás “I. Általános rendelkezések” C-M fejezeteiben előírtak szerint kell végezni. E célból a géplánc vezetője kapcsolatot tart a forgalmi szakszolgálattal. A megrendelő feladatai: A vágányszabályozást a megrendelőnek kell tervezni az érvényben lévő utasítások és vágányzári előírásoknak megfelelően. A gépláncok gazdaságos kihasználása céljából hagyományos munkáltatás esetén naponta 5-8 óra összefüggő, nyújtott műszak esetén 10 óra folyamatos vágányzárási időt kell biztosítani. Az egy vágányzári órára eső teljesítményt a géptípustól függően mindig az érvényben lévő normaidő figyelembevételével kell tervezni. A gépláncos vágányszabályozáshoz a megrendelő olyan műszaki irányítót rendel ki megbízottnak, aki a vágányzárat is felelősséggel vezetheti. (F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 31. sz. Függelék 31.2.2. p.). A megrendelő a konkrét feladatokon túlmenően az alábbiakat intézi, ill. gondoskodik azok folyamatos biztosításáról. 1. A vágányszabályozás megkezdése előtt tartozik a géplánc vezetőjével megbeszélni, és rögzíteni az „E” mellékletben a: - munkakörülményeket, - munkaidőt (vágányzár), - vágányszabályozás előkészítésnek módját, - a vágányszabályozás módszerét, - a vonali tároló állomásokat. 2. Az FKG üzemeltetővel és a pálya üzemeltetőjével közösen kell megvizsgálni, a szabályozandó vágány előkészítő munkáit. A tapasztalatokat az előfelvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

1653

3. A vágányszabályozás megkezdése előtt a géplánc vezetőjének átadja: - vonal ívkimutatását, - a lejttörések helyének, a lejtviszonyoknak fix pontoknak (Útátjáró, híd, peron) a kimutatását, - a hézagnélküli vágányok tényleges semleges sínhőmérsékletét tartalmazó kimutatásokat, - a lézerpont kimutatást, - az ívek kalkulációs lapjait, egyéb kitűzési, szintezési analóg és (vagy) digitális adatokat, - a vágányzári rendeletet, - a munkát megrendelő okmányt. 4. Amennyiben az előző 1-3. pontokban felsoroltak közül az előkészítő munkák vizsgálata és a kimutatások átadása elmarad, akkor annak tényét (okát) a géplánc vezetőjénél lévő “Központi Utasítások és Észrevételek” könyvébe kell bejegyezni és mind a két félnek alá kell írni. 5. A vágányszabályozást a megrendelőnek kell tervezni az érvényben lévő utasítások és vágányzári előírásoknak megfelelően. A gépláncok gazdaságos kihasználása céljából hagyományos munkáltatás esetén naponta 5-8 óra összefüggő, nyújtott műszak esetén 10 óra folyamatos vágányzárási időt kell tervezni. Az egy vágányzári órára eső teljesítményt a géptípustól függően mindig az érvényben lévő normaidő figyelembevételével kell tervezni. A vágányzárért felelős műszaki irányító feladatai 1. Felelős a vágányzár előírt időbeni megkezdéséért és befejezéséért. 2. Felelős a vágányzárolt munkahelyek F. 1. sz. Jelzési Utasítás, F. 2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei, valamint “A vasúti pályán dolgozók személyi biztonságának megszigorítása” tárgyú rendelkezés szerinti fedezéséért. 3. Gondoskodni köteles arról, hogy a vágányzár kezdési időpontjára a területileg illetékes biztosítóberendezés karbantartó és felsővezeték karbantartó szakemberek (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, valamint az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz., 31. sz. Függelék) a helyszínen legyenek. A illetékes biztosítóberendezés karbantartó és felsővezeték karbantartó szakembereit írásban kell értesíti. 4. A vágányzár alatt folyó különféle munkákat összehangolja (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, valamint az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz., 31. sz. Függelék). Komplex vágányzár esetén - amikor a gépláncon kívül más járművek közlekedtetésére is szükség van - tartozik a munkaterületeket elhatárolni ezt, az érintett munkavezetőkkel közölni. 5. A gépláncos vágányszabályozás során megszervezi a vágányszabályozó gép utáni vágánymérővel történő fekszint, szemrevételezéssel az irány ellenőrzését. A minőségi előírások, a teljesítményi követelmények megtartását figyelemmel kíséri.

1654


6. Gondoskodik az éjszakai munkavégzés feltételeiről, illetve az éjszakai munkavégzés során betartandó - szigorított - ellenőrzési és balesetvédelmi intézkedések végrehajtásáról. 7. Az elvégzett (befejezett) vágányszabályozási munkát naponta átveszi a géplánc vezetőjétől. A pálya állapota és a vágányszabályozó gép regisztráló szerkezet grafikonja alapján dönt a hibás pályarészek újraszabályozásáról, szükség esetén ideiglenes sebességkorlátozás bevezetéséről. 8. Felelős a D. 2. sz. Utasítás idetartozó pontjainak folyamatos végrehajtásáért. 9. A tároló állomást, valamint a munkahellyel szomszédos két állomást írásban köteles értesíteni arról, hogy a munkát másnap mely vágányon, mely szelvények között végzik. 10. Az FKG munkájának irányítója az irányítása alá tartozó dolgozók esetében a munkavédelmi előírások, óvórendszabályi előírások betartását, gépkezelési utasításban- előírt rendelkezések végrehajtását a munkavégzés során rendszeresen ellenőrizni köteles: A megrendelő által kirendelt műszaki irányító felelős a vágányzár előírt időbeni megkezdéséért és befejezéséért. Felelős a vágányzárban munkát végző valamennyi MÁV szakszolgálat és közreműködő Kft helyszíni munkairányítójának oktatásáért. Az oktatás ki kell terjedjen az elvégzendő munka, a technológiai sorrend, a pontos munkaterület, a ki-és bevonulási sorrend megkérésének és kiadásának rendje, a vasútüzem kockázata, az anyagmozgatás szabályai, a területi-helyi sajátosságok, baleseti veszélyek, a tűzgyújtás szabályai, az alkalmatlan állapotban lévő dolgozó eltávolítása a munkaterületről, a baleset, rosszullét vagy veszélyeztetés során követendő eljárási rend (bejelentés, kivizsgálás, stb…), a rendkívüli időjárási körülmények esetén történő munkavégzés, valamint az egyéb munkavédelmi előírások ismertetésére, stb. Az oktatott munkairányítók az oktatás tudomásul vételét a vágányzári rendeleten, vagy az építési és felmérési naplóban, vagy egyéb módon az oktatás tényét kimutathatóan bizonyító dokumentumon aláírásukkal elismerik. Ez az oktatás nem kell tartalmazza a törvényekben és jogszabályokban a munkáltató számára előírt egyéb oktatási kötelezettségeket. A forgalmi összekötő feladatai A géplánc forgalombiztos és gazdaságos üzemeltetése céljából, komplex vágányzárak, vagy egyéb jelentős üzemvitelt zavaró tevékenységek esetén - a munka idejére - forgalmi összekötőt kell a helyszínre biztosítani, akinek kötelessége: 1. Összeköttetést tartani, a géplánc vezetője, a megrendelő megbízottja és az érdekelt állomások forgalmi szolgálattevői között. 2. Biztosítani a vágányzári rendeletben engedélyezett munkaidőt. 3. Intézni az FKG vezetőjének a munkákkal kapcsolatos

