1
Ma-Holnap Módszertani kiadvány I. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ingyenes kiadványa Felelős kiadó: Sárik Zoltán igazgató Szerkesztőbizottság tagjai: Sarkadiné Keszi Gabriella, Südi Ilona, Török József Lektor: Morvay Zsuzsanna Tördelés és grafikai munka: Südi Ilona, Lövei Mária Fotók: Sarkadiné Keszi Gabriella, Südi Ilona, sxc.hu Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. A kiadvány a szerzői jog fenntartása mellett változtatás nélkül, a forrás megjelölésével felhasználható mind elektronikus, mind nyomtatott formában. Köszönjük a diákoknak és a pedagógusoknak, hogy részvételükkel hozzájárultak e kiadvány létrejöttéhez. Készült a „Komplex környezetvédelmi és természetvédelmi szemléletformálás a fővárosban” című pályázat forrásaiból, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával. MFPI, Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS __________________________________________________________________________________ 2
DIÁKPROGRAMOK – VÁLTS MA A HOLNAPÉRT! ____________________________________________ 5 Klímaváltozás, látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálatnál ___________________________________ 6 EREDMÉNYEK – TESZT a klímaváltozásról _______________________________________________________ 10 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ 12 Hulladékgazdálkodás, látogatás a HuMuSz Egyesületnél _________________________________________ 15 EREDMÉNYEK – TESZT a hulladékgazdálkodásról _________________________________________________ 17 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ 20 Fogyasztási szokások, látogatás a SOTE Egészségügyi Karán ______________________________________ 23 EREDMÉNYEK – TESZT az egészséges táplálkozásról ______________________________________________ 27 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ Nagyvárosi állattartás témában állatorvos interaktív előadása ____________________________________ EREDMÉNYEK – TESZT a nagyvárosi állattartásról ________________________________________________ KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________
30 33 35 38
II. PEDAGÓGUSPROGRAMOK – ZÖLD AKADÉMIA _____________________________________________ 2 Látogatás a Pál-völgyi barlangban ____________________________________________________ 3 KÉPGALÉRIA ________________________________________________________________________________ 5
Látogatás a Fővárosi Állatkert Zoopedagógiáján ________________________________________ 7 KÉPGALÉRIA ________________________________________________________________________________ 9
Látogatás a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepen _______________________________________ 12 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ 15
Energiatakarékosság, látogatás a MAVIR ZRt-nél _______________________________________ 18 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ 20
Épített környezetünk, látogatás a Gödöllői kastélyban _________________________________ 21 KÉPGALÉRIA _______________________________________________________________________________ 23
ÖSSZEGZÉS, EREDMÉNYEK ___________________________________________________________ 24 MELLÉKLETEK _____________________________________________________________________ 25 Előadások _____________________________________________________________________________________________ 26 1.
sz. melléklet – dr. Mika János: Változó éghajlat, változó kockázatok _____________________________________ 26
2.
sz. melléklet – Horváth Zoltánné dr.: Egészséges táplálkozás ___________________________________________ 26
3.
sz. melléklet – dr. Fodor Kinga: Nagyvárosi állattartás _________________________________________________ 26
Tesztek _______________________________________________________________________________________________ 27 4.
sz. melléklet – Teszt a klímaváltozásról _____________________________________________________________ 27
5.
sz. melléklet – Teszt a hulladékgazdálkodásról _______________________________________________________ 28
6.
sz. melléklet – Teszt az egészséges táplálkozásról_____________________________________________________ 29
7.
sz. melléklet – Teszt a nagyvárosi állattartásról ______________________________________________________ 30
Egyéb anyagok _________________________________________________________________________________________ 31 8.
sz. melléklet – Találós kérdések (OMSZ) _____________________________________________________________ 31
9.
sz. melléklet – Vásárlási totó (HUMUSZ) _____________________________________________________________ 33
10.
sz. melléklet – Mi lehet a mai menü? (SOTE)__________________________________________________________ 34
11.
sz. melléklet – Temékösszetevők (SOTE) _____________________________________________________________ 35
1
BEVEZETÉS Ezzel a kiadvánnyal elsősorban a fővárosi középiskolák környezeti-, illetve egészségnevelési tevékenységét kívánjuk segíteni. 2010 őszén – a Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottsághoz – benyújtott pályázatunk célja a környezettudatos magatartásformák terjesztése, illetve népszerűsítése volt a középiskolások körében. A környezetvédelem elsősorban a természet védelmére, megőrzésére irányul. A közvélemény számára a környezet szó tartalmát hagyományosan a természet, az élő táj jelenti. A környezeti nevelés fogalmának azonban ki kell terjednie a természeti és az épített környezethez fűződő kapcsolatokra, illetve magatartásformákra is. Pályázati programjaink sorát ezért nyitjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat látogatásával, mint a „tiszta” környezeti jelenségek megfigyelési központjával és zárjuk a Gödöllői Kastély megismerésével, mint az épített környezet egyik reprezentáns alkotásával. A városi környezeti nevelés létjogosultságát mára nem szükséges bizonygatni, hiszen Magyarország lakosságának 64%-a városlakó. Tanterveinkből, tankönyveinkből aggasztóan hiányzik a városi környezet bemutatása, a mai városok lakhatóságának és lakhatatlanságának ábrázolása, a városiasodás környezeti értékeinek és nehézségeinek pedagógiai leképeződése. A városi környezeti nevelés célja a városi környezet ökológiai sajátosságainak és összefüggéseinek felismer(tet)ése. A városban élők környezettel való kölcsönhatásainak megismerésével és tudatosításával, a városlakók szokásainak és életmódjának feltárásával elősegíthető a környezettudatos magatartás, a pozitív attitűdök kialakulása. A cél a környezet és a benne élők együttes fenntarthatóságának kialakítása, valamint az életminőség javítása. Az épített környezet, lakótér befolyásolja a légköri viszonyokat. Tudatosítani kell a diákokban, hogy mennyire összefügg a humán populáció jelenléte a környezetváltozással. A városi környezeti nevelés helyi sajátosságokból építkezik, a közvetlen környezet megismerésére és megóvására késztet. Foglalkozik a város múltjával, jelenével és jövőjével. A városi élet fenntarthatósága szempontjából vizsgálja az élőlények és a környezeti tényezők egymásra hatását, a város
egészséges környezete érdekében segíti a személyes és a kisközösségi felelősség megerősödését. Mindehhez aktív módszereket és iskolán kívüli helyzetek sokaságát, projekteket, akciókat igényel. A városi környezeti nevelésnek össze kell hangolnia a természeti és a társadalmi vonatkozású foglalkozásokat, tantárgyakat, és jó, ha a globális problémákra (levegő-, zajszennyezés, hulladékkezelés, ózonpajzs, konfliktusmegoldás stb.) is figyelmet fordít. Az információszerzés és -feldolgozás pontosságára, a tudományos módszerek alkalmazására nevelhet, bevezethet a nyomtatott és az elektronikus adatbázisok, a városi irattárak használatába és az empirikus szociológia módszereibe. Okvetlenül beavat az emberi tényezők (egyéni és csoportos döntések, vélemények és befolyásolása, meggyőzési stratégiák stb.) ismeretébe. A bemutatott programokkal kívántuk kialakítani azt a jövőképet, amelynek alapja a lehetőségek és adottságok ismerete, a szükségszerű változások elfogadása, az azokban való aktív, felelős és tudatos részvétel, a jelenlegi szemléletmód megváltoztatása és annak elfogadása, hogy környezetünk jövője és az egyén sikere vagy sikertelensége nagymértékben függ attól, hogy mit tesz, és hogyan dönt ma minden városban lakó ember. A Ma a Holnapért című pályázat tartalmát tekintve a környezetvédelem, illetve az egészségnevelés problematikájával foglalkozik, ehhez kíván megfelelő helyszíneket, előadókat, módszertani segítséget és kapcsolatrendszer kialakítását nyújtani. A projekt által kezelt kérdés- és problémakörök Annak megértése, hogy választott életmódunk milyen változásokat idéz elő szűkebb és tágabb környezetünkben. Ezek bemutatásán, a figyelem felkeltésen kívül szükséges lehetőségeink, erőforrásaink és igényeink feltárása, valamint azok indokoltságának elfogadása vagy elvetése. Annak felismerése és elfogadása, hogy másként szükséges értelmezni viszonyunkat környezetünkhöz, bolygónk jövőjéhez, más utat kell választani egyéni és társadalmi céljaink megvalósulásához, a külső és belső harmónia megteremtéséhez – az élhető jövő érdekében.
