MAGASYN1998. TÉL. Környei László: Informatika mindenkinek. A Cognos és az Axis Internetes Befektetés

MAGASYN 1998. TÉL

Környei László: Informatika mindenkinek

A Cognos és az Axis Internetes Befektetés

E

MAGASYN 1998/ TÉL 3

sztendõ

Tartalom:

Felülnézet

5

Visszhang

6

Itt és most

7

Programajánló

8

Mennyi az annyi?

10

Hang-adó

11

Az év képei ‘98

12

Mainframe 1998-ban

14

A Cognos és az Axis

15

Kitekintõ

16

Bemutatjuk

17

Kortárs Galéria

18

Sport

20

Kis magyar IT-történet

21

Abstract

22

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-6600, fax: 399-6699 Internet: www.synergon.hu Felelõs kiadó: Fábián László Szerkeszti: a szerkesztõbizottság Mûvészeti elõkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik évente négyszer, 2200 példányban

A

zt hiszem, ezt az évet sikerrel zártuk. Remélem, más is. De ha Önnek éppen úgy sikerült mint a tavalyi év, annak sem kell szégyenkeznie. Jó év volt a tavalyi is. Nekünk is. Az már inkább a pech kategóriájába tartozik, ha miután összeadunk és kivonunk, az egyenleg negatív lenne. De akkor is érdemes volt végigcsinálni. Ugye? Sikeres volt az év, mert nem volt unalmas. Az unalom ugyanis minden harmónia ciánkálija, elég belõle egy csepp, és vége a dolgok szépségének. De eseményekben nem szûkölködtünk. Nézzünk szét a saját házunk táján, s még most, idejekorán vonjunk mérleget, ne a szilveszteri nagy öröm és kapkodások idején, amikor reggelre kelve úgy is elfeledjük, hogy éjjel mire jutottunk. Még most kell elõbogarászni egy cetlit (használt is jó), egy plajbászt (lásd: XIX. századi magyar szépirodalom), vagy egy számítógépet, s összeírni, mi volt az, amivel megelégedhetünk, s mi volt az, amivel nem. Érdemes ilyenkor eltekinteni a pszichológiai jellegünk megváltoztatására irányuló kísérletektõl (nem dohányzunk, nem káromkodunk, nem verjük az asztalt, nem dörzsöljük az állunkat), mert lelkünk mélyen egyik évrõl a másikra ritkán változunk. (Tehát, ha negatívumunk közé mindössze azt véstük fel, hogy nem köszönünk a kutyáját sétáltató Mariska néninek, akkor valljuk be magunknak, hogy a frász kitör minket attól a dögtõl, és nem Mariska nénivel van alapvetõ problémánk.) De biztos vagyok abban, hogy a soll (kell) és haben (van) rovataink nem maradnak üresen (lásd: Kõszívû ember fiai – Salamon ócskás könyvelése). Hiszen van partnerünk, az is valami, még ha csak esetleg üzleti is. Megvan minden tagunk. Egészségesek vagyunk. (Influenzákat, allergiát kéretik nem ide számítani, ugyanis mindenki allergiás – valamire.) Akiket szeretünk, azok is egészségesek. (Ha pedig nem, gyorsan kell ellene tenni valamit.) És fõként: gyarapodtunk. Az eredeti tõkefelhalmozás lázában égõ világunkban a gyarapodás az egyik kulcsszavunk. Ez lehet szellemi gyarapodás: átmentünk a vizsgán, s eleget olvasunk. Lehet lelki (ez mindenkinél mást jelent), de lehet anyagi is. Jobban ment a cég, mint tavaly? Dicséretes! Többet kerestünk? Kiváló! Tartsa meg sorsunk ezt a jó szokását! Felújítottuk a lakást? Na végre! Felújítottuk az irodánkat? Soha többé…! Új beruházást, nagyobb vásárlást hajtottunk végre? Ideje volt! Új autónk van? Még nem törtük össze? Ne is! Gyerek áll a házhoz? Ez az igazi siker. Ezzel kellett volna kezdeni! Gyarapodásunk szép teljesítmény lehet, kivéve akkor, ha nincs kivel megosztani, kire hagyományozni, ha nincs mellettünk az, akiért csináljuk, s fõként, akinek az örömében kedvünket leljük. Mert lehet hajtani, nyüzsögni, dolgozni, robotolni, kulizni, vezetni, szaktanácsadni, javítani, építeni, belebeszélni, felírni, leírni, kijelenteni, bejelenteni, szerzõdni, perelni, bukni, nyerni, keresni, találni – lehet hazavinni, megsütni, megenni, de mindez keserû, ha nincs meg a mosoly, a kacagás, az öröm az út végén, ha nincs meg az igazi siker, amiért – aki(k)ért – csináljuk. S amikor sor kerül az év végi, év eleji összegzésre, könnyen összeszámolható, hányan örültek azoknak a tetteknek, amelyek összeálltak egy esztendõ termésévé. Már egy õszinte mosoly birtokában leírható: sikeres évet zártunk. Fábián László [email protected]

Minden Kedves Olvasónknak Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk!

A Bosch kommunikációs rendszereit nem lehet kinõni. Belenõni annál inkább.

Az a távközlési rendszer, amely mellett ma teszi le a garast, nem mehet ki már holnap a divatból. A Bosch Integral sorozatának kommunikációs eszközeibe már ma beprogramozták a holnapot. Hála a rugalmas szoftvervezérlésnek és a moduláris rendszernek, az Integral illik a kicsire, a közepesre és a nagyra. Akár több ezer vonalig is. Az Integral kommunikációs rendszerei hálózatba kapcsolhatók, és az egyre növekvõ adatmennyiség kezelésére is alkalmasak. Sõt már a legkisebb modul is képes a teljes körû ISDN kommunikációra. További információért hívja a 431-3800 telefonszámot.

A helyes kapcsolat.

F MAGASYN 1998/ TÉL 5

e

l

ü

l

n

é

z

I

e

nformatika

mindenkinek

Környei László helyettes államtitkár

A hírek gyorsan szállnak, és gyorsan változnak. Az Oktatási Minisztérium háza táján sincs ez másképp. hír: a SuliNet véget ér; újabb hír: Írisz lesz; nem folytatódik a határokon túl, az általános iskolákban azonban igen; a hálózatépítés lelassul, a tartalmi fejlesztés következik – hallhattuk. Az informatikának azonban még jóval több közös halmaza is van az oktatással a SuliNet kérdéskörén kívül is, s amelyek eddig kevesebb fényt kaptak a valóban szinte min dent elhomályosítóan fontos országos Internet hálózat kérdése mögött. Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára válaszolt kérdéseinkre. – Hogyan tervezi a minisztérium az informatikai oktatás erõsítését a középiskolákban? K. L.: Az informatika robbanásszerû fejlõdést indított el minden területen. Ezért a közoktatás nem maradhat ki ebbõl. A NAT-ban az informatika megjelenésével, a középiskolák informatikai eszközhátterének kiépülésével párhuzamosan az informatikával szembeni oktatási elvárások szignifikánsan megváltoztak. Eddig az informatika iránt érdeklõdõ gyerekek általában nem órarendi óra keretében, nem osztályzatra, hanem saját érdeklõdésüknek megfelelõen foglalkozhattak az informatikával – gyakran az õket tanító tanároknál jobban értve a területhez –, s a tanár csak afféle kalauzoló szerepet látott el. Egyfajta kölcsönös tapasztalatcserévé vált a folyamat. Ez volt a múlt. Ma mindenkinek tanulnia kell informatikát. Annak a Julcsikának is, akinek égnek áll a haja, hacsak egy billentyût meglát, alapvetõ ismereteket el kell sajátítania, s nem programozási vagy gépspecifikus ismereteket kell elsajátítania. Ezt mód-

szeresen meg kell tanítani, számon kell kérni, s le kell osztályozni. Ez a paradigmaváltás az informatikai oktatásban nem következett be. Az informatikát oktató tanárok kissé ferde szemmel néznek erre az elképzelésre. Ez érhetõ is, hiszen sokkal izgalmasabb csillogó szemû gyerekeknek csemegéket mutatni, mint megtanítani alapokat, mint más tantárgy esetében. Az elkövetkezendõ egy-két évnek ez a legfontosabb feladata. – De mik ezek az alapvetõ ismeretek? K. L.: Amikor elkezdtem informatikát oktatni, akkor az volt a minimum, hogy minden diák képes legyen egy három soros programot írni. Az alapvetõ ismeret ma egészen más. Ez bizonyos felhasználói programok ismeretét jelenti: ilyenek a szövegszerkesztés, és az alapvetõ számítógépes ismeretek, például, hogy tudja bekapcsolni a gépet, vagy legyen képes a számítógépre egy új programot telepíteni, másolni, tehát alapvetõ mûveletek használatát sajátítsák el. De lévén, a számítógép ma már kommunikációs eszköz, tehát a diák használja a kommunikációs csatornákat (e-mail, internet). Azonban megjelenik egy olyan informatikai kultúra elsajátításának kényszere is, amelyben fel kell ismernie azt, hol tudja az informatikai eszközöket felhasználni a mindennapi életben otthon és a munkahelyén. Viszont nem tudok lemondani arról a régi vesszõparipámról sem, hogy ez még mindig csak a felszín, s a mélyben olyan algoritmikus gondolkodásmód elsajátítás is megjelenhet, olyan döntésmechanizmusok elsajátítása, amelyek járulékos hozamai az informatikai oktatásnak, amelyeket szem elõtt kell tartania azoknak, akik döntenek az informatikai alaptudás meghatározásáról. – Érettségi tantárgy lesz-e az informatika? K. L.: Kötelezõ biztosan nem lesz. Célunk a kötelezõ vizsgatárgyak számának szûkítése. – Felvetõdött-e egy olyan érettségi variáció, hogy számítógép elõtt oldják meg a tesztet a diákok és nem hagyományosan, tollal és papíron? Ez feltételezné azt, hogy az informatikai alapkészségekkel tisztában vannak. K. L.: Ez új ötlet. De tapasztalatom alapján azt kell mondanom, hogy az informatika kissé „készség tárgy”. Az informatika elsajátítása terén az egyes tanulók között olyan hatalmas különbségek alakulnak ki,

hogy mint az ének vagy a testnevelés terén. A szociális háttértõl, az emocionális beállítottságtól függõen viszonyulnak a gyerekek a számítógépekhez is. Esetleg éppen másban mutatják meg kreativitásukat. Attól tartok ez a fajta metódus globálisan rontaná le a gyerekek teljesítményét. – Napjainkban a munkába állás feltétele az, hogy legalább minimálisan ismerjük a számítógépeket és a szoftvereket. Ugyanilyen fontos a nyelvtudás is. Az ön által elképzelt alapfokú képzés modellje elegendõ lesz-e ahhoz, hogy a gyerekek megfelelõ munkát találjanak? K. L.: Amikor informatikával kezdtem foglalkozni, számtalan ismerõs keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen tanfolyamot ajánlok a számára. Mindenkinek azt mondtam, hogy nincs rossz vagy jó tanfolyam. Ha az embernek van ideje, hogy leüljön a számítógép elé, játsszon, majd egy könyvet a kezébe véve mélyedjen el a részletekben is, meg fogja ismerni és szeretni a számítógépet. Ha egy héten egyszer a felmerülõ kérdéseket az ember meg tudja valakivel beszélni, az már megfelelõ támasz a biztos alapok elsajátításához. A tanfolyamokon elsajátított tudás bizonytalan, s az oktatóterembõl kikerülve éles helyzetbe lépve elvész a mélyen meg nem alapozott ismeret 90 százaléka. – Az iskolákban differenciált vagy egységes informatikai oktatást terveznek? K. L.: A NAT nem ad irányt mély differenciálásra. A követelmények szabályoznak. Mert a NAT-ot az iskolák szabadon adaptálhatták, sõt ez a szabadság is szabadabb volt, mint kellett volna. Az informatika oktatásának helyi valósága ma olyan sokféle az országban, hogy szinte lehetetlen áttekinteni. Van, ahol C++-ban programozhatnak a diákok, máshol nem is tanulnak informatikát. Nem egy olyan iskola van, ahol csak a tanárok használhatják a SuliNet-et, s a diákok nem is férnek hozzá. – Tankönyv? K. L.: A tankönyvpiacunk teljesen liberalizált. Bárki írhat tankönyveket, s mi ezeket nem rendeljük meg. Az interneten egyébként elérhetõ az összes tankönyv jegyzéke, így az informatikaiak is. Elmondható, hogy már vannak jó tankönyveink is.

