M A G Y A R E G R E G Y

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

MAGYAREGREGY

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1, 3. ÉS 4. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN

TERVEZET

HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 PÉCS, JÁNOS UTCA 8.

VEZETŐ TERVEZŐ: Hübner Mátyás (TT/1 É 02-0107)

HÜBNER TERVEZŐ KFT

1


TERVEZŐK TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET

dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 Horváth Márton okl. településmérnök

KÖZLEKEDÉS

KÖZMŰVESÍTÉS, HÍRKÖZLÉS

Lovas Attila okl. építőmérnök Trk-T-02-0883 Horzsa Zoltán VZ-T-02-0616 Balogh Gábor VZ-TEL-02-0052 Patócs Tibor okl. villamosmérnök

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK

KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM


Böjte Tibor okl. kertészmérnök K1-02-0029 PRODUCTUS BT Lovasi Katalin SZKV-vf/02-0675, SZKV-hu/02-0675

2


TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok 2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója és összefüggései 2.1.3. Változással érintett területek mérlege 2.1.4. Biológiai aktivitásérték számítás eredménye 2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 2.2.3. Közlekedési javaslatok 2.2.4. Közművesítési javaslatok 2.2.5. Hírközlés 2.2.6. Környezeti hatások és feltételek II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 1.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER - ZÖLDTERÜLETEK 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 1.5. KÖZLEKEDÉS 1.6. KÖZMŰELLÁTÁS, HÍRKÖZLÉS 1.7. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK III. MELLÉKLETEK Örökségvédelmi hatástanulmány Környezeti értékelés


3


JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK Magyaregregy község Önkormányzata 2014-ben az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepciójának, és Szerkezeti Tervének felülvizsgálatát határozta el, melyről szándékát a 35/2014. (V. 29.) önkormányzati határozatként meghozott településfejlesztési döntésben fogalmazta meg. Az Önkormányzat a tervezés előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) foglaltak alapján, a munka első lépéseként elkészültek a megalapozó vizsgálatok, és a településfejlesztési koncepció. Az Önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy elfogadja a megalapozó vizsgálatot a tervezés alapjának, valamint egyetért a koncepció kiválasztott fejlesztési irányaival. Ezután mindezeket, a Korm. rendeletben rögzített eljárási szabályok szerint, az érintettekkel véleményeztette. A véleményezés eredményes lezárását követően Az Önkormányzat Képviselőtestülete a településfejlesztési Koncepciót 15/2015. (IV. 01.) sz. határozatával elfogadta. Egyben döntött arról is, hogy a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot egy eljárás keretében készítteti el. Ezt követően indult meg a tervezés folyamata, teljes eljárás keretében. Magyaregregy Önkormányzata a Korm. rendeletben foglaltak szerint megkérte a véleményezésben érdekeltek előzetes véleményét, adatszolgáltatását. A településszerkezeti tervet, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok, és az érdekeltek előzetes állásfoglalásai alapján dolgoztuk ki. A településszerkezeti terv a Korm. rendelet 9, 10, 11, 12. és 13. §-ok szerinti tartalommal készült. A megalapozó vizsgálatok a koncepció és a szerkezeti terv elkészítésének megalapozásául készültek, így azok kiegészítése jelen szakaszban nem indokolt, részletezettsége, tartalma, kidolgozása megfelelő jelen tervezési szakaszhoz. 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Az Önkormányzat beazonosítható módon meghatározta a rendezés alá vont területet, kinyilvánította a rendezés célját és várható hatását, majd a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 37. §-ban foglaltaknak megfelelően, helyben szokásos módon ismertette a tervmódosítás tényét és lefolytatta az érintett államigazgatási és települési önkormányzati szervekkel, partnerekkel az előzetes véleményezési eljárást oly módon, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, továbbá véleményt nyilváníthassanak és tájékoztatást adhassanak a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező – mindazon adatokról, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeiről. Az Önkormányzat az előzetes véleményezési eljárás keretében „a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett, a Rendelet 9. számú mellékletében rögzített államigazgatási szerveket megkereste a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében. A felkérésre határidőn belül 10 államigazgatási szerv jelezte szándékát a további munkában való részvételre. HÜBNER TERVEZŐ KFT

4


2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, területrendezési érintettség A település a Mecsek hegység északkeleti nyúlványában, a Völgységi vízfolyás völgyében fekszik, mintegy 2 km hosszban követve a vízfolyást a magasabban fekvő területeken, és felkúszva a patakvölgyre lefutó kisebb völgyeletekbe. A községen halad keresztül a 6541 számú Hird-Szászvár összekötő út jelentős átmenő forgalommal. A távolsági autóbuszjáratok megfelelő kapcsolatot biztosítanak Komlóra (15 km) és Pécsre (30 km). A település a komlói kistérségnek csaknem a középpontjában található. A II. világháború előtt a gazdaság alapja az önálló állattenyésztés, erdőgazdálkodás volt. A háború után a fellendülő komlói bányászat jelentette a falu létalapját, mely a bánya – 1980-as években bekövetkezett – összeomlása után gyakorlatilag megszűnt. Bár az ingázók zöme most is a komlói vállalkozásoknál dolgozik, a jó közlekedési kapcsolat biztosítja a pécsi munkavállalást is. A természetföldrajzi adottságok miatt Magyaregregy nyugat felé nem rendelkezik közvetlen közúti kapcsolattal szomszédai felé (Kisvaszar, Kisbattyán), észak felé Kárászon keresztül a 65186 sz. közúton érhető el Szalatnak és a zsákfalu, Köblény. Keleti irányban Hosszúhetény és Vékény felé a már említett 6541 sz. közút biztosít kapcsolatot. Mind termelési (erdészet), mind idegenforgalmi szempontból van szerepe a Várvölgyön keresztül induló Kisújbányát érintve Óbánya, ill. Püspökszentlászlót felfűzve Pécsváradra felé haladó erdei útnak. A község a Szalatnak-Kárász vasútállomással ugyan kapcsolódik a vasúthálózathoz, azonban az elérhetőséget tekintve jelentős javulást csak a Baranya megyei közlekedési tervben szereplő, az M9es és M65-ös úttal összeköttetést biztosító új út jelenthet a jövőben, amely a község belterületétől nyugatra mintegy 1 km távolságban fog haladni. A települési funkciók vonatkozásában Magyaregregy elsősorban Komló felé orientálódik, kisebb részben Vékény, Szászvár és Máza (körjegyzőség) vesz részt a lakossági igények kielégítésében. A területrendezési tervekkel való összhang igazolása  A 2003 évi XXVI. tv. keretében elfogadott, majd 2008-ban módosított országos Területrendezési Terv (OTrT) felülvizsgálatát követően annak módosítására a 2013 évi CCXXIX tv. keretében került sor, mely 2014. január 02. naptól hatályos.  Baranya Megye Területrendezési terve mely 2012. 03. 27-én került elfogadásra.


5

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MAGYAREGREGY TERÜLETÉT ÉRINTŐ TERÜLETRENDEZÉSI TERVI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK, ÖVEZETEK ÉS ELŐÍRÁSAIK Országos Területrendezési Terv Baranya Megyei Területrendezési Terv (OTrT) (BMTrT) Az övezetre vonatkozó fontosabb előírások Országos területfelhasználási (Figyelembe veendő) Megyei kategóriák területfelhasználási kategóriák Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%Erdőgazdasági térség Erdőgazdasági térség ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A hagyományosan vidéki települési térség a Települési térség Hagyományosan vidéki települési térség nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható. Mag-, ökológiai folyosó övezete érinti Magterület övezete Magyaregregy területét melyben beépítésre Országos ökológiai hálózat övezete Ökológiai folyosó övezete szánt terület nem, vagy csak feltételekkel jelölhető ki. Az övezetbe meglévő erdőterületei tartoznak, illetve az erdőtelepítésre alkalmas területek a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület település mezőgazdasági területeit jelöli ahol övezete övezete beépítésre szánt terület csak kivételesen, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján lehet kijelölni. A településszerkezeti tervben csak olyan területfelhasználási egység / építési övezet, Tájképvédelmi szempontból kiemelten övezet amely a tájképi érdekek fennmaradását kezelendő terület (országos jelentőségű nem veszélyezteti. tájképvédelmi terület) övezete Az övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a Világörökség és világörökség területfelhasználás módjának és mértékének várományos terület övezete összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az Országos vízminőség-védelmi terület építési övezetre vagy övezetre vonatkozó övezete szabályokat kell megállapítani. Az övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet tényleges kiterjedését településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően Földtan veszélyforrás terület övezete lehatárolni. A település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Országos jelentőségű főút Országos jelentőségű főút


6


02. - Térszerkezeti terv: Az Országos Területrendezési Terv Térszerkezeti tervlapja teljes közigazgatási terület vonatkozásában tartalmazza az 111. számon nyilvántartott a települést elkerülő út nyomvonalát (fekete szín), mely a település belterületétől nyugati irányba, kertes mezőgazdasági területet érintve halad át a településen. A tervezett nyomvonaltól eltérő a Baranya Megye Területrendezési terve is új nyomvonalat (piros színű vonal) határoz meg. A szerkezeti terv készítése során, figyelembe véve a területen található korlátozó, továbbá morfológiai és egyéb szerkezeti elemeket, új nyomvonal javaslat (sárga színű vonal) került kidolgozásra. 31 – Országos Ökológia Hálózat: Az OTRT által Országos Ökológia hálózat övezetei közül Magterület lefedi a település közel kétharmad részét. A Duna Dráva Nemzeti Park igazgatóságától kapott adatszolgáltatás alapján készített szerkezeti terv, illetve az Otrt által megfogalmazott határok, megegyeznek. A fedett területek, a szerkezeti és szabályozási tervekre rögzítésre kerültek. Lásd 2.2.1. fejezet

32 – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület nem érinti a települést 33 – Jó termőhelyi adottságú szántóterület nem érinti a települést 34 – Kiváló termőhelyi adottságú Erdőterület Az OTRT által meghatározott Kiváló termőhelyi adottságú Erdőterületekben a település jelentősen érintett (világoszöld szín). A település belterületétől déli irányban található olyan Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületként jelölt terület, mely a tervezett szerkezeti szerinti erdőterület övezete (sötétzöld szín) nem fed le. Ezen területen belül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület.


7


35. Tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő terület Az OTRT alapján a település teljes területét lefedi a Tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete. Tájjelleg, tájkarakter meghatározása, illetve a tájhasználat helyi jellemzői meghatározásra és figyelembevételre kerültek. Lásd 2.2.1. fejezet.

36. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Az övezet kiterjed a település teljes közigazgatás területére. A Miniszterelnökség szakmai felülvizsgálatát követően Magyaregregy kikerült a Világörökség Várományos területek közül, melyeket a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről szóló 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet rögzít. Így, mint várományos területre nem kerül elkészítésre az arra vonatkozó kezelés terv, mely a településrendezési eszköz készítése során figyelembe vehető lett volna.

37. Országos vízminőség védelmi terület övezete Az övezet kiterjedése rögzítésre került a településszerkezeti terven.


8


A Baranya Megyei TRT és az Országos Területrendezési Terv között összefüggések megállapításai  A Baranya Megyei TRT Szerkezeti terve léptékének megfelelően pontosítja az OTRT térszerkezeti megállapításait, a térszerkezeti tervek között jelentős eltérés nem tapasztalható.  A Területrendezési tervek övezeti besorolásában jelentős eltérések több helyütt ellentmondások tapasztalhatók.  Magyaregregy teljes közigazgatási területét az OTRT Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetébe sorolja, melyet a megyei területrendezési terv anyaga nem követ le.  Az Országos Ökológia hálózat övezeteinek lehatárolásában a település szintén jelentős eltérés tapasztalható a közigazgatási terület Komló település felé eső oldalán.  A megyei TRT jelentős területeket jelöl ki a település közigazgatási területén belül, erdőtelepítésre, mely területeket az OTRT nem tartalmaz.  A megyei TRT által megjelölt Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, az OTRT Országos Vízminőség Védelmi területi övezetéhez képest is jelentős területek jelöl ki.

