MAASTRICHTI KÖZLEMÉNY az európai együttműködés erősítésének jövőbeli prioritásairól a szakoktatás és szakképzés (vocational education and training, VET) területén (A 2002. november 30-i Koppenhágai Nyilatkozat áttekintése) 2004. december 14-én 32 európai ország szakoktatásért és szakképzésért felelős minisztere, az európai szociális partnerek és az EU Bizottság képviselői Maastrichtban megállapodtak abban, hogy erősítik együttműködésüket, azzal a szándékkal, hogy - modernizálják szakoktatási és szakképzési rendszereiket, annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb gazdasággá válhasson, - minden európai polgárnak, legyenek azok fiatalok, idősebb munkavállalók, munkanélküliek vagy hátrányos helyzetűek, olyan szakképesítéseket és kompetenciákat nyújtsanak, amelyek szükségesek a számukra a kialakulóban lévő tudás-alapú társadalomba történő teljes integrálódásukhoz, amely révén több és jobb munkalehetőséghez juthatnak.
(SZAKMA)POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS ELŐREHALADÁS Az (Oktatási, Ifjúsági és Kulturális) Tanács 2002. november 12-én elfogadta a szakoktatás és szakképzés területén az európai együttműködés erősítésének előmozdításáról szóló állásfoglalást i . Ezt azután az EU tagállamainak szakoktatási és szakképzési miniszterei, az EFTA/EGT (Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Európai Gazdasági Térség) országai és a tagjelölt országok (a résztvevő országok), valamint a Bizottság és az európai szociális partnerek képviselői a Koppenhágában, 2002. november 29-30-án tartott ülésükön jóváhagyták, mint a VET (szakoktatás és szakképzés) teljesítményének, minőségének és vonzerejének növelése céljából kialakított közös stratégiát (a Koppenhágai Nyilatkozat). A Tanács és a Bizottság „Oktatás és képzés 2010” című, az Európai Tanács 2004 tavaszi ülésére készült Közös Időközi Jelentése ii összefoglalja a Koppenhágai Folyamat első, kézzelfogható eredményeit, és elismeri annak a reformok ösztönzésében, az egész életen át tartó tanulás támogatásában, valamint a kulcsfontosságú szereplők közötti és az országok közötti kölcsönös bizalom építésében játszott szerepét. A Közös Időközi Jelentés felszólítja a feleket a közös európai referenciák és alapelvek soron kívül történő kidolgozására és nemzeti szintű megvalósítására, figyelembe véve az országok helyzetét és tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket. 2002 novembere óta a Tanácsnak sikerült politikai megállapodásra jutnia a VET és az egész életen át tartó tanulás terén folytatott kiemelt együttműködés keretében elért több konkrét eredménnyel kapcsolatban, de különösen a társadalmi kohézióhoz és a versenyképességhez szükséges humán tőke vonatkozásában iii , továbbá az egész életen át nyújtott pályaorientációs tanácsadás iv , az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulás meghatározásának és elismerésének alapelvei v , a szakoktatás és szakképzés (VET) minőségbiztosítása vi és az Europass mint a szakképesítések és kompetenciák átláthatóságát biztosító egységes keretrendszer vii tekintetében. 2002 februárjában az európai szociális partnerek a kompetenciák és szakképesítések viii egész életen át tartó fejlesztését szolgáló intézkedési keretrendszer elfogadásával elindították az együttműködési folyamatot. A munkaadók és a szakszervezetek a nyomon követést lehetővé
tévő éves jelentéseik elkészítésével ténylegesen hozzájárulnak a lisszaboni stratégia megvalósításához. Az eltelt két év alatt a Koppenhágai Folyamatnak sikerült növelnie a VET európai szintű ismertségét és a lisszaboni stratégiában betöltött szerepét. A résztvevő országok és az érdekeltek végre közös nevezőre jutottak az egyes szóban forgó kihívások tekintetében, megállapodtak ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére szolgáló stratégiákban, és kidolgozták a megvalósításukat támogató konkrét eszközöket is. MEGOLDÁSRA
VÁRÓ KIHÍVÁSOK A LISSZABONI CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉ-
BEN