15. szám

forgalmi vonatkozású kéréseit. A forgalmi összekötő élőszóval, vagy írásban adott forgalmi rendelkezéseit amennyiben azok megfelelnek az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 18. pontjában foglaltaknak - valamennyi szolgálati ághoz tartozó dolgozónak végre kell hajtani. A biztosítóberendezésekkel kapcsolatos intézkedések A megrendelő a gépláncos vágányszabályozással kapcsolatos biztosítóberendezési feladatait tartozik azok helyi vezetőivel, a vágányzári kérelem aláíratásával párhuzamosan megtárgyalni. Elsősorban: - tervezett gépláncos vágányszabályozás helye, ideje, haladási üteme, - géplánctároló állomások, vágányok, biztosítás módja, tárolás ideje. biztosítóberendezési szakszolgálat feladatai: - vágányzári rendeletben előírtak betartása, - a munkába veendő pályaszakaszon a géplánc előtt le kell szerelni a gépek munkáját akadályozó biztosítóberendezési szerelvényeket (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz. Függelék). - a vágányzár lemondása előtt a biztosítóberendezések szerelvényeinek visszaszerelése (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.4. alfejezet, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 23. sz. Függelék). - meggyőződés a berendezések forgalom- és üzembiztos működéséről, - a géplánc tároló vágányokra váltózár vagy kisiklasztó saru fel és leszerelése. A felsővezetékkel kapcsolatos intézkedések A megrendelő a villamos felsővezetéki szakszolgálat gépláncos vágányszabályozással és a géplánc tárolásával kapcsolatos feladatait tartozik annak helyi vezetőjével, a vágányzári kérelem aláíratásával párhuzamosan megtárgyalni. A vágányszabályozás értékeinek (emelési magasság, ívkorrekció, stb.) ismeretében közölni kell, hogy a pályaszint és az irányviszony változik-e és milyen mértékben. Villamos felsővezetéki szakszolgálat feladatai - Vágányzári rendeletben előírtak végrehajtása. - A munkába veendő pályaszakaszon a géplánc előtt le kell szerelni (eltávolítani) a gépek munkáját akadályozó földelő vezetékeket. - A vágányzár lemondása előtt a földelővezetékek viszszaszerelése. - Szükség esetén a felsővezeték utánszabályozása. A géplánc és a kocsipark közlekedtetése, tárolása A géplánc közlekedtetése, tárolásának biztosítása, őrzése az FKG üzemeltető feladata. A vasúti szakszolgálatok különféle munkagépeinek és munkavonatainak közlekedtetését és az ezekkel össze-

15. szám


függő műszaki előírásokat a D. 2. sz. Utasítás tartalmazza. Tekintettel a géplánc nagy értékére, fokozott gondot kell fordítani, annak tárolás alatti védelmére (D. 2. sz. Utasítás). A géplánc munkagépeit minden éjszaka, (vagy nappal) és munkaszünetes napokon lehetőség szerint ott kell tárolni, ahol a kocsipark van. A munkaszünetes napokon az FKG üzemeltetőnek a géplánc folyamatos őrzését is biztosítani kell. A tároló állomások és vágányok kijelölése a Területi Központok feladata. A tároló vágányt úgy kell kiválasztani, és azt úgy kell biztosítani, hogy a rajta álló gépláncot sem vonat, sem tolatási mozgás ne veszélyeztesse. Az állomásokon a tároló vágányra vonatkozó előírásokat az “Állomási Végrehajtási Utasítás” tartalmazza. Az FKG és kocsipark tárolásához - egy géplánc esetén - a szükséges vágányhossz: 250 vfm. A géplánc üzemeltetőjének minden tároló vágány mellett biztosítania kell: - a gépkezelőknek a személyi közlekedés biztonságos feltételeit, - villamos energia csatlakozást Dafr 633 szabványú csatlakozóval, - vízvételezést minimum ½”-os, aknában elhelyezett kerti csappal, - ahol az állomáson szennyvízelvezetés van, ott a kocsipark szennyvizét a csatornába kell bevezetni, A víz, villany, csatorna, WC biztosítás, feszmentesítés, és a tárolóvágány fedezésének kérdését a kivitelező és a megrendelő közti szerződésben kell rögzíteni. 4.3 Munkavégzés 4.3.1 A munka végrehajtásának technológiai sorrendje A munka végrehajtásának technológiai sorrendje általában a következő: - fekszint és irányszabályozás, (ASA gép végzi) - ágyazatrendezés, (ARG gép végzi) - ágyazattömörítés. (AKT gép végzi) A vágányzáras munkákhoz kivonuló gépeket 1-gyel kezdődő sorszámmal kell megjelölni, a kivonulás sorrendjét a vágányzári rendeletben, ill. írásbeli rendelkezésben kell meghatározni. A munkahelyen a gépek munkába állási, egymástól való távolságát a géplánc vezetője határozza meg. A vágányszabályozó gépeken beállítandó műszaki paraméterek Az aláverési mélység beállítása: Az aláverő kalapácsok ágyazatba való behatolási mélysége meghatározza a fekszint szabályozás minőségét. Ezért azokat úgy kell beállítani, hogy a leghatásosabban és egyenletesen tömörítse az aljak alatt az ágyazatot. A

1655

túl magasra beállított aláverő kalapácsok összehúzás közben nem az alj alatti ágyazatot tömörítik, hanem az aljat fogják meg. Ilyen esetben az alj alatt nem alakul ki tömör ágyazat és a gép mechanikája feleslegesen nagy igénybevételnek van kitéve. Túl mélyre beállított kalapácsok esetén a vibráció következtében fellazított ágyazati anyag az aláverő fejek felett és a kalapácsszárak mellett kitér a tömörítés elől, anélkül, hogy az alj alatt tömörödne. A helyes tömörítési mélység az alj vastagságától, a zúzottkő méretétől függ. A 32/50 mm szemnagyságú zúzottkőnél az ideális tömörítési mélység, ha a kalapács felső éle és az alj alsó éle közötti távolság 10-20 mm. Az aláverési mélységet 09 és 08 sorozatú gépeken digitális kijelző műszerrel lehet ellenőrizni. Az ellenőrizni kívánt szerszámszekrény nyomógombját meg kell nyomni. A digitális kijelző műszer a szerszámszekrény helyzetét mutatja, melyet a tényleges értékadó ad. Ha a szerszámszekrény lesüllyed és ebben a helyzetben marad, az aláverési mélység a digitális kijelzőn leolvasható. Ha a gépen nincs beállítási vagy aláverési mélységet jelző műszer, vagy az rossz, úgy az aljat ki kell ágyazni és az alj alsó éle és a kalapács felső éle közötti távolságot a megadott értékre kell beállítani. Aláverés közben a gép szerszámszekrényeit csak akkor szabad lesüllyeszteni, ha a gép már az alj fölött megállt. Nem szabad “fékezni” a szerszámszekrényekkel. Az aláverő kalapács keresztmetszete Az aláverő kalapácsok tömörítő fejét úgy alakították ki, hogy az átlagos zúzottkő szemnagysághoz és a gép öszszehúzó erejéhez illeszkedjék. A munka során az aláverő kalapácsok kopnak. Különösen az alsó élük kopik. A kopás következtében a kalapács felülete, így az aláverés hatásfoka csökken. Az aláverő kalapácsot kopás miatt ki kell cserélni, ha a tömörítőfej magassága 55 mm, vagy annál kevesebb. összehúzási műszaki paraméterek A megfelelő tömörségű ágyazati gerenda kialakításához meghatározott összehúzó nyomás tartozik. Túl nagy nyomással túl gyors az összehúzás. Túl gyors összehúzás esetén pedig a vibráció tömörítő-, rendező hatása nem érvényesül megfelelően, ezért annak ellenére, hogy az összehúzó erő nagy, az így előállított ágyazatgerenda teherbírása nem lesz megfelelő. Ugyanakkor a gép túlzott igénybevételnek van kitéve. Túl kis összehúzó erő esetén a vibrációnak nem tömörítő, hanem a fellazító hatása jelentkezik. Az összehúzási nyomást a gépkezelő állítja be a mindenkori ágyazati ellenállásnak megfelelően. Az alkalmazott összehúzási frekvencia Plasser gépeken 35 Hz, az összehúzási idő 1,2-1,5 sec legyen.

1656


4.3.2 Fekszint szabályozás A szintre-emelő berendezés csak emelést végez, sülylyesztést nem. A gép csak akkor alakítja ki a megfelelő minőségű szintet, ha egy minimális emelési lehetőség az egész fekszintszabályozási munka folyamán biztosítva van. Ez az érték 10-20 mm, ami azt jelenti, hogy bármilyen munkamódszerrel dolgozik, a pálya szintjét, még az ún. magas pontokat is tudja emelni 10-20 mmrel. Amennyiben az ágyazat szennyezettsége már nagyobb fokú (30-40%), akkor célszerű 20 mm alapemelést tervezni. Az előrehaladás során a fekszint viszonyokat a gép előtt, alatt, ill. után a sínre mérőgörgőkkel támaszkodó mérőkocsik érzékelik. A mérőkocsikat légnyomás, ill. gravitációs erő szorítja a mérendő sínszálak futó, vezető felületére. Aláverés alatt ezeknek a mérőkocsiknak állandóan azonos módon kell érintkezniük a sínnel. A mérőgörgőket, ill. mérőkocsikat a pályán helytelenül tárolt zúzottkő megemeli, kisiklasztja, aminek következtében a mérőrendszer valótlan adatokat érzékel és ennek megfelelően, helytelenül vezérli a gépet. Ezért a sínek mellett nem lehet magasan tárolt zúzottkő. Az ASA gépkezelője aláverés közben az aljak helyét szemmel érzékeli. A szükséges emelési, túlemelési adatokat, amelyek a vágánytengelyben vannak az aljak közepére írva, nem takarhatja el az ágyazati anyag. Az emelést a gép a sínfej két oldalán guruló sínfogó tányérok segítségével végzi. Ezeknek a tányéroknak a helyét a zúzottkőtől szabaddá kell tenni, a magas geocsavarokat előzően ki kell cserélni. 4.3.3 Emelés, merítés Az előirt pályaszint kialakítása érdekében egy minimális un. alapemelési értékkel a pálya magas pontjait is meg kell emelni. Helyenként a pályában lévő fekszint hibákból adódóan ennél az értéknél jelentősen nagyobb emelések is adódhatnak. Tilos az alépítmény-koronára, javítórétegre, hengerelt, tömörített alsó ágyazatra fektetett vágányt vágányszabályozó géppel felemelni “aláverni”. 50 mm az az emelési határ, amelynél egyszeri aláverésből származó kőmennyiség még tömören ki tudja tölteni az alj emeléséből keletkezett hézagot. Ha ennél magasabbat kell emelni, akkor a második emelést legalább 20 vonat elhaladása után lehet végrehajtani, de előtte a pályát ismét szintezni kell. Építésnél vagy gépi ágyazatrostálás után csak akkor szabad gépi szabályozást megkezdeni, ha a vágányt már kézi erővel annyira aláverték és kiirányították, hogy abban: - 5 m hosszú, rövid süppedés közepén sincs 20 mm-nél nagyobb süppedés, - 5 m hosszon belül nincs ennél nagyobb keresztsüppedés,