t

V

i

s

s

z

h

a

n

g

R


ólunk írták

Sikeres volt a negyedév … Gyurós a Synergon harmadik negyedéves, illetve elsõ háromnegyed évre vonatkozó gazdasági adatait ismertette. A harmadik negyedévben 2,1 milliárd forint volt az árbevétel, a tevékenységbõl származó eredmény 272 millió forint, az adózás elõtti eredmény pedig 185 millió forint. Az 1997. évi harmadik negyedévhez mérve bevételük 2,4szeresére nõtt, eredményük pedig 1,8szeresére … Erõsödtek a Synergon partnerkapcsolatai. A Sun rendszerintegrátoraként elnyerték a Sun Competency 2000 Level 1000 minõsítést, a társaság és szakemberei által Magyarországon megszerezhetõ legmagasabb minõsítést. A cég ezenfelül tartja lett az IBM BESTeam programjának is … Számítástechnika, 1998. november 10. Esztelen spórolás … Magyarországon a vállalatok vezetõi egyelõre nem ismerték fel a korszerû távközlési és számítástechnikai rendszerek leglényegesebb tulajdonságait … A … Synergon Rt. Gyurós Tibor, a tõzsdére készülõ cég elnöke ugyanis kiemelte: a magyarországi vállalatvezetõket még meg kell gyõzni arról, hogy az információtechnológiai kiadások mennyire fontosak az általuk vezetett szervezet költségeinek lefaragásában, a hatékonyság elérésében. Az informatikai beruházások ugyanis éppen a nehezedõ gazdasági feltételek idején válnak jelentõssé, amikor a (keleti) piacok beszûkülése miatt racionalizálásra, gazdaságosabb mûködésre van szükség …

nagyobb, 10 százalékos vásárlója egyébként a Matáv… A tõzsdei árfolyamok utóbbi idõben tapasztalható hullámzása legfeljebb a kibocsátást, pontosabban a kibocsátási árfolyamot érintheti … a tõzsdei bevezetés elsõdleges célja a tõkeszerzés és a társaság ismertségének növelése, imázsának javítása ... Napi Gazdaság, 1998. október 28. Megrendelhetõ lesz a jövõ? Ülök egy 36 éves „udvari szállítóval” egy dísztelen tárgyalóban, és azon kapom magam, kezd meggyõzni arról, hogy cégénél megrendelhetõ a jövõ. A fiatalembert Gyurós Tibornak hívják, és a Synergon Informatika Rt. elnöke … Ma már az informatika területén a Synergon tudhatja magáénak az ország legnagyobb szakembergárdáját, és a piaci forgalom náluk a legjelentõsebb...Nemrégiben a Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett informatikai tenderen a gyõztesek között hirdették ki õket. A cég ilyenformán bekerült az „udvari szállítók" körébe …

tendõ elektronikus tõzsdéi MMTS·rendszernek is. Pár hónapon belül három internetes szolgáltatás indul be, amelyet valószínûleg még jó pár követ majd egy-két éven belül … Az internetes fejlesztés egyik legfontosabb eleme a biztonságos kapcsolat kialakítása, amelyet a Procent Online esetében a Synergon Informatika Rt. valósított meg: tûzfalrendszert épített, és kialakította a titkosított kommunikációs csatornát, amely segítségével a felhasználók azonosíthatók, továbbá biztonságos a hálózati kommunikáció… Népszabadság, 1998. október 19. Szoftveralapú Internet-felügyelet A LanOptics Ltd. – amelynek egyetlen magyarországi disztribútora a Synergon Informatika Rt. – bejelentette Net-Guard Control Center (NCC) termékét, az elsõ olyan szoftveralapú rendszert, mely Internet- és intranet-kapcsolatok központosított ellenõrzését és kezelését valósítja meg ... Chip, 1998. november

Üzleti 7, 1998. október 26. BÉT - a szimbiózis Szakmai minõsítést kapott a Synergon Sun Competency 2000 minõsítést kapott a Synergon Rt, A hardvergyártó hivatalos viszonteladóinak a Competency 2000 stratégiai szakmai hitelesítést és felhatalmazást adó program, A Competency 2000 fokozataihoz tartozó képzés a kereskedõknek és a mûszaki szakembereknek minõségi kiszolgálást garantáló szaktudást nyújt …

Budapesti Értéktõzsde (BÉT) az elektronikus kereskedés … Az üzemképesség garantálására jellemzõ adat: a távkapcsolatért felelõs MatávSynergon páros 99,8 százalékos rendelkezésre állást vállalt … A Synergon … ajánlat több komponensbõl áll. Az egyes szoftverek önállóan is használhatók, de az integrálás eredményeképpen egységes kezelõi felületen jelennek meg … amelyrõl az összes alkalmazás mûködtethetõ ...

Világgazdaság, 1998. október 19. Magyar Hírlap, 1998. november 5.

Byte, 1998. november

Új Synergon-részvénystruktúra

Kitûnõ bizonyítványok a Suntól

Synergon-projekt a MÁV-nál

Átalakította részvénystruktúráját a Synergon Rt. A lépés a jövõ év elején várható tõzsdei kibocsátás elõkészítésének tekinthetõ. Az akció keretében a társaság egyrészt az elsõbbségieket törzsrészvényekké alakította át, másrészt a jegyzett tõkét megtestesítõ részvények névértékét 200 forintban határozta meg ... A részvénystruktúra átalakítása a részvénytõke értékét nem változtatta meg …

A korábban elvégzett személyi minõsítõvizsgák eredményeként szeptemberben a Synergon Informatika Rt. elnyerte a Sun Microsystems által kiadott Competency 2000 Level 1000 hitelesítést is. Ezzel az elismeréssel mind a társaság, mind pedig szakemberei a Magyarországon elérhetõ legmagasabb Sun Competency minõsítéssel rendelkeznek …

A Synergon Informatika Rt. szállította a MÁV Rt. részére … a rendszert … Ez a hálózati IP/IPX alapú adatkommunikáció által hatékonyabban tudja kiszolgálni a már mûködõ szállításirányítási információs rendszert (SZIR-t), a Groupwise levelezõ-, valamint a LIBRA 4GA pénzügyi rendszert. A kialakított WAN-kommunikáció csomóponti részére olyan moduláris és nagy teljesítményû routereket építettek, amelyek a késõbbi, nagyobb sávszélességû (ATM) kapcsolatok ellátására is alkalmasak …

VGA Monitor, 1998. október 26. Világgazdaság, 1998. november 4. Jövõ századi MÁV-kommunikáció A Synergon Informatika Rt. október 27-én sajtótájékoztatón jelentette be hogy a Synergoncsoport, amelyet az rt. mellett az Integra Rt., a Fibex Kft., valamint a Quality Consulting Kft. alkot, kilenc hónap után 5,8 milliárd forint árbevételnél és 465 millió forint adózás elõtti eredménynél tart. Egyedül a harmadik negyedévben 2,1 milliárd forint forgalmat és 185 millió forint adózás elõtti eredményt regisztráltak. Bank és Tõzsde, 1998. október 30. Synergon-jelentés … A Synergon vevõi a megrendelések számát és az árbevételt tekintve kiegyensúlyozott megoszlást mutatnak. A nagy megbízóktól való függõség ezért elviselhetõ. A Synergon leg-

A Synergon Informatika Rt. szállította a MÁV Rt. számára azt a rendszert, amely a számítógépes gazdálkodásirányítási rendszer, a menetjegy-eladási, a helyfoglalási és utas tájékoztatási információs rendszer 2000-ben esedékes üzembe állításáig ellátja az informatikai feladatokat … Computer Panorama, 1998. november Tõzsdézés kényelmesen a fotelból Az Egyesült Államokban évek óta mûködnek online internetes tõzsdei rendszerek, amelyek forgalma ma már vetekszik a hagyo-mányos brókercégekével. Itthon most indult be a mozgás ezen a téren, amelyben valószínûleg nagy szerepe van a közeljövõ-ben beveze-

Telecomputer, 1998. november 9. Kiemelt APC-partner a Synergon Október 20-án közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Synergon Rt. elnyerte az APC (American Power Conversion) Certified Power Partner címet … a Synergon kihasználja a szorosabb együttmûködés elõnyeit. Ennek keretében többek között oktatással is segítik a partnerek értékesítését, várható, hogy hamarosan APC-vizsgát is tehetnek a kiképzett szakemberek … Számítástechnika, 1998. november 3.

I

t

t

é

s

m

o

s

I


nternetes befektetési szolgáltatás a biztonság jegyében

Szeles Zoltán, Procent

A Procent Befektetési Rt. Magyarországon el sõként nyújt internetes befektetési szolgálta tást, amely azonnali hozzáférést tesz lehetõvé a tõzsdei és a tõzsdén kívüli piacon. A Procent ügyfelei október elseje óta gyakorlatilag a nap 24 órájában adhatnak megbízást részvény-, ál lampapír-, befektetési jegy-, kárpótlási jegy adás-vételére. Az új kereskedési rendszer beve zetésének tapasztalatairól Szeles Zoltánt, a Procent fejlesztési igazgatóját kérdeztük. – Az internetes befektetési szolgáltatás Magyarországon kevéssé ismeret fogalom. Miért vállalkozott a Procent Befektetési Rt. arra, hogy elsõként merészkedjen az új területre? SZ. Z.: A fejlett országok kereskedési gyakorlata azt mutatja, hogy az árversenyben azok a szolgáltatók képesek élre törni, melyek lépést tartva a kor igényeivel igen magas színvonalú szolgáltatást olcsón kínálnak. A költségek minimalizálását, mint célkitûzést, azt hiszem nem kell magyaráznom, a minõséget pedig egy brókercég tekintetében a biztonság és a gyorsaság jelenti. Amerikában és Nyugat-Európában egyébként nem kérdés, hogy egy adott brókercég vállalkozik-e internetes szolgáltatás nyújtására, kizárólag azt mérlegelheti, hogy jövõre vagy esetleg 2000-ben csatlakozik a rendszerhez. – Melyek voltak azok a lépések, amelyek lehetõvé tették az internetes tõzsdei szolgáltatás beindítását? SZ. Z.: Mint említettem, a biztonság alapvetõ célkitûzésünk volt az internetes befektetési szolgáltatás megvalósításakor, ezért az információvédelemben jártas, fejlett technológiával rendelkezõ, komoly tõkeerejû Synergon Informatika Rt.-t bíztuk meg a rendszer integrálásával. A munka mindenek elõtt a Procent

Rt. hálózatának felmérésével indult. Ennek során munkatársaink és a Synergon szakértõi közösen feltárták a hálózat és az informatikai rendszer lehetséges gyenge pontjait. Ezt a lépést követte a Procent Rt. biztonsági politikájának meghatározása: ez a felmérés lényegében számbavette az értékeket, a potenciális veszélyforrásokat, megnevezte a hálózat üzemeltetõit, azok funkcióit, jogait és kötelességeit. Felsorolta, melyek az informatikai rendszerben támogatott és tiltott magatartásformák és események, valamint az ezekre reagáló biztonságpolitikai – intézkedési – eseménysorok. – Mire használható az új szolgáltatás? SZ. Z.: A szolgáltatás lényege, hogy az interneten keresztül, online módon jut el a cég brókeréhez a befektetõ megbízása. Az üzletkötõ azt beviszi a tõzsde kereskedési rendszerébe – az MMTS bevezetésével tervezzük, hogy az ajánlat rögtön oda fusson be – így 1-2 perc alatt megköthetõ az üzlet. Természetesen az ügyfelek a nap bármelyik órájában megbízást adhatnak tõzsdei és tõzsdén kívüli értékpapírok adás-vételére, folyamatosan tájékozódhatnak értékpapír- és pénzszámláiknak állásáról, megbízásaiknak teljesítésérõl, portfóliójuknak piaci értékérõl. Emellett a Procent web-oldalán megtalálható a hazai és nemzetközi tõzsdék indexei, az OTC piac aktuális árfolyamai, valamint piaci és vállalati elemzések. – Hogyan lehet csatlakozni a rendszerhez? SZ. Z.: A ProcentOnline futtatásának elõfeltétele, hogy az ügyfél számítógépén a Netscape Communicator 4.05 vagy a Microsoft Explorer 4.0 – illetve ennek magasabb– verziója legyen telepítve. A szerzõdéskötéskor a megbízó egy lemezt kap, amely tartalmazza az azonosításához szükséges elektronikus igazolványát, valamint a szolgáltatás telepítõ programját. Ezt az elektronikus igazolványt egyébként jelszó védi. – A hazai hálózati felhasználók egyelõre bizalmatlanok az internetes pénzforgalommal szemben. Hogyan küzdik le ezt az ellenérzést? SZ. Z.: A szolgáltatás során a legfontosabb szempontnak a biztonságot tekintjük. Amenynyiben ezt képesek vagyunk tudatosítani ügyfeleinkben, akkor az internetes szolgáltatás elõnyei érvényre juthatnak: az ügyfelek bárhonnan, bármikor megbízást adhatnak. Továbbá az ügyfél folyamatosan ellenõrizheti a számláján a részvények mennyiségét és bekerülési árfolyamát, így az esetleges megbízások elõtt tisztában van azzal, hogy mennyi készpénze van, illetve milyen az értékpapírállományának összetétele. Az átláthatóság pedig nagyon fontos szempont egy brókercég mûködésében.

– Ebbõl következik a másik kérdés is: milyen és mekkora megbízói körre számítanak? S Z . Z . : Magyarországon mind az internetes felhasználók mind pedig a tõzsdézõk száma folyamatosan növekszik és a hosszú távú elõrejelzések további dinamikus fejlõdést jósolnak az üzletágnak. Egyébként a ProcentOnline használatáért a Procent nem számol fel külön számlavezetési, illetve szolgáltatási díjat. Ennek megfelelõen igen széles ügyfélkörre számítunk, tehát mind a kisbefektetõkre, mind pedig a nagy tõkeerejû ügyfelekre számítunk. – Az egyik folytonosan visszatérõ téma napjainkban az Internethez kapcsolódó hálózat és adatbiztonság területén tapasztalható negatív szenzációkkal kapcsolatos. A banki szolgáltatások közismerten nagy biztonságtechnikai követelményeket állítanak, a befektetési szolgáltatás kiterjesztése az Internet segítségével pedig, ha lehet, még nagyobb felelõsséget jelent. Milyen lépéseket tettek a maximális biztonság elérésére? Egyáltalán létezhet-e 100 százalékos biztonság? SZ. Z.: A biztonságpolitika meghatározásakor természetesen lényeges volt a védekezés ésszerû mértékének meghatározása, mivel 100 százalékos biztonság elvileg sem képzelhetõ el minden területen. Bizonyos pontokon csak a biztonsági maximumra való törekvés

volt elfogadható, más pontokon ugyanakkor a biztonság szem elõtt tartásával kellett optimális döntéseket hozni. A Procent Rt. által nyújtott szolgáltatás tehát a biztonság globális koncepcióját igényelte, hiszen párhuzamosan kellett megoldani a befektetési társaság birtokát képezõ informatikai rendszerhez, illetve az abban tárolt adatokhoz való hozzáférés szabályozását, a jogosult felhasználók azonosításának kérdését, az információk bizalmas átvitelét, valamint a tranzakciók letagadhatatlanságát. Az elõbb említett feladatok megoldásához rendelkezésére állt a Synergon megfelelõ technológiai- és eszközrendszere. Uhlmann Attila

t

P r o g r a m a j á n l ó

R


endezvények, tanfolyamaink

Rendezvények Banktech-Money Market ‘99 Ideje: 1999. február Helye: Budapest Sportcsarnok (XIV. Stefánia út 2.) Szervezõ: Congress (Tel.: 212-0056, fax: 356-6581, [email protected]) MagyarRegula, MagyarEcologia, MagyarEnergia-Therm MagyarMedica, MagyarOptik, MagyarLabor Ideje: 1999. február 16-19 Helye: Budapest Sportcsarnok (XIV. Stefánia út 2.) Szervezõ: Congress (Tel.: 212-0056, fax: 356-6581, [email protected]) CeBIT (Nemzetközi Számítástechnikai Szakkiállítás és Vásár) Ideje: 1999. március 18-24. Helye: Hannover, Németország

Tanfolyamok CISCO tanfolyamok - 1999. I. negyedév Idõpont 01.12 - 01.13. 01.25 - 01.29. 02.09 - 02.10. 02.22 - 02.26. 03.02 - 03.03 03.09 - 03.10. 03.22 - 03.26.