A Koppenhágai Folyamat az Oktatás és képzés 2010 Munkaprogram összefüggésein belül továbbra is meg fogja határozni a VET (szakma)politikai prioritásait a lisszaboni célkitűzések elérése érdekében. A VET európai és a nemzeti szintű megerősödésének – önkéntes, alulról felfelé építkező együttműködés révén, valamint a szakképesítések elismerése és az európai foglalkoztatási stratégia törvényi hátterének megteremtése mentén – lényeges elemmé kell válnia a valódi európai munkaerőpiac és a versenyképes gazdaság kialakításában. Ehhez azonban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a már elhatározott célkitűzések nemzeti szintű végrehajtására, figyelembe véve a közös európai referenciákat és alapelveket is. A Koppenhágai Folyamat 2005–2006. évi központi elemeinek felülvizsgálata során teljes körűen figyelembe vették az Európai Bizottság megbízásából a szakképzési rendszerekben elért haladás felmérése érdekében készült tanulmányban ix , valamint a 2003. x és 2004. xi . évi Kok-jelentésben felvetett kihívásokat is. E kihívások között megtalálható a kívánalmaknak megfelelő visszajelzés azokról a munkaerő-piaci változásokról, amelyek hatást gyakorolnak a VET területén kialakuló fejlemények jellegére. A Közös Időközi Jelentés megnevez számos, a reformhoz szükséges eszközt és prioritást a kulcsfontosságú területeken, annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek világszínvonalú minőségi hivatkozási (referencia) alappá váljanak 2010-re, és az egész életen át tartó tanulás kézzelfogható valósággá váljon. Ezek magukban hordozzák a szükséges befektetések hatékony mobilizálásának szükségességét, továbbá azt, hogy a hangsúlyt az állampolgárok kulcsfontosságú kompetenciáinak - mint amilyen például a tanulás elsajátítása és a vállalkozói szellem fejlesztése - egész életen át tartó fejlesztésére helyezzék. A szükséges reformokat és befektetéseket elsősorban az alábbiakra kell összpontosítani:
a szakképzési életpálya vonzerejének növelése és imázsának javítása, mind a munkaadók, mind pedig az egyének számára, a szakoktatásban és szakképzésben részt vevők számának növelése érdekében, a szakképzési rendszerek magas szintű minősége és innovációja minden tanuló / képzésben résztvevő hasznára, és az európai VET globális versenyképességének növelése céljából, a VET összekapcsolása a tudás alapú társadalomnak a magasan képzett munkaerő iránti munkaerő-piaci követelményeivel, valamint – különösen a demográfiai változások markáns hatása miatt – az idősebb dolgozók felzárkóztató képzésével és kompetenciáik fejlesztésével, az alacsony képzettségű népesség (az EU-ban körülbelül 80 millió ember 25 és 64 éves kor között) és a hátrányos helyzetű csoportok igényei – a társadalmi kohézió elérése és a munkaerő-piaci részvétel növelése céljából.
A VET egyre nagyobb arányban foglal helyet minden oktatási szinten, ezért fel kell vetni az egyenlő megbecsülés, valamint a VET és az általános oktatás közötti kapcsolat kérdését, különös tekintettel a felsőoktatásra. NEMZETI SZINTEN: A SZAKOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI RENDSZEREK, AZ INTÉZMÉNYEK, A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A SZOCIÁLIS PARTNEREK HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ERŐSÍTÉSE A LISSZAxii BONI CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉHEZ
ELSŐBBSÉGET KELL ÉLVEZNIE A KÖVETKEZŐKNEK: i)
A közös eszközök, referenciák és alapelvek felhasználása a VET rendszerek és gyakorlatok reformjának támogatására, például az átláthatóságra (Europass), az egész életen át nyújtott pályaorientációs tanácsadásra, a minőségbiztosításra és az iskolarendszeren kívüli és informális tanulás meghatározására és elismerésére vonatkozólag. Ennek tartalmaznia kell az ezen eszközök közötti kölcsönös kapcsolódások erősítését és a tagállamokban az érdekeltek tudatosságának fokozását nemzeti, regionális és helyi szinteken, a (z át)láthatóság és a kölcsönös megértés erősítése céljából;
ii)
Ahol lehet, „az adózási és ellátási rendszerek képzést ösztönző hatásainak” xiii fejlesztése a lisszaboni Európai Tanács ajánlása szerint;
iii)
Az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználása a VET fejlesztésének támogatása érdekében. Az EU jövőbeli strukturális alapjairól kötött megállapodás függvényében és összhangban ezeknek az alapoknak a politikai irányultságával a 2007 és 2013 közötti időszakban, ezek hivatottak támogatni az oktatás és a képzés kulcsszerepét a gazdasági fejlődés és a társadalom kohéziójának, valamint az „Oktatás és képzés 2010” célkitűzéseinek előmozdításában, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások szükségleteire és az öregedő népesség készségeinek megújításával és felzárkóztatásával kapcsolatos kihívásokra.