A település szerkezetének fejlődése A település a Kelet-Mecsek ölében fekszik. Területe: 2680,90 ha, ebből belterület: 81,25 ha, külterület: 2599,65 ha – ebből zártkert: 186,02 ha A település földrajzi elhelyezkedése kedvező, Pécstől 30 km-re, Komlótól 15 km-re, Szászvártól 9 kmre található. A falu közepén halad át a 6541-es számú műút. A települést a Mecsek erdői veszik körül, az erdőkben turistautak találhatók kiépített utakkal, kilátókkal (Cigány-hegyi kilátó 523 m). A község déli részén magasodó löszös talajú Babina hegyen valamikor intenzív szőlőtermelés, illetve borászat volt. A közlekedés az országúton kívül a Szalatnak – Kárász vasútállomás révén is biztosított (Dombóvár – Bátaszék vasútvonal). A földrajzi helyzetnek megfelelően (erdő, tiszta levegő, stb.) az idegenforgalom, falusi turizmus lehetőségei teremtődtek meg. A település szerkezetének korai rendszere egyutcás faluszerkezetként alakult ki. A község lakóterülete egy átlagosan 400 m széles észak-déli irányú völgyeletben, a Völgységi-patak mentén húzódik 2 km hosszúságban. A belterületi sáv közepén meglévő, változó szélességű árterület miatt a lakóutcák a völgyet harántirányban metsző kisebb völgyekbe ágaznak el. Az egymással párhuzamosan futó két főutca a Völgységi-patak két partján észak-déli irányú. Az árterület által kettészelt, és csak helyenként összekötött lakóterületek között nagyobb telkek alakultak ki. Az igazgatási, ellátási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítmények a belterület központi részén helyezkednek el a műút két oldalán. A központon keresztülvezető főutcára fűződnek, kapcsolódnak az utcából vezető szilárd burkolatú, nagyrészt vegyes forgalmú utak. A település belső úthálózata megközelítőleg 80%-ban szilárd burkolatú, a környező erdőkből becsatlakozó, szurdokból vezető utak földesek, csak mezőgazdasági gépekkel járhatók. A régi központi magra a település egykori mezőgazdasági jellegének megfelelően a keskeny, de hosszan elnyúló telekméretek és az oldalhatáron álló, földszintes parasztházas beépítés a jellemző. Az újabb településrészeken kétszintes családi házak is épültek, jellemzően már jelentősen kisebb telekméretekkel. A főépületekhez kapcsolódóan a hátsókertben, vagy közvetlenül a főépülettel egybeépítve a háztáji gazdálkodáshoz szükséges állattartó melléképületek, ill. garázsok találhatók.


9


A település belterületéhez északnyugatról és keletről közvetlenül kapcsolódó terület – zártkerti rész – a kiskertművelés, hétvégi házas pihenés övezete. A község déli részén, a belterülettől cca. 800 m-re található a várvölgyi strand és a körülötte kialakult üdülőterület. A Várvölgyi-patak mentén létrejött, Pécsváradra vezető erdei útról érhető el Máré vára, a község legértékesebb műemléke. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még csak 1090 fő 1941-re 1290 főre nőtt. Az ezt követő időszak a folyamatos népességcsökkenés jegyében telt el, 2013-ban a népességszám 733 fő, az 1941-es népességi csúcs 57 %-a. Szerencsére a lakásépítés üteme kevésbé csökkent a fenti módon, és egyre inkább új lakások helyett a meglévő épületek felújítására helyeződött a hangsúly A Településfejlesztési Koncepció összefoglalása Magyaregregy község önkormányzata a 15/2015. (IV.01.) képviselő testületi határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, mely a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített államigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő megvitatásának eredményeként is született. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó dokumentum. Hosszútávra tervez, így kiszámíthatóvá teszi és keretbe foglalja a Magyaregregy életét meghatározó fejlesztési tevékenységeket. A magasabb hiererchia szinten lévő fejlesztési dokumentumokban meghatározott elvek figyelmbe vételével, valamint a stratégiai környezet elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a következő településfejlesztési elvek kerültek rögzítésre:  Szubszidiaritás és decentralizáció elve  Fenntarthatóság elve  Rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztés  Hatékonyság és koncentráció elve  Nyilvánosság, partnerség elve  Területi harmónia elve  Tolerancia  Esélyegyenlőség  Identitás  Átláthatóság, monitoring és értékelés elve Magyaregregy jövőképe: egy autonóm, a fenntartható településfejlesztés elvének megfelelő versenyképes helyi gazdasággal a közösségi, természeti értékeket maximálisan figyelembevevő élő közösséggel rendelkező, a szomszéd településsekkel szorosan együttműködő településsé válik. Magyaregregy község hosszú távú stratégiai célja 2030-ra olyan fenntarthatóan működő község, amely vonzó az itt élőknek, vonzó a beköltözőknek, a befektetni szándékozóknak és vonzó az ide látogató turistáknak. Az átfogó cél röviden: nyugodt, vonzó és fenntartható Magyaregregy. Ehhez kapcsolódva szükséges:  A község gazdasági alapjainak újjáépítése: a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása megújuló energiapolitikára épített helyi gazdasággal, a község a falusi turizmus célterületévé válik.  A káros társadalmi folyamatok megállítása, megtartóképesség növelése, minőségi egészségügyi szolgáltatások és ellátás, minőségi rekreációs lehetőségek teremtése. HÜBNER TERVEZŐ KFT

10




Fenntartható, élhető, vonzó környezet megteremtése: Magyaregregy egy fenntartható, jól működő, vonzó, települési környezetet alakít ki.

A népesség foglalkoztatottsága vonatkozásában a föld magántulajdonba vétele, a bányabezárások, az idősebb korcsoportok dominanciája a község gazdaságára kedvezőtlenül hatott. Az ingázás lehetőségének csökkenése, a mezőgazdaságban foglalkoztatható lakosok számának változása egyben következménye is a népességszám csökkenésének. Az idősödő népesség miatt pedig egyre nagyobb területen – főként a zártkertekben – szűnt meg a mezőgazdasági termelés. A korábban „Gyümölcsös Egregy”, az intenzív gyümölcs- és szőlőtermelés ma már csak nyomokban található. A kisszámú ipari, és a néhány falusi turizmusból profitáló vállalkozó képezi ma Magyaregregy gazdaságát. A megyei fejlesztési koncepció (BMTFK) három átfogó célja közül a településfejlesztési koncepció az „értéktermelő foglalkozást biztosító gazdaság kialakítása” cél elérésére helyezi a hangsúlyt. Továbbá a megyei fejlesztési koncepció hét stratégiai célja közül a „helyi gazdaságok fejlesztésére”, míg a megyei koncepció négy területi célja közül a „termelési szerkezet átalakítás, gazdasági szemléletváltás Pécs és agglomerációja területén, illetve Komló és térségében” megnevezésű célokat tekintheti a településfejlesztési koncepció a település számára alkalmazandónak. A BMTFK-ban megfogalmazott hat prioritás közül a Magyaregregy település fejlesztésére elsődlegesen az 1. prioritás: A helyi termelésen alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével, illetve a IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex településfejlesztés alkalmazható. Magyaregregyen erőforrásként a művelhető földterület, a még meglévő mező- erdőgazdasági, valamint kisipari szakismeret és a táji és természeti, a kulturális és épített környezeti adottságokra épülő turizmus vehető figyelembe. A káros társadalmi folyamatok megállítása a minőségi egészségügyi szolgáltatásokkal és ellátással, minőségi rekreációs lehetőségek teremtésével, a foglalkoztathatóság javításával, a megtartóképességet erősítő életminőség fejlesztésével, az elszegényedés megállításával érhető el. Magyaregregy, mint lakóhely és élettér fejlesztését alapvetően a következő főbb irányok mentén tartjuk indokoltnak és szükségesnek:  Átfogó közlekedési fejlesztések végrehajtása: hálózatfejlesztés, útfelújítás- és építési program, valamint környezetbarát közösségi közlekedési rendszer kialakítása, a megyei TRTben előirányzott elkerülő út megépítése.  A települési környezet vonzóvá tétele: az épített- és természeti környezet minőségének javítása a fenntarthatóság követelményeinek figyelembevételével.  Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatás-rendszer kialakítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.  Képzési-oktatási háttér fejlesztése a lakosság illetve a minőségi munkaerő megtartása érdekében.  Az önkormányzati szolgáltatások színvonalának folyamatos emelése.  Zöld megoldások alkalmazása a településfejlesztési beavatkozások során a környezet megóvása, az erőforrások hatékony és takarékos felhasználása érdekében. Fenti célstruktúra biztosítja, megteremti a tartósan fenntartható, egyediséget erősítő minőségi fejlődés feltételeit. Magyaregregy céljainak megvalósításában szükséges a térségi együttműködés – különösen Komlóval – fejlesztése, a funkciómegosztásban rejlő előnyök kiaknázása. Magyaregregy fenti fejlesztési szándéka a Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszeréhez kötődik. A koncepció rögzítette a továbbtervezési feladatokra vonatkozóan a társadalom, a gazdaság, a környezet fejlesztéséhez szükséges tennivalókat, iránymutatást adva a településszerkezeti tervben, a HÜBNER TERVEZŐ KFT

11


helyi építési szabályzatban (szabályozási tervben) rögzítendő hosszú távú célok teljesülését biztosító célok megvalósításához. A község hosszú távú stratégiai célkitűzések az alábbi fejlesztési alapelvekhez kapcsolódóan kerültek megfogalmazásra és összehangolásra:  Egyediség: a hazai és az európai viszonylatban is különleges kulturális és természeti és építészeti értékekre alapozva,  Minőség: a turizmusban és a kapcsolódó szolgáltatásokban valamint a község működésének egyéb területein,  Fenntarthatóság: a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat is előtérbe helyező, ezáltal kiegyensúlyozott és hosszútávon megvalósítható fejlődés érdekében,  Integráció: az egymásra épülő fejlesztések ésszerű rendszerbe foglalása, település határain túlmutató együttműködések ösztönzése a fejlődés érdekében


12


A Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszere

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOKAT A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA FEJEZET FOGLALJA ÖSSZE.


13


2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója és összefüggései Magyaregregy község közigazgatási területére a következő településrendezési eszközök vannak hatályban:  40/2001. (X.31) sz. önkormányzati határozattal elfogadott Településszerkezeti terv  6/2001. (XI.5.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv A hatályos településrendezési eszközök az OTRT és a megyei TRT megállapításaihoz több esetben már nem illeszkednek. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai több helyütt elavultak. A hatályos településrendezési terv megvalósulása: Az elmúlt közel 15 év településtörténetében egymással ellentétes tendenciák érhetők tetten, míg a település lakosszáma tovább csökkent (2000-2014 között 178 fővel, 14%-kal), az egykor jól működő intézmények megszűntek (pl. iskola, óvoda), addig a közmű infrastruktúrában komoly fejlesztések valósultak meg (vízellátás, szennyvízcsatorna, gázellátás). Nem épült meg a főutcát tehermentesítő, a Völgységi-patak tréségében tervezett út, továbbra is nehézkes, balesetveszélyes a főutcán való közlekedés. Ugyancsak nem valósult még meg a térségi közlekedésében szerepet játszó, a települést érintő autóút sem. A hatályos településszerkezethez képest tervezett változások A lakóterületek vonatkozásában:  a hatályban lévő településszerkezeti terv és HÉSz (szabályozási terv) a lakóterület fejlesztését o a 26-os és 714-es hrsz-ú út északi oldalán 2 telek bevonásával (712 és 713 hrsz) o a Zrínyi és Kossuth utcák közötti tömbbelső feltárásával o a Rákóczi utca déli irányú folytatásától nyugatra tervezte, az első és harmadik esetben a belterület növelésével  a partnerségi egyeztetések során elhangzott lakossági észrevételt figyelembe véve a tömbbelső feltárása okafogyottá vált  új lakóterületként került javaslatba a 26-os és 714-es hrsz-ú út déli oldalán lévő – a korábban temetőfejlesztésre javasolt ingatlan (715 hrsz.)  a Rákóczi utca déli irányú folytatásának nyugati oldalán a 1014/3 hrsz-ú ingatlantól a 1011/3 hrsz-ú ingatlanig javasolja a terv nagytelkes lakóövezet kialakítását. A településközpont vegyes terület vonatkozásában:  a 6541-es számú út tervezett új nyomvonalának elhagyása miatt a vegyes terület növelése indokolatlanná vált. A gazdasági területek vonatkozásában:  új kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület került kijelölésre a volt TSz major területén és a Völgységi-patak délkeleti oldalán (1011/2 – 1011/1, 1008 hrsz-ú ingatlanok Az üdülőterületek vonatkozásában:  változatlan nagyságrendben szerepel a tervben a Várvölgyi-patak menti besorolása üdülőházas terület  a település északi részén a hatályos tervben előirányzott hétvégi házas terület elhagyásra került A különleges beépítésre szánt területek vonatkozásában:  bővítésre javasolt a Petőfi utca déli végén lévő sportpálya területe, e térség lehet a község rekreációs területe, az idegenforgalom, turizmus funkcióinak befogadó helye  a Várvölgyi úttól délre a meglévő ifjúsági tábor (0207 hrsz), valamint a vízügyi mérőtábor (0272 hrsz) az oktatás - kutatás területbe történő sorolása javasolt HÜBNER TERVEZŐ KFT

