MAGMÁS
FOLYAMATOK ÉS KÉSŐ-MAGMÁS FLUIDUMOK HATÁSA A SOUTH
KAWISHIWI INTRÚZIÓ RÉZ-NIKKEL-PLATINAFÉM ÉRCESEDÉSÉRE (DULUTH KOMPLEXUM, MINNESOTA)
TÉZISEK
GÁL BENEDEK
Témavezető: Molnár Ferenc, egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ásványtani Tanszék jelenleg: kutatóprofesszor, Finn Geológiai Szolgálat A Földtudományi Doktori Iskola vezetője: Gábris Gyula, egyetemi tanár A Földtan-Geofizika program vezetője: Mindszenty Andrea, egyetemi tanár
2013
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
BEVEZETÉS
A Duluth Komplexum a világ egyik legnagyobb ércesedett magmás komplexuma, mind méretét, mind réz-, nikkel- és nemesfém -vagyonát (platinafémek és Au) tekintve (Eckstrand & Hulbert, 2007). A komplexum általában mafikus összetételű intrúziók összessége, amelyek az 1,1 milliárd éves Közép-kontinentális riftrendszer magmatizmusához kapcsolódnak, változatos archai és proterozoos kőzetekkel érintkeznek és számos közülük jelentős mennyiségű hintett szulfidércet tartalmaz (Miller et al., 2002 és benne hivatkozott irodalmak). Az egyik ilyen ércesedett pluton a South Kawishiwi intrúzió. A komplexum ásványvagyonának feltárása a geológiai kutatások egyik fő mozgatója volt, mely kutatások a teljes vulkáni-intruzív rendszer megismerésére is irányultak. A kiterjedt térképezés és kőzettani vizsgálatok ellenére ugyanakkor továbbra is vannak tisztázatlan részei a komplexumot létrehozó magmás rendszernek. A
korábbi
vizsgálatok
eredményeképpen
egyértelműen
megállapítható,
hogy
a
komplexumban található szulfidércesedés magmás eredetű; a nemelegyedő szulfid olvadék a mafikus magma fekűkőzet-asszimilációja révén jött lére és az intrúzió alsó egységeiben felhalmozódó szulfidcseppek hintett és pecsétes szulfidércesedést hoztak létre (Ripley, 1986; Ripley & Al-Jassar, 1987; Lee & Ripley, 1995). Ugyanakkor számos korábbi kutatás kimutatta, hogy a magmás folyamatok mellett a magmás fluidumoknak is volt szerepe az ércesedés létrejöttében. Az ércképző hidrotermális oldatok jelenlétére platinaásványok és hidrotermális ásványok együttes előfordulása (Mogessie et al., 1991; Mogessie & Stumpfl, 1992), stabilizotópos eredmények (Ripley, 1990; Mogessie & Stumpfl, 1992; Ripley et al., 1993; Ripley et al., 2001) és fluidzárvány vizsgálatok (Pasteris et al., 1995) szolgálnak bizonyítékul. Ugyanakkor ezen oldatok tulajdonságainak pontos meghatározása és a hidrotermálisan átalakult kőzetek térbeli lehatárolása korántsem volt teljes. Jelen munka több oldalról közelíti meg az ércesedés genetikájának problémáit. Először egy, a South Kawishiw intrúzió South Filson Creek területén végzett ásványtani-kőzettani vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra. Ez a terület azért különleges, mert itt az ércesedés szokatlan rétegtani helyzetben („felhő-typusú” ércesedés) egy olyan kőzetegységben jelenik meg, amely egység az intrúzió egyéb területein ércmentes. A részletes földtani térképezés és az ásványtanikőzettani vizsgálatok a következő kérdésekre keresték a választ: • Mi az eredete a különleges, ’felhő-típusú’ ércesedésnek a South Filson Creek területen? • Mi a kapcsolata ennek az ércesdésnek a jelentősebb térfogatú, az intrúzió feküje mentén előforduló ércesedéshez? • Mely folyamat volt leginkább felelős ezen szulfidtartalmú kőzetek létrejöttéért? 2
• Milyen típusú hidrotermális folyamatok hatottak a szulfidtartalmú kőzetekre? Mi volt ezen hidrotermális folyamatok térbeli és időbeli elterjedése? Közvetlenül felelősek-e ezek a fluidumok az ércesedés létrejöttéért vagy inkább felülbélyegző folyamatokról van szó? • Hogyan lehet a szűkebb területről származó adatokat felhasználni az egész intrúzió földtani felépítésének és létrehozó folyamatainak megértéséhez?