iv)
A VET-rendszerek továbbfejlesztése a munkaerő-piaci változások vagy a szociális kirekesztés miatt veszélyeztetett csoportok, különösképpen a korai iskolaelhagyók, alacsony képzettségűek, migráns munkavállalók vagy fogyatékkal élő személyek, valamint a munkanélküliek szükségleteinek kielégítése érdekében. Mindezt a célzott befektetések, a korábban megszerzett tudás felmérése és az egyénre szabott képzési és tanulási intézkedések kombinációjának alapján kell elvégezni.
v)
A nyitott tanulási módszerek kidolgozása és megvalósítása, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy meghatározzák saját egyéni pályájukat, és amelyhez megfelelő támogatást és tanácsadást kapnak. Ezt ki kell egészíteni a VET rugalmas és nyitott kereteivel, annak érdekében, hogy csökkenjenek az átjárhatóság akadályai a VET és az általános oktatás és képzés között, és jobb legyen az átjárhatóság az alapképzés és a szakmai továbbképzés, valamint a felsőoktatás területén. Ezenkívül intézkedéseket kell tenni a mobilitásnak az alap- és a továbbképzésbe történő integrálására.
vi)
A VET jelentőségének növelése és minőségének javítása azáltal, hogy minden kulcsfontosságú szereplőt szisztematikusan bevonnak a nemzeti és a helyi szintű fej-
lesztésekbe, különösen a minőségbiztosítás tekintetében. E cél elérése érdekében a szakképzést folytató (VET) intézményeket képessé kell tenni, és bátorítani kell arra, hogy részt vállaljanak a rájuk vonatkozó partnerségi programokban. Több hangsúlyt kell helyezni a készségfejlesztés iránti igények korai felismerésére, továbbá különösen fontos a VET intézkedések tervezése, amiben a kulcsfontosságú partnerek (beleértve a szociális partnereket is) meghatározó szerepet fognak játszani. vii) A tanulást segítő, előmozdító környezet a képző intézményekben és a munkahelyeken. Ez együtt jár olyan pedagógiai módszerek szorgalmazásával és megvalósításával, amelyek támogatják az önszervező tanulást, és kiaknázzák az informatika és az e-tanulás által nyújtott lehetőségeket, és így javítják a képzés minőségét. viii) Továbbképzés a VET tanárok és oktatók számára kompetenciáik fejlesztése érdekében, ami figyelembe veszi az ő tanulási szükségleteiket és a VET fejlődése következtében kialakuló változó szerepüket is.