15. szám

- 20 m-es hosszon mért ívmagasság legfeljebb 80 mm lehet. A tömörítés minősége a 25-30 mm-es emelés esetében a legjobb. Ezért a vágány szintezésekor a magas pontokat úgy kell megválasztani, hogy az emelés összege a 25-30 mm-t ne haladja meg. 4.3.4 Irányítás A gép a vágány aláverésével egyidőben - az ismert módszerekkel - a vágány irányítását is elvégzi. A vágány irányításakor a sínfogók a sínt fogják meg, emelik szintre és az irányítógörgők segítségével végrehajtják az irányítást. Fontos, hogy az aljak lemaradás nélkül kövessék a sínek mozdulását. Laza kapcsolószerek esetén az irányítási és szintre emelési munka nagyrészt kárba vész, mert az irányított sín elengedése után visszaugrik a helytelenül fekvő aljra. A munka minősége érdekében a kapcsolószereket előzetesen meg kell húzni. Peron melletti vágány szabályozásakor a peront meg kell bontani. Egyrészt biztosítani kell a helyet, a sínfogó-tányérok részére, másrészt az irányítás lehetőségét kell megteremteni. A peron melletti vágányban feltétlenül szükséges az aljvégeknél az ágyazat teljes aljszélességében és mélységében való megbontása, fellazítása 2-3 cm-es sávban, ill. az eltolási értékeknek megfelelően. Az irányítás során a gép mindig az egyik sínszálra, mint “bázisra” dolgozik. (Az iránybázis ívekben mindig a külső sínszál, egyenesben bármelyik sínszál lehet.) Ebből következik, hogy az irányítás eredménye mindig a bázis sínszálra értendő. (nyomtáveltérések a másik sínszálon, mint “irányhibák” jelentkeznek) A megengedett legnagyobb irányítás - vágányeltolás hagyományos vágányban egy menetben 80 mm. Hézagnélküli vágányban az irányítás a hosszváltozás függvénye. Íves vágányrészben végzett olyan irányszabályozás esetén, amelynél egy-egy 20 m-es szakaszra vonatkozóan 0,5 mm-nél nagyobb hosszváltozás következik be, az íves vágányrészt az irányszabályozás után közvetlenül szét kell vágni és feszültség mentesíteni kell, majd az vágások helyét ezt követően be kell hegeszteni. 4.3.5 Ágyazat rendezés Ágyazatrendezés Az ágyazatrendező géppel mindenkor úgy kell az ágyazati anyagot szétosztani (rendezni), hogy az ágyazat keresztszelvénye tömörítés után szabványos (MSZ: 11316-58/77 Országos közforgalmú vasúti pályák nyíltvonali mintakeresztszelvényei) méretű legyen. Ettől eltérően a hézagnélküli vágányok íveiben 40-50 cm vastag ágyazat esetén mind betonaljas, mind a talpfás felépítménynél az alábbiak szerint kell eljárni: -3000 m sugarú ív külső és belső oldalán 40 cm ágyazattúlérést,

15. szám


1657

-2999-600 m sugarú ív külső és belső oldalán 45-45 cm, -599-500 m sugarú ív külső oldalán 55 cm, belső oldalán 45 cm, -499-400 m sugarú ív külső oldalán 65 cm, belső oldalán 45 cm ágyazattúlérést kell készíteni. Ágyazat felpúpozást csak az R=600 m-nél kisebb sugarú ívben kell készíteni, mégpedig a túlemelés hajlásához viszonyított 1:5 rézsűvel. Ahol a külső sínszál nincs szigetelve, ott az ágyazat felpúpozást az alátétlemezek szélétől kell kiképezni, ahol a külső sínszál szigetelt, ott az alátétlemez külső szélétől 20 cm távolságban kell elkezdeni, de a túlemelés hajlásához viszonyított 1:4 hajlású rézsűvel. A hiányos ágyazat kiegészítése céljából az ágyazatrendező gép silójában mindig kell lenni zúzottkőnek. Az ágyazatrendezés akkor tekinthető befejezettnek, ha a munkába vett pályaszakaszon sem az aljközökben, sem az aljak végénél nincs ágyazathiány. Az aljakról a fölös zúzottkő le van seperve, de az aljak oldalai és véglapjai nem láthatók, ezt az ágyazat eltakarja. Kétvágányú pályán a szabványos vágány-tengelytávolság esetén a két vágány közét pályaszintig fel kell tölteni ágyazati anyaggal. Szabványosnál nagyobb vágánytávolság esetén erre nincs szükség.

4.5 A munka ellenőrzése, átadás –átvétele

4.3.6 Ágyazat tömörítés, stabilizálás

A vágányszabályozó gépek a szükséges feltételek biztosítása mellett a fekszint- és irányszabályozást ± 1mmes pontossággal végzik. Az irány és fekszint szabályozás minőségét a vágányszabályozó gépen működő mérőberendezéssel rajzolt grafikonon közvetlenül kell bizonylatolni. A vágányszabályozó gépek a két sínszál egymáshoz viszonyított magasságkülönbségének mérését és az iránymérést a felépítmény szabályozásával egyidejűleg végzik.

A gépláncba besorolt aljköztömörítő gépek folyamatos munkájának biztosítása, azok követési távolságának meghatározása döntő fontosságú, hogy a vágányzárás végére a szabályozott vágányhosszon az ágyazattömörítés is befejezést nyerjen. Hézagnélküli vágányok változó hőmérsékleti viszonyok mellett folyó szabályozásakor, amennyiben az aljköztömörítő gépek hibája, vagy egyéb ok következtében nem dolgoznak, úgy a vágányszabályozó gépeknek is meg kell állni mindaddig, amíg az ágyazattömörítés géppel, vagy kézzel ismét biztosítva nincs. 4.3.7 hibás pályarészek javítása Amennyiben az átdolgozott pályán a fekszint, vagy irányviszonyok állapota szükségessé teszi az ismételt szabályozást, úgy azt még aznap, vagy az egy vágányzári rendelettel kiadott időtartamon belül el kell végezni. 4.4 Utómunkák A gépláncos vágányszabályozás befejezése után haladéktalanul el kell végezni a szükséges utómunkákat; - Felbontott vasúti átjárók visszaépítése - az útzár függvényében - történhet a vágányzár után is. - Esetleges ágyazat hiány felmérése, ágyazat pótlása.