2
BEVEZETÉS Annak tudatosítása, hogy a gyakorlatorientált programok a pedagógusok és a tanulók témával kapcsolatos ismereteinek bővítését, gazdagítását szolgálják, ugyanakkor motiválttá és érdekeltté teszik őket a tanítás-tanulás során végrehajtott tevékenységben. Annak szorgalmazása, hogy a változás, változtatás aktív, kritikus szereplőjévé kell előlépni. A fenntartható fejlődés érdekében ismerjük meg korlátainkat és határainkat, mérjük fel tetteink, hozzáállásunk hatásait, következményeit. Annak kialakítása, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló gondolkodás- és magatartásbeli változások iránti fogékonyság minél fiatalabb korban különböző, aktív tevékenységekben realizálódjon és fenn is maradjon az egész élet folyamán. Az aktív részvétel párbeszédet, vitát, döntést majd cselekvést jelent. Az ily módon felállított stratégia sikeres megvalósulásának elengedhetetlen eleme a partnerség, valamint a hatékony kommunikáció. Annak beláttatása, hogy a fenntartható életmódra törekvés több mint szükségszerűség, sokkal inkább gondolkodásmód és lelkiállapot, tudatos választás és elkötelezettség. Belső igény arra, hogy környezetünket, annak értékeit ismerjük, szeressük, büszkék legyünk rájuk, védjük, a hozzá kapcsolódó tudást megosszuk és továbbadjuk a következő generációknak. Annak kialakítása, hogy egy felelősségteljesebb, igazságosabb, fenntartható világ létrehozásáért tenni akaró, széleskörű partnerségen alapuló, kezdeményezésekre épülő állampolgári együttműködés megvalósuljon. KÖRNYEZETI NEVELÉS Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként 2004. június 30-ig el kellett készíteniük környezeti nevelési programjukat.
A nemzetközi előzmények között megemlítendő, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szánt annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja, hogy a környezeti nevelést minden intézménynek terveznie kell. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” NAT 243/2003.
3
BEVEZETÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben történt meg, amelynek 48.§ (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot. A tervezés, majd a megvalósítás nyomán az iskolák az egészségfejlesztés hatékony színterévé válhatnak. Jogszabályok sora foglalkozott az egészségnevelés feltételeinek kialakításával: 1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése. 2. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete. 3. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény. 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. 6. A 96/2000. (XII. 11.) Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására”. 7. A 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bekezdése. 8. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243//2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. 9. Az 1036/2003. (IV. 12.)
Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. 10. A 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. 11. A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. § (9-10), valamint az 53. § (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17. ) Korm. rendelet keretei között. 12. A 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról. Fenti jogszabályok alapján minden intézmény kidolgozta a saját egészségnevelési, egészségfejlesztési programját. A kiadványban megjelentetett programokat csupán a lehetőségek kerete korlátozta; mindig az adott koncepció határozza meg az elérendő célt, hiszen a programok köre nagyságrendekkel szélesebb is lehet. Minden program kapcsán olyan szakmódszertani elemeket, kapcsolódási linkeket, kapcsolatokat kínálunk, melyek használatával elősegítjük a szemléletváltás gyakorlati megvalósításának lehetőségét. A programok tartalma és didaktikája, megvalósulásuk módja is iránymutató. Minden egységnél részletes módszertani útmutatóval segítjük az érdeklődők tájékoztatását a látott előadások tartalmának alkalmazhatóságával. A diákprogramok elején bemeneti méréssel teszteltük a megjelent tanulók tudását az adott témáról. A programokon mindig terveztünk egy nagyobb, a témával kapcsolatos előadást. Kiadványunkat olyan módszertani, logisztikai útmutatónak szánjuk, amely segítséget nyújt a budapesti lehetőségek eléréséhez, megvalósításához. A szerkesztők
4
DIÁKPROGRAMOK Diákprogramok – Válts ma a holnapért! 1. 2. 3. 4.
Klímaváltozás, látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Hulladékgazdálkodás, látogatás a HUMUSZ Egyesületnél Fogyasztási szokások, látogatás a SOTE Egészségügyi Karán Nagyvárosi állattartás témában állatorvos interaktív előadása
5
DIÁKPROGRAMOK 1. Klímaváltozás, látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2011. február 9-én, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál megjelent 118 diák először az éghajlattal kapcsolatos általános kérdésekről szóló feladatlapot töltötte ki. A feladatlapokat intézetünkben készítettük, kódoltuk, értékeltük és annak eredményét, mint egy mintavételt összehasonlítás céljára közzé tesszük. Az előadó, dr. Mika János éghajlatkutató 40 perces, prezentációval kísért részletes, diákbarát előadást tartott. Előadását (1. sz. melléklet) „Az éghajlat mindig változott, de most gyorsabban változik” nyitótétellel indította. Ennek okaként meghatározta, hogy az emberiség beavatkozásával eltolódott az energiamérleg. Demonstrálta, hogy a sugárzás milyen mértékben változtatja a klímát, illetve miként avatkozik bele az élőlények szervezetének működésébe. Egyszerű példákkal magyarázta el a diákoknak a különböző tartományú sugárzások káros hatásait, kitérve arra, mikor miért nem szabad napozni, szabadban tartózkodni. Diagramokon igazolta, hogy az éghajlati hatásról készült számításai szerint főszereplői lettünk a változásoknak. A prezentáció képei alátámasztották az emberi tényező befolyását, hiszen a kontinenseken ott a legpregnánsabb a változás, ahol civilizált települések, nagyvárosok találhatók. A nomád településekkel jellemezhető természetközeli életmód ehhez képest lényegesen kevesebb változást eredményez a környezetben. Állításait az elmúlt 50 év eredményeire alapozta, melyek nem túlbecsült adatokra támaszkodnak. Ezt követően az előadó a diákokkal közösen értelmezte az üvegházhatás fogalmát. A tanulók a lényeget illetően képben voltak, s végül közösen fogalmazták meg, hogy az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, ami számos dologtól, így például a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri
koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől is függ. Az előadó kiemelte Albert Arnold „Al” Gore Jr. amerikai politikus (1993-2001 között az USA alelnöke), üzletember és Nobelbékedíjas környezetvédelmi aktivista írását, amely tartalmazza a tennivalókat is a környezeti folyamatok csökkentése érdekében. Az üvegházhatás folyamatát nem lehet megérteni a Föld légkörének ismerete nélkül, így nagyon közérthetően, ábrákkal alátámasztva bemutatta a különböző sugárzási faktorok és az ózonlyuk keletkezésének összefüggéseit. Szemléltette, hogy a beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Az üvegházhatású gázok egy falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, amely lefelé átengedi a napsugárzást, de nem engedi át, hanem visszaveri a földfelszínről felfelé, a világűr irányába, a hősugárzás formájában haladó energiát. Rávilágított arra, hogy jóval az ember megjelenése előtt is voltak üvegházhatású gázok a légkörben, így ezek a folyamatok már korábban is lejátszódtak. Az előadó kiemelte, hogy a modern társadalmak óriási mennyiségben fogyasztják a fosszilis energiahordozókat (elégetik a szén-, kőolaj- és földgázkészletet), kiirtják az erdőket, megsokszorozzák a mezőgazdasági területeket ezzel szintén a sugárzás megváltozását okozva és az állattartással is megnövelik a levegőben lévő szén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, klórozott szénhidrogén-gázok mennyiségét. A légköri metán szerves anyagok bomlásakor (szemét bomlásakor, kérődző állatok emésztésekor), valamint földgáz elégetésével növekszik. A nitrogén-oxidokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, a kipufogógázokkal, a műtrágya használatával a talajból
6
DIÁKPROGRAMOK 1. juttatjuk a légkörbe. A szén-dioxid szintén a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, a növényekből, az állatok légzéséből származik. Kitért a Föld lakosságának drasztikus növekedésére, valamint hazánk csökkenő, a Föld lakosságának pedig növekvő száma közötti ellentmondásra. Rámutatott, hogy vannak vidékek, ahol olyan óriási a lakosság létszáma, hogy a környezet azt már nem tudja eltartani. Megemlítette a különböző egyezményeket, közöttük az 1997-es kiotói egyezményt, melyben a világ 38 fejlett ipari országa vállalta, hogy 2012-re 5,2%-kal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást előidéző anyagok kibocsátását. Bár jövőre 2012 lesz, a mért adatok tanúsága alapján vajmi kevés az eredmény e téren. Az üvegházhatású gázok kibocsátását energiatakarékossággal, az erdőirtások leállításával lehetne ellensúlyozni, viszont éppen a fő fogyasztó ipari államok azok, amelyek ebben ellenérdekeltek. Az előadó rámutatott, hogy a Föld védelmező ózonrétegének elvékonyodásával és lyuk keletkezésével csökkent a védelem az ultraibolya-sugárzás szűrésében. Az ózonlyuk létrejöttében bizonyos légkörbe bocsátott gázok a felelősek. A háztartási gépek (hűtőszekrények), egyes mindennap használt cikkek (spray-palackok hajtógázai) adalékanyagai ontották ezeket a halogénezett szénhidrogén-gázokat (CFC) az 1980-as évekig, amikor korlátozták ezek használatát. Az 1987ben született montreáli egyezmény szorgalmazta ezeknek a tárgyaknak a megszüntetését, illetve más vegyületekkel történő kiváltását. Az ózonréteg lassan helyre állhat, a kutatók szerint viszont a romlás gyors, a regenerálódás ezzel szemben igen lassú folyamat, azonban jelenleg stagnál és már ez is eredmény. Az előadó kiemelte minden ember felelősségét Földünk klímájának alakításában. Egy egyszerű villanykapcsolással is óriási energia-megtakarítás érhető el. Több odafigyelés szükséges, hogy unokáival együtt a szabadban játszhasson a ma ifjúsága. Az előadás után csoportokra bontottuk a hallgatóságot és az OMSZ területén három helyszínen különböző tevékenységet folytattak. A diákok a három csoport helyszínváltoztatásával minden tevékenységen részt vettek.