14


  

a kialakult 819/2 hrsz-on elhelyezkedő pincesor jelenlegi állapotában megtartandó, bővítése nem tervezett Márévár területe a strand területének bővítése nem tervezett

A közlekedési- és közműterületek vonatkozásában:  a kialakult utcahálózat szabályozási szélességét a beépítettség és domborzati viszonyok miatt a terv csak kevés helyen változtatja meg  a 6541-es számú út új nyomvonalra helyezését a magasabb rendű tervek (OTrT és Bm TrT) nem tartalmazzák  a terv ábrázolja, pontosítja a Komló – Köblény között a területrendezési tervekben szereplő főút nyomvonalát, javasolja a községhez vezető bekötő út helyét és csomópontját  a hatályos tervben is szereplő új lakóutca tervezett a Rákóczi utca déli irányú folytatásában (1015/4 hrsz jelenleg vízmosás, és 165 hrsz közút)  a tervezett gazdasági terület megközelítését a 0159 és 0160 hrsz-ú, művelésből kivett (Mk) ingatlanokon tervezzük  a sportterület biztonságos kialakítása céljából a Petőfi S. utca szélesítését, a Fő utca felől pedig a 0149/2 hrsz (Mk) ingatlanon keresztül új bejárat kialakítását tervezzük  a zártkerti úthálózat rendezése a zsákutcák megszüntetésével A zöldterületek vonatkozásában:  a Völgységi patak mentén a Rákóczi utca végén tervezett közpark és belterület bővítés elmarad  a Völgységi-patak keleti oldala mentén zöld folyosó (közpark és lakótelkek hátsó kertjében kialakítandó zöldfelület – beültetési kötelezettség) létesítése tervezett  a templomdomb – búcsújáróhely – környezetrendezése  a Rózsa utca déli oldalán közpark kialakítása javasolt A vízgazdálkodási területek vonatkozásában:  a Völgységi patak és mellékágainak (Rózsa u-i, Petőfi u-i, ill. Síngödör, Nyomákői és Magyaregregyi patakok) mederrendezése javasolt, melyre tanulmány, majd kiviteli terv készítése szükséges  víztározó (Petőfi utcától nyugatra) A különleges beépítésre nem szánt területek vonatkozásában:  változatlan helyen és nagyságrendben marad a temető területe, kertépítészeti rendezése javasolt  Erdőterületek vonatkozásában:  az üzemtervezett erdők és a nyilvántartott művelési ágak figyelembevételével jelentős erdőterületi övezetek kerültek kijelölésre a külterületen  a meglévő állapot figyelembevételével új erdőterületek kerültek kijelölésre a keleti és az északi zártkerti területeken belül, lásd 2.2.2 fejezetben  a korábbi szerkezeti tervtől eltérően, az erdőnyilvántartás alapján jelölésre kerültek a védelmi és az gazdasági célú erdőterületek Mezőgazdasági területek:  A mezőgazdasági területeken belül többszintű övezeti besorolás került kialakításra, a NATURA 2000 és Ökológia háló övezeteinek, illetve a nyilvántartott művelési ágaknak megfelelően.  A védett természeti területeken fekvő gyepek rétek legelők, továbbá kopárságok, illetve a Völgységi patak Kárász település felé eső külterületi szakaszának mente mezőgazdasági általános, korlátozott használatú (Má-kh) övezetbe kerültek besorolásra, míg az egyét területeken korlátozó övezeti szabályok kerültek meghatározásra.


15


2.1.3. Területi mérleg A területi mérleg a 40/2001. (X.31) képviselőtestületi határozattal elfogadott Településszerkezeti terv, illetve a Tervezett szerkezeti terv által meghatározott övezetek figyelembevételével került elkészítésre, az OTRT-ben 111 számon szereplő elkerülő út szabályozási terület igénye, illetve azt a településsel összekötő külterületi utszakaszok figyelmen kívül hagyása mellett. Beépítésre szánt területek (ha) Terület megnevezése Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Üdülőházas terület Különleges területek összesen Mindösszesen

Meglévő Tervezett 63,19 65,9 3,14 1,89 0 5,23 3,15 1,86 3,93 3,95 73,41 78,83

A beépítésre szánt területeken a településen új falusias lakóterületek kerültek kijelölésre a beépítésre szánt területek növelésével, illetve meglévő övezetek változtatásával. A korábbi szerkezeti terv által kijelölt Településközpont vegyes területek száma és területe egyaránt csökkentésre kerül, a település fejlesztési elképzeléseinek megfelelően. A település déli területén, kereskedelmi szolgáltató terület került kijelölésre, míg az üdülőházas területek, a település északi részének üdülőfejlesztésének elmaradása miatt csökkentek. A Várvölgy üdülőházas területei nem változtak. A településen további beépítésre szánt Különleges területek kerültek kijelölésre. Beépítésre nem szánt területek (ha) Terület megnevezése Különleges temető területe Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Mezőgazdasági korlátozott használatú terület Erdőterületek Zöldterületek Vízgazdálkodási terület Közlekedési területek Mindösszesen

Meglévő Tervezett 2,76 1,7 294,51 364,91 165,29 137,03 443,25 262,61 1605,08 1742,68 5,1 6,12 27,36 28,32 64,16 58,7 2607,51 2602,07

A beépítésre nem szánt területeken belül a korábbi szerkezeti terv által megfogalmazott temető fejlesztés szükségtelensége miatt, a belterületen, illetve a külterület nyugati részén különleges temető területek átsorolásra kerültek. A natura2000 területeken belül elhelyezkedő gyepek, rétek, legelők , kopárság fokozottan védett területek révén átsorolásra kerültek korlátozott mezőgazdasági területbe, illetve a Völgységi patak mentén kerültek kijelölésre tovább mezőgazdasági korlátozott használatú területek. Egyéb gyep, rét, legelő művelési ágba tartozó területek – a valós funkció figyelembevétele mellett – mezőgazdasági általános övezetbe került besorolásra. Csökkent a kertes mezőgazdasági terület is, az új beépítésre szánt területek kijelölésével, illetve a zártkerti területeken fekvő erdőterületek művelési ág szerinti besorolásával. A szerkezeti terv által meghatározott gazdasági és védelmi erdők területei a nyilvántartott elsődleges rendeltetés alapján került besorolásra, így az erdőtervnek megfelelően új – erdőként funkcionáló – területek kerültek kijelölésre. A Völgységi patak belterületi szakaszának zöldfelületi szerepe megerősítésre és feltárásra került melynek következtében a patak mellett közcélú zöldfelületek kerülhetnek kialakításra a meglévő funkciók meghagyása mellett. A korábbi szerkezeti terven szereplő 5641 sz. főút belterületi szakaszának a Völgységi pataktól keleti irányba tervezett szakasza, nem szerepel sem az országos, sem megyei sem pedig a település fejlesztési elképzelései között, a belső elkerülő út fejlesztés a megalapozó vizsgálatok alapján nem megalapozott, ezért nem került beépítésre a szerkezeti tervbe.


16


2.1.4. Biológiai aktivitásérték számítás eredménye A biológia aktivitás érték számítás a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 3§ b) pontja alapján kül- és belterületek vonatkozásában a 40/2001. (X.31) képviselőtestületi határozattal elfogadott Településszerkezeti terv és a tervezett állapot figyelembevételével került kiszámításra. A számítás eredménye képpen a beépítésre nem szánt területek növelése ellenére, 2.1.3. pontban felsorolt változások miatt a település biológiai aktivitás értéke növekedett. A változás mértéke csaknem 1,5%-os. Megnevezés Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Üdülőházas terület Nagy kiterjedésű sportolási célú terület Temető területe Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak Zöldterület 3ha alatt Védelmi erdő Gazdasági erdő Kertes mezőgazdasági terület Általnos mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Rét legelő Egyéb helyi sajátosságot hordozó terület 65% zöldfelülettel


Szorzó Meglévő (HA Tervezett (HA) 2,4 151,65456 158,16432 0,5 1,56755 0,94745 0,4 0 2,09348 2,7 8,49582 5,02146 3 8,5743 8,0697 3 8,2656 5,097 0,6 38,49852 35,217 6 30,573 36,6966 9 8152,2081 8238,7566 9 6293,4912 7445,3832 5 826,4525 685,1625 3,7 1089,70402 1350,15442 6 164,1786 169,932 6 2659,479 1575,6732 3,2 3,41408 4,02464

17


2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. sz, OTvH határozatával került védelem alá. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területét a 10/1993. (III.9.) KTM rendelete bővítette ki. A védettség indoka és célja a területre jellemző karsztos folyamatok és formakincs, valamint a Mecsek mészkő szurdokaira jellemző életközösségek megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, a földtani, víztani, a tájképi és kultúrtörténeti értékeink megőrzése. A település területére a tájvédelmi körzet védett és fokozottan védett területe egy része esik. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a védett területekre vonatkozó szabályokat, korlátozásokat ismerteti. Európai közösségi területek

jelentőségű

természetvédelmi

rendeltetésű

A 275/2004. (X.8.) Korm rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szól, a pontos lehatárolása 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben jelent meg. A kormányrendelet a célt meghatározza, a Natura 2000 területek kijelölésének és fenntartásának célja az azokon található élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a célnak megfelelő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. E területeken a fenntartás céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő, jogerős engedélynek megfelelő tevékenység korlátozás nélkül folytatható. E területeken tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. A védett területnek nem minősülő Natura 2000 területeken csak engedélyköteles tevékenység folytatható. Ezen területeken a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához, a terület helyreállításához, az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn fa telepítéséhez, kivágásához, száznál több fő részvételével közösségi és tömegsport folytatásához. Olyan beruházás engedélyezése előtt, mely nem a Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését szolgálja, hatásbecslést kell végezni. Természeti értékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ (2) szakasza a törvény erejénél fogva védett értékeket felsorolja, ezek: valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen értékek országos jelentőségű értékeknek felelnek meg. A település környezetében található források, barlangok, víznyelők és lápok tehát országos jelentőségű természetvédelmi értékeknek minősülnek.


18


Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) szakasza kimondja: „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.” A kultúrtörténeti egyedi tájértékek felsorolása az alátámasztó munkarészek vizsgálati dokumentációjában találhatók. Ökológiai hálózat Az Országos Területrendezési Terv kijelölte az országos ökológiai hálózat övezetét. Ennek alapján a megyei tervnek ki kell jelölnie az ökológiai hálózaton belül a magterületeket, az ökológiai folyosókat és a puffer területeket. Magyaregregy települést csak a magterület övezete érinti, ökológiai folyosó és pufferterület nem található. A két meghatározó terv – OTRT és a megyei terv - jelentős eltéréseket mutat, ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól adatszolgáltatást kértünk a hálózathoz tartozó területekről. Az adatszolgáltatás alapján felvett, magterület határvonalát összevetve az OTRTben kijelölt övezet határvonalát vettük alapul, az OTRT léptékéből fakadóan a határvonalat pontosítottuk a telekhatárok vonalaihoz. A pontosítás azért fontos, mert a szabályozás csak egész ingatlanra mondható ki. Látható, hogy az ökológiai hálózat a védett tájvédelmi körzet területét, valamint a NATURA 2000 területének jelentős részét fedi le. A hálózatot a település és a körülötte lévő OTRT-ben kijelölt ökológiai háló övezete mezőgazdasági művelés alatti szántó terület szétválasztja. Fontos lenne a két összefüggő terület közötti kapcsolatok kialakítása, valamint az Völgységi patak menti területek ökológiai folyosóvá alakítása.