A South Filson Creek területen végzett kutatást egy részletesebb fúrómag-vizsgálat követte, mely a pegmatitos kőzetekben ható késő-magmás fluidumok szerepének megismerésére irányult. A mikropetrográfiai munka, a platinaásványok és akcesszórikus apatit részletes petrográfiaiásványtani vizsgálata, valamint fluidum- és olvadékzárvány-vizsgálatok a következő kérdésekre adtak választ: • A kőzetek mely tulajdonságai szolgáltatnak információt az elsődleges magmás fluidumról? • Mik a fizikai-kémiai tulajdonságai a mafikus magmából származó oldatnak? • Milyen körülmények között különült el ez az elsődleges magmás fluidum az olvadéktól? • Képesek voltak-e ezek az oldatok a korábbi magmás szulfidgenerációt részben oldatba vinni és a fémek újraelosztásában részt venni? • Hogyan nyomozható az oldatok felülbélyegző hatása a magmás szulfidércen? Mennyire jelentősek ezek a folyamatok összességében az ércesedés szempontjából?
ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A mintegy 4 km2 nagyságú South Filson Creek terület feltárásairól részletes, 1:2500 és 1:5000 méretarányú terepi földtani térképet készítettem. Több száz különböző méretű (1- 150 méter átmérőjű) feltárás került feltérképezésre, melyeket a korábbi térképezési munkák adataival együtt GIS adatbázisban rögzítettem. Az adatbázis segítségével készült az összesítő földtani térkép a területről. Öt magfúrás esetében készítettem részletes leírást és került mintázásra sor illetve további három magfúrás esetében végeztem célzottabb mintavételezést. A South Filson Creek területen vett kőzetminták közül 71 minta fő- és nyomelem-eloszlásáról készült teljeskőzet-elemzés, amelyek az ALS Minerals laboratóriumában készültek. A mintákban 23 különböző színesfém és egyéb nyomelem-koncentrációt mértek négy-savas feltárású ICP-AES módszerrel, míg a Pd, Pt és Au tartalmakat ICP-AES-el kiegészített ólom-oxidos nemesfémpróba módszerrel határozták meg. Az magfúrások ércesedett szakaszainak geokémiai adatait a Duluthmetals Ltd. bocsátotta rendelkezésemre.
3
A mikropterográfiai leírást 30 m vastagságú, polírozott vékonycsiszolatokon végeztem el (86 csiszolat készült a South Filson Creek területről származó mintákból és további 120 vékonycsiszolat a fúrómagokból). A feltárásokból származó minták elektron-mikroszondás vizsgálatát JEOL Superprobe 8600 típusú műszerrel végeztem a McSwiggen & Associates minneapolis-i (Minnesota, USA) laboratóriumában. A fúrómagokból származó minták kőzetalkotó ásványainak pásztázó-eletronmikroszkópos vizsgálatát a grazi Karl-Franzens Egyetem Ásványtani- és Kőzettani Intézetének laboratóriumában egy energiadiszperzív és egy hullámhosszdiszperzív detektorral felszerelt Jeol JSM-6310 elektronmikroszkóppal végeztem. További mérések készültek még a leobeni egyetem Eugen F. Stumpfl laboratóriumában, ahol egy Jeol JXA 8200 mikroszondát használtam, mely 5 hullámhosszdiszperzív spektrométerrel van felszerelve. A platinaásványok petrográfiai vizsgálatát és félkvantitatív meghatározását az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének laboratóriumában található Amray-1830 IT-6 típusú pásztázó elektronmikroszkóppal valamint a grazi Karl-Franzens Egyetem Jeol JSM-6310 típusú mikroszkópján végeztem. A ~4-5 m-nél nagyobb átmérőjű platinaásványok összetételének kvantitatív meghatározásához a leobeni egyetemen található Jeol JXA 8200 mikroszondát használtam. A fluidum- és olvadékzárványokat mindkét oldalán polírozott, 150-300m vastag csiszolatokban
vizsgáltam.