EURÓPAI SZINTEN: AZ ÁTLÁTHATÓSÁG, A MINŐSÉG ÉS A KÖLCSÖNÖS BIZALOM NÖVELÉSE A xiv VALÓDI EURÓPAI MUNKAERŐPIAC KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
ELSŐBBSÉGET KELL ÉLVEZNIE A KÖVETKEZŐKNEK: i) A Koppenhágai Folyamat prioritásainak összevonása és a konkrét eredmények megvalósításának előmozdítása. ii) Az európai szakképesítések nyitott és rugalmas keretrendszerének kidolgozása, amely az átláthatóság és a kölcsönös bizalom alapjain nyugszik. Ez a keretrendszer közös referenciákat fog biztosítani a szakképesítések könnyebb elismeréséhez és átszámíthatóságához mind a VET, mind pedig az általános (középiskolai és felső-) oktatásban, a kompetenciákra és a tanulási eredményekre épülve. Javítani fogja az átjárhatóságot az oktatási és képzési rendszereken belül, referenciát fog biztosítani az iskolarendszeren kívül megszerzett kompetenciák elismerésére, és támogatni fogja az európai, nemzeti és ágazati munkaerőpiacok zökkenőmentes és eredményes működését. A keretrendszer alapjait a közös referenciaszintekkel kell megerősíteni. Ezt európai szinten egyeztetett eszközökkel, elsősorban minőségbiztosítási mechanizmusokkal kell támogatni a szükséges kölcsönös bizalom megteremtése érdekében. E keretrendszer arra hivatott, hogy megkönnyítse a kompetenciákon alapuló megoldások európai szintű önkéntes továbbfejlesztését – lehetővé téve az ágazatoknak, hogy megfeleljenek a nemzetközivé váló kereskedelem és technológia által az oktatás és képzés terén előidézett új kihívásoknak. iii) Az európai szakképzési kreditátviteli rendszer (ECVET) kidolgozása és megvalósítása annak érdekében, hogy a tanulóknak lehetőségük építeni tudjanak a korábbi tanulási pályáikon elért eredményeikre akkor, amikor át kívánnak lépni az egyik tanulási rendszerből a másikba. Az ECVET a VET-rendszerek eredményeire fog épülni, figyelembe véve az ECTS (Európai Kreditátviteli Rendszer) tapasztalatait a felsőoktatás területén és az Europass keretén belül. A gyakorlati megvalósításnak magában kell foglalnia a
VET-nek otthont adó intézmények közötti önkéntes egyezmények kidolgozását egész Európában. A rendszernek széles alapokon nyugvónak és rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy ezáltal – kezdetben elsőbbséget adva az iskolai tanulási rendszereknek – lehetővé tegye annak haladó szellemű megvalósítását nemzeti szinten. iv) A VET tanárok és oktatók speciális képzési igényeinek és változó szerepének, valamint annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek jöhetnek szóba e hivatás vonzóbbá tételére, ezen belül az ő szakmai készségeik folyamatos fejlesztésére. A tanárokat és az oktatókat erősíteni kell nélkülözhetetlen innovációs és a tanulási környezetet kedvezően meghatározó szerepkörükben. Az egységes keretet úgy kell megtervezni, hogy az egyaránt segítse a tanulás és a tanítás minőségének javítását a szakoktatásban és szakképzésben. v) A VET statisztikák kiterjedésének, pontosságának és megbízhatóságának javítása annak érdekében, hogy az lehetővé tegye a VET eredményessé, hatékonnyá és vonzóvá tétele terén elért haladás értékelését. A megfelelő adatok és mutatók kulcsfontosságúak annak megértésében, hogy milyen folyamatok zajlanak VET-ben, és hogy az érdekelt feleknek milyen további beavatkozásokat kell tenniük, illetve milyen döntéseket kell meghozniuk.
MEGVALÓSÍTÁS ÉS NYOMON KÖVETÉS i)
A VET területének minden szereplőjét – intézményeket, munkaadókat, szakszervezeteket, ágazati szervezeteket, kereskedelmi kamarákat, ipar- vagy szakmai testületeket , munkaerő-szolgálatokat, regionális testületeket és hálózatokat stb. – felszólítjuk, hogy ki-ki vállalja saját felelősségét, és járuljon hozzá a Koppenhágai Folyamat eredményes megvalósításához minden szinten. Olyan nemzeti hálózatokat kell létrehozni, amelyekben minden fontos érintett, különösen a minisztériumok, a szociális partnerek és a regionális hatóságok képviseltetik magukat.
ii)
A Közös Időközi Jelentéssel összhangban az oktatási és képzési folyamatokat európai szinten racionalizálni és korszerűsíteni kell, oly módon, hogy a fenti következtetések prioritásait és a Koppenhágai Folyamattal foglalkozó csoportokat bevonjuk az Oktatás és képzés 2010 Munkaprogram megvalósításába. Ezt a Koppenhágai Folyamat során használt munkamódszerekről szerzett tapasztalatok alapján kell elvégezni.
iii)
A Szakképzési Tanácsadó Bizottság teljes körűen részt fog venni a megvalósításban és az ellenőrzésben.
iv)
Az Európai Képesítési Keretrendszerre és az Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszerre vonatkozó javaslatokat elő kell készíteni és meg kell vizsgálni.