A megyei tervben kijelölt magterület

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerinti magterület

Az adatszolgáltatás az OTRT területével egyezik meg, a megyei tervben mutatott magterület lehatárolás eltérését nem tudjuk értelmezni. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI törvény 13. § (1) kimondja, hogy az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.


19


17. § (1) és a 18. § (1) pontjai kimondják, hogy a magterület és ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet a magterület és a folyosó körülzárja és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. 12/A. § (4) pontja kimondja, hogy a hatályos megyei területrendezési terv övezeteitől való eltérést, a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-al térhet el. Jelen esetben az eltérés ennél nagyobb mértékű, a terv-hierarchiában a megyei tervben jelöltekhez kell igazodni, de az OTRT-től való ilyen mértékű eltérést a megyei terv nem indokolta. A település szerkezeti tervéhez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által adott adatszolgáltatás alapján jelölt magterületet vesszük alapul. Azonban a szabályozási tervhez a határvonal területhasználathoz igazított – helyrajzi szám határvonalához igazított – módosított területlehatárolást szeretnénk figyelembe venni. Ennek bemutatását az alábbi térképkivonaton ábrázoljuk: A strand területét ferdén keresztező magterület határvonala értelmezhetetlen, javasoljuk a határvonalat részben a tájvédelmi körzet határvonalához igazítani, így az aszfaltos út egy része (hrsz: 0210) is kikerül a magterületből. módosítandó határvonal Az országos ökológiai hálózat magterülete érinti a település területét. Az adatszolgáltatás alapján felvett határvonal telekhatárokhoz való igazítása indokolt. A térkép kivágaton látható az eltérés – mely valószínűleg a léptékek eltéréséből adódhat. Amennyiben nem igazítható a határvonal a tényleges területhasználatot jelentő, jogilag a helyrajzi számmal megjelölt földterülethez, az a telkek szabályozási előírásaikor jelentenek pontatlanságot és elkerülhetetlen jogi akadályokat.

A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolása (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket) A tájban megjelenő természetes és épített elemek a táj karakterének meghatározó elemei. A tájban megjelenő és vizuálisan összetartozónak tekinthető elemek együttese a tájképi egység. A táj megjelenését meghatározó táj-karakter elemek jellemzőek a tájra, ezért ezek tájképvédelmi szempontból védendők. Az Országos Területrendezési Terv Magyaregregy település egész területét a kiemelten kezelendő tájképvédelmi övezetbe sorolta. (Megjegyezzük, hogy a megyei terv is a település egész területét az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe sorolta, de a 2013. évi CCXXIX. tv 37.§ d) pontja a megyei tervek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetét hatályon kívül helyezte.) HÜBNER TERVEZŐ KFT

20


A tájkaraktert meghatározó természeti és a történelmileg kialakult tájhasznosítási elemek megtartása – vagy arra való törekvés – megőrzi a település sajátos megjelenését. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítása a településszerkezeti terv feladata. Magyaregregy település igazgatási területén a természeti elemek: erdő és gyepterületek, a domborzathoz igazodó jelenlegi területhasznosítás: szántó, szőlő területek, a beépített terület együttese a tájképvédelmi övezetben való megtartást támasztja alá. Tájképvédelmi szempontból felül kell vizsgálni a megyei terv szélerőművek telepítésére vonatkozó övezetét, valamint a tervezett Köblény térsége (M9) – Komló térsége (66. sz. főút) közötti út települést érintő szakaszának nyomvonalát. Az előbbi övezetből ki kell vonni a védett és Natura 2000 területeket, az utóbbi út nyomvonalának tájba illeszthetőségét és topográfiai adottsághoz való igazodását. A település terület-felhasználásában meghatározó elemek az ökológiai hálózat elemei, a Natura 2000 területe és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe. A felsorolt természeti és táji adottságok olyan értékek, melyekkel a település vonzerejét növelni lehet. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait alkalmazni kell a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása és fejlesztése során. A törvény 6.§ (2) értelmében „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelméről, ennek megfelelően a nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. A törvény 19.§ (1) előírja a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – el kell kerülni. A 40/A. §: „A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, településképi, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését.” A fentiek figyelembevételével a területhasználat során elsődleges cél az értékvédelem, másodlagos a terület használatának fontossága. Az értékek megőrzését (fejlesztését, bemutatását) az olyan területhasználat biztosítja, mely régészeti értékek tekintetében a felszínt nem módosítja, természeti értékek tekintetében a jelenlegi területhasználatot nem változtatja meg, illetve csak a természetvédelmi kezelési terv szerinti változások engedélyezettek. E területek megóvása a tervezett területfelhasználást módosíthatják, ugyanakkor a turizmus ágazatához kapcsolódó speciális érdekkört vonzó látogatók célprogramjai lehetnek. A tájrendezés és természetvédelem A település meglévő értékeinek megőrzése fontos a település fejlődése szempontjából. A kultúrtörténeti és természeti értékek alapjai a turisztikai vonzerő fejlesztését tekintve, kiegészítve a meglévő gyepterületeken való extenzív állattartással és annak bemutatásával. A megnövekedett gyepterületek aránya felveti annak lehetőségét, hogy extenzív állattartás működtethető e területeken, a tiszta környezet még a bio-gazdálkodás feltételeit is adhatja. A területhasználat változásának iránya felveti az előbbi lehetőség megvalósíthatóságát. A gyepterületek (rét, legelő) az ökológiai hálózatnak értékes elemei. A rendelkezésre álló szántóterületeken való gazdálkodást az intenzív művelési módok eredményessé teszik, így a nehezen művelhetőkből szántókból gyep vagy erdőterületek lehetnek. Az erdőterületek biológiai értéke magas, vágásforduló pedig évtizedekben adható meg. Ezért az erdőterületeket hosszútávon célszerű megtartani, az erdőterületek mind talajvédelemben, mind vízháztartásban kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek. HÜBNER TERVEZŐ KFT

21


Az erdőterületek ugyanakkor jelentős értéket képviselnek, mind az erdőgazdálkodás eredményességét tükröző fahozamot, mind a vadgazdálkodást tekintve. Az utóbbi jelentős vonzerőt jelent a idegenforgalom vadásztatási ágazatában. A területhasználat vizsgálata során a zártkertek problémaköre felmerült: a zártkerteken belüli erdőterületek jelentős területi aránya, a zártkerti területek használati változása két problémát vet fel:  a zártkertekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát  a kijelölt zártkertek határvonalának felülvizsgálatát. A zártkertekben lévő erdő, gyep és szántóterületekre vonatkozó szabályozás ellentétes a nem zártkertekben lévő erdő, gyep és szántó területekre. A problémakör az alábbi térképkivonaton érzékelhető: 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése A zöldfelületi rendszer vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a település körül lévő erdőterületek és a település belterülete közötti kapcsolatokat meg kell tartani. A vizsgálati lapon láthatóak azok a csatornák, melyek a település átszellőzését hivatottak biztosítani. Az átszellőztető csatornák működését két adottság befolyásolja:  az egyik a topográfiai adottságból fakadó, település felé lejtő völgyek  a másik e völgyekben hűvös mikroklímát adó, biológiailag aktív felületek folyamatos megléte. A rendszer meglévő elemeit ki kellene egészíteni úgy, hogy az új elemek a közösségi célú zöldfelületek legyenek. Ezek leginkább a Völgységi patak belterületi szakasza mentén alakíthatóak ki, összekapcsolva az ökológiai szemléletű vízrendezéssel. A település zöldfelületi rendszerének meglévő elemeinek fejlesztését a település átszellőzését biztosító folyosók vonalában kell megkezdeni. E folyosók egyike nagyon hangsúlyos, a település észak-déli tengelyében végighúzódó Völgység-patak völgye. A település közepén végigvezető vonalra felfűzött elemek ritka szépségű lehetőséget adnak a hiányzó közhasználatú zöldfelületi elemeknek. Ezekhez kapcsolódnak a meglévő és a fásításra alkalmas utcák fasorai. A település központi részének nevezhető Művelődési Ház környezetében a meglévő közterületek könnyen átalakíthatóak értékes zöldfelületekké, a nem hasznosított terek minőségi szintjének emelésével. A zöldfelületi vizsgálati lapon feltüntettük az aktív erdő és gyep felületeket, valamint a topográfiai adottságokból kialakult folyosók vonalainak hálózatát. Világosan látható a kapcsolatok hiánya, ezeket célszerű pótolni, a beépítési, fejlesztési szándékoknál figyelembe venni.


22


A település elhelyezkedése adottság, ezt kell kihasználni a legkisebb földfelszíni beavatkozással. A Völgység-patak – mint vízfelület – természetes, mondhatnánk „ősállapotú” vonalvezetésével egyrészt biztosítja a csapadék levezetését, másrészt az elkerülhetetlen fenntartás miatt a hozzáférést teljes bel hosszában biztosítani szükséges. Ez alkalom arra, hogy lineáris zöldfelületi elemeket hozzunk létre, melyek pótolják a hiányzó közösségi tereket, a látogatók számára pedig élményt adnak. A Völgység-patak déli irányból közelíti meg a belterületet, nyomvonalából adódóan végigvezetve a településen a friss levegőt. A belterületi szakaszon az alábbi kivágatókon szemléltethetjük az egyes szakaszok kialakítását és egymáshoz való kapcsolódását. A Kárász település községhatárán tervezett vízfelület kapcsolódik a mellette húzódó rét művelési ágakhoz, átláthatóvá téve a vízfolyás menti területsávot. A Völgység patak belterületi szakasza csak kevés helyen érhető el fenntartási céllal. Megoldás lehet a telkek végében lévő kertek időszakos igénybevételével, vagy a patakmeder legalább egy oldalán olyan sétány kialakítása, mely a fenntartásra is igénybe vehető. A településközpontban erre a lineáris vonalra felfűzhetőek a meglévő, kialakított kis parkok, emlékoszlopok és szobrok. A településközponttól déli irányba a fejlesztésre kijelölt lakóterület és gazdasági-kereskedelmi övezet közötti-melletti elválasztó zónát alkot. A patak menti közterület az meglévő és az új lakóterület részére is megfelelő elemet jelent. HÜBNER TERVEZŐ KFT

23


A település egészét tekintve a patak menti lineáris zöldfelület a település zöldfelületi rendszerének hiányzó elemét hozza létre.