Tanfolyam neve Bevezetés a számítógép-hálózatos technikába Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába Bevezetés a Cisco Catalyst switch-ek konfigurálásába Haladó Cisco router konfigurálás Bevezetés a számítógép-hálózatos technikába Bevezetés a Cisco Catalyst switch-ek konfigurálásába Bevezetés a Cisco router-ek konfigurálásába

Díja / fõ 150 000 Ft 300 000 Ft 300 000 Ft 400 000 Ft 150 000 Ft 300 000 Ft 300 000 Ft

Jegyzet 10 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft 25 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft

Microsoft CTEC tanfolyamok idõpontja - 1999. I. negyedév Idõpont 0I.04 - 0I.08.

Kód 1026

0I. 1I - 0I.15.

983

0I. 1I - 0I.15.

934

0I.18 - 0I.20.

827

0I.25 - 0I.29.

1313A

0I.25 - 0I.29.

1265

02.0I - 02.05.

803

02.0I - 02.05.

933

02.08 - 02.12.

828

02.08 - 02.12.

922

02.15 - 02.19.

832

02.15 - 02.19.

983

02.22 - 02.26.

1266

02.22 - 02.26.

732

03.01 - 03.05.

922

03.01 - 03.05.

1313A

03.08 - 03.12.

833

03.08 - 03.12.

1265

03.15 - 03.19.

983

Tanfolyam neve Microsoft Exchange Server 5.5 Series-Concepts and Administration Exchange Server alapok és rendszeradminisztráció Accelerated training for Microsoft Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 gyorsított tréning Accelerated Windows NT 4.0 Enterprise and TCP/IP Windows NT 4.0 nagyvállalati és TCP/IP (gyorsított) Administering Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszeradminisztráció Microsoft Exchange Server 5.5 Series Accelerated Training Exchange Server 5.5 gyorsított tréning Installing and Administering Microsoft Windows NT 5.0 Windows NT 5.0 rendszeradminisztráció Administering Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 rendszeradminisztráció Accelerated traning for Microsoft SQL Server System Administration and Implementation – SQL Server gyorsított tréning Deploying and Supporting Microsoft Systems Management Server 2.0 SMS 2.0 rendszerismeretek Supporting Microsoft Windows NT 4.0 - Core Technologies Windows NT 4.0 technológiai ismeretek System Adminstration for SQL Server 7.x SQL Server 7.x rendszeradminsztráció Accelerated training for Microsoft Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 gyorsított tréning Supporting Windows NT 5.0 Windows NT 5.0 technológiai ismeretek Supporting Microsoft Systems Management Server SMS rendszerismeretek Supporting Microsoft Windows NT 4.0 - Core Technologies Windows NT 4.0 technológiai ismeretek Microsoft Exchange Server 5.5 Series Accelerated Training Exchange Server 5.5 gyorsított tréning Implementing Database Design on SQL Server 7.x SQL Server 7.x adatbázis-tervezés Installing and Administering Microsoft Windows NT 5.0 Windows NT 5.0 rendszeradminisztráció Accelerated training for Microsoft Windows NT 4.0 Windows NT 4.0 gyorsított tréning

A tanfolyamok árai az Áfát nem tartalmazzák. Jelentkezés, információ: Synergon Informatika Rt. Oktatási Üzletág 1041 Bp., István út 16. tel.: 399-6900, fax: 399-6901 e-mail: [email protected] Internet: www.synergon.hu.

Díja 60 000 Ft 130 000 Ft 130 000 Ft 60 000 Ft 130 000 Ft 110 000 Ft 130 000 Ft 130 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 110 000 Ft 130 000 Ft 110 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 130 000 Ft 110 000 Ft 110 000 Ft 130 000 Ft

Mennyi az annyi ?

V

alaki


mondja meg...

Próbálkozunk. Mi is, más is. Azzal, hogy megis merjünk munkánk és életünk környezetét. Pon tosabban, megismerjük a hazai informatikai ipart, informatikai társadalmat, Magyarország informatikára vevõ csoportjait, és soha nem vevõ rétegeit. A horizont, amelyet belátunk, egyre tágul. De ha nem csak azt a területet szeretnénk megismerni, amelyet saját szemünkkel látunk, gondban vagyunk. A szituáció történelmi emlékeket ébreszt. Az emberiség el sem tudta elképzelni jó sokáig azt – s koronként újra meg újra –, hogy Föld gömbölyû. S azt sem, hogy mekkora. Hiába számították ki már az ókori egyiptomiak. Az informatikában ugyanez a helyzet. A mai látóhatárunk, holnapra szélesedik, miképp iparágunk és szakmánk is bõvül. Felfedezõink, Magellánjaink, Hudsonjaink, Franklinjeink is vannak, de nem egy fehér folt van a térképükön. Ilyen fehér folt még Európa keleti régiója, s közöttük Magyarország. 1996-ban Andy S. Grove, az Intel elnöke egy müncheni elõadásán azt fejtegette, hogy Európa mennyire lemaradt, s az informatika térképén mennyire homályosan látszik. Két világító pont van valójában rajta: a GSM és a smart card, az intelligens kártya. S amikor a kotnyeles újságíró Magyarország helyzetét kérdezte az informatika napja alatt, a csodálkozó válasz egyszerû volt: Magyarország nem található az informatika térképén. Hogy mit tudunk Magyarországról, azt saját bõrünkön érezzük. Az informatikai cégek és szervezetek naponta szembesülnek a hazai informatikai állapotokkal, de a nagy egészet, külön-külön nem lát(hat)ják át. Itt toporgunk az információs társadalom küszöbén, de Magyarországnak még nem volt arra pénze, hogy elvégeztessen egy országos szociológiai felmérést az informatikai közállapotokról beleértve a közpénzbõl fenntartott intézményeket, a magáncégeket és a polgárokat is. Az Informatikai Érdekegyeztetõ Fórum kalkulációi szerint e munka bizony belekerülne legalább egy évbe és vagy 200 millió forintba. Feltéve, ha nem a megszokott és már kiismert „közvéleménykutatás”100-1000 fõs módszerével, hanem teljes tudományos apparátus bevonásával kezdõdne meg a munka. Akiktõl e pénz hiányában eredményt várnunk illenék az a KSH lehet, de az informatika területén az intézmény még csak a felkészülés stádiumánál tart. Ezért jobb híján, külföldrõl, külföldi cégektõl vesszük meg azt a minimális tudást magunkról, amelyet már minden internetes oldalon régen és ingyen olvasnunk kellene. Olvashatunk adatokat az IDC, a Medián, a Szonda Ipsos, a GFK Hungária és mások

jóvoltából, s tanul- Kelet kontra Nyugat: A hardverre szánt kiadások áttekintése Kelet-Eumányaik össze- rópában 1997-1999 között (országokra lebontva, millió ECU-EITO) gyúrásából kell kialakítanunk egy átfogó Ország 1997 1999 CAGR 1997-99 % összképet. Ez, valljuk be, elsõre nehezen Cseh Köztársaság 559 650 7.8 megy. Így nem marad Magyarország 316 376 9.1 762 939 11.0 más, csak a hit. Hinni Lengyelország 1,933 2,673 17.6 kell valamelyik adat- Oroszország 196 262 15.4 búvárnak, s eltekin- Szlovákia teni a többiekétõl. Németország 16,553 18,561 5.9 De ez nem jelenti Franciaország 9,398 10,954 8.0 azt, hogy a többit Olaszország 5,048 5,669 6.0 nem kellene meg- Spanyolország 2,861 3,396 8.6 szereznünk, jókora összegekért… S van más is. Az European területen mindenképpen becslésekre és hagyatkozInformation Techno-logy Observatory közvélemény-kutatásokra (EITO) összefoglaló adathalmaza, ahol hatunk. Egyik becslés szerint 1,2 millió Magyarország elvész a nagy számok hal- számítógép van Magyarországon. Az mazában, hisz tudjuk: kicsik vagyunk. otthonokban ebbõl 415 ezer duruzsol. Tehát Magyarország az EITO elõrejelzések 785 ezer számítógép dolgozik a hivatalokban szerint 1998-ban – és (becsült) adatokkal iga- és iskolákban, az élet minden területén. Ha zolhatóan – 913 millió dollárt költ(ött) infor- azt tekintjük, ezek közül mintegy 100 ezer matikai fejlesztésekre. (Az 1997-es jóslat alapján 1,027 milliárdot kellett volna tInefcohrnmoálócgióia-i költenie.) Ez a 200,8 milliárd forintnyi beruházások összeg minden bizonnyal erõs Magyarországon alábecslése a valós folyamatoknak. (EITO, 1997) 734 Ha meggondoljuk, hogy a központi 677 kormányzat egymaga 50-milliárd 610 599 565 forintot ad ki informatikára (a szûken értelmezett számítástechnikai eszközökre, s nem a telekommunikációs szolgáltatásokra), s ebben lelkesen követi az ipar, akkor az EITO becslése mindenképpen az alsó Millió ECU 1994 1995 1996 1997 1998 határnak tekinthetõ. Az 1999-es *becsült adat költségvetés számai szerint a központi kiadások között 100 milliárd valamilyen kiszolgáló, s másik 150 ezer amorforint nevesített informatikai kiadás szere- tizálódott 386, 486-os processzorral dolgopel, s még nem tudható az, hogy a tárcák, az zik, akkor 535 ezer olyan számítógépünk önkormányzatok milyen egyéb infor- marad, amely relatíve korszerû, hivatali gép. matikai fejlesztésekbe fognak, amelyek alap- Ezek java része hálózatba van kötve, ha csak számai a saját – belsõ – költségvetésükben lokálisba is, de nincs internet hálózatba kötve. rejteznek. Az EITO összefoglaló adata azt Ám napjainkban – lévén a legolcsóbb komsem tartalmazza, mekkora azon infor- munikáció az Internet – szinte bizonyosra matikai eszközérték, amely illegálisan érkezik vehetõ, hogy ezen gépek legalább fele valamaz országba és talál fekete csatornákon ilyen módon a világhálózaton (is) lóg (268 gazdára. Ezt egyes iparági szereplõk 150-300 ezer). Ehhez hozzávéve a tudományos és millió dollárra, tehát 33-66 milliárd forintra (!) oktatási szféra internetes csatlakozásait (alulteszik. Jelzésértékûek a növekedési adatok, becsülve és potenciálisan: 100 ezer gép, 400 amelyek alapján elmondható, hogy a talpon ezer felhasználó) az egyéni Internet-elõmaradni akaró informatikai cégeknek (pláne, fizetõk seregét 50-80 ezer, megállapíthatjuk, ha nyereséget is el akarnak könyvelni) hogy mintegy 750 ezer ember elõtt nyílt meg átlagosan – az infláció miatt is – 30 százalékos a lehetõség az Internet használatára. Ami, növekedési ütemet kell produkálniuk. nem is olyan kis szám, s mintegy 400 ezer (A rendszerintegrátorok növekedése a potenciális vásárló tervezi új számítógépek leginkább kimagasló, amely évi 50 száza- beszerzését. (Az adatok szerint 120-150 ezer lék körül mozog.) Másik, fontos adat lehet, a PC-t adtak el eddig nálunk évente.) Így becszámítógépet használók száma. Ezen a sléseink szerint 1999-2000 fordulójáig végbemegy Magyarország felkerülésére az informatikai térképre. Ez abból a szempontA kelet-európai IT piac szerkezete (USD, becsült adat 1998, EITO) ból is sürgetõ feladat, hogy az EU-csatlakozára az ország készen álljon: nem csak Piaci szegmens Cseh Közt. Magyaro. Szlovákia Lengyelo. Oroszo. Összes mentálisan, hanem informatikailag is. Amelynek megteremtésére most törekszünk, az Hardver 753 421 285 1059 2696 5215 már elvégeztetett a fejlett országokban. Nem Irodatechnika 86 63 33 121 471 773 kellene talán most, a finisben lemaradni… Szoftver 166 123 53 193 195 729 Szolgáltatások 507 307 69 419 432 1734 Összes IT 1511 913 440 1792 3795 8451 *