katódlumineszcens
Egy,
képet
olvadék-
készítettem
a
és
fluidzárványokat
grazi
Karl-Franzens
is
tartalmazó
mintáról
Egyetempásztázó
elektron
mikroszkópjával. A fluidzárványok mikrotermometriai vizsgálatához az ELTE TTK Ásványtani Tanszékén található, Olympus BX51 típusú polarizációs mikroszkópra szerelt Linkam FTIR 600 típusú hűthető-fűthető tárgyasztalt használtam. Az olvadékzárványok mikrotermometriai vizsgálata Linkam TS-1500 típusú fűthető-hűthető tárgyasztallal
történt.
Az
olvadékzárványok
minium
homogenizációs
hőmérsékletének
meghatározását követően a zárványokat tartalmazó kvarc szemcséken egy Carl-Zeiss Jena típusú kemencével
dermesztési
kísérleteket
végeztem.
A
fűtés
során
előállított,
dermesztett
olvadékcseppeket polírozással feltártam a minta felszínén, majd az összetételüket Jeol JXA 8200 Superprobe típusú mikroszondával elemeztem (a módszer részleteit publikálta Guzmics et al., 2012). Az olvadék és fluidzárványok Raman spektroszkópiás vizsgálatát Horiba Jobin-Yvon LabRAM HR800 típusú műszeren, 532 nm-es (zöld) Nd:YAG frekvenciakétszerezett DPSS lézersugár használatával végeztem az ELTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének 4
laboratóriumában. A lézersugár fókuszálása 50x és 100x nagyítású objektívekkel történt, 600 vonal/mm-es optikairács-felbontás és 10-120 másodperces mérési idő mellett. A Raman spektroszkóp egy Linkam THMS600 típusú fűthető-hűthető tárgyasztallal van felszerelve, mely a zárványok különböző hőmérsékletén történő Raman spektroszkópos vizsgálatát tette lehetővé.
TÉZISEK 1. Részletes földtani térképezés illetve ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a South Kawishiwi intrúzió South Filson Creek területén két különböző típusú szulfidércesedés található. A magmás szulfidtartalmú kőzetek, melyek az eddigi kutatások fő tárgya voltak (pl. Kuhns et al., 1990) térben és geokémiai jellegükben is elkülönülnek egy hidrotermális eredetű érces zónától. Utóbbi ércesdési típus jelen munka eredményeként lett először azonosítva a területen. 2. A South Filson Creek terület magmás szulfidércesedése az intrúzió Réteges Sorozatának troktolitos összetételű kőzeteiben található. A kalkopiritet, pirrhotint, pentlanditot és kubanitot tartalmazó szabálytalan alakú zónák egy kb. 0,5 km2-es területen fordulnak elő a felszínen. Ezek a zónák nem alkotnak összefüggő rétegeket és nem követnek szerkezeti zónákat sem, ami alapján a korábbi irodalomban használt „szerkezetekhez kapcsolódó” jelző (Ripley, 1986; Kuhns et al., 1990) nem állja meg a helyét. Az ércesedés ezen kőzetei egy magmás szulfidolvadék szilikátolvadékból történő szételegyedése és a szulfidcseppek szabálytalan zónákban történt felhalmozódása révén jöttek létre. 3. Ezen magmás szulfidércesedés hasonlóan nemesfém-gazdag, mint az intrúzió fekükontaktusa mentén található „confined” típusú (Peterson, 2002) ércesedés. Az ércesedett kőzetek igen széles intervallumba eső Cu/Pd arányai illetve néhány kiugróan magas számított R-faktor érték (sensu Campbell & Naldrett, 1979) egy dinamikus magmás modellre utalnak. A területen található kőzetek valószínűleg többszöri magmabenyomulás termékei, a szulfidcseppek több, összetételben bizonyos fokig eltérő magmapulzusból kristályosodtak. Ezen felül az egymás után benyomuló olvadékgenerációk valószínűleg újra és újra egyensúlyba kerültek a szulfidolvadék-cseppekkel, ami lehetővé tette azok fémtartalmának fokozatos növekedését. Ezek a megfigyelések egybevágnak korábbi szerzők nagyléptékű modelljeivel (többek között Lee & Ripley, 1995 és Peterson, 2002), akik a South Kawishiwi intrúzió több ütemben történt feltöltődését rekonstruálták. 4. A
magmás
szulfidgeneráció
mellett
egy
attól
különböző,
rézgazdag,
ugyanakkor
nemesfémekben szegény ércesedett zóna van jelen az intrúzió részben befogadókőzeteit alkotó 5
Anortózitos Sorozatban. Ezek a szulfidtartalmú kőzetek a hidrotermális tevékenység egyértelmű jeleit mutatják. A hidrotermálisan átalakult zónák szerkezeti vonalak találkozási pontjainál koncentrálódnak, ahol a szulfidásványok mellet klorit-amfibol-albit-karbonátprehnit-pumpellyit hidrotermális paragenezis fordul elő hintések illetve keskeny erek formájában.
