Szám: 16-39/2013/ADR-RID Tárgy: Bírság határozat módosítása. HATÁROZAT A Biorex Majorság Kft. (3354 Tófalu, Külterület 054/4 hrsz;, adószám: 24125396-2-10; cégjegyzékszám: 10-09-033472) ellen 16/2013/ADR-RID számon indult eljárásban a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Biorex Majorság Kft. terhére 516.665,- Ft, azaz ötszáztizenhatezer-hatszázhatvanöt forint összegű bírságot kiszabó 1615/2013/ADR-RID számú határozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114.§ (1) bekezdése alapján, az alábbiak szerint módosítom. A kiszabott bírság összegét 283.335,- Ft-ra, háromszázharmincöt forintra módosítom azzal, hogy •
•
azaz
kettőszáznyolcvanháromezer-
a 16-15/2013/ADR-RID számú határozatban, az 5. pontban szankcionált szabálytalanság tekintetében módosítom a felelőssé tett résztvevők között a bírságtétel megosztását, és ezzel a Biorex Majorság Kft. ügyfelet 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságtétel helyett 133.335,- Ft, azaz egyszázharmincháromezer-háromszázharmincöt forint megfizetésére kötelezem; továbbá a 16-15/2013/ADR-RID számú határozatban, a 10. pontban szankcionált szabálytalanság tárgyában az Biorex Majorság Kft. terhére kiszabott 266.665,- Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanöt forint bírságtételt törlöm.
A 16-15/2013/ADR-RID számú határozatban, az 1-4. pontokban, valamint a 6-9. pontokban szankcionált szabálytalanságok tekintetében a 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 1-4. és 6-9. pontjaiban foglaltakat változatlan formában fenntartom. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési eljárás illetéke a tárgyi ügyben 11.600 Ft. Eljárási költség megtérítéséről a fenti Ügyfél esetében nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 INDOKOLÁS Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Egri KvK) 2013. július 17-én, a 3-as számú főközlekedési út Kerecsend-Kápolna közötti szakaszán, a Budapest irányába eső pihenőben ellenőrizte a „Családi Vállalkozó” Ügyfél által vezetett személygépjárműből és utánfutóból álló szállítóegységet. Az ellenőrzés során 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a fuvarokmányok hiányával, a szállítóegységnek az általa szállított veszélyes árura vonatkozó engedély hiányával, a szállítás módjára vonatkozó előírásokkal, a rakomány rögzítésével, berakásával, árukezeléssel, a küldeménydarabok jelölésével és bárcázásával, a járművön elhelyezendő nagybárcák hiányával, az ADR-ben előírt biztonsági felszerelés (kézi lámpa) hiányával, a szállított árunak megfelelő felszerelés hiányával, tűzoltó készülékek hiányával, az IBC tartály ADR szerinti jelölés, valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó tábla hiányával
kapcsolatos szabálysértések kerültek megállapításra, melyek az ADR szerinti résztvevői kötelezettségeket figyelembe véve, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R1. - alapján a feladást, a szállítást (fuvarozást), a berakást és a csomagolást végző vállalkozás felelősségi körébe tartoznak. Az Egri KvK 336-1/2013. számú ellenőrzési jegyzéke és a „Családi Vállalkozó” Ügyfél 2013.09.19én kelt nyilatkozata alapján az áru feladását a Biorex Majorság Kft. végezte, ezért az ADR szerinti felelősségi körök közül a feladói felelősséget a Biorex Majorság Kft. viselte. A Biorex Majorság Kft. Ügyfelet a 16-15/2013/ADR-RID számú, 2013.10.18-án kelt határozatomban 516.665,- Ft, azaz ötszáztizenhatezer-hatszázhatvanöt forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A Biorex Majorság Kft. Ügyfelet a fentebb felsorolt bírságtételek közül az 1. (a fuvarokmányok hiánya), 5. (a küldeménydarabok jelölése és bárcázása) és a 10. (az IBC tartály ADR szerinti jelölése, valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó tábla hiánya) miatt, az eljárás lefolytatása során feltárt résztvevői felelősségi körök figyelembevételével, osztott felelősségű bírságtételek megállapításával szankcionáltam. Tárgyi ügyben a Biorex Majorság Kft. Ügyfél a 16-15/2013/ADR-RID számú határozattal szemben fellebbezéssel élt, majd a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító 16-22/2013/ADR-RID és 1623/2013/ADR-RID számú végzés elleni fellebbezés alapján másodfokon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – a továbbiakban: BM OKF - járt el, aki a 36-3/2014/ADR-RID számú végzésében helybenhagyta az Igazgatóságunk 16-22/2013/ADR-RID számú végzését és a 1615/2013/ADR-RID számú határozatot érdemben nem vizsgálta. A tárgyi veszélyes áru szállításban érintett másik ügyfél, a „Családi Vállalkozó” Ügyfél fellebbezése alapján a BM OKF 15-3/2014/ADR számú végzésében foglaltak szerint az új eljárás lefolytatására utasította Igazgatóságomat, mely során, az 5. pontban foglalt szabálytalanság (a küldeménydarabok