*

H a n g - a d ó

I


ntegrával integrálva

ki, ezért a korábbi rendszerek gyakran bõvítésre szorulnak. Egy banki informatikai rendszert e bõvítések miatt korábban le kellett Üzleti állítani, s az új Logika rendszerrel Befektetési frissíteni. Ez Bank ma már a Applilációs Szerver MiddleWare Funkciók múlté. Új fejlesztésünk elõnye, hogy a felmerülõ változtatási igényeket a már mûködõ rend- nyezet. De ugyanennek másik vetülete az szer leállítása nélkül lehet beépíteni, telepíteni. ezt szolgáló és védõ egységes biztonsági E m e l l e t t a t e r v e z õ - f e j l e s z t õ e s z k ö z rendszer, mely a bank és ügyfelei adatönmagában is képes ellátni a verziókezelést, védelmét nyújtja. A készülõ rendszer és így a rendszerben bekövetkezett minden egységes felülettel, ügyfélcentrikusan, ám változás nyomon követhetõ, visszakereshetõ. teljes körû háttértámogatással mûködik, A fejlesztõk legkevésbé kedvelt foglalatossága a szaknyelven szólva mind a Front Office, napra kész dokumentáció biztosítása. De ennek mind a Back Office szolgáltatásokat kínál. megírásának terheit is leveszi a vállukról a Ezen túlmenõen integrálja – ha a miénk, akkor mi mást csinálhatna szegény! - a kialakított új technológia. Az Integra „szoftvergyártó” és szolgáltató könyvelést és erre az alapra építkezõ a cég is. Ezért indult el az IBP technológiára fõkönyvet. Az óriási információs halmazoktámaszkodó Integrált Banki Termék ban való eligazodáshoz, a jövõ tervezéséhez a vezetõi információs és stafejlesztése. Jelszavunk akár az „all in one” is lehetne, tisztikai modul ad segítséget: ellátja tehát az hiszen a cél olyan rendszer kifejlesztése adott pénzintézet teljes számítástechnikai, volt, amely ismeri és felkínálja a pénzügyi alkalmazási feladatait. vállalkozások teljes körû szolgáltatásait, és A modern információs technológiák immár lehetõséget ad a késõbbi újabb igények a költséghatékonyság elvét is a magukénak gyors beépítésére. További cél volt az is, vallják. Ezért a jelenleg mûködõ rendhogy a ma még futurisztikus elemek is a szerekhez (SAP, különbözõ könyvelési és hagyományos szolgáltatások közé kerül- fõkönyvi rendszerek) interfész készülhet, jenek. Így e rendszer lehetõséget kínál amelyeken keresztül az adathalmazok ahhoz, hogy bárki, zökkenõmentesen kommunikálhatnak bárhonnan, bármilyen egymással, vagy éppen cserélhetnek helyet. (BÉT, KELER, ÁPTF, MNB, árfokommunikációs lehetõség birtokában lyam-szolgáltatók stb.) (mûholdas, direkt vo- S mi végre az egész? – kérdezhetik. nalas, hagyományos és Készülünk. Nagyban és nagyon. Készülünk mobil telefonos, inter- az Eu-ra, sõt az euróra is, az új jelentési netes) egységes felület- kötelezettségekre, a többnyelvû alkaltel igénybe tudja venni mazási környezetre, ami egyébként a csata pénzintézet által nyúj- lakozás nélkül is fontos szempont. Hát nem tott szolgáltatásokat. ez az igazi nagy áttörés, a Big Bang?! Korunk kihívása a komKutyik Gabriella munikációra épülõ világ [email protected] és szolgáltatási kör-

Az egyes modulok felépítése

Tra nza kc ióke ze lés pld .G IRO

Intézmények

Felhasználók

k ció nk Fu ice off nt Fro

Termékstruktúra-váltásra készül az Integra Rt., amely több mint a fejlesztésben meg nyilvánuló technológiai váltás. Vevõinknek, ügyfeleinknek nem csak azt kell megmutat nunk, hogy saját szakmánkban - a „szoftvergyártásban” – mennyire haladunk a korral, hanem azt is, hogy mennyire naprakészen követtük a pénzügyi világ vál tozásait, sõt mennyire tudjuk figyelembe venni és adaptálni a társadalmi, politikai elõrejelzéseket a általunk kialakított infor matikai rendszerekbe (Európai Uniós csat lakozás követelményei, vele járó változá sok). Az EU-csatlakozás a gazdasági élet területén belül úgy is a banki világot fogja elsõként elérni, mondhatnánk „felforgatni”. Ennek megfelelõen készültünk fel gyorsan változó világunk, törvényeink és szabály ozásaink rugalmas, teljes körû követésére. Az év elején indult útjára az Integrált Banki Projekt nevû fejlesztésünk, amely a technológiai váltást célozta meg. Ennek keretében új fejlesztõeszköz-rendszer készült el, másrészrõl a felhalmozott pénzintézeti tudások ötvözésébõl egy olyan objektumkönyvtár jött létre, amely segítségével könnyen és gyorsan lehet nagy alkalmazásokat fejleszteni a pénzintézetek számára. Az IBP másképpen egy bankoknál, biztosítóknál, államigazgatásban, vagy akár nagyvállalati informatikai rendszerek körében használható, eszközöktõl és platformoktól független fejlesztési koncepció, tervezési és fejlesztési know-how. S fõként a gyakorlati megvalósulása pedig egy objektumorientált eszközkészlet, illetve az arra épülõ fejlesztési környezet. A gazdálkodás rendszere a dinamikus gazdaságokban állandóságában is dinamikusan változó. A régi elemek újakkal egészülnek

BackOffice Környezet pld. Fõkönyv

A


z év

képei ‘98 csatlakozás fejlesztésében ért el sikereket. 1997-ben a Quality Consulting 80 munkatársat foglalkoztatott és mintegy 700 millió forintos árbevételt ért el. A Synergon Informatika Rt. Közgyûlése, az elõterjesztések alapján, a Quality Consulting Kft. integrációjával kapcsolatban egyhangúlag elfogadta az Egyesülési Szerzõdést, és ezzel jóváhagyta a Quality teljes jogutódlás útján történõ beolvasztását a Synergonba. A Quality, a Synergon Applikációs Divíziójának Quality SAP üzletágaként továbbra is az SAP vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére, bevezetésére koncentrálva folytatja tevékenységét.

„Cisco Partner of the Year”

Az 1997. évi eredményei alapján a Synergon Informatika Rt. nyerte el a „Cisco Partner of the Year" címet. Az adományozók ezzel - a Technical Assistance Center (TAC) certifikációt és a Cisco Certified Gold Partner státuszt követõen - újfent elismerésüket fejezték ki a vállalat magas színvonalú, elkötelezett szakmai munkája iránt. A Synergon Informatika Rt., a Gold Partneri státusz egyetlen magyarországi birtokosa, szakmai tudásának és tapasztalatainak, valamint dinamikus növekedésének elismeréseként elnyerte a Cisco megtisztelõ Partner of the Year 1997 címét (Enterprise Category, Hungary). A szakmai elismerést jelképezõ plakettet Czakó Ferenc vezérigazgató-helyettes a Cisco európai partnerei részére rendezett San Francisco-i konferenciáján ünnepélyes keretek között vette át Patrick Brauntól (VP., EMEA) és John Chamberstol (CEO). Quality szerzõdés 1998. április 24-én a Synergon Informatika Rt. - elõre bejelentett terveinek megfelelõen - aláírta azt a szerzõdést, amelynek értelmében 100 százalékos részesedést vásárol a Quality Consulting Kft.-ben. Az 1994-ben alapított, s azóta dinamikusan fejlõdõ Quality Consulting SAP R/3 bevezetés, tanácsadás, ABAP/4 programozás valamint SAP-Internet

Ifabo '98 A Synergon Ifabo '98-as kiállítási standján a rendszerintegráció megfogalmazott definíciója állt a középpontban. „A rendszerintegráció filozófia. Megálmodni, megvalósítani, mûködtetni" - vallja a Synergon, s ez a hitvallás a rendszerintegráció teljességét fogalmazza meg. Nem a hardver vagy szoftver tömeges eladása, hanem az egyedi, a beruházás egészét és minden részletét átfogó, magas szintû szakmai munka a lényege. A rendszerintegrátornak fel kell mérnie és meg kell értenie minden egyes ügyfél speciálisan egyedi igényeit, ezeket meg kell fogalmaznia és az informatika nyelvére fordítania, ezt követõen pedig „mindössze” annyi a feladata, hogy megtervezze, leszállítsa, üzembe helyezze és karbantartsa megbízója rendszerét. Vagyis: „A rendszerintegráció több mint hardver, több mint szoftver, több mint alkal-

mazás és több mint szolgáltatás. A rendszerintegráció szemléletmód: az informatika filozófiája.”

Immár ötödik alkalommal rendeztük meg szakmai fórumunkat, a hazai informatikai és távközlési szakemberek hagyományos találkozóját. Célunk volt, hogy bemutassuk a legkorszerûbb informatikai technológiák, eszközök, szoftverek, szolgáltatások minél szélesebb választékát, valamint bemutassuk az informatika és a távközlés konvergenciájának hazai megjelenési formáit. A szakmai elõadásokkal egy idõben tartott kiállításon több üzletágunk bemutatta az elõadásokban szereplõ mûszaki eszközök, berendezések nagy részét, biztosítva a látogatók számára a személyes találkozó, konzultáció lehetõségét.

Új irodaház 1998. július 1-jével új irodaházba költöztünk (1047 Budapest, Baross u. 91-95., Telefon: 399-6600, fax: 399-6699, e-mail: [email protected], internet címünk: www.synergon.hu )


sebb és mélyebb szakmai ismereteket biztosítja a partnerek számára díjmentesen rendelkezésre bocsátott szakirodalom, az úgynevezett információ átadó mûhely, amely a szakemberek közti tapasztalatcserére ad lehetõséget, illetve szakmai bemutató utakat és szemináriumokat szerveznek a partnercég munkatársai számára. NET Kupa '98 Az 1998-as Net Kupán - melyet a tavalyi sikernek köszönhetõen idén is megrendeztek - a Synergon ismét eredményesen szerepelt:

A Synergon SE nõi kézilabdacsapat idén bejutott az NB I-be

I. Elsõ Pesti Telefontársaság II. Synergon III. Dataware IV. Delta V. Oracle VI. Hewlett-Packard VII. Compaq VIII. Wang Global

926 658.5 506 446 429 411.5 249 17

pont pont pont pont pont pont pont pont

A „Synergon tájékozódási sorozat” gálája Sun Competency 2000

APC Certified Power Partner

A Synergon Informatikai Rt. a Sun Microsystems rendszerintegrátor fokozatú partnere, 1998 szeptemberében elnyerte a Sun Competency 2000 Level 1000 minõsítést. A Sun Competency 2000 minõsítés hitelesen igazolja, hogy birtokosa rendelkezik azzal a szakmai-technikai és kereskedelmi tudással, amellyel - a Sun Microsystems termékeihez kapcsolódó konzultáció, támogatás és értékesítés során - magas szintû és kifogástalan kiszolgálást tud nyújtani ügyfeleinek. A Competency 2000 minõsítés - a hitelesítéshez szükséges követelmények teljesítésével - szakemberek és Sun-partnervállalatok számára is nyitott. Megszerzésével az egyes szakemberek kiváló szaktudásukról kapnak tanúsítványt, míg a hardvergyártó hivatalos viszonteladói számára a Competency 2000 stratégiai szakmai hitelesítést és felhatalmazást egyaránt adó program. A Competency 2000 Level 1000, 1500 és 2000 fokozatokhoz tartozó képzés mind a kereskedõ, mind a technikai szakemberek számára minõségi kiszolgálást garantáló szaktudást nyújt. A partnervállalatok Competency-hitelesítésének az a feltétele, hogy a társaság meghatározott számú szakembere rendelkezzen a szakmai igazolással. A minõsítési fokozatok a Sun által meghatározott szakmai ismereteket ellenõrzõ vizsgák teljesítésével szerezhetõ meg.

A Synergon, az APC-vel való többéves együttmûködés eredményeként, 1998. õszén elnyerte az APC Certified Power Partner címet. (A cég az APC-vel még elõdvállalata révén került kapcsolatba.) Az APC partnerség szorosabb kapcsolatot jelent a korábbinál az anyacég, a magyarországi képviselet és a Synergon, között: a Synergon nagyobb háttértámogatással rendelkezik. Az anyacégi háttértámogatás minden esetben a végcélt, az értékesítést és minél teljesebb körû szolgáltatást segíti elõ. Ezen partnerségi kapcsolat is ezt a célt szolgálja, így a háttértámogatás az értékesítési, a marketing, a mûszaki és az oktatási területeken egyaránt jelentkezik, és széleskörûen lefedi azok részterületeit. Az ingyenes forródrót és az egyszerûbb beszerzési lehetõségek a gyorsabb; az eladási segédletek, prospektusok a pontosabb, egyértelmûbb kiszolgálást segíti. A közvetlen APC menedzser kinevezése az információ gyorsabb és teljesebb áramlását biztosítja, elõsegíti a partner és az ügyfelek egymásra találását. Különbözõ programok keretén belül biztosítja a továbbképzéshez, bemutatókhoz szükséges készülékegységeket. Mûszaki téren specifikációs segítséget nyújtanak a termékleírások, illetve ingyenes szoftver-frissítésre ad lehetõséget az elnyert cím. A telje-

Az õsz legnagyobb tájékozódási játéka október 27-én délután, a Népligetben kerül sorra. Az olimpiai programban is helyet keresõ tájékozódási sport ezúttal rangos futók nemzetközi versenyével kívánja bemutatni a hazánkban kikísérletezett, igen látványos tájfutópárbajt: a villámtájfutást. Az emlékezetes tavalyi Városligeti Parktájfutó Világverseny szervezõi hasonló látványosságot ígérnek! A versenysorozat két fõ részbõl áll. Ezek a villámtájfutás nõi és férfi elit versenye, ahol csak az igazolt tájfutók indulhatnak, és a Synergon nyílt versenye, amelyen bárki kipróbálhatja erõnlétét, ügyességét.

