MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN KONFERENCIA

MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN KONFERENCIA

Abádszalók, 2009. szeptember 26.

„MAGÁNERDÕVEL A VÁLSÁG ELLEN” CÍMÛ KONFERENCIA ELÕADÁSI ANYAGAI ABÁDSZALÓK 2009. SZEPTEMBER 26. Szervezõ: Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) 9600 Sárvár, Várkerület 30/a. Pf.: 51. Telefon: 06-95-320-070 Fax: 06-95-320-255 E-mail: [email protected]

Felelõs Kiadó: Phd. Dr. Borovics Attila, ERTI Szerkesztõ: Dr. Sárvári János, MEGOSZ Fotó: Ágoston Gyula

A kiadványt támogatta: A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Nyomdai elõkészítés és nyomás: Innova-Print Kft. 2009.

AZ ÚJ ERDÕTÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI Kiss János – Lapos Tamás – Nagy Dániel Az erdõtörvény módosításának elõkészítése 2005-ben kezdõdött meg. Az új erdõtörvény a szakmai és társadalmi szervezetekkel folytatott négy évi közös munkát követõen 2009. július 10-én lépett hatályba.

Miért kellett az új erdõtörvény? A közelmúltban hatályát vesztett erdõtörvény (1996. évi LIV. tv az erdõrõl és az erdõ védelmérõl) elõkészítésekor még javában folyt a kárpótlás és vagyonnevesítés, így a törvény megalkotása óta napjainkra az erdõgazdálkodók száma több mint tízszeresére, az erdõtulajdonosok száma több százszorosára emelkedett. Az akkori bizonytalan tulajdonosi-erdõgazdálkodói viszonyok mára rendezõdtek, kialakult egy szakmailag felkészült, hosszútávon gondolkodó magánerdõ-gazdálkodói réteg. 2007-ben megszûnt az erdõfenntartási járulék jogintézménye, amely az erre épülõ erdõfelújítási elõírások újragondolását és az erdészeti szankciórendszer átalakítását is szükségessé tette. Az erdõgazdálkodók által az elmúlt évtizedben megkezdett természetközeli gazdálkodási módszerek törvényi hátterét is meg kellett teremteni. Az új szabályok egyben az Új-Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainak elindítását is szolgálják. Az illegális fakitermelések elleni hatékonyabb fellépés szintén számos új jogintézményt igényelt az erdõtörvényben.

Megváltozott és módosított jogintézmények az új erdõtörvényben A 2009. évi XXXVII. törvény az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról, (továbbiakban: új Evt.) számos korábbi szabályozást pontosított és több új jogintézményt is bevezetett, melyek teljes körû felsorolása terjedelmi okokból nem lehetséges. – Átalakult az erdõ definíciója, így az új törvény szerint egyrészt minden területet erdõnek kell tekinteni, amit az Országos Erdõállomány Adattár er3

–

–

–

– – –

–

– –

dõként tart nyilván, másrészt az Adattárban még nem nyilvántartott erdõknél – amennyiben azok a törvény szerinti feltételeknek megfelelnek – azok természetbeni állapota határozza meg hovatartozásukat. Az új Evt. korlátozottan forgalomképessé, illetve forgalomképtelenné nyilvánítja a kizárólagos tulajdonban álló állami erdõket, és szabályozza azt is, hogy ki kezelhet állami tulajdonú erdõt. A jogszabály bevezeti a természetességi állapot jogintézményét, elõírja, hogy az erdõ természetességi állapota nem romolhat az erdõgazdálkodás során. Elõírja továbbá az erdõre vonatkozó erdõgazdálkodási szerzõdések kötelezõ, garanciális tartalmi elemeit, pontosítja az erdõgazdálkodói nyilvántartás szabályait. Létrehozza az erdõgazdálkodási haszonbérlet szerzõdéstípust, amely azonban nem kötelezõ, csak választható szerzõdési jogcím a szerzõdõ felek számára. A kisebbségi tulajdonosok védelmében bevezeti az erdõfelújítási biztosíték jogintézményét. Civil részvétellel létrehozza az Országos Erdõ Tanácsot az erdõkkel kapcsolatos széleskörû társadalmi egyeztetések megteremtése érdekében; Bevezeti az üzemmód fogalmát, lehetõvé téve a vágásostól eltérõ (szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló) üzemmódok alkalmazásának támogatását, adminisztrációját, ellenõrzését; A feleslegesen duplikált engedélyezési eljárások ésszerûsítésével csökkenti az erdõgazdálkodók adminisztrációs terheit, lehetõvé teszi, hogy az erdészeti hatóság növelje a terepi ellenõrzések számát, és továbbra is biztosítja a hatósági beavatkozás lehetõségét szükség esetén. A korábbi törvénynél részletesebben szabályozza az erdõgazdálkodási és erdõvédelmi bírság tényállásait, szûkíti a mérlegelési jogköröket. Megteremti az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépés eszközrendszerét, bevezeti a faanyag eredetigazolási rendszert, szélesebb ellenõrzési, intézkedési jogokat biztosít az erdészeti szakszemélyzetnek, kialakítja az erdészeti hatóság erdõvédelmi szolgálatát.

Hogyan változik az erdészeti engedélyezési rendszer? Az erdõk felügyeletéért a XIX. század óta az erdészeti hatóság felelõs, amelynek munkáját ma már számos szakhatóság is segíti. Az új törvény felhatalmazása alapján, az erdõgazdálkodásért felelõs miniszter rendeletben határozza meg az adott erdõtervezési körzetre vonatkozó speciális szabályokat és keretszámokat. Az új Evt. felhatalmazása alapján a körze4

ti erdõterv rendeletek az országostól eltérõ, az adott körzet természeti viszonyait jobban figyelembevevõ elõírásokat is megállapíthatnak. A folyamat továbbra is a körzeti erdõtervezéssel kezdõdik, amelyet az erdészeti hatóság végez, a korábbiakhoz hasonlóan bevonva az erdõgazdálkodókat, önkormányzatokat, a nemzeti parkokat, társhatóságokat (köztük a zöldhatóságot is), civil szervezeteket. A körzeti erdõtervezést követõen az adott erdõ mindenkori erdõgazdálkodójának kötelezettségeit és jogosultságait az erdészeti hatóság egy 10 évre szóló erdõterv határozatban állapítja meg, amelynek meghozatalába az illetékes szakhatóságokat, így védett területen a természetvédelmi hatóságot is bevonják. Fontos változás, hogy a kötelezettségek és jogosultságok az erdõhöz kapcsolódnak, így annak mindenkori gazdálkodóját (ennek hiányában tulajdonosát, haszonélvezõjét) terhelik és mindenkori gazdálkodóját jogosítják (tulajdonosnak, haszonélvezõnek csak kötelezettségei vannak, jogosultságot csak erdõgazdálkodó szerezhet). Az erdõterv határozat hivatalból indított eljárásban kerül kiadásra a körzeti erdõtervezést követõen, így az nem jár díjfizetési kötelezettséggel az erdõgazdálkodóknak. Mindamellett a törvény hatálybalépése elõtt kiadott körzeti erdõtervekbõl a törvény átmeneti szabályai szerint kérelemre, díj ellenében kerül kiadásra az erdõterv határozat. Az erdõterv határozatban (korábbi üzemtervben) egyszer már engedélyezett tevékenységeket az erdõgazdálkodónak a törvénytervezet szerint nem kell ismételten engedélyeztetni, csak bejelenteni. A bejelentést követõen 30, ill. 45 nap után végezhetõ csak el az adott erdõgazdálkodási tevékenység, ha ezalatt az erdészeti hatóság nem értesíti az erdõgazdálkodót vagy az erdõgazdálkodónál a szakmai feladatokat irányító jogosult erdészeti szakszemélyzetet, hogy új körülmény (például egy védett ragadozó madár beköltözése) miatt a korábban engedélyezett tevékenységet nem végezheti el. Védett területen a bejelentést az erdészeti hatóság mellett a zöldhatóság is megkapja. Fahasználat esetén, ha az erdészeti hatóság a törvényi határidõn belül nem jelzi az erdõgazdálkodónak vagy az erdészeti szakszemélyzetnek, hogy eljárást indított a korábbi erdõtervi elõírásokkal kapcsolatban, a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiállítja az un. mûveleti lapot. A jogosult erdészeti szakszemélyzet a mûveleti lap kiállításával igazolja, hogy – a fahasználat az erdõterv határozatban (üzemtervben) szerepel; – a fahasználat bejelentése megtörtént; – a törvényi határidõ eltelt, az erdészeti hatóságtól visszajelzése nem történt; – a szükséges szakmai útmutatásokat az erdõgazdálkodó megkapta; – ha jogszabály elõírja a közelítõ nyomok és a kivágásra tervezett faegyedek elõzetes kijelölése megtörtént. 5

Az új tervezési-engedélyezési rendszer az adminisztrációs terhek csökkentése mellett, szükség esetén biztosítja a hatóságok beavatkozási lehetõségét. A jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kiemelt szerepe van az új rendszer mûködésében. Mint ahogy elnevezése is mutatja, számos jogosítvánnyal rendelkezik, közremûködése nélkül sem a bejelentés nem nyújtható be az erdészeti hatóságnak, sem a fahasználat nem kezdhetõ meg. A jogosultság azonban felelõsséggel is párosul, hiszen az egész erdész társadalom érdeke, hogy a tevékenységüket rosszul végzõktõl a hatóság visszavonja a jogosultságokat, melyre a végrehajtási rendelet lehetõséget fog nyújtani. A bejelentés adatszolgáltatásnak és nem kérelemnek minõsül, így ahhoz szintén nem kapcsolódik díjfizetési kötelezettség. Az új tervezési-engedélyezési rendszer fontos célja az is, hogy az erdõgazdálkodónak csökkentse az adminisztrációs költségeit, hiszen a jövõben a körzeti erdõterv szerinti gazdálkodásnál sem az erdõterv határozatért sem az ezt követõ bejelentésért nem kell díjat fizetni.

Hogyan segíti az új törvény az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépést? Az uniós törekvésekkel összhangban bevezeti a faanyag származási igazolási rendszerét, ami lehetõvé teszi, hogy ne csak az erdõben, hanem fakitermelést követõen, például közúti szállítás során, telephelyeken, értékesítéskor is tetten lehessen érni az engedély nélkül kitermelt fát értékesítõ személyeket. A származási igazolási rendszer mûködtetésére és az illegális fakitermelés elleni fellépés összehangolására fel kell állítani az erdészeti hatóságon belül az erdõvédelmi szolgálatot, ami ezen túl más erdõkárok (erdõtûz, nagyterületû rovar, gomba stb. károsítások) megelõzését, felszámolását is irányítja. A törvény összegyûjtötte és egyértelmûsítette az erdészeti szakszemélyzet intézkedési jogosítványait, a maximumot biztosítva az erdészeknek, amit nem hivatalos személy a jogállamiság keretei között eljárásaiban alkalmazhat. (például a nem igazolt származású faanyagot az erdészeti szakszemélyzet az elkövetés eszközével együtt visszatarthatja) A kényszerítõ intézkedések jogszerû alkalmazása azonban elsõdleges fontosságú, ehhez az erdészeti szakmai szervezetek és a rendészeti szervek bevonásával továbbképzések tartása elengedhetetlen. Az erdészeti szakszemélyzet intézkedésének feltétele az is, hogy felismerhetõ legyen az állampolgárok számára az erdészeti szakszemélyzet, ezért a végrehajtási rendelet - megfelelõ felkészülési idõt biztosítva – elõ fogja írni az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti hatóság munkatársai számára az egyenruhát. 6

Milyen formában jelennek meg a végrehajtási szabályok? Az új jogalkotási elõírások miatt az új erdõtörvénynek több végrehajtási rendelete is lesz. Mindamellett nem minden, a törvényben szereplõ, rendelet alkotásra felhatalmazó rendelkezés jelent önálló rendelet alkotási kötelezettséget. Október elején jelenik meg a törvény un. általános végrehajtási rendelete, amely mintegy 15 felhatalmazó rendelékezést foglal magában, szabályozza például az erdõgazdálkodó nyilvántartásba vételt, erdészeti nyilvántartából történõ adatszolgáltatás rendjét, a bejelentési-engedélyezési rendszer mûködését, az erdõsítések befejezési kritériumait, az erdészeti utak engedélyezését. Külön kormányrendelet szabályozza a bírságok mértékét és az erdészeti hatóság feladatait. Külön miniszteri rendelet készül – az erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételérõl, nyilvántartásból történõ törlésérõl, és továbbképzésérõl; – az erdõtervezésrõl; – az átalakítási és szálalási terv készítésének szabályairól; – az erdészeti termõhely feltárásról. A tervek szerint 2010. elsõ félévéig várhatóan minden végrehajtási rendelet hatályba léphet. A szaktárca az alkotmányossági követelmények miatt megnövekedett számú miniszteri rendeletet egységes szerkezetbe foglalva is közre fogja adni, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást. Emellett a tervek szerint a szakmai szervezetekkel, egyetemekkel közösen kommentár is készül az új erdõtörvényhez.

Köszönetnyilvánítás Tudjuk számos MEGOSZ tagnak kevés újdonságot tudott mondani ez a rövid cikk, hiszen a törvény és a végrehajtási rendeletek egyaránt a MEGOSZ tagságának és vezetõségének önzetlen szakmai támogatása mellett készültek/készülnek, melyet ezúton is köszönünk mindenkinek.