3 jelölése és bárcázása) tekintetében kiemelten vizsgáltam a szabálytalanságban érintett résztvevői felelősségi köröket és a 10. pontban foglalt szabálytalanság (az IBC tartály ADR szerinti jelölése, valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó tábla hiánya) tekintetében kiemelten vizsgáltam az ellenőrzött szállítás során szállított IBC ADR szerinti minősítését és felülvizsgálatának megtörténtét. A BM OKF 15-3/2014/ADR számú végzésében foglaltak szerint lefolytatásra került új eljárás során a 16-15/2013/ADR-RID számú határozatom 5. pontjában szankcionált szabálytalanság tekintetében újra vizsgáltam a felelősségi jogköröket, valamint megállapítottam, hogy a 10. pontban foglalt szabálytalanság esetében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem támasztható alá a feltárt szabálytalanság, ezért az alábbiakban részletezettek szerint a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem és a 16-15/2013/ADR-RID számú határozatomat módosítottam. (1) – a 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 5. pontjának módosítása: Az ellenőrzési jegyzék 25. – „Küldeménydarabok jelölése és bárcázása” – pontja alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján: „Az IBC tartály nem volt ADR szerinti jelöléssel (bárcák), valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva.” Az ellenőrzésen készített fényképfelvételek alapján az IBC-n sem a szállított veszélyes anyagra vonatkozó jelölés (UN szám), sem pedig az előírt bárcák nem voltak elhelyezve. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A szállított csomagolóeszközön (IBC-n) fel kellett volna tüntetni a szállított veszélyes árura vonatkozó UN számot, 3-as veszélyességi bárcát, valamint a környezetre veszélyes anyag jelölést. A fenti hiányosságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján II. kockázati kategória 10. pontjában nevesített „Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás” mulasztásnak minősítettem, amely az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja alapján feladó, berakó, csomagoló, töltő, szállító (fuvarozó) felelősségi körökbe tartozik. A fenti szabálytalansággal kapcsolatban a feladó, berakó, csomagoló és szállító résztvevői felelősségi jogkörök érintettek. A berakó, és a csomagoló jelen esetben megegyezik a szállítóval, ettől függetlenül azonban mindkét résztvevői felelősséget vizsgálni kell. A berakó a feladó által meghatározottak alapján végezte a berakást és az ADR vele szemben a küldeménydarabok jelölésére vonatkozólag nem határoz meg kötelezettségét. Ezért a feltárt tárgyi szabálytalanságra („küldeménydarabok hiányos jelölése”) vonatkozóan a berakóval szemben nem állapítottam meg kötelezettség mulasztást. A csomagolónak - csomagolás során – a küldeménydarabokon fel kellett volna tüntetnie a veszélyes árura vonatkozó UN számot, a 3-as bárcát és a környezetre veszélyes anyag jelöléseket. Ezért és az ADR 1.4 fejezete szerinti kötelezettségét figyelembe véve, a csomagoló éppúgy felelős a tárgyi szabálytalanság („küldeménydarabok hiányos jelölése”) vonatkozásában, mint a feladó és a szállító. A feladó csak megfelelő jelölésekkel ellátott veszélyes áru küldeménydarabokat adhatott volna át a szállító részére, és a szállítónak is vizsgálnia kellett volna a szállítás megkezdése előtt megkapott szállítólevél alapján, hogy az általa szállított veszélyes áru küldeménydarabokon a megfelelő jelölések vannak-e feltüntetve. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontjában felsorolt résztvevők közül - az előzőekben tárgyaltak és az ADR 1.4 fejezetbeli résztvevői kötelezettségek alapján - a megállapított szabálytalanság elkövetéséért felelőssé tehető a feladó (ADR 1.4.2.1.1 c), a csomagoló (ADR 1.4.3.2 b) és a szállító (1.4.2.2.1 c).