- Előkészítési munkák ellenőrzése - Munkavégzés közbeni ellenőrző mérések A fekszintszabályozás minőségét a vágányszabályozó gép után egy, a megrendelő létszámába tartozó dolgozónak felépítményi vízszintmérővel, a két sínszál egymáshoz viszonyított helyzetét 5 m-enként ellenőrizni kell. Amennyiben a két sínszál magasságkülönbsége meghaladja a ± 2 mm-t, a szabályozást mindaddig nem szabad folytatni, míg annak okát a géplánc vezetője és a megrendelő meg nem vizsgálja. A vizsgálat után közösen döntenek az újraszabályozásról, vagy a továbbhaladásról. A fekszintmérést végző dolgozó a vágány irányát is - hátrafelé tekintve az iránybázis sínszálon szemmel ellenőrzi. A vágány fekszintjét szemmel is ellenőrizni kell. A szabályozott pálya mentén lévő szilárd létesítmények mellett az űrszelvény és a szabadon tartandó tér méreteit, kétvágányú pályán a vágánytengely távolságot a bérbevevő megbízottjának a munka befejezése előtt ellenőrizni kell. 4.5.1 Felépítménymérés

4.5.2 A munka minőségi átvételének feltételei A felépítmény karbantartó gépláncok által végzett irányés fekszint szabályozást az ASA gépekkel készített kiértékelt grafikon alapján,- illetve a hosszirányú magassági eltéréseket (rövid és hosszú süppedéseket), valamint a hosszú irányhibákat szemmel ellenőrizve kell átvenni. A végzett munka mérésének megkezdése előtt a rajzoló berendezést az alapvonalra, mint “0” vonalra kell beállítani. Fekszint vonatkozásában hézagnélküli felépítményen a vonalra engedélyezett sebességtől függetlenül mind az egyenes, mind az íves pályarészen (túlemelés figyelembevételével) a két sínszál magasságkülönbsége nem lehet több, mint ± 2mm. Ugyanitt a szórványosan előforduló - még megengedett - legnagyobb eltérés ± 3 mm, s így az alapvonal figyelembevételével rajzolt görbe nem érheti el a ± 4 mm-es értékhatárnak megfelelő, nyomdai úton előrajzolt vonalat. A gépláncos szabályozás után a ± 3 mm-en túl előforduló, két sínszál közti magasságkülönbség okát vizsgálni kell. A vizsgálat után a munkát átvevő dönt az újraszabályozás szükségességéről. A ± 3mm-es eltérést

1658


folyamatosan meghaladó vágányhossz azonban a 20 mt nem haladhatja meg, ez esetben, és ha a kifutási lejtő aránya meghaladja a D.54. sz. Műszaki Adatokban előírt értékeket, a gépi szabályozást meg kell ismételni. Hagyományos pálya fekszintszabályozását is úgy kell végrehajtani, hogy a két sínszál magasságkülönbsége egyenes vágányban nem lehet több, mint ± 2 mm. Tiszta ívben az előírt túlemeléstől való eltérés lehet ± 2 mm. Amennyiben a gépi szabályozás után a hagyományos pályán a D.54. sz. Műszaki Adatokban megengedett értékeket meghaladó fekszint hibák vannak, akkor a hibák okát meg kell vizsgálni és a munkát átvevőnek dönteni kell az újraszabályozás szükségességéről, vagy a gép továbbhaladása felől. A szabályozást meg kell ismételni, ha a fenti eltérések kifutási lejtője nem elégíti ki a D.54. sz. Műszaki Adatokban előírtakat. Kifutási lejtő vonatkozásában hézagnélküli és hagyományos felépítményen az ívekben a túlemelés, az egyenesekben a két sínszál magasságkülönbség kifutási lejtőjének hajlása nem érheti el a D.54. Műszaki Adatokban előírt határértékeket. Mivel a különböző vágányszabályozó gépek mérőrendszere eltérő húrhosszakkal dolgozik, ezért a szabályozó gépek irányméréséhez különböző határértékek tartoznának. A sokféleség miatt ezek a határértékek nincsenek kidolgozva. A szabályozó gépek iránygrafikonja a mért ívmagasság értékeket mutatja, és nem az ívmagasság eltéréseket. Kiértékeléskor a kiugró és jelentős változás értékek esetén, az adott szakaszon kézi ívmagasság mérést kell végezni, és azt a kézi ívmagasság mérésekre a D.54 Műszaki adatokban megadott határértékekhez viszonyítva kell kiértékelni. A megengedett eltéréseken túl jelentkező hiányosságok okát vizsgálni kell, és a munkát átvevő dönt az esetleges újraszabályozásról. 4.5.3 A vágányszabályozó gépek grafikonjának értékelése, felhasználása A munka minőségének a grafikonok útján való naponkénti folyamatos értékelése és ellenőrzése a géplánc vezetőjének a feladata, amit a megrendelővel közösen kell végeznie. Ha a regisztráló berendezés munka közben meghibásodik, a mérést valamilyen egyéb módon pótolni kell. Ilyen esetben a megrendelő a kiszabályozott pályaszakasz átvételét fokozott gondossággal végezze. A grafikonra rá kell vezetni mindazokat a műszaki adatokat, amelyek a kiértékeléshez szükségesek. Ennek megfelelően a vonal, az állomásköz, vagy állomás, a szelvény, az ívadatok, útátjárók, műtárgyak, ellenőrző mérések, gépszám, stb. adatokat, a szabályozási eljárás módját, és minden a munkára vonatkozó egyéb adatot. A grafikon számszerű értékelésének szakaszosan kell történnie (állomásköz, szakaszhatár, vágány, stb.). Az értékelést alá kell írni a géplánc vezetőjének, valamint a megrendelőnek. A számszerű értékeléssel kapcsolatban a hibahossz, a szabályozásból kimaradt vágányré-

15. szám

szek megjelölése, stb. a grafikon jellemzők alatt feltüntetendő. 4.5.4 Átadás, átvétel, a vágány munkavégzés utáni átadási paraméterei A napi munkaterületet a munka elvégzése után, vagy folyamatosan a géplánc haladása után a géplánc vezetőjének és a megrendelőnek be kell járnia, vagy be kell utaznia. A naponta elvégzett vágányszabályozási munkát az “FKG munka napi átadása-átvétele” nyomtatványon (F melléklet) a géplánc vezetője átadja a megrendelőnek, aki ennek egy példányát a pálya üzemeltetőjének átadja. 4.5.5 Felülvizsgálat Amikor a munka egy vonalon, vonalszakaszon, esetleg állomási vágányon elkészült a kiértékelt ASA grafikon értékeinek ismeretében az átdolgozott részt meg kell vizsgálni (vonalbeutazás, gyalogbejárás), hogy az elvégzett munka megfelel-e az előírásoknak. A megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A felülvizsgálat eredményének függvényében kell dönteni az alkalmazható sebesség mértékéről. Mindez a megrendelő és pályaüzemeltető közös feladata. 5.0 hIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, hATÁLyOn kíVÜL hELyEzÉsEk Az FKG Technológiai Utasítás az alábbi utasításokra hivatkozik: D.2, D.12/H, F.1, F.2, D.5, D.54 és MI-007 Az utasítás érvénybelépésével egyidőben hatályát veszti a: - 103360/1974. 6.B. FKG T.U. - 102020/1987. 6.B. Az FKG T.U. kiegészítése, - 104997/1975 Ideiglenes Utasítás az építési és jótállási vágányszabályozásokra 6.0 hATÁLybALÉpTETÉs Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk jEGyzÉkE A. Gépek húrelrendezése B. Az alázuzalékolós szintező műszer használata C. Kalkulációs Űrlap D. Tároló vágonyok jegyzéke E. Előfelvételi jegyzőkönyv F. Az Fkg munka napi átadás átvétele G. Végátadási jegyzőkönyv

15. szám


H. Az fkg munkavégzésekor betartandó Általános munkavédelmi rendelkezések I. Dinamikus vágánystabilizátorral kapcsolatos KIEGÉSZÍTÉSEK J. Az fkg munkáltatás szükségességének megállapítása 8.0 MUnkAVÉdELMI ELőíRÁsOk jogszabályi előírások 1. Törvények 1.1. 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről szóló törvény 2. Ágazati jogszabályok 1.2. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 1.3. 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről. 1.4. 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 1.5. 2/2002. (II.7.) SzCsM rendelet Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. 1.6. 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. 1.7. 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. 1.8. 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről. 1.9. 22/2005. (VI.24.) EüM rendelet A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. 2. biztonsági szabályzatok 2.1. 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet A közlekedési balesetelhárító óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról. 2.2. 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról. - 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata

1659

- 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 2.3. 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 2.4. 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. 3. MÁV előírások: 3.1. MÁV zRt. Munkavédelmi szabályzat 30/2005. (VIII. 19. MÁV Ért. 33) VIG utasítással hatályba helyezve. 3.2. 28/2008 „Idegen személyek MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételei”. 3.3. F.1. jelzési Utasítás, F.2. Forgalmi Utasítás és az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei. 3.4. E. 101. sz. Utasítás. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére. Az FKG munkavégzésekor betartandó további munkavédelmi rendelkezések Lásd: H. melléklet 9. OkTATÁs Az FKG Technológiai Utasítást megjelenésekor az alábbi dolgozókat, későbbiekben a felsorolt munkakörökben kezdő dolgozókat kimutathatóan oktatni kell: - Pályafenntartási Alosztály vezető (TK Pályafenntartási Alosztály) - Műszaki szakértő (TK Pályafenntartási Alosztály) - Műszaki szakelőadó (TK Pályafenntartási Alosztály) - Karbantartási ellenőr (TK Pályakarbantartási Alosztály) - vezetőmérnök - szakaszmérnökség vezető - főpályamester - pályamester - technikus Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