E
hidrotermális
ércesedés
kizárólag
réz
illetve
helyenként
gyenge
ezüstanomáliákat mutat, sem a platinafém-csoport elemei, sem nikkel nem található anomális koncentrációban, ezekben a kőzetekben. Ez alapján az ércesedésért felelős fluid nem volt képes ez utóbbi elemek szállítására. A hidrotermális átalakulás az elsődleges magmás szulfidtartalmú kőzeteket is felülbélyegezte. Az átalakulást mutató kőzetek ennek eredményeképpen valamivel rézgazdagabb összetétellel rendelkeznek, mint az átalakulástól mentes ércesedett kőzetek. 5. A pegmatitos zsebekben előforduló apatit Cl-tartalmának trendszerű csökkenése arra utal, hogy a pegmatitok kristályosodása során egy Cl-tartalmú magmás fluidum különülhetett el, amely a korábban kicsapódott platinafémeket oldott állapotban továbbszállíthatta. Ezt a feltételezést az a megfigyelés támasztja alá, hogy a platinaásványok gyakran fordulnak elő másodlagos szöveti helyzetben. Ugyanakkor ez az átalakulási esemény a vizsgált South Filson Creek területen valószínűleg csekély mértékű lehetett és csak kis távolságon belül hatott. 6. A pegmatitos és egyéb frakcionált felzikus kőzettípusokhoz gyakran társulnak főleg pirrhotinban és kalkopiritben gazdag szulfidpecsétek. Ezen kvarcgazdag kőzetek elsődleges szilikátolvadék- és fluidzárványai azt a legkorábbi magmás fluidumot tartalmazzák, amely a még éppen kristályosodó szilikátolvadékkal volt egyensúlyban. Az elsődleges fluidzárványok összetételének pontos meghatározását a mikrotetmometria és a Raman spektroszkópia együttes alkalmazása tette lehetővé. Ezzel a módszerrel, az egyébként igen problematikus, CO2-gazdag, a zárvány falán (szobahőmérsékleten) alig észlelhető vízfilmet tartalmazó zárványok teljes összetételét lehetett meghatározni (Dubessy et al., 1992; Berkesi et al., 2009). Az elsődleges magmás fluidum összetétele a következő: 95 mol% CO2, 4,5 mol% H2O, ~0,4 mol% CH4 és bizonytalan mennyiségű N2.. A zárványokban különböző hőmérsékleteken mért Raman csúcsok terület/magasság arányából a teljes (végső) homogenizációs hőmérséklet (Thtot) is megállapítható, mely a zárványok izochorjainak meghatározásához volt szükséges. 7. A CO2-gazdag fluidummal együtt létező olvadék összetétele az elsődleges fluidzárványokkal együtt előforduló szilikátolvadék-zárványok homogenizációja és „dermesztése” révén volt lehetséges. Az eredeti olvadék mafikus komponensekben (Mg, Ca, Ti) nagyon szegény, Sr, P, F és Ba-tartalma is alacsony, gránitos, peraluminos összetételű és változó mennyiségű (akár 0,3 tömeg%) klórt tartalmaz. Ez az olvadék valószínűleg a monzonitos összetételű fekükőzet
6
részleges olvadása révén jött létre, mely olvadást a South Kawishiwi intrúzió intenzív hőhatása okozhatta. 8. Petrográfiai jellemzőik illetve dermesztett olvadékzárványokban található CO2-tartalmú buborékok az elsődleges fluidum- és szilikátolvadék-zárványok egyidejű csapdázódására utalnak. Valószínű, hogy a CO2-gazdag fluidum elsősorban a mafikus magmából származik, ugyanakkor ez a fluidum heterogén kétfázisú rendszerként egyensúlyban létezett a feküből származó parciális olvadékkal a zárványok csapdázódásának pillanatáig. A kétféle zárványtípus együttes csapdázódása lehetővé tette a zárványok minimum csapdázódási nyomásának számítását (Roedder, 1984). Ez a számított nyomás 1,7 kbar, ami kb. 5,8 km képződési mélységnek feleltethető meg, ami egybevág a Duluth Komplexum marginális, kivékonyodó részeiről származó adatokkal (Simmons et al., 1974; Labotka et al., 1981). 