7

A MEZÕGAZDASÁGI EREDETÛ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, HAZAI HELYZETKÉP Biró Tamás fõosztályvezetõ-helyettes FVM Mezõgazdasági Fõosztály A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a világszerte növekvõ energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielõbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. Az energiaforrások diverzifikálása, a megújuló energiaforrások és ezen belül a bioenergia részarányának növelése kulcsfontosságú tényezõvé lépett elõ. Az agrár-szektornak a bioenergia területén az alapvetõ feladata, hogy biztosítsa a bioenergia felhasználás növeléséhez a megfelelõ mennyiségû, és minõségû alapanyagot. Ez egyben új értékesítési perspektívákat, lehetõségeket jelent a termelõknek. Ezen túlmenõen agrárpolitikai cél, hogy az új bioenergia iparág kiépítésének a mezõgazdaság és a vidék egyértelmû nyertese legyen, az elérhetõ haszon jelentõs hányada a mezõgazdasági szektorban, a vidéki szereplõknél maradjon. A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználásából eredõ problémákra (klímaváltozás, ellátásbiztonság ld. orosz-ukrán gázár-vita, gáz árának emelkedése stb.) olyan választ keresünk, amely környezetvédelmi, energiapolitikai, gazdaságfejlesztési, mezõgazdasági és az EU elvárások teljesítésének szempontjából maximális elõnnyel jár. A megújuló energiaforrások alkalmazása lehetõséget teremt a mezõgazdaságnak egy átfogó termelési- és piaci reformhoz, a termelési többlet piacképes termékké konvertálásának útján. Az Európai Unió világos elvárásokat fogalmazott meg a tagországokkal szemben. Ezek egyrészt a már jelenleg hatályos jogszabályokra (2001/77/EK és 2003/30/EK irányelv), másrészt a hosszú távú stratégiai célkitûzésekre vonatkoznak. A közös energiapolitika kialakítása valóban nehéz feladat, hisz a tagországok eltérõ területi és környezeti adottságokkal rendelkeznek, valamint a tagállami energiapolitikák is heterogén, sokrétû és bonyolult szabályozást mutatnak. Az EU szintjén adottak a célkitûzések és az irányelvek (Fehér Könyv, Biomassza Akcióterv, Klímastratégia, 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelvek, Megújuló Energiaforrás Útiterv). Ezekben az Európai Unió világos elvárásokat, javaslatokat fogalmazott meg, miszerint az üvegházhatású gázok (ÜHG) fejlett országok által történõ kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 2020-ra 20%-kal, a széndioxid emissziónak 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal kell csökkennie. 8

A Megújuló Energia Útiterv és az irányelvek világos célszámokat jelenítenek meg, amely 2020-ra 20%-os megújuló energiaforrás részarányt céloz meg, ezen belül a bio-üzemanyagok vonatkozásában 10%ot. A nemzeti átfogó célkitûzések a megújuló energiaforrásokból elõállított energiának a 2020. évi végsõ energiafogyasztásban képviselt részarányával kapcsolatban Magyarország 13%-ot vállalt. A 13%-os pesszimista megújuló részarány teljesülését leginkább a mezõgazdasági bioenergia három fõ területe segítheti elõ: magyar alapanyagból a bio-üzemanyag elõállítás, hazai felhasználás, a biogáz építés ösztönzése és elterjesztése, valamint a kis és közepes léptékû szilárd biomassza rendszerek közösségi bevezetése. A kívánt célok elérése, nehéz de szükségszerû feladat a tagállamok számára. A megújuló energiaforrások jelentõs mértékben a helyi adottságokon alapulnak, ezért ennek hatékony és fenntartható kiaknázása tagállami feladat. A tervekben szereplõ részarányok eléréséhez fontos a közösségi jogi környezeti feltételek ideális megteremtése, valamint a közösségi szabályozásokon keresztül, olyan tagállami szabályozási kör kialakítása, mely az ésszerûségen és az optimális kihasználáson alapul. Bio-üzemanyagok A nemzeti bio-üzemanyag koncepciót úgy kell összeállítani, hogy a megújuló energiaforrások úgynevezett kulcsterületi szempontjai (EU elvárások, energia-függõség csökkentése, mezõgazdaság, környezetvédelem, komplex gazdaságfejlesztés) Magyarország lehetõségei és adottságai figyelembevételével érvényesüljenek. A megcélzott referenciaértékek eléréséhez 700 - 800 kt/év bioetanol (hazai igény 160-200 kt/év), 200-220 kt/év biodízel elõállítására van lehetõség, ez alapanyag szempontjából felsõ korlát is. A bio-üzemanyag elõállítása lehetõséget teremthet a mezõgazdaság termelési- és piaci szerkezetének versenyképes átalakításához, reformjához. Ennek eredményeképpen stabilizálódnak a gabona termékpályák (bioetanol alapanyag igény 1,8-2,5 millió tonna/év). A bio-üzemanyagokhoz kapcsolódó fejlesztési és támogatási konstrukciók úgy kell kiírni, hogy hozzájáruljanak az alapanyagok saját feldolgozásához, mag helyett a nagyobb jövedelmet jelentõ feldolgozottabb termékek értékesítéséhez. A támogatás elnyerésének alapfeltétele legyen az alapanyag megléte (alapanyag-biztonság), a végtermék (etanol, nyersszesz) és a másodlagos termék (szeszmoslék, DDGS) értékesítésnek/felhasználásának igazolása. Fontos, hogy elõnyt kell élvezzenek a mezõgazdasági termelõi tulajdonban lévõ vállalkozások, valamint azok a szövetkezések, ahol kiemelt jelentõsége van a mezõgazdasági vagy az agrárgazdasághoz közvetetten kapcsolódó vállalkozásoknak. A második és harmadik generációs üzemanyag-technológiák hatékonyabbá és élhetõbbé teszik a rendszereket. Olyan támogatási konstrukciók 9

kiírását kell szorgalmazni, ahol teljesülnek a pozitív anyag- és energiamérleg feltételek. A fentiek együttes teljesülése megteremthetik a komplex fejlesztések lehetõségét, azaz a támogatás közvetve elõsegíti az integráltságot. Példaként említhetnénk a takarmányként hasznosítható termékek értékesítésébe az állattartók bevonását, vagy a hulladék hõ felhasználásában az egyéb kapcsolt mezõgazdasági tevékenységek (pl. szárító üzemeltetése biogázzal) összekapcsolását. A konstrukció meghirdetésénél (támogatott üzemek számánál) különös figyelmet kell fordítani a rendelkezésre álló alapanyagok mennyiségére, a teljes kukorica-felhasználási volumen alakulására. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszer- és takarmány célú igények elsõdleges prioritást élveznek. A biodízelhez kapcsolódó konstrukciók meghirdetése esetén cél a közvetlen repcemag értékesítés helyett a feldolgozottabb termékek (növényolaj) elõállításához történõ hozzájárulás. A biodízel piacon fellépõ intenzív kereslet biztos értékesítési lehetõséget teremt a préselt olaj eladásához is, csökkentve a termelõk kiszolgáltatottságát. A világ új dilemmája az élelmiszer-, takarmány- és bioüzemanyag-ipar között folyó verseny mellett a világgazdasági válságból való kilábalás mikéntje. Szem elõtt tartva? jelen helyzetben különösen - a mezõgazdasági termékek élelmiszercélú értéknövelését, a bio-üzemanyag vertikum kiépítésében is nagyon fontos törekvés a fokozott decentralizáció, a hozzáadott érték teremtés a magyar komplex kisüzemi rendszerek beindítása révén valósulhat meg. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: a 44/2009. (IV.11.) FVM rendelettel meghirdetett konstrukcióban támogatás igényelhetõ kiskapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítésére. A támogatási kérelmek tárgyév augusztusában nyújthatóak be, a támogatási intenzitás 40-60% között változik. A jogcím keretében az 1 ? 10 kt/év névleges kapacitású, elsõdleges feldolgozó üzemek létesítése támogatható, ezen belül a gyártási blokk (olajsajtoló, erjesztõ), fogadó és elõkészítõ blokk (mechanikai feltárás), energetikai blokk (gyártáshoz megújuló energiaforrások biztosítása), melléktermék-vonal blokk létesítése. A jogcím jelentõs hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, fontos feltétel az EU vonatkozó fenntarthatósági feltételeinek a biztosítása. A bio-üzemanyag program az alábbi intézkedések elindítása révén lehet sikeres: ha a feldolgozás támogatása mellett a társtárcák (KvVM, KEHiM, NFGM) az európai uniós források jó kihasználása mellett termékpálya szemléletben meghirdetnek olyan ösztönzõ programokat, amelyek a hazai felhasználást segítik elõ. Ilyen ösztönzõ rendszer lehet a bio-üzemanyag kutak építésének támogatását elõsegítõ program, vagy a zöldüzemanyaggal mûködõ tömegközlekedés fejlesztését elõsegítõ programok. 10

Szilárd biomassza A mezõ- és erdõgazdasági eredetû biomassza hatékony felhasználásának növelése, a hazai energiaellátás biztonságának fokozása és forrásainak diverzifikálása, a fenntartható fejlõdés biztosítása, a falvak és a kisvárosok élhetõvé tétele, a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembe vétele, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati stratégiák összehangolása mezõgazdasági prioritás mellett nemzetgazdasági ügy. Magyarország optimális agroökológiai adottságokkal rendelkezik az energetikai célú biomassza megtermelésére, ezért a kihívásra adott válasz egyben lehetõség is a mezõgazdaságnak, a vidéki térségeknek. Lehetõség a termelési és piaci struktúra diverzifikálására, új termékpályák megjelenésére, a kedvezõtlen termõhelyi adottságú területek racionális hasznosítására, a melléktermékek és hulladékok gazdaságos hasznosítására és értékesítésére, a helyben történõ felhasználással az energiaköltségek csökkentésére, a növekvõ árú gáz kiváltására. A mezõgazdaság és vidékfejlesztés területén az egyik fõ cél a termelõi jövedelmek megõrzése, a hozzáadott érték növelése, a bioenergetikai fejlesztésekkel a vidéki életszínvonal javítása. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: a lágyszárú energiaültetvények létesítésének támogatására vonatkozó 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet és a fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatására vonatkozó 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet keretében eddig benyújtott kérelmekre eddig 327 millió Ft összegû támogatási kötelezettségvállalás került kibocsátásra. A támogatott terület nagysága 3273 ha. Az intézkedés meghirdetése kettõs célt szolgált. Egyrészrõl hozzájárul az energetikai célra felhasznált biomassza kínálat bõvítéséhez, másrészrõl lehetõséget biztosít a gazdálkodóknak a kedvezõtlen termõhelyi adottságú területeken történõ rentábilis gazdálkodáshoz (fás szárú energiaültetvények telepítéséhez, ápolásához, akác esetén max. 160 e.Ft/ha, egyéb fás szárú kultúrák (nyár, fûz) max. 180 e.Ft/ha összegben; lágy szárú energiaültetvények (Miscanthus, energiafû) telepítéséhez, Miscanthus esetében 250 e.Ft/ha, energiafû esetében 75 e.Ft/ha értékben)A jogcím tárgyév április 15-tõl ismételten megnyitásra került. Mezõgazdasági tevékenységek energiaellátásához kapcsolódóan biomassza kazánok beszerzésére, illetve geotermikus energia alkalmazására az ügyfeleknek számos jogcímben van lehetõségük támogatást igénybe venni. A 78/2007. (VII.30.) FVM rendelet keretében támogatás igényelhetõ mezõgazdasági tevékenység energiaellátásához biomassza kazánok beszerzésére. A jogcím 2007. évi meghirdetése során 89,33 millió Ft értékben történt kötelezettségvállalás. Ezen túlmenõen a kertészet és a növénytermesztés létesít11

ményeinek (szárítók) támogatása során is lehetõsége van az ügyfeleknek megújuló energiaforrások alkalmazására. A szilárd biomassza hatékony felhasználása és széles körû hasznosítása az alábbi intézkedések végrehajtása esetén lehetséges: – Egyedi gázfûtésû lakások és közösségi épületek fûtésének kiváltására létesített biomassza tüzelésû távhõközpont létesítése, – Kiskapacitású, biomasszára épülõ (mezõ- és erdõgazdasági eredetû melléktermékek, biomassza-termelés) tüzeléstechnikájú erõmû, falusi és kisvárosi fûtõmû beruházások megvalósítása, – Meglévõ gázfûtésû távhõ központok kiváltása biomassza tüzelésû hõközpontokkal, – Kogenerációs (gázmotoros áram és hõtermelõ) hõközpontok kiváltása biomassza tüzelésû fûtõmûvekkel, – Ipari vagy mezõgazdasági technológiák kiszolgálását végzõ gázüzemû hõközpontok kiváltása biomassza-tüzelésû fûtõblokkokkal, – Villamos energia termelésére és egyidejûleg a keletkezett hulladékhõ hasznosítására létesített biomassza fûtésû kiserõmûvek elindítása, – Központi költségvetésbõl fenntartott intézmények és önkormányzatok által fenntartott intézetek energiaracionalizálása, valamint az intézetek által használt hagyományos energia biomassza alapon történõ fûtési rendszerekkel való kiváltása. Biogáz Az Európai Unió (EU) tagországainak gazdaságát és energiaellátását egyre jobban fenyegeti a kõolaj és földgáz árának rohamos emelkedése. Ebbõl fakadóan minden tagország számára felértékelõdik saját megújuló energiaforrás készlete, köztük a biogáz termelési kapacitása, mivel ez a megújuló energiaforrás-szegmens felhasználását tekintve alternatívát jelent a földgázzal és egyéb fosszilis energiahordozókkal szemben. A biogáz azon alapvetõ megújuló energiaforrások közé tartozik, amely nagyban hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlõdéshez és a környezetvédelemhez. Továbbá ösztönözheti mind az EU-t, mind annak tagországait köztük Magyarországot -, hogy a biogáz üzemek létesítésére és üzemeltetésére irányuló támogatási programok és stratégiák kidolgozásával, beruházások és fejlesztések ösztönzésével aknázzák ki a biogázban rejlõ potenciálokat. Ezekre alapozva és a lehetõséggel élve tette meg javaslatait Magyarország az Európai Parlament megújuló energiaforrásokra vonatkozó döntéseinek elõkészítéséhez, hogy a témát érintõ EU joganyag felülvizsgálata minél elõbb napirendre kerüljön. A biogáz üzemek elõsegíthetik a vidéki kistérségek energiaimport függõségének csökkenését, hozzájárulhatnak a közintézmények (önkormányzat, is12