1660


15. szám

A. melléklet

15. szám


1661

B. melléklet

1662


15. szám

C melléklet

15. szám


1663

D melléklet

1664


15. szám

15. szám


1665

1666


15. szám

15. szám


1667

1668


15. szám

E melléklet

15. szám


1669

1670


15. szám

15. szám


1671

1672


15. szám

F melléklet

15. szám


1673

G melléklet

1674


15. szám

15. szám


1675

H melléklet 1

Az FKG MUnKAvéGzéseKOR beTARTAndó ÁLTALÁnOs MUnKAvédeLMi RendeLKezéseK 1.1. A munkagépeken munka közben csak a gépkezelők és a munka ellenőrzésére jogosult személyek tartózkodhatnak. 1.2. Éjszakai munkavégzés esetén a géplánc első és utolsó munkagépe között idegen, vagy más szakszolgálati ág dolgozója nem tartózkodhat. 1.3. Két vagy többvágányú pályán a forgalmat bonyolító vágányok űrszelvényében tartózkodni vagy közlekedni tilos 1.4. Az FKG vezetője egyben a biztonsági megbízotti teendőket is ellátja a gépláncnál. 1.5. A munkavédelmi fejezet rendelkezéseit minden dolgozó köteles végrehajtani és öntevékenyen részt venni a baleseti veszélyek elhárításában, megelőzésében. 1.6. A dolgozók minden esetben józan, kipihent, egészséges állapotban kötelesek megjelenni a munkahelyen. A munkahelyen munkaidő alatt szeszesitalt fogyasztani tilos. Az ittas dolgozót a munkahelyéről, de még a vasúti pályáról is el kell távolítani. A szeszesital fogyasztás tilalmát, betartásának ellenőrzését pedig az FKG vezetője, illetve a munka irányításával megbízott személy köteles rendszeresen megtartani. 1.7. Ha valamelyik gépkezelő munkakezdés előtt, vagy munkavégzés során rosszul érzi magát és ez a biztonságos munkavégzésben akadályt jelent, a munkavégzés alól felmentést kell kérni a vezetőtől. Ha a rosszullétet maga a dolgozó nem tudja jelenteni, úgy azt a dolgozó munkatársa köteles megtenni. 1.8. Munkaközben vagy azon kívül a sínszálra ülni, a sínszálra lépni, azon gyalogolni botlás, csúszásveszély miatt tilos. Többvágányú pályán a forgalom alatt álló vágányban tartózkodni nem szabad. 1.9. Az FKG munkaterületén idegeneknek tartózkodni tilos. 1.10. Valamennyi, a gépláncban foglalkoztatott munkagépre figyelmeztető táblát kell elhelyezni, melyre fel kell tüntetni, hogy a gépet munkavégzés közben személyeknek mennyire lehet megközelíteni, a gépláncos munkában közreműködő pályafenntartási, építési, villamos karbantartási és biztosítóberendezési dolgozóknak. (10 m-en belül munkavégzés közben a gépet megközelíteni veszélyes és tilos!) 1.11.A munka irányítója figyelőőr kiállításáról kell gondoskodjon a MÁV MVSZ által leírt esetekben. A figyelőőrnek legalább II. csoportosnak kell lenni. A figyelőőröket a gépek zaja, valamint az esetleges éjszakai munkavégzés, illetve korlátozott látási viszonyok miatt, a figyelmeztetésre, jelzésadásra alkalmas jelzőeszközökkel kell ellátni. 1.12. Figyelőőr esetében is az előírt 10 m-es távolságot veszélyzónának kell tekinteni. 1.13. A figyelőőrt a munkáltatója köteles ellátni egyéni védőfelszereléssel. 1.14. Az FKG-hez beosztott gépkezelők a munkahelyen és a gépeken csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez a szükséges biztonsági, műszaki, forgalmi ismeretekkel rendelkeznek. A munkahelyen tilos minden olyan tevékenység vagy magatartás, amely a dolgozóra vagy munkatársára balesetveszélyt jelent. 1.15. Az FKG munkagépeit az üzemeltetőnek el kell látni megfelelő elsősegélynyújtó egységcsomaggal. 1.16. A silókocsi ürítésénél, amennyiben a zúzottkő valamely oknál fogva fennakad, menet közben rúddal vagy egyéb eszközzel a silóba nyúlni tilos. 1.17. A vágányszabályozó, valamint az ágyazatszél és aljköz-tömörítő gépeknél az egyéni védőeszközként előírt és biztosított hallásvédő eszközök használata kötelező. A magas zajszint és vibráció károsító hatása miatt a gépkezelők egy óránként kötelesek egymást váltani. Az a gépkezelő, aki a kezelőállásból lett leváltva a pihenőidőt a pihenőhelyekre meghatározott zajszintű környezetben köteles eltölteni. 1.18. Az ágyazatrendező gépeknél porvédő álarc használata kötelező. 1.19. Az FKG vezetője minden új állomáshelyre történő telepítés után a gépkezelők részére a helyi adottságokat figyelembe véve oktatást köteles tartani még a nyíltvonali vagy állomási munka megkezdése előtt. Az oktatás során ki kell térni:

1676


1.19.1.1.

telepített kocsi és gépsor megközelítésének biztonságos útvonalára,

1.19.1.2.

az állomási vágányokon való áthaladás legbiztonságosabb módjára,

1.19.1.3.

a telepített gépek és kocsisor melletti közlekedés biztonságos módjára,

1.19.1.4.

az oktatást az oktatási naplóban az előírások szerint rögzíteni kell.

15. szám

1.20. Az FKG-hez beosztott minden új gépkezelőt csak megfelelő gyakorlattal rendelkező régi dolgozó mellé szabad beosztani. Az FKG munkáltatásban minden újonnan résztvevő dolgozót - még mielőtt munkába állna - munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 1.21. Amennyiben egy-egy munkafázisra nincs megfelelő munkavédelmi utasítás, úgy a biztonság és baleset megelőzés érdekében a helyszínen, a legbiztonságosabb szabályokat az adott munka irányítójának kell meghatároznia. 1.22. Az FKG munkájának irányítója az irányítása alá tartozó dolgozók esetében a munkavédelmi előírások, óvórendszabályi előírások betartását, gépkezelési utasításban- előírt rendelkezések végrehajtását a munkavégzés során rendszeresen ellenőrizni köteles. 1.23. A biztonság érdekében a munka irányítójának minden munkakezdés előtt a gépkezelőket rövid oktatásban kell részesíteni. 1.24. A közreműködők (villamos felsővezetéki, biztosítóberendezési, stb.) vezetői, vagy azok megbízottjai a géplánchoz kirendelt dolgozóikat kötelesek munkaterületük kijelölésével egyidőben kimutathatóan oktatni a géplánc közelében végzett munka és tartózkodás veszélyességére. 1.25. Az FKG munkáját a technológiai utasítás figyelembevételével úgy kell megszervezni a kijelölt pályaszakaszon, továbbá az átdolgozásra tervezett pályaszakaszt műszaki és biztonsági szempontból úgy kell megvizsgálni, hogy az előrelátható balesetet okozó hiányosságok felszámolása a tényleges munkakezdés időpontjáig megszüntethető legyen. 1.26. Az FKG vezetője felelős azért, hogy a gépláncos munka idején a tároló telephelyen minden esetben meglegyen a rend és a fegyelem. A kiadott munkavédelmi felszerelések, berendezések szakszerűen használatba legyenek. 1.27. Az FKG állomási telephelyének biztonságos megközelítését vágányokon át a vezető a telephely szerint illetékes állomásfőnökkel történt előzetes egyetértés alapján határozza meg. 1.28. A vezető felelős azért, hogy a munkagépek, lakókocsik feljáró lépcsői, korlátjai mindig jó állapotban legyenek. A lakó és egyéb célt szolgáló kocsiknál a peronkorlátok fel legyenek szerelve és a forgalmi vágány felőli oldalon a közlekedés le legyen zárva, illetve meg legyen tiltva a dolgozók részére. 1.29. Az üzemeltető köteles az FKG vezetőjét megfelelő példányban gépkezelési és karbantartási utasítással ellátni. A kiadott kezelési utasítással pedig el kell látni valamennyi rendelkező gépkezelőt. 1.30. A vezető naponta köteles ellenőrizni és gondot fordítani arra, hogy felügyeletére bízott gépkezelők a munkájukkal összefüggő munkavédelmi és biztonsági előírásokat, a gépek szakszerű és biztonságos kezelését, karbantartását megtartsák. Ha az ellenőrzés során a biztonságot munkafegyelem, szervezetlenség, szerszám, anyag, stb. hiány akadályozza, a hiányosság megszüntetése iránt azonnal intézkedni kell. 2. Magatartás szabályai a munkahelyen és a gépek kezelésénél 2.1. A beosztott gépkezelőkre vonatkozó előírások: 2.2. Az FKG beosztott gépkezelő köteles a gondjaira bízott munkagépet, berendezést, szerszámot, üzemanyagot, védőeszközöket, védőfelszereléseket a munkavédelmi és biztonsági követelményeknek megfelelően használni, kezelni és a munkafegyelmet betartani. 2.3. A gépkezelők csak a részükre átadott gépet kezelhetik. Ha egy gépnél több kezelő van; közülük egy kezelőt rendelkező gépkezelőnek kell kijelölni írásban, aki a többi gépkezelő munkáját felelősséggel tartozik irányítani. A rendelkező gépkezelők kijelölése az üzemvezetés feladata. 2.4. A gépkezelők csak az előírt és az üzem által biztosított munkaruhában, lábbeliben dolgozhatnak. Balesetveszély miatt tilos hosszú, lógó hajjal, szakállal, gyűrűs kézzel gépet kezelni, karbantartani.