M

ainframe


1998-ban

Ma, amikor a média az Internetrõl intranetrõl, elektronikus kereskedelemrõl, UNIX-ról, fejlett rendszermenedzsmentrõl, korszerû chiptechnológiáról, TeraByte-os nagyságrendû adatmennyiség kezelésérõl közöl cikkeket, a Magyarországon megszer zett számítógépes kultúrával rendelkezõ ember jogosan teszi fel a kérdést: mire ké pes m i n d e b b õ l a m a i n f r a m e ? L é t e z n e k egyáltalán ma még nagygépek, és ha igen, kik használják ezeket? A múltban Magyarországon a politika erõsen befolyásolta az informatika fejlõdését is; hogy csak egy példát említsünk: itt volt a számítástechnika fejlõdésének gátat szabó COCOM lista. Ki ne emlékezne arra a korszakra, amikor a nagy állami apparátust kiszolgáló számítástechnikai üzemeltetõk és a számítástechnikai eszközgyártók áhítva nézték a listán szereplõ gépeket, eszközöket, ám a szürke hétköznapokban a szocialista blokk „fejlett” számítástechnikai eszközeivel dolgoztak. A KGST nagyszámítógépek nem tudták megközelíteni sem teljesítményben, sem üzembiztonságban a nyugatiakat, és amíg ott a nagygépek használata mozgatta, mozgatja, és nagy valószínûséggel mozgatni fogja a piacgazdaság szekerét, addig ez itt nem alakult ki. Amikor a politika lámpája zöldre váltott a fejlett nyugati technológia elõtt, emlékül hagyta itt a pénztelenséget. A komoly számítástechnikát igénylõ vállalatok nem engedhették meg a várt nyugati nagygép vásárlását, maradt tehát a hazai árszínvonalnak megfelelõ, de számítástechnikai szempontokat nem kielégítõ gépek vásárlása. Máig is gyakran hallhatunk a 80-as évek végérõl származó (rém)történetekrõl, amikor országos szervezetek, vállalatok, állami szervek alkalmaztak egy-két XT-t, az idõ elõrehaladtával esetleg 386/486-os PC-ket központi szervernek, kihasználva a turistaimport lehetõségét. Ezért manapság is elõfordul, hogy olyan helyeken alkalmazunk PC-ket, ahol a PC-k elvileg számításba sem jöhetnének. A középgépes kultúra domináns jelenléte miatt a nagygépek nem fedik le teljesen Magyarországon azt a szerepkört, amit a fejlett nyugati piacgazdaságban rájuk szabtak: elkerülve a PC-k/UNIX-ok hektikus fejlõdési és inkompatibilitási problémáit, stabil alapját képezzék a gazdaság fejlõdésének. Nem szabad megfeledkezni arról a tényrõl, hogy az USA-ban is ugyan-

úgy kaphatók PC-ék és UNIX-ok, a különbség annyi, hogy ott azokon a területeken alkalmazzák õket, ahová elegendõ az általuk szolgáltatott rendelkezésre állás és teljesítmény. Az IBM nagygépet 30 éve folyamatosan fejlesztik annak a célnak érdekében, hogy a kor aktuális kihívásainak megfeleljen. Ennek eredményeként egy olyan letisztult és kiegyensúlyozott rendszer áll a mai kor szakemberének rendelkezésére, amelyben a hardver és szoftver komponensek teljesen együttmûködnek, s a rendszer mentes mindenféle inkompatibilitási problémától, azaz az 5-10 évvel ezelõtt megírt alkalmazások ma is minden gond nélkül futtathatók a legújabb operációs rendszer alatt is. A nagygépes terület folyamatosan olvasztja magába a legújabb technológiákat, ötvözi azokat a már rendelkezésre állókkal, és szintéziseként egy olyan rendszert alkot, amelyben a kliens-szerver alkalmazások - például Lotus Notes – is gond nélkül telepíthetõk. A cégek vezetõinek ma a legfõbb feladata a minél nagyobb versenyelõny megteremtése, ennek egyik eszköze a szerkezetátalakítás. Az informatika területén legalább ilyen hatékony a szerverkonszolidálás, ami az alkalmazások egy platformra való költöztetését tûzi zászlajára. A kulcskérdés a megfelelõ stratégiai platform kiválasztása. A kiválasztás során felmerülõ kritériumok: a lehetõ legnagyobb rendelkezésre állás, a széles applikációs kínálat, a meglévõ alkalmazások áttelepítési lehetõsége és az egy felhasználóra esõ költségek minimalizálása. A mainframe szó hallatán ma már nem egy egész szobát kitöltõ gépre kell gondolni, hanem a legújabb CMOS technológiát alkalmazó számítógépre, aminek az alapterülete 1 négyzetméter, ami azonos egy nagyobb UNIX gép alapterületével, teljesítménye pedig a legjobban skálázható, kielégítve így a néhány 100 felhasználóval mûködõ cégeket és a több tízezerrel rendelkezõket is. A fejlesztés során alapfeltétel volt, hogy a gép a legkisebb modellbõl a legnagyobbra is gond nélkül bõvíthetõ legyen, és mindez minél több lépésben történhessen. Ez szolgálja, hogy a vállalat fejlõdési ütemével összhangban történjen a nagygép fejlesztése. A fontos kritériumok közt szerepel a rendelkezésre

állás. Ahhoz, hogy egy rendszer a nap 24 órájában üzemelni tudjon elengedhetetlen a megbízható hardver és a megbízható operációs rendszer. Az IBM rendszere összességében 99.999%-os rendelkezésre állást biztosít. Talán túlzott precizitásnak tûnik a tizedesvesszõ után szereplõ három kilences, azonban az informatikában ma minden gyártó a kilencesek számának növelését célozza meg. Az az informatikai vezetõ, aki a számítástechnikában nem vizsgálja meg az egyes platformok rendelkezésre állását, végzetes hibát követ el. Ugyanis amíg a 99.999% maximum 5 perc be nem tervezett állást jelent egy évben, addig a 99.9% már közel 9 óra állást jelent. Ez azon a piacon, ahol egymással versenyeznek az egyes szolgáltatók nagyon megszívlelendõ, hiszen egy bank ügyfele, ha nem tudja rendszerleállás miatt végrehajtani az átutalását, legközelebb már más bankhoz fog fordulni. De említhetnénk az interneten kialakulófélben lévõ elektronikus kereskedelmet. Az ügyfél két egérkattintással képes eljutni a konkurencia honlapjára, és ott megvásárolni a kívánt esz-

közt, ha úgy találja, hogy túl lassú a web szerver vagy esetleg nem mûködik. Ha egy vállalatot megcsap a szerverkonszolidálás szele, és döntést kell hoznia az alkalmazott platformról, a legfontosabb dolog, amirõl nem szabad megfeledkezni; a költségek jelentõs részét sohasem a hardver/szoftver vásárlása teszi ki, inkább azok a rejtett költségek melyeket nehéz számszerûsíteni, azonban ettõl függetlenül jelen vannak: így a valós üzemeltetés költsége, egy esetleges leállás által okozott bevételkiesés, és az applikációk állandó javítási, fejlesztési költségei. Szûcs József [email protected]

A


Cognos és az

Kárpáti Zoltán, Axis

Többszörösen is kipróbált kapcsolat után döntött a hosszú távú együttmûködés mel lett a Synergon és a székesfehérvári AXIS Számítástechnikai Kft. Az idén júniusban aláírt viszonteladói megállapodás elõzménye egy féléves „próbaházasság” volt, s nyárra ki derült, a kapcsolatot mindkét félnek sikeres: jöhet az együttélés. – Az AXIS korábban tudatosan keresett egy olyan, elsõsorban vállalkozások vezetõi számára fejlesztett programcsomagot, amellyel egyszerûen nyerhetõk ki egy adatbázis-kezelõ szoftverbõl olyan adatok, amelyek grafikus megjelenítésével a vállalkozások menedzsmentjét segíthetik különbözõ elemzések és döntések elkészítésében. A cég az általa 1992 óta forgalmazott Sybase kiegészítéseként alkalmazható szoftvercsomagot keresett, végül 1997-ben szerzõdést kötött a kanadai Cognos-szal, amelynek üzleti döntéstámogató szoftvereibõl 1998 novemberéig egymillió programcsomag talált gazdára. A Synergon is hasonló megoldást keresett arra, hogy a részvénytársaság által forgalmazott ROSS Renaissance, a JDE Edwards és az SAP integrált vállalatirányítási rendszerek adatbázisaiból származó információkat egyszerûen kezelhetõ elemzõ-szoftverekkel dolgozhassa fel a megrendelõ cég vezetõsége. A Synergon és az Axis egymásra találása tehát törvényszerû volt, és eddigi értékesítési tapasztalataik pedig megerõsítik a döntés helyességét. Kárpáti Zoltán, az AXIS értékesítési vezetõje és Sasfi Imre, a Synergon ROSS üzletágának igazgatója a két cég kapcsolatának ismertetése mellett bemutatta a Cognos szoftvereinek legjellemezõbb tulajdonságait is. – Az AXIS vezetése már a forgalmazás elsõ hónapjaiban sejtette, hogy a Cognos programjaira olyan kereslet lesz Magyarországon is, amit az Axis partnerek nélkül nehezen tud kielégíteni – kezdte beszélgetésünket Kárpáti Zoltán. – A Synergonnál pedig úgy gondoltuk, hogy fölösleges külföldi üzleti kapcsolatokat keresni, ha itthon is megtaláljuk azt a minõsé-

Axis

gi terméket forgalmazó, és a háttér-szolgáltatást is magas színvonalon megvalósító disztribútort, akik az igényeinknek megfelelõ funkció-csoporttal rendelkezõ szoftvereket forgalmazzák – vette át a szót Sasfi Imre. – Magyarországon nagyon sok cég készít például Excellel olyan statisztikai és döntés-elõkészítõ elemzéseket, amelyek lényege, hogy grafikusan is megjeleníthetõek legyenek az elõzetesen kiválasztott szempontok összefüggései. Mennyivel nyújtanak több információt a Cognos szoftverei? – Nehéz ilyen összehasonlítást tenni, hiszen elvileg az Excel is alkalmas ilyen feladatokra, de eredetileg nem azoknak a szolgáltatások megvalósítására fejlesztették, amelyeket a Cognos szoftvercsaládja kínál – mondta Kárpáti Zoltán. – A Cognos programjait ugyanis kifejezetten arra készítették fel, hogy a már létezõ, nagyméretû, vállalatirányítási adatbázisok interfészein keresztül nyert adatokból egyszerûen, mindenféle statisztikai vagy programozási ismeret nélkül lehessen nagyon rugalmas és nagyon szemléletes elemzéseket készíteni. Az Excel kiválóan használható ott, ahol néhány táblázat egymás közötti kereszthivatkozásaival kell dolgozni, de ahol három, vagy több dimenzió együttes kezelése a feladat, már nagyon komoly programozói, esetenként statisztikai szakértõi háttér kell. – A kisebb vagy a nagyobb vállalkozások vezetõi számára jelentenek könnyebbséget a Cognos szoftverei? – Nem a cég mérete számít, hiszen a programok egyfelhasználós verzióban is kaphatóak, de akár ezer alkalmazójuk is lehet. Ezt bizonyítja, hogy az eddigi értékesítések között találunk olyan megrendelõt, ahol egyetlen munkahelyen végeznek elemzéseket, de legutóbb például a Matáv döntéstámogatási rendszerének kiegészítéseként szállítottuk a Cognos moduljait – összegezte Kárpáti Zoltán – A Cognos trióját egyetlen felhasználó is gazdaságosan használhatja? – A banki szférában mûködõ partnerünk viszszajelzése szerint egyértelmû elõnyöket jelent a döntések meghozatalakor egy gyors, és szabadon megválasztott szempontok szerint készített elemzés. A három szoftver együttesen 400 ezer forint alatt rendelhetõ meg egy felhasználó esetén, külön-külön ennek feléért kínáljuk a programokat. Ha ugyanerre a feladatra valaki programozói segítséget kér, jóval nagyobb ráfordítás lenne szükséges. Nagyobb vállalkozásoknál pedig egyértelmûen erõs segítséget kínálnak az önállóan elékészíthetõ elemzések. A Cognos szoftvereinek sajátossága, hogy a felhasználók a rendszergazda segítsége nélkül is gyorsan elsajátíthatják a szoftverek használatát, mivel az adatbázisban rendelkezésre álló adatokból a saját lekérdezési szempontjaik szerint állíthatják össze a különbözõ statisztikákat, diagramokat.

– Mennyi idõt vesz igénybe a szoftverek kezelésének elsajátítása? – A vállalatvezetõk számára egy-két napos tanfolyamot tartunk, a rendszergazdák három-négy nap alatt ismerhetik meg a programok teljes körû használatát. A menedzsment tehát egy nap alatt begyakorolhatja a lekérdezések létrehozását, ami nem is igazán programozás, ugyanis a kezelõfelület annyira felhasználóbarát, hogy a kiválasztott szempontoknak megfelelõ elemzések elkészítéséig szinte végigvezeti a felhasználót az adatbeépítési folyamatokon. Természetesen mind a Synergon, mind az AXIS szakemberei folyamatos segítséget nyújtanak – tette hozzá Kárpáti Zoltán. Guttray László

A Cognos hármasfogata Az Impromptu az adatbázisból történõ kimutatások interaktív készítésének kiváló eszköze, kifinomult riportkészítési lehetõségeket biztosít a PC-s munkahelyeken. Az adat-lelõhelyek beállítása és egymáshoz rendelése a már megszokott windowsos technikával, egyszerûen végezhetõ el, és a késõbbiekben bármikor bõvíthetõ. Hálózati alkalmazás esetén az elkészült kimutatások könnyen eljuttathatók az Impromptu többi felhasználójához, de HTML formátumban az Interneten vagy intraneten is terjeszthetõk. A PowerPlay a három-, vagy több-dimenziós elemzések elkészítéséhez nyújt gyorsan kezelhetõ eszközt, felhasználói számára könnyen felismerhetõvé válnak a vállalati trendek. Bár az elemzési szempontok (dimenziók) száma nem korlátozott, a gyakorlat azt mutatja, hogy a legbonyolultabb esetekben sincs szükség 5-10 dimenziónál többre. A program szolgáltatásai kiemelkedõen jól használhatók például a kereskedelmi szférában, ahol az értékesítést idõszakonként, termék-kategóriánként, értékesítési csatornánként, a költségeket termék-kategóriánként és területenként, a kiszállításokat pedig helységenként, áruházanként és szállítási módonként lehet megjeleníteni. A Scenario a rejtett üzleti összefüggések feltárásához nyújt hatékony eszközt, használatához nincs szükség statisztikai alapismeretekre, az elemzést végzõ által kiválasztott értékelési szempontok alapján automatikusan felismeri a jellemzõ folyamatokat, az összefüggéseket és trendeket. A Scenario azzal támogatja a piaci verseny résztvevõit a kritikus döntések meghozatalában, hogy megmutatja az esetleg ismeretlen ok-okozati összefüggéseket, jelzi, hogy mely tényezõk (például az egyes idõszakok, az értékesített mennyiség, az önköltség, a reklámköltség,) milyen mértékben vannak hatással például a realizált profitra vagy az árbevételre.