kola, óvoda, közösségi épület) hõ-, és elektromos áram felhasználásának költséghatékonyabb kiváltásához, valamint munkahelyteremtõ képességgel rendelkeznek, segíthetik a vidék megújulását és versenyképessé válását. Ebben az aspektusban a decentralizált (ún. farm-scale) típusú biogáz rendszerek lehetnek hatékonyak. A szaktárca vonatkozó intézkedései a fent nevezett célok elérése érdekében: Az állattartó telepek korszerûsítésének támogatására vonatkozó 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet keretében lehetõsége van a gazdálkodóknak a trágyatárolást biogáz üzem megvalósításával biztosítania. A 2007-ben benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásban 33,131 Mrd Ft értékû kötelezettségvállalásra került eddig sor közel 30 állattartó telephez kapcsolt biogáz üzem létesítésére. Az elõállítani tervezett villamos energia mennyisége jelentõsen szóródik, telepenként 2 és 7 GWh/év között, becsléseink szerint a 2007. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján megvalósuló beruházások kb. 120 GWh villamos energiát állíthatnak elõ évente. A biogáz hatékony felhasználása és széles körû hasznosítása az alábbi intézkedések megvalósulása esetén lehetséges: – Vezetékes gázhálózat nélküli települések szilárd biomasszán alapuló energiaellátási rendszereinek kiépítésére, – Biogáz rendszerek kiépítése, bekapcsolása az országos hálózatba, – Pirogáz mikró- és kiserõmûvek villamos és hõenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képzõdött mezõgazdasági és kommunális hulladékból (a jelenlegi lerakás helyett). A biogáz felhasználásának ösztönzését, a jogszabályi környezet hozzárendelését, a pénzügyi és támogatási rendszerek feltételeinek kidolgozását a biogáz felhasználásának differenciálása alapján kell hozzárendelni: a) Biogáz felhasználása üzemanyagként A tisztított biogáz kiválóan alkalmas motorhajtóanyagként való alkalmazásra is. A motorhajtóanyagként felhasznált biogáznak számos elõnye van: csökken a fosszilis energiafüggõség, a károsanyag kibocsátása kisebb, mint a fosszilis üzemanyagnak. Ez által környezetbarát bioüzemanyagnak is nevezhetjük. Az elterjedést ösztönözni kell a biogáz bázisok kiépítésével, a biogáz töltõ állomások elterjedésével, a biogáz üzemû tömegközlekedési jármûvek elterjesztésével. b) Biogázok felhasználása tüzelõanyagként áram- és hõtermelésre A biogáz hasznosításának legelterjedtebb formája az áram- és hõtermelés. A vidék számára a biogáz e szegmense nyújthat kiemelkedõ lehetõségeket. Az elektromos áram értékesítés mellett a hõhasznosításban rejlik a gazdaságosság kulcsa. 13

c) Biometán betáplálása a földgázszállító, -elosztó rendszerekbe. A biogáz kialakult tisztítási technológiával biometánná alakítható. A gázelegy metán tartalma így 60% körüli értékrõl 93-94%-ra növekszik, ezáltal a földgázzal azonos energiatartalmúvá válik. A földgázhálózatba történõ betáplálásának elõnyei között szerepel, hogy kezelhetõvé válnak a termelés és fogyasztás közötti idõbeli és intenzitásbeli különbségek, mivel a gázhálózat jelentõs méretû tárolóként is értelmezhetõ. Elõnyt jelent, hogy a hálózatba táplált biometán a földgázzal egyenértékû értékesíthetõ kereskedelmi árúvá válik, ezzel pedig hozzáadott értéket teremt. d) Pirogáz mikro erõmûvek villamos és hõenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képzõdött mezõgazdasági és kommunális hulladékainkból A kommunális biogázüzemek kiérett iszapmennyiségeinek az elpirolizálása villamos és hõenergia termelésre kiválóan alkalmas a biogáz fermentáció maradék szerves anyagmennyiségének további lebontásával. Az Európai uniós és a nemzeti forrásoknak nem szabad a terméklánc egy elemére irányulniuk, (a szaporítóanyagokra vagy más input) hanem minél inkább a termékpálya teljes folyamatára és a végtermékre egyaránt kell koncentrálódni. Így garantálható leginkább, hogy önfinanszírozó rendszer jön létre. A hitel és tõkebefektetés vonatkozásában kiemelhetõ, hogy a zöldiparban folyamatosan gazdaságos rendszerek jönnek létre. A banki konstrukciók mellett különösen a vállalkozói tõkebefektetés (pl. közös vállalat, részvény) lehet ígéretes. Mindezért olyan egységes banki bioenergia konstrukció kidolgozása szükséges, mely elõsegítheti a kistérségi bioenergia hasznosítás elterjedését. Az üzemeltetés a saját források kiegészítését, és az üzemeltetés költségeinek csökkentését a CO2 kereskedelemben elérhetõ jövedelem tudja jelentõsen csökkenteni. Ehhez ki kell dolgozni a projekt alapú CO2 elszámolás és hitelesítés rendszerét. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tudatos európai elkötelezettség Magyarország és a környezõ országok számára erõteljes lépések megtételére ösztönöz. Az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, valamint a klímavédelem, mind olyan programok és következetes lépések megtételét teszi szükségessé, melyek pozitív hatása és eredménye a következõ nemzedéket, a következõ generációt érinti a legjobban.

14

A MAGÁNERDÕKET ÉRINTÕ UNIÓS ÉS NEMZETI TÁMOGATÁSOK Ali Tamás Gábor igazgató-helyettes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság

A magánerdõket érintõ erdészeti támogatások rendszerének megértéséhez, és a jelenlegi helyzet megismeréséhez mindenképpen röviden át kell tekinteni az elmúlt évek-évtizedek fontosabb változásait, folyamatait. A magán-erdõgazdálkodás támogatásáról a kilencvenes évek eleje-közepe óta beszélhetünk, az Európai Közösséghez történt 2004-es csatlakozásunk elõtt gyakorlatilag a nemzeti forrásból nyújtott támogatások voltak az egyeduralkodók. A támogatási rendszer egy támogatási rendeleten alapult, viszonylag könnyen áttekinthetõ volt. A 2004. május elsején történt Európai Uniós csatlakozás teremtette meg a lehetõségét, hogy az erdõgazdálkodás támogatásába közösségi forrásokat is bevonjunk. Ennek kereteit a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv adta, sajnos egyetlen, ám annál sikeresebb intézkedéssel, a „Mezõgazdasági területek erdõsítése” jogcímmel. Ez idõben több nemzeti támogatási jogcím élt tovább az NVT mellett. Az NVT programozási idõszakának végén jelent meg az Európai Unió új, vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelete, és jött létre az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek hazai keretrendszerét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelenti. 2007-tõl lassan, de folyamatosan indulnak be az ÚMVP jogcímei, ezzel párhuzamosan alakul át a nemzeti támogatások rendszere. A korábbi nemzeti támogatások jellegükbõl adódóan lassan, évek alatt „futnak ki” azaz kerülnek kifizetésre az erdõ fejlõdésével párhuzamosan. A nemzeti támogatások mintegy kiegészítésként szolgálnak az ÚMVP jogcímei mellé, ezekre az adott jogcímek esetében elõadásom során ki fogok térni. Új, és régi, de átalakított jogcímek jelennek meg, melyek az ÚMVP szabályozásból adódóan „kimaradt” támogatási területeit fedik le. Az átalakulás azt hozta magával, hogy a korábbi egyszerû rendszer egyre bonyolultabb, a sok, különbözõ eredetû és eljárásrendû forrás miatt sok, különbözõ támogatási rendelet jelent és jelenik meg, emiatt a tájékozott szakirányítói-integrátori réteg szerepe felértékelõdik.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jogcímei Az ÚMVP a vonatkozó EMVA rendelet felépítését követi, úgynevezett „tengelyekbe” szervezve jelennek meg a támogatási jogcímek. A magán-erdõgazdál15

kodás támogatása szempontjából az elsõ és a második tengely jelentõs, bár összességében ki lehet jelenti, hogy az EMVA elsõsorban a magán tulajdonú területek támogatására szolgál, csak az intézkedések viszonylag szûk körére vehet igénybe támogatást állami tulajdonú pályázó. I. tengely Az elsõ tengely a versenyképesség javítását szolgáló intézkedésekre fókuszál, azaz olyan beruházásokra, melyek a gazdaság versenyképességét, jövedelemszerzõ képességét javítják, illetve olyan oktatásra, szaktanácsadásra, melyek ezt a célt elõsegítik. A tengely fõ jellemzõje végrehajtási szempontból, hogy nem területalapú, azaz az elszámolás alapját számlák képezik, a számlával igazolt költségek bizonyos hányada kerül megtérítésre a kedvezményezettek részére. Az elsõ tengely magán-erdõgazdálkodókat érintõ jogcímei: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele A jogcím az erdõgazdálkodók által igénybevett szaktanácsadási szolgáltatások ellentételezéséhez nyújt támogatást. Tanácsadási szolgáltatások létrehozása A szaktanácsadási központok létrehozására nyújt támogatást a jogcím. Erdõk gazdasági értékének növelése Az ÚMVP-ben ezen a címen szereplõ intézkedés két, jelentõsen eltérõ téma támogatására szolgál: Erdészeti gépek beszerzése Az erdészeti gépek beszerzésének támogatása, a gépkatalógusban szereplõ gépekre. Erdõk állománynevelési munkáinak támogatása Az erdõk állománynevelési, tisztítási, ápolási, nyesési munkái finanszírozhatók ennek a jogcímnek a segítségével. II. tengely A második tengely jogcímei az erdõterületek fenntartható használatát támogatja, a vidék környezeti állapotának javítása a cél. Jellemzõje az itt szereplõ jogcímeknek, hogy terület alapon adható rájuk támogatás, a számlás elszámolási kötelezettség alól a tagállam kérhet felmentést. Vannak „beruházás jellegû” jogcímek (pl. erdõtelepítés) de megfelelõ háttérkalkulációval és indoklással normatív egységárakat lehetett megállapítani. A kettes tengely jogcímei: Mezõgazdasági területek erdõsítése Erdõtelepítés elsõ kivitelére (kiegészítõ intézkedésekkel), a telepítés ápo16

lására öt évig, és jövedelempótló támogatásra maximum 15 évig lehet igénybe venni. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása Olyan földhasználati rendszer létrehozására lehet támogatást igénybe venni, melyben erdészeti és mezõgazdasági tevékenység egyaránt zajlik (legelõ). Egy éves támogatás. Erdészeti potenciál helyreállítása Az erdõt ért abiotikus károsítások (vihar, szél, víz, aszály, erdõtûz) következményeinek felszámolására lehet igénybe venni támogatást. A tervezett nemzeti támogatások között kiegészítésként a biotikus (rovar, gomba) károsítás helyreállítása szerepel. Egy éves támogatás. Nem termelõ beruházások A jogcím több, eltérõ tevékenység támogatására ad lehetõséget, az erdõben végzett, környezeti állapot javítását szolgáló vagy közjóléti jellegû beruházások finanszírozására szolgál. Egy éves támogatás. Két fõ területe: Erdõszerkezet átalakítás elsõ kivitele Közjóléti létesítmények (parkerdõ, pihenõhely, tanösvény) létrehozása Erdõ-környezetvédelmi kifizetések A legösszetettebb jogcím, kilenc célprogramban csoportosulnak az itt igénybe vehetõ támogatási formák. A célprogramok több évesek a leghosszabb 10 évig tart. Az erdõk, és a környezet állapotának és közjóléti értékének javítását, megõrzését szolgálják a támogatások, a természetkímélõ erdõgazdálkodási módszerek elterjedését, az azokból adódó többletköltség megtérítését szolgálják. A kilenc célprogram: – agresszíven terjedõ, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása – szálaló erdõgazdálkodás – erdõállományok kézimunka igényes ápolása – õshonos erdõállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása – speciális erdei élõhelyek és természetes erdõfelújítás lehetõségének biztosítása – véghasználat elhalasztása talaj és élõhely védelem céljából – közjóléti célú erdõk fenntartása – erdei tisztások kialakítása és fenntartása – természetkímélõ anyagmozgatási módszerek alkalmazása

Nemzeti támogatások A nemzeti támogatások több csoportra oszthatók, vannak kifuttatás alatt álló, mûködõ, és tervezett jogcímek. 17

Jelentõs szerepet játszanak a korábbi, EU csatlakozás elõtti, és a jogszabályváltozások elõtti támogatási rendszer maradványaiként kifuttatásra kerülõ erdõtelepítési és erdõfelújítási támogatások. Mindenképpen meg kell említeni a személyi jövedelemadó kiemelt közcélokra felajánlható 1%-ból származó összeget, melynek utolsó, hetven millió forint körüli maradványára az idei év októberének közepéig lehet pályázni, szálaló erdõgazdálkodásra, illetve tájékoztatásra. A nemzeti támogatások közül a magán-erdõgazdálkodás szervezõdésének, üzemelésének támogatásai közül legjelentõsebb a 109/2008 FVM rendelet alapján eddig nyújtott támogatások köre, mely az elmúlt két év tapasztalatai alapján várhatóan átalakításon, egyszerûsítésen esnek át. A tervezett támogatások az Európai Uniós bejelentési eljárás alatt állnak éppen, a végeleges rendszer az elfogadás után áll össze. A tervezett jogcímek: – Közjóléti berendezések fenntartása Ez a jogcím korábban a 109/2008 FVM rendelet része volt, szinte változatlan feltételekkel kerül bevezetésre. A Nem termelõ beruházások, az erdõ környezetvédelmi kifizetések, és ez a jogcím szemlélteti, hogy a különbözõ forrású támogatások hogy állnak össze rendszerré. – Biotikus károk elleni védekezés – Biotikus károk felszámolása A két fenti jogcím az ÚMVP Erdészeti potenciál helyreállítása címû jogcím kiegészítése. – Erdészeti erdei iskolák mûködtetése – Határjel kitûzés, állandósítás Mint az elõadásból látható, a megváltozott lehetõségek, körülmények, források a támogatások teljes átalakulását, rendszerré összeállását hozzák. A fent felsorolt jogcímek mind, vagy majdnem mind különbözõ szabályrendszerrel rendelkeznek. A támogatási rendszer bonyolultsága is szükségessé teszi az erõs, jól szervezett szakirányítói-gazdálkodói-integrátori réteg létét, és különösen fontos jelentõsége van a tájékoztatásnak, képzésnek, és az olyan szakmai rendezvényeknek, mint ez az alkalom.