4 A „Családi Vállalkozó” Ügyfél (szállítói és csomagolói felelősségi körében) és a Biorex Majorság Kft. (feladói felelősségi körében) Ügyfelek ezzel megsértették az ADR alábbi (ADR 5.2.1.1 és 5.2.1.4 bekezdések, az 5.2.1.8.1; 5.2.1.8.2; 5.2.2.1.1 és 5.2.2.1.7 pontok) rendelkezéseit: ADR 5.2.1.1 bekezdés: „Hacsak a RID/ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő, tárolóeszközön vagy indító állványon kell feltüntetni.” ADR 5.2.1.4 bekezdés: „A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagy csomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.” ADR 5.2.1.8.1 pont: „Azokon a küldeménydarabokon, amelyek a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 5.2.1.8.3 pont szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelölést,…” ADR 5.2.1.8.2 pont: „A „környezetre veszélyes anyag” jelölést az 5.2.1.1 bekezdésben előírt jelölés közelében kell elhelyezni. Az 5.2.1.2 és az 5.2.1.4 bekezdés előírásait is be kell tartani.” ADR 5.2.2.1.1 pont: „A 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni,…” ADR 5.2.2.1.7 pont: „A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni.” ADR 1.4.2.1.1 c) pont: „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;” ADR 1.4.3.2 b) pont: „A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.” ADR 1.4.2.2.1 c) pont: „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága…” Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja - „Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás” - alapján tárgyi szabálytalanság tekintetében 400.000.- Ft, azaz négyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Emiatt a tárgyi szabálytalanság elkövetője felelősségi körének (feladó, csomagoló és szállító)
5 megállapításakor, mérlegelési jogkörömmel élve a bírság tételét harmadolom a szállítás felelőssé tett résztvevői között, így a Biorex Majorság Kft., mint feladó, valamint a „Családi Vállalkozó” Ügyfél, mint csomagoló és szállító között. Ezért a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. - a továbbiakban: Kkt. - 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság egyik felelőssé tett elkövetője, a Biorex Majorság Kft., mint a veszélyes áru feladójával szemben – a 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 5. pontjában foglalt felelőssé tett résztvevők közötti bírságtétel megosztását, valamint a kiszabott 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint bírságtétel összegét módosítva 133.335 -Ft, azaz egyszázharmincháromezerháromszázharmincöt forint bírságot állapítottam meg. (2) – a 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 10. pontjának módosítása: Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján „az IBC tartály nem volt … a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva.” A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A rendelkezésre álló fényképfelvételek közül a 2013-07-17-585 sorszámú fényképfelvétel alapján a kombinált IBC műanyag falán elhelyezett felülvizsgálati jelölés nem látszik teljes terjedelmében. A többi fényképfelvételen sem látszik az IBC műanyag falán elhelyezett jelölés, a „Családi Vállalkozó” Ügyfelet felhívtuk • annak igazolására, hogy a tárgyi IBC felülvizsgálatát - az ADR 6.5.4.4.3 pontja szerint igazoló jegyzőkönyvet küldje meg Igazgatóságomra, és • az IBC műanyag falán elhelyezett pontos felülvizsgálati jelölésnek az Igazgatóságunk részére történő megküldésére. Az ADR előbb hivatkozott pontja az IBC-k felülvizsgálatára vonatkozóan az alábbiakat írja elő: ADR 6.5.4.4.3 pont: „Az egyes vizsgálatokról, ill. felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvet az IBC tulajdonosának legalább