K

i

t

e

k

i

n

t

õ

P


artner Hírek

Hálózatoktatás Új termékcsaládot adott ki a Cisco, a Cisco Interactive Mentort (CIM), amelyben a hálózati technológiák ismerete és a Cisco támogatási módszertan egyesül. Az ismeretek részben CD-n, részben a weben, részben támogatás formájában foglaltatnak a CIM-ben, amely könnyedén integrálható más oktató erõforrásokkal. Gyors Ethernet November 23-án a Cisco bejelentette a vállalati adatelérési megoldásokban népszerû 2600-as sorozatának két új tagját, a 2620 és a 2621 jelû moduláris útválasztót, amelyek 10/100 megabit/másodperces Ethernet-, valamint VLAN-kapcsolódást tesznek lehetõvé; hozzájuk egy új adatkompressziós opciót és továbbfejlesztett védõgát-képességeket, amelyek a VPN-ek és az Internet biztonságos elérését segítik. Távközlési cégek ipari szövetsége November 23-án bejelentették, távközlési szolgáltató, infrastruktúra-, illetve készülékgyártó cégek egy csoportja létrehozta a Multiservice Switching Forumot (MSF). Az alapító tagok között található az MCI WorldCom, a Cisco Systems, a Bellcore, az AT&T, az Alcatel, az Ascend Communications, a British Telecom, a Fujitsu Network Communications, a Lucent Technologies, a Nortel Networks, a Siemens, a Telecom Italia, a Telia AB és a US West.

Az APC Magyarország bemutatta partnereinek legújabb nagy teljesítményû szünetmentes tápegységét az APC Magyarország. A Symmetra Power Array skálázható, redundáns, könnyen menedzselhetõ és szervizelhetõ megoldás adatközpontok és nagy megbízhatóságot követelõ alkalmazások tápellátásának védelmére. Európában elsõként Magyarországon helyeztek üzembe Symmetrát. A termék sikerét jelzi, hogy már több mint 15 installált Symmetra mûködik az országban. A Synergon is a Symmetrát választotta saját informatikai rendszerének feszültségvédelmére. A 16 KVA-s 4 órás áthidalást biztosító Symmetra Windows NT és Unix szervereket, aktív eszközöket, kritikus munkaállomásokat és a telefonközpontot is egyaránt védi, biztosítva a magas szintû rendszerfelügyeletet (modem, SNMP, Internet, LAN), idõzített shutdown-t és a környezeti paraméterek figyelését (hõmérséklet, páratartalom).

Napjainkban a feszültségproblémák okozzák az adatvesztések 45%-át, leállásokat és többlet költségeket jelentve a felhasználóknak. A Synergon és az APC közös célja, hogy a tápellátás és feszültségvédelem területén komplex, hatékony és nagy megbízhatóságú megoldásokkal segítse a felhasználók munkáját.

A Sun Microsystems két olyan terméket jelentett be, amelyek az Internet-szolgáltatók (ISPk) és a vállalati hozzáférés-szolgáltatók számára nagyban megkönnyítik a következõ generációs levelezési és üzenetküldési szolgáltatások megbízható bevezetését és mûködtetését. A díjnyertes Sun Internet Mail Server következõ, és a Sun Internet Calendar Server elsõ verziója a skálázhatóság és könnyû használhatóság új szintjét jelenti. A cél minél több felhasználó megbízható kiszolgálása egyetlen szerverrel, csökkentve ezáltal az adminisztráció, a hardver- és szoftverbefektetések költségeit. A Sun Internet Mail Server új, nagy rendelkezésre-állást biztosító funkciója a heti 7x24 órás hibátlan mûködést képes fenntartani. Rendszerhiba vagy az útválasztó karbantartása esetén a rendszer azonnal egy pótszerverre kapcsol, így a hálózat tovább mûködhet. Mindkét termékben megtalálható a Sun WebAccess szoftvere is. Ez az alkalmazás lehetõvé teszi, hogy az e-mail- és a naptárszolgáltatások HTML-en keresztül is elérhetõek legyenek, így a felhasználók bárhonnan elolvashatják leveleiket.

Microsoft A Windows NT 5.0 béta 2-es változatot közel negyedmillió fejlesztõnek postázták világszerte. A fejlesztõk már megkezdték a munkát, és a konferencián Bill Gates beszédében kijelentette, hogy a megjelenés idõpontjában kb. 60.000 alkalmazás lesz, ami az NT 5.0-t támogatni fogja, valamint várhatóan ezután az elsõ 18 hónap alatt ez a szám 100.000 fölé fog emelkedni. Ez minden eddigi rekord megdöntése lehetne. Internet Explorer 5 Béta November elejétõl elérhetõ az Internet Explorer 5 Béta változata. A rendkívül népszerû és többszörös díjnyertes IE 3.0 és 4.0 alapjain készült termék komponensekre épül, célja a szabványok széleskörû támogatása, a Web és a PC integrációja és egy új technológiát is tartalmaz, az IntelliSense-et. Ez utóbbi A Microsoft Office-ban napvilágot látott technológiákon alapul, a Web hozzáférést egyszerûsíti az automatizálható, ismétlõdõ napi feladatok elvégzésével. A három

kulcsszó az egyszerûség, az automatizálás és a rugalmasság. Egyszerûsíti a felhasználó dolgát komplex feladatok, mint pl. keresés a Web-en, több search engine-nel összedolgozva, automatizált funkciók, mint az AutoComplete, mely form-ok kitöltésében segít, vagy mint az AutoCorrect, mely a tipikus gépelési hibák javítására szolgál, és rugalmas, a portal-ok és az alkalmazások tetszõlegesen integrálhatóak, és még egy off-line böngészésre lehetõséget adó Windows Synchronization Manager nevû elem is beépítésre került. Euro-bevezetés Január elsején 11 ország, kb. 300 millió vásárló, a világgazdaság 20%-a egy közös valutát kezd el használni. Ez nem csak az üzleti folyamatok megváltozását jelenti, hanem az azokhoz használt rendszerek változását is maga után vonja. Új valutajelzésre és az új valutanemmel történõ számítási módok beépítésére van szükség az eddigi alkalmazásokba, és a bevezetés hatása nem csak Európában lesz érzékelhetõ, hiszen elkezdik használni az új valutanemet Európán kívül is. A Windows 95, 98 és NT 4.0 alap karakterkészleteit már elkészítették az euro valutanem jelzésével. Mind a kapcsolóknál, mind az illesztõknél redundáns összeköttetések gondoskodnak az alkalmazások szünet nélküli mûködésérõl, a hibaelhárítást pedig tartalék portok könnyítik meg. A GIGAswitch/Routerbe és a MultiSwitch 700-ba például tartalék kapcsolóprocesszorokat, tápegységeket és ventilátorokat építettek be, így a hálózatmenedzserek menet közben, a kiszolgáló kikapcsolása nélkül cserélhetik ki a meghibásodott hálózati csatlakozásokat.

A Compaq októberben jelentette be eddigi Gigabit Ethernet technológiájához szorosan illeszkedõ új hálózati termékeit, a 8 kártyahelylyel rendelkezõ GIGAswitch/Routert, a MultiSwitch 700 kapcsolót, az SW5450 Gigabit Ethernet kapcsolót, a 3300-as sorozatú 10/100-as kapcsolócsaládot, valamint a 10/ 100as Gigabit Ethernet hálózatillesztõ kártyákat (NIC-eket) és bõvítõ modulokat. Ezekkel az eszközökkel a hálózatmenedzserek a forgalom figyelemmel kísérésével és szûrésével, a jobb áteresztõképesség biztosításával, valamint a sávszélesség kiosztásával és lefoglalásával hangolhatják be a hálózatot. A gerinchálózaton a kiterjedt RMON csomagrögzítést és -szûrést a GIGAswitch/Router átfogó, többrétegû, szolgáltatási osztályú (CoS) képességekkel kombinálja. A portok összekötésére - több portnak az áteresztõképesség növelését célzó összevonására - a kiszolgáló illesztõknél és a kapcsolóknál is lehetõség van.

B

e

m

u

t

a

t

j

u

F


elsõbb

osztályba lépett

Reisz Attila, Microsoft

Ötödik évét töltötte be a Microsoft Magyarországi Kft. Öt év nagy idõ egy ember(ke) életében, de egy cég sorsát tekintve is éppoly meghatározó. Reisz Attila igazgatót (civilben mérnök és családapa) kérdeztük: elhullatta-e a Microsoft a tejfogait? R. A.: Nagyon régen. Megalakulásunkkor Microsoft óvodának nevezték a cégünket, de ezt a korszakot már rég kinõttük. Ahogyan a Microsoft a „desktop” termékek cége besorolásból kitörve átkerült a hálózati rendszerek sokkal tágasabb területére, ezzel párhuzamosan a hazai iroda is egyre több eredményt mutatott fel. A Microsoft ma inkább a Windows NT Servert, mint egy Office-csomagot készítõ cég. Ez jól mérhetõ azzal, mennyire felértékelõdött a világban és itthon is a Microsoft. Ezzel párhuzamosan a mi hazai fókuszunk is változott. Rendszermérnökök tucatjait képeztük ki, konzultációs csoportot állítottunk fel, s mindent megteszünk azért, hogy partnereink a legmegelégedettebbek legyenek a szakmában. A Microsoft kereskedelme a disztributorokon, s nem rajtunk át folyik, s a rendszerintegrátorok tevékenységére is igen erõsen számítunk. A hazai piacon pedig tejfogakkal nem lehet megélni. Ide inkább tépõfogak kellenek. – A Microsoft hazai története egy nagyon apró csapat indulásától számítható. Milyen stációkon keresztül érték el a mai eredményeiket? R. A.: A történet Gönczi András Budapestre érkezésekor kezdõdött 1993 õszén. '94

tavaszán Kõnig Tiborral és Varga Gáborral együtt csatlakoztam én is a céghez. Ma 32 munkatársunk van és még mintegy tíz külsõ segítõnk. A cég méretét az határozza meg, hogy milyen forgalmat bonyolít le a piacon, és mennyi ember kell ahhoz, hogy a piacot ellássuk elegendõ információval. A feladatunk ugyanis az, hogy három különbözõ formájú információt adjunk partnereinknek és vevõinknek: kereskedelmi, marketing és PR információt. A Microsoft Magyarország alaptevékenysége a marketing, a viszonteladói hálózat összefogása fejlesztése. – Mi az, amit ma másképp tenne, mint korábban? R. A.: Másképp építeném fel a céget. A mi legtöbb problémánk a túlságosan is gyors növekedésbõl származott. Igen sok tréning és kiképzés maradt el a nagy tempó miatt, s így a csapatnak munka közben kellett elsajátítania azt a szükséges rutint, amely a versenyben maradáshoz kellett. Ha valaki ma csatlakozik a céghez, annak nem kell azonnal a mély vízbe vetnie magát.

– S mi az, amire büszke? R. A.: Elsõsorban a marketingben elért eredményeinkre. A csúcspont a Windows 95 bemutatása és Bill Gates magyarországi látogatása volt. Azt hiszem, a Microsoft folyamatosan megragadta az adódó, kedvezõ lehetõségeket, és maximálisan kihasználtuk azokat. Ez pedig megmutatkozik forgalmi eredményeinkben is. – Mégis az hírlik, hogy a Microsoft nem a legjobb béreket fizetõ cég. R. A.: Ma már nagyon sok Microsoft alkalmazott dollármilliomos – Amerikában. Biztos vagyok benne, hogy öt-tíz év múlva a magyarországi cégnél is találhatunk ilyeneket. A munkatársainknak az iparági átlagfizetést kínáljuk. Ez valóban nem egy bankárfizetés. De emellett beosztástól és teljesítménytõl függõen lehetõség van arra, hogy másképpen is kompenzáljuk õket, például a cég – egyre többet érõ – részvényeivel. – Kik a cége legfontosabb partnerei?

R. A.: A kereskedõk, a fejlesztõk és a rendszerintegrátorok. A mi munkánk elsõsorban nekik szól, hogy a mi termékeinket válaszszák, a mi megoldásaink logikáját kövessék, s a mi termékeink felhasználásával alkossanak újat, még nagyszerûbb alkalmazásokat és rendszereket. De a velük és általuk a Microsoft célcsoportja a nagy tömegekben található. Olyanokat célzunk meg, akik eszközként akarják használni a mindennapi munkájukban termékeiket, s nem akarják minden nap átfaragni rendszereiket. Olyanokra számítunk, akik minõséget és megbízhatóságot kívánnak a számítástechnikától és nem kalandorságot vagy divatmajmolást. A felhasználóknak nem az kell, hogy naponta rakják össze az operációs rendszereiket, naponta újratelepítsék szoftvereiket, hiszen nincs arra idejük, hogy bitvadászként mélyüljenek el a számítógép és a szoftverek rejtelmeibe, mert dolgozni akarnak. Számukra megbízható rendszer, és ha szükséges, azonnali segítség kell. – S mi az Ön célja e cég élén? R. A.: A tulajdonosok képviselete és a magyarországi informatikai kultúra elmélyítése. Azt gondolom, minden hazai informatikai és nem IT cégnek látnia kell, hogy aki nem informatikába fektet, az lemarad és elhullik a versenyben. Mi Magyarországon az információs társadalom legelején vagyunk. Úgy vélem, ez már megvalósult a fejlett országokban, s inkább azon dolgoznak, hogy az informatikára alapozva létrehozzanak egy tudás-alapú társadalmat. A mai feladat az, hogy a milliónyi információt úgy kezeljük, A Microsoft forgalma Magyarországon 31m

22m 18m 12m 6m

1994

1995

1996

1997

1998

Millió USD

(A cég pénzügyi éve július 31-én zárul.)