18

A HAZAI NEMESÍTÉS SZEREPE AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEKBEN ÉS AZ ERDÕTELEPÍTÉSEKBEN Phd. Dr. Borovics Attila fõigazgató Erdészeti Tudományos Intézet - Sárvár

Bevezetés A fosszilis energiahordozó-függõség és a széndioxid kibocsátás csökkentése okán is üdvözlendõ a biomassza, mint energiaforrás hasznosítása. Sokféle növény lehet alkalmas ipari mennyiségû biomassza képzésére és így a növekvõ kereslet minél gyorsabb kielégítésére, de a nyárfélék mindenképpen figyelmet érdemelnek széles termõhelyi skálán való alkalmazhatóságukkal, gyors növekedésükkel és jó sarjadzó-képességükkel, ami miatt nem szükséges a letermelt ültetvények rendszeres újratelepítése. A nyár ültetvények további elõnye, hogy több évtizedes gazdálkodói tapasztalat halmozódott fel velük kapcsolatban, amelyek könnyen adaptálhatók rövid vágásfordulóval kezelt energetikai faültetvények létesítésére és kezelésére.

A nyár szaporítóanyag-gazdálkodás jelenlegi helyzete Az elkövetkezendõ években több tízezer hektár ilyen ültetvény (nem erdõ!) telepítését tervezi a kormányzat pályázati formában támogatni, ahol a kivitelezés sikeressége és jövedelmezõsége szempontjából sem mellékes, hogy milyen termõhelyen, mely fajtákból és milyen minõségû szaporítóanyaggal történik a létesítés. A termõhelynek megfelelõ optimális szaporítóanyag-választást jelenleg azonban akadályozza, hogy az anyatelepi kapacitások az erdõkre vannak méretezve, amely 4 x 4 m-es hálózat esetében hektáronként eddig legfeljebb 600 darab gyökeres dugványt jelentett. Az energetikai faültetvények létesítését 8-10 ezer darab simadugvány közvetlen elültetésével tervezik hektáronként, amely évekig tartó hiányt fog generálni a nyár és részben a fûz szaporítóanyagok piacán. A rövid távú következmények már most tapasztalhatók, hiszen a jelenlegi és várható hiány pótlására a hazai piacon azonnal megjelentek a külföldi nyár és fûz fajták jelentõs mennyiségû anyagai. Ez önmagában nem jelenthetne problémát, az „idegengyûlöletnek” itt sincs helye, a piac szabadságát ez esetben sem szabad különbözõ érdekekre hivatkozva korlátozni. Csupán 19

azt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a hazai termõhelyi feltételek között még semmit nem bizonyító, termõhelyi „tapasztalatokkal” nem rendelkezõ külföldi fajták esetében a honosításnak kell lennie az elsõ, megkerülhetetlen lépésnek. A honosítás során igazolni szükséges a hazai termeszthetõség termõhelyi feltételeit, betegségekkel szembeni ellenállóképességet és a várható hozamokat. E nélkül egy-egy fajta hazai bevezetése megalapozatlan, a szakmai érvek helyett az üzleti érdekek dominálnak, amelynek a „tanulópénz” részét a nem kellõen körültekintõ ültetvénylétesítõkkel fizettetik meg. Sok példa ismert arról, hogy a délrõl származó, hosszú vegetációs idejû, ezért jó produkciójú fajták nálunk kiszolgáltatottak a korai és kései fagyoknak. A kiegyenlített nyugati klímáról származó fajták esetében a nyári aszályunk jelenthet korlátot, vagy egy sor olyan kórtani probléma merülhet fel, amely a nemesítés eredeti helyszínén nem jelentkezett. Vannak ugyanakkor hazánkban is jól teljesítõ, külföldön nemesített fajták. Ezek itteni alkalmazhatóságát azonban évekig tartó, alapos honosítási munkával igazoltuk elõzetesen!

A hagyományos és az energetikai célú nemesítés összevetése A hazai nemesítés napjainkig a 15-20 éves idõszak alatt iparifa választékok termelésére alkalmas nemesnyár fajták elõállítását és honosítását tartotta legfontosabb feladatának. Ennek eredménye az a fajtakínálat, amely jelenleg megfelelõ feltételt biztosít a hazai termõhelyi lehetõségek hasznosítására. A hagyományos, elsõsorban a jó mûszaki tulajdonságú, minõségi rönk elõállítását célzó nemesítéssel szemben, a rövid vágásfordulóval kezelt energetikai faültetvények esetében a hektáronként tonnában kifejezett maximális mennyiségû biomassza elõállítása a kitûzött cél. Ennek érdekében nagy sûrûségben és közvetlenül dugványokkal történik a telepítés. A termelés 2-3 éves ciklusokban folyik, az elsõ levágást követõen, további sarjaztatási-betakarítási idõszakok követik egymást. Az egészségi állapottól és termõképességtõl függõen egy-egy ültetvény várható termelési ideje így is 15-20 év, amely után az ültetvény felszámolása következik. Ésszerû alternatívát jelenthet az energetikai alapanyag termelésére a hengeres fában, egyedi kitermeléssel és akár 5-10 éves vágásfordulóval kezelt faültetvények létesítése. Ebben az esetben kiaknázhatjuk a nyaraknál 6-8 éves korban már elérhetõ legintenzívebb növekedési idõszakot, viszont a bevételeink is csak ezt követõen jelentkeznek. Mindkét megoldás esetében fontos szempont az, hogy nem erdõ mûvelési ágban folyik a gazdálkodás, amely kedvezõ a földtulajdonosok számára, hiszen az ilyen típusú ültetvények esetében igénybe lehet venni a mezõgazdaságban megszokott támogatá20

sokat, ugyanakkor nem terjed ki rá az erdõtörvény, amely a tartamosság érdekében esetenként korlátozza a magántulajdon használatát. Az energetikai faültetvények céljára nemesített fajták esetében – a jellemzõen apríték formájában történõ hasznosítás miatt – a szelekciós szempontok közül jelentõségét veszti a törzsalak, ág- és koronaszerkezet, valamint az idõsebb korban megjelenõ törzskárosítókra való érzékenység. Annál nagyobb súlyt kap viszont a sûrû állományszerkezet okozta erõsebb biotikus stresszel szembeni tolerancia, különös tekintettel a rozsdagombával szembeni ellenálló-képességre, az egyedek közötti versenyre, a várható magas arányú mortalitásra. Nagy a jelentõsége a kiültetést követõ megmaradási, gyökeresedési hajlamnak és a többszöri visszametszést tûrõ képességnek. Összességében elmondhatjuk, hogy az energetikai célú nyár fajták elõállításának igénye, amely az egységnyi felületen megtermelhetõ maximális biomassza produkciót célozza meg, sok – esetenként eddig kevésbé figyelembe vett – tényezõ összehangolása révén valósítható meg.

A kutatás jelenlegi és közeljövõben várható eredményei A meglévõ fajtakínálatból a tartamkísérleteink korai növekedésének újraértékelésével és az anyatelepeken megtermelhetõ dugványok mennyiségei alapján – amellyel jól becsülhetõ a sarjaztatásos üzemmódban való viselkedés – választjuk ki azokat a fajtákat, amelyek fejlõdési ritmusa és visszavágásukat követõ újrasarjadási tulajdonságai megfelelnek a rövid vágásfordulóval kezelt faültetvényeknek. A kísérleteink adatai alapján a következõ nemesnyár fajtákra szeretnénk felhívni a figyelmet: Populus x euramericana cv. Pannonia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erõteljes. Nagy a termõhelyi plaszticitása. Populus x euramericana cv. Kopecky: Kezdeti növekedése erõteljes. Fõleg a közepes fatermõképességû nemes nyáras termõhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt idõszakosan túlnedvesedõ és a lápi eredetû termõhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. P. deltoides x P. x euramericana cv. Adonis: 2004-ben minõsített, gyors fiatalkori növekedésû hímivarú nemesnyár fajta. Erõteljes növekedési képessége mindenekelõtt a gyengébb (közepes) nyár termõhelyeken mutatkozik meg. Populus x euramericana cv. Triplo: Kezdettõl fogva és tartósan erõteljes. Tág termõhelyi tûrésû, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermõképességû termõhelyen nyújt. 21

Populus x euramericana cv. Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettõl fogva és tartósan erõteljes, az egyik legkiemelkedõbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termõhelyi skálán termeszthetõ, tág tûrõképességû fajta. Az ERTI közel 1000 genotípust tartalmazó nyár gyûjteménye áttekintésével és a klón- és fajtakísérleteink revíziójával a kedvezõtlen törzsalakú, erõs oldalág fejlesztésû vagy idõsebb korban törzsbetegségekre érzékenység, ezért a minõségi nyártermesztés igényeit nem kielégítõ, viszont nagy biomassza produkciójuk és jó sarjadzó képességük miatt a rövid vágásfordulóval kezelt faültetvény céljainak megfelelõ nagyszámú genotípust azonosítottunk, amelyek energetikai célú vizsgálatát, új kísérletek beállításával kezdtük meg. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot a korábbi években létrehozott hibrid utódnemzedékek teljesítménye is. A belõlük szelektált ígéretes klónok növekedési erélyérõl és betegségekkel szembeni ellenállóképességérõl egyre több megbízható információval rendelkezünk. Több helyszínen történõ kipróbálásuk jelenleg folyik. Nagy eltérés van az egyes genotípusok között a kezdeti növekedési ritmust illetõen, illetve az is megállapíthatjuk, hogy az egyébként jó biomassza produkciójú I-214-hez képest akár jelentõs többlet érhetõ el! Az új igények széleskörû kielégítése érdekében szükségesnek tartjuk új szelekciós bázis kialakítását, ezért szabad beporzású és ellenõrzött keresztezéssel magonc utódállományokat állítottunk elõ. Ezekbõl szelektáljuk ki a kimagasló növekedésû egyedeket, amelyek vegetatív felszaporítása és klónkísérletekbe vitele az elsõ lépése annak, hogy a növekedésben megmutatkozó többlet mellett a rezisztencia-tulajdonságokról, a különbözõ termõhelyen való alkalmazhatóságról, megmaradásról, gyökeresedési hajlamról információkat gyûjtsünk. Bízunk abban, hogy a keresztezési programjainkban alkalmazott, hazai termõhelyhez alkalmazkodott szülõk utódai nem csak biomassza produkciójukkal, hanem biztonságos termeszthetõségükkel is meg fogják állni a helyüket a jövõben.

A fajtaválasztás legfontosabb szempontjai A jelenlegi nyár fajtaválasztékban találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetõk és jelentõs hozamra képesek. Energetikai célú új fajták elõállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történõ telepítésbõl, a sûrû ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. A külföldön elõállított fajták hazai alkalmazhatóságát igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell elõször honosítani!

22

A MAGÁN-ERDÕGAZDÁLKODÁS TELJESÍTMÉNYE ÉS A PEFC TANÚSÍTÁS LEHETÕSÉGEI MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Lett Béla egyetemi tanár, igazgató – Phd. Dr. Schiberna Endre egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõvagyon Gazdálkodási Intézet

Bevezetés Az Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet a Magán-erdõgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) keretében 2007. évre is elvégezte a magán-erdõgazdálkodási szektor teljesítményére vonatkozó vizsgálatait. Ezzel a célunk az, hogy a magánerdõkben elvégzett munkákról ne csak a naturális mennyiségek legyenek ismertek, hanem azok pénzügyi vonatkozásaival is tisztában lehessünk. Szükséges ezt tudnunk azért is, mert a szektor fejlõdésének méréséhez ismernünk kell a kiinduló állapotot, amihez mérten a fejlesztések elindíthatók és mérhetõk. A fejlõdés egyik lehetséges útja például az erdõtanúsítás és faanyag eredettanúsítás, amelyre a PEFC-cel kapcsolatos néhány gondolattal szeretnénk felhívni a figyelmet.

A magán-erdõgazdálkodási szektor teljesítménye A magán-erdõgazdálkodási szektor egészének gazdasági teljesítményét a METH úgy vizsgálta meg, hogy a kizárólag erdõgazdálkodással foglalkozó erdõbirtokossági társulatok éves pénzügyi beszámolóit elemezte. Kiszámoltuk az egyes gazdasági mutatók összesített és egységnyi területre vonatkozó fajlagos értékeit is. Ezeket a fajlagos adatokat használtuk fel arra, hogy a teljes magán erdõterület jellemzõ gazdasági adatait megbecsüljük. Az erdõbirtokossági társulatok gazdálkodásának elemzését a 2007. évi pénzügyi beszámolók alapján végeztük el. A 2007.01.01 – 2007.12.31. idõszakra 684 ebt. éves beszámolója volt elérhetõ, amelyeknek ~25%-a számszaki hibát tartalmazott. Ez a megállapítás nem tartozik az elemzés céljai közé, de fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy az ebt.-k pénzügyi nyilvántartásai nem jó minõségûek. A megtisztított adatbázisba bekötöttük a METH ebt.-k gazdálkodási területei tartalmazó adattábláját, és így 467 ebt. adatainak elemzésére nyílott lehetõség, amelyek 66 435 ha gazdálkodói területet fednek le. 23

Aktívan mûködõ erdõbirtokossági társulatok A gazdálkodás aktivitását többféle mércével is mérhetjük, amelyek közül itt most az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások nagyságát vesszük figyelembe. A vizsgálat optimistán torzít, hiszen a kapott eredmények nem tartalmazzák azokat az ebt.-okat, amelyek passzívak voltak 2007-ben, és mérlegbeszámolót nem készítettek, vagy azt nem tették közzé.

1. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában A METH által vizsgált ebt.-i minta alapján azt állíthatjuk, hogy az ebt.-ok kb. 50%-a passzív gazdálkodást folytat (1. táblázat), azaz a gazdálkodás az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások alapján alvó gazdálkodásnak minõsíthetõ. Ez az eredmény annak a következménye, hogy az ebt.-ok méreteloszlása koncentrált. A koncentrált méreteloszlás azt jelenti, hogy a kisebb méretkategóriákba több ebt. kerül, mint a nagyobb méretkategóriákba. Számszerûen az ebt.-ok több mint 2/3-a rendelkezik átlag (~120 ha) alatti területtel.

Eredmény A METH által vizsgált mintában az ebt.-ok 42%-a üzemi szinten veszteséges volt. A veszteség átlagos mértéke 557 eFt/db, a nyereséges ebt.-k átlagos eredménye pedig 2 307 eFt/db volt. Az összes ebt. (veszteséges és nyereséges 24

együtt) átlagosan 1 093 eFt/db üzemi eredményt ért el. Ez területegységre vetítve 7,7 eFt/ha üzemi eredményt jelent. Az ebt.-ok üzemi eredménye a terület függvényében változik ugyan, de ennek a változásnak a szabályszerûsége nehezen adható meg. Bár a terület növekedésével növekszik a fedezettermelõ terület, és ezzel az üzemi eredmény is növekszik, de a kisebb méretû erdõbirtokosságok esetében emellett más tényezõk is lényegesen befolyásolják az üzemi eredményt. A kis gazdálkodási terület miatt szakaszos gazdálkodás alakul ki, amelyben a fakitermelésbõl származó bevételek idõben elvállnak a ráfordításoktól, és emiatt az üzemi eredmény jelentõsen ingadozik az egyes évek között. Egy konkrét évet vizsgálva ez a jelenség úgy érhetõ tetten, hogy az alacsony méretkategóriákban az üzemi eredmény nagyon erõsen szóródik, és abszolút értelemben is tartalmaz kiugró értékeket.

Hatékonysági mutatók A METH mintában szereplõ ebt.-ok összességében nyereséges gazdálkodást folytatnak. Az üzemi tevékenység eredménye az árbevétel 34%-a, a mérleg fõösszegnek pedig 16%-a, ami jó eredménynek minõsül. Hasonlóképpen a mérleg szerinti eredmény 24%-os árbevételhez viszonyított aránya és a 11%-os mérleg fõösszeghez viszonyított aránya kedvezõ értékek. Az összes ráfordítást az árbevétel 10%-kal haladja meg, az üzemi eredmény pedig az összes ráfordítás 38%-át éri el.

2. táblázat: A METH minta ebt.-ainak hatékonyságmutatói (2007)

A magán-erdõgazdálkodási szektor teljesítménye Amennyiben elfogadjuk, hogy az erdõbirtokossági társulatok területegységre esõ fajlagos adatai reprezentálják a teljes magán erdõgazdálkodás hasonló adatait, akkor ezekbõl a fajlagos adatokból becsléseket végezhetünk a magán erdõgazdálkodási szektor teljesítményére. 25

610 eha mûködõ magán erdõterülettel számolva a magán erdõgazdálkodási szektor árbevétele: 13,7 milliárd Ft, termelési értéke pedig 17,1 milliárd Ft. A szektor szintû becsülhetõ üzemi eredmény 4,7 milliárd Ft, és 1,4 milliárd Ft befizetett társasági adó után 1,7 milliárd Ft osztalékot osztottak fel a társaságok, a mérleg szerinti eredményük pedig 3,2 milliárd Ft.

3. táblázat: Az ebt.-ok legfontosabb gazdálkodási adatai

A PEFC tanúsítási rendszer bevezetésének lehetõségei Magyarországon1 A PEFC a világ egyik legnagyobb erdõtanúsítási rendszere, amelynek létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy a kis területen gazdálkodó magángazdák is vállalható anyagi feltételek mellett csatlakozhassanak. A PEFC céljai: – A tartamos és fenntartható erdõgazdálkodás igazolása és elõsegítése. – A tartamos és fenntartható erdõgazdálkodás közérthetõ megjelenítése. – A tartamos és fenntartható erdõgazdálkodásból származó termékek piaci elõnyhöz juttatása. Fontos észben tartani, hogy a PEFC nem arra szolgál, hogy az erdõgazdálkodás tartamosságát garantálja, ez minden európai országban a jogszabályi kör1

További információ: www.pefc.org valamint a szerzõk szívesen szolgálnak további tájékoztatással.

26

nyezet és a hatósági ellenõrzés feladata. A PEFC papíron kiadott tanúsítványa, vagy akár a termékeken megjelenõ PEFC logo arra szolgál, hogy a fatermékeket vásárló fogyasztó egy pillanat alatt felmérhesse, hogy a vásárolt termék alapanyaga tartamos erdõgazdálkodás során jött létre. Ennek eléréséhez egy nemzetközi szervezetre van szükség, hiszen a fa kereskedelme is világméretû. A magyarországi fa eljut Kínáig, és hozzánk is sok fa érkezik (ha nem is mindig alapanyag formájában) például Afrika, Dél-Amerika, vagy Ázsia trópusi vidékeirõl. 34 országnak van elfogadott PEFC erdõtanúsítási programja, amelyhez Magyarországnak is célszerû csatlakoznia. A tartalmi követelmények alapját a nemzetközi egyezmények jelentik, és ezen követelményeket kell minden országban a saját adottságainak megfelelõen alkalmazni. Ezt a munkát az Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet megkezdte, és az erdészeti szakmai tartalom kidolgozását lényegében el is végezte.

27

NEMESNYÁR ENERGIA ÜLTETVÉNYEK A gyakorlati megvalósítás eddigi tapasztalatai Magyari Csaba ügyvezetõ Afforest Agrárenergetikai Kft. – Derecske A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai faültetvények az elmúlt 2-3 évben jelentek meg a hazai növénytermesztési palettán. A termesztésre (engedélyezés, telepítés, fenntartás, megszüntetés, támogatások) vonatkozó jogszabályok a 2007. évben kerültek kihirdetésre, azóta apróbb módosítások, finomítások jellemzik a jogalkotók munkáját. Általánosságban elmondható, hogy az ültetvények gyorsan növõ, nem invazív fafajokból létesíthetõk, melyek újrasarjadzásra képesek, tehát egy telepítés jó néhány (5-10) betakarítást tesz lehetõvé. A gyakorlatban legelterjedtebb fafajok: nemes nyarak és füzek, továbbá az akác. Közös jellemzõjük, hogy a telepítést követõ 2-5 éven belül a betakarítás elvégezhetõ a megfelelõ technológiát betartva. A szóban forgó termesztési mód a termelés ideje alatt is szántó minõsítésû területeken folyik, nem kerül erdõ mûvelési ágba a telepített terület. Az ültetvények az elmúlt években megnövekedett fa-apríték iránti igények egy részének kielégítésére jöttek és jönnek folyamatosan létre. Magyarországon a legjelentõsebb felhasználók jelenleg nagy erõmûvek (Ajka,Pécs,Visonta,Kazincbarcika,Szakoly stb.), de az energiahordozók árának folyamatos növekedése miatt a lakossági, intézményi, önkormányzati felhasználás is jelentõsen növekszik. Társaságunk tagjai 2002 óta folytatnak kutatási és fejlesztési tevékenységet a fás szárú energia-ültetvények hazai felhasználásával kapcsolatban. Erdészeti tevékenységünk folyamán szerzett tapasztalataink alapján olyan nemes nyár fajtát és technológiát kerestünk, melynek termesztése megfelelõ - termõhelyi és értékesítési - körülmények között gazdaságos alternatívát jelent a Termelõk számára a hagyományos termesztési módok mellett. Kísérleteink során meggyõzõdtünk róla, hogy az általunk vizsgált, és most már forgalmazott nyár fajták a hazai körülmények között is megfelelõen teljesítenek. A fejlesztések a még jobb eredmények érdekében folyamatosan történnek (új fajták, termesztés-technológia, gépek stb.), a hazai illetékes hatóság (MGSZH) együttmûködésével. Az elmúlt 34 évben a nyár fajtáinkból 40 helyen létesítettünk összehasonlító kísérleteket, és kb. 400 ha energiaültetvény valósult meg az ország területén. Jelenleg Derecskén mintegy 17 ha nyár anyatelep, és 1 ha-os klón gyûjtemény, továbbá 5 ha kísérleti terület (tápanyag,hálózat,fajta,növényvédelmi) található kezelésünkben. 28

Tevékenységünk kiterjed olyan új klónok vizsgálatára is, melyek a hagyományos, erdészeti termesztésben használhatóak, de hozamuk, növekedésük révén a termesztés gazdaságossága felülmúlja a jelenleg használt fajtákét ( bár ezek termesztését a jelenlegi jogszabályok nem igazán preferálják : 10-12 éves vágásfordulóval termeszthetõ nemes nyár fajták). Az energia-ültetvények eddigi rövid elõéletének tapasztalatira szeretném a figyelmet felhívni: mind a tervezési-engedélyezési fázist, mind pedig a termesztési folyamatot figyelembe véve. Az energia-ültetvények létesítése némileg hasonlít az erdõtelepítéshez. Bár a vonatkozó jogszabályok nem kötelezik a rá a gazdálkodót, de termõhely feltárás és minõsítés nélkül nem szabad ültetvényt telepíteni ! Nem elég az AKGban kért talajminta, erdészeti típusú feltárás és szakvéleményezés szükséges. A termõhely ismeretében lehet eldönteni, hogy az adott területre telepíthetõ-e fás szárú kultúra, illetve milyen fafajt és technológiát alkalmazzunk. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ezeket a növényeket minden talajra lehet telepíteni (gyakran gondolják, hogy még ápolni sem kell). A leggyakrabban jelentkezõ talaj hibák: szikesség, erodált talaj, nagyon sekély termõréteg, magas mésztartalom stb.. Mivel tulajdonképpen a legrövidebb vágásfordulóval kezelt fás kultúráról van szó, az ún. nyár határ-termõhelyek általában megfelelõek a termesztésre, de a növények alapvetõ igényeit (talajlevegõzöttség, víz, tápanyag stb.) figyelembe kell venni a termesztés során. Fontos tudni a tervezéskor, hogy a jelenlegi jogszabályok nem támogatják a telepítést a Natura 2000-es területeken, valamint, hogy az AKG-be se lehet bevinni (csak az utolsó évben). A telepítés engedélyeztetési eljárása tulajdonképpen folyamatos, de mivel a telepítési támogatás beadásának megszabott határideje van ( jelenleg november 1. és január 15. között lehet támogatást igényelni), a két folyamat általában egy idõben történik meg. Mindkét adminisztrációt az MGSZH (ÁESZ) végzi, de a telepítés engedélyeztetését a telepítés helye szerint illetékes Hivatal végzi, míg a telepítési támogatásnál az ügyfél székhelye számít ! A támogatással a telepítés során az elsõ betakarításig felmerült, számlákkal igazolt költségeink 40-60 %-át kaphatjuk meg. Ennek feltétele, hogy a telepítések megtörténtét május 15.-ig le kell jelenteni, kifizetési igényeket lehet beadni május 15.-ig, továbbá augusztus 1.-31. között. Természetesen csak akkor, ha telepítésünket elõzõleg engedélyezték, és rendelkezünk támogatási nyilatkozattal. A tervezést követõen idõrendben a talaj-elõkészítés a következõ munkafolyamat. Itt nincs különösebb nehézség: általában 30-40 cm mélyen, mindig õsszel elvégzett szántás szükséges. Mivel ún. állókultúráról van szó, ezért, ha szükség van rá a mélylazítást, valamint egyes gyomkorlátozási munkákat (évelõ, tarackos gyomok kiirtása tarlón) még ez elõtt célszerû elvégezni. A cél az, 29

hogy a tavaszi telepítésre ülepedett, jó szerkezetû vetõágy álljon rendelkezésre, melyet tavasszal kevés taposással és sekélyen kelljen csak elmûvelnünk. A tavaszi telepítés általában speciális gépekkel történik. A felhasznált szaporítóanyag simadugvány (gyökér nélküli, kb. 20 cm-es egységes, szabványnak megfelelõ szaporító alapanyag). Az általunk ajánlott technológiához ( 2,8-3 mes sortávolság mellet 50 cm-es tõtávolság) 6600 db simadugványra van szükség hektáronként. Ez a technológia kielégíti a nyarak jó növekedéséhez szükséges helyigényét, és a legáltalánosabban elterjedt erõ- és munka-gépekkel jól járható, ápolható. Tapasztalataim szerint a telepítésnek van a legszûkebb keresztmetszete az egész termesztés során. Mintegy 2 hónap áll rendelkezésre az elvégzésére. Természetesen a szaporítóanyag forgalmazók hûtõházban tárolják a dugványokat, ezáltal kissé szét lehet húzni a telepítési szezont. Fontos, hogy a gazdálkodók is tegyenek meg mindent a dugványok nedvességtartalmának megõrzése érdekében (az idei évben ez fokozottan igaz volt!). A telepítés során ügyelni kell, hogy a dugványozásnál a szaporítóanyag légmentesen kerüljön a földbe, hogy az esetleges csapadékhiány következtében se veszítsen sok vizet a begyökeresedésig. Az általunk használt dugványozó-gép beüti a dugványt a talajba, tehát nem hasítékba dugványoz. Természetesen ehhez megfelelõ méretû (1,5- 2,5 cm átmérõjû, min. 3 életképes rüggyel rendelkezõ, egységes) szaporítóanyag szükséges. Ha szükséges, akkor telepítés után érdemes tömöríteni a sorokat, persze a legjobb, ha jól beáznak. Az ültetés évében nagyon fontos, hogy az ültetvényeket gyommentesen tartsuk az intenzív növekedés szakaszáig. Ez kb. július vége - augusztus közepe. Figyelnünk és védekeznünk kell az erõs gyomosodás, és néha a talaj repedezettség ellen is. Szükség esetén vegyszeres gyomirtást is alkalmazhatunk bizonyos gyomok ellen, szükség lehet kézi ápolásra is, de a sorközök rendszeres mûvelése – jellemzõen tárcsázása – 3-4 alkalommal is nagyon fontos az elsõ évben. Az eddig beállított kísérletek alapján viszont a legtöbb esetben a telepítés évében a tápanyag kijuttatás nem indokolt (a begyökeresedés jó néhány hetet vesz igénybe – talajhõmérséklet, nedvesség és ápolás függvénye), ezt inkább a 2. év elsõ harmadában érdemes elvégezni. Az elsõ évben tehát a megfelelõ tõszám beállítása és a gyomok visszaszorítása a legfontosabb teendõ. A második évben kora tavasszal érdemes elvégezni a tápanyag kijuttatást: az eddigi tapasztalatok alapján 60-80 kg N hatóanyag kiszórásával a betakarítás kori hozamokat tudjuk növelni. A mûtrágyázás utáni sorközmûveléssel pedig mind a tápanyagot, mind pedig a lehullott lombot be kell dolgozni a talajba ( ezzel szintén tápanyagot és szerves anyagot adok az ültetvénynek, valamint a károsítókat, kórokozókat is jelentõsen gyérítem). Az esetleges pótlásokat csak kiterjedtebb foltokban érdemes elvégezni, de elõtte a rosszabb eredés 30