9. A vizsgált CO2-gazdag fluidum–szilikátolvadék rendszerben a klór valószínűleg a szilikátolvadékban volt nagyobb koncentrációban jelen, amit az olvadékzárványok magas (akár 0,3 tömeg %-os) Cl-tartalma jelez. Az olvadékkal egyensúlyban levő CO2-gazdag fluidumban a Cl erősen inkompatibilis, így az ilyen összetételű fluidum jelenléte a rendszerben meggátolja a Cl eltávozását a kristályosodó szilikátolvadékból, amivel ugyanakkor megnő az esélye bizonyos sós fluidumok koncentrált eltávozásának egy későbbi időpontban. Az elsődleges CO2gazdag fluidum valószínűleg csak Cu-t volt képes szállítani, míg a platinacsoport fémeit nem. Ezt támasztják alá a troktolitos kőzetek miarolitos üregeiben megtalálható fennőtt kalkopirit kristályok és az üregek peremén levő szilikátásványok CO2-gazdag fluidzárványai. E miarolitos üregek, melyek még a magmakristályosodás képlékeny szakaszában képződtek, valószínűleg ugyanazon hidrotermális fluidumokat képviselik, amelyek későbbi töréses szerkezetek mentén a South Filson Creek terület hidrotermális ércesedését hozták létre. 10. A
különböző,
mélyfúrások
által
feltárt
kőzettípusok
kőzetalkotó
apatitjának
halogéntartalombeli változásai lehetővé tették, hogy a Cl viselkedését a kristályosodó magmában még nagyobb részletességgel lehessen vizsgálni. A pegmatitos kőzetekben található apatit átlagosan gazdagodottabb Cl-ban a “normál” troktolitos minták apatitjához képest. Ez azt jelzi, hogy a Cl a szilikátmagma kristályosodása során feldúsult az olvadékban, azok az apatit szemcsék pedig, amelyek zárt egyensúlyi körülmények között, a későbbi pegmatitos fázisban kristályosodtak ebből az olvadékból, gazdagodottak lesznek Cl-ban. Ugyanakkor előfordulnak olyan,
feltehetőleg
szerkezeti
zónákba
benyomult,
frakcionált,
felzikus
összetételű
magmatelérek, amelyek apatitja fokozatosan elszegényedik Cl-ban, míg F-ban egyre gazdagodik. Ez arra utal, hogy ha rendelkezésre állnak megfelelő csatornák, a Cl valóban el tud távozni a kristályosodó magmából egy feltehetőleg fluid fázisba. Ennek a fluidfázisnak egy 7
nyílt rendszeren keresztüli eltávozása Cl-ban fokozatosan elszegényíti a kristályosodó olvadékot. Ez a folyamat ugyanakkor csak az elsődleges, CO2-gazdag fluidum kigázosodása után lehetséges. 11. Az ércesedett kőzetminták platinafém-ásványainak szöveti bélyegei egy, az egyértelműen magmás ásványgeneráció mellett jelenlevő, másodlagos folyamatra utalnak. Ezek a szemcsék klórapatitot tartalmazó késői szulfiderekben, szilikátásványokat átvágó mikrorepedésekben vagy számos esetben pegmatitos kőzetek és felzikus, granofíros pecsétek szövetében találhatók meg. Ezek a megfigyelések egybevágnak a fluidum-szegregáció rekonstruált folyamatával, amely alapján a késői, klórtartalmú fluidumok valószínűleg részben remobilizálták az intrúzió elsődleges magmás szulfidércesedésének platinafém-tartalmát.