úgy rendszerezzük, hogy még több idõnk maradjon magunkra, a családunkra, az életünkre. Magyarországon még nem alakult ki az a kritikus tömeg, amely fizetõképesen jelenne meg az interneten. Még se tömeg, se bizalom. S hogy ez kialakuljon, ahhoz még több befektetés, még több energia kellene.

k

K o r t á r s

A

G a l é r i a

festõ


naplója

gyanakvás egyáltalán nem indokolt a magyar festészet doyenjének, Lossonczy Tamásnak a grafikai kiállításával kapcsolatosan. Nem, mert – és elnézést az indoklás logikai elégtelensége miatt – ez valóban grafikai kiállítás. Sietve hozzátéve, hogy ezek a grafikák semmiképpen sem festõi prekoncepciók, hogy azok éppen nem. Nos akkor micsodák? Korunk legnépszerûbb olvasmányai közé – és ezt könyveladási, – kölcsönzési statisztikák is tanúsítják – tartoznak a naplók. Jelentékeny emberek följegyzései, amelyek – úgy tetszik – minduntalan titkoktól sejtelmesek, amelyek a privát szférába engednek betekintést Lossonczy Tamás mintegy jelezve azt is, hogy a nagy Ha egy festõ grafikákat állít ki, többnyire embereknek is van némi magánélete. Persze fölmerül az érdeklõdõben a gyanú, valamiféle a naplóíró másféle szándékkal készíti rendmelléktermékrõl, a festõi eszköztár megszel- szeres vagy kevésbé rendszeres följegyzéseit, lõztetésérõl lehet szó. Egyáltalán, valami õ azt reméli, ezek a gyors rögzítések valami olyasmirõl, amely adalék, gyûjtés, vázlat a fest- képpel szolgálnak életérõl, ha netán alkalma ményhez, ebben az értelemben elõkészület, nyílnék visszaolvasni azokat. Számos jelentõs nem pedig maga a kész mû. Csakhogy ez a naplóírót ismer az olvasóközönség, sõt, olyan

naplókról is tudnak, amelyek eleddig nem fordultak meg kezében, de ácsingóznék a belekukkantásra. (Egyetlen utalásképpen álljon itt az író Szentkuthy Miklós példája, akinek naplótömegét – õ „volumeneknek” nevezte – több tehertaxi fordulóval szállították el nyugvóhelyére, a Széchenyi Könyvtárba, hogy ott várja be a hozzáférhetõségi idõ elérkeztét.) A napló mûfajáról pedig amiatt esett ilyen alapossággal szó, hogy Lossonczy Tamás is „naplót” készít, de õ a saját leginkább kéznél lévõ eszközeivel: rajzzal és ecsettel (már amikor a vízfestmény lehetõségét választja). Grafikai naplóiban gondosan dátumozott lapok rakódnak egymásra; ollyik-másik napon akár több „betét" is készülhet. Ezek hasonlóképpen „volumenekké” súlyosodnak, miként a zárójeles Szentkuthy-utalásból kiderülhetett. A rajz – mint naplóbejegyzés. Talán meghökkentõ, talán nem, indokoltságát azonban könnyû belátni, ha meggondoljuk, hogy a festõ mégiscsak a látvány világában létezik (festõképpen mindenhogyan), esetleg még hitelesebbnek tetszhet, ha az általa legjobban kezelt eszközöket veszi igénybe, általuk pedig a rögzítésnek és – emeljük ki a most következõt – a kifejezésnek a sajátosan vizuális módját. Ha pedig már szóba került a kifejezés, mint a mûvészetnek a legfõbb mozgatója (nemzõje és kiteljesítõje), utalnunk kell arra a közvetlen reagálási kényszerre, ami a naplószervezésben megvalósul. Az elemi erejû képi válaszadásra, ha a jelzett grafikák felõl közelítünk. Ez az expresszivitás, ez a bensõbõl fakadó válaszigény mozgatja a grafikai napló készítõjének kezét, és a választott eszközök jelzik azt is, hogy az élmény rögzítése frissességet, gyorsaságot követel a festõtõl: a grafikai vonal, az akvarell foltja módot kínál a sietõs reagálásra. Módot, de milyen áron?


Aligha meglepõ, ha itt elsõsorban a vonalra, mint látványbeli elvonatkoztatásra, absztrakcióra hívjuk föl a figyelmet. Fölöttébb természetesnek, magától értetõdõnek egy rajz vonalait, jóllehet, pontosan tudjuk, vonal a természetben nem fordul elõ, amit kontúrnak vélünk, az bizonyos formák látszólagos elkülönülése – a mértantól kölcsönzött vonal segítségével valóban illusztrálható módon. Lossonczy Tamás vonalai mindenkor õrzik is ezt a „szabadságot” vagy „önkényt" – ha tetszik, nevezetesen azt, hogy létrehozójuk a saját akarata szerint bánik velük: kanyarítja vagy szögletesre tördeli, megszaggatja vagy gubanccá végteleníti. Sommásabban fogalmazva: nála mindenkor a látvány történik meg, nem pedig a történet

válik látvánnyá. Ez óriási különbség; ha most megint irodalmi párhuzamot veszünk kölcsön, akkor úgy lehetne a különbséget jelezni, hogy Lossonczy megoldása lírai, míg a másik epikai karakterû. Ha pedig már a líra is szóba jött, absztrakcióinak haiku-szerûségét nem hagyhatjuk említetlenül. Akárha ez a tömör, egyetlen látványelemmel hangulatot, gondolatcsírát közvetítõ japán vers lenne a példa. Jogos példa, hiszen a „naplóíró” (tessék ezúttal a képíró szóra gondolni!) Lossonczy Tamás többnyire álmokat, vizuális ötleteket, gondolatcsírákat rögzít ezzel a sebességgel, nehogy azok kihullhassanak emlékezetébõl, mivel olyannyira azonosnak, egynek érzi magát velük. Azok a skatulyázók, akik eleve dobozokkal óhajtanak közelíteni a jelenséghez, mit sem érnek elhatározásaikkal: Lossonczyt nem tudják figuratív, sem nonfiguratív mûvészként osztályozni; egyszerûen nem hagyja magát. Festõi jogai közt híven õrzi a szabad formálás esélyét, azt tudniillik, hogy a legmegfelelõbbet, a témához legillendõbbet válassza. Mi több, saját karikatúráival, szörnyeivel akár ki is egészítse. Hol is lehetne jobb helyük ezeknek az önvallomásoknak, mint a naplóban? Tény tehát, hogy Lossonczy grafikája mindig önálló mû és egyúttal öntörvényû is. F. L.

A néhai társ

Lossonczy Tamás 1904-ben született. A háború elõtt gyakori kiállító volt Magyarországon és külföldön egyaránt. 1947-ben Párizsban rendezték meg azt a kiállítást, amely a háború után elõször gyûjtötte össze az életben maradt alkotókat. Itt jelen volt feleségével, Lossonczy Ibolya szobrászmûvésszel együtt. 1948-ban volt utoljára kiállítása, majd 20 esztendõ hallgatás következett. A ‘70-es években visszatér: újból jelen van különbözõ kiállítótermekben Magyarországon és külföldön (Amerikában, Kanadában valamint Európa több országában). 1994-ben Kossuth-díjat kap. A Képzõmûvészeti Fõiskola tiszteletbeli tanára. 1995-ben Róma városa felkéri az épülõ helyi metró egyik állomásának mozaikképpel való díszítésére. Az elkészült kép mérete: 14 x 2,20 m.

S

p

o

C

r

t MAGASYN 1998/ TÉL 20

urling

játék a jégen

A curling eredete a XVI. századi Skóciáig nyú lik vissza, amikor is még szabadban, hidegbenfagyban, tehát a jégen játszott játék volt. A játékosok száma néhány fõ, de akár egy tucat is lehetett. S mint annyi korabeli játéknál, a szabályokat spontán módon alkották meg. A curling azóta világszerte játszott sportággá nõtte ki magát, és egy olimpiai éremszerzõ sporttá lett. A szabályrendszer is megérlelõdött az idõk folyamán, hogy biztosítsa a játék sportszerûségét és szórakoztató jellegét. A curling valójában arra kiválóan alkalmas, hogy lefagyjon az ember keze, lába és orra. Vannak, akik ezt sportnak nevezik. Ez ugyebár nézõpont kérdése. (Feltéve, ha meleg szobában, a tévé elõtt nézzük. A szerk. megjegyzése.) A játék történetében legnagyobb sikerét akkor érte el, amikor a Beatles együttes a Help! címû filmjébe is belekerült. Akik emlékeznek rá, a We can’t work it out sláger szólt a játék bemutatása alatt – talán nem véletlenül. De akik jól emlékeznek a filmre, azok azt is látták, hogy egy ilyen curling „golyóbis” egyszer csak úgy viselkedett, mint egy bomba, s felrobbant a jégen, nem kis rémületére a Beatles-fiúknak. Tehát a curlinggel jobb vigyázni, fõleg, ha szabadban, a természetes jégen játsszuk, és ellenségeink vannak. A curlingben két ellentétes csapat verseng azért, hogy köveket juttasson el egy jeges felszínen a célba. Ezt általunk nem ismert okok miatt HÁZ-nak nevezik. (Valószínûleg azért, mert mindenki vágyik egy jó meleg, fûtött házra a hideg jégen, csak ezt nem merik a többiek

elõtt bevallani. A szerk. megjegyzése.) A játéktér 46 yard (42 m) hosszú, két célkörrel „változatossá” tett jég. A két ház (célkör) egymástól 38 yard (34,7 m) távolságra van, a célkörök színe általában kék (külsõ) és piros (belsõ). A körök mögötti, gumival vagy fémmel borított lábtartókról dobnak a játékosok. Miután minden követ megjátszottak, tehát a célba csúsztatták, az a csapat, amelyiknek a kövei közelebb vannak a HÁZ középpontjához, szerez pontot abban a fordulóban. A végeredmény megegyezik azon köveknek a számával, amelyek közelebb vannak a célhoz az ellenfél legközelebbi kövénél. A házba jutott minden kõért 1 pont jár, és azért a kõért is jár pont, amely az ellenfél bármelyik dobásánál közelebb került a ház középpontjához, a célponthoz. (A múltban e fölött is többször támadt vita, mégpedig azon, hogy a kõvé fagyott játékosok beleszámítanak-e az elért pontokba vagy sem. A déli nemzetek fiai gyakran óvnak e kérdés miatt. A szerk. megjegyzése.) Jellemzõen 8-10 forduló van egy curling játékban. (Többet egy jegesmedve sem bírna ki. Ám hírlik az is, hogy az olimpiai játékok történetében elõször engedélyezik a curling alatt a whisky és a vodka fogyasztását a játék közben, s nem tekintik azokat doppingszernek, csak elsõsegélynek. A döntést hátráltatja az a vita, amely a felett robbant ki, hogy lehet-e a whiskyt a szabadban jéggel fogyasztani. Az ortodox sportolók a jeges, a haladók a tiszta ital mellett szálltak síkra, jobban mondva jégre. A szerk. megjegyzése.) A hideg miatt fontos, hogy milyen öltözéket viselnek a versenyzõk. Tetszés szerint választható a ruházat is, a kesztyû is. (E játékokban szép eredményekkel dicsekedhetnek a szibériai divattervezõk. A szerk. megjegyzése.) Lábon általában gumitalpú cipõt vagy bakancsot viselnek a játékosok. Az egyik cipõt csúszó talppal látják el. A lábbelin nem lehetnek szögek, mert tönkretennék a jégfelületet, s az mindennél fontosabb. Mialatt a kõ, tehát a curlingben labdának használt fém vagy egyéb nehezék a cél felé halad, hogy vánszorgását seprûvel csinál neki utat, tisztítja el a havat, s az egyéb akadályokat, amelyek a célba érést akadályozzák. Van, ahol seprût, másutt kefét használnak. A

nyeles seprûket gabonaszálból, nejlonból vagy lószõrbõl készítik. A játékosok a csapatkapitány utasítására kötelesek elsöpörni a zúzmarát és az olvadó vizet a csúszó kõ útjából. Ez segít abban, hogy a kõ egyenesen haladjon, és messzebbre juthasson. A csapatkapitány csapata irányítására is használja seprûjét. A közhiedelem szerint, ha söprûvel mennek a „kõ” elõtt, az nagyobb utat tesz meg. Ebbõl is látszik, hogy a sportolók babonás emberek. (De télen, a hidegben, ki nem az, ha arról van szó, hogy hamarabb jusson haza? A szerk. megjegyzése.) A curling szerelmesei híresen jó férjek és háziasszonyok, hiszen minden alkalmat megragadnak seprûtechnikájuk tökéletesítésére, otthon is. A „kõ” ha elérte a célnak megjelölt vonalat vagy kört, mindenki nagyon boldog. (Valószínûleg azért, mert mehetnek haza. A szerk. megjegyzése.) A csapatok négy fõbõl állnak. A skip, a csapatvezetõ különbözõ kéz- és seprûjelzésekkel irányítja a társait, ez a shots. A skip dob utoljára, mivel általában õ a legjobb a csapatban. (Õ bírja legjobban a hideget. A szerk. megjegyzése.) A harmadik legjobb jelöli ki a célt „give a target”, amikor a skip van soron. A második dob másodszorra, és a lead dob elsõként. Amikor a játékosok nem

játszanak, söprik a köveket a csapattársaiknak. (Máig emlékezetes marad Hofi Géza kísérlete a játék korai hazai meghonosítására. A neves komikus mindent elkövetett, hogy népszerûsítse a játékot, s e magasztos cél érdekében született meg a sláger: „Söprik az utcát…” Kísérlete akkor fulladt kudarcba, amikor az utcaseprõkbõl próbált ütõképes csapatot szervezni. Az utcaseprõk végül fellázadtak, mondván: õk nem hómunkások. Az ellenállás oka valójában az volt, hogy Hofi és a sportszövetség nem volt hajlandó õket a grönlandi edzõtábor helyett Malagán vagy Egyiptomban felkészíteni az elsõ meccsekre. A szerk. megjegyzése.) Hát, ez a curling.