Az egyik helyszín a „lovardának” nevezett helyiség volt, ahol a tényleges meteorológiai előrejelzéseket, időjárás jelentéseket készítik. A szakember beszámolója után a diákok behatóbban ismerkedtek a műszerekkel. A másik nagyobb csoport a Szolgálat múltjával ismerkedett a használati tárgyak fejlesztése, fejlődése szempontjából. Érdekes volt látni, régen mennyire más körülmények között határozták meg a különböző időjárási jelenségeket, mint manapság, a műholdas technika korában. A harmadik csoport tagjai több részre tagolva oldottak meg olyan érdekes feladatokat, amelyekhez szükség volt az együttműködésre. A diákok tevékenysége szolgált bizonyítékul, ez a munkaforma mennyire megszokott, milyen gyakran alkalmazzák. A pedagógusnak rendkívül sokoldalú cél- és feladatrendszernek kell eleget tennie mindennapi munkája során. Ezek jelentős részénél funkcionális szerepe van a tanítási módszereknek is. A megválasztott módszerektől elvárható, hogy a tanulók szókincsét fejlesszék, segítsék a tanulókat a tanulásban, késztessenek gondolkodásra, aktív válaszadásra, késztessenek önművelésre, tegyék képessé a tanulókat a szaktárgy kutatási módszereinek megismerésére, segítsék szellemi közösség kialakítását. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni a nevelési célt, a tananyag tartalmát, a didaktikai feladatokat, a tanulók életkorát, fejlettségi fokát, gondolkodásuk szintjét, végül, de nem utolsó sorban a pedagógus személyiségét (azok a módszerek, amelyektől idegenkedik a pedagógus, nem alkalmazhatók hitelesen). TANDEM MÓDSZER A tandem a tanulók együttműködésének és önirányításának legelemibb, legegyszerűbb és legáttekinthetőbb formája.
7
DIÁKPROGRAMOK 1. Szerkezetére jellemző, hogy többékevésbé stabil tanulópárokból áll. A lényeg, hogy mindegyik tanulónak meglegyen az állandó párja, aki vagy őt segíti a tanulási folyamatban, illetve bizonyos problémák megoldásában, vagy akit ő segít. A csoportösszeállítás szempontja lehet homogén (azonos értékű) vagy heterogén (differenciált) csoport kialakítása. A homogén tandem előnye, hogy a tanulók tudásszint, illetve készségeik szempontjából nem nagyon különböznek egymástól. A tanuló tölti be a tanító szerepét, B a tanítványét, a következő alkalommal pedig cserélhetnek. Az is előfordulhat azonban, hogy egy adott tanórán belül többször is szerepet cserélnek, például problémamegoldó feladatoknál. A homogén tandem hátránya, hogy ebben az esetben nem eleve adott a szereposztás. Lehet, hogy a pár két tagja között az egyik tantárgyban kisebb, a másikban sokkal nagyobbak a különbségek. A differenciált tandem pár összetétele heterogén, nem kerül sor tehát szerepcserére. Nem annyira a tanulók problémamegoldó készségének a fejlesztése, hanem a tudás és ismeretek közvetítése a cél. Az idősebb tanulók általában igen jól tudnak információt és magyarázatot adni fiatalabb társaiknak. A tandemekkel folytatott munka során az alábbi szakaszokra oszthatjuk a feladatokat: a feladatra orientálódás, a partnerek egyeztetik tevékenységüket, közös munka a feladatok megoldásában, a munkamódszer és az eredmény rögzítése, beszámoló a tanárnak és/vagy az egész osztálynak (a beszámoló során a tandem két tagja felváltva szerepeljen), visszatekintés a tandemben végzett munka folyamatára. DIÁKCSOPORTOK A tanulócsoportok teamként együtt dolgozva próbálják meg a lehető legjobb eredményt elérni.
Ennél a munkamódszernél alapvető jelentősége van a csoporton belüli együttműködésnek és a csoportok közötti versenynek. Jellemzői: csoportnagyság, csoportösszetétel, a csoportban lejátszódó folyamatok, a teljesítmény megítélése. Az OMSZ-ben a tandem- és az egyszerű csoportmódszer elemeinek az ötvözetét használtuk. Az itt jelenlévő diákok több szempontból is heterogén összetételt képeztek. Voltak, akik gimnáziumból, de olyanok is, akik szakképző iskolából jöttek. Tapasztaltuk, hogy a munkamódszereik eltérőek, de végül, amikor a csoportszintre emeltük a megoldásokat, akkor minden diák kivette a részét és jó megoldásokat mondott. Vidám, jó hangulatú csoportmunka folyt minden kis egységben, ezt bizonyította az a tény, hogy ½ 6-kor jöttünk el a Szolgálattól. Az eredmény igazolta, hogy adott esetben teljesen idegen közegben is alkalmazható a csoportmunka, természetesen meghagyva a választás lehetőségét és biztosítva, hogy egy-egy csoportba kerüljenek olyan tanulópárok, akik összeszokott párost alkotnak. ADAPTÁLHATÓ ELEMEK: 1. Lehetőség szerint egy évben legalább három olyan helyszínre vigyük el diákjainkat, mint például az OMSZ. 2. Olyan autentikus személyt kell felkérni, aki a fiatalok szemében szaktekintélynek számít (jelen esetben egy ismert klímakutató). 3. A frontális módszert mindenképpen váltogatva kell a csoportossal alkalmazni, mely utóbbinak elemei: írásos, verbális, manuális, vizuális. 4. Az idővel nagyon pontosan kell tervezni és minden percet kiszámítva módszertanilag úgy tervezni, hogy az egyes tevékenységek időben és logikailag illeszkedjenek a következőhöz.
8
DIÁKPROGRAMOK 1. HASZNOSÍTHATÓ LINKEK: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium http://www.kfki.hu http://www.termeszetbuvar.hu
dr. Mika János éghajlatkutató előadásának egy részlete
9
DIÁKPROGRAMOK 1. EREDMÉNYEK – TESZT a klímaváltozásról A programot megelőző, előzetes ismereteket felmérő teszt 15, döntést igénylő kérdést tartalmazott (4. sz. melléklet). Az első részben a matematikában megismert és használt relációjelek segítségével kellett a tanulóknak meghatározniuk például, hogy a klíma (éghajlat) kisebb vagy nagyobb fogalomkör-e mint az időjárás. A második részben klímaváltozásokkal kapcsolatos állítások igaz vagy hamis voltát kellett megállapítaniuk és jelezniük. A tesztet 92 tanuló töltötte ki (a minta nem tekinthető reprezentatívnak). A tanulók nemek szerinti összetételét az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra. A tesztet kitöltő tanulók megoszlása
Az elért teljesítmény átlagos értéke 75%-os, közel 60 százalékpontnyi terjedelemben szóródnak az egyéni eredmények. Ténylegesen könnyebb volt a 2. feladat, így a tanulók számára az igaz állítások kiválasztása 4 százalékponttal eredményesebb, mint a relációjelek használata az 1. feladatban. A tanulói teljesítményeket különböző szempontok szerint foglalja össze az 1. táblázat. 1. táblázat. A teljesítmények alakulása Feladat
Nem Nincs adat
1.
átlag
szórás
minimum
maximum
55
28
0
80
Fiú
39
71
14
40
100
Lány
45
76
18
40
100
Együtt
92
72
18
0
100
8
68
19
40
87
Fiú
39
77
15
40
100
Lány
45
77
14
40
100
Együtt
92
76
15
40
100
8
64
16
40
85
Fiú
39
76
11
50
95
Lány
45
76
12
45
100
Együtt
92
75
12
40
100
Nincs adat Teszt
(fő)
Teljesítmény (%p)
8
Nincs adat 2.