okait kell megismerni: talajhiba-foltok esetén nincs értelme a pótlásnak , de pl. pajor rágás esetén jó eséllyel tudjuk a tõszámot korrigálni. Amennyiben az elsõ évben a tõszám és az ápolás is megfelelõ volt, abban az esetben a 2. évtõl kezdve csak a sorközök mechanikai ápolására (tárcsázás) van szükség 1-3 alkalommal. Ebben a hálózatban is szépen záródnak a sorok, leárnyékolják a gyomokat. Az ültetvények betakarítása önjáró vagy vontatott speciális munkagépekkel történik a vegetációs idõszakon kívül (december-március). A kézi levágás és utólagos aprítás olyan költséges, hogy csak nagyon kis területû ültetvényekben kerülhet szóba. Hazánkban az elmúlt 2 évben felépült az a kapacitás, mely jó szervezéssel eddig képes volt elvégezni ezeket a munkákat. Az ültetvények területének növekedése és térbeli szétszórtsága miatt azonban várhatóan itt is lesznek még új szolgáltatók: eddigi tapasztalataink alapján a hazai fejlesztésû vontatott betakarító mintegy évi 100-120, az önjáró betakarító-gép mintegy 250-300 ha ültetvény betakarítására alkalmas. A terület-teljesítmény leginkább a hozamoktól függ : egy Baja melletti, 2.éves, jó hozamú(40 t felett az elsõ betakarítás) AF-2 nyárból létesített ültetvény 1 hektárjának levágásához a Class Jaguárnak is mintegy 2,5 - 3 órára volt szüksége. Elengedhetetlen a jó logisztika: mikor óránként 150 q feletti hozamokat vágunk, a traktoros kiszállítás megszervezése a legfontosabb feladat. Az apríték értékesítésig a szabadban, prizmázva tárolható – keressünk olyan helyet, ahol nem kell attól tartani, hogy alatta a csapadékvíz összefolyik, ugyanakkor innen már a kamionos elszállítás is lehetséges legyen. A friss vágású nyár apríték 52-55 %-os víztartalmú, de 2-3 hónap alatt még télen is lecsökken a víztartalma a prizmában 30-35 % -ra. Ez látványosan jelentõs párolgással (gõzöléssel) jár, különösen télen, de ez nem égést jelent ( a prizmákban mért maximum hõmérséklet 60-65 °C volt). A száradást követõen a felhasználási helyre történõ beszállítás döntõen nagy szállítási térfogatú (80-96 m3) teherautókkal történik, a szállítási kapacitás a nagy erõmûvek igényei miatt meglepõen gyorsan kiépült hazánkban is. Az üzemi méretû ültetvények esetében talán a legfontosabb tényezõ a gazdaságosság szempontjából a betakarítási ciklusok helyes megállapítása. 20-22 tonnánál alacsonyabb betakarítási hozamnál érdemes várni még egy évet a betakarítással: a hozamunk nagyot emelkedik, minimális ráfordítás mellet, tehát az egy ciklusra jelentkezõ betakarítási költség jóval kedvezõbb. A jelenlegi betakarítógépek 10-15 cm-es átmérõt is képesek betakarítani: döntsük el, hogy a 2. vagy 3. évben végezzünk aratást. A jellemzõ tõszám és néhány átlagfa tömegének ismeretében a várható hozamot meg lehet becsülni. A nyarak esetében alapvetõen 2 éves ciklusokban gondolkodunk, de sok esetben érdemes az elsõ betakarítást a 3. évben elvégezni, és utána rátérni a 2 éves ciklusokra (jellemzõ esetek: aszályos telepítési év, ápolási problémák, heterogén termõhely). 31

Az eddigi mérések 20-45 t/ha/2 év közötti nedves hozamokat adtak az 1. betakarításkor. Az elsõ betakarítási hozamokhoz képest a mérések mintegy 150200 %-os hozamnövekedést mutatnak a következõ ciklusokban. A betakarítást követõen a szántóföldi termesztéshez viszonyítva minimális munkálatok (sorközápolás 1-2 alkalommal évente, illetve tápanyag kijutatás 1 vagy 2 évente) jellemzik a termesztést. A forgalomba hozott nyár fajták (AF-2, Monviso) elõzetes vizsgálatai egyértelmûen bebizonyították, hogy átlagos körülmények között a károsítók és kórokozók elleni védekezésre nincs szükség (egyes károsítók gradációja esetében – miként az erdõkben is - szükség lehet rá). Az ültetvényeket jellemzõen 5-7 betakarításra tervezzük. Ez viszont mindig a termõhely és hozamok függvénye lesz: a koros ültetvények fenntartása kevés költséggel jár, és talán a fa-apríték árának várható növekedése is fogja befolyásolni az élettartamot. Lazább szerkezetû, jó vízgazdálkodású területeken (pl. a Nyírségben) szinte biztos, hogy lesznek hosszabb élettartamú ültetvények. Az ültetvény felszámolása a közhiedelemmel ellentétben nem kirívóan nagy költségû folyamat: a simadugványról létesített ültetvény tuskói nem, csak a gyökerek fognak mélyre hatolni. A felszámolás tervezése már a telepítés során is jogszabályban elõírt kötelesség: a szántó mûvelési ágú területeken úgy kell elvégezni, hogy utána bármilyen növényi kultúra termeszthetõ legyen. Mi egy 6. éves, 1 ha területû kísérletet erdészeti nehéztárcsával forgattunk ki tavasszal, az utána következõ õsszel már gabonával volt bevetve a terület. Az energetikai faültetvények vizsgálata mellett természetesen Társaságunk erdészeti felhasználásra (hagyományos nyárfatermesztés) is ajánl új fajtákat. Ezek a fajták (A4A, AF-8) a jelenleg használt klónokhoz képest jóval rövidebb idõ alatt érik el a vágás-érettségi méreteket, de tisztában kell lenni vele, hogy 12-15 év a véghasználati kor. Az ilyen típusú gazdálkodásnak jelenleg nincsenek meg a hazai jogszabályi feltételei (semmilyen telepítési támogatás nem igényelhetõ). A gyorsabb és jó minõségû nyár faanyag elõállítás ugyanakkor a Gazdálkodók érdeke. Az ún. szabad rendelkezésû erdõ kategóriában most már lehetséges az alkalmazásuk, de támogatás nélkül, és erdõ mûvelési ágban. Az eddigi tapasztalatok alapján hazánkban gazdálkodó külföldi tulajdonú cégek fognak erre az útra lépni elõször, érdemes lenne az ilyen típusú termesztés jogszabályi és támogatási körülményeit átgondolni, nehogy tõke és támogatás hiányában a magyar erdõgazdálkodók kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek a fa piacon. A rövid vágásfordulójú nyár ültetvények faanyagát - egy picit változtatva a technológián - (fele tõszám, 3-5 éves vágási ciklus) pellet és brikett alapanyagként, valamint „szociális” tûzifaként is tervezik felhasználni egyes piaci szereplõk és nagy számú Önkormányzat. Ennek engedélyezési és támogatási feltételei megegyeznek az apríték termelõ ültetvényekével, hiszen 5 éven belül le32

vágásra kerülnek. 4. éves AF-2 fajtánk 3000 db /ha tõszám mellet 12 m-es magasságot és 20 cm feletti átmérõt produkált. Mindezekbõl kitûnik, hogy a nemes nyarak új generációjának felhasználási lehetõségei igen szélesek, és a jövõben olyan irányzatok is szerepet kapnak, amik most még csak gondolati szinten merültek fel ( pl. cellulóz alapú bioetanol elõállítás!). Az említett technológiákról összességében elmondható, hogy a termesztési kultúra perspektívái adottak, mind értékesítési, mind pedig gazdálkodói érdeklõdés szempontjából. Hazánkban néhány tízezer hektár nyár ültetvény telepítésére van reális esély az elkövetkezõ években. A telepítések semmiképpen nem veszélyeztetik a szakma által kitûzött erdõsítési célokat ( az eddigi érdeklõdõk, pl. termõhelyi alkalmatlanság miatt ültetvény helyett nem erdõt telepítettek, hanem továbbra is szántóföldi gazdálkodást folytattak – vagy semmit). Az elmúlt években történt fejlesztésekbõl az erdõgazdálkodás is profitálhat ( új fajták,gépek, technológiák átemelése az erdõgazdálkodási folyamatokba), míg a nagy felhasználók apríték igényeit egy jó ideig továbbra is az erdészet fogja döntõ részben kielégíteni. A jelenleg meglévõ és jövõbeli energia-ültetvény telepítések, valamint a hozzá kapcsolódó tevékenységek egy ésszerûbb fahasználatot eredményezhetnek, és új szereplõket hoznak az ágazatba (mind Vevõ, mind pedig Termelõi oldalról). A biztonságosabb és kiszámíthatóbb faanyag ellátás a jövõben egyre több alapanyagot igénylõ beruházást fog gerjeszteni, ez az elmúlt években lezajlott folyamatok alapján bátran kijelenthetõ. Mivel alapvetõen energia hordozó termelés a folyamat lényege, vélhetõen a kereslet-kínálat a jövõben is egy viszonylag kiszámítható, hosszabb távra tervezhetõ termék árat eredményezhet – esetleg enyhén emelkedõ felvásárlási árakkal. Fontos szempont, hogy a jelenlegi foglalkoztatottsági szinteket ez a tevékenység biztosan növeli a közeljövõben. Bár a fejlesztések révén nem az emberi erõforrás a termesztés legfontosabb tényezõje, de a folyamat bizonyos részeiben elengedhetetlenül szükség van rá. Az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztésben tapasztalt hektikusságot (termelési költségek- felvásárlási árak), még ha minimális mértékben, de talán lehet vele enyhíteni, hiszen a termesztés inkább szántóföldi jellegû. Igenis sok olyan terület van, ahol ez az új termesztési mód gazdaságosabban végezhetõ, mint az eddigi tevékenységek ( még ha nem is 1 millió hektár). A tevékenység beindítását követõen egyes gazdálkodók, intézmények néhány éven belül önellátóak lehetnek faanyag szempontjából, ez a jövõre nézve számukra igen jelentõs megtakarításokat fog eredményezni. És ha valaki megnéz egy mûködõ nyár energia-ültetvényt, maga is látni fogja, hogy egy jóval természetesebb (természet közelibb) kultúra ez, mint pl. Natura 2000-es területen intenzíven repcét termelni az Alföld déli részén. 33

FÁS SZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA. BIOMASSZA FÛTÕRENDSZEREK BEMUTATÁSA Molnár Lajos ügyvezetõ Bonus Bt. – Mosonszentmiklós Az energiával való takarékoskodás, a megújuló energiaforrások minél szélesebb körû alkalmazása mindennapi életünk meghatározó részévé vált. Ennek nyomait nem annyira a gyakorlati életben, sokkal inkább a kommunikáció területén fedezhetjük fel. Országunk kedvezõ adottságai ellenére sem terjedt el széles körben a megújuló energiahordozók alkalmazása. Szakmai és nem szakmai körök is, lassan már egy évtizede hangoztatják ezeknek az energiahordozóknak jelentõségét, alkalmazásuk fontosságát. Melyek is a legismertebb és legfontosabb megújuló energiahordozók? 1. Nap 2. Szél 3. Geotermikus 4. Biomassza Nap: Magyarország adottságait figyelembe véve elsõdlegesen fûtésrásegítésre és használati melegviz készítésre használható. Szél: 1. Villamos áram termelés 2. Csak megfelelõ szélcsatornába telepíthetõ. 3. Magas a beruházási ktg. 4. Hálózati csatlakozási problémák vannak. 5. Átvételi feltételek nem a legkedvezõbbek (mikor, mennyiért?) Geotermikus: 1. Viszonylag alacsony hõfok érhetõ el (50oC), emiatt padló és falfûtéses rendszerekhez csatlakoztatható csak. 2. Kinyerhetõ teljesítménynek korlátai vannak (300kW?) 3. A víz visszasajtolása jelentõs villamos energiát igényel.