2.2.3. Közlekedési javaslatok a) Szerkezeti terv Közúthálózat A település meglévő úthálózatának forgalmi terhelését a tervezett új főút tehermentesíteni fogja, így a távlatban várható forgalom biztonságos levezetésére elegendő némi kiegészítés forgalomtechnikai fejlesztés. A közúthálózat az alábbi kategóriákból tevődik össze:  külterületen létesülő főút  meglévő külterületi összekötő út és bekötő utak, belterületi gyűjtőutak  meglévő külterületi egyéb (mezőgazdasági, szerviz, kerékpár-) utak, belterületen a mellékutak közül a lakó-, kiszolgáló és kerékpár- valamint gyalogutak. A főút nyomvonalára még nem készült műszaki terv. A megyei területrendezési tervben vázolt nyomvonal nagymértékű földmunkát igényel, ennek csökkentésére a szerkezeti terv kismértékű módosítást tartalmaz. A fő- és gyűjtőutak az útkereszteződésekben forgalmi elsőbbséggel rendelkeznek a fentiekben felsorolt mellékutakkal szemben. A település meglévő állami tulajdonú útja a 6541, Hird – Szászvár, összekötő út, melynek belterületi szakasza (Kossuth L. u.) gyűjtőút. A területi forgalomcsillapítás hálózati feltétele, hogy a lakóterületen ne legyen egy km2-nél nagyobb olyan rész, amelynek oldalain nem haladnak forgalmi elsőbbséggel rendelkező utak. Ennek megfelelően az arra alkalmas önkormányzati tulajdonú utakat is kijelöli a terv gyűjtőutaknak. Ezek:  Rákóczi u. HÜBNER TERVEZŐ KFT

24


 Zrínyi u.  a Kossuth L utcát az építendő főúttal összekötő 26 hrsz-ú út belterületi szakasza. Az utak keresztmetszeti kialakításának mintáit a szabályozási terv alátámasztó munkarésze tartalmazza. Közúti csomópontok A község igazgatási területén kizárólag szintbeni, jelzőlámpás forgalomirányítás nélküli, egyenrangú vagy fölé-alárendeléssel szabályozott csomópont található. Feltételezhető, hogy az új főút útkeresztezései is szintbeni, az elsőbbséget jelzőtáblával szabályozottak lesznek. Fontosabb csomópontok:  az új főút és a 26 hrsz út valamint a Zrínyi u. meghosszabbításának csomópontjai  Kossuth L. u. Rákóczi és Zrínyi utcai útkeresztezése. A meglévő, forgalomtechnikai rendezésre szoruló csomópont javítását a szabályozási terv alátámasztó munkarésze tartalmazza. Kerékpáros közlekedés Településkörnyéki kerékpárút jelölhető ki közlekedési célból a 6541-es úton Komló és Pécsvárad, szabadidős célból pedig Kisújbánya – Püspökszentlászló, ill. Kárász - Szászvár irányában. A délkeleti irányú kerékpárút a Vár-völgyi úton halad; az észak – déli pedig a Rákóczi úton és a Völgységi-patak mentén tervezett közparkon át, majd a Zrínyi u. torkolatában kiköt a 6541-es állami útra. Gépkocsi-elhelyezés Az út menti várakozás lehetőségét a szabályozási terv alátámasztó keresztmetszetei jelzik. Önálló parkolók vannak és a távlatban is szükségesek a közcélú épületekhez, sport- és rendezvényterületekhez kapcsolódóan. b) Szabályozási terv Közúthálózat Ahhoz, hogy a járművezetők az úttípusnak megfelelő sebességet válasszák, kevés számú, egységes úttípus kialakítása szükséges. A magyar útügyi műszaki előírás mind külterületen, mind belterületen 6 tervezési osztályt tartalmaz a gépjárművek számára, ezeken belül pedig 3-3 környezeti körülményt. A magyaregregyi szabályozás során ezek közül kell kiválasztani azt a legkevesebb úttípust, amelyek jellegükben egymástól lényegesen eltérnek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a közlekedésben részt vevők az útkategóriát felismerve az ott indokolt sebességgel haladjanak. Főút Komló – Köblény között tervezett út. Külterületen halad, külterületi útprofillal. Szabályozási szélessége: 40 m, védőtávolsága 50-50 m. Keresztmetszeti elemeinek mérete a műszaki tervezés során konkretizálódik. Külterületi mellékutak A 6541. összekötő utat az új főúttal összekötő utak külterületi szakaszai, külterületi útprofillal. Tervezési osztályuk K.V.C. Szabályozási szélességük 30 m. Keresztmetszeti elemeinek mérete a műszaki tervezés során konkretizálódik. Gyűjtőutak Azon belterületi utak, amelyek forgalma megkívánja a csomóponti áthaladási elsőbbséget. Tervezési osztályuk B.V.c. Szabályozási szélességük min. 11 m. Belterületi útprofil alakítandó ki, járda lehetőleg mindkét oldalon készüljön, utcafásítás legalább 2 méteres berendezési sáv biztosítása esetén kívánatos. Minta-keresztszelvények készültek az átlagos szélességű és/vagy legszűkebb útszakaszokra. Ez utóbbiak közül különösen fontos a Kossuth L. u. 75. előtti, 8 méter széles szelvény, ahol a szomszéd ház a Polgármesteri Hivatal, a szemben lévő pedig az út szintje felett épült, alapozása feltehetően nem viselné el a közterület szélesítését. A közlekedés biztonsága megkívánja, az út forgalomnagysága pedig megengedi, hogy ezen a rövid szakaszon a gyalogos forgalom elsőbbséget HÜBNER TERVEZŐ KFT

25


élvezzen, a közúti pedig egy sávra szűküljön, megfelelő geometriai átmenettel és forgalomszabályozással. A busszal járt utakon akkor szükséges a megállókat öbölben elhelyezni, amennyiben az útszakasz forgalmi terhelése meghaladja az óránként 1000 egységjárművet. Mivel ezt az értéket a 6541-es út még a nagy távlatban sem fogja elérni, a keresztszelvények nem tartalmaznak leállóöblöt. Lakó- és kiszolgáló utak Forgalmi elsőbbséggel nem rendelkező, feltáró utak. Tervezési osztályuk B.VI.d. Szabályozási szélességük min. 6 m. Belterületi útprofillal készülnek, járda esetenként szükséges, utcafásítás legalább 2 méteres berendezési sáv biztosítása esetén kívánatos. Minta-keresztszelvény készült mind a keskeny, mind a széles útszakaszokra. Csomópontok A település útjainak kereszteződései a meglévő, ill. a szabályozási terven szélesített közterületeken elférnek szintbeni jelzőlámpás szabályozás nélküli kivitelben. Külön vizsgálatot igényelt a Kossuth L. u és 26. hrsz út csomópontja. Ennek jelenleg két alapvető hibája van:  A keresztezés szöge kicsi, így az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének a szükségesnél kisebb a látómezeje.  A Kossuth L. u. keleti oldalán buszmegálló lett kijelölve gyalogossziget és járdacsatlakozás nélkül. A csomópont jelentőségét növelni fogja, ha az új főút egyik települési kapcsolata a 26 hrsz. úton valósul meg. Ebben az esetben a Dombóvár, Bonyhád és Szekszárd felé közlekedők számára kedvező útvonal adódik. Ez megnöveli a Kossuth L. utcáról a 26 hrsz útra történő nagyíves kanyarodók számát. A Kossuth u. 105 sz épülete előtti közterület mérete és formája lehetővé teszi az utca tengelyének elhúzását, a csomópontban 3 forgalmi sáv kialakítását, ami által  a buszmegálló és a balra kanyarodó forgalma kedvezőbb helyzetbe kerül  az utca keleti oldalán végig jut hely járda építésére. A Kossuth u. 8 m széles szakaszán a járda létesítésének feltétele a forgalmi sávok szűkítése. Ennek kapacitáscsökkentő hatása nincs, lényeges viszont a forgalomcsillapító hatás, amire a csomópont geometriai kialakítása miatt is szükség van. Ezt erősíti a javasolt gyalogátkelő kijelölése is. A 26 hrsz utat megnövekvő kapcsolati funkciója érdekében gyűjtőúttá kell fejleszteni, ami a közterület szélesítését igényli. 2.2.4. Közművesítési javaslatok a) Vízellátás Jelenlegi helyzet Jelenleg Magyaregregyen a vízellátás megoldott. A vízmű 1994-ben került üzem behelyezésre. Az 1990-es évek elején a község déli részén megfúrt kutak, a kutak mellé épített víztisztítómű, a községi elosztóhálózat és a település keleti részén a domboldalon elhelyezett 100 m3-es vb anyagú víztároló biztosítja a település részére az ivóvizet. A szolgáltatótól kapott információ szerint a tároló kapacitás nem elegendő a tüzivíz biztosításhoz szükséges előírások betartásához. A vízmű környező településekkel nincs összekapcsolva ún. pontvízmű. Vízbeszerzés három fúrt kútból történik melyek védetlen vízadó rétegből termelik ki a szükséges vízmennyiséget. A kutak együttes kapacitása 82 m3/nap. A magyaregregyi vízmű vízbázisát képező K-5., K-6., és B-7. kataszteri számú kutak védelme érdekében belső, külső és hidrogeológiai területet jelöltek ki. Hidrogeológiai védőidom és védőterület szükséges a le nem bomló szennyeződésekkel szembeni védelem és a vízbázis mennyiségi védelme érdekében a vízkivétel teljes vízgyűjtőjére vagy annak kisebb meghatározott részére. A hidrogeológiai védőidomot két részre kell osztani belső (“A”) és HÜBNER TERVEZŐ KFT

26


külső (“B”) zónára. A belső védőidomot 5 éves, a külső védőidomot 50 éves elérési idővel és az éves engedélyezett átlagos vízkivétellel kell meghatározni. Az így lehatárolt terület a falu ingatlanait érinti. A tulajdoni lapokon fel van vezetve a hidrogeológiai védőterület léte. Tilos a mérgező, radioaktív, és egyéb veszélyes anyagokat és hulladékot tároló, használó, előállító üzemek, nagyüzemi állattartó telepek létesítése, salak és hamu egyéb szilárd és folyékony állapotú veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, lerakása, szennyvízkezelő és tisztító telepek létesítése, szennyvíziszap elhelyezése, valamint hígtrágyával való öntözés. Lakótelkek kiparcellázása bizonyos feltételek mellett megengedett. Ezzel egyidejűleg hét figyelő kutat is létesítettek, melyekből rendszeresen vízmintát kell venni a vízbázisvédelmi feladatok monitoringózása céljából. A három víztermelő kútnak vize csak vízkezelés után fogyasztható. Ezért Magyaregregyen üzemeltetni kell egy vas- mangántalanító és ammóniamentesítő vízkezelési technológiát. A vízkezelés két ütemben történik.: I. ütem: vastalanítás, majd törésponti klórozás. A vastalanítás a beépített VATTENTEKNIK FE 160 AL típusú vastalanító berendezéssel történik. II. ütem: aktívszenes ammónia eltávolítás, majd kimenő klórszint beállítás. A tisztított víz így jut a KM PVC alapanyagú községi elosztóhálózatba és a 248,1 mBf-i túlfolyószintű magaslati nyomástartó v.b. tárolóba. Jövőben várható helyzet, fejlesztések Az országos vízminőség javító program keretében a település pályázott a vízminőségi és a tüzivíz problémák megoldása végett. Az elkészült 520-10/2014-12 iktatószámon kiadott elvi vízjogi létesítési engedély szerint a települést NA 100 mm-es vezetékkel össze kívánják kötni Kárász településsel. Kárászon létesíteni kívánnak két új mélyfúrású kutat és egy korszerű víztisztító berendezést. Ezzel a két településen megoldódnának a vízminőségi és a tűzoltóvíz problémák is. Ha a távlatokat nézzük, Magyaregregyen a település egy turisták által leginkább látogatott részén nincs vezetékes vízellátás. Ez a terület a Máré vári völgy bejáratánál lévő strand illetve a strand területén üzemelő Máré csárda és a környező lakó és üdülőházak, illetve a Bajai Főiskola mérőállomása. Célszerű lenne ezt a területet is bevonni a vízmű által ellátott településrészek közé. Felmerülhet még egy kérdés az esetleges tartalék vízbázis kiépítésével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a Máré vári völgyben sok forrás fakad a Máré csárdához legközelebbi a Textiles forrás. Érdemes lehet egy vízföldtani szakvélemény elkészíttetése a területről és az alapján, ha lehetséges egy kút fúrása a völgy bejáratának kijelölt helyén. Ha megfelelő vízadó réteget lehet feltárni, akkor az érintett három település egy tartalék vízbázissal rendelkezne és a kút bekötésével a Magyaregregyi hálózatba a fenti ellátatlan terület is elláthatóvá válna. Javasoljuk, hogy a terület vízellátását az önkormányzat fontolja meg. Átgondolásra ajánljuk, hogy a vízvezeték meddig kerüljön kiépítésre. A másik szintén ebben a völgyben található jelentős vízhozammal rendelkező forrás is arra utal, hogy ebben a völgyben már a mecseki karszt található. Egy hidrogeológiai szakértői vizsgálattal célszerű lenne megállapítani, hogy Magyaregregy ezen területén nincs-e a falu szempontjából megfelelő vízbázis (akár tartalék vízbázisként is). Magyaregregynek két fejlesztésre kijelölt területe van, melyek jelenleg nem rendelkeznek közműves vízellátással és szennyvízelvezetéssel. A fejlesztésre kijelölt ipari terület a település dél nyugati részén a Völgységi patak bal partján van, míg az új építési telkek kialakítására szánt terület a település keleti részén a Völgységi patak jobb partján a Rákóczi u. déli meghosszabbításában lenne. Mindkét terület jelenleg víziközmű szempontjából nem ellátott, de igény esetén bármikor kialakítható a víz, ill. szennyvízhálózat hálózat bővítésével. b) Szennyvízelvezetés Magyaregregy településen a szennyvíz elvezetése megoldott. A településen a 90-es évek végén megépült a szennyvízcsatorna rendszer. A szennyvízcsatornán gravitációsan összegyűjtött szennyvizet Kárászon, Vékényen, és Szászváron keresztül tisztításra a mázai szennyvíztelepre vezetik. Természetesen ezen a regionális szennyvízrendszeren keresztül juttatja oda a felsorolt többi település is a tisztítandó és összegyűjtött szennyvizet. A település az esetleges fejlesztési területeinek a szennyvízelvezetését párhuzamosan a többi közmű fejlesztésével meg kell, hogy oldja többek között a vízművének a vízvédelme miatt is. A szennyvízelvezető rendszerbe úgy, mint a vízellátó rendszerbe sincs bekapcsolva a Máré csárda és a környékén lévő épületek. Arra, hogy ezen a területen is kiépüljön a szennyvízcsatorna hálózat HÜBNER TERVEZŐ KFT