v)
Egységes módszereket és szorosabb együttműködést kell kiépíteni mind nemzeti, mind pedig európai szinten, a következőkkel: – a felsőoktatással, ideértve a Bolognai Folyamat során elért fejlődést,
– az európai gazdasági, foglalkoztatási, továbbá a fenntartható fejlődéssel és a szociális befogadással foglalkozó politikákkal (iránymutatások és nemzeti cselekvési tervek formájában), – az előcsatlakozási eszközökkel és alapokkal, és – a kutatási, a gyakorlati és a (szakma)politikai terület közötti hálózatépítéssel, innováció cserével, valamint a politika és a gyakorlat által mutatott jó példával. vi)
Az elért haladásról, a VET fejlesztése érdekében tett jövőbeli intézkedésekről – az Oktatás és képzés 2010 kétévenkénti beszámoló részeként és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiával összefüggésben – tájékoztatást kell adni, nemzeti szinten bevonva ebbe az összes fontos érintettet. Ennek magában kell foglalnia a fent említett nemzeti szintű prioritásokat, és biztosítania kell annak alapjait, hogy ösztönözzék a tapasztalatcserét nemcsak a résztvevő országok, hanem a szociális partnerek és a többi jelentős érdekelt részvételével minden nemzetre kiterjedően.
vii) A szociális partnerekkel szorosabb kapcsolatokat kell kiépíteni mind európai, mind nemzeti, regionális és ágazati szinten, figyelembe véve az általuk a kompetenciák és a szakképesítések egész életen át tartó fejlesztésére kidolgozott intézkedési keretek munkaprioritásait. viii) A Leonardo da Vinci programot és a jövőbeli integrált cselekvési programot a VET reformjának előbbre vitele érdekében teljes körűen fel kell használni az egész életen át tartó tanulás területén az innovatív intézkedések kifejlesztésének és megvalósításának támogatására. ix)
A Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) és az ETF (Európai Képzési Alapítvány) a jövőben is támogatni fogja a Koppenhágai Folyamat megvalósítását és hálózatait (pl. a ReferNet vagy a National Observatories), valamint az elektronikus média használatát, annak érdekében, hogy segítsék a jelentéstételi és ellenőrzési (monitoring) folyamatot és a tapasztalatcserét, különösen az alábbiak révén: – a legjobb politika és gyakorlat terjesztése az egész életen át tartó tanulásért, – az ágazati tevékenységek feltérképezése, – a Leonardo da Vinci program tanulmányútjainak felhasználása a kölcsönös tanulás és a társak általi értékelés (peer review) támogatására.
x)
i
Két év elteltével egy újabb miniszteri értekezletet fognak tartani, annak érdekében, hogy értékeljék a megvalósítást, és hogy áttekintsék a VET prioritásait és stratégiáit az Oktatás és képzés 2010 Munkaprogramon belül.
Véglegesen elfogadták 2002. december 19-én, HL C 13., 2003.1.18., 2-4. o. a Közös Oktatási Tanács/a Bizottság jelentése a lisszaboni stratégia megvalósításáról: “Oktatás és Képzés 2010: a lisszaboni gondolat sikere a sürgős reformoktól függ”, 2004. február iii 14354/03 EDUC 167 SOC 438, 2003. november iv 9286/04 EDUC 109 SOC 179, 2004. május v 9600/04 EDUC 118 SOC 253, 2004. május vi 9599/04 EDUC 117 SOC 252, 2004. május vii … ii
viii
ETUC, UNICE, UEAPME, CEEP, 2002. február 28. A lisszaboni célok elérése: A VET hozzájárulása, 2004. október x ‘Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek, ’, a Foglalkoztatási munkacsoport jelentése, 2003. november xi “……“.Kok-jelentés a Magas szintű munkacsoport részére a lisszaboni stratégiáról, 2004. november xii Az időközi jelentés egyes és kettes számú kiemelt eszközeivel megegyezően: “A reformok és befektetések összpontosítása a kulcsfontosságú területekre” és a “Tegyük az egész életen át tartó tanulást konkrét valósággá!” xiii Elnökségi következtetések - 23. pont xiv Az időközi jelentés hármas számú kiemelt eszközével megegyezően: “Hozzuk létre az oktatás és képzés Európáját!”. ix