34

A továbbiakban a biomasszát – mint megújuló energiahordozót – tekintjük át részletesebben, ezen belül is a fás szárú nõvényeket, azok fûtési célú hasznosítását. Biomassza fogalma: A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levõ szerves anyagok és élõlények összessége. Amikor a megújuló energiahordozók szempontjából emlegetjük a biomasszát, akkor ennek az egésznek egy szûkebb keresztmetszetére gondolunk, elsõsorban az erdõ és mezõgazdaságban fellelhetõ és tüzelési vagy egyéb energetikai célra felhasználható anyagokat értjük. Magyarország sajátos földrajzi adottságainál fogva, nagyon jó feltételekkel rendelkezik a biomassza energetikai hasznosításához. Napjainkig hogy nem terjedt el széles körû alkalmazása az annak köszönhetõ, hogy nem volt igazán kényszerítõ ok energiahordozó váltásra. Az utóbbi évek társadalmi és gazdasági változásai kedveznek a biomassza hasznosításának. Itt elsõdlegesen a fokozódó környezetvédelmi problémákat és a gáz árának emelkedését lehet megemlíteni. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az egy éve tartó gazdasági válság hatásait sem, de hosszútávon ezek a körülmények nem lesznek negatív hatással a biomassza terjedésére. Elsõdlegesen a beruházások pénzügyi hátterét nehéz a vállalkozásoknak elõteremteni, de átmenetileg a gáz világpiaci ára is jelentõsen csökkent. A biomassza hasznosításának elõnyei 1. Folyamatosan megújul 2. Hulladékok, melléktermékek optimális hasznosítása 3. Környezetbarát (alacsony kéntartalom) 4. CO2 semleges (üvegházhatás csökkentése) 5. Csökkenti az import-energiafüggést 6. Csökkenti az energiaszolgálatókkal szembeni függõséget 7. Olcsóbb, mint a fosszilis tüzelõanyagok 8. Munkahelyet teremthet 9. Gyenge minõségû vagy vizes földterületek hasznosítása Biomassza tüzelõanyagok Megkülönböztetünk lágyszárú és fás szárú növényeket, aminek tüzeléstechnika szempontjából komoly jelentõsége van. A lágyszárú tüzelõanyagok égéstermékei (salak, hamu, pernye) különleges technikai megoldásokat igényelnek, ezért ezek a berendezések költségesebben a fás szárú növények eltüzelésére gyártott berendezéseknél. 35

A fás szárú növényekbõl nyert vagy aprítással, tömörítéssel gyártott tüzelõanyagok a hasábfa, egyéb fahulladék, a fabrikett, a faapríték és a pellet. Ezekbõl az anyagokból a hasábfát elsõdlegesen a hagyományos családi házas környezetben használatos melegviz kazánokban, faelgázosító kazánokban és a kandallókban használják. A fabrikett elsõsorban a látványtüzelés, kandallók tüzelõanyaga. A pellet a kisebb teljesítményû, családi házakban alkalmazott automata kazánokban terjedt el és a késõbbiekben is itt lesz honos. Komfortos berendezések, de napjainkban a gázzal szemben nem jelentenek számottevõ megtakarítást, ezért elterjedésük is lassú. A faapríték jellemzõen a nagyobb teljesítményû, ipari célú tüzelõberendezések tüzelõanyaga. Ezek a berendezések jelentõsebb megtakarítást hoznak a pellet és a gázzal szemben is, de magasabb a beruházás, ennek következtében nagyon hosszú a megtérülési idejük.

Tüzelõberendezések Mivel a gáz nyújtotta kényelem és az élõmunkát terhelõ költségek fontos szempontok a vállalkozások életében, ezért a biomassza tüzelõberendezésekkel szemben is a minél magasabb komfort fokozat az elvárt igény. Ezt az igényt legjobban az apríték tüzelésû automata berendezésekkel tudjuk kiszolgálni. Rendszer részei: a. Kazán (tüzelõ és hõhasznosító egyben) b. Apríték tároló és beadagoló rendszer c. Füstgáz elszívó és tisztító rendszer d. Vezérlõegység Mivel a komplett rendszer szerkezetileg több egységbõl áll ezért mindig a beruházó telephelyére tervezve gyártjuk le és helyezzük azt üzembe. Szerencsés és ritka eset, amikor a kazánház megépítése elõtt, már a tervezésének stádiumában bekapcsolódhatunk. A kisebb kazánokat – amelyek teljesítmény tartománya 80-300 kW – jellemzõen fémbõl készített konténer tárolókkal javasoljuk, 3-15 m3 térfogattal. A 300 kW feletti berendezéseket célszerû jóval nagyobb 20-40 m3 térfogatú, hidraulikus mozgatású tároló silóval építeni. A választásnál fontos szempont, hogy ne kelljen túl gyakran tölteni a tároló részt, de indokolatlanul nagy energia felhasználással ne mozgassunk nagy mennyiségû aprítékot sem. Ezeknek a szempontoknak és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével javasoljuk kialakítani és tervezzük meg a komplett rendszert.

36

Kazán: Kazánjainkat a legkisebb teljesítményektõl kezdõdõen 1200 kW teljesítményig gyártjuk. Ezek a berendezések teljesen automatikus üzemûek a tüzelõanyag beadagolástól az égésvezérlésen át, a füstgáz elszívás és tisztításon keresztül. A kazántest magába foglalja a faapríték elégetésére szolgáló tûzszekrényt, valamint a keletkezett hõ hasznosítására szolgáló csöves hõcserélõ részt. A kisebb berendezések tûzterét hõálló betonból alakítjuk ki, míg a nagyobb kazánokét samott-tégla és hõálló beton kombinációjával építünk. A tûztér minden esetben több huzamú, hogy a keletkezõ füstgázok megfelelõen kiégjenek és távozáskor megfeleljenek a 23/2001 KÖM. Rendeletben foglalt emissziós értékeknek. A berendezéseket primer – és szekunderlevegõ ellátással alakítjuk ki, továbbá folyamatos tûztéri hõfokfigyeléssel kontroláljuk az égést. Tüzelõanyag és teljesítménytõl függõen alátoló vagy lépcsõs mozgó rostéllyal látjuk el, továbbá egyedi igényeknek megfelelõen automatikus hamu kihordást is beépítünk. Aprítéktároló és beadagoló rendszer: A tároló és beadagoló rendszer nagyban függ a kazánház és környezetének építészeti kialakításától, továbbá a kazán teljesítményétõl és a tüzelõanyag milyenségétõl. Kisebb teljesítménytartományokban elsõdlegesen az acéllemezbõl gyártott konténer tartályokat alkalmazzuk, nagyobb teljesítményekben célszerû a kazánház mellet téglaépületbõl, hidraulikus mozgatású tárolóteret kialakítani. Az apríték beadagoló rendszerek elsõdlegesen többlépcsõs csigás rendszerûek, de adott esetben szállítószalagos technikai is szóba jöhet, amennyiben a szállítandó mennyiség, vagy egyéb helyi adottságok ezt szükségessé teszik. Füstgáz elszívó és porleválasztó rendszer: A keletkezett füstgázok elszívására és az abban szálló por, pernye leválasztása elszívó rendszert kell kiépíteni a kazán és a kémény között. Ennek a rendszernek szerves része a füstgázelszívó ventilátor, a füstcsövek és a porleválasztó ciklon. A füstgázventilátor biztosítja a keletkezõ gázok elszívást, továbbá a rendszer folyamatosan vákuum alatt tartja, így elkerülhetõ a kifüstölés, láng kicsapás. Vezérlés, üzembe helyezés: A rendszer részeinek mûködését vezérlõegység végzi, amit a helyszínen szerelünk fel, majd villamosan kötjük be a motorokat, érzékelõket, mûködtetõ berendezéseket.

37

Rendszer telepítésének feltételei: A komplett rendszer telepítésének vannak feltételei és a korábban alkalmazott fûtési megoldásokkal szemben lényegesen nagyobb helyigénye. Újonnan épülõ beruházásoknál viszonylag könnyen alakítható ki a kazánház és tárolótér, de már meglévõ kazánházakban gyakran komoly fejtörést okoz a tervezés, telepítés. Fontosabb szempontok: 1. A kazánház és tárolótér kialakításánál figyelembe kell venni, hogy elég nagy tömegû anyag tárolása és mozgatása, valamint kazánba való bejuttatása a feladat. Az faapríték fûtõértékének egyik fontos befolyásoló tényezõje a nedvességtartam. Törekedni kell mindig arra, az apríték minél jobban kiszáradjon. Éppen ezért célszerû az aprítékot fedett tárolószín alatt tartani legalább fél évig. A tárolónak és a kazánháznak szervesen kell kapcsolódni egymáshoz, mert csak így oldható meg az apríték, tórolóból kazánba való automatikus beadagolása. A tárolótér térfogatát az éves apríték fogyasztás befogadására célszerû építeni. Természetesen ennek a kívánalomnak nem mindig lehet építészetileg eleget tenni éppen ezért a meglévõ épületek kialakítása mindig egyedi tervezés és kivitelezés tárgya. Elképzelhetõ, hogy a meglévõ épületben nem helyezhetõ el egy apríték tüzelésû kazán, ilyenkor merül fel egy konténer kazánházban történõ elhelyezés, amit akár udvaron is le lehet telepíteni, megfelelõ közelségben a korábban már üzemelõ kazánhoz, épületgépészeti csatlakozási lehetõséghez. 2. Az apríték tüzelésû kazán önálló kéményt igényel. Új beruházásnál a teljesítménynek megfelelõ kéményt kell tervezni és felépíteni. Már meglévõ kazánház esetén megfelelõ kémény felállításáról külön gondoskodni kell. A kémény lehet hagyományos építõanyagból épített kémény, vagy megfelelõ minõsítésû szerelt kémény 3. Meglévõ és új rendszereknél is nagyon fontos szempont az épületgépészeti tervezés, kivitelezés és kazán rácsatlakozás. Újonnan épített rendszerek esetében általában megtervezik az épületgépészeti egységet, de régebben épített rendszereknél ez nem mindig mondható el. Régebbi rendszerekre történõ rácsatlakozás esetén javasolt egy kis hõközpont kialakítása és beépítése.

Üzemeltetési költségek összehasonlítása Napjainkban már nem nagyon jellemzõ, hogy szénfûtésû rendszert váltanak ki aprítékkal, éppen ezért a sokkal gyakoribb földgázfûtéssel vetjük össze a faapríték és a pellet üzemeltetési költségeit. Mivel a vállalkozásoknak a gázfogyasz38

tásról vannak leginkább kézzel fogható éves fogyasztási adataik, az összehasonlítást abból kiindulva célszerû megtenni. Gáz fûtõértéke: 34 MJ/m3 Faapríték fûtõértéke: 11-15 MJ/kg (a nedvesség tartam jelentõsen befolyásolja az értéket) Ebbõl következik, 1m3 gázt 3kg faaprítékkal tudunk kiváltani. Vessük össze ezeknek a fûtõanyagoknak az árait. 1m3 gáz ára napjainkban 130 Ft plusz lekötési költség. 3 kg faapríték beszerzési ára helyszínre szállítva 33-50 Ft. Az apríték tüzelésnél még számolnunk kell a rendszer üzemeltetéséhez szükséges felügyelõ költségét is. Összességében és durva megközelítésben elmondhatjuk, hogy a faaprítékkal való fûtéssel akár 40-50%-os megtakarítást is elérhetünk. Természetesen ez arra az esetre érvényes, ha az aprítékot piaci körülményeken szerezzük be, tehát úgy vásároljuk és nem saját magunk állítjuk elõ. A pellettel való összevetésben nem tudunk ilyen mértékû megtakarítást kimutatni, ott napjainkban közel azonosak a költségek. Természetesen itt nem vettünk figyelembe semmilyen környezetvédelmi szempontot, csak a direkt költségeket.

39

HO- ÉS ENERGIATERMELÉS BIOMASSZÁBÓL A téma megközelítése Ausztria példája alapján Johann Feigl treeeco Energiecontracting GmbH. & Co KG

Miért pont a biomassza A fenntarthatóság megoldása Amikor a fosszilis tüzelõanyagok ára erõsen ingadozik, és számítani kell rá, hogy e nyersanyagok belátható idõn belül elfogynak, elõtérbe kell kerülnie a környezetvédelmi szempontból és gazdaságilag is fenntartható alternatíváknak. A kõolajtartalékokat – még ha egyik-másik olajmezõ nem került is eddig kitermelésre – nemsokára feléljük. A szûkössé válás miatti árnövekedés egyszerûen nem lesz majd finanszírozható. Az atomerõmûvek nem jelentenek alternatívát, mivel ez az energiafajta is erõteljes árdiktátum alatt áll. A hõerõmûvek sem az önellátást lehetõvé tevõ és tiszta energia irányába mutatnak. Az autóipari válság következtében pillanatnyilag mindenki a napenergiáról beszél. Az energiatermelés e formája kétségkívül a leghatékonyabb és elsõsorban a leggazdaságosabb megoldás lenne. Abból kell azonban kiindulnunk, hogy az elkövetkezõ évtizedekben sem elegendõ politikai akarat, sem megfelelõ mûszaki színvonal nem áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy napenergiából lehessen biztosítani a teljes energiaellátást. A biomassza (a fa, az erdészeti és mezõgazdasági hulladék, stb. ...) olyan mérhetetlen mennyiségben áll rendelkezésre, hogy teljesen kézenfekvõk az ennek szervezett felhasználása érdekében tett lépések. A biomasszához kapcsolódó, gyakorlatban bevált technológia az innovatív energiagazdálkodási rendszerek által vezérelt legmodernebb tüzelõberendezések formájában szintén elérhetõ a piacon. A biomassza mellett szóló legfõbb érv – a hatalmas nagyságrendû mezõgazdasági erõforrások és az ehhez kapcsolódó értékteremtés mellett – a bolygónkat olyannyira károsító szén-dioxid megkötése. Ismert tény, hogy a biomassza pont annyi szén-dioxidot köt meg, mint amennyi eltüzelésekor felszabadul belõle, s így az egyenleg nulla. A 12 legfontosabb érv a következõ: – a biomassza megújuló nyersanyag – az oxigéntartalékok újra feltöltõdnek (fotoszintézis) 40

– – – – – – – – –

a növények megkötik a szén-dioxidot (az egyenleg nulla) nagy energiahatékonyság, alacsony károsanyag-terhelés óriási biomassza-potenciál (Magyarországon 550.000 ha) függetlenedés a fosszilis (véges mennyiségû) tüzelõanyagoktól másoktól való függés (atom-lobbi) helyett önrendelkezés munkahelyek teremtése (az állam tehermentesítése) a jövedelemtermelõ képesség az országban marad (GDP) tájrendezés, kulturális térségek fenntartása tiszta energia = jobb klíma