15. szám


1677

2.5. Többvágányú pályán a vágányzár csak a munkába vett pályára vonatkozik. Ezért a munkavégzés során a munkagépen, valamint azon kívül a (járműforgalomból) vonatforgalomból származó veszélyekre fokozott figyelmet kell fordítani. 2.6. A munkahelyen közlekedni, mozgást végezni, tartózkodni, dolgozni csak űrszelvényen kívül, vagy a vágányzárolt vágányban szabad. A szabad űrszelvény betartásáról minden esetben meg kell győződni. 2.7. A többvágányú pályán forgalom alatt álló vágányok között tartózkodni, közlekedni tilos. Vasúti vágányok közötti ténykedésnél a gépkezelőknek mindig úgy kell elhelyezkedni, hogy szomszédos vágányon közlekedő járművek a testi épséget ne veszélyeztessék. 2.8. A vágányok közötti mozgásnál, járkálásnál figyelembe kell venni, hogy egy időben több vágányon is történhet járműmozgás. Ezért a vágányok között járni nem szabad, csak a vágányok mellett a szabad űrszelvényen kívül. 2.9. Állomásban végzett munka, közlekedés, járás során mindig úgy kell a vágányok közé állni, hogy egyidőben két mozgásban lévő jármű közé ne lehessen kerülni. 2.10. Többvágányú pályán mindig a legközelebbi padkára kell kiállni az űrszelvényből. A biztonság érdekében mindig meg kell figyelni a közlekedő vonatok által adott hallható jelzéseket, a jelzők állását, váltótárcsák jelzéseit, a forgalom lebonyolítását, járművek tolatását szabályozó látható, hallható jelzéseket. 2.11.Az FKG-hez beosztott gépkezelők a gépen és a munkahelyen csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyhez műszaki, forgalmi és biztonságtechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Kivételt csak a balesetelhárító tevékenység jelent. Tilos olyan tevékenységet folytatni a munkahelyen, amely magára a dolgozóra vagy munkatársára jelent balesetveszélyt. 2.12. Ha a munkagépen üzemközben valamely gépkezelő a biztonságot fenyegető veszélyt észlel, a gépet meg kell állítani és a hiányosság megszüntetésére azonnal intézkedni kell. A gépet újból üzembe helyezni csak a veszély, a műszaki hiba elhárítása után szabad. 2.13. Éjszakai munkavégzés során a munkaterületet megfelelően kell megvilágítani a munkagépekre szerelt világító lámpatestekről (a munkaterület megvilágítása legyen térben és időben egyenletes valamint káprázatmentes). Ha a világítás nem jó, vagy hiányos, a gép rendelkező gépkezelője köteles a hiányosság megszüntetéséről gondoskodni. 2.14. A gépkezelőknek mozgó munkagépekre fel-, vagy leszállni, továbbá a gépkezelőállásról leugrani tilos. A munkagép kezelőterébe való fel- és leszállás, csak arccal a gép felé fordulva, a kapaszkodókart mindkét kézzel megfogva és minden lépcsőt igénybe véve történhet. 2.15. Ha a munkagép leszállási oldalán forgalmi vágány is van, a gépkezelő előzőleg köteles meggyőződni arról, hogy azon vonat nem közlekedik-e, amely a biztonságos leszállást veszélyezteti. Leszállni a munkagépekről mindig a legközelebbi padka, illetve a legbiztonságosabb oldalon szabad. Leszállás előtt azonban mindig meg kell győződni, a biztonságról. A munkagépről leszállt gépkezelőnek a vágányok közé lépni tilos. 2.16. A vágányok mellett, illetve a vágányok között szolgálati ténykedést ellátó gépkezelőnek ügyelni kell arra, hogy a vonatelhaladás, vonatmozgás, tolatás, kocsik gurítása, vagy egyéb terepegyenetlenség testi épségüket ne veszélyeztesse. 2.17. Munkagépek, valamint vasúti járművek alatt átbújni, egymáshoz 10 m-nél közelebb álló járművek, kocsik között átmenni, mozgó járművek elé lépni tilos. Ha valamely kocsisoron való átkelés elkerülhetetlen, akkor az csak a járművek, gépek peronján, fékállásán történhet, de csak akkor, ha az átkelést vonatmozgás, tolatás és más veszély nem akadályozza és erről előzetesen a dolgozó meggyőződött. 2.18. A gépkezelők felelősek azért, hogy a gépen lévő személyek - gépkezelő kivételével - csak a tartózkodásra kijelölt részben helyezkedhetnek el. 2.19. A munkagépekről a forgalmi vágány felőli oldalon kinyúló alkatrészt megtűrni nem szabad. 2.20. A tárolás, naponkénti gépápolás, karbantartás, javítás idejére a munkagépet elmozdulás, megfutamodás ellen biztosítani kell. 2.21. Karbantartás és javítás közben a munkagépek alatt végzett munkákhoz az erre a célra rendszeresített fejvédő sisak használata kötelező.