27


nagyon kis esélyt látunk, ezért itt az alternatív szennyvíz elhelyezési megoldások közül kell olyant kiválasztani, amely megfelel az EU szennyvíz kibocsátási határértékeinek. Erre több Magyarországon forgalmazott kisberendezés is alkalmas. A szennyvízelvezetés vonatkozásában a jövőben elképzelések és fejlesztések nem vehetők figyelembe, csak annyiban amennyiben a falu iparosodik és a népessége növekszik, melyre jelenlegi ismereteink szerint nem lehet számítani. c) Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Jelenlegi helyzet A település kül- és belterületi csapadékvizeinek befogadója a Völgységi patak, amely a 46+100 53+975 km szelvényei között halad a községben. A Völgységi patak ezen szakaszon természet közeli állapotban található, külterületen erdőben, belterületen kiskertek között folyik. A patak heves vízjárásúnak nevezhető, kisvizes időszakban néhány 100 l/s, árvizes időszakban akár 26 m3/s is lehet a vízhozama. Az alábbiakban az Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsájtott: Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja (Készítette: Settlement Fair Service and Consulting Kft Máza. 2012-05.) anyag felsorolásait használjuk. Az elkészített környezetgazdálkodási program főleg a belterületi csapadékvíz elvezetés vonatkozásában tesz koncepcionális javaslatokat, ezeket a 4.0.0. szerint szükséges figyelembe venni. Természetes vízfolyások:  Singödör patak: Völgységi patak jobb oldali mellékága az 53+950 km sz-ben  Nyomákói patak: Völgységi patak jobb oldali mellékága az 50+370 km sz-ben  Magyaregregyi árok: Völgységi patak jobb parti becsatlakozás a 49+440 km sz-ben  Petőfi S. u.- i patak: Völgységi patak bal parti becsatlakozás a 48+880 km sz-ben  Rózsa u.- i patak: Völgységi patak bal parti becsatlakozás a 47+920 km sz-ben  Kisvaszari vízfolyás főág kis része folyik Magyaregregy területén, az Angyalkúti mellékág forrásvidéke található Magyaregregy területén.  Somosi patak: Völgységi patak jobb oldali mellékága az 50+580 km sz-ben Belterületi csapadékvíz elvezetés (utcánkénti felsorolás, részletes ismertetés környezetgazdálkodási programban):  Földút a település déli végén, az út K-i oldalán  Petőfi u, Zrínyi u, Rákóczi u, Árpád u, Jókai u, Arany J. u, Kossuth L. u, Rózsa u.

a

Az Önkormányzat a vízelvezetések jelenlegi állapotáról szaktervezővel korábban felmérést készített. A felmérések a teljes községre kiterjedően tárgyalják a vízelvezetési hiányosságokat és problémákat. Ezek feldolgozásával alakult ki a vízelvezetési környezetvédelmi program. A rendelkezésre álló és felhasználható tervek, programok és adatok az alábbiak:  Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja (Készítette: Settlement Fair Service and Consulting Kft Máza - 2012-05.)  Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja: Vízkárelhárítási tervdokumentáció (Készítette: Settlement Fair Service and Consulting Kft Máza - 2012-05.)  Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja: Vízkárelhárítási terv frissítése (Készítette: Vízmező Szolgáltató Kft Máza - 2014-02.)  Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja: Csapadékvíz hasznosítási tervdokumentáció (Készítette: Settlement Fair Service and Consulting Kft Máza - 2012-05.) Fenti anyagokat az Önkormányzat rendelkezésünkre bocsájtotta. A rendezési terv csapadékvizes fejezetében, mint szolgáltatott adatokat figyelembe vettük. Vízrendezési problémák részletezése A helyszínrajzon – probléma térképen - az alábbi felsorolás szerintieket tüntettük fel: HÜBNER TERVEZŐ KFT

28


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

a 6541 sz út (dél felől bejövő) 17+482 km sz hídnál: becsatlakozó útárkok előfenék burkolása, csatlakoztatása a befogadó Magyaregregyi mellékágra burkolattal. a 6541 sz út 17+663 km sz hídnál: al és felvízi oldalon iszapolás, tisztítás. a 6541 sz út 18+374 km sz hídnál: a Petőfi S. u. felől árok felvízi oldal bukolása, alvízi oldal burkolás és támfal készítése. a 6541 sz út 18+590 km sz hídnál: al és felvízi oldalon iszapolás, tisztítás. Kossuth L. u. „Y ”elágazásnál: csomóponti vízelvezetés kalakítása, a 6541 sz út K-i oldalán folyóka vagy árok kialakítása. a 6541 sz út 19+510 km sz hídnál: alvízi oldal tisztítása a 6541 sz út 19+618 km sz hídnál: alvízi kicsatlakozás kiépítése és befogadóra (Völgységi patak) rávezetése. Rákóczi u - József A. u. Híd al és felvízi tisztítása, iszapolás, elő és utó fenék burkolat kialakítása, híd szárnyfal javítása, karbantartása. Rákóczi u – Kossuth L. utcákat összekötő útnál a gázló műtárgy helyett áteresz, átközlekedő, vagy híd építése, vagy a gázló műtárgy szakszerű átépítése.

Javaslatok a rendezési tervhez A Vízi Környezetgazdálkodási program az Önkormányzat részére vízkár elhárítási szempontból feltétlenül hasznos és iránymutató. Viszont elengedhetetlenül szükséges a kész anyagok aktualizálása az alábbiak figyelembe vételével:  a külterületi csatlakozó vízelvezető elemek folyamatos ellenőrzése, a beavatkozási helyek prioritásának felülvizsgálata - évente  a belterületi vízelvezető árkok, folyókák, zártszelvények és műtárgyak ellenőrzése, felülvizsgálata – negyedévente, de hirtelen érkező nagy intenzitású csapadékok után feltétlenül  az ellenőrzéseket fel kell dolgozni, a mindenkori prioritásokat szükség szerint átértékelni  az előző pontban kialakítottaknak megfelelően dönteni: o azonnali beavatkozás, kárelhárítás o karbantartás, fenntartás o esetleges tervezési munkák o megkezdéséről, elvégzéséről.  belátható időn belül kialakítani azon beavatkozások sorrendjét amelyek tervezési, engedélyezési munkákat igényelnek, mivel a pályázati források megszerzésének ez szinte alapfeltétele  átgondolást igényel az ingatlanokon történő új építés vagy bővítés kapcsán keletkező csapadékvizek területen belül tartása ( Magyaregregy Vízi Környezetgazdálkodási programja: Csapadékvíz hasznosítási tervdokumentáció javaslatai szerint), ill. mely esetekben engedhetők ezen többlet vizek a közterületre történő kivezetése (meglévő befogadók, árkok jelenléte, kiemelt szegélyes útra csatlakozás stb)  további pontosítás szükséges a belvízszint figyelembe vételével megállapításra kerülő legalacsonyabb padlóvízszint, az alápincézettség tiltása, vízzáró lábazati anyagok előírása az új vagy átépítésre kerülő épületek körénél  a rendezési terv csapadékvíz elvezetés fejezeti részében az alábbi jogszabályok betartására kell felhívni a rendszer üzemeltetőjének figyelmét: o 220/2004. (VII.21.) k r. A feszíni vizek minősége védelmének szabályairól o 28/2004. (XII.21.). KvVM. A vízszennyező anyagok kibocsájtási határértékeiről o 147/2010. (IV.29.) k r. A vizek hasznosításáról, védelméről és kártételeinek elhárításáról d) Energiaellátás Magyaregregy község energiaellátását jelenleg az E.ON által szolgáltatott áram és gázszolgáltatás, valamint a lakossági fogyasztók által egyedileg kialakított egyéb energiaellátási módszerek (fa, napkollektorok) biztosítják. Villamos energia ellátás


29


Forrás: Magyarország energiafelhasználása és az előállított GDP alakulása 1980-2009 között

1980-tól csökkent az ország energiafogyasztása. Ez a – nem egészen 20%-os – csökkenés sajnos nem a gyártási technológiák energetikai korszerűsödésének az eredménye, hanem az ipari termelés volumenbéli apadásának tudható be. Szerkezetében is változott az energia-felhasználás, mintegy 40 % -al növekedett az összenergia felhasználáson belül a villamos energia aránya. Az is látszik, hogy a gazdasági világválság majd 10 % -al mérsékelte az energiafogyasztást. A jelenlegi helyzet Magyaregregy jelenleg 20 kV-os feszültségszinten kapja a villamos energiát a E.ON Zrt. Bonyhád 120/20 kV-os transzformátor állomásból. A transzformátor állomásból üzemszerűen 1 db 20 kV-os távvezetéken keresztül érkezik a villamos energia. Üzemzavar esetén lehetőség van az E.ON Dombóvár 120/20 kV-os alállomásból történő ellátásra is. Rádiós rendszeren keresztül távműködtethető oszlopkapcsoló berendezés biztosítja egyszeres hiba esetén a gyors beavatkozás lehetőségét. A 20 kV-os távvezeték csúcsterhelése jelenleg 25 A. Összesen ez mintegy 850 kW teljesítményigényt jelent. A Bonyhád 120/20 kV-os transzformátorállomásból a meglevő vezetékeken ennek többszörösét is ki lehet szolgálni. A várható igénynövekedések, a célszerű fejlesztési irányok Lakossági igények A 90-es évek végén megfogalmazott OMFB tanulmány és tervezési irányelvek alapján lakossági villamos energia igények az elkövetkezendő években várhatóan (a háztartások felszereltségének bővülésével arányosan) növekedni fognak. A számított tervezési irányszámok:  2010-ben 1850 W/lakás  2020-ban 2600 W/lakás Fentiek a lakások beépített teljesítményére vonatkoznak, melyek egyidejűségi tényezőjét 0,7-nél nagyobbra nem célszerű választani. (Annak százalékos mértéke, hogy a beépített teljesítmények mekkora része terheli egyszerre a hálózatot) A meglevő lakások esetén az energiaigény növekedés mértéke a jelenlegi és a távlati tervezési irányszámok különbsége. Számszerűsítve: (2600–1850) W/lakás = 750 W/lakás. A meglevő lakásszám mellett 2020-ra számítva ez a jelenlegihez képest (328 lakás * 750 W/lakás) * 0,7 = 170 kW igénynövekedést jelent. HÜBNER TERVEZŐ KFT

30


Az elmúlt években – elsősorban a gazdasági válság hatására – a fogyasztás ugyanakkor nem nőtt az előzetesen tervezett mértékben. Néhány éve Magyarországon is megjelentek az alternatív lakossági célú energiatermelő berendezések (elsősorban napkollektorok), amik használata Nyugat-Európában rohamosan terjed. Mindezek miatt a tervezett növekedési érték a tervezési időszakban nagy biztonsággal nem lesz túllépve. Ez a teljesítményigény többlet a jelenlegi távvezetékeken üzembiztosan biztosítható. Az igények növekedésével azonban szükségessé válhat a meglevő 20/0,4 kV-os transzformátorok, a 0,4 kV-os szabadvezetékek cseréje, illetve újak létesítése. Ezek a beavatkozások folyamatosan, a teljesítményigények növekedésével arányosan válnak szükségessé. A beépítésre szánt területeken betonoszlopos, kötegelt légvezetékes hálózat kiépítése javasolt. Ipari igények A jelenlegi villamos energia ellátás 1,5-2 MW teljesítménynövekedést tesz lehetővé a 20 kV-os hálózat nagyobb átépítése nélkül, új 20/0,4 kV-os transzformátorállomások építésével. Ennél nagyobb igény esetén előre láthatóan új 20 kV-os távvezetéket kell építeni a Bonyhád 120/20 kV-os alállomásból. Üzembiztonság növelése Az E.ON az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az üzembiztonság, a szolgáltatási rendelkezésre állás növelésére. Az egy fogyasztóra eső kiesési idő az elmúlt 10 évben közel a felére csökkent, jelenlegi értéke 90 perc/év, melyet tovább kívánnak csökkenteni. Közvilágítás A közvilágítási hálózat nagyrészt kis energiaigényű, kompakt fénycsöves lámpatestekből áll. Jelenleg nagyobb fejlesztést, beavatkozást a rendszeres karbantartáson felül nem igényel. Az újonnan létesítendő közvilágítási lámpatestek kis energiaigényű, hosszú élettartamú kompakt fénycsövek, vagy LED-es lámpák legyenek.