Létszám
Az egyes feladatokban elért átlagos teljesítményt a 2. ábra szemlélteti. Az 1. feladat eredményessége 60-86%-pont. Az öt állításból kettő bizonyult könnyebbnek, mely 80% feletti eredménnyel párosult. A fiúk és lányok vonatkozásában két esetben találunk a megoldásban tényleges különbséget. A kocsányos tölgyes vagy a bükkös csapadékigényének (1c) viszonyában a lányok, a júliusi és szeptemberi középhőmérséklet (1d) vonatkozásában a fiúk voltak eredményesebbek.
10
DIÁKPROGRAMOK 1.
2. ábra. A tanulók átlagos teljesítményének alakulása
A 2. feladat klímaváltozással kapcsolatos 15 állításánál a teljesítmény 34-97 százalékpont között helyezkedik el. A legkönynyebbnek bizonyult állítás a „Vissza kell fogni a közlekedési eredetű kibocsátásokat”, melyet biztos, hogy már többször, több helyről is hallottak a tanulók. A nehezebbnek bizonyuló állítások teljesítménye 60% körüli, mint „Rövidebb lesz a tenyészidő.”, „Magasabb lesz a Balaton vízszintje.”, „A kibocsátás-csökkentés elodázása sokkal nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint amennyi egy korai, hatékony cselekvés összköltsége lenne.” Egy esetben, az „Ízesebb gyümölcsök teremnek majd.” állításnál 34 százalékpontos az elért eredmény, mely a feladatban a leggyengébb volt. A fiúk és lányok eredményét összehasonlítva, egy esetben a 2a) feladatnál („A bükkösök kiterjedése csökkenni fog.”) figyelhető meg különbség.
Hasonlóan az 1c) feladatnál látottakhoz, a lányok megoldása a sikeresebb. Összességében, a tesztben szereplő kérdések vonatkozásában megfelelőnek értékelhető a tanulók előzetes ismerete. Mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy erre a programra szélsőséges tudással, iskolatípusonként változó mélységű információval érkeztek a diákok. Érezhető, hogy a gimnáziumban kapott ismeretek sokkal jobban beépültek, holisztikus gondolkodásuk már a korai szakaszban kialakult. A szakközépiskolai, szakiskolai ismeretátadás a környezetvédelem, környezettudatosság tekintetében csekély, pedig a végső cél minden szakterületen (fizika, kémia, biológia, földrajz) ennek az erősítése lenne. A tudatos, jó életminőség elérése és minden ismeret erre irányítása elengedhetetlen a jövő nemzedéke szempontjából.
11
DIÁKPROGRAMOK 1. KÉPGALÉRIA
12
DIÁKPROGRAMOK 1.
13
DIÁKPROGRAMOK 1.
14
DIÁKPROGRAMOK 2. Hulladékgazdálkodás, látogatás a HuMuSz Egyesületnél A diákprogramok második helyszíne a HuMuSz Ház, ahova három alkalommal szerveztünk csoportokat, mert a helyszűke nem teszi lehetővé, hogy 27 diáknál nagyobb csoportokat fogadjanak. A város közepén elhelyezkedő sziget meseszerű létformát tükröz. Nagy kőházak, panelek gyűrűjében, újrahasznosított kerítéssel körülvéve tárul szemünk elé a „tájidegen oázis”. A HuMuSz Ház a Móricz Zsigmond körtértől 5 percre található, az Egry József utca – Karinthy Frigyes utca kereszteződésében levő CBA mögött. Megközelíthető a 6-os villamossal (Budafoki úti megálló), vagy a 86-os busszal. 1111 Budapest, Saru u. 11. Telefon: (06) 1/386-2648 E-mail:
[email protected] Nyitva tartás: Iroda: H - P: 9.00 - 17.00 Környezeti Tanácsadás és HuMuSz Bolt: H: 13.00 – 17.00 Sze, P: 9.00 – 17.00. Tevékenységük leírása a honlapjukon olvasható. A Humusz Szövetség, régebbi nevén Hulladék Munkaszövetség, független társadalmi szervezet, amely 14 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként működik. 1995 óta küzd az erőforrások pazarlását természetesnek tekintő termelés, szolgáltatások és fogyasztás ellen elsősorban a hulladékgazdálkodás területén, amely magába foglalja a megelőzést, a hasznosítást és az ártalmatlanítást is. A HuMuSz programjai közé tartozik az oktatás, tanfolyamok tartása, környezetbarát környezet tervezése, szervezése, játékok üzemeltetése, tanácsadás, biobolt üzemeltetése és oktatótevékenység. Működésük 15 éve alatt környezeti nevelési eszköztáruk sokszínűvé vált. A szemléletformálást szolgálja például a KukaBúvár című negyedéves folyóiratuk kiadása, és egyéb kiadványok megjelentetése, környezettudatos tanszerek forgalmazása, vándorkiállítások, előadások, fórumok és konferenciák megszervezése. Jelenleg, amikor a környezetismeret tantárgy óraszámának csökkenése, a tömbösítés napi gyakorlat, a tanárokat nagy
dilemma elé állítja a feladat: mit és hogyan oktassanak. Ehhez is segítségül szolgál a HuMuSz továbbképző programja: előadásokat tartanak iskolás csoportoknak és akkreditált tanártovábbképzéseket is szerveznek. Ősztől tavaszig lakossági előadásokat tartanak a környékbeliek számára a hulladékprobléma és az ökológiai fogyasztóvédelem mindennapi kérdéseiről. Tevékenységük során megelőzésről, fogyasztáscsökkentésről, újrahasználatról, komposztálásról, szelektálásról beszélnek, oktatnak, ezeket egyszerűen a „nulla hulladék” kifejezéssel definiálják. A pályázati projekt keretében a HuMuSz-hoz szervezett középiskolás diákcsoportok nagyon jól érezték magukat. Csoportfoglalkozás keretében adtak számot tudásukról, és hallhattak kijózanító adatokat a valóságról. Egy-egy foglalkozás alkalmával csupán a tudatosítás a cél, de bízunk abban, hogy ezek a diákok jelenleg is megfontoltak és az itt eltöltött 90 perces együttgondolkodás is hozzájárul, hogy ne váljanak pazarló felnőtté. A „hulladékgyártás” bemutatott volumene megdöbbentő, mely a napi szemét és hulladék csökkentésével megelőzhető lenne. A csoportfoglalkozás módszertani eszköze a KUTATÓMÓDSZER volt. A kutatómódszer lényege, hogy a téma alapproblémájához kérdésekkel, illetve közléssel juttatjuk el a tanulókat az óra első felében. E lényeges kérdés megoldására a tanulók tesznek javaslatot előzetes ismereteik alapján, amit munkahipotézis formájában fogalmaznak meg. A javaslatok, illetve hipotézis képezi a bizonyítási sor alapját, amely a felvetett probléma igazolását vagy elvetését eredményezheti. A kutatómódszer egyik jellegzetessége, hogy következetesen alkalmazza a deduktív gondolatmenetet. A tanulók gondolkodási folyamata szempontjából vizsgálva a módszert, megállapítható, hogy az kitűnő lehetőséget biztosít a problémalátásra és a problémamegoldó gondolkodásra is. Az óra alapkérdésének megfogalmazása, majd a kérdés (hipotézis) megoldásának útja szemléletes példát mutat
15
DIÁKPROGRAMOK 2. a tanulóknak arra vonatkozóan, hogyan használjuk fel meglevő elméleti és kísérleti ismereteinket egy új feladat megoldásához. A tanulóknak ugyanis az alapprobléma megoldása érdekében rendezniük, csoportosítaniuk és alkalmazniuk kellett addigi ismereteiket. Célunk a HuMuSz programmal, hogy az ide látogató diákok egy olyan bázist képezzenek az iskolákban, akik a téma képviselőiként órai keretekben továbbgondolhatják a problémát és eljuttatják társaikat is a cselekvésig. A HuMuSz célja, hogy a fenntartható termelés és fogyasztás váljon Magyarországon napi gyakorlattá. Azért dolgoznak, hogy az ehhez szükséges ismeret és akarat álljon rendelkezésre, illetve a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer alakuljon ki. Kiemelt partnernek tekintik ebben a munkában a pedagógusokat, a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat és a civil közösségeket. A tájékoztatás, oktatás és tanácsadás, jó gyakorlatok felkutatása éppúgy az eszközeik közé tartozik, mint a hulladékmegelőzési minták kidolgozása és megvalósítása, valamint a közösségi együttműködések ösztönzése.