Eljött az idõ Egy rendkívül fontos lépés Ausztria már 20 évvel ezelõtt felismerte a biomasszában rejlõ hatalmas potenciált, és azóta folyamatosan emelkedik a megújuló erõforrásokból származó MW-mennyiség. A különfélébb lehetõségeket természetesen kísérleti projektekben vizsgálják. Legyen szó szélenergiáról (Alsó-Ausztria tartomány az Ausztriában szélerõmûvel termelt áram 54%-át állítja elõ, ami 527 MW), napenergiáról (drága technológia, nincs példamutató hatása közfinanszírozott projektekben) vagy a biogáz-létesítményekrõl (a biogáz üzemanyagként való felhasználása óriási fejlesztéseket igényel az autóiparban). A felsorolt áramtermelési módok mindegyike beruházásokat igényel, amelyek egyáltalán nincsenek arányban az energetikai nyereséggel. Európa óriási erdõterületei (180 millió hektár) mindenkinek egyértelmû érveket szolgáltatnak, aki megújuló erõforrásokkal szeretne foglalkozni. Ausztria erdõállománya 3,9 millió hektár (ez 83.800 km2-es összterületének 45 %-a). Magyarország erdõterülete 1,8 millió hektár (ami a 93.000 km2 21%-a). Ennek kicsit kevesebb, mint egy harmada jön számításba biomassza-forrásként. A hatalmas területi potenciáloktól és azok energetikai hasznosításától eltekintve – Ausztria e szempontból kétségkívül vezetõ szerepet játszik –a pénzügyi, a népgazdasági és természetesen az emberi szempont is jelentõs szerepet játszik. Olyan idõszakokban, amikor a munkaerõ-piacon nagy átalakulások mennek végbe, a „biomassza, mint gazdasági ágazat“ erõteljes és fontos szerephez juthat. További jelentõs kérdés természetesen a klíma. Mindannyian tudjuk, hogy a növények annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyi eltüzelésükkor felszabadul belõlük. Így ez az egyenleg a biomassza esetében nulla. A modern 41

kazán- illetve létesítménytechnológia és az ehhez kapcsolt energiagazdálkodási rendszerek segítségével ma garantáltan lehetséges a szén-dioxid kibocsátás 20%-ának csökkentése, ami annyit jelent, hogy a nyersanyagban lévõ energiát is 20%-kal jobban ki lehet használni, ami végsõ soron legalább 20 % költségmegtakarítást is jelent.

A biomassza Ausztriában A jelenlegi helyzet bemutatása Ausztria a biomassza hõ- és energiatermelési célú hasznosítása tekintetében vezetõ szerepet játszik. Már 20 évvel ezelõtt felismertük, hogy mekkora potenciál szunnyad az osztrák erdõkben. Ha vetünk egy pillantást a biomassza-alapú osztrák hõerõmûvek helyzetére, akkor folyamatos fejlõdést láthatunk. Kezdetben, 1994-ben 230 ilyen távhõberendezés volt Ausztriában, miközben 2005-ben már több mint 1.300 berendezés termelt 1.300 MW-nál több áramot (forrás: Alsó-Ausztriai Mezõgazdasági Kamara). A biogén fûtõanyagok 2007-ben már az összes felhasznált megújuló energiahordozó 50 %-át tették ki, ami közel 50 millió köbmétert jelent. Összességében elmondható, hogy Ausztriában a biomasszának és az ehhez kapcsolódó értékteremtésnek nagyon pozitívak a jövõbeni kilátásai. Alsó-Ausztria vonatkozásában ez a megállapítás messzemenõkig alátámasztható. Miközben 1994-ben kb. 70 db 94 MW teljesítményû berendezés mûködött, addig 2008 évben már 431 db 740 MW teljesítményû berendezés termelt. Csak 2008-ban 62 millió Eurót tett ki a gazdasági értékteremtés e körben. Ez az összeg kizárólag a biomasszának a távhõszolgáltató berendezésekbe való beszállításából adódik. (Forrás: Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányzat távhõ-statisztikája) Kétségkívül érdekes termék természetesen a pellet, amely iránt Ausztriában óriási a kereslet. Míg 1994-ben szerény 20.000 m3/év pelletre volt igény, addig ez 2008-ra 1.200.000 m3/év-re nõtt. A rövid távú prognózis 2020-ra 3.600.000 millió m3/év mennyiséget jelez elõre. A háztartási pellet-berendezések számának alakulása hasonló. Míg 1994-ben a 350 db pellet-berendezés még elenyészõnek volt tekinthetõ, addig 2008-ban már több, mint 11.000 ilyen berendezést használtak az osztrák háztartásokban. (Forrás: BrainBow) A faapríték-berendezések (max. 100 KW) számának alakulása hasonló. 1994-ben Ausztriában csak 1.500 ilyen berendezés volt, miközben ez a szám 2008-ra majdnem megháromszorozódott. 42

Érdekes a helyzet a max. 1.000 KW teljesítményû létesítményeknél. Ezek a különösen az ipar számára oly fontos berendezések 1994 száma óta 640 db-ra nõtt, ami négyszerese a korábbinak. Eme gyors fejlõdés alapját az erdõállomány gondos kezelése és pozitív alakulása képezi (2008-ban 1,1 millió m3). Ez egyértelmûen jelzi az erdõtulajdonosok körültekintését, az erdõsítési tevékenység jó mûködését és a létesítmények üzemeltetõinek beruházási szándékát.

A biomassza Magyarországon Potenciálok és hasznosítás Magyarország erdõterülete összesen 1,8 millió hektár, ami az ország 93.000 km2-es területének 21 %-a. Az erdõ több mint harmada (550.000 hektár) potenciális biomassza-alapanyagként rendelkezésre áll. Magyarország biomassza-állományát Gõgös Zoltán mérnök tanulmányában 350 millió tonnára becsüli. Ebbõl évi 100 millió tonna primer biomassza újratermelésre kerül. Az évente újonnan keletkezõ növényi biomassza bruttó energiatartalma 1.185 PJ. Ez már most több mint az ország teljes éves energiafogyasztása. A megújuló energiaforrások jelenleg a magyar energiafogyasztás 3,5%-át teszik ki, és pont ebben rejlik egy magyarországi fenntartható energetikai és hõtermelési koncepció kulcsa. Az ország nagy erdõállománya és a hatalmas terület-potenciálok egyértelmûen megengedik azt a következtetést, hogy az ültetvényeken termelt energiaerdõk felhasználása ésszerû és logikus lépés. Sok energiafa-fajta (nyár, fûz, ...) gyors növekedésû, nagy hozamú, viszonylag igénytelen és nem lúgozza ki nagyon a talajt. Ezek a fafajok 12.000-15.000 db/hektár állománysûrûségûek, 35 év alatt vágásérettek (a letermelés összesen 5-7 alkalommal lehetséges) és 1120 tonna/hektár hozam érhetõ el. Ezekhez a lehetõségekhez jön hozzá a biomasszaként hasznosítható faállomány (550.000 ha). Összességében megállapítható, hogy a nyersanyag-hálózatokból valamint energia- és hõtermelõ üzemekbõl álló átfogó koncepció nagy potenciállal rendelkezik Magyarország számára. Az erdõtulajdonosok, hõerõmû-üzemeltetõk, beszállítók és munkavállalók számára ebben az iparágban környezetvédelmi és gazdasági szempontból is nagy lehetõségek rejlenek a jövõben, valamint egy olyan szaktudásbeli elõny, amely a szomszédos országoknak is átadható (menedzsment-szerzõdések).

43

Treeeco Energiecontracting Hõ- és energiatermelés biomassza-alapon az energiaháztartás optimalizálása garantált költségmegtakarítás (tõke, személyzet, ...) adóügyi és üzemgazdaságtani optimalizáció teljesen önellátó üzem a szén-dioxid kibocsátás csökkentése biztos jövõjû rendszer A treeeco® cég önálló, átfogó, egyszerû, komplett megoldást kínál. Az állapotfelméréstõl a tervezésig, a finanszírozástól a létesítésig, a nyersanyagellátástól az energiamenedzsmentig. A fosszilis tüzelõanyagoknál fennálló nehezen kiszámítható helyzet és a nagy költségnyomás miatt kézenfekvõ az energiaháztartás optimalizálása. A treeeco® cég rendelkezik a megfelelõ szaktudással és kontrolling-rendszerekkel, amik ahhoz szükségesek, hogy megvalósítson egy, a hagyományos berendezésekrõl való jövõorientált átállást. A világszerte mutatkozó szemléletváltás és az ebbõl adódó klímavédelmi szabályok alapján óriási ugrás várható a megújuló energiaforrások felhasználásában. A treeeco® cég már ma a megújuló energiaforrások egész országra kiterjedõ hálózatára támaszkodhat, és az egyszerû, hatékony, környezetbarát és gazdaságos energia- és hõtermelés optimális rendszerét tudja kínálni. A treeeco® cég az olyan ügyfelek partnere, akik súlyt helyeznek a gazdaságilag megalapozott hõ- és energiaellátásra, biztos jövõvel rendelkezõ, környezetbarát technológia segítségével, megújuló energiaforrások talaján. A 100 kWnál kezdõdõ alapteljesítmény és a finanszírozás, létesítés és üzemeltetés körén belüli átfogó tanácsadás további pluszpontokat jelentenek az egyéni ügyfelek és az átvevõi hálózatok részére: önkormányzatok, erdõtulajdonosok, lakásépítõ közösségek, ingatlanfejlesztõk, építészek, ipar, kereskedelem, turisztikai szervezetek, felvonó-üzemeltetõk, hotelek, vendéglátó egységek, uszodák, egyetemek, iskolák, óvodák, egyházi intézmények, ápolási és egészségügyi intézmények, öregek otthonai, kórházak, stb.

A Treeeco Energiecontracting áttekintése egyszerû A treeeco® cég elkészíti a koncepciót, elvégzi a tervezést, gondoskodik a finanszírozásról, a lebonyolításról és a létesítésrõl, hogy Önnek független, biztos jövõvel rendelkezõ üzeme lehessen. 44

hatékony Az energiaháztartás optimalizálása A treeeco®-energiamenedzsment-rendszer segítségével (ügyfélszolgálat, karbantartás, ellenõrzés). gazdaságos / környezetbarát Rövid utak a treeeco® nyersanyag-hálózat által Akár 20 % költség- és emisszió-csökkenés Garantáltan megújuló nyersanyagok

treeeco Energiecontracting GmbH & Co KG Am Kaiserstein 545 | 2534 Alland | Ausztria Telefon: +43(0)2258/2766 | Telefax:+43(0)2258/2766-30 Mobil: +43(0)664/1010423 | [email protected] | www.treeeco.at

45

A POPLAR MAGÁN ERDÉSZET KFT. BEMUTATÁSA Ágoston Gyula mûszaki vezetõ Poplár Magán Erdészet Kft. • A POPLAR Magán Erdészet Kft tevékenységi körének bemutatása a megalakulástól napjainkig – 1997. erdõtelepítési, erdõ felújítási, erdõgazdálkodási, erdészeti integrátori feladatok, szolgáltatási tevékenységek ellátása 2004-ig. – 2005. évtõl a tevékenységi kör bõvülése: – EU-s finanszírozású erdõtelepítések, – Az erdõben, a szõlõ és gyümölcsültetvényekben eddig nem hasznosított „hulladékok” energetikai alapanyagként történõ feldolgozása, hasznosítása. – Viharkáros területeken fakitermelési, faanyag szállítási feladatok végzése. – 2007. évtõl: – Az EU-s finanszírozású erdõtelepítések – Fás szárú energia ültetvények telepítése – Apríték termelési ágazat fejlesztése • A Kft. fejlõdése számokban kifejezve Árbevétel: Az alapítás évében: 6,7 millió Ft 2008-ban: 540 millió Ft Saját tõke: Az alapítás évében: 2008-ban:

8,5 millió Ft 216,7 millió Ft

Tárgyi eszköz érték: Az alapítás évében: 2008-ban:

13,2 millió Ft 290,2 millió Ft

• Termelési struktúra – Jelenlegi létszám: 21 fõ – Alkalmazotti kör: 1 fõ ügyvezetõ 1 fõ pénzügyi vezetõ 46

3 fõ adminisztráció, controlling 2 fõ erdészeti szakirányítás 1 fõ apríték termelés, logisztika 12 fõ gépkezelõ 1 fõ szerelõ • Partnereink – Magán-erdõgazdálkodók – Földtulajdonosok – Önkormányzatok – Erdõgazdaságok – Erõmûvek – MVH – MGSZH Erdészeti Igazgatóságok • További célkitûzéseink – Az elõállított apríték értékesítési lehetõségeinek bõvítése. – Az erõmûi szállítások mellett településeken helyi, biomassza tüzelésére alkalmas fûtési rendszerek szélesebb körû elterjesztése. – Önkormányzatoknak, nagyobb vállalkozásoknak szeretnénk komplett szolgáltatás-csomagot kínálni. A szolgáltatás-csomag tartalma: – A helyi adottságoknak, igényeknek megfelelõ fûtési rendszer kiválasztása, telepítése, üzemeltetése, folyamatos szervizelése, karbantartása, javítása. – Aktuális pályázati lehetõségek ismertetése, pályázatok készítése. – Igény szerint a beruházás finanszírozásának biztosítása. – A fûtési rendszer hosszú távú tüzelõanyaggal való ellátása. • A – – – –

Kft. fõ termelési tevékenységének bemutatása Erdõgazdálkodás Apríték termelés Erdészeti szolgáltatások Külföldi munkavállalás, Viharkárok helyreállítása

A. Erdõgazdálkodás Erdõtelepítés Erdõfelújítás Fás szárú energiaültetvény telepítése 47

B. Apríték termelés Saját és vásárolt alapanyag aprítása Béraprítás Apríték kereskedelem C. Erdészeti Szolgáltatások Szakirányítás Erdészeti bérmunka Erdõsítések végrehajtása Gépi bérmunkák (cserje zúzás, tuskófúrás,) D. Külföldi munkavállalás Viharkárok felszámolása, szállítás, logisztika Béraprítás

48

Jegyzetek ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ 49

Jegyzetek ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ 50