Gázellátás

forrás: KSH

Egy háztartásra jutó éves gázfogyasztás (m3) 2012

Magyaregregy Komló Komlói járás

629,3 810,6 806,9

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány %-ban 2012. december 31. 47,9 30 34,7

Egy háztartásra jutó éves villamosenergia fogyasztás kW 2012. 2215 1623 1779

Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány %ban 2012 98,8 98,5 98,2

Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány %-ban 2012 87,2 95,5 87,6

A településen az egy háztartásra jutó gázfogyasztás ¾-e a járás egészére jellemző gázfogyasztásnak. A táji adottságokból következő nagy mennyiségű – megújuló energiaforrásnak számító – szilárd fűtőanyag (fa) áll rendelkezésre, mely vélhetően pótolja a gázfogyasztásból adódó elmaradó energiaigény jelentős részét. Egy háztartásra jutó villamos energia fogyasztás mennyisége, azonban több mint 130%-a a járási átlagnak. Egyéb energia Magyaregregy adottságai miatt jelentős mértékű a fatüzelés. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése


31


Az önkormányzati ingatlanok komplex energetikai felmérése eddigiekben nem történt meg, azonban a Magyaregregy Önkormányzata tagja az összesen 16 települést tömörítő, a Mecsek-Völgység Hegyhát LEADER Egyesület és Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által megvalósítandó Energetikai mintaprojektnek melynek eredménye képpen:  elkészül az Önkormányzat ingatlanjainak energiafogyasztását tartalmazó adatbázis  energetikai célú beruházások történnek több önkormányzati ingatlanon  az önkormányzati alkalmazottak képzésen vesznek részt Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás települési elemei Az Önkormányzat a következő a 2014-2020-as programozási időszakban tervezi az önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságot célzó fejlesztését. 2.2.5. Hírközlés Elektronikus hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) Magyaregregy területén mindhárom mobilszolgáltató adat és hangalapú átviteli megoldásai elérhetőek, változó intenzitással. A morfológiából adódóan jelentős azonban az árnyékolt területek aránya, mely területek nagyrészt a beépített területekre esnek. Mobilhálózati összlefedettség Forrás: www.vodafone.hu

Magyaregregyen postahivatal működik.

2.2.6. Környezeti hatások és feltételek Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és a többször módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint „a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv” esetén minden esetben környezeti vizsgálat készítése szükséges. A települések egyes részeinek településszerkezeti és szabályozási tervei kidolgozásakor, módosításakor a környezetre gyakorolt jelentős hatás(-ok) figyelembevételével dönt a döntéshozó, ill. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság a környezeti értékelés elvégzésének szükségességéről. Tekintettel, arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint független a volumentől a terület-felhasználás módosítása, így – a fejlesztésre fókuszáló - célirányos környezeti értékelés elkészítése mellett döntöttek a beruházó és a döntéshozó Önkormányzat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleménye alapján. A környezeti értékelés elkészítése a tervezési folyamat szerves részét képezi. Magyaregregy településrendezési eszközei módosításához elkészítettük a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség korábbi állásfoglalása alapján a környezetalakítási és környezetvédelmi munkarészhez szükséges környezeti értékelést. HÜBNER TERVEZŐ KFT

32


A környezeti hatások értékelését a meglévő, a települési környezet minőségét, állapotát befolyásoló környezethasználatok feltárásával, elemzésével kezdtük. Célirányosan rögzítettük környezeti elemenként, szakterületenként a követelményeket, elvárásokat, melyek a környezethasználat minősítésén túl a szabályozási terv kialakítását és a helyi építési szabályzat kereteit határozták meg. Összegeztük a területfejlesztés, területrendezés várható hatásait, a fejlesztési irányokat. Külön javaslatot adtunk a településrendezési tervekhez kapcsolódó egyéb önkormányzati intézkedésekre, melyek a települési környezetminőségnek a javítását eredményezhetik. Összefoglalóan megállapítható, hogy Magyaregregy településrendezési eszközeinek módosítása segíti a település fenntartható fejlődését, a kedvező környezeti helyzetének megtartását és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét. II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS Magyaregregy község fejlesztésének alapgondolata: a település valamennyi elemének minőségi fejlesztése, a jelenlegi helyzet javítása, a konfliktusok feloldása Magyaregregy településszerkezetének alakítása – a rendezési terv készítése során – a magasabb rendű területrendezési tervek elhatározásainak, valamint az egyéb jogszabályok figyelembevételével történt. 1.1.1. Beépítésre szánt területek LAKÓTERÜLETEK (Lf) Magyaregregy településkarakterét alapvetően a lakóterületek morfológiája határozza meg. Az utcaszerkezetet a domborzati adottságok, valamint a település É-D-i tengelyén végigfutó völgységi vízfolyás lehetőségei, ill. korlátai alakították. Az árok határa leggyakrabban telekhatár is, máskor a telek az árkon túl is folytatódik. Igen karakteresnek tekinthető a vízfolyáson létesített különböző méretű, teherbírású és funkciójú (gyalogos, közúti) híd, illetve a patakon kialakított gázló. Az utcák szabályozási szélessége rendkívül változatos, csupán az újonnan kialakított lakóutcák felelnek meg az OTÉK-ban rögzített szabályoknak. A történeti településrészek beépítési módja alapvetően előkert nélküli, fésűs, változó telekszélességgel és domborzathoz igazodó telekmélységgel. E beépítési mód legszebb példáit helyi védelemben részesítette az Önkormányzat. Az előkert nélküli beépítési mód következménye az a tény, hogy a hatályos szabályozási terv csak a legritkább esetben javasolta a közterület bővítését, szélesítését. Az 1960-as évektől kialakított új lakóterületek telekstruktúrája már szabályos, a beépítési mód oldalhatáron álló, előkertes. E területeken a lakóutcák szabályozási szélessége 12-16 m. A lakóterületeken kialakult építménymagasság zömmel 4,5 méter, a terepadottságok miatt azonban az utcai homlokzatmagasság eléri a 6,0 – 7,0 métert is. Emeletes épületek épültek a Petőfi utca déli oldalán. A lakóépületek sokfélesége híven tükrözi a lakással, lakóépülettel kapcsolatos történeti fejlődést: mind a hosszházas (utcavonalra merőleges), mind a hajlított házas (utcával párhuzamosan HÜBNER TERVEZŐ KFT

33


befordított), valamint sátor- és nyeregtetős, „kockaházas” lakóépület típus megtalálható. A beépítést tarkítja a melléképületek igen változatos, oldalhatár menti, illetve arra merőleges, valamint kétsoros elhelyezése. A terv a lakóterületek fejlesztése vonatkozásában az alábbiakat tartja szükségesnek:  a meglévő lakások, épületek energiatudatos megújítása, komfortosítása  a folyamatban alapvető szempontnak kell lennie a települési és építészeti értékek megőrzésének  új lakóterület kialakítása a Völgységi patak keleti oldalán A terv az övezetek jellemzőit, az egyes területek különbözőségét megőrizve javasolja megtartani, ill. továbbfejleszteni, hangsúlyozott figyelemmel a falukép alakulására. Így megtartja az előkert nélküli beépítés lehetőségét a Kossuth L. és a Rákóczi F. utcában, de a halmazos jellegű kisebb lakóutcákban is. A fésűs beépítési jelleg megtartása érdekében az oldalhatárra merőleges melléképületek hagyományával harmonizálva a (komolyabb méretű) lakóépület bővítést vagy hátrahúzott keresztszárnnyal, vagy második lakóépület építésével tette lehetővé a terv. A legfontosabb építészeti, településképi értéket képviselő épületekre helyi védelem érvényesítését javasolta a hatályban lévő terv. A terv az épület egészét, illetve meghatározott részét javasolta megtartani, illetve az eredeti formákat követően helyreállítani, valamint az épület általánosabb településképi megjelenését meghatározó – szélesség, magasság, tömeg- és homlokzati arányok és jellemzők előírását és követését javasolta. A helyi védett épületek listája jelen tervezés során pontosításra került. A lakóterületi övezetek között különleges szerepe lehet a Rákóczi utca déli irányú folytatásában tervezett utca és a Völgységi patak közötti területen tervezett teleksornak. Itt alakíthatók ki azok az átlagosnál mintegy kétszer nagyobb méretű telkek, amelyeken a korszerű technológiát és a hagyományos kézművességet kisvállalkozásként folytató vállalkozók felépíthetik üzemeiket. Indokolja ezt a szabályozási lehetőséget az, hogy a bedolgozói ipar, a kismesterségek műhelyei jól kapcsolhatók a falu kiemelt fejlesztési lehetőségeihez a falusi turizmus területén. Ezzel a telepítéssel a legkevésbé zavarják a falusi lakókörnyezetet, mivel a Kossuth L. utcai falusias lakóterülettől a patak menti széles zöldsáv választja el a területet. VEGYES TERÜLETEK Településközpont vegyes területe (Vt) E területfelhasználási egységbe javasolja a terv a szolgáltatási intézmények bővülése érdekében a már kialakult, Kossuth L. utca és Zrínyi utca mentén fekvő területeket. Ezeken a területeken részben új beépítéssel, részben a meglévő épületek átalakításával létrejöhetnek azok az intézmények, amelyek a turizmus és a helyben lakók igényét egyszerre szolgálhatják. Az átépítések, bővítések ugyanakkor nem jelentik szükségszerűen az épületállomány lebontását. Ezen övezet hangsúlyos eleme a volt általános iskola telke, ahol többcélú funkciók szolgálhatják a fejlesztési célt, valamint a Vadgesztenye Panzió GAZDASÁGI TERÜLETEK (Gksz) A falusias lakóterület lehetővé teszi, hogy az ingatlanokon mező- és erdőgazdasági építmények, a hely lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezésre kerüljenek. A község célja, hogy a lakótelkeken meglévő melléképületek újra funkcióval teljenek meg. Jelen terv két területen javasol önálló kereskedelmi, szolgáltató területet:  a község déli részén a volt major területén  a Rákóczi utca és a Völgységi patak közötti területen ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET (Üü) HÜBNER TERVEZŐ KFT

34


A hatályos terv is üdülőházas területbe sorolta a Várvölgyi-patak területén már kialakult üdülőtelkeket. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K) A hatályos településszerkezeti terv is e kategóriába sorolta, a jelen terv is változatlanul megerősíti:  a sportpálya területét – kialakult, nyugati és keleti irányú bővítése tervezett, e terület lehet a település sport és rekreációs térsége  a strandfürdő területét – kialakult, nem bővíthető  pincesor bővítése nem tervezett  a Várvölgyben kialakult vízügyi mérőállomás és ifjúsági tábor fejlesztése telken belül biztosítandó (Oktatási – kutatási terület)  műemlék Márévár kialakult állapota nem változtatható meg 1.1.2. Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (KÖ) A településszerkezeti terv jelöli:  a meglévő és tervezett főút és gyűjtőút hálózat elemeit  a tervezett főbb közlekedési utak esetében a vízmozgást biztosító útszakaszokat  a jelentős parkolási helyeket  a közösségi közlekedés területeit  a jelentősebb kerékpárút nyomvonalakat  a gyalogosforgalmú területeket  a közmű létesítmények közül a vízműkutakat és szennyvízátemelőket ZÖLDTERÜLETEK (Z) Zöldterületbe az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. Azon – döntően a belterületen levő – zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő- és talajminőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat, valamint a Völgységi patak mentén kialakult, ill. tervezett zöldfelületeket tekintjük. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére korlátozott mértékben van lehetőség a Völgységi patak mentén. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja. A terv a meglévő zöldterületek megtartását hangsúlyozza. ERDŐTERÜLETEK (E) Kimagasló táji és természeti adottságaként az igazgatási terület közel 60%-át kitevő erőterület említhető, mely elsődlegesen a település északi térfelét foglalja el és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A terv a település igazgatási területén lévő erdőket „gazdasági erdő”, valamint védelmi és védőerdő övezetbe sorolta. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (M) Az általános mezőgazdasági területbe tartoznak a szántó, gyep (rét, legelő) területek, melyek mozaikosan körülveszik a belterületet. A kertes területek (egykori zártkertek), melyek a belterülethez a keleti és nyugati oldalon közvetlenül csatlakoznak és magukba foglalják a kert, gyümölcsös és szőlő területeket. HÜBNER TERVEZŐ KFT