HIVATKOZOTT IRODALOM Berkesi M, Hidas K, Guzmics T, Dubessy J, Bodnar RJ, Szabó Cs, Vajna B et al. Detection of small amounts of H2O in CO2-rich fluid inclusions using Raman spectroscopy. Journal of Raman Spectroscopy 2009; 40:1461-3. Campbell IH, Naldrett AJ. The influence of silicate:sulfide ratios on the geochemistry of magmatic sulfides. Economic Geology 1979; 74: 1503-06. Dubessy J, Boiron MC, Moissette A, Monnin C, Sretenskaya N. Determination of water, hydrates and pH in fluid inclusions by micro-Raman spectrometry. European Journal of Mineralogy 1992; 4:885-94. Eckstrand OR, Hulbert L. Magmatic nickel-copper-platinum group element deposits In Goodfellow WD. (ed) Mineral Deposits of Canada: A Synthesis of Major Deposit-Types, District Metallogeny, the Evolution of Geological Provinces, and Exploration Methods: Geological Association of Canada, Mineral Deposits Division Special Publication 2007; 5:205-22. Guzmics T, Mitchell RH, Szabó Cs, Berkesi M, Milke R, Ratter K. Liquid immiscibility between silicate, carbonate and sulfide melts in melt inclusions hosted in co-precipitated minerals from Kerimasi volcano (Tanzania): evolution of carbonated nephelinitic magma. Contributions to Mineralogy and Petrology 2012; 164:101-22. Kuhns MJP, Hauck SA, Barnes RJ. Origin and occurrence of platinum group elements, gold and silver in the South Filson Creek copper-nickel mineral deposit, Lake County, Minnesota, Duluth: Natural Resources Research Institute, University of Minnesota, Duluth, 1990; Technical Report, NRRI/GMINTR-89-15, 60 p. Labotka TC, Papike JJ, Vaniman DT, Morey GB. Petrology of contact metamorphosed argillite from the Rove Formation, Gunflint Trail, Minnesota. American Mineralogist 1981; 66:70-86. Lee I, Ripley EM. Genesis of Cu-Ni sulfide mineralization in the South Kawishiwi intrusion, Spruce Road area, Duluth Complex, Minnesota. Canadian Mineralogist 1995; 33:723−43.
8
Miller JD, Green JC, Severson MJ, Chandler VW, Hauck SA, Peterson DM, Wahl TE, Geology and mineral potential of the Duluth Complex and related rocks of northeastern Minnesota. Minnesota Geological Survey 2002; Report of Investigations 58, 207. p. Mogessie A, Stumpfl EF, Weiblen PW. The role of fluids in the formation of platinum-group-minerals, Duluth Complex, Minnesota; Mineralogic, textural and chemical evidence. Economic Geology 1991; 86:1506-18. Mogessie A, Stumpfl EF. Platinum group element and stable isotope geochemistry of PGM-bearing troctolitic rocks of the Duluth Complex, Minnesota. Australian Journal of Earth Sciences 1992; 39:315-25. Pasteris JD, Harris TN, Sassani DC. Interactions of mixed volatile- brine fluids in rocks of the southwestern footwall of the Duluth Complex, Minnesota: evidence from aqueous fluid inclusions. American Journal of Science 1995; 295:125-72. Peterson DM. Variation in the Cu-Ni-PGE Mineralization in the South Kawishiwi Intrusion, Duluth Complex, Northeastern Minnesota. 9th International Platinum Symposium, Billings, Montana, USA, July 21-25. 2002. Ripley EM. Origin and concentration mechanisms of copper and nickel in Duluth Complex sulfide zones—a dilemma. Economic Geology 1986; 81/4:974-78. Ripley EM. Platinum-group element geochemistry of Cu-Ni mineralization in the basal zone of the Babbit Deposit, Duluth, Complex, Minnesota. Economic Geology 1990; 85:830-41. Ripley EM, Al-Jassar TJ. Sulfur and oxygen isotope studies of melt-country rock interaction, Babbitt Cu-Ni deposit, Duluth Complex, Minnesota. Economic Geology 1987; 82:87-107. Ripley EM, Butler BK, Taib NI, Lee I. Hydrothermal alteration in the Babbitt Cu-Ni deposit, Duluth Complex; mineralogy and hydrogen isotope systematics. Economic Geology 1993; 88:679-96. Roedder E. Fluid inclusions. Reviews in Mineralogy 12, Mineralogical Society of America, 1984; 644 p. Simmons EC, Lindsley DH, Papike JJ. Phase relations and crystallization sequence in a contactmetamorphosed rock from the Gunflint Iron Formation, Minnesota. Journal of Petrology 1974; 15:539-65.