ADAPTÁLHATÓ ELEMEK Az eltöltött rövid idő alatt a diákokat kísérő pedagógusokban – látva a környezetet, megismerkedve a tevékenységgel – megfogalmazódott az igény, hogy a diákok minél szélesebb körével kell elfogadtatni ezt a világnézetet, ami talán megváltoztatja szemléletüket és a jelenlegi napi tevékenységüket. Az iskolában mindezen tények bemutatása nem hozza olyan közel a diákokhoz a problémát, mint itt a helyszínen, ahol kézzelfoghatóvá válik a megvalósítás, bemutatva az újrahasznosított tárgyakat. Ezért minden iskolából évente egyszer legalább az érdeklődőket mindenképpen el kell hozni, mert nem ugyanolyan hatásfokú, ha előadókat hívnak meg az iskolába. Akkor szembesül ugyanis a tanuló a problémával, azzal, min kell változtatni, amikor látja, hogy a kerítés, a halastó, a kerti pad és a HuMuSz-ház területén látható tárgyak sora mind újrahasznosított anyagból vannak.
HASZNÁLHATÓ LINKEK http://www.humusz.hu hasznos információk, rendezvények, kapcsolatok http://www.youtube.com/results?search_query=recycling hulladékgazdálkodási videók
16
DIÁKPROGRAMOK 2. EREDMÉNYEK – TESZT a hulladékgazdálkodásról A program első lépéseként 69 tanuló töltötte ki a hulladékgazdálkodás témakörében a nyolc feleletválasztós feladatot tartalmazó tesztet (5. sz. melléklet). A csoport nemek szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja be. A teszten, az egyes feladatokon elért eredményekben a nemek között nem állapítható meg tényleges különbség. Az 52 százalékpontos átlagos teljesítmény mögött a feladatok szerinti eredményeknél jelentős különbségek láthatók. Az 1. táblázat az elért eredmények különböző szempontok szerinti mutatóit foglalja össze. 1. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása 1. táblázat. A teljesítmény alakulása százalékpontban Feladat
Nincs adat
Fiú
Lány
Teszt
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás
Minimum Maximum
1.
75
46
76
44
85
36
81
39
0
100
2.
38
52
71
46
80
41
72
45
0
100
3.
63
52
57
51
58
50
58
50
0
100
4.
0
0
5
22
10
30
7
26
0
100
5.
0
0
10
30
15
36
12
32
0
100
6.
25
46
62
50
60
50
57
50
0
100
7_1.
38
52
43
51
33
47
36
48
0
100
7_2.
0
0
5
22
10
30
7
26
0
100
7_3.
25
46
24
44
18
38
20
41
0
100
7_4.
0
0
10
30
10
30
9
28
0
100
7_5.
13
35
33
48
15
36
20
41
0
100
8a
63
52
95
22
90
30
88
32
0
100
8b
50
53
90
30
75
44
77
43
0
100
8c
38
52
95
22
78
42
78
42
0
100
8d
50
53
95
22
98
16
91
28
0
100
8e
63
52
76
44
90
30
83
38
0
100
8f
50
53
86
36
90
30
84
37
0
100
Együtt
35
20
55
11
54
11
52
14
6
82
Az egyes feladatokon elért teljesítmények különbözőségét a 2. ábra szemléletesen mutatja be.
17
DIÁKPROGRAMOK 2.
2. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása
Az eredményesség szempontjából a 4., 5. és a 7. feladat helyes megválaszolása okozott problémát. A 4. feladat a hulladékgazdálkodás céljára, az 5. a felsorolt négy lehetőség közül a legköltségesebb hulladékkezelési módra kérdezett rá. A 7. feladat nehézsége abban rejlett, hogy öt települési szilárd hulladék arányát kellett Magyarországra vonatkoztatva meghatározni a felsorolt értékek közül. Ezek a kérdések már a téma mélyebb ismeretét tételezték fel. A tanulói gondolkodás mélyebb területére enged következtetni, ha megnézzük, hogy az egyes kérdéseknél milyen volt a válaszlehetőségek megjelölésének aránya. Ezt mutatja be a 3. ábra, melyen eltérő színnel szerepel a helyes megoldás jelölésének vagy nem jelölésének az aránya.
3. ábra. A tanulói válaszok feladatonkénti megoszlása
A hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kérdésnél (3. feladat) a helyes megoldást jelölők nagy aránya mellett a tanulók 35%-a választotta jó megoldásként „A hulladék elkülönített gyűjtésével.” helytelen válasz lehetőséget. A negyedik feladatnál a tanulók 7%-a jelölte a helyes megoldást, míg 79%-uk szerint a hulladékgazdálkodás elsődleges célja „A hulladék szelektív gyűj-
18
DIÁKPROGRAMOK 2. tése.” Az 5. feladatban a tanulók szerint a legköltségesebb hulladékkezelési mód az újrahasznosítás (51% jelölte), míg a ténylegesen költséges lerakást csak a tanulók 12%-a jelölte. A Magyarországon keletkező települési szilárd hulladék arányát vizsgáló 7. feladatra adott válaszok nagyon vegyes képet mutatnak (4. ábra). A helyes választ adó tanulók aránya eltérő színnel szerepel. A legsikeresebb a fémhulladék arányának meghatározása volt. A műanyag és az üveg arányának meghatározásában él a legnagyobb tévképzet a tanulók fejében.
4. ábra. A tanulói válaszok feladatonkénti megoszlása
A tanulók számára legkönnyebben megoldható feladat az okosabb, olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás kiválasztása volt. Az itt olvasható állításokkal tanulmányaik során, a médiában gyakran találkozhattak. Összességében megállapítható, hogy a tanulók rendszerszerű átlátása még hiányos, viszont a már sokat hallottak megítélése sikeresebb. Dicséretes az a célkitűzés, hogy rövid időn belül korszerű, modern, racionális hulladékgazdálkodás alakuljon ki, azonban ennek elérését akár teljesen meg is akadályozhatja, hogy nincs kialakítva minden településen, minden lakóközösség közelében a megfelelő infrastruktúra.
Hiába kezdeményező egy-egy kisebb populáció, család, ha a gondosan szétválogatott hulladékát messze kell szállítania a városban, meggondolja, hogy megtegye. El kell telnie egy-két évtizednek, amíg olyan gondolkodásmóddal, tudatosan bánunk a hulladékkal, mint a például szolgáló környező gazdaságok. Azok a gazdálkodó családokban felnőtt diákok örökítik ezt a szemléletet, akik legalább rokoni kapcsolatban találkoznak az okos, komposztáló, megtakarító életmóddal. A városban élőknél a pedagógusoknak kell felvállalniuk ezt a szerepet.
19
DIÁKPROGRAMOK 2. KÉPGALÉRIA
20
DIÁKPROGRAMOK 2.
21
DIÁKPROGRAMOK 2.
22
DIÁKPROGRAMOK 3. Fogyasztási szokások, látogatás a SOTE Egészségügyi Karán A felsőoktatási intézmények felkészítik a biológiatanár-szakos hallgatókat a tanári hivatásra. Az előadások, gyakorlatok, szemináriumok megalapozzák az iskolai tanítási gyakorlatot és a későbbi tanári munkát, valamint megerősítetik a pálya iránti elhivatottságot, felelősségtudatot. Megismertetik a hallgatókat a hagyományos és újszerű tanítási-tanulási stratégiákkal, módszerekkel, munkaformákkal (előadás, közlés, megbeszélés, játék, projektmódszer, vita, portfólió, esettanulmány, csoport-, páros és egyéni munka stb.) és elősegítik azok készségszintű alkalmazását. A tanítási gyakorlat hozzásegíti őket ahhoz, hogy megtanuljanak órát tartani; kísérleteket bemutatni; tanulókísérleti, feladatmegoldó, összefoglaló órákat megtervezni, előkészíteni, levezetni; szemléltető eszközöket készíteni és helyesen használni; szóban és írásban számon kérni, értékelni. Megismerik a forgalomban lévő biológia-
tankönyveket, az összehasonlító tankönyvelemzés módszereit; a tanterveket és a vizsgakövetelményeket. Egy tantestület mikroklímája, a sok szimultán élmény hatása erősen befolyásolja mindezen ismeretek és képességek tudatos használatának mértékét. Legfontosabb a biológiatanár elkötelezettsége a téma iránt, hogy minden iskolai tevékenységével a szemléletformálásra törekszik. Példaértékű, ahogy él, étkezik és sportol. Nehéz elhinni egy túlsúlyos tanárnak azokat a mondatait, hogy a tanulók táplálkozzanak egészségesen, mert a szervezetük működését tudatosan kell irányítaniuk, nem mindegy, mit és hogyan visznek be. A SOTE dietetikusát azzal a céllal kértem fel az előadás megtartására, hogy a különböző iskolákból (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), eltérő információkkal rendelkező diákok autentikus szakembertől halljanak arról, hogy miért fontos az embernek tudatosan élni, cselekedni.