K i s m a g y a r I T-t ö r t é n e t MAGASYN 1998/ TÉL 21

G

ábor Dénes útjai

Gábor Dénes (1890, Budapest – 1979, London) Mindössze 14 éves volt, amikor elragadta a fizika. Figyelme rögtön az atomok világa, az elektronok viselkedése felé fordult. Ezek megfigyelésének vágya évtizedekkel késõbb is motiválta. A korai természettudományos és mûszaki érdeklõdés volt az indíttatás mûegyetemi tanulmányainak megkezdéséhez 1918-ban. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kezdte az elektromérnöki fakultás hallgatója volt, s 1924-ben a charlottenburgi Mûszaki Egyetemen kapott diplomát. Berlinben, 1927-ben doktorált. Mély matematikai ismereteinek alapjait olyan neves szakemberektõl sajátította el, mint Fejér Lipót, Kürschák József és Rados Gusztáv. Kortársai, barátai, vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenõ is. Berlinben, amely századunk elsõ harmadában a fizika fellegvára volt, Einstein elõadásait hallgathatta. Elsõ munkahelye Németországban egy magasfeszültségû távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet lett. Itt a nagyteljesítményû, nagyfeszültségû villamos távvezetékekben létrejövõ tranziens jelenségekkel foglalkozott. Érdeklõdése az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár oszcillográfok mûködésének alapjául szolgáló elektronoptika felé fordult, késõbb az elektronsugaras berendezések, az oszcillográfok, majd az elektronmikroszkóp végül a televíziós képcsövek problémái izgatták. 1933-ig kutatómérnök a Siemens-Halske cégnél. Már 1932-tõl foglalkozott a plazmajelenségek elméletével. A plazmák, vagyis az erõsen ionizált villamos szempontból csaknem semleges gázok elméletének tanulmányozása Gábor Dénest a feltárt effektusok gyakorlati hasznosítására, a plazmalámpa megalkotására ösztönözte. A plazmalámpát 1934-35-ben a Tungsram vezetõségével történt megállapodás alapján annak kutatólaboratóriumában – Budincsevits Andor segítségével – próbálta megvalósítani. A sikeres laboratóriumi munkák ellenére a lámpák magyarországi gyártására nem került sor. Az Egyesült Izzó nem kívánta megvásárolni Gábor szabadalmát.

1937-ben a nácizmus elõl menekülve Angliába települt. Ezt követõen 14 esztendõn át a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. Fõ munkaterülete az elektronoptika volt. A cég kutató laboratóriumában azonban foglalkozik a híradástechnika információelmélet kérdéseivel is. Kiváló invenciózussága, a fogalmak egymáshoz kapcsolásának készsége vezette oda, hogy két látszólag egészen különbözõ diszciplína: az elektronsugaraknak az elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozása és az információelmélet mûvelése során szerzett tapasztalatait ötvözze. Az elektronoptikai leképzés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához 1947ben, és a hagyományos szûrt fényforrásokat használva kidolgozta a technológia alapjait. Minthogy a hagyományos fényforrások általában túl kis fényerõt és diffúz fényt szolgáltatnak, a holográfia nem volt gazdaságosan kivitelezhetõ. Felismerte, hogy a tökéletes leképzéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni. Nemcsak a hullámintenzitást – mint azt a hagyományos eszközök teszik –, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhetõ. Az optikai holográfia elméletét Gábor Dénes 1946 és 1951 között dolgozta ki. A munka befejezését a „Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukcó II.” tanulmánya jelezte. 1948-tól nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College docense, majd az elektrofizika professzora volt. A holográfia szélesebb körû elterjedéséhez ún. koherens fényforrás kidolgozására volt szükség. Ez a fordulat 1962-ben a lézer felfedezésével következett be, majd a lézertechnika és a holográfia egyesítése tette lehe-tõvé a lézerhologramok készítését. Gábor Dénes ezekben a munkákban is alkotó módon vállalt részt és hozzájárult ahhoz, hogy a szövegtárolás, a betû- és az alakzat-felismerés, valamint az asszociatív információtárolás területén új perspektívák nyíljanak. Az 50-es és 60-as években folytatta elektronoptikai kutatótevékenységét és ismét foglalkozott plazmaelmélettel. Nagy érdeklõdéssel foglalkozott a TV-képcsõ fejlesztéssel is. Olyan lapos képcsövet konstruált, amelyben a többszörösen megtört elektronsugár útjának zömét a képernyõvel párhuzamos síkban teszi meg. Szakmai-tudományos munkásságának, különösen a holográfia feltalálásának legmagasabb rangú elismerését az 1971-ben átnyújtott Nobel-díj fémjelezte. A hologramban tárolt információ sûrûsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ sûrûséget, ráadásul az információ elõhívása is sokkal gyorsabb. Ugyanakkor a

megfelelõ módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját, melynek következtében már a hologram kicsiny részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen elosztott teljes információt. Az 1960-as évektõl kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, jövõje kötötte le. Ezt jelzik olyan mûvei, mint „A jövõ feltalálása” (1963), „Tudományos, mûszaki és társadalmi újítások” (1970), „Az érett társadalom” (1972), valamint az a munka, amelyet a Római Klub keretében vállalt. „Most már hosszú évek óta – 15 éve – kettõs életet élek: fizikus vagyok és feltaláló. Ez az egyik életem. A másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk” – vallotta 1972-ben, egy budapesti tévériportban. Nézete szerint a tudománynak szembe kell nézni két nagy problémával. „Az egyik elõrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma: hogyan elõzhetjük meg a katasztrófát.” A válaszok kutatásában is hatalmas részt vállalt magára. A világhelyzet átfogó felmérésének eredményét az Umberto Colombo professzorral közösen kidolgozott jelentésben tette közzé, „A hulladékkorszak után” (1976) címmel, mint a Római Klub negyedik számú jelentését. E mû fontos mérföldkõ annak emberiség méretû tudatosításában, hogy a pazarlás, a rablógazdálkodás kora végérvényesen lejárt. A világ új gazdálkodásmódot és gondolkodásmódot követel. A nagy feltalálókat élete végéig foglalkoztatta a hatalmas történelmi kérdés, az emberiség jövõjének feltalálása. Örökségének talán még kevésbé értékelt, de különösen értékes része az a gondolat, hogy a jövõ feltalálásában magába kell foglalnia az informatika jövõjének feltalálását, az információ és a publikáció globális problémakörét. Szülõföldjétõl messzire került, de azt mindenkor büszkén vállalta. A MTA meghívására kétévenként hazalátogatott Budapestre. Bár világpolgárnak vallotta magát, Magyarországhoz való kötõdése sohasem halványult el. Mindig szívesen látta a magyar fiatalokat tanszékén. Társaságban széles mûveltségû, szellemes társalgó volt, szerette és gyakran önfeledten énekelte a magyar nótákat. A gyökérszálak, amelyek a szülõhazához kötötték sohasem szakadtak el. Könyvtárát a „Római Akadémiá”-ra hagyta, amit 1993 óta, mint adományt a Gábor Dénes Fõiskola õriz. Több mint száz szabadalom fûzõdik nevéhez.

A

b

s

t

r

a

c

t MAGASYN 1998/ TÉL 22

This year, 1998 has come to an end. This year's final edition of Synergon Magasyn which is also next year's first one continues to follow an established tradition, yet gradually prepares to introduce a new form and role. Hungarian IT entrepreneurs continue to look for a novel foothold in order to ground themselves in IT society. When we talk about IT today every action is directed towards it, ie. it examines causes and degree of preparation. We endevour to proceed in this direction from our specific standpoint as do our partners. In retrospective we will examine the start of IT in Hungary, the beginnings of IT entrepreneurial activity in Hungary, and will focus on our present situation, future direction and energy available to continue on the path of development. Integra Last year Integra Ltd., one of the leading Hungarian software developers and servicing companies was overtaken by Synergon Information Systems Ltd. The firm is about to change its product structure. This is more than just a technology development change. The company wishes to show both buyers and clients how modern they are in their professional field, ie. 'software production', as well as how they manage to keep up with daily fluctuations arising in the financial world and the extent to which they are able to consider and adapt social and political forecasts (demands for EU membership and changes involved) in the IT system which they have developed. In the economical field, EU membership will primarily effect and 'upset' the banking sphere. As a result the company is prepared to meet the demands of a rapidly changing world with flexible regulations and company laws. The Integrated Bank Project (IBP) development scheme was initiated at the beginning of the year and is directed at technology change. Within the framework of the project a new development system has been prepared on one hand, and on another an object library has been established based on accumulated financial expertise with the help of which it is possible to develop largescale uses for banking institutions both easily and quickly. IBP can be introduced to IT systems in banks, insurance agencies, state administration or even large companies, and is a concept of development independent of tools and platforms, a know-how for planning and development. Its practical use is achieved in an objectorientated tools environment or development based on such an environment. Cognos and Axis After establishing grounds for joint-activities Synergon decided to form a long-term cooperation relationship with AXIS Computers Ltd. of Székesfehérvár. Following a trial period of 6

months a retail contract was concluded in June this year, so by summer it turned out that the venture is fruitful for both parties involved and joint ventures can begin. Prior to this Axis had consciously searched for a programme package developed especially for entrepreneur managers enabling them to obtain data from database software, which facilitates analysis and decision-making for managers by means of graphical representation. The company looked for a software package to supplement Sybase, a package distributed since 1992 and signed a contract with the Canadian company Cognos in 1997 who, up to November 1998, have managed to sell 1 million packages of software developed to facilitate decision-making. Synergon was looking for a similar arrangement in order to create a simple, user-friendly, analyzing software for company managers for handling information from ROSS Renaissance, JDE Edwards and SAP integrated enterprise resource planning (ERP) systems already circulated by the company. Therefore the resulting cooperation between Synergon and Axis was no accident and sales figures further support our claims.

ings. The figure presented by EDIT must definitely be considered as the lower bracket if we were to consider that the state alone invested 50-80 billion forints in IT (IT tools only, not including telecommunication development) which is closely followed by industrial expenses. According to figures of the budget for 1999 the state intends to spend some 100 billion forints on IT, furthermore it is not yet known how much more development the various government departments and local councils will decide on which costs their internal budgets will determine. The overall figure presented by EITO does not account for value of tools entering the country illegally and sold on the black market. Some leading industrial figures estimate this to be in the range of 150-300 billion forints or 33-66 billion dollars. Based on growth indicators any IT company wishing to keep in competition (especially if the company wishes to be profitable) must provide for a growth rate of an average 30%, a figure which considers the inflation rate as well. (System integration growth is leading, an estimated 50%/annum) Education

Microsoft Microsoft Hungary is 5 years old. Five years is a long time in someone's life, as is for a company. We asked Managing Director Mr Attila Reisz (engineer and father after office hours) the following: Has Microsoft lost its baby teeth already? According to the director it has done so a long time ago. The company was called a kinder garden when it was founded, however, has long grown out of it. The company has broken out of the Microsoft desktop category into the broader network systems field in relation to which the Hungarian office has increased in potential. Today Microsoft is a company known for manufacturing Windows NT Servers rather than the Office package. This is reflected in how Microsoft is now better appreciated both locally and worldwide. In relation to this the local focus point has also shifted. Dozens of engineers have been trained and consultation groups formed and, furthermore, the company does everything in its power to satisfy its clients to the utmost extent in the profession. Microsoft trade is conducted via distributors and systems integrating activities count greatly. It is not possible to survive on the local market with baby teeth. The director believes fangs are very necessary. The situation: IT market According to 1998 EITO forecasts and justified estimates 913 million dollars has been spent on IT development in Hungary. (1 O27 billion dollars should have been spent according to 1997 estimates.) This figure of 200.8 billion is surely a definite underestimate in relation to real deal-

We asked László Környei, Deputy Minister of Education the following question regarding the future of computer education: How does the Ministry wish to develop computer training in secondary schools? IT has initiated extensive growth in all fields. Thus state schools are not exceptions. When IT was introduced in NAT and parallel to the development of IT tools in secondary schools a significant change occurred in regard to expectancies towards IT training. Up till now any child interested in IT could develop their skills in the form of extra-curricular activities without receiving grades of any kind and according to their own personal interests in the field, furthermore in many cases the child had more expertise than the training teacher, who as a consequence merely directed them. The training process became an exchange of experiences. This, however is the past. Today everyone must learn IT. A rather scruffy-looking Julie must learn the basic principles even if she would see but a single key on a keyboard, however it would be unnecessary for her to learn programming or specific information. Training should be methodological, testing is required and grades are to be given. Such a change of paradigm did not come about in the filed of IT. IT trainers do not appreciate this idea. This however is easily understood seeing it is much easier to demonstrate the wonders of computers to enthousiastic students, rather than teach them the basics, as is the case in other subjects. This is the most important task for the coming years.

MAGASYN1998. TÉL. Környei László: Informatika mindenkinek. A Cognos és az Axis Internetes Befektetés

Recommend Documents