35


A településszerkezeti terv a földhivatal által nyilvántartott művelési ágak figyelembe vételével a mezőgazdasági területeken az alábbi övezeteket rögzítette:  általános mezőgazdasági terület (Má-á)  korlátozott használatú mezőgazdasági területek (Má-kh)  kertes mezőgazdasági terület (Mk) Magyaregregy területének statisztikai adatai Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

földrészletek száma

∑ terület (ha)

%

494 515 463 1472

81,25 2413,63 186,02 2680,90

3,03 89,82 7,15 100

belterület külterület zártkert ∑

legnagyobb földrészlet terület (ha) 2,23 68,58 11,86 -

átlagos földrészlet terület (m2) 1645 46867 4018 -

Földrészlet statisztikai művelési ágankét művelési ág erdő, fásított terület gyep (rét, legelő) kert, gyümölcsös kivett terület szántó szőlő ∑

%

legnagyobb alrészlet terület (ha)

átlagos alrészlet terület (m2)

1629,63

60,81

68,58

80675

228

462,40

17,25

63,08

22368

138

24,35

0,91

2,10

2710

682 296 143 -

167,41 378,45 18,66 2680,90

6,25 14,12 0,66 100

3,33 27,00 0,43 -

2451 11790 1235 -

földrészletek száma

∑ alrészlet terület (ha)

196

A fenti adatok elemzéséből levonható megállapítások:  a belterület a község területének rendkívül kicsi (3%) része  a zártkerti terület a belterületnek több, mint kétszerese, a zártkerti földrészletek száma közel azonos a belterületi földrészletekével  a község meghatározó területfelhasználási egysége az erdő, melynek legnagyobb része a belterülettől délkeletre található  a kivett terület a belterület több mint kétszerese  a szőlő, gyümölcsös terület (1,57%) a zártkerti területnek csupán 13%-a  a zártkert területének domináns művelési ága a gyep és szántó  a község területének második legnagyobb területfelhasználási egysége a gyep (rét, legelő), az összterület >17%-a  a szántó terület csupán 14%-kal részesedik a község területéből. Jelen telelpülésszerkezeti terv célja a kialakult területhasználat (művelési ágak) megtartásának szorgalmazása, a beépítésre szánt területeknek a hatályos településrendezési tervben szereplő mértékének csökkentése. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) E területfelhasználásba a Völgységi-patak, valamint mellékágainak medre került. KÜLÖNLEGES TERÜLET (K-t) A temető telke kialakult, nem bővíthető. A telekhatár mentén egykor meglévő fasor újratelepítése, a környezet rendezése javasolt. 1.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HÜBNER TERVEZŐ KFT

36


A megyei területrendezési terv Magyaregregy teljes közigazgatási területét a tájképvédelmi területek országos jelentőségű övezetébe sorolta. A táj szerkezetének, a táj használatának tükröződése a művelési ágak sokasága, egymásmellettiségének harmonikus együttese. Az ebben a harmóniában történő változás módosíthatja a meglévő tájképet, ugyanis a tájkép a területhasználat módjának tükröződése. A település területén vannak tájképi szempontból is értékes területek:  a védett területek: Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet területe,  a NATURA 2000 területe,  a település völgyében végigfutó Völgységi patak menti területek,  a település ősi magjának szövete,  Szent-kút környezete,  a zártkertek megmaradt szőlőterületeinek változatos egymásmellettisége. Magyaregregy kiemelkedő táji értékei:  Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet  EU közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek  természeti értékek, egyedi tájértékek Természetvédelmi területek: A település kül- és belterületén külön jogszabályban védett természeti érték nem található. Helyi természeti értékként kezelendő a templom előtti park faállománya. Megújítására táj- és kertépítész szakember által tervet kell készíttetni. Helyi jelentőségű természeti érték a Völgységi vízfolyás. A 6541-es számú összekötő út új átkelési szakaszának kiépítése során törekedni kell a legkevésbé mérnöki karakterű megoldások alkalmazására. Az útépítés által nem érintett szakaszokat tervek alapján kell rendezni, lehetőség szerint az eredeti állapot megtartásával. A területek részletes bemutatását az alátámasztó munkarész tartalmazza. 1.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER - ZÖLDTERÜLETEK A Völgységi patakra lehúzódó telkek különböző intenzitással használt kertjei eddig is zöldfelületként kísérték a vízfolyást. A terv javaslata szerint déli irányból intenzíven növényesített zöldterületi sétányon lehet eljutni a faluközpontig. Mivel a 6541-es számú út átkelési szakasza a patak mentén halad, ezért a szabályozási területen belül intenzív fásítás alakítandó ki. A patak Rákóczi utcát érintő szakaszának levágásával a mélyfekvésű területen az Arnold-ház együtteséhez kapcsolódó közpark, esetleg kisebb vízfelület alakítható ki. A fentieken kívül a zöldfelület természetes elemeit képezik a patakvölgyre merőlegesen futó völgyi utcák kertjei és a részben már erdősült területek. A zöldfelületek minőségének javítása érdekében szükséges tennivalók:  a Kossuth Lajos és a Zrínyi utca, Rákóczi utca kereszteződésében lévő teresedést rendezni szükséges, amelynek érdekében a szabályozási terv alapján telek- és területalakítást kell elvégezni,  a Völgységi patak belterületi vízrendezése, összefüggésben a 6541-es számú összekötő út nyomvonaltervével,  a patak menti zöldterület növényállományának telepítése és a közparki használat feltételeinek megteremtése, esetleg duzzasztott vízfelület kialakításával,  a temető szélső sávjának rendezése, kerítéspótlás, ill. építés,  a sportterület gondozása 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM


37


Magyaregregy község örökségvédelmi hatástanulmányának készítése a településszerkezeti tervvel egy időben készült. A tanulmány kitér a település történetére, a településszerkezet alakulására, fejlődésére. Részletesen tartalmazza a régészeti örökség nyilvántartott (9 db) lelőhelyeit, a régészeti érdekű területeket (7 db) és a még be nem azonosított – védettséggel nem rendelkező - lelőhelyeket (4 db). Bemutattuk a község műemlékeit a műemléki környezettel, és felülvizsgálatra került a helyi védelemre javasolt épületek listája. A tanulmány ismerteti a változtatási szándékokat, a „Hatáselemzés” fejezet pedig a településszerkezetet, lelőhelyeket, védett épületeket érintő követelményekre tér ki. 1.5. KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, csomópontok fejlesztése Az Országos Területrendezési Terv gyorsforgalmi és főúti elemeinek felsorolásában 111. sorszám alatt tartalmazza a 66-os főutat az M9-es gyorsforgalmi úttal összekötő, Komló és Köblény között vezető új főutat. Az út a területrendezési tervek szerint Magyaregregy igazgatási területének nyugati részén halad át, a belterületi határral közel párhuzamosan. Baranya Megye Területrendezési terve a mellékutak között nem tér ki a 6641 összekötő út új főúttal való kapcsolatára. Megépítése után az új főútra terelődik az átmenő forgalom nagyobb része, ami segíti a település legfontosabb útjának forgalomcsillapítását. A település tágabb környékének közlekedési hálózatát mutatja az alábbi térkép, megkülönböztetve a meglévő és a tervezett elemeket. Belső úthálózat fejlesztési lehetőségei Az egyes utak forgalmi szerepe különböző, ennek megfelelően különböző kategóriákba sorolandóak. A gyűjtőutak kapcsolati funkciói kevésbé fontosak, mint a területet feltáró szerepük. Az úttest teherbírása és a szükséges szélesség biztosítása mellett fontos a közlekedés biztonságának javítása, a gyalogos forgalom számára jól használható létesítmények megléte, beleértve az átkelések szakszerű megoldását. A tömegközlekedés megfelelő távolságokban megállókat igényel, kényelmi berendezésekkel felszerelve. A lakó- és kiszolgáló utak az ingatlanok megközelítését szolgálják. Sebességük korlátozott, megengedhető az út szélességének csökkentése különböző módszerekkel. A pályaszerkezet bírja el a kommunális forgalmat. Külön járda csak a nagyobb sebességre késztető vonalvezetésű szakaszokon indokolt. A közlekedési alátámasztó munkarész részletesen elemzi, értékeli és javaslatot tesz a közösségi, a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztési lehetőségeire, a parkolás megoldására. 1.6. KÖZMŰELLÁTÁS, HÍRKÖZLÉS Magyaregregy az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően az ivóvíz, szennyvíz, gáz és villamosenergia közművek vonatkozásában megfelelően ellátottnak tekinthető. A dombvidéki fekvés miatt legnagyobb gondot a csapadékvizek szakszerű elvezetése jelenti. Az alátámasztó munkarész részletesen bemutatja a kritikus helyeket, azonban szükséges a Völgységi patak teljes medrére kiterjedő hatástanulmány elkészítése. Hírközlés vonatkozásában a település ellátottnak tekinthető. Közműellátás vonatkozásában végleges megoldást igényel a Várvölgyi üdülő és strand területe. 1.7. KÖRNYEZETVÉDELEM


38


Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és a többször módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint „a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv” esetén minden esetben környezeti vizsgálat készítése szükséges. A települések egyes részeinek településszerkezeti és szabályozási tervei kidolgozásakor, módosításakor a környezetre gyakorolt jelentős hatás(-ok) figyelembevételével dönt a döntéshozó, ill. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság a környezeti értékelés elvégzésének szükségességéről. Tekintettel, arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint független a volumentől a terület-felhasználás módosítása, így – a fejlesztésre fókuszáló - célirányos környezeti értékelés elkészítése mellett döntöttek a beruházó és a döntéshozó Önkormányzat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleménye alapján. A környezeti értékelés elkészítése a tervezési folyamat szerves részét képezi. Magyaregregy településrendezési eszközei módosításához elkészítettük a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség korábbi állásfoglalása alapján a környezetalakítási és környezetvédelmi munkarészhez szükséges környezeti értékelést. A környezeti hatások értékelését a meglévő, a települési környezet minőségét, állapotát befolyásoló környezethasználatok feltárásával, elemzésével kezdtük. Célirányosan rögzítettük környezeti elemenként, szakterületenként a követelményeket, elvárásokat, melyek a környezethasználat minősítésén túl a szabályozási terv kialakítását és a helyi építési szabályzat kereteit határozták meg. Összegeztük a területfejlesztés, területrendezés várható hatásait, a fejlesztési irányokat. Külön javaslatot adtunk a településrendezési tervekhez kapcsolódó egyéb önkormányzati intézkedésekre, melyek a települési környezetminőségnek a javítását eredményezhetik. Összefoglalóan megállapítható, hogy Magyaregregy településrendezési eszközeinek módosítása segíti a település fenntartható fejlődését, a kedvező környezeti helyzetének megtartását és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét. 1.8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A településszerkezeti terv jelöli a különböző jogszabályokban megfogalmazott védőterületeket, melyek közül kiemelkedő jelentőségű:  az országos jelentőségű természetvédelmi terület határa  a nemzeti ökológiai hálózat magterülete  a nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosó és annak puffer területe  a műemléki környezet határa  a régészeti lelőhelyek határa  tájvédelmi körzet határát


39

M A G Y A R E G R E G Y

Recommend Documents