A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓI Tudományos közlemények Gál B, Molnár F, Guzmics T, Mogessie A, Szabó Cs, Peterson DM. Segregation of magmatic fluids and their potential in the mobilization of platinum-group elements in the South Kawishiwi Intrusion, Duluth Complex, Minnesota - evidence from petrography, apatite geochemistry and coexisting fluid and melt inclusions. Ore Geology Reviews 2013; 54:59-80 (2011-es impakt faktor: 2.16)
9
Gál B, Molnár F, Peterson DM. Cu-Ni-PGE mineralization in the South Filson Creek area, South Kawishiwi Intrusion, Duluth Complex: Mineralization styles, Magmatic and Hydrothermal Processes. Economic Geology 2011; 106:481–509 (impakt faktor: 2.58) Gál B, Poros Zs, Molnár F. A Hárshegyi Homokkõ Formáció hidrotermális kifejlõdései és azok kapcsolatai regionális földtani eseményekhez – Hydrothermal events in the Hárshegy Sandstone Formation and their relationship to regional geological processes, Buda Hills, Hungary. Földtani Közlöny 2008; 138:49–60 Válogatott konferenciakivonatok Gál B, Molnár F, Benkó Zs, Mogessie A, Peterson DM, Hauck SA, Severson MJ. Halogengeochemistry of apatite from Cu-Ni-PGE mineralized intrusions of the Duluth Complex: exsolution of Cl-bearing fluids in the waning stages of crystallization – 34th International Geological Congress, Brisbane, Australia, 2012 Benkó Zs, Mogessie A, Molnár F, Gál B, Severson MJ, Hauck SA, Arehart G, Lechler P. Felsic dykes along the Grano-fault zone in the Partridge River Intrusion, (Duluth Complex,USA) and their significance in hydrothermal metal redistribution – 34th International Geological Congress, Brisbane, Australia, 2012 Gál B, Molnár F, Mogessie A, Peterson DM. Segregation of magmatic fluids during the crystallization of the Cu-Ni-PGE-mineralized South Kawishiwi Intrusion of the Duluth Complex, Minnesota, USA – GSA Annual Meeting, Minneapolis, 2011 Gál B, Molnár F, Mogessie A, Peterson DM. Raman-spectroscopic investigations of fluid and melt inclusions from the South Kawishiwi Intrusion, Duluth Complex, Minnesota, U.S.A. – the role of gas rich late-magmatic hydrothermal fluids in the formation of Cu-Ni-PGE mineralization – European Current Research on Fluid Inclusions XXI., Leoben, Austria, 2011 Gál B, Molnár F, Mogessie A, Peterson DM. Fluid-segregation in the South Kawishiwin Intrusion, Duluth Complex and its role in metal distribution – Implications from field evidences, petrography and mineral chemistry – Society of Economic Geologists 2010 Conference, Keystone, Colorado, 2010 Gál B, Molnár F, Mogessie A, Peterson DM. Mineral chemistry of apatite and its relationship to enrichment of platinum-group elements in the South Kawishiwi Intrusion (Duluth Complex) – 20th General meeting of the International Mineralogical Association, Acta MineralogicaPetrographica Abstract Series, vol. 6, 2010 Gál B, Molnár F, Peterson DM. Magmatic vs. hydrothermal processes in the South Filson Creek mineralization, South Kawishiwi Intrusion, Duluth Complex – Institute on Lake Superior Geology 55th Annual Meeting Proceedings, Vol. 55, 2009 10