ÖRÖKLÖTT TULAJDONSÁGOK
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
20%
15%
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS
KÖRNYEZETI HATÁSOK
35%
30%
Az egészségi állapotot befolyásoló összetevők hatáserőssége
Az egyetemi oktatók módszertani kultúrája eltér a középiskolai tanárokétól, de akár a 10. osztályos diákoknak sem baj, ha más módszerekkel megközelített módon ismerkednek a témával. Az előadás módja szándékosan nem hagyományos frontális jellegű volt, a középiskolásokra, illetve a késő délutáni időpontra való tekintettel választottunk más módszert. Az interaktivitás nem sajátja az egyetemi előadásoknak, ezért olyan kéréssel for-
dultam az előadóhoz, hogy a frontális előadást törje meg csoportmunkával. Ezt meg is tette, sőt olyan kérdéseket intézett a hallgatósághoz, melyekre választ várt, és kapott, ezáltal maga az előadás egy közös produktummá vált. Az egészséges életmódról sok fiatal hallott, és el tudja mondani a kritériumokat, mi az, ami az eléréséhez szükséges, azonban a saját életvitelében nem alkalmazza.
23
DIÁKPROGRAMOK 3. Az iskolán kívüli hatás fontossága megköveteli, hogy olykor tudatosan alkalmazzunk olyan információátadást, ami célirányos, és mivel az oktatási intézményen kívül zajlik, nem kötődik a tanuláshoz. Minden csoport, legyen az kortárs, vagy vegyes életkorú, minden megnyilvánulásával nevel. A SOTE Egészségtudományi Karán 2011. április 6-án rendezett délutáni foglalkozáson megjelent diákok nem az egészségügyi szakközépiskolába járnak. Sajnos több program egybeesése okozta a megjelenés hiányát, nem az érdektelenség. Nem titkolt cél volt az intézmény bemutatása is, hiszen nemcsak a gimnáziumokból érkeznek ide hallgatók, hanem az egészségügyi előképzettséggel rendelkező középiskolákból is. Problémamegoldó gondolkodás a biológia tanításában A problémamegoldó gondolkodás olyan folyamat, amely során a kiindulási állapot a probléma felismerése, a cél a probléma megoldása, a megoldáshoz vezető út pedig ismeretlen. A stratégiai lépések alkalmazása közben akadályokba ütközünk. Ez próbálgatások sorát indukálja, míg következetesen vagy egy véletlen felismerés révén rájövünk a megoldásra (belátás). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: iskolán belül: szakkör, tehetséggondozás, versenyfelkészítő, felvételi előkészítő iskolán kívül: kirándulás, terepgyakorlat, verseny és levelezés, erdei iskola, szaktábor köztes lehetőség: szakóra kevesebb lehetőség: előadás, konferencia, kiállítás, média, ismeretterjesztő kör A 14-18 éves korosztály fejlett formális gondolkodása ellenére meglehetősen erős vizuális jegyeket mutat. A középiskolások nagyon erősen érzik, hogy mire lesz szükségük az életben, nem kedvelik az önmagáért a tudományért való tanulást, ezért azt tanulják hatékonyan, aminek életbeli, illetve gyakorlati hasznát látják. A pedagógusoknak ezt az ellentmondást kell oktató-nevelő munkájuk során feloldaniuk, hogy az önmagáért való tudomány
megtanításával kötelességtudatra is neveljék tanulóikat. Életkori sajátosságaiknál fogva a középiskolások szeretik a fiatalos, a színes, divatos dolgokat, szeretik a fantasztikumot és a csodákat, a változatosságot. Ezekből kiindulva gondolkodhatunk el azon, milyen motivációt is alkalmazzunk adott tananyag kapcsán. Igen erős motivációs forrás lehet a középiskolás korosztályban a társadalmi érdek, a mindennapi élet közelsége, az ismeretek gyakorlati hasznának bemutatása. A motivációk egyfajta kategóriáját képviselik középiskolás korban az érdekesség, humor, a közlési szükséglet, a jókedv, élményszerűség, önkifejezési szükséglet. Nem szabad elfelejteni azt a tényezőt sem, hogy a tanulók teljesítménymotiváltsága növelhető akkor is, ha az interakciós környezet meleg érzelmi viszonyba ágyazott. A tanár hitelességének megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. Ha a tanuló a tanártól megértést, biztonságot kap, akkor ez nemcsak a tanulási motivációjára hat pozitívan, hanem az egész személyiségére is. A motiváció belső indítékból fakadó vágy, melynek célja lehet az ismeretszerzés, a létfenntartás, a cselekvés, a megnyilvánulásra vonatkozó aktivitás vagy az érvényre jutás. Szakaszai: motivátor: döntésre késztető külső vagy belső inger motívum: maga a döntés emóció: a döntést kísérő érzelmi reakció aktiváció: a cselekvést megelőző készenléti állapot Motívumok: tudásszerző (pl.: kíváncsiság, érdeklődés, megoldási késztetés, alkotási vágy, játékszeretet stb.), gondolkodási (pl.: felismerő, halmazképző, viszonyító stb.), tanulási (pl.: elsajátítási motívum, sikervágy és kudarcfélelem, kötődés, ambíció, a tanulás gyakorlati értéke, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény stb.), kommunikációs (pl.: érdeklődés, rendszükséglet, felelősség, affiliáció, independencia stb.).
24
DIÁKPROGRAMOK 3. A kommunikációs motívumok közé sorolható az erősen demotiváló presszióérzés, amit az vált ki, ha a pedagógus megértés nélkül és teljesíthetetlenül sokat követel. A felkért előadó, Horváth Zoltánné dr. mestertanár dietetikát tanít a hallgatóknak. A résztvevő középiskolások tudása legalább olyan mélységű volt, mint az elsőéves hallgatóké. Sok kérdésre adtak választ, azonban bátortalanul, ami természetes, hi-
A PROGRAM ELEMEINEK ALKALMAZÁSA ISKOLAI SZINTEN Az egészségnevelés komplex feladat, melyben mindenkinek akad tennivalója a maga területén. Az egészségnevelés a pedagógiának az a résztudománya, amely gyűjti, rendszerezi és alkalmazza az egészségvédelemmel kapcsolatos ismereteket és módszereket. Célja Az egyén és a közösség magatartását úgy formálni, hogy az egészség megtartásához és ha elveszett az egészség visszaszerzéséhez járuljon hozzá. Feladata Oktatás: az ismeretek minél szélesebb körben történő átadása. Nevelés: megszerzett ismeretek szerinti életvitelre, az egészségvédelmi normák betartására való ösztönzés.
szen idegen közegben, ráadásul egyetemi épületben, egyetemi oktató kérdezgette őket, s ez gátló tényező. Nem klasszikus előadást hallhattak, ez is feszélyezhette a diákokat, azonban a csoportmunkával elkészített feladatoknál oldottabbak lettek. Érdekes, sőt napi szükségletet feltételező tevékenységet hajtottak végre: meg kellett állapítaniuk, hogy a kapott összetevők alapján milyen ételről van szó. Bizony nem tartozik a napi rutinhoz, hogy vásárlás közben megnézzük az élelmiszerek összetevőit, pedig fontos lenne. A másik, szintén csoportos feladat, hogy egy menüsorról pusztán az összetevők alapján megállapítsák, milyen ételeket tartalmaz. Próbálkozhattak testzsír-méréssel is és szembesülhettek a táblázatról leolvasott eredménnyel.
Mozgósítás: az egészségügyi apparátussal történő együttműködés ösztönzése. Jogi háttér: 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 10. § (5.) „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5– 12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” Intézményi és személyi háttér Problémák: „Gazdátlanság”: minden tanártól elvárt az egészségnevelés, de erre senki nem készíti fel őket, nehéz számon kérni a teljesítést A példamutatás hiánya (dohányzó tanár) A fiatalok általános gyanakvása a felnőttek önmérsékletre felhívó tanácsai ellen
25
DIÁKPROGRAMOK 3. Az egészségnevelés módszerei: Az ismeretek szervezése: a) Tematikus feldolgozás témahetek, projektek pl. drogprevenciós vagy szexedukációs témakörökben b) Tantárgyi ismeretekhez integrálás
Gyakorlati módszerek frontális: tanári vagy kortárs segítői előadás, magyarázat, vita; tanulói referátum; kerekasztalkonferencia vendégekkel nem frontális: egyéni és csoportmunka, projektmunka (faliújság, plakátkészítés is), vetélkedő, egészségügyi bíróság
AZ ÉLETMÓDDAL KAPCSOLATOS LINKAJÁNLÓK: http://emberitest.lap.hu http://realika.ecucatio.hu A délután végén meglátogattuk azt a tankonyhát, ahol a dietetikushallgatók a gyakorlati feladataikat végzik. Az egész épület nagyon impozáns, gyönyörűen felújított, megkímélt és okosan tervezett. A tankonyha igen nagy, jól felszerelt. Itt valóban öröm tanulni.