a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őriznie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat, ill. felülvizsgálat eredményeit és a felülvizsgálatot végző azonosítását…” ADR 6.5.4.4.4 pont: „Az illetékes hatóság bármely időpontban megkövetelheti annak bizonyítását … , hogy a IBC kielégíti a gyártási típus vizsgálatára vonatkozó előírásokat.” Egyik végzésre sem érkezett válasz a „Családi Vállalkozó” Ügyfél részéről, ezért a tényállás tisztázására, az Igazgatóságunk Katasztrófavédelmi Mobil Laborja helyszíni szemlét folytatott le a Biorex Majorság Kft. 3354 Tófalu, Külterület 054/4 hrsz.-ú telephelyén. A 16-37/2013/ADR-RID számú helyszíni szemle jegyzőkönyv szerint a Biorex Majorság Kft. képviseletében jelen lévő ügyvezető nyilatkozata és a telephely vizsgálata alapján a szemlét lefolytató ügyintézők megállapították, „hogy az említett IBC leselejtezésre került és az Ügyfélnek tudomása nincs arról, hogy hova szállították.” A fentiek alapján a tárgyi szabálytalanság – 10. „az IBC tartály nem volt … a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva.” - tekintetében a gázolaj szállítására használt IBC megfelelőségét és az ADR-ben előírt, dokumentált felülvizsgálatát az alkalmazott bizonyítási eszközökkel hatóságunknak nem áll módjában érdemben vizsgálni. Ezáltal az IBC megfelelőségének a hiánya és az ADR-ben előírt időtartamon belüli felülvizsgálata elvégzésének hiánya nem bizonyítható, így a tárgyi szabálytalanságot bizonyíthatóság hiányában nem áll módomban szankcionálni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem és a 16-15/2013/ADR-RID számú határozatban, a 10. pontban szankcionált szabálytalanság tárgyában az Biorex Majorság Kft. terhére kiszabott 266.665,-
6 Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanöt forint bírságtételt töröltem. A 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 1-4. pontjaiban, valamint a 6-9. pontokban szankcionált szabálytalanságok tekintetében a 16-15/2013/ADR-RID számú határozat 1-4. és 6-9. pontjaiban foglaltakat a fenti módosítások nem érintik, ezért azokat változatlan formában fenntartottam. A fentiek alapján a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor a Biorex Majorság Kft., mint az áru feladója felelősségének súlyát figyelembe véve összesen 283.335,- Ft, azaz kettőszáznyolcvanháromezerháromszázharmincöt forint bírság megfizetésére kötelezett. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján „……e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,……vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat: -
336-1/2013 számú ellenőrzési jegyzék. 336-2/2013 számú jegyzőkönyv. „Családi Vállalkozó” Ügyfél 2013.08.16-án kelt nyilatkozata. „Családi Vállalkozó” Ügyfél 2013.09.19-én kelt nyilatkozata. „Családi Vállalkozó” Ügyfél 2013.10.16-án kelt nyilatkozata. A Biorex Majorság Kft. Ügyfél 2013.09.24-én kelt nyilatkozata. A Biorex Majorság Kft. Ügyfél 2013.10.04-én kelt nyilatkozata. AJ0062601 számú szállítólevél. A helyszínen készített, hiteles fényképfelvételek (1-19. számú). A 16-37/2013/ADR-RID számú helyszíni szemle jegyzőkönyv.
A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R2.) 3. § (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 125.§ - 144.§-a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. § (3) bekezdése alapján „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§ (1) -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, az R1.-ben, R2.-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá R2. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta.
7 Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2014. április 30.