1678


15. szám

2.22. Többvágányú pályán, továbbá állomási vágányon dolgozó munkagép munkáját a forgalmi vágányból ellenőrizni, onnan megfigyelést végezni tilos. 2.23. A munkahelyen szerszámot, géptartozékot, anyagot mindig úgy kell elhelyezni a gépkezelőknek, hogy az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 8. sz. Függelék 8.8. – 8.8.3 pontjai be legyenek tartva. 3. előírások a munkagépek kezelésére és üzemeltetésére 3.1. Az FKG-hez tartozó munkagépek kezelésével csak orvosilag alkalmas, nehézgépkezelői tanfolyamot végzett, a beosztáshoz szükséges forgalmi és biztonságtechnikai vizsgát tett, és rendszeres műszaki, forgalmi, munkavédelmi oktatásban részesült dolgozót szabad megbízni. 3.2. Mozgásban vagy üzemben lévő munkagépen javítást, karbantartást végezni nem szabad. 3.3. A munkagépek karbantartását és javítását a gépekhez tartozó kezelési, karbantartási utasítás szerint kell végezni. 3.3.1.Munkaszünet esetén a főkapcsoló kikapcsolásával a munkagépet áramtalanítani kell. Áramtalanítást a rendelkező gépkezelő ellenőrizni tartozik. 3.3.2.A munkagépeknél olajcserét végezni a motor megállítása után azonnal tilos. A motor leállása után végzendő olajcsere a gépkezelő leforrázását vonná maga után, ezért olajcserét csak lehűlt motornál szabad végezni. 3.3.3.A gépeken elektromos berendezést javítani csak előzetes feszültségmentesítés után, szakképzett villanyszerelőnek szabad. 3.3.4.A gőznyomás alatt álló hűtőradiátor zárófedelének eltávolítása és az esetleges szükséges víz utántöltése csak járómotornál végezhető. A vízutántöltést olyan óvatosan és lassan szabad végezni, hogy az esetleg kicsapódó forró gőz, égési sérülést ne okozzon. A gyors vízbetöltés heves lefolyású gőzképződéssel jár, a hideg víz pedig a motornál műszaki meghibásodást eredményez (hengerfej, blokkrepedés). A biztonságos utántöltésért a gépkezelő, az ellenőrzésért a rendelkező gépkezelő felelős. 3.3.5.A munkagépek üzemanyaggal való feltöltését csak teljesen leállított, áramtalanított, üzemen kívüli helyzetben lévő munkagépen szabad végezni. Az üzemanyag kezelésénél, tárolásánál a tűzrendészeti előírásokat szigorúan be kell tartania minden gépkezelőnek. 3.4. A felépítményi munkagépekkel végzett vágányszabályozás és a munkagépek közlekedése, telepítése terén betartandó rendszabályok 3.4.1.A munkagépnek az állomási telephelyről való elindítása előtt a rendelkező gépkezelőnek az irányítás mellett meg kell győződni a működtető berendezések üzembiztonságáról, valamint arról, hogy a munkagép a jelzési utasításban előírt és a napszaknak megfelelő jelzőeszközökkel el van-e látva, a munkagép fékberendezése, jelzést adó berendezése biztonságosan működik-e, a gépkezelők józan, kipihent állapotban, egészségesen elfoglalták-e a gépegységen helyüket és az egész gépegység üzembiztosan működik-e. 3.4.2.A munkagépeken a beosztott személyzeten kívül csak a forgalmi utasításban a mozdonyvezető-álláson utazásra jogosult személyek tartózkodhatnak, kizárólag a vonatvezető vagy rendelkező gépkezelő által, kijelölt helyen. 3.4.3.A munkagéppel nem szabad elindulni, ha a fékberendezés vagy a jelzést adó berendezés biztonságosan nem működik, a gépegység kivonulásához az engedély nincs meg, a gépen a napszaknak megfelelő jelzések hiányosak, a gépkezelők közül valaki szolgálatra alkalmatlan. 3.4.4.A munkagép működésbe hozatala és vágányon való elindítása előtt a rendelkező gépkezelőnek ellenőriznie kell és meg kell győződnie arról, hogy a gépen valamelyik gépkezelő a beindítás előtt, továbbá a géppel való mozgás, elindulás előtt személyek a gép előtt vagy mellette veszélyes helyzetben nem tartózkodnak-e. Az elindulást minden esetben „Figyelj” jelzésadással kell jelezni a rendelkező gépkezelőnek. 3.4.5.„Figyelj” jelzést kell adni a munkavégzés megkezdésekor, a gépek mozgó géprészeinek működtetése előtt (szerszámszekrény leeresztés, felemelés), javítás után, vagy egyéb munkaközi megállás után a munka folytatása előtt.

15. szám


1679

3.4.6.A felsővezeték kettő méternél (megközelítési távolság) jobban sem szerszámmal, sem segédeszközzel nem közelíthető meg. Földeletlen felsővezetéket megközelíteni ennél jobban még akkor sem szabad, ha az nincs feszültség alatt. Villamos felsővezetékkel ellátott vasúti pályán a vágányszabályozási munkát csak feszültségmentesítés és védőföldelés után, és a munkaengedély birtokában szabad megkezdeni. A munkaengedély (E. 101. sz. utasítás 8. függelék írásos bizonyítéka a fentiek megtörténtének. 3.5. Villamos felsővezetékkel felszerelt vasútvonalakon a villamos karbantartó szervezetek közreműködését kell kérni a feszültségmentesítés végrehajtására (erre már a vágányzár kérelmekben is ki kell térni), a földelővezetékek eltávolítására és munka utáni visszaszerelésére. Az E. 101. sz. Utasítás ide vonatkozó pontjait feltétlenül be kell tartani. 3.6. A földeléshez a felsővezetéki szakszolgálat dolgozóin kívül más személyeknek hozzányúlni szigorúan tilos! A földelő vezetékek megrongálása életveszélyes. 3.7. Villamos felsővezetékkel ellátott vonalra való telepítés, kivonulás előtt az FKG személyzetét az E. 101. sz. Utasításból ki kell oktatni. Az oktatást az FKG vezetője köteles megtartani. Az oktatást a korábban közöltek szerint kell lefolytatni, egyébként az E. 101. sz. utasítás rendelkezései szerint kell eljárni. 3.8. A vágányzárolt vágányon a munkagépet felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 3.9. Az FKG gépei a vágányzárolt vágányon - ha a sebességre vonatkozóan egyéb korlátozás nincs - legfeljebb 25 km/ó sebességgel közlekedhetnek. Menet közben ugyanabban az irányban haladó gépek egymást legfeljebb 200 m-re, megállás után tolatási mozgásként megfelelő kézi jelzés adása mellett a szükséges távolságra közelíthetik meg. A távolság betartásáért az egyes gépek rendelkező gépkezelői, közvetve azonban az FKG vezetője is felelős. 3.10. Az FKG gépeinek vezetőit arról, hogy a munkahelyre első, közbenső vagy utolsó gépként közlekednek a forgalmi szolgálattevő írásbeli rendelkezéssel tartozik értesíteni. Az odaútra kapott rendelkezésből a gép vezetője értelemszerűen meg kell tudja állapítani, hogy az állomási telephelyre visszaútban való közlekedéskor a géplánc első vagy követő gépeként közlekedik-e. 3.11.A munkahelyre érkezett munkagépeket a felépítményi munkavégzéshez úgy kell a gépkezelőknek előkészíteni és munkakész állapotba hozni, hogy az a szomszéd vágányok forgalmát és a szerelést végzőket se veszélyeztesse. A munka biztonságos végzéséért és irányításáért a rendelkező gépkezelő felelős. 3.12. A felépítményi karbantartó gépláncos munkahely fedezése 3.12.1. Az FKG részére lezárt vágányt az F.1. sz. Jelzési Utasítás 5.16. és 5.17. sz. alfejezetében előírt módon fedezni kell. A gépláncos munka csak akkor kezdhető el, ha a munkahely az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírt módon, és több vágányú pályán szükség szerint jelzést adó figyelőőrök kiállításával is fedezve van. (Az FKG-val kétvágányú pályán dolgozni mind a két irány felé a „Pályán munkások dolgoznak” jelzőeszközöknek a vonalra érvényes általános fékúttávolságra való előzetes kitűzése mellett szabad. Több vágányú pályán a jelző eszközt az el nem zárt vágány(ok) mellett is mindkét iránynak megfelelően ki kell tűzni, stb.). 3.12.2. A munkahely utasítás szerinti fedezéséért a munka irányítója felelős.

1680


15. szám

I. melléklet dinamikus vágány stabilizátorral kapcsolatos kiegészítések Az ágyazattömörítők és dinamikus vágány stabilizátorok használata A tömörítés módszerei munkagépekkel: • Aljvég tömörítők, • Aljköz és ágyazatszél tömörítők, • Dinamikus vágány stabilizátorok külön gépként, vagy a vágányszabályozó gép részeként (külön vagon). 1. Aljvég tömörítők Az aljvég tömörítők a vágányszabályozó gép mindkét aláverő- aggregátjára felszerelt vibrációs lapok, amelyek az aljvégeken kívüli, 40 cm széles vízszintes sávot tömörítik vibrálással. Ezek tömörítik az ágyazatot az aljvégek körül, az aláveréssel egy időben, és így elősegítik, hogy a vágány a korrigált helyzetében maradjon. 2. Aljköz és ágyazatszél tömörítő gépek Az aljköz tömörítés célja, hogy tömörítse az aljak közti ágyazatot. Az oldalirányú eltolódási ellenállás kb. 7%-kal nő. Az ágyazatszél tömörítés célja, hogy rögzítse a helyén azt a szakaszt, amit már kiirányítottunk. Ez növeli az oldalirányú eltolódási ellenállást kb. 4 %-kal. A MÁV ZRt-nél használt aljköz és ágyazatszél tömörítők (AKT) külön gépek, munkaközben a vágányszabályozó gépet és az ágyazatrendezőt követik. Változtatható függőleges terhelés: 70-250 kN. Vibráció: 35 Hz. A duó rendszerű vágányszabályozó gépek után az egyen teljesítmény érdekében 2 db AKT használata az előírás. 3. dinamikus vágány stabilizátorok (dvs) A dinamikus vágánystabilizátorok használatának célja alapvetően három irányú: • előre-tömörítése az egyébként nagyon nagy kezdeti süllyedésű frissen alávert vágánynak, ami (kedvezőtlen esetekben) egyenlőtlenül süllyedhet a vasúti forgalom üzemi terhelése alatt. Ez különösen fontos felújítási munkák során, melyeknél nagy mennyiségben használunk új ágyazatot. A DVS „háromdimenziós” tevékenységének köszönhetően, az egyedi ágyazatszemcsék átrendeződnek egy tömörebb szerkezetbe, ami kiegyenlíti az ágyazat kezdeti süppedését. A DVS üzemelése a gyártók megállapítása szerint a gép egy kb. 100.000 bruttó elegytonna forgalommal egyenlő süppedést nyújt. • Megnövelt ellenállás a vágány oldalirányú elmozdulásával szemben, ami csökkenhet, kb. a normál üzemi értékének felére, miután az ágyazatot megbolygattuk aláveréssel. Mivel a megfelelő ellenállás az oldalirányú elmozdulással szemben alapvetően fontos a hézagnélküli vágány stabilitásához, a vonatok nem haladhatnak át üzemi sebességgel közvetlenül az aláverés után, ahol a megbolygatás jelentős volt. A DVS használata megnöveli a szükséges ellenállást az oldalirányú eltolódással szemben, és így lehetővé teszi, hogy a vágányt azonnal üzemi sebességgel használjuk. • A karbantartási aláverési munka tartósságának növelése azzal a céllal, hogy kiterjesszük az időintervallumot két vágányszabályozási beavatkozás között, ezáltal javítva az életciklus költségeket (LCC) a vágány egész élettartama során. A dinamikus stabilizátor működési elve: A dinamikus stabilizátor kétféle megoldású lehet: - önálló munkagép, - a korszerű vágányszabályozó gépekkel egy egységet képező dinamikus stabilizáló kocsi.