26
DIÁKPROGRAMOK 3. EREDMÉNYEK – TESZT az egészséges táplálkozásról Kilenc kérdést kaptak a résztvevők a programot megelőzően kitöltésre kerülő tesztben (6. sz. melléklet). 24 tanuló válaszolt, nemek szerinti összetételüket az 1. ábra szemlélteti. A teszten és az egyes feladatokon elért eredmény vonatkozásában a nemek szerint tényleges különbség nem állapítható meg. A teljesítményadatokat részletesen az 1. táblázat foglalja össze. A legsikeresebb és legkevésbé eredményes teljesítmény között 50 százalékpontnyi a különbség, az átlagos teljesítmény 76 százalékpont. 1. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása 1. táblázat. A teljesítmény alakulása százalékpontban Nincs adat Feladat
Átlag
Fiú
Lány
Teszt
Szórás
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás Minimum Maximum
1.
100
0
77
44
89
33
83
38
0
100
2.
100
0
69
48
67
50
71
46
0
100
3.
100
0
54
52
78
44
67
48
0
100
4.
100
0
92
28
100
0
96
20
0
100
5.
100
0
77
44
67
50
75
44
0
100
6.
100
0
85
38
100
0
92
28
0
100
7.
100
0
38
51
33
50
42
50
0
100
8.
100
0
92
28
100
0
96
20
0
100
9.
100
0
54
52
78
44
67
48
0
100
Együtt
100
0
71
14
79
17
76
16
44
100
A feladatonkénti teljesítmények alakulását szemlélteti a 2. ábra, melyen jól látható, hogy átlag feletti az eredmény az 1., a 4., a 6. és a 8. feladat esetében. Ezek a kérdések az „Azzá leszel, amit eszel” állítással, egy kirándulás elemózsiacsomagjával, az agyműködést serkentő élelmiszerekkel, valamint az életmód és egészség összefüggésével foglalkoztak. A legmeglepőbb a leggyengébben sikerült 7. kérdés megoldása, amely a leginkább kalóriában gazdag, leghízlalóbb termékek kiválasztásá-
val foglalkozott. A számok szerint vannak félreértések ezen a téren. A teljesítmények mögé nézve teljesebb képet kapunk, ha megnézzük, hogy a feleletválasztós kérdések egyes elemeit milyen arányban jelölték a tanulók (3. ábra). Az 1. feladatban a tanulók többsége számára egyértelmű, hogy a táplálék minősége kihat az egészségre és az is, hogy az élelmiszerek adalékvegyszer-tartalma nem hat orvosságként. 17%-uk úgy véli, hogy a génkezelt élelmiszerek káros génjei beépülhetnek a szervezetünkbe.
27
DIÁKPROGRAMOK 3.
2. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása
3. ábra. A tanulói válaszok feladatonkénti megoszlása
Az „ebédelj úgy, mint a polgár” hasznos tanácsot a többség szintén ismeri, de a résztvevők 30%-a szerint a „reggelizz úgy, mint egy koldus” vagy a „vacsorázz úgy, mint egy király” állítás is igaz. A 3. feladat nehézségét az adta, hogy azt kellett meghatározni, miért nem veszélyes a chips. A többség eredményes volt, de 30% a „Mert sok benne a zsiradék és a kalória.” választ jelölte helyesként. A kirándulás ideális elemózsiacsomagjának kiválasztása nagyon sikeres volt, itt valószínűsíthetően működött a tanulók tapasztalata is. A tanulók háromnegyede a tanultak alapján helyesen megválaszolta, hogy miért egészségesebb a nyers, mint a főtt zöldség, gyümölcs. 21%-uk fejében azonban tévesen
él, hogy azért, mert a nyers növény tápanyagtartama gyorsabban felszívódik. A korábban már jelzettek szerint legeredménytelenebb volt annak a megállapítása, melyek a leginkább kalóriadús élelmiszerek, ételek. 42% helyesen határozta meg, hogy a rántott gomba, szalonna, rántott sajt, majonéz, viszont a többség a csoki, méz, cukor, mogyoró, mazsola sorozatot jelölte. Ez az ismeret nagyon fontos lenne a helyes táplálkozáshoz. Az utolsó kérdésben a tanulók háromnegyede helyesen határozta meg a táplálékpiramis sorrendjét a választható lehetőségek közül, viszont egynegyedük ezzel nincs tisztában. Összességében úgy tűnik, hogy vannak már a helyes táplálkozással kapcsolatban
28
DIÁKPROGRAMOK 3. helyesen rögzült ismeretek, de a tanulói válaszok azt mutatják, szükség van a jövő nemzedéke számára az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk folyamatos megerősítésére. A hiátus oka feltételezhetően az alacsony (szakiskolában, szakközépiskolában egy tanéven át legfeljebb heti 1 óra) időkeretben folytatott ismeretátadás, melynek keretében a szaktanárnak el kell döntenie, mit tanít meg egyáltalán. A legfontosabb, az egészségvédelem, valamint az egészséges életmódra
nevelés többnyire kimarad, pedig erre minden iskolatípusban végzett tanulónak szüksége lenne ahhoz, hogy a középkorosztály egészsége tekintetében tapasztalható megdöbbentő statisztikai adatok, tendenciák ne folytatódjanak. A feladatlap az ismeretterjesztő délután előtti állapotot rögzítette, ez után került sor a szakértői felvilágosító előadására. Egyetlen alkalom azonban nem elég a megerősítéshez, ennek egy folyamat részeként kellene megjelennie a diákok életében.
29
DIÁKPROGRAMOK 3. KÉPGALÉRIA
30
DIÁKPROGRAMOK 3.
31
DIÁKPROGRAMOK 3.
32
DIÁKPROGRAMOK 4. Nagyvárosi állattartás témában állatorvos interaktív előadása 2011. április 27-én szép számmal, 86 fővel gyűltek össze a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán a középiskolások, láttatva ezzel, hogy a nagyvárosi állattartás közös ügyünk. A szokásokhoz híven (immár negyedik alkalommal) kitöltöttek a diákok egy kérdőívet a nagyvárosi állattartásról. Ez megfelelő kiértékelés után képet ad arról, hogy azok a fiatalok, akiket érdekel az állattartás, hogyan vélekednek, mit tudnak a témáról. Dr. Fodor Kinga adjunktus, az egyetem oktatója tartott előadást, melyben minden apró részletre kitért a városban tartott állatokkal kapcsolatban. Kiemelte, hogy az állattartás nem csupán kutya- és macskatartásból áll, nagyon sok egyéb kisállat is velünk él a lakásban. Ezekről, és a mai helyzetről szólt az előadása, melynek minden második diáján volt egy kérdés, melyet megvitatott az előadó a hallgatósággal. A résztvevők a témában igen tájékozottnak bizonyultak. Előadása nem csupán frontális monológ volt, módszertani megoldásként a kérdésekkel motivált együttgondolkodást alkalmazta. A feltett kérdésekre azonnal várt és kapott is választ, így bevonva a nagy létszámú hallgatóságot egy interakció jött létre, mely másfél órán keresztül ébren tartotta a diákok figyelmét. A másfél órás előadás részletesen ismertette az állatokkal való együttélés szabályait. Mostanra már sokan ismerik a felelős állattartás fogalmát, de az állattulajdonosok kisebbik fele az, aki ennek megfelelően él együtt állatával, gondoskodik róla. A felelősség azzal kezdődik, hogy a leendő állattartó tájékozódik, milyen szükségletei (mozgás, ellátás, táplálás) vannak az állatnak, és ezeket a feltételeket még az állat hazavitele előtt meg is teremti.
Tudatában van annak, hogy a magához vett állatról annak élete végéig gondoskodni köteles, ami a sok öröm és szeretet mellett nagy kötöttséget és anyagi költséget is jelent. Ezek az állatok éppúgy szeretetet és gondoskodást igényelnek, mint a családtagok. Az állat viselkedésében bekövetkező változás egyik jele lehet a betegségnek, mely esetben szintén a gazda felelőssége állatorvoshoz vinni az állatot. Évente egyszer ajánlott ellenőriztetni az egészségi állapotát, negyedévente pedig a féregtelenítését elvégeztetni. A felelős gazda, ha nem az állat szaporításával foglalkozik, gondoskodik az állat ivartalanításáról is. Jelenleg a menhelyek máris túltelítettek azoknak a tulajdonosoknak a felelőtlensége miatt, akik nem törődnek az állataikkal. Az elkóborolt állat akkor kerülhet vissza a gazdájához, ha azonosítása megoldott. Ennek legkorszerűbb módja a mikrochip-beültetés, hiszen a nyakörvön levő biléta leszakadhat, elveszhet. A kutya társállat, nem egy kertben, egyedül, hanem a gazdája mellett érzi legjobban magát. Magas a törődés- és elismerésigénye, amit a gazdájának tiszteletben kell tartania. A kutya a vele való rendszeres foglalkozás, tanítás hatására válik jól neveltté, szófogadóvá. E célból kiváló közös elfoglaltság kutya és gazdája számára a kutyaiskola, ahol a többi gazdától tapasztalati tanácsokat is kaphat a gazda. A lakásban tartott kutyának is szüksége van egy helyre, ahol pihenhet, a szabadban levőnek pedig száraz, szigetelt, meleg helyre, ahova rossz idő esetén visszavonulhat. Nem a kutya érdekeit szolgálja, ha láncon vagy pár négyzetméteres kennelben tartják. Még a kertes házban élő kutyának is szüksége van sétáltatásra, mely sokkal inkább temperamentum-, mint testméretfüggő, hogy
33
DIÁKPROGRAMOK 4. kimozoghassa magát, új szagokkal, ingerekkel, más kutyákkal találkozzon. Gazdája köteles gondoskodni arról, hogy a kutya előtt mindig legyen friss víz, és hogy minden nap lehetőleg azonos időben kapjon megfelelő, minőségi táplálékot. Kutyasétáltatás közben a dolgát végzett állat után a gazdája köteles összeszedni a szemetet. A hatályos jogszabályok is foglalkoznak a felelős állattartással. Az állatkínzást jogszabály definiálja, és a Büntető törvénykönyv büntetni rendeli. Erről bővebben a http://www.allatsegelyszolgalat.hu/index.ph p?option=com_content&view=article&id=93&I temid=73 HASZNOS LINKEK: http://www.behav.org/ http://www.zoobudapest.com/ http://www.sulinet.hu/ http://www.termeszetvilaga.hu/ www.termeszetbuvar.hu http://www.terraalapitvany.hu/ http://www.hlasek.com http://natgeotv.com/hu
hivatkozáson olvashatnak az érdeklődők. Az előadó rámutatott, hogy Magyarországon az állattartási kultúra jócskán elmarad a nyugat-európai, amerikai normáktól, de minden állatvédő abban reménykedik és azért küzd, hogy mi is hamarosan felzárkózunk hozzájuk a felelős állattartást illetően. Ez a minél szélesebb körben elterjedt és elfogadott felelősségteljes gondolkodásmód kialakulása és elterjedése eredményeképp jöhet létre. Alkalmazott módszertan: Problémamegoldó gondolkodás a biológia tanításában(lásd az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD szakmai anyagánál)
fajlista, letölthető anyagok oktatási anyagok
hazai flóra, fauna fotók videók
34
DIÁKPROGRAMOK 4. EREDMÉNYEK – TESZT a nagyvárosi állattartásról Az előzetes ismeretek felmérését célzó, feleletválasztós feladatokat tartalmazó tesztet (7. sz. melléklet) 57 tanuló oldotta meg. A csoport nemek szerinti összetételét az 1. ábra mutatja be. A tanulók által nyújtott teljesítmény részletes adatait feladatonkénti és nemek szerinti bontásban az 1. táblázat foglalja öszsze. Az átlagos teljesítmény 58%-os. A lányok és fiúk teljesítménye közötti 8 százalékpontnyi különbség nem tekinthető számottevőnek.
1. ábra. A tesztet kitöltő tanulók megoszlása
1. táblázat. A teljesítmény alakulása százalékpontban Feladat
Nincs adat Átlag
Szórás
Fiú Átlag
Lány
Szórás
Átlag
Szórás
Teszt Átlag
Szórás
Minimum
Maximum
1.
50
58
18
39
19
40
21
41
0
100
2.
75
50
65
49
64
49
65
48
0
100
3.
50
58
29
47
56
50
47
50
0
100
4.
100
0
94
24
94
23
95
23
0
100
5.
100
0
88
33
92
28
91
29
0
100
6.
75
50
71
47
72
45
72
45
0
100
7.
0
0
0
0
17
38
11
31
0
100
8.
75
50
47
51
47
51
49
50
0
100
9._k
100
0
41
51
64
49
60
49
0
100
9._m
100
0
53
51
58
50
60
49
0
100
9._d
25
50
18
39
50
51
39
49
0
100
9._h
75
50
47
51
58
50
56
50
0
100
10.
100
0
71
47
64
49
68
47
0
100
11.
25
50
59
51
42
50
46
50
0
100
12.
50
58
35
49
58
50
51
50
0
100
13.
100
0
76
44
92
28
88
33
0
100
14.
75
50
88
33
94
23
91
29
0
100
15.
50
58
41
51
39
49
40
49
0
100
Együtt
68
16
52
15
60
13
58
14
28
78
A feladatonkénti eredményeket a 2. ábra mutatja be, ahol a feladatok felénél a teljesítmény az átlag felett helyezkedik el.
A legeredményesebb feladatok között szerepel annak kiválasztása, hogy a felsorolt állatok közül melyik nem rágcsáló (95%) és melyik nem magyar kutyafajta (91%).
35
DIÁKPROGRAMOK 4. Hasonlóan sikeres volt a házi kedvencekkel kapcsolatos két alternatív választást igénylő feladat, mely arra irányult, hogy meg
kell-e ismerni a kedvenc élettani tulajdonságát mielőtt a lakásba fogadjuk (88%) és mindegy-e, milyen állat kerül a lakásba (91%).
2. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása
Két feladat megoldottsága a többi viszonylatában nagyon alacsonynak mondható. Az egyik a 7. feladat, amely arra irányult, hogy milyen gyakran kell az ékszerteknőst etetni (11%), a másik annak meghatározása, hogy a városi kutyák hány százaléka lakik kertben (21%). A fiú és lány tanulók válaszait vizsgálva két esetben figyelhető meg tényleges különbség a nyújtott teljesítmény alapján. Egyik a
már említett 7. feladat, ahol a fiúknál egyetlen jó megoldás sem fordult elő, a másik a 9. feladatnál a díszmadártartás arányának meghatározása volt. A tanulók ismereteiről részletesebb képet kapunk amennyiben megnézzük, hogy a feladatoknál található egyes választási lehetőségeket milyen arányban jelölték meg (3-4. ábra).
3. ábra. A tanulói válaszok feladatonkénti megoszlása
36
DIÁKPROGRAMOK 4.
4. ábra. A 7. feladat tanulói válaszainak feladatelemenkénti megoszlása
A tanulók többsége alábecsülte azt az adatot, hogy a városi kutyák hány százaléka lakik kertben (1. feladat), hiszen közel a választ adók fele szerint ez 30% a helyes 50%kal szemben. Hasonlóan a tanulók negyede alábecsülte, másik negyede felülértékelte azt a tényt, hogy a fővárosi lakosság hány százaléka tart valamilyen állatot otthon (8. feladat). A tanulók 84%-a túletetné az ékszerteknőst (7. feladat). Nehézséget jelentett annak megállapítása, hogy milyen arányban tartanak díszmadarat és hüllőt (9. feladat), valamint a kutyák vemhességi idejének kiválasztása is (11. feladat). Tévképzet él a tanulók fejében azzal kapcsolatban, hogy a kutyának adható-e burgonya (10. feladat) és kell-e rendszeresen fürdetni őket (12. feladat). A 2. és 15. feladat megoldása során úgy tűnik, hogy a legkézenfekvőbb választ jelölték meg a tanulók. A „macskabél” a tanulók negyede szerint macskából és kutyából származik, ugyanakkor kétharmaduk megoldása volt helyes. A Kanári szigetek viszont a tanulók többségének (58%) meglátása szerint ka-
náriról kapta a nevét. Ebben az esetben 40% adott helyes választ. Összességében megállapítható, hogy fontos foglalkozni tanórán kívül is az állattartás kérdéseinek megbeszélésével. Mindemellett nagyon kevés (a gimnáziumok kivételével) azon órák száma (környezetismeret, biológia), ahol ilyen kérdéseket meg tudnak beszélni. Nem volt kérdés, hogy a tanuló tart-e háziállatot, de az is tükröződik a válaszokból, hogy a kedvelt háziállat élettani igényeivel, tulajdonságaival sincsenek tisztában (kutyafürdetés, etetés, vemhesség, mozgás). A tesztet középiskolások töltötték ki, de a kérdésekre vonatkozó ismereteiket általános iskolából, otthonról, médiából meg kellett volna már szerezniük. A tanmenetek elkészítésekor jobban oda kell figyelni a középfok alsóbb évfolyamai (9-10. osztály) témaköreinek kialakításakor, hogy a hazai populációk ismeretével legyenek tisztában és azután mélyedjenek el az egzotikumokban, aszerint csoportosítva, mely állatok tarthatók házi kedvencként, melyek nem.
37
DIÁKPROGRAMOK 4. KÉPGALÉRIA
38
DIÁKPROGRAMOK 4.
39
DIÁKPROGRAMOK 4.
40
Budapest
2011 41