15. szám


1681

A korszerű vágányszabályozó gépekhez csatlakoztatott stabilizáló kocsik teljesen azonos működési elven dolgoznak, mint az önálló stabilizátorok. A vágányszabályozó gép leállása esetén a stabilizátor üzemelése közben, a vibráció automatikusan leáll. Amikor a munka folytatódik, automatikusan újra bekapcsolódik. Amíg az ágyazatszél és aljköz tömörítővel csak korlátozott helyeken érhető el tömörítő hatás, addig a stabilizátor a teljes zúzottkő ágyazatot stabilizálja és homogenizálja. Így a tér mindhárom irányába ható stabilizálás történik. Lendkerék szerkezet produkálja a vízszintes rezgést (0-42/45 Hz) a vágánytengelyre keresztirányban. Hidraulikus hengerek adják a szabályozható függőleges terhelést (max 356 kn). Az ágyazatnak továbbított vibráció, a statikus függőleges terheléssel együtt okozza, hogy az ágyazati kövek egymáshoz közelebb kerülnek. Az eredmény az ágyazati kövek erőmentes újrarendeződése. Az üregek száma csökken, az egyedi érintkezési pontok helyett az ágyazati köveknek nagyobb számú érintkezési felülete és érintkezési éle van. Az aljak és az ágyazati kövek között is az érintkezési felületek jelentősen megnőnek. Az összességében nagyobb súrlódási felület az aljak, és az ágyazat között nagyobb ellenállást produkál az oldalirányú elmozdulással szemben úgy a terhelt, mint a terheletlen vágányban. Az ágyazat kezelésének egyéb hagyományos módszereivel szemben, térbeli konszolidáció van egy teljesen megváltozott ágyazati struktúrával. Az ágyazat szélesebb területei veszik át az erő átadást. Még a hosszirányú elmozdulással szembeni ellenállás is nő. A dinamikus vágány stabilizátor így nem csak tömöríti az ágyazatot, hanem ezzel egyidőben megnöveli a vágány oldalirányú ellenállását a vágány eltolódásokkal szemben. A DVS megelőlegezi a vonatterhelést, kb. 100.000 tonna terhelésnek megfelelően. A kezdeti süllyedések irányított kialakítása történik a dinamikus vágánystabilizálással. Azért, hogy minimalizálhassuk a rendellenes süllyedéseket, amiket a vonatterhelés okoz a vágányszabályozó gépekkel történt karbantartást követően, ezek a kezdeti süllyedések előre beállíthatók, irányított/ellenőrzött módon dinamikus stabilizálással. A süllyesztéseket a DVS egy mérő referencia rendszer segítségével végzi el. A süllyedési érték előre kiválasztható, és a nyomást a terhelő hengerekben ellenőrzi a szintező rendszer. A forgalmi terhelés egyenlőtlen süllyedéseket okozhat, a stabilizálás viszont a gép szintező rendszerének segítségével egyenletes süllyesztéseket ér el. Ez azt jelenti, hogy a stabilizálás után a vágány geometria éppolyan pontos, mint a vágányszabályozó gép üzemelése után. Így a vágány ezután azonnal megfelel a forgalomra az engedélyezett maximális sebességgel. Optimális megoldás az aláverés és dinamikusan stabilizálás rétegenként. Ez azt jelenti, hogy beépítve az első ágyazat réteget a vágányt felemeljük és aláverjük. Ezt követi a dinamikus vágány stabilizátor szintezési mérőeszköz nélkül üzemelve, azaz a stabilizátor egy konstans alap-süllyesztéssel dolgozik. Újabb rétegenként történő ágyazat elhelyezés és aláverés után, újra a DVS-t alkalmazzuk, használva a szintező rendszerét. Az eredmény egy pontosan pozícionált vágány, homogenizált ágyazatban, ami nagyobb sebességgel adható át a forgalomnak, mint DVS használata nélkül. A szabályozható értékek beállítása: A rezgésszám, terhelési nyomás (erő) és munkasebesség ideális beállítása számos tényezőtől függ: - géptípus, - karbantartási vagy építési szabályozás utáni tömörítés, - pályaszakasz: folyópálya, hídra eső szakasz, - kifutási rámpák. A beállítandó értékeket a gyártó is megadja. Pl. a 09-32 vágányszabályozó géppel egybeépített dinamikus stabilizátor beállítandó értékei: Rezgésszám állítható 42-45 Hz-ig. A legkedvezőbb a 33-37 Hz. Süppedés vezérlés: a süppedés mértéke arányos a létrejött tömörségi struktúrával. A süppedés mértéke a megelőző emelés 25-30%-a. Laza ágyazati struktúránál 50%-a. A leterhelő nyomás 40-100 bar, ami 165-355 kN terhelésnek felel meg. Az optimális tömörítés és süppedés: 60-80 bar nyomástartományban (230-290 kN)

1682


15. szám

Munkasebesség 2,5 km/h értékig vezérelhető Vmin = 200 m/h. Első aláverés után alacsonyabb sebességgel: 500-1000 m/h kell dolgozni. Az utolsó aláverés után nagyobb sebességgel: 1000-2000 m/h kell stabilizálni. Normál vágányszabályozás után: - süppedési nyomásérték 70 bar, - frekvencia 30-35 Hz, - sebesség 600-1300 m/h. Laza zúzottkő ágyazatnál: - első aláverés után: 80 bar, 30-35 Hz, 600-1000 m/h, - második aláverés után: 100 bar, 30-35 Hz, 600-1000 m/h. Fel- lefutási lejtők (rámpák) kialakítása A gép munkakezdésénél és munkabefejezésénél átmeneti szakaszokat kell kialakítani (20-30 m hosszú rámpák) Ezeken az átmeneti szakaszokon a gép fokozatosan érje el a munkavégzése során alkalmazandó terhelést (kN) és rezgés számot (Hz), illetve a befejező rámpán azok lefutását. A dinamikus vágány stabilizátorok alkalmazhatóságának kötöttségei Kötöttségi előírások a MÁv-nál: Ágyazat átvezetéses átereszek és hidak L < 4 m folyópályának tekintendő, L < 4 m, de sebesség korlátozás van: csökkentett terhelés kell: 35 Hz, 75 kN, L > 4 m, de sebesség korlátozás van, nem szabad DVS-t alkalmazni, L = 4-12 m nyílásköz: 35 Hz, 75kN, L > 12 m, nem szabad DVS-t alkalmazni, Ágyazat átvezetéses acélhíd, nem szabad DVS-t alkalmazni. Alagutak: nem szabad DVS-t alkalmazni. Dúcolás, peronszegély, tám és bélésfalak mellett, ha nincsenek jó állapotban, csökkentett terheléssel. Magasépítmények: ha a távolság < 5 m, csökkentett terhelés. Előtte utána 10-10 m. Munkavégzés HN vágányban R> 1000 m és egyenesben: TSH ± 15 Co R< 1000 m TSH ± 10 C0 A MÁV ZRt. társaságánál lévő gép egy DGS 42 N vontató + stabilizátor Ideiglenes Technológiai utasítása készült 113254/1980 számon.

15. szám


1683

J melléklet

1684


15. szám

15. szám


1685

1686


15. szám

15. szám


1687

1688


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU issn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